nes Mayer építész az intézet vezetőjeként s mint most olvassuk, már meg is vált a Bauhaustól. Utódja az igazgatói székben Mies van der Rohe, az ismert építész lett. M ü n c h e n b e n , az ottani iparművészeti iskolán igen sikerűit kiállítást rendeztek a színpadtechnikai szakosztály növendékei. Szcenáriumok, kosztűmtervek, díszletek, álarcok kerültek bemutatásra és sok dicséretet arattak. A szakosztály vezetője Preetorlus Emil tanár, a nálunk is jól ismert grafikus-művész; az ő széleskörű művészi intelligenciájának sokat köszönhet a páréves kísérleti tauműhely.
S
CHWARZWALDI ÓRÁK. Valamikor világmárkát jelentettek. A pontosság és a népies háziipar egyformán jellegzetes volt ezeken az órákon. A parasztos órák, virágos számlapjukkal, nagy láncokon csüngő súlyaikkal díszei voltak a kunyhóknak, paraszt- és gyermekszobáknak. De most egyszerre más utakra térnek át a schivarzwaldi óragyárak. A modern iparművészet útjára. Jó tervezőkkel készíttetik el az óraházakat s szakítva a paraszti tradíciókkal, a modern tárgyiasság elveinek hódolnak. Óráik nem a falra szánt ékességek, hanem az asztalra állítható egyszerű időmutatók. Politúros palisander- vagy más exotikus fából készült test, üveg, alumínium, csont alkatrészek, egyszerű négyzetes vagy kocka-forma, nyugodt statika, messziről látható számok és betűk — íme a funkció érvényesülése az órákon. A mi boltkirakataink még tele vannak az agyoncifrázott és sablónfestésű órák tömegeivel, a kis toronyházakkal és a vicces-figurájú fali meg asztali órákkal, de a svájci órások rátérnek a helyes útra : az óra náluk már szolid időmérő, nem díszműtárgy. m/TI VAN A KALITKÁBAN ? A stockholmi -L"- iparművészeti kiállítás, melyet annyi haladóösztönnel és finom mérséklettel rendeztek az Idei nyáron a svédek, mint mindig, most is sok kedves meglepetéssel szolgált. A teljesen modern, funkcionális egyszerűségű és üvegfalú szobák egyikében például az óriás-ablak párkányán ott állt egy drótkalitka. Virágedények közt elég stílusos volt a drótból, fémből s üvegből való kocka. De vájjon mit keres a modern, higiénikus, szanatóriumi tisztaságú szobában a régimódi és bacillustermelő madárka ? A madárkát nem is lehetett látni sehol. Dehát akkor mi volt a kalitkában ? Miért volt odatéve ? Dísznek ? Ellentétnek ? Senki sem fogja eltalálni. Nem. A kalitkában igen ügyesen egy — rádiókészülék volt elrejtve. A modern ember szobájában ez csattog és trillázik éjjelnappal. nPÉGLA-SZOBROK. A németek újabban nagyon szeretik a Klinker-téglával készült épületeket, mert a színes építészet terjedésével ez a jó és erős színhatást mutató anyag kitűnően bevált. Most azonban szobrász is akadt, aki az Odcnvvaldban nagyon erősen elterjedt ilyfajta téglaházak díszítésére a Klinkcr-téglák anyagát használja fel. Az agyagba még kiégetés előtt formálja bele figuráit, amelyek azután a kemencében való
óvatos égetés után igen szilárd és artisztikus épületdíszeknek bizonyultak. VVell H a b i c h t , a fiatal darmstadti szobrász nagy sikert ért el ezekkel a relief és teljes plasztikai formát mutató állat- és emberalakokkal. Primitív nagyvonalúsága emlékeztetett kissé az ősi asszír királyi kincseskamrák kiásott falidíszeire, melyek az anyag tekintetében is közelállnak e kísérletekhez. Ez is jele annak, hogy a modern kerámiai törekvések mily mohón keresik az ú j teehnikai lehetőségeket.
•SZAKIRODALOM* \
KUBISTÁK ŐSEI. A Studio szeptemberi számában George Saiko igen érdekes tanulmányt írt arról, hogy milyen régi már ama törekvés a festészetben, miképpen lehetne az emberi testformákat tisztára stereometriai sokszögekből felépíteni. Rendkívüli érdekességű rajzokban mutatja be, hogy Dürer mennyire szenvedélyesen kísérletezett ilyesfajta lapokon a szóbanforgó problémával. A drezdai Nemzeti Könyvtárban őrzött vázlatkönyvének egyes lapjain az emberi törzsek pontos geometriai sokszögekből vannak építve és a fejeket is kubusokból rakja össze, hogy a renaissance ú j «természet »-formáinak tanait, a középkorétól elütő festészeti s grafikai szerkesztést megértesse. De nemcsak Dürerben látja Picasso, Légér, Herbin s más modem kubisták előfutárját a kis tanulmány. Hivatkozik s bemutatja az olasz renaissance ismert művészének, Cambiaso-nak vázlatait is, melyek éppoly közel járnak a Dürer-féle tanításokhoz, mint az olasz barokk néhány művészének kísérleti lapjai, ahol szintén kockák, tömbök, hengerded idomok helyettesítik a testrészeket. Ha cz utóbbiakról nem is bizonyos az, hogy komoly szándék vagy karikatúra vezette-e a rajzolók kezét, a kubizmusnak ősiségét nem lehet tagadni. Hiszen a Dürer koránál jóval régibb művészi szemléletek, a babilonasszír civilizáció is sok rokon törekvést mutat fel a kubizmuséval.
A
MAGYAR REKLAMGRAFIKAT a londoni Advertiser's Wcekly összefoglaló cikkben ismerteti. Rosner Károly írta az alapos tanulmányt, melyet pár plakát reprodukciójával színesít az angol reklámművészeti szaklap. A FÉNYKÉPEZÉS ? MünchenMŰVÉSZET-E ben a nyáron nemzetközi fényképkiállítás volt. Ennek az alkalmából ismét felmerült a kérdés : vájjon művészet-e a fényképezés ? Maga a kiállítás katalógusa vetette fel a problémát,mondván, hogy a fényképnek «autonóm» művészete van, ami rövidesen e technika termékeit
5
213
«Ostobaság a fotográfiát alkotásnak tartani. A művészek néha segédeszközül felhasználják a fényképet is, de az ilyesmiből több kár van, mint haszon.» A leglakonikusabb rövidséggel W. Biezler fejezte ki magát. Szerinte egy fényképező annál jobban végzi a dolgát, minél kevésbbé akar a művészettel konkurálni. "V V
V
\ T I" T
JAHRESMAPPE 1929. A keresztény művészet ápolására alakult német egyesület (München) kiadásában most megjelent évi mappát bizonyára gyönyörűséggel fogja lapozni a keresztény művészet minden barátja. 12 részben színesnyomású nagy fóliólap és 48 pompás szövegillusztráció kíséri a dr. W. Schmidnek nagyon időszerű, talpraesett tanulmányát a keresztény művészet mai állásáról. Tárgyilagosan j e l lemzi az eklekticizmusra hajló művészcsoportok felfogását a jelenkornak, az ú. n. modern iránynak a művészetben való érvényesítésére törekvőkkel szemben. A gyönyörű művészi képekben bemutatott remek alkotások egy közös érzésből fakadtak, mely csak az abszolút igazat, erőset és lelkileg szükségeset tartja méltónak arra, hogy szolgálja a vallás, a hit kultuszát. Az egyesület legtekintélyesebb tagjaiból alakult bíráló bizottság válogatta nagy gonddal össze a németországi újabb keresztény művészet legérettebb m ű v e i t : építészetét, festészetét és szobrokat. Ezek között egy sincs, mely szolgai módon alkalmazná a letűnt korok formanyelvét ; kiki a maga egyénisége szerint, de áthatva a múltnak nemes tradícióitól alkotta meg művét. G. A. E. GESCHICHTE DER BUCHBOGENG, DRUCKERKUNST. Drcsden-Hellcrau, Demeter Verlag, é. n. Ára 100 M. Falkenstein-nak 1840-ben s negyven évvel később Faulmann-nak a könyvnyomtatás történetét tárgyaló illusztrált munkája óta a könyvnyomtatás feltalálása és az első nyomtatványok terén kifejtett újabb kutatások oly eredményeket értek el, melyek Bogeng jelen művének megjelenését indokolttá teszik. A speciális kutatások eredményeit foglalta össze művében a szerző s azokat szóban és képben tárja elénk. A mű sikerében a szerzővel Konrád Haebler, az inkunabulák jeles kutatója és a kiadó (aki szintén szakember) osztozik. Az anyagot szerző 700 oldalon ismerteti, a szöveget kb. 100 oldal ábra és tábla egészíti ki. A korai termékek nyomdászainak szerepét nyomdai, kiadói, irodalmi és tudományos szempontból mutatja be, tekintetbe veszi a kisebb jelentőségűeket is név szerint, hogy lehetőleg tiszta képet nyújtson a könyvnyomtatás első ideSzlgnctt jének minden fázisáról. Bogeng müvéből.
214
Három fejezetben tárgyalja a papiros történetét, a kép- és a könyvnyomtatás előzményeit és az inkunabulák történetét. A papiros történetét Briquet, Karabacek, Hössle, Klcmm, Wciss, Cartcr és más kutatók eredményeinek felhasználásával tárja elénk. Beszámol a papírmalmokról s több táblán hozza a különböző papírmalmok vízjegycit. Tárgyalja a kéziratokat, mint a nyomtatott könyv előzményeit, azok anyagát, a középkori írószobákat, megismertet az író- és másoló mesterekkel, azok szokásaival és jelentőségével. Beszámol a képnyomtatás kezdetéről keleten, nevezetesen Kínában, Japánban és Koreában, ahol már a IX. század közepén akadunk a fatáblanyomatokra, holott nyugaton ezekkel csak a XIV. század folyamán találkozunk. A különböző eljárások — kelmenyomás, íémmetszés, tésztanyomás stb. — ismertetése után a fatáblanyomatnak produktumait mutatja be egyszínben és színcsen s ezek után jut a szerző a betűvésés és betűöntés problémájához, melyeknek termékeit képben szemlélteti. A képnyomás kezdetének példáit a korai holland nyomtatványokból és Gutenberg produktumaiból veszi. Behatóan foglalkozik Gutenberggel és találmányának első termékeivel. Az inkunabulák történetét tartalmazó harmadik fejezetben szerző oly bő irodalomra támaszkodhatott, hogy erről tiszta, kerek képet nyújt az olvasónak. Mainzból kiindulva felsorolja a könyvnyomtatás egyes helyeit, foglalkozik az egyes helyeken készült inkunabulák keletkezésével, jelentőségével, a 42 és a 36 soros bibliával, a Psaltcriummal és Catholiconnal, Breydcnbaeh utazásaival, Justiniannal és más művekkel. 1474-ből már 50 nyomdát sorol fel. Németország után foglalkozik az osztrák, svájci, németalföldi, belgiumi, behatóbban az olasz, majd a francia, spanyol, portugál, angol s végül a skandináviai, magyar, cseh és morva nyomdákkal. A fejtegetés további folyamán szól a betűöntésről, a könyvkereskedelemről, az utánnyomásról, a privilégiumokról, a fametszet viszonyáról a korai képnyomáshoz, a nyomdászjelvények keletkezéséről és fejlődéséről. A bő regiszter, mely főkép a nyomdászok és nyomdahelyek felsorolására fekteti a súlyt, meggyőz minket a tárgyalt anyag gazdagságáról. Sz. L.
• KI
ÁLLÍTÁSOK•
rpÁRSULATUNK november 8 és 12-e között a Virágos Magyarország és Virágos Budapesttel közös kiállítást rendezett. A kiállítást Horthy Miklósné ö főméltósága nyitotta meg. A Társulat a virággal kapcsolatos iparművészctből főként kerámiát mutatott be. \
TÁRSULAT rendezte a Rádió Élet plakátpályázatára beérkezett tekintélyes számú pályamunkát a Technológiai Múzeum helyiségében. Beérkezett 216 mű. Ezek közül 333 P-t nyertek: hárman, 200 P-t egy művész.
V n K T O R HUGÓ RAJZAIBÓL Párizsban gyüj» teménycs kiállítás készül. A nagy romantikus író zseniális rajzoló is volt. Tollal nagyon ügyesen rajzolt sajátságos torztestű alakokat, fejeket és tájképeket. Gyakran rajzolt tájképeket tintával úgy, hogy a tónusokat az ujjával dörzsölte az alapra. Romantikus vízióiban — amennyire rajzkészsége engedte — a részletek erős realizmusa igen jellemző. TVEMZETKÖZI NÉPMŰVÉSZETI KONGRESZSZUS volt Antwerpenben és Liégeben. Főleg népzene és néptánc volt a megbeszélés tárgya, de ez a kongresszus foglalkozott az 1934-1 berni népművészeti kiállítás előkészítésével. A készülő nemzetközi népművészeti kiállításon Magyarország is reprezentatív anyaggal fog részt venni. A S Z T A L T E I I I T É S E K KIÁLLÍTÁSA. Párizsban körülbelül harminc éve rendeznek évenként egy-egy nagyobbszabású iparművészeti kiállítást. Mindig az iparművészet egy-egy ágának modern beszámolója ez a kiállítás. Az idei nyáron az asztalterítés művészetére került sor. Olyan ensemblé, melyben szóhoz jutott a lakberendező, bútortervező, a díszítő, keramikus, üveg- és textilkészítő stb. A Musée Galliéraban terített 20 asztal és enteriőr abban a modern dekoratív szellemben készült, mely az 1925-i párizsi iparművészeti kiállítás óta mármár hagyománnyá vált. Egészen újszerű rend és elcgáncia adja meg ennek az ősi és mégis fiatal művészetnek a jelleget. Majdnem az összes bútortervezők az asztal négy lába helyett a központi vagy a kettős alátámasztással oldják meg az ebédlőasztalt, mely rendesen kerek vagy téglalapalakú. Nincsenek már négyszögletű tányérok, sem excentrikus poharak. Legfeltűnőbb újítás a két részből álló pohár, melynek fémtalpa és foglalata használatnál az asztalon marad. A tervezők különben nem annyira a praktikus újításokra, mint inkább az anyagok és színek fokozott kihasználására fektették a súlyt, hogy ezzel növeljék a derűs hatást és a gazdagságot. Fényezett és csiszolt részek mellett üveg asztaltáblák, préselt üvegasztalok, fém lábakkal. Fehér asztalterítőt csak két tervező használt. A többiek sajnálják eltakarni az asztal nemcsen megmunkált anyagát, inkább csak futókat, vagy az asztalt csak részben fedő kis térítőkét használtak. A francia porcellán újraéledése valószínűnek látszik ezeken a terítékeken. Fontos szerephez jut a kristály is. Egypár francia üveggyár a leghíresebb tervezőkkel készíttetett igen szép és változatos készleteket. Még tányért is készítettek — bár ennek nem lehet nagy jövőt jósolni. A fémipar mindenekfölött népszerű. Alig van alkalom, ahol ne kísérleteznének ennek anyagaival. A mult terhes ornamentumai elmaradoztak. Egyszerű és sima formák uralkodnak, nyugodt és gondosan csiszolt felületek tükrözik a fényt, anélkül, hogy nyugtalan hatásúak volnának. Volt valamelyes retrospektív anyag is. XVI. Lajos díszektől roskadozó ezüstjei, tányérok, me-
lyeken rejtvények, történetek, szobrok, La Fontaine mesék, tájak képe szórakoztat. Zománcozott fémtálcák, asztalkendő gyűrűk tájképekkel telefestve — amik most kezdenek ú j r a divatba jönni.
AGYEREK
JÁTSZANI
AKAR."
H.
F.
„, Geist a neve annak a vidéki német rajztanárnak, aki ezt a nagyon egyszerű és nagyon is közismert igazságot egész tantervének vezérelvéül választotta és kicsiny, iskolaköteles koron aluli, meg tanulóéveiknek elején levő gyerekek körében a legpompásabb művészetpedagógiai eredményeket érte el általa. «A gyerek játszani a k a r » . . . «A gyerek alkotni a k a r » . . . Ennek a két megállapításnak az azonosságát ismerte fel Geist abban a kis bányászfaluban, ahol szegény proletárgyerekeket tanítgatott és ahol megfigyeléseit gyűjteni és «rcndszerét» — ha ugyan ezt az egyszerű velejátszását a gyerekjátékoknak egyáltalán rendszernek lehet nevezni — felépíteni kezdte. Meuselwitzből, a középnémetországi szénbányavidéknek ebből az eldugott fészkéből Haliéba került Geist. Itt is főleg proletárgyerekekkel vau dolga, olyanokkal, akiknek művészi képességeivel odahaza nem igen törődhettek, akiknek nem adtak ceruzát és papírt, hogy firkáljanak, akiknek képeskönyveik se voltak, amik az ábrázoláshoz és az ábrázolások megértéséhez korán hozzászoktatták volna őket és akik — ez a legfontososabb — gátlások nélkül ülnek le a porba, hogy tarka kavicsokból mindenféle érdekes dolgokat rakjanak ki, fadarabokkal egészítsék ki, egyszóval mindazokkal a dolgokkal, amik a gyerek számára önként kínálkoznak, megkezdjék művészkedésüket. Itt, a porbanjátszásnál kezdődik a Geist-féle oktatás, amit egyébként alig lehet oktatásnak nevezni. Vagy azt is lehet talán mondani, hogy c s a k i s ezt a fajta oktatást szabad oktatásnak nevezni. Azt a módszert, ami teljesen belülről kifele halad. Nem tanítás, hanem bátorítás. Felismeri a gyerek játékos művészkedésében a valódi művészi tartalmát és azt szabad kibontakozáshoz segíti. Nem szakítja el a játéktól, hogy az iskola szent komolyságához szoktassa, hanem ellenkezőleg, helyet kér az iskola, a tanító számára a játszó gyerekek sorában, és amíg velük játszik, velük (dolgozik), tanul is tőlük és vezeti is őket. Odaadja a kezükbe azokat az anyagokat, amik a gyerek fantáziáját legjobban megmozgatják. Ezek az anyagok pedig a különböző hulladékok. Dobozokat, gurigákat, szövetdarabkákat, szalmát, papirost és más szemétbevaló holmit hurcolnak össze a gyerekek az iskola «szent falai ) közé és megindul mindezekkel a montírozás. A nagyobbak már fából, üvegből, papírból, gipszből építgetnek és megismerik mindezeknek az anyagoknak sajátos tulajdonságait. Melyik iparművészeti iskola kapja a növendékeit annyira szignett kész anyagismerettel kézn o g e n g művéből.
5*
215
hez (sőt tisztelettel szólva, milyen kevés bocsátja el őket annyira kész anyagismerettel), mint aminővel ezek a kisgyerekek rendelkeznek, akik óvodától az elemi iskola befejezéséig a világ minden létező anyagából tanári vezetés alatt csinálnak képet, babát, színházat, játékot, szobrot, vagy amit tetszik. Később a gyerek önként elkezd specializálódni. Az egyes technikák különválnak és mindegyik gyerek elkezd vonzódni valamelyikhez vagy egynéhányhoz közülük. Ebben a stádiumban aztán már átveheti őket a «komoly», a magasabbfokú iskola, vagy teljesen elmaradhat a további oktatás. Az a tömeg képzőművészeti érzék és érték, ami minden gyerekkel veleszületik, már nem mehet veszendőbe, már biztosítva van. A berlini Reckendorf-házban, a «Kunstblatt» rendezésében kerültek kiállításra Gcist tanítványainak munkái. Kiegészítésül néhány ismert művész (Klee, Feininger) házi használatra készült kis játékai, valamint Winde iparművészeti akadémiai tanár fából faragott állati, emberkéi, házai, amik szintén gyerekjátéknak vannak szánva. Gyermekek zenéjét színes illusztrált kis kották örökítik meg, amiket Dr. Thea Dispckcr tanítványai rajzoltak, akvarcllíroztak. Egy szobában Max Enderlin gyerekeknek való fotomontázs-képcskönyve van kifüggesztve, másikban pedig a gyerekek önálló technikai konstrukcióit láthatjuk teljes üzemben; kis villanymotor tartja őket mozgásban. Az egész kiállításból sugárzik az ifjúság, az életkedv és az erő. Az, amit jó pedagógus a gyerekből a külvilágba tud — megnövekedett intenzitással — kisugároztatni, rossz pedagógus azonban elnyom, megöl. Háy Gyula.
•
SZAKOKTATÁS•
T P A R M Ü V É S Z E T I TANTÁRGYAK. Némctország nemcsak a legjobb, de a legnagyobb számú iparművészeti iskolával is dicsekedhetik ezidőszerint. Csaknem minden nagyvárosnak megvan a maga ilynemű felsőbb tanintézete, melyeket többnyire vagy ipari szakiskolával, vagy képzőművészeti iskolával olvasztanak össze. Ezek az iskolák érthetően versengenek egymással és most már nemcsak a legjobb tanerők elhóditásával, hanem a legváltozatosabb ügyességek oktatásával is felül akarják múlni a többieket. Különösen az ú j tanév kezdetén hirdetik nagyon hangosan, hogy hányféle tantárgyat tanítanak. így például a hamburgi «tartományi művésziskolán d nem kevesebb mint 37-íéle tantárgyban oktatják a növendékeket. Közöttük ilyenek is szerepelnek, mint: a kovácsoltvas iparművészete, üvegmetszés, szövetfestés stb. Az offcnbachi iparművészeti iskolán, megfelelően a város ipari jellegének, fontos tanműhelye van a bőripari és a szíjgyártó-technikáknak. Azt, hogy úgyszólván minden ilyen iskolán nőiruhavarrást és fényképezést is tanítanak, külön fel sem kell említeni. Egyébként pedig el lehet mondani, hogy a német iparművészeti iskolák növendékmunkái iránt az egész világon érdeklődnek s NewYorkban, Tokióban egész önálló kiállításokon is
bemutatják eredményeiket. Azok számára, akiket ez iskolák fejlődése, mintaszerű műhelyeik módszere közelebbről érdekel, nem lehet eléggé ajánlani K u n o w s k y Lothárnak a düsseldorfi művészakadémia újjáalakítójának a német művészeti oktatásról írott ú j munkáját. Valóságos szemléltető példa ez a könyv arra, hogy az elmaradt tanintézetből mint lehet erős akarattal pezsgő ritmusú, eleven, hasznos műhelyiskolát szervezni.
• TÁRSULATUNK • KÖZLEMÉNYEI
• •
IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT nyári kiAZ- állítása szép erkölcsi és anyagi eredménnyel zárult. A kiállítást főként idegenek látogatták. A magyar iparművészeinek sikerült itt olyan barátokra szert tenni, akik párhetes ittartózkodásuk alatt mindennapos vendégei voltak a kiállításnak. Gyönyörködve nézelődtek és elragadtatással nyilatkoztak iparművészetünk sajátos szépségeiről. Az ittjárt amerikaiaktól sikerült megtudnunk annak a feltűnő jelenségnek az okát, hogy a tavalyihoz képest jelentékenyen kevesebb jenki-látogatója volt a kiállításnak. Az a nagy amerikai tőzsdekrach, melynek híre az egész világon végigsepert, nagy vagyonokat őrölt meg. Ezen a nyáron főként a hivatalnok-, tanár- és kiskereskedő-osztály tagjai jöttek át. Az építészkongresszus, az autóversenyek, orvoskongresszus vendégei között szintén sok lelkes látogatója akadt a kiállításnak. Sajnos, az idegenforgalmi szervek érthetetlen elzárkózása lehetetlenné tette számunkra azt, hogy az iparművészet eleven erejével is belekapcsolódhassunk abba a kulturális propagandába, mely semmiképpen sem lehet egy részvénytársaság monopóliuma.
•
H A L Á L O Z Á S *
SZENT-ISTVÁNY GYULA festőművész, az Orsz. Magyar Iparművészeti Iskola kitűnő tanóra flatalon, váratlanul elhúnyt. 1881-ben született Vihnyén, Bars megyében. Középiskoláinak elvégzése után az Orsz. Rajztanárképző Főiskolára iratkozott. 1905-ben oklevelet szerzett. 1909-ig az első mesteriskola, majd ettől kezdve a Székely Bertalan növendéke. 1914-től kezdve katona és 1920 végéig orosz fogságban szenved. Háború után a müncheni akadémián továbbképezi magát. 1922-ben meghívják az Iparművészeti Iskola tanárának. Kiváló emberi, művészi és pedagógiai értékei általános nagyrabecsülést, szeretetet és tiszteletet szereztek számára. "VTEMES MARCÉL október hó 28-án meghalt. * A nagystílű műgyűjtő kalandos és hánytvetett életével szegénysorból Európa egyik legismertebb műgyűjtőjévé és műkereskedőjévé küzdötte fel magát. Űgy halt meg, mint óriás vagyon ura. Hagyatékának legnagyobb része aukcióra kerül. Az ebből befolyó összeget München és Magyarország művészeti céljaira hagyományozza a végrendelete.
A szerkesztésért és a kiadásért felelős: Szablya Frlschaul F e r e n c .
4 9 0 7 7 . — Atbenaenm. Nyomdaigazgató: W ó z n e r I.
r
•
iL /\
kulcsár sándor RRONZÁRU- É S CSILLÁRGYÁR
hosszú
istván
B U D A P E S T , VI.,
MUIPARI LAKÁSBERENDEZŐ
DESSEWFFY-U. 9 - 1 1
B U D A P E S T , VIII., PRÁTER-UTCA 6 4
T E L E F O N S Z . : AUT. 2 2 5 - 4 4
TAPÉTÁZÁST ^SZOBAFESTÉST
seenger
b é l a
MÁRVÁNY É S K Ő I P A R GYÁRTELEPE RT
MIZÖTSST
Mindennemű már hazai és külföldi Kandallók, oltárak,
e l s ő r a n g ú kivitelben
v ány
munkák anyagból. dísztárgyak
R E I T Z E R F E R E N C É S FIAI R.-T.
Gyár és központi i r o d a :
fostólpari, festő Iparmű vésze ti és tapétázó vállalat végez.
BUDAPEST, II..KISRÓKUS-UTCA 2 1 - 2 3
B U D A P E S T , VII., RÓZSA-UTCA 3 2 . SZ.
T E L E F O N : AUT. 5 2 1 - 2 8 .
ALAPÍTTATOTT
187S
T e l e i o n : Józsei 311—81 és Józsei 444—73.
Mielőtt könyvelésének r e n d b e h o z a t a l a lelett határozna, mielőtt könyvelőjének a mérleg elkészítésére utasítást adna, t o r d u i j o n bizalommal
VARGHA
LÁSZLÓ
h i t e l e s k ö n y v s z a k é r t ő h ö z , az A D Ó É S K Ö N Y V V I T E L s z e r k e s z t ő j é h e z Budapest, VIII., Józsei-körűt 86. T e l e i o n : Józsei 322-00
TANÁC
Műhely és i ő ü z l e t :
S É R T
I, Horthy Miklós-út 3 3 T e l e i o n : Lá. 1 9 - 8 5 Vegyitelep:
adózás és könyvelés szempontjából. Könyvvizsgálatoknál az E L L E N Ő R Z Ő K Ö N Y V S Z A K É R T Ő az Ön érdekeit védi. Vállal: könyvelések ieliektetését, revízióját, r e n d b e h o zatalát, örökösödési és társasüzlet i elszámolásokat, havi órakönyvelést, adóügyek ellenőrzését L A P U N K E L Ő F I Z E T Ő I N E K 25«/.-OS K E D V E Z M É N Y T B I Z T O S Í T
I, Budaörsl-út 1 1 2 Fiókok:
Iparművészeti műhelyeknek árengedmény
I, Döbrentei-út 1 6 I, Budafoki-út 1 6 II, Fő-utca 4 9
HA IGAZÁN S Z É P É S MARADANDÓ
karácsonyi ajándékot a k a r
adni
B A R Á T J Á N A K VAGY ROKONÁNAK
F I Z E S S E N E L Ő AZ Ő N E V É R E A MAGYAR IPARMŰVÉSZET RE E L Ő F I Z E T É S I DÍJ EGY É V R E 2 0 P
ESTI AKTI
A belvárosi s z a b a d i s k o l a (Petőfi Sándor-u. 2. T e l . : Aut. 8 4 4 - 5 7 ) Társulatunk tagjainak, tagsági igazolványuk e l l e n é b e n , 6 0 f i l l é r e s kedvezményt ad. Esti aktrajzolás naponta (szombat kivételével) 6—V.9 óráig
A MAGYAR I P A R M Ű V É S Z E T MINTAKÖTETEI k a p h a t ó k a Társulat l r o d á | á b a n , Budapest. VI., Andrássy-út 69. H é t k ö z n a p o k o n 9 órától 2-ig
SCHMIDT É S KELEMEN SZOBRÁSZOK
T e l e f o n : 249-02
SZŐNYEGEK ÉS
BUDAPEST V., Honvéd-utca 1 5
GOBELINEK
J a v í t á s a , v é t e l e és e l a d á s a Raccommodage de vieux tapis et de gobelins
K I S S BÉLA ÉS JENŐ IPARMŰVÉSZEK Budapest, IV, Czukor-utca 6. T e l e i o n : Aut. 834—74 A barcelonai világkiállításon aranyéremmel kitüntetve
A N D R Á S S Y - Ú T 6 9. É S JÓZSEF-KÖRŰT 6. SZ. A L A T T
NYÍLNAK MEG DECEMBER ELEJÉN AZ I P A R M Ű V É S Z E T I T Á R S U L A T
KARACSONYI KIÁLLÍTÁSAI É S VÁSÁRAI MAGYAR KÖZÖNSÉG NEM VÁSÁROLH A T K Ü L F Ö L D I Á R U T , MEG KELL GYŐZŐDNIE A MAGYAR IPARMŰVÉSZEK MUNKÁJÁNAK É R T É K É R Ő L
MŰVÉSZI DÍSZTÁRGYAKAT, EMLÉKTÁRGYAKAT, G Y E R M E K J Á T É K O KAT É S M I N D E N F É L E A J Á N D É K TÁRGYAKAT OLCSÓN VÁSÁROLHAT
A szerkesztésért és kiadásért lelelós: Szablya F r i s c h a u i F e r e n c .
4 9 0 7 7 . — Athenaeum. Nyomdaigazgató: Wózner I .
