Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium Szervezeti és működési szabályzat Intézmény székhelye, címe:
Kaposvár, Bajcsy Zs.u.17. Telefon: 82-512-128
Fax.: 82-410-312 e-mail:
[email protected] webcím: www.tancsics.hu Intézmény OM-azonosítója:
034141
Intézmény fenntartója:
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
Intézmény vezetője: Reőthy Ferenc Intézményvezető-helyettes(ek): Tóthné Berzsán Gabriella Veveránné Horváth Ágnes
2
I. Bevezetés 5 I. Bevezetés 5 1. A SZMSZ célja, tartalma 5 2. Jogszabályi háttér 5 3. A SZMSZ hatálya 7 II. Intézményi alapadatok 8 II. 1. Intézményi azonosítók 8 II. 2. Az intézmény tevékenységei 8 II. 2.1 Az intézmény alaptevékenységei 8 II. 2.2 Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek 8 II. 2.3 Vállalkozási tevékenység 8 III. Szervezeti felépítés 9 III. 1. A szervezeti egységek megnevezése 9 III. 1.1. Vezetők, vezetőség 10 III. 1.2 Gazdasági szervezet felépítése és feladata 14 III. 1. 3. A pedagógusok közösségei 14 III. 1. 4. A nevelő oktató munkát segítő alkalmazottak 17 III. 1. 5. A tanulók közösségei 17 III. 1. 6. Szülői szervezetek 19 III. 2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás formái és rendje 19 III. 2. 1. A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás rendje 19 III. 2. 2. A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és kapcsolattartásának rendje 23 III. 2. 3. A diák önkormányzati szerv, a diákképviselők valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás rendje és formái 23 III. 2. 4. Az intézményi sportkör valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás rendje és formái 23 III. 2. 5. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje és formái 24 III. 3. A külső kapcsolatok rendszere, formái 25 IV. A működés rendje 25 IV. 1. Az intézmény működési rendje 25 IV. 2. A belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel 26 IV. 3. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje 32 IV. 4. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, az intézmény hagyományainak ápolása 36 IV. 5. A pedagógus munka belső ellenőrzésének rendje 37 IV. 6. A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai 41 IV. 7. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás Szabályozza az SZMSZ 10. számú melléklete. 47 IV. 8. Intézményi óvó, védő előírások 47 IV. 8. 1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 47 IV. 8. 2. Rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők 48 IV. 8. 3. Katasztrófa,- tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje 48 IV. 9. Nevelési-oktatási intézményen belül működő pedagógiai szakszolgálat 48 IV. 10. A belső ellenőrzés 48
3 IV. 10. 1. A belső ellenőrzés rendje IV. 11. Intézményi dokumentumok nyilvánossága V. Záró rendelkezések V. 1. A SZMSZ hatálybalépése V. 2. A SZMSZ felülvizsgálata MELLÉKLETEK 1. számú melléklet Szakmai alapdokumentum 2. számú melléklet A pedagógusok munkaköri leírása 3. számú melléklet 1. sz . igazgatóhelyettes munkaköri leírása 4. számú melléklet 2. sz. igazgatóhelyettes munkaköri leírása 5. sz. melléklet A Táncsics Mihály Gimnázium könyvtáros-tanárának munkaköri leírása 6. számú melléklet Az osztályfőnökök munkaköri leírása 7. számú melléklet A szakmai munkaközösség-vezetők munkaköri leírása 8. számú melléklet Iskolatitkár, rendszergazda munkaköri leírása 9. számú melléklet Ifjúságvédelmi felelős munkaköri leírása 10. számú melléklet Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés helyi rendjének szabályzata 11. számú melléklet Bombariadó esetén szükséges teendők 12. számú melléklet Tűzvédelem 13. számú melléklet Oktatási tananyag 14. számú melléklet A pedagógus teljesítményének értékelése 15. számú melléklet A pedagógus munka belső ellenőrzése 16. számú melléklet Biológia és kémia szertár és szaktantermek rendje 17. számú melléklet Sportcsarnok 18. számú melléklet A kondicionáló terem rendje 19. számú melléklet Aula 20. számú melléklet A történelem-földrajz szertár működési rendje 21. számú melléklet Számítástechnika terem
48 56 57 57 57 62 63 64 64 70 70 72 72 75 75 78 78 81 81 82 82 86 86 88 88 89 89 90 90 91 91 94 94 105 105 110 110 111 111 112 112 113 113 114 114 115 115
4 22. számú melléklet Az iskolák által alkalmazott záradékok 23. számú melléklet Gyűjtőköri Szabályzat 24. számú melléklet Fegyelmező intézkedések, fegyelmi eljárás 25. számú melléklet A szorgalom elbírálásának elvei 26. számú melléklet A magatartás elbírálásának elvei
116 116 121 121 125 125 135 135 137 137
5 I. Bevezetés
A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium (7400 Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky u. 17.) belső és külső
kapcsolataira
vonatkozó
rendelkezéseket
jelen szervezeti és működési
szabályzat
(továbbiakban: SZMSZ) határozza meg.
1. A SZMSZ célja, tartalma
A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogi magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek iskolánkban. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad.
2. Jogszabályi háttér
A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok:
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról
229/2012. (VIII. 28.) Korm.rendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról
125/2011. (VII. 18.) Korm.rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról (továbbiakban: Korm.r.)
a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, valamint a 2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról (továbbiakban: Tpr.)
a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
6 szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet
a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM-rendelet, valamint a 22/2008. (VIII. 6.) OKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet módosításáról. 15/2007.III. 14.) OKM rendelet az egyes pedagógiai szakszolgálatok támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól
a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM-rendelet
További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok:
az alapító okiratban foglaltakat a jogszabályban megjelölt szerv vagy felügyeleti szerv által jóváhagyott SZMSZ-ben részletezni kell [Ámr. 13/A § (3) bekezdés]
Magyarország költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények
az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény
a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM-rendelettel
a diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8.) Korm. Rendelet
A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet
az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet, valamint a 106/2012. (VI. 1.) Korm.rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról
a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM-rendelet
7
a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet
az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet
a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet, valamint a 27/2000. (IX. 30.) EüM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet módosításáról
3. A SZMSZ hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt.
8 II. Intézményi alapadatok II. 1. Intézményi azonosítók
Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium
7400 Kaposvár, Bajcsy Zs.u.17.
Szakmai alapdokumentum (1. sz. melléklet)
alapítás időpontja : 1806
OM-azonosító:034141
KSH-azonosító : 15399825-8021-322-14
PIR-azonosító: 399827
II. 2. Az intézmény tevékenységei Általános középfokú oktatás
II. 2.1 Az intézmény alaptevékenységei Gimnáziumi nevelés, oktatás Nappali rendszerű oktatás Évfolyamok: négy, öt Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése-oktatása Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja
II. 2.2 Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek Az intézmény kiegészítő tevékenységet nem folytat. II. 2.3 Vállalkozási tevékenység Az intézmény az állami feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat.
9 III. Szervezeti felépítés III. 1. A szervezeti egységek megnevezése Az iskolaközösség Az alkalmazotti, szülői és tanulói közösségek összessége. Az alkalmazotti közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló technikai, adminisztratív dolgozókból áll. A szülői szervezet /közösség/ A tanulói közösség Az igazgató közvetlen munkatársai Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: - az igazgatóhelyettesek, - az iskolatitkár(ok). Az intézmény vezetősége, tagjai: - az igazgató - az igazgatóhelyettesek - a szakmai munkaközösségek vezetői - a diákönkormányzat vezetője - a közalkalmazotti tanács elnöke - az AJTP program felelőse Az intézmény szervezési egységei: humán egység reál egység A közoktatási intézmény szervezeti egységeinek élén az alábbi felelős beosztású vezetők állnak: humán egység:
igazgatóhelyettes
reál egység:
igazgatóhelyettes
Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület szakmai munkaközösségei
10 III. 1.1. Vezetők, vezetőség
Az intézmény felelős vezetője A Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium igazgatója - a köznevelési törvény 69. §-a alapján felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gazdálkodásért, a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért, a fenntartó által rendelkezésére bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért, valamint dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, kollektív szerződés, közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe. Felelős az intézményi szabályzatok elkészítéséért, jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját, képviseli az intézményt. Felelős továbbá a) a pedagógiai munkáért, b) a nevelőtestület vezetéséért, c) a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért d) a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, e) a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, f) a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, g) a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal, szülői szervezettel való megfelelő együttműködésért, h) a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért, i) a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, j) a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért. Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az intézmény igazgatóját helyettesítheti: távollétében minden ügyben /a fegyelmi jogkör kivételével/ teljes joggal: az l.sz. igazgatóhelyettes.
11 Távollétében helyettesíti az 1. számú igazgatóhelyettes vagy annak akadályoztatása esetén a 2. számú igazgatóhelyettes. Az igazgatóhelyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek felhatalmazását.
Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: -
az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben,
-
az iskolatitkár a munkaköri leírásában szereplő ügyekben,
-
az osztályfőnök, az érettségi vizsgabizottság jegyzője az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítő iratba való beírásakor.
Az igazgató közvetlen munkatársai Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: - az igazgatóhelyettesek, - az iskolatitkár(ok). Az igazgatóhelyettesek megbízását - a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával - az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézményben határozatlan időre alkalmazott pedagógus kaphat, a megbízás határozatlan időre szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz. Szabályozza az SZMSZ 3. 4. számú melléklete. Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézmény vezetőjének közvetlen irányításával végzik.
12
Az intézmény vezetősége Az intézmény vezetőinek munkáját /irányító, tervező, szervező, ellenőrző értékelő tevékenységét középvezetők
segítik,
meghatározott
feladatokkal,
jogokkal
és
kötelezettségekkel.
A
középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai. Az intézmény vezetőségének tagjai: -
az igazgató
-
az igazgatóhelyettesek
-
az Arany János Tehetséggondozó Program felelőse
-
a szakmai munkaközösségek vezetői
-
a diákönkormányzat vezetője
-
a Közalkalmazotti Tanács elnöke
Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az intézményvezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői szervezet
választmányával,
a
munkavállalói
érdekképviseleti
szervekkel,
valamint
a
diákönkormányzat diákképviselőivel. Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei Az intézmény belső szervezeti egységeinek, vezető szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el, a követelményeknek megfelelően. A 2008. január 01-én hatályba lépő 2007. évi CLII. törvény vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget ír elő a közalkalmazotti jogviszonyban álló azon személyek részére, akik önállóan vagy testület tagjaként – javaslattételre, döntésre vagy ellenőrzésre jogosultak feladataik ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, továbbá az állami vagy önkormányzati
13 vagyonnal való gazdálkodás, valamint elkülönített állami pénzalapok, fejezeti kezelésű előirányzatok, önkormányzati pénzügyi támogatási pénzkeretek tekintetében. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség kiterjed a közalkalmazotti jogviszonyban álló házastársra, élettársára, valamint a közös háztartásban élő szülő, gyermekre is. Fentiek alapján intézményünkben vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek: -
igazgató
-
igazgatóhelyettesek
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esedékességét, a nyilatkozat őrzését, a kötelezettség megkezdésének jogkövetkezményeit külön szabályzat tartalmazza.
14 III. 1.2 Gazdasági szervezet felépítése és feladata
Az iskola önálló gazdasági szervezettel nem rendelkezik A gazdálkodással összefüggő egyes tevékenységek részletes előírásait külön szabályzatok rögzítik: -
számlarend,
-
számviteli politika,
-
eszközök és források értékelési szabályzata,
-
leltárkészítési és leltározási szabályzat,
-
a bizonylati szabályzat,
-
pénzkezelési szabályzat,
-
folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés
-
felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata.
III. 1. 3. A pedagógusok közösségei
1.3.1. Az intézmény nevelőtestülete a.) A nevelőtestület gimnáziumunk pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az iskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja: az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozó. b.) A gimnázium nevelőtestülete a nevelési-oktatási kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 1.3.2. A nevelőtestület értekezletei
15
a.) A tanév során a tantestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: - tanévnyitó, - záró értekezlet - félévi és év végi osztályozó értekezlet - nevelési értekezlet - félévi plenáris értekezlet - szükségszerűen tantestületi /munka/értekezlet b.) Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, ha a tantestület tagjainak 25 %-a, valamint az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. c.) A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. Ha a szülői
munkaközösség
vagy a
diákönkormányzat
kezdeményezi
az
értekezlet
összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. d.) A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának neveltségi szintjének elemzését,
értékelését,
az
osztályközösségek
problémáinak
megoldását
osztály
értekezleten végzi. Az osztály értekezleten csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Az osztály értekezletek időpontját - ha lehetséges előre tudni - a munkaterv rögzíti. Felelősök az osztályfőnökök. Osztály értekezlet - az osztályfőnök megítélése alapján - bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megoldására. 1.3.3. A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban, törvényekben meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok - fegyelmi felelősséggel - a nevelőtestület minden tagjára kötelezőek. A döntések és határozatok az iskola iktatott iratanyagába kerülnek.
16 1.3.4. A nevelőtestület véleményét - a köznevelési törvény 70. §-ában meghatározottak mellett ki kell kérni: -
az
iskola
költségvetésében
szakmai
célokra
rendelkezésre
álló
pénzeszközök
felhasználásának megtervezésében, -
tankönyvtámogatás iskolai módja: Az SZMSZ 10. sz. melléklete tartalmazza
-
az osztály tanulóinak szüleivel (szülői értekezleten) történt megbeszélés után differenciáltan vagy egyenlően történik a kapott támogatás kiosztása a tanulóknak.
-
az iskola beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában,
-
az iskolai felvételi követelmények meghatározásához
-
és a külön jogszabályban meghatározott ügyekben
1.3.5. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei a.) A köznevelési törvény 71. §-a szerint a nevelési-oktatási intézmény szakmai munkaközösségei az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. b.) A szakmai munkaközösség tagjai tanévenként munkaközösség-vezetőt választanak (szeptember 10-ig) a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására. Az iskola igazgatója a választás után bízza meg a szakmai munkaközösség vezetőjét. c.) A szakmai munkaközösség dönt: -
a tantestület által átruházott kérdésekben
-
a továbbképzési programokról
-
az iskolai tanulmányi versenyek programjáról
1.3.6. A szakmai munkaközösségek tevékenysége a.) Feladataik: -
javítják, koordinálják az iskolában folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét
-
fejlesztik a szaktantárgyi oktatás tartalmát, érvényt szereznek a helyi tantervi előírásoknak, tökéletesítik a módszertani eljárásokat,
-
javaslatot tesznek az emelt szintű képzési irányok megválasztására
17 -
végzik a tantárgycsoportjaikkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését
-
kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét
-
szervezik a pedagógusok továbbképzését, véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát
-
összeállítják az intézmény számára a felvételi és az érettségi vizsgák írásbeli és szóbeli feladat- és tételsorait, ezeket értékelik
-
javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására
-
támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget
-
a mindenkori új oktatási koncepciónak megfelelően megvizsgálják a helyi tanterveket és szükség szerint módosítják azokat
b) A szakmai munkaközösség-vezetők munkaköri leírását az SZMSZ 7. számú melléklete tartalmazza.
III. 1. 4. A nevelő oktató munkát segítő alkalmazottak Az alkalmazotti közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló technikai, adminisztratív dolgozókból áll. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az igazgató állapítja meg, az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásaikat az igazgatóhelyettesek készítik el. (SZMSZ 8. sz. melléklete) III. 1. 5. A tanulók közösségei 1.5.1. Diákönkormányzat A köznevelési törvény 48.§-a rendelkezik a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatokat érintő kérdésekben. a.) A diákkörök
18 A törvény alapján az iskola tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre az iskola költségvetésének függvényében. b.) A diákönkormányzat működési rendje A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. c.) A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat az említett pedagógus révén is érvényesítheti jogait, és fordulhat az iskola vezetőségéhez. d.) A tanulók szervezett véleménynyilvánításának egyéb formái Véleménynyilvánításra jogosultak: egyének osztályközösségek csoportok közösségei iskolaközösség iskolai diákbizottság képviselői A véleménynyilvánítás formái, helye: - kulturált módon és formában - négyszemközt tanárának, osztályfőnökének, igazgatójának, ha arra engedélyt kér és kap - osztálygyűlésen - diákközgyűlésen - osztályfőnöki órán 1. 5. 2. Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák túlnyomó többségét az órarend szerint közösen látogatják. Az osztályközösség mint az iskola diákönkormányzatának legkisebb egysége -
megválasztja az osztálybizottságát és az osztály titkárát
19 -
küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe, annak szervezeti és működési rendje szerint.
Az osztályközösség így önmaga diákképviseletéről dönt. Az osztályközösség élén - mint pedagógus vezető - az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt – az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve – esetleg pályázat alapján az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az osztályában tanító pedagógusok osztály értekezletének összehívására. Az osztályfőnök feladatait az SZMSZ 6. számú melléklete tartalmazza.
III. 1. 6. Szülői szervezetek A szülői szervezet /közösség/ a.) A köznevelési törvény 73.§-a értelmében a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére, kötelességük teljesítése érdekében szülői közösségeket hozhatnak létre. A szülői szervezet jogai: - dönt saját szervezeti és működési rendjéről - tanévenként munkatervet készít - dönt képviseletéről /szülői választmány/ b.) Az osztályok szülői közösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. A szülői közösségek véleményüket, állásfoglalásukat, javaslataikat a választott SZK-elnök vagy az osztályfőnök közvetítésével juttatják el az iskola vezetőjéhez. c./ Az iskola szülői választmányát az igazgató tanévenként legalább két alkalommal hívja össze, ahol tájékoztatást ad az iskola munkájáról és feladatairól. Az iskolai szülői választmány elnöke közvetlenül az összekötő tanárral és az igazgatóval tart kapcsolatot. d./ jogkörét az iskola Szülői Szervezetének SZMSZ-e tartalmazza
III. 2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás formái és rendje III. 2. 1. A vezetők és az alkalmazotti közösségek közötti kapcsolattartás rendje
20 2. 1.1. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje Az iskola különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott pedagógus vezetők, a választott közösségi képviselők segítségével – az iskola igazgatója fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái a különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, iskolagyűlések, nyílt napok, tanácskozások, fogadó órák. Az iskola közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres és konkrét időpontokat az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A diákönkormányzati szerv, a diákképviselők valamint az iskola vezetői közötti kapcsolattartás formái és rendje: -
az igazgató közvetett kapcsolattartása: a diákmozgalmat segítő tanár és az igazgatóhelyettes révén /folyamatos/
-
az igazgató közvetlen kapcsolattartása: - a tanév előtt /tervek, feladatok egyeztetése/ - esetenként az iskolai diákbizottság titkárával /megállapodás szerint/
2. 1. 2. A kapcsolattartás rendje A nevelési-oktatási folyamatban résztvevők közötti kapcsolatok szabályozottak, az információáramlás rugalmas. A felülről jövő információkat az igazgató juttatja el a testülethez. Az út különböző. Meghatározó a tartalom, a határidő, az érintettek köre. Az igazgató információit először a helyettesekkel osztja meg -
heti megbeszélés (hétfőn délelőtt)
-
vagy az aktuális probléma esetén azonnal.
A feladatok végrehajtása gyakrabban a szakterületért felelős igazgatóhelyettes dolga. Az igazgatóhelyettes a problémák megoldatását -
ismerteti a munkaközösség-vezetőkkel
-
a terület felelősével
-
valamennyi tanárnak - írásbeli értesítés („fekete táblán” kifüggesztve, információs pontokon)
21 -
szóbeli úton.
Nem feltétlenül tartja az igazgató a felvázolt útvonalat, ha a feladat megoldása azonnal megoldást kíván. Ilyenkor azonnal összehívja a rendkívüli tantestületi értekezletet (pl. szünetben). Havonta - csütörtök délután - van munkaértekezlet, ahol az időszerű teendők megtárgyalására, az elvégzett feladatok értékelésére kerül sor. Az igazgató - ha úgy ítéli meg a témát - közvetlenül a munkaközösségek vezetőit tájékoztatja, kéri fel a feladat végrehajtására. Mielőtt tantestület elé megy egy, az iskolai életet jelentősen befolyásoló probléma, megvitatja azt az iskola vezetősége. Ülésezésük alkalomszerű. Az „alulról” jövő információk útját ugyanúgy a téma, a határidő és az érintettek köre dönti el. A szaktanár
közvetlenül megy az igazgatóhoz (pl. engedély kérés)
az igazgatóhelyettes segítségét kéri a megoldásban (pl. óra csere, teremcsere, adminisztrációt)
a tantestületet tájékoztatja értekezleten (munka-, rendkívüli)
Mindez inkább szóbeli, de vannak esetek, amikor írásban (pl. a „fekete” táblán). Gazdasági jellegű ügyek esetében valamelyik igazgatóhelyettes útján értesülnek a tantestület tagjai az aktuális kérdésekről. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, a szülői szervezet választmányával - az összekötő tanár közvetítésével - az Intézményi Tanács képviselőivel - tanárelnök szervezésével - de természetesen az igazgatóhoz közvetlenül is fordulhatnak időpont egyeztetése után. A DÖK részben patronáló tanár közvetítésével, részben közvetlenül tartja a kapcsolatot az igazgatóval. 2. 1. 3. A szülők tájékoztatásának formái a) Az iskola a tanév során -
félévente egyszer szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített, az általános munkaidőn túli időpontokban /szülői értekezletek/
-
hetente, a meghatározott időpontban kijelölt szaktanári fogadóórákon
22 -
rendszeres írásbeli tájékoztatást ad /a tanulók ellenőrzőjében/
b) A szülői értekezletek A szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. Az új osztályközösségek szeptemberi szülői értekezletén az osztályfőnök nevesíti az osztályban tanító valamennyi pedagógust. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Rendkívüli szülői értekezletet az osztályfőnök és a szülői munkaközösség elnöke hívhat össze. Iskolai szülői értekezletet az igazgató hívhat össze rendkívüli esetben. c) A szülői fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa az órarendben megjelölt időpontban tart szülői fogadóórát, ennek időpontját az osztályfőnök beíratja a tanulók ellenőrzőjébe. Ha a szülő fogadóórán kívüli időpontban szeretne találkozni gyermeke tanárával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. d) Rendszeres írásbeli tájékoztatás Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet az osztálynaplóba beírni, és ezt köteles a diák tudomására hozni, aki azt az ellenőrzőjébe beírja. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti egy-vagy kétórás tantárgyakból félévenként minimum három, a heti három vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyakból félévente minimum négy érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. /Az érdemjegyeket félévente arányosan kell elosztani!/ Az írásbeli ellenőrzés alkalmával a dolgozatokat /nagy dolgozat, röpdolgozat stb./ a szaktanár tíz napon belül kijavítja, a tanulókkal kijavíttatja, megbeszéli, értékeli, illetve nekik visszaadja. A nagy dolgozatokat /amelyek íratását a tanterv előírja/ a tanév végéig meg kell őrizni. Egy tanulócsoportban naponta csak egy témazáró dolgozat iratható. A fakultációs és idegen nyelvi csoportnaplókból a jegyeket legalább havonta át kell vezetni az osztálynaplóba ahhoz, hogy az osztályfőnök igazolni tudjon.
23 III. 2. 2. A szakmai munkaközösségek közötti együttműködés formái és kapcsolattartásának rendje
A szakmai munkaközösségek együttműködésének fő színtere az iskolavezetőség ülése. Ez évente kétszer foglalkozik munkaközösségi szintű ügyekkel. A tanév elején egyeztetik a következő tanévben indítható képzési formák kereteit, irányait, óraszámait, ami alapján javaslatot tesznek az igazgatóságnak annak megvalósítására. A második félév elején arról állapodnak meg, hogy melyek azok a képzési területek, amikben átfedések vannak, elosztják ezeket, illetve tisztázzák a közös feladatokat
III. 2. 3. A diák önkormányzati szerv, a diákképviselők valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás rendje és formái
Az iskolai diákönkormányzat élén a működési rendben meghatározottak szerint választott iskolai diákbizottság /IDB, DÖK/ áll. A tanulóifjúságot a nevelőtestület és az iskola vezetősége előtt az IDB-DÖK képviseli /jogait gyakorolja/. A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat az említett pedagógus révén is érvényesítheti jogait, és fordulhat az iskola vezetőségéhez. A diákönkormányzat élén álló tanuló, előzetes egyeztetés alapján bármikor fordulhat közvetlenül is az igazgatósághoz, vagy az igazgatóhoz.
III. 2. 4. Az intézményi sportkör valamint az intézményi vezetők közötti kapcsolattartás rendje és formái
A mindennapi testedzés formáit a tömegsport keretei biztosítják. A tornacsarnok lehetőséget biztosít erre minden reggel a tanítás megkezdése előtt, és minden délután a tanítás befejezése után. Pénteken egész délután a tanulók használhatják a tornatermet a tömegsport kereteiben. Az egyes sportágak edzéseire a sportkör által meghatározott rendben szintén délután kerül sor. Az intézményi sportkör vezetője a tanév elején, szeptember folyamán egyezteti a sportkör terveit, elképzeléseit az iskola igazgatóságával.
24 A tanév zárásakor az intézményi sportkör vezetője tájékoztatja az iskola igazgatóságát az elvégzett munkáról, az elért eredményekről. III. 2. 5. A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje és formái
Az osztályok szülői közösségeinek tevékenységét az osztályfőnökök segítik. A szülői közösségek véleményüket, állásfoglalásukat, javaslataikat a választott Szülői Választmány elnöke vagy az osztályfőnök közvetítésével juttatják el az iskola vezetőjéhez. Az iskola Szülői Választmányát az igazgató tanévenként legalább két alkalommal hívja össze, ahol tájékoztatást ad az iskola munkájáról és feladatairól. Az iskolai Szülői Választmány elnöke közvetlenül az összekötő tanárral és az igazgatóval tart kapcsolatot
25
III. 3. A külső kapcsolatok rendszere, formái
Rendszeres kapcsolatot tart fenn az intézmény a következő intézményekkel: -
a fenntartóval
-
a külső alapítványok kuratóriumával
-
A Táncsics-Somssich Gimnázium Baráti Köre Egyesületével
-
a város és a megye általános és középfokú iskoláival
-
a Pedagógus Továbbképző Szolgáltató Intézettel
-
Családsegítő Központ Gyermekjóléti Szolgálattal
-
iskolaorvos, asszisztens, védőnő
-
gazdálkodó szervezetekkel
-
Táncsics Mihály nevét viselő Gimnáziumokkal
-
„törzs egyetemekkel” (pl. Veszprém, Pécs, Kaposvár)
-
Felsőoktatási intézményekkel
IV. A működés rendje
IV. 1. Az intézmény működési rendje
A vezetők iskolában való benntartózkodásának rendje Az igazgató és a két pedagógiai igazgatóhelyettes közül egy - különleges, rendkívüli eset kivételével - munkanapokon, a hivatalos munkaidőben az intézményben tartózkodik. Különleges, rendkívüli esetben, ha mindhárman iskolán kívül tartózkodnak, az igazgató a nevelőtestület tagjai közül megbíz valakit, általában a rangidős pedagógust, a helyettesítésével. Az ilyen esetben helyettesítő pedagógus csak az azonnali intézkedést kívánó ügyekben dönthet.
26 Az intézmény nyitva tartása: Szorgalmi időben reggel 6 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legkésőbb 22 óráig. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva, az alábbi időpontokban: Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon - rendezvények hiányában - zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt - eseti kérelmek alapján. A tanuló tanítási idő alatt csak az osztályfőnöke vagy az igazgatóhelyettes írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Az iskolában tartózkodás további rendjét a Házirend határozza meg. Az iskola területén tilos dohányozni.
IV. 2. A belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel A gimnáziummal közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére – vagyonbiztonsági okok miatt - az alábbi módon határozzuk meg az intézmény látogatását: A portás a bejáratnál mindenkit megállít, megkérdezi jövetelének célját; felkéri, hogy az aulában elhelyezett zöld ülőgarnitúrán foglaljon helyet; majd értesíti azt a dolgozót vagy tanulót, akit keresnek, esetenként beengedi a látogatót. Felírja a látogató nevét, érkezésének és távozásának időpontját. Mindennemű külső személynek az iskolát célzó tevékenységére csak az igazgató adhat engedélyt. Az iskola létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje a) Az
iskolaépületet
címtáblával,
az
osztálytermeket
és
szaktantermeket
a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. A 132/2000. (VII. 14.) Kormányrendelet alapján a középületeken, illetve azok előtt meghatározott méretű zászlót kell kitűzni, illetve felvonni. Erre a célra textil szálas anyagból, szövéstechnológiával készült, piros, fehér és zöld színű szövetből varrott zászló használható. A zászlót - tekintélyének megőrzése érdekében rendszeresen, legalább három havonta tisztítani kell. A zászlót legalább évente cserélni kell. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: - a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért
27 - az energia takarékosságért - a tűz-, a baleset- és munkavédelmi szabályok betartásáért. b) A helyiségek használati rendjét részben a Házirend, részben az egyes helyiségek használati rendje szabályozza. c) A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Az öltözők rendjét, zárását, állapotát a foglalkozások végén a testnevelők ellenőrzik. Az órát tartó tanárok felelnek a tantermek rendjéért /villany lekapcsolása, ablak becsukása, eszközök elpakolása stb./, tisztaságért; a diákok kötelesek betartani a takarékossági intézkedéseket. d) Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskolából elvinni tilos! A pedagógusok munkarendje A pedagógus nevelő-oktató munkáját tervszerűen, a nevelési terv és a tanmenet alapján végzi, amelyet az igazgató a szakmai munkaközösség vezetőjének javaslatával hagy jóvá. A pedagógus munkáját az SZMSZ 2. számú melléklete szabályozza. A pedagógus óráira tervszerűen, tudatosan készül; rendszeresen ellenőrzi, értékeli tanítványai munkáját, amelyet a naplókban osztályzattal minősít. A pedagógus a tanulók hiányzását, a tanítási órák pontos anyagát a naplókban napra készen beírja. A pedagógus osztályfőnöki tevékenységét az osztályfőnöki munkaköri leírás szabályozza. A tantárgyfelosztás a pedagógusok megbízásának alapvető dokumentuma, -
amelyet - előzetes munkaközösségi egyeztetés után - az igazgató készít el, az alábbi elvek alapján:
-
szakmai rátermettség, megfelelés,
-
a felmenő rendszer biztosítása,
-
arányos terhelés biztosítása.
28
Tartós megbízatások: a) osztályfőnök -
megbiztatása általában négy évre szól (AJTP öt évre),
-
egy osztályközösség felelős vezetője.
b) Szakmai munkaközösség-vezető (tanévenként megerősítve, újraválasztva) c) pályaválasztást segítő tanár -
iskolai szinten összefogja a pályaválasztási munkát
-
a szükséges ismertetőkkel, nyomtatványokkal ellátja az osztályfőnököket és a tanulókat
-
szervezi a nyílt napokon és tájékoztatókon való részvételt.
A pályaválasztási tanácsadás megszervezését az intézmény vezetője az igazgatóhelyettesek munkaköri leírásában szabályozza. Az igazgatóhelyettesek - a pályaválasztást segítő tanár - az osztályfőnökök útján továbbítja a legaktuálisabb információkat, illetve osztályfőnöki órák tartásával, előadók meghívásáról való gondoskodással irányítja a tanulókat a felsőfokú tanulmányok megkezdéséhez. Megállapodás alapján vállalható feladatok -
tankönyvfelelős
-
tanulói balesetbiztosítási felelős
-
színház bérletek árusítása
-
filharmóniai bérletek árusítása
Az intézmény tanulóinak munkarendje Az iskolai rendszabályok /Házirend/ tartalmazzák a tanulók kötelességeit és jogait, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása a tanulók számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a beosztott tanulók ügyelnek. /Az ügyeleti rend beosztása a 2. számú igazgatóhelyettes feladata./ A Házirendet - az
29 igazgató előterjesztésére - a nevelőtestület fogadja el, a törvényben előírt személyek egyetértésével. A tanulók munkarendjét a Házirend szabályozza. A tanév helyi rendje a) A tanév a mindenkori tanévnyitó utasításnak megfelelő napon kezdődik és a következő év augusztus 31. napjáig tart.
A
tanév
szorgalmi
ideje
minden
évfolyamon a – tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerinti meghatározott számú tanítási napból áll. A szorgalmi idő csak azokon az évfolyamokon rövidebb, ahol a szorgalmi időszakot vizsgák / érettségi vizsga/ követik. A szorgalmi idő a tanévnyitó ünnepéllyel /ünnepélyes tanévnyitóval/ kezdődik, és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. b) A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti az éves munkatervben. Ennek megfelelően a tanévnyitó értekezlet az alábbiakról dönt: -
a
nevelő-oktató
munka
lényeges
változásairól
/pedagógiai
program
módosításáról, az új tanév feladatairól/ -
az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és
-
időpontjáról
-
a tanítás nélküli munkanapok és a tanév rendje szerint programjáról
-
a vizsgák rendjéről
-
a tanév tanórán kívüli foglalkozásairól
-
az éves munkaterv jóváhagyásáról
-
a házirend módosításáról
c) Az intézményi rendezvényekre /ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára kötelező; az ünnepélyeken való részvétel a pedagógusok és a tanulók számára kötelező, az alkalomhoz illő öltözetben. d) Az intézmény vizsgarendjét /felvételi, érettségi, osztályozó, osztály, javító stb./ a munkatervben kell rögzíteni. A vizsgáztatás további rendjét a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet. A nevelési-oktatási
30 intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, 20/1994. /XI.10./ MKM. rendelete, és a l00/l997. Korm. rendelet, a 16/1998.(IV.8.) MKM.r. 13-20. §, 8/2000. (V.24.) OM.r. 17-21. §. 166/2000. (IX.29.) Korm. r. tartalmazza. A 217/1998. (XII.30.) Kormányrendelet 59. §. (10) bekezdésére figyelemmel, az önkormányzat által felügyelt költségvetési szerv, szakmai alapfeladata keretében szellemi tevékenység végzésére szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében külső személy vagy szervezet vehető igénybe. Az intézmény szakmai alapfeladatának ellátásához
az
igénybevételt
az
alábbiakban
szabályozom:
Szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység dologi kiadások terhére szolgáltatási szerződéssel, számla ellenében külső személlyel vagy szervezettel az alábbi feladatok ellátására köthető: -
vizsgáztatás
-
szakértő igénybevétele
-
szakmai előadás megtartása
A szerződésnek tartalmaznia kell: a.)
az ellátandó feladatot,
b.)
díjazás mértékét,
c.)
részletes utalást, hogy mely körülményre tekintettel áll fenn (a szerződés feltétele)
d.)
szerződés időtartamát
e.)
szervezettel kötendő szerződés esetén, a szervezet részéről személy szerint ki (k) köteles(ek) a feladat ellátására, továbbá
f.)
ki a teljesítés igazolására felhatalmazott személy
e) A tanév helyi rendjét, a házirendet, a balesetvédelmi és tűvédelmi előírásokat, rendszabályokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. f) Ha rendkívüli szünet miatt a tanítási napok száma nem éri el a törvényben előírtat, vagy az oktató-nevelő munkában keletkezett lemaradást az utolsó tanítási napig nem sikerült pótolni, az igazgató - a fenntartó, a tanulók és a szülők egyidejű értesítésével a szorgalmi időt meghosszabbítja. A kiesett tanítási napokat, illetve a lemaradást a téli, a tavaszi szünet vagy a heti pihenőnap igénybevételével is pótolni lehet. Az iskola
31 igazgatója a lemaradás pótlásával kapcsolatos döntése előtt beszerzi a fenntartó, a nevelőtestület, az iskolai diákönkormányzat és az iskolaszék véleményét. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet. A nevelési-oktatási
intézmények
működéséről
és
a
köznevelési
intézmények
névhasználatáról. A tanítási órák /foglalkozások/, óraközi szünetek rendje, időtartama a) Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztás és a heti órarend alapján történik pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben. A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák /foglalkozások/ megtartása után szervezhetők. b) Az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdődik, a hetedik órák 14:20-kor érnek véget. Az órák 45 percesek, kivéve az utolsó kettőt, amelyek 40 percesek. A szünetek közül az első három 15 perces, a többi 10 perces. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, az igazgató indokolt esetben rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. c) A tanórán kívüli foglalkozások formáit és rendjét évente a munkatervben, a tantárgyfelosztásban kell rögzíteni. Időszakos foglalkozások -
a tanulmányokat záró vizsgák /érettségi, osztályozó, javító stb./
-
tanulmányi versenyek
-
sportversenyek
-
általános iskolai, egyetemi előkészítők
-
nyelvvizsga előkészítő
-
klubdélután
-
klubfoglalkozás
-
differenciált képességfejlesztés
Fenti foglalkozások és újak kezdeményezői lehetnek pedagógusok és diákok. Engedélyt az igazgató adhat, ha megvannak az alábbi feltételek: -
a cél megfogalmazása
-
a program elkészítése
32 -
személyi, tárgyi, anyagi feltételek megléte.
Iskolán kívüli foglalkozások -
versenyekre való felkészítés a szaktárgyi munkaközösség feladata,
-
látogatások /üzem, kulturális intézmény stb./ az osztályfőnök vagy a szaktanár feladata
-
a pedagógiai programban tervezetteknek megfelelően /20 tanuló egy kísérő pedagógus szükséges, stb./
Az iskolában politikai párt, szerveződés nem működhet. A diákönkormányzat a tanulók szabadidős tevékenységét szervezi. A DSE szabályzat alapján működik. Tanár-elnökét a DSE közgyűlése választja meg. A tanítási órák /foglalkozások/ látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. Az iskola nevelési programja gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése, szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál minden közalkalmazott (elsődlegesen tanár) feladata. Az óraközi szüneteket a tanulók - lehetőség szerint - az udvaron töltik. Az óraközi szünet ideje 10 percnél kevesebb időtartamra nem rövidíthető. Dupla órák szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás esetén, illetve két egymást követő testnevelés óra, valamint két egymást követő olyan óra esetén, amelyen meg nem szakítható kísérletet /pl. kémiai/ végeznek. A bemutató órák és foglalkozások rendjét és idejét a munkaközösségi munkatervek tartalmazzák. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják.
IV. 3. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje
33 a) Gimnáziumunk - a tanórai foglalkozásokon kívül, a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 62. § alapján - a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. b) Iskolánkban az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák léteznek: -
szakkörök
-
diákkörök /önképzőkörök/
-
énekkar
-
diáksportkör
-
korrepetálás /érettségi felkészítés/
-
tanulmányi, kulturális és sportversenyek
-
Táncsics Stúdium
-
tömegsport
-
tanfolyamok
-
tehetséggondozó konzultáció
A fenti foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. c) Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség-vezetők javaslata alapján indít az iskola. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek; erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköröket fel kell tüntetni az éves munkatervben és a tantárgyfelosztásban, a működés feltételeit a fenntartó biztosítja. d) A tanulók - az iskola költségvetésének függvényében - öntevékeny diákköröket /önképzőköröket/
hozhatnak
létre,
melynek
meghirdetését,
megszervezését,
működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája elsősorban a kreatív tanulók aktivitására,
önfejlesztő
tevékenységére
épül.
A diákkörök szakmai irányítását - a tanulók kérése alapján – kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az igazgató engedélyével, a működés feltételeinek intézményi támogatásával. e) Az
iskola
énekkara
sajátos
diákkörként
működik,
a
tantárgyfelosztásban
meghatározott időkeretben. Vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár.
34 Az énekkar minimálisan az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját biztosítja. f) A diáksport egyesület /DSE/ mint szervezeti forma önálló szabályzat alapján működik, és az iskola tanulóinak nyújt lehetőséget sportköri foglalkozásokon, versenyeken valamint a DSE által szervezett pénzdíjas tanfolyamokon való részvételre. g) A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. h) A tanulmányi, kulturális és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. A tanulók az intézményi, a települési és az országos versenyeken vehetnek részt, megfelelő szaktanári felkészítés igénybevétele után. i) Az iskola könyvtára a kölcsönzési időpontokban, valamint a könyvtári tanórákon áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. j) A Táncsics Stúdium szervezhető a kiemelkedő képességű, igen tehetséges tanulók számára - az iskolai költségvetés függvényében. Egy pedagógus már 1-2 tanulóval is foglalkozhat,
hogy
tehetségüket
minél
jobban
kibontakoztathassák.
A Táncsics Stúdium tanárait az éves munkaterv rögzíti, őket az igazgató bízza meg.
Tömegsport sportköri foglalkozások szervezhetők azért, hogy minden tanulónak biztosítani tudjuk a napi legalább 45 perces testmozgást. A tömegsport foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások óraszámát a tantárgyfelosztásban, helyét és idejét a tanórán kívüli foglalkozások órarendjében ki kell mutatni. Ez utóbbi az igazgatóhelyettesek feladata.
Tanfolyamokat az iskola a tanulók érdeklődésének és a szaktanár vállalásának függvényében indít. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri. A tanfolyamokon való részvételért /fél/évenként előre térítési díj fizetendő. A tanfolyamok formái:
tehetséggondozó foglalkozások 8. osztályosoknak egyetemi - főiskolai tanulmányokra előkészítő nyelvvizsgára előkészítő foglalkozások.
35 k) Tehetséggondozó konzultáció - Differenciált képességfejlesztés A tanulókkal való egyéni foglalkozás hangsúlyozásával együtt lehetőséget teremtettünk a tehetséges tanulókkal való egyéni foglalkozásokra, amelyeknek színtere a konzultáció. A tehetséggondozó konzultációban a legképzettebb pedagógusok vehetnek részt, az igazgató megbízása alapján. l) Az iskola tanulói közösségei/ osztályok, diákkörök, szakkörök, stb./ egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal legalább két nappal előbb be kell jelenteni az intézmény igazgatójának vagy egyik igazgatóhelyettesének, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi felügyeletet.
36
IV. 4. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, az intézmény hagyományainak ápolása
1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai -
A hagyományápolás a közösségformálás, az iskolához való kötődés erősítésének fontos eszköze. Elengedhetetlen a haladó hagyományok ápolása, új hagyományok teremtése.
-
Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket az éves munkaterv tartalmazza.
-
Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei - tanévnyitó ünnepély, az első osztályosok fogadalomtételével - március 15-i és az október 23-i forradalom évfordulójának megünneplése - Szalagavató, ballagás, a 12. osztályosok utolsó tanítási napját követő szombaton - tanévzáró ünnepély
-
Iskolaszintű versenyek és szórakoztató rendezvények: - "Szecska-bál" a 9. osztályosok bemutatkozó műsoraival - Táncsics Kupa leány röplabdában és fiú kosárlabdában - farsangi diákbál - Szülők-tanárok bálja - diáknap, iskolabállal - megemlékezés Somssich Pál és Táncsics Mihály születéséről - külföldi kapcsolatainkból adódó kulturális és sportrendezvények - emléktáblák, emlékművek koszorúzása - belépés a Táncsics-Somssich Baráti Kör Egyesületbe - a tanárok négyévenkénti műsoros estje
37 Az
-
iskola
tanévenként
évkönyvet,
kerek
évfordulókon
jubileumi
emlékkönyvet, kéthavonta iskolaújságot /Voluntas/ jelentet meg és működteti az iskolarádiót. 2. A hagyományápolás külsőségei Az intézmény jelvénye:
-
Világos kobalt-kék címer pajzs. A pajzs szélein aranysárga csíkokkal. A címerpajzson átlósan balról jobbra felülről lefelé, a háromszínű magyar zászló egyenes szalagja. A magyar zászló csíkja közepén nyitott fehér könyv. A könyvön jobbról balra, felülről lefelé átlósan fehér lúdtoll. A könyv szélein és a tollon arany kontúrcsíkkal. A címerpajzs kék mezőjében fent, középen a "KAPOSVÁRI" vízszintes, a címerpajzs alsó nagy ívében a ívekét követve balról a „TÁNCSICS" jobbról a „GIMNÁZIUM" fekete, szabványbetűvel írt felirata látható. Az iskola jelvényét minden új tanuló az első tanévnyitó ünnepélyen megkapja. Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi öltözete, amit minden iskolai ünnepélyen
-
/a ballagáson is/ viselniük kell: lányok: sötét alja, fehér blúz, iskolajelvény fiúk:
sötét nadrág, fehér ing, nyakkendő, iskolajelvény
/A sötét alj és nadrág farmer nem lehet. A fiúk nyakkendőjétől az időjárás függvényében el lehet tekinteni./ -
Az iskola hagyományos sportfelszerelése lányok:
kék-fehér egységes felszerelés
fiúk:
kék-fehér egységes felszerelés
IV. 5. A pedagógus munka belső ellenőrzésének rendje Szabályozza az SZMSZ 15. számú melléklete 1. Irányelvek: A belső ellenőrzés rendszerének fejlesztési feladatai
38 -
biztosítsa a működés állandó és teljes körű ellenőrzését
-
rögzítse a különböző szabályzatokban, munkaköri leírásokban az ellenőrzési feladatokat és a személyes felelősséget
-
az intézmény vezetője az ellenőrzési feladatok végrehajtását szervezi
-
a belső ellenőrzés három eleme - a vezetői, a szakmai és gazdasági folyamatokba épített és függetlenített belső ellenőrzés között - olyan megosztásban
szervezze
meg,
hogy
azt
a
konkrét
körülmények szükségessé és lehetővé teszik. Vezetői ellenőrzés alapelve, hogy az ellenőrzés folyamatos gyakorlása minden szakmai és gazdasági vezető irányító tevékenységének szerves része. Az ellenőrzés hatáskörét, ellenőrzéseik jellegét a vezetői beosztás szintje határozza meg. Eredményességét rendszeres, meghatározott időszakra szóló és eseti beszámoltatás, valamint helyszíni ellenőrzések útján szükséges biztosítani. A tapasztalatok alapján haladéktalanul intézkedni kell. Ezen munkákban a beosztott vezetőkre kell támaszkodni. A munkafolyamatokba épített ellenőrzéstől elvárható, hogy a szervezettség javításával fokozódjon a belső rend, a folyamatok szabályszerűsége. Cél, hogy a folyamatok megszakítása nélküli ellenőrzéssel a hibák, a nem kívánatos jelenségek legyenek időben felmérhetők és megakadályozhatók, történjenek gyors intézkedések a rendellenességek megszüntetésére. Eredményességét igazolja, ha biztosított a tevékenységek szabályszerűsége. A függetlenített belső ellenőrzést is igénybe veheti - szükség esetén - az intézmény vezetője. Ezen komplex ellenőrzések a fenntartó kirendelésére valósulnak meg. Az intézmény vezetőjének gondoskodnia kell az ellenőrzés megállapításainak hasznosításáról; törekednie kell arra, hogy olyan intézkedések szülessenek, amelyek rendszerében változtatják meg a kifogásolt helyzetet, illetve hosszabb távra stabilizálják a jó állapotokat. 2. Az iskola alapvető feladata az oktató-nevelő munka megfelelő színvonalon való tartása.
39 A belső ellenőrzés a vezetés nélkülözhetetlen eszköze, mely elősegíti az intézmény gazdaságos tevékenységét azzal, hogy a hiányosságokat és mulasztásokat - lehetőleg azok megelőzésével gyorsan feltárja, és ezzel az intézmény munkájának eredményesebbé tételét megalapozza. Célunk - a vezetés és ellenőrzés egységéből kiindulva a végrehajtás folyamatos figyelemmel kísérésével, a jó módszerek széleskörű elterjesztésével, a hibák megelőzésével, feltárásával és megszüntetésére tett javaslatokkal segítse az oktató- nevelő munka, a gazdasági irányítás hatékonyságát, a döntések előkészítését és a határozatok, állásfoglalások végrehajtását -
segítse elő a szervezettséget, a belső rendet és fegyelmet
-
adjon megbízható információt az irányítás és döntési funkciók ellátásához
-
segítse elő a takarékos gazdálkodás elveinek érvényesítését, a belső erőforrások, tartalékok feltárását, a meglevő kapacitás jobb kihasználását
-
a jogszabályok betartásával, a számviteli és bizonylati rend érvényesítésével, az
eszközök
tárolásának
és
megőrzésének
rendjével
biztosítsa
az
önkormányzati tulajdon védelmét.
3. Szakmai tevékenységgel összefüggő ellenőrzési feladatok Az igazgató belsőellenőrzési hatásköre az iskola egész működési területére kiterjed. Az igazgató feladata a belsőellenőrzés megszervezése, de az ellenőrzési feladatok elvégzését megoszthatja a vezetőállású és beosztott dolgozók között. Az igazgatónak gondoskodnia kell arról, hogy az iskola dolgozói minden elvi jellegű, fontosabb intézkedésről illetve utasításról, munkakörüket érintő jogszabályokról tájékoztatva legyenek. A kiadott intézkedések végrehajtásának ellenőrzése a vezetés szerves része, annak elengedhetetlen, követelménye, ezért az iskola minden egyes vezetőállású dolgozója az irányítása alá tartozó munkaterületet állandóan ellenőrizni köteles. A belső ellenőrzési feladatok tervszerűségének biztosítása az éves munkatervben rögzített konkretizálással történik az ellenőrzési, beszámoltatási feladatok között, ahol a felelősök megjelölése, időpontja is megtalálható.
40 A munkatervben szereplő ellenőrzéseket a kijelöltek az előírt időben kötelesek elvégezni. Nem kell az igazgató engedélye azoknak az ellenőrzéseknek az elvégzéséhez, amelyeket a magasabb beosztású dolgozók a hozzájuk tartozó beosztottjaiknál végeznek. A szakmai tevékenységgel összefüggő főbb ellenőrzési feladatok
-
a feladatellátás struktúrája megfelelően igazodik-e a tényleges és reális igényekhez
-
történnek-e intézkedések és azok milyen eredménnyel járnak a szakmai munka minőségének javításában
-
mit tesznek a minősége rontó tényezők kiszűrésére
-
milyen mértékben hasznosítják a tudományos-technikai haladás eredményeit, az új tudományos módszereket
-
az alapfeladatok ellátását mennyiben segítik elő szakmailag az alap
tevékenységen kívüli
feladatok (tudományos kutatás, szerződéses munkák) -
megfelelően koncentrálják-e a feladatok szakmai céljaihoz rendelkezésre álló erőforrásokat
-
gondoskodnak-e a szűk keresztmetszet feloldásáról
-
szakmai folyamatok szervezettsége biztosítja-e a zavartalan feladatellátást
-
történnek-e intézkedések a zavaró okok felszámolására
-
a szakmai egységek együttműködése az intézményei feladatoknak és céloknak alárendelten, szabályozott keretek valósul-e meg
-
megszüntetik-e a felesleges, párhuzamos tevékenységeket
A pedagógiai munkával kapcsolatos ellenőrzési feladatok megtalálhatók -
az igazgatóhelyettesek munkaköri leírásában
-
a munkatervekben
-
a pedagógiai programban
-
a pedagógusok munkaköri leírásában
-
az SZMSZ-ben található etikai előírások között
A fentiekben nem szereplő tevékenységi formák ellenőrzésével kapcsolatos tennivalók vázlatosan:
41 A pedagógusok minden napi tevékenységének ellenőrzési területei: -
kiadott feladatokról beszámoltatja a tanulókat (pl. hetesi, menzafelelősi, szertárosi stb. tevékenységükről)
-
tanulmányi munkájuk teljesítésének mértékéről (osztályzattal értékelés is!)
-
a tanulók munkafegyelmének, viselkedésének, szórakozásának ellenőrzése, minősítése.
A munkaközösség-vezetők feladatait is rögzíti az SZMSZ. -
Ellenőrzési munkájuk közé tartozik a tanmenetek jóváhagyásra történő beterjesztése előtti átvizsgálása.
-
Az egységes követelmény rendszer megvalósulásának ellenőrzése (következetes, igényes, igazságos, a tantervi előírásokat figyelembe vevő értékelés).
Az igazgatóság feladatai: -
a pedagógusok munkájának megismeréséhez egy lehetőség a foglalkozások (tanórai, tanórán kívüli tevékenységek) látogatása, a tapasztalatok megbeszélése, értékelése. a./ a pályakezdők - patronálással b./ gyakorlattal A foglalkozás látogatását be kell jelenteni, egyeztetni kell a látogatott személlyel.
-
A havi programban rögzített feladatok, felelőseik és végrehajtásuk ellenőrzése.
-
A tanórán kívüli feladatok (egyenletes terhelés)
felügyeletek
(reggeli,
verseny,
érettségi
stb.)
pontos
végrehajtásának
a tanulókkal való kapcsolattartásnak (pl. kíséret, folyosó felügyelet, báli ügyelet)
adminisztrációs feladatok
munkafegyelemmel
kapcsolatos
kérdések
végrehajtásának
ellenőrzése
IV. 6. A könyvtár igénybevételének és működésének általános szabályai
1. A könyvtár neve és címe:
42 Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium Könyvtára 7400 Kaposvár, Bajcsy-Zs.u.17. 2. A könyvtár fenntartója A könyvtár a Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium szerves része. A fenntartás költségeit a KLIK biztosítja. A működést szervezetileg és tartalmilag az iskola igazgatója irányítja. 3. Az iskolai könyvtár feladatai Az iskolai könyvtár a Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium pedagógiai programját, az abban megfogalmazott oktatási, nevelési célok megvalósítását szolgálja és segíti a maga sajátos eszközeivel.
A pedagógiai tevékenységhez, a nevelő-oktató munkához, a tanításhoz és
tanuláshoz szükséges dokumentumokat biztosítja.
-
Alapfeladatok: -
az állomány folyamatos és tervszerű fejlesztése a lehetőségek szerint,
-
a gyűjtemény feltárása, őrzése, gondozása és szolgáltatásai útján az olvasók rendelkezésre bocsátása, - tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról,
-
tanórai foglalkozások tartása a kerettanterv követelményeinek megvalósulása érdekében,
-
-
könyvtári dokumentumok kölcsönzése
-
egyéni és csoportos helyben használt biztosítása.
Kiegészítő feladatok: -
tanórán kívüli foglalkozások tartása,
-
tanórán kívüli tevékenységek támogatása /fakultációk, szakkörök, versenyek, vetélkedők, ünnepélyek, előadások/,
-
más könyvtárak szolgáltatásainak közvetítése,
-
számítógépes informatikai szolgáltatás biztosítása,
-
részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében
43 -
a könyvtár nyitvatartási idejében a szülők, tanulók részére tájékoztatást adunk az iskola pedagógiai programjáról.
4. A könyvtár gyűjtőköre Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét a pedagógiai program tartalma határozza meg. A gyűjtőkör részletes szabályozását az SZMSZ 23. mellékletként elkészített Gyűjtőköri Szabályzat határozza meg. 5. Az állomány gondozása -
a könyvtár állománya vétel és ajándék útján gyarapszik
-
az állománygyarapításra szolgáló összeget az iskola a költségvetésben önálló tételként tervezi és biztosítja, hogy az év során ez folyamatosan felhasználható legyen
-
a beszerzés elsősorban a Könyvtárellátó Közhasznú Társaságtól történik /külön szerződés alapján/. A beszerzési keret felhasználásáért a könyvtáros felelős. Tudtán kívül az iskolai könyvtár számára semmilyen dokumentumot más nem vásárolhat, rendelhet
-
a megrendeléseket az iskola igazgatója, ill. a gazdasági igazgatóhelyettes hagyja jóvá.
6. A dokumentumok állományba vétele, az állomány ellenőrzése, védelme
A dokumentumok megérkezését követő egy héten belül a könyvtáros állományba veszi azokat /egyéni és csoportos leltárkönyv /használata/. A könyvtári szabályok szerint minden egyes dokumentumba beüti a tulajdonbélyegzőt, beírja a címleltár szerinti sorszámot, s ellátja a dokumentumot raktári jelzettel, ill. sarokkal /ha szükséges/. A kifizetés alapját szolgáló számlán igazolja a bevételezést.
A periodikákról ideiglenes /cardex/ nyilvántartást vezet. Az audiovizuális dokumentumokról közös egyedi /cím/ és csoportos leltárkönyv készül, dokumentumtípusonként, a típust jelölő betűvel és folyószámozással.
44
A brosúrákról külön nyilvántartás készül B/…sorszám jelöléssel. Itt tartjuk nyilván a
tanári
segédleteket,
szöveggyűjteményeket,
tanterveket,
tanári
kézikönyveket,
tankönyveket,
feladatgyűjteményeket,
feladatlapokat,
a
tartalmilag
gyorsan avuló és/vagy a mindennapi használattól fizikailag is könnyen rongálódó kiadványokat. A felsorolás irányadó, a hasonló jellegű kiadványoknál a könyvtáros dönti el, hogy brosúraként kezeli-e a dokumentumot. Nem tartoznak ide azok a pedagógiai
kiadványok,
melyek
tartalma
„időtálló”.
A
brosúrák
nem
leltárkötelesek, a könyvtáros nem felelős anyagilag ezekért a dokumentumokért.
Az iskolai könyvtár állományából folyamatosan, de legalább évente egy alkalommal ki kell vonni a tartalmilag elavult, a fölöslegessé vált, a természetes elhasználódás következtében rongálódott
és
az
olvasók
által elveszített
dokumentumokat. Az elveszített, megrongált dokumentumot az alábbi módokon lehet pótolni: - elsősorban azonos dokumentum beszerzésével, - a dokumentum forgalmi értékének megtérítésével, - a dokumentum másolási költségének megtérítésével. A pótlás módját a könyvtáros határozza meg. A brosúrák nem leltárkötelesek, de a hiányzó brosúrákat törölni kell. A törölt brosúrákról nem kell selejtezési jegyzőkönyvet készíteni, a nyilvántartás megjegyzés
rovatában
kell
jelölni
a
törlés
okát
/elveszett,
elavult,
megrongálódott/.
Az iskola igazgatója gondoskodik arról, hogy az állományvédelmi rendelet szerint szabályos időközönként ellenőrizzék az állományt. A könyvtári állomány megóvása érdekében - a könyvtárban minden tűzvédelmi óvintézkedést meg kell tenni és be kell tartani, - a könyvtári helyiségekben a dohányzás és nyílt láng használata tilos, - gondoskodni kell arról, hogy a könyvtár jól szellőztethető legyen, - a könyvtári helyiségeket zárni kell, oda csak a könyvtáros tudtával lehet belépni. 7. Az állomány elhelyezése, feltárása
45
7. 1. A könyvtár helyiségei: - szabadpolcos kölcsönző tér és olvasóterem - raktárhelyiség - folyóiratraktár 7. 2. Az állomány három részre tagolódik: - szépirodalom - szakirodalom - kézikönyvtár A könyvek raktározási rendjének alapja a "Könyvtári raktározási táblázatok". a.) Tartós letétek az alábbi helyeken találhatók: - biológia-kémia kabinet - magyar kabinet - angol nyelvi kabinet A letéti állományért az átvevő pedagógus a felelős. b.) A könyvtár valamennyi tartós megőrzésre állományba vett dokumentumáról cédula nyilvántartás készül: - raktári katalógus - betűrendes katalógus. 8. A kölcsönzés rendje
A könyvtár használatára jogosultak a beiratkozott tanulók, az iskola pedagógusai és egyéb dolgozók. Külső személy tagságát az igazgató engedélyezheti. A könyvtár használata díjtalan.
A tanulók és a kölcsönzések nyilvántartása osztályonként, kölcsönző füzetben történik. A diákok személyi adataiban bekövetkezett változásokat az osztályfőnökök kötelesek jelezni a könyvtárban minden tanév elején.
A beiratkozás és a kölcsönzés rendjéről a 9. évfolyamos osztályok tanulói a tanév elején (szeptember - október hónapban) kapnak tájékoztatást könyvári óra keretében.
46
Egy-egy alkalommal 6 kötet kölcsönözhető. A kölcsönzési idő 30 nap, mely szükség esetén 3 alkalommal meghosszabbítható. A tanév végén minden tanuló köteles a könyvtári könyveket visszahozni.
Az iskolából távozó tanuló vagy dolgozó szintén köteles könyvtári tartozását rendezni. Amennyiben ezt elmulasztja, kétszer írásbeli felszólítást kap.
Ha a könyvtári dokumentum elveszik, a kölcsönző köteles pótolni azt. A rongálódott vagy elveszett dokumentumokat az állományból törölni kell. A kézikönyvtári állomány és az audiovizuális dokumentumok kizárólag tanórai használatra kölcsönözhetők.
A folyóiratok legfrissebb számait 1 napra, a régebbi számokat 1 hétre lehet kölcsönözni.
A könyvtárból a könyvtáros tudta nélkül semmilyen dokumentumot elvinni nem lehet. 9. A könyvtári számítógépek használata A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata az iskolán belül nyilvános. Az igénybevétel kizárólag a nyitvatartási időben, előzetes bejelentkezés alapján lehetséges. Maximális géphasználati idő: 30 perc. Egyidejűleg 3 főnél többen nem tartózkodhatnak a gépek mellett. Csak gyárilag csomagolt lemez használható. Szolgáltatások: - internet-hozzáférés - elektronikus levelezés /e-mail/ 10. A könyvtár munkarendje 1.) A könyvtáros feladatait az iskola igazgatója által kiadott munkaköri leírás tartalmazza. SZMSZ 5. számú melléklete 2.) A könyvtár heti nyitvatartási óráinak száma: 26 óra A nyitva tartás rendje: H, K, Cs:
8 - 12h 13 - 15h
Sz, P:
8 - 12h
47 3.) Az iskolai könyvtár az alábbi szolgáltatásokkal áll a tanulók és a dolgozók rendelkezésére: -
kölcsönzés /könyv, folyóirat, audiovizuális dok.-ok/
-
helyben használat
-
tájékoztatás, adatszolgáltatás
-
könyvtárban tartott szakórák
-
könyvtárhasználati órák tartása
-
szakirodalmi anyaggyűjtés, irodalomkutatás
-
könyvtárközi kölcsönzés
-
számítógépek használata
-
tájékoztatás az iskola pedagógiai programjáról /szülőknek is/
11. Egyes tankönyvek iskolai könyvtártól való megvásárlásának feltételei Gimnáziumunkban a tanulók a könyvtári könyveket nem vásárolhatják meg.
IV. 7. Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás Szabályozza az SZMSZ 10. számú melléklete.
IV. 8. Intézményi óvó, védő előírások IV. 8. 1. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje
A 26/1997. (IX.3.)NM r. az iskola egészségügyi ellátásáról 5.§. (2) értelmében a tanulók eü. ellátását az orvos és a védőnő az iskola vezetőjével (vagy igazgatóhelyettesével) egyeztetett rend szerint végzi, valamint környezet-egészségügy, balesetvédelem, egészségnevelés, pályaválasztási tanácsadási feladatokat. Az iskolafogászati alapellátás keretében évente csoportos szűrővizsgálaton vesznek részt a tanulók. A szűrővizsgálaton való részvételt, valamint annak ideje alatt a tanulók felügyeletét az
48 iskola biztosítja. A tanulók egészségi állapotának szűrése 2 évenként (9,11. évf.) valamint a védőoltások előtt. Az iskolaorvos szeptemberben a testnevelési csoportbeosztáshoz elvégzi a szűrési feladatokat, ellátja a testneveléssel, sporttal kapcsolatos egészségügyi feladatokat is.
IV. 8. 2. Rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők A bombariadó esetén szükséges teendőket az SZMSZ 11. számú melléklete szabályozza.
IV. 8. 3. Katasztrófa,- tűz- és polgári védelmi tevékenység szervezeti és végrehajtási rendje A tűz esetén szükséges teendőket az SZMSZ 12. 13. számú melléklete szabályozza.
IV. 9. Nevelési-oktatási intézményen belül működő pedagógiai szakszolgálat
Gimnáziumunkban nem működik ilyen szolgálat. IV. 10. A belső ellenőrzés IV. 10. 1. A belső ellenőrzés rendje
Az iskola vezetősége együttműködök az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői szervezet választmányával, az iskolaszék képviselőivel, a diákönkormányzat diákképviselőivel. Ellenőrzés: az intézmény működésének vizsgálata a hatályos jogszabályok és a nevelési, illetve pedagógiai program alapján. Az ellenőrzés azt vizsgálja, ahogy az intézmény működése megfelel vagy nem felel meg a jogszabályok, illetve a belső szabályzatok előírásainak. Az ellenőrzés feladata és célja Az ellenőrzés
biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belső szabályzataiban előírt) működését;
49
segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát;
segítse elő az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony működését;
az iskolavezetés számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzéséről;
feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi előírásoktól, követelményektől való eltérést, illetve megelőzze azt,
igazolja a megfelelést minden olyan területen, ahol az megfelel a valóságnak
szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény működésével kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.
Az ellenőrzés módszerei Az ellenőrzés során alkalmazható módszerek: Megfigyelés (lehet tervezett vagy spontán). Írásos kikérdezés (kérdőív). Interjú (lehet egyéni vagy csoportos). Tanulók által készített produktumok vizsgálata. Tanulói teljesítmények felmérése (mérés). Dokumentumok elemzése. A megfelelő módszer kiválasztása az ellenőrzés céljától és tartalmától függ. A belső ellenőrzést végző dolgozó feladatai Az ellenőrzést végző dolgozó a belső ellenőrzést köteles a jogszabályokban, az iskola belső szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenőrzési tervben előírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. 1. Az ellenőrzések teljesítéséről, az ellenőrzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. 2. Az ellenőrzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött, vagy annak felettese) kéri. 3. Hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést végzőnek:
a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenőrzött dolgozó figyelmét;
a hiányosságok megszüntetését újra ellenőriznie kell.
A belső ellenőrzést végző alkalmazott jogai és kötelességei
50 A belső ellenőrzést végző dolgozó jogosult:
az ellenőrzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni;
az ellenőrzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni;
az ellenőrzött dolgozó munkavégzését előzetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni;
az ellenőrzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni.
A belső ellenőrzést végző dolgozó köteles:
az ellenőrzéssel kapcsolatban a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban foglalt előírásoknak megfelelően eljárni;
az ellenőrzés során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni;
az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenőrzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenőrzött dolgozók közvetlen felettesével;
hiányosságok feltárása esetén az ellenőrzést a közvetlen felettesétől kapott utasítás szerint időben megismételni.
A belső ellenőrzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenőrzési feladataik 1. Igazgató:
ellenőrzési feladatai az iskola egészére kiterjednek;
ellenőrzi az iskola összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegű munkáját;
ellenőrzi a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok megtartását;
elkészíti az intézmény belső ellenőrzési szabályzatát;
összeállítja tanévenként (az iskolai munkatervhez igazodva) az éves ellenőrzési tervet;
felügyeletet gyakorol a belső ellenőrzés egész rendszere és működése felett.
2. Igazgatóhelyettesek: Folyamatosan ellenőrzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelő-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen:
a szakmai munkaközösségek vezetőinek tevékenységét;
a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét;
a pedagógusok adminisztrációs munkáját;
a pedagógusok nevelő-oktató munkájának módszereit és eredményességét;
51
a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát.
3. Gazdasági vezető: Folyamatosan ellenőrzi az intézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdálkodási, a műszaki és a pénzügyi-számviteli szabályok betartását, ennek során különösen:
az intézmény pénzgazdálkodását, költségvetésének végrehajtását, fizetőképességét,
a pénzkezelés, a pénztár szabályszerű működését;
a tanulók és a dolgozók élelmezésével összefüggő tevékenységet;
az intézmény működéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket,
a vagyonvédelemmel kapcsolatos előírások betartását,
a leltározás és selejtezés szabályszerű végrehajtását,
Folyamatosan
ellenőrzi
a
hozzá
tartozó
dolgozók
szabályszerű
munkavégzését,
munkafegyelmét. 4. Munkaközösség-vezetők: Folyamatosan ellenőrzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelő-oktató munkáját, ennek során különösen:
a pedagógusok tervező munkáját, a tanmeneteket;
a nevelő és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel).
5. Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belső ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei Az ellenőrzött dolgozó jogosult:
az ellenőrzés megállapításait (kérésére: írásban) megismerni;
az ellenőrzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenőrzést végző közvetlen feletteséhez.
Az ellenőrzött dolgozó köteles:
az ellenőrzést végző dolgozó munkáját segíteni, az ellenőrzéssel összefüggő kéréseit teljesíteni;
a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni.
52 Az ellenőrzési program Az ellenőrzési program az ellenőrzési koncepcióban szereplő célok és feladatok 4 éves megvalósítási terve, amely tartalmazza az intézményvezetői ellenőrzési, értékelési célokat, feladatokat, a célérték elérésének elemeit. Az ellenőrzési program felépítése: 1.
A program érvényességi időszakára meghatározott fontosabb célok.
2.
Az ellenőrzésre kijelölt területek megnevezése.
3.
Az ellenőrzést megvalósítók (szakértők) megnevezése, az ellenőrzésben résztvevőkkel kapcsolatos különleges kikötések (végzettség, etikai követelmények, összeférhetetlenség, kizáró okok)
4.
Az ellenőrzések ütemezése.
5.
Az ellenőrzési tervek elkészítésének határideje.
6.
Érintettek tájékoztatása az ellenőrzésekről.
7.
Az ellenőrzés lefolytatásával kapcsolatos különleges igények. (időtartam, szervezéssel kapcsolatos követelmények, megbízólevél stb.)
8.
Az ellenőrzési jegyzőkönyvek tartalmára vonatkozó követelmények.
9.
Az ellenőrzési jegyzőkönyvek leadásának határideje.
10.
Az ellenőrzés megállapításaival kapcsolatos intézkedések határideje attól a naptól számítva, amikor a jegyzőkönyveket az intézményvezető átvette.
Az ellenőrzés megszervezése Az ellenőrzési program alapján évente ellenőrzési terv készül. Az ellenőrzési terv tartalmazza az adott évben ellenőrzésre kijelölt területeket, az ellenőrzés elvégzésével megbízandó személy(ek)/szakértő(k) megnevezését, megbízási módját, időpontját és tartalmát, valamint a megbízottal szembeni követelményeket. Az ellenőrzés éves tervének lebonyolításához az alábbi lépések szükségesek: -
ellenőrzendő terület kijelölése
-
szakértő(k) felkérése
-
időpont meghatározása
-
ellenőrzési terv bekérése, átvizsgálása, jóváhagyása
-
időpont pontosítása
-
érintettek értesítése
-
ellenőrzés megvalósítása
53 -
jegyzőkönyv átvétele
-
a szükséges intézkedések áttekintése
-
intézkedésre jogosultak azonosítása, szükség esetén felhívása az intézkedés megtételére
-
az intézkedések végrehajtásának ellenőrzése
-
dokumentálás
Az ellenőrzés eszközei -
Felkérő-levél
-
Értesítés az ellenőrzésről
-
Megbízólevél
-
Ellenőrzési jegyzőkönyv vázlata
-
Szükséges intézkedések jegyzéke
-
Aláírások, hatályba léptetés.
A belső ellenőrzési terv Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. Az intézményvezető feladata továbbá: - Az ellenőrzési folyamatok tartalmi és formai szempontból egyaránt szakszerű lefolytatásának ellenőrzése. - A született eredmények kezelése, ill. a korrekciók megtétele, követése. Ellenőrzési koncepciónk egyik fontos eleme, hogy intézményünk jogkövető, törvényes gazdálkodásáról és működéséről a fenntartó és a vezetés folyamatosan meggyőződhessen. Hasonlóképpen a fenntartóval közös érdekünk, hogy a fenntartói és az intézményi ellenőrzés egymást támogató, kiegészítő rendszerként működhessen. Ezzel biztosítható, hogy a felesleges megkettőződések kiküszöbölésével, a rendelkezésre álló anyagi eszközök gazdaságos felhasználásával árnyalt és folyamatosan friss kép adható az intézmény működéséről. 1. A törvényesség elve: Az ellenőrzéseknek a mindenkori törvényes előírások betartásával kell megtörténniük. Az ellenőrzések lefolytatása az intézmény ellenőrzési programja alapján történik. A konkrét ellenőrzési folyamatok az adott évi belső ellenőrzési terv
54 alapján kerülnek kitűzésre. A programban nem szereplő ellenőrzések rendkívüli ellenőrzések, amelyeket alapos indok alapján rendel el az intézményvezető. 2. A szükséges minimum elve: Az intézményvezető a fenntartó ellenőrzési programjával összhangban, csak a szükséges minimum erejéig rendel el önellenőrzéseket. 3. A segítő — fejlesztő ellenőrzés elve: Az intézményi ellenőrzési tevékenységnek az alapelve a meg nem felelés feltárását, a szükséges korrekcióra vonatkozó javaslatok megfogalmazását, az intézkedésre jogosult megnevezését tekinti ez ellenőrzés elsődleges céljának. Amennyiben az ellenőrzés megállapítása fegyelmi, szabálysértési vagy büntetőjogi következményeket von maga után, az intézményvezető a törvényi előírásoknak (elsősorban a Közalkalmazottak Jogállásáról szóló törvény előírásainak) megfelelően jár el. Az ellenőrzés alapelve a jóhiszeműség illetve a jogszerű és szakszerű működés biztosítékainak megteremtése érdekében kifejtett tevékenység. 4. A komplexitás elve: Az ellenőrzési területek kiválasztásában, az ellenőrzés céljainak meghatározásában, valamint az ellenőrzés módszereiben egyaránt érvényesül a komplexitás. Ez azt jelenti, hogy az ellenőrzés lehetőleg nem szakítja ki összefüggéseiből az intézmény működésének egy-egy területét, továbbá azt, hogy keresi az összefüggést a működés egyes, ellenőrzésbe vont területei között. 5. A dokumentáltság elve: Az ellenőrzés dokumentált. Ez azt jelenti, hogy az ellenőrzés lefolytatása előtt ellenőrzési terv, majd az ellenőrzésről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv tartalmazza az ellenőrzés időpontját, az ellenőrzést végző személy (szakértő) nevét, szakértői engedély számát, szakértői szakterületének megnevezését, az ellenőrzés fontosabb területeit, az ellenőrzés fontosabb megállapításait, a javasolt intézkedéseket és az intézkedésre jogosult szerv, vagy személy megnevezését. A jegyzőkönyv módot ad az intézményvezetőnek, hogy észrevételeket, megjegyzéseket fűzzön az ellenőrzés megállapításaihoz. Az ellenőrzés felsorolt dokumentumait — a Ktv. előírásainak megfelelően — az ellenőrzésben érintettek rendelkezésére kell bocsátani, emellett egy példányát selejtezésig meg kell őrizni. 6. A folyamatosság elve: Az ellenőrzés folyamatosan épít korábbi ellenőrzések megállapításaira, illetve az ellenőrzés tervét a korábbi ellenőrzések megállapításainak figyelembe vételével szükséges megfogalmazni. Az ellenőrzési program — szükség esetén — tartalmazza a visszatérő ellenőrzés időpontját és indokát. Biztosítani kell továbbá azt, hogy az ellenőrzésre rendelkezésre álló erőforrások igénybevétele
55 folyamatos legyen, és ne jelentsen aránytalan terhet a fenntartónak. Folyamatos végül az ellenőrzés abban az értelemben is, hogy összekapcsolja a munkaterv (pedagógiai program) szerinti belső ellenőrzést és a fenntartói ellenőrzést (adott esetben külső ellenőrzést) oly módon, hogy bármelyik ellenőrzés figyelembe veszi más ellenőrzések megállapításait. A fentiek figyelembe vételével minden tanév elején ki kell dolgozni az intézmény ellenőrzési programjában foglaltaknak megfelelően az adott évi belső ellenőrzési tervet. Az ellenőrzési eredmények felhasználása Az ellenőrzési eredmények elsődleges felhasználása a meg-nem felelések korrekciója, azaz az intézkedés. Ez közvetlenül a jogszabálysértő állapot korrekciójában, a törvényes működés helyreállításában realizálódik. Áttételesen azonban a következő területeken hasznosulhat még az ellenőrzés eredménye: megelőző, hibaelhárító magatartásra való felhívás (az intézményvezető a gyakran előforduló meg nem felelésekre írásban, szóban vagy bármilyen más formában felhívhatja az érintettek figyelmét) érintettek számára helyi továbbképzések szervezése az érintettek munkájának értékelése, jutalmazás, büntetés (munkáltatói jogkör gyakorlása) szülői, kliens panaszkezelés.
A hiányosságot feltáró ellenőrzés nyomán születő irányítói intézkedések:
megállapítja a szabályszegést
megállapítja a mulasztást
kezdeményezi megszüntetésüket
utasítást ad a jogszerű intézkedésre
Az ellenőrzések eredményeként a megállapított hiányosságok feltárásán kívül megfogalmazza a kívánt működés helyreállítása érdekében elvégzendő tevékenységekre (intézkedésekre) vonatkozó javaslatokat, az intézkedésre jogosult megnevezésével együtt.
56 A fenntartó azt a követelményt állítja az intézményi ellenőrzések elé, hogy azok az intézkedésre vonatkozó javaslaton kívül térjenek ki a megfelelés belső (intézményi) biztosítékainak kialakítására is. A dolgozók ellenőrzésének általános szempontjai 1. Minden dolgozóra vonatkozóan:
a munkafegyelem megtartása,
a munkaidő kihasználása,
a munkakörhöz tartozó feladatok elvégzése és annak színvonala,
a munka-, a tűz- és a vagyonbiztonság előírásainak betartása,
a leltár rendje.
2. Pedagógusokra vonatkozóan:
a szakmai munka színvonala,
a munkatervben meghatározott feladatok elvégzése,
a tanulói házirend betartatása a tanulókkal,
tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása és adminisztrációja,
tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,
a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,
a tanügyi adminisztráció pontossága, beadott dokumentumok minősége, határidők betartása,
nevelői ügyelet ellátása,
kapcsolattartás a szülőkkel.
IV. 11. Intézményi dokumentumok nyilvánossága A nevelési illetve pedagógiai program, a házirend, az SZMSZ a közzétételi listán megtalálható elektronikus formában a gimnázium honlapján, valamint nyomtatott formában a könyvtárban és a titkárságon.
57 V. Záró rendelkezések
V. 1. A SZMSZ hatálybalépése
A SZMSZ ......... év .................. hó ...... napján, a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált szervezeti és működési szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a 2009. szeptember 15. napján készített (előző) SZMSZ.
V. 2. A SZMSZ felülvizsgálata
A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi a diákönkormányzat, az intézmény dolgozóinak és tanulóinak nagyobb csoportja, az Intézményi Tanács, a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az iskola igazgatójához kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.
Kelt: Kaposvár, 20…………………………..
............................................. igazgató
P.H.
58
A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény diákönkormányzata ……………..napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat egyetértési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.
……………………………………… ……….. diákönkormányzat vezetője
59
A szervezeti és működési szabályzatot a szülői szervezet (közösség) 20….. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet egyetértési jogát a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a nevelőtestületnek elfogadásra javasolta.
…………………………………… ……………….. szülői szervezet képviselője
60
A szervezeti és működési szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 20……………. napján elfogadta. ............................................................ ……………… hitelesítő nevelőtestületi tag
........................................................... ………………………. hitelesítő nevelőtestületi tag
61
Jelen szervezeti és működési szabályzatot a közoktatásról szóló A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (1) értelmében a ............................................. KLIK ......... év .................. hó
...... napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a kisebbségi önkormányzat egyetértési jogát a Szervezeti és Működési Szabályzat fenntartói jóváhagyása előtt, a jogszabályban meghatározottak szerint gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetértve a fenntartónak jóváhagyásra javasolta.
............................................ KLIK képviselője
62
MELLÉKLETEK
63 1. számú melléklet Szakmai alapdokumentum
64 2. számú melléklet A pedagógusok munkaköri leírása
A pedagógusok jogait és kötelességeit a 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 62. §-a rögzíti (1)-(14). bekezdésig.
Feladata: -
a rábízott tanulók nevelése, tanítása
-
gondoskodjon a tanulók testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről,
-
személyiségének fejlődéséről, az ismeretek sokoldalú közvetítéséről
-
figyelembe kell vennie a tanulók tehetségét, egyéni fejlődésének ütemét
-
segítse a tanuló képességének kibontakoztatását, a különleges bánásmódot igénylő tanulók felzárkóztatását
-
a tanulóknak egészségük testi épségük megőrzéséhez szükséges ismeretek átadása, az ezek elsajátításáról való meggyőződés
-
a tanulói balesetek megelőzéséhez szükséges intézkedéseket megtegye, ha mégis bekövetkezne a baleset, intézkedjen az ellátásukról.
-
a szülőket és a tanulókat az őket érintő intézkedésekről rendszeresen tájékoztassa
-
a szülők és tanulók javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon, emberi méltóságukat, jogaikat tiszteletben tartsa
-
az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja
Kötelező óráját a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra, a tanórai foglalkozás keretében való nevelésre, oktatásra köteles fordítani. A pedagógus napi munkarendjét, a felügyeleti és a helyettesítési rendet az igazgató-helyettesek állapítják meg az iskola órarendjének (foglalkozási rendjének) figyelembe vételével úgy, hogy az iskola feladat ellátása zavartalan legyen.
65 A tanárok kötelesek 15 perccel a tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztásuk előtt a munkahelyükön (ill. a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak a helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, annak okát – lehetőleg előző nap legkésőbb az adott munkanapon 745-ig köteles jelenteni az igazgatónak vagy helyetteseinek, hogy közvetlen munkahelyi vezetője a helyettesítésről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus hiányzásának kezdetekor a haladási napló bejegyzései alapján az igazgatóhelyettes biztosítja a tanmenet szerinti előrehaladást. Rendkívüli távolmaradásra „utólagosan” engedélyt kérni nem lehet. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet (a Munka Törvénykönyve és a Köznevelési Törvény alapján) engedélyt 1 nappal előbb távolmaradásra. A tanóra elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú foglalkozások megtartására, ügyelve az iskolai munka zavartalanságára ugyancsak egy nappal előbb kérhet engedélyt az igazgatótól. A kiírt tanterem elcserélését az igazgatóhelyettes is engedélyezheti. Ha a helyettesítő szakos pedagógus legalább 1 nappal a tanóra, foglalkozás megtartása előtt értesül a helyettesítésről, akkor szakórát köteles tartani, ill. a tanmenet szerint tovább haladni. Egy-két napos távolmaradás esetén, ha megoldható, óracserékkel (pótlással) kell a hiányzást megoldani. A pedagógusoknak a nevelő-oktató munkával kapcsolatos rendszeres vagy esetenkénti feladataira - a kötelező órán felül - a megbízást vagy a kijelölést az igazgató adja (igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatás után). A pedagógus feladata még -
a tanítási órákhoz kapcsolódó felkészülés, szervezés, ellenőrző, értékelő, minősítő tevékenység
-
értekezleteken, ünnepélyeken való aktív részvétel
66 -
a jogszabályokkal, tantestületi határozatokkal, belső szabályzatokkal előírt adminisztratív tevékenység, helyettesítések, óraösszevonások, valamint korrepetálások ellátása
-
tanulók kísérése (orvosi vizsgálatokra, kulturális, sport, stb. rendezvényekre)
-
a tanmenetekben tervezett kirándulások szervezése, vezetése, elszámolása
-
fogadóórák tartása
-
javító-, különbözeti-, osztályozó vizsgák bizottságaiban való tevékenység
-
versenyekre felkészítés
-
szertárak őrzése, kezelése, fejlesztése, leltározása
-
a tanulók felügyelete (a tanítási órák előtt, között, menzán, írásbeli érettségin, tanulmányi versenyeken, ünnepélyeken, egyéb rendezvényeken
-
osztályfőnöki tevékenység ellátása – az igazgató megbízása alapján
-
szakmai munkaközösség vezetése – a munkaközösség javaslatára, az igazgató megbízása alapján
-
az alaptevékenységhez kapcsolódó minden feladat
-
tevékenységét a nevelési terv és a tanmenete alapján végzi, amelyet az igazgató a munkaközösség-vezető javaslata után hagyott jóvá
-
rendszeresen ellenőrzi, értékeli tanítványai munkáját, amelyet a naplókban osztályzattal minősít (a dolgozatokat a megíratás után 10 munkanapon belül értékeli és kiosztja)
-
a naplóban vezeti a tanítási órák anyagát, a tanulók hiányzását.
-
megtartja az etikai előírásainkat
A tanulók személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladatok: -
alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása, meggyőződéssé alakítása
-
a világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, értelmi képességek fejlesztése
-
együttműködési készség kialakítása, kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása
-
a tanulók érzelmi, akarati nevelése
-
az emberi munka fontosságának tudatosítása
-
a tanulók önellátásra, környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása
-
a tanulók motiválása, aktivitásuk biztosítása a tanítási órákon kívüli tevékenységeken.
-
a gyermek- és ifjúságvédelemben, a megelőzésben, a veszélyeztető okok feltárásában, a segítségadásban való részvétel.
67
68 Pedagógus munkaköri leírása – kiegészítés a ………….. tanévre I. Intézmény neve, címe:
Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky u. 17. OM azonosító: 034141
II. Személyi és szervezeti rendelkezések: Dolgozó neve: Munkahelye:
Kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium, Kaposvár
Munkakör megnevezése:
pedagógus/osztályfőnök/munkaközösség-vezető
Munkakör kiterjed:
Pedagógiai Program, SZMSZ, Munkaterv szerint
III. Jogok, kötelezettségek és feladatok: A pedagógusok jogait és kötelességeit a 2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről rögzíti, valamint az SZMSZ 1. számú mellékletében szabályozva. IV. Tantárgyfelosztás
V. Egyéni tevékenységek
VI. Osztályfőnök Az SZMSZ 5. számú mellékletében szabályozva. VII. Munkaközösség-vezető Az SZMSZ 6. számú mellékletében szabályozva. VIII. Általános rendelkezések: A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének vagy a gimnázium igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél: -
a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik;
-
kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani;
-
köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni;
-
anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért.
69
Bármely munkakört betöltő személy felkérhető a gimnázium érdekében végzett munkára a szakképesítésének megfelelő területen. A felkérésre a gimnázium vezetői jogosultak. A felkéréskor jelezni kell, hogy a munkavégzés a kötelező munkakör részeként vagy külön díjazás ellenében történik. IX. Hatályba lép: Kaposvár, 201.. ………………… Jóváhagyom ….……………. igazgató
X. A munkaköri leírásban foglaltakat megismertem, azokat magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem. Kaposvár, 201.. ………………… …………………. aláírás
70 3. számú melléklet 1. sz . igazgatóhelyettes munkaköri leírása
1. Az igazgató 1.sz. helyettese, aki az igazgatójának távollétében minden aktuális kérdésben intézkedik. 2. Pedagógiai feladatai: -
Részt vesz az iskola előtt álló valamennyi pedagógiai feladat megoldásában.
-
Irányítja a matematika-, fizika-, kémia-, biológia-, informatika és a testnevelés szakmai munkaközösséget.
-
Irányítja a kollégiummal a kapcsolattartást.
3. Oktatási feladatok: -
Látogatja a természettudományos tantárgyak óráit, ehhez a területhez tartozó diákköröket, tanulószobai foglalkozásokat, osztályfőnöki órákat, és értékeli az ott folyó munkát.
-
A szaktanácsadókat elkíséri az óralátogatásokra.
-
Irányítja és ellenőrzi a 12. évfolyamon a pályaválasztási munkát.
4. Szervezési feladatok: -
Az évközi tanrend-változások elkészítése.
-
Szervezi a nappali érettségi vizsgákat.
-
Kapcsolatot tart a felsőfokú intézményekkel /továbbtanulás/.
-
Statisztikák készítése
-
Szervezi a tanulók kötelező orvosi vizsgálatait
5. Tanügyigazgatási munka: -
Rendeletek nyilvántartása.
-
Jelentések elkészítésében való részvétel.
-
Igazolások kiadása.
-
Esetenként megtartja a félévi plenáris értekezletet.
71 -
Kitüntetések felterjesztésében, minősítések elkészítésében segítségnyújtás, az igazgatónak a munkaközösségek vezetőinek bevonásával.
6. Ellenőrzési munka: -
A testület napi munkájának ellenőrzése.
-
Észrevételeit jelenti az igazgatónak.
-
A munkavédelem ellenőrzése.
7. Javaslatok: -
Az iskola valamennyi dolgozójának jutalmazására, kitűntetésére javaslatot tesz.
-
Javaslatot tehet fegyelmi ügyben.
-
Javaslatot tehet iskola fejlesztési ügyben.
8. Egyéb: Nagy munkatorlódások idején a két igazgatóhelyettes köteles egymást kisegíteni.
72 4. számú melléklet 2. sz. igazgatóhelyettes munkaköri leírása
1. Az igazgató 2. sz. helyettese, aki az igazgató és az első helyettes egyidejű akadályoztatása esetén az iskola minden aktuális kérdésében intézkedik. 2. Pedagógiai feladat: -
Részt vesz az iskola előtt álló valamennyi pedagógiai feladat megoldásában.
-
Irányítja a magyar, a történelem, a földrajz, osztályfőnöki és az idegen nyelvi munkaközösségeket.
-
Irányítja az ifjúságvédelmi munkát.
-
Irányítja a tanulók fizikai munkáját /takarítás, tantermek díszítése/.
-
Irányítja az iskolai és osztálykirándulásokat.
-
Irányítja az osztályok klubfoglalkozásait.
-
Segíti az iskolában folyó diákmozgalmi tevékenységet.
-
Irányítja az iskolában folyó kulturális nevelőmunkát. Irányítja a szülőkkel, szülői szervezettel a kapcsolattartást.
3. Oktatási feladatai: -
Látogatja a humán tárgyak óráit és az osztályfőnöki órákat, ehhez a területhez tartozó szakköröket, tanulószobákat, értékeli az ott folyó munkát.
-
A szaktanácsadókat elkíséri óralátogatásra.
4. Szervezési feladatai: -
Irányítja, megszervezi az OKTV, egyéb tanulmányi versenyeket, versenyfelügyeletet, az OKTV 2. forduló versenyeit. Elkészíti az ezzel kapcsolatos adminisztrációt, jelentkezéseket.
-
Szervezi a Kompetencia-mérést, adatszolgáltatást végzi. Esetleg szervezi a PISA- felmérést.
-
Összegyűjti és rögzíti a tanulmányi versenyek eredményeit, felterjeszti a tanévzáró ünnepély kitüntetettjeit.
73 -
Megszervezi az iskolai ünnepélyeket. Szervezi a Szalagavató, Ballagás műsorát, az egyéb iskolai műsorok szervezését ellenőrzi.
-
Szervezi a nappali tagozatos osztályozó, javító, különbözeti vizsgákat. Azok lebonyolítását ellenőrzi.
-
Szervezi az emelt szintű csoportokkal kapcsolatos munkát, a csoportok összeállítását végzi (11-12. évfolyam).
-
Elkészíti a reggeli ügyeletet.
-
Szervezi a hiányzó szaktanárok helyettesítését.
-
9. évfolyam idegen nyelv választását, csoportok beosztását irányítja.
-
8. osztályos felvételi vizsgák szervezése, lebonyolítása részben adminisztrálása. Elkészíti a felvételi tájékoztatót, elvégzi a KIR-ben az ehhez kötődő feladatokat. Nyílt Napok, Pályaválasztási Kiállítás szervezését bonyolítja. Táncsics-verseny szervezése a 8. osztályos tanulóknak. Nyelvi szintfelmérő szervezése májusban a felvett tanulóknak. Beiratkozás szervezése júniusban. Kapcsolatot tart az általános iskolákkal.
-
A Központi írásbeli felvételi vizsgákat szervezi, adminisztrálja.
5. Tanügyigazgatási munka: -
Jelentések elkészítésében való részvétel.
-
Elszámolja a délutáni tehetséggondozó órákat, valamint a AJTP program tehetséggondozó óráit.
-
Esetenként megtartja a félévi plenáris értekezletet.
-
Minősítések elkészítése, kitüntetések felterjesztése.
-
Segítségnyújtás az igazgatónak a munkaközösség-vezetők bevonásával.
-
Figyelemmel kíséri az ADAFOR-üzeneteket, iskolai email-eket.
6. Ellenőrzési munka: -
A tantestület napi munkájának ellenőrzése.
-
Észrevételeit jelenti az igazgatónak.
-
Naplók ellenőrzése, előkészítése.
7. Javaslatok: -
Az iskola valamennyi dolgozójának jutalmazására, kitüntetésére javaslatot tesz.
74 -
Javaslatot tehet fegyelmi ügyben.
-
Javaslatot tehet iskolai fejlesztési ügyekben.
8. Egyéb: Nagy munkatorlódások idején a két igazgatóhelyettes köteles egymást segíteni.
75 5. sz. melléklet
A Táncsics Mihály Gimnázium könyvtáros-tanárának munkaköri leírása
A könyvtáros jogállása: Az iskolai könyvtáros-tanár feladatait főállású munkaviszonyban látja el. Munkáját az igazgató (vagy kijelölt helyettese) irányításával és ellenőrzése mellett végzi. A könyvtáros-tanár felsőfokú pedagógiai és könyvtári szakmai végzettséggel rendelkezik. Munkaköri feladatok: A könyvtáros-tanár tagja az iskola nevelőtestületének. Anyagilag és fegyelmileg felel a könyvtári állományért, rendeltetésszerű működtetéséért, ha a vagyonvédelmi követelmények biztosítottak. A könyvtáros feladatai: -
ellátja a könyvtár vezetésével, ügyvitelével kapcsolatos feladatokat,
-
szervezi és lebonyolítja a könyvtár pedagógiai felhasználását,
-
statisztikát készít és szolgáltat,
-
részt vesz a könyvtárosok számára szervezett szakmai találkozókon, továbbképzéseken, értekezleteken,
-
figyelemmel kíséri a könyvtári célokra biztosított beszerzési keret tervszerű, gazdaságos felhasználását,
-
részt vesz a könyvtár időszaki és soron kívüli leltározásában,
-
teljes szakmai felelősséggel végzi az iskolai könyvtár állományalakítását,
-
segíti az iskola oktató-nevelő munkáját a pedagógiai program alapján készített gyűjtőköri szabályzat figyelembevételével,
-
tervszerűen és folyamatosan végzi az állomány gyarapítását, a beszerzési lehetőségekről folyamatosan konzultál az iskola vezetőségével,
-
a megrendelésekről, azok teljesítéséről nyilvántartást vezet,
-
a beszerzett dokumentumokat a működési szabályzatban foglaltak szerint nyilvántartásba veszi,
-
a dokumentumokat a könyvtár szakmai előírásoknak megfelelően feldolgozza, elhelyezi,
-
elkészíti a könyvtár működésének és tartalmi munkájának éves tervét,
76 -
elvégzi a könyvtári alapdokumentumok szükséges módosítását,
-
az iskola oktatási-nevelési programját alapelvként alkalmazza a forrásanyagok értékelésénél és kiválasztásánál,
-
ismernie kell a felhasználók (tanárok, tanulók) oktatással és neveléssel kapcsolatos igényeit,
-
biztosítania kell az adott pénzügyi feltételek tükrében a különböző dokumentumok megfelelő választékát az oktatáshoz és a szabadidős tevékenységekhez,
-
biztosítja az állomány bibliográfiai adatainak hozzáférhetőségét,
-
végzi az állomány számítógépes feltárását az osztályozás és a dokumentum-leírás szabályainak megfelelően,
-
folyamatosan kivonja az állományból az elhasználódott, a tartalmilag elavult és fölösleges dokumentumokat,
-
gondoskodik az állomány jogi és fizikai védelméről, a raktári rend megtartásáról,
-
feljegyzést készít, ha a vagyonvédelmi előírások betartását bárki vagy bármi akadályozza,
-
részt vesz a könyvtár átadásában és átvételében,
-
előkészíti és lebonyolítja az időszaki vagy soron kívüli állományellenőrzést és elvégzi annak adminisztratív teendőit,
-
végzi a letétek kihelyezését, frissítését és ellenőrzését.
Olvasószolgálat, tájékoztatás, kapcsolatok: -
lehetővé teszi az állomány egyéni és csoportos használatát, végzi a dokumentumok kölcsönzését;
-
segítséget ad az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, az ehhez szükséges ismeretek elsajátításában;
-
tájékoztatást ad a könyvtári szolgáltatásokról;
-
bibliográfiai és ténybeli adatszolgáltatást, irodalomkutatást és szükség szerint témafigyelést végez;
-
igény szerint ajánló bibliográfiákat készít a könyvtári állomány alapján a tantárgyakhoz, tanulmányi versenyekhez, ünnepélyek megtartásához;
-
segíti az egyéni és csoportos kutatómunkát;
-
közvetítő szerepet vállal a könyvtári rendszer által nyújtott és az iskola szükségleteinek megfelelő szolgáltatások felhasználásában;
77 -
vezeti a kölcsönzési nyilvántartást;
-
figyelemmel kíséri az igényelt dokumentumokat és a kikölcsönzött dokumentumok vissza hozatalát;
-
igény szerint lebonyolítja a könyvtárközi kölcsönzések menetét;
-
a szakmai munkaközösség-vezetőkkel közösen megtervezi a tantárgyi programok alapján a könyvtári foglalkozásokat, könyvtári órákat.
Könyvtár-pedagógiai tevékenység: -
felelős a helyi tantervek könyvtárhasználati követelményrendszerének megvalósításáért;
-
megtartja a tantervekben rögzített könyvtárhasználati órákat;
-
felkészíti a tanulókat az informatika érettségi könyvtárhasználati tételeiből;
-
biztosítja a szaktanároknak és tanulóknak az ismeretszerzés folyamatában a könyvtár teljes eszköztárát, a tájékoztató apparátusát és a különböző szolgáltatásait;
-
feladata még a könyvtárhasználati versenyre jelentkező tanulók felkészítése.
Egyéb tevékenységek: -
minden tanévben összeállítja az iskola előző tanítási évének évkönyvét, lebonyolítja a nyomdai munkálatok megrendelését,
-
állandó kapcsolatot tart a Megyei és Városi Könyvtárral, a Kaposvári Egyetem Egyetemi Könyvtárával, a Pedagógiai Szolgáltató Intézet Könyvtárával és a többi középiskola könyvtárával,
-
részt vesz az írásbeli érettségik és a különböző tanulmányi versenyek felügyeletében.
Munkarend A könyvtáros-tanár heti munkaideje 40 óra, melynek megoszlása: 26 óra nyitva tartási idő, 10 óra egyéb könyvtári munka a könyvtár zárva tartása mellett, 4 óra iskolán kívüli könyvtári munka (kapcsolattartás, beszerzések, továbbképzés, önképzés) Hétfő, kedd, csütörtök: 7.45 – 15.30 Szerda:
7.45 – 15.00
Péntek:
7.45 – 13.15
78 6. számú melléklet Az osztályfőnökök munkaköri leírása
Az osztályfőnök megbiztatása általában négy évre szól, egy osztályközösség felelős vezetője. Feladatai: 1. Nevelési feladat -
az osztályfőnök minden egyes gyermeknek legyen nevelője
-
figyelje, kövesse és befolyásolja tanítványai személyiségének fejlődését.
2. Közösségformálás -
segítse és irányítsa az osztály jó közösséggé formálódását
-
meg kell tanítani őket arra, hogyan lehet és kell viselkedni, cselekedni,
-
boldogulni egy demokratikus kisközösségben (osztályban és iskolában egyaránt megalkotva és betartva – betartatva annak szabályait)
3. Szervezés és ügyintézés - irányítania kell az osztály iskolai tevékenységét és szabadidős programját
I. Tipikus feladatok: -
az osztályterem rendjének kialakítása
-
korrepetálások, egymás segítésének a szervezése
-
szülői értekezletek és fogadóórák tartása és koordinálása
-
a helyettesítések figyelemmel kísérése
-
orvosi vizsgálatra kísérés, szervezés
-
szociális gondoskodás
-
rövidebb-hosszabb kirándulások,
-
múzeum- és színházlátogatások szervezése
-
osztály – klubdélutánok
-
Szalagavató
-
ballagás
-
tabló
-
év végi vizsga vagy érettségi
-
bankett
79 -
továbbtanulási ügyek intézése
4. Nyilvántartások vezetése -
az osztályfőnök ismerje tanítványi szociális hátterét
-
rendszeresen jegyezze fel a családra vonatkozó ismereteit
-
rögzítse a tanuló fizikai fejlődésére vonatkozó egészségügyi adatokat
-
tartsa nyílván tanítványai különóráit, szakköri elfoglaltságait,
-
fakultációs választásait, nyelvtanulását, vizsgatárgy-választását és
-
továbbtanulási szándékát
-
könyvelje a tanuló hiányzásait, ennek okait, a betegségeit.
(A feljegyzések a pedagógiai munka részét alkotják, nem az öncélú adminisztráció kellékei, hanem a gyermek személyes életpályája alakulásának nyomon követését segítik.) 5. Adminisztráció -
a tankötelezettséggel, iskolaváltoztatással összefüggésben
-
ellenőrzők és bizonyítványok kitöltése
-
az osztálynaplók vezetése
-
statisztikai kimutatások és összesítések készítése
-
közvetítés az iskola igazgatósága, a családok és a kollégium között.
II. Az osztályfőnök konkrét feladatai Tanévkezdés előtt: (elsősorban a 9. osztályok főnökei) -
a beiratkozáskor tájékoztatja a tanulókat az iskola szokásairól, a tanév eleji feladatokról
-
személyes kontaktust teremt tanítványaival
-
javasolt: táborozás, kirándulás vagy valamilyen más közös program szervezése augusztus utolsó napjaira (Ha ez nehezen megoldható, ugyanezt a célt szolgálja egy szeptemberi egy napos kirándulás!)
Tanévkezdés után: -
tartson hatékony, a nevelési céljait jól szolgáló osztályfőnöki órákat
-
kezdetben sűrűn, később naponta legalább egyszer teremtsen kapcsolatot szünetben az osztályával
80 -
látogasson az osztályában minél több szakórát
-
naprakészen kísérje figyelemmel a hiányzásokat (követelje meg a hiányzás azonnali bejelentését is a Házirendnek megfelelően)
-
rendszeresen ellenőrizze az osztálytermet, ha problémát észlel, jelezze
-
gondoskodjék arról, hogy az osztály választott (kezdetben kijelölt) tisztségviselői valóban elvégezzék feladatukat
-
szervezzen (később szerveztessen) minél több közös, iskolán kívüli
-
tartson szoros kapcsolatot az osztályban tanító többi tanárral
-
tartson
személyes
kapcsolatot
diákjaival,
(ismerje
meg
programot
őket,
családjukat,
problémáikat, ambícióikat stb.) a lehető legtöbbet foglalkozzon, beszélgessen velük egyénileg is -
tartson szoros kapcsolatot a tanulók szüleivel (szülői értekezlet, fogadóóra, családlátogatás, üzenetváltás, telefon, közös klubdélután)
-
vezesse a nyilvántartásokat, végezze el az iskola által előírt adminisztrációs és szervezési munkákat.
81 7. számú melléklet A szakmai munkaközösség-vezetők munkaköri leírása
1. Valamennyi munkaközösség-vezető tagja a munkaközösség-vezetők tanácsának. 2. A
munkaközösség-vezető
közvetlenül
irányítja,
szervezi,
segíti
és
ellenőrzi
a
munkaközösségben folyó munkát, a munkaközösség tagjait. 3. Kapcsolatot tart az iskola igazgatóságával, segíti az információ áramlását le és felfelé. 4. Kidolgozza és ellenőrzi a munkaközösség tagjainak egységes követelményrendszerét. 5. Segíti az iskola igazgatóságát a munkaközösség tagjairól készülő minősítések elkészítésében; javaslatot tesz a tagok kitüntetésére, béremelésre és jutalmazásra. 6. Javaslatot tesz a tantárgyfelosztás elkészítéséhez. 7. Látogatja
a
munkaközösség
tajgainak
óráit,
foglalkozásait;
az
igazgatót
vagy
igazgatóhelyettest esetenként elkíséri óralátogatásra. 8. Elkészíti a munkaközösség éves munkatervét, ügyel az arányos munkaelosztásra, teherviselésre. 9. Segíti és ellenőrzi a szaktanárok tanmeneteinek és foglalkozási terveinek elkészítését. 10. Inspirálja a munkaközösség tagjait az önképzésre, továbbképzésre, pályázatokhoz való csatlakozásra, pályázatok készítésére. Ebben ő maga is tevékenyen részt vesz. 11. A tanulmányi versenyekre való felkészülésben és elkészítésben a munkaközösség tagjait motiválja, segíti. 12. Igyekszik érvényt szerezni az iskola igazgatósága döntéseinek. 13. Figyel arra, hogy a munkaközösség tagjai folyamatosan értékeljék tanítványaikat, hogy három jegynél kevesebbre ne kelljen egy félévben osztályzatot adni. 14. Fokozottan segíti a fiatal pályakezdő, valamint újonnan hozzánk kerülő pedagógusok tevékenységét,
megismerteti
őket
az
iskola
jó
szokásaival,
hagyományaival,
követelményeivel. Kidolgozza a patrónusi rendszert. Egyes követelményrendszer eléréséhez segítség adás.
82 8. számú melléklet Iskolatitkár, rendszergazda munkaköri leírása
I. Iskolatitkári feladatok 1.
1. Iktatás 2. Pedagógusok munkaügyi dolgai (KIR3 program) a. kötelező béremelés b. adatváltozás c. minőségi bér d. továbbképzés e. szabadság f. gyerek után járó pótszabadság g. túlórajelentés h. AJTP túlóra számfejtés i. nem rendszeres kifizetések j. jubileumi jutalmak k. adóelszámolás 3. érettségi megbízás 4. 8. osztályosok előkészítője 5. statisztika 6. alapítványok kezelése, könyvelése 7. DSE könyvelése 8. Oltalom alapítvány kifizetések 9. teljes AJTP program
83 II. Iskolatitkári feladatok 2. 1. postázás 2. kapcsolattartás a KLIK központtal a. kötelezettségvállalás b. kifizetések c. szakmai beszerzés d. utazási költségek e. számlák továbbítása, kifizetése f. tanulókiséret rendezése 3. kézbesítés a. KLIK b. posta c. egyéb 4. személyi anyag kezelése 5. egyéb szakmai feladatok 6. jegyzőkönyvvezetés 7. ellenőrzők, bizonyítványok kiadása a. bizonyítvány nyilvántartás 8. tanulókkal kapcsolatos feladatok a. tanuló-nyilvántartás i. KIR (tanuló és pedagógus nyilvántartó modul; év végi eredmények modul) ii. beírási naplók iii. Taninform b. diákigazolvánnyal kapcsolatos teendők i. igénylés ii. ideiglenes diákigazolvány kiadása c. igazolások kiadása 9. közösségi szolgálat adminisztrálása 10. pedagógusokkal kapcsolatos feladatok a. bérjegyzékek kiadása
84 b. táppénzes papírok nyilvántartása i. továbbítása a MÁK-ba c. munkáltatói igazolások 11. leltárak kezelése 12. érettségi találkozók
III. Az informatikai rendszergazda munkaköri leírása Az iskola számítástechnikai eszközeinek nagy száma, a pedagógusi munka során felhasznált számítástechnikai eszközök és szoftverek széles köre, az informatikai szaktanterem zavartalan működtetése és pedagógusaink pozitív felhasználói attitűdje egyaránt megköveteli iskolánkban az informatikai rendszergazda munkakör kialakítását. Munkakör, munkaidő, besorolás Az informatikai rendszergazda az intézmény tanára. Munkáját az igazgató felügyelete mellett végzi. A szorgalmi időszakban biztosítja az iskola számítástechnikai és audio-vizuális eszközeinek rendeltetésszerű működését; a helyben megoldható javítási, karbantartási munkákat elvégzi; javaslatot tesz a külső szakemberek által elvégzendő javítási munkák megrendelésére. Részt vesz az iskola belső nyomtatványainak elkészítésében, kiadványaiknak nyomdai előkészítésében. Naprakész és az iskolavezetés számára elérhető nyilvántartást vezet az iskolában használt szoftverek, azok telepítő programjairól. A vezetőség számára biztosítja a közösen és egyénileg használt állományok elérését, és arról biztonsági mentést készít. Telepíti és működőképessé teszi az intézmény által vásárolt új számítástechnikai eszközöket, szoftvereket. Közreműködik az iskolai vizsgák előkészítésében a szükséges technikai eszközök zavartalan működésének biztosítása, valamint a dokumentációkhoz szükséges nyomtatványok elkészítése terén. Közreműködik az iskolai, illetve az iskola épületében lezajló rendezvények lebonyolításában, biztosítva a szükséges technikai eszközök zavartalan működését. Segíti a pedagógusokat az oktató-nevelő munka során felmerülő számítástechnikai problémák vagy a szemléltetések kapcsán előforduló technikai problémák megoldásában. E tevékenysége közben különös figyelmet fordít a tanári szoba, az igazgatói iroda, az igazgatóhelyettesi iroda és az iskolatitkár(ok) számítástechnikai eszközeinek zavartalan működésére.
85 Az éves munkatervben meghatározott alkalmakkor részt vesz a számítástechnikai és audio-vizuális eszközök leltározási munkájában. Adatszolgáltatásával elősegíti az intézmény számítástechnikai eszközeinek nyilvántartását, naprakész kimutatást vezet a beérkező új eszközökről és alkatrészekről, feltüntetve azok nevét, gyártási számát, ha lehetséges teljesítményét vagy kapacitását, illetve az elhelyezés vagy beépítés pontos helyét. Közreműködik az iskola felújítása, festése esetén az ott található számítástechnikai eszközök le-és visszaszerelésében. A tanítási szünetekre eső munkanapokon – különösen a szorgalmi időszakot megelőző egy hét munkanapjain –részt vesz az iskola számítástechnikai eszközeinek és szoftvereinek karbantartási munkáiban, biztosítva ezzel azok zavartalan működését a tanítási időszakban. Az informatikai teremben végzett munkája során mindvégig betartja, és a diákokkal betartatja az informatikai terem szabályzatában megfogalmazott elveket és kötelezettségeket. Az informatikai rendszergazda a diákok számára az informatikai teremben biztosított gépidő időtartamára (amennyiben a felügyeletet nem más látja el) felelős az informatikai terem rendjéért, a labort használó diákok testi épségéért, a labor felszerelésének rendeltetésszerű és engedélyezett használatáért, megóvásáért. A felügyelet idejében az iskola tanárain, diákjain és dolgozóin kívül más személy csak igazgatói engedéllyel tartózkodhat az informatikai teremben. Az informatikai rendszergazda felelősséget vállal az eszköznyilvántartás számára szolgáltatott adatok valódiságáért, a leltározás alapjául szolgáló, naprakész kimutatás adatainak pontosságáért, valódiságáért.
86 9. számú melléklet Ifjúságvédelmi felelős munkaköri leírása
A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős -
láncszem az iskola és a hatósági gyermekvédelem között,
-
az igazgató segítőtanára a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében,
-
együttműködik a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal,
-
segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját
Feladata: -
A veszélyeztetett körülmények között élő tanulók feltárása és a helyzetük normalizálására tett intézkedések végrehajtása tanév elején.
-
Figyelemmel kíséri a rászoruló tanulók szociális támogatásának lehetőségeit, eljár érdekükben.
-
Érdekképviselet ellátása a tanulók fegyelmi tárgyalásán, rendőrségi kihallgatáson, bírósági tárgyaláson.
-
Állandó kapcsolat tartása az iskolaorvossal, védőnővel, osztályfőnökökkel.
-
Havonta ellenőrzi a veszélyeztetett tanulók iskolai hiányzásait, figyelemmel kíséri a gyanúsan igazolatlanul mulasztókat, neurotikus, idegrendszeri ártalmakban, személyiségzavarral küzdő tanulókat.
-
A tanulók lemorzsolódásuknak okait megpróbálja feltárni, lehetőség szerint elhárítani, ugyanis a tanulmányi kudarcok is igen nagy mértékben veszélyeztetik a gyermek személyiségfejlődését és társadalmi beilleszkedésének későbbi menetét.
-
Prevenciós gyermekvédelmi feladatként segíti a pályaválasztási irányítás megszervezését, segítője az osztályfőnököknek.
-
Tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel.
87 -
A veszélyeztető okok feltárása érdekében családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét.
-
Gyermekbántalmazás védelme, veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot (tájékoztatja az igazgatót).
-
A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál.
-
Elkészíti az osztályfőnöki munkaközösség-vezető közreműködésével a Bűnmegelőzési programot.
-
Együttműködik a „kortársképzőkkel”, szervezi az iskolán belül előadásaikat.
-
Az iskola pedagógiai programja részeként a kábítószer-ellenes program kidolgozásának, végrehajtásának segítése, szükség esetén az intézkedések megtételének kezdeményezése az igazgatónál, tájékoztatás nyújtása a tanulóknak, pedagógusoknak, szülőknek.
-
Felméri a normatív tankönyvtámogatás iránti igényt minden év november 15-ig a felsőbb éveseknél, és a beiratkozás napjáig az induló osztályok tanulóinál.
-
Nyilvántartást vezet: -
a nevelési támogatásban részesülő hátrányos helyzetű tanulókról
-
nyilvántartja az egyedülálló szülő által nevelt gyermekeket, valamint a tartósan beteg gyermekeket
-
részt vesz az ingyenes tankönyvellátásban, nyilvántartásai alapján bekéri a szükséges igazolásokat, segíti a tankönyv-felelőst munkájában
-
nyilvántartásai
alapján
egyeztet
az
étkezési
létszámáról a térítési díjat kezelő dolgozóval. Munkájáról évente írásbeli tájékoztatót ad a nevelőtestületnek.
kedvezményekre
jogosultak
88 10. számú melléklet
Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés helyi rendjének szabályzata
Az
iskolai
tanulók
tankönyvtámogatása
megállapításának,
az
iskolai
tankönyvellátás
megszervezésének, a tankönyvrendelés helyi rendje szabályozására: Az emberi erőforrások minisztere 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről.
89 11. számú melléklet Bombariadó esetén szükséges teendők
1.
Ha telefonon érkezik a bejelentés; -
amennyiben nem az iskolatitkár veszi a telefont, őt és az intézmény vezetőjét kell azonnal értesíteni, s rögzíteni az időpontot. A rendőrség értesítése
2.
-
iskolatitkár
-
vagy az igazgató megbízottja
A hangszórókon keresztül, illetve ahol ez nem lehetséges a portás, a gondnok, illetve a tanáriban tartózkodó tanár útján elrendelni az épületek kiürítését. Ehhez szükséges, hogy a gondnokon kívül az iskolatitkárnál is legyen stúdió kulcs.
3.
A portás, esetleg a gondnok az ajtókat, a kapukat azonnal kinyitja a bevonulás megkönnyítéséhez /oldalajtókat is!/
4.
Az órát tartó tanárok szigorú jelenlét-ellenőrzése mellett, a tűzriadó tervnek megfelelően, levonulnak az udvar ill. utca épülettől távoli területére.
Az igazgató vagy megbízottja utasítására történhet meg a tanulók épületbe történő visszakísérése.
90 12. számú melléklet
Tűzvédelem
Tűzveszélyes anyagokkal folytatott kísérleteket a tanulók csak szaktanári felügyelet mellett végezhetnek. A kísérleteket megelőzően a tanulókat a tevékenység tűzveszélyességére ki kell oktatni. Tanulóknak a gimnázium egész területén TILOS a dohányzás! Ha az iskola területén tűz keletkezik, azt az elsőnek észlelő személy köteles haladéktalanul a rendelkezésre álló poroltókészülékkel az oltást megkezdeni, az oltási munkához segítséget hívni, és intézkedni, hogy a tüzet haladéktalanul bejelentsék a tűzoltóságnak. Az iskola épületében keletkezett tűz esetén az igazgatói vagy tanári szobában lévő telefonon kell a tűzjelzést leadni. Tűz jelzésekor a tűzoltóságnak a következőket kell bejelenteni: a) a keletkezett tűz pontos helyét, b) mi ég, mi van veszélyben, c) van-e életveszélyben, d) milyen terjedelmű a tűz, e) ki a jelentő személy, f) telefonszám, ahonnan a jelzés történt. Tűzjelzésre a tantermekben tartózkodó tanulóknak haladéktalanul biztonságos helyre kell vonulniuk. Az épület gyors és szervezett elhagyását a tűzriadó terv szerint kell végrehajtani. Az iskola területén a következő helyeken vannak poroltókészülékek elhelyezve: földszinti folyosón, I. emeleti folyosón, II. emeleti folyosón, I. emelet kémia előkészítőben, II. emelet fizika előkészítőben, alagsor asztalosműhely, könyvtárban, melléképületek folyosóin, az aulában, és a tornacsarnokban.
91 13. számú melléklet
Oktatási tananyag
A tanulókat a tanévkezdéskor valamint a kémiai fizikai kísérletek, testnevelés, sportfoglalkozás, tanulmányi kirándulás, üzemlátogatás, társadalmi munkavégzés megkezdése előtt, súlyos balesetek bekövetkezése után a felügyelő pedagógusoknak munkavédelmi oktatásban kell részesítenie. Bombariadó, földrengés, tűzjelzés stb. esetén az udvarnak az épülettől legtávolabb eső részébe kell vonulni. A folyosókat, lépcsőket, ajtókat, közlekedőtereket teljes szélességükben szabadon kell tartani, a minél gyorsabb közlekedés érdekében. A tanulók kémiai, fizikai szaktantermekben foglalkozást, sportfoglalkozást csak pedagógus felügyelete alatt végezhetnek. Kísérleti eszközökbe, írásvetítőkbe, számítógépekbe, audiovizuális eszközökbe óraszám alá helyezés után nyúlni, abba bárminemű javítást végezni TILOS! Burkolat nélküli illetve sérült burkolatú, szakadozott, toldott vezetékű, tört villásdugójú gépet használni TILOS! Ha hosszabbító is szükséges, csak szabványos hosszabbítót fektessünk le úgy, hogy a közlekedő utakon való közlekedést ne akadályozza, rajta ne járjanak, bele ne akadhasson senki. A gépet használat után azonnal áramtalanítani kell! Az intézmény területén a villamos berendezéseket csak rendeltetésszerűen és méretezésüknek megfelelően szabad használni. Bármilyen meghibásodás észlelése esetén azonnal jelenteni kell és gondoskodni az azonnali kijavításáról. Sérülés esetén elsősegélyt kell nyújtani, súlyos sérüléskor azonnal orvost ill. mentőt kell hívni. Áramütés, mérgezés, vagy feltehetően belső sérüléssel járó balesetet követően a sérültet mindenképpen meg kell vizsgáltatni orvossal. Üzemi és tanulói baleset esetén az esetleges mentést ill. az elsősegélynyújtást úgy kell végezni, hogy a helyszín kivizsgálásáig változatlanul maradjon.
92 Kémiai kísérleteken szigorúan be kell tartani a szaktanár baleset megelőzési utasításait. A legveszélyesebbek a gőz, gáz halmazállapotú mérgező anyagok, mert a tüdőn keresztül igen gyorsan felszívódnak. A méreg behatolási kapui és egyben támadáspontja a bőr, szem, száj, gyomor, légút, tüdő. A mérgezés tünetei: hányás, hasmenés, aluszékonyság, eszméletzavar, részegség, görcsroham, izom gyengeség, nyálfolyás, bőrszín elváltozás, bőrhám felmaródás, hólyagok, szájszárazság, könnyezés. Mérgezéskor minél gyorsabb a mentés és szakszerűbb az elsősegély annál kevesebb szövődmény alakul ki. Szövődmények a tüdőgyulladás, tüdővizenyő, idegrendszer károsodás, légzési, keringési elégtelenség. Az elsősegély nyújtás feladata elsősorban a közvetlen életveszély elhárítása. Teendők a baleset helyszínén: Mentők értesítése, a légutak elzáródásának megszüntetése, a szívműködés megindítása, mesterséges légzés, ütőeres vérzés megállítása. Eljárás a mérgező anyag szembejutásakor: Tiszta langyos vízzel minimum 10 percig öblíteni kell. Hatásosabb a kérdéses anyag ellenszerével való öblögetés.
Eljárás mérgező anyag lenyelése után: A sérültet sürgősen hánytatni kell. A hányás kiváltásához nagymennyiségű vizet kell itatni a mérgezettel, majd az ujjunkkal, vagy kanál nyelével a nyelvgyököt lenyomva a garat falát ingereljük. Hányáskor a sérült előrehajló testhelyzetbe legyen. Eszméletlen mérgezettnél tilos a hányatás. A tisztálkodás, a tisztaság, a rend, a fegyelem, az óvó rendszabályok betartása elkerülhetővé teszi a balesetveszélyek kialakulását.
Testnevelési órán, sportfoglalkozáson, gyűrűt, órát, karkötőt, nyakláncot viselni tilos! A takarító személyzet naponta vizes ruhával portalanítja a termet, de sportfoglalkozást csak száraz, csúszásveszélyt magában nem rejtő padozaton szabad kezdeni! Csak ép, nem szakadozott, nem
93 szálkás, sima felületű mászórudat, mászókötelet használhatunk. Azok felfüggesztési kampóit, karikáit ellenőrizzük. Korlátokon, mielőtt gyakorlatot végeznénk a tanár kötelessége megnézni, hogy a rögzítő csavarok meghúzottak-e, a biztosítólemezek zártak-e. A korlátok csak a megengedett értékig állíthatók. Csak pontosan, életkornak megfelelő, kifogástalan állapotban lévő jól biztosított korlát használata megengedett, a biztonságot fokozó szőnyegek használata mellett! A gyűrűk felfüggesztését biztosító karabínereket a tanárnak kötelessége ellenőrizni használat előtt. Minden esetben meg kell győződni a biztosító csavaranya állapotáról. A tornaszerek, kosárlabda palánkok, mozgatásakor, szállításakor ügyelni kell a láb és kézsérülések elkerülésére. Tanulókat csak az életkori sajátosságuk figyelembevételével jogszabályban megengedett súlyú anyagok szállításánál lehet igénybe venni. A tornacsarnokban, az iskola folyosóin, lépcsőin baleseti forrás lehet a szemét, a kilottyant kakaó, az elejtett étel, banánhéj, stb. Csúszáskor üvegablaknak, üvegezett tablóknak esve súlyos sérülések következhetnek be. Ügyeljünk a fegyelemre, rendre, tisztaságra, tartsuk be a balesetelhárítási szabályokat, előírásokat és ezeket diáktársainktól is követeljük meg! Az iskolában, testnevelési órákra, sportfoglalkozásokra pihenten, a jó egészségi állapotban jelenjünk meg. Szeszesital fogyasztás, dohányzás szigorúan TILOS! A kondicionáló teremben csak a megengedett létszámig tartózkodhatnak tanulók. A kondigépek csak rendeltetésszerűen használhatók. Bármilyen meghibásodást, biztosító, rögzítő csavarok lelazulását, repedést, törést azonnal jelentsük!
94
14. számú melléklet
A pedagógus teljesítményének értékelése A pedagógus munka teljesítmény értékelésének célja:
A pedagógusok számára a munkavégzéssel szemben elvárásokat fogalmazzon meg, amelyek konkrét, értékelhető támpontokat adnak munkájuk végzéséhez és meghatározza anyagi elismerésüket.
Az
iskolában
dolgozó
pedagógusok
munkavégzését
egységes,
munka
és
teljesítményalapon értékelje. Az értékelés alapjai, szempontjai:
Pedagógiai tevékenységek, melyek részei az iskolai munkának és elengedhetetlen feltételei a minőségi kritériumok meghatározásának.
Külső tényezők, melyek függetlenek a pedagógus személyétől, de meghatározzák a pedagógiai munkát.
Az iskolai élet oktató-nevelői tevékenységéhez tartozó területek összhangban az iskola éves munkatervével.
Az elért eredmények értékelése, a tanulókkal szemben támasztott követelmények teljesítése és ennek teljesítmény-értékelésben történő megjelenése.
A pedagógus tevékenységgel összefüggő iskolai és iskolán kívüli tevékenységek értékelése.
Az értékelést minden esetben a részterületek indikátorainak figyelembe vételével kell megállapítani.
A minőségi bérpótlék felhasználásának és az egyéb lehetséges elismeréseknek összhangban kell lenniük a befektetett munkával és az elért eredményekkel.
95 Az értékelést végző személyek
A minőségi munka értékelését önértékeléssel és értékeléssel kell meghatározni.
Az önértékelést a részterületeknél meghatározottak szerint az értékelő lapok kitöltésével végzi el minden érintett nevelő.
Az értékelést az éves ellenőrzési tervvel összhangban a minőségi kör e feladattal megbízott tagja, az igazgató és az igazgató helyettesei végzik.
A nevelők önértékelő és értékelő lapjait az igazgató és az igazgató helyettesei összesítik és az igazgató határozza meg az értékek alapján a minőségi bérpótlék összegét.
A minőségi pontok
Az iskolai nevelő – oktató munka egyes részterületeit különböző fokozatú minőségi pontokkal ismerjük el.
A minőségi pontok határértékeit az iskolai minőségirányítási programban határozzuk meg az egyes részterületekkel együtt, a nevelőtestület elfogadása után.
A minőségi pontot a minőségi értékelő lapon tényszerűen kialakított és a minőségirányítási programban megfogalmazottak szerint kell meghatározni. A minőségi pont megállapítója és a nevelő, minden esetben aláírásával hitelesíti az értékelő lapot.
A minőségi pont megállapítására jogosult a részterület értékelésének felelőse, illetve hatáskörében a közvetlen vezető, az igazgató helyettes, a minőségi vezető és az igazgató.
Minőségi pontokat minden tanévben a minőségi részterületekben meghatározottak szerint állapít meg az iskola a nevelő számára
A nevelő minőségi mutatója
A nevelő számára megállapított minőségi pontok összege adja a nevelő minőségi mutatóját.
A minőségi pontokat a pedagógus teljesítményértékelésben meghatározottak alapján egyes területekre a nevelő számolja ki a mellékelt önértékelő lapon. A minőségi pontok értékét az 5-7-8 területen a megbízott minőségi vezető (az ellenőrzési terv szerint) határozza meg az előírt szempontok alapján, a mellékleten és az értékelő lapon.
A minőségi mutató értékét a tanév megkezdését követően szeptember 30-ig, a megelőző tanév június 30-i állapotának megfelelően kell megállapítani.
96
Minőségi részterületek és a minőségi pontok határértékei 1. A tanított tanulócsoportok, osztályok átlaglétszáma. Értékelési határok: 1-től 3-ig A tanulócsoportok és osztálycsoportok száma különböző az iskolában. Az eltérő létszámok eltérő pedagógiai teljesítményeket követelnek meg a nevelőktől, ezért indokolt figyelembe venni az osztálylétszámot a minőségi bérek meghatározásánál. A nevelő által tanított átlaglétszámot úgy kapjuk meg, hogy összeadjuk a tanított évfolyamon a tanulócsoportok létszámát (minden csoportot annyiszor figyelembe véve, ahány órája van abban a csoportban egy héten a nevelőnek) és elosztjuk a nevelő évfolyamon tanított óraszámával. Az összehasonlítás alapja az iskolában számított átlagos csoportlétszám, melyet hasonlóképpen számítunk. Amennyiben a nevelő által tanított tanulócsoportok átlaglétszáma legfeljebb az iskolai átlagot éri el, akkor minőségi pontot ezért nem kap. Az iskola átlagos csoportlétszáma és a legmagasabb nevelői átlaglétszám között három egyenlő részre osztjuk a növekvő csoportlétszám szerint rendezett nevelőket. A legalacsonyabb (de az iskolai átlagos csoportlétszámnál magasabb) átlaglétszámú csoportokban tanítók egy minőségi pontot kapnak, a középső csoportba soroltak kettő, míg a legmagasabb átlaglétszámmal rendelkezők három minőségi pontot kapnak. A számítást a mellékelt űrlapon kell kiszámítani és meghatározni a nevelő minőségi pontját. Indikátor: súlyozott tanulócsoport létszám Határidő: szeptember 30. Felelős: önértékelés Minőségi értékelő lap: 1. számú melléklet, önértékelő lap 2. Érettségi eredmények Értékelési határok: 1-től 3-ig. A nevelőnek az adott és a megelőző tanév őszi és tavaszi érettségi időszakában vizsgázott tanulóinak érettségi-százalékainak az átlaga. Középszint: 90% -
Emelt szint: 3 pont
80% -
3 pont
97 80% - 89,9%
2 pont
70% - 79,9%
2 pont
70% - 79,9%
1 pont
60% - 69,9%
1 pont
- 69,9%
0 pont
- 59,9%
0 pont
Bármely vizsgaszinten legalább négy tanuló átlaga szükséges a nevelő átlagának számításához. Többféle vizsgaszint és/vagy többféle tantárgy esetén a nevelő pontját az egyes pontoknak a tanulók számával súlyozott átlagának kerekített értéke adja. Indikátor: elért vizsgaeredmény az érettségi szoftverből Határidő: minden tanévben június 30-ig Felelős: önértékelés Minőségi értékelő lap: 4. számú melléklet, önértékelő lap 3. Tanulmányi versenyeredmények: Értékelési határok: 0-tól 6-ig. •
Városi ill. körzeti verseny 1-3. helyezettje
1 pont
•
Országos verseny megyei fordulójának 1.-3. helyezése
2 pont
•
Regionális verseny 1.-3. helyezés
3 pont
•
Országos döntőbe jutott (21- helyezés)
4 pont
•
Országos verseny 11-20. helyezés
5 pont
•
Országos verseny 1-10. helyezés
6 pont
• A pedagógus tanulóinak legjobb eredménye számít! Az
iskolai
tanulmányi
versenyeken
való
eredményes
szereplés
tükrözi
az
iskolai
tehetséggondozás színvonalát. A nevelő részéről komoly, tervszerű munkát feltételez egy-egy kiemelkedő eredmény elérése az egyes tantárgyak tanulmányi versenyein. A versenyen elért eredmények növelik az iskola tekintélyét, javítják a szülők által iskoláról kialakult véleményeket, ezért is nagyon fontos, hogy a minőségi bérkeret meghatározásakor kiemelkedően vegyük figyelembe az elért eredményeket.
98 A sport- és egyéb nem tanulmányi versenyeken való részvétel és az elért eredmény is növeli az iskola presztízsét, szélesíti a tanulók látókörét, gazdagítja ismereteiket. Ezért az itt mutatott teljesítményeket is szükséges figyelembe venni a minőségi bérpótlék meghatározásakor. Az utóbbi esetben adható minőségi pont minden esetben iskolai mérlegelést igényel, mivel az iskola pedagógiai programja és környezete befolyásolja az elért eredmény jelentőségét. A sportversenyek eredményeinél azok veendők figyelembe, ahol a nevelő tényleges munkát végzett a tanuló felkészítésével (a tanuló teljesítménye nem pusztán külső sportklubban való felkészülés eredménye). A minőségi szorzó meghatározásakor a tanulmányi versenyen elért eredményt egyéniben és csapatban is el kell ismerni az értékelő lap szerint a megadott határértékek között. Indikátor: elért versenyeredmény Határidő: minden tanévben június 30-ig Felelős: önértékelés Minőségi értékelő lap: 5. számú melléklet, önértékelő lap 4. Nyelvvizsgák száma (közép- és felsőfok), valamint ECDL-bizonyítványok száma. Értékelési határok: 0-tól 3-ig. A mai kor egyik kiemelkedően fontos követelménye a megfelelő idegen nyelvtudás. Ennek az iskolától független fokmérője az államilag elismert nyelvvizsga követelményeinek teljesítése. Az iskola idegen nyelvi oktatásának hatékonysága lemérhető a nyelvvizsga követelményeinek teljesítésén. A felvételi eljárásokon külön pontszámot érhetnek el vele a tanítványok. Ezért a minőségi bérkeret elosztásánál is jelentős szerepet kell, kapjon ez az objektív mutatószám. •
A megelőző tanévben minden sikeresen teljesített középfokú komplex nyelvvizsgák száma + minden sikeresen teljesített felsőfokú nyelvvizsga számának háromszorosa a tanított tanulók számához viszonyítva.
•
0 – 4,99%
0 pont
•
5 – 9,99%
1 pont
•
10 – 14,99%
2 pont
•
15% –
3 pont
Indikátor: eredményes komplex nyelvvizsgák száma Határidő: június 30.
99 Felelős: önértékelés Minőségi értékelő lap: 7. számú melléklet, önértékelő lap Napjaink másik kiemelkedően fontos követelménye, hogy a munkavállaló megfelelő informatikai ismeretek birtokában legyen. A nyelvismerethez hasonlóan ennek is van az iskolától független fokmérője: az ECDL-vizsgarendszer. Az iskola informatikai oktatásának hatékonysága lemérhető az ECDL-vizsgák követelményeinek teljesítésén. Ezért a minőségi bérkeret elosztásánál is szerepet kell kapnia ennek az objektív mutatószámnak. Az ECDL –bizonyítványok után kapható minőségi pontok a középfokú komplex nyelvvizsgával megegyezően számítandók. Indikátor: megszerzett ECDL-vizsgabizonyítványok száma Határidő: június 30. Felelős: önértékelés Minőségi értékelő lap: 8. számú melléklet, önértékelő lap 5. Óralátogatási értékelés pontja Értékelési határok: 0-tól 3-ig. A látogatást végző adja okszerűen megindokolva döntését. A látogatottnak minden esetben ellen kell jegyeznie a látogatási jegyzőkönyvet, megjegyzést is fűzhet hozzá. Az igazgató a jegyzőkönyv alapján maximum 1-el változtathatja az értékelést, amennyiben nem ő végezte azt, és a nevelő azzal nem értett egyet. Az óralátogatást végezheti a munkaközösség vezetője, az igazgató helyettes és végezheti természetesen az intézmény vezetője. A megfigyelési szempontok a mellékelt minőségi értékelő lapon találhatóak. A nevelő órájának értékelését a nevelővel közös órai elemzés után hozza meg a látogatást végző. Az értékelést minden esetben ismerteti a nevelővel. A nevelőnek joga, hogy az értékelés egyes elemeihez véleményt fűzzön, illetve az értékelés egészéhez rövid tárgyilagos véleményt írjon. Az értékelő lapot minden esetben alá kell írnia a nevelőnek és az óralátogatást végzőnek.
100 A nulla minőségi pont megállapítását okszerűen kell indokolnia a látogatást végzőnek. A 3-as minőségi pontot is tény- és okszerűen indokolja az óralátogatást végző. •
Az egyes óralátogatásoknak a százalékainak az átlaga adja a nevelő minőségi pontját. Kiemelkedően magas színvonalú óra (80% felett): 3 pont Magas színvonalú óra (70% felett)
2 pont
Tartalmas óra (60% felett)
1 pont
Hiányosságokat mutató óra
0 pont
Indikátor: értékelő lap eredménye Határidő: az óralátogatási terv szerint évente egy alkalommal Felelős: óralátogatási terv szerint Minőségi értékelő lap: 11. számú melléklet, értékelő lap 6. Munkaközösség-vezetők, osztályfőnökök és a diákönkormányzat-vezető pontja Értékelési határok: 0-tól 4-ig. A munkaközösség-vezetőket minden évben titkos szavazással választják a tantestület azonos szakot tanító nevelői. Ők a közvetlen felelősei a tanítási órák és a szakmai munka megfelelő színvonalának, ezért indokolt, hogy a minőségi pontban is megjelenjen ez a szakmai felelősség. Az iskolai tanulói közösségek közvetlen irányítói az osztályfőnökök. Az osztályközösségek életének szervezése, irányítása alapvetően határozhatja meg az iskolai élet különböző színtereit. Ennek kialakítása elsősorban az osztályfőnökök feladata. Ezen a szinten érintkeznek a legtöbb alkalommal a szülők is az iskolai élettel. Ezért is fontos, hogy a szülők, mint az iskolai szolgáltatás elsődleges megrendelői milyen hatásokkal találkoznak, milyen véleményt alakítanak ki az iskoláról. •
A munkaközösség vezetőjének a minőségi pontja 1 pont
•
A diákönkormányzatot segítő pedagógus munkáját is, hasonlóan 1 ponttal értékeljük.
•
Az igazgató helyetteseinek pontját az igazgató határozza meg.
•
A minőségi kör teljesítmény-értékelését a törvény szabja meg.
•
Az osztályfőnökök munkája 1-től 3-ig értékelhető a munkaközösség által kidolgozott szempontrendszer alapján: Kiemelkedően magas színvonalú munka (80% felett):
3 pont
Magas színvonalú munka (70% felett)
2 pont
101 Tartalmas munka (60% felett)
1 pont
Indikátor: értékelőlap eredménye Határidő: június 30. Felelős: igazgató helyettes, igazgató Minőségi értékelő lap: 12. számú melléklet, 13. számú melléklet, értékelő lap 7. A partner-(tanuló- és/vagy szülői) elégedettség-mérés eredménye Értékelési határok: 1-től 3-ig. A felmérést a minőségirányítási csoport vezetője készíti el, amelynek alapján az igazgató végzi az értékelést. Kiemelkedően magas elégedettség(4,50-5,0):
3 pont
Magas elégedettség (4,30-4,49)
2 pont
Megfelelő elégedettség (3,90-4,29)
1 pont
Nem megfelelő elégedettség (3,50-3,89 )
0 pont
Nagyfokú elégedetlenség (...-3,49 )
-1pont
Indikátor: elért eredmény az éves felmérésből Határidő: minden tanévben június 30-ig Felelős: minőségirányítási csoport vezetője Minőségi értékelő lap: 16. számú melléklet, értékelő lap 8. Munkafegyelem és adminisztrációs tevékenység minősége Értékelési határok: 0-tól -3-ig. A nevelők adminisztrációs teendői alapján alakul ki az iskola szakmai dokumentációja. Ezért nagyon fontos, hogy minden iskolai dokumentum naprakész és megfelelően vezetett legyen. Kiemelkedő fontosságú a tanmenetek megfelelő színvonalon való elkészítése, a tanulók adatainak kezelése, a dolgozatok gyors és szakszerű javítása, időarányos számú tanulói érdemjegy és a szöveges értékelés pontos, törvényileg szabályozott elkészítése. Egyéb, az SZMSZ-ben szabályozott dokumentumok elkészítése, vezetése, a határidők pontos betartása.
102 Szintén az adminisztrációs tevékenységhez tartozik a munkaügyi nyilvántartások megfelelő vezetése, mivel ez az alapja a nevelő teljesítménye, túlórája meghatározásának. Az iskolai ügyeleti munka a mindennapi iskolai tevékenység fontos eleme. Az ügyelet megfelelő ellátása jelentős mértékben járul hozzá az iskolai házirendben megfogalmazottak betartásához, a tanulók közösségi viselkedési normáinak kialakulásához, az iskola neveltségi szintjének javításához, az iskolai konfliktushelyzetek megelőzéséhez. Ezért fontos az ügyeleti munka színvonalának megfelelő ellátása. A nevelő minőségi munkájának értékelésekor ezt sem hagyhatjuk figyelmen kívül. A minőségi értékelő lapon okszerűen vezetett, az ellenőrzés alkalmával tapasztaltaknak megfelelően leírtak alapján kell kialakítani a minőségi pontot. - Késés, pontatlan órakezdés - Naplók pontatlan vagy hiányos vezetése - Hiányos vagy hibás statisztikai adatszolgáltatás - Nem elegendő számú érdemjegy - Dolgozatok ki nem javítása, vagy számottevő késés a javítással - Számottevő lemaradás a tanmenethez képest - Ügyelet nem megfelelő ellátása A fentiek közül 5-6 hiányosságért
-3 pont
3-4 hiányosságért
-2 pont
1-2 hiányosságért
-1 pont
Indikátor: értékelőlap eredménye Határidő: a szabályoknak megfelelően értelemszerű, minőségi pont megállapítása évente egy alkalommal június 30. Felelős: igazgatóhelyettes, igazgató Minőségi értékelő lap: 15. számú melléklet, értékelő lap 9. Egyéb tevékenységek: ünnepélyek szervezése, osztály összejövetelek, pályázatírás, erdei iskola szervezése, testvér-iskolai kapcsolatok ápolása, a feladat ellátási tervben meghatározott egyéb tevékenységek. Értékelési határok: 1-től 3-ig.
103 Azok a nevelők, akik hivatástudatból vállalnak olyan nem kötelező és külön nem fizetett tevékenységet, amely növeli az iskola népszerűségét, tekintélyét, befolyásolja szellemiségét, a minőségi bér meghatározásánál előnyben kell részesíteni. A minőségi pontokat úgy kell meghatározni, hogy az arányban legyen a végzett tevékenységgel. Az iskolán kívüli tevékenységnek pedig kapcsolódnia kell az iskolai munkához. Itt kell elismerni azon nevelők munkáját, akik pályázatokat készítenek, erdei iskolát szerveznek, ünnepélyekre műsorokat tanítanak be, testvér-iskolai kapcsolatokat ápolnak, ezzel jelentősen szélesítik az iskolai munkavégzés lehetőségeit, valamint az iskola technikai színvonalát. Az iskola 1-1 minőségi ponttal ismerheti el e tevékenységeket. (Esetleg 2 ponttal is, például egy – egy kiemelkedő pályázat elnyerése esetén.) A cserekapcsolatokért felelős és azt szervező tanár munkája hosszabb időszakra is kiterjed, melynek elismerését 1 minőségi ponttal ismerjük el. Itt kell elismerni azon tevékenységeket, melyeket a nevelő számára a feladat ellátási tervben meghatároztunk (osztályozó vizsgák lebonyolítása, szertár gondozása, iskolai dekoráció, iskolai ünnepélyek szervezése, stb.). Ezt a pontot is a minőségi értékelő lapon kell meghatározni, feltüntetve a végzett tevékenységeket. Az osztályozó vizsgák esetén 1 pont jár a vizsgázók számától függetlenül, ha a szóbeli vizsgán túl a vizsgához a nevelő saját összeállítású feladatlapot is használt. A közvetlen munkahelyi vezető tesz javaslatot (munkaközösség-vezető, igazgatóhelyettes) a minőségi pontok számszerű meghatározására, okszerű indoklással. Indikátor: értékelőlap eredménye Határidő: június 30. Felelős: igazgató Minőségi értékelő lap: 10. számú melléklet, értékelő lap 10. A nevelő súlyos iskolai fegyelmi ügyei alapján minőségi bérpótlékban nem részesülhet. Egyéb esetben : Abban az esetben, ha a nevelőnek a tanév során valamilyen fegyelmi ügye keletkezik, a fegyelmi határozatban kell meghatározni a minőségi pontokra gyakorolt hatását. Abban az esetben, ha a fegyelmi határozat nem szünetelteti a nevelő minőségi bérpótlékát, meg kell határozni az alkalmazható minőségi pontot a feltüntetett határok között.
104
A tanár felelőssége, hogy a fegyelmi vétség elkövetése után, ha annak oka rajta kívülálló (késés óráról külső ok miatt), azonnal tisztázza az esetet az igazgatósággal. Ennek elmulasztása, vagy késedelmes pótlása esetén a fegyelmi vétség következményei vissza nem vonhatók. Határidő: elkészítése csak a fegyelmi bizottság határozatát követően. Felelős: igazgató
105
15. számú melléklet
A pedagógus munka belső ellenőrzése
A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai:
biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését,
segítse elő az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát,
az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzéséről,
szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.
Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:
a pedagógusok munkafegyelme,
a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása,
a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,
a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,
a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása,
a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon: o az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, o a tanítási óra felépítése és szervezése, o a tanítási órán alkalmazott módszerek, o a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, o az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése,
106 o a
tanórán
kívüli
közösségformálás.
nevelőmunka,
az
osztályfőnöki
munka
eredményei,
a
107 A tanítási órák megfigyelésének és elemzésének szempontjai Az óra célja és tartalma 1. Helyesen határozta-e meg a nevelő az óra oktatási és nevelési célját? 2. Illeszkedett-e a tanóra az éves, illetve a témaköri tervezésbe? 3. Van-e jelentős eltérés a tanmenetben az adott időszakra tervezett témáktól, tananyagtól? 4. Az óra tartalma (a feldolgozott tananyag) megfelelt-e
a szakmai (pedagógiai) szempontoknak,
a tudományosság elvének,
a tanulók életkori sajátosságának?
Az óra felépítése és szervezése 1. Az óra felépítése megfelelt-e a feldolgozott tananyagnak, az adott didaktikai feladatnak? 2. Milyen az óra technikai szervezése, a nevelő időbeosztása? 3. Sikerült-e kihasználni az óra minden percét tanulásra, munkára? Mennyire szervezett a tanulók tevékenysége? Volt-e üresjárat? 4. Milyen szervezeti formákat alkalmaz a nevelő a tanórán (frontális, csoportos, páros, egyéni tevékenység)? 5. Szervezett-e differenciált munkát a nevelő? Melyek a differenciálás szempontjai? (a differenciálás lehetősége nagyon függ a tanulócsoport létszámától) 6. Alkalmazta-e a nevelő a kooperatív tanulásszervezés eljárásait? Az órán alkalmazott módszerek 1.Milyen módszereket alkalmazott a nevelő bemutatásra, szemléltetésre (tanári magyarázat,
nyomtatott
taneszközök,
szemléltetőeszközök,
kísérlet
stb.)?
Megfelelő volt-e ezek didaktikai szerepe, célszerű volt-e a felhasználásuk? 2.Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ismeretek rögzítésére, a képességek fejlesztésére? (Ismétlés, koncentráció, vázlat készítése, részösszefoglalás és összefoglalás, az ismeretek gyakorlati alkalmazása, gyakoroltatás, az önálló tanulás módszerei stb.) 3.Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ellenőrzésre és az értékelésre? 4.Az ellenőrzés formái: szóbeli vagy írásbeli?
108 5.Folyamatos volt-e az ellenőrzés és értékelés a tanórán? 6.Van-e kialakult rendje a folyamatos értékelésnek, megfelelő-e ez? 7.A házi feladat kijelölése mennyiben szolgálta a tananyag feldolgozását? 8.Biztosította-e a nevelő a tanulók érdeklődésének felkeltését? Milyen volt a tanulók motiválása? 9.Az órán alkalmazott módszerek megfeleltek-e az óra céljának, a tananyagnak és az adott didaktikai feladatnak? A tanulók munkája és magatartása 1. Milyen volt a tanulói aktivitás, figyelem? 2. Hogyan alakult az órán az aktív, a passzív és a renitens (rendetlen) tanulók aránya? 3. Milyen a tanulók tantárgy iránti érdeklődése, motiváltsága? 4. Milyen az osztályban a fegyelem? (Van-e kialakult munkarend? Mi jellemzi a tanulók viselkedését, hangnemét? Hogyan fogadják a tanulók a nevelői utasításokat? Történik-e fegyelmezetlenség az órán?) 5. Milyen a tanulók kapcsolata a nevelővel? 6. Milyen a tanulók kapcsolata egymással? A nevelő munkája, egyénisége, magatartása 1. Milyen a nevelő megjelenése, öltözködése? 2. Mennyire tanulásra, munkára ösztönző a pedagógus magatartása? Mennyire barátságos, biztató, együtt érző? 3. Mi jellemzi a nevelő beszédkultúráját, kérdésfeltevését? 4. Jellemzi-e a nevelőt felkészültség, tudatos tervezés, rendszeretet, következetesség, türelem, tekintély? 5. Vannak-e a nevelőnek újszerű ötletei, elgondolásai? 6. Milyen a nevelő kapcsolata a gyerekekkel? 7. Tiszteletben tartja-e a nevelő a gyerekek személyiségét? 8. Adódott-e tudatosan tervezett vagy spontán nevelési szituáció az órán? Hogyan oldotta meg ezeket a nevelő? 9. Milyen a tanterem rendje, tisztasága?
109 Az óra eredményessége 1. El tudta-e érni a nevelő a kitűzött didaktikai és nevelési célt? 2. Meggyőződött-e a nevelő az óra eredményességéről? 3. Milyen mértékben járult hozzá az óra a megismerési képességek fejlesztéséhez (megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességek); az eredményes
tanulás
módszereinek,
technikáinak
elsajátíttatásához,
gyakoroltatásához (előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási
kultúra
kibontakoztatása;
az
művelése; élethosszig
az
önművelés
tartó
tanulás
igényének eszközeinek
és
szokásának megismerése,
módszereinek elsajátítása; az alapkészségek kialakítása: az értő olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése); a könyvtári ismeretszerzés technikájának, módszereinek elsajátíttatásához, gyakoroltatásához (a nyomtatott és az elektronikus dokumentumok használata; a könyvtárban való keresés módja; a keresést támogató eszközök; a főbb dokumentumfajták tanulásban betöltött szerepe, információs értéke; az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiája; az interneten való keresés stratégiája; a rendszerezett tudás megszerzésének, átadásának képessége); a gondolkodási képességek fejlesztéséhez (rendszerezés, valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, következtetés, analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás, konkretizálás, új ötletek kitalálása, kreatív gondolkodás fejlesztése, tanulói döntéshozatal, alternatívák végiggondolása, variációk sokoldalú alkalmazása, a kockázatvállalás, az értékelés, a legjobb lehetőségek kiválasztása, az érvelés, a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése)
110 16. számú melléklet
Biológia és kémia szertár és szaktantermek rendje
A biológia (20, 24) és a kémia (22) szaktantermei, valamint a hozzájuk tartozó szertárak és előkészítők (21, 23) fokozottan balesetveszélyesek, hiszen a bennük lévő tanári és tanulói asztalok vízzel, villanyárammal és gázzal felszereltek. A kémiai anyagokkal, vegyszerekkel dolgozni szintén valós veszélyt rejt magában, ezért a termek használatára a következő szabályok vonatkoznak: 20 és 24-es termek biológia előadói és egyben laboratóriumi termek, bennük a gáz, a villanyáram, a demonstrációs eszközök használata csak szaktanári felügyelet mellett vehető igénybe, a délelőtti utolsó óra után a termeket be kell zárni, délután is csak szaktanári felügyelettel tartózkodhat benn diák. A 21-es és 23-as szertárak, előkészítők és vegyszertárak termeiben diák csak szaktanári felügyelettel tartózkodhat. A 22-es teremben a tanulók csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak. A terem szünetben zárt, a tanulók a folyosón várakozhatnak (kivéve a hetesek és a szertárosok), a teremben a gázt, a villanyáramot, a vegyszereket és demonstrációs eszközöket csak szaktanári felügyelettel vehetik igénybe, nem étkezhetnek és tűzvédelmi okokból kabátjaikat a fogasokon kell helyezniük. A heteseknek fokozottan ügyelniük kell a levegőcserére, az asztalok és a terem rendjére mindhárom szaktanteremben. Szeptemberben az első tanórán a szaktanárok balesetvédelmi oktatásban részesítik a tanulókat. A szaktantermekben lehetőség szerint más szakórák nincsenek, más tantárgyat tanító szaktanárok nem tanítanak.
111 17. számú melléklet Sportcsarnok
1. A csarnokban és a kondicionáló teremben csak edző vagy tanár jelenlétében tartózkodhat diák. 2. Az óra vagy bérelt idő lejártával a csarnokot el kell hagyni. 3. A terembe utcai cipővel belépni tilos! Kivétel a védőszőnyegen leterített részek. 4. Bemelegíteni, labdázni csak a küzdőtéren szabad. 5. Az öltözők használata kötelező. Az öltözőkben elhelyezett tárgyakért az iskola nem vállal felelősséget. A csarnokban és a hozzá tartozó termekben dohányozni tilos! 6. A nézőtérre (lelátók, galéria) esernyőt, botot, ételt, italt nem szabad bevinni. 7. A csarnokban illetve berendezéseiben okozott kárt meg kell téríteni. 8. Ügyeljünk a rendre és a tisztaságra! 9. Rágógumit a csarnokba bevinni szigorúan tilos! 10. A tanulóknak a csarnokba csak a galérián keresztül lehet bemenni.
112 18. számú melléklet A kondicionáló terem rendje
1. A kondicionáló terembe csak testnevelő tanár v. igazgató engedélyével léphetnek a tanulók. 2. Az iskola tanulói térítésmentesen-, külsősök térítés ellenében (DSE tagdíj, iskolai sportkör támogatása) és igazgatói engedéllyel használhatják a kondicionáló termet. 3. A termet mindenki saját felelősségére használhatja. 4. A teremben levő erősítő gépeket és súlyzókat csak rendeltetésszerűen szabad használni. A nem rendeltetésszerű használatból eredő károkat a használó köteles megtéríteni. 5. A testnevelő tanárok év elején kötelesek ismertetni a kondicionáló terem használatát, bemutatni a gépek működését és felhívni a figyelmet a sérülést okozható eseményekre. 6. A terem használata kezdetén meg kell győződni a terem, gépek és a súlyzók állapotáról. Minden tárcsának, súlyzónak a helyén, a kötélzetnek épnek kell lennie. Ha hiányosságot észlel a használó azonnal tegyen jelentést a testnevelő tanárnak, aki köteles intézkedni. A tevékenység befejezése után köteles rendben átadni a termet a felügyelő tanárnak. 7. A sérülést, balesetet azonnal jelenteni kell a felügyelő tanárnak. 8. A kondicionáló teremben tevékenységet folytatni egyedül nem lehet.
113 19. számú melléklet
Aula
1. Étel és ital csak a büfé előtt, valamint az ott elhelyezett asztaloknál fogyasztható. 2. A fotelok és az asztalok rendeltetésszerűen használhatók 3. A fotelok karfáján a diákok nem ülhetnek, egy fotelben csak egy személy ülhet. A fotelekben étkezni tilos. Az asztalra ülni és lábat felrakni rá tilos. 5. A főépületbe és a tornacsarnokba poharas italt bevinni tilos. 6. A zöld fotelek a vendégek és a szülők számára vannak fenntartva. 7. Az aula használatára, az aulában való viselkedésre is érvényesek a Házirend előírásai, szabályai.
114 20. számú melléklet
A történelem-földrajz szertár működési rendje
1. A mindenkori szertárfelelős tanár - munkaközösség-vezető - felel -
a szertár rendjéért
-
a szemléltető eszközök, térképek, írásvetítők, diavetítők diák stb. leltár szerinti meglétéért.
2. A szertárfelelős tanár igény esetén biztosítsa a szertár eszközeinek hozzáférhetőségét más szakórákon történő felhasználását. 3. A szertárfelelős tanár köteles az iskola gazdasági igazgatóhelyettesével az évenkénti leltározást végrehajtani. 4. A történelem és földrajz szertár térképállományát különválasztottuk. Minden tanár külön elkülönített rekeszben tárolja térképeit, s egyben felelős is állapotukért.
115 21. számú melléklet
Számítástechnika terem
MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
-
A számítógépekben okozott károkért a tanuló (gondviselője) anyagilag is felelős.
-
A számítógépes termekben a tanulók csak tanári felügyelettel tartózkodhatnak.
-
Tilos a termekben enni, inni, rágógumit rágni.
-
Tilos továbbá minden olyan tevékenység, amely a gépek épségét veszélyezteti.
-
Adathordozókat (CD, DVD, Floppy) csak a szaktanárral történő előzetes egyeztetés után szabad a termekbe vinni.
-
Szaktanárral való egyeztetés nélkül tilos - a hálózatról bármilyen programot letölteni a helyi gépekre, - az erőszakot, pornográfiát tartalmazó, illetve gyűlöletre uszító anyagok megtekintése. Az utóbbi két esetben a tanulóra (gondviselőjére) terhelhető az anyagok illetve a rájuk történő hivatkozások eltüntetésének illetve az esetleges vírusirtásnak a költsége.
-
A tanórákon kívül – tanári felügyelettel – a tanulók is használhatják a termeket, amennyiben az iskola felügyelő tanárt tud biztosítani a kért időpontokra.
-
Ha több diák van, mint ahány gép a rendelkezésükre áll, akkor a következő sorrend alapján döntjük el, ki használhatja a gépeket: - tanórai munka - házi feladat készítése - külföldi cserediákok levelezése - egyéb, a tanulmányi munkával kapcsolatos géphasználat - levelezés
116 22. számú melléklet Az iskolák által alkalmazott záradékok 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet Az iskolák által alkalmazott záradékok
1.
Záradék
Dokumentumok
Felvéve [átvéve, a(z) ......... számú határozattal áthelyezve]
Bn., N., TI., B.
a(z) (iskola címe) .................... iskolába. 2.
A ........ számú fordítással hitelesített bizonyítvány alapján tanulmányait a(z) (betűvel) .......... évfolyamon folytatja.
Bn., TI.
3.
Felvette a(z) (iskola címe) ..................... iskola.
Bn., TI., N.
4.
Tanulmányait évfolyamismétléssel kezdheti meg, vagy
Bn., TI., N.
osztályozó vizsga letételével folytathatja. 5
. ..... tantárgyból tanulmányait egyéni továbbhaladás szerint
N., Tl., B.
végzi. 6.
Mentesítve ..... tantárgyból az értékelés és a minősítés alól
N., Tl., B.
7.
..... tantárgy ..... évfolyamainak követelményeit egy tanévben
N., Tl., B.
teljesítette a következők szerint: .... 8.
Egyes tantárgyak tanórai látogatása alól az 20......../..... tanévben felmentve ............................................ miatt.
N., TI., B.
Kiegészülhet: osztályozó vizsgát köteles tenni 9.
Tanulmányait a szülő kérésére (szakértői vélemény alapján)
N., TI.
magántanulóként folytatja. 10.
Mentesítve a(z) [a tantárgy(ak) neve] ....................... tantárgy
N., TI., B.
117 tanulása alól. Megjegyzés: A törzslapra be kell jegyezni a mentesítés okát is. 11.
Tanulmányi idejének megrövidítése miatt a(z) ................... évfolyam tantárgyaiból osztályozó vizsgát köteles tenni.
12.
A(z) évfolyamra megállapított tantervi követelményeket a tanulmányi idő megrövidítésével teljesítette.
13.
N., TI.
N., TI., B.
A(z) ....................... tantárgy óráinak látogatása alól felmentve .................... -tól ........................ -ig.
N.
Kiegészülhet: Osztályozó vizsgát köteles tenni. 14.
Mulasztása miatt nem osztályozható, a nevelőtestület
N., TI.
határozata értelmében osztályozó vizsgát tehet. 15.
A nevelőtestület határozata: a (betűvel) .............. évfolyamba
N., TI., B.
léphet, vagy A nevelőtestület határozata: iskolai tanulmányait befejezte, tanulmányait .......................... évfolyamon folytathatja. 16.
A tanuló az .................. évfolyam követelményeit egy tanítási N., TI. évnél hosszabb ideig, .................. hónap alatt teljesítette.
17.
A(z) .................. tantárgyból javítóvizsgát tehet.
N., TI., B.,
A javítóvizsgán ..................... tantárgyból ..........................
TI., B.
osztályzatot kapott ....................... évfolyamba léphet. 18.
A .................. évfolyam követelményeit nem teljesítette, az
N., TI., B.
évfolyamot meg kell ismételnie. 19.
A javítóvizsgán ................ tantárgyból elégtelen osztályzatot
TI., B.
kapott. Évfolyamot ismételni köteles. 20.
A(z) ........................ tantárgyból .......... -án osztályozó vizsgát N., TI.
118 tett. 21.
Osztályozó vizsgát tett.
TI., B.
22.
A(z) .................. tantárgy alól ............... okból felmentve.
TI., B.
23.
A(z) ................... tanóra alól .................. okból felmentve.
TI., B.
24.
Az osztályozó (beszámoltató, különbözeti, javító-) vizsga
TI., B.
letételére .............................-ig halasztást kapott. 25.
Az osztályozó (javító-) vizsgát engedéllyel a(z)
TI., B.
................................ iskolában független vizsgabizottság előtt tette le. 26.
A(z) .......................... szakképesítés évfolyamán folytatja
TI., B., N.
tanulmányait. 27.
Tanulmányait ......................................... okból megszakította, Bn., TI. a tanulói jogviszonya .......................................-ig szünetel.
28.
A tanuló jogviszonya
Bn., TI., B., N.
a) kimaradással, b) ................... óra igazolatlan mulasztás miatt, c) egészségügyi alkalmasság miatt, d) térítési díj, tandíj fizetési hátralék miatt, e) ........................ iskolába való átvétel miatt megszűnt, a létszámból törölve. 29.
............................. fegyelmező intézkedésben részesült.
N.
30.
............................ fegyelmi büntetésben részesült. A büntetés
Tl.
végrehajtása .............. ........................-ig felfüggesztve. 31.
Tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén a) A tanuló ............... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülőt
Bn., TI., N.
119 felszólítottam. b) A tanuló ismételt ....................... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülő ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztem. Az a) pontban foglaltakat nem kell bejegyezni a Bn. és TI. dokumentumokra. 32.
Tankötelezettsége megszűnt.
Bn.
33.
A ................. szót (szavakat) osztályzato(ka)t ....................-ra
TI., B.
helyesbítettem.
34.
A bizonyítvány .......... lapját téves bejegyzés miatt
B.
érvénytelenítettem. 35.
Ezt a póttörzslapot a(z) ........................ következtében
Pót. TI.
elvesztett (megsemmisült) eredeti helyett ............... adatai (adatok) alapján állítottam ki. 36.
Ezt a bizonyítványmásodlatot az elveszett (megsemmisült)
Pót. TI.
eredeti helyett ................ adatai (adatok) alapján állítottam ki. 37.
A bizonyítványt ..... kérelmére a ..... számú bizonyítvány
Tl., B.
alapján, téves bejegyzés miatt állítottam ki. 38.
Pótbizonyítvány. Igazolom, hogy név ......................................................................, anyja neve ................................................................................................... a(z) .............................................. iskola ............................................. szak (szakmai, speciális osztály, két tanítási nyelvű osztály, tagozat) ...................... évfolyamát a(z) ........................ tanévben eredményesen elvégezte.
39.
Az iskola a tanulmányi eredmények bejegyzéséhez, a kiemelkedő tanulmányi eredmények elismeréséhez, a felvételi vizsga eredményeinek bejegyzéséhez ................ vizsga eredményének befejezéséhez vagy egyéb, a záradékok között
Pót. B.
120 nem szereplő, a tanulóval kapcsolatos közlés dokumentálásához a záradékokat megfelelően alkalmazhatja, továbbá megfelelő záradékot alakíthat ki. 40.
Érettségi vizsgát tehet.
TI., B.
41.
Gyakorlati képzésről mulasztását .......................-tól
TI., B., N.
.....................-ig pótolhatja. 42.
Beírtam a ......................................... iskola első osztályába.
43.
Ezt a naplót .................... tanítási nappal (órával) lezártam.
44.
Ezt az osztályozó naplót ................ azaz .................... (betűvel)
N.
osztályozott tanulóval lezártam. 45.
46.
Ezt az osztályozó naplót ................ azaz .................... (betűvel) osztályozott tanulóval lezártam.
N.
Igazolom, hogy a tanuló a ……../…….. tanévig …….. óra
B.
közösségi szolgálatot teljesített. 47.
A tanuló teljesítette az érettségi bizonyítvány kiadásához
TI.
szükséges közösségi szolgálatot 48.
…..(nemzetiség megnevezése) kiegészítő nemzetiségi tanulmányait a nyolcadik/tizenkettedik évfolyamon befejezte
Beírási napló Bn. Osztálynapló N. Törzslap
TI.
BizonyítványB.
Tl., B.
121 23. számú melléklet Gyűjtőköri Szabályzat
I. Helyzetelemzés A Táncsics Mihály Gimnáziumban négy évfolyamos és hat évfolyamos általános tantervű és emelt szintű ill. fakultációs képzés folyik. Emelt szintű képzés van matematika, német nyelv, angol nyelv tantárgyakból, fakultáció német és angol nyelvből speciális képzés biológiából. Ezen kívül működik a 3 évfolyamos szakmunkások szakközépiskolája levelező tagozaton. Az iskola pedagógiai programjában meghatározott oktatási és nevelési célok megvalósítását könyvtárunk sajátos eszközeivel szolgálja ezért gyűjtőkörét is a pedagógiai program tartalma határozza meg. Az intézmény alapfeladata az általános műveltség megalapozása, valamint az érettségi és felvételi vizsgára, ill. felsőfokú tanulmányok elvégzésére, az önálló ismeretszerzésre végül a munkába állásra felkészítő oktatás és nevelés. Az iskolánkban van archív és élő ifjúsági könyvtár. A muzeális gyűjtemény külön szabályzat alapján működik, másik könyvtáros vezetésével. A tanulói létszám 650-700 fő, ebből 200-250 diák a környező falvakból jár be 90-100 pedig kollégista. Az iskolai könyvtáron kívül a tanulók használják a kollégiumi könyvtárat és a megyei, városi, községi könyvtárakat. Az iskolai könyvtár lehetőségeinek kiegészítésére igénybe vehetik a könyvtárközi kölcsönzés lehetőségeit is. Az állomány összetétele:
1.
tartalmi szempontból
-
szépirodalom
-
szak- és ismeretközlő irodalom
-
kézikönyvek
-
iskolatörténeti és helyismereti gyűjtemény
-
tanári segédkönyvek
-
tankönyvek
122 -
iskolai segédkönyvtár
-
könyvtári szakkönyvek 2. dokumentumtípusonként
-
nyomtatott /könyv, folyóirat/
-
nem nyomtatott /audiovizuális: hanglemez, hangkazetta, CD-ROM,
/ A könyvtár gyűjti és alkalmazza az e dokumentumok használatához szükséges eszközöket, gépeket /
kéziratok
-
3. használat szempontjából -
nevelőknek, pedagógusoknak
-
diákoknak
A beszerzés forrásai: A válogatás alapvető forrása a Könytárellátó Közhasznú Társaság Új könyvek című állomány gyarapítási tanácsadója. A beszerzési keret egyharmadát szerződés keretében lekötjük a könyvtárellátónál. A folyóiratok előfizetése is a könyvtár keretét terheli /szintén egyharmad részben/, így a fennmaradó egyharmad rész keret erejéig könyvkereskedésekben vásárolunk. Mivel iskolánk a Nemzeti Tankönyvkiadó referencia-iskolája, így évente 80.000.-Ft értékben válogathatnunk könyvet a kiadó boltjaiban. A fenti megoszlás évente 250-300 könyvcím és 40 féle folyóirat beszerzését teszi lehetővé. II. Gyűjtőköri alapelvek A könyvtár gyűjti: -
az oktató-nevelő munkában felhasználható, az általános tájékozódáshoz szükséges lexikonokat, enciklopédiákat, adattárakat, szótárakat, bibliográfiákat, határozókat, kronológiákat; /az állomány 5 %-a/
-
a teljesség igényével az oktatott tantárgyaknak megfelelő tudományok jelentős összefoglaló műveit, közép /esetleg felső-/ szintű ismeretterjesztő dokumentumait,
123 különös tekintettel az új műveltségterületekre /informatika, környezetvédelem, vizuális kultúra/; /60 %/ -
az emelt szintű matematika, biológia, angol és német nyelvi képzéshez igazodva teljességre törekedve - a megjelenő kiadványokból mélyebb szinten szerzeményezünk;
-
alapvető műveket válogatva az általános pedagógiai, a neveléstörténet és a pszichológia területéről;
-
válogatva pedagógusok munkáját segítő módszertani kiadványokat segédkönyveket, tanmenet-javaslatokat, igény szerint alternatív tankönyveket;
-
az ún. "tartós könyveket": feladatgyűjteményeket, szöveggyűjteményeket példatárakat, határozókat, szótárakat, az érettségihez és felvételihez kapcsolódó tanulói segédleteket, tantárgyi felkészítőket, tesztkönyveket teljességre törekedve; /A matematika és a magyar nyelv és irodalom tantárgyakhoz az érettségin használt szöveggyűjtemények és feladatgyűjtemények, idegen nyelvű szöveggyűjtemények példányszámát mindig biztosítani kell, tehát az elhasználódott példányokat minden évben újakkal pótoljuk./
-
a nyelvvizsga megszerzését elősegítő idegen nyelvű kiadványokat;
-
a tantervben megjelölt kötelező és ajánlott szépirodalmi olvasmányokat, a példányszám egy-egy osztálylétszámhoz igazodik /kb. 30-40 db/, itt is az elhasználódást pótolni kell évente.
-
egyéb szépirodalmi műveket /klasszikusokat és mai értékes irodalmat/ szépirodalom az állomány 35 %-a/
-
iskolatörténeti és helyismereti munkákat;
-
az iskola volt és jelenlegi tanárainak, tanítványainak megjelenő munkáit;
-
a könyvtári szakirodalmat a könyvtárhasználati ismeretek oktatását elősegítő dokumentumokat;
-
az osztályfőnöki munkát segítő módszertani könyveket;
-
ünnepek, ünnepélyek forgatókönyveit;
-
a felnőttoktatással kapcsolatos szakkönyveket; folyóiratok közül: -
helyi és országos napilapokat,
-
általános pedagógiai folyóiratokat,
-
szaktárgyakhoz kapcsolódó ismeretterjesztő folyóiratokat,
-
irodalmi lapokat
124 -
ifjúsági folyóiratokat
-
könyvtári szaklapokat, /természetesen a fentieket válogatva, az anyagi kereteken belül/
-
a Magyar és Művelődési Közlönyt,
nem nyomtatott dokumentumok közül: -
nyelvi, irodalmi, zenei hangkazettákat, CD-lemezeket,
-
tantárgyakhoz kapcsolódó /elsősorban magyar nyelv és irodalom, biológia, földrajz, történelem, ének-zene, vizuális kultúra/ és külföldi ill. magyar filmalkotásokat tartalmazó video-kazettákat.
-
az oktatásban használható CD-ROM-okat.
A gyűjtésből kizárt dokumentumok köre: -
silány irodalom {lektűrök, szappanoperák, krimik, /kivéve a klasszikusokat/};
-
pornográf, szadista kiadványok;
-
hitbuzgalmi dokumentumok;
-
olyan szintű információhordozók, melyek semmilyen szempontból nem érik el, vagy magasan meghaladják a gyűjtés szintjét, melyek nem tartoznak iskolánk profiljába és nem illenek pedagógiai programunkba.
A fentiek betartásáért a mindenkori könyvtáros felel, az állománygyarapítás kérdésében a végső szakmai döntés is az ő feladata.
125 24. számú melléklet
Fegyelmező intézkedések, fegyelmi eljárás
Fegyelmi intézkedés 1. Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. 2. A fegyelmező intézkedés és a fegyelmi büntetés nevelési eszköz; alkalmazásakor figyelembe kell venni a tanuló életkori sajátosságait és a terhére rótt kötelességszegés súlyát. 3. A fegyelmező intézkedés és a fegyelmi büntetés nem lehet megtorló vagy megalázó, testi fenyítést alkalmazni tilos. I. Fegyelmező intézkedések -
szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés
-
írásbeli intés
-
megbízatás vissza vonása
II. Fegyelmi büntetések -
megrovás
-
szigorú megrovás
-
áthelyezés az évfolyam másik osztályába
-
áthelyezés másik, azonos típusú iskolába
-
eltiltás az adott iskolában a tanév folyatásától
-
kizárás az iskolából (e, f. tanköteles tanuló esetén nem alkalmazható)
A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. I. Fegyelmező intézkedések 1. Az osztályfőnök szóbeli figyelmezetése: Elfogadható indok nélküli 2 késés
126 1 igazolatlan óra 2. Osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetések: -
3 késés
-
néhány órai magatartás elleni kifogás és jellemhiba (3-4 alkalommal)
-
néhány folyosói magatartás elleni kifogás (3-4 alkalommal)
-
2 óra igazolatlan hiányzás
-
Megjegyzés: az osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetés legalább egy jegyet ront a magatartásjegyen.
3. Osztályfőnöki írásbeli intés: 5 késés -
3-4 óra igazolatlan hiányzás
-
Megjegyzés: egy jegyet ront a magatartás jegyen.
4. Igazgatói írásbeli figyelmeztetés: -
gyakori késés
-
egy nap, vagy néhány alkalommal több óra igazolatlan hiányzás
-
az órai és folyosói magatartás ellen felmerülő többszöri kifogás.
-
Iskolában vagy iskolai rendezvényen egyszeri dohányzás, alkohol fogyasztás (bárhol) első alkalommal, utána következő esetekben folyamatosan következnek a fegyelmező fokozatok.
-
Megjegyzés: két jegyet ront a magatartás jegyén.
II. Fegyelmi büntetések Súlyosabb vétségek esetén a megfelelő fegyelmi büntetést kell hozni. Fegyelmi eljárást kezdeményezhet a tantestület bármely tagja és a diákönkormányzati szervek. Nevelőtestületi figyelmeztetés: Ha a tanuló az igazgatói figyelmeztetés ellenére ismét igazolatlanul hiányzik. Ha a tanuló az igazgatói ellenére is rendszeresen késik. Ha az alapvető magatartási szabályokat többrendbeli figyelmeztetés ellenére is megszegi. Megjegyzés: ilyen büntetés esetén a magatartás jegye 2-es osztályzatnál jobb nem lehet. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53. §
127 A fegyelmi és kártérítési felelősség 53. § (1) A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. (2) A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az SZMSZben kell meghatározni. (3) Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról
szóló
értesítésben
a
kötelességszegéssel
gyanúsított
tanuló,
ha
a
kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. (4) Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. (5) Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.
128 54. § (1) Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása (így különösen megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése) a nevelési-oktatási intézmény feladata. (2) Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. Az oktatásért felelős miniszter felügyelete alatt működő intézményben működő oktatásügyi közvetítői szolgálat közvetítője felkérhető az egyeztetés levezetésére. 55. § (1) Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló a nyári gyakorlat teljesítése során követ el fegyelmi büntetéssel sújtható kötelességszegő magatartást. (2) Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló – választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt – osztályozó vizsgát tegyen. (3) Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést megállapító határozat az iskola tizedik évfolyamának, a középiskola utolsó évfolyamának vagy a szakiskola utolsó szakképzési évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható érettségi vagy szakmai vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. (4) A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb a) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál, b) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkét hónapnál.
129 (5) A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti. 56. § (1) A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, törvényes képviselője képviselheti. (2) A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén – ha a fegyelmi vétséggel érintett gyakorlati képzés folytatója nem az iskola – a gyakorlati képzés folytatóját (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), tanulószerződés esetén a területileg illetékes gazdasági kamarát értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a gazdálkodó szervezet vagy a területileg illetékes gazdasági kamara képviselője szabályszerű értesítés ellenére, valamint a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. (3) A fegyelmi eljárást – a megindításától számított harminc napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. (4) A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. (5) A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. (6) A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri. 57. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre
130 bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. (2) A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól. 58. § (1) A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. (2) A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. (3) A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek. (4) Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő is – tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. (5) A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást.
131 (6) A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát. (7) A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. 59. § (1) Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. (2) A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. 60. § (1) A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. (2) A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt az (1) bekezdésben meghatározottakon túl az sem, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt. (3) Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló esetén a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola, a kollégium igazgatója, vezetője, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója megállapítja az (1)–(2) bekezdésben meghatározott kizárási ok fennállását. 61. § (1) Ha az iskolának, kollégiumnak a tanuló kárt okozott, az igazgató, a kollégium vezetője köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani.
132 (2) Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola, a kollégium tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. § (1)–(2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére. 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről 58. § (1) A gyermeket, a tanulót a tőle elvárhatónál jobb teljesítményéért az intézmény házirendjében foglaltak szerint jutalmazni kell. (2) Az oktatásért felelős miniszter díjat, kitüntetést alapíthat az országos vagy nemzetközi jelentőségű eseményeken kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók jutalmazása, elismerése céljából. A miniszter által alapított díj, kitüntetés kedvezményezettjeinek körére a köznevelési intézmény vezetője tehet javaslatot. (3) Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. (4) A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. (5) Tanköteles tanulóval szemben a (4) bekezdés e)-f) pontjában és az (7) bekezdés e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. A (4) bekezdés d) pontjában szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik
133 iskola igazgatójával megállapodott. A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. (6) A szakképző iskola tanulója ellen folytatott fegyelmi eljárásba, ha a tanuló tanulószerződést kötött, be kell vonni a területileg illetékes kamarát. (7) A kollégium tagja ellen a kollégium rendjének megsértéséért a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik szobába, tanulócsoportba, e) kizárás fegyelmi büntetés szabható ki. (8) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidőt a jogerős határozat közlésétől kell számítani. (9) A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni. (10) A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. (11) A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának, a nevelési-oktatási intézmények eltérő megállapodásának hiányában a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult.
134 (12) A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni. (13) Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. (14)133 A fegyelmi eljárás lefolytatásának alapvető szabályait jogszabály állapítja meg. 59. § (1) Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelésioktatási intézménynek vagy a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egyhavi összegének ötven százalékát, b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - öthavi összegét. (3) Az óvoda, az iskola, a kollégium, a gyakorlati képzés szervezője a gyermeknek, tanulónak az óvodai elhelyezéssel, tanulói jogviszonnyal, kollégiumi tagsági viszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény vagy a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. (4) Ha a szakképző iskola tanulója tanulószerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének vagy a tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
135 25. számú melléklet
A szorgalom elbírálásának elvei
Példás /5/ a tanuló szorgalma, ha -
kötelességteljesítése (képességeihez és körülményeihez mérten) kifogástalan, példamutató
-
végzett munkája rendszeres és pontos
-
saját és társai előrehaladása érdekében cselekvőkészség jellemzi
-
előző tanulmányi eredményén (képességei és körülményeihez mérten) javít, megtartja, esetleg csak kisebb mértékben ront
-
valamilyen tantárgyból rendezett tanulmányi versenyen, sportversenyen vagy kulturális területen nagy jelentőségű teljesítményt nyújt, dicséretet kap
-
felső- (vagy középfokú) nyelvvizsgát tett vagy az iskolában tanult két kötelező nyelv mellett egy harmadikból jó eredménnyel osztályozó vizsgát tett
-
egy vagy több tantárgynak több évfolyamra megállapított tantervi követelményeit egy tanévben jól teljesítette, hogy felszabadult idejét test-, szellemi fejlődésére, eredményes felvételi vizsga megalapozására (rendkívüli-, fakultatív tárgy választásával) fordíthassa
Nem lehet példás a tanuló szorgalma -
tantervi kötelezettségét elégtelenre teljesítette valamelyik tantárgyból
-
magatartása változó vagy rossz
-
mulasztásért, késéseiért, munkalégkört rontó magaviseletéért osztályfőnöki intést vagy annál magasabb fokozatú büntetést kapott.
Jó /4/ szorgalma van a tanulónak, ha -
kötelességteljesítése megfelelő, esetenként példamutató
-
munkájában általában pontosságra törekvés jellemző
-
előző tanulmányi eredményét (egyéni képességei és sajátos körülményeihez képest) megtartja, ill. kisebb mértékben ront
136 -
dicséretet kapott valamilyen tantárgyból (még akkor is, ha több tantárgyból csak elégséges osztályzatot szerzett)
Nem lehet jó a tanuló szorgalma -
egy tantárgyból elégtelenre teljesítette a tantervi követelményeket
-
magatartása rossz
-
mulasztásokért, gyakori késésekért, munkalégkört rontó magaviseletéért igazgatói vagy annál magasabb fokozatú büntetést kapott.
Változó /3/ a tanuló szorgalma, ha -
kötelességteljesítése ingadozó
-
végzett munkájában rendszeresség csak időnként figyelhető meg
-
előző tanulmányi eredményén (egyéni képességei és sajátos körülményeihez mérten indokolatlanul) számottevő mértékben ront
-
kiemelkedő eredményt ért el valamilyen területen (sport, kulturális munka, érdeklődési kör), de egyik tantárgyból elégtelenre teljesítette a tantervi követelményeket.
Nem lehet változó a tanuló szorgalma, ha -
két vagy több tantárgy tantervi követelményeit elégtelenre teljesítette
-
mulasztásaiért, késéseiért, munkalégkört rontó magaviseletéért nevelőtestületi figyelmeztetésben részesült.
Hanyag /2/ a tanuló szorgalma, ha -
kötelességteljesítése erősen kifogásolható, általában elmulasztja feladatai teljesítését
-
végzett munkájában rendszertelen, pontatlan, megbízhatatlan
-
tanulmányait elhanyagolja, több tantárgyból elégtelenre teljesíti a tantervi követelményeket
-
előző tanulmányi eredményén (egyéni képességei és sajátos körülményei ellenére, indokolatlanul) jelentősen ront.
137 26. számú melléklet
A magatartás elbírálásának elvei
Példás (5) a tanuló magatartása, ha -
a közösség (iskola, osztály, diákmozgalom) érdekében aktív tevékenységet végez a tanulás, a kulturális munka vagy a sport területén
-
a tevékenysége ösztönző és pozitív hatást gyakorol a közösségre, annak egyes tagjaira
-
a házirend követelményeit következetesen betartja, s a társaival is igyekszik betartatni
-
a saját ill. társai érdekében végzett feladatok végrehajtása során nagy fokú felelősségérzetről, önállóságról tesz tanúságot
-
fegyelmezett, pontos
-
viselkedése (iskolában és iskolán kívül) megfelel a közösségi, társadalmi normáknak, s ez tükröződik megjelenésében, fellépésében (öltözködés,…) stílusában, modorában, hangnemében.
Nem lehet példás a tanuló magatartása, ha -
osztályfőnöki írásbeli figyelmeztetésben vagy annál magasabb fokozatú fegyelmező intézkedésben részesült, fegyelmi büntetést kapott
-
szorgalma változó ill. hanyag.
Jó (4) a tanuló magatartása, ha -
a közösség érdekében rendszeresen tevékenykedik
-
a feladatok végrehajtása során felelősségérzetről, önállóságról tesz tanúságot
-
viselkedése megfelel a közösségi-, társadalmi normáknak, s ez tükröződik megjelenésében, stílusában, modorában, hangnemében
-
osztályfőnöki írásbeli intésben részesült.
Nem lehet jó a tanuló magatartása, ha -
igazgatói figyelmeztetésben vagy annál magasabb fokozatú fegyelmezési intézkedésben részesült
-
szorgalma hanyag.
138 Változó (3) a tanuló magatartása, ha -
a közösség érdekében rendszertelenül végez tevékenységet
-
a feladatai végrehajtásában pontatlan, fegyelmezetlen
-
viselkedése (iskolában és iskolán kívül) a közösségi-, társadalmi normákhoz képest néha kifogásolható, s ez tükröződik megjelenésében, fellépésében, stílusában, modorában, hangnemében
-
igazgatói figyelmeztetésben részesült.
Nem lehet változó a tanuló magatartása, ha -
nevelőtestületi figyelmeztetésben részesült.
Rossz (2) a tanuló magatartása, ha -
hanyag munkájával és fegyelmezetlenségével a közösséget súlyosan hátráltatja
-
viselkedése (iskolában és iskolán kívül) a közösségi-, társadalmi normákhoz képest kifogásolható, s ez tükröződik a megjelenésében, fellépésében, stílusában, modorában, hangnemében
-
társainak rossz példát mutat, erre aktivizál
-
nevelőtestületi figyelmeztetésben részesült.
