Rendőrkapitányság Vezetője Kaposvár Szám: 14010-1156/2010. ált.
BESZÁMOLÓ Kaposvár Megyei Jogú Város 2009. évi közbiztonságáról és a 2010. évi feladatokról Tisztelt Közgyűlés! I. BEVEZETÉS A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. tv. 8. § (4) bekezdésének rendelkezése alapján a 2009. évre vonatkozó, Kaposvár Megyei Jogú Város közbiztonságáról szóló beszámolót az alábbiak szerint terjesztem elő: A Kaposvári Rendőrkapitányság bűnmegelőzési, közigazgatási és rendészeti feladatait a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvényben a Rendőrség Szolgálati Szabályzatáról szóló 62/2007. (XII. 23.) IRM rendeletben, valamint a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről szóló 3/2008. (I. 16.) IRM rendeletben rögzítettek szerint hajtotta végre. A kapitányság állománya 1583,3 km2-es kiterjedésű illetékességi területén belül négy városban, Kaposváron, Nagybajomban, Kadarkúton és Igalban, valamint 73 községben, az ott élő mintegy 125.000 állampolgár vonatkozásában végzi tevékenységét. Illetékességi területéből kiemelkedik Kaposvár Megyei Jogú Város több mint 68 ezer fős lakosságával, valamint a térségben betöltött központi szerepével. A Kaposvári Rendőrkapitányságon a rendszeresített létszám 2009. december 01. óta 306 fő, a korábbi 297 helyett. Fenti rendszeresített létszámból 2009. december 31-én 41 üres státuszunk volt. A létszámhelyzet 2008-ban nagymértékben romlott, mely a nyugdíjazási hullámnak, valamint a megyei rendőr-főkapitányság elszívó hatásának tudható be. 2009-ben a nyugdíjazási hullám mérséklődött, összesen 11 fő vonult nyugállományba. 2009. december 31-én 5 tiszti, 34 tiszthelyettesi és 2 közalkalmazotti státuszunk volt betöltetlen. A korábbi évben felvett 20 fő közalkalmazottal szemben (ebből hivatásos állományú lett 11 fő) tavaly 2 fő közalkalmazottat vettünk fel a polgári életből, más szervtől 17 személy kérte áthelyezését kapitányságunkra. Az így érkezett 19 fő továbbra sem tudta megoldani a 2006os évtől fennálló létszámproblémánkat, mivel 11 fő kérte áthelyezését más szervhez, illetve 23 főnek megszűnt a szolgálati viszonya (ebből az említett 11 főnek nyugdíjazás miatt). Mindebből látszik, hogy az év végére további 3 fővel romlott létszámviszonyunk (2008-ban 38 fő volt), mely leginkább a közterületi (közrendvédelmi, közlekedésrendészeti) szolgálat ellátás során okoz nagy problémát.
2 A 2009. évi munkatervünkben megfogalmazott célkitűzéseket túlnyomórészt sikerült megvalósítani. Ezen célkitűzések az alábbiakban kerültek meghatározásra: 1. A nyomozás eredményességének növelése. 2. A „TOP 10-es, TOP 100-as”, kiemelt körözési listán szereplő személyek elfogása, a körözési munka színvonalának emelése. 3. A titkos információgyűjtő munka humánerőforrás oldalának kiszélesítése, szakmai színvonalának, eredményességének javítása. 4. A halálos sérüléssel járó közlekedési balesetek számának visszaszorítása, a rendőri intézkedések számának növelése. 5. Az Európai Uniós egyezményekkel kapcsolatos ellenőrzési kötelezettségek végrehajtása (TISPOL GROUP, ADR, AETR). 6. A közterületen szolgálatot teljesítő állomány szemléletének megváltoztatása, a zéró toleracia elvének megfelelő intézkedési aktivitás a közterületen elkövetett bűncselekmények megelőzése tekintetében. Az egyes célkitűzések megvalósulásának értékelése néhány mondatban: 1. A nyomozás eredményességét javítani nem sikerült, hiszen a 2008-as év 43,97 %-ához képest 2009-ben 36,94 %-ra esett vissza, ez azonban a bekövetkezett statisztikai értékelésekben beállt változásoknak is betudható. 2. A kiemelt, „toplistás” körözöttek közül 7 személyt sikerült felkutatnunk. 3. A titkos információ gyűjtő munkát végzők száma hektikus változást mutatott az elmúlt két évben. A kezdeti két fős csoport négy főre emelkedett, majd egy fős lett, 2008-tól kezdődően (2009-ben is megmaradt) három fővel stabilizálódott a létszám. Terveink közt szerepel a csoport létszámának bővítése. 4. A súlyos sérüléssel járó közlekedési balesetek számát sikerült visszaszorítani, melyről bővebben a IV.3. pontban olvashatunk. 5. Kapitányságunk hetente két alkalommal 4-4 órás időtartamban, rendszeresen végezte a veszélyes árukat szállító (ADR) és az AETR Megállapodás hatálya alá tartozó fuvarozók ellenőrzését. Az ellenőrzések során szinte minden esetben feltártunk szabálytalanságot. A TISPOL ellenőrzések száma 12, minden hónapban foganatosítottunk ilyen ellenőrzést. 6. A közterületi szolgálat intézkedési aktivitása az előállítások, elfogások számának növekedésében tapasztalható. (IV. pont)
3 II. A BŰNÜGYI HELYZET ÉRTÉKELÉSE II.1. AZ ISMERTTÉ VÁLT BŰNCSELEKMÉNYEK SZÁMA Az ismertté vált bűncselekmények száma 2009-ben 3972 volt, ami a 2008-as 3560-hoz képest 11,5 %-os emelkedést jelent.
II.2. A TERÜLETI MEGOSZLÁS BEMUTATÁSA A Kaposvári Rendőrkapitányságon az elmúlt évben a nyomozások 87,00 %-át a kapitányság osztályai rendelték el, a fennmaradó 13 %-át pedig a rendőrőrsök.
A nyomozás eredményességi mutató a Vádelőkészítő Osztályon 68,48 %, a Közlekedésrendészeti Osztályon 76,52 %, a Kadarkúti Rendőrőrsön 45,08 %, a Bűnügyi Osztályon 17,13 %, az Igali Rendőrőrsön 38,69 %, a Taszári Rendőrőrsön 34,57 %, a Közrendvédelmi Osztályon 16,75 %, a Nagybajomi Rendőrőrsön pedig 43,40 %.
4 II.3. AZ ISMERTTÉ VÁLT BŰNCSELEKMÉNYEK STRUKTÚRÁJA 2004. év óta a személy elleni bűncselekmények számának folyamatosan csökkenő tendenciája 2008-ban megszakadt, 2009-ben azonban a csökkenés (261-ről 229-re) ismét megfigyelhető a Kaposvári Rendőrkapitányság illetékességi területén regisztrált bűncselekmények számában. A házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni bűncselekmények száma 2004. óta folyamatosan csökkent, 2008-ban növekedés volt tapasztalható, azonban 2009-ben ismét csökkenés figyelhető meg. A gazdasági bűncselekmények száma (191-ről 218-ra), a közlekedési bűncselekmények száma (175-ről 177-re), és a közrend elleni bűncselekmények száma (622-ről 807-re) is növekedett.
II.3.1 A vagyon elleni bűncselekményekről A vagyon elleni bűncselekmények száma a 2008-as évhez képest (2205-ről 2415-re) növekedett. A jelenség országosnak tekinthető, számos gazdasági okra vezethető vissza. Legjelentősebb ok, hogy ezen cselekmények elkövetése kis rutint, „szakértelmet” igényelnek, gyakran az alkalom (tervezés teljes hiánya) szüli azokat. II.3.1.1. A betörésekről A betöréses lopások száma a 2008-as évhez viszonyítva jelentősen nőtt. 2008. évben 498 betörést követtek el a Kaposvári Rendőrkapitányság illetékességi területén, míg a tavalyi évben 609 ilyen eset történt, ebből 429 Kaposváron. A betöréses lopások jellemzőit áttekintve megállapítható, hogy a korábbi évekhez képest jelentős változást nem tapasztalhatunk. A lakóhelyek sérelmére elkövetett bűncselekményekre 2009. évben jellemző volt, hogy azokat túlnyomó részben családi házak sérelmére követték el. 2008-as évtől jellemző volt, hogy a nyári időszakban - mikor a sértett a szabadságát töltötte – az ilyen betörések száma nem szaporodott meg, ez a tendencia 2009-ben is folytatódott. A tavalyi évben megnőtt a családi házakhoz tartozó melléképületek, ólak, pajták sérelmére elkövetett betöréses lopások száma. Az elkövetői magatartásra jellemző, hogy minden értékkel bíró tárgyat eltulajdonított az elkövető (szerszámgépek, kisebb eszközök, házi állatok, színes fémek, stb.). A lakótelepi lakások sérelmére 2009-ben hengerzártörés módszerével elkövetett betöréses lopások száma megszaporodott. Leginkább a nyári-őszi időszakban volt tapasztalható az ilyen jellegű bűncselekmények számának növekedése. Az ősz közepén sikerült a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható komlói elkövetőt elfogni, azóta a lakótelepi lakások sérelmére elkövetett betöréses lopások megszűntek. 2009. évben a hétvégi házak sérelmére történő betörések számában növekedés volt tapasztalható az előző évhez képest. Az elkövetési módszerekben változás a korábbi évekhez képest nem tapasztalható. Az elkövetők a nyílászárókat támadták, és amennyiben ezen keresztül nem sikerült az épületbe behatolni, az épület, illetve annak részeinek megbontásától sem riadtak vissza. Az elkövetési időpont széles skálát mutat, a ritkábban lakott hétvégi házas övezetben az elkövetők nappal is követtek el bűncselekményeket.
5 A tárolók, garázsok sérelmére elkövetett bűncselekmények száma a korábbi évekhez viszonyítva továbbra is csökkenést mutat. Az elkövetési módszer jellemzően az ajtóbefeszítés volt, leginkább szerszámokat, szerszámgépeket, kerékpárokat tulajdonítottak el. Az intézményeket ért támadásokat áttekintve megállapítható, hogy csökkent a számuk, ami köszönhető annak, hogy az intézmények az épületeiket, illetve értékeiket hatékonyabban védik (riasztó rendszerek, biztonsági őrzés, porta szolgálat). Az üzletek, boltok sérelmére a városban elkövetett bűncselekmények száma is csökkent. 2009. évben jellemzően az italboltok, élelmiszerboltok, sörözők voltak a célobjektumok. Az elkövetés módszere jellemzően az ablakok, illetve ajtók befeszítése, az azokon lévő rács lefeszítése volt. Az elkövetők általában készpénzt, szeszesitalt, dohányárut tulajdonítottak el. Közüzemi szolgáltatók (pl.: E-On, Kögáz Zrt., Kaposvári Vízművek Kft., MÁV Zrt.) sérelmére elkövetett bűncselekmények vonatkozásában a színesfémekkel összefüggő bűncselekmények, vagyis a kábelek, transzformátorok, aknafedlap lopások voltak a jellemzőek. Az elkövetők a lopási értéken túl gyakran a lakossági szolgáltatás folyamatosságában is jelentős problémákat okoznak a fenti bűncselekmények elkövetésével. Ezen bűncselekmények száma a színesfém árának csökkenésével egész évben jelentős csökkentést mutatott. Míg a lopások esetében az eredményességi mutató a 2008. évben elért 18,68 %-hoz képest 2009. évben 14,24 %-ra esett vissza, addig a betöréses lopások vonatkozásában a 2008-as 8,94 %-os mutatót 2009. évben a kapitányság 13,39 %-ra javította.
II.3.1.2. A gépkocsi lopásokról, feltörésekről 2009. évben a Rendőrkapitányság illetékességi területén 32 alkalommal került regisztrálásra gépjármű eltulajdonítása (2008-ban 52 ilyen eset volt), ebből Kaposváron 10 alkalommal. Az eltulajdonítás módszere között mind ez ideáig találhatóak még – feltalálás hiányában – ismeretlen módszerrel ellopott gépkocsik, illetve saját kulcsukkal ellopottak is. Az eltulajdonított gépkocsik között a 1,5 millió forintot meg nem haladó értékű járművek voltak túlnyomó többségben. Gépkocsi feltörés, illetve gépkocsiból lopás 175 volt tárgyévben a kapitányság illetékességi területén. A nyomozások során az elkövetői körök, valamint az általuk használt járműveik ismertek, azonban a velük szemben való megalapozott gyanú közlése nehézkes, hiszen nagyon rövid idő alatt, mondhatni alkalomszerűen elkövetett bűncselekményről van szó. A legtöbb esetben az elkövető azt használja ki, hogy sem a sértettel, sem a tanúkkal nem kerül kapcsolatba, illetve rendkívül nyomszegények a helyszínek. A gépkocsiból lopások jellemző elkövetési módszere az ablakbetörés volt, ugyanakkor a nyitott, vagy lehúzott ablakú gépkocsikból is számos eltulajdonítás történt. II.3.1.3. A zseb-, trükkös-, egyéb lopásokról A zseblopások, alkalmi lopások helyszínéül a forgalmasabb, nagyobb embertömegeket vonzó területek, az italozó helyiségek-, valamint a bevásárló központok szolgáltak. A bűncselekmények jellegükből kifolyólag a délelőtti és kora délutáni időpontokban voltak jellemzők. Az eltulajdonított érték leggyakrabban készpénz volt, a korábbi évekhez képest nagymértékben csökkentek a mobiltelefon és az irat lopások, lévén, hogy a lebukás veszélye
6 nagyobb ezen esetekben. A vásárokban és tömegközlekedési eszközökön elkövetett zseblopások száma a korábbi évekhez képest stagnált, viszont növekedett azoknak az eseteknek a száma, amelyek hátterében vélhetőleg az áldozatsegítő szolgálattól való pénzhez jutás érdekében valótlan-, vagy kétséges tartalmú feljelentés állt, azonban csökkentek az úgynevezett szexuális szolgáltatások felajánlásával elkövetett „lehúzásos” lopások, ami betudható az ismert elkövetők elleni hatékony megelőző tevékenységnek is. Az évekkel ezelőtt és azóta országos szinten is nagyon „népszerűvé” vált trükkös lopások mennyisége az előző évhez képest tovább nőtt. Míg 2008-ban a város területén volt jellemző az elkövetésük, 2009-ben ismételten egyenlőbb megoszlás figyelhető meg a városok és a falvak között. A bűncselekményre jellemző, hogy beteg vagy idősebb, egyedül élő sértetteket keresnek fel jól szituált személyek, akik közös ismerősre, önkormányzati, állami intézetekre, közüzemi szolgáltatókra hivatkozva kisebb címletű pénzösszeg felmutatására kérik a sértetett, kifigyelve a pénz rejtekhelyét, majd figyelmét elterelve megkárosítják őt, illetve több esetben egyszerű figyelem eltereléssel, fedő történet nélkül is eltulajdonították a sértettek otthon tartott készpénzét. A bűnözési adatokat tekintve megállapítható, hogy a 60 év feletti korosztály sérelmére leginkább vagyon elleni bűncselekményt követnek el. Az időskorúak sérelmére elkövetett vagyon elleni bűncselekmények elemzése során megállapítható, hogy ezen bűncselekmények között kiemelkedő számban fordul elő a trükkös lopás. Az elkövetők az idős, nyugdíjas emberek tájékozatlanságára, kiszolgáltatottságára, egyedülállóságára, idős korára alapozva kísérlik meg az otthon tartott pénzüket megszerezni. Az idős emberek neveltetése is hozzájárul ahhoz, hogy feltétel nélkül megbíznak mindenkiben, nem feltételeznek rosszat, így könnyen válnak áldozattá. Az elkövetők számításba veszik a lebukás kicsi kockázatát is, hiszen az ilyen jellegű bűncselekmények esetében a felderítés nehéz, a sértettek gyakorta az elkövetés után hosszabb idő elteltével tesznek bejelentést, illetve figyelmetlenségük miatt és korukból következően kevés olyan információval rendelkeznek, melyek segíthetik a bűncselekmény körülményeinek tisztázását, az elkövetők azonosítását. A trükkös lopások közül 31 darabot követtek el 60 év feletti sértett sérelmére, ilyenkor az elkövetők az idős személy házába., lakásába, házának udvarára megtévesztéssel jutottak be. Ezekre az esetekre jellemző, hogy a bizalom elnyerése érdekében az elkövetők kész mesével állnak elő, ezek a történetek egyre sokszínűbbek, aktualizáltabbak, az adott körülményekhez jól illeszthetőek, ezáltal könnyen megtévesztik az idős embereket. Előfordult olyan mese, hogy a sértett családtagját keresi, tartozást hozott, bútort vagy házat akar vásárolni, pénzt akar felváltani, csaptelepet akar ellenőrizni, pénzt gyűjt, illetve pénz sorszámát akarja ellenőrizni, pénzt hozott, vagy tévészerelő cég munkatársa. A bűncselekmények elkövetésének helyszínét elemezve megállapítható, hogy döntő többsége Kaposváron történt. A 2009-es évben a Kaposvári Rendőrkapitányság illetékességi területén élő trükkös elkövetők megismerésre kerültek, azonban ők elenyésző részét követik el a helyi bűncselekményeknek. Megfigyelhető és országos tendenciát is követő jelenség az utazó bűnözés megerősödése e bűncselekményfajta vonatkozásában, mely ellen főként központi fellépéssel és átjárható adatbázisokkal lehetne felvenni a harcot. A besurranással elkövetett lopások idényjellegüket elhagyva egész évben egyenlő megoszlással, azonban a korábbi évekhez képest jelentősebb számbeli növekedés nélkül történtek. Az elkövetők szinte kizárólag készpénzt és egyedi azonosításra alkalmatlan
7 tárgyakat tulajdonítottak el, amit csak órákkal, vagy akár napokkal később észleltek a sértettek. A helyszínek rendkívül nyomszegények voltak, tanút felkutatni általában nem lehetett.
II.3.2. A személy elleni bűncselekményekről A személy elleni bűncselekmények közül említést érdemelnek a testi sértések és rablások. A testi sértések vonatkozásában az előző években, 2008-ig stagnálás volt tapasztalható. A 2008-as évben erős emelkedés történt (151 eset), tavaly azonban ismét csökkenés volt megfigyelhető (121 eset). A nyomozás eredményesség ezen bűncselekmény vonatkozásában nagyon jónak mondható (86,88 %), hiszen a sértett és a gyanúsított általában ismerik egymást (ivócimborák, rokonok, szomszédok). A bűncselekmény időpontja a hajnali, késő esti órák, jellemző helyszínek a szórakozó- és italozó helyek környéke, illetve az alacsonyan szocializált személyek lakókörnyezete. Általában eszköz nélküliek az elkövetések, de egy-egy esetben előfordultak az ütés erősségét növelő eszközökkel történő elkövetések is. A rablások számát tekintve jelentős csökkenés volt megfigyelhető, 2009-ben 13 esetet (2008ban 23 esetet) regisztráltunk a Kaposvári Rendőrkapitányság illetékességi területén. A rablások számának csökkenése összefüggésbe hozható azzal, hogy a korábbi évek elkövetői nagy része jelenleg szabadságmegvonással járó büntetését tölti az eredményesen befejezett ügyeknek köszönhetően. A bűncselekményre továbbra is jellemző a nyomszegény helyszín, gyenge felismerő tanúk vagy a tanúk teljes hiánya, sértett-gyanúsított korábbi ismeretségének hiánya, a könnyen értékesíthető és egyedi azonosításra többnyire alkalmatlan eltulajdonítási tárgyak. A bűncselekményeket általában sötétedés után, este követték el, egy-két fős csapatokban, a kiszolgáltatott (ittas, idős) személyek sérelmére. Az eltulajdonítási módszerre a korábbi évekhez hasonlóan az útonállásszerű erőszak volt jellemző. Sorozat jellegű elkövetés és egyedi módszerek felbukkanása nem volt megfigyelhető. Helyszínként a kevésbé kivilágított, gyérebb forgalmú útszakaszok, utcák szolgáltak, illetve kiindulópontok többségében az italozó helyek voltak. Az elmúlt évekhez hasonlóan jelen voltak a kétes tartalmú feljelentések, melyek többségében büntetett előéletű, vagy ittas személyekhez kapcsolhatóak, azonban ezek megtörténtének, vagy meg nem történtének bizonyítása nehezen megoldható. 2009-ben 3 ügy került megküldésre az ügyészségre vádemelési javaslattal, jelenleg 6 ügy van folyamatban, mely sikeres befejezéssel és elkövetővel kecsegtet.
II.3.3. A közrend elleni bűncselekményekről Közrend elleni bűncselekmények közül a garázdaság, köz-, magánokirat hamisítás, valamint az okirattal visszaélés vétségeket kell megemlíteni. II.3.3.1. Garázdaság 2009-ben a jogsértések számának növekedése volt tapasztalható ezen a területen, a 2008-as 22 regisztrált esethez képest 2009-ben ez a szám 39, ebből 29 eset Kaposváron történt. Az esetek túlnyomó többsége közterületen valamint italozó helyeken történik. A garázdaság vétség legáltalánosabb elkövetési módja a személy elleni erőszakkal történő elkövetés, a maradékot rongálás módszerével valósítják meg. A személy elleni erőszakkal történő elkövetési mód következménye, hogy ezen bűncselekmények legjellemzőbb járulékos bűncselekménye a testi sértés, illetve a rongálás.
8 II.3.3.2. Magán-, közokirat hamisítás, visszaélés okirattal A magán és közokirat-hamisítások elemzésekor kijelenthetjük, hogy azokat jellemzően nem „tipikus” bűnözők követik el és ritkán járnak egyéb bűncselekmények elkövetésével. Leggyakrabban a gépkocsi átíratás megkönnyítése érdekében, vagy éppen a legalizálás jótékony reményében folyamodnak az elkövetéshez, ritkábban más bűncselekmény leplezése, az eszköz cselekményként való elkövetés a jellemző. Ebből kifolyólag leggyakoribb feljelentő 2009. évben is a különböző okmányirodák, jellemzően Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Okmányirodája volt. Az okirattal visszaélések számának növekedése (212-ről 327-re) az újfajta statisztikai felfogásnak köszönhető.
II.4. A GAZDASÁGI BŰNÖZÉS HELYZETE, ÖSSZ-BŰNÖZÉSEN BELÜLI ARÁNYA 2009-ben 218 gazdasági bűncselekmény került statisztikailag regisztrálásra. A gazdasági bűncselekmények az előző évekhez hasonlóan az összbűncselekmények 5,5 %-át teszik ki. A gazdasági bűncselekmények közül a pénzhamisítás a korábbi évhez képest (2008-ban 15 2009-ben 20) növekedést mutat. A Magyar Nemzeti Bank feljelentése alapján az elkövető kilétét egyetlen esetben sem sikerült megállapítani, mivel a pénz hamis voltát már csak a bank intézményeiben fedezik fel, s az elfogadóhelyeken lévő nagy készpénzforgalom miatt a hamis pénzzel fizető személy kiléte utólag már nem állapítható meg. A készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélések területén a korábbi évekhez képest növekedés tapasztalható (61-ről 101-re). Ez a bűncselekménytípus általában önmagában csak ritkán fordul elő, többnyire más bűncselekményhez alkalmi, vagy zseblopáshoz, illetve okirattal visszaéléshez társul. A bankkártyák felhasználása a megszerzéshez képest kevesebb, valamint elenyészőbb számú esetben sikerül arról pénzt is leemelni, ami általában a sértetti közrehatásnak köszönhető. Nem gazdasági bűncselekmény, azonban a gazdaságvédelmi csoport tevékenységében jelentős szerepe van a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése miatt indított bűnügyek nyomozásának. Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése miatt az elmúlt évben 115 ügyben folytattunk eljárást, ami az előző évekhez képest visszaesést jelentett. A visszaesés oka annak is betudható, hogy 2008. évben jogszabályváltozás történt a zenegépek üzemeltetésére vonatkozóan, ezért a legtöbb üzemeltető a jogszabály adta kedvezményes lehetőséggel élve jogkövető magatartást tanúsított. Az előző évekhez viszonyítva tavaly több alkalommal került sor nyomozás elrendelésére az internethez kapcsolható bűncselekmények elkövetése miatt. Főképpen, internetes hozzáférések, jelszavak eltulajdonítása, valamint az internetes vásárlási csalások képezték a nyomozások tárgyát, azonban az utóbbi időben több feljelentés érkezett az internethez kapcsolódóan becsületsértés vagy rágalmazás miatt.
9 SZERVEZETT BŰNÖZÉS ÖSSZ-BŰNÖZÉSBEN BETÖLTÖTT ARÁNYA, EGYES MEGNYILVÁNULÁSI FORMÁI
II.5. A
Kapitányságunk illetékességébe tartozó bűnügyekben a Büntető Törvénykönyv által meghatározott bűnszervezetben, illetőleg bűnszövetségben elkövetett bűncselekmények nyomozására, vizsgálatára tárgyévben nem került sor, hiszen a szervezettnek mondott csoportról minden esetben megállapítható, hogy a szervezettséghez szükséges fogalmi kritériumok valamelyike hiányzik. A szervezett jellegű bűnözésről elmondható, hogy általában kisebb csoportok lazább szerkezetben követnek el szervezett jelleggel bűncselekményeket. Az ilyen bűnözői csoportokkal kapcsolatosan megállapítható, hogy 2009. évben az ellenük tett intézkedéseknek köszönhetően a tevékenységüket a kapitányság illetékességi területén kívül folytatják. A kábítószer bűnözéssel kapcsolatban a rendelkezésünkre álló informális források felhasználásával feltérképezésre kerültek a kábítószer fogyasztás és terjesztés tárgykörben számításba vehető szórakozóhelyek, valamint azon személyek, akik drog terjesztőként vehetők számításba. Ezek alapján megállapítható, hogy a kapitányság illetékességi területén továbbra is – a korábbi statisztikáknak megfelelően – az un. "light" party drogok (amphetamin, illetve marihuana származékok) előfordulása jellemző, melyeket főként a 16-28 év közötti korosztály használ. Információink szerint a korosztályokkal kapcsolatban erőteljes eltolódás tapasztalható az „idősebb” korosztály felé, tekintettel arra, hogy a korábban eljárás alá vont személyek közül információink szerint többen jelenleg is fogyasztanak kábítószert, s ők már a 30 év fölötti korosztályba tartoznak.
II.6. A BŰNCSELEKMÉNNYEL OKOZOTT KÁR VIZSGÁLATA, AZ OKOZOTT KÁR ÉS MEGTÉRÜLT KÁR ARÁNYA, ELKÖVETÉSI ÉRTÉK ÉS ÉRTÉKBIZTOSÍTÁS ARÁNYA Az év folyamán folyamatban volt nyomozások során biztosítási intézkedésre, zár alá vétel elrendelésére nem került sor. Az esetek többségében sajnálatos módon nincs lehetőség a kármegtérülésre, mivel az elkövetői körök saját vagyonnal (különösen ingatlan tulajdonjogával) nem rendelkeznek, a bűncselekmények elkövetéséből szerzett pénzeket nem tartják bankszámlán. Kisebb számban – különösen az áruházakban elkövetett lopások esetében – megtérül az elkövetési érték (biztonsági szolgálat általi lefoglalás által). 2009. évben a bűncselekményekkel okozott összkár 522.597.047 forint volt, ebből 29.342.883 forint térült meg.
II.7. AZ ISMERTÉ VÁLT BŰNELKÖVETŐK MEGOSZLÁSA ( KOR, ELŐÉLET) Az ismertté vált elkövetők számában a nagyobb részt a büntetlen előéletű elkövetők teszik ki. Kismértékben csökkent a gyermekkorú elkövetők száma a korábbi év adataihoz képest, a fiatalkorúak száma viszont érezhetően csökkent. Növekedett viszont a visszaesők és különös visszaesők száma.
10
Fiatalkorúak/gyermekkorúak dinamikája
Ismertté vált elkövetők - Gyermekkorú elkövető - Fiatalkorú elkövető - Felnőtt elkövető Büntetlen előéletű Büntetett előéletű - Nem visszaeső - Visszaeső összesen - Többszörös visszaeső - Különös visszaeső - Visszaeső
2005 1504 23 155 1326 945 559 400 159 62 48 49
2006 1017 20 128 869 699 318 223 95 48 23 24
2007 955 18 128 809 743 212 141 71 31 21 19
2008 797 25 105 667 648 109 97 52 24 13 15
2009 670 19 81 570 456 198 135 74 36 18 20
11 II.8. ÚJ
ELKÖVETÉSI MÓDSZEREK ÉS ESZKÖZÖK MEGJELENÉSE, A BŰNÜLDÖZÉS VÁRHATÓ FŐBB VÁLTOZÁSAI
2009. évben nem jelent meg új elkövetési módszer és eszköz sem az ismertté vált bűncselekmények során.
III. A BŰNÜLDÖZŐI MUNKA III.1. A FELDERÍTÉSI EREDMÉNYESSÉG, AZ UTÓLAGOS FELDERÍTÉSEK Az utófelderítésre jellemző, hogy azt zömében híváslisták kiértékelése, illetve az elfogott bűnöző teljeskörű – korábbi bűncselekményekre is kiterjedő – vallomása alapozza meg. Elenyésző számban fordul elő, hogy a tettenért elkövető bízva a kedvezőbb elbírálásban korábbi bűncselekmények vonatkozásában szolgáltat terhelő információt ismerőseire, társaira vonatkozóan. A nyomozási eredményesség adatai 2005 2006 2007 2008 2009 Összes nyomozás
5301
5430
4092
3775
4488
Eredményes nyomozás
2283
1973
1676
1660
1658
Eredménytelen nyomozás
3018
3457
2416
2115
2830
Nyomozás eredményességi mutató
43,07 %
36,34 %
40,96 %
43,97 %
36,94 %
III.1.1. A felderítésben alkalmazott eszközök, a felderítés hiányának okai A felderítést nehezítő körülmények közül továbbra is első helyen kell említeni a nyomszegény helyszínek nagy számát, a sértetti közrehatást, valamint a nem megfelelő vagyonvédelmet. Nehézségként értékelhető az ügyészség túlbizonyítottságra törekvése. A külső tényezők mellett említést érdemel a rendőrség bűnüldözésének technikai téren tapasztalható elmaradott szintje (pl.: fényképezőgépek, nyomrögzítő eszközök korszerűtlensége). A polgárbarát rendőrség fényében megszaporodtak azon ügyek melyek valójában nem rendőrségi hatáskörbe tartoznak, azonban fenti eszme jegyében a bejelentővel való foglalkozást igényli, elvéve az energiát és időt a valódi delictumoktól. A felderítésben leggyakrabban igénybe vett eszköz továbbra is az adatgyűjtés, tanúkutatás, melynek eredménye kézzelfogható. Számos esetben fordulunk megkereséssel a távközlési szolgáltatókhoz hívásinformáció, cellainformáció kéréssel, pénzintézetekhez tranzakció lekéréssel, melynek teljesítése, bár kissé nehézkes, gyakran eredményt hoz. Fentiek mellet (használható személyleírás esetén) az elkövetőkről grafikai rajzot készítettünk, melyeket mind a sajtóban, mind az elektronikus médiában megjelentetünk. A térfigyelő rendszernek köszönhetően több bűncselekmény esetében sikerült bizonyítékokat beszerezni, elkövetőket tetten érni. A rendszer kihasználtsága megítélésünk szerint nem maximális, az a figyelést végző kollega aktivitásától, személyismeretétől, hangulati beállítottságától függ.
12 III.1.2. A kiemelt bűncselekmények felderítési eredményessége Az országos rendőri vezetés külön méri a lakosságot leginkább zavaró, bosszantó bűncselekmények felderítési mutatóit. Lévén, hogy ezen ügyekben kiemelt figyelmet tapasztalunk a lakosság részéről, az ilyen ügyek elkövetőivel szemben a nulla tolerancia elvének megfelelően járunk el. Betöréses lopás Lopás Rablás Testi sértés Garázdaság Visszaélés kábítószerrel Kp. hely. fiz. eszközzel v.élés Zsarolás Összesen
2004 2005 2006 2007 2008 2009 12,17% 18,73% 13,16% 18,32% 8,94% 13,39% 25,93% 19,12% 14,87% 20,27% 18,68% 14,24% 42,86% 48,84% 61,11% 75,00% 56,67% 21,43% 66,88% 56,10% 73,08% 75,00% 87,50% 84,21% 66,10% 6,82% 60,00% 66,67% 26,98% 28,89% 29,71% 37,86% 54,73% 42,23%
Amellett, hogy a betöréses lopások tekintetében a felderítési mutató javult, a kiemelt bűncselekmények számszerűleg meghatározó eleme, a lopás és a rablás tekintetében csökkenés tapasztalható. Összességében a 42,23%-os érték jónak mondható, azonban a korábbi évekkel nem összehasonlítható, mivel 2008. év előtt bizonyos bűncselekmények nem képezték a kiemelt statisztika tárgyát. A jövő legfontosabb kihívása a lopások felderítésének javítása.
III.2. A BIZONYÍTÁS ESZKÖZEI, MÓDSZEREI ÉS TÖRVÉNYESSÉGE III.2.1. A revizorok tevékenysége A Kaposvári Rendőrkapitányságon egy fő lát el revizori tevékenységet. Munkájával mind a felderítői, mind a vizsgálati munkát segíti, elsősorban a kérdéses cselekmény bűncselekmény voltára, másodsorban a beszerzendő bizonyítási eszközök körére, valamint a tanú-, gyanúsított kihallgatások irányvonalára vonatkozóan. A revizor részt vesz a kihallgatásokon, helyszíni nyomozati cselekményeknél, ahol irányított kérdések feltevésével segíti a munkát.
III.2.2. A tárgyi bizonyítás helyzete Az elmúlt évben 1411 nyomozati cselekmény során került sor bűnügyi technikus igénybevételére, ebből a lefolytatott helyszíni szemlék száma 1322 volt. Nyilvántartásba vételt a 1579 esetben (további 207 személy tekintetében a rendőrőrsök végezték), nyilvántartási célú DNS mintavételt 153 esetben végeztek. A technikusi feladatok ellátása során a kollegák összesen 3232 db különböző nyomot rögzítettek. Az elmúlt évben 582 db lábbeli nyomot rögzítettünk A lábbeli nyomok tekintetében példaértékű, szakmai alapú együttműködés alakult ki a felderítést végző rendőr és a technikus kollégák között.
13 Nyomkövető kutya alkalmazására 2009-ben 16 esetben került sor, ebből 9 eset eredményes volt. Kábítószer kereső kutyát 11 alkalommal vontunk be az eljárásba, eredményre 6 esetben vezetett. 2009. január 01-től egy fővel megerősítésre került a bűnügyi kutyás szoltálat. Jelentősen befolyásolják a bizonyítást a szakértői kirendelések. A helyszínes bűncselekmények bizonyításánál (betöréses lopás, rablás, testi sértés, nemi erkölcs elleni delictumok) nagy szerepe van az elkerülhetetlen szakértői vizsgálatoknak – daktiloszkópia, DNS – melyek beszerzése az ügyek gyors befejezését akadályozza. A tucatszám előforduló bűncselekmények helyszínén olyan érdemleges értékelhető nyom nem rögzíthető, melyből az elkövetőre eredményesen nyomozni lehetett volna. Ezen ügyekben ez az eredménytelenség a felderítési mutatókban is megjelenik.
III.3. A FÖLDRAJZI ÉRTELEMBEN VIZSGÁLT BŰNÜGYI FERTŐZÖTTSÉG A 2009-es évben kapitányságunk kiemelt figyelmet fordított a város valamennyi városrészének közbiztonsági helyzetére. Az önkormányzat támogatásával 12 órás közterületi jelenlétet tudunk produkálni a cseri és donneri városrészben. A két területen tartózkodó rendőr lehetőséget teremt arra, hogy a többi városrészben is növeljük a rendőri jelenlétet. A fokozott rendőri jelenlét mellett célkitűzés volt a közterületi kamerarendszer hatékonyabb, a bűnmegelőzést és a bűncselekmények megszakítását célzó felhasználása. Ennek köszönhetően a város szűkebb értelemben vett belvárosi része, a Noszlopy utca - Kossuth tér Ady Endre utca – Kontrássy utca – Fő utca által körülfogott terület bűnügyi fertőzöttsége nem növekedett. Míg 2008-ban a Cseri városrészben 283 bűncselekmény történt, 2009-ben csak 228. A Donneri városrészben 2008-ban 215 bűncselekmény vált ismertté, 2009-ben csak 202.
IV. A KÖZBIZTONSÁGI TEVÉKENYSÉG Közbiztonság elleni szabálysértések Közbiztonság elleni szabálysértések Közerkölcs megsértése Rendzavarás Tiltott kéjelgés Közterületen szeszesital fogyasztás Csendháborítás Köztisztasági Közbiztonságra vesz. eszköz Jogosulatlan kereskedés Veszélyes fenyegetés Egyéb Összesen
2005
2006
2007
2008
2009
34 99 9
39 62 43
45 57 165
66 21 59
40 17 90
292
220
205
231
155
603 361 23 23 17 690 2151
646 437 57 14 11 818 2347
659 299 45 24 7 999 2505
603 632 21 21 8 1503 3165
532 153 32 24 0 1677 2720
E területen a lakosságot leginkább zavaró (közterületen való italfogyasztás, csendháborítás és köztisztasági) szabálysértések elleni fellépés a jellemző.
14 Személyes szabadságot korlátozó intézkedések 2005 2006 2007 Elfogás 412 426 326 Bcs. elk. Tettenérés 291 284 189 Körözés alapján 121 142 137 Előállítás 1059 1112 788 Bcs. elk. gyanúsítható 555 480 327 Egyéb 504 632 461 Biztonsági intézkedés 149 154 169 Elrendelt elővezetés 1324 1164 1494 Rendőrség 370 394 685 Bíróság, ügyészség, BV. Szervek 424 416 377 Önkormányzat, eü. szervek 530 354 342 Végrehajtott elővezetés 446 402 428 Rendőrség 95 90 178 Bíróság, ügyészség, BV. Szervek 174 168 110 Önkormányzat, eü. szervek 177 144 140
2008 265 167 98 772 303 469 221 1410 676 346 388 363 157 94 112
2009 294 224 69 963 405 558 267 1090 424 338 328 301 112 98 91
Személyes szabadságot korlátozó intézkedések megoszlása
A kényszerítőeszközök közül 2009-ben a bilincselések számának növekedése figyelhető meg, a testi kényszer alkalmazások száma szinte megegyezik a 2008-as adatokkal.
Kényszerítőeszközök Testi kényszer Bilincs Könnygáz Gumibot
2005 579 79 498 -
2006 691 89 601 -
2007 656 77 576 -
2008 662 43 617 1 1
2009 818 42 776 -
15 IV.1. A közterületi jelenlét mértéke, a közterületek és kiemelt idegenforgalmi területek biztonsága
Közterületi eset Közterületi óra Nem Közterületi eset Nem Közterületi óra
A közterületre történő vezénylések száma 2005 2006 2007 16193 15735 14886 147128 142330 135678 5352 4521 4996 50990 42568 47878
2008 15015 137166 4967 49574
2009 13933 127075 5301 50756
Amint az a fenti táblázatból is kitűnik, csökkent a közterületi vezénylések, s egyben a közterületen eltöltött órák száma is A szolgálati feladatok maradéktalan ellátását nehezítő tényezők mellett jelentős segítség a Bevetési Szolgálat beosztottjainak Kaposvárra történő vezénylése, valamint Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának tavalyi évi tíz millió forint értékű támogatása, mellyel a kamerafigyelést végző kollegák kiváltására nyílt lehetőség. Kaposvár város területén közbiztonsági szempontból kiemelkedően hátrányos helyzetű terület jelenleg nem ismert. Vannak bizonyos helyek, ahonnan eseti jelleggel érkeznek lakossági bejelentések, azonban ezek nem befolyásolják a város közbiztonsági helyzetét. A közbiztonság valós helyzete és a lakosság általi megítélése gyakran nem fedi egymást, azonban a lakosság megnyugtatása érdekében az ilyen bejelentésekre minden esetben reagál a kapitányság a helyszín visszatérő ellenőrzésével. Ezek elsősorban olyan lakóközösségek jelzései amelyek pl. iskolaudvarokon, játszótereken hangoskodó fiatalokról, illetve vendéglátóegységek működésével kapcsolatosan érkeznek. Új gyakorlatként került bevezetésre, hogy a bejelentőt két-három héttel bejelentésének megtételét követően visszahívjuk kapitányságunkra, ahol megkérjük, számoljon be az általa tapasztaltakról. Az ilyen elbeszélgetések során túlnyomó többségében pozitív visszajelzést kapunk. 2009. évben Kaposvár Cseri városrészében 1423 személyt vontak a járőrök igazoltatás alá, 937 esetben tettek feljelentést. Összesen 67 személlyel szemben szabtak ki helyszíni bírságot, 19 főt állítottak elő, 4 főt fogtak el, 1 fővel szemben biztonsági intézkedés alkalmazására került sor. Ugyanez a Donneri városrész vonatkozásában: 2045 személyt igazoltattak, 623 feljelentést tettek a járőrök, 56 személlyel szemben szabtak ki helyszíni bírságot, 21 személyt állítottak elő, 15 főt fogtak el, és 4 személlyel szemben alkalmaztak biztonsági intézkedést. Kaposvár városban az idegenforgalom jelentős fellendülése tapasztalható. Néhány rendezvény a teljesség igénye nélkül: Kaposvári Tavaszi Fesztivál, Festők Városa Hangulatfesztivál, Nemzetközi Ifjúsági Labdarúgó Fesztivál, Kaposvári Mézfesztivál, Kaposvári Állattenyésztési Napok, Veterán autó kiállítás. Ezen nagy tömegeket vonzó rendezvények során jelentősebb bűncselekmények, szabálysértések nem jutottak a hatóság tudomására.
IV.2. RENDEZVÉNYBIZTOSÍTÁSOK, A CSAPATERŐS TEVÉKENYSÉG TAPASZTALATAI, AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS MINŐSÉGE A RENDEZŐ SZERVEKKEL
A különböző rendezvények biztosítása 2009-ben is jelentős feladat elé állította kapitányságunk állományát. Ezeken a rendezvényeken egyre nagyobb számban jelentek meg az érdeklődők, nézők. A sportrendezvények biztosításának tervezésében, előkészítésében rendszeresen problémát okozott, hogy a terveket csekély információk birtokában készítette el
16 a parancsnoki kar. Ennek oka, hogy az egyesületek a mai napig nem tartják be a 2004 évi I. törvény előírásait, a vendégszurkolók létszámáról, a mérkőzés kezdésének pontos időpontjáról, egyéb adatokról csak késve – a mérkőzés előtt néhány nappal - adnak információt. A kapitányság létszámhelyzete 2009-ben sem tette lehetővé, hogy a klasszikus 10 nézőre 1 rendőr arány a biztosítások során megvalósuljon. Ez különösen a profi labdarugó mérkőzéseinek biztosítása során jelent kockázatot. A város sportcsarnoka továbbra sem felel meg a törvényi előírásoknak, a kialakított mobil vendégszektorban egy esetleges rendőri művelet nem hajtható végre komoly sérülések nélkül. A kosárlabda mérkőzések rendezését végző pécsi székhelyű cég példaértékűen végezte feladatát, vezetőikkel mind az előkészítés, mind a végrehajtás idején mintaszerű volt a kapcsolattartás a nagyobb kockázatot jelentő mérkőzéseken is. Az egyéb rendezvények közül kiemelt feladatot jelentett a Youth Football Festival Hungary esemény biztosítása. Az esemény egy héten át 4-5 ezer különböző nemzetiségű gyermeket és kísérőt hozott városunkba. A rendezvény biztosítását kapitányságunk személyi állománya eseménymentesen hajtotta végre. A megye területén jelentkező rendőri csapaterővel megoldandó szolgálati feladatok ellátására egy századnyi erő áll rendelkezésre. Ebből a Kaposvári Rendőrkapitányság öt rajt tesz ki, a század parancsnoka kapitányságunk Közrendvédelmi Osztályvezetője. A század állományából a már említett 5 rajon kívül kapitányságunk biztosít egy fő századírnokot, két szakaszparancsnokot és szakaszparancsnok-helyettest. A csapatszolgálati század fennmaradó létszámát a megye többi kapitánysága biztosítja. Gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényt, annak rendezője a meghatározott időben minden esetben írásban, vagy személyesen bejelentette. A rendezvényeket a bejelentéseknek megfelelően tartották meg, a bejelentéstől (helyszín, útvonal, időpont) eltérés nem történt. A rendezvényeket bejelentő szervezőkkel, rendezőkkel kapcsolatunk jónak mondható. Az értékelt időszakban gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvény megtiltására nem került sor, így felülvizsgálati kérelemre, bírósági felülvizsgálatra sem került sor. Rendezvény biztosítások Gyülekezési tv. hatálya alá tartozó 2005 2006 Eset 56 60 Erő (fő) 174 379 Tett intézkedések Sportrendezvény Eset 36 32 Erő (fő) 482 1007 Tett intézkedések 6 11 Egyéb Eset 57 29 Erő (fő) 185 204 Tett intézkedések 13 2
2007 44 283 -
2008 19 180 -
2009 26 219 -
28 602 3
35 662 3
34 697 9
45 194 30
51 199 0
25 150 0
17 KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁG VÁLTOZÁSOK, ANNAK OKAI
IV.3.
A
HELYZETE,
ABBAN
BEKÖVETKEZETT
A közlekedésbiztonság helyzetében bekövetkezett, későbbiekben látható kedvező változások a 2008. május 1-től bevezetésre került objektív felelősség intézményének tudható be. Az objektív felelősség hatálya alá tartozó szabálysértések (pl: gyorshajtás, megállási tilalom, behajtási tilalom, piros lámpán áthaladás) elkövetése esetén a felelősségre vonás alóli kibúvás lehetetlen, a gépkocsi tulajdon, illetve üzembentartói jogához automatikusan csatlakozik a felelősség is. A bírságok összege elérheti a 300.000 forintot is, a legkisebb kiszabható büntetés 30.000 forint. A bírság nagysága és a megbüntetés elkerülhetetlensége az egész országban kedvezően befolyásolta a balesetszámot.
IV.3.1. Baleseti helyzet Kaposvár városban történt baleseteknél növekedés mindössze az anyagi káros balesetekben tapasztalható. Jelentős csökkenést láthatunk a sérüléssel járó balesetek területén, míg radikális csökkenés mutatható a halálos balesetek vonatkozásában. Kaposváron halálos baleset 2009. évben nem történt.
évszám 2005. 2006. 2007. 2008. 2009.
A személyi sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek kimenetele Kaposvár városban Halálos Súlyos Könnyű Sérülés nélküli 0 35 98 592 2 44 99 549 3 35 86 485 5 36 96 208 0 26 81 242
18
A baleseti okok elemzése során megállapítható, hogy továbbra is a legfőbb baleseti ok az abszolút és a relatív gyorshajtás, 2009. év vizsgált időszakában 20 %-kal (80 helyett 96) tovább növekedett ezen ok miatt a bekövetkezett balesetek száma. A gyorshajtás után a második leggyakoribb baleseti ok a kanyarodás szabályainak, majd az elsőbbségi jog meg nem adása. E területen 40 %-os (57 helyett 34) csökkenés tapasztalható. Szabálytalan kanyarodás következtében 51 %-kal több (27 helyett 41) baleset következett be. Figyelmetlen, gondatlan vezetés miatt 35 %-os (20 helyett 27) csökkenés figyelhető meg. Követési távolság be nem tartása, mint baleseti ok 18,75 %-os emelkedést mutat. Az előzés szabályainak megszegése esetében 15 %-os csökkenés történt (14 helyett 10).
Baleseteket még mindig túlnyomó többségben a személygépkocsi vezetők okozzák, a nagy ellenfél, a gyalogos mindössze a balesetek 8%-ért tehető felelőssé.
19
A személyi sérüléses közlekedési balesetek bekövetkezési helyeit elemezve a városon kívüli területen továbbra is a legveszélyesebb útszakasz a 61. számú főút és a 610. számú út, valamint a 67. számú út közigazgatási területen átvezető szakasza, a 6505. számú út Kaposvár és Igal közötti szakasza és a 6701. számú út Kaposvár és Osztopán közötti szakasza, valamint a 6616-os számú út Kaposmérő és Kadarkút közötti szakasza. Kaposvár város vonatkozásában a 610. számú út és a 67. számú főutak városon átvezető szakasza és a belvárosi útkereszteződések minősülnek kiemelten balesetveszélyes útszakaszoknak. Kaposvár város baleseti térképe
jelmagyarázat: súlyos (piros) könnyű (sárga) fehér (anyagi káros)
20 Tárgyévben, a korábbi évekhez hasonlóan a forgalomellenőrző járőrállomány közterületi szolgálatra történő vezénylése jelentős mértékben Kaposvár város belterületére történt, azonban a lehetőségek függvényében segítséget nyújtottak a külső területeken is.
IV.3.2. Közlekedési szabálysértések és bírságok Az észlelt közlekedési szabálysértések száma a 2008-es évhez képest tovább növekedett. A változásokat az alábbi táblázat szemlélteti: 2008 5433 215 757 48 92 37 388 209 89 157 3 244 3202
Közlekedési szabálysértés: ittas járművezetés vezetői engedély nélküli vezetés elsőbbségi jog elmulasztása előzés szabályainak megszegése szabálytalan kanyarodás baleset okozás világítással kapcsolatos tilos jelzésen áthaladás gyorshajtás követési távolság gyalogos egyéb
2009 5486 212 768 66 223 47 481 200 62 8 1 454 967
Ezen szabálysértések közül az engedély nélküli vezetés, majd a balesetokozás továbbra is jelentős számú, azonban nagymértékben emelkedett a gyalogosok által elkövetett szabálysértések száma is. Objektív felelősség Közig. eljárások száma Közig. bírság Gyorshajtás Vasúti átj.áthal. Forg.ir.fényjelző kész Megállás, várakozás Behajt.til.köt.hal.irány
2008 1638 62770 1354 0 0 283 1
2009 6718 217960 2258 2 3 4442 13
2008. május 01-től fenti táblázatban felsorolt cselekmények nem szabálysértések, észlelésükkor fénykép- illetve videofelvételeket készítünk, a közigazgatási eljárást azonban tavalyi évben a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya folytatta le. A helyszínbírságolási tevékenység a helyszínbírságra büntetett személyek számában jelentős változást nem mutat, viszont a helyszíni bírság összegében igen. Jogszabályváltozás következtében a helyszíni bírság kiszabható legnagyobb összege 20.000 forintra változott, a korábbi 2000 forintról.
21 2005
2006
2007
2008
2009
Helyszíni bírságolás fő/ 2081/110547 2414/145486 2593/164653 1913/175480 1921/425305 összeg (x100) gépjárművezető 2070/109907 2409/145106 2586/164043 1896/172080 1862/1052353 Gyalogos 2/200 5/380 7/610 11/2200 30/2850 Egyéb 9/440 29/4820 Kiszabott büntetőpont fő/ 1213/2177 1165/2216 1310/2463 1013/2484 997/2336 pont A Kaposvári Rendőrkapitányság Igazgatásrendészeti Osztálya által lefolytatott szabálysértési eljárások a következőképpen alakultak: Kiemelt közlekedésrendészeti szabálysértések Kiszabott pénzbírság Megbüntetett személyek száma Egy főre jutó átlag Ittas vezetés gépi meghajtású járművel Kiszabott pénzbírság Megbüntetett személyek szám Egy főre jutó átlag Sebességkorlátozás jelentős túllépése Kiszabott pénzbírság Megbüntetett személyek száma Egy főre jutó átlag Közúti közlekedés rendjének megzavarása Kiszabott pénzbírság Megbüntetett személyek száma Egy főre jutó átlag Engedély nélküli vezetés Kiszabott pénzbírság Megbüntetett személyek száma Egy főre jutó átlag Érv. gépj. felelősségbizt. szerződés nélküli vezetés Kiszabott pénzbírság Megbüntetett személyek száma Egy főre jutó átlag Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése Kiszabott pénzbírság Megbüntetett személyek száma Egy főre jutó átlag
2005
2006
2007
2008
2009
43826624 48793000 50101700 39052340 31405000 1210 1237 1300 942 650 36220 39445 38540 41457 48315 5321500 7509000 128 173 44080 41574
7377000 160 43405
5665000 122 46434
6165000 111 55541
13045000 12085000 140417000 6151000 422 393 464 191 30912 30751 30262 32204
511000 18 28389
2843000 2632000 109 94 26083 28000
3476000 107 32486
3090000 100 30900
2975000 86 34593
18238500 22237000 19399000 17394700 16987000 368 393 346 312 350 49561 56583 56066 55752 48534
6403000 7601000 10043000 9181700 11639000 237 243 273 236 414 27017 31280 36788 38906 28114
18694520 2064000 23410000 25136700 22281000 1418 1428 1589 1527 1890 13184 14454 14733 16461 11789
22 IV.3.3. Vízirendészeti tevékenység A rendőrkapitányság tárgyévben nem látott el vízirendészeti szolgálatot a Deseda víztározón. A feladatot ellátó két kollega közül egy, más szervhez kérte áthelyezését, így a maradék egy fővel a szolgálat kiadása nem oldható meg. A feladatok ellátásához egy kisgéphajó áll a rendelkezésünkre, amit a víztározó partján, a Városgondnokság birtokában lévő területen tárolunk. Kaposvár Megyei Jogú Város önkormányzatától az üzemanyag megvásárlására korábban támogatást kaptunk. A Deseda víztározó közbiztonságának és közlekedésbiztonságának javítása érdekben a tárgyalásokat a Somogy Megyei Horgász Szövetséggel lefolytattuk, ennek eredményeképpen februárban aláírásra került egy együttműködési megállapodás.
IV.4. A RENDŐRI INTÉZKEDÉS JOG ÉS SZAKSZERŰSÉGE, KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSÁNAK GYAKORLATA, A RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK ELBÍRÁLÁSÁNAK TAPASZTALATAI
Mind az elfogást, mind az előállítást követően az intézkedő rendőr elöljárója kivizsgálja a foganatosított intézkedés jog-, és szakszerűségét, a kényszerítő eszköz vonatkozásában annak szükségességét, a fokozatosság elvét és az arányosság követelményeinek megvalósulását. A parancsnoki kivizsgálások alapján elmondható, hogy 2009. évben jogszerűtlen előállítás, jogellenes fogvatartás foganatosítására nem került sor. Előállítás és az alkalmazott kényszerítő eszközök vonatkozásában panasz nem érkezett. Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa panasz miatt vizsgálatot nem folytatott le a Kaposvári Rendőrkapitányságon. A személyes szabadságot korlátozó intézkedések vonatkozásában havi rendszerességgel ellenőrzést végez a Kaposvári Rendőrkapitányságon a fogva tartást felügyelő főügyészségi ügyész. Az ellenőrzések során hiányosság nem merült fel.
V. A KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN VÉGZETT MUNKA V.1. A RENDKÍVÜLI HALÁLESETEK VIZSGÁLATA A Bűnügyi Osztály Felderítő Alosztályának Megelőzési Csoportja vizsgálja kapitányságunkon a rendkívüli haláleseteket, ezen belül annak három nagy csoportját: az öngyilkosságokat, pathológiai-, s az egyéb rendkívüli haláleseteket. A 2009-es évben 34 (2008-ban 71) esetben indult eljárás rendkívüli haláleset, ebből 6 (2008-ban 37) esetben öngyilkosság, 28 (2008-ban 34) esetben pedig természetes halál miatt. A vizsgálat a Ket. alapján történik. Az eljárásokat általában egy hónapon belül befejezzük, amennyiben külső szerv véleményének (így például toxikológiai vizsgálat eredménye) beszerzése szükséges, az eljárás - felfüggesztés mellett - elhúzódhat. Ismeretlen személyazonosságú holttest miatt eljárás nem indult.
23 V.2. AZ ELTŰNT SZEMÉLYEK SZÁMA, FELKUTATÁSRA TETT INTÉZKEDÉS Személykörözési munkát két fő területre bontva (elfogatóparanccsal, vagy tartózkodási hely megállapítás miatt körözött személyek, valamint intézeti, lakossági és pártfogolt eltűntek) végeztünk 2009-ben is. Összesen 538 személyt köröztünk (2008-ban 449 személyt). Ebből 167 esetben külső szervektől érkező elfogatóparancs, vagy tartózkodási hely megállapítás alapján, 371 ügyben eltűnés miatt, melyek közül 329 intézeti, 42 pedig lakossági eltűnt volt. A 167 darab külső szervtől érkező körözés került rögzítésre a körözési rendszerben, majd adatgyűjtéseket, tanúkihallgatásokat, meghallgatásokat foganatosítottunk bennük. Megkereséseket küldtünk más kapitányságoknak és országos hatáskörű szerveknek, akik adatokat tartanak nyilván pl: OEP, Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala. Megjelentettünk körözési felhívásokat a médiában, illetve plakátokon. Vélt feltalálási helyeket ellenőriztünk. A Bűnügyi Osztály Operatív Csoportjának segítségét is igénybe vettük. Havonta lista készült a körözöttekről, melyek megküldésre kerültek a szolgálatirányító parancsnoknak, az őrsöknek, valamint a SMRFK Közrendvédelmi Osztály Bevetési Alosztályának.
V.3. AZ IGAZGATÁSRENDÉSZETI TEVÉKENYSÉG JELLEMZÉSE A 2009. augusztus 1-től változott a Közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, aminek következtében a biztonsági öv nélküli közlekedés, a mobiltelefon használata vezetés közben, a bukósisak nélküli motorkerékpár vezetés és a gyermekbiztonsági rendszer használatának elmulasztása a korábbi szabálysértési eljárás keretéből kikerültek. Ilyen szabályszegés észlelésekor a közigazgatási eljárás szabályainak megfelelően kell lefolytatni az eljárást. A jogszabály értelmében a közigazgatási bírság kiszabásával kapcsolatos, az Igazgatásrendészeti Osztály által végzett közigazgatási tevékenyég az alábbiak szerint alakult. Ezen tárgykörben iktatott ügyek száma 350 db volt. 2008-ban a szabálysértési hatósághoz érkezett feljelentések száma 5357 db, 2009. december 31-ig hatóságunkhoz érkezett feljelentések száma 5666 db volt. A nagymértékűnek mondható eljárás indítások száma mellett természetszerűleg növekszik a folyamatban levő ügyek száma is, a következő évekre áthúzódó végrehajtási eljárások miatt. Figyelmet érdemel a jogorvoslatként benyújtott kifogások száma, az elmúlt évben tett intézkedések hatása, változó mértékének vizsgálata. Az elemzést célszerű a pénzbírságot kiszabó határozatok számának tükrében végezni. Ezek szerint megállapítható, hogy a 2009. évben benyújtott kifogások száma csökkenést mutat, ami vélhetőleg betudható a cselekményekre kiszabott bírság-mértékek nagyobb számú elfogadásával (összefüggésben a zéró tolerancia elvének bevezetésével). A meghallgatást követően hozott döntések számának jelentős növekedése arányaiban nem eredményezett azonos arányú jogorvoslati kérelem csökkenést. Ezek alapján megállapítható, hogy a tárgyalások tartásának növekvő száma nem befolyásolta lényegesen a kifogás jogorvoslatok számát. A feljelentett cselekmények tárgyuk szerinti aránya évek óta változatlan, 95 %-uk közlekedési, illetve közlekedésrendészeti szabálysértés miatt készül. Ezen belül a kiemeltnek tekintett szabálysértések aránya 2009-ben 15 %-ot tett ki, ami viszont jelentős csökkenést jelez a korábbihoz képest.
24 A járművezetéstől eltiltás intézkedések alkalmazása már előfordulásuk száma (visszaesése) miatt is külön elemzést igényel. Folyamatos, évek óta tartó csökkenés regisztrálható: 2008ban 266, 2009-ben már csak 251. Az a korábbi törekvés, hogy a súlyosnak minősíthető szabálysértést elkövetőkkel szemben következetesen és minden indokolt esetben kerüljön alkalmazásra ez a büntetés, jelenleg is érvényes. Ezzel egyidőben a szabályszegések, a feljelentések száma tovább emelkedett, az eltiltások nem hoztak érzékelhető eredményt a közlekedési morál javulásában. Azon járművezetők, akik a jogerős eltiltás hatálya alatt vezetnek, elzárással is sújtható szabálysértést követnek el, mely szabálysértés elbírálása a bíróság hatáskörébe tartozik. Ezekben az esetekben lehetőséget ad a jogszabály arra, hogy a tettenért személyeket szabálysértési őrizetbe vegyük, és velük szemben gyorsított bírósági eljárást folytassunk le. Tapasztalatunk az, hogy a bíróság indokolt esetben elzárást szab ki velük szemben, így ezen szankciótól való félelem már kellő visszatartó hatást gyakorol. Említést kell tenni a közúti közlekedési előéleti pontrendszert szabályozó törvény szigorítása és az elkövetett szabálysértések után kiszabott büntetőpontok számának alakulásáról. 2008ban a kapitányság szabálysértési hatósága összesen 2086 pont adásáról értesítette az eljárás alá vont személyeket, 2009. évben ez a szám 2051. A csökkenés a közigazgatási bírság kiszabás körébe került sebességtúllépések és egyéb szabálysértések hiányából is adódik. A szigorított (a szabálysértésekre adható magasabb) pontszám a közlekedési morál javulásában nem éreztette pozitív hatását. A fegyver- és engedélyügyi vonalon a kérelmek számának alakulásában a korábbi évek csökkenésével ellentétben növekedés mutatható ki. A helyszíni ellenőrzések 2008. évi jelentős emelkedését követően, 2009-ben az ellenőrzések számát sikerült megtartani. A fegyverek számáról és fajta szerinti megoszlásáról (természetes személyek) 2005 2006 2007 2008 2009 1167 1743 1811 2000 Engedélyesek száma /fő/ 1315 3053 3116 3492 3492 3790 Fegyverek száma /db/ Ebből: 1247 1224 1241 1239 1288 - sörétes 1354 1371 1415 1455 1527 - golyós 67 66 67 60 61 - sport (marok) 385 455 547 516 695 - gáz-riasztó 219 - flóbert A fegyverek számáról és fajta szerinti megoszlásáról (jogi személyek) 2005 2006 2007 2008 2009 12 11 7 8 12 Engedélyesek száma /fő/ 230 211 174 204 167 Fegyverek száma /db/ Ebből: 2 2 1 6 5 - sörétes 104 113 82 64 - golyós 167 57 51 59 59 - sport (marok) 61 48 9 49 39 - gáz-riasztó (színház) 6 6 6 6 7 Lőterek száma 2 2 2 2 2 Lőfegyverjavító
25 Az illetékességi területünkön nyilvántartott fegyverek száma 2009-ben tovább emelkedett. A lőfegyverekkel kapcsolatos ügyintézés jelentős adminisztrációs és helyszíni ellenőrzési tevékenységet kíván meg. A kérelmekben foglaltak fegyvertárolással kapcsolatos helyszíni ellenőrzése mellett a november-január hónapok hétvégi és munkaszüneti napjain tartott társasvadászatokat szúrópróba szerűen, de előzetes terv alapján, tíz alkalommal ellenőrizték a szakelőadók.
VI. A BŰN- ÉS BALESETMEGELŐZŐ MUNKA VI.1. A BŰNMEGELŐZÉSI ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI TEVÉKENYSÉGÉRŐL, A FIATALKORI BŰNÖZÉS ALAKULÁSÁRÓL
Bűnmegelőzési tevékenységet a Bűnügyi Osztály Megelőzési Csoportja 3 fő hivatásos és 1 fő közalkalmazottal látja el. Jelenleg a csoport a DADA programban végez oktatást az általános iskolákban, az ELLEN-SZER program középiskolásoknak való oktatását szakirányú végzettség hiányában nem tudta végezni. A csoport tevékenysége nem korlátozódik kifejezetten a klasszikus értelemben vett bűnmegelőzési tevékenységre, ezen csoport végzi a rendkívüli halálesetekkel kapcsolatos eljárásokat, a körözött személyek felkutatását és elfogását, a körözéssel kapcsolatos nyilvántartások kezelését, a pártfogó felügyelőkkel, az Áldozatsegítő Szolgálattal, valamint a gyermekvédelemben tevékenykedő társszervek munkatársaival történő kapcsolattartást. Ifjúságvédelmi tevékenységünk során Kaposvár három általános iskolájában, a Honvéd utcai Általános Iskolában, a Pécsi utcai Általános Iskolában és a Gárdonyi Géza Általános Iskolában folytattunk DADA tevékenységet. A Honvéd utcai Általános Iskola 8 osztályában 28 órát, a Pécsi utcai Általános Iskola 6 osztályában 24 órát, a Gárdonyi Géza Általános Iskola 9 osztályában pedig 30 órát tartottunk fenti tevékenység keretében. A területünkön működő iskolák ifjúságvédelmi felelőseivel jó a kapcsolatunk, amennyiben valamelyik tanulójukkal gondjuk, problémájuk volt felkerestek bennünket. Leginkább egyes diákok iskolai viselkedése vagy iskolakerülése miatt kellett intézkednünk. A bűncselekmények közül ez a korosztály leginkább lopást és garázdaságot követett el. Akár büntetőeljárás folyt, akár a Ket. alapján jártunk el, minden esetben felvettük a kapcsolatot a társszervekkel: Jegyzői Gyámhatósággal, Gyermekjóléti Szolgálattal, Gyámhivatallal. Amennyiben a kiskorút érte valamilyen bántalmazás, az iskola, a társszervek, a védőnői szolgálat is jelezte azt felénk. Az ügy körülményeit megvizsgálva döntöttük el, hogy alkalmazunk-e ideiglenes intézeti elhelyezést, illetve javasoljuk-e büntetőeljárás megindítását. 2009. évben ideiglenes intézeti elhelyezést három ügyben kezdeményeztünk, gyermek és ifjúságvédelemi intézkedés 58 ügyben, bűnmegelőzési intézkedés családon belüli erőszak észlelése miatt 25 ügyben történt. A családon belüli erőszak körében egy esetben kezdeményeztük büntetőeljárás megindítását az apa ellen, kiskorú veszélyeztetése miatt.
26 VI.2. BALESETMEGELŐZÉSI TEVÉKENYSÉG Elindítottuk az „Ennyi!” elnevezésű kampányt, aminek kezdetén a napi több ezres látogatottságú Pláza üzletházban egy baleseti helyzet került szimulálásra, amely egy babakocsiban utazó gyermek elgázolását mutatta be, sokkolva ezzel a látogatókat. Ezt követően (sajtóban történő figyelemfelhívás után) megkezdtük a jogszabálysértők elleni nulla tolerancia elvéhez idomuló, határozott fellépésünket. Több ezer felvételt készítettünk az „objektív felelősség” körébe tartozó szabálysértésekről, video blokkok útján országosan ismert személyek a biztonsági öv, a gyermekbiztonsági rendszer, a becsatolt bukósisak használatára, a mozgáskorlátozottak számára kialakított várakozóhelyek szabadon hagyására hívták fel a közlekedők figyelmét. A forgalmi felülvizsgálatok folyamatosak. Az „Ennyi!” kampány keretében e tevékenységbe együttműködési megállapodást kötve - nagyobb járműparkkal rendelkező taxis cégeket és a Kaposvári Tömegközlekedési ZRt.-t is bevontuk akként, hogy éljenek jelzéssel a Kaposvári Rendőrkapitányság felé, amennyiben a közlekedésbiztonságot veszélyeztető eseményeket észlelnek, hiszen napi rendszerességgel nagy számú járművekkel közlekednek, így nagyobb az esély a veszélyes helyzetek mielőbbi feltárására. A Kaposvári Rendőrkapitányság ezen jelzések alapján a szükséges intézkedéseket megteszi az út kezelője felé. Fokozott közúti ellenőrzés során - az okmányok ellenőrzése alatt - a járművezetők különböző típusú, rövid, öt kérdésből álló KRESZ tesztlapokat tölthettek ki, melyek azonnal kiértékelésre kerültek, szembesítve őket szabályismereteikről. Következő fokozott közúti ellenőrzés során a járművezetők részére a személygépkocsik kötelező tartozékairól szóló szórólapok kerültek átadásra, hiszen többen nincsenek is tisztában azzal, hogy mik azok a kiegészítő tartozékok, melyeket minden esetben a járműben kell tartaniuk. Az „Ennyi!” kampány kapcsán felvettük a kapcsolatot a Kaposvári Kistérségi Polgárőr Egyesülettel és összehangolt munka keretében kijelölésre került egy nap, amikor a járművek szélvédőjére közlekedésbiztonsági tanácsokat tartalmazó szórólapok kerültek kihelyezésre. A Traianus lovagrend szervezésében - szintén több ezres látogatottságú - jótékonysági rendezvényhez az „Ennyi!” kampánnyal csatlakoztunk, melynek keretében az elkészült közlekedésbiztonsági szpottokat kivetítő útján mutattuk be a látogatóknak, minden korosztály számára külön készítettünk KRESZ tesztlapot, melyek kitöltését követően az azonnali kiértékelést elvégeztük és felhívtuk a kitöltők figyelmét a javítás során feltárt hiányosságokra, a feltett kérdésekre minden esetben választ adtunk. Ezen túlmenően a Somogy Megyei Balesetmegelőzési Bizottság tulajdonát képező biztonsági öv szimulátor használatát tettük lehetővé. Az „Ennyi!” kampány keretében készült felvételek folyamatosan bővülnek, bővülni fognak, kiegészülnek a forgalomellenőrző tevékenység során rögzített olyan szabálysértésekkel is, amelyek kiemelt baleseti veszélyforrást rejtenek magukban. Ezeket a felvételeket láthatóvá tesszük nagyobb látogatottságú helyeken, a látogatók tudatformálása érdekében. Jelenleg a médiában és Kaposváron, a Tesco Áruházban már láthatóak is ezek a felvételek, illetve az üzemanyagtöltő állomásokat céloztuk meg bemutatásukkal.
27 A biztonságosabb, jogkövető magatartás elősegítését célzó propaganda tevékenységnek lehet értékelni a Kaposvári Rendőrkapitányság internetes honlapján történő információ továbbítást. Ennek keretében rendszeres jelleggel kerül tájékoztatásra a lakosság a jogszabályi változásokról, illetve azok értelmezéséről, a (fokozott) közúti ellenőrzések tapasztalatairól, esetenként különleges (extrém) balesetek leírásából, fényképmellékletek közzétételével. Az „Ennyi” kampány záróhetét 2009. novemberében tartottuk, programjai között szerepelt egy szakmai konferencia, melyet az ország közlekedésrendészeti osztályvezetői részvételével tartottunk. Fotókiállítást rendeztünk olyan fényképfelvételekből, melyeket a rendőrségi dolgozók készítettek baleset-megelőzés témakörben a kapitányság által kiírt pályázatra. Balesetet szimuláltunk a Berzsenyi utca és a Kaposvári György utca sarkán, betekintést engedve az ott megjelenteknek a mentősök, tűzoltók, rendőrök munkájába baleset helyszínén. A Magyar Autóklub közlekedésbiztonsági előadást és bemutatót tartott az általános iskolás gyermekek részére a Tesco parkolójában. Az „Iskolarendőr” program folyamatos jelleggel működött, az „Iskolarendőrök” rendszeresen tartották a kapcsolatot az általános iskolákkal, az oktatások folyamatos jelleggel történtek. Az intézmények az első negyedév elején kisebb passzivitást mutattak, melynek okaként a félévi zárásokból adódó leterheltségük jelölhető meg, azonban ezt követően felkérések történtek közlekedésbiztonsági előadások vonatkozásában, mely felkéréseknek minden esetben eleget tettünk. A „közlekedésbiztonság gyermekszemmel” rajzpályázat és a Kerékpáros Iskola Kupa kiírását, valamint a Somogy Megyei Balesetmegelőzési Bizottság által biztosított szóróanyagokat az Iskolarendőrök személyesen juttatták el az érintett intézményekhez. Példaértékű, hogy a Kisfaludy Utcai Általános iskola előtt egész évben a Kaposvári Polgárőr Egyesület munkatársa, Laczkovics Zoltán polgárőr forgalomsegítő tevékenységet végez a gyalogosok biztonságosabb átkelése érdekében. A MH Boczonádi Szabó József Logisztikai Ezred munkatársai számára elméletben és gyakorlatban is segítettünk a karos forgalomirányítás elsajátítása tárgyában. Közlekedésbiztonsági vetélkedőt kezdeményeztünk, így a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában KRESZ elméleti és kerékpáros ügyességi feladatokból álló közlekedésbiztonsági vetélkedőt bonyolítottunk le. Balesetmegelőzési munkánkban bevontunk társszerveket is, együttműködési megállapodást kötöttünk a Magyar Honvédség Helyőrségparancsnokság Kaposvár között melynek céljai közt szerepel a balesetek megelőzése. Segítséget nyújtunk az országos karos forgalomirányítás elsajátítása érdekében elméleti, azt követően gyakorlati oktatások keretében. Kaposváron, a Városi Sportcsarnokban a Közlekedésbiztonsági Roadshow keretében 364 gyermek részére biztosítottunk lehetőséget, hogy KRESZ tesztlap kitöltésével, közlekedésbiztonsági előadások meghallgatásával és egyéb szórakoztató programokkal eleveníthessék fel közlekedéssel kapcsolatos ismereteiket. A Praktiker Áruházban – a gyermeknap alkalmából – KRESZ tesztlap kitöltéséből és kerékpáros ügyességi verseny megtartásából álló vetélkedőt tartottunk. Az OBI Áruház előtt – szintén a gyermeknap alkalmából – lehetőséget adtunk, hogy az oda látogatók közelebbről megismerhessenek egy rendőrautót, valamint egy rendőrmotort.
28 A Napkerék egyesület szervezésében megtartott rendezvényen hozzávetőlegesen 300 gyermekkel tölttettünk ki KRESZ tesztlapot, melyeket azt követően együtt kiértékeltünk. A Vadvirág Alapítvány felkérésére közlekedésbiztonsági előadás megtartására került sor. A Bajcsy-Zsilinszky Endre Utcai Óvoda és a Kaposmérői Óvoda óvodásai számára lehetőséget biztosítottunk, hogy akkumulátoros kisjárművekkel sajátíthassák el a közlekedés alapvető szabályait. A Honvéd Utcai Óvodában rendőrautó bemutatót tartottunk. A Bartók Béla Tagiskola 149 és a Kodály Zoltán Ének-zenei Általános iskola 71 tanulója számára az KRESZ elméleti és kerékpáros ügyességi feladatokból álló vetélkedőt tartottunk. Balesetelemzéseket folyamatosan végzünk nem csak a személyi sérüléses, hanem a sérülés nélküli balesetek vonatkozásában is. Ezen elemzéseket havonta az illetékességi területünkhöz tartozó minden rendőrőrsre és a KMB Alosztály részére megküldjük, a szolgálattervezetek meghatározása ezek figyelembevételével történik, ezzel is hatékonyabbá téve a közlekedés biztonságát.
VII. EGYÜTTMŰKÖDÉS VII.1. RENDŐRSÉG BELSŐ EGYÜTTMŰKÖDÉSE A SZOLGÁLATI ÁGAK KÖZÖTT Kapitányságunk osztályai szoros együttműködésben dolgoznak. Az egyenruhás osztályok közös szolgálatirányító parancsnok irányításával hajtják végre feladatukat, eltérő feladataik ellenére szinte közös életet élnek, kapcsolatuk jó. Különböző szakterületek vezetői jó kapcsolatot alakítottak ki, ami az eredményes munkavégzés alapja lehet. Az osztályok vezetői a napi eligazításokon beszélik meg a nap feladatait, szükség esetén minden segítséget megadnak egymás osztályainak Kapitányságvezetői beavatkozás nélkül is. A beosztotti állomány a vezetők példáját követi, egymás munkáját segítve hajtják végre intézkedéseiket. Nagyobb rendőri létszámot igénylő feladat esetén (biztosítások, fokozott ellenőrzés, stb.) a különböző szolgálati ágakhoz tartozó kollégák szívesen dolgoznak együtt. A korábban tapasztalt erős szakmai sovinizmus mára javarészt megszűnt, a bűnügyes alparancsnokok napi kapcsolatot tartanak fenn a járőrszolgálatot ellátókkal, valamint a vizsgálókkal.
ÁLLAMI
ELLENŐRZŐ SZERVEK, TÁRSADALMI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A RENDŐRSÉG EGYÜTTMŰKÖDÉSE
VII.2.
SZERVEZETEK,
A kapitányság évek óta hagyományosan jó kapcsolatban van Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatával, valamint az illetékességi területén található önkormányzatokkal. Az önkormányzatokkal közös pályázatokat nyújtunk be, a felmerülő problémákra megkísérlünk azonnal reagálni, megoldásban segítséget nyújtani. 2009-ben három alkalommal találkoztunk valamennyi, területünkön dolgozó polgármesterrel, összességében munkánkkal elégedettek voltak. A találkozók során kötetlen megbeszélést folytattunk, meghallgattuk problémáikat, a helyi sajátosságokat, ígéretet tettünk arra vonatkozóan, hogy a jövőben szorosabb kapcsolatot építünk ki mind a polgárőrség, mind az önkormányzatok képviselőivel. Újításként vezettük be
29 a polgármesteri hírlevél szolgáltatásunkat, havi rendszerességgel információval látjuk el a területünkön élő valamennyi polgármestert. A polgárőrséggel a korábbi évekhez képest szorosabb kapcsolat került kiépítésre, ennek keretén belül a nyomozók, körzeti megbízottak rendszeresen információt tudnak szerezni, mely nem egy esetben felderítéshez vezetett. A jövőben szükséges a kapcsolat további erősítése, rendszeres, közös járőrszolgálat teljesítése. A kapitányság állománya felkérésre segítséget nyújt a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, a Munkavédelmi Felügyelőség, az ÁNTSZ, az APEH, az önkormányzati szervek, a Vám- és Pénzügyőrség valamint a Közlekedésfelügyelet munkatársainak. Az év végi ünnepekkel kapcsolatos bevásárlások biztosítására pedig a kapitányság kezdeményezte az együttműködést e szervekkel. Kaposvár Megyei Jogú Város önkormányzatával való kapcsolat jónak mondható, a város akut problémáit a jegyző, illetve a polgármester az illetékes vezetőiken keresztül jelzik, melyre a kapitányság megpróbál a lehető leggyorsabban reagálni. Ezen területen jellemző probléma, hogy az önkormányzat felől érkező – bűncselekménnyel kapcsolatos - jelzések a legtöbb esetben több nappal, esetenként hetekkel az észlelést követően érkeznek meg, mely a sikeres felderítést sok esetben akadályozza.
30 VIII. ÖSSZEGZÉS ÉS FELADAT MEGHATÁROZÁS Dacára a rossz létszámviszonyoknak, a kedvezőtlen technikai feltételeknek a Kaposvári Rendőrkapitányság 2009-es évi tevékenysége jónak, sikeresnek mondható, melyben nagymértékben segítséget nyújtott Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, Közgyűlése, valamint a polgárőrség. Összegezve megállapítható, hogy a Kaposvári Rendőrkapitányság 2009. évben alapvető feladatait ellátta, a főbb célkitűzéseit megvalósította. A 2009-es tapasztalatok fényében 2010. évre az alábbi feladatokat és célkitűzéseket kell végrehajtani, illetve teljesíteni:
A 2010-es év legfontosabb céljaként jelölhetjük meg a nyomozáseredményesség javítását. A kiemelt bűncselekmények felderítési eredményessége terén tapasztalható negatív tendenciát is javítani kell.
A lakosság szubjektív biztonságérzetének javítása érdekében az állampolgárokat leginkább irritáló kis kárértékű bűncselekmények és szabálysértések számát vissza kell szorítani, illetve az ilyen jellegű bűncselekmények nyomozásának eredményességét javítani kell.
Folytatni kell a közterületi jelenlét fokozását, reagáló képesség javítását, el kell érni a rendőrség társadalmi megítélésének javítását, a szolgáltató rendőrség eszméjéhez történő közeledést. Ennek keretén belül növelni kell a térfigyelő kamerában rejlő lehetőségek kihasználását.
A 2009-es évben, toplistás körözöttek kézre kerítésében elért kiemelkedő eredményeket fenn kell tartani, törekedni kell a fokozottan veszélyes bűnözők társadalomból történő kivonására.
Az operatív munka területén nagyobb erőt kell fordítani a sorozat jellegű, kiemelt bűncselekmények felderítésére.
Törekedni kell a közlekedésbiztonsági helyzet, ezen belül kiemelten a baleseti helyzet további javítására, valamint a halálos balesetek számának csökkentésére. A nulla tolerancia elvének alkalmazásával együttműködve az adott közút kezelőjével el kell érni a nagyobb jogszabálykövetést, törekedni kell az automatikus jogkövetés elérésére.
Új típusú, agresszív baleset-megelőzési kampány szervezésével egész évben folytatni kell a lakosság megszólítását. Rá kell ébreszteni a közlekedésben résztvevőket a jogsértés következményeire, a jogkövetés előnyeire.
Kaposvár, 2010. január 31. Dr. Kemény Gábor r. alezredes kapitányságvezető
31 TARTALOMJEGYZÉK
I. Bevezetés ............................................................................................................................................................. 1 II. A bűnügyi helyzet értékelése .............................................................................................................................. 3 II.1. Az ismertté vált bűncselekmények száma. .................................................................................................... 3 II.2. A területi megoszlás bemutatása. .................................................................................................................. 3 II.3. Az ismertté vált bűncselekmények struktúrája .............................................................................................. 4 II.3.1 A vagyon elleni bűncselekményekről .......................................................................................................... 4 II.3.1.1. A betörésekről ..................................................................................................................................... 4 II.3.1.2. A gépkocsi lopásokról, feltörésekről ................................................................................................... 5 II.3.1.3. A zseb-, trükkös-, egyéb lopásokról ..................................................................................................... 5 II.3.2. A személy elleni bűncselekményekről ...................................................................................................... 7 II.3.3. A közrend elleni bűncselekményekről ....................................................................................................... 7 II.3.3.1. Garázdaság ........................................................................................................................................... 7 II.3.3.2. Magán-, közokirat hamisítás, visszaélés okirattal ................................................................................ 8 II.4. A gazdasági bűnözés helyzete, össz-bűnözésen belüli aránya. ...................................................................... 8 II.5. A szervezett bűnözés össz-bűnözésben betöltött aránya, egyes megnyilvánulási formái. ........................... 9 II.6. A bűncselekménnyel okozott kár vizsgálata, az okozott kár és megtérült kár aránya, elkövetési érték és értékbiztosítás aránya. .......................................................................................................................................... 9 II.7Az ismerté vált bűnelkövetők megoszlása (nem, kor, állampolgárság, előélet, egyéni illetve társas elkövetési alakzat, utóbbi típusai). ................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. II.8. Új elkövetési módszerek és eszközök megjelenése, a bűnüldözés várható főbb változásai ....................... 11 III. A bűnüldözői munka ....................................................................................................................................... 11 III.1. A felderítési eredményesség, az utólagos felderítések ............................................................................... 11 III.1.1. A felderítésben alkalmazott eszközök, a felderítés hiányának okai ...................................................... 11 III.1.2. A kiemelt bűncselekmények felderítési eredményessége .................................................................... 12 III.2. A bizonyítás eszközei, módszerei és törvényessége ................................................................................... 12 III.2.1. A revizorok tevékenysége................................................................................................................... 12 III.2.2. A tárgyi bizonyítás helyzete ............................................................................................................... 12 III.3. A földrajzi értelemben vizsgált bűnügyi fertőzöttség ................................................................................. 13 IV. A KÖZBIZTONSÁGI TEVÉKENYSÉG ....................................................................................................... 13 IV.1. A közterületi jelenlét mértéke, a közterületek és kiemelt idegenforgalmi területek biztonsága. ............... 15 IV.2. Rendezvénybiztosítások, a csapaterős tevékenység tapasztalatai, az együttműködés minősége a rendező szervekkel. .......................................................................................................................................................... 15 IV.3. A közlekedésbiztonság helyzete, abban bekövetkezett változások, annak okai…………………………16 IV.3.1 Baleseti helyzet ...................................................................................................................................... 17 IV.3.2. Közlekedési szabálysértések és bírságok .............................................................................................. 20 IV.3.3 Vízirendészeti tevékenység .................................................................................................................. 21 IV.4. A rendőri intézkedés jog és szakszerűsége, kényszerítő eszközök alkalmazásának gyakorlata, a rendk. események elbírálásának tapasztalatai. .............................................................................................................. 22 V. A közigazgatási jogkörben végzett munka ....................................................................................................... 22 V.1. A rendkívüli halálesetek vizsgálata ............................................................................................................ 22 V.2. Az eltűnt személyek száma, felkutatásra tett intézkedés ............................................................................ 23 V.3. Az igazgatásrendészeti tevékenység jellemzése ......................................................................................... 23 VI. A BŰN- ÉS BALESETMEGELŐZŐ MUNKA ............................................................................................. 25 VI.1. A bűnmegelőzési és ifjúságvédelmi tevékenységéről, a fiatalkori bűnözés alakulásáról .......................... 25 VI.2. Balesetmegelőzési tevékenység ................................................................................................................ 26 VII. EGYÜTTMŰKÖDÉS ................................................................................................................................... 28 VII.2. Rendőrség belső együttműködése a szolgálati ágak között ..................................................................... 28 VII.3. Állami ellenőrző szervek, társadalmi szervezetek, önkormányzatok és a rendőrség együttműködése. ... 28 VI. Összegzés és feladat meghatározás ................................................................................................................. 29 Tartalomjegyzék.................................................................................................................................................... 30
