KANDÓ KÁLMÁN KÖZLEKEDÉSI SZAKKÖZÉPISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS DR. BÉRES JÓZSEF KOLLÉGIUM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

KANDÓ KÁLMÁN KÖZLEKEDÉSI SZAKKÖZÉPISKOLA, GIMNÁZIUM ÉS DR. BÉRES JÓZSEF KOLLÉGIUM

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2011

A Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Béres József Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata Bevezetés A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Dr. Béres József Kollégium szervezetének felépítését, valamint működésének szabályait jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. [Kt. 40. § (1) bekezdés] Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: o a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény o a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet és az annak módosításáról szóló 32/2008. (XI. 24.) OKM rendelet o az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet o a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet o a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény o a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet o a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM-rendelet o a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló mindenkor hatályos törvények o az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény o a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény o a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény o a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM-rendelettel o a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet o a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet o a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM-rendelet o az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet o a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet o 275/2008. (XI. 21.) Korm. rendelet egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról o 31/2008. (XI. 24.) OKM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet módosításáról o 33/2008. (XI. 24.) OKM rendelet a nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott kiegészítő támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának rendjéről szóló 4/2008. (II. 19.) OKM rendelet módosításáról o 296/2008. (XII. 11.) Korm. rendelet a közoktatási diákigazolvány kiadásáról és használatáról 2

o 34/2008. (XII. 12.) OKM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításáról o 2008. évi CV. törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról o 2008. évi CX. törvény egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény, munkabér kifizetési rendjével összefüggő módosításáról o 36/2008. (XII. 23.) OKM rendelet az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok anyagi támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól o 321/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról o 323/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról o 347/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról o 354/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet módosításáról

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) célja, hogy meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatait, annak érdekében, hogy az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer megvalósítható legyen. Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára és egyéb foglalkoztatói valamint tanulói jogviszonyban álló tagjára nézve kötelező érvényű. A szabályzat egy példányát az igazgatói irodában, egyet a tanári szobában, egyet az iskola könyvtárában kell elhelyezni, nyilvánosságát pedig az intézmény honlapján keresztül kell biztosítani. Ugyancsak itt kerül elhelyezésre a Pedagógiai Program és az Intézményi Minőségirányítási Program (IMIP). A szülők, tanulók részére történő tájékoztatás módját az intézményi dokumentációkról A szülők szóbeli tájékoztatása című pont tartalmazza, illetve további információ kérhető az intézmény vezetőitől. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendjét az IMIP és a Belső Ellenőrzési Kézikönyv (BEK) tartalmazza. Iskolánkban a fenntartó döntése alapján teljesítménypótlék nem adható. Az intézményi bélyegzők lenyomatát külön nyilvántartás tartalmazza.

Az intézmény jogállása az alapító okirat szerint

3

AZ ISKOLA SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA A szervezeti egységek

Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei: 1. számú egység: szakközépiskola, gimnázium vezetője: általános igazgatóhelyettes 2. számú egység: szakmai képzés vezetője: gyakorlati oktatásvezető 3. számú egység: kollégium vezetője: kollégiumvezető Az eltérő tevékenységű szervezeti egységek munkáját az igazgató hangolja össze. Az intézményvezető pénzügyi, számviteli és a gazdálkodással összefüggő feladatait a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Gazdasági Igazgatósága Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Közgyűlésének 35/2009. (IV.29.) határozatával megállapított, 171/2009. (IX.25.), 37/2011. (II.24.), 60/2011. (IV.14.), 81/2011.(V.25.), valamint a 125/2011. (VI. 23.) határozataival módosított, egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratában foglaltaknak, a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Önkormányzat által fenntartott, önállóan működő költségvetési szervekben végzett háttérszolgáltatásoknak a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Gazdasági Igazgatóságához rendeléséről szóló a 80/2011. (V.25.) MKGY határozatban szereplő és a Gazdasági Igazgatósággal 2011. március 1.-én megkötött Együttműködési Megállapodásban foglaltak szerint hajtja végre.

4

Az intézmény szervezeti vázrajza: IGAZGATÓ

iskolatitkár általános igazgatóhelyettes

esti tagozat vezető

esti tagozatú oktatás pedagógusai

gyakorlati oktatásvezető

munkaközösségvezetők

pedagógusok

kollégiumvezető

nevelőtanár pedagógusok

szakmai képzés pedagógusai

szakmai képzés oktatói

Az intézmény vezetője Az intézményvezető át nem ruházható hatáskörei:  gyakorolja a munkáltatói jogokat,  kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása,  dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe,  egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében. Felelős:  a pedagógiai munkáért,  a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért,  a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,  a tanuló- és gyermekbaleset megelőzéséért,  a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért,  rendkívüli szünetet elrendelése, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás  vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható,  képviseli az intézményt. Az intézmény vezetője (igazgatója) személyében felelős:  a szakszerű és törvényes működésért,  az észszerű és takarékos gazdálkodásért,  a pedagógiai munkáért,  a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért,  a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,  a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért,  a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért,  a minőségirányítási program működéséért Az intézményvezető kiemelt feladatai:  a nevelőtestület vezetése;  a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése;  a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése;  a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása;  a diákönkormányzatokkal, illetve szülői szervezetekkel (közösségekkel) való együttműködés;  a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése;  a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása;  a tanulóbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása.

Az intézmény vezetése Az intézményvezető feladatait a pedagógiai, a szakmai, és a kollégiumi vezető-helyettesek közreműködésével látja el. A vezető-helyettesi megbízást – a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával – az intézményvezető adja. A megbízás visszavonásig érvényes.

Az általános igazgatóhelyettes a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy. A általános igazgatóhelyettes főbb feladatai:  irányítja a pedagógusok munkáját,  távolléte esetén helyettesíti az igazgatót Egyéb feladatait az SZMSZ függelékeként szolgáló szabályzatok, és munkaköri leírása határozza meg. A gyakorlati oktatásvezető felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy. A gyakorlati oktatásvezető főbb feladatai:  irányítja közvetlenül a szakmai képzés pedagógusainak és oktatóinak munkáját,  szervezi a szakmai gyakorlatokat és felelős azok koordinálásáért,  szervezi és koordinálja a szakmai vizsgákat Egyéb feladatait az SZMSZ függelékeként szolgáló szabályzatok, és munkaköri leírása határozza meg. A kollégiumvezető felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy. A kollégiumvezető főbb feladatai:  irányítja közvetlenül a nevelőtanár-pedagógusok munkáját,  felelős a kollégium munkájának szervezéséért. Egyéb feladatait az SZMSZ függelékeként szolgáló szabályzatok, és munkaköri leírása határozza meg. A vezető-helyettesek munkájukat az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. A vezetőség értekezletei Az intézmény vezetősége konzultatív testület, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató ezt szükségesnek látja. Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, operatív jellegű, rendszeresen hetente egyszer tartanak vezetői megbeszéléseket. Az értekezletekről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A vezetők értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. A vezetőség munkaközösségekkel való kapcsolattartását a havi rendszerességgel tartott kibővített vezetői értekezlet biztosítja.

7

A kibővített iskolavezetés tagjai:  az intézményvezető,  a vezető-helyettesek,  esti tagozat vezetője,  a szakmai munkaközösségek vezetői,  az intézmény közalkalmazottainak választott képviselője,  a diákönkormányzat pedagógusvezetője,  a szülői munkaközösség pedagógus vezetője. A (kibővített) vezetőség tagjai az értekezleteken kötelesek részt venni. Helyettesítés rendje Az iskolavezetés tagjai az igazgató utasítására, belső munkamegosztás révén gondoskodnak arról, hogy az épületben a tanítási idő alatt intézkedésre jogosult felelős vezető tartózkodjon. Az igazgatóhelyettesek benntartózkodási idejét az éves munkatervben – évenként megújítva – rögzíteni kell, és az iskola titkárságán, valamint a portán el kell helyezni. Az intézményvezető akadályoztatása esetén helyettesítését az igazgatóhelyettes látja el teljes felelősséggel. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az igazgató tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű, kivéve, ha a fenntartó másként intézkedik. Tartós távollétnek a két hét, illetve ennél hosszabb időtartam minősül. Az igazgató és helyettesei egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az igazgató által adott megbízás alapján történik. Ilyen megbízás hiányában: a kollégiumvezető, a gyakorlati oktatásvezető, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, majd a szakmai munkaközösségek vezetői (alfabetikus sorrendben: humán, idegen nyelvi, reál) látják el a helyettesítői feladatokat. Amikor iskolában esti tagozaton tanítás van (kedd, csütörtök), az a pedagógus felelős a tanulókért, aki órarend szerint utolsóként hagyja el az épületet. Amennyiben külső óraadó tartja az utolsó órát, a kollégiumban éjszakai ügyeletet tartó nevelőtanár felelős a tanulókért. A vezetők helyettesítését ellátó pedagógus felel a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működéséért, felelőssége, intézkedési jogköre – az intézményvezető eltérő írásbeli intézkedésének hiányában – az intézmény működésével, a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. A vezető helyettesítését ellátó pedagógus a vezető akadályoztatásának megszűnése után haladéktalanul köteles beszámolni a helyettesítés ellátása során tett intézkedéseiről. A vezető-helyettesek helyettesítése:  az általános igazgatóhelyettest: munkaközösség vezetői beosztású (az előbb felsorolt hierarchia alapján),  a gyakorlati oktatásvezetőt: az intézmény állományában lévő szakmai tanár,  a kollégiumi vezetőt: az adott napon legkorábban beosztott nevelőtanár beosztású, Ha a pedagógus betegség vagy egyéb ok miatt nem tudja az órarendben kijelölt óráját megtartani, az igazgatóhelyettes az alábbiak szerint gondoskodik az eseti helyettesítésről:  a pedagógust elsősorban azonos szakot tanító pedagógussal kell helyettesíteni, aki a helyettesített pedagógus tanmenete szerint – lehetőség szerint a helyettesített

8

pedagógussal egyeztetett módon – köteles a tananyaggal továbbhaladni; a pedagógus helyettesítése csoportfoglalkozás esetén a párhuzamos csoportok összevonásával is megszervezhető;  ha az eseti helyettesítés az előző pont szerint nem lehetséges, a távollévő pedagógus órája helyett lehetőség szerint az osztályban tanító másik pedagógusnak kell órát tartani, aki ilyenkor saját szaktárgyát tanítja, és saját tanmenete szerint köteles a tananyaggal továbbhaladni.  egyéb esetben az intézmény gondoskodik a tanulók pedagógiai felügyeletéről, ennek ellátására az intézmény bármely pedagógusa beosztható.  ha a pedagógus távolmaradása előreláthatóan az egy hónapot meghaladja, akkor az intézmény – szükség szerint az órarend módosításával – gondoskodik arról, hogy a távollévő pedagógust szakszerű helyettesítése megoldott legyen.

Az alkalmazotti közösség jogai A nevelési-oktatási intézmény alkalmazotti közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló munkavállalók alkotják. Az alkalmazotti közösség pedagógus munkakörben foglalkoztatottakból, valamint nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottakból áll. Az alkalmazotti közösséget a nevelési oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az alkalmazotti közösség akkor határozatképes, ha az intézmény dolgozóinak legalább kétharmada jelen van. Az alkalmazotti közösség döntési jogkörébe tartozik:  az intézményi közalkalmazotti tanács tagjainak és elnökének személyéről való döntés;  a minőségirányítási program elfogadása. Az alkalmazotti közösség véleményt nyilvánít arról, hogy támogatja-e az intézményvezetői beosztásra pályázó vezetői megbízását. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái különösen értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkatervben kell meghatározni, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni.

A nevelőtestület feladatai és jogai A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, - ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban.

9

A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik:  a pedagógiai program elfogadása,  az SZMSZ és a házirend elfogadása,  a tanév munkatervének jóváhagyása,  átfogó értékelések és beszámolók elfogadása,  a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása,  a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés  az intézményvezetői programok szakmai véleményezése,  a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,  a diákönkormányzat működésének jóváhagyása,  saját feladatainak és jogainak részleges átruházása, A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét:  a tantárgyfelosztás elfogadása előtt,  az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során,  az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni:  a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében,  a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában,  az iskolai felvételi követelmények meghatározásához,  külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek:  előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre,  egyes jogköreinek gyakorlását – kivéve a pedagógiai program, és a szervezeti és működési szabályzat elfogadását – átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre vagy a diákönkormányzatra. A különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy.

A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma jogszabályban meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök feladata az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni.

10

Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztály diákjai azokon a tanítási órákon, melyek eredményesebbek kisebb tanulólétszám esetén. (idegen nyelvi órák, számítástechnika órák stb.). A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére - melyek lehetnek különösen: szakkörök, érdeklődési kör szerinti csoport, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport házirendben meghatározottak szerint diákköröket hozhatnak létre, melyeknek meghirdetését, szervezését, működtetését a diákok végzik. Az intézmény a pedagógiai program céljainak megfelelő diákköri tevékenységeket támogatja. Ha a diákkör az iskola területén működik – előzetes kérelem alapján –, azt az intézmény igazgatója engedélyezi. A diákköri kérelemnek tartalmaznia kell:  a diákkör célját, a diákkör tagjainak nevét és osztályát,  a diákkör választott felelős vezetőjének nevét és osztályát,  a felügyelő pedagógus nevét,  az intézményben tartózkodás rendjét (időtartam, helyiségigény), Az igazgató a diákkör céljától és tevékenységétől függően, mérlegelési jogkörben engedélyezi a diákkör megalakítását, illetve az iskola épületének házirend szerinti használatát. Diákkör alakítása csak akkor tagadható meg, ha tevékenysége jogszabályba ütközik. Az intézményben működő diákkörökről nyilvántartást kell vezetni a (3) bekezdésben foglalt adatokkal. Az iskola, tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés, amelyet évenként 1 alkalommal össze kell hívni Ezen a diákközgyűlésen a tanulók diákképviselőt választanak. A diákközgyűlés a rendes közgyűlésen túl tervezett, illetve rendkívüli esetben is összehívható. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója, kollégiumvezetője kezdeményezheti. A diákközgyűlés - az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat döntése alapján küldöttközgyűlésként is megszervezhető. Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola, kollégium képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. A diákközgyűlésen a tanulók az iskola, kollégium életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az iskola vezetéséhez. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni, és meg kell hívni a fenntartó képviselőjét is. Azokban az ügyekben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetőleg amelyekben egyetértési jogot gyakorol, továbbá, ha a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, a meghívót - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - a határidő előtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére.

11

A diákönkormányzat A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A felkért nagykorú személyt az éves közgyűlésen kell – hozzájárulásával – megválasztani. A DÖK heti rendszerességgel megbeszélést tart, melyen diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus mellett az igazgató is részt vesz. A diákönkormányzat járhat el a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyekben. A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt:  saját működéséről,  a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,  hatáskörei gyakorlásáról,  egy tanítás nélküli munkanap programjáról,  az iskolai diákönkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve annak függelékét képező szabályzataival. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben:  jogszabályban meghatározott ügyekben,  az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor;  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor;  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor;  azon könyvek rendelésekor, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben;  a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:  a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál,  a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,  a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,  az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,  a tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iránti kérelem elbírálása elveinek meghatározásához,  a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához,  a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,  iskolai, diákönkormányzat véleményét tanuló fegyelmi eljárás során be kell szerezni,  a Minőségirányítási Program elfogadásához;  a Pedagógiai Program elfogadásához;  a tankönyvrendelés elkészítéséhez;  az intézményvezetői pályázatról,

12

 diákönkormányzat jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be. A véleményezési jog gyakorlása szempontjából a diákönkormányzat minősül a tanuló nagyobb közösségének. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, kollégium helyiségeit (klubszoba), berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola, egyébként rendeltetésszerű működését. Az iskola a DÖK által szervezett rendezvényeket köteles támogatni. A támogatás mértéke az éves költségvetés függvénye. A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, illetve ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában, a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja.

A szülői munkaközösség A közoktatási törvény alapján a szülők jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hoznak létre. Döntési jogot gyakorol a szülői szervezet:  saját szervezeti és működési rendjéről,  munkatervének elfogadásáról,  tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről,  a tankönyvrendelésbe olyan könyvek felvételekor, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben. A szülői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni:  az intézményvezetői pályázatról,  a minőségirányítási program elfogadásához. Az intézményben működik a szülői munkaközösség, amely képviseleti úton választott szülői szervezet. A szülői munkaközösség a tanulók szüleinek több mint 50%-a választotta meg, így ez a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. A munkaközösségbe minden osztály 3 főt delegál. A szülői munkaközösség tagja közül egy vezetőt választ, és a kapcsolattartó pedagógus vezetésével évente legalább két alkalommal, lehetőleg az osztályok szülői értekezleteit megelőzően megbeszélést tart. Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A szülői munkaközösséget az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként kétszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A szülői munkaközösség elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel, és tanévenként egyszer beszámol a nevelőtestületnek a szülői közösség tevékenységéről. A nevelési év rendjének munkatervi meghatározásához ki kell kérni a szülői szervezet (közösség) véleményét is. A szülői szervezet figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől, ezen ügyek tárgyalásakor a képviselő tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. Iskolaszék iskolánkban jelenleg nem működik.

13

A szülők szóbeli tájékoztatása Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. A szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként kétszer, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök (csoportvezető) vezetésével. A szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban (csoportban) nevelő-oktató új pedagógusokat is. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. A nevelőtestület tagjai heti 1 alkalommal szülői fogadóórát tartanak. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja fogadóórára. Ha gondviselő a fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. Az iskola biztosítja, hogy a szülők már az iskolaválasztás időszakában megismerkedhessenek az iskola pedagógiai programjával, nevelési és oktatási célkitűzéseivel, módszereivel, eszközeivel, valamint házirendjével. Ennek egyik eszköze a Felvételi tájékoztató, amelyet az iskola igazgatója jelentet meg minden év október 31-ig. A tájékoztatás másik fóruma a leendő kilencedik osztályos tanulóink szülei számára tartott megbeszélés, amelyet november és február hónapban tartunk az iskola pedagógiai programjáról. A nyílt hétre történő meghívást az általános iskolákon keresztül végezzük, az iskola felvételi tájékoztató kiadványát a nyílt hét előtt eljuttatjuk a szülőkhöz. A tájékoztatót az igazgató, a kollégiumvezető és az igazgatóhelyettesek tartják.

A szülők írásbeli tájékoztatása Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott ellenőrzőjében is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel kell ellátni: a szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján. Az érdemjegyek beírási kötelezettsége miatt a ellenőrzőt a tanulótól beszedni nem szabad a tanítás időtartama alatt. Az osztályfőnök 2 havonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja az ellenőrzőből hiányzó érdemjegyeket.

Az intézmény külső kapcsolatai Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és gazdasági szervezetekkel. A vezetők, 14

valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, meghívás vagy egyéb értesítés alapján. A kapcsolattartás formái és módjai:  közös értekezletek tartása,  szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel,  módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása,  közös ünnepélyek rendezése,  intézményi rendezvények látogatása,  napi szakmai tájékozódás személyesen vagy telefonon. Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel:  a fenntartóval, a Gazdasági Igazgatósággal,  a fenntartó által finanszírozott többi közoktatási intézménnyel,  a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel,  gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal,  nevelési tanácsadó szolgálattal,  a családsegítő központtal,  a történelmi egyházak szervezeteivel,  az intézményt támogató alapítványokkal,  egyházi és más fenntartású oktató-nevelő intézményekkel,  a patronáló cégekkel,  sportegyesületekkel.

A nevelőtestület és működési rendje A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott.

Az iskolavezetés és a nevelőtestület kapcsolattartásának rendje A kapcsolattartás fórumai, formái a különböző értekezletek. Ezek időpontját és témáját egy héttel az értekezlet megtartása előtt ki kell hirdetni a tanári hirdetőtáblán vagy az elektronikus levelező rendszeren keresztül. Nevelőtestületi határozat csak értekezleten születhet. Nevelőtestületi értekezletet kell összehívnia az iskolaigazgatónak, ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha az iskolai szülői szervezet, közösség, iskolai diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók képviselőjét meg kell hívni. A nevelő testület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. Az értekezletek tervezhető részét az intézmény éves munkatervében kell rögzíteni. A tanév tervezett értekezletei az alábbiak:  tanévnyitó értekezlet,  félévi és év végi osztályozó értekezlet,  őszi nevelési értekezlet  tavaszi nevelési értekezlet,

15

 tanévzáró értekezlet. Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. Értekezletet csak tanítási időn kívül lehet tartani, tanítási időben csak rendkívüli esetben az és csak az intézmény vezetője hívhat össze. Az érintettek részvétele kötelező, a hiányzóknak is kötelessége utólagosan tájékozódni (a vezetőség tagjaitól, munkaközösség vezetőktől, stb). Az igazgató vagy helyettesei a nevelőtestületet érintő kérdésekben tájékoztatót tarthatnak írásban vagy szóban. Az írásbeli tájékoztatás a tanári hirdetőtáblán, valamint az elektronikus levelező rendszeren keresztül történik. A szóbeli tájékoztatás nagyszünetekben lehetséges, de 15 percnél hosszabb nem lehet. Egy-egy osztályban tanító tanárok közössége félévenként legalább egyszer tanácskozik. Az osztályfőnöki és a szakmai munkaközösségek a munkatervükben meghatározott gyakorisággal, de tanévenként legalább két alkalommal tartanak ülést. A szakmai munkaközösségek vezetői havi rendszerességgel üléseznek.

A nevelőtestület döntései A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezletről tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában.

A nevelőtestület munkaközösségei Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek:  Humán munkaközösség o szakterülete: magyar nyelv és irodalom, történelem, társadalomismeret, művészeti ismeretek, médiaismeret, testnevelés  Idegen nyelvi munkaközösség o szakterülete: angol, német nyelv  Reál munkaközösség o szakterülete: matematika, fizika, kémia, földrajz, biológia, informatika  Szakmai munkaközösség o szakterülete: közlekedési, vámügyintéző, vasútüzemvitel-ellátó, logisztikai szakmai tantárgyak  Osztályfőnöki munkaközösség o szakterülete: osztályfőnöki tevékenység, szülői szervezet segítése

16

Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon - azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. A szakmai munkaközösségek feladatai:  fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát.  javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására,  szervezi a pedagógusok továbbképzését,  támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját,  összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert,  felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét,  összeállítja a vizsgák (érettségi-, különbözeti-, osztályozó-, javító-, szakmai-, stb.) feladatait és tételsorait,  kiírja és lebonyolítja a pályázatokat és a tanulmányi versenyeket.  végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat. A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és a szakmai fórumokon. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Tájékoztatást ad a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. A munkaközösség vezetők feladatai és jogai:  irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez  elbírálja, és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit,  ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé,  összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját,  beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről,  javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra.

A nevelőtestület feladatainak átruházása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített értekezletek időpontjában. A nevelőtestület – feladat- és jogkörének részleges átadásával – a következő állandó bizottságokat hozza létre tagjaiból:

17

Osztályfőnöki Munkaközösség Feladata: - a pedagógiai programban meghatározott nevelési célok és feladatok megvalósításának vizsgálata, - a tanulók neveltségi szintjének vizsgálata és értékelése, - konkrét javaslattétel a nevelés eredményessége érdekében. Tagjai: az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, és a különböző évfolyamú közösségek osztályfőnökei, Humán Munkaközösség Feladata: - a pedagógiai program alapján a humán érettségi tantárgyakban a követelmények megvalósításának vizsgálata, - a tanulók tudásszintjének évfolyamonkénti korrekt mérése és értékelése, Reál Munkaközösség Feladata: - a pedagógiai program alapján a reál érettségi tantárgyakban a követelmények megvalósításának vizsgálata,  a tanulók tudásszintjének évfolyamonkénti korrekt mérése és értékelése,   Szakmai munkaközösség  Feladata:  a szakmai és gyakorlati munka összehangolása, fejlesztése - együttműködés a MÁV és a VPOP illetékes szerveivel. Idegen nyelvi munkaközösség Feladata: - A nyelvi képzés és a nyelvvizsgára történő felkészítés A nevelőtestület alkalmi feladatra alakult munkacsoportja: A Fegyelmi Bizottság Feladata: a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek kivizsgálása. Elnökét alkalmanként az igazgató bízza meg. Tagjai: - az érintett tanuló osztályfőnöke,  a fegyelmi ügyben független pedagógus,  a tanuló által felkért pedagógus,  a diákönkormányzat képviselője.  

A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai A nevelőtestület a meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit:  a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása,  a taneszközök, tankönyvek kiválasztása,  továbbképzésre, átképzésre, való javaslattétel,  jutalmazásra, kitüntetésre, fizetésemelésre való javaslattétel,  a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése,  a szakmai munkaközösség vezető munkájának véleményezése.

18

MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK

A tanév helyi rendje A tanév szeptember hó 1. napjától a következő év augusztus hó 31.-ig tart, a szorgalmi idő június hó 30.-ig tart, az oktatási miniszter évenként rendelettel meghatározott keretein belül. A tanév helyi rendjét, programját a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat:  a nevelőtestületi értekezletek időpontjait,  az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját,  a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját,  a vizsgák (osztályozó-, javító-, különbözeti-, érettségi-, szakmai-) rendjét,  a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját - a miniszteri rendelet keretein belül,  a bemutató órák és foglalkozások rendjét,  a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét,  a tanórán kívüli foglalkozások rendjét. A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény házirendjének szabályait, a tűzvédelmi és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A házirendet, a nyitva tartás és a felügyelet időpontjait az intézmény bejáratánál ki kell függeszteni.

Az intézmény munkarendje A vezetőség munkarendjét úgy alakítja ki, hogy az igazgató és helyettesei közül valaki 700 órától 1600 óráig az iskola épületében tartózkodik. Az intézmény vezetője vagy vezetőhelyettesei heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend alapján kell kijelölni az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét – a hatályos jogszabályok betartásával – az intézményvezető állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait a vezető-helyettesek készítik el, és az intézményvezető hagyja jóvá. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. A vezető helyettesek tesznek javaslatot – a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével – a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak, valamint az intézményben dolgozó, de a Gazdasági Igazgatóság fennhatósága alá tartozó munkavállalók szabadságának kiadására.     

A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, a nevelő-oktató munkából, a tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll.

19

A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az általános igazgatóhelyettes állapítja meg, az intézményvezető jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az általános igazgatóhelyettes engedélyezi. A pedagógus az intézménybe történő beérkezését maga szervezi azzal, hogy köteles munkakezdése előtt 10 perccel a feladat végzésének helyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel kell korábban érkeznie. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy helyettesítéséről gondoskodni lehessen. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén – lehetőség szerint – szakszerűen kell helyettesíteni. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja, a pedagógiai, szakmai vezetők javaslatainak meghallgatása után. Az nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét az intézményvezető hagyja jóvá. Az nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét az intézményvezető állapítja meg. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 5 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról az igazgatót kell értesíteniük. A tanulók munkarendjét e szabályokon felül, az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteként kiadott „Házirend" határozza meg. A házirend szabályait a nevelőtestület – az intézményvezető előterjesztése után – az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. Az intézmény munkarendje a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: Az intézmény 630 órakor nyit. A tanulóknak a 715-től 1200-ig terjedő időszakban az iskolát csak kilépőkártyával lehet elhagyni a főbejáraton keresztül, melyet a portás nyit és zár. Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon hétfőtől csütörtökig 700 órától 1600 óráig, pénteken 700 órától 1430-ig tart. Az intézmény 1930 órakor zár. Az iskolával egy épületben lévő kollégium 2000 óráig tart nyitva. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt eseti kérelmek alapján. Tanulói ügyek intézésére hétfőtől csütörtökig: 800-tól 1600-ig, pénteken 800-tól 1300-ig van lehetőség. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva: minden szerda délelőtt 800 és 1200 óra között. Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban, órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben, az alábbiak szerint:

20

     

a napi tanítási idő 715-től 1425-ig tart, a fakultációs tanórákat 16 óráig be kell fejezni, indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el, a tanítási órák időtartama: 45 perc, az esti tagozaton 40 perc, az első tanítási óra reggel 715 órakor kezdődik, nulladik óra nem tartható.

Csengetési rend_nappali 1. 07.15 – 08.00 2. 08.10 – 08.55 3. 09.05 – 09.50 4. 10.05 – 10.50 5. 11.00 – 11.45 6. 11.55 – 12.40 7. 12.50 – 13.35 A tanév munkarendjétől függően heti 2-3 napon az OKJ-s képzéseken részt vevő tanulók számára délutáni oktatás van, mely a következő csengetési rend szerint folyik: Csengetési rend_OKJ 1. 13.15 – 14.00 2. 14.10 – 14.55 3. 15.05 – 15.50 4. 16.00 – 16.45 5. 16.50 – 17.35 6. 17.40 - 18.25 7. 18.30 – 19.15 Egyéb esetben rájuk is a Csengetési rend_nappali vonatkozik. Az esti tagozaton hetente három alkalommal van tanítás, délután 1400 órától 1910-ig. Csengetési rend_esti 1. 14.00 - 14.40 2. 14.45 - 15.25 3. 15.30 – 16.10 4. 16.15 – 16.55 5. 17.00 – 17.40 6. 17.45 – 18.25 7. 18.30 – 19.10 A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezetőhelyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza.

21

Az óraközi szünetek Az óraközi szünetek időtartama 10 és 15 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 5 perc. A szünetek ideje alatt a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére. Az étkezés ideje 1200 és 1400 óra között van. A dupla órák az igazgató engedélyével, az óraközi szünet eltolásával tarthatók, amikor a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsengetésig. Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rendszerint beosztott ügyeletes pedagógusok és diákok látják el. Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott igazgatóhelyettes a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. Tanulói ügyeleti rendszer segíti az ügyeletes pedagógusok munkáját, melynek szabályai a házirendben találhatók.

A kollégium munkarendje napi program: 600: 615: 630-650: 650-tól: 700-től: 800-1100: 1200-től: 1200-1345: 1400-1550: 1500-1550: 1600: 1600-1830: 1830-1900: 1900-2000: 1900-1950: 1955-től: 1900-2120 2120-2145: 2145-től: 2200: heti program: Hétfő: takarítás

a szolgálat ébresztése ébresztő tisztálkodás, reggeli, takarítás, a tanrend szerint indulás az iskolába szobaellenőrzés a szoba egy tanulójának részvételével ellenőrzés után folyamatos átvonulás az iskolába. kedden és csütörtökön a 13.B osztályosoknak a szobai tanulás ügyeletes tanár fogadja az iskolából hazaérkező tanulókat. ebéd egyéni, szabad és csoportos foglalkozások, kimenő a kijelölt felelősöknek kötelező takarítás a szobákban létszámellenőrzés szilencium, ahol a diákok felkészülnek a másnapi tanórákra. Ezek a foglalkozások minden kollégista tanuló számára kötelezőek! Vacsora pótszilencium – szükség esetén kimenő, ami érdem szerint adható létszámellenőrzés szabadfoglalkozások, további iskolai felkészülések, szobaszilencium, csoportfoglalkozások, korrepetálás, takarítás tisztálkodás ellenőrzés lámpaoltás

22

Kedd: diákköri foglalkozások Szerda: sportfoglalkozások, hitoktatás Csütörtök: sportfoglalkozások Péntek: hazautazás 1430 óráig Vasárnap: beérkezés 1800-2130. Szabadon választott programok a hét minden napján: Internet, számítástechnika szakkör, évfolyam-foglalkozások, színház- és mozilátogatás.

Ügyeletes szolgálatok az iskolában Tanítási órák szünetében az iskolában szintenként tanári ügyelet működik. Az ügyeleti beosztás rendje a tanári szobában és a folyosókon kifüggesztve található. A tanulók az ügyeletes tanár felszólítását kötelesek végrehajtani. A tanárügyelet célja a fegyelmi, a munkaés egészségvédelmi rendszabályok betartása, valamint iskolai tulajdon védelme. Az ügyeleti szolgálatot az iskolavezetés szervezi az arányos teherelosztást biztosítva. Az épület használatának szabályai Nyitásra jogosultak, kulccsal rendelkeznek - igazgató - gazdasági koordinátor - portás A kulcsok elhelyezése, nyilvántartása A kiadott bejárati kulcsokról a gazdasági koordinátor naprakész nyilvántartást vezet. A személyi használatra kiadott kulcsokat csak a nyilvántartásban szereplők vihetik haza.

Tanórán kívüli foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását  a tanulók közössége,  a szülői munkaközösség,  a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az intézmény vezetőjénél. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 15-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 30-ig választhatnak. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. Hiányzás esetén a tanóráról való hiányzás szabályait kell alkalmazni. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt.

Tanulószobai foglalkozások Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók tanulószobai ellátását. A jelentkezést szülői aláírással írásban kell jelezni a tanuló ellenőrzőjében.

Szakköri foglalkozások

23

A szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, valamint arra alkalmas szakember megléte esetén indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit elsődlegesen az iskola költségvetése biztosítja. Az intézményben a következő szakkörök működnek:  számítástechnikai  egészséges életmódra nevelés A kollégiumban működő szakkörök:  médiakör  vöröskeresztes kör  zöldkör

Önképzőkörök Az iskolában a következő önképzőkörök működnek:  művelődési,  művészeti,  ismeretterjesztő. Az önképzőkörök szakmai irányítását kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik a intézményvezető engedélyével és a működés feltételeinek intézményi támogatásával.

Énekkar Az énekkar célja a megfelelő adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Az iskola énekkara sajátos önképzőkörként működik, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Az énekkar vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár, működésének feltételeihez az intézmény támogatást nyújt.

Sportkörök A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésén túl, a sport megszerettetésére, a versenysport szempontjait is figyelembe véve sportköri foglalkozások és edzések tartására van lehetőség. Az intézmény lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági foglalkozásokon és versenyeken való ingyenes részvételre. Az iskola valamennyi tanulója a diáksport-egyesület tagja.

A könyvtár Az iskolai könyvtár célja, annak lehetővé tétele, hogy szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni.

24

Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét - a szervezeti és működési szabályzat függelékeként kiadott - gyűjtőköri szabályzat határozza meg. Az iskolai könyvtár nyilvános könyvtári feladatokat nem láthat el. Az intézmény könyvtárára vonatkozó főbb szabályok: A könyvtárat használhatja: - az iskola tanulói, - az intézmény valamennyi dolgozója. A könyvtárba beiratkozni folyamatosan lehet. A szolgáltatások igénybevételéről, a könyvtár használatának feltételeiről, a kölcsönzés idejéről a könyvtár használati rendje intézkedik.

Felzárkóztató foglalkozások Az intézmény biztosítja a korrepetálási lehetőséget, az igazgató által megbízott pedagógusok által, a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás céljából.

Versenyek és bajnokságok Az intézmény támogatja és elősegíti a diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvételét. Tanulóink az intézményi, a települési, a körzeti és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A tanulmányi versenyek megszervezését a általános igazgatóhelyettes irányítja.

Tanulmányi kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melyeknek fő célja - a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban - hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése. A kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. Engedélyezéséről az igazgató dönt. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. A tanulmányi kirándulások szervezésének szempontjai:  a szülőkkel szülői értekezleten kell egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit  költségkímélő megoldást kell választani,  a kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni, és írásban nyilatkoztatni a kirándulás költségeinek vállalásáról, A tanuló szociális helyzetétől, tanulmányi eredményétől függően a kirándulás költségeihez az iskola is hozzájárulhat. Erről az osztályfőnök javaslatára az igazgató mérlegelési jogkörben dönt. A kiránduláshoz osztályonként legalább 2 fő kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani.

A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok

25

A külföldi kirándulásokra az általános szabályokat megfelelően alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy:  tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz, - amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény - az igazgató engedélye szükséges.  kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be.  csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok nevét, a várható költségeket.

Egyéb programok, rendezvények szervezése Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges. Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt.

Tanfolyamok Igény esetén az iskola - vállalkozási formában - tanfolyamokat indíthat a tanulók érdeklődésének és a szaktanárok vállalkozásának függvényében. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kérheti a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért meghatározott térítési díj fizetendő.

A tanulók jogállása A tanulói jogviszony jelentkezés alapján, felvétel vagy átvétel útján történhet. A tanulói jogviszony létesítéséről, a felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanulók átvételének jogát az igazgató a nevelőtestületre ruházta át. A közoktatási törvény szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését, és a tanulói jogviszonyból következő jogokat és kötelességeket. Az iskola a tanulói jogviszony létesítését felvételi követelmények teljesítéséhez köti. Az intézmény a felvételi vizsgát nem tart. A felvétel követelményeit jelen Szervezeti és Működési Szabályzat függelékeként kiadott Vizsgaszabályzat tartalmazza. Az intézményben a tanulói jogviszony vizsgakötelezettséggel jár. A vizsgáztató bizottságokat az igazgató jelöli ki, melyeknek elnöke felelős a vizsgák jogszerű lebonyolításáért. Az intézményben lefolytatandó állami vizsgákat, az alapműveltségi és az érettségi vizsgát a központi vizsgakövetelmények szerint kell megtartani. Az állami vizsgák megszervezését, értékelését, lebonyolítási és ügyviteli rendjét az alapműveltségi és érettségi vizsgaszabályzatok határozzák meg.

26

A tanuló távolmaradásának igazolása A tanuló köteles részt venni a tanítási órákon és a választott tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az iskola hivatalos rendezvényein. A tankötelezettség szabályainak értelmében a tanulóknak betegség és egyéb ok miatti hiányzásukról (orvosi) igazolást kell hozniuk. Jelentős családi esemény miatt a tanuló hiányzásáról tanévenként 3 tanítási napig szülői igazolást az ellenőrzőbe kell bejegyezni. A hiányzás miatti tanulmányi elmaradást pótolni kell. A szülő előre tudott jelentős családi esemény bekövetkezésekor írásban előzetesen gyermeke távolmaradását kérheti. Az engedély megadásáról tanévenként az igazgató dönt, a tanuló tanulmányi előmenetele, magatartása, addigi mulasztásai alapján. Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak pótolnia kell az osztályfőnök által megszabott határidőig. Az iskola területe tanítási idő alatt csak kilépőkártyával hagyható el. A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztott órák heti összesítése után a hiányzások szülői és orvosi indoklását az osztályfőnök mérlegeli, és ennek függvényében igazolja a mulasztást. A késést is igazolni kell. A késések ideje – a házirendben foglaltak szerint – összeadható. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás idejét, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról. Ha a tanuló 715 után érkezik be az iskolába (reggeli késés) a portás felírja a nevét és az érkezés időpontját, majd jelzéssel él az osztályfőnök és az igazgató felé. A mulasztásokat igazoltnak kell tekinteni, ha a tanuló előzetesen engedélyt kapott a távolmaradásra, vagy azt hitelt érdemlően igazolja. Igazolatlan az a hiányzás, melynek indoklását az osztályfőnök hitelt érdemlő bizonyítás hiányában nem fogadja el. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésére az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt járhat el. Többszöri igazolatlan mulasztás esetén fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezhetik. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen  az általános műveltséget megalapozó szakaszban a 250 tanítási órát,  a szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák 20%-át,  egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %-át meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Harminc igazolatlan óra esetén külön kell rendelkezni az oktatási törvényre hivatkozva. Megszűnik a tanulói jogviszonya – tanköteles kivételével – annak, aki 30 tanítási óránál többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább kettő alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A tanulói jogviszony megszűnéséről az intézmény értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, továbbá minden esetben a tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes a Magyar Államkincstár (MÁK) regionális igazgatósága.

A tanulók elismerése Az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót, aki képességeit figyelembe véve:

27

    

tanulmányi munkáját kiemelkedően végzi, kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt ér el, jól szervezi és irányítja a közösségi életet tartósan, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végez,  egyéb módon hozzájárul az iskola jó hírnevéhez. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát és a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben kell részesíteni. Elismerés szóban és írásban adható. Az írásbeli dicséretet a ellenőrzőbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni. Az írásos dicséretek formái:  Szaktanári dicséret adható, ha a tanuló valamelyik tantárgyból kiemelkedő teljesítményt nyújt.  Nevelői dicséret adható, ha a tanuló valamely kollégiumi tevékenységben kiemelkedő teljesítményt nyújt.  Osztályfőnöki dicséret adható, ha a tanuló iskolai szintű eredményével vagy kiemelkedő közösségi munkájával az osztály elé példaként állítható.  Igazgatói dicséret adható, ha a tanuló megyei vagy városi szintű teljesítményével vagy kiemelkedő közösségi munkájával az iskola tanulói elé példaként állítható.  Nevelőtestületi dicséret adható a tanuló legalább három tárgyra kiterjedő kiemelkedő tanulmányi munkájáért, ha tanulmányi eredménye jeles és nincs jónál rosszabb osztályzata. Ehhez a dicsérethez jeles magatartás és példás szorgalomminősítés szükséges. Az egész tanévben kiemelkedő teljesítményű tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba is be kell vezetni. Az intézményi szinten kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók igazgatói és általános nevelőtestületi dicséretét a tanévzáró ünnepély nyilvánossága előtt oklevéllel kell elismerni. A dicséretes tanulókat, valamint a tanulmányi és kulturális versenyek győzteseit, az év tanulóját, az év sportolóját, az iskola jó hírét egyéb módon öregbítő tanulót könyv és tárgyjutalomban kell részesíteni. Könyvjutalmat (tárgyjutalmat) az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület adhat A csoportos dicsérettel rendelkező tanulóközösség tagjait az iskola jutalmazhatja oly módon, hogy a különböző iskolai rendezvényeken és kirándulásokon való részvételi költségek egészét vagy egy részét az intézmény fedezi. A végzős tanulók közül a legkiemelkedőbbek – akik a tanulóközösség elé minden tekintetben példaként állíthatók – teljesítményükért Kandó-plakett, kollégiumi munkájuk elismeréseként Béres-plakett jutalomban részesülnek, amelyet a ballagási ünnepségen vesznek át.

A tanulók fegyelmezése Azt a tanulót, aki  kötelességeit, a házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegi,  igazolatlanul mulaszt,  tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, megelőző jelleggel fegyelmi intézkedésben kell részesíteni. Az írásos fegyelmi intézkedések a következők lehetnek:  Szaktanári figyelmeztetés: magatartási illetve szorgalmi vétségért. Három szaktanári figyelmeztetést osztályfőnöki figyelmeztetés követ.  Nevelői figyelmeztetés: kollégiumi házirend megsértéséért.

28

 Osztályfőnöki figyelmeztetés: fegyelmezetlen magatartásért, egy-egy óráról való szándékos távolmaradásrét, tanóráról való ismétlődő késésért.  Osztályfőnöki intés: a kötelességek sorozatos elhanyagolásáért, 3-nál több igazolatlan óráért, iskolához méltatlan magatartásért, szorgalmi időben az iskola területének elhagyásáért, az iskola kötelező rendezvényeiről való indokolatlan távolmaradásért.  Igazgatói intés: a fentieknél súlyosabb rendbontásért. Igazolatlan hiányzás esetén a következő büntetéseket kell alkalmazni:  3 igazolatlan óra esetén osztályfőnöki figyelmeztetés  6 igazolatlan óra esetén osztályfőnöki megrovás  10 igazolatlan óra esetén igazgatói figyelmeztetés  10-nél több igazolatlan óra esetén fegyelmi tárgyalás. Az a tanuló, aki kötelességeit szándékosan és súlyosan megszegi – fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal – fegyelmi büntetésben részesítendő. A fegyelmi eljárás lefolytatására a Fegyelmi Bizottság jogosult. Az eljárás eredményeként kiszabható fegyelmi büntetés kiszabására a nevelőtestület jogosult. A felelősségre vonás eljárásmódjára nézve a közoktatási törvény rendelkezései az irányadók. Fegyelmi büntetés lehet: a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása; d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, iskolába; e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától; f) kizárás az iskolából. Tanköteles tanulóval szemben az e)-f) pontban meghatározott fegyelmi büntetés nem alkalmazható. A d) pontban szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A c) pontban meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményre és juttatásokra nem vonatkoztatható. A fegyelmi eljárás során a tanulónak joga van ahhoz, hogy meghallgassák, hogy védekezhessen, hogy a tárgyaláson a szülő vagy annak megbízottja jelen legyen. Különösen súlyos megítélés alá esik:  a lopás és nagy kárt okozó szándékos rongálás, testi sértés, társának emberi méltóságában való súlyos bántalmazása  az iskolában, vagy iskolai rendezvény előtt való bármi csekély mértékű szeszes ital fogyasztása,  az iskolán kívül szeszesital fogyasztása italmérő vagy más nyilvános helyen, (ezt 18 éven aluli kiskorúaknak a törvény tiltja)  kábítószerrel való bármilyen tudatos kapcsolat: (pl. annak birtoklása, továbbadása, árusítása, vagy fogyasztása)  10 igazolatlan óra  Az iskolán kívüli közösségi programokon az osztály vagy csoport engedély nélküli elhagyása (az eset súlyosságának figyelembevételével) A fokozatosság elve alapján az írásos intéseket szóbeli fegyelmező vagy írásos figyelmeztetéseknek kell megelőzni, kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali írásos intést tesz szükségessé. Az intézkedést hozó köteles a szülőt értesíteni az ellenőrző könyvön keresztül, valamint azt az osztálynaplóba beírni. Az igazgatói írásbeli intést az osztályfőnök kezdeményezi.

29

Az intézményre vonatkozó szabályok Az intézmény főbejárata mellett, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni. Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó személy köteles:  a közösségi tulajdont védeni,  a berendezéseket rendeltetésszerűen használni,  az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni,  az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni,  a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni,  a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani. Az intézményi és személyi vagyonvédelem érdekében zárva kell tartani a nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott tantermeket, szaktantermeket, szertárakat, tornatermi öltözőket és egyéb helyiségeket. A további rendszabályokat a házirend tartalmazza. Tanítási időben tanulói portai szolgálat működik, hétvégi, munkaszüneti napokon portás felügyel az intézmény rendjére és biztonságára. Az intézmény bármely dolgozója vagy tanulója által észlelt bármely rendkívüli eseményről értesíti az iskola igazgatóját vagy a kollégium vezetőjét, illetve az ügyeletes nevelőt. Felhívja a figyelmét a tapasztalt rendellenességre (tűzvagy balesetveszély, szándékos károkozás stb.) és kéri az azonnali intézkedést. Bombariadó vagy egyéb közvetlen veszélyt jelentő eseménynél az iskola igazgatója gondoskodik az épület azonnali kiürítéséről, melynek rendje megegyezik a tűzriadó tervben foglaltakkal. Egyidejűleg értesíti az érintett hatóságokat. A szaktantermeket a tanítási órát tartó szaktanár vagy az általa megbízott tanuló nyitja és zárja. A tantermek zárását tanítási idő után a gondnok, az épület nyitvatartási ideje után a portás ellenőrzi, az elektromos berendezések áramtalanításával együtt.

Belépés és benntartózkodás rendje az iskolával jogviszonyban nem állók részére A jogviszonyban nem álló személyek beléptetését a portai szolgálat végzi. Az ügyeletes portás kellő tájékozódása után léphetnek be és csak az ügyintézés, látogatás idejéig tartózkodhatnak az iskola területén. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját (hivatalos ügyintézés, tanfolyam), és az épületben tartózkodás várható időtartamát. Külső személyek még hivatalos ügyintézés keretében sem zavarhatják a tanítási órákat, foglalkozásokat. A tanítási idő alatt a látogató csak az aulában tartózkodhat. A jogviszonyban nem állók kötelesek betartani az iskola belső szabályzataiban meghatározott elvárásokat (dohányzás). Ha a portai szolgálat nem működik, az idegen személyek útbaigazítását az iskola dolgozói látják el.

Intézményi védő, óvó előírások A nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai a tanulóktól elkülönített, e célra kijelölt helyen dohányozhatnak. A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség szerint a tanórai, tanórán kívüli foglalkozás során, iskolai rendezvény előtt életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni

30

kell. Az ismertetés a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint iskolai rendezvény előtt az osztályfőnök, tanórai és tanórán kívüli foglalkozáson a foglalkozást tartó pedagógus kötelessége. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az iskolába – ha van szabvány – csak ennek megfelelő eszközök és felszerelések vihetők be. A pedagógus – az iskola szervezeti és működési szabályzatában, házirendjében meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével – viheti be az iskolai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. A tanuló az iskolában számítógépet és a nevelő-oktató munkához szükséges egyéb eszközt, berendezést csak a szaktanár felügyeletével használhat. A szaktanár felügyelete mellett sem használható azonban olyan eszköz, berendezés, amelyet jogszabály vagy az eszköz, berendezés használati utasítása veszélyesnek minősít.

A rendkívüli események, illetve a bombariadó esetén szükséges teendők Rendkívüli eseménynek minősül minden olyan esemény, amely az intézmény folyamatos tevékenységét veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősülnek különösen az alábbiak: Tűz, bombariadó, robbanás Rendkívüli időjárási viszonyok Téli időben a fűtési rendszer teljes leállása Árvíz, belvíz, földrengés, villámbecsapódás Épület falainak repedése, dőlése, tető jelentős sérülése, stb. Jelentős idejű áramkimaradás Fertőzés, mérgezés, járvány Ivóvíz (vízkészlet) szennyezettsége, mérgezése Közlekedés, szállítás leállása (pl. sztrájk, egyéb) Egyéb olyan események, melyek – várható vagy valós következményeire tekintettel – rendkívülinek minősülnek Rendkívüli események esetén az intézményvezető, illetve távollétében a helyettesítési rend szerinti ügyeletes tanár gondoskodik a szükséges intézkedések megtételéről a különféle szabályzatokban foglaltak szerint. Ha bármi olyan értesülés jut az intézkedésre jogosult személy tudtára, hogy az iskola épületében, vagy az iskola épületéhez közel robbanószerkezetet, vagy robbanóeszközt helyeztek el, illetve ilyen szerkezetet találtak, úgy az intézkedésre jogosult személy köteles bombariadót elrendelni. Nem jogosult mérlegelni az információ forrását, komolyságát. Haladéktalanul gondoskodik az érintett épület gyors és pánikmentes kiürítéséről, egyidejűleg haladéktalanul értesíti a rendőrséget és a tűzoltóságot a bombariadó elrendeléséről. A helyszínen köteles megvárni a kiérkező rendőrséget, tűzoltóságot és egyéb szakembereket, a szükséges tájékoztatást az épületről, a menekülési útvonalról, az épület felszereléséről számukra megadni. Bombariadó vagy egyéb előre nem látható ok miatt elmaradt tanórák pótlása Az elmaradt tanórákat az eseménytől számított egy hónapon belül pótolni kell. Elmaradt órának számít az a tanóra, amelynek legalább a fele (20 perc) nem telt el az épület elhagyásáig. Amennyiben az elmaradt órák száma három vagy annál több, a pótlásra új, külön, a hivatalos rendben nem szereplő napot kell kijelölni. Az új alkalom kijelölése az igazgató feladata. Amennyiben az elmaradt tanórák száma egy vagy kettő, ezek pótolhatók a rendes iskolai napokon. A pótló órák száma napi egynél több nem lehet.

31

Reklámtevékenység szabályai Gazdasági reklámtevékenység az iskola területén és az iskola honlapján tilos! Az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti, illetve kulturális tevékenységgel összefüggő reklámok a kialakított hirdetőtáblákon, az igazgató engedélyével elhelyezhetők. Az engedély nélkül kifüggesztett reklámanyagokat a portás köteles eltávolítani. A reklámhordozóknak a tanulók nevelési-oktatási céljainak minél eredményesebb megvalósulását kell szolgálni és segíteni. TILOS:  a szellemi, erkölcsi fejlődést károsító,  a fiatalkorúakra veszélyes, erőszakos helyzetet hangsúlyozó,  a dohány- és alkoholtartalmú reklámok elhelyezése. A kereskedelmi és napilapokban, televízióban, rádióban hirdetést közzétenni és nyilatkozni az intézmény nevében csak az igazgató jogosult.

Az intézmény vállalkozási tevékenysége A közoktatási intézmény bevétel szerzés céljából vállalkozási tevékenységet folytat, kihasználatlan kapacitása bérbeadás útján való hasznosítására. Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek, berendezéseinek bérbeadásáról - ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátását - a gazdasági vezető pályázati eljárás után javaslatot tesz a Megyei Közgyűlés Gazdasági és Vagyonbizottsága számára a megfelelő pályázó kiválasztására. A Megyei Közgyűlés határozatban dönt a pályázóról. Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni, hogy az évente felülvizsgálható, az intézmény változó feladatainak végrehajthatósága érdekében.

A helyiségek és berendezésük használati rendje Az alkalmazottak az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási és munkaidőben rendeltetésszerűen használhatják. Ha intézményi alkalmazottak nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánják venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényezni a használat céljának és időpontjának megjelölésével. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, szaktanárok jelenlétében. A szertárosi feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett diákkör keretében tartózkodhat az iskolában. Az intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az iskola, kollégium ellátja a tanulók felügyeletét párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.

32

A szaktermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, az ebédlőben - jól látható helyen külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza:  a szaktanterem típusa, neve,  a terem felelősének neve és beosztása,  a helyiségben tartózkodás rendje,  a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása,  a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása. További szabályokat a Munkavédelmi Szabályzat és függeléke tartalmazza. Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelései eszközeit a helyiségleltár szerint kell megőrizni. Bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata, elektronikus berendezések üzemeltetése, stb. csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Az intézmény berendezését, gépét csak engedéllyel, saját használat céljából lehet kivinni írásbeli engedély alapján. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírni. Az kiviteli engedély csak az igazgató és a gazdasági vezető együttes aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a gazdasági irodába kell leadni és iktatni.

Karbantartás és kártérítés A tantermek, szaktantermek, tornatermek és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért a gazdasági koordinátor felel. A meghibásodott eszközöket, berendezéseket a teremben elhelyezett „hibafüzetbe” való bejegyzés útján a karbantartó vagy a gazdasági koordinátor tudomására kell hozni, aki intézkedik azok megjavításáról vagy pótlásáról. Az intézményben, annak felszereltségében és a berendezési tárgyaiban okozott kárt a károkozónak meg kell téríteni.

A tanulók kártérítési felelőssége Az a tanuló, aki az intézménynek felróható magatartása révén kárt okoz, a kárt meg kell térítenie. A kártérítés mértéke:  gondatlan károkozásnál a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 50 %-át,  szándékos károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét nem haladhatja meg.

A hagyományápolás Az intézmény hagyományainak tiszteletben tartása, ápolása, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és tanulóközösség minden tagjának kötelessége. Az intézményi szintű ünnepélyek és nemzeti ünnepek: 33

 tanévnyitó ünnepség  október 23.  szalagavató ünnepség  március 15.  ballagási ünnepség  tanévzáró ünnepség Az osztályközösségek szintjén tartott megemlékezések:  október 6. az Aradi Vértanúk Napja  január 22. a Magyar Kultúra Napja  február 25. a Kommunizmus Áldozatainak Napja  április 16. a Holokauszt Áldozatainak Napja Az iskola névadójának személyével kapcsolatos rendezvények:  március hó a Béres-Napok rendezvényei  április hó Kandó-Napok rendezvényei Az intézmény hagyományos szórakoztató rendezvényei:  Mikulás ünnepség – az elsőévesek bemutatkozó műsora, disco  farsangi vetélkedő, disco  diáknapi rendezvények: főzés, sportversenyek, vetélkedők Az intézmény hagyományos túrái:  sítábor  sziklamászás  Tisza-túra

Jelképek Az intézmény címerének szimbólumai és a címer leírása: Vörössel és kékkel hasított, kerektalpú pajzs, a pajzs első mezejének felső harmadában aranyszínű "K" betű, az alsó harmadában aranyszínű "B" betű található. A pajzs második mezejének felső harmadában aranyszínű "K" betű, az alsó harmadában aranyszínű "J" betű található. A pajzsderék közepén nyitott könyv, rajta toll található. A könyv felett a Magyar Államvasutak jelképe nyugszik. A könyv alatt Záhony felirat fekete színű betűvel. Az intézmény zászlójának leírása: Mérete: 150 cm x 92 cm. Egyik oldalán kék mezőben aranyszínű betűkkel a Kandó Kálmán Közlekedési Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium Záhony felirat. A zászló másik oldalán kék mezőben a Magyar Köztársaság címere található. Az intézmény logójának leírása: Kör alakú, bordó alapon fehér, fekete szegéllyel díszített „KANDÓ” felirat, melynek betűtípusa nyújtott, térhatású valamint árnyékolt. Az intézmény ünnepélyein, a vizsgákon a pedagógusoknak az alkalomhoz illő, lehetőleg sötét ünneplő ruhában, a diákoknak az iskola egyenruhájában kell megjelenni. Ezeken az alkalmakon a lányok fehér blúzban és sötét szoknyában, a fiúk sötét nadrágban és fehér ingben jelennek meg és viselik az iskola logójával ellátott iskolai nyakkendőt. Érettségi vizsgákon a tanulók egyenöltözetben jelennek meg.

34

Az egészségügyi ellátás rendje Az intézmény heti 5 alkalommal a rendelési idő alatt orvosi ellátást biztosít a tanulók és az alkalmazottak részére a városi orvosi rendelőben. Az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki:  a tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése,  a könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése,  a gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése,  színlátás és látásélesség vizsgálat. A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja. Az orvosi vizsgálatokról nyilvántartást kell vezetni. Az osztályfőnökök feladata, hogy osztályuk tanulói az orvosi vizsgálatokon megjelenjenek. Az intézmény dolgozói és a vasútüzemvitel-ellátó szakos tanulók egészségügyi alkalmassági vizsgálatát a helyi üzemorvos végzi.

A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje A tanulók hetente az órarendben meghatározott számú testnevelés órán vesznek részt. Az egészséges tanulókat testnevelés órán való részvételről csak az iskolaorvos/háziorvos mentheti fel. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. A tanulók egy részének állapota indokolhatja, hogy a szakorvos könnyített vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő számukra, vagy teljes körű felmentést ad. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat - az orvosi mentesítésnek megfelelően nem kell végrehajtania. Kistérségünkben a gyógytestnevelő alkalmazása jelenleg nem megoldott. A gyógytestnevelésre utasított tanulók uszodajegyet kapnak, számukra így biztosítjuk az ellátást. Az iskolaorvos a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében az élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás) – osztályfőnöki órán, illetve igény szerint – felvilágosító előadásokat tarthat.

A tankönyvek és egyéb felszerelések kiválasztásának elvei A tankönyvek kiválasztásának elvei  A tankönyv legyen alkalmas a tantárgy tananyagtartalmának oktatására, biz tosítsa a szaktudományok megfelelő szintű, tudományos, hiteles, tárgyilagos feldolgozását, az ismereteknek az érintett korosztályoknak megfelelő pedagógiai módszerekkel történő közvetítését.  A tankönyv vagy tankönyvcsalád a Nemzeti alaptantervben meghatározott követelmények közvetítésén túl legyen alkalmas az érettségi vizsgára, ill. a szakmai vizsgára történő felkészítésre, felkészülésre. A 11. és 12. évfolyam tanulói számára kiválasztott tankönyv feleljen meg úgy a középszintű, mint az emelt szintű érettségi vizsga követelményeinek. Tartalmazza a mindkét vizsgaszintnek megfelelő ismeretanyagot, tipográfiailag jól elkülönítetten.  A tankönyv integrált módon töltse be az alábbi tankönyvi szerepeket: 35









 

o információs szerep: megfelelő mennyiségű ismeretanyag rendezett kifejtése, szemléltető és magyarázó, visszacsatoló részekkel kiegészített, o transzformációs szerep: a tankönyvekben olyan elemek is legyenek találhatóak, amelyek elősegítik a gyakoroltatást, a készségfejlesztést, o irányító szerep: a tankönyv biztos támpontot adjon az ismeretszerzés sorrendjéhez, o önképzésre, kutatásra ösztönző szerep: tegye lehetővé a tanulók számára, hogy önálló kutatásokat, kísérleteket végezzenek, ill. gondolkodásra, vitákra és további tanulásra késztesse őket. Biztosítani kell az önellenőrző módszereket is, A tankönyvpiac kínálatától függően úgy kell az egyes tantárgyak tankönyveit kiválasztani, hogy azok a 9. osztálytól a 12. osztályig azonos tankönyvíró vagy csoport művei legyenek, ezzel is biztosítva a tantárgyrészek egymásra épülését, logikáját, egységes stílusát. Nem célszerű, hogy tanulóink adott tantárgyat évenként más-más tankönyvből tanuljanak. A tankönyvek kiválasztásakor a tartalmi tényezőkön túl mérlegelni kell a könyv nyelvezetét, közérthetőségét, stílusát, a technikai kivitelezését, az esztétikai (tipográfia, grafikai szerkesztés, színdinamika), egészségügyi (betű méret, könyvsúly, könyvméret, nyomdafesték) követelményeknek való megfelelőségét, valamint az árát is. Az OM céltámogatásának felhasználásával, valamint más forrásokból megkezdjük az iskolai könyvtár tartós tankönyvekkel és segédletekkel (atlaszok, feladat- és szöveggyűjtemények, szótárak, albumok stb.) való ellátását, amelyek tartalmuk és kivitelük alapján alkalmasak arra, hogy több tanuló több tanéven keresztül használja. A kölcsönzésre szánt tartós tankönyveket az OM tankönyvjegyzéke alapján választjuk ki. A tankönyvrendelésbe azokat a könyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben, a szakmai munkaközösség, a szülői közösség és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével lehet felvenni. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. §-nak (4)-(6) bekezdése alapján intézményünk ingyenes tankönyvellátásban részesíti o a tartósan beteg vagy fogyatékos, o a három- vagy többgyermekes családban élő, o az egyedül álló szülő által nevelt nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulókat. A pedagógus csak olyan tankönyvet választhat, amely valamennyi tanulónak biztosítható.

Egyéb felszerelések kiválasztásának elvei:  A pedagógus csak olyan ruházati vagy más felszerelés beszerzését kérheti a tanulótól, amely nélkülözhetetlen a tanításban és rendszeres használata elengedhetetlen.  Tanítási év közben a tankönyvek, taneszközök, felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés csak akkor változtatható meg, ha ebből a szülőre nem hárul fizetési kötelezettség.  A szülői szervezet és a diákönkormányzat a ruházati és más felszerelések megvételével kapcsolatosan kiadási korlátozásokat szabhat meg.  A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, segédletekről, eszközökről és felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben szükség lesz.

36

A térítési díj és a tandíj fizetésének rendje Intézményünkben térítési díjat kell fizetni mindazon tanórán kívüli foglalkozás és egyéb pedagógiai szolgáltatás igénybevételéért, amelynek finanszírozását a fenntartó nem vállalta, de az iskola ezen szolgáltatásai a helyi szükségleteket elégítik ki. Térítési díjat kell fizetni az intézmény következő szolgáltatásaiért:  étkezés igénybevétele. A térítési díj befizetési módja A térítési díjakat és a tandíjat tanévkezdéskor kell megállapítani, tanév közben módosításra csak indokolt esetben van lehetőség. A tanulók a hónap 15. munkanapjáig befizetik az adott hónapra vonatkozó étkezési díjat a gazdasági irodában. Ebédet lemondani a gazdasági irodában lehet, személyesen vagy telefonon érvényes orvosi vagy szülői igazolás esetén. Betegség vagy egyéb ok miatti ebédlemondást csak a bejelentést követő naptól lehet figyelembe venni. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra jóváírja. A térítési illetve a tandíjkedvezmények iránti kérelmeket legkésőbb szeptember 30-ig, illetve február 15-ig kell írásban benyújtani az intézmény vezetőjének. A kérelmeket minden félévben meg kell újítani, azokat tanévenként kell elbírálni. A kérelem elbírálása külön jogszabály alapján történik. Ha a tanuló térítési díj fizetési kötelezettségének a határidőt követő 10. napig nem tesz eleget, ennek tényéről a gazdasági koordinátor a szülőt levélben tájékoztatja. Ha a szülő részéről nem tapasztal együttműködést, az intézmény vezetője értesíti az illetékes jegyzőt. A tandíj fizetési kötelezettség körébe tartozó szolgáltatásokat a közoktatási törvény határozza meg. A tandíj mértéke nem haladhatja meg tanévenként a szakfeladatra tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A fenntartó határozata alapján az igazgató dönt egyénenként a tanulmányi és szociális helyzettől függően, a tandíj részleges vagy teljes elengedéséről. Tandíjat kell fizetni a következő szolgáltatásokért:  OKJ-s képzésben a második vagy további szakmák megszerzéséért,  helyi igények alapján szerveződő tanfolyamokon való részvételért. Térítési vagy tandíjat teljes összegben csak akkor térít vissza az intézmény, ha a befizető egészségügyi okok miatt nem kezdte meg tanulmányait, vagy nem vette igénybe a szolgáltatást. Megkezdett tanulmányok esetén csak különlegesen indokolt esetben kerülhet sor visszatérítésre. Esti tagozaton évismétlő tanulóinkat képzési hozzájárulás fizetésére kötelezzük, melynek összege:  Évismétlés első alkalommal: 5.000 Ft/tanév  Adott évfolyam ismétlése második alkalommal: 10.000 Ft/tanév  Adott évfolyam ismétlése harmadik alkalommal: 15.000 Ft/tanév Ennek befizetésére az első negyedéves vizsga időpontjáig van lehetőség. Esti tagozatos tanulóink indokolt esetben a negyedéves beszámoló halasztását vagy ismétlését kérhetik a tagozat vezetőjétől. A halasztott, ismételt vizsga díja tantárgyanként 500 Ft. Az ennek befizetését igazoló szelvényt a vizsgán be kell mutatni.

37

Szociális támogatások Az intézményt támogató a Kandó Kálmán Középiskola Tanulóiért Alapítvány és a Dr. Béres József Kollégiumért Alapítvány szociális célra felhasználható összegéről és a támogatás módjáról – az osztályfőnökök, az évfolyamvezetők és az iskolai gyermekvédelmi felelős előterjesztése alapján – az alapítványok kuratóriumai döntenek tanévenként.

Záró rendelkezések Jelen szabályzat a fenntartó jóváhagyása napján lép hatályba. Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei a következők: 1.sz. függelék : Az intézmény házirendje 2.sz. függelék : Az intézmény vizsgaszabályzata 3.sz. függelék : Belső ellenőrzési szabályzat 4.sz. függelék : Ügyviteli és iratkezelési szabályzat 5.sz. függelék : Számviteli szabályzat 6.sz. függelék : Bizonylati szabályzat 7.sz. függelék : Házipénztár kezelési szabályzat 8.sz. függelék : Leltározási szabályzat 9.sz. függelék : Feleslegessé vált vagyontárgyak értékesítésének selejtezésének szabályzata 10.sz. függelék : Számviteli politika melléklet: számlatükör 11.sz. függelék : Eszközök és források értékelési szabályzata 12.sz. függelék : Számítástechnikai védelmi szabályzat 13.sz. függelék : Gazdálkodási szabályzat 14.sz. függelék : Munkavédelmi szabályzat 15.sz. függelék : Tűzvédelmi szabályzat 16.sz. függelék : Közalkalmazotti szabályzat 17.sz. függelék : A diákönkormányzat működési rendje 18.sz. függelék : A vezető-helyettesek munkaköri leírása 19.sz. függelék Élelmezési szabályzat

38

Záradék I. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2011. év augusztus hó 22. napján elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. ..................................................................................................................... ..................................................................................................................... Jóváhagyásra benyújtva. 2011. szeptember 8. P.H.

………………………………. igazgató

Záradék II. A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban a szülői munkaközösség – a jogszabályban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorolt, melynek tényét a szülői munkaközösség vezetője tanúsítja. .................................................................................................................... Záradék III. A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban a diákönkormányzat – a jogszabályban meghatározottak szerint – egyetértési jogot gyakorolt, melynek tényét a diákönkormányzat képviselői tanúsítják. .................................................................................................................... Záradék IV. A közalkalmazotti tanács képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a belső szabályzatok során véleményezési jogunkat gyakoroltuk. ………………………………………….. a közalkalmazotti tanács elnöke Záradék V. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény alapítója és fenntartója nevében jóváhagyom. Kelt: Záhony, 2011. év ..................................hó ..... ...nap. P. H. ............................................... ........................................…... 39

FÜGGELÉK Az iskolai (kollégiumi) könyvtárak működése (3. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez) Az iskolai (kollégiumi) könyvtár működtetésének szakmai követelményei 1. Az iskolai (kollégiumi) könyvtár alapkövetelményei: - legalább egy olyan, a használók által könnyen megközelíthető helyiség, amely alkalmas az állomány (állományrész) szabadpolcos elhelyezésére, és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására, - könyvtárostanár alkalmazása, - legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte, - szabadpolcos állományrész biztosítása, - tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása. 2. Az iskolai (kollégiumi) könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, amelyekre az iskolai (kollégiumi) nevelő és oktató tevékenységéhez szükség van. Az iskolai (kollégiumi) könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a dokumentumok kiadásához, a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel. 3. Az iskolai (kollégiumi) könyvtár kapcsolatot tart a többi iskolai (kollégiumi) könyvtárral, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik az iskola székhelyén működő közkönyvtárral.

Az iskolai (kollégiumi) könyvtár feladatai 1. Az iskolai könyvtár alapfeladata: - gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása, - tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról, - tanórai foglalkozások tartása, - az egyéni és csoportos helyben használat biztosítása, - könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését. 2. Az iskolai (kollégiumi) könyvtár kiegészítő feladatai lehetnek különösen: - tanórán kívüli foglalkozások tartása, - dokumentumok másolása, új ismerethordozók előállítása, - számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása, - tájékoztatás nyújtása az iskolai (kollégiumi) könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól, más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása, részvétel a könyvtárak közötti dokumentumés információcserében,  muzeális értékű iskolai (kollégiumi) könyvtári gyűjtemények gondozása, Az iskolai (kollégiumi) könyvtár működése

40

Az iskolai (kollégiumi) könyvtár gyűjteményét a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni. 3. A közoktatási intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni. 4. A szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni az iskolai (kollégiumi) könyvtár - könyvtárhasználóinak körét, - a beiratkozás módját, az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módját, - a szolgáltatások igénybevételének feltételeit, - a könyvtárhasználat szabályait, - a nyitva tartás, kölcsönzés idejét. 5. A szervezeti és működési szabályzatnak a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell hozni. 6. Az iskolai (kollégiumi) könyvtárban könyvtáros asszisztens az lehet, aki középiskolai végzettséggel és legalább középfokú könyvtárosi szakképesítéssel rendelkezik. A könyvtáros asszisztens a könyvtáros tanár irányításával közreműködik az állomány nyilvántartásba vételével, a raktári rend fenntartásával, az állomány megóvásával, a dokumentumok könyvtári szerelésével, adatbevitelével kapcsolatos feladatok ellátásában, továbbá elláthat minden olyan feladatot, amely megfelel a szakmai végzettségének. -

41