2011. október
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat játszótereinek lapja
XI. évf. 10. szám
Kalendárium
Mese
- Október - Őszhó
- Őszi mese
Zöld mozaik
Tudod-e?
- A vidra
- A sziklaugró pingvin
Ügyeskedj!
Programjaink
- Rejtvények, fejtörők
- Mit? Hol? Mikor?
A címlapot illusztrálta: Jusztusz Dóra
Kalendárium
OKTÓBER - ŐSZHÓ A szüret időpontja a 18–19. században hagyományosan meghatározott volt, valamilyen jeles naphoz kötődött – Szent Mihálytól (szept. 29.) Simon-Júdás (okt. 28.) napjáig. Az Alföld több vidékén Szent Mihály-napkor kezdték a szüretet. A Dunántúl nagy részén és Erdélyben Terézia (okt. 15.), a Balaton és Kőszeg vidékén Orsolya (okt. 21.), Tokaj-Hegyalján SimonJúdás (okt. 28.) napján. A kisebb szőlőkben a család ma is meghívott segítőkkel szüretel. A házigazda, a tulajdonos vendégül látja a szüretelőket étellel-itallal, a szőlőből, mustból kóstolót vihetnek haza. Nagyobb szabású mulatságokat, szüreti felvonulásokat hagyományosan a bortermő vidékeken rendeztek, az aratási szokásokhoz hasonlóan. A szüreti szokásokhoz hozzátartozik az evés-ivás, ének, tánc, szüreti felvonulások és bálok. Ezeknek formája, módja az elmúlt évszázadban tarka képet mutatott. A szüreti felvonulásokat a századfordulón, akárcsak az aratásit, miniszteri rendelettel egységesítették és szabályozták, mintául véve a 18–19. századi uradalmi szőlőmunkások szokásait. Az előző századokban a szüret idejére a törvénykezést is beszüntették. A szokás ünnepi jellege erőteljesebben érvényesült, mint e században. A szüreti hangulatot érzékelteti a múlt századi szatmári leírás részlete: „Hangzik a nóta, dalok, lövöldözés, röppentyűk látszanak a légpályán, rajgók a föld színén, öröm és vígasság van mindenütt, mint bortermő földekhez illik”. Mikor a szüret befejeződött, megtartották a szüreti bálokat. Külön az iparosok, a gazdalegények, a szegények. Szüreti felvonulást is rendeztek, választottak bírót, bírónét a legügyesebb csőszlányok, csőszlegények közül. A bíró kíséretéhez tartozott két pandúr, két kisbíró és két cigány. Az utóbbi kettő feladata volt, hogy cigánynak öltözve mókázzanak. A bíró és bíróné kocsiját a két pandúr kísérte lovon, mögöttük lányok ültek a kocsiban, virágkoszorúval díszített kosarakkal. A legények a lányok mellett lovagoltak. A szőlőben leszedtek annyi szőlőt, amennyi a bál-2-
terem díszítésére kellett. Nagy fürtöt készítettek, amit a fő helyre tettek. Ezt az éjszaka folyamán ellophatták, vagy a végén kisorsolták. A csőszlegények és -lányok feladata volt, hogy vigyázzanak a fürtre. A nagygazdák, iparosok szüreti bálján a húszas évektől stilizált „magyar ruhában” jelentek meg a lányok. Csőszbált Topolyán 1948-ban tartottak utoljára. Szüreti bálokat Kalotaszegen csak az alszegi falvakban tartottak. Október 6–20. között rendezték ezeket. A falvakban egy napra tűzték ki a szüret idejét. A szőlőbe az asszonyok ennivalót vittek. A zenészek végiglátogatták a szüretelő családokat. A legények a zenészekkel előbb hazaindultak a táncterembe, ahová csak azok a lányok mehettek, akiket a legények elhívtak. Reggelig mulattak. A második világháború óta a családok nem szüretelnek egyszerre, így a bált a szüret után két-három héttel tartják. Egy-egy család vállalja fel a rendezését, a gazdát bálkirálynak nevezik. Ketesden szőlővel díszítik fel a termet, a közepébe pedig nagy szőlőkoszorút függesztenek. Akinek sikerül szőlőt lopnia a koszorúból, bírságot fizet. Magyar ruhás csőszlányok és legények vigyáznak a szőlőkoszorúra. Egyházi ünnepek: október 1.: Lisieux-i Szent Teréz emléknapja október 4.: Assisi Szent Ferenc emlékezete október 7.: Rózsafüzér Királynőjének ünnepe október 8.: Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonyának ünnepe Jeles napok: október 1.: Zenei világnap; Az idősek napja október 4.: Az állatok világnapja október 6.: Az aradi vértanúk emléknapja október 12.: Az európai kultúra napja október 23.: Az 1956-os forradalom emlékezete október 31.: Takarékossági világnap
Kiadja a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Közép-Magyarországi Régiója Szerkesztő:Till Csaba n A lapot írták: Král Zsuzsa, Likmus Katalin, Mészáros Márta, Teráz Hajnalka nTördelő: Farkas Péter n Felelős kiadó: Győri-Dani Lajos n A NYOMDAI MUNKÁKAT A FOLPRINT GYORSNYOMDA VÉGEZTE
Kata Levélcím: 1033 Budapest III. ker., Miklós u. 32. Telefon: 1/388 - 87 - 60, 1/388 - 89 - 20 Fax: 1/368 - 42 - 83 E - mail:
[email protected] Weboldal: http://www.maltai.hu/tunderkert
A Kárpát-medence védett állatai: a vidra Fokozottan védett faj. Magyarország területén kiemelkedően sok vidra él, a természetvédelmi szakemberek hazánkat „vidranagyhatalomnak” tartják. Európa legstabilabb vidraállománya a hazai, ami többek között az Alapítvány a Vidrákért szervezet 1995-ben elindított országos vidramentő mozgalmának köszönhető. Mivel a vidra elsősorban a Dunántúl, Alföld és a Nyírség vizes élőhelyeinek, halastórendszereinek a közelében él, kiemelt veszélyeztető tényezőként szolgál a halastavak számának csökkentése, a vízszennyezés, vízpart közeli növények irtása, víz közeli autóutak építése. Hallottál már arról, hogy az óvatosan mozgó, rejtőzködő életmódot élő vidra nem alszik téli álmot? A víz alatti bejárattal is rendelkező szállását a víz fölé hajló fák tövében, maga ásta kotorékban készíti, de a nádasban is megbújhat. Idejének csak kisebb részét tölti a vízben táplálékszerzéssel és játékkal, inkább a vízparton pihen vagy a vackában alszik. A vidrakölykök születése is a táplálékban bővebb időszakhoz köthető, mely nagyban függ a környezeti feltételektől. A nőstény vidra 2 hónapos vemhesség után 1-4 szürke, vak kölyköt hoz a világra. A kicsinyeket 3 hónapos korukig szoptatja, 1 éves korig neveli őket, melyben a hím nem vesz részt. Tudtad, hogy kifejlett korukban hosszuk elérheti az 1-1,5 métert is? A kicsinyek az úszás és a vadászás csínját-bínját három hónapos koruktól tanulják meg az anyjuktól. Szürkülettől hajnalig vadásznak. Legfontosabb táplálékforrásuk a tenyér nagyságú hal, ennél nagyobbat csak akkor vesznek üldözőbe, ha kisebbet nem találnak, mivel nehezen tudnak vele megbirkózni. Éppen ezért a haltelelő tavakba bejutva jelentős kárt okoznak a halállományban. A hal mellett táplálékul a rák, kétéltű, pézsmapocok, gerinctelen állat, kagyló, vízben élő rovar, rovarlárva is szolgálhat. A kölykök 2-3 éves korukban válnak ivaréretté. A vidrák átlagosan 15 évig élnek. Természetes ellensége a vidrának a róka, mely inkább a kölykökre jelent veszélyt. Ha még nem olvastad, akkor olvasd el Fekete István Lutra című regényét, melyben a vidrák életmódjáról még többet megtudhatsz vagy látogass el a sok érdekes és új információt nyújtó Somogy megyei Lábod-Petesmalmi Vidraparkba (www.vidrapark.hu). Most pedig egy kis játékos fejtörésre hívlak téged!
A világörökség kincsei Magyarországon. Ugye felismered, mely épületet rejti az összekeveredett kép?
Írta és összeállította: Hajni A szeptemberi fejtörő megfejtése: 1. A BUDAI VÁRNEGYED; 2. A HALÁSZBÁSTYA
-3-
Ügyeskedj!
Keresd meg a virágok között elbújt madárkát! Ki is színezheted a képet!
Kösd össze a pontokat növekvő sorrendben!
Felismered a vonalak között megbújó állatot? Színezd ki!
-4-
Színezd ki a ponttal megjelölt részeket!
Színezd ki az ábrát az utasításnak megfelelően!
Összeállította: Zsuzsa
-5-
Zelk Zoltán: Őszi mese
Rajzolta: Szalai Réka
Egy magas fa legszélső ágán élt a kis falevél. Mostanában nagyon szomorú volt. Hiába jött játszani hozzá a szellő, csak nem vidult fel. – Miért nem hintázol velem? – kérdezte a szellőcske. – Láttam, most mindig egy kismadárral beszélgetsz. Ugyan, mennyivel mulatságosabb ő nálamnál? No, de találok én is más pajtást! A falevél erre sírva fakadt. – Ne bánts, szellőcske, tudhatnád, mennyire szeretlek, és láthatod, milyen szomorú lett a sorsom. Azelőtt reggelenként arany napsugárban fürödtem, és fecskesereg köszöntött vidám jó reggelt. Most se napsugár, se fecskék. Hová lettek? Miért hagytak el? Nézd az arcom, a nagy bánattól egészen megöregedtem, már ráncos is, az esőcseppek naphosszat elülnek benne! A szellő megsajnálta a falevelet. Megsimogatta, vigasztalta, de az zokogott, hogy leszakadt az ágról, és hullt a föld felé. Nem baj, ha meghalok – gondolta –, úgysem ér már semmit az életem. De a szellő nem hagyta kis barátját: szárnyára vette, s azt mondta: – Oda viszlek, ahová akarod! Merre repüljünk? De a falevél bizony nem tudta. Éppen akkor egy kismadár szállt a fára. Csodálkozott, hogy nem találja ott a falevelet; máskor már messziről integetett neki, alig várta, milyen híreket hoz. – Ott van a kismadár – ujjongott a falevél –, akivel beszélgetni láttál. Ő megígérte, hogy hírt hoz a fecskékről, talán már tudja is, merre kell utánuk menni! Odarepültek hát hozzá. A kismadár elmondta, hogy egyik pajtása látta, mikor a fecskék összegyűltek s elhatározták, hogy itt hagyják ezt a vidéket, s elindulnak a tengeren túlra. Azt beszélték: ott mindig aranyos napsugár ragyog. – Menjünk utánuk – könyörgött a falevél. A szellő nem kérette magát. Szálltak hegyen-völgyön, erdőkön, mezőkön, míg csak a tengerhez nem értek. Azon is átszálltak, mikor egy fecske suhant el mellettük. Rögtön észrevette a kis falevelet, aki több társával együtt olyan kedves házigazdája volt. Örömében gyorsan összehívta a fecskéket; de mire odaértek, a falevél már nagyon fáradt volt. Ott himbálózott a ragyogó napsütésben. A fecskék énekeltek, a napsugár mosolygott, a szellő duruzsolt. – Most már boldog vagyok - sóhajtotta a falevél, aztán álomba ringatta a tenger. Vers
Galambos Bernadett: Ősz az erdőn
-6-
Meseország ez az erdő! Levélhulló, porkergető. Játszik a szél, csupa sárga, piros, bordó játszótársa. Úgy szereti, megöleli, öleléssel táncba viszi. Perdíti és megforgatja, avartársaira rakja. Aztán újabb dalra zendít, hírül viszi, hírül hordja, ez a nóta, búcsúnóta. Meseország ez az erdő, s mire véget ér a nóta, felkészül a hideg télre, a kicsi sün, őz és róka.
Fésűs Éva: Őszi bújócska A nap az égen hunyni ment. Árnyékba bújt a tarka kert, magára húzott hűs avart, bogarat, lepkét eltakart. Ugrott a huncut gesztenye! A kosaramba ült bele, aztán a dión volt a sor; sötét pincébe bújt a bor.
Rajzolta: Szalai Réka
A vakond elásta magát, kaptárba tért a méhcsalád, a jó kis pók meg színezüst fonálon gyorsan elrepült. Tücsök sem szól a fű között kemencelyukba költözött, s mire a nap kikandikál, egy szál virágot sem talál..
Ne feledjétek, búvárkodjatok ti is! Ha különleges adatra bukkantok, írjátok meg a szerkesztőség címére, és az újságba is bekerülhet majd. Várom ötleteiteket!
Biztosan hallottátok már, hogy a pingvinek milyen gyorsan úsznak a vízben, míg a szárazföldön kicsit ügyetlenebb a mozgásuk. Azt azonban gondoltátok-e, hogy egy pingvinfajta úgy szökdécsel, akár a kenguru. Ők a sziklaugró pingvinek. A pingvinek 100 millió évvel ezelőtt veszítették el röpülő képességüket. Szárnyuk átalakult, inkább uszonyra vagy „kajakevezőre” hasonlít. Ezekkel éppen olyan elegánsan mozognak a vízben, mint a fókák. Mindegyik pingvinfajta a föld déli féltekéjén él, az Antarktiszig nyomulva előre. Egyik érdekes fajuk a Déli-sark körül, Ausztráliától Dél-Amerikáig honos. Ez a sziklaugró pingvin. A sziklaugró pingvin figyelemreméltó tulajdonsága sajátos járásmódja. A szárazföldön nem totyogó-kacsázó járással halad előre, mint a többi pingvin, hanem rugalmasan, páros lábbal ugrál, akár egy kis kenguru. Az évszaktól függően különféle tengeri állatokkal táplálkozik. Az esztendő bizonyos időszakaiban halat, máskor tengeri rákokat eszik. A pingvinek nem félnek az embertől, ha az ember belép a telepükre, a pingvinek közömbösek maradnak. A sziklaugró pingvin azonban dührohamában tombolva támad az emberre, felugrik rá és harap! Körbeforgathatják, de akkor sem ereszti el a ruhadarabot, amire egyszer ráharapott! Ha tehetitek, ti is nézzétek meg!
Színezd ki a képet!
Összeállította: Zsuzsa
-7-
Információk
LAJOS U.: Kézműves foglalkozás: hétfőnként, 16.00-tól (havonta egyszer népi játszóház) Régi magyar kártyajátékok: keddenként, 16.00-tól Origamis délután: péntekenként, 16.00-tól Rekordok napja: október 12. (szerda), 16.00-tól HUSZTI ÚT: Sportvetélkedő: péntekenként, 16.00-tól Családi délután: szombatonként, 10.00-tól KERÉK U.: Kézműves foglalkozás: hétfőnként, 16.00-tól Utazzunk el képzeletben a világ tájaira! (vetélkedő): szerdánként, 16.00-tól Társas klub: október 9., 16., 22., 29., 16.00-tól ZEMPLÉN U.: Zenebölcsi: csütörtökönként, 9.50-től Kézműves foglalkozás: csütörtökönként, 16.00-tól GYŰRŰ U.: Kézműves foglalkozás: szerdánként, 16.00-tól SILVANUS SÉTÁNY: Kézműves foglalkozás: péntekenként, 16.00-tól Baba-mama klub: szerdánként, 10.00-tól SOLYMÁR UTCA: Énekes-mondókás foglalkozás: keddenként, 11.00-tól PESTERZSÉBET - HÁRSFA SÉTÁNY Baba-mama klub: keddenként, 10.00-12.00-ig Dráma-játék: csütörtökönként, 16.00-tól
A programváltoztatás jogát fenntartjuk! -8-
M. 1.
Kedves Gyerekek! Színezzétek ki őszi színekkel ezeket a szép formájú leveleket s akasszátok fel az ablakba vagy mágnessel a hűtőre, és kész is az őszies hangulatú dekoráció otthonra. Jó munkát kívánok!
Zsuzsa
