2012. április
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat játszótereinek lapja
XII. évf. 4. szám
– „Meglocsollak kölnivízzel...” –
Kalendárium
Mese, versek
- Április - Szent György hava
- A húsvétról
Zöld mozaik
Tudod-e?
- A zselnicemeggy és a tavaszi hérics
- A húsvéti jelképek
Ügyeskedj!
Programjaink
- Rejtvények, fejtörők
- Mit? Hol? Mikor?
A címlapot illusztrálta: Szalai Zsófia
Kalendárium
ÁPRILIS - SZENT GYÖRGY HAVA Idén áprilisban ünnepeljük a húsvétot. A húsvét mozgó ünnep, melynek időpontját 325-ben a niceai zsinat a tavaszi napéjegyenlőséget (márc. 21.) követő holdtölte utáni első vasárnapban állapította meg. Így a húsvét április 22. és április 25. közé eshet. A húsvétvasárnapot megelőző virágvasárnappal kezdődik a húsvéti ünnepkör, ezt követi a nagyhét, húsvétvasárnap, húsvéthétfő és végül fehérvasárnappal zárul. Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékünnepe a húsvét előtti vasárnap, azaz virágvasárnap. Már a 7. század óta pálmát szenteltek ezen a napon. Nálunk ezt a barka helyettesíti. A virágvasárnapi barkaszentelés egyházi eredetű népszokás ugyan, de a szentelt barkát felhasználták rontás ellen, gyógyításra, mennydörgés, villámlás elhárítására. Virágvasárnaphoz két jellegzetes leányszokás kapcsolódott, de csak a magyar nyelvterület egy részén. Nyitra, Hont, Nógrád, Pest és Heves megye egyes községeiben gyakorolták a kiszejárást, kiszehajtást, és ennél is szűkebb területen, a Nyitra megyei Zoboralján ismerték, sőt néhol még gyakorolják a villőzés szokását. A kisze többnyire menyecskének öltöztetett szalmabáb, melyet kici, kiszőce, kicevice, banya néven is emlegettek. A lányok énekszóval vitték végig a falun, majd a falu végén vízbe vetették vagy elégették. A bábu a különböző magyarázatok szerint a tél, a böjt, a betegség megszemélyesítője lehetett. A villőzés fő kelléke a különböző nagyságú villőág, melyet felszalagoztak, esetleg kifújt tojásokkal díszítettek. Vicsápapátiban mondta egy asszony a villőágról, hogy az a „tavasz hírnöke, mentek a zöld ágban megmutatni, hogy jön a tavasz”. A nagyhét jeles napjai nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat. Nagycsütörtökön megszűnik a harangozás: „a harangok Rómába mennek” – a közismert szólás szerint, s legközelebb nagyszombaton szólalnak meg újra. A szertartásra hívogatás ezekben a napokban kerepeléssel történik. A kereplő gyerekek munkájukért adományt gyűjtöttek. Nagypénteken a protestáns vallásúak sem ettek húst. A Tápió menti falvakban a katolikusok étrendje: délben rántott leves és kifőtt tészta, vacsorára tej, aludttej, túró. A református pándiak ebédre tojást ettek és tejes ételt. A böjti tilalom nem terjedt ki azonban a pálinkaivásra. A Tápió
mentén mindenütt hangsúlyozták is a nagypénteki reggeli és délelőtti pálinkaivás fontosságát. Húsvétvasárnaphoz ugyancsak sokszínű hagyományok kapcsolódtak. Akárcsak más nagy ünnepen, ilyenkor nem főztek, a trágyát nem hordták ki az istállóból, nem söpörtek, varrni sem volt szabad. Nem hajtott ki sem a csorda, sem a csürhe, és nem fogtak be állatot sem. Húsvétvasárnap is fontos szerepe volt a víznek. Különféle magyarázatokat fűztek hozzá: Bukovinában úgy tartották, aki hamarabb merít vizet, az lesz a szerencsés. Húsvétvasárnapra virradóra történt a határjárás. E szokásnak egyházi külsőségei voltak, de célja a tavaszi vetések mágikus védelme volt és az, hogy a közösség fiatalabb tagjait megismertessék a határjelekkel. A víz tisztító, termékenységvarázsló erejébe vetett hit az alapja a húsvéti locsolásnak is. Valamikor vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték húsvét hétfőjét, ami utal a locsolás egykori módjára, tudniillik gyakran erőszakkal a kúthoz, vályúhoz hurcolták a lányokat, és vödörszám hordták rájuk a vizet. A szagos vízzel, kölnivel való locsolás és a locsolóversike újabb keletű szokás városon és falun egyaránt.
Egyházi ünnepek: április 1.: Virágvasárnap április 1-8.: Nagyhét április 8.: Húsvétvasárnap április 15.: Húsvét 2. vasárnapja április 22.: Húsvét 3. vasárnapja április 29.: Húsvét 4. vasárnapja
Jeles napok: április 1.: Bolondok napja április 11.: József Attila születésnapja A költészet napja Magyarországon április 22.: A Föld napja FELHÍVÁS! Kérjük, ajánlja fel adójának 1%-át a Magyar Máltai Szeretetszolgálat javára.
Adószám: 19025702 - 1 - 43 Köszönjük!
Kata Kiadja a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Közép-Magyarországi Régiója
-2-
A Tündérkert megjelenését Sólyom László, Magyarország korábbi köztársasági elnöke támogatja. Szerkesztő:Till Csaba n A lapot írták: Král Zsuzsa, Likmus Katalin, Mészáros Márta, Teráz Hajnalka nTördelő: Farkas Péter n Felelős kiadó: Győri-Dani Lajos n A NYOMDAI MUNKÁKAT A FOLPRINT GYORSNYOMDA VÉGEZTE
Levélcím: 1033 Budapest III. ker., Miklós u. 32. Telefon: 1/388 - 87 - 60, 1/388 - 89 - 20 Fax: 1/368 - 42 - 83 E - mail:
[email protected] Weboldal: http://www.maltai.hu/tunderkert
Az év fája 2012-ben: a zselnicemeggy Az Év fája programot az Országos Erdészeti Egyesület 1996-ban indította el azzal a céllal, hogy a kevésbé ismert hazai fafajokat bemutassa, népszerűsítse az érdeklődők számára. A zselnicemeggy hazánkban májusfa, büdöshárs, gyöngyvirágfa, kutyacseresznye néven fordul elő. Jelentősége inkább esztétikai jellegű. Egész Európában elterjedt, a Skandináv-félsziget északi csücskétől egészen a Balkán-félszigetig, de Észak-Afrikában, tengerszint felett 2200 méter magasan az Atlasz-hegységben is megél. Egyik legkorábban, lombfakadással egy időben virágzó fafaj, melynek virága erősen illatos. Keserédes gyümölcsét már a kőkorszaki ember is fogyasztotta, BelsőÁzsiában ma is készítenek belőle gyümölcslevet. Hazánkban síkvidékeken, elsősorban ártereken, láperdőkben, hegy- és dombvidékeken, patakok mentén jelenik meg, árnyéktűrő. Nagy a vízigénye és a faggyal szembeni hidegtűrő képessége, szereti a humuszban, tápanyagban gazdag talajt. Lombja gyorsan bomlik el, miközben nagy mennyiségű kalciumot juttat a talajba, így javítja a termőföld minőségét. Kérgét, mely feketésszürke színű, régen a gyógyászatban is felhasználták. Vizelethajtó, izzasztó hatású, de a reumás betegségek gyógyításában is szerepet játszott. A skandináv országokban kérgéből egyéb vegyi anyagok hozzáadásával szürke, sötétbarna és narancssárga gyapjúfestéket készítenek. Faanyagát, mely sárgás vagy vörösesfehér színű, a belsőépítészet és a csónakgyártás (rugalmas, könnyen hasítható, megmunkálható tulajdonságai miatt) ma is felhasználja.
Az év vadvirága 2012-ben: a tavaszi hérics A tavaszi hérics sztyeppnövény, nyári szárazsághoz jól alkalmazkodik. A boglárkafélék családjába tartozik. Hazánkban a Dunántúlon, kis számban az Alföldön, domb- és hegyvidékeken, napsütötte lejtőkön, lösz és homoki gyepeken, legelőkön, száraz sziklagyepeken, találkozhatsz vele. Márciustól május közepéig virágzik. Virágai nagyok, aranysárga színűek, és mivel magányosan fejlődnek, könnyen észrevehetőek. A beporzásban a méhek, legyek, terjesztésben pedig a hangyák segédkeznek. Erősen mérgező növény, ezért a legelő állatok sem fogyasztják, szárát még a széna közül is kiválogatják.
Védett, természeti értéke 2000 forint. Most pedig egy kis játékos fejtörésre hívlak téged!
Ugye felismered, mely, a Világörökség részévé nyilvánított helyre utalnak az összekeveredett képek?
-3A márciusi fejtörő megfejtése: A TOKAJI TÖRTÉNELMI BORVIDÉK
Írta és összeállította: Hajni
Ügyeskedj!
Kövesd a vonalat, és találd ki, melyik üregből indult el ez a húsvéti nyuszi!
Keresd meg az egyforma tojásokat! Színezd őket ugyanolyanra!
-4-
Írd a négyzetbe számjeggyel vagy jelöld vonalakkal, hány nyuszit látsz a képen. Színezd ki a balra fordulókat!
A két kép öt apró részletben különbözik egymástól. Keresd meg, és karikázd be az alsó képen az eltéréseket.
Összeállította: Zsuzsa
-5-
Tóth Anna: Húsvéti készülődés Egy kora tavaszi napon nyúl apóék jóízűen ebédeltek, amikor az anyóka szeme rátévedt a naptárra. – Nézd, apó! Mára ígértük a tyúkanyónak, hogy elhozzuk a húsvétra szánt tojásokat. Tüstént indulnunk kell, nehogy ránk esteledjen. Én hozom a tojástartót, te meg, légy szíves, hozd addig a szekeret. Amikor már jó ideig gyalogoltak, nyúl anyónak feltűnt, hogy nyúl apó mennyire szótlan. – Mi baj van, apó? Miért vagy ennyire Rajzolta:ÉgerCsenge csöndes? – Emlékszel, hogy tavaly az utolsó percig dolgoztunk, hogy elkészüljünk a tojásokkal? Annyira siettem, hogy elfelejtettem kimosni a festéket az ecsetekből. – Akkor bajban vagyunk apó. Nincs már annyi időnk, hogy elutazzunk a városba másikat venni. Törjük a fejünket, hogy mit csináljunk. Már sötétedni kezdett az ég, amikor elérkeztek a tyúkanyó óljához. – Jó estét, Kapirga. Ne haragudj, hogy ilyen későn értünk ide. Ugye nem adtad oda másnak a tojásokat, amit megrendeltünk? – Persze, hogy nem, hiszen minden évben hozzánk jöttök. Nézzétek, már minden tyúk elhozta a tojását, kivéve a kopasznyakút. Szegénykével a többiek már eddig is csúfolódtak, most meg rá kell várni. Gyertek, addig tegyük be a többi tojást a tartóba. Amikor végeztek, benéztek a tyúkólba , hogy elvihessék az utolsó tojást is. De a kopasznyakú csak ücsörgött szomorúan a kosáron, és látszott rajta a nagy igyekezet. – Nem baj, tyúkocska. Egy tojással több vagy kevesebb, nem hiszem, hogy számítana. – Kérlek, ne menjetek el. Így is bántanak a többiek, hogy ilyen csúnya a nyakam. Ha nem tudom odaadni nektek a tojást, elkergetnek az ólból, és földönfutó leszek. Nyúl anyóék nagyon megsajnálták a szegény kis kopasznyakút, és megbeszélték, hogy innen addig el nem mennek,
Lengyel népköltés Weöres Sándor fordítása
amíg az utolsó tojást is magukkal nem vihetik. Mire felébredtek, észrevették, hogy a kopasznyakú tyúknak nagyon jó a kedve. – Nézzetek csak ide! És lássatok csodát, amikor felállt a kosárról, olyan nagy és annyira szép, formás tojást láttak, amilyet eddig soha. Nyúl apóék kivitték a hatalmas tojást a szekérre, és igencsak kimelegedtek, mire be tudták helyezni a tojástartóba. Megköszönték a tyúkoknak a fáradozásukat, és amikor megfogták a szekér rúdját, hogy elinduljanak, rájöttek, hogy a nagy súlytól meg sem tudják mozdítani. – Várjatok egy kicsit – mondta a kopasznyakú tyúkanyó –, elszaladok az istállóba, és megkérem a lovat, hogy legyen a segítségetekre. Hamarosan jött is vissza egy szép, erős hátaslóval. – Üljetek fel ti is, apóka – nyerítette a paci –, nekem ez igazán nem teher. Az úton, miközben a patkók egyenletes kopogását hallgatták, megszólalt az anyó: – Hogy fogjuk ezt a rengeteg tojást megfesteni, ha még egy rendes ecsetünk sincsen? A többi nyuszitól sem kérhetünk, most nekik is sok a munkájuk. – Nem tudom, Fánika. De azt megígérem, hogy máskor jobban odafigyelek, hogy minden rendben legyen, mire jön a tojás festés ideje. Nemsokára elértek a házukhoz és megitatták a lovat, köszönetet mondtak a segítségért, és már éppen búcsúzni készültek, amikor a paci azt kérdezte: – Apóka! Van a háznál egy jó éles olló? – Persze, hogy van. Miért kell neked? – Hozd csak ki, majd meglátod. Amikor Gerzson papa megjelent az ollóval, a paci arra kérte, vágjon le egy tincset a farkából, ecsetnek! Nyúl apóék nagyon meghatódtak. Besiettek a házba, és még aznap nekiláttak a munkának. Néhány hét múlva megfestették az összes tojást, kivéve azt az egyet, amelyik olyan szép nagy volt, hogy nem tudták kiszedni a tartójából...
Ágai Ágnes: Húsvéti hívogató Kis bárányom, be-e-e, engedj engem beee! Meglocsollak kölnivízzel, jóllakatlak málnavízzel, nincs annál jobb eledel, rétre futok veled el. Madár ül a tojáson, harang kondul faágon!
Parton ül a két nyúl, kis nyúl, nagy nyúl, ugrabugrál, lyukba bujkál, bukfencet hány, fűbe turkál itt nyúl, ott nyúl, kis nyúl, nagy nyúl.
Rajzolta: Sebestyén Réka
Rajzolta: Kormos Gergő
Rajzolta: Éger Csenge
Rajzolta: Keresztényi Zsófia
-6-
Rajzolta: Kalmár Réka
Rajzolta: Newell Jacob
Ne feledjétek, búvárkodjatok ti is! Ha különleges adatra bukkantok, írjátok meg a szerkesztőség címére, és az újságba is bekerülhet majd. Várom ötleteiteket! Gondoltatok már arra, hogy húsvétkor miért pont a bárány, nyuszi, csibe szerepel az állatok közül a legtöbb képeslapon, rajzon? A bárány a legősibb húsvéti jelkép. Eredete az Ótestamentumban keresendő. A zsidók az Úr parancsára egy bárányt áldoztak fel, s annak vérével kenték be az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. Az Újtestamentumban Jézus jelképe. A jobbágyok húsvéti szolgáltatásai közé tartozott a bárány. Egykori központi szerepére utal az, hogy a XIX. század paraszti konyháiban bárányformájú cserép sütőedényeket találtak. Ma a legtöbb gyerek úgy tudja, hogy a nyuszi hozza a tojást. A húsvéti ajándékozó nyúl képzete a magyar nyelvterületen német földről honosodott meg a múlt században. Az ünnep termékenységgel kapcsolatos vonatkozására utalhat a nyúl szapora volta. Mivel éjjeli állat, a holddal mint a termékenység jelképével is kapcsolatba hozható. A nyúl és a tojás kapcsolatát a germán alvilágistennő legendájával is magyarázzák: a nyúl eredetileg madár volt, s az istennő haragjában négylábú állattá változtatta. A húsvéti ünnepkörben való szerepére a kutatók sem tudtak kielégítő magyarázatot adni. Egyes szakemberek egy tévedésre gyanakszanak: a német urak jobbágyaiktól húsvétra gyöngytyúkot kaptak tojásokkal együtt. A gyöngytyúk német neve: Haselhuhn, röviden Hasel. A félreértés abból eredhet, hogy németül a nyúl: Hase. A magyar népi kultúrában rigmust is találunk a tojást tojó nyúlról: „Tarka-barka kisnyulacska, / Hogy lehettél ilyen csacska? / Tyúk módjára fészket rakva / Tojást tojtál húsvét napra.” A kiscsibe a tojással együtt a megújulás jelképe.
Összeállította: Zsuzsa
Színezd ki a rajzot!
-7-
Információk
LAJOS U.: Kézműves foglalkozás: hétfőnként, 16.00-tól Kártya- és társasjátékok: keddenként, 16.00-tól Kreatív délután: csütörtökönként, 16.00-tól Húsvéti kézműves: április 5., 15.00-tól Séta a Margit-szigeten: április 15., 14.00-tól Tavaszi takarítónapok: április 25-26., egész nap (Ez idő alatt a játszótér zárva tart.) HUSZTI ÚT: Apró kezek kézművese: keddenként, 10.30-tól Sportóra: csütörtökönként és vasárnaponként, 16.00-tól Rajzklub: szombatonként, 10.30-tól Activity: április 21., 16.00-tól Sorverseny: április 28., 16.00-tól KERÉK U.: Utazzunk el képzeletben a világ tájaira! (vetélkedő): szerdánként, 16.30-tól Görhoki: szombatonként, 15.00-tól Kvízjáték: április 2., 16., 16.00-tól Húsvéti kézműves foglalkozás: április 7., 15.00-tól Egy perc és nyersz! (ügyességi játék): április 12., 17., 23., 16.00-tól Kirándulás a NOÉ Állatmenhelyre: április 21., egész napos ZEMPLÉN U.: Zenebölcsi: kedden, szerdán, 9.45-től Kézműves foglalkozás: keddenként, 16.00-tól GYŰRŰ U.: Kézműves foglalkozás: szerdánként, 16.00-tól (A további programokról az irodában lehet érdeklődni.)
SILVANUS SÉTÁNY: Anyukák kézművese: hétfőnként, 10.00-tól Babamasszázs: szerdánként, 10.00-tól Énekes-mondókás foglalkozás: csütörtökönként, 10.30-tól Kézműves foglalkozás: péntekenként, 16.00-tól SOLYMÁR UTCA: Labdás játékok: hétfőnként, 15.00-tól (A további programokról az irodában lehet érdeklődni.)
A programváltoztatás jogát fenntartjuk! -8-
M. 1.
Kedves Gyerekek! Húsvét alkalmából több elkészítendő lehetőséget kaptok. A nyuszit és kakaskát kiszínezése és kivágása után, a bevágott részeknél egybecsúsztatva tojásra tehetitek dísznek. A kör asztali díszt színezzétek ki, majd a figurák körüli körvonalakat vágjátok körbe és a szaggatott vonal mentén hajtsátok-állítsátok fel őket! Így térbeli asztaldíszt kaphattok. 3 színezővel is kedveskedtem nektek, melyekkel ti is szép ünnepet kívánhattok szeretteiteknek! Jó munkát kívánok!
Zsuzsa
M. 2.
