2012. február
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat játszótereinek lapja
XII. évf. 2. szám
– Értünk van a parádé... –
Kalendárium
Versek
- Február - Böjtelő hava
- A farsangról
Zöld mozaik
Tudod-e?
- A sün
- Farsangi bál vagy karnevál?
Ügyeskedj!
Programjaink
- Rejtvények, fejtörők
- Mit? Hol? Mikor?
A címlapot illusztrálta: Árvay-Vass Léna
Kalendárium
FEBRUÁR - BÖJTELŐ HAVA A farsang időszaka vízkereszttel, február 6-án kezdődik, és a húsvétvasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetével zárul. A farsangi szokások – többnyire február hónapban – a farsang végére, a farsang farkára összpontosultak, farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre. Mint minden jeles ünnephez, a farsanghoz is szervesen hozzátartoztak a jókívánságmondó és adománygyűjtő szokások. Igen változatosak e farsangköszöntők, melyek a magyar nyelvterületen mindenütt megtalálhatók voltak. Ilyenkor is igyekeztek biztosítani az elkövetkezendő esztendőre a jó termést, a szerencsét, az állatok egészségét és szaporaságát a kimondott szó mágikus erejével. A ma Szlovákiához tartozó Paláston régebben a felnőttek lepedőbe, medvebőrbe öltözve járták a házakat. Kolbászt, szalonnát vagy farsangi fánkot kaptak. A táncmulatságok legfőbb ideje a farsang volt. Ezek egy része a fonóban zajlott. „Farsangban legalább egyszer minden leány egy kevés lisztet vagy zsírt hoz, s az így összegyűlt készletből pogácsát sütnek, aztán táncolnak” – írta Reső Ensel Sándor a múlt században az agárdi fonóról. A Bódva vidékén a két világháború között batyus mulatságokat szerveztek a fonóban farsang keddjén. A lányok kolbászt és herőcét, a legények italt vittek. Kemenesalján sudri volt a munkavégző mulatság neve. Muzsikáról a legények, élelemről a lányok gondoskodtak. A farsangi mulatságoknak rendkívül fontos szerepük volt a párválasztásban. Az egész magyar nyelvterületen számos adat bizonyítja, hogy a lányok ilyenkor adták a legényeknek a bokrétát a kalapjukra. Az Ipoly menti falvakban a lányok már a farsang előtti héten küldték el a bokrétát a kiszemelt legénynek, amit általában a
lány keresztanyja vitt el. A bokrétát a legények farsangvasárnap a kalapjukra tűzték, így mentek el táncolni. A farsangi időjárásból is jósoltak a következő év termésére, termékenységére. Jászdózsán úgy tartották, ha húshagyókedden csillagos az ég, sok tojás lesz abban az évben. Berettyóújfalun a húsha-gyókeddi napsugár a bő esztendőre mutat. Február 19.: Zsuzsannanap. Ezen a napon azt várták, hogy megszólaljon a pacsirta, mert a tavasz közeledtét jelzi. Azt tartották, hogyha alacsonyan repül a pacsirta, akkor még hideg idő várható, de ha magasan száll, akkor közel a jó idő. Szentmártonkátaiak szerint, ha nem szólal meg a pacsirta, „befagyott a szája”, akkor a hideg idő még tovább tart. E naphoz kapcsolódó dramatikus játékok a felvidéki bányászok körében voltak népszerűek. Zsuzsanna-játékot lejegyeztek Magyarittebén (Bánság) is, ahol a nagyböjtben házról házra járva adták elő a helybeli református gyerekek az 1870-es években. Ebben a darabban szerepelt Zsuzsanna, Zsuzsanna férje, a két öregember, akik fürdés közben meglesték és hamisan bevádolták, hogy egy fiatalemberrel enyeleg, valamint a „bíró”, a „hajdú” és a „község”. Egyházi ünnepek: február 2.: Urunk bemutatása február 21.: Húshagyókedd február 22.: Hamvazószerda február 26.: Nagyböjt 1. vasárnapja Jeles napok: február 4.: Rákellenes világnap február 9.: A II. magyar hadsereg pusztulásának emléknapja – „a voronyezsi katasztrófa” (1943) február 14.: Valentin-nap február 25.: A kommunizmus áldozatainak emléknapja
Kata Kiadja a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Közép-Magyarországi Régiója
A Tündérkert megjelenését Sólyom László, Magyarország korábbi köztársasági elnöke támogatja. -2-
Szerkesztő:Till Csaba n A lapot írták: Král Zsuzsa, Likmus Katalin, Mészáros Márta, Teráz Hajnalka nTördelő: Farkas Péter n Felelős kiadó: Győri-Dani Lajos n A NYOMDAI MUNKÁKAT A FOLPRINT GYORSNYOMDA VÉGEZTE
Levélcím: 1033 Budapest III. ker., Miklós u. 32. Telefon: 1/388 - 87 - 60, 1/388 - 89 - 20 Fax: 1/368 - 42 - 83 E - mail:
[email protected] Weboldal: http://www.maltai.hu/tunderkert
A Kárpát-medence védett állatai: a sün Sünt látva, vagy róla hallva bizonyára neked is eszedbe jut Csukás István bűbájos verses meséjének főszereplője, a legkisebb sünkölyök, Sün Balázs. A népmesékben sündisznó vagy tüskésdisznó néven olvashatsz róla. Erdőkben, parkokban, ligetekben, kertekben találkozhatunk vele. Természetes ellensége a róka és néhány ragadozó madár, de legfőbb veszélyt az ember jelenti számukra. A sünök, mikor élelemszerzésre indulnak, méretükhöz képest nagy távolságot tesznek meg. Útjukat gyakran keresztezik autóutak, melyeken átkelni nem könnyű feladat. Különösen a szürkület és az éjszaka jelent veszélyt számukra, hiszen ilyenkor indulnak zsákmányszerző útra. Élelmük földigilisztából, csigából, különböző rovarokból, gyíkokból, tojásból áll. Ha kertetekbe beköltözik egy süncsalád, háláld meg a rovarirtásban nyújtott segítségét azzal, hogy nem háborgatod a fészkét, a kert egy nyugalmas szegletében lapos cserépedénybe teszel minden nap friss vizet és időnként megkínálod főtt tojással. A sündisznó szívesen befészkeli magát az avarba, farakások alá, komposztálóba. Ha veszélyt érez, gombóccá gömbölyödik és mindaddig úgy marad, míg a veszély el nem múlik. Számára az év egy aktív 6-7 hónapra és egy passzív téli álom idejére oszlik. Téli álom idején hőmérséklete megközelíti az 5oC-ot, pulzusa a nyári 200/percről 2-12-re csökken, légzése lelassul. Tavasszal, mikor a hőmérséklet tartósan 10oC fölé emelkedik, ébredezni kezd. Ekkorra zsírtartalékának nagy részét már felemésztette, bőre szinte lötyög rajta. Legfőbb dolga a táplálékkeresés, hiszen néhány hónap alatt meg kell erősödnie annyira, hogy újra vastag zsírpárnát tudjon növeszteni, aminek segítségével a következő telet is átvészeli, tömege ekkor elérheti a 1500-2000g-ot. A nőstény évente kétszer, alkalmanként legfeljebb hét pici, csukott szemű, fehér, puha tüskés sünt ellik. A kicsik két hét elteltével kezdenek látni, tüskéik ekkorra megkeményednek és besötétednek. Első útjaik alkalmával mamájukkal éles, füttyszerű hanggal tartják a kapcsolatot. Vigyázz rá, hogy valóban megélhessék a 10. „születésnapjukat”! Most pedig egy kis játékos fejtörésre hívlak téged!
Ugye felismered, mely, a Világörökség részévé nyilvánított helyet rejtik az összekeveredett képek?
-3A januári fejtörő megfejtése: BAZILIKA ÉS ÓKERESZTÉNY SÍRKAMRA (PÉCS)
Írta és összeállította: Hajni
Ügyeskedj!
Keresd meg a kakukktojást minden sorban és húzd át!
Mi az, ami nem illik a polcra? Húzd át őket!
-4-
Párosítsd össze a figurákat a hozzájuk tartozó árnyképpel!
Összeállította: Zsuzsa
Párosítsd a meseszereplőket a hozzájuk tartozó tárgyakkal!
-5-
Versek
Háttér: Keresztényi Zsófia
Farsangi rigmusok
Rajzolta: Sebestyén Réka
Közhírré tétetik a farsangi ünnep most elkezdődik. Ide gyűjjön apraja, nagyja, aki a maskarákat látni akarja! Aki itt van, haza ne menjen, aki nincs itt, az is megjelenjen!
Téli táj, havas báj, Csend csenő manócska. Tipegő-topogó Talp alá valócska. Csepp kristály hulldogál. Zeng zenés dalocska, Ripegő-ropogó Farsang báli nóta. Csörge' fánk, kis falánk, Porcukor halmocska, Kipegő-kopogó Jelmezes forgócska.
Elmúlik a rövid farsang, búsulnak a lányok, ettől a sok búsulástól ráncos az orcájuk! Szita, szita, péntek, vége van a télnek, kikeletet köszönteni jönnek a népek. Jer, jer kikelet, seprűzd ki a hideget, ereszd be a meleget, dideregtünk eleget!
Mentovics Éva: Tél kergető Itt van a farsang, készül a fánk. Hatalmas móka vár itt ma ránk.
Jankovich Ferenc: Az egyszeri-kétszeri fánk
Gazdag Erzsi: Itt a farsang Itt a farsang, áll a bál, keringőzik a kanál, Csárdást jár a habverő, bokázik a máktörő.
Pattog a tűz, és serceg a zsír, mindenki ehet, amennyit bír.
Dirreg, durrog a mozsár, táncosra vár a kosár, A kávészem int neki, míg az őrlő pergeti. Heje-huja vigalom! habos fánk a jutalom. Mákos patkó, babkávé, értük van a parádé.
Tűnjön el innen végre a tél, ropja a táncot aki csak él!
Fánkot sütött nagyanyánk... Volt öröm! Egy üst zsír feketéllett a tüzön. De amikor kezdett duzzadni a fánk, Nagyanyó kiált: „Elfogyott a fánk!” Se fánk – se fánk... Szaladtam én a szerbe szívesen, de ott sem volt biz egy sziporka sem... Holott kezdett már esteledni ránk. Ott a sok fánk, és nem volt semmi fánk! Se fánk – se fánk... Mit csináljunk? Gyomrunk is korgott, Csak szipogattuk a finom szagot. Nyálunk kicsordult, fényesült a szánk: csak hűlt a fánk, és parázslott a fánk... Se fánk – se fánk... „Átfutok a szomszédba!” – mondtam én... „Jaj, úgy röstellem” – húzódott szegény, és nagyokat zötyögött nagyanyánk: „Itt egy garmada fánk, és semmi fánk...” Se fánk – se fánk...
Jöjjön a napfény, süssön le ránk! Addig is együnk, fogyjon a fánk!
Hát akkor mi legyen a vacsoránk? Zsíros kenyérhez volt sónk, paprikánk. Nem oly finom volt, mint valami fánk, de került másnap jó akáca fánk, S irral-pirral mégis kisült az egyszeri-kétszeri fánk. Rajzolta: Éger Csenge
-6Rajzolta: Kalmár Réka
Rajzolta: Tornay-Csomor Viktória
Ne feledjétek, búvárkodjatok ti is! Ha különleges adatra bukkantok, írjátok meg a szerkesztőség címére, és az újságba is bekerülhet majd. Várom ötleteiteket! Február a farsang hónapja. Farsangi bálon biztosan részt vesztek ti is az iskolában vagy óvodában. Mi a különbség (ha van egyáltalán) a farsangi bál és a karnevál között? A világon mindenhol rendeznek karneválokat, egyes országokban azonban élénkebben élnek a szokások és hagyományok, másutt kevésbé. Szerencsére az emberek kíváncsisága erősíti a hagyományok őrzését, ápolását. Nem véletlen tehát, hogy napjainkban épp oly divatos szokás karneválra menni, mint ahogyan a múlt évszázadokban is az volt. A karnevál eredete A carnevale szó a carne, vagyis hús szóból vezethető le, hiszen a karnevál időszaka a böjt előtti időszak. Eredetileg maga a fogalom húshagyókeddet jelölte. A „carne vale” jelentése: ég veled hús. A hús szó azonban nem csak a keresztény ünnep böjtmegelőző jellegére utal, hanem a farsangi eszem-iszomra is. Ilyenkor ugyanis rengeteg hús (disznó, marha, csirke) fogyott. A karneválnak a Dionüszosz-ünnepekkel való rokonítása is ismeretes, ugyanis az ókori görögöknél volt egy olyan Dionüszoszünnep, ami éppen a mai farsangi időszakkal esik egybe. Ez az ún. kis dionüszia. A falvakban ezt december-január között ünnepelték. Az ekkor rendezett vidám mulatságokat hangos, álarcos felvonulások kísérték. A középkorban is tovább éltek ezek az álarcos, állatjelmezes felvonulások. A reneszánsz Firenzében az álarcosbálok védnöke maga a városállam Medici-uralkodója, Lorenzo il Magnifico volt. A mai napig őrzi ezt a hagyományt a velencei karnevál, amely külföldről is nagyon sok látogatót vonz. A velencei karnevál mellett Európa egyik legnagyobb hagyományú karneváli felvonulásának Belgium ad otthont. A karnevál a nemzeti színekbe öltözött férfiak felvonulásával kezdődik. Gazdagon díszített öltözetüket szalmával tömik ki, így kicsit ijesztő hatást keltenek. Derekuk és bokájuk körül csengőkkel, hipnotikus állapotban táncolva vonulnak az utcákon. Később felsőruhájuktól megszabadulva csipkegallérra és hosszú, strucctollal díszített kalapra váltanak. A karneváli felvonulás 24 órán át tartó, pezsgővel és sörrel való mulatozásba megy át mindenki nagy örömére. A fentiekből láthatjátok, hogy a karnevál és farsangi bál édestestvérei egymásnak! Jó bálozást, akarom mondani karneválozást kívánok!
Összeállította: Zsuzsa Színezd ki a maszkot! -7-
Információk
LAJOS U.: Farsang: február 10., 15.00-tól Kézműves foglalkozás: hétfőnként, 16.00-tól Kártya- és társasjátékok: keddenként, 16.00-tól Diavetítés: szerdánként, 16.00-tól Kreatív délután: csütörtökönként, 16.00-tól Origami: péntekenként, 16.00-tól HUSZTI ÚT: Sportóra: február 9., 23., 16.00-tól Farsang: február 11., 14.00-tól Apró kezek kézművese: keddenként, 10.30-tól Kézműves foglalkozás: február 2., 16., 16.00-tól Diafilmvetítés: szombatonként, 16.30-tól KERÉK U.: Társas klub: február 18., 25., 16.00-tól Diafilmvetítés: február 12., 26., 16.30-tól Kézműves foglalkozás: hétfőnként, 16.00-tól Utazzunk el képzeletben a világ tájaira! (vetélkedő): szerdánként, 16.00-tól ZEMPLÉN U.: Baba-mama klub: február 8., 15.00-tól Farsang: február 10., 15.30-tól Zenebölcsi: kedden, szerdán, 9.45-től Kézműves foglalkozás: keddenként, 16.00-tól GYŰRŰ U.: Kézműves foglalkozás: szerdánként, 16.00-tól (A további programokról az irodában lehet érdeklődni.)
SILVANUS SÉTÁNY: Anyukák kézművese: hétfőnként, 10.00-tól Babamasszázs: szerdánként, 10.00-tól Énekes-mondókás foglalkozás: csütörtökönként, 10.30-tól Kézműves foglalkozás: péntekenként, 16.00-tól SOLYMÁR UTCA: Filmklub: február 11., 15.00-tól Kézműves foglalkozás: február 14., 28., 15.30-tól Labdás játékok: hétfőnként, 15.00-tól (A farsang időpontjáról az irodában lehet érdeklődni.)
PESTERZSÉBET - HÁRSFA SÉTÁNY: Kreatív dráma csoport: szerdánként, 16.00-17.30-ig Baba-mama klub: keddenként, 10.00-12.00-ig
-8-
A programváltoztatás jogát fenntartjuk!
M. 1.
Kedves Gyerekek! Rajzoljátok meg a bohóc hiányzó részeit, majd színezzétek ki a ruháját vidám, élénk színekkel. Rajzoljátok mintásra a nadrágját és a felsőjét! Legyen mókás a haja, vidám a cipője és érdekes a sapkája! Jó munkát kívánok!
Zsuzsa
