2011. május
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat játszótereinek lapja
XI. évf. 5. szám
Kalendárium
Versek
- Május - Tavaszutó
- Anyák napi köszöntő
Zöld mozaik
Tudod-e?
- Az év fája és vadvirága
- A Fővárosi Állat- és Növénykert
Ügyeskedj!
Programjaink
- Rejtvények, fejtörők
- Mit? Hol? Mikor?
A címlapot illusztrálta: Molnár Márkus
Kalendárium
MÁJUS - TAVASZUTÓ HAVA A magyar nyelvterület nagy részén május 1-jére virradó éjszaka állították, illetve állítják a májusfát. A május elsején állított fákat pedig sokfelé éppen pünkösdkor bont-ják le. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is. A májusfa eredetéről és már a múlt században is meglévő változatairól az alábbiakat olvashatjuk: „Minden év május elsején a falukban, városokban, sok épület előtt lehet leszúrva látni virító zöld levelű, ágasbogas, karcsú, magas fákat, melyeken virágok, szalagok, déli gyümölcsök, italok, fűzérek stb. díszelegnek. Falvakon nőtlen ifjak kedveseik ablaka előtt állítják fel május első napján virradóra a májusfát; városokban ma már csak a mészárosok emelnek íly fákat a tőlük húst hordó fehérnép számára. A májusfáról azt írják, hogy sz. Jakab és sz. Fülöp, midőn térítgetni jártak, utitársuk lett Valburga nevű szűz hajadon; ezt ebbeli cselekvényéért a pogányok tisztátalan személynek nyilvánították, s rágalmazták. A leány azonban, hogy elűzze a gúnyolódókat, elővette vándorbotját, letűzte a földbe, előtte letérdepelt, imádkozott, s erre alig múlt el egy-két óra, midőn a pogányok szeme láttára leszúrt bot kizöldült. Ez volt sz. Jakab apostol napja virradójára (május 1jén). Nőtlen ifjak ez időtől ez okon szoktak magas zöldfát jó magaviseletű hajadonok ablaka előtt felállítani, még pedig ha lehet, észrevétlenül. Ma már májusfa helyett egy csokor szép virág is megteszi a kellő hatást.” (Réső Ensel) A fagyosszentek (május 12.,13.,14.) legendája és az időjárással kapcsolatos megfigyelés között nincsen összefüggés, a néphagyomány azonban teremtett. Topolyán úgy tartották: „Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok – ezért haragusznak ránk emberekre és évről-évre visszajönnek, hogy bosszantsanak bennünket” (Borus). Berettyóújfalusi rigmus szerint: „Szervác, Pongrác, Bonifác megharagszik, fagyot ráz” (Sándor M.). Az Ipoly menti néphit szerint a fagyosszentek után következő Zsófia is hozhatott fagyot. -2-
Ipolybalogon mondogatták: Pongrác, Szervác, Bonifác, Zsófia is lehet gyász. (Csáky) Orbánt (május 25.) a néphagyomány a fagyosszentek közé sorolja. Az Orbán-napi hideg a szőlőnek árt a leginkább, ezért sokfelé szobrot emeltek számára a szőlőben, és Orbán-napon körmenetben keresték fel. A szőlőtermelő falvak a szőlőhegy védelmét és a bő termés biztosítását várták tőle. Az Ipoly mentén Urbánkának nevezték, tiszteletére kőszobrot vagy kápolnát emeltek. A Nyitra menti falvakban körmenetben keresték fel a szobrot, s ha jó idő volt, megkoszorúzták, de rossz idő esetén kövekkel dobálták meg. Topolyán Orbán tiszteletére a nagyobb szőlősökben szobrot állítottak, volt, ahol fatörzsből vagy szalmából készítették. Jó idő esetén egész nap óbort ittak, és Orbán szobrát vagy az őt jelképező tárgyat borral locsolták, dicsérték. Rossz idő esetén szidták, köpködték, locsolták, pálcával verték, a szalma vagy fa Orbán-jelképet elégették (Borus).
Egyházi ünnepek: május 1.: Húsvét 2. vasárnapja május 8.: Húsvét 3. vasárnapja május 15.: Húsvét 4. vasárnapja május 22.: Húsvét 5. vasárnapja május 29.: Húsvét 6. vasárnapja
Jeles napok: május 1.: Anyák napja A munka ünnepe május 2-8.: A születés hete május 15.: A Család Nemzetközi Napja Madarak és fák napja május 18.: Múzeumi Világnap május 29.: Nemzetközi Gyereknap
Kata FELHÍVÁS! Kérjük, ajánlja fel adójának 1%-át a Magyar Máltai Szeretetszolgálat javára. Adószám: 19025702 - 1 - 43 Köszönjük!
Kiadja a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Közép-Magyarországi Régiója Szerkesztõ:Till Csaba n A lapot írták: Král Zsuzsa, Likmus Katalin, Mészáros Márta, Taródiné Kardos Ágnes, Teráz Hajnalka nTördelő: Farkas Péter n Felelõs kiadó: Győri-Dani Lajos n A NYOMDAI MUNKÁKAT A FOLPRINT GYORSNYOMDA VÉGEZTE
Levélcím: 1033 Budapest III. ker., Miklós u. 32. Telefon: 1/388 - 87 - 60, 1/388 - 89 - 20 Fax: 1/368 - 42 - 83 E - mail:
[email protected] Weboldal: http://www.maltai.hu/tunderkert
Az év fája és az év vadvirága 2011-ben Tudtad-e, hogy a NyugatMagyarországi Egyetem szakemberei 2011-ben az év fájának a tiszafát választották? Egy 1250-ben kelt oklevélben említették először „Tyzafa” néven, de méregfa, ördögfa elnevezést is használták rá, mely a régóta ismert mérgező hatására utal. Téves az a vélemény, hogy a Tisza folyónkról kapta volna a nevét, habár közös szótőről erednek. A tiszafa párás környezetben, meszes talajon (mészkő vagy dolomit) szeret élni. Bükkösökben, árnyas sziklaerdőkben, szurdokvölgyekben, nehezen megközelíthető sziklás oldalakon, meredek lejtőkön láthatod. Általában 10–12 méterre nő meg, de 15–30 méteres egyedei is előfordulhatnak. Életkora több törzs összenövése által elérheti a több 100 évet is. Szürke vagy vörösesbarna színű kérge a platánokéhoz hasonlóan vékony, szabálytalan foltokban válik le. Magját a madarak és emlősök, mint őzek, szarvasok terjesztik. Óvatos légy a fával, mert a piros magot körülvevő köpeny kivételével a növény minden része, még a fűrészpora és a pollenje is az ember és a páratlan ujjú patások (lovak) szervezetébe kerülve halálos méreg lehet. Éppen ezért csak a szemeddel csodáld, de ne nyúlj hozzá! Érdekesség, hogy ugyanakkor a páros ujjú patások, mint például az őzek, szarvasok mérgezési tünetek nélkül rághatják a kérgét, ehetik a termését. A tiszafa rendkívül kemény, sűrű szövetű, nehéz, de ugyanakkor rugalmas, melynek köszönhetően egészen a XVII. század elejéig íjakat készítettek belőle. Hazánkban őshonos növényként a Bükk hegységben,. Lillafüred fölött, a sziklás részeken néhány példányával találkozhatsz. 2011-ben először botanikusok kezdeményezésére, az év vadvirága címet a boglárkafélék családjába tartozó leánykökörcsin kapta. A kezdeményezés célja, hogy minden évben felhívja az emberek figyelmét egy hazánkban élő védett, veszélyeztetett növényünkre. Hazánkban a leánykökörcsin mellett 4 további védett faj fordul elő, mint a tátogó, hegyi, magyar és a fekete kökörcsin. Kökörcsin szavunk ótörök eredetű, a kék szóból ered, de számos népi elnevezését is használják, például kikirics, alamuszvirág vagy varjúkikerics. Magyarország középhegységeiben, dombvidékein, hegyi réteken, sztyeppréteken, szikla-, löszgyepeken előforduló leánykökörcsin bimbói kora tavasszal jelennek meg. Az egész növényt bársonyos szőr borítja, mely megvédi a kora tavaszi fagyoktól. A virágzás rövid ideig, általában 2–3 hétig tart. A kékesibolya különböző árnyalataiban pompázó feltűnően nagy virágok a még látszólag élettelen gyepeken gyönyörű látványt nyújtanak. Virágzás után a szár megnyúlik és a termések „repítőkészülékeikkel”, melyek a magok terjedését segítik, látványos bóbitát alkotnak. Nedvesség hatására ezek visszacsavarodnak és befúrják a magot a talajba. Így biztosítva a szaporodást. Tudtad, hogy ennek a növénynek is minden része mérgező, a szívverést életveszélyesen lelassítja? Az erre érzékeny embereknél a bőrbetegség egy fajtáját, az ekcémát okozhatja. Népi gyógyászat egykor a virágjából és a leveléből asztmás rohamok és fejfájás csillapítására teát készített. A növényből készült kivonatot homeopátiás gyógyászatban mai napig felhasználják. Ahhoz, hogy tavasszal még sokszor megfigyelhesd színpompás virágzását, ne tépd le, töveit ne ásd ki, óvjad, védjed e növényt! A leánykökörcsin számára veszélyforrást jelent a lelőhelyek beépítése, az illegális terepmotorozás és kvadozás, illetve a gyepek télvégi felégetése is. Természetvédelmi értéke 10.000 forint. Most pedig egy kis játékos fejtörésre hívlak titeket! Magyarázd meg az alábbi szólásokat! 1. tilupná= 2. nilaknak = 3. efejnlecs = 4. ricánsz = 5. érit gobaklár = Az áprilisi fejtörő megfejtései: 1. NAGYON VÉKONY, SOVÁNY GYEREK. 2. NAGYON ÖRÜL VALAMI APRÓSÁGNAK. 3. KIPIROSODIK AZ ORRA A NAGY HIDEGTŐL. 4. KÖNNYEDÉN, FÜRGÉN, GYORSAN TÁNCOL.
6. cinájt = 7. kuszkór = 8. nyaravössze= 9. csinkörök = 10. gallicsvágir =
Írta és összeállította: Hajni -3-
Ügyeskedj!
Nézd meg figyelmesen a két képet! Keresd meg a különbségeket!
Hová bújt a három jóbarát? Színezd ki őket!
-4-
Melyik kulcs illik a zárba? Karikázd be!
Színezz a jeleknek megfelelően!
Összeállította: Zsuzsa -5-
Vers
Fazekas Anna: Köszöntő Hajnaltájban napra vártam, hűs harmatban térdig jártam, szellő szárnyát bontogatta, szöghajamat fölborzolta. Hajnaltájban rétre mentem, harmatcseppet szedegettem, pohárkába gyűjtögettem, nefelejcset beletettem. Hazamentem, elpirultam, édesanyám mellé bújtam, egy szó sem jött a nyelvemre, könnyem hullt a nefelejcsre. Édesanyám megértette, kicsi lányát ölbe vette, sűrű könnyem lecsókolta, kedves szóval, lágyan mondta:
Boros Benike
„Be szép verset mondtál, lelkem, be jó is vagy, kicsi szentem!S nyakam köré fonva karját ünnepeltük anyák napját.
Boros Kamilla
Egészség-ábécé – élelmiszer-piramis – Mennyit szabad? Az élelmiszerek csoportjait piramis alakúan szokták ábrázolni, mely megmutatja, hogy melyik ételféléből mennyit javasolt enni. A legalsó szinten szereplő élelmiszerekből gyakrabban szabad fogyasztani, minél közelebb kerülünk azonban a piramis csúcsához, annál óvatosabban kell bánnunk az ételekkel.
Ritkán együk.
Mértékkel együk.
Gyakran ehetjük.
Húzd ki a táplálkozásunkhoz kapcsolódó szavakat, és találd ki a megmaradó nyolc betűből álló varázsszót! -6-
Ági
Ne feledjétek, búvárkodjatok ti is! Ha különleges adatra bukkantok, írjátok meg a szerkesztőség címére, és az újságba is bekerülhet majd. Várom ötleteiteket! Gyereknapon biztosan sokan látogattok el a közeletekben lévő valamelyik állatkertbe. Én most a Fővárosi Állatkerttel ismertetnétek meg benneteket, amit érdemes ilyenkor, tavasz végén, de az év bármely szakában is felkeresni. A Fővárosi Állat- és Növénykert Magyarország legrégebbi és legnagyobb gyűjteménnyel rendelkező állatkertje. Budapest XIV. kerületében, a Városligetben található, területe 1986 óta természetvédelmi terület. 1866-os megnyitásától egészen az 1950-es évekig, az első vidéki állatkertek megalapításáig, az ország egyetlen ilyen intézménye volt. Ma az ország egyik leglátogatottabb kulturális közintézménye: évente 1-1,1 millió fő keresi fel. A korszerű állatkertek többségéhez hasonlóan fő tevékenységi köre a természetvédelem, az oktatás, természetközeli szabadidős programok biztosítása, valamint a tudományos kutatás. Történetéből és ezzel összefüggő sajátosságaiból adódóan további célkitűzései közé tartozik a kulturális örökség védelme és gazdagítása is. A Fővárosi Állat- és Növénykert egyike a világ legrégebbi állatkertjeinek: 1866. augusztus 9én nyitotta meg kapuit. A ma is létező újkori állatkertek között csupán 25 akad, amely a budapestinél régebbi alapítású. A világon ma is működő többi állatkertet, melyek száma ezernél is többre tehető, már később nyitották meg. Bár az intézmény megnyitása előtt Magyarországon nem működött mai értelemben vett állatkert, a vadállattartás előzményei már évszázadokkal korábban megjelentek. A főként vadászati céllal létesített vadaskertek a középkortól kezdve elterjedtek voltak. A leghíresebbekkel természetesen az uralkodók rendelkeztek. IV. Béla királynak Zólyom mellett volt vadaskertje, amely még unokája, IV. László idejében is létezett. I. Lajos számára a diósgyőri vár közelében, a Bükkben található Csanyik-völgyben létesítettek vadaskertet. Híresek voltak még Zsigmond és I. Mátyás ilyen létesítményei is. Mátyás király több helyen is tartott fenn vadaskertet, ezek közül különösen a budanyéki volt nevezetes. Az uralkodók mellett az egyházi és világi hatalmasságok is létesítettek ilyen kerteket: a történeti adatok alapján legalább kétszáz ilyen helyről van tudomásunk, bár ezek természetesen nem mind azonos időben működtek. Magyarországon ma találhattok állatkertet: Nyíregyházán, Pécsett, Győrben, Veszprémben, Miskolcon, Jászberényben, Szegeden és még sorolhatnám a kisebb-nagyobb kerteket, ahol állatokat tekinthettek meg. Keressétek fel valamelyiket! Jó szórakozást! Színezd ki a képet!
Összeállította: Zsuzsa
-7-
Információk
LAJOS U.: Kézműves foglalkozás: hétfőnként, 16.00-tól Baba-mama klub: hétfőnként, 10.00-tól Agyagozás: szerdánként, 16.00-tól HUSZTI ÚT: Régi magyar kártyajátékok: keddenként, 16.00-tól Családi délután: szombatonként, 10.00-tól KERÉK U.: Ügyességi játékok, kézműves foglalkozás: május 7. (szombat) 15.00-tól (Az Óbuda Napja kerületi rendezvény keretében.) Kézműves foglalkozás: csütörtökönként, 16.00-tól Baba-mama torna: hétfőnként, 10.00-tól Sportprogramok: május 15., 21., 28., 15.00-tól ZEMPLÉN U.: Zenebölcsi: csütörtökönként, 9.50-től Kézműves foglalkozás: csütörtökönként, 16.00-tól
GYŰRŰ U.: Kézműves foglalkozás: szerdánként, 16.00-tól SILVANUS SÉTÁNY: Kézműves foglalkozás: péntekenként, 16.00-tól Baba-mama klub: szerdánként, 10.00-tól SOLYMÁR UTCA: Énekes-mondókás foglalkozás: keddenként, 11.00-tól PESTERZSÉBET - HÁRSFA SÉTÁNY Baba-mama klub: keddenként, 10.00-12.00-ig Dráma-játék: csütörtökönként, 16.00-tól
A programváltoztatás jogát fenntartjuk! -8-
M. 1.
Kedves Gyerekek! Egy vidám tavaszi papírforgót készíthettek, ha a folyamatos vonalak mentén körbe-, ill. bevágjátok a sablont, majd a szaggatott vonal mentén felhajtjátok a virágokat. Egy gombostű segítségével szereljétek fel egy hurkapálcára s várjátok, hogy a szél belekapjon! Jó munkát kívánok!
Zsuzsa
