2012. január
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat játszótereinek lapja
XII. évf. 1. szám
– Ez újév reggelén minden jót kívánok... –
Kalendárium
Mese
- Január - Nagyboldogasszony hava
- Csikorgó, a fagykirály
Zöld mozaik
Tudod-e?
- A mókus
- A hónapnevek eredete
Ügyeskedj!
Programjaink
- Rejtvények, fejtörők
- Mit? Hol? Mikor?
A címlapot illusztrálta: Sebestyén Réka
Kalendárium
JANUÁR - BOLDOGASSZONY HAVA Újév napjával kapcsolatban számos hiedelmet találunk a Néprajzi lexikonban. Ezekből szemezgettem nektek. Közismert az a hiedelem, hogy újév napján semmit sem adnak ki a házból, mert akkor egész éven át minden kimegy onnan. Jászdózsán ezt így fogalmazták meg: „Újesztendő napján nem szabad semmit kiadni a házból, mert elszáll a tehén haszna”. A bukovinai és moldvai magyaroknál ezen a napon, ha kiseperték a házat, eltették a szemetet, mert attól tartottak, ha kidobnák, ezzel a szerencsét vetnék ki. A Gyimes-völgyi magyarok a trágyát sem vitték ki az istállóból. Általában munkatilalom volt, mint a legtöbb jeles napon. Nem volt szabad főzni, mosni, varrni, állatot befogni stb. Mosni már karácsony első napjától tilos volt január 2-ig. Nem lehetett mosott, felakasztott ruha a házban, mert – a száradni kitett bőrök példáján – az sok elhullott állatot jelentene a következő évre. Általános hiedelem, hogy ami e napon történik valakivel, az ismétlődik egész évben. Ezért igyekeztek a veszekedéstől is tartózkodni. Úgy tartották, akit ezen a napon megvernek, azt egész esztendőben verni fogják. Az újesztendei jósló, varázsló eljárásoknak igen fontos része volt a táplálkozás, megszabott ételek fogyasztása, illetve bizonyos ételek szigorú tiltása. Jól ismert a baromfihús evésének tilalma e napon, mert úgy tartják, a baromfi elkaparná, kikaparná a szerencsét, vagy például Jászdózsán úgy mondják, kirepülne a szerencse. Disznóhúst kell enni, mert a disznó előretúrja a szerencsét. Előnyben részesítik ilyenkor a szemes terményeket (lencse, rizs, köles), abban a hitben, hogy a sok apró mag pénzbőséget jelent a
kővetkező esztendőben. Hajdúszoboszlón azonban tilos volt a kása evése, mert attól tartottak, hogy kiütésesek lesznek. Újévi első látogatónak férfit vártak, sőt várnak ma is, mert úgy vélik, hogy szerencsét hoz. Volt azonban az állattartással kapcsolatosan is jelentősége. Ugyanis férfi látogató esetén hím állatszaporulatra, nő esetén nőstény állatokra számítottak a következő esztendőben. Gyimes-völgyben ezt így fogalmazták meg: „Ha férfi lép bé előbb a házba, akkor mind berbécsek lesznek a báránykák, s mind bikák lesznek a borjúk, azt tartottuk. Ha fejérnép jő bé, akkor mind ünők lesznek a borjúk, s nyöstények lesznek a bárányok”. Szalontán is úgy tartották, hogy ha férfi, cigány vagy kéményseprő lép először a házba, az fiút vagy hímállatot jósol. A nő azonban szerencsétlenséget, vagy a szaporulatban lányt, illetve nőstény állatot jelez. Január első napja alkalmas idő a férjjóslásra. A bukovinai magyarok úgy vélték, hogy újév reggelén amilyen nevezetű férfit látnak először, olyan nevezetű lesz a férjük. Jászdózsán tükröt tettek a fejük alá, hogy megálmodják a jövendőbelijüket. Egyházi ünnepek: január 1.: Szűz Mária, Isten anyjának ünnepe január 8.: Vízkereszt, Urunk megjelenésének emlékezete január 28.: Aquinói Szent Tamás emléknapja
Jeles napok: január 1.: Újév, a Béke világnapja január 22.: A magyar kultúra napja - a Himnusz születésnapja
Kata Kiadja a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Közép-Magyarországi Régiója
A Tündérkert megjelenését Sólyom László, Magyarország korábbi köztársasági elnöke támogatja. -2-
Szerkesztő:Till Csaba n A lapot írták: Král Zsuzsa, Likmus Katalin, Mészáros Márta, Teráz Hajnalka nTördelő: Farkas Péter n Felelős kiadó: Győri-Dani Lajos n A NYOMDAI MUNKÁKAT A FOLPRINT GYORSNYOMDA VÉGEZTE
Levélcím: 1033 Budapest III. ker., Miklós u. 32. Telefon: 1/388 - 87 - 60, 1/388 - 89 - 20 Fax: 1/368 - 42 - 83 E - mail:
[email protected] Weboldal: http://www.maltai.hu/tunderkert
A Kárpát-medence védett állatai: a mókus Ugye, emlékszel Tersánszky Józsi Jenő meséjére a kedves, örökmozgó Misi mókusra, aki tanulás helyett az örökké termő fa megkeresésére indult? Ez a bájos kisemlős a rágcsálók rendjébe tartozik. Nagy, erős metszőfogai szüntelenül nőnek, sohasem kopnak el, ezért folyamatosan használja őket. Szívesen fogyasztja az erdei fenyő tobozának magját – akár 100 toboz magját is megeszi egy nap –, az erdei gyümölcsöket, a gombákat, de nem veti meg a madártojást és a fészekben talált magatehetetlen fiókákat sem. Ősszel szorgosan gyűjtögeti a télire való bükkmakkot, mogyorót, és ha talál, diót is. Téli álmot nem alszik, de a hideg elől az odújába húzódik, lompos farkát paplanként használja. Bozontos farkával kiválóan irányítja a levegőben az ugrásait egyik ágról a másikra. Remek ugró, akár négy métert is képes ugrani egyetlen lendülettel. Fürgeségére, fejlett látására, nagy látóterére szüksége is van, hogy elmeneküljön a két legnagyobb ellensége a héja és a nyuszt elől. A lombos erdőkben, városi parkokban, melegebb, szárazabb vidékeken élő mókusok szőrének színe vörösesbarna, míg a tűlevelű, hidegebb, nedvesebb erdőben élő társaiké feketés vagy sötétbarna. Ha Kékestetőn, a szanatórium erdejében kirándulsz a családoddal, ne felejts magaddal vinni egy jó maréknyi héjas diót, és ha szorgosan összekocogtatod őket, biztos lehetsz abban, hogy elnyered jutalmad, a tenyeredből etetheted a falánk kis jószágokat.
Most pedig egy kis játékos fejtörésre hívlak téged!
Ugye felismered, mely, a Világörökség részévé nyilvánított helyet rejtik az összekeveredett képek?
A decemberi fejtörő megfejtése: A BARADLA-BARLANG BEJÁRATA (AGGTELEKI-KARSZT)
Írta és összeállította: Hajni -3-
Ügyeskedj!
Színezd ki a ponttal jelölt részeket!
Kösd össze a számokhoz tartozó pontokat növekvő sorrendben!
Összeállította: Zsuzsa -4-
Színezz a jeleknek megfelelően!
Keresd meg a furcsaságokat a képen!
-5-
Kányádi Sándor: Csikorgó, a fagykirály Csikorgó, a fagykirály nagyon szigorú uralkodó lehetett a maga idejében. Átkozták is eleget az alattvalói. Egy darabig még örültek is neki, kivált a szűcsök s a csizmadiák, mert úgy ellátta őket munkával, hogy ki sem látszottak belőle. Örültek a gyerekek is persze, mert kedvükre szánkázhattak, korcsolyázhattak a ropogós havon s a fényes jégen. De hát nem csak szűcsökből, vargákból áll a világ, nem csak szánkázásból, csúszkálásból az élet. Elkezdtek gondolkodni az alattvalók, hogy Csikorgó uralmának miképpen vethetnének véget. Fújták a körmüket erősen, s toporogtak. De hiába. Fűtöttek, pipáltak. De csak nem akart vége lenni fagykirály rettentő uralmának. – Üzenni kéne a fecskéknek – vélte egy bölcs öreg, aki még emlékezetében tartotta a fecskéket. – A fecskék jóban vannak a nappal, ha megjöhetnének, a napot is elhoznák magukkal. Hogy s hogy nem, sikerült is üzenni a fecskéknek. El is jött nemsokára egy villás farkú, fecsegő madárka. Cikázott erre-arra a befagyott folyók, tavak felett. De majdnem rossz vége lett a kirándulásnak. Alighogy rálibbent a zúzmarás telefondrótra, dermedten földre koppant. Még szerencse, hogy valaki kézbe kapta, s a markában életre melengette. – Egy fecske nem csinál tavaszt – csikorogta Fagykirály kárörvendve. S olyan fagyot lehelt a környékre, hogy még a farkasok is üvöltöttek kínjukban. (Innen származik az a mondás a farkasordító hidegről.) – Nem bizony, egy fecske nem csinál tavaszt – szomorodtak el a vacogó, topogó, körmüket fújó alattvalók. – Nem is csinálhat, mert túl alacsonyan száll – mondta egy másik öreg. – Olyan követ kellene, aki nemcsak fecseg-ficseg, rovarászgat, de ereje, hatalma van a dalának. S van bátorsága átfúrni magát a jeges felhőkön, föl a naphoz. – Azt mondom én – folytatta a bölcs –, szerezzünk egy pacsirtát. – Ugyan már, az még a fecskénél is kisebb! – vetette ellen az az öreg, aki fecskéért üzent volt. – Többet ér az egy sereg fecskénél. Majd meglátjátok. Mit volt mit tenni, beleegyeztek. – Jöjjön a pacsirta. Meg is érkezett nemsokára. S azon nyomban föl is parittyázta magát a magasba. Visszhangzott énekétől a jeges égbolt. És meg is repedt egy tenyérnyi helyen. A résen meg besütött a napsugár. Megszeppent erre Csikorgó, a fagykirály. Próbálta betömni a rést, de hiába. Visszacsurgott a tömés a nyakába. S a lába alatt meg elkezdett kásásodni a hó, ripegett-ropogott a tavak, patakok, folyók hátán a jég. Csermelyek cincogtak, jégcsapok, csatornák csordultak. Csikorgó meg szedte az irháját, s inalt a dombokhegyek, a havasok irányába. Ott ül a magas bérceken örökös számkivetésben, s csak akkor látogat el régi birodalmába, amikor a pacsirta szabadságra megy. Olyankor aztán hetvenkedik, legénykedik, gorombáskodik, kitombolja magát, de már közel sem olyan kegyetlen, mint annak előtte. Rá sem hederít senki. Még örülnek is neki. Kivált a szűcsök s a csizmadiák, no meg a Háttér: gyerekek is. Mosolyogva fújják a körmüket, mert tudják, hogy a pacsirta jövetelének már a hírére is Csikorgó szedi a Keresztényi Zsófia sátorfáját, mert irtózik a magas kék égtől, de kiváltképp a pacsirta gyönyörű énekétől. Vers
Ez újév reggelén… (népköltés)
Gábor Andor: Hull a hó (részlet)
Ez újév reggelén minden jót kívánok, Ahová csak nézel, nyíljanak virágok. Még a hó felett is virág nyiladozzon, Dalosmadár zengjen minden rózsabokron, Minden szép, minden jó legyen mindig bőven, Szálljon mindig áldás rátok ebben az újévben.
Rajzolta: Árvay-Vass Léna
-6Háttér: Adamski Júlia
Rajzolta: Kalmár Réka
...Ablakokon jégvirág van, művészkedő hideg csípte Domb lejtőjén hóból dunna, faágakon hóból csipke. Képzelhetsz-e ennél szebbet, szemnek, szívnek ékesebbet? Ékesebbet? édesebbet? ennél békességesebbet?
Ne feledjétek, búvárkodjatok ti is! Ha különleges adatra bukkantok, írjátok meg a szerkesztőség címére, és az újságba is bekerülhet majd. Várom ötleteiteket! Elbúcsúztattuk a 2011-es esztendőt s máris itt van 2012. Elgondolkodtatok már azon, hogy honnan erednek a hónapok nevei? A „hónap” szó a „Hold” és „nap” szavak összerántásából alakult ki. A hónapok Augustus császár uralkodása alatt nyerték el ma is használatos elnevezésüket. A római naptár 10 hónapot (304 nap) tartalmazott, és 61 nap pedig a telet jelölte. Később ezt is felosztották két hónapra, januárra és februárra, melyeket betettek az év elejére. • Január: Janus római isten nevéből alakult ki, az év első hónapja, 31 napos. Régi magyar neve: Vízöntő, Boldogasszony vagy Nagyboldogasszony hava. Székelynaptár szerint: Fergeteg hava. • Február: A Februa tisztulási ünnepről nevezték el. Az év második hónapja, 28, szökőévben 29 napos. Régi magyar elnevezése: Böjt előhava (vagy böjtelő hava). Székelynaptár szerint: Jégbontó hava. • Március: Mars római istenről kapta a nevét (a háború istene). Az év harmadik hónapja, 31 napos. Régi magyar neve: Böjt máshava (vagy böjtmás hava). Székelynaptár szerint: Kikelet hava. • Április: A latin aperio (kinyit) igéből származik. A tavaszra utal, nyílnak a virágok, zöldellnek a fák. Az év negyedik hónapja, 30 napos. Régi elnevezése: Szent György hava. Székelynaptár szerint: Szelek hava. • Május: Maia római istennőről nevezték el (a termékenység istennője). Az év ötödik hónapja, 31 napos. Régi magyar neve: Pünkösd hava. Székelynaptár szerint: Ígéret hava. • Június: Ugyancsak római istenségről, Junóról elnevezett hónap. A sorban a hatodik, 30 napos. Régi magyar neve: Nyárelő hava vagy Szent Iván hava. Székelynaptár szerint: Napisten hava. • Július: Julius Caesarról nevezték el, mivel ebben a hónapban született. Az év hetedik hónapja, 31 napos. Régebben nálunk Szent Jakab havának is hívták. Székelynaptár szerint: Áldás hava. • Augusztus: Augustus Caesar (császár) római uralkodóról nevezték el. Az év nyolcadik hónapja, 31 napos. Régi magyar neve: Kisasszony hava. Székelynaptár szerint: Új kenyér hava. • Szeptember: a latin septem (hét) számnévből ered az elnevezése. Az év kilencedik hónapja, 30 napos. Régi magyar elnevezése: Szent Mihály hava. Székelynaptár szerint: Földanya hava. • Október: a latin octo (nyolc) szóból származik, mivel a római naptárban a nyolcadik hónap volt. Ma már a tizedik és 31 napos. Régi magyar neve: Mindszent hava. Székelynaptár szerint: Magvető hava. • November: az ugyancsak a latin novem (kilenc) szóból alakult ki. Az év tizenegyedik hónapja és 30 napos. Régi magyar neve: Szent András hava. Székelynaptár szerint: Enyészet hava. • December: A latin decem (tíz) szóból származik. A római naptárban a tizedik hónap volt, ma már az év tizenkettedik hónapja, 31 napos. Régi magyar neve: Karácsony hava. Székelynaptár szerint: Álom hava.
Összeállította: Zsuzsa -7-
Információk
LAJOS U.: Kézműves foglalkozás: hétfőnként, 16.00-tól (havonta egyszer népi játszóház) Kártya- és társasjátékok: keddenként, 16.00-tól Diafilmklub: szerdánként, 16.30-tól Kreatív délután: csütörtökönként, 16.00-tól Origami: péntekenként, 16.00-tól HUSZTI ÚT: Apró kezek kézművese: keddenként, 10.30-tól Kézműves foglalkozás: szerdánként, 16.00-tól Diafilmvetítés: szombatonként, 16.30-tól Bábkészítés: január 15., 29., 16.00-tól Madaras klub: január 13., 27., 15.00-tól KERÉK U.: Kézműves foglalkozás: hétfőnként, 16.00-tól Barangoljunk a világ tájain! (vetélkedő): szerdánként, 16.15-tól Társas klub: január 8., 22., 16.00-tól Diafilmvetítés: január 14., 28., 16.00-tól Korcsolyázás a Fő téren: január 7., 11.00-tól ZEMPLÉN U.: Zenebölcsi: kedden, szerdán, 9.50-től Kézműves foglalkozás: keddenként, 16.00-tól Szoptatós klub: január 11., 15.00-tól GYŰRŰ U.: Kézműves foglalkozás: szerdánként, 16.00-tól Diafilmvetítés: péntekenként, 16.30-tól (Az Anyukák készművesének időpontjairól az irodában lehet érdeklődni.)
SILVANUS SÉTÁNY: Anyukák kézművese: hétfőnként, 10.00-tól Diavetítés: szerdánként, 16.30-tól Énekes-mondókás foglalkozás: csütörtökönként, 10.00-tól Kézműves foglalkozás: péntekenként, 16.00-tól SOLYMÁR UTCA: Labdás játékok: hétfőnként, 15.00-tól Filmklub: január 7., 21., 15.00-tól Kézműves foglalkozás: január 10., 24., 15.30-tól Beugró kicsiknek és nagyoknak: január 19., 15.30-tól PESTERZSÉBET - HÁRSFA SÉTÁNY: Kreatív dráma csoport: szerdánként, 16.00-17.30-ig Baba-mama klub: keddenként, 10.00-12.00-ig -8-
A programváltoztatás jogát fenntartjuk!
M. 1.
Kedves Gyerekek! Vágjátok ki a hóember részeit, majd ragasszátok fel egy madzagra s akasszátok fel az ablakhoz! Jó munkát kívánok!
Zsuzsa
