Kalendárium 2010. június 1. Mátyás király 1485-ben elfoglalja Bécset 1914-ben meghal Feszty Árpád festőművész (Feszty-körkép) 2. Pedagógusnap Gál Zoltán: Fohász a pedagógusokért Add Uram, hogy a pedagógus Ne féljen, csak neveljen, csak neveljen, Mert félelemben nevelni – Egy egész nemzet jövőjét tönkre lehet tenni. Add Uram, hogy a pedagógusnak Emberi bölcsessége, méltósága legyen, Mert emberi bölcsesség, méltóság nélkül nevelni – Egy egész nemzet jövőjét tönkre lehet tenni. Add Uram, hogy a pedagógus Követendő példa, s tekintély legyen, Mert követendő példa és tekintély nélkül nevelni – Egy egész nemzet jövőjét tönkre lehet tenni. Add Uram, hogy a pedagógusoknak Örök megújuló készsége legyen, Mert örök megújuló készség nélkül nevelni – Egy egész nemzet jövőjét tönkre lehet tenni. (részlet) 3. 1967-ben születet Darnyi Tamás olimpiai bajnok úszó 4. 1976-ban meghalt Latinovits Zoltán, a színészkirály 1920-ban írtuk alá a trianoni békeszerződést József Attila: Nem, nem, soha! Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége, Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke! Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret! Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!
Majd nemes haraggal rohanunk előre, Vérkeresztet festünk majd a határkőre És mindent letiprunk! - Az lesz a viadal!! Szembeszállunk mi a poklok kapuival!
Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel, Ha eljő az idő - a magyar talpra kel, Ha eljő az idő - erős lesz a karunk, Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!
Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár, Egy csepp vérig küzdünk s áll a magyar határ Teljes egészében, mint nem is oly régen És csillagunk ismét tündöklik az égen.
A lobogónk lobog, villámlik a kardunk, Fut a gaz előlünk - hisz magyarok vagyunk! Felhatol az égig haragos szózatunk: Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk.
Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem, Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen! Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át: Nem engedjük soha! soha Árpád honát!
5. környezetvédelmi világnap 7. 1896-ban született Nagy Imre mártír miniszterelnök 8. Medárd napja, az utolsó fagyosszent 10. Meghalt Lechner Ödön építész (Iparművészeti Múzeum) 14. II. Rákóczi Ferenc és Esze Tamás találkozója; a Rákóczi-szabadságharc kezdete 15. 1893-ban meghalt Erkel Ferenc zeneszerző 16. 1958-ban kivégezték Nagy Imre miniszterelnököt 1989-ben az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseként ünnepélyesen újratemették 18. 1815-ben Napoleon vereséget szenved Waterloo-nál Iparművészeti Múzeum 19. 1828-ban született Than Mór festőművész
Than Mór: Az ónodi országgyűlés
22. 1913-ban született Weöres Sándor költő 23. 1606-ban ezen a napon írták alá a bécsi békét, amely lezárta a Bocskai-szabadságharcot 1970-ben meghalt Fekete István író 24. Szent Iván napja, a nyári napforduló ünnepe 25. 1887-ben született Karinthy Frigyes író, költő 26. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének megalakulása 28. 1914-ben Szarajevóban Gavrilo Princip szerb anarchista diák megöli Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét 29. III. Callixtus pápa elrendeli a déli harangszót a nándorfehérvári csata sikere érdekében 1879-ben született Móricz Zsigmond író, szerkesztő 30. A magyar szabadság napja Június – Szent Iván hava – Nyárelő hava – Napisten hava
Kormány Vera: Június Egykorú magyarázat szerint a hónap névadója Juno volt. Június 1-jén ülték meg Iuno Moneta (népies értelmezésben: az „intő” Juno) temploma avatásának emlékünnepét. Juno a gyermekáldás és házasélet úrnője volt. Június 9—15. között zajlott a Vestalia, Vesta istennő ünnepi hete. Az ő templomában égett a szüzek oltalmazta örök tűz. Vesta a családi tűzhely istenasszonya volt, s emiatt igen közel állt Junóhoz. A Vestalia, jellegéből fakadóan tűzünnep, a nyári napfordulat ünnepe. A hónap jelképe sárgászöld ruhás, repülő ifjú, fején éretlen kalászkoszorúval, jobbjában a hónap jegyének, a Ráknak a jelével, baljában a hónap terményeivel teli tál. Ábrázolták árpát sarlózó parasztlegény képében is, homlokán lenkoszorúval. Június régi magyar neve Rák hava, illetve Szent Iván hava. Utóbbi nevét a szokáshoz híven a Rák hó (jún. 22/23-júl. 22/23.) első dekádjának legjelentősebb szentjéről, Keresztelő Szent Jánosról nyerte.
Június 8. Medárd napja, ismert időjárásjósló nap egész Magyarországon. Évszázados megfigyeléseken alapul, manapság is hagyatkozunk rá, bár már nem vesszük olyan szigorúan szó szerint, mint elődeink. A megfigyelés lényege, hogy ha Medárdkor esik az eső, negyven napos esős, hűvösebb, felhős időjárás következik. Ha szép napos idő van ekkor, negyven napos aszály várható. Bizonyos vidékeken a várható szőlő- és szilvatermésre következtetnek a Medárd napi időből. Ha meleg, napos, jó gyümölcstermés várható, ha esik, savanyú lesz a bor, viszont bő lesz a gabonatermés.
Június 13. Páduai Szent Antal ünnepe. Kultuszát a ferences rendi szerzetesek terjesztették el. Mivel a középkor óta rettegett fertőző betegséget, az orbáncot Szent Antal tüzének nevezték, gyógyításával kapcsolatos szokások kötődnek ehhez a naphoz. Tájegységtől függően volt példa a kultikus tűzgyújtásra (a tűz a mitológiában és a hiedelemvilágban mindig a megtisztulással kapcsolatos), de máshol például tilos volt tüzet rakni ezen a napon, nehogy a háziak elkapják az orbáncot. Június 24. Szent Iván napja, azaz Keresztelő Szent Jánosnak, Jézus megkeresztelőjének az emléknapja. (Magyarországon a délszláv hatást mutató Iván változat honosodott meg a magyar Jánossal szemben.) Szent Iván a nyári napforduló ünnepe, országszerte a kultikus tűzgyújtások ideje. A pogány hagyományban a tűz egyrészről napszimbólum, tehát a nap megújhodását kívánták elősegíteni a tűzgyújtással, másrészt mindig a megtisztulás szimbóluma is. A keresztény egyház Szent János ünnepét az V. század óta jegyzi, a pogány hagyományokra visszavezethető kultikus tüzeket az egyház liturgiájába átültette, a tüzeket megszentelte. A Szent Iván-napi tűzgyújtáshoz számos hiedelem fűződik. Azt tartották, hogy ezek a tüzek megvédenek a betegségek, elsősorban a pestis ellen, a termést pedig védik a jégveréssel szemben. Magyarországon erről a szokásról a XV. század óta vannak feljegyzések. A tűz körül a fiatalok termékenység és szerelemvarázsló dalokat énekeltek, a tüzet körüljárták, és szokásban volt a tűz átugrása is. Ennek általában szerencsehozó erőt tulajdonítottak. Időjárási, éghajlati okokkal magyarázható, hogy Szent Iván éjjelének ünnepe az északi (skandináv és balti) népeknél a mai napig élő, valódi ünnep. A zord, hűvös éghajlaton az egyébként rövid nyár érkezése igazi öröm az emberek számára. Ma is ezerszámra lángolnak fel a máglyák Szent Iván éjjelén, általában valamely magaslaton, hogy minél messzebbre látszódjék. A fiatalok „páfrányvirágot” keresnek (a hiedelem szerint ezen az egyetlen éjjelen virágzik a páfrány, aki a virágot megtalálja boldog és gazdag lesz). A János-nap mágiájához tartozik az egészség- bőségvarázslás is. Gyógynövényeket, füveket is szórtak a tűzbe, máshol a füvekből koszorút fontak, ettől remélték a jószág termékenységét, egészségét.
A csíki székelyeknél az angyalozás szokása járta. A faluban a házak elé lombokból sátrat emeltek, abban imádkoztak. A falubéli kislányok csoportosan jártak házrólházra, köszöntő énekeket mondtak, a háziaktól pedig süteményt, néhány fillért kaptak cserébe.
Szent Iván- napi máglya
A hónap versei Karinthy Frigyes: Előszó Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek
Hogy fájt, mikor csúfoltak és kínoztak, És sokszor jobb lett volna lenni rossznak,
Próbáltam súgni, szájon és fülöm, mindnyájotoknak, egyenként, külön.
Mert álom a bűn és álom a jóság, De minden álomnál több a valóság,
A titkot, ami úgyis egyremegy S amit nem tudhat más, csak egy meg egy.
Hogy itt vagyok már és még itt vagyok S tanúskodom a napról, hogy ragyog.
A titkot, amiért egykor titokban Világrajöttem vérben és mocsokban,
Nem voltam jobb, se rosszabb senkinél, Mégis a legtöbb: ember, aki él,
A szót, a titkot, a piciny csodát, Hogy megkeressem azt a másikat S fülébe súgjam: add tovább.
Mindenkinek rokona, ismerőse, Mindenkinek utódja, őse,
Nem mondhatom el senkinek, Elmondom hát mindenkinek. Mert félig már ki is bukott, tudom De mindig megrekedt a félúton. Az egyik forró és piros lett tőle, Ő is súgni akart: csók lett belőle. A másik jéggé dermedt, megfagyott, Elment a sírba, itthagyott. Nem mondhatom el senkinek, Elmondom hát mindenkinek. A harmadik csak rámnézett hitetlen, nevetni kezdett és én is nevettem. Gyermekkoromban elszántam magam, Hogy szólok istennek, ha van. De nékem ő égő csipkefenyérben Meg nem jelent, se borban és kenyérben, Hiába vártam sóvár-irigyen, Nem méltatott rá, hogy őt higgyem. Nem mondhatom el senkinek, Elmondom hát mindenkinek.
Nem mondhatom el senkinek, Elmondom hát mindenkinek. Elmondom én, elmondanám, De béna a kezem, s dadog a szám. Elmondanám, az út hova vezet, Segítsetek hát, nyújtsatok kezet. Emeljetek fel, szólni, látni, élni, Itt lent a porban nem tudok beszélni. A csörgőt eldobtam és nincs harangom, Itt lent a porban rossz a hangom. Egy láb a mellemre lépett, eltaposta, Emeljetek fel a magosba. Egy szószéket a sok közül kibérelek, Engedjetek fel a lépcsőjére, kérlek. Még nem tudom, mit mondok majd, nem én, De úgy sejtem, örömhírt hoztam én. Örömhírt, jó hírt, titkot és szivárványt Nektek, kiket szerettem, Állván tátott szemmel, csodára várván. Amit nem mondhatok el senkinek, Amit elmondok mindenkinek.
Krónika Magyarországról jöttem, híres mesterségem címere… Már nagyon régen szerettem volna szervezni a Bocskai iskolában egy „Mesterségek napját”, ahol különböző szakmák mutatkozhatnak be, és ezzel bővíthetik a gyerekek világképének fejlődését, illetve kedvet adhatnak egy-két dolog kipróbálásához. Idén végre sikerült a szülők segítségével közösen összehozni ezt a napot, ami kicsiknek és nagyoknak egyaránt tetszett. Nagyon sok különböző mesterség képviseltette magát. Voltak olyan szakmák, amelyeket „behoztunk” az iskolába, és a gyerekek az iskola területén nézhették meg. Ilyen volt például a tűzoltó állomás, ahol a gyerekek egy tűzoltókocsi segítségével ismerhették meg a lánglovagok életét. Találkozhattak a diákok a rendőrség képviselőjével is, aki mindenféle érdekes dolgot mesélt el nekik. Képviseltette magát a szépségiparág fodrásszal, műkörmössel és szépségápolási termékek kereskedőjével is. Megjelentek az egészségápolás fontos szakemberei is, a védőnők és a mentőszolgálat képviselői. Egyes szakmákat nem tudtunk az iskolába „szállítani”, így a gyerekek külső helyszíneken ismerkedhettek velük. Talán a legnagyobb sikere a cukrászatnak és a pékségnek volt, ahol a résztvevők még meleg kakaós csigát is kóstolhattak. A nagyoknak maradandó élmény volt a keramikus és a borászat rejtelmeivel való megismerkedés. Természetesen a lovarda sem maradhatott ki iskolánk eme fontos napjából, így a kicsik betekinthettek a kovács és a lovász munkájába is. Ez úton szeretném megköszönni minden szülőnek és régi tanítványnak, akik részt vettek ezen a napon, és segítették a sikeres lebonyolítást. Azt hiszem, nagyon érdekes és hasznos napot sikerült szerveznünk, amiből mindenki tanulhatott. Remélem, máskor is tarthatunk Mesterségek napját, és még több szülő fog csatlakozni hozzánk, hogy megismertessék gyermekeinkkel a munkájuk szépségét és hasznosságát. Jantóné Jaszter Andrea
„Mi búcsúzunk és elmegyünk, a mi időnk lejárt…” Június 13-án, pénteken (ami persze nem szerencsétlen nap…) ballagott el a pátyi iskolából 25 gyerek. A külsőségek, mint mindig, most is nagyon szépek voltak. Annyiban rendhagyó volt az idei ballagás, mert csak egy nyolcadik osztály búcsúzott. A gyerekek roskadoztak a sok virágtól, a várt, beígért hidegfront is csak beköszönt, szóval nem fáztunk… Mindenki sikerrel vette az akadályokat, mind a huszonöt tanuló középiskolában folytatja tanulmányait: nyolcan gimnáziumban, tízen szakközépiskolában és heten szakiskolában. felső tagozat legjobb tanulója Csókay Tamás lett, ő még a „Jó tanuló, jó sportoló” díjat is megkapta. Rajta kívül még Halápi Tamás lett kitűnő. Gratulálunk nekik! Szabó Tibor
Rejtvények KERESZTREJTVÉNY
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
19
20
11
SZ 12
13
14
15 17
16
18
21 23
22 24
28 32
25
26 29
30
27 31 33
MEGHATÁROZÁSOK: Vízszintes: 1. Jókai Mórnak, a legnagyobb magyar prózaírók egyikének legismertebb regénye (a mű címének első három szava). 12. A vízszintes 1. sz. alatti regény címének negyedik szava. 13. Hatalmas sivatag Afrikában. 14. KS. 15. Város Jász-Nagykun-Szolnok megyében. 17. Gyakori magyar családi név. 19. Román gépkocsi márka. 21. Jelentős város az olaszországi Lombardiában. 22. A vízszintes 1. sz. alatti regény egyik főszereplőjének keresztneve. 23. FKÓ. 27. LNG. 28. Odahatás, hogy a tömeg oszoljon. 31. Elakad a közepén!. 32. A vízszintes 1. sz. alatti regény egyik igazi negatív szereplője (… Bence). 32. Előd. Függőleges: 1. AF. 2. … Ernő honvéd altábornagy, az aradi vértanúk egyike. 3. ŐA. 4. Valaminek a szagát érzi, szaglász. 6. Futásra, menekülésre késztető. 7. Eszik, angolul. 8. MHÚ. 9. A vízszintes 1. sz. alatti regény ennek a családnak a történetének is felfogható. 10. Az erbium vegyjele. 11. Elfogultsággal határos szeretet. 13. Település Hajdú-Bihar megyében, az első szótagban + ékezettel. 14. Jellegzetesen erős szagú, illékony kristályos szénvegyület. 16. Részben lebont!. 18. A cink vegyjele. 20. Kivágott fatörzsnek ipari feldolgozásra alkalmas, hengeres része, népiesen. 24. Központi Sport Iskola. 25. Város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. 26. Egyfajta köszönés: viszlát. 29. Az ezüst vegyjele. 30. ÁV. SzT
NYELV-ÉSZ 1. Melyik keresztnév hiányzik a közmondásokból, szólásokból? Könnyű ………… táncba vinni! Meghalt ………….., oda az igazság. Most légy okos, …………….! Él, mint ………….. Hevesen. 2. Nézzetek utána a hasonló hangzású szavak jelentésének, és írjatok velük egy-egy mondatot! a) pirog – pirók járatos – jártas egyelőre – egyenlőre b) Milyen földrajzi nevek lehetnek az alábbiak? Fekete-erdő – Feketeerdő Válaszodat röviden indokold is! 3. „Széles e világot sok népek lakják…”. Hogyan nevezzük ma az itt felsorolt népeket? talján tót rác burkus oláh
VEGY-ÉSZ Vegyjelekből szavak Rádium + Kálium + Foszfor +
jód + erbiuim + ozmium +
Kálium +
urán
+
nátrium = Európa nagy folyója einsteinium + germánium + titán = találgatja tantál = állami intézmény (levélfelvétel, pénzforgalom stb.) lantán + cézium = ovális alakú vagy lapos ivóedény
BETŰREJTVÉNYEK
KIS MATEMATIKUS 1. Öt pók 5 perc alatt 5 legyet fog. Hány pók fog 100 perc alatt 100 legyet?
Viccek Az erdőben a nyuszika bemegy a húsboltba: – Medve, adj egy liter húst! – Nyuszika! Ha valahová bemész, illik köszönni, és ráadásul az nem liter, hanem kiló hús! Menj ki, és próbáld meg még egyszer! A nyuszika kimegy, majd visszajön. – Hé, medve, egy liter húst! A medve nem bírja cérnával, és így szól: – Na, állj ide a pult mögé, majd én megmutatom! Kimegy, kopog, bejön. – Jó napot! Egy kiló húst kérek! Mire a nyuszika elkezd röhögni: – Medve, de hülye vagy, nem hoztál üveget! Az orvos idegesen telefonál a betegének: – Uram, a gyógyszert, amit tegnap írtam fel, ne szedje be! Időközben kiderült, hogy nem a maga pulzusa ver túl gyorsan, hanem az én órám késik. Egy egyetemista az egyetem ebédlőjében le szeretett volna ülni egy üres helyre, egy oktató mellé, de az így szólt: – Egy hattyú nem lehet barátja egy disznónak! – Jó, akkor tovább repülök – így a diák. A tanár ezen vérig sértődött, és elhatározta, hogy a vizsgán elbuktatja. Így a legnehezebb kérdéseket adta fel neki. A diák azonban a dolgozatban parádés válaszokat adott. Ezért a tanár – hátha megbuktathatja még áldozatát – mindent eldöntő kérdést ad: – Mész azt úton és találsz két zsákot, az egyikben arany, a másikban ész van. Melyiket választod? – Az aranyat. – Én sajnos, a másikat választanám, az értelemmel teli zsákot. – Mindenki azt, ami neki hiányzik – vágja ki magát a diák. A tanár majd megőrül, és azt írja a dolgozatra: „szamár”. A diák anélkül, hogy belenézne, fogja a dolgozatát és kimegy a teremből. Rövid idő múlva azonban visszatér, és visszateszi a tanár elé a dolgozatot, és így szól: – Elnézést, tanár úr, aláírta, de nem írt rá jegyet!
MEGFEJTÉSEK KERESZTREJTVÉNY
Vízszintes: 1. Petőfi Sándor 10. Bem 33. A borozó 35. Sopron 45. Koltó Függőleges: 1. Petrovics. 5. Segesvár. 8. Orlay 23. Aszód 26. Kiskőrös 28. kardunk 34. Zoltán. 36. Pápa
VEGY-ÉSZ Vegyjelekből szavak Vanádium + Argon + Aktínium + Kén + Kálium + Ozmium = varacskos Rubídium + Bizmut + Kálium = Rubik Einsteinium + Tellúr = est Vanádium + Oxigén + Nátrium + Lantán + Kén = vonalas
NYEL-VÉSZ 1. Főnemesi (magas rangú) származású; éretlen, fiatal, tapasztalatlan; művelt nő (tudálékos, hiú nő); akadály nélküli határrész; ősi magyar szőlőfajta; felelősségbiztosítási garancia igazolása. 2. Mózes, Balázs, Jancsi, Pál, Ádám, Jancsi. 3. es-er-nyő Szol-no-kig Ba-lo-ghot
Mó-ri-czért Eöt-vös fo-gódz-dzon BETŰREJTVÉNYEK
Öt óra, Ponty, Róna, Garas.
