II. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 24. SZÁM 2007. JÚLIUS 5.
150 FORINT
Kádár János minden magyar munkásé!
(Beszámoló a Kádármegemlékezésrõl a 3-4 oldalon)
2
II. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 24. SZÁM 2007. JÚLIUS 5.
BALSZEMMEL Thürmer Gyula
BALSZEMMEL
MI A BAL SZEMÜNKKEL NÉZÜNK A VILÁGRA. ÍGY SOK MINDENT ÉSZREVESZÜNK, AMIT CSAK A JOBB SZEMÜNKKEL NEM LÁTNÁNK. MÁSKÉNT IS LÁTJUK A VILÁGOT, MONDJUK ÚGY, BALSZEMMEL. EZUTÁN MINDEN SZÁMUNKBAN ELMONDJUK, MIKÉNT IS LÁTJUK AZ ÉPPEN ESEDÉKES ESEMÉNYEKET A SAJÁT POLITIKAI ÉRTÉKÍTÉLETÜNK ALAPJÁN, BALSZEMMEL.
KITÜNTETÉSI MÛBALHÉ
MEDDIG TÛRÜNK MÉG?
Újabb nyári politikai mûbalhé. A miniszterelnök kitüntetésre terjesztette fel Horn Gyulát 75. születésnapja alkalmából. A köztársasági elnök viszont kontrázott: õ nem írja alá, mert Gyulánk 1956-ban karhatalmista volt. Ez a jellegzetesen mûbalhé, mert amíg az embereknek napi megélhetési gondjai vannak, addig nem az a kérdés, hogy a politikai elit kitünteti-e egymást vagy sem. Ne mondd, hogy túlzok! A szolnoki polgármester maga mondta nekem a minap, hogy a szolnoki emberek 40 százaléka szegény, és ez csak egy város. Két megjegyzésem van. Ki ne ismerné Horn Gyulát. A rendszerváltásban aktívan közremûködõ, magyarul a hatalmat átjátszó Németh-kormány minisztere, késõbb MSZP -fõnök. Megmondom õszintén, hogy én sem adnék Hornnak kitüntetést. Nem azért, mert karhatalmista volt, hanem azért, mert szerencsétlen országunkat bevitte a NATO-ba, és eladta a villamos-áramszolgáltatást a külföldieknek. Ez fõbenjáró bûn, aminek ma is isszuk a levét. A másik megjegyzés. A köztársasági elnök úr jobban tenné, ha nem tenné próbára az alkotmányt és az emberek türelmét egy piti ügyben. Nyugodjon bele, hogy Magyarország parlamenti köztársaság és bárhogyan is vágyakozik Sarkozy babérjaira, neki ilyen jogai nincsenek.
Minap hozta az elektromos posta az alábbi levelet: "Utoljára küldök levelet a suliból, elviszik a gépem, és én is távozom péntektõl. Viszlát kedves iskolám! Béla". Kinyomoztam. Béla egy 40 éves középiskolai tanár, akit elbocsátottak az iskolából. Nincs egyedül, sorsában sok ezren osztoznak, akiknek év végén le is út-fel is út. Mindez a Gyurcsány-féle iskolaracionalizálási program keretében. Az ismerõs, akitõl a levél jött, hozzátette: "Gyurcsány lelkén szárad. Lelke, igaz, az nincs is neki. Meddig tûrünk még?" Tényleg meddig tûrünk még? LASSÚ VÍZ PARTOT MOS
Noszvaj egy festõi település Eger közelében. Az újgazdag világ igényeit kielégítõ vendégházakkal. Híres a szilvalekvárjáról és természetesen Thummerer Vilmos tüzes borairól. Nem véletlen, hogy az MSZP vezetése ide vonult vissza, hogy megtanácskozza ügyes-bajos dolgait. Az MSZP-ellenességgel nem vádolható Népszabadság is azt írta, hogy az elnökség tagjai "rábólintottak" az új MSZP-SZDSZ paktumra, ami persze nem több, mint egy Gyurcsány-Kóka egyezség. Lehet, hogy ilyen csábító környezetben nem illik gondolkozni, pedig kellett volna. Az MSZP az új paktummal ugyanis maradék önállóságát is átadja az SZDSZ-nek.
Akiváló Nyakó István - nem tudni, hogy eleve ilyen, vagy csak a környezet tette meg a magáét - a munka végeztével kijelentette: "a Fidesz kezdeményezése elbukott. A radikális ellenzék ugyanis nem a vizitdíjról akar szavaztatni, hanem a reformok ellen, a kormány megbuktatásáról." Nyakó úr és azok figyelmébe, akik az ilyen sületlenségeket a szóvivõ szájába adják: a népszavazás a nép joga és lehetõsége, ebben a Fidesz csak a segítõ. A népszavazás azt jelenti, hogy a nép saját maga dönt olyan kérdésekben, amelyekben a választott képviselõk döntését a lakosság egy jelentõs része kérdésesnek tartja. Ezt a jogát el lehet venni, de amíg van, nem lehet megkérdõjelezni. Még az egri borok hatása alatt sem. A népszavazás egyébként nem buktatja automatikusan a kormányt, de az eredménye nem lesz hatástalan. Lassú víz partot mos - tartja közmondás. VÁLTOZNAK AZ IDÕK
Dr. Magyar Levente a rendszerváltás után Jászberény polgármestere volt. Nem tudom, hogy miért gyûlölte meg a szocializmust, hiszen saját önéletrajza szerint "alorvosként, adjunktusként, majd fõorvosként" tevékenykedett, amit nehéz lenne keserû felnõtt kornak vagy éppenséggel üldöztetésnek nevezni. Magyar fõorvos úr az SZDSZ színeiben lépett a rendszerváltás utáni politizálás világot jelentõ színpadára. Így már egy fokkal érthetõbb a képlet, mert mint tudjuk a magabiztos liberális polgárnál kevesen gyûlölik jobban a kommunistákat. Nos, a mi SZDSZ-es polgármesterünk azzal hiresült el a munkásmozgalom történetében, hogy 1992-ben nem engedte a Munkáspártot Jászberénybe, hogy ott tartsuk augusztus 20-i ünnepségünket. Amikor a Munkáspárt a város határában lévõ ligetben mégis megrendezte, a polgármester elzáratta a vízcsapokat. Magyar Levente tavaly megbukott, ma már nem polgármester, a Munkáspárt viszont szabadon mozog nem csak egykori városában, de mindenütt Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Sõt, az idei augusztus 20-át is a megye egy másik településén, Kisújszálláson tartja. Változnak az idõk! Nem azt mondom, hogy mindenben a mi javunkra, de sok mindenben. THÜRMER GYULA
PÁRTÉLET
II. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 24. SZÁM 2007. JÚLIUS 5.
3
KÁDÁR JÁNOS MINDEN MAGYAR MUNKÁSÉ! A Magyar Kommunista Munkáspárt július elsejei gyûlésén méltósággal emlékeztünk meg Kádár János halálának 18. évfordulójáról. A rendezvény most is példázta azt, amit a párt elnöke a bevezetõ gondolataiban is hangsúlyozott: a Munkáspárt nyitott, az emlékezõ gyûlésre mindig is várt mindenkit, aki tiszteli Kádár Jánost, aki jó szívvel emlékezik a szocializmusra. A résztvevõk között sok volt az új arc. Köztük fiatal generációbelieké, akiknek szemében e találkozók a jövõbeli küzdelmek eszméjét is kifejezik. Jelen volt több baloldali politikai, társadalmi szervezet, s minden eddiginél több külföldi résztvevõ, nagykövetség is lerótta kegyeletét. A Himnusz hangjait követõen Giliczéné Komjáthy Andrea mondotta el József Attila Bérmunkás-ballada és Baranyi Ferenc Hõsök voltak címû versét. Tetszést aratott az összeállítás Kádár János személyes visszaemlékezéseibõl, amelyet a párt fiatal vezetõ aktivistái adtak elõ. A gyûlésen felszólalt Szatmári Boglárka a párt Hajdú-Bihar megyei fiatal alelnöke, és Nagy János a Központi Bizottság csepeli tagja, akik mindketten a KB képviselõi is. A felszólalók öntudatos, harcos gondolatait, s Thürmer Gyula politikai beszédét a megemlékezõk
A KOSZORÚZÓK SORAIBAN KÍNA, KUBA, BELARUSZ NAGYKÖVETSÉGÉNEK, ÉS A MAGYARORSZÁGON ÉLÕ IRAKI KOMMUNISTÁK KÉPVISELÕI
egyetértéssel és nagy tapssal fogadták. A gyûlésen Székely Péter, a párt budapesti elnöke megköszönte mindazok munkáját, akik részt vettek a Munkásmozgalmi Panteon környezetének rendbe hozásában. A párt elnöke
bejelentette, hogy a Magyar Kommunista Munkáspárt védnökséget vállal a magyar munkásmozgalom mártírjainak sírjai felett. Az Internacionálé elhangzását követõen a megemlékezõk koszorúkkal, vörös zászlócskákkal és virágokkal borították be Kádár János síremlékét. (Az alábbiakban öt részletet olvashatnak Thürmer Gyula beszédébõl. A teljes szöveg a Munkáspárt honlapján, a www.munkaspart.hu oldalon olvasható.)
Védnökség a sírok felett
NAGY JÁNOS, A NAGY-BUDAPESTI ELNÖKSÉG TAGJA SZÓLAL FEL
„Bejelentem: a Magyar Kommunista Munkáspárt védnökséget vállal a munkásmozgalom mártírjainak sírja felett. Sokan nyugszanak itt. Mezõ Imre, a Köztársaság téri Pártház védõje, Stromfeld Aurél, a Tanácsköztársaság vezérkari fõnöke, Lukács György, a 20. század egyik legnagyobb marxista filozófusa, Friss István, a kiváló marxista közgazdász, Komócsin Zoltán, a KISZ elsõ vezetõje és sokan mások. Emléküket és sírjukat megõrizzük a jövõ nemzedékeinek.“
4
II. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 24. SZÁM 2007. JÚLIUS 5.
PÁRTÉLET
KÁDÁR JÁNOS MINDEN MAGYAR MUNKÁSÉ! KÁDÁR LEGYÕZHETETLEN
SZATMÁRI BOGLÁRKA SZÓL AZ EMLÉKEZÕKHÖZ
Munkáspárt-ellenes Kádár-tisztelet soha sem volt, nincs és nem is lehet „Mi mindig Kádár János tisztelõit várjuk ide, és soha sem feltétel a Munkáspárt támogatása. A Kádár iránti megbecsülés nem fedi el a különbségeket. Sok mindenrõl gondolkodhatunk másként, de a mai világban egyet világosan látnunk kell: nem lehet egyszerre Kádárra esküdni és belerúgni a Munkáspártba. Nem lehet egyszerre tisztelni Kádárt és harcot hirdetni a kommunisták ellen. Munkáspárt-ellenes Kádár-tisztelet soha sem volt, nincs és nem is lehet. Kádár János mindenkié. Igen, mindenkié, minden magyar munkásé, minden magyar dolgozóé. Kádár János nem a magyar milliárdosoké! Kádár János a szegényeké. Nem a baloldali báránybõrbe öltözött kapitalista kizsákmányolóké, nem a politikai szekértolóiké. Kádár János a miénk!“
„A tõkés hatalom soha sem szerette Kádár Jánost. Gyurcsány a legrosszabb tõkés a rossz tõkések között is. Megtette azt, amit egyetlen tõkés politikus sem mert megtenni. Személyes üggyé tette a Kádár elleni harcot. Gyurcsány személyes gyõzelmet akar Kádár felett. Kádár legyõzhetetlen! A hatalom nem képes új értékeket adni, ezért le akarja rombolni a régi értékeket. A hatalom nem képes sikeres jelent teremteni a tömegek számára, ezért igyekszik szétzúzni a sikeres múltat. Kádár alkotott, teremtett, Gyurcsány és kapitalista rablóbandája pedig csak rombol és pusztít. Kádár legyõzhetetlen! Kádárt nem gyõzhetik le pökhendi úri tolvajok, de nem gyõzheti le az egész tõkésosztály sem. Kádár neve a mai nemzedékeknek a megélt szocializmust jelenti, a felnövekvõ generációknak pedig az eljövendõ szocializmus eszméjét. Kádár János eszméje ezért hallhatatlan.“
KÁDÁR JÁNOS VISSZAEMLÉKEZÉSEIT ADJÁK ELÕ: DELIKÁT DÓRA, KUPI LÁSZLÓ, GILICZE ATTILA ÉS GILICZÉNÉ KOMJATHY ANDREA
A Munkáspárt a fáklya „Sokan vannak, akik 18 éve hitegetik magukat: a szocialisták jót akarnak, csak rossz módszerekkel. 18 éve újra és újra bebeszélik maguknak, hogy lehet egyszerre szeretni Kádár Jánost és beletörõdni a kapitalizmusba. 18 éve hitegetik önmagukat, hogy elég egy szál virágot letenni Kádár János sírjához és feledtetni lehet, hogy az MSZP-re szavaztak. Nem, barátaim! Nem lehet! Az MSZP támogatása ma bûn. Bûn a baloldallal, bûn az emberekkel, bûn a magyar nemzettel szemben! A kórházak eladása, az egészségbiztosítás privatizálása nem baloldali politika, hanem jobboldali. Az orvosok és pedagógusok tömeges elbocsátása, az értelmiség tönkretétele nem baloldali politika, hanem jobboldali. Magyarország kiárusítása az amerikai és izraeli tõkének nem baloldali politika, hanem a legmocskosabb jobboldali. A milliárdosok kormánya nem a kisemberek, nem a szegények kormánya. Gyurcsány Ferencnél ma nincs jobboldalibb politikus. A mi felelõsségünk történelmi. A baloldalon a Munkáspárt a fáklya, amely kiutat mutat a szocialisták hazugságaiból. A Munkáspárt adhat baloldali választási lehetõséget a baloldali választóknak. AMunkáspárt gyõzheti meg a baloldali embereket, hogy nem kell a jobboldalra szavazniuk, ha változást akarnak. „
PÁRTÉLET
II. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 21. SZÁM 2007. JÚNIUS 14.
5
GYURCSÁNY A NAGYTÕKÉNEK VÉDI A MOL-T Az osztrák OMV olajcég az elmúlt héten tíz százalékról tizennyolcra növelte részesedését a MOL-ban. Az elmúlt napokban a bécsiek tovább vásároltak, reális az esélye annak, hogy többségbe kerülnek a társaságban, átveszik annak irányítását. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök gyorsan meg is kongatta a vészharangot, mondván: a kormány mindent megtesz, hogy megvédje a magyar olajcéget! Mielõtt azonban tapsolnánk a miniszterelnök hazafias kirohanásának, nézzük, mi van az ügy mögött! A Magyar Olaj és Gázipari Zrt., azaz a MOL, egykor állami vállalat volt, a legnagyobb az országban. A MOL bonyolította a magyar energiavásárlásokat, gondoskodott Magyarország gázés üzemanyag ellátásáról. A társaság privatizációját az áramszolgáltatókhoz hasonlóan a Horn Gyula vezette MSZPSZDSZ - kormány kezdte. Azonban az Elmûvel vagy a Démásszal ellentétben, a MOL-t nem egy nagy tulajdonosnak adták el, hanem részletekben értékesítették. Kedvezményesen vásárolhatott a magyar lakosság is, természetesen csak néhány százalékot. Többre pénze sem lett volna, azonban nem is ez a lényeg, a cél a
figyelemelterelés volt. A MOL pontos részvényesi struktúrája, azaz, hogy kié is igazából a MOL, ma sem ismert. A nagyobb részvénycsomagokat bankok, brókercégek kezelik, ismeretlenek megbízásból. Ismeretlenekébõl? Többségük aligha az. Nézzük csak, ki irányítja a MOL-t? A társaság vezetése Hernádi Zsolt milliárdos vezérigazgató és Magyarország leggazdagabb embere, Csányi Sándor OTP-elnök és nagytulajdonos kezében összpontosul. (Csányi hivatalosan "csak" igazgatósági tag a MOL-ban.) Az "ismeretlen" részvényesek megbízásából szavazó bankok minden közgyûlésen felhatalmazzák õket a MOL vezetésére. Mindig és mindenben támogatta õket a magyar kormány is. A 2006-os parlamenti választások elõtt a MOL közvetetten pénzelte a szocialista-szabaddemokrata kormány túlköltekezését, amiért aztán a privatizáció feltételeinek meghatározásakor be is nyújtotta a számlát. A Gyurcsány-kabinet tavaly és idén a maradék állami tulajdont Hernádiék elképzelései szerint adta el. Kinek? Ezt aligha nehéz kitalálni.
A szocialista kormány nem szólt bele a MOL gázüzletágának eladásába sem, pedig így a magyar energiaellátásban monopolhelyzetbe került a német E.OnRuhrgas. Mit kaptak cserébe? Mikor, mit. Hiszen a MOL-t vezetõ nagytõkések és az MSZP-SZDSZ kormány együttmûködése nem tegnap kezdõdött. A szocialisták 2002-es hatalomra kerülésében fontos szerepet játszó Centrum párt vezetõje, Kupa Mihály például a kormányalakítás után "hirtelen" a MOL felügyelõ bizottságának élére került. Az OMV mostani vásárlása kizárólag a MOL-t most ellenõrzõ hazai nagytõkések pozícióit veszélyezteti, benzinbõl se több-se kevesebb, se olcsóbb-se drágább nem lesz attól, ha változik a tulajdonos. Gyurcsány Ferenc most nem egy magyar olajcéget akar megvédeni, hiszen a privatizáció befejezése óta a MOL-t nem a nemzeti érdekek, a magyar lakosság szempontjai vezérlik, pusztán a tulajdonosok nagyobb haszna számít. Gyurcsány a vele és szocialistákkal együttmûködõ nagytõkések profitját akarja megvédeni, a magyar állam, azaz mind annyiunk pénzén!
ELÍTÉLJÜK A KORRUPT SZAKSZERVEZETI VEZETÕKET! A Magyar Kommunista Munkáspárt elfogadhatatlannak tartja a MÁV Zrt, és három vasutas szakszervezet, valamint a BKV vezetése, és azok szakszervezetei között létrejött megállapodást. A szerzõdések értelmében, a szakszervezetek vezetõi –közpénzen - havi 600 700 ezer forintos fizetésre jogosultak. A szakszervezeti vezetõk lefizetése pénzzel vagy pozícióval, nem új jelenség. Így zsebelték be a nagyobb szakszervezeteket, így biztosítják a mögöttük álló hazai és nemzetközi nagytõkés körök érdekeinek a teljes kiszolgálását. A Munkáspárt véleménye szerint a szakszervezetek legnagyobb bûne a munkások elárulása volt. A rendszerváltás óta a szakszervezetek korrupt képviselõi aktív segítséget nyújtottak a szakszervezeti vagyon elherdálásához,
az üzemek privatizálásához, a munkások féken tartásához. Hagyták szétverni az egységes szakszervezeteket, és a kis szervezeteket egymásra uszították. Összejátszottak, és ma is összejátszanak a magát szociáldemokratának nevezõ MSZP-vel, akik a háttérbõl irányítva ma is a legnagyobb gátjai a munkásság osztállyá szervezõdésének. Ennek eredménye, hogy a szakszervezetek taglétszáma, és megbecsülése soha nem látott mélyponton van. Magyarország szinte sztrájkmentes övezetté vált. A munkások és a dolgozó tömegek kiszolgáltatottan állnak a tõke egyre mohóbb támadásaival szemben az áremelésektõl kezdve, a vizitdíj bevezetésén át, a több biztosítós rendszer bevezetéséig. A Munkáspárt úgy véli, hogy alapvetõ változásokra van szükség. Fel kell világosítani a munkások, alkalma-
zottak tömegeit, hogy a privatizáció, a tõkés modernizálás az õ bõrükre megy. Meg kell értetni mindenkivel, hogy a mai tõkés világban nincs egyéni túlélés vagy menekülés. Minél inkább összefogunk, annál inkább meg tudjuk érdekeinket védeni. A Munkáspárt felhívja a szakszervezetek tagságát: szabadítsák meg a szakszervezeteket a korrupt vezetõktõl. A szakszervezeti vezetõk nem függhetnek anyagilag a munkaadóktól. A vezetõk a tagságtól kapják a fizetésüket, ne a munkaadójuktól! A Munkáspárt az egyetlen olyan párt, mely 18 éve következetesen képviseli a dolgozó emberek, a munkások érdekeit. A Munkáspárt kész a közös harcra minden – a dolgozók érdekeit érvényesíteni akaró – szakszervezettel. MAGYAR KOMMUNISTA MUNKÁSPÁRT ELNÖKSÉGE
6
II. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 24.. SZÁM 2007. JÚLIUS 5.
PÁRTÉLET
SZOLNOK: JÓ LEHETÕSÉGEK ÉS KITARTÓ MUNKA
THÜRMER GYULA LÁTOGATÁSA AZ IEC-GYÁRBAN
A Munkáspárt benne van a megye és város politikai szöveteiben. Jók most a lehetõségeik, használják ki õket! Ezekkel a gondolatokkal köszöntötte Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere ThürmerGyulát, aki a múlt héten tett látogatást Jász- NagykunSzolnok megyében. A Munkáspárt felelõssége nagy, hiszen Szolnokon, akárcsak országos szinten, a két nagy tábor között lényegében egyensúly van. A
Fidesz képviselõjeként tavaly összesen 264 szavazat-többlettel lett polgármester. A Munkáspárt képes lehet arra, hogy megnyerje a mostani politikával elégedetlen baloldali választók támogatását - értettek egyet a beszélgetõ partnerek. A Munkáspárt támogatja a városi vezetés pozitív intézkedéseit, például azt, hogy a fiatal anyák gyermekük három éves koráig ingyen utazhatnak a városi buszon. Ugyanakkor szóvá fogjuk tenni, mindazt is, amivel nem értünk
egyet - hangsúlyozta a párt elnöke. Thürmer Gyula találkozott Fejér Andorral, a megyei közgyûlés elnökével is. Egyetértettek abban, hogy mindent meg kell tenni azért, hogy a szolnoki kórház állami tulajdonban maradjon. A Munkáspárt támogatja azokat az erõfeszítéseket is, amelyek a kis- és középvállalkozók megsegítését, új munkahelyek teremtését szolgálják. Ez utóbbi kérdés volt a fõ téma Thürmer Gyula és dr. Juhász Enikõ törökszentmiklósi polgármester megbeszélésén is. A politikai szintû eszmecsere után Thürmer Gyula a törökszentmiklósi ipari parkban közelebbrõl is megismerkedett az ottani vállalkozók, köztük a város legnagyobb foglalkoztatójának, az IEC szolgáltató és kereskedelmi kft-nek az életével. Ajól sikerült program a megyei pártvezetés precíz, lelkiismeretes munkáját dicséri. Bencsik Mihály megyei elnök és kis csapata, köztük Gulyás László, a KB tagja, Szilágyi András, a törökszentmiklósi térség és Horváth Sándor, a karcagi körzet KB-megbízottjai mindent megtettek a sikerért. A Magyar Kommunista Munkáspártot és helyi képviselõit ismerik a helyi közéletben, a megyei médiában. Ahelyiek máris újabb feladaton dolgoznak. Kisújszálláson lesz a párt augusztus 20-i ünnepsége.
VÉDJÜK MEG A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS SZOLIDARITÁSI RENDSZERÉT! A Munkáspárt is támogatásáról biztosította az Egészségügyi Kerekasztal felhívását, amelyben a szolidaritási rendszer megvédésére szólította fel a lakosságot. Az állásfogalás kibocsátói között vannak többek között: a Magyar Orvosi Kamara, a Vasútegészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Szociáldemokrata Párt, a Professzorok Batthyány Köre,, az Országos Civil Fórum és a TB privatizálása ellen népszavazást kezdeményezõ Albert Zsolt is. A Magyar Szociális Fórum Egészségügyi Kerekasztala elutasítja a Gyurcsány-kormány tervét a társadalombiztosítási rendszer 49 százalékban történõ magánkézbe juttatásáról, és arra szólítja fel a lakosságot, hogy védje meg az egységes társadalombiztosítási rendszert, melyet összehangoltan és társadalmilag ellenõrzötten kell továbbmûködtetni. Az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetében (EDDSZ) megtartott tanácskozásról, amelyen tudósok, szakértõk, orvosok vettek részt, az alábbi közös közleményt adták ki:
"Az egységes biztosítási rendszer megõrzése társadalmi érdek, üzleti alapokra helyezése súlyos egyenlõtlenséghez, anyagi alapú diszkriminációhoz vezetne jómódú beteg és kevésbé tehetõs beteg között. Máris tömegek szorulnak ki az orvosi ellátásból amiatt, hogy nem tudják kifizetni gyógyszereiket és gyógyászati segédeszközeiket, nem tudnak vizitdíjat és kórházi napidíjat fizetni, ezért inkább nem is fordulnak orvoshoz. Külföldi tapasztalatokból tudható, még a részleges privatizáció is azzal jár, hogy tömegek szorulnak ki az alapvetõ ellátásból. Idehaza is csak a leggazdagabbak engedhetnék meg maguknak, hogy kikerüljék a kialakuló várólistákat.Folyamatosan figyelmeztettük a kormányt egészségügyi "reform"tervének várható súlyos következményeire a lakosság egészségére és nemzetünk apadására nézve, de a koalíció mindezekhez úgy viszonyult , mintha a társadalom szava nem számítana. 2007. június 8-án felhívtuk a figyelmet arra, hogy "a kormány egészségügyi politikája kezd szembekerülni az élethez való joggal". A koalíció azonban nem az intézkedései miatt életeket veszélyeztetõ torzulásokon változtatott, hanem úgy döntött, hogy az egészséges élethez
fûzõdõ emberi jogot üzleti érdekeknek rendeli alá. Mivel a kormánykoalíció figyelmen kívül hagyta valamennyi, kivétel nélkül valamennyi (!) jelzésünket és alternatív javaslatunkat, ezennel felhívással fordulunk a lakossághoz: Emberek! Álljatok ki az egészséges élethez fûzõdõ jogaitokért! Védjétek meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt, melyben befizetett járulékaitok fekszenek! A társadalmi tiltakozás eszközéül javasoljuk a tiltakozás minden lehetséges demokratikus formáját, beleértve a tömegmozgósítást is. Arra szólítunk fel, hogy támogassuk az egészségüggyel kapcsolatos népszavazási kezdeményezéseket, és gyûjtsük össze a referendum kiírásához szükséges kétszázezer érvényes aláírást! Mód van arra, hogy megvédjük alapvetõ jogunkat, a szolidaritás alapú társadalombiztosítást, és ne engedjük meg, hogy a profitszempont maga alá rendelje egészségünket. Védjük meg magunkat és egymást az üzleti érdek brutális nyomulásával szemben! Széles társadalmi összefogással, egymás iránti szolidaritással miénk lesz a siker, és erõsödni fog társadalmi és nemzeti együvé tartozásunk." BUDAPEST, 2007. JÚNIUS 29.
KÜLFÜLD
II. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 24. SZÁM 2007. JÚLIUS 5.
7
A KOMMUNISTÁK A BELARUSZ NÉP MELLETT
ALEKSZANDR LUKASENKÓ ÉS THÜRMER GYULA
Az idén november elején Minszkben lesz a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozása. Arésztvevõk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 90. évfordulójáról emlékeznek meg, s megvitatják, hogy mit lehet ma tenni az imperializmus elleni harcban. A tanácskozás szervezõje belarusz részrõl a Tatyjana Golubeva vezette Belarusz Kommunista Párt. A 2006-os tanácskozásnak Athén, a 2007esnek Lisszabon adott otthont. Ezek a tanácskozások új elemeket hoztak a kommunista mozgalomba. Immáron rendszeres fórumról
van, amely ugyan még nem alakult nemzetközi szervezetté, de már mûködik egy állandó munkacsoportja. Létrejött egy szerény szolidaritási alap is, amely természetesen nem oldja meg a pártok anyagi problémáit, de lehetõvé teszi, hogy azok a kommunisták is részt vegyenek a munkában, akiknek nem csak vonatjegyre nem telik, de jószerivel enniük sincs mit. A görög és a portugál kommunisták a motorjai ennek az együttmûködésnek, de részt vesznek olyan nagy pártok is, mint az Orosz Föderáció Kommunista Pártja, Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja, a venezuelai vagy éppenséggel a dél-afrikai kommunisták. A minszki színhely jelképes és nagyon fontos. Nem csupán arról van szó, hogy a Nagy Október évfordulóját ünnepeljük. Arról van szó, hogy a belarusz nép iránti nemzetközi szolidaritás, Belarusz függetlenségének védelme ma a nemzetközi antiimperialista harc egyik fõ kérdésévé vált. Lukasenkó elnököt az amerikaiak kikiáltották "Európa utolsó diktátorának", akitõl kerül, amibe kerül meg kell szabadulni. A NATO 2007. januári rigai csúcsértekezletén Bush ugyan nem üzent hadat, de nyilvánvalóvá tette, hogy nem áll el a Lukasenkó elnök és a Belarusz elleni fellépéstõl. Az Európai Unió magatartása felemás. Az egyik oldalon gazdasági és politikai korlátozásokat is bevezettek Belarusz ellen, ugyanakkor érdekeltek a gazdasági kapcsolatok építésében. Belarusz nem szocialista ország. Mi a baja akkor a tõkés világnak Belarusszal? Szerepe van persze a geopolitikának. A nyugat nem
akarja, hogy Minszk és Moszkva között szoros kapcsolat legyen. Nem a belarusz nép függetlenségéért aggódnak, hanem az erõs Oroszországtól rettegnek. De van itt más is! Belarusz - élén Lukasenkó elnökkel - a saját útját járja. Független Belaruszban akarnak élni, amely maga dönti el, hogy magántulajdonban legyen-e a minszki traktorgyár, vagy eladják a tõkéseknek. Maga akar dönteni arról is, hogy állami kézben maradjon-e az egészségügy, vagy privatizálják. A belarusz emberek többségének tetszik a mai politika. Lukasenkó elnök sikerrel védte meg eddig Belaruszt. A multik nem szállták meg, mint Magyarországot. Abelarusz nyelv nem vész el, sõt soha nem látott mértékben fejlõdik. Az ország megtermelt vagyonát a nép javára használják fel, és nem a tõkések profitját szaporítják. S, ami a legfontosabb: a belarusz emberek ma jobban élnek, mint bárki a Szovjetunió egykori népei közül. Ha valaki elmegy Minszkbe, akkor láthatja, hogy mi, magyarok se élünk jobban. A tõkés propaganda mindent összehord Belaruszról. Sajnos, sokan felülnek ennek. Pedig már van tapasztalatunk. Annak idején Bush is, Blair is, Medgyessy is azt mondta: azért kell megtámadni Irakot, mert tömegpusztító fegyvere van. Mi, magyar kommunisták azt mondtuk: nem igaz, nincs ott semmilyen tömegpusztító fegyver. Ma már tudjuk, hogy nekünk volt igazunk. Ma sem szabad felülni a propagandának, miszerint Belaruszban diktatúra van, nincsenek emberi jogok, elnyomják az értelmiséget. Nem így van! A kommunista és munkáspártok felelõssége, hogy az igazságot eljuttassák a világ népeihez. Nem szabad megengedni, hogy a tõkés propaganda újra becsapja az embereket, és a tömegmanipulációt gazdasági, politikai szankciók, netán egy új európai háború elõkészítésére használja. Mi, magyar kommunisták ezért támogatjuk Belaruszt, a belarusz népet, és ezért megyünk el a minszki nemzetközi találkozóra is.
RÉSZVÉTNYILVÁNÍTÁS A KUBAI NAGYKÖVETSÉGEN Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke, Vajda János alelnök, Székely Péter nagybudapesti elnök és Kalocsai Kinga, a Baloldali Front - Kommunista Ifjúsági Szövetség elnöke látogatott el a Kubai Köztársaság budapesti nagykövetségére, hogy részvétüket fejezzék ki Raúl Castro
Ruznak és a kubai népnek Vilma Espin Guillois asszony, Kuba Hõse halála miatt. Kupi László, a Magyar-Kubai Szolidaritási Társaság elnöke levélben juttatta el részvétnyilvánítását. A Magyar - Kubai Szolidaritási Társaság minden erejével azon van, hogy meg-
mutassa a magyar embereknek, hogy Vilma Espin és bajtársainak küzdelme nem volt hiábavaló, mert megszületett belõle egy olyan társadalom, amely emberiességben, társadalmi szolidaritásban ma egyedülálló a világon, a szocialista Kuba - írta Kupi László.
8
II. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 24. SZÁM 2007. JÚLIUS 5.
KÁDÁR JÁNOS
NEVESSÜNK EGYÜTT KÁDÁRRAL AMIKOR A LEVEST IS LEHETETT Május elseje és a Munkásõrség összekötõdött az én életemben. A Munkásõrség a szocializmus éveiben önkéntes szervezet volt. 1957-ben a munkások legöntudatosabb képviselõibõl hozták létre. Legyen a munkásosztálynak fegyveres ereje, amellyel megvédheti hatalmát! Ez volt a cél. A szervezet idõvel sok társadalmi funkciót vett át, beleértve a május elsejei felvonulások és más rendezvények biztosítását is. A Munkásõrséget sem kerülték el az akkori társadalom problémái, de mindezek ellenére az utolsó percig megbízható erõ maradt. Olyannyira, hogy a rendszerváltók nem is mertek addig belevágni az 1990. márciusi választásokba, amíg létezett a szervezet. A rendszerváltás elõkészítésében aktív szerepet vállaló Németh
MUNKÁSÕRÖK HÁROM GENERÁCIÓJA
„PÚPOSAN“ SZEDNI
Miklós kormánya 1989 õszén az elsõk között szereltette le és oszlatta fel a Munkásõrséget. Minden május elsején fegyelmezett erõként, díszegyenruhában mi, munkásõrök adtuk a felvonulás ütemét. Számunkra az volt az ünnep, hogy láttuk a felvonulók örömét. A felvonulás és a majális biztosítása nem csak a munkát, a szolgálatot, hanem a végzett munka elismerését, megbecsülését is jelentette. Ilyenkor tisztább volt a cipõnk, vasaltabb a zubbonyunk, s mit ne mondjak, büszkén viseltük a kitüntetéseinket is. Kialakult egy szép hagyomány. A felvonulás befejezése után a párt- és állami vezetõk a szakszervezetek székházában közös ebéden vettek részt a kitüntetésekben részesült dolgozókkal, a szervezõkkel és a rendezõkkel.
Az ebéden természetesen ott volt Kádár János is. Ma már nem csak a hagyomány nem létezik, de a SZOT székháza helyén is a tõkés kor jelképe, egy kapitalista biztosító irodaépülete áll. Ezeken az ebédeken részt vettünk mi, munkásõrök is. Így volt ez akkor is, amikor én is részt vettem egy ilyen ebéden, néhány közvetlen munkatársammal együtt. A mi csapatunkban köztudott volt, hogy az egyik közvetlen munkatársam étvágya messze meghaladta az átlagember étvágyát. Ha fogára való volt az étel, akkor abból két-három adagot is meg tudott jó étvággyal enni. A nevét most azért nem írom le, mert neheztelek rá. A testület megszüntetése után elhagyta mindazt, amire egykor felesküdött, s nem vett részt a párt újjászervezésében sem. De ez egy másik történet. Nos, zajlott az ebéd a SZOT székházában. Finom ragulevest hoztak minden asztalra, egy-egy nagy levesestálban. Ahogy anyám mondaná, a leves "gazdagon" volt elkészítve, sok volt benne a hús, a zöldség, a tészta, minden benne volt, ami ízletessé tette. Mondani se kell, volt munkatársam hozta a formáját, a leves sûrûjével szinte megpúpozta a tányérját. Kádár elvtárs az ebéd alatt egy pohár borral a kezében végigjárt a hatalmas teremben. Minden asztaltársasághoz odabiccentett, mondott egy-két kedves szót, volt, akivel koccintott, majd komótosan haladt tovább. Így érkezett néhány kísérõjével a mi asztalunkhoz is. Kedvesen köszöntötte a munkásõröket, megköszönte a reggel óta végzett munkát és közben rátekintett a munkatársam "megpúpozott" levesestányérjára, majd így szólt a környezetében lévõkhöz. Na látják elvtársak! Azt mindig tudtam, hogy a munkásõrök sok kemény feladatot oldottak már meg az élet különbözõ területein. Tudtam, hogy amit vállaltak, azt mindig becsülettel teljesítették. Azt is tudtam, hogy sok váratlan helyzetben feltalálják magukat és megoldják a felmerülõ problémákat. Azt azonban csak most látom, hogy képesek a levest is "púposra" szedni! KAJLI BÉLA
II. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 24. SZÁM 2007. JÚLIUS 5.
VÉLEMÉNY
9
VIHAR EGY KITÜNTETÉS KÖRÜL Horn Gyula, egykori miniszterelnök (1994-1998) feje felett már másodszor csaptak össze a hullámok. Elõször Mádl Ferenc köztársasági elnök utasította vissza a kitüntetésére benyújtott javaslatot, másodszor Sólyom László tette ugyanezt napjainkban. Mindketten arra hivatkoztak, hogy Horn - az l956-os eseményekben - negatív szerepet játszott, pufajkás karhatalmista volt, s ebben a minõségében kiállt a szocialista Magyarország védelmében, a restaurációs erõkkel szemben.(Õk persze nem így fogalmaztak.) Szerintük "aggályos" a magas kitüntetés odaítélése egy olyan embernek, aki a "forradalom", a demokrácia, a magyar nép szabadságharca elfojtásában vállalt szerepet. Ha mi bíráljuk és elítéljük Horn Gyulát, nem "pufajkás" tevékenységéért tesszük, hanem éppen azért, mert cserbenhagyta a szocializmust. A karhatalmista akkor azt tette, amit egy hazája sorsát, a szocializmus jövõjét féltõ kommunistának tennie kellett. Ez a korszak életrajza pozitív oldalára kívánkozik. Az ellenforradalom leverését követõen különbözõ állami- és pártbeosztásokban buzgólkodott közös ügyünkért. A nyolcvanas évek második felében azonban, amikor összetett okok miatt kezdtek jelentkezni a különbözõ gazdasági és politikai nehézségek, hõsünk megingott. Nem azok oldalán maradt, akik keresték az érlelõdõ válságból kivezetõ utat (mert igenis lett volna reális alternatíva), hanem odaállt azok mellé, akik a zavarosban halászva a maguk pecsenyéjét kezdték sütögetni.
Ezek a karrieristák, kalandorok, a modern eredeti tõkefelhalmozás kupecei, a tõkésosztály potenciális tagjai, akik elhitették magukkal és másokkal, hogy a közösségi társadalom életképtelen zsákutca, kezdeményezõi voltak a tõkés restaurációnak, finoman szólva, a rendszerváltásnak. Ezek az antikommunistákká vedlett újgazdagok és politikai kiszolgálóik, 1956 nyomdokaiban haladva "forradalmárokká" léptek elõ, a szociális piacgazdaság, a demokrácia, a nemzeti függetlenség elszánt, önzetlen harcosaivá - miközben zsebük megtelt a nép által korábban megtermelt nemzeti vagyonnal. Közöttük találjuk Horn Gyulát is. Jó szimattal megérezte: a szocializmus összekuszált szénáját rendbe szedni óriási erõfeszítést igényelne, anélkül, hogy ez neki karriert, vagy vagyont biztosítana. Inkább az elhíresült "határpiknik" értelmi szerzõje lett, a rendszerváltás egyik szellemi atyja. Szakadár pártja kongresszusán az antikommunista összeesküvés egyik elsõszámú ceremóniamestere. Útja gyorsan ívelt felfelé: kiebrudalta a pártvezetésbõl Nyers Rezsõt, régi szociáldemokrata harcostársát, és csak távozása árán fogadta el a Magyar Szocialista Párt legmagasabb funkcióját. Nem sokkal késõbb miniszterelnök lett. (A szocializmus viszonyai között eljuthatott volna ilyen magaslatra?).Nagy "érdemeket" szerzett a választási küszöb felemelésében (4-rõl 5%-ra). Nem lehet kétséges, hogy ezzel a politikai elit felé tett gesztusával a kisebb pártokat - nem utolsó sorban a Munkáspártot - akarta lehetetlenné tenni. Vezetõ szerepet játszott a NATO-ba való belépésünkben.
Mint miniszterelnök nagyüzemi módon hozta azokat az intézkedéseket, melyek a tõkés rendszer megszilárdítását célozták. A szociális piacgazdaság demagóg ígérete elillant s folytatódott a társadalom kettészakadása, a gazdagok gazdagodása, a szegények szegényedése. A burzsoázia szempontjából tettei történelmiek. És mégis, az illetékesek ódzkodnak attól, hogy "érdemeit" elismerjék. Pedig ezek nemcsak a szociáldemokrata tõkések felemelkedését eredményezték, hanem a kizsákmányoló osztály egészének az érdekeit is kifejezték. Horn Gyula nem "tette jóvá" pufajkás múltjának "bûneit"? Nem vétkezett eleget a szocializmus ügye ellen? Többszörösen! Az átkosban vállalt munkássága,, amit, mint másodosztályú funkcionárius teljesített, eltörpül annak az erõfeszítésnek "jelentõsége" mellett, melyet a kapitalista Magyarországért kifejtett. Ezért érthetetlen a hatalomból kiszorultak kicsinyes bosszúja Mádl Ferenc és Sólyom László cselszövése, hogy visszautasították a neoszociáldemokrata feléje nyújtott "kérges tenyerét". Nem kellene egyszer már nekik is honorálni azt az áruló magatartást, melyet a proletariátussal szembekerült Horn Gyula, az egykori pufajkás, karhatalmista, emeszempés káder tett a magyar polgárság érdekében? Ha Horn Gyula helyében lennék, ilyen megalázó huzavona után már el sem fogadnám a felkínált elismerést, de megértem õt: a trófeát, visszautasítás esetén a mennyországban minden bizonnyal az orrára akasztanák. HEGEDÛS SÁNDOR
KI ÁLLÍT EGÉRFOGÓT? A Támpont címû idõszaki kiadvány 2007. április 13-i számának közlése szerint Thürmer Gyula, a Magyar Kommunista Munkásppárt elnöke a Tanácsköztársaság 88. évfordulója alkalmából tartott ünnepi beszédében „Rákosi Mátyást a magyar munkásmozgalom legnagyobb formátumúszemélyiségének nevezte. Aki nem szenved amnéziában, kivétel nélkül osztja ezt a nézetet, nyilván annyi kiegészítéssel, hogy Rákosi történelmi szerepe mellett, értékelendõek „hibái és bûnei“ is.
Ám nem így van ez egy akkora formátumú lapban, amilyen a Támpont, amelyben nics hely, sem mód bármely történelmi személyiség munkásságának átfogó értékelésére. Aki „Rákosi kritikátlan magasztalásával“ rágalmazza a központi ünnepség szónokát, egyoldalúan közelíti meg a kérdést Nem veszi figyelembe a Rákosi Mátyás életútján folyamatosan végigvonult harcot, hol Horthyék bírósága elõtt, késõbb saját hazájában, ahonnan számûzetésbe kényszerült,
s e minõségében hunyt el távol a szülõföldjétõl. Legkevésbé az állítólagosan baloldali összefogást szorgalmazó „Magyarországi Munkáspárt 2006“ sajtóorgánumától volt elvárható egy ilyen irányú kirohanás a Munkáspárt elnöke ellen. Hacsak nem vesszük tekintetbe, hogy testvériségrõl, történelmi materializmusról szó sem lehet amott, maximum egy halovány névazonosságról. PLESS ZSUZSA
10
II. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 24. SZÁM 2007. JÚLIUS 5.
ELMÉLET
ELMÉLETI SAROK: VIGYÁZAT, VESZÉLYES!
AZ IDEOLÓGIAI HARC
Ha a munkás érvényesíteni akarja saját érdekeit, a saját ideológiáját kell képviselnie, hiszen csak az õ saját ideológiája fogalmazza meg az õ érdekeit. Ez pedig azt jelenti, hogy harcolnia kell a tõkések ellen nem csupán gazdasági és politikai téren, de eszmei és ideológiai téren is. Az eszmék terén nincs légüres tér. Ha valamelyik eszme, ideológia viszszavonul, vagy kiszorul, a helyébe azon nyomban más eszmék, más ideológiák jönnek. Minden szervezet, minden intézmény éppen ezért arra törekszik, hogy az emberekre rendszeres, folyamatos eszmei hatást gyakoroljon, s ezzel megakadályozza más ideológiák érvényesülését. A heti misék rendszere például a katolikus egyházban, amikor a prédikációk keretében a legfrissebb események eszmei, ideológiai magyarázatát adják, ilyen célt szolgál. A mai modern tõkés ideológiák már nem elégednek meg az emberek folyamatos, de mégis csak részleges és idõleges befolyásolásával. Ehelyett teljes uralomra, totális befolyásolásra törekednek. Ehhez tökéletes technikai eszközt találtak, a televíziót és részben az internetet, amelyeken keresztül a nap 24 órájában bombázhatják az embereket. A KOMMUNISTÁK FELADATA
marcangolt társadalomban sohasem lehet osztályon kívüli vagy osztályok feletti ideológia)." Tisztában kell lennünk azzal, hogy a tõke milyen eszmei irányokban támad bennünket. Manapság több irányt látunk. A tõke minden erõvel igyekszik a szocializmust, és ezen belül Kádár Jánost lejáratni, befeketíteni. Ugyanilyen irányt jelent a tõkés rendszerváltás, a tõkés rendszer, mint egyetlen lehetséges
Nekünk is tisztában kell lenni azzal, hogy nincs légüres tér. Vagy a mi ideológiánk, vagy a tõkések ideológiája! Ez itt a kérdés! Lenin így írt: "burzsoá vagy szocialista ideológia? Itt nincs középút!“ útként, egyetlen választásként való hirdetése. Ugyancsak az eszmei harc irányát az osztályok létezésének és következésképpen az osztályharc tagadása. Nekünk is tisztában kell lennünk, hogy a magyar munkások, dolgozók is igen különfélék ideológiai szempontból. Sokan baloldalinak vallják magukat, de elutasítják a kommunistákat. Mások az MSZP-t nevezik kommunistának, amibe persze a Fidesz propaganda is besegít. Elég jelentõs az anarchizmus, a minden mindegy magatartás. S, természetesen jelen vannak a szélsõjobboldali eszmék is. MILYEN
ESZKÖZEINK
VANNAK
AZ
IDEOLÓGIAI HARCBAN ?
Nekünk is tisztában kell lenni azzal, hogy nincs légüres tér. Vagy a mi ideológiánk, vagy a tõkések ideológiája! Ez itt a kérdés! Lenin így írt: "burzsoá vagy szocialista ideológia? Itt nincs középút (mert az emberiség semmiféle "harmadik" ideológiát nem dolgozott ki, és mert általában egy osztályellentétektõl
zûrzavar, amely a párt ideológiai, elméleti és forradalmi fejlõdését, kiforrását …egyaránt akadályozza." Ilyen eszköz a pártoktatás. A Központi Bizottság azért vezette be minden vezetõszerv számára a rendszeres pártoktatást, mert mindenekelõtt a párt aktivistáinak kell felvértezve lenniük. Azok a pártvezetõségek, ahol ezt elhanyagolják, vagy átlépik, súlyos hibát követnek el, hiszen
A legfontosabb, hogy a párt vezetése és aktivistái egységesen ítéljék meg a helyzetet, eszmei egység legyen. A 2004-2005-os szakítás a revizionista és megalkuvó Vajnai-csoporttal ebbõl a szempontból nagyon fontos volt. Ahogyan Lenin mondta: "A szakadás még mindig jobb, mint a
ideológiailag fegyverzik le magukat. Fontos eszközünk A Szabadság újság. Aki a mi újságunkat elolvassa, jó alapismereteket szerezhet a politikánkról, a világ marxista értékelésérõl. Aki nem olvassa, nem fizeti elõ A Szabadságot, de mondjuk, naponta elolvassa a Népszabadságot, elõbbutóbb a szocialista-liberális ideológia hatása alá kerül. Az utóbbi idõszakban jelent meg egy nagyon lényeges eszköz, az internet. Aki ma kíváncsi a Munkáspártra, sok értékes információt kaphat a honlapunkról. Megjelentek egyes vidéki szervezeteink honlapjai is. Jelentõs politikai és eszmei értéket jelent a Baloldali Front honlapja. Az ideológiai munka alapvetõ eszköze az agitáció. Az a munka, amikor járunk házról házra, lakásról lakásra, emberrõl emberre, és elmondjuk nekik az álláspontunkat. A személyes agitációt semmilyen technikai eszköz sem helyettesítheti. Ez a legnehezebb, de ez a legcél ravezetõbb.
LAPSZEMLE
II. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 24. SZÁM 2007. JÚLIUS 5.
11
TÖRTÉNELMI SZAVAZÁS A SKÓT PARLAMENTBEN A skót parlament egyértelmûen elutasította a Trident nukleáris rakéta rendszert csütörtök este. A skót Zöld Párt által kezdeményezett szavazáson 71:16 arányban elvetették azt a tervet, amit a brit kormány szeretne végrehajtani, hogy megújítják Nagy-Britannia nukleáris arzenálját. Meglepõ eredményként nem volt olyan Munkáspárti képviselõ sem, aki a Tridentre szavazott volna, legtöbbjük tartózkodott, és öten a zöldekkel szavaztak. A szavazás eredményeként ez volt az elsõ elutasítása a nukleáris fegyverkezési programnak a brit parlamenti rendszer történelemében. A Zöld Párt egy parlamenti tagja, aki kezdeményezte a szavazást elmondta:
"Úgy tûnik nincs semmilyen támogatás Skócia részérõl az Egyesült Királyság kormányának terveire, a konzervatívok kivételével. Ez egy egyértelmû üzenet Skóciából, a skót parlamenti képviselõk és a skót nép világos ellenállása." Alan McKinnon, a Nukleáris Lefegyverkezési Kampány skót vezetõje elmondta: "Ez a szavazás egy nagy lépése a békemozgalmaknak Skóciában és az egész világon. A parlamenti ügyek minisztere, Bruce Crawford a következõt nyilatkozta: "Ez egy történelmi szavazás. Elõször történt meg, hogy a skót parlament elvetette a nukleáris fegyverkezést" - írja a Skót Kommunista Párt honlapja
HAWAIIAK AZ USA BÁZISAI ELLEN
POLITIKAI FOGLYOK TÁRGYALÁSA
TANULJUNK LATIN-AMERIKÁTÓL
Hawaii földvédõ aktivisták elmondták, hogy a hawaiiak ellenzik az USA katonai bázisait a szigeten. Több szervezet küzd a bázisok megszüntetéséért. Elmondták, hogy nem csak az a gond, hogy az amerikai hadsereg folyamatosan ott állomásozik, hanem, hogy bázisaikkal, mûködésükkel szennyezik a vizet, a földet, a levegõt, és tönkreteszik az õsi emlékhelyeket, azért, hogy katonai hatalmukat növelhessék, és utat nyissanak a McDonalds-nak és a többi multicégnek. Toxikus anyagok kerültek a környezetbe, ami megrémíti az embereket. A helyzet rosszabb lesz, mert az USA több száz új katonai létesítményt akar telepíteni a szigetre - írja a The Guardian
Két szaharai politikai foglyot 5 év börtönbüntetésre ítélt a marokkói bíróság és 10 hónap börtönbüntetést kapott a tárgyaláson egy emberjogi aktivista. Mindhárom elítélt annyit követett el, hogy megvédte álláspontját NyugatSzahara ügyével kapcsolatban, és felhívást tettek közzé, amelyben hirdették a szaharai nép jogát az önrendelkezésre és a függetlenségre. A tárgyaláson tovább hangoztatták véleményüket az üggyel kapcsolatban. A tárgyaláson több szaharai és két spanyol ügyvéd is védte õket. A tárgyalás végig zárt volt, és sem rokonok, sem civilek nem vehettek rajta részt, és a bíróság végig rendõri felügyelet alatt állt írja a nyugat-szaharai hírportál.
50000 kommunista gyûlt össze a Német Kommunista Párt (DKP) hagyományos, idén tizenötödik alkalommal megrendezett sajtófesztiválján A rossz idõ és a folyamatos esõ ellenére is rengeteg ember volt kíváncsi a mûsorokra, különbözõ országok pártjai és baloldali szervezeteinek standjaira. Idén 25 ország kommunista- és munkáspártja képviseletette magát Németország legnagyobb baloldali fesztiválján. A fesztivál idei mottója „Tanuljunk Latin-Amerikától!“ volt. A sok tízezer látogatót különleges kultúrális és politikai mûsorok szórakoztatták, az érdeklõdõknek módjuk volt beszélgetni, ismerkedni - írja a DKP lapja.
12
II. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 24. SZÁM 2007.JÚLIUS 5.
HÍREK
A KOMMUNISTA KAMARAI ELNÖK Talán csak nagyon kevesen lehetnek a Munkáspárt köreiben és környezetében, akik ne ismernék, akár személyesen, de hírbõl mindenképpen Dr. Gesztesi Ferenc elvtársat. Gesztesi elvtárs több, mint másfél évtizedig vitte a vállán a párt valamennyi jogi ügyét. Vezette a Munkáspárt jogi irodáját, ha kellett - és bizony kellett! - védte a pártot a polgári bíróságon. Képviselte a pártot legmagasabb választási szervben, az Országos Választási Bizottságban. Száz és száz hozzánk forduló ember ügyes-bajos dolgában adott jogi tanácsot. Kevés ember van, aki annyit áldozott a pártért, mint õ: szakmai tudásával, fáradhatatlan szorgalmával, precizitásával, s tegyük hozzá anyagiakban is. A Szegedi Ügyvédi Kamara - a nyugalomba vonulására tekintettel - a közelmúltban ünnepi ülésen emlékezett meg 40 éves ügyvédi munkásságáról, s arról, hogy 1970-tõl 1990-ig, önkéntes lemondásáig húsz éven keresztül vezette a megyei jogú város ügyvédi kamaráját. A kamara ünnepi jegyzõkönyvben örökítette meg tiszteletét. Dr. Gesztesi Ferenc elnöki tevékenységéért, amellyel kivívta a kamara tagjainak elismerését. Feri bácsi! Büszkék vagyunk rád, mi is gratulálunk, és jó egészséget, hosszú boldog nyugdíjas éveket kívánunk.
„BALSZEMMEL“-BEMUTATÓ CSEPELEN A csepeli régió élére tavaly új pártvezetés került. Köszeginé Benedek Anna személyében energikus, új utakat keresõ elnöke lett a pártszervezetnek.
THÜRMER GYULA DEDIKÁLJA A BALSZEMMEL CÍMÛ KÖNYVÉT CSEPELEN
OLVASSA, TERJESSZE, TÁMOGASSA! OTP 1170500820441997
Jó segítõkre talált a tavaly polgármester-jelöltként debütáló Nagy Jánosban és az igen lelkes Pilajeva Marinában. Mutassuk be Csepelen is a Balszemmel címû kötetet, hívjuk meg a párt elnökét! Az ötlettõl eleinte sok tagunk idegenkedett, de ahogy elindult a szervezés, kezdték megérezni a várható siker ízét. Kiderült, hogy a Csepeli Munkásotthon szívesen ad otthont egy ilyen rendezvénynek. A PRtervezõ brigád megszülte a rendezvényt hirdetõ plakát tervét, reklámot adtak közre a csepeli televízióban és az újságban. Az eredmény nem maradt el. A múlt szerdán tele volt a Munkásotthon elegáns terme. Szép számmal voltak csepeli érdeklõdõk, szimpatizánsok is, sõt a helyi média is kivonult az eseményre. Nem utolsó sorban szépen vásároltak a könyvbõl is. A csepeli kommunisták bekapcsolódtak a helyi politizálásba.
A Magyar Kommunista Munkáspárt központi politikai lapja Fõszerkesztõ: Székely Péter Szerkesztõség: 1082 Budapest VIII., Baross utca 61. Telefon: 313-5420 (közvetlen); 334-1509/22 m. Telefax: 313-5423 A Szabadság e-mail címe:
[email protected]; internetcím: www.aszabadsag.hu Kiadja: a Progressio Kft., a kiadásért felelõs: Vajda János igazgató ISSN 0865-5146
A Munkáspárt internetcíme: http://www.munkaspart.hu