Minden magyar ünnepe

XV oly am – 29. szám XV.. évf évfoly olyam 2009. ősz/tél – ára: 2,00 euró

Magyar Egyesület Berlin e.V.

www .ungar n-in-ber lin.de www.ungar .ungarn-in-ber n-in-berlin.de

Dr. Sólyom László köztársasági elnök október 23-ról:

Minden magyar ünnepe 1. Nemzeti ünnepeinket minden magyar megünnepli az egész világon. Ezek a közös ünnepek összetartozásunkat, a nemzet egységét fejezik ki. Ezért törekedtem arra, hogy elnökségem alatt minden nemzeti ünnepünket rendre egy határon túli magyar nemzetrésszel közösen is megüljük. Az 1956. októberi forradalmat ünnepeltem már Erdélyben, Ausztriában – és éppen az ötvenedik évfordulón a németországi magyarokkal, a frankfurti Paulskirchében.

csak a közös örökség tartja össze, hanem a közös akarat is arra, hogy együtt folytassuk és kamatoztassuk osztatlan örökségünket. Ez a nemzet valóságos létező. Ugyanakkor lényeges különbség van az anyaországban élő és az azon kívüli magyarság helyzete között, akiket odakint a más országba, nyelvbe és nemzetbe való integráció, a kettős kötődés, az asszimilációs nyomás terhel. Ezen belül is más a Kárpát-medence szomszédos orszá-

Schengen után – megindult az egykori természetes gazdasági és tájegységek integrációja, sokszor vegyes lakossággal. A „nyugati” magyarság ezzel szemben nem őshonos, hanem különböző bevándorló-hullámok alkotják. Itt a Magyarországgal való szoros, akár napi kapcsolat szóba sem jön. A második és további generációkban az anyanyelv megtartása külön erőfeszítést igényel. Ha azonban megvan a szándék a nemzet közös létének folytatására, senki nem vész el a magyarság számára. 2. 1956 ünneplése ugyanakkor a nyugati magyarság számára nagyon is természetes, hiszen igen nagy részét az ötvenhatos menekültek és leszármazottaik teszik ki. Az 56-osok dokumentációs és véleményalakító szerepe a világban igen fontos volt. (Folytatás a 2. oldalon)

E számunk tartalmából:

Sólyom László és Helmut Kohl 2006-ban a frankfurti Paulskirchében

Emögött egy tudatos nemzetkoncepció áll, amelyet igyekszem az Európai Unióban is elfogadtatni. Ez a kulturális értelemben vett nemzetfelfogás. A nem politikai, nem az állampolgárságra alapozott, hanem a kulturális értelemben vett magyar nemzet tagja mindenki, aki magyarnak vallja magát. A kulturális nemzet alapja a magyar nyelv, a közös történelem és kultúra, a magyar identitástudat. Ezt a nemzetet nem-

gaiban még mindig zömmel tömbben élő, teljes társadalmat alkotó magyarság helyzete, és más a szórványt képező nyugati magyaroké. A szomszédos országok magyar társadalmai „szétfejlődnek”, saját megmaradási stratégiájuk van, saját politikai és kulturális utat járnak. Mégis szoros kapcsolatban, sok tekintetben együtt élnek az anyaországgal: mindenesetre közös kulturális és információs térben. A határrégiókban pedig – főleg

20 éves az Alkotmánybíróság
A magyarországi romák helyzetértékelése
Vorschlag zur Errichtung einer Gedenksäule zum 20. Jahrestag der Grenzöffnung
Egyesületi élet, receptek, rejtvény
Hírek – események Film – színház – zene

2009. ősz/tél

2. oldal

Minden magyar ünnepe (Sólyom László köztársasági elnök cikkének folytatása az 1. oldalról) Ők őrizték és tartották fenn a forradalom szellemét messzi országokban. Fenntartották maguk között; de kiadványaik, kutatásaik, emlékezéseik – ha titkon bejutottak az országba – forrásul szolgáltak itthon, ahol kizárólag az „ellenforradalom” hivatalos sulykolása folyt. Továbbá segítettek a befogadó országokban, s így a világban is fenntartani a forradalom emlékezetét. Nem csoda, hogy az ötvenedik évfordulón a világ velünk ünnepelt. S nem baj, hogy magukat is ünnepelték: akkori lelkesedésüket, nagylelkűségüket és áldozatkészségüket, amellyel a menekültek mellé álltak. Azok a magyarok, akik ma „nyugaton” ünnepelnek, természetszerűen az itthoni rendszerváltás után is megtartották ezt a megőrző és hősi szerepet. De emlékeznünk kell az egykori kommunista országokban élő magyarokra is, akik kifejezték szolidaritásukat a magyarországi forradalommal. Nekik csak a megtorlás jutott. Romániában például 1460 elítélt, ebből 20 halálos ítélet és összesen több mint 14 ezer évnyi börtön. Tíz évet szabtak ki egy fekete szalag viseléséért. Retorziók voltak Csehszlovákiában, Ukrajnában is. És mégis, ezeken a helyeken is öröm és büszkeség hatja át a megemlékezéseket. Ők érzik, hogy 56 miatt jó magyarnak lenni. 3. A menekültek elmentek, s természetesen nem lehettek élő kapcsolatban az itthoni fejleményekkel. Akik Magyarországon az októberi napok égő lelkületét hordozva szívükben mentek börtönbe, amikor a hatvanas években kiszabadultak, idegen világot találtak, amelyben úgy érezték, nincs helyük. Messziről hazalátogató ötvenhatosok talán érezhettek így 20–30 év után. De ez nem áll Németországra (és még kevésbé Ausztriára).

Németország sem földrajzilag, sem az információáramlást tekintve, sem a személyes kapcsolatok gyakoriságát nézve nem volt sem messze, sem elzárva Magyarországtól. Az egykori NDK magyarjai pedig még szorosabb kapcsolatban voltak Magyarországgal. Az ottaniaknek tehát más, és több közük van ötvenhat teljes történetéhez, ők közelről követték, vagy átélték annak utóéletét is. Máshogy ünnepelhetünk együtt, mást, megértést és aktivitást várhatunk a németországi magyarságtól abban is, hogyan alakul majd 1956 története és jelentése a közös nemzeti emlékezetben. Reméljük, hogy az ottani magyarok megértik a még mindig folyó küzdelmet 56-ért, és reflektálnak rá. 4. Magyarországon 56 az utóbbi években fontos vonatkoztatási pont volt, nemcsak az ötvenedik évforduló miatt. Az ötvenhatos forradalom alapélménye és legnagyobb ajándéka a nemzeti egység volt. Az egész nemzet akarta a függetlenség visszaszerzését, és az önkényuralom helyett a szabadságjogokat. Ezeket a rendszerváltás megvalósította – de vajon a nemzet egysége valamely hasonlóan nagy érték akarásában illúzióvá vált-e? Ma a magyarság mint kulturális nemzet egysége, intézményekkel, jogokkal ellátása, a nemzet közös fenntartása az ehhez fogható, méltó feladat. Mindnyájunknak törődnünk kell azzal, hogy ne engedjük ötvenhat viszonylagossá tételét. Ne lehessen válogatni a múltból, kivenni a kinekkinek kedvező mozzanatokat, későbbi érdekeket visszavetíteni. Noha a forradalmat mindenki másként élte át, a sokféle szál, a fegyveres harc, a munkástanácsok, a forradalmi bizottságok, pártok alakulása együtt, elválaszthatatlanul alkotják 56-ot. Amikor Dobi István

1956-ban azt mondta Bibó Istvánnak, „sokféle szemüvegen lehet nézni ezt a magyar ügyet”, Bibó válasza ez volt: „sokféle szemüvegen lehet nézni, de ha az ember leteszi a szemüveget, csak egyféleképpen”. A forradalom lényege az volt, hogy tagadta az állampárti kommunizmust. Nagy Imre nagysága abban állt, hogy túllépett azokon a reformtörekvéseken, amelyek a szocialista rendszer keretén belül akartak jobbítani. Megértette, hogy ezt várja tőle a forradalmi magyar nép, s inkább meghalt, de nem lépett vissza. Ugyanez, az államszocializmussal való gyökeres szakítás, a folyamatosság tagadása volt az 1989/90-es rendszerváltás lényege, s ezért az 56-hoz való hűség, a forradalomra hivatkozás jogossága áll vagy bukik azon, engedjük-e összemosni a szabad Magyarországot az 1989 előttivel. Nem lehet ötvenhattal is, Kádárral is folyamatosságot vállalni. Hiszen ez felveti a kérdést: akkor most forradalom volt, vagy ellenforradalom. Ezért itthon folyamatosan meg kell küzdeni azért, újra és újra demonstrálni kell, hogy 1956 és annak értékei alkotják a szabad Magyarország alapját. Németországban is meg kell hogy értsék a magyarok, hogy miért olyan fontos mindez. Ha a rendszerváltás és ötvenhat lényege ugyanaz, akkor bármelyik viszonylagossá tétele a rendszerváltás és ötvenhat becsületét érinti. Valószínűleg Németországba is elhallatszanak azok a hangok, hogy „nem is volt rendszerváltás”. Pedig a nemzeti függetlenség és szabadságjogok kétségkívül megvalósultak. S az ezért való küzdelem volt 56 lényege, ezekért adták annyian az életüket. Ezek voltak azok az értékek, amelyek tekintetében a forradalom legszebb ajándéka, a megkérdőjelezhetetlen nemzeti egység fennállt. Akik pedig azt mondják, a rendszerváltás folyamatos volt a Kádár alatti gazdasági, majd a politikai reformmozgalmaktól kezdve, pontosan azt tagadják, ami ötvenhat és 1989/90 lényege volt: hogy túllépett a rendszer belülről való javításán, demonstrálta annak lehetetlenségét. A Kerekasztaltárgyalások hiteles jegyzőköny-



3. oldal vei és a korabeli pártdokumentumok egyaránt tanúsítják, hogy a reformkommunisták nem akartak elmenni a gyökeres rendszerváltásig, az új rendszert, a többpártrendszert is, a kommunista párt vezető szerepe mellett képzelték el. 5. A forradalomban ünnepelhetjük a felkelők hősiességét, a forradalom gyorsan létrejött szerveinek demokratizmusát, tagjainak bölcsességét és emberségét, a bosszúvágy hiányát, a soha nem látott szolidaritást, a vidék gyorsan építkező, csendes forradalmát. És gyászolhatjuk az áldozatokat, a harcban és az orv sortüzekben elesetteket, a kivégzetteket, a tönkretett életeket és családi sorsokat. Mégis, azt hiszem, a forradalom alapélménye a nemzeti egység mellett a felszabadultság boldogsága volt. Mindenki felszabadult, mert végre, együtt, hangosan és nyilvánosan kimondták az igazságot. Ennek legszebb megfogalmazását Ottlik Géza Buda című könyvében találtam meg, s örömmel másolom ide: „Aki nem volt ott végig, semmiféle költői képzelőerővel, forradalomért lüktető szívvel, akár lángelmével sem tudhatja felfogni, mi volt ez. Én sem tudtam volna előre elképzelni, hogy milyen ez a boldogság, amivel az ember járt Budapest utcáin – mert nem ismertem, egyszerűen fogalmam sem volt róla, hogy van ilyen boldogság. […] A rongy, a talán túlságosan ronggyá vált élete – senkinek sem drágább, mint a haza absztrakt becsülete. Lássa meg az arcokat, vegye észre rajtuk […] a megkönnyebbült nyugalmat! Mert ez a döntő: nem bátor elszántság, nem hősies vakmerőség, hanem ez van a szemükben: boldog megkönnyebbülés. Mennek együtt vagy külön, mély, boldog nyugalommal neki a tankoknak, a rájuk célzott ágyúknak, gépfegyvereknek. Semmi nem drágább nekik, mint a visszanyert emberi méltóságuk.“ Egy egykori MEFESZ alapító ugyanezt mondta nekem Szegeden, amikor ötven év után találkoztak egymással az akkori egyetemisták. Ötvenhat megünneplésének ezt a felszabadulást, annak elemi és tiszta örömét kell megörökítenie. Ez a magyar nemzet legdrágább öröksége 1956-ból.

2009. ősz/tél

Vorschlag für eine Gedenksäule Auf eine Umfrage der Ungarischen Regierung hin machte der Vorstand unseres Vereins am 7. Juni 2009 den Vorschlag, aus Anlass des 20. Jubiläums der ungarischen Grenzöffnung und des Falls der Berliner Mauer – an dem Ungarn einen entscheidenden Anteil hatte – eine Gedenksäule zu errichten. Nach der positiven Reaktion der Ungarischen Regierung und Übernahme der Teilfinanzierung der Gedenksäule wandten wir uns an den Präsidenten des Abgeordnetenhauses von Berlin, Herrn Walter Momper. Beim Besuch unseres Vorsitzenden, Dr. László Hetey mit dem Botschafter der Republik Ungarn, Herrn Dr. Sándor Peisch und der Botschaftssekretärin für Presse und Kultur, Frau Erika Kozlik bei Herrn Momper am 16. September konnten konkrete Schritte seiner Unterstützung für unseren Vorschlag (s. u.) besprochen werden. Von maßgeblicher Stelle kam inzwischen eine sehr positive Reaktion. So schrieb uns der Direktor der Stiftung Berliner Mauer, Dr. Axel Klausmeier, in seinem Brief vom 2. November: „Ich halte es für überaus wünschenswert, an prominenter Stelle auf das bewundernswerte ungarische Engagement für die Freiheit hinzuweisen.“ Er lädt zu einem Besuch der Gedenkstätte ein, um dort gemeinsam einen angemessenen Ort für die Aufstellung der Gedenksäule zu überlegen. Wir hoffen, dass die Gedenksäule in der gut besuchten „Gedenkstätte Berliner Mauer“ nach Abschluss der notwendigen Absprachen bald aufgestellt wird, um so die angezeigten wichtigen Ereignisse des Jahres 1989 im Geschichtsbewusstsein der Besucher wach zu halten.

Vorschlag der Ungarischen Vereinigung Berlin zur Errichtung einer Gedenksäule Unser Verein schlägt vor, an einer repräsentativen Stelle der „Gedenkstätte Berliner Mauer“ (Bernauer Straße 111, 13355 Berlin) – nach den notwendigen Absprachen – eine Gedenksäule aufzustellen. An dieser Gedenksäule sollen oben eine Gedenktafel und darunter 3 bekannte Fotos mit entsprechenden Legenden platziert sein. Auf der Gedenktafel sollte folgendes Zitat aufgeführt werden: „Es sei Ungarn gewesen, wo... der erste Stein aus der Mauer geschlagen wurde“ Bundeskanzler Helmut Kohl am 4. Oktober 1990, am Tag nach der Wiedervereinigung, in Berlin Für die mit Legenden versehenen Fotos schlagen wir Folgendes vor: – Am 27. Juni 1989 durchschneiden die Außenminister von Österreich und Ungarn den Stacheldraht, den „Eisernen Vorhang“, an der gemeinsamen Grenze – Am 19. August 1989 beim Paneuropäischen Picknick flüchten Hunderte DDR-Bürger ungehindert über die Grenze nach Österreich – Am 10. September 1989 öffnet Ungarn seine Grenze: unzählige DDR-Bürger in Trabants, Wartburgs u.a. durchqueren die ungarischösterreichische Grenze Kedves Olvasóink! Szerkesztőségi üzeneteink ebben a lapszámban kivételesen az 5. oldalon találhatók.

2009. ősz/tél

4. oldal

40 Jahre ungarisch-europäische Evangelische Akademie Die diesjährige Jahrestagung der „Evangelischen Akademie für Ungarn in Europa“ (EPMSz) fand vom 27. April bis 2. Mai im Stift St. Georgen am Längsee nahe Klagenfurt (Österreich) statt. Mit Hinblick auf das 40-jährige Jubiläum stand diese Akademische Woche unter dem allgemeinen Thema „Das Vermächtnis der Gründer: Ein unabhängiges ungarisches Denkforum“. Die Tagung wurde von ca. 170 Teilnehmern – Ungarn aus zahlreichen europäischen Staaten – besucht. Das Stift St. Georgen wurde vor mehr als 1000 Jahren von gläubigen Adeligen gegründet. Das großräumig gebaute, an Wehrkirch-Anlagen erinnernde Stift ist heute ein katholisch-bischöfliches Bildungshaus mit einem vornehmen Hotelbetrieb. An die früheren Zeiten als Benediktinerinnen-Kloster erinnern heute noch die letzten beiden Kreuzschwestern, die die großartige Gartenanlage mit Permakulturgarten, Kräuterspirale, Arzneigarten u. a. liebevoll pflegen. Die EPMSz wurde 1969 von ungarischen Emigranten gegründet, die nach der Niederschlagung der Revolution von 1956 ins westliche Ausland gingen; die Akademie ist ein in der Schweiz eingeschriebener Verein. Die Gründungsideen waren die Schaffung eines unabhängigen evangelischökumenischen Denkund Kulturforums für Ungarn beidseitig des „Eisernen Vorhangs“ sowie die möglichst vielseitige Unterstützung der Landsleute im Mutterland und der als Minderheiten in den Nachbarstaaten lebenden Ungarn. 40 Jahre nach der Gründung der EPMSz wurde jetzt Rückschau gehalten über die Erfüllung des Gründungsvorhabens, außerdem

diskutierten wir über die aktuellen und zukünftigen Aufgaben – im inzwischen gänzlich veränderten, zusammenwachsenden Europa. Nach der so langen, 40-jährigen Zeit sind nur noch ganz wenige der „Gründungsväter“ bei der Akademiearbeit aktiv dabei: so unser Berliner Vereinsmitglied Prof. Bálint Balla und Dr. Pál Szöllősy (Zürich). An der Tagung wurde in interessanten Vorträgen und Rundtischgesprächen die vielfältige EPMSzTätigkeit von namhaften Intellektuellen, wie von den Schriftstellern und Essayisten László Cs. Szabó und Zoltán Szabó sowie vom ersten Vereinspräsidenten, Dr. János Tóth bewertet, die vom westlichen Europa aus auf die Zusammengehörigkeit der ungarischen Kulturnation, auf ihre Identitätsbewahrung und Erhalt ihres traditionell-christlichen Wertesystems hinwirkten. Die Themen der jährlich veranstalteten Akademischen Wochen sowie die in jener Zeit zahlreich erschienenen Bücher namhafter Autoren – die zum Teil auf abenteuerlichen Wegen durch den „Eisernen Vorhang“ kamen – zeugen von dieser erfolgreichen Aktivität. Nach der Wende 1989 konnten die

Jahrestagungen auch in Ungarn und in seinen Nachbarstaaten veranstaltet werden. Zu den bisherigen thematischen Schwerpunkten kamen u. a. die kritische Analyse des demokratischen Wandels, die mögliche Einbeziehung jüngerer Generationen in die Akademiearbeit und die Problematik der ungarischen Minderheiten im veränderten Mitteleuropa hinzu. So berichtete auf dieser Tagung der profilierte Rechtswissenschaftler Prof. Gábor Kardos (Budapest) auch über die Bemühungen der Europäischen Union um verbindliche Rechtsschutz-Regelungen für ethnische Minderheiten (deren Aktualität die jetzige Verabschiedung des neuen „Sprachgesetzes“ der Slowakei klar offenbart, das auch die dortige ungarische Minderheit stark diskriminiert!). Zum Schluss sollte das niveauvolle Kulturprogramm erwähnt werden: Literatur- und Konzertabende, ein schöner gemeinsamer Ausflug zur Burg Hochosterwitz und zum Dom von Gurk, ferner die täglichen ökumenisch angesetzten Andachten und natürlich auch die interessanten Gespräche am Rande der Tagung – meist mit Landsleuten aus unterschiedlichen europäischen Staaten…, die auch das einwöchige Zusammensein zum bleibenden Erlebnis machten (s. Fotos). Dr. László Hetey Legenden: Bild oben: Ein Teil der Tagungsteilnehmer: Ungarn aus 10 verschiedenen europäischen Staaten – mit dabei 3 Berliner Bild unten: Abendliches Konzert mit der „Muzsikás“Band und der Csángó-Sängerin Mária Petrás

5. oldal

2009. ősz/tél

ZÁRÓNYILATKOZAT Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége  Bund Ungarischer Landesverbände in Westeuropa A Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ) 2009. szeptember 5-én Prágában tartotta 9. rendes évi közgyűlését. Köszönet illeti a Csehés Morvaországi Magyarok Szövetségét előkészítő munkájáért és vendégszeretetéért. A közgyűlés Pátkai Róbert ny. evangélikus püspök (London) áhítatának felolvasásával kezdődött. Dr. Deák Ernő elnöki beszámolójában kiemelte a Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) megbízásából alakult Szórvány Munkacsoport létrehozását és a NYEOMSZSZ szervezeti bekapcsolódását, amelynek dr. Klement Kornél elnökhelyettesként történt megválasztása is nyomatékot ad. A közgyűlés megelégedéssel állapította meg a NYEOMSZSZ működésének és szervezettségének további erősödését, többek között az Őrszavak internetes újság és az Európai Integrációs és Kisebbségi Ügyek Szakbizottságának létrehozásával, kisebbségügyi tanulmányutak megszervezésével, a Svájci Magyar Ház Alapítvány tagfelvételével. Korábbi hasonló jellegű akcióknak megfelelően elismeréssel nyugtázták az Európai Parlamentnél a szlovák nyelvtörvény elleni tiltakozást. Kontinentális szövetségként a NYEOMSZSZ legfontosabb feladatának tekinti a magyar szórványok anyanyelvi oktatásának és közösségmegtartó intézményrendszerének további fejlesztését és erősítését. Ennek súlyát az újonnan nyugatra érkező magyar fiatalok és családok integrációja is növeli. A NYEOMSZSZ anyagi erejének és szervezettségének függvényében kezdeményező és közvetítő szerepet vállal az anyanyelvi oktatás szervezésében, ugyancsak a magyar kisebbségek önrendelkezési törekvéseinek mint jogos igénynek szorgalmazásában. A NYEOMSZSZ nem pártpolitikai irányultságú csúcsszervezetként nyomon követi a Kárpát-medencében, különösen az anyaországban végbemenő politikai,

Kedves Olvasóink! Az utóbbi időben egyre gyakrabban azért „panaszkodunk”, mert nincs elég hely lapunkban a szerkesztői üzenetekre. Tesszük ezt most is, mégpedig szívesen. Ugyanis rangosnál rangosabb írásokat kínál a Híradó 29. száma. Külön köszönet dr. Sólyom Lászlónak, a Magyar Köztársaság elnökének, amiért – Egyesületünk vezetőségének felkérésére – megtiszteli a Berlini Híradó olvasóit az itt Németországban élő magyaroknak szóló soraival. Ugyancsak köszönetet mondunk Sereg András alkotmánybírósági sajtófőnöknek és Teleki László romaügyi miniszterelnöki megbízottnak, és persze a többi szerzőnknek is! Azért egy másik gondolatra még futja helyünkből. Aki figyeli lapunk számozását, könnyen rájön, hogy tavasszal a 30. szám következik. És aki hosszabb ideje vonzódik Egyesületünkhöz,

gazdasági és kulturális változásokat. Kötelességének tartja, hogy szavát hallassa a magyar–magyar kapcsolatokat befolyásoló és meghatározó döntéshozatalban. A NYEOMSZSZ összmagyarságban gondolkozva lényegesnek tartja, hogy a határon túli és nyugati magyarságot a magyar nemzet szerves, elválaszthatatlan részeként kezelje a mindenkori magyar kormány. Kéri: – a határon túli magyarság intézményrendszerének segítését, kiépítését és fenntartását, – az érdekképviseleteinek támogatását, – támogatások terén a pályázatok egységesítését és egyszerűsítését, – a határon túli, nevezetesen a nyugati magyarság kettős állampolgárságának rendezését, – a magyar társadalmi rendszerben a passzív és aktív választójog biztosítását. A közgyűlés az 1989-es határnyitás 20. évfordulójának jegyében tisztelettel adózott báró Boeselager Csilla, szül. Fényes Csilla emlékének. A jövő évi terveknek megfelelően a NYEOMSZSZ folytatja a győri Apáczai Csere János Egyetemmel való gyümölcsöző együttműködést. A HU-RA internetes rádió további fejlesztését és kiépítését szükségesnek tartja. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a 2008. évi elnökségi beszámolót és pénztári jelentést, a vezetőségnek megszavazta a felmentést. A közgyűlés emlékeztette az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségét a 2010-ben esedékes „Kufstein-Tanácskozás” közös megrendezésére. Prága, Csehország, 2009. szeptember 5. A Szövetség Stockholmban bejegyzett és közhasznú / Der Bund ist in Stockholm eingetragen und gemeinnützig

talán azt is tudja, hogy a Berlini Magyar Egyesület jövőre 20 éves lesz. Úgy gondoljuk, a két kerek szám elég indok arra, hogy olvasóink, egyesületi tagjaink közül jó páran szerzővé lépA szerkesztőség írja jenek elő, és meglepjenek valamilyen frappáns „szülinapi” írással. Ketel Ilona tagtársunk (tel.: 47 20 665, e-mail: [email protected]) vezetésével egy vagy két album is készül az egyesület életéről az áprilisi közgyűlésig. Akinek kifejező fényképe van, sőt netalántán be is tud szállni az albumkészítésbe, annak már most megköszönjük közreműködését!

2009. ősz/tél

6. oldal

A magyarországi romák helyzetértékelése Teleki László romaügyi minszterelnöki megbízott 2009. október 8-án Berlinben, a Collegium Hungaricumban tartott előadása nyomán Magyarországon az elmúlt időszakban sorozattá váltak a romák elleni atrocitások, amelyek hat halálos áldozatot követeltek. Az áldozatok között van egy ötéves kisfiú, illetve súlyosan megsérült egy 13 éves lány. A bűncselekményekre reagálva a társadalmi és politikai elit „offenzívába” kezdett a szélsőségek terjedésének megakadályozására. Az államfő és a kormányfő az egész magyarság ügyének nevezte a támadások elleni fellépést, szorgalmazva az elkövetők minél hamarabbi elfogását és hangoztatva, hogy a felelősöket szigorúan meg kell büntetni. A társadalom tűréshatárát is érzékenyen érintették a sorozatos atrocitások. Ennek következményeként Magyarországon az utóbbi néhány hónapban társadalmi attitűdváltás történt. A Magyar Köztársaság alkotmánya összesen 13 kisebbséget tekint őshonosnak az országban. Közülük a romák alkotják az ország legnagyobb hivatalosan elismert etnikumát. A magyarországi etnikumok közül ők az egyedüliek, akik nem rendelkeznek anyaországgal, ezért nem nemzeti kisebbségként, hanem etnikai kisebbségként határozzák meg őket. Az országban hivatalosan az az ember roma, aki magát annak vallja, mivel az 1992-es adatvédelmi törvény alapján az etnikai hovatartozást az érintett írásos beleegyezése nélkül nem lehet nyilvántartani. A magyarországi romák lélekszámát 6-700 ezer főre becsülik (az összlakosság 5-7%-a), azonban egyes becslések szerint ez a szám eléri az egymilliót is. Előfordul azonban, hogy a kérdezett nem vállalja etnikai hovatartozását. Ennek oka a félelem a társadalmi megbélyegzéstől, az asszimilációs törekvésektől, illetve a kettős identitás miatt előfordulhat, hogy a kérdezett a többségi csoporthoz érzi közelebb magát. A magyarországi roma közösség heterogén csoport, közülük a romungrók, oláhok, beás cigányok különböző identitással rendelkeznek. A roma lakosság 60-65%-a rom-

ungró, akik csak magyar nyelven beszélnek, ők az úgynevezett magyar, illetve zenész cigányok. Az oláh cigányok aránya 20-25% közé tehető, a magyar nyelv mellett az eredeti indiai nyelv dialektusát beszélik. Többnyire kereskedéssel foglalkoznak. A beás cigányok 8-10%-át adják az említett kisebbségnek, a magyar nyelv mellett a román nyelv egy archaikus változatát beszélik. Kézműves mesterségekkel és ipariépítőipari munkákkal foglalkoznak. A romák helyzete azonban a politikai helyzettel párhuzamosan állandóan változott és változik. A rendszerváltás előtti erőltetett iparosítás teljes foglalkoztatottságot eredményezett. A létrejövő új munkahelyek főleg szakképzetlen munkaerőt igényeltek, így romák tömegei jutottak munkához (az oktatás nem számított fő prioritásnak ekkor), majd a rendszerváltást követő munkanélküliségi hullám legelőször a romákat érintette tömegesen. A foglalkoztatottság alacsony mértékének az okai az alacsony iskolai végzettségben, illetve szakképzettség hiányában keresendők. További problémát jelentenek a területi egyenlőtlenségek; a roma népesség lakóhelyét tekintve az ország válságrégióiba koncentrálódik, álláslehetőségeket leginkább nélkülöző kistelepüléseken. Továbbá jelentős visszatartó ereje van a munkahelyi diszkriminációnak. A felsorolt problémák megoldása végett 2003 júniusában Budapesten megrendezésre került a „Romák a bővülő Európában – a jövő kihívásai” elnevezésű konferencia. A házigazda Magyarország Kormánya volt, a résztvevők pedig a kilenc középés délkelet-európai ország, illetve nemzetközi szervezetek együttműködésében, roma szakemberek bevonásával folyt az értekezés. Ekkor vetődött fel a Roma Integráció Évtizede Program (2005-2015, továbbiakban: RIÉP) ötlete is. Ennek hatására az Évtized Nyilatkozatot már 2004. november 16-án el is fogadták Budapesten a programban részt vevő orszá-

gok. A nemzetközi meghirdetésre 2005. február 2-án Szófiában került sor. A RIÉP-et azzal a céllal fogalmazták meg, hogy elősegítsék a roma lakosság társadalmi, gazdasági integrációját, a romák és nem romák életkörülményei közti szakadékot csökkentsék, és a társadalomnak a romákról kialakított képét megváltoztassák. A problémát komplexen kezelő, több helyen, egyidejűleg beavatkozó programot fogalmaztak meg, melynek négy fő prioritási területe az oktatás, a lakhatás, a foglalkoztatás, az egészségügy, illetve az anti-diszkriminációs politika. Az Évtized Nyilatkozat magában foglalt további kritériumokat is, melyben külön kiemelték, hogy a roma kultúra elismertetése fontos értékként kell hogy megfogalmazódjon, szükséges roma kulturális intézmények fejlesztése, hiteles képet kell kialakítani a romákról a médiában, és támogatni kell a roma fiatalok bevonását a tömeg- és az élsportba. A RIÉP mellett megfogalmazódott az Európai Roma Stratégia is, melynek öt prioritási területe az oktatás, a foglalkoztatás, a lakhatás, az egészségügy, és a képviselet. E lépésekkel párhuzamosan létrejött a KözépEurópai Roma Stratégia, melyet 2009. június 3-án és 4-én Krakkóban, a Visegrádi négyek találkozóján, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Magyarország, az elnökségi programban foglalt elképzelések és célok mentén fogadtak el. A stratégia célja, hogy különösen a Roma Integráció Évtizede Program tapasztalataira építkezve, lehetséges válaszokat fogalmazzon meg a romák társadalmi integrációja szempontjából napjaink két legfontosabb kérdésére. A komoly és határozott politikai erőfeszítések ellenére mégis megtörténtek a fentiekben is említett bűncselekmények. 2009. augusztus 21én elfogták a gyanúsítottakat.



7. oldal Több bizonyíték is arra utal a nyomozás mostani szakaszában, hogy a valódi elkövetőket tartóztatta le a hatóság. A nyomozás alapján az Országos Rendőr-főkapitányság álláspontja szerint több mint valószínű, hogy rasszista indíttatású gyilkosságok történtek. E súlyos bűncselekményeknek a hatására 2009. szeptember 19-én Bajnai Gordon, a Magyar Köztársaság kormányfője bejelentette a „Roma Csomagot”, amely romák integrációját elősegítő komplex intézkedéscsomag, összhangban az eddigi eredményekkel és romaprogramokkal, mely csomagot szerinte a rendszerváltás éjszakáján kellett volna felvetni, azonban talán még most sem késő, mert a program olyan elemeket tartalmaz, amelyekkel rövid, illetve hosszú távon is látható eredményeket lehet elérni. A bejelentett „Roma Csomag” négy fő elemből tevődik össze. A „Rend és Biztonság” programja tíz pontból álló közbiztonsági program, mely településőrség felállítását szorgalmazza. „A romák lakhatását elősegítő komplex telep-program” 2013-ig mintegy száz cigánytelep felszámolására és az ott lakók komplex, társadalmi integrációjára (oktatási, szociális, egészségügyi, foglalkoztatási) adna lehetőséget 8,4 milliárd forint költségvetéssel, mely részben Európai Uniós, részben hazai forrásból kerülne finanszírozásra. Mentorhálózatot hoznak létre a telepeken élők segítésére. Januártól csaknem 200 diplomás roma fiatalt vesznek föl a közigazgatás különböző területeire, mellyel nem titkoltan egy roma köztisztviselői kar kialakítása a cél. A most is futó oktatási programok mellett megújítják a tanodaprogramot, hogy segítsék azokat a gyerekeket, akiknek a normál iskolai oktatáson kívül szükségük van támogatásra a hazulról hozott lemaradások megszüntetése érdekében. A magyar kormányfő arra is felhívta a figyelmet, hogy ezen programok nemcsak a roma lakosság, hanem az egész magyar társadalom megújulásának alapköveit fektetik le, és felkészítik az állampolgárokat arra, hogy idővel Magyarország is megválassza a maga Obamáját.

2009. ősz/tél

Merkel és Magyarország Zsúfolt választási kampányprogramja ellenére szakított időt a nyáron Angela Merkel arra, hogy ellátogasson Nyugat-Magyarországra. A közelmúltban 55. születésnapját ünnepelt berlini kormányfő, a CDU elnökasszonya 2009. augusztus 19-én volt Sopron vendége. A német kancellárnőt abból az alkalomból hívták meg a „hős városba”, hogy két évtizeddel ezelőtt volt a legendás „páneurópai piknik”, midőn keletnémetek százai szökhettek át Ausztriába (majd az NSZK-ba) a néhány órára megnyitott magyar–osztrák határon. Az 1989. szeptemberi események előjátéka lett a merész piknik: kora ősszel már endékások tízezrei startolt: a 2005-ben, majd most 2009. szavaztak lábukkal a szabadság mel- szeptember 27-én is választási győlett, a rogyadozó NDK diktatúrája ellen. A húsz évvel ezelőtti nagy menekülthullám pár héttel a Német Demokratikus Köztársaság alapításának 40. évfordulója előtt borzolta fel a kedélyeket világszerte. Ma már tudjuk, hogy a kelet-berlini ünnepi parádé tribünjén Erich Honecker „búcsúcsókot” kapott Mihail Gorbacsovtól. Az Angela Merkel (Lacza Fruzsina 16 éves NDK már nem érhette meg budapesti diáklány rajza) 41. „születésnapját”. 1989. november 9-én megrepedt a német zelmet arató kancellárnő személyében fővárost, sőt egész Európát kettészelő hazánk régi barátja kapott újabb négy fal, és megnyílt az út az 1990. októberi esztendőre bizalmat a legnépesebb újraegyesítés előtt. Európai Uniós tagállam élén. Angela Merkel politikai pályafutása Gratulálunk! 1989/1990 történelmi hónapjaiban Mogyorósi Géza

1989

2009

A határnyitás 20 éve

Merkel kancellár asszony 2009. augusztus 19-én Sopronban

2009. ősz/tél

8. oldal Húsz éves a magyar Alkotmánybíróság

A halálbüntetés eltörlésétől az ingyen sörig 2010. január 1-jén lesz húsz éves a magyar Alkotmánybíróság (Ab), amelynek első öt tagját 1989. november 23-án választotta meg a parlament. Két évtized alatt az alkotmánybírák csaknem 27 ezer indítványt kaptak, és több mint ötezer érdemi döntést hoztak. Eltörölték többek között a halálbüntetést, értelmezték a köztársasági elnök jogkörét, zöld utat adtak a kárpótlásnak, az igazságtételnek, másként fogalmazva: jogi állami mederben tartották a rendszerváltozást. többsége utólagos normakontrollra irányul. Bárki megtámadhatja a magyar jogrendszer bármelyik jogszabályát, függetlenül attól, érintie, vagy sérti-e valamely alapjogát. Ilyen „popularis actio” nyomán semmisítette meg a testület 1990ben a halálbüntetést.

Az alkotmánybíráskodás kezdetei az Egyesült Államokba nyúlnak vissza, Európában azonban Ausztriáé az elsőség, ahol 1920-ban alapították meg az első alkotmánybíróságot. Kontinensünkön az alkotmánybíróságok alakulásának három nagy hulláma is rendszerváltozásokhoz köthető: Németországban, Franciaországban és Olaszországban a második világháború után; Spanyolországban és Portugáliában a diktatúrából a demokráciába való átmenet idején, az 1970-es években; a volt szocialista országokban, így Magyarországon is a demokratikus fordulat keretében hozták létre az alkotmányvédő intézményeket. Az 1989. október 23-án kihirdetett alkotmánymódosítással gyakorlatilag új Alkotmány lépett hatályba, ami az államnak, a jognak és a politikai rendszernek a korábbitól gyökeresen különböző, új minőségét vezette be azzal a meghatározásával, hogy „a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam”. Az alaptörvény létrehozta az Alkotmánybíróságot mint az alkotmányvédelem legfőbb szervét. Az Ab nem része az igazságszolgáltatási szervezetnek, tagjait az Országgyűlés választja. A testületnek tizenegy tagja van. Az alkotmánybírák maguk közül három évre választják meg az elnököt és a helyettes elnököt, akiknek koordinációs és képviseleti feladatuk van; tevékenységük nem érinti a tagok függetlenségét. Az Ab határozatai mindenkire kötelezőek és megfellebbezhetetlenek. A törvények alkotmányossága kérdésében a

Határozatot hirdet az Alkotmánybíróság

valamennyi tagot magában foglaló teljes ülés határoz, alacsonyabb szintű jogszabályok alkotmányosságáról pedig – főszabályként – háromtagú tanácsok döntenek. A határozatokat szótöbbséggel hozzák. Az Ab tevékenységének középpontjában a jogszabályok alkotmányosságának felülvizsgálata, s alkotmányellenesség esetén azok megsemmisítése áll. Az indítványok

Az Ab megalakulásától napjainkig csaknem 27 ezer indítványt kapott, és ezek közül napjainkban mintegy 1400 ügy van folyamatban. Ha megvizsgáljuk az elmúlt két évtized adatait, akkor kiderül, hogy a legtöbb indítvány a kilencvenes évek elején érkezett: 1990-ben 1625, 1991-ben 2302, 1992-ben 1700. A legkevesebb kérelmet 2000 és 2003 között iktatták: 2000-ben 1031-et, 2001-ben 1188-at, 2002ben 947-et, 2003-ban 960-at. Az utóbbi években ismét nőtt az indítványozási kedv: 2004-ben 1233, 2005-ben 1208, 2006-ban 1215, 2007-ben 1511, 2008-ban 1444 beadvány érkezett. 2009 első tíz hónapjában több mint 1100 indítványt regisztráltak a hivatal munkatársai. Az Ab megalakulása óta számtalan nagy jelentőségű, hatalmas politikai vihart kavart ügyben hozott határozatot. A már említett halálbüntetés eltörlése mellett véleményt formáltak az alkotmánybírák többek között a magzati élet védelméről, az eutanáziáról, a művi meddővé tételről, a kárpótlásról, az igazságtételről, az elmúlt rendszerben elkövetett bűncselekmények elévüléséről, a köztársági elnök jogköréről, a gazdasági stabilizációs törvényekről, a múlt rendszerben



9. oldal „fontos tisztséget betöltő személyek ellenőrzéséről”, a gyűlöletbeszédről, a felsőoktatás autonómiájáról, adótörvényekről és népszavazási kezdeményezésekről. Az elmúlt két esztendőben valóságos „népszavazási cunami” érte el az Alkotmánybíróságot. Összesen csaknem hatszáz kifogás érkezett valamilyen népszavazási kezdeményezés miatt. 2008-ban a vizitdíjról, a kórházi napi díjról és a tandíjról sikeres referendumot is tartottak az országban. A kezdeményezések többsége azonban – egykét kivételtől eltekintve – nem jut el a választópolgárokig. Sőt, egyikmásik kérdés még komolynak sem nevezhető. Az egyik ilyen nagy visszhangot kiváltó ügyben például a sör ingyenessé tételéről akarták kikérni a nép véleményét. Néha magukban az alkotmánybírósági határozatokban is megcsillan a humor. Az egyikbe például beírták, hogy a föld haszonbérletével kapcsolatos jogszabályt Szent András napjával semmisítik meg, ahogy ez illik. A halálbüntetés eltörlése kapcsán pedig „a halálban mindenki egyenlő” mondás alakult át némiképp: „nemcsak a halálban egyenlő mindenki: az életek egyenlőségét a méltóság garantálja”. Sereg András, az Alkotmánybíróság sajtófőnöke

A Berlini Híradó jubileumi 30. száma 2010 tavaszán jelenik meg. Jubiläumsausgabe Nr. 30 des Berlini Híradó erscheint im Frühjahr 2010.

2009. ősz/tél

Lídia Apartman Hotel és Étterem

Pihenjen Harkányban – Erholen Sie sich in Harkány… … családi hangulatú apartmanhotelunkban Harkány főutcáján, a strand- és gyógyfürdő bejáratától csupán 200 m-re. Kétágyas (pótágyazható) apartman, melegkonyhás étterem és mediterrán jellegű udvar várja kedves vendégeinket, valamint szauna, masszázs, gyógypedikűr-manikűr, mini-fitness, széf, kerékpárkölcsönzés. … in unserem freundlichen Appartementhotel an der Hauptstraße, nur 200 m vom Eingang zum Strand- und Heilbad entfernt. Wir bieten Appartements für 2 Personen (Aufbettung möglich), aber auch ein eigenes Restaurant, Sauna, Massagen, Pediküre und Maniküre, Minifitness, Safe und Fahrradvermietung. Lídia Apartman Hotel, H-7815 Harkány, Kossuth Lajos utca 49. Tel/fax: 0036/72-479-740, E-mail: [email protected] Web: www.lidiahotel.hu, www.lidiahotel.eu

Ungarischer Volkstanz Berlin Kurse, Veranstaltungen und regelmäßige wöchentliche Proben Mehr erfahren Sie auf unserer Webseite www.befono.de Tel.: (0160) 927 203 81 – Krisztina

2009. ősz/tél 2009 áprilisában jelent meg az értekezés a németországi magyarság névadási szokásairól a Berlini Híradóban. A dolgozat a 2008 decembere és 2009 januárja közötti időben megválaszolt kérdőívek alapján mutatta be a németországi magyarok keresztnévhasználatát. A 83 válaszadó szülő 148 gyermek névadásáról számolt be. A gyermekek keresztneveinek a csoportosításához 4 kategóriát adtam meg: „magyar”, „német vagy nemzetközi”, „magyar-német” (két keresztnevű) és „egyéb”. A „magyar” csoportba soroltam azokat a neveket, amelyek magyar eredetűek, illetve amelyeket a szülők magyarnak tartanak, és magyar helyesírással írnak. A „német vagy nemzetközi” és a „magyar–német (vagy nemzetközi)” két keresztnevűek csoportja egyértelmű kategóriák, míg az „egyéb” rubrikába azokat a neveket helyeztem, melyek egy-egy nemzet tipikus nevei a magyaron és a németen kívül. A fejtörést a magyar nevek csoportja jelentette. Első szempontnak a szülői meghatározást vettem. A nevek végső besorolásakor néhol önnön intuíciómra hagyatkoztam. Így történt ez két kettős névnél, melyeknél a szülő az egyiket magyarnak, a másikat németnek határozta meg. A két kettős név névpárjainál a „magyar” sem írásképében, sem eredetében nem az. A kitöltött kérdőívből az sem derül ki, hogy a válaszoló az első vagy a második keresztnevet tartja-e magyarnak. A neveket a német (vagy nemzetközi) csoportba helyeztem. Néhány hónap elteltével újra kezembe vettem a kérdőíveket, s átgondoltam a feldolgozás módját. A szülők több keresztnevet is magyarnak tartanak annak ellenére, hogy azok eredetük szerint nem azok. Ezeket a neveket a magyar nevek csoportjába helyeztem. Éppen ezért az említett két kettős nevet is áttettem azok valós rendeltetési helyére, a magyar–német kettős nevek csoportjába. (Felső táblázat) A magyar keresztnevek arányát így „javítottam”. A 148 vizsgált gyermekből 71 visel magyar (vagy magyarnak vélt) keresztnevet (is). A 71-ből 36-

10. oldal

Magyarság és keresztnév 2 Illés-Molnár Márta tavaszi számunkban megjelent írásának pontosítása

magyar anya magyar apa

magyar anya német apa

német anya magyar apa

magyar és egyéb nemzetiségű szülőpár

össz.

magyar (vagy annak tartott, magyar helyesírású)

33

13

-

1

47

német vagy nemzetközi

18

48

1

2

69

magyar-német vagy nemzetközi (német-magyar)

4

14

6

-

24

egyéb

-

3

-

5

8

55

78

7

8

össz. gyerek

0-3 év 4-6 év

7-14 év

15-18 év

18 évtől

nem adott meg évszámot

össz.

EGY KERESZTNÉV magyar (vagy annak tartott, magyar helyesírású)

8

8

12

3

5

–

36

német

8

4

1

–

2

–

15

nemzetközi

12

9

16

2

2

2

43

egyéb

3

3

1

–

–

–

5

az első magyar (vagy annak tartott), a második német (vagy nemzetközi)

2

4

–

–

1

1

8

az első német (vagy nemzetközi), a második magyar (vagy annak tartott)

4

7

2

–

3

–

16

mindkettő magyar (vagy annak tartott)

6

1

2

–

1

1

11

mindkettő német (vagy nemzetközi)

4

3

4

–

–

–

11

egyéb

2

1

–

–

–

–

3

49

38

38

5

14

4

KÉT KERESZTNÉV

össz.

nak egy magyar keresztneve van, 24nek a két keresztneve közül az egyik, míg 11-nek mind a kettő magyar. Az egyéb kategóriában találhatunk még két gyermeket arab–magyar, egyet spanyol–magyar keresztnevekkel. 93 gyermek visel német és/vagy nemzetközi keresztnevet, köztük a már említett 24 gyermekkel, akiknek a két keresztnevük közül az egyik magyar. 69

gyermeknek a keresztneve német és/ vagy nemzetközi, amiből 15 gyermeknek egy német keresztneve van. Az „egynevűek” egyéb kategóriájában egy angol, egy szláv, két spanyol és egy olasz nevet találunk, melyek a név eredetét tekintve minden bizonnyal tudatos választás eredményei. Többszöri megfontolás után sem javítottam azokat a neveket, ahol a



11. oldal névadó szülő a „Mi az oka annak, hogy gyermeké(i)nek magyar keresztnevet adott?” kérdésre adott válaszban nemzetközi neveket jegyzett. Egy későbbi, a Nyelvhasználati kérdőívből a névadó szülőtől azt is megtudtam, hogy a gyermekeket mind Magyarországon, mind Németországban anyakönyvezték – a magyar és a német nyelvhasználatnak megfelelően. Úgy tartom, hogy a magyarság vállalásának egy különleges, szép példájával találkoztunk itt. Esetünkben tehát ezeknek a neveknek a magyar neveknél van a helyük. Az életkorok megadásánál szorul még pontosításra a 2009. tavaszi írás. Ugyanazon ritka magyar nevet viseli egy 2 és egy 17 éves gyermek, s véletlenül mindkét nevet a 3 év alatti korosztályhoz soroltam. Az adatközlő szülők 7 esetben nem adták meg gyermekeik életkorát. Egyet már magam ismertem, ezért jelöltem is, majd egy későbbi felmérésből 3 gyermek életkorát „hivatalosan” is megtudtam. A pontosabb adatközlés érdekében ezeket az információkat figyelembe veszem, így összesen csupán 4 gyermeket sorolok a „hiányzó életkor” csoportba. A 148 gyermekből tehát 3 év alatti 49, 3 és 6 éves kor közötti 38, 6 évesnél idősebb, de 15 évnél fiatalabb szintén 38. 15 és 18 év kor közötti fiatal 5 fő, míg „felnőtt gyermek” 14 található. (10. oldal, alsó táblázat)

2009. ősz/tél

Nick Katalin az Európai Kultúra Napjáról:

Közös program a közös jövőért

A Falvak Kultúrájáért Alapítvány kezdeményezésére a „Kultúrák közötti párbeszéd európai évében” öt ország civil szervezeteinek összefogásával 2008. szeptember 20-án rendezték meg első alkalommal az Európai Kultúra Napját.  A nemzetközi művészetiközművelődési programnak a keletmagyarországi település, Aranyosapáti adott otthont. Az együttműködő szervezetek célja, hogy az Európai Kultúra Napja váljon minél szélesebb körben ismert, hosszú távon fenntartható, multikulturális közművelődési és művészeti eseménnyé. A 2009. évi második Európai Kultúra Napjához rendezőtársként csatlakozott a 28 magyar és 7 külföldi civil szervezetből álló Falvak Kultúrájáért Civil Hálózat. A szeptember 20-án

Aranyosapátiban megtartott ünnepség keretében a Kultúra Lovagrendje Emlékparkjában felavatták a 2009ben elhunyt és posztumusz avatott lovagok emlékoszlopait. Az ünnepségen jelen volt Hans-Ulrich Moritz a Berlini Magyar Egyesület képviseletében. A csatlakozó szervezetek a szeptember 20-át követő 4 hétben saját régiójukban szerveztek a nemzetek kultúráját bemutató rendezvényeket. A szervezők szeretnék a 2011-es magyar Európai Uniós elnökség idején szeptember 20-át az Európai Parlament által elfogadott hivatalos, az Európai Kultúra Napjává emeltetni.

Megemlékezés a „nyelvhatáron”

A „nyelvhatáron“ is megemlékeztek Kazinczy születésének 250. évfordulójáról. A kárpátaljai Rahón az Ukrán-Magyar Kulturális, Oktatási és Információs Központban Kazinczy emlékhelyet avattak a vasárnapi iskola tanulói és tanárai. Az emléktáblát a Falvak Kultúrájáért Alapítvány által szervezett nemzetközi Kazinczy vetélkedőn nyújtott kiemelkedő teljesítményért kapta az iskola csapata. Az ukrán Kárpátokban élő magyarság körében a nyelvcsere előrehaladott, nemzettársaink a fennmaradásukért küzdenek.

Felvételeink: Fent: Az emlékharang a kultúra elhunyt lovagjaiért szól Középen: Aranyosapáti számára kitörési lehetőség a kultúra. A képen: Nick Ferenc, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány kuratórium elnöke, a Kultúra Lovagrendje alapító lovagja és Dévai Tibor alpolgármester Lent: 2003-ban bontott zászlót a Kultúra Lovagrendje, amely felkarolta az Európai Kultúra Napja kezdeményezést. A képen Darabán János, Papp János, Rosengart Béla lovagok

2009. ősz/tél

12. oldal Wünschenswertes zur Vorbereitung der ungarischen EU-Ratspräsidentschaft:

Politische Chancen

Nur wenige Wochen trennen uns von der Arbeitsaufnahme des so genannten EU-Präsidentschaftstrios – früher als Troika bezeichnet –, welches Spanien, Belgien und Ungarn von Januar 2010 bis Ende Juni 2011 bilden. Im Vorgriff auf den Vertrag von Lissabon nimmt seit Januar 2007 die Vorsitzarbeit im Europäischen Rat eine jeweils drei EU-Mitgliedstaaten umfassende Gruppe wahr; mindestens eines dieser Mitglieder muss aus dem Kreis der der EU bereits vor 2004 angehörenden Länder kommen. Diese Gruppe arbeitet zuvor ein als Agenda bezeichnetes verbindliches Programm aus, das in den insgesamt 18 Monaten der gemeinsamen Tätigkeit erfüllt werden möchte – vorbehaltlich der bisher jede Agenda störenden unvorhersehbaren weltpolitischen Ereignisse. Im Rahmen dieser Gemeinsamkeit übernimmt abwechselnd jeweils für ein halbes Jahr eines der drei Länder die Ratspräsidentschaft; für das erste Halbjahr 2011 ist das Ungarn. Die Agenda 2010/2011 wurde auf EU-Ebene bereits am 28./29. Oktober 2009 vorgestellt. Die Gemeinsamkeit wird auch daran sichtbar, dass das Trio erstmals ein einheitliches Logo (in Schreibschrift die Kleinbuchstaben „eu“) gewählt hat, das Raum gibt, die zwei Buchstaben in den jeweiligen Landesfarben zu gestalten (wobei das Layout der ungarischen Farben eher an eine Umkehrung der offiziellen Reihenfolge rot – weiß – grün denken lässt). Rechts oben im Logo steht in schwarzer Druckschrift das Wort „trio.“ mit der hinzugefügten Abkürzung des Landesnamens, also im Falle Ungarns „trio.hu“. Zur gemeinsamen Agenda haben die Drei den wirtschaftlichen Aufschwung, ein sozialeres Europa mit

dem Ziel einer neuen Sozialcharta – die EU hat 2010 zum Jahr der Bekämpfung von Armut und sozialer Ausgrenzung ausgerufen – und den Klimaschutz gewählt. Bei der Fülle der laufenden Aufgaben (vor allem der Bewertung des Budgetzeitraums 2007–2013 zu dessen Halbzeit und der künftigen Haushaltsgestaltung) und der besonders drängenden Probleme sind diese Themen nicht neu und deshalb wenig originell; es wird also erheblich auf die Einzelgewichtungen ankommen – wie übrigens auch auf die Abstimmung mit dem folgenden Trio, welches in der Zusammensetzung Polen, Dänemark und Zypern ab Juli 2011 den Ratsvorsitz übernimmt und an das Ungarn den Staffelstab weiterreichen wird. Nachdem der Vertrag von Lissabon nunmehr – nach langem Hin und Her – von allen EU-Staaten ratifiziert wurde, fällt dessen Inkrafttreten mit der spanischen Ratspräsidentschaft zusammen. Spanien wird wie jedes andere Land sein Vorrecht, zusätzlich zum abgestimmten Trio-Programm in der Zeit seiner Präsidentschaft thematisch eine „eigene Handschrift“ zu entwickeln, wahrscheinlich mit der Behandlung der Mittelund Südamerikapolitik verwirklichen; vorrangig soll das künftige Verhältnis der EU zu Kuba neu geordnet werden. Belgien will speziell die Popularisierung der EU in den Bevölkerungen der Mitgliedsländer vorantreiben (dieses Ziel leitet über in das von der EU für 2011 verkündete Jahr der Freiwilligen- und ehrenamtlichen Tätigkeit); außerdem fällt in Belgiens Präsidentschaft die Durchführung des dritten EU–Afrika-Gipfels, und man hofft, dass die Verhandlungen über das neue Partnerschafts- und Assoziierungsabkommen der EU mit Russland sowie das EU-Assoziierungsabkommen mit der Ukraine abgeschlossen werden. Die Weiterentwicklung des Verhältnisses der EU zu ihren östlichen Nachbarn, hier aus historischen

Gründen speziell zur Ukraine, und die Heranführung dieser Nachbarn an die EU trifft auf das besondere Interesse der den Ungarn in der Ratspräsidentschaft unmittelbar folgenden Polen. Die Interessen beider Länder dürften damit ziemlich gleichgerichtet sein; auch Ungarn liegt am Thema der Nachbarschaftsbeziehungen (allerdings auf Grund seiner innenpolitischen Entwicklungen wahrscheinlich mit Schwerpunkt im Bereich der Autonomie- und Minderheitenpolitik, was auf erhebliche Vorbehalte von Ländern wie Spanien und Frankreich, aber auch Rumänien und der Slowakei stoßen dürfte) und an einem gedeihlichen und kraftvoll fortentwickelten Verhältnis der EU zu den Balkanstaaten. Gerade im letztgenannten Themenkreis wird Ungarn vielleicht am ehesten der EU-Erwartung gerecht werden können, nämlich neue Impulse zu geben und neue Sichtweisen zu vermitteln, wie ihn nur der Blick aus den östlichen EU-Regionen ermöglicht. (So sagte der ungarische Staatspräsident László Sólyom bei seinem Albanienbesuch am Wochenende des 1. Novembers, dass nicht aus Brüssel, sondern nur von den unmittelbaren Nachbarländern des Westbalkans die dortigen Notwendigkeiten und Entwicklungsschritte beurteilt und bewertet werden können). Leider wird Mitte 2011 mit dem Übergang von der einen auf die nächste Trio-Präsidentschaft und dem Wechsel von der ungarischen zur polnischen Ratspräsidentschaft auf Jahre die letzte Chance sein, dass Belange des (süd-)östlichen Europas dem fernen Brüssel so konzentriert nahegebracht werden können, denn erst 2017/18 ergibt sich wieder eine ähnliche Konstellation, wenn sogar im Bündnis ein- und derselben TrioPräsidentschaft – allerdings zusammen mit dem dann vielleicht immer noch EU-phoben Großbritannien – Estland und Bulgarien den Staffelstab an das österreichisch-rumänischfinnische Trio überreichen).



13. oldal Nach den durch die Grenzstreitigkeiten mit Slowenien aufgetretenen Verzögerungen ist kaum damit zu rechnen, dass Kroatien die Verhandlungen über seinen EU-Beitritt und vor allem danach die Ratifizierung des Beitrittsabkommens noch während der ungarischen Ratspräsidentschaft abschließen kann und Ungarn in dieser Eigenschaft seinen Nachbarn als weiteres EU-Mitglied begrüßen darf. Vielleicht gelingt es eher mit dem geografisch so fernen Neubewerber Island. Wahrscheinlich wird das Thema Energie ab der belgischen Ratspräsidentschaft für mehrere Jahre ein Dauerthema sein; die Stichworte bei der Überprüfung der EU-Energiestrategie im Jahre 2010: Energieeffizienz, -unabhängigkeit und -bezug (Diversifizierung der Bezugsquellen). Ungarn kann in diesem Zusammenhang aus Eigeninteresse wesentliche Anstrengungen unternehmen, das europäische Augenmerk auf seine natürlichen Ressourcen im Sinne einer umweltfreundlichen und nachhaltigen Energiegewinnung zu lenken: Das solare und geothermische Potenzial wird bisher in Ungarn trotz bester Voraussetzungen kaum genutzt, nicht von der eigenen Industrie, geschweige

– Blumensträuße innerhalb von 24 Stunden an jeden Ort in Ungarn – Blumenkörbe mit Süßwaren und Getränken von Markenherstellern – Wunderschöne weihnachtliche Kompositionen für Groß und Klein – Auf unserer Webseite können Sie aus mehr als 100 Kompositionen auswählen – Bequem und schnell über das Internet bestellen, natürlich mit Kartenzahlung! Entdecken auch Sie den Zauber der Blumenpost! www.viragposta.hu

2009. ősz/tél denn von ausländischen Investoren. Zudem ist Energiegewinnung aus Biomasse wegen gefallener Nachfrage und gestiegener Preise für Lebens- und Futtermittel nicht mehr so interessant wie noch vor zwei bis drei Jahren. Die Beratungen auf europäischer Ebene zum Thema Energie, so sie denn abgeschlossen werden, und ihre Ergebnisse werden nicht ohne Auswirkungen auf Ungarn sein, da sich das Land wegen seiner übergroßen Abhängigkeit von russischen Erdgaslieferungen schwer tun wird, bei seinem Energiebezug auf die sibirischen Quellen zu verzichten. Für Ungarn wird die Klärung der Unwägbarkeiten in Bezug auf die aus dem Kaukasusgebiet kommende Erdgasleitung Nabucco vorrangig sein, um seine energiepolitische Unabhängigkeit zu wahren. Ähnliche Sorgen einer einseitigen Abhängigkeit und damit Erpressbarkeit treiben die Polen um, die deshalb die Energiesicherheit schon als zweites Schwerpunktthema, wohl auch für ihr Trio, verkünden. Damit dürfte der inhaltliche Schulterschluss des einen Trios mit dem Nachfolgetrio in mindestens zwei zentralen Fragen gewährleistet sein.  Daran zeigt sich der Sinn der TrioPräsidentschaften: Keines der großen Themen lässt sich innerhalb einer einzigen sechsmonatigen Ratspräsidentschaft abschließend bearbeiten (nicht einmal innerhalb der Amtszeit eines einzelnen Trios); statt dass aber jedes EU-Mitglied als Ratspräsident sein Lieblingsthema vorantreibt – ein nordisches Land das EU-Ostseeprogramm, ein Mittelmeeranrainer das EU-Mittelmeerprogramm, ein Land an der Nahtstelle des früheren Eisernen Vorhangs die Probleme der benachbarten Osteuropäer, und das immer im Wechsel von sechs Monaten –, sollen geografisch übergreifend und längerfristig zu bearbeitende Agenden den Zusammenhalt in der EU fördern und zur gemeinsamen Arbeit zwingen (was die bereits erwähnte Berücksichtigung von spezifischen Prioritäten, die dem jeweiligen Ratspräsidenten am Herzen liegen, nicht hindert). Diese gemeinsame Arbeit wird dadurch verstetigt, dass die Agenden

nicht nur innerhalb eines Trios, sondern auch mit dem Vorgänger- und dem Nachfolgertrio, also über einen Zeitraum von fast fünf Jahren abgestimmt werden.  Zur Konkretisierung der oben schlagwortartig aufgezählten Themen einer gemeinsam vom Trio Spanien, Belgien und Ungarn erarbeiteten Agenda könnte aus ungarischer Sicht die Überführung der bisherigen Lissabon-Strategie in ein PostLissabon-Programm („Budapester Stategie“) zählen. Nach Bewertung der bisherigen Haushaltsplanung könnte Ungarn für deren Fortschreibung ab 2013 sein besonderes Augenmerk auf die Kohärenzpolitik (Maßnahmen zur Angleichung der Entwicklungsunterschiede zwischen den EU-Mitgliedsländern und zwischen den Regionen der EU) und auf die Unterstützung der Landwirtschaften in den seit 2004 beigetretenen EU-Staaten legen. Bei der Weiterentwicklung der Nachbarschaftspolitik könnte Ungarn verlässliche Definitionen mit klar festgelegten Zielen und Handlungsrichtlinien vorschlagen. Ungarn kann helfen, die EU-Vorbeitrittsphasen zu strukturieren und die EU-Nachbarschaftspolitik zu erweitern und zu institutionalisieren. Auf dieser Grundlage dürfte es die Einbeziehung weiterer Balkanländer in die Vorbeitrittsstrategien verlangen. Das läge auch in seinem wirtschaftlichen Interesse, weil der Balkan zum wichtigsten Terrain seiner auswärtigen Direktinvestitionen geworden ist. Im Bereich der europäischen Innenund Justizpolitik muss es Ungarn darauf ankommen, vor dem Hintergrund einer zu formenden gemeinsamen europäischen Einwanderungs-, Asylund Visapolitik dazu beizutragen, den Schengenraum um Bulgarien und vor allem um Rumänien zu erweitern. Mit der so erlangten Reisefreiheit zwischen Ungarn und Rumänien würden die bisher tatsächlichen in nur noch virtuelle Grenzen verwandelt, und eine ungehinderte Einheit der Angehörigen der ungarischen Nation wäre im Mutterland und in den Nachbarstaaten erreicht. Wenn auch dieser Effekt oft aus innenpolitischen Gründen (Fortsetzung auf Seite 14)

2009. ősz/tél

Politische Chancen (Fortsetzung von Seite 13) und wegen des Erstarkens national ausgerichteter Forderungen nicht gesehen werden soll, so wird – im EURaum und trotz einzelner Rückschläge – die Überwindung des Nationalstaatsgedankens und seiner eifersüchtig gehüteten Erscheinungsformen voranschreiten. Der isolationistische Nationalstaat verlangt von den Bürgern immense Opfer, die er ihnen nicht honoriert, weder wirtschaftlich, noch ideell. Diese Erkenntnisse, gepaart mit dem vom Nationalismus zerstörten Frieden und dem daraus folgenden unsäglichen Leid im Zweiten Weltkrieg, waren die Triebfeder, die nach 1945 zur Gründung der Vorformen der Europäischen Wirtschaftsgemeinschaft (EWG) und schließlich zur Unterzeichnung der Römischen Verträge geführt hatte. Vielleicht muss hin und wieder jedes EU-Mitgliedsland bei gegebenem Anlass daran erinnert werden, dass es die Bereitschaft und die Fähigkeit zum friedlichen Miteinander waren, die lange vor dem wirtschaftlichen Erfolg einer EWG gestanden hatten. Und noch viel länger, bevor der Erfolg der EU heutzutage von manchen Mitgliedstaaten nur noch nach der Höhe der Subventionen aus Brüssel beurteilt wird. Ein guter Anlass, sich auf die unabweisbare Zusammenarbeit in der EU zu verpflichten, wäre mit dem Stichwort „Donau“ verbunden. Gleich, ob man die Donau als besonderes Potenzial für wirtschaftliche Entwicklung, als exemplarischen Fall einer länderübergreifenden Zusammenarbeit angesichts der Bedrohungen der Klimaentwicklung oder als Arterie der europäischen Kultur sehen will, der Fluss zwingt angesichts der mehr als zwei Dutzend von ihm abhängigen Staaten zu gemeinsamem Handeln (was sich – nebenbei bemerkt – auf Grund von Zersplitterungen in viele Einzelinitiativen, ja einem Wildwuchs von Programmen und Ideen vorrangig in einer koordinierenden Zusammenfassung äußern sollte). Zum Erfordernis der Zusammenarbeit zwei Beispiele: Erpresserisches Wassermanagement kann

14. oldal missliebig erscheinenden Nachbarn die Zuleitung von Donauwasser erschweren, wie diese es im Einzelfall ihrerseits verknappen können, indem sie den Zustrom von Wasser aus den auf ihrem Territorium entspringenden Nebenflüssen zur Donau verringern. Das Beispiel zeigt die Interdependenz bilateraler Handlungsweisen. Multilateral setzt schlechtes oder egoistisch-unabgestimmtes Wassermanagement alle Karpatenstaaten der Gefahr aus, einer Versteppung ihrer Region Vorschub zu leisten, besagen doch neuere Untersuchungen, dass fortschreitende Erwärmung und deshalb trocken fallende Wasserläufe das Karpatenbecken wegen seiner geografischen Gegebenheiten überproportional betreffen werden. Nicht umsonst hat die UNO neben anderen großen Flusssystemen in anderen Weltregionen die Donau zu einem und zum einzigen europäischen Schwerpunktforschungsvorhaben erklärt. Selbst wenn der gedankliche Sprung gewagt scheint, so beeinflusst die Donau das Wohl und Wehe des ganzen Schwarzmeerraums, was weit über den Kreis seiner unmittelbaren Küstenländer hinaus Auswirkungen hat. Nicht erst im Falle eines Kampfes um Zugang und Verteilung der Ressourcen sollte jedem deutlich sein, dass diese Region auf derzeit unabsehbare Zeit die weiche, ungeschützte Flanke der EU ist. Weil eine der am ehesten problembehafteten Regionen am Rande des geografischen Europas – zu erinnern ist an die von seinem östlichen Rand kommende Energieversorgung, die Zuführung der Energie durch das Schwarze Meer und die Konkurrenz der Landverbindungen, die russische Einflussnahme auf die Ukraine, auf Moldawien und die Kaukasusrepubliken, aber auch das kaukasuseigene Konfliktpotential im Verhältnis der dortigen Staaten zueinander, schließlich die Einbeziehung der Türkei in die EU –, so weicht die EU allen Fragen aus, wohl vor allem wegen befürchteter Interessenkonflikte mit Russland, aber auch aus Sorge vor der Frage, wie weit die EU geografisch reiche (so ge-

nannte Finalität der EU). Dabei ist ihre Einflusszone um ein Vielfaches größer, als es ihrer geografischen Ausdehnung entspricht. Doch könnten insbesondere kleine Schritte, die zu einer Entspannung in der Region führen, partnerschaftliches Zusammengehen fördern und konfliktbeladene Nachbarschaften erträglicher machen, gerade wenn sie nicht von geografisch unmittelbar dort verwurzelten Akteuren kommen. Deshalb müsste die EU ihre hoffnungsvolle Initiative des Jahres 2007 aufgreifen, mit der sie ihre Mittelmeerpartnerschaft und ihre nördliche Dimension um eine Partnerschaft mit dem vorhandenen Netzwerk vorhandener regionaler Kooperationen am Schwarzen Meer ergänzen wollte. Vermutlich müsste dieser neue Anlauf über die Ziele der oben erwähnten Nachbarschaftspolitik hinausgehen. Zwar lassen sich viele der EUrelevanten Themen wie Transportfragen, Umweltschutz, Energieversorgung und Bekämpfung der Kriminalität auch in Zusammenhang mit anderen Themen angehen, doch bedeutete ein solches Bestreben, die größeren Zusammenhänge zu zerreißen und Problemkomplexe zu atomisieren. Demokratie, verantwortliche Staatsführung, Menschenrechte seien die hier einschlägigen Stichworte. Als mit Ausnahme Bulgariens und Rumäniens geografisch nicht unmittelbar eingebundene, aber dennoch – vor allem wirtschaftlich und sicherheitsmäßig – betroffene Akteure wären die seit 2004 der EU beigetretenen Staaten aufgerufen, sich im Schwarzmeergebiet zu engagieren. Ungarn könnte neue Impulse geben. Die DUG wird sich im kommenden Jahr mit einzelnen der vorgenannten Problemfelder in Vorträgen und Diskussionsrunden befassen. Und natürlich dann zum Jahresende den Übergang in die ungarische Ratspräsidentschaft 2011 begleiten. Diese wird für Ungarn mit geschätzten 100 bis 150 Millionen Euro ein kostspieliges Unterfangen werden – um so mehr will die DUG bemüht sein, sich bereits im Vorfeld für einen Erfolg einzusetzen. Klaus Rettel, Präsident der DUG

15. oldal

2009. ősz/tél Az elmúlt hónapok eseményei szóban és képben

Egyesületi krónika 2009. április 18.: Tisztújító közgyűlés Az Egyesület tagsága meghallgatta az elmúlt év tevékenységéről készített beszámolókat, majd vita és felmentés után új vezető szervek választására került sor. Mielőtt – fényképpel is illusztrálva – bemutatjuk az új vezetőséget és revíziós bizottságot, hadd köszönjük meg azoknak a sokévi aktív munkáját, akik már nem folytatják funk





cióval tevékenységüket Egyesületünk érdekében. Köszönet tehát Matthes Ágnesnek, aki éveken keresztül összekötő kapocs volt a Magyar Egyesület vezetősége és a Collegium Hungaricum között. Ugyancsak köszönetet mondunk Oroszvári Anitának a revíziós bizottsági munkájáért. És itt illik megemlékezni a tavaly elhunyt Keller Helgáról is, akinek a helyét ugyancsak be kellett tölteni mással. 









2009. május 17.: Brandenburgi séta A Königs Wusterhausenbe és Mittenwaldéba tervezett kirándulás csekély érdeklődés és szervezési nehézségek miatt, sajnos, elmaradt. 2009. június 19.–21.: Egyesületi kirándulás Hamburgba Rataj Tibornak e nagy sikerű túránkról készült érdekes képes útibeszámolóját lásd a 20.-21. oldalon. 2009. július 19.: Kis kerületi séta Grünauban Ezen az ugyancsak nagyon kellemes kiránduláson Steppat Teréz tagtársunk kalauzolt bennünket Grünauban. Később Teri csodálatos kertjében – kevésbé csodálatos időben, de töretlen jókedvvel – folytattuk az összejövetelt, kisebb műsorokkal tarkítva, kiadós grillezés mellett. Mindenki hozott valami finomat, így meglepetéssel teli délutánt töltöttünk Teri karolinenhofi portáján. És még kedvet is kaptak úgy a vendégek, mint a vendéglátók a folytatáshoz – 2010-ben. Az oldal alján látható fényképeink bizonyítják, hogy mit mulasztottak el azok, akik nem jöttek el. Bár az is igaz: így is elkelt minden lehetséges ülőhely…

Egyesületünk élén továbbra is dr. Hetey László  elnök áll, a vezetőség többi tagja: Urban Mária  alelnök, Hans-Ulrich Moritz  1. titkár, Braune Ágnes  2. titkár és Rademacher Irén  pénztáros. A revíziós bizottság régi-új elnöke, Szabó László mellett ezután Zurbuchen Mária és Landstoff Judit  őrködik az Egyesület alapszabályzatának megfelelő működése felett. Vidám kerti asztaltársaság elszomorító időjárás mellett

Fent: Zurbuchenék szórakoztatják a jelenlevőket. Lent: Steppat Teri bemutatja a grünaui sportlétesítményeket



2009. ősz/tél 2009. szeptember 13.: Megemlékezés a határnyitás 20. évfordulójáról 1989. szeptember 10-ről 11-re virradó éjjel megnyílt a nyugati magyar határ az NDK menekültek előtt. Ez nagy tett volt „…az egységes Németországért, a független Magyarországért, a demokratikus Európáért” – ahogyan a Reichstag épülete oldalán elhelyezett tábla is írja. Ebből az alkalomból megtekintettük a berlini fal történetét dokumentáló emlékhelyet a Bernauer Straßén, majd

Egyesületi krónika

1989

2009

A határnyitás 20 éve az NSZK-nak az NDK-ban fenntartott diplomáciai képviseletéről kapta.

Bal oldali kép: A „Gedenkstätte Berliner Mauer“ tornyáról a látogató képet kap a volt NDK embertelen határvédő berendezéséről a Bernauer Straße mellett Jobb o. kép: Az emléktáblára kötött piros-fehér-zöld szalag mellett Egyesületünk tagjai

a fent említett táblán – Bródy János „Ha én rózsa volnék” c. dala mellett – magyar nemzeti szalagot helyeztünk el, „20. jubileum” felirattal.

Összejövetelünket finom ebéddel zártuk, szinte az alkalomhoz illően a Ständige Vertretung – Állandó Képviselet – nevű étteremben, amely a nevét

2009. október 23.: Októberi megemlékezés Újszerű módját választotta a Collegium Hungaricum ebben az évben az októberi megemlékezésnek: Az ünnepi műsorral átirányították a hallgatóság figyelmét a nemzeti határon kívülre. Így arra, hogy az NDK-ban is volt – ugyan csendesen – tiltakozás és szolidaritás a véres magyar események miatt. Can Togay igazgató az est vendégeiként Bereményi Géza filmrendezőt és írót, valamint Dietrich Garstkát – a csendesen tiltakozó iskolai osztály drámai történetét könyvben megörökítő szerzőt – és volt osztálytársát köszönthette. Az érdekes pódiumbeszélgetés az 56-os események néhány izgalmas vonatkozását tárta a hallgatók elé. David Yengibarian tangóharmonika-játékkal gazdagította a falra vetített történelmi képkockákat. A hallgató osztály c. könyvből Rike Schmid fiatal színésznő olvasott fel részleteket. Ezekből mi is idézünk a 17. oldalon. Alább Ketel Ilona tagtársunk gondolatai következnek az ünnepségről.

Gondolatok: 1956. október 23. – 2009. október 23. Berlin, 2009. október 23., este 18.30 óra. A Collegium Hungaricum előadóterme még üres. Megemlékezésre jöttem. Emlékezünk 1956 eseményeire, vagy mégsem? Az előadóterem lassan telik meg. Szerencsére meglátom Lacit, Irénkét, majd Ulit. Elgondolkoztat. Ilyen kevesen emlékezünk erre az eseményre. Nem hinném. Aztán lassan mégis megtelt az előadóterem, részemre jórészt ismeretlen személyekkel. A megemlékezés nagyon érdekes volt. Számomra újdonságokat tárt fel. Azt, hogy hogyan reagált egy NDK-s,

érettségi előtt álló osztály a magyar eseményekre. Mennyire velünk éreztek, és ez hogy befolyásolta további sorsukat. Úgy mondanám: minden elismerésem! Bennem is megvillantak a régi képek. A Kálvária téren púposodó sírok, a Práter utcában összeégett holttestek, az utca végén álló ránk irányuló tank, a belövés, tátongó lyuk a nappaliban, a pincében töltött napok. Ismét emlékezek: 1956. október, Budapest, akkor tíz éves voltam. Elfelejteni ezt sohasem fogom.

2009. november 14.: A 90 éves Bauhaus és pécsi alkotói Pécs 2010-ben Európai Kulturális Főváros lesz, ebből az alkalomból egyesületünk vendége dr. Makovitzky József professzor (Heidelbergi Ruprecht Karls Egyetem), aki előadást tart a 90 éves Bauhaus pécsi alkotóiról. A

diabemutatóval illusztrált német nyelvű előadásban megismertet a Bauhaus pécsi származású kimagasló alkotóinak, többek között Breuer Marcelnek és Molnár Farkasnak a munkásságával. Az estre lapzárta után került sor, ezért beszámolónk majd a tavaszi számban olvasható.

17. oldal

Nichts als Schweigen … Es war Montag, der 29. Oktober 1956, in der ersten großen Pause vor dem Geschichtsunterricht bei Werner Mogel. Wir standen in Gruppen im sogenannten Stufenraum, der eigentlich vorgesehen war für Physik und Chemie. Wir redeten über das, was wir aus Ungarn gehört hatten. Staunen, Begeisterung, Trauer, Wut mischten sich zum emotionalen Durcheinander. Vorne zwischen dem Experimentiertisch und der ersten Bankreihe standen Karsten, Horst Z., BerndJürgen und Dietrich. Hans-Jürgen kam, wie oft, als Letzter in den Raum, warf die Tasche auf seine Bank in der zweiten Fensterreihe und stellte sich zur Gruppe nach vorne, hörte zu und teilte dann für alle im Raum laut genug mit, im RIAS habe man aufgerufen, Schweigeminuten durchzuführen, als Gedenken und Protest der vielen Toten wegen. Hans-Jürgen war der beständigste Hörer des RIAS. Dietrich, dicht bei Hans-Jürgen und Karsten stehend, reagierte direkt, wie nebenbei und nur für die beiden neben ihm verständlich: Das machen wir auch. Der Appell elektrisierte die vordere Gruppe, flüsterte sich durch die Reihen nach oben und verstummte, bevor ihn alle verstanden hatten, denn der Lehrer bewegte sich schon in Hörweite auf uns zu. Aber wie und wann? Jetzt gleich, in der nächsten Stunde. Geschichte bei Werner Mogel, FDJ-Sekretär und Parteisekretär der Schule. Das passte. Aber die Stunde begann gleich, Werner Mogel näherte sich der offenen Tür. Wir bemühten uns, die Zeit festzulegen. Von 10.00 bis 10.05 Uhr schien die beste, kurz und wirksam, es war die Zeit, in der unser Wissen über die letzte Stunde abgefragt wurde. Also: Nichts sagen, keine Antwort geben, auf keine Frage. Wir standen auf, stellten uns neben unsere Bank. So gut wir von vorne konnten, flüsterten wir, den Kopf leicht zur Seite gedreht, nach hinten, in der Hoffnung, Hans-Jürgens Verlautbarung hatten alle gehört. Von 10.00 bis 10.05 Uhr nichts sagen, Schweigeminuten. Laut konnten wir nicht mehr reden, Werner Mogel stand schon in der Türöffnung. Während das Schweigen von vorne nach hinten durchgeflüstert wurde, schritt Werner Mogel gemes-

2009. ősz/tél sen die breiten Holzstufen nach vorne bis hinter den Experimentiertisch, legte sein Geschichtslehrbuch auf die Experimentierplatte und begrüßte uns: „Freundschaft.“ Das war der obligatorische Gruß der FDJ, Mitglied der FDJ waren wir. Unsere erwartete schneidige Antwort „Freundschaft“ fiel, wie so oft, kläglich aus: Morgen, Guten Morgen, dazwischen auch Freundschaft. Wir setzten uns. Dietrich drehte sich noch einmal nach hinten zu Gerd, nichts sagen, klar? Ja doch. Werner Mogel setzte sich auf den Stuhl hinter dem Experimentiertisch. Er schaute. Er schlug das Geschichtsbuch auf und las, was zu prüfen war. Vorne rechts neben der Tafel hing die große Uhr, Typ Bahnhofsuhr. Wir schauten uns gegenseitig an und nickten in Richtung auf die Uhr. Werner Mogel schaute vom Buch auf. Seine Augen sprangen durch die Reihen. Das abzufragende Thema: die vorrevolutionäre Situation 1918 in Deutschland. Er fragte zunächst die ganze Klasse, keinen Einzelnen. Die Haltung der SPD zum Ersten Weltkrieg? Keine Hand war oben. Die Haltung des Spartakusbundes? Keine Meldung. Werner Mogels Augen wurden wach. Er fragte jetzt gezielt, erst Karsten, dann Bernd-Jürgen. Selbstverständlich wussten sie, der Spartakusbund ist die Gruppe unerschrockener revolutionärer Kämpfer gegen den imperialistischen Krieg, er ist die unerschrockene Gruppe linker Sozialdemokraten, die ihre illegal gedruckten Aufrufe mit dem Namen des heldenhaften Spartacus zeichneten. Diese Sätze und andere hätten sie aufsagen können wie eine Phrase, sie gehörten zu den Besten der Klasse. Sie standen auf, stellten sich steif neben die Bank, schauten auf die Uhr an der Wand und sagten nichts. Die Fragen wurden einfacher. Wann wurde der Spartakusbund gegründet? Wer war Spartacus? Die gleiche Reaktion bei anderen. Gertraud, oben in der letzten Bank der Fensterreihe, wurde nervös. Was ist denn los? Solche Fragen können die nicht beantworten? Das sind doch die Besseren. Mit der Frage muss eine Schwierigkeit verbunden sein, die ich übersehe. Ich melde mich lieber nicht. Bis zu ihr war die Flüsterdurchsage nicht gelangt. Waltraut, die neben ihr saß. hatte es nicht mehr geschafft, sie zu informieren. Jetzt, in der Prüfungsfrage, ging es nicht mehr. Werner Mogels Augen stachen. Reden, auch Flüstern waren verboten. Und daran hielten wir uns.

Werner Mogel saß und schaute. Er erhob sich, blieb hinter dem Experimentiertisch, hielt den Kopf nach hinten geneigt, umfasste mit der rechten Hand sein Kinn und führte sie kratzend den Hals nach unten über seine schwarzen Barthaare. Seit Wochen rasierte er sich nicht mehr. Seine schwarzen Augen schienen sich bis zu seinen rötlich schimmernden Augenrändern zu dehnen. Aus seinem bleichen Gesicht stülpte er seine leicht violette Unterlippe scharf nach vorne. Der dünne frische Speichel auf ihr glänzte so zart wie Seide. Er war übernächtigt vom Fernstudium der Geschichte, das er neben seiner Schultätigkeit bewältigen musste. Noch einmal fragte er: Welche Machtorgane hatten sich auf Initiative des Spartakusbundes gebildet? Die Klasse war gefragt. Nichts. Sein helfender Zusatz: In Anlehnung an schon vorhandene Bildungen in der Sowjetunion? Jeder wusste die Antwort, Arbeiter- und Soldatenräte, sie waren in der letzten Stunde ausführlich besprochen worden. Keine Antwort. Seine Augen rückten von Bank zu Bank, bis sie sich an Gisela festhefteten. Sie schaute nicht nach vorn, nicht auf die Wanduhr. Sie schaute auf ihre unansehnliche kleine Armbanduhr. Die Peinlichkeit suchte ihre Verborgenheit im Blick auf das viel zu kleine Ziffernblatt. Gisela war eine gute Schülerin, FDJ-Leiterin der Schule dazu. Werner Mogel fragte sie: Was ist denn los, Gisela? Sie stand auf, schaute nach unten auf ihren Arm, den sie auf die Bank stützte, um ihre kleine Uhr zu sehen, es war 10.05 Uhr, sie schaute nach vorne und sagte: Nichts, Werner.

In den Bänken knarrte Entspannung. Sitzhaltungen wurden gelockert. Es war geschafft. Fünf Minuten Anspannung. Vor uns hatte nicht nur der Lehrer gestanden, sondern die Ideologie, die Staatsmacht. So überhöht dachten wir uns in das Schweigen hinein. Werner Mogel ließ von der Prüfung ab. Keine Nachfrage. Der Unterricht nahm seinen vorgesehenen Gang. Thema Novemberrevolution. Jetzt kannten wir die Arbeiter- und Soldatenräte, den Spartakusbund, Karl Liebknecht, Rosa Luxemburg, die glühenden Revolutionäre, Ebert und Scheidemann, die Sektierer auf der Rechten, Feinde der Revolution. Als die Stunde zu Ende war, ging Werner Mogel ohne eine Bemerkung oder Frage zu unserem Verhalten aus dem Klassenraum… Aus: Dietrich Garstka: Das schweigende Klassenzimmer

2009. ősz/tél

18. oldal Boeselager arcát, amikor a tévékamerák előtt Horn Gyula külügyminiszter szavait fordította le a me-

Gratulálunk!

Ungarische Vereinigung Berlin e.V.



Programok – tervek 2009. december 19., szombat, 18 óra, Kleine Kneipe „Zum György“: A Magyar Egyesület karácsonyi ünnepsége – Hideg-meleg büfé, üdvözlő ital mellett kis hangulatos kulturális körítés – ez az, amit a vezetőség és a kiskocsma házigazdája szervez (a tavalyi ünnepségről ismert anyagi fe l t éte l e kkel) a 2009es év utolsó klubestjére. A többi a „karácsonyozók” hangulatától, jókedvétől függ. Jelentkezés december 12-ig Rademacher Irénnél (92 55 205, [email protected]). 2010. január 22., péntek, 19 óra, Magyar Nagykövetség: „Jobb” lesz-e Magyarországnak? Bóta Zsolt követ immár hagyományos év eleji előadása az aktuális magyarországi helyzetről (magyar nyelven, szükség esetén német tolmácsolással). A követ ezt követően – dr. Hetey László moderálása mellett – kérdésekre válaszol. Jelentkezés január 15-ig Hetey Lacinál (787 12 760, [email protected]). 2010. február 7., vasárnap, 18 óra, Collegium Hungaricum Berlin (CHB): „Der Engel von Budapest“ – Wegbereiter der Wende Ilona von Boeselager előadása édesanyjáról, az 1994-ben elhunyt Csilla Freifrau von Boeselagerről, akinek kezdeményezésére alakult meg 1989 elején a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, amely központi szerepet vállalt 1989-ben az NDK-menekültek elhelyezésében és ellátásában. Később az egész világ megismerte Csilla von

nekülteknek német nyelvre, miszerint most kiutazhatnak Nyugatra… 2010. február 27., szombat, 18 óra, CHB: József Attila est Tóth Péterrel A verses estet Gyapjas Márta tagtársunk moderálja. További terveink: – 2010. március 15.: Nemzeti ünnep a CHB-val – 2010. április 16., péntek, Magyar Nagykövetség: A 20 éves Magyar Egyesület jubileumi évi közgyűlése Dr. Peisch Sándor nagykövet mond üdvözlő szavakat. Meghívjuk a berlini egyesületek vezetőit, más magyar egyesületek képviselőit és a BUOD elnökét is. Tervezünk műsort is, és lesz mivel koccintanunk – a jubileumra. – 2010. május 2., vasárnap: Az Olimpiastadion és a Stadionmúzeum megtekintése – vezetéssel Klaus Tummoscheit tagtársunk szervezi ezt a főleg sportrajongók körében érdekes napot. – 2010. június 6., vasárnap: Kerületi séta Prenzlauer Bergben Maria Tummoscheit tagtársunk vezetésével. – 2010. június 24.-27., csütörtöktől vasárnapig: A Magyar Egyesület évi kirándulása Krakkóba A kirándulás szervezése még folyik. Konkrétabb adatokat azonnal közzéteszünk e-mailben és összejöveteleinken, mihelyt véglegessé váltak. Minden hónap első péntekjén: A Magyar Egyesület Törzsasztala (lásd a keretes hirdetést).

Egymás után nyolc tagtársunk ünnepelte a közelmúltban kerek vagy „félkerek” születésnapját. A csökkenő életkornak megfelelő sorrendben köszöntjük jubilánsainkat, hosszú és boldog életet, valamint jó egészséget kívánva. Látogassátok ezután is szorgalmasan összejöveteleinket, és vegyetek részt aktívan kis közösségünk életében! Simon János Szabó László Matthes Ágnes Meier Erzsébet Molnár Mária Kraft Ilona Klaus Tummoscheit Zsebényi József

Die Kleine Kneipe „Zum György“

Josef-Orlopp-Str. 44, 10365 Berlin Tel. (+49175) 74 66 144 Geöffnet: Mo-Fr 15 – 22 Uhr, bei Bedarf auch länger

Stammtische bei uns Ungarische Vereinigung

Jeden ersten Freitag im Monat,

Ungarische Kolonie Omega-Freunde

Jeden dritten Freitag im Monat,

jeweils ab 19 Uhr

19. oldal

86. sz. Apáczai Csere János cserkészcsapat A berlini cserkészekről érdeklődni lehet a Konthur házaspárnál: [email protected], (030) 79 60 291

Állandó programok: Északi óvoda: hétfő, 8.30–16.00, St. Augustinus Gemeinde, Raum „Kolping”, Dänenstr. 17-18, 10439 Berlin (Prenzlauer Berg); nevelő: Vízi Zsuzsa, Déli óvoda: csütörtök, 8.30–16.00, Martin-Luther-Kirchengemeinde, Hortensienstr. 18, 12203 Berlin (Steglitz); nevelő: Vízi Zsuzsa. Óvodadíj: 45 euró/hó. Magyar iskola: minden második szombaton, 10.00–13.00, CHB, Dorotheenstr. 12, 10117 Berlin (Mitte); tanító: Vízi Zsuzsa Színkör: szombat, 10.00–13.00, Alternativer Kunstverein ACUD e. V., Veteranen str. 21, 10119 Berlin (Mitte); színházpedagógusok: Klapcsik László, Polgár Erika Iskoladíj: alkalmanként 11, ill. tagoknak 9 euró. Éves tagdíj: 30 euró.

Brunszvik Teréz Társaság e.V. Magyar nyelvű programok gyerekeknek Az aktuális programból: A színkör következő bemutatója december 12-én lesz az ACUD színházában. Tervek, gondok: Az óvodások száma megnövekedett, a legkisebbeknek most egy táncklubot is terveznek. Továbbra is keresnek szponzorokat, hogy mindenki számára kifizethető maradjon az ovi. Nagy segítség lenne azonkívül egy megfelelő terem, ahol az idei Mikulásünnepséget megtarthatják (december 6-án).

www.brunszvik.de

Az istentisztelet rendszeresen a hónap 2. szombatján 16.00 órakor van, a következő félévben tehát: 2009. december 12., 2010. január 9., február 13., március 13., április 10., május 8. és június 12. Helyszín: a Grunewald-templom kápolnája (Bismarckallee/Wernerstr. sarka). Megközelíthető a 119-es busszal a Zoo-tól a Kurfürstendamm-on, ill. az S-Bahn Halensee vagy Grunewald megállója felől. Figyelem: bejárat a kápolnába a templom mögött hátulról. Szeretettel invitálunk mindenkit felekezeti hovatartozástól függetlenül közösségünkbe, az istentiszteletre és az azt követő tea, kávé melletti meghitt beszélgetésre. Az istentiszteletet Mátéfy Ciprián tartja. Érdeklődni lehet: Pompéry Judit, tel.: 4039 7759, e-mail: [email protected] Balla Bálint, tel.: 825 84 32

Érdeklődés: Felsmann Orsolya, 4985 3724, [email protected]

Magyar katolikus szentmisék Berlinben A Berlinben és környékén élő katolikus hívők számára havonta egyszer szentmisét tartunk, mégpedig minden hónap második vasárnapján – július és augusztus kivételével –, 16.00 órakor, tehát: 2009. december 13., 2010. január 10., február 14., március 14., április 11., május 9., június 13. Helye: Szent Pál templom (St. Paulus, Dominikanerkloster, 10551 Berlin-Moabit, Oldenburger Str. 46)

Magyar Kolónia Berlin e.V. További programok Usztics János elnök tájékozatása szerint: 2009. december 19., 18 óra: Karácsonyi ünnepség 2010. január 9., 17 óra: A Magyar Kolónia évi közgyűlése (mindkettő a CHB-ben) Februárban valószínűleg farsangi bál lesz, mégpedig mint 2009-ben az AWO Házban, batyus bálként. Pontos információ végett érdeklődni az elnöknél lehet: Usztics János (tel.: 451 84 07, e-mail: [email protected]).

www.magyar-kolonia-berlin.de

www.cserkeszek.de

http://berlin.lutheran.hu

Magyarnyelvű Protestáns Gyülekezet Berlin

2009. ősz/tél

2009. ősz/tél

20. oldal

Három csodálatos nap Hamburgban avagy Attila meg a hunok és Árpád Fejedelem utódjai gyermekeinek újabb hódító, de ezúttal már békés kalandozása, 2009. június 19-től 21-ig Hamburgba Az éjszaka igencsak hosszúnak ígérkezett, de elég rövidre sikerült, s miután éppen a csokoládés oldalamra akartam fordulni, hogy tovább szunyókáljak, és harsogó szuszogásaimmal megremegtessem váram négy nagy falát, a már ébren „kuksoló kiskakasom” hihetetlen fülszakítással, melyre a falaim végképp dübörögni kezdtek, eképpen ordítozott reám: – Talpra Magyar, hí ma a Hanza, itt az idő, most vagy soha! – A magyarok Istenére esküszünk, esküszünk, hogy Hamburgba mi ma elmegyünk, elmegyünk! Hogy s mint, erre már felébredtem, s még félig bágyulva derékszögbe dőltem, de minden teketóriázás nélkül és fürgén egy jól sikerült tótágas után nagy szaltóval a gatyámba ugrottam, a lekváros zsömlét a kávémmal csak feléig majszoltam, azután az S-Bahnhoz is lihegve, loholva nyargaltam. Hála Istennek meg is érte, így a buszpályaudvarra éppen időben odaértem. De nem így járt valaki más ott, mert már rég úton voltunk, de ő még mindig hiányzott! De jó, hogy ez nem én lettem, így titokban keresztet vetettem! Rövidke vágtatás után, amint ez jó magyarokhoz illik, a dél körüli harangszóra meg is érkeztünk portyánk ezen újabb színhelyére, e szép és nagy múltú kisvárosba, ami azóta hihetetlenül gyorsan és rémületesen kiterjeszkedett. Átszőve az Alster csatornáival keresztül és kasul, felfrissülést kínáló, kellemes hangulatával és mindhalálig még sok-sok érdekes látnivalóival, mondhatom: Lenyűgöző volt számunkra! Nemsokára ellenállás nélkül elfoglaltuk szálláshelyünk birodalmát a „mocsárvidéken”, Moorfleetben, ami, a mi régi magyar végvári vitézekkénti nagy múltunk révén kimondottan jól sikerült. Két irányból támadva rájuk, mi gyorsan és egyenesen, a másik kis csapat pedig gyalogosan megkerülve, picit később és bőrig ázva, de békésen, csendben

lerohantuk őket, s tanyánkat rövid idő alatt berendeztük, meg frissítettük magunkat. Nosza, indultunk is azonnal tovább a hadjáraton, kifürkészve a közeli volt libapiacot, a Gänsemarkt-ot, de mivel libuskáknak csak hűlt helyét találtuk, betértünk egy jó kis erősítésre, meg egy kis üdítő italra. A csatornák hűs árkádjai oltalmában osonva folytattuk a mi békés hadjáratunkat, amit a pár csepp nedű, fentről jövet, meg sem zavart. Így volt, így igazán! Később, miután a bocskorunk már kopni kezdett, lassacskán pihenésre szánva magunkat, visszatértünk jó meleg kuckónkba, s egy-két kupica mellett kiértékelve a sok látottat, nyugovóra tértünk, de a naplementét, azt már így, valahogy lekéstük. Másnap reggel ki-ki felkelt, kit-kit kelteni kellett, erősítő lakoma után

ánya kalauzolásával bebarangoltuk az Óváros világos és sötét zugait, feljutva a Michel tornyába is felülről széjjelnézni, később St. Paulit és különböző sok szép csodáit megtekinteni, a Reeperbahntól a csak egyes férfias harcosoknak szánt „Herbertstraße”-ig, a „Dávid-Wache” őrségtől a nagy és híres színészre, Hans Albersre emlékeztető „Große Freiheit” utcáig meg az előtte nemrégen felavatott „Beatles” térig, melyet őseink ugyan még nem ismertek, de azoknak későbbi és mai gyermekei a nevezettek akkori Új dalaira és zenéjére régebben is buzgón Yeah, Yeah, Yeah-ztek és még manapság is örömmel táncolnak az örökzöld ritmusokra. Később egy kis pihenő és frissítés után útnak indultunk őseink fiainak és lányainak, valamint népes sere-

indultunk újra birodalomnéző portyára. A Városházával kezdtük, ami rettentő nagy szerencse folytán megmenekült az előző sok háború pusztításaitól, meg a mi itteni békés bevonulásunktól is. S lám, mi, hunok a csatamezőn, vagy sátorban döntünk, ezért így mi Városházát itt nem építettünk, csak kívülről-belülről meglestük! Utána a mi ott élő törzsünk egyik csodálatosan kedves hable-

güknek a felkutatására, a látogatás alkalmából tervezett esti vidám egybekeléshez csapatukkal, hiszen hírt kapván ők már nagyon és jól felkészülve vártak, ami végül is sikeresen megtörtént. Így aztán volt nagy öröm, s dínom-dánom, valamint általunk sok jól ismert finom nedű, meg friss jó forró nyársok. A szokásos történelemóra sem maradt el, felidézvén csaknem feledésbe merült

21. oldal

2009. ősz/tél

emlékeztetőket, őseink Árpád-házi múltjából és szokásaiból. Így hát bizony nem is bántuk, hogy eljöttünk, mivel sűrűn ürülő poharainkat többször is feltöltöttük. Későre járván az időnek, s további szoros kapcsolatunk megerősítésének reményében, a viszontlátást remélve Berlinben, átadtuk meghívónkat, amit vendéglátóink örömmel fogadtak. De azért a búcsúzkodás után sem kellett aggódni miértünk, mivel jó kis megpróbáltatás után végül is kicsit keservesen, de egy leleményes Fuvaros révén sikeresen és épségben hazaértünk (lásd a két potyautasról megörökített fotót a csomagtartóban). A harmadik és egyben az utolsó nap is sok új látvány reményében töltődött el, az összepakolás és kiadós lakoma, valamint a csomagok biztonságos elhelyezése után a néhai – ma már modernebb – Halpiac megtekintése részesült előnyben, s ezt követően, újragyülekezésünk után, a friss szelek szárnyán egybekelve, máris indult egy „bárka”, eme hatalmas és nyüzsgő kikötőt kifürkészni, megtekinteni. Számos csodás kicsi, nagy és óriás hajócskáival, meg sok-sok daru szorgalmas és néma bólogatásával tágasnak tűnt, de mégsem az volt, mert úgy tán másfél óra múlva már történelem lett. Később még szabadidőprogram következett, s így egy városnéző buszon az idő sem éppen felénk közeledett, de azért hasznosan telt el, és még sok szép új látnivalóval megörvendeztetett. Így utána már rengeteget látva, beültünk egy utolsó nagy lakomára.

Csak kínai volt, de nem is rossz, a sok kacsa pirosbarnára sült és ropogós volt. Végül is mindannyiunk nagy bánatára, mivel már – „tüzesen süt le a nyári nap sugára” –, elindultunk egy késői, de megérdemelt visszavonulásra. S mert jó volt, mi ezt azért jól tudjuk, nem ez volt és lesz a mi utolsó hamburgi kiruccanásunk! Köd

előtte, köd utána, hazaértünk alkonyára, s mert még mindig sok szép emlék van előttünk, így Hamburgot, reméljük, soká nem feledjük. Miután épségben és vígan hazaértünk, s ott már sehova be nem tértünk, azért még este is meglett a jó eledelem, ez így történt, így igaz, így írta meg Tibi Rataj Fejedelem! Rataj Tibor



2009. ősz/tél

kISHÍREK Jesse Owens kiállítás A berlini Sportmúzeumban a nyár végén kiállítás nyílt Jesse Owensről (1913–1980). Az 1936-os nyári ötkarikás játékokon négy aranyérmet besöprő, színesbőrű amerikai atléta pályafutását bemutató tárlat egyedülálló Európában. A legendás afroamerikai versenyző a horogkeresztes zászlókkal díszített berlini Olympiastadionban 1936-ban mind 100 méteres, mind 200 méteres síkfutásban nyert. A győztes 4 x 100 méteres váltófutásban és a távolugrásban is a dobogó legmagasabb fokára állhatott fel Owens, ékesen bizonyítva a náci árja-elmélet és a fehér ember felsőbbrendűségéről szóló propaganda hamisságát. A berlini Olympiapark múzeumában megtekinthető kiállítás helyszíne és időpontja sem véletlenszerű: Gerd Steins kurátor az augusztusi Könnyűatlétikai Világbajnoksághoz (12. IAAF) időzítette a J. O. Emlékshowt. Owens aktív versenyzői korszakán túl a második világháború utáni életéből is felvillant képeket a berlini tárlat, mely 2010. január 31-ig várja az érdeklődőket. A belépőjegy csak 1 euróba kerül. Újabb természetvédelmi területek Brandenburgban Németország legkeletibb régiójában, a Lengyelországgal szomszédos Brandenburgban napjainban 444 természetvédelmi terület van. A berlini fal 20 évvel ezelőtti leomlása óta a német fővárost körülölelő tartományban látványosan fellendült az idegenforgalom. A meseszép, vizekben gazdag táj – lévén az ÉszakNémet Alföldön – a kerékpárúthálózat rohamos fejlesztésével a közép-európai biciklis turisták Mekkája lett az elmúlt két évtizedben. Amint dr. Dietmar Woidke, a harmad magyarországnyi Brandenburg területfejlesztési, környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi minisztere augusztusban bejelentette, 2014ig a jelenlegi 210 ezer hektárról tovább nő a természetvédelmi területek aránya. A potsdami tárca vezetője az elkövetkező esztendők-

Mogyorósi Géza összeállítása ben 72 új „Naturschutzgebiet” kialakítását tervezi Berlin körül, nem utolsósorban a hajdani NDK-t 1994 nyarán elhagyó szovjet/orosz hadtest hátrahagyott kaszárnyái, harckocsis gyakorló terepei helyén, melyekre csak részben tartott igényt a lefaragott létszámú német hadsereg, a Bundeswehr. Brandenburg új zsinagógája A német fővárost körülölelő Brandenburg tartományban napjainkban egyetlen zsinagóga sincs. Várhatóan 2012-re épülhet meg Potsdamban a régió második világháború utáni történelmének első zsinagógája. A 2,5 millió lakosú keletnémet tartományban az új izraelita templom és közösségi ház terveinek pályáztatása már megkezdődött: 20 építésziroda verseng az 5 millió eurós (kb. 1,3 milliárd forint) költségvetéssel megszülető zsidó vallási központ tervezési jogáért. Brandenburg tartomány ingatlangazdálkodási és építésügyi hivatala bízik benne, hogy az új zsinagóga építési munkálatai 2010-ben elkezdődhetnek, és akkor minden bizonnyal tartható lesz az átadás 2012es tervezett dátuma. Feltámad a tetszhalott Trabant?

Bő fél évszázaddal ezelőtt, 1957. november 7-én mutatkozott be az NDK-ban a Trabant. A típussal köszöntötte a keletnémet autóipar a „nagy októberi forradalom” 40. évfordulóját és a szovjet szputnyik programot. Most úgy tűnik, reális remény van arra, hogy elektromos városi kiskocsiként, négyajtós változatban feltámadjon hamvaiból a KGST hajdani népautója. A szeptember második felében megrendezésre került Frankfurti Nemzetközi Autókiállítás (IAA 2009) egyik legnagyobb érdeklődéssel várt négykerekű nóvuma egy Trabant prototípus volt. A 2007-ben

1:10-es makettként már debütált korszerű kocsi életnagyságú bemutatkozása visszaigazolja azokat a közvéleménykutatásokat, melyek szerint lenne igény olcsó, környezetbarát Trabira. A két éve megkérdezett több mint 11 ezer autós 93 százaléka üdvözölte a keletnémet márka feltámadását. A kombikarosszériás, 4 méternél rövidebb „Trabant nT” elektromotorja mintegy 250 kilométeres táv megtételére teszi alkalmassá az 1 tonnánál könnyebb friss modellt, melynek elődjét két, majd négyütemű változatban 1957 és 1991 között gyártották. Németország újraegyesítése megpecsételte a duroplaszt karosszériás, takarékos Trabi sorsát. 1991 tavaszáig a „Made in DDR” típusból a szedán változaton kívül készült kombi és terepjáró is. A 18 lovasról fokozatosan 26 lóerősre izmosított keletnémet négykerekű gyártása utolsó két évében már 40 lóerős, négyhengeres Volkswagen motort kapott, de ez sem menthette meg az elavult márkát. Több mint 3 millió példányban született a régi Trabi: ha a tervek szerint 2012 körül megkezdődik az elektromos, környezetbarát Trabant nT forgalmazása, talán túlszárnyalható lesz a fenti kvóta. Amikor Winnetou szirtakit táncol Új sztárja van a schwerini szabadtéri játékoknak Gojko Mitics személyében. A hajdanán a „KGST indiánjának” becézett ex-jugoszláviai színész a keletnémet Karl May kalandfilmekben lett közismert, e nyáron pedig Zorbát alakította a színpadon. Németország észak-keleti régiójában, a Meck-Pomra kurtított Mecklenburg-Előpomerániában ma is jól cseng Gojko Mitics neve, hiszen az izmos szerb színész seregnyi ndk-s filmben alakította Winnetout. Az 1958 és 1963 között Belgrádban színitanulmányokat folytatott filmcsillagot imádták a mozibarátok a hajdani szocialista táborban, de az NSZK-ban is. A Jugoszláviából a 60as években a német nyelvterületre csábított snájdig „indián” rendezőként és forgatókönyvíróként is bizonyította már sokoldalúságát.



Mogyorósi Géza összeállítása

Énekelni azonban csak most, röviddel 69. születésnapja után kezdett a sármos balkáni sztár, miután Schwerinben felkérték Zorba szerepére. Az indián tolldísz helyett simlis sapkát viselő, borostás „görög” a tartományi főváros nyári kastélyünnepi programsorozatának kedvence. Estéről estére kétezren tapsoltak a daloló, mulató, szirtakit táncoló Gojko Miticsnek. A fáradhatatlan művész augusztus 30-ig több alkalommal játszotta el a Zorba musical címszerepét. A Nikos Kazantzakis regénye alapján született darab ősbemutatója 1968-ban volt New Yorkban. Nemzetközi sikert azonban már 4 évvel korábban besöpörhetett, midőn a filmvásznon Anthony Quinn mexikói származású amerikai világsztár személyesítette meg felejthetetlenül Zorbát. Berlinben a Vörös téri Cesna Új látványossággal gazdagodott a nyár beköszöntével a berlini Technikai Múzeum. A német fővárosban – a falomlás 20. évfordulója kapcsán – kiállították azt a Cesna 172-es sportgépet, mellyel 1987 késő tavaszán Észak-Németországból a Szovjetunióba repült Mathias Rust. A 19 éves vagány legény landolása a Kremlnél világszenzációt jelentett akkoriban… „A fiunk Gorbacsovval akart beszélni” – idézte az ifjú pilóta szüleit 1987 júniusában a hamburgi Stern magazin címlapja, választ keresve arra, hogy miért repült Mathias Rust Moszkvába. Az egymotoros Cesna

2009. ősz/tél 172-es kisgép Németországból startolt, majd skandináviai pihenőt követően Helsinkiben emelkedett ismét magasba. A megadott stockholmi célállomás helyett azonban 1987. május 28-án este – a „szovjet határőrök napján” – a Vörös téren landolt a légcsavaros repülő. Noha az NSZK-ból érkezett „hívatlan vendég” néhány tiszteletkört is tett a Kreml felett, a moszkvai rendőrök kevéssé értékelték a 19 esztendős fiú teljesítményét, aki mintegy 800 kilométert suhant zavartalanul a Szovjetunió – elméletben – szigorúan őrzött légterében. A 4 évnyi munkatáborra ítélt, idő előtt szabadon bocsájtott Rust később is össze-

ütközésbe került a törvénnyel, de a 160 lóerős Cesna sorsa sem volt kevésbé hányatott. A 200–220 km/ órás tempóra tervezett legendás sportrepülő az elmúlt 22 évben több tulajdonosváltáson esett át. Végül Japánban bukkantak rá, és ott vásárolta meg a berlini Technikai Múzeum. A nagyközönség május végétől tekintheti meg a hidegháború végnapjait idéző, történelmivé lett légijárművet, mely várhatóan mágnesként vonzza majd a Spreemetropolisba látogató turistákat. Aktív turizmus: a szürke sejtek tréningje Európa legtöbbet utazó polgárai az aktuális pénzügyi válság ellenére továbbra is a németek. A 2009-es turisztikai szezonban is a megkérdezettek több mint fele tervez legalább egy külföldi üdülést, és igen divatos az NSZK-ban a – cseppet

sem olcsó – belföldi nyaralás is! A szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy csak az aktív, például sporttal fűszerezett pihenés tesz jót a szervezetnek, és segíti a regenerálódást. „Az euró bevezetése előtt legalább az osztással-szorzással járó pénzváltás jelentett egy kis agytornát a turistáknak. Mára ez a múlté” – summázta egy, a vakáció szellemi veszélyei miatt aggódó professzor a nyaralva butulás elméletét. Nem új a tézis. Nyugati orvosok és pszichológusok már réges-rég kongatják a vészharangot, mert – így a teszteredmények –, ha valaki a szabadságát csak napozással, semmittevéssel tölti, akkor szellemileg leépül az üdülés végeztével.” A csupán lustálkodó kikapcsolódás butít, hangsúlyozzák a kutatók, s leszögezik, hogy szellemi elfoglaltság nélkül már öt nap múltán is csökken az IQ mintegy 5 ponttal. Ugyanez figyelhető meg a kórházi betegeknél is – vonnak párhuzamot a német szakemberek. Arra a kérdésre válaszolva, hogy bár butábban, de boldogabban térnek-e vissza a munkahelyükre az emberek a nyaralást követően, a tudósok meglepően felelnek: Erről szó sincs! A tesztelt vakációzók kétharmada beismerte, hogy sokszor unatkozott. Ezzel aztán együtt jár az eltompulás – túlzott alkohol-, cigiés/vagy drogfogyasztás –, a személyes elégedetlenség. Ez úgy előzhető meg, hogy az üdülőhelyen is keresnünk/találnunk kell valamilyen elfoglaltságot, s új információkhoz kell jutnunk. Az internet ezt – nyelvtudás nélkül – külhonban is megkönnyíti. De például egy idegen várost megismerni – a saját szakállunkra – pezsdítően hathat az intelligenciánkra. Ezzel szemben, akik csak koslatnak egy idegenvezető vagy a GPS után, azok elbutulhatnak. A szabadság alatt is mindig szükség van változatosságra, új emberek, játékok – ennek kombinációja a szerelem! –, sportok, ételek, idegen szavak megismerésére. A mindennapi rutin tompítja az agyat! Ez persze vonatkozhat a munkával töltött hétköznapokra is!

kISHÍREK

2009. ősz/tél

24. oldal

Rózsi, Rosy, Rose, Rossi… száz éves – lenne A budapesti www.szineszkonyvtar.hu egy remek találmány. Egy internetes, technikai „csodalexikon”. Egy kattintással, némi kereséssel, percek töredéke alatt megtalálhatunk bárkit a magyar színház- és filmvilágból. (Természetesen a nyomtatott lexikonok hibaszázalékával!) A nyáron lett volna 100 éves a magyar fővárosban született (1909. június 5. – 1977. március 28., Bécs) énekes-táncos szubrett csillag, aki a német nyelvterületen a harmincas évek elején – sajnos, csak rövid ideig – lett népszerű: Bársony Rózsi.

A színészkönyvtár munkatársai az idei pécsi POSzT színházi fesztivál keretében kiállítással tisztelegtek az egykoron nemzetközileg is ismert magyar színésznő előtt. Takács István szerkesztő alaposan kidolgozott, információs áradatban bővelkedő, több mint tíz oldalas biográfiájának zárómondataira hivatkoznék: „A művésznőt a Délibáb színházi folyóirat munkatársa faggatta az örökkévalóságról és az emberi élet

utolsó 24 órájának tudatos, legfontosabb cselekedeteiről… s mindezt 1930 karácsonyán… [Zsurnalizmus, óh!] Bársony Rózsi 21 évesen, és majd negyven esztendővel a valódi eltávozása előtt így látja utolsó óráit: „Felhívnám telefonon Szép Ernőt és megkérném (Szépen – szerk.) arra, hogy írjon egy verset, Bársony Rózsi emlékére címmel. Remélem, ezzel a verssel bevonulok az örök halhatatlanságba, amit egyedül tánccal nem lehet elérni. Azután? Lemennék egy cukrászdába, és annyi indiánert ennék, hogy csodára elrontanám a gyomromat.” A szerkesztő kéri az olvasókat, hogy keressenek egy hangulatos cukrászdát, és egyenek meg egy jó indiánert Bársony Rózsi emlékére. Miután Berlinben ismeretlen az indiáner és az édesség kissé távol áll tőlem, így inkább gyűjteményem Bársony Rózsi– Dénes Oszkár-kartondobozait nézem át megemlékezésként. Mivel lehetne, mivel tudnám kiegészíteni apróbb dokumentumokkal a művésznő színes, eseményekben, fordulatokban gazdag pályafutásának ismeretlen pillanatait? Német és magyar filmprogramfüzetek, fotók, képeslapok, cigarettareklámok, újságcikkek, szórólapok, karikatúrák, kották, reklámok – szigorú, rendíthetetlen káoszban, de szortírozva. Egy 1931-es újsághirdetésben „A PROMINENSEK ÉJSZAKÁJA” című jótékonysági éjszakai gálaestet hirdetik 23:30 órai kezdettel, szerződés nélküli színészek, artisták megsegélyezésére. (Az utóbbi száz év legszörnyebb „Börsenkrach”-ja söpör végig a kontinensen; munkanélküliség, szegénység arat, szedi tömegével áldozatait.) A berlini színházvilág megmozdul, és a város ismert színészeinek „créme

de la créme”-je teszi le a névjegyét. A közel félszáz fellépő komédiás között oly magyar nevekkel találkozhatunk, mint az operaénekesnő Maria Ivogün, a felfelé ívelő karrierje biztos pontján álló színművész Peter Lorre, a sztárhegedűs, virtuóz zenekarvezető Barnabás von Géczy és egy új csillag, Rossi Bársony. Ebből lehet következtetni, hogy lipcsei bemutatkozása után Berlinig visszhangzott a tomboló tapsvihar (1931. augusztus, Ábrahám Pál: Hawaii rózsája). S a folytatás a német fővárosban – egy hónappal később – fulmináns személyes sikert hozott számára. Itt kell nyomatékosan megjegyezni, hogy a zeneszerző szisztematikusan ragaszkodott a Bársony–Dénes kettőshöz a külföldi szerződéseknél … tudta, hogy ez a szubrett–buffó pár a siker egyik záloga. Ötvenhét évvel később Maurus Pacher „Látja, ez volt Berlin” (Sehn Sie, das war Berlin) című könyvében írja: Bársony Rózsi egy szőke baba, akinek a torkából egy gyermektrombita szól. Burleszk virtuozitással énekel szép koloratúr hangján; a lábával … – … és hát azok a gyönyörű, finoman ívelt, elegáns táncosnői vonulatok … A Színházi Élet számtalan címlapján, interjúkban, hirdetésekben szívesen áll a riporterek kereszttüzében. S milyen tündéri humorral „adja el” a TRANS leheletvékony, csíkmentes, hernyóselyem harisnyát, az ezüstösen csillogó szürke BREITSCHWANZ luxusbundát, egy olasz filmszaklapban a DIADERMINA kozmetikai szépségkrémet, a Tolnai Világlap belső oldalán mondja és mutatja be, hogy „Kedvenc ruháim Goldberger Parisette anyagból…” A Magyarországon oly népszerű művésznő külföldi megméretése sem várat magára. [Lapozva a gondosan szeretett papír- és dokumentációs őrületben a Dunaújvárosi Apolló Filmszínház megsárgult szórólapja jelent-



25. oldal

2009. ősz/tél

kezik. 1937. december 11-re és 12re hirdeti a „bűbájos, romantikus magyar filmvígjátékot”, a Viki-t, Bársony Rózsival a címszerepben.] A feltűnő színházi sikerek hatására a német filmvilág is azonnal megkörnyékezi. Az UFA szerződést kínál.

„… und es leuchtet die Pußta” című filmben. A film Mikszáth Kálmán A vén gazember című regényéből lett adaptálva, a német Heinz Hille rendezésében. [Nem egészen szerencsés címfordítás.] Egy reklám, mely alig élte túl megjelenését! A Großes Schauspielhaus-ban 1932

Rövid három év alatt négy filmet forgat, s ehhez egyeztetik színházi bemutatóit és hanglemezgyári felvételeit. Az egyre veszélyesebb, fekete viharfelhőkkel fenyegetett Németországban 1933 februárjában a Deutsche Illustrierte képes magazin nagyalakú címlapján jelenik meg kolléganője, Kun Magda (1912– 1945) társaságában. Mindketten főszerepeket játszottak a Hunnia filmstúdióval közösen készült

decemberében bemutatott Bál a Savoyban Ábrahám Pál jazz-operett hisztériás, őrült nagy siker, hónapokkal előre eladott jegyekkel. És szenzációs kritikákkal… A hatalomátvétel után elsők között lett betiltva az előadás, a művészek és a színpadra állítók pedig már szétspricceltek a világ minden tájára. Bársony Rózsi ismét Budapesten. 1934-ben Székely István filmrendező gyanútlanul és ártatlanul filmre

viszi a pesti filmstúdiókban az európai színházi karriert befutó Bál a Savoybant. Székely is sikeres munkásévek után tér vissza Berlinből. Szinte érthetetlen, hogy nem vette észre, nem vette komolyan, hogy ezen fényes szereposztású (Alpár Gitta, Hans Jaray, Felix Bressart, Otto Wallburg és – Mary von Wollheim szerepében – Bársony Rózsi), professzionálisan megkomponált, jazzelemekkel gazdagított, látványos film alkotói táborában számtalan olyan művész és filmkészítő akadt, akik a származási papírjaik, irataik alapján nemkívánatos személyek lettek Németországban! [Milyen finoman fogalmaztam!] Ezáltal az európai filmpiacra, elsősorban a német nyelvterületre komponált mű még a minimális befektetést sem hozta vissza. A filmet a II. világháború után csak filmmúzeumok vetítőtermében és különleges alkalmakkor mutatták be. Egyetlen egyszer láttam Bársony Rózsit élőben és színpadon. 1960 nyarán Budapesten a margitszigeti Vörösmarty szabadtéri színpadon hirdették a „Pest megér egy estet” kabarérevűt. A hazai élvonalbeli színészekkel, komédiásokkal bővített, dúskálóan nagyvonalú és látványos műsor egy Bécsből érkező magyar származású színésznő vendégfellépését hirdette: Bársony Rózsi m.v. Ebből a ma már elhomályosuló előadásból, nyári könnyű mámorból [még húsz éves sem voltam] az est szikrázó fénypontját viszemcipelem emlékeimben. Nekem úgy tűnt, mintha egy másik bolygóról, egy repülő csészealjról leszállt varázs érintett volna meg. A hiperszőke, fitos, örökfiatal, törékenyen ciripelő hangú – s korát meghazudtoló képességekkel rendelkező – Bársony Rózsi egy stepp- és tánccsoda volt. Szétkacarászta, széttáncolta a „Pest megér egy estet” című előadást, valamilyen nagyon finom és elegáns nyugati parfüm szállongó felhőivel. [Ne felejtsük el, hogy 1960-at írtunk akkor…] Így él, és így maradt meg emlékezetemben. Isten éltesse, kedves Rózsi, Rosy, Rose, Rossi! Kőniger Miklós

2009. ősz/tél

Robotka József zenés oldalai

Cseh Tamás

Albumok: Levél nővéremnek 1977 Antoine és Désiré 1978 A fehér babák takarodója 1979 Műcsarnok 1981 Frontátvonulás 1983 Jóslat 1984 Utóirat 1987 Mélyrepülés 1988 Új dalok 1990 Nyugati pályaudvar 1993 Levél nővéremnek 2. 1994 A véletlen szavai 2009 A Dal nélkül (koncert 1973) 2009 Esszencia (Válogatás) 2007 A csillagokkal táncoló 2007

1943–2009 Cseh Tamás – Bereményi Géza

A véletlen szavai HCD 71249 A véletlen szavai című album hangfelvétele 2004-ben készült, és még ugyanabban az évben ki is adta a felvételt készítő Intuison Records. A kiadvány azonban mindössze 1000 példányban került a kereskedelem polcaira, mely rövid idő alatt el is fogyott, és azóta is sokan hiányolják. Ezt a hiányt igyekezett a Hungaroton – mint Cseh Tamás életművének legfőbb gondozója – pótolni azzal, hogy a felvétel tulajdonjogát megvásárolva most ismét forgalomba helyezi az albumot.

Az összeforrt szerzőpáros, Cseh Tamás és Bereményi Géza az album dalait 2004-ben írta, de a kis példányszámú forgalmazás miatt leginkább csak Cseh Tamás fellépésein hallhatott néhányat közülük a közönség. Az új-régi kiadvány igazi stúdióalbum. A változatos zenei stílusú és kiváló hangszerelésű dalok a szerzőpárostól megszokott savanyú humorba csomagolt életlátás darabjai. Az albumhoz most PC formátumban a dalszövegeket és a fotókat is csatoltuk. A cd-k azonnal megrendelhetők…

Nagy veszteség érte a magyar kulturális életet. Életének 66. évében hosszú, súlyos betegség után 2009. augusztus 8-án meghalt Cseh Tamás. Cseh Tamás 1943. január 22-én született Budapesten. Fejér megyében, Tordason élt 13 éves koráig. A középiskolát már a fővárosban végezte el. További iskolai tanulmányait a budapesti Tanárképző Főiskolán, az egri Tanárképző Főiskolán, majd a Képzőművészeti Főiskolán folytatta. Tanulmányait befejezve 1967-től 1974-ig rajzot tanított egy budapesti általános iskolában. 1970 körül kezdett dalokat írni. Ebben lett társa Bereményi Géza író, aki szövegírója, barátja maradt az utolsó pillanatig. Első lemezük a „Levél

nővéremnek“ címmel jelent meg, amelyet még számos album követett. Cseh Tamás 1974-től a 25. Színházban, majd a Várszínházban, 1982 és 1998 között pedig a Katona József Színházban adott önálló esteket. 1998-tól a Bárka Színházban lépett fel. Munkásságát 1993-ban Liszt Ferenc-díjjal, 2001-ben pedig Kossuthdíjjal méltatták. Cseh Tamás dalait ma már nem csak egy nemzedék, hanem most már több generáció is énekli és érti. Dalai, azoknak szövegei a mai napig nem veszítettek aktualitásukból. A művészt 2009. augusztus 27-én nagy részvét mellett temették el Budapesten. Tamás, köszönjük dalaidat! Sohasem felejtünk! Nyugodj békében!

200 magyar CD, zenei DVD! Berlinben csak nálam, illetve online az AzVuK-nál.

Etwa 200 CD-s, Musik-DVD-s aus Ungarn! In Berlin nur bei mir bzw. online bei AzVuK. AzVuK – Robotka József Hanns-Eisler-Strasse 44, 10409 Berlin Tel.: 030 / 42804372 E-Mail: [email protected] Karácsonyi CD-k nagy választékban – Weihnachts-CD-s in großer Auswahl!

Robotka József zenés oldalai

Új! Új! Újdonság! Október 15-én jelent meg Koncz Zsuzsa „Ha én zászló volnék” című koncertválogatása (CD-DVD)!

Az elmúlt esztendők fergeteges koncertsikereit gyűjtötte össze Koncz Zsuzsa, hogy egy meglepő válogatással válaszoljon a tavalyi esztendő kitüntetéseire: az eddigi munkásságát elismerő Kossuthdíjra és a Príma Primissima díjra. Egyedülálló vállalkozás egymás mellé rakni több mint egy évtized különböző helyszíneken készült felvételeit. A naprakész digitális technikának köszönhetően ezek az – időben egymástól távol eső – felvételek közös élménnyé kovácsolódnak, óriási virtuális koncertet hoznak létre. Érdekesség az is, hogy a képi és a hanganyag csak részben fedi egymást. Egyik-másik dal vagy csak a CD-n, vagy csak a DVD-n szerepel. Így a két korong műsora némileg különböző. A konzekvens szerkesztés érdeme, hogy a virtuális koncertek egy egészet alkotva, teljes élményt nyújtanak, képernyőn és hallgatás közben is. Koncz Zsuzsának lételeme a koncertezés. A személyes találkozás a közönséggel mindig inspirálóan hatott rá, és közönsége is várta ezeket az alkalmakat. Szinte tapintható a CD-n és a DVD-n, ahogyan együtt él, lélegzik színpad és nézőtér. A figyelem, az együttérzés, az önfeledt részvétel, a mindent elsöprő öröm megörökített pillanatait láthatjuk, hallhatjuk. A koncerteken jelenlévő közönség fontos szereplője a lemezeknek.

2009. ősz/tél

Szigeti Szilánkok 2009 nyár: 17. Sziget Fesztivál Az idei Sziget Fesztivál „mínusz egyedik“ napján a Tankcsapda koncertje volt a műsoron. Ez a koncert nem volt mindennapi, hiszen, hogy múlik az idő, a csapat húszéves jubilemi koncertje volt. A mínusz egyedik napon tehát a szó szoros értelmében dübörgött a Sziget a Tankcsapda dalaira. Az együttes jó válogatást adott a múltról és jelenről, a több tízezres publikum pedig nagy éljenzéssel viszonozta a nagyszabású koncertet. A Sziget nulladik napján a hetvenesnyolcvanas évek „Rock Against Racism“ (Rock a rasszizmus ellen), valamint a mozgalom néhány éve újjáéledt változatában a „Love Musik, A DVD-n 18, a CD-n pedig 14 dal szerepel. A Ha én rózsa volnék-tól az Osztálykirándulásig, a Vörös Rébéktől a Bolyongok c. József Attila versen át az Amikorig. Most kerül először kiadásra a ’98-as duett lemez, a Csodálatos világ néhány dalának koncertfelvétele. Annak idején a magyar férfi élmezőny – Zorántól Somlóig, Bródytól Cipőn át Tolcsvay Lászlóig – szerepelt az albumon, és ott volt az emlékezetes BS koncerten is. Ilyen a XXI. század első évtizedének végén Koncz Zsuzsa. Ő úgy fogalmazott: „rajta van a lényeg, minden, mi fontos belőlem és a dalaimból”. Nem véletlen, hogy a reprezentatív album címe a leghíresebb dal utolsó versszakának első sora, mely a személyes autonómia, az emberi tartás fontosságát hangsúlyozza ebben a mindnyájunkat körülvevő manipulatív világban. „Nagy kaland volt, kár hogy vége” – mondta Zsuzsa a stúdiómunkák végeztével. „Színpadon állni, sok ezer embernek énekelni nagy felelősség, ezért inkább csak érzem, mint tudom, hogy mi történik a nézőtéren, miközben énekelek. Míg dolgoztunk, napokon át, hallgathattam, láthattam ezt. Nagyon jó érzés volt. Köszönöm mindenkinek, akit illet!” A CD-DVD azonnal kapható, ára 27 euró.

Hate Racism“ (Szeresd a zenét, gyűlöld a rasszizmust) angol mintájára nagyszabású, tíz órán keresztül tartó mamut koncerttel ZARE, vagyis Zene A Rasszizmus Ellen mottóval lépett több mint ötven magyar és külföldi előadó színpadra a Hajógyári Szigeten. A nem magyar nyelvű zenészeket, előadókat a LoveMusic, Hate Racism Allstars nevű formáció tömöríti, amelynek tagja többek között Drew McConell a Baby-shamblesből. A magyar zenészeket többek között Balázs Fecó, Nagy Feró, Bródy János, 30 Y, Charlie, Deák Bill Gyula, Geszti Péter, KFT, Kispál és a Borz, az LGT Baráti Kör, Rúzsa Magdi, Republic… a Zanzibár képviselte. Mindannyian néhány dallal léptek színpadra, egyik-másik formáció erre az alkalomra vendégelőadót is hozott magával, mint például Agócs Gergót, Mahó Andreát, Szalóki Ágit. Persze a nagy kavalkádból a dzsesszesek is kivették részüket. A több mint ötvenezer néző előtt lezajló koncertet az FG4-es együttes nyitotta meg az ILLÉS zenekar 1971-es Human Rights (Oratórium az emberi jogok egyetemes nyilatkozatából) lemezéről játszott két tétellel, amelyet Szörényi Levente és Bródy János írt. Ezt követték aztán tíz órán át a magyar és a külföldi előadók két színpadon. A nagyszínpadi szünetekben Novák Péter műsorvezető olvasta fel az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, a kivetítőkön pedig nemzetközi sztárok videoüzenetei voltak olvashatók. Kívánhatjuk, hogy ez a kezdeményezés is remélhetőleg elérte célját. Hogy nagy siker volt, az nem kétséges… És persze a többi napokon is dübörgött a Sziget, és mint minden évben, az idén is nagy SIKER volt.

2009. ősz/tél

28. oldal

Jelentős érdeklődés előzte meg az NDK-s magyarok 2. országos találkozóját. A 2008 novemberében meghirdetett esemény szervezésében az ndk.hu web-oldalon túlmenően a februárban megalakult NDK-s Magyarok Egyesülete vállalta a rendező szerepét. A volt coswigi ifjúmunkás – ma sikeres vállalkozó – polgármester-ismerőse találta meg a balatonlellei üdülőt, amelynek vezetője egykor Erfurtban volt nevelő. Hiába, kicsi a világ. Rigó Erik – a berlini Magyar Egyesület tiszteletbeli tagja – biztonsági cégének munkatársai gondoskodtak a rendezvény megfelelő körülményeiről.

emléket hagyott volna mindenkiben, amelyet akkor azon a kellemes hőmérsékletű estén meg kellett osztani másokkal. Szombat reggel annyian érkeztek, hogy az adminisztráció, a szobaelosztás miatt csúszott a megnyitó időpontja, de Bacsa Ferenc korabeli

A szervezők már csütörtökön megérkeztek, hogy felkészüljenek az előzetesen jelentkezett 400 fő fogadására – amelyből végül több, mint 500 lett –, mégis őket érte a legnagyobb meglepetés: délután a ma Drezdában élő Kurgyis Dezső, felesége és lánya ajándékozta meg őket fáradozásukért. Pénteken megindult a résztvevők áradata, lehet: nem is nagyon kellett volna különösebb programról gondoskodni: ezért csak egy pohár pezsgővel köszöntöttük az egybegyűlteket. Estére sütögetést szerveztünk Currywursttal, amely a nagy létszám ellenére zökkenőmentesen zajlott le: a várakozás közben is volt mit megbeszélni. Mintha az az egykori három év soha el nem halványuló

séggel, akik ismeretlenül is úgy álltak szóba egymással, mintha évtizedek óta lennének személyes napi kapcsolatban, viselték el a szervezés esetleges tétovaságait. A megnyitón – amelyre a résztvevők a rendezvényre készített, felemblémázott ajándék pólóban jöttek – részt vett Balatonlelle polgármestere is. A megnyitó és bemutatkozás után befutott a magyarországi MZ-klub motorosainak delegációja, akiket az egykori berlini nyomdász, Papp László NDKs rendőr-egyenruhában fogadott nem

kis meglepetést is okozva a járókelők és közlekedők között (alsó kép). Cseh Béla egykori Karl-Marx-Stadt-i ifjúmunkás elszavalta a Motorvásárlás című verset, amely az adott generációból sokakat érintett (és akik közül többen a száguldás áldozataivá váltak).

Zsebényi József tájékoztatója a balatonlellei napokról

2. országos NDK-s találkozó dalokkal sikeresen áthidalta az időt. Ha szabad szubjektív megjegyzést tennem: régen találkoztam ilyen fegyelmezett, jó hangulatú közön-

Ebéd után vendégek jöttek: a Nyugdíjfolyósító munkatársai az aktuálissá váló nyugdíj-kérdésekre adtak választ, Bedő Iván pedig, aki a Magyar Rádió berlini tudósítója volt 1989-ben, a Berlini Fal leomlásának eseményeit elevenítette fel. Az időjárás a 2008-as találkozóhoz képest kegyes volt hozzánk: igazi nyári idő volt. Németországból – Berlinből is – többen érkeztek, és aki nem tudott személyesen részt venni, az internetre kitett képeken keresztül kísérhette figyelemmel az eseményeket. Rengeteg felajánlás, ajándéktárgy érkezett a tombolára, amely ennek következtében jó hosszú lett, de így sem unatkozott senki. A felajánlók listája a web-oldalon olvasható. A retró-tárgyak kiállítása nagy érdeklődést váltott ki, és mindenkinek volt személyes elfoglaltsága is: az egykor együtt dolgozók mutogatták egymásnak régi és újabb fényképeiket, mesélték életüket, de aki egyedül volt egykori kolóniá-

jából, az is gyorsan társakra talált. „Mi félszavakból megértjük egymást.“



29. oldal

2009. ősz/tél

Vasárnap délelőtt az NDK-s Magyarok Egyesülete tartott közgyűlést, ismertette programját, vett fel új tagokat, majd ebéd után – amely mindhárom napon ízletes és elegendő volt – már csak a búcsúzás maradt, de előtte nagy tapssal köszönték meg a szervezők munkáját. Az interneten azután folyamatosan publikálták az egyéni fényképeiket, élményeiket. (Nagyon sokan vettek részt a szervezésben, így elnézést kérek mindazoktól, akiket nem nevesítettem: valamennyiük munkája eredményezte a sikert.) A sajtótudósítások, majd a Magyar Rádió félórás összeállítása igen sokakhoz juttatta el az információt létezésünkről: pl. a találkozó utáni hétfőn már reggel két új tag jelentkezett az Egyesületbe e-mail útján. A Hotel Lellét választottuk volna a 2010. évi találkozó színhelyéül is, de megváltozott a tulajdonosi összetétele, ősszel felújításba kezdtek, és nem tudni még, mikor nyit meg újra. De hasonló helyen, előszezon-végi időpontban tervezzük, és mihelyst kialakul, az ndk.hu-n olvasható lesz.

találása, akik képesek az egykori fontos a számunkra. Vagy talán mások számára is? csoportot összefogni. (Az érdeklődők az ndk.hu webMásik fontos cél az Egyezmény történetének feltárása, dokumentálása. oldalon keresztül figyelemmel kísérAz egykori foglalkoztatás iratait a hetik az aktuális eseményeket, az Magyar Országos Levéltár őrzi. Sikerült támogatót találni a kutatáshoz, így október közepén megkezdhettem a betekintést a dokumentumokba, amely napi munka mellett sokkal több időt igényelne, de már egy vékony dosszié gyors áttekintése is jelentett néhány nem várt érdekes információt: pl. hogy közzé kellett Rigó Erik (a képen balra) biztonsági szolgálatban tenni itthon a hírt: a kiutazók nem a vietnami háborúba, archívumot és az Egyesület híreit az hanem NDK-beli munkahelyekre ndk.hu/zs/ oldalon olvashatják. indulnak; az NDK fél rendszeresen És még valami, az Egerben megfizetett a magyar félnek a TB-járu- rendezett kiránduláson több mint lékból és a kereseti adóból; a munka- nyolcvanan vettek részt: ndk.hu/zs/ erő-cserét – a kölcsönösséget – az menu/index_3.htm => Képek az egri NDK fél demográfiai okok miatt csak kirándulásról) későbbi időpontban látta lehetségesnek; de erről majd a web-oldalon pontosan beszámolok. Október 9-én derült ki, hogy az öt Az eddigi két találkozón az magyarországi jelölt közül a The NDK-retró tárgyak kiállítása Kolin nyerte el a legjobb magyar maradéktalan népszerűségnek zenekarnak járó díjat az MTV legörvendett, nem utolsósorban rangosabb európai díjátadóján, és Kozma Sándor volt hennigs- külön büszkeség számunkra, hogy dorfi nevelő szervező munká- esélyes volt a legjobb európai előadó jának köszönhetően. Nemrég elismerésre is. A csapat ezért Berjelentkezett egy volt erfurti linbe utazott, ahol november 5-én az házaspár – Bobák János és MTV EMA díjkiosztó gálán átvette a felesége Edina –, akik kertes legjobb magyar zenekarnak járó házuk melléképületét aján- kitüntetést olyan neves jelöltek Kedves ismerőseink, a hármas ikrek, lották fel egy gyűjtemény kíséretében, mint Lady Gaga, Katy Lellén is ott voltak… állandó otthonául, valamint a Perry, a U2 vagy a Coldplay. A berlini Az egykori kolóniák közül többen munkájukat, hogy nyilvántartást O2 World Arena-ban megrendezett tartanak ilyen-olyan rendszeres- vezetnek felajánlott és átadott NDK- díjátadót az MTV élőben közvetíséggel találkozót, vannak, akik s relikviákról, fényképeken a web- tette. Sebestény Balázs, teljesen kizárják a nyilvánosságot, oldalon publikálják az anyagot. Universal Music Hungary mások adnak hírt rendezvényükről, Az Egyesület pályázatot hirdetett ilyen például Rathenow, vagy Lud- írásos és fényképes dokumentuwigsfelde. Egykor nagy létszámú mokra az Egyezmény 16 évéből, kolóniákról viszont semmi hír: pl. melyet évenként megjelenő kiadRostockból mind a tavalyi, mind a ványában – hogy a nem internetezők 2009-es országos találkozón egy-egy is olvashassák –, majd az interneten fő jelent meg. Az Egyesület egyik tesz közzé, hogy minél több emléket célja az ilyen kisebb-nagyobb közös- őrizzünk meg az utókornak, hogy ségek megszervezése: azok meg- magyarázható legyen: miért volt

Csak fiataloknak…

2009. ősz/tél

30. oldal

Újabb

c l o p s e v y n Kö Aurélien Sauvageot nevét korábban sohasem hallottam. Magyarországi életutam című kötete nagy meglepetést okozott, mert a két világháború közti Budapest (irodalmi) hétköznapjaiba enged bepillantást. Francia szemmel! Trianon tragédiája kapcsán nem is volt oly’ egyszerű a 20-as, 30-as években franciának lenni a „csonka-Magyarországon”. A hazánkban egy évtizedet eltöltő nyelvészprofesszor a második világháború pokla után is hű maradt hozzánk, segítően kísérte figyelemmel a magyarság sorsát. A nagy műveltségű tudós kritikától sem mentes, közel 400 oldalas visszaemlékezése nyelvünk és a magyarok szeretetének színes dokumentuma. Ilan Pappe német zsidók Haifában született gyermekeként egy új izraeli történész generáció képviselője, aki a Die ethnische Säuberung Palästinas (A palesztinai etnikai tisztogatás) című tudományos munkájában a közelkeleti tartós konfliktus gyökereit fürkészi. Meglepő merészséggel. A cionizmus és az 1948-ban alapított izraeli állam „hivatalos” történetírásával vitatkozó, azt tényekkel cáfoló – most 55 éves – tudós a szülőföldjéről elűzött mintegy 800 ezer palesztin tragédiája kapcsán etnikai tisztogatást és újragyarmatosítást emleget. Kritikája falakba ütközik, így egyetemi katedráját hátrahagyva 2007-ben Nagy-Britanniába költözik. A békekutatóként is nevet szerzett szakember a szigetországban is történelmet oktat. Lénárd Sándor csupán 62 évet élt. Ha mást nem tett volna, mint hogy megírja a Völgy a világ végén című sztorigyűjteményt, akkor is büszke lehetne munkás-

olvasmányos kötetek Az elmúlt hónapokban ismét több remek könyv került a kezembe: zömüket „használtan” kaptam ajándékba, de néhány friss kötetet is elolvastam 2009 tavasza óta. Talán Önök is kedvet éreznek majd, hogy az alábbi művek némelyikébe belelapozzanak!

ságára. Ez a Budapesten született és Bécsben orvosi diplomát szerző, jó humorú világpolgár a nácizmus elől menekülve jut el Mussolini birodalmába. Római történetei éppúgy fájóan szépek, mint dél-amerikai igaz meséi. Ott Brazíliában, egy őserdőszéli házban ragad tollat és veti papírra kalandos élete izgalmas pillanatait. Az egy tucat nyelvet beszélő, a többek közt a Micimackót latinra lefordító, kitűnő zongorista hírében álló magyar doktor 1972-ben hunyt el. Azt még tőle tudjuk, hogy vágya teljesült, amint írta: „Fiatal, nagyratörő koromban római sírhelyet kívántam magamnak Cestius piramisa mellett, ahol szamócaszőnyeg alatt pihennek a régi utak vándorai. Ma szerényebb lettem, a páfrányt várom.” Mészáros Mihály közelmúltban napvilágot látott Beszervezés című regényét egy kiadótól kaptam tiszteletpéldányként. Nos, az „ajándék ló fogsora” nem nyűgözött le, így a szóismétléseket, tartalmi logikátlanságokat ceruzával jelöltem be. Aztán a Balatonon egy sporttársamnak adtam tovább a Kádárkorszakban a hírszerzéshez bekényszerített ledér prostituált történetét. A döcögős szöveg azt sejteti, hogy a szerző a kémkedéshez, spionelhárításhoz, a beszervezés módszereihez jobban ért, mint az irodalomhoz vagy akár csak a zsurnalizmushoz. Szóval, jó lenne, ha „a suszter a kaptafánál maradna” vagy legalábbis nem vinné nyomdába „csiszolatlan gyémántját”… Dieter Zimmer húsz éve megjelent könyvének, az Auferstanden aus Ruinen című, fekete-fehér fotókkal gazdagon illusztrált kötetnek mai szemmel

külön értéket ad, hogy néhány hónappal a berlini fal ledőlése előtt került a boltokba. A hajdani szovjet megszállási övezetből született NDK históriáját kortársak beszámolói és archív dokumentumok segítségével felelevenítő történelmi munka az egyik legolvasmányosabb a kategóriájában. A szerző maga is szemtanúja volt Németország rombadőlésének és feltámadásának, hiszen 1939-ben Lipcsében jött a világra, majd a hidegháború időszakában az NSZK-ban a ZDF tévéállomásnál futott be karriert. Csizmadia Ervin politológushoz bő negyedszázados barátság fűz. Ha Berlinben jár, mindig összefutunk, s ha van neki vagy nekem friss kötetem, megajándékozzuk egymást. Most a pesti cimbora volt soron, két művével is meglepett 2009 augusztusában. Politikai változáselmélet az egyiknek a címe, melyben a médiában is otthonosan mozgó szerző azt fürkészi, hogy „miért változnak a pártok, a kormányok, a politikusok?” Viharos a magyar közélet: a 2010-es „régen várt” voksviadal küszöbén érdekes elmélyülni a szakember tavalyelőtt megjelent dolgozatában. Csizmadia másik, közelmúltban az üzletekbe került kötete Makkai János pályafutását eleveníti fel, azonos című könyvében. A két világháború közötti jobboldal vezető teoretikusa, a Horthy-korszak ideológusa „tragikus körülmények között, tragikusan eltévelyedő” ember volt. Amint a szerző összegzi: „Makkai János életútjának és gondolkodásának bemutatásával nem a rehabilitálás volt a célom, hanem az, hogy lehetőség szerint legteljesebben rekonstruáljam a „nagy ösztönnemzedék” valódi karakterét.” (Mogyorósi G.)

31. oldal

2009. ősz/tél Mogyorósi Géza:

Berlini tudósítások Új kötettel jelentkezett 2009 őszén a Berlini Híradó állandó szerzője, Mogyorósi Géza. Az 1979 óta publikáló, a nyolcvanas években a Spree partján letelepedett magyar újságíró aktuális műve „világpremierjét” a Magyar Egyesület októberi, vidám vacsoraestjén tartotta Gyuri barátunk kiskocsmájában. A 256 oldalas „Berlini tudósítások” bevezetőjében így fogalmaz a 48 esztendős zsurnaliszta: „Szándékom szerint könyvem az elmúlt két évtized németországi tudósításain keresztül mutatja be azt az utat, melyet az EU legnépesebb állama tett meg az 1989. november 9-i „Mauer” repedés és az 1990. októberi újraegyesítés óta napjainkig. De a német történelem régebbi korszakaiba is elkalandozik néhány írásom. Hiszem, hogy évekkel ezelőtti hírek is tartogatnak meglepetéseket, főleg a külpolitikára fogékony olvasók számára. Több ezer megjelent munkámból szub-

c l o p s e v y n Kö jektíven válogattam… Cikkeim sorrendje kronológikus, hosszabb-rövidebb anyagok váltogatják egymást. Emitt komoly, amott bulváros írások korunkban még létező, avagy a sajtópalettáról már eltűnt napi-, heti- és havilapok – Mai Nap, Esti Hírlap, Kurír, Népszava, Magyar Hírlap, Reform, Vasárnap Reggel, Figyelő, 168 Óra, Kapu stb. – megsárgult oldalairól, illetve a Független Hírügynökségnek küldött tudósításaimból.” Mogyorósi Géza Budapesten kiadott friss könyve, a „Berlini tudósítások”, Németországban Robotka Józsefnél (telefon: 030 / 42 80 43 72 vagy e-mail: [email protected]), illetve a szerzőnél (e-mail: [email protected]) vásárolható meg 12 euróért.

Színház az egész világ! Fräulein Smillas Gespür für Schnee A berlini Maxim Gorki Theater a Spree-parti színjátszó helyek közül az egyik kedvencem. Ezért is okozott csalódást az MGT Studio-jában 2009 végén megtekintett Fräulein Smillas Gespür für Schnee című darab. Peter Hoeg fagyos, skandináv krimije, mely egy gyanús körülmények közt Koppenhágában elhunyt eszkimó fiú tragédiája körül bonyolódik, pár éve filmváltozatban tetszett a Berlinalén. Kétszereplős, üvöltözős, hódobálós, földönfetrengős „modern” színpadi

műként inkább taszított és untatott 100 percen át. Rendező: Armin Petras Szereplők: Susanne Wolff, Peter Jordan Maxim Gorki Theater Studio: Berlin-Mitte, Hinter dem Gießhaus 2. Jegyek: (030) 20 221 – 115

Ewig Jung A berlini Renaissance Theater 2009 őszén bemutatott zenés darabja, az Ewig Jung két óra vidám kikapcsolódást garantál. Szünet nélkül! Egyrészt, mert Erik Gedeon színpadi remekét egyhuzamban éneklik, táncolják, szavalják végig a művészek, másrészt mert a szerző-rendező úgynevezett „Songdrama”-ja egy percnyi szendergést sem engedélyez a nézők-

nek. A távoli jövőbe röpítő mű annak ellenére fiatalos és temperamentumos, hogy egy színészotthonban játszódik, ahol a letűnt idők csillagai ifjúságuk slágereit elevenítik fel a maguk gyönyörűségére. A publikum kacagása, tapsorkánja, közös verselése, dalrafakadása a Shakespeare-től Bee Gees-ig ívelő „veterán show” sikerét mutatja. Rég szórakoztam ilyen pompásan, mint a Renaissance Theater „Ewig Jung” című októberi előadásán. Szerző-rendező: Erik Gedeon Szereplők: Timo Dierkes, Harry Ermer, Dieter Landuris, Anika Mauer, Katharine Mehrling, Angelika Milster, Guntbert Warns Renaissance Theater: Berlin-Charlottenburg, Hardenberg-/ Knesebeckstr. sarkán Jegyek: (030) 312 42 02 – www. renaissance-theater.de Mogyorósi

2009. ősz/tél

32. oldal

A darált húst a beáztatott, kinyomÚj ízek Bözsike konyhájából kodott zsemlével, sóval, borssal, a megtisztított és fiTöbb mint 20 különböző témában nomra vágott hagyválogattam a Híradó korábbi lapmával, a zúzott fokszámai részére, év vége felé sokszor ünnepi recepteket hagymával, az apkínálva. Ezúttal eltekintek attól, hogy nincs már messze róra vágott petrea karácsony: töltött finomságokat ajánlok, sertés- vagy zselyemmel és egy csirkehúsból és tojásból ugyanúgy, mint édes hozzáfelvert tojással valókból. összedolgozzuk. A Az elkészítéshez sok sikert, masszát 6–8 részre az elfogyasztáshoz jó étvágyat kíván osztjuk, egy-egy részt a két tenyeParasztpecsenye rünk között ellapítunk, és a keményHozzávalók: 4 szelet sertéscomb, só, re főtt, megtisztított tojásokat bebur20 dkg darált sertéshús, 1 gerezd koljuk vele, majd gombóccá forfokhagyma, őrölt fekete bors, piros- máljuk. paprika, 3 evőkanál olaj Az ily módon megtöltött fasírtokat lisztbe forgatjuk és bő forró olajban kisütjük.

Töltött finomságok

Bözsike

A hússzeleteket kiverjük, besózzuk és állni hagyjuk. A darált húst a tört fokhagymával, sóval, borssal és pirospaprikával jól összedolgozzuk, majd négyfelé osztjuk. Minden hússzeletre 1-1 adag fűszeres húsvagdalékot halmozunk, majd a húst félbehajtjuk. Hústűvel vagy fogvájóval megtűzzük és lábasban, forró olajban mindkét felén szép pirosra sütjük. Ezután egy kevés vizet öntünk alá, és lefedve puhára pároljuk, végül fedő nélkül zsírjára sütjük. A húsokat tálra fektetjük, hagymás tört burgonyával tálaljuk. Tojással töltött fasírt Hozzávalók: 30–30 dkg darált sertésés marhahús, 2 zsemle, só, bors, 1 gerezd fokhagyma, 1 csokor petrezselyem, 1 hagyma, 7–9 tojás, 10 dkg liszt, a sütéshez olaj

Töltött csirke másképpen Azoknak, akik a töltött csirkéből leginkább a tölteléket szeretik. Hozzávalók: 8 csirke felsőcomb (felét csirkemellel is helyettesíthetjük), só, őrölt fekete bors, 1 közepes vöröshagyma, 10–15 dkg gomba, 6 evőkanál olaj, 1 csokor petrezselyem, 8 zsemle, 5 főtt tojás, 4 evőkanál zsemlemorzsa, 2 tojás

A combokról a bőrt lefejtjük – aki szereti, az nem –, majd megmossuk és letörölgetjük. Ezután volt bőrös oldalával lefelé deszkára fektetjük, középen húzódó csontját kitapogatjuk, majd apró vágásokkal körbevágjuk, kiemeljük. Ha kész, a filéket sózzuk, borsozzuk. A hagymát és a gombát megtisztítjuk, az előbbit finomra, az utóbbit kockákra vágjuk. Serpenyőben 3 evőkanál olajon először néhány percig a hagymát pirítjuk, majd a gombával 3 percig tovább sütjük.

A fölaprított petrezselymet beleszórjuk, a tűzről lehúzzuk. A zsemléket langyos vízbe áztatjuk, ha felpuhultak, kicsavarjuk. A kis kockákra vágott főtt tojást, a zsemlemorzsát, a tojásokat és a hagymás gombát hozzáadjuk. Körülbelül egy kiskanál sóval és feleannyi borssal fűszerezzük. Egy közepes tepsit a maradék olajjal kikenünk, a zsemlés massza felét belesimítjuk, majd 4 combot ráhelyezünk, egy kicsit megnyomkodjuk. Erre kerül a többi zsemlés massza, a tetejére pedig a maradék hús, vagy ha esetleg még lenne a masszából. Alufóliával letakarjuk és előmelegített sütőben, közepes lánggal (180°) 45 percig sütjük, majd a fóliát levéve még 25 percre visszatoljuk. E laktató fogás „tölteléke” köretként is szolgál, így csak salátával, savanyúsággal kínáljuk. Diós párnácskák Hozzávalók: a tésztához: 22 dkg margarin (Rama vagy Sanella), 22 dkg liszt, 7 tojjássárgája. A töltelékhez: 25 dkg darált dió, 22 dkg porcukor, 7 tojásfehérje, ízlés szerint

esetleg kevés fahéj A tésztához a fenti anyagokat gyorsan összegyúrjuk, 3–4 órára hűtőbe tesszük. Legjobb, ha egy egész éjszakát hűtőben áll. Majd huszonöt egyenlő részre osztjuk. Ezután elkészítjük a tölteléket. A diót, a porcukrot, a hét darab tojás felvert habját lazán összekeverjük. Egy sütőlemezt kivajazunk. A cipócskákat egyenként kinyújtjuk (kb. 10–12 cm átmérőjűre) kör alakúra, vékonyra! A tölteléket a kör közepére elosztjuk, majd a tésztácskákat félbehajtjuk, a széleket szorosan egymásra nyomkodjuk. 180°-os sütőben aranysárgára sütjük. Tálalás előtt megszórjuk vaníliás porcukorral.

33. oldal

2009. ősz/tél

Seiten 1-3 Fest aller Ungarn Auf Bitte der Redaktion hat uns der Präsident der Republik Ungarn, Dr. László Sólyom mit seinen Gedanken zum Gedenken an die Revolution von 1956 beehrt. Dabei stellt er die spezielle Situation der in Deutschland lebenden Ungarn, die sich aus ihrer besonderen Stellung zur Heimat und aus ihrem Weg nach Deutschland ergibt, heraus. Auf jeden Fall – resümiert der Präsident – ist 1956 das Fest aller Ungarn, das sie heute auch gemeinsam begehen können. Eben der 50. Jahrestag der Revolution war es gewesen, der Präsident Sólyom im Jahre 2006 nach Deutschland zu den hier lebenden Ungarn, u. a. in die Frankfurter Paulskirche geführt hatte, wo er auch Altbundeskanzler Helmut Kohl traf (Foto auf der Titelseite). Seite 5 Abschlusserklärung des Prager Treffens der Westeuropäischen Ungarn am 5. September 2009 (bei Bedarf deutsche Übersetzung bei der Redaktion erfragen). Seiten 6-7 Zur Lage der Roma in Ungarn Am 8. Oktober 2009 hielt László Teleki, Beauftragter des ungarischen Ministerpräsidenten für Romafragen, im Collegium Hungaricum Berlin (CHB) einen aufschlussreichen Vortrag zu Geschichte und aktueller Lage der Roma in Ungarn. Wir drucken Auszüge davon. Interessierte können die Übersetzung der PowerPoint-Präsentation bei der Redaktion erhalten. Seite 7 Merkel und Ungarn Aus Anlass des Besuchs der alten und auch neuen deutschen Bundeskanzlerin Angela Merkel zum 20. Jahrestag des Paneuropäischen Picknicks in Sopron am 19. August 2009 in Westungarn stellt Autor Géza Mogyorósi dieses Picknick in eine Reihe von Ereignissen, an dessen Ende die Einheit Deutschlands und Europas stand. Die Illustration stammt von einer 16jährigen Budapester Schülerin.

Themen dieser Ausgabe Zu unseren ungarischen Artikeln Seiten 8-9 Von der Abschaffung der Todesstrafe zum kostenlosen Bier Am 1. Januar 2010 wird das ungarische Verfassungsgericht 20 Jahre alt. Aus diesem Anlass zeichnet dessen Pressechef László Sereg eine kurze Geschichte der Institution nach. Wie zu erfahren, besteht das höchste Organ zum Schutz der Verfassung aus elf Mitgliedern, die vom Parlament gewählt werden. Diese wählen aus ihrer Mitte den Präsidenten und den Vizepräsidenten, denen Koordinierungs- und Vertretungsaufgaben des Verfassungsgerichts obliegen, ohne die Unabhängigkeit der einzelnen Verfassungsrichter einzuschränken. Die Beschlüsse des Verfassungsgerichts – die vor allem in Fragen der Verfassungskonformität einzelner Rechtsvorschriften gefasst werden – sind für jedermann bindend und können nicht angefochten werden. Seit seiner Gründung gingen beim Verfassungsgericht mehr als 27 000 Anträge ein, gegenwärtig sind mehr als 1400 Verfahren anhängig. Die Grafik zeigt die Antragsdichte in den letzten 20 Jahren. Seit seiner Gründung hat das Verfassungsgericht in zahlreichen Angelegenheiten von herausragender Bedeutung entschieden, so zur Abschaffung der Todesstrafe, zum Schutz des embryonalen Lebens, zur Euthanasie, zur Sterilisierung mittels operativem Eingriff oder zur Verjährung von Verbrechen, die vor der Wende begangen worden waren. Und während der letzten zwei Jahre kam auf das Verfassungsgericht, wie es der Autor formuliert, ein wahrer Tsunami an Anträgen im Zusammenhang mit Volksabstimmungen zu: Praxisgebühr, Krankenhaustagesgebühr, Schulgeld – alles erfolgreiche Referenden im Jahre 2008. Manche solcher Initiativen erreichen jedoch den Wähler gar nicht erst, weil sie vom Verfassungsgericht verworfen werden, so u. a. der nicht ganz seriöse Antrag auf Volksabstimmung über die kostenlose Bereitstellung von Bier…

Seiten 10-11 Namensgebung bei in Deutschland lebenden Ungarn Bereits in Ausgabe 28 gab es von Márta Illés-Molnár einen Artikel zum gleichen Thema, wozu 83 Eltern hinsichtlich der Namensgebung ihrer insgesamt 143 Kinder befragt wurden. Diesem Thema dürfte jedoch in erster Linie die Aufmerksamkeit hier lebender Ungarn zuteil werden, daher verzichten wir an dieser Stelle auf eine Inhaltsangabe. Seite 11 Tag der Europäischen Kultur Katalin Nick berichtet darüber, dass die Stiftung für die Kultur des Dorfes auch in diesem Jahr wieder den Tag der Europäischen Kultur beging und Gedenkhölzer für die zwischenzeitlich verstorbenen Ritter der ungarischen und internationalen Kultur aufstellte. Im Jahr 2011, dem Jahr der ungarischen Ratspräsidentschaft, möchte man diesen Tag europaweit begehen. Gedenkfeier zum 250. Geburtstag Ferenc Kazinczys in Rahiv Kurzer Bericht über das Gedenken der Schüler und Lehrer der ungarischen Sonntagsschule Rahiv (Karpatenukraine) an den 250. Geburtstag des Spracherneuerers Ferenc Kazinczy im Ungarischen Kultur-, Bildungs- und Informationszentrum. Seiten 15-16, 20-21 Vereinschronik Zu unseren Vereinsveranstaltungen seit dem Frühjahr 2009: – 18. April: Jahreshauptversammlung mit Neuwahl der Leitungsorgane (Vorstand und Revisionskommission) – 19. bis 21. Juni: Vereinsauflug nach Hamburg. Ein amüsanter Bericht unseres Freundes Tibor Rataj über drei erlebnisreiche Tage auf den Seiten 20-21: Individuelle Erkundung der City, Stadtbesichtigung mit Führung, Bummel in St. Pauli, samstäglicher Treff mit den Hamburger Ungarn, morgendliche Tour zum Fischmarkt und Busrundfahrt – alle diese Höhepunkt beschreibt Tibi, als wären sie Teil neuzeitlicher magyarischer Eroberungstouren.



2009. ősz/tél – 19. Juli: Kleine Tour in Grünau und Grillnachmittag in Karolinenhof. Ein stimmungsvoller, wenn auch verregneter Nachmittag mit und bei Vereinsmitglied Teréz Steppat. 2010 soll es eine Nachfolgeveranstaltung – in sicher leicht abgewandelter Form – geben. – 13. September: Besuch der Gedenkstätte Berliner Mauer an der Bernauer Straße. Nach dem Besuch brachten wir im Gedenken an die Grenzöffnung Ungarns für DDR-Flüchtlinge in der Nacht vom 10. zum 11. September 1989 an der deutsch-ungarischen Gedenktafel am Reichstagsgebäude eine rot-weiß-grüne Schleife mit der Aufschrift „20. Jubiläum“ an. Schließlich ging es noch zu einem zünftigen Mittagessen in die „Ständige Vertretung“, passend zum Tage. – 23. Oktober: Gedenkveranstaltung zur Revolution von 1956 im CHB Dabei fand ein Podiumsgespräch unter Leitung von Can Togay, Direktor des Hauses, statt, an dem u. a. Dietrich Garstka und Schriftsteller Géza Bereményi teilnahmen, beide mit ganz konkreten Erinnerungen an ihre Kinder- bzw. Jugendzeit, an 1956. Bilder der Revolution begleitete David Yengibarian am Akkordeon. Dietrich Garstka war eingeladen worden als Autor des Buches „Das schweigende Klassenzimmer“, in dem er die Geschichte der Schweigeminuten, die seine Klasse für die Revolution in Ungarn 1956 abgehalten hatte, und deren schwerwiegende Folgen wie Schulverweis und Ausreise in den Westen beschreibt. Auszüge aus dem Buch brachte auf der Gedenkveranstaltung die Schauspielerin Rike Schmid dar (siehe S. 17). – Der Vortrag von Prof. Josef Makovitzky über die aus Pécs stammenden Vertreter des Bauhaus fand am 14. November, also nach Redaktionsschluss, statt. Seiten 18-19 Infos unserer Vereinigung Nächste Programme: – Samstag, 19. Dezember 2009, 18 Uhr, Kleine Kneipe „Zum György“: Weihnachtsfeier der Vereinigung Kaltes-warmes Bufett, Begrüßungsgetränk zu den aus 2008 bekannten Konditionen, weihnachtlich-kulturel-

34. oldal

Themen dieser Ausgabe Zu unseren ungarischen Artikeln le Einlagen werden geboten, die gute Laune muss mitgebracht werden. Anmeldung bis 12. Dezember erbeten bei Irén Rademacher (Tel.: 92 55 205, E-Mail: [email protected]) – Freitag,22. Januar 2010, 19 Uhr: Wird es „rechter/besser“ in Ungarn? Traditioneller Januar-Vortrag des ungarischen Gesandten Zsolt Bóta zur aktuellen Lage (in ungarischer Sprache, mit deutscher Übersetzung. Anmeldungen bis 15. Januar erbeten bei Laci Hetey (787 12 760, [email protected]). – Sonntag, 7. Febr. 2010, 18 Uhr, CHB: „Der Engel von Budapest“ – Wegbereiter der Wende Vortrag von Ilona von Boeselager über ihre Mutter, Csilla Freifrau von Boeselager, die die Gründung des Ungarischen Malteser Hilfsdienstes im Jahre 1989 initiiert hatte, der dann später unermüdlich im Einsatz war für die Unterstützung der ausreisewilligen DDR-Flüchtlinge in Ungarn. – Samstag, 27. Februar 2010, 18 Uhr, CHB: Ein Attila-József-Abend mit Péter Tóth und Moderatorin Márta Gyapjas

nach Krakow Der Ausflug ist noch in Planung. Konkrete Angaben werden rechtzeitig per Mail, im Rundbrief und bei Vereinstreffs mitgeteilt. Und jeden ersten Freitag im Monat: Stammtisch in der Kleinen Kneipe „Zum György“ Herzlichen Glückwunsch an unsere Jubiläumsgeburtstagskinder Simon János, Szabó László, Matthes Ágnes, Meier Erzsébet, Molnár Mária, Kraft Ilona, Klaus Tummoscheit, Zsebényi József! Infos zu den anderen ungarischen Vereinen und Gemeinden Bei Fragen zur Ungarischen Kolonie Berlin (Präsident János Usztics, [email protected], www. ungarische-kolonie-berlin.de), zur Teréz-Brunszvik-Gesellschaft Berlin (Orsolya Felsmann, [email protected], www.brunszvik.de)

Weitere Pläne: – 15. März: Veranstaltung zum NaSzene aus der „Donauprinzessin“, einem Stück der tionalfeiertag mit dem CHB Theatergruppe der Brunszvik-Gesellschaft. – 16. April: Jahreshauptversammlung der nunmehr 20jährigen Ungari- bzw. zu den Ungarischen Pfadfinschen Vereinigung Berlin e. V. in der dern in Berlin (Krisztina und Zoltán Ungarischen Botschaft, zu der auch die Konthur, Vorsitzenden der Berliner sowie [email protected], terer Ungarnvereine und des Bundes www.cserkeszek.de) Ungarischer Organisationen in bitte per E-Mail Kontakt aufnehmen Deutschland (BUOD) eingeladen wer- bzw. die Homepage besuchen. den. Botschafter Sándor Peisch hält ein Gottesdienste der Ungarischen Protestantischen Gemeinde mit Grußwort. – 2. Mai: Besuch des Olympiastadi- Ciprián Mátéfy finden an jedem zweions und des Stadionmuseums, or- ten Samstag im Monat um 16 Uhr in ganisiert von Vereinsmitglied Klaus der Kapelle der Grunewaldkirche statt (http://berlin.lutheran.hu). Tummoscheit – 6. Juni: Nächste Kiezwanderung Heilige Messen der Ungarischen in Prenzlauer Berg unter Führung von Katholischen Mission finden an jeVereinsmitglied Maria Tummoscheit dem zweiten Sonntag im Monat um – 24. bis 27. Juni: Vereinsausflug 16 Uhr in St. Paulus, Moabit statt.



35. oldal Seiten 22-23 Kurzmeldungen aus Deutschland, so u. a. – zu einer Ausstellung im Berliner Sportmuseum über den Olympiasieger von 1936, Jesse Owens (bis 31. Januar 2010 geöffnet), – zu 72 neuen Naturschutzgebieten, die in den nächsten Jahren im Land Brandenburg angelegt werden sollen, – zur ersten, in Brandenburg nach dem 2. Weltkrieg neu erbauten Synagoge in Potsdam, die 2012 fertiggestellt werden soll, – zu dem auf der IAA 2009 vorgestellten neuen, umweltschonenden Trabant nT, der – elektrobetrieben – 2012 in Serie gehen soll, – zur neuen Rolle für den berühmtesten „DDR-Indianer“ Gojko Mitic, der im Sommer dieses Jahres in Schwerin mit großem Erfolg Nikos Kazantzakis’ Zorba spielte, – zur Ausstellung der Cesna im Technikmuseum in Berlin, mit der Mathias Rust 1987 auf dem Roten Platz in Moskau gelandet war, – zum neuen Trend des Aktivurlaubs im Inland, auch unter den deutschen Urlaubern. Seiten 24-25 Rózsi, Rosy, Rose, Rossi… alles Namen für den singenden und tanzenden Schauspielstar Rózsi Bársony aus Budapest, die in diesem Sommer 100 Jahre alt geworden wäre. Über sie, die auch in Deutschland sehr erfolgreich war, hat Autor Miklós Kőniger – u. a. aus dem Internetlexikon szineszkonyvtar.hu – einen Zeitungsartikel voll Wissenswertes zusammengetragen. Seiten 26-27 Interessantes rund um die Musik finden wir auf diesen Seiten aus der Feder von József Robotka, der an den in diesem Jahr verstorbenen Liedermacher Tamás Cseh erinnert, über das inzwischen Kult gewordene Sziget-Festival Budapest berichtet, bei dem sich auch 2009 wieder Stars von gestern, heute und morgen das Mikrofon in die Hand gaben, und die neue DVD und CD von Zsuzsa Koncz vorstellt, die den Titel „Wenn ich eine Rose wär“ trägt. Seiten 28-29 2. landesweites DDR-Treffen

2009. ősz/tél Unser Ehrenmitglied József Zsebényi berichtet über das 2. Treffen der ehemaligen, im Rahmen des Arbeitskräfteabkommen DDR-Ungarn von 1967 zeitweilig in der DDR tätig gewesenen ungarischen Vertragsarbeitnehmer vom 5.-7. Juni 2009 in Balatonlelle. Während des Treffens fand auch die Vollversammlung des Vereins der DDR-Ungarn statt, über dessen Tätigkeit sich Interessierte im Internet unter www.ndk.hu informieren können. Seiten 30-31 Bücher- und Theaterecke Géza Mogyorósi stellt sechs neue Bücher und zwei Theaterstücke vor:  Aurélian Sauvageot: Mein Lebensweg in Ungarn Der Autor vermittelt Einblicke in den Alltag des Budapest zwischen den beiden Weltkriegen (ungarisch).  Ilan Pappe: Die ethnische Säuberung Palästinas Eine wissenschaftliche Arbeit des Historikers und Sohnes deutscher Juden auf der Suche nach den Wurzeln des andauernden Konfliktes im Nahen Osten  Sándor Lénárd: Das Tal am Ende der Welt Der Autor verstarb 1972 im Alter von nur 62 Jahren. Allein wegen dieser Sammlung von Geschichten wäre der Name dieses Weltbürgers es wert, der Nachwelt erhalten zu bleiben (ungarisch).  Mihály Mészáros: Anwerbung Mogyorósi meint: „Schuster, bleib bei deinen Leisten“. Wer eher mit Spionen, Abwehr und Anwerbung zu tun hat, als mit Literatur, sollte vielleicht doch keine Romane schreiben (ungarisch)…  Dieter Zimmer: Auferstanden aus Ruinen Eine der besten wissenschaftlichen Arbeiten zur DDR-Geschichte  Ervin Csizmadia: Theorie der politischen Veränderungen Vor den im Frühjahr bevorstehenden Wahlen in Ungarn wäre eine eingehende Beschäftigung mit dieser Arbeit des Politologen nicht von Nachteil.

János Makkai Dieses kürzlich erschienene Buch Csizmadias befasst sich mit dem Leben János Makkais, des führenden konservativen Theoretikers der Horthy-Zeit.  Maxim-Gorki-Theater Berlin: Fräulein Smillas Gespür für Schnee Das Zwei-Personen-Stück nach dem skandinavischen Krimi Peter Hoegs kommt über 100 Minuten modern und schreiend, aber abstoßend und langweilig daher – kein Vergleich zur sympathischen Filmfassung, die vor einigen Jahren auf der Berlinale zu sehen war.  Renaissance-Theater Berlin: Ewig jung Das Bühnenprogramm nach dem Meisterstück von Erik Gedoen brennt über zwei Stunden lang ein Feuerwerk an Gesang, Tanz und Dialogen ab, obwohl es doch in einem Seniorenheim für Schauspieler spielt. Géza Mogyorósi: Berliner Reportagen Der Band vereint Artikel aus Deutschland und Berlin, die in den letzten 20 Jahren in diversen ungarischen Tagesund Wochenzeitungen oder auch im Berlini Híradó erschienen sind. Seite 32 Neue Rezepte Diesmal gibtt es bei Bözsike schmackhafte Spezialitäten mit Füllung. Bei Bedarf deutsche Übersetzung bei der Redaktion erfragen. Seite 36 Rätsel Wo liegt der Fehler, der sich in den Bericht von Tibor Rataj über den Hamburger Ausflug (Zusammenfassung Seite 33) eingeschlichen hat und den wohl nur diejenigen finden können, die den Ausflug mitgemacht hatten? Die Lösung des Rätsels aus Nr. 28: Die Eröffnung der neuen Botschaft Ungarns in Berlin fand deshalb am tragischen 11. September 2001 statt, weil Ungarn an diesem Tage im Jahre 1989 die DDR-Flüchtlinge an seiner Westgrenze hatte ausreisen lassen. Allen Lesern ein frohes Weihnachtsfest und viel Glück für 2010!

2009. ősz/tél

36. oldal

Aktuális rejtvénykérdésünkre vélhetőleg csak néhányan tudnak válaszolni, mégpedig azok közül, akik részt vettek idei nyári hamburgi kirándulásunkon. Rataj Tibor barátunk frappáns cikkel számol be erről az útról jelen lapszámunk 16.-17. oldalán. A kirándulás krónikása egy dologban azonban tévedett, azaz egy valami nem stimmel a Három csodálatos nap Hamburgban című cikkben. Nos, mi?

Megfejtés

Rejtvény

28. számunk rejtvénye rákérdezett 2001. szeptember 11-re. A berlini Magyar Nagykövetség új épületének megnyitását eredetileg azért tűzték erre az emlékezetes, tragikus napra, mert 1989. szeptember 10-én este jelentette be a magyar kormány, hogy éjféltől megnyitja nyugati határát az NDK menekültek előtt.

Egy este a hamburgi magyarokkal

Körmendi Gitta verséhez találó illusztráció Simon M. Veronika Tél című képe

Körmendi Gitta: Téli álom Egymáshoz ér az Ég, a Föld, összesimul a lent, a fönt. Égi fények csillag-álma pilleként hull fűre, fára. Puhán tapad hegyre, völgyre, tó jegére, kőre, rögre. Szűzi tisztaság érkezik, megmutatva, hogy létezik. Fény-szikrát lobbant a remény: egyszer majd minden összeér. Hang nélkül, tisztán, fényesen, örömmé lesz a végtelen.

Minden egyesületi tagunknak, kedves olvasónknak és barátunknak kellemes, békességes karácsonyi ünnepeket és boldog, eredményekben gazdag 2010-es évet kívánunk! A Magyar Egyesület vezetősége, a Berlini Híradó szerkesztősége

– a berlini magyarok, barátaik és vendégeik lapja A Magyar Egyesület Berlin e.V. belső kiadványa

A Berlini Híradó Szerkesztősége „A Magyar Kultúra értékeinek németországi terjesztése terén kifejtett magas színvonalú tevékenységéért“ a Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztérium miniszteri elismerésében részesült. Általános és tördelőszerkesztő: Hans-Ulrich Moritz, tel./fax: (030) 5 62 06 51, email: [email protected] Olvasószerkesztő: Urban Mária, tel./fax: (030) 9 93 95 10, email: [email protected] Felelős szerkesztő: Dr. Hetey László, tel.: (030) 78 71 27 60, fax: 78 71 27 61, email: [email protected] Lapunk layoutját tervezte: Drimál Ferenc † Postacím: Magyar Egyesület Berlin e.V., c/o Priv.-Doz. Dr. Hetey László, Kaiser-Wilhelm-Platz 4, 10827 Berlin Egyesületi bankszámla: Deutsche Bank, BLZ 100 700 24, Konto-Nummer: 398 787 200 Terjeszti az egyesület tagsága a berlini és németországi magyarok és barátaik körében. A nem szerkesztőségi cikkek tartalmáért felelősséget nem vállalunk; az azokban hangoztatott vélemények nem minden esetben egyeznek meg a szerkesztőség, avagy a Magyar Egyesület Berlin e.V. véleményével. A szerkesztőség a felkérés nélkül beküldött cikkeket és képanyagot nem őrzi meg és nem küldi vissza.

Jelen lapszámunk a Magyar Köztársaság Miniszterelnöki Hivatalának anyagi támogatásával készült.