2011.10.05. szerda
Sukoró-ügy - Publikus a Gyurcsány kihallgatásán készült vágatlan felvétel Költségvetés 2012 - MSZP: az elszegényedés éve következik Intézményátadás - Rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezi a Pest megyei MSZP-frakció A Strabag-MML Kft. korszerűsíti a makói szennyvíztisztítótelepet Balsai-jelentés - OGY - Az emberi jogi bizottság megküldi az ügyészségnek az anyagot Költségvetés 2012 - Mesterházy: a munkahelyteremtés legyen a középpontban! Mesterházy: az MSZP támogatja a szolidaritási mozgalom követeléseit
Nekik nyolc, nekünk nyolcvan!? Rendkívüli közgyűlést! – Nyílt levél Szűcs Lajoshoz A Pedagógusok Világnapja alkalmából
Tabajdi Csaba: Gyengébb minőségű élelmiszerek Magyarországon?! Elfogadhatatlan az új tagállamok hátrányos megkülönböztetése Törvényesített lopás II. Ami kimaradt a Balsai-jelentésből
A Magyar Szocialista Párt minden médiaszereplése megtekinthető az alábbi honlapon:
http://mszp.hu/calendar
Sukoró-ügy - Publikus a Gyurcsány kihallgatásán készült vágatlan felvétel
Budapest, 2011. október 5., szerda (MTI) - Gyurcsány Ferenc nyilvánosságra hozta a hétfői ügyészségi kihallgatásán készült vágatlan videofelvételt.
Ebből kiderül az is, hogy a főügyész figyelmeztette a volt kormányfőt: a gyanúsított védekezésének korlátja a hamis vád elkerülésének követelménye. A www.sukoroper.hu weboldalon közölt 38 perces felvételen négy kamera képe látható egyszerre. A volt miniszterelnök mellett jogi képviselője, Zamecsnik Péter foglal helyet. A gyanúsítotti kihallgatás elején az ügyészek ismertetik a felvétel készítésének szabályait és felveszik a volt kormányfő személyi adatait. Ezután Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség főügyésze ismerteti a gyanúsítás tényállását. Eszerint Gyurcsány Ferenc megalapozottan gyanúsítható hivatali visszaélés elkövetésével a sukorói kaszinóberuházással kapcsolatban. Az ügyészség álláspontja alapján a korábbi kormányfő azért döntött - törvényi felhatalmazás nélkül, hatáskörét túllépve - a telekcseréről, hogy egyoldalú, jogtalan előnyt biztosítson a befektetőknek. A tényállás ismertetését követően a szocialista politikussal közlik a jogait, így azt, hogy a megalapozott gyanúval szemben panasszal élhet - ezt meg is tette -, majd tudomására hozzák, hogy nem köteles vallomást tenni és megtagadhatja a válaszadást, de amit mond, bizonyítékként felhasználható. Gyurcsány Ferenc a nagyjából kétperces vallomásáról készült videofelvételt már kedden nyilvánosságra hozta. Ebben esküszegéssel vádolja meg az ügyészeket, akik szerinte nem az alkotmányhoz, hanem a miniszterelnökhöz és pártjához hűségesek. A konkrét ügyet illetően kinyilvánítja: az ügyészség gyanúja megalapozatlan, hamis, konstruált. Keresztes Imre főügyészhez fordulva azt mondja: a gyanúsítás "abból a politikai igényből építkezik, amelyet a mai kormánypárt évek óta hangoztat, és amelynek teljesítését Önökre bízta, amely teljesítés elősegítése érdekében Önt kitüntette". A kihallgatáson készült vágatlan felvételből viszont az is kiderül, hogy a főügyész - aki márciusban a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét vehette át - válaszul megjegyzi: "személyi körülményei" nem képezik az eljárás tárgyát, a gyanúsított védekezésének pedig korlátja a hamis vád elkerülésének követelménye. "Erre a jövőre vonatkozóan is felhívom a figyelmét" - mondja. Gyurcsány erre úgy felel: a főügyész kezdeményezzen ellene eljárást hamis vád miatt, ha szükségesnek érzi, Keresztes Imre azonban azt mondja, hogy csak figyelmeztette. Ezután, mivel a volt miniszterelnök közli, hogy kérdésekre nem válaszol, kihallgatása a jegyzőkönyv aláírásával véget ér.
Költségvetés 2012 - MSZP: az elszegényedés éve következik
Budapest, 2011. október 5., szerda (MTI) - Az MSZP szerint a jövő évi költségvetési javaslat azt vetíti előre, hogy 2012 az elszegényedés éve lesz. Korózs Lajos, a szocialista párt elnökségi tagja szerdán sajtótájékoztatón azt mondta: a kormány szűkíti a szociális ellátásokat, szétveri a nyugdíjrendszert, az emberek terheit pedig növeli. Ebbe a körbe sorolta a felső áfakulcs 27 százalékra emelését, a munkavállalói járulék emelését, az adójóváírás kivezetését, az utazási kedvezmények szűkítését és azt, hogy a közszférában befagyasztják a béreket. Az álláskeresési támogatásra jutó összeget 67 milliárd, a jövedelempótló támogatásra jutót 77 milliárd forinttal mérséklik jövőre, a táppénzkasszára 13 milliárddal, a gyógyszerkasszára 67 milliárd forinttal kevesebb jut -
mondta. Az MSZP-s politikus kifogásolta a családi pótlék, az anyasági támogatások, a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás összegének befagyasztását, mert azok reálértéke így csökkeni fog. Ugyancsak bírálta, hogy a szociális rendszerben a felére csökken a közösségi szolgáltatások támogatása, így kevesebb pénz jut utcai szociális munkára, krízisközpontok működtetésére. A nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatban Korózs Lajos az ellen emelt szót, hogy a korkedvezményes és az előrehozott öregségi nyugdíjakat, valamint az özvegyi nyugdíjakat szociális támogatássá alakítja a kormány, noha azokat járulékfedezettel szerezték.
Intézményátadás - Rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezi a Pest megyei MSZP-frakció Rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezte szerdán a Pest megyei MSZPfrakció a kormány és a megyei közgyűlési elnökök között létrejött - a megyei önkormányzati intézmények átvételéről szóló - megállapodás megkötése ügyében. A Pest Megyei Közgyűlés elnökéhez, Szűcs Lajoshoz intézett nyílt levél szerint a képviselőcsoport állásfoglalást kíván kérni a kormányhivataltól annak tisztázására, nem történt-e törvényszegés az önkormányzati törvényt illetően. A közgyűlés MSZP frakciója sajnálattal tapasztalta, hogy Szűcs Lajos ismételten a megyei közgyűlés hozzájárulása és tájékoztatása nélkül írt alá megállapodást - jelen esetben a kormánnyal - a megyei önkormányzati intézmények átvételéről - olvasható a Kovács Barnabás frakcióvezető által jegyzett levélben. Mint kiemelte, míg a Pest Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok eladásával, illetve a HunGast Kft. kizárólagos jelzálogjogának ügyében az elnök fontosnak tartotta a rendkívüli közgyűlés összehívását, addig a gazdaságilag ellehetetlenült önkormányzat adósságállományát, feladatköreit és vagyonát érintő döntés meghozatala előtt nem tartotta szükségesnek közgyűlésen tárgyalni a témát. A frakció ezért kezdeményezi, hogy "a Magyar Köztársaság Kormánya és a megyei közgyűlési elnökök között létrejött – megyei önkormányzati intézmények átvételéről szóló – megállapodás megkötése" napirendi ponttal sürgősen hívjon össze rendkívüli közgyűlést Szűcs Lajos. A közgyűlésen a megyei képviselők az elnök részletes beszámolója után szeretnék tárgyalni a témát, hogy aztán állásfoglalást alakíthassanak ki a megállapodás következményeiről - olvasható egyebek mellett a nyílt levélben, amely szerint a szocialisták kérik, hogy a napirend tárgyalásánál a kormány képviselője is legyen jelen.
A Strabag-MML Kft. korszerűsíti a makói szennyvíztisztítótelepet
Makó, 2011. október 5., szerda (MTI) - A Strabag-MML Kft. végezheti el a makói szennyvíztisztító telepet korszerűsítését és bővítését; a fejlesztés az uniós támogatással megvalósuló, több mint 14 milliárd forintos összköltségvetésű térségi szennyvízberuházás része – közölte Buzás Péter (MSZP) polgármester szerdán az MTI-vel. Az 1960-as években épült szennyvíztisztító-telep bővítésére és korszerűsítésére kiírt közbeszerzési eljáráson a legkedvezőbb 1,374 milliárd forintos ajánlatot a Strabag-MML Kft. nyújtotta be, így a beruházásra létrejött társulás a céggel kötött szerződést. A hat településen több mint 14.300 háztartást érintő program megvalósításával jelentősen növekszik a rendszerbe vezetett szennyvíz mennyisége. A beruházás eredményeképpen a keletkező – évente több mint ezertonnányi szennyvíziszap szárítása szolár technológiával, a mezőgazdasági hasznosítást is lehetővé tevő kezeléssel történik. A szennyvíz szárazanyag-tartalmát az eredeti 22 százalékról télen minimum 65, nyáron pedig 85 százalékra csökkentik. Az így keletkező szennyvíziszap minősége maradéktalanul megfelel a környezetvédelmi előírásoknak. A Strabag-MML Kft. a tervezést és engedélyezést követően 2012 tavaszán kezdi meg a kivitelezési munkáknak, és a beruházást 36 hónapon belül fejezi be. A telep 2014 őszi átadását egyéves próbaüzem előzi meg. A 14 milliárd forintos fejlesztés költségeinek több mint 82 százalékát hazai és uniós támogatás fedezi. A 2014-ig összesen 298 kilométer gravitációs szennyvízcsatorna, 91 kilométer nyomás alatti szennyvízcsatorna, 34 új szennyvízátemelő és - távlatban - 14306 új házi bekötés épül, a csatornázott háztartások száma így a jelenlegi 2342-ről várhatóan több mint 16 ezerre nő.
Balsai-jelentés - OGY - Az emberi jogi bizottság megküldi az ügyészségnek az anyagot
Budapest, 2011. október 5., szerda (MTI) - Általános vitára alkalmasnak találta a Balsai-jelentést szerdai ülésén az Országgyűlés emberi jogi bizottsága, amely határozott arról is, hogy a jelentést megküldi az ügyészségnek. Az 2006. őszi erőszakos rendőri fellépést vizsgáló miniszterelnöki megbízott jelentésének Országgyűlés előtti megvitatását a testület tizenöt igen, négy nem és egy tartózkodó szavazat mellett támogatta. Nemmel voksoltak a szocialisták és a bizottság LMP-s alelnöke; a testület egyik jobbikos tagja, Zagyva György Gyula tartózkodott. Az előterjesztő nevében Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára egyebek mellett arról beszélt, a szocialista és a szabad demokrata országgyűlési képviselők szavazata tartotta hatalomban Gyurcsány
Ferenc miniszterelnököt a 2006-os őszi bizalmi szavazáskor, s - mint mondta - ez bátorította Gyurcsány Ferencet arra, hogy hatalmát minden eszközzel fenntartsa. "Ezért mondtam, hogy a politikai felelősség az MSZP-t és az SZDSZ-t terheli e tekintetben, hiszen ők adtak mandátumot arra, hogy a hazugságon alapuló rendszert minden eszközzel fenntartsák" - fogalmazott. Lendvai Ildikó (MSZP) azt mondta, az "egyoldalú" jelentésből hiányoznak momentumok, így egyebek mellett az: miért nem vizsgálta Balsai István miniszterelnöki megbízott, a 2006. október 23-i Fidesz nagygyűlés szervezőinek a cselekményét, hiszen - mint mondta - tájékoztatták őket a rendőrök arról, hogy nem tudják megállítani az arra tartó tüntetőket. Lendvai Ildikó szerint nem a rendezvény szervezői felelősek, az akkor az Astoriánál történtekért, de nem tettek meg mindent az események elkerülése érdekében. Nyakó István (MSZP) egyebek mellett azt kérdezte, hogy miért csak a megszületését követő fél év múlva került az Országgyűlés elé a jelentés, miért nem kerültek bele a témával foglalkozó, 2006-os bizottságok jegyzőkönyveiben foglaltak, valamint a jelentés melyik része alapozza meg a politikai vezetők felelősségét. Azt mondta, ezekre a kérdésére még mindig nem kaptak választ. Nyakó István az ülésen arra is felhívta a figyelmet, hogy egy olyan jelentést tárgyaltak, amelynek hiányzik a 116. oldala. Az ellenzéki politikus szerint a jelentés nem méltó egy alkotmánybíróhoz, javasolta, hogy dolgozzanak még a dokumentumon.
Költségvetés 2012 - Mesterházy: a munkahelyteremtés legyen a középpontban! Budapest, 2011. október 5., szerda (MTI) - A munkahelyteremtés, a foglalkoztatás bővítése áll majd az MSZP alternatív költségvetésének középpontjában - ismertette Mesterházy Attila pártelnök szerdán sajtótájékoztatón, megjegyezve, a kormánynak is erre kellene törekednie. Az MSZP elnöke arra szólította fel a kabinetet, hogy vonja vissza az Országgyűlésnek múlt pénteken beterjesztett költségvetési javaslatát, mondván, hogy az abban szereplő számok "tarthatatlanok". A büdzsé 268 forintos euróárfolyammal számol, miközben az árfolyam kedden elérte a 300 forintos "rémálomhatárt" - fogalmazott. Mesterházy Attila idézte Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes 2009. február 3-án, a Fidesz frakcióvezetőjeként tett nyilatkozatát, amelyben a kormány gazdaságpolitikai kudarcaként értékelte az akkor ugyancsak a 300 forintos szint fölé emelkedő euróárfolyamot. Kitért az MSZP-elnök arra is, hogy az ország csődkockázatát jelző CDS-felár többéves csúcsra ért, így Magyarország a legkockázatosabban finanszírozható államok közé tartozik. Mesterházy Attila szerint az, hogy a költségvetés idei pénzforgalmi hiánya mintegy 300 milliárd forinttal meghaladja majd a törvényben rögzítettet, jelzi, hogy nemcsak a jövő évi költségvetés alkalmatlan, az idei büdzsé is megbukott. Ezért ismét Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter menesztésére biztatta a miniszterelnököt.
Mesterházy: az MSZP támogatja a szolidaritási mozgalom követeléseit
Budapest, 2011. október 5., szerda (MTI) - Az MSZP támogatja a szakszervezetek által meghirdetetett szolidaritási mozgalom követeléseit mondta Mesterházy Attila, a szocialista párt elnöke újságíróknak. Tájékoztatása szerint az MSZP elnöksége szerdán megtárgyalta azt a kilencpontos követelést, amelyet a múlt szombati szakszervezeti demonstráción ismertettek. A Magyar Szolidaritási Mozgalom megalakulását akkor Kónya Péter, a Fegyveres és Rendvédelmi Dolgozók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke jelentette be, tudatva, hogy várják szakszervezetek, civilek és magányszemélyek csatlakozását. Az MSZP vállalja, hogy amint lehetősége nyílik rá, újból többkulcsos személyijövedelemadó-rendszert vezet be, csökkenti a munkára rakódó járulékterheket, megszünteti a visszamenőleges hatályú törvényhozást és visszaállítja a társadalmi párbeszéd megszokott rendjét - sorolta Mesterházy Attila a szakszervezeti követelésekre adott MSZP-s válaszokat. Hozzátette, ha a jelenlegi kormány az érdekképviseletek javaslatait nem építi be, az MSZP hatalomra jutva újratárgyalja a munka törvénykönyvét, garantálja, hogy a nyugdíjrendszer átalakításával szerzett jogok nem sérülhetnek, amint lehetősége lesz, újraszabályozza a sztrájkjog gyakorlásának feltételeit, illetve biztosítja a szakszervezeti vezetők munkajogi védelmét.
Nekik nyolc, nekünk nyolcvan!? Budapest, 2011. október 5., szerda (OS) - Úgy tűnik, a kormány luxusbetegellátásban részesülő tagjait nem érdekli, mi lesz a közgyógyítással 2012-ben. Ami a Fidesznek nyolc, az embereknek nyolcvan milliárdos megszorítás!? A potyogó vakolatú várótermekhez, maratoni hosszúságú várólistákhoz, fejlett országokban elképzelhetetlen eszköztelenséghez szokott közembernek jövőre is fájhat a feje, ha egészségügyi nyavalyája miatt a hazai ellátórendszer szolgáltatásainak igénybe vételére kényszerül: a 2012-es költségvetés egészségügyi fejezete finoman szólva sem a szektor beígért megmentéséről szól. Sőt, a tervezetből még az ágazat (végső soron a betegek) életben maradásának garanciái sem olvashatók ki! A kormány 80 milliárd forintos megszorítást tervez 2012-ben a gyógyszer, valamint a táppénzkasszában. E bűnös felelőtlenség azt eredményezi, hogy nem lesz pénz annak a több mint 100 mentőautónak a cseréjére, amelybe már ma is csak hálni jár a lélek. Nem lesz pénz a tömeges elvándorlásra készülő egészségügyi dolgozók beígért bérrendezésére, de még az igazságtalan, egykulcsos szja miatti bérkompenzációra sem! A gyógyszerkassza megrövidítése miatt több tízmilliárd forinttal többet fizethetünk orvosságainkért. Az egészségügy megmentéséről, stratégiai ágazatként való kezeléséről szóló fideszes ígéretek – ez ma már nyilvánvaló – csupán a választási győzelem érdekében kimondott hazug szavak voltak. A 2012-es költségvetés egészségügyi fejezetének megmentése azonban még nem késő! Felszólítjuk a kormányt, hogy ne a betegekkel itassa meg a gazdagokat támogató, bűnös és felelőtlen gazdaságpolitikájának levét! Fogadja el, hogy az igazságtalan, egykulcsos adórendszerre épülő matolcsyzmus megbukott! Fogadja el az MSZP adójavaslatait, amelyek biztosíthatnák az egészségügy stabil finanszírozását és lehetővé tennék az egészségügyi dolgozók bérérnek jelentős növelését! Kovács Tibor, országgyűlési képviselő, az Egészségügyi bizottság tagja
Rendkívüli közgyűlést! – Nyílt levél Szűcs Lajoshoz Budapest, 2011. október 5., szerda (OS) Képviselőcsoportunk sajnálattal tapasztalta, hogy Ön ismételten a megyei közgyűlés hozzájárulása és tájékoztatása nélkül írt alá megállapodást, jelen esetben a kormánnyal, a megyei önkormányzati intézmények átvételéről. Lényegesnek tartjuk megjegyezni, hogy míg a Pest Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok eladásával, illetve a HunGast Kft. kizárólagos jelzálogjogának ügyében fontosnak tartotta a rendkívüli közgyűlés összehívását, addig a gazdaságilag ellehetetlenült Pest Megyei Önkormányzat adósságállományát, feladatköreit és vagyonát érintő döntés meghozatala előtt nem tartotta szükségesnek közgyűlésen tárgyalni a témát. Tisztelt Elnök Úr! Frakciónk nevében kezdeményezem, hogy ”A Magyar Köztársaság Kormánya és a megyei közgyűlési elnökök között létrejött – megyei önkormányzati intézmények átvételéről szóló – megállapodás megkötése” napirendi ponttal sürgősen hívjon össze rendkívüli közgyűlést. A közgyűlésen a megyei képviselők az Ön részletes beszámolója után tárgyalhassák meg a napirendet. Alakíthassanak ki állásfoglalást a megállapodás következményeiről az intézmények, a munkavállalók, az itt élő és itt tanuló gyerekek életére, valamint a megállapodás realizálhatóságának feltételeiről. Kérjük, hogy a napirend tárgyalásánál a kormány képviselője is legyen jelen. Egyúttal tájékoztatom, hogy frakciónk állásfoglalást kíván kérni a kormányhivataltól annak tisztázására, hogy nem történt-e törvényszegés az önkormányzati törvényt illetően. Kovács Barnabás, az MSZP Pest megyei frakcióvezetője
A Pedagógusok Világnapja alkalmából Budapest, 2011. október 5., szerda (OS) Tisztelt Pedagógus Honfitársaim! Engedjék meg, hogy őszinte tisztelettel és nagyrabecsüléssel köszöntsem Önöket október 5-e, a Pedagógusok Világnapja alkalmából. Ma, amikor sokak számára egyre bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb a jövő, különösen nagy elismeréssel tartozunk az ország pedagógusainak, akik egyre nehezebb körülmények és mind kaotikusabb viszonyok közepette kénytelenek gyakorolni hivatásukat, tudásuk legjavát adva felelősségteljesen, tiszteletreméltó szakmai alázattal végzik munkájukat. A jelenlegi kormányzat az állam mindenhatósága, ideológiai felügyelet és
pártpolitikai ellenőrzés alá kényszerítené az iskolák működését. A közoktatási és felsőoktatási törvénytervezet rengeteg kritikát kapott, gyakorlatilag egyöntetű elutasításban részesült az oktatásban jártas szakemberek, a pedagógus szakma és a hallgatói érdekképviseletek részéről egyaránt. Az államosítás, a tankötelezettség korhatárának 16 évre való leszállítása, a gimnáziumi férőhelyek számának csökkentése és az egész napos iskola terve mind-mind az oktatás színvonalát, hatékonyságát, nem utolsósorban pedig pedagógus álláshelyek tízezreit veszélyezteti. Az új felsőoktatási koncepció csökkenti az államilag finanszírozott férőhelyek számát, helyhez kötné és képzésük költségének visszafizettetésével fenyegetné a külföldre készülő diplomásokat - mindezt egy európai uniós országban, ahol sok-sok év után végre a határok átjárhatóságának, a tanulás, a tapasztalatszerzés, a kutatás és a munkavállalás szabadságának örülhetünk. Egy demokratikus, 21. századi európai kormányzatnak az lenne a feladata, hogy mindenki számára esélyt adjon a felemelkedésre. Ma nem ezt látjuk. A kormány kapkodó, ötletszerű, elavult, káros oktatáspolitikája súlyosbítja a hazai közoktatás válságát. A mai iskolarendszer a jövőben még inkább olyan tudásgyárrá válhat, amely felerősíti és áthidalhatatlanná teszi a társadalmi különbségeket. Bizonyos képzések elérhetetlenné válnak a hátrányos helyzetűek számára, minden attól függ majd, ki milyen családba születik. Az esélyteremtés helyett a hatalom az esélytelenség szándékos és káros újratermelésének programját akarja ráerőltetni a magyar társadalomra. Egész Európában az oktatás, a versenyképes tudás, a kultúra és a műveltség az igazi nemzeti sikerek titka. Az oktatás-nevelés közös munka, ahol a szülők, a diákok és a pedagógusok csak egymásra támaszkodva végezhetnek eredményes munkát. A jó iskola, a nagyszerű tanárok, az igazi közösséggé kovácsolódó osztálytársak emléke egy egész életre elkísér bennünket. Pedagógusnak lenni valódi, nagybetűs Hivatás, ez a mesterség nem csak a szaktanári tudás maximális birtoklását igényli, hanem emberséget, odafigyelést, humánumot, bizalmat és nyitottságot is követel. A Pedagógus Világnap alkalmából több mint 150 ezer hazai pedagógust illet szívből jövő köszönet. Mesterházy Attila, pártelnök, frakcióvezető
Tabajdi Csaba: Gyengébb minőségű élelmiszerek Magyarországon?! Elfogadhatatlan az új tagállamok hátrányos megkülönböztetése
Budapest, 2011. október 5., szerda (OS) - "Körültekintő, a populista felhangoktól mentes európai-szintű vizsgálatokkal kell tisztázni, hogy kimutatható-e minőségbeli különbség az Európai Unió újés régi tagállamaiban azonos márkanéven forgalmazott élelmiszerek között. A közelmúltban indított szlovák, magyar és bolgár vizsgálatok ugyan találtak
erre utaló jeleket, de az azonos márkanéven forgalmazott termékek között a régi tagállami piacokon is jelentős eltérések vannak. Az Európai Bizottságnak ezért átfogó vizsgálatot kell indítania. Az Európai Parlamentben pedig szükséges, hogy a Környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsággal foglalkozó szakbizottság mellett a Belső-piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottságnak is megvizsgálja a felmerülő problémákat " - javasolta Tabajdi Csaba, az Európai Parlament Környezetvédelmi-, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottságának tagja.
A szakbizottság mai ülésén az egyes uniós tagállamokban azonos márkanévvel, de eltérő összetétellel forgalmazott termékek ügyét vizsgálta. A képviselők arra a kérdésre is keresték a választ, hogy az eltérő összetétel eltérő minőséget eredményez-e, illetve a minőségbeli különbségek esetén megfigyelhető-e valamilyen földrajzi tendencia. "A minőségbeli eltérések nem vezethetnek élelmiszerbiztonsági kockázathoz. Ez azonban egyik vizsgált esetben sem merült fel. A különbségek ezen kívül nem irányulhatnak a fogyasztó megtévesztésére és nem eredményezhetik a termék ár/érték arányának jelentős megváltozását. Érthető, ha egy gyártó bizonyos esetekben olcsóbb alapanyagot választ, de ilyen esetekben a végtermék árának is ezzel arányosan alacsonyabbnak kell lennie" - mondta az MSZP brüsszeli delegációvezetője.
Tabajdi Csaba kezdeményezését támogatta a szakbizottság német elnöke. Jo Leinen jelezte, hogy a közeljövőben a fogyasztóvédelemért felelős szakbizottsággal közösen újra megvizsgálják a problémakört. Felkérte az Európai Bizottság ülésen jelen lévő képviselőjét, hogy a testület indítson átfogó, európai-szintű vizsgálatot.
Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációja
Törvényesített lopás II. Budapest, 2011. október 5., szerda (OS) - Az elmúlt hónapokban hiába próbált az összes szakmai és civil szervezet egyeztetni az egészségügyért felelős államtitkárral. Sajnálatos módon az összes párbeszédre alkalmas fórumot megszüntette, felszámolta a kormány. Ennek eredménye, hogy nincs párbeszéd, amivel a közös gondolkozást - szakmait és politikait - tudná elősegíteni a kormány. Hónapok óta zajló leépítő folyamatok eredménye a totális megszorításokra épülő 2012-es költségvetés. Az egészségügyi dolgozók, a kamarák, a betegek 2012-ben még kevesebb szolidaritást, még kevesebb forrást fognak kapni a kormánytól ellátásukhoz. Azok a feszültségek, amiket a Fidesz-kormány gerjeszt, bizonytalanságban tartják az ágazat dolgozóit. A 2012-es költségvetésben az egészségügyi ágazat totális vereséget szenvedett. Nincs olyan terület az egészségügyben, ahol legalább a 2011-es forrásokat megkapná a szakma.
Miközben a 2012-es költségvetés már akkor megbukott, amikor megírták, a kormány görcsösen ragaszkodik a gazdasági szabadságharc ”romantikus” illúziójához. A világ, a befektetők, a pénzintézetek egymás után fordítanak hátat Magyarországnak, mert nem képes a kormány a zsákutcába jutott gazdaságpolitikáját visszafordítani. A kormány olyan budapesti kórházi, oktatási és szociális ingatlanok eladásával kívánja a költségvetési lyukat tömködni, amit Matolcsy György ütött az igazságtalan adórendszerrel, az eltőzsdézett MOL részvényekkel. Minden budapesti közös vagyona érték, és nem teher. Ezeket az intézményeket a budapestiek adóforintjaiból építették, fejlesztették, újították fel. Ezekben az intézményekben magas szintű oktatás, egészségmegőrzés, gyógyítás folyik. Az oktatás és az egészségügy nem üzlet! El a kezekkel a budapestiek vagyonától! Ami nekünk 12 kórház, 100 telephely, 131 iskola, és 31 gyermekvédelmi intézet és több tízezer orvos, ápoló, pedagógus, segítő dolgozó, diák és beteg, az nekik felülről csak bezárandó kórház és iskola, vonzó fideszes ingatlanmutyi. Felszólítjuk a Nemzeti Szemfényvesztés Kormányát, hogy vonja vissza a megszorítás 2012-es költségvetését és vagyonlenyúlási terveit, mert az nem szolgálja egyetlen magyar ember érdekét sem. A nyilvánosságra került Orbán-Tarlós paktum részletei miatt kezdeményezzük azonnali vizsgálóbizottság felállítását és rendkívüli közgyűlés összehívását. A megjelent hírek alapján mégis ellentételezés nélkül akarják államosítani a kórházakat nem januártól, hanem már novembertől. Felszólítjuk, hogy tartsa magát a Közgyűlésen tett kijelentéséhez, mely szerint nem adja át Budapest vagyonát ellentételezés nélkül! Különben esküszegővé és méltatlanná válik a budapesti polgárok bizalmára. Az előző közgyűlés határozatban döntött, hogy a törvényi háttér megteremtése és közgyűlési felhatalmazás nélkül Tarlós István nem dönthet a város vagyonáról! Amennyiben mégis aláírja, azonnali jogi lépéseket teszünk. Horváth Csaba, az MSZP fővárosi frakciójának vezetője Havas Szófia, a Fővárosi Közgyűlés Egészségpolitikai és szociális bizottságának alelnöke
Ami kimaradt a Balsai-jelentésből Budapest, 2011. október 5., szerda (OS) - Az emberi jogi bizottság mai ülésén megtárgyalta a Balsai-jelentést. A jelentés időközben hivatalos kormányzati előterjesztéssé változott: az Alkotmánybírósággal jutalmazott Balsai István helyett a Belügyminisztérium államtitkára képviselte a dokumentum politikai prekoncepcióját és durva egyoldalúságát. Az államtitkár nem tudott vagy nem akart felelni következő kérdéseinkre: 1. Miért maradtak ki a jelentésből azok a dokumentumok, adatok, felvételek, amelyek szerint a rendőri vezetők folyamatosan tájékoztatták a Fidesz rendezvényének szervezőit, hogy az Alkotmány utcából jövő engedély nélküli demonstrálók áttörték a rendőri sorfalat, és szándékosan az Astoriánál összegyűlt békés és törvényes megmozdulás résztvevőihez akarnak csatlakozni? Miért nem mondták be ezt követően a színpadról, hogy akik a
Deák tér felé távoznak, összeütközésbe keverednek? Miért nem használta fel a Balsai-jelentés a 2006 őszi parlamenti bizottsági ülések nyilvános jegyzőkönyveit, amelyek rögzítették: Nyitrai Zsolt és Varga Szilvia szervezőket a veszélyről tájékoztatták? Ugyan e jegyzőkönyvek szerint Lázár János (akkor bizottsági elnök) a főkapitánnyal egybehangzóan maga is beszámolt arról: a nap folyamán többször beszélt Bene főkapitánnyal, aki az egyik telefonbeszélgetésben informálta, hogy az Astoria felé haladó randalírozó sokaságot sikertelenül próbálták két órán át feltartóztatni. Ugyanezen az ülésen az egyik fideszes képviselő azzal védte meg a saját közönségüket nem tájékoztató szervezők magatartását, hogy ha pontos információt adnak arról, mi történik pár száz méterrel arrébb, a békés ünnepség résztvevői még inkább arra indulnak el. Miért nem derül ki a Balsai-jelentésből, hogy a szervezők döntéséről tudott-e a helyszínről távozó Orbán Viktor? 2. Miért állítja a Balsai-jelentés, hogy az engedély nélkül tüntetőket szándékosan nyomták az Astoria felé, amikor a jelentés más részei maguk rögzítik, hogy a rendőrség a József Attila utca magasságában sorfallal próbálja feltartóztatni a randalírozókat? Ugyanez a jelentés rögzíti azt is, hogy az oszlatási parancsot csak akkor adták ki, amikor a rendőröket tankkal támadták meg. Miért állítja a jelentés, hogy az oszlatási parancsot nem volt helyes kiadni, és ennek híján milyen szakmai megoldást tartottak volna helyesnek pl. az évfordulóra Budapestre érkezett állam- és kormányfők közeli szállodáinak védelmére? Miért nem tartalmazza a jelentés azokat a rendőrségi hangfelvételeket, amelyek a 2006-os bizottsági jegyzőkönyvek szerint tanúsították a két tömeg minden áron való szétválasztására vonatkozó parancsokat? 3. Miért feküdt a jelentés félévig a miniszterelnök asztalán, és miért csak most, Magyarország uniós elnökségének lejárta és Balsai István alkotmánybíróvá való kinevezése után látta el kézjegyével? Az MSZP álláspontja szerint az erőszak törvénytelen alkalmazóinak – legyenek akár a durva túlkapásokat elkövető rendőrök, akár a 319 sérült rendőr megtámadói – törvény előtt felelniük kell. Alapos vizsgálat szükséges ahhoz is, hogy miért bizonyult a rendőrség erőtlennek, milyen intézkedések és eszközök szükségesek a jövőben annak biztosítására, hogy a rendőri intézkedések törvényesek és arányosak legyenek, és az állampolgári jogokat mindenképpen tiszteletben tartsák. A Balsai-jelentés azonban nem erre törekszik. Politikai prekoncepciót kíván szolgálni, amelyben csupán a politikai ellenfelek kiiktatása a cél. Lendvai Ildikó, az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság tagja, országgyűlési képviselő
