Október
OKTÓBER
STRÓBL ALAJOS: Assisi Szent Ferenc (1927, mészkô) Stróbl Alajos 1880 és 1920 között Magyarország legfoglalkoztatottabb emlékmûszobrásza volt. Számtalan állami, egyházi és magánmegrendelésnek tett eleget. A Magyar Királyi Képzômûvészeti Fôiskola tanáraként tevékenykedett mintegy 40 éven át az ún. Epres-kertben. 1926-os halála után mûtermében maradt Assisi Szt. Ferenc mészkôszobra, amelyet a Bakáts téri templom kereszthajójának északi, külsô oldalfalába süllyesztett szoborfülkében helyeztek el. A templomnak ugyanis Szt. Ferenc a védôszentje, akinek több ereklyéjét ez a templom ôrzi. Assisi Szent Ferenc, a ferencesek rendjének megalapítója a legenda szerint prédikált a madaraknak, ezért ábrázolják madarakkal, ahogy tette azt Strobl is. 1931 óta minden évben az állatok világnapját Szent Ferenc emléknapján, október 4-én ünneplik. A szobornak esztétikus környezetet terveztek és kiviteleztek annak idején, 1927-ben, éles ellentétben a mai megrongált, hiányos, lepusztult állapotával.
2012 • OKTÓBER • MINDENSZENT HAVA 1
H
Malvin
2
K
Petra
3
Sze Helga
4
Cs
Ferenc, Edvin, Zóra
5
P
Aurél, Galina
6
Szo Brúnó, Renáta
7
V
Amália
8
H
Koppány
9
K
Dénes
10
Sze Gedeon
11
Cs
Brigitta, Gitta
12
P
Miksa
13 Szo Kálmán, Ede 14
V
Helén, Heléna
15
H
Teréz, Terézia
16
K
Gál, Aurélia
17
Sze Hedvig, Hédi
18
Cs
Lukács
19
P
Nándor
20 Szo Vendel 21
V
Orsolya, Orsika
22
H
Elôd, Korinna
23
K
Nemzeti ünnep, Gyöngyi
24
Sze Salamon
25
Cs
Blanka, Bianka
26
P
Dömötör, Amanda
27 Szo Szabina, Szabrina 28
V
Simon, Szimonetta
29
H
Nárcisz
30
K
Alfonz, Zenóbia
31 180
Sze Farkas
1932. október 01. – 80 éve történt Horthy a szélsõjobboldal egyik vezetõjét, Gömbös Gyulát nevezte ki miniszterelnökké. Tisztségét 1936. október 06-án bekövetkezett haláláig töltötte be. 1982. október 01. – 30 éve történt Elkezdték árulni az elsõ CD-lejátszókat, 625 dolláros áron. A Sony, a Philips és a Polygram közös tervezésében készültek. 1992. október 01. – 20 éve történt Megindult a Duna TV mûholdas magyar adása. 1862. október 02. – 150 éve történt Megszületett Auguste Lumiere, aki testvérével szabadalmaztatta a mozgófilm vetítésére alkalmas kinematográfot. 1952. október 03. – 60 éve történt Los Angelesben bemutatták az elsõ mágneses szalaggal mûködõ videomagnót. Vision Electronic Recording Apparatus (VERA) névre hallgatott. 1972. október 03. – 40 éve történt Hatályba lépett a rakétaelhárító védelmi rendszerek korlátozásáról szóló SALT-1 szerzõdés a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. 1582. október 04. – 430 éve történt A legtöbb katolikus országban életbe lépett a XIII. Gergely pápa által elrendelt naptárreform. 1582. október 4-ét közvetlenül 1582. október 15-e követte. 1582. október 04. – 430 éve történt Meghalt Avilai Teréz spanyol apáca, az elsõ nõi egyházi tanító, aki Spanyolország védõszentje lett 1617-tõl. 1902. október 08. – 110 éve történt Átadták a Steindl Imre által tervezett Országházat. Steindl Imre legfõbb mûve, egyben Budapest egyik építészeti szimbóluma az Országház, azaz a Magyar Köztársaság parlamentjének épülete, amely tervei alapján 1885–1904-ben épült. Az épület teljes befejezését a mûvész már nem érhette meg.
1492. október 12. – 520 éve történt Kolumbusz Kristóf genovai tengerész felfedezte Amerikát. A Bahamákon, a mai San Salvador szigetén kötött ki. 1902. október 12. – 110 éve történt Leleplezték Fadrusz János Mátyás király-szobrát a kolozsvári fõtéren. 1902. október 12. – 110 éve történt A magyar labdarúgó-válogatott elsõ hivatalos mérkõzését játszotta. A csapat kapitánya Hajós Alfréd, olimpiai bajnok úszó volt. Bécsben volt a mérkõzés, ahol az osztrákok 5:0 arányú gyõzelmet arattak. 1932. október 12. – 80 éve történt Meghalt Klebelsberg Kunó kultúr- és tudománypolitikus, a Magyar Királyság kultuszminisztere. 1937. október 13. – 75 éve történt Elõször tartottak riasztási és elsötétítési légvédelmi gyakorlatot Budapesten és környékén. 1962. október 14. – 50 éve történt Egy amerikai kémrepülõgép felfedezte a szovjet atomrakéták telepítését Kubában. Megkezdõdött a kubai rakétaválság. Két héttel késôbb a Szovjetunió bejelentette, hogy visszavonják a rakétákat. A válság ezzel lezárult. 1862. október 16. – 150 éve történt Preysz Móric kémikus három évvel Louis Pasteur elõtt bemutatta a pasztõrözési eljárását a Hegyaljai Bormûvelõk Egyesületében. 1912. október 17. – 100 éve történt Megszületett I. János Pál a 263. római katolikus pápa. 1937. október 19. – 75 éve történt Cambridge-ben, 66 éves korában meghalt Ernest Rutherford Nobel-díjas brit atomfizikus, aki elsõként hajtott végre mesterséges atommagátalakítást. 1887. október 20. – 125 éve történt Megalapították a Fõvárosi Múzeumot. A székesfõváros vezetõsége döntést hozott a Fõvárosi Múzeum megalapításáról. A múzeum helye 1899-tõl a városligeti Mûcsarnok épülete lett.
1912. október 08. – 100 éve történt Bulgária, Szerbia, Görögország és Montenegro megindította az elsõ Balkán-háborút Törökország ellen.
1912. október 21. – 100 éve történt Megszületett Solti György karmester.
1002. október 09. – 1010 éve történt Partra szállt Leif Erikson viking harcos Amerikában.
1922. október 30. – 90 éve történt Meghalt Gárdonyi Géza író, újságíró (Egri csillagok).
181
OKTÓBER
Évfordulók
OKTÓBER
Lelki útravaló Mérleg vagy ítélet hava A szüret éppúgy, mint az aratás, a beérés, megérés és átlényegülés jelképe. A nemrég még gyümölcstôl roskadozó tôkét megszedik, a must édes nedûjébôl bor érik, az öröm, az ünnep jelképe. A szüret nemcsak a borról, hanem a mi ünnepeinkrôl is szól. Tudunk-e még ünnepelni? Vagy minden napunk egyforma, felkelünk, dolgozunk, eszünk, TV-t nézünk? Mi jelenti számunkra az ünnepet? A soron kívüli munkaszüneti nap, valamilyen vallási megemlékezés, esetleg szeretteink születés- és névnapja. Régi vicc-téma a házassági évfordulóról megfeledkezô férj, a „na, milyen nap van ma?” kérdéssel enyhén direkt módon segíteni kívánó feleség. Jegyes-oktatáson külön ültettük a párokat, és az volt a feladat, hogy írják le egymás születésés névnapját, megismerkedésük napját, a párjuk mobiltelefonszámát és édesanyja nevét. Siralmas eredmény született. Azzal védekeztek a legtöbben, hogy minden benne van a mobiljukban. Rendben, és mi történik, ha elvész a telefon (netán ellopják)? Senkit nem tudok értesíteni, megkeresni, segítséget kérni? „Boldog a nép, amely tud ünnepelni” (Zsolt 88 (89),16) Boldogtalan, szomorú nemzet vagyunk. Az utcán, villamoson morcosan nézünk egymásra... Lehet, hogy az okot az ünnepelni nem tudásban is kereshetjük? Koccintani bármivel lehet, köszöntôt mondani azonban se kólával, se sörrel, se pálinkával nem illik, csak borral! Kire vagy mire emelném ma a poharam, milyen szavakkal köszönteném az illetôt? Vannak dolgok, amiket túlbeszélünk vagy agyonhallgatunk. Ilyen a borivás is. Eleink tollából számtalan bordal, bor-köszöntô született. Mert ünnepelni, bort inni, köszönteni nem szégyen. A túlzás a részegség, vagy a függés. Az ünnep arról szól, ami igazán fontos nekünk. Szólhat a barátságról, az elkötelezettségrôl, a családunk iránti szeretetrôl. Ne fosszuk meg ünnepeinket a bor ízétôl, szeretteinket a köszöntés szavától, nemzeti ünnepeinket vagy gyásznapjainkat az emlékezés virágaitól vagy gyertyáitól. „Boldog a nép, amely tud ünnepelni...” Adja Isten, hogy a boldog nemzetek közé tartozzunk ünnepeinkkel... Nemzeti borvidékeinken ez nem fog múlni. DR. EDELÉNYI JUDITH
1912. SZEPTEMBER 16. – 100 ÉVE TÖRTÉNT Megszületett Sárosi György labdarúgó, a magyar sport kiemelkedô egyénisége. Sárosi György jogi doktorátust szerzett. Annak a labdarúgó nemzedéknek a soraiba tartozott, amely az 1930-as, 40-es években talán a leghosszabban tartó dicsôséget szerezte Magyarországnak. Sárosi doktort, a népszerû „Gyurkát” egész magyarországi sporttevékenysége a Ferencvároshoz fûzte. Klubcsapatával öt bajnokságot nyert, és tagja volt a Fradi 100 százalékos bajnokcsapatának. 1931-ben volt elôször válogatott, és 1943-ig 61 mérkôzésen 42 gólt szerzett. Tagja volt az 1934-es és az 1938-as világbajnokságon részt vett, s ez utóbbin ezüstérmet nyert magyar csapatnak. Sok emlékezetes Közép-európai Kupa mérkôzés hôse is volt. 1948-ban Olaszországba távozott, és ott is fejezte be labdarúgó pályafutását, majd edzôként dolgozott. Legnagyobb sikerét az 1951-52-es idényben érte el, amikor a Juventusszal bajnokságot nyert. 1992-ben a Ferencváros Aranydiplomával tüntette ki az akkor 80 éves volt játékosát. 1993. június 20-án halt meg.
182
Romák és nem romák Magyarországon és a Ferencvárosban Hadd köszöntsem a kedves olvasót a hagyományos cigány/ roma köszöntéssel: O Del andas tume! Baxtali detehara te del o Del! Isten hozott titeket! Szerencsés reggelt adjon neked az Isten! 1. A három oszlop Szociális szempontból az európai és benne a magyar cigányság két nagy problémakörrel szembesül: a munkanélküliség és a képzettség hiánya. Hadd érzékeltessem ezt a helyzetet néhány számadattal Magyarországra vonatkozóan! Magyarország lakosságának kb. 7%-a cigány/roma (kb. 700 000 ember). A cigányság túlnyomó többsége a rendszerváltozásig dolgozott. A munkavégzés kötelezettségébôl a cigányság számára különleges nehézség nem adódott, azt többnyire pozitívan élték meg. Fôként a nehéziparban és az építôiparban, de a mezôgazdaságban is, általában képzetlen munkaerôként dolgozva, a magyarországi cigányság beilleszkedett a munka világába. Egyébként a magyarországi cigányság az ittlétének elsô 300 évében is megtalálta a helyét a társadalomban és a munka világában (fôként fegyverkovácsként, kereskedôként, zenészként). A cigányság Magyarországra való megérkezésétôl (1416, Brassó – Kronstadt) Mária Terézia felvilágosult és beolvasztásra irányuló rendeleteiig (1761) a cigányság és az ország többi lakosa között jelentôs összetûzések nem voltak. A török elleni küzdelmek szabadabb világában a cigányság hasznossá tudta magát tenni a mobil fegyverkovácsolás, a kereskedés, és sok más hasonló tevékenység által. Ez a történelmi tapasztalat azt mutatja, hogy ha sikerül megtalálni a cigányság helyét a társadalomban, a munka világában, akkor jelentôs társadalmi feszültségek nincsenek cigányok és nem cigányok között. Visszatérve a jelen helyzetre, a rendszerváltozás után néhány év alatt a magyarországi cigányság túlnyomó többsége elveszítette a munkahelyét. Ennek sokféle oka van: az át nem gondolt, a szabad versenyt egyedüli vezérelvnek tekintô gazdaságpolitika, a képzettség és a motiváció hiánya a cigányság részérôl, elôítéletek a többségi társadalom részérôl. 1993-ban már csak a munkaképes cigányság 28,6%-ának volt munkája! Három év alatt a cigányság kb. 2/3-a elveszítette a munkáját. Ez a helyzet azóta is így van, közel 20 éve. Ez a jelenlegi társadalmi problémák legfôbb oka. A másik fô probléma a képzettség hiánya. Magyarországon a roma gyerekek, fiatalok kb. 80%-a végzi el a 8 általános iskolai osztályt, kb. 21%-uk kezdi meg az érettségit is adó közép-
183
OKTÓBER
Egymást tiszteletben tartva és segítve
OKTÓBER
iskolát (szakmunkásképzô, vagy gimnázium), és kb. csak 10%-uk jut el az érettségiig. A felsôoktatásban tanuló roma fiatalok száma az összes diák 2-3%-át teszi ki. Ezek az adatok, bár a legtöbb európai ország cigány lakosságának adataihoz képest nagyon jók, az ország összlakosságához képest tragikusan rosszak. A problémákból való kivezetô út két nagyon fontos pillére tehát a munkahelyteremtés és az oktatás. Ez a két fô irány csak együtt lehet hatékony. Ha nincs munkalehetôség, akkor nem lesz motiváció a tanulásra. Ha nincs valakinek megfelelô képzettsége, nagyon nehezen fog munkát találni. Van azonban egy harmadik fontos pillére a problémákból való kivezetô útnak. Ez a harmadik pillér az emberi szív. Boldog II. János Pál pápa írta a Redemptoris missio kezdetû enciklikájában: „Egy nép fejlôdése nem a pénzen, az anyagi segítségen, a technikai struktúrákon múlik, hanem a lelkiismeret formálásán, a mentalitás, és a szokások érlelôdésén. Az ember a fejlôdés fô eleme, nem pedig a pénz vagy a technológia” (55-56; idézi Vándorlók és Útonlevôk Pápai Tanácsa, Irányelvek a cigánypasztorációban, 2006, bevezetés). Ezen a területen, a szív, az ember alakításának területén van az egyháznak nagyon fontos szerepe. Itt kellene még több erôfeszítéssel és nyitottsággal cselekednie, elvinnie az evangéliumot cigány testvéreinkhez. 2. A munkahelyteremtés Minden európai roma stratégia legfontosabb célkitûzése kell, hogy legyen. Fôként a kelet-európai országokban (Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária stb.) egy nagyon jelentôs számú cigány/roma népesség él a létminimum alatti életszínvonalon. A munkanélküli roma lakosság létszáma Magyarországon kb. 240 000 (Szlovákiában kb. 200 000, Romániában kb. 1 000 000 fô). Ez a cigány/roma népesség letelepedett, de azért könnyen útra is kel, ha a megélhetése lehetetlenné válik. A nyugat-európai országoknak saját érdekük is az, hogy ennek a nagy tömegû népességnek a lakóhelyén munkalehetôséget teremtsenek. Egy nagyobb méretû elvándorlást csak így lehet megakadályozni. A munkahelyteremtô projektek legfontosabb eleme az ember. Nagyon sok európai uniós és állami projekt azért marad eredménytelen, mert nem volt helyi oszlop-ember, akire ráépülhetett volna. Hadd idézzem fel a Máltai Szeretetszolgálat egyik projektjét! Tarnabod egy kis zsákfalu Kelet-Magyarországon, többségében roma lakossággal. A falut teljes reménytelenség jellemezte, az egész településen csak néhány embernek volt munkája. A Máltai Szeretetszolgálat vett egy házat a faluban, és egy munkatárs napi 8 órában (és gyakran azon túl is) ott kezdett élni. Megmûvelte a kertjét, állatokat tartott, és kezdte megismerni a falut: ki az uzsorás, kik akarnak valóban dolgozni, kik járnak a kocsmába stb. Az elsô ötlete egy kisbusz megvétele volt, ugyanis
184
3. A munkahelyteremtés és oktatás prioritása a jogvédelemmel szemben XVI. Benedek pápa a Caritas in veritate kezdetû enciklikájában felhívja a figyelmet arra, hogy „az egyéni jogok, ha elszakadnak a kötelességek ésszerû kereteitôl, elszabadulnak... önkénnyé lesznek” (43). A Vándorlók és Útonlevôk Pápai tanácsa pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy „a cigány kultúrában meglevô, evangéliummal össze nem egyeztethetô elemekkel kapcsolatos... minimalista magatartás nem használ az evangelizáció ügyének” (39). „A törvényességen túlmenô könnyû vagyonszerzéssel határozottan fel kell hagyni. Ez ugyanis hozzájárul a gáðo-k elôítéleteinek növekedéséhez” (42). Rendkívül fontos minden ember emberi jogait megvédeni, és a vele szembeni esetleges diszkriminációt megszüntetni, akár meg is büntetni. Azonban éppen ilyen fontos a társadalomban mindenkire háruló kötelességekre is figyelmeztetni, azoknak is érvényt szerezni. A jogok védelmének túlhangsúlyozása, illetve a jogvédelem elszakadása a munkahelyteremtés, az oktatásban való részvétel, a társadalomba való beilleszkedés kötelességétôl helytelen és káros. Hosszú távon növeli a társadalmi feszültséget és szakadékot. Helyesnek tartanám, ha a jogvédelemre, a diszkrimináció elleni küzdelemre elköltött óriási összegek jó részét szociális célú projektekre fordítanák. Fontosnak tartom, hogy az egyes jogosultságokat (pl. állami szociális támoga-
185
OKTÓBER
nagy gondot jelentett a munkahelyre való eljutás, illetve a közlekedés kifizetése. Ezzel a kisbusszal egy fél éven belül kb. 20 embernek sikerült munkát szerezni. A második ötlete a villanyórák átszerelése volt elôfizetéses villanyórákra. Ez óriási változást hozott a családok gondolkodásmódjában (látták a villanyórán, ahogy fogy a villanyra befizetett pénzük), és megállította az eladósodásukat, a házaik elvesztését. Végül pedig egy veszélyes hulladék (akkumulátorok, számítógép-alkatrészek stb.) szétszerelô üzemet létesítettek, amely szintén mintegy 20 ember megélhetését biztosítja. Mára a falu egy reményteli, élô település benyomását kelti, ahol az emberek a kertjeiket megmûvelik, állatokat tartanak, tervezik és alakítják jövôjüket. Nagyon fontosnak tartom, hogy az európai unió gondolja újra a projekttámogatási stratégiáját. Véleményem szerint minden projekt esetében a helyben lakó oszlop-ember (vagy közösség) megnevezése, annak alkalmassága, megbízhatósága kulcsfontosságú. A projektek személyi oldalának megszervezésében az egyházak fontos szerepet vállalhatnának, hiszen jelen vannak minden kistelepülésen. Olyan szervezetek, akik Magyarországon már bizonyították az alkalmasságukat: Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Keresztény Szociálpedagógiai Hálózat, Boldog Ceferino Alapítvány, Marista testvérek, Ceferino Ház stb.
OKTÓBER
tások) kössék kötelezettségekhez (pl. munkavállalási készség, gyermekek iskolába járatása). Fontos lenne minél több szociális segélyt nem készpénzben kifizetni. 4. Befogadás, hídépítés Az egyház prófétai szerepet tölt be (és tölthetne be még intenzívebben) azáltal, hogy olyan közösségeket hoz létre, amelyekben romák és nem romák testvérként együtt élik az evangéliumot. Az ilyen közösségek nem roma tagjai a többségi társadalom felé, a roma tagok pedig a roma közösség felé építhetnek hidat. Egy-egy ilyen csoport gyönyörûen megvalósítja és éli azt a krisztusi közösséget, befogadást, amely nem utópia, hanem valóság. Fontos volna, hogy az egyház kifejezze ezt a befogadást. Meg kellene teremtenünk az egyház cigány/roma arcát, azt a liturgikus zenét és stílust, amely a cigány testvéreink számára jelzi, hogy a nyelvükkel, kultúrájukkal együtt örömmel fogadjuk ôket az egyházban. Magyarországon ebben a szellemben készítettük el a romani (lovári) nyelvû Bibliát, komponáltattunk egy cigány és magyar nyelvû Szentmisét hagyományos cigány dallamokra, és készítettük el a Cigány népismeret címû könyvet, amely szándékaink szerint kiegészítô tananyag lesz sok iskolában. Fontos lenne a cigányság befogadását egy-egy szimbolikus gesztussal is kifejezni. Jó volna, ha nagyobb városokban egy téren megjelenhetnének a cigány kultúra elemei (egy házfal cigány festômûvészek által lefestve, egy szobor, a cigány zászló, egy cigányságot bemutató múzeum, egy cigány ételeket és zenét kínáló étterem). Budapesten tervezzük egy Boldog Ceferino tiszteletére felszentelt kápolna létesítését a város romák által legsûrûbben lakott kerületében, a cigányság tipikus mûvészeti motívumainak felhasználásával. Fontos volna olyan ünnepeket bevezetni, amelyek a cigányság több mint 600 éves európai jelenlétét ünnepelnék meg: ennek a közös történetnek sok pozitív pillanatát, eseményét. Fontos volna a médiában egy reális, kiegyensúlyozott, pozitív cigány képet megjeleníteni, cigány bemondókat és színészeket alkalmazni. 5. Katolikus cigánypasztoráció Magyarországon Magyarország a legelsôk közt van a világ országai között, ahol a rendszeres cigánypasztoráció elindult. Sója Miklós görög katolikus parókus gyönyörû cigánymissziót indított el Hodászon és Kántorjánosiban 1941-ben. Ezzel megelôzte az elsô jelentôs nyugat-európai kezdeményezéseket, pl. a francia André Barthelemy misszióját. Igen jelentôs cigány katolikus közösség van például Alsószentmártonban, Arlón, Borsosberényben, Budapesten a VIII. kerületben és Kispesten, Csegöldön, Csobánkán, Dágon, Dejtáron, Érden, Esztergomban, Érsekvadkerten, Gyöngyösoro-
186
A feladat óriási, de a tétje is óriási. Csak egymást megbecsülve, tiszteletben tartva, segítve tudunk egy békés, evangéliumi lelkületû Európát építeni. A cigányság befogadása új gazdagságot, életerôt kölcsönözhet az élet nagyon sok területén. Adja Isten, hogy így legyen! DR. SZÉKELY JÁNOS püspök
187
OKTÓBER
sziban, Homrogdon, Kálón, Kaposfôn, Megyaszón, Mikóházán, Miskolcon, Monoron, Napkorban, Pásztón, Rimócon, Szeged-Tápén, Szerencsen, Szendrôládon, hogy csak néhány példát említsünk. Több egyházi mozgalom is mûködik a cigányság körében, mint például a Cursillo és az Alfa kurzusok. Több szerzetesrend fordít különös figyelmet a cigányságra, így a Szeretet Misszionáriusai (Teréz anya nôvérei), Szent Ferenc Kis Nôvérei, a Jó Pásztor nôvérek, a Piaristák, a Jezsuiták stb. Sok oktatási és szociális program is indult egyházi kezdeményezésre, mint a Szeretet Iskola, a bajnai ferences felnôttképzés, a szaléziak kazincbarcikai szakmunkásképzôje, a HÍD családsegítô, a Kiút Veled Egyesület, a gyömrôi Ceferino ház stb. A Ceferino nonprofit kft. a romák munkához jutását igyekszik elômozdítani. A Hit Iskolája néven képzés indult el a Józsefvárosi plébánián roma közösségvezetôk számára. Magyarországon fordították le a világon elsôként (2008-ban) a teljes Bibliát lovári nyelvre. A fordítást a Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat és annak vezetôje, Tarjányi Béla professzor megbízásából és irányításával Vesho Farkas László készítette, és Ruva Pál Sándor, nemzetközi tekintélyû roma nyelvész lektorálta. A fordítás új szavak megalkotását is megkövetelte, amelyeket a pandzsábi nyelv (ritkábban más cigány nyelvjárások) alapján hoztak létre a fordítók. Magyarországon készültek elôször (2009) lovári nyelvû katolikus miseénekek a cigányság ôsi dallamvilágát felhasználva. A misét Varga Gusztáv, a Kalyi Jag együttes vezetôje komponálta. Évrôl évre cigány búcsú van jelentôs részvétellel Csatkán, Máripócson és Mátraverebély-Szentkúton. Évente katolikus cigánytalálkozót szervezünk, hagyományosan Gödöllôn. 2009 óta a cigányok külön zászló alatt részt vesznek az augusztus 20-i Szent Jobb körmeneten is. Örömteli az a tény is, hogy az utóbbi évben a Ferencvárosban minden hónap második vasárnapján a Gát utcai templomban (Gát u. 4.) délután 3-kor szentmisét tartunk különösen is a roma testvéreink számára. Ezen a szentmisén az énekek részben cigány/ lovári nyelven hangzanak el, és tanúságtételeket is hallunk a hitüket ôszintén, mélyen élô cigány testvéreinktôl. Mindez jelzi, hogy cigány testvéreink itthon vannak a katolikus egyházban, ennek az egyháznak alkotó, értékes, tevékeny részesei. Hálát adunk ezért, és örömmel éljük át újra és újra ennek a testvériségnek, összetartozásnak az örömét.
OKTÓBER
A Második Vatikáni Zsinat Ötven évvel ezelõtt, 1962. október 11-én kezdõdött Ötven évvel ezelõtt, 1962. október 11-én kezdõdött meg a második Vatikáni Zsinat. XXIII. János pápa nyitotta meg, és 1965. december 8-án VI. Pál pápa zárta be. A katolikus egyház történetében a Niceai (325), illetve Konstantinápolyi zsinat jelentette Kr. u. 381-ben az elsõ valódi teológiai áttörést, Krisztus Istenfiúságának, illetve a Szentlélek isteni személyének egyértelmû megfogalmazását. A Trentói Zsinat (Tridentinum) a nyugati egyházszakadás idején (1545–1563) indította el a katolikus megújulást. Történelmi hatása öt évszázadra kijelölte az Egyház útját. Az I. Vatikáni Zsinat (1868–1870) célkitûzése volt az egyház megújítása, a modernizmus irányzatával szemben valódi megoldást akart nyújtani, de a történelem viharai miatt mindössze egyetlen, a pápai tévedhetetlenséget kijelentõ dogmát sikerült elfogadnia. XXIII. János pápa 1959. január 8-án jelentette be elõször, hogy zsinatot kíván egybehívni. „Krisztus jegyese ma szívesebben nyúl az irgalmasság olaja után, mintsem hogy a szigor fegyverével fenyegetõzzék; úgy véli, hogy jobban segít korunk szükségletein, ha tanításának gazdagságát kínálja fel az embereknek, és senkit sem ítél el.” János pápa kijelentése egyben irányt is mutatott a zsinat számára. Alapvetõ kérdés volt: hogyan szolgálhat az egyház Istennek, az embernek és a világnak. Az egyház Krisztustól kapott történelmi küldetése ugyanis, hogy tanúságot tegyen Krisztus evangéliumáról. A zsinat mindvégig kitartott a János pápa által kijelölt hármas célkitûzés mellett. Ezek: • az egyház belsõ életének megújítása, • az elszakadt keresztény testvéreknek az egyházba való visszahívása és • a mai világgal folytatott párbeszéd voltak. Az elõkészítõ munka jóval a zsinat ünnepélyes megnyitása elõtt kezdõdött. Fontos volt valóban feltárni a problémákat, „friss levegõt” engedni a történelmi falak közé, megtalálni a közös nyelvet a nem katolikus keresztényekkel, és válaszolni a XX. század emberének lelki ínségére, a megosztott világ égetõ kérdéseire. Sokan azt hitték akkoriban, hogy a különbözõ bizottságok lényegében elõre megfogalmazzák majd a Római Kúria központi hivatalainak szájíze szerint a határozati javaslatokat, és a zsinati atyák, fõleg az európaiak, azokat pár hozzászólás után, engedelmesen megszavazzák. Nem így történt. A javaslatokat megvitatták, így fontos kérdések merültek fel. Az érdemi viták, az egymás után felmerülõ kérdések az Egyház új, soha nem látott arcát fedték fel. A világ is felfedezte, hogy az egyház él, fiatal, s kétezer éves tanítása új módon a Bibliára alapozva, meg tudja újítani a világot. A Zsinat négy ülésszakból állt. I. ülésszak: 1962. október 11. – december 8.
188
A második ülésszakon már világos volt, hogy ez a zsinat nem új dogmát akar hirdetni, nem akar eretnekeket és tévtanokat elítélni, hanem korszerû módon kívánja hirdetni a rábízott örök isteni igazságokat. Kiderült, hogy a zsinat nem csak jogi értelemben kíván egyetemes lenni, hanem úgy is, hogy határozott kezdeményezéseket tesz a keresztény egység helyreállítása érdekében. Minden kézfogás, ölelés a különbözõ felekezetû keresztények között szenzáció, nagyszerû élmény volt a hívõk és nem hívõk számára egyaránt. „A keresztény testvéri szeretet új szele járja át az egész keresztény világot!“ – mondta Sucher darmstadti evangélikus professzor 1962-ben. A zsinat elsõsorban lelkipásztori volt. Alapvetõen áthatotta az a meggyõzõdés, hogy Isten minden embert életszentségre hívott. A liturgia megújítása, a világiak bevonása az egyház apostoli munkájába, a szerzetesség és a szolgálati papság új és mégis biblikus megfogalmazása, a fejlõdõ és egyben szétszakított világ szolgálata melletti elkötelezettség felragyogtatta az Egyház „karizmatikus” mivoltát, s Krisztus arcát a sebzettségek mögött. Kimondta a Zsinat többek között, hogy az Egyház Isten vándorló népe a világban, s vár, magába ölel minden keresõt, nem az elzárkózást, hanem a kapunyitást kívánja megvalósítani. A Zsinat dokumentumai: A zsinat háromesztendõs munkája tizenhat zsinati dokumentumot hozott létre. Ezek között van négy konstitúció, azaz határozat, kilenc dekrétum, azaz rendelkezés és három deklaráció, vagyis nyilatkozat. Négy hittani konstitúció: 1. Konstitúció a szent liturgiáról (Sacrosanctum Concilium), 2. Dogmatikus konstitúció az Egyházról (Lumen gentium), 3. Dogmatikus konstitúció az isteni kinyilatkoztatásról (Dei verbum), 4. Pasztorális konstitúció az Egyházról a jelen világban (Gaudium et spes).
189
OKTÓBER
1963. június 3-án meghalt XXIII. János pápa, utódjaként VI. Pált választották meg 1963. június 21-én. Õ mindenben követte azóta boldoggá avatott elõdjét, így a „nyitás”, az Egyház belsõ megújulásának tervében is, a továbbiakban az õ irányításával folytatódott a zsinat munkája. II. ülésszak: 1963. szeptember 29. – december 4. III. ülésszak: 1964. szeptember 14. – november 21. IV. ülésszak: 1965. szeptember 14. – december 8.
OKTÓBER
Kilenc határozat: 1. Rendelkezés a hírközlõ eszközökrõl (Inter mirifica), 2. Rendelkezés a keleti katolikus egyházakról (Orientalium ecclesiarium), 3. Rendelkezés az ökumenizmusról (Unitatis redintegratio), 4. Rendelkezés a püspökök pasztorális tisztségérõl (Christus Dominus), 5. Rendelkezés a szerzetesi élet megújításáról (Perfectae caritatis), 6. Rendelkezés a papképzésrõl (Optatam totius), 7. Rendelkezés a világiak apostolkodásáról (Apostolicam actuositatem), 8. Rendelkezés az Egyház missziós tevékenységérõl (Ad gentes), 9. Rendelkezés a papi szolgálatról és életrõl (Presbyterorum ordinis). Három nyilatkozat: 1. Nyilatkozat a keresztény nevelésrõl (Gravissimum educationis), 2. Nyilatkozat az Egyház és a nem-keresztény vallások viszonyáról. A Nostra aetate kezdetû nyilatkozat teremtette meg az alapját a Katolikus–Zsidó Kapcsolatok Nemzetközi Bizottsága létrehozásának. 3. Nyilatkozat a vallásszabadságról (Dignitatis humanae). A határozatok nagy elméleti kérdéseket foglalnak össze, a rendelkezések fõleg gyakorlati vonatkozásúak, a nyilatkozatok pedig elsõsorban kisebb kérdésekkel kapcsolatos állásfoglalások. Újra meg kellett fogalmazni, mi az egyház önmagában, milyen legyen az egyház belsõ élete és mi a világhoz szóló küldetése. Ugyanígy nagy hangsúlyt kapott az isteni kinyilatkoztatás, a Szentírás. XXIII. János pápa megnyitó beszédében kijelentette: „A zsinatnak arra kell törekednie, hogy úgy mélyítse el és úgy adja elõ az egyház tanítását, hogy az megfeleljen korunk követelményének. Az egyház meg akar szabadulni mindattól, ami benne elévült és történelmi múlt, hogy ezáltal önmaga valódi mivoltára találva eredményesebben tudja teljesíteni korszerû küldetését.” Ez az „aggiornamento“, a kor szintjére való felemelkedés elve. Bár a Zsinat nem alkotott új Egyházi törvénykönyvet, elindította azt a folyamatot, amely eredményeként 1983-ban a római katolikus (CIC), 1990-ben a keleti katolikus egyházi törvénykönyv (CCEO) létrejött. Ugyanígy, bár új dogma nem született, a Zsinat után nagy összefoglaló mûként létrejött a Katolikus Egyház Katekizmusa, amely érthetõen, népnyelvekre lefordítva teszi a XXI. század keresztényei számára elérhetõvé a katolkius tanítást. A zsinat mai „örökösei” Mi ötven évvel a zsinat megkezdése után olyan korban élünk, ahol szinte elképzelhetetlen, hogy ne népnyelven folyjon a liturgia, hogy a katolikusok ne olvassák a szentírást, s hogy a világiak elõtt zárva legyenek a katolikus teológiai egyetemek. Elképzelhetetlen a keresztények egymás elleni acsarkodása, Kelet és Nyugat egymást kiátkozó gyûlölete. Az ortodoxia felé határozott, nagy lépést tett a Zsinat és a zsinatot követõ pápák is, különösen II, János Pál pápa. Nyitott szívvel fordulunk ma már nem katolikus testvéreinkhez, nemcsak az „ökumenikus imahéten”. El akarjuk hinni, hogy küldetésünk van a világban, a világhoz, mégsem kell megfelelnünk „evilág” elvárásainak. Hisszük, hogy Isten mindenkit az életszentségre hívott. Az életszentség, különösen a vértanúság ragyogó példáit láthattuk az elmúlt évtizedekben boldoggá, szentté avatott különbözõ nemzetiségû, életállapotú nõkben és férfiakban.
190
FORRÁSOK: Szántó Konrád: A katolikus Egyház története (I-III. kötet) (Ecclesia, 1987.) dr. Fila Lajos: Zsinati katekizmus (Magánkiadás 2007. Pásztó) A II. Vatikáni Zsinat tanítása (SZIT, 1975.) Wiltgen, M. Ralph: A Rajna a Tiberisbe ömlött (SZIT, 1991.) Casaroli, Agostino A türelem vértanúsága (SZIT, 1998.) Az Új Ember cikkei, megemlékezései a 40. éves megnyitóról DR. EDELÉNYI JUDITH
1862. OKTÓBER 25. – 150 ÉVE TÖRTÉNT Párizsban meghalt Teleki Blanka grófnô, reformpedagógus, a nôi egyenjogúságért folytatott küzdelem élharcosa. Brunszvik Teréz unokahúga, Teleki Blanka grófnô 1846-ban nyitott intézetet Budapesten, hogy mûvelt, a magyar nyelv és nemzet iránt elkötelezett úrilányokat neveljen. Ez volt az elsô leánynevelde, ahol szaktanárok tanítottak, többek közt Leöwey Klára és a késôbbi szabadságharcos Vasvári Pál. Teleki a korszerû nônevelés mellett a nôi egyenjogúságért is küzdött. 1848 végén, Pest kiürítésekor intézete bezárta kapuit, ô pedig Leöweyvel Debrecenben és Szegeden pénzzel és élelemmel segítette a sebesülteket. A harcok után menekülteket bújtatott és külhoni forradalmi körökkel levelezett, emiatt a bécsi rendôrség 1851-ben letartóztatta. Két évig raboskodott saját intézetével szemben, az Újépületben, majd 1853-ban a haditörvényszék 10 év fogságra ítélte, elsôdlegesen magyar szellemû leánynevelés vádjával. Bezártságának hatodik évében amnesztiával szabadult 1857-ben, ezután párizsi rokonaihoz költözött. A francia fôvárosban halt meg 1862-ben, sírja a montparnasse-i temetôben található.
191
OKTÓBER
Hisszük, hogy a megosztott világ, a bûnös társadalmi struktúrák csak a szeretet útján változtathatók meg. Nem vagyunk azonban vakok, látjuk a bûnt, a hibát és a nehézségeket. Nem szabad „elsimogatni” az ellentéteket, nem szabad utat nyitni a hazugságoknak, sem erkölcsi, sem társadalmi téren. Ötven évvel a Zsinat után örömmel valljuk magunkat kereszténynek, katolikusnak, az Egyház fiatal. Az Egyház „mi” vagyunk, akik keressük Isten Országát, az Õ igazságát, akik hiszünk Krisztus megváltó mûvében, s valljuk a Szentlélek vezetését. „Mi” vagyunk az egyház, amikor segítünk a rászorulóknak, amikor betöltjük hivatásunkat, amikor a szeretet apró, hétköznapi tetteivel bizonyítjuk hitünket. 2011. október 16-án XVI. Benedek pápa meghirdette a Hit évét a II. Vatikáni Zsinat megnyitásának 50. évfordulójára emlékezve. A Hit éve a zsinat megnyitásának 50. évfordulóján, 2012. október 12-én kezdôdik, és 2013. november 24-ig, Krisztus király ünnepéig tart. „A Hit évének célja, hogy hirdessük Krisztust azoknak, akik nem ismerik, vagy csupán egy történelmi személyiséget látnak benne.” – mondta XVI. Benedek.
OKTÓBER
Kisa Judit reformkonyhája Ôszi ételek (4 személyes receptek) Birsalmás halrakottas Hozzávalók: 80 dkg burgonya, 1 csapott kiskanál só, 4+2 dkg vaj, 2 tojás, 50 dkg tengeri halfilé, 2 birsalma, 1 csokor friss, vagy két kiskanál szárított kapor Elkészítés: A burgonyát meghámozzuk, megmossuk, apró kockákra vágjuk. Annyi enyhén sós vízben, amennyi ellepi, puhára fôzzük. A burgonyát még melegen áttörjük, sót, vajat adunk hozzá. Mikor langyosra hûlt, belekeverjük a tojások sárgáját, majd beleforgatjuk a kemény habbá vert fehérjét is. A halszeleteket enyhén besózzuk, megszórjuk felaprított vagy szárított kaporral. A birseket meghámozzuk, megmossuk, cikkekre vágjuk. Egy tûzálló tálat kikenünk vajjal, a halszeleteket és a birscikkeket felváltva belefektetjük, majd az egészet befedjük a burgonyahabbal. Elômelegített sütôben, 200 °C-on 40-45 percig sütjük. Elkészítési idô: 1,5 óra. Fûszeres-sajtos perecek Hozzávalók: 40 dkg teljes kiôrlésû búzaliszt, 10 dkg vaj, 10 dkg reszelni való sajt (trappista, eidami), 1 csapott kiskanál só, 1 csapott kiskanál szódabikarbóna, 1 tojás, 1-1 kiskanál szárított oregánó és bazsalikom, 1 evôkanál natúr ételízesítô, 1-2 dl tejföl Elkészítés: A lisztet elmorzsoljuk a puha vajjal, hozzáadjuk a kis lyukú reszelôn lereszelt sajtot, a sót, a szódabikarbónát, a tojást, a fûszereket. Annyi tejföllel gyúrjuk össze, hogy kissé keményebb állagú tésztát kapjunk. Dió nagyságú darabokat szakítunk a tésztából, vékonyra sodorjuk, és perec alakúra formázzuk. Sütôpapírral bélelt, vagy kivajazott tepsibe rakjuk és 200 °C-ra elômelegített sütôben 12-15 perc alatt megsütjük. Elkészítési idô: 30 perc. Sütôtökös csók Hozzávalók: 25 dkg sütôtök, 1 tojás, 4 evôkanál hidegen sajtolt napraforgóolaj, 4 dkg barna cukor, 6 dkg méz (3 evôkanál), 1 mokkáskanál szódabikarbóna, 6 dkg fehér finomliszt, 6 dkg teljes kiôrlésû búzaliszt, 5 dkg mazsola, 5 dkg durvára vágott dió, 2 mokkáskanál mézessütemény fûszerkeverék Elkészítés: A sütôtököt megsütjük, héjából kivéve villával összetörjük. A tojást, az olajat, a barna cukrot, a mézet és az elôkészített sütôtököt egy tálban összekeverjük. Beleszórjuk a szódabikarbónával kevert lisztet, a mazsolát, a fûszerkeveréket és a diót. A masszából sütôpapírral bélelt tepsibe evôkanállal halmokat rakunk, majd villával kicsit ellapítjuk. 180-200 °C-ra elômelegített sütôben 10-12 perc alatt megsütjük. Elkészítési idô: 1 óra
1822. OKTÓBER 12. – 190 ÉVE TÖRTÉNT Felszentelték a Fellner János által korábban adományozott Bakáts téri telken az ideiglenes jelleggel épült katolikus templomot. Az elsô keresztelés három héttel késôbb történt, november elsején. A templom az 1838-as nagy pesti árvíz idején annyira megrongálódott, hogy alá kellett ducolni. Késôbb tovább romlott az állapota, ezért 1865. április 19-én végleg bezárták, és a miséket ideiglenesen a Templom (Bakáts) téri iskolában tartották.
192
Minden nemes, angol lord PALMA cipõsarkot hord! Emléktáblát avattak a hajdani Szvetenay, ma Lenhossék utca 3. lakóház falán 2011. október 5-én az egykor itt álló Pálma Gumigyár volt dolgozói és a Ferencvárosi Önkormányzat képviselôi. Az 1890-ben alapított Magyar Ruggyantaárugyár Rt. elsô leányvállalataként jött létre a Palma Kaucsuk Rt. kifejezetten az ilyen néven gyártott gumisarok elôállításának és forgalmazásának céljából 1909-ben. Ez olyan jól sikerült, hogy a nagyszabású reklámkampány hatására a köznyelvben a gumisarok szinonimája a palma kifejezés lett. A két világháború, az átszervezések és államosítások után a Palma Gumigyár 1951. április 1jén alakult újjá Autókémia Vállalat néven. A gyárat gumihulladék hasznosítására, feldolgozására, gumi tartósítószerek elôállítására hozták létre a Lenhossék u. 3. alatt, ahol korábban is (1882-tôl) vegyipari cég mûködött: az Union Keményítôgyár Rt.
Az Autókémia Vállalatnál kezdetben a hulladék gumiabroncsok hasznosítása volt a cél; cipôtalpat, papucsokat állítottak elô, majd bôvült a tevékenységi kör a használt gumiabroncsok felújításával, újrafutózott abroncsok gyártásával. Késôbb a különbözô gumiprofilok mellett új termékeket is elkezdtek gyártani: orvosi mûtôkesztyût, strandpapucsot, játékokat, szivacsárut és a közismert PALMA gumisarkot. 1956-ban az Autókémia nevet a Palma Gumigyár váltotta fel.
193
OKTÓBER
Emléktábla-avatás az egykori gyár helyén
OKTÓBER
1957-ben a gyár saját, késôbb szabadalmaztatott technológiájával megkezdôdött a felfújható Palma gumimatrac gyártása, mely nagy karriert futott be Amerikától Kanadán át Ausztráliáig, jelentôs exportbevételt hozva a gazdaságnak. Ebben az idôszakban dokumentumok szerint több mint 1300, majd
közel 1600 dolgozót foglalkoztattak 6800 négyzetméteren. Az üzemet bôvíteni kellett, a 30-40 éves gépeket új, korszerû gépekre cserélték. A 60-as években a gumijáték gyártása elavult, újítani, fejleszteni kellett. Áttértek a korszerûbb PVC fóliából hegesztett felfújható cikkek: úszógumik, polietilén babák gyártására. A vállalat 10 év alatt meghúszszorozta termelését, és könnyûgumiipari centrum lett. Hiába voltak a jó termelési eredmények, az 1963. évi nagy ipari átszervezések következtében, a Palma Gumigyár hat másik gyárral együtt beolvadt az Országos Gumiipari Vállalatba (1973-tól TAURUS). Mivel a gyár beépített lakókörnyezetben volt, a feltételezett környezetszennyezés miatt a hatóságok a kitelepítendô kategó-
194
„A rejtõzködõ mester” Jan Vermeer van Delft Európa a XV. század közepén vált szét katolikus és református táborra. A reformációhoz csatlakozó országokban a festészetben és a szobrászatban átmeneti válság jelentkezett, amelybôl az Egyesült (vagy: Északi) Tartományok, a késôbbi Hollandia mûvészei tértek magukhoz leghamarabb. Az egykori Németalföld egészen 1566-ig teljes egészében megmaradt a katolikus hiten, ekkor azonban az északi tartományok fellázadtak a spanyol uralom ellen, a gazdag kereskedôvárosok puritán lakosságának legnagyobb része áttért protestáns hitre, és nyolcvanévi háborúskodás után kivívták függetlenségüket. Emellett még arra is volt erejük, hogy visszaverjék a franciák és az angolok támadását. Közben virágzott a kultúra, a mûvészeteknek és a tudományoknak egyre nagyobb értéke és becsülete lett. Ezt a századot Rembrandt van Rijn (1606–1669) századaként szeretik említeni, utalva Hollandia legnagyobb festôjére. Rajta kívül sok jól képzett festômûvész, egy-egy festôi téma specialistája alkotott abban a korban, közülük Frans Hals (1580–1666), valamint Vermeer van Delft emelkedett ki. (Az ugyancsak e században alkotó németalföldi festôzsenik, mint a páratlan sikereket elérô Peter Paul Rubens (1577–1640), valamint kiváló tanítványa, Van Dyck (1599–1641) katolikus flamandok voltak! A katolikus hitükhöz ragaszkodó déli tartományok is elnyerték függetlenségüket, nagyjából az a terület a mai Belgium.) Jan (vagy Johannes) Vemeer van Delft, „a delfti Vermeer”, korának Rembrandt mellett legnagyobb festômûvésze (a Delfti megjelölés arra is szolgál, hogy megkülönböztethetô legyen a korabeli másik két – apa és fia – Jan Vermeer nevû holland festôtôl) háromszáznyolcvan évvel ez-
195
OKTÓBER
riába sorolták. Ez megpecsételte a gyár sorsát. Elôször a termelôtevékenységet szüntették meg (1991), egyes gyártási ágak vidékre telepítésével, majd 1996-ban a telephelyet is felszámolták. A Lenhossék utca 3. szám alatt – a gumigyár helyén – ma egy újszerû lakópark található, mely mintegy 225 családnak szolgál otthonául. Az emléktáblát a Ferencvárosi Önkormányzat nevében Illyés Miklós képviselô, a Humán Ügyek Bizottságának elnöke és Cseh Tibor nyugalmazott okleveles vegyészmérnök leplezte le. BOLDIZSÁR LÁSZLÓ
OKTÓBER
elôtt, 1632 októberében született (a keresztelés dátuma október 31.); volt egy tizenkét évvel idôsebb nôvére. Tudjuk, hogy apja, Reynier Jansz(oon) kocsmát és fogadót is üzemeltetô selyemszövô és mûkereskedô volt, aki a Vermeer nevet pár évvel fia születése elôtt vette fel. A festômûvész fiatal koráról semmi személyes feljegyzés nem maradt fenn, konkrétan nem tudjuk, hol és mennyit járt iskolába, kitôl tanulta a mesterséget. Az illetô mindenesetre nem lehetett akárki, mivel a tanítvány huszonegy éves korára eljutott a mester szintre, és ennek alapján 1653 decemberében felvették a delfti mestereket tömörítô egyik, a Szent Lukács céhbe; ettôl kezdve „mesterfestô” volt; késôbb kétszer is volt a céh vezetôségi tagja. Fél évvel korábban megnôsült, házasságából tizenegy gyermek született, közülük négy elôbb halt meg, mint az apa. (Delft kisváros Rotterdam közelében, a függetlenségi harcok idején nagy jelentôségre tett szert.) Több festô honfitársához hasonlóan Vermeer sem tudott megélni a mûvészetébôl, ezért mûkereskedéssel is foglalkozott (volt olyan festô, aki kocsmát mûködtetett). 2005-ben egy újsághírben olvashattuk, hogy egy holland restaurátor Delftben egy elvadult kertben álló kis házzal azonosította azt a mûhelyt, amelyet Vermeer bérelt egy sörgyárostól, s amelyben legtöbb képét festette. Valószínû, hogy Vermeer igen lassan, körülményesen dolgozott, évente csupán egy-két képet festett, ezek közül is csak nagyon kevésnek van jelentôs témája. Jobbára egyszerû, elmélyült figurákat festett, tipikus holland házi környezetben. Több festményén látszik, hogy ugyanabban a sarokszobában készültek, ugyanannál az ablaknál, ahol a beáramló fény szinte fôszerepet kap. A berendezési tárgyak is sok esetben ugyanazok, mégis minden képe más hatást kelt. Festményei között vannak zsánerképek, és embereket ábrázoló csendéletek. Legtöbb ké-
196
197
OKTÓBER
pén csak egyetlen alakot ábrázolt, valamilyen hétköznapi foglalatosság közben. Ilyen a tejet öntô asszony képe is; ez a látszólag igénytelen, egyszerû kép mégis a legnagyobb remekmûvek egyike. Rendkívüli gondossággal és alapossággal dolgozott ki minden kis részletet, és különös hangulata van a képeinek. „Legjobb képeit a pontosság és lágyság ötvözôdése teszi felejthetetlenné. Ha Vermeer képeit nézzük, új szemmel látjuk az egyszerû jelenetek csendes szépségét; átéljük, mit érezhetett a mûvész, amikor látta, hogy az ablakon beözönlô fény hatására mint ragyognak fel egy közönséges ruhadarab színei.” (E. H. Gombrich mûvészettörténész) Két képet szentelt szülôvárosának, egyik az Utca Delftben, a másik a Delft látképe; ez utóbbit egyik fômûveként említik, különös megoldása okán is: a képen a várost szinte három dimenzióban látjuk, amit sajátos felületi textúrával ért el a mûvész. Mûvészete sajátos, senkiéhez sem hasonlítható helyet foglal el a hollandiai festészetben. Ugyancsak 1632-ben született Delftben a késôbb világhírûvé lett Antony van Leeuwenhoek, a mikrobák felfedezôje és elsô leírója, amit a maga által készített, 270-szeres nagyítást biztosító egyszerû mikroszkóp tett lehetôvé. A Vermeer-életmû kutatói érdekes feltételezéssel álltak elô: a kezdetben a rôfös apa mesterségét folytató, majd képesített földmérô Leeuwenhoek és Vermeer minden bizonnyal ismerték egymást, apáik ugyanannak a Szent Lukács céhnek tagjai voltak. Vermeer egyes festményein (A geográfus, A csillagász, A festômûvészet) látható eszközök arra engednek következtetni, hogy érdekelték ôt a tudományok, tehát kellett érdeklôdnie Leeuwenhoeknak a nagyító lencsékkel, lencserendszerekkel folytatott kísérletei iránt. Ennek révén bizonyára megismerkedett a camera obscura elnevezésû képalkotási rendszerrel, sôt egyes képei festésénél alkalmazta is azt. Erre a feltételezésre az vezetett, hogy Vermeer egyes képeinek ábrázolási módja, s a technikai kivitelezés alapján, a camera obscura használatára kezdtek gyanakodni (jó hosszú idô elteltével). Azt is valószínûsítik, hogy egyik-másik képét lencse felhasználásával készítette, erre utal a közeli és távoli alakok kiemelése, változása. Kutatók azt is kiderítették, hogy egyes képein úgynevezett „krétapontos” technikát alkalmazott a perspektíva érzékeltetésére. Különös hatást tudott elérni a kék és a sárga színek alkalmazásával. A jelenleg biztosan Vermeernek tulajdonított, ismert festmények száma mindössze harmincöt, és további néhányról, például egy Budapesten találhatóról némi bizonytalankodással feltételezik az ô szerzôségét (olyan biográfia is létezik, amely harminckettô, illetve harmincnégy mûvérôl tesz csak említést). A festmények nagyobb hányada Hollandiában található, s van Londonban, Párizsban, Berlinben, Frankfurtban, Drezdában, Braunschweigben, Bécsben, New Yorkban, Washingtonban is. Pár éve néhány képét ellopták, közülük egy kivételével mindegyik elôkerült. Természetes, hogy hamisítványok is fel-felbukkantak a mûtárgypiacon, de eddig mindig leleplezôdtek. Sajnos Vermeer – ellentétben Rembrandttal, aki önarcképei tömegét hagyta az utókorra – nem készített önarcképet, vagy ha igen, akkor az elveszett. Feltételezik (és miért ne fogadnánk el), hogy a Kerítônô címû képének egyik, a nézôvel szembeforduló mellékalakja ôt magát áb-
OKTÓBER
rázolja. A mûvészettörténészek kiemelik, hogy némely Vermeer-képen csodálatos térképek díszítik a szoba falát. Hollandiában virágzott a térképészet, s a hollandok erre is, mint egyéb anyagi értékeikre nagyon büszkék voltak (méltán), ezért szívesen díszítették ezekkel is a lakásukat. Annak ellenére, hogy Vermeer maga alig hagyott hátra magáról szóló dokumentumot, lelkes és kitartó kutatók levéltárakban, egyéb archívumokban, naplókban búvárkodva rengeteg adatra, névre bukkantak, amelyekbôl értékes következtetéseket tehettek Vermeerre és mûködésére vonatkozóan. Magyarul is megjelent e kutatások alapján egy remek, nagyon élvezetes szintézis és kultúrtörténet Anthony Bailey tollából. Pár évvel ezelôtt egy holland játékfilm is készült Vermeerrôl, a magyar címe: Lány fülbevalóval; a fikció alapjául a Turbános nô címû festmény szolgált. Huszonöt évvel ezelôtt ajándékszámba menô rendkívüli élmény volt megismerkednem a Bécsi Kunsthistorisches Museumban A festômûvészet címû képpel. Késôbb megtudtam, hogy ezt tartják egyik fômûvének, s hogy a magyar Fogarassy Miklós mûvészettörténésznek éppen abban az évben jelent meg e mû alapos ismeretérôl és szeretetérôl tanúskodó kiváló tanulmánya, amely olvasmánynak is nagyszerû. (Vermeer nem adott címet a képeinek, s gyakori, hogy az utókor nem tudott egyezségre jutni több kép megnevezésében, emiatt egyesek több címen is ismertté váltak; A festômûvészet például A mûterem, illetve A festészet allegóriája címen is.) Delftben halt meg 1675-ben, halálának pontos ideje nem ismert, temetésére december végén került sor Delft egyik kálvinista fôtemplomában. Mivel az 1672. évi, utolsó függetlenségi háború miatt Vermeer elszegényedett (a péknél festménnyel fizetett), és adósságba keveredett, a képeit elárverezték (az errôl készített jegyzék fennmaradt). Hagyatékát hivatalból Leeuwenhoek intézte. Mûvei a maga korában értékesek és ismertek voltak, késôbb azonban feledésbe merült a neve olyannyira, hogy a következô mintegy százötven évben némelyik képét más neve alatt jegyezték. Végül egy Theodore Thoré nevû francia „fedezte fel” 1842-ben, és azóta mûvészete az ôt megilletô helyre került. Néhány évvel ezelôtt egy Vermeerrôl szóló dokumentumfilmben hangzott el a következô mondat: „Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy képei szinte egyedülállóan hibátlanok.” KEÖVES FERENC
198
Igy látjuk 1956-ot – válogatás középiskolások írásaiból Ferencváros és 1956. Ez a dátum és ez a kerület egymástól elválaszthatatlanok már több mint 50 éve. Szerencsére sokan vannak még közöttünk, akik végigélhették a forradalom dicsôséges és felemelô napjait, és átélték a leveretés és az azt követô terror minden szenvedését is. A Helytörténeti Egyesület arra volt kíváncsi 2006-ban, mit jelent a forradalom a ferencvárosi középiskolásoknak, milyen érzéseket és gondolatokat ébresztenek bennük. A gyûjteményes kiadványban a diákok kis dolgozataikban egy-egy forradalmi eseményrôl írják meg véleményüket, van, aki ’56 által ihletett versét mutatja be, és olyan diákok írása is olvasható ebben a kötetben, akik egy-egy akkori szereplôvel folytattak beszélgetést. Nagyon érdekes szembesülni azzal a ténnyel, hogy minden ellenkezô híreszteléssel szemben igenis sok mai fiatalnak fontos 1956. Szabadság, önzetlenség, önfeláldozás, szeretet, együttérzés, közösség. Sorolhatnánk még azokat az emberi érzéseket, melyek összetarthatnak egy nagyobb közösséget. És ezek az érzések tapinthatóan jelen vannak ebben a kötetben. Érdemes errôl megbizonyosodni. FHE, 2006
Ferencvárosi emléktáblák ANDOR ILONA (1904–1977) karnagy, zenepedagógus Tóth Kálmán utca 25. A budapesti Zeneakadémián tanult, az Apponyi-kollégiumban szerzett tanítóképzõ intézeti tanári oklevelet. 1927-28-ban Pécsett zongoratanár, 1929-tõl nyugdíjba vonulásáig a ferencvárosi Ranolder Intézet (ma Leövey Klára Gimnázium) ének-zenetanáraként dolgozott. Növendékeibõl szervezte a Kodály Zoltán Leánykart, amellyel külföldön is sikereket aratott (varsói Világifjúsági Találkozó, 1968, moszkvai IX. ISME-konferencia, 1970). A Columbia Lemeztársaság által kiadott albumukért Edison-díjat nyert 1965-ben. Kodály több mûvét (Árva vagyok, Hegyi éjszakák) az õ kórusának írta. Az elsõk között alakította ki Bartók és Kodály kórusmûveinek elõadói stílusát.
199
OKTÓBER
Ferencvárosi könyvismertetôk
Somlyó Zoltán:
Szilveszter estén a kávéházban És hazamentem és nem volt vacsor S szóltam a szívemnek: Te beteg fasor, Min régi, mázas emlékek csorognak, Emlékei kihamvadt vacsoroknak. Vacsor, vacsor, te rokokó ficsur, Mea szobáján porló régi csür, Emlékeim kútján ugy ülsz le mostan, Mint ferde luk egy eldobott hatosban. A hold, e négyszögû vas, énekel, Oly messze a közel, nem érem el, Jöjj gallérom, te fekete madár, Mea, keringô úton szent batár. Mea, te bég, leggazdagabb nyomor, Most az agyam szorong, mint egy gyomor, Ó, lábam, te szörnyü ferde kar, Nadrágom rongyos... De nemes szivet takar.
200
