K É K V I R Á G MÓDOSÍTOTT ÓVODAI PROGRAM

KÉKVIRÁG MÓDOSÍTOTT ÓVODAI PROGRAM

ÉRVÉNYES: 1999. szept.1-től MÓDOSÍTVA: 2010. május 31.

A 2004. évi Közoktatás Minőségéért Díj pályázaton oklevél elismerésben részesített intézmény a Kiválóság Díj kategóriában.

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Kékvirág Óvoda 1107 Budapest Kékvirág u. 5.

KÉSZÜLT: Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Kékvirág Napközi Otthonos Óvoda 1107. Budapest X. Kékvirág utca 5.

Írta és szerkesztette: Béres Péterné Módosította: A Kékvirág Óvoda nevelőtestülete.

Köszönetünket fejezzük ki a Kékvirág Óvoda testületében dolgozó minden kollégának, akiknek építő kritikája, szakmai és emberi hozzáállása segítségünkre volt a program átdolgozásában.

2010.

2



TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ

7

I. A PROGRAM ALAPGONDOLATAI

8

1. A GYERMEK, MINT A JÖVŐ LEHETŐSÉGE 2. A HELYI NEVELÉSI ÉRTÉKRENDSZERÜNK 3. AZ INTÉZMÉNYÜNK HELYZETELEMZÉSE

II. AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA, FUNKCIÓI FELADATAI

9

12

1. A NEVELÉS CÉLJA 2. AZ ÓVODA FUNKCIÓI 3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI 3.1 Az egészséges életmód alakítása

12

3.1.1 A gyermek gondozása 3.1.2 Az óvodapedagógus feladatai 3.1.3 Az egészséges életmód alakításának várható eredményei 6-7 éves korra 3.2 Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása

15

3.2.1 Az óvodapedagógus feladatai 3.2.2 Az érzelmi nevelés és a közösségi életre történő felkészítés várható eredményei 6-7 éves korra 3.2.3 Az óvodánk hagyományai 3.3 Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

18

3.3.1 Az anyanyelvi fejlesztés és nevelés megvalósítása 3.3.2 Az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

3



III. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI

22

1. A JÁTÉK 1.1 Az óvodapedagógus feladatai 1.2 A játékfejlődés várható megjelenési formái 6-7 éves korra

22

2. MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK 2.1 Munka jellegű tevékenységeink 2.2 Az óvodapedagógus feladatai 2.3 Részfeladatok 2.4 A fejlődés várható eredményei 6-7 éves korra

26

3. A TANULÁS 3.1 A tanulás formái 3.1.1 Az utánzásos minta 3.1.2 Spontán játékos tapasztalatszerzés 3.1.3 Gyermek kérdéseire, válaszokra épülő ismeretszerzés 3.1.4 Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés 3.1.5 Gyakorlati probléma és feladatmegoldás 3.1.6 Gyakorlati problémamegoldás

29

3.2 Tanulás és szervezeti munkaformák 3.3 A tanulási formák megjelenése 3.4 A differenciált tervezés megvalósítása a nevelési év folyamán 3.5 Óvodapedagógusi szempontok a tanulás megszervezéséhez 3.6 Az óvodapedagógus feladatai 3.7 A fejlődés várható eredményei 6-7 éves korra 4. KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE 4.1 Feladatainkat három nagy részterület köré csoportosítjuk 4.2 Az óvodapedagógus feladatai 4.3 A fejlődés várható eredményei 6-7 éves korra 4.4 Funkcionálisan használatos eszközök 5. ZENEI NEVELÉS 5.1 Az óvodapedagógus feladatai 5.2 A fejlődés várható eredményei 6-7 éves korra 5.3 Funkcionálisan használatos eszközök

34

6. IRODALMI NEVELÉS 6.1 Az óvodapedagógus feladatai 6.2 A fejlődés várható eredményei 6-7 éves korra 6.3 Funkcionálisan használatos eszközök

39

7. MOZGÁS 7.1 Megvalósulása 7.2 Az óvodapedagógus feladatai

41

37

4



7.3 A fejlődés várható eredményei 6-7 éves korra 7.4 Funkcionálisan használatos eszközök 8. VIZUÁLIS NEVELÉS 8.1 Az óvodapedagógus feladatai 8.2 A fejlődés várható eredményei 6-7 éves korra 8.3 Funkcionálisan használatos eszközök

43

9. MATEMATIKA 9.1 Az óvodapedagógus feladatai 9.2 A fejlődés várható eredményei 6-7 éves korra 9.3 Funkcionálisan használatos eszközök

45

IV. INTÉZMÉNYÜNK ALAPSZOLGÁLTATÁSAI 1. 2. 3. 4.

47

Fejlesztőpedagógia Logopédiai ellátás pszichológus programja Intézményünk ifjúság és gyermekvédelme

V. PROGRAMUNK SAJÁTOS TEVÉKENYSÉGFORMÁI 1. DRÁMAJÁTÉK 1.1 A drámajátékok megjelenése a csoportok életében 1.2 A speciális területből adódó óvodapedagógusi feladatok

55

2. FEJLESZTŐ CSOPORT 2.1 A speciális területből adódó óvodapedagógusi feladatok

57

3. BESZÉDFOGYATÉKOS ÉS RÉSZKÉPESSÉG

60

ELMARADÁSOKAT MUTATÓ ÓVODÁSKORÚAK LOGOPÉDIAI ELLÁTÁSÁNAK PROGRAMJA

VI. INTEGRÁCIÓ

64

Beszédfogyatékosság

VII. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE 1. A GYERMEKCSOPORTOK MEGSZERVEZÉSE 1.1 Napirend 1.2 Nyári napirend 1.3 Hetirend

66 66

5



2. AZ ÓVODA PARTNERKAPCSOLATAI

68

2.1 Kapcsolattartás formái 2.2 Óvoda-iskola partnerkapcsolat rendszere

VIII. AZ ÓVODÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI

70

1. Az óvodába kerülés lehetőségei 1.1 A család feladata az óvodába kerülés esetén 1.2 Az óvoda feladatai a gyermek óvodába fogadása esetén 2. Óvoda és iskola átmenet 2.1 Az iskolába lépés feltételei: ( tankötelezettség ) 2.2 Az iskolára való alkalmasság szempontjai 2.3 Az óvoda feladata az óvodából – iskolába történő átmenet megkönnyítése érdekében

IX. A NEVELÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZRENDSZER

74

A PROGRAM TÖRVÉNYI GARANCIÁI A PROGRAM BELSŐ GARANCIÁI

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK

76

Felhasznált irodalom Mellékletek „Nyitnikék” (program ismertető szülők számára) Alapítóokirat Jegyzőkönyv (Nevelői értekezlet)

77 79

6



BEVEZETŐ Örömmel adjuk közre a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Kékvirág Óvoda "Kékvirág " programját, mely, a sokéves közös munka, az együttgondolkodás és együttdolgozás eredményeként jött létre. Programunk a meglévő pedagógiai értékek megtartásával készült, figyelembe véve a mai kor pedagógiai törekvéseit, valamint az állandóan változó társadalmi igényeket, melyeket a szűkebb és tágabb környezetünk állít elénk. Szakma iránti elkötelezettségünk, az ember és gyermekszeretetünk vezérelt bennünket a program kidolgozásakor, melynek tartalmát a „az egyénre szabott nevelés, fejlesztés” elvével kívánunk megvalósítani.

Erich Fromm így ír erről: " A szeretet cselekvő törődés annak az életével és fejlődésével, akit, vagy amit szeretünk."

7



I. A PROGRAM ALAPGONDOLATAI 1. A GYERMEK, MINT A JÖVŐ LEHETŐSÉGE Minden egyes emberi élet csak egyszeri és megismételhetetlen, ezáltal a megszületett gyermek kincs, a jövő értéke, az emberi élet láncolatában az összekötő kapocs. A gyermek szeretetre méltó lény, akiben az ígéret és lehetőség lakozik. Kedvessége, bájos ártatlansága, kifogyhatatlan tudásvágya nagyon sok öröm forrása. A gyermek más, mint a felnőtt, benne még megvan a lehetőségek teljessége. E gondolatok szellemében az általunk nevelt gyermek lehessen boldog, vidám, nyílt, szerethesse pajtásait, bizalommal fordulhasson a környezete felé. Fontosnak tartjuk a játék elsődlegességét ezen belül az egyéni képességek kibontakoztatását, az egyediség, a másság elfogadását, a gyermek életkorának megfelelően közösségi kapcsolatainak létrehozását, valamint az érzelmek, az erkölcs meghatározó szerepét. Bízunk abban, hogy az óvodában eltöltött évek maradandó élményt nyújtanak gyermekeink számára, amely alapot ad a sikeres iskolai évekhez.

2. NEVELÉSI ÉRTÉKRENDSZERÜNK, ALAPELVEINK Nevelésfilozófiai megközelítésben: a humanizmus, a demokratizmus, az emberközpontúság örök emberi értékek, melyek a tiszteletet, szeretetet, bizalmat, elfogadást, toleranciát jelentik mindennapi munkánkban. A gyermeki személyiség fejlesztése szempontjából fontosnak tartott alapelveink: -

a játék elsődlegessége,

-

a gyermeki szükségletek kielégítése

-

az egyéni és életkori sajátosságok, személyiség figyelembevétele,

-

a verbális és testi kibontakozás, érzelmi, erkölcsi, értelmi, szociális képességek finom hangolása egyéni és közösségi szempontok alapján,

-

komplex nevelés,

8



-

inkluzív pedagógia, kiterjesztett integrációs nevelés, differenciálás pedagógiai koncepció

érvényesítése

(egyediség,

másság,

individuum,

migráns,

tehetséggondozás), -

a gyermeki fejlődés nyomon követése,

-

az iskolai életre alkalmasság fejlettségi szintjeinek meghatározása.

Pedagógiai hitvallásunk: a családdal kézen fogva kulturális értékek közvetítésével értékes személyiségek formálása, valamint a kiemelten fejlesztendő kompetenciák megalapozása, megfelelő szintű birtoklása, célzott differenciált képességfejlesztéssel a játékosság elveinek betartásával.

3. INTÉZMÉNYÜNK HELYZETELEMZÉSE Óvodánk törzs épülete ötven éve épült, melyet három évtizeddel ezelőtt tovább bővítettek, ill. korszerűsítettek. Épületünk világos, tágas csoportszobákkal és kiszolgáló helységekkel rendelkezik. Udvarunkat fás, bokros területek teszik gyermekeink számára egészséges környezetté, eszközeinket folyamatosan cseréljük, korszerűsítjük - az EU követelményeknek megfelelően - melyek az önfeledt játékot és a koordinált mozgásfejlesztést is szolgálják. Intézményünk a többször módosított 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározottak alapján tud a kisgyermekekről gondoskodni hét óvodai csoportban. Ebből kettőt a kerületi igényeknek megfelelően logopédiai fejlesztő csoportként (lokális integráció) működtetünk azzal a célzattal, hogy a Helyi Óvodai Program alapján speciális fejlesztő programokkal segítsük a beszédhibákkal ill. részképesség zavarokkal diagnosztizált sajátos nevelési igényű gyermekeket. Óvodánk többi csoportjában integrálja az enyhe fokban értelmileg sérült, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő gyermekeket. Testületünk 1995 óta foglalkozik a drámapedagógia kérdéseivel és gyakorlati megvalósításával, mellyel nyitottabb világot kíván teremteni a felnövekvő gyermekek számára. Kedvező adottságainkat kihasználva, hangsúlyozott szerepet kap az udvari élet változatossága, a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok megvalósítása (természetszeretet, természetismeret, természetmegőrzés). 2009-ben intézményünk elnyerte a „Zöld Óvoda” címet az Oktatási Minisztériumtól.

9



A hagyományos óvodai értékek megőrzése mellett változatos kapcsolatteremtési formákat tartunk fontosnak (nevelési találkozók, szülők fóruma, barkács-délutánok, család – óvoda közös kulturális programjai… stb). A népi hagyományok megőrzése érdekében megismertetjük gyermekeinkkel a régi mesterségeket (korongozás, szövés). Szakmai munkánk elismeréseként 2004-ben az Oktatási Minisztériumtól az intézmény megkapta „A Közoktatás Minőségéért Díj pályázaton a Kiválóság Díj kategóriában az elismerő oklevelet.

Személyi feltételek Nevelőtestületünk stabil, óvodapedagógusaink felsőfokú végzettségűek (Gyógypedagógiai Főiskolával, Tanítóképző Főiskolával, pedagógiai szakvizsgával, drámapedagógusi végzettséggel). Az intézményben a 7 óvodai csoportban 16 fő óvodapedagógus dolgozik, melyből egy az óvodavezető, egy pedig a fejlesztési feladatokkal megbízott óvodapedagógus – fejlesztőpedagógus. Munkánkat főállású logopédusok a fejlesztő logopédiai csoportok mellett, és egy mellékállású logopédus heti két alkalommal segíti. Rendelkezésünkre áll még pszichológus is heti egy alkalommal. A pedagógus továbbképzés elveit és folyamatát a Minőségirányítási Program tartalmazza. Munkatársaink közé tartoznak a szakképzett dajkák, valamint az óvodatitkár és a kertész is. A dajka nénik, idejük nagy részét a gyermekek között töltik, így munkájuk szorosan kapcsolódik a mindennapi tevékenységformák szervezettebb, kiegyensúlyozottabb megvalósításához. Az óvodapedagógusokkal együttműködve kiemelten a gondozási feladatokban vesznek részt a csoportszobában és az udvaron egyaránt.

Tárgyi feltételek - A módosított Helyi Óvodai Program megvalósításához az eszközök biztosítottak. - A Kőbányai Önkormányzattól rendkívüli költségvetést nem igénylünk. Az általános, speciális feladatok megvalósításához a mindenkori éves költségvetés elegendő. - A biztonságos óvodai élet zavartalan működéséhez a feltételekkel rendelkezünk.

10



Óvodapedagógusaink között színes egyéniségek találhatók: - mindig mosolygós, - demokratikus, - jókedvű, és határozott, - jóhumorú, szakmailag elhívatott, - énekelve határozott, - mozgáskultúra fontosságát valló, - környezetvédő, - játék-ötletmester, - képességfejlesztést előtérbe helyező, - pályázatíró - pedagógusi pályát kezdő.

Mindannyian együtt valljuk Váczi Mihály sorait: " Élni, szeretni, hinni a világot, Tenni valamit, mivel besugárzod – - élni csak így érdemes."

II. AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA, FUNKCIÓI, FELADATAI 11



1. A NEVELÉS CÉLJA: - A tudásalapú társadalom megteremtésének biztosítása az egész életen át tartó tanuláshoz való képességek elsajátítása, valamint a kulcskompetenciák megfelelő szintű birtoklása. - Harmonikus, egészséges lelkű, erkölcsű, kiegyensúlyozott, a világ dolgai felé nyitott, önállóan kezdeményező, önkifejező kisgyermekek nevelése. - A programban, a nevelési folyamatokban a hagyományos értékek megtartása mellett kiemelten biztosítani a drámapedagógiai módszerek beépülését. - A sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI A és SNI B) integrációja, a migráns gyermekek elfogadása annak érdekében, hogy segítséget nyújtsunk korunk és társadalmunk kultúrájában való tájékozódásukhoz és ezen keresztül a társadalmi beilleszkedésükhöz, és hogy alkalmassá váljanak az iskolai életre. - A logopédiai csoportokban (lokális integráció) a Helyi Óvodai Programban meghatározott feladatokon túl speciális fejlesztő program használatával (egyénre szabott, differenciált tervezés- logopédiai fejlesztés) alkalmassá tenni a sajátos nevelésű gyermekeket az iskolai élet megkezdésére. 2. AZ ÓVODA FUNKCIÓI: -

óvó - védő, gondoskodó, stabil biztonságot teremtő, szociális, nevelő – személyiség és képességalapozás, fejlesztés, integráció

3. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI: 1. Az egészséges életmód alakítása. 2. Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása. 3. Az anyanyelvi- értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. 3.1 Az egészséges életmód alakítása Cél: A gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, a szokások kialakítása, az egészséges személyiség formálása. Alapelvek:  Együttműködünk a családdal, tiszteletben tartjuk szokásrendjét.  A szülőket partnerré tesszük a feladatok elvégzésében.  Törekszünk az óvodai szokások és a család életrendjének közelítésére.  A gyermekek egészségének megőrzése alapvető fontosságú számunkra, minden esetben figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat (testi, lelki gondozás).

12



 Differenciált bánásmódot alkalmazunk (adott esetben speciális gondozás különböző betegségek esetében- allergia, ételérzékenység, cukorbetegség állandó gyógyszerszedés …).  A fejlődés nyomon követése. Feladat: - szomatikus, pszichikus és szociális harmónia megteremtése, - az életkori sajátosságoknak, képességeknek megfelelően a mindennapi szükségletek kielégítése, betegségmegelőzés - a környezet védelméhez, megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása 3.1.1 A gyermek gondozása A gyermekek szükségleteik önálló kielégítésére fokozatosan válnak képessé. A fejlődés egyéni ütemét figyelembe véve lépcsőzetesen juttatjuk el őket az önálló önkiszolgálásig. A gondozási tevékenységek közben kialakuló gyermek és felnőtt közötti bensőséges jó kapcsolat elősegíti a gyermekek egészséges fejlődését. Az óvodapedagógus - együttműködve a dajkával - folyamatosan, kellő időt hagyva a különböző tevékenységekre, segíti, bíztatja, dicséri a gyermekeket, s így fokozatosan kialakulnak a mindennapi élet szokásaihoz szükséges jártasságok, készségek. A családdal együtt a gyermekek egészséges életritmusának a kialakítása. A helyes életritmus, a táplálkozás, testápolás, öltözködés, mozgás, edzés és a pihenés optimális megszervezésével, az ehhez kapcsolódó szokásrenddel biztosítjuk a kisgyermek egészséges személyiség fejlődésének alapját. 3.1.2 Az óvodapedagógus feladatai:          

teremtse meg az egészséges és biztonságos (befogadó) óvodai környezetet (Biztonságos Óvodai Program), gondoskodjon a gyermekek edzéséről és egészségének védelméről, valamint az ehhez szükséges eszközökről, alakítson ki harmonikus, jó nevelőtársi kapcsolatot a dajka-nénivel, alakítsa ki a nyugodt, szeretetteljes, kiegyensúlyozott légkört, elégítse ki a gyermekek alapvető érzelmi és fizikai szükségleteit, segítse elő a gyermekek testi képességeinek fejlődését, működjön együtt a családdal, a gyermekvédelmi intézményekkel a gyermekek eredményes gondozottsága érdekében, figyeljen a gyermekek természetes mozgásfejlődésének elősegítésére, tanítsa meg a gyermekeknek az alapvető testápolással kapcsolatos technikákat és a tevékenységek sorrendjét, szervezze meg a gyermekek óvodai életritmusát és az ezen alapuló szokások rendszerét, 13



   

tapintatosan sajátíttassa el az önkiszolgálással kapcsolatos feladatrendszert (egyénre szabott, differenciált fejlesztés, különbözőségek elfogadása, tisztelete). figyeljen fel a kisebb testi hibákra, működjön együtt a családdal, valamint a speciális szakemberekkel (integráció), működjön együtt az óvoda orvosával és védőnőjével, hívja fel a figyelmet a gyermekek egészségével kapcsolatos problémákra (ételérzékenység, epilepszia stb...), kiemelten kezelje az orrfúvás helyes technikájának elsajátíttatását.

Öltözködés: -

sajátíttassa el az öltözködés célszerű sorrendjét és technikáját ( cipőkötés, gombolás, zipzár ).

Táplálkozás: -

vegye figyelembe a gyermekek eltérő táplálkozási szokásait, ismertesse meg az új ízekkel, gondoskodjon a vitaminszükséglet kielégítéséről a szülőkkel együttműködve (zöldség, gyümölcs).

Mozgás - edzés: -

-

fokozatosan és folyamatosan használja ki az egyéni sajátosságok figyelembevételével az évszakokból adódó edzési lehetőségeket (napfürdő, vízfürdő, légfürdő), biztosítsa a mindennapi természetes mozgáslehetőséget.

Pihenés: -

teremtse meg a nyugodt pihenés feltételeit. vegye figyelembe az eltérő alvási igényeket,

3.1.3

Az egészséges életmód alakításának várható eredményei 6-7 éves korra:

 Önállóan tudnak: -

tisztálkodni, helyes technikával fogat mosni (naponta 3x), és orrot fújni, fésülködni, a sorrendiség betartásával öltözködni, 14



-

ruhát hajtogatni, cipőt kötni, kulturáltan táplálkozni.  Felismerik:

-

a környezet gondozottságának és ápoltságának szükségességét, saját szükségleteikkel kapcsolatos megoldási módokat, a segítségnyújtás lehetőségeit.  Igénylik a felnőtt segítségét:

-

a környezet rendbetételénél (csoportátrendezés stb.), fésülködésnél (hosszú haj).  Képesek:

-

mindennapi szükségleteik kielégítésére.

A sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI A, SNI B) esetében a várható eredmények fejlettségi szintjükkel arányos fejlődési értékeket mutatnak. 3.2 Az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása Cél: Szeretetteljes légkör megteremtése, melyben kialakul az érzelmi biztonság, az érzelmek felismerése és kifejezése, az érzelmek kontrollja. Feladat: - az érzelmi alapigények, komponensfajták kielégítése, erősítése, - a szocializációs folyamat segítése, - a közösségi érzés, a környezethez, a szülőföldhöz és a természethez való kötődés kialakítása. Alapelveink  Elfogadjuk a gyermekek jellemvonásait, és ez képezi fejlesztésünk alapját.  Fontosnak tartjuk, hogy a gyermek, mint egyén találja meg helyét a kis és nagyobb közösségben (csoport-óvoda).  Elengedhetetlennek tartjuk az óvodapedagógus – dajka modellszerepét.  Testületünk minden tagja nyújtson érzelmi biztonságot gyermekeinknek.  Törekszünk a különböző érzelmi igények kielégítésére.  Valljuk, hogy az óvodai nevelés alapja a szokásrend kialakítása, és az ehhez való alkalmazkodás támogatása.

15



A társas kapcsolatok kialakításának eszközei: -

játék tevékenységek, közösen végzett feladatok, játékos tanulási helyzetek.

A gyermekek több éven keresztül idejük legnagyobb részét az óvodában töltik, tehát elengedhetetlen az óvodapedagógus, dajka és gyermek közötti érzelmi kötődés, modell - modellszerep vállalás, mely hat a csoportszerveződés folyamatára, a gyermekek egyéni fejlődésére. A kisgyermek „én központúsága” alapján elsősorban önmagára képes figyelni, emocionális alapon azonban fokozatosan kifejleszthetjük azokat a mechanizmusokat, amelyek segítségével képessé válik másokkal is törődni. Az óvoda sajátos életrendje lehetővé teszi, hogy a kisgyermek a tevékenységek során tapasztalatokat gyűjtsön, megismerje önmagát és az őt körülvevő szűkebb és tágabb környezetet, így egyre gazdagabb kapcsolatrendszert alakít ki a körülötte élő gyermekekkel és felnőttekkel. 3.2.1 Az óvodapedagógus feladatai:                 

alakítson ki szeretetteljes, kiegyensúlyozott, befogadó csoportlégkört, tegye otthonossá, barátságossá a csoport életterét, teremtsen érzelmi biztonságot minden gyermek számára, alakítsa ki a gyermekcsoport igényeihez igazodó szokásrendet, tudatosan fejlessze a pozitív személyes kapcsolatokat (gyermek – gyermek, óvodapedagógus-gyermek, dajka-gyermek), ismerje meg minden gyermek családi és szocializációs hátterét (eltérő életmód, kultúra), fogadja el a gyermek személyiségét és jelenlegi szocializációs szintjét, építsen a gyermekben rejlő pozitív tulajdonságokra, fordítson nagyobb figyelmet a sajátos törődést igénylő gyermekekre, a családdal való hatékony együttműködés formáit alakítsa ki, fejlessze az egymás iránti figyelmesség, segítőkészség, együttérzés és nyíltság, konfliktustűrő képességeit, erősítse az én tudat kialakulását, segítse az együttélés szabályainak elfogadását (kooperációs és kommunikációs készség), törekedjék az önállóság, az önfegyelem fejlesztésére, tartson kapcsolatot a nevelést segítő szakemberekkel (pszichológus, fejlesztőpedagógus), a nehezen szocializálható, sajátos törődést igénylő gyermekek érdekében, tanítsa meg a gyermekeket egymás másságának az elfogadására empátia szervezzen minél több közös élményt nyújtó tevékenységet (hagyományok, ünnepek, séták, kirándulások stb...).

16



3.2.2 Az érzelmi nevelés és a közösségi életre történő felkészítés várható eredményei 6-7 éves korra:           

igénylik, szeretik az óvodai életet, szívesen részt vesznek közös tevékenységekben, ismerik, értik, elfogadják, betartják a kialakított szokás-szabály rendszert, egymás közötti kapcsolataik pozitív töltésűek (figyelmesek, türelmesek, együtt-érzőek, együttműködők stb...), önállóak a kapcsolatteremtésben, véleménynyilvánításban, feladatok elvégzésében, örülnek az egyén és a csoport sikereinek, közreműködnek annak elérésében, képesek a másság elfogadására (el és befogadó készség), elfogadják és betartják a különböző tevékenységekből adódó elvárt magatartási formákat, bizalommal fordulnak a felnőttek felé, aktív együttműködésre képesek, a kisebb gyermekek segítését természetesnek érzik, értik egymás és az óvodapedagógus metakommunikációs jelzéseit (elismerés, öröm, biztatás stb...).

A sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI A, SNI B) esetében a várható eredmények fejlettségi szintjükkel arányos fejlődési értékeket mutatnak. 3.2.3 Az óvodánk hagyományai Meggyőződésünk, hogy a hagyományápolás elengedhetetlen része az óvodai életnek. Az ünnepek adta érzelmi többlet színesíti a gyermekek életét, semmivel nem pótolható élményeket nyújt, mely meghatározó a személyiségük fejlődésében. Olyan képességeket fejleszt, mint az „ünnepelni tudás”, az érzelmi fogékonyság, a rácsodálkozás, a befogadás művészete… stb. Ez az életkor a legalkalmasabb arra, hogy kialakítsuk gyermekeinkben a természethez, a környezethez, a szülőföldhöz való kötődés érzését. Mindennapjainkban természetes módon jelenik meg a népi kultúra kincseinek átszármaztatása a dalos játékokban, a népi mondókákban, a népmesékben, valamint a vizuális tevékenység területén (korongozás-fazekasság, szövés-fonás). Ezen kívül hat nagy terület köré csoportosítjuk hagyományos ünnepeinket: -

Néphagyományok, Jeles napok Karácsony, Húsvét stb...). Nemzeti ünnepeink (Márc.15.,).

(Szüreti

mulatság,

Farsang,

Mikulás,

17



-

Természeti ünnepeink (Zöldbetűs napok, Nevezetes napok anyaga). Gyermekekkel kapcsolatos ünnepségek (születésnapok, névnapok, gyermeknap). Szülőkkel közreműködésével kapcsolatos ünnepségek (Anyák napja, évzáró, ballagás, ). „Kékvirág!” szakmai napok.

Számunkra az ünnepekre való felkészülés tudatos, előre tervezett munkát jelent. Fontosnak tartjuk az ünnepvárás előkészületeit, az ünnepek lebonyolítását, a hozzá szükséges külső és belső feltételek megteremtését. Szakmai napunk betekintést biztosít az egész napos nevelési és oktatási folyamataiba, lehetőséget ad a személyiségfejlesztő módszerek, eszközök gyakorlatban történő megismerésére.

3.3 Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 3.3.1 Az anyanyelvi fejlesztés és nevelés megvalósulása Cél: A grammatkailag helyes beszéd kialakítása, gondolatok árnyalt megfogalmazása, valamint a beszélő magatartás fejlesztése a tevékenységi formák keretein belül. Feladat: - beszélő környezet megteremtése, - a beszédképesség fejlesztése, - hangok tiszta ejtésének elősegítése – mintaadás, - szókincsbővítés és mondatalkotó képesség fejlesztése, - közlő-képesség alakítása, - a verbális és metakommunikációs jelek összhangjának megteremtése, - nagyobb figyelem fordítása sajátos nevelési igényű – beszédfogyatékos gyermekek és az idegen anyanyelvű gyermekek nyelvi fejlesztésére. - beszéd és kommunikációs kedv fenntartása, ösztönzése a nap bármely szakában, - a fejlődés nyomon követése. Alapelveink  Az óvodai élet egészét áthatja, minden tevékenységben jelen van az anyanyelvi nevelés.  Megerősítjük az óvodapedagógus modell szerepét.  Minden lehetőséget, eszközt felhasználunk a beszédkedv és beszédkapcsolatok fenntartására, ösztönzésére.  Változatos élményekkel biztosítjuk a tevékenység, az érzelem, a gondolkodás, a beszéd harmóniáját ( játék, drámajáték, stb...). 18



 Figyelembe vesszük a gyermekek közötti egyéni eltéréseket és megtervezzük a fejlesztő módszereket számunkra (felzárkóztatástól a tehetséggondozásig).  Empátiával fordulunk a beszédzavarral küszködő gyermekek felé. Az első szocializációs közeg a család, melyben a nyelvi kommunikációs nevelés elkezdődik. E folyamatba kapcsolódik be az óvoda, ahol az anyanyelv használata elengedhetetlen része a nevelési folyamatoknak. A beszédkapcsolatok kialakulásának feltétele a nyelvi kifejezőkészség megléte, valamint a nyugodt, derűs, szeretetteljes légkör. Az óvodapedagógus feladatai:       

legyen igényes és követésre méltó nyelvi eszközeiben, törekedjen az érzelem gazdag, szemléletes és képszerű kifejezésmódra, álljon mondatszerkesztése egyszerű, tömör, világos, érthető nyelvi egységekből, teremtsen aktív, hangulatos beszédkapcsolatot, beszédlégkört, fogalmazza meg egyértelműen kérdéseit, aktív gondolkodásra késztessen igazodjon a gyerekek eltérő nyelvi fejlettségéhez, és fejlessze azt, kísérje figyelemmel az átmeneti és tartós beszédzavarokat és hangolja össze munkáját a logopédussal.

Az anyanyelvi nevelés várható eredményei 6-7 éves korra:  felnőtteket, gyermekeket türelmesen meghallgatják és válaszolnak kérdéseikre,  gondolataik közlésekor megfelelő nyelvi kifejezőkészséggel és kifejező móddal rendelkeznek,  hangzóejtésük tiszta,  képességeikhez mérten folyamatosan beszélnek élményeikről, tapasztalataikról, tudnak közölni, kérdezni, tiltást árnyaltan kifejezni,  használják és értik a metakommunikációs jelzéseket. A sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI A, SNI B) esetében a várható eredmények fejlettségi szintjükkel arányos fejlődési értékeket mutatnak.

3.3.2 Értelmi fejlesztés és nevelés megvalósulása 19



Cél: A különböző képességek és készségek fejlesztése a tevékenységformákon keresztül. Feladat: - az általános, az értelmi és a speciális képességek fejlesztése a tapasztalatok, valamint az ismeretek átadásával, gazdagításával és rendszerezésével. Alapelveink  Nevelőmunkánkban tág teret biztosítunk a képességfejlesztésre, kiemelten a sajátos nevelésű gyermekekre.  Törekszünk a gyermekek egyéni képességeinek megismerésére, és differenciált fejlesztésben részesítjük őket.  Fontosnak tartjuk a képességfejlesztő munka integrálását a speciális területekre.  A fejlődés nyomon követése. A képességfejlesztés feladatai két területre bonthatók: 1/a. Általános képességek: - érzelmi, erkölcsi, akarati képességek, - kommunikációs képességek, - testi képességek, amelyeknek fejlesztése az óvoda mindennapos tevékenységeinek folyamán valósul meg, s mint egy kiinduló alapot ad a képességfejlesztés kibontakoztatására. 1/b. Az értelmi képességeken belül a megismerő képességek fejlesztése: - érzékelés (látás, hallás, tapintás stb..), - észlelés (tér, idő, mozgás), - megfigyelés (szín-forma egység és ezek változatai), - figyelem (információk felvétele és feldolgozása), - emlékezet (információk tárolása, fejlesztése), - képzelet (élményanyag feldolgozása, alkotóképzelet - kreativitás), - gondolkodás (tapasztalatok feldolgozása, újraalkotása). 2. -

Speciális képességek fejlesztése a tevékenységi formákon keresztül: mozgás játék, munka, irodalmi nevelés, zenei nevelés, vizuális nevelés, környezet megismerésére nevelés, matematika, testi nevelés.

Az óvodapedagógus feladatai: 20



        

keltse fel a gyermekek érdeklődését az egyes tevékenységek iránt – motivált helyzetek (egyéni – páros - kiscsoportos), biztosítsa a sokoldalú tapasztalatszerzést, a sokféle tevékenység lehetőségeit, segítse a környező világról szerzett tapasztalatok rendszerezését, használjon ki minden lehetőséget a kommunikációs képességek fejlesztésére, bővítse az érzelmi-akarati képességeket, kiemelt figyelemmel kísérje a testi - szellemi egészség megóvását, fejlesztését, tudatosan teremtse meg a problémamegoldó és kreatív gondolkodás fejlesztésének lehetőségeit, vegye figyelembe a gyermekek eltérő adottságait, fejlettségi szintjét, kiemelten kezelje a speciális képességeket.

Az értelmi fejlesztés várható eredményei komplexen tükröződnek a különböző tevékenységi formákban.

.

III. AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI 21



1. A JÁTÉK Cél: Minden külső kényszertől mentes tevékenység megteremtése, melyben a gyermekek aktív, önálló játéka személyiségük sokoldalú, harmonikus fejlődését.

lehetőségeinek lehetővé teszi

Feladat: - a játék feltételeinek (hely, idő, eszköz), motivációjának megteremtése a csoportszobában és az udvaron egyaránt, - örömteli, ötletgazdag, játék lehetőségeinek, feltételeinek megteremtése, megvalósítása, - a játékkal kapcsolatos szabálytudat alakítása, - kommunikatív és meta - kommunikatív képességek fejlesztése, - az évszakok adta játék lehetőségek felhasználása. Alapelveink  Az óvodát a játék színterének tekintjük.  Természetes számunkra a gyermek felé forduló, szerető, segítő, megértő magatartás, mely a játék örömét fokozza.  Érvényesítjük a játék szabadságának alapvető jogait.  Lehetőséget nyújtunk az eltérő képességű gyermekek játékigényeinek kielégítésére, az önazonosság megőrzésére. Az udvari játéktevékenységet a csoportszobai játék folytatásának tekintjük, bővítve ezt olyan eszközökkel és lehetőségekkel, melyet csak a szabadban végezhetnek. A biztonságos és balesetmentes játék elősegítése érdekében alkalmazzuk az EU szabvány-előírásokat az eszközök beszerzése érdekében. Fontosnak esztétikumát.

tartjuk

a

játékeszközök

mobilitását,

praktikus

elrendezését,

Támaszkodunk a gyermekek és az óvodapedagógusok kreativitására és ötletességére. A gyakorló játéktól a szabályjátékig, valamennyi játékfajta megjelenésére számítva a szükséges eszközöket folyamatosan biztosítjuk. A csoportszobai eszközök kiválasztásánál tekintettel vagyunk a gyermekcsoport életkorára és igényeire. Az óvodapedagógus élményszerzési lehetőséget biztosít. Gondoskodik arról, hogy a gyermekek az élményeiket kijátszhassák, feldolgozhassák a játék valamennyi területén.

22



Az élmény adta közös öröm, érzelmi ráhangolódás segíti a jó csoportlégkör kialakulását, melyben megértő, együttműködő óvodapedagógusi attitűddel a gyermekek játéköröme, az együttlét minősége fokozható. A játék sajátos nyelvét jól beszélő óvodapedagógus segítője, játszótársa, támasza a kisgyermekeknek, melynek eredményeképpen az állandó törődés érzése kialakul, biztonságban érzik magukat. A játékban a gyermekek sokszínű ismereteket, készségeket szereznek, a tárgyi és szociális környezetüknek új, lehetőségeit folyamatosan fedezik fel. A felfedező jellegű tanulás kötetlen helyzetben örömteli és szórakoztató, így az újonnan szerzett ismereteket könnyen tudja alkalmazni más területeken. A játék a tanulás alapvető formája és a tanulási folyamat természetes alapja. A gyermek természetes kíváncsiságára építve teremt a pedagógus olyan érdekes helyzeteket és ingerhatásokat, melyek optimálisan biztosítják a játékba ágyazott tanulási képességek fejlődését. A gyermekek kapcsolatrendszerének fejlődése, önmagához és társaihoz való viszonya a játékban erősödik leghatékonyabban. Az alkotó játék magával hozza a fokozott beszédkedvet, a kommunikációs csatornák bővülését, a metakommunikáció észrevétlen elsajátítását, beépülését a gyermek személyiségjegyei közé.

23



Ábra

A játék védelmében készítettük az előző ábrát. A mellékelt ábrázolás szemléletesen mutatja a játék és az óvodai tanulás (foglalkozási ágak) viszonyát, ahol a tevékenységek egységben integrálódnak. Ebben az elképzelésben feloldódik a tantárgyszerű ismeretnyújtás, láthatóvá válnak a feladatbeli átfedések, az óvodai játék és a tanulás egysége és sokirányú összefüggései. A gyermek élettere egy félig zárt világ. Szűkebb, tágabb társadalmi környezetében, családjában, óvodájában, óvodai csoportjában „tanul” a szó legtágabb értelmében. Tanul mozogni, beszélni, étkezni, tisztálkodni, munkát végezni, szocializálódni. Az óvodáskorúak legfőbb tevékenysége a szabad játék, amelyben spontán módon kényszer nélkül, a gyermeki kíváncsiság által vezérelve tevékenykedik. A játékot a kilenc cikkre osztott középső kör ábrázolja. Itt szinte mindent „megtanulhat” a gyermek, ha a feltételek adottak.

24



Ez a szabad játékfolyamat az óvodai nevelés leghatékonyabb része. A tanulás feltételei a gyermeki cselekvő aktivitás, a közvetlen sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás lehetősége a játékban folyamatosan biztosított. Tapasztalatokat szereznek a természeti- tárgyi- emberi környezetükből, szabadon gyakorolhatják a kommunikáció különböző formáit, kifejezik akaratukat, érzelmeiket. A felsorolt tevékenységi formákban gazdagodnak ismereteik, fejlődnek képességeik. 1.1 Az óvodapedagógus feladatai:               

szervezze a gyermekek szükségleteihez, igényeihez igazodóan a napi tevékenységeket, teremtse meg a csoportszoba és az udvar biztonságát, a nyugodt játék érdekében (Biztonságos Óvodai Program), alakítsa ki és fogadtassa el a játékkal kapcsolatos szokásszabályrendszert (játékok helye, használatuk stb...), biztosítsa a korosztályi igényekhez, az életkori és egyéni sajátosságokhoz alkalmazkodó tevékenységi lehetőségeket, eszközöket, eltérő módon gondoskodjon a játékfejlődés különböző szakaszaiban a játékhelyek megszervezéséről (babasarok, mesekuckó, kerékpárpálya, egyensúlyozó léc…stb.), szervezze a napi tevékenységeket úgy, hogy a legtöbb idő a játékra jusson, biztosítson a gyermekeknek olyan légkört, amelyben boldogan, kiegyensúlyozottan élhetnek és kreatív elgondolásaikat megvalósíthatják, kezelje tapintatosan és súlyának megfelelően a konfliktusokat, nyújtson érzelmi biztonságot a bátortalan, szorongó gyermekeknek, legyen partner az együttműködésre és közös játékra, nevelői tudatosságával segítse a gyermekek játékfajtáinak megválasztását, a témák gazdagítását, biztosítson minél több élményszerző lehetőséget - sétát, kirándulást a gyermekeknek, használja ki az évszakok nyújtotta játéklehetőségek minél szélesebb skáláját, kísérje figyelemmel a gyermekek játékát, így is szerezzen tapasztalatokat a gyermekeket ért hatásokról, színesítse új szabályés képességfejlesztő játékokkal a játéklehetőségeket,

1.2 A játékfejlődés várható megjelenési formái 6-7 éves korra:    

szeretnek játszani, szükségleteiknek, érdeklődésüknek megfelelően választanak játékot, igénylik az együttjátszás különféle formáit, alkalmazkodnak társaikhoz, ötleteikkel gazdagítják a játék tartalmát, 25



    

követik a játékszabályokat és a kialakult szokás - szabályrendszert, önállóan választják ki a játékukhoz szükséges helyet és eszközt, élményeiket nemcsak befogadni, hanem újraalkotni is képesek a játékban, saját elgondolásaikat, ötleteiket szóban is megfogalmazzák, kialakultak a különböző játékokhoz, szerepekhez kapcsolódó magatartásformák.

A sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI A, SNI B) esetében a várható eredmények fejlettségi szintjükkel arányos fejlődési értékeket mutatnak. 2.

MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK

Cél: Az életkori sajátosságok, egyéni adottságok és igények figyelembe vételével az óvodában végezhető munka jellegű tevékenységek megszerettetése, szükségletek kielégítése a csoportszobában és az udvaron egyaránt. Feladat: - az önként vállalt, örömmel végzett munkafolyamat kialakítása. - a feltételek, a lehetőségek megteremtése minden gyermek részére a képességeitől függően, - az önmagukkal kapcsolatos munkaformák (önkiszolgáló munka) elsajátítása, - a közösségért végzett tevékenység (naposi munka) megismertetése, gyakorlása, - az alkalomszerű munkaformák képességeikhez mérten való elsajátítása, ebben való részvétele. Alapelveink  Kiemelten figyelünk a biztonságos, balesetmentes munkavégzésre.  Törekszünk a munkatevékenység megszerettetésére.  Minden esetben figyelembe vesszük a gyermekek egyéni adottságait, fejlettségi szintjét, igényeit, fejleszthetőségét. A munka célirányos tevékenység – „játék”, az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat. E tevékenység fokozatosan és folyamatosan bővül, formájában és tartalmában változik. A munka, a személyiségfejlesztésnek egy olyan területe, amely pozitív változásokat hoz a gyermek életében azáltal, hogy különböző cselekvő tapasztalatokat szerez a közösségben és önmaga által végzett munkajellegű tevékenységekben is. Ezek a célirányos tevékenységek örömteliek, játékos jellegűek, de bizonyos mértékig eredmény centrikusak is.

26



A munka, közösség alkotó szerepét abban látjuk, hogy megtanulnak. egymáshoz alkalmazkodni, megismerik a segítségnyújtás és kérés formáit, fejlődik önmagukról alkotott képük, bővülnek ismereteik, növekszik önállóságuk. A munka jellegű tapasztalatok kapcsán elsajátítanak olyan szavakat, szóösszetételeket, melyeket hatékonyan tudnak beépíteni kommunikációs készletükbe. A munka tartalmi bővülése során hatékonyan fejlődnek, stabilizálódnak és beépülnek a tevékenység területén szerzett munkajellegű képességek, készségek. 2.1 Munka jellegű tevékenységeink: -

önmagukkal kapcsolatos munka ( lásd : gondozás ), naposság, alkalomszerű munkák, megbízatások, növénygondozás.

2. 2 Az óvodapedagógus feladatai:            

teremtse meg a gyermekek életkori sajátosságaihoz és egyéni adottságaihoz, képességeihez mérten a munka feltételeit (hely, idő, nyugodt légkör, eszköz stb...), tanítsa meg a munkaeszközökkel való célszerű bánásmódot (egyéni differenciált fejlesztés különös tekintettel a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében) hívja fel a figyelmet az eszközhasználat során adódó veszélyekre, teremtse meg a lehetőséget az önálló munkavégzésre, tanítsa meg a munka elvégzésének célszerű lépéseit, fokozatosan vezesse be a gyermekeket a különböző munkatevékenységekbe, ügyeljen a munka állandóságára és folyamatosságára, hívja fel a gyermekek figyelmét a munka fontosságára, eredményességére, bíztassa, dicsérje a gyermekek munkavégzését, növelje önbecsülésüket, tartsa szem előtt a képességfejlesztés feladatait (értelmi, érzelmi, erkölcsi, akarati, testi), segítse az önállóság kifejlődését, az önkiszolgáló és a közösségért végzett munkában, éreztesse meg a munka pozitív hatásait (ajándékkészítés, teremdíszítés stb..).

27



2.3 Részfeladatok: Naposi munka:       

éreztesse meg a közösségért végzett munka fontosságát, biztosítsa a munka elvégzéséhez szükséges biztonságos eszközöket, hagyjon elegendő időt a naposi teendők ellátására, tapintatosan ösztönözzön mindenkit egyéni képességeit figyelembe véve a vállalt naposi munka ellátására, sajátíttassa el és tartassa be a naposi munka részmozzanatait, segítse a gyermekeket a munka önálló és folyamatos elvégzésében, nyújtson konkrét technikai segítséget, a bonyolultabb kivitelezést igénylő munkamozzanatoknál ( terítő hajtogatás … stb ).

Alkalomszerű munka:    

teremtsen lehetőséget megbízatások elvégzésére, keltse fel a gyermekek cselekvési vágyát az alkalomszerű munkák elvégzésére is, tervezzen évszakokhoz kapcsolódó munkalehetőségeket a gyermekeknek (ünnepi óvoda és teremdíszítés, segítés a kisebbeknek, ajándékkészítés, falevélsöprés, hólapátolás stb...), éreztesse a közös munka örömét.

Növénygondozás:     

teremtse meg a növénygondozás feltételeit (csoportszoba, udvar), szerettesse meg e munkafajtát, tudatosítsa a gyermekekben ennek fontosságát, szervezze meg az évszakokhoz kapcsolódó munkákat az udvaron és a csoportszobában, alakítson ki a gyermekekkel közösen természetsarkot, folyamatosan bővítsék, gondozzák azt (rügyeztetés - csíráztatás - palántázás stb...), fordítson külön figyelmet a tervezés során a környezetvédelemmel és természetvédelemmel kapcsolatos feladatok megláttatására (szelektív hulladékgyűjtés, elemgyűjtés stb…)

2.4 A fejlődés várható eredményei 6-7 éves korra:  a naposi teendőket képességeiknek megfelelően önállóan és örömmel végzik,  a különböző munkaeszközöket rendeltetésszerűen használják,  elfogadják a munka fontosságát,  számon tartják és elvégzik a rendszeresen visszatérő feladataikat,  képesek együttműködésre és munkamegosztásra, tiszteletben tartják társaik elvégzett munkáját, 28



 kifejlődnek azok a készségek és képességek, melyek a munka elvégzéséhez szükségesek (feladattudat, felelősségérzet, szervezőképesség),  vigyáznak környezetük rendjére, igénylik azok esztétikáját,  szívesen segítenek a kisebbeknek, örömmel készítenek apróbb meglepetéseket,  szívesen vállalnak különböző megbízatásokat,  szeretettel és hozzáértéssel gondozzák a növényeket,  életkoruknak megfelelő környezetvédelmi ismeretekkel rendelkeznek, azokat szükségszerűen alkalmazzák. A sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI A, SNI B) esetében a várható eredmények fejlettségi szintjükkel arányos fejlődési értékeket mutatnak. 3. A TANULÁS Cél: Tegyenek szert cselekvő aktivitás közben tapasztalatokra és ismeretekre. Feladat: - tudatos és tervszerű játékos helyzetek megteremtése az egyéni képességek figyelembe vételével, - a játékban, a játék által játékosan realizálódjon. Alapelveink  Munkánk alapja a játék színterén belül a tervszerűség és céltudatosság a tanulási folyamatokban.  Pedagógiai önállóságunkat felelősséggel kezeljük.  Az óvodai tanulást a játék - játékosság köré építjük.  Valljuk, hogy a tanulás az óvodai élet minden mozzanatában, minden tevékenységi formában jelen van.  A tanulási tartalmakat differenciáltan igazítjuk a gyermekek egyéni szükségleteihez, képességeihez.  A gyermekek képességeinek fejlődését folyamatosan megfigyeljük és fejlesztjük.  Tanulási munkaformák változatosságával érjük el az együttes, örömteli tevékenységeken alapuló személyiségfejlesztést.  A fejlődés nyomon követése. Az óvodánkban a tanulás egyrészt spontán, másrészt a nevelési célok érdekében sajátosan szervezett tevékenység, mely az ismeretszerzést és a képességfejlesztést is magába foglalja. Specialitása, hogy utánzásra és modellkövetésre épül.

29



A nyugodt játéktevékenységet tekintjük a tanulás keretjellegének. A tanulás a gyermek számára játékos útkeresés, ismerkedés páros és kiscsoportos formában, aktív, befogadó képes légkörben. Az óvodapedagógus épít a gyermekek előzetes tapasztalataira, ismereteire. Szükségesnek tartjuk azonban bizonyos tevékenységek "együttes" jellegének megjelentetését kiemelten a nagycsoport második felében - a téma és tartalom függvényében. Ezeket a tevékenységeket a részvétel együttessége jellemzi, a megvalósítás a gyermekek érdeklődésétől, fejlettségétől függően változik. Vezérlő gondolatunk, hogy az óvodában a tanulás a játékban, a játék által és játékosan történik. A közvetítés módját egyrészt a gyermekek játékából merítjük, másrészt játékos módszereket használunk (drámajáték). A különböző játéktevékenységek sajátosságait szem előtt tartva - társadalmi és helyi igények figyelembevételével, az egyéni képességek, fejlettségek tekintetbe vétele - tervezünk kiegészítésként „szervezett” tanulást az Alapprogram által megfogalmazott foglalkozási áganként (A Módszertani Füzet tematikus tervként funkcionál, az óvodapedagógusok a módszertani szabadság elvének figyelembevételével használják): -

-

-

a gyakorló játék, szerepjáték, konstruálás, építőjáték, a külső világ tevékeny megismerése részeként is felfogható, beleértve a mennyiség – tér – forma ismereteket is, a konstruáló játék, építőjáték, barkácsolás, spontán rajz – festés, a rajzmintázás, kézimunka része, a gyermeki kezdeményezésre megjelenő dramatizálás, bábozás a vers, mese részét képezi, a bábozás, spontán ének, dalos játék, szabályjátékok, s egyéb spontán mozgások, az ének- zene, énekes játékok feladatainak megvalósítását segítik, a mese, vers és az ének- zene között szintén van feladatbeli azonosság, a spontán ének –dalos játék, szabályjáték, spontán mozgások része a mozgásnak, mint foglalkozási ág egészének, a környezet tevékeny megismerése és a mozgás között is tapasztalható feladatbeli átfedés, a foglalkozási ágak kapcsolódnak egymáshoz, komplexen egymással és a játéktevékenységgel integrálódnak, szerveződnek.

Ezen összefüggések felvázolásának és végiggondolásának haszna gyakorlati munkánkban realizálódik. Segíti a rendszerben gondolkodást, tisztábban látni az egész- rész viszonyát (komplexitás, kompetencia). Eligazodást nyújt, ebben az állandóan változó, sokszínű és számtalan összefüggést tartalmazó interaktív kapcsolatrendszerben, ami maga az élő, nyüzsgő óvodai élet.

30



A tanulás és drámajáték kapcsolata Eszköze minden olyan játék és gyakorlat, ami hozzájárul ahhoz, hogy különböző képességek fejlődjenek, tökéletesedjenek. A játékoknak célja a személyiség alakítása, társakkal, környezettel történő kapcsolatfelvétel segítése, önmagunk elfogadása és elfogadtatása…stb. 3.1 A tanulás formái: 3.1 .1 Az utánzásos minta - és modellkövetéses magatartás - és viselkedéstanulás (szokások alakítása): -

-

szociális megközelítésben óvodapedagógus és gyermek kapcsolatának folyamata az ismerkedéstől az együttműködésig (köszönés, kérés, kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás stb...), társas helyzetekben társakhoz való igazodás, mások gondolatainak elfogadása, pontosságra törekvés, sikeres kommunikáció működtetése.

3.1.2 Spontán játékos tapasztalatszerzés: -

közvetlen tapasztalatszerzés és megfigyelés: önálló és közös játékban, munkában, kirándulásokon, élményszerző sétákon, kulturális programokon.

3.1.3 Gyermek kérdéseire, válaszokra épülő ismeretszerzés: -

folyamatos időkeretben, kötetlen formában és valamennyi tevékenység közben.

3.1.4 Az óvodapedagógus által irányított megfigyelés tapasztalatszerzés, felfedezés: -

természeti jelenségek (kísérletek, termések, levelek gyűjtése stb...), időjárás változásai (hó, jég, eső, pára, köd stb...), a tárgyak, jelenségek ok - okozati összefüggéseinek megláttatása, összehasonlítása, megkülönböztetése, azonosítása.

3.1.5 Gyakorlati probléma és feladatmegoldás: -

napi tevékenységekben, játékban, munkában, spontán helyzetekben és irányított tanulásban.

31



3.1.6 A gyakorlati problémamegoldás: -

a tanulás tartalmának alkalmazása:

megközelítése

szempontjából

az

integráció

a., A nevelési területből kiindulva (külső világ tevékeny megismerése ) b., Egy témából kiindulva ( pl. Ősz - a versben, énekben, mesében, rajzban stb..). c., Egy eszközből kiindulva ( pl. őszi termések ). d., Egy adott képesség - készségfejlesztő feladat köré csoportosítva ( hallás, látás, tapintás stb…) e., Különböző részképességek fejlesztéséből kiindulva ( motorikus, értelmi, 4 kommunikációs). 5 f., Levegő – Tűz – Víz – Föld tématerv javaslatok részeinek adaptálása, integrálása a téma, fejlesztés, módszer területeihez igazodva. 3.2 Tanulás és szervezeti munkaformák: -

kötött és kötetlen, kirándulások, élmény - és tapasztalatszerző séták, kultúr - programok, egyéni tevékenység, páros tanulási helyzetek, mikro - csoportos tevékenységek, frontális tevékenységi forma.

3.3 A tanulási formák megjelenése: -

a nevelési év szept. 1-től aug. 31-ig tart, kiemelt feladat szept. 1-től máj. 31-ig a kötetlen illetve kötött tevékenységeken való tanulás, a nyári időszakban jún. 1-től aug. 31-ig az udvari játék kerül előtérbe,ahol tanulási helyzetek teremtésével az óvodapedagógus tervszerűen, célzottan válogatott és tartalmában, eszközeiben bővülő játéklehetőségeket kínál.

3.4 A differenciált tervezés megvalósítása a nevelési év folyamán: A tervezés folyamata egy hetes illetve három hetes terminusban történik, óvodapedagógusi igény szerint. A kötött illetve kötetlen tevékenységek arányát és számát, a helyet és időpontját az óvodapedagógus határozza meg. 3.5 Óvodapedagógusi szempontok a tanulás megszervezéséhez: -

a gyermekcsoport összetétele, (kis – középső – nagy - vegyes csoport), a gyermekek fejlettségi szintje, életkori sajátossága, 32



-

a gyermek fejlődési üteme a tanulás témája, a tanulás tartalma, a gyermekek hangulata, érdeklődése, a várható illetve váratlan események, élmények (időjárás, ünnepek), a hiányzások száma, a gyermekek terhelhetősége, a tevékenységi formák aránya, a gyermekek élményanyaga.

3.6 Az óvodapedagógus feladatai:                 

építse ki a támogató környezetet, alakítsa ki a kezdeményezésekhez és a foglalkozásokhoz szükséges szokásokat, magatartási formákat, támaszkodjon a tanulás tervezése és szervezésekor a gyermekek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, önkéntelen figyelmére, biztosítsa a tapasztalás örömét, használjon változatos módszereket a tudás - tanulási vágy felébresztésére, teremtsen olyan helyzeteket, ahol megismerhetik a felfedezés, kutatás örömeit, tudatosan alkalmazza a képességfejlesztést, tudatosan tervezze meg a tapasztalatszerzés lehetőségeit, látassa meg, a dolgok, jelenségek közös jegyeit, irányítsa a gyermekek figyelmét az ok - okozati összefüggések megláttatására, fejlessze a verbális és vizuális emlékezetet (élmények, versek, mesék, dalok felidézésével), fokozatosan érje el, hogy gondolataikat összefüggően és érthetően fejezzék ki, tartsa szem előtt a kreativitás és problémamegoldó gondolkodás fejlesztésének lehetőségeit, törekedjen a gyermekek önállóságának, figyelmének, kitartásának, feladattudatának fejlesztésére, alakítsa a közös tanulás során a pozitív személyiségjegyeket, segítse a gyermek egyéni adottságainak kibontakoztatását, differenciált fejlesztését különös tekintettel a sajátos nevelési igényű gyermekekre, alkalmazza a tanulás során a pozitív értékelés módszerét.

3.7 A fejlődés várható eredményei 6-7 éves korra:  rendelkeznek a tanuláshoz szükséges magatartásformákkal,  egyéni képességeiktől függően képesek a hosszabb ideig tartó szándékos figyelemre, 33



 összefüggéseket önállóan felismernek, szemléletes, képszerű gondolkodással rendelkeznek,  problémahelyzeteket önállóan, esetleg kis segítséggel megoldanak,  mondanivalójukat, élményeiket, tapasztalataikat önállóan megfogalmazzák,  kialakult az együttműködési képességük, elfogadásuk (felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek). A sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI A, SNI B) esetében a várható eredmények fejlettségi szintjükkel arányos fejlődési értékeket mutatnak.

4.

KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE (környezeti nevelés)

Cél: A gyermekeket közvetlenül körülvevő szűkebb (család) és tágabb természeti és társadalmi környezetről, életkoruknak, egyéni adottságaiknak megfelelő tapasztalatok szerzése. Feladat: - változatos lehetőségek, cselekvések és módszerek megteremtésével az észlelhetőérzékelhető és tapasztalható világ megismerése, környezettudatos viselkedés és magatartási formák kialakítása. Alapelveink  Változatos tapasztalatszerzési lehetőségeket kínálunk a természet folyamatos és sokoldalú megfigyeltetésére, a kíváncsiságuk kielégítésére.  Figyelmet fordítunk arra, hogy a környezeti nevelés témaköreinek feldolgozása többnyire a természetes környezetben valósuljon meg,  Fontosnak tartjuk az élményanyag minél több szempontú feldolgozását (érzelmi, érzékszervi, értelmi).  A környezeti nevelés feladatainak megoldását játékos módszerek sokaságával valósítjuk meg,  A tapasztalatszerzés folyamataiba aktívan bevonjuk a szülőket.  A fejlődés nyomon követése. A sokoldalú tapasztalat és ismeretszerzés érzelmileg és értelmileg közelebb hozza a gyermekeket a világ jelenségeihez, aktivizálja megismerési vágyukat, ébren tartja érdeklődésüket. A környezeti nevelés alapját és hátterét adja az összes többi tevékenységi területnek. A környezetből szerzett tapasztalatok közvetett módon sugallják a többi tevékenység tartalmát is, pl. matematikai összefüggések megláttatása. (magas - alacsony, hosszú - rövid, sok - kevés stb...)

34



A környezeti nevelés megvalósításában két úton haladunk. a/ Érzelmi síkon: - a természet szeretete, - környezetvédelem, - a környezettel való harmonikus együttélés. b/ Értelmi síkon: - a valóság megismerésén, - a művészeti területek megismerése, - a matematikai tapasztalatok játékos feldolgozása. 4.1 Feladatainkat három nagy részterület köré csoportosítjuk: a. Természeti környezet b. Környezetvédelem környezettudat c. Társadalmi környezet (szűkebb-tágabb) 4.2 Az óvodapedagógus feladatai:            

tervezzen és szervezzen alkalmi és folyamatos megfigyeléseket az óvoda természeti környezetében (udvar, park, közeli liget), folyamatosan figyeltesse meg az évszakok változásait, annak hatását a növényekre és az állatokra, teremtsen lehetőséget arra, hogy az udvaron és a ligetben lévő állatok életét minden évszakban megfigyelhessék, érzelmileg motiváltabbá váljanak, bővítse a lehetőségeket a növény és állatvilág minél tágabb megismerése körében (állatkert, vadas park, videofilm, DVD), teremtse meg a lehetőséget a növény és állatvilágról szerzett tapasztalatok feldolgozására, az összefüggések megláttatására, végeztessen kísérleteket az évszakok jelenségeivel kapcsolatban (szél, hó, jég, víz körforgása), folyamatosan gondoskodjon a rügyeztetés, csíráztatás, ültetés, palántázás lehetőségeiről, tudatosan vezesse be a természetvédelem feladatainak megismerésébe az óvodásokat, sajátíttassa el konkrét tapasztalatszerzés közben a környezetvédelmi teendőket (szelektív hulladékgyűjtés), mutasson példát a természetvédelemmel kapcsolatos feladatokban (állatok, növények gondozása, életmódjuk tiszteletben tartása), hívja fel a figyelmüket a környezetszennyezés káros hatásaira (víz, levegő, talaj), ismerkedjenek meg az óvodával, annak környékén található üzletekkel, az ott dolgozók munkájával, a vásárlással kapcsolatos viselkedési formákkal, gyakorolják a felnőttekkel való kommunikálás szabályait,

35



   

tapasztalati úton jussanak el a biztonságos közlekedési ismeretek feldolgozásához (közlekedési eszközök), az azokkal kapcsolatos magatartási formákhoz, bővítse a gyermekek ismereteit testükről, testrészeikről, azok funkciójáról, védelméről, az egészsége megőrzéséről, konkrét tapasztalatszerzés közben szerezzenek ismereteket az egészségvédelemről, s azok fontosságáról (egészséges táplálkozás, mozgás, edzés fontossága), integrálja be, ahol lehet és célszerű a művészeti területek anyagát, a Tűz – Víz – Levegő – Föld tématerv javaslatok részeit, a matematikai tartalmakat is a környezeti nevelésbe.

4.3 A fejlődés várható eredményei 6-7 éves korra:  biztonságosan eligazodnak környezetükben, ismerik lakóhelyüket, közlekedésük megbízhatóbbá válik,  emberek, növények, állatok világáról kialakult elemi fogalmaik vannak,  tapasztalataik, élményeik során környezetükben felismerik, használják a matematikai összefüggéseket, elemi matematikai készséggel rendelkeznek,  szeretik és óvják környezetüket az életkoruktól elvárható szinten,  ismerik az évszakok és napszakok jellemzőit. A sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI A, SNI B) esetében a várható eredmények fejlettségi szintjükkel arányos fejlődési értékeket mutatnak. 4.4 Funkcionálisan használatos eszközök:       5.

Különböző fejlesztő játékok (társas, kirakó, logiko stb.) Kísérleti eszközök (nagyító, tükör, látcső. stb) Könyvek, kiadványok. Filmes kazetták, CD, DVD. Kertészeti eszközök (gereblye, lapát, seprű stb) A természetben található magvak, termések, termények stb. ZENEI NEVELÉS (ének-zene, énekes játék)

Cél: Az érdeklődés felkeltése, a zenei élmény örömteli befogadásának megteremtésére. A gyermekek esztétikai fogékonyságának, önkifejező képességének és zenei ízlésvilágának formálása.

Feladat - a zenei tartalom igényes közvetítése, - eszközök és módszerek változatos alkalmazása, 36



-

Zenei képességek fejlesztése, zenehallgatás és a mozgásos önkifejezés kombinációjának segítése.

Alapelveink  Figyelembe vesszük a zenei képességfejlesztés területén a gyermekek egyéni adottságait.  Törekszünk olyan zenei értékek közvetítésére, melyek a gyermekek zenei ízlését formálják (kortárs művészeti alkotások is).  Hisszük, hogy a jó zenei légkör alapja a mindennapi zenei tevékenységeknek.  Lehetővé tesszük, hogy a szülők is folyamatosan megismerjék az óvodai zenei nevelés tartalmát.  A fejlődés nyomon követése. A zenei nevelés jelen van a mindennapi tevékenységeinkben, hiszen hangulatával közvetlenül váltja ki az érzelmeket az ölbeli játékok meghittségétől a hangulatos népi játékokig. Az éneklés, ritmus, mozgás, a szöveg ismételgetése mind-mind örömforrás a gyermekeknek. Megmozgatja az értelmet, hisz nemcsak a dallamot, hanem a szöveget, a különböző mozgásokat is el kell sajátítania. A dalok, mondókák ismételgetése, szép, pontos kiejtése az anyanyelvi nevelés kapcsolatát erősíti. Az önfeledten éneklő, játszó gyermekekben kialakul a zene iránti fogékonyság és szeretet. 5.1 Az óvodapedagógus feladatai:          

teremtse meg a zenei nevelés alapfeltételeit, tervezze meg a képességfejlesztés folyamatát az óvodai dalanyag tükrében, érje el, hogy a gyermekek örömmel, az egyéni adottságaikhoz mérten tisztán, énekeljenek, vegye figyelembe a gyermekek adottságait, képességeit a csoportos és egyéni énekléskor, használjon olyan játékos módszereket, melyek segítségével a hallás és ritmusérzék fejlesztő feladatait fokozatosan felépítheti, megvalósíthatja, alkalmazza a differenciált fejlesztést. építsen a gyermekek mozgáskedvére, finomítsa az esztétikus, játékos mozdulatokat, szerettesse meg a gyermektánchoz kapcsolódó mozgáselemeket, játékos táncmozdulatokat, a gyermekek zenei igényéhez és az óvodapedagógus által tudatosan felépített zenei anyagokhoz válogasson hangszereket, ismertesse meg azok használatát, juttassa el a gyermekeket a belső hallás olyan szintjére, hogy azt képzeletük segítségével alkotó módon használhassák, érje el, hogy szívesen és örömmel hallgassák az élő és gépi zenét is, 37



  

igényesen válogasson az ünnepekhez kapcsolódó különböző népszokások, dalok, dalos játékok közül, használja ki az egyes feldolgozási ágakban rejlő komplexitás lehetőségét, tegye lehetővé, hogy a pihenési időszakban is hallgathassanak megnyugtató zenét.

5.2 A fejlődés várható eredményei 6-7 éves korra: örömteli módon képesek a zenei élmény befogadására, a zenehallgatás igényükké válik, van kedvenc mondóka és ének-repertoárjuk, kialakult a belső motiváció az éneklésre, énekelgetésre, egyenletes lüktetésük automatizált, ritmusérzékük fejlett, tudnak zenére harmonikusan mozogni, ismerik a különböző hangszerek nevét, használatának módját, saját képességeikhez mérten tisztán, megfelelő hangmagasságban, tempó tartással énekelnek,  szívesen találnak ki különböző dallamokat, játékos mozdulatokat,  érzékelik a természet és környezet hangjait.        

A sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI A, SNI B) esetében a várható eredmények fejlettségi szintjükkel arányos fejlődési értékeket mutatnak. 5.3 Funkcionálisan használatos eszközök:     

6.

Könyvek, kazetták, CD. Hagyományos zenei hangszerek (dob, cintányér, stb). Különleges zenei hangszerek (esőcsináló, ritmuskocka, castanetta stb.). Tánchoz kiegészítő ruhák (szoknyák, mellények, kendők, kötők). Saját maguk által készített zörejkeltő, zenei hangszerek (csoportszobai, udvari)

IRODALMI NEVELÉS vers-mese

Cél: Az irodalom megszerettetése, az irodalmi élmény befogadása és újraélése, újra alkotása. Feladata: - az anyanyelvi kultúra fejlesztése, - irodalmi élmények nyújtása, - esztétikai fogékonyság alakítása, - az érzelmi, és emocionális tulajdonságok felszínre hozása.

38



Alapelveink  Törekszünk arra, hogy megismertessük, megszerettessük a mese csodálatos világát a gyermekekkel.  Gondot fordítunk a szülők folyamatos tájékoztatására az irodalmi anyagok tartalmáról.  Folyamatosan bővítjük irodalmi felkészültségünket módszereiben, eszközeiben, ezáltal igényesen közvetítjük az adott irodalmi műveket.  A fejlődés nyomon követése. Irodalmi nevelésünk nem korlátozódik előre meghatározott időkeretre, a mesélés, a verselés spontán adódó helyzetekre épül. A kedvező körülmények kihasználása, tudatos kivárása adja a jó irodalmi légkör hangulatát. A mese teremtette érzelmi ráhatás megindítja a gyermek képzeletének áramlását, kapcsolatba kerül a szereplőkkel és a mesét mondó felnőttel is. A mese egyszerre csoda és valóság, ahol a szépnek és jónak mélyreható ereje van, ahol megérezheti az emberi cselekedetek súlyát, a tettek okozta feszültségeket, izgalmakat, ahol félelmei feloldást találnak igazságszolgáltató szerepe által. E csodálatos hatását ismerve igényesen válogatunk a mesék fajtái közül, szem előtt tartva az ismétlődés örömszerző szerepét is. A gyermekirodalom sokszínűsége számunkra a népi mondókákkal, dünnyögőkkel, dúdolókkal, a testi közelség örömével átitatott, hangulatos közös együttlétben realizálódik. A versek zeneiségét, melegségét, a természet ihlette költői képek sokaságát a gyermek varázslatra nyitott érzelmein keresztül juttatjuk el. " A gyerek el nem rontott fülével még felfogja a szavak muzsikáját, a ritmus lüktetését, a rímek összecsengését és számára minden gyönyörűség." (Mészáros Vincéné) A mesét, verset sokat halló, újra és újra átélő gyermek a befogadáson túl a beépült repertoár segítségével szívesen megjeleníti élményeit bábozásban, dramatizálásban, dramatikus játéksorokban. Szívesen adunk a gyermekek kezébe bábokat, együtt készítünk újakat, tapintatosan közreműködünk létrehozásában, segítünk a mesék megjelenítésében. 6.1 Az óvodapedagógus feladatai:   

pedagógiai tudatossággal tervezze meg és válogassa össze az irodalmi nevelés anyagát, igényesen válogassa össze a népköltészet, a klasszikusaink valamint a külföldi irodalom alkotásait, teremtsen olyan emocionális légkört, ahol a gyermekek irodalmi alkotások befogadására alkalmassá válnak,

39



        

kapjon hangsúlyozott szerepet a beszéd zenei elemeinek érvényesítése az irodalmi mű előadásmódjában, használja ki az irodalmi mű nyújtotta nyelvi kapcsolat érzelmi és gondolati hatásait, építse be az anyanyelvi nevelés adta lehetőségeket (mimetika, kommunikáció, metakommunikáció) figyelembe véve az egyéni fejlettségi szinteket, beszédhibákat, vegye figyelembe és hasznosítsa a különböző foglalkozási ágak kínálta lehetőségeket (éneklés, táncolás, mozgás, rajzolás, barkácsolás), érje el a gyakori ismétlésekkel, hogy kedvelt meséik, verseik jelen legyenek a mindennapokban, azokat szabadon választhassák igényük szerint, tanítsa meg a könyvek használatának helyes módozatait, építse be mindennapi nevelő munkájába a pihenés előtti megnyugtató mesélést, tartalmazzák az óvodai ünnepeken megjelenő irodalmi anyagok a megismert meséket, verseket, alkalmazzon dramatikus elemeket tartalmazó játékokat.

6.2 A fejlődés várható eredményei 6-7 éves korra:  szeretnek a mesét, verset, történeteket hallgatni, ismerik a népmesei fordulatokat,  kedvelik a dramatizálást, szituációs helyzetekben aktív résztvevők,  önállóan mondanak rövidebb, hosszabb verseket, fokozódik előadókedvük,  képesek rövid történetek, mesék folytatására, azok újraalkotására,  kialakult a könyvekhez, folyóiratokhoz való pozitív viszonyuk,  vannak kedvenc meséik, verseik, történeteik,  kialakult az irodalmi élmény befogadásához szükséges viselkedési mód. A sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI A, SNI B) esetében a várható eredmények fejlettségi szintjükkel arányos fejlődési értékeket mutatnak. 6.3 Funkcionálisan használatos eszközök:    

Könyvek, leporellók. Mese film és magnókazetták, CD. Különböző technikával készített bábok. Saját maguk által készített illusztrációk, eszközök.

40



7.

MOZGÁS

Cél: A gyermekek szakaszában.

örömmel,

felszabadultan

mozogjanak,

a

nap

minden

Feladat: - a gyermekek testi és pszicho-szociális fejlődésének, mozgásrendszerének, testi képességeinek fejlesztése, - a fejlesztéshez szükséges eszközök biztosítása, annak érdekében, hogy változatos mozgásformákkal ismerkedjenek meg a gyermekek. - Énkép alakítása. - Az idegrendszer érésének, fejlődésének elősegítése (főként az SNI gyermekeknél).

Alapelveink  Építünk a mozgásra, mint a fejlődés nélkülözhetetlen alapelemére, mely áthatja a gyermeki lét minden mozzanatát.  A szabad mozgás örömét tiszteletben tartjuk.  Lehetőség szerint a szülőket bevonjuk a fővárosi, kerületi és intézményi sporteseményekbe.  A fejlődés nyomon követése. 7.1 Megvalósulása: -

mindennapi élet tevékenységeiben, csoportszobában, udvaron – mozgásos szabályjátékok, csoportban és udvaron meglévő eszközökkel. mindennapi testnevelésben, testnevelés foglalkozásokon, gyermekek sporttevékenységeiben (úszás stb...).

A gyermekek személyiségfejlődését nagymértékben befolyásolja az óvodai szervezett és spontán mozgások rendszere. Lehetőséget biztosít a gyermekek mozgástapasztalatainak mindennapos bővítésére. Hozzájárul a gyermeki szervezet növekedéséhez, erősíti a csont és izomrendszert, elősegíti a légző és keringési rendszer fejlődését. Döntő szerepe van az egészség megőrzésében, megóvásában. Külön figyelmet fordítunk a helyes testtartás kialakítására, melynek érdekében mindennapi munkánk része a láb és testtartás javító torna alkalmazása. A többéves fejlesztés hatására növekszik a gyermekek teljesítőképessége, mozgásuk összerendezettebbé válik.

41



7.2 Az óvodapedagógus feladatai:            

rendszeresen biztosítson lehetőséget a mozgásos helyzetek kezdeményezésére, teremtse meg azokat a feltételeket, amelyek optimálisan biztosítják a gyermekek testi fejlődését (hely, idő, eszközök), előzze meg szabályok kialakításával a baleseteket, ismerje meg minden egyes gyermek testi képességeit, s feladatait ennek ismeretében differenciáltan tervezze meg, kísérje figyelemmel a gyermekek mozgásfejlődését, a kisebb korrekciós feladatok elvégzését változatos módszerekkel és eszközökkel segítse elő, használja az ismert és új mozgásformák gyakorlására a szabályjátékok széles skáláját, építsen a játékok személyiségfejlesztő hatására, tudatosan használja ki a képességfejlesztés lehetőségeit a nagymozgások, finommozgás, szem - kéz koordináció, a testtudat és percepciófejlesztés területein, építse be mindennapi munkájába a vesztibuláris játékokat, végeztessen rendszeresen játékos gyakorlatokat a helyes testtartás és légzés elsajátításához, alkalmazza a feladatok megvalósításánál a folyamatos segítés, a pozitív megerősítés, a tapintatos hibajavítás módszerét, legyen pontos, egyértelmű, szakszerű a gyakorlatok közlése, kísérje figyelemmel a kerületi és fővárosi egészségmegőrző programokat, s erről nyújtson tájékoztatást a szülőknek.

7.3 A fejlődés várható eredményei 6-7 éves korra:        

mozgásuk harmonikus, összerendezett, egyéni tempójú, mozgáskedvük kiegyensúlyozott, térben, térbeli helyzetekben jól tájékozódnak, ismerik a téri irányokat, kialakult testsémával rendelkeznek, mozgásukat irányítani, uralni tudják, szeretik, önmaguktól kezdeményezik a mozgásos játékokat, egészséges versenyszellemmel rendelkeznek, közös és egyéni feladatokban a szabályokat betartják, egyéni feladatoknál kitartóak.

A sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI A, SNI B) esetében a várható eredmények fejlettségi szintjükkel arányos fejlődési értékeket mutatnak. 7.4 Funkcionálisan használatos eszközök:  Alap tornaszerek (zsámoly, bordásfal, labda …stb).  Speciális tornaszerek és kiegészítők (Vesco tornaeszközök kiegészítőkkel)  Udvari tornaeszközök, kiegészítők (mászókák, labdajátékok tartozékai, stb) 42



8.

VIZUÁLIS NEVELÉS (rajzolás - mintázás - kézimunka)

Cél: A gyermekek képi, plasztikai kifejező módjának, érzelemvilágának és önkifejezésének elősegítése, esztétikai igényességük alakítása.

formavilágának, érzékenységük,

Feladat: - az eszközök, technikák és változatos módszerek biztosításával a gyermekek eljuttatása az örömteli alkotásig, - vizuális nyelv elsajátítása, - technikai alapelemek és eljárások megalapozása. Alapelveink  Minden gyermeki munkát kivitelezéstől függetlenül tiszteletre méltó alkotásnak tekintünk.  Tekintetbe vesszük a gyermekek sajátos hozzáállását e művészeti területhez.  Jelzés értékűnek fogjuk fel a gyermeki alkotásokat, hisz hűen tükrözi belső világukat, érzéseiket, indulataikat.  A fejlődés nyomon követése.

A vizuális nevelés rendkívül összetett folyamat, mely kapcsolatban áll szinte az összes tevékenységi területtel. A vizuális tevékenységben a gyermek, mint önálló alkotó egyéniség vesz részt, kivetítve ezzel a világról már meglévő tapasztalatait, képzeteit, érzelmi megnyilvánulásait. Az esztétikai élménynyújtás, mint a befogadás lehetőségének egyik formája, nagy jelentőségű a kisgyermek nevelése szempontjából (esztétikus környezet, az óvodapedagógus személyisége, műalkotások). A pedagógusok felelősségén, tudatosságán múlik, hogy a gyermek eljuthasson a legegyszerűbb firkálástól a legbonyolultabb technikák alkalmazásáig. Ahhoz, hogy a gyermek a befogadáson túl alkotó személyiséggé váljon, az alkotáshoz szükséges technikai ismeretek széles skálájával kell, hogy rendelkezzen. 8.1 Az óvodapedagógus feladatai:   

teremtse meg csoportjában a tevékenységhez szükséges feltételeket, tanítsa meg az eszközökkel való célszerű és biztonságos bánásmódot, gondoskodjon arról, hogy a vizuális tevékenység eszközei az egész nap folyamán hozzáférhetőek legyenek, 43



            

segítse a változatos technikák elsajátítását, alkalmazását, tudatosan tervezze meg és használja ki azokat az élménynyújtási lehetőségeket, amelyek a vizuális nevelés hatását felerősítik (mese, vers, képtár, kirándulás, ünnepek), tartsa szem előtt a gyermekek érdeklődési területeit, egyéni fejlettségét, adottságait és differenciáltan fejlessze azt, kísérje figyelemmel a képalakítás fejlődését, ösztönözze a gyermekeket a változatos képi kifejezésre, építsen a plasztikai munkákból adódó fejlesztési lehetőségekre, segítse a térbeli tapasztalatok minél többrétűbb megismerését, valamint használja ki az építés lehetőségeit a különböző évszakokban, teremtsen lehetőséget közös alkotásokra, a változatos technikák szabad megválasztására, használja ki az ünnepi hangulatot a gyermekek ajándékozási kedvének fokozására, alakítsa ki a vizuális tevékenység szokás-szabályrendszerét, teremtsen lehetőséget a folyóson lévő állandó kiállításon való részvételre, vonja be a szülőket az ünnepekhez kapcsolódó barkács délutánok munkájába, a különböző technikák felhasználásával. biztosítson lehetőséget az érdeklődő szülők részére, hogy barkácsdélutánok alkalmával, változatos technikákkal, eszközökkel ismerkedjenek meg, az időjárástól függően az udvaron biztosítson lehetőséget a vizuális technikák alkalmazására, gyakorlására.

8.2 A fejlődés várható eredményei 6-7 éves korra:          

örömmel tevékenykednek, a megkezdett tevékenységeket befejezik, képzeletük, fantáziájuk alkotó, önkifejező, érzékelésük, észlelésük fejlett, alak és formaállandósággal rendelkeznek, finommotorikájuk életkoruknak megfelelő, vizuális önkifejező készségük kialakult, megjelennek a sajátos kifejezésmódok, ismerik, készségszinten használják a különböző technikákat, esztétikai ízlésük alakulóban van, képesek együttműködni egy közös feladat érdekében, képesek a szép megláttatására, igényük van az esztétikus környezetre, emlékképeik, képzeteik vannak a művészeti alkotásokról.

A sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI A, SNI B) esetében a várható eredmények fejlettségi szintjükkel arányos fejlődési értékeket mutatnak. 8.3 Funkcionálisan használatos eszközök:  Alap vizuális eszközök és anyagok (ecset, gyurma, festékek, ceruza, színes papírok,olló …stb) 44



 Speciális vizuális eszközök és anyagok (dekopázs eszközök és anyagok, üvegfesték, gipszminták…stb)  Korongozás eszközei és anyagai (agyagok, mázak, korongozó, égető kemence…stb)  Szövéshez szükséges eszközök és kiegészítők.

9. MATEMATIKA Cél: Matematikai tapasztalatok szerzése, készségek és képességek kialakítása. Feladat: - a mindennapok élethelyzeteiben sokféle lehetőség kialakításával, módszerkombinációk alkalmazásával a gyermekek ráhangolása a matematikai problémahelyzetek felismerésére és feldolgozására, - komplexitás alkalmazása. Alapelveink  Segítjük a gyermekek önálló útkeresését a matematikai problémahelyzetek felismerésében, megoldásában.  Törekszünk arra, hogy minden lehetőséget kihasználjunk, ami a gyermekek ismeretszerzését bővíti.  A fejlődés nyomon követése. 9.1 Az óvodapedagógus feladatai:       

használja ki a természet adta lehetőségeket a matematikai tapasztalatok feldolgozására, ahol lehet és célszerű, integrálja be a matematikai tartalmakat a különböző tevékenységi formákba, irányítsa rá a gyermekek figyelmét a relációs kapcsolatokra, természetes módon közelítsen a számfogalom felé, teremtsen lehetőséget a geometriai ismeretek elsajátítására, térben, síkban, megfigyeltetett épületek, szobrok, építmények segítségével, teremtsen játékos lehetőséget különböző mérésekre, alkalmazza a differenciált fejlesztést különös tekintettel a sajátos nevelési igényű gyermekekre.

9.2 A fejlődés várható eredményei 6-7 éves korra:  a matematikai problémahelyzeteket észreveszik, a matematika nyelvén megfogalmazzák azokat. A sajátos nevelési igényű gyermekek (SNI A, SNI B) esetében a várható eredmények fejlettségi szintjükkel arányos fejlődési értékeket mutatnak. 45



9.3 Funkcionálisan használatos eszközök:   

Matematikai alapú játékok (társasjáték, logiko, tükör …stb) Kísérletekhez szükséges mérőeszközök és anyagok. Matematikai logikai készletek eszközei.

46



IV. INTÉZMÉNYÜNK ALAPSZOLGÁLTATÁSAI 1. FEJLESZTŐPEDAGÓGIA Cél: . A nem organikus okok miatt felmerülő részképesség zavarok korrekciója, a felzárkózás elősegítése, szociális fejlődés támogatása, különös tekintettel a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében. A kiemelkedő képességű gyermekek számára lehetőség biztosítása tehetségének kibontakoztatásához. Feladat: - a másság figyelembevétele az optimális terhelés biztosítása, - A SNI gyermekek számára annak a lehetőségnek a biztosítása, hogy saját képességeik és kézségeik szerint kooperatív tevékenységekben vegyenek részt, - a SNI gyermek sérülési fokát figyelembe véve a speciális, egyénre szabott módszerek alkalmazása, - a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, kognitív képességek fejlesztése, - speciális kézségek, képességek fejlődésének elősegítése, különös tekintettel a SNI. Gyermekeknél, - minden gyermeket a maga szintje és képességei szerint nevelni, fejleszteni. Alapelveink -

Lehetővé tesszük minden rászoruló gyermek számára a differenciált fejlesztést. Építünk a gyermek érzelmi- belső motivációjára. Tiszteletben tartjuk a szülői és gyermeki jogokból adódó kötelességeket. Érvényesítjük a gyermek személyiségének szabad kibontakozását. Igazodunk a fejlesztő program megírásánál HOP tartalmi rendszeréhez.

1.1. A fejlesztőpedagógus feladatai -

alkalmazkodjon a gyermekek életrendjéhez, alakítson ki az óvodapedagógusokkal és a többi szakemberrel a kölcsönös együttműködést, teremtse meg a sokrétű tevékenységekhez szükséges emocionális és tárgyi feltételeket különösen a SNI gyermekeket figyelembe véve, készítsen a gyermekekre szabott speciális egyéni fejlesztési tervet, kövesse nyomon a SNI gyermekek fejlődését, végezze el a szükséges vizsgálatokat, évente MSSST vizsgálattal szűrjön, diagnosztizáljon, ill. szükség esetén egészítse ki más tesztekkel a felmérést,

47



-

-

-

minden mérés előtt írásban kérje a szülők hozzájárulását, a gyermekek mérése során tapasztalt eredményekről tájékoztassa az óvodavezetőt, szakembereket, óvodapedagógusokat, szülőket, óvodapedagógusokat, szükség esetén tegyen javaslatot megfelelő szakember igénybevételére, olyan foglalkoztatási tervet állítson össze, és az egyes pedagógiai módszereket úgy alkalmazza, hogy ne sértse a gyermekek illetve a gyermekcsoportok esélyegyenlőségét, a személyes találkozások során mérje fel a gyermekkel szemben támasztott szülői elvárásokat, valósítsa meg játékos, változatos módszerekkel és eszközökkel a fejlesztés folyamatát egyéni és mikro - csoportos formában (drámajáték), dokumentálja folyamatosan a gyermekek fejlődését.

1.2. A fejlesztőpedagógus kapcsolattartási formái -

Vegyen részt a szülői értekezleteken, tájékoztassa a szülőket a munkájának tartalmáról. Folyamatosan tájékoztassa a szülőket gyermekük fejlődéséről, fogadóórák és nyílt napok keretein belül. Igény szerint tegyen javaslatot a beiskolázás optimális időpontjának megállapítására. Szükség esetén vegye igénybe a logopédus és a pszichológus segítségét. Havonta egyeztessen az óvodavezetővel az aktuális feladatokról.

2. LOGOPÉDIAI ELLÁTÁS PROGRAMJA A logopédus a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Komplex Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Szakszolgáltató Központ munkatársa. Feladatának ellátásához a beszédhibás gyermekeket ellátó logopédiai szakos gyógypedagógiai tanár vagy logopédiai terapeuta végzettséggel kell rendelkeznie. Munkáját o a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. sz. törvény és módosításai o a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. sz. törvény és módosításai (Kjt) o a Kjt. végrehajtása a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X.8.) kormányrendelet módosításai (vhr.) o a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/0994. (VI.24.) MKM rendelet és módosításai szerint végzi.

48



A logopédusnak ismernie kell a törvényi, közalkalmazotti kötelezettségeken túl az intézmény belső jogi és egyéb szabályozóit: Alapító Okirat, SzMSz, Házirend, Minőségirányítási Program, stb. Munkáját ezek figyelembevételével végzi. A logopédus munkaköri feladatait elvégzi, és az érvényben lévő dokumentumokban (Munkanapló, Haladási Napló, Egyéni lapok, Forgalmi Napló) folyamatosan és pontosan rögzíti. Cél: Sajátos pedagógiai módszerekkel fejleszteni és javítani a hiányzó nyelvi képességeket. A beszélőkedv felkeltése, az artikulációs hibák felszámolása, s ezen keresztül a személyiség fejlesztése, az iskolaérettség elősegítése. Kiemelt munkaköri feladatok: A./ Diagnosztizálás, A diagnosztizálás alkalmával elvégzi a tanévben esedékes szűréseket. A vizsgálat megkezdése előtt gondoskodik a kiskorú gyermek esetében a szülő, illetőleg a gondviselő hozzájárulásáról. A hozzájárulás megszerzéséhez közvetítőként - az intézményvezetőhöz lehet fordulni, vagy körlevélben lehet kérni az illetékes szülőket. A szűrések kiterjednek a beszéd- és kommunikáció vizsgálatára: - a beszédvizsgálatok az artikuláció vizsgálatára, a beszéd folyamatának vizsgálatára, - a hangképzés vizsgálatára, - beszédészlelés-értés vizsgálatára, - a vizsgálatot indokolt esetben kiegészíti testséma és téri tájékozódás, valamint vizuomotoros koordináció felméréssel, - hallás, a hallási figyelem, emlékezet, a hallási differenciálóképesség vizsgálat, (dokumentumokban rögzíti), - súlyos pöszeség, centrális diszlália, diszfázia tanulási nehézség veszélyeztetettsége esetén a szerialitás és a verbális emlékezet vizsgálata. B./ Terápia (pontos ismereteket szerez a gyermek beszédszervi állapotáról és működéséről, valamint az extrém magatartási és viselkedési anomáliákról) A vizsgálati eredmények birtokában megtervezi a logopédus: -

kik szorulnak terápiára, kik szorulnak orvosi vizsgálatra, kik szorulnak pszichológiai vizsgálatra, 49



-

kik szorulnak konkrét panaszhoz illeszkedő részletes logopédiai vizsgálatra (szakértői javaslatra).

A vizsgálati eredmények elemzésével, értékelésével kialakítja logopédiai véleményét, megtervezi az órarendjét. A felvételnél elsőbbséget élvez a súlyossági fok szerinti besorolás. B/.1 Anamnézis felvétele - A biológiai-orvosi anamnézis felvétele csak a részletes vizsgálat esetén kötelező. A problémamentes eseteket nem kell dokumentálni. - A beszédanamnézis felvételéhez kérdőíves adatgyűjtés a legpraktikusabb. (Adatokat gyűjt a gyermek beszédfejlődésének, a beszédmegértésének és használatának fejlődéséről, a kommunikációs készségének kialakulásáról, valamint a jelenlegi beszédállapotáról.) A beszéd- és nyelvi fejlettség vizsgálata folyamatjellegű, vagyis a logopédus a terápia teljes időtartama alatt rögzíti tapasztalatait. B./2 A terápiás terv rögzíti: - a logopédiai teendők irányát, - a logopédiai teendők tartalmát, - a logopédiai teendők szintjeit, - a logopédiai teendők módszereit, - a logopédiai terápia várható időtartamát, - a logopédiai teendők előrelátható prognózisát, - a további kiegészítő terápiák beiktatását. C./Tanácsadás - A tanácsadás a terápiás munkát segíti. - A működtető intézmények munkatársait gyakran segíti a logopédus szakmai tanácsokkal. - Az intézményvezetők kérésére előadást, vagy értekezletet tart előre meghatározott témában. - Szülői értekezleteken tájékoztatást ad, beszámol a logopédiai munka menetéről, várható eredményeiről. - Fogadóórát és nyílt napokat tart az intézményvezetővel való konzultáció alapján.

50



3. PSZICHOLÓGUS PROGRAMJA Folyamatosan végzett feladatok: Cél: Problémák feltárása jelentkezéstől függően, megfelelő módszerek kiválasztásával. -

Ekkor zajlik a probléma felmérése – intelligencia vagy részképességprobléma, magatartásprobléma, család problematikája, mélyebb pszichés probléma -, majd a team-megbeszéléseken történő átgondolását követően a terápiás indikáció meghatározása.

Általános alkalmazott módszerek - Konzultáció: az óvónőkkel történő együttes problémamegoldó beszélgetés egyéni és csoportos problémák, módszertani kérdések kezelésére. - Hospitálás: óvodai csoportokban történő foglalkozás megfigyelés egyéni, illetve osztályszintű problémák kezelésére. - Minősítő vizsgálatok végzése, TMB-s gyermekek vizsgálata: emelt fejkvótás vizsgálatok végzése a tanév teljes időtartamában, szakértői bizottság elé irányítás. - Problémás estek vizsgálata: magatartási, viselkedési, érzelmi és értelmi problémák vizsgálata és ellátásra irányítása. - Kapcsolattartás: vezetővel, munkaközösségekkel, illetve munkacsoportokkal való folyamatos kapcsolattartás, értekezleteken való részvétel. - Szülői tanácsadás: egyénileg fogadóóra, valamint szülői értekezletek keretében. - Óvodai képességzavar szűrés. Speciális módszerek Társas kapcsolatok feltérképezése szociometriával, illetve egyéb módszerekkel. Esetmegbeszélő csoport pedagógusok számára. Szülőklub működtetése az iskolaválasztási problémák kezelésére. Szülőcsoport az életkori nevelési problémák kezelésére óvodában. Tehetséggondozás. Korrekciós programok működtetése pedagógusokkal közösen. Kiscsoportos foglalkozások tartása tematikus csoportokban.  Szorongásoldó csoport  Komplex (érzelmi támogató és részképesség – fejlesztő) csoport  Személyiségfejlesztő kiscsoportok  Figyelemfejlesztő csoport

51



4. INTÉZMÉNYÜNK IFJÚSÁG ÉS GYERMEKVÉDELME Intézményünkben a gyermekvédelem egy komplex tevékenységrendszert alkot, melyben benne foglaltatik a gyermeki szükségletek kielégítése (testi, pszichés stb….), és a gyermeki jogok érvényesítése is. Cél: A gyermek fejlődését hátrányosan befolyásoló körülmények felismerése és feltárása. A gyermek személyiségének emberi méltóságának és jogainak a tiszteletben tartása és védelem biztosítása a fizikai és lelki sérülésekkel szemben. Feladat: - a hátrányok megelőzése és kompenzálása, - a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek fejlődésének figyelemmel kísérése, érdekeinek védelme, képviselete, - a hátrányos helyzet megszüntetése érdekében együttműködés a szakemberekkel, - a gyermeki jogok és az esélyegyenlőség biztosítása, - a sajátos nevelési igényű gyermek különleges gondozásához, rehabilitációs célú foglalkozáshoz való jogának a biztosítása - az óvoda és a család, valamint a szakemberek közötti együttműködés kiépítése, - folyamatos nyomon követés. Alapelveink: -

Törekszünk arra, hogy minden felnőtt, szeressen, megbecsüljön. Természetes legyen a másság elfogadása.

minden

gyermeket

tiszteljen,

Az óvodavezető feladatai: -

-

Tegye az óvoda összes dolgozója számára ismertté, elérhetővé a gyermeki jogokról és azok védelméről szóló törvényt és tartassa be azokat. Tájékoztassa a szülőket a gyermek és ifjúságvédelmi felelős személyéről, feladatairól, a törvényi előírásokról. Biztosítsa a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott óvodapedagógus munkájához a szükséges feltételeket. Tartassa be az adatvédelem szabályait. Kísérje figyelemmel a rendszeres óvodalátogatást. Határozza meg az óvoda azon együttműködési kapcsolatait illetve a kapcsolattartásban ellátandó feladatokat, amelyek segítik az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményének megtartását. Ismertesse a szülők jogait és kötelességeit, majd az ezzel kapcsolatos intézményi feladatokat rögzítse (Házirend, SzMSz).

52



-

-

Biztosítson megfelelő szakmai és intézményi hátteret az intézménnyel jogviszonyban lévő gyermekek számára kiemelten a sajátos nevelési igényű gyermekek számára. Keresse azokat a lehetőségeket, melyek segítik a nehéz anyagi körülmények között élő gyermekek esélyegyenlőségének a biztosítását. Segítse és kísérje figyelemmel a szülők kötelezettségének teljesítését, valamint a jogaik érvényesítésére vonatkozó tevékenységüket. A nevelőmunka során biztosítsa a semlegességet, vallási és világnézeti kérdésekben.

A gyermek és ifjúságvédelmi egészségmegőrző feladatai: -

-

-

-

-

Vegyen részt az óvoda általános prevenciós gyermekvédelmi tevékenységeiben. Készítsen munkafeljegyzéseket a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekről. Önképzésen, továbbképzéseken folyamatosan vegyen részt. /jogszabályi változások, fejlesztő- korrigáló gyermekvédelmi programok, módszerek, szakirodalmak gyűjtése./ Tájékoztassa a szülőket a gyermekvédelmi tevékenységről, a különböző gyermekvédelmi intézmények szerepéről. Családlátogatásokon való részvételével a hátrányos helyzetet előidéző okok feltárásában tevékenyen közreműködjön. Cselekvési tervet készítésen a problémák kezelésére. A pedagógiai eszközökkel nem megszüntethető veszélyeztető tényezők esetén a megfelelő gyermekvédelmi intézmény értesítése. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai fejlődését/ pótló-korrigálóhelyettesítő nevelés/ kísérje figyelemmel. A gyermeki és a szülői jogok érvényesülésének figyelemmel kisérése Kapcsolattartás az intézményen belül dolgozó pedagógusokkal, külső szakemberekkel, nem pedagógus partnerekkel, gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményekkel. A titoktartás szabályainak betartása. Az intézményben illetve a szülői közösségekben a jogellenes elkülönítés valamennyi formájának a megakadályozása, a másság elfogadásának pozitív befolyásolása. A gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén annak a kezdeményezése, hogy az óvodavezető indítson eljárást a gyermek lakó/ illetve tartózkodási/ helye szerint illetékes jegyzőnél, szükség esetén jelezve azt, hogy a támogatást természetbeni ellátás formájában lenne célszerű juttatni. A nyilvántartásból csak statisztikai céllal közöljön számadatokat, illetve a gyermekvédelmi intézményeknek és a probléma megoldásában segítőknek tárja fel az abban foglaltakat.

53



Az óvodapedagógus feladatai -

-

-

-

A gyermek fejlődéséhez biztonságához szükséges objektív feltételek biztosítása, differenciálásra épülő nevelés. Közreműködés a veszélyeztető körülmények megelőzésében, felismerésében, feltárásában, megszüntetésében. Segítségnyújtás a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek hátrányainak leküzdéséhez. A gyermek körülményeinek, magatartásának, teljesítményének, fejlődési ütemének figyelemmel kísérése, kiemelten a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében. Hatáskörét meghaladó probléma esetén jelzés az óvoda vezetőjének, gyermek és ifjúság védelmi egészségmegőrző felelősnek. Közvetlen kapcsolattartás a családdal, különös tekintettel a SNI. Gyermekek szüleivel. Lehetőség biztosítása a szülőknek a problémák megbeszélésére fogadóóra keretében. A másság figyelembevétele az optimális terhelés biztosítása. Biztosítsa a sajátos nevelési igényű gyermekek számára is, hogy a saját képességeik és kézségeik adta lehetőségekkel közös tartalmú, kooperatív tevékenységekben aktívan vegyenek részt. Nevelőmunkája során különös gondot fordítson a hátrányos helyzetben levő illetve a SNI. gyermekek felzárkóztatására, kövesse nyomon folyamatosan fejlődési ütemüket. Tartsa be a titoktartás és az adatvédelmi törvényben leírtakat. Vegye figyelembe a gyermeki esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményeit.

Dajka feladatai: -

Szorosan működjön együtt az óvodavezetővel, a gyermekvédelmi felelőssel, az óvodapedagógusokkal a gyermek védelme érdekében. Úgy beszéljen és viselkedjen a gyermekekkel, hogy ennek hatására egy gyermek se kerüljön hátrányos kitaszított helyzetbe. Tartsa be a gyermekvédelemmel kapcsolatos etikai követelményeket, a titoktartás szabályait.

54



V.

PROGRAMUNK SAJÁTOS TEVÉKENYSÉGFORMÁI

1. DRÁMAJÁTÉK Cél: A világra nyitott, harmonikus, közösségi, alkotó személyiség formálása, melyben igénylik az örömteli együttlétet. Feladat: - a kapcsolatteremtés, az önismeret és az együttműködés finomítása, - az egyéni és életkori sajátosságokra alapozott speciális tervezés segítségével az érzékszervi működés finomítása, - a kapcsolatépítés, a kommunikáció, a metakommunikáció és a verbális érintkezés finom hangolása, - a testkultúra és a mozgás koordináció fejlesztése. Alapelveink  A drámajátékok kiválasztásánál, illetve a dramatikus tevékenységsorok összeállításánál figyelembe vesszük a gyermekek egyéni fejlettségi szintjét, valamint az óvodáskorú gyermekek életkori sajátosságait.  Alapvető feladatnak tekintjük, hogy a szülőkkel megismertessük a drámapedagógia színes világát.  Módszerként alkalmazzuk a mindennapi tevékenységekben. A drámajátékot óvodánkban fontos személyiségfejlesztő módszerként, eszközként használjuk fel. Olyan szocializáló tevékenység, melyben a gyermek a játék közben ismeri meg önmagát és a világot, átél, beszél, fejlődik, elfogadja és elfogadtatja önmagát, magabiztosabbá válik a kapcsolat felvételében és megtartásában. A drámapedagógia jellemző tulajdonságai a sokrétűség, a variálhatóság, a komplexitás, a rugalmas alkalmazhatóság. Közös játéktevékenység, melyben a felnőtt „játszó a játszók között”. (Debreczeni Tibor) A drámajáték szóban benne van a számunkra legfontosabb fogalom, a játék. Az együttes tevékenység eredménye jelentkezik a gyermek spontán játéktevékenységében, pozitív hatása érzékelhető a nevelés minden területén. A drámajátékok tárháza igen tágas. A folyamat részei a kapcsolatteremtés játékai, az érzékszervi működés finomítása, készségfejlesztés, testkultúra, mozgáskoordináció. Kezdetben mindent közösen, úgynevezett „nagy csoportban” játszunk. Amennyiben mindenki egyszerre végzi a feladatot, abban az esetben a gyermekek csak saját magukra figyelnek, nincsenek szereplési kényszernek kitéve, majd fokozatosan kisebb csoportokat alkotunk. Felépítésében az egyszerűbbtől az összetettebb drámajáték felé célszerű haladni.

55



Indításkor a kapcsolatteremtő játékok nélkülözhetetlenek, segítenek egymás megismerésében, az összecsiszolódásban. Fontos szerep jut a lazító és koncentrációs, gyakorlatoknak, ezen belül az érzékszervi finomítást szolgáló játékoknak (látás – hallás – ízlelés – szaglás - tapintás minőségét differenciáló érdekes tevékenységeknek). E játékok segítenek a feszültség oldásában, a figyelem összpontosítására késztetnek. A drámajáték folyamatának jelentős területe az úgynevezett megőrzés és újrateremtés. Ide tartoznak az emlék és fantáziajátékok, ritmusjátékok, ügyességi utánzó játékok, valamint a térbeli tájékozódást szolgáló játékok. Az újrateremtés egyik formája a mímes improvizációs helyzetgyakorlatok, melyben már a mozgáson túl emberi kapcsolatokat, viszonyokat is lejátszanak a gyermekek. 1.1 A drámajátékok megjelenése a csoportok életében: Testületünk a drámajáték személyiségfejlesztő hatásának érvényesülését a folyamatjellegben látja biztosítottnak. Kiscsoportban heti 1-2 rövid alkalommal ismerkednek az együttes játék örömével, az érzékszervi finomítás alapjaival. A középső csoportosok már tovább merészkednek, őket több alkalommal hívjuk játékba. Gazdagodik a drámajáték a megőrzés és újrateremtés egyes játékaival. A nagyobbak számára kitágítjuk a kereteket, itt már a tartalmi kidolgozás bővebb, komplexebb. Mindhárom korcsoportban a drámapedagógia eszközeit összekapcsoljuk a többi tevékenységi területekkel, illetve fejlesztő hatását tudatosan felhasználjuk az egyes foglalkozások anyagának feldolgozásánál. 1.2 A speciális területből adódó óvodapedagógusi feladatok:        

teremtse meg a drámajáték vezetéséhez szükséges érzelmileg telített, cselekvő légkört, éreztesse meg a közös játék örömét, érje el, hogy a gyerekek szívesen vegyenek részt a drámajátékokban, legyen aktív résztvevője a drámajátékos tevékenységeknek, tartsa szem előtt a drámajáték önkéntes jellegét, vegye figyelembe a gyermekek életkorát, fejlettségét, használja ki az anyanyelvi fejlesztés lehetőségeit a mimetikától a verbális közlésig, jellemezze a pedagógust a problémaérzékenység, az új utak keresése, folyamatosan kísérje figyelemmel az e területen megjelenő pedagógiai kiadványokat, módszertani füzeteket.

56



2. FEJLESZTŐ LOGOPÉDIAI CSOPORT Cél: A részképesség zavarokkal küszködő, akadályozott beszédfejlődésű gyermekek átmeneti jellegű, prevenciós, lokálisan integrált nevelése annak érdekében, hogy képességeik fejlesztésével alkalmassá váljanak az iskolai életre.

Feladat: - a részképesség zavarokból adódó pszichés és szocializációs problémák csökkentése, enyhítése a sajátos nevelési igényű gyermekeknél, - a mozgás és kommunikáció megsegítése, - beszédindítás, nyelvi és vizuomotoros fejlesztés. Alapelveink  Tekintetbe vesszük, hogy ezekben a csoportokban nemcsak a gyermekek, hanem a szüleik is több pszichés és pedagógiai megerősítést kívánnak.  Egymás szakterületét és kompetenciáját tiszteletben tartjuk.  Az integráció követelményeit szem előtt tarjuk.  A fejlődés nyomon követése. A szakemberek megállapítása szerint a súlyos beszédhibás gyermekek élettani háttere gyakran koraszülés, a lassúbb biológiai érés, a pszichikus funkciók, a képességek kialakulásának az átlagtól eltérő fejlődési üteme. A hagyományostól eltérően ezen a speciális területen a nevelő - oktató - segítő munka jóval aprólékosabb, részleteiben kidolgozottabb, lassúbb ütemű, de mindenben megegyező a program céljaival, feladataival. A prevenciós tevékenység lényege az úgynevezett "visszanyúlás" a korábbi biztos alapokhoz, majd erre támaszkodva kezdődik a fejlesztési irány felépítése. A fejlesztés egyénre szabott, egyénileg kivitelezett, a gyermek aktuális tempójához igazított, differenciált. Mivel ezek a gyermekek 5-6 éves korban gyakran érzelmileg már sérülten, gátlásokkal küszködve érkeznek hozzánk, alap magatartásunk a meleg-elfogadó. Külön csoportban, hasonló problémákkal küzdő gyermekek társaságában, alacsonyabb létszámban, rugalmas napirend biztosításával, minden másban azonban a többiekkel teljesen megegyező óvodai tevékenységformákban vesznek részt.

57



A logopédiai fejlesztés területei: (valósulása óvodánkban, folyamatjellegű tevékenység. Részterületeit egymásba fűzve, komplex módon valósítjuk meg). 1./ A mozgás és kommunikáció fejlesztés terápia feladata; minél több mozgásos tapasztalatot nyújtson, melynek segítségével fejleszteni tudjuk a képi reprezentációs szintet, majd az ebből fejlődő kommunikációs készségeket. 2./ A testtudat fejlesztése ( testkép, testfogalom, testséma ), és az érzékelési területek finomítása ( a tapintás, a mozgásérzékelés, az egyensúlyérzet, a téri tájékozódás, két testfél mozgásának, összerendezett fejlődésének biztosítása, bizalom erősítő gyakorlatok ). 3./ A nyelvi fejlesztés feladata a beszédgátlások oldása, valamint a beszédmegértés és kifejezőkészség megfelelő szintre hozása. Elfogadó, megértő nyelvi környezetben ösztönözzük a gyermekeket a szabad önkifejezésre, segítségül hívjuk ehhez a drámajáték elemeit. Az egész nap folyamán olyan helyzeteket teremtünk, melyben a beszédindításra, a helyes mondatalkotásra, a folyamatos, félelem nélküli beszédre adunk alkalmat. A beszédmegértés és beszédészlelés fejlesztésére speciális játékokat, módszereket, eszközöket használunk. A szókincs, a szókészlet bővítésének alapjául a mindennapi tevékenységi formák szolgálnak. A tapasztalatszerzés örömét kihasználva, minél több lehetőséget biztosítunk sétákra, kirándulásokra, múzeum és színházlátogatásokra. Nyelvi fejlesztő munkánk lényegét a környező világ megismerésében a cselekvés, a kép, a szó egysége hatja át. 4./ A vizuomotoros készség fejlesztésének területei: a testséma és egyensúlyérzékelés, a vizuális észlelés, a finommotorika és a taktilis fejlesztés. Feladatainkat e terület fejlesztésében, korrekciójában a mindennapi tevékenységi formákban valósítjuk meg. A vizuális tevékenység segítséget ad annak követésére, hogyan alakul szem - kéz koordinációjuk, alak állandóságuk, alak - háttér felfogásuk, hogyan fejlődik a vizuális megfigyelő és elemző készségük. Nyomon követhetjük a gyermekek munkáiból, hogyan építik be, például testtudatukat az emberábrázolásba, hogyan formálódik, differenciálódik önkifejezésük. Széles módszertani skálán jutunk el a testrészek tudatosításától az érzékszervek funkcióin keresztül a téri helyzetek felismeréséig, a térben való biztonságos eligazodásig.

58



Működési formája: A fejlesztő csoport sajátos tartalmi működése más jellegű pedagógiai felkészültséget is igényel. E két csoport mellett állandó logopédusok dolgoznak az óvodapedagógusok szoros együttműködésével. A fejlesztésre szoruló területeket további részfeladatokra bontják, melyben pontosan körvonalazódik az óvodapedagógus feladata, a logopédus munkája. Az O.A.P. szellemét figyelembe véve az óvodapedagógusok a játék elsődlegességét, fejlesztő hatását tartják szem előtt. Olyan általános fejlesztő feladatokat terveznek, melyek csoportformában is jól működtethetők. A logopédus egyénileg, külön szobában, speciális módszerekkel, eszközökkel valósítja meg feladatait a délelőtt folyamán. A logopédiai fejlesztő munka és az óvodai nevelőmunka párhuzamosan együtt halad. A logopédus feladata a gyermekek beszédhibájának diagnosztizálása, terápia kidolgozása, prevenció, szükség szerint más szakemberhez való irányítás. A X. kerületben bevált gyakorlat, hogy évente ismétlődő előszűrést végeznek a logopédusok. A szűrés lényege; a beszédszervi állapot megfigyelése, az artikuláció vizsgálata, az akusztikus, verbális és vizuális emlékezet felmérése. Az előszűrés kapcsán a logopédusok képet kapnak azokról a gyermekekről, akiknek fejlesztő óvodai ellátásra van szükségük. A szülőkkel való megbeszélés után óvodai logopédiai koordinációs egyeztetés történik. 2.1 A speciális területből adódó óvodapedagógusi feladatok:    

teremtsen érzelmi biztonságot minden gyermek számára, fogadja el a gyermek személyiségét, vegye figyelembe a napirend szervezésénél a játék elsődlegességét, tudatosan ügyelve arra, hogy a kialakult életrendjüket ne zavarja meg a logopédus mindennapi fejlesztőmunkája, segítse pedagógiai-emberi tapasztalataival a pozitív szülői hozzáállás kialakulását, a másság elfogadását.

59



3. BESZÉDFOGYATÉKOS ÉS RÉSZKÉPESSÉG ELMARADÁSOKAT MUTATÓ ÓVODÁSKORÚAK LOGOPÉDIAI ELLÁTÁSÁNAK PROGRAMJA A logopédus a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Komplex Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Szakszolgáltató Központ munkatársa. Feladatának ellátásához a beszédhibás gyermekeket ellátó logopédiai szakos gyógypedagógiai tanár vagy logopédiai terapeuta végzettséggel kell rendelkeznie. 3.1. Elvek: A Kékvirág Óvoda prevenciós programjában elsődleges a játékos képességfejlesztés, mivel a játékon keresztül sokkal szabadabban, kötetlenebbül történik a hiányzó részképességek kialakítása, illetőleg a hátrányok egyéni leküzdése. A fejlesztés megoszlik az óvodapedagógus és a logopédus között. Minden fejlesztő munka játékos, és áthatja a gyermekek egész napját. 3.2. Tünetek, tervezés: A Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ javaslata alapján az intézmény logopédiai fejlesztő csoportjaiba felvételt nyert valamennyi gyermek szakértői véleményét megismerjük/elemezzük: az elmaradt, vagy hiányzó képességének fejlesztését közösen, de egyénileg tervezzük az óvodapedagógussal. Mivel a gyermekek képességei a játékon és a tevékenységeken keresztül jobban fejlődnek, a pedagógiai programunkat is ennek szellemében tervezzük meg. Ha a hiányzó/elmaradt képességek a megfelelő szinten fejlődnek, akkor hétéves korra testileg, érzelmileg, értelmileg éretté válhatnak az iskolára. 3.3 Kompetencia Kifejezetten logopédiai szakismeretet kíván. Emellett segíti az eredményes munkát: -

az óvodapedagógus; a fejlesztő pedagógus; a pszichológus; szükség esetén szakorvosok bevonása is szükséges.

60



3.4. Terápia 3.4.1 Cél Prevenciós programunkban kiemelt szerepet szánunk: – – – –

a játéknak; a manipulációnak; a vizuális szemléltetésnek; az egyéni szükségletekre épített képességfejlesztésnek

Mindig a meglévő, hibátlan képességektől indulva építjük terápiás munkánkat, melyben differenciáltan érvényesül az egyéni bánásmód. A tevékenységek során szerzett ismeretek jobban tudatosodnak a gyermekekben, valamint a közvetlen tapasztalás során képességeik is jobban fejlődnek. Intenzív terápiánkban a hiányzó/elmaradt képességek sokoldalú fejlesztésére törekszünk. A prevenciós munka folyamatában mindenféleképpen dominál a logopédus és az óvodapedagógus egyénisége: szakismerete, saját adottságai, affinitása, amelyek segítik a képességfejlesztés teendőit. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának szellemisége, elvi megállapításai jó szemléletet igyekeznek megalapozni az óvodai nevelésben. A dokumentum az ismeretanyag mennyiségét és tartalmának mélységét a gyermeket jól ismerő óvodapedagógusra bízza. Különösen fontos ennek megtervezése az SNI A-s gyermekeknél! 3.4.2 Feladatok -

a fejlődési sajátosságaik alapos megismerése; a fejlődés egyenetlenségeinek korrigálása; a kifejezőképesség alaki és tartalmi fejlesztése a pszichikus funkciók egyensúlyának kialakítása;

-

a másodlagos tünetek kialakulásának megelőzése, ill. meglétük esetén azok csökkentése, a gyermek iskolaérettségének biztosítása. Beszédjavítás: szükség esetén beszédindítás, a hibásan képzett hangok és a beszédritmus zavarainak korrekciója, a fonémák differenciálása, hallási figyelem kialakítása, fejlesztése, verbális emlékezet fejlesztése, szókincsbővítés. A grammatika, beszédmegértés és kifejezőkészség fejlesztése Logopédiai ritmika: ritmusérzék, szerialitás fejlesztése, dinamikus sztereotípiák kialakítása. Képességfejlesztés: az olvasás-írás tanulásához nélkülözhetetlen készségek fejlesztése: + téri tájékozódás,

-

-

61



+ emlékezet és figyelem, + auditív, vizuális és taktilis ingerek összekapcsolása, + beszéd és gondolkodás összhangjának kiépítése. - Grafomotoros készségfejlesztés: +vizuális percepció, + vizuomotoros koordináció, + grafomotoros fejlesztés /finommotorika és taktilis észlelés/, + vizuális emlékezet. 3.5. A foglalkozások tartalma 3.5.1. Eljárások, gyakorlatok Az óvodáskorú beszédfogyatékos gyermekek logopédiai ellátása abban az esetben eredményes, ha az intelligencia tartományúk az átlagövezetben helyezkedik el, valamint nincs egyéb/halmozott sérülésük. Az egy tanévre szóló fejlesztési terv két fejlesztési ciklust tartalmaz, mindegyik méréssel kezdődik és a beavatkozás hatékonyságát ellenőrző méréssel fejeződik be. A tervben - tanév közben - a fejlődési ütem alapján változtathatók az alkalmazott tevékenységek, módszerek és eszközök. Minden ciklusban ki kell jelölni a fejlesztés célterületeit, meg kell határozni a kiemelt foglalkozás területét. Az egyéni fejlesztési tervet a tanmenethez hasonló részletességgel kell elkészíteni. 3.6. A logopédiai fejlesztés elvei: -

az életkori szinthez igazodó, játékos módszerek túlsúlya; manipuláción és közvetlen szemléleten alapuló feladatsorok, sok vizuális szemléltetés; állandó bátorítást, pozitív megerősítést adó tanári attitűd; állandó ismétlésre épített ismeretnyújtás; törekedni kell a személyiség és beszédműködés összhangjának kialakítására (pszichológiai, fiziológiai); a terápiás folyamatban kötelező az életkor, a pszichikai tulajdonságok, az értelmi képességek és a beszédállapot súlyosságának figyelembevétele; tervszerűség, tudatosság, játékosság; (felmérés, terápiás terv, folyamatkövetés); célszerű módszerek alkalmazása; sokoldalú percepciós fejlesztés; transzferhatások tudatos kihasználása; egyéni és csoportfoglalkozások szervezeti kerete és ezek váltogatása; (egyénre szabott terápiás programok); intenzív és folyamatos terápia, ameddig szükséges; a terápia segítse elő a NAT követelményeinek teljesítését.

62



A gyermekek hiányzó részképességeinek megfelelő módszerekkel való kialakítását közösen végzi a logopédus és a teamban tevékenykedő szakembergárda. 3.7. Értékelés, minősítés A logopédus félévkor beszédállapotát:

és

év

végén

minősíti

a

beszédhibás

gyermekek

Tünetmentes: szókincse, verbális kommunikációja életkorának és intelligenciaszintjének megfelel. Közlése nyelvtanilag pontos. Verbális kommunikációja korának megfelelő. Beszédére már csak a részleges pöszeség jellemző. További adekvát logopédiai terápia szükséges. Lényegesen javult: beszédére már csak a részleges pöszeség vagy a dadogás jellemző.Szókincse korának megfelelő. Önálló mondatokat alkot, kisebb grammatikai hibákkal. Nagymozgásai kielégítők, mozgáskoordinációja jó, az artikulációs mozgások akaratlagos szabályozásában lehetnek még nehézségei. Részben javult: logopédiai foglalkozásra alkalmas készségekkel rendelkezik. Részleges pösze vagy dadogó. Beszéde zömében érthető, de a zöngés mássalhangzókat keveri. Mondatalkotása nélkülözi a ragokat. Munkatempója lassú. Beszédfeladatokkal kapcsolatban gyakran elutasító, figyelme labilis. Emlékezete rossz. Keveset javult: továbbra is csak a logopédiai előkészítő csoportban foglalkoztatható. A beszédre irányuló figyelme már kialakulóban van. Beszédszintje jóval alatta van az életkori szintjének. Beszédmegértésében a fogalmak differenciálása megkezdődött. A nagy- és finommozgások egyaránt bizonytalanok, nélkülözik a koordináltságot. Részképességeire már tudatosan figyel, de a kivitelezésben elmarad társaitól. Nem javult: további logopédiai prevencióra van szüksége. Beszéde elmarad életkorának átlagától mind tartalmi, mind formai területen. Beszéde nehezen érthető. Figyelme a foglalkozásokon alig köthető le. Mozgása, magatartása, orientációs készsége lényegesen elmarad az életkori átlagtól. 3.8. A felvétel módja: A logopédusok a saját óvodájukban kiszűrik a súlyos beszédhibás, ill. részképességzavaros gyermekeket. A szülővel való konzultáció után elküldik komplex pedagógiai- pszichológiai vizsgálatra a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság & Gyógypedagógiai Szolgáltató Központba, ahol elvégzik a vizsgálatokat, és javaslatot tesznek az óvodai felvételre.

63



VI. INTEGRÁCIÓ Integrare – latin szó. Jelenése: egységesülés, beilleszkedés, egyes részek egységesülése egy egésszé, beilleszkedés, hozzácsatolás. A pedagógiában az integráció: optimális esetben olyan sajátos nevelésszervezési forma, amely speciális nevelési szükségletű gyerekek számára az adott körülmények között lehetővé teszi, hogy lakóhelyükön a saját korosztályukba tartozó, hasonló eltéréseket nem mutató gyerekekkel együtt vehessenek részt az intézményes nevelésben. Az integráció megvalósulásának feltételei: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

A gyógypedagógiai szempontú besorolás Szakirányú végzettségű gyógypedagógusok Szakirányú szakszolgálatok Szakmai szolgáltatások Speciális taneszközök, tantervek Egyénre szabott fejlesztési terv

Az integrációm típusa, formái és szintjei: Spontán integráció („rideg integráció”). Az együttnevelés előkészítés nélküli, hiányzik a gyógypedagógiai segítő kapcsolat, az óvoda, általános iskola nem tud a sajátos nevelési igényről. (Vagy nem veszi figyelembe azt.) Az integráció megjelenési formái Dr. Csányi Yvonne felosztása nyomán: Formája szerint: a) lokális integrációról beszélünk, ha a többségi óvodában, iskolában speciális óvoda, iskola vagy speciális óvodai csoport, iskolai osztály működik. b) szociális integráció esetén a többségi óvodában, iskolában külön nevelt, oktatott sajátos nevelési igényű gyerekek az óvodai foglalkozásokon, a tanítási órákon kívüli közös tevékenységekben (sport, étkezés, játék) az épekkel együttesen vesznek részt; c) funkcionális integrációnak nevezzük, ha az integrált sajátos nevelési igényű gyermek az óvodai foglakozásokon, tanórákon és egyéb tevékenységek többségén az óvodában, iskolában társaival együtt vesz részt.

64



Típusa szerint az integráció lehet: a) részleges integráció, amely többnyire a lokális és a szociális formát valósítja meg; [Ktv. 30. § (2) bekezd.] b) teljes integrációnak pedig azt a formát nevezzük, ha a nevelés-oktatás speciális megsegítéssel történik a nem sajátos nevelési igényűek csoportjaiban, osztályaiban az óvodai nevelés, iskolai oktatás teljes időtartamában. Az integráció szintjében bekövetkező minőségi különbségek a fogadás (integráció) és a befogadás (inklúzió) kifejezésekkel értelmezhetőek. Az integráló (fogadó) iskolában a sajátos nevelési igényű gyermek csak jelen van, különleges igényeit nem veszik figyelembe, beilleszkedését és tanulását nem segítik adekvát módon. Az inkluzív (befogadó) óvodai nevelés, iskolai oktatás és nevelés az integrált nevelés továbbfejlesztett formája. A befogadó intézmény pedagógusai az egyéni differenciálás talaján az egyéni kibontakoztatás és fejlesztés szemléletét képviselik. 7 Az integráció ellentéte a szegregáció, amely latin szó, elválasztást, elkülönítést, szétválást, hasadást jelent. A gyógypedagógiában: ez azt jelenti, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekeket és tanulókat speciális nevelési intézményekben különítik el. ÉRTELMI AKADÁLYOZOTTSÁG Az értelmi fogyatékosság a központi idegrendszer fejlődését befolyásoló örökletes és (vagy környezeti hatások eredőjeként) alakul ki, melynek következtében az általános értelmi képességek az adott képesség átlagtól – az első életévektől kezdve – számottevően elmarad és amely miatt az önálló életvezetés jelentősen akadályozott (Czeizel-Lányi-Rátai 1978) Az értelmileg akadályozott gyermek az átlagosnál lényegesebben alacsonyabb mentális képességekkel rendelkezik, adaptív nehézségekkel küzd: többek között az önkiszolgálás, a kommunikáció, önirányítás, tanulási képességek, szabadidős tevékenységek, egészséges életmód, a közösségi élethez szükséges készségek területén. Az értelmileg akadályozott gyermek számára az 1993 LXXIX többszörösen módosított Közoktatási Törvény teszi lehetővé az óvodai integrációt, amennyiben az intézmény Alapító Okirata erre lehetőséget nyújt. Cél: A fogyatékosságból eredő hátrányok kompenzálása, gátlások, flusztráció csökkentése, leküzdése. Alapelv: - Elfogadó, befogadó magatartás. - Egyéni bánásmód.

65



Irányelvek: - alapmozgások kialakítása, fejlesztése, - önkiszolgálási szokások kialakítása, - adekvát játékhasználat elsajátítása, - koncentrációs és verbális kommunikáció fejlesztése, - kooperációs készség fejlesztése. BESZÉDFOGYATÉKOSSÁG A beszédfogyatékosság a beszédfejlődési zavar súlyos formája, mely intenzív, szakszerű segítségnyújtással javítható. A súlyos beszédzavarban szenvedő gyermekek a kommunikációs nehézségek, valamint a beszédhiba következtében kialakuló másodlagos pszichés tünetek miatt eltérően fejlődik. Mindez az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében, a beszédhangok tiszta ejtésének hiányában, a szegényes szókincsben, az utánzó képesség gyengeségében nyilvánul meg. A beszédfogyatékosságnak lehetnek egyértelműen nyilvánvaló, látens, és másodlagos pszichés tünetei, melyek tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. A sérült beszédfejlődés befolyásolhatja a gondolkodás és az ismeretszerzés minőségét, melynek következménye lehet az egyenetlen értelmi fejlődés és a diszharmonikus személyiség. A beszédfogyatékosságot Az Országos Beszédvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményben rögzíti, mely kiterjed a beszéd és nyelvfejlődés, az artikuláció, a beszédfolyamatosság, valamint a kialakult beszéd zavaraira. Az SNI gyermekek fejlesztési koncepciója feltételezi „szükségletekhez igazodó” differenciált foglalkoztatást és alkalmazkodást az egyéni fejlődési ütemhez. A meglévő képességek, adottságok megerősítésével, az ezekre ható építéssel bontakoztatja ki a sérült funkciókat a gyógypedagógus, logopédus egyéni fejlesztési terv alapján. A beszédfogyatékosság vezető tünetei leggyakrabban a verbális kommunikációban jelentkezhet, ám a háttérben egyéb tüneteket, elmaradásokat is szem előtt kell tartani. Cél: A beszédfogyatékosságból eredő hátrányok kompenzálása, gátlások, flusztráció csökkentése, leküzdése. Alapelv: - Elfogadó, befogadó magatartás. - Egyéni bánásmód.

66



VII. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE A gyermekcsoportok működtetésénél felmenő rendszert biztosítunk, lehetővé tesszük a csoportok átjárhatóságát. Az igényekhez igazodva vegyes csoportokat is indítunk. A beszoktatás folyamata, időtartama, módszere a gyermekek és a szülők igényeihez igazodik (apás-anyás). Az iskolai szünetekben gyermeklétszámunk számottevően csökken, így ebben az időszakban vegyes életkorú csoportokat szervezünk. Változatos tevékenységekkel tesszük vonzóbbá az eltöltött időszakot. A tanév tervezésénél külön figyelmet fordítunk a kulturális programok lehetőségeinek kihasználására (színházi- báb előadások, kiállítás megrendezése… stb). Hagyományainkat gondosan őrizzük, és folyamatosan bővítjük. Az ünnepvárás időszakát érzelmi ráhangolással fokozzuk és irodalmi, zenei, vizuális lehetőségekkel tesszük gazdagabbá (óvodapedagógusok műsorai, csoportszobák, ablakok feldíszítése stb...). Ünnepeink előtt a szülők bevonásával barkács délutánokat szervezünk, hogy részesei lehessenek a felkészülés közös örömének.

1.

A GYERMEKCSOPORTOK TEVÉKENYSÉGÉNEK MEGSZERVEZÉSE

A gyermekek életrendjét célirányosan, szükségleteiknek megfelelően alakítjuk. Ebből adódóan bizonyos tevékenységek stabilak, míg mások rugalmasan kezelendők. A napirendünk biztosítja a gyermek egészséges fejlődését, érzelmi biztonságát. Kétféle napirendet készítünk, szeptembertől-májusig, illetve májustól szeptemberig terjedő időszakra, melyekben a tevékenységek tartalma és aránya változik, valamint rugalmasság jellemzi. A napirend igazodik a különböző tevékenységekhez és programokhoz, ünnepségekhez, a gyermekek egyéni szükségleteihez, de elsődlegesen a játék szerepét helyezi előtérbe. Jó idő esetén nagyobb szerepet kap az udvaron történő játék, valamint az edzési lehetőségek hatékony kihasználása.

1.1 Napirend: 67



Általános napirend Egész napos folyamatos tevékenység

Játék

Azonos időben történő tevékenységek

Reggeli 8.30 - 9.15 Ebéd 12.00 – 12.30 Pihenés 12.30 – kb 15.00 Uzsonna 15.00 – 15.30

Rugalmas és folyamatos napi tevékenységek - gyermekmunka - eü. tevékenységek - öltözködés - szervezett mozgás - kezdeményezések - foglalkozások - levegőzés - logopédiai foglalkozás - fejlesztőpedagógiai fogl. - pszichológiai fogl. - kirándulás, múzeum lát ….

1.2 Nyári napirend Általános napirend Egész napos folyamatos tevékenység

Játék

1.3

Azonos időben történő tevékenységek

Reggeli 8.30 - 9.15 Ebéd 12.00 – 12.30 Pihenés 12.30 – kb 15.00 Uzsonna 15.00 – 15.30

Rugalmas és folyamatos napi tevékenységek

- gyermekmunka - eü. tevékenységek - öltözködés - szervezett mozgás - levegőzés

HETIREND -ünk kialakításánál az alábbi szempontokat vesszük figyelembe.

- Rugalmasan illeszkedjen a napirendi tevékenységekhez, harmonikus arányok megtalálása. - A játék dominanciája megmaradjon Lásd: Tanulás tervezése c. fejezetben. 2. AZ ÓVODA PARTNERKAPCSOLATAI 68



Az óvoda emberi és intézményi, szakmai és kulturális kapcsolatrendszerrel rendelkezik. A kapcsolatrendszer bonyolultságát sokrétűsége adja, tartalmi és formai szempontból egyaránt. Személyi

Intézményi

Szakmai

Család Pedagógus gyermek, szakemberek (logopédus, fejl.ped, pszichológus)

Önkormányzat Oktatási és Közművelődési Főosztály Bölcsődék Óvodák Iskolák Eü. intézmények

FPI

Kulturális

Pataky I. Műv.Ház Szabadidő Központ Pedagógiai Sportiroda Szolgáltató Könyvtár Intézményegység Nevelési Tanácsadó Színházak Múzeumok Szakértői Bizottság Állatkert Családsegítő Gyermekjóléti Szolg. Természetvédelmi Intézmények Komplex Ált. Isk. Kisebbségi szervezetek

A családdal való együttműködésünk az óvodai élet alapja. Az együttműködés kölcsönösséget feltételez, elfogadva azt, hogy a család az elsődleges nevelési szintér. A kölcsönösség továbbá azt az összefüggést is feltételezi, hogy "híd" működik e két nevelési szintér között, melyben meghatározó az egymás iránti bizalom, az őszinte korrekt kapcsolattartás, a humánus gondolkodásmód. A nyári időszakban több alkalommal lehetőséget biztosítunk az óvodai életbe való betekintésre a szülők és a leendő óvodásaink számára. 2.1 Kapcsolattartás formái: -

Családlátogatás (évente egy alkalommal, amennyiben szükség van rá többször szakemberek bevonásával), Apás-anyás beszoktatás (gyermek és szülő igényeihez igazodva), szülői értekezletek, szülői fórumok (évente 2 alkalommal), Szülői Szervezet értekezletei ( évente 2 alkalommal), Nyílt napok (betekintés a csoport mindennapi tevékenységébe), Nyitott napok - „Kinyílik a Kékvirág!” (betekintés több napon át az óvoda mindennapi tevékenységébe, fejlesztő munkájába), Fogadóórák (aktuális problémák megbeszélése egy-egy szülővel), Nyitott délutánok (az ünnepekre készülődés színesebbé tétele ötletek adásával), Információ áramlás biztosítása (szülők faliújsága, üzenő füzet, kérdőívek…stb) Speciális szakemberek fogadóórái, bemutatói (pszichológus, logopédus, fejlesztőpedagógus, orvos, védőnő).

2.2 69



Óvoda-iskola partnerkapcsolat rendszere

Tartalma Módszerek, eszközök kölcsönös megismertetése a nevelési-tanítási folyamatban - Tájékoztató programok szervezésével segítjük a szülőket a megfelelő iskolaválasztásban. - A rendezvényekhez közös helységeink igény szerinti biztosítása.

Formái - Tanóra látogatása. - Sportrendezvények, kulturális programok közös szervezése - Szülői értekezletekre tanítók meghívása - Nyílt napokon való részvétel.

Alapelvei - Az együttműködésnél egymás szakmai kompetenciáját tiszteletben tartjuk. - Az átmenetet óvoda iskola között minél zökkenőmentesebben biztosítjuk. - Munkánk során segítjük, hogy a szülők bizalommal legyenek az iskolai pedagógusok iránt.

Kezdeményezzük a kapcsolatfelvételt, a harmonikus viszony kialakítását a partnerekkel. A zavartalan együttműködés, amelyben a kölcsönös megismerés, a tapintatos együttműködés, a partneri kapcsolat, a felvetődött problémák megoldásának lehetősége, mind - mind a gyermekek érdekeit szolgálják, így elősegítve az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges személyiségvonások kifejlődését. Kerületünkben 18 óvoda más - más programmal működik, rendszeres kapcsolatban állunk egymással (munkaközösségek, bemutatók stb...). Társóvodánkkal ( Zágrábi u. ) egymást segítő partneri viszonyt alakítottunk ki, így a gyermekfelvételek, a nyári zárás, a nevelés nélküli munkanapok nem okoznak problémát. Széleskörű kapcsolatokat igyekszünk kiépíteni különböző típusú iskolákkal. Célunk a szülők korrekt tájékoztatása az iskolaválasztás lehetőségeiről. Rendszeres kapcsolatot tartunk fenn a Janikovszky Általános Iskolával, ahol az iskolalátogatásokon kívül pedagógiai tapasztalatcserére is sor kerül. Az együttműködés érdekében törekszünk az őszinte, segítőkész kapcsolat kialakítására a kerületi Oktatási és Közművelődési Főosztály vezetőjével és munkatársaival. Feladatuknál fogva biztosítják a tanügyigazgatással kapcsolatos teendők ellátását, segítik az egyes törvények intézményen belüli működtetését, koordinálják a kerület pedagógiai kapcsolatait, alkalmat adnak az információáramlás kiszélesítésére ( pénzügyi, gazdasági, jogi szakemberek stb...). Az óvoda orvosával és védőnőjével folyamatos kapcsolatunk van. Rendszeresen segítséget nyújtanak azokban az egészségügyi kérdésekben, melyek problémát okoznak munkánk során.

70



VIII. AZ ÓVODÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI A gyermekek óvodai életüket betöltött 3 éves korukban kezdhetik meg. Lehetőség van az otthoni nevelésre is, ebben az esetben 5 éves korban mindenképpen kötelező beíratni és járatni az óvodába. Intézményünkbe egészséges és szobatiszta gyermekeket fogadunk. 1. Az óvodába kerülés lehetőségei - Család – óvoda - Bölcsőde – óvoda - Óvoda – óvoda 1.1 A család feladata az óvodába kerülés esetén - Tegyék vonzóvá az óvodát, elégítsék ki gyermekük érdeklődését az óvodai élet iránt. - Éljenek a lehetőséggel, ismerjék meg az óvodai nevelési programot, az intézmény sajátosságait. - Vegyék igénybe a nyílt napok adta lehetőségeket, hogy saját maguk és gyermekük is bepillantást nyerjen az óvoda napi tevékenységeibe. - Minden gyermek esetén a családban a szülőnek elengedhetetlen feladatuk, hogy elősegítsék a zökkenőmentes felkészülést az óvodai életre. - Amennyiben bölcsődés gyermeket kísérnek tovább, akkor is szükséges a befogadás előkészítése. - A nyári időszak alatt használják ki az ismerkedés lehetőségeit az udvari tevékenységek alkalmával. 1.2 Az óvoda feladatai a gyermek óvodába fogadása esetén - A kisgyermekeket óvodai életük megkezdése előtt meglátogatjuk otthonában, ill. lehetőség szerint a bölcsődei csoportjában is. - Szakmai nyílt napok megtartásával lehetőséget biztosítunk a szülőknek az óvodai tevékenységek megismerésére. - A játszónapok „Manók napja” alkalmával a leendő óvodásoknak alkalmat biztosítunk, hogy megismerkedjenek az óvodai környezettel (csoportszoba, torna szoba, udvar), és az óvó-nénikkel, dajka nénikkel. - Figyelembe vesszük a gyermekek életkori sajátosságait – az elválás nehézségeit, biztosítjuk az apás – anyás beszoktatást. - Elősegítjük az óvodában töltött időtartam fokozatos növelését, a pszichés biztonság megteremtése érdekében kedvenc otthoni játékaikat is használhatják, behozhatják.

71



- Szakmai és gyakorlati segítséget nyújtunk azoknak a szülőknek, akik számára a beszoktatás nehézséget okoz (szakember segítségadása – pszichológus). - Kiemelten érvényesítjük az egyéni sajátosságok figyelembe vételét, az egyéni bánásmód elvét – a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében előzetes terv készítése. - Kérjük a szülőket, hogy mutassák be gyermeküket írásos formában, kedvenc fényképpel, ill. a gyermek addigi rajzainak illusztrációival. - A bölcsődéből érkező gyermekek részére is megkönnyítjük az átmenetet (lehetőségekhez mérten a barátok egy csoportba kerülése). - A más óvodából érkező gyermekek beilleszkedése zökkenő mentesebb, részükre az új szokás-szabályrendszer elsajátítási mechanikáit könnyítjük meg játékos módszerekkel. - A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a szakvélemények alapján megismerjük az okokat, mely miatt speciális képzésre van szükségük, majd feladatainkat az egyéni folyamatos megfigyelések határozzák meg. - Felhívjuk a figyelmet az óvoda Honlapjára, mely segítségével a szülők tájékozódhatnak a mindenkori programokról. - Az önkormányzat által biztosított OVIPALETTA átadása a szülők részére, melyből információkat kap a lehetőségekről. 6 2 Óvoda és iskola átmenet Az iskolába kerülés a jelenleg érvényben lévő Közoktatási Törvény alapján csak az óvodából történhet meg. Az óvodai nevelés céljának elérésével, feladatainak teljesítésével biztosítjuk, a gyermekek személyiségének harmonikus fejlődését és ennek következtében elősegítjük a gyermekek iskolára alkalmassá tételét. Az óvoda vállalja, hogy a gyermekeket az iskolára alkalmassá teszi, de a család kötelessége, hogy az iskolára késszé tegye. 2.1 Az iskolába lépés feltételei: (tankötelezettség) A kisgyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte tankötelessé válik attól a naptári évtől, amelyben a 6. életévét máj. 31-ig betölti. A szülő kérésére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a 6. életévet december 31. napjáig tölti be. Amennyiben a gyermek fejlettsége eléri a kívánt szintet, beiskolázható óvodai javaslat alapján (Óvodai Szakvélemény), de a szülők kérésére, az óvodapedagógus egyetértésével, segítő szakemberek véleményének meghallgatásával, egy évig az óvodába járás meghosszabbítható. Bizonytalan iskolai alkalmasság esetén a Nevelési Tanácsadóban végzett vizsgálat történhet az óvoda, vagy a szülő kérése alapján.

72



A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született (a tankötelezettség meghosszabbításáról a tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság dönt, és orvosi szakvélemény támasztja alá). A sikeres iskolai élethez szükséges testi, lelki és szociális érettség elengedhetetlen. 2.2 Az iskolára való alkalmasság szempontjai: Biológiai alkalmasság: -

ép idegrendszer, ép érzékszervek, mozgáskoordináció rendezettsége, csont és izomrendszer fejlettsége, tartalmilag ép beszéd.

Pszichológiai alkalmasság: -

kialakult feladattudat, szándékos – koncentrált – megosztott figyelem, szándékos emlékezet, analitikus – szintetikus gondolkodás elemei.

Szociális alkalmasság: -

empatikus közeledés a másik felé, közösségbe illeszkedés, szabálytudat érvényesítése, társak, felnőttek irányításának elfogadása, vezető, ill. vezetett szerepekkel való azonosulás, megbízatások elfogadása, teljesítése.

2.3 Az óvoda feladata az óvodából – iskolába történő átmenet megkönnyítése érdekében -

Szoros kontaktus kiépítése az óvoda és iskola között, melynek érdekében a következő feladatokat látjuk el: + a tanítók fogadása az óvoda személyiség – képességfejlesztő tevékenységének megismerése érdekében, + iskolalátogatás a gyermekcsoporttal, + a gyermekek meglátogatása az iskolában (nyomon követés), + egymás szabadidős programjain részvétel (szüret, kiállítások, barkács-du.), + élünk az iskola által felkínált lehetőségekkel (tornaterem), + az intézmények alapdokumentumainak kölcsönös megismerése.

73



-

információs segítségnyújtás a szülőknek: + gyermekük iskolára való alkalmasságáról (fogadó óra, egyéni beszélgetések) tájékoztatás nyújtása, + az önkormányzat által a kerületi iskolákról szóló kiadványok átadása (Sulicsengő) + az iskolák által az óvodába juttatott ismertető kiadványok továbbítása a szülők felé, + a tanítónők által történő iskolabemutatás lehetőségének biztosítása szülői értekezlet, vagy kerekasztal beszélgetés keretein belül. + az SNI gyermekek esetében a lehetőségek feltérképezése, intézményválasztás elősegítése.

74



IX.

A NEVELÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZRENDSZER

Játékok, játékeszközök -Mozgás fejlődést segítő és mozgásigényt kielégítő játékok. -Építő, konstruáló játékok. -Szabályjátékok eszközei. -Dramatizáláshoz és bábozáshoz szükséges eszközök. -Ének-zene, énekes játékok eszközei. -Az anyanyelvfejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei. -Képeskönyvek, mese-verskönyvek. -Értelmi képességet és kreativitást fejlesztő anyagok. -Vizuális tevékenységhez szükséges eszközök. -Természeti-emberi-tárgyi környezet megismerését segítő eszközök. -Munka jellegű tevékenységekhez szükséges eszközök. -A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök (televízió, videó, magnetofon, diavetítő+vászon, hangszerek).

Speciális eszközök, játékok

-Tükrök. -Logopédiai alapkészlet. -Beszédvizsgáló és hallókészülék. -Különböző nyelvi és kommunikációs eszközök (vizuális, auditív). -Részképességek fejlesztéséhez szükséges eszközök, játékok (mozgás, testséma, percepció, anyanyelv, értelmi). -Égető kemence, korongozó gép. -Szövőszék.

Minden eszközzel rendelkezünk, mely a nevelési program megvalósításához szükséges. A természetes elhasználódást a mindenkori éves költségvetésből valamint pályázati úton pótoljuk. A nevelési és tanítási folyamatokat segítő eszközök konkretizálása a programmal párhuzamosan elkészült, Módszertani Füzetben található.

75



A PROGRAM ALAPGONDOLATAI 1. A PROGRAM TÖRVÉNYI GARANCIÁI - Az 1993. évi LXXIX. Törvény a Közoktatásról és módosításai. - A Kormány 137/1996. (VIII.28.) rendelete az óvodai nevelés Országos Alapprogramjáról. - A Művelődési és Közoktatási Miniszter 23/1997 (VI.4.) MKM rendelete (A fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve). - 14/1994 (VI. 24.) MKM rendelet és módosításai a képzési kötelezettségekről és a pedagógiai szakszolgálatok működéséről. - Az 1997. évi XXXI. Gyermekvédelmi Törvény, és annak módosításai. - A gyermekek jogairól szóló (ENSZ) egyezmény. (1991. november 20.) - Az 1993. évi LXXIX Közalkalmazotti Törvény és módosításai. - Az 1992. évi XII. Munkatörvénykönyve és módosításai. - Az 1991. évi LXIV. Gyermekek Jogai Törvény és módosításai. - 1993. évi III. törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásról. - 2003. évi CXXV. Törvény az esélyegyenlőségi program elkészítéséről. - 2008. évi XXXI. Törvény, mely a Ktv. és a gyermekek védelméről és a gyámügyigazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény szabályozását módosította.

2. A PROGRAM BELSŐ GARANCIÁI - Az óvoda Alapító Okirata, - Az óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata, - Intézményi éves munkatervek, - A Munkavédelmi, Tűzvédelmi és Katasztrófavédelmi Szabályzata, - A Szakmai munkaközösség innovatív működtetése, - Minőségirányítási Program, - A Gyermek és Ifjúságvédelem, - Esélyegyenlőségi Program, -Szakértői és rehabilitációs bizottságok, valamint a Nevelési Tanácsadó szakvéleményei, visszajelzések. - Óvodai felvételi és Mulasztási napló. - Óvodai csoportnapló – egyéni fejlesztési tervek. - Stabil, alkotókész nevelőtestület.

76



A „NYITNIKÉK” program érvényességi ideje: 1999. szeptember 01-től A módosítás módja: 1. Az OAP törvényi változásai. 2. SZSZ véleményeztetése. 3. A minőségirányítási program feldolgozása során felmerülő változtatások beépítése. A döntést előkészítette: 1. Minőségirányítási TEAM. 2. Közalkalmazotti Tanács tagjai. 3. Szülői Szervezet Előírásai: - a fórumok, megbeszélések utáni írásbeli beterjesztéssel.

7

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 1. Véleményezte: (Szakértő) 2. Egyetértését nyilvánította (Szülői Szervezet) 3. Elfogadta: (Nevelő testület)

...................................................... Koós Zoltánné Budapest Főváros X. k. Kőbányai Önkormányzat Kékvirág Óvoda nevőtestülete

4. Jóváhagyta: (Kőbányai Önkormányzat.)

Verbai Lajos polgármester

5. Tájékoztatásul megkapták

Oktatási és Közművelődési Főosztály SzSz megbízott tagjai

6. Irattári szám:

…...................................................

A 2010.05.28-án tartott nevelési értekezleten a nevelőtestület elfogadta a „Nyitnikék” módosított programot, melynek jegyzőkönyve a mellékletben található.

Budapest, 2010-05-31

Felhasznált irodalom 77



Add tovább! –Drámajátékok Candy Kiadó B.Méhes Vera: Az óvónő és az óvodai játék Budáné Nagy Anna: Játszuk azt, hogy beszélgetünk Debreczeni Tibor: Kreatív játékok Dr.Bucherna Nándorné, Faust Dezsőné, Zadravecz Teréz: Néphagyományőrzés az óvodában 6. Dr.Grósy Mária: Beszéd és beszédviselkedés az óvodában 7. Dr.Grósy Mária: Beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztése 8. Dr.Krizsaneczné Németh Edit: Játékos gyermektorna 9. Dr.Tótszöllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában 10. Erich Fromm: A szeretet művészete 11. Falvay Károly: Ritmikus mozgás, énekes játék 12. Flaccus /1998/: Játszunk tornát 13. Forrai Katalin: Ének az óvodában 14. Gabnai Katalin: Drámajátékok 1993 15. Keralon könyvkiadó /1997/: Pedagógiai Lexikon (I-II) 16. Mészáros Vincéné: Óvodai báb-játékok 17. Murayné Szy Éva: Játékos beszédnevelés 18. Nagy Jenőné: Óvodai Programkészítés, de hogyan? 19. Országos Pedagógiai Intézet 1989: Az Óvodai Nevelés Programja 20. Sugárné Dr.Kádár Júlia: A beszédfejlődés útjai-beszédfejlesztés az óvodában 21. Szarkáné Horváth Valéria: Az óvodai ének-zene foglalkozások módszertana 22. Taníts meg engem- Logopédiai Kiadó Bp.1996. 23. Villányi Györgyné: Játék a matematika? 24. Kompetencia alapú oktatás programcsomag könyvei, módszertani gyűjteményei. 1. 2. 3. 4. 5.

78



MELLÉKLETEK

Programismertető Szülők számára

79



BEVEZETŐ

Mindannyian ismerjük azt az egészséges izgalmat, pici szorongást, amikor tudjuk, hogy életünkben valamilyen változás várható. Mi, felnőttek ugyanúgy átéljük ezt az érzést, mint kicsi gyermekeink az óvodába lépéskor, vagy iskolába menő nagycsoportosaink az új tanév kezdetén. Ezt az izgalmat szeretnénk Önöknek pozitív várakozássá változtatni e kiadvány segítségével. Megtalálhatnak benne minden fontos információt az óvoda életéről, fejlesztési elképzeléseiről, a működés rendjéről. Kívánjuk, hogy gyermekeik óvodás időszaka felhőtlenül, sok-sok örömben teljen el Önökkel együtt és sikeres, egészséges embereket tudjunk nevelni.

A Kékvirág Óvoda Vezetője és Nevelőtestülete.

Amit az óvodánkról tudni kell! Az érvényben lévő Oktatási Törvény értelmében intézményünkben a nevelés, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja szerint folyik. 80



A program elvárásainak megfelelően saját nevelési programot készítettünk, amely az óvodai élet minden mozzanatára kiterjed. A programban található nevelésfilozófia szerint élünk, s e szerint tanítjuk élni gyermekeinket is. Nevelésfilozófiánk így hangzik: „A humanizmus, a demokratizmus, az emberközpontúság, örök emberi értékek, melyek a tiszteletet, szeretetet, elfogadást, toleranciát jelentik mindennapi munkánkban.” Ezeket az értékeket tudatosan közvetítjük nevelőmunkánk során. Pedagógiailag az óvoda funkciója három nagy terület köré csoportosul: - az óvó-védő, - a szociális, - a nevelő-személyiségfejlesztő funkciók köré. Miként oldjuk meg ezeket a feladatainkat? Óvó-védő funkciónk a gyermekekkel való szeretetteljes kapcsolat kialakításától, a konkrét segítő gondozáson át a képességek fejlesztéséig terjed. Óvodapedagógusaink között színes egyéniségek találhatóak: - mindig mosolygós, - meleg engedékeny, - jókedvű, határozott, - jóhumorú, szakmailag elhívatott, - énekelve határozott, - mozgáskultúra fontosságát valló, - környezetvédő, - játék-ötletmester, - képességfejlesztést előtérbe helyező. A gyermekek testi fejlődése érdekében sok – sok, mozgásos lehetőséget biztosítunk teremben, udvaron egyaránt. Hatalmas árnyékos udvarunkon számos mozgásra csábító eszköz található, melyek használatakor vigyázunk testi épségükre. Tavasszal és ősszel sétákat, kirándulásokat szervezünk, nyáron az óvoda medencéjében pancsolunk, napozunk, légfürdőzünk. Naponta kétszer, hetente egyszer külön is, minden kisgyermeket mozogni hívunk, játékos testtartást javító tornát végzünk. Nagyon fontosnak tartjuk az egészséges életmód kialakítását, a családi higiénia folytatását. Ún. benti ruhában és benti cipőben játszunk a teremben, melegítőt húzunk az udvarra. Megtanítjuk a gyermekeket az öltözködés csínjára-

bínjára is. Hagyjuk, hogy ők próbálkozzanak, segítünk, ha valami nem megy, de helyettük nem csináljuk meg a feladatokat. Ha csak nagy sokára bújik ki a kicsi láb a melegítőből, vagy csak harmadszorra csúszik ki a buksi a pulóverből, nem baj – mi nem segítünk – az egész nap a rendelkezésükre áll! Ugyanilyen szemlélettel közeledünk az étkezések és az alvás felé is. Ha lassan esznek, mert úgy esik jól, megtehetik. Tudjuk, hogy a játék kedvéért úgy is 81



felgyorsul a tempó. Ha eleinte markolják a kanalat, két kézzel isznak a pohárból, nem probléma. Meg fogják tanulni rendesen is használni az eszközöket. Szabályokat csak az ő érdekükben állítunk fel, s a szabályok miértjét mindig meg is magyarázzuk! Az új ízekkel tapintatosan bánunk. Megenni semmit sem muszáj, de megkóstolni illik! Minden étkezéskor kivisszük magunk után a tányért, helyére tesszük az eszközöket. Az önök aktív közreműködése lehetővé teheti a zöldség-gyümölcs kínálat kiszélesítését, a heti, a napi vitaminadag előteremtését. Naponta háromszor fogat mosunk, vigyázunk fogaink épségére! Az eltérő alvási igényeket is figyelembe vesszük: nem baj, ha valaki nem alszik délután, elég ha csendben pihen, nézelődik. Nekünk ez a hozzáállás jelenti a tiszteletet, elfogadást, toleranciát a gyermekek testi fejlődésének elősegítésében! Ahogy a kezdetben sok segítséget, biztatást igénylő kiscsoportosokból önállóan tisztálkodó, kultúráltan étkező nagycsoportosok lesznek, úgy alakul, fejlődik társas életük is. Tisztában vagyunk azzal, hogy mit jelent a kisgyermekek számára a család központi szerepéből átkerülni egy olyan környezetbe, ahol több gyermek egyformán fontos két nevelő számára. Meg kell birkózniuk azzal a helyzettel, hogy nem minden játék az övék, hogy tekintettel kell lenniük másokra is, ha jól akarják érezni magukat. A kezdeti egyedül játszástól fokozatosan igényükké válik a közös együttlét, kialakulnak baráti kapcsolataik. A barátságok elmélyülésével olyan tulajdonságaik fejlődnek, mint az együttérzés, a figyelem és az önzetlenség. Valljuk, hogy pozitív emberi kapcsolatokat csak pozitív emberi közösségekben lehet kialakítani. Nagyon sok közös élményt kínálunk a szociális érzelmek fejlesztésére! Elfogadjuk és elfogadtatjuk a másságot! A személyiségfejlesztő funkció, mint olyan, szintén az érzelmi, értelmi fejlesztés széles skáláját foglalja magában. Fontosnak tartjuk gyermekeink pontos, reális ismeretét, ezekből az ismeretekből kiindulva határozzuk meg további feladatainkat. A mindennapi fejlesztést tudatosan tervezzük. Hogyan alakul életünk? A zökkenőmentes életforma kialakítása érdekében vannak és kellenek is bizonyos szabályok, amit ha mindenki betart, életünk harmonikus együttlétté formálódik. A gyermekek érzelmi biztonsága érdekében rendszeresen visszatérő ún. „kapaszkodókat”, ismétlődéseket alakítunk ki (reggeli, ebéd, pihenés, tisztálkodás stb.). Az általunk napirendnek hívott ismétlődés sorozat sokban hasonlít a családi életforma jellegzetességeire (ébredés, tisztálkodás, öltözködés, étkezés stb.). Az állandóság biztonsága mellett ugyanakkor rugalmasan kezeljük az aktuálisan adódó tevékenységeket. Óvodánk reggel 6-tól este 6-ig tart nyitva, gyermekeink általában 7-8 órát töltenek el nálunk. Mit csinálunk? Az óvodában számtalan olyan tevékenységformát kínálunk, amely kiváltja a gyermekek érdeklődését, amikbe szívesen kezdenek bele, s észrevétlenül fejlődnek általa (rajzolás, festés, mese, vers, dalos játék stb.). 82



Mindazonáltal a legfontosabb világvevő csatornának a játékot tartjuk. Semmi sem érdekesebb és fejlesztő hatású annál, ha maguk próbálkoznak a játékban. Nincs olyan ember, aki ne emlékezne legalább nyomokban arra, milyen jó volt gyermekkorában játszani: felfedezni a tárgyak tulajdonságait, az általuk keltett érzéseket befogadni, azokat újra átélni, újraélni. A sokszor lebecsült játék – szakmai megítélés szerint – külső irányítás nélkül fejleszti a gyermek minden képességét. Ezt hívjuk a játék pozitív, öngerjesztő hatásának. A rögzült tudás alapja, kezdete és vége a játék! Önök is éljenek vele! Hagyják egyedül játszani, hagyják barátaival próbálkozni, játszanak vele minél többet! Itt az óvodában az egész napot a játék ill. a játékosság hatja át. Az óvodában a játék elsődlegességét meghagyva biztosítjuk a tevékenységek sokrétűségét a különböző kezdeményezésekkel, foglalkozásokkal. Ezek a mese, vers, az ének, a dalos játék, a környezet megismerésére nevelés, némi matematika, rajzolás, festés, kézimunka és a testnevelés. Minden csoportban – ha nem is egyforma mélységben, de – foglalkozunk a drámajáték alapelemeivel, melyek segítenek a gyermekeknek a világban való pontosabb eligazodásban, megkönnyítik a kommunikációt, fejlesztik a társas érintkezés lehetőségeinek kibővítését. Ezek a tevékenységek a nap folyamán, különböző időpontokban és különböző nehézségben realizálódnak. Mivel nálunk direkt tanulás, tanítás nincs, sokáig azt fogják hallani az érdeklődő szülői kérdésre: „Mit csináltál ma az óvodában?” „Játszottam!”. Így igaz, hisz minden tanulási tartalmat játékosan kezelünk, nem mondjuk meg a gyermekeknek, hogy ma pl. az ecsetfogást gyakoroljuk, csak annyit: ma festünk valami szépet. Mivel ezt nem mindenki egyszerre, felszólításra végzi, nem is érzi tanulásnak, hanem egy érdekes játéknak. Direkt módon nem tanítunk verseket sem, arra törekszünk, hogy sok verset halljanak, megérezzék a líra szépségét, ha kedvük van mondogassák, de számon kérhető tudást nem igényelünk tőlük. Nagycsoport második felében vannak ugyan kötelező foglalkozások, de itt is csak a témát és a módszert választjuk meg mi, a kivitelezést rájuk bízzuk. A sokéves óvodai tapasztalataink azt mutatják, hogy az egészségesen fejlődő gyermekek 6-7 éves korra elérik az iskolaérettséghez szükséges fejlettségi szintet. Mozgásuk harmonikussá, összerendezetté válik. Finommozgásuk kialakul, bátran teremtenek beszédkapcsolatot gyermekekkel, felnőttekkel egyaránt. Koruknak megfelelő szociális érettséggel rendelkeznek, biztonságosan eligazodnak a világban, képesek a felnőttekkel együttműködni. Óvodánk felvállalta a súlyosabb beszédhibával, s ennek kísérő tüneteivel küzdő kisgyermekek csoportos integrált fejlesztését is. Ők a kerület óvodáiból nagycsoportos korukban kerülnek hozzánk, speciálisan képzett logopédusok, óvodapedagógusok segítik őket. Intenzív fejlesztő munkánk hatására ezek a kisgyermekek is a legtöbb esetben megkezdhetik általános iskolai tanulmányaikat. Ezen kívül foglalkozunk az enyhe fokban értelmileg sérült gyermekekkel.

A bevezetőben említettük, hogy a sikeres fejlesztés nagymértékben az óvodacsalád kapcsolatán, kooperatív együttműködésén múlik. Az együttműködés formái a családlátogatások, a szülői értekezletek, a fogadó órák, a nyílt napok, a szülői fórumok, s a különböző programokon való szülői részvétel. 83



Az egy évben kétszer tartott szülői értekezleteken igyekszünk olyan nevelési kérdésekkel foglalkozni, változatos módszereket, eszközöket használni, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot. Itt tervezzük meg Önökkel közösen a kulturális programokat is. Megértjük, hogy hét közben, sőt néha még hét végen sincs idő színházba, múzeumba vinni a gyermekeket. A kultúrához való hozzáférés egyre nehezebb. Amit lehet, átvállalunk: színészek gyermekelőadásait rendeljük meg, együtt megyünk az Állatkertbe, a Planetáriumba, különböző múzeumokba. A fogadó órákon csak a gyermeket személyesen érintő kérdésekről beszélgetünk, ezek az együttlétek bizalmas jellegűek. A nyílt napok az év folyamán arra adnak lehetőséget, hogy mélységében is megismerkedhessenek az óvoda életével, óvodai környezetben láthassák gyermekük viselkedését, figyelemmel kísérhessék fejlődését. Ezek a nyílt napok egy délelőttöt vesznek igénybe. A gyermekek fejlődéséről, egy-egy érdekes eseményről videó felvételeket készítünk, amelyeket igény szerint együtt megbeszélünk. Sajátos találkozási alkalmunk az un beszoktatás is. Amikor gyermekük megkezdi óvodai életét, ha szükségesnek látják, ott maradhatnak vele egész délelőtt, megkönnyítve ezzel a gyermekek beilleszkedését az új környezetbe. Dolgozik intézményünkben egy gyermek és családvédelemmel foglalkozó kolléganő, aki a nehéz helyzetben lévő, vagy krízis helyzetű családoknak próbál segíteni. Intézményünket rendszeresen látogatja a védőnő, aki a gyermekek egészségügyi szűrővizsgálatát végzi. Hagyományőrző szerepünket biztosítja, hogy a gyermekek megtanulnak bánni az agyaggal (korongozás, mázazás, égetés), valamint a szövés technikájával. Óvodánk programjának kialakításában, saját gyermekeink óvodás éveinek tapasztalatai is segítségünkre voltak. Ebben a legfogékonyabb időszakban kell megmutatnunk a gyermekeknek, hogy milyen sokszínű a világ. A ma kicsinyei a XXI. Században a holnap felnőttei lesznek. Ehhez próbálunk mi a saját eszközeinkkel hozzájárulni. Mindannyian együtt valljuk Váczi Mihály sorait: „Élni, szeretni, hinni a világot, Tenni valamit, mivel besugárzod – - élni csak így érdemes.”

84

K É K V I R Á G MÓDOSÍTOTT ÓVODAI PROGRAM

Recommend Documents