3. Jahrgang
Dorftag 2008
Kolontarer Zeitung Das Blatt der Deutschen Minderheitenselbstverwaltung Kolontar Inhaltsangabe Seite 1. Brüder, singt ein Lied der Freude. Seite 2. Der Heilige Paul. Lebensbeschreibung. Seite 3-7. Teile der Literaturgeschichte unseres Dorfes Kolontar Seite 8. Heinrich Heine. Lebensbeschreibung (Loreley) Brüder, singt ein Lied der Freude
2008. június 29-én kezdõdik a Szent Pál év
Brüder singt ein Lied der Freude, ihr habt Grund zur Dankbarkeit. Gottes Weg führt in die Weite, aus der Hoffnungslosigkeit. Ohne Gott heilt ihr vergebens, was auch Leib und Seele kränkt. Kommt mit uns zum Quell des Lebens, der für immer Heilung schenkt.
Szent Péter és Szent Pál
2. Brüder, ihr seid eingeladen, alle ohne Unterschied, weil der Herrgott nicht auf Staaten, nicht auf Rang und Rasse sieht. Darum legt die Zäune nieder, keiner soll der Größte sein. Daran laßt uns denken, Brüder, groß ist nur der Herr allein. 3. Frieden soll die Welt erfahren durch die Kraft, die Christus schenkt. Wer sie annimmt, wird erfahren, daß ein guter Geist sie lenkt. Unsere Augen sehn dann wieder, was dem Weggefährten droht. Und wir werden wieder Brüder, teilen Brot und heilen Not.
D r. M o s o l y g ó P é t e r g ö r ö g k a t o likus lelkész tartotta nekünk a nagyheti lelkigyakorlatot
Musik: Nach einem Thema der 9. Symphonie von Ludwig van Beethoven. Text: Helmuth Oeß. Diese "Europahymne" bringt mehrere Anliegen unseres Besinnungsweges zum Ausdruck und ist eine passende Begleitmelodie. Helmuth Oeß Beethoven IX. szimfóniájának egyik témájára írta a Testvéreim, énekeljétek az öröm dalát kezdetû versét, mely Istent, mint minden élet forrását magasztalja. Isten útja kivezet minket a reménytelenségbõl, Isten nélkül sem test, sem lélek nem nyer gyógyulást. Erre az útra kivétel nélkül meghív bennünket az Úr, nemzetiségre, rangra való tekintet nélkül. A békét csak Krisztus ereje által nyerheti el a világ, csak általa válhatunk testvérekké.
Közel 100 cserkész szertetvendégsége a kolontári plébánián
Plébánosunk a Mária Rádió sajtótájékoztatóján vett részt
A Német Püspöki Kar elnöke avatta Óbudaváron a képzõházat
Szent Pál apostol élete Pál apostol, Szent Pál másképpen Paulosz, eredeti néven Tarsusi Saul (szül.: Kr.u. 8). Tarsus Kilikiában van (ma Törökország). 67ben Rómában halt meg. Apja római zsoldosként polgárjogot kapott, fia ezért viselt kettõs nevet: zsidó közösségben Saulnak nevezték, ha görögül beszéltek Paulosznak nevezte magát. Saul a sátorkészítõ mesterséget tanulta ki, arám nyelven kívül görögül is tudott, a zsidó szent iratokat és hagyományokat Jeruzsálemben Gamáliel rabbi mellett tanulmányozta, és maga is rabbi lett. (Ap Csel 22, 3 skk). Fanatikusan üldözte a keresztényeket, jelen volt Szt. István vértanú megkövezésénél, és részt vett számos keresztény elfogásában. Damaszkuszba tartott az ottani keresztények üldözésére, amikor hirtelen fény vakította el, lebukott lováról és hangokat hallott: "Saul, Saul, miért üldözöl",… "A názáreti Jézus vagyok, akit üldözöl"(Ap. Csel. 9:vö.22, 6 skk. és 26,9 skk.) Az élõ Jézus látása meggyõzte Pált, hogy a keresztényeknek igazuk volt, amikor Jézus feltámadásáról és megdicsõült Úrrá válásáról beszéltek. Sok korabeli zsidóhoz hasonlóan Pál is hitte, hogy Isten hamarosan ítéletet tart, megszabadítja a világot a rossztól, valódi békét és igazságot teremt, ezért a maga küldetésének tartotta, hogy minden népet felkészítsen Isten érkezésére. Három évig készülõdött hivatására, elõször arábiai magányában, majd a damaszkuszi keresztények között, amikor menekülnie kellett a nabateus ethnarch elõl. Jeruzsálemben találkozott Péter apostollal és Jakabbal,"Az Úr testvérével" akik elismerték Pál apostolságát. Tarsusba hazatérve téríteni kezdett, ezt követõen Barnabás kérésére Antióchiába, Szíria akkori fõvárosába ment segítségül. Itt a pogányok közül egyre többen lettek keresztények, és ez komoly vitákat váltott ki a Törvényhez hû zsidókeresztényekkel. Pál az utóbbiak ellen lépett fel, és azt vallotta, hogy a Törvény elõírásainál fontosabb a Jézus Krisztusban való hitért kapott isteni kegyelem. Elözõ látogatása után 14 évvel ismét Jeruzsálembe ment, most Barnabással, hogy a pogányok között végzett missziójukat elismertessék a vezetõ apostolokkal. Pál elsõ térítõ útja Barnabással együtt Cipruson és Kis- Ázsiában történt. A második missziós útra Kr. u. 50 körül került sor. Pál Szilás kíséretével fölkereste a galatai közösséget, hogy megerõsítse õket a hitükben. Útközben csatlakozott hozzájuk Timóteus, majd Tróászból egy látomás hatására áthajóztak Makedóniába. Filippiben, Tesszalonikiben és Beroiában a zsidók növekvõ ellenállása dacára sikerült új közösségeket létrehozniuk. Pálnak Athénba kellett menekülnie. Itt beszédet mondott az Areiopagoszon, de
különösebb hatás nélkül, ezért tovább ment Korintusba, ahol megírta elsõ fennmaradt levelét a Te s s z a l o n i k i a k h o z . Korintusban találkozott egy Rómából elûzött zsidó házaspárral, a szintén sátorkészítõ Akvilával és Priscillával, õk segítették többéves mûködését a nagy kereskedõ városban. Sikerét jellemzi, hogy ellenfelei bevádolták Gallió proconsulnál, akit egy Delphoiban talált felirat szerint 51-ben neveztek ki. Korintusból Akviliával és Priscillával együtt Efezusba hajózott, majd egyedül Caesareába. Jeruzsálemben beszámolt munkájáról, és továbbment Antiochiába. Hamarosan elindult azonban harmadik missziós útjára, hogy megerõsítse az eddig alapított egyházakat és több idõt tölthessen Efezusban. Itt összesen három évig tevékenykedett, sõt valószínû, hogy ekkor hozta létre a Lükosz- völgyi közösségeket Kolosszéban, Hierapoliszban és Laodiceában. Efezusból írta leveleit Korintusba, ahol a gyülekezetét pártoskodás, erkölcsi szabadosság és az úrvacsoránál tapasztalt visszaélések zavarták. A korabeli görög- s közvetlenül hozzácsatlakozó, nem egy esetben a görög mitológiát közvetítõ római- társadalom több istent és istennõt ismert. Ezek közül az egyik legismertebb istennõ Aphrodité volt. Aphrodité a szerelem és a szépség ókori istennõje tiszteletének a görög szárazföldön Korintus volt a fõ központja. A szerelem jegyében nagy ünnepségeket és lakomákat tartottak. Elõfordult, hogy a lakomák után- a szerelem jegyében- férfi a férfival, nõ a nõvel hált. A korai görög mûvészetben Aphroditét ruhátlan istennõként ábrázolták. Ezeket a szokásokat a korintusi keresztény gyülekezet elsõ tagjai magukkal hozták. Ezen Pál apostol nagyon megbotránkozott és szigorú megrovásban részesítette a közösség tagjait. Ekkor írja a keresztény világ számára híressé vált szeretet "himnuszát". Pál ezután Makedóniába majd Korintusba ment, 3 hónapot töltött ott, és megírta levelét a rómaiaknak és valószínûleg a galatáknak is. A rómaiakhoz szóló levélben az apostol kifejezte azt a szándékát, hogy egyre nyugatabbra terjessze a hitet. Pál Korintusból Jeruzsálembe utazik, hogy a görög származású keresztények adományait az elszegényedett jeruzsálemi gyülekezetnek átadja. Pál Jeruzsálemben tartózkodása során zavargás tört ki, mert azzal vádolták, hogy pogány kisérõi közül valakit bevitt a templom belsõ udvarára, ahová csak zsidók léphetnek. A zavargás során Pált a letartóztatása menti meg a tömegtõl. A fogságban tartott
2
római polgár, Pál perét két év múltával újra akarják folytatni. Pál ekkor a császárhoz fellebezett. Kr. u. 59 õszén Pál Rómába akart utazni, de hajótörés miatt 3 hónapot Máltán kellett töltenie, így csak 60 tavaszán érkezett meg Rómába. Ott Pált újabb két évre házi õrizetben tartották ügye kivizsgálásáig. Rómában ekkor felmentették. A további missziós utak után Nero idejében került ismét fogságba Rómában. A fogságában írt a filippiekhez szóló levelében nagyrabecsüléssel ismeri el az ottani keresztények bõkezûségét. A
kolosszei levél a hamis tanítókkal foglalkozik, akik feltehetõen a zsidóság valamelyik szélsõségét képviselték. Pál többek között írt az apostoli hivatásról és erkölcsi kötelezettségekrõl is. Az efezusi levél a pogányokból lett keresztényeket méltatja.. Kr. u. 67-ben Pál apostolt halálra ítélték Rómában, és -római polgár lévén- karddal kivégezték. 2008. június 29- én, Szent Péter és Szent Pál liturgikus ünnepén kezdõdik el az a jubileumi esztendõ, amelyet a Népek Apostola kétezer évvel ezelõtti születésének szentelnek.
Táncsics Mihály Táncsics Mihály (1799-1994) író, messze mentem, sok helységet publicista, politikus: az 1848-as forbebódorogta, némelyik magasabb radalom elõtt a jobbágyfelszabadítás hegyrõl a Balatont is látva bámulés a sajtószabadság ügyét képviselte, hattam: de Isten e boldog hazának késõbb az utópista szocialista azon vidékét nagyon megáldotta eszmék egyik elsõ magyarországi volt akkoriban ily magam szõrû hirdetõje lett. segédtanítókkal, s mindenütt be Táncsics 15 éves volt, amikor apja volltak e fontos állomások töltve: meghalt. 18 éves koráig a jobbágyvégre ráakadtam egy üres helyre. fiúk életét élte, a birtokot megöröCsekély falu volt az is, de jobbnak költ nõvére és sógora mellett dolgoláttam nem sokat válogatni, tehát zott. 1818- ban takácsinasnak állt be. a kínálkozó alkalmat megragadSzombathelyen szabadult, és mint tam. Az egyezség vagy alku mesterlegény kezdte meg vándormegtörtént, leendett évi bérem 12 lását a Dunántúlon. Késõbb segédfrt, és egy pár csizma: az nem volt tanító lett szülõfalujában, majd kikötve, hogy kordovány legyen dunántúli (Ganna, Devecser, Kolonvagy bagaria, vagy pedig lóbõr. tár) és alföldi iskolákban tanított. Megelégedve tértem Kolontárra Életpályám címû visszaemlékezése vissza. E helység erdõ szélén fek1949-ben (új kiadás: 1978.) látott napvilágot. Táncsics, aki szik. Gyönyörû tavaszi napok álltak be, föld és fák zöldel1820 karácsonyától 1821 Szent György napjáig tanított ni kezdettek: az erdõben, hová szömörcsök gombát keresKolontáron, így emlékszik vissza az itt eltöltött idõre: ni ki-kimentem, a madarak bájló dala zengett már, mi "Devecserbõl Kolontárra mentem, s az ottani mester nem nekem ezerszer gyönyörûbbnek tetszett, mint a devecseri kívánt tõlem bizonyítványt, elég volt azt tudnia, hol voltam mester zenéje. Minden új életre ébredt, s a minden közt elõbb. magam is valék. Különös szokatlan vágy támadt bennem, Sem reményem, sem szándékom nem vala Kolontáron soká mint elõbb, mikor helykeresésbül haza érkeztem, csak a maradni, mert a mester maga is oly közelgõ húsvétnak, s az mingyárt szegény volt, mint a templom egere, tehát húsvét kedden esõ Szent György fizetésrõl szó sem lehetett. A helység napnak tudtam örülni, hogy helyem csekély lévén, nyári iskolárul lakosai még már van s akkor oda elmegyek: most nem is álmodtak, tehát mi szükség volt már ez nem elégített ki: szülõföldem, volna ott reám? Csupán arravaló volt itt boldogult anyám, a gyermekkori karácsonytul Szent György napig lennem, szebb húsvétok jutottak eszembe: hogy ez idõ alatt más alkalmasabb hely szerettem volna szárnyakra kelhetni után láthassak. s haza repülni: valahová messze Egy gazdag ember, ki gyermekének a tavágyakoztam, de meggondolám, nulásban való elõmenetelével nagyon hogy Ácsteszérre menni messze meg volt elégedve, irántam hálájábul, volna s a hosszú út végén mégis minthogy éppen a negyven napi böjt vége semmi cél nem lenne elérve, végre felé járt, s húst vagy szalonnát enni nem határoztam, vágyaim bizonytalan volt szabad, néhány tojást keményre útra ragadtak. fõzetve hozzá még jó darab kenyeret Fehérvárig nem állapodtam meg, adván, elindultam gyalogosan helyet ami akkori ismeretemhez mérve igen A Börtönben keresni. Akkori fogalmam szerint igen hosszú út volt."
3
Ihász Lajos
Ihász Lajos 1850 június 12-én a Veszprém megyei Hathalmon született.1908. végül nem került szóba. A megbízott Lõrr Fülöp locsmándi december 6-án Lõrin- lelkésznek nem volt alkalma a védekezést elõadni, ezért tén elhunyt el. Emlé- fordult az elnökség ilyen módon az illetéshez. A levélben kére Bodnár Endre rámutatnak arra, hogy az erdélyi szász lap és irány maegyházkerületi aljegy- gyarellenes cikkeket szokott közölni és a nemzetiségi zõ írt életrajzot. Ihász kérdést teszi tárgyává. Hivatkozik arra, hogy a magyarLajos apai és anyai országi és erdélyi szász evangélikus egyházak között csak ágon régi nemesi laza kapcsolat van, és Erdélybõl csupán a barcasági család sarja. Szülei csángók tartoznak a magyarországi egyházhoz. Az erdélyi különös gondot fordí- szász egyház kis létszáma ellenére jelentõs állami támotottak a nevelésre. gatást kap. Beyschlang németellenes sovinizmussal vádolta Elemi iskoláit és az a magyar gyámintézetet, és azzal fenyegette, hogy megvonelsõ gimnáziumi osztályait a családi háznál végezte, majd a ják tõle a segélyt. Az evangélikus egyházban is vannak soproni és a pápai fõiskolában folytatta és fejezte be. Majd nemzetiségi problémák, de a gyámintézet sosem engedett a a keszthelyi Georgikonban és a magyaróvári gazdasági nemzetiségi elfogultságnak a szlovák (tót) német és magyar gyülekezetek egyaránt kaptak támogatást. Az ügynek intézetben nyert oklevelet. 1873-ban átvette atyjától a akkora jelentõsége volt, hogy az 1897-es berlini lõrintei birtokot. 1885-ben, atyja halála után Gusztáv Adolf-egylet jubileumi naggyûlésen rászállott a hathalmi gazdaság is. A vármegyei Ihász Lajos, mint a dunántúli ág. Ev. ügyekben, mint törvényhatósági bizottsági Egyházkerületi gyámintézet elnökeként vett tag, mint közigazgatási bizottsági tag részt. Megcáfolja azokat az alaptalan élénken részt vesz. Csakúgy, mint egyvádakat amelyben a Gyámintézet a házának életében is. Elõször ajkai, nemzetiségieket jótékonyságból kizárja. bakonytamási, majd zalai egyházközségi (Megjegyzés: az evangélikus Gyáminfelügyelõ. A késõbbiekben pedig egytézet neve lett késõbb Gusztáv Adolf házkerületi gyámintézeti világi elnök. Segélyegylet). A nemzetközi segélyIhász Lajos, - ahogy a Gyámintézetrõl szervezet - a diaszpóra biblia eredetû szóló 1897- es kiadvány (Miskolc 1898) gondolata alapján - az önkéntes adomá- a Központi Választmány tagja, a dunánnyokat templomok és iskolaépületek, túli gyámintézet világi elnöke. lelkészek és tanárok támogatására fordí"Bodnár Endre: A második huszonöt év a totta. Ihász Lajos ebben a szellemben saját magyarhoni E. E. E. Gyámintézet vagyonából, egyházi és iskolai célokra töbtörténetébõl 1885-1910". Pápa 1910 c. Feleségével brendbeli nagy alapítvány lett. 1899 novemmunka 121- 125. oldalon említi, hogy az erdéber 29- én a dunántúli ág. ev. egyházkerület felülyi szász lapokban - melyeket németországiak is gyelõjévé választották és mint ilyen, 1901. március átvettek- vádak jelentek meg. Erre a Gyámintézet 23-án kelt kiv. Meghívólevéllel meghívatott fõrendi elnöksége 1897. március 17-én Budapesten kelt a Központi Elnökségnek címzett levelében védekezett, ezt házba. Irodalmi téren is mûködött. Szaklapokban, napiszó szerint hozza a könyv. Dr. Beyschlang erdélyi szász lapokban jelentek meg cikkei, amelyek aktuális kérdéseket teológia tanár az Erdélyi Német Újságban támadó cikket tárgyalnak. Tanulmányokat írt egyebek közt a chegveközölt még 1896-ban, melyet a Német Evangélikus Lapok rendszerrõl és a kivándorlásról. Ihász Lajos felesége a nagy is átvett. A nemzetközi gyámintézet dessaui fõgyülésén ez író, Jókai Mór szeretett unokahúga, Jókai Etelka.
Ihász Lajosné
Etelka egy kisfiúval
Ihász Lajosné, ásvai Jókay Etelka 1852. 10. 27-én született. Apja Jókay Károly, Jókay Mór testvérbátyja. Peti Józsefné, született Vály Mari a Jókay család "krónikása", így jellemzi unokahúgát: Etelka környezetében a
Etelka
4
fiatalemberek, úgy is mint férjjelöltek, kezdtek megjelenni, õ azokat "levizsgáztatta". Elõször latinul szólította meg õket, de mivel többnyire jogászok voltak az illetõk, ezen a vizsgán átestek. Ezután következett a görög nyelvû exámen, amin szegények mind elvéreztek. Ihász Lajossal akkor ismerkedtek meg, mikor a fiatalember Pápán diákoskodott. A református kollégiumban végezte tanulmányait, s Váli Ferencéknél, Jókai egykori komáromi tanáránál lakott. A
Mórról c. emlékiratokon. A csaknem 1800 lapos, két kötetre osztott sajátkezû kéziratot a Széchenyi Könyvtárnak adta át, melyet Ihász Lajos és felesége készített el. A kéziratot JókayIhász Miklós (Ihász Lajos és Jókay Etelka nevelt fia), késõbb özvegyen maradt felesége õrizte meg és adta át 1954-ben a Szépirodalmi Könyvkiadó renJókai Mór delkezésére. Özv. Petiné sz. Váli Marit halála után Pápán temették el. Özv. Ihász Lajosnét sz. Jókay Etelkát férje mellé Hathalmon helyezték örök nyugalomra. Ihász Lajos a végrendeletében a lõrintei uradalmat a dunántúli evangélikus egyházkerületre hagyta, amely özvegyének elhunytával lépett érvénybe, ezért fogadott fia és unokaöccse, dr. Jókay-Ihász Miklós családjával együtt Hathalomra költözött.
nagymûveltségû nõ az irodalom terén sem méltatlan rokona a nagy írónak. Fiatal korában gyakran jelentek meg írásai a Fõvárosi Lapok és a Pápai Lapok hasábjain. Francia és német nyelvû munkákat fordított le magyarra. Az egyik regényfordítását Jókai Mór közölte lapjában, a Nemzetben 1883ban, majd öt év múlva két részVáli Mari letben ugyanitt hozta le a báró Vay Miklósról írt életrajzát. 1885-ben önállóan adták ki Emlékek báró Vay Miklósné szül. Adelheim Johanna báróné leveleibõl címû mûvét. Férje halála után a lõrintei magányában francia regényeket fordított. Többek közt: Zaconne: Az auteli hölgy. Lõrintén halt meg. Petiné Váli Mari Jókai Mór halála után kezdett el dolgozni az: Emlékeim Jókai
Özv. Peti Józsefné Váli Mari levele Mikszáth Kálmánnak Özv. Peti Józsefné Váli MariMikszáth Kálmánnak (Lõrinte, 1906. augusztus 23.)
csátani, semmint bárki mással közölni azokat. Nem mulaszthatom el egyszersmind: hálám és köszönetem kifejezését, a nagy becsû mûnek Mikszáth szívével és Jókai megértõ szellemével írt részeiért: melyek közül ugyancsak kiválik a Salamon F. Kemény Zs. Vadnay K. Csengeri A.: Gyulai Pál irigységétõl és bosszúvágyától sugalmazott ítéleteinek hatása folytán létrejött néhány részlet; valamint az a ráfogás, mit III. Róza szegény jó Móricz bátyám - hiúságáról- akar a világgal elhitetni. Az - Ali kezei- hosszúságáról feljegyzett események árnya pedig nem arra esik. Kit az uralkodó úgy akart gondatlanul költekezõ (sõt pazarló) családja által ránehezülõ- anyagi bajaitól megszabadítani, hogy senki ne tudjon a dologról… hanem arra, ki Jókainak e féltve õrzött titkát az életrajzíró rendelkezésére bocsátotta… De: nem folytatom tovább! Hanem köszönetemet ismételt nyilvánításával maradok Nagyságodnak. Lõrinte, VIII/ 23. 1906. Kiválóan tisztelõ híve özv. Petiné sz. Váli Mari
Kiválóan tisztelt Nagyságos Uram! Habozva fogtam tollat e sorok megírásánál, mivel a múlt év végén Nagyságodhoz ajánlva küldött (késõbb megis M i k s z á t h K á l m á n reclamált) levelemre egy sor választ sem kapva, tartanom kell tõle: nem alkalmatlankodom-e? midõn ismét igénybe veszem pár percre drága idejét. Azonban Nagyságod Jókai Mórról írt becses mûvének- a t. kiadó cég által hozzám is megküldött- kézirat helyettesítõ példányába vezetett megjegyzéseimet illõbbnek tartom csupán a kiváló tisztelt szerzõ szemei elé bo-
Jókay-Ihász Miklós A Magyar Országgyûlés Almanachban (1927- 1932), amely a felsõház és képviselõház tagjainak életrajzát és közéleti mûködését írja le. A következõ adatokat találjuk JókaiIhász Miklósról. Született 1892. április 29-én. Atyja ifjabb ásvai Jókai Mór, pénzügyminiszteri osztálytanácsos. Anyja mezõmadarasi Madarssy Róza. Nagyatyja Jókay Károly, Jókai Mórnak testvérbátyja volt. (Miután nagyatyja az "y" használatát nem tette le, ezért használja õ is ezt). Szülei
korán elhaltak s így atyai nagynénje: Ihász Lajosné szül.: Jókay Etelka, férje Ihász Lajos nevelték, ki az ihirzi Ihász- családnak utolsó férfitagja, Kossuth Lajos bizalmas barátjának, Ihász Dánielnek unokaöccse, a Dunántúli ág. hitv. evangélikus egyházkerület felügyelõje és a fõrendház tagja volt. Ihász Lajos után vette fel a Jókay név mellé az Ihász nevet is. A középiskolát a pápai református kollégiumban, jogi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen, hol
5
dokturátust is szerzett, gazdasági tanulmányait pedig a debreceni gazdasági akadémián és a hallei egyetemen (Németország) végezte. Tanulmányai befejezése után közel hat évig Veszprém vármegye közigazgatásánál Devecserben mûködött, mint szolgabíró és tb. Fõszolgabíró. Veszprém vármegye törvényhatósági bizottságának tagja; 1920 decemberében 28 éves korában a vármegye közigazgatási bizottságának a tagjává választották. Ilyen
minõségben igen tevékenyen részt szótöbbséggel. Az 1927-es költ- máskor hordani? - Hordjuk mi már vett a vármegye közéletében. Saját ségvetési vitában mondott beszéde tavasz óta, hordtuk már télen is. Fát, hathalmi birtokán és a nevelõanyja, feltûnést keltett. A képviselõ úr nemc- építõkövet, cserepet, vénasszonyt, özv. Ihász Lajosné haszonélvezetében sak jelen van a fontosabb önkor- amit akarsz. A falusiak úgy renlévõ lõrintei birtokon gazdálkodik. mányzati közgyûlésen, hanem delkeznek a fogatokkal, mint a Közgazdasági, kulturális és társadal- építõanyaggal is támogatja a kolontári sajátjukkal. Eleinte dühöngtem, mi téren is igen élénk tevékenységet templom (1933) és a kolontári plébá- káromkodtam, könyörögtem Hiába! fejt ki, fõleg a gazdák nia mûködését. Termé- A választókat nem lehet megsérteni. megszervezése és a szövetszetesen aki a közélet- Tisztára megõrült a gazdád? - Lehet! kezeti élet terén munkálben dolgozik, az ki van Azt mondja a fogatok úgy is vankodik eredményesen. A téve a kritikának. De- nak… - Hiszen akadémiát végzett. Veszprém megyei Gazdasávecserben mint szol- Két diplomája is van. Nem tudsz gi Egyesületnek, a Felsõgabíró, az a vád érte, valami állást? A bányába nem lehetne dunántúli Körzeti Mezõhogy a tanyáról négy- bejutni valami könyvelõnek vagy gazdasági Hitelszövetkelovas hintóval jár be a valaminek? Akárminek… - Nem zetnek, a Veszprém megyei hivatalba. A legélesebb tudom meg kellene kérdezni. - Hát Szarvasmarhatenyésztõ kritikát Fekete István kérdezd meg. Ez lett a mi álmainkból. Szövetkezetnek igazgatósá(1900- 1970) író fogal- Növénynemesítés, állattenyésztés, gi tagja, a Devecseri Járási mazta, aki 1926- 1941- majd ezt csináljuk, meg azt… Jókay-Ihász Gazdák Szövetségének alelig a közeli Ajka nyavalya! - És ilyen emberek ülnek a Miklós nöke, és ez utóbbi minõtelepülésen volt gaz- parlamentben. Ezekre van bízva az ségében maga is számos gazdatiszt. A gyeplõ nélkül ország… Ezeké a föld… - Azt monddasági szakelõadást tartott a falvak- címû regényében így írja le az ják, a gazdám még a jobbak közé tarban. Számos más egyesület szer- eseményt: "Másnap délután az ispán- tozik… csak a képviselõséghez vezése és vezetése is javarészben az õ nak a szomszéd faluba kellett menni ragaszkodik, de ahhoz mindenáron. érdeme. Fõleg az adóügyek bonyolult hivatalos ügyben. Amikor a jegyzõ az Hát ez az ár. Ne felejts el majd szólni kérdéseiben az egész vármegyében idézést megkapta - valami határki- az igazgatónak. Könyvelni tudok és elismert szakértõ. A református egy- igazításról volt szó - majdnem igényeim nincsenek. Már régen ninház életében is tevékeny részt vesz. A összetépte. - Ennek is jókor jut eszébe! csenek… A kocsi már régen porzik a pápai református egyházmegyének De azért elment. A tárgyalást hamar mezei úton, de az ispán még mindig elõbb tanácsbírója volt, majd 1925. összecsapták és kerülõvel siettek haza, nem tért magához. - Úristen, hová augusztusában gondnokká választot- hogy a szomszéd gazdaság jutunk? De választ nem ták, s mint ilyen Dunántúli ref. gabonáit lássák. A kapott. A learatatlan Egyházkerület világi férfiai között mezõkön csend. Az egyik búzamezõk sejtelmes elõkelõ vezetõ szerepet foglalt el. dülõút mellett fogatok suhogással hullámoz1903-ban nõsült, felesége: Szobosz- mentek üresen s a tak, mint a tenger és lay Erzsébet, Szoboszlai Pap István- határkövön egy ember mintha vele hullámnak, a híres debreceni püspöknek, ki üldögélt. A szomszéd zott volna a föld is, az Akadémia megalapításánál is részt ispán. - Hát te mit csimelyen a kósza, öreg vett, dédunokahúga. A Károly- kor- nálsz itt? - Ülök. - Látom, csónakokat dobál a mány alatt már részt vett az ellenfor- a fogataid jönnek. - Már vihar és a hajósok nem radalmi mozgalomban; majd a kom- hordjátok a gabonát? veszik észre, hogy sülmunizmus alatt hazafias magatartása - Követ hordunk. - Mit? lyed már minden. Fekete István miatt, melyet az akkori uralom -Követ. - MegbolondulVagy talán nem is magára nézve veszedelmesnek tartott, tatok? -Meg. És csak ült. törõdnek vele? Hiszbörtönt is szenvedett. A kommuniz- Nézték egymást. Az ispán nek még valamiben? mus bukása után nem hiányzott a leszállt a kocsiról. - Eredj Vakmerõek, vagy csak falusi magyar társadalom megsz- Ferkó elõre, a sarokig. Amikor a kocsi hülyék..?" ervezvezésénél és a kisgazdapárt elment, leült kollégája mellé. - Mi Ihász Lajos végrendeletében az megalakításánál sem. Az 1922. évi bajod van? - Semmi. Követ hordunk. evangélikus egyházra hagyta lõrintei választásokon az egységpárt hivatalos A tarlókat buktatni kellene, itt a hordás birtokát. Ihász Lajosné 1939-ben jelöltje volt a devecseri kerületben, de is, a cselédeknek nincs fája - nekem se bekövetkezett halála után JókayRupert Rezsõvel szemben kisebbség- - és mi követ hordunk az aratóknak. Ihász Miklós visszavonul hathalmi ben maradt. 1926- ban ugyancsak, Hja, öregem, mi képviselõk vagyunk birtokára és itt élt 1945. januárjáig, mint az egységpárt hivatalos jelöltje és a voksot nem adják ingyen. - Õrült- haláláig. A családtagok Északlépett fel Nagyvázsonyban, hol ség! - Az. Nem tudsz valahol valami Amerikába menekültek. Zsigmond Gyula radikális jelölttel állást? Ezt az öngyilkosságot én már HM szemben választották meg 1630 nem tudom nézni. - Hát nem tudtátok
6
A szakközépiskola is emlékezik Pauer Antal papköltõre
Dr. Iker István (1900-1978)
1926. január 1-tõl szemináriumi tanulmányi felügyelõ és teológia tanár a filozófiai tanszéken Veszprémben, 1927-tõl a dogmatika Idézet a Veszprémi tanára. 1929-tõl Szentszéki kötelékvédõ, a Tanítók Fegyelmi Szakközépiskola Tanácsának tagja, a Veszprémi Hírlap fõszerkesztõje és a Iskolakrónikájából: kisszeminárium felügyelõje. Pauer Antal (Kolontár A magyarországi sajtó fejlõdésének kedvezett, hogy a XIX. 1923.-Nagyvázsony, század derekától az írni-olvasni tudás egyre jobban elterjedt. 2001). Pauer Antal A XX. század elejétõl általános jelenség lett, hogy helyi (városi, plébános papköltõ megyei) lapokat jelentettek meg. Terjedelmük egyre vaskosabb 1943-ban érettségizett lett, az olvasói igények kielégítésére. Mind a sajtó egészében, iskolánk jogelõdjémind az egyes szerkesztõségeken belül egyre bonyolultabb ben, a Kerkápoly Kámunkamegosztás alakult ki. A Veszprémi Hírlap fõcímmel és roly FelsõkereskeKeresztény Politikai Lap alcímmel jelent meg, jelezve azt, hogy delmi Iskolában, Veszmilyen értékrendet követ. 1928-1932-ig a lap fõszerkesztõje dr. prémben. A Teológiai Fõiskolát is városunkban Iker István, és a felelõs szerkesztõ Kecskés Lajos. A lap végezte el. Több helyen szolgált káplánként, majd keresztény etikai kódexét Iker István felügyelte, míg az újság haláláig Nagyvázsony plébánosa volt. Már 1938-tól szerkesztését az ekkor már 10 éve a lapnál dolgozó Kecskés Lajos közlik verseit különbözõ lapok. Életében három versvégezte. Iker István aláírásával kevés cikk jelent meg. Pl. az eskötete jelent meg. Posztumusz kötetét Kolontári 1932-es évekbõl (1932. ápr. 17.) csak a Ceruzafogács fõcímmel hagyományok címmel szülõfaluja, a Kolontári Önkoés a Gyermeklélek rontása alcímmel a fiatalokat veszélyeztetõ rmányzat jelentette meg 2005-ben. A Nagyvázsonykörnyezeti tényekrõl elmélkedik. ban elhunyt papköltõt szülõfalujában temették el. 1933- ban a Veszprémi Püspök Vaszarra nevezi ki plébánosnak, és így a veszprémi közEPILÓGUS életbõl távozik. Csak toldás-foldás volt a munkám Iker István plébánost És lótás-futás az egész életem. 1950- ben le akarták tartóztatni, mert buzMuszáj-ostorral vert a munkám, gó, tekintélyes pap Mindig-hiányban izzadt az életem. volt, tartalmas, szívhez szóló, de mégis a Hajlongó rab maradt a munkám, puszta igazságot ábLefojtott lázadás az életem. rázoló cikkeket írt. Fénykép az 1970-es évekbõl, amikor négy Be akarták vonni p a p j a v o l t a f a l u n a k : D r. I k e r I s t v á n , J o k e s z De a csillag, mely nézte a munkám, békepapnak, de nem Beragyogta egész életem. István, Pauer Antal és Ther József.. volt hajlandó beállni az államhû besúgók közé. Jött az információ, hogy éjjel elviszik, ezért elbújt a vaszari szõlõk lejtõin, azt hitték disszidált. Kereste az AVH. Például egy alkalommal jöttek az AVH-sok a hegyekbe, õ a pince kapujában volt, az utolsó pillanatban bújt el a szekrényben. Mindössze hárman tudtak a hívek közül tartózkodási Heinrich Heine 1797 december 13- án született helyérõl, de senki nem árulta el. Az 1956-os forradalomkor jött Düsseldorfban (Poroszország) német költõ. elõ. Kiderült, hogy kinek a pincéjében él, hogy ott ír. Kérték, hogy Nemzetközi hírnevét Buch der Lieder ("Dalos mondjon beszédet a templomban. Este nem vállalta, csak másnap könyve")címû nagy hatású verseskötete alapozta meg éjjel jött a hívõk közé, akik zászlós kísérettel kísérték a templom- 1827- ben. A szerelmes dalainak jó része hamarosan ba. Ott a faluban akarták felakasztani a párttitkárt, de lebeszélte népdallá vált és elterjedt szerte Németországban. 1824 õket róla, mert maguknak nagyobbat ártanak ezzel, mint neki. A õszén gyalogtúrát tett a Harz hegységben. Élményeit párttitkár megmenekült. A forradalom után István atyát bevitték a egy kis könyvecskében örökítette meg Die Harzreise rendõrségre. A párttitkár közbe járt érte és nem zárták be, de nem (Utazás a Harzban) címmel.1827-ben angliai, engedték vissza Vaszarra, és ekkor helyezték 1957-ben valamint 1828- ban itáliai élményeit írja le. 1831- ben Kolontárra. Itt aktívan mûködött és nagy tekintélye volt. A Párizsba költözött és haláláig itt élt. Heine ugyanúgy nyugdíjas éveit is itt töltötte, sokat beszélgetve az emberekkel. Az volt a "szabadság, szerelem" ihletett költõje, mint érdekesség, hogy köl1978-ban elhunyt plébános temetési szertartását Lékai László nálunk Petõfi és különös csönösen hatottak is egymásra. Volt ugyanis egy közös prímás, bíboros esztergomi érsek végezte Kolontáron. ismerõsük, Kertbeny Károly német származású malejegyezte:mm
Heinrich Heine
7
gyar illetve magyarrá lett német mûfordító. Pesten Kertbeny K á r o l y, Bécsben és Berlinben K a r l Benker volt a neve. Mindenütt megbecsült népszerûsítõje volt a két nép költészetének. Heinét magyarra, Petõfit németre fordította, mindkét nagy költõnek személyesen is sokat beszéllt a másikról. Az 1848- 49- es magyar és európai szabadságharcok bukását követõen az irodalom két óriása gyászolta Magyarországot és a magyar népet. Ibsen a " Magyarországhoz" címû elégiában és Heine az "1848 októbere" címû lírai vallomásban. Mire elérkezett 1848- 49 Heine már súlyos beteg volt. 1848 tavaszától kezdve görcsöktõl gyötörten, bénultan, és csaknem vakon feküdt "matracsírjában". Heine csaknem nyolcévnyi szenvedés után 1856-ban halt meg és a montmartre- i temetõben nyugszik. A mai napig számos dala nagy népszerûségnek örvend. Itt most “ Loreley” címû versét közöljük Szabó Lõrinc
06:00 10:00 10.50 12:00 13:00 14:00 15:00 15:15 15:30 16:00 16:30 17:00 17:30 18:15 19:00
fordításában
A Megyei Közgyûlés híreibõl Finnugor lelkészkonferencia Révfülöpön
Heinrich Heine: "Loreley"
Európa nagyon sokat köszönhet a keresztény vallásnak, amely a kontinens jövõjének, egységének biztosítéka Nem értem, a dalt mit idéz föl, vélekedett Lasztovicza Jenõ, a Veszprém megyei közs hogy oly bús miért vagyok: gyûlés elnöke azon a négy napos országos lelkészkonegy régi, régi regétõl ferencián, amelyen a finn és észt diplomácia, valamint nem szabadulhatok. az evangélikus egyház elöljárói is megjelentek Révfülöpön az Evangélikus Oktatási Központban Már hûvös az este; a Rajna június 10-én. nyugodtan folydogál; Hafenscher Károly a köszöntõjében elmondta, hogy a hegycsúcs sugarasra négy évvel ezelõtt találkoztak már Kolozsvárott. A finn gyúlt alkonypírban állt. és a magyar egyház 70 éves múltra tekint vissza és ennek köszönhetõen kialakult a testvérgyülekezet a két Ott fenn ül- ékszere csillogegyház között. Jari Vilén finn nagykövet, aki elõször a leggyönyörûbb leány; járt Révfülöpön kifejtette: a kis népek jelenleg is kerearanyhaja messzire villog sik helyüket Európában, emiatt támogatásuk kiemelt aranyfésüje nyomán. figyelmet érdemel. A diplomata emlékeztetett a finnmagyar egyház közötti kapcsolat múltjára, az elsõ Aranyban aranylik a fésû, találkozóra, amelyre 1937-ben Finnországban került s közben a lány dalol; sor. Azóta - mint mondta- sokat változott a világ, az EU hatalmas zengedezésû közös értékalapot teremtett, amely egyben új varázs kél ajkairól. lehetõségeket is magában rejt. Az egymás iránti elkötelezettségrõl beszélt dr. Bereczki András tiszteletA hajósnak a kis ladikban beli észt konzul, amelyben az egyházaknak, testvérszíve fáj, majd meghasad; gyülekezeteknek kiemelt jelentõségük van. nem le, hol a zátony, a szírt Emlékeztetett a finnugor világkongresszusra, és vankiemelte: az egyetemeken egyre népszerûbbek a finn és fel néz, fel a csúcsra csak! észt szakok. - Meghatározó szerepe van a hitnek az ember életében - vélekedett Lasztovicza Jenõ. A Végûl ladikot s ladikost a Veszprém megyei közgyûlés elnöke külön súlyt Mélységbe sodorja az ár… helyezett a mostanihoz hasonló találkozókra, amelyek a S hogy ez így lett, õ okozta kereszténységet, az egységes Európa alappillérét állítja Dalával, a Loreley. középpontba. Ez - mint kifej-tette- gyerekeink, unokáink jövõjének egyik záloga. Ezen képes változtatni a hit, amely gazdaggá tesz, és meghatározó a konfliktusok megoldásában. Hírdetésében nagy szerepe van az idei évnek, amely a Biblia és a reneszánsz éve egyben A FALUNAP PROGRAMJA június 21-én Kolontáron, délután a focipályán fogalmazott Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Zenés ébresztõ terepjáró-autókkal Egyház elnök-püspöke. Hozzátette: a jövõ Jézus Szentmise a templomdomb elõtt, kezében van, nélküle nincs optimizmus, derûlátás. A Fõcelebráns: Tornavolgyi Krisztián résztvevõk a megnyitó után közös éneklésen vettek Koszorúzás a hõsök emlékére, akikért ez az ünnep létrejött részt. A programok között szerepelnek csoportbeszélFõzõverseny getések, áttekintik az elmúlt év eseményeit, majd Nõs-nõtlenek elleni meccs elõadások alkalmával Krámer György esperes a liturgia Öregfiúk meccs, közben terepjáró-autók és az igehirdetés nyelvérõl, Ants Tooming és Mart tartanak bemutatót (délután bárkit elvisznek egy körre) Jaanson lelkészek a zene nyelvérõl, énekeinkrõl, Heikki "Borostyán" énekkar énekel Kolontári tánccsoport Kotila teológia tanár az imádság nyelvérõl beszélt.
Úrkúti nõi énekkar Herendi tánccsoport Nyirádi kán-kán táncosok Ajkai hastáncosok Nótár Mary Kolontári tánccsoport, Horváth Szilvia énekel Tombola, értékes nyereményekkel Karaokee party… Buli… Dj. Don Közben: ülõbika verseny, kötélhúzás, 7-es rúgó-verseny. Hennafestés! Sok-sok program vár mindenkit! Ingyenes: ülõbika, légvár, gulyás
Felelõs kiadó: Német Kisebbségi Önkormányzat, Kolontár, Kossuth u. 24. Fõszerkesztõ: Hanisch Mihály, elnök, alpolgármester, egyházközségi elnök Szerkesztés, tipográfia: Mód Miklós plébános Munkatársak: Nagy Lajosné, Orbán Helga, Wéber Tünde Készült a Tradeorg Nyomda üzemében Balatonfûzfõn ISSN 1788-4144
