Júliusban valamelyest élénkült az export

2013-10-07

MAGEOSZ Hírek – 41.hét / 2013

1./5

Szerkesztő: N. Vadász Zsuzsa

Júliusban valamelyest élénkült az export 2013 hetedik hónapjában a külkereskedelmi termékforgalom kivitelének volumene 7,4, a behozatalé 6,4%-kal haladta meg az előző év azonos időszakának szintjét. Az év első hét hónapjában a külkereskedelem exportvolumene közel 3, az importé csaknem 4%-kal bővült. Júliusban 448 millió eurós többletet termelt a magyar külkereskedelem – a múlt héten megjelent részletes adatok alapján a Központi Statisztikai Hivatal azt jelentette, hogy az első hét hónapban a kivitel volumene 2,6, a behozatalé 3,7%-kal nőtt 2012 azonos időszakához képest. A kivitel értéke 47,1 milliárd euró, a behozatalé 43,2 milliárd euró volt. A külkereskedelmi mérleg aktívuma 4,0 milliárd eurót tett ki, ami megközelítőleg a tavalyi szintnek felel meg.

A számok alapján mutatkozik némi emelkedés, ám hosszabb távon nézve az export szintje euróban számolva nemigen lépi át az elmúlt két évben jellemző sávot – áll egyebek között a portfolio.hu elemzésében. A cikk szerint az utóbbi hónapokban kétségtelenül látható némi emelkedés a kivitelben, ami arra utalhat, hogy a beinduló járműgyártó kapacitásokat az idén már nem ellensúlyozza (teljes mértékben) más ágazatok visszaeső teljesítménye. Éppen ezért az év egészében kismértékű exportnövekedésre lehet számítani, hogy pontosan mekkorára is, azt jelentősen befolyásolja, hogy az idén is olyan mértékű leállások jönnek-e az év utolsó heteiben, mint tavaly. Ezzel együtt a nagy exportfelfutás még várat magára, ehhez a hazai és a külső üzleti környezet javulására is szükség lehet. A gépipar teljesítménye A kivitel és behozatal mintegy felét adó gépek és szállítóeszközök export- és importvolumene – azonos mértékben – 2,8%-kal bővült 2012 azonos időszakához képest. Az árufőcsoporton belül a közúti jármű forgalmát – a közelmúltban végrehajtott autóipari beruházásoknak köszönhetően – dinamikus növekedés jellemezte. Számottevően emelkedett az irodagép és berendezés, valamint az energiafejlesztő gép és berendezés, azon belül főként a benzin- és dízelmotorok behozatala. A híradás-technikai hangrögzítő és -lejátszó készülék forgalmának volumene bázisszint körül alakult.

*

2013-10-07


2./5


Lendületben Közép-Európa ipara A közép-európai felzárkózó gazdaságok feldolgozóiparának folytatódó növekedésére utalnak a térség múlt havi beszerzésimenedzser-indexei (BMI), és ezúttal a kilengésre hajlamos magyar jelzőszám is valószínűleg tükrözi a tényleges teljesítményjavulást – vélekedtek a szeptemberről szóló BMI-adatok imseretében londoni pénzügyi elemzők. A citybeli értékelések szerint a legfrissebb aktivitási adatsorok a globális ipari termelés stabil növekedését is jelzik. Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai által Magyarországra, Csehországra, Lengyelországra, Oroszországra és Törökországra kiszámolt, súlyozva átlagolt térségi feldolgozóipari BMI-mutató, az egy hónappal korábban mért 50,9-es szintről 51,8-re emelkedett szeptemberben. Ez 2011 áprilisa óta a legmagasabb szint – emelik ki az MTI. Ez már kényelmesen a növekedés és a visszaesés mezsgyéjének tekintett 50-es teoretikus határszint felett jár. A magyar, a cseh és a lengyel gyáriparra külön kiszámított múlt havi súlyozott BMI-átlag 52,8-ról 53,4-re emelkedett, ami szintén 2011 áprilisa óta a legmagasabb átlagérték e három gazdaság esetében. Ezen belül: Magyarország esetében a feldolgozóipari BMI-teljesítményjelző (amit egyébként a többivel ellentétben nem a Markit piaci adatszolgáltató állít össze) „hajlamos az erőteljes volatilitásra”. Ám az Európai Bizottság ipari bizalmi felmérése, amely a magyar feldolgozószektor stabilabb teljesítményjelzőjének számít, most szintén a magyar gyáripari aktivitás múlt havi élénkülését mutatja. A Royal Bank of Scotland (RBS) londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai a szeptemberi közép- és kelet-európai gyáripari aktivitási mérőszámokat kommentáló helyzetértékelésükben úgy fogalmaztak, hogy Magyarország, Csehország és Lengyelország „elszakadt a mezőnytől”, és a térség fellendülésének éllovasává vált. A jelek szerint különösen Lengyelország és Csehország feldolgozóipara állt rá egy egészséges növekedési pályára: a két ország feldolgozószektorának BMI-jelzője harmadik, illetve ötödik hónapja emelkedik folyamatosan. Az RBS szakértői Magyarországgal kapcsolatban megjegyezték, hogy a magyar BMI-jelzőszámot „valamelyes kétkedéssel” kezelik, tekintettel a magyar teljesítményindex volatilitására. 2012közepe óta azonban most fordult elő első ízben, hogy a magyar gyáripari BMI két egymást követő hónapban emelkedett, és ez utalhat a magyar gazdaság javuló növekedési dinamikájára, ami részben valószínűleg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjának. A cég szakértői közölték ugyanakkor, hogy megítélésük szerint az MNB legutóbbi, lefelé módosított inflációs előrejelzése „szélesre nyitja az ajtót” az újabb kamatcsökkentések előtt, a jövő évi választásokig további 0,60 százalékpontnyi MNB-enyhítést és így 3,00 százalékig süllyedő alapkamatot várnak. *

Több mint félmilliárdos fejlesztés a Gázgépnél Gépek és szoftverek beszerzését, valamint ingatlanfejlesztést tett lehetővé a gázipari berendezések gyártásával foglalkozó Heat-Gázgép Kft.-nél 220 millió forintos támogatással lezárult fejlesztés. A komplex vállalati technológiafejlesztésre szolgáló pályázati kiíráson, az Új Széchenyi Terv Gazdaságfejlesztési Operatív Programjának keretéből elnyert támogatással együtt több mint 550 millió forintot költött a cég a beruházásra. A több mint 30 éve gázipari berendezések gyártásával foglalkozó Heat-Gázgép Kft. hazai és külföldi energiaszolgáltatókat szolgál ki háztartási és ipari gáznyomás-szabályzókkal, valamint nagy-, középés kisnyomású állomásokkal és más alkatrészekkel. A cég hőcserélők és különféle ipari berendezések gyártásával és tervezésével is foglalkozik. A Heat-Gázgép Kft. árbevételének 45 százaléka exportból

2013-10-07


3./5


származik, többek között Románia, Bulgária, Németország, Ausztria, Lengyelország és Ukrajna piacaira szállít - olvasható közleményükben. A tavaly mintegy 250 dolgozót alkalmazó, osztrák tulajdonú nagykanizsai vállalkozás a nyilvános cégbeszámolók szerint 3,4 milliárd forintot meghaladó árbevételt és mintegy 100 millió forint adózott eredményt ért el a múlt évben. *

A kkv-k ötöde már került versenyhátrányba adatvisszaélés miatt A hazai kis- és középvállalkozások (kkv) egyötöde már szenvedett el versenyhátrányt az adataikkal való visszaélés miatt – közölte a Fellowes cég a megrendelésére készített felmérés alapján. Kettősség jellemzi a hazai vállalkozásokat, a többség biztonságban és az adatokkal történő visszaélésektől védve érzi magát, mivel döntően azt gondolják, hogy megfelelő lépéseket tesznek az adatlopás ellen. Ugyanakkor számos esetben rávilágítottak arra, hogy a bizalmas dokumentumok kezelésével, megsemmisítésével és az elektronikus adatvédelemmel kapcsolatban is vannak hiányosságaik, amelyek alkalmat adhatnak a sokak által személyesen vagy üzleti életben megtapasztalt adatlopásokra. Mindez abból a reprezentatív kutatásból derül ki, amelyet az irodai és otthoni munkavégzést segítő termékeket gyártó Fellowes amerikai cég megbízásából a Szinapszis Kft. reprezentatív kutatást végzett, s amelynek kerertében kétszáz hazai kkv adatvédelmi és iratmegsemmisítési szokásait mérték fel. A felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek 90 százalékánál vannak bizalmas jellegű iratok, 25 százalékuknál egyáltalán nincs semmiféle előírás ezek kezelésére. A válaszadó kkv-k 9 százaléka szerint tehetnének többet is az esetleges adatlopások ellen, minden negyedik kis- és középvállalatnál előfordul, hogy kényes üzleti vagy személyes információk maradnak éjszakára az íróasztalokon. A megkérdezettek nyolcada elképzelhetőnek tartotta, hogy a cégnél keletkezett napi szemétben bizalmas vagy kényes adatokra bukkanhatnánk. Minden 10. kkv a napi hulladékkal együtt kezeli a bizalmas, személyes vagy üzleti információkat tartalmazó dokumentumait. Hatból egy cégnél biztosan nincsenek arra vonatkozó szabályok, hogyan kell megsemmisíteni az ilyen adatokat tartalmazó dokumentumokat. A termelő és kereskedelmi szektorra az átlagosnál sokkal jellemzőbb, hogy a bizalmas adatok megsemmisítésére nincsenek egyértelmű előírások. A saját ingatlanban működő cégek egynegyede nem darabolja fel a kényes információkat tartalmazó dokumentumokat, mielőtt megszabadulnak tőlük. A közepes árbevételű - 250 millió és 1 milliárd forint közötti - vállalatok bő egyharmadánál maradnak bizalmas iratok az íróasztalokon éjszakára, míg az irodaházban, ipari parkban telephellyel rendelkezők körében ez az arány csak mindössze 10 százalék. *

A szellemitulajdon-intenzív ágazatok jelentősége Az Európai Unió (EU) GDP-jének 39 százalékát a szellemitulajdon-intenzív ágazatok biztosítják, Magyarországon pedig ennél is magasabb, 45,1 százalék ez az arány - hívja fel a figyelmet egy friss uniós tanulmányra hivatkozva a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT). Először készült tanulmány annak számszerűsítésére az Európai Unióban, hogy a szellemitulajdonintenzív ágazatok milyen mértékben járulnak hozzá az uniós gazdasághoz a GDP, a foglalkoztatás, a bérek és a kereskedelem tekintetében. Magyarországon az uniós átlag feletti ezen ágazatok gazdasági súlya – emlékeztet a két szervezet MTI-hez eljuttatott közös közleménye.

2013-10-07


4./5


A tanulmány megállapítja, hogy az európai ágazatok közel fele szellemitulajdon-intenzív ágazatnak tekinthető, azaz az egy munkavállalóra jutó szellemitulajdon-jogok meghaladják az átlagot. Az EU teljes gazdasági tevékenységének mintegy 39 százaléka szellemitulajdon-intenzív iparágakban keletkezik, és a teljes uniós foglalkoztatás körülbelül 26 százaléka - 56 millió állás - köthető közvetlenül ezekhez az iparágakhoz, további 9 százalék pedig közvetetten kapcsolódik hozzájuk, így összességében a szellemitulajdon-intenzív ágazatok adják az uniós álláshelyek 35,1 százalékát. Ezekben az iparágakban a fizetések átlagos szintje 40 százalékkal magasabb a többi iparághoz képest, a heti átlagbér 715 euró, szemben a nem ilyen jellegű ágazatokon belüli 508 euróval. Az EU a tanulmányban több száz szellemitulajdon-intenzív iparágat azonosított, például a gyógyszeralapanyag-gyártást, a vegyi termékek, az optikai eszközök gyártását, a bortermelést, a testápolási cikkek gyártását, a játék- és a sportszergyártást, vagy a webportál-szolgáltatást. Magyarországon valamennyi szellemitulajdon-jogot figyelembe véve a szellemitulajdon-intenzív ágazatok az uniós átlagon felüli mértékű gazdasági súlyt mutatnak: a GDP 45,1 százalékát biztosítják, és a munkahelyek 27,2 százalékát adják. Különösen magas a szabadalom-intenzív iparágak (20 százalék az uniós 13,9 százalékos átlaggal szemben), a védjegy-intenzív ágazatok (38,3 százalék az uniós 33,9 százalékkal szemben) és a formatervezésiminta-intenzív ágazatok (17,9 az uniós 12,8 százalékkal szemben) gazdasági teljesítményhez való hozzájárulása, az ezen ágazatokhoz kapcsolódó foglalkoztatási mutatók is 1-2 százalékponttal meghaladják az uniós átlagot. A szerzői jogi ágazatok mutatói az uniós átlaghoz hasonló adatokat mutatnak: a gazdasági teljesítmény 4,4 százalékát biztosítják, a foglalkoztatásban pedig 3,1 százalékos súllyal jelennek meg. *

Új kamarai elnök Szergej Gorkovot, az orosz Szberbank (Sberbank) igazgatótanácsának alelnökét választotta meg elnökének az Oroszországi Föderáció Kereskedelmi és Iparkamara Magyarországgal való együttműködést támogató üzleti tanácsa. Az üzleti tanács egyik alelnöke Alekszandr Prohorenko, a Moszkvai Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi-gazdasági együttműködési bizottságának elnöke lett, aki korábban a budapesti orosz kereskedelmi képviseletet vezette. „Oroszországnak különleges lehetősége van most arra, hogy megerősítse az üzleti-gazdasági kapcsolatokat Magyarországgal, amely mintegy 10 évig csak az Európai Unió felé, Nyugatra nyitott. A helyzet változik. A magyar vezetés belátta, hogy országa kedvező helyzetet foglal el a két nagy piac, Németország és Oroszország között, és nem lehet csak az egyikkel építeni a kapcsolatokat” - mondta Szergej Gorkov az üzleti tanács ülésén. A Szberbank több nagy projektet dolgozott ki, hogy az orosz befektetéseket Magyarországra vonzza. Georgij Petrov, az Oroszországi Föderáció Kereskedelmi és Iparkamarájának alelnöke arról beszélt megnyitójában, hogy az orosz-magyar kereskedelmi forgalom tavaly 10 milliárd dollárt tett ki. A válság előtti szintet azonban még nem sikerült elérni, ráadásul a forgalom nagysága csökkenőben van, ami a világpiaci körülményekkel, valamint az Európai Unió és az orosz gazdaság helyzetével magyarázható. Az orosz kamara alelnöke úgy értékelte, hogy ennek ellenére a magyar piacon sikeresen működnek az orosz energetikai cégek, beleértve az atomenergiai területet is. Magyarország nem csak a korszerű gépek és berendezések, hanem a gyógyszeripari termékek fontos szállítója Oroszországba. Andrej Makarov, az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium európai és amerikai osztályának vezetőhelyettese a Paksi atomerőmű korszerűsítését és bővítését, valamint a Déli Áramlat földgázvezeték építését emelte ki az orosz-magyar együttműködési tervek közül.

*

2013-10-07


5./5


Bővítette tatabányai üzemét a Delphi Automotive Az autóipari elektromos csatlakozóelemeket gyártó Delphi Automotive átadta tatabányai gyárának új, nyolcezer négyzetméteres csarnokát, amellyel közel duplájára Sebestyén Balázs ügyvezető tájékoztatása szerint az új üzemcsarnokban légzsákok csatlakozóit gyártják, valamint az elektromosjármű-töltő csatlakozók iránti növekvő keresletet szolgálják ki. A bővítés értéke 3,4 milliárd forint, ehhez 686 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kapott a vállalat, magyar és uniós forrásokból. Schmidt Csaba, Tatabánya polgármestere az avató ünnepségen jelentette be a város új kezdeményezését, miszerint bérlőkijelölési jogot ad a városban működő nagyvállalatoknak az önkormányzati bérlakásokra. A kijelölés jogával a városban működő nagyvállalatok a foglalkoztatottaik létszámának megfelelő arányban élhetnek. Tatabányán az önkormányzati bérlakásállomány megközelíti a háromezret. A Delphi tatabányai üzemének 2012-es árbevétele 68 millió euró volt. Munkatársainak létszáma a bővítéssel együtt 1200 fő, de a létszám további fejlesztésekkel az 1400 főt is elérheti 2015-re. Az üzem korábban a Bain Capital amerikai pénzügyi befektetőcsoport tulajdonában lévő FCI cégcsoporté volt, majd 2012 októberében az FCI járműipari csatlakozókat gyártó divízióját felvásárolta a szintén amerikai tulajdonú Delphi Automotive, a gyár a továbbiakban a Delphi Connection Systems Hungary Kft. néven működik. A Delphi Magyarországon A Delphi 1991 óta van jelen Magyarországon, azóta 66 milliárd forintot fektetett be. A cégcsoport jelenleg három gyárat működtet az országban: Tatabányán, Balassagyarmaton és Szombathelyen, amelyekben több mint 3000 főt foglalkoztat. A gyárakban globális autógyártók számára készülnek járműipari csatlakozóelemek. A Delphi Automotive elektronikai alkatrészek és technológiák piacvezető szállítójaként ismert világszerte az autóiparban, a haszongépjárművek piacán és más piaci szegmensekben, nagyobb technikai központjaival, termelőüzemeivel és ügyfél-kapcsolattartó központjaival 32 országban van jelen világszerte. *

Júliusban valamelyest élénkült az export

Recommend Documents