JÓT, JÓL. A jó gyakorlatok helye és szerepe a köznevelés-fejlesztés rendszerében

JÓT, JÓL A jó gyakorlatok helye és szerepe a köznevelés-fejlesztés rendszerében

Jelen kiadvány a „XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz kiemelt projekt keretében készült Projekt azonosítószáma: TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 Kedvezményezett: Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

Szakmai felelős: Fieszlné Ancsák Jolán

Szerkesztő: Papp László

Borítófotó: Kern Gábor

Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., 2015 Közoktatási Osztály Felelős kiadó: Kiss József ügyvezető ISBN 978-963-9795-72-3 Nyomdai munkák: Pátria Nyomda Zrt.

Tartalom Kedves Olvasó! ..................................................................................................... A kutatás-fejlesztés előzményei ............................................................................. Jó gyakorlatok a fejlesztés szolgálatában ............................................................ A kutatás-fejlesztés célja ......................................................................................

5 7 8 9

Hazai és nemzetközi tudások, tapasztalatok feltárása,helyzetelemzés a nevelés-oktatás területén működő jó gyakorlatok vonatkozásában ..................... 11 Jó gyakorlatok, nemzetközi trendek, folyamatok .................................................. 13 A jó gyakorlat fogalmának értelmezési kerete, tipológiája ................................ 13 A jó gyakorlat nemzetközi folyamatainak makro szintű elemzése ..................... 15 A jó gyakorlat nemzetközi folyamatainak mikro szintű elemzése ..................... 16 A nemzetközi szervezetek jó gyakorlat politikája ............................................. 17 Régió- és országtanulmányok .............................................................................. 18 A nemzetközi tapasztalatok összegzése .......................................................... 23 A legnagyobb hazai pedagógiai jógyakorlat-gyűjtemény tartalmi vizsgálata – kitekintéssel az egyéb hazai és nemzetközi gyűjteményekre .............................. 25 A Szolgáltatói kosár, mint a legnagyobb hazai pedagógiai adatbázis bemutatása . 27 Kitekintés – más hazai jógyakorlat-adatbázisok ............................................... 28 A jógyakorlat-felület szakmai megújítása ............................................................. 29 A Szolgáltatói kosár jógyakorlat-felülete – tartalmi elemzés; az adatbázis új tipológiai rendszerének kialakítása ......................................... 30 A jógyakorlat-gyűjtemény hiányterületei .............................................................. 31 A kiemelt hiányterületekről gyűjtött jó gyakorlatok .......................................... 35 Az Iskolatáska új jó gyakorlat feltöltő felülete, struktúrája és tartalma ....................... Az Iskolatáska jó gyakorlat kategória-rendszere, a szakmai leírás szempontjai és értékelési rendszere .................................................................................... Általános jellemzők ........................................................................................ A szakmai értékelő lap .................................................................................... A jó gyakorlatok szakmai értékelése ............................................................... A bevált jó gyakorlatok szakmai értékelése ..................................................... Az ötlet kategória formai ellenőrzése .............................................................. A jó gyakorlat feltöltése .......................................................................................

43 43 44 44 44 46 46

Jó gyakorlat adaptációs csomag sztenderd ................................................................ Know how ...................................................................................................... A know how-hoz kapcsolódó szakmai háttéranyagok ..................................... A jó gyakorlat erőforrásigénye ......................................................................... Emberi erőforrás .............................................................................................

49 51 52 53 53

39

4

JÓT, JÓL – A JÓ GYAKORLATOK HELYE ÉS SZEREPE A KÖZNEVELÉS-FEJLESZTÉS RENDSZERÉBEN

Tárgyi feltételek .............................................................................................. A jó gyakorlat költségterve .............................................................................. Bekerülési költségek ....................................................................................... Működtetési költségek .................................................................................... Hatékonyságot, eredményességet és elégedettséget mérő eszközök ................. Az adaptációs folyamat minőségbiztosítási terve ............................................. Adaptációs folyamatleírás és kapcsolódó eljárásrend .......................................

54 54 54 54 54 55 55

Jót jól ........................................................................................................................ 59 A 20 pedagógiai innováció, jó gyakorlat továbbfejlesztésének megvalósítása ....... 61 „Tipegj velem” egységes óvoda-bölcsőde.............................................................. 66 „Együtt lépünk középiskolába – együtt eredményesebb” ...................................... 73 „Tekergő program iskolaotthonos osztályban – egész napos iskolában”................. 79 „Roma kulturális nevelés az óvodában Kalocsán”.................................................. 87 „Képzőművészeti pedagógiai terápiás program sajátos nevelési igényű tanulók számára”.............................................................................................. 94 „Egyéni átvezetési terv – az iskolából a munka világába való bejutás támogatására”................................................................................................. 101 „Mérés-mintaadó intézmény”..............................................................................110 „A gondolattérképek alkalmazása az alsós magyartanításban”..............................118 „Tanulásmódszertan- és gondolkodásfejlesztés tudástérképek segítségével”..........126 „Szeretetszolgálat”...............................................................................................133 „Fogd a kezem…”, avagy a középiskolás tanulók szociális kompetenciáinak fejlesztése az iskolai közösségi szolgálat során................................................. 142 „Egész napos iskolai modell”..............................................................................150 „Határon túli iskolai kapcsolatok beépítése az iskolai tevékenységbe”..................157 „Játékos diákvállalkozás – Young Enterprise program működése, tapasztalatai az AKG-ban”.................................................................................................. 166 „Innovációs csomag a hatékony együttnevelésért, az iskolai agresszió visszaszorításáért” ..........................................................................................174 „Média első kézből”........................................................................................... 183 „Szervezetfejlesztési technikák, eszközök integráló intézmények számára”...........191 „Keszthelyi Asbóth Sándor Szakképző Iskola minőségfejlesztő gyakorlata” ......... 199 „Intézményi mentálhigiénés program” ................................................................ 206 „Osztozó – beszélgető óra gimnazistáknak”.........................................................213

KEDVES OLVASÓ! A hálózati vagy horizontális tanulás, tanulószervezet, egymástól tanulás, tudásmegosztás – közelmúltunk pedagógiai, szervezetelméleti, szociológiai szakirodalmának meghatározó és igen gyakran használt kulcsfogalmai voltak az elmúlt másfél évtizedben. A közösségi uniós politikák nyomán, az uniós fejlesztési irányoknak megfelelően a 2004-től induló, közoktatás-fejlesztést szolgáló ún. operatív programokban súlyponti szerepet kaptak a tudásmegosztást segítő hálózatépítési, kooperációs formák, s azokhoz kapcsolódóan a tartalomcsere kulcselemei, a könyvünk témájaként központi jelentőséggel bíró ún. jó gyakorlatok. A horizontális tanulás talán legfontosabb jellemzője ugyanis az, hogy bevált, jó gyakorlatokat közvetít. A jó gyakorlat (best practice) fogalmának megjelenése a nemzetközi szakirodalomban az 1970-es évek elejére tehető, alkalmazása fokozatosan terjedt el a különböző földrészek országaiban, azok társadalmi alrendszereiben, mára pedig teljes létjogosultságot nyert a hazai pedagógiai nyelvhasználatban is. A fogalom tartalma azonban az értelmezés és gyakorlat sokszínűsége miatt nem szilárdult meg, a pontos definíció hiánya pedig megnehezítette a dinamikusan gyarapodó jógyakorlat-adatbázisok egységes szempontok alapján történő összevetését, kezelését. A nemzetközi színtér pedagógiai jó gyakorlatai rendkívül változatos, színes képet mutatnak a vizsgálódók számára. Vannak olyan országok, ahol felülről igyekeznek elterjeszteni a jó gyakorlatokat – pl. Németország, Dánia –, de találhatunk olyan példákat is, ahol a tanárok, illetve iskolák által alulról jövő kezdeményezésként működtetnek programokat – pl. svéd, brit, amerikai kezdeményezések. És ugyanígy: találunk példát a pedagógiai szakértők által minősített jó gyakorlatok közzétételére, de minősítési eljárás nélkül publikált jógyakorlat-gyűjteményekre is. A jógyakorlat-gyűjtemények működtetése, alkalmazása és hasznosítása vonatkozásában tehát nincs általánosan érvényes minta. Mindazonáltal a pedagógiai jó gyakorlatok sikeres elterjesztésének mindenhol az az alapvető feltétele, hogy a köznevelési intézmények és a pedagógusok rendelkezésére álljon egy gazdag, mindenki számára könnyen hozzáférhető és tartalmában mindig megújulni képes, bővíthető jógyakorlat-gyűjtemény – az alkalmazást segítő szakmai eszközrendszerrel együtt. Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. ezekre a szükségletekre alapozott, – hiánypótló – rendszerfejlesztő tevékenységét két lépcsőben valósította meg. Elsőként egy széles körű jógyakorlat-kínálat megteremtését tűzte célul a TÁMOP 3.1.1 kiemelt projekt I. szakaszában. Majd a XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakaszában, a hazai legnagyobb pedagógiai adatbázis létrehozását követően, annak tartalmi elemeiből továbbépítkező differenciált fejlesztést valósított meg egy kutatás-fejlesztési projekt keretében (eredményelemezés, nemzetközi összefüggésrendszerbe helyezés, típusalkotás, új sztenderdek kidolgozása). Jelen kiadvány a közoktatás-fejlesztési projektnek erről a 2. szakaszáról, a kutatásról és annak eredményeire építkező fejlesztő tevékenységről ad összegző áttekintést, a kötet második részében a fejlesztési eredményeket is demonstráló 20 példaértékű jó gyakorlat részletes bemutatásával. (A kötetben szereplőt jó gyakorlatok filmes bemutatásai

6


az Educatio Nkft. oldalán, a http://www.educatio.hu/projektjeink/tamop311_2szakasz/ eredmenyek/jo_gyakorlat linken elérhetők és onnan letölthetők.) Kötetünket abban a reményben adjuk közre, hogy olvasóit sikerrel segítheti a jógyakorlat-alkotás és alkalmazás hazai gyakorlatában, mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban újszerű adaptációs protokollja pedig normatív útmutatásként szolgálhat a jövőben a köznevelés modern, a hálózati tanulás lehetőségeit alkalmazó pedagógusszereplői számára. Papp László szerkesztő

A kiadvány a TAMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 projekt keretében megvalósult fejlesztési beszámoló felhasználásával készült. A beszámoló címe: „Kutatás-fejlesztési tevékenység a hiányterületi, a pedagógiai fejlesztések szempontjából kiemelt jelentőségű területeken példaértékű köznevelési jó gyakorlatok azonosítására és elemzésére, a kutatáshoz kapcsolódó fejlesztések megvalósítására”. Szerkesztette: Bandiné dr. Liszt Amália A kutatás-fejlesztés szakmai munkatársai az Educatio Nkft-ban Jávor Balázs, Papp László és Szlovákné Veidinger Éva voltak.

7

A KUTATÁS-FEJLESZTÉS ELŐZMÉNYEI A magyar közoktatás eredményességének összehasonlító vizsgálatára már az Európai Unióhoz való csatlakozást megelőzően is több hazai és nemzetközi mérés történt. Az Országos Kompetenciamérés, valamint a 2000-es és 2003-as PISA mérések tanúsága szerint diákjaink jelentősen elmaradnak az OECD országok tanulóinak élvonalától, elsősorban az alkalmazásképes ismeretek használata tekintetében. Bebizonyosodott az is, hogy a közoktatás intézményei közötti minőségi különbségek a társadalmi kohéziót gyengítik. Az iskolák pedagógiai kultúrájának egyik jellemző vonása, hogy nem, vagy csak kevéssé képes alkalmazkodni a tanulók képességbeli különbségeihez és egyéni haladási üteméhez. Ennek következtében az intézmények döntő többsége sem szervezetét, sem módszertani, tanulásszervezési eljárásait tekintve nem képes az egyenlő hozzáférés lehetőségeit kellőképpen biztosítani. Az idejétmúlt pedagógiai eljárások hatásaként a gyengébb érdekérvényesítő képességgel rendelkező, hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű csoportok munkaerő-piaci esélyei jelentősen csökkenhetnek, s ezzel együtt csökken az ország versenyképessége is. A felismert probléma megoldására a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programja (HEFOP) keretében kezdődött meg a hatékony kompetenciafejlesztő oktatási programok és a hozzájuk kapcsolódó pedagógiai módszertanok kidolgozása, majd az intézmények mintegy 10%‑ában a fejlesztések tantermi szintű alkalmazása. 2007-től a kohéziós alapok forrásainak felhasználásával az oktatás központi fejlesztése újabb szakaszába lépett. Az Új Magyarország Fejlesztési terv (ÚMFT) átfogó céljainak (foglalkoztatás-bővítés, tartós növekedés feltételeinek megteremtése) eléréséhez a terv hat prioritást határozott meg, melyek között az oktatásfejlesztés feladatai a 3. prioritásként megnevezett, a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) intézkedéssorozatba illeszkedőn jelentek meg. Az intézkedéssorozat központi fogalmai a kompetenciafejlesztés és horizontális tanulás voltak. A TÁMOP 3.1.1 kiemelt projekt feladata volt biztosítani, hogy a központi fejlesztések, intézkedések eredményei a közoktatási intézményrendszerben a minőségi oktatás és egyenlő hozzáférés célját szolgálják. A kiemelt projekt célja volt az is, hogy a megvalósuló programokat szintetizálja és a fejlesztéseket eljuttassa a közoktatási intézményekhez, a pedagógusokhoz, a fenntartókhoz, a civil és szakmai szervezetekhez, a szülőkhöz és a gyerekekhez. További feladatként jelent meg az implementáció és a disszeminációs tevékenység szolgáltatások révén történő segítése. A központi programmal párhuzamosan a TÁMOP 3.2.2 pályázati konstrukció keretei között jött létre a régiós koordinációs központok hálózata, mely a fejlesztés során biztosította a projektbe bevont intézmények szakmai támogató rendszerét. A „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” című TÁMOP 3.1.4/08/1, 3.1.4/08/2 és 3.1.4/09/1 jelzésű pályázatokon nyertes intézmények számára került sor a Szolgáltatói kosár online felület kifejlesztésére. A komplex szolgáltatói felület, a Szolgáltatói kosár a fejlesztést támogató részterületeket foglalta magában: Továbbképzések; Tanácsadói szolgáltatások; Taneszközök; Intézményi innováció; Általános információ; Szolgáltatások/Szolgáltatók.

8


A folyamatosan bővülő szakmai információk elsődlegesen azon fenntartók, intézmények, pedagógusok és szaktanácsadók, szolgáltatók munkáját segítették, akik valamely kapcsolódó pályázatnak kedvezményezettjei voltak, de információkkal szolgáltak azok számára is, akik a nevelés-oktatás megújításában tapasztalt szolgáltatókat vagy szolgáltatásokat kerestek. A Szolgáltatói kosár minősített, de nem kizárólagos forrása lett ezeknek a tartalmaknak.

Jó gyakorlatok a fejlesztés szolgálatában Az operatív programok révén megvalósuló oktatásfejlesztésben súlyponti elemként szerepelt a horizontális tanulás és a tudásmegosztást segítő hálózatépítési formák támoga tása. A tartalomcsere kulcselemei pedig az ún. jó gyakorlatok (best practice) voltak. A jó gyakorlat – eredetileg az iparból származó – fogalma először az 1970-es évek elején bukkant fel az Egyesült Államokban, s fokozatosan teret nyerve mára teljes létjogosultságot kapott a pedagógiai nyelvhasználatban. Alapja a benchmarking, amely az adott szervezet teljesítményének összemérését, összehasonlítását jelenti az azonos területen működő legjobb szervezetével. A benchmarking feltétele a horizontális tanulás módszereinek, valamint a hálózati rendszerek létrehozásának egyre szélesebb körű és egyre általánosabb alkalmazása. A rendszerváltást követő pedagógiai útkeresés jegyében nagyjából az ezredfordulóig számos, elsősorban reform és alternatív pedagógiai módszereket alkalmazó intézmény fordított figyelmet arra, hogy tapasztalatait, innovatív erejét másokkal megossza, és segítségére legyen a mintákat, megoldásokat kereső társintézményeknek. Később ez a horizontális tanulási forma olyan hálózatokban is megerősödött, mint az önfejlesztő iskolák vagy a Comenius program egyes résztvevő csoportjai, illetőleg az alternatív pedagógiák kiterjedtebb hálózata vagy pl. az ökoiskolai, tehetséggondozó stb. intézménycsoportok. A sporadikus, többnyire spontán és esetlegesen kialakuló kapcsolati hálózatok bővíté sében aztán egyre meghatározóbb szerepet játszottak az uniós forrásokat felhasználó központi fejlesztések is. A hálózatosodás országos terjesztését távlatilag célul tűző első ilyen uniós fejlesztési program a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Programja (HEFOP) volt, hatékony kompetenciafejlesztő oktatási programjaival és a hozzájuk kapcsolódó – hazai kísérleti előzményekre is támaszkodó – pedagógiai módszertanok kidolgozásával. Ezt követően – immár a hálózati tanulás konkrétabb megsegítésére – a TÁMOP 3.1.4 pályázati konstrukció egyik kötelező elemeként a megvalósító intézmények lehetőséget kaptak jó gyakorlatok átvételére. A központi TÁMOP 3.1.1 Hálózatkoordináció program definiálta a jó gyakorlat fogalmát, a leíráshoz egységes szempontokat dolgozott ki, majd egy online (Szolgáltatói kosár néven ismertté vált) felület kifejlesztésével széleskörű lehetőséget biztosított a jó gyakorlatok tulajdonosainak, hogy az intézményi praxisukban kipróbált és alkalmazott fejlesztéseiket – a felületre való feltöltéssel – bemutathassák. Az így létre jött – és folyamatosan bővülő – adatbázis hozzáférhetővé vált az átvevő intézmények számára. A jó gyakorlatok azonban nem csak a 3.1.4-es pályázati konstrukció szakmai, tartalmi, módszertani hátterét biztosították, hanem központi szerepet játszottak a fejlesztés újabb elemeként megjelenő – a horizontális tanulás támogatására létre jövő – referenciaintézményi hálózat kialakításában is.

9

2013 márciusáig a közzétett jó gyakorlatok száma megközelítette a 3000 darabot, és ez a szám a TÁMOP 3.1.1 II szakasz teljes pályázati konstrukciójának lezárultáig vélhetően még tovább növekszik. A pályázat eredményeként a hazai pedagógiai praxis legnagyobb jógyakorlat-gyűjteménye jött létre. Kutatása és használata során metszeti képet kapunk a közelmúlt pedagógiai innovációs gyakorlatáról; s differenciáltabb képet – a mikro szinttől az intézményi szintig – a jelen idejű pedagógiai gyakorlatról, annak változásairól és minőségi jellemzőiről is. Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. (a továbbiakban: Educatio) által megvalósított TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt I. szakaszában a fejlesztés elsősorban a széles körű kínálat megteremtésére koncentrált, s bár egységes szempontrendszer és eljárásrend is készült a jó gyakorlatok értékeléséhez, az objektív paramétereket biztosító minősítési rendszer kidolgozása az adott időkeretek között nem történt meg. A támogató technikai háttér kialakítása és a jógyakorlat-leírás szempontjainak kidolgozása időben egymással párhuzamosan futott. A kísérletinek mondható fejlesztés még nem mindenben tudta modellálni az alkalmazói/felhasználói szempontokat, a beérkező jó gyakorlatok sokszínűségét.

A KUTATÁS-FEJLESZTÉS CÉLJA A jó gyakorlatok sikeres elterjesztésének alapvető feltétele, hogy a köznevelési intézmények rendelkezésére álljon egy gazdag, mindenki számára könnyen hozzáférhető, folyamatosan bővíthető és mindemellett jól kereshető jógyakorlat-gyűjtemény. De ugyanilyen fontos feltétel a jó gyakorlatok átadását-átvételét egységes elvrendszerbe rendező adaptációs kézikönyv létrejötte is. A kutatás-fejlesztési program ezért is tűzte ki célként a jógyakorlat-alkotás, -átadás és -alkalmazás olyan – mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban újszerű – protokolljának (folyamatmintájának, gyakorlatának) megteremtését és demonstrálását a fejlesztés végeredményeként létrejövő disszeminációs anyagok országos szintű publikálásával, mely a jövőben normatív útmutatásként szolgálhat a köznevelés modern, a hálózati tanulás lehetőségeit alkalmazó pedagógusszereplői számára. Céljaink elérése érdekében a kutatás-fejlesztés az alábbi tevékenységeket foglalta magában. 1. Hazai és nemzetközi tudások, tapasztalatok feltárása, helyzetelemzés a nevelésoktatás területén működő jó gyakorlatok vonatkozásában. 2. A legnagyobb hazai pedagógiai jógyakorlat-gyűjtemény tartalmi vizsgálata – kitekintéssel az egyéb hazai és nemzetközi gyűjteményekre; hiányterületek feltérképezése. 3. Az Iskolatáska1 új jó gyakorlat feltöltőfelületének minőségbiztosítási célú szakmai elemzése, struktúrájának és tartalmának nemzetközi mintákkal való összehason lítása. 4. Az adaptációs csomag sztenderdjének megalkotása. 5. A 20 innováció, jó gyakorlat továbbfejlesztésének megvalósítása. 1 Az Iskolatáska a Szolgáltatói kosár szakmai, tartalmi, technikai felülvizsgálatával és megújításával 2013 első negyedében létrejött online felület, amely – egyéb szakmai tartalmak mellett – magába foglalja a megújított jógyakorlat-feltöltőfelületet is.

Hazai és nemzetközi tudások, tapasztalatok feltárása, helyzetelemzés a nevelés-oktatás területén működő jó gyakorlatok vonatkozásában Szerzők: Dr. Vass Vilmos Jó gyakorlatok, nemzetközi trendek, folyamatok Régió- és ország tanulmányok Bandiné Dr. Liszt Amália (Ausztria, Németország, Svájc) Demeter József Péter (Közép-Kelet-Európa) Dr. Vass Vilmos (angol nyelvterület, Skandinávia)

JÓ GYAKORLATOK, NEMZETKÖZI TRENDEK, FOLYAMATOK A jó gyakorlat fogalmának értelmezési kerete, tipológiája Az utóbbi évtizedben, mindenekelőtt a Nemzeti alaptanterv 2003. évi felülvizsgálata és bevezetése után a hazai közoktatás-fejlesztési implementációs folyamatok egyik leggyakrabban használt szakkifejezése lett a jó gyakorlat fogalma. A hazai Wikipédia, szabad enciklopédia definíciója szerint: „A jó gyakorlat vagy bevált gyakorlat (angolul best practice) a vállalati menedzsment és minőségbiztosítás területén olyan, rutinszerűen végzett tevékenységre utal, ami széles körű tapasztalatokon alapul, és több szervezetben is sikeresnek bizonyult. Gyakran nevezik az angol kifejezés tükörfordításaként félrevezetően „legjobb gyakorlatnak”. Ez azonban nem helytálló, hiszen semmilyen (adott körben vagy időszakban bevált) gyakorlat nem garantálja, hogy nem létezik nála jobb gyakorlat.”2 Az angol nyelvű Wikipedia a fogalom széles körű elterjedése és az interdiszciplináris szemlélet mellett (menedzsment, minőségbiztosítás, szervezetelmélet) kiemeli a standardok jelentőségét. „A jó gyakorlat egy olyan módszer vagy technika, amely következetesen jobb eredményekhez vezet, mint bármilyen más módszer, és amely viszonyítási pontként (benchmarking) szolgál. Továbbá, a „jó” gyakorlat folyamatosan fejlődhet és jobbá válhat tökéletesítése során. A jó gyakorlat felkapott szakkifejezésnek számít az üzleti világban is, ahol egy jól bevált fejlődési folyamatot és standard gyakorlatot jelöl, amelyet más szervezetek is alkalmazhatnak. A jó gyakorlatot gyakran a minőség fenntartására használják a kötelező jogilag szabályozott standardok alternatívájaként, valamint erősen támaszkodik az önértékelésre vagy benchmarkingra.” „…a benchmark egy befektetés viszonyítási alapja, mércéje. A benchmarkhoz mérten állapíthatjuk meg, hogy az adott befektetés az elvárásokhoz képest jól vagy rosszul teljesített”.3 Ebből a szempontból a viszonyítási pont tűnik a legjobb megfogalmazásnak. Ám a benchmark fogalmának közgazdaság-alapú eredője egy újabb szempontot emel ki a standard és standardizálás dichotómiájában. Erre jó példa az Egyesült Államok standardizálási törekvése, amely kormányzati politikákon átívelő (No Child Left Behind, Top to the Race), benchmarking szemléletet képvisel, különös tekintettel a standardok implementációs folyamatában (standardizált tesztelés). 4 „A benchmark valamilyen teljesítmény, hozam összehasonlítására szolgál. Jellemzően befektetési alapok, eszközalapok, nyugdíjpénztárak teljesítményének mérésére használják, amikor az alap vagy pénztár hozamát összehasonlítják benchmarkjának hozamával. A benchmarknak éppen ezért egy olyan indexnek kell lennie, ami jól összehasonlítható a befektetés teljesítményével.”5

2 http://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%B3_gyakorlat (utolsó letöltés ideje: 2014. 06. 30.) 3 http://abszoluthozam.hu/tudastar/lexikon/benchmark.php (utolsó letöltés ideje: 2014. 06. 30.) 4 http://www.educationworld.com/standards/ (utolsó letöltés ideje: 2014. 06. 30.) http://www.ets.org/Media/Research/pdf/PICNATEDSTAND.pdf (utolsó letöltés ideje: 2014. 06. 30.) 5 http://abszoluthozam.hu/tudastar/lexikon/benchmark.php (utolsó letöltés ideje: 2014. 06. 30.)

14


A teljesítménymérés szempontja mellett érdemes felfigyelnünk az összehasonlíthatóság kritériumára is. A jó gyakorlat komplexebb meghatározása a pedagógiai, didaktikai jelleget emeli ki (módszer, technika), ám a nemzetközi trendek és folyamatok elemzése szempontjából lényegesebb a folyamatos fejlődés, a szükséges felülvizsgálat specifikuma. A jó gyakorlat ebből a szempontból dinamikus és nem statikus, a fejlődési folyamat és a standard gyakorlat egyensúlyára épül. A jó gyakorlat fogalmi fejlődésében meghatározó mérföldkő az alábbi definíció: „A jó gyakorlat (angolul best practice) egy módszer vagy tevékenység, amely olyan újszerű, építőjellegű megközelítéseket, technikákat tartalmaz, amely bizonyíthatóan vagy már bizonyítottan hozzájárul az adott intézmény minőségi színvonalának emeléséhez és más intézmények számára is átvehető példaként szolgálhat. A jó gyakorlat tehát adott szakmai kritériumoknak megfelelő innováció, oktatási, pedagógiai, szervezetfejlesztési gyakorlat, amely az intézmény szakmai és menedzsmentet érintő fejlesztőmunkáját az egyéni fejlesztési szintig pozitívan befolyásolja. Az átvett innováció a továbbiakban a felhasználók által is elismert szolgáltatásként képes működni, keresésének és implementációjának lényege tehát a sikeres adaptáció, a saját intézményi működésbe való beépítés. A jó gyakorlatok általában összefonódnak a bench learninggel, hiszen a bench learning partnereknek olyan szervezetet kell választaniuk, amelyeknél a használatban lévő jó gyakorlatok – ha a saját szervezetükre, ahhoz igazítva alkalmazzák – nagyobb teljesítményhez vezetnek.”6 Szembetűnő a fenti meghatározás erőteljes pedagógiai fókusza, különös tekintettel az innováció és az intézményi minőség összefüggéseire vonatkozóan. Ebből a szempontból a jó gyakorlat implementációja, a bevezetés folyamatának és a jó gyakorlat fenntarthatóságának az értékelése kiemelt jelentőséggel bír. Ám a korábban tapasztalt standardizálási, összehasonlítási kritériumok ebben a definícióban nem jelennek meg annyira markánsan. A dilemma feloldásában a pedagógia fókuszú, innováció- és minőségalapú meghatározásban érdemes felfigyelnünk a bench learning kifejezésre. „A bench learning és/vagy a benchmarking tevékenységek bevezetésének fő célja, hogy a szervezet összteljesítmény-növelésének szem előtt tartásával találjanak jobb utakat a feladatok elvégzéséhez. Ez általában a más szervezetek által elért jobb eredményeken alapul. A klasszikus benchmarkinggal ellentétben a bench learning nem foglalja szükségszerűen magában az összehasonlítható szervezetek utáni kutatást. Jobban ösztönzi a másoktól tanulás folyamatát, mint az összehasonlításokat. A bench learning célja, hogy tanuljunk a más szervezetek erősségeiből, abból, amit ők jól végeznek, ihletet merítsünk belőle a saját munkánkban és elkerüljük azokat a hibákat, amelyeket mások vétettek. A bench learninggel a jó gyakorlatok általában felismerhetetlenül összefonódnak, hiszen a bench learning partnereknek olyan szervezetet kell választaniuk, amelyeknél

6 Forrás szövege: www.calderoni.ofi.hu |Fogalom meghatározások a Közoktatás Minőségéért Díj Modellhez (www.ofi.hu/minoseg-partnerseg/kozoktatas.../kmd-fogalomtar-pdf) |Kerekes G. – Simon I. – Szép L. szerk. (2011): Nemzetközi és hazai bevált gyakorlatok a minőségfejlesztésben. Budapest, OFI.; a TÁMOP-4.1.408/1-2009-0002 program fejlesztése http://www.felvi.hu/felsooktatasimuhely/avir/fogalomtar/defmart/!DefMart/index.php/Best_Practice (utolsó letöltés ideje: 2014. 06. 30.)

Hazai és nemzetközi tudások, tapasztalatok feltárása...

a használatban lévő jó gyakorlatok – ha a saját szervezetünkre, ahhoz igazítva alkalmazzuk – nagyobb teljesítményhez vezetnek.”7 A jó gyakorlat fogalmának fejlődése a standardizálási, értékelési folyamat három típusát különíti el. (1) A kötelező, jogilag szabályozott standardoknak való megfelelés előtérbe helyezi azokat „szabványokat”, amelyek elsősorban a minőségbiztosítás területén (ISO, TQM, EFQM) már évtizedek óta működnek. (2) A benchmarkokra alapozott jógyakorlat-értékelés az összehasonlíthatósági szempontot hangsúlyozza, ennek érdekében előtérbe kerülnek a közös referencia-pontok, a mérések és nem utolsó sorban az intézményi rangsorok, amelyeknek az egyik eszköze (módszere, technikája) a jó gyakorlat. (3) A bench learningre épülő jógyakorlat-értékelésben a szervezetek egymástól tanulása, a professzionális tanuló szervezetek közötti hálózati tanulás hangsúlyos. (Jacobs, 2010).

A jó gyakorlat nemzetközi folyamatainak makro szintű elemzése A jó gyakorlatok nemzetközi folyamatainak makro szintű elemzése elsősorban az interdiszciplináris szemléletet helyezi az előtérbe. Ennek megfelelően azok a főbb területek kerülnek felsorolásra, amelyek egyrészt „előrébb járnak” a jó gyakorlatok tekintetében a közoktatás-politikai szektornál, másrészt a tapasztalatok mellett a konceptuális, fogalmi fejlődési és az extenzív, a jó gyakorlatok „egyszerű begyűjtésének” a szintjét is meghaladják. Nem elhanyagolható tényező, hogy a standardok és módszerek kidolgozása egy komplex rendszer része, amelynek a legfontosabb pillérei az alábbiak: • kockázatértékelés és tervezés, • szempontrendszer megalkotása, • ellenőrzési célok megfogalmazása és operacionalizálása, • nyomon-követési eljárások (hatás- és beválásvizsgálatok) koncipiálása, • hiányosságok felszámolása, • minőségbiztosítási rendszer kidolgozása, különös tekintettel a független értékelésre vonatkozóan. A jó gyakorlatok nemzetközi trendjeinek az elemzését a fenti pillérek határozzák meg, ám a pénzügyi, a pedagógiai és közösségi elszámoltathatóság tekintetében is alapvetőek. Radó Péter egyenesen ezt írja: „Az évtized első felének hazai oktatáspolitikai vitáiban az elszámoltathatóság fogalma futotta be az egyik legnagyobb karriert.” Radó ebben a tanulmányában előtérbe helyezi a teljesítmény-menedzsment logikát, amely ugyan magában foglalja a minőségértékelés egyes elemeit is, ám rendszerszinten a jó gyakorlatokról történő gondolkodásra is rávilágít. (Radó, 2007) Melyek azok a területek, amelyek az elszámoltathatóság és átláthatóság összefüggésrendszerében kidolgozták és alkalmazzák az ellenőrzési standardokat, eljárásokat és módszereket?

7 Forrás szövege: www.calderoni.ofi.hu|a TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 program fejlesztése http://www.felvi.hu/Weblap/felvi/felsooktatasimuhely/avir/fogalomtar/defmart/!DefMart/index.php/ Bench_learning utolsó letöltés ideje: 2014. 06. 30.)

15

16


Minőségbiztosítás A minőségbiztosítás területe a jó gyakorlat fogalmát lényegesen komplexebben értelmezi: az irányítás, értékelés és fejlesztés „háromszögében” a jó gyakorlatok standardjai tekintetében a teljesítménymutatók rendszerét dolgozta ki. A jó gyakorlatok protokollját dimenziókra és indikátorokra bontja, amely lehetővé teszi, hogy a nemzeti standardok hatás- és beválásvizsgálata érvényes, megbízható és minőségi legyen. A minőségbiztosítás területére a benchmarkokra épülő, összehasonlítás-alapú típus jellemző.

Vállalati menedzsment A vállalati felelősségvállalásban a jó gyakorlatok sztenderdjei és a kiválasztás minőségkritériumai játszanak kiemelt szerepet. A menedzsment területének a legfőbb üzenetei abban foglalhatók össze, hogy a részletes specifikáció mellett a jó gyakorlatok kiválasztásának és tipizálásának is megvan a protokollja, amelyben az eszközök, a benchmarkok és a teljesítményjelzők is megjelennek, erősítve ezzel a jó gyakorlatok elszámoltathatóságának és átláthatóságának az összefüggésrendszerét. A menedzsment területére a benchmarkokra épülő, összehasonlítás-alapú típus jellemző.

Egészségügy Az egészségügy legfőbb üzenetei egyrészt hasonlóak, mint azt a minőségbiztosítás és a menedzsment területén érintettük, másrészt két új elem is megjelenik. A szakmai protokollok rendszere kellő mértékben specifikált, valamint tényekre alapozott (evidencebased). A tényekre alapozott jógyakorlat-kiválasztás egyben azt is jelenti, hogy a nemzeti standardokban és egyben a közoktatás-fejlesztési implementációs folyamatokban megnő a hatás- és beválásvizsgálatok szerepe. A jó gyakorlat tipológia mindhárom típusa (törvényi, benchmark, bench learning) megtalálható. A standard-alapú megközelítés azonban érvényesít egy olyan horizontális szempontot, nevezetesen a szakmai protokollok megalkotását és folyamatos értékelését, amely a pedagógiai fejlesztések implementációs folyamataira is hatással van.

A jó gyakorlat nemzetközi folyamatainak mikro szintű elemzése A kiindulópont a tantervi-tartalmi implementáció konceptuális, majd funkcionális elemzése volt, különös tekintettel a jó gyakorlatok szerepére, a kiválasztásuk szempontrendszerére, minőségindikátoraira, valamint a fenntarthatóságra vonatkozóan. Az implementáció eredményessége, hatékonysága és minősége, a bevezetés folyamatának elszámoltathatósága szoros összefüggésben van a nemzeti standardok „harmonizációjával” és „begyökereztetésével”. Feltételezésünk szerint ennek egyik hatékony eszköze a jó gyakorlatok kiválasztása, elemzése, elterjesztése és fenntarthatósága. A nemzeti standardok mögött meghúzódó alapelvek, célkategóriák, különös tekintettel a fejlesztésközpontúság, a kompetencialapúság és az egész életen át tartó tanulás támogatására vonatkozóan erőteljes koherenciát kell, hogy mutassanak a tartalmi szabályozás elemeivel.


A koherencia mellett azonban érdemes előtérbe helyezni a szisztematikus, komplex folyamat egészét, különös tekintettel a fejlesztéspolitikai, valamint a mérési-értékelési eszközrendszert tekintve. A jó gyakorlatoknak kiemelt szerepük van az elszámoltathatósági paradigma függvényében is. A hollandiai programfejlesztési központ (SLO) komparatisztikai kutatási eredményei közül a curriculum implementációs folyamatok szintrendszerét érdemes kiemelni. Ezek az alábbiak: • Szupra (nemzetközi, összehasonlító) • Makro (rendszer, társadalom, nemzet, tartomány) • Mezo (iskola, intézmény, program) • Mikro (osztály, csoport, lecke) • Nano (egyéni, személyes)8 Figyelemre méltó, hogy a szupra-, makro- és mezoszinteken túl a fejlesztések a mikro- és nanoszintekre is fókuszálnak. Ez a jó gyakorlatok korábbi extenzív begyűjtését meghaladja, és a működőképességre, valamint a kiválasztás minőségindikátoraira, a korábban más, interdiszciplináris területeken elemzett standardokra és protokollokra helyezi a hangsúlyt. A jelenlegi hazai tartalmi szabályozási rendszer a jó gyakorlat fogalmi tipológiájában az első típusnak felel meg, hiszen egy kormányrendeletben található meg a specifikáció. Nem elhanyagolható tényező, hogy a specifikáció alapján egyrészt kidolgozhatók azok a szakmai protokollok, amelyeket például az egészségügy területén láthattunk, másrészt a bench learning alapján lehetővé válhatna a jó gyakorlatok alapján az egymástól tanulás, a professzionális tanuló szervezet erősítése.

A nemzetközi szervezetek jó gyakorlat politikája Az OECD célja a jó gyakorlatok terjesztésével a hosszú távú, rendszerszintű gondolkodás, az eredmény alapú, tényekre alapozott szemlélet elterjesztése a rövid távú előnyök, és a tudományosan, mérésekkel alátámasztott eredmény elvárások helyett, továbbá lehetőséget ad a jogalkotók számára, hogy széles érdekek számára hatékonyan szabályozzon.9 A jó gyakorlat felismerhető arról, hogy gondosan tervezett, a kitűzött célokat jól szolgálja, továbbá elkerüli az elfogadhatatlan költségeket és időveszteséget. Az OECD egy-egy kijelölt területen számos módszerrel gyűjti össze a tagországok tapasztalatait a legjobb, leghatékonyabb, legeredményesebb módszerek, filozófiák terén. Az OECD műhelymunkákat, kerekasztal-beszélgetés sorozatokat szervez, munkabizottságokat hoz létre, tanulmányokat rendel meg. Az összegyűjtött jógyakorlat-ajánlásokat az OECD titkársága állítja össze, publikálja saját weboldalán, és terjeszti a tag és nemtag országok kormányainak, valamint a tematikusan releváns és illetékes szerveinek. Tipikusan egy OECD jó gyakorlat dokumentum a bevezető után tisztázza, milyen célok elérésére ajánlja ezeket az eszközöket. A dokumentum törzse a konkrét ajánlások listája, témánként csokrokba szedve. Általában ezek a publikációk nem definiálják a jó gyakorlat fogalmát, nincs bennük szó arról sem, hogy hol, milyen körülmények közt használta őket 8 Curriculum development re-invented. Ed.: Jos Letschert SLO. Leiden, the Netherlands, 2005, 18. 9 Regulatory Impact Analysis: Best Practices In OECD Countries http://www.oecd.org/gov/regulatory-policy/35258828.pdf (utolsó letöltés ideje: 2014. 06.30)

17

18


mely tagállam, milyen eredményességgel. Amikorra egy ilyen ajánlást megfogalmaznak, addigra az OECD titkársága már megbizonyosodott arról, hogy ezek a módszerek jól működő minták lehetnek. A pedagógia területén a jógyakorlat-módszerek elemzése az 1990-es évek közepén kezdődött a „What Works in Innovation in Education” (Ami működik a pedagógiai innovációban) címmel kezdeményezett kutatás sorozattal. A kutatások célja olyan eljárások kidolgozása volt, amiket azután többféle környezetben és intézményi háttér mellett tesztelhettek, és sokrétűen elemezhettek. Mind a tanítás, mind az értékelés témájában felmérték, hogy mely módszerek milyen tulajdonságú csoportokban, milyen körülmények közt működnek jól.10 Az Európai Parlament és a Tanács 2006-os, az Európai Szociális Alapról szóló rendeletéből megtudhatjuk, hogy a rendelet értelmében az ESZA „támogatja a transznacionális és a régióközi együttműködés keretében végzett tevékenységeket, különösen az információk, tapasztalatok, eredmények és a bevált gyakorlat megosztásán, továbbá kiegészítő módszerek és összehangolt vagy együttes fellépés kialakításán keresztül.” (Európai Parlament és a Tanács, 2006, 3. cikk (6). A Bizottság technikai segítségnyújtást ígér a tagállamok számára: „[a] Bizottság különösen ösztönzi a bevált gyakorlatok azonosítását és terjesztését, valamint a kölcsönös tanulást a transznacionális és régiók közötti együttműködést szolgáló tapasztalatcserét, tudatosságnövelő tevékenységeket, szemináriumokat, hálózatépítést és a szakértői értékeléseket azzal a céllal, hogy erősödjön az ESZA szakpolitikai vetülete és a Közösség foglalkoztatási és társadalmi befogadással kapcsolatos célkitűzéseihez való hozzájárulása.” (Európai Parlament és a Tanács, 2006, 9. cikk).

RÉGIÓ- ÉS ORSZÁGTANULMÁNYOK A kanadai (Ontario tartomány) jógyakorlat-fogalom tipológiáját elsősorban a közösségi elszámoltathatóság paradigmája határozza meg. (Leithwood, 1999) A szisztematikus változások kezelésének algoritmusa alapján a bench learning típusú jó gyakorlat szemlélet kerül az előtérbe, különös tekintettel a pedagógiai innovációra és az ahhoz szorosan kapcsolódó professzionális tanuló szervezetre, konkrétabban a tudásmegosztásra és -menedzselésre vonatkozóan. (Lakshmi, Rama és Hendrikz, 2007). Ez szorosan összekapcsolódik a fejlesztésközpontúsággal és a jó gyakorlatok minőségbiztosításával. A kurrikulumok és egyéb programok hatás- és beválásvizsgálata kerül az előtérbe. (Lakshmi, Rama és Hendrikz, 2007) A jó gyakorlatok eredményessége tekintetében a kimenetre helyeződött a hangsúly, ám ez nem eredményezett standardizálást, hanem sokkal inkább az egyensúlyteremtés jegyében a fejlesztő minőségi szempontokat hangsúlyozza. (Lakshmi, Rama és Hendrikz, 2007). Összegezve a legfontosabb üzenetek az alábbiakban foglalhatók össze: 1. Intézményesíteni az innovatív gyakorlatokat és beágyazni a kutatási projektekbe, amelyek relevánsak az intézményi és nemzeti környezetnek megfelelően (Lakshmi, Rama és Hendrikz, 2007). 10 What Works In Innovation And Education, Improving Teaching And Learning For Adults With Basic Skill Needs Through Formative Assessment http://www.oecd.org/edu/ceri/35687039.pdf (utolsó letöltés ideje: 2014. 06.30)


2. Fel kell készíteni az intézményeket, hogy hogyan tudják átvenni, implementálni a megismert jó gyakorlatokat, azokat fejleszteni, nyomon követni. Ez folyamatos fejlesztést, nyomon követést, szisztematikus hatás- és beválásvizsgálatokat igényel. 3. Nem csak hazai, hanem nemzetközi jó gyakorlatok átvételére is szükség van. Ezek folyamatos frissítése és elérhetővé tétele szükséges. (Lakshmi, Rama és Hendrikz, 2007). 4. Fontos a próbaidő, „pilot” csoport/év a jó gyakorlatok implementációjában, az egymástól tanulás ezen fázisában. (Lakshmi, Rama és Hendrikz, 2007). 5. Végül a hatékonyság két alappillére az együttműködés és az egymástól tanulás hálózata. A Skandináv régió jó gyakorlat szemlélete egyrészt rendkívül közel áll a fogalmi tipológia harmadik típusához (bench learning), hiszen a közoktatási fejlesztések implementációs folyamata erőteljesen innováció-alapú, előtérbe helyezve a fejlesztő értékelést, a tanárképzés megújítását és a kreativitást. A finnországi több évtizedes folyamatok, a méltányosságot előtérbe helyező, ám a hatékonyságot, valamint minőséget szem előtt tartó szisztematikus lépések, „leckék” egészét tekintve olyan jó gyakorlatok, amelyek ötvözik a fogalmi tipológia második (benchmarking) és harmadik típusát (bench learning) is. (Laukkanen, 2013; Sahlberg, 2013) Ugyanakkor nem elhanyagolható tényező, hogy a minőségi standardokat helyezik az előtérbe, ám a standardizálási trendet negligálják. Hitet tesznek az autonómia, a tanári professzionalizmus és a magas szintű vezetőképzés mellett, mindezt a tartalmi szabályozás komplex támogató rendszerének megfelelően a kreativitás és innováció fejlesztésközpontú kontextusába helyezik. A jó gyakorlat kiválasztása, értékelése és fenntarthatósága tekintetében erőteljes az interdiszciplináris szemlélet, különös tekintettel a környezetvédelemre, jelesül a vízminőségre vonatkozóan. Norvégiában a kiegyensúlyozott élet területén készítettek útmutatót a jó gyakorlatok implementációjára és a kritériumrendszerére vonatkozóan. A főbb kritériumok: 1. innováció, 2. eredményesség, 3. átláthatóság. Az implementáció összekapcsolódik a tartalmi szabályozás komplex támogató rendszerével, jelesül a jó gyakorlatok a fenti kritériumrendszernek megfelelően mindazok a módszerek és eszközök lehetnek, amelyek a hatékony és eredményes implementációt szolgálják. A német nyelvterületen tíz-tizenkét éve kezdték el a jó gyakorlatok gyűjtését, hogy kritériumrendszerük feltárásával és a jó példák nyilvánosságra hozásával támogassák a minőségfejlesztést. A menedzsment, üzleti IT, PR és média, marketing, pénzügy, egészségügy területeken jelent meg a legtöbb jó gyakorlat. Miután felismerték, hogy a jó gyakorlatok átvehetők/adaptálhatók, mérhető eredményekkel rendelkeznek, innovatívak és pozitív hatásúak lehetnek, kezdtek elterjedni más társadalmi alrendszerekben is. Az oktatás, a pedagógia területén a jó gyakorlatok az iskolafejlesztési igényekhez kapcsolódhattak. Németországban az iskolafejlesztések egyedi célokat valósítanak meg, a közös fejlesztések sem a terjesztésre készülnek elsősorban. Ezért nem kell szakmailag elfogadtatni az elkészített kísérleti programokat. Ez nem jelenti a folyamatos kontroll hiányát, azt eredményezi viszont, hogy kevés a publikált jó gyakorlat. Az utóbbi években az iskolafejlesztés (Schulentwicklung) a legtöbb szakirodalommal és oktatáspolitikai

19

20


támogatással rendelkező törekvés. A fejlesztésekhez az esetek nagy részében jó gyakorlatok is társulnak. A korszerű iskolarendszerről a német nyelvű országokban is megoszlanak a vélemények. Ausztriában a rendszerszintű változtatás helyett egyes iskolákon belül történtek innovációk. Az iskolai élet különböző területein változtattak a korábbi gyakorlatokon: néhány helyen egyszerűen kibontották az osztálytermek közötti falakat, hogy teljesen új tanulási lehetőségeket teremtsenek. Máshol a tantárgyi kínálatot változtatták meg, vagy tanulói vállalkozásokat alapítottak. Színházi tevékenységeket indítottak az iskolai programok között és hospitációkat vezettek be. Ezekre az innovatív megoldásokra úgy tekintenek, mint olyan jó gyakorlatokra, amelyek az iskolák minőségét tudják javítani az aktuális jogszabályi keretek között. Az ilyen jó gyakorlat példákat azért jelentetik meg, hogy mások is megismerhessék az új lehetőségeket, tanuljanak belőlük, ha szeretnék, maguk is próbálják ki saját körülményeik között. (Vogel, 2011) A svájci Luzern kantonban az iskolák minőségbiztosítását és -fejlesztését ötévenkénti külső értékelés támogatja. Ennek részletekbe menő leírása közt találtunk rá az eljárás menetében a véleményalkotás módjánál a „Gute Praxis” (jó gyakorlat) fogalomra. Az iskola minősítésekor az értékelő team meghatározott minőségelvárásokhoz tartja magát. A gyakorlat leírásához négyfokú skálát használnak világos kritériumokkal és indikátorokkal. A fokozatok: 1. Elégtelen gyakorlat: veszteséges gyakorlat, a minimum követelmények nem teljesülnek. 2. Elemi gyakorlat: a működőképes gyakorlat alapvető követelményei teljesülnek, megfelel a minimumkövetelményeknek. 3. Jó gyakorlat: jó színvonalra fejlesztett gyakorlat, a minimumkövetelményeket egyértelműen túlteljesíti. 4. Példás gyakorlat: az iskola a „Best Practice” úton jár, a jó gyakorlatot egyértelműen túlszárnyalja. Az értékelő team a munkájához segítséget is kap: értékelési területenként a négy fokozathoz elkészített részletes szempontlista formájában (EH Schulprofil, 2013). Az iskolai élet valamennyi területének gyakorlata az osztálytermi munkától a menedzsmentig értékelhető a minősítési skálával, tehát az adott intézmény bármelyik területen rendelkezhet jó vagy példás gyakorlattal, illetve a különböző területeknek lehet különböző szintű az értékelése. A kutatás eredményeként megállapítható, hogy a jó gyakorlatok a német nyelvterületen az oktatás minőségbiztosítását szolgálják, amellyel három területre koncentrálnak. Egyrészt a pedagógusok szakmai fejlődése, professzionalizmusuk fokozása a cél, másrészt az iskolák fejlesztése oktatási standardok kialakításával, külső és belső értékeléssel, valamint a menedzsment megerősítésével. Harmadrészt a tanulói teljesítmények fokozására, az osztálytermi munka hatékonyságának növelésére fókuszálnak. Az iskolafejlesztéshez, a hálózati tanuláshoz, a standardok kialakításához a 2001-es PISA mérés eredményei adták a legnagyobb inspirációt. A német oktatáspolitika a nemzetközi versenyben lényegesen jobb eredményeket kívánt elérni, mint 2001-ben, és felismerte, hogy ehhez az egyes intézmények fejlesztésére van szükség. A német tartományok különböző módokon igyekeztek biztosítani az oktatás minőségének növelését. Az viszont megállapítható,


hogy a választott fejlesztési megoldásokhoz szinte mindenhol kialakultak jó gyakorlatok, amelyeket valamilyen formában megosztottak az érdeklődő intézményekkel általában az oktatásirányítás segítségével. Az oktatásirányítás szervezett disszeminációs lehetőségeket, információs napokat, konferenciákat, versenyeket, különböző kiadványokban, internet portálokon való megjelenési platformokat. A német nyelvterületen pedagógiai innovációs gyakorlati eredményeket (legalább is hivatkozás formájában) bőségesen találhatunk akár nyomtatott kiadványokban, akár a világhálón. A gyakorlati példákat kereshetjük az innovációk között (oktatási innová ciós portál), a projektleírásokban és az iskolahálózatok publikációiban. A legfeltöltöttebb jógyakorlat-adatbázisokat az egészségügyi esélyegyenlőség, a szakképzés és az iskolafejlesztés témákban találtuk. A jó gyakorlatot több angol és német nyelvű kifejezéssel is illetik, nem alakult ki hozzá egységes definíció és fogalomhasználat. Leginkább egy-egy iskolafejlesztési projektet értenek alatta, amely valamely pedagógiai újdonság (módszer, tevékenység, tartalom) intézményi bevezetéséhez mutat gyakorlati megvalósítási példát. Svájcban különbséget tesznek good és best practice között, egymásra épülő két fokozatként használják: jó és példás gyakorlat. Az intézményi élet valamennyi területének praxisához hozzárendeltek minősítési kritériumokat, amely kritériumok alapján rendkívül kimunkált szempontrendszer segítségével jellemezhető a működés minősége. Más esetben a jó gyakorlat csak annyit jelent, hogy valamely eljárást már kipróbálták, tehát valós körülmények között megvalósítható, de nem társul hozzá semmilyen minősítés. Tanulmányunkban három különböző jó gyakorlat kiválasztási szempontrendszert mutattunk be. 1. A sikeres gyakorlati példák keretrendszere Baden-Württembergben. 2. „Esélyegyenlőség az egészségügyben” témájú jó gyakorlatok kiválasztásának kritériumai. 3. „Good Practice Center” (szakképzés) minőségkritériumai. Mindhárom kritériumrendszer adaptálási lehetőségeit érdemes megvizsgálni, de leginkább a „Good Practice Center” minőségkritérium rendszerét ajánljuk az olvasók figyelmébe, amennyiben a jó gyakorlatok értékelése és minősítése a cél. A jó gyakorlatok gyűjtésének és megosztásának célja az oktatás minőségének javítása. A már valahol bevált innovatív gyakorlati példák másokkal való megismertetése azt eredményezi, hogy mások is megpróbálják bevezetni az új tevékenységeket, módszereket pedagógiai gyakorlatukba, mert látják, hogy az adott fejlesztés megvalósítható. Lehetővé válik a jó gyakorlatok átadásával az iskolafejlesztés „alulról fölfelé” módon, azaz az intézmény saját szervezetéből kiindulva és egyéni sajátosságait figyelembe véve, önként csatlakozva az oktatáspolitika aktuális céljainak megvalósításához. A jó gyakorlatok szerepe, hogy támogassák az egymástól való tanulást, kifejlesztésükkel vagy átvételükkel pedig növekedjen a pedagógusok professzionalitása. A magyar oktatásirányítás számára fontos kutatási eredmény, hogy a jó gyakorlatok lehetnek az iskolaértékelés, illetve az iskola minősítésének eszközei. A jógyakorlat-fogalom meghatározásának további vizsgálata a közép-kelet-európai régióban a magyarországihoz hasonló eredményt mutat. Mivel erőteljes hatással vannak az európai uniós projektek szerte Európában, egyértelmű, hogy az egyes fogalmakról vagy megközelítésekről hasonlóképpen gondolkodnak az egyes tagországokban. Ezt igazolják a cseh, szlovák és román példák is. A jó gyakorlat egy olyan módszer vagy

21

22


tevé kenység (egyfajta megoldás), amely által bizonyítottan jobb eredményt, hatékonyabb működést tudunk elérni. A jó gyakorlat leírásának tartalmaznia kell a téma vagy a problémahelyzet megnevezését és a konkrét cél(oka)t. Továbbá azonosítania kell azokat a folyamatokat, speciális módszereket és feltételrendszert, amelyek a cél elérését szolgálják. Végül meg kell határoznia a felhasználás módját, valamint az adaptációs lehetőségeket. Ezek azok az adatok, amelyek kellő információt tudnak nyújtani ahhoz, hogy a megfelelő megoldást lehessen kiválasztani az adott cél elérése érdekében vagy egy probléma megoldásához. Tudniillik döntési szituációban tisztában kell lennünk egyrészt az adott helyzet állapotával, amelyre a megoldást keressük (vagyis elegendő információval kell rendelkeznünk a problémáról), másrészt célszerű megismerni hasonló helyzeteket és azok megoldásait. Amennyiben a jó gyakorlat adatai irrelevánsak, nem kellően pontosak, vagy nem egy bizonyítottan bevált megoldásról van szó, akkor a döntés nehezen hozható meg, rosszabb esetben félrevezető megoldást fog eredményezni. A csehországi jó gyakorlatokról elmondható, hogy a nevelés-oktatás teljes spektrumát lefedik. Naprakész és korszerű információkat nyújtanak, ami egyrészt az európai uniós kezdeményezéseknek, másrészt a széleskörű társadalmi felelősségvállalásnak köszönhető. Érezni lehet az öngondoskodást és a (polgár)társak iránti törődést. A szlovákiai jó gyakorlatok mintája is jól mutatja, hogy az állami felelősségvállalást kiegészíti a civil oldal. Számtalan EU-s projektből finanszírozott kutatás eredményeképpen megszületett jó gyakorlat létezik, de majdhogynem ugyanennyi civil kezdeményezésre létrejött példát is találunk. Valószínű, hogy az ország gazdasági helyzete is hozzájárul ehhez, de erőteljesen érezhető a társadalmi felelősség hatása is. Szlovákia esetében is – akárcsak a többi határon túli régiónál – a magyar kisebbség jelenléte érezhető a nevelés-oktatás területén is. Jól elkülöníthetőek azok a jó gyakorlatok, amelyek a magyar nemzetiségű intézményekhez kapcsolódnak, vagy a magyar anyanyelvű nevelésben résztvevők számára jöttek létre, hiszen egy sajátos helyzetben levő kisebbség anyanyelvének és nemzeti kultúrájának ápolását is szolgálják. Romániában a jó gyakorlatok elsősorban valamilyen nemzetközi forrásból finanszírozott projekt keretében jöttek létre. Minimális azoknak a példáknak a száma, amelyek civil kezdeményezésre és hazai forrásból születtek. Mindenképpen ki kell emelni a magyar kisebbség körében fellelhető sokrétű módszertani anyagot, mivel a romániai magyar jó gyakorlatok nem csupán szakmódszertani segédletek, hanem sokszor az anyanyelv és a nemzeti kultúra ápolásának is eszközei. Ma már valójában nem az a kérdés, hogy vannak-e jó gyakorlatok az egyes területeken, hanem a hangsúlyt elsősorban arra kell helyeznünk, hogy az egyes területeken a jó gyakorlatok • milyen célt szolgálnak, van-e melléjük rendelve eszköz- és támogatórendszer (például mentorálás, továbbképzés stb.), valamint tartalmaznak-e konvertáló kulcsot, azaz meghatározzák-e az adaptáció feltételrendszerét; • önmagukban állnak-e, vagy a hálózati tanulást szolgálva egyfajta kontextusban jelennek meg, és kapcsolatrendszerbe rendeződnek. Megállapítható, hogy a három közép-kelet-európai ország esetében a nevelési-oktatási jó gyakorlatnak, mint disszeminációs eszköznek nincs több évtizedes múltja. Elsősorban az európai uniós folyamatoknak köszönhetően indult el a bevált módszereknek


a gyűjtése és publikálása főként internetes portálokon. Az oktatás területén jelenleg sem Csehországban, sem Szlovákiában, sem Romániában nem találunk olyan ernyőszervezetet, amely a jó gyakorlatokat egybegyűjtené és gondozná – a jó gyakorlatok közzététele (például az oktatási minisztériumok, az egyes iskolák vagy neveléssel-oktatással foglalkozó civil szervezetek honlapján, kiadványaiban) sporadikusan jelenik meg a rendszerben. A jó gyakorlatok meghatározásához, leírásuk, illetve gyűjtésük szempontrendszeréhez azonban hatékony segítséget nyújthat a magyarországi kezdeményezéssel indult, mára már nemzetközi és az EU-n belül kimagaslóan elismert tehetséghálózat.

A nemzetközi tapasztalatok összegzése A jó gyakorlatok fogalmi-tipológiai, makro és mikro szintű elemzése, valamint néhány országtanulmány rövid bemutatása után összegzésképpen megfogalmazható, hogy a jó gyakorlatok összegyűjtésének extenzív korszaka lezárult. Az alapvető kérdés immár nem az, hogy milyen minőségi szempontok alapján választjuk ki és azonosítjuk adott terület jó gyakorlatait, hanem a benchmarking és a bench learning tipológia alapján megkezdődhet a második korszak. Ennek átfogó jellemzője egyrészt az „intelligens elszámoltathatóság” paradigmája, amelyben a jó gyakorlatokhoz kapcsolódó intézményi önértékelés és külső ellenőrzés, valamint a szummatív és formatív értékelési funkciók egyensúlya érvényesül. (Hopkins, 2007) Ennek megfelelően a jó gyakorlatok kiválasztásának, értékelésének és fenntarthatóságának második korszakát az egyensúlyteremtés is jellemzi. Ám témánk szempontjából nem pusztán az „intelligens elszámoltathatóság” egyes pillérei közötti egyensúlyteremtés igényéről van szó, hanem a benchmarking és bench learning tipológiák esetében is érdemes ezt a szempontot érvényesíteni. Különös tekintettel abban az esetben, ha a jó gyakorlatok minőségét legitimációs (rendeletek, törvények) szempontok határozzák meg elsősorban. A következtetések alapján az alábbi javaslatokat érdemes megfogalmazni: 1. A jó gyakorlatok kiválasztása, értékelése és fenntarthatósága tekintetében szükségszerű érvényesíteni az interdiszciplináris szemléletet, különös tekintettel a minőségbiztosítás, a menedzsment és az egészségügy területére vonatkozóan. 2. A jó gyakorlatok kiválasztása, értékelése és fenntarthatósága tekintetében, különösen a benchmarking és bench learning tipológia közötti egyensúlyteremtés érdekében célszerű a tartalmi szabályozás területén a komplex támogató rendszert előtérbe helyezni. 3. A benchmarkokra alapozott jógyakorlat-értékelés az összehasonlíthatósági szempontot hangsúlyozza, ennek érdekében előtérbe kerülnek a közös referenciapontok, amelyeknek az egyik eredményes és hatékony eszköze (módszere, technikája) a jó gyakorlat. A benchmarkokra alapozott rendszer megteremtése érdekében célszerű megalkotni a jó gyakorlatok kiválasztásának standardjait, az értékelési folyamat specifikációját, valamint azt a szakmaiprotokoll-eljárást, ami például az egészségügy egyes területein már működik. 4. A bench learningre épülő jógyakorlat-értékelésben a szervezetek egymástól tanulása, a professzionális tanuló szervezetek közötti hálózati tanulás hangsúlyos. Ennek érdekében a jó gyakorlatok kiválasztása, értékelése és fenntarthatósága egyrészt

23

24


egy szisztematikus folyamat, másrészt folyamatos visszajelzést és visszacsatolást igényel. A minősített jó gyakorlatok alapján célszerű tanuló hálózatokat létrehozni, amelyekben egyrészt kialakul az egymástól tanulás kultúrája, másrészt az innovációkra alapozott jó gyakorlatok a folyamatos karbantartást is erősítik. 5. Végül célszerű megalkotni a jó gyakorlatok kiválasztásának, értékelésének és fenntarthatóságának minőségtérképét, amely a legfontosabb dimenziókat, standardokat indikátorokra bontja le, és támogató rendszerként a hálózatos tanulás mellett az intézményalapú továbbképzés és szervezetfejlesztés is szerves részét képezi.

A legnagyobb hazai pedagógiai jógyakorlat-gyűjtemény tartalmi vizsgálata – kitekintéssel az egyéb hazai és nemzetközi gyűjteményekre A fejezet Fábrikné Király Klára, Ignáczné Vándor Ildikó, Kustra Hajnalka és Demeter József Péter munkáinak felhasználásával készült.

A SZOLGÁLTATÓI KOSÁR, MINT A LEGNAGYOBB HAZAI PEDAGÓGIAI ADATBÁZIS BEMUTATÁSA A hazai pedagógiai jó gyakorlatok története szempontjából kiemelt figyelmet érdemel a 2009-2010 fodulójára elkészült első és egyben legnagyobb – a jó gyakorlatok publikálásának lehetőségét is magában foglaló – felület, mely Szolgáltatói kosár néven azért jött létre, hogy szakmai információkat szolgáltasson azon fenntartók, intézmények, pedagógusok és szakértők számára, akik kedvezményezettjei voltak a TÁMOP-3.1.4/08/1 vagy a TÁMOP-3.1.4/08/2 pályázatnak, illetve a pályázó és megvalósító intézmények, valamint a további érdeklődők minél szélesebb körű tájékoztatása mellett segítse kapcsolati lehetőségeik megteremtését is. Az adatbázis a termékek és szolgáltatások kínálatát rendszerezte ún. lapozófülek segítségével a TÁMOP 3.1.4 pályázatok mellékleteként megjelenő Szolgáltatói kosár négy tematikus egysége alapján bontva: 1. pedagógus-továbbképzési programok, 2. tanácsadói szolgáltatások, 3. taneszközök, 4. intézményi innováció. A fenti tartalmi egységek közül most csak azokra térünk ki részletesebben, amelyek témánk (a jó gyakorlat) szempontjából jelentőséggel bírnak. A Szolgáltatói kosár online felület az Intézményi innováció lapozófül alatt tartalmazta az oda feltölthető jó gyakorlatokat. A gyűjtemény volt az első olyan adatbázis, amely a közoktatásra fejlesztett és kipróbált jó gyakorlatokat egységes szempontok szerinti leírásokkal jelenítette meg. A jó gyakorlatok tulajdonosai tehát itt összehasonlítható módon tehették közzé eredményeiket, hogy azok hozzáférhetővé váljanak mindazon intézmények számára, amelyek a módszertani fejlesztés jegyében alkalmazni szerették volna a mások által már kipróbált és sikeresnek ítélt pedagógiai innovációkat. Ugyanezen a felületen a Referenciaintézményi szolgáltatások lapozófül alatt találhatták meg az érdeklődők az egyedi, más intézmények számára is példaértékű, működésükben koherens, gyermekközpontú pedagógiai, szervezeti innovációval, gyakorlattal rendelkező és ezt szolgáltatásaiban publikálni, valamint átadni képes intézmények felsorolását is. A központi projekt szakmai fejlesztési koncepciója a közoktatás-fejlesztés sikere érdekében kulcsszerepet szánt a minősítésen megfelelt, ide felkerülő, a hálózati, horizontális tanulás mintaadó tartalmait biztosítani képes óvodáknak, iskoláknak, kollégiumoknak. Szolgáltatásaik széleskörű, területi szempontból is kiegyenlített biztosításával kívánta hozzásegíteni az intézményrendszer minden szereplőjét a sikeres modernizációs folyamatok közvetlen megtapasztalásához, honosításához. Ezen intézmények innovációs tevékenységének fókuszában szintén a jó gyakorlatok álltak/állnak, hisz a horizontális intézményi, módszertani tudásmegosztás (az átadás-átvétel folyamata) során a jó gyakorlatok töltik be a közvetítő elem szerepét. Mindezen tartalmak mellett egy újabb, a Saját innovációk közzététele lapozófül lehetőséget nyújtott arra is, hogy a TÁMOP 3.1.4 (az infrastrukturális fejlesztési lehetőségeket is magában foglaló) pályázat nyertesei – a kiírási feltételeknek eleget téve – a pályázati céljaik

28


megvalósítása érdekében kifejlesztett saját innovációikat, módszertani fejlesztéseiket, kipróbált, sikeres jó gyakorlataikat is publikálják, ily módon tovább gyarapítva a spirálisan előre haladó fejlesztést. A Szolgáltatói kosárba feltöltött információk közzététele szabályozott és ellenőrzött volt. A közoktatás területét érintő fejlesztések eredményeiről itt lehetett a legteljesebb képet kapni. A szolgáltatásokat az intézmények infrastruktúrájuk: helyek (iskola, épület, könyvtár, videostúdió, udvar, tornaterem stb.), személyek (tanárok, napközis nevelők, takarítók, iskolavezetők stb.), tevékenységek (azok változatos lehetőségei: tánc, sakk, bábozás, színjátszás stb.), szervezetek (diáksportkör, klub, játszóház, valamilyen csapat, osztálytársak stb.) révén nyújthatták. Az iskola marketingfeladata elsősorban e szolgáltatások „eladására” irányult, ebben kívánt segítséget nyújtani a Szolgáltatói kosár. Elkötelezettséget vállalt a „piaci logika” iránt és a szolgáltatói szemléletet kívánta meghonosítani a pedagógia területén. A jó gyakorlatok vonatkozásában is a kínálati bőség megteremtésének szándékával lépett föl. A fejlesztés 2. szakaszának kezdetéig, 2013 márciusáig a feltöltött, majd közzétett jó gyakorlatok száma megközelítette a 3000 darabot. A feltöltő felülettel a hazai pedagógiai praxis legnagyobb jógyakorlat-gyűjteménye, adatbázisa jött létre. Jelentősége azonban nem elsősorban számszerű nagyságában rejlik. Kutatása (és használata) során metszeti kép nyerhető a közelmúlt pedagógiai innovációs gyakorlatáról; s differenciáltabb kép rajzolható fel – a mikro szinttől az intézményi szintig terjedően – a jelen idejű pedagógiai gyakorlatról, annak változásairól és minőségi jellemzőiről is.

Kitekintés – más hazai jógyakorlat-adatbázisok A kutatás-fejlesztés keretei között sor került más hazai jógyakorlat-adatbázisok azonosítására, tartalmi áttekintésére is. Ezekről itt most csak áttekintő jeleggel, az információnyújtás érdekében adunk rövid ismertetést, az elérhetőségek feltüntesével: Tehetségpontok és azok hálózatának anyagait ( http://tehetseg.hu/sites/default/files/21_kotet_net.pdf ), valamint az Ökoiskolai hálózat jó gyakorlatait, amelyek az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) honlapján elérhetők (http://www.ofi.hu/okoiskola/ okoiskola-ofi-hu/okoiskolai-jo) és a környezetvédelmmel, valamint a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó programokkal foglalkoznak. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) koordinációjával folyó fejlesztések tananyagokhoz és taneszközökhöz, valamint az egész napos iskolai programokhoz kötődnek. A Tempus Közalapítvány honlapján működő (http://www.tka.hu/palyazatok/619/jogyakorlatok), bárki számára hozzáférhető módszertani ötletgyűjteményt a pályázati projektekben résztvevő pedagógusok írják, és pedagógusoknak szól. Az érdeklődők több száz kiváló játék és érdekes feladat között válogathatnak. A (többnyire külföldi) továbbképzéseken résztvevő pedagógusoknak köszönhetően a kínálat folyamatosan bővül.

A legnagyobb hazai pedagógiai jógyakorlat-gyűjtemény tartalmi vizsgálata

A JÓGYAKORLAT-FELÜLET SZAKMAI MEGÚJÍTÁSA A jó gyakorlatok gyűjteménye a TÁMOP 3.1.1. projekt II. szakaszában szakmailag és technikailag is megújult. A fejlesztés felülvizsgálatát és korrekcióját több tényező is indokolta. Az I. szakasz kezdetekor a kísérletinek mondható fejlesztés nem mindenben tudta modellálni az alkalmazói/felhasználói szempontokat, a beérkező jó gyakorlatok sokszínűségét (a feltöltött jó gyakorlatok mennyisége előre felbecsülhetetlen volt). A támogató technikai háttér (online felület) kialakítása és a jógyakorlat-leírás egységes szempontok alapján történő kidolgozása időben egymással párhuzamosan futott. Így (a kísérleti jellegből eredően) nem alakult ki kellően differenciált tipológiai rendszer, egy típus vagy azon belüli altípus kereshetősége a TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt I. szakaszában létrejött jógyakorlat-gyűjteményben nem volt megoldott. A fejlesztés elsősorban a széles körű kínálat megteremtésére koncentrált, s bár egységes szempontrendszer és eljárásrend is készült az értékeléshez, az objektív paramétereket biztosító minősítési rendszer kidolgozása az adott időkeretek között nem történt meg, így annak pótlása elengedhetetlenné vált. A jógyakorlat-gyűjtemény számbeli gyarapodása már önmagában is elegendő indoka lett volna a típusok és altípusok differenciált keresését is lehetővé tevő, tematizáltabb rendszer kidolgozásának. A TÁMOP 3.1.1. kiemelt projekt II. szakaszában a gyűjtemény felülvizsgálata, a teljes tematikai rendszer elemzése ugyanakkor lehetőséget biztosított az esetleges hiányterületek, a további fejlesztési lehetőségek feltárására is. A fejlesztők a kínálat tematikus csoportokba rendezésének egyéb járulékos hasznát is hozzáférhetővé kívánták tenni. A tipologizált, tematikus jógyakorlat-csoportok ugyanis további – tartalom és minőség szempontú – kutatás lehetőségét kínálják a szakterületi elemzők számára. Az új felület céljai ugyanakkor lényegi vonatkozásokban nem térnek el a régi felület célrendszerétől: továbbra is szolgálni kívánja a köznevelési intézményekben dolgozó pedagógusokat, a szak- és szakmai szolgáltatókat, valamint a tanárképző intézményeket és azok oktatóit, segítve, támogatva ezzel a folyamatos megújulást és önfejlesztést. Támogatja és segíti a módszertani fejlesztéseket, a jól bevált egyedi és regionális gyakorlatok megosztását. Gyűjti és közzéteszi a pedagógiai innovációk eredményeit, segíti az oktatási tartalomhordozók bemutatását. Feladatának tekinti a hazai köznevelést érintő pályázatok megvalósításához kapcsolódó információk, illetve az új szakmapolitikai szabályzóknak megfelelő szakmai segédletek közzétételét, az intézményi jó gyakorlatok és a korszerű taneszközök széles körű elterjesztését. A műveltség fogalma napjainkban komoly átalakuláson megy keresztül: a tudás men�nyisége helyett a ’know how’ és annak minősége válik elsődlegessé. Az iskola ismeretátadó szerepe mellett a tanulási, a kommunikációs és a szociális képességek fejlesztése kap egyre hangsúlyozottabb szerepet. Az életben hasznosítható, gyakorlatias tudás, a magasabb szintű gondolkodás, az új kompetenciák igénye a tanári szemlélet- és szerepváltás szükségességét vonja maga után. Ez pedig új munkamódszerekkel és technikákkal

29

30


jár, amelyek kialakítása indokolja a jó gyakorlatok gyűjtésének előtérbe kerülését, a hálózatosodás jelentőségét.11 A fejlesztés során a Szolgáltatói kosárban megismert és megszokott struktúrán jelentős mértékben változtattak a fejlesztők, de a korábban feltöltött jó gyakorlatok – az Archívum lapozó fül alatt – továbbra is elérhetők az Iskolatáska felületén (https://iskolataska. educatio.hu/index.php/jogyakorlatotlet/index/1426683826.edu). Vannak olyan határterületek, amelyek mindkét felületen megtalálhatók. A megújuló gyűjtemény szakmai keretei igazodnak a köznevelési rendszer új jogszabályi környezetéhez, valamint integrálják a Szolgáltatói kosár működtetése során összegyűlt gyakorlati tapasztalatokat. Az új felület ugyanakkor a piaci szempontok helyett az új törvényi szabályozás által teremtett értékpreferenciákat helyezi előtérbe. Olyan kiemelt pedagógiai, fejlesztési területeket céloz meg, amelyeken relevanciájuk ellenére kis számban reprezentálódtak jó gyakorlatok a Szolgáltató kosár gyűjteményében. Emellett olyan új pedagógiai, szervezetfejlesztési területeket is a fókuszba emel, amelyekre a közelmúlt, illetve a jelen társadalmi kihívásai irányították rá a figyelmet.

A SZOLGÁLTATÓI KOSÁR JÓGYAKORLAT-FELÜLETE – TARTALMI ELEMZÉS; AZ ADATBÁZIS ÚJ TIPOLÓGIAI RENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA A Szolgáltatói kosár tartalmi kutatásával párhuzamosan megtörtént a feltöltőfelület kérdéseinek, űrlapjainak és azonosított problématerületeinek elemzése is. A jellemzők ös�szegzése képezte a továbbfejlesztés alapját. Ennek eredményeként az átalakított Iskolatáska felületen megjelenő „Jó gyakorlatok űrlap” kérdései már sokkal célorientáltabban támogatják a feltöltőket. Munkájukat több segítő, értelmező, részletező kifejtést igénylő további kérdéssor is támogatja. Az új jó gyakorlat feltöltőfelület hangsúlyos eleme lett az adaptációs folyamat bemutatása. (Részletes ismertetését ld. a Jó gyakorlat adaptációs csomag sztenderd c. fejezetben.) Az új feltöltőfelület tipológiai rendszerének kialakításakor első lépésként hét fő kategória meghatározására került sor, amelyek alapvetően a könnyebb kereshetőséget hivatottak szolgálni. A kategóriák alkalmazása egy egyszerűsített keresésnek is tekinthető, mert azzal a legalapvetőbb, ugyanakkor az elinduláshoz nélkülözhetetlen információkhoz juthatunk. A hét alapkategória a következő: Megye, Település, Intézmény neve, Intézmény/feladatellátási hely típusa, A jó gyakorlat neve, Célcsoport, A bevált jó gyakorlat alkalmazási területe. Egyszerűbben úgy fogalmazhatnánk meg, hogy Hol? Ki? Mit? Kinek? Hogyan? valósít meg. A második lépésben a hét fő kategória további alkategóriákra bomlik tovább, amelyek már több információt és részletet mutatnak meg az adott jó gyakorlatból. (Nem minden fő kategóriához kapcsolódik feltétlenül alkategória is.) A jó gyakorlat alkalmazási

11 http://tamop311.ofi.hu/aktualis-eredmenyek/jo-gyakorlat-ami-mukodik


területe szerint 11 címke került meghatározásra, amelyek az alapos vizsgálathoz szükséges minden területet felölelnek. Ezek: szervezetfejlesztés, kapcsolatok, intézményi adminisztráció, pedagógiai alkalmazási terület, mérés-értékelés, eszközhasználat és fejlesztés, az oktatás tartalmára vonatkozó jó gyakorlat, tantárgyfüggetlen jó gyakorlatok, a nevelés tartalmára vonatkozó jó gyakorlatok, horizontális fejlesztés, speciális esélyteremtés, sajátos feladatrendszerre alkalmazott jó gyakorlat, fejleszteni kívánt kulcskompetenciák, hatékony, önálló tanulás. A tipológiában megjelennek a Nat-ban előírt legfontosabb közműveltségi tartalmak és a kulcskompetenciák. A kategória-rendszer mélyebb részletezettségét a jó gyakorlatok további típusba sorolása adja aszerint, hogy az adott jó gyakorlatok mennyire egyszerű vagy összetett problémákat érintenek: egy-egy módszer, egy-egy program bevezetését ajánlják (1), az intézmények tevékenységeinek egy-egy területét érintő jó gyakorlatok (2) komplex, több területet érintő jó gyakorlatok (3). A kategóriák szerinti osztályozással így mód nyílik egy, az eddigieknél differenciáltabb, célzottabb keresés alkalmazására.

A JÓGYAKORLAT-GYŰJTEMÉNY HIÁNYTERÜLETEI Ahogy azt fentebb már említettük, a TÁMOP 3.1.1 kiemelt projekt II. szakaszának fontos feladata volt az esetleges hiányterületek, a további fejlesztési lehetőségek feltárása is, abban a tudatban, hogy egy adott időszak jógyakorlat-kínálata az adott terminus pedagógiai értékstruktúrájának tükrözője is egyben. A jógyakorlat-gyűjtemény újabb, más típusú és tartalmú értékelemekkel történő kiegészítése – a változó szükségleteknek megfelelő bővítése – a hazai pedagógiai kultúra további gazdagítását szolgálja. Hiányterületnek tekinthető az a köznevelési, közoktatási rendszer fejlesztése szempontjából kiemelt jelentőségű pedagógiai, szervezetfejlesztési, szakmai terület, amelyre vonatkozóan a jógyakorlat-gyűjteményben nincs kellő számú vagy minőségű, a felhasználók számára alternatívá(ka)t kínáló jó gyakorlat, és ezért a felmerülő pedagógiai szükségletek széles körben nem kielégíthetők. Az elemzői tevékenység eredményeként a kutatás végül három fő kategóriába sorolta (lásd 1. ábra) a hiányterületekre vonatkozó jó gyakorlatokat: 1. Pedagógiai fejlesztésre vonatkozó jó gyakorlatok. Ide elsősorban azok az újszerű, országosan még el nem terjedt pedagógiai, módszertani fejlesztések kerültek, amelyek megfeleltethetők az új oktatáspolitikai elvárásoknak. 2. A köznevelési rendszer jogszabályaiban előforduló elvárások, törekvések elérését segítő intézményi megoldások, fejlesztések kiválasztása volt a második csoport létrehozásának célja. 3. Külön csoportba sorolódtak az új társadalmi kihívásokra választ adó jó gyakorlatok.

31

32


1. táblázat: A jógyakorlat-gyűjtemény hiányterületei és azok kategóriái a Szolgáltatói kosár alapján A hiányterületek és azok kategóriái I. Pedagógiai fejlesztésre vonatkozó jó gyakorlatok

Területek Kategóriák

II. Köznevelési rendszer preferált elvárásaira választ adó jó gyakorlatok

III. Új társadalmi kihívásokra választ kínáló jó gyakorlatok

1.

Átmenet

Közösségi szolgálat

Iskolai erőszak

2.

Komplex integrált tananyagtartalmak

Szakmai gyakorlat

Médiatudatosság

3.

Múzeumpedagógia

Hit- és erkölcstan

Szervezetfejlesztés, minőségbiztosítás

4.

Pályaorientáció

Mindennapos testnevelés

Mentálhigiéné

5.

Esélyegyenlőség, hátránycsökkentés

Egész napos iskola

6.

Fejlesztő értékelés

Határtalanul, határok nélkül

7.

Tanulás tanítása

Pénzügyi kultúra

8.

Életvitel

Állampolgári tudat kialakítása

9.

Együttnevelés

Hon- és népismeret

Pedagógiai fejlesztés A Pedagógiai fejlesztés területén belül 9 hiányterületi kategória került feltárásra 2. táblázat: A Pedagógiai fejlesztés hiányterület kategóriáinak jellemzői Kategóriák

A Pedagógiai fejlesztés hiányterület kategóriáinak jellemzői

Átmenet

Az Átmenetek témakörben sok jó gyakorlat került feltöltésre az óvoda-iskola átmenet kezelésére. Azonban a család-bölcsőde, bölcsőde-óvoda, család-óvoda, általános iskola-középiskola, illetve a középiskola-felsőoktatás, szakmatanulás-munka világa átmenetek kezelésének folyamataira alig, vagy egyáltalán nem találtunk jó gyakorlatokat.

Komplex integrált tananyagtartalmak

Komplex integrált tananyagtartalom, epocha szerű témafeldolgozás a tantárgyak integrációjával. Az adatbázis tartalmaz néhány ilyen típusú jó gyakorlatot, de alapjában véve tanóra keretében megoldott, a tananyagtartalom közös feldolgozására irányuló (epochális, tömbösített megoldások) intézményi innovációt keveset.

Múzeumpedagógia

A tevékenységközpontú ismeretszerzés céljait segítő programok a tanítás egy másik megközelítését mutatják meg számunkra, ezért mindenképpen fontos további jó gyakorlatok gyűjtése ezen a területen.


Kategóriák

A Pedagógiai fejlesztés hiányterület kategóriáinak jellemzői

Pályaorientáció

Az általános iskolában végző diákok helyes iskolaválasztásához segítség lehet, ha pályaorientációs foglalkozásokon megismerhetik a tanulási lehetőségeket, azok követelményrendszerét. A felsőoktatásban egyre nagyobb igény van az emelt szintű érettségik teljesítésére. Így nagyon fontos, hogy a középiskolás diákok képességüknek, lehetőségüknek megfelelően válasszanak pályát. Azok pedig, akik nem akarnak a felsőoktatásba bekerülni, megfelelő segítséget kapjanak az OKJ rendszerében való tanulásra vagy a munkaerőpiacon való elhelyezkedésre.


A pályázati támogatásoknak köszönhetően a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatásának már vannak kialakult, jól bevált módszerei, de a kutatás megállapítása szerint nem megfelelő számban és nem megfelelően széles spektrumban kerülnek bemutatásra. A speciális intézmények integráló rendszerére is találtunk jó példákat. A speciálisan ilyen programokat megvalósító intézményeken kívüli iskolák számára nincs megfelelő kínálat a pozitív mintát nyújtani tudó, a hátránykompenzációra szoruló tanulók integrált oktatását segítő programokból.


Ez a fogalom nem új az oktatásban. Egyes összetevőit a pedagógusok nagy része használja, beépíti a munkájába (tanulókkal való kommunikáció, tanulók-szülők igényeinek felmérése stb.), azonban a felhasználás sok esetben ötletszerű, nincsenek a tanítást keretbe foglaló, kidolgozott módszertanok a gyakorlatban.

Tanulás tanítása

A törvények, az oktatáspolitikai célok, a bennünket körülvevő világ változik. A tananyagtartalom más részei válnak fontossá, meg kell felelni a különböző méréseken a tanulóknak. Így újabb és újabb tanulási stílusokat, módszertanokat kell megtanulni, továbbfejleszteni. Ez a nevelés-oktatás egyik alapja, mégis kevés igazán használható jó gyakorlat került feltöltésre ebben a témakörben.

Életvitel

A nagyvárosi, a kisvárosi, a falusi élet más és más kihívások elé állítja az embereket. A munka világának összeegyeztetése a családi élettel, a társadalmi elvárásoknak való megfelelés nehéz feladatot jelent a fiatalok számára. A hátrányos helyzetű térségekben ez hatványozottan jelentkezik. Ezért rendkívül fontos ennek a területnek is a lefedése példaértékű megvalósításokkal.

Együttnevelés

Minden tanuló, beleértve a sajátos nevelési igényű gyermekeket, a fogyatékkal élőket vagy hátrányos helyzetűeket, egyéni figyelmet és egyforma törődést igényel. Erre a pedagógiai kihívásra még kevés jó gyakorlatot tartalmaz az adatbázis.

33

34


Köznevelési rendszer elvárásai 3. táblázat: A köznevelési rendszer elvárásai hiányterület kategóriáinak jellemzői

Ebben a hiányterületi típusban szintén 9 kategória került megnevezésre. Kategóriák

A köznevelési rendszer elvárásai hiányterület kategóriáinak jellemzői


A 2014-2015. tanévben már három évfolyamra vonatkozik, hogy a középiskolásoknak teljesíteniük kell 50 óra közösségi szolgálatot. Az országban járva láthatunk jól megszervezett, az eredeti célokat szolgáló megvalósításokat, de ezek jó gyakorlatként történő leírása és publikálása még hiányzik.

Szakmai gyakorlat

A szakközépiskolákban újra (a szakmai tárgyak érettségi tantárgyként való teljesítésével) szakképzettséget is kapnak az érettségi mellett a végzős diákok. Ehhez szakmai gyakorlatokat kell teljesíteniük. A közösségi szolgálat és szakmai gyakorlat külön-külön történő megvalósítása, ugyanakkor összehangolása nem kis feladat. Találtunk azonban néhány jó gyakorlatot arra, hogyan lehet megszervezni időben, teljes körűen és hatékonyan ezeket a programokat. A kínálat viszont bővítést igényel.


Az egyházi fenntartású intézmények élen járnak a hittan tanítás megvalósításában, a más fenntartás alá tartozó intézmények esetében a hittan tanítás mellett (esetleg helyette), az erkölcstan oktatása is megvalósul. Az adatbázisban azonban egyelőre kevés jó gyakorlat található ezzel kapcsolatosan.


Sokféle megvalósítása létezik. Valós probléma, hogy az intézményeknek nincs infrastruktúrájuk a mindennapos testnevelés gyakorlati megvalósításához. Ez nagyon sok helyen gondot okoz. A jó gyakorlatok ötleteket adhatnak más intézmények számára.

Egész napos iskola

A témakört tartalommal megtöltő, a tanulók egész napos iskolai tevékenységét egységben szemlélő jó gyakorlatot alig találtunk.


A Határtalanul pályázat keretében nagyszámú program valósul meg, amely példaértékű. Azonban a nem pályázó, vagy nem nyertes iskolák nem ismerik ezeket a jó gyakorlatokat. Az adatbázisban megfelelő mintát nyújtó jó gyakorlatok nem találhatók.

Pénzügyi kultúra

Elvárás, hogy a pénzügyi ismereteket minél több tantárgyba építsék be az iskolák, azonban ilyen tartalmú jó gyakorlatot rendkívül kis számban tartalmaz az adatbázis.

Állampolgári tudat kialakítása

Az állampolgári felelősség kialakításához modern pedagógiai eljárásokat tartalmazó, követhető gyakorlat alig található.


A hon- és népismeret oktatása nem napjainkban került be a tantárgystruktúrába, mégis elenyésző számban találhatunk jó példát az adatbázisban.

Új társadalmi kihívások Az új társadalmi kihívások hiányterületen 4 terület azonosítására került sor: Iskolai erőszak; Médiatudatosság; Szervezetfejlesztés, minőségbiztosítás és Mentálhigiéné. Mind a 4 téma rendkívül aktuális, de az intézményeken belüli komplex kezelésükhöz még kevés publikált gyakorlat létezik.


A kiemelt hiányterületekről gyűjtött jó gyakorlatok Ahogy már A kutatás-fejlesztés célja című alfejezetben arra utaltunk, a hiányterületekbe sorolás nem pusztán e területek azonosítását és megnevezését, hanem egyben a projekt keretében kivitelezendő fejlesztési tevékenység megalapozását is szolgálta. A fejlesztő tevékenység utolsó, demonstrációs szakasza a kutatás-fejlesztési tevékenység keretében addig elvégzett tevékenységekre: a jógyakorlat-gyűjtemények elemzésére, a hiányterületek feltárására és a hiányterületekre vonatkozó jógyakorlat-gyűjtés tapasztalataira épült. Az általánosítható elemek felhasználásával fejlesztettek tovább már létező, az adott intézmények által eredményesen alkalmazott 20 jó gyakorlatot. A 20 jó gyakorlat továbbfejlesztése a később ismertetendő, hiánypótló módszertani eszközrendszer (adaptációs csomag sztenderd) alkalmazásán alapult, és egyben azt a célt is szolgálta, hogy modell értékű útmutatást adjon az eszközrendszer gyakorlati alkalmazásához. A kutatás során a jógyakorlat-gyűjteményből 50 hiányterületi jó gyakorlat kiválasztására került sor. A kiválasztás elvei a következők voltak: • A kutatás során feltárt hiányterületek valamelyikére legyen példaértékű, megvalósított vagy folyamatosan megvalósuló jó gyakorlat. • A megvalósított óra, foglalkozás, intézményi program ne egyszeri megvalósítás legyen. Olyan jó gyakorlatokat kerestünk, amelyek továbbfejlesztés után alkalmassá válnak az adott intézménytípusra való adaptálásra, meghagyva a lehetőségeket a helyi indikátorok beépítésére. • A jó gyakorlatban fellelhető, a megjelölt fejlesztési területekkel kapcsolatos innováció. • A kiválasztott jó gyakorlat teljesen újszerű célokat valósítson meg, amelyek a jelenlegi oktatásirányítás által megfogalmazott, jogszabályi előírásokkal harmonizálnak (pl. Nat fejlesztési területek-nevelési feladatok). • A Szolgáltatói kosárból való kiválasztás nem jelent kizárólagosságot. Ha a jó gyakorlat más jógyakorlat-gyűjteményekben fordul elő, vagy más publikációkból vált ismertté és megfelel a követelményrendszernek, a jó gyakorlat akkor is kiválasztásra kerülhet. • A kutatás-fejlesztési projektben kialakított tipológiai táblázat minél több eleméhez kapcsolható legyen. • Elkészíthető legyen hozzá egy teljes dokumentáció, amely tartalmazza a minőségi kritériumok alább ismertetett elemeit. Minőségi kritériumoknak való megfeleltethetőség Célok Egyértelmű-e a jó gyakorlat tartalmi területének meghatározása? Reális-e a jó gyakorlat célja? Nyomon lehet-e követni azt az ívet, ami láthatóvá teszi, hogy a résztvevő tanulókat honnan hová akarja eljuttatni? Célcsoport Meghatározza-e konkrétan, hogy kiknek szól a jó gyakorlat (korosztály megnevezése, képességek szerinti részvétel stb.)?

35

36


A részvétel feltételei Tartalmazza-e a bementi feltételeket? Időtartam Behatárolja-e a jó gyakorlat végrehajtásának időintervallumát, illetve ad-e segítséget az időbeli ütemezéshez? Záró követelmények Tartalmazza-e a kimeneti feltételeket? Meghatározza-e, hogy milyen hatások, eredmények várhatók a gyakorlat alkalmazásától? Résztvevők létszáma Meghatározza-e, hogy mi a jó gyakorlat optimális létszáma? Részletes tartalmi leírás Rendelkezik-e a jó gyakorlat részletes programleírással? A tartalmi leírás kitér-e arra is, hogyan alakult ki, milyen fázisai voltak a jó gyakorlat kifejlesztésének? (A leírás a felhasználó számára láthatóvá kell hogy tegye az innováció alkalmazásakor várható feladatokat, segítséget kell adnia az adaptációs munka tervezésében.) Bemutatásra kerültek-e a jó gyakorlat pedagógiai célrendszeréhez kötődően az alkalmazott módszerek? Alkalmaz-e a jó gyakorlat hatékonyság- és eredménymutatókat? Személyi és tárgyi feltételek meghatározása Megfogalmazza-e a jó gyakorlat, hogy a lebonyolításához milyen személyi és tárgyi feltételek szükségesek? Bemutatja-e, milyen jellemző körülmények esetén (a tanulócsoportok összetevői, az együttműködő partnerek összetétele, települési, térségi jellemzők, a szervezeti működés sajátosságai stb.) működőképes az ajánlott jó gyakorlat? Irodalom Tartalmaz-e ajánlott vagy kötelező szakirodalmat? Minőségbiztosítás A jó gyakorlathoz saját fejlesztésű vagy átvett minőségbiztosítási eljárás kapcsolódik-e? Meghatározza-e a minőségbiztosítás folyamatát és a szükséges minőségbiztosítási elemeket? Adaptálhatóság a) Referenciák Csatolt-e az alkalmazás során bizonyított referenciákat? Itt kell megjelölni az intéz ményhasználók elégedettségét igazoló, közvetlenül a jó gyakorlatra vonatkozó, utaló referenciákat és a hasznosulás meggyőző tapasztalatait. b) Humánerőforrás-igény Milyen humánerőforrás-igény szükséges a sikeres adaptációhoz a jó gyakorlatot átvevő intézmény számára?


c) Eszközigény Van-e az adaptációnak egyedi eszközigénye? d) Az átvételéhez szükséges költségek típusai Meghatározták-e az informálás szempontjából fontos költségelemeket (ld. alább), illetve költséghatékonysági tényezőket? • Know how (itt vagyoni értékű pedagógiai és szervezési ismeret, tapasztalat) ára • Hospitálás, helyszíni tapasztalatszerzés • Utazás • Mentorálás, az adaptációs folyamatba ágyazott felkészítés • Vezetői és/vagy pedagógusképzés, -továbbképzés • Kiadvány, DVD, CD • Egyéb költség

37

Az Iskolatáska új jó gyakorlat feltöltő felülete, struktúrája és tartalma

AZ ISKOLATÁSKA ÚJ JÓ GYAKORLAT FELTÖLTŐ FELÜLETE, STRUKTÚRÁJA ÉS TARTALMA

Az Educatio Nkft. Köznevelés-fejlesztési Irodája a TÁMOP-3.1.111/1-2012-0001 „XXI. századi közoktatás fejlesztés, koordináció” kiemelt projekt II. szakaszának keretében új szakmai koncepciót dolgozott ki a jógyakorlat-leírás hálózati tanulásban alkalmazható megjelenítésére. Az új jógyakorlat-leíró sztenderddel lehetővé vált, hogy az eddigieknél differenciáltabb, a szakmai részletek pontosabb bemutatását is lehetővé tevő jógyakorlat-leírások szülessenek. A sztenderd gyakorlati haszna, hogy a köznevelési rendszer minden intézménytípusa számára alkalmazható keretrendszert biztosít a jó gyakorlatok átadásához és átvételéhez. A létrehozott sztenderd alapján készíthetik el az egyes intézmények jó gyakorlataik adaptációs csomagjait, amelyek az adott jó gyakorlatok fejlesztéseit, szolgáltatásait tartalmazzák és gyűjteményei az adaptációhoz szükséges dokumentumoknak, szakmai anyagoknak. A feltöltő felület fő – az alapkeresést segítő – kategóriái a következők: • Földrajzi elhelyezkedés; • Intézménytípusok; • Célcsoport; • Alkalmazási terület. Az alkalmazási terület szerinti további témákra és témakörökre bontást a 4. táblázat tartalmazza. 4. táblázat: Az Iskolatáska felületén található jó gyakorlatok alkalmazási területei és azok témakörei A jó gyakorlat alkalmazási területe

Az alkalmazási területek témakörei

Szervezetfejlesztés, kapcsolatok, intézményi adminisztráció

Vezetői jó gyakorlat Szervezeti egységek, szerveződések Szakmai, ágazati kapcsolatok Szülők az intézmény szervezetében Társadalmi kapcsolatok Intézményi adminisztráció

2.

Óvodapedagógia

Játék Anyanyelv Egészséges életmódra nevelés Környezettudatosság Művészeti nevelés Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés Nemzetiségi nevelés Ünnepek, hagyományok Tevékenységben megvalósuló tanulás Mozgás Hátránycsökkentés IKT nevelés Átmenetek támogatása

3.

Mérésértékelés

1.

41

42


A jó gyakorlat alkalmazási területe


Eszközhasználat és fejlesztés

Infokommunikációs eszközök Szoftver Tanári/tanulói segédlet Tanulói feladatgyűjtemény Játékgyűjtemény Taneszköz Kiadvány Egyéb

Oktatás tartalma

Közműveltségi tartalmak Komplex, integrált tananyagtartalmak Szakmai ismeretek Művészeti ágak Tantárgyfüggetlen

6.

Nevelés tartalma

Hátránykompenzáció Tehetséggondozás Fenntarthatóság, környezettudatosság Érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés Gazdasági és pénzügyi nevelés Családi életre nevelés Hagyományőrzés, nemzeti öntudatra, hazafiasságra nevelés Állampolgárságra, demokráciára nevelés Önismeret és társas kultúra fejlesztése Testi és lelki egészségre nevelés Önkéntesség Pályaorientáció Médiatudatosságra nevelés Tanulás tanítása

7.

Horizontális fejlesztés, speciális esélyteremtés

Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók támogatása Intézmények és tagozatok közötti átmenetek Hídprogramok

8.

Sajátos feladatrendszer

Közösségi szolgálat Egész napos iskola Határon túli kapcsolatok

Fejleszteni kívánt kulcskompetencia területek

Anyanyelvi Idegen nyelvi Matematikai Természettudományos és technikai Digitális Szociális és állampolgári Kezdeményezőképesség és vállalkozói Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Hatékony, önálló tanulás

4.

5.

9.


A jó gyakorlat alkalmazási területe

10.

11.


Megvalósítás keretei

Tanórán kívüli, szabadidős Témanap, témahét Projekt, projektfüzér Epocha Modul Speciális fejlesztő program Verseny Könyvtári foglalkozás Múzeumi foglalkozás Színházi, filmszínházi, zeneművészeti foglalkozás Erdei iskola Kirándulás, tábor

Alkalmazott pedagógiai eljárások

Személyre szabott tanulás Tevékenységközpontú tanulás Élményközpontú tanulás Egyéni fejlesztés Játékra alapozott fejlesztés Speciális fejlesztés Alkotó tevékenység-fejlesztés Integrálás Differenciálás Projektmódszerek/technikák Kooperatív módszerek/technikák Drámapedagógiai módszerek/módszerelemek Egyéb eljárások

AZ ISKOLATÁSKA JÓ GYAKORLAT KATEGÓRIA-RENDSZERE, A SZAKMAI LEÍRÁS SZEMPONTJAI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE Általános jellemzők Az Iskolatáska felületére kikerülő jó gyakorlatok – a Szolgáltatói kosár eljárásrendjétől eltérően, ahol nem minősítésre, hanem csak publikálási jogosultság megadására került sor – szakértői értékelési eljáráson, minősítésen mennek keresztül. Az eljárásrendben meghatározott kritériumok teljesítése esetén 3 évre kapnak megjelenési lehetőséget a felületen. 3 év letelte után a jógyakorlat-gazdáknak kötelező jelleggel felül kell vizsgálniuk a szakmai anyagukat/anyagaikat. A felülvizsgálat során a változásbejelentés szabályai szerint számot kell adniuk a jó gyakorlat továbbfejlesztéséről, a szükségszerű aktualizálás eredményeként bekövetkezett változtatásokról. A bevált jó gyakorlatok, illetve jó gyakorlatok (a két típust, ahogy azt alább részletesebben is ismertetjük, az adaptációs technológia megléte, illetve annak kidolgozottsága különbözteti meg egymástól) kétféle módon kerülhetnek az adatbázisba: a) a köznevelési intézmény kezdeményezi a bevált jógyakorlat, illetve jó gyakorlat minősítésének eljárását;

43

44


b) szakértői minősítő értékelés nélkül a bevált jó gyakorlatok közé feltöltési jogosultságot nyernek a referenciaintézmények referenciaterülethez kapcsolódó azon jó gyakorlatai, amelyeket a referenciaintézményi minősítés folyamatában már megvizsgáltak és megfelelőnek találtak a minősítést végző szakemberek. Új típusként az online „Ötlettárban” pedig innovatív pedagógiai kezdeményezések, ötletek széles skálája kaphat megjelenési lehetőséget: a mindennapi pedagógiai munkát segítő ötletektől (pl. egy-egy témát kreatívan feldolgozó óratervek, modulok, projekttervek) a komplexebb, már intézményi szinten működő programokig.

A szakmai értékelő lap A bevált jó gyakorlatok/jó gyakorlatok szöveges bemutatását az értékelőlaphoz igazított kérdések és segítő szempontrendszer alapján lehet kidolgozni. (Ez a minősítés objektivitását kívánja elősegíteni. Az értékelő lap tehát segíti a szakértőt, ugyanakkor a feltöltő számára is visszaellenőrizhetővé teszi az értékelés megfelelőségét.) A szakértő a jó gyakorlat szakmaiságát, illetve bevált jó gyakorlat esetén az adaptálhatóságát, az adaptációs mechanizmus kidolgozottságát és megfelelőségét pontozza. A bírálat eredményeképpen nyerhető el a lehetőség a végleges feltöltésre.

A jó gyakorlatok szakmai értékelése A szakmai értékelést segítő értékelő lapon 8 kategória található (ld: 5. ábra): 1. A jó gyakorlat tartalmának értékelése 2. A jó gyakorlat innovatív elemeinek értékelése 3. A jó gyakorlat fejlesztési területeinek bemutatása 4. A jó gyakorlat célrendszere, minőségbiztosításának értékelése 5. A jó gyakorlat fenntarthatóságát biztosító önértékelési eljárások bemutatása 6. A szükséges erőforrások bemutatása 7. A megvalósítás és működtetés feltételrendszerének értékelése 8. A jó gyakorlat adaptálásának referenciái A kategóriákhoz kérdések kapcsolódnak, melyek iránymutatóak a feltöltés tartalmára, szerkezetére vonatkozóan.

A bevált jó gyakorlatok szakmai értékelése Az Iskolatáska felületen lehetőség van ún. „bevált jó gyakorlat” feltöltésére is. Azon intézmények pályázhatnak erre a kategóriára, amelyek a fentieket meghaladóan • kidolgozott folyamatleírásokkal rendelkeznek, és jó gyakorlatuk kipróbálása is megtörtént más intézmények által, • bemutatják az adaptálás menetrendjét, az erőforrások kialakítására vonatkozó folyamatleírásokat, azok hatékonyságát a visszajelzések alapján, • rendelkeznek a jó gyakorlatukat adaptáló intézmények visszajelzéseivel.


5. táblázat: A jó gyakorlat értékelési kategóriái és azok jellemzői Jó gyakorlat értékelési kategóriák

A kategóriák jellemzői

A jó gyakorlat/bevált jó gyakorlat tartalmának értékelése

A tartalmi leírásnak lényegi, pontos és objektív információkkal kell szolgálnia a jó gyakorlat/bevált jó gyakorlat céljáról, tartalmáról, megvalósításának körülményeiről.

A jó gyakorlat/bevált jó gyakorlat innovatív elemeinek értékelése

A leírás tartalmazza, melyek a jó gyakorlatnak/bevált jó gyakorlatnak a korábbi gyakorlaton túlmutató, újszerű, innovatív (pedagógiai, szervezetfejlesztési stb.) elemei, milyen módon hoz minőségi többletet a pedagógiai folyamatokba, és hogyan képes szolgálni a tanulóközpontú nevelést-oktatást. Bemutatja a jó gyakorlat/bevált jó gyakorlat kapcsolódását az új oktatáspolitikai törekvésekhez, hatályos jogszabályokhoz (köznevelési törvény, szakképzési törvény, Nat, ONAP, esélyegyenlőségi, nemzetiségi törvény, pedagógiai program stb.), az intézményi alapdokumentumokba való illesztettséget, illetve azt, hogyan szolgálja az ottt megfogalmazottak teljesítését.

3.

A jó gyakorlat/bevált jó gyakorlat fejlesztési területeinek bemutatása

A jó gyakorlat/bevált jó gyakorlat egyes tevékenységei, választott módszerei kerülnek bemutatásra; mennyiben eredményeznek fejlődést a megjelölt kompetenciaterület(ek)en, mennyiben kapcsolódnak a megjelölt fejlesztési területekhez – nevelési célokhoz, illetve hogyan járulnak hozzá a szervezetfejlesztéshez, hogyan szolgálják az élethosszig tartó tanulás képességének kialakulását, fejlesztését.

4.

A jó gyakorlat/bevált jó gyakorlat célrendszere, minőségbiztosításának értékelése

Ismertetésre kerül a kihívás, amelynek megoldására született a jó gyakorlat. A célok és részcélok bemutatása – számszerűsíthető adatokkal (bemeneti érték, célérték és megvalósult érték).

5.

A jó gyakorlat/bevált jó gyakorlat fenntarthatóságát biztosító önértékelési eljárások

A jó gyakorlat/bevált jó gyakorlat megvalósulásához, a tevékenységek és eredmények átfogó és rendszeres felülvizsgálatához és kiértékeléséhez kapcsolódó folyamat bemutatása. Az alkalmazott önértékelési módszer(ek), valamint a jó gyakorlat fenntartásának lépései. Vezetői feladatok, felelősség bemutatása.

6.

A szükséges erőforrások bemutatása

A jó gyakorlat/bevált jó gyakorlat megvalósításához szükséges humán erőforrásigény, a tárgyi feltételek, illetve bekerülési költségek részletezése.

7.

A megvalósítás és működtetés feltételrendszerének értékelése

Az adaptálhatóság előkészítettsége, az átadásra szánt szakmai anyagok, illetve az adaptációs folyamat átvevői oldalának tárgyi és humán erőforrás szükségletei (humán erőforrás szükséglet, eszköz- és egyéb költségek)

8.

A bevált jó gyakorlat adaptálásának referenciái

Amennyiben az adaptáció már megvalósult, az adaptáció évének és az adaptáló intézmény(ek)nek a felsorolása, az adaptáció menetével, hatásaival kapcsolatos dokumentált visszajelzések ismertetése.

1.

2.

45

46


Az ötlet kategória formai ellenőrzése Az „Ötlettárba” kerülő anyagok esetében is szükség van átfogó bemutatásra, hasonlóan a jó gyakorlatokhoz, de rövidebb terjedelemben. Itt van lehetőség segédletek feltöltésére, amelyek az ötlet jobb megértését szolgálják. Az értékelők számára akkor válik az ötlet publikálhatóvá, ha a tartalmi leírásból egyértelművé válik: 1. az ötlet alkalmazásának célja, 2. lényege, főbb tartalmi elemei, 3. a tantárgyi kapcsolódás, 4. a célcsoport, 5. a megvalósítók és az érintettek köre (tanulók, pedagógusok, bevont partnerek), 6. a bevont tanulók életkora/osztályfoka, 7. a megvalósítás jellemző helyszíne(i) (amennyiben releváns), 8. időszaka, 9. feltétel- és eszközrendszere, illetve – ha vannak – más sajátos körülményei. Az intézmények életében gyakran adódnak olyan mindennapos problémák, amelyek nem igénylik, hogy az intézmény működésének főbb irányvonalait megváltoztassák, az alapdokumentumokat átdolgozzák, a beavatkozásokat nem feltétlenül kell hosszú távon fenntartani. Az ötletek tehát nem igényelnek stratégiai változtatásokat az intézmények életében, de gyors segítséget nyújthatnak egy-egy napi, az intézmény számára addig ismeretlen probléma megoldására. Az ötletek nem esnek át szakértői elemzésen, nem kerülnek pontozásra, csak tartalmi ellenőrzésen esnek át. A megjelenő tartalmak szakmai moderálását az Educatio Nkft. végzi.

A JÓ GYAKORLAT FELTÖLTÉSE Az új felületre a https://iskolataska.educatio.hu oldalon keresztül juthatunk el, ahol az intézmények regisztrációja után, a felhasználónév és a generált jelszó segítségével léphetünk be a feltöltés helyére. Az Intézményi innováció lapozó fülre kattintva a Jó gyakorlatok fülön keresztül 4 lehetőség közül választhatunk. Fontos elolvasni és alaposan áttekinteni az Információ almenü tartalmát, mert itt található, és innen tölthető le az eljárásrend, ami iránymutatást nyújt a teljes feltöltési és értékelési folyamatra vonatkozóan. A feltöltő felületen a következő almenüket találjuk: Jó gyakorlat adatlapja; Tartalom szerinti alapkategóriák; További jellemzők; Részletező, szöveges bemutatás; Értékelőlap; Egyéb adatok, üzenetek. Az eljárásrend szerint a jó gyakorlat feltöltő számára a Panaszkezelés és változásbejelentés almenüben a következő sablonok letöltésére van lehetőség: • fellebbezés elutasító határozat, • fellebbezést helyben hagyó határozat, • fellebbezés sablonlevél, • adatváltozás nyilatkozat, • tartalmi változás nyilatkozat.


1. ábra: Az Iskolatáska feltöltő felülete

Ezek a sablonlevelek megkönnyítik a jógyakorlat-gazdák számára az esetleges fellebbezést a megszületett döntésekkel szemben, illetve a feltöltött jó gyakorlatok adataiban és tartalmában történő változások bejelentését, rögzítését. Az Egyéb adatok almenüben a Kijelölt minősítő neve, a Kijelölt koordinátor neve, a Kijelölt Panaszkezelő testület és tagjai szerepelnek. Itt történik a Státusz megjelölése, valamint a Státuszba kerülés dátumának rögzítése. Ettől számítva a 15. munkanapon belül van lehetőség a jó gyakorlat véglegesítésére.

47

Jó gyakorlat adaptációs csomag sztenderd Szerzők: Dr. Bardócz-Tódor András Dr. Vass Vilmos

Jó gyakorlat adaptációs csomag sztenderd

A sztenderd célja, hogy – más, hazai és nemzetközi jó gyakorlat-rendszerek számára is példaadóan – egységes és normatív rendszerbe foglalja a jó gyakorlatok átadásának és átvételének feltétel- és dokumentációs rendszerét, támogatva ezzel a horizontális és hálózati tanulás kultúrájának terjedését. Adaptáció: az a folyamat, amelyben az intézmény a saját praxisába illeszt egy jó gyakorlatot, amit más már sikeresen alkalmazott. Összehasonlítja a saját és az átadó intézmény lehetőségeit, és szükség szerint változtat a jó gyakorlaton, esetleg csak a módszerét, technikáját veszi át más tartalommal. A pedagógiai jó gyakorlatok hatékony, eredményes és minőségi intézményülésének számos feltétele van. Az egyik ilyen a jó gyakorlatok tudományos igényű tipológiájának az elkészítése. A jó gyakorlatok kiválasztása minőségi jellemzőkre, teljesítményindikátorokra és nem utolsó sorban sztenderdekre épül. Ez nagymértékben meghatározza a pedagógiai adaptáció folyamatának minőségét is. Magát az adaptáció folyamatát is érdemes sztenderdizálni, mind a jó gyakorlatot fejlesztők, átadók, mind az adaptálók számára. A teljes adaptációs folyamatot lefedő, szabályozó/iránymutató sztenderd ös�szeállításának szükségességét az adta, hogy sem Magyarországon, sem a nemzetközi pedagógiai szakirodalomban eddig nem dolgoztak még ki ilyen módszertani támogató eszközt. Azt a célt szolgálja, hogy a sztenderd segítségével tiszta, átlátható képet kapjunk az átadás-átvétel lényegi mozzanatairól, tartalmi összetevőiről, és – mintegy „sorvezetőként” – az intézmények ez alapján készíthessék el jó gyakorlataik 2. ábra: A jó gyakorlat adaptációs sztenderdjének adaptációs csomagjait, amelyek az egyes elemei tartalmazzák az adott jó gyakorlatok fejlesztéseit, szolgáltatásait, és gyűjteményei az adaptációhoz szükséges dokumentumoknak, szakmai anyagoknak. Az adaptáció sztenderdizálása jelenti egyrészt a folyamat sztenderdizálására való törekvést, másrészt az adaptáció egyes elemeinek (sztenderdek) meghatározását és konzisztens egymásra hatásuk erősítését. Ennek keretét alkotja az adaptációs folyamatleírás, valamint a minőségbiztosítási terv. (Lásd 2. ábra.)

Know how A know how a jó gyakorlat adaptációs sztenderdjeiben meghatározó szerepet játszik. Való jában olyan alkalmazható, gyakorlatias, praktikus tudáshalmaz, amely egyrészt ellentétes a tényeket, adatokat előtérbe helyező deklaratív tudással (tudni, hogy mit), másrészt nem egyenlő a pusztán utilitarista szempontot hangsúlyozó, hasznosságelvű

51

52


megközelítéssel (tudni, hogy miért). A know how első megközelítésben valójában megegyezik a tacit, azaz kimondatlan tudással, ennek megfelelően rendkívül nehéz leírni és szóban elmondani. Élesen különbözik az explicit, azaz kifejtett tudástól. A pedagógiai jó gyakorlatok adaptációs folyamatában a know how-nak három alapszempontnak kell megfelelnie: 1. törvényességi, 2. szaktudományos és 3. pedagógiai szempontok. A jó gyakorlat know how-jának törvényességi szempontból történő megfelelése mind az átadó, mind az átvevő szempontjából az alábbiakban foglalható össze: az alaptörvényi és köznevelési törvényi értékeknek és céloknak való megfelelés, a Nat általános rendelkezéseihez, valamint a százalékos arányokból adódó óraszámokhoz és a Nat követelményrendszeréhez, kulcskompetenciáihoz, kiemelt fejlesztési feladataihoz, adott műveltségi terület céljaihoz, feladataihoz, tananyagához, és értékeléséhez való illeszkedés. A jó gyakorlat adaptációs sztenderdjeiben a know how szaktudományos szempontból történő megfelelése egyrészt a tudományos alapokat, másrészt a relevanciát jelenti. A jó gyakorlat know how-ja mind az átadó, mind az átvevő szempontjából tudományos alapokra kell, hogy épüljön, tudománytalan tételek, megfogalmazások nem szerepelhetnek benne. Átfogóan ez a szempont a tudományos igényességet, a szakkifejezések következetes használatát, és a megfogalmazások minőségét is magában hordozza. A törvényességi és szaktudományos szempontoknak való megfelelés mellett jelentősek a jó gyakorlat adaptációs sztenderdjei és a folyamat minőségbiztosítása miatt a pedagógiai szempontok. Kiemelendő az iskolatípus, a képzési szakasz, az életkornak való megfelelés, a koncepció, az alapelvek és a célkitűzések tantervi és nevelésfilozófiája, az egyes irányzatok között az egyensúlyra való törekvés, a jó gyakorlat tanulásszervezési és tanítás-módszertani alapelvei, a taneszközök és a fenti elemek közötti egymásra építettség, konzisztencia erőssége, az értékelési funkciók egyensúlya, nem utolsó sorban ezeket az elemeket összegezve a jó gyakorlat szemlélete.

A know how-hoz kapcsolódó szakmai háttéranyagok A know how-hoz kapcsolódó szakmai háttéranyagokról szólva két egymástól elkülöníthető háttéranyagrendszerről beszélhetünk. Az egyik alatt a jó gyakorlat tudásalapját (szakmai hátterét) képező tudásösszetevők együttesét értjük. Összetevői belső csoportosításának a korábban megismert szempontrendszer (törvényi, szaktudományos, pedagógiai és gyakorlati) képezi az alapját. A know how-hoz kapcsolódó szaktudományos háttéranyagoknak két csoportját különíthetjük el. Egyrészt a stratégiai háttéranyagokat, amelyekben mind az országos (pl. Jelentés a magyar közoktatásról 2010), mind a helyi koncepcionális dokumentumok (pl. fenntartói stratégiai terv, minőségirányítási program, egyéb testületi rendelkezések, intézményi pedagógiai-nevelési program) helyet kapnak. Másrészt azokat a meghatározó szaktudományos munkákat (monográfiák, tanulmányok, folyóiratcikkek), amelyek az adott jó gyakorlat (átadó) és az intézményi pedagógiai-nevelési program (átvevő)


tudományos alapozottsága, igényessége szempontjából meghatározóak. A pedagógiai háttéranyagok elsősorban azok a módszertani segédletek, továbbképzési dokumentumok, pedagógiai rendszerek, oktatási programok, oktatási programcsomagok, alkalmazást segítő eszközök, amelyek az adott jó gyakorlat (átadó) és az intézményi pedagógiai-nevelési program (átvevő) pedagógiai alapozottsága, igényessége szempontjából, különös tekintettel a tervezés, a fejlesztés, az alkalmazás és az értékelés folyamatára meghatározóak. A jó gyakorlat adaptációs sztenderdjeiben a háttéranyagok esetében a tudományos citációs és publikációs kritériumokat kell alkalmazni. A háttéranyagok másik vonulatát ugyanakkor a konkrét jó gyakorlathoz köthető, az adaptációs folyamat során az átvevő számára fizikailag is átadható, átadandó szakmai anyagainak összessége (a jó gyakorlat portfóliója) képezi. A jó gyakorlat portfólió tartalmazza (tartalmazhatja) a jó gyakorlat fejlesztése és megvalósítása során született minden olyan szakmai anyagot, segédanyagot (pl. óra- vagy egyéb tervek, szemléltető eszközök, dokumentumok, segédletek), amely az átvevő adaptációs tevékenységéhez, az adaptáció minőségi megvalósításához, megvalósíthatóságához szükséges.

A jó gyakorlat erőforrásigénye A jó gyakorlat átadásának elengedhetetlen feltétele, hogy az átadó tisztában legyen azzal, hogy a felhasználó (átvevő) rendelkezésére állnak-e azok a személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek, amelyek elengedhetetlenek a jó gyakorlat átvételének sikerességéhez. A leírást úgy kell elkészíteni, hogy annak alapján el lehessen dönteni, hogy a felhasználó a jó gyakorlatot át tudja-e venni, változtatással tudja átvenni, illetve saját intézményében kell-e változtatnia valamit ahhoz, hogy a jó gyakorlatot átvehesse. A személyi és tárgyi feltételek mellett a jó gyakorlatra jellemző egyéb erőforrásokat is le kell írni, ha vannak ilyenek.

Emberi erőforrás A jó gyakorlat sikere nagyrészt az azt végrehajtókon múlik. Ezért a közreműködőket gondosan kell kiválasztani. A személyi feltételek között meg kell határozni, hogy kik azok, akik sikeresen tudják végezni a jó gyakorlatban rájuk váró feladatokat. Általában a végzettség és a meglévő gyakorlat alapján lehet előzetesen eldönteni az adott feladatra való alkalmasságot. A jó gyakorlat gazdája azzal segíti a felhasználót, ha megadja a nála bevált képzettséget, gyakorlatot, vagy jelzi annak irrelevanciáját. Bizonyos jó gyakorlatok esetében elkerülhetetlen lehet a résztvevők képzése, amivel egyidejűleg szükséges meghatározni azt is, milyen előzetesen már meglévő kompetenciákat várunk el, amelyeket a képzésen „előzetes tudásként” ismerünk el. Az emberi erőforrások témaköréhez hozzátartozik a szervezeten belüli kommunikációs, együttműködési és tanulási kultúra is. Lényeges, hogy bevonják-e, illetve, hogyan vonják be az intézmény alkalmazottainak lehető legteljesebb körét a jó gyakorlat átadásátvételébe. Ez utóbbinak jelentős áttételes hatása lehet a jó gyakorlatra, pozitív és negatív irányban egyaránt.

53

54


Tárgyi feltételek A jó gyakorlatok olykor konkrét helyszínekhez kötődnek, ezt a dokumentációban feltétlenül jelezni kell. Az is lehet, hogy a helyszín önmagában nem rögzített ugyan, de a jó gyakorlat adott környezeti körülményeket igényel. Ilyenkor a jó gyakorlat sikere a rendelkezésre álló helyiségektől, azok felszereltségétől is függhet. Gyakori, hogy valamilyen informatikai eszközt kell használnunk, vagy az infrastruktúra befolyásolja a jó gyakorlat átadás-átvételének sikerességét. Ide tartozik a közművesítés, a személyre szabott munkahelyek kialakítása, nagyobb teljesítményű berendezések, megfelelő szellőztetés, esetleg az étkezési lehetőség.

A jó gyakorlat költségterve A költségterv szorosan kapcsolódik az erőforrástervhez, de ezen túl is leképezi az adaptációs folyamat teljes tartalmát. A költségterv és az erőforrásterv együttesen tartalmazza a szükséges pénzügyi, személyi és tárgyi erőforrásokat. A jó gyakorlat gazdának ezt úgy kell elkészítenie, hogy megpróbál az átvevő „fejével gondolkodni”.

Bekerülési költségek A jó gyakorlat bekerülési költségei között szerepelnek azok a költségek, amelyek a jó gyakorlat bevezetéséhez kapcsolódnak. Ezek között szerepelnek személyi és dologi kiadások. A személyi kiadások között kell szerepeltetni például a jó gyakorlat gazdával történő konzultációk, képzések személyi és dologi költségeit, a jó gyakorlat díját.

Működtetési költségek A működtetési költségek lényegében azonos költségnemekből állnak össze, mint a bekerülés költségei. Míg a szervezetfejlesztés és a humán erőforrás fejlesztésének költségei jellemzően a bekerülés költségeinél szerepelnek, a működtetésnél előfordulhat, hogy ingatlan üzemeltetési költségek is megjelennek.

Hatékonyságot, eredményességet és elégedettséget mérő eszközök Az eredményesség és a minőség fogalmait témánk szempontjából érdemes szinonimaként kezelni. A minőségi jó gyakorlat (átadó) és pedagógiai-nevelési program (átvevő) nagy valószínűséggel, megbízható módon eredményesnek tekinthető, hiszen a felhasználók teljesítménye növekedik. Miben nyilvánul ez meg? Első megközelítésben a tanulói teljesítmények növekedéséről beszélhetünk, amit tényszerűen mérésekkel lehet igazolni. A hatékonyság elsősorban a befektetett energia, a gazdaságosság és az eredmények közötti összefüggésrendszerben értelmezhető. A hatékonyság mérésénél nem egyszerűen a tanulói teljesítmények, a tanári és vezetői kompetenciák a mérvadóak, hanem a befektetett energia és a költségek tényezői is meghatározóak. Lehet egy jó gyakorlat (átadó) eredményes, ám nem igazán hatékony. Ugyanez igaz a pedagógiai-nevelési programok


esetében (átvevő). Ebből a szempontból megoldást jelenthet a szakértők által oly sokszor emlegetett hozzáadott érték mérése, ám az adaptációs sztenderdek szempontjából ez nem lényeges, meghatározó tényező.

Az adaptációs folyamat minőségbiztosítási terve A jó gyakorlat átadása dokumentált tervezés eredménye kell legyen. Ez azt jelenti, hogy nem elég eltervezni az átadás-átvétel lefolyását, azt le is kell írni, mégpedig a minőségügyi dokumentációs követelményeknek megfelelően. A tervezés igényfelmérésen alapul. A tervezés eredményeként összeállnak azok a készségek, kompetenciák, amelyekre az átadás-átvételhez szükség lesz. A tervezésnek része az átadás-átvétel eredményességét megállapító értékelés is. Előre meg kell határozni azokat a kritériumokat, amelyek teljesülése esetén az átadás-átvételt eredményesnek tekintjük. Ugyancsak meg kell határozni azokat a módszereket, amelyek a leghatékonyabban alkalmazhatók az átadás-átvételkor. A minőségbiztosítási tervben szerepeltetni kell, hogy milyen szerepe lesz az intézményvezetésnek. Meg kell követelni, hogy az átvevő intézmény a jó gyakorlat bevezetésére vonatkozó elkötelezettségét írásba foglalja, és az intézményben nyilvánosságra hozza. A jó gyakorlat bevezetésére vonatkozó elkötelezettségnek összhangban kell lennie az intézmény küldetésével. A köznevelési jó gyakorlat bevezetésének folyamatát „A… jó gyakorlat bevezetése… intézményben” dokumentumban kell leírni. A dokumentumnak tartalmaznia kell az ebben az adaptációban leírt folyamatok és részfolyamatok leírását, az erőforrásokkal és felelősségekkel, hatáskörökkel. A jó gyakorlat működését, fenntartását és utókövetését dokumentálni kell, hogy a szerződés teljesülését ellenőrizni lehessen. A dokumentáció részletessége függ az intézményektől és a jó gyakorlattól. A jó gyakorlat átadása után annak megfelelő implementációját legalább az alábbi területeken kell ellenőrizni: • a célok elérésének értékelése, • a jó gyakorlat megvalósítása, • a jó gyakorlat fejlesztése, • a résztvevők fejlődésének értékelése.

Adaptációs folyamatleírás és kapcsolódó eljárásrend A magyar köznevelési gyakorlatban még nem kialakult a disszemináció és utánkövetés kultúrája, emiatt nehézkes a jó gyakorlatok elterjedése. Ezért elkészítettük az átadás-átvétel folyamatának általános szabványát. (lásd 8. ábra) A teljes folyamat a jó gyakorlat • leírása, ◦◦ know how bemutatása, ◦◦ a know how-hoz kapcsolódó szakmai háttéranyagok bemutatása, ◦◦ erőforrásterv (humán, tárgyi), ◦◦ költségterv (bekerülési, működtetési), • átadás-átvételének lépései, ◦◦ adaptációs folyamatleírás és kapcsolódó eljárásrend,

55

56


• kivitelezésének folyamata, ◦◦ minőségbiztosítási terv, • utánkövetése, ◦◦ hatékonyságot, eredményességet és elégedettséget mérő eszközök. 6. táblázat: Az adaptációs keretrendszer elemei Az adaptációs keretrendszer elemei

Segédletek

1.

fogalomtár

ellenőrző lista

2.

a sztenderd követelményrendszere (szabvány)

átadás-átvétel lépései kibővítve az átadó feladataival

3.

a bevezetés folyamatleírása

űrlap

A jó gyakorlatok bevezetésekor az előkészítés folyamata nagyban meghatározza az adaptáció sikerességét, ezért lépésekre és feladatokra bontottuk az előkészítő szakaszt (lásd 9. ábra). 7. táblázat: A jógyakorlat-bevezetés folyamatának lépései – előkészítés szakasza A jógyakorlat-bevezetés folyamatának lépései – előkészítés szakasza

Feladatok

Stratégiai célok meghatározása

Rögzíteni kell az intézmény, valamint a jó gyakorlat bevezetésének a céljait.

A vezetőség felkészítése a várható feladatokra

A vezetőség gondolkodásmódjának megváltoztatása, a jó gyakorlat bevezetése iránti elkötelezettség kialakítása, meggyőződés a jó gyakorlat hasznosságáról, szükségszerűségéről.

Az adaptációért felelős kinevezése

Egy megfelelő (szakmai és vezetői) képességekkel rendelkező személy kijelölése. El kell látni a szükséges felhatalmazással, megfelelő mozgásteret, illetve a szükséges erőforrásokkal való rendelkezési jogot kell biztosítani számára.

Az adaptációt végző munkacsoport összeállítása

Meg kell határozni a csoportnak és tagjainak a feladat- és hatáskörét, felelősségét, amelyet írásban rögzítve a vezetőség elé kell terjeszteni jóváhagyásra. Fontos előfeltétel egy hatékony infó-kommunikációs kapcsolatrendszer az intézményen belül.

Oktatások, képzések az előkészítő szakaszban

Oktatások, tréningek megtartása az intézmény különböző szintjein, amelyek felkészítik a kollégákat az adaptációval kapcsolatos feladatok végrehajtására.

Az adaptációfelelős képzése

A megfelelő szakmai ismeretek mellett széleskörű változásmenedzsment ismeretekkel kell rendelkeznie. Szüksége van: – a csoportmunka megszervezésének és módszereinek, – motivációs technikáknak ismeretére, – konfliktuskezelési ismeretekre, – minőségfejlesztő módszerek és auditálási technikák megismerésére.


A jógyakorlat-bevezetés folyamatának lépései – előkészítés szakasza

Feladatok

A jó gyakorlat közvetlen felhasználóinak képzése

Jól kell ismerni a jó gyakorlat adaptációs sztenderd értelmezését, a dokumentáció és folyamatleírások készítésének szabályait és módszereit, a bevezetéssel és működtetéssel kapcsolatos feladatokat.

Tájékoztató oktatás az intézmény munkatársai számára

1-1,5 órás csoportos képzés formájában tájékoztatást kell adni a jó gyakorlat kialakításának céljairól, tartalmáról, bevezetésének szükségességéről.

Helyzetfelmérés

Az intézmény folyamatainak felmérése és értékelése annak megítéléséhez, hogy az intézmény jelenleg működő folyamatai milyen mértékben felelnek meg a jógyakorlat-sztenderd követelményeinek.

Prezentáció a nevelőtestületnek, a helyzetfelmérés elemzése

A helyzetfelmérést végző szakértő munkacsoport prezentáció keretében ismerteti a nevelőtestülettel a helyzetfelmérési jelentés legfontosabb következtetéseit.

Bevezetési munka- és ütemterv elkészítése

Az ütemterv készítésénél kellő időt kell hagyni a feladatok végrehajtására, a változtatások bevezetésére.

Erőforrások meghatározása

Kiemelt figyelmet kell fordítani az adaptáció egyes feladataihoz rendelt erőforrások körültekintő meghatározására.

57

A 20 pedagógiai innováció, jó gyakorlat továbbfejlesztésének megvalósítása A fejezet jógyakorlat-leírásait a projekt fejlesztési szakasz mentorcsapatának, név szerint: Bandiné Dr. Liszt Amálianak, Dr. Bardócz-Tódor Andrásnak, Bertók Sándornak, Fábrikné Király Klárának, Ignáczné Vándor Ildikónak, Kustra Hajnalkának és Dr. Vass Vilmosnak köszönhetjük. Köszönetet mondunk mindazon pedagógus kollégáknak, akik intézményük jógyakorlat-leírásával hozzájárultak a 20 pedagógiai innováció, jó gyakorlat továbbfejlesztésének megvalósítása c. fejezet megvalósításához.

A kutatás-fejlesztési projekt utolsó, a gyakorlati fejlesztő tevékenységet magába foglaló szakasza a jógyakorlat-gyűjtemények elemzésére, a hiányterületek feltárására és a hiány területekre vonatkozó jógyakorlat-gyűjtés tapasztalataira épült. Az általánosítható elemek felhasználásával fejlesztett tovább 20, már létező, az adott intézmények által eredményesen alkalmazott jó gyakorlatot. A jó gyakorlatok továbbfejlesztése a bemutatott hiánypótló módszertani eszközrendszer (adaptációs csomag sztenderd) alkalmazásán alapult, és egyben azt a célt is szolgálta, hogy modellértékű útmutatást adjon az eszközrendszer gyakorlati alkalmazásához. Az egyes kiválasztott jógyakorlat-gazdák az együttműködés keretében arra kaptak lehetőséget, hogy saját, intézményi használatukban bevált hiányterületi innovációjukat, a fejlesztési eredmények vállalt beépítésével, tapasztalt programfejlesztők útmutatása alapján, mentori vezetéssel fejlesszék tovább, tegyék példaértékűvé. A továbbfejlesztett jó gyakorlatok így a kutatás szerves folytatásaként egyben demonstrációs példáját is adják a kutatás-fejlesztési eredmények gyakorlatba ültethetőségének. A 20 kiválasztott jó gyakorlathoz egységes fejlesztési stratégia készült, amely magában foglalja: a) a fejlesztés célrendszerét, b) tartalmi elemeinek meghatározását, c) a folyamat leírását, d) a feladatok ütemezését, e) a 20 jó gyakorlat esetén egységesen alkalmazandó eljárásokat. A fejlesztési stratégia alapján 20 darab fejlesztési portfólió került kidolgozásra, a bemutatott sztenderd alkalmazásával, a jógyakorlat-gazdákkal történő együttműködésben. A portfólió részelemei: a programfejlesztői beszámoló; a jó gyakorlat adaptációs csomagja; interjúk a jó gyakorlat működtetése szempontjából fontos kulcsszereplőkkel és egy módszertani film. A jó gyakorlatokat bemutató filmek megtekinthetők az Educatio honlapján. A 20, adaptációs csomaggal rendelkező jó gyakorlatot a már bemutatott hiányterületi kategóriákhoz kapcsolva tartalmazza a 10. ábra. 8. táblázat: Az adaptációs csomaggal rendelkező példaértékű jó gyakorlatok gyűjteménye Pedagógiai fejlesztésekre vonatkozó jó gyakorlatok Átmenet

Átmenet

Múzeumpedagógia

„Tipegj velem” – egységes-óvoda-bölcsőde Aranyalma Óvoda és Bölcsőde Többcélú Intézmény Nógrád megye, Romhány Együtt lépünk a középiskolába – együtt eredményesebb Somogy megyei Duráczky József Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Diákotthon Somogy megye, Kaposvár „Tekergő program” iskolaotthonos osztályban Lágymányosi Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium Budapest

64


Pedagógiai fejlesztésekre vonatkozó jó gyakorlatok Esélyegyenlőség, hátránycsökkentés

Roma kulturális nevelés az óvodában Kalocsán Kalocsa és Környéke Társult Óvodája, Bölcsődéje Bács-Kiskun megye, Kalocsa


Képzőművészeti pedagógiai terápiás program sajátos nevelési igényű tanulók számára Addetur Baptista Gimnázium, Szakközépiskola és Speciális Szakiskola Budapest


Egyéni átvezetési terv – Az iskolából a munka világába való bejutás támogatására Martin János Szakképző Iskola Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Miskolc


Mérés-mintaadó intézmény Tiszavasvári Általános Iskola Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Tiszavasvári

Tanulás tanítása

A gondolattérképek alkalmazása az alsós magyartanításban Széchenyi Körúti Általános Iskola, Sportiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szolnok

Tanulás tanítása

Tanulásmódszertan- és gondolkodásfejlesztés tudástérképek segítségével Fazekas Gábor Utcai Általános Iskola Bács-Kiskun megye, Kiskunhalas Köznevelési rendszer preferált elvárásaira választ adó jó gyakorlatok


Szeretetszolgálat Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Miskolc


Iskolai közösségi szolgálat Dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium Fejér megye, Dunaújváros

Egész napos iskola

Egész napos iskolai modell Gyermekek Háza Budapest


Határon túli iskolai kapcsolatok beépítése az iskolai tevékenységbe Hévízgyörki Petőfi Sándor Általános Iskola Pest megye, Hévízgyörk

Pénzügyi kultúra

Játékos diákvállalkozás – Young Enterprise program működése, tapasztalatai az AKG-ban Alternatív Közgazdasági Gimnázium Budapest Új társadalmi kihívásokra választ kínáló jó gyakorlatok

Iskolai erőszak

Innovációs csomag a hatékony együttnevelésért, az iskolai agresszió visszaszorításáért Kisfaludy Károly Általános Iskola Győrszemerei Tagiskolája Győr-Moson-Sopron megye, Győrszemere

Médiatudatosság

Média első kézből Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium Budapest, IX. kerület

A 20 pedagógiai innováció, jó gyakorlat továbbfejlesztésének megvalósítása

Új társadalmi kihívásokra választ kínáló jó gyakorlatok Szervezetfejlesztés

Szervezetfejlesztési technikák, eszközök integráló intézmények számára Kiskőrösi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Integrált Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola Bács-Kiskun megye, Kiskőrös


A Keszthelyi Asbóth Sándor Szakképző Iskola minőségfejlesztő gyakorlata Asbóth Sándor Térségi Középiskola, Szakiskola és Kollégium Zala megye, Keszthely

Mentálhigiéné

Intézményi mentálhigiénés program Klebelsberg Középiskolai Kollégium Somogy megye, Kaposvár

Mentálhigiéné, életvitel

„Osztozó” – Beszélgető óra gimnazistáknak Patrona Hungariae Gimnázium Budapest

65

66


Pedagógiai fejlesztés

Átmenet

Komplex tananyag

Múzeumpedagógia

Pályaorientáció

Esélyegyenlőség


Tanulás tanítása

Életvitel

Együttnevelés

A jó gyakorlat megnevezése

„TIPEGJ VELEM” EGYSÉGES ÓVODA-BÖLCSŐDE A jó gyakorlat gazdája

Aranyalma Óvoda és Bölcsőde Többcélú Intézmény

Az intézmény címe

2654 Romhány, Kölcsey utca 3.

Az intézmény típusa

többcélú intézmény (óvoda és bölcsőde)

Az intézményt jellemző adatok

Fenntartó: Romhány Község Képviselő-testülete 2 óvodai, 1 óvoda-bölcsődei csoport; 57 óvodás, 5 bölcsődés, 44% hátrányos helyzetű gyermek; 7 fős nevelőtestület: 3 dajka, 1 pedagógiai asszisztens, 1 gondozónő

A nevelés-oktatás jellemzői

interaktív és kooperatív technikák alkalmazása, befogadó és multikulturális nevelés

Kulcsszavak: bölcsőde, óvoda, integráció, átmenet, gondozás, interkulturális Kategória és alkalmazási terület A család-óvoda, bölcsőde-óvoda, óvoda-iskola, általános iskola-középiskola közötti átmenetek megkönnyítésére vonatkozó társadalmi igény fontos feladatot ró az intézményekre. A „Tipegj velem” jó gyakorlat egységes óvoda-bölcsődei csoportban kerül megvalósításra, ahol az eltérő szociokulturális környezetből érkező gyermekek eredményes nevelésén és a bölcsőde-óvoda átmenet megkönnyítésén túl kiemelt szerephez jut a szociális kompetenciák fejlesztése, az egészséges életmódra nevelés és a környezettudatos magatartás kialakítása, fejlesztése.

A jó gyakorlat gazdájának bemutatása Az Integrált Pedagógiai Rendszer (IPR) keretében 2007-től – a nógrádi térségben elsőként – itt működik az Óvodai Integrációs Fejlesztő Program, mely rendszer szervezetfejlesztésként van jelen az intézményben. Az adaptációs munkacsoport által kidolgozott IPR alapú fejlesztési dokumentálás segíti az egyéni mérések és fejlesztések nyomon követhetőségét és a szülőkel való együttműködés újszerű tartalmi-szervezési formáit. A nevelési év folyamán két IPR műhelyfoglalkozás valósul meg. A gyermekek tudásvágyának kielégítésére a különböző szervezeti keretekben megvalósuló, játékba integrált, önkéntes és cselekvéses tanulási formákat biztosítanak, amelyek segítségével a gyermekek egyéni fejlődési ütemüknek megfelelően válnak képessé az önkifejezésre. Az egyéni szükségletekhez igazodó személyiségfejlesztéssel, – amely


sokoldalú tevékenységekben valósul meg –, differenciáló módszerek alkalmazásával a gyermekek készségeinek, képességeinek, a tanuláshoz való pozitív érzelmi viszonyulásának kialakulását segítik elő. A romhányi többcélú intézményben folyó nevelőmunka alapelve és minőségpolitikai nyilatkozata szerint a gyermekeket kizárólag a személyiségük alapján történő, minden szempontú megkülönböztetés nélküli befogadás, biztonságérzetet adó környezet, egyéni szükségletekhez igazodó differenciált bánásmód alkalmazása illeti meg. A pedagógiai munkában a kisgyermekkor életkori sajátosságait szem előtt tartva engednek teret az egyéni sajátosságok felszínre kerülésének és az egyéni bánásmód fokozott érvényesítésének. Ezek megvalósítására korszerű tevékenységközpontú módszerek alkalmazásával törekszenek. Az óvoda pedagógiai gyakorlatában a gyermeki fejlődést állandó folyamatként fogják fel, amit pozitívan, személyre szabottan értékelnek. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű (HH/HHH) gyermekek beóvodázási aránya 100%, a minél korábbi, két éves kortól történő beóvodázást az egységes óvoda-bölcsődei csoport működtetésével ötödik éve támogatják. A beóvodázási team szakszerű, hatékony működésében a családra, gyermekre érzékeny óvodapedagógiai szemlélettel alkalmazza azt az intervenciós gyakorlatot, ami minden esetben a gyermek társadalmi-szociális helyzetének támogatására irányul. A jó gyakorlat fejlesztése három szakaszra osztható. 2008-ban, az előkészítő szakaszban a szakmai anyagok tanulmányozása történt, és elkészült az intézményi önértékelés és helyzetelemzés. 2009-ben indult a jó gyakorlat bevezetése a beindítással kapcsolatos eljárások lefolytatásával, a tárgyi-személyi feltételek megteremtésével és az intézményi szabályzók elkészítésével. Az intézményi innovációt az óvoda egyik csoportjában a kompetenciaalapú óvodai nevelés bevezetése jelentette. A 2009-2010. nevelési évben már folyt az eljárásrend szerinti törvényes működés, a képzéseken való részvétel, valamint a hospitálások a bázisintézményekben. Mára a koncepcionális adaptációval készült program beépült az intézményi gyakorlatba, pedagógiai programjuk részévé vált. A Kompetenciaalapú óvodai programcsomag alkalmazásával nevelési gyakorlatukban jelen van a tartalmi, módszerbeli és tanulásszervezési megújulás. Az óvodai pedagógiai gyakorlatukkal leginkább harmonizáló új tevékenység, illetőleg tanulásszervezési eljárás a projektpedagógia. A projektet, mint sajátos tanulási egységet tervezik az óvodapedagógusok, és a projekttevékenységek sorának vonzó, változatos, a gyermekek előzetes ismereteire is alapozó, motiváló hatását használják fel a kompetenciák fejlesztése érdekében. A Kompetenciaalapú óvodai programcsomag tématerv-ajánlá sait módszertani gyűjteményként kötetlen formában, intézményük értékeiből táplálkozó saját témaheteik és projektjeik mellett alkalmazzák.

67

68


A jó gyakorlat fő jellemzői A „Tipegj velem” jó gyakorlattal az óvoda-bölcsőde integrációban – mint a kisgyermekek napközbeni ellátásának egyik lehetséges módja – a 2–4 éves gyermekek egységes óvoda-bölcsődei csoportban történő nevelése, gondozása valósítható meg. A nevelési folyamatban a különböző életkorú gyermekek jó hatással vannak egymásra, a sok sikerélménynek köszönhetően megfigyelhető, hogy a kisebb gyermekek fejlődése gyorsabb ütemben történik. Az egységes óvoda-bölcsődei csoportban kiemelt szerepe van a gondozónők, óvodapedagógusok és dajkák együttműködésének. A befogadó pedagógiai gyakorlaton belül a „Tipegj velem” egységes óvoda-bölcsődei program az ötödik nevelési évben folyik az óvodában, nagy szülői megelégedettségre.

Célkitűzések • Az egységes nevelői hatások érvényesítésével fő törekvésük, hogy kiaknázzák az egy intézményként működő óvoda-bölcsődében rejlő lehetőségeket. Fontosnak tartják, hogy a jó minőségű szolgáltatások a lehető legkorábban elérjék a gyermekeket, hogy érvényesüljön a „Legyen jobb a gyermekeknek” elve. • A jó gyakorlattal segített gyermekek közül minél többen kerüljenek be az egységes óvoda-bölcsődei rendszerbe, és onnan képességeiknek megfelelően fejlődve, időben menjenek iskolába. • Valóságos inkluzív pedagógia tegye lehetővé minden gyermek differenciálását. A pedagógus egyszerre érvényesítse az egyéni bánásmódot és a közösségi nevelést, amellyel a HHH gyermekek szocializációját segíti, annak érdekében, hogy e gyermekek későbbi társadalmi beilleszkedésének esélye növekedjen.

A jó gyakorlat célcsoportja A halmozottan hátrányos helyzetű családok és a gyermekvállalás után újra munkába álló szülők és gyermekeik. Intézménytípus: óvoda Korosztály: 2–4 éves gyermekek Az alkalmazás időtartama: Az intézménybe lépést követő két nevelési év.

Újdonságok (technológiák, know how) Pedagógiai elemek • A jó gyakorlat megvalósítható az Alapprogramon nyugvó helyi pedagógiai program keretei között.


• A jó gyakorlat rugalmas, de határozott elképzelésekkel segíti a kisgyermekek nevelését úgy, ahogyan az pedagógiailag az adott korosztály számára elfogadható. • Megvalósítható az összehangolt szokásrendszer alakítása, fejlesztése. • A családi nevelés elsődlegességének tisztelete és nyitott óvoda-bölcsőde működtetése. • A nevelés és a gondozás valamennyi helyzetében biztosítja a gyermek szabad aktivitás iránti igényének kielégítését, a kompetencia érzésének erősödését és az önállósulást a szabad játék és egyéb tevékenységek közben. Szervezetfejlesztési elemek • A bölcsődei szolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása kis vagy közepes településeken. • A kollegiális együttműködés szorossá válása a projektek megvalósítása során.

Adaptálhatóság, továbbfejlesztési lehetőségek A jó gyakorlat átadását az intézmény szervezeti és működési szabályzatának mellékleteként elkészített dokumentum szabályozza. A szabályzat célja az intézményi jó gyakorlat átadásával kapcsolatos tevékenységek, feladatok, jogok és kötelezettségek rögzítése a minél szakszerűbb és átláthatóbb megvalósítás érdekében. Az intézmény az érdeklődésre, igényre és az elégedettségre való tekintettel a továbbiakban is folytatni szeretné az egységes óvoda-bölcsődei csoport minél hatékonyabb működtetését. Az intézmény iránti érdeklődés felkeltése, fenntartása tudatos és tervszerű folyamatszabályozással valósítható meg. Kiemelt céljuk a jó gyakorlat példaértékűvé minősítése. Az ismertebbé válás céljából régiós referenciaintézményi szerepet kívánnak betölteni.

Dokumentációs rendszer • • • • •

Pedagógiai program Óvodai és bölcsődei csoportnapló Személyiség- és mulasztási napló Beóvodázási csoport munkaterve IPR dokumentáció: egyéni fejlesztési tervek, programok

Az önellenőrzés, ellenőrzés és értékelés módja A jó gyakorlat működési eredményességét ellenőrző és értékelő dokumentációk az alábbi szabályzókban jelennek meg: • a gyermekek fejlődésének nyomon követése, a bölcsőde-óvoda átmenet folyamatosságát segítő, azonos szempontok szerint készült bölcsődei és óvodai gyermekfejlődést követő rendszer;

69

70


• statisztikai mutatók, szülői elégedettségmérés; • az egységes csoport gondozónője és óvodapedagógusai teljesítményértékelés-minősítési rendszere; • belső ellenőrzési terv, év végi beszámoló. Az adaptációs folyamat minőségbiztosított.

Eredmények A jó gyakorlat eredményessége megmutatkozik a célcsoport fejlődésében, amelyet a „Siker kritérium”, a gyermekfejlődést nyomon követő rendszer statisztikai mutatói is alátámasztanak. Az érintett gyermekek vonatkozásában a bölcsőde-óvoda átmenet zökkenőmentessé vált. A családi szükségletekhez igazodó támogatással, információkkal javult a szülőkkel való együttműködés, amelynek hatására a szülői szerepüket is sikeresebben láthatták el. A szakemberek közötti együttműködés megvalósulásával a szakmai ismeretek átadása, bővítése és az intézményi szakmai megújulás biztosítottá vált. A továbbképzések során az óvodapedagógusok módszertani kultúrája gazdagodott, s ez a mindennapi teljesítményükben is megmutatkozik. Kidolgozott folyamatszabályozással, eljárásrenddel, ellenőrző-értékelő rendszerrel rendelkezik az intézmény. A közvetlen partnerek elégedettsége lehetővé teszi a jó gyakorlat éveken át tartó sikeres működtetését.

További információk, elérhető anyagok A referenciaintézményi szolgáltatási portfólió részletesen tartalmazza az intézmény által kidolgozott jó gyakorlat céljait, a megvalósítás alapvető feltételeit, speciális pedagógiai jellemzőit, a kapcsolódó produktumokat és a szolgáltatásokat. A jó gyakorlat a minél színesebb és érdeklődéskeltő megjelenítés érdekében szórólapos formátumban is kidolgozásra került. Az elektronikus formában történő publikálás többoldalú lehetőséget biztosít a jó gyakorlat minél szélesebb körben való megismertetésére. Internet segítségével naprakész információk állnak rendelkezésre a www.aranyalmaovoda.wordpress.com címen. A kapcsolattartó adatai Név: Kertész Mártonné Cím: Romhány E-mail cím: [email protected] Telefonszám: +36 35 355-378 Web cím: aranyalmaovoda.wordpress.com

A jó gyakorlat tartalma Társadalmi integráció A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszáma az elmúlt időszakban Romhány településen egyre nőtt, ezért az IPR működtetése mellett az óvoda olyan új lehetőséget keresett, amelynek segítségével a gyermekek korábban is bekerülhetnek az ellátó rendszerbe. Ekkor fogalmazódott meg az egységes óvoda-bölcsőde gondolata.


A jó gyakorlat az óvoda intézményes lehetőségeinek kiszélesítésével, a bölcsődei nevelés elérhetővé tételével a hatékony társadalmi integrációt szolgálja. A családi és a bölcsődei nevelést összehangolva a kisgyermekek védelme érdekében, feltétel nélküli szeretettel és elfogadással segíti a kisgyermekek harmonikus fejlődését. A program erőssége az egyénre szabott, minden kisgyermek saját ritmusának megfelelő gondozás, nevelés biztosítása, illetve az olyan szociális kompetenciák, mint tolerancia, elfogadás, együttműködés, valamint az egészséges életmódra nevelés és a környezettudatos magatartás kialakítása és fejlesztése. Tevékenységek A jó gyakorlat az alábbi tevékenységeket alkalmazza: • beiratkozás előtti látogatások a „Nyitott óvoda” program keretében, • „Óvodanyitogató” – óvodába csalogató program gyermekek és szüleik részére, • éves tervek, gondozási terv, havi-heti projekttervek megvalósítása – tanulás játékba integráltan, cselekvéses tapasztalatszerzés, • nyílt ünnepségek, hagyományőrző rendezvények szervezése, • családdal közös kirándulások, • óvodai programok, óvodai hírek közzététele a képújságban, helyi sajtóban, a települési honlapon, • kiállítások szervezése, • a Pedagógiai program megismertetése a nyílt napon, • a Küldetésnyilatkozat megismertetése.

Nálunk bevált… Az önkormányzat a 2008–2012 közötti időszakra szóló települési esélyegyenlőségi programjában az esélyteremtő nevelés-oktatás biztosítását jelölte meg feladatként, amelynek végrehajtásáért intézményünket is felelőssé tette. A demográfiai mutatók vizsgálata támasztotta alá intézményünk azon célkitűzését, hogy az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása kerüljön középpontba. Ebből a meggondolásból indítottuk el 2009-ben az első egységes óvoda-bölcsődei csoportot egy gondozónővel, egy dajkával és két óvodapedagógussal. Az óvónők a következő években továbbképzéseken szerezték meg a kétéves gyermekekkel való foglalkozáshoz szükséges ismereteket. Célunk a családi és bölcsődei nevelés összehangolása. A családi nevelést segítve, a szülőkkel együttműködve igyekszünk a szülő távollétének idején optimális feltételeket teremteni a gyermekek fejlődéséhez. Programunkban kiemelt feladatként jelöljük meg a korai beóvodázást, a differenciált személyiségfejlesztést és a gyermekbarát csoportszobákkal a motiváló pedagógiai környezet megteremtését. Ahhoz, hogy munkánkkal a bölcsődei szolgáltatást igénybe vevő

71

72


kisgyermekek, a szülők és mi magunk is elégedettek legyünk, szükséges saját szakmai tudásunk karbantartása, a legújabb ismeretek integrálása szakmai fejlődésünk érdekében. Kertész Mártonné óvodavezető A beszoktatás ideje után a gyermekek szinte észrevétlenül integrálódnak, és pár hónap elteltével észre sem lehet venni, hogy melyikük az óvodás és melyikük a bölcsődés korú. A mi napirendünk annyiban különbözik a többi csoportétól, hogy kilenc óra előtt tízóraizunk, együtt ülünk le, míg a többi csoportban folyamatos tízóraizás van. Az ebédelés is korábban történik, hiszen a picik fáradékonyabbak, és hamarabb lefekszenek pihenni. Napközben énekelünk, vizuális tevékenységeket végzünk, ugyanúgy, mint a többiek. Az intézmény szokásrendszerében a bölcsőde-óvoda átmenet úgy valósul meg, hogy aki bekerül az egységes bölcsőde-óvoda csoportba, két évet tölt el ugyanezen helyen, ugyanazzal a pedagógussal, és csak ez után lép fel a középsőbe. Nem gondoltuk, hogy ekkora sikerünk lesz, de folyamatosan igénylik a szülők, hogy jöhessenek bölcsődébe a gyerekek. Varga Csabáné foglalkozásvezető Van „csak bölcsődés” szülő ismerősünk is, de azok a bölcsődés gyerekek olyan kisbabásak. Az ovis bölcsisek már „nagygyerekesek”. Érzem rajtuk, hogy gyorsabban fejlődnek, mivel mindent akarnak csinálni, amit a nagyok. Az óvónők ezt engedélyezik is, mindenben partnerek, csupa olyan dolgot végeznek, amire a szülő azt mondaná otthon, hogy ehhez még kicsi vagy. Hétvégén sokszor ugyanazt el kell készíteni, mint amit hétközben alkottak az oviban. Nagyon szeretik visszanézni a rendezvényekről készült videófelvételeket, újraéneklik, tanulják és játsszák otthon. Nagyon aranyos kis mondókákat, táncokat, énekeket tanulnak, és mindig 15-20 perces műsorokat állítanak össze a piciknek is. Rottekné Bozsó Henrietta szülő Az intézmény jó gyakorlata célzottan szolgálja a gyermekek korai szocializációját, ezzel támogatva a szülő visszatérését a munka világába. A módszerek hatékony, tervszerű alkalmazásával azoknak a gyermekeknek is esélyt ad a fejlődésre, akik hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetüknél fogva nem, vagy alig kapnak segítséget képességeik kibontakoztatásához. Biztosítja az egyenlő hozzáférést az alap- és kiegészítő szolgáltatásokhoz, fejlesztő óvodapedagógus, logopédus-gyógypedagógus bevonásával, és az általuk alkalmazott egyéni fejlesztési tervek alkalmazásával. A kisgyermek első, interakciós teréből, a családból való befogadásának folyamata a programban tervszerű, a felvételnél alapszempont a gyermekek valós szükségleteinek kielégítése. A szociális ellátórendszer és a köznevelési szabályozás összehangolásával hatékonyan valósítható meg a jó gyakorlat. Kustra Hajnalka programfejlesztő



Átmenet

Komplex tananyag

Múzeumpedagógia

Pályaorientáció

Esélyegyenlőség


Tanulás tanítása

Életvitel

Együttnevelés


„EGYÜTT LÉPÜNK KÖZÉPISKOLÁBA – EGYÜTT EREDMÉNYESEBB” A jó gyakorlat gazdája

Somogy megyei Duráczky József Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Diákotthon


7400 Kaposvár, Sommsich Pál u. 8.


összetett intézmény


75 nevelő, 1 pszichológus, 274 tanuló, hátrányos helyzetű 38%


óvodai, általános iskolai, kollégiumi nevelési feladatok, gyógypedagógia, nevelési tanácsadás

Kulcsszavak: érzékenyítés, befogadó iskola, implementáció, együttműködés, átmenet Kategória és alkalmazási terület Az iskolaváltás a tanulók többségének szokatlan élethelyzetet teremt, amelyben támogatásra van szükségük. Az iskolafokok közti átmenet során különösen a sajátos nevelési igényű tanulók helyzete kíván nagyobb odafigyelést a szülők, a pedagógusok és a mentortanárok részéről is. Az elmúlt években egyre több hallássérült tanuló került át az általános iskolából a középiskolába; ez szervezett odafigyelést igényel. A Somogy megyei Duráczky József Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Diákotthon „Együtt lépünk középiskolába –együtt eredményesebb” című jó gyakorlatával kínál megoldást az átmenetet szervezett keretek között támogató, segítő programmal, amely hiánypótló munkának is tekinthető.

A jó gyakorlat gazdájának bemutatása 1897-es alapítása óta az intézmény tevékenységi körébe tartozik a hallássérült gyermekek oktatása. Az elmúlt 117 évben az intézmény alapfeladata kibővült a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésével, oktatásával is. A jó gyakorlat gazdája egy olyan iskolában kezdte el a pedagógiai fejlesztőmunkát, ahol az infrastrukturális feltételek maximálisan adottak ahhoz, hogy a nevelőközösség innovatív, korszerű és hatékony nevelőmunkát végezhessen. Ehhez a személyi feltételek is maximálisan rendelkezésre álltak. Napjainkig több mint húsz éves tapasztalatot gyűjtöttek az általános iskolai integrációról, amelyet

73

74


utazótanári szakszolgálat segítségével valósítottak meg. 2004-ben a nevelőmunka további kiterjesztése, változtatási igénye alapos pedagógiai és szociológiai kutatómunka elvégzése és az eredmények elemzése után fogalmazódott meg. Az intézmény kompetens a jó gyakorlat továbbfejlesztésében is. Az iskola nevelőközössége eddig is jelentős pedagógiai fejlesztőmunkát végzett a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése tekintetében. Pedagógiai programjában részletesen kidolgozta ennek megvalósítási területeit. l0 éve vállalják hallássérült tanulók középiskolai integrációját is.

A jó gyakorlat fő jellemzői A jó gyakorlat a sajátos nevelési igényű tanulók pályaválasztásának támogatása speciális igényeinek megismertetésével és olyan módszerek átadásával, amelyek napi szinten nyújtanak segítséget a befogadó intézmény pedagógusainak. Így módszertani repertoárjuk változatosabbá, esetenként színesebbé válik. Ez nem csak a sajátos nevelési igényű tanulóknak jó, hanem valamennyi diákjuknak sikeresebb iskolai eredményeket hozhat. Együttműködés biztosítja a tudásmegosztás lehetőségét, ezen keresztül az átadó és az átvevő iskola pedagógiai kultúrája, módszertani felkészültsége is növekszik. A pedagógusok mindeközben megismerkednek a tudásmegosztás gyakorlati lépéseivel és a horizontális tanulás lehetőségeivel. A jó gyakorlat bemutatja, milyen lépéseken keresztül lehet inkluzív a középfokú oktatás a pályaorientációtól az elfogadásig. Ebben a pedagógiai folyamatban rögzítik, milyen szerepük van a befogadó pedagógusoknak, a rehabilitációt végző szakembereknek, a szakszolgálatoknak, az egységes gyógypedagógiai módszertani intézménynek (EGYMI).

Célkitűzések Cél, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók sajátos nevelési szükségletei a valóságban kielégítést nyerjenek. Ennek érdekében az alábbi tevékenységeket tartalmazza a jó gyakorlat: • A középfokú oktatásba kerülő sajátos nevelési igényű tanulók beilleszkedésének segítése, a tantestület, a szülők és az osztálytársak felkészítése, elfogadó, inkluzív környezet kialakítása. • A sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő, oktató pedagógusok felkészítése, érzékenyítése a gyermekek sajátos problémáira.


• Pályaorientációs tevékenység végzése, együttműködési lehetőségek kialakítása civil és munkaerő-piaci szereplőkkel. • Gyógypedagógus bevonása a pályaorientáció folyamatába, átmenet biztosítása a középiskolába. • A szülők bevonása a pályaorientációs tevékenységbe, együttműködésben reális közös képalkotás a gyermek életperspektíváiról.

A jó gyakorlat célcsoportja A jó gyakorlat közvetett módon az intézmény összes sajátos nevelési igényű tanulóját érinti. Intézménytípus: általános iskola és középiskola Korosztály: 6–9. évfolyam Az alkalmazás időtartama: általában 3-4 év

Újdonságok (technológiák, know how) Pedagógiai elemek • A jó gyakorlat segít a középfokú intézmények pedagógusai attitűdjének formálásában. • Egységes szemlélettel bíró nevelőközösség (az integrációt értéknek tekintik). • A jó gyakorlat az iskolafokok közti átmenet segítését 3-4 éves időtartamra tervezi. Szervezetfejlesztési elemek • Az esetmegbeszéléseken a szülők is jelen vannak. Tapasztalhatják, hogy egyre nagyobb számban kerülnek be a középfokú intézményekbe sajátos nevelési igényű tanulók. • A jó gyakorlat megvalósulásában – a tanulók mellett – központi szerepet kapnak a szülők is. Szülői klubok alakulnak – pedagógustámogatással. A szülők ugyanis segítséget várnak az iskolától, a társadalomtól nehéz problémájuk megoldásához. Klubkeretek között megismerkednek egymás gondjaival, információt cserélnek, közösen megoldási javaslatokat egyeztetnek. Ez a véleménycsere horizontálisan is működik.

Adaptálhatóság, továbbfejlesztési lehetőségek A jó gyakorlat átvételének humánerőforrás feltételei: • innovatív tantestület és intézményvezetés, • befogadó középiskolai közösség (tanár, diák, szülők), • integrációs és „érzékenyítési” gyakorlattal rendelkező kompetens gyógypedagógus. A jó gyakorlat átvételének tárgyi feltételei: • laptop, projektor, internet hozzáférés. A jó gyakorlat akkor működőképes, ha a sajátos nevelési igényű fiatalok együttnevelését vállaló középfokú intézmény az osztályközösség szintjén is megteremti az együttnevelés feltételeit.

75

76


Dokumentációs rendszer • • • •

előzetes diagnózis az érintettek adatai cselekvési terv az érintett tanulók tevékenységével programtervek

Az önellenőrzés, ellenőrzés és értékelés módja Az adaptációs csomag tartalmazza a jó gyakorlat eredményességét mérő eszközöket. A mérőeszközök között szociometriai, igény- és elégedettségi mérő eszközök szerepelnek. A méréseket az érintett szülői körben is elvégzik. Az önellenőrzés és ellenőrzés eredményeit éves szinten összesítik és értékelik.

Eredmények A jó gyakorlat megvalósításával a sajátos nevelési igényű tanulók osztálytársai személyes tapasztalatok alapján ismerik meg a sajátos nevelési igényű tanulók nehézségeit, így könnyebben sikerül elfogadniuk őket. A sajátos nevelési igényű tanulók zökkenőmentesebben illeszkednek be az osztályközösségbe. Az osztályközösségek elfogadóbbak lettek, az agressziót kiváltó frusztrációs szituációk csökkentek. A szülőknek tartott foglalkozások erősítik a szülők érdekérvényesítő képességét, segítik a szülő-gyermek kapcsolatot.

További információk, elérhető anyagok A kapcsolattartó adatai: Név: Minnics Antal gyógypedagógus Cím: 7400 Kaposvár, Somssich Pál u. 8. E-mail cím: [email protected] Telefonszám: +36 82 527-430 Mobil +36 70 779-2065

A jó gyakorlat tartalma Érzékenyítés A jó gyakorlat a szociális kompetenciákat fejleszti azáltal, hogy a közösség átélheti a sajátos nevelési igényű tanuló helyzetét. A közvetlen partnerek megismerik azokat a nehézségeket, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermekek mindennapi életvezetését akadályozzák. Megtanulják az együttműködést, a segítségnyújtás lehetséges útjait, megtapasztalják a közös játék, tanulás, tanítás sikerét. A jó gyakorlat olyan attitűdöt alakít ki, amely lehetővé teszi, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló sikeresebb tanulmányi utat fusson be. Érzékenyítő programok segítségével a befogadó pedagógusok szemléletváltását kívánják elérni annak érdekében, hogy a sajátos igényeket megismerjék, a problémákat sikeresen tudják kezelni. Középfokú


nevelésük-oktatásuk így hatékonyabbá válik, és sikeresebben tudják befejezni tanulmányaikat. A szülők iskolai életbe történő bevonásával a sajátos nevelési igényű gyermekek szülei megismerik azokat a lehetőségeket, amelyekkel gyermekük iskolai tanulmányait segíteni tudják, és pályaválasztásuk során reálisabb, elérhetőbb célokat tűznek gyermekeik elé. Az átmenet segítésének eszközei A család bevonása a pedagógust is segíti a gyermek jobb megismerésében. A befogadó osztály szülői közössége megismeri a gyermekükkel együtt nevelt sajátos nevelési igényű tanulók nehézségeit, így a szülők részt vehetnek gyermekük szemléletének formálásában. Mindezzel csökkentik a lemorzsolódás veszélyét. Lényeges, hogy a jó gyakorlat nem ad hoc módon jött létre, hanem szakmailag kiérlelt pedagógiai tevékenységként teljesedett ki. Komplex módon kezeli a sajátos nevelési igényű tanulók pályaorientációját. Az érzékenyítő programot valamennyi fogyatékossági területre kidolgozták. A jó gyakorlat a pedagógia olyan területére irányítja rá a figyelmet, ahol a problémák megoldására a társtudományok, a pszichológia és a szociológia segítségével hatékonyabb megoldásokat lehet találni. Alkalmazott technikáik: önértékelés, csoportfejlesztés, társas kapcsolatok és csoportidentitás fejlesztése, konfliktuskezelő gyakorlatok és játékok, tanulási technikák megismertetése.

Nálunk bevált… A mi jó gyakorlatunk a hallássérültek átvezetéséről szól. Az SNI gyereket igazából át kellene adni az egyik intézményből a másikba. Ugyanez adaptálható bármelyik SNI területre. Bár azt gondolom, hogy nemcsak őket kellene átvezetni, hanem minden gyereket kézből kézbe kellene adni ahhoz, hogy jól működjön a köznevelés rendszere, és egységes legyen az ellátás. Nyilván leginkább azok a többségi intézmények tudnák átvenni és alkalmazni a gyakorlatunkat a gyógypedagógiai intézmények mellett, akik befogadó neveléssel foglalkoznak. Ki kell építeni egyfajta jó kapcsolatot azokkal a középfokú intézményekkel is, akikhez a gyerekek mehetnek. Fel kell készíteni a tanárkollégákat arra, hogyan kell egy kicsit másképp bánni az SNI gyermekekkel. Erre vannak nagyon jó technikák. Vannak attitűdformáló tréningek is. Mi szervezünk személyes találkozásokat, tartunk tanári felkészítéseket, nevelőtestületi és szülői értekezleteket is, ahol a gyógypedagógusok elmondhatják, hogy miben más ez a feladat, amit vállalni készülnek. Minden intézménynek nagyon nagy problémája, hogy hogyan lehet a szülőket megszólítani. Nyílván ez mindig kétoldalú. A szülőklub nálunk úgy alakult ki, hogy az integrált gyerekek szüleiből képződött egy kis mag, és aztán egyre több szülő jelent meg a hétvégi programokon. A szülők kezdeményezték, hogy ne csak az integrált, hallássérült gyerekek szülei legyenek ennek a szülőklubnak a tagjai, hanem a benti

77

78


gyerekeknek a szüleit is hívjuk meg. Természetesen senki ne várja, hogy egy jó gyakorlat egyik hétről a másikra gyorsan kialakul. Ez úgy 5-8 év. Dr. Gyuricza Éva főigazgató A mi kisgyermekünk 1 hónapos korában betegedett meg, azután veszítette el a hallását. Akkor találkoztunk először a kaposvári intézménnyel, és igazából már 15 éve ide járunk. Régebben voltak fecsketáborok, fejlesztők, most pedig a ráhangoló programra jöttünk el. Már voltunk ilyen programon, mert az én gyermekem már nagyobb, és mi ezt hetedikben és nyolcadikban már végigjártuk. Az a jó, hogy itt a szülőktől is kaphatnak a családok tanácsot. Egyrészt nekem is önbizalmat ad, hogy az én gyerekem is van olyan, mint a többi, másrészt segítenek, hogy merrefele kell vinnem a gyermekemet. Ez is nagyon fontos. Mindig többet szeretnénk a gyermekünkből, mint amik mi vagyunk, és elkeseredünk, amikor falakba ütközünk. Minél több szülővel beszél az ember, annál több tanácsot kap. A pedagógus is ad tanácsot, sőt meghívják a munkaügyi központ vezetőjét is. Sokszor nem is gondolják, hogy mi mindenhez adnak nekünk ötleteket. Némethné Szerdahelyi Éva szülő A jelentős szakmai tapasztalattal rendelkező iskolavezetés és nevelőközösség jó gyakorlata olyan hiánypótló fejlesztés, amely a köznevelésben egyre nagyobb számban jelentkező igényt elégít ki: a sajátos nevelési igényű tanulók pályaválasztása és az általánosból a középiskolába való átmenet segítésére szakmai választ ad. A jó gyakorlat az intézményi innovációs tevékenység eredménye. Olyan speciális területre irányítja rá a figyelmet, amelynek megoldása az érintettektől (szülők, tanulók, nevelőközösségek) komoly együttgondolkodást kíván. A középiskolában továbbtanuló, sajátos nevelési igényű tanulók életútját jelentősen támogatják azok az intézmények, ahol a jó gyakorlat adaptációjához hozzáfognak Dr. Bertók Sándor programfejlesztő



Átmenet

Komplex tananyag

Múzeumpedagógia

Pályaorientáció

Esélyegyenlőség


Tanulás tanítása

Életvitel

Együttnevelés


„TEKERGŐ PROGRAM ISKOLAOTTHONOS OSZTÁLYBAN – EGÉSZ NAPOS ISKOLÁBAN” A jó gyakorlat gazdája

Lágymányosi Bárdos Lajos Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium


1117 Budapest, Baranyai utca 16–18.


Két tannyelvű általános iskola és gimnázium


625 tanuló, ebből alsó tagozatos 330 fő, 62 pedagógus A gimnáziumi képzés kimenő rendszerben megszűnik.


Nyitott a kísérleti programokra a művészeti és a környezeti nevelés területén, Ökoiskola, múzeumpedagógiai oktatás

Kulcsszavak: megismerés, jegyzetelés, véleményformálás, „zöld füzet”, érdekesség, épített és természeti környezet

Kategória és alkalmazási terület A kor nyelvezetén megszólaló innovatív módszerek megjelenése és alkalmazása vált időszerűvé, igazodva ahhoz a gyorsuló ritmushoz, ami a mai emberek kommunikációs érintkezését és az ismeretátadás technikáját jellemzi. Az új, illetve megújuló oktatási és szemléletformálási módszerek egyre inkább kinyílnak, és helyet adnak az élmény alapú, dinamikus, vagyis nyitott tanulási folyamatnak. A múzeumpedagógia az iskolán kívüli ismeretátadással foglalkozó és múzeumi keretek között zajló pedagógiai nevelőoktató tevékenység, amelynek alapja a múzeumi gyűjtemény és kiállítás. Épül a formális, iskolarendszerű oktatásra, figyelembe veszi a korosztályi sajátosságokat, ugyanakkor lehetőséget nyújt az iskolai keretek közül való kilépésre és a tágabb környezetben való mozgásra. Közvetlen célja a múzeumban felhalmozott anyagi és szellemi javak (gyűjtemények) megismerése.

A jó gyakorlat gazdájának bemutatása A Lágymányosi Bárdos Lajos Általános Iskola és Gimnázium nyitott a kísérleti programokra. 1985 volt a fordulópont az iskola életében, a környezeti nevelés akkor kapott kiemelt szerepet. Először a Környezetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége oktatóközpontja lettek, majd 2005-től Ökoiskola. Az intézményi célok között ma is hangsúlyos az ökoiskolai tevékenység és a múzeumpedagógiai foglalkozások szervezése,

79

80


amelynek része a Tekergő program. Az alsó tagozat képzési célja, hogy a tanulókat felkészítse a felső tagozat követelményeire, és emellett harmonikus, kiegyensúlyozott, a természetet, a környezetet védő, óvó tanulókat neveljen. Valamennyi évfolyamán nagy hangsúlyt fektetnek az alapkészségek fejlesztésére, a környezeti nevelés minden területére és a múzeumokkal való kapcsolattartásra. Nagyon jó az együttműködés a Nemzeti Galéria, a Néprajzi Múzeum, a Természettudományi Múzeum és a Szépművészeti Múzeum múzeumpedagógusaival. Így ma már évente 1-1 osztályt akár 10 alkalommal is elvisznek kiállításokra, foglalkozásokra. A „Múzeumok a közművelődéséért” nemzetközi konferencián is elismerték a munkájukat. Évek óta foglalkoznak a jeles zöld napokkal, ezeket igyekeznek emlékezetessé tenni a diákok számára. Az oktató- és nevelőmunkájukban egyaránt fontos a környezetvédelem, a hagyományok ápolása, a természetes anyagok felhasználása. Pályázati és szülői támogatással sikeres erdei iskolákat szerveznek. Már az első osztálytól kezdve sokoldalú tapasztalatszerzésre építik fejlesztő munkájukat, ezt országos, fővárosi és kerületi szintű eredményeik is bizonyítják. A pedagógiai folyamatokban őrzik és továbbadják a társadalmi együttéléshez szükséges emberi értékeket, és a tanulók érdekében nyitottak a tágabb és a közvetlen társadalmi környezet igényeire is. A Tekergő jó gyakorlat 8 éve indult el. A témája illeszkedik az anyanyelvi kommunikáció kulcskompetenciához, a Magyar nyelv- és irodalom műveltségi területhez, a természettudományos és technikai, valamint a szociális és állampolgári kulcskompetenciához és ezen keresztül az Ember és társadalom, az Ember és természet műveltségi területekhez. A korábban iskolaotthonosnak, ma egész napos iskolának nevezett osztályok tantervi programja tartalmazza a Tekergő jó gyakorlatot. Pedagógiai programjuk fontos célkitűzése, hogy képessé tegyék diákjaikat közös célok megfogalmazására, és elérjék náluk, hogy ezek érdekében hatékonyan működjenek együtt társaikkal. Szeretnék elérni, hogy tanulóik bátran állást foglaljanak bizonyos kérdésekben, legyen önálló véleményük, és képviselni tudják elképzeléseiket. Fontos célkitűzés, hogy az iskola egyéb programjaiba is beleilleszkedjen ez a jó gyakorlat, mert ökoiskola és múzeumpedagógiai programmal dolgozó előminősített intézményről van szó. Ilyen tevékenységet Közép-Magyarországon egyedül ők folytatnak.

A jó gyakorlat fő jellemzői Az innovációs csomag kifejlesztését az a tény hívta életre, hogy megismertessék a gyerekekkel a Tekergő programok révén a szabadidő hasznos eltöltésének kereteit. Mindezt a XI. kerület nevezetességeinek segítségével teszik. Szobrokat, épületeket, kiállító termeket, múzeumokat, könyvtárakat és egyetemeket látogatnak meg, felfedezik a tudósok, feltalálók, művészek,


sportolók lakóházait, a róluk elnevezett utcákat és épületeket. Közben megismerik a természeti szépségeket, megtanulják védeni azokat. A programban szerepelnek Budapest és Magyarország, valamint a nemzeti parkok nevezetességei. Utóbbiak megismerésére erdei iskola vagy nyári tábor keretében kerül sor.

Célkitűzések A jó gyakorlat célja, hogy a kisiskolás tanulókat megismertessék Budapest múzeumaival, kiállításaival, híres épületeivel, szobraival. Közvetlen céljuk a foglalkozások során, hogy a múzeumokban felhalmozott anyagi és szellemi javakat élményszerűen tolmácsolják a pedagógia eszközeivel a gyerekek számára. A programokon keresztül szeretnék elérni, hogy tanulóik fogékonnyá váljanak hagyományaink, múltunk tárgyi emlékeinek befogadására, emlékeink megőrzésére. A foglalkozások közvetett célja, hogy a múlt tárgyi és szellemi örökségét megbecsülő, a társadalmi problémák iránt érzékeny, felnőtt korukban múzeumszerető, múltunkat, történelmünket ismerő és megbecsülő felnőttekké váljanak.

A jó gyakorlat célcsoportja A jó gyakorlat megkülönböztetés nélkül, bármilyen összetételű osztállyal, csoporttal megvalósítható. A sajátos nevelési igényű gyermekek, a különböző háttértudással rendelkező tanulók is hátrányok nélkül vehetnek részt a programban. Alkalmanként egy-egy szülőt is bevonnak, aki a tanulócsoport kísérésében segít. Intézménytípus: általános iskola Korosztály: 1–4. évfolyam. Az alkalmazás időtartama: A jó gyakorlatot az általános iskola első évfolyamától a negyedik évfolyam végéig, tehát 4 év alatt lehet teljes körűen megvalósítani. Hetente, kéthetente 2 óra, félévente 1 hétvége, év végén erdei iskola és/vagy nyári tábor.

Újdonságok (technológiák, know how) A program során a kisiskolások először megismerik a közvetlen környezet, a kerület, majd a főváros értékeit, nevezetes épületeket, szobrokat, a kerület, majd Budapest nevezetes helyeit, hidakat, múzeumokat úgy, hogy az ismeretszerzés közben megtanulják a helyes és kulturált közlekedést is. Megtanulják a tapasztalataikat lejegyezni, felidézni, és képessé válnak önállóan véleményt alkotni egy-egy tárgyról, egy kiállításról, egy múzeumi foglalkozásról. A kerület és a főváros épített környezetének, történelmünk múltjának megismerése mellett nagy hangsúlyt fektet a program a természeti környezet és a természetvédelem megismertetésére.

81

82


Hangsúlyt kapnak a terepen végzett vizsgálódások, amelyek az erdei iskolai programok szervezésében csúcsosodnak ki, illetve a nyári táborok is ezen az elven szerveződnek. A természetjárás, a természetben való vizsgálódás mellett a táj épített környezetének, az ott lévő népszokásoknak a megismertetése is céljuk. A látottakat, a hallottakat és a megtapasztaltakat a tanulók egy „zöld füzetbe” lejegyzik, lerajzolják. Az adott témáról fogalmazásokat, verseket is írnak a későbbi évfolyamokon. A program során gyűjtött tapasztalatokat beépítik, felhasználják és továbbgondolják a magyar irodalom és nyelvtan, a környezetismeret, a matematika, a rajz és a technika, olykor még az énekórákon is. A tanulók nagyon szeretik a tapasztalataikat lejegyezni, vagy – főleg kisebb korban – lerajzolni. A legjobb alkotásokból közös válogatás alapján osztályújság készül. Az év során figyelnek arra, hogy minden tanulónak kerüljön be rajza, vagy valamilyen írása a Tekergő újságba. A legügyesebbek és a legtöbbet „publikáló” tanulók az év végén „aranytoll”, „aranyecset” jutalomban részesülnek. A programot a szülők is támogatják, és várják a megjelenő osztályújságot.

Adaptálhatóság, továbbfejlesztési lehetőségek Az átvétel alapfeltételei Humán erőforrás: 2 fő tanító vagy tanár a gyermeklétszám függvényében és alkalmanként 1 fő múzeumpedagógus. A pedagógusoknak a település ismeretére, a múzeumi és egyéb szakembereknek munkaterületük átfogó ismeretére van szükségük. Tárgyi feltételek: tanterem, külső helyszín: kulturális és természeti értékek, múzeumok, erdei iskolák és nyári táborok helyszínei, padok vagy székek és asztal (iskolabútor), osztálynyi férőhely, tábla, kréta, számítógép, ha van, foglalkoztató terem, faliújság, térkép, „zöld füzet”, író- és rajzeszközök, ragasztó, prospektusok vagy belépőjegyek. Teljes adaptációra még nem került sor, de korábban a jó gyakorlatot többször ismertették a kerületben és más fórumokon is. Sok bemutatót tartottak, cikk is jelent meg a programokról. A jó gyakorlatok átvételéhez, azaz a témákhoz, kell egy bizonyos affinitás. Ha a pedagógusnak megtetszik a téma, a tevékenységek, akkor átveszi. Ez olyan, mint a múzeumi foglalkozás: ha egy pedagógusnak fontos a múzeum, akkor elviszi a tanulóit múzeumba, ha szereti az erdei iskolát, akkor elviszi a tanulókat igazi erdei iskolába. Budapesten bármilyen összetételű alsós, egész napos iskolai tanulócsoportban alkalmazható ez a program. Természetesen adaptációval más nagyvárosban is megvalósítható, ahol több múzeum, kiállítótér, tájház található.


Dokumentációs rendszer • Helyi tematika • Prezentációs anyag a programról • Tanulói „zöld füzetek” • Tekergő osztályújságok • Múzeumi foglalkozásokhoz segédanyagok

Az önellenőrzés, ellenőrzés és értékelés módja A program megvalósulását az éves terv szerinti teljesüléssel lehet ellenőrizni. A tanulók és a programok értékelése folyamatos. Minden évben, a program zárása után a diákok elégedettségi kérdőívet töltenek ki.

Eredmények A programban tapasztaltak beépülnek a tanulók tudásába, könnyebben és színesebben idézik fel az átélt eseményeket, s ez a teljesítményükben is megmutatkozik. A jó gyakorlat működését, eredményességét az is bizonyítja, hogy igen jó eredményeket érnek el a különböző megmérettetéseken, versenyeken. Például az EON Országos Környezetvédelmi pályázatán és versenyén, a Bólyai matematika versenyen, a XI. kerületi vers-és prózamondó versenyen, az Országos Nyelvész versenyen. A programok során a közösség összekovácsolódik, nem szeretnek kimaradni a tevékenységekből. Társaikkal együttműködnek, türelmesebbekké válnak, csoportban jól tudnak együtt dolgozni. Tiszteletben tartják egymás gondolatait, elfogadóbbá válnak. A sajátos nevelési igényű tanulók teljesen beilleszkednek a csoportba, ugyanúgy dolgoznak, mint a többiek. Külső szemlélő észre sem veszi, hogy ilyen tanulók is vannak közöttük. A 3. és 4. évfolyamon a tanulók előzetesen fel tudnak készülni a foglalkozásokra. Az egész napos iskolai tanulásszervezési forma nagyon sok lehetőséget nyújt a tanulók sokoldalú fejlesztésére, a szabadidő hasznos eltöltésére. A tanulókban olyan attitűdöket alakítanak ki, olyan kompetenciákat fejlesztenek, amelyeket csak ezekkel a tevékenységekkel lehet megvalósítani. Olyan tudást, érzelmi töltést nyújt a jó gyakorlat, amit a tanulók a későbbi életükben eredményesen használhatnak. Az is eredmény, hogy a szülők ezekben a tevékenységekben támogatják a pedagógust, szívesen veszik, hogy ilyen szabadidős foglalkozásokat szerveznek a gyermekeik számára. A kapcsolattartó adatai Név: Tóthné Timár-Geng Csilla Cím: 1117 Budapest Baranyai utca 16–18. E-mail cím: [email protected] Telefonszám: + 36 1 381-0662 Web cím: www.bardosl-bp.sulinet.hu

83

84


A jó gyakorlat tartalma Múzeumpedagógia és környezeti nevelés A jó gyakorlat a múzeumpedagógiai elveken túl a tanulók egészséges és környezettudatos életmódra nevelésén alapszik, áthatja ez a szemlélet. A foglalkozásokon a tanulók állnak a központban, elsősorban nem a tananyag elsajátítása a cél, hanem a készség- és képességfejlesztés. Azokat a kompetenciákat is fejlesztik, amelyek igen fontosak a tanulók közötti társas kapcsolatok alakulásában. A múzeumi foglalkozások és a jó gyakorlat tevékenységei nem az előzetes tudásra épülnek, így minden tanuló egyenlő eséllyel lehet sikeres a foglalkozásokon, ennek következtében a hátránycsökkentés is megvalósul általa. A megvalósítás fázisai 1. Az éves program tervezése a tanulók életkori sajátosságainak figyelembevételével. 2. Szülői értekezleten az éves program ismertetése, szülői elfogadása. 3. A múzeumi foglalkozások megszervezése, az időpontok lekötése az érintett mú zeummal. 4. Részletes tervezés 1 hónappal előre. 5. A programok lebonyolítása. 6. A tapasztaltak, a tanultak összegyűjtése, értékelése. A tanulók mindannyian részt vesznek a programokban, senkit nem ér hátrány, igyekeznek pályázati, alapítványi pénzekből finanszírozni a jó gyakorlatot. A tanulók beszédkészségében, viselkedésében, rátermettségében nagyfokú változás történik minden esetben. Kinyílnak, érdeklődővé válnak, önállóan elmondják véleményüket már a 3. és 4. évfolyamon. Magabiztossá válnak. A programmal összefüggésben a külső kapcsolati háló is kialakult az évek során. Például a múzeumok, erdei iskolák sokszor már célirányosan keresik meg az intézményt, és ajánlják a programjaikat. A külső partnerek többször kértek az iskolától rajzokat és írásokat, amelyek a programokon készültek. Az iskolában dolgozó pedagógusok gazdag módszertani kultúrával rendelkeznek, ezért a program teljesen illeszkedik az iskolai életbe. A program elfogadott a tantestület részéről is. Mindig az adott osztálytanítók gondozzák a jó gyakorlatot, és az iskolavezetés részéről az igazgatóhelyettes felügyeli, koordinálja.

Nálunk bevált… Sok évvel ezelőtt kolleganőmmel első osztály indítását készítettük elő. Ekkor jött az ötlet, hogy tegyük rendszeressé a havi egy alkalommal való „tekergésünket”. Fűzzük fel egy-egy téma köré, és azt járjuk alaposan körbe. Az évenkénti 7 napos erdei iskolák és a 10 napos nyári táborok tartalmát szerettük volna folytatni heti programokra lebontva, kibővítve és alaposabban körbejárva. A program


4 évente lezárul, mert a tanulók felső tagozatba lépnek. „Csiszoltuk” a programot sokat, de mindig az osztály határozza meg, hogyan alakul. Tehát nem lehet mindig ugyanazt csinálni. Mások a gyerekek, így a foglalkozások témája és sűrűsége is folyton változik. Célunk, hogy olyan gyerekeket neveljünk a program segítségével, akik kilépve az iskola falai közül, becsülik, tisztelik, szeretik múltunkat, hazánkat és embertársaikat. Életük természetes részét képezze, hogy lássanak! A hagyományos tanulásszervezési módszerek mellett tanulóközpontú pedagógiai eljárásokat alkalmazunk. A tanulók vannak a központban és nem a tananyag elsajátítása. Mindez az iskola falait elhagyva történik, külső helyszíneken. Számomra meghatározó sikerélményt jelent a jó gyakorlat alkalmazása során, hogy a gyerekek ismeretlen emberek előtt is megnyilatkoznak. Dicsérik is őket, hogy mennyi mindent ismernek és tudnak. A tanulók nagyon élvezik a programot, mert mindig valamilyen általuk készített produktummal fejeződik be, amit haza is vihetnek. Talán ezért is van, hogy sokszor szeretnének a szülők is velünk tartani és a programokon részt venni. Erre alkalmanként van is lehetőség. Különleges eszköze a jó gyakorlatnak az ún. „zöld füzet”, ami a színéről kapta a nevét, mert újrahasznosított papírból készül. A gyerekek által készített rajzokat és írásokat tartalmazza. Mindenkinek van ilyen. A „Tekergő” különleges szakképzettséget a pedagógusok részéről nem igényel, de én nagyon jól tudom hasznosítani az idegenvezetői és természetvédelmi képesítéseimet. A múzeumi foglalkozásoknál a múzeumpedagógus gyakorlatiassága nagyon fontos. Cserjésné Kláminger Erika pedagógus Szerintem egyhuzamban még akár két hétig is lehet végezni a Tekergő programot. Itt a nyári táborokra gondolok. Mivel nagyon sok részből áll össze, a gyerekek nehezen unják meg. Még hatásosabb is a dolog, ha több ideig tart, hiszen egyik célja a gyerekek összehozása egymással és a világgal, amihez idő kell. Mindig nagyon büszke voltam arra, hogy „Tekergő” lehetek, mert kiemelkedtem a kortársaim közül. Mindenkinek dicsekedtem, hogy milyen helyeket láttam, milyen emberekkel találkoztam. Amire konkrétan emlékszem, hogy egyszer ráébredtem, hogy valószínűtlenül sok madár fajtáját tudom meghatározni pusztán a repülésükből. És ezt persze nem a padban ülve tanultam meg. Szerintem egy gyerek csak akkor tud meg eleget a világról, hogyha a saját szemével látja a dolgokat, és nem egy tankönyvben olvassa. Ráadásul olyan helyeken voltunk, ahová a szülők nem szokták elvinni a gyerekeiket. Ami kiemelkedően nagy élmény volt, az talán a Ludwig múzeum szoborkiállítása. De imádtam még a budakeszi vadasparkot, a Várszínház előadásait, a 4-es metró fúrópajzsának bemutatását, és még egy csomó olyan programot, amiben nem lehetett volna részem a Tekergő program nélkül. Én személy szerint csak sikereket tudok feleleveníteni, de emlékszem olyan osztálytársakra is, akiket esetleg nem fogott meg annyira a dolog. Ők fárasztónak és olykor unalmasnak találtak egyes programokat, de szerintem utólag még ők is hálásak az élményekért és a tudásért. Sosem voltak kötelezők a programok, mégis mindig az egész osztály jelen volt. Nemegyszer más „nem Tekergő” osztályok is csatlakoztak. Én úgy látom, azoknak jön be ez az egész, akik fogékonyak az új dolgokra, akik nem félnek

85

86


kipróbálni valami ismeretlent, és akik nagyon, de nagyon kíváncsiak. Ha egy gyereknél mindez megvan, márpedig általában megvan, akkor csak jó sülhet ki az egészből. Papp Máté diák A „Tekergő” jó gyakorlat beleillik azokba a napjainkban kialakult nevelési, oktatási és szemléletformálási technikáknak a sorába, amelyek lehetővé teszik az új pedagógiai módszerek elindulását és elterjedését. Az újszerű tudásátadás eredményeihez tartoznak például az országosan megvalósuló, egyre növekvő számú múzeumpedagógiai foglalkozások. Ez a tartalmilag, módszertanilag a gyermekek aktivitására és kreativitására építő foglalkozás, a bemutatott jó gyakorlat az iskolán kívüli ismeretszerzés, ismeretközvetítés példája, amely egyben arra is példát mutat, hogyan épülhet be a tanórán kívüli keretek között szerzett ismeret a nevelés-oktatás folyamatába. Az egész napos iskolai tanulásszervezési forma nagyon sok lehetőséget nyújt a tanulók sokoldalú fejlesztésére, a szabadidő hasznos eltöltésére. A múzeumi foglalkozások, a múzeumpedagógusok bevonása, az erdei iskolák és a nyári táborok, az iskola falai közül való kilépés mind azt szolgálják, hogy a hagyományos tanulásszervezési módon túllépve élményközpontú pedagógiai eljárásokat alkalmazzunk. Ignáczné Vándor Ildikó programfejlesztő



Átmenet

Komplex tananyag

Múzeumpedagógia

Pályaorientáció

Esélyegyenlőség


Tanulás tanítása

Életvitel

Együttnevelés


„ROMA KULTURÁLIS NEVELÉS AZ ÓVODÁBAN KALOCSÁN” A jó gyakorlat gazdája

Kalocsa Város Óvodája és Bölcsődéje


6300 Kalocsa, Bem apó utca 15.


óvoda, bölcsőde


4 csoport, 80-90 gyermek 20% roma gyermek integrált csoportokban


rendszeres családi programok roma és nem roma családokkal, központban a mozgáskultúra

Kulcsszavak: roma gyermekek, esélyegyenlőség, hátránycsökkentés, másság kezelése, interkulturális nevelés

Kategória és alkalmazási terület A hátrányos helyzetű családokból óvodába, iskolába kerülő gyermekeket a kirekesztés veszélye fenyegeti. Családi háttér szempontjából heterogén gyermekcsoportba kerülve a kirekesztettség érzése a gyermekekben természetesen szorongást, félelmet kelt, ami haraghoz, agresszióhoz is vezethet. Ugyanakkor az óvodai évek meghatározzák a majdani iskolai teljesítményt, csökkenthetik a szociokulturális hátrányokat. A sikeres óvodai integrációhoz a gyermekeknél alapvetően fontos, hogy elfogadják önmaguk identitását, mert csak így szűnnek meg esetleges szorongásaik. Az integrált nevelés azonban nehézségekkel jár. A szociálisan hátrányos helyzetű családoknál nem alakult ki a megfelelő életritmus, nincs elég nevelési ismeretük, módszerük. Ennek oka lehet az is, hogy a szülők fiatalok, kellő élettapasztalat nélkül. A fiatal roma szülők például bizalmatlanok, bölcsődébe szinte egyáltalán nem adják kisgyermekeiket, még az óvodába sem szívesen. A vegyes közösségtől is féltik őket. Lényegesebb ennél, hogy a földrajzi elhelyezkedés tekintetében egyenetlen a cigány családok jelenléte, ami a szegregáció veszélyét rejti magában. Fontos, hogy az integrációra, a roma-nem roma közeledésre megoldás szülessen.

87

88


A jó gyakorlat gazdájának bemutatása Kalocsa népessége 18.000 fő, a roma lakosok száma 10 % körül mozog. Az arány az óvodás gyermekek számánál 15 % körüli. A városnak hat óvodája van, a hatból két óvoda távol esik a cigányság lakóhelyeitől, megközelítésük problémát jelentett a családoknak. (Elvétve azért ott is járt már néhány roma gyermek óvodába.) Jelenleg négy óvodába járnak a cigány gyerekek, arányuk sehol nem lépi túl a 25 %-ot. A roma kulturális nevelés 1998-ban indult el Kalocsán, szülői és óvónői kezdeményezéssel. A Bem apó utcai óvoda évek óta sikeresen oldja meg a roma gyerekek integrációját. Évente egyhetes programsorozatot rendeznek „Kavalkád” néven, széleskörűen mutatva be a nem roma családok számára is a roma kultúrát. Hatékonyan alkalmazzák nevelőmunkájukban a drámapedagógia módszereit, eszközeit a mindennapokban, ami rendkívül sokoldalúan fejleszti a gyermekek személyiségét, segít a hátránykompenzációban, a másság elfogadásában. Tehetségsegítő műhelyt is működtetnek játékos mozgásfejlesztéssel, ami a mozgásba ágyazott tanulással karöltve felzárkóztatást is eredményez. Prevenciós és korrekciós céllal, heti rendszerességgel valósulnak meg a gyógytestnevelési foglalkozások. A szülők részt vesznek az óvoda által szervezett rendezvényeken és programokon. 1999-ben alapítványuk elkészítette a Phare LIEN mikro-projekt pályázatát „Kisgyermekes cigány családok Kalocsán” címmel. Majd a Lépésről lépésre óvodai programmal kultúraközi tolmácsot is tudtak alkalmazni, aki roma származású volt. A pályázat a roma gyermekek neveléséről, az óvodában folyó integrált nevelésről szólt. A program befejeztével a pályázatot író intézményvezető 2000-ben részt vett Brüsszelben egy roma konferencián, egy 13 fős magyarországi delegáció egyik kis projektes megvalósítójaként. Eredményeik közé tartozik, hogy egyre több roma család igényli már három éves korban gyermekük óvodai nevelését. A gyermekek rendszeres óvodába járását figyelemmel kísérik, ennek érdekében hatékony, jó együttműködő kapcsolatot alakítottak ki a Roma Nemzetiségi Önkormányzattal és a Gyermekjóléti Szolgálattal. A védőnői szolgálat is együttműködő a kisgyermekek beóvodázása során. A védőnők egészségvédő tanácsaikkal segítik az óvodapedagógusokat és a szülőket egyaránt. Az óvodáskor végére a gyermekek önállóak, bátrak, ismerik környezetüket. Elsajátítják a tanuláshoz szükséges magatartásformákat. Fejlett, edzett lesz fizikai állóképességük. Be tudnak illeszkedni a környezetükbe. Alakul, fejlődik szokásrendszerük és feladattudatuk. Készülnek az iskolára. Megfelelő szókinccsel rendelkeznek. Ismernek a roma nemzetiségi kultúrából merített dalokat, meséket, irodalmi műveket, verseket, dalokat, táncokat.


A jó gyakorlat fő jellemzői A jó gyakorlat gyermekközpontú pedagógiai eljárás, amely az esélyegyenlőség növelését célozza. A szociokulturális hátrányokat változatos programokkal igyekszik csökkenteni, kiegyenlíteni, melyekbe a családokat lehetőség szerint bevonják. Programjaik interkulturális óvodai együttnevelésre épülnek, és minden gyermek, illetve minden család számára kulturális többletet jelentenek. A közös programok zöme helyi roma szokásokat és hagyományokat is tartalmaz. Az óvoda közös rendezvényeken keresztül, a családokkal együttműködve ér el hatékony esélykiegyenlítést.

Célkitűzések A jó gyakorlat általános célkitűzései közé tartoznak: a roma gyermekek sajátos és családi életviteléből adódó másságának kezelése, harmonikus fejlesztése differenciált módszerekkel; az eltérő kultúra, hagyományok és kommunikáció értékes elemeinek feltárása, közvetítése; a kisebbségi identitástudat kialakítása és fejlesztése; roma és nem roma gyermekek együttnevelése; a családi nevelést kiegészítve a gyermekek szociális beilleszkedésének segítése. A cigány kultúra hagyományápolása, annak megismertetése az óvodás gyermekekkel és szüleikkel. A gyermekek személyiségének fejlesztése, egyéni adottságokból adódó lehetőségeinek figyelembevételével, szem előtt tartva, hogy a többnyire hátrányos helyzetű cigány gyermekeknek még fokozottabban van szükségük szeretetre, megértésre annak érdekében, hogy felnőttkorban a társadalom elvárásainak megfeleljenek. Ezek érdekében a gyermekeket minél megbízhatóbban kell bevonni az óvodai nevelésbe. Konkrét cél tehát, hogy rendszeresen eljárjanak az óvodába, fejlődjön erkölcsi érzékük, megtalálják helyüket a közösségben és hosszabb távon minél több gyermeket eljuttassanak a középiskolába.

A jó gyakorlat célcsoportja Vegyes összetételű gyermekcsoportokat foglalkoztató intézmények, és a szegregáció által veszélyeztetett intézmények gyermekcsoportjai. Iskolatípus: óvoda, bölcsőde Korosztály: A jó gyakorlat alapvetően a 3-8 éves korosztályt nevelő intézmények számára készült, de nagyobbaknál is alkalmazható. Az alkalmazás időtartama: A jó gyakorlat használata a teljes nevelési idő alatt folyamatos.

89

90


Újdonságok (technológiák, know how) A jó gyakorlatban a know how az, amit, és ahogyan tesznek. Az az újdonság, és az hat fejlesztőleg a gyermekekre és a közösségre. Legjellegzetesebb újdonság benne a reggel 8-10 óra közötti egy intézményben történő fejlesztés, amely idősávban a hátrányos helyzetű gyermekekkel külön foglalkoznak. Ezalatt az eredeti csoportban (óvodában) maradt társaikat is külön fejlesztik, majd 10 óra után integráltan folyik tovább a nevelés. Ez a jó gyakorlat olyan gyermekközpontú pedagógiai eljárás, amely a Nemzeti és etnikai óvodai nevelés irányelveire és az interkulturális óvodai nevelésre épül. A sikeres integrációhoz az óvoda részéről meg kellett teremteni a bizalom alapját, hogy a szülők szívesen bízzák gyermekeiket az óvodára. Minél kisebb korban kerül óvodába a gyermek, annál erőteljesebb kompenzáló erővel bír a nevelő közeg, a szokás- és szabályrendszer a társadalmi normák elsajátítása területén.

Adaptálhatóság, továbbfejlesztési lehetőségek Többlet eszközigénye nincs, csak hatékony együttműködés kell az érintettek között. Megfelelő ellátottság kell játékokból, mozgás- és egyéb fejlesztő eszközökből. Roma kultúrában jártas szakemberre sincs szükség, ha jó kapcsolatot lehet kialakítani a szülőkkel, vagy a nemzetiségi önkormányzattal. Amennyiben ilyen lehetőség nincs, hasznos lehet interkulturális mediátor igénybevétele.

Dokumentációs rendszer • Pedagógiai program, éves munkaterv • Csoportnapló, fejlődési napló • Tehetségsegítő és felzárkóztató program dokumentációja • Bemutató foglalkozások dokumentációja • Irodalmi és zenei anyagok gyűjteménye, foglalkozásvázlatok, játékgyűjtemények • Projektleírások: Kippkopp, Kavalkád, Paprika kupa, Egészség hét • Fotógyűjtemény

Az önellenőrzés, ellenőrzés és értékelés módja A jó gyakorlat alkalmazását és beválását maga az alkalmazó pedagógus és a tagóvodavezető ellenőrzi, amit a munkaközösségi megbeszélések egészítenek ki. Az ellenőrzés az egyéni fejlődési naplóban rögzített fejlesztési terv alapján, illetve a csoportnaplóban történő tervezés során valósul meg. A program keretében bemutató foglalkozásokat tartanak, a bemutatott foglalkozásokat a hospitáló pedagógusokkal elemzik. Elégedettségi kérdőíveket használnak. A jó gyakorlat sikerességét a gyermeki mérőlapok mutatják. Az egyéni fejlődési naplókban rögzítik a gyermekek fejlettségi szintjét, a fejlesztendő területeket, és azt, hogy milyen módszerekkel, eszközökkel javasolják a megvalósítást. Az eredményeket és a fejlődés szintjét dokumentálják, a gyermekek előmenetelét havonta értékelik. Elégedettségi kérdőíveket a gyermekek számára is készítenek.


Eredmények A szülők óvodába íratják már 3 éves korban kisgyermekeiket, ahová azok rendszeresen járnak. A családok figyelembe veszik az óvodapedagógusok javaslatait. Rendszeresen tájékozódnak gyermekük fejlődéséről. Részt vesznek az óvoda által szervezett rendezvényeken és programokon, amit az óvoda a jó gyakorlattal ért el. A gyermekek pozitív érzelmi viszonyba kerülnek a roma kultúrával. Gondolkodásuk rugalmasabb, önálló alkotóképességük fejlődik. A közösségben a közösségért tenni akaró gyermeki aktivitás növekedik. Fejlődik a közösségi, erkölcsi érzés a gyermekekben. Alkalmassá válnak az iskolai élet megkezdésére, fejlődik kommunikációs és másokkal való együttműködési képességük. Ez által könnyebb az intézményváltás, az iskolába való beilleszkedés. Két és fél-három évesen megkezdik az óvodai életet. A szülők jelzik, ha gyermekük beteg, illet ve a távolmaradás okát (keresztelő, temetés, egyéb családi rendezvények). Egyre több, korábban az óvodába járó gyermeknek sikerül tanulmányait középiskolában is folytatnia. Segíti a gyermekeket önmaguk és a környező világ megismerésében. A szülők és nagyszülők szívesen közreműködnek a programokban, aktív részesei a tevékenységeknek. A szülők együtt tornáznak gyermekeikkel, örömmel vállalnak mozgásos versenyfeladatokat, felismerve a mozgás egészségre ható jótékony hatását. Anyaggyűjtésbe, eszközbeszerzésbe is be tudják vonni a családokat.

További információk, elérhető anyagok Az óvoda honlapján az érdeklődők tájékozódhatnak hospitálási ajánlatokról. Megtalálhatják a hospitálás napi programtervét, megszervezésének, lebonyolításának rendjét. A kapcsolattartó adatai Név: Katus Györgyné Cím: 6300 Kalocsa, Csokonai utca 4. E-mail cím: [email protected] Telefonszám: 06 78 600-866 Web cím: kalocsai-ovodak.hu

A jó gyakorlat tartalma A cigány családok általában mind viselkedésmódjukban, mind habitusukban eltérnek az átlagos magyar családoktól. Kalocsán ezt figyelembe véve szervezik a változatos, élményekben gazdag, sokszínű tevékenységeken alapuló óvodai életet. Így segítik a gyermekeket alkalmazkodni egymáshoz, elfogadni egymást, aminek eredményeként kialakulnak a közösségi szokásaik. A jó gyakorlatot kiváltó probléma úgy jelentkezett, hogy az egyik óvoda szegregálódott. Ez a helyzet tarthatatlan volt, hiszen a szegregáció csökkenti a roma gyermekek esélyeit. Ebből a helyzetfelismerésből kiindulva dolgozták ki a jó gyakorlatot, amely az integrációra épül, célja a szegregáció megszüntetése. Prevenciós program létrehozásával a nevelési területeken végzett feladatokba integrálva folytatják a fejlesztést, a gyermeki kíváncsiságra, aktivitásra építve. A jó gyakorlat lényege a tervszerű munka. Módszertani megújulást céloz a tanulási folyamatok korszerűsítésével

91

92


(projektmódszer, drámapedagógia, differenciált fejlesztés, kooperatív tanulás). A interkulturális nevelést a pedagógiai program és a munkatervek a mindennapi élet szerves részévé tették. A gyermekeket arra nevelik, hogy vállalják bátran hovatartozásukat, ugyanakkor fogadják el a többségi normarendszert már az óvodában is. Az együtt játszás, a komplex foglalkozások alkalmával a roma és nem roma gyermekek megtanulják elfogadni a másságot, fejlődik toleranciájuk, a másik iránti bizalmuk. Mozgásos programok, családi napok, egészség hetek, gyermeknap, közös kirándulások, munkadélutánok képezik a komplex program részét. A programok a helyi cigány nemzetiségi önkormányzattal együttműködésben zajlanak.

Nálunk bevált… Ismerik és tudják a helyi cigány nemzetiségi szokásokat, hagyományokat. Kavalkád című rendezvényünkön, amit már 3 éve megrendezünk, magyar családok is részt vesznek. Mindig nagy izgalommal várják a szülők az ilyen közös programokat. A szükséges felkészülésben, pl. gyűjtőmunkákban, felajánlásokban aktívan vesznek részt a roma és a nem roma szülők is. A játékos feladatokat közösen oldják meg a szülők egymással és gyermekeikkel. A magyar szülők is pozitívan viszonyulnak a roma szülőkhöz, és ez meglátszik a gyermekek egymással való kapcsolatán is. Nem jellemző a kiközösítés, az elfordulás. Szociometria mérések alapján látható, hogy baráti kapcsolatok alakulnak ki a hátrányos helyzetű gyermekekkel is, peremhelyzetű gyerek ritkán van a csoportokban. A szülőkhöz igazodva, délelőtt és délután is biztosítjuk részvételüket az óvodai nevelés során. Célunk a gyermekek felzárkóztatása és fejlesztése, a zökkenőmentes óvoda-iskola átmenet felé. A mindennapokban gondoskodunk a látható világ megismeréséről, az érzékelés, az észlelés gyakorlásáról, a nagy és finommozgások összhangjának biztosításáról. A mai rohanó világban nagy szükség van családi napokra, ahol a szülők és a gyermekek együtt, önfeledten, boldogan játszhatnak. A sok közös program, közös cél egyre oldotta a feszültségeket. A cigány családok rendszeresen járnak szülői értekezletekre, programokra, szülői klubba, elhozzák a gyermekeiket fellépésekre, szereplésekre. Elfogadták a házirendben rögzített szabályokat, tiszteletben tartják kéréseinket. Családlátogatások alkalmával örülnek, ha elmegyünk hozzájuk. Megismerték az iskolát, beülhettek a padokba, részt vehettek „igazi” tanórán, testnevelés órán az iskola tornatermében. Éreztetik velünk, hogy hálásak a befogadásért, együttműködnek velünk, számíthatunk rájuk. Szakmai innovációnk célja a roma gyermekek óvodáztatási arányának növelése, illetve a teljes körű óvodáztatás, melyet bátran mondhatom, hogy elértünk, hiszen már többen két és fél évesen is behozzák az óvodába a gyerekeiket. Katus Györgyné intézményvezető


Nagyon meg vagyok elégedve ezzel az óvodával. Nem tapasztaltam különbséget, vagy megkülönböztetést a roma gyerekekkel szemben. A gyerekek otthon elmesélik, mi történt az óvodában, szeretnek ide járni. Az óvónők számos családos programra, ünnepségre meghívnak minket. Mindig nagy izgalommal várjuk az ilyen közös programokat. Itt családiasabb a hangulat, szeretik a gyerekeinket, vigyáznak rájuk. Sztojka István Lajosné szülő Az épületbe belépve első benyomásunk, hogy a légkör családias, bár az épület és az infrastruktúra jelentős fejlesztésre szorul. A jó gyakorlat az egész óvodai életet áthatja, a cigány és nem cigány gyerekek felszabadultan játszanak, itt minden gyerek egyenlő, egyformán fontos. Magát a jó gyakorlatot úgy lehetne jellemezni, hogy az folyamatos kommunikációt teremt a helyi roma közösség és a többségi társadalom tagjai között. A gyerekek óvodai együttléte, a szülők találkozásai reggelenként és délutánonként, a szülői értekezletek, a családi rendezvények, az óvoda és a kisebbségi önkormányzat által közösen szervezett roma kulturális események, mind a párbeszéd okosan felhasznált alkalmai. A roma szülők kezdeti bizalmatlansága miatt vegyes életkorú óvodai csoportokat szerveznek a szülők igényeit figyelembe véve, így testvér, rokon egy csoportba kerülhet. Örömteli eredmény, hogy az utóbbi időben egyre kevesebb az ilyen igény, a szülők egyre inkább megbíznak az óvónők ítéletében a csoportbeosztásokat illetően. Tudják, hogy szakmai szempontból jó döntést hoznak akkor is, ha a testvérek esetleg mégsem kerülnek egy csoportba. Az egymástól való tanulásra, a közös tevékenységekre nagy hangsúlyt helyeznek. Drámapedagógiai foglalkozások segítségével, újszerű eljárások alkalmazásával a motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek szervezésével segítik a tanulási folyamatokat. Egyéni fejlesztési terv készül minden gyermeknek. A csoporton belüli differenciálás, a megfelelő terhelés, a testreszabott feladatadás, optimális erőfeszítést eredményez a számukra. A gyerekekkel differenciáló fejlesztőpedagógus, logopédus és szükség esetén gyógypedagógus foglalkozik. A szülők szívesen bízzák az óvodára gyerekeiket, akik rendszeresen járjanak oda. Csak betegség esetén hiányoznak. Az óvoda programokat szervez, ahol a cigány családok lehetőséget kapnak kultúrájuk, hagyományaik bemutatására. Ezekkel a lehetőségekkel segítik a kölcsönös elfogadást, a tolerancia erősödését, az integrálódást. A programról évente két alkalommal értékelést készítenek az óvodapedagógusok, meghatározott nevelési területek alapján. Az összegzett tapasztalatok és az éves mérési eredmények felhasználásával készül a következő nevelési év fejlesztési terve. A gyermekek fejlődését nyomon követő dokumentáció tartalmazza a gyermekek fejlettségi szintjét, fejlődésének ütemét, a differenciált nevelés irányát. A napi problémák megoldása csak a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartáson keresztül valósulhat meg. A családi nevelést kiegészítve segítik elő a gyermekek szociális beilleszkedését. A roma gyermekek sajátos családi életviteléből adódó különbözőségek kezelése és a gyermekek egyenlő esélyeinek megalapozása a kalocsai óvoda mindennapi nevelőmunkájának szerves része. Dr. Bardócz-Tódor András adaptációs mentor

93

94



Átmenet

Komplex tananyag

Múzeumpedagógia

Pályaorientáció

Esélyegyenlőség


Tanulás tanítása

Életvitel

Együttnevelés


„KÉPZŐMŰVÉSZETI PEDAGÓGIAI TERÁPIÁS PROGRAM SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK SZÁMÁRA” A jó gyakorlat gazdája

Addetur Baptista Gimnázium, Szakközépiskola és Speciális Szakiskola


1022 Budapest, Marczibányi tér 3.


gimnázium, szakközépiskola, speciális szakiskola


5 évfolyamos gimnázium, informatikai szakközépsikola Fenntartó: Baptista Szeretetszolgálat


tandíjmentesség, inkluzív nevelés: mozgássérült, autista, gyengén látó, hallássérült, tanulási nehézségekkel küzdő, hátrányos helyzetű, ezen belül a halmozottan hátrányos helyzetű, illetve roma származású fiatalok

Kulcsszavak: középiskola, együttnevelés, inklúzió, művészetterápia Kategória és alkalmazási terület A XXI. századi köznevelésnek folyamatosan reagálnia kell az új kihívásokra. Ilyen kihívás a sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó esélyegyenlőség megteremtése. A jó gyakorlat olyan pedagógiai fejlesztésre ad példát, amely az együttnevelést támogatja és szolgálja a hátránycsökkentést. A cél az, hogy a más iskolából kimaradó, illetve be nem illeszkedő, vagy sajátos nevelési igényű diákok megtalálják a helyüket a tanulás folyamatában, eredményesek legyenek, és tervezzenek a jövőjükre vonatkozóan.

A jó gyakorlat gazdájának bemutatása A Budapest 2. kerületében található iskola 1993-ban szerveződött azzal a pedagógiai és szakmai céllal, hogy a halmozottan sérült (elsősorban mozgássérült) és hátrányos helyzetű, ép értelmű, önálló életvitelű fiatalok nevelését és képzését középiskolai keretek között, akadálymentes környezetben oldja meg. Az elmúlt 20 év során a tanulói kör kibővült, gyakorlatilag nincs olyan sajátos nevelési igényű, ép értelmű


tanuló, akit nem tud az intézmény ellátni. Az önálló életvitelre való felkészülést támogatja a Dobbantó program keretében kiteljesedett jó gyakorlat, amely különböző sérülésekkel élő és tartósan beteg fiatalok számára biztosít egyénre szabott nevelés-oktatást, egyénre szabott céloknak megfelelően, egyénre szabott módszerekkel. 2009-ben, az országos Dobbantó program 15 intézménye közül kizárólag az Addetur Iskola foglalkozott fogyatékkal élő tanulókkal, így a program által kidolgozott kerettantervet speciális, saját fejlesztésű elemekkel egészítette ki. A projekt befejezése után többek között az „Önálló élet program” és a „Művészetterápiás program” publikálásra is került. Utóbbit aztán intézményi jó gyakorlattá fejlesztették.

A jó gyakorlat fő jellemzői A művészeti pedagógiai terápia elsősorban a gyógypedagógiai tevékenységen belül alkalmazott módszer. Az alkotás értelmezése nélkül, magát az alkotó folyamatot pedagógiai értelemben használja a tanulók személyiségének fejlesztéséhez. A képzőművészeti pedagógiai terápia jó gyakorlat olyan gyógyító pedagógiai tevékenység, amely a pedagógia eszköztárából a helyi tanulói összetétel és az iskolai körülmények figyelembe vételével került kialakításra. Az igényt a heterogén csoportösszetétel indította el. Fókuszában a személyiség- és a részképességek fejlesztése áll. A foglalkozás kis csoportban zajló alkotótevékenység, amely a társas szocializáció kialakítását és a produktív feladatok elvégzését is szolgálja a csoportos munkák során. Segítséget nyújthat: szorongás, önértékelési problémák; mozgáskoordinációs probléma; központi idegrendszeri sérülés nyomán mozgásban, kognitív képességekben való akadályozottság; egyéb (neuro-muscularis, gerincsérült stb.) eredetű mozgássérülés; részképességek és gondolkodási folyamatok gyengesége; szociális éretlenség, nyelvi készség zavara, tanulási nehézség kezelése esetén.

Célkitűzések A jó gyakorlat célja a képzőművészeti alkotómunka közben megvalósuló személyiségépülés. „Ennek lényege, hogy biztonságérzet kialakulásának hatására létrejött „pszichikus tértágulás” eredményeként az egyén alkotóképessé válik, és ezzel megtalálja a hidat önmaga és a valóság között. A kép megjelenése jelzi a pszichikum „alak-teremtő” munkáját, ami a tudatosság erősödését hozza magával, esztétikai minősége révén pedig mindig újabb alkotásra késztet. Ez alapja annak, hogy a módszer öngyógyító folyamattá válhasson.” (Sándor-Horváth, 1995.)

95

96


A jó gyakorlat célcsoportja A jó gyakorlat a köznevelési rendszer minden korosztályára alkalmas, függetlenül a tanulók sajátos nevelési igényétől, illetve a beilleszkedési, tanulási nehézségeitől, magatartási problémáitól. Intézménytípus: a jó gyakorlatot középiskolai alkalmazásra dolgozták ki, de továbbfejleszthető más iskolatípus számára is. Az alkalmazás időtartama: A jó gyakorlat működtethető rövid távon (egy vagy néhány hónap), alkalmazható tanévenként, illetve hosszabb távon az egész tanulmányi időszak alatt.

Újdonságok (technológiák, know how) Pedagógiai elemek • A jó gyakorlat a hagyományos tanulási eljárásoktól, tanulásszervezési módoktól és módszerektől eltérően működik, tulajdonképpen egy új módszertani és csoportszervezési eszköz. A művészet eszközeinek bevonásával teremt lehetőséget a pedagógus számára, hogy komplex fejlesztést végezhessen munkája során. • A know how részét képezi a pedagógiai-módszertani struktúra, az alkalmazható művészeti technikák és technológiák.

Adaptálhatóság, továbbfejlesztési lehetőségek Az átvétel feltételei: Az alkalmazáshoz elég egy motivált pedagógus, és sérült gyermekek esetén egy segítő, vagy egy gyógypedagógiai asszisztens. Az adaptációs folyamat részét képezheti az átadó intézménynél vagy az átvevő intézménynél végzett mentorálás. A jó gyakorlat alkalmazásához kerámia műhely berendezésére van szükség. Amennyiben az átvevő intézmény mégsem rendelkezik az infrastruktúra kiépítéséhez szükséges jelentősebb összegű beruházás anyagi eszközeivel, más, kisebb ráfordítást igénylő képzművészeti területen is alkalmazhatja magát a módszert, amely az adaptáló intézmény rendelkezésre álló eszközeire, pedagógiai igényeire és a tanulói célcsoportra könnyen átalakítható, fejleszthető.

Dokumentációs rendszer A jó gyakorlat átadását adaptációs dokumentáció segíti, kiegészítő szakirodalom és foglalkozástervek megadásával.

Az önellenőrzés, ellenőrzés és értékelés módja A jó gyakorlat lebonyolításának folyamatát, éves megvalósítását és a dokumentáció vezetését az intézmény vezetője éves ellenőrzési program alapján végzi. A program értékelése alkalmanként, egy-egy rövidebb program lebonyolításának végén vagy az éves


osztályozó értekezleteken, szóban történik. A részletesebb probléma- és esetmegbeszélésekre a gyógypedagógiai munkaközösség heti értekezletein kerülhet sor.

Eredmények A jó gyakorlat közvetve hat az intézmény releváns eredményességi mutatóira (szakmai és érettségi vizsgák eredményei, felvételi eredmények, lemorzsolódási mutatók). A visszajelzések azonban azt mutatják, hogy hatékony módszere a tanulók személyiségfejlesztésének. Segít továbbá abban, hogy az iskola elérje a pedagógiai programjában kitűzött célok megvalósítását.

További információk, elérhető anyagok • Alkotó Dobbantó. https://www.youtube.com/watch?v=p6z7i9z8z4Q A kapcsolattartó adatai Név: Kékesné Czinder Gabriella Cím: 1022 Budapest, Marczibányi tér 3. E-mail cím: [email protected] Telefonszám: 06 20 916-4534 Web cím: www.addeturiskola.hu

A jó gyakorlat tartalma Dobbantó program A Dobbantó program a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű fiatalok pályaorientációs törekvéseit és a szakmaválasztását segítette. Az életpálya-építési modulban, az önismeret és a részképességek fejlesztésére jött létre a jó gyakorlatban alkalmazott módszer, amely heterogén csoportoknál is működtethető. A tanulók tapasztalati úton tudatosítják magukban, hogy a különbözőségük része az életüknek, és a társadalomba való beilleszkedés így könnyebben valósul meg. Képzőművészeti terápiás foglalkozás A jó gyakorlat az iskolában fejlesztő foglalkozásként és szakköri foglalkozásként is működik. Gyógypedagógus tartja, és a foglalkozáson segítőként részt vesz még más pedagógus vagy gyógypedagógiai asszisztens is. Kis csoportban, hetente két órában tartják, 4–6 tanuló van jelen egyszerre. A tanulói összetétel pedagógiai célokhoz kapcsolódóan tervezhető, alakítható. A foglalkozás első lépése a megérkezés, amely szakaszban lehetőségük van a gyerekeknek beszélgetni, reagálni egymásra. Ezután következik a tervezés, az aktuális feladat meghatározása. Ennek célja, hogy ők is részesei legyenek a munkának, döntési helyzetbe kerüljenek, legyenek választási lehetőségeik. Az alkotótevékenység munkafázisában a mozgássérült tanulóknak segítenek az asszisztensek. Fontos, hogy a tanulók felismerjék saját képességeik határait, és ennek függvényében kérjenek segítséget. A foglalkozás rendrakással zárul.

97

98


A művészetterápiás foglalkozás lehetőséget ad a pedagógus számára egy más kommunikációs útra a gyerekek felé: az intimitás, segítségadás fenntartja vagy helyreállítja a bizalmat, a diákok értékesség- és fontosságérzetét. Az alkotómunka során olyan képességeket sajátítanak el, amelyek szükségesek a tanuláshoz (testséma, koordináció, vizuális észlelés, figyelem, emlékezet, problémamegoldás, szervezés, konstrukció, kreativitás), emellett komoly izommunkát igényel az agyag megmunkálása. A saját kézzel készített tárgyak növelik a fiatalok önbizalmát. Alkotás A produktum előállításához szükség van problémamegoldásra, szervezési képességekre, kitartásra. Az alkotás cél és eszköz is egyben. Cél, hiszen az alkotóképesség ébrentartása érdekében történik a kreativitásfejlesztés és a vizuális, valamint az általános képességfejlesztés is. Eszköznek pedig azért nevezhetjük, mert az alkotás segítségével érjük el a kívánt terápiás hatást (feszültségoldás, környezettel való kommunikáció, realitásérzék fejlesztése).A képességfejlesztő munka közvetve hat az alkotásra is, mégis elkerülhetetlen a fejlesztő feladatok megoldása. művészeti alkotótevékenység terápiás hatása nemcsak a tanuláshoz szükséges képességek fejlődésében, hanem a személyiség alakulásában is megnyilvánul. Saját testük megtapasztalásával, az anyagnak kézzel fogható formát adva feldolgozhatják a fiatalok feszültségeiket, problémáikat, felfedezhetik képességeiket (határaikat és lehetőségeiket) és kifejezhetik azt, amit talán szavakkal nem fogalmaznak meg. A művészetterápiának számos fajtája lehet: a mozgás-, a zene-, a táncterápia, drámajáték stb., melyeknek közös vonása, hogy az önkifejezés áll a középpontjában. A művészi tevékenység felszabadító hatású, és lehetőséget ad az élmények újraélésére, újra strukturálására. A művészetterápiának nagyon nagy szerepe van a pszichés betegek gyógyításában is.


Nálunk bevált… Kilenc évvel ezelőtt lettem az intézmény vezetője, akkor kezdtük tudatosabbá tenni az integrációs szemléletet és a gyógypedagógia új irányainak megfelelően átalakítani az iskolában a fejlesztési, képzési formákat. Természetesen a törvényeknek való megfelelést is mindig figyelemmel kellett kísérni. Egy pályázat útján bekerültünk az országos Dobbantó programba, ami nagyon nagy lehetőség volt számunkra, ugyanis szabadságot kaptunk a pedagógiai eljárásokban alkalmazható módszerek használatát illetően, szem előtt tartva a gyerekek minél hatékonyabb fejlődését. Végül is ez a lehetőség vezetett a jó gyakorlat ötletéhez, kitalálásához, fejlesztéséhez, továbbfejlesztéséhez. Folyamatosan tanultunk mi is. Megnéztük máshol is, hogy a sérült gyerekeknek milyen típusú foglalkozásokat tartanak, milyen módszereket használnak az agyagtárgyak elkészítéséhez. Mi sikerélményhez juttatjuk a tanulókat azáltal, hogy ők készítik a tárgyakat és ezért büszkék rá. Megfigyeltük, hogy ajándéktárgyakat készítenek leginkább, amelyeket el is vihetnek. Rendszeresen szervezünk kiállításokat, vagy ha meghívnak minket rendezvényre ott is megmutatjuk alkotásainkat. A tevékenység hatására olyan állapot jön létre, amely során irányítottan lehet megbeszélni személyes dolgokat. Cél a mozgás- és a finommanipuláció fejlesztése is. A művészetterápiának több formája lehet, minimális eszközökkel is megvalósítható. Agyag helyett használható só-liszt gyurma, vagy papírból is lehet valamit készíteni. Én úgy gondolom, hogy a jó gyakorlat nagyon sok területen átvehető. Ha valaki át szeretné venni a gyakorlatot, először meg kell ismerkednie az elméleti háttérrel, a folyamat felépítésével. Az iskola életébe nagyon gyorsan beépíthető, hiszen az első darab elkészítése után a gyerekek maguktól jelentkeznek a foglalkozásokra. Megvalósítható szakkör vagy akár az egész napos iskola délutáni időkeretében is. Minden korosztálynak ajánlom. Kékesné Czinder Gabriella igazgató Az én szerepem inkább facilitátori, háttérben lévő segítő funkció. Egy kicsit anya reprezentánsi minőségben is vagyok ott, ez teljesen más, mint egy frontális osztálymunka. Amikor tanulják a technikákat, akkor sem a mesterség elsajátíttatása a feladatom, hanem inkább a sikerélmény biztosítása. Az elején nagyon sok instrukciót adok a gyerekeknek, ott ülök mellettük, figyelek a munkafázisokra, aztán ez a hónapok folyamán egyre kevesebb. A funkcióm viszont nem változik. Nemcsak az alkotómunkában ez a szerepem. Itt megtaníthatjuk őket egymásra is figyelni. A diákok kézzelfogható módon a Gestalt-terápia szerint dolgozhatnak a saját problémáikkal is, feldolgozhatják a mindennapi életből eredő feszültségeiket. Szembesülhetnek a saját képességeikkel, nemcsak a korlátaikkal, hanem a lehetőségeikkel is. Aranyszabály, hogy minden tárgyban van valami értékes, gyönyörű, és ezt fel kell fedezni. A kamasz korosztály elég kritikus, nemcsak másokkal, hanem önmagával kapcsolatban is. Az első találkozások célja, hogy meg kell tanulniuk a fiataloknak önmagukkal is elfogadónak lenni. Van, hogy könnyebb egymással, mint önmagukkal szemben. Könnyebben dicsérik egymás munkáját, magukat sokszor nehéz, ezért ez egy kiemelt feladat. Fontos az önértékelés fejlesztése, mert ha egy kamasz önértékelése rendben van,

99

100


akkor tud reális célokat kitűzni maga elé, akár a leendő szakmáját illetően is. Volt olyan mozgássérült tanulóm, aki az édesanyjával együtt járt be agyagozni. Annyira megszerették ezt a technikát, hogy közben otthon kialakítottak egy kerámiaműhelyt, és amikor a kislány befejezte a középiskolai tanulmányait, otthon folytatták a kerámiázást. Nekik ez többet is adott, mint egy tanórai feltöltődés. A szülők részéről is kialakulhat a bizalom, és jobban mernek nyitni felénk. Akkor tudunk pedagusként adni, ha a szülők is kérik a segítséget. Petrényi Hajnalka fejlesztőpedagógus A sikeres nevelési-oktatási rendszer kulcsfontosságú tényezője a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációja, tanulási esélyeik növelése, a tartalmi szabályozás, és a gyermeki sajátosságok összhangjának biztosítása. Az integráció kérdése, valamint iskolai továbbjutásuk lehetőségének a biztosítása össztársadalmi felelősség, melynek megoldása az egyik legnagyobb kihívást jelenti. Az integrált nevelés pedagógiai szemléletmódja és követelményeinek elterjedése nagymértékben hozzájárul a köznevelési rendszer kívánatos átalakulásához. Az együttnevelés azt jelenti, hogy az intézmény szociálisan befogadóvá, s egyben arra is alkalmassá válik, hogy a legkülönfélébb társadalmi hátterű és képességű tanulók előmenetelét biztosítsa. Az együttnevelés előmozdítja az intézmények, a partnerek és a környezet rugalmasabb együttműködését, ami alapfeltétele az előítéletesség csökkenésének és a hátránykompenzációnak. Kustra Hajnalka programfejlesztő



Átmenet

Komplex tananyag

Múzeumpedagógia

Pályaorientáció

Esélyegyenlőség


Tanulás tanítása

Életvitel

Együttnevelés


„EGYÉNI ÁTVEZETÉSI TERV – AZ ISKOLÁBÓL A MUNKA VILÁGÁBA VALÓ BEJUTÁS TÁMOGATÁSÁRA” A jó gyakorlat gazdája

Martin János Szakképző Iskola


3529 Miskolc, Áfonyás u. 18.


szakiskola


51 pedagógus, 20 nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő, egyéb munkakörben 11 fő. 22 osztály.


• hátrányos helyzetű tanulási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő fogyatékos tanköteles és tankötelezettségen túl lévő fiatalok számára különleges bánásmódot biztosító, iskolarendszerű oktatás, szakképzés és készségfejlesztés • speciális szakiskola enyhe fokban értelmi sérültek számára – készségfejlesztő speciális szakiskola középsúlyos értelmi fogyatékosok számára • tanköteles kor után szakvizsgára felkészítés, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátíttatása

Kulcsszavak: esélyegyenlőség, pályaorientáció, egyéni átvezetési terv, munka világa, munkaerő-piaci integráció

Kategória és alkalmazási terület A minőségközpontú szemlélet előtérbe kerülésével a köznevelésben hangsúlyossá vált a fejlesztő célú értékelés, valamint a rá épülő új oktatási módszerek, programok kidolgozása. Az oktatásban az értékelésnek a motiváló hatáson túl jelentős magatartásmódosító, személyiségformáló hatása is van, ezért elengedhetetlen a megfelelő tanulói értékelés. Akkor szakszerű, ha sokféle, strukturált értékelő módszerrel dolgozik, minden lehetséges alkalmat megragad, figyelembe veszi az egyéni különbségeket és megerősítést ad. A fejlesztő értékelés – a tanulók tanulásának és fejlődésének interaktív értékelése a tanulási igények meghatározására és a tanítási módszerek ezek alapján történő megválasztására – az oktatási reform kiemelkedő kérdése lett. A fejlesztő értékelés egy rendszerszintű folyamat, ahol az értékelő eszközök sokszínűsége mellett a tanulók érzelmi fejlesztése is fontos, a tudatosságon kívül az önértékelés, az együttérzés, együttműködés, a rugalmasság is fontos tényező az életben való megfelelésnél. Ennek tudatos alkalmazása egyre jelentősebb szereppel bír,

101

102


és az elkövetkezendő időszakban be kell épülnie szervesen a már korábban használt hagyományos értékelési rendszerbe.

A jó gyakorlat gazdájának bemutatása A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a fogyatékosok, a sérült fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált nevelési módszerrel életesélyt tud adni a hátrányos helyzetű embereknek. Mindezt nagy hozzáértéssel, pedagógiai érzékkel, szakmai felkészültséggel rendelkező nevelőtestület valósítja meg. Szakképzési területeik: műszaki, agrár, humán, gazdasági és szolgáltatási szakterület. A legfőbb feladatuknak azt tartják, hogy a sajátos nevelésű igényű tanulók nyílt munkaerő-piaci foglalkoztatását előkészítsék és segítsék. Az iskola jól felszerelt a tanműhelyi és a közismereti oktatás tekintetében is. Számos innovációs projektet, pályázatot valósít meg, és a pályázatokat, projekteket úgy válogatják össze, hogy azok egymást generálva támogassák alapvető céljaikat. A jó gyakorlat kialakulását a munkaerő-piaci problémák hozták. Először a pályaorientáció szintjén próbáltak valamit tenni, hogy a képességeiknek megfelelő szakmák felé irányítsák a tanulókat. Később kiderült, hogy ez kevés. Rájöttek, hogy kint, a munkaerőpiacon kell megkeresni azokat a munkaköröket, azokat az igényeket, amelyeket be kell vinni az iskolába, hogy sikeressé tehessék a tanulóikat, hogy olyan munkafogásokat és olyan munkaelemeket sajátítsanak el, amelyekre később valóban szükségük lesz. A társadalmi és technológiai kihívásoknak megfelelően kellett megváltoztatni a tudástartalmakat, jóval több munkaerő-piaci és IKT ismeretre van szükség. Meg kellett változtatni a tanulók, a szülők és a pedagógusok attitűdjét is. Az intézményben az Egyéni átvezetési terv (EÁT) használatának gyakorlata 2005 óta folyamatos. Az intézmény filozófiája: „Hatékony, komplex segítségnyújtás a valós szükségletek kielégítésére.” Fontos, hogy kaput nyissanak az innovációnak, a lehetőségeknek, más iskolák pedagógusainak a másoktól való tanulásnak, a szakmaközi együttműködésnek, iskolákkal és szakmai szervezetekkel közösen a hálózati tanulásnak. Ezért évente 5-10 intézménynek segítenek a jó gyakorlat adaptációjában.

A jó gyakorlat fő jellemzői Egyéni átvezetési terv kíséri végig a tanuló útját a képzésben, amelynek fő feladata, hogy a munkaerő-piaci felkészítés az iskolába lépéstől tudatos folyamat legyen minden érintett számára. Ebben a folyamatban a bemeneti értékek alapján kialakított módszerek, alkalmazott tanulásszervezési technikák, gyakorlati megvalósítások segítik a munkát. A folyamatos visszacsatolás lehetőséget teremt korrekciók, változtatások folyamatba történő beépítésére.


Az EÁT fontos eszköz az intézményekben a munka világára felkészítő pedagógusok és szakemberek munkájának összehangolására, átláthatóvá és követhetővé tételére, a felhasználók közötti kommunikáció segítésére és az adatmegőrzés biztosítására. Bármely tanulócsoport számára ajánlott, különös tekintettel a hátrányos helyzetű tanulókra.

Célkitűzések Minden tanuló munkaerőpiacra való felkészítése a szakiskolába történő belépése pillanatától kezdve tudatos, tervezett tevékenység kell, hogy legyen, melynek végső célja a munkaerőpiacra történő belépés és utókövetés, illetve a munkahely megtartásának támogatása. A kompetencia alapú szakképzési struktúraváltás támogatásához való hozzájárulás azoknak a szakmai kereteknek a megteremtésével, amelyek a moduláris képzési rendszer céljait erősítik. Aktív együttműködés kialakítása a tanulók képzésében és munkavállalásában érintett szereplők között. A program hosszú távú célja egy tanulóközpontú szemlélettel rendelkező modell működtetése, az EÁT hosszú távú célja pedig a pályakövetési adatok eredményességében mérhető.

A jó gyakorlat célcsoportja Intézménytípus: általános iskola felső tagozata, gimnázium, szakközépiskola, szakiskola Korosztály: 14–18 éves tanulók Az alkalmazás időtartama: A jó gyakorlat alkalmazása a tanuló iskolába való lépésétől a kikerülésig folyamatos.

Újdonságok (technológiák, know how) Pedagógiai fejlesztés: • Hatékony oktatásszervezési eljárások bevezetése, alkalmazása (minimum 2 óra/év/ osztály/tantárgy). • A munkaerő-piaci tartalmak 100 százalékban beépülnek a képzési tartalomba, a tanmenetekbe, tanórákba. • Az iskola pályaorientációs modulrendszerű tantervének kialakítása. Szervezeti fejlesztés: • A munkaerő-piaci tartalmak jelentős mértékben beépülnek a szervezeti kultúrába, tanmenetekbe, tanórába. • Jelentősen javul a pedagógusok közötti kommunikáció és a team-munka lehetősége.

103

104


• Egyenlő hozzáférést biztosít az aktuális információkhoz valamennyi tanuló esetében az egyén szintjén. Mérés-értékelés terület fejlesztése: • A munkavállalási kompetenciák mérése a tanulói mérések eljárásrendje és indikátorai alapján. Partneri kapcsolatok fejlesztése: • Új partnerek bevonása (minimum 1 tapasztalatszerzési, külső gyakorló hely/év). • Lehetővé teszi a kívánatos kommunikációt a tanár-tanár, tanár-diák és tanár-szülő viszonylatban. Világos minden fél számára, érthető információkat tartalmaz, belső kommunikációs terv alapján.

Adaptálhatóság, továbbfejlesztési lehetőségek A jó gyakorlat alkalmazása során a fejlesztés lehetősége mindig adott. A speciális tanulói összetétel miatt, a változó világ, a munkaerő-piaci igények, az aktuális oktatáspolitikai célok, feladatok függvényében a képzés megvalósítása változhat. Az alkalmazott EÁT bővülhet, egyes részei elhagyhatóak. Az adott élethelyzetek határozzák meg az új tanulásszervezési eljárások és az újszerű pedagógiai gondolkodás beépülését a szervezeti kultúrába. Humánerőforrás A pedagógusok részéről alapvető munkaerő-piaci és szociális ismeretek elegendőek. Feltételezi az egy osztályban tanítók szoros szakmai együttműködését, és az egy tanulóval részletesebben foglalkozó mentortanár vagy osztályfőnök meglétét. A jó gyakorlat megvalósítása során különösen fontos az új tanulásszervezési eljárások alkalmazása. Az adaptációt végrehajtó intézményeknél az átvétel feltételezi a tevékenységalapú pedagógiák iránti elkötelezettséget, valamint az alapvető kooperatív technikák ismeretét és alkalmazásának képességét. A pályaorientációs folyamatokat segítő és a munkaerő-piaci tapasztalatokhoz való jutás eszközei szükségesek: önismereti, pályaismereti, készség- és képességfelmérő eszközök, munkaköri leírások, videók, megfigyelések tapasztalatait összegyűjtő eszközök, megfigyelési szempontok.

Dokumentációs rendszer • A dokumentációs rendszer legfontosabb része maga az EÁT elkészülése, mely több éves folyamat. A tevékenységet érintő összes intézményi dokumentációban meg kell jelennie az alkalmazott eljárásoknak, tananyagtartalmaknak, szabályoknak. • Pályakövetési kérdőív. • EÁT bevezetésének keretprogramja. • Munkahelyi gyakorlat munkaterve. • Iskolai szolgálatok munkaterv, forgásterv.


Az önellenőrzés, ellenőrzés és értékelés módja A program működésének mérése kidolgozott rendszer szerint működik. A folyamat kezdetén meghatározzák az ellenőrzés célját, a részcélokat, kiválasztják az ellenőrzést végző személyeket, akikhez felelősségi köröket rendelnek. Ezután az ütemterv elkészítése következik, amit tesztnaptárban rögzítenek. Már a program indítása előtt felmérik a partnerek igényeit az igényfelmérő-kérdőív segítségével. A feldolgozott adatokból kiindulva választják ki a fókuszpontokat. Értékelés: A méréseket pályakövetési és elégedettségi kérdőívekkel végzik a tesztnaptár szerint, adatokat nyernek az intézményi statisztikából (pl. lemorzsolódás). Elégedettségi kérdőíveket vesznek fel a partnerek körében. A külső gyakorlóhely véleményét is megkérdezik a programról. Az adatokat egy erre rendszeresített excel táblázatban gyűjtik össze, majd a leíró statisztika eszközeivel elemzik azokat, és az így nyert következtetéseket felhasználják a jó gyakorlat további működtetésében. A foglalkozást tartó pedagógusok munkáját a pedagógusértékeléshez használt óra-megfigyelési dokumentumok egy specializált változatával végzik. A program lezárását követően hatásvizsgálatot végeznek a programban résztvevők kérdőíves megkeresésével.

Eredmények A munkaadó partnerek elégedettek a jó gyakorlattal. Munkaerő-piaci projektek valósultak meg. A szakoktatók véleménye és a tanulói elégedettségmérés alapján a tanulók sikeresek a szakmaválasztásban. A jó gyakorlatot évente legalább egyszer bemutatták és továbbadták. A tanulók megismerik képességeiket, korlátaikat, a különféle munkatípusokat, munkakörnyezeteket. Önállósodnak a közlekedésben, a munkavégzésben, a döntési helyzetekben. Elsajátítják a társadalmi beilleszkedéshez szükséges kommunikációs és viselkedési kultúrát. Munkatársi kapcsolatokat alakítanak ki. Megtanulják elfogadni a munkahelyi elvárásokat, szokásokat. A szülők reális képet kapnak gyermekük munkavégző képességéről, munkahelyi viselkedéséről. Segítséget kapnak ahhoz, hogy el tudják fogadni gyermeküket, korlátaikat és felnőtté válásukat. Információhoz jutnak felnövő gyermekük elhelyezkedési esélyeiről. A munkáltatók megismerik az értelmi sérült fiatalok munkavállalási képességeit. Emellett emberi adottságaikról, viselkedésükről is képet kapnak, ami segíti őket az elfogadásban. Meggyőződnek az értelmi sérült fiatalok alkalmazhatóságáról és megbízható viselkedéséről. Mindezekről referenciát adnak más munkáltatóknak is, ami segíti az EÁT szélesebb körű alkalmazását, és növeli az értelmi sérült emberek elhelyezkedési esélyeit.

További információk, elérhető anyagok • „A sérült gyerekek is dolgoznának!” Észak Online: http://www.eszakonline.hu/ index.php?option=com_content&view=article&id=1061:a-seruelt-gyerekek-isdolgozni-akarnak&catid=56:ez-toertent&Itemid=84

105

106


• A fogyatékkal élők munkahelyi integrációjának előkészítése modellprogram bemutatása. Gyógypedagógiai Konferencia. Minap Online http://www.minap.hu/ comment.php?comment.news.4752 • A Martin János Szakképző Iskola bemutató óráin jártunk. Minap Online – Katedra Oktatási Magazinműsor http://www.minap.hu/mivid.php?ext.a27144 • Az EU 2020 Stratégia és a fogyatékos emberek számára hozzáférhető szakiskolai innovációk Magyarországon. Gyógypedagógiai szemle 2010. 38. évf. 204–215. • Befutó modell. Gyógypedagógiai szemle 2010. 38. évf. 2010. 216–224. • Fogyatékosok munkaerő piaci fejlesztése. Minap Online. http://www.minap.hu/news.php?extend.35520.2 • Fogyatékosok munkaerőpiaci fejlesztése, Minap Online – Miskolc MA http://www.minap.hu/mivid.php?ext.a26596 A kapcsolattartó adatai Név: Olajos Mihály Cím: 3529 Miskolc, Áfonyás u. 18. E-mail cím: [email protected] Telefonszám: +36 46 562-200 Mobil: +36 30 435-5698 Web cím: www.martinjanos.hu

A jó gyakorlat tartalma Egyéni átvezetési terv Az EÁT a fiatal múltját, jelenét és kívánt-elképzelt jövőjét feljegyző, egyénre szabott eszköz, dokumentum. Keretet ad, amely a munkaerőpiacra való belépés körülményeinek kedvezőbbé tételét célozza. Célja nem az, hogy párhuzamos dokumentumok készüljenek, ellenkezőleg, a cél a regisztráció, hogy a későbbiek számára megőrizzen bizonyos adatokat, körülményeket. Gondolatok, szempontok a tanuló helyzetével kapcsolatosan, elérendő célok, megállapodások, rögzített oktatási, nevelési-képzési stratégiák, a tanuló bármely időszakban tapasztalható fejlődésének áttekintése az iskola befejezése, iskolaváltás, elköltözés esetén. Főbb tartalmi elemei: kezdeti felmérés, a célok és cselekmények értékelése, megszerzendő kompetenciák és képesítések, a különböző szakemberek bevonása a folyamatba, munkalehetőség és tapasztalat, a folyamat értékelése, karrierterv, tanácsadási napló, esetmegbeszélések. A tanórákon történő fejlesztés összehangolt tervezése, rögzítése, az egy osztályban tanítók véleményének nyomtatható határozattá való egybeszerkesztése egyértelmű útvonalat jelöl ki a tanuló továbblépéséhez. Világos elemzést ad a tanulók lehetőségeiről, és az ezekből adódó karriertervekről. Tartalmazza azokat az eszközöket és módszereket, amelyek


biztosítják az átmenet egyéni folyamatát és segíti azt is, hogy a tanuló élni tudjon ezekkel. Biztosítja az esélyegyenlőséget, a nemi és kulturális, vagy földrajzi elhelyezkedésből fakadó különbségek ellenére. Az EÁT a tanulót helyezi a középpontba, ő a kizárólagos tulajdonosa. Az EÁT használata Az EÁT elkészítése időintervallumokra tagolódik részcélokkal. A program az előkészítő, 9. évfolyamokon elsősorban az önismeretre és a pályaorientációra helyezi a hangsúlyt. Az intézményen belüli feladatok lehetőséget teremtenek a diákok munkavállalói kulcskompetenciáinak megismerésére, ezek fejlesztésére az isko lai tanműhelyekben, valamint az iskolai szolgálatok megvalósításán keresztül. A felsőbb évfolyamokon előtérbe kerülnek a munkaerő-piaci ismeretek, illetve a munka világának megismerése kidolgozott modulok és nyílt munkaerő-piaci tapasztalatszerzések segítségével. Kiemelt feladat a speciális igényű fiatalok társadalmi, munkaerő-piaci sikere érdekében a munkaerő-piaci integráció elősegítése az egészséges embereket foglalkoztató munka világába, ami hozzájárulhat a teljesebb és minőségi életvitel kialakításához. Szakképző iskolaként a pályaorientáció fontos eleme a pedagógiai munkának. Gyakran a szülő sincs tisztában gyermeke képességeivel, nem látja reálisan gyermeke esélyeit a védett iskolai környezeten kívül. Az iskola jó gyakorlata ebben hiánypótló. Az EÁT tartalmazza a tanuló minden fontos állomását a képzés során. Megtanítja, hogyan gyűjtse össze az élményeit, hogyan tervezze meg napjait, hogyan vizsgálja, mit tudott végrehajtani a kitűzött feladatokból, mennyire vette őt fizikailag és szellemileg igénybe az adott feladat, melyik szakmát ismerte meg az elméletben és az üzemi környezetben is. Mennyire képes eljutni az adott munkahelyre, hogyan tud ott boldogulni. Mindezt leírva, összegyűjtve az értékelési rendszer több szálon segít: 1. Az intézménynek abban, hogyan alakítsák a képzési rendszert, mely módszereket alkalmazzák adott tanuló vagy tanulócsoport esetében. 2. A diáknak, hogy szembesüljön a korlátaival, hogy lehetőségeihez képest maximálisan tudjon beilleszkedni a munka világába. 3. A szülőnek, hogy reálisan fel tudja mérni, milyen szakmában, munkahelyi környezetben érezi jól magát gyermeke.

Nálunk bevált… Minden sérültségi területen sajátos adaptált programokkal, rugalmas tantervvel és ehhez kidolgozott módszerekkel, eszközökkel, eljárásokkal dolgozunk. Attól kezdve, hogy belépnek a tanulók az intézménybe, egyénre szabott személyközpontú pedagógiát alkalmazunk. A tanórákon az ehhez szabott

107

108


értékeléseket, önértékeléseket és portfóliót vezettünk be. Alkalmazzuk például a Job Svodín módszert, ami teljesen a munkaerőpiacra fókuszál, és taglalja a munkahelyi megfigyelést, majd a munka, a munkahely kipróbálás és a munkaközvetítés szerepét, amit az iskolából kikerülve majd átvesz a pályakövetési modellünk. Az iskolából a munkaerőpiacra kerülés pozitívan változott a jó gyakorlatunk kialakításával, hiszen ezelőtt nem volt ennyire tudatos a pályaválasztás. Rendszerszinten kellett változtatni és az egész intézményre vonatkozóan, szervezeti szinten is kellett a változás, hogy a jó gyakorlat sikert és eredményeket hozzon. Az iskola szakemberei végig követik a tanulót, és egy olyan team dolgozik vele, amely megfelelő szakmai kompetenciával rendelkezik. Nagyon jó kapcsolat alakult ki a szülőkkel is. A gyermekeik kísérésébe és a módszerek elsajátításába őket is bevonjuk, és biztatjuk arra, hogy bátran forduljanak a problémákkal az iskola felé, hogy meg tudjuk oldani a hosszan tartó foglalkoztatást. Először az adaptáló intézmény nálunk figyeli meg a gyakorlatot, ismeri meg a dokumentációt. Majd mi látogatunk el hozzájuk, hogy megfigyeljük az adaptációs folyamatot, segítsük a munkát. Ahhoz, hogy a szervezetébe beépítse, elkötelezett pedagógusok kellenek. Lénárt Györgyné igazgató A gyermekem nyolcadik éve jár ebbe az iskolába, kiskorától fogva tudtuk, hogy van vele valami probléma. Tanulmányait kisegítő iskolában kezdte, utána kis létszámú osztályban folytatta, és amikor felköltöztünk ide az Avasra, normál iskolába járt a pedagógiai intézet tanácsára. A szakvéleményben azt írták, hogy hiperaktív, figyelemzavaros, később azt mondták, hogy ez diszgráfia. Ezeket a problémákat egy normál osztály nem bírta volna el, és ő sem bírta volna el a normál osztályt. Akkor kerültünk ide, amikor a pályaválasztás történt, és azt mondhatom, hogy a legjobb döntést hoztuk meg.


Tudjuk, hogy ebben az iskolában nagyon sokféle sérült gyerek van, az enyhén vagy közepesen súlyos szellemi sérülttől a testi sérültig. Itt tényleg minden gyereknek egyéni fejlesztést is biztosítanak. Az én lányom is járt itt külön fejlesztésre és mellette rengeteg külön foglalkozásra. Táncolni járt, színházi fellépése volt, mert van az iskolának ilyen szakköre is. Kézműves szakköre is járt, tehát olyan dolgokat próbálhatott ki, amiket azt mondom, ha ő elmegy egy normál iskolába, akkor ezek neki nem adatnak meg, és ezek a dolgok mind segítették az ő fejlődését. Tanulják az úgynevezett vállalkozási ismeretet, tehát valami rálátásuk lesz arra is, hogy a munkaerőpiac hogyan is áll. Az iskolának van olyan programja, hogy kivisznek tanulókat külső gyakorlati helyre, így még jobban belelátnak, hogy is néz ki ez a dolog, és ez nagyon nagy segítség. Az iskola nagyon sokat segített nekünk, nagyon sokat fejlődött a gyerek és sok rálátása van, hogy milyen is egy munkahely. Most, hogy kikerül külső gyakorlati helyre, látja azt is, hogy igen, ott dolgozni kell, nincs mese. Nagy Lászlóné szülő Az intézményben tapasztalt légkör, a sérült tanulók nyugodt, aktív munkája egyértelműen bizonyítja, hogy az iskola a maga választotta nehéz feladatot kiválóan valósítja meg. Rendkívül innovatív közösség a tanári kar. Naprakészen átalakítják a képzési struktúrájukat, hogy minél hatékonyabban biztosítani tudják tanulóik elhelyezkedését a nyílt munkaerőpiacon. Ezek a tanulók, már nemcsak a speciális szervezetek által létrehozott rehabilitációs munkahelyeken tudnak elhelyezkedni. Sokszor „nem sérült” társaiknál jobban felkészülnek a munka keresésére, tudnak önéletrajzot írni, meg tudják szervezni a mindennapjaikat, az iskolában elsajátított szervező naptár segítségével. Széles körű ismeretekkel rendelkeznek az egyes foglalkozásokhoz kötődő munkafolyamatokról, elvégzendő speciális feladatokról. Arról, hogy ők maguk mely munkahelyeken lesznek képesek adottságaik figyelembe vételével a lehető legoptimálisabban helyt állni. Fábrikné Király Klára Krisztina programfejlesztő

109

110



Átmenet

Komplex tananyag

Múzeumpedagógia

Pályaorientáció

Esélyegyenlőség


Tanulás tanítása

Életvitel

Együttnevelés


„MÉRÉS-MINTAADÓ INTÉZMÉNY” A jó gyakorlat gazdája

Tiszavasvári Általános Iskola


4440 Tiszavasvári, Ifjúság utca 8.


általános iskola


közel 900 tanuló, a nevelőtestület negyedének speciális végzettsége is van


tehetségprogram, mentoráló intézmény, etnikai kisebbséghez tartozó és tanulásban akadályozott, valamint sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatása

Kulcsszavak: mérés-értékelés, differenciálás, tanulási stílus, attitűd, minőségbiztosítás Kategória és alkalmazási terület A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 79. § (1) pontja alapján az országos pedagógiai mérések – a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerinti – végrehajtásában az iskolák, az iskolák vezetői és pedagógusai kötelesek közreműködni. Ezen túl az iskola székhelye szerint illetékes kormányhivatal felhívja az iskola fenntartójának figyelmét, hogy az általa fenntartott iskolában intézkedési terv elkészítését kell kezdeményeznie, ha az adott évben elvégzett mérések központilag feldolgozott eredményei alapján a felmért évfolyamok vonatkozásában az iskola bármely telephelyére és bármely képzési típusára vonatkozóan a tanulók legalább fele nem érte el szövegértésből és matematikából a jogszabályban meghatározott képességszintet. A köznevelési intézményeknek tehát kötelességük a mérés-értékelést beépíteni a folyamataik közé, mégis kevés helyen mondhatjuk azt, hogy ez a tevékenység a mindennapi praxis része, és az eredményeket tudatosan felhasználják a további pedagógiai munkájuk megtervezéséhez. A „Mérés-mintaadó intézmény” jó gyakorlat egy évek óta jól működő modellel nyújt példát erre a területre.

A jó gyakorlat gazdájának bemutatása Tiszavasvári járásközpont, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nyugati sarkában, 30 km-re a megyeszékhelytől található. A város maga is hátrányos helyzetű település a HH gyerekek számarányát tekintve. Az intézmény 2007-ben az addigi három általános iskola összevonásával jött létre. Két iskolai egysége van: a Kabay János Iskolai Egység a város


központjában és a Vasvári Pál Iskolai Egység a város szélén. Az intézmény belső mérési rendszerét 2005 óta működteti hatékonyan. A rendszer kiterjed a tantárgyi mérésekre, a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszerre (DIFER), a kompetenciamérésekre, a tanulási stílus és a tanulási attitűd mérésére. Az évek során a belső mérési rendszer működését teljes körűen szabályozták. Mivel érvényesítették a rendszerszemlélet komplex megközelítési módját, az elemeket a felmerülő igények, tapasztalatok figyelembevételével cserélni, illetve bővíteni, pontosítani tudják. A pedagógusok közül 8 fő végzett alapfokú mérés-értékelés tanfolyamot, majd később közülük 3 fő pedagógus szakvizsgát tett pedagógiai értékelési szakértő szakon. Az alapfokú mérés-értékelés továbbképzésre folyamatosan jelentkezhetnek azok a kollégák, akik még nem végezték el azt.

A jó gyakorlat fő jellemzői A nevelési-oktatási folyamatokban a tanulók hatékony személyiségfejlesztése, értelmi nevelése és a differenciálás nem képzelhető el a tanulókkal kapcsolatos széleskörű ismeretek nélkül. Fejleszteni vagy akár csak eredményesen megváltoztatni csak azt lehet, 3. ábra: A pedagógiai értékelés négy visszajelentési köre

111

112


amit a tevékenység előtt és a fejlesztési folyamat alatt megismertünk. A „Mérésmintaadó intézmény” jó gyakorlat alkalmazása ahhoz segít hozzá, hogy egy-egy intézmény pedagógusai teljes körűen megismerhessék tanulóik tanulásban elért eredményeit, tanulási stílusát és attitűdjeit, és ezeket az információkat megoszthassák a szülőkkel és a tanulókkal is.

Célkitűzések A jó gyakorlat célja, hogy az első és az ötödik évfolyamba lépő diákokról minden tanító és szaktanár pontos képet kapjon. A pedagógusok a tudás- és képességszint-, valamint attitűdmérési eredményekkel együtt kapják meg a tanuló egyéni tulajdonságait tartalmazó dokumentumokat, amelyekre alapozhatják az egyéni fejlesztésben alkalmazandó pedagógiai módszereiket. Ezekkel a dokumentumokkal – a tanulók mérési eredményeivel folyamatosan kiegészítve – nyomon követhető a gyermekek fejlődése. Célja az is, hogy a szülők megismerjék a gyermekük tanulmányi teljesítményét befolyásoló és meghatározó affektív tényezőket. Ezen ismereteket felhasználva hatékonyan tudják segíteni gyermekük otthoni felkészülését.

A jó gyakorlat célcsoportja Intézménytípus: általános iskola Korosztály: 1-8. évfolyam Az alkalmazás időtartama: A jó gyakorlat alkalmazása a tanuló iskolába lépésétől az iskolából távozásáig folyamatos.

Újdonságok (technológiák, know how) Pedagógiai elemek • Újszerűsége abban rejlik, hogy minden tanulóra kiterjed az iskolai belső mérési rendszer. Így lehetővé válik minden tanuló fejlődésének nyomon követése, nemcsak a különleges figyelmet igénylőké. • Alkalmazásával könnyebb a tehetségazonosítás. • A szülőket bevonják az eredmények értelmezésébe, illetve felhasználásába. • Alsó tagozaton portfólió, felső tagozaton egyéni lap használható a mérési eredmények dokumentálására. Szervezetfejlesztési elemek • Az intézményben működik egy 3 fős mérési csoport. • Az intézményi eljárásrend mérés-értékelés dokumentuma tartalmazza az év eleji, a félévi, valamint az év végi méréseket. A mérések előtt a tantárgyak, osztályok megjelölésével a pedagógusokat emlékeztetik az elvégzendő mérésekre, akik


k ésőbb a javított feladatlapok eredményeit excel táblázatban elküldik a mérési csoport tagjainak. A pedagógusok mostanra megtanulták az eljárásrend szerinti dolgukat, együttműködőek a mérési csoporttal. Ahhoz azonban, hogy ez napjainkra zökkenőmentesen működjön, időre, türelemre, tanácsokra, segítségre volt szüksége a pedagógusoknak.

Adaptálhatóság, továbbfejlesztési lehetőségek Az átvétel alapfeltételei • A mérési rendszer működtetéséhez szükséges alapfokú mérés-értékelési továbbképzésen részt vett pedagógus. Intézményi szinten mérési csoport működése szükséges. Az elemzések szakszerű elvégzésére pedagógiai értékelési szakértőt célszerű felkérni. • Internetkapcsolat, fénymásoló, irodai szoftverek, fényképezőgép.

Dokumentációs rendszer • Egyéni lap, portfólió. • Intézményi mérés-értékelés rendszer leírása. • A mérési eredmények elektronikus adatbázisa. A mérési eredményeket 2005-től őrzik excel táblázat, grafikonok, egyéni lapok formájában. Osztályra, tanulóra, évre, tantárgyra az eredmények visszakereshetők.

Az önellenőrzés, ellenőrzés és értékelés módja Az intézményi mérés-értékelési rendszer tartalmazza a tanulói mérések értékelési rendszerének szabályzatát. Továbbá évfolyamonként meghatározza a tudás, képesség, affektív tényezők mérési feladatait, időpontjait, a mérési mód-eszköztárt és a felelősöket. A tanítók és szaktanárok által elvégzett méréseket a mérés-értékelés csoport tagjai elemzik. A pedagógusok szakmai munkájának értékelése nem történhet kimondottan az intézményi mérések alapján, mert egyrészt nem minden tantárgy, ebből következőleg nem minden pedagógus vesz részt a mérésekben. Másrészt tudjuk azt is, hogy csak a csoportok eredményeinek összehasonlítása alapján sem lehet a pedagógust értékelni. Értékelhető viszont a pedagógusnak a méréshez viszonyított attitűdje, fejlesztő gondolatai, javaslata. Ami a legfontosabb, hogy mindent megtesz az eredmények növelése érdekében, és ez a csoport átlagánál később jelentkezik is.

Eredmények A megismert tanulási stílusok alapján tudatos lehet a csoportalakítás az azonos, illetve a különböző stílusú tanulókból. Ha megismertük a tanulók egyéni tanulási stílusát, és arra felhívtuk a figyelmüket is, azzal támogathatjuk őket a legjobban, ha olyan tanulási tervet és eljárásokat segítünk kialakítani nekik, amelyek összhangban állnak a legfontosabb tanulási stílusukkal.

113

114


A tanulási attitűd ismerete jó eligazítást nyújt abban, hogy milyen motívumok befolyásolják a tanulók tanuláshoz való viszonyát. A működés eredményességét a gyakorlatban a következőkben mérhetjük: 1. Az országos kompetenciamérésen elért jobb eredmény. 2. A hatékony mérési, dokumentálási folyamat eredményeképpen pontosan kimutatható a pedagógiai hozzáadott érték. 3. A továbbtanulás sikeressége a középiskolai eredmények visszajelzésének értékelésével. Nyomon tudják követni a tanuló fejlődését a kompetenciamérés eredményét megnézve.

További információk, elérhető anyagok A kapcsolattartó adatai Név: Ráduly Zsolt Cím: Tiszavasvári E-mail cím: [email protected] Telefonszám: +36 30 219-8461 Web cím: www.tiszavasvari-iskola.hu

A jó gyakorlat tartalma A pedagógiai értékelés A pedagógiai értékelés a pedagógiai információk szervezett és differenciált vis�szajelentésének elmélete és gyakorlata. Minden pedagógiai kategóriára és jelenségre (cél, tartalom, környezet, folyamat, feltételek, eredmény) kiterjedő, metodikailag változatos, a tanítási-tanulási folyamat hatékonyságának fenntartására szolgáló visszajelzés, visszacsatolás. Tárgya lehet a tanítási-tanulási folyamat, egy-egy osztály értékelése, az iskola, a tantárgyak helyzete, az iskolavezetés, a tanulók szociális kompetenciái, az elsajátítási motiváció és a tanulók ismeret- és képességjellegű tudása. Funkciói a viszonyítás, összefüggés keresés a cél, a folyamat és a megvalósult végállapot között; minősítés, szelektálás; tájékoztatás; személyiségfejlesztés; diagnosztikus, formatív és szummatív értékelés. Egyéni lap Az iskola minden tanulója számára portfóliót, illetve egyéni lapot készít, melyben folyamatosan rögzíti az újabb mérési eredményeket. Az egyéni lapokat a nevelőtestület tagjai felhasználják a tanulási folyamatok megszervezéséhez, a szülők számára pedig bármikor hozzáférhetők. A hetedik évfolyamon megismételt mérések eredményeit ös�szevetik a korábbi mérési eredményekkel, és ebből következtetnek a nevelési-oktatási folyamat eredményességére. A Szegedi Tudományegyetem longitudinális, diagnosztikus méréseinek eredményeit is megkapják az osztályfőnökök és a szaktanárok elemzés és


a további feladatok meghatározásának céljából. A tanulók tanulási stílusát és attitűdjét is feltérképezik, ennek eredménye is bekerül a portfólióba, illetve az egyéni lapba. Mérések Az iskola mérési rendszere nagy hangsúlyt fektet a kompetenciamérések eredményeinek folyamatos figyelemmel kísérésére, javítására. A mérési csoport irányítja, szervezi, ellenőrzi a méréseket, feldolgozza az eredményeket, elemzéseket és beszámolókat készít. A kollégáknak segít az eredmények értelmezésében és a további fejlesztési feladatok meghatározásában. Ezen túl folyamatosan fejleszti a jó gyakorlat tartalmát, eszközeit és dokumentációját. A mérés az iskolavezetés számára megbízható adatokat szolgáltat az oktatás eredményeiről, trendjeiről osztályonként, évfolyamonként, tantárgyanként és összehasonlíthatóvá teszi az intézmény eredményeit az országos standardokkal, saját korábbi eredményeikkel. Az elemzések ráirányítják a figyelmet a szükséges változtatásokra, fejlesztésekre, ezzel visszahatnak a nevelő-oktató munka folyamatára a szaktanári, a tanítói munka szintjétől az intézmény egészéig. A több éven át ugyanazon tantárgyból és egyidejűleg több tantárgyból végzett mérések eredményeinek az országos standardokkal való összehasonlítása által következtetni lehet a pedagógus munkája minőségének, színvonalának egyenletességére, avagy a tantárgyi teljesítmények évfolyamonkénti, esetleg témánkénti összevetésével az előforduló egyenetlenségekre, fel lehet hívni a figyelmet az indokolt fejlesztésekre; vagyis innovációt lehet gerjeszteni. Ez egyfajta tükör az értékelés realitását illetően, figyelmeztet a túlzott szigorra csakúgy, mint a megengedhetetlen mértékű liberalizmusra. Segít, hogy az értékelés az igazságosságtól az objektivitás felé változzon úgy, ahogy a tanulói teljesítményváltozások azt megalapozzák. A mérés a pedagógus számára igazolni tudja a pedagógiai szabadság értelmét, a tanítási stratégia helyességét. Felelősségvállalást követel az eredményekért. Jelzést ad az egyes követelményelemek és a tudás kapcsolatáról, a tanításban alkalmazott hangsúlybeli eltérések megtérüléséről, a tanulás gyenge és erős pontjairól. Hozzájárul a pedagógus énképének, szakmai hitelességének, testületi státusának korrekciójához, aktualizálásához. Megváltoztatja az interakciós szintet: a pedagógusok egymás közötti, pedagógus–vezetők, pedagógus–fenntartó közötti párbeszéd a közös siker érdekétől vezettetve együttműködőbbé válik. A mérés a tanulókat ösztönzi a tanulásra, szembesíti őket a követelményekkel, segítséget kínál a mérésekre felkészülés folyamatában a tudás megszerzésében. Önmagukhoz viszonyított jobb eredmények elérésére késztet. Megerősíti bennük a tanulás értelmét, a jól rendszerezett, ismételt tananyag mobilizálhatóságával megérezteti a tudás örömét. Tapasztalathoz juttatja a tanulókat a vizsgaszituációban való helytállásról, az arra való készülésről. A helyi értékelési gyakorlatot közelíti az objektivitás felé, ezzel támpontokat ad a tanulói és a szülői aspirációk megvalósíthatóságához, a pályaválasztási és továbbtanulási döntéshez.

115

116


Nálunk bevált… A társadalom differenciálódásával a szülőknek az iskolával szemben támasztott igényei is megváltoztak. Vannak, akik minden nevelési szerepet az iskolának tulajdonítanak, és sok elfoglaltságuk, vagy éppen életmódjuk miatt a gyermekükkel otthon nem nagyon foglalkoznak. Olyanok is vannak, akik a gyermekük nevelését, oktatását a jövő legfontosabb beruházásaként fogják fel, és ezért sokat is tesznek. A 21. századi iskolának mindkét esetben meg kell találni azokat a módszereket, eljárásokat, amivel a tanulókat eredményesen és hatékonyan tudja nevelni, illetve oktatni. Mint ahogyan az utazások során nem lehet térkép nélkül tájékozódni, úgy az oktatásban sem lehet a cél megfogalmazása után elindulni a „vakvilágba”. Fontos feltérképeznünk a tanulóinkat, az előrehaladás közben pedig ellenőriznünk kell a helyes irányt. Ez ma csak átgondolt, tudatos minőségbiztosítási rendszerrel lehetséges, amelynek fő eleme a mérés-értékelés. Alapvető elvárás viszont, hogy a gyermekek érdekében működjön, és legyen összhangban az intézmény működését szabályozó alapdokumentumokkal. Ezt a rendszert ma már csak a rendszerszemlélet, a folyamatszabályozás elveinek betartásával lehet hatékonyan és eredményesen működtetni. Viszont attól sem lehet eltekinteni, hogy ennek a rendszernek fő elemei a gyerekek és mi pedagógusok, illetve maga a társadalom. Át kell gondolni a tevékenységeinket, mert itt nem lehet „selejtet termelni”. Nekünk minden tanuló személyiségében pozitív változást kell elérnünk. Ezeknek a változásoknak a mérésére pedig szükségünk van a további feladatok meghatározása miatt. Ez az új és dinamikusan fejlődő tudományterület a pedagógiai értékelés, melynek része a mérések lebonyolítása a megfelelő analitikus, kvantitatív értékek megszerzése érdekében. Ezeket az információkat fel kell dolgozni, elemezni kell, és meg kell teremteni a visszacsatolás lehetőségét, bármilyen szinten is végezzük az adatgyűjtést.


Megfelelő szakértelem nélkül nem lehet még hozzákezdeni sem. Mindenképpen fontos a tanárok, tanítók képzése mérés-értékelés területen. Ha rendelkezünk szakemberekkel, akkor már a vezető kötelessége, felelőssége, hogy beinduljon valami az adott intézményben. Ráduly Zsolt igazgatóhelyettes A történetünk több mint tíz évvel ezelőtt kezdődött, amikor az iskolánkból hárman véletlenszerűen összekerültünk, mert tanulni szerettünk volna. A Szegedi Tudományegyetem pedagógiai értékelési szakára jelentkeztünk. Taná raink a mérés-értékelés nemzetközileg is elismert szakemberei voltak, akik sok érdekes dolgot tanítottak nekünk, de sokat is követeltek tőlünk. Ezért úgy gondoltuk, hogy van bennünk annyi tudás és energia, hogy változtassunk az intézményi mérési rendszerünkön. Először a tantárgyi mérések számát bővítettük, majd tanulási stílus- és attitűdmérést végeztünk ötödikben. Ezt később hetedikben visszamértük. Fokozatosan kidolgoztuk az iskola mérés-értékelési eljárásrendjét. Még ma is közreműködünk feladatlapok összeállításában, irányítjuk a méréseket, gépre visszük a szaktanárok által leadott mérési anyagokat, és értékeljük azokat táblázatos, grafikonos, illetve szöveges formában. Eredménynek könyvelhetjük el, hogy a gyengébben teljesítő osztályok, csoportok pedagógusaival megértettük, hogy a mérés a pedagógiai munkánk visszacsatolása, amire szükség van, és amiből következtetéseket tudunk és kell is levonni. Törekvésünk, hogy az eredmények megismerése után megtörténjen a munkaközösségekben az értékelés és a további célok meghatározása. Hegyesné Tóth Márta pedagógiai értékelési szakértő A tiszavasvári iskola idejekorán felismerte a pedagógiai mérések hasznosságát és az eredmények elemzésében rejlő, – tanulói és intézményi szintű – fejlesztéseket megalapozó lehetőségeket. A felismerés egyrészt arra késztette őket, hogy minél több pedagógusuk megszerezze a szaktudást, amely szükséges a mérések megtervezéséhez, az eredmények feldolgozásához és az elemzések elkészítéséhez. Másrészt kialakították a pedagógusok együttműködésének eljárásait és módszereit, hogy nevelőtestületi szinten tudjanak foglalkozni a mérésekkel és az eredmények feldolgozásával. A jó gyakorlatuk legnagyobb figyelmet érdemlő eleme, hogy minden tanulójuk számára elkészítik az egyéni lapot, és ezzel megteremtik az alapját az egyes gyermekeknek legmegfelelőbb differenciált fejlesztésnek. Mára egy olyan jól működő mérési rendszerrel rendelkeznek, hogy másoknak is példát tudnak mutatni. Iskolafejlesztési tapasztalataikat úgy tudják megosztani, hogy azok az átvevőket segítsék az adaptációban. Bandiné Dr. Liszt Amália programfejlesztő

117

118



Átmenet

Komplex tananyag

Múzeumpedagógia

Pályaorientáció

Esélyegyenlőség


Tanulás tanítása

Életvitel

Együttnevelés


„A GONDOLATTÉRKÉPEK ALKALMAZÁSA AZ ALSÓS MAGYARTANÍTÁSBAN” A jó gyakorlat gazdája

Széchenyi Körúti Sportiskolai Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény


5000 Szolnok, Széchenyi István körút 10.


8 évfolyamos általános iskola


428 tanuló, 45 pedagógus. 2-2 osztály évfolyamonként. Alsó tagozatos osztály átlaglétszámok: 25-30 fő. Megyei beiskolázási körzet.


A felső tagozatban nívócsoportos oktatás matematikából és angolból. Művésztanárok tanítanak az általános iskolában.

Kulcsszavak: gondolattérkép, vizuális memória, globális látásmód, lényeglátás Kategória és alkalmazási terület A Nemzeti alaptanterv a fejlesztési területek – nevelési célok – között az iskola alapvető feladatának jelöli meg a tanulás tanítását. A tanulási módszerek bemutatása, kipróbáltatása, használatának támogatása valamennyi pedagógus feladata a tanított tantárgyaktól és a tanuló korától függetlenül. A hatékony, önálló tanulás kulcskompetenciának kifejlesztését minél előbb el kell kezdeni, hogy megalapozzuk az élethosszig tartó tanulást. A bemutatásra kerülő jó gyakorlat arra ad példát, hogy hogyan lehet az alsó tagozatban egy – a tanulók számára – teljesen új tanulási módszert a mindennapi gyakorlat részévé tenni. A gondolattérkép készítése olyan tanulást és gondolkodást hatékonyabbá tevő módszer, amely az agy kapacitásának jobb kihasználásán alapul, a szolnoki iskola pedig ezt a tulajdonságot tudatosan építette be magyartanításának eszköztárába.

A jó gyakorlat gazdájának bemutatása A Széchenyi Körúti Általános Iskola az Alföld egyik megyeszékhelyén, Szolnokon található. A lakótelepi iskola 1980-ban kezdte meg működését, mára közel 430 tanulót fogadó többcélú intézménnyé vált, amelynek egyik specialitása a sportiskolai nevelés-oktatás. Mivel az iskolának a sport miatt megyei beiskolázási körzete van, a tanulók különböző helyekről érkeznek. Mozgásigényük általában magasabb az átlagosnál, idejük jelentős részét sportolással töltik, ezért kevesebb az idejük a hagyományos értelemben vett tanulásra. Így szükség van arra, hogy innovatív tanítási módszereket is alkalmazzanak


a pedagógusok tanítványaik hatékonyabb tanulása és iskolai sikeressége érdekében. Pedagógiai programjukban kiemelt fontosságú az anyanyelvi, a matematikai, az idegen nyelvi, valamint a művészeti nevelés. Köznevelési típusú sportiskolája révén az intézmény módszertani központként is működik, bemutató órákat és szakmai fórumokat szervez, amelyek keretében módot ad másoknak bepillantani innovatív pedagógiai tevékenységeibe. A jó gyakorlataik publikálása 2010-től kezdődött. Ekkor nyílt lehetőség arra, hogy az Educatio honlapján megnyílt Szolgáltatói kosár felületen az iskolák a megadott szempontok alapján feltöltsék azokat a köznevelés különböző területein alkalmazott, egyéni vagy intézményi szinten megjelenő, szemléletükben és gyakorlatukban innovatív és/vagy hiánypótló eljárásaikat, módszereiket, tevékenységeiket, amelyek az intézmény működésében maghatározóak és újszerűek. A szolnoki iskola számba vette a kritériumoknak megfelelő eljárásait, és létrehozta saját intézményi jógyakorlat-gyűjteményét. A 2010–2011-es tanévben pályázatot nyújtott be a TÁMPOP-3.1.7-es konstrukcióra azért, hogy referenciaintézménnyé váljon három – az infokommunikációs technológiák alkalmazása, a tehetséggondozó program a sportiskolában és a művészeti nevelés – referenciaterületen. Mivel a referenciaintézménnyé válás alapfeltétele az volt, hogy az adott terület alaposan kidolgozott jó gyakorlattal rendelkezzen, így 2012-ben elkészítették a referenciaintézményi szolgáltatási portfóliót, amely egy közel 100 oldalas dokumentumban mutatja be az iskola hat jó gyakorlatát, amelyek közül az egyik a „Gondolattérképek alkalmazása az alsós magyartanításban”. A szolnoki iskolának a jó gyakorlatok átadásában van már tapasztalata. A pályázat keretében két intézmény is vásárolt tőle, ami lehetővé tette, hogy visszajelzésekkel rendelkezzenek az általuk tervezett adaptációs folyamatról és azok alapján korrekciókat tervezzenek az eljárásba.

A jó gyakorlat fő jellemzői A jó gyakorlatot az általános iskolai 3. és 4. osztályos nyelvtan és irodalom tananyag tanulásához/tanításához fejlesztették ki. Az adaptációs folyamat során átvehető eszközök és a hozzájuk tartozó módszertani elemek elsősorban a szófajokkal való ismerkedést és azok rendszerezését szolgálják. A tanulókat a vizuális memória segíti az ismeretek elsajátításában és felidézésében. A gondolattérképek használatának Szolnokon kifejlesztett eljárása részben vagy egészben átültethető más tantárgyakra, műveltségterületekre, illetve más korosztályokra is.

119

120


Célkitűzések A jó gyakorlat célja az, hogy a tanulók a gondolattérképek segítségével jobban értsék a nyelvtani fogalmak rendszerét, ezen belül a szófajokat. A tanult ismereteket könnyebben tudják felidézni, tartósabb legyen az anyanyelvi tudásuk. A gyerekek a későbbiekben ezt a tanulásmódszertani elemet tudják önállóan alkalmazni a különböző tantárgyak tanulásakor, illetve a tanultak felidézésénél. A részképesség-zavaros, diszlexiás tanulók tanulása is legyen könnyebb. Az iskolában a pedagógusok minél több órán és tananyag feldolgozásakor alkalmazzák a gondolattérképeket. Használatával fejlődjön a gyerekek globális látásmódja, analizáló képessége, vizuális memóriája, lényeglátása, lényegkiemelési képessége, szociális kompetenciája.

A jó gyakorlat célcsoportja Intézménytípus: általános iskola alsó tagozata. Korosztály: 3–4. évfolyam. A jó gyakorlat előkészítése történhet 2. osztályban és tovább vihető az 5–6. évfolyamokra az alsó tagozatban tanult ismeretek előhívására. Az alkalmazás időtartama: Az adott évfolyam tanmenete alapján a jó gyakorlat beépíthető a tanórákba. Erre külön óraszámot nem kell tervezni. Az átvehető csomag két évfolyamot fed le.

Újdonságok (technológiák, know how) Pedagógiai elemek • Az öt saját fejlesztésű gondolattérkép: négy a szófajok tanulásához/tanításához és egy a negyedikes „Népköltészeti alkotások” témakörhöz, valamint ezek tanórai használatának leírása. • A jó gyakorlat – a szokásos tanórai tevékenységek közben – segíti a tanulók tanulási típusainak feltárását. • Az alsó tagozatban még ritkaságnak számít gondolattérképet alkalmazni munkamódszerként, pedig színesíti a tanulást, és segíti a tanulókat önmaguk megismerésében. • Csoportmunka során vagy párban tanuláskor egymástól is tanulhatnak a gyerekek a gondolattérképek segítségével. • A tanulók közelebb kerülnek a digitális taneszközökhöz. Szervezetfejlesztési elem • Az iskolában magyar nyelvet és irodalmat tanító pedagógusok együtt gondolkodnak a tantárgy tanulásmódszertanáról, egy konkrét pedagógiai eljárás intézményi alkalmazásáról: a bevezetés idejéről, fokozatosságáról, a felső tagozatban való magasabb szinten történő felhasználásáról.


Adaptálhatóság, továbbfejlesztési lehetőségek Az átvétel alapfeltételei: • A jó gyakorlatot átveheti egy-egy pedagógus, vagy a pedagógusok egy csoportja. A jó gyakorlat eszközeit elsősorban tanítók tudják használni osztálytermi gyakorlatukban. • A pedagógusnak ismernie kell a gondolattérképek rajzolásának szabályait és az adott tananyagot, amelyhez a gondolattérkép készül. • Az alkalmazás előtt fontos a tanulócsoport tanulási szokásainak, és ha csoportmunka során alkalmazzák, akkor a csoportok szociális struktúrájának ismerete. • Ismerni kell a kooperatív munkaformák alapvető sajátosságait, ismérveit. Bár magát a munkamódszert lehet projektor és interaktív tábla segítsége nélkül is alkalmazni, mégis esztétikai és hatékonysági szempontból hasznos digitális eszközök használatával ötvözni. Készíthetjük azonban a gondolattérképeket csomagolópapírra is, amiket kitehetünk osztálytermünkben a falakra. A jó gyakorlat kialakulása A jó gyakorlatot fejlesztő pedagógus saját osztálytermi munkája közben – még egyéni kezdeményezésként – 2005-ben kezdett kísérletezni ágrajzokkal a nyelvtan órákon a tananyag hatékonyabb elsajátíttatása érdekében. A jó gyakorlat részletes szakmai kidolgozásához az inspirációt 2008-ban Dr. Gyarmathy Éva fejlesztőpedagógia szakon tartott egyetemi kurzusa adta, amely rávilágított arra, hogy a gondolattérképek alkalmazása mennyire megkönnyíti a gyerekek globális szemléletének kialakítását és fejlesztését. Ez időben majdnem egybeesett a kompetencia alapú oktatás hazai megjelenésével és a szolnoki iskola tanulói összetételének megváltozásával. Mindezek hatására igény mutatkozott a gondolattérképekkel történő tanulás/tanítás továbbgondolására. A fejlesztőmunka eredményeképpen az itt bemutatott jó gyakorlat 2010-re alakult ki. A széles körű használati lehetőség felismertetése miatt egy harmadik osztályos tananyagrészt fel is dolgoztak a pedagógusokkal egy kooperatív munkaformákat alkalmazó órán a 2010-2011. tanévben. Ezen az órán a pedagógusok tanulói szerepben tapasztalhatták meg saját élményként a gondolattérképekkel való közös tanulás menetét és a tanulási technika hatékonyságát. Jelenleg a nevelőtestület egyharmada használja rendszeresen saját tanóráin a jó gyakorlat alapjául szolgáló gondolattérképet. Továbbfejlesztési lehetőségek A jó gyakorlat tankönyvcsaládtól függetlenül is alkalmazható. Magát a munkamódszert pedig minden tantárgy tanulásakor lehet alkalmazni. Gondolattérkép segítségével a részképesség-zavarral küzdő tanulók is gyorsabban tanulnak, ezért felhasználható differenciált tanulásszervezés esetében is. A jó gyakorlat mintát ad a tanulás tanítására, egy tanulási technika egyre magasabb szinten történő elsajátíttatására. A továbbfejlesztések tárháza határtalan, az alkalmazó pedagógusok kreatív ötleteivel az iskolai élet bármelyik területét gazdagíthatják.

121

122


Dokumentációs rendszer A jó gyakorlat éves tervezése a tanmenetekben történik, majd beépül az óravázlatokba. A tanulók csoportban vagy párban prezentációs íveket készítenek, amelyek egyrészt a tanteremben a továbbiakban segítik az ismeretek felidézését, másrészt további motivációul szolgálnak, valamint átláthatóvá teszik a tanulási folyamatot.

Az önellenőrzés, ellenőrzés és értékelés módja A gondolattérkép értékelhető szövegesen, esetleg szummatív mérés részfeladataként. Felhasználható az ön- és társértékelés gyakorlására. A szolgáltatási portfólióban találhatók a pedagógusi, szülői és tanulói elégedettségi mérésekhez kérdőívek.

Eredmények Jók a tantárgyi jegyek, a felsőbb évfolyamokban logikusan és összefüggésekben tudnak gondolkodni a tanulók. • Rövidebb lett az egyes tananyagegységek bevésési ideje. • Hatékonyabb lett a differenciálás, kiegyenlített lett a tanulói teljesítmény, az ötödikes átmenetnél nem romlottak a tantárgyi eredmények magyar nyelvtanból. • A nevelőtestület egyharmada használja a gondolattérképeket, mint tanulási/tanítási munkamódszert.

További információk, elérhető anyagok • Gyarmathy Éva (2001): Gondolatok térképe. TANÍ-TANI 2001/18–19. sz. 113. http://www.tmt-tanulas.com/index.php?gondolatterkepek. Utolsó letöltés ideje: 2014. 12. 17. A kapcsolattartó adatai Név: Váradyné Böröcz Anikó Cím: Széchenyi Körúti Sportiskolai Általános Iskola és AMI, Szolnok E-mail cím: [email protected] Telefonszám: +36 20 221-0345

A jó gyakorlat tartalma A gondolattérkép „A gondolattérkép kifejezést az angol „mind” – elme, gondolat szó és a „map” – térkép szó fordításából alakítottam ki. Korábban találkozhattunk a Mind Map leírásával „elmetérkép” címszó alatt is. Az „elme” szó azonban inkább az elmebetegségek, elmebaj kifejezésekre asszociáltat, és így talán nem annyira megfelelő, mint a „gondolat” szó, amely jobban kifejezi a módszer lényegét. Egy gondolattérkép ugyanis nem az elménket, hanem a gondolatunkat jeleníti meg. Lényegében valamely témakörrel kapcsolatos ismereteinknek, egy gondolatkörnek vizuálisan könnyebben feldolgozható megjelenítése.” (Gyarmathy, 2001)


A munkamódszerről A gyerekek szívesen használják a pedagógus által papíron készített vagy interaktív táblán kivetített gondolattérképeket, mert a nyomtatott nagybetűket mindenki biztonságosan olvassa, még a nehezen olvasó tanulók is. A színes rajzok szépek, és tartalmuk kön�nyebben meg is ragad a fejekben. Ha a gyerekeket idő közben megtanítjuk az ábra elkészítésének alapjaira, könnyedén alkalmazzák később a tanulásuk számos területén. A tapasztalatok szerint az alsó tagozatban a magyar irodalom és nyelvtan tanításán kívül leginkább környezetismeret órán alkalmazható. A felső tagozatban tanítók sokkal szélesebb területen alkalmazhatják a gondolattérképeket, mert számos tantárgy tanulható könnyebben a módszer segítségével. Harmadik, vagy legkésőbb negyedik osztályban érdemes elkezdeni az alkalmazását úgy, hogy kész, de színezetlen térképet adunk a tanulók kezébe egy nyelvtani témakör elején. A tanulás során a gyerekek először színmintáról, majd önállóan színezhetik a megtanult részeket. Ezzel maguknak is jelzik, hogy hol tartanak a tananyagban. Ez a pedagógusnak azért is jó, mert gyakorlatilag egy tematikus terv rövid változataként értelmezhető. A szülők pedig azért preferálják ezt az eljárást, mert ők is látják, hol tartanak a gyerekek, sőt könnyebben megértik ők is az összefüggéseket a tananyagban. Jó kezdésnek tartjuk, ha a másodikos anyagról is készítünk rajzokat, s harmadikban kitesszük a teremben, hogy emlékeztessen a korábban tanultakra. Negyedik osztályban már az osztály összetételétől függően önállóan is egészíthetnek ki félig kész ábrákat. Itt már kezdik felismerni néhányan, hogy mi okoz számukra nehézséget, s azt maguknak is kiemelhetik az ábrán. Alsó tagozatban irodalmi témákat vagy ismeretterjesztő szövegeket is eredményesen dolgozhatunk fel gondolattérképek készítésével. Mivel az iskola törekvése az, hogy minél több órán és tananyag feldolgozásakor alkalmazzanak új tanulást tanító módszereket, és ezt hitelesen tegyék, a pedagógusok rendszeresen találkoznak belső hospitálás keretében a gondolattérképek alkalmazásával is.

123

124


Hisszük, hogy a tanulás tanításának alapjait alsó tagozatban kell lerakni, és nem lehet elég korán kezdeni. A jó gyakorlat segíti a tanító tanulási folyamat tervezési tudatosságának fejlődését is. „Nagyon fontos, hogy a tanulóknak – főleg kisgyermekkorban – elég egyszerre egy új dologgal megküzdeni, ezért ajánlatos ismétlésnél, vagy könnyedebb témánál bemutatni magát a munkamódszert.” (Gyarmathy, 2001) A tanév kezdése előtt A jó gyakorlat alkalmazásának tervezését már az adott tanév megkezdése előtt el szokták végezni. Ehhez rendelkeznek ütemtervvel, amelyet az igazgatóhelyettes a referenciaintézményi szolgáltatási portfólió összeállítása során dolgozott ki. Ahol rendelkezésre áll interaktív tábla, ott érdemes annak használatát is tervezni, mert esztétikusabb lehet a kivitelezés. A számítógépes program alkalmazásához minimális előismeret szükséges. Szolnokon 30 órás továbbképzésen folyt ez a felkészítés.

Nálunk bevált… Amikor a fejlesztőpedagógusi kurzuson hallottam dr. Gyarmathy Éva tanárnőtől a gondolattérképekről, akkor már a módszer több szempontból ismerős volt nekem. Saját gimnáziumi éveimre gondoltam vissza, mert akkoriban egyszavas ábrákkal rajzoltam meg azt, amit tanultam, és ez számomra nagyon megkönnyítette a tananyag feldolgozását és a rá való emlékezést. Ennek a réges-régi élménynek az alapján kis tanítványaimnak az év eleji felkészüléskor ugyanígy ágrajzokat készítettem, mert egyszerűbbnek gondoltam így átlátni/átláttatni az elmúlt év, vagy akár több tanév ismeretanyagát. Azt vettem észre, hogy a gyerekek egy része sokkal hamarabb megérti az összefüggéseket a kapcsolatokat mutató rajzok segítségével. Váradyné Böröcz Anikó jógyakorlat-gazda A fiam 2010 szeptemberében került az iskola első osztályába. Második osztályos korában már láttuk a nyílt órákon, hogy az osztályterem elrendezése eltér a régebben megszokottól, mert a gyerekek padjai U alakban helyezkedtek el. A nyílt órákon is változatos módokon dolgoztak, de többször mesélte a fiam, hogy máskor is párban vagy csoportban oldanak meg feladatokat az iskolában. Ez jellemző volt mindkét tanító néni esetében. A szülői értekezleteken el is mondták nekünk, hogy szívesen alkalmaznak csoport- és pármunkát is, mert a gyerekeknek nagyon jó, ha a tanító felügyeletével egymástól tanulnak. Anikó néni magyart tanít, ő megmutatta az általa készített gondolattérképeket, és elmondta, hogy szeretné a gyerekeknek megtanítani ezt a tanulási módszert is. Úgy emlékszem, először irodalom órán használtak gondolattérképet a gólya és a fecske összehasonlítására. Láttam a végeredményeket, mert mindig kitették a falra a teremben a kész munkákat, hogy a gyerekek is sokáig büszkék lehessenek rájuk, és hogy megmutathassák a szüleiknek. Szerintem a gyerekek nagyon ügyesen oldották meg a feladatot. A következő évben a nyelvtan tananyag feldolgozásakor kaptak gondolattérképet, amit a tanulás során maguk színeztek ki, s ennek segítségével láthatták, hogy egyre többet tudnak a szófajokról. A tanító néni


kérte, hogy őrizzük meg negyedikre is a képeket, mert akkor is fogják még használni őket. Negyedikben bővítették az ábrákat, s volt olyan is, hogy szóban ezek segítségével feleltek a gyerekek. Számomra is jó volt ez a dolog, mert látványossá tette a tananyagot, s mindig tudtam követni, hogy hol járnak a gyerekek a tanulásban. Pápai Annamária szülő Napjainkban már a különböző tankönyvek és munkafüzetek is tartalmaznak olyan egyéni vagy csoportfeladatot, amelyben gondolattérképet kell készíteni a tanulóknak. A szolnoki iskola jó gyakorlatát azért érdemes megismerni, mert megmutatja, hogy hogyan kell lépésről lépésre, a tanulók életkorához igazítva eredményesen tanítani a tanulást. Nagy előnye a jó gyakorlatnak a tervszerű fokozatosság, amely figyelembe veszi az eltérő tanulási tempót, motivációt és képességeket is. Készségeket fejleszt, miközben egyrészt ismerettartalmakra és azok átadására koncentrál, másrészt felhasználja a gondolattérképeket a kooperativitás és a közösség fejlesztésére. A jó gyakorlat az anyanyelven kívül más műveltségterületen, illetve tantárgyakon belül is sikerrel használható. Támogatja a kreatív megoldások születését, és lehet IKT eszközöket is használni hozzá a tanulóknak és a pedagógusoknak egyaránt. A vizuális ismeretszerzés korszakában a gondolattérképek használatára tanítani nemcsak aktuális, de elengedhetetlen feladata az iskolának. Bandiné Dr. Liszt Amália programfejlesztő

125

126



Átmenet

Komplex tananyag

Múzeumpedagógia

Pályaorientáció

Esélyegyenlőség


Tanulás tanítása

Életvitel

Együttnevelés


„TANULÁSMÓDSZERTANÉS GONDOLKODÁSFEJLESZTÉS TUDÁSTÉRKÉPEK SEGÍTSÉGÉVEL” A jó gyakorlat gazdája

Kiskunhalasi Fazekas Mihály Általános Iskola


6400 Kiskunhalas, Fazekas Mihály utca 1.




410 tanuló, 36 pedagógus


Az informatika és testnevelés tantárgyakat emelt óraszámban tanítják.

Kulcsszavak: tanulás tanítása, tudástérkép, kreativitás, gondolkodás, rendszer Kategória és alkalmazási terület A nevelési-oktatási rendszer újabb és újabb kihívásokkal szembesül, amelyeknek csak hatékony módszerek segítségével tud megfelelni. A mai tanulásszervezési eljárások egyik legjelentősebb problémája, hogy az információ többnyire szöveges formában jelenik meg, az ezekben való keresés a jelenleg elterjedt módszerekkel nem hatékony. Nagy mennyiségű szöveghalmazon kell a keresett témákig eljutni. Bár az elmúlt évtizedekben sokat változott a tanulás fogalma, a tanuláshoz való viszonyunk, a megszerzett tudás értéke, a hazai iskolák többségében a tanulás tanítása még fejlesztendő terület. Az iskolai kudarcok mögött leggyakrabban az az ok húzódik meg, hogy a diákok kellő időben nem tanulnak meg tanulni. A tanulásmódszertan szerint, az életkor előrehaladtával a külső irányítást fokozatosan a belső, saját elhatározásnak kellene átvennie. Ehhez a folyamathoz járulhat hozzá hatékonyan a tudástérképek alkalmazása. Az innovációs csomag kifejlesztését tehát a tanulási folyamat hatékonyságának növelése iránti igény hozta létre.

A jó gyakorlat gazdájának bemutatása A Kiskunhalasi Fazekas Mihály Általános Iskola pedagógusközössége folyamatosan keresi azokat az utakat, amelyekkel a tantermi folyamatok hatékonysága növelhető. 2004 óta a tudástérképek alkalmazásával és általános iskolai környezetben való meghonosításával is foglalkoznak. Ennek a több éves fejlesztőmunkának, valamint a bevezetés


és az alkalmazás eredményeinek a bemutatásával kínálnak egy kipróbált jó gyakorlatot az érdeklődők számára. Az elmúlt években számos jó gyakorlatukat adták már át országszerte. A BácsKiskun megyei Közoktatásért Közalapítvány támogatásával mintaalkalmazásokat dolgozott ki az intézmény 6 fős kollektívája, ezek a minták jelenleg is elérhetők a www.e-tanulas.halas.hu oldalon. A jó gyakorlatot életre hívó konkrét probléma az volt, hogy a tankönyvi szövegekből történő tanulás sok tanulónál nehezen előhívható és egymástól elszigetelt tudáselemeket adott. Ezt a tanulási nehézséget különösen az összefoglalás során tapasztalták, ahol nagyobb terjedelmű anyagban kellett volna eligazodniuk a tanulóknak. Nehezen ment a kulcsfogalmak, kulcsszavak megtalálása, az összefüggések megfogalmazása.

A jó gyakorlat fő jellemzői A jó gyakorlat: tudástérképek alkalmazása az iskolai tanulási folyamatban. A tudástérkép egyéni grafikus megjelenítéssel, azaz szabadkézi rajzzal, vagy a Cmap szoftver használatával készített fogalmi háló, ami egy gráf szerű elrendezése az egymással kapcsolatba hozható fogalmaknak, ezáltal szemlélteti a reprezentált fogalmak összefüggéseit. Jellemzője, hogy gyakorlatilag bármely műveltségterületen vagy tantárgy esetében alkalmazható. A jó gyakorlat elősegíti a bevésődést. Az eljárás elektronikus és hagyományos alkalmazása során is lehetőséget biztosít az egyes kulcsfogalmak mögé különböző tudáshordozó háttéranyagok becsatolására is. A jó gyakorlat a tudástérképek alkalmazásának iskolai szintű bevezetését, rendszerszerű alkalmazását és a pedagógiai kultúrának ezzel párhuzamos változtatását tartalmazza.

Célkitűzések A jó gyakorlat célja minden gyermek tudásszintjének emelése, és sikerélményhez juttatása. Gyakorlati, vizuális stratégiával láthatóvá tenni a tudást, bármilyen témában, bármely területen szerkeszthető tananyagot létrehozni, a tanulót az őt érdeklő témában fejleszteni, kooperatív munkára alkalmas módszerrel segíteni a szociális kompetenciák fejlesztését, az együttműködést. Új tudásszerző képességet fejleszteni, kreatív gondolkodásra nevelni alkotások létrehozásával.

127

128


A jó gyakorlat célcsoportja Magát a jó gyakorlat tárgyát, a tudástérképeket bárki használhatja. Így célcsoportba tartozhatnak a tanulók, pedagógusok, szülők. Az iskola tapasztalata azt mutatja, hogy a tudástérképek használatát a gyerekek más iskolában tanuló testvérei is átveszik. Iskolatípus: A jó gyakorlatot általános iskolai használatra fejlesztették, de megfelelő adaptáció esetén bármilyen iskolatípusban és iskolán kívül is használható. Korosztály: A jó gyakorlat 1–8. évfolyamra készült, de nagyobbaknál is alkalmazható. Az alkalmazás időtartama: A tudástérképek használata a teljes tanulmányi idő alatt folyamatos.

Újdonságok (technológiák, know how) Pedagógiai elem • Az informatikai eszközök használata (Cmap szoftver). Szervezetfejlesztési elem • Az intézményi stratégiai tervet érinti abban a tekintetben, hogy módszertani megújulást tűz ki célul és követel meg. Az operatív tervezést is befolyásolja: a tanórák, foglalkozások vázlataiban a módszertani rovatban tervezendő tevékenységről van szó.

Adaptálhatóság, továbbfejlesztési lehetőségek Az átvétellel kapcsolatos főbb kérdéseket az alábbi pontokban összegezhetjük: • Az átvételhez a személyi állomány bővítésére nincs szükség, viszont innovatív pedagógusokra igen. • Szükség van megfelelő mennyiségű számítógépre, interaktív táblára és az ingyenesen letölthető Cmap szoftverre a tudástérképek számítógépes alkalmazásához. A szoftver használata önmállóan, rövid idő alatt elsajátítható. • Tekintve, hogy tanulásmódszertani megoldásról van szó, az iskola pedagógiai kultúráját alapvetően érinti a módszer bevezetése. Kellő nyitottság szükséges a pedagógusok részéről a változtatáshoz. A tankönyvhasználat súlya például arányában csökken. • A gyakorlatban kiderült, hogy nem a tananyag keretrendszerbe való beillesztése az igazán bonyolult, sokkal nehezebb feladat a megfelelő tudástérkép megszerkesz tése, valamint a tudáshordozó dokumentumok összeállítása. • Akármilyen egyszerűnek tűnik is a módszer átvétele, a tartós sikerhez nem nélkülözhető a szakszerű változásmenedzsment.

Dokumentációs rendszer • Az elkészült tudástérképek archiválása. • A pedagógiai program módosítása szükséges lehet.


Az önellenőrzés, ellenőrzés és értékelés módja A pedagógiai értékelési módokat ez a jó gyakorlat nem érinti, viszont a pedagógiai programban meghatározott tanulói értékelést befolyásolhatja, mert egy újabb értékelési szempontot ad. A gyakorlatnak az alkalmazását és beválását maga az alkalmazó pedagógus végzi, ebben a tanulókkal és a szülőkkel való véleménycsere, valamint a füzetek és portfóliók ellenőrzése és az eredményeknek a korábbiakkal való összevetése segíti. A folyamatot a munkaközösségi megbeszélések egészítik ki.

Eredmények A jó gyakorlat alkalmazása mindennapi rutinná vált az iskolai élet minden területén. Jelentősen javult az iskolai tanulás átlagos eredményessége, csökkent a gépies reprodukció, a szóbeli feleletekben a diákok több megközelítést, változatosabb feleletszerkezetet alkalmaznak, iskolán kívüli életükben is használják különböző helyzetelemzésekhez a tudás-/fogalomtérképeket. A tudástérképek használatának egyik fontos eredménye az is, hogy megszünteti a tanulók „tantárgyi csőlátását”. A gyerekek gyakran kezelik egymástól független tartalmakként a különböző tantárgyak anyagát, és valósággal sértésnek veszik, ha egy adott órán más tárgyra vonatkozó kérdést kell megválaszolniuk. Ezt a problémát a tudástérképek használata eleve megszünteti azáltal, hogy kifejezetten sarkall a minél sokoldalúbb információgyűjtésre.

További információk, elérhető anyagok • Kárász Péter – Nagy Czirok Lászlóné (2006): Tudástérképek. APC Stúdió, Gyula. • Kárász Péter – Nagy Czirok Lászlóné (2012): Tudástérképek II. Tanulásmódszertanés gondolkodásfejlesztés tudástérképek segítségével. APC Stúdió, Gyula. A kapcsolattartó adatai Név: Nagy Czirok Lászlóné (Magdi) Cím: Kiskunhalas E-mail cím: [email protected] Web cím: http://www.fazekasiskola.hu/

A jó gyakorlat tartalma A tudástérképek A tudástérképek az utóbbi időben az élet különböző területein egyre gyakrabban tűnnek fel. Lényegük, hogy egy gráf csomópontjaiban fogalmak állnak, a köztük lévő kapcsolatokat pedig vonalak jelölik. Az így nyert ábrák különböző színek és betűméretek alkalmazásával tehetők áttekinthetőbbé. A tudástérképekkel jól szerkeszthető és egyszerűen áttekinthető fogalmi hálók egyszerűen memorizálhatók és felidézésük is könnyebb. A felhasználó egyénileg választott úton juthat el a személyes tudásáig. Nem szövegeket, hanem képeket kell tanulmányoznia, és ezekre a képekre visszaemlékeznie. Az egyik fogalomról eszébe juthat a másik, ezek az asszociációk segítik a tanulást. A fogalmak

129

130


közötti kapcsolatok egyértelműek, a vonalak melletti szavak a kapcsolat jellegét mutatják. A struktúra jól áttekinthető, ami eligazodási biztonságot jelent a köznapi tudásháttér kuszaságában. A tananyagszerkesztők számára is rendkívül fontos a tudásháttér rendezettsége, tehát számukra is nyilvánvaló előnyökkel jár a tudástérkép alapú tananyag-feldolgozás. A jó gyakorlat módszere A jó gyakorlat a köznevelési-közoktatási intézmények részére olyan csoportmunkán alapuló módszert kidolgozását és alkalmazását kínálja, amely a tanulókat életszerű és élményszerű személyes tapasztalatokhoz juttatja az iskolai munka során. A tanuló önállóan, vagy csoportban a lényeget kiemeli, a kapcsolatokat feltárja és ábrázolja, tehát felidéz, értelmez, tevékenykedik, gondolkodik. Tudja bővíteni a tudását, összekapcsolni más tantárgyi és tudományos területekkel. Késztetést érez további gyűjtőmunkára. Közreműködik a tananyagfejlesztésben, rendezésben, szemléltetésben, egyéni tanulási eljárásokat követ. Fejleszti saját tanulás-módszertani eszköztárát. A tudástérképek használata a gondolkodást fejleszti, a tanulást és az emlékezést segíti azzal, hogy a személyes tudást láthatóvá teszi. A módszer bármilyen témában, bármely területen, tetszőleges tantárgy esetében alkalmazható. Segít az információszerzésben, gyűjtésben és szelektálásban, a tudás bemutatásában, elrendezésében. Tudástérkép készíthető megfelelő számítógépes programmal, de egyszerűen kézzel is. Akár számítógéppel, akár kézzel készítjük, rendkívül fontos kérdés a megjelenés és a grafikai kialakítás. A rajz értelmezését elősegítik az egyértelmű térbeli kapcsolatok. A kivitelezés során fontos figyelembe venni néhány olyan szabályt, ami a vizuális információhordozók tervezésénél elengedhetetlen. Például, hogy milyen veszélyei vannak a grafikus elemek túlzott használatának. Az eljárás elektronikus és hagyományos alkalmazása során is lehetőséget biztosít az egyes kulcsfogalmak mögé különböző tudáshordozó háttéranyagok becsatolására.


Felhasználási lehetőségek A tudástérkép a pedagógiai programban rögzített személyiség- és közösségfejlesztési feladatok megoldásához is jól alkalmazható. Az egyéni tanulási utak figyelemmel kísérése könnyebb lesz általa, teret ad a kreativitásnak és motivál. A közösség pedig azáltal fejlődik a módszer alkalmazásával, hogy a tudástérkép kooperatív módon, közösen szerkeszthető és fejleszthető, egymás munkáját, produktumát ellenőrizhetik és javíthatják is a csoportok. Így az alkalmazási folyamat során a pedagógusok az egyes tanulók személyes és szociális készségeit, képességeit megismerhetik, s különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra, a fejlesztési tervekben építhetnek erre. A tudástérképek készítése tanulók együttműködésének ösztönzésére egyéb, kooperatív és differenciáló, tevékenységközpontú eszközökkel kombinálva is változatos módon alkalmazható. Ezáltal az intézmény közösségépítő tevékenységeire is pozitív hatással van. A jó gyakorlat alkalmas lehet arra is, hogy az intézményben adatokat, dokumentumokat, e-tananyagokat rendszerezetten tároljanak a segítségével, vagy akár eredményességi mutatókat tartsanak nyilván vele. Ezek között is könnyű a keresés, az eligazodás a tudástérképek segítségével. Segíteni tudja az osztályfőnököket vagy az iskolavezetést a tanulók további tanulási útjának figyelemmel kísérésében is. A jó gyakorlat az önálló tanulás támogatására, a tanulás tanítására különösen serkentően hat, ezen a téren is sok lehetőséget kínál.

Nálunk bevált… A jó gyakorlatot a rendszerben gondolkodás hiánya, az összefüggések láttatásának nehézsége, az e-anyagokban eligazodás és keresés nehézségei és a felidézés problémái hívták életre. Egy – Dr. Baracskai Zoltán professzorral – közös ismerősünk doktori dolgozatában a tudásgyarapodást kutatta, mi pedig a fenti kérdésekre kerestük a választ. Így találkoztunk és kerültek kezünkbe szakirodalmak, elsősorban Tony Buzan könyve, amely alapján magunk egyszerű struktúrákat szerkesztettünk, illetve szerkeszttettünk tanulóinkkal. Ezt követték a CMap szoftverrel történő fejlesztések, melyekkel nevelőtestületünk egy kreatív csapata foglalkozott. Ezzel párhuzamosan dolgoztuk ki az eljárást a Tempus Közalapítvány által adott formában elérhető Grundtvig szakértői képzéssé, s valósítottuk meg több alkalommal. A végső cél, hogy olyan eljárást kövessen a tanuló, melynek során a tananyaggal foglalkozik, a lényeget kiemeli, a kapcsolatokat feltárja és ábrázolja, tehát felidéz, értelmez, tevékenykedik, gondolkodik. Tudja bővíteni a tudását, összekapcsolni más tantárgyi és tudományos területekkel. Késztetést érezzen további gyűjtőmunkára. A felhasználó pedagógus továbbfejlesztheti a már ismert fürtábráját, szoftverrel szerkesztve anyagai rendezésére használhatja, mások anyagait, amelyeket tanítványainak más tantárgyakhoz kapcsolódó füzeteiben vagy a faliújságokon láthat, továbbgondolhatja. A jó gyakorlat tehát segíti a pedagógust a tananyagfejlesztésben, rendezésben, szemléltetésben, egyéni tanulási eljárások követésében. Bővíti módszertani eszköztárát. Nagy Czirok Lászlóné igazgató

131

132


Szívesen látjuk az igényes, szép, rajzos vázlatokat, örülünk az IKT eszközök tanulást segítő alkalmazásának. Ez jó példája az informatika pozitív használatának. Gyerekeink jobban törekednek a teljességre, mert látják, hol vannak hiányosságaik, keresik az összefüggéseket, szívesen kutatnak az interneten, esztétikai érzékük, igényességük fejlődik. Élvezettel dolgoznak ezekkel. A család többi tagjára is megtermékenyítőleg hat ez az ötlet. Tihanyiné Gerencsér Ágnes szülő A Kiskunhalasi Fazekas Mihály Általános Iskola látogatójának egyrészt a kiválóan felszerelt tornaterem, másrészt az iskolában a legkülönbözőbb helyeken, felületeken előbukkanó „tudástérképek” tűnnek fel. Egy vázlatszerű skicc a tornaterem folyosóján, pókszerű ábra, középen a talajtorna valamelyik elemével, körötte csupán 4-5 fogalom. Máshol esztétikus, számítógéppel készült, vagy gondosan rajzolt, színezett nagy alakú ábra, a magyar nyelvtan egyik fogalomkörét a fogalmak kölcsönös összefüggéseivel ábrázolva. A tudástérképek használata tehát minden idejáró gyerekre, sőt a családjaikra is hat. Pedagógusok körében népszerű a módszer, mert egyszerűen megtanulható és a Cmap program is könnyen kezelhető. Végül az sem elhanyagolható, hogy a pedagógusok ugyanolyan lelkesedéssel tanulják, fejlesztik a módszert a maguk szintjén, mint a gyerekek a sajátjukon. A tudástérképek az órákra készülésnek, a tananyag rendszerezésének is elengedhetetlen eszközévé váltak. Térképeiket egymással is megoszthatják, kölcsönösen használhatják. A szülők is szívesen látják a szép, ábrákat, az újszerű látásmódot. A bevezetésnek más feltétele nincs, mint a kreativitás, a szakmai igényesség. Az adaptáció során az átvevők megkapják a módszert részletesen bemutató könyvet, magát a szoftvert és a mintatananyagokat. Megtekinthetik az alkalmazás módját tanórákon, akár több alkalommal is különböző tantárgyak és különböző életkorú tanulók foglalkozásain, más-más didaktikai feladatok megvalósításán. Dr. Bardócz-Tódor András programfejlesztő


Köznevelési rendszer elvárásai


Szakmai gyakorlat



Egész napos iskola

Határ talanul, határok nélkül

Pénzügyi kultúra

Állam polgári tudat kialakítása



„SZERETETSZOLGÁLAT” A jó gyakorlat gazdája

Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium


3529 Miskolc, Fényi Gyula tér 2–12.

Az intézménytípusa

gimnázium és kollégium


Működtető: Jezsuita Rend Magyar Rendtartománya. 600-650 tanuló, 50 pedagógus


8 és 4 osztályos gimnázium, emelt szintű képzés: matematika, angol, fizika

Kulcsszavak: Személyiségfejlesztés, közösségi szolgálat, lelki felkészülés Kategória és alkalmazási terület A köznevelési törvény a korábbinál na gyobb figyelmet fordít a nevelésre. Ennek szellemében létrehozta az iskolai közösségi szolgálatot, melyet az alábbiak szerint definiált a törvényben: „szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása.” A végrehajtási rendelet meghatározza a felelősségi viszonyokat, a közösségi szolgálat kereteit és dokumentálását. Az elméleti felkészítés lehetősége mellett megjelenik egy kötelező, gyakorlati, tapasztalati tanulás is a szociális kompetenciák fejlesztésében. A segítőkészség, megértés, elfogadás, együttérzés, kitartás, hűség, megbízhatóság, tolerancia, türelem, empátia elsősorban valós helyzetekben fejleszthetőek. A társadalmi beilleszkedést, a társadalomban való életet könnyíti majd meg a közösségi életre való nevelés a közösségi szolgálatok teljesítése közben. Egyrészt kialakul a tanulókban, hogy dolguk van, amit el kell végezni. Fontosnak érzik majd magukat, hiszen valakinek segítséget nyújtottak, valakin segítettek. Ha megtanítjuk nekik, hogy nyitott szemmel járjanak, legyenek segítőkészek, akkor a társadalomban is teljesebb életet élhetnek. A bemutatásra kerülő jó gyakorlat, jóval a törvényi szabályozás előtt kialakult. Az intézményben ezzel foglalkozó kollégák részt vettek tanácsadóként a törvénybe kerülő közösségi szolgálat irányvonalainak kidolgozásában.

133

134


A jó gyakorlat gazdájának bemutatása A Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium 1994 óta működik Miskolcon. Napjainkban a Jézus Társasága iskolái számára „A jezsuita nevelés jellemzői” és „Az ignáci pedagógia” című dokumentumokban határozta meg a mai kornak megfelelő nevelési elveket, értékeket és a saját oktatáselméletét. Az iskola jezsuita vezetőiben sok évvel ezelőtt megfogant a gondolat, hogy létre kellene hozni egy programot, amelynek során olyan képességek fejlődhetnek ki a gyerekekben, mint az odafigyelés a másik ember iránt, türelem, segítőkészség, a nem kortársakkal, náluk sokkal idősebbekkel való kapcsolattartás készsége. A feladatokban csak rész-szempont volt a szociális munka végzése. Hangsúlyozni kívánták a tevékenység szolgálat jellegét, és hogy a megszokott, mindennapi körülmények közül kilépve, új környezetben, új emberek között, velük kapcsolatot létesítve kell helytállni. Nemcsak a másokon való segítés, hanem a résztvevőknek önmaguk megismerése és kipróbálása, empátiás készségük fejlesztése is fontos szempont volt. Az iskola a hosszantartó, rendszeresen végzett, konkrét feladatokban látja a képességfejlesztés legjobb módját. Vallja ugyanis: a szociális képességek csak úgy fejleszthetők, ha a gyerekek hétről hétre, rendszeresen találkoznak olyan konkrét helyzetekkel, amelyekben nekik kell dönteniük. Ezek által egyre érettebbekké válnak, s eljutnak odáig, hogy képesek lesznek választ találni az újra és újra felmerülő kérdésekre. A jó gyakorlat adaptációi során – korábban a programhoz kapcsolódó több intézmény miatt – nem törekedtek egységes dokumentációra. Az intézmények minőségirányítási követelményei határozták meg a megállapodás szükségességét. Ez a szóbeli egyeztetéstől a tevékenységi körök meghatározásáig széles skálán mozgott. Egészen különböző feltételek szükségesek egy óvoda és egy iskola kapcsolatában, mint egy megyei kórház és az iskola viszonylatában. A programot átvevő iskolák között is nagyon változatos megoldások születtek.

A jó gyakorlat fő jellemzői A miskolci jó gyakorlat, az Arrupe12-program megfelel a köznevelési törvényben és a végrehajtási rendeletben megfogalmazott, társadalmi tevékenység végzésére vonatkozó előírásoknak, feltételeknek. A kilencedik évfolyam diákjai fél éven keresztül végeznek karitatív tevékenységet, több területen, így többek között idős, 12 A program névadója Pedro Arrupe, 20. századi jezsuita generális, „a másokért élő ember” eszményének megfogalmazója.


egyedül élő, vagy gyógyíthatatlan betegeket látogatnak, bevásárolnak, beszélgetnek velük, fogyatékos, illetve hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkoznak, játszanak velük, korrepetálják őket.

Célkitűzések Az iskola által meghatározott célok szabják meg a közösségi szolgálat kereteit. A program elsődleges célja diákjaik képesség-, és személyiségfejlesztése közösségi szolgálat által. Lehetőséget és segítséget adnak a fiataloknak, hogy „másokért élő emberekké” váljanak. A program során diákjaik tapasztalják meg az adás örömét és az elfogadás képességét, ismerjék meg jobban önmagukat, táguljon világképük és társadalmi felelősségvállalásuk. Folyamatosan erősödjön bennük a szociális érzékenység és elköteleződés. A szociális tapasztalat a tanulmányi, közösségi és lelki fejlődést segítő programok sorába illeszkedjen.

A jó gyakorlat célcsoportja Intézménytípus: középiskola Korosztály: A kilencedik évfolyam számára kötelező. Lényeges, hogy azok a diákok, akik szeretnék folytatni a szolgálatot, azok még érettségiig három éven keresztül szerezhetnek tapasztalatokat. Az alkalmazás időtartama: Képességfejlesztés hosszantartó, rendszeres feladatvállalás során alakítható ki. Így diákjaik hét hónapon át heti rendszerességgel végzik vállalt szolgálatukat. Ez 20-30 alkalmat és 25-50 óra közösségi szolgálatot jelent diákonként. A gyakorlati munkához kapcsolódik még a felkészítésre, reflexióra, feldolgozásra szánt 15 óra.

Újdonságok (technológiák, know how) A jezsuita értékrend üzenetét valósítja meg a program. Az intézményi bevezetés előtt Magyarországon nem működött ilyen a közoktatásban. A Miskolcon 13 éve működő szeretetszolgálat majdnem teljes egészében változatlan formában működik. Teljesen új gyakorlat bevezetését jelentette ez, nem voltak előzményei. A jelenhez való apró igazításokon kívül nem volt szükség a változtatásra. A felmérések évről évre ugyanazt az eredményt mutatják, amivel az intézmény elégedett, így nem akarnak változtatni a folyamaton.

Adaptálhatóság, továbbfejlesztési lehetőségek Minden iskolának a saját diákjaira, környezeti adottságaira kell kialakítania azokat az elveket, amelyek segítségével működtetni szeretnék közösségi szolgálati programjukat. A tanár lelkesedése és kitartása hat minden diákra is. Az intézmények megismerése, a feladatok kiválasztása az első évben jelent többletmunkát, de a gyakorlat során egyre könnyebbnek, természetesebbnek tűnik a meglévő kapcsolatok fenntartása, fejlesz tése. A diákok kísérését elsősorban az osztályfőnökök végzik. Beszélgetés, megerősítés,

135

136


reflexió, önreflexió elősegítése, nehézségek, problémák feltárása az elsődleges feladatuk. Törekszenek arra, hogy minden diák érezze a támogató jelenlétet a szolgálat során. A diákok vezetése a közösségi szolgálat során egészen más lépéseket vár el a tanártól, mint amit az a tanítási órák során alkalmaz. 6-8 kolléga kapcsolódik konkrét feladatok szervezésével, vezetésével a közösségi szolgálathoz. Rajtuk kívül még 6-8 tanár segíti csoportvezetőként a reflexiós alkalmakat. Minden segített intézménynél legyen egy olyan munkatárs, aki kapcsolattartóként segíti a közös munkát. Ha lehetséges, akkor az iskola közelében érdemes a szolgálati helyeket választani, mert így a diákok számára könnyebb a tanítási órák után elvégezni a vállalt feladatot. A feladatok nehézsége és a segítettek korosztályos megoszlása alapján is sokszínűségre kell törekedni. A képességfejlesztés mellett a konkrét segítségnyújtás is fontos eredménye a szolgálatnak. Érdemes a programok közé beiktatni egy közelben lévő óvodát a közös játék, és általános iskolát a korrepetálás miatt. Ezeket a programokat szívesen választják a diákok.

Dokumentációs rendszer A diákokat fogadó intézményekkel együttműködési megállapodást kötöttek. Elkészítettek egy közösségi szolgálati naplót, amit a diákok a szeretetszolgálat és egyéb tevékenységek végzésekor folyamatosan vezetnek. Az osztályfőnök az adatokat az iskola által használt digitális naplóban rögzíti. A tanítási év végén a bizonyítványban, záradékban rögzíti az eddig végzett közösségi szolgálat idejét. Végül egy hivatalos igazolást állít ki a diák számára a teljesített időkeretről.

Az önellenőrzés, ellenőrzés és értékelés módja A rendszer önkéntességre épül. Nincs folyamatos ellenőrzés, nincsenek érdemjegyek, a diákok lelkiismeretére bízzák, hogy mennyit foglalkoznak vállalt feladatukkal. Az értékelés a szolgálat folyamatában, az évközi reflexiós összejöveteleken és az év végi zárásokon szóban történik. Arra törekednek, hogy mindenki saját maga is értékelje önmagát. A program zárása előtt mindenkitől egy kérdőív kitöltését kérik, melyben a diákok a programról, saját tevékenységükről mondhatják el véleményüket. Egy adott év zárásaként nem jutalmazzák a legtöbb, legjobb, legeredményesebb… diákokat. Mindazoknak megköszönik munkájukat, akik lelkiismeretesen végezték vállalt szolgálatukat. Arrupedíjban részesülnek azok a diákok, akik négy éven át részt vettek a munkában. Ők tanúsítványt kapnak végzett szolgálatukról.

Eredmények A diákok úgy végzik a segítő tevékenységet, hogy ezt folyamatos szakmai figyelem kíséri mind szociális/egészségügyi, mind oktatási részről, ezáltal az intézményi célok összeegyeztethetővé válnak.


• A legfontosabb eredmény talán az, hogy mind a tanárok, mind a partnerintézmények részéről az a visszajelzés érkezik, hogy „Én nem is gondoltam, hogy a mai fiatalok erre is képesek!” • Megnyíltak az iskola kapui. Egy alapvetően oktatási intézmény nem csak ágazati, de fontos közösségi feladatot is ellát azzal, hogy a diákok az iskola falain kívül tevékenykednek, illetve, hogy olyan emberek jönnek az iskolába, akik egyébként ott nem jelennének meg (pl.: fogyatékos sport a tornateremben). • A szeretetszolgálat révén kibontakozhatnak azok a tanulók is, akik sem a tanulásban, sem a sportban, sem egyéb területen nem tűntek ki különösebben, nehezen tudták elfogadtatni magukat, kevés sikerélményük volt. • Pozitív tapasztalat volt az évek során, hogy a kollégák diákokkal való kapcsolataira is hatással volt ez a fajta támogató-kísérés. Az osztályfőnököknek lehetőséget ad a program arra, hogy diákjaikat új oldalukról ismerjék meg.

További információk, elérhető anyagok 2004 óta rendszeresen hívják az iskola diákjait és tanárait a jó gyakorlat bemutatására. Az elmúlt években a Népszabadság, Heti Válasz, Nők Lapja, Magyar Kurír, Új Ember, Reakció készített riportot az iskolai szolgálatról. A Duna TV egy fél órás filmben mutatta be. • Emberöltők. Dokumentumfilm. Szőcs István Filmműhely, 2008–2010 https://www.youtube.com/watch?v=LxVmB3VgqbA • Papp Dénes (2004): Kamasz szolgái a szeretetnek. Öregeket istápoltak miskolci gimnazisták. NSZ • László Dóra (2005): A szeretet önkéntesei. Heti Válasz. 5. évf. 43. sz. 10. 27. • Szeretetszolgálat. Kék Vonal Komputer Klubház. https://www.youtube.com/watch?v=I-ws7fOlUdE • Találkozások Isten és ember között (Bodnár Dániel szerk.) Vigília Kiadó, 2007 • Tantárgy neve: szolgálat Jezsuita Pedagógiai Műhely, 2008 A kapcsolattartó adatai Név: Velkey Balázs Cím: Miskolc E-mail cím: [email protected] Telefonszám: +36 46 562-450 Web cím: www.jezsu.hu

A jó gyakorlat tartalma Szolgálat Az „önként választott” tevékenység, mint az érettségi előfeltétele első hallásra paradoxonnak tűnik. A Köznevelési törvény, kerülve az önkéntes szó használatát, 50 óra közösségi szolgálat végzését várja el az érettségit teljesítő diákoktól. Miskolcon, a nevelési céljaik elérése érdekében a szeretetszolgálati program egy adott évfolyam számára kötelező. A rendszer kialakításában viszont lényeges szerepet játszik a választhatóság.

137

138


Az intézmény célja, hogy önkéntességre nevelje diákjait a program segítségével. Emellett a diákok önértékelését és reflexiós képességét szeretnék továbbfejleszteni. Az iskola tizenegyedik évfolyamán történik a bérmálkozás, és az intézmény pedagógusai azt szeretnék, ha a gyerekek már ekkor tudatosabban döntenének Jézus követéséről. Ebben is segíthet a szeretetszolgálat. Hiszen a program a cselekedetekben megmutatkozó felebaráti szeretetre neveli a diákokat. Azáltal, hogy diákjaik személyes kapcsolatokat alakítanak ki a magukra hagyott, periférián élő emberekkel, Jézussal is közvetlen kapcsolatba kerülnek. Ezt Alberto Hurtado (a szeretetszolgálatot végzők védőszentje), a 2005-ben szentté avatott, chilei jezsuita szerzetes így fogalmazta meg: „Meggyőződésem, hogy minden szegényből, minden csavargóból, minden koldusból Krisztus néz ránk, aki viszi keresztjét. És ahogy Krisztus szereti őt, nekünk is úgy kell szeretni és védeni őt. Úgy kell bánni vele, mint egy testvérrel, mint egy emberi lénnyel, ahogy mi is azok vagyunk.” A közösségi szolgálat közös alkalmait (tanúságtétel, bevezetés, bemutatás, reflexió, zárás) igyekeznek liturgikus környezetben és keretben szervezni. Így lehetőséget teremtenek diákjaiknak az elcsendesedésre, elmélyülésre. A szolgálat tevékenységei Évenként 120-140 diák végez rendszeres szolgálatot. Többségében egy konkrét feladatot két diák lát el közösen. Így lehetőségük van egymást is segíteni, miközben az adott szolgálatra koncentrálnak. A diákok tanári felügyelet nélkül látják el feladatukat. Az iskola és a partnerintézmény távolsága miatt három esetben van állandó kísérés. Ha szigorúan ellenőriznének mindenkit, és állandó felnőtt kísérettel vennének részt a diákok a szolgálatban, akkor sokat veszítene a program hatékonyságából, eredményességéből. Az eddigi tapasztalat ezt a hipotézist erősíti. Általában 19 intézménnyel működik együtt az iskola. Az idősgondozásban hét, a gyerekek között hét, a fogyatékkal élők segítésében három, és kortársak korrepetálásában két csoport végzi a szolgálatát. Megyei és városi önkormányzati, református, görög katolikus, római katolikus egyházi és alapítványi fenntartású intézmények kapcsolódtak már a programhoz. A segítettek köre 90-100 fő között mozog. Idősebb diákok tapasztalatai segítik a fiatalabbakat. A pozitív példák bemutatása, erősítése fontos segítség lehet. A célok alapján olyan feladatok kerültek a programba, ahol a konkrét tevékenység végzése közben adott a személyes kapcsolat lehetősége. Ez hosszabb távú hatással van a tudásszerzésben és a személyes értékek felismerésében. A diákok időbeosztását és választását segíti, hogy a hét minden napjára biztosított a feladat végzésére a lehetőség, előre egyeztetett időpontban. Az óvódás és alsó tagozatos iskolások között a diákok megtapasztalhatják, hogy a hátrányos helyzetben lévő gyerekek milyen nyitottak, ragaszkodóak tudnak lenni. Abban erősítik őket, hogy merjenek példaképek lenni a kisgyerekek számára. A tapasztalat az, hogy sokkal inkább követik a jó példát a gyerekek, ha ezt egy nem sokkal idősebb


fiataltól látják. A 8-12 éves gyerekekkel való közös tanulás szinte a tantárgyak teljes körét lefedi. A diákok tapasztalatokat szereznek a tanítás szépségéről és nehézségéről. Hamar megtanulják, hogy motivált diákkal eredményesebben, jobb hangulatban lehet együtt dolgozni. A siker természetesen akkor jelentkezik, ha ez érdemjegyben is tükröződik. Fogyatékkal élőkkel folytatott tevékenységek a közös játék, beszélgetés, sétálás, színdarabok tanulása és előadása. Vannak olyan segítettek, akik személyes barátot kérnek. A tanulók közben megismerhetik a fogyatékkal élők között a feltétel nélküli szeretet érzését. Három idősotthonban látogatnak ott lakókat a tanulók rendszeresen. Így ők nem az otthonba, hanem Bori nénihez, Józsi bácsihoz mennek, akivel beszélgetnek, játszanak, sétálnak, illetve szükség esetén bevásárolnak, vagy gyógyszert váltanak ki. Az iskola egy lakótelep közepén helyezkedik el, ahol nagyon sok idős ember él egyedül, magányosan. Minden évben nő azok létszáma, akiket otthon segítenek. Őket általában életük végéig kísérik a diákok. Az idősek között megélhetik a fiatalok, hogy milyen fontos kötelék a család, vagy annak hiányában a szerető gondoskodás. Éves tervezés Időpont Szeptember, október

Feladat Egyeztetés az intézményekkel Tanúságtétel: az előző évben végzett diákok beszámolói

Október közepe

Egyeztetés az osztályfőnökökkel és kísérő tanárokkal Bevezető foglalkozás (2 óra)

Október vége

Szolgálati helyek bemutatása (2 óra) Jelentkezés

November eleje

Beosztás és a választott feladatok átadása

November eleje – június eleje

Szeretetszolgálati program

Január vége

I. reflexió (2 óra)

Március–április

II. reflexió (2 óra)

Június eleje

Zárás (7 óra)

Bevezető foglalkozás: kiscsoportos munkában együtt gondolkoznak arról, hogy kik és miért kerülnek ki a társadalomból és miért van szükség szociális gondoskodásra. Szolgálati helyek bemutatása: a szolgálat indításakor a választható feladatok bemutatását az előző évben végzett diákok segítik. Személyes élményeiket átadva ajánlják az általuk végzett szolgálatot az új résztvevőknek. A diákok ezek után választanak szolgálati helyet. Már e döntés is az önismeret erősítését szolgálja. I. reflexió: amikor a tanulók már legalább négy alkalommal végeztek szolgálatot. Egy tanár és egy már tapasztalt, idősebb diák vezetésével mindenki bemutatja a végzett szolgálatot, és beszámol arról, hogy mit adott és mit kapott. Ötletbörzével segítik egymást a szolgálatban. II. reflexió: egy-egy intézményhez kapcsolódó diákokkal történő beszélgetés a végzett munka örömeiről, nehézségekről az adott szolgálati helyszínen.

139

140


Zárás: a programban résztvevő diákok azokat a helyzeteket idézik fel a kapcsolattartók, a program- és intézményvezetők előtt, amelyekben azt élték meg, hogy akkor és ott segíthettek. Tablókkal, video- és hangfelvétellel, zenei előadással, diavetítéssel, élménybeszámolóval mutatják be féléves munkájukat és osztják meg mindenkivel a végzett szolgálattal kapcsolatos érzéseiket, gondolataikat. A tanulók egymás beszámolóját hallgatva értékelhetik önmagukat. A bemutatott közösségi szolgálat nem egyházi irányítású intézményekben is végezhető hasonló keretekben. Ugyanakkor a diákok kisérésében, motiválásában az egyházi intézményben segítséget ad a lelki tartalom.

Nálunk bevált … Pedro Arrupe egykori jezsuita generális a 20. században ismét középpontba állította a szociális gondoskodást a jezsuiták képzésében, ő fogalmazta meg „a másokért élő ember” eszményét. Ez a jezsuita pedagógia lényege. Az egyik nagyon idős hölgyhöz, a 86 éves Aba Márti nénihez iskolaidőszakban mindennap elmentek a diákjaink, megetették, kiváltották a gyógyszereit. Előfordult néhányszor, hogy ha valamelyikük nem ért rá, akkor én mentem el a nénihez. Egyik alkalommal roppant zaklatott lelkiállapotban voltam, rengeteg feladat halmozódott fel a gimnáziumban, idegesített, hogy félbe kell hagynom a dolgaimat, mert Márti nénihez kell mennem. Az is feszültté tett, hogy már késésben vagyok, régen ott kellene lennem, s még csak most indulok. Végül csak megérkeztem, kezemben az ételhordó, benne az ebéd, paradicsomleves. Elkezdtem etetni Márti nénit, de a feszültség változatlanul bennem volt, morcos voltam, ingerült, s az ingerültségemet csak növelte, hogy a leves minden egyes kanál után Márta néni szájából a kezére csöpögött. Törölgettem a kendővel, még mindig dühösen, magamban pedig szitkozódtam, hogy lehetek ennyire szerencsétlen, még egy ilyen egyszerű feladatot sem tudok megoldani, egy idős néni etetését. S akkor Márti néni, észrevéve a feldúlt állapotomat, csendes, szelíd hangon azt mondta: Balázs, nem kell törölgetni a kezemet a kendővel, ráér majd a végén. Ahogy ezt Márti néni kimondta, belőlem mintha elszállt volna minden indulat, feszültség. Annak az egész napnak a zaklatottságát, idegeskedését Márti néni feloldotta a szelíd megjegyzésével. Ezt követően már tudtam mosolyogni, viccelődni vele, nem gondoltam arra, hogy mennyi mindent kellene még csinálnom. Megnyugtatott annak felismerése, hogy most ez a feladatom, egy magatehetetlen idős asszony etetése, és nem szabad, hogy tehernek érezze a vele való foglalkozást. A Jóisten jelzett, hogy nem véletlenül vagyok itt. Velkey Balázs igazgatóhelyettes A legtöbbször egyedül látogattam a daganatos betegeket a Semmelweis Kórházban. Örömszolgálatnak tekintettem ezt, csak elkezdeni volt nehéz. Ahhoz tényleg kellett egy nagy adag akaraterő, de éreztem, hogy megkapom a lökést felülről. Egyik alkalommal egy hatvan év körüli bácsit látogattam meg, gégerákja volt, nem sokkal korábban hozták be. Borzasztóan meg volt dagadva a nyaka, elég ronda látvány volt. Igazán azonban akkor rémültem meg, amikor Jóska bácsi


elkezdett beszélni. A hangja rekedtes volt a rák miatt, ráadásul elég gyorsan is beszélt, úgyhogy egyetlen szavát sem értettem. Öt-hat pergő mondat után elhallgatott, majd újrakezdte, majd megint csönd. Biztosan várta, hogy reagáljak, de nem tudtam mire, hiszen fogalmam sem volt, hogy mit mond. Teljesen kétségbe voltam esve, hiszen nekem az a feladatom, hogy beszélgessek a betegekkel, amennyire lehetséges, tereljem el a figyelmüket az állapotukról, de hogyan, ha nem értem, amit mondanak. A hangsúlyából felfogtam, hogy kérdezgetett is tőlem dolgokat, s én csak mosolyogtam, de nem tudtam válaszolni neki. Pánikba estem, mit csináljak, el nem rohanhatok, bólogattam, vigyorogtam, s az Úrhoz fohászkodtam, várva a csodát. S a csoda megtörtént! Egyik pillanatról a másikra érteni kezdtem mindent, amit Jóska bácsi mondott, noha nem lett tisztább a hangja, mindvégig megmaradt a rekedtsége, s a beszédtempójából sem vett vissza. Mesélt az életéről, sok mindenen keresztülment, de nem szomorkodott, sőt, tréfálkozott, viccelődött közben, dőltem a nevetéstől. Minden szavát értettem! Észre sem vettem, s eltelt az egy óra, amit a kórházban szoktam tölteni a betegekkel, még maradtam is tovább, vagy félórát. Hihetetlen volt számomra, hogy valaki, aki annyira közel áll a halálhoz, mint a gégerákos Jóska bácsi, ne veszítse el a humorát, legyen kedve nevetni, viccelődni. Paholics Erzsébet gimnazista Ritka eset, hogy egy törvényi szabályozás alapgondolatához egy már jól bevált, csendesen, de annál nagyszerűbben működő jó gyakorlat nyújtson adalékot. A Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium az iskola szellemiségéből kiinduló kezdeményezés kidolgozója és gyakorlati megvalósítója. Az intézmény közösségi szolgálatában nem azért vesznek részt a diákok, mert kötelező, hanem mert a nevelésük része, a kezdeti motiválás után egyfajta belső késztetés hatására akarnak segíteni, jó szolgálatot tenni. A jó gyakorlat szervezői nem elégednek meg egy terület bevonásával. A diákok időseket segítenek, vagy „csak” meghallgatják az időseket. Kórházakat, betegeket látogatnak. Hátrányos helyzetű gyermekeket nevelő óvodákban, oktató iskolákban végeznek mentori feladatokat. Abban a városrészben, ahol intézményük is van, életre hívják a közösségeket, értelmes elfoglaltságot szerveznek a perifériára szorult tanulóknak. Beszámolóikat olvasva minden felnőttben elindul valami. Megkérdezi önmagától: én így élek? Én eleget segítek? A jó gyakorlatot megismerve fogalmazódik meg az emberben: ha valamit csinálok, azt így kell csinálni. Bennem azt az érzést keltette, hogy mindenkinek el akarom mondani, meg akarom mutatni, hogy ez a program mennyire életszerű, és mennyire lelki pluszt ad. Ha kívánhatnék valamit, azt kívánnám, hogy a Földön mindenhol így működjön a szeretet, az önkéntesség. Fábrikné Király Klára Krisztina adaptációs mentor

141

142




Szakmai gyakorlat



Egész napos iskola


Pénzügyi kultúra




„FOGD A KEZEM…”, AVAGY A KÖZÉPISKOLÁS TANULÓK SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁINAK FEJLESZTÉSE AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT SORÁN A jó gyakorlat gazdája

Dunaújvárosi Széchenyi István Gimnázium


2400 Dunaújváros, Dózsa György út 15/A


gimnázium


Három „hagyományos rendszerű” és egy „nyolcosztályos” gimnáziumi osztály. 19 tanulócsoport.


Emelt óraszámú képzés 9. és 10. évfolyamon matematika, fizika, angol és német nyelv, magyar nyelv és irodalom, történelem tantárgyakból.

Kulcsszavak: szolgálat, önkéntesség, szociális érzékenység, társadalmi felelősségvállalás Kategória és alkalmazási terület A Köznevelési törvény a közösségi szolgálatot 4. ábra: A Közösségi Szolgálat logója kötelező jelleggel írja elő az érettségi előfeltételeként. A 2012–2013. tanévben 9. évfolyamba lépő tanulókat érintette először ez a rendelkezés. Az önkéntesség és a közösségi szolgálat fogalmakat ezen túl a Nemzeti alaptanterv is tartalmazza. Megismertetésükre az életvitel tantárgy teremt lehetőséget a 9–12. évfolyamos diákok számára. A közösségi szolgálat iskolai megszervezésének sok helyütt még nincsenek olyan hagyományai, mint a dunaújvárosi gimnáziumban. Jó gyakorlatuk a technikai megvalósítás mellett a napjainkban egyre nélkülözhetetlenebbé váló szociális érzékenyítéshez is példaértékű mintát nyújt.

A jó gyakorlat gazdájának bemutatása Dunaújváros Fejér megye második legnépesebb települése. Széchenyi Istvánról elnevezett gimnáziuma hagyományosan nagy hangsúlyt fektet a tanulók nyitottságának,


szociális érzékenységének fejlesztésére. Meggyőződésük, hogy a mai kor fiataljainak nagy szükségük van arra, hogy a magas színvonalú oktató tevékenység mellett az iskola a társadalmi szolidaritást, bizalmat fejlesztő programokat, tevékenységeket is kínáljon számukra. Évek óta ennek szellemében igyekeznek kialakítani a szabadidős tevékenységeket és a diákönkormányzat által szervezett programokat. Tudatosan törekednek arra, hogy a tanulóknak megmutassák az elfogadás, valamint a másik ember tiszteletének örömét. 2010-ben csatlakoztak Szalay Kriszta színművésznő felhívásához, és megszervezték az ún. Kapcsolda-napot. Ennek lényege, hogy középiskolások programot szerveznek sérült gyerekek, fiatalok számára, azzal a céllal, hogy megismerjék a velük való érintkezés gyakorlatát, hogy könnyebben tudjanak fogyatékkal élő embertársaikkal kommunikálni, szükség esetén nekik segíteni. Az egy délutános program kialakítása az ötletgazda személyes érzékenyítő előadása és útmutatása alapján szerveződött néhány pedagógus irányításával és egy osztály közreműködésével, a helyi Jószolgálati Otthonnal és a Móra Ferenc Általános Iskolával. A programra jelentkező gimnazisták és a vendégek párokba szerveződve játékos feladatokat oldottak meg. Azután közös táncház következett az iskola néptáncos tanulóinak szervezésében, a büfében szolgálatot ellátók pedig szendvicseket készítettek a résztvevőknek. Ennek a programnak a jelentősége, hogy ez volt a mai jó gyakorlat alapja, amiből nagyon sok elemet megőriztek. A rendezvény után folytatott értékelő beszélgetéseken a pedagógusokban és a diákokban is megfogalmazódott az az igény, hogy ezt a tevékenységet rendszeressé tegyék, és próbáljanak kapcsolatot kialakítani az intézmények között. Megállapodtak, hogy néhány diákkal hetente ellátogatnak a Jószolgálati Otthonba beszélgetni, játszani, énekelni. Szükség esetén műsorokat adnak, vagy közös műsorokban vesznek részt, esetenként segítőként működnek közre az otthon rendezvényein. Időközben felvették a kapcsolatot a budapesti a „Zene mindenkié” Egyesület képviselőivel, akiknek Parafónia zenekarát énekkarukkal közös koncertezésre hívták meg az iskolába. Az egyesületben középsúlyos értelmi sérült fiatalok zenei nevelésével foglalkoznak, akiket speciális módszerrel juttatnak a közös muzsikálás élményéhez. Az együttes művészeti produkció több kommunikációt, nagyon komoly szervező munkát igényelt a pedagógusok részéről. A diákok felkészítése és érzékenyítése a próbára és a szereplésre hasonlóan történt, mint a Kapcsolda-napon. Miután az értékeléskor itt is megfogalmazódott a folytatás és a rendszeresség igénye, azóta évente háromszor találkoznak. A következő lépés a TÁRS-pályázaton való részvétel volt 2011 tavaszán. A TÁRSadalmi Szolidaritás Program lehetővé tette a résztvevőknek, hogy felderítsék, milyen lehetőségek adódnak saját környezetükben a rászorulók megsegítésére. A részvétel arra ösztönözte az iskolát, hogy további együttműködési területeket találjon a korábbiak mellé. Így – a diákok kezdeményezésére – kapcsolatot kerestek a városi idősek otthonával is. Az iskola pályázati programja nemcsak a nyertesek közé került be, hanem

143

144


a program tapasztalatait összegző, jó gyakorlatokat bemutató kiadványba is. Ez a projekt az új kapcsolaton kívül egyéb változásokat is hozott a munkában. Újdonság volt, hogy a partnerekkel szóbeli megállapodások helyett együttműködési szerződéseket kellett kötni, amelyek részletesen szabályozták a közös tevékenységeket. Kialakították a területi felelős pedagógusok feladatkörét, a szolgálatra jelentkeztetés rendszerét, az előkészítés és érzékenyítés technikáját, a mentor szerepkörét, a teljesített munkáról való elszámolás mikéntjét, a programról való egyéni beszámoltatás és a csoportos értékelés módját, valamint a munkáról kiadott igazolás dokumentumát. Nagy gondot fordítottak a sajtónyilvánosságra és a külső megjelenésükre is. Mire az iskolai közösségi szolgálat végzése kötelező tevékenységgé vált, a dunaújvárosi gimnázium már jó gyakorlattal rendelkezett ezen a területen. Eredetileg minden tanulónak 30 órát kellett teljesítenie önkéntes jelentkezés alapján. Ebből 5 órát fordítottak előkészítésre, 20-at effektív jelenlétre, 5-öt pedig értékelésre, beszámolásra. Több résztvevő látványos prezentációt készített, s csaknem mindenki nagy lelkesedéssel számolt be a tevékenységéről. Az azonban, hogy még az önkéntesek közt is akadt, aki arról számolt be, hogy egyszerűen nem tudott megbirkózni lelkileg a feladattal, mindenképpen fontos tanulság volt számukra a további fejlesztéshez.

A jó gyakorlat fő jellemzői A jó gyakorlat a 15–17 éves korú diákoknak az iskolai közösségi szolgálat szervezeti keretein belül rendszeres, előkészített és ellenőrzött találkozások során lehetőséget biztosít arra, hogy a partnerintézményekben tevékenységközpontú, élményalapú találkozások alkalmával megismerjék a sérült vagy idős embertársaik világát. A tanulók heti rendszerességgel látogatnak el a fogyatékosokat gondozó Jószolgálati Otthonba, illetve a helyi idősek otthonába. Élményeik segítségével közelebb kerülnek hozzájuk, képesek velük együttműködni. A tanulók – mivel felvetődő problémáikat, benyomásaikat mentor és pedagógus segíti kezelni – a program során egyre kezdeményezőbbé és magabiztosabbá válnak. Tevékenységükről folyamatosan el- és beszámolnak, ahogy azt az iskolai közösségi szolgálat követelményei előírják. A diákok tevékenységét pedagógus irányítja, aki a munkát tervezi, szervezi, ellenőrzi, értékeli, s minderről dokumentációt is vezet.

Célkitűzések A Nemzeti alaptanterv célkitűzéséhez igazodva cél a segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerjék meg a programban résztvevő csoportok sajátos igényeit és élethelyzetét. Cél továbbá fejleszteni a középiskolás korú diákok azon képességeit, amelyeket a segítő magatartás feltételez, mint például együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás, amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.


5. ábra: Az önkéntes programok logója

A tanulók képesek legyenek a fogyatékos és idős embertársaik el- és befogadására, a velük való kommunikációra. A későbbiekben szociálisan érzékeny, elfogadó, jól kommunikáló felnőttek legyenek, akik számára természetes a társadalom sokszínűsége, akik nemre, korra, származásra, képességekre való tekintet nélkül tudják tisztelni embertársaikat.

A jó gyakorlat célcsoportja Intézménytípus: középiskola Korosztály: Azon évfolyamok, amelyekben az iskolai közösségi szolgálat végezhető. A jó gyakorlatban a 9–11. évfolyamra járó tanulók közül azok, akik érdeklődnek a szociális szférában folyó munka iránt. Az alkalmazás időtartama: A programban való részvétel folyamatos, de soha nem kötelező. Ezért váltakozó létszámú a résztvevők köre. A projekt gerincét a heti 1,5–2 órás látogatások adják, ahol a gyerekek egyszerűen „csak úgy” időt töltenek a lakókkal. Egy tanév során ez kb. 70 óra.

Újdonságok (technológiák, know how) Pedagógiai elemek: • A gólyatáborban az idősebb tanulók bemutatják saját tapasztalataikat, melynek formája motiváló, élményszerű prezentáció sok színes képi anyaggal. • Minden tanuló kap egy közösségi naplót. Ebben jelentkezik az éves szolgálatra saját és szülője aláírásával. • Az intézményi mentorok és a pedagógusok felkészítik a diákokat a szolgálatra, és folyamatosan figyelik munkájukat, várják visszajelzéseiket, orvosolják problémáikat. • Az elvégzett munkát a tanuló igazoltatja a szolgálat helyszínén, azt bemutatja az iskolai koordinátorának, aki bevezeti a teljesítést a naplójába és a számítógépes nyilvántartásba. • A tanév végén a koordinátor a tanulókkal együtt értékeli a teljesített szolgálatot. Szervezetfejlesztési elem: • Folyamatos együttműködés a különböző szolgálati területekért és alterületekért felelős pedagógusok között.

Adaptálhatóság, továbbfejlesztési lehetőségek Az átvétel alapfeltételei: szükség van egy projektvezető pedagógusra és egy mentorra a partnerintézményben. • A folyamatos tanári jelenlét ezen a területen nem csak a programok előkészítésekor és az értékeléskor, dokumentáláskor elengedhetetlen, hanem a rendezvények teljes időtartama alatt is.

145

146


• A jó gyakorlat során az intézmények infrastruktúráját használják. Különösebb eszközigény nincs, csupán akkor, ha egy foglalkozáson valamit készítenek, vagy megvendégelik a hozzájuk meghívottakat. • Mivel az iskola nagyon hamar kezdett a partnerek keresésébe, könnyű dolga volt. Felkeresték a város szociális intézményeit, és együttműködésre kérték őket. Valamennyien szívesen vállalták a közös munkát. Azóta is rendszeresen bővül a partneri kör. Jelentkeznek városi és városon kívüli intézmények, hogy szívesen látnák a gimnázium diákjait. • A program módszerei kialakultak, de az újabb generációk belépésekor hasznosítják a tapasztalataikat, és néha változtatnak rajtuk. • A szülők általában pozitívan viszonyulnak a jó gyakorlathoz, bár nagyobb gyerekekről lévén szó, ritkán adnak komolyabb visszajelzéseket. Mivel azonban fontosnak tartja az iskola a szülői jelzéseket is, dolgoznak egy szülői elégedettséget mérő kérdőív létrehozásán.

Dokumentációs rendszer • Az iskolai SZMSZ vonatkozó pontjai • Az iskolai éves munkaterv vonatkozó pontjai • Útmutató a helyi iskolai közösségi szolgálat működéséhez az intézmény honlapján • Pedagógusok és diákok prezentációi a szolgálatról az intézmény honlapján • Partneri szerződések • A szolgálati naplóban szülői engedélyek, tanulói jelentkezések, igazolt és nyilvántartott teljesítések, éves összesítők, tanulói visszatekintések • A programfelelős pedagógusok tevékenységi naplói • Iskolai közösségi szolgálat számítógépes nyilvántartása

Az önellenőrzés, ellenőrzés és értékelés módja A tanulók első tájékoztatásáért, a kollégák munkájának követéséért, a számítógépes nyilvántartás működéséért, a dokumentáció nyilvántartásáért, az egyedi esetek elbírálásáért az iskolai koordinátor felel. A diákok szolgálati naplót vezetnek, amelynek segítségével követhető a tevékenység. Mivel ez a szolgálat végső soron kötelező, követelmény a szolgálat végén a visszatekintő önértékelés egy három oldalas beszámoló és egy fotómelléklet elkészítésével. Ezt az osztályfőnök ellenőrzi, és megőrzi az érettségiig. A tanár folyamatosan figyelemmel kíséri a diákok jelenlétét és élményeit, és egy naplóban, illetve egy számítógépes nyilvántartásban rögzíti a teljesített órákat.

Eredmények A jó gyakorlat az iskola népszerű programja. A diákok egy része szívesen választja a közösségi szolgálat formájaként. Sokan közülük a kötelező órák teljesítése után is kitartanak, többen pedig a pályaválasztásuk indítékaként említik a szolgálatban való részvételt.


A felelős pedagógusokon kívül a többi kolléga is nagy szimpátiával fogadta a programot, megjelennek a közös műsorokon, például a Parafónia zenekarral rendezett koncerteken.

További információk, elérhető anyagok • Bodó Márton – Kamf Alfréd – Kormos József (szerk.) (2011): Iskolai közösségi szolgálat. Társ-program. NEFMI – Oktatásért Felelős Államtitkárság, 93–104. • Közösségi szolgálat a Széchenyi István Gimnáziumban. Leírás és prezentáció az iskola honlapján. http://www.szig-dujv.hu/kozossegi-szolgalat/ Utolsó letöltés ideje: 2015. január 21. A kapcsolattartó adatai Név: Csathóné Zágoni Nóra Cím: 2400 Dunaújváros, Dózsa György út 15/A E-mail cím: [email protected] Telefonszám: +36 20 555-1698 Web cím: http://www.szig-dujv.hu

A jó gyakorlat tartalma Az iskolai közösségi szolgálat Az iskola valamennyi korábbi tapasztalatát felhasználta a kötelező közösségi szolgálat megszervezésekor, amit már a Köznevelési törvény előírásainak megfelelően végez. A tanulók számára a gimnázium lehetőség szerint három tanévre, a 11. évfolyammal bezárólag, arányosan elosztva szervezi meg a közösségi szolgálat teljesítésére alkalmas tevékenységeket. A szolgálat kötelezősége jelentősen megnövelte a résztvevők körét, és megváltoztatta a diákok motiváltságát is. Egyértelművé vált számukra, hogy adaptálva eddigi gyakorlatuk tapasztalatait, új feladatokat is ró rájuk a törvényi kötelezettség bevezetése. Bővítették és csoportosították tehát a tevékenységi köreiket, s ehhez kapcsolódóan jelentősen bővítették a szolgálatban foglalkoztatott pedagógusok körét. Területeket és alterületeket képeztek, és ezekhez tartozó koordinátorokat, felelősöket választottak. Egyes területeken rendszeres, tervezhető ütemben folyik a munka, másokon azonban a társintézmények alkalmi lehetőségeket kínálnak. A közösségi szolgálat fő- és alterületei a dunaújvárosi gimnáziumban 1. Esélyegyenlőségért közösségi szolgálat (szociális; jótékonysági) • Jószolgálati Otthon • Idősek Otthona • „Zene mindenkiért” Egyesület – Parafónia zenekar

147

148


2. Iskoláért (tanulótársaimért) közösségi szolgálat (oktatási) • Iskolaszépítés, dekoráció • Tanulói korrepetálás 3. Kulturális közösségi szolgálat • Könyvtári szolgálat • Múzeumi szolgálat • Iskolai rendezvényekhez kötődő szolgálat • Tárlatokhoz, kiállításokhoz kötődő szolgálat 4. A sporthoz kötődő és a katasztrófavédelem területén teljesíthető közösségi szolgálat; környezet- és természetvédelmi szolgálat • Tűzoltóság; katasztrófavédelem • Sportversenyek kapcsán segítségadás 5. Egyéb: egyéni segítségnyújtás Valamennyi területen ugyanazokat a módszereket alkalmazzák a szervezésben, lebonyolításban, elszámolásban és értékelésben.

Nálunk bevált… Diákjaink sokat tanulnak a szolgálat során a partnerektől. A sérült emberek odaadása számunkra először meglepő, de megtapasztalva azt, a gyerekek is könnyebben mutatják ki érzéseiket. Megtanulják figyelni a reakcióikat, hamar kitapasztalják, melyikük milyen bánásmódot igényel. A szolgálatot teljesítő diákok is igen különböző jelleműek. Nagyon érdekes, hogyan tud a szolgálat során kinyílni az egyébként zárkózott kislány, hogy hogyan tud folyamatos baráti segítséget, kedvességet adni az otthonban az a fiú, aki az osztályának egyik problémás figurája. Soksok szép emlékem van a programokról. Többek között az osztályom három legcsibészebb fiú tagja az idősek otthonában rendszeresen látogatta Pali bácsit. Öröm volt nézni azt a remek kapcsolatot, ami kialakult közöttük, amilyen jókat nevettek és beszélgettek fesztelenül egymással. Nagy boldogság, hogy mindhárom gyermekem, akik a gimnáziumban tapasztalták meg ennek a szolgálatnak a szépségét, közel maradt a szolgálathoz. Egyikük pszichológus a Jószolgálati Otthonban, a másikuk végzős gyógypedagógus hallgató, aki itt töltötte a gyakorlatát, a harmadik pedig a Parafónia zenekarban zenei asszisztens. Számomra a legfőbb kihívás, hogy a gyerekek megérezzék a felelősségüket a sérült vagy idős emberekkel való kapcsolattartásban. Itt a rendszerességnek nagyon fontos szerepe van. Igen komoly feladatnak tartom, hogy néhányukat bent tudjuk tartani a programban az 50 óra teljesítése után is. Csathóné Zágoni Nóra jógyakorlat-gazda pedagógus Először az érzékenyítéssel kapcsolódom a fiatalok programjához, mindig magam végzem az intézményi felkészítést. Ezen kívül koordinációs feladatokat látok el, programokat szervezek, közösségi élmények ötleteit hozom. Saját élményem, hogy én is gimnazista koromban találkoztam először ezzel a területtel. Akkor érintődtem meg, s választottam hivatásomul a gyógypedagógiát. Figyelemmel


kísérem az érzelmi oldalt, hogyan dolgozza fel egy-egy tanuló a másságot, szükséges-e segíteni nekem ebben. Egy régi álmom már valóra vált az önkéntesek gáláján: közösen tanulták be a műsorszámokat, együtt szerepeltek a gondozottak a gyerekekkel. Jó volt látni a színpadon az elfogadás egyértelmű jeleit. Minden vágyam az, hogy olyan közös munkatevékenységet honosítsunk meg, amiben a sérültek munkára való felkészítését a fiatalok segítik. Jó lenne működtetni a városban egy olyan kávézót vagy teázót, ahol kisegítő munkát végezhetnének a fogyatékosaink, ami olyan hely lenne, ahol természetes az elfogadás és a befogadás szeretetteljes érzése. Kecskés Rózsa mentor Közel 100 óra közösségi szolgálatot teljesítettem majdnem 3 év alatt, különböző területeken. Jelentős mennyiségű időt töltöttem olyan programokon, amelyek során fogyatékkal élő embertársainkkal foglalkoztunk, tettük színesebbé a hétköznapjaikat. A kezdet, mint általában, nem volt könnyű. Egy teljesen új helyzetbe csöppentünk, amit bár segítséggel, de a legtöbben sikeresen megoldottunk. Túlléptünk a gátlásainkon annak érdekében, hogy még nyitottabb szemmel tekintsünk a világra, és ott segítsünk, ahol arra valóban szükség volt. Ezáltal empatikusabbak és érzékenyebbek lettünk a külvilág iránt. Sokan elzárkóznak az önkéntesség ezen területétől, ami által nem láthatják azt, hogy nemcsak saját magunkat ismerjük meg jobban, hanem a barátainkat és osztálytársainkat is, hiszen a nem mindennapi helyzetek megoldása közben mindenki egy másik oldalát mutatja. Az én életemben ez a típusú közösségi szolgálat immár megszokottnak számít. Már segíteni is tudok az alsóbb évfolyamosoknak is az új helyzetben való boldogulásban. Márkus Zita tanuló A bemutatott jó gyakorlat fejlesztése két évvel korábban kezdődött, minthogy az iskolai közösségi szolgálatot a jogszabály előírta volna. A dunaújvárosi gimnáziumban a fogyatékos és idős embereknek szervezett, élményalapú közösségi programokkal alapozták meg a diákok önkéntes munkára való ráhangolását. Mára kialakult egy gördülékenyen működő, saját módszertannal és dokumentációs renddel támogatott közösségi szolgálati rendszer. A jó gyakorlat legnagyobb erénye az, hogy az empátia, a tolerancia és a társadalmi felelősség kialakítása pedagógiai célok teljesülését a tudatosan kiválasztott és megtervezett, megszervezett tevékenységeken túl a pedagógusok személyes részvétele és példaadása is segíti, ami nagyfokú pedagógiai hozzáadott értéket teremt. Bandiné Dr. Liszt Amália programfejlesztő

149

150




Szakmai gyakorlat



Egész napos iskola


Pénzügyi kultúra




„EGÉSZ NAPOS ISKOLAI MODELL” A jó gyakorlat gazdája

Gyermekek Háza, Budapest


1028 Budapest, Szabadság u. 23.


8 osztályos általános iskola


194 tanuló, 20 pedagógus


alternatív pedagógia, differenciált oktatás, integrált oktatás, élményszerű tanulás

Kulcsszavak: alternatív pedagógia, egész napos iskola, élményközpontúság, gyermekközpontúság, partnerség

Kategória és alkalmazási terület A Gyermekek Háza egész napos iskola modellt nagyrészt a helyi társadalmi elvárások alapozták meg. Lányi Marietta, pedagógiai vezető szerint egyre nagyobb igény mutatkozott arra, hogy az iskola pedagógiai koncepciójához és szemléletéhez igazodva, a szülők időbeosztását figyelembe véve, színvonalas délutáni foglalkozásokat szervezzenek a diákok számára. Másrészt a Köznevelési törvény és a Nemzeti alaptanterv változásai előírták és definiálták az egész napos iskola koncepcióját. Ez utóbbi kormányrendeletben az alábbiakat olvashatjuk: „Egész napos iskola Az általános iskola A nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként is működhet. Az egész napos iskola olyan iskolaszervezési forma, amelyben a tanórai és egyéb foglalkozásokat az iskola délelőtt és délután, egyenletesen szétosztva 16 óráig szervezi meg az intézmény elfogadott pedagógiai programja szerint. Ez a tanulásszervezési forma lehetővé teszi mind a felzárkóztatás, mind a tehetséggondozás sajátos tevékenységeit, így támogatva a képességfejlesztés hatékony pedagógiai eljárásait. A kötelező tanórákon túli foglalkozások teret adhatnak a művészeti nevelésnek, a testmozgásnak vagy más, az iskola arculatához illő szakköri és egyéb foglalkozásoknak, illetve az önálló tanulásnak. A nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében valamennyi általános iskola választható foglalkozásokat szervez 16 (szülői igény esetén 17) óráig, ily módon teremtve meg a fokozatos átmenetet az egész napos iskolák széles körű elterjedéséhez.”


A jó gyakorlat gazdájának bemutatása A Gyermekek Háza megalakulásától (1992-ben kísérleti év, majd 1993-tól) kezdve az alternatív pedagógia alapján folyamatosan újítja pedagógiai gyakorlatát, fejleszti tervezési, fejlesztési és értékelési kultúráját. Élenjáró intézmény a hazai jó gyakorlatok adaptációjának támogatásában (20 intézmény). Ezen a területen (is) országos referenciapont. Pedagógiai szemlélete, kultúrája erőteljesen gyermekközpontú. Ez a rugalmas és kooperatív tanulásszervezésben (csoportmunkák, másfél órás blokkok) valamint a tanítási (motiváló módszerek, beszélgetőkörök) és az értékelési módszerekben (diagnosztikus és fejlesztő értékelés) egyaránt tetten érhető. Az iskola számos kutatásban és országos fejlesztésben részt vett, jó példa erre az OECD Innovatív tanulási környezet projekt hazai disszeminációja. Pedagógiai elvei közül kiemelendő a személyiség- és a közösségfejlesztés, az egyéni különbségek tisztelete, a tanulási esélyegyenlőség elve, a tehetséggondozás, az élményszerű, tevékenységközpontú oktatás, a gyermekkor tisztelete, az innovatív tanulási környezet megteremtése és a személyre szabott fejlesztő értékelés. Mindez bizalomteljes, alkotó légkörre épül.

A jó gyakorlat fő jellemzői A jó gyakorlat egyik legfőbb jellemzője az, hogy holisztikus megközelítésű, azaz egyrészt koherens részét képezi az iskola pedagógiai szemléletének és kultúrájának, másrészt az intézmény négy jó gyakorlata egymásra épül, erőteljes konzisztencia jellemzi. Az egész napos iskola a fenti rendszerbe épül be. Fő jellemzője a tevékenységközpontúság, a partnerség, a fejlesztési folyamatban történő gondolkodás, a fejlődés nyomon követésének elve és a flexibilitás.

Célkitűzések A program célja, hogy az első hat évfolyam diákjainak olyan színvonalas délutáni programokat biztosítson, amelyek egyrészt szervesen illeszkednek a délelőtti foglalkozásokhoz, másrészt sokszínű tevékenységrepertoárja révén lehetővé teszi a gyermekközpontú fejlesztést, a többféle intelligenciaterületek fejlesztését. A pedagógusközösség számára kiemelt célkitűzés a fejlesztési folyamatban történő gondolkodás erősítése, az alsó és felső tagozat közötti átmenet enyhítése, az eső hat év egységes fejlesztési szakaszként történő tudatosítása. A tanulók számára az egész napos iskola modellje elsősorban élményeket

151

152


nyújt, olyan sokszínű, mozgásos tevékenységeket, amelyek segítségével a kognitív, az affektív és a pszichomotoros területek egyensúlyban fejlődnek. A pedagógusok számára az egész napos iskola modellje egy tanulási folyamat, amelynek keretén belül módszereket és eseteket elemeznek, műhelymunkákat szerveznek és folyamatosan képzik magukat, különös tekintettel az extracurriculáris tevékenységek teljes személyiséget fejlesztő dimenziójára vonatkozóan.

A jó gyakorlat célcsoportja Intézménytípus: általános iskola Korosztály: 6–12 éves diákok Az alkalmazás időtartama: Az egész napos iskola modelljében a tantárgyak és a tanórák rugalmas másfél órás fejlesztési blokkokba szerveződnek (8–16 óra), amelyek egyrészt konzisztensen egymásra épülnek, másrészt a gyermekek fejlődéséhez igazodva számos mozgásos, pszichomotoros tevékenységet lehetővé tesznek. A jó gyakorlat időtartamában a fenti flexibilitáson kívül mindenképpen figyelemre méltó a nap kezdésének gyermekközpontúsága. Nevezetesen a reggeli 8-9 óra közötti beszélgetőkörről van szó, amely felkészíti, „bemelegíti” a gyermeket az egész napos fejlesztésre.

Újdonságok (technológiák, know how) A Gyermekek Háza egész napos iskola modelljének egyik újdonsága a curriculum-szemlélet sokszínű tevékenységekben történő megvalósítása. Ez valójában azt jelenti, hogy a tanulási-tanítási folyamat egymásra épül, a fejlődés nyomon követhetővé válik. A fejlesztési folyamatban történő gondolkodás egyben azt is jelenti, hogy a nevelőtestület (20 pedagógus) jelentős része nap, mint nap szorosan együttműködik, egyeztet. Csak így valósítható meg az egész napos iskolának az a modellje, amelyben minden első hat évfolyamos gyermek a saját képességeinek megfelelően fejlődhet és nem utolsó sorban a befogadó iskolai környezetnek, az oldott, alkotó légkörnek köszönhetően biztonságban érzi magát. A közös csoportmunkára, a drámapedagógiai, mozgásos módszerek számára a rugalmas, másfélórás blokkok alkalmasak, lehetővé teszik a teljes személyiségfejlesztést.

Adaptálhatóság, továbbfejlesztési lehetőségek A Gyermekek Háza, tekintettel a korábban említett referenciáira és tudásmenedzselésben szerzett tapasztalataira, a jó gyakorlatok (köztük az egész napos iskola modell) eredményes és hatékony adaptációjára nagy hangsúlyt helyez. Ennek megfelelően szisztematikusan megtervezte mind az átadó, mind az átvevő szempontjából az adaptáció folyamatát, algoritmusát, feltételrendszerét, valamint várható eredményeit. A jó gyakorlatok átadásának folyamata az alábbi lépéseket tartalmazza: Első lépésként megtörténik a szakmai dokumentumok tanulmányozása, majd a kapcsolatfelvétel az átvevő intézménnyel, ezt követően a Gyermekek Háza bemutatja a jó gyakorlatát. Ez nem egyszerűen egy előadást jelent, amelynek keretén belül az intézmény pedagógiai vezetője ismerteti az alapelveket, hanem az átadó és az átvevő pedagógusok szakmai beszélgetések,


interjúk keretén belül megismerkednek egymással. Ennek alapján az átvevő intézmény szakszerűen és pontosan megfogalmazza az adaptációval kapcsolatos igényeit, elvárásait. Az átadó intézmény ezek figyelembe vételével szakmai napot szervez, amelynek keretén belül lehetővé válik a szakmai együttműködés mélyítése, további közös műhelymunkák szervezése. A szakmai napok témái az átvevő által megfogalmazott igényekre épülnek. Ami az adaptáció humán erőforrás igényét illeti, nyilvánvaló, hogy az átvevő intézmény szinte teljes tantestületével képviselteti magát a folyamatban. Ezt követően a szakmai napok mellett, azokkal párhuzamosan megkezdődnek a hospitálások, amelyek megfigyelési szempontokra és további szakmai egyeztetésekre épülnek. Végül, de nem utolsó sorban a fenti adaptációs folyamat nem egyirányú, az átvevő intézményben is szerveződnek szakmai napok és hospitálások, amelynek keretén belül az adaptáció eredményessége és hatékonysága kerül a középpontba. Ami az adaptációs folyamat eszközigényét illeti, a tárgyi feltételeket tekintve elsősorban olyan tereket, teremelrendezéseket érdemes kiemelni, amelyek lehetővé teszik a szakmai beszélgetést, az egyeztetést, a kooperatív egymástól tanulást. Az adaptációs folyamat algoritmikus tervezése kiegészül egy kommunikációs stratégiával, egy operatív forgatókönyvvel és egy referenciaintézményi cselekvési tervvel.

Az önellenőrzés, ellenőrzés és értékelés módja Az adaptációs folyamat eredményességében, az ellenőrzés és értékelés módjában meghatározó szempont a megbízhatóság, az átláthatóság és az elszámoltathatóság. Ennek érdekében nem pusztán az adaptációs folyamat egyes lépéseit írják le részletesen, hanem a cselekvési és kommunikációs terv is operacionalizált. A cselekvési terv célja egyrészt, hogy a Gyermekek Háza referenciaintézményként jó gyakorlatok bemutatásával, adaptálásának támogatásával segítse az iskolákat a személyközpontú, befogadó iskolai gyakorlat kialakításában, megvalósításában, másrészt az átadás szabályozásával átláthatóvá, követhetővé tegye a referencia intézményi működés során megvalósuló tevékenységeket. Az adaptációs folyamat minőségbiztosítás tényekre és dokumentumokra alapozott. A folyamat bizonylatai: • Munkaköri leírás • Szerződés • Szakmai terv • Hospitálási terv • Mentori terv • Jelenléti ívek • Munkafeljegyzések • Elégedettségmérő kérdőívek • Gyakorlatvezetői feladatleírás A fenti dokumentumok mellett az adaptációs folyamat értékelésében jelentős szerepet játszanak az alábbi tevékenységek: • Referenciaintézményi szolgáltatás meghirdetése • Kapcsolatfelvétel az átvevő intézménnyel

153

154


• Átvevő intézmény igényeinek felmérése • Szakmai terv összeállítása • Szakmai nap, hospitálás megszervezése • Terem és tárgyi feltételek, IKT eszközök biztosítása • Műhelymunkák szervezése • Mentori terv összeállítása • Mentori tevékenység • Elégedettségmérés Tekintettel arra, hogy az adaptációs folyamat során – mint azt fentebb láthattuk – erőteljes törekvés az egymástól tanulás, így nem meglepő módon az átadó intézményben is jelentős reflektív önértékelés zajlik, amely nem pusztán az adaptációs folyamat eredményességére és hatékonyságára jelent garanciát, hanem az átadó intézmény innovációs kapacitására és megújuló képességére is hatással bír.

Eredmények A tanulók szempontjából az egyik legnagyobb eredmény, hogy arányos terhelés és változatos munkaformák révén, jó hangulatban, biztonságos környezetben, igazán gyermekközpontú légkörben töltik el egész napjukat az iskolában. Az egész napos iskola modelljének tervezésében, megvalósításában és adaptációjában részt vevő kollégák elsősorban arról számoltak be, hogy az egymástól tanulás, a mentori tevékenység támogatta folyamatos szakmai fejlődésüket, a folyamat bizalom-alapú volt, ami egyben szakmai önbecsülésükre és ambíciójukra is hatott. Nem elhanyagolható szempont az iskola egésze, a szervezet fejlődése szempontjából az adaptációs és egyben a teljes fejlesztési folyamat jelentősége, hiszen lehetővé teszi a szervezet egészének adaptív tanulását, a szisztematikus innovációt és kreativitást, valamint a professzionális szervezet fejlődését.

További információk, elérhető anyagok • Golnhofer Erzsébet: Mit tekintenek innovációnak a Gyermekek Házában? Az OECD Innovatív Tanulási Környezet projekt hazai disszeminációs kutatásának munkaanyaga http://meseutca.hu/2012/03/12/a-gyermekek-haza-szuloi-szemmel/ http://www.t-tudok.hu/files/lanyi_marietta.pdf A kapcsolattartó adatai Név: Lányi Marietta Cím: 1028 Budapest Szabadság u. 23. E-mail cím: [email protected] Telefonszám: +36 1 397-4569 Web cím: www.gyermekekhaza.hu


A jó gyakorlat tartalma A Gyermekek Háza egész napos iskola modellje a törvényi szabályozás (Köznevelési törvény, Nat) előírásait figyelembe véve, a helyi társadalmi igényekre épült. Meghatározó volt az egész napos iskola modelljének kidolgozásában az intézmény pedagógiai programja és kultúrája, amely nagyobb részt a befogadó környezetben foglalható össze. A környezet, ezen belül a légkör az egyik legfontosabb tényező, a modell minőségbiztosítását tekintve teljesítményjelző az egész napos iskola modelljét tekintve. Ami a jó gyakorlat tervezését illeti, kiemelendő, hogy ez folyamatos, közös tervező munkát jelent, amelyben nem pusztán a filozófiai egymásra építettség a meghatározó, hanem az az igényfelmérésre és a gyermeki szükségletre épülő tervezés, amelyik a teljes személyiségfejlesztést folyamatában gondolja végig. Ami az egész napos iskola modell fejlesztési gyakorlatát illeti, ez erőeljesen tanuló- és tanulásközpontú. A gyermekközpontúság egyik hatékony tanulásszervezési megoldása az, hogy egy-egy nap nem tanórákkal kezdődik, hanem a reformpedagógiából jól ismert beszélgetőkörrel. Ez egyrészt oldottá, bizalomteljessé teszi a hangulatot, másrészt az egyéni ráhangolást és involválódást is támogatja. A tanulásszervezési megoldásokat tekintve érdemes felfigyelni a rugalmas időtervezésre, a merev tantárgy-tanórai rendszert egy flexibilis, másfél órás blokkokra épülő szervezés váltja fel. Ráadásul a Gyermekek Háza egész napos iskola modell tanulásértelmezése is eltér a hagyományostól. A tanítási módszerek és a tanulásszervezési eljárások egyaránt előtérbe helyezik az affektív (érzelmi-akarati) tényezőket, a tanulási attitűdöket, a kíváncsiságot, a fantáziát, a kreativitást és nem utolsó sorban a belső motivációt. Ami az egész napos iskola modell értékelési gyakorlatát illeti, ez erőteljesen fejlesztő, tanulást támogató, amely egyrészt a fejlődés nyomon követésében, másrészt a változatos, a szöveges értékelést kibővítő technikákban ragadható meg. Kiemelendő az, hogy az iskola mennyire hatékonyan használja ki a tereket, a fizikai és innovatív tanulási környezetet, annak érdekében, hogy az együttműködést, a személyes kapcsolatokat erősítse.

155

156


Hozzátartozik a képhez, hogy az egész napos iskola progresszív modellje, valójában a partnerközpontúságra épül, amelynek ékes bizonyítéka az, hogy a gyermekek és a pedagógusok együtt játszanak, kötetlenül, bizalommal teljesen beszélgetnek egymással. A fejlesztési folyamatban történő gondolkodás egyben azt is jelenti, hogy a pedagógus-közösség csak úgy találhatja meg a válaszokat az egész napos iskola kérdéseire, amennyiben folyamatosan tanul, állandóan képezi magát, ráadásul valódi tanuló szervezetként működik. Nem elhanyagolható tényező, hogy a Gyermekek Háza egész napos iskola modellje az alsó és felső tagozatos átmenetet hatékonyan kezeli, különös tekintettel a meghosszabbított kezdőszakaszra. A sokszínű tevékenységi formák hatékonyan támogatják a teljes személyiségfejlesztést, különös tekintettel a mozgásos, a szociális és az érzékszervi tanulásra vonatkozóan.

Nálunk bevált… Az első cél az volt, hogy egy olyan iskolát hozzunk létre, ahol minden gyerek a saját képességeinek megfelelően fejlődhet, biztonságban érzi magát. Szabó Éva pedagógus Az egész napos iskola a Gyermekek Házának egy meghatározó jó gyakorlata. Ma már olyan természetesnek tűnik a befogadó iskolai környezet. De azért nem szabad elfelejteni, hogy a 80’-as évek végén voltunk, 88-89 (akkor jelennek meg a nyugat-európai reformpedagógiák Magyarországon), amikor nekiláttunk… Változást szerettünk volna, hogy a tananyagközpontú iskola helyett, ahol azt kell figyelni, hogy mit tanítunk és mikor, egy személyközpontú, egy gyermekközpontú iskolát hozzunk létre. A gyereket helyeztük a koncepciónk középpontjába. Minden, amiben addig felnőttünk, ahogy és amiket tanítottak, értelmezhetetlenné vált, hiszen az egységes tananyag helyett a sokszínű gyereket helyeztük az iskola középpontjába. A saját tudásunkból és a saját tévedéseinkből építjük ma is az iskolánkat. Lányi Marietta pedagógiai vezető Ez nemcsak egy olyan iskola, ahol a tanítás a domináns. A tanítás mellett az együttlét, együttélés, a nevelés nagyon hangsúlyos. Montay Beáta gyógypedagógus Mióta az egész napos iskolát kiterjesztettük hatodikig, úgy érzem, hogy egészen más tér nyílik meg a felsőben. Én, mint szaktanár sokszor azt éreztem, hogy a szaktárgyaimon keresztül értékelem a gyerekeket is. És így, hogy most hetedikeseim vannak, és két olyan éven vagyunk túl, ahol reggeltől estig velük lehettem, nagyon sok szabadidős tevékenységben együtt voltunk, nem a tanóráim rovására kellett olyan tevékenységeket beilleszteni, amiknek természetesen helye volt az alsóban. Én azt érzem, hogy sokkal szorosabb a kapcsolat közöttünk, és ami az egész


iskolának az alapja, hogy a ránk bízott gyerekeinket nagyon jól ismerjük, és próbáljuk őket úgy segíteni, onnan tovább fejleszteni, ahol éppen tartanak, azt nagyon nehéz 45 perces vagy másfél órás tanítási blokkokban megtenni. Egész más egy beszélgetőkör után, egy játszótéren szaladgálás után, egy rugalmas, önálló blokkban. Én azt érzem, hogy ez minőségi változás, mióta egész napos iskolában gondolkodunk hatodikig. Lányi Kata pedagógus Egy beszélgetőkörrel indul a nap, ami egy csodálatos dolog. Leülnek hátul a teremben, körben Teljesen kötetlenül elmeséli mindenki, hogy milyen élmény érte tegnap, mi történt vele hétfőn reggel. Így sokkal jobban megismerik egymást. Zádorné Wittmann Krisztina szülő Soha nem érezte azt, hogy neki azért kell teljesíteni, mert feléje ez az elvárás. Ő azért teljesít és akkor jelentkezik, amikor ő valójában kész van ezzel a dologgal. A másik, hogy meri mondani a pedagógusnak, ha valamit nem ért. Szekeres Mónika szülő Látogatásaim során az első dolog, ami megragadott, az az iskola semmihez sem hasonlítható légköre volt. Az a befogadó környezet, ami meglátásom szerint elsősorban az attitűdöket helyezi az előtérbe. Figyeltem, ahogy a pedagógusok beszélnek a gyerekekkel, a non-kommunikatív eszközök is sok mindent elárultak arról, hogy itt komolyan veszik a gyermekközpontúságot. Ennél már csak az volt örömtelibb, amilyen bizalommal egymáshoz fordultak a kollégák! Az egész napos iskola modell számos jelét láttam, tapasztaltam, legyen az egy hangulatos asztalitenisz mérkőzés vagy egy fergeteges beszélgetőkör. Vass Vilmos programfejlesztő

157

158




Szakmai gyakorlat



Egész napos iskola


Pénzügyi kultúra




„HATÁRON TÚLI ISKOLAI KAPCSOLATOK BEÉPÍTÉSE AZ ISKOLAI TEVÉKENYSÉGBE” A jó gyakorlat gazdája

Hévízgyörki Petőfi Sándor Általános Iskola


2192 Hévízgyörk, Ady E. u. 143.


általános iskola


247 tanuló13 tanulócsoportban, 18 pedagógus


általános iskola alsó és felső tagozat, napköziotthon, tanulószoba, sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása

Kulcsszavak: „Határtalanul”, magyarságtudat, nemzeti összetartozás, tanulmányi kirándulás Kategória és alkalmazási terület A jó gyakorlat a Köznevelési törvény irányvonalaiban meghatározott elvárások és törekvések megvalósulását támogatja. Segít megismerni a határon túl élő magyarságot, elsősorban a tanulók korosztályának megfelelő közösségeket és azok hagyományait. Személyes tapasztalás útján támogatja földrajzi és társadalmi környezetük felfedezését, barátságok kialakulását, egymás megismerését. Másik területe a nyelvi kommunikáció fejlesztése, a magyarság nyelvjárásainak megtapasztalása. A kommunikáció egy élő idegen nyelven folyik, ami szintén fejleszti a tanulókat. Megismerhetik más országok történelmét, földrajzi elhelyezkedését, adottságait, kultúráját. Ismereteket szerezhetnek az európai emberek kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről. A jelen kor nemzetközi együttműködési formáit tanulmányozhatják a programnak köszönhetően. Az iskola életében a „Határtalanul” pályázati program hozta el annak lehetőségét, hogy a gyakorlatban megvalósíthassa határon túli programjait a határon túli iskolákkal kialakított kapcsolatai révén. A jó gyakorlat területi komplexitása adja az újszerűséget.

A jó gyakorlat gazdájának bemutatása A Hévízgyörki Petőfi Sándor Általános Iskola közel fél évszázada szolgálja az alapfokú nevelés-oktatást, 2006-tól a SNI mozgássérült gyermekek integrált nevelése kiemelt feladatként szerepel a programjában. Az iskolai nevelő-oktató munka szervezésében, irányításában, működtetésében, feladataik végrehajtásában közreműködő döntések,


intézkedések meghozatalakor a gyermekek érdeke áll mindenek felett. A népi hagyományok, szokások megismerteté se, a magyar kulturális örökség megőrzése szintén pedagógiai alapelvként jelenik meg. A pedagógiai programjukban meghatározott érték a szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása, a nemzeti kultúra ápolása, a nemzeti múlt megismerése, megértése, a kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség- és közösségvállalás. A jó gyakorlat kidolgozását az iskola alapszemléletében is megjelenő értékek elsajátításának elősegítése, illetve a 21. századi nevelő-oktató munka elvárásainak való megfelelés hozta életre. A jó gyakorlat folyamatosan fejlődött, a belföldi tanulmányi kirándulások felkészítő foglalkozásait kibővítve, az utazás célját határon túli területekre meghatározva, az elmúlt két évben vált rendszerszintűvé az intézményben. A visszacsatolások alapján mindig a következő tanévben lehetséges korrekció. Az iskolai innovációs csomag kidolgozása után a tankerületi iskolák megismerték a „Határtalanul” program kötelező elemeinek kritériumait, és elkezdődött a disszeminációs csomag átvételének egyeztetése az intézményvezetők bevonásával.

A jó gyakorlat fő jellemzői A jó gyakorlat elsősorban a magyarországi iskolások és a határon túli testvértelepülések diákjai közötti együttműködések kialakítására, a magyarlakta területekre irányuló tanulmányi kirándulások megvalósítására és a programmal kapcsolatos előkészítési, megvalósítási és feldolgozási szakasz kidolgozására mutat példát, ad útmutatást. A hetedik és nyolcadik évfolyamos tanulók részére szervezett tanulmányi kirándulással kapcsolatban a Köznevelési törvény így fogalmaz: „Az általános és középfokú iskolák az iskolai Nemzeti Összetartozás Napja bevezetéséről, a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakításáról és erősítéséről a közoktatásban, valamint a Magyarország határain kívül élő magyarság bemutatásáról szóló országgyűlési határozat alapján a hét-tizenkettedik évfolyamok valamelyikén szervezik meg a határon túli kirándulásokat. A határon túli kirándulásokat a központi költségvetés támogatja. A költségvetési támogatás elbírálásakor előnyt élveznek a külhoni iskolával dokumentált cserekapcsolatban álló hazai iskolák.”

159

160


Célkitűzések A program célja a tanulók tudásszintjének, a külhoni magyarsággal kapcsolatos ismereteinek növelése, valamint a kirándulás biztosításával a nemzeti összetartozás elvont és nehezen megragadható eszméjét a diákok számára személyes és átélhető tapasztalattá tenni. A külhoni kirándulások a múlt eseményeinek megismertetésén túl még inkább a jelen megtapasztalását szolgálják, amellyel kialakítható a nemzethez való kötődés, ami nélkülözhetetlen a közös jövő tervezéséhez. A tanulók nemzeti összetartozási érzésének erősítésére törekszik, arra, hogy a magyarok összetartoznak, bárhol is éljenek a világon. A program célja, hogy a külhoni témának az iskolákba történő bejutását végső soron a társadalomba történő beágyazódás, kollektív tudássá válás kövesse.

A jó gyakorlat célcsoportja A program célcsoportjába tartoznak mindazok az iskolák, pedagógusok, szülők és tanulók, akik fontosnak tartják, hogy a tanórai keretek között tanult vagy tanulandó tankönyvi tudásokat tanórán vagy iskolán kívüli ismeretszerzéssel, személyes tapasztalatokkal egészítsék ki. Azok a pedagógusok, akik a magyarországi és határon túli fiatalok közötti kapcsolatok létesítését szeretnék támogatni. Intézménytípus: általános iskola Korosztály: 7–8. évfolyam Az alkalmazás időtartama: Az előkészítő szakasztól számítva az utazás megvalósítását követő értékelő szakasszal együtt 1 tanév.

Újdonságok (technológiák, know how) Pedagógiai elemek • Az újszerű tanulásszervezési eljárások (projektmódszer, tantárgytömbösítés) érdekessé, differenciálttá, a tanulók számára élményt jelentővé, aktívvá teszik a tanulást. • Az újszerű oktatási módszerek alkalmazásával, tanulói kiselőadásokkal hatékonyabb az ismeretelsajátítás. • A kooperatív tanulási módszerek fejlesztik az együttműködést, csökken a verseny, elkerülhető a kirekesztődés. A tanulók együttműködési készsége fejlődik, javul, empatikus képességük nő. • A tanórán kívüli programokban a hátrányos helyzetű, rossz szociális háttérből érkező tanulók számára is egyenlő hozzáférés biztosítja az esélyegyenlőség megvalósulását. • A munka a tanár és a diákok szoros együttműködését igényli, amelyben a pedagógus és a tanulók azonos célért dolgoznak. Szervezetfejlesztés • A projektmódszer elemeinek felhasználása miatt a tantárgyi komplexitáshoz szükséges a szaktárgyakat tanító pedagógusok együttműködése. • A tanulmányi kiránduláson résztvevő pedagógusok nyitottabbá válnak a csapatban való gondolkodásra, alkalmazkodóképességük fejlődik.


Adaptálhatóság, továbbfejlesztési lehetőségek A jó gyakorlat átadását az intézmény szervezeti és működési szabályzatának mellékleteként elkészített dokumentum szabályozza. A megvalósulás alapfeltétele az iskolai és határon túli szakmai környezet és a tanulmányi kirándulás feltételrendszerének rendelkezésre állása: • tanulói motiváció, • szülői támogatás, • pedagógusok felkészültsége, • Határtalanul program, vagy egyéb támogatási forrás az utazás megvalósításához, • partnerkapcsolat megléte a határon túl. Előnyt jelent határon túli testvértelepülési kapcsolat, vagy testvériskolai kapcsolat megléte, illetve javasolt ennek kialakítása. Továbbfejlesztésre a téma projekthétre való adaptálása is lehetséges, amennyiben a nevelőtestület érintett tagjai elkötelezettek az innováció kiterjesztésére.

Dokumentációs rendszer • „Határtalanul” projektterv • utazási programterv • kidolgozott óravázlatok az előkészületi szakaszhoz, értékelőlapok

Az önellenőrzés, ellenőrzés és értékelés módja A jó gyakorlat bevezetésének fejlesztő hatása lehet a pedagógiai értékelés korszerű elgondolásainak és módjainak kipróbálására, gyakorlására is. A pedagógiai értékelés egyik célja annak meghatározása, hogy vajon a tantervi követelményeket milyen mértékben teljesítik a gyerekek az indirekt tanulási folyamat eredményeként. A megvalósítás folyamata azonban más szempontokból is értékelendő, mivel a jó gyakorlat átfogóbb nevelési, fejlesztési célokat is szolgál. A pedagógiai célokban megfogalmazott fejlesztéssel kapcsolatos elemekkel összefüggésben kvalitatív értékelésre van szükség. E konkretizált célok ismeretlenek, még nem mindig érthetőek a tanulók számára, ezért itt a folyamatban részt vevő kísérő pedagógusok és osztályfőnökök értékelő tevékenysége a fontos. Az elért eredmények kvalitatív értékelése számtalan összetevőre irányulhat. Ezek a következőképp csoportosíthatók: • Maga a felkészülés, annak színvonala az előre meghatározott követelményekhez képest. • Azok a kompetenciák, amelyeknek fejlesztését a tervezés során megfogalmaztuk. • Értékelni kell a folyamatot a tanulás szempontjából is, számba kell venni, hogy milyen tanulási folyamatok zajlottak le a megvalósítási folyamatában mind szaktárgyi szempontból, mind pedig a metakognitív tudásrendszer gyarapodása szempontjából. • Az együttműködés színvonala, szervezettsége a csoportokban, az együttműködési képesség fejlődése. Értékelni kell tehát a munkát a társas kapcsolatok alakulása

161

162


szempontjából is. Számba kell venni, hogy miként tudott együtt dolgozni az adott csoport, voltak-e konfliktusok, és képesek voltak-e azokat kezelni. • Értékelni kell a munkát az egyén szempontjából is. Hogyan tudott együtt dolgozni a csoporttal, voltak-e konfliktusai, és azok miként oldódtak meg. • Az előkészítés folyamatában tanúsított kreativitás. • Az önálló munkavégzés fejlődése, mennyire voltak erre képesek a gyerekek, milyen problémák jelentkeztek. Az értékeléshez szükséges az előre meghatározott szempontrendszer. Vannak azonban szempontok, különösen a tevékenység jellegével, az eredmény színvonalával kapcsolatosak, amelyek nehezen operacionalizálhatók, s a kvalitatív értékelés során inkább benyomásokat, szubjektív értékeléseket fogalmazhatunk meg. Az értékelés legfontosabb mozzanata az eredmények bemutatása, ahol a megnyilvánuló tanulói sajátosságok, speciális erősségek, készségek, képességek válhatnak fontossá, ezért a hátrányos helyzetű gyerekek nevelésében is fontos szerepet játszhat. Az alkalmazható módszerek nagyon sokfélék, cél, hogy lehetőség szerint szöveges, közösségi, komplex értékelések szülessenek, a rendelkezésre álló értékelőlap vagy az egyéni fogalmazások kiértékelése alapján.

Eredmények • Az előkészületi szakaszban a tanulók ismereteket szereztek magyarlakta területek történelméről, földrajzáról, az ott élő népek hagyományairól és kultúrájáról. • A szomszédos országok magyarlakta területeire irányuló iskolai kirándulások révén a magyarországi diákok megismerték a határon túli magyarság életét, sokuknak lehetőségük volt személyes emberi kapcsolatok kialakítására. • Új közösségi értékek kerültek felszínre a hagyományok megismerése során. • A tanulói közösség kohéziós ereje hatványozódott, az összetartozás érzése erősödött. • A tanulók esélyei javultak azáltal, hogy a kognitív képességek mellett a más jellegű képességek (kézműves, szervezési és művészi) is egyenrangú helyet kaptak. • A tradicionális tanár-diák viszonyrendszer demokratizálódott, mivel az új módszerek alkalmazásával eleve elrendelt hierarchikus viszonyokat a kooperatív viszonyok váltották fel. • Javult a szülőkkel való együttműködés a tervezési folyamatokban való aktív közreműködés lévén. • A pedagógusok közötti együttműködés során a szakmai ismeretek átadása, módszertani eszközök alkalmazásainak lehetősége biztosította a folyamatos szakmai megújulást. • A tanítási-tanulási tevékenység eszköztára bővült, az iskola a társadalmi környezetét is bevonta a megismerés folyamatába.


További információk, elérhető anyagok A kapcsolattartó adatai Név: Gál-Gyetván Márta Cím: Hévízgyörk E-mail cím: [email protected] Telefonszám: +36 28 590-610 Web cím: www.hgyorksuli.hu

A jó gyakorlat tartalma Előkészítő szakasz Az előkészítő szakaszban tanulói kiselőadások készülnek az érintett terület földrajzáról. Megvalósul egy néprajzi előkészítő óra előzetes tanulói gyűjtőmunka alapján, majd egy jellegzetes határon túli fazekas edény készül agyagból, csoportmunkában. Ehhez szakember segítségét veszik igénybe. Feldolgozásra kerülnek vetélkedő formájában az 1848/49-es szabadságharc nevezetes helyszíneivel kapcsolatos ismeretek. A diákok ös�szehasonlítják két költő életrajzát, források és szempontok felhasználásával páros munkában bemutatják kötődésüket Erdélyhez. Két határon túli magyar matematikus életművét ismertetik játékos matematikai feladatsor megoldásával. A tanulmányi kirándulás A tanulmányi kirándulás a testvértelepülésen tett látogatással kezdődik, ahol egy barátságos futballmérkőzésen mérhetik össze erejüket a tanulók. Az első este beszélgetéssel, táncházzal mélyítik el a két település fiataljai közötti kapcsolatot. A személyes találkozás lehetőséget ad arra, hogy jobban bemutathassák egymásnak iskolarendszerüket. Az elkövetkező napokban történelmi jelentőségű helyszínek (várak, városok, emlékművek

163

164


és emlékházak) látogatását szervezik meg. A történelmi helyszínek mellett fontos a magyar irodalmi megemlékezés. A határon túli magyar kézművesség megismerése céljából múzeumlátogatás bővíti a tanulmányutat, de nem maradhat el a magyar hagyományok ápolása sem az esti táncházas mulatság keretein belül. Értékelő szakasz Az értékelő szakaszban az első órán a tanulók kiscsoportokban, vetélkedő formájában idézik fel a látottakat, majd megbeszélik az út pozitív tapasztalatait, az esetleges negatívumokat, majd osztályszinten frontálisan összegzik a véleményeket. Végül fényképek segítségével tablót készítenek. Fakultatívan a diákok előadást tartanak az iskola tanulóinak a határon túli környezetről, történetekről, híres emberekről.

Nálunk bevált… Hévízgyörknek testvértelepülése Havad. Úgy gondoltuk, hogy szorosabb kapcsolatot kell kiépítenünk, amely a felnőttek szintjén már megtörtént. A diá kok számára is fontos lenne, hogy megismerjék a testvértelepülésünk földrajzi környezetét, történelmét, hagyományait és a legjobb módszer, ha személyesen tapasztalják meg. Eljönnek, megnézik, beszélgetnek a kortársaikkal, akik ott élik mindennapjaikat. A kirándulás az önkormányzat támogatásával is megvalósulhatott volna, de jelenleg a „Határtalanul” program biztosítja az ehhez szükséges forrást. A szülők nagyon örültek ennek a lehetőségnek, üdvözölték az ötletet, és ők is csatlakoznának, amennyiben ez kivitelezhető lenne. Nagyon fontos, hogy a diákok kialakítsanak személyes kapcsolatokat. Ezt ma sokszor az internet segítségével teszik meg, főleg a már meglévő baráti körben építgetik kapcsolataikat. A határon túli magyarokkal valószínűleg kevés kapcsolatuk van. A programba ismerkedési estet is beépítettünk, közös programot szerveztünk az ottani hasonló korú gyerekekkel. Azt hiszem, felületes ismereteik vannak csak Erdélyről, bár bekerült a történelem tananyagba, de csak érintőlegesen. Helyenként bekapcsolódnak a magyarországi történetbe, de korántsem részletesen. Az Erdélyből származó híres személyiségekre sincs elég idő, hogy bővebben foglalkozzunk velük, de itt van lehetőség híres matematikusokról, történelmi személyiségekről, költőkről bővebb ismereteket szerezni. Az előkészítő foglalkozások során csoportokban dolgoztuk fel a témákat. Már a felkészítés alatt is láttam, hogy sokkal aktívabbak a gyerekek, mint a hétköznapi órák alatt, és a kirándulás az egész éves munkájuk jutalma lesz. Számukra Erdély már nemcsak egy földrajzi név lesz a térképen, hanem emlékek is kötődnek hozzá. Gál-Gyetván Márta osztályfőnök A mi gyerekeink még kicsik voltak, amikor testvértelepülésünk lett Havad. Most találkozhatnak az ottani gyerekekkel, megismerhetik őket és az erdélyi hagyományokat, amelyek kevésbé érdeklik őket a mindennapokban. Úgy gondolom, egy ilyen lehetőséggel nyitottabbá válnak ezekre a dolgokra. A tanárnő felkészítette őket különböző feladatokkal. Az utazás közben felmérhetik azt, hogy


az erdélyi gyerekek hogyan élnek, mit csinálnak, ők hol tartanak, mennyivel másabb ott egy közösség, milyen kultúrájuk, hagyományaik vannak. Sokat tanulhatnak és szinte észrevétlenül. Bazánné Kovács Ilona szülő Az intézmény jó gyakorlatának lényegét egy kínai mondás jellemzi a legjobban: „Mondd el, és elfelejtem, tanítsd meg, és emlékezem rá, lehessek részese, és megtanulom.” A határon túli együttműködések kialakítása révén és a magyarlakta területekre irányuló tanulmányi kirándulás megvalósításával a tanulók a korszerű, 21. századi elvárásoknak megfelelő, új pedagógiai módszerekkel sajátítják és mélyítik el ismereteiket. Szervesen kapcsolódik hozzá az előkészítő szakasz, mely a tapasztalati tanulás strukturáltságát biztosítja, majd az értékelő szakasz, mely a tanulási folyamat összegzéseként szolgál. A programban megjelenik a tantárgyi komplexitás, a történelem és földrajz tantárgy mellett a matematika, kémia, magyar irodalom, illetve a technika is helyet kap. A jó gyakorlat adaptációs fejlesztése során a tantárgyi dokumentációs csomag disszeminációra alkalmas kidolgozása valósult meg. Kustra Hajnalka programfejlesztő

165

166




Szakmai gyakorlat



Egész napos iskola


Pénzügyi kultúra




„JÁTÉKOS DIÁKVÁLLALKOZÁS – YOUNG ENTERPRISE PROGRAM MŰKÖDÉSE, TAPASZTALATAI AZ AKG-BAN” A jó gyakorlat gazdája Az intézmény címe

Alternatív Közgazdasági Gimnázium, Budapest 1035 Budapest, Raktár u. 1.


1+4 osztályos, tagozatos gimnázium


72 pedagógus, kb. 600 tanuló


Az AKG jelenelvű, szabad, személyközpontú, alternatív iskola. 1+4 osztályos tagozat, felső középfokú szakasz 12-13. évfolyam, nyelvi előkészítő év 9. évfolyam, 8 szakkör, 17 művészeti alkotó kör

Kulcsszavak: együttműködés, kezdeményezőképesség és vállalkozói kulcskompetencia, reformpedagógia, pénzügyi kultúra, üzleti terv

Kategória és alkalmazási terület A Játékos diákvállalkozás – Young Enterprise program működése, tapasztalatai az AKGban jó gyakorlat fókuszában a pénzügyi kultúra (financial literacy) fejlesztése található. A Kormány 110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról rendelkezik a köznevelés feladatairól és értékeiről. Ennek keretében előírja, hogy a „felnövekvő nemzedék találja meg helyét a munka világában”. A fejlesztési területek és nevelési célok között meghatározó terület a Gazdasági és pénzügyi nevelés, amelyben az alábbi előírásokat találjuk: „A felnövekvő nemzedéknek hasznosítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkozások és a háztartások életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézményekről és folyamatokról. Cél, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében a köznevelési intézmény biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását.”


A kulcskompetenciák közül a Nemzeti alaptanterv 2012. évi változata kiemelten kezeli a kezdeményezőképesség és vállalkozói területet. A fent említett fejlesztési terület és nevelési cél, valamint kulcskompetencia markánsan megjelenik néhány műveltségi terület követelményrendszerében, különös tekintettel az Ember és társadalom műveltségterületre.

A jó gyakorlat gazdájának bemutatása Az AKG az ország első alternatív iskolája, 27. éve működik, 1988-ban alakult. Egyben a legnagyobb alternatív iskola az országban, egy 9000 m2-es, hatalmas épület, közel 600 tanulóval. Az iskola általános alapelve: A gyerek nem az életre készül, hanem él. Az AKG programja szorosan kötődik a század eleji reformpedagógiákhoz, pedagógiai alternatívákhoz; érték, norma és képzési alternatívákat kívánnak közvetíteni diákjaik számára. Ennek megfelelően az AKG kiemelt célkitűzése egyrészt egy tevékenységekre épülő, kompetencia-alapú, differenciált, személyre szabott fejlesztés, másrészt az intézmény profiljához és pedagógiai programjához igazodva a közoktatás és a munka világa közötti szoros együttműködés erősítése. Ennek közös metszéspontjában helyezkedett el az előző két évtizedben a Young Enterprise program adaptációja, majd továbbfejlesztése. A program adaptációjának és továbbfejlesztésének jelentős állomása volt az utóbbi évtizedben a projektként működtetett vállalkozások sikere az Országos Diákvállalkozási Versenyen, valamint az implementáció tapasztalataira épülő intézményi egyéni és szervezetfejlesztési utak megtalálása.

A jó gyakorlat fő jellemzői A program maga egy aktív tanulási-tanítási módszer: a diákok egy tanéven keresztül projektként működtetik saját vállalkozásukat (a vállalkozások piacfelmérésre, valamint egyéni és csoportos innovációra épülnek) és ez által tapasztalva tanulják meg mindazokat az ismereteket, sajátítják el azokat a képességeket, amelyekre egy vállalkozónak (és egy munkavállalónak egyaránt) szüksége van.

Célkitűzések A program célja, hogy 14-19 éves fiatalokat valóságos vállalkozási tevékenységeken keresztül tanítson meg gazdálkodásra, üzletvitelre játékos keretek között, nem tankönyvből, hanem tapasztalati úton. Kiemelt célkitűzés egy üzleti terv készítése, a vállalkozás

167

168


mindennapi működésének megtapasztalása, a piacon történő megmérettetés mentorokkal, akik egyben gazdasági tanácsadók, történő támogatása. A tanulók szempontjából az egyik legnagyobb eredmény az Országos Diákvállalkozási Versenyen elért jó szereplés. A siker mellett azonban az eredményesség legnagyobb fokmérője a valós piac és a munka világának visszajelzése, a megtanultak hasznosítása és alkalmazása a gyakorlatban, különös tekintettel a korábban említett kompetenciaterületekre vonatkozóan. A mentorok számára egy-egy vállalkozás megalakulása, fejlődése és sikeressége mellett jelentős eredmény a tanulási folyamat, a kölcsönös tanulás minősége és az együttműködés eredményessége. Nem elhanyagolható szempont az iskola egésze, a szervezet fejlődése szempontjából, hogy az eredményesség kritériuma egy másfajta időtervezés (epochák, témahetek) és munkaszervezési struktúra (munkaközösségek helyett egyéni mentorálás). Ennek eredménye a professzionális tanuló szervezet létrejötte.

A jó gyakorlat célcsoportja 14–19 éves fiatalokból álló szabad, flexibilis vállalkozói csoportok. Intézménytípus: gimnázium Korosztály: Alsó középfokú szakasz: 7–11. évfolyam, felső középfokú szakasz: 12–13. évfolyam. Az alkalmazás időtartama: Az AKG pedagógiai programjában a 10. évfolyamon, heti 2 órában, az órarendbe illesztve, önálló tantárgyként szerepel. (Ebben az esetben előfordul, hogy a gyerekek tanítási időn kívül gyártják termékeiket.) Vannak viszont olyan iskolák, ahol az érettségi utáni szakmai képzésben a 13. évfolyamon, – a vállalkozási ismeretek tantárgy keretében – heti 5 tanórában, a tanulóirodai programmal szoros együttműködésben végzik a diákok mindennapi vállalkozási feladataikat. A program pusztán hasznos időtöltésként, alternatív vagy fakultatív, szakköri vagy szabadidős diáktevékenységként is életképes.

Újdonságok (technológiák, know how) A program globális célkitűzése a pénzügyi kultúra fejlesztése. Produktuma egy üzleti terv, amelynek készítése a közösség erejére és az egyéni önmegvalósításra egyaránt épít. A projekt a változó piaci környezetre és az adott kor kihívásaira egyaránt hatékonyan reagál. Alapvetően kompetenciaalapú fejlesztés, hiszen tapasztalatokra épül és tevékenységközpontú. A kompetenciaterületek legelfogadottabb struktúráját tekintve (tudás, képesség, attitűd) közgazdaságtani, pénzügyi és vállalkozási ismereteket ad, fejleszti a kommunikációs, együttműködési, munkamegosztási, hálótervezési, döntési, alkalmazkodási, valamint időtervezési képességeket. Jellemzi a céltudatosság, a trendkövető attitűd, valamint az innováció és a kreativitás. Mindemellett a program számos gazdasági szakmai ismeretet és készséget is közvetít: megtanít tervezni, pénzzel bánni, a gazdálkodást folyamatosan nyomon kérni; megtanít a vevők, a piac igényeinek feltérképezésére, azok tiszteletére; segít a vevőorientált piaci magatartás, a marketing alapelemeinek, pénzügyi, számviteli és adózási kultúra elemeinek megismerésében, illetve azok elsajátításában.


Adaptálhatóság, továbbfejlesztési lehetőségek A program alapvető jellemzője a magas fokú adaptivitása és rugalmassága. Az intézményi pedagógiai programokba és helyi tantervekbe egyrészt tantárgyakba építve adaptálható, illetve önálló tantárgyként is implementálható. A tantárgyi struktúrához rugalmasan illeszthető, ám az adaptáció szempontjából jelentős, hogy tanítási órán kívüli tevékenységekben, extracurriculáris területeken is hatékonyan működik. Másrészt az adaptáció igényli az olyan hagyományostól eltérő tanítási módszereket és tanulásszervezési tevékenységeket, mint például a motiváló módszerek, kooperatív tanulás, projektpedagógia alkalmazása. Ez meghatározza az adaptáció szervezeti hátterét, hiszen az átvevő intézmény tervezési, fejlesztési és értékelési kultúrája, valamint a résztvevők attitűdje és motivációja meghatározó az adaptáció sikeressége szempontjából. Az AKG-ban a vállalatok, pedagógiai programuknak megfelelően, a diákok választásától függően, a 9., vagy 10. évfolyamban alakulnak meg. Erre a tanév során heti 2 órában kerül sor, ami a tanévben összesen 74 óra. Miután igen idő- és munkaigényes a termékek előállítása, így a rendelkezésre álló óraszám nagyobb részét, 44 órát ezek elkészítésére használják fel a cégek, míg a fennmaradó 30 órában, a kiegészítő tanterv alapján a cél a vállalatok működését segítő ismeretek nyújtása. A Young Enterprise program a benne résztvevő fiatalok számára lehetővé teszi, hogy kipróbálják a vállalkozáshoz szükséges képességeiket, lehetőséget teremtve a képességek sokoldalú fejlesztésére. A program konkrét gazdasági ismeretek megszerzését is lehetővé teszi, megtanít tervezni, a pénzzel bánni, segíti a vevőorientált piaci magatartás, a marketing alapelemeinek, továbbá a pénzügyi adózási kultúra alapjainak az elsajátítását. Az adaptáció fontos feltétele, hogy mind az átadó, mind az átvevő nyitott legyen az egymástól tanulásra, a folyamatos együttműködésre, a kritikus, kreatív és rendszerszintű gondolkodásra. Az adaptációs folyamat tapasztalatcserére, igényfelmérésre és folyamatos, kölcsönös tanulásra, valamint a rendszeres visszajelzésekre épül. Mind az átadó, mind az átvevő szempontjából az alábbi kompetenciaterületek fejlesztése és fejlődése kívánatos: együttműködés, nyitottság, rugalmasság, döntéshozatal, kreativitás, kommunikáció. Az adaptáció humánerőforrás igénye A program átvétele nem igényel végzettséget, bármely pedagógus, de nem tanár kolléga is segítheti az ifjú vállalkozók próbálkozásait. Az iskola részéről kell egy kapcsolattartó, aki folyamatosan fenntartja a kommunikációt és a tudásmenedzselést az átadóval. Az adaptáció szempontjából jelentősek a helyi és országos szinten is szervezett téli és tavaszi vásárok, ahol a vállalkozások egymás és széles nagyközönség előtt állíthatják ki és árulhatják termékeiket. A jó gyakorlatban lehetőséget biztosítanak a szülőkkel és külső szakemberekkel való együttműködésre, akik vállalkozói tapasztalataik átadásával aktív szereplői lehetnek a programnak. Az adaptáció eszközigénye A diákvállalkozási programban megalakuló vállalatok részvénykibocsátással teremtik meg a működésükhöz szükséges finanszírozási forrásokat, ezzel is tapasztalatokat szerezve az üzleti élet működéséről. Az iskolának tehát nem kell külön finanszírozási

169

170


forrásokat biztosítani a működéshez. A vállalatok termelői tevékenységének színtere azonban gyakran az iskola, így az iskolai infrastruktúra, terem, eszközök, műhelyek segítik ennek a programnak a működését. Az adaptáció folyamatának első lépéseként a szakmai anyagok (forgatókönyvek, programleírások, kerettanterv) megismerése, átvétele történik, majd ezt követően a tapasztalatszerzés, hospitálás zajlik. Külső mentor segítheti ezt a folyamatot. Majd ezt követően nevelőtestületi értekezlet keretében AKG-és pedagógusok tartanak előadást a diákvállalkozás, mint korszerű pedagógiai munkaforma, módszer bevezetésének lehetőségéről. Az átvevő intézmény tantestülete példákon keresztül megismerkedhet konkrét lehetőségekkel, tapasztalatokkal, ami segítséget nyújthat az átvevő iskola nevelőtestületének a minél sikeresebb adaptációban.

Az önellenőrzés, ellenőrzés és értékelés módja Kiemelendő, hogy a program értékelésében, hatásvizsgálatában a legjelentősebb tényező a piac, a vállalkozások világa, a versenyszféra. Az eredményesség kritériuma az elkészített pénzügyi-üzleti terv megvalósulása, sikeressége. Pozitív esetben a nyereség, más esetben a veszteség. Az önértékelésben jelentős elem egyrészt a reflektív gondolkodás fejlődése, másrészt a megtanultak, a tapasztaltak későbbi hasznosíthatósága. Alapvető, hogy az értékelési folyamat funkciója diagnosztikus (piackutatás, helyzetfeltárás, felmérés) és formatív (kölcsönös, gyakori visszajelzések, visszacsatolások, szöveges értékelés). Az ellenőrzés és értékelés módja a projektbemutató, amely a tapasztalatokra és a tevékenységekre épül.

Eredmények A tanulók szempontjából az egyik legnagyobb eredmény az Országos Diákvállalkozási Versenyen elért jó szereplés. A siker mellett azonban az eredményesség legnagyobb fokmérője a munka világának visszajelzése, a megtanultak hasznosítása és alkalmazása a gyakorlatban, különös tekintettel a korábban említett kompetenciaterületekre vonatkozóan. A mentorok számára egy-egy vállalkozás megalakulása, fejlődése és sikeressége mellett jelentős eredmény a tanulási folyamat, a kölcsönös tanulás minősége és az együttműködés eredményessége. Eredménynek számít továbbá a másfajta időtervezés és munkaszervezési struktúra, illetve a professzionális tanuló szervezetként való működés.

További információk, elérhető anyagok • Darázs Dóra – Pertl Gábor: A gazdasági ismeretek oktatásának sajátos gyakorlati módszere. Új Pedagógiai Szemle 48.évf. 7–8. sz. 1998. július–augusztus 70–80. old. http://epa.oszk.hu/00000/00035/00018/1998-07-gk-Tobbek-Gazdasagi.html • Darázs Dóra – Szomor Tamás – Szűcsné Szabó Katalin – Varga Zoltán: Gazdasági ismeretek oktatása a fővárosi iskolákban – Új Pedagógiai Szemle 2004. február http://epa.oszk.hu/00000/00035/00079/2004-02-ta-Tobbek-Gazdasagi.html


A kapcsolattartó adatai Név: Gáncs Péterné Cím: 1035 Budapest, Raktár u. 1. E-mail cím: [email protected] Telefonszám: +36 1 368 8840 Mobilszám: +36 70 381-5231 Web cím: www.akg.hu

A jó gyakorlat tartalma A játékos diákvállalkozás jó gyakorlat alulról építkező projekt. Ez azt jelenti, hogy egy-egy vállalkozás elindulása egyéni vagy csoportos ötletből indul, jelentős igényfelmérés, piackutatás előzi meg. Ennek a gazdasági diagnosztikának és kreatív kezdésnek jelentős szerepe van egyrészt a tanulók előzetes tudásának feltérképezésében, másrészt a belső és a külső motiváció egyensúlyának megteremtésében. Nem elhanyagolható tényező, hogy az előzetes elképzeléseket és a felmerülő igényeket a tanulók és a mentorok a projekt elején egyeztetik egymással. Ez lehetővé teszi azt, hogy a program tapasztalatokra épüljön, a szociál-konstruktivista tanuláselmélet alapján a kezdeti lépések jelentősen befolyásolják a programban résztvevők involválódását és aktivitását. Valójában az aktivitás a projekt egészére jellemző, hiszen a motiváló tanítási módszerek (vita, kutatás-felfedezés, játék, csoportmunka, drámapedagógia) mindegyike megjelenik a projektben kisebb-nagyobb mértékben. Tanulásszervezését tekintve a kooperatív tanulásszervezés domináns, különös tekintettel a szakértői csoportokra és a megpörgetett információ technikájára vonatkozóan. Kiemelt alapelv a tanulók és a mentorok közös tervező-fejlesztő-értékelő munkája. A diákok egy tanéven keresztül működtetik vállalkozásukat, amelyek összhangba, harmóniába igyekeznek hozni a technológiát és a természettudatosságot. Ennek megfelelően egyre több olyan vállalkozás működik, amelyik előtérbe helyezi a környezetvédelmet és az újrahasznosítást. Természetesen a vállalkozások egész éves működtetésének egyik jelentős állomása egy minőségi üzleti terv készítése, amelyben a tapasztalatokban gazdag mentorok hasznos támogatást nyújtanak. A vállalkozások működtetése természetes módon ciklikus, az üzleti terv kidolgozását követő kezdeti lelkesedés után némi holtpont következik. Ez az iskolaév működéséből ered (iskolai szünetek), ám ezeket a holtpontokat a program néhány rendezvény szervezésével sikeresen leküzdi. A rendezvények egyrészt iskolai vállalkozási börzék, bemutatók, ahol a tanulók bemutathatják vállalkozásaikat, másrészt országos megmérettetésen is elindulhatnak. Itt nem pusztán a vállalkozásaikat mutatják be, hanem a prezentációs, érvelési technikáikat is gyakorolják, megtanulják „élesben eladni magukat”. A jó gyakorlat szempontjából kiemelten fontos a projekt értékelése, ami erőteljesen fejlesztő, tanulást támogató. Egyrészt a folyamatos, kölcsönös (tanuló-mentor) visszajelzésekre épül, másrészt a vállalkozások „élesben” is megmutathatják, hogy mire képesek, hiszen az országos

171

172


megmérettetéseken gazdasági szakemberek megbízhatóan, érvényesen értékelik az adott vállalkozás teljesítményét. Ez az igazi versenyhelyzet segíti legjobban a megtanultak hasznosítását és a későbbiekben, a munka világában a kiemelkedő teljesítményt.

Nálunk bevált… Az iskolának három alapvető célja van. Az egyik a tanulási motiváció megtartása és megőrzése, hogy egy fiatal, aki megnő, az úgy integrálódjon a társadalomba, hogy akarja megismerni a világot, akarjon helyet találni a világban, akarjon boldogan élni. A másik az a tanulási képességek megszerzése, ami azt jelenti, hogy azt amivé ő válni akar, annak a feltételeit ő képes legyen megteremteni. És a harmadik az a szociális képességeknek a kialakítása, az együttműködés, az autonómia, a döntésképesség, a verseny és az akaratérvényesítés. Horn György igazgató Egy diákvállalkozás mentor feladata az azért érdekes, mert minden évben más. Mi ezt úgy fogjuk fel, hogy üzletemberek vagyunk, a valós üzleti életben szerezzük a tapasztalatainkat, és nekem a kezdetektől fogva az volt a célom, hogy mi lenne, ott motoszkált bennem, mi lenne, ha úgy tekintetnék ezekre a 16 éves gyerekekre, mint akik mondjuk az én munkatársaim. Sándor Fruzsina diákvállalkozási mentor Amikor a gimnáziumba érkeztem, még nem volt fogalmam arról, hogy mi a közgazdaságtan, és mit jelent a gazdaság, és aztán 10. évfolyamban részese lehettem a Young Enterprise vállalkozási projektjének, amiről egyébként azt


gondolom, hogy minden középiskolának érdemes kipróbálnia, mert az mutatja meg leginkább gyakorlati szempontból, hogy a vállalkozás mit is jelent valójában. Richolm Péter volt tanuló, diákvállalkozási mentor Én minden évben elképesztően sokat tanulok tőlük. Ugyanis számukra a világon az összes tudás elérhető, nekem csak az a dolgom, hogy megmutassam az utat, elmondjam, hogy hova kellene eljutni, és hogy milyen eszközökkel érik el, azt ők maguk kitalálják. Sándor Fruzsina diákvállalkozási mentor Véleményem szerint a Játékos diákvállalkozás jó gyakorlat egyrészt jól illeszkedik az Alternatív Közgazdasági Gimnázium filozófiájához és pedagógiai hitvallásához, hiszen erőteljesen tanuló- és tanulásközpontú. A tanulás ugyanakkor nem a hagyományos módon történik: tanár magyaráz, diák figyel, hanem tevékenységekre és tapasztalatokra épül. Külön öröm az, hogy a tevékenységek egyrészt a munka világára, igényfelmérésre épülnek, másrészt valódi kompetenciafejlesztés zajlik. Különös tekintettel az együttműködésre és a kommunikációra, olyan képességek is fejlődnek, mint például a döntéshozatal és az időbeosztás. Öröm volt tapasztalni a mentorok elhivatottságát! A jó gyakorlat talán legnagyobb erénye az, hogy bizalomra épül, a tanulók és a mentorok együtt terveznek, fejlesztenek és értékelnek. Így a siker sem maradhat el. Vass Vilmos programfejlesztő

173

174


Új társadalmi kihívások

Iskolai erőszak

Médiatudatosság


Mentálhigiéné


„INNOVÁCIÓS CSOMAG A HATÉKONY EGYÜTTNEVELÉSÉRT, AZ ISKOLAI AGRESSZIÓ VISSZASZORÍTÁSÁÉRT” A jó gyakorlat gazdája

Kisfaludy Károly Általános Iskola Győrszemerei Tagiskolája


9121 Győrszemere, Fő utca 27.




147 tanuló, 13 pedagógus. A tanulók közel fele hátrányos helyzetű, harmada roma származású, majdnem egy ötöde sajátos nevelési igényű


Dalton-terv alkalmazása, hátrányos helyzetű tanulók integrált neveléseoktatása

Kulcsszavak: reformpedagógia, Dalton-terv, penzum Kategória és alkalmazási terület A jó gyakorlat olyan programot kínál a hatékony együttnevelés megvalósítására, amellyel eredményesen csökkenthető az iskolai életbe is begyűrűző társadalmi jelenség, az agresszió. Napjainkban, amikor az iskolák túlnyomó többsége kiszolgáltatott szemlélője csupán a falai közt zajló tanulói agresszió megnyilvánulásainak; amikor nincsenek hatékony válaszok, csak „tüneti kezelés” az iskolai erőszak visszaszorítására, az eltérő értelmi képességű, vagy eltérő szociokulturális háttérrel rendelkező tanulók hatékony együttnevelésére, úgy gondoljuk, az évtizednyi munkával és folyamatos fejlesztéssel kidolgozott innovációs csomag segíthet e problémák megoldásában.

6. ábra: A Dalton-penzumokhoz készített jelmagyarázat


A jó gyakorlat gazdájának bemutatása A győrszemerei általános iskolában több mint 10 éve kezdtek el tanítani a Daltonterv reformpedagógiai koncepció alapelveit követve. Az Ausztriában, Csehországban, Németországban és Hollandiában kapott képzéseik, a Comenius-iskolafejlesztési projekt egy osztrák és egy német iskolával, a Győrszemerén a témában rendezett konferenciák és szakmai műhelyek segítenek elmélyíteni az elméleti ismereteket. Jó fogódzót adnak a gyakorlati munkához és nem utolsó sorban motivációt jelentenek a reformpedagógiai módszerek és eljárások mindennapi alkalmazásához. Több évnyi reformpedagógiai munka után azonban feltették maguknak a kérdést: alternatív iskolában tanítanak-e egyáltalán? Dr. Bodonyi Edit „Modern alternatív iskolák” című könyvében jellemzi az alternatív iskolákat: „Tágan értelmezve az összes olyan iskolát, amelyet valamilyen pedagógiai specifikum jellemez (…), illetve innovatív törekvésekkel rendelkezik, alternatív iskolának nevezzük.” (Bodonyi, 2012. 17.) A Dalton-reformpedagógiai koncepció alapelvei egybecsengenek a Bodonyi Edit által összegyűjtött, az alternatív iskolára jellemző kritériumokkal: a gyermek életkorához, fejlettségi szintjéhez igazodó tartalmak; hangsúlyos az önképzés igényének kialakítása; hozzájárul a tanulók sokoldalú tevékenykedtetéséhez; rugalmas időütemezés a domináns; szívesen és gyakran alkalmazza a páros, csoportos és egyéni munkát; a pedagógus – diák – szülő kapcsolat aktív együttműködésen alapszik. Győrszemerén az alternatív iskolák alapfunkciói közül különösen fontosnak tartják a kompenzációs funkciót, amelyről Bodonyi így ír: „az alternatív iskolák (…) azért jönnek létre, hogy kompenzáljanak bizonyos hiányosságokat, amelyek a többségi oktatás keretein belül észlelhetők”. (Bodonyi, 2012. 18.) Esetükben ez a kompenzáló funkció a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók Dalton-terv szerinti integrált oktatásában manifesztálódott. Győrszemere Győrtől 15 kilométerre fekvő, 3100 lakosú község. A szabad iskolaválasztás bevezetésével kezdődött el az a folyamat, hogy a tehetősebb családok nem a helyi általános iskolát választották, hanem valamelyik győri intézménybe íratták a gyerekeiket. Sokan gondolták azt, hogy egy nagyvárosi iskola biztosan nagyobb esélyeket ad a tanulóknak a tudás megszerzésére. Az iskola pedig érzékelte azt a veszélyt, hogy elveszítheti a tehetséges tanulók nagy részét. Olyan oktatási módszert kellett tehát keresniük, amely lehetővé teszi minden tanuló fejlesztését, figyelembe veszi az egyéni képességeket, az együttműködésre és egymás elfogadására épít. Az innovációs funkció is érvényesül munkájuk során. A Dalton-terv esetében ez különösen az oktatási folyamat szervezését érinti, mivel a koncepció alapját az ún. assignment vagy penzum, egy írásos feladatsor adja, amely a feladatok mellett megadja az ellenőrzés/értékelés módját, javaslatot tesz a munkamódszerekre és az optimális időbeosztásra, vagyis segíti az önálló ismeretszerzés és gyakorlás megszervezését.

175

176


Az ismertetett jellemzők alapján a győrszemerei általános iskola tágabb értelemben vett alternatív iskola domináns kompenzációs és innovációs alapfunkcióval.

A jó gyakorlat fő jellemzői Az innovációs csomag kifejlesztését az a tény hívta életre, hogy a gyerekek kevés sikert értek el a hagyományos oktatással, ezáltal egyre frusztráltabbak lettek, amivel egyenes arányban nőtt az iskolai rendbontások száma és a fegyelem lazult. Az innovációs csomag alapját is a Daltonpedagógiában alkalmazott penzum képezi, amely kötelező elemként bővül a kooperatív, a tevékenység-központú, a differenciáló és a projektoktatás elemeivel. Az innovációs csomag komplexitásánál fogva valamennyi kompetenciaterületen eredményesen alkalmazható. A fejlesztők meglepetésére már az első tapasztalatok azt bizonyították, hogy a Dalton-tervet szinte „nekik találták ki”: a heterogén összetételű tanulócsoportokban megszűntek az addig mindennaposnak számító fegyelmezési problémák, a diákok sokkal több sikerélményhez jutottak a tanulási folyamat során, ennek köszönhetően szívesebben tanultak, mint korábban. A nevelőtestület munkájában kiemelt szerepe van a belső mentorálásnak, a penzumokkal kapcsolatos tanári együttműködésnek.

Célkitűzések Csökkenjen az intézményben az intézkedést igénylő tanórai fegyelmezési esetek száma, így azon tanulók száma, akikkel szemben viselkedésük miatt alkalmazni kell az iskola pedagógiai programjában megállapított büntetések valamelyik formáját. A pedagógusok egyénre szabott feladatokat készítsenek, ehhez alkalmazzák a Daltonpenzumba integrálható módszerelemeket, eljárásokat. A tanulók ismerjék és helyesen alkalmazzák az innovációs csomagba integrált tanulási technikákat. Tudatosan tervezzék meg saját tanulási folyamatukat: csökkenjen azoknak a tanulóknak a száma, akik nem készítik el határidőre legalább a penzumuk kötelező feladatait.

A jó gyakorlat célcsoportja Intézménytípus: általános iskola Korosztály: 1–8. évfolyam. A Dalton-penzumokkal történő munka leginkább a felső tagozatra jellemző, amikor az értő olvasás már megfelelő szintű az önállóan végzett munkához, de 3. és 4. osztályban is sikeresen alkalmazták már (pl. idegen nyelv tanításában). 1. és 2. osztályban a Hollandiában megismert módszerrel képes penzumokat állítanak össze, amelyek célja a tanulási forma és a jelrendszer fokozatos megismertetése a kisdiákokkal.


Az alkalmazás időtartama: A Dalton-terv szerinti tanulásszervezés az éves munkaterv szerint egész tanévben folyamatos.

Újdonságok (technológiák, know how) Pedagógiai elemek • Dalton-pedagógia alapján történő tanulásszervezés, • a penzumok segítségével a társas kapcsolatok fejlesztése; csoportfejlesztés, csoportidentitás fejlesztése; konfliktuskezelő gyakorlatok, játékok, önértékelési, értékelési módszerek alkalmazása, • a penzumok készítéséhez a tanulók tanulási profiljának megismerése, többszörös intelligencia figyelembe vétele, • „személyre szabott”, tanulási profilhoz igazodó projektek kidolgozása, • más tanítási technikák, eljárások ötvözése a Dalton-penzumokkal, • az osztálykeretek feloldása a Dalton-projekt alatt. Szervezetfejlesztési elem • kollegiális kooperáció a Dalton-penzumok és a Dalton-projekt készítése kapcsán.

Adaptálhatóság, továbbfejlesztési lehetőségek Az innovációs csomag saját fejlesztés, a Dalton-terv szerinti oktatásból nőtte ki magát. Az átvétel alapfeltételei: • A tevékenységalapú pedagógiák iránti elkötelezettség, valamint az alapvető kooperatív technikák ismerete és alkalmazásának képessége. • A Dalton-terv, a differenciáló és a projektoktatás – az innovációs csomag adaptálása szempontjából nélkülözhetetlen – elemeinek megismerése szakirodalom tanulmányozásával és a szakmai napokon vagy konferencián, workshop-on való részvétellel. • Bemutató órák megtekintése. • Az átvétel során az innovációs csomag gyakorlati alkalmazását mentorálással segítik. A működtetést műhelyfoglalkozások, konferenciák, külföldi tanulmányutak támogatják. • A jó gyakorlat továbbfejlesztése érdekében rendszeres a tapasztalatcsere az innovációs csomagot alkalmazó pedagógusokkal, a holland, cseh, osztrák szakértőkkel, diákokkal és szülőkkel. • Az innovációs csomag alkalmazása nem igényel az intézményben sem különös anyagi ráfordítást, sem szerkezeti átalakítást. A tanulók munkálkodásához biztosítani kell viszont a támogató közeget. Ilyen például a szükséges szakirodalom vagy egyéb eszköz, amelyek kezdetben lehetnek otthonról hozott könyvek, játékok, kártyák, régi tankönyvek és tankönyvkiadóktól kapott ajándék példányok. Hasznos a mobil iskolabútor, a könnyen mozgatható padok és székek segítik a munka során a társas formák kialakítását.

177

178


Dokumentációs rendszer A munka során a Dalton-penzumokat és a velük végzett tevékenységeket dokumentálják. Ehhez segítséget nyújt a Dalton-penzumok kritériumrendszere (összeállítás szempontjai, tárgyi és szervezési feltételek felsorolása), egy mondatbank a Dalton-penzumok céljainak meghatározásához és a megfigyelési szempontok jegyzéke a Dalton-órák hospitálásához.

Az önellenőrzés, ellenőrzés és értékelés módja Alapvetően a Dalton-terv ellenőrzési-értékelési metódusát alkalmazzák, tehát a munka eredményessége magán a penzumlapon, illetve a gráf-rendszerben is nyomon követhető. Ez könnyen áttekinthető és egyszerű módja az értékelésnek szülő és gyermek számára egyaránt. Az egyes részfeladatok ellenőrzése-értékelése során alkalmaznak kooperatív módszereket is. A Dalton-munkacsoport évente két alkalommal írásban és szóban beszámol. Ezen kívül a pedagógusok beszámoló-sablonban rögzítik, hogy mennyi és milyen Daltonórát tartottak a tanév folyamán. A tanmenetben jelölik, hogy mely tematikai egységeket dolgozzák fel a Dalton-koncepcióval, a haladási naplóban a megtartott Dalton-órákhoz pedig „D” betűt írnak. A belső ellenőrzési terv rögzíti, hogy a tagintézmény vezetője melyik hónapban látogatja a Dalton-órákat. Az ellenőrzéshez a munkatervben található szempontrendszert használja. A belső mentorálás során az intézményi mentor havonta látogatja a mentorált pedagógus óráit, és tapasztalatait mentori munkanaplóban rögzíti.

Eredmények Az innovációs csomag érdekes feladataival, változatos munkaformáival segíti kielégíteni a diákok érdeklődését, ösztönzi tanulás iránti vágyukat. Az eltérő képességű és munkatempójú tanulók együtt tevékenykednek a kitűzött célok eléréséért. A munka során az egyénre szabott feladatok miatt a penzum bárki számára teljesíthető, így garantált a pozitív megerősítés. Az innovációs csomag alkalmazását erősen befolyásolta, hogy az iskolában jelentős a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. A hagyományos oktatás során a tanulók közti különbségek fokozódó fegyelmezetlenségben, rendbontásokban manifesztálódtak. Az innovációs csomag pozitív változást hozott, jelentősen csökkentette a fegyelmezési problémákat. A gyerekek a munkájukra és egymás segítésére koncentrálnak, sikerélményekhez jutnak; nem kell agresszív viselkedésükkel felhívniuk magukra a figyelmet.


További információk, elérhető anyagok • „Dalton-tervvel az integrált oktatásért” című prezentáció (www.sulinet.hu/konferencia/gyor/tarildiko.ppt) Utolsó letöltés dátuma: [2014. 11. 28.] • Dalton International, a Nemzetközi Dalton-szövetség honlapja. http://www.daltoninternational.org/images/Magazines_PDF/Dalton_ magazin_2006.pdf Utolsó letöltés dátuma: [2014.11.28.] • Egyedülálló tanítási módszer Győrszemerén. Magyar Televízió Fogadóóra című műsora, 2007. szeptember 29., http://nava.hu/id/503404/ Utolsó letöltés dátuma: [2014.11.28.] • Szakonyiné Hécz Katalin – Nemes Jelena – Novák Gábor – Tar Ildikó (2005): Dalton-iskola Győrszemerén. Köznevelés december 2. 11–13. • Szakonyiné Hécz Katalin – Tar Ildikó (2009): Alternatív felkészítés a szakmaválasztásra – Dalton-pedagógia. Hogyan tovább? Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet http://www.mpigyor.hu/tartalomuj/projektek/interreg/Latvany.pdf Utolsó letöltés dátuma: [2014. 11. 28.] • Tar Ildikó (2003): Munka a Dalton-tervvel. Köznevelés. október 3. 14. • Tar Ildikó (2004): A Dalton-terv pedagógiájára épülő iskolai innováció. Tanító 42. évfolyam, 1. szám, 6–7. • Tar Ildikó (2008): A penzum. Dalton-tervre épülő iskolai innováció. Integrációs Pedagógiai Műhely Füzetek 6. Ha a hangyák az égre néznek… (Karlowits-Juhász szerk.). A kapcsolattartó adatai Név: Tar Ildikó Cím: Győrszemere E-mail cím: [email protected] Telefonszám: +36 96 551-081, +36 20 947-0104 Web cím: www.daltoniskola.5mp.eu

A jó gyakorlat tartalma A Dalton-terv reformpedagógiai irányzat Az iskola tantestülete az intézmény fő céljaként határozta meg a személyiségnevelést, a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását és a tehetséggondozást. A célok megvalósításához olyan oktatási programot kerestek, amely alkalmas a hátrányok és a különbségek csökkentésére, beépíthető az iskola tanrendjébe, elvei megegyeznek az intézmény pedagógiai programjának célkitűzéseivel, és az intézmény elsődleges partnerei is elfogadják. A Dalton-terv számukra legfontosabb jellemzői: középpontjában a gyerek áll, őszinte emberi kapcsolatokra épül, fejleszti a toleranciát és a szolidaritást, megnő a tanulók saját tanulásukért vállalt felelőssége. A Dalton-terv megalkotója, Helen Parkhurst, koncepcióját az iskolai gyakorlatra alapozva fejlesztette ki. Korának egyetlen reformpedagógusa, aki tanár volt.

179

180


A Dalton-terv alapelvei • Szabadság (freedom): A tanulók az adott feladat keretein belül élhetnek szabadságukkal: a munka tervezése és megvalósítása, az időbeosztás, a társas forma, a feladatmegoldás helye terén. A tanár eldöntheti, mely tananyagot dolgozza fel Daltontervvel, milyen rendszerességgel, és hogyan értékeli a Dalton-munkákat. • Együttműködés (cooperation): a feladatmegoldás során létrejövő társas kapcsolatokra vonatkozik. A tanulók választhatnak, hogy együtt vagy egyedül dolgoznak. • Időbeosztás (budgeting time): az ellenőrzött önálló munkatervezésre és végrehajtásra, illetve a tanulónak a munkára fordított időért és a munka eredményéért vállalt felelősségére vonatkozik. Útravaló az életre A hagyományos iskolai oktatásban gyakran azt tapasztaljuk, hogy a jó tanulási képességű gyerekek unatkoznak az „agyonmagyarázott” tananyag feldolgozásakor, míg a lassabban haladók még mindig nem értik a feladatot. A tanár úgy érzi, hogy munkája eredménytelen. A Dalton-terv szerinti tanulás lehetővé teszi, hogy a tanulók különböző feladatokat különböző időben és ütemezéssel oldjanak meg. Az egyéni munkatempónak, a feladatok közti választási lehetőségnek fontos szerepe van az önismeret fejlesztésében. A Dalton-penzumokhoz kapcsolódó első emóció a „meg tudom csinálni” érzése. A frontális oktatásban szocializálódott diák örömmel veti bele magát a munkába, rácsodálkozik arra, mi mindent képes tanári segítség nélkül, saját erejéből megtanulni. Ez az időszak a reális énkép kialakulásának fontos szakasza: a gyerekek tudják saját magukról és egymásról, mely feladatok, feladattípusok megoldása nem jelent számukra problémát, és melyek azok a területek, ahol segítségre, fejlesztésre szorulnak. Érdeklődésük behatárolható és befolyásolható: megjelennek az egyes tantárgyak specialistái, de az is gyakran megesik, hogy a Dalton-penzumok hatására kerül egy-egy addig unalmasnak tartott téma a tanulói figyelem középpontjába. A következő fázisban felerősödik a szociális érzékenység és a felelősségvállalás. Már nem csak az egyéni siker a fontos, a tanulók egy másfajta sikerélményt is megtapasztalnak: a társak segítésének örömét. Megszokják azt is, hogy egymás segítése nem a helyes megoldás lemásolását jelenti. Előtérbe kerül a kortárs-segítő szerep: a tapasztalatok szerint az osztálytárs gyakran hatékonyabban képes elmagyarázni egy problémát, mint a pedagógus. A magyarázatnak, vitának, érvelésnek tág teret biztosít a Dalton-pedagógia. A penzumok feladatainak megoldása fokozottan igényli a diákok egymás közti kommunikációját. Meg kell tanulniuk elfogadtatni véleményüket a csoporttal éppúgy, mint tiszteletben tartani az ellentétes véleményeket, vagy esetleg a meggyőző argumentumok hatására módosítani álláspontjukon. Vitás kérdésekben a tanulóknak kell konszenzusra jutni, a pedagógus nem vállalhatja a döntőbíró szerepét. A csapatjátékot már általános iskolában elkezdik tanulni.


A tanár háttérbe vonulásával az információforrások is átértékelődnek. A Dalton-koncepcióban a pedagógus segítő, támogató, tanácsadó kompetenciái kerülnek előtérbe. A diákok lassan felfedezik, hogy a tankönyvek, szótárak, lexikonok hasznos segítőik lehetnek. Az első lépések ezek az élethosszig tartó tanulás rögös útján. A képességek és a munkatempó megbízható mércéje a penzum, hiszen ez a tanulók önálló tevékenységére alapoz. A diákok énképe árnyaltabbá, reálisabbá válik. Önmaguk megítélésekor nem becsülik le saját teljesítményüket, de túl sem értékelik. Tanári-szülői megbeszéléseken gyakran felvetődik a kérdés: segíti-e, és ha igen, milyen módon az alternatív oktatás a diákok pályaválasztását. A válasz határozott igen. A gyerekek a Dalton oktatás során két fontos dologról kapnak a hagyományos tanórákon szerzett tapasztalatokhoz viszonyítva árnyaltabb képet: érdeklődésükről és képességeikről. A Dalton-penzumokkal végzett munka lehetőséget ad, hogy feltérképezzék, mely területeken tehetségesek, hol képesek még jobb teljesítményre. Az esetek döntő többségében ez a tény pályaválasztásukat is meghatározza, kevesebb a bizonytalanság. Fontos dolog, hogy a penzumokba való betekintéskor a szülő is láthatja, hogy mire képes gyermeke közvetlen tanári irányítás nélkül, így segítheti önértékelését, ezáltal pályaorientációját.

Nálunk bevált … A jó gyakorlattal először három pedagógus kezdte meg a munkát, hozzájuk később még három csatlakozott, így jött létre a Dalton-munkacsoport, az intézményi Dalton-fejlesztések „motorja”. Idővel a nevelőtestület valamennyi tagja elvégezte a Dalton-alapozó képzést, és ma már mindannyian készítenek penzumokat, amelyeket a rendszeresen ülésező Dalton-munkacsoport összegyűjt és rendszerez. A Dalton-penzum egy állandóan változó, folyton megújuló oktatási eszköz. Gyakorlati használata során változik a formája (pl. új elemek kerülnek a jelrendszerébe, illetve más jelek kikerülnek onnan), de a tartalmát is igazítani kell az adott tanulócsoporthoz. A Dalton-koncepció alkalmas arra is, hogy más oktatási módszereket/módszerelemeket integráljunk a penzumba: így kerültek bele az idő folyamán a tevékenységközpontú oktatás elemei, a kooperatív és dramatikus technikák, vagy legújabban a feladatállomás munkamódszer. A tanári együttműködésre épített, a projektmódszer elemeit alkalmazó Dalton-projektünk pedig a Dalton-tervvel való tanulásszervezést egy magasabb szintre helyezi, amikor a diákok iskolai szocializációjára kíván közvetlen hatást gyakorolni azzal, hogy az egyes alprojektek megvalósítása során feloldjuk a hagyományos osztálykereteket. A Dalton-terv minden egyes tanuló fejlesztését megcélozza. Valóban minden tanulónak lehetőséget biztosít arra, hogy a neki szabott feladatot sikeresen el is tudja végezni. Mind a tanulók, mind a pedagógusok együttműködése zökkenőmentesebbé vált. A tanárok kollegiális kooperációra alapozó tantárgyközi penzumokat dolgoznak ki, a tanulók kooperatív közösségeiben a tudásuk az interakciók során keletkezik. Fejlődött a kreativitásuk: a tanároknál ez például a módszerek Dalton-penzumba integrálását is jelenti, míg a tanulók a megoldásokat nem a tanártól várják, hanem a tanulás közösségi tevékenységgé válik. Tar Ildikó tagintézmény-vezető

181

182


Gyermekem gyors észjárású, könnyen tanul, szorgalmas, a munkájára nagyon igényes. Magasak az elvárásai magával és a környezetével szemben is, de elég nehezen tud másokkal kapcsolatot teremteni, társaival együtt tevékenykedni. A Dalton-tervvel végzett munka során Szilveszter egyrészt eldöntheti, mely feladatokat oldja meg, például a nehezebb feladatokkal is kezdhet, anélkül, hogy a számára unalmas könnyebb feladatokkal foglalkozna. Másrészt az is rá van bízva, hogy kivel dolgozik együtt. Kezdetben szívesebben oldotta meg a feladatokat egyedül, de később fokozatosan ráébredt, hogy a közös munka hatékonyabb és sok esetben örömtelibb, több sikerélményt nyújt, mint a magányos tanulás. A tanároknak van lehetőségük jobban megfigyelni a gyerekeket munka közben. Miután a pedagógusok tapasztalták gyermekem félrehúzódását, bizonytalanságát a társas kapcsolatok terén, esetmegbeszélést tartottunk, és biztattak, hogy higgyek a Daltonkoncepcióban és természetesen az ő szakértelmükben, és hogy a Dalton-penzumokkal végzett munka segíteni fog a gátlások feloldásában. Tudom, ez egy hosszú folyamat, nem lehet azonnal eredményeket várni, de már vannak olyan társak, akikkel a fiam szeret és tud együtt tanulni, aminek nagyon örülök. Szilveszter tehetséges gyerek, a tananyagban az átlagnál gyorsabban halad. A Dalton-terv éppen ebben segít neki: annyi tudást vehet fel, amennyit bír, anélkül, hogy a társai emiatt lemaradnának a tanulásban. Varga Zsuzsa szülő Az iskolai erőszak megelőzésére és kezelésére irányuló jó gyakorlatok megismerése Magyarországon is egyre nagyobb jelentőséggel bír. A győrszemerei iskola pedagógusai az elmúlt években bebizonyították, hogy együttműködésük és jól szervezett szakmai munkájuk eredményeképpen létrehozható az iskolában olyan pedagógiai klíma, amely hozzásegíti az iskolahasználókat a mára már oly sok helyen megtapasztalható iskolai agresszió visszaszorításához. Iskolafejlesztési jó gyakorlatuk a Dalton-koncepcióra épül, amely elsősorban az együttnevelést támogatja, de a koncepciónak megfelelő tanítási módszerek alkalmazásával közvetett módon a tanulói teljesítmények is növelhetők. A pedagógusoknak az erőszak kezeléséhez speciális képzéseket kell kapniuk, hogy a konfliktusokat időben fel tudják ismerni, és feloldásukra megoldásokat tudjanak találni. Az itt bemutatásra kerülő innovációs csomag alkalmazásához nincs szükség az iskolában különleges szakemberek alkalmazására vagy a pedagógusok szakmai átképzésére, ezért bátran próbálkozhatnak vele akár kis települések kis iskoláinak nevelőtestületei is. Bandiné Dr. Liszt Amália programfejlesztő



Iskolai erőszak

Médiatudatosság


Mentálhigiéné


„MÉDIA ELSŐ KÉZBŐL” A jó gyakorlat gazdája

Budapest IX. Kerületi Szent-Györgyi Albert Általános Iskola és Gimnázium


1093 Budapest IX. kerület, Lónyay u. 4/c–8.


általános iskola és gimnázium, szerkezetét tekintve 12 évfolyamos


304 általános iskolai, 574 gimnáziumi tanuló, 82 pedagógus 5–12. évfolyamon 2-2 osztály


8 osztályos gimnázium, önismereti és néptáncórák, nyelvi előkészítő angol, német, francia nyelvből

Kulcsszavak: nyitottság, műsorkészítés, kritikus néző, média Kategória és alkalmazási terület Az oktatást érintő törvényi szabályozások célként jelölik meg a médiatudatosságra nevelést, mivel a 21. század multimédia világában a média-analfabetizmus komoly veszélyeket rejthet magában. A szűrés nélkül elérhető információk, a különböző tartalmú internetoldalak, erőszakkal telített játékok különösen veszélyesek a köznevelésben részt vevők számára. Fontos, hogy időben megtanítsuk a gyermekeket, tanulókat arra, hogy szűrni kell, és hogy hogyan kell szűrni ezeket az információkat. A szülőknek is hasznos lenne ilyen témájú felkészítéseket tartani, hogy az intézmény és a szülők egyszerre, azonos irányvonalak mentén alakíthassák ki a gyermekekben a kívánt képességeket. Az iskola jó gyakorlata a fenti célokat szolgálja és hozzásegíti a diákokat a megfelelő ismeretekhez. Megtanítja a diákokat a különböző infokommunikációs eszközök használatára is.

A jó gyakorlat gazdájának bemutatása A Szent-Györgyi iskolában 2009-től, a jelenlegi iskolavezetés révén különösen nagy hangsúlyt helyeznek a médiatudatosságra nevelésre. Több lehetőséget is felkutattak annak érdekében, hogy a „Média első kézből” programjuk működjön. A jó gyakorlat több ponton is kapcsolódik az intézmény pedagógiai programjához, illetve

183

184


az abban vállalt, meghatározott célokhoz. Ennek megfelelően a 11–12. évfolyamon biztosít lehetőséget a média világa iránt érdeklődő és motiváltságukat már a megelőző évfolyamokon megmutató diákok számára, hogy médiaszakemberek bevonásával megismerhessék a televíziós újságírás alapjait, és tudásukat ezen a téren továbbfejlesszék. A képességek „megmutatására” a tanulóknak számos alkalommal adódott lehetőségük, hiszen az iskolatévé folyamatosan fórumot biztosított a kész műsoraiknak. Ezen kívül a 8. évfolyamon már megvalósítottak egy hasonló projektet, amelynek során filmetűdöt kellett készíteniük adott motívumok alapján. A jó gyakorlat segítségével nem csak technikai tudásuk, a média világáról szóló ismereteik bővülnek tovább, hanem kreativitásuk is teret nyer. Az iskola nevelőközösségének olyan együttműködő munkatársakat kellett találniuk, akik jelenleg is (be)dolgozó munkatársai valamely médiumnak, és rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, melyek a mai televíziós újságíráshoz kellenek, és ezt hajlandók is megosztani a tanulókkal. Emellett az intézmény jó kapcsolatot alakított ki a Szent György Média és Informatikai Szakközépiskolával, amely nagyon jó stúdióval és szakemberekkel rendelkezett. A program megvalósításának kezdetén cserélődtek a szakemberek, de a jelenlegi már két éve dolgozik folyamatosan a diákokkal. Mivel folyamatosan készít műsorokat a Duna Televízió számára, ismeretei a médiaintézmények működéséről hitelesek és korszerűek. Annak, hogy médiaszakember közreműködőt kerestek, más gyakorlati okai is voltak. Az intézmény pedagógushiánnyal küzdött a mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy tanítását illetően. Ezt az önálló tantárgyat heti egy órában tanulják a 8. évfolyamon és heti egy órában a 12. évfolyamon. Ehhez jön még a 11. és 12. évfolyamon a fakultáció heti két órában. Sokáig egyetlen kolléga vitte a vállán az összes órát, aki egy 120 órás alapozó képzésről szóló tanúsítvánnyal rendelkezett. Ebben az időszakban a fakultáción tanulni kívánó diákokat a Leövey Klára Gimnáziumba irányították. 2008-tól sikerült egy újabb szakképesítéssel rendelkező pedagógust is bevonni. A két mozgóképkultúra és médiaismeretet oktató tanár mellett azonban mindenképpen szükségessé vált további munkatársak biztosítása.

A jó gyakorlat fő jellemzői Egy adott médiatermék, azaz egy riportfilm elkészítése egy televíziós újságíró segítségével két-három fős csoportokban. Szerkesztőségi üléseket imitálnak, amelyeken a médiaszakember a főszerkesztő. Meghatározzák a műsor stílusát, a témát, kiosztják a feladatokat. Kidolgozzák a forgatókönyvet, fotókkal prezentálják a várható helyszíneket és megszólalókat. Megvitatják az ötleteket, leforgatják a riportfilmeket az iskola technikai eszközei segítségével. A vágást a médiaszakember felügyeli. A végleges anyag összeállítása után bemutatják a filmeket és értékelik őket. Megírják a felkonferáláshoz szükséges szövegeket, ezekhez elkészítik a felvételeket.


Célkitűzések A „Média első kézből” című jó gyakorlat célkiűzései egybevágnak a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott Mozgóképkultúra és médiaismeret műveltségi terület alapelveivel és céljaival, a médiatudatosságra nevelés fejlesztési terület célkitűzéseivel. Célja ennek megfelelően az, hogy az iskolában a középiskolás médiafakultáción résztvevő diákok megismerjék a média valós világát szakemberek segítségével. A jó gyakorlat során a vezető tanár mellett meghívott előadók, médiamunkások segítik a diákok munkáját. A cél egy tv-műsor elkészítése, melynek során alapvető technikai ismereteket, műsorkészítési módszereket ismernek meg a diákok televíziós újságírók szakmai felügyelete mellett. A jó gyakorlat célja továbbá, hogy a diákok értő nézővé/felhasználóvá váljanak, esetleg leendő médiamunkásként már így, középiskolában elsajátítsanak egy professzionális hozzáállást, ellessék a szakma alapjait, felismerjék a csapatban alkotás szükségességét. A meghívott előadók a diákokat kollégáknak tekintik, ennek megfelelően a diák felelősségérzete is nagyobb egy-egy riportfilm, tv-műsor elkészítése során. A meghatározott témák segítik a diákokat a pályaválasztásban is.

A jó gyakorlat célcsoportja A 11. évfolyamon médiafakultációt választók. Ennek oka, hogy csak ez az óraszámkeret teszi lehetővé a jó gyakorlat kivitelezését, illetve az önálló médiaszövegek előállításához szükséges ismeretanyag átadását. Nincs képességek szerinti szűrés, azonban a médiafakultációra jelentkező diákok esetében elengedhetetlen, hogy motiváltak legyenek. A gyakorlati munkával töltött idő ugyanis sokszor meghaladja a rendelkezésre álló óraszámkeretet, és önálló munkát vár el a diákoktól. Tapasztalataik szerint eleve olyan diákok jelentkeznek erre a fakultációra, akik a korábbi években is kitűntek kreativitásukkal, akár az iskolarádió, akár az iskolatévé műsorai által, illetve jövőjüket valamely médium munkatársaként képzelik el, így képességeiket többnyire ismeri már a pedagógus. Intézménytípus: gimnázium Korosztály: 8. és 12. évfolyam, 11-12. évfolyam fakultáció Az alkalmazás időtartama: Évfolyamonként 1 év, fakultáción 2 év, heti 2 óra. A projekt átíveli az egész félévet és kb. 20 órát vesz igénybe.

Újdonságok (technológiák, know how) A jó gyakorlat megvalósítása során innovatív kezdeményezés volt médiaszakembereket felkérni, bevonni a munkába, hogy segítsenek a diákoknak, hogyan is készüljenek el profi formában a riportfilmek, tv-műsorok. Ebből alakult ki egy sikeres együttműködés több médiaszakemberrel is, akik örömmel osztották meg tudásukat és segítették munkájukban az érdeklődő diákokat az időközben elinduló fakultáció keretein belül.

185

186


Az együttműködés során a médiatanár vezetése mellett a médiaszakemberek végigkísérik egy adott produktum, egy infotainment (az információ szórakoztató formában történő átadási módja) magazinműsor elkészültét az ötlettől a megvalósulásig. A bevont médiaszakember azon dolgozik, hogy a diákok értő nézővé váljanak, segítsége minőségi többletet hoz a programba. Fontos ugyanis annak felismerése, hogy a média-analfabetizmus számos veszéllyel fenyegeti a mai fiatalokat. Meg kell őket tanítani arra, hogy a média világában hogyan, milyen pontok mentén tájékozódjanak, illetve hogy a rájuk folyamatosan záporozó információkat tudatosan és kritikusan szelektálják, szűrjék, fogadják be és értékeljék.

Adaptálhatóság, továbbfejlesztési lehetőségek Humánerőforrások: legalább egy mozgóképkultúra és médiaismeret középiskolai tanár, egy médiaszakember (újságíró, operatőr, vágó). Jó, ha a mozgókép és médiaismeret tanár rendelkezik alapfokú technikai ismeretekkel, és a médiaszakembernek van tapasztalata a diákokkal való munkával kapcsolatban és valóban aktív (be)dolgozója legyen valamely médiaintézménynek. Az adaptálhatóság szempontjából a jó gyakorlat esetén az egyetlen fontos szempont az, hogy az átvevők találjanak olyan médiaszakembert, aki szeretné megosztani tudását a diákokkal, tud időt és energiát áldozni egy ilyen kis csoport koordinálására. Ez lehet egy helyi tévés szerkesztő, vagy egy nagyobb tv munkatársa, aki a településen él, bárki, akitől a diákok eltanulhatják a professzionális szemléletet. Aki nem tanárként, hanem munkatársként, kis szerkesztőségként tudja kezelni a diákokat. Tárgyi feltételek: egy vágóhelyiség, egy médiaterem, vagy egy bármilyen terem, ahol a felvételekhez szükséges technikát biztonságosan lehet tárolni. A vágóhelyiségben mindenképpen legyen egy nagy teljesítményű számítógép és vágóprogram. A médiateremben a következő eszközök legyenek elérhetőek: kamera/kamerák, kameraállvány, mikrofon/mikrofonok, kazetta vagy kártya a rögzítéshez, számítógép, vetítő vagy nagyképernyős televízió. Mivel az ajánlott csoportlétszám kb. 10-12 fő, nincs szükség sok férőhellyel rendelkező tanteremre. Létszámnak megfelelő mennyiségű pad és szék szükséges, az ablakokra kellő vastagságú sötétítő függöny.

Dokumentációs rendszer Az elkészült filmek rögzítése, megjelenése az iskolatévében.

Az önellenőrzés, ellenőrzés és értékelés módja Az itt elért eredmények nem ábrázolhatóak diagramokon, illetve nem számszerűsíthetőek. Ha jól megvalósítják a jó gyakorlatot, akkor a diákok valóban képesek lesznek egy médiatermék előállítására. A jó gyakorlat a pedagógiai programban meghatározott tanulói értékelés szerint kerül értékelésre Az elkészült alkotások révén ellenőrizhetik, értékelhetik a program sikerességét. Az elkészült önálló tv-műsorokra a diákok gyakorlati jegyet kapnak.


Az iskola egyik fő eredményességi mutatója a sikeres, eredményes közép- vagy emelt szintű érettségi eredmény. Az intézményben kiemelkedően sok a sikeres média érettségi. Az elmúlt évek alatt a médiaoktatásnak köszönhetően több diák választotta magának továbbtanulási célként a médiát.

Eredmények A résztvevő diákok teljesítik a kimeneti feltételeket: a tv-műsorkészítéshez szükséges alapvető technikai ismeretek (kamerakezelés, vágóprogram felhasználói szintű ismerete), alapvető műsorkészítési technikák, szabályok, ismeretek elsajátítása. Hatására a diák értő, kritikus nézővé válik, nem csupán fogyasztóként reagál a különféle médiatermékekre, hanem önmaga „kapuőreként” képes döntéseket hozni, mely médiatermékeket fogadja be. Hétköznapjaiban is fogékonyabb az emberi történetekre, mivel egy-egy riportfilm elkészítésekor megtanulja, miként sűrítsen, emeljen ki lényeget, miként kérdezzen, hogyan figyeljen. Elsajátítja a filmes/televíziós történetmesélés alapvető szabályait, melyeket a későbbiekben sikeresen kamatoztathat akár más tantárgyak esetében is. Segíti a lényeglátásban, a megértésben, fejleszti a szociális érzékenységét, nyitott szemmel kezd járni a világban, amely számára mostantól tele van bemutatandó történettel. Ezeket a vizualitás különleges nyelvén is el tudja már mesélni, nem csak verbálisan.

További információk, elérhető anyagok A médiafakultáció Hartai László-Muhi Klára: Mozgókép és médiaismeret I–II. (PauzWestermann Könyvkiadó Kft. Celldömölk, 2007) című tankönyvén alapul, amely tartalmazza a szükséges ismeretanyagot, és a jó gyakorlathoz is megfelelő tudásalapot biztosít. A kapcsolattartó adatai Név: Hegedűsné Tálos Eszter Cím: 1093 Budapest IX. kerület, Lónyay u. 4/c–8. E-mail cím: [email protected] Telefonszám: +36 1 217-6476 Web cím: www.szgya.hu

A jó gyakorlat tartalma Iskolarádió, iskolatévé A „Média első kézből” című jó gyakorlat kialakulása köszönhető volt az iskolai média órákon 8. évfolyamon készített kisfilmeknek. Mivel emiatt több diák is kedvet kapott, hogy szabadidejében is egyre többet foglalkozzon saját médiatermékek létrehozásával az iskolatévé és az iskolarádió számára. Az iskolai rendezvényeket rendszeresen rögzítették ezek a diákok, azonban az utómunka során szükség volt olyan szakemberekre, akik segítséget tudnak nyújtani mind a technika kezelésében, mind pedig egy-egy film szerkesztési alapelveinek meghatározásában. Erre a média órák keretén belül nem volt lehetőség. Az intézmény keretein belül zajló fakultációt is csak évekkel később tudták elindítani.

187

188


Ma már az együttműködés keretében a médiatanár vezetése mellett a médiaszakemberek végigkísérik egy adott produktum elkészültét az ötlettől a megvalósulásig. A tanulók a jó gyakorlat során a teljesen kezdő szinttől jutnak el az alapszintű technikai ismeretekig, valamint a televíziós újságírás szakmai alapjainak megismeréséig és értő felhasználásáig. A médiaismeret tartalma A tartalmi terület annak az ismeretanyagnak az elsajátítása, melyet a Nemzeti alaptanterv a mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy 9–12. évfolyam számára „Fejlesztési feladatok” címszó alatt, illetve közműveltségi tartalomként „A média kifejezőeszközei” és „A média társadalmi szerepe, használata” címszavak alatt megfogalmaz.

Nálunk bevált… A jó gyakorlat szerves része az iskola életének. Természetesen a stratégiai és operatív tervezést is lényegesen érinti. A pedagógiai programunkban folyamatosan fejlesztendő területként jelent meg a média oktatása, illetve a tanultak széleskörű alkalmazása. A pedagógiai programra épülő tervezés folyamatában, és annak dokumentációjában is megfigyelhető a média oktatásának fejlesztése és gyakorlati alkalmazásának szélesítése. A pedagógusaink továbbképzéseinek tervezésénél is figyelembe vettük, mivel kiemelt, stratégiai irány. A médiaoktatást, média órákat nem ellenőrizzük kiemelt figyelemmel. Az eredményessége úgyis magáért beszél, a televízió működését a Youtube-on folyamatosan figyelemmel lehet kísérni évek óta. A jó gyakorlat az intézményi önértékelésnél, eredmények értékelésénél pozitívan járul hozzá az iskola megítéléséhez. Beleznay Tamás igazgató


A jó gyakorlat célja, hogy a diákokhoz szakemberek bevonásával, segítségével közelebb hozzuk a média világát. Teljesen más hatást gyakorol a gyerekekre, ha egy valódi médiamunkással állnak szemben, tőle kapják – első kézből – az információkat. Lehetővé tesszük, hogy a tanulóknak rálátásuk legyen a média valódi működési mechanizmusaira, a műsorok készítésére, a háttérben meghúzódó szerkesztési elvekre. Egyszer van mód a két éves média fakultáció során ezt a gyakorlatot végigvinni, ezzel egy bizonyos „sablont” mutatni a diákoknak, hogy hogyan néz ki egy tervezési folyamat, mi mindenre kell gondolni, milyen szerkesztési elveket kell szem előtt tartani, hogyan gondolkodjanak a néző fejével. Ilyenkor szembesülnek először azzal, hogy mennyi feladat és mennyi ember munkája van egy pár perces riport mögött is. Azok a diákok, akik különösen motiváltak, tapasztalatunk szerint nem hagyják abba a projekt végeztével a „gyártást”, hanem további műsorokat készítenek az iskolatévé számára, iskolai rendezvényekre, vagy akár csak saját szórakoztatásukra. A fakultáció során gyakran az is előfordul, hogy a médiaszakember annyira elvarázsolja személyiségével, munkájával, ismereteivel, tapasztalataival a diákokat, illetve annyira élvezik a gyakorlati munkát, hogy ennek következtében kialakul, vagy módosul pályaorientációjuk. Hegedűsé Tálos Eszter média tanár A diákok gyors és látványos fejlődése mind a technikai ismeretek elsajátításában, mind a tartalom előállításban önmagában hihetetlen sikerélmény. A filmek, műsorok készítése közben folyamatosan tanulnak mind a médiaszakembertől, mind egymástól. A szakmailag már előrébb tartó diákok általában segítik azokat, akik teljesen kezdő szintről indulnak. Jó csapatok, jó stábok alakulnak ki a munkafolyamat során, melyekből aztán más – a gyakorlaton kívüli – közös munkák is születnek az év során. Érdekes látni, ahogy a „médiások”, „filmesek”, „videósok” kis csapata milyen összetartó közösséggé válik. Képesek közösen együttműködni, döntéseket hozni, új projekteket kitalálni, és segíteni egymást. Az iskolában tanárok és diákok számára is ez a kis médiás csapat tud nagy segítséget nyújtani bármilyen felvételre, dokumentációra is van szükségük. Egyértelmű sikerélmény ezeken túl természetesen, ha a diák pályaorientációja is módosul a tehetségének megfelelően a projekt során. Az érdeklődését befolyásolhatják a médiaszakember által közvetített kulisszatitkok, érdekességek, a szakma kipróbálása. A gyakorlat elején ez egy több ismeretlenes egyenlet a számukra, hiszen olyan kifejezéseket használunk, amelyek elsőre ijesztően hathatnak. Szintén rémisztő a riportfilmekhez az interjúalanyok megkeresése, erre is érdemes előre felkészíteni őket. Ilyenkor elbátortalanodnak, hiszen a gyakorlat elkészítése sok önállóságot és csapatmunkát igényel – ezt nem lehet valahonnan elolvasni, letölteni, itt teljesen a saját kreativitásukra kell hagyatkozniuk, amitől sokszor tartanak. Nehezen engedik el magukat, általában nem bíznak magukban eléggé. Közvetlenül a forgatás előtt az izgalom, izgatottság a jellemző. A forgatás után általában úgy érzik, amit alkottak, az csak jó lehet. A vágás során aztán persze több mélypont is kialakulhat, amikor szembesülnek azzal, hogy amit felvettek, talán mégis hagy kívánnivalót maga után, vagy esetleg olyan technikai probléma merül

189

190


fel, ami miatt meg is kell ismételni a forgatást. A film bemutatása után általában jól fogadják az építő kritikát, de nagyon fontos a dicséret minden film esetében – hiszen időt és energiát áldoztak annak elkészítésére, tudásuk akkori legjavát adták bele, így érdemes a kritikákat nem a teljes filmre vonatkozóan, csak egy-egy részletet kiemelve megemlíteni. Az alkotás során a diákokra leginkább a flow érzése jellemző, ahogy tapasztaljuk, roppant sok időt és energiát fordítanak a gyakorlat minél tökéletesebb kivitelezésére. A szülők általában pozitívan állnak hozzá ahhoz, hogy gyermekük ilyen munkában vesz részt, de persze a sok iskolaidőn túli forgatás és vágás miatt szükség van az ő türelmükre is. Lóth Katalin média szakember A társadalomnak fontos feladata, hogy a felnövekvő generáció ne legyen híján mindazon képességeknek, amelyek révén a saját érdekeit szem előtt tartva értékelni tudja majd az őt érő, a médiumok által közvetített gazdasági, politikai, kereskedelmi és kulturális impulzusokat. A médiatudatosságra való nevelés az információ forrásának és jellegének beazonosítása révén lehetővé teszi a befogadandó információk tudatos értékelését, kezelését. Ennek megvalósításához szükség van jól megvalósítható, ezt a célt szolgáló intézményi gyakorlatokra, amilyen a SzentGyörgyi Iskola programja is. A tantárgyi oktatás és a nevelés elemeként a tanórák keretein belül való megvalósítás során törekednek a mai kor internetes, cyber világának megismertetésére. A tantárgyak közötti integráció egyik formájaként a saját témakörökhöz kapcsolással a médiában fellelhető információk megfelelő kezelése, szűrése és nem utolsó sorban azok felhasználása a tanulás folyamatában, a társadalmi beilleszkedés során ennek tanítása, gyakorlatának elmélyítése valósul meg az intézményben. Ignáczné Vándor Ildikó programfejlesztő



Iskolai erőszak

Médiatudatosság


Mentálhigiéné


„SZERVEZETFEJLESZTÉSI TECHNIKÁK, ESZKÖZÖK INTEGRÁLÓ INTÉZMÉNYEK SZÁMÁRA” A jó gyakorlat gazdája

Kiskőrösi Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Integrált Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola


6200 Kiskőrös, Hrúz Mária utca 2/1.


egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (EGYMI), integrált óvoda, általános iskola, készségfejlesztő speciális szakiskola


130 gyermek intézményen belül, 230 gyermek utazótanári hálózattal, 38 pedagógus:


sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók gyógypedagógiai nevelése‑oktatása, utazótanári hálózat

Kulcsszavak: szervezetfejlesztés, integráló intézmények, SNI, elvárásfa Kategória és alkalmazási terület A szervezeti kultúra kérdése egyre inkább előtérbe kerül most, amikor a köznevelési rendszer jelentős változásokon megy keresztül. A reformok sikere nagyrészt azon múlik, hogy azok életté válnak-e, az intézmények készen állnak-e azok gördülékeny és eredményes bevezetésére. Minthogy a köznevelési intézmények az utóbbi 25 évben csak kis hányadukban tudtak lépést tartani az oktatáspolitika társadalmi igényeket kielégíteni szándékozó változásaival, nyilvánvaló, hogy a szervezeti kultúra általában nincs azon a szinten, hogy egy-egy intézmény minőségi teljesítményt nyújthatna a folyamatos változás közepette. A szervezeti kultúrát konkrétan, gyakorlatiasan és hatékonyan fejlesztő minden megoldás a köznevelési rendszer működőképességét szolgálja.

A jó gyakorlat gazdájának bemutatása Az intézmény kisegítő iskola és óvodaként indult 1970-ben, meglehetősen rossz tárgyi feltételekkel. 1993-tól a már meglévő óvoda és általános iskola mellett kiterjesztette működését az autista és a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók ellátására, valamint számukra a 9-10. osztályban szakmai előkészítő tagozatot indított. Emellett a pedagógiai szakszolgálati feladatok ellátását is felvállalta. 2001-től új, már egy részben saját erőből létesült, minden igényt kielégítő objektumban folytathatta működését.

191

192


2014 óta az intézmény hallássérült tanulók középiskolai integrációjának segítését és igény szerint kollégiumi ellátását is vállalja. A befogadó középiskolával közösen továbbfejlesztésre és részleteiben kidolgozásra került a középfokú oktatásba kerülő hallássérült diákok integrációját segítő program. A tevékenységüket kiterjesztették a tanulási zavart mutató fiatalokra is. Náluk rendelkezésre áll a valamennyi fogyatékossági területre kidolgozott „érzékenyítő” program és módszertani ajánlás, így a befogadó intézmények attitűdformálása, felkészítése hatékonyan végezhető. 2007-ben módszertani központtá vált, jelenleg a városi és térségi sérült gyermekek, fiatalok ellátásának szinte minden területével foglalkozik. Többek között sikerrel fejleszti az autista gyermekeket többségi csoportban. A szakszolgálat keretében ma logopédus, gyógytestnevelő kollégák nyújtanak segítséget a rászorulóknak, valamint itt folyik a rendszeres iskolába járás alól felmentett tanulók egyéni felkészítése is. A habilitáció Montessori eszközökkel folyik, az alsó tagozaton a Lépésről-lépésre program szerint tanítanak, a felsősöknél pedig a projekt és a kooperatív tanulás módszerét alkalmazzák. Több mint húsz éves tapasztalattal rendelkeznek az általános iskolai integrációról, melyet az utazótanári szakszolgálat segítségével látnak el. Az intézmény kollektívájának hozzáállását jellemzi, hogy lehetőleg minden újítási folyamatba bekapcsolódnak. A szervezeti kultúrát fejlesztő jó gyakorlatuk cégére lehetne az „elvárásfa”.

A jó gyakorlat fő jellemzői A jó gyakorlat az integráló intézmények vezetőinek, pedagógusainak mutat a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) és SNI gyermekek nevelésében eredményes módszertani kultúrát. Ugyanakkor a változások kezelését is biztosítja. Szakít azzal a gyakorlattal, hogy ezt a kérdést egyszerűen tankönyvkérdésként tekintik. Hatékony, komplex szervezetfejlesztést kínál az integrációhoz és a differenciáláshoz. A munkatársak bevonásán alapul, azon, hogy tisztában legyünk az erősségeikkel, és ezekre építsünk. Ezt a pedagógusok a nevelőmunkában is mintának tekintik, a gyerekek erősségeit keresve kooperatív tanulásszervezési utakat választanak. A szervezet arculata mintaként szolgál a gyerekeknek, sőt a családoknak is. Az intézmény a szülőkkel, gyerekekkel együttműködve dolgozik, így időben és eredményekben is hatékonyabb. Lényege a hatáskörök és kötelezettségek figyelembevételével elvárás rendszer kialakítása, nyilvánosságra hozása, folyamatos szem előtt tartása és rendszeres értékelése „elvárásfa” segítségével. Elsősorban a szervezeti kultúra kialakítása a fontos, ez a jó gyakorlat eszköz annak érdekében, hogy a Nemzeti alaptantervben megfogalmazottak meg tudjanak valósulni.


Célkitűzések A köznevelés számos területén merülnek fel nevelési-, a gyerekek motivációjával kapcsolatos, vagy a szülői kapcsolattartásra vonatkozó problémák. A leggyakoribb válasz ezekre, hogy objektív, rajtunk kívül álló okokat keresünk (és találunk) rájuk, ami megindokolja, hogy az ügyben további lehetőségünk, tennivalónk nincs. Az esetek többségében azonban ez nem így van. Csupán szélesebb kontextusba kell helyezni a kérdést, és találunk megoldási lehetőségeket. Különösen igaz ez a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek nevelésekor. A legtöbb intézmény azonban nincs felkészülve ezeknek a problémáknak a hatékony, eredményes kezelésére. A pedagógusképzés sem terjed ki olyan módszerek tanítására, amelyek ezt lehetővé tennék. Ezért érthető, hogy az említett problémák tartósan rányomják a bélyegüket az iskolarendszerre. A jó gyakorlat célja, hogy ezen a helyzeten változtasson. Elérje, hogy a pedagógusok képessé váljanak az integratív nevelésre, és az ahhoz kapcsolódó módszerek, eszközök, eljárások szervezeti szinten épüljenek be a mindennapokba, és hatékonyan szolgálják az SNI és HHH gyermekek fejlesztését. Célja elérni, hogy a folyamatokat innovatív vezetői attitűdök támogassák, hogy fejlődjön az intézmények szervezeti kultúrája, és hogy tudatosabbá váljon a pedagógusok munkája. Végül célja, hogy az érintett gyerekek szüleinek bevonásával a gyerekek egységes pedagógiai hatás alá kerülve jobban fejlődjenek.

A jó gyakorlat célcsoportja Iskolatípus: Az átadandó jó gyakorlatot kifejezetten az EGYMI használatára fejlesztették. Közvetlen átvétele az általános iskolák számára a legegyszerűbb, de megfelelő implementálással bármilyen iskolatípusban és iskolán kívül is használható. Korosztály: A jó gyakorlat a 3-16 éves korosztályt nevelő intézmények számára készült, de nagyobbaknál is alkalmazható. Az alkalmazás időtartama: A jó gyakorlat használata a teljes tanulmányi idő alatt folyamatos.

Újdonságok (technológiák, know how) A jó gyakorlat számos minőségtechnikát használ, ezek általánosan elterjedtek. Az újdonság itt abban áll, ahogyan és amire használják azokat. Kiemelkedő szerepe van az elvárásfának, a radarnak, az egyéni vállalásoknak, az EFQM modell szerinti önértékelésnek, az erőtér (stakeholder) elemzésnek és a szervezetdiagnosztikai kérdőívek használatának.

Adaptálhatóság, továbbfejlesztési lehetőségek Ezt a jó gyakorlatot azoknak érdemes átvenniük, akik már ismerik a szervezetük állapotát, és a fejlődést ebben az irányban keresik. Közvetlen célcsoportjai közé tartoznak a pedagógusok, hiszen motiválja őket. Az egyéni vállalások által elkötelezettebbé válnak a szervezet felé.

193

194


Nagyon valószínű, hogy a legtöbb intézménynek rendkívüli erőfeszítést fog jelenteni a jó gyakorlat átvétele, de hosszabb távon, akár már 1-2 év után, bekövetkezik az a szervezeti kultúra változás, ami az intézményt új pályára állíthatja. A jó gyakorlat fontos eleme a helyzetelemzés. Ez világossá kell tegye a vezetőség számára azt, hogy kik a támogatók, ellenállók, utóbbiakat hogy lehet a jó gyakorlat mellé állítani. Az alapos helyzetelemzést különböző minőségtechnikák alkalmazásával történő szervezetfejlesztés követi. Az átvétel időtartama pár hónaptól egy évig változik, de a továbbfejlesztés, a személyre szabás folyamatos. Az átvétel időtartama lényegében az átvevő intézmény minőségkultúrájának függvénye. Az átvétel további lépései a gazda intézményben történő hospitálás, óralátogatás, műhelymunka, ahol kipróbálják a látottakat. Utána az átvevő intézményben találkozás, majd a működési dokumentumok testreszabása. Ha egyszer megkezdődött a jó gyakorlat implementálása, akkor – természetéből adódóan – a folyamatos fejlesztése is elindul, ami már az átvevő intézmény sajátos arculatának függvénye. Az adaptálhatóságot az átadás-átvétel segédletei biztosítják. Ezek dokumentum-, űrlap- és foglalkozás minták. Sok múlik az intézményvezetőn, azon, hogy hogyan tud motiválni. Ehhez is ad támogatást a jó gyakorlat. A PDCA logika alapján kell haladni a bevezetéssel is. Az alapos, reális tervezés a siker kulcsa. Ezt követi a csoportok szervezése a team munka érdekében. A csoportmunkába a segítő szakemberetek és a technikai dolgozók is bekapcsolódnak, ezért az adaptálhatóság függvénye a segítő és technikai személyzet viszonya az intézményhez és annak vezetéséhez. A csoportok havonta egyeztetnek, terveznek, mérnek, értékelnek. A mérések alapján tényekre alapozottan tudnak döntéseket hozni, ami a minőségügyben alapkövetelmény. A nevelőtestület (ideértve most a segítő és technikai személyzetet is) éves átvizsgálásokat végez a tanév végi értekezleten. Ilyenkor mindig ok-okozati összefüggéseket kell feltárni, de nem bűnbakot keresni, hanem a fejlesztésre koncentrálni. A feladatokhoz mindig időt, felelőst, eredményességi kritériumokat kell rendelni. A jó gyakorlat bemutatása, átadása szakmai műhelyek keretében, tankerületi és országos szinten is történik az Országos EGYMI Egyesület által.

Dokumentációs rendszer • Motivációs térkép • Fényképek csoportmunkára vonatkozóan • Szervezetfejlesztés fogalma • 1. gyakorlat leírása • 2. gyakorlat: személyes viszony a változáshoz • 3. gyakorlat: A változási görbe • 4. gyakorlat: A változáskezelés dimenziói


• 5. gyakorlat: Változáskezelés, vezetői feladatok • 6. gyakorlat: Erőtérelemzés – elméleti háttér • 7. gyakorlat: Stakeholder elemzés • 8. gyakorlat: Az ellenállásról • 9. gyakorlat: Motiváció • 10. gyakorlat: Konfliktusok kezelése • 11. gyakorlat: Szervezet-diagnosztikai kérdőív • 12. gyakorlat: SUPER teszt • 13. gyakorlat: Elvárásfa készítése • 14. gyakorlat: Önértékelő lap

Az önellenőrzés, ellenőrzés és értékelés módja A jó gyakorlat hatásosságának értékelését az intézménynek tényeken alapuló, rendszeres átvizsgálásokon kell végeznie. Az ilyen szummatív értékelések mellett szervezeti szempontból fontos formatív értékeléseket is kell végezni. Ilyen többek között az ún. Super teszt, amivel az egyéni motiváló tényezők alapján állapítják meg a személyes feladatok jellegét. 7. ábra: A Super teszt nevelőtestületi eredményei

A Super teszt az egyes kollégák attitűdjeit deríti fel. Ennek alapján lehet kinek-kinek testhezálló feladatot adni. Így például a dominánsan segítőkész kollégák mentori feladatokat kapnak, a változatosságot kedvelők az innováció motorjai lesznek. Formatív értékelésre számos minőségtechnikát alkalmaznak, Ishikawa diagram, halszálka diagram, PDCA ciklus, SWOT-analízis stb. A rendszeres szummatív értékeléseket

195

196


segíti, hogy az érintettek elvárásokat fogalmaznak meg, ezek lényegében minőségcéloknak tekinthetők. Az értékelésben részt vesznek a szülők és a gyerekek is. Ennek az értékelési rendszernek az előnye az, hogy mindig tartalmaz azonos jellegű önértékelést is, így megkönnyíti az empatikus, segítőkész véleményalkotást.

Eredmények A jó gyakorlat eredményei szembeszökőek. Az intézmény külső és belső megjelenése, a benne uralkodó hangulat és a fejlesztési eredmények magukért beszélnek. A nevelőtestület által következetesen végigvitt metódus átterjed a tanulók aktivitására is. Az önként, szívesen végzett munka fegyelmező ereje hat rájuk, és ez az eredményeikben is megnyilvánul. Az írásban vállalt kötelezettség jobb teljesítményekre sarkall. Az intézményben pozitív a hangulat, szeretnek ide járni gyerekek, pedagógusok, szülők egyaránt.

További információk, elérhető anyagok A jó gyakorlatra vonatkozóan mindig friss információ található az intézmény életét nyomon követő honlapon:http://www.egymi.hu/kiskoros A kapcsolattartó adatai Név: Markó Ibolya Cím: 6200 Kiskőrös, Hrúz Mária u. 2/1 E-mail cím: [email protected] Telefonszám: +36 78 513-921 Web cím: www.egymi.hu

A jó gyakorlat tartalma A jó gyakorlat lényegében egy újszerű szervezeti működés, környezet-flexibilis szervezeti magatartás meghonosítása. Jó gyakorlatként átadása az átvevő intézmény pedagógusai számára tréning jellegű alkalmazást, majd azt követő mentorálást jelenti az átadó intézmény által. A nevelőtestületen belül team-ek szerveződnek, ezek működésük kezdetén alapos helyzetelemzést végeznek. Feltárják a tagok erősségeit és fejlesztendő oldalait. Minden team tag kérdőívet tölt ki, ez a SUPER teszt. Ennek eredménye alapján osztják el a feladatokat. A team munka kezdésekor elvárásfát készítenek a pedagógusok arról, hogy, mit várnak el a team munka során önmaguktól, a többi team tagtól, a team munka céljától és az intézményvezetéstől. A team elvárásfája mindaddig mindenki által látható helyen van elhelyezve, amíg a team működik. A team munka zárásakor értékelik az elvárások teljesülését. A vizuális megjelenítés azért fontos, mert a pedagógusok többsége is vizuális tanulási stílussal rendelkezik. Ugyanezt az elvárásfa készítést a vezetés is megteszi éves szinten két alkalommal. A vezetés minden új innováció során megvizsgálja csoportmunkában, hogy milyen erők segítik, és milyen erők gátolják a folyamatot, amelyeket szintén megjelenítenek vizuálisan. Ezután ötletroham és súlyozás alkalmazásával azt vizsgálják, hogyan lehet a gátló erőket átfordítani. A szervezet helyzetének objektív elemzésére Quinn szervezetdiagnosztikai kérdőívet, valamint a SWOT analízist használnak.


Motivációs térképeket is készítenek, illetve egyénre lebontott vállalásokat is rögzítenek. Ezek az eszközök idővel annyira megszokottá válnak, hogy a nevelőmunka során a gyerekekkel is alkalmazzák, ők is átveszik, mint munkamódszert. Így az osztálytermekben láthatóak nem csak a különböző szülői és tanulói elvárásfák, hanem a gyerekek egyéni vállalásai is strukturált formában. A szervezeti kultúrát erősíti még az évente egy alkalommal megszervezett csapatépítő kirándulás is.

Nálunk bevált… Ahol hasonló problémák vannak, ott van esély azonos megoldások eredményes alkalmazására. A jó gyakorlat kifejlesztése előtt sok roma gyerek iskolába járásával volt gond, rendszeresek voltak a szüleikkel a konfliktusok. A nevelőtestületnek meg kellett változtatni az álláspontját a bajok gyökerével kapcsolatban. A kiindulásunk az volt, hogy jó szakemberek vagyunk, korrektül dolgozunk, de a gyerekek neveletlenek, a szülők pedig nem együttműködőek. Ez a problémák oka. Ezt a nézőpontot meg kellett változtatni, így találtunk a Lépésről-lépésre programra, amelynek alapelve tevékenységközpontú, projekt alapú nevelés a szülők bevonásával és a kollégák együttműködésével. Egyidejűleg minőségbiztosítási programot is bevezettünk, főként igényfelmérést végezve. Látókörünket kiterjesztettük a leendő tanítványainkra is. Jellemző nálunk az innovatív szemlélet. Munkastílus értékelést is végzünk, hogy a személyre szóló feladatokat is szétoszthassuk. Van, aki csapatban, van, aki egyedül hatékonyabb. A kollégák vállalásokat fogalmaznak meg, ezzel a személyes feldataiknak elkötelezett gazdái lesznek. Az elvárásfa levelei virággá, vagy gyümölccsé válhatnak, a vállalás eredményességének függvényében. Az elvárásfa a munkaerőpiacon is eredményes lehet, ezért fontos, hogy a gyerekek már itt megszokják a használatát. Az elvárásfának nagyon konkrétnak kell lennie és mindig a céljára kell gondolni. A pedagógusoknak, a szülőknek és a gyerekeknek is vannak elvárásaik, ezeket tudatosítani kell és folyamatosan számon tartani. Radicsné Szerencsés Terézia igazgató

197

198


Gyermekem autista, és itt minden segítséget megkap, amit a többségi iskolában ahova korábban járt, nem tudtak neki megadni. Minden év elején elvárásfát készítünk, külön a gyerekek, külön a szülők. Szülőként például azok a magammal szembeni elvárásaim, hogy türelmesebb legyek a gyermekemmel, és hogy igyekezzem jobban bekapcsolódni az iskola életébe. Gyermekem elvárása önmagával szemben az, hogy igyekszik önállóbbá válni és keményebben tanulni, mint korábban. Beatrix szülő Akasztóról járunk be ide. A kislányom két és fél évesen nem tudott beszélni és járni sem. Itt rengeteg fejlesztést kap, és a fejlődéséhez hasznos segédeszközöket is kölcsönözhetünk otthonra. Az intézmény együttműködő, segítőkész. A falak tele a gyerekek legszebb munkáival, érmekkel, oklevelekkel. Sok és változatos programot szerveznek: szülőklub, kirándulás, tábor, témahét. A szülők között is jó a kapcsolat. Külön öröm számunkra, hogy időnként híres embereket hívnak meg az iskolába, így sok olyan híres emberrel találkozhatnak a gyerekek, akiket különben nem lenne módjuk megismerni. Erika szülő A nevelési-oktatási intézményekben dolgozó pedagógusok és más szakemberek saját legitimációjukat általában a diplomájukra alapozzák. Esetleges kudarcaikat külső okokkal igyekeznek megmagyarázni. E mögött az a gondolkodásmód húzódik meg, hogy a dolgoknak jól kellene menni így, ahogy csináljuk, ha mégsem, akkor valaki hibázik. A hiba másra hárítása egyben le is zárja az ügyet, „erről én nem tehetek”. Ha nem hibát, felelőst keresnénk, hanem megoldandó problémát, fejlesztendő területet látnánk a saját működésünkben, akkor nem zárnánk le a problémás ügyeket felelősség áthárítással, hanem igyekeznénk kölcsönösen segíteni egymást az eredményesebb működés érdekében. Ez a gondolkodásmód az alapja ennek a jó gyakorlatnak. Ebből kiindulva fejleszti folyamatosan tevékenységét és szervezeti működését az intézmény, mára már rengeteg buktatón túljutva. Másfél évtizedes munkával hátrányos helyzetű kisegítő iskolából módszertani intézménnyé fejlődött. Az ehhez vezető utat egy jó gyakorlat formájában összegezték. Ez a jó gyakorlat ugyan mindenki által átvehető, de nagyon nagy feladat igazán hatékonyan működtetni. Aki viszont vállalkozik rá, annak a számára az eredmény garantált. Ma az intézményben dolgozók és az ide járók olyan együttműködési rutinnal rendelkeznek, ami mindenkinek magabiztosságot ad a személyes feladatai végzése során. Ezért ebben az intézményben a dolgozók a tevékenységükben megnyilvánuló biztos szakmai illetékességükre alapozzák a legitimációjukat, amit az összes érdekelt fél meg is erősít. A jó gyakorlat tehát alapjában véve intézményre szabott minőségfejlesztés, változatos minőségtechnikák alkalmazásával. Dr. Bardócz-Tódor András programfejlesztő



Iskolai erőszak

Médiatudatosság


Mentálhigiéné


„KESZTHELYI ASBÓTH SÁNDOR SZAKKÉPZŐ ISKOLA MINŐSÉGFEJLESZTŐ GYAKORLATA” A jó gyakorlat gazdája

Keszthelyi Asbóth Sándor Szakközépiskola, Szakképző Iskola és Kollégium


8360 Keszthely, Gagarin u. 2–4.


összetett intézmény: szakiskola, szakközépiskola, diákotthon és kollégium


78 pedagógus, 1 pszichológus, 1 fejlesztő pedagógus 811 tanuló, hátrányos helyzetű 18 %


nappali, esti és levelező tagozat, valamint felnőttoktatás; képezhető szakmák száma az OKJ megnevezése alapján: 164

Kulcsszavak: minőségfejlesztés, rendszerszemlélet, szervezetfejlesztés, kompetencia alapú oktatás, innováció, motiváció

Kategória és alkalmazási terület A jó gyakorlat különösen fontos területekre, illetve a szervezetfejlesztés és a minőségbiztosítás kapcsolatára irányítja rá a figyelmet. Az Asbóth Sándor Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium komplex módon építette ki minőségfejlesztési gyakorlatát, amely szoros kontextusban kapcsolódik az intézmény jó gyakorlataihoz is. Így az iskola minőségfejlesztési tevékenysége is jó gyakorlattá vált. E tevékenység lényege a rendszerszemléletű munkában, az elkötelezett iskolavezetésben és az erre fogékony nevelőközösségben rejlik. Fontos, hogy az iskola a saját útját járta, az intézmény érdekeinek és értékeinek a szem előtt tartásával bebizonyította, hogy a munka összekapcsolja a képző intézmény és a gyakorlati képzőhelyek hatékonyabb együttműködését.

A jó gyakorlat gazdájának bemutatása A Zala megyei szakképző intézmény folyamatosan törekszik a fejlődésre és a fejlesztésekre. Jó gyakorlatuk – amelynek legfőbb irányítója a minőségfejlesztési csoport – kialakítása az intézményben kézenfekvő volt. Meglévő minőségfejlesztő rendszerekből (COMENIUS 2000 Közoktatási Minőségfejlesztési Program, Szakiskolai Fejlesztési Program D2 (Minőségfejlesztés) komponense, ISO9001:2000, Közoktatás Minőségért Díj követelményrendszere) alakították ki a sajátjukat hozzáigazítva az Egységes S zakiskolai

199

200


Minőségirányítási Keretrendszer követelményeihez. A több mint 10 éve működő minőségfejlesztő csoport az innovációs tevékenység mozgatórúgója is. A jógyakorlat-fejlesztések és a referenciaintézményi működés alapjainak lerakása is az ő tevékenységükhöz köthető. A jó gyakorlatok dokumentálása a minőségügyi csoport által készített intézkedési terv végrehajtatásával, és a csoport koordináló/irányító/ellenőrző tevékenységével született. Már két alkalommal értékesítettek jó gyakorlatot, és szoros együttműködés alakult ki a Nyugat-dunántúli Regionális Hálózatkoordinációs Központtal is. Szervezésükben több konferencián és szakmai műhelymunkán vettek részt, két esetben előadást is tartottak.

A jó gyakorlat fő jellemzői A jó gyakorlat alkalmas a kompetencia alapú oktatás eszközrendszerének bevezetését, eredményes alkalmazását szolgálni az alábbi feladatok végrehajtásával: • Az intézményi célrendszer kialakítása, felülvizsgálata • Partnerigény mérési rendszer kialakítása • A kötelező folyamatszabályozások elkészítése • Az intézményi indikátorrendszer kialakítása, intézményi indikátorok mérési rendszerének működtetése • Az önértékelések ütemezése, megvalósítási folyamatának meghatározása • A helyzetfeltárás alapján az intézmény által megállapított feladatok tekintetében az intézményi indikátorrendszer meghatározása • Intézményi célrendszer listázása • A célok hierarchikus struktúrába rendezése • A kötelező kulcsindikátorok célokhoz rendelése, aszerint, hogy az adott indikátorral mérhető legyen a cél teljesülése.

Célkitűzések A minőségfejlesztő tevékenységgel az intézmény lehetőségeinek maximális kihasználása, a fejlesztés tendenciáinak meghatározása, fejlesztések végrehajtása. A minőségfejlesztés ne öncélú tevékenység legyen, hanem az intézményi élet egészét áthatva segítse az intézményt céljai elérésében. Fontos célkitűzése a partnerek megelégedettségének biztosítása, a tevékenységek eredményességének folyamatos fenntartása által. Az intézmény


oktatási piacon elfoglalt helyének megtartása, és lehetőség szerint növekvő részesedés megszerzése. Ezek a célkitűzések csak versenyképes, minőségi szolgáltatással érhetők el.

A jó gyakorlat célcsoportja A célcsoport magában foglalja az intézménnyel közvetlenül kapcsolatban álló tanulókat, nevelőket, nevelő-oktatómunkát segítő dolgozókat, az intézménnyel kapcsolatot tartó szülőket és a gyakorlóhelyeket. Az alkalmazás időtartama: 1 tanév, illetve a működtetés folyamatos.

Újdonságok (technológiák, know how) Szervezetfejlesztési elemek Az innovációs csomag komplex hatásrendszer elérésére törekszik: • komplex módon átfogja a köznevelési intézmény egész tevékenységrendszerét, • az intézmény működését a rendszerszemléletű munka jellemzi; • ösztönzik az egyéni megoldások keresését; • eredményorientált; • pozitív hatással van a tanulók önismeretére és önbecsülésére; • középpontba helyezi a közvetlen partnereket; • tényeken és folyamatokon alapul a vezetés; • fontos a munkatársak bevonása, felhatalmazása és fejlesztése; • folyamatos a fejlesztés (tanulás, innováció) és korrekció.

Adaptálhatóság, továbbfejlesztési lehetőségek A jó gyakorlat átvételének feltételei Elsősorban emberi erőforrást igényel. • Mindenképpen kell hozzá egy 4-6 fős minőségfejlesztési csoport, amely elkötelezett a minőségfejlesztés ügye iránt • A csoport vezetője rendelkezzen minőségfejlesztési ismeretekkel • Szükséges az innovációra elkötelezett nevelőközösség és iskolavezetés Tárgyi feltételek: • Infokommunikációs eszközök (átlagos informatikai eszközigény) Az intézmény jó gyakorlata más típusú köznevelési intézményekben is adaptálható. A jó gyakorlat átadásból az intézmény is „profitál”. A személyes beszélgetések, az általuk elküldött anyagok elemzésével meghatározzák, hogy van-e a másik intézmény működésében olyan momentum, amit nekik érdemes átvenniük.

201

202


Dokumentációs rendszer A jó gyakorlat dokumentumainak jegyzéke Dokumentumok a teljesség igénye nélkül: • Minőségfejlesztő munkát támogató szervezet (TSZ) munkaterve • Minőségpolitikai nyilatkozat, küldetés nyilatkozat, jövőkép, intézményi minőségcélok • Minőségirányítási szervezet felépítése, minőségfejlesztő teamek munkaköri leírása • Partnerlista, partnerigény-mérés kérdőívei • Teljesítményértékelési rendszer • Folyamatszabályzások, indikátorok definiálása, kiszámítása

Az önellenőrzés, ellenőrzés és értékelés módja A jó gyakorlat megvalósulásának eredményességét biztosító eszközök/eljárások magát az intézményi működést ellenőrzik. Ennek legfontosabb területei: • Vezetői ellenőrzések • Partneri igénymérések • Pedagógus teljesítményértékelés ESZÖM (Egységes Szakképzési Önértékelési Modell) • Tanulói nyomon követés

Eredmények Az intézményi eredmények egyúttal a minőségfejlesztési munka hatékonyságát is igazolják. Az iskola honlapján folyamatosan nyomon követhetők ezek a teljesítmények. Az eredményekről rendszeresen beszámol a megyei sajtó és a helyi televízió. A minőségfejlesztési munkának az intézményben elfoglalt helyét és eredményét világosan mutatják a teljes körű intézményi önértékelések és a Közoktatás minőségéért díj (2007– 2008. tanév).

További információk, elérhető anyagok • Gyakorlatorientált referenciaintézményi műhelymunka. http://www.asbothkeszthely.hu/ • Villanyszerelési szakmai nap. http://zaol.hu/gazdasag/villanyszerelesi-szakmai-napok-1661584 • Objektív. http://tvkeszthely.hu/index.php?mod=ma_d&md_id=791 • Diákok mérték a vérnyomást, vércukrot. http://www.tvkeszthely.hu/hirek/5493/ A kapcsolattartó adatai Név: Gorszky István Cím: 8360 Keszthely, Gagarin u. 2–4. E-mail cím: [email protected] Telefonszám: +36 30 654-9827 Web cím: www.asbothkeszthely.hu


A jó gyakorlat tartalma Folyamatleírások Az intézmény jó gyakorlata alkalmas arra, hogy segítsen egy befogadó, gyermekközpontú intézmény létrehozásában, szervezetileg és szerkezetileg is átfogja az intézmény egész tevékenységét. Felméréseivel, önértékeléseivel, ellenőrző tevékenységével támogatja az iskolavezetés munkáját. Aktív módon olyan adatokat gyűjt, dolgoz fel, és elemez az intézmény fejlesztésével kapcsolatosan, amelyek felhasználhatóak az intézmény napi tevékenységének jobbításához, de a rövid, közép- és hosszú távú terveinek a megfogalmazásához is. Minden hétfő reggel vezetői értekezletet, minden kedden minőségfejlesztési csoport értekezletet, havonta pedig egyszer pedagógiai értekezletet tartanak. 66 db, az intézményi élet minden részterületére kiterjedő minőségfejlesztő minőségleírást készítettek. Amit fontosnak találtak, arra készítettek folyamatleírást. Ezt komplexen át tudják adni az adaptáló intézményeknek, és ezzel meg tudják könnyíteni az ő tevékenységüket is. A jó gyakorlat kialakítása során elkészítették azokat az adaptációs sztenderdeket, amelyek megvalósulása során az átvevő intézmények hatékonyan és célszerűen tudják működtetni a jó gyakorlatot. Itt kell szólni a befogadó iskolai légkör megteremtéséről, és arról a pozitív, támogató együttműködésről, amelyet a minőségfejlesztési teamnek sikerült kiépítenie. Ennek a munkának a fontosságát tovább bizonyították azok a pályázatok, amelyek az intézmény strukturális, szakmai fejlesztéseit támogatták. Ehhez kapcsolódtak a humánerőforrást támogató szervezett továbbképzések. Úgy értékelik, hogy az intézményi implementáció 2-3 év alatt valósult meg.

203

204


Kapcsolatok A jó gyakorlat működéséért a minőségügyi vezető felel. Az intézményfejlesztést támogató tevékenységet a minőségfejlesztő csoport csak akkor tudja támogatni, segíteni, ha folyamatos tevékenységet fejt ki. Ez mindenekelőtt a közvetett és közvetlen partnerekkel való aktív kapcsolattartásban nyilvánul meg. Kiépültek azok a kommunikációs csatornák, amelyek lehetővé teszik a folyamatos érintkezést, vertikálisan és horizontálisan is történik kapcsolatfelvétel. Az intézmény jó gyakorlata és a pedagógiai program koherens módon kapcsolódik egymáshoz. Az intézményvezetés a stratégiai és operatív tervezés során is igényli a minőségfejlesztési csoport véleményét. Tagjai az intézményfejlesztési elképzelések megvitatásában, egyeztetésében is közreműködnek. Az intézményi dokumentumok között fennáll a konzisztencia. Ez vonatkozik a munkatervekre is. A minőségfejlesztési munkatervben az intézményi önértékelés minden évben szerepel, benne a vezető és a pedagógusok szakmai munkájának az értékelése is. A minőségfejlesztési csoport által tervezett és elvégzett mérés-értékelések összesítése, trendvizsgálata alkalmat ad a korrekció megfogalmazására is.

Nálunk bevált… Az aktualitások mindig hoznak váratlan szituációkat, és ezekre is gyorsan reagálnunk kell. Előfordulhatnak olyan helyzetek, amikor ad hoc döntéseket kell hozni, de ezeket is minden esetben véleményezi a minőségirányítási csoport. Nagy hangsúlyt fektetünk a versenyeztetésre, ez az elmúlt években már kimondottan jó eredményekben is megmutatkozott. A kollégáink lelkesek, és a szakmai csoportok szinte egymással is versenyeznek a tekintetben, hogy ki tudja felfedezni a tehetségesebb diákokat, ki tudja jobban csiszolni a csiszolatlan gyémántokat, hogy aztán ragyogó eredmények szülessenek. A legfontosabb talán mégis az, hogy sikerül motiválni a munkatársainkat, akik között, még ha nagy számban vannak is nálunk, nem nagyon látunk és találunk olyat, aki ne szakmaszeretetből és ne nagy lelkesedéssel jönne be dolgozni. Ehhez igyekszünk megteremteni azokat a körülményeket, amelyek számukra szükségesek. Jelenti ez egyrészt az infrastruktúrát, másrészt pedig azt a kiegyensúlyozott intézményi hátteret és fegyelmi színvonalat, ami a minőségi oktatáshoz kell. Csótár András igazgató A minőségfejlesztési csoport tagjai mindegyikének van egy-egy teamje. Tehát mindegyikük team vezető is egyben. Az intézmény jó gyakorlata a minőségfejlesztési munkának az elősegítésére szolgál, és minőségfejlesztést sok intézmény alkalmaz. Mi azonban egy olyan komplex rendszert dolgoztunk ki, amely az oktatási, nevelési intézmény összes problémájára, illetve az intézmény egész életére kihat. Tudatosabbá válik minden tevékenység, ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az egész év során tervezhetőek, és ellenőrizhetőek, értékelhetőek a programok. 12 éve foglalkozunk már minőségfejlesztéssel, és az eltelt évek alatt az oktatásban


megjelent összes minőségfejlesztő programból próbáltuk azokat az elemeket beépíteni a jó gyakorlatunkba, amelyek elősegítik, és jobb minőségűvé teszik az intézmény munkáját. Először magával a minőségfejlesztés bevezetésével foglalkoztunk, hogy megismerjék a kollégáink és elismerjék azt, hogy a minőségfejlesztés segít az ő mindennapi életükben is. Utána mindig a legfontosabb tevékenységekkel folytattuk, példának okáért a beiskolázás szabályozása, ami az intézménynek fontos a működése szempontjából. Aztán a mindennapi élet egyes részterületi következtek, folyamatosan így épültek ezek egymásra. Ez a gyakorlat nálunk azért jó, mert folyamatosan felülvizsgáljuk. Az adaptációt már a kapcsolatfelvételtől élőnek tekintjük, feltérképezzük azt, hogy mire van szüksége a másik intézménynek. Tulajdonképpen az átadáshoz két fontos feltételnek kell megfelelni. Ez az intézményi elkötelezettség, valamint az innovatív pedagógiai környezet. Hogyha ez a kettő megvan, akkor mi már az eddig kialakult gyakorlatunkkal tudjuk segíteni, könnyíteni az átvevő intézmény életét. Hospitálási lehetőséget biztosítunk, de ha kell, akkor helyszíni látogatást is teszünk. Gorszky István minőségügyi vezető A minőségfejlesztési munka implementációja korunk elvárt követelménye. A köznevelés területén elért eredmények is azt igazolják, hogy e területen végzett tevékenység hatékonyan támogatja egy-egy intézmény innovációs tevékenységét is. A keszthelyi intézmény jó gyakorlata egy olyan szervezetfejlesztő munka, amely szem előtt tartotta és tartja egy korszerű köznevelési intézmény működtetésének alapértékeit. Ilyen alapértéknek tekinthető az intézményben megvalósított innovációs és motivációs tevékenység. Az Asbóth Sándor Szakközépiskolában, Szakiskolában és Kollégiumban kialakított több mint egy évtizedes gyakorlat olyan eredményeket hozott, amelyek egyértelműen igazolják, hogy e minőségfejlesztési tevékenység – megfelelő adaptációs folyamatok elvégzése után – hasonló és más típusú köznevelési intézményekben is alkalmazható. Alkalmas arra, hogy a pedagógiai folyamatokat a minőségfejlesztés eszközrendszerével – nyomon követéssel – kontrollálják. Lényeges eleme a jó gyakorlatnak, hogy olyan dinamikus rendszerként működik, amely sajátos eszközrendszerével megfelelő motivációt biztosít a nevelő-oktatómunka ellátásához. Az intézményből kikerülő tanulókat pedig ahhoz segíti hozzá, hogy az iskola befejezése után a munkaerő piaci elvárásoknak is megfeleljenek. Dr. Bertók Sándor programfejlesztő

205

206



Iskolai erőszak

Médiatudatosság


Mentálhigiéné


„INTÉZMÉNYI MENTÁLHIGIÉNÉS PROGRAM” A jó gyakorlat gazdája

Klebelsberg Középiskolai Kollégium


7400 Kaposvár, Álmos vezér u. 1.


középiskolai kollégium


26 nevelő, 1 pszichológus, 1 fejlesztő pedagógus, 2 mentálhigiénés szakember 410 tanuló, hátrányos helyzetű 32%, roma származású 11%


kollégiumi nevelés

Kulcsszavak: mentálhigiéné, befogadó környezet, intézményi minőségpolitika, attitűdváltás, szemléletformálás

Kategória és alkalmazási terület A dinamikusan fejlődő társadalmunkban a tanulóifjúság nevelése a legtöbb intézménytípusban folyamatos változtatást, módosítást igényel. Az egészségnevelés területén mutatkozó igények kielégítésére, az intézményeknek a pedagógiai programjukban az egészséges életmódra történő felkészítést kötelező jelleggel tervezniük kell. A hagyományos keretek között megtervezni és megvalósítani az iskola egészségnevelési programját azonban napjainkban már nem elégséges. Kiderült, hogy új módszerekre és a mentálhigiénés tevékenységek bevezetésére van szükség. Olyan struktúrát kell létrehozni, ahol az intézményi egészségnevelési tevékenység szemléletváltást kíván, amely a tanulók új szemléletének a kialakítása mellett a nevelőközösség szemléletformálását is tervezi és megvalósítja. Erre kínál megoldást a Klebelsberg Kollégium mentálhigiénés jó gyakorlata.

A jó gyakorlat gazdájának bemutatása A Somogy megyei Klebelsberg Középiskolai Kollégium – új intézményként – 2003ban nyitotta meg kapuit. Az itt élő tanulók a négy kaposvári középfokú intézményből kerülnek ki. A jó gyakorlat fejlődése egyidős az intézmény történetével. A kollégiumi nevelőmunka sajátosságai és összetettsége azt kívánta, hogy a nevelőközösség találja meg az együttműködés hatékony formáit. Egy új kollégium „belakása” önmagában sem egyszerű feladat, hatékony együttműködést kíván minden résztvevőtől. A városban tanuló, addig különböző kollégiumokban lakó gyermekek kerültek egy adott időpontban


a korábbinál lényegesen jobb körülmények közé. Az első nagy pedagógiai feladatként a különböző szociális háttérrel rendelkező és különböző életkorú tanulók együttélésének a formáit kellett megteremteni. A nevelőközösség rövid idő alatt felismerte, hogy a pedagógiai tevékenységük újragondolására van szükség, a hagyományos kollégiumi módszerek már nem hozzák meg a kívánt eredményt. Két-három év kellett ahhoz, hogy megtörténjen a szemléletváltás, amely elsődlegesen az egységes pedagógiai törekvéseket jelentette. A korszerű pedagógiai, szociológiai, pszichológiai ismeretek birtokában keresték azokat a módszereket, amelyek lehetővé teszik – e tárgyi feltételek tekintetében páratlan épületegyüttesben rejlő lehetőségek mellett – egy olyan pedagógiai kultúra megteremtését, amely maximálisan segíti a tanulókat a mindennapi tevékenységükben. Fő igényként jelentkezett, hogy olyan befogadó intézményt hozzanak létre, ahol a nevelőközösség kimutatható formában is prezentálni tudja azt a pedagógiai hozzáadott értéket, amelynek létrehozására vállalkoztak. Különböző kutatásokat végeztek a tanulók és a szülők körében, és ennek eredményeképpen vezették be a mentálhigiénés programot. Az egészségmegőrző életmód kialakítása eddig is az iskolai tananyag része volt. A lényeges változást az jelentette, hogy a helyi igények, lehetőségek kihasználása mellett most már komplex módon alkalom nyílott arra, hogy ezt a szemléletmódot a kollégium lakói a napi tevékenységeikbe beépítsék. Egy olyan szokásrendszer kialakításáról beszélhetünk, ahol a mindennapi tevékenységekben is kitapintható az az életvitel, amely nemcsak az értelmi, hanem az érzelmi intelligencia fejlesztését is eredményezi a kollégiumi tanulóknál. Egy dinamikusan fejleszthető jó gyakorlatról van szó, amely a társadalmi, környezeti, gazdasági változások mellett nem mehet el anélkül, hogy ne reagálna annak kihívásaira.

A jó gyakorlat fő jellemzői A különböző társadalmi környezetből a kollégiumba érkező tanulók együttélésének kialakítása, személyiségjegyeiknek fejlesztése, formálása nagy kihívás elé állítja a nevelőközösségeket. Az intézmény jó gyakorlata olyan megoldást foglal magában, amely dinamikusan fejleszthető keretek között a tanulók szemléletformálását a mentálhigiéné felé tolja el. A tevékenységi területek pókhálószerűen befedik a tanulók kollégiumi életét. Képletesen szólva a jó gyakorlat utat mutat ahhoz, hogy a tanulók a kollégiumi életük során a mentálhigiénés szemlélet befogadását támogató napi tevékenységekbe

207

208


„ütközzenek”. A jó gyakorlat tartalmaz elméleti megközelítést, tananyagot és kollégiumi csoportfoglalkozásokon felhasználható mentálhigiénés tartalmakat.

Célkitűzések A jó gyakorlat legfontosabb célkitűzése az intézményt használó pedagógusok, tanulók, szülők, intézményi dolgozók tekintetében a mentálhigiénés állapotmegőrzés és a prevenció, valamint a negatív energiák megkötése. Figyelembe veszi a tanulók eltérő tanulási stílusát, ugyanakkor ösztönzi együttműködésüket és az egyéni megoldások keresését, az értelmi és érzelmi intelligencia párhuzamos fejlesztését. Nem kampányjellegű feladatvégzés, hanem intézményi minőségpolitika.

A jó gyakorlat célcsoportja A jó gyakorlat célcsoportja a kollégium tanulói, akik középiskolás korú diákok. Az életkori sajátosságok miatt a célcsoport tervezett tevékenységterületei jelentős differenciálást igényelnek. Intézménytípus: középiskolai kollégium Korosztály: 14–19 évesek Az alkalmazás időtartama: A jó gyakorlat bevezetése, implementációja hosszabb időt vesz igénybe. Egy olyan területre kínál megoldást, amely a tanuló attitűdjét kívánja megváltoztatni. Ez a tevékenység nem megy egyik napról a másikra. Általában 2-3 év.

Újdonságok (technológiák, know how) Pedagógiai elemek • A tartalmi elemek egymásra építettsége: új típusú kollégiumi foglalkozások, kiscsoportos problémafeltárás és megoldás, önismereti csoportfoglalkozások, kreativitást fejlesztő évfolyamszintű csoportfoglalkozások, relaxációs-stresszoldó foglalkozások kollégiumi szinten mindenki számára. • A foglalkozások struktúrája, témája. Szervezetfejlesztési elem • Háromszög és négyszög kapcsolatok az eredményesebb működés érdekében (pedagógus – tanuló – pszichológus, pedagógus – tanuló – pszichológus – szülő)

Adaptálhatóság, továbbfejlesztési lehetőségek Az átvétel humánerőforrás igénye • Minimum 1 fő heti 4 órában a felsoroltak közül: mentálhigiénés asszisztens vagy szakember, pszichológus vagy pszichológiai asszisztens, szupervízor vagy mediátor. • Vezetői és/vagy pedagógusképzés, továbbképzés • Hospitálás, helyszíni tapasztalatszerzés Eszközigény • Kompetencia alapú oktatáshoz szükséges tárgyi-technikai környezet


Dokumentációs rendszer • Mérőanyag, ami átadásra kerül az adaptáció során • Foglalkozástervezetek modultervezet szinten • Játékgyűjtemények, tanulói feladatlapok • Forgatókönyv a projekt- vagy projektszerű tevékenységekhez • Tesztgyűjtemény • Kérdőívek, amelyek segítik a tanulói adatfelvételt

Az önellenőrzés, ellenőrzés és értékelés módja Tanulói mérések • 9. évfolyamon, illetve új tanulók esetében bemeneti mérés • 11. évfolyam esetében bemeneti mérés minden tanévben • a diákönkormányzat jelzései, tanulói problémakosár kezelése • szülői igény- és elégedettségmérés minden tanév elején • burnout kérdőív minden tanév végén • klímateszt • interjúk pedagógusokkal, tanulókkal, szülőkkel • megfigyelés adekvát megfigyelési szempontsorral Tekintettel arra, hogy az intézmény a jó gyakorlatot, mint minőségpolitikai eredményt definiálta, továbbra is élnek a minőségfejlesztés során meghonosodott önellenőrzés, ellenőrzés és értékelés eszközrendszerével. Ugyanakkor vannak a jó gyakorlatnak speciálisan megvalósítandó utómunkálatai is. A nyomon követés kérdései: milyen szellemi munícióval, személyiségjegyekkel sikerült felvértezni a tanítványokat a kollégiumi évek alatt. Évek múlva (egyetemistaként, szakmát tanulva, vagy a munka világában elhelyezkedve) milyen élethelyzetekben és milyen mértékben tudnak meríteni abból az „elraktározott” szellemi és erkölcsi tőkéből, amelyet négy vagy öt év alatt beszippantottak, megízleltek a kollégiumban.

Eredmények Jobb mentálhigiénés státusz a pedagógusoknál és a tanulóknál. Minél több az egyéni törődés, a lehetőség, hogy problémáikat megosszák mással, hogy támogatást kapjanak egyéni gondjaik kezeléséhez, annál eredményesebb a pedagógus munkája, illetve a tanuló iskolai/kollégiumi megnyilvánulása. Hatékonyabb a konfliktuskezelés tanár-diák, tanár-szülő, diák-szülő között. Új módszerekkel újféle hatékonyság várható. Természetes a konfliktusok megoldására törekedni, csökken a konfliktuskerülők és konfliktust kiváltók száma. Az újszerű kihívásoknak való megfelelés csökkenti a kiégési

209

210


veszélyeztetettséget. Új cél új feladatokat jelent. Mindenki a mestere lehet valaminek. Szakmai hozzáértés, szakmai tudatosság van jelen a mindennapokban. Ez pozitív hatással bír a személyiségfejlődésre. Jobb a hangulat, erőteljesebbek a munkahelyi kapcsolatok, a pozitív kötődések száma nő. A kellemesebb munkahelyi atmoszféra kialakítása tervszerűen kivitelezhető.

További információk, elérhető anyagok • Hujber Tamásné – Gálovics Edit (2009): Intézményi mentálhigiénés program működtetése, tapasztalat – jó gyakorlat bemutatása. „Jó gyakorlatok a biztonságos iskoláért”. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 125-131. • Hujber Tamásné (2013): Kreatív tehetség mentorálása. Mentorkönyv Kaposvári Klebelsberg Középiskolai Kollégium, 50-54. • Hujber Tamásné: Kreatív Tamás (esettanulmány) http://www.osztalyfonok.hu/cikk.php?id=788 • Hujber Tamásné: Mentálhigiénés szemlélet a Somogyi TISZK intézményeiben – előadás ppt 2009. 09. 08. http://www.somogyitiszk.eu/dokumentumtar/ Dokumentumok/Doksik/Mentalhigienes%20tanacsadas%20 a%20Somogyi%20TISZK%20intezmenyeiben.pptx • József István – Hujber Tamásné (2010): A pedagógus foglalkozásából adódó frusztrációk, hatásaik és kezelésük..50 éves a felsőfokú tanítóképzés – A jubileumi konferencia előadásai. Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar, Kaposvár, 128–136. A kapcsolattartó adatai Név: Hujber Tamásné pszichológus Cím: 7400 Kaposvár, Álmos vezér u. 1. E-mail cím: hujbergabi@gmail Telefonszám: +36 82 555-900; +36 30 484-7512

A jó gyakorlat tartalma Mentálhigiéné „A mentálhigiéné nem csupán a pszichés megbetegedések és magatartászavarok megelőzése, hanem a lelki egészségvédelem is, mégpedig pozitív értelemben, mindazoknak a folyamatoknak, tevékenységeknek az összessége, amelyek az emberi személyiséget és közösségi kapcsolatot erőssebbé, fejlettebbé teszik.” (Buda, 2003, 16) A jó gyakorlat fejlesztése egy kutatással kezdődött, amelyben többek között a középiskolás fiatalok értékrendjét, értékorientációját és önértékelését vizsgálták. Ennek eredményeképpen megállapították, hogy a gimnazista kollégiumi fiatalok nagyon leterheltek, aminek következtében sokszor kerültek stresszhelyzetbe. A stressz miatt romlott a tanulmányi eredményük és serdülőkori depresszió is jelentkezett a tanulók egy részénél. A megvalósítók közössége A kollégiumi nevelők olyan módszertani felkészültséggel bírnak, hogy a csoportfoglalkozások megtartása új módszertani, drámapedagógiai, illetve pszichológiai eljárások


alkalmazásával, valamint kooperatív technikák beépítésével történik. A módszerek a tanulókra érzelmileg is hatással vannak. Az esetmegbeszélő csoportok létrehozása és működtetése mentálhigiénés szakember irányításával történik. Az intézmény dolgozóinak az érzékenyítése is a jó gyakorlat részét képezi. Ehhez túrákat, szakmai kirándulásokat szerveznek. Az intézményben tevékenykedő humánerőforrás fejlesztése mentálhigiénés oldalról is fontos feladat. A tanulók szüleinek bevonása a program egyes elemeinek a teljesítésébe szintén a jó gyakorlat tartalmi részét alkotja. Prevenciós lehetőségek A kollégium szabadidős lehetőségeinek rekreációs célokra történő hasznosítása pozitív hatással van a mentálhigiénés szemlélet elfogadására. A diákoknak uszoda, szauna, kondicionáló termek, tornacsarnok és könyvtár áll a rendelkezésükre. A szabadidős kikapcsolódásra többek között szakkörök, sportkörök, mozi, színház, mozgás, tánc, fotózás nyújtanak lehetőséget. A jó gyakorlat része a preventív foglakozások megvalósítása. Lényeges, hogy a mentálhigiénés jó gyakorlat tevékenységei a PDCA-SDCA ciklus szerint valósulnak meg.

Nálunk bevált… Az intézmény 10 éve ebben a formában működik. Nagyon sok lehetőséget megragadtunk, és nagyon sok olyan eszközzel rendelkezünk, amely a pedagógiai programunkban is megjelenik, és gyakorlatilag az erősségeinket kell, hogy jelentse. Megpróbáljuk a tanárokat is folyamatosan trenírozni, hogy minél szakszerűbben, minél eredményesebben tudják a munkájukat végezni. A kollégium mentálhigiénés programja több területet érint. Van egy Arany János tehetséggondozó programunk, amely kifejezetten a hátrányos helyzetű gyermekek sikeres középiskolai

211

212


tanulmányait hivatott segíteni. Van egy úgynevezett életviteli mentorálásunk, amellyel a tanulók beilleszkedését támogatjuk. Mi pedagógusok, mentorok rendszeresen leülünk a gyerekekkel, megbeszéljük velük, hogy milyen jellemző problémáik vannak, mi az, amiben tudunk segíteni, milyen megoldási utak állnak előttük. Hogyan lehet egy jó vagy rossz helyzetből továbblépni, hogy ne érje kudarc az embert. A kollégáknak jó 3 év kellett, amíg egy mintaprogramból kinőtte magát a mentorprogram. Most már minden kolléga csatlakozott. Miután a tanuló nálunk sok mindent megtapasztal, van olyan pozitív élménye, amire vissza tud emlékezni. Hogy mit hogyan oldott meg abban az időszakban, amikor hasonló szituációban volt, és ez nagyon fontos muníciója lesz a következő időszakokban. Nagyon sokszor alkalmazzuk a drámapedagógia eszközét is. Az Arany János csoportoknál külön szervezett keretek között, tehát óra keretében, de egyébként minden más szituációban is. Gálovics Edit szakmai igazgatóhelyettes Ez a mentorálas úgy néz ki, hogy a kollégiumban a tanulók nagy részének egy mentortanárt jelölnek ki segítőül, aki az adott tanulónak segíti az életét a tanulást illetően, és így terelgeti és próbálja a legjobb dolgot kihozni az adott tanulóból, legyen az sport, művészet, zene vagy tánc. Ha a tanuló maga ilyen területeken nem mozog, akkor a tanulásban próbálják segíteni. Nemcsak azzal foglalkozunk, hogy közösséget építünk, hanem magunkat is sokkal jobban megismerjük. Továbbá nagyon jó kis masszázsok szoktak lenni. Ugye az mindenkinek jólesik. Az is nagyon jó, hogy rengeteg szakkör van ebben a kollégiumban, még mongol nyelvi szakkörünk is működik. Kétféle rajzszakkörre mehetünk és rengeteg a kulturális program is. Fekete Eszter gimnáziumi tanuló A mentálhigiéné jó gyakorlat tanulóközpontú, befogadó pedagógiai hitvallást követő intézményvezetésnek és nevelőközösségnek ajánlható. Mindenekelőtt azoknak, akik a pedagógia eszköztárából merítve vállalkoznak arra, hogy egy új szemlélettel felvértezve magukat vezetik be intézményükbe a Klebelsberg Középiskolai Kollégium jó gyakorlatát. A jó gyakorlat egyrészt a hagyományos keretek között működő intézményi munka megváltoztatását támogatja, segítheti, különösen akkor, ha az a jelenlegi körülmények között kevésbé eredményes, nem hatékony. Másrészt az intézményi klíma alakítására is alkalmas. A hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók problémáinak a megoldására, fejlesztésére, éppúgy alkalmas, mint közösségépítésre, a tanulók személyiségjegyeinek a formálására, énképük erősítésére, egy egészséges életszemlélet kialakítására. Dr. Bertók Sándor programfejlesztő



Iskolai erőszak

Médiatudatosság


Mentálhigiéné


„OSZTOZÓ – BESZÉLGETŐ ÓRA GIMNAZISTÁKNAK” A jó gyakorlat gazdája

Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpont


1092 Budapest Knézich u 3–13.


többcélú, közös igazgatású köznevelési intézmény: óvoda, általános iskola, 6 és 4 évfolyamos gimnázium, kollégium, alapfokú művészeti iskola


810 gyermek/tanuló, ebből gimnazista 317, 130 pedagógus


inkluzív pedagógia, integrációs nevelés, differenciálás pedagógiai koncepciója, katolikus kerettanterv

Kulcsszavak: önismeret, identitás, közösség, kapcsolataim, média, életkészségek, család Kategória és alkalmazási terület Az iskolának, mint „nagyhatású mentálhigiénés intézménynek” és olyan helynek, amely a diákok életvezetésének kialakításában kiemelkedően fontos, kitüntetett szerepet tulajdonít a társadalom minden szereplője. Az oktatáspolitika a különböző felmérések és társadalmi elvárások hatására erősíti is az iskola ez irányú szerepét. Az intézményekbe érkező gyermekek, fiatalok nevelésének egyik eleme volt eddig az egészségre nevelés. A Nat elvárásait tekintetbe véve azonban ennél több kell. Követelménnyé vált az érzelmi intelligencia fejlesztése, hogy a tanulók pl. konfliktushelyzetekben, vagy nagy eredmények elérésekor megfelelően tudjanak viselkedni, és ezekkel az élményekkel megfelelően tudjanak tovább élni. Ha életük állomásait nem kezelik megfelelően, az iskolai életükre, egészségükre és később a társadalomban elfoglalt helyükre is nagy hatással lesz. Azonban a gyakorlatban is megvalósítható jó programot erre a területre még alig találunk.

A jó gyakorlat gazdájának bemutatása 2011 óta működik a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontban ez a sajátos óra, amit Osztozónak hívnak. Kiindulása az a felismerés volt, hogy a diák az iskola küszöbén leteszi az „életét”, és iskola után

213

214


újra felveszi. A jó gyakorlat kialakításánál a fő cél az volt, hogy legyen olyan óra, aminek a diák a témája, amelyen róla van szó. Minden gimnáziumi osztálynak 2-3 hetente van ilyen dupla órája 6 éven keresztül. A jó gyakorlat 2011 nyarán fölkerült a Szolgáltatói kosárba is. Az elmúlt évek során három gimnázium átvette az Osztozó órát saját intézményére formálva. Képzést az Osztozó óra „szellemi szerzőjétől”, Hári Ildikó nővértől kaptak hozzá.

A jó gyakorlat fő jellemzői Az Osztozó beszélgető óra olyan lehetőséget kíván biztosítani, ahol a 13–18 éves gimnazista diákok megszólalnak, figyelmet kapnak, s orientálódni tanulnak. Iránytűt ad a diákok kezébe az életüket befolyásoló erőviszonyok között. Tanulás ez iskolában, de nem iskolás módon. Órai keretben, de a megszokott tanóra menetétől eltérően. A beszélgető óra a tapasztalati tanulás helye. Olyan tanulási helyzeteket hoz létre, amelyek lehetővé teszik a tapasztalatok reflexív feldolgozását. Hiszen akkor veszik észre a diákok, hogy milyen változás tenne jót az életünkben, ha az átélés reflexióval párosul. A beszélgető órákon a diák átélheti, hogy életének tapasztalatait az iskolába érkezve nem kell „letennie a küszöbön”, hanem életének otthoni és iskolai terei átjárhatók, közük van egymáshoz, egymás gazdagítójává válhatnak.

Célkitűzések A beszélgető órák célja, hogy a diákoknak lehetőséget kínáljanak az életüket érintő és befolyásoló témákkal személyesen találkozni, köztük eligazodni, személyes állásfoglalást kialakítani. Arra hívja őket, hogy önmagukról, a másik emberről, az őket körülvevő világról új módon tanuljanak: elsősorban azáltal, hogy észreveszik, mi hat rájuk, reflektálnak a saját tapasztalataikra, megtalálják azokat a kérdéseket, amik foglalkoztatják őket, és meglátásaikat készek megosztani egymással, elfogadva a közös töprengést. Ilyen munkára szerződik diák és tanár az indulásnál.

A jó gyakorlat célcsoportja Az alkalmazó intézmények diákjai elsősorban, de célját elérve komoly közvetett hatást gyakorolhat a diákok közvetlen és tágabb környezetére, a családra és a baráti körre. Intézménytípus: gimnázium Korosztály: 7-12. évfolyam Az alkalmazás időtartama: 6 éven át zajlik a program, félévente változik a témakör. 6 témát 3 év alatt dolgoznak fel a 7-9. évfolyamban, majd a következő 3 év alatt a 10–12.


évfolyamon visszatérnek a témák, természetesen figyelembe véve a diákok növekedését, testi-lelki fejlődését. Háromheti órarendbe illesztett dupla óra – mindig a tanítási nap első négy órája, ez kb. évi 12 alkalom.

Újdonságok (technológiák, know how) Új kihívást jelent ez az óra a pedagógusok számára. Az órát vezető tanár feladata a reflektív tanulás feltételeinek megteremtése, amely az alábbiakat jelenti: • megteremteni az elfogadás és fokuszált figyelem légkörét • megtalálni a tudatos visszafogottság, tartózkodó figyelem, reflektív jelenlét és az aktív beavatkozás, irányító támogatás egyensúlyát • lehetővé tenni a tapasztalatok megosztását, a nézőpontok ütközését • megtanítani a visszajelzés kultúráját • a problémás kérdéseket nem ellenségként tekinteni, hanem a tanulás intenzív lehetőségét látni bennük • nem gyors megoldásokat javasolni, hanem elviselni a kérdés bizonytalanságát, s mozgásba hozni azokat a tapasztalatokat, amik lehetővé teszik a meggyőződés kialakulását, a döntést, a változást • a jó kérdést többre becsülni, mint a gyors választ, merni kérdőjellel befejezni az órát. Az osztályfőnökök számára is teljesen más közeget jelent, mint pl. az osztályfőnöki órák. Az osztályfőnökök pontos tájékoztatást kapnak a beszélgető órák anyagáról. Személyes, szabad döntésük, hogy részt vesznek-e rajta. Ha jelen vannak, nem külső szemlélői, hanem ők is résztvevői az órának. Ők maguk is aktívan átélik azt a folyamatot, amit a diákoknak felajánl a program. Ez annak lehetőségét is kínálja, hogy a tanár a diákjával úgy találkozzon, ahogy egyik töprengő, eligazodást kereső ember a másikkal, anélkül, hogy az osztályfőnök kilépne tanári szerepéből. Az osztályfőnök pedig jobban észlelheti a kapcsolódási pontokat diákjaihoz.

Adaptálhatóság, továbbfejlesztési lehetőségek Átvehető: az óra módszertana, filozófiája, a 3 éves, 6 félévnyi tematika, amely heti egy órás tárgynak felel meg. Az intézmény által kidolgozott anyag átadása – tapasztalati tanulással – a következő témakörökben történik: 1. identitás, 2. média, 3. csoportműködés, 4. család, 5. párbeszédkultúra/konfliktuskezelés, 6. életkészségek.

215

216


Egy témához kb. hatszor 1,5 órás anyag tartozik, ennek átadása két napos képzésben valósulhat meg. Ezen kívül kérhető még ún. team-szupervízió, a kollegiális tanácsadás módszertanának átadása. Az átvétel feltételei Humánerőforrás: a jó gyakorlat működtetéséhez osztályonként/csoportonként 2 főre van szükség, de jó, ha az osztozós-teamnek van egy vezetője, aki átfogja, koordinálja a munkát és vezeti a csoportot. A tanárok, résztvevők kéthetente team-üléseken vesznek részt. 1. A beszélgető órák témájára maguk a team-tagok is reflektálnak. Majd az óra előkészített anyagát a team-tagok először a team-tagoknak „tanítják meg”, s beépítik a kapott visszajelzést, kiegészítést a diákoknak tartandó órába. Az órát követő team-ülésen pedig ki-ki beszámol az órán szerzett tapasztalatairól. A jól működő, „bevált” anyagot dokumentálják a jövőnek. 2. A team esetmegbeszélő csoportként is működik, aminek célja a tanári személyiség megerősítése, a beszélgető órákon tapasztalt kihívások, elakadások közös feldolgozásán, megoldásán keresztül. Olyan alkalmat teremtenek, ahol beszélni tudnak elakadásokról, nehézségekről, konfliktushelyzetekről. Ez a tudatos tapasztalat-feldolgozás teremti meg a változás lehetőségét. 3. A team maga is képződik. Szakemberekkel találkoznak az év során, mind módszertani, mind a téma félévi tematikáját érintő kérdésekben azért, hogy aztán a „beszélgető órákra lefordítva” kamatoztassák, amit a szakemberektől tanultak. A team tehát a személyes és szakmai növekedés helye is. Tárgyi feltételek: a csoportokkal való foglalkozáshoz szükség van egy, ha lehet jól elszeparált közösségi térre, teremre ahol a technikai feltételek adottak: projektor, lap-top, vetítő vászon, – flipchart – kreatív munkához eszközök, székek, párnák. Más intézményekben ugyanezen feltételek mellett bármilyen korcsoportra és bármilyen összetételű osztályra/csoportra adaptálható a módszer. Ennek bizonyítéka a jó gyakorlat szempontjából a már adaptáló iskolák tevékenysége, akik a saját adottságaikhoz igazították (pl. koedukált osztályok, 5–6. évfolyamos korcsoport) az átvett módszert.

Dokumentációs rendszer • Tematikák a 6 megadott témakörhöz • Módszertani segédanyagok – CD – minden témakörhöz és korosztályhoz • Prezentációs anyagok a témakörökhöz

Az önellenőrzés, ellenőrzés és értékelés módja A programmal együtt következetes visszajelző és kiértékelő rendszert dolgozott ki az iskola. A többszintű visszajelző rendszer elemei: A félévek végén a diákok megfogalmazzák, mi számukra az óra hozadéka, mit hiányoltak, ebben mi múlott rajtuk, mi a tanáraikon. Az osztozó-team is reflektál minden kétheti team-ülésen.


Minden év kezdésekor és év végén teamszupervízió keretében is történik visszacsatolás a következő területeken: történet a csoporttal, reflexió a páros munkára, erősségekgyengeségek, hol lát a munkában ismétlődő elakadást. Mire kérne szívesen a team-tagoktól visszajelzést? A félévek zárásakor az órát vezető tanárok kérik és meghallgatják a tantestületből érkező észrevételeket. Az igazgató részt vesz team-ülésen, tájékozódik a diákoktól-tanároktól az órák fogadtatásáról.

Eredmények Az intézmény életében egyértelműen érezhető a program hatása. Ezt leginkább a diákok reagálása mutatja meg. Az osztozót olyan helynek tartják, ahol csendben vagy hangosan, pihenve vagy figyelve sok mindent megtudhatnak. Hol érintette őket, hol választ adott a kérdéseikre, hol csak elgondolkodtatta őket. Olyan témákról beszéltek, amelyek normális iskolai körülmények között soha nem kerültek volna elő, illetve amelyek mellett felszínesen elmentek volna, holott fontosak. Lehetőséget nyújtott számukra az őszinte megnyilvánulásra. Elmondhatták a saját véleményüket, és soha nem volt rossz válasz. A mai rohanó világban, a nehezen megnyíló fiatalok problémáját próbálja megoldani ez az óra. Mindenképpen valamilyen reakciót vált ki a diákokból, van, akiből hamarabb, van, akiből később. Ha elgondolkodtatásra készteti őket, már akkor elérte a célját.

További információk, elérhető anyagok • Jelenismeret kerettanterve 7–12. évfolyam számára (az Osztozó alapján készült) http://kerettanterv.ofi.hu/07_melleklet_miniszter/k1_07_egyeb/index_jelenism.html • Az intézmény honlapján, a „Sajátos bennünk” cím alatt tájékoztató információk és képanyag található. www.patrona.hu A kapcsolattartó adatai Név: Hári Ildikó Cím: 1092 Budapest, Knézich u. 3–13. E-mail cím: [email protected] Telefonszám: +36 1 217-0337 Web cím: www.patrona.hu

A jó gyakorlat tartalma Az Osztozó óra menete A jó gyakorlat egyszerre került bevezetésre minden évfolyamon. A beszélgető órákat azok az önkéntes tanárok, egyetemisták vezetik, akik annak a teamnek a tagjai, amelyik összefogja ezt a munkát. Az óra helye az a terem, ahol nincsenek padok, körbe tudnak ülni. Nem csak a tanár arcát látják a diákok, hanem egymásét is. Az óra eleje egy nyitó kör, játékos kérdéssel,

217

218


ami már érdeklődést kelt fel az óra témájához. Meghívás ez a fáradságból, az unalomból, a stresszből – az érdeklődő figyelembe. Az óra végén időt kapnak arra a tanulók, hogy tudatosítsák, mi az, amit megtanultak az órán, amit nem akarnak elfelejteni. Ez az óra tanár és diák együttműködéséből születik, közös alkotás. Szerződik diák és tanár az indulásnál. A team-tagok akkor tudják diákjaikat hitelesen motiválni arra, hogy legyenek készek tapasztalataikra reflektálni, önismeretben gyarapodni, személyes tanulási vággyal részt venni ezeken az órákon, ha maguk is készek erre a belső munkára, elköteleződnek a tanulási folyamatban való részvételre. A team-tagság önkéntes és egy iskolaévre szól. Tagjaitól megbízható, rendszeres részvételt és elköteleződést kíván a programokon. Csapatépítés: az iskolaév megkezdése előtt megalakul a team, tisztázva, mire szerződnek a tagok. Programtervezés: az iskolaév tematikáját átbeszélve, megtervezve, „tanmenet” készül, s a tagok megegyeznek abban, hogyan oszlanak meg a alábbi feladatok a kettős vezetésre, osztott csoportra, az osztályokat érintő kontinuitásra tekintettel: • beszélgető órák vezetése • a beszélgető órák dokumentálása, alap- és emeltszintű anyag készítése • félév végén visszatekintés, mérlegelés a diákok visszajelzése alapján • diákok igényére válaszolva lehetőség személyes beszélgetésre • kétheti reflektáló-tervező team-ülés, alkalmanként szakmai képződés. Minden évfolyamnak van a team-tagok közül egy állandó kísérője, aki részt vesz az adott évfolyam minden óráján, többnyire vezetőként. Mivel az osztályok a beszélgető óra jellegéhez képest magas létszámúak, ezért mindig kettős vezetéssel dolgoznak, esetleg osztott csoportban. Mindig meghatározott, hogy ki az adott alkalommal a vezető, s ki a co-vezető.


A jó gyakorlat lényege, hogy a gimnáziumi évek befejeztével olyan diákokat bocsásson útjára, akik felnőttként nem sodródnak gondolkodás nélkül arra, amerre épp a körülöttük lévő világ vinné őket, hanem tudatosak: • törekszenek saját maguk, társaik és az őket körülvevő valóság megértésére • odafigyelnek arra, kik ők, ki a másik • észreveszik, mi történik bennük, körülöttük, mi hat rájuk, s ők hogyan hatnak • kutatják, mi igazán fontos számukra, milyen cél vonzza őket, s mi igazítja el döntéseikben • nem túlélik, hanem átélik az életet. A pedagógusok szeretnének diákjaik kísérőjévé válni iskolai éveik alatt abban a folyamatban, aminek során gyermekből felnőtté válnak. Támogatják őket az átmenet nehézségeiben, és felkészítik őket a felnőtt élet kihívásaira. Újra meg újra felteszik a kérdést, diákjaik figyelmét a jövőre irányítva: milyen felnőtté szeretnél válni? Segítik őket, hogy észrevegyék, mik azok a lehetőségek, amik a jövőben rendelkezésükre állnak. Arra bátorítják őket, hogy keressék életük céljait, s hogy legyen tervük a jövőjükről, ami meghatározza az irányokat, hogy hogyan alakítsák a jelenüket.

Nálunk bevált… „A hosszú unalmas délutánok ahhoz kellettek, ami tulajdonképpen az ember élete. Hogy végiggondolhasd, hogy is volt, ami volt. Hogy elrakd magadnak, ami történt veled és körülötted, amit tapasztaltál vagy csináltál.” (Ottlik: Buda) Erre való ez az óra. Hogy a diákjaink kiépítsék az életük áttekinthető rendjét. Lehetőség – az életüket érintő témákkal dolgozni, eligazodni, észrevenni, mi hat, megtalálni a saját kérdéseket, állásfoglalást kialakítani meglátásaikat megosztani egymással Cél: olyan diákokat útra bocsátani az iskolából, akik tudnak tanulni a tapasztalataikból, akik tudatosak. Arra bátorítjuk őket, hogy keressék életük irányát, célját, s hogy legyen tervük a jövőjükről, mert ez meghatározza, hogyan alakítják jelenüket. Ezen az órán a diáknak nem az a dolga, hogy okos válaszokat mondjon a tanár kérdéseire. Hanem először is észrevegye, hogy mi is foglalkoztatja, hogy neki magának milyen kérdései vannak. Vannak néha sikertelenségek, kudarcok is. Nincs az a program, ami egy csapat kamasz emberben osztatlan lelkesedést váltana ki. Az Osztozó órákra is hozzák magukkal a diákok a maguk „nehézkedését”. S ott lehet őket megszólítani, ahol vannak. Kedvesen, biztatón, határozottan. Mi magunk is a folyamat közben vettük észre azt, amit a diákok hamarabb megfogalmaztak nálunk: az Osztozó nem könnyű óra. Belső munkára késztet, szembesülést hoz, megdolgoztat. Mindenképpen a kényelemből szólít ki. Hát ez nem mindig lelkesítő. Fontosnak tartjuk, hogy meghalljuk, mi van a diákjaink ellenállása mögött. Meglátni, hogy mi annak az igazsága? – Mi zajlik éppen a csoportban? – Mire van szükségünk? Tényleg én érdeklem a tanárnőt, vagy „csak az anyag”? Ezzel együtt is a diákjaink visszajelzése az órára döntően pozitív. Visszajeleznek a záró körben, a félév végi

219

220


v isszatekintésben, s az év végi visszajelzés elmaradhatatlan. A team is nagyon komolyan veszi, hogy reflektáljon arra, hogyan is ment az óra. Mivel az óra maga tapasztalati tanulás, a képzés is az. Azok a témákat, amikkel dolgozunk diákjainkkal, nekünk, felnőtteknek éppúgy jelentősek. A képzés során ezért a felnőttek a vezetésemmel ugyanazt az órát átélik, amit majd diákjaiknak vezetnek. Ennek feltétele a tanár készsége arra, hogy maga is reflektáljon saját élete tapasztalataira. Tudjon beszélni róla. Vegye észre a kérdéseit. Az átélt óra után tisztábban látják a pedagógusok is, hogy milyen belső munkát jelent majd az óra a diákjaiknak. Amint elkezdődik a képzés, arra kérem a résztvevőket, hogy éberen figyeljék magukat: mikor kezdenek unatkozni, mikor tudnak könnyen figyelni, mi ébreszti fel az érdeklődésüket. Mikor tapasztalnak ellenállást. S mi segíti át őket rajta. – Ha tudnak önmagukra reflektálni, akkor lesznek értő vezetői diákjaiknak. Hári Ildikó, a jó gyakorlat megalkotója Két gimnazista lányom idejár a Patrona Gimnáziumba, így először szülőként hallottam az Osztozóról. Másrészt a Szent Gellért Gimnázium tanára is vagyok. Két éve néhány kollégámmal együtt Hári Ildikótól kaptunk képzést, hogy aztán elindítsuk a saját iskolánkban is egy évfolyamon az Osztozót, Gellértes nevén az Útraindítót. Amikor megismertem ezt a programot a gyerekeim révén, éppen akkor kezdtem mentálhigiénés képzésre járni. Már a képzés elejétől azon gondolkodtam, hogy hogyan lehetne ezt átvinni a saját iskolánkba. Mivel korábban nem találtam sehol ilyen jellegű jó gyakorlatot, jól jött, hogy megismerhettem ezt a programot a Patronában. Ez egybevágott azzal a mentálhigiénés elképzeléssel, amit a saját iskolánkban is szerettünk volna elindítani. Ez adta az ötletet, hogy megkeressük Hári Ildikót, hogy hogyan adaptálhatnánk az Osztozót. Ezt a fajta személyiségfejlesztő órát csak úgy lehet jól tartani, hogyha maga a pedagógus is önreflektív, és az élményein keresztül maga is megtapasztalja, hogy hogyan hat egy-egy téma, illetve egy-egy feladat. Ezért már a tananyag átvétele is személyes tréning során történt, ahová a kollégáinkkal együtt jöttünk el, és vettük át az anyagot, élményszerűen végigcsinálva az összes feladatot. A képzés fontos része volt, hogy tanárként ne csak beszéljünk az „anyagról”, hanem önmagunk is nyitottá váljunk a személyes töprengésre, közös tapasztalatcserére, érintődésre. Általában azok a gyerekek fogékonyak erre a beszélgetős tevékenységre, akikben amúgy is van hajlandóság az önreflexióra. Itt viszont mindenki találkozik vele, és még ha elzárkózik, akkor is megérintődhet. Mivel ez a program eredetileg egy homogén lánycsoportra íródott, ezért már az átvétel során odafigyeltünk arra, hogy úgy alakítsuk át a feladatokat, hogy az a fiúk számára is emészthető legyen, illetve amit lehet, azt fiú-lány csoportbontásban valósítsuk meg, hiszen egészen máshogy reagálnak a lányok és a fiúk egy ilyen típusú órán. Magó Kinga szülő, adaptáló iskola képviselője


Ha majd iskoláskorú gyerekeim lesznek, egyértelműen örülnék, ha a gimnáziumi éveiknek része lenne az Osztozó óra. Mivel egyre világosabban látom, hogy amit itt tanulunk, az nem csupán a pillanatnyi önnevelésünk, hanem segít a felnőtté válásban. Körülnézek a világban, és egyre inkább látom, hogy az embernek biztos alapokra van szüksége, és hogy tudja, ezek léteznek, támaszkodhat rájuk. Ehhez kell a megismerés. Ilyen biztos alap a család, a hit, a magyarság, az öntudat. Tisztában kell lennünk azzal, hogy ezek nem elavult értékek, hanem segítenek minket teljes, egészséges emberré válni. Amiről itt beszélünk, az itt bemutatott értékrend szerintem szinkronban van az otthonival. Kollégistaként különösen örülök, hogy mivel sokat vagyunk a családunktól távol, itt elénk állítják ezeket a példákat, felértékelődnek ezek a mindennapokban. Mivel úgy érzem, engem épít, szeretném a gyermekeimnek is ugyanezt a lehetőséget. A zene, az előadó személye is ösztönző, a kérdések továbbgondolkodásra késztetnek, s ezek az alkalmak harmóniát teremtenek bennem. Minden életkorban a harmónia elérésére törekszünk, de különösen ebben a kamaszkorban ez még nehéz folyamat. Rohanunk egyik óráról a másikra, de ezek az alkalmak lehetőséget adnak a megállásra. Alapvetően a főbb kérdésekben egyetértünk az osztályközösségben is, a kisebb eltéréseket átbeszélgetjük, és ezek a talán kamaszos lázadásnak induló ellenkezések kiváló fórumot teremtenek az osztályban egy értékes beszélgetésnek. Sokat tanulunk egymástól. Hasonló problémákkal küzdünk, s szeretem meghallgatni, mások hogyan küzdenek meg / győzik ezeket. Az osztozó végén van a közös kör: pár mondatban levonjuk a konklúziót. Ilyenkor rengeteget adnak az osztálytársaim néha megdöbbentő mondatai. Szécsi Katalin diák Hári Ildikó, a Boldogasszony Iskolanővérek rendtartományának tanára négy éve kidolgozta annak az új órának a kerettantervét, ami az ország 20 jó gyakorlata közé tartozik, és bekerült a minisztérium által elfogadott, és javasolt kerettantervek közé, jelenismeret címmel. Az óra neve a Patrona Hungariae Gimnáziumban: OSZTOZÓ. „Mindazzal nevelünk, amik vagyunk, és amit teszünk” ez a gondolat, amely az intézmény pedagógiai programjának első sora nagyon jól kifejezi a jó gyakorlat megvalósítása során látottakat, az eredményes folyamatot, amelyen a diákok és tanáraik végig haladnak.. Napjaink kihívásaira mind az egyén, mind egy adott közösség egyetlen lehetséges válasza az, hogy felismeri saját küldetését, célt választ magának. Az ehhez való eljutás nem könnyű, különösen egy gimnazista diák számára. Ebben segíti őket az osztozó. Arra tanítja meg őket ez a program, hogy ismerjék meg a folyamatosan változó és fejlődő világ működését, és főként, hogy a mindennapi és az egész életre szóló választásaikat ne a körülmények, vagy kecsegtető múló eredmények, hanem a küldetésük határozza meg. Ezáltal gondolkodó, önmagukért és a környezetükért is felelős felnőttek lesznek, akik szilárd értékrend mentén ismerik meg a világot és benne a saját helyüket. Ignáczné Vándor Ildikó adaptációs mentor

221

222


Irodalomjegyzék Bodó Márton – Kamf Alfréd – Kormos József (szerk.) (2011): Iskolai közösségi szolgálat. Társ-program. NEFMI – Oktatásért Felelős Államtitkárság, 93–104. Bodonyi Edit: Modern alternatív iskolák 2012. ELTE Eötvös Kiadó Buda Béla: A lélek egészsége – Mentálhigiéné alapkérdései, Budapest, 2003, 16. Centre for Educational Research and Innovation (CERI): What Works In Innovation And Education, Improving Teaching And Learning For Adults With Basic Skill Needs Through Formative Assessment Curriculum development re-invented. Ed.: Jos Letschert SLO. Leiden, the Netherlands, 2005, 18. Jacobs, Heidi, Hayes (2010): Curriculum 21. ASCD, Virginia. Kerekes G. – Simon I. – Szép L. szerk. (2011): Nemzetközi és hazai bevált gyakorlatok a minőségfejlesztésben. Budapest, OFI.;a TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 program fejlesztése Laukkanen, Reijo: Finland’s Experiences Of Compulsory Education Development. ARTS EDUCA Núm. 5 Mayo de 2013 Leithwood, Edge, Jantzi (1999): Educational Accountability: The State of Art. Bertelsmann Foundation, Gütersloh, Germany. Nemzeti köznevelési törvény (2011. évi CXC. törvény) Prof. T. K. S. Lakshmi, Dr. (Mrs.) K. Rama,Dr. Johan Hendrikz (2007): An Anthology of “Best Practices” in Teacher Education, National Assessment and Accreditation Council (NAAC), Karnataka Radó Péter: A szakmai elszámoltathatóság biztosítása a magyar közoktatásban. Új Pedagógiai Szemle 2007. 12. Regulatory Impact Analysis: Best Practices In OECD Countries Sándor Éva – Horváth Péter: Képzőművészeti pedagógiai terápia. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar 1995. Vogel, W.: Innovative Schule. Von den besten Schulen Europas lernen. Linz: Veritas, 2011.

Internetes hivatkozások jegyzéke A Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról. http://www.ofi.hu/sites/default/files/attachments/mk_nat_20121.pdf (utolsó letöltés ideje: 2014. 06. 30) EH Schulprofil | Einschätzungshilfe (2013). DVS-Schulevaluation. http://www.volksschulbildung.lu.ch/index/aufsicht_evaluation/ae_externe_sev/ ae_sev_bereiche/ae_sev_einschaetzungshilfen.htm Utolsó letöltés dátuma: [2014. 06. 28.] Európai Parlament és a Tanács 1081/2006/EK Rendelete (2006. július 5.) az Európai Szociális Alapról és az 1784/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről [online] http://resourcecentre.etuc.org/linked_files/documents/Regulation%20ESF% 201828-2006%20HU.pdf (utolsó letöltés ideje: 2014. 06.30)


http://abszoluthozam.hu/tudastar/lexikon/benchmark.php (utolsó letöltés ideje: 2014. 06. 30.) http://abszoluthozam.hu/tudastar/lexikon/benchmark.php (utolsó letöltés ideje: 2014. 06. 30.) http://tamop311.ofi.hu/aktualis-eredmenyek/jo-gyakorlat-ami-mukodik http://www.educationworld.com/standards/ (utolsó letöltés ideje: 2014. 06. 30.) http://www.ets.org/Media/Research/pdf/PICNATEDSTAND.pdf (utolsó letöltés ideje: 2014. 06. 30.) http://www.felvi.hu/felsooktatasimuhely/avir/fogalomtar/defmart/!DefMart/index.php/ Best_Practice (utolsó letöltés ideje: 2014. 06. 30.) http://www.oecd.org/gov/regulatory-policy/35258828.pdf

223

224


Táblázatjegyzék 1. táblázat: A jógyakorlat-gyűjtemény hiányterületei és azok kategóriái a Szolgáltatói kosár alapján...................................................................... 32 2. táblázat: A Pedagógiai fejlesztés hiányterület kategóriáinak jellemzői..................... 32 3. táblázat: A köznevelési rendszer elvárásai hiányterület kategóriáinak jellemzői....... 34 4. táblázat: Az Iskolatáska felületén található jó gyakorlatok alkalmazási területei és azok témakörei....................................................................................41 5. táblázat: A jó gyakorlat értékelési kategóriái és azok jellemzői............................... 45 6. táblázat: Az adaptációs keretrendszer elemei......................................................... 56 7. táblázat: A jó gyakorlat-bevezetés folyamatának lépései – előkészítés szakasza ..... 56 8. táblázat: Az adaptációs csomaggal rendelkező példaértékű jó gyakorlatok gyűjteménye............................................................................................61

Ábrajegyzék 1. ábra: 2. ábra: 3. ábra: 4. ábra: 5. ábra: 6. ábra: 7. ábra:

Az Iskolatáska feltöltő felülete...................................................................47 A jó gyakorlat adaptációs sztenderdjének az egyes elemei........................51 A pedagógiai értékelés négy visszajelentési köre.................................... 109 A Közösségi Szolgálat logója.................................................................. 140 Az önkéntes programok logója...............................................................143 A Dalton-penzumokhoz készített jelmagyarázat......................................172 A Super teszt nevelőtestületi eredményei................................................193

JÓT, JÓL. A jó gyakorlatok helye és szerepe a köznevelés-fejlesztés rendszerében

Recommend Documents