Kárpát-medencei Fiatal Magyar Közgazdászok I. Találkozója Gyula, 2011. szeptember 1.
Az Állami Számvevőszék helye és szerepe a magyar közpénzügyi rendszerben: hagyományok és megújulás
Domokos László elnök, Állami Számvevőszék
Tisztelt Szervezők és Résztvevők! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy megköszönjem a meghívást a Kárpát-medencei Fiatal Magyar Közgazdászok I. Találkozójára, amit kiemelten fontos és előremutató kezdeményezésnek tartok. A konferenciát meghirdető Magyar Közgazdasági Társaság a fiatal, magyar ajkú közgazdászok szakmai integrációjának elősegítésére, vállalkozási ismereteik és készségeik fejlesztésére hívta életre ezt a szakmai seregszemlét. A konferencia deklarált célja, hogy elősegítse a környező országok és Magyarország gazdasági felsőoktatási intézményeinek egykori és mai hallgatói számára a szakmai fejlődést és a kapcsolatok építését. A magyar állampénzügyek felett őrködő Állami Számvevőszék elnökeként csak üdvözölni tudom ezt a célkitűzést. Mai előadásomban az ÁSZ tevékenységének és a számvevőszéki munka hasznosulásának bemutatásán túl külön ki is térek a pénzügyi kultúra és oktatás fontosságára, meggyőződésem ugyanis, hogy a pénzügyi ismeretanyag széles körű elterjesztése nélkül nem tud fenntartható pályára állni a magyar gazdaság. 1. Az Állami Számvevőszék egy hivatal Az Állami Számvevőszék jogállását, hatáskörét és feladatait az Alaptörvény és az Állami Számvevőszékről szóló, 2011. évi LXVI. törvény határozza meg. Ezek a dokumentumok rögzítik, hogy az Állami Számvevőszék „az Országgyűlés legfőbb pénz-
ügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely az Országgyűlésnek alárendelve látja el feladatát”, és amely „általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését”. A törvény kimondja, hogy az ÁSZ az ellenőrzési tapasztalatain alapuló megállapításaival, javaslataival, tanácsaival segíti az Országgyűlést, annak bizottságait, és az ellenőrzött szervezetek munkáját, és ezzel segíti elő a jól irányított állam működését is. Ebből adódóan a törvény a hivatali típusú számvevőszék modelljét fogadja el, ami azt jelenti, hogy az ÁSZ kötelező érvényű határozatot és ítéletet nem hoz. A törvényi felhatalmazás a közpénzekkel való gazdálkodás ellenőrzését széles körben utalja az ÁSZ illetékességébe. Az ellenőrzésen túlmenően az Állami Számvevőszéket a törvény arra is kötelezi, hogy az ellenőrzés során felmerülő bűncselekmény gyanúja esetén megállapításait az illetékes hatósággal haladéktalanul közölje. Mivel az ÁSZ nem hoz ítéletet, így az Állami Számvevőszék jelentései, az abban foglalt megállapításai, következtetései bíróság vagy más hatóság előtt nem is támadhatók meg. 2. Az Állami Számvevőszék nem hatóság, nem bíróság és nem ügyészség Bár egyre gyakrabban fogalmazódik meg az Állami Számvevőszékkel szemben az az elvárás, hogy az elkövetőket büntesse, erre törvényi felhatalmazással az ÁSZ nem rendelkezik. Ez épp abból adódik, hogy az Állami Számvevőszék egy hivatal, vagyis megállapításokat és javaslatokat tesz, illetve szükség szerint eljárást kezdeményez, nem pedig ítélkezik és büntet. Mivel a Számvevőszék nem hatóság, így nem alkothat kötelezően követendő szabályokat és bírságok kiszabására sem jogosult – szemben például a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével, amelynek a pénzügyi szektort illetően vannak ilyen jogosítványai. Az ÁSZ ezen felül nem is bíróság, azaz nem hivatott jogi kérdések eldöntésére, valamint nem rendőrség vagy ügyészség, így nem folytathat nyomozást sem. Inkább egyfajta sajátos igazságügyi szakértői szerepet tölt be, vagyis támogatja az ügyészség vádemelésével kapcsolatos eljárását és a bíróság munkáját. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy a számvevőszéki munka nem helyettesíti az adott szervezet belső ellenőrzését, legfeljebb kiegészíti azt. Az ÁSZ azzal segíti a belső 2
ellenőrzést, hogy kiemelt figyelmet fordít arra, hogy megfelelőek-e az ellenőrzött szervezet belső szabályai, illetve betartják-e azokat, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy a belső kontrolltól elvárható feladatokat az ÁSZ láthatná el. Az Állami Számvevőszékről szóló törvény garantálja a számvevőszéki munka alapfeltételének tekinthető függetlenséget mind pénzügyi, mind pedig intézményi és szervezeti szinten. Ez utóbbi többek között azt jelenti, hogy a nemzetközi standardoknak megfelelően a Számvevőszék szabadon határozza meg prioritásait, munkaprogramját és szervezeti felépítését, valamint az elvégzendő ellenőrzéseknek megfelelő módszereket is. Indokolt esetben van mód az ÁSZ által kialakított ellenőrzési terv módosítására. Az ÁSZ-törvény szerint az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti vizsgálat megindítására az Országgyűlés döntése alapján, illetve a Kormány felkérésére van lehetőség. Esetlegesen állampolgári bejelentés alapján is beilleszthető egy új vizsgálat az ellenőrzési tervbe, de természetesen ilyen esetben semmilyen politikai, személyes vagy üzleti célú megkeresést és felkérést nem vesz figyelembe az ÁSZ. A fentiekből következik, hogy egyes sajtóhírekkel és téves értelmezésekkel szemben az ÁSZ-nál nem lehet senki feljelenteni, és nincs lehetőség számvevőszéki vizsgálat megrendelésére, vagy épp leállítására sem. 3. Miképp hasznosul a számvevőszéki munka? Az ÁSZ munkájának célja a közpénzzel való gazdálkodás jobbítása, így kiemelkedően fontos, hogy a számvevőszéki munka a gyakorlatban is hasznosuljon. A hasznosulás épp a hivatali jelleg miatt nem közvetlenül történik, a Számvevőszék egyfajta társadalmi „őrkutya” szerepet tölt be. Ebből a szempontból az ÁSZ munkája hasonlatos például a védőnők munkájához. A védőnői szolgálatnak szintén nem az a feladata, hogy bírságoljon, elitéljen és bírósági döntést hozzon, hanem az, hogy kezdeményezze a szükséges intézkedéseket, amennyiben a gyermekeket bántalmazzák vagy elhanyagolják. Ezt azt jelenti, hogy észlelje időben a veszélyeztető tényezőket, tárja fel a problémákat, és működjön közre a megoldásban – az ÁSZ feladata is épp ez, bár természetesen más területet érint. Az ÁSZ munkája a következő módokon hasznosulhat: -
az ellenőrzött intézkedést hoz az ÁSZ jelentésének nyomán, 3
-
az ÁSZ-jelentés ajánlásai beépülnek a törvényekbe, a jogszabályokba,
-
az ellenőrzött gazdálkodása és működése megváltozik az ajánlások alapján,
-
a törvényalkotó felhasználja az ÁSZ jelentését és ajánlásait,
-
az Állami Számvevőszék büntetőfeljelentést tesz a jelentés nyomán,
-
az állampolgárok tájékoztatást kapnak az állampénzügyek és az államháztartás működéséről, az általuk befizetett adóforintok felhasználásáról, ami fontos feltétele a demokratikus berendezkedés stabilitásának és hatékony működésének.
Engedjék meg, hogy a számvevőszéki munka hasznosulási lehetőségeit egy-egy példával mutassam be. 1. Egyéb, jogi intézkedés követi a jelentést A büntethetőség megállapításához szükséges kiinduló ténymegállapítást nem tartalmaz a jelentés, de az abban megfogalmazott ténymegállapítások nyomán intézkedésre kerül sor. Az intézkedés lehet vállalati, szervezeti, önkormányzati vagy akár kormányzati szintű is. Példa: - A sukorói ingatlancserével kapcsolatban az ÁSZ írta le először a földcsere ügylet aránytalanságát, és a Számvevőszék jelentését fel is használták a nyomozás során. - A Moszkvai Kereskedelmi Székház ügyét az ÁSZ tárta fel, erre alapozva indultak meg az eljárások. - A helyi önkormányzati fejlesztési célú támogatási rendszerének ellenőrzése után Ajka esetében a közbeszerzési döntőbizottsághoz fordult az ÁSZ, aminek folyományaként a városnak 1 millió forintot kellett fizetnie. Ajka város számvevőszéki ellenőrzése példát szolgáltatott arra is, hogy milyen félreértések léteznek a számvevőszéki munkával kapcsolatban. Júliusban ugyanis olyan információk jelentek meg a sajtóban, amelyek szerint az ÁSZ egymillió forintos bír4
ságot szabott ki a közbeszerzési törvény megsértése miatt. A valóság ezzel szemben az volt, hogy az ÁSZ jogorvoslati eljárást kezdeményezett a közbeszerzési törvény előírásainak megsértése miatt a Közbeszerzési Döntőbizottságnál. A Közbeszerzési Döntőbizottság az ÁSZ jogorvoslat-kezdeményezése alapján megindította az eljárást, megállapította a jogsértést, és az Önkormányzatot egymillió forint összegű bírság megfizetésére kötelezte. 2. Beépülnek a jelentés ajánlásai a törvényekbe, a jogszabályokba A szabályozás, a törvényi környezet megváltozik a jelentésekben feltárt hibák, hiányosságok következtében. Számos ÁSZ-jelentés tárt fel olyan működési hibát, hiányosságot, mely felvetette a szabályozás módosításának szükségességét, és a törvény módosítását eredményezte. Példa: A MÁV Cargóval kapcsolatos jelentés nyomán parlamenti bizottság tárgyalta a MÁV helyzetét. Az ÁSZ javaslatára olyan törvényi szabályozás-változást kezdeményezett a bizottság, amely szerint a korábbiaktól eltérően a leányvállalatokra is vonatkoznia kell majd a vagyontörvénynek. 3. Megváltozik az ellenőrzött gazdálkodása és működése az ajánlások alapján A vizsgált szervezeteknél a gazdálkodás szabályossága, átláthatósága, gazdaságossága, célszerűsége és hatékonysága növekszik a jelentés következtében. Az ellenőrzések tapasztalatait összegző ÁSZ megállapítások és ajánlások egyik fontos célja, hogy a vizsgált szervezeteknél elősegítsék a gazdálkodás szabályosságának, átláthatóságának, gazdaságosságának, célszerűségének és hatékonyságának növelését. Az új ÁSZ-törvény szerint a számvevőszéki megállapításokat minden esetben intézkedési tervnek kell követnie az ellenőrzött részéről, azaz a gazdálkodás és működés megváltozása minden ÁSZ-jelentés kötelező velejárója. Példa: A TV-székház igen kedvezőtlen szerződéseit az ÁSZ javaslatait is figyelembe véve módosítják, a TV-székházat a jelenlegi tervek szerint visszavásárolják.
5
A Zala Megyei Önkormányzat idén júliusban fogadta el az ÁSZ ellenőrzése kapcsán készült cselekvési tervét, amelynek célja a megye anyagi helyzetének rendezése. Az ÁSZ azt javasolta, hogy készítsenek cselekvési, intézkedési tervet, újabb bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedések elrendelésével, beruházások és más kötelezettségek felülvizsgálatával, tartalékok képzésével, méretgazdaságos intézményi struktúrát eredményező döntések meghozatalával a pénzügyi egyensúly mielőbbi biztosítása és fenntarthatósága érdekében. Áttételesen ide tartozik az önkormányzatokhoz kötődő számvevőszéki kezdeményezés, a „legjobb gyakorlatok” szemináriumsorozat is, amely a követendő példák öszszegyűjtésével és megosztásával segíti elő, hogy az önkormányzatok hatékonyabban működjenek. 4. Felhasználja a törvényalkotó az ÁSZ-jelentést és ajánlásait A jelentés megállapításai politikai és társadalmi vitát gerjesztenek, a jelentésre hivatkozva megkezdődik a megoldások keresése. A jelentések az Országgyűlés plenáris ülésének és bizottságainak ülésére kerülnek. Az ÁSZ középtávú stratégiájában is megfogalmazott cél, hogy az Országgyűlés, a bizottságok több jelentésünket tárgyalják meg és nagyobb mértékben hasznosítsák az ellenőrzési tapasztalatokat. A parlamenti, országgyűlési kapcsolattartás, kommunikáció hatékonyságának javítása érdekében, a képviselők több fórumon történő, szélesebb körű tájékoztatására és a bizottsági üléseken való ÁSZ részvétel megerősítésére javaslatokat dolgoztunk ki. Az ÁSZ minden ülésszakban elkészíti a kormány törvényalkotási programjához kapcsolódó jelentéseket, tanulmányokat tartalmazó ajánlás tervezetet. Ez az anyag tartalmazza azon elkészült, vagy az ellenőrzési tervünkben szereplő jelentések és tanulmányok listáját, melyet a bizottságok, képviselők szíves figyelmébe ajánlunk az adott ülésszak törvényhozási feladatainak tárgyalásához. Példa Az ÁSZ a sarkalatos törvények előkészítésével kapcsolatban „Átláthatóság és elszámoltathatóság a sarkalatos törvényekben” címmel konferenciasorozatot rendez, melynek célja, hogy a törvények előkészítésében résztvevőkkel megismertesse az 6
adott törvény témakörében szerzett ellenőrzési tapasztalatait. Azt is lehetővé kívánjuk tenni, hogy tudományos kutatók és civil szervezetek is kifejthessék véleményüket a szabályozás fontos kérdéseiről, ideértve az ÁSZ által feltárt problémák megoldásának lehetőségeit is. A konferenciasorozat első rendezvénye a „Hogyan javítható a pártok gazdálkodásának és a kampányfinanszírozásnak az átláthatósága és elszámoltathatósága?”című konferencia lesz. Ebben a témakörben az ÁSZ ellenőrzései több hiányosságot és ellentmondást tártak fel, amelyek alapján a jelentések konkrét javaslatokat fogalmaztak meg a párttörvény és a választási eljárásról szóló törvény módosítására. Az ellenőrzések megállapításait és a javaslatokat kívánjuk bemutatni a résztvevőknek. A rendezvény megtartására 2011. szeptember 9-én az Állami Számvevőszék székházában. 5. Az ÁSZ büntetőfeljelentést tesz Súlyos törvényszegés esetén az ÁSZ-jelentés a büntethetőség megállapításához szükséges kiinduló ténymegállapítást is tartalmazhat. Ebben az esetben az ÁSZ büntetőfeljelentést tesz. Példa: - Csak az utóbbi pár hónapot tekintve feljelentés született például a nemzeti LEADER központtal kapcsolatban különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett elkövetésének gyanúja miatt, vagy épp a Közraktárak Projekt PPP (CET) konstrukcióban történő megvalósítása kapcsán különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett elkövetésének, valamint különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntett kísérletének gyanúja miatt. - Az ÁSZ évente jelezte az állami vagyonleltárral kapcsolatos hiányosságokat, és külön felhívta az ügyészség figyelmét is erre, az ügyészség pedig ezt feljelentésnek vette. Az Everest rendszert leállították, a régi rendszerre álltak vissza. 6. Az állampolgárok tájékoztatást kapnak az állampénzügyek és az államháztartás működéséről
7
Az ÁSZ olyan problémákra világít rá, amelyekkel korábban nem foglalkoztak, a jelentés megállapításai megjelennek a médiában. Ez talán a jelentés hasznosulásának minimális szintje, minden jelentéstől elvárható ugyanis, hogy a közérdeklődésre számot tartó témát dolgozzon fel, így az állampolgárok értesülhessenek az ÁSZ-ban végzett munka eredményéről. Ez elsősorban a kiválasztási folyamat hatékonysági fokát mutatja meg, azaz mennyire képes valóban fontos és közérdeklődésre számot tartó témákkal foglalkozni az ÁSZ. Példa: Az ÁSZ által üzemeltetett hírportál egyre növekvő nézettsége arra utal, hogy a közvéleményt érdeklik a közpénzügyekkel kapcsolatos híradások. Az idén februárban elindított hírportál működésének első három hónapja alatt 148 hírt tettünk közzé, a második negyedéves periódusban pedig 170-et. Ez azt jelenti, hogy napi 2-3 hírt adunk ki az ÁSZ működésével, munkájával kapcsolatban – a hírportál elindítása előtt egy negyedév alatt jelent meg annyi hír az ÁSZ-ról belső forrásból, mint amennyi a mostani rendszerben pár nap alatt. A hírek nagy része az ÁSZ munkájának gerincét jelentő jelentésekhez kapcsolódik. Új ÁSZ-törvény a hasznosulás elősegítése érdekében Az ÁSZ jelentéseinek megfelelő hasznosulása érdekében a törvényalkotó 2011-ben a korábbi szabályozásban szereplőhöz képest komoly többletjogosítványokat adott a Számvevőszéknek. Az előző, 1989-es törvényből leginkább épp azok a garanciális elemek hiányoztak, amelyek lehetővé tették volna a közpénzek hatékony és gyakorlati következményekkel járó ellenőrzését. Az ellenőrzöttek jogi következmények nélkül tagadhatták meg az együttműködést a számvevőkkel, illetve az sem járt szankciókkal, ha a jelentésekben megfogalmazott megállapításokat és javaslatokat figyelmen kívül hagyták. Az új törvény elfogadása ebből a szempontból új időszámítás kezdetét jelenti a számvevőszéki ellenőrzésben, a korábbi szabályozás megengedő szabályainak helyére ugyanis konkrét cselekvést előíró rendelkezések léptek, amelyekhez szoros határidők tartoznak.
8
Pénzügyi kultúra Engedjék meg, hogy előadásom végén külön kitérjek a pénzügyi kultúra és oktatás fontosságára, a gazdasági ismeretek széles körű elterjesztésének jelentőségére. A világgazdaság egészét felforgatja az adósságválság és sajnálatos módon a nagy vesztesek között van Magyarország is. A magyar családokat és kisvállalkozásokat különösen érzékenyen érinti a termelés visszaesésén, a munkanélküliség növekedésén és az általános gazdasági gondokon túl egy olyan fejlemény is, amelynek normális gazdasági működés mellett csak viszonylag kevés magyarra kellene hatnia - a svájci frank erősödéséről van szó. Erről azért érdemes külön is szólni, mert arra mutat rá, hogy miképp tudja gúzsba kötni a magyar gazdaságirányítás és gazdaságpolitika egészét a pénzügyi „kulturálatlanság”, a pénzügyi ismeretek hiánya. A magyar gazdaság lehetőségeit nagyban leszűkítő problémát az jelenti, hogy a lakossági és kisvállalati devizahitelezés szinte korlátlan terjedése miatt sok százezer, Svájcot csak hírből ismerő magyar minden reggel az aktuális frankárfolyam lekérdezésével kezdi a napját. Ez arra utal, hogy valami nincs rendben az átlagpolgár pénzügyeivel és pénzügyi ismereteivel. A devizaárfolyamok napi követése ugyanis arra utal, hogy Magyarországon nem tudatosan ugyan, de tömegek keveredtek devizaspekulációs ügyletekbe. A frankhitelezés felfutása és az abból adódó gondok azt mutatják, hogy nem csak a pénzügyi és gazdasági szakembereknek van szüksége megalapozott pénzügyi ismeretekre, a pénzügyi jártasság a hétköznapokban is nélkülözhetetlen. Ismerni kell az alapfogalmakat és az alapösszefüggéseket, ezek nélkül ugyanis nem lehet felelős pénzügyi döntéseket hozni sem a bankokban, sem pedig az olcsó és önrész-nélküli hitelekkel csábító áruházakban. Magyarországot ma a pénzzel való bánás ismeretének, tervezésének és az előrelátásnak a hiánya jellemzi. Úgy vélem, hogy még a főiskolákon, egyetemeken tanított pénzügyi ismereteknél is fontosabb megtanulni, miképp kell hétköznapi szinten bánni a pénzzel. Sok mai fiatal jó eséllyel vállalkozóként fog megélni, miközben vállalkozói, háztartási és gazdasági ismereteket egyáltalán nem nyújtanak a középiskolák. Fontos tudás az is, hogy kell kijönni egy havi fizetésből, de az iskolai tananyag ebben sem segít. 9
Meggyőződésem, hogy a pénzügyi ismeretterjesztésben a közszféra intézményein és a pénzügyi szervezeteken túl a civil szervezeteknek is fontos a szerepe. Ebből adódik az is, hogy a pénzügyi ismeretek fejlesztése érdekében idén júliusban az Állami Számvevőszék és az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület együttműködési megállapodást írt alá. Az együttműködés keretében 2011. október 19-én egész napos konferencia megrendezésére kerül sor az Állami Számvevőszék székházában, amelynek fő témája épp a pénzügyi ismeretek és tudatosság fejlesztése lesz. Az Állami Számvevőszék elkötelezett támogatója a pénzügyi kultúra fejlesztésének, és meggyőződésem, hogy a pénzügyi ismeretanyag széles körű elterjesztése nélkül nem tud fenntartható pályára állni a magyar gazdaság. Az ÁSZ társadalmi kötelezettségvállalása részeként be is vezetett egy gyakornoki rendszert, ami a friss diplomásokat segíti első munkahelyi gyakorlatuk megszerzésében. Ezzel a programmal az a célunk, hogy hasznosuljon a friss tudás és ki tudjon alakulni a jó munkavégzési gyakorlat a közgazdászok körében is – mert az is fontos, hogy az iskolapadokban és az egyetemi előadásokon megszerzett tudást a gyakorlatba is át tudjuk ültetni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
10