INTÉZMÉNYÜNK HELYE ÉS SZEREPE A KÖZOKTATÁSI RENDSZERBEN A MŰKÖDÉS FELTÉTELEI
Készítette: Rémai Lászlóné Konzulens: Dr. Boroson Gyula Készült: 2002. október
1
Intézményünk helye, szerepe a közoktatási rendszer egészében, a működés feltételei
Az alapfokú oktatás legfontosabb intézménye, de iskolarendszerünk alapja is az általános iskola. Munkahelyem a somlóvásárhelyi Széchenyi István Általános Iskola a település egyetlen alapfokú iskolája, így minden olyan jegy jellemző rá mint a hasonló helyzetű intézményekre napjainkban jellemző. Az intézmény rövid története: Somlóvásárhelyen már évszázadokkal ezelőtt létező apácakonvent működése megteremtette az oktatás formájának személyi és szervezeti kereteit, amelyből kialakult az intézményesen folyó oktatás. 1948. július 4-ig egyházi irányítással működött (államosítás). A község lakossága az 1900-as évek elején 1700 fő volt, 95 %-ban római katolikus vallású. 1955-1960-ig körzeti iskolaként működött. Az 1970-es évektől tantestület állománya stabilizálódott, főképp helybeli lakosokból állt. Ebben változás csak a 80-as évek elejétől jelentkezett az erőteljes városiasodás következményeként. 1972-73-ban megtörtént az intézmény teljes korszerűsítése, négy új építésű tanterem kialakítása. 1977-ben a környék vezető iskolája 190 fő körüli állandó tanulólétszámmal. 1979. szeptember elsején összevonás a Tüskevári Általános Iskolával. Ennek oka, hogy a négy kilométerre lévő tüskevári általános iskola nehéz helyzetben volt szakos tanárok tekintetében. Az összevonás eredménye, hogy megnőtt a szakosan leadott órák aránya mindkét helyen a tanárok mindennapos vándorlása révén. Az intézmény egy igazgatóval és közös gazdálkodással, de két igazgatóhelyettessel rendelkezett két helyen.
2
Ez az állapot 1990-ig tartott, amikor a rendszerváltás kapcsán viharos körülmények között azt önkormányzatok megalakulásával egyidőben az iskolák is különváltak. 1984-től az iskola felújítása valósult meg. (ablakcserék, vakolás)
I. Az intézményi körzet és környezet természeti és társadalmi jellemzői a; Az intézmény elhelyezkedése a körzetben Intézményünk 17 kilométerre helyezkedik el Veszprém megye egyik legnagyobb iparvárosától, Ajkától. A város ,,közelsége’’ illetve ,,távolsága’’ az elmúlt évtizedekben jelentősen meghatározta a község és ezen keresztül az iskola létét és fejlődését is. A Somló környékén körülbelül 70 km2 területen tizenegy község alakult ki, melyek közül ötben működik általános iskola. Iskolánk ezek közül a második legnagyobb létszámmal bír, hisz a beiskolázási körzetéhez tartozik a két kilométerre lévő jelentős /700 fő/ lélekszámú Somlójenő község. Településünk lélekszám tekintetében is szerencsésnek mondható, hisz jelenlegi 1200 fős lélekszámával a 6000 fős Devecser város után (mely tőlünk öt kilométerre helyezkedik el) a második legnagyobb település az említett területen. A városok hatásának kettősége nagyon jellemző volt az elmúlt 40 évben. Községünk fejlődésére az 1970-es évektől jelentős hatást gyakorolt a 17 kilométerre lévő Ajka várossá nyilvánítása és erőteljes iparosítása. Ez biztosította a korábban mezőgazdaságban foglalkoztatottak nagy tömegének /körülbelül 70 %/ ipari munkavállalását. A város közelsége miatt nem az elköltözés, hanem a mindennapi ingázás volt a jellemző. Így a község lélekszáma nem csökkent. Jelentős volt a lakosság látókörének szélesedése, anyagi helyzetének javulása (jobban mintha a mezőgazdaságban dolgoztak volna), s ennek az igényesebb életvitel, a tudás értékének a megbecsülése irányába alakította a szülők szemléletét.
3
Így iskolánkból a 80-as években jóval magasabb volt az érettségit adó középiskolába való jelentkezés aránya, mint a környékbeli intézményeknél. A kilencvenes évek első felében országosan lezajlott gazdasági válság, a foglalkoztatottság csökkenése érezhetően rontotta az iskolát igénybe vevő réteg helyzetét. A szülők közül (főképp a fiatalok, akik tartalékokkal sem rendelkeztek) sorban váltak munkanélkülivé, családjukat segélyekből és alkalmi munkákból tartották el. A kilencvenes évek közepétől, Ajka újbóli iparosodása (multik betelepülése) javított a helyzeten, de a felfelé ívelő gazdasági folyamatok nagyon sok család számára csak korlátozott mértékben váltak elérhetővé. Ebben az időszakban az iskola munkája kevés érdeklődést kapott a családok részéről, hisz a mindennapi életvitel megfelelő szintjének elérése is sok gondot jelentett. Az intézmény környezetének infrastruktúrája a falusi iskoláéra jellemző. A település központjában, a többi közintézmény közvetlen közelében helyezkedik el. Tornateremmel nem rendelkezik, a testnevelés órákat a községi művelődési ház nagytermében tartjuk. Megközelíthetősége optimális. A községet kettészelő főutca egyik oldalán, az autóbusz megálló szomszédságában helyezkedik el, ez kedvező bejáró tanulóinkra nézve. Fontos még, hogy a forgalmas úttest átszelése nélkül, csak járda igénybevételével juthatnak el tanulóink a község üzleteibe, az egészségügyi intézményekbe és a sportpályákhoz. Így erősebb nevelői felügyeletre csak a művelődési házba történő közlekedéskor van szükség. A község gazdasági kapacitása – mivel csak egy üzemmel rendelkezik – gyenge. Helyben kevesen dolgoznak (közalkalmazott, köztisztviselő, 17 kisebb, néhány személyt foglalkoztató vállakozás), de mivel az állandó lakosok bejelentett munkavállalók a személyi jövedelemadó önkormányzatot érintő hányada magas. Ez tette lehetővé az ivóvízhálózat, a telefon és gáz kiépítését, és egy új 350 m2-es óvodai-konyhai komplexum építését a kilencvenes években.
4
Az egészségügyi ellátás jó színvonalú, korszerűen felszerelt rendelőbel történik a betegek ellátása és az iskolaorvosi ellátás. A felújított védőnői rendelő kulturált környezetet teremt a tanulók egészségügyi vizsgálataihoz. A közművek a szennyvíz kivételével kiépítettek, újak, korszerűek. A külvilággal való kapcsolattartás nem okoz nehézséget. A községben körülbelül 110 autó van, ami a háztartások negyedét jelenti. A lakosság nagy része eljár dolgozni, így beszerzéseiket főképp a munka után a városban intézik. A családok főképp napilapot járatnak. 115 családhoz jár a megyei újság, a NAPLÓ. Jellemző még (180 család) országos napilap járatása. Így összességében megállapítható, hogy a családok kétharmada tájékozott a világ, az ország, a szűkebb régió híreiről. Az intézmények (önkormányzat, könyvtár, egészségügy) számítógépekkel való ellátása jó, az internethozzáférés e helyeken biztosított. Használatuk még, megfelelő képzettség hiányában esetleges.
b; a körzet szociális, foglalkozási arculata A lakóterületen főképp az iparban és mezőgazdaságban foglalkoztatott szakmunkások és családjaik élnek. Közülük talán tizen töltenek be középvezetői és öten felsővezetői pozíciókat. A munkás, szakmunkás létből következik (nem általánosíthatóan) a családok szociális helyzetének, igényszintjének alakulása. Az elmúlt évtizedek migrációs folyamatai Somlóvásárhely társadalmát is átformálták. Az elvándorlók többsége a falu magasabban kvalifikált rétegéből került ki, míg a bevándorlók az alacsonyabb társadalmi rétegek létszámát növelték. A negatív irányba módosult helyi társadalom megnyilvánulási formái: Alacsony gazdasági aktivitás, alacsony iskolai végzettség, helyi értelmiség hiánya. 5
Negatív tendenciaként jelent meg a kilencvenes évektől a cigány lakosság nagyobb csoportjainak megjelenése és letelepedése. Az idős emberek elhalálozása után üresen maradt elhanyagolt házakat ők vásárolják meg. Nagyon jellemzővé vált ,,kiköltözésük” az 5 kilométerre lévő Devecser városból. Szintén negatívként jelentkezett az Ajkáról (17 km) kiköltözött gyengén iskolázott középkorú réteg is. Ezek a családok nem tudták fenntartani panellakásaikat, azokat eladták és a városból kiköltözve itt felvásárolták a lerobbant eladó házakat. A lakáscsere különbségéből adódó pénz hamar elfogyott, így ezek a családok is –bár lakhatásuk megoldódott- mindennapi megélhetési gondokkal küzdenek, s a segélyből élők számát gyarapítják. A faluban –mint már említettem- kevés termelő tevékenység folyik. Legnagyobb számban a közintézmények nyújtanak munkalehetőséget. Ezek mindegyike jólképzett munkaerőt igényel. A körjegyzőségen dolgozók egy része alulképzett, ráadásul bejáró is. Ezek közül legjelentősebbnek tartom, hogy az előbb említettek nem élnek együtt a falu lakosságával és legjobb szándékuk ellenére sem tudják átérezni a lakosság mindennapos gondjait.
c; A következő iskolafok intézményeinek távolsága Negyven kilométeres körzetben hat város található, amelyben középfokú képzés folyik. Ezek főképp iparvárosok voltak a rendszerváltás előtt, mára szerkezetük egyre jobban átalakul. Így van ez a középfokú intézményeikkel is. Mivel ezek az intézmények –legalábbis nagy részük- biztos tudást adott, jó hírük volt, így a kilencvenes évek stagnáló tanulólétszámú éveiben is képesek voltak fejlődni, megújulni, új képzési formákat indítani. Nyolcadik osztály után a tanulók 90%-a a korábban említett városok felé veszi az irányt.
6
E réteg ötven százaléka bejáró tanulóként ingázik, ötven százalék kollégiumban él a közeli távolság ellenére. A képzések fő irányai: gimnáziumi képzések, szakközépiskolai képzés (közgazdasági, kereskedelmi, műszaki, informatikai) és szakmunkásképzés (ipari, építőipari, szolgáltatás, vendéglátás). A szakmunkásképzőben továbbtanulók szinte kivétel nélkül bejáróként Ajkán (17 km) vesznek részt a képzésben.
d; a körzet politikai arculata A község életét az elmúlt huszonöt évben a folyamatos békétlenség jellemezte és jellemzi ma is. Ennek oka még a hetvenes évekre vezethető vissza, amikor a város közelsége miatt folyamatosan felülről ráerőltetett (városból kiebrudalt) tanácselnöke és VB. titkára volt a falunak. Nem nevelődött ki egy helyi, jelenleg középkorú politikai réteg, akikre a lakosság tisztelettel tekinthetne. A nagy számú idős és nyugdíjas helyi lakos egész életében hozzászokott a munkahelyen ,,az idegen, a városi” irányításhoz és ezt a jellemzőt a község életében is nyomon követhetjük. 1990-ben botrányos körülmények között szűnt meg a közös tanács Tüskevár községgel. Az első szabad helyhatósági választásokon a négy induló helyi jelölttel szemben egy ajkai nyugdíjas nyerte el a polgármesteri tisztséget, melyet két cikluson keresztül őrzött. Politikai csoportosulások is alakultak a kilencvenes évek elején (kisgazda, FIDESZ, MSZP). Ezek taglétszáma, ha nem is jelentős, de szimpatizánsainak száma magas, s ez a tény a nagypolitikához hasonlóan a helyi gondok megoldásának kérdésében is mélyen megosztja az embereket. A széthúzás, az ellenségeskedés nem is a problémákról való másként vélekedésből fakad, hanem a személyes ellentétek motiválják.
7
A civil szférát és szervezeteit nem az együttműködésre való hajlam, hanem a kirekesztés jellemzi (ifjúsági klub, nyugdíjasklub, községi sportegyesület).
II. Az anyagi keretek a; az intézmény építészeti sajátosságai, állapota A már említett felújításokon kívül az intézmény fejlesztésére minden évben nagyon kevés pénz jutott. Ennek oka egyrészt az iskolavezetés igénytelensége, másrészt pénzügyi okai voltak. A község a hatvanas évektől –már említett külső vezetés miatt- alig fejlődött és 1985-ben lerobbant intézményhálózattal, úthálózattal, teljesen hiányos infrastruktúrával rendelkezett. Szükséges volt egy új óvoda építése (1992-re valósult meg). Közben az ivóvízkészlet tönkrement, (talajvíz) így a község belevágott a vízközmű fejlesztésébe, mely jelentősen meghaladta anyagi erejét. Az ivóvíz 1993-ra készült el. 1994-ben a környező községek belevágtak a gázprogramba, s ez magával ragadta Somlóvásárhelyt is. A vezetékes gázt 1998-ban avatta fel a falu. Érthető, hogy a nagyberuházások megvalósulását az intézményhálózat –így az iskola- fejlesztés is- megsínylette. Az intézmény építészeti sajátosságaiból negatívan emelhető ki, hogy teljesen beépített területen fekszik. Így vízszintes irányú terjeszkedésre nincs lehetőség. A NAT bevezetésekor kialakításra került tankonyha és informatika terme is tantermek leválasztásával valósulhatott meg. Ez az érintett tantermek méretét csökkentette. El kell még mondani, hogy az intézmény két épülettömbben üzemel (igaz ezeket csak egy tízméteres udvar választja el) és tűzvédelmi okokból zárt folyosóval össze nem köthetők, ezért őszi és téli időszakban a szaktantermi oktatás miatt szük8
séges vándorlások kellemetlenséget okoznak a tanulóknak. Problémát jelent még a nagyszámú és nagyfelületű ablakok miatt a tároló szekrények elhelyezése, valamint a folyosók szűkössége, keskenysége. Ezek olyan építészeti hiányosságok melyek nem változtathatók és sok esetben nagyon megkeserítik a mindennapi tevékenységet.
Pozitívként hat, hogy az épület hőszigetelése (vastag falak) jó, a tantermek barátságosak, hangulatosak, hisz nem a modern egyszerűség dominál építészetileg (pl.: boltívek). Az intézmény belső állapota jó. Az utóbbi tíz évben, igaz szakaszosan, de teljes padlózat felújítás történt és öt tanteremben falburkolat készült. A gondos karbantartás, évenkénti festés és a dekoráció barátságos hangulatot teremt. Nem szerencsés az 1975-ben épített mellékhelyiség elhelyezkedése sem, hisz a jobboldali épületegyüttes végen különállóan került megépítésre, így bejárata az udvarról nyílik. Pozitív, hogy 2000-ben teljes belső felújításon esett át, (járólap, csempe, mosdók, WC-k) így a színvonala magas, minden igényt kielégít. A következő években emeletráépítéssel lehetne a tanteremhiányt csökkenteni, erre tervek és szándék is van.
b; termek, tantermek, speciális helyiségek Az iskola nyolc tanteremmel, egy fiú technika teremmel, egy tankonyhával, egy informatikateremmel és egy könyvtárhelyiséggel rendelkezik. Méretük a leválasztások miatt nem optimális, de a jelenlegi tanulólétszám elhelyezhető bennük. A termek közül szaktermi rendszerben működik a nyelvi, az ének és a fizikakémia terem. Ez a felső tagozatos tanulók állandó, óráról-órára való vándorlását is jelenti. A termek felszereltsége községi viszonylatban más a környező iskolák öszszehasonlításában jónak minősíthető.
9
Az intézmény nyolc számítógéppel rendelkezik, így az informatikaoktatást csoportbontásban valósítjuk meg. A fiú technika és a tankonyha felszereltsége kiváló (újak). A tavaly nyitott könyvtárterembe teljesen új bútorok kerültek és új nyitott polcos könyvelhelyezés valósult meg, új olvasóasztalok és zárt szekrények is beszerzésre kerültek. A korábban említett tíz éves fejlesztési szünet ellenére, minden évben pályázati erőből közel fél millió forintot tudott az intézmény eszközfejlesztésre költeni. Az 1998-ban készült eszközfejlesztési tervet (3 év) 95%-ra sikerült megvalósítani. A tantermek száma a korábban említett építészeti ok miatt nem változtatható. Az új feladatok megvalósításához két tanteremre lenne még szükség. (logopédiai ellátás, fejlesztő pedagógiai foglalkoztatások, napközi) A bitumenes sportpálya az intézmény mellett helyezkedik el. Ehhez épült 1990-ben 110m2-es öltöző vizesblokkal együtt. A testnevelés feltételei optimálisak. A testneveléshez szükséges felszerelések maximálisan biztosítottak, ez köszönhető az iskolai sportra biztosított évenkénti 200 000 forint körüli költségvetési céltámogatásnak. A nevelői helyiségek tágasak, jó munkafeltételeket biztosítanak, de bútorzatuk esztétikailag kifogásolható. (cseréjére nincs pénz) Az intézmény világításkorszerűsítése pályázati erőből1996-ban valósult meg. (táblavilágítás, vezetékcsere, szerelvénycsere) A tantermek berendezéséhez írásvetítő és fix falra erősített vetítőállvány tartozik. Az intézmény három televízióval és három videóval rendelkezik. Projektor és videokamera még nem került beszerzésre. Mivel a karbantartó festő szakmunkás és minden szakipari munkát el tud látni az intézmény e tekintettben szerencsés helyzetben van. Biztosított az évenkénti festés, javítások végzése. E feladatok nem terhelik a kiadásokat.
10
A korábbi szilárd tüzelőanyagú és egyedi olajtüzelést 1990-ben készült központi fűtés váltotta fel, amely 2000 őszétől gázzal üzemel.
c; zöld terület, pihenésre szolgáló terület
Az iskola udvarán a bitumenes sportpálya mellett 900m2 füves, parkosított terület biztosítja a szünetek, szabadidő eltöltését. (padok) Az intézmény előtt 1000m2 terület szintén lehetőséget nyújt erre. A fák, cserjék ültetése folyamatos, az udvaron hét kő virágtartó díszlik májustól a fagy beköszöntéig. Az iskola szomszédos az óvodával, melynek 800m2 füves udvarán 12 darab udvari játék áll, melyet délután tanulóink is igénybe vehetnek. (alsós napközis csoportok) Megállapítható, hogy e tekintetben büszkék lehetünk, szerencsés helyzetben vagyunk. Az e területen elért eredmények tízéves tervezett munkát tükröznek. Jelenleg a legnagyobb problémát a nagy zöldterület folyamatos karbantartása jelenti.
d; pénzeszközök és más anyagi eszközök mértéke
Az iskola részben önálló gazdálkodó. A pénzügyi helyzetet több korábbi viszonylatban már érintettem. Az intézmény két község közös fenntartásában működik, a társközség mivel az ingatlan nem nála van a költségvetésnél igyekszik elég szűken mérni az anyagiakat. A költségek jelentős része bér és fenntartási költség. A fejlesztések kivétel nélkül pályázati úton valósultak meg, ehhez az önrész mindig biztosított volt. A normatív támogatás nem fedezi a költségeket. Egy tanuló 2000-ben 176 000 forintban került.
11
A fenntartók magatartására az elmúlt tíz évben jellemző volt, hogy az intézményfejlesztés háttérbe szorítása mellett a személyi juttatások területén soha nem akadékoskodtak. Heti plusz nyolc óra szakkör működtetéséhez is biztosítják az anyagi fedezetet, így heti tizenöt óra szakkört működtetünk. Jelentős túlmunkadíjjal működik iskolánk. Ez 2002-ben 2 100 000 forint volt (járulék nélkül) tizenhárom pedagógus számára. Így a dolgozók hangulata jó hisz a havi nettó jövedelem akár 25%-al is magasabb az átlagnál. A túlórák átlagos száma 35 óra / fő / hónap. A fenntartó biztosítja a törvényi előírásoknak megfelelően a munkaruhát, ezen felül önerőből 30 000 forint nettó összeget biztosít minden intézményi dolgozónak évente formaruhára. Az iskola egyéb jelentős anyagi bevétellel nem rendelkezik. A helyi vállakozók, szervezetek támogatása esetszerű, főképp rendezvényekhez kapcsolódik, de ezek megvalósulását jelentősen elősegítik. Problémát jelent a magas bértömeg (kevés a fiatal), de erről a negyedik pontban kívánok szólni.
III. Az iskolai népesség jellemzői a; korcsoportok, létszámok
Az iskola tanulóinak száma 162. Ez a szám évek óta csak kismértékekben ingadozik, 150 és 173 között. Az 1990-es évek elején volt megfigyelhető visszaesés (127 fő; 1993), utána a korábban említett beköltözések miatt emelkedett és stabilizálódott. A szóródása egyenletes, átlagosan 20 fős osztályok vannak. A legkisebb osztálylétszám tizennyolc, a legnagyobb huszonnégy tanuló. A tanulók nyolc évfolyamon tanulnak, normál osztályokban. A következő években is hasonló tendencia várható, hisz az óvodában jelenleg 74 gyerek nyert elhelyezést három korosztályban. 12
Mivel az intézményben az elmúlt tíz évben három esetben történt osztályismétlés, így a túlkorosság nem jellemző. Tizenkilenc tanuló túlkoros, ebből szülői visszatartás miatt 11 tanuló, 8 tanuló pedig az érkezett cigánycsaládok gyermekei közül kerül ki. Ők már az előző intézményben osztályt ismételtek. A létszámmozgásokról már szóltam, egy területet itt említenék: Több iskolánál jelent problémát a hatosztályos gimnáziumok megjelenése és léte. Iskolánkból az elmúlt öt évben négy tanuló folytatta tanulmányait ilyen intézményben, tehát szám nem meghatározó. Mivel az 1.- 5. osztályban az elmúlt években jelentősen növekedett a cigány tanulók száma, több szülő is fontolgatja ezeken az évfolyamokon, hogy gyermekét a 6. osztály után gimnáziumba íratja. De ez a jövő titka. Más tanulói mozgás nem volt és nem is várható, mivel a környékbeli iskolák színvonala alatta marad iskolánkénak. Legalábbis egy laikus külső szemlélő szempontjából.
b; tanulmányi eredmények A tanulmányi átlag felső tagozatban 3,9, alsó tagozatban 3,6 volt 2001-ben. Összehasonlításul ez a felső tagozatnál 1996-ban 3,7 volt, az alsó tagozatnál, pedig 3,9. Az eredmények is mutatják a korábban többször érintett hígulási folyamatot. Problémás tárgyak a német nyelv, a matematika, alsó tagozatban pedig a magyar. Az alsó tagozatban már két éve szervezetté tettük a felzárkóztatást felismerve a jövő problémáit.
13
c; étkeztetés A 87 alsó tagozatos tanulók közül 77-en részt vesznek a szervezett étkeztetésben. Ennek fő oka a hátrányos helyzet, valamint az, hogy a gyermekvédelmi támogatást az önkormányzat csak természetben hajlandó fizetni. Az étkeztetés kultúrált körülmények között saját konyhával és ebédlővel megoldott.
d; családi aspirációs szint Az alsó tagozatos szülők közül e tekintetben nincsenek információk. Mivel az intézmény részt vett a COMENIUS 2000 minőségfejlesztési modell I. szakaszának, a partnerközpontú működés kidolgozásában, a szülők felé három esetben kiküldött kérdőívek e területet is érintették. Megállapítható, hogy a felső tagozatos szülői összetétel jóval szerencsésebb. (Alsó tagozatban a hátrányos helyzetű tanulók száma 27, míg felső tagozatban csak 11 tanuló) Így a szülők is elvárják az oktatás színvonalát s azt, hogy a megszerzett tudás elegendő legyen egy érettségit adó középiskolában a tanulás folyatására. Fő tendencia az országosan elismert pályák felé történő orientáció (gimnázium, szolgáltatás, vendéglátás). 2002-ben 21 fős nyolcadik osztályból hat tanuló gimnáziumban, tizenegy tanuló szakközépiskolában és négy tanuló szakmunkásképzőben folytatta tanulmányait. Nem tudom, ha ezt a dolgozatot öt év múlva kellene megírnom, nem fordított számadatokkal találkoznék e. A szülőkre jelentősen hat a média formáló szerepe (érettségi napirenden tartása), az EU tagság várakozása, ezért sarkallják gyermekeiket a színvonalas továbbtanulásra. Ez is gondot okozott az elmúlt három évben a nyelvoktatás és a matematikatanítás színvonala kapcsán felvetődött, szülői véleményekben.
14
IV. Az intézményi személyzet adatai a; Az intézményben 13 pedagógus dolgozik (egy fő helye üres-helyettesítés). A vezetőség kéttagú (igazgató, igazgatóhelyettes). Két fő napközis csoportot vezet, így a délelőtti tanórákat tizenegy pedagógus oldja meg. Mint már korábban említettem a pedagógusok életkora elég magas. 50-60 év között öt fő, 40 és 50 év között szintén öt fő, 35 és 40 év között 2 fő és 30 és 35 év között 1 fő van. Ezt jelenti a korábban megfogalmazott bérproblémát, de emellett hiányzik az új iránti fogékonyság néhány kollégánál (készülődés a nyugdíjra, előnyugdíjra). Így intenzíven az iskola életében –ahogy az országos mérések is mutatjákcsak a nevelők 40%-a vesz részt. Sajnos a többiek passzív szemlélői az innovációs törekvéseknek. (Jól példázta ezt a minőségbiztosítási folyamat, ahol jó páran nem érezték magukénak a tevékenységet, munkájukat kényszeredetten végezték). A nevelőtestületnek három férfi tagja van, közülük egy napközis, így az iskola életében csak ketten vesznek részt. Képzettségek tekintetében (mivel a nevelőtestület hosszú évek óta változatlan személyi összetételű) jól áll intézményünk. Felső tagozatban csak az ének és a biológia tekintetében nem rendelkezünk szakos kollégával, de a tantárgyakat tanítók közel húsz éve végzik e területen munkájukat. A nevelőtestület minden tagja eleget tett százhúsz órás továbbképzési kötelezettségének. Összefoglalva: az említett nevelőtestületi összetétel egy részről (stabilitás, nincs mozgás, tervezhetőség, megbízhatóság) pozitív hatást gyakorol az intézményre. A korosztályi összetételt tekintve (kevés hajlam az innovációra, kicsi fogékonyság az új iránt, informatikai ismeretek hiánya) sok problémát okoz.
15
Ez csak a nyugdíjazások kapcsán oldódhat meg, illetve csökkenhet a következő tíz évben. A nevelők közül hat fő bejáró, hét fő letelepedett lakos.
b; a nem pedagógus személyzet jellemzői A technikai személyzet hét főből áll. Az iskolában egy fő ügyintéző, egy fő takarító és egy fő karbantartóként tevékenykedik. A konyhán négy személy dolgozik. Mindannyian több mint tíz éve az intézmény dolgozói, becsületes munkájukkal hozzájárulnak a pozitív intézményi összkép kialakításához. Konkrét munkaköri leírással rendelkeznek, valamennyien a községben laknak, munkahelyüket megbecsülik, anyagilag elismertek. A mostani közalkalmazotti bérek jóval magasabbak a minimálbérnél, amelyet környező üzemek fizetnek dolgozóiknak.
Zárszó
Igyekeztem iskolánk működésének elsődleges feltételeit úgy bemutatni, hogy közben az adott jelenségek okaira, lehetséges jövőbeli irányultságára is rámutassak. Remélem sikerült!
Felhasznált dokumentumok
Pedagógiai program
A tanévek munkatervei 1998-2002
Az éves statisztikai jelentések 1990-2002
A COMENIUS I minőségbiztosítási rendszer iskolai dokumentációja
Intézményi költségvetések 1998-2002
16
