JOGSZABÁLYI HÁTTÉR SZAVATOSSÁG ÉS JÓTÁLLÁS. Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség

JOGSZABÁLYI HÁTTÉR SZAVATOSSÁG ÉS JÓTÁLLÁS

Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség

A Belügyminiszter 28/2011. (IX. 6.) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról

Átalakítás körében mértékében kötelező alkalmazni! Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség

Tűzvédelmi tervezésre jogosult 288. § (1) Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni. A tűzvédelmi tervfejezet készítése szaktevékenység, így megfelelő szakmai ismeretek birtokában végezhető.

28/2011.(IX.6.) BM rendelet (OTSZ) Kié a felelősség a jogszabályi előírások betartásáért, ha a felújítás nem engedély köteles és a tűzoltóság nem szakhatóság? Akié a döntés!!!!!!!! A minősítéseknek már a döntés során a kezünkben kell lennie! Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség

5) Azon épületnél, amelyre vonatkozóan tűzterjedési határértékkövetelmény van, ott a B–E tűzvédelmi osztályú hőszigetelő maggal rendelkező, vagy a légréses homlokzati burkolati-, bevonati- és egyéb hőszigetelő rendszerek kivitelezésének megkezdését a kivitelezést végzőnek – a kivitelezési munka megkezdése előtt legalább 5 nappal – az illetékes tűzvédelmi hatóság és a tanúsító szervezet részére be kell jelenteni, melyben fel kell tüntetni az alkalmazott rendszer megfelelőségi igazolásának számát. A tanúsító szervezet a kivitelezési munkák és az alkalmazott hőszigetelő rendszer megfelelőségét az állami támogatású pályázatok esetében ellenőrzi, egyéb esetben ellenőrizheti. Az ellenőrzésről készült minősítő iratot a tűzoltóság részére 8 napon belül megküldi. 28/2011.(IX.6.) BM rendelet (OTSZ) 333. Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség

(6) A bejelentés elmulasztása vagy a tanúsító szervezet által tűzvédelmi szempontból nem megfelelőnek minősített burkolati, bevonati és egyéb hőszigetelő rendszer alkalmazása a vonatkozó jogszabályok szerinti hatósági intézkedést vonja maga után, melyet az illetékes tűzvédelmi hatóság rendel el. (7) Nem megfelelő, vagy nem megfelelően kialakított homlokzati burkolati, bevonati és egyéb hőszigetelő rendszerek alkalmazása tűzvédelmi szempontból az épület nem megfelelőségét vonja maga után. 28/2011.(IX.6.) BM rendelet (OTSZ) 333. Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség

341. §. (4) A tetőszerkezet nyílásos homlokzati sík elé lógó szakaszát (eresz) alsó síkján és homlokvonalán teljes hosszában és szélességében a belsõ burkolat tűzvédő képességével megegyező, alsó tűzhatás elleni védelemmel kell ellátni. A tűzhatás elleni védelem a 17. melléklet 1. ábráján foglaltak szerint kialakítható.


Tűzszakaszolások


360. § (1) Egymás melletti vagy egymás fölötti tűzszakaszokat úgy kell egymástól elválasztani, hogy a homlokzati nyílászárók között, a homlokzatburkolaton keresztül, a légréses homlokzatburkolat légréseinek segítségével, egymással szöget bezáró nyílásos homlokzati síkok között ne jöhessen létre tűzterjedés. Ennek érdekében azonos homlokzati síkban találkozó tűzszakaszok elválasztására a tűzszakaszhatárok vonalában a homlokzati nyíláson kilépő tűzzel szemben a tűzszakasz-határ tűzállósági határértékkövetelmény időtartamán belül ellenálló A1–A2 tűzvédelmi osztályú homlokzati tűzterjedés elleni gátakat kell létesíteni. Az egymás feletti és melletti nyílászárók vonatkozásában, mind a vízszintes, mind a függőleges homlokzati tűzterjedés elleni gát paramétereit meg kell tartani. Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség

364. § ( (2) A tűzterjedés elleni gát mérete a függőleges tűzszakasz-határok vonalában legalább 90 cm. (3) A tűzterjedés elleni gát mérete vízszintes tűzszakaszhatárok vonalában minimum 130 cm. Ha a vízszintes tűzszakasz-határ előtti gát kiugró tagozat nélkül valósul meg, minimum 130 cm méretű nyílásmentes sávot kell hagyni a homlokzaton. A homlokzati tűzterjedés elleni gáton B, C, D, E tűzvédelmi osztályba tartozó burkolat vagy hőszigetelés nem létesíthető, és a gáthoz tartozó homlokzati szakasz homlokzatburkolat mögötti légrését a gát alsó és felső síkjánál tűzgátló módon meg kell szakítani. Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség



Villámhárító rendszer Ha hozzányúlunk új előírás szerint kell kialakítani


A Kormány 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelete a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról


A Kormány 259/2011. (XII. 7.) Korm. Rendelete a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról

(2) Ha az 1. mellékletben rögzített szabálytalanság ismételten fordul elő, a tűzvédelmi bírságot ki kell szabni. (3) Több szabálytalanság együttes fennállása esetén a bírság mértéke az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összege, de legfeljebb 10 000 000 forint. Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség

193/2009. (IX. 15.) Korm. Rendelet 19. § (2) A tervezőnek nyilatkoznia kell …, hogy az általa tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, általános érvényű és eseti előírásoknak, ….

19. § (4) Ha a tervezői nyilatkozat tartalma nem felel meg az … előírásoknak, vagy a tényállás tisztázása során bebizonyosodik, hogy tartalma valótlan, illetve ha a tervező által elkészített dokumentáció szakszerűtlen, vagy tartalma valótlan, továbbá ha a tervező az engedélyezés tárgyát képező tervezési tevékenységre előírt jogosultsággal nem rendelkezik, az építésügyi hatóság e tényt bejelenti a tervezői jogosultságról névjegyzéket vezető szervnek. Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség

ÉPÍTÉSI TÖRVÉNY (1997. évi LXXVIII.) 31. § (2) Az építmények és azok részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, bővítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése során érvényre kell juttatni az országos építési szakmai követelményeket, különösen a)-b) c) a mechanikai ellenállás és stabilitás, d) a tűzbiztonság, e) a higiénia, egészség- és környezetvédelem, f) a használati biztonság, g) a zaj és rezgés elleni védelem, h) az energiatakarékosság és hővédelem, i) az életvédelem és katasztrófavédelem követelményeit.


33. § (1) A tervező felelős: a) az általa készített építészeti-műszaki tervek (ideértve a kivitelezési terveket) aa) műszaki tartalmának szakszerűségéért, ab) valós állapotnak megfelelő tartalmáért, ac) építészeti minőségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért, b) a jogszabályok, szabályzatok, építési elírások, szabványok és egyéb szakmai szabályok betartásáért, c) a tervdokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezi feladat szakmai tartalmának megfelel szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők (altervezők) kiválasztásáért, d) a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért. Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség

39. § (3) Az építmények - építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött - olyan jelleg felújítási, helyreállítási, átalakítási vagy korszerűsítési tevékenységét, melynek során a) az építmény tartószerkezeti rendszere nem változik meg, vagy b) az építmény tartószerkezetének teherbíró képességét befolyásoló olyan mérték teherváltozás - írásos szakértői véleménnyel igazoltan - nem következik be, mely a tartószerkezet megerősítését, elbontását, megváltoztatását tenné szükségessé, továbbá


c) ha égéstermék elvezetésére szolgáló bármilyen szerkezet égéstermék-elvezető berendezés építésére nem kerül sor, illetve d) az építmény homlokzatának megváltoztatása (kivéve a védett építményeket) nem jár együtt annak teherhordó szerkezeti változtatásával, a munka jellegének megfelel szakmunkás-képesítéssel rendelkező személy felelős műszaki vezet irányítása nélkül is végezheti.


40. § (1) A kivitelező felelős: a) az építőipari kivitelezési tevékenység jogszerű megkezdéséért és folytatásáért, az építési napló vezetéséért, kivitelezői jogosultságának meglétéért, b) az építtető által rendelkezésére bocsátott jogerős és végrehajtható építési engedélyben és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervekben, az ezek alapján készült, erre jogosult tervellenőrrel ellenőriztetett kiviteli tervekben előírtak betartásáért és betartatásáért, valamint c) az elvégzett szakmunkák eredményeként létesült szerkezetek, berendezések, építmény, építményrész rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságáért.


(2)

A felelős műszaki vezető felel: a) az építményfajtának, építési tevékenységnek megfelel jogosultságának meglétéért, b) a szakmunka irányításáért, c) az építmény, építményrész jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési terveknek, illetve a jogszabályban meghatározott kivitelezési terveknek megfelelő megvalósításáért, továbbá d) az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági elírások megtartásáért és e) a munkálatok végzésének szakszerűségéért.


VÁRHATÓ VÁLTOZÁSOK

Az Étv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „41. § (1) Az Európai Parlament és a Tanács 305/2011/EU rendeletének 5. cikkében foglaltak kivételével építménybe építési célra csak a 31. § (2) bekezdésben meghatározott alapvető építési követelményekkel összefüggő termékjellemzőkre vonatkozó teljesítménynyilatkozattal rendelkező építési termék tervezhető és építhető be. (2) Az építtető és a tervező feladata, hogy a tervezési szerződés mellékletéül szolgáló tervezési programban és a tervező feladata, hogy az építészeti-műszaki dokumentációban az építmény 31. § (2) bekezdés szerinti alapvető építési követelményei teljesítéséhez szükséges építési termék elvárt műszaki teljesítményét meghatározza.” Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség

43. § (1) Az építtető felel: a) az építésügyi hatósági engedély megszerzéséért, illetve b) a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben és a hozzátartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációban foglaltak betartásáért, c) az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének figyelemmel kíséréséért, d) azért, hogy az építmény rendeltetésszer és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok az építménnyel együtt valósuljanak meg, e) az építési műszaki ellenőr, valamint a kivitelező kiválasztásáért, Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség

f) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének az építésfelügyeleti szervhez történ jogszabályban elírt bejelentéséért és az ehhez szükséges mellékletek meglétéért, g) azért, hogy az építési napló - jogszabályban meghatározott esetekben - a használatbavételi engedélyezési eljárás lefolytatása során az építésügyi hatóság rendelkezésére álljon, h) e törvényben meghatározott esetekben személyes adatok közléséért, illetve külön jogszabályban meghatározott esetekben a megjelölt adatok bejelentéséért. . Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség

253/1997. (XII. 20.) Korm. Rendelet OTÉK

52. § Az építményt és részeit, az önálló rendeltetési egységet, helyiséget úgy kell megvalósítani, ehhez az építési anyagot, épületszerkezetet és beépített berendezést úgy kell megválasztani és beépíteni, hogy az esetlegesen keletkező tűz esetén a) állékonyságuk az előírt ideig fennmaradjon, b) a tűz és a füst keletkezése és terjedése korlátozott legyen és mérgező elemet ne tartalmazzon, c) a tűz a szomszédos önálló rendeltetési egységre, építményre lehetőleg ne terjedhessen tovább, d) az építményben lévők az építményt az előírt időn belül elhagyhassák vagy kimentésük lehetősége műszakilag biztosított legyen, e) a mentőegységek tevékenysége ellátható és biztonságos legyen. Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség

31. § (1) Az építményeket csak úgy szabad elhelyezni, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, természet- és a műemlékvédelemi, továbbá a rendeltetési, az egészség-, a tűz-, a köz- és más biztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a terep, a talaj és a talajvíz fizikai, kémiai, hidrológiai adottságainak, illetőleg azokat ne befolyásolják károsan.

35. § (1) Az építési telken az építési helyet az építési övezet elő, oldal- és hátsókertre vonatkozó előírásai szerinti építési határvonalakkal kell meghatározni. Építési határvonalra helyezett épület, épületrész esetén az építési határvonalra a végleges külső (vakolt vagy burkolt) felületnek kell kerülnie. Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség

36. § (1) Szomszédos telkeken a meglévő épületektől a megengedett legkisebb távolság nem lehet kisebb: a) sem a (2) és (3) bekezdés szerinti telepítési távolságnál, b) sem a (4) bekezdés szerinti tűztávolságnál. A tűztávolság OTSZ szerint határozandó meg mely függ a homlokzat kialakításától! 35§. (8) A 2002. március 15. előtt épült építmény utólagos hőszigetelése és homlokzatburkolása együttesen - az oldalhatáron álló falat kivéve - az elő-, oldal- és hátsókert méretét, illetőleg utcafrontra kiépített építmény esetében a közterületet legfeljebb 10 cm-rel csökkentheti. A telek beépítettsége ennek megfelelően módosulhat. Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség

Engedélyhez kötött tevékenység?

• Átalakítás1: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség alaprajzi elrendezésének vagy külső megjelenésének, illetőleg használati módjának megváltoztatása érdekében végzett, az építmény térfogatát nem növelő építési munka. • Bővítés1: meglévő építmény építményszintjének, vagy beépített térfogatának vízszintes, illetve függőleges irányú növelése érdekében végzett építési tevékenység.

1

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet

28 28 Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség

• Felújítás1: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságának, valamint üzembiztonságának megtartása érdekében végzett (jókarbantartási) építési tevékenység. • Helyreállítás (újjáépítés)1: építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá tétel érdekében végzett felújítási tevékenység az építmény építményrész, eredeti építészeti, alaprajzi kialakításának lehetséges megtartása mellett.


• Korszerűsítés1: meglévő építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység, helyiség rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságának javítása, használati értékének, teljesítőképességének, üzembiztonságának növelése érdekében végzett építési-szerelési munka.

30 30 Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség

Építési engedélyhez kötött 2: • Műemlék építmény a) homlokzatán végzett átalakítási, felújítási, vakolási, színezési, felületképzés-módosítási építési tevékenység, vagy nyílászáró-csere; b) homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy, égéstermék-elvezető létesítése; c) homlokzatán, tetőzetén hirdetési vagy reklámcélú, illetve művészeti ábrázolást tartalmazó építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése méretre való tekintet nélkül. 2

37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet


• Műemléki területen lévő telken meglévő nem védett építmény a) homlokzatán végzett átalakítási, felújítási, vakolási, színezési, felületképzésmódosítási építési tevékenység, vagy nyílászáró-csere; b) homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy, égéstermék-elvezető létesítése; c) homlokzatán, tetőzetén, …… hirdetési vagy reklámcélú, illetve művészeti ábrázolást tartalmazó építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése méretre való tekintet nélkül. 32 32 Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség

• Önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított meglévő építmény a) homlokzatán végzett átalakítási, felújítási, vakolási, színezési, felületképzés- módosítási építési tevékenység, vagy nyílászáró-csere; b) homlokzatára, födémére vagy tetőzetére szerelt bármely szerelvény, berendezés, antenna, antennatartó szerkezet, műtárgy, égéstermék-elvezető létesítése; c) homlokzatán, tetőzetén hirdetési vagy reklámcélú, illetve művészeti ábrázolást tartalmazó építmények, berendezések, szerkezetek elhelyezése méretre való tekintet nélkül.


Energetikai követelmények 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról Tervezett módosítás: 2012. július 02.

176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról


7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról • tartalmazza: – energetikai követelmények új épületekre – nemzeti számítási módszer – energetikai követelmények meglévő, nagyméretű épületekre, jelentős felújítás esetén

• nem tartalmazza: – az épületek energetikai teljesítőképességének tanúsítása – kazánok, boilerek, légkondicionáló berendezések ellenőrzése

2008.11.20.

Készház konferencia 35 Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség

7/2006 TNM rendelet A szabályozás lényege: „integrált” energiamérlegre vonatkozik, amely tartalmazza: • a fűtés és a légtechnika termikus fogyasztását, • a nyereségáramok hasznosított hányadát, • a ventilátorok, szivattyúk energiafogyasztását, • a használati melegvíztermelés energiafogyasztását, • a világítás energiafogyasztását, (lakóépületek esetében nem) •az aktív szoláris és fotovoltaikus rendszerekből származó nyereséget, • a kapcsolt energiatermelésből származó nyereséget

valamennyi tételt primer energiahordozóra átszámítva Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség

A hőátbocsátási tényezők követelményértékei A hőátbocsátási tényező követelményértéke 2 U (W/m K)

Épülethatároló szerkezet Külső fal

0,45

Lapostető

0,25

Padlásfödém

0,30

Fűtött tetőteret határoló szerkezetek

0,25

Alsó zárófödém árkád felett

0,25

Alsó zárófödém fűtetlen pince felett

0,50

Homlokzati üvegezett nyílászáró (fa vagy PVC keretszerkezettel)

1,60

Homlokzati üvegezett nyílászáró (fém keretszerkezettel) keretkeretszerkezettel) Homlokzati üvegezett nyílászáró, ha névleges felülete kisebb, mint 0,5 m 2

2,00

Homlokzati üvegfal

1,50

Tetőfelülvilágító

2,50

Tetősíkablak

1,70

Homlokzati üvegezetlen kapu

3,00

Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó

1,80

Fűtött és fűtetlen terek közötti fal

0,50

Szomszédos fűtött épületek közötti fal

1,50

Talajjal érintkező fal 0 és -1 m között

0,45

Talajon fekvő padló a kerület mentén 1,5 m széles sávban (a lábazaton elhelyezett azonos ellenállású hőszigeteléssel helyettesíthető) Magyar Építőkémia és

Az épületenergetikai szabályozás

2,50

0,50

Vakolatszövetség 37

Épülethatároló szerkezetek (JAVASLAT VOLT)

A hőátbocsátási tényező követelményértéke1) U W/m2K

2012

2015

20192)

Külső fal

0,30

0,24

0,20

Lapostető

0,20

0,17

0,14

Padlásfödém

0,20

0,17

0,14

Fűtött tetőteret határoló szerkezetek

0,20

0,17

0,14

Alsó zárófödém árkád felett

0,20

0,17

0,14

Alsó zárófödém fűtetlen pince felett

0,30

0,28

0,25

Üvegezés

1,10

1,00

0,80

Speciális üvegezés3)

1,30

1,15

1,00

Homlokzati üvegezett nyílászáró (fa vagy PVC keretszerkezettel)4)

1,30

1,15

1,00

Homlokzati üvegezett nyílászáró (fém keretszerkezettel)4)

1,50

1,40

1,30

Homlokzati üvegfal, függönyfal5)

1,50

1,40

1,30

Üvegtető (függőleges helyzetű)

1,60

1,45

1,30

Tetőfelülvilágító

2,00

1,70

1,40

Tetősík ablak

1,40

1,25

1,10

Ipari ajtó és kapu, tűzgátló ajtó és kapu (fűtött tér határolására)

3,00

2,00

2,00

Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó

1,60

1,45

1,30

Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti kapu

2,00

1,80

1,60

Fűtött és fűtetlen terek közötti fal6)

0,33

0,30

0,25

Szomszédos fűtött épületek és épületrészek közötti fal

1,50

1,50

1,50

Lábazati fal, talajjal érintkező fal 0 és -1 m között 7)

0,40

0,30

0,25

0,40

0,30

0,25

Talajon fekvő padló (új épületeknél) 7)


HŐÁTBOCSÁTÁSI TÉNYEZŐ KÖVETELMÉNYÉRTÉKEI U (W/m2K)

KÜLSŐ FAL KÖVETELMÉNYÉRTÉKEK 2008

JAVASOLT KÖVETELMÉNYÉRTÉKEK

CSEH

OSZTRÁK

SZLOVÁK

SZLOVÉN

NÉMET

0,3-0,38

0,35

0,32

0,28

0,28

HŐSZIGETELŐ RÉTEG VASTAGSÁGA, CM

Jelenlegi követelményérték: 0,45 W/m2K

Forrás: Dr. Osztroluczky Miklós

2012

2015

2019

0,30

0,24

0,20

0 -15

6 - 20

Épület besorolása A+ A B C D E F G H I

<55 56-75 76-95 96-100 101-120 121-150 151-190 191-250 251-340 341<

Fokozottan energiatakarékos Energiatakarékos Követelménynél jobb Követelménynek megfelelő Követelményt megközelítő Átlagosnál jobb Átlagos Átlagost megközelítő Gyenge Rossz


SZAVATOSSÁG JÓTÁLÁS


Mit építhetünk be? 3/23/2003. (I. 25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól

Építési termékek alkalmazása 3. § (1) Forgalomba hozni (továbbforgalmazni) vagy beépíteni csak megfelelőség igazolással rendelkező, építési célra alkalmas építési terméket szabad. (2) Építési terméket építménybe betervezni akkor szabad, ha arra jóváhagyott műszaki specifikáció van. (3) Építési célra alkalmas a termék, ha a gyártó utasításainak és az építészeti-műszaki terveknek megfelelő, szakszerű beépítést követően, a termék teljes tervezett élettartama alatt, rendeltetésszerű használat és előírt karbantartás mellett, az építmény - amelybe a termék beépítésre kerül - kielégíti az alapvető követelményeket. MINŐSÍTÉSEK!!!!!!!!!! Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség

11/1985. (VI. 22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM együttes rendelet egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről Kötelező alkalmassági idő 10 év Épületszerkezet 6.

Termék

Függőleges teherhordó- és térelhatároló szerkezetek (burkolatok, felületképzések,

6.1

Égetett agyag falazóelemek (téglák, falazóblokkok stb.)

nyílászárók nélkül a szerelt külső térelhatároló

6.2

Mészhomok falazóelemek

falszerkezetek kivételével)

6.3

Terméskő és építőkő falazóelemek

6.4

Előregyártott beton és vasbeton falszerkezeti elemek (falazó elemek és blokkok, kis- és nagy falpanelek, térelemek, falkiváltók, lábazati elemek, fal kéregelemek stb.)

6.5

Gázszilikát és kohóhabsalak falszerkezeti elemek (falazóelemek, falazóblokkok, falpanelek stb.)

6.6

Falszerkezeti kötőelemek

6.7

Homlokzati hézagtömítő anyagok

6.8

Hő-, pára- és hangszigetelő anyagok, elemek


Kötelező alkalmassági idő 5 év Épületszerkezet 7.

Termék

Vakolatok, burkolatok, felületképzések

7.1

Mázas és máztalan kerámia padló és falburkoló lapok

(a mázolás, a belső falfestés, a meszelés és a

7.2

Égetett agyag burkoló téglák

tapétázás kivételével)

7.3

Cementkötésű padlóburkoló lapok

7.4

Építőkövek és burkolókövek

7.5

Műanyag padló és falburkoló lemezek és szegélyprofilok

7.6

Gumi padlóburkoló lemezek és szegélyprofilok

7.7

Azbesztcement burkoló lemezek

7.8

Fém burkoló lemezek és profilok

7.9

Fa és faalapanyagú burkolóelemek (parketták, falburkoló elemek, profilok stb.)

7.10

Lakások padlószőnyegei

7.11

Üveg homlokzatburkoló elemek

7.12

Ragasztók és aljzatképző anyagok

7.13

Hőszigetelő műanyag vagy szilikát alapú homlokzati bevonatok


Szavatosság- Jótállás Gyártói felelősség vállalás a THR esetében ■ szavatosság: a Gyártó azért vállal felelősséget, hogy az eladáskor hibátlan terméket adott át a vevőnek. Nincs olyan rejtett hibája, amely csak később fog kiderülni.


Szavatosság- Jótállás Gyártói felelősség vállalás a THR esetében ■ szavatosság esetében a vevőnek kell bizonyítania, hogy ő vétlen a meghibásodásban, a hiba már eladáskor benne volt az áruban, de az átadáskor, a szerződés teljesítésekor még nem lehetett észlelni.


Szavatosság- Jótállás Gyártói felelősség vállalás a THR esetében

■ jótállás( garancia): egy magasabb gyártói felelősség vállalás, építési termék esetében önként vállalt, ideje azonban nem lehet levesebb, mint amit a szavatosság estében a törvény előír. Bizonyítási kötelezettség a gyártót terheli. Neki kell bizonyítania, hogy a terméket beépítés, és/vagy használat során nem megfelelően használták fel. Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség

Szavatosság- Jótállás Gyártói felelősség vállalás a THR esetében

■ az 11/1985 rendelet alapján a teljes homlokzati hőszigetelő rendszerek esetében, ahol elvárás, hogy egymással összeépítve is rendelkezzenek megfelelő műszaki minősítéssel, 10 év szavatossági kötelezettség terheli a Gyártót.


Nem tilos gondolkodni! A láthatóan nem megfelelőt nem kötelező átvenni!


Polgári jogi felelősség 305. § (1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályban vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak.11

11

1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség

306. § (1) Hibás teljesítés esetén a jogosult • a) elsősorban - választása szerint - kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, … • b) ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, … - választása szerint megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. 11 Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség

339. § (1) Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. … 340. § (1) A károsult a kár elhárítása, illetőleg csökkentése érdekében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amely abból származott, hogy a károsult e kötelezettségének nem tett eleget.11 Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség

Büntető jogi felelősség 171. § (1) Aki foglalkozása szabályainak megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.12

12

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség

(2) A büntetés

• három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, vagy tömegszerencsétlenséget, • egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált, • két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.


(3) Ha az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő, bűntettet követ el, és az (1) bekezdés esetén három évig, a (2) bekezdés esetén - az ott tett megkülönböztetéshez képest - öt évig, két évtől nyolc évig, illetőleg öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.


Köszönöm a figyelmet!


JOGSZABÁLYI HÁTTÉR SZAVATOSSÁG ÉS JÓTÁLLÁS. Magyar Építőkémia és Vakolatszövetség

Recommend Documents