. .
Jogi és Sportjogi ismeretek c. egyetemi tankönyv feldolgozása
Fogalmak és jogintézmények
A jog, mint társadalmi jelenség 1. a társadalom nem létezhet normák, magatartási szabályok nélkül 2. minél fejlettebb egy táradalom, annál több normafajta jön létre 3. pl.: a szokás, az erkölcs, a jog, a vallás, az időrendben később kialakult illem és divat, a politikai, illetve a szervezeti normák 4. az állam alakulásával együtt jelent meg a jog, amely biztosítja a szabályozottságot és rendet, és az állam állandó szigorú felügyelete alatt áll 5. köznapi értelemben a jogszabályok összességét, vagy mint az egyes személyhez fűződő jogosultságot (joga van valamire), azaz alanyi jogot értjük 6. továbbá: magatartásszabályok összessége, azaz norma keletkezése és érvényesülése állami szervekhez kötődik; az adott társadalomban általánosan kötelező; a társadalom egésze érdekének megfelelően befolyásolja a társadalmi viszonyokat az emberek magatartásán keresztül
Jogrendszer
A jogrendszer egy meghatározott államban aktuálisan létező jogi normák összessége, de nem csupán jogszabályok halmaza, hanem azoknak komplex, egymásra kitekintő megjelenése, amely viszonylagos zártsága ellenére is képes a fejlődésre (annak definiálása például, hogy mit nevezünk okiratnak, nyilván egész másképp hangzott 1920-ban, mint napjainkban).
Jogágak A jogi normák nem csak a jogrendszer szintjén, de egymás közötti összefüggésük szintjén is rendszert alkotnak, ezek a jogágak. A jogágak azonos típusú, azonos módszerrel szabályozott társadalmi viszonyok és jogszabályok összességét jelentik. 2 típust különítünk el: a magánjogot és a közjogot. A magánjog a magánérdek, míg a közjog a közérdek érvényesülésének joga.
A legfontosabb jogágak: •alkotmányjog (államjog), •közigazgatási (vagy államigazgatási) jog, •közigazgatási (vagy államigazgatási) eljárási jog, •polgári jog, •polgári (peres és nem peres) eljárásjog, •munkajog, •büntetőjog, •büntetőeljárási jog, •családjog, •pénzügyi jog, •nemzetközi magánjog, •nemzetközi jog, •sportjog
Jogforrástani alapok A jogforrást 2 értelemben használjuk: köznapi értelemben ahonnan a jog tartalma származik, ilyen materiális jogforrások: •
az Országgyűlés
•
a Kormány
•
a minisztériumok
•
az önkormányzatok. Másik értelemben a jogforrás maga a produktum, ami valamilyen formában testet ölt, ezek a
formális jogforrások: •
az Országgyűlés által alkotott törvény
•
a Kormány által alkotott kormányrendelet
•
az egyes miniszterek által alkotott rendeletek, az önkormányzatok rendeletei.
Jogforrások hierarchiája:
1.Országgyűlés 2.Kormány 3.Minisztériumok 4.Területi és helyi önkormányzatok A külső jogforrások hierarchiájában a törvényeket a kormányrendeletek, miniszteri rendeletek, önkormányzati rendeletek követik.
Hatáskör és illetékesség A hatáskör a munkamegosztást jelenti az állami szervek között, illetve azt mutatja meg, hogy az állami szervek közül mely szervnek van érdemi ügyintézésre jogszabályi felhatalmazása, míg az illetékesség azt mutatja meg, hogy az azonos hatáskörű szervek közül ténylegesen melyik fog eljárni.
Jogi norma A jognak az a legkisebb önálló egysége, amely ugyanakkor a jog minden fogalmi elemét önállóan is tartalmazza. Három szerkezeti egysége: hipotézis, diszpozíció és jogkövetkezmény. Hipotézis (tényállás): A tények azon összességét, amelyhez a jogszabály joghatásokat fűz, hipotézisnek (tényállásnak) nevezzük. Diszpozíció: A diszpozíció jelenti azokat az előírásokat, amelyeknek teljesülniük kell (vagy teljesülniük tilos), amennyiben a tényállás bekövetkezett, a hipotézis feltételei teljesültek. Tilalom esetén a jogalkotó valamely magatartástól való tartózkodást ír elő, míg elrendelés, parancsolás esetén kategorikusan előír valamilyen magatartást. Szankció: A szankció (jogkövetkezmény) a jogszabály által megállapított állami magatartás, amely akkor lép életbe, ha a hipotézisben megállapítottaktól eltérően cselekednek, ekkor valamilyen következmény lép életbe: büntetés vagy akár kitüntetés, de pl. a házasságkötés is ide tartozik (megváltozik a családi állapot).
Jogi normák fajai Definiáló jogi norma: A definiáló jogi norma feladata, hogy meghatározzon egy-egy fogalmat, mert a különböző jogszabályok másképp értelmezhetik. Utaló jogi norma: Segítségével lehet eljutni ahhoz az aktuális jogszabályhoz, amely éppen a jogalanyok jogait és kötelességeit tartalmazza. Azt mutatja meg, hogy mely jogszabályok vonatkoznak egy adott jogesetre. Megszorító jogi norma: A megszorító jogi norma azt fejezi ki, hogy a fő szabálytól mely esetekben, és milyen mértékben kell eltérni. A megszorítás a jogszabály érvényesülési területét szűkíti le.
Kiterjesztő jogi norma: Olyan esetekre is alkalmazni kell, amelyek egyébként nem tartoznának szorosan a jogszabály hatálya alá. Sajátos megjelenési formája a kiterjesztő jogi normáknak az úgynevezett fikció jogintézménye. Fikció, vélelem: Azt jelenti, hogy valamely tényállást, vagy jelenséget egy másikkal azonosnak tekint, annak ellenére, hogy a tényállások/jelenségek nem azonosak. Ez főleg a technikai fejlődés miatt fontos. Vélelemről akkor beszélhetünk, ha valamely jogszabály valószínűnek fogad el egy olyan tényállást, amely általában igaz szokott lenni (pl. egy házasságban élő nőnek gyereke születik, a vélelem szerint a férj lesz az apja).
A jogi norma érvényessége és hatályossága Valamely jogi norma akkor érvényes, ha: •
a kibocsátására feljogosított szervtől származik,
•
a jogszabályalkotásra vonatkozó eljárási rendben született,
•
a jogszabályban írt előírásoknak megfelelő módon közzétették (kihirdetették).
A hatályosság viszont azt jelenti, hogy a jogszabály alkalmazandó, követendő. Ez azt is jelenti, hogy olykor érvényes jogi normák nem követendők, mert még nem hatályosak (időbeli, térbeli és személyi). Időbeli hatályosság: mettől meddig kell a jogi normáknak eleget tennünk. A jogszabályok hatálya általában a kihirdetésük napján kezdődik, de elképzelhető, hogy csak akár hónapokkal később lép hatályba. Térbeli hatályosság: A jogszabály térbeli vagy területi hatálya földrajzilag körülhatárolja azt a területet, amelyen a jogokat és kötelezettségeket gyakorolhatják a jogalanyok. Személyi hatályosság: A jogszabályok személyi hatálya a jogalanyok azon körét határozza meg, amelyekre a jogok és kötelezettségek kötelező vagy tiltó erővel vonatkoznak.
Jogviszony Jogilag szabályozott társadalmi viszony. Hármas viszony: •
ideológiai viszony: tudaton szűrődik át
•
teleológiai (céltani) viszony: valamilyen cél elérése érdekében indít el folyamatokat
•
akarati viszony: jogalkotók maguk döntik el, hogy mely viszonyokat emelnek az erkölcs és a
szokások világából jogilag szabályozott magasságba.
A jogviszony alanyai: A jogviszony alanyai lehetnek természetes személyek, jogi személyek, és jogi személlyel nem rendelkező egyéb szervezetek. A jogviszony alanyait jogalanynak is nevezhetjük. A jogalany legfontosabb jellemzője a jogképesség. A jogviszony tárgya: A jogviszony tárgya az, amire irányul a jogviszony maga: dolgokra, szolgáltatásokra.
A jogviszony tartalma: Azon jogok és kötelezettségek összessége, amely a jogalanyokat az adott jogviszonyban megilleti.
A jogviszony szerkezete: A jogviszony szerkezete relatív és abszolút lehet. A relatív szerkezetű jogviszonyban két vagy több, de nem végtelen számú pólust ragadhatunk meg. Az egyik póluson áll(nak) a jogosult(ak), a másikon (a többin) a kötelezettek. Abszolút szerkezet esetén egy jogosulttal szemben számtalan – végtelen számú (pl. egész nemzet) – kötelezett van.
Jogi tények Legegyszerűbb megfogalmazásban jogi tényeknek a jogilag lényeges tényeket (emberi magatartásokat és egyéb körülményeket, emberi magatartástól független körülményeket pl. idő, elemi csapások stb.) tekintjük.
Jogvesztés-elévülés A jogvesztő határidő azt jelenti, hogy a felek közötti jogviszony végleg lezárul, azt követően a jogviszonyból már nem származik kötelezettség vagy jog. Amennyiben a határidő nem jogvesztő, úgy elévülés jellegű. Az elévülés azt jelenti, hogy a jogviszonyból származó jogosultság nem szűnik meg, de a határidő elteltével az állam annak érvényesítéséhez már nem nyújt kényszereszközöket.
Jogalkalmazás, jogkövetés, jogértelmezés Jogalkalmazás: jogszabály alkalmazása egy konkrét esetre Jogkövetés: jogalanyok jogkövető magatartása Jogértelmezés: lehet nyelvtani, logikai, rendszertani, történeti
A sport magánjoga
Polgári jog A polgári jog az egymástól elkülönült, egyenrangú és mellérendelt felek vagyoni, illetve egyes személyi viszonyait szabályozó jogág, amely a vagyoni viszonyok tekintetében alapvető szabályokat fogalmaz meg, míg a vagyoni viszonyokhoz kapcsolódó személyi(ségi) jogok tekintetében kisegítő védelmet nyújt.
Polgári jogi jogviszonyokat szabályozó kódexünk: I. rész: Bevezető rendelkezések II. rész: A személyek III. rész: A tulajdonjog IV. rész: Kötelmi jog V. rész: Öröklési jog VI. rész: Záró rendelkezések A polgári jog tárgya: egymásnak mellérendelt felek vagyoni viszonyait szabályozza
A polgári jog szabályozási módszere • elsősorban a vagyoni viszonyokat szabályozza • személyiségi jogterület is része (kisegítő védelem, pl.: jó hírnév) • jogsérelem nagysága is döntő • egymásnak mellérendelt felek: hatóság és a fél között feltétlenül alá-fölérendelt a konstelláció (nem így a polgári jogban, ott ugyanis egyenrangúak a felek) • a vagyoni viszonyok alapvető szabályozása: tulajdoni és használati jogok, kötelmi jog, öröklési jog • a
személyi(ségi) viszonyok kisegítő védelme: természetes személy védelmével kapcsolatos
jogviszonyok, valamint az úgynevezett szellemi alkotások joga
A magyar polgári jog alapelvei Az alapelvek fogalma és jelentősége: • „A törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság gazdasági és társadalmi rendjével összhangban kell értelmezni.” • értelmezésben is szerepet játszanak • le nem írható elvárások • hézagpótló jelentősége is van • valamennyi jogszabály közös nevezője
Alapelvek: • a szükséglet-kielégítés alapelve • az alanyi jog, a tulajdon védelmének alapelve • a jóhiszeműség, a tisztesség és a kölcsönös együttműködés alapelvei • a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve • a kármegelőzés alapelve • a Ptk. értelmezési alapelve
A polgári jogi jogviszony alanyai
Az ember (természetes személy) Jogképessége egyenlő és általános (fogantatástól). • cselekvőképesség: nevében jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat, életkor- és állapotfüggő o cselekvőképtelen: gyermekkor, belátási nehézségekkel küszködik, o korlátozott cselekvőképesség:14-18 év o speciális eset: szellemi fogyatékosság • vétőképesség: milyen körülmények között felelős valaki a jogsértésekért Az állam Az állam jogképessége azt jelenti, hogy az állam a maga egészében polgári jogviszonyok alanya lehet, jogokat és kötelezettségeket szerezhet( nem mindenfélét), illetőleg vállalhat szervei útján.
Jogi személy • azokat a szervezeteket, amelyeket a jogszabály jogalanyisággal ruház fel, jogi személyeknek nevezzük. • állandó jogalanyisága van • meghatározott működése van • vagyona van
A jogi személy típusai Egyesület • társadalmi szervezeti • egyesületi jog alapján szerveződött a szövetségi formáció is • olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályában meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsága van és tevékenysége a céljának elérésére irányul • az egyesület a törvény erejénél fogva jogi személy, és a bírósági nyilvántartásba vételével jön létre • sportban betöltött szerepe lényeges
Sportegyesület • nem bejegyzi, hanem nyilvántartásba veszi a fővárosi/megyei bíróság • alapításához szükséges legalább tíz természetes személy • önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező alapszabályban meghatározott céllal alakult, nyilvántartott tagsággal rendelkező, céljainak elérésére tagjainak tevékenységét szervező jogi személy • sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet nem folytathat (csak kiegészítő tevékenységként) • közgyűlését évente választják • felügyelőbizottság vagy könyvvizsgáló • önkormányzati támogatásban részesül, ha benne van az állami sportinformációs rendszerben
Korlátolt felelősségű társaság • egy, vagy több tagú gazdasági társaságoknak • működése során csupán a bevitt vagyona értékével felel • a Kft. alakításához legfontosabb feltétel a tőke • jelenleg minimálisan 500 000 Ft törzstőke szükséges hozzá • a társasági tagok a Kft.-nél társasági szerződést kötnek egymással • nagyon fontos eleme a társasági szerződésnek a tevékenységi kör pontos, precíz megjelölése Részvénytársaság • tipikusan tőkekoncentráló társaság • felelősségét tekintve, a kft.-hez hasonlóan korlátolt felelősségű társasági alakzat • a részvényesek a társaság kötelezettségeiért egyébként nem felelnek • a jogszabálynál fogva kötelező feltüntetni a részvényen a társaság cégnevét és székhelyét, s részvények sorszámát, névértékét és azt, hogy bemutatóra vagy névre szólóak, a részvény fajtáját és azokat a legfontosabb jogokat, amelyekhez az alapszabályban meghatározott jogok fűződnek • Részvénytársaságot, csak úgy, mint kft.- t, egy személy is alapíthat
Országos sportági szakszövetség • az országos sportági szakszövetség az egyesülési jog alapján létrejövő jogi személy, amely sportágában kizárólagos jelleggel a sporttörvényben, valamint más jogszabályokban meghatározott feladatokat lát el, és a törvényben megállapított különleges jogosítványokat gyakorol • tagjai
kizárólag
sportszervezetek
és
sportiskolák
lehetnek,
amelyek
az
adott
sportág
versenyrendszerében részt vesznek • az országos sportági szakszövetség status quo- ja is az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényen alapul • a sportegyesületek/ sportszövetségek gazdasági ellehetetlenülése követelte ki a formális sporttörvény létrehozását
Alapítvány, közalapítvány • az alapítványt – formailag – alapítói okirattal, és nem szerződéssel hozzák létre az alapítók. • jogi értelemben szerződésnek fogható fel az alapítói okiratuk • az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelkezésre bocsátani • az alapító okiratban meg kell jelölni az alapítvány nevét, székhelyét, célját és céljára rendelt vagyonát, valamint a vagyonfelhasználás módját • nyílt alapítvány létrehozásakor legalább olyan mértékű vagyont kell az alapítvány rendelkezésére bocsátani, amely a működése megkezdéséhez feltétlenül szükséges • a közalapítványt az Országgyűlés, a kormány, valamint a helyi önkormányzat képviselőtestülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hozza létre •a közalapítványok az első sporttörvényben nyertek igazi relevanciát a magyar sport támogatásában •Az első sporttörvéyben három közalapítvány került megalapításra: o Nemzeti Sportközalapítvány o Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az egészséges életmódért o Mező Ferenc Közalapítvány
Nem jogi személyek • a nem jogi személyek esetében a jog nem írja elő a kötelező minimális törzstőkét • a főszolgáltatás nem a vagyon szolgáltatásában, hanem rendszerint a társasági tagok személyes közreműködésében van • mivel jogilag releváns, kötelezően előírt minimális vagyona ezen szervezeteknek nincs, a cselekményekért elsődlegesen a szervezet meglévő vagyonával, másodlagosan a nem jogi személy szervezet tagjai is (mint természetes személyek) felelősek • a betéti társaság esetében tipikusan a beltag felelős az egész vagyonával, míg a kültag az általa a társaságba bevitt vagyon értékéig felel
A betéti társaság • a középkorban még titkos társaságok úgynevezett csendes társaságok voltak • akkoriban csupán egy tagjuk volt ismert, ennél fogva a felelősség is csupán azt az egy tagot terhelte • a piac nem tudhatta, hogy kikkel áll szemben, ezeket a tagokat éppen ezért kültagnak nevezték • a betéti társaságoknak van legalább egy beltagja, és van(nak) kültagja, vagy kültagjai is • a társaság korlátlanul felel valamennyi vállalt kötelezettségéért A közkereseti társaság • a 16. században jelentek meg családi vállalkozásként • írásba foglalták azt, ami korábban generációkon keresztül írott forma nélkül is működött a szokásjog alapján • egyetemleges felelősség - a családi vállalkozásból bárki kifizethette az egész társaság tartozását
A vagyoni viszonyok szabályozása A polgári jog fogalom meghatározásának lényegi eleme a „szabályozás“. A szabályozás szigorúan elrendelő, vagy megengedő szabályok által történik. A polgári jogszabály azt mondja meg olykor, hogy a joggyakorlás során hogyan kell eljárni, máskor rábízza a felekre (megengedi számukra), hogy a jogszabályok adta kereteken belül a fő szabálytól eltérjenek. A szabályozásnak az is egy módszere, hogy elveket és alapelveket mond ki a Ptk., amellyel orientálja a gyakorlatot. A szabályozás zömmel arra van figyelemmel, hogy a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a feleknek miként kell eljárniuk. A célszerűtlen eljárásokat többek között az a Ptk.-beli rendelkezés is tiltja, amely kifejezetten kimondja, hogy a törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság társadalmi rendjével összhangban kell értelmezni.
A dolog fogalma és fajai • dolognak minősül jogi értelemben minden testi tárgy, tehát az, ami érzékszerveinkkel felfogható és birtokba vehető • a dolgok a tulajdonjog tárgyai lehetnek • a dolgokat a jogirodalom a következőképpen csoportosítja: o forgalomképes, forgalomképtelen és korlátoltan forgalomképes dolgok o ingatlan és ingó dolgok o elhasználható, vagy el nem használható dolgok o helyettesíthető és nem helyettesíthető dolgok o osztható és oszthatatlan dolgok
A tulajdonjog és intézménytörténete A polgári jog központi kategóriája a dolog és a dolognak a jogalannyal való kapcsolata. A tulajdon, mint jogviszony, olyan kapcsolat, amely az emberek között történelmileg alakult ki a termelés folyamatában. A tulajdon tárgyai a termelési eszközön túl használati javak is lehetnek. Mindkettő esetében lényeges, közös nevező, hogy a birtokba vevő ember uralmat szerez a dolgon (testi tárgyon), illetőleg azok segítségével előállított használati javakon. Maga az uralom egyrészt azt jelenti, hogy az ember birtokba veszi ezeket az anyagokat, eszközöket, másrészt viszont rendelkezik velük, nevezetesen saját céljaira használhatja.
A tulajdonjog tartalma
• tulajdonosi triász fogalma: a tulajdonos a dolgot birtokolja, használja (hasznosítja, hasznait szedi) és nem utolsósorban rendelkezik is a dolgával • a tulajdonjog tartalmát igen közelről érintő kérdések: önkorlátozás, szükséghelyzet, kártalanítás, kártérítés
A birtoklás joga • a birtoklás a dolog birtokba vételét és birtokban tartását jelenti • aki valamely vagyontárgyat birtokol, az annak állandóan közelében van, uralma alatt tartja • az uralom abban is megnyilvánulhat, hogy a dolgot használja vagy hasznait szedheti
A használat (és a hasznok szedésének) joga A tulajdonos jogosult a dolgot használni és a dologból folyó hasznokat szedni, emellett viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni
A rendelkezés joga A tulajdonost megilleti az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja, vagy más módon megterhelje, továbbá, hogy a tulajdonjogát másra átruházza ,vagy akár az is, hogy a dolgot elhagyja.
A tulajdon (jogviszony) alanyai Általában az államnak, a személyeknek (magánszemélyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező és azzal rendelkező személyeknek, alapítványoknak, közalapítványoknak, köztestületeknek, társaságoknak, egyesületeknek, stb.) lehet tulajdona.
A tulajdonjog tárgyai • a hatályos Ptk. szerint minden birtokba vehető dolog tulajdonjog tárgya lehet • a tulajdonjog kiterjed mindarra is, ami a dologgal oly módon van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog ,vagy elválasztott része elpusztulna
Magántulajdon • a magántulajdon magyarországi polgári jogi fejlődésére a „politikai felszabadulások” nagy hatással voltak • a 19. század negyvenes éveitől kezdve olyan korszerű törvények születtek, amelyek máig meghatározóak a váltójogot, a kereskedelmi jogot és a társasági jogot illetően • alapelvi jelentőségű volt a tulajdon szentsége és a szerződési szabadság. • 1875. évi kereskedelmi törvény • 1900-ban akadémiai szinten elkészült az első magyar Ptk. szövegtervezete, majd közvetlenül az I. világháborút megelőzően a második, amely már a képviselőház elé is került • a Horthy-korszakban tovább folytatódtak a magyar Ptk. megalkotása irányába tett kísérletek • a politikai rendszerváltást követően a magántulajdon visszanyerte régi (egyszerű és ideológiamentes) értelmét • a jelenlegi alkotmányi és Ptk.-beli szabályozás alapján köz- és egyéni tulajdonról beszélhetünk. • a magántulajdon alanyai természetes személyek, személyegyesülések, gazdasági társaságok lehetnek
Az állami tulajdon tárgyai A köztulajdon legszélesebb értelemben az állami tulajdont jelenti. Az Alkotmány 9. §-a értelmében a Magyar Köztársaság elismeri, támogatja a vállalkozás jogát és a verseny szabadságát. Az Alkotmány egyben rögzíti azt is, hogy Magyarország gazdasága olyan piacgazdaság, amelyben a köztulajdon és a magántulajdon egyenlő védelemben részesül. Így például kizárólagos állami tulajdonban vannak.
A kizárólagos állami tulajdonban álló dolog birtokát, használatát, hasznai szedésének jogát az állam átengedheti másnak, a rendelkezési jogot azonban fenntartja magának. Kizárólagos állami tulajdonban lévő dolgok: • a barlangok, • a folyóvizek, • természetes tavak, valamint ezek medre, • a folyóvíz elhagyott medre, • az országos közforgalmú kikötők, • a nemzetközi közforgalmú repülőtér, • az ország területe feletti légtér, • az atomenergia alkalmazását szolgáló üzemi létesítmények, berendezések és nukleáris anyagok, • a közcélú villamos művek, • az energiaszolgáltatás- és szállítás országos távvezeték-hálózata.
A tulajdon keletkezése és megszűnése
Tulajdon A tulajdon keletkezése a tulajdonjogviszony létrejöttét jelenti, hogy valamely dolog és valamely személy között jogviszony – elsajátítási viszony – keletkezik. A tulajdon az arra vonatkozó jog megszerzésével keletkezik, és egy másik tulajdonos jogszerzésével szűnik meg.
A tulajdonjog megszerzése Eredeti: eredeti módon szerzi a tulajdont az, akinek a jogszerzése nem alapszik más korábbi személy tulajdonjogán. Amennyiben tehát a dolog korábban nem volt senki tulajdonában, eredeti módon megszerezhető. Eredeti szerzésmód fajtái • Találás • Gazdátlan javak elsajátítása • Tulajdonszerzés elbirtoklással • Tulajdonszerzés hatósági határozattal és árverés útján
Származékos: Ha a tulajdonjog más személy tulajdonjogán alapszik, vagyis a megszerzett új tulajdonjog a régi tulajdonostól származik (az új tulajdonos egy korábbi tulajdonos tulajdonjogát szerzi meg), származékos tulajdonszerzés módról beszélünk. Származékos szerzésmód • Tulajdonszerzés átruházással • Termék, termény, szaporulat elsajátítása • Vadak, halak tulajdonjogának megszerzése • Feldolgozás és egyesülés • Tulajdonszerzés hatósági határozattal és árverés útján
A tulajdonjog védelme Amennyiben a dolog a tulajdonos akaratán kívül került ki a tulajdonos birtokából, úgy a tulajdonost különféle jogvédelmi eszközök illetik meg. A tulajdonos követelheti a jogellenes beavatkozás megszüntetését, ha pedig a dolog a birtokából kikerült, követelheti annak visszaadását. A tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat vagy elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást, vagy behatást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza vagy lehetetlenné teszi. Aki az állami tulajdon védelmére vagy széles körben fenyegető veszély elhárítására irányuló célszerű tevékenysége folytán károsodik, kártalanításra tarthat igényt, kivéve, ha ez a tevékenység munkaköréből folyó közvetlen kötelessége volt.
Speciális tulajdoni formák Közös tulajdon: • e jogot egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek rovására, vagyis törvényes érdekeik sérelmére • több tulajdonos lévén a birtoklás, illetőleg a használat, a költségviselés kérdésében a tulajdonostársak szótöbbséggel határoznak • minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga, és ilyen arányban terhelik őket a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások is • előfordulhat, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatos kérdésekben a tulajdonostársak nem értenek egyet, ebben az esetben a kisebbségben maradtak a többség határozatát a bíróságon megtámadhatják
Társasági, szövetkezeti, egyesületi tulajdon: • Sui generis tulajdoni formákként kezelhetjük • nevezzük csak csoporttulajdon-formának is • érdekcsoportok • társasházi tulajdon Társasházi tulajdon: • társasházi tulajdon létesítéséhez a tulajdonostársak alapító okiratba foglalt megállapodása és a jognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges • ilyenkor természetesen az alapító okirat tartalmát is a bíróság állapítja meg a felek álláspontjának és méltányos érdekeinek figyelembevételével
Kötelmi jog A kötelem meghatározott személyek közt fennálló jogviszony, melyben az egyik felet jogosultnak (vagy hitelezőnek), a másikat kötelezettnek (vagy adósnak) nevezzük. A kötelem általában kétszemélyes jogviszony, de léteznek többpólusúak is. Ilyen lehet például az úgynevezett közérdekű kereset (popularis actio).
További többpólusú (speciális tárgyú) szerződések • társasági szerződések • biztosítási szerződéseknek • bizományi szerződésekben • pénzügyi lízing esetén • faktoring
Szerződésből kötelezettség A szerződés két vagy több, de meghatározott számú személy között keletkező jogviszony, amelyhez a törvény joghatásokat fűz. Az, hogy a szerződés nem végtelen számú személy között keletkező jogviszony, az azt is jelenti egyúttal, hogy relatív szerkezetű jogviszony. A szerződés tárgya valamilyen szolgáltatás, vagyis olyan magatartás, amelyet az egyik fél (a jogosult) a másiktól (a kötelezettől) követelhet. • az egyik oldalon a jogosult, a másikon a kötelezett áll • nem visszterhes szerződések • kötelezettségvállalás közérdekű célra • adásra, tevésre /nem tevésre /tűrésre és helytállásra • később szerződéskötésre kerül sor • a szerződő felek az úgynevezett nevesített szerződéseket kombinálhatják, minek következtében a jól ismert szerződéstípusok mellett úgynevezett „nem nevesített” szerződések alakulnak ki • ha a felek olyan tartalmú szerződést kötnek, amelyek nem nevesített szerződések, akkor csupán azt kell megvizsgálni, hogy adott szerződés melyik típusú szerződéshez hasonlít leginkább
A szerződések szabályai között ismerünk megengedő (diszpozitív), és kötelező (kogens) szabályokat. • az előbbi (megengedő) azt jelenti, hogy a felek szabadon állapíthatják meg a szerződés elemeit, vagyis megállapodhatnak olyan kérdésekben, amelyek a törvényben külön szabályozva nincsenek • az utóbbi (kötelező) viszont azt jelenti, hogy az eltérést maga a törvény zárja ki
Szerződéstípusok Különféle szerződéseket (szerződéstípusokat) nevesít a jogszabály (adásvétel, csere, bérlet, vállalkozási szerződés, fuvarozási szerződés, megbízási bizományi szerződés, szállítmányozási szerződés stb.) Másokat nem említ, mégis léteznek. Nem másért, mint a felek akaratából. Ezek az úgynevezett atipikus, nem nevesített – ha úgy tetszik – innominát szerződések. Pl.: (lízing, franchising, szindikátusi és különböző együttműködési szerződések, stb.)
Adási kötelmek Legfontosabb jellemzője, hogy a szerződő felek egymásnak valamit (dolgot, szolgáltatást, pénzt stb.) adnak.
Adásvételi szerződés Az adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni, a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni, és a dolgot átvenni. Adásvétel tárgya csak forgalomképes dolog lehet Az adásvételi szerződések lényeges elemei a következők: • az eladó és a vevő megnevezése, a későbbiekben is beazonosítható személyi/cégadatok; • a kialkudott vételár, a vételár kifizetésének módja és ideje; • a dolog birtokbaadásának helye, ideje és módja; • kellék- és jogszavatossági nyilatkozat; • kötelmi biztosítékok.
Adásvételi szerződés különös elemei Megtekintésre vagy próbára vétel: a vevő a dolog birtokba vételéhez képest később nyilatkozik arra egyoldalúan, hogy a szerződést létre kívánja-e hozni vagy sem. Minta szerinti vétel: az eladó köteles a mintának megfelelő dolgot szolgáltatni; és szavatosság terheli a dolog fel nem ismerhető hibájáért. Elővásárlási jog: illeti meg a tulajdonostársat. Az elővásárlási jog személyhez kötött jogosultság, tehát nem ruházható át és nem örökölhető . Vételi jog: a dolog tulajdonosa a dolog és a vételár megjelölése mellett, írásban kötött megállapodás alapján vételi jogot biztosíthat. Visszavásárlási jog: az eladó maximum 5 éven belül a vételár visszafizetése mellett, a vevőhöz intézett egyoldalú nyilatkozata alapján visszavásárolhatja az eladott dolgot.
Részletvétel: a felek megállapodhatnak abban, hogy a vevő a vételárat több részletben fizeti meg, azonban a dolgot részére a vételár teljes kifizetése előtt átadják. Árverés: amikor az eladó vételi ajánlatát nem címzetten teszi meg, • ingó dolog bírósági árverésen történő megszerzésekor úgynevezett eredeti tulajdonszerzés történik, • egyéb árveréseken a tulajdonszerzés származékos, tehát a vevő nem szerezhet több jogot, mint amivel az eladó rendelkezett.
Adási kötelmek Csere A csere tulajdonképpen két vagy több adásvétel kombinációja, ahol mindegyik fél eladó a saját részéről szolgáltatott dolog vonatkozásában, míg vevő a másik fél dolgára. A csere tárgyát mindkét oldalon pénznek nem minősülő dolog képezi! Bizományi szerződés A bizományi szerződés alapján a bizományos díjazás ellenében köteles a megbízó javára, a saját nevében adásvételi szerződést kötni. A bizományban sajátosan ötvöződik az adásvétel, illetőleg a megbízás. Megnőtt a bizományi szerződés jelentősége a televíziós és rádiós közvetítések hasznosítása kapcsán.
Tevési kötelmek • a tevési kötelmek jellemzője, hogy a szerződési szolgáltatás valaminek a tevésére, nem tevésére, vagy éppen tűrésére vonatkozik • a tipizálás alapja a dominancia • néhány tevési dominanciájú szerződés adási elemeket is tartalmazhat, pl.: arculat-átviteli szerződéseket • a kötelemben erőteljesen benne van a díjazás, mint adási elem, de lényegesen több a tevésre és nem tevésre irányuló jogszabályi előírás • a tipikusan tevési kötelmek körébe tartoznak például a vállalkozási, a megbízási, a fuvarozási, a raktározási stb. szerződések
Megbízási szerződés • megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni, a megrendelő pedig a megbízási díjat a megbízottnak megfizetni • alanyai a megbízó és a megbízott • megbízás esetében csupán a Ptk. általános cselekvési zsinórmértéke, a gondos eljárás kötelező • a megbízói díj a szerződés megszűnésekor esedékes, ebből következik, hogy a megbízott a díját akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre
Amatőr sportolói sportszerződés • a jelenleg hatályos sporttörvény az amatőr sportolói sportszerződéseket megbízási szerződésnek tekinti • A sportszerződésben a sportszervezet és az amatőr sportoló megállapodnak a sporttevékenységgel kapcsolatos együttműködésük feltételeiről • a sportszerződést írásba kell foglalni • a sportszerződés csak határozott időre, de legfeljebb 5 évre köthető • a megbízási szerződés fő szabályként – függetlenül annak határozott vagy határozatlan időtartamától – bármikor felmondható • az amatőr sportoló a sportszövetség versenyrendszerében csak akkor vehet részt, ha versenyengedéllyel rendelkezik • a versenyengedélyt az amatőr sportoló, mint sportegyesületi tag, vagy mint a sportszervezettel szerződéses jogviszonyban álló személy kapja meg • ha az amatőr sportoló sportszerződés alapján sportol, e szerződés fennállásának időtartama alatt csak a sportszervezete előzetes írásbeli hozzájárulásával igazolhat át másik sportszervezethez • a sportszervezet az átigazoláshoz való hozzájárulás megadását költségtérítés fizetéséhez kötheti
• ha az amatőr sportoló nem sportszerződés alapján sportol, vagy sportszerződésének időtartama már lejárt, illetve a sportszerződés jogszerűen megszűnt, a korábbi sportszervezetének költségtérítés nem fizethető (az ezzel ellentétes megállapodás semmis) • az amatőr sportoló esetében is megállapítható a tisztességes játék (fair play) és a doppingtilalom, csakúgy, mint a sportorvosi alkalmassági vizsgálaton való részvétel, az országos sportági szakszövetség és az IF versenyszabályzatában, infrastrukturális és nyilvántartási szabályzataiban foglaltak betartása
Vállalkozási szerződés A vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására, vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles. • fontos ismérve a vállalkozási szerződésnek a munkával elérhető eredmény létrehozása • a vállalkozó a szerződés teljesítéséhez alvállalkozót vehet igénybe, sőt az sem tilos, hogy az alvállalkozó további, úgynevezett sub alvállalkozói szerződést kössön • garanciális szabályként mondja ki a Ptk., hogy a vállalkozó az alvállalkozó igénybevételéért úgy felel, mintha maga teljesített volna
Helytállási kötelmek • helytállási kötelmekben az egyik szerződő partner a másikkal szemben a szerződésben írt feltételek bekövetkezésekor helytállni tartozik • tipikusan ide sorolhatók a biztosítási szerződések • a biztosítási szerződések között különleges helyet foglal el a sportbiztosítás (a biztosítási kötelezettséget a törvény az országos sportági szakszövetségek szabályzatalkotói monopóliuma körébe sorolja) • a hivatásos és az amatőr sportoló biztosítása eltérő, sőt, ezek keresztmetszetében ugyancsak eltérő az extrém sportokat űzők biztosítási szituációja
Biztosítási szerződések A vagyoni károk következményeinek elhárítása érdekében létrejött, erre szakosodott biztosítóintézetek, amelyek a velük szerződéses kapcsolatba lépők felé előre meghatározott díj fizetése ellenében vállalják, hogy előre meghatározott körülmények és előre meghatározott károsító események bekövetkezte esetén szolgáltatást nyújtanak . A biztosítási esemény bekövetkezésének valószínűsége, a biztosítási díj és a biztosítási összeg nagysága egymással statisztikai összefüggésben lévő tényezők. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító addigi helytállási (praestare) kötelezettsége átalakul szolgáltatási (dare) kötelezettséggé.
Organizatórius (társasági) szerződések Az úgynevezett társasági szerződések a polgári törvényen alapuló, mégis külön törvényben, a Gt.ben szabályozott szerződéstípusok. • a társasági jog kialakulásának, illetőleg fejlődésének elengedhetetlen előfeltétele volt a társadalom piacgazdasági átalakulása • a Ptk.-ban az első igazi átütő siker az egységes keretekbe foglalt jogszabály, a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény volt • ezekre az időkre tehető egy igen intenzív antitrösztösítési tendencia is a nagyvállalatok inkább a
holding
részvénytársaságként
való
fejlődése
irányában,
illetőleg
konszernként
(részvénytársaságok lánca) kezdtek szerveződni • a társasági törvény jó néhány olyan társasági formát ébresztett fel „Csipkerózsika-álmából”, amelyet a magyar kereskedelmi jog már korábban jól ismert
Speciális sportszerződések (kereskedelmi szerződések) • megkülönbözethetünk szponzorálási, arculat-átviteli, illetőleg reklámszerződéseket • a kereskedelmi szerződések másik nagy csoportja a közvetítői szerződések • általánosságban elmondható, hogy a sportszövetség jogosult az általa kiírt és szervezett versenyrendszerre nézve szabályzatban úgy rendelkezni, hogy tagjai egyes vagyoni értékű jogait hasznosításra meghatározott időre magához vonja • a vagyoni értékű jogok elvonásáért a jogosultak részére a sportszövetségnek lehetőség szerint előre meghatározott ,és a közvetítési jog piaci értékével arányos ellenértéket kell fizetnie • az ellenértéket a szabályzatban meghatározott módon úgy kell megállapítani, hogy az a sportág sajátosságainak megfelelően arányosan vegye figyelembe: o a közvetítések számát, továbbá nézettségét; o a sportszervezet által elért versenyeredményt; o a sportszövetség többi tagjával való együttműködés (szolidaritás) elvét, ideértve az amatőrök és az utánpótlás-nevelés támogatását is
Szponzorálási szerződés Szponzorálási szerződésben a szponzor természetes vagy jogi személy, illetve jogi személységgel nem rendelkező szervezet arra vállal kötelezettséget, hogy pénz- vagy természetbeni szolgáltatás útján támogatja
a
szponzorált
sportoló,
sportszervezet,
sportszövetség
vagy
sportköztestület
sporttevékenységét, a szponzorált pedig lehetővé teszi, hogy sporttevékenységét a szponzor marketingtevékenysége során felhasználja. A szponzor elsődleges célja a sporttevékenység támogatása.
Reklámszerződések A reklámszerződés felei ugyanazok, mint a szponzorszerződés esetében, de mivel az előbbinek – az utóbbival ellentétben – nem célja a sporttevékenység támogatása, így a támogatotti kör lényegében magára a sportolóra, esetenként edzőjére szűkül le.
Arculat-átvitel • az arculat-átviteli szerződés elsődleges célja – a szponzor-szerződéstől és a reklámszerződéstől eltérően – a piacépítés. • közvetítési szerződések • a sporttevékenység, illetve a sportversenyek televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus-digitális technikákkal (pl. internet) történő közvetítésének engedélyezése vagyoni értékű jogot képez.
A szerződést biztosító mellékkötelmek • a kötelem egy vagy több kötelezettségből áll. • a szerződésekben a fő kötelezettség a kötelem lényege, mely közvetlenül kifejezi a jogosultnak a kötelemmel szolgált érdekét, ennek teljesítésével a kötelemhez fűződő érdekek lényegében kielégítést nyernek • a mellékkötelezettség ezzel szemben abban áll, hogy annak érdekében, hogy az érdek minél biztosabban kielégüljön, vagy valamely szerződésen kívüli érdekvédelemben részesüljön, egy bizonyos garanciát nyújt
Foglaló A foglaló a magánszemélyek között létrejött szerződéseknél a leggyakrabban előforduló szerződést biztosító mellékkötelem. Visszajár a foglaló, ha: • a szerződést teljesítik, de beszámításra nem alkalmas a foglaló tárgya; • a szerződés egyik félnek sem felróható okból hiúsult meg; • a szerződés meghiúsulása mindkét félnek felróható okból történt A foglaló joghatásai • a szerződés megkötésének jele, tehát foglaló adása esetén nem azt kell bizonyítani, hogy a szerződés létrejött, hanem azt, hogy ennek ellenére mégsem jött létre; • biztosíték, amely visszatartó hatást fejt ki a szerződő fél hibájából történő meghiúsulással szemben; • kárátalány, amely felmenti a sérelmet szenvedett szerződő felet a szerződés meghiúsulásából eredő kárának bizonyítása alól
Kötbér A kötbér a legnagyobb jelentőséggel bíró kötelembiztosíték, melyet főleg a gazdasági élet résztvevői alkalmaznak. A kötbért – eltérően a foglalótól – a szerződés megszegése után kell fizetni. A bíróság által a túlzott mértékű kötbér mérsékelhető.
Zálogjog • a zálogjognak két fajtáját ismerjük: a jelzálogjogot és a kézizálogjogot • zálogjog szerződéssel, jogszabály vagy bírósági határozat alapján jöhet létre. • magának a zálogjognak az a rendeltetése, hogy meghatározott vagyontárgyak lekötésével fedezetet biztosítson a jogosultnak egy szerződésen alapuló követelés kielégítéséhez
A zálogjog fajtái: • kézizálogjog: a zálogtárgy tulajdonosa kötelezettség biztosítása fejében átadja a jogosultnak a zálogtárgyat; • jelzálogjog: az ingatlanra alapított zálogjog, melyet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeznek; • jogokon és követeléseken fennálló zálogjog: a zálogjogról való megállapodáson felül az elzálogosított jog vagy követelés kötelezettjének tudomásszerzése is szükséges a létrejöttéhez; • ingó jelzálogjog: a Közjegyzői Kamaránál vezetett kataszter
Óvadék • nagy előnye a nem teljesítés esetére a közvetlen kielégítés lehetősége • fő követelés elévülése nem akadályozza az azt biztosító óvadék összegéből történő kielégítést
Kezesség • személyi biztosíték • a kezes írásban kötött szerződés alapján arra vállal kötelezettséget, hogy ha a kötelezett nem teljesít, akkor helyette ő fog teljesíteni a jogosultnak • a kezességre irányuló megállapodás a kezes és a jogosult szerződése • a kezesség fajtái: o egyszerű kezesség o készfizető kezesség
A szerződés teljesítése • a szerződésben írt szolgáltatás eredményes véghezvitelét (perfektuálását) értjük alatta • a szerződés teljesítése meg is szünteti magát a kötelmet • a jogosult nem minden körülmények között és nem akármilyen teljesítést köteles elfogadni • a teljesítés térben és időben történik
A szerződés érvénytelensége • az okok a szerződési akaratban vagy a szerződési nyilatkozatban vannak • formái: o semmisség: automatikusan érvénytelen a szerződés o megtámadhatóság: az érvénytelenség attól függ, hogy a megtámadásra jogosult személy él-e a megtámadási joggal, vagy sem • mindkét esetben a szerződés létrejöttének idejétől kezdődően, tehát visszamenőleges hatállyal érvénytelen a szerződés ,és fő szabályként a szerződéskötés előtt fennálló helyzetet kell visszaállítani
A szerződés érvénytelen, ha a szerződésekkel szemben támasztott érvényességi feltételeknek nem felel meg. Érvénytelen szerződések: • bizonyos köre formai hibás • más szerződések tartalmi előírásoknak nem felelnek meg , ezek lehetnek: o tilos (jogszabályba ütköző) szerződések, o lehetetlen szerződések o az erkölcsi elvárásokba ütköző szerződések • sajátos érvénytelenségi ok, ha a szolgáltatás és a vele szemben álló ellenszolgáltatás között feltűnően nagy az értékkülönbség (kivétel: ajándék)
Miként válhat a szerződés érvényessé? • a felek maguk orvosolhatják az érvénytelenséget • van, amikor szerződést csak a bíróság nyilváníthatja érvényessé • a bíróság az érvénytelenségi okot kiküszöböli • a részleges érvénytelenség szabályait alkalmazzák
Szerződésszegés és jogkövetkezményei • a szerződésszegés adós és jogosult oldalon is előfordulhat • a szerződésszegés és a felróhatóság nem feltétlenül egymást feltételező fogalmak. Szerződésszegés 4 csoportja: • kötelezett késedelme • jogosult késedelme • vétlen szerződésszegés • hibás teljesítés
Kötelezett késedelme: • a kötelezett nem teljesít időben • a kötelezett egyáltalán nem teljesít, a következő okokból: o lehetetlenülés o megtagadás o átmeneti teljesítési nehézség • a kötelezett teljesít, de csak a teljesítésre nyitva álló határidő, vagy határnap után.
Jogosult késedelme: • a jogosult a dolog, vagy a szolgáltatás átvételével késedelembe esik. • ez az eset fordul elő, ha: o a teljesítés neki fel nem róható (objektív) okból hiúsul meg o a teljesítés neki felróható (szubjektív) okból hiúsul meg.
Vétlen szerződésszegés: A teljesítés olyan okból marad el, amiért senki sem felelős. A szerződésszegés ettől még megtörténik.
Hibás teljesítés: • a szerződésszegés szankciói: o objektív:késedelmi kamat, kellékszavatosság o szubjektív:kötbér • a kötelezetti, illetőleg jogosulti késedelem jogkövetkezménye a szerint alakul, hogy a forgalomban milyen érdeksérelmet okozott a késedelem objektív szankciója, a késedelmi kamat.
A polgári jogi felelősség A felelősség fogalma és megközelítése Társadalmi
érdekekkel,
ellentétes
szituációkkal,
magatartásokkal
szembeni
védekezési
mechanizmus, amelynek keretében a társadalomellenes magatartások megelőzése, a megsértett társadalmi rétegek jóvátétele történik. • erkölcsi felelősség: a társadalom által elfogadott erkölcsi normák megsértése miatt valamiféle elmarasztaló értékítélet következik be • jogi felelősség: államilag garantált, jogilag kikényszeríthető jogkövetkezmények.
A polgári jogi (kártérítési) felelősség jellemzői A polgári jogi felelősség a vagyoni viszonyok megsértésének reparációját szolgálja. A cél az, hogy olyan helyzetet teremtsünk, mintha a jogsérelem vagy a hátrányos eredmény be sem következett volna: ha ez lehetséges, akkor az eredeti állapot helyreállításával, ha nem, akkor anélkül. A polgárjogi felelősség a sportban 3 szükségképpeni elemet foglal magában: • a jogellenességet, • a hátrányos eredményt (kárt), • az ezek közti okozati összefüggést, • és egy nem szükségképpeni, de rendszerinti elemet, a felróhatóságot.
A kártérítési felelősség a sportban A Ptk. 339. §-a szabályozza: „Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.” Ezen törvényhely valamennyi elemének a „másnak”, „jogellenesnek”, „kárnak”, illetve az okozati összefüggésnek nagy szerepe van. A polgári jogi felelősség nem függ a magatartás minőségétől, mint a büntető- vagy a munkajogi felelősség. A polgári jogban két alapvető elv érvényesül a felelősség területén: a reparációs és a prevenciós elv. • jogalapteremtő (felelősségalapító) méltányosság • felelősségcsökkentő méltányosság.
A sportolók által okozott, illetve sportolókat ért károkkor az általános kártérítési szabályok a Polgári Törvénykönyv, Munka Törvénykönyv lépnek érvénybe. Polgári jogi vagyoni károk esetcsoportjai: • sportolók károsodása sportversenyen (sportolók által harmadik személynek okozott károk), • a sportolók veszélyes üzemi felelőssége, • a sportegyesületek felelőssége szurkolóik által okozott károkért • a munkajogi károk: o a sportolók károsodása munkaviszonyukkal összefüggésben o a sportolók kártérítési felelőssége a munkáltató egyesülettel szemben o a sportolók sportversenyekre, sportlétesítményekbe bevitt ingóságaiban keletkezett károk.
A sportolók károsodása a sportversenyen A sportolót a sportversenyen ért kár vonatkozásában a szerint illeti meg kártérítés, hogy egyrészről munkaviszonyban állt-e, másrészről a károsodását saját maga vagy partnere, például az „ellenfél” magatartása okozta. Szerződés hiányában nem jár kártérítés, ha: • a kárt a károsult beleegyezésével okozták, • károkozás társadalmi érdeket nem sért, vagy veszélyeztet. A Ptk. 342. § (2) bekezdése alapján: ha a károkozó magatartás a sportverseny tisztaságának, zavartalan lebonyolításának megakadályozására irányul, minden esetben megállapítható, hogy ez a társadalmi érdekeket súlyosan sérti.
A sportoló által harmadik személynek okozott károk • a sportoló által okozott kár legfontosabb feltétele, hogy a sportoló másnak jogellenesen, felróható módon okozza a kárt • Ptk. 348. §: „alkalmazott károkozásáért való felelősség” • a
munkavállalónak
(sportolónak)
a
károsult
harmadik
személlyel
szemben
történt
kötelezettségvállalását nem lehet érvényesnek elismerni, amely keretben őt az egyesülettel szemben a Munka Törvénykönyve szabályai szerint megtérítései kötelezettség terheli • a sportoló által okozott kárt, függetlenül attól, hogy azt akár bűncselekménnyel okozta másnak, a munkáltató egyesületnek, sportgazdasági társaságnak kell megtérítenie.
A sportoló veszélyes üzemi felelőssége • a veszélyes üzemi felelősség körét a bírói gyakorlat alakította ki, és ma is az alakítja • „Ha a sporttevékenység szükségképpen együtt jár olyan sporteszköz igénybevételével, amelynek működése fokozott veszélyességgel járó tevékenységnek minősül, az ilyen sporteszköz használata elválaszthatatlan alkotóeleme annak a sporttevékenységnek.”
A sportegyesület szurkolói (a nézők) által okozott károk • nézőtéri vandalizmus” • ha az egyes elkövetők károkozása külön-külön bizonyítható, a legjobb jogi megoldás ellenük polgári peres, szabálysértési, vagy büntetőeljárás megindítása a feltételek fennállása esetén • a jogszabályokból következő megoldás az, ha a rendező szervet sújtják kártérítéssel abban az esetben, ha a sportesemény zavartalan lebonyolítása, előkészítése és védelme érdekében nem tesznek meg minden „tőlük elvárhatót”
A nem vagyoni kártérítés, mint a sportoláshoz való jog védelmi eszköze • az Alkotmány 70/D. §-a alapján a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez, ennek megsértése önmagában kártérítést eredményezhet. • a sportoló károsodása során nem csak életében, testi épségében, hanem lelki egészségében, jó hírében, becsületében, személyes szabadságának korlátlan gyakorlásában is károsodhat • Ptk. XXX. fejezetében a Felelősség egyes esetei • a nem vagyoni kár nincs törvényesen elhatárolva a vagyoni kártól
A nem vagyoni kártérítés jogintézményének alakulása és fejlődése • a nem vagyoni kártérítés személyiségi jogvédelmi eszközei • a sportban releváns, nem vagyoni kártérítési okok: o a sportoló egészségében, testi épségében bekövetkezett károk o a sportoló jó hírnevét, becsületét sértő károk o a sportoló személyes szabadságát, mozgásszabadságát károsító magatartások.
Személyiségi jogokat érintő, nem vagyoni kártérítési okok A személyiségi jogokat mind az Alkotmány, mind a polgári jog, sőt, számos egyéb jogág védi a maga sajátos eszközeivel. • a teljes élethez való jog • a becsület és a jó hírnév védelme (média) • a személyes szabadság korlátozása (Bosman-eset )
Polgári peres és nem peres eljárás -a polgári eljárás olyan eljárási cselekmények sorozata, amely meghatározott cél irányába mutat -a cél a bírói útra tartozó ügyek peres, vagy nem peres úton történő helyes eldöntése
Eljárási alapelvek A polgári eljárás egész folyamata alatt érvényesülnek az alábbi, úgynevezett eljárásjogi alapelvek: • Az igazságszolgáltatás alapelve • A bíróság előtti egyenlőség alapelve • Az anyanyelv használatának alapelve • A nyilvánosság alapelve • A közvetlenség alapelve • A szóbeliség alapelve • A képviselethez való jog alapelve • A jogorvoslathoz való jog alapelve
• A társas bíráskodás alapelve • Népi ülnökök részvétele a bíráskodásban • A bírói függetlenség alapelve • A szabad bizonyítás és a bizonyítékok szabad mérlegelésének alapelve • A jóhiszemű eljárás alapelve • Rendelkezési alapelv • Az eljárás kérelemre történő indításának alapelve • A fél kioktatásának alapelve • A peranyag-szolgáltatás alapelv.
A peres eljárás szakaszai 1.Keresetindítási szakasz Háromfajta kereseti kérelemről beszélhetünk: • marasztalásra irányuló kereseti kérelem • megállapításra irányuló kereseti kérelem • jogalakítási kereset 2. Tárgyalás • a tanács elnöke vezeti • per megszűntetése • a folytatólagos tárgyalás célja a valós tényállás felderítése • bizonyítási eljárás • ki nem hallgatható ki tanúként? • szembesítés • bizonyítási eszközök: szakvélemény, szemle, okirati bizonyítás (közokirat - magánokirat)
3. A tárgyalás berekesztésének szakasza • a felek és képviselőik felszólalnak, vagyis megteszik zárónyilatkozataikat ezt perbeszédnek nevezzük • amennyiben a per megérett a határozathozatalra, a tanács elnöke bejelenti a feleknek, hogy a tárgyalást berekeszti • az elsőfokú bíróság által hozott határozatok fajtái a következők: o ítélet o ítélet hatályú határozatok o végzések • a kereseti kérelemhez való viszonyát tekintve az ítélet lehet: helyt adó, elutasító, részben helyt adó, részben elutasító • az ítéleteket a kereseti kérelem terjedelméhez viszonyítottan a következő csoportokba oszthatjuk: o teljes ítélet o részítéletet o közbenső ítélet o perbeli egyezség.
4. Jogorvoslatok • a jogerős határozatok végrehajthatók, míg a fellebbezéssel megtámadott határozatokat általában még nem lehet végrehajtani • fellebbezés: megakadályozza az ítélet jogerőre emelkedését, és annak végrehajtását • kártérítés • perújítás: jogorvoslati eszköz, ha új tény, új körülmény, új bizonyíték merül fel o a perújítási kérelem előterjesztésének szubjektív határideje 6 hónap, objektív határideje 5 év • felülvizsgálati kérelem: jogorvoslati eszköz, hatvan napon belül lehet élni vele
5. „Különleges eljárások” • a házassági perek, • az úgynevezett apasági és származás megállapítása iránti egyéb perek, • a szülői felügyelet megszüntetése iránti perek, • a gondnokság alá helyezés, • a közigazgatási perek, • a sajtó- helyreigazítási perek, • a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek.
Nem peres eljárások • a bírói út igénybevétele nem feltétlenül jelenti azt, hogy perben érvényesítsük igényünket • fizetési meghagyásos eljárás • cégbírósági eljárás • csődeljárás • felszámolási és végelszámolási eljárás • végrehajtási eljárás
A sport közjoga
A sporttal kapcsolatba hozható közjogi szituációk
1.
A sport és az Alkotmány kapcsolata
2.
A sport és a közigazgatás kapcsolata
3.
A sport és a munkajog kapcsolata
4.
A sport és a büntetőjog kapcsolata
5.
A sport és törvénykezés (az eljárásjog) kapcsolata
6.
A sport és a pénzügyi jog kapcsolata
A sport és az Alkotmány kapcsolata Az Alkotmány fogalma: • az alkotmány általános értelemben egy társadalmi közösség belső szervezeti és működési rendjét meghatározó szabályok összessége • az államelmélet és az alkotmányjog szerint tágabb értelemben: az írásba foglalt, vagy az állami szervek gyakorlatából eredő szabályokat soroljuk ide, amelyek alapvetően rendezik az alábbiakat: o az állami szervek létrehozását, o az állami szervek működését, o az állami szervek egymáshoz való viszonyát. • szűkebb értelemben: az állami, közhatalmi berendezkedés alapkérdéseinek szabályozása tartozik e körbe, amely biztosítékokat foglal magában arra vonatkozóan, hogy: o az állampolgárok meghatározó befolyást gyakorolhatnak az állami, közhatalmi szervek létrehozására, o működésére, továbbá arra, hogy o az állampolgárok alkotmányban rögzített jogai kellő védelemben részesülnek a közhatalom visszaéléseivel szemben.
Az Alkotmány tartalmilag: Tartalmilag az alkotmány az állami szervek megalakulására, egymáshoz való viszonyára, valamint az állam–egyén közötti viszonyra vonatkozó, az egyén szabadságát is biztosító jogszabályok és politikai konvenciók összessége. Az Alkotmány formai osztályozása: • történeti/ íratlan alkotmány • írott alkotmány (leggyakoribb változata: kartális alkotmány) • merev alkotmány • hajlékony alkotmány • technicizált alkotmány • fiktív, papíros alkotmány • oktrojált alkotmány (nem demokratikus úton) Az alkotmányok kialakulásának okai: • a feudális viszonyokból a polgári társadalomba történő átmenet • forradalmi út
Alkotmányozás fogalma: • tágabb értelemben: az alkotmány létrehozására, módosítására, kiegészítésére irányuló eljárás • szűkebb értelemben: az az eljárás, amellyel az alkotmányt (alkotmánytörvényeket) megalkotják • az alkotmány elfogadására jogosult lehet: o a választópolgárok összessége népszavazás útján, o külön erre a célra létrehozott alkotmányozó gyűlés, testület o a közönséges törvények elfogadására jogosult szerv, de sajátos előírások szerint
Az alkotmányos állam fogalmának általánosan elfogadott elemei: • népszuverenitás • hatalommegosztás • emberi jogok elismerése • jogegyenlőség, a polgárok egyenjogúsága • jogállamiság
Az Alkotmány a sport kérdéseivel csak közvetetten és részlegesen foglalkozik, de a társadalmi és gazdasági rendre vonatkozó normák fontosak a sport szereplői, állami felügyeletét és finanszírozását, támogatását ellátók számára.
Az Alkotmány csomópontjai a sportra nézve: Az alapjogok közül kiemelkedik a sport tekintetében: • az élethez és az emberi méltósághoz való jog ez a szabály a sportolók emberi méltóságát, fizikai integritását és életét is védi • a jó hírnévhez, magántitokhoz és a személyes adatokhoz való jog • a szabadsághoz való jog • az egyesüléshez és a békés gyülekezéshez való jog • a fiataloknak, a gyermekeknek joguk van a védelemre • a munkához való jog ,és munkája szabad megválasztásának joga • a tudomány, valamint a tanítás szabadsága • a konzuli védelemhez való jog
Az alapjogok védelme: • az ártatlanság vélelme mindenféle eljárásban (pl. sportfegyelmi, büntetőeljárás, közlekedési szabálysértés). • a védelemhez való jog • a jogorvoslati jog • alapjogokhoz való egyenlő hozzáférést az egyenjogúságot kimondó és a diszkriminációt tilalmazó szabály szolgálja
Az állami jogvédelem intézményi rendszere: Jogvédő szervek: • bíróság • ügyészség • kormány • alkotmánybíróság • állampolgári jogok országgyűlési biztosa (ombudsman)
A közvetlen demokrácia eszközei: • országos és a települési szintű (helyi) népszavazás (országos népszavazást kell tartani legalább 200 ezer választópolgár kezdeményezésére) • népi kezdeményezés (országos népi kezdeményezést legalább 50 ezer választópolgár nyújthat be) • országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya csak az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet
Érdekvédelem „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt szervezetet alakítson, vagy ahhoz csatlakozzon.”
Gazdasági verseny szabadsága: A gazdaság a vállalkozás jogának elismerésére és a gazdasági verseny szabadságára épül. Így bárki vállalkozhat arra, hogy hivatásos sportból próbáljon meg megélni, versenypályát építsen és működtessen, vagy éppen sportrendezvényeket szervezzen vállalkozásban.
Nemzetközi kapcsolatok, nemzetközi jog betartása: A sport a nemzetek közötti versengés terepe is, amely megköveteli a nemzetközi versenyfeltételek egységessé tételét. Ennek pedig a nemzetközi jog az egyik leghatékonyabb eszköze, beleértve a tiltott teljesítményfokozó szerek elleni harcot is.
Elismerések: Az Alkotmány értelmében a köztársasági elnök adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket, ha azt külföldön kapta egy magyar állampolgár.
Szervezeti keretek: Az Országgyűlés – a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva – biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. A Kormány, a végrehajtó hatalom élén állva, biztosítja a sportügyekhez az anyagi forrásokat, személyi és szervezeti feltételeket.
A sporttevékenység közigazgatása A közigazgatás rendeltetése és funkciói A közigazgatás a társadalom tagjainak és szervezeteinek az igazgatásra (külső igazgatásra) szakosodott, elkülönült szervezete, amely hivatásos tisztségviselőkből áll. Feladatait az államszervezet részeként állami közhatalom (impérium) birtokában látja el. A közigazgatás rendeltetése a társadalom életére, jövőjére ható állami döntések szakmai előkészítése, részvétel a döntésekben és főként a döntések végrehajtása jogalkotással, a jogszabályok érvényesítésével és egyéb igazgatási eszközökkel.
Funkciói: • gazdasági, művelődésügyi, népjóléti, szociális igazgatási, belügyi, honvédelmi főágak • a sportigazgatás ezek keveréke
A magyar testnevelés- és sportközigazgatás története • 1779 Mária Terézia - Ratio Educationis (testgyakorlás fontossága) • 1921. évi LIII. tc. és a végrehajtására – meglehetősen nagy késéssel – kiadott 1924. évi 9000. sz. VKM rendelet szabályozta az iskolai testnevelés, a férfiak iskola utáni testnevelésének, a társadalmi alakulatok támogatásának kérdéseit (ez utóbbinál feltételül szabva a „nemzeti irányú működést”). előírta testnevelési főiskola felállítását és Nemzeti Stadion építését, elrendelte az Országos Testnevelési Tanács (OTT), mint javaslattevő, felügyelő és végrehajtó szerv felállítását • 1930-ban új szervezeti szabályzatot kapott az OTT, mely új jogosultságokat határozott meg számára, pl.: a sportegyesületek pénzkezelésének ellenőrzését és főfelügyeleti jogát, az állami költségvetésben a testnevelés céljaira fordítandó összeg megtervezését. • 1941-ben a háború miatt centralizálás, OTT, OTA (Országos Testnevelési Alap) megszűnt • 1948-ban került elő a sportigazgatás szervezésének kérdése; 3 féle elképzelés o az országos főhatóság vagy önálló állami szervként, vagy o valamelyik minisztérium részeként, vagy o társadalmi szervként működhet
• 1948-ban a Vallás- és Közoktatási Minisztérium keretében jött létre az Országos Sporthivatal (OSH) államtitkár vezetésével (1951-ig) • 1951-ben hozták létre a Minisztertanács mellett működő Országos Testnevelési és Sportbizottságot (OTSB). • 1958-ban létrehozott Magyar Testnevelési és Sporttanács (MTST), és hivatali szerve, az MTSH • 1968-tól Magyar Testnevelési és Sportszövetség (MTS) • a „visszaállamosítás” 1973-ban következett be: az addigi társadalmasítási folyamat végén létrejött az Országos Testnevelési és Sporthivatal, majd 1986-ban az ifjúsági feladatok „odacsapásával” az Állami Ifjúsági és Sporthivatal (ÁISH), amely 1989-ig működött • 1989 júliusától 1990 júliusáig OSH-ként, majd 1991 júliusától 1998. december 31-ig OTSH elnevezéssel tevékenykedett a hazai sportirányítás legfelsőbb szerve • 1999. január elsejétől a sport – magyarországi történelmében, első ízben – szakminisztériumi irányítás alá került: megalakult az Ifjúsági és Sportminisztérium • a sport jogi szabályozásának teljesen új kereteit határozza meg a 2000. december 19-én elfogadott, a sportról szóló – sokat bírált – 1996. évi LXIV. törvény helyébe lépő új sporttörvény, a sportról szóló 2000. évi CXLV. tv. e jogszabály alapvető elemeit megtartva, hibáit sok tekintetben korrigálva alkották mg a jelenleg hatályos sportról szóló 2004. évi I. törvényt.
Sportigazgatási alapvetés A hazai sportigazgatás kettős természetű. Maga az igazgatás nem feltétlenül közigazgatás, igen markánsan jelen van ugyanis a sportban az önigazgatás is. Ma Magyarországon a közigazgatás részének tekintjük a sport állami eszközökkel történő befolyásolását, igazgatását is, sőt, – tekintve, hogy a közigazgatás magában foglalja az államigazgatáson kívül az önkormányzati igazgatást is – a lakossági, és bizonyos fokig a professzionális sport is kénytelen elviselni az önkormányzatok bábáskodását is. A rendszerváltás utáni 1990. évi LXV. tv.-nak köszönhetően újra elkülönül az államigazgatás és önkormányzati igazgatás. Közös azonban az is a kétféle igazgatásban, hogy mindkettő rendelkezik döntései kikényszerítésének jogával, vagyis a döntéseiket a címzettek kötelesek tudomásul venni, ha szükséges, végrehajtani. Ez a kétségtelenül meglevő alá-fölérendeltség talán a legjellemzőbb ismérve mind az állami-, mind pedig a közigazgatásnak. Társadalmunkban a közigazgatási szerveken kívül egyetlen más igazgatási szerv sem kényszeríthet – akár a személyi szabadság megvonásával, lakóházának lebontásával – másokat egyoldalúan, nem megállapodáson alapuló döntéseinek elfogadására.
• a sportigazgatás – hasonlóan a kulturális, művészeti és köz-, valamint felsőoktatás igazgatáshoz – része az államigazgatásnak, s az ok, amiért külön választva ismertetjük ezen kultúrterületek köz- és önigazgatását, az éppen az, hogy számos tekintetben csak reá jellemző sajátosságokkal rendelkezik ez a sajátságos terület • államigazgatás = országos érdekképviselet és érvényesítés, • önkormányzati igazgatás = helyi (városi, községi, megyei) érdekképviselet és érvényesítés • legfelsőbb szint: az 1999-ben létrejött Ifjúsági és Sportminisztérium, majd az azt követő Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium után a belügyi feladatokat ellátó – egymást követően több elnevezés alatt – jegyzett minisztérium, majd a második Orbán-kormány idején a Nemzeti Erőforrás Minisztérium sportügyekért felelős államtitkára a sportigazgatás miniszteriális szintje Az államigazgatási szerveknek valójában nem a jogszabályok megalkotása, előkészítése és alkalmazása a fő feladatuk, hanem az a szinte pontosan körülhatárolhatatlan tevékenység, amit szervezésnek nevezünk, amibe beletartozik az állam kül- és belpolitikájának kialakítása, a nemzetgazdaság egyensúlyi állapotának megőrzése, a közegészség, a közoktatás, a közművelődés, a művészetek és a tudomány intézményrendszerének kiépítése, működése, anyagi és személyi feltételeinek biztosítása, a környezet védelme, stb.
A testnevelés és sportigazgatás különleges helyzete Magyarországon a politikai rendszerváltozás után sporttörvény megalkotása. Ötletek: • sportágazat önálló tárcává fejlesztése • „sportbarát jogszabályi környezet” létrehozása Végül: • 1996.évi LXIV. Sportról szóló törvény o sportigazgatási törvény o közalapítványi működés o sportösztöndíj rendszer • 1998. Évi XXXI törvény o sporttevékenységet egyesületi vagy vállalati formában lehet folytatni o hivatásos sport szabályozás
• 2000. Évi CXLV sporttörvény o „új bort új tömlőbe”! o magánjogi kompenzáció o civilszervezetek Sportigazgatás - önigazgatás • a testnevelés a sport alrendszere, egyben a sportigazgatás testnevelés-igazgatás is • 1996. évi sporttörvény sportigazgatási intézményeket a 2000. évi és 2004. évi I. törvény szűkítette • megszűnt a Sporttanács, megváltozott a Sportfőhatóság Cél: • sport piacosítása • sportvállalkozások megerősítése • sport üzleti oldalának jogi megalapozása
Sportági Szakszövetségek és Sportszövetségek Sportszövetségek • országos sportági szakszövetségek • sportági szövetségek • szabadidősport szövetségek • fogyatékosok sportszövetségei • diák- és főiskolai - egyetemi sport sportszövetségei Köztestület • Magyar Olimpiai Bizottság
A magyar testnevelés- és sportigazgatás összehasonlítása
Az állam szerepe és
A testnevelésről szóló
összehasonlítási
1921. évi LIII.
A sportról szóló 1996. évi
A spotról szóló
2004.Évi
törvénycikk
LXIV. törvény
2000 évi CXLV. törvény
1. törvény
Szükséges egy törvény a
Mivel a sport fontos, az
A sport alkotmányos jog.
a Testnevelés feladata a
sportról, a
állam feladata a sportolás
Ezt az állam elősegíti,
(„Levente”küldetés)
sportigazgatásról.
elősegítése, támogatása,
támogatja, biztosítja,
ösztönzése
erősíti
szempontok
Preambulum
A sportról szóló
18 értelmező rendelkezés Értelmező rendelkezések
Nem szerepel benne
A törvény elején hat
30 értelmező rendelkezés
betűkkel jelölve a törvény
kifejezést definiál
a törvény végén (88.§)
végén, a többi a megfelelő fejezeteknél
Szabályozás a
Nem szabályozza (a
A sportoló lehet
sportolókról
törvény ui. nem spotról
amatőr (vagyis
hanem testnevelésről szól)
kedvtelésből sportoló) és hivatalos sportoló
Amatőr: egyesület tagjaként, sport vállalkozással kötött amatőr sportolói sportszerződés alapján folytat tevékenységet. Hivatásos: munkaviszony vagy munka végzésre irányuló egyéb jogviszonyban, jövedelemszerzési céllal sportol. Versenyszerű sportoló:Amatőr és hivatásos, ha versenyen vesz részt.
A „sportoló jogállása” c. fejezetben szabályozott. Amatőr: (aki nem hivatásos) Hívatásos: aki ezzel pénzt keres, de csak munkaszerződéssel.
A testnevelésről szóló 1921. évi
A sportról szóló 1996. évi LXIV.
A sportról szóló
A sportról szóló 2004.évi
LIII. törvénycikk
törvény
2000.évi CXLV. törvény
I. törvény
Nincs szabályozás
Sportegyesület, sportszövetség,
Sp.egyesület/sp.
Sportegyesület/sportvállalkozás
(a törvény ui. nem a sportról,
sportági szakszövetség,
vállalkozás,
Országos sportági szakszöv.,
hanem a testnevelésről szól)
köztestület, alapítvány,
Szakszövetség Nemz. Sp.Szöv.
Sportági szövetség,
közalapítvány, (később)gazdasági
Fogyatékosok Nemzeti
Szabadidősport szöv.
társaság,
Sp.szövetsége, Nemzeti
Fogyatékosok sportszöv.
Országos sportági szakszövetség:
Szabadidősport Szövets.,MOB
Diák-és főiskolai-egyetemi
Önkormányzati elven működő
sportszövetség, Nemzeti
köztestület.
Sportszövetség, Fogyatékosok
MOB
Nemzeti Sportszövetsége,Nemzeti Szabdidősport Szövetség, MOB, Magyar Paralimpiai Bizottság.
Iskolai és iskolán kívüli
Sportolási feltételek
Közreműködés minden oktatási
Gondoskodás a közoktatásban,
testnevelés bevezetése és
megteremtéséről gondoskodás
formában,
közreműködés a feltételek
támogatása
minden oktatási formában
Támogatás minden
biztosításánál a felsőoktatásban,
Támogatás minden
sporttevékenység területén,
finanszírozásban való részvétel.
sporttevékenység területén
ISM
Közreműködés a sportesemények
OTSH + Sporttanács
biztonságos lebonyolításában.
Lóverseny-fogadásra feltett és a
NSKA: olimpiai mozgalom,
Az OTSH helyébe lép a Nemzeti
döntés az állami támogatásról, a
testnevelés céljára fordítható
versenysport, utánpótlás-nevelés.
Sportszövetség,
normatív hozzájárulás bevezetése.
összegek esetenként (esetleges
NISZKA: gyermek-, ifjúsági- és
Nemzeti Szabadidősport
állami kiegészítéssel fordíthatók a
szabadidősp.,fogyatékosok sportja.
Szövetség;
testnevelés céljaira)
OTSH :kp-i állami pénzek feloszt.
Wesselényi közalapítvány
Az állam szerepe és
A testnevelésről szóló
összehasonlítási
1921. évi LIII.
A sportról szóló 1996. évi
A sportról szóló
2004.évi
törvénycikk
LXIV. Törvény
2000.évi CXLV. törvény
I. törvény
szempontok
A sportról szóló
Nem szabályozza A doppingról
Nincs szabályozás
(pedig a dopping már csaknem 20 éve ismert)
Maga a törvény nem szabályozza.
Gondoskodás a sportesemény
A biztonsági intézkedésekről
Nincs szabályozás
Sérülés esetére a sportesemény rendezője köteles egészségügyi ellátást biztosítani
közbiztonságáról.
A magyar sport irányító szervezete • kormányzati: az országgyűlés, a Kormány és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (mindnek megvan a saját feladata a sportirányításban) • nem kormányzati: összhangban van a sport társadalmi küldetésével (szerepük jelentős a sportirányításban) Az állam feladata a sportirányításban • alapvető jogok tiszteletben tartása (alkotmány deklarálja) • garantálja a testi-lelki egészséghez való jogot • az állam a sport esetében nem maradhat tétlen, a sportéletben aktívan részt kell venni, bele kell avatkozni ,ahol kell • kellő önmérséklet tanúsítása a beleavatkozások között • az állami feladatok két részre bonthatók o jogalkotási feladat o igazgatási-ellenőrzési feladat
További csoportosítási szempontok: állami szervezetrendszer (életviszonyok rendezése) A hatályos Stv. 54. § szerint az állam: • meghatározza a sporttevékenység gyakorlásának jogszabályi feltételeit • gondoskodik a mindennapos testedzés megteremtéséről a közoktatásban, felsőoktatásban és kollégiumokban (1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról) • egészséges életmód és szabadidősport feltételének megteremtése • utánpótlás-nevelésben, diáksportban, felsőoktatási sportban, fogyatékosok sportjában és szabadidősportban részt vesz • gyermek és ifjúsági sportot, nők sportját és a fogyatékosok sportját támogatja (egyenlőség) • a sport káros megnyilvánulásait korlátozza (dopping ellenőrzések) • sportpiac kialakulásának és működésének ösztönzése • olyan sportlétesítmények létrehozatala, melyek alkalmasak sportrendezvények lebonyolítására, de emellett figyelembe veszik a természetvédelmi és egészségügyi követelményeket
• állami tulajdonban lévő sportlétesítmények fenntartásáról gondoskodik • a nem állami tulajdonban lévő létesítmények támogatása (építés, felújítás, korszerűsítés, karbantartás) • hozzájárul a sportrendezvények biztosításához és lebonyolításához • nemzeti együttműködésben részt vesz • olimpiai mozgalom támogatása: magyar sportolók olimpián, illetve egyéb világjátékokon való részvétele(speciális is, mint fogyatékosok világjátékai) • sportszakemberek képzését is elősegíti, mindemellett biztosítja a felsőoktatási feltételeket • sportorvosi tevékenységet támogatja, sportegészségügy országos hálózatát ápolja • állami sportinformációs rendszert működteti • sporttudományi képzést és a testkultúra fejlesztését támogatja
Az állami szervezetrendszer további jellemzői: • az általános sporttörvény csak az irányt mutatja a sportpolitikában és a sportközigazgatásban • a bíróságra, ügyészségre, alkotmánybíróságra nem vonatkoznak a rendelkezések • a bíróságok tevékenysége a sportban korlátozódik a sportegyesületek nyilvántartásában és törlésében • az Alkotmánybíróság a sportban a vele kapcsolatos döntések feletti alkotmányossága felett őrködik ezek a jogszabályokra is vonatkoznak (nem csak a törvényekre) • az ügyészség szerepe utólagos, az alapítványos törvényességi felügyeletét látja el • a sportirányításban a legfelsőbb szinten a törvényhozó testület áll • az országgyűlés a sport hasznos társadalmi megvalósulásáért felelős • a normatív rendelkezések az egységes feltételek megteremtésére irányulnak. • az országgyűlésen belül elkülönítünk sportbizottságot és turizmus bizottságot, melyek állandó bizottságok feladataik a törvények előkészítése, jogi aktusok figyelemmel kísérése, amik csak a sportot vagy az ifjúságot érintő hatással bír
Stv. 50. §-a annyit tesz, hogy az Országgyűlés feladatkörét leszűkíti arra, hogy a sporttevékenység végzésének feltételeit érintő törvényeket és határozatokat rendszeresen ellenőrizze. A kormány feladatait képezik az alábbiak: A hosszú távú sportstratégiát, fejlesztési tervet a kormány alakítja, amikről javaslatot tesz az országgyűlésen, ahol meghozzák a döntéseket. A Kormány az Országgyűlés döntései alapján: • a sport állami támogatásának célkitűzéseit, módszerét határozza meg a költségvetésről szóló törvénnyel összhangban • részt vesz, a nemzetközi együttműködésben, és a sporttal kapcsolatos nemzetközi szervezetek munkájában is • szerződéseket készít elő és köt, illetve a miniszter javaslata alapján garanciát vállal a nemzetközi sportrendezvények magyarországi megrendezésére
A hatályos állami sportigazgatás, a sportigazgatás tárcaszintű feladatai A sporttörvény értelmében a sport irányításával, szabályozásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok ellátásáról a miniszter a sportigazgatási szerv útján gondoskodik. Sportigazgatási szervnek a sport államtitkárság tekinthető.
A sportigazgatási szerv törvényben előírt feladatai: • sporttal kapcsolatos kormányzati döntések előkészítése • sportcélú központi állami pénzeszközök elosztásával kapcsolatos feladatok ellátása (elosztás, ellenőrzés, visszafizetés is) • sporttal kapcsolatos kormányzati döntések végrehajtásáról való gondoskodás • szakmai támogatást ad a helyi önkormányzat sporttal összefüggő feladatainak ellátásához • az Országos Területfejlesztési Tanáccsal, a regionális fejlesztési tanácsokkal, a megyei területfejlesztési tanácsokkal, illetve a térségi fejlesztési tanácsokkal való együttműködés
• együttműködés a sport területén a következő szervekkel: MOB, MPB, nemzeti sportszövetségek, közalapítvány, érdekképviseleti szervek • hatósági jogkörök gyakorlása • programokat dolgoz ki a szabadidő-, a gyermek- és ifjúsági sportnak, a nők és a családok sportjának, a fogyatékosok sportjának, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sportjának, a köz- és felsőoktatás sportjának, valamint a sportpiac fejlődésének a támogatására • kialakítja és működteti az állami sportinformációs rendszert • közreműködik a sportszakember-képzésben és - továbbképzésben, a miniszter hatáskörébe tartozó feladatok teljesítésében, valamint a sport szakmai hátterének biztosítása érdekében együttműködik az e feladatokat ellátó intézmények felügyeletét ellátó minisztériumokkal • ellátja a részére jogszabályban, valamint a Kormány által meghatározott egyéb feladatokat
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium sportigazgatási feladatai A minisztérium szervezeti és működési szabályzata az alapfeladatok között sorolja fel a sport és rekreáció központi igazgatását. A miniszter – egyebek mellett – irányítja a sportért felelős államtitkár tevékenységét.
A minisztérium sport államtitkárságának sportigazgatási feladatai • A sportpolitikáért felelős államtitkár: o közreműködik a sport kormányzati irányítási és intézményrendszerének kialakításában és működtetésében, és biztosítja az ehhez szükséges szabályozási és egyéb feltételeket, o javaslatot tesz a miniszter számára a Papp László Budapest Sportaréna állami napjainak odaítélésére.
• A sportpolitikáért felelős helyettes államtitkár feladatai o a feladatkörébe tartozó kérdésekben képviseli a minisztériumot a hazai és külföldi kormányzati, valamint egyéb intézmények, testületek, érdekvédelmi és érdekegyeztető fórumok munkájában, tájékoztatást ad az őket érintő kormányzati tervekről, döntésekről, állásfoglalásokról, o felelős az általa irányított területre vonatkozó jogszabályok szakmai előkészítéséért, módosításuk kezdeményezéséért, és azok végrehajtásáért, a terület tárcaközi kapcsolatainak működtetéséért és a más szervezeti egységekkel való kapcsolattartásért, a stratégiai, a költségvetési és az egyéb stratégiai intézkedések kidolgozásában történő közreműködésért, továbbá azok végrehajtásáért, o közreműködik a sportinformációs rendszerrel összefüggő szakmai feladatok ellátásában, o közreműködik a sporttal kapcsolatos pályázati tevékenység ellátásában, o koordinálja a sportért felelős államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek munkáját. o a sportpolitikáért felelős helyettes államtitkár irányítja a Sportszakmai Főosztály és a Sportigazgatási Főosztály vezetőjének a tevékenységét.
Sportszakmai Főosztály A Sportszakmai Főosztály kodifikációs feladatai körében előkészíti a sportköztestületek, országos sportági szakszövetségek, sportszövetségek, sportszervezetek működésének támogatási rendjére, különösen a szakmai kritériumrendszer kialakítására vonatkozó jogszabályok és állami irányítás egyéb jogi eszközei szakmai koncepcióját, továbbá figyelemmel kíséri a támogatások felhasználását. Koordinációs feladatai: • elkészíti a versenysport, az utánpótlás-nevelés, az iskolai és diáksport, a főiskolai-egyetemi sport, a szabadidősport, a fogyatékosok sportja, a sportegészségügy és a sporttudomány fejlesztési stratégiáit, koncepcióit, cselekvési programjait, • ellátja a sport és környezetvédelem, a sport és turizmus kapcsolatából eredő feladatokat, figyelemmel kíséri a sport és gazdaság kapcsolatának, a sportmarketing legfontosabb területeit, javaslatot dolgoz ki fejlesztési lehetőségükre, • együttműködik az egyéb kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel a nemzeti fejlesztési tervekhez és egyéb kormányzati stratégiákhoz való kapcsolódás feltételének kialakításában, • segíti a sport területén a regionális és kistérségi kooperációt,
• kíséri az országos sportági szakszövetségek, országos sportági szövetségek, szabadidősportszövetségek, a fogyatékosok sportja, valamint az iskolai és diáksport, a főiskolai-egyetemi sport területén működő sportszövetségek szakmai tevékenységét, • figyelemmel kíséri a sportköztestületek szakmai tevékenységét, kapcsolatot tart velük, • ellátja a Gerevich Aladár-sportösztöndíjjal, az eredményességi támogatással, az Ezüstgerely Művészeti Pályázat működésének támogatásával és az idős sportolók szociális támogatásával kapcsolatos feladatokat, • együttműködik a Nemzeti Utánpótlás-nevelési és Sportszolgáltató Intézettel a Sport XXI. Utánpótlás-nevelési Program, valamint a Héraklész Program koordinálásában, • ellátja az olimpiai és paralimpiai játékokkal, a speciális világjátékokkal és más kiemelt nemzetközi sporteseményen való részvétellel kapcsolatos feladatokat, • sportági referensi feladatokat lát el az egyes sportszövetségekkel együttműködve, • ellátja a területi sportigazgatási rendszerrel kapcsolatos szakmai feladatokat.
Funkcionális feladatai: • közreműködik a sportcélú támogatási szerződések előkészítésében, • közreműködik a feladatkörébe tartozó sportcélú fejezeti kezelésű előirányzatok tervezésében, kezelésében,
Egyéb feladatai : • ellátja
a
kiemelt
hazai
rendezésű
nemzetközi
sportesemények
nyilvántartásával
és
megrendezésének támogatásával kapcsolatos feladatokat, • ellátja a szociálisan hátrányos helyzetűek sportjával, és a rétegsportokkal kapcsolatos feladatokat, • figyelemmel kíséri a sportegészségügyi feladatok ellátását, gondoskodik azok támogatásáról, kapcsolatot tart az Országos Sportegészségügyi Intézettel, • gondoskodik a sportinformációs rendszer kialakításáról és működtetéséről, • javaslatokat dolgoz ki a sportszakember-képzés, szakképzés, átképzés, továbbképzés rendszerét érintően, áttekinti a sporthoz kapcsolódó tudásmenedzsment segítségének állami lehetőségeit,
• javaslatokat dolgoz ki a sporttudományt érintő kérdésekben, kapcsolatot tart a sporttudomány területén működő szervezetekkel, figyelemmel kíséri azok szakmai tevékenységét, • előkészíti a miniszter döntését a sportszakmai vizsgabizottságok elnökeinek megbízásáról, • sportért felelős államtitkár részére előkészíti sportszakmai elméleti és gyakorlati képzést ellátó pedagógusok továbbképzésének szervezéséhez szükséges intézkedéseket, • ellátja a Formula–1 Világbajnokság Magyar Nagydíj megrendezésével kapcsolatos, az állami sportirányítás hatáskörébe tartozó feladatokat • a Sportigazgatási Főosztály közreműködésével – ellátja a sportrendezvények biztonságával, a nézőtéri erőszak komplex megközelítésével összefüggő sportszakmai feladatokat
Sportigazgatási Főosztály Kodifikációs feladatai körében előkészíti a sportért felelős államtitkár feladatkörébe tartozó jogszabályok és állami irányítás egyéb jogi eszközei szakmai koncepcióját. Koordinációs feladatai: • javaslatot tesz a sportigazgatási feladatokra, ellátásuk rendjére, különösen a doppingellenes tevékenységben részt vevő szervezetekre, • irányítja, felügyeli és összehangolja a létesítményfejlesztési feladatokat, ennek keretében ellátja az állami, önkormányzati és egyéb sportlétesítmény-fejlesztéssel kapcsolatos sportszakmai koncepciók előkészítését (programok, pénzügy, pályázatok koordinálása), • ellátja a Kormány, valamint a miniszter által meghatározott, kiemelt sportlétesítmény-fejlesztési programok és projektek tekintetében a kormányzati koordinációs, irányítási és koncepcióalkotási, képviseleti és érdekérvényesítési feladatokat, • feladatkörében figyelemmel kíséri a sport civil szervezeteinek tevékenységét, kapcsolatot tart a sportköztestületekkel és a sportszövetségekkel, • sportági referensi feladatokat lát el az egyes sportszövetségekkel együttműködve.
Egyedi közhatalmi aktusokkal kapcsolatos feladatai: • előkészíti a sportcélú ingatlanok elidegenítésével, megterhelésével összefüggő tulajdonosi méltányossági kérelmek elbírálására vonatkozó miniszteri határozatot, • előkészíti az állami vagyon körébe tartozó, az ingatlan-nyilvántartásban sporttelepként megjelölt ingatlanok önkormányzati tulajdonba adásához, valamint sportcélú ingatlanok értékesítéséhez szükséges miniszteri döntést, • előkészíti a sportért felelős államtitkár részére az olimpiai járadék jogosultjának és a járadék mértékének megállapításával kapcsolatos közigazgatási határozatot, valamint a jogosultak részére kiállítja az igazolásokat, továbbá megteszi a közbenső intézkedéseket, • előkészíti a sportért felelős államtitkár részére a „Nemzet Sportolója” cím adományozásával kapcsolatos közigazgatási határozatot, és a jogosultak részére kiállítja az igazolásokat, továbbá megteszi a közbenső intézkedéseket, • a Sportszakmai Főosztály szakmai indoklása alapján előkészíti a sport területén jogszabályban előírt képesítés/szakképzettség megszerzése alóli miniszteri mentesítésre vonatkozó igazolást. Funkcionális feladatai: Ellátja a feladatkörébe tartozó sportcélú fejezeti kezelésű előirányzatok tervezését, kezelését.
Egyéb feladatai: • ellátja a Nemzeti Sporttanács és a Nemzeti Doppingellenes Koordinációs Testület titkársági feladatait, valamint a doppingellenes tevékenység állami koordinációjával kapcsolatos további feladatokat, • előkészíti
a
Papp
László
Budapest
Sportaréna
üzemeltetésével
összefüggésben
az
eseménynapokkal kapcsolatos döntéseket, háromoldalú használati szerződések megkötését, gondoskodik az állami eseménynapokkal kapcsolatos pályázati rendszer működtetéséről, javaslatot készít a Papp László Budapest Sportaréna működéséhez és üzemeltetéséhez kapcsolódó kérdésekben, valamint kapcsolatot tart és együttműködik a Papp László Budapest Sportaréna üzemeltetőjével és tulajdonosával, • előkészíti a külföldi sportolók magyarországi (munkajogviszony
keretében végzendő)
sporttevékenységéhez szükséges munkavállalói engedélyhez, magyarországi tartózkodáshoz és letelepedéshez, valamint a magyar állampolgárság megszerzéséhez kapcsolódó miniszteri támogató iratot,
• felvilágosítást nyújt a sportról szóló törvény, valamint végrehajtási rendeletei, és a sport különböző
területeinek
állampolgároktól,
működését
érintő
sportszervezetektől,
jogszabályok
értelmezésével
sportszövetségektől,
kapcsolatos,
sportköztestületektől,
sportközalapítványoktól, helyi önkormányzatoktól, államhatalmi szervektől, valamint egyéb szervektől érkező megkeresésekre, • vezeti a sportköztestületek nyilvántartását, • közreműködik a sportinformációs rendszerrel összefüggő feladatok ellátásában, • közreműködik az eredményességi támogatásokkal kapcsolatban a Sportszakmai Főosztály feladatában és a sport területén – a Sportszakmai Főosztály személyügyi szakmai javaslatai alapján – adományozható kitüntetésekkel kapcsolatban a Személyügyi Főosztály feladatában.
Sportlétesítmények A politikai rendszerváltás utáni jogalkotói munka jelzi a téma fontosságát. Az utóbbi tíz év legfontosabb jogforrásai a sportlétesítményekkel kapcsolatosan az alábbiak voltak: • a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről szóló törvény • a testnevelés és a sport megújításának koncepciójáról szóló kormányhatározat • az állam tulajdonában lévő vállalkozói vagyon értékesítéséről szóló törvény • az államháztartásról szóló törvény • a kincstári vagyon kezeléséről, értékesítéséről és az e vagyonnal kapcsolatos egyéb kötelezettségekről szóló rendelet • a kincstári vagyon értékesítésére vonatkozó versenyeztetési szabályzat jóváhagyásáról szóló határozat • az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló határozat • a Sportról szóló 2000 és 2004-es törvény
Új sportlétesítmény építése vagy meglévő korszerűsítése csak akkor engedélyezhető, ha az: • minden biztonsági feltételnek, így különösen a nézők biztonságos elhelyezésének megfelel, • a fogyatékos sportolók és nézők számára biztosítja az akadálymentes használatot, • megfelel a környezet- és természetvédelmi követelményeknek.
Iskola, kollégium és óvoda nem építhető a tanulók számához viszonyított, tornaterem, tornaszoba vagy sportlétesítmény nélkül. Az építés során lehetőség szerint figyelembe kell venni a lakossági igényeket is.
A versenyrendszerben szervezett versenyek lebonyolítására alkalmas sportlétesítményeket biztonságtechnikai szempontból a rendőrség, a tűzoltóság, a katasztrófavédelem, a mentőszolgálat és a tulajdonos (üzemeltető) évente legalább egy alkalommal közösen ellenőrzi.
Rendezvénybiztonság • a sporttörvény, valamint a végrehajtását szolgáló, a sportrendezvények biztonságáról szóló 54/2004. (III.31.) Korm. rendelet rendkívül részletes szabályozást tartalmaz a sportrendezvények biztonságos lebonyolítása érdekében • a nézőtéren, valamint a sportpályák környékén szűnni nem akaró erőszak ugyanakkor azt mutatja, hogy a jelenleg hatályos rendelkezések még mindig nem alkalmasak a kívánt cél elérésére, ezért e tárgykörben újabb jogalkotás várható
A szervező felelőssége A sportrendezvény előírásoknak megfelelő lebonyolításáért a szervező felelős, aki jogszabályban előírt képesítéssel rendelkező rendezőt is igénybe vehet, ez esetben a rendezővel egyetemlegesen felel. A szervező felelőssége a résztvevőknek a sportesemény helyszínén történő megjelenésétől addig tart, amíg a résztvevők a sportesemény helyszínét elhagyják. A sportrendezvények biztonsági minősítése: a) normál, b) fokozott, vagy c) kiemelt biztonsági kockázatú lehet. Normál és a fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvényeken a létesítményen belüli biztonságért a szervező felel, míg a kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény létesítményen kívüli és belüli biztosítását a rendező mellett a rendőrség közfeladatként végzi.
A beléptetés A néző a sportrendezvény helyszínére akkor léptethető be, ha: • érvényes belépőjeggyel, bérlettel, vagy más, a sportrendezvény helyszínére való belépésre jogosító igazolással rendelkezik • nem áll nyilvánvalóan alkohol, kábítószer vagy más bódító hatású szer befolyása alatt • nem tart magánál szeszes italt, kábítószert, valamint olyan tárgyat, amely a sportrendezvény megtartását, továbbá mások személyi- és vagyonbiztonságát veszélyezteti, vagy amelynek a sportrendezvényre való bevitelét a szervező a belépőjegy vásárlását megelőzően megtiltotta, és erről a belépőjegy vásárlóját megfelelő módon tájékoztatta • nem tart magánál mások iránti gyűlöletre uszító feliratot, zászlót vagy egyébként jogszabály által tiltott önkényuralmi jelképet • nem áll eltiltás, valamint a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény szerinti kitiltás hatálya alatt
A szervező köteles azt a résztvevőt, aki a sportrendezvény megtartását, illetve mások személyi és vagyonbiztonságát veszélyezteti, vagy rasszista, gyűlöletre uszító magatartást tanúsít, e magatartások abbahagyására felszólítani. Ha a résztvevő megszegi a törvényi előírásokat, a sportrendezvényről el kell távolítani. A szervező vagy a rendező jogosult a sportrendezvényen résztvevő ruházatának, csomagjainak átvizsgálására. Kényszerítő eszköz alkalmazására - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kizárólag a rendőr jogosult.
A kamerával történő megfigyelés A szervező a normál és a fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény ideje alatt – annak helyszínén – a résztvevők személy- és vagyonbiztonsága érdekében a résztvevőket jogosult kamerával vagy más képi adathordozóval megfigyelni, és a felvételt rögzíteni, kiemelt biztonsági kockázatú sportrendezvény esetében erre köteles is. • a megfigyelés tényéről a résztvevőket megfelelő módon tájékoztatni kell • amennyiben a rendőrség a kamerák által rögzített valamely
adatot igényli, ennek a szervező
haladéktalanul köteles eleget tenni • a külön jogszabályban meghatározott sportrendezvények esetében a szervező köteles évente helyzetjelentésben összegezni az általa szervezett sportrendezvények rendezésének tapasztalatait, értékelni a tett és elmulasztott intézkedéseket, valamint azok hatásait
Kitiltás A néző köteles betartani a szervező által meghatározott biztonsági előírásokat, és nem folytathat olyan
tevékenységet,
amely
a
sportrendezvényt
megzavarja
vagy
meghiúsítja,
illetve
a
sportrendezvényen résztvevők testi épségét, továbbá vagyoni javait károsítja vagy veszélyezteti. „A szabálysértési hatóság a büntetés alkalmazása mellett vagy önálló intézkedésként az eljárás alá vont személyt a sportrendezvényen való részvétellel összefüggő szabálysértés miatt kitilthatja a sportrendezvényről, illetve sportlétesítményből.” A kitiltás legrövidebb időtartama hat hónap, leghosszabb időtartama pedig két év lehet.
Önkormányzati sportigazgatás Az Alkotmány 70/D. § (1) bekezdése rögzíti: „A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ezt az alkotmányos jogot a (2) bekezdés szerint: „a Magyar Köztársaság (....) a rendszeres testedzés biztosításával (....) valósítja meg”. A sport amellett, hogy alkotmányos alapjog, a helyi önkormányzati és közigazgatási szervek feladata is. „A testnevelés és diáksport, a szabadidősport, a verseny- és élsport, a természetjárás, valamint a túrizmus feltételeinek biztosításának, továbbá a lakosság testedzési igényeinek kielégítése érdekében a sportlétesítmények építésének, fenntartásának és fejlesztésének támogatása.” „A megyei és települési önkormányzatok között nincs függőségi viszony, a kölcsönös érdekek alapján együttműködnek.”
Helyi önkormányzatok feladatai: a) meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodik annak megvalósításáról, b) az a) pontban foglalt célkitűzéseivel összhangban együttműködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel, c) fenntartja és működteti a tulajdonát képező sportlétesítményeket, d) megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit.
A regionális és kistérségi sportigazgatás A Nemzeti Sportstratégia a helyi és területi önkormányzatok együttműködésének ösztönzése érdekében kiemelten foglalkozik a kistérségi valamint a regionális szintű sportszervezés lehetőségeivel. • a helyi önkormányzatok e célból intézményi társulásokat hozhatnak létre • az állam szorgalmazza kistérségi humánmenedzser (sportmenedzser) alkalmazását a közös sportprogramok szervezése, a szabadidő-sport és utánpótlás-nevelés népszerűsítése, valamint információcsere céljából • az állam a kistérségi szintű együttműködést szakmai, szakértői feladatok elvégzésével, valamint kommunikációs eszközökkel igyekszik segíteni • hazánkban a regionális szintű együttműködésnek még csak kezdeményei a megyei és települési önkormányzatok egyelőre csak alkalomszerűen működnek együtt, ennek intézményes formái a sportéletben még nem alakultak ki
A sport és a munkajog kapcsolata
Munkajogviszony a sportban • a sport közjogának jelentős területe a sportbeli munkavégzés joganyaga • kiemelt jelenősége van a munkajognak a versenyszféra és a közszolgálat jogviszonyát illetően • a munkavégzés történhet: munkajogviszony és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (pl.: vállalkozás, megbízás) keretében viszonyaikra külön jogszabályok vonatkoznak • a leendő sportvezetőknek szükségesek bizonyos mértékű munkajogi alapismertetek • a „munkaviszony” formáljogi értelemben jogviszony munkavégző és munkáltató közötti jogviszony • a munkaszervezet (pl. sportklub) munkáltató és munkavállalók koordinált érdekközössége, amely feltételezi a munkaszervezést, amiben szükség van a munkavégzés feltételeinek megteremtésére is • a munkajog tárgyalja: o a munkajogviszonyban végzett munka (a szolgáltatás) ellenszolgáltatását, vagyis a munkabért o a kiemelkedő teljesítmény külön elismerését (a jutalmazást, a premizálást és más egyéb juttatásokat)
Jogági kapcsolatok Kapcsolat a polgári joggal • a munkavégzés néhány tevési szolgáltatásban testesül meg, pl.: megbízás (gondosság ellenőrzése), vállalkozás (itt eredménykötelem) ezek munka-jellegű tevékenységek • a munkavégzőnek nagyfokú önállósága van a munkajogviszonyban ez kevésbé figyelhető meg • nagyfokú szabadságot biztosít a szerződést kötők számára a szerződés tartalmát illetően a munkajog kevésbé flexibilis • sok munkadarab (a munkavégzés eredménye: „opus”) születik a munkavégzésben nem az eredmény a fontos, hanem a munkavégzés módja Kapcsolat a közigazgatási joggal • hatósági igazgatás jellemző a munkajogviszonyban a szerződéshez alakuló vezetési viszonyok jellemzők • „bírság-jellegű” szankciók vannak mindkét jogágban, pl.: fegyelmi felelősségre vonás, szabálysértési szankciók (elhatárolás itt is a szerződéses megalapozás, pl.: a sportban)
A munkajogviszony fogalma és tartalma • a munkajogviszony – hasonlóan a kötelmi jogviszonyhoz – relatív szerkezetű jogviszony • pólusain jogosulti, illetőleg kötelezetti pozícióban állnak a felek ezek egyike a munkaadó/munkáltató, másik a munkavállaló • a felek önmagukban kötelezettek és jogosultak a munka végzésére, díjazására, ellenőrzésére, és annak tűrésére, irányítására, stb. • a munkavállalói kötelességekkel szemben munkáltatói jogok, míg a munkavállalói jogokkal szemben munkáltatói kötelességek állnak A Munka Törvénykönyvében (2012:I.tv) szereplő alapjogok és kötelességek összefoglalva: • alapkötelezettségek és alapjogok = a munkaszerződéssel létrejövő munkajogviszony állandó jellegű, statikus elemei • dinamikus elemek = ezeket meghatározzák pl. politikai változások, a gazdaság ereje, a társadalom teherviselő képessége o céljuk: a munkajogi jogviszonyok szándékolt megváltoztatása vagy a jogosult által nem kívánt változások reparációja
A munkajogviszony elemei
A munkajogviszony
elemeit
statikus
szemléletben
(fő-
és
mellék)
jogokra,
illetve
(ezeken
belül
kötelezettségekre bonthatjuk. A kötelezettségekkel szemben jogosultságok állnak. Munkavállalói kötelességek: • didaktikai megközelítéssel kétféle kötelezettséget különböztetünk meg: o a rendelkezésre állás és a munkavégzés kötelezettségét oa
munkáltató
szervezeti
rendjének
megfelelő
mellékkötelezettségek) • a munkavállaló fő kötelezettségei: a) Rendelkezésre állási kötelezettség o a munkahelyen történő megjelenés kötelezettsége, o a jelenléti kötelezettség, o esetleg készenléti, vagy ügyeleti kötelezettség
magatartás
b) Munkavégzési kötelezettség o a munkahelyen a munkaidőt munkával kell tölteni o a munkát személyesen, az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint kell végezni o a munkavégzési kötelezettség mégsem feltétlen mentesül a munkavállaló a munkavégzési kötelezettsége alól: amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti; közeli hozzátartozó halálakor, (esetenként legalább 2 munkanap); ha keresőképtelen beteg; a kötelező orvosi vizsgálat teljes időtartamára; amíg önkéntes, illetőleg létesítményi tűzoltóként tűzoltási vagy műszaki mentési szolgálatot lát el, feltéve, hogy a tűzoltás és a műszaki mentés nem munkaköri kötelessége; a véradás miatt távol töltött teljes időtartam; ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni; munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a munkáltató engedélye alapján; a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés teljes időtartamára.
További munkahely (ezt a munkáltató nem tilthatja) esetén bejelentési kötelezettség. Hivatásos sportolónál: előzetes írásbeli hozzájárulás a munkáltatótól a sporttevékenységhez, ha nem összeegyeztethető a munkaviszonnyal. c) A munkakörnek és a szervezeti rendnek megfelelő magatartás tanúsításának kötelezettsége o Munka Törvénykönyve szerint = „együttműködési kötelezettségek”: o Információadási kötelezettség (bírálati kötelezettség) o Probléma: ha jogellenes, vagy veszélyes feladat ellátására kapott utasítást a munkavállaló. A munkáltató utasítására háromféle munkavállalói reakció lehet: o megtagadhatja az utasítást, ha megítélése szerint jogszabályellenes az utasítás végrehajtása; o köteles megtagadni a végrehajtását, ha az más személy életét, egészségét, testi épségét veszélyezteti; o információadási/figyelem felhívási (bírálati) kötelezettség terheli, ha az utasítás végrehajtása kárt okozhat
Információadástól való tartózkodás (titoktartás) kötelezettsége • ez a munkavállalói részkötelem kétirányú: o köteles megőrizni az információt o köteles az információt megszerezni Oltalmi kötelesség • védendő jogtárgyak: az élet, egészség, testi épség oltalmazása, nevezetesen: o a munkatársak veszélyeztetésének tilalma és az o önveszélyeztetés tilalma • nem köteles a munkavállaló teljesíteni a munkáltatói utasítást: o ha annak végrehajtása jogszabályba, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik o ha az utasítás végrehajtása kárt idézhet elő és a munkavállaló ezzel számolhat, köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni (az utasítás teljesítését azonban nem szabad megtagadni!) • meg kell tagadni az utasítás teljesítését: o ha annak végrehajtása valamely személy életét, testi épségét, vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné • vagyontárgyak oltalmazásának kötelessége
Tűrési kötelezettség • ellenőrzés tűrése • eljárásba vonás tűrése • pl.:
alkoholtilalom
megtartásának
ellenőrzése,
doppingtilalom
szabályai,
alávetettség A méltó magatartás tanúsításának kötelezettsége • a munkakörhöz méltó magatartás tanúsítása, belső szabályzatok elvárásai • a munkakörön kívüli méltó magatartás tanúsítása
sportfegyelmi
A munkáltatói jogok
a)
irányítási jogkör: a munkát minden időpillanatban ellenőrizheti, újabb utasítást adhat, ez nem mehet a célszerűség rovására
b)
a munka feletti felügyelet joga • komplex: magában foglalja mindazokat a jogokat, amelyeket a munkáltatói kötelezettségeivel együtt gyakorol a munkáltató • eszközei: belső ellenőrzés, munkáltatói intézkedések meghozatala, kollektív szerződés munkáltatói felülvizsgálata, adott esetben a módosítás kezdeményezése stb.
c)
fegyelmezési jogkör: gyakorlása törvényi garanciák mellett, kollektív szerződésben, vagy egyéb belső szabályzatban (pl. fegyelmi szabályzatban) részletesen körülírt módon történik
d) valamely kiemelkedő teljesítmény külön elismerésének joga
e)
A kiküldetési, munkaerő-kölcsönzési, kirendelési jog A munkavállaló olykor köteles a szerződéses munkahelyén kívül is munkát végezni, ami történhet: • kiküldetéssel: o a munkáltató ideiglenesen, a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezheti a munkavállalót o feltétele, hogy a munkavállaló ezen időtartam alatt is a munkáltató irányítása és utasításai alapján végezze a munkáját • munkaerő-kölcsönzéssel: o nem kockázatmentes, hiszen magában foglalja a munkavállalói érdekek csorbulásának veszélyét o a Munka Törvénykönyve nem ad róla részletes szabályozást (de van európai Uniós irányelv) o a két munkáltató között kölcsönjogügylet – gyakorlatilag polgári jogi jogviszony – jön létre
• kirendeléssel: o a munkavállaló a munkáltatók között létrejött megállapodás alapján más munkáltatónál történő munkavégzésre is kötelezhető o kirendelésére ellenszolgáltatás nélkül kerül sor, de a bérezés szempontjából a munkavállaló hátrányára nem történhet o feltétele: a munkavállaló a kirendelés során olyan munkáltatónál végezzen munkát,
amellyel
a
kirendelő
munkáltató
valamilyen
tulajdonosi
jogviszonyban áll o a munkajogviszonyból származó munkáltatói jogok és kötelezettségek azt a munkáltatót illetik meg, illetve terhelik, amelyhez a munkavállalót kirendelték • külszolgálattal
f, személyzeti jogkör • idősebb generációban rosszízű sztereotípiákat gerjeszt • ma a munkáltatók humánpolitikáról, humánerőforrás-menedzsmentről beszélnek • ide sorolható részjogosítványok: o alkalmazási jogok (ezen belül: választási jog, illetve kinevezési jog) o minősítési jog (egységes megítélés, értékelés szempontjai indokolják a létét) o kedvezményezés joga (besorolásához képest megjelenő kedvezményeket megkapja) o jogviszony módosításának joga (Mt. 82. § pl.: az előléptetés, átsorolás) o jogviszony megszüntetésének joga (Mt. 98–99. § a munkáltatót megillető jogviszony megszüntetési jog természetesen megilleti a munkavállalót is)
Munkáltatói kötelességek Fő kötelezettség: •a munkavállaló munkavégzési kötelezettségével szemben a munkáltató munkadíj fizetési kötelezettsége •a munka díjazásának kötelezettsége: oAlkotmány: „minden munkavállalónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének” oMunka Törvénykönyve: A különböző munkavállalói kategóriák különböző díjazási formákban részesülhetnek. Jogszabály garantálja a legkisebb munkabér (az úgynevezett minimálbér) mértékét. odiszkrimináció tilalmának elve (nők, fiatalkorúak, faji, nemzetiségi megkülönböztetés tilos)
Mellékkötelezettségek: 1. Foglalkoztatási kötelezettség: • ha a munkáltató a működési körében felmerült ok miatt nem képes a foglalkoztatásra, a munkavállaló jövedelem-kiesés kompenzálását követelheti • ha a munkáltató képes lenne ugyan, de nem kész (nem hajlandó) foglalkoztatni a munkavállalót, előbbi eset áll fenn 2. Gondoskodási kötelezettség (védelmi jellegű – kötelességet foglal magába): • a munkavállaló életének, egészségének, testi épségének a védelme • a pihenőidő biztosítása • információval történő ellátása • támogatási (ellátási) kötelezettség
A munkavállalói jogok 1.
A foglalkoztatáshoz való jog: Alkotmány: a Magyar Köztársaságban minden állampolgárnak joga van a munkához, a maga és családja számára egészséges és emberhez méltó megélhetési lehetőséget biztosító munka és foglalkozás szabad megválasztásához.
2.
A pihenéshez való jog: Alkotmány: „Mindenkinek joga van a pihenéshez, a szabadidőhöz és a rendszeres fizetett szabadsághoz.”
3.
A munkáltatói cselekvést befolyásoló jog: • bírálati jog • véleményezési jog • javaslattételi jog
4.
Az érdekérvényesítés és a sztrájkjog: • szakszervezetek alakítása • törvényes keretek között jogosultak a munkamegtagadás (sztrájk) jogát is gyakorolni
A munkajogviszony működése - keletkeztetésének ált. jogalapja a munkaszerződés, ill. a kinevezési okirat és elfogadása 1. Érvényességi kellékek: • formaérvényességi kellékek (írásbeli forma) • alanyi érvényességi kellékek (vizsgálható a munkajogviszony mindkét pozíciójából) • nyilatkozati érvényességi kellék (a munkaszerződés olyan szerződés, amelyhez kifejezetten megkívántatik a felek kölcsönös akaratnyilatkozata, és amelyhez a törvény joghatásokat fűz) • tartalmi követelményeken belül: o kötelező megállapodások: a kötelező megállapodásokhoz tartoznak a munkakörben, a bérezésben, a munkavégzés helyében (állandó-, vagy változó munkahely) történő megállapodás o lehetséges megállapodások: a munkaszerződés lehetséges megállapodásai főleg szociális töltetű munkavállalói jogokat szoktak tartalmazni
2. Hatályossági kellékek A szerződés akkor hatályos, ha joghatály kiváltására alkalmas. Az akaratnyilatkozat hatályosságához olykor többletfeltételeket határoz meg a jogszabály.
A sport-munkajogviszony specialitásai
A sportmunkaviszony alanyai • munkaadói oldalon a foglalkoztatók lehetnek: egyesületi vagy gazdasági társasági formában működő sportszervezetek, a sporttal foglalkozó alapítványok, közalapítványok, illetve köztestületek • munkavállalói oldalon: a hivatásos sportoló, a sportszakember, játékosügynök
A hivatásos sportolói jogállás • a
hivatásos
sportoló
a
sportvállalkozással
kötött
munkaszerződés
alapján
fejti
ki
sporttevékenységét • hivatásos sportoló sportegyesületben csak akkor végezhet sporttevékenységet, ha ezt a sportszövetség szabályzata lehetővé teszi • a sportszövetség hivatásos tagozata a hivatásos sportolók érdekképviseletét ellátó szakszervezettel kollektív szerződést köthet
Eltérések a Munka Törvénykönyvétől • a hivatásos sportolóval kötött munkaszerződés csak akkor jön létre, ha az Mt.-ben foglalt kötelező tartalmi elemeken túlmenően tartalmazza a munkavégzés módjára, a munka- és pihenőidőre, a szabadság kiadására, valamint a munka díjazására vonatkozó megállapodást • a munkaszerződés csak határozott időre köthető • a
hivatásos
sportoló
csak
a
munkáltató
előzetes
írásbeli
hozzájárulásával
létesíthet
sporttevékenységgel össze nem függő további munkaviszonyt • ha a hivatásos sportoló versenyengedélyét a sportszövetség a hivatásos sportoló önhibájából visszavonja, a munkáltató a munkaviszonyt megszüntetheti • a hivatásos sportolónak a nemzeti válogatott keretben történő szereplésére a kirendelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni • ha a köztartozás fennállása miatt vagy más okból a sportszervezet nem indulhat a versenyrendszerben, ez a munkáltató súlyos szerződésszegésének minősül (a felmondás után a sportoló – függetlenül az esetleges átigazolási időszaktól – azonnal igazolhatóvá válik)
Átigazolás A hivatásos sportoló igazolásával, illetve átigazolásával kapcsolatos közvetítői jutalék, valamint a sportszövetségnek fizetendő hozzájárulások kivételével semmisnek tekinthető az a megállapodás, mely: a hivatásos sportolón, illetve a használati jogot ideiglenesen vagy véglegesen átruházó sportszervezeten kívül másnak biztosít részesedést a játékjog használati jogának átruházásáért fizetett ellenértékből
Versenyengedély A hivatásos sportolónak hivatásos sportolói versenyengedéllyel kell rendelkeznie. A versenyengedélyt a sportszövetség a hivatásos sportoló kérelmére adja ki. A sportoló hivatásos sportolói munkaszerződést sportszervezettel csak hivatásos versenyengedély birtokában köthet.
Játékjog • a hivatásos sportoló játékjogának használatát a sportszervezettel kötött munkaszerződésben, a munkaviszony fennállásának időtartamára ruházza át a sportszervezetre • a játékjog használatának sportszervezet részére való biztosítása a hivatásos sportoló igazolásának minősül, amelyet a sportszervezetnek a sportszövetség felé be kell jelentenie • a munkaszerződés időtartamának lejártával, illetve a munkaszerződés jogszerű megszűnése esetén a játékjog használati joga ingyenesen visszaszáll a hivatásos sportolóra • semmis az a szerződés, amely a játékjog, mint személyhez fűződő vagyoni értékű jog elidegenítésére vagy megterhelésére irányul
A sportszakember jogállása A sporttörvény nem tartalmaz érdemi szabályozást a sportszakemberre. „Sportszakember: az a természetes személy, aki a KSH elnökének a foglalkozások egységes osztályozási rendszeréről (FEOR) szóló 9029/1993. (SK 1994.1.) KSH közlemény szerinti szakképesítéssel rendelkezik, illetve a sportszervezettel munkaviszonyban, vagy polgári jogi jogviszonyban sporttevékenységgel kapcsolatban közvetlenül vagy közvetetten feladatot lát el (az edző, a csapatvezető, a mérkőzésvezető, a versenybíró, a sportorvos, a gyúró) .” „Edző: a külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel rendelkező természetes személy, aki a sportolónak a sporttevékenységre való felkészítését végzi.” A sportszakember nem csak munkaviszonyban láthatja el a tevékenységét, gyakori, hogy más polgári jogi jogviszonyban áll, jellemzően megbízási szerződéssel foglalkoztatják.
A játékosügynök jogállása • közvetetten kapcsolódnak a sportélethez • tevékenységük alapvetően gazdasági jellegű • szerepüket sem hazánkban, sem az Európai Unió számos országában nem szabályozza állami norma • a nemzetközi sportszövetségek kidolgozták a maguk játékosügynöki szabályzatát,
pl.: a
labdarúgásban: licenszrendszer • tevékenységük
lényege:
az
érdekképviselet
és
munkaközvetítés
egyes
játékosok,
sportszakemberek és sportegyesületek üzleti érdekeit védik és képviselik • a játékosoknak nyújtott szolgáltatások: o pl.: csapatkeresés, játékos közvetítés ; átigazolási képviselet és ügyintézés , jogi- és pénzügyi tanácsadás stb. • a labdarúgóklubok részére nyújtott szolgáltatások: o pl.: nemzetközi kapcsolatok kiépítése és ápolása; edzőtáborok szervezése, edzőmérkőzések szervezése, a szükséges engedélyek beszerzése; utazásszervezés, szállás, ügyintézés, étkeztetés; képviselet az UEFA és a FIFA rendezvényein, stb.
A munkavégzésre irányuló jogviszony fajai a) polgári jogi jellegű jogviszonyok • megbízás • vállalkozás b) A közszolgálati (közalkalmazotti és köztisztviselői) jogviszony c) A versenyszféra munkajogviszonya.
Egyesületi tagsági jogviszony feljogosítja ugyan a sportolót sportolásra, de hivatásos sportolóval munkaszerződést kell kötni
A munkajogviszony specialitásai Általános jogelv: a speciális rendelkezések megelőzik, sőt, lerontják az általánosokat. Némely esetben azonban maga a speciális jogszabály engedi meg, hogy az általános jogszabály érvényesüljön A munkatörvényhez képest speciális a közalkalmazottak, ill. a köztisztviselők jogállásáról szóló jogszabályi
rendelkezés,
mégis
számos
munkatörvénybeli
közalkalmazottakra, illetőleg a köztisztviselőkre is.
paragrafus
alkalmazandó
a
A közalkalmazotti jogviszony jellemzői A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdéseket törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, illetve az egyes közalkalmazotti munkahelyek szabályzatai szabályozzák. A lex specialis elve: nem jelenti azt, hogy a közalkalmazottakra csak a „saját törvényük”, a Kjt. Vonatkozna a közalkalmazotti jogviszonyra a Munka Törvénykönyve szabályait is alkalmazni kell. A közalkalmazotti jogviszonyt a munkáltató és a közalkalmazott létesíti kinevezéssel és annak elfogadásával formáljogilag szerződésnek tekinthető. A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, illetményét, munkakörét és a munkavégzés helyét.
A közalkalmazotti jogviszony megszűnése : nem sokban tér el a munkajogviszony megszűnésétől • specialitások: o a jogviszony áthelyezéssel történő megszüntetése (az áthelyezés a Kjt. vagy a Ktv. hatálya alá tartozó munkáltatók között történjék) o fegyelmi elbocsátás: ha a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét vétkesen megszegi A közalkalmazottak előmeneteli- és illetményrendszere szorzószámos illetményrendszer: • a közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz szükséges iskolai végzettség, illetve képesítés alapján közalkalmazotti osztályokra tagozódnak (ezekhez fizetési fokozatokra tagolódó fizetési osztályok is kapcsolódnak) o „kiemelt” osztály: az egyetemi végzettséget szerzettek o „felső” közalkalmazotti osztály: a főiskolai, vagy középiskolai végzettséget/felsőfokú szakképesítést szerzett közalkalmazottak o „közép” közalkalmazotti osztály: középiskolai végzettséggel, vagy az általános iskola után megszerzett középfokú szakképesítéssel bírók o „alsó” közalkalmazotti osztály: a legfeljebb általános iskolai végzettséget igénylő munkakörök betöltői
A köztisztviselői jogviszony jellemzői A köztisztviselők: a központi közigazgatási szervek, továbbá ezek területi, helyi szerveinél, a megyei/fővárosi közigazgatási hivatalokban, valamint a helyi önkormányzati képviselőtestületek hivatalában foglalkoztatottak. A köztisztviselői jogviszony: az állam és az önkormányzat, valamint a nevükben foglalkoztatott köztisztviselő között létesített jogviszony. Közszolgálati jogviszonyt létesíteni csak büntetlen előéletű, cselekvőképes, egyes esetekben közigazgatási versenyvizsgával rendelkező magyar állampolgárral lehet. A jogszabály pontosan meghatározz az egyes állami közfunkciók ellátásának feltételeit, és az összeférhetetlenség eseteit. (pl.: nem létesíthető közszolgálati jogviszony abban az esetben, ha a köztisztviselő ezáltal valamely hozzátartozójával kerülne irányítási/felügyeleti, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba). A köztisztviselők kötelesek megtartani az állami és szolgálati titkot. A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény a központi államigazgatási szervek, továbbá az államigazgatási szervek tisztviselői és ügykezelői kikerültek a Ktv. hatálya alól rájuk külön szabályok vonatkoznak.
Kártérítés a munkajogban A munkavállaló károsodása munkaviszonyával összefüggésben • ha sportolót munkaviszonyával összefüggésben kár éri a Munka Törvénykönyvének a munkáltató kártérítési felelősségére vonatkozó szabályai érvényesek • munkáltató objektív felelőssége : Mt. 174. §-a • a Munka Törvénykönyve magas szinten szabályozza, hogy a munkáltató milyen „működési körébe eső” károkért felel (lásd az M.t 174. § (5) bekezdését) • annak bizonyítása, hogy a munkaviszonnyal összefüggésben keletkezett a kár, a munkavállalót (sportolót) terheli
A sportoló kártérítési felelőssége a munkáltató sportszervezettel szemben • a sportoló maga is okozhat kárt az őt foglalkoztató, alkalmazó egyesületnek ilyen esetben megfordul a bizonyítási teher • a sportolókat is érinti az az objektív (vétkesség nélküli) teljes kártérítései felelősség (jegyzék vagy elismervény alapján átvett dolog esetében (szerszám, anyag) ) • ha ugyanezen dologban kár keletkezik munkavállaló (sportoló) felelőssége már nem teljes és nem objektív, csak vétkessége (szándékosság, gondatlanság) esetén felel a bekövetkezett kárért • objektív felelőssége akkor terheli a sportolót, ha a sportszer elvesztését nem elháríthatatlan külső ok idézte elő
A sport és társadalombiztosítás kapcsolata A sporttörvény és a társadalombiztosítás A Stv. 49. §-ának o) pontja kimondja: a sport társadalmilag hasznos céljainak megvalósítása érdekében az állam fenntartja a sportegészségügy állami intézményeit és országos hálózatát, támogatja a sportorvosi tevékenységet. A törvény a sport tevékenységet két nagy meghatározó csoportra osztja • amatőr sportolók amatőr sportoló társadalombiztosítására nézve a sporttörvény nem tartalmaz rendelkezést • hivatásos sportolók hivatásos sportolónak (Stv. 8. § (2) bekezdésének rendelkezései szerint ):a sporttevékenységgel összefüggő munkaviszonyára az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni o a hivatásos sportolót ért baleset (amennyiben ebben a tevékenységében szenvedte el azt ) a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. §-ának 3. pontja alapján munkabalesetnek minősül
A hivatásos sportoló társadalombiztosítási jogállása Biztosított a munkában álló személy, így a hivatásos sportoló is, ezért valamennyi társadalombiztosítási ellátásra jogosultságot szerezhet.
Társadalombiztosítási ellátások Egészségbiztosítási ellátások • egészségügyi szolgáltatások (orvosi, szakorvosi kezelés, gyógyászati segédeszközök, kórházi ápolás) • pénzbeli ellátások (terhességi-, gyermekágyi segély, táppénz, gyermekgondozási díj) • baleseti ellátások (baleseti egészségügyi szolgáltatások, táppénz, baleseti járadék)
Nyugellátások • társadalombiztosítási saját jogú nyugellátás (öregségi-, rokkantsági-, baleseti rokkantsági nyugdíj) • hozzátartozói ellátások (özvegyi-, szülői nyugdíj, árvaellátás, baleseti hozzátartozói ellátások) • rehabilitációs járadék
Az ellátások fedezete A foglalkoztató sportszervezet 2010 január 1-jétől egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot, valamint nyugdíj-biztosítási járulékot fizet (magánnyugdíjpénztár, társadalombiztosítási nyugdíj). A biztosított által fizetendő járulék mértéke 7,5 százalék
A társadalombiztosítás szervezetére vonatkozó rendelkezések • a társadalombiztosítás a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás területére parciálódik • az Egészségbiztosítási- és a Nyugdíjbiztosítási Alap felügyelete, irányítása állami feladat, a Kormány felügyeli • ezt a feladatot az egészségbiztosításért és a nyugdíjbiztosításért felelős miniszterek látják el • minden munkáltató (amely legalább 100, társadalombiztosítási ellátásra jogosult személyt foglalkoztat) köteles gondoskodni ellátásukról
Az üzemi baleset társadalombiztosítási fogalma Az 1997. évi LXXXIII. törvény adja meg az üzemi balesetre vonatkozó egészségbiztosítási ellátás alapját. Üzemi balesetnek minősül, amikor a sportoló sporttevékenysége közben, vagy azzal összefüggésben sérül meg.
Munkáltatói feladatok A sportolót foglalkoztató munkáltatónak a társadalombiztosítás illetékes szervénél köteles bejelentenie. Amennyiben a munkáltató egyben fizetőhely, köteles nyilvántartani őt, munkabére után járulékot kiszámítani, bevallani és befizetni.
Sportegészségügyi ellátás A sport egész területére átfogóan szükséges valamilyen egészségügyi igazolás léte. A hatályos sportegészségügyre vonatkozó jogszabályok alapján két terület különíthető el: • sportegészségügyi gondozás • doppingszabályozás
Sportegészségügyi gondozás • a rendelet hatálya kiterjed a (versenyzőt, szabadidő-sportolót, sportszakembert ellátó) egészségügyi szolgáltatást nyújtó szolgáltatóra, az esemény szervezőjére, a sportolóra és a sportszakemberre egyaránt • Országos Sportegészségügyi Intézet (OSEI) • a versenyzők és a meghatározott sportszakemberek orvosi vizsgálata az OSEI által • a sportigazgatási szerv támogatási szerződést köt az OSEI-vel (MOB, MPB, NSSZ, FONESZ) Az OSEI biztosítja: • emelt szintű alkalmassági vizsgálat • élettani vizsgálat • sportpszichológiai vizsgálat • edzőtáborok • olimpiai központok sportorvosi ellátásának működtetése • doppingellenőrző laboratórium működtetése • nemzeti válogatottak keretorvosi hálózatának működtetése
• versenyezni csak érvényes sportorvosi engedéllyel lehet • a válogatott versenyzők sportorvosi vizsgálatait az OSEI sportorvosai végzik • a rendszeres edzések megkezdésének feltétele az „alkalmas” minősítés • versenyezni csak „versenyezhet” minősítés esetén lehet • a versenyzési engedély érvényességi ideje 18 éven aluliaknál 6 hónap, 18 éven felülieknél maximum 1 év lehet • szabadidős sportolók esetében az iskola-egészségügyi szolgálat orvosa, illetve háziorvos is végezheti a vizsgálatot • sportszakemberek egy része is köteles sportorvosi vizsgálaton részt venni (fizikai erőkifejtés)
Doppingszabályozás • a dopping egyidejűleg több védeni kívánt érdeket is sért (egészség károsítása, tisztességtelen versenyelőnyt eredményez, gazdasági és „fair play” vonatkozásban) • több országban is a Büntető Törvénykönyvbe kerülnek a sportbeli doppinggal kapcsolatos rendelkezések • a magyar jogban az 1998. évi LXXXVII. törvény 65. §-a a Btk. 238/B. §-ba iktatta be a visszaélés tiltott
teljesítményfokozó
szerrel
vagy
módszerrel
tényállást,
ezt
az
Alkotmánybíróság
megsemmisítette • a hatályos jogunk a doppingeljárást leginkább egy speciális fegyelmi eljárásnak tekinti
A sporteseményekkel kapcsolatos egészségügyi feladatok • sportrendezvényen a szervező köteles sportegészségügyi ellátást biztosítani, valamint sürgősségi egészségügyi ellátásról gondoskodni • a sportszövetség versenyszabályzatában vagy a kiírásban meghatározott szintű egészségügyi ellátás szükséges • a szervező az esemény jellegétől függően köteles biztosítani gyalogőrséget, illetve mozgóőrséget (pl:. autó-, motor-, lovas, repülő sportágak) • tömeges részvétellel és fokozott fizikai igénybevétellel járó eseményen a szervező köteles ellátást biztosítani • az eseményről az OSEI-t tájékoztatni kell • a szervező köteles biztosítani elsősegélynyújtásra alkalmas helyiséget és elsősegélynyújtó eszközöket • a mentőszolgálat tekintetében az Országos Mentőszolgálattal kell együttműködni
A sport és a büntetőjog kapcsolata A büntetőjog fogalma • leegyszerűsítve elmondható, hogy a büntetőjog az erkölcsi szempontból legmélyebben elvetendő cselekményeket „gyűjti csokorba”, és rendeli büntetni. • a büntetőjog a jogrendünkön belül az a jogág, amely a társadalom általános értékítélete szerint legveszélyesebb magatartások esetére a legkomolyabb hátrányok kilátásba helyezésével és érvényesítésével avatkozik be az egyén életviszonyaiba • az állam a büntetőjog eszközrendszerét csak akkor veheti igénybe, ha „szelídebb” beavatkozási lehetőségek a társadalom védelmét nem szolgálják megfelelő hatékonysággal (ultima ratio) • a jogállamokban e beavatkozás elsődleges alapja, hogy az a cselekmény, amely miatt az elkövető büntetésben részesül, már az elkövetést megelőzően törvény által tilalmazott, azaz büntetéssel fenyegetett legyen (nullum crimen sine lege elve), valamint a bűncselekményhez rendelt szankció is legyen már az elkövetéskor megismerhető (nulla poena sine lege elve)
• az elkövető, mielőtt a bűncselekmény megvalósítására szánná magát, mérlegeli a bűncselekmény elkövetésével járó előnyöket és a leleplezése esetén őt sújtó joghátrányokat • a törvényhozó azon magatartásokat emeli ki a társadalmilag jelentőséggel bíró cselekvések közül, amelyek veszélyesek a társadalomra ezeket a magatartásokat a törvényalkotó tipizálja, és ezáltal megalkotja az egyes bűncselekmények törvényi tényállásait (pl.: aki mást megöl, emberölést követ el) • ezen tipizált és jellegük szerint csoportokba sorolt bűncselekmények leírását tartalmazza a jelenleg hatályos, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) Különös Része • a büntethetőség általános feltételeit, a bűncselekmény megvalósulási szakaszait, az elkövetők kérdéskörét, valamint a bűnelkövetőkkel szemben alkalmazható joghátrányok (büntetések, intézkedések) esetkörét a Btk. Általános Része határozza meg.
A bűncselekmény fogalma • a Btk. nem tilalmakat állít fel (pl.: Ne ölj!), hanem leírja azon magatartások körét, melyek tanúsítóival szemben indokolt a büntetés kilátásba helyezés,eés adott esetben annak kiszabása • ennek a szabályozási módszernek a következménye, hogy a bűncselekmény elsőként említendő fogalmi eleme az úgynevezett tényállásszerűség azaz az elkövető olyan magatartást tanúsít, amelyet valamely bűncselekményi törvényi tényállás megfogalmaz (pl.: mást megöl) • a tényállásszerű magatartás tanúsítása szükséges, de nem elégséges feltétele az adott személy büntethetőségének társadalomra veszélyesnek is kell lennie • a bűncselekmény harmadik fogalmi eleme és ezen keresztül a büntethetőség harmadik feltétele az úgynevezett bűnösség általánosságban azt fejezi ki, hogy a bűncselekmény elkövetője miként viszonyul saját tényállásszerű magatartásához és annak következményeihez Tehát a bűncselekmény három fogalmi eleme: • tényállásszerűség • a tényállásszerű magatartás társadalomra veszélyes mivolta • bűnösség
A bűncselekmény fajai (a bűntett és a vétség) • a bűncselekmény gyűjtőfogalom két típusa különböztethető meg: a bűntett és a vétség. • bűntett minden olyan szándékos bűncselekmény, amelyet a törvény két évnél súlyosabb szabadságvesztés kiszabásával fenyeget • minden gondatlan bűncselekmény vétség, illetve e kategóriába tartoznak azon szándékos bűncselekmények, melyeket a törvény kétévi vagy ennél csekélyebb szabadságvesztés kiszabásával fenyeget • a vétséget megvalósító, ha vele szemben szabadságvesztést szab ki a bíróság, azt fogházban tölti le, mely lényegesen szabadabb életet biztosít számára, mint a bűntettet elkövető számára a börtön vagy a fegyház • korábban a bűncselekmény hármas felosztását ismerte el a magyar büntetőjog, a társadalomra legcsekélyebb veszélyességgel bíró cselekményeket nevezték kihágásoknak mára ezek helyét a szabálysértések vették át, amelyekre a vonatkozó szabályozást külön törvény tartalmazza • vannak azonban olyan bűncselekmények, melyek meghatározott, a cselekmény társadalomra való veszélyességét érintő körülményektől függően szabálysértési alakzattal is rendelkeznek (pl.: a garázdaság).
A büntethetőség feltételei A büntethetőség tárgyi feltételei • függetlenek az elkövető személyétől • ezek a tárgyi, objektív elemek valamilyen módon az elkövetési magatartást jellemzik • az elkövetési magatartás az a magatartás, amellyel az elkövető a bűncselekményt megvalósítja • jellegét tekintve lehet aktív, illetve passzív magatartás más néven tevés, illetve mulasztás • vannak olyan bűncselekmények, melyek csak aktív, és vannak olyanok, melyek csak passzív magatartással valósíthatóak meg, és végül vannak olyanok is, melyek mindkét típusú elkövetési magatartással megvalósíthatóak • az elkövetési magatartás fogalmához szorosan kapcsolódik az elkövetési tárgy fogalma az elkövetési tárgy az a tárgy, amelyre nézve a bűncselekményt megvalósítja az elkövető • az elkövetési tárgynak emberi személyre lebontott megfelelője az ún. passzív alany
• az objektív tényállási elemek közé sorolandó a bűncselekmény eredménye • azon bűncselekmények esetében, ahol a törvényhozó eredményt fogalmazott meg, ott az elkövető magatartása és az eredmény bekövetkezése között ok-okozati összefüggésnek kell fennállnia • az elkövetési magatartáson, az eredményen és e kettőt összekapcsoló okozati összefüggésen kívül vannak még olyan tárgyi tényállási elemek, melyek csak kevés bűncselekményt jellemeznek ezek a következők: o az elkövetés eszköze: vannak olyan bűncselekmények, ahol az elkövetés hatékonyságát növelő eszköz fokozza az adott bűncselekmény társadalomra veszélyességét és ennek következtében a törvényhozó az ilyen eszközt használó személyt súlyosabban kívánja büntetni ilyen a fegyveresen, vagy felfegyverkezve történő elkövetés, melyet például rablás esetén a törvény súlyosabban büntet o az elkövetés módja: mely az elkövetési magatartás társadalomra fokozottabban veszélyes megvalósítási módozatainál kerül előtérbe (ilyen például a különös kegyetlenséggel elkövetett testi sértés) o az elkövetés helye és ideje: ezek az egyes bűncselekmények törvényi tényállásaiban legritkábban előforduló tárgyi tényállási elemek
• természetesen ezen körülményeket is csak akkor rendeli a törvényhozó valamely bűncselekmény elkövetési magatartásához, amennyiben ez a cselekmény társadalomra veszélyességét érinti például nyilvánvalóan nagyobb a társadalomra veszélyessége a magánlaksértésnek, ha azt éjszaka követik el, így az súlyosabban is büntetendő, vagy súlyosabb büntetést érdemel az is, aki árvíz sújtotta településen fosztogatja a hátrahagyott lakásokat, ebben az esetben az elkövető közveszély színhelyén elkövetett lopás miatt felel
A bűncselekmény alanyi feltételei A bűncselekmény alanya • a jelenleg hazánkban hatályos rendelkezések szerint bűncselekmény alanya csak ember lehet • egyfelől meghatározott életkor eléréséhez, másfelől megfelelő tudati állapothoz köti a Btk. a büntethetőséget • a büntethetőség alsó korhatára a betöltött 14. életév • a 14. életév betöltését megelőzően elkövetett bűncselekmény miatt a gyermekkorú egyetlen esetben sem vonható büntetőjogi szempontból felelősségre, de a gyermek gondozója, nevelője, szülője sem vonható büntetőjogilag felelősségre a gyermekkorú bűncselekménye miatt • azon személyeket, akik a 14. és 18. életévük közötti időszakban követnek el bűncselekményeket, fiatalkorú elkövetőknek nevezzük • ezen elkövetői körre speciális rendelkezések vonatkoznak, esetükben a büntetés nevelő jellege kerül előtérbe a megtorló szemlélettel szemben
• ahhoz, hogy valaki a bűncselekmény alanya lehessen, szükséges, hogy legalább korlátozott beszámítási képességgel rendelkezzen a bűncselekmény elkövetésekor • aki komoly fenyegetés hatására követ el bűncselekményt, az lehetséges, hogy felismeri magatartásának jövőben hátrányos következményeit, de a fenyegetés miatt képtelen e felismerésnek megfelelően cselekedni, nem vonható felelősségre • összegezve a bűncselekmény alanyává válás feltételeit: o a bűncselekmény elkövetésének időpontjában minimálisan a 14. életévét be kell töltenie o legalább korlátozott beszámítási képességgel kell, hogy rendelkezzék • a Bíróság a jogi személlyel szemben a következő intézkedéseket alkalmazhatja: o a jogi személy megszüntetése o a jogi személy tevékenységének korlátozása o pénzbírság
A bűncselekmény alanyi elemei: a bűnösség • a bűnösség gyűjtőfogalma a bűnösségi formáknak: a szándékosságnak és a gondatlanságnak • a szándékosságnak két formája létezik: o egyenes szándék o eshetőleges szándék • egyenes szándékkal követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kifejezetten kívánja cselekvése során • eshetőleges szándékkal követi el a bűncselekményt az a személy, aki magatartásának következményeibe belenyugszik, vagyis teljességgel közömbös magatartásának hátrányos következményeivel szemben • minden büntetőjogilag releváns cselekvésnek van egy úgynevezett értelmi és érzelmi oldala • az értelmi oldal alatt azt értjük, hogy az elkövető tisztában van-e magatartása lehetséges következményeivel • az érzelmi oldal pedig azt fejezi ki, hogy hogyan viszonyul az elkövető a magatartásával előidézhető eredményhez
• a gondatlanság a bűnösség enyhébb formája • a gondatlanság két formája: o tudatos gondatlanság (luxuria) o hanyag gondatlanság (negligentia) • tudatos gondatlanságról akkor beszélünk, ha az elkövető magatartásának lehetséges következményeit előre látja, de könnyelműen bízik annak elmaradásában • hanyag gondatlanság esetén az elkövető magatartásának lehetséges következményeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható körültekintést, vagy figyelmet elmulasztja, annak ellenére, hogy a káros eredmény bekövetkezésének megakadályozására köteles lett volna és az adott helyzetben képes is lett volna ezen káros következmények elhárítására, megakadályozására
A büntethetőség akadályai (büntethetőséget kizáró és megszüntető okok) • a büntethetőséget kizáró okok olyan okok, amelyek a cselekmény elkövetésének idején állnak fenn, és adott esetben magának a büntetőeljárásnak a megindítását is akadályozzák • a három egymásba kapcsolódó bármelyik feltétel hiánya esetén a büntetőjogi felelősség nem állapítható meg Büntethetőséget kizáró okok: • jogos védelem • végszükség • gyermekkor • kóros elmeállapot • kényszer és fenyegetés • tévedés • magánindítvány hiánya • a törvényben meghatározott egyéb okok
• jogos védelem esetén, akit jogtalan támadás ér, az amíg a támadás tart, az arányosság keretein belül jogszerűen védekezhet még oly módon is, ha ezáltal formálisan valamilyen bűncselekményt valósít meg • védekezésnek csak a jogtalan támadással szemben van helye, azonban nem csupán a megtámadott, vagy a támadással közvetlenül fenyegetett személy fejthet ki támadás-elhárító magatartást, hanem bárki • a bírói gyakorlat szerint a védelmi tevékenység nem okozhat aránytalanul nagyobb sérelmet, mint amekkora sérelmet a jogtalan támadás okozott volna • a végszükség alapja egy olyan veszélyhelyzet, amely személyek, vagyontárgyak közvetlen (azonnali) pusztulásához vezethet • a cselekvőt is felhatalmazza a Btk., hogy a veszélyből akár formálisan megvalósított bűncselekmény elkövetése útján is menthesse saját, vagy más életét, vagyonát • az arányosság keretei szűkebbek, mint a jogos védelem esetében • a kényszer és a fenyegetés: a kényszer fizikai ráhatást jelent, a fenyegetés egy olyan pszichés ráhatás, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen.
• nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott • ha a tévedés azonban az elkövető gondatlan magatartására vezethető vissza, és az adott bűncselekménynek van gondatlan alakzata is, az elkövető ily módon büntethetővé válik • léteznek olyan büntethetőséget kizáró okok, melyeket a Btk. nem szabályoz, csupán a gyakorlati élet, a bírói gyakorlat állapítja meg ezen okokra hivatkozva az elkövető büntethetőségének kizártságát. • a sértett beleegyezése: a sportversenyen részt vevő sportoló aláveti magát az adott sportágra vonatkozó írott és íratlan szabályoknak, ezáltal beleegyezését adja a tekintetben, hogy őt a sportág jellegétől függően bizonyos sérülések érhetik A büntethetőséget megszüntető okok a következők: • az elkövető halála, • az elévülés, • a kegyelem, • a tevékeny megbánás • a törvényben felsorolt egyéb okok.
A bűncselekmény megvalósulási szakaszai
1.
előkészület: • az előkészületet csak kivételesen, a legsúlyosabb bűncselekmények esetén rendeli a törvény büntetni (pl. emberölésnél) • az előkészületi magatartás egyfajta célzatosságot feltételez
2.
kísérlet: A kísérlet minden szándékos bűncselekmény esetében, ahol az fogalmilag nem kizárt, büntetendő, olyan büntetési tétel alapján, mint amilyen büntetés a befejezett bűncselekmény esetén kiszabható.
3.
befejezettség stádiuma: • erről akkor beszélünk, ha az adott bűncselekmény elkövetéséhez szükséges – vagyis a törvény által meghatározott – valamennyi törvényi tényállási elem megvalósult • a befejezettség szempontjából különbséget kell tenni az úgynevezett eredmény- és alaki bűncselekmények között o az eredmény-bűncselekmények (pl. testi sértés, emberölés) akkor válnak befejezetté, ha a törvényben foglalt eredmény bekövetkezik o az alaki bűncselekmények (pl. a lopás) azon nyomban befejeződnek, mihelyt az elkövető az elkövetési magatartást megvalósította
A bűncselekmény elkövetői Az elkövetők fogalma gyűjtőfogalomként értelmezendő a büntetőjogban. Ide tartozik a tettes, a közvetett tettes, a társ tettes (tettesek), valamint a felbujtó és a bűnsegéd (részesek). • tettes: aki a bűncselekmény törvényi tényállását megvalósítja, vagyis az a személy, aki a bűncselekmény elkövetési magatartását saját magatartásával kifejti • közvetett tettes: aki a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását e cselekményért gyermekkor, kóros elmeállapot, kényszer, fenyegetés miatt nem büntethető vagy tévedésben levő személy felhasználásával valósítja meg • társ tettesek: a szándékos bűncselekményt egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg, tehát esetükben az alanyi oldalt tekintve szándék- és akarategyezőséget kíván meg a törvény, míg a tárgyi oldal tekintetében közös elkövetési magatartás kifejtését • felbujtó: aki mást szándékos bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír • bűnsegéd: aki szándékos bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt ez történhet fizikai (pl.: fegyver kölcsönadása emberöléshez) és pszichikai formában (pl.: a tettesben már kialakult szándékot erősítő biztatás)
A hazai büntetési rendszer vázlata A büntetési rendszerünkben a főbüntetések között kiemelkedő szerepet tölt be a szabadságvesztés büntetés. Lehetséges büntetések: • szabadságvesztés • közérdekű munka • pénzbüntetés • foglalkozástól való eltiltás • járművezetéstől eltiltás • kiutasítás • egy adott bűncselekmény társadalomra való veszélyességét a büntetés foka adja meg • hazai büntetőjogunkban a legsúlyosabb büntetés az életfogytig tartó szabadságvesztés • emellett léteznek úgynevezett mellékbüntetések is (közügyektől eltiltás, kitiltás)
Büntető (anyagi) jog, Különös Rész A Büntető Törvénykönyv „Különös Része” a jogalkotó által büntetni rendelt egyes bűncselekményi tényállások törvényi megfogalmazásaiból áll, amelyek azonban szoros összefüggésben vannak a büntetőjog általános részi vonatkozásaival. Testi sértés: • aki más testi épségét vagy egészségét sérti, ha a sérülés, vagy a betegség nyolc napon belül gyógyul, a könnyű testi sértés vétségét követi el • a testi sértéssel okozott sérülés, vagy betegség nyolc napon túl gyógyul (súlyos testi sértés) • a könnyű, vagy súlyos testi sértést aljas indokból vagy célból, továbbá védekezésre, vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben követik el • a testi sértés maradandó fogyatékosságot, vagy súlyos egészségromlást okoz • a súlyos testi sértést különös kegyetlenséggel követik el • a testi sértés életveszélyt, vagy halált okozhat • gondatlanságból
okozott
súlyos,
maradandó
életveszélyt, valamint halált okozó testi sértés
fogyatékosságot,
súlyos
egészségromlást,
• testi sértés alanya: bárki lehet, kivéve a sértettet, ugyanis valaki saját magának okozott testi sértése általában nem bűncselekmény • részesség: minden alakzata megvalósítható o példákkal élve: ha az edző a győzelem érdekében testi sértés okozására bírja rá a versenyzőt, felbujtóként vonandó felelősségre; a játékostárs, aki segít a testi sértésre lehetőséget adó helyzet kialakításában, fizikai bűnsegéd, aki pedig az elkövető már kialakult szándékát erősíti, például azzal, hogy biztatja, pszichikai bűnsegéd • elkövetési magatartás: a testi épség, vagy az egészség sértése, amely egyfelől testi bántalmazásban, másfelől betegség okozásában nyilvánul meg o feltétele a testi sértésnek, hogy az elkövető cselekménye a testen, vagy annak egy részén nyomokat visszahagyó sérülést, illetőleg betegséget eredményezzen. • eredmény: a testi épség megsértése esetén a sérülés okozása, az egészségsértés esetén pedig a betegség előidézése
• befejezett bűncselekmény: ha a sérülés, vagy az egészségromlás létrejött. A halált okozó testi sértés esetét kivéve megvalósulhat kísérlet, amennyiben kétséget kizáróan bizonyíthatóvá válik, hogy az elkövető magatartásával testi sértést kívánt okozni, illetve minősített eset kísérlete, ha súlyosabb eredmény bekövetkezését kívánta • testi sértés elkövetése: szándékosan, és – a könnyű testi sértést kivéve – gondatlanul o szándékos elkövetés esetén a szándéknak a testi sértés előidézésére kell irányulnia, az eredmény tekintetében pedig elég, ha az elkövetőt gondatlanság terheli A sportpályán mindennaposnak a nem egyszer még a sportág szabályainak is megfelelő, könnyű, súlyos, sőt, sok esetben maradandó fogyatékosságot, vagy súlyos egészségromlást okozó testi sértések. Ennek kezelése a következőképpen zajlik: Sértett beleegyezése: abban az esetben, ha a sértett előre tudja, hogy mit vállal, abba ráutaló magatartással – tevékenységét megkezdi, a sportpályára lép – beleegyezik, vállalja azt a kockázatot is, hogy ott esetleg valamilyen sérülés éri. A büntethetőség megítélésénél nagy súllyal kell értékelni a sportág jellegét, azt, hogy a sportoló mit kell hogy vállaljon. A bírói jogértelmezés magyarázza meg, s egyediesíti szabályozást.
a konkrét esetre vonatkozóan a törvényi tényállásban megfogalmazott általános
Esetek minősítése • súlyos testi sértést okoz: az elkövető a sértettet úgy üti meg, hogy sérülésének tényleges gyógyulási időtartama a nyolc napot meghaladja • könnyű, vagy súlyos testi sértést aljas indokból vagy célból: a mérkőzésen a labdarúgó ellenfelét szándékosan – azért, hogy a visszavágón az ellenfél legjobb játékosa ne tudjon játszani – úgy rúgja meg, hogy eltöri a lábát; továbbá védekezésre, vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben követik el: erősen ittas, vagy alvó embernek okoz testi sértést • a testi sértés maradandó fogyatékosságot okoz: a jégkorongozó úgy töri el ellenfele térdét, hogy az a sérülés következtében véglegesen sánta marad • súlyos egészségromlást okoz: az edző kényszeríti sportolóját teljesítményfokozó szerek szedésére, s ezzel hosszú időre felborítja hormonháztartását
• a súlyos testi sértést különös kegyetlenséggel követik el: az elkövető úgy töri el a sértett ujját, hogy a sérüléssel minden esetben együtt járó fájdalomnál aránytalanul nagyobb szenvedést okozzon • a minősítő esetek körében különös figyelmet érdemel az életveszélyt, illetve a halált okozó testi sértés, ugyanis rengeteg elhatárolási problémát vet fel az emberöléssel • visszaélés teljesítményfokozó szerrel, vagy módszerrel: a dopping-kérdés sportoló önszántából
Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést valósít meg, „aki foglalkozása szabályainak megszegésével más, vagy mások életét, testi épségét, vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, (…)” Minősítő esetek: • a
bűncselekmény
maradandó
fogyatékosságot,
súlyos
egészségromlást,
vagy
tömegszerencsétlenséget okoz • a bűncselekmény halált okoz • a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz • az elkövető a közvetlen veszélyt szándékosan idézi elő Elkövetési magatartás: foglalkozási szabályszegés, amely lehet szándékos és gondatlan általában aktív magatartással valósítják meg e bűncselekményt, de nem kizárt a passzív magatartással történő elkövetés sem.
Alanya: olyan személy, aki valamely meghatározott íratlan, vagy írott foglalkozási szabály alatt áll. A sport területén tipikusan ilyen az edző, vagy a testnevelő tanár. Jogi tárgya: az emberi élet, testi épség és egészség. Eredménye: más, vagy mások életének, testi épségének és egészségének közvetlen veszélynek való kitétele, vagy testi sértés okozása. Okozati összefüggés: mindenképpen fenn kell állnia a szabályszegés és az eredmény között. (Ha tehát a tornász nem azért szenved balesetet, mert az edző az előírás ellenére nem biztosított, hanem azért, mert a nyújtó gyári hibás volt, s az edző szabályszerű tevékenysége mellett is bekövetkezett volna a baleset, az okozati összefüggés hiánya miatt az edző a szabályszegés ellenére sem marasztalható e bűncselekmény okozta testi sérülés miatt.) Befejezetté válás: a közvetlen veszélyhelyzet már kialakult, illetve a testi sértés realizálódott. Minősített esetek: az okozati összefüggésnek a súlyosabb eredmény tekintetében is fenn kell állnia.
Segítségnyújtás elmulasztása • elmulasztja a segítségnyújtást az, „aki nem nyújt tőle várható segítséget sérült, vagy olyan személynek, akinek az élete, vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, (…)” • a bűncselekmény jogi tárgya az emberi élet, testi épség és egészség • a bűncselekmény elkövetési magatartása a kötelező segítségnyújtás elmulasztása • a bűncselekmény csak szándékosan valósítható meg • a kerékpárversenyző, aki sérülést szenvedett versenytársának nem nyújt segítséget, megvalósítja a bűncselekményt
Kényszerítés „Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg, (…)” • a kényszerítés törvényi tényállásának célja, hogy védelmet nyújtson az erőszakkal, vagy fenyegetéssel véghezvitt olyan támadásokkal szemben, amelyek egyébként nem ütköznének semmilyen más törvényi tényállásba • a bűncselekmény alanya, emellett passzív alany (sértett) is mindenki lehet • a bűncselekmény elkövetési magatartása a valaminek megtételére, meg nem tételére, vagy eltűrésére való kényszerítés a kényszerítés megállapításának feltétele, hogy az elkövetési magatartás személy elleni erőszakkal, avagy fenyegetéssel menjen végbe • a kényszerítés megállapítására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a magatartás jogellenes • a jogellenességet kizárja, ha az elkövetőnek jogszabályok (pl. rendőröknek az igazoltatást), vagy a társadalmi együttélés szabályai (pl. szülő - gyerek kapcsolatban) bizonyos dolgok kikényszerítését lehetővé teszik
• ha a testnevelő tanár a kötelező tornagyakorlat végrehajtását úgy kívánja kikényszeríteni, hogy a diákot megszégyeníti, büntethetővé válik • befejezett a bűncselekmény, ha az elkövetési magatartás jelentős érdeksérelmet okozott ilyenek különösen a női becsület, a jó hírnév, a társadalmi megbecsülés, a szakmai tekintély, a családi élet zavartalansága, stb. sérelme
Rágalmazás, becsületsértés „Aki valakiről más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, (…)” (rágalmazás) „Aki mással szemben a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével, vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben, b) nagy nyilvánosság előtt c) a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, (…) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a becsületsértést tettlegesen követi el.” (becsületsértés). Mindkét bűncselekmény jogi tárgya a társadalmi megbecsülés, illetve az emberi méltóság, amely minden embert – még a bűnözőt is – megillet. A bűncselekmények alanya minden beszámítási képességgel rendelkező természetes személy.
• a rágalmazás és a becsületsértés alanyának mindig személy szerint is meghatározottnak kell lennie. • a rágalmazás elkövetési magatartása valamely becsület csorbítására alkalmas tényállítás, híresztelés vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezés • a becsületsértés elkövetési magatartása a becsület csorbítására alkalmas kifejezés használata, a becsület csorbítására alkalmas cselekmény elkövetése, illetve annak tettleges tanúsítása • befejezett a rágalmazás, ha a becsület csorbítására alkalmas tényállítás, híresztelés más előtt elhangzott, illetve más tudomására jutott. • a becsületsértés akkor befejezett, ha a becsület csorbítására alkalmas cselekmény, kijelentés, vagy tettleges magatartás nagy nyilvánosság előtt megtörtént • mind a rágalmazás, mind a becsületsértés csak szándékosan követhető el • a közszereplők (politikusok, színészek) esetében a kritizálhatóság határa jóval tágabb, beleértve az élsportolókat is, mint a magánembereknél • külön figyelmet érdemel az elmondottakon felül a tettleges becsületsértés vétsége e bűncselekménynek elkövetési magatartása a sértett testének célzatos érintése becsületét csorbító célból – például szakállának levágása –, vagy a sértett olyan bántalmazása, amely nem okoz testi sértést, például a pofonütése • ha a bántalmazás során a sértett bármilyen sérülést szenved, nem becsületsértés, hanem testi sértés megállapításának van helye
Kiskorú veszélyeztetése „A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából folyó kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti, (…)” • a bűncselekmény jogi tárgya a kiskorúak megfelelő testi, értelmi és erkölcsi fejlődése • a bűncselekmény alanya tettesként olyan személy lehet, aki a kiskorú nevelésére, felügyeletére, vagy gondozására köteles a sport területén jellemzően ilyen a testnevelő tanár és az edző • passzív alany csak kiskorú lehet, tehát az a személy, aki tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött • a bűncselekmény elkövetési magatartása a kiskorú nevelésének, felügyeletének, vagy gondozásának feladatából folyó kötelességek súlyos megsértése ezek rendszerint íratlan szabályok, amelyeket erkölcsi normák, szokások határoznak meg • a bűncselekmény eredménye a kiskorú testi, értelmi, vagy erkölcsi fejlődésének veszélyeztetése
• két, sporttal kapcsolatos példa a kiskorú veszélyeztetésére: o az edző a rosszul értelmezett versenyszellemre, a minden áron, akár a szabályok megszegésével való, és az ellenfélnek szándékosan okozott komoly sérülés árán kivívott győzni akarásra bíztatja a kiskorút, amellyel – minthogy ez ellentétben áll társadalmunk erkölcsi normáinak követelményrendszerével – erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyezteti o az edzőtáborban az arra kötelezettek huzamosabb időn át nem biztosítják a megfelelő táplálkozás lehetőségét az arról önállóan gondoskodni nem tudó kiskorúak számára, s ezzel testi épségüket veszélynek teszik ki
Garázdaság „Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást, vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, (…)” • a bűncselekmény alanya tettesként is, és részesként is bárki lehet • felelősségre vonható annak a bandának minden tagja, akik a labdarúgó mérkőzést követően a nyílt utcán ittas állapotban, ordítozva, az útjukba kerülő autókat megrongálva haladnak végig, annak ellenére, hogy véletlenül senki sem volt tanúja cselekményüknek • az erőszak irányulhat személy, vagy dolog ellen, amely rendszerint a személy testének támadó szándékú megérintésével, illetőleg a dolog állagsérelmével jár • megbotránkoztató a cselekmény, ha másokban nemtetszést, méltatlankodást kelt, riadalomkeltő pedig, ha a keltett nemtetszés ijedtséggel, vagy félelemmel jár • amennyiben a törvényi tényállási elemek közül hiányzik az „erőszak”, nem garázdaság vétségét, hanem rendzavarás szabálysértését kell megállapítani
• a bűncselekmény eredménye az elkövetési magatartás következtében megbotránkozást, vagy riadalmat keltő helyzet kialakulása • büntethetőek tehát garázdaságért, méghozzá csoportosan elkövetett garázdaságért a szurkolótábor azon tagjai, akik a sportmérkőzést követően egymással az utcán összeverekednek
Sporttal kapcsolatos szabálysértési tényállások és szankciók 1. Becsületsértés: • „Aki mással szemben a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, (…)” • A szabálysértési és a bűncselekményi fordulat között a különbség az, hogy, míg a bűncselekmény „csak más előtt” valósítható meg, addig a szabálysértéshez nem szükséges külső, harmadik személy jelenléte, vagy tudomásszerzése
2.Polgári
felhasználású
robbanóanyagokkal
és
pirotechnikai
termékekkel
kapcsolatos
szabálysértés: • pirotechnikai eszközök előállítására, forgalmára, tárolására, szállítására, felhasználására és megsemmisítésére vonatkozó előírások megszegése illetve engedély nélkül pirotechnikai tevékenységet végez vagy annak hollétéről tudomást szerez, és a legközelebbi önkormányzaton vagy a rendőrségnek nem jelenti, akár százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Az említett terméket el kell kobozni
3. Rendzavarás: • verekszik, aki mást verekedésre hív • rendzavarás vagy garázdaság esetén a hatóság intézkedésével szemben engedetlenséget tanúsít: elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható • lőfegyvert vagy robbanóanyagot, ill. az élet kioltására vagy testi sértés okozására alkalmas eszközt tart magánál, • a rendező szerv, illetőleg a rendőrség felhívásának, rendelkezésének nem tesz eleget: pénzbírságon kívül, a sportrendezvényekről való kitiltás 4. Sportrendezvény rendjének megbontása: • aki sportrendezvényen a létesítménynek a nézőktől vagy a nézők meghatározott csoportjától elzárt területére jogosulatlanul belép, vagy ott tartózkodik, • e területre bármit bedob • a cselekmény elkövetője bírsággal és kitiltással sújtható 5. Sportrendezvényről kitiltás szabályainak megszegése: • a rendőrség jogosult eljárni azzal szemben, aki olyan sportrendezvényen vagy sportlétesítményben tartózkodik, ahonnan a bíróság kitiltotta, a szabálysértés szankciója pénzbírság lehet
A büntetőeljárási jog 1. A büntetőeljárási jog alapfogalmai: • a büntetőeljárás fogalma: a büntető eljárás része, annak az eldöntését szolgálja, hogy történt-e büntetendő cselekmény, ha igen, azt ki követte el, mi a büntetés • a büntetőeljárási jog hatálya: a személyi és területi hatálya megegyezik a Btk. személyi és területi hatályára vonatkozó rendelkezésekkel. Eltérés az időbeli hatály szabályozásában van, amely szerint egységesen a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő törvény alkalmazandó 2. A büntetőeljárási jog alapelvei: a) Szervezeti alapelvek (hatóságok, elsősorban a bírói szervezet felépítését érintik) • igazságszolgáltatás kizárólag bíróságok útján történhet, • törvény előtti egyenlőség elve, • társas bíráskodás elve, • laikus elem részvételének elve, • bírói függetlenség elve.
b) Működési alapelvek (az eljárási tevékenység végzésének feltételeit szabályozzák) • hivatalból való eljárás elve, hogy meghatározott törvényi feltételek fennállása esetén a büntetőeljárás lefolytatása kötelező • személyi szabadság és más állampolgári jogok biztosítása • tényállás felderítése és a bizonyítékok szabad értékelése, a valóságnak megfelelően állapítsák meg. • eljárási feladatok megoszlásának elve: szigorú munkamegosztás követelményét jelenti, amely szerint a vádlói, a védői és az ítélkező funkció egymástól elkülönül • ártatlanság vélelme: senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg
• védelem elve: a terheltet az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga • jogorvoslati jogosultság elve: a sérelmet szenvedett fél a sérelmes határozat ellen a nyomozás során panasszal, a bírósági eljárásban fellebbezéssel élhet • anyanyelv használatának elve • szóbeliség elve, amely azt jelenti, hogy a bírósági tárgyalás szóbeli • közvetlenség elve: e szerint a bíróság határozatát az általa közvetlenül megvizsgált bizonyítékokra alapítja • nyilvánosság elve: a határozat hirdetés minden esetben- és a bírósági tárgyalás nyilvános (kivéve pl: államtitok)
3. Büntetőügyekben eljáró hatóságok • a
nyomozóhatóság : feladata a bűncselekmények felderítése, a terhelt bírói felelősségre
vonásának előkészítése (rendőrség, ügyészség, vám-és pénzügyőrség, határőrség, APEH, hajó vagy légi jármű parancsnok) • az ügyész: feladata a nyomozás törvényessége feletti felügyelet, valamint: nyomozás, vádemelés és a vád képviselete. 4. A bíróság: • feladata az igazságszolgáltatás. Ennek során dönt a terhelt büntetőjogi felelősségéről. Az ítélkezés 3 szintű bírósági szervezet keretében történik: helyi, megyei bíróságokon, ítélőtáblákon és a Legfelsőbb Bíróságon • első fokon: helyi bíróságok és egyes súlyos bűncselekmények esetében a megyei bíróságok járnak el • másodfokon: a megyei bíróság vagy az ítélőtábla jár el. Fellebbezésnek van helye a harmadfokú bírósághoz • harmadfokú bíróság: eljárhat az Ítélőtábla, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság. Fellebbezésnek helye nincs.
a) Hatáskör és illetékesség a büntetőeljárásban: • Lényegét tekintve a hatáskör az ügyek intézésének különböző szintű szervek közötti elosztását jelenti (milyen szintű – helyi vagy megyei/fővárosi – bíróság járjon el az adott ügyben). • Az illetékesség pedig az azonos szinten lévő szervek közötti területi munkamegosztást dönti el (például azt, hogy melyik budapesti kerületi bíróság járjon el az ügyben).
b) Kizárás: • az ügyek elfogulatlan megítélését biztosítják, az eljárási feladatok megoszlása elvének érvényesülését szolgálják. Az úgynevezett abszolút kizárási és relatív kizárási okról beszélhetünk (pl: másodfokon bíróként nem járhat el, aki első fokon ügyészként járt el)
5. A büntetőeljárásban eljáró személyek: a) a terhelt : • akivel szemben a büntetőeljárást folytatják: a nyomozás során gyanúsított, a bírósági eljárásban vádlott, a büntetés jogerős kiszabása után elítélt • a védekezés jogai: o jog az ügy megismeréséhez (alapos gyanú és vád megismerésének joga) o jog a védekezéshez való felkészülésre o eljárási cselekményeknél jelenlét joga o iratbetekintés joga o vallomástétel joga o indítványozási, észrevételezési, kérdésfeltevési jog o felvilágosítás kérési jog o védővel való érintkezés joga o jogorvoslati jogosultság. • kötelezettségei például egyes bizonyítási vagy kényszercselekmények esetén vannak: o személyes jelenléti kötelezettség: köteles jelen lenni, ha megidézték vagy előállították, o tűrési kötelezettség pl. szakértői vizsgálaton, vagy lefoglalás, motozás során.
b) A védő: • a terhelt érdekében, de nem feltétlenül a terhelt akaratának megfelelően köteles eljárni • védő lehet: ügyvéd (kirendelés vagy meghatalmazás alapján), a terhelt törvényes képviselője és meghatalmazás alapján nagykorú hozzátartozója. • nem lehet védő: pl.: akit a közügyektől eltiltottak, aki az ügyben tanúként, sértettként stb. járt el • kötelező védő részvétele bizonyos esetekben, például ha 5 évnél súlyosabb szabadságvesztés kiszabására kerülhet sor, vagy ha a terhelt fogva van, illetve ha süket, néma, vak, kóros elmeállapotú, vagy a magyar nyelvet nem ismeri. • a védő csak a felelősséget enyhítő körülményekkel foglalkozik. Jelenléte csak a tárgyaláson kötelező • A védő „önálló személyisége”: o panaszjoga a terhelttől független, o a terhelt kifejezett tilalma ellenére is fellebbezhet az ítélet ellen. o megilletik mindazon jogok, amelyek a terheltet megilletik, de jelenlétére vonatkozó joga szélesebb a terhelténél, hiszen joga van a nyomozás során valamennyi tanú kihallgatásánál jelen lenni
c) A sértett: • a bűncselekmény áldozata, akinek jogát, vagy jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette • az eljárás során tanúként is kihallgatható • jogai szűkebbek: a tárgyaláson kérdések feltevését indítványozhatja, és ugyan a nyomozás során a jogait, érdekeit sértő határozat ellen panasszal élhet, de fellebbezési joga nincs. Eljárási jogosítványait képviselője útján is gyakorolhatja • háromféle minőségben szerepelhet: o sértett o magánvádló: maga képviseli a vádat, kisebb bűncselekmények esetén o magánfél: az a sértett, aki azt polgári jogi igényt érvényesíti, amely a bűncselekmény, vagy a bíróság által elbírált szabálysértés folytán keletkezett. Így nincs szükség újabb polgári perre. Lehetőségei korlátozva vannak, például kizárt az egyezségkötési lehetőség. Polgári jogi igény érvényesítésére az ügyésznek is lehetősége van, a sértettől függetlenül is.
• a bíróság döntései a polgári jogi igény tekintetében a következők lehetnek: o ha az igény alapos, kötelezi a vádlottat annak megfizetésére o ha alaptalan, elutasítja az igényt o egyéb törvényes útra utasítja (polgári per) d) egyéb érdekeltek: • akikre a határozat közvetlen kihatással lehet (pl: lefoglalt dolog tulajdonosa)
Bizonyítás a büntetőeljárásban A bizonyítás alapfogalmai: • a bizonyítás: a helyes döntést magalapozó tevékenység • a bizonyítás célja: a felelősség eldöntéséhez szükséges ténybeli ismeretek megszerzése. A bírósági szakaszban erre vonatkozóan már olyan bizonyosság szükséges, hogy a bizonyított tényekből a terhelt bűnösségét el lehessen dönteni • a bizonyítási eljárás: a bizonyítási cselekmények összessége • a bizonyítás folyamata: a bizonyítékok beszerzése, értékelése és rögzítéséből áll. Nem kell bizonyítani azokat a tényeket, amelyek köztudomásúak (pl. a jeges út csúszós), vagy amelyekről a hatóságoknak hivatalos tudomása van (pl. a vádlott büntetett előéletű) • a bizonyítás eszközei: a tanúvallomás, a szakvélemény, a tárgyi bizonyítási eszköz, az okirat, a szemle, a helyszínelés, a bizonyítási kísérlet, a felismerésre bemutatás és a terhelt vallomása
Egyes bizonyítási eszközök
1. Tanúvallomás: • a bizonyítandó tényről tudomása van • a tanú kötelességei: megjelenés, vallomástétel, igazmondás • Jogai: költségtérítés, bizonyos esetekben a vallomástétel alól mentességet élvez, tanúvédelemhez való jog. • a kihallgatás: rögzítik a személyi adatait; megvizsgálni, hogy elfogult-e; figyelmeztetni kell az esetleges mentességi okra és a hamis tanúzás következményeire. Lehetőség van a tanú adatainak zártan történő kezelésére. Vallomását jegyzőkönyvben kell rögzíteni. • a tanú vallomástételének akadályai: testi vagy szellemi fogyatékossággal élő, titoktartási kötelezettség • különösen védetté nyilvánítható a tanú, ha vallomása perdöntő, vagy személyének felfedése esetén a tanú vagy hozzátartozója élete, testi épsége vagy személyes szabadsága súlyos fenyegetésnek lenne kitéve
2. Szakértő: • különleges szakértelemmel rendelkezik • igénybevétele csak akkor szükséges, ha kóros elmeállapotról, vagy kényszergyógykezelés, kényszergyógyítás szükségességéről kell dönteni • rendszerint egy szakértőt kell kirendelni, szükség esetén többet is lehet •
akizárási szabályok a szakértőre is vonatkoznak
3. A terhelt vallomása: • a hatóság köteles a terheltet kihallgatni, ill. erre az eljárás során lehetőséget kell biztosítani • a terhelt vallomástétele csak lehetőség, nincs vallomástételi kötelezettség
4. Tárgyi bizonyítási eszköz, okirat: • tárgyi bizonyítási eszköz minden olyan dolog, amely a bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas, például fénykép, hangfelvétel, ujjlenyomatot tartalmazó pohár
5. Szemle, helyszínelés, bizonyítási kísérlet, felismerésre bemutatás: • Szemlét akkor kell tartani, ha a bizonyítandó tény felderítéséhez személy, tárgy, vagy helyszín közvetlen megfigyelése szükséges. • Helyszínelés során a terhelt vagy a tanú mutat meg olyan helyet, cselekményt, vagy tárgyat, aminek létezéséről a hatóság már tud. • A bizonyítási kísérlet: rekonstruálás révén erősít meg, vagy zár ki valamely feltevést. • Felismerésre bemutatás: a terheltnek vagy a tanúnak felismerés céljából személyt vagy tárgyat be lehet mutatni.
Kényszerintézkedések • Olyan hatósági eljárások, mely alapvető állampolgári jogokat sértenek, illetve korlátoznak. Mivel mindig az érintett személyek akarata ellenére történik, alkalmazásukkor az állam bűnüldözési érdekét fontosabbnak tekintik, mint az állampolgár adott szabadságjogát. Az ügyész, illetve a bíróság döntése alapján van helye. Alkalmazásuk meglehetősen gyakori.
1. Őrizetbe vétel • tetten érés esetén, ha a személyazonosság nem állapítható meg • elfogatóparancs által körözött személy megtalálása esetén • előzetes letartóztatás • legfeljebb 72 óráig tarthat, értesíteni kell a terhelt által megjelölt hozzátartozót, személyt .
2. Előzetes letartóztatás • általános feltételek: a törvény a cselekményt szabadságvesztéssel is fenyegesse és a terhelt terhére az alapos gyanú megállapítható legyen. • Különös feltételek: o szökés, elrejtőzés, vagy ennek veszélye o az eljárás meghiúsításának, megnehezítésének veszélye o bűnismétlés ténye, vagy a bűncselekmény befejezésének veszélye 3. Lakhelyelhagyási tilalom, házi őrizet, távoltartás • az előzetes letartóztatás kisegítő intézménye • annak előírását jelenti, hogy a terhelt lakóhelyét engedély nélkül nem hagyhatja el. A bíróság rendeli el a szükségesnek tartott időtartamban. • a házi őrizet szűkebb területet jelent, kijelölt lakást, ahhoz tartozó bekerített helyet, amelyet csak konkrétan meghatározott úti célra lehet elhagyni. A rendőrség folyamatosan ellenőrizheti • a távoltartás viszonylag új intézmény(2006). Köteles a meghatározott lakást elhagyni, és onnan a bíróság által meghatározott ideig távol maradni, a meghatározott személytől, illetőleg e személy lakó- és munkahelyétől, az e személy által látogatott intézményektől. 10-60 napig tarthat.
4. Ideiglenes kényszergyógykezelés • Az ideiglenes kényszergyógykezelés a kóros elmeállapotú terhelt személyi szabadságának bírói elvonása jogerős ítélet nélkül. 5. Intézkedés a külföldre utazási tilalom biztosítására • Az őrizetbe vételkor az úti okmányt el kell venni. 6. Házkutatás, motozás, lefoglalás • A házkutatás és motozás rendszerint tárgyi bizonyíték megtalálását célozza, de házkutatásra sor kerülhet az elkövető kézre kerítése érdekében is. Sürgős esetben határozat nélkül is. 7. Óvadék • Az óvadék a bíróság által meghatározott összeg, amely a terheltnek az eljárási cselekményeken való jelenlétét biztosítja. A bíróság az előzetes letartóztatást megszüntetheti, ha óvadék letétele megtörténik. A bíróság az óvadék összegét a terhelt személyi körülményeire és vagyoni helyzetére is figyelemmel állapítja meg. Az óvadékot a bíróságon készpénzben kell letenni, vagy annak letételét külön jogszabályban meghatározott módon kell igazolni. Ennek megtörténte után a fogva lévő terheltet haladéktalanul szabadon kell bocsátani.
A nyomozás • olyan megismerési folyamat, amely információk gyűjtésén keresztül valamely múltbéli, bűncselekmény gyanúját keltő cselekmény valóságnak megfelelő rekonstruálására és elkövetőjének megállapítására irányul annak érdekében, hogy megállapítsák: indokolt-e a terhelt bírósági felelősségre vonása A nyomozás elrendelése, megtagadása, lezárása: • feljelentés, bejelentés vagy a hatóság észlelése alapján indulhat • feljelentés alapján 3 napon belül bűncselekmény alapos gyanúja esetén a nyomozás elrendelésére kerül sor • nyomozás határideje: 2 hónap • nyomozás záró aktusaként lehetővé kell tenni a gyanúsítottnak és a védőnek, hogy a nyomozás során keletkezett valamennyi iratot megtekinthesse • jogorvoslat: a sérelmezett döntés ellen a sérelmet szenvedett fél, aki a határozatot, intézkedést vagy mulasztást kifogásolja, panasszal élhet
A vád jelentősége
• az ügyész a befejezett nyomozás iratainak felülvizsgálata után dönt arról, hogy: o további nyomozási cselekményt végez, vagy az elvégzéséről rendelkezik o a nyomozást felfüggeszti o a nyomozást megszünteti o az ügyet közvetítői eljárásra utalja, illetve a vádemelés elhalasztásáról határoz o vádat emel, vagy határoz a vádemelés részbeni mellőzéséről • az ügyésznek az ügy iratainak megvizsgálására 30 nap áll rendelkezésére, amely szükség esetén 30 nappal meghosszabbítható
• vádelv: a bíróság csak a megvádolt személyek felelőssége tárgyában dönthet, s csak a vád tárgyává tett cselekményeket ítélheti meg • vád: a vádemelésre jogosult személy, bírósághoz intézett indítványa a büntetőjogi felelősség megállapítása és jogkövetkezményeinek alkalmazására • a vádemelés mellőzésére akkor van lehetőség, ha eltérő súlyú bűncselekmények egymással halmazatban állnak akkor nem feltétlenül kell a csekélyebb súlyú bűncselekmény miatt vádat emelni (például emberölés esetén magánokirat-hamisítás vétsége miatt nem szükséges a vádemelés ) • a vádemelés elhalasztása viszonylag új intézmény – alkalmazása még nem túl gyakori –, ekkor az ügyész a vádemelés feltételeinek fennállása esetén 3 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabb büntetéssel fenyegetett bűncselekmény miatt a vádemelést 1 évtől 2 évig terjedő időre elhalaszthatja, s dönt a terhelt pártfogó felügyeletének elrendeléséről. Ha az időtartam eredményesen eltelt, az ügyész a nyomozást megszünteti.
A büntetőeljárás bírósági szakasza A tárgyalás előkészítése: • a vád törvényességének, megalapozottságának vizsgálata, a tárgyalás gyors és alapos lebonyolítása, feltételeinek megteremtése • ha a bíróság mindent rendben talál, a lehető legközelebbi napra kitűzi a tárgyalást Elsőfokú bírósági tárgyalás: • a tárgyalás az igazságszolgáltatás kereteit, színterét jelenti • ülnökrendszer működik, amelynek lényege, hogy a szakbíró mellett választott ülnökök vesznek részt a bíróság munkájában • a tanács elnöke vezeti • a tárgyaláson a bizonyítás a vád ismertetésével kezdődik ezt követően a tanács elnöke hallgatja ki a vádlottat és a tanúkat, illetve hallgatja meg a szakértőt. • a bizonyítási eljárás befejezése után – ha nincs több bizonyítási indítvány – a perbeszédek és felszólalások összegzik a vád és a védelem álláspontját • az ügyész által előadott vádbeszéd megelőzi a védő általi védőbeszédet, végül a vádlott szólalhat fel az utolsó szó jogán
Másodfokú bírósági tárgyalás: • fő szabályként az az elv érvényesül, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezéssel megtámadott ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt teljes egészében felülbírálja, tekintet nélkül arra, hogy ki, milyen indokból fellebbezett • a másodfokú bíróság a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, kivéve, ha az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, illetőleg a fellebbezésben új tényt állítottak vagy új bizonyítékra hivatkoztak és ennek alapján a másodfokú bíróság bizonyítási eljárást folytat le • súlyosítási tilalom érvényesül, amelynek lényege az, hogy a másodfokú bíróság egyáltalán nem, vagy csak kivételesen hozhat a vádlottra nézve hátrányosabb döntést, mint amit az elsőfokú bíróság hozott • a másodfokú eljárás eredményeképpen a bíróság az elsőfokú bíróság döntését megváltoztathatja, helybenhagyhatja, hatályon kívül helyezheti és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasíthatja, vagy a fellebbezést elutasíthatja
Harmadfokú bírósági tárgyalás: • a harmadfokon eljáró bíróságnak is lehetősége van a másodfokon eljáró bíróság ítéletének helybenhagyására, megváltoztatására, valamint hatályon kívül helyezésére
A sport pénzügyi igazgatása Sportfinanszírozás: • hosszú távú sportfejlesztési programok készülnek sportágfejlesztési, olimpiai műhelytámogatási, iskolai és ifjúsági sporttámogatási céllal, külön sportstratégia létezik a nők, a családok, a hátrányos helyzetűek sportjára, a sportlétesítmények korszerűsítésére stb. vonatkozó pénzügyi támogatás • állami támogatás csak annak részére nyújtható, akinek: o nincs lejárt köztartozása o a jogszabályi előírásoknak megfelelően gazdálkodik o a korábban kapott támogatással megfelelő módon elszámolt
• nem kaphat támogatást: o az a sportvállalkozás, amellyel szemben a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerint végelszámolási, csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban o az a sportszövetség, illetve sportegyesület, amelynek működését a bíróság felfüggesztette, valamint amelynek megszüntetésére az egyesülési jogról szóló törvény szerint eljárás van folyamatban o az a sportegyesület, amellyel szemben a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerint csődeljárás van folyamatban, vagy amely ellen a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti felszámolási eljárás megindítása céljából kérelmet nyújtottak be, és felszámolását ennek alapján a bíróság jogerősen elrendelte
• állami támogatás csak annak részére nyújtható, amely sportszervezetnek: o nincs lejárt köztartozása o a jogszabályi előírásoknak megfelelően gazdálkodik o a korábban kapott támogatással megfelelő módon elszámolt. • általános előírás, hogy nem kaphat támogatást: o az a sportvállalkozás, amellyel szemben a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerint végelszámolási, csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban o az a sportszövetség, illetve sportegyesület, amelynek működését a bíróság felfüggesztette, valamint amelynek megszüntetésére az egyesülési jogról szóló törvény szerint eljárás van folyamatban o az a sportegyesület, amellyel szemben a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerint csődeljárás van folyamatban, vagy amely ellen a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti felszámolási eljárás megindítása céljából kérelmet nyújtottak be, és felszámolását ennek alapján a bíróság jogerősen elrendelte
Olimpiai járadék • a magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárságú sportoló, ha a magyar nemzeti válogatott keret tagjaként, vagy egyéni számban a jogszabályban írt sporteseményeken érmes helyezést ért el, a 35. életévének betöltését követő év január 1-jétől élete végéig olimpiai járadékra jogosult • élete végéig járadékra jogosult az érmes halálának időpontjától kezdődően annak özvegye, ha magyar állampolgár, és Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezik • megszűnik az érmes, az özvegy, illetve az edző járadékra való jogosultsága, ha az érmes a járadékra jogosító helyezését elveszíti
• érdemtelen és nem részesül járadékban az a jogosult, aki: o büntetett előéletű, o büntetlen előéletű, de akit a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt elítélt: szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig; szándékos bűncselekmény miatt kiszabott egyéb büntetés esetén a mentesítéstől számított három évig; megrovás alkalmazása esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig; próbára bocsátás alkalmazása esetén a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig. (Lex Farkas) • olimpiánként, paralimpiánként és siketlimpiánként az érmes által elért helyezés után – ha jogszabály kivételt nem tesz – csak egy, az olimpiára felkészítő edző részesülhet járadékban, kivéve a szövetségi kapitányt, aki az edző mellett is részesíthető járadékban • az érmes – legjobb helyezése után –, valamint az özvegy és az edző csak egy járadékra jogosult, de azt, aki érmesként, özvegyként, illetve edzőként is járadékra jogosult, a járadék halmozottan is megilleti
Gerevich Aladár-sportösztöndíj • az olimpián és a speciális világjátékokon kiemelkedő sporteredmény elérése érdekében az olimpiai és a speciális világjáték-válogatott kerettag sportolók, továbbá az azok felkészítésében közreműködő sportszakemberek részére – legfeljebb négy évre – Gerevich Aladár-sportösztöndíj adható • feltételeit a Wesselényi Miklós Sportközalapítvány kuratóriuma állapítja meg
Adójogszabályok • a jogszabály egyes elemei – tekintettel arra, hogy az Európai Unió versenyjogi szabályozását is érinthetik – csak az Európai Unió Bizottságának jóváhagyása esetén léphetnek hatályba • 2010. évi LXXXIII. Törvény: elsősorban adó- és illetékkedvezmények révén igyekszik többletforrásokat teremteni a sportszervezetek számára • a jogalkotás során a személyi jövedelemadóról szóló törvénybe adómentes juttatásként került be a az olimpiai járadék, a Gerevich Aladár-sportösztöndíj, továbbá az a jövedelem, amit a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók és özvegyeik, valamint a kiemelkedő sporteredmények elérésében
közreműködő
nyugdíjas
sportszakemberek
részére
szociális
rászorultságra
figyelemmel nyújtott támogatásként, továbbá a sportról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott eredményességi támogatásként kap a magánszemély • adómentes természetbeni juttatásnak minősül összeghatártól függetlenül a sportversenyen vagy sportvetélkedőn nyert érem, serleg, trófea, továbbá a sporteseményre szóló belépőjegy, bérlet • az illetékekről szóló törvény módosításával illetékmentessé válik a sporttelep tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzése, ha a vagyonszerző vállalja, hogy az ingatlant a szerzéstől számított 15 évig nem idegeníti el és sport célra használja vagy hasznosítja
A testnevelés és sporttevékenység önigazgatása
A sportjog dilemmája
• klasszikus értelemben vett jogág nem létezik • „önálló vegyes szakjog”, vagy a „keresztülfekvő jogág” • sporttal, mint tevékenységgel kapcsolatban jelentkező életviszonyokat jogi eszközökkel rendezi • definiálja a sporttevékenység fogalmát: „Sporttevékenységnek minősül a meghatározott szabályok szerint, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, amely a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgálja.” (1. § (2) bekezdés)
A sportjogviszony alanyai •cél: a sport területén világos és áttekinthető jogviszony, a jogalanyok mozgásterének meghatározása •jogok és kötelezettségek alanyai lehetnek: o sportoló o sportszervezet o sportszakember o országos sportági szakszövetség o sportági szövetségek o szabadidősport szövetségek o fogyatékosok sportszövetségei o diák- és főiskolai-egyetemi sport szövetségek o a Magyar Olimpiai Bizottság o a Magyar Paralimpiai Bizottság o a Nemzeti Sportszövetség o a Nemzeti Szabadidősport Szövetség o a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége
A sportszövetségek Fogalma: a sportszövetségek meghatározott sporttevékenységek körében a sportversenyek szervezésére, a tagok érdekvédelmére és a részükre való szolgáltatásokra, valamint a nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására létrehozott, jogi személyiséggel és önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezetek Típusai: • országos sportági szakszövetségek • sportági szövetségek • szabadidősport-szövetségek • fogyatékosok sportszövetségei • diák- és főiskolai-egyetemi sport sportszövetségei Feladatai: • sportesemények szervezése • a sport versenyrendszerének működtetése • magyar sportolók részvételének megszervezése a nemzetközi versenyeken
Az országos sportági szakszövetség • önálló jogi személy típus • közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősíthető • kizárólag olyan sportszervezetek lehetnek tagjai, amelyek az adott sportág versenyrendszerében részt vesznek Szakszövetség csak olyan sportágban hozható létre: • amely a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportág, vagy • amelyben a sportág nemzetközi szövetségét felvették a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségébe (AGFIS) Szakszövetségnek csak olyan sportszövetség minősülhet, amelynek: • legalább tíz, az adott sportágban tevékenykedő sportszervezet a tagja, • legalább három éve folyamatosan országos versenyrendszert (bajnokságot) működtet, • versenyrendszerében rendszeresen legalább 100 fő, sportági versenyengedéllyel rendelkező sportoló vesz részt
Szakszövetség feladatai • szabályzatok kiadása • versenyrendszer kialakítása, ez alapján a sportág versenyeinek megszervezése, a versenynaptár kialakítása • részvétel a sportág nemzetközi szövetségének munkájában, nemzetközi sportkapcsolatok • működtetni a nemzeti válogatott kereteket • meghatározni a sportág stratégiai fejlesztési koncepcióit, ezeket megvalósítani • képviselni a sportág érdekeit • elősegíteni a sportágában működő sportszakemberek képzését és továbbképzését • meghatározni a sportág utánpótlás-fejlesztési koncepcióját és gondoskodni annak végrehajtásáról
• a szakszövetség ellátja az alapszabályában, a sportága nemzetközi szövetségének szabályzataiban, illetve a jogszabályokban meghatározott feladatokat • ennek keretében különösen: o gondoskodik a sportágában a versenyzők nyilvántartásáról o hozzájárulások megadása vagy megtagadása o a versenyszabályzatot, illetve a sportág egyéb szabályzatait megszegőkkel sportfegyelmi jogkört gyakorol o érvényesíti a doppingtilalmat o meghatározza a sportlétesítmények használatával
Az országos sportági szakszövetség szervezete •Szervezeti felépítése: o a szakszövetség legfelsőbb szerve a tagok képviselőiből álló közgyűlés (hatáskörét küldöttgyűlés is gyakorolhatja o amennyiben ezt az alapszabály lehetővé teszi – az arányosság elvének betartásával –, egy tagszervezet több képviselőt, illetve küldöttet is küldhet a közgyűlésre, illetve a küldöttgyűlésre, o a közgyűlést (küldöttgyűlést) évente legalább egyszer össze kell hívni o a szakszövetség közgyűlésének (küldöttgyűlésének) legalább három tagból álló ellenőrző testületet kell választania a szakszövetség gazdálkodásának ellenőrzésére
A szakszövetség közgyűlése (küldöttgyűlése) kizárólagos hatáskörébe tartozik: •az alapszabály megállapítása, illetve módosítása, •a sportág stratégiai fejlesztési koncepcióinak elfogadása, •az előző évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló, a közhasznúsági jelentés, valamint a tárgyévi pénzügyi és szakmai terv elfogadása, •a szakszövetség elnökének, az elnökség többi tagjának, az ellenőrző testület elnökének és tagjainak megválasztása, illetve visszahívása, •a szakszövetség más szakszövetségekkel való egyesülésének, illetve szétválásának elhatározása, •a szakszövetség szervezeti egységei jogi személlyé nyilvánítása, •gazdasági társaság alapításáról, illetve gazdasági társaságban való részvételről szóló döntés, •a szakszövetség önkéntes feloszlásának kimondása, rendelkezés a fennmaradó vagyonról, •a szakszövetség sportági szövetséggé való átalakulása, •mindaz, amit e törvény, más jogszabály, illetve az alapszabály a közgyűlés (küldöttgyűlés) kizárólagos hatáskörébe utal
Az országos sportági szakszövetség szabályzatai: A szakszövetség az alábbi sporttevékenységgel összefüggő szabályzatokat köteles megalkotni: • versenyszabályzat, • nyilvántartási (igazolási és átigazolási) szabályzat, • sportfegyelmi szabályzat Az országos sportági szakszövetség gazdálkodása: •a szakszövetség gazdálkodhat: o tagdíjakból, szponzori bevételekből, a kereskedelmi jogai értékesítéséből származó bevételekből, központi költségvetési, önkormányzati, köztestületi, közalapítványi és egyéb támogatásokból •gazdasági társaság: felelőssége korlátozott, és e korlátozott felelősségének mértéke meg a társaságba általa bevitt vagyon mértékét •törvényességi felügyelet: az ügyészség
nem haladja
A sportági szövetség Meghatározása: a sportági szövetség az egyesülési jogról szóló törvény alapján működő társadalmi szervezetek szövetsége, amelynek tagjai kizárólag sportszervezetek lehetnek A szakszövetségnek a feladatait az országos sportági szövetség akkor láthatja el, ha: • sportágában szakszövetség nem működik, • sportágában legalább 3 földrészről, 15 tagországgal sportági nemzetközi szakszövetség és legalább 5 éve világ- vagy Európa-bajnoki versenyrendszer működik, • legalább
a
sportágában
tevékenykedő
10
sportszervezet
taggal
rendelkezik,
és
versenyrendszerében rendszeresen legalább 100 – versenyengedéllyel rendelkező – versenyző vesz részt, • legalább 3 éve folyamatosan országos jellegű versenyrendszert működtet, • szerepel az illetékes bíróság társadalmi szervezeti nyilvántartásában, és rendelkezik a szakszövetségek részére kötelezővé tett szabályzatokkal Az országos sportági szövetség felvételét kérheti a Nemzeti Sportszövetségbe. A sportági szövetség állami támogatásban részesíthető.
A szabadidősport-szövetség
A szabadidősport-szövetségek nem feltétlenül sportágak szerint szerveződő, a szabadidős sporttevékenységre létrehozott országos sportszövetségek.
A fogyatékosok sportszövetsége
A fogyatékosok sportszövetségei alapvetően a fogyatékossági ágak szerint sérülés specifikusan szerveződő, a fogyatékosok verseny- és szabadidősportját szolgáló, sporttevékenységre létrehozott országos sportszövetségek. A fogyatékosok országos sportszövetségei elláthatják mindazon feladatokat, és gyakorolhatják mindazon jogköröket, amelyeket a szakszövetségek ellátnak és gyakorolnak.
A diák- és főiskolai-egyetemi sport szövetségei
Önállóan definiálja a törvény a diáksport sportszövetségeit, amik a diáksport versenyek szervezésére, illetve az abban való közreműködésre létrehozott szervezetek.
A sport civilszervezetei • a civil szerezetek alapszabályai jogi- és nem jogi személyek tevékenységének összehangolásával kívánják elérni a megfelelő célt • lehet: közhasznú és kiemelkedően közhasznú szervezet A Sportegyesületek Országos Szövetsége (SOSZ) • a SOSZ a versenysport szakosztályokkal rendelkező sportegyesületek által az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv. szerint önkéntesen létrehozott önkormányzati módon működő érdekképviseleti jellegű társadalmi szervezet A Sportiskolák Országos Szövetsége (SIOSZ) • legfőbb céljai: o a sportiskolák érdekképviselete o a tagiskolák tevékenységének összehangolása o eredményeik ismertetése o új tagok keresése és felvétele o együttműködés más civil szervezetekkel és sportköztestületekkel, konferenciák szervezése
A sportlétesítmények Magyarországi Szövetsége: • „Az országban különböző felügyelet alá tartozó, valamint különböző működési formában üzemelő sportlétesítmények gazdasági és szakmai érdekvédelme. Szakmai segítséget ad a szövetség tagjai részére.” Magyar Testnevelő tanárok országos Egyesülete (MTTOE) • célkitűzései: o szükségszerinti együttműködés az ifjúság testnevelésében és sportjában érintett állami és társadalmi szervezetekkel o területi szervezeteink és a települési önkormányzatok sportirányítói testületei között a folyamatos együttműködés kialakítása o a testnevelő tanárok életkörülményeinek folyamatos nyomon követése és érdekeik védelme o a nyugállományba vonuló testnevelő tanárok munkájának elismerése, támogatásának, gondozásának kiemelt kezelése o az MTTOE népszerűsítése a Magyar Testnevelési Egyetem gondozásában megjelenő "Testnevelők Fóruma" c. kiadványban és közreműködés a lap népszerűsítésében a testnevelő tanárok körében
A Magyar Sporttudományi Társaság (MSTT): • a sporttudomány művelésével foglakozó jogi személyek és magánszemélyek tevékenységét összehangoló, • munkájukat elősegítő, • önkormányzati elven alapuló kiemelkedően közhasznú szervezetként tevékenykedő társadalmi szervezet • a társaság célja: o közhasznú
tevékenységként
a
testnevelés
és
sporttudomány
fejlesztésének
és
népszerűsítésének ösztönzése, menedzselése és segítése o a testneveléssel és sporttal összefüggő gyakorlati tapasztalatok, tudományos ismeretek, emberi és társadalmi értékek feltárásának, kutatásának ösztönzése és támogatása o a gyakorlati tapasztalatok és a tudományos eredmények hasznosításának elősegítése o hozzájárulás a testnevelés és sport helyzetének elemzéséhez, fejlesztésének tudományos megalapozásához o a társaság tagszervezetei, tagjai sporttudományos tevékenységének összehangolása, érdekeinek védelme, képviselete
• a társaság feladatai: o közreműködik a testnevelés és sport helyzetének tudományos igényű elemzésében, fejlesztési elképzeléseinek
kidolgozásában;
hozzájárul
intézmények, szervezetek testnevelésre
az
állami
és
társadalmi
sportirányító
és sportra vonatkozó döntéseinek, sportpolitikai
irányelveinek, állásfoglalásainak tudományos megalapozásához o kezdeményezi és koordinálja a kutatómunkát: javaslatokat dolgoz ki a kutatási irányelvekre, pályázatokat ír ki, állást foglal a kutatási pályázatok támogatásáról, véleményezi a kutatási tervek teljesítését; segíti a kutatási eredmények gyakorlati és elméleti hasznosítását o hozzájárul a kutatási források feltárásához, és lehetőségeihez mérten részt vesz a kutatások támogatásában o kezdeményezi és segíti a sporttudomány alapvető feltételeinek, műszerparkjának, informatikai rendszerének korszerűsítését o kapcsolatot tart magyar, valamint külföldi - nemzeti és nemzetközi - tudományos intézményekkel, szervezetekkel o lehetőségeihez mérten segíti és támogatja a tudományos szakemberek, kutatók cseréjét, hazai és külföldi tanulmányutakon, konferenciákon való részvételét
A Magyar Sportmenedzser Társaság (MST): •létrejöttének célja: a legkorszerűbb vezetéstudományi és menedzseri ismeretek összefogásával támogassa a magyar sportéletet, és segítséget nyújtson az e területen tevékenykedő szakembereknek •a társaság alapvető feladatai: otagjai tekintélyének, szakmai színvonalának folyamatos növelése, otagjai közös érdekeinek képviselete és védelme, otagjai munkájának segítése, egyes feladatainak közös szervezetben történő ellátása, valamint tevékenységüknek szükség szerinti összehangolása otagjai és egyéb, sportban érdekelt gazdálkodó szervezetek szorosabb kapcsolatának elősegítése oegyüttműködés olyan oktatási-, sport szervezetekkel, amelyek célja az egész magyar sport előmozdítása, oelgondolásainak és döntéseinek továbbítása tagjaihoz és más hazai, illetve nemzetközi szervezetekhez oinformációszerzés és -közlés a tagok részére ogazdasági-vállalkozási, oktatási, marketing és egyéb tevékenység folytatása
A Magyar Sportjogász Társaság (SPORTJUS): • a társaság célja: o a sportban felmerülő jogi kérdések kapcsán a hozzá forduló természetes és jogi személyek érdekének védelme és a számukra tanácsadási tevékenység nyújtása (jogvédő tevékenység) o sportjogi területen igény szerint oktatási és továbbképzési tevékenység folytatása o jogtudományi kutatások, vizsgálatok és felmérések végzése a sportban o a sportban előforduló jogviták esetén a választott bírósági út erősítése, illetve ennek elősegítése o magyar sportdiplomácia számára jogértelmezés és jogsegély nyújtása, illetve jogi álláspont kialakítása o a sportélet támogatása o a sportjogi szakmai és tudományos munka kialakítása
• a társaság céljainak elérése érdekében: o működteti és koordinálja a Társasági tevékenységet; o részt vesz a hazai és nemzetközi sport- és sportjogi vonatkozású konferenciákon o együttműködik, párbeszédet folytat a sportért felelős kormányzati és nemkormányzati (NGOs) szervekkel és a helyi önkormányzatokkal o együttműködik egyesületekkel és sportolókkal, oktatási és tudományos intézményekkel, szakemberekkel • az egyesület közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhet • a Társaság politikai pártoktól, csoportoktól független, azoktól semmilyen anyagi, illetve más jellegű támogatásban nem részesül
Sportköztestületek A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB): •a MOB jogállása: köztestület, mely kiemelkedően közhasznú szervnek minősül, működése feletti törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja •a MOB feladatai: oa NOB alapszabályában és egyéb szabályzataiban a nemzeti olimpiai bizottságok részére megállapított célkitűzések és feladatok végrehajtása oa szakszövetségekkel együttműködve a versenyzők olimpiai játékokra való felkészülésének, illetve részvételének szakmai elősegítése oaz olimpiai mozgalom fejlesztése, az olimpiai játékok jelképeinek védelme, a tisztességes játék (fair play) szellemében való versenyzés támogatása orészvétel a sportösztöndíj-rendszer működtetésében oegyüttműködés az állami szervekkel, a Nemzeti Sporttanáccsal, a Magyar Paralimpiai Bizottsággal osporttal kapcsolatos jogszabálytervezetek véleményezése, a sporttal kapcsolatos kormányzati intézkedések megtételének kezdeményezése
• a MOB kizárólagosan jogosult a NOB előírásaival összhangban: o a sportágak és a sportolók nevezésére a téli és nyári olimpiai játékokra, valamint a téli és nyári európai ifjúsági olimpiai bajnokságokra o az olimpiai zászló, jelvény, jelmondat, az „olimpia” és az „olimpiai” elnevezés kereskedelmi vagy egyéb célú felhasználására, ezek mások általi használatának, hasznosításának engedélyezésére
• a MOB szervezete: o tagjai: azok a büntetlen előéletű magyar állampolgárok, valamint az olimpiai sportágak azon képviselői, akik elismerik és magukénak vallják az olimpiai eszmét, készek elősegíteni a MOB működését o legfelsőbb szerve a közgyűlés (a tagok összességéből áll) o a közgyűlésben az alapszabályban rögzített számú helyet kell biztosítani az olimpiai sportágak országos szakszövetségei által jelölt személyeknek számuknak meg kell haladnia a MOB tagjai létszámának felét o a MOB elnökségének tagjait a közgyűlés választja o a közgyűlésen tanácskozási joga van: sportpolitikáért felelős miniszternek, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnökének, valamint a nemzeti sportszövetségek elnökeinek o a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a MOB rendelkezésére bocsátott állami támogatás felhasználásáról való döntés o a MOB működésének részletes szabályait a NOB szabályainak, a sporttörvény és a külön jogszabályok rendelkezései szerint a közgyűlés által elfogadott alapszabály határozza meg
A Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) • az MPB jogállása: o köztestület, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősül o a sportigazgatási szerv tartja nyilván • az MPB feladatai: o a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság alapszabályában és egyéb szabályzataiban megállapított célkitűzések és feladatok végrehajtása o a szakszövetségekkel, sportszövetségekkel együttműködve a sportolók paralimpiai játékokra történő felkészülésének, részvételének szakmai elősegítése, a paralimpiai mozgalom fejlesztése o a tisztességes játék (fair play) szellemében való versenyzés támogatása, fellépés a sportmozgalomra ható káros jelenségek ellen o együttműködés az állami szervekkel, a MOB-bal és a nemzeti sportszövetségekkel
• az MPB kizárólagosan jogosult a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság előírásaival összhangban: o a sportágak és a sportolók nevezésére a paralimpiai játékokra o a paralimpiai zászló, jelvény, jelmondat kereskedelmi vagy egyéb célú használatára, illetve ezek mások általi használatának, hasznosításának engedélyezésére • az MPB szervezete: o felvételüket kérhetik azok a szakszövetségek, országos sportági szövetségek és a fogyatékosok azon országos sportszövetségei, amelyek sportága szerepel a paralimpia programjában o legfelsőbb szerve a közgyűlés (a tagok összességéből áll) o a közgyűlésben az alapszabályban rögzített számú helyet kell biztosítani a paralimpiai sportágak országos sport –és szakszövetségei által jelölt személyeknek számuknak meg kell haladnia az MPB tagjai létszámának felét o az MPB elnökségének tagjait a közgyűlés választja (büntetlen előéletű magyar állampolgár) o az MPB közgyűlésén a sportigazgatási szerv vezetője, a MOB elnöke és a nemzeti sportszövetségek elnökei tanácskozási joggal vehetnek részt o működésének részletes szabályait a közgyűlés által elfogadott alapszabály határozza meg
A Nemzeti Sportszövetség (NSSZ) • az NSSZ felépítése és működése: o a szakszövetségek, illetve az országos sportági szövetségek önkéntes részvételével működő köztestület o kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősül • az NSSZ törvényességi felügyelete: o a törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja ellenőrzi, hogy a nemzeti sportszövetségek alapszabályai és más szabályzatai jogszerűek-e o ha az ügyészség azt állapítja meg, hogy valamely szabályzat, határozat jogszabálysértő, felhívja figyelmet a jogsértés megszüntetésére ha nem szűnteti meg, az ügyészség a bírósághoz fordulhat • az NSSZ tagjai: o a szakszövetségek alanyi jogon lehetnek tagok o az országos sportági szövetségek az NSSZ közgyűlésének az össztaglétszám 2/3-os többségével hozott határozata alapján lehetnek tagjai
• az NSSZ feladatai: o képviseli tagjai közös érdekeit az állami szervek, az önkormányzatok, a MOB, az MPB, a további két nemzeti sportszövetség, a sportközalapítványok, illetve más társadalmi szervezetek előtt o összehangolja tagjai tevékenységét, versenyrendszerét, összeállítja az országos összesített versenynaptárt o sportszakmai, gazdasági, jogi és egyéb szolgáltatásokat nyújt, és pályázatokat ír ki tagjai részére o működteti a Sport Állandó Választottbíróságot, o elsősorban a tagjai útján segíti az utánpótlás-nevelést
A Nemzeti Szabadidősport Szövetség (NSzSz) • az NSzSz jogállása: o az országos szabadidősport szövetségek önkéntes részvételével működő köztestület o kiemelkedően közhasznú szervezet • feladatai: o képviseli a szabadidősport, tagjai közös érdekeit az állami szervek, az önkormányzatok, a MOB, az MPB, a további két nemzeti sportszövetség és más társadalmi szervezetek előtt o összehangolja tagjai tevékenységét, továbbá sportszakmai, gazdasági, jogi és más szolgáltatásokat nyújt, pályázatokat ír ki részükre, o részt vesz a szabadidősporttal kapcsolatos nemzetközi együttműködésben, o együttműködik a sportigazgatási szervvel, a Nemzeti Sporttanáccsal, a MOB-bal, az MPBvel és a további két nemzeti sportszövetséggel a magyar sport fejlesztésében, o elsősorban tagjai útján segíti az utánpótlás-nevelést o az országos szabadidősport szövetségek alanyi jogon tagjai lehetnek, ha annak alapszabályát elfogadják
A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége (FONESZ) • a FONESZ jogállása: o a fogyatékosok sportja területén működő országos sportszövetségek önkéntes részvételével működő köztestület o kiemelkedően közhasznú szervezet • a FONESZ feladatai: o képviseli az állami szervek, az önkormányzatok, a további két nemzeti sportszövetség, a sportközalapítványok és más társadalmi szervezetek előtt a fogyatékosok sportjának érdekeit o összehangolja tagjai tevékenységét, sportszakmai, gazdasági, jogi és más szolgáltatásokat nyújt o pályázatokat ír ki tagjai részére o részt vesz a fogyatékosok nemzetközi sportszervezeteinek tevékenységében o az érintett sportszövetségekkel együttműködve elősegíti és koordinálja a magyar sportolóknak a speciális világjátékokon való részvételét
Sportközalapítványok Mező Ferenc közalapítvány: • a nyugdíjas, olimpiai és világbajnoki érmes sportolókat, valamint azok özvegyeit, edzőit támogatja Wesselényi Miklós Sportközalapítvány: • a Gerevich Aladár-sportösztöndíjat folyósítja • hozzájárul a sporttehetségekkel foglalkozó speciális közoktatási intézmények működéséhez és fejlesztéséhez • a szabadidősport állami támogatása keretében támogatást nyújthat sportegyesületeknek, iskolai sportköröknek - mindkét közalapítvány 9 tagú kuratórium vezetésével működik
A magyar sport versenyrendszere 1. A részvétel általános feltételei • versenyrendszerben csak az a sportszervezet vehet részt, amelynek nincs kilencven napnál régebben lejárt köztartozása, melyet igazolnia kell • a köztartozás nélkül történő működésnek a versenyrendszer (bajnokság) egész időtartama alatt fenn kell állnia ellenkező esetben a sportszervezetet ki kell zárni
• nem vehet részt a versenyrendszerben továbbá: o az a sportvállalkozás, illetve az a sportegyesület, amellyel szemben a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerint csőd- vagy felszámolási eljárás van folyamatban o az a sportegyesület, amely elhatározta feloszlását, illetve amellyel szemben az ügyészség a sportegyesület feloszlatására irányuló kérelmet nyújtott be a bírósághoz o az a sportvállalkozás, amelynél végelszámolási eljárás indult
• a versenyrendszerben (bajnokságban) való indulás (nevezés) joga nem ruházható át, az erre irányuló szerződés semmis. E rendelkezés alól kivételt képez, ha: o a sportegyesület hivatásos versenyrendszerben (bajnokságban) való részvétel céljából gazdasági társaságot alapít (abban tagként részt vesz), és az indulási jogot erre a társaságra ruházza át o a sportvállalkozás az amatőr versenyrendszerbe (bajnokságba) kerül, köztartozása nincs, és az indulási jogát a tagjaként működő sportegyesületre ruházza át
Az amatőr versenyrendszer: • Amatőr versenyrendszerben (bajnokságban) az amatőr sportolók és sportegyesületek mellett hivatásos sportolók, illetve sportvállalkozások csak a sportszövetség versenyszabályzatában megállapított feltételek mellett vehetnek részt
A hivatásos versenyrendszer • a sportszövetség hivatásos versenyrendszert csak az amatőr bajnokság mellett írhat ki • hivatásos versenyrendszerben a hivatásos sportolók és sportvállalkozások mellett sportegyesület csak akkor vehet részt, ha a sportszövetség versenyszabályzata ezt lehetővé teszi, és ha a sportegyesület a hivatásos versenyrendszerben részt vevő szakosztályát jogi személlyé nyilvánította, és minden feltételnek megfelelt • sportszövetség szabályzatában a hivatásos és amatőr sportolók számára, illetve arányára kötelező szabályokat állapíthat meg A vegyes (nyílt) versenyrendszer • vegyes (nyílt) versenyrendszerben (bajnokságban) amatőr és hivatásos sportolók, sportegyesületek és sportvállalkozások egyaránt korlátozás nélkül részt vehetnek • a vegyes versenyrendszerű sportesemény csak azokban a sportágakban írható ki, (elsősorban csapatsport esetén) ahol hivatásos versenyrendszer is működik
Vitarendezés a sportban A sportfegyelmi eljárás • A sporttevékenységet folytató igazolt sportoló, sportedző – ide értve az edzők, játékvezetők, versenybírák, választott tisztségviselők és egyéb sportszakemberek – sporttevékenységgel összefüggő fegyelmi felelősségét hazai jogunkban a sportfegyelmi felelősségről szóló 39/2004. (III. 12.) Korm. rendelet keretjelleggel szabályozza • A fegyelmi szabályzat (személyi és területi) hatálya o a rendelet hatálya kiterjed: a versenyzőre, a sportszakemberre, a sportszervezetre, a sportszövetségre o a sportfegyelmi eljárást a sportszövetség, vagy a területi szervezeti egysége (eljáró szerv) folytatja le o az eljáró szerv sportfegyelmi bizottságot és fellebbviteli szervet köteles működtetni az eljárás lefolytatására o a fegyelmi szabályzatok hivatottak arra, hogy az eljáró szerv működési területén, továbbá az eljáró szerv által szervezett sporttáborok, sportversenyek színhelyén elkövetett fegyelmi vétségek esetére szabályozást adjon
• Sportfegyelmi okok o Kötelezettségszegés alapos gyanúja esetén a sportfegyelmi bizottság elnöke sportfegyelmi eljárást indít o Nem indítható sportfegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegésről való tudomásszerzés óta 30 nap, illetve a kötelezettségszegés elkövetése óta egy év eltelt o Fegyelmi vétség miatt sportfegyelmi felelősségre vonásnak van helye azzal a sportolóval szemben, aki: a) a
Szakszövetség
alapszabályában,
és
határozataiban
foglalt,
illetőleg
sporttevékenységgel összefüggő munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból
származó
kötelezettségeket,
vagy
tagsági
viszonyából
folyó
kötelezettségeit vétkesen megszegi, vagy megsérti; b) a verseny- és játékszabályokat vétkesen megszegi, vagy egyéb sportszerűtlenséget követ el;
c) a sporttevékenységgel összefüggésben bűncselekményt követ el; d) a versenyzéssel és sporttevékenységgel összefüggésben jogtalan előnyt szerez magának vagy más személynek, jogtalan előnyt nyújt másnak, vagy ebben közreműködik, illetőleg jogtalan előny szerzésére vagy nyújtására kísérletet tesz; e) a fent említett jogtalan előnyt tiltott teljesítményfokozó szer vagy módszer (dopping) alkalmazásával követi el o Fegyelmi vétség miatt sportfegyelmi felelősségre vonásnak van helye azzal a sportszakemberrel szemben, aki : a) a szakszövetség alapszabályában, és határozataiban foglalt, edzői módszereket a gondjaira bízott sportoló kárára, vagy azok érdekeivel ellentétesen gyakorolja; b) a Szakszövetség által jóváhagyott versenybírói, mérkőzésvezetői feladatát nem megfelelően látja el; c) a sportág érdekeit figyelmen kívül hagyva hozza meg döntéseit.
o Fegyelmi vétség miatt sportfegyelmi felelősségre vonásnak van helye azzal a sportszervezettel szemben, amelynek: a) szurkolótábora vagyoni vagy nem vagyoni kárt okoz; b) szereplései a sportág érdekeit veszélyeztetik; c) gazdálkodása a Szakszövetségi irányelveknek nem felel meg
A sportfegyelmi büntetések • a fegyelmi büntetés célja a megelőzés és a nevelés. Ennek megfelelően a fegyelmi büntetést úgy kell kiszabni, hogy az igazodjék o a fegyelmi vétség súlyához, o a fegyelmi eljárás alá vont sportoló vétkességének fokához, o az enyhítő és súlyosbító körülményekhez • a sportolókra kiszabható sportfegyelmi büntetések: o szóbeli figyelmeztetés o írásbeli megrovás o sportszövetség által adott kedvezmények megvonása/csökkentése egy évi időtartamra o pénzbüntetés (nem haladhatja meg a büntetett éves átlagjövedelmének háromhavi összegét) o eltiltás (Maximum 5 év; történhet: sporttevékenységtől, átigazolástól, kölcsönadástól) o kizárás (Legfeljebb két év; lehet ideiglenes vagy végleges)
• a sportszakemberekre kiszabható fegyelmi büntetések: o a sportszakemberekre a sportolókra kiszabható büntetéseken túlmenően a sportszövetség versenyrendszerében történő sportszakmai tevékenységtől legfeljebb öt évre való eltiltás büntetés is kiszabható • sportszervezettel szemben kiszabható fegyelmi büntetések: o a sportszövetség a sportfegyelmi eljárást tagjaival, illetve az általa kiírt vagy szervezett versenyen (versenyrendszerben) részt vevő sportszervezettel szemben folytathatja le
• A büntetés lehet: o írásbeli figyelmeztetés, o a sportszövetség által adható juttatások csökkentése (megvonása), o a rendezői létszám felemelésére kötelezés, o sportszövetségi ellenőr fogadására és eljárási költségeinek viselésére kötelezés, o a sportrendezvény nézők nélkül, zárt sportlétesítményben történő megtartásának előírása vagy szektor lezárásának elrendelése, mindkettő legfeljebb hat hónapi időtartamra, o a pályaválasztási jog legfeljebb hat hónapra történő megvonása, o a mérkőzés eredményének megsemmisítése, bajnoki pontok levonása, o büntetőpontok megállapítása, o nemzetközi sportrendezvényen történő részvételtől eltiltás, legfeljebb kétévi időtartamra, o sportoló igazolásához (átigazolásához) való jog megvonása, legfeljebb kétévi időtartamra, o a versenyrendszer alacsonyabb osztályába sorolás, abban az esetben, ha az adott versenyrendszerben (hivatásos, vegyes, amatőr) van alacsonyabb osztály, o meghatározott számú (legfeljebb öt) versenyből vagy versenyrendszerből (hivatásos, vegyes, amatőr) történő kizárás legfeljebb egy évre o a sportszövetségi eljárás költségeinek viselésére kötelezés
• A fegyelmi büntetés mértéke és időtartama: o A sportoló, illetve a sportszakember éves átlagjövedelmének hat havi összegét nem haladhatja meg a pénzbüntetés.
Az elsőfokú fegyelmi eljárás • a sportszövetség versenyein történő részvételtől és a sportszakmai tevékenységtől való eltiltás fegyelmi büntetést az első fokú fegyelmi bizottság a másodfokú határozat meghozataláig azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja • másodfokú fegyelmi büntetéssel szemben a határozat kézbesítésétől számított 30 napos jogvesztő határidővel az érintett keresettel bírósághoz vagy a Sport Állandó Választottbírósághoz fordulhat A fegyelmi eljárás elrendelése • a sportfegyelmi bizottság elnöke nyolc napon belül írásban értesíti az eljárás alá vont személyt, illetve sportszervezetet a sportfegyelmi eljárás megindításáról • az értesítésben meg kell jelölni: o a sportfegyelmi eljárás tárgyát és megindításának jogalapját; o a sportfegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekményt; o az eljárás alá vont meghallgatásának, illetve a tárgyalás helyét és időpontját
A fegyelmi tárgyalás • a sportfegyelmi eljárás lefolytatásával összefüggő költségeket fő szabály szerint az eljáró szerv viseli • a sportfegyelmi eljárás során jeltolmács közreműködését kell biztosítani, amennyiben az eljárás alá vont személy hallássérült. Az eljárás alá vont látássérült személy kérésére a jegyzőkönyvet és a határozatot Braille-írásban is el kell készíteni • a sportfegyelmi tárgyalást legkésőbb az eljárás megindításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül meg kell tartani • az eljárás lefolytatható akkor is, ha az eljárás alá vont vagy jogi képviselője írásban bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni • a tárgyalásról és az egyes eljárási cselekményekről jegyzőkönyvet kell felvenni • az eljárás alá vont az eljárás során meghatalmazás alapján jogi képviselőt vehet igénybe, melyet írásba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani • az eljárás alá vont kérelmére az eljárás során az ágazatban működő munkavállalói, illetve szakmai érdek-képviseleti szerv részvételét, illetve képviseleti jogának gyakorlását lehetővé kell tenni • az elsőfokú eljárást a megindításától számított legfeljebb harminc napon belül határozathozatallal be kell fejezni
Az elsőfokú fegyelmi határozat • a fegyelmi eljárást minden esetben határozattal kell befejezni, • a sportfegyelmi bizottság határozatában: o a kötelezettségszegést megállapítja és büntetést szab ki, vagy o megállapítja, hogy az eljárás alá vont a kötelezettségszegést nem követte el, vagy o megszünteti az eljárást • a sportfegyelmi bizottság az eljárást felfüggesztheti: o legfeljebb az akadály megszűnéséig, ha az eljárás alá vont önhibáján kívül védekezését a törvényben meghatározottak szerint nem tudja előterjeszteni, illetve o legfeljebb
a
büntető-
vagy
szabálysértési
eljárás
jogerős
befejezéséig,
ha
a
kötelezettségszegés miatt büntető vagy szabálysértési eljárás indult, feltéve, hogy a jogerős határozat nélkül a tényállás nem tisztázható
• a fegyelmi eljárást megszüntető határozatot akkor kell hozni, ha: o annak tartama alatt az eljárás alá vont személy munkaviszonya, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya, amatőr sportolói sportszerződése, sportegyesületi tagsága vagy tanulói jogviszonya megszűnik, és a megszűnéstől számított öt éven belül abban a sportágban, amelyben a kötelezettségszegést elkövette, új jogviszonyt nem létesít; o annak tartama alatt az eljárás alá vont személy elhalálozik, illetve az eljárás alá vont sportszervezet megszűnik
Az elsőfokú fegyelmi határozat kihirdetése és jogereje • a sportfegyelmi bizottság elnöke az eljárás befejezésétől számított nyolc napon belül köteles a sportfegyelmi bizottság határozatát írásba foglalni, és az eljárás alá vonttal kézbesítés útján közölni • a sportfegyelmi határozatnak tartalmaznia kell: o az eljáró sportfegyelmi bizottság megnevezését, a bizottság elnökének és tagjainak, valamint az eljárás alá vont azonosítására szolgáló adatokat, az ügy iktatószámának és tárgyának megjelölését; o a rendelkező részben az érdemi döntést, a kiszabott büntetés fajtáját, mértékét, időtartamát; o az indokolásban az eljárás alapjául szolgáló kötelességszegés leírását, a bizonyítékokat, a határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezéseket, a sportszövetség sportfegyelmi szabályzata vonatkozó rendelkezéseinek megjelölését; o a határozat meghozatalának helyét és időpontját, valamint a határozat kiadmányozójának nevét
• a sportfegyelmi bizottság a versenyzőre és a sportszakemberre szóbeli figyelmeztetés és írásbeli megrovás, a sportszervezetre írásbeli figyelmeztetés sportfegyelmi büntetést tárgyalás tartása nélkül is kiszabhat, ha a tényállás megítélése egyszerű és a kötelezettségszegést az eljárás alá vont elismeri • ha az eljárás alá vont a sportfegyelmi büntetés hatálya alatt újabb sportfegyelmi eljárás megindítására alapul szolgáló kötelezettségszegést követ el, ugyanaz a sportfegyelmi büntetés ismételten kiszabható
A másodfokú fegyelmi eljárás megindítása • az első fokú sportfegyelmi határozat ellen az eljárás alá vont, illetve az, akinek jogát vagy jogos érdekét a határozat érinti a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül jogorvoslati kérelmet terjeszthet elő • a jogorvoslati kérelmet az első fokú határozatot hozó sportfegyelmi bizottság elnökénél kell benyújtani, aki azt tizenöt napon belül az eljárás során keletkezett iratokkal együtt továbbítja a sportszövetség fellebbviteli szerve vezetőjének • a másodfokú eljárás során a sportszövetség fellebbviteli szerve az első fokú határozatot megsemmisíti és az első fokon eljárt sportfegyelmi bizottságot új eljárásra utasítja, az első fokú határozatot megváltoztatja, vagy helybenhagyja A fellebbezés elbírálása • az elsőfokú fegyelmi határozat elleni fellebbezések elbírálása a sportegyesület elnökségének, vagy a sportági szakszövetségi elnökségnek a hatáskörébe tartozik • a fegyelmi fellebbezés elbírálásában nem vehetnek részt azok, akik az ügyben érdekeltek • a másodfokon eljáró szerv a fellebbezéssel megtámadható határozatot helybenhagyja; megváltoztatja; megsemmisíti és az első fokon eljárt fegyelmi bizottságot új eljárásra utasítja
A „felülvizsgálati” eljárás • az egyes nemzetközi sportági szakszövetségek szabályzatai a tagszervezeteik számára többnyire megtiltják, hogy a fegyelmi határozatokkal szemben rendes bíróság előtt keressenek jogorvoslatot és kizárólag a választott bírósági utat teszik lehetővé • a sportszervezetek és az általuk foglalkoztatott sportolók a szövetségbe való belépéssel, a versenyrendszerben való részvétel érdekében lemondanak az állami bírósághoz fordulás jogáról
A sportfegyelmi határozat végrehajtása • a sportfegyelmi ügyekben hozott döntések leggyakoribb érvényesülési formája az önkéntes végrehajtás • a sportolók, sportszakemberek és sportszervezetek a sporttevékenység mielőbbi, korlátozás nélküli, ismételt gyakorlása érdekében alávetik magukat a kiszabott fegyelmi büntetésnek • amennyiben erre nem kerülne sor, a versenyrendszert lebonyolító sportági szakszövetségnek jogában áll súlyosabb büntetést alkalmazni • amennyiben a jogerős és végrehajtható határozatot nemzetközi választott bíróság hozta meg, úgy annak végrehajtására a „New York-i Egyezményt” kell alkalmazni
A sportfegyelmi határozatok nyilvántartása • Az országos sportági szakszövetségek illetve a sportszövetségek tartják nyilván a saját sportáguk sportfegyelmi határozatait
A doppingszabályozás
• a 2011-es jogszabály-változtatásig a Nemzeti Doppingellenes Koordinációs Testület koordinálta a doppingellenes tevékenységet • feladatai voltak: o a sportágakra egységesen előírt általános felvilágosítási, nyilvántartási, ellenőrzési és szankcionálási elvek kidolgozása o ajánlások megtétele a doppingellenes tevékenységre vonatkozó részletes szövetségi szabályok megalkotására, módosítására o a jogszabály legfeljebb 5 évre szóló eltiltást engedélyez a sportolóval szemben fegyelmi büntetésként o a kormányrendelet több jogsértés szankciójaként hat-nyolc éves, vagy esetleg végleges eltiltást is lehetővé tett
A szabályozás módosításának indokai • a Kormány a jogszabályalkotási kötelezettségének tett eleget, amikor az UNESCO által 2005. október 19-én elfogadott, a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény módosítását rendeletben hirdette ki • e szerint a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezményt, a tiltott szereket és módszereket tartalmazó listát, valamint a nemzetközi követelményeket közzétette • a rendelet deklarálja, hogy a versenyrendszerben szervezett versenyek előtt és magán a versenyen doppingszert a sportoló nem használhat, közli magát a tiltólistát – ideértve a tiltott teljesítményfokozó szereket és módszereket –, valamint egy listát ad azokról a szerekről, amelyek csak bizonyos sportágakban tiltottak
A nemzeti doppingellenes szervezet (NADO)
• Magyarországon: HUNADO • rendelkeznie kell a mintavétel- és kezelés során bekövetkező károk megtérítésének fedezésére szolgáló felelősségbiztosítással, ISO nemzetközi minősítéssel és WADA akkreditációval • tevékenysége: o elkészíti a nyilvántartott vizsgálati csoport doppingellenőrzését tartalmazó, valamennyi érintett sportágra kiterjedő vizsgálat-eloszlási tervet, amit ellenjegyzésre megküld a miniszternek o valamennyi érintett sportágra kiterjedően összeállítja a nyilvántartott vizsgálati csoporthoz tartozó versenyzők körét o gondoskodik a tiltólista karbantartásáról, és a tiltólistával összefüggő információs-tájékoztató tevékenységet végez o ellátja a mintavétellel és -kezeléssel, valamint a doppingellenőrzések eredményének kezelésével és közlésével, továbbá az előzetes felülvizsgálati eljárással, valamint a doppingeljárással összefüggő, hatáskörébe utalt feladatokat
o a szervezeti keretek között működő Terápiás Alkalmazási Kivétel Bizottságon (TUE Bizottság) keresztül dönt a gyógyászati célú mentesség iránti kérelmekről a rendeletben és a gyógyászati célú mentességekre vonatkozó nemzetközi követelményben meghatározottak szerint o feladatkörével összefüggésben felvilágosító és nevelő tevékenységet végez o az „A” jelű minta analízisének pozitív vizsgálati eredménye, valamint a doppingvétséget megalapozó egyéb magatartás esetén nyilvánosságra hozza a versenyző sportágát azzal a megjegyzéssel, hogy az önmagában nem jelenti a doppingvétség megállapítását, a versenyző kérheti a „B” jelű minta analízisét, és a doppingvétség megállapítására az eljáró doppingbizottság, illetve dopping fellebbviteli bizottság az előzetes felülvizsgálati eljárást követő doppingeljárásban jogosult o a sportköztestületek közreműködésével kidolgozza a sportágakra egységesen előírt általános felvilágosítási, nyilvántartási, ellenőrzési és szankcionálási elveket o szabályzatban rendelkezik a feladat- és hatáskörébe tartozó doppingellenes tevékenység keretében végzett feladatokról
o szabályzatban rendelkezik a feladat- és hatáskörébe tartozó doppingellenes tevékenység keretében végzett feladatokról o ajánlásokat tesz a doppingellenes tevékenységre vonatkozó részletes szövetségi szabályok megalkotására, módosítására és azoknak az egységes hazai és nemzetközi szakmai elvekkel, követelményekkel való összehangolására, valamint alapelveire, és ezek megvalósításáról írásban tájékoztatást kérhet az érintett szövetségektől, amelyek kötelesek a tájékoztatásra írásban válaszolni o jóváhagyja a szövetségek doppingellenes tevékenységének éves programját o figyelemmel kíséri és értékeli a doppingellenőrzés és szankcionálás jogszabályokkal és nemzetközi követelményekkel való összhangját o értékeli a szövetségek és a sportköztestületek doppingellenes tevékenységét, és javaslatokat fogalmaz meg fejlesztésükre, kiegészítésükre, módosításukra, különös figyelemmel a jogszabályokkal és a nemzetközi követelményekkel való összhang biztosítására o részt vesz a nemzetközi doppingellenes szervezetek munkájában, a nemzetközi együttműködésben o javaslatot tesz a doppingellenes kutatások főbb irányaira
o honlapot
működtet,
amelyen
közzéteszi
doppingellenes
szabályzatát,
továbbá
a
doppingellenes tevékenységben részt vevő szervezetek, személyek doppingellenes feladatait segítő információkat o gondoskodik a doppingellenőrök képzéséről és rendszeres továbbképzéséről, amelyet a szövetségek kijelölt kapcsolattartói részére is biztosít o ellátja a sportfőhatósággal (a miniszterrel) kötött megbízási szerződésben meghatározott egyéb feladatokat, sportszakemberekkel, tevékenységéről beszámol a miniszternek, és arról évente legalább egy alkalommal tájékoztatja a sportköztestületeket is
A TUE Bizottság (Terápiás Alkalmazási Kivétel Bizottság)
• a dopping rendeletben és a gyógyászati célú mentességekre vonatkozó nemzetközi követelményben foglaltak szerint dönt a nyilvántartott vizsgálati csoportba tartozó versenyzők gyógyászati célú mentesség iránti kérelméről • működési feltételeit és a TUE Bizottság elnökének és tagjainak díjazását a HUNADO biztosítja • a nemzeti doppingellenes tevékenységben részt vevő szervezetek részéről nem utasíthatók • a TUE Bizottság belgyógyász, pulmonológus és sebész szakorvosokból áll, és legalább egy tagjának rendelkeznie kell a fogyatékos versenyzők speciális egészségügyi ellátására, kezelésére vonatkozó ismeretekkel • doppingvétséget elkövető személy nem állhat a HUNADO-val munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban • a TUE Bizottság elnöke a TUE Bizottság tevékenységéről a HUNADO vezetőjét legalább negyedévente tájékoztatja
Doppingvétségek
• az elmúlt években a WADA az összes tagország doppingszabályozását felülvizsgálta és javaslatokat tett a harmonizációra. Ennek az eljárásnak eredményeképp született meg a hatályos doppingrendelet • doppingvétséget követ el a versenyző, ha a nemzetközi követelményekben foglaltakra is figyelemmel: o a testéből származó mintában: a) azon szerek kivételével, amelyek tekintetében a tiltólista egyedi mennyiségi határérték eléréséhez vagy meghaladásához köti a doppingvétség megállapítását – bármilyen mennyiségben jelen van a tiltólistán szereplő tiltott szer, annak származéka vagy markerje, b) a tiltólista szerint egyedi mennyiségi határérték eléréséhez vagy meghaladásához kötött doppingvétség esetén – a tiltólista szerinti egyedi mennyiségi határértéket eléri vagy meghaladja a tiltott szer, annak származéka vagy markerje
o a tiltólistán szereplő tiltott szert használ, vagy tiltott módszert alkalmaz – függetlenül annak sikerességétől –, vagy a használatot, alkalmazást megkísérli o a mintaszolgáltatási kötelezettséget megfelelő indokolás hiányában – azt követően, hogy arról szabályszerű értesítést kapott – megtagadja vagy elmulasztja, továbbá, ha a mintavétel rendjét nem tartja be, vagy a mintavételt egyéb módon akadályozza o a versenyen kívüli vizsgálat céljából történő rendelkezésre állásra vonatkozó előírásokat – ideértve a tartózkodási helyre előírt információk benyújtását, és a vonatkozó nemzetközi szabványban
előírtak
szerint
bejelentett
mintavétel
kihagyását
–
a
szövetség
doppingszabályzatában részletesen meghatározott módon, 18 hónapon belül legalább három esetben bármely formában megsérti o a doppingellenőrzést manipulálja, vagy azt megkísérli
o versenyidőszakban bármilyen tiltott szert vagy tiltott módszert birtokol, vagy versenyen kívüli időszakban bármilyen, versenyidőszakon kívül tiltott szert vagy tiltott módszert birtokol, kivéve, ha igazolja, hogy a birtoklással érintett szer, módszer vonatkozásában gyógyászati célú mentességet élvez, vagy más elfogadható, elsősorban egészségügyi okokra visszavezethető indokolást ad, o tiltott szert vagy tiltott módszert, vagy tiltott módszer felhasználására alkalmas eszközt vagy tiltott módszer felhasználása elsajátításának, alkalmazásának leírását jogosulatlanul előállítja, kidolgozza, megszerzi, értékesíti, bármely más formában versenyző, sportszakember vagy más személy részére átadja, más formában megismerteti, szállítja, terjeszti, vagy bármilyen formában hozzáférhetővé teszi, vagy ezeket megkísérli, o versenyidőszakban vagy versenyen kívüli időszakban más versenyzőnek bármilyen tiltott szert bead, vagy bármilyen tiltott módszert, a tiltott módszer felhasználására alkalmas eszközt vagy tiltott módszer felhasználása elsajátításának, alkalmazásának leírását más versenyzővel összefüggésben alkalmazza
• doppingvétséget követ el a sportszakember, ha a nemzetközi követelményekben foglaltakra is figyelemmel: o versenyidőszakban vagy versenyidőszakon kívül a versenyzővel összefüggésben bármilyen tiltott szert vagy tiltott módszert birtokol vagy azzal rendelkezik, kivéve, ha igazolja, hogy a birtoklással, rendelkezéssel érintett szer, módszer vonatkozásában a versenyző gyógyászati célú mentességet élvez, vagy más elfogadható, elsősorban egészségügyi okokra visszavezethető indokolást ad o versenyidőszakban vagy versenyidőszakon kívül a versenyzőnek bármilyen tiltott szert bead, vagy bármilyen tiltott módszert, a tiltott módszer felhasználására alkalmas eszközt vagy tiltott módszer felhasználása elsajátításának, alkalmazásának leírását a versenyzővel összefüggésben alkalmazza o a fent írt doppingvétségek elkövetéséhez segítséget nyújt, abban közreműködik vagy ezeket megkísérli o a doppingellenőrzést manipulálja vagy azt megkísérli o tudomására jut, hogy a versenyző doppingol, vagy valaki a versenyzőnek a doppingoláshoz segítséget nyújt, és ezt nem jelenti be a HUNADO-nak
A doppingellenőrzésre vonatkozó általános rendelkezések • a doppingellenőrzés lehet előre bejelentett vagy bejelentés nélküli, és kiterjed minden versenyzőre • ellenőrzés tartható a versenyrendszerben szervezett versenyen és versenyen kívüli időszakban • az ellenőrzést akkor is el kell végezni, ha a versenyző a versenytől visszalép, továbbá ha a verseny előtt vagy a versenyen megsérül • az ellenőrzést a versenyző emberi méltósághoz fűződő jogainak tiszteletben tartásával kell elvégezni • a szövetség összeállítja az általa kezdeményezett doppingellenőrzések éves tervét, amelyet elküld a HUNADO részére
A mintavétel- és kezelés szabályai • az ellenőrzésből származó minták elemzése csak a doppinglistán szereplő tiltott szerek és tiltott módszerek kimutatására irányulhat • az „A” minta pozitív vizsgálati eredményéről, valamint a doppingvétséget megalapozó egyéb magatartásról a HUNADO haladéktalanul tájékoztatja a versenyzőt, a szövetséget (olimpiai soprtoló tekintetében a MOB-ot is) a laboratóriumi jelentés, valamint az ellenőrző nyomtatvány megküldésével • a HUNADO a tájékoztatását követően a szövetség köteles felfüggeszteni a versenyző versenyengedélyét és 8 napon belül lefolytatni az előzetes felülvizsgálati eljárást, amit jegyzőkönyvez • a HUNADO megvizsgálja, hogy a versenyző rendelkezik-e gyógyászati célú mentességgel, illetve a vizsgálat során történt-e nyilvánvaló eltérés a nemzetközi követelményektől • versenyző a HUNADO-tól írásban a szövetség doppingellenes szabályzatában meghatározott határidőig saját költségére kérheti a „B” jelű mintája analízisét, amennyiben bebizonyosodik az „A” jelű minta pozitív eredménye
A doppingeljárás • pozitív vizsgálati eredményű minta esetén, vagy ha a versenyző doppingvétséget követ el, vagy a doppingolás tényét elismerte, a versenyzővel szemben, ha pedig a sportszakember valósítja meg a doppingvétséget, akkor vele szemben a HUNADO keretei között működő doppingbizottság doppingeljárást folytat le • a doppingbizottság határozatával meghozott büntetés ellen benyújtott fellebbezésnek halasztó hatálya nincs • doppingeljárás a doppingvétség elkövetésétől számított 8 éven belül indítható • a doppingvétség megtörténtének bizonyítása a doppingeljárás alá vont személyt terheli. Ha a doppingellenőrzés során eltértek a doppingellenőrzésre vonatkozó nemzetközi követelményektől, vagy a minta elemzése, illetve őrzése során eltértek • a doppingvétséget bizonyítottnak kell tekinteni, ha o a tiltott szer, annak származéka vagy markerje jelen van a versenyző „A” jelű mintájában, a versenyző a „B” jelű mintája elemzéséről lemondott és a „B” jelű mintát nem elemzik, vagy o a „B” jelű minta elemzése megerősíti az „A” jelű minta vizsgálati eredményét
• a WADA által akkreditált laboratóriumok esetén - ellenkező bizonyításig – úgy kell tekinteni, hogy a doppingminta elemzése és őrzése tekintetében a laboratóriumokra alkalmazandó nemzetközi követelményeknek megfelelően jártak el • a doppingeljárás alá vont személyt terheli annak bizonyítása, hogy o a doppingellenőrzés
során
eltértek
a doppingellenőrzésre
vonatkozó
nemzetközi
követelményektől, vagy o a minta elemzése, illetve őrzése során eltértek a laboratóriumokra alkalmazandó nemzetközi követelményektől és a pozitív vizsgálati eredmény ennek az eltérésnek az eredménye • amennyiben a doppingeljárás alá vont személy az a)–b) pontban foglalt eltérést bizonyítja, a doppingvétség megállapítása érdekében az eljáró doppingbizottságot, illetve dopping fellebbviteli bizottságot terheli annak bizonyítása, hogy nem az eltérés vezetett a pozitív vizsgálati eredmény megállapításához vagy a doppingvétséget megalapozó más magatartáshoz • a doppingolás nemcsak a sportoló embert érinti: azokban a sportágakban, ahol állat közreműködése is szükséges, az állat (ló, kutya, galamb) doppingolása esetén a sportolót az állat tulajdonosát rendeli büntetni a jogszabály. Magát a doppingolt állatot pedig kizárja a versenyből
A sportszervezetek, a szövetségek és a sportköztestületek feladatai a dopping elleni küzdelemben • A szövetség érvényesíti a doppingtilalmat, amely során e rendelettel, a nemzetközi doppingellenes szervezetek doppingellenes szabályaival, a nemzetközi követelményekkel, valamint a HUNADO szakmai ajánlásaival összhangban: o doppingszabályzatban rendelkezik a) a versenyzők, a sportszakemberek, valamint a tagságát képező sportszervezetek doppingellenes tevékenységgel összefüggő feladatairól, kötelezettségeiről és a feladatok végrehajtásához szükséges költségek biztosításáról, b) a rendeletben meghatározott doppingbüntetésekről, azok időtartamáról, mértékéről, valamint a büntetések kiszabásának részletes – sportág-specifikus – eljárási rendjéről o az érintett versenyző hozzájárulása alapján adatot szolgáltat a HUNADO részére o nyilvántartja és a HUNADO rendelkezésére bocsátja a doppingellenőrzés végrehajtásához szükséges adatokat o a szövetség elkészíti a saját doppingellenőrzéseire vonatkozó tervezetét, melyet programjával együtt határidőre elkészít és továbbít a HUNADÓ részére
o doppingellenes feladatai ellátásának koordinációjára a szabályokban jártas kapcsolattartó személyt jelöl ki o minden év január 15-éig megküldi a HUNADO és a miniszter részére az előző évi doppingellenes tevékenységéről készített beszámolóját • A sportköztestületek: o véleményezik a HUNADO által összeállításra kerülő vizsgálat-eloszlási tervet o közreműködnek a HUNADO által a sportágakra egységesen előírt általános felvilágosítási, nyilvántartási, ellenőrzési és szankcionálási elvek összeállításában o ellátják a nemzetközi követelményekben részükre meghatározott feladatokat
A Sport Állandó Választott bírósága
• a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Vbt.) értelmében a felek kölcsönös alávetési nyilatkozataik alapján választott bíróság elé vihetik jogvitáikat • a Sport Állandó Választottbíróság az alábbi sporttal kapcsolatos jogvitákban járhat el: o a sportszövetségek és tagjaik, illetve a tagok egymás közötti sporttal kapcsolatos jogvitákban o a sportszövetségek, illetve a sportolók és a sportszakemberek közötti sporttal kapcsolatos jogvitákban o a sportszervezetek, illetve a sportolók és a sportszakemberek közötti sporttal kapcsolatos jogvitákban
• egyes ügyekben a Sport Állandó Választottbíróság a választottbírósági tanács megválasztásától számított 30 napon belül köteles tárgyalást tartani, és a tárgyalás befejezésétől számított 15 napon belül az ügyet döntéshozatallal befejezni • más ügyekben az eljáró választottbírót vagy a háromtagú tanácsot a Sport Állandó Választottbíróság elnökének a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül ki kell jelölnie. A Sport Állandó Választottbíróság a választottbíró vagy a választottbírói tanács kijelölésétől számított 15 napon belül köteles tárgyalást tartani, és a tárgyalás befejezésétől számított 15 napon belül a kérelemnek helyt adni, illetve azt elutasítani • a Sport Állandó Választottbíróság a Nemzeti Sportszövetség keretén belül működik. Elnökét és legalább 15 tagját a Nemzeti Sportszövetség elnöksége négy évre választja meg a jogi szakvizsgával és legalább öt év joggyakorlattal rendelkező, a sport területén tapasztalatokkal rendelkező jogászok közül
A testnevelés és a sport nemzetközi vonatkozásai
A nemzetközi jog fogalma és alanyai A nemzetközi jog fogalma: • szűkebb értelemben: az államközi kapcsolatokat rendező normák összessége • tágabb értelemben: beletartozónak minősítenek minden, két vagy több állam által, a nemzetközi szerződések megkötésére vonatkozó előírások szerint alkotott jogszabályt. Ezek tárgykörei azonosak a belső jog által szabályozott életviszonyokkal (pl. örökbefogadás, adózás, állampolgárság stb.) A nemzetközi jog alanyai: alakítják ki, fogadják el és alkalmazzák a nemzetközi normákat. Ezek az alanyok államok és nemzetközi szervezetek lehetnek A nemzetközi jog célja: • az államok békés egymás mellett élésének és kooperációjának a biztosítása
A nemzetközi jog főbb tárgykörei
• államok státusa • államok felségterülete és a mindenki által szabadon használható területek rendje • egyén és az állam viszonya • nemzetközi szerződések • diplomáciai kapcsolatok rendje • nemzetközi szervezetek működése; • nemzetközi viták elintézése; • fegyveres összeütközés során alkalmazandó normák • nemzetközi jogi felelősség kérdései.
Nemzetközi jogi alapelvek és normák • a nemzetközi kapcsolatok szereplői önállóak • a nemzetközi jog az államok szuverenitásának tiszteletben tartásával a mellérendeltségi viszonyok és az együttműködés önkéntességi elvét vallja • a nemzetközi kapcsolatok nem egy központból irányítottak • a nemzetközi közösség egyenjogú államok összessége, amelyben fontos alapelv az erőszak tilalma. Ennek értelmében tilos az erőszakkal való fenyegetés, a belügyekbe való beavatkozás, az agresszió. Az erőszak alkalmazása akkor jogszerű, ha faji elnyomás ellen, felszabadító céllal fognak fegyvert, illetőleg önvédelemből, idegen megszállás visszaverésére • alapnorma: a nemzetközi közösségen belül felmerült vitákat békésen kell megoldani • a nemzetközi közösségben alapelv: a szolidaritás és az együttműködés az emberiség közös gondjainak megoldásában, pl.: a környezeti ártalmak • egyre nagyobb teret kap ma az emberi jogok nemzetközi védelme
A nemzetközi szervezetek típusai • elsődlegesen az alapítók jogállása. Szerint különböztetjük meg. Ennek értelmében a nemzetközi szervezet lehet: o államközi/kormányközi szervezet, amelynek létrehozásában államok/kormányok vettek részt, általában egy megállapodásban rögzítve a szervezet megalakulását, céljait, felépítését (államközi nemzetközi szervezet) o társadalmi szervezetek voltak az alapítók, illetőleg olyanok, amelyekben o különböző államok polgárai, magánszemélyek az alapítók
• az osztályozás másik útja, hogy a létrejött nemzetközi szervezet milyen céllal és kiterjedt tagsággal működik: o az elérni kívánt cél és a szervezetben résztvevő országok száma alapján beszélhetünk egyetemes, pl. ENSZ (univerzális), o egy-egy földrajzi egységben található államok által létrehozott szervezet, amely gyakran általános politikai, gazdasági célokat kíván megvalósítani pl. az Afrikai Egységszervezet, az Európa Tanács (regionális), o a sajátos funkciókra, részcélokra, szakmai feladatokra alakult szervezetek, pl. Nemzetközi Bűnügyi Rendőrségi Szervezet, Kőolajexportáló Országok Szervezete (partikuláris)
Nemzetközi jogvédelmi mechanizmusok
• az emberi jogok védelmének, tiszteletének elsődleges feltétele az egyes államok igazgatási, rendvédelmi és igazságszolgáltatási szerveinek törvényes működése • két fokozatba sorolva összegezzük a nemzetközi egyezményekből kibontakozó jogvédelmi mechanizmust: o nemzetközi ellenőrzési mechanizmus: a jogsértések megelőzésének, vagy az okozott sérelmek helyreállításának általános eszköze o nemzetközi fórum előtti panasz előterjesztése: a konkrét, egyéni jogsérelmek esetén
Az ENSZ és szervei • 1945-ben San Franciscóban az Egyesült Nemzetek Konferenciáján alapokmányát: meg kell menteni a jövő nemzedéket a háború borzalmaitól • céljai: o a nemzetközi béke és biztonság megőrzése o a nemzetek közötti baráti kapcsolatok fejlesztése o az együttműködés biztosítása • Magyarország 1955-ben lépett a tagállamok sorába • székhelye: New York (Genfben és Bécsben állandó képviseletet tart fenn) • fő szervei : o Közgyűlés o Biztonsági Tanács o Titkárság o Gazdasági és Szociális Tanács o Gyámsági Tanács o Nemzetközi Bíróság •
aláírták az ENSZ
Az ENSZ fő feladatai: • támogatja a kormányközi együttműködést. • mérsékelje az országok közötti különbségeket a testnevelés és a sport terén. • minél szélesebb körben kívánja hozzáférhetővé tenni a sportot, a testmozgási lehetőségeket; • elősegíti a sporttudományi információk cseréjét, a kutatást; • mérsékelni kívánja, hogy a sport puszta pénzszerzési lehetőséggé váljon; • őrködik a sportra vonatkozó értékek felett és a sportetikai szabályok (a fair play) betartása felett. • 1978-ban az UNESCO elfogadta a Testnevelés és a Sport Nemzetközi Chartáját; • szintén 1978-ban a testneveléssel és sporttal foglalkozó bizottság létrehozása, és egy önálló pénzalapot a testnevelés és sport fejlesztésére; • 1988-ban, több ajánlást is elfogadtak a sport terén való nemzetközi együttműködésről, • évente megszervezi a testmozgást népszerűsítő heteket (Fitness for everybody). A Testnevelési és Sportbizottság: 12 tagból áll. • biztosítani a testnevelés és a Sport Nemzetközi Chartájának érvényesítését, • széles körben elismertetni a testnevelés és a sport társadalmi jelentőségét, • a sportra és a testnevelésre vonatkozó kutatások, publikációk támogatása, a szakértők cseréje
Az Európa Tanács • az Európa Tanácsot (ET) 1949-ben létesítették • ez az egyik legjelentősebb integrációs szervezet kontinensünkön • székhelye: Strassbourg • a két hivatalos nyelv az angol és a francia • az Európa Tanács fő célkitűzései az alábbiak: o az emberi jogok és a pluralista demokrácia védelme o az európai kulturális örökség és azonosság minél kiterjedtebb tudatosítása, annak fejlesztése, o az összeurópai kérdések átfogó megközelítésének és kezelésének biztosítása o elősegíteni a párbeszédet és az együttműködést az új és a régi demokráciák között, különösen a jogalkotás, a politikai intézményrendszer kialakítása, az alkotmányozás és a jogvédelem terén
• Az Európa Tanács legfontosabb szervei: o Miniszteri Bizottság o Parlamenti Közgyűlés o Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszus o Főtitkár o Titkárság o Emberi Jogok Európai Bizottsága o Európai Emberi Jogi Bíróság o Bizottságokat • A szervezet egyezményei a következők: o Európai egyezmény az emberi jogokról és a szabadságjogokról (1950) o A kínzás megelőzéséről szóló egyezmény (1987) o Az Európai Szociális Charta (1961)
• Az Európa Tanács jelentősebb működési területei: o egészségügy o biztonsági ügyek o oktatás, kultúra, tömegtájékoztatás o ifjúságpolitika és a nemi egyenjogúság o környezetvédelem o helyhatósági és regionális ügyek o Pénzügyek
Az Európa Tanács és a sport • a szervezetben az Európai Kulturális Egyezmény fogalmazta meg az oktatás, a kulturális örökség, az ifjúsági és a sportügyek számára a közös cselekvés kereteit, amely biztosítja az együttműködést a tagállamok és más országok között. • két elve: o megvédeni a sportot a politikai – társadalmi – gazdasági torzulásoktól, biztosítani a verseny tisztaságát o biztosítani, hogy a sport mindenki számára az életminőség javítását szolgálhassa, különösen pedig a fiatalok, a fogyatékosok számára • „Sportoljon mindenki” elnevezésű Charta (1975): az első olyan dokumentum, amely felhívta a figyelmet a rendszeres sportolás előnyeire, életminőséget javító jellegére a beteg, fogyatékos személyek számára is, elősegítve jobb társadalmi beilleszkedésüket, rehabilitációjukat. o mindenkinek jogot kell biztosítani a sportban való részvételre o a sportolás helyi, regionális és országos szintű lehetőségeit össze kell kapcsolni (oktatás,egészségügy,szociális szolgáltatás, városfejlesztés, környezetvédelem) o drogok tisztességtelen, visszaélésre alkalmat adó alkalmazásától mentes működését a Miniszteri Bizottság határozata mondja ki
• EUROFIT teszt : méri a rugalmasság, a gyorsaság, az állóképesség, a teljesítmény stb. szintjét az iskoláskorúak körében szerte Európában • A Dopping elleni egyezmény (1989) o azt fogalmazta meg célként, hogy csökkenteni kell, sőt ki kell zárni a doppingot a sportból minden szinten, kötelező szabályokat alkotva az antidopping rendelkezések útján o a dopping tartalmú szerek, anyagok forgalmazásának tilalma, a dopping tesztek tökéletesítése, a vizsgálati módszerek egységesítése, valamint a szabályszegők következetes megbüntetése • Sporteseményeken a nézők által elkövetett erőszak és garázdaság elleni európai egyezmény o alapvetően a labdarúgó mérkőzéseken gyakori randalírozás megfékezésére alkalmas eszközöket tartalmazza
• Európai Sport Charta (1992): o a Miniszteri Bizottság egyik ajánlásának a függeléke o rögzíti: a) a sport fogalmát b) a sporttal kapcsolatos európai elveket c) a sportmozgalom anyagi, jogi, igazgatási támogatását, a társadalmi szervezetek és a kormányzati
szervek
hazai
és
nemzetközi
együttműködése,
valamint
a
környezetvédelmi követelmények érvényesítése révén a fiatalok erőnlétét, sportolását sokrétű eszközökkel való segítését d) az élsport és a hivatásos sport támogatását e) a testnevelés és a sport terén a képesítési követelményeket.
• Sport Etikai Kódex (1992.): o a fair play az egyén, a sportszervezet és az egész társadalom győzelmét jelenti, a sporttal kapcsolatos rendellenes, diszfunkcionális jelenségek felett o meghatározza: a) a fair play fogalmát b) a kormányzati szervek ezzel kapcsolatos magatartását c) a sportszövetségek, más sportszervezetek fair play-jel kapcsolatos feladatát d) a sporttevékenységet végző személyek felelősségét e) a
tömegkommunikáció
(sajtó,
média)
feladatait
a
fair
play
eszméjének
népszerűsítésében • az Európa Tanács rendelkezik már Ifjúsági- és Sport Igazgatósággal is. A Tanács célja: o egy részletes adatbázis létrehozatala a nemzeti doppingellenes politikákról o egy közös nevelési program kifejlesztése o hozzájárulás a Nemzetközi Anti-Dopping Egyezmény – projekt – kiteljesedéséhez; o harc a doppingnak minősülő szerek kereskedelmével
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság • egyesületi jellegű nemzetközi civil szervezetként jött létre 1894-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) • a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (International Olympic Committee, rövidítve: IOC) létrehozásához vezető úton a kezdő lépést Pierre de Coubertin báró tette meg, felelevenítve az ókori játékok szellemét és szokásait • az Olimpiai Charta szerint a NOB küldetése, hogy előmozdítsa az olimpizmust világszerte és irányítsa az olimpiai mozgalmat
Szerepét tekintve a NOB: • ösztönzi és támogatja a sporterkölcs előmozdítását, valamint a fiatalság nevelését a sporton keresztül; • a sportban rendelkezésre álló eszközeit a tisztességes játék fölényének és az erőszak tilalmának biztosítására szenteli • előmozdítja és támogatja a sport és sportversenyek szervezését, fejlesztését és koordinációját, • biztosítja az olimpiai játékok rendszeres ünnepét, • együttműködik az illetékes köz- és magánszervezetekkel, valamint hatóságokkal annak érdekében, hogy a sportot az emberiség szolgálatába állítsa, ezen keresztül a békét előmozdítsa • meghozza a szükséges intézkedéseket az olimpiai mozgalom egységének erősítése és függetlensége védelme érdekében, • fellép az olimpiai mozgalmat befolyásoló diszkrimináció bármely megnyilvánulási formája ellen, • ösztönzi és támogatja a női sport előmozdítását minden szinten és minden szervezetben azzal a célzattal, hogy érvényesülhessen a női és férfi nem közötti egyenlőség elve,
• irányítja a sportban megjelenő dopping elleni küzdelmet, • ösztönzi és támogatja a sportolók egészségének védelme érdekében szükséges intézkedések meghozatalát, • szembehelyezkedik a sport és a sportolók ellen irányuló bármely politikai vagy kereskedelmi visszaélés ellen, • a sportolók szociális és szakmai jövőjének biztosítása érdekében ösztönzi és támogatja a sportszervezetek és közigazgatási hatóságok törekvéseit, • a szabadidősport fejlesztését ösztönzi és támogatja, • a környezetvédelmi ügyek iránti felelősségvállalást, a fenntartható fejlődés előmozdítását a sportban, valamint környezetvédelmi kötelezettségek előírását az olimpiai játékok rendezésével kapcsolatban, • előmozdítja az olimpiai játékok kedvező megítélésű örökség kialakítását a rendező város és országa irányába, • ösztönzi és támogatja a sport és kultúra egységesítésére irányuló kezdeményezéseket, • ösztönzi és támogatja a Nemzetközi Olimpiai Akadémia, valamint az olimpiai nevelést elősegítő intézmények működését
Nemzetközi sportági Szakszövetségek (IF) • Nemzetközi szervezetként elősegítsék az adott sportág szabályainak kidolgozását, valamint meghatározzák a nemzetközi sportversenyek szervezésének rendjét • e szakszövetségek jogállását alapvetően alapszabálya határozza meg, és tagjaik a nemzeti szakszövetségek. • pl.: Nemzetközi Amatőr Atlétikai Szövetség (IAAF) • Nemzetközi Amatőr Úszószövetség (FINA) • Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA)
Az Európai Unió és a sport • székhelye és működése három városhoz kötődik : Brüsszel, Strassbourg, Luxemburg • szervezetei: o Európa Parlament o Miniszteri Tanács o Állandó Képviselők Bizottsága, o Európai Bizottság o Európai Bíróság o Európai Számvevőszék o Gazdasági és Szociális Bizottság o Régiók Bizottsága, o Európai Beruházási Bank • Magyarország teljes jogú tagsági csatlakozásra 2004-ben került sor
• Az Európai Unióban kialakult az államok közötti politikai – társadalmi együttműködés, amely egyre jobban kiterjed a sportpolitikára is • 1997. Amszterdam : megtörtént az első lépés, hogy a sport belső értékei az Unión belül legfelsőbb szinten is elismerést nyerjenek. A konferencia kiemelte a sport társadalmi jelentőségét, különös tekintettel az identitástudat formálásában és az emberek összetartozásában játszott szerepére. • 1985: a milánói EU-csúcstalálkozó:,, Adonnino-jelentés” elfogadása: a sport kiváló eszköz arra, hogy az európaiak európai integrációhoz tartozási érzését erősítse. • 1991-1992 .,,Az Európai Unió és a sport”, „Doppingolás a sportban” , „Címszó Európa” cikkek a Tanács részére • 1996 óta inkább egyedi tanulmányok készülnek e speciális témájú területekről
• Európai Sportfórum (1991) o célja: hogy a sport területére vonatkozóan jobb, és kölcsönös információcsere alakuljon ki o Erre a fórumra az EU-Bizottság évente egyszer Brüsszelbe hívja a) a huszonhét EU-tagország delegációját b) az EU-Bizottság képviselőjét; c) az Európai Parlament képviselőjét; d) különböző megfigyelőket e) az Európa Tanács képviselőjét f) az Európai Nem-kormányzati Sportszervezetek Szövetségét (ENGSO) és az Európai Sportkonferencia képviselőjét; g) 1996 óta az európai és nemzetközi szakszövetségek képviselőit is. o Európai Sportfórum című újság megjelentetése a fórum befejezését követően. • Sport Info Europe: az információs szolgálat telefonon és írásban is ad felvilágosítást, ezt igénybe veheti bárki, aki „az Európai Unió és a sport” témakörben érdeklődik. • Liaison – Büro: az irodának az a feladata, hogy gyűjtse az információkat és az EU-Bizottságnál képviselje a Nemzeti Olimpiai Bizottságok közös érdekeit.
• EU- Bizottság azon van, hogy : o nyilvános munkájába bevonja a sportot is és részt vegyen a sportrendezvényeken vagy ezeket anyagilag is támogassa o az Európai Parlamenttel közösen újra és újra előmozdította az úgynevezett EU- vagy EUROjátékok megrendezését o EU- Bizottság az Európa Tanáccsal közösen „Fair-Play-Kampány”-t folytat. „Anti-DoppingKampány”-t is szervez, amelyet „Euro-Pack” néven ismertünk meg. o nagyon sok európai program a személyek és tapasztalatok egész Európára kiterjedő cseréjét tűzi ki célul o évente összességében 2 millió EURO-val támogatják anyagilag mindazon tevékenységeket, amelyeken legalább három EU-ország vesz részt. o speciális támogató programot dolgoztak ki a testi fogyatékosok sportjának előmozdítására is
Fehér Könyv a Sportról Az Európai Bizottság 2007-ben adta ki a Fehér Könyv a Sportról (White Paper on Sport) elnevezésű összefoglalóját: • ösztönzi, az alkalmazandó nemzeti és uniós szabályokkal összhangban az erőszakos és rasszista cselekmények megelőzésével kapcsolatos operatív információk és gyakorlati know-how és tapasztalatok cseréjét a bűnüldözési szervek és a sportszervezetek között • elemzi a sporteseményeken előforduló nyilvános zavargások megelőzésére szolgáló új jogi eszközök és más uniós szintű szabványok bevezetésnek lehetőségét; • ösztönzi az antiszociális viselkedés megelőzésének multidiszciplináris megközelítésmódját, különös figyelmet fordítva a szociálpedagógiai fellépésekre, mint a rajongók személyre szóló képzése (hosszú távú foglalkozás a szurkolókkal a pozitív és erőszakmentes hozzáállás kialakítása céljából);
• megerősíti a rendszeres és strukturált együttműködést a bűnüldözési szervek, sportszervezetek és más érdekelt felek között; • ösztönzi az alábbi programok felhasználását a sport körüli erőszak megelőzésében és az ellene folytatott küzdelemben: Cselekvő ifjúság, Európa a polgárokért, DAPHNE III, alapvető jogok és polgárság, és bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem; valamint • magas szintű konferenciát rendez a sporteseményeken előforduló erőszak megelőzése és ellene folyó küzdelemmel kapcsolatos intézkedések megvitatására az érintett felek részvételével.
Az EU sportpolitikája napjainkban • az Unió a sport sajátos természetére, az önkéntes részvételen alapuló szerkezeti sajátosságaira, valamint a társadalomban és a nevelésben betöltött szerepére tekintettel hozzájárul az európai sport előmozdításhoz • az Unió fellépésének célja: o a sport európai dimenzióinak fejlesztése a sportversenyek tisztaságának és nyitottságának, valamint a sport területén felelős szervezetek közötti együttműködésnek az előmozdítása, illetve a sportolók, köztük különösen a legfiatalabbak fizikai és szellemi épségének védelme révén. • annak érdekében, hogy hozzájáruljon az e cikkben említett célkitűzések eléréséhez: o az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően ösztönző intézkedéseket fogad el, kizárva azonban a tagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen összehangolását; • a Tanács a Bizottság javaslata alapján ajánlásokat fogad el
Az Európai Közösség Bíróságának esetjoga „Walrave és Koch versus UCI ” eset : • a Bíróság 1974-ben ítélete indokolásában kimondta, hogy az EU csak olyan esetekben avatkozhat be, ha a sport gazdasági tevékenységnek tekinthető, ugyanakkor azonban arra is rámutatott, hogy az állampolgárságon alapuló bármely megkülönböztető bánásmód tilalma nemcsak a kormányzati intézkedések esetében érvényes, hanem a nem-kormányzati megegyezésekre (mint pl. a szövetségek alapszabályzata) is vonatkozik. • Az EKB ebben az ítéletben is megengedett egy kivételt az állampolgárság alapján történő bármiféle megkülönböztető bánásmód tilalma alól.
Doná versus Mantero eset • A bíróság elvi éllel mondja ki, hogy a nemzeti hovatartozás alapján történt diszkrimináció jogellenes. A mozgásszabadság és lakóhely megválasztási elv alapján minden EU-polgárnak jogában áll bármely más EU országban lakni és ott dolgozni.. Mindenesetre az Európai Közösség Bírósága azt is megállapította, hogy csak a hivatásos sport esik az EU jog rendelkezései alá. „A sporttevékenységekre csak abban az esetben vonatkozik a közösségi jog, ha azok a gazdasági élet részeként tekinthetők.” A sporttevékenységek akkor tartoznak az EU- jog körébe, ha azok fizetség ellenében végzett munkának, vagy szolgáltatásnak bizonyulnak. Ilyen értelemben valamennyi hivatásos sportolónak és vele kapcsolatban kísérőjének, edzőjének és menedzserének kötelezően be kell tartania az EU jogszabályait. Az amatőrökre ugyanakkor nem vonatkoznak ezek a szabályozások
Az Unió és az UEFA • Mivel attól lehetett tartani, hogy a labdarúgó egyesületek csapataiban túl nagy lesz a külföldiek részaránya; ennek kapcsán 1990-ben született egy Gentleman’s agreement az EU-Bizottság és az UEFA között. Eszerint az 1992/93-as labdarúgó idénytől kezdve a legfelső sportmezőny játékain legfeljebb három külföldi játékos és olyan további kettő vehet részt, akik ebben az országban már legalább öt éve játszottak (ún.„asszimilált” játékosok). Ez a megegyezés a „3+2 megoldás” címszó alatt vált ismertté és jó példája az UEFA eredményes lobbyzásának. A sportra nézve ez az egyezség egy pozitív köztes megoldás volt, azonban alapvetően ellentmondott az EU törvénykezéseinek a személyek mozgásszabadságára és letelepedési jogára vonatkozóan. Ezt a bizonyos „3+2 szabályt” az alább ismertetendő Bosman-ügyben az Európai Bíróság már kifejezetten megengedhetetlennek minősítette, mivel szerinte az EU-Bizottságnak nincs hatásköre ahhoz, hogy ilyen, a Római Szerződésbe ütköző magatartásmódot engedélyezzen.
A Heylens-eset • Azok a személyek, akik hazájukban megszerezték a megfelelő szakképzést, a vendéglátó országban szintén gyakorolhatják foglalkozásukat. Az irányelveknek köszönhetően megszűnnek a diplomák elismerésével kapcsolatos hosszadalmas procedúrák, megvalósulhat az EU minden tagországában a szabad foglalkozás gyakorlás. Az ezeken az EU-irányelveken keresztül történő általános szabályozás ugyanakkor tiszteletben tartja az egyes országokban működő, a sportfoglalkozásokra vonatkozó képzési rendszert. Minden tagállam maga szabályozhatja a foglakozások gyakorlását és kritériumai szerint állapíthatja meg a kiképzés szabályait. • Heylens belga edző egy francia csapatot akart edzeni, de nem rendelkezett olyan diplomával, amelyet a Franciaországban végzett tanulmányok után lehet szerezni. Edzői oklevele természetesen volt, de azt nem Franciaországban szerezte. Pert indított a Hivatásos Edzők és a Francia Labdarúgás Alkalmazottainak Nemzeti Egyesülete ellen. Az EKB a kereseti kérelemnek helyt adott: kimondta, hogy minden képzettség, amelyet valaki a hazájában megszerzett, minden más EU-tagországban is érvényes
A Kolpak-ügy • Az állampolgárságon alapuló diszkrimináció tilalmának újabb pontosítását jelentette az Európai Bíróságnak a Kolpak-ügyben hozott határozata. • A szlovák állampolgárságú Maros Kolpak 1997-ben szerződött a német másodosztályban szereplő TSV Östringen kézilabdacsapatához, majd 2000-ben újabb hároméves szerződést írt alá ezzel a klubbal. A sportoló a Német Kézilabda Szövetség szabályzata értelmében az EU-n kívüli állampolgárságra utaló „A” betűvel megjelölt játékengedélyt kapott. Arra hivatkozással, hogy Szlovákia az Európai Unióval Társulási Megállapodást kötött, amelynek értelmében a szlovák sportolók a mérkőzéseken korlátozás nélkül, a német és a közösségi játékosokkal azonos feltételek mellett vehetnek részt, Kolpak kérte, hogy olyan játékengedélyt adjanak ki a számára, amely nem tartalmazza a nem tagállami állampolgárságra történő külön utalást. Ennek hiányában ugyanis korlátozódtak a pályára lépésének esélyei, hiszen a szabályzat értelmében egyszerre csak két nem tagállami sportoló szerepelhetett a csapatban, míg a TSV Östringennek három EU-n kívüli állampolgárságú sportolója volt.
A Meca-Medina és Majcen-ügy • David Meca-Medina és Igor Majcen hosszútávúszók szervezetében, azt követően, hogy 1999. január 31-én első és második helyet értek el a brazíliai világbajnokságon, a doppingvizsgálat során a megengedettnél jóval nagyobb nandrolonszintet mértek. Doppingvétség miatt a Nemzetközi Úszószövetség négyéves eltiltással sújtotta a versenyzőket, és ezt a CAS 2000 februárjában jóváhagyta. Mivel tudományos eredmények 2000 januárjában igazolták, hogy bizonyos élelmiszerek, így a nem herélt kan disznó húsának fogyasztása esetén az emberi szervezet belső kiválasztással is termelhet nandrolonszármazékokat, a sportolók erre hivatkozással új eljárást indítottak, amelynek végén a CAS két évre mérsékelte az eltiltást
Felhasznált és ajánlott irodalom • BÁRÁNDY G. – UJVÁRI Á. – KOVÁCS A., A sport és büntetőjog kapcsolata, in NEMES A. (szerk.), Sportjogi ismeretek, Megapress Kiadó, Budapest 2002. 175–221. • BERKE GY. – HATVANI ZS., Társadalombiztosítási jog, PTE Felnőttképzési és Emberi erőforrás Fejlesztési Intézet, Pécs2001. • BÉRCES L. – HORVÁTH G. – NEMES A. – SÁRKÖZI T. – TAMÁS L., A magyar sportjog alapjai, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2000. • BUKSZA ZS., A sport és a közigazgatás kapcsolata in NEMES A. (szerk.), Sportjogi ismeretek, ) Megapress Kiadó, Budapest 2002. 130–143. • JOBBÁGYI G., Személyi jog, NOVOTNI Alapítvány, Miskolc 1997. • KECSKÉS L., Eu-jog és jogharmonizáció, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2009. • KISS GY., Munkajog, OSIRIS Kiadó, Budapest 2000. • KOSIK K., A testnevelés és sporttevékenység jogi szabályozottsága in NEMES A. (szerk.), Sportjogi ismeretek Megapress Kiadó, Budapest 2002. 223–274. • MADARÁSZ T., Magyar Közigazgatás, OSIRIS Könyvkiadó, Budapest 1995.
• MIHÁLYI ZS. A., Jogalkotás a sportban – az állami és civil szféra szabályozási határvitái (Szakdolgozat), Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest 2010. • NEMES A., Jogi alapismeretek, Magyar Testnevelési Egyetem Továbbképző Központ, Budapest 1999. • NEMES A., Üzleti jog és etika Magyar Testnevelési Egyetem Továbbképző Központ, Budapest 1999. • NEMES A., A Magyar Testnevelés és sportigazgatás –Magyar Közigazgatási Intézet – BM Kiadó, Budapest 2000. • NEMES A. – TÓTH J., European SportLaw (2nd edition) TF, Budapest 2001. • NEMES A., Sports, as objects of the European community law, Kalokagathia, a TF tudományos közleményei, 2000. 59–66. • PRINCZINGER P., Sportjog I., Eötvös Kiadó, Budapest 2010. • ROSNER V., A sport és a társadalombiztosítás kapcsolata in NEMES A. (szerk.), Sportjogi ismeretek, Megapress Kiadó, Budapest 2002. 171–175. • SÁRKÖZY, T., Sportjog (a sportról szóló 2004. évi I. tv. magyarázata), HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2004.
• SÁRKÖZY T., Sportjog (a sportról szóló 2004. évi I. tv. magyarázata – új, hatályosított kiadás), HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2010. • SCHOBERT, M. – SULCZBACHER, M., Kézikönyv az Európai Unió tevékenységének a sportra gyakorolt hatásáról (az OTSH Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Integrációs Főosztály kiadványa), Budapest 1998. • TARCZAY Á., A lausanne-i Sport Választottbíróság szervezete és működése – www.jogiforum.hu • TÓTH J., A sport és az alkotmány kapcsolata in NEMES A. (szerk.), Sportjogi ismeretek, Megapress Kiadó, Budapest 2002. 115–122. • TÓTH J., A testnevelés és sport nemzetközi vonatkozásai in NEMES A. (szerk.), Sportjogi ismeretek, Megapress Kiadó, Budapest 2002. 277–302. • TÖRŐ K., A személyiségvédelem a polgári jogban, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest 1979. • VILÁGHY M. – EÖRSI GY., Magyar Polgári Jog, I., (harmadik, változatlan kiadás), Tankönyvkiadó, Budapest 1973.
Felhasznált és ajánlott jogforrások • a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény • a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény • a Polgári perrendtartásról szóló 1953. évi III. törvény • a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény • a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény • az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény • a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény • a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény • a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény • a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény • a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény • a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. Törvény • a választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény
• az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1996. évi LXV. törvény • a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény • a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény • a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény • a magánnyugdíjról és a magánnyugdíj pénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény • a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény • a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és szervezetéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény • az Európa Tanács keretében Strasbourgban, 1985. augusztus 19-én létrejött, a sporteseményeken, különösen a labdarúgó-mérkőzéseken megnyilvánuló nézői erőszakról és nem megfelelő viselkedésről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 2003. évi LXIII. Törvény • az Európa Tanács keretében Strasbourgban, 1989. november 16-án létrejött, a tiltott teljesítményfokozó szerek és módszerek használata elleni egyezmény kihirdetéséről szóló 2003. évi LXXVIII. törvény • a sportról szóló 2004. évi I. törvény
• az Európa Tanács keretében Strasbourgban, 1989. november 16-án létrejött, a tiltott teljesítményfokozó szerek és módszerek használata elleni egyezmény Varsóban, 2002. szeptember 12-én kelt Kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 2007. évi XXXIV. Törvény • az Európa Tanács keretében Strasbourgban, 1989. november 16-án létrejött, a tiltott teljesítményfokozó szerek és módszerek használata elleni egyezmény Varsóban, 2002. szeptember 12-én kelt Kiegészítő Jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 2007. évi XXXIV. törvény • a Magyar Köztársaság minisztériumairól szóló 2010. évi XLII. törvény • a sporttal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LXXXIII. törvény • a sportrendezvények biztonságáról szóló 54/2004. (III. 31.) Korm. rendelet • a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény kitiltás intézkedésének nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 32/2001. (III. 5.) Korm. rendelet • az olimpiai járadékról szóló 41/2004. (III. 12.) Korm. rendelet • az olimpiai központokról szóló 38/2004. (III. 12.) Korm. rendelet • a sportfegyelmi felelősségről szóló 39/2004. (III. 12.) Korm. Rendelet • a Nemzet Sportolója Címről szóló 40/2004. (III.12.) Korm. Rendelet • az olimpiai járadékról szóló 41/2004. (III. 12.) Korm. rendelet
• a sportrendezvények biztonságáról szóló 54/2004. (III. 31.) Korm. rendelet • a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló 43/2011. (III. 23.) Korm. rendelet • a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló 157/2004. (V. 18.) Korm. rendelet • az állami sportinformációs rendszerről szóló 166/2004. (V. 21.) Korm. rendelet • a sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról szóló 215/2004. (VII. 13.) Korm. rendelet • a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 99/2007. (V. 8.) Korm. rendelet • a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a testnevelés és sport területén történő végrehajtásáról szóló 325/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet • az UNESCO közgyűlése által 2005. október 19-én elfogadott, a 99/2007. (V. 8.) Kormány rendelettel
kihirdetett
sportbeli
dopping
elleni
nemzetközi
egyezmény
módosításának
kihirdetéséről szóló 342/2008 (XII. 30.) Korm. Rendelet • az UNESCO által 2005. október 19-én elfogadott, a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény módosításának kihirdetéséről szóló 106/2009. (V. 14.) Korm. rendelet
• az UNESCO által 2005. október 19-én elfogadott, a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény módosításának kihirdetéséről szóló 339/2009. (XII. 30.) Korm. Rendelet • a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről szóló 99/2007. (V. 8.) Korm. rendelet • az UNESCO által 2005. október 19-én elfogadott, a sportbeli dopping elleni nemzetközi egyezmény módosításának kihirdetéséről szóló 42/2011. (III. 23.) Korm. rendelete • a Magyar Köztársaság címerének és állami zászlójának sportszervezetek által történő használatáról szóló 19/1989. (VII. 31.) MM rendelet • az iskolai sporttevékenységről szóló 16/2004. (V. 18.) OM-GyISM rendelet • a többcélú kistérségi társulásokban részt vevőtelepülési önkormányzatok fenntartásában lévő sportpályák felújításának támogatásáról szóló 10/2006. (III. 14.) BM rendelet • az önkormányzati miniszter által adományozható elismerésekről, az elismerésben részesíthetők köréről, valamint az elismerésben részesítés feltételeiről és rendjéről szóló 9/2009. (II. 27.) ÖM rendelet • a helyi önkormányzatok fenntartásában lévő sportlétesítmények felújításának támogatásáról szóló 15/2009. (III. 17.) ÖM rendelet
• az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló 6/2010. (II. 18.) ÖM rendelet • a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáiról szóló 65/2007. (VI. 27.) OGY határozat • a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiáiról szóló 65/2007. (VI. 27.) OGY határozat végrehajtásának 2008–2009. évekre vonatkozó cselekvési programjáról szóló 1030/2008. (V. 16.) Korm. Határozat • a Mező Ferenc Sportközalapítvány alapító okiratának módosításáról szóló 1048/2008. (V. 16.) Korm. Határozat • a Wesselényi Miklós Sportközalapítvány alapító okiratának módosításáról szóló 1166/2009. (X. 2.) Korm. határozat
• • • • • • • • • •
• • • • • • • • • • • • • •
•
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás éves felső mértékét arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaviszony felmondással történő megszüntetésekor legkésőbb az utolsó munkában töltött napon, egyébként legkésőbb a munkaviszony megszűnésétől számított ötödik munkanapon kell a munkavállaló részére kifizetni munkabérét, egyéb járandóságait, és az igazolásokat kiadni. A felmondás szabályaitól kollektív szerződés eltérhet a munkavállaló javára. Az azonnali hatályú felmondás szabályaitól ugyancsak a munkavállaló javára lehet eltérni. Kötetlen a munkarend, ha a munkáltató heti átlagban legalább a napi munkaidő fele beosztásának jogát írásban átengedi, a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel. Készenléti jellegű munkakörben a felek írásbeli megállapodása szükséges a beosztás szerinti napi, illetve heti munkaidő felemeléséhez, a megállapodást a munkavállaló felmondhatja. A heti munkaidő mértékébe a rendkívüli munkaidőt teljes egészében be kell számítani. Vasárnapra rendes munkaidő elrendelhető a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozó, kereskedelmi tevékenységet, a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató, valamint kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál is. A munkavállaló kérésének megfelelően kiadott évi hét munkanap szabadságot arányosan kell figyelembe venni, ha a munkaviszony év közben kezdődik vagy szűnik meg. A munkáltató nyilvántartja a munkaidőhöz kapcsolódóan kötött megállapodásokat is (ld. pl. készenléti jellegű munkakör). Kollektív szerződés csak a munkavállaló javára térhet el a kötetlen munkarendre vonatkozó egyes szabályoktól, a munkaközi szünet szabályaitól, a szabadság mértékének szabályaitól (így az életkor alapján járó pótszabadság sem csökkenthető). A polgári repülésben, személyszállításban stb. a napi és heti munkaidő mértékétől kollektív szerződés nem, csak a felek írásbeli megállapodása térhet el; kollektív szerződés osztott munkaidőt is megállapíthat. A megállapodás alapján a beosztás szerint munkaidő legfeljebb tizenkét órával haladhatja meg a törvényes mértéket, a megállapodás a munkavállaló által felmondható. Vasárnapi pótlék a kereskedelemben foglalkoztatottaknak is jár. A műszakpótlékra jogosultságnál nem feltétel a több műszakos munkarendben való foglalkoztatás. Meghatározza ugyanakkor a törvény, mit kell érteni azon, hogy a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik: ilyennek minősül, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. A rendkívüli munkáért járó pótléknál egyértelműsíti a javaslat, hogy főszabályként bérpótlék jár, míg szabadidő csak munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján. A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum szabályozásánál a törvény nem használja a „kötelező legkisebb munkabér” együttes fogalmát. A határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy hat hónapon belüli ismételt létesítéséhez a „munkaszervezéstől független, objektív ok fennállása” helyett „munkáltatói jogos érdek” fennállása szükséges. A köztulajdonban álló munkáltatóval fennálló munkaviszony szabályozása a következőképp változik: A felmondási idő tekintetében nem lehet eltérni a 69. § (3)-(4) bek.-től sem (a felmondási időbe be nem számítandó időtartamok, a felmondási idő vége határozott idejű munkaviszonynál), a 69. § (3) bek. (felmondási idő meghosszabbítása a felek megállapodása alapján) pedig ilyen munkaviszonyban nem lenne alkalmazható. Ugyancsak nem alkalmazható a 86. § (3) bek., így a munkaközi szünet, valamint a lakóhelyről (tartózkodási helyről) a munkavégzés helyére és vissza történő utazás tartama nem lehet része a munkaidőnek. Rövidebb teljes munkaidőt kollektív szerződés vagy a felek megállapodása kizárólag az egészségi ártalom vagy veszély kizárása érdekében állapíthat meg, egyébként nem állapítható meg rövidebb teljes napi munkaidő. Továbbra sem lehet eltérni a kollektív munkaügyi kapcsolatok szabályaitól (Mt. XIX–XXI. fejezet). Az üzemi tanács elnökét is megbízatásának idejére és annak megszűnését követő hat hónapra illeti meg a munkajogi védelem (ha a tisztségét legalább tizenkét hónapon át betöltötte). A munkáltató az üzemi tanácsot (egyebek mellett) a munkáltatónál foglalkoztatott munkavállalók számáról és munkakörük megnevezéséről tájékoztatja (a távmunka és munkaerőkölcsönzés keretében foglalkoztatottak száma helyett). Az üzemi megállapodás nem térhet el a tájékoztatás és konzultáció szabályait tartalmazó 233. § rendelkezéseitől sem. A szakszervezeti tisztségviselők védelmét szabályozó 273. § felépítése változik, tartalma nem, azonban egyértelműbbé válik, hogy a védelem csak tisztségviselőt illethet meg. A kollektívszerződés-kötési jogosultság szabályozása nagyban változik. Kollektív szerződést szakszervezeti szövetség is köthet. A szakszervezeti szövetség kollektív szerződés kötésére jogosult, ha a munkáltatónál képviselettel rendelkező legalább egy tagszervezete megfelel a törvényben előírt feltételnek (10%-os szervezettség), és tagszervezetei a kollektív szerződés kötésére felhatalmazzák. Ha a kollektív szerződést több munkáltató köti, az adott munkáltatók (a kollektív szerződés felhatalmazása alapján) csak rájuk kiterjedő hatállyal további kollektív szerződést is köthetnek (a munkáltatói szintű kollektív szerződés a több munkáltató által kötött kollektív szerződéstől eltérő rendelkezés hiányában csak a munkavállaló javára térhet el). A kollektív szerződés hatályát veszti, ha a kollektív szerződést kötő szakszervezet (szakszervezeti szövetség) nem jogosult kollektív szerződés kötésére (a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma nem éri el a munkáltatóval munkaviszonyban álló, illetve munkáltatói érdekképviseleti szervezet által kötött kollektív szerződés esetében a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának tíz százalékát; a szakszervezeti szövetség által kötött kollektív szerződés esetében a szakszervezeti szövetségnek a munkáltatónál képviselettel rendelkező tagszervezetei egyike sem éri el a fenti feltételt vagy a tagszervezetek meghatalmazásával nem rendelkezik). A több szakszervezet által kötött kollektív szerződés hatályát veszti,
