Jogi és menedzsment ismeretek
Vállalkozások alapítása
Egyéni vállalkozó Ki vállalkozhat?
a) egyéni vállalkozásnak számít a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy üzletszerű – saját nevében és kockázatára, rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatott – gazdasági tevékenysége b) devizabelföldi: magyar állampolgár és állandó lakóhelye Magyarországon van, illetve külföldi állampolgár, de magyarországi lakhatási engedélye van c) cselekvőképes (érvényes jognyilatkozatot tehet, szerződést köthet, nagykorú) d) nincs kizárva az egyéni vállalkozás gyakorlásából (pl. vagyon elleni vagy a közéleti tisztaságot sértő bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélték)
Ki nem vállalkozhat?
akit gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt jogerősen, végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek (ameddig nem mentesült a büntetőítélet hátrányos jogkövetkezményei alól); akit egyéb szándékos bűncselekmény miatt egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek (ameddig nem mentesült a büntetőítélet hátrányos jogkövetkezményei alól); akit valamely foglalkozástól a bíróság eltiltott, az ítélet hatálya alatt az abban megjelölt tevékenységre; aki egyéb jogszabályban meghatározott, a tevékenységre előírt foglalkoztatási tilalom alá esik; aki gazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagja; akinek korábban kiadott vállalkozói igazolványát adó-, vámtartozás, illetve adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettség megszegése miatt visszavonták, és tartozását még rendezte; akinek adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van .
Mire vállalkozhat? Köre nagyon széles (termelő, szolgáltató, kulturális, oktatási tevékenység, stb) Nem folytathat „állami monopóliumként” fenntartott tevékenységet, amelyet a törvény, törvényerejű rendelet, vagy kormányrendelet az állam, állami szerv vagy állami gazdálkodó szerezet részére tart fenn
Hol váltható ki a vállalkozói igazolvány?
A vállalkozói igazolvány kiadásához egy egységes formanyomtatvány kitöltésével kérelmet kell benyújtani a vállalkozó székhelye szerint illetékes okmányirodába A vállalkozói igazolványt az okmányiroda adja ki, az igazolvány kiadása csak akkor tagadható meg, ha a kérelem teljesítése jogszabályba ütközik. A nyomtatványok az okmányirodákban ingyenesen átvehetők vagy letölthetők és kinyomtathatók Egyablakos ügyintézés: az okmányirodák beszerzik az egyéni vállalkozó adószámát, adóazonosító jelét, TB törzsszámot, valamint statisztikai számjelét
Milyen adatok kellenek a kérelem benyújtásához?
A kérelemben fel kell tüntetni többek között: az egyéni vállalkozó nevét; leánykori nevét; születési helyét és idejét; anyja nevét; a tervezett egyéni vállalkozás székhelyét, telephelyeit és fióktelephelyeit; tevékenységi körét és tevékenységének megnevezését. A tevékenységeket az úgynevezett szakmakódokkal együtt kell feltüntetni; a szakmakódok megtalálhatók a Statisztikai Közlönyökben és a Központi Statisztikai Hivatal honlapján is .
A kérelemhez mellékelni kell:
a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy nincs eltiltva az általa folytatni kívánt tevékenység végzésétől, illetve, hogy nem áll fenn a 1990. évi V. törvényben rögzített egyéb kizáró ok érvényes hatósági erkölcsi bizonyítványt, amely igazolja, hogy a kérelmezőt gazdasági, vagyon elleni vagy a közélet tisztaságát sértő bűncselekmény miatt nem ítélték el jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre, illetve egyéb szándékos bűncselekmény miatt sem ítélték egy évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztésre , a jogszabályban előírt képesítés meglétét igazoló okiratot; jogszabályban előírt más hatóság engedélyét, amennyiben a tevékenység folytatását jogszabály hatósági engedélyhez köti (arról, hogy milyen tevékenységekhez van szükség hatósági engedélyre, az okmányirodákban adnak felvilágosítást); a kérelmező nyilatkozatát az adószám, és ha adóazonosító jellel nem rendelkezik, az annak megállapításához szükséges - külön jogszabályban meghatározott - adatokról; jövedelemszerzési céllal kiállított tartózkodási engedélyt.
Mennyibe kerül az igazolvány kiállítása?
A vállalkozói igazolvány kiadásért 10 000 forintos illetéket kell fizetni . A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításáért 2000 forintot kell fizetni, ez azonban nem illeték, hanem úgynevezett igazgatási szolgáltatási díj, így az nem illetékbélyeg megvásárlásával, hanem postai befizetéssel róható le.
Mennyi idő alatt készül el a vállalkozói igazolvány?
A vállalkozói igazolvány kiadására rendelkezésre álló időtartam 30 nap.
Egyéb szabályok: Az egyéni vállalkozó csak egy igazolványt válthat ki, egy vállalkozást alapíthat Az igazolvány alapján több tevékenységet folytathat Személyesen kell közreműködnie a vállalkozásban Felelőssége korlátlan
Amit a költségekről tudni kell! Az indulási költségek: - illeték a vállalkozói igazolvány kiadásáért: 10.000,- Ft - erkölcsi bizonyítvány: 2.000,- Ft Fizetendő járulékok: A fizetendő járulékok körét az határozza meg, hogy az egyéni vállalkozó munkaviszonyban áll-e máshol, nappali tagozatos diák-e vagy más státuszából adódóan fizetnek utána járulékokat. Ugyanis ebben az esetben bizonyos járulékok fizetése alól mentesül a vállalkozó. Ha a vállalkozó nem rendelkezik heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal (és az előbb ismertetett lehetőségek sem érintik), akkor az alábbi járulékokat kell fizetni havonat, függetlenül attól, hogy volt-e bevétele a vállalkozásnak, vagy nem. 2008-ban fizetendő: - egészségügyi hozzájárulás (EHO): 1.950,- Ft / hó
- egészségbiztosítási alap: 6% + 5% = 11% - nyugdíjbiztosítási alap: 1.) ha magánnyugdíjpénztári tag vagy, akkor: - nyugdíjbiztosítási alap: 24% + 1,5% = 25,5% - magánnyugdíjpénztár: 8% 2.) ha nem vagy magánnyugdíjpénztári tag, akkor: - nyugdíjbiztosítási alap: 24% + 9,5 % = 33,5% - vállalkozói adó: 16% (EVA 25 %)
Ezen kívül SZJA-t kell fizetni, ami jövedelem / bevételfüggő: 18% 1.500.000 forintig, az efeletti bevételrészre 36%.
ÁFA fizetési kötelezettség ha a vállalkozó nem kért áfamentességet. (Vagy ha a bevételei meghaladják az áfamentesség felső határát.) Továbbá 700.000,- forint éves bevétel felett iparűzési adót, ami a bevétel 2%-a. Szintén fizetni kell a 4%-os szolidaritási adó. A tevékenységtől függően egyéb adónemek is felmerülhetnek (pl. kulturális járulék). Működési költségek: - könyvelési díj: általában egyéni vállaklozásnál 8.000 - 12.000 Ft/hó körül szokott mozogni - igény szerint: tárhely + domain, internet, telefon, posta költség, stb.
Az egyéni vállalkozás megszűnik, ha: Az egyéni vállalkozó az igazolványát visszaadja Az igazolványt a jegyző visszavonja Az egyéni vállalkozó meghal, vagy elveszíti cselekvőképességét
Gazdasági társaságok Alapításhoz legalább két személy szükséges. Az alapításban részt vehetnek: a) Természetes személyek b) Jogi személyek A következő formákban működtethetők: közkereseti társaság, betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, közös vállalat. Törvényességi felügyeletet a cégbíróság látja el
Jogi személyiség nélküli Bt, betéti társaság Kkt, közkereseti társaság Jogi személyiséggel rendelkezik Kft, korlátolt felelősségű társaság, Rt. részvénytársaság
Gazdasági társaságok létrehozása:
Általában társasági szerződéssel (Rt esetében alapító okirattal) Ügyvéddel kell ellenjegyeztetni Valamennyi tagnak alá kell írni Tartalmaznia kell: a társaság cégneve és székhelye a tagok, nevük (cégük) és lakcímük feltüntetésével a társaság tevékenységi köre a társasági vagyon mértéke, rendelkezésre bocsátás módja, ideje mindazt, amit a tv. az egyes formáknál kötelezően előír
A társaságalapítás költségei:
a létesítő okirat elkészítésének költsége: ez a társasági formától, valamint attól függ, hogy a létesítő okiratot közokiratba vagy ügyvéd által készített és ellenjegyzett magánokiratba foglalják Az ügyvédi költség rendszerint magában foglalja a cégeljárásban történő jogi képviselet díját is (a cégeljárásban a jogi képviselet kötelező) a cégbejegyzési eljárás illetéke: kft., zárkörűen működő rt. esetében 100 000 forint, nyilvánosan működő rt. esetében 600 000 Ft, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok (kkt., bt.) esetében 50 000 forint illetéket kell fizetni a közzétételi költségtérítés jogi személyiség nélküli cégnél 14 000 Ft, jogi személyiségű cégnél 25 000 Ft a hiteles cégaláírási nyilatkozat költsége: a cégjegyzés valódiságának tanúsításáért aláírásonként 1000 Ft munkadíjat kell fizetni a közjegyzőnek, ezen felül a közjegyző a tevékenységével kapcsolatban felmerült költségek megtérítésre is jogosult (pl. leírási költség)
A gazdasági társaság legfőbb szerve
a közkereseti társaságnál és a betéti társaságnál a legfőbb szervet tagok gyűlése (határoz a társaság mindazon ügyében, amelyet törvény vagy a társasági szerződés a hatáskörébe utal. ) valamennyi tagnak azonos mértékű szavazat van. A társasági szerződés ettől eltérően rendelkezhet, de legalább egy szavazat miden tagot megillet. A tagok gyűlése a leadható összes szavazatszámhoz viszonyított szótöbbséggel hozza meg határozatát. A határozathozatal egyszerű szótöbbséggel történik, kivéve azokat a kérdéseket, amelyek esetében törvény vagy a társasági szerződés háromnegyedes szótöbbséget vagy egyhangúságot ír elő. A korlátolt felelősségű társaságnál a legfőbb szerv a taggyűlés A részvénytársaságnál a legfőbb szerv a közgyűlés. A közgyűlés a részvényesek összességéből áll. a közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult részvények által megtestesített szavazatok több mint felét képviselő részvényes jelen van. A közgyűlés határozatait - ha törvény vagy az alapszabály eltérően nem rendelkezik - a jelen lévő részvényesek szavazatainak egyszerű többségével hozza meg.
A gazdasági társaság ügyvezetése
] A gazdasági társaság ügyvezetését a társaság vezető tisztségviselői vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület látja el. Ügyvezetésnek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek törvény vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a társaság legfőbb szervének vagy más társasági szervnek a hatáskörébe. közkereseti társaságnál és betéti társaságnál az ügyvezetését az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok látják el korlátolt felelősségű társaság ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el zártkörűen működő részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság mint testület vagy a vezérigazgató látja el nyilvánosan működő részvénytársaság ügyvezetését az igazgatóság mint testület vagy az igazgatótanács mint testület látja el
A gazdasági társaságok megszűnése Jogutód nélkül szűnik meg a gazdasági társaság társasági szerződésben meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult társaság legfőbb szerve elhatározza a társaság megszűnését társaság tagjainak száma egyre csökken cégbíróság megszünteti jogszabály így rendelkezik. A gazdasági társaság jogutóddal történő megszűnése Társasági formaváltásal: a gazdasági társaság egyetemes jogutódlással más gazdasági társasági formát választ Egyesüléssel: gazdasági társaságok egyesülése esetén két vagy több gazdasági társaságból egyetlen gazdasági társaság keletkezik. Az egyesülés történhet:
összeolvadással beolvadással.
Szétválással: a gazdasági társaság két vagy több gazdasági társaságra válik szét. A szétválás történhet
különválással kiválással.
A megszűnés oka:
a társasági szerződésben (alapító okiratban, alapszabályban) meghatározott időtartam eltelt, vagy más megszűnési feltétel megvalósult; elhatározza jogutód nélküli megszűnését; elhatározza jogutódlással történő megszűnését (átalakulását); tagjainak száma egy főre csökken, kivéve, ha az egyes társasági formákra vonatkozó szabályok ettől eltérően rendelkeznek; a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja; a cégbíróság hivatalból elrendeli törlését; a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti; a gazdasági társaságokról szóló törvény az egyes társasági formákra vonatkozó szabályai azt előírják.
Vállalkozási forma kiválasztása
Vállalkozási tevékenység jellege Pénzügyi korlátok Üzleti kockázat Adófizetési kötelezettség TB Könyvvezetési kötelezettség
