Jogi alapismeretek II. Dr.Illés Katalin 2012. október. 12. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék
Tematika I. Előadás (IX. 21.) • A jogrendszer működését meghatározó alapfogalmak • A magyar jogrendszer és az EU joga • A kommunikációs jogok családja, történeti kialakulása és rendszere • Az adatvédelem joga, a személyes adatok védelme, a közérdekű adatok nyilvánossága II. Előadás (X.12.) • A rádiózás, televíziózás joga • Üzleti kommunikáció joga • Szellemi alkotások joga III. Előadás (XI.9.) • Felelősség
I. A rádiózás és televíziózás joga I.I. Az elektronikus média szabályozásának modelljei Az amerikai modell: • Nincs államilag finanszírozott közszolgálati média • A frekvenciákat a Szövetségi Távközlési Bizottság engedélye alapján osztják • A műsorszolgáltatóknak kötelessége biztosítani az eszmék pluralizmusát • Válaszjog • Versenyjogi és fogyasztóvédelmi kontroll Franciaország: • 1982-ben szűnt meg az állami monopólium • Az elektronikus kommunikáció joga alkotmányosan korlátozható egy sor indok alapján • Audiovizuális Ügyek Legfelső Tanácsa
Németország: • A frekvenciák szűkössége és a magas belépési költségek miatt indokolt az erőteljes szabályozás • A műsorszolgáltatás joga elsősorban a közönség joga a kiegyensúlyozott tájékozódáshoz • Minden tartomány saját médiatörvénnyel rendelkezik • A kiegyensúlyozottságot két elv alapján biztosítják: –Külső pluralizmus: a műsorfolyamok egészének kell kiegyensúlyozottnak lennie –Belső pluralizmus: a jelentős társadalmi csoportoknak jelen kell lenniük az irányító testületekben, befolyással kell, hogy bírjanak a műsorszerkezetre
I.II. A magyar médiajog Jogforrások: • Alaptörvény • 2010. évi CIV. törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól („Médiaalkotmány”) • 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról („Médiatörvény”) • Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv) • Határokat Átlépő Televíziózásról szóló Európai Egyezmény
Intézményrendszer 1. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH)
• •
•
•
2010. évi CLXXXV. tv. (médiatövény) 2003. évi C. tv. az elektronikus hírközlésről A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság autonóm államigazgatási szerv. A Hatóság a frekvenciagazdálkodás és a hírközlés területén részt vesz a Kormány - jogszabályokban meghatározott - politikájának végrehajtásában. A Hatóság önálló hatáskörrel rendelkező szervei: a Nemzeti Médiaés Hírközlési Hatóság Elnöke (a továbbiakban: Elnök), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság önálló jogi személyiségű Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) Az NMHH-t az NMHH Elnöke vezeti (9 év)
2. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa • a Hatóság önálló hatáskörű, az Országgyűlés felügyelete alatt álló, jogi személyiséggel rendelkező szerve • az ORTT közvetlen jogutódja • A Médiatanács elnökét és négy tagját az Országgyűlés - a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával - kilenc évre választja egyidejű, listás szavazással • A Hatóság miniszterelnök által kinevezett Elnöke a kinevezés tényével és időpontjában a Médiatanács elnökjelöltjévé válik • Szigorú összeférhetetlenségi szabályok
• Feladatai három csoportba oszthatók: – médiaszolgáltatási jogosultság megszerzésével kapcsolatos teendők – konzultatív, javaslattevő feladatkör – médiaszolgáltatók felügyelete
3. Média és Hírközlési Biztos • A Hatóság részeként működik. • A Biztos az elektronikus hírközlési szolgáltatást illetve médiaszolgáltatást igénybe vevő felhasználókat, előfizetőket, nézőket, hallgatókat, fogyasztókat, illetve sajtótermék olvasóit megillető, elektronikus hírközléssel és a médiaszolgáltatásokkal, sajtótermékekkel kapcsolatos jogok, valamint méltánylást érdemlő érdekek érvényesülésének elősegítésében működik közre. • A Biztos eljárása nem hatósági eljárás, hatósági hatáskört nem gyakorolhat, hatósági ügy érdemében döntést nem hozhat.
4. A Közszolgálati médiumok – A törvény határozza meg a négy közszolgálati médiaszolgáltatót, ezek a Magyar Rádió Zrt. a Magyar Televízió Zrt. és a Duna Televízió Zrt, illetve a Magyar Távirati Iroda Zrt. (nonprofit) – A részvénytársaságok egyetlen részvényének tulajdonosa a mögöttük álló Közszolgálati Közalapítvány (korábban 3 volt: Magyar Rádió Közalapítvány, Magyar Televízió Közalapítvány, Hungária Televízió Közalapítvány) – A közalapítvány nem változtathat a gazdasági társaságok státuszán, nem vonhat ki osztalékot, nem szólhat bele a műsorszolgáltatásba – A közalapítvány kuratóriumi 6 tagját az OGY választja 9 évre, a kuratórium elnökét és egy további tagját a Médiatanács delegálja 9 évre – A közszolgálati médiaszolgáltatók műsorszolgáltatási szabályzatuk alapján végzik tevékenységüket
5. Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap – Az Alap jogi személy, gazdálkodó szervezet, kezelője a Médiatanács. Az Alap a Műsorszolgáltatási Alap, valamint a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap jogutódja. – Az Alap olyan elkülönített vagyonkezelő- és pénzalap, amelynek feladata a közszolgálati médiaszolgáltatás, a Közszolgálati Közalapítvány, a közösségi médiaszolgáltatások, a közszolgálati médiaszolgáltatók szervezeti átalakításának támogatása, a közszolgálati célú műsorszámok gyártása és támogatása, az elsőként filmszínházban bemutatásra szánt filmalkotások és a kortárs zeneművek támogatása, az Archívum és egyéb vagyonának gondos kezelése és gyarapítása, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb tevékenységek támogatása, illetve elvégzése.
Tartalomszabályozás • A „médiatörvény”, ill. „médiaalkotmány” hatálya kiterjed a Magyarországon letelepedett médiatartalom-szolgáltató által nyújtott médiaszolgáltatásra és kiadott sajtótermékre. – Lineáris médiaszolgáltatás: a médiaszolgáltató által nyújtott, műsorszámok műsorrend alapján történő egyidejű megtekintését, illetve meghallgatását lehetővé tevő médiaszolgáltatás – Lekérhető médiaszolgáltatás: olyan médiaszolgáltatás, amelyben a médiaszolgáltató által összeállított műsorkínálat alapján a felhasználó egyéni kérés alapján, az általa kiválasztott időpontban tekintheti, illetve hallgathatja meg a műsorszámokat
• A médiaszolgáltatók sem dönthetnek teljesen szabadon a műsorfolyam szerkezetét, összetételét illetően. (Kötelesek tiszteletben tartani Magyarország alkotmányos rendjét, a médiatartalom nem lehet alkalmas gyűlöletkeltésre, egyes csoportok kirekesztésére. Továbbá figyelemmel kell lenniük a kiskorúak védelmére vonatkozó szabályokra, egyes reklámkorlátozásokra...)
• A tartalomszabályozás területei (médiatörvény) – – – – – – – – – – – – – – – –
Gyermekek és kiskorúak védelme Tájékoztatási tevékenység Országgyűlési közvetítés Figyelem felhívása sértő tartalmakra Rendkívüli helyzetek kezelése a médiaszolgáltatásban Kizárólagos közvetítési jogok Rövid híradás Műsorkvóták Kereskedelmi közlemények Médiaszolgáltatások, műsorszámok támogatása Termékmegjelenítés a műsorszámokban Politikai reklám, közérdekű közlemény és társadalmi célú reklám Reklám és televíziós vásárlás a lineáris médiaszolgáltatásban Reklám és közérdekű közlemény a közszolgálati és közösségi médiaszolgáltatásban Közzétételi kötelezettség Jelentős befolyásoló erővel rendelkező médiaszolgáltatók közérdekű kötelezettségei – Hallási fogyatékkal élők számára hozzáférhető műsorszámok
II. Az üzlet kommunikáció joga II.I. A szabályozási környezet •1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról •2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól •1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről •UCP (Unfair Commercial Practices) törvény, 2008. évi XLVII. törvény •Speciális szabályok (egyes árukra, reklámeszközökre, ágazatokra) Uniós jogforrások, pl.: UCP irányelv; Megtévesztő reklámról és összehasonlító reklámról szóló irányelv
II.II. A reklámtörvény A reklámtörvény egységes szerkezetű törvény, anyagi és eljárásjogi rendelkezéseket is tartalmaz.
A törvény szerkezete: 1. Általános rendelkezések (hatály, definíciók) 2. Általános reklámtilalmak és korlátozások 3. Megtévesztő és összehasonlító reklám 4. Áruspecifikus reklám és szponzorációs szabályok 5. Felelősségi szabályok 6. Eljárási rendelkezések
II.III. Reklámtörvény Általános tilalmak és korlátozások Tilos: • Megtévesztő reklám • Pornográf reklám • Erőszakra, környezet vagy természetkárosításra ösztönző megjelenítés • Gyermek és fiatalkorúak személyiségfejlődésre káros reklámüzenet • Tudatosan nem észlelhető (exponenciális idő alatti reklám) Korlátozott: • Összehasonlító reklám • Reklám óvodában, általános iskolában (alapvetően tilos, kivéve: egészséges életmód, környezetvédelem, kulturális események szponzorációja)
II.IV. Reklámtörvény Az összehasonlító reklám • kizárólag azonos rendeltetésű vagy azonos szükségleteket kielégítő árukat hasonlíthat össze • tárgyilagosan köteles összehasonlítani az áruk egy vagy több lényeges, meghatározó, jellemző és ellenőrizhető tulajdonságát, • ha tartalmazza az áruk árainak összehasonlítását, köteles azt tárgyilagosan bemutatni, • eredetmegjelöléssel rendelkező termékek összehasonlítása esetén kizárólag azonos eredetmegjelölésű termékekre vonatkozhat. Az összehasonlító reklám nem sértheti továbbá más vállalkozás jó hírnevét, nem vezethet a reklámozott és a másik termék ill. a vállalkozások összetévesztéséhez, nem vezethet továbbá tisztességtelen előnyszerzéshez. Ha az összehasonlító reklám jogszerű, az összehasonlításhoz használt termék védjegyének jogosultja nem léphet fel a védjegy használata ellen.
II.V. Reklámtörvény Áruspecifikus tilalmak és korlátozások Tilos: • Egyes veszélyes állatfajták és ezzel összefüggő tevékenységek reklámja • Emberi szerv, szövet, terhesség-megszakítás, azt végző intézmény, arra alkalmas eszköz reklámja • Olyan áru reklámozása, melynek előállítása vagy forgalmazása jogszabályba ütközik • Szexuális szolgáltatás Dohányreklám: lényegét tekintve tilos Korlátozások: • Fegyver, lőszer, robbanóanyag, közbiztonságra különösen veszélyes eszköz • Alkohol • Szexuális áru
II.VI. UCP törvény A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról A törvény az UCP irányelv átültetése a magyar jogba, a reklámtörvényhez hasonlóan szintén tartalmaz anyagi és eljárásjogi rendelkezéseket is. A törvény rendszere: 1.A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat általános tilalma – a szakmai gondosság követelményének a megsértése – a fogyasztói magatartás torzítása 2. Különösen tilos: – a megtévesztő gyakorlat (aktív és passzív) és –az agresszív kereskedelmi gyakorlat 3. “Feketelistás” kereskedelmi gyakorlatok: 31 pontos felsorolás az irányelv alapján (az egész EU-ban u.az)
III. Szellemi tulajdonjogok • A polgári jog viszonylag önálló, sajátos területe • Két nagy területe: szerzői jog, iparjogvédelem Jogforrások – szerzői jog: 1. Szellemi tulajdonjogok harmonizációja (Az országhatárok által tagolt szerzői jogi rezsim akadályozza a termékek szabad áramlását, ezért van szükség a harmonizációra.)
• • • • •
2. •
Bérleti és haszonkölcsönzési irányelv (2006/115/EK) Védelmi idő irányelv (2006/116/EK) A műholdas sugárzásról és vezetékes továbbközvetítésről szóló irányelv (93/83/EK) Az információs társadalomban a szerzői és szomszédos jogok egyes vonatkozásainak összehangolásáról szóló irányelv (2001/29/EK) A szellemi tulajdonjogok érvényesítéséről szóló irányelv (2004/48/EK)
Hazai jogforrások 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról
Szerzői jog Személyhez fűződő jogok - nyilvánosságra hozatal - névjog - a mű integritásához fűződő jog
Vagyoni jogok
- többszörözés - terjesztés - átdolgozás …stb.
A szerző vagyoni jogai A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető. (Szjt. 16 § (1) bekezdés) A mű felhasználásának minősül különösen (17. §): a) a többszörözés (18-19. §), b) a terjesztés (23. §), c) a nyilvános előadás (24-25. §), d) a nyilvánossághoz közvetítés sugárzással vagy másként (26-27. §), e) a sugárzott műnek az eredetihez képest más szervezet közbeiktatásával a nyilvánossághoz történő továbbközvetítése (28. §), f) az átdolgozás (29. §), g) a kiállítás (69. §).
A felhasználási szerződések létszakaszai
A szerző meghatározása
A szerződés tartalmának meghatározása (l. kulcspontok)
Aláírás
Teljesítés
A felhasználási szerződések kulcspontjai I. Az engedélyezett felhasználások: – a felhasználás módja (célja) – a felhasználás mértéke (pl. végfelhasználók száma) – a felhasználás ideje – területi korlátozások – átruházhatóság, további felhasználás engedélyezése
II. Kizárólagosság: • csak kifejezett rendelkezés esetén • speciális felmondási lehetőséget ad a szerzőnek, ha az engedélyes a felhasználást nem kezdi meg III. Díjazás • a szerzőt kifejezett lemondás hiányában díjazás illeti meg • ennek a felhasználással elért bevételhez kell igazodnia
IV. Szavatosság / jótállás: • (jog)szavatosság: valóban a szerződő fél a szerző másnak nem adott (kizárólagos) felhasználásra engedélyt
• jótállás (“garancia”) és kellékszavatosság: • a termék rejtett hibáiért való helytállás • szoftvereknél ritkán alkalmazzák (helyette támogatási szolgáltatás) • a törvényben rögzített kellékszavatossági minimumszabályok érvényesülnek
V. Megszűnés: - minden szerződésnél nagy jelentősége van Megszűnés
A jövőre nézve
Felmondás
Rendes
Rendkívüli
Megszüntetés
Visszamenőleges hatállyal
Elállás
Felbontás
Díjigény • Felhasználási szerződés • Díjigény engedélyezési jog nélkül
Védelmi idő A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben. A hetvenéves védelmi időt a szerző halálát követő év első napjától, szerzőtársak esetében az utoljára elhunyt szerzőtárs halálát követő év első napjától kell számítani. (Szjt. 31. §)
A szerzői jog korlátai • Szabad felhasználás
