Jogi alapismeretek III. Dr.Illés Katalin 2012. november 9. ELTE IK Oktatás- és Médiainformatikai Tanszék
Számonkérés • A számonkérés formája: írásbeli dolgozat • Rendelkezésre álló idő: igény szerint, kb. 30 perc
Az előadás tematikája: • Felelősség a jogban és a jogon kívül – A büntetőjogi felelősség – A polgári jogi felelősség • Felelősség a szerződésszegéssel okozott kárért • Szerződésen kívüli károkozás (kártérítési felelősség)
Felelősségtan
I. Felelősség a jogban és a jogon kívül 1. Erkölcsi felelősség: a legtágabb felelősségi kategória, alapvetően az adott közösség értékrendjéhez kötődik 2. Politikai felelősség: szinte kizárólag egyéni felelősség (testületi döntéshozatalnál a felelősség “elporlad”. A politikában jellemző a szigorú eredményfelelősség 3. Gazdasági felelősség: lényegében az üzleti kockázat viselését jelenti, vagyoni felelősség 4. Jogi felelősség: alapvető megkülönböztető jegye, hogy a felelősség államilag kikényszeríthető. Az egyes felelősségi formák nem zárják ki egymást, egy adott magatartás rendszerint többféle felelősségi viszonyt is keletkeztet.
A jogi felelősség fogalma • A felelősség mibenlétéről nincs egyetértés még az egyes jogágakon belül sem • Kijelenthető, hogy a felelősség a jogi norma (pl. ne ölj!) megszegésével lép fel • Vita tárgya azonban, hogy mi a viszony az eredeti kötelezettség és a felelősség folytán felmerülő kötelezettség között – egyesek (pl. Marton, Eörsi) szerint élesen el kell választanunk a felelősséget és a kötelezettséget (kötelmet) – míg mások (pl. Grosschmid) szerint a kettő közötti különbség gyakorlatilag puszta szójáték
• A felelősség funkciói a represszió, a reparáció és a prevenció
A jogi felelősség története: • Az ősi társadlmakban a felelősség differenciálatlanul jelent meg (nem beszélhetünk külön erkölcsi és jogi felelősségről) • A sérelmeket a magatartás vétkességétől függetlenül torolták meg (eredményfelelősség) jellemzően magánbosszú útján • A személyes (testi) megtorlás mellett a magántulajdonnal párhuzamosan megjelenik a reparatív jelleget is hordozó vagyoni váltság (compositio), mint a kártérítés előképe • A magánbosszút az államok kialakulásával igyekeztek keretek közé szorítani (pl. a talio-elv alkalmazásával) • A római jogban a büntető- és polgári jogi felelősség nem különült el, azonban fokozatosan teret nyert a vétkességi elv az eredményfelelősséggel szemben, s a vagyoni felelősség a személyes felelősséggel szemben (mellett)
• A középkor folyamán válik el egymástól a büntetőjogi és a polgári jogi felelősség • A felelősség alapja döntően a vétkesség lesz • A kontinentális jogrenszerekben az egyes károkozó magatartások tilalma helyett megjelenik a károkozás általános tilalma (generálklauzulája) • A XIX. századtól megfigyelhető a polgári jogi felelősség objektivizálódása – ennek kiváltó okát elsősorban az iparosodásban látják (gépek megjelenése) – az objektív felelősség rejtett kárelosztást valósít meg
II. A büntetőjogi felelősség: • A büntetőjogi felelősség akkor jelentkezik, ha valaki megszegi a büntetőjogi normát, azaz bűncselekményt követ el • A bűncselekmény fogalmi elemei: – tényállászerűség: bűncselekmény az a cselekmény, melyre a törvény büntetés kiszabását rendeli, azaz a Büntető Törvénykönyv különös részében szereplő cselekmények – társadalomra veszélyesség (jogellenesség): a bűncselekmény elkövetése főszabály szerint veszélyes a társadalomra, e fogalmi elem meglétét csak valamely speciális körülmény (pl. jogos védelmi helyzet) zárhatja ki – bűnösség: a bűncselekmény fogalmi eleme a szándékosság vagy gondatlanság
A törvényi tényállás: Tárgyi (objektív) oldal
Alanyi (szubjektív) oldal
Szükséges ismérv: • Az elkövetői magatartás Rendszerinti ismérv: • Elkövetési tárgy (passzív alany) • Az eredmény • Az okozati összefüggés • Az objektív büntethetőségi feltétel Esetleges ismérv: • Az elkövetés módja • Az elkövetés eszköze • Az elkövetés helye • Az elkövetés ideje
Szükséges ismérv: • A bűncselekmény alanya • A bűnösség Rendszerinti ismérv: • Indíték (motívum) • Célzat
A büntetőjogi felelősségrevonás akadályai • A büntethetőséget kizáró okok: 1.
A beszámítást kizáró okok • • • •
2.
A bűnösséget kizáró okok • •
3.
tévedés elöljáró parancsa
A cselekmény társadalomra veszélyességét kizáró okok • • • • • • •
4.
gyermekkor kóros elmeállapot ittas vagy bódult állapot kényszer és fenyegetés
Jogos védelem Végszükség Különös részi kizárási okok Sértett beleegyezése Fegyelmezési jog gyakorlása Jogszabály engedélye Megengedett kockázatvállalás
Az eljárás lefolytatásához szükséges feltétel hiánya
• A büntethetőséget megszüntető okok (elévülés, tevékeny megbánás)
Számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény 300/C. § (1) Aki számítástechnikai rendszerbe a számítástechnikai rendszer védelmét szolgáló intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve, illetőleg azt megsértve bent marad, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Aki a) számítástechnikai rendszerben tárolt, feldolgozott, kezelt vagy továbbított adatot jogosulatlanul megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz, b) adat bevitelével, továbbításával, megváltoztatásával, törlésével, illetőleg egyéb művelet végzésével a számítástechnikai rendszer működését jogosulatlanul akadályozza, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (3) Aki jogtalan haszonszerzés végett a) a számítástechnikai rendszerbe adatot bevisz, az abban tárolt, feldolgozott, kezelt vagy továbbított adatot megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz, vagy b) adat bevitelével, továbbításával, megváltoztatásával, törlésével, illetőleg egyéb művelet végzésével a számítástechnikai rendszer működését akadályozza, és ezzel kárt okoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) A (3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény büntetése a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény jelentős kárt okoz, b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény különösen nagy kárt okoz, c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény különösen jelentős kárt okoz.
III. A polgári jogi felelősség • A polgári jogi felelősség alapvetően vagyoni (kártérítési) felelősség • Két alapvető típusát különíthetjük el: – A szerződésszegéssel okozott kárért és a – Szerződésen kívül okozott kárért való felelősséget
• A hatályos Ptk. a szerződésszegéssel történő károkozásra is a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályait rendeli alkalmazni (318. §) • Funkciója a reparáció és a prevenció
A kártérítési felelősség: • Az általános felelősségi tényállás:
“Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.” (Ptk. 339. §) • A tényállási elemek: – Jogellenes magatartás – A kár – Az okozati összefüggés – A felróhatóság
A jogellenes magatartás • A károkozó magatartás önmagában véve jogellenes • A jogellenesség hiányát, azaz a magatartás jogszerűségét csak speciális körülmények fennállása esetén lehet megállapítani – – – – –
jogos védelem jogszerű felelősség kizárás szükséghelyzet károsult beleegyezése rendeltetésszerű joggyakorlás
A kár • Megkülönböztetünk vagyoni és nemvagyoni kárt • Vagyoni kár: – a felmerült kár – az indokolt költség – az elmaradt haszon
• Nemvagyoni kár: – Csak személyhez fűződő jogok megsértése következtében felmerült hátrány esetében lehet megállapítani
Okozatosság • A törvény nem határozza meg az okozati összefüggés megállapításának feltételeit • Alapvetően a releváns okokat kell számításba venni. A jogelmélet szerint releváns ok az, ami a szankcióval befolyásolható • Nem csak a közvetlen, de a közvetett okok is megalapozhatják a kártérítési felelősséget (következménykárok)
Felróhatóság: • felróhatóan cselekszik, aki nem úgy jár el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható
• e kategória objektív, szemben a büntetőjogból ismert tőle elvárhatósággal • természetes személyek esetében a felróhatóság feltételezi a vétőképességet, ennek hiányában felelősségrevonásnak nincs helye
A kártérítés mértéke és módja: • A kártérítés főszabály szerint teljes és pénzbeli • A bíróság különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a károkozót részben mentesítheti a kártérítés alól • Nem kell megtéríteni azt a kárt ami a károsult kármegelőzési ill. kárenyhítési kötelezettsége elmulasztása miatt állt be • Indokolt esetben a kártérítés történhet természetben is • A kártérítés történhet egy összegben, járadék formájában, vagy ezek kombinációjaként • Hozzátartozói igények kérdése
A kártérítési felelősség korlátozása (kizárása) • A felek főszabály szerint korlátozhatják a kártérítési felelősséget (szerződésben) • Ennek több módja van: – Korlátozhatják a károkozók körét (pl. alvállalkozóért való felelősség) – Korlátozhatják a károk körét (pl. következménykárok) – Korlátozhatják a kártérítés mértékét (pl. a szerződés értékében)
• A felelősség korlátozásának azonban vannak általános törvényi korlátai: – A bűncselekménnyel okozott károkért, – a szándékosan vagy súlyos gondatlanságból okozott károkért – valamint az életben testi épségben ill. egészségben bekövetkezett károkért való felelősséget nem lehet korlátozni.
• Szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség korlátozása (kizárása) esetén az ebből fakadó hátrányt (pl. az árban) kompenzálni kell
