Jó gyakorlatok Skandinávia

Jó gyakorlatok — Skandinávia Garam Katalin

„Nyugdíjas az, akinek szörnyen ráncos a bőre.“ „A nyugdíjas az lehet néni vagy bácsi, és lassan jár, bottal.“ „A nyugdíjasoknak fáj a háta, vagy valamije.“ „Nekem nyugdíjas a nagymamám, és neki semmije se fáj.“ „Hatvan vagy hetvenévesen lesz az ember nyugdíjas.“ „A nyugdíjasoknak nincs mit csinálniuk, kicsit fáradtak és unalmasak.“ „Én tulajdonképpen egy nyugdíjast se ismerek, de ez kár, mert szívesen találkoznék eggyel.“ – A válaszokat hatéves svéd gyerekek adták arra a kérdésre, hogy ki a nyugdíjas. Kétségtelenül ez is tükrözi, hogy a társadalomban milyen kép alakult ki az idős(ödő) korú emberekről. Ha viszont a kifejezetten ennek a korosztálynak szóló, svéd M-magazint lapozgatjuk, ott friss, tettre- és változásra kész, kreatív emberekről készített interjúkat olvashatunk, az egész lap dinamizmust, pozitív hozzáállást sugall. Az, hogy ez az utóbbi kép közelebb áll a valóságos helyzethez, az orvosi statisztikák is alátámasztják. Ingemar Skogh, a Göteborgi Egyetem neurológiai professzora, az ottani Age Cap projekt vezetője, egy televíziós interjúban elmondta, hogy a mai 70 évesek fizikai és szellemi állapota megfelel a 40 évvel ezelőtti 50-esekének.

Néhány adat Skandináviáról: Öt országot és három önigazgatási területet – Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország, illetve Fär-szigetek, Grönland és Åland – szoktak Északnak nevezni, ezek a tagjai az 1952-ben megalakult Északi Tanácsnak is. Területük – ha a dán fennhatóság alá tartozó Grönlandot is idevesszük, Európának egyharmada, összes lakosságuk viszont mindössze 26 millió, ez 3,5 %-a Európa lakosságának. A skandináv államok a világ legfejlettebbjei közé tartoznak, az egy főre jutó GDP évi 36 000 és 42 000 Euró között van. Itt született meg a ”jóléti állam” kifejezés és modell: Ezek a gazdag társadalmak már régóta átcsoportosították a keletkező jövedelmek egy részét (az adórendszeren keresztül) a jóléti kiadásokba, többek között az egészségügybe, aminek következtében a lakosság születéskor várható életkora emelkedni kezdett. Ma ebben a tekintetben is vezető helyet foglalnak el a világban: Dániában a férfiak várható életkora 78 év, a nőké 81,9 (ezt az adatot ”lehúzza” Grönland 68,7 és 73,5-tel). Izlandon 80,8 évet élnek a férfiak, 83,7-et a nők, Finnországban az adat 77,8 és 83,8. Norvégiában 79,3 illetve 83,6 végül Svédországban 80,1 és 83,7. A statisztikákat nézve két érdekes tendencia figyelhető meg, az egyik, hogy a férfiak és nők várható életkora közötti különbség az utóbbi időben zsugorodik Skandináviában, azaz a férfiak kezdik behozni lemaradásukat. A másik, hogy – épp a jóléti állam és az anyagi biztonság következtében – ezekben az országokban igen magas a születések száma, ezért, valamint a bevándorlás miatt, az eltartottak arányának ro mlása, amely egész Európát jellemzi,

Skandináviában nem annyira fenyegető, mint azt korábban gondolták. 2020-ra az eltartottak aránya átlagosan azonos lesz Skandináviában és az Európai Unióban, 2025 után viszont Európában tovább romlik a helyzet, míg Skandináviában megáll a romlás. Ez alól talán csak Finnország (és a hozzátartozó Åland) kivétel, itt a születések viszonylag alacsony száma miatt egyes előrejelzések szerint 2030-ra a lakosság fele 65 év feletti lesz. Az általános nyugdíjkorhatár Skandináviában a 67 év, de elég nagy eltérések vannak a különböző rendszerekben. Norvégiában és Svédországban lehetőség van 62 éves kortól kérni a nyugdíjazást, de a majdani nyugdíj minden előrehozott hónappal 1 %-kal csökken. Dániában 65 éves kortól lehet kérni a kereset alapján járó nyugdíjat, a garantált alapnyugdíjat viszont csak 67 éves kortól, Izlandon és Finnországban viszont egyáltalán nincs lehetőség az előnyugdíjazásra. Valamennyi államban lehetőséget ad a rendszer a továbbdolgozásra, Dániában 75 éves korig, Izlandon 72 éves korig, a többi országban 70 éves korig lehet kitolni a nyugdíjazást. Svédországban – ha a munkavállaló kéri – a munkaadó köteles 67 éves koráig foglalkoztatni az embereket.

Skandináv példák A svéd emberek mindig is szeretnek közösségbe szerveződni, legyen az szakszervezet, kórus, varrószakkör, vagy lakóhelyi közösség. Nincs ez másképp akkor sem, amikor elmennek nyugdíjba. A több mint 1,8 millió főt számláló, 65 évesnél idősebb korosztály közel 60 %-a, 900 000 nyugdíjas, öt szervezetbe tömörül. Ezek közül a legtöbben, több mint 400 000 fő, a PRO, a Nyugdíjasok Országos Szervezetéhez tartozik. 255 000 tagja van a nagyságrendben következőnek, az SPF-nek, Svédország Nyugdíjas Szövetségének. Ezek már alapításukkor is vallási és pártpolitikai szempontból függetleneknek deklarálták magukat. A többi eredetileg szakmai szervezet volt, mint pl. állami alkalmazottak, kommunális alkalmazottak, ezen kívül a keresztény vallású nyugdíjasok szövetségei. Ma már mindegyik felveszi tagnak azt, aki betöltötte 65. évét, és csatlakozni akar, a korábban vallási jellegű szervezet is. Az öt nyugdíjas szervezet képviselői alkotják a kormány melletti Nyugdíjas Tanácsot. A legnagyobb svéd nyugdíjas szervezetet, a PRO-t (Nyugdíjasok Országos Szervezetét) 1942ben alapították, jelenleg 1400 tagszervezete működik. Célja a tagokat érdeklő kérdésekben az együttes fellépés, valamint, hogy csökkentse az időskorúak diszkriminálását a társadalomban. Nagysága folytán is ez képes a legerősebb lobby-tevékenységre, és mivel az érdekképviselet a legfontosabb tevékenységük, ezért a nyugdíjasokra vonatkozó kérdésekben, törvény- és rendeletmódosításban általában együtt lépnek fel a második legnagyobb nyugdíjas szervezettel, az SPF-fel. A PRO pártpolitikailag független, a tagok által demokratikusan irányított szervezet. A Pro valamennyi, a 65. évéhez közeledő svédországi lakosnak kiküld egy borítékot, benne különböző információkkal arról, hogy mi a szervezet, és miért érdemes egy nyugdíjasnak

belépnie. A tagdíj egy évre tagszervezetenként változóan 270-320 korona, ami kb. 10-12 buszjegynek felel meg. Ezért évente megkapja a Pensionären (Nyugdíjas) című lap 10 számát, “Smart Senior” tagsági igazolványra jogosult, amely kedvezményeket biztosít közlekedési eszközökre, színházi, múzeumi belépőkre, társasutazásokra, olcsóbban veheti igénybe a PRO által szervezett tanfolyamokat, az úgy nevezett Nyugdíjas Egyetem képzéseit, kurzusait (ezek közül a számítógépes tanfolyamokat ingyen látogathatja). A felsoroltakon kívül a legfontosabb talán, hogy kedvezményes biztosítást is köthet vagyonára, baleset ellen, valamint nyugdíjasok számára kalkulált, megtakarítással egybekötött életbiztosításra is nyílik lehetősége, amelyet a 75. életévének betöltése előtt bármikor köthet. Néhány adat a PRO által szervezett programok népszerűségéről: 1,4 millió résztvevő (igen, a taglétszám háromszorosa, családtagok, illetve vannak, akik több aktivitást is látogatnak), ebből 300 ezren járnak testmozgásra, tornára, táncolni; 805 ezren valamilyen kulturális szakkörbe; 170 ezren utaztak a PRO szervezésében külföldre és belföldön; 119 000 tovább képezték magukat vagy egyetemi-főiskolai tanulmányokat végeztek. A PRO tulajdonába tartozik a Gysinge kastély, Közép-Svédországban, a svéd acélipar bölcsőjének helyén, egy tanfolyamok, képzések tartására alkalmas kúria. 2011-ben szervezték az első Gysinge Akadémiát, amelyen meghívott előadók egy adott témát jártak körül, nevezetesen azt, hogy a jövőben miből fogja a társadalom fizetni a jóléti kiadásokat. Két évvel később, 2013ban megalakult a PRO Global Stockholmban, ez szervezte a második Gysinge Akadémiát, “Nyugdíjasok határok nélkül” témában. A kétnapos konferencia összegzéseként téma/vitaanyagot dolgoztak ki a svéd nyugdíjas körök számára. 1 A 2014-es parlamenti választások előtt a PRO felállított egy követelménylistát: -

Igazságos adóztatást (jelenleg a különböző levonások miatt a keresők alacsonyabb kulccsal adóznak, mint a nyugdíjasok); 350 000 új lakás építése, amelyek megfelelnek az időskorúak követelményeinek; Új törvény, amely védi az idősek jogait az ellátásra, jobb együttműködést a különböző szintű (helyi és regionális) önkormányzatok között.

A második legnagyobb szervezet, az SPF, Svédország Nyugdíjasainak Egyesülete, 255 ezer tagot számlál, 27 kerületben, 850 helyi szervezettel. Ennek a szervezetnek is van rendszeres kiadványa, mind papírformában (évente 9 szám jelenik meg 197 ezer példányban), mind az interneten. A www.veteranen.se a nyugdíjasokat érdeklő témákban cikkeket közöl, pl. interjút egy 80 éves asszonnyal, aki kötögetés helyett új szakmát tanult és egy karriert indított, találkozási hely érdeklődési körök szerint, társkereső szolgáltatással – egyszóval korcsoportjának sokoldalú tájékoztatását adja. A legutóbbi számban a véleményrovat fő cikke: „Meg kell kö nnyíteni a szenioroknak, ha dolgozni akarnak”. A cikk főbb megállapításai: A Centrum Párt kritizálja a 1

https://drive.google.com/file/d/0B-xag8RPG8mxUFY0eURwaUJFUHc/view

kormány – szerintük – idősellenes politikáját, mert nem könnyíti meg az egyébként egyre frissebb, egészségesebb és egyre tovább élő nyugdíjas lakosságnak, ha dolgozni akar. Az előző kormány négyszer csökkentette a nyugdíjak adóját, adókedvezményt adott azoknak a 65 évet betöltött embereknek, akik nyugdíj mellett tovább dolgoztak, és azoknak a munkaadóknak, akik ilyeneket alkalmaztak, valamint javította az idősek egészségügyi ellátását, és bevezette a párgaranciát, azaz ha egy idős pár egyik felének idősotthoni ellátásra volt szüksége, a másik is vele költözhetett akkor is, ha egészséges volt. A tavaly októberben megválasztott kormány el kívánta törölni az adókedvezményt, de a nyugdíjas szervezetek tiltakozása miatt meghátrált. Emelte viszont a nyugdíjasok lakbérpótlékának minimálösszegét. 2013-ban Prof Bodil Jönsson, öregedéskutató ötlete alapján elindult az „Uppdrag Kunskap” (Feladat: Tudás) elnevezésű projekt a dél-svédországi Lundi Egyetem és a regionális egészségügyi hatóságok szervezésében. 28 jelentkezőből 20 kiválasztott, korábban az egészségügyben dolgozó nyugdíjas lehetőséget kapott arra, hogy doktorálni kezdjen, ún. „szeniordoktorok”-ként. Az elképzelés az volt, hogy az időseknek nem csak helyük van a tudásalapú társadalomban, hanem esetleg fejleszteni is tudják azt: mivel az egészségügyre megnövekedett terheket ró az egyre nagyobb számú idős lakosság, hátha azoknak, akik 30-40 évet eltöltöttek különböző területeken, vannak jó ötleteik. Azzal a paradoxonnal kellett megküzdeni, hogy az idősek képzése előtt – mindaddig, míg az tudásuk kiszélesítését jelenti, pl. nyugdíjas szervezeteken, tudományos társaságokon, szenioregyetemeken, interneten stb. keresztül – ma könnyebb, és több lehetőség áll, mint valaha. Még a hagyományos egyetemek is felvesznek szenior hallgatókat Master-fokozatig. Abban a pillanatban azonban, amikor az idősek saját, hosszú szakmai életük során felhalmozott gyakorlati tapasztalataikból kiindulva szeretnének kutatni, és ezt a tudást elmélyíteni, netán továbbfejleszteni – mindezidáig gyakorlatilag lehetetlen akadályokba ütköztek. Néhány kutatási téma a 20-ból: -

Idősek és házon belüli fizikai aktivitás Hétköznapi beszélgetések az idősgondozásban Web-alapú saját egészségteszt kidolgozása, ennek használata és útmutató egy egészségesebb életstílushoz Az egzisztenciális beszélgetések jelentősége idős korban Lakás és élet – együttműködés az építészek, idősotthonok vezetői és munkatársai között Hangos olvasás demens embereknek – A jóérzés aspektusai (a felolvasó és a hallgató) számára a demensotthonok önkénteseinek tevékenysége alapján Sikeres rehabilitáció megszervezése

Az egyéves projekt annyira sikeres volt, hogy szinte minden résztvevőt érdekelt a „hogyan tovább”, így ezt a munkát – amennyiben valóban egyetemi doktori fokozatra törekednek –

betudhatják bizonyos kreditnek a valódi doktori képzésben. 2 Hat régióban működik Svédország déli harmadában a Seniorjobb Norden AB. A vállalat hat régióban működteti a seniorjobb.se honlapot (érdekes, hogy Stockholmban nem). Ezen a honlapon nyugdíjasokat közvetítenek ki hosszabb-rövidebb munkákra. A munkaadókhoz szóló felhívás szerint: „Miért ne alkalmaznál munkaerőt tapasztalatokkal?“ A munkára jelentkező knek egy rövid kérdőívet kell kitölteni az adataikkal, hogy mivel dolgoztak aktív éveikben és hogy milyen munkát szeretnének most csinálni. Egy másik munkaközvetítő oldal az se.indeed.com, amelynek külön szenior munkatársakat kereső oldala van. Ezen ajánlanak a kertészkedéstől a vállalati tanácsadói a 65 év feletti munkavállalók széles spektrumát. Norvégiában a 60-as évek második felében (!) egy felmérésből kiderült, hogy az idős munkaerőnek nincs terve arra, hogy hogyan és mikor menjen nyugdíjba, és mit fog utána csinálni. 1969-ben létrehoztak egy testületet, amelynek neve „Közös Bizottság a Nyugdíjra való Felkészülésre” lett. A bizottság tagjai a legnagyobb szakszervezet, a Népjóléti Minisztérium, a legnagyobb munkaadó szervezet, valamint néhány biztosító társaság. Felállítottak egy titkárságot, amely a következő 20 évben kijárt a vállalatokhoz/gyárakhoz szemináriumokat tartani az ott dolgozóknak. A mai napig norvégok ezrei vesznek részt ilyen szemináriumokon. A 90-es évek elején nevet változtattak, Senter för Seniorpolitikk (SSP – Szeniorpolitikai Centrum), ennek létrehozásával a cél az volt, hogy a politikusok, a vállalkozók és a dolgozók figyelmét irányítsák azokra a kihívásokra, amelyek előtt az elöregedő munkaerő miatt állnak. Az SSP kompetenciafejlesztő tanfolyamokat is tart a terület szakembereinek, 430 tanácsadó működik 19, úgy nevezett Working Life Központokban, a norvég jóléti és munkaközvetítő-szolgálatok mellett. A névváltoztatással irányváltás is történt: a cél már nem a munkaerő „kisegítése” a munkaerőpiacról, hanem éppenséggel a „benntartás”, az ehhez megfelelő körülmények megteremtése. A figyelmük fókuszába pedig a 45+ generációt állították. Az SSP-nek 30 tagja van, ezek: az összes nagy munkáltató, nagy szakszervezet, három minisztérium (Munkaügyi, Oktatási és Adminisztrációs), a norvég Munkaerő és Jóléti Szolgálat, több civil szervezet, munkatudományi kutató, stb. Ezek mind képviseltetik magukat az éves közgyűléseken. Itt fogadják el a többéves programokat. 2001–2005 között elfogadták a „Nemzeti Kezdeményezést Szenior Munkavállalók Számára”. A program öt területet ölelt föl: 1. Mobilizáció és együttműködés a szociális partnerek között; 2. Információ és tudatosság-növelés; 3. Három, nemzeti szinten támogatott kutatás – tesztek és pilot-projektek – a magán, az önkormányzati és az állami szektorban; 4. Kutató-hálózat felállítása, amely a szeniorokkal kapcsolatos kutatásokat összehangolja; 5. A szeniorokkal foglalkozó emberek képzése, szakértelmük fejlesztése. 2007–2009 között a WinWin (nyertes-nyertes) kampányt hajtották végre. A kampány célja az volt, hogy a szeniorokat láthatóvá tegyék a munkaerőpiacon. Szándéknyilatkozatot, illetve szándékszerződést készítettek egy befogadó munkaerőpiac erősítése érdekében. A célcsoport az egyszerű szenior, a munkaadó és a munkahelyi bizalmi volt. 2

http://uppdragkunskap.se/wp-content/uploads/2014/09/UppKun_Bok_hela_140925_webb.pdf - A téma

szerintem annyira izgalmas, hogy szívesen foglalkoznék részletesebben is vele – megj. GK

Dániában a szeniorok különböző szervezetei közös ernyőt, országos méretű közösséget alakítottak „De danska seniorer” elnevezés alatt (azt hiszem, ezt a kifejezést le sem kell fordítani) 2013-ban, három korábban önálló nyugdíjas szervezet egyesülésével. Ezek közül az egyik 1926 óta működött Dániában. Az új-régi közösségnek egyesületek, klubok, időscentrumok, projektek, aktivitási központok, idősek tanácsai, és egyes magánszemélyek, házaspárok is lehetnek tagok – a Dán Szeniorok összességében több mint 140 ezer tagot számlálnak. Minden nyugdíjast szeretnének képviselni, de elsősorban a legidősebb, és fizikailag és anyagilag is a leggyengébb réteg érdekeit tartják szem előtt. Dél-Dániában, Middlefart önkormányzat indított egy projektet (Grøn Network – Zöld Hálózat - elnevezéssel) a helyi munkaerő-hivatallal közösen, a résztvevők pedig közületi és magánvállalatok egy fajta hálózata. A projekt mentorokat közvetít ki a munkahelyeken, oktatási környezetben, a mentorok önkéntes szeniorok. Az üzleti mentorság koncepcióját ültette át a projekt önkéntes alapokra, a konkrét cél pedig problémás fiatalok segítése. Az önkénteseket (úgy nevezett szociális mentorokat) helyi újságokban feladott hirdetések alapján találták meg. A mentorokat először kiképezik, öt képzési alkalommal a jövendő mentorok megtanulják a szerepkör lényegét, elméleti és gyakorlati ismereteket kapnak, hogy a problémás fiatalokat módszertanilag felkészülten tudják segíteni. Amikor a mentorok és a „mentettek” (kifejezés a szerzőé) találkoznak, fontos, hogy a feladaton kívül is találjanak közös pontokat (kirándulás, horgászás, kanári, macska, stb.). A mentori tevékenységért nem jár fizetés. A „munkaközvetítőn” keresztül lehetőséget kapnak havi rendszerességgel találkozókra a többi mentorral és a projektben résztvevő többi fiatallal . Ilyenek például a közös vacsorák, ahol lehetőség nyílik tapasztalatcserére is. A mentorok nem az önkormányzat szociális rendszerét hivatottak helyettesíteni, hanem azt kiegészítik. Feladatuk, hogy példaképként viselkedjenek, támogassák, bátorítsák és tanácsokkal lássák el a „mentetteket”. A cél az, hogy a fiatalok ne essenek ki a képzésből vagy a munkahelyeikről, életük strukturálttá váljon. A Zöld Hálózat számokban: a mentorok között 54 % közületi alkalmazott, 46 % privát; 56 %-uk nő és 44 %-uk férfi; 46 % a kiképzett ápolónő, családsegítő, tanár, oktató vagy szociális munkás, 23 % szakmunkás, 29 % egyetemi vagy főiskolai végzettségű (szülész, könyvtáros, mérnök), 2 % szakképzetlen. A 2010-ben indult projektben 14 alkalom során összesen 72 mentort képeztek ki. A célcsoport (a „mentettek”) a 15-32 éves korosztály. 3 Svédországban az északi Lappland tartomány központjában, Luleåban Inspirációs Nap-ot tartottak 50+ korosztály számára „Mihez kezdesz életed hátralévő részében? Vállalkozz!” címmel az ottani Vállalkozói Centrum szervezésében. 4 A fentebb felsorolt skandináv példák többsége az Európai Unió 2007-2013 között, a Balti régióban futott Best Agers elnevezésű projektjéből származnak. Az egyik első, a „Life Competence 50+” (Életkompetencia? 50+) program elméleti kutatási kérdéseket is felvetett5. Itt 3

Információ: Helene Marianne Skou: [email protected]

4

Információ: Ewa Hedkvist Petersen: [email protected] www.best-agers-project.eu/newsletters/tabid/1400/Default.aspx

5

bevezették az alkalmazhatóság/munkaképesség fogalmát. Megállapították, hogy a nnak ellenére, hogy a fizikai-szellemi képességeink romlanak a korral, a foglalkoztathatóságunkat még sokáig megtartjuk, hatékonyságunk sokkal tovább és jobban fennmaradhat, mint amit elvárunk magunktól, illetve mások elvárnak tőlünk. Ehhez – nem utolsó sorban – az kell, hogy a társadalom, pontosabban a gazdaság szereplői is belássák ezt. Általánosságban megállapítható, hogy a skandináv államokban sokkal nagyobb a belátás, mi nt Európában másutt. A „tapasztalati alapú tanulás”, mint fogalom azt, jelenti, hogy megfigyelték, hogy miközben a látás és a hallás romlik, a tapasztalatszerzési görbe a korral emelkedik. Amennyiben ezt figyelembe veszik, és hasznosítani tudják, ez egyike lehet azoknak a kritériumoknak, amelyeket a munkaadó használni tud, hogy meg tudja tartani az idősödő munkaerőt. Egy másik fontos fogalom az „élethosszig tartó tanulás”, ez nem új dolog, de ezt kell összekapcsolni a tapasztalati alapú tanulással. Több kérdés is felmerül a kutatók számára: hogyan kell ennek a tanulásnak testet öltenie? Milyen formákban? Az új dolgok elsajátításának képessége más jellegű fiatal és más idős korban. Hogyan tudják az idősek és a fiatalok hasznosítani ezt a munkában? Feltételezhető, hogy a fiatalabb gyorsabban tanul, de az idősebbnek jobb a végeredménye? 6 A Best Agers projekt egyik résztvevője a Budapest XI. Kerületi Önkormányzat volt a Q-Aging (Minőségi öregedés témában). 7 A Best Agers befejezéseként dokumentumfilm készült „Best Agers – Meeting Demographic Change” címmel, amelynek a bemutatóját 2013-ban Kielben tartották. A Best Agers Európai Uniós Projekt 2013-ban befejeződött, de két évre meghosszabbították és kibővítették a VIlágítótorony projekttel (Best Agers Lighthouses) 12 partner – Svédország, Finnország, Litvánia, Lettország, Észtország, Lengyelország és Németország államo kból – a Balti tengeri régióban az előző projekt eredményeinek hasznosítása a kis- és közepes méretű szervezetekben. A cél a stratégiai kor-menedzselés, azáltal, hogy pozitív példákat mutatnak a munkavállalóknak öregedésük sikeres kezelésében. Az eszköz pedig a HR-részlegek szemléletmódjának megváltoztatása. A kis- és középnagyságú szervezetek megváltozott HRosztályait nevezik „világítótornyoknak“.

Prof. Roland Kadefors beszámolója a Best Agers keretében, kapcsolat: Göteborgi Egyetem, Munkatudományi és Szociológiai tanszék, [email protected] 7 www.q-ageing.eu 6