JÓ GYAKORLATOK MEGOSZTÁSA

JÓ GYAKORLATOK MEGOSZTÁSA A jó gyakorlatok megosztása kiscsoportos munka keretében történt, az alábbi előre megadott témák mentén:
Munkaerő-piaci igények, vállalati együttműködés, gyakorlati képzés
Tanulási eredményekben, kompetenciákban való gondolkodás
Együttműködő, hatékony oktatói közösség
Korszerű tanulásszervezési módszerek
Hallgatók bevonása
Előzetes tudás beszámítása, innovatív értékelés
Együttműködés más felsőoktatási intézményekkel A jó gyakorlatok bemutatása a kiscsoportos beszélgetésekben folyamatos volt a nap folyamán, és volt egy felület, ahova a műhelymunka résztvevői gyűjthették az elhangzott ötleteket. A rendezvény végén sor került arra, hogy a még jelen lévő résztvevők a nagyobb plénum előtt is ismertethessék azokat az ötleteket, amik mások számára is érdekesek, használhatóak vagy inspirálóak lehetnek. A résztvevőktől azt kértük, hogy egy percben mutassák be helyi jó gyakorlatukat, és azt is mondják el, hogy mi az a változás, amit az adott módszer, vagy ötlet az intézmény életébe hozott.

1. ÉlményMűhely – Kaposvári Egyetem, Dr. Stettner Eleonóra A mi részünkről ez egy teljesen új kezdeményezés volt, így nem tudok beszámolni arról, hogy milyen változást hoz az intézmény életébe. Az ÉlményMűhely egy konferenciasorozatból indult ki 2007-ben, ami a Pécs ArsGEometrica nevet viseli, és témája a geometria és a művészet kapcsolódása. A rendezvényen művészek és matematikusok tartottak előadásokat, kiállításokat és workshopokat. Később jött az ötlet, hogy vigyük ki az eseményt közvetlenül az iskolákba, tehát a tudósok, művészek tartsanak előadásokat, műhelyfoglalkozásokat a gyereknek. Először ez Pécsett valósult meg két alkalommal, legutóbb pedig a Kaposvári egyetemen 8 középiskola bevonásával, amin kb. 400 gyerek vett részt, és jövőre újra tervezzük megrendezni. Talán két dolog lehet a valódi hozadéka, az egyik, hogy soha együtt még ennyi középiskolás nem volt kint az egyetemen. A másik dolog pedig – Vámos Ágnes előadásához kapcsolódva –, hogy talán a művészet és a matematika kapcsolatának a megmutatásával a mélyrétegeket érintjük meg, ami nekem nagyon régóta szívügyem. És ha már nálam van a szó, szeretném felhívni a figyelmüket a 2010 nyarán Pécsett megrendezésre kerülő nemzetközi Bridges konferenciára is. ÉlményMűhely: http://www.oktataskepzes.tka.hu/oktatas_es_kepzes_2010.php?subPageId=21 Bridges: http://www.kreativitas2009.hu/90-27315.php Dr. Stettner Eleonóra: [email protected]

2. Bázisvállalat – Általános Vállalkozási Főiskola Dr. Veres Pál mutatja be a programot, mely egy korábbi Tempus rendezvény alkalmával került részletesebb ismertetésre a program kidolgozói által: Ez a gyakorlati képzésnek és részben a szakmai gyakorlatnak egy olyan modellje, ami a képzési időbe beépítve folyamatos kapcsolatot biztosít minden hallgató számára egy konkrét gyakorlóhellyel. Különlegessége, hogy minden tantárgyon keresztül igyekszik a kapcsolatot megtalálni a programmal, azaz minden tantárgyfelelősnek kötelessége, hogy olyam programrészt dolgozzon ki a tantárgyával

kapcsolatosan, amit a külső helyszínen lehet tanulmányozni. Ebben óriási lehetőségek rejlenek, részletesebb bemutatása ajánlott. Prezentáció a www.oktataskepzes.tka.hu honlapon: http://www.oktataskepzes.tka.hu/upload/docs/felsooktatas/ws_090610/avf_bazisintezmeny.pdf Főiskola honlapja: www.avf.hu

3. Oktatók módszertani továbbképzése, képzők képzése projekt – Budapesti Corvinus Egyetem, Pfister Éva Ez még csak egy kezdeményezés, nem tekinthető modellértékűnek. Arra a sok helyen előforduló problémára keres megoldást, hogy az egyetemi oktatók többségének nincs pedagógiai képesítése. Tavaly jutott el ahhoz a gondolathoz a Corvinus Egyetem Gazdálkodási Karának vezetése, hogy az oktatóit módszertani továbbképzésben kellene részesíteni, és ezzel kapcsolatosan kereste meg a mi intézetünket, a Magatartáskutató és Kommunikációelméleti Intézetet, ami régen a Pedagógiai és Pszichológiai Tanszék volt. Felkértek engem, mint oktatásmódszertannal foglalkozót, hogy szervezzek képzést a tanárok számára. Az én kérésemre abban állapodtunk meg, hogy ez nem lesz kötelező. Az elmúlt tanévben 25 fővel indult el a továbbképzés, tréning formában, két félévben. Nagyon eredményes volt, aminek a végén megmaradt egy mikrocsoport, ahol már személyes támogatást is tudtam adni az oktatóknak. Az oktatói órákat videóra rögzítettük, visszanéztük, elemeztük – aki ismeri ezt a módszert, az tudja, hogy nagyon hasznos. Egyéni sikernek könyvelem el, hogy idén többen megkerestek, hogy segítsek a tematika kidolgozásában, módszer megválasztásában, menjek be és nézzem meg, hogy milyen az első óra, mit lehetne változtatni, stb. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy ezt a személyes sikert lehetne intézményesíteni is. Pfister Éva: [email protected]

4. Integrálás a közoktatási követelményekkel – ELTE Informatika, Turcsányi Márta Informatika tanárokat tanítottam, és sajnos az a tapasztalat, hogy az a kevés jelentkező is, aki erre a szakra jön sem lesz informatikatanár, mert nem tudna belőle megélni. Ezért fontos, hogy jól használjuk ki azt az időt, amit az egyetemen töltenek, hogy szintetizálni tudják azt a tudást, amit az egyetemen megtanulnak, gyakorolnak. Erre szolgál egy óratípus az ún. telementorálási óra, ami egy két féléves tárgy, és ez alatt a hallgatóknak fel kell állítaniuk egy közoktatásban meghirdetett versenyt. 2002 óta csináljuk ezt a programot, és a hallgatók olyan komplex feladatokat állítanak össze, amiben az informatikai eszközöket használni kell mindenféle diszciplínákból (csak néhány a már előfordultak közül: művészetek, ének-zene, politika, olimpiához kapcsolódó téma, környezetvédelem, EU csatlakozás). Így az informatika tanári tudásukat kell használniuk, de közben természetesen mindenféle más dolognak is utána kell nézniük, ki kell találniuk az egész koncepciót, megtervezni, fejleszteni, portált létrehozni, kitalálni a kapcsolódó feladatokat, meghirdetni, szponzorokat szerezni, lebonyolítani, értékelni, tehát az eredményhirdetésig végig kell csinálniuk. A hallgatókat motiválni kell, hogy legyen kapcsolatuk a közoktatással, ami az elején nagyon nehéz, de a végén már borzasztóan tetszik nekik. Sok kritikus szakasza van a dolognak, hogy valóban meghirdetésre kerül-e egy verseny, a határidők teljesítése, stb., nagyon nagy a hallgatókon a felelősség. Eddig mindegyik projektet megvalósítottuk, és a hallgatók utána nagyon büszkék az eredményre, és a közoktatásból való visszajelzésekre, arra, hogy a gyerekek és a tanárok ezt elismerték. Mindig kértünk visszajelzést a közoktatási intézményektől, és a gyerekek azt fogalmazták meg, hogy nagyon szerették a projektet, mert addig sem kellett tanulniuk. És ez persze vicces volt a tanárok számára, mert ők látták azt, hogy a gyerekek az órán is tanulnak, az óra után is, otthon is tanulnak, szülőket, szakembereket keresnek fel, az aktuális témakörrel foglalkoznak, komplex problémákat oldanak meg. A tanárok pedig azt jelezték vissza, hogy számukra az volt a tanulság, hogy lehet olyan kérdés, amire a tanár nem tudja a választ, hiszen itt nagyon komplex problémákat kellett megoldani. És noha sok kérdés tőlem származott, én sem tudtam volna válaszolni, csakis kollektíven

lehetett megoldani a feladatokat. Vagyis rákényszerítettük a tanárokat arra, hogy a tanár orientáló szerepére épülő módszertant alkalmazzák a feladatok megoldása során. Pl. az egyik ilyen feladat volt, hogy készítsenek egy Wikipedia cikket a Kihívás játéksorozatból (így nevezzük ezt az évente megrendezésre kerülő, általános iskolások számára meghirdetett versenyt), ami ma is olvasható az interneten, és azt a gyerekek készítették. http://hu.wikipedia.org/wiki/TeaM_Kih%C3%ADv%C3%A1s Turcsányi Márta: [email protected] 5. E-learninggel támogatott oktatás – Eszterházy Károly Főiskola, Tóvári Judit Az Egri Főiskola 12 évvel ezelőtt kezdte az informatikus könyvtáros képzés keretében a távoktatást, és végső soron a tanulási eredményekben megmutatkozó kezdeti sikertelenségek indították a csapatot arra, hogy keressen jobb megoldásokat. Mára eljutottunk oda, hogy teljesen beépült az tanulás elektronikus támogatása e-learninggel, a Moodle keretrendszerrel. A felsőoktatás tömegesedésével a hallgatók egyre távolabb kerültek az oktatóktól, és valójában már a nappali képzésben sem ismerjük a hallgatót, mert sokan vannak. Ezzel a rendszerrel ezt próbáljuk meg kiküszöbölni, mert itt személyesen is megszólíttatik a hallgató. Személyes bemutatkozáson, személyre szabott feladatok kiosztásán, különböző fórumlehetőségek használatán keresztül elérhetünk oda, hogy a hallgatók egymásnak nyújtanak támogatást, egymástól tanulnak. Szakmai kérdéseket vetnek fel egymás között, és közben észre sem veszik, hogy tanulnak. Gyakorlatorientált feladatokat kapnak, mert a bemutatkozásuk alapján ki lehet találni számukra olyan közös feladatokat, ami érdekli őket. És ez nagyon fontos, mert tudja azt, hogy amit megcsinál, azt a gyakorlatban hasznosítani fogja. A főiskola technikai lehetőségeinek köszönhetően on-line órákat is meghirdettünk; van lehetőség a nappali órák on-line közvetítésére, illetve fel lehet venni az órákat, kitenni a webes felületre, így a hallgató később is be tud kapcsolódni, meg tudja nézni az órát, amikor ráér. Ehhez nyújt segítséget a főiskola azzal, hogy a tanárok óraszámába beszámítják ezeket az órákat (bár kevesen vagyunk akik, ezt csinálják, és végül is jóval időigényesebb, mint amit az órabeszámítás igényel, mert egyéni szöveges értékelést kíván, ami sok idő és munka). Hozzászólás (Vámos Ágnes): Előjött itt az a probléma, hogy az oktatóknak a terhelése a kontakt órák alapján van megállapítva, és talán érdemes lenne abban gondolkodni, hogy az oktatói órabeszámítás kredit alapú legyen, mert az jobban tükrözné, hogy mennyi munka áll egy kurzussal kapcsolatos tevékenység mögött. Ha erre át lehetne állni, az nagy előrelépés lenne, bár elképzelhető, hogy törvénymódosítással jár, mert egy 2 kredites tárgy, az nem ugyanaz, mint egy szintén heti két órás, de on-line támogatott tárgy, ami 7 kredites. Mi ezt szorgalmaznánk. Derényi András: A törvény fölsorolja, hogy mi minden számít oktatói leterhelésnek, ebben a konzultáció, az oktatói órára való készülés, stb. mind benne van, csak a legelterjedtebb az intézményi gyakorlatban a kontakt órákat mérni, mert az a legegyszerűbb, de a törvényi lehetőség megvan. Tóvári Judit: [email protected]

6. "Pedagógiai gyakorlati kézikönyv" – Önfejlesztő Iskolák Egyesülete, Dr. Kovács Géza Ez még egy tárgyalás alatt álló dolog. Az Önfejlesztő Iskolák Egyesülete abból indult ki, hogy adjunk ki egy olyan használható módszertani kézikönyvet, amiben minden benne lenne, amit a gyakorló pedagógusnak tudnia kell (amit nem hoz magával). Szeretnénk hozzácsatolni egy definíciós tárat is, hogy az egyes fogalmakat egységesen használjuk. Konkrétan olyan dolgokra gondolunk, hogy pl. egy esetmegbeszélés kapcsán a diplomás kezdő tanár sokszor nem tud egy diagnózist felállítani, és ilyesmihez szeretnénk segítséget nyújtani, nem csak pedagógiai kérdésekben, hanem adminisztratív segítséget is kívánunk nyújtani a feladatok ellátásához. Esettanulmányokat, jó gyakorlatokat is tartalmazna, és szeretnénk a jövő évben megjelentetni. Dr. Kovács Géza: [email protected]

7. Prezentációk készíttetése a hallgatókkal (az előadás és a prezentáció minőségének értékelése) – Széchenyi István Egyetem Petz Lajos Egészségügyi és Szociális Intézet, Lukácsné Saller Mária Az ápolóképzésben vontam be egy kis csapatot ebbe a programba. Az alapprobléma az volt, hogy nem tudnak szóban vizsgázni a hallgatók, pedig egy ápolónak tudnia kell beszélni a beteggel és másokkal is. Ezért vezettem be a vizsgáztatási folyamatba a prezentáció tartását, ahol értékelem magát a prezentáció anyagát, de az előadási stílust is. Egy félév alatt hihetetlen fejlődést értek el a hallgatók (akit első félévben 2-esre értékeltem, az a következő alkalommal már 6-osra teljesített). Szöveges értékelést kaptak a hallgatók arról, hogy mi volt az, ami kevésbé sikerült, és min kellene javítani, konkrét megoldási javaslatokkal. Saller Mária: [email protected]

8. Tanulást segítő és megalapozó tárgyak a felsőoktatási képzés elején – Kaposvári Egyetem, Dr. Stettner Eleonóra Szegedi Eszter: Sajnos a jó gyakorlat gazdája már nincs itt, de amennyire én tudom, ezt a programot a Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Karán vezettek be a kezdő hallgatók számára. Egy olyan heti 3 órás tantárgy, ami a hallgatók hiányos tudásának szintre hozására irányul, megalapozandó a későbbi sikeres tanulmányokat. A tudáspótlás elsősorban matematikából szükséges, de a tantárgy egy komplex alapozó készségfejlesztés gyakorlatban használható módszerekre építve, pl. a függvények elmélyítése Excel program segítségével történik, és egyéb tanulást támogató módszereket is alkalmaznak. Dobos Gábor: Itt többről volt szó, ha jól tudom, a Pannon Egyetemen van egy Master kurzus, a hallgatók a felsőoktatásban: milyen jogaik vannak, mi a bolognai folyamat, hogy néz ki a felsőoktatási törvény, stb. Vámos Ágnes: Szemináriumok vannak az első félévben tanulási tapasztalatok és nézetek címmel: hogyan tanuljunk, hogyan tervezzük a saját tanulásunkat, mit jelent a felsőoktatásban tanulni, vizsgázni, stb. Ezek fontosak, mert a hallgatók tudnak reflektálni, hogy mit várnak el, mit akarnak elérni, mit kell tenniük annak érdekében, hogy jól tudjanak tanulni, és milyen lehetőségeik vannak.

9. Visszajelzés és értékelés a hallgatóknak – ELTE PPK, Dr. Vámos Ágnes Ez összefügg egy másik dologgal, amivel az új tanárképzés kapcsán szembesültünk. Megpróbálunk tanszéken belül olyan közös követelményeket meghatározni – nemcsak tematikailag, hanem tevékenység és szemlélet szinten is –, amelyet az azonos tárgyat tanító tanárok alkalmaznak akkor, amikor a saját tematikájukat elkészítik a tanterv alapján. Vagyis, hogy a két véglet, a tanterv és a tematika tartalmazzon egy közös magot. Ez a munka rendkívül élményszerű, a konceptuális létrehozáson kívül sok-sok megbeszélést igényel az is, hogy mi az, amit mindannyian tanítsunk meg, és mi az, ami kevésbé fontos és egyéni megközelítés lehet. Kiterjedt a munka arra, is, hogy más tárgyakat tanító tanárok ugyanebben a csoportban hozzátették, hogy ezzel ne foglalkozzatok, mert én ezt egy más tárgyban tanítom. Kialakul egy érdekes mintázata annak, hogy a párhuzamosan folyó, vagy egymást alapozó tárgyakban jelenik meg. Egyben csapatépítő jellegű is, és a fiatal oktatók, demonstrátorok, PhD-sek is részt vesznek abban a folyamatban , hogy hogyan történik egy program tényleges megvalósítása. Szeretnénk ezt kiterjeszteni más tanszékekre is. Dr. Vámos Ágnes: [email protected] 10. Oktatói továbbképzések – BMF TMPK, Dr. Simonics István 120 fő képzését oldottuk meg a Főiskolán belül egy HEFOP pályázatból megvalósított program keretében. A képzést e-learning rendszerrel támogattuk (Moodle keretrendszer – elektronikus tanulás elősegítése), ami kapcsolódott a képzés tematikájához is (normák, motiváció és technológia). A

bevonás és motiváció részén volt a hangsúly, és azt látjuk, hogy sikeres volt, jelenleg is használják a rendszert, és tervezzük a továbbképzések folytatását is. Dr. Simonics István: [email protected]

11. Tanszékek közötti együttműködés Halász Gábor: Ajánlom mindenki figyelmébe a Drótos György: Felsőoktatás-menedzsment című könyvében megjelent tanulmányt, aminek lényege, hogy felsőoktatási intézményekben nem tanszékekre, hanem képzési programokra építenek rá menedzsment struktúrákat úgy, hogy a képzési program több tanszékhez is tartozik, és így lényegében mátrix struktúrákat hoznak létre. A kötet elérhető itt: http://www.felvi.hu/images/pub_bin/dload/AVIR/Felsooktatas_menedzsment_20090414.pdf

Mivel a jó gyakorlatok személyes bemutatására a nap végén került sor, már nem mindenki tudta megosztani bővebben tapasztalatait a plénummal, de a nap során kikerült rövid leírásokat azért ebben a formában közzétesszük. 12. A munka világának részvétele az oktatásban – Ybl Műszaki Főiskola, Bálint Julianna Egy két féléves tantárgy 3. félévét egy cég munkatársai tartják meghatározott témák szerint válogatva (népszerű). 13. Minőségmenedzsment tantárgy csoportmunkás feldolgozása – Ybl Műszaki Főiskola, Bálint Julianna Bálint Julianna: [email protected]

14. Felsőoktatási oktatók módszertani továbbképzése Dr. Stettner Eleonóra: Klingné Takács Anna PhD témaként foglalkozik a kérdéssel Debrecenben, érdemes esetleg felvenni vele a kapcsolatot

15. Szakmai gyakorlat támogatása egy belső (főiskolai) és egy külső (szakmai) konzulens által, ez utóbbi egyben a záróvizsga konzulense is – BMF, Bánhidiné Dr. Szlovák Éva Bánhidiné Dr. Szlovák Éva: [email protected] 16. A Bologna rendszerben 30 kredites külső iskolai gyakorlati félévet vezettek be a szak- és felnőttképzésben is 17. Kompetencia alapú oktatás A mérnök- és orvosképzésben állítólag ez már megvalósul.