Jó gyakorlatok elemzése

Jó gyakorlatok elemzése Jó gyakorlatok: Talentis Program Pannon Egyetem Tudásközpont Vállalkozói Központ Közalapítvány Székesfehérvár Budaörsi Ipari és Technológiai Park

Téma:

Jó gyakorlatok elemzése a magyarországi Közép.dunántúli Régióban

Munkaszakasz:

3 Helyzet és legjobb gyakorlat elemzés

Tevékenység:

3.2 Jó gyakorlatok elemzése

WP felelős partner

Centre for Research and Technology Hellas (CERTH)

Verzió:

Végleges

Típus:

Tanulmány

Felelős partner:

Közép-Pannon Zrt.

Szerző:

Dátum: 15/02/2010

Dr. Szépvölgyi Ákos, külső szakértő

Székesfehérvár, 2010. február 1 A projekt az Európai Unió támogatásával és Magyarország Kormányának társfinanszírozásával valósul meg a Dél-KeletEurópai Transznacionális Együttműködési Program keretében.

TARTALOM VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ....................................................................................................................... 3 JÓ GYAKORLAT – TALENTIS PROGRAM .............................................................................................. 7 A TALENTIS PROGRAM TÖRTÉNETE ............................................................................................................... 7 A PROGRAM SZAKMAI TARTALMA.................................................................................................................. 8 A TALENTIS ÜZLETI PARK........................................................................................................................... 13 ÖSSZEGZÉS ................................................................................................................................................. 15 JÓ GYAKORLAT – PANNON EGYETEM TUDÁSKÖZPONT ............................................................... 16 SZERVEZETI HÁTTÉR, AZ EGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGE.................................................................. 16 A TUDÁSKÖZPONT PROJEKT HÁTTERE .......................................................................................................... 17 A TUDÁSKÖZPONT SZAKMAI TARTALMA ...................................................................................................... 18 KAPCSOLÓDÁSI PONTOK.............................................................................................................................. 25 JÓ GYAKORLAT – VÁLLALKOZÓI KÖZPONT KÖZALAPÍTVÁNY SZÉKESFEHÉRVÁR ............ 27 A JÓ GYAKORLAT TÖRTÉNETE ÉS JELLEMZŐI ................................................................................................ 27 A JÓ GYAKORLAT SIKERÉNEK OKA ............................................................................................................... 32 TANULSÁGOK A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSPOLITIKA SZÁMÁRA ....................................................................... 33 JÓ GYAKORLAT – BUDAÖRSI IPARI ÉS TECHNOLÓGIAI PARK .................................................... 36 A JÓ GYAKORLAT TÖRTÉNETE ÉS JELLEMZŐI ................................................................................................ 36 A JÓ GYAKORLAT SIKERÉNEK OKA ............................................................................................................... 43 TANULSÁGOK A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSPOLITIKA SZÁMÁRA ....................................................................... 46 HIVATKOZÁSOK ....................................................................................................................................... 49

2 A projekt az Európai Unió támogatásával és Magyarország Kormányának társfinanszírozásával valósul meg a Dél-KeletEurópai Transznacionális Együttműködési Program keretében.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Magyarországon a FIDIBE projekt szempontjából lényeges fejlesztések elsődlegesen az ipari parkokhoz, illetve azok fejlesztési irányaihoz kötődik. E fogalomkör számos értelmezése használatos a magyarországi fejlesztéspolitikában. Ebből, illetve a Közép-dunántúli Régió WP3.1. tanulmányban ismertetett sajátosságaiból kiindulva olyan jó gyakorlatok bemutatását tűztük ki célul, amelyek beilleszthetők a fejlesztéspolitikai célrendszerbe. Ki kell emelni, hogy a vizsgált jó gyakorlatok különböző koncepció mentén, legtöbb esetben nem organikusan fejlődve, hanem az aktuális gazdasági szükségletekhez igazodva jöttek létre, illetve fejlődtek. Egyedi jellegük miatt éppen fejlesztésük rugalmassága adhat általánosan hasznosítható tapasztalatokat. Jelen tanulmányban négy jó gyakorlatot mutatunk be részletesen. Az első kettőt (Talentis Program, Regionális Tudásközpont Projekt) átfogóan, nem az előzetesen egyeztetett tematika alapján. Ezt a megoldást azért választottuk, mert ezek inkább általános tapasztalatokkal szolgálnak és a megismerésük csak egyedi szempontok bemutatásával lehetséges. A következő kettő (Székesfehérvári Vállalkozói Központ, Budaörsi Ipari és Technológiai Park) bemutatása az előre meghatározott tematika szerint történik. Az SZVK az inkubáció szolgáltatási oldalára, a BITEP pedig a földrajzi elhelyezkedésből adódó infrastrukturális előnyök hasznosítására nyújt általánosítható eredményeket. A jó gyakorlatokhoz kapcsolódó információk összegyűjtését három fő módszerrel végeztük el. Egyrészt fejlesztési dokumentumokat, megvalósíthatósági tanulmányokat, pályázati dokumentációkat gyűjtöttünk össze és elemeztünk a megadott szempontok alapján. Másrészt szakértői interjúkat készítettünk az érintett szakemberekkel, ahol az adott jó gyakorlathoz kapcsolódó

szemléletmódot,

illetve

a

beágyazottságot,

sikerességi

faktorokat

és

problématerületeket tártuk fel. Végül regionális fejlesztéspolitikai szakemberek bevonásával összevetettük a régió fejlesztéspolitikai irányait és a jó gyakorlatok sajátosságait. Mivel a jó gyakorlatok ipari parkokhoz, illetve azok fejlesztési célrendszeréhez kapcsolódnak, a tanulmány első részében ennek fejlődési sajátosságairól is összeállítottunk egy rövid áttekintést. A jó gyakorlatok legfontosabb egyedi, de általánosan hasznosítható tapasztalatai a következők szerint összegezhetők: A Talentis Program vizsgálatunkba kifejezetten üzleti parki fejlesztésként került be. A Talentis Group egy egyedi, közép-kelet-európai viszonylatban jelenleg nem létező, ám a világ 3 A projekt az Európai Unió támogatásával és Magyarország Kormányának társfinanszírozásával valósul meg a Dél-KeletEurópai Transznacionális Együttműködési Program keretében.

több részén már sikeres programot szeretne megvalósítani egy regionális tudáspark megteremtésével: a szellemi vagyon magyarországi hasznosítását és a tudástőke gazdasági kiaknázását. A Zsámbéki-medencében (Budapesttől mintegy 20 kilométerre) megvalósuló Talentis Program eredményeként olyan tudásközpont épülhet fel, amely képes felvenni a versenyt a régió nagy szellemi központjaival, és a legmagasabb színvonalon segíti azoknak a cégeknek a munkáját, melyek jövőjüket a világszínvonalú kutatási eredmények, a magasan kvalifikált munkaerő és a gyors tudástranszfer alkalmazására építik fel. A Talentis Program, mint koncepció jól végiggondolt, egyes elemei az elmúlt időszakban megvalósultak, de a Talentis még keresi azt a „piaci rést”, amivel tényleg tudástérséggé válhat a Zsámbéki-medence. Ideális esetben a program szereplői egy helyi hálózatban kapcsolódnak össze: egy-egy speciális szakterületen a szakemberképzéstől a gyártásig minden egy helyen van. Ennek azonban még csak egyes elemei indultak el. A Talentis Program részeként 2009-ben nyitott meg Magyarország egyik legnagyobb innovációs központja és inkubátorháza, a Talentis Business Park. Az első ütemben több mint 100.000 négyzetméteren kínál kedvező árú, ugyanakkor kiváló minőségű irodákat, továbbá K+F és gyártási egységeket. Az uniós támogatással megvalósult innovációs központ és inkubátorház versenyképes bérleti díjakkal és kiegészítő szolgáltatásokkal várja elsősorban a régió kkv-it és garázscégeit. A Park erőssége, illetve újdonsága, hogy a fővárosi átlag alatti bérleti díjak tartalmazzák a kiemelt, részben innovációs szolgáltatások költségét is. A program tapasztalatai közül kiemelhető, hogy a Talentis jelenlegi üzleti modellje szerint a program elsődleges forrásait az üzleti projektek biztosítják, amelyek nyereségét részben visszaforgatják a Talentis „szoftvereit” megtestesítő szakmai programokba. A csatlakozó szakmai befektetők projektjeihez a társaság önerővel és ingatlannal járul hozzá. Sajnos a szakmai befektetők érdekeltségét egyelőre nem sikerült megteremteni. Emellett a kezdeti kormányzati és tudomány-politikai támogatás elmaradása a komplex fejlesztést annak koncepcionális és szakmai megalapozottsága ellenére is lehetetlenné teszi. Nehezíti a megvalósítást az is, hogy Magyarországon nincs még kialakult gyakorlat a nagyobb léptékű, közigazgatási zónákon átívelő fejlesztések tervezésére. A megvalósítás alatt lévő Pannon Egyetem Tudásközpont Projekt a legígéretesebb üzleti parki fejlesztés a Régióban. A három helyszínen megvalósuló tudásközpont a KözépDunántúl meghatározó K+F háttérintézménye lesz, amely egyedi szolgáltatásokat nyújtó üzleti parki háttérként működhet. A beruházás sikeressége mikro és regionális szinten is 4 A projekt az Európai Unió támogatásával és Magyarország Kormányának társfinanszírozásával valósul meg a Dél-KeletEurópai Transznacionális Együttműködési Program keretében.

értelmezhető, helyi szinten a K+F kapacitások koordinált működését, regionális szinten pedig az ipar számára biztosít koncentrált K+F hátteret. A fejlesztés a szakpolitikai területek közül az infrastrukturális és szolgáltatási (különösen K+F szolgáltatások) területeket öleli fel. Ezzel jó példa lehet a K+F kapacitások ipari felhasználási hatékonyságának növelésére, illetve a régió gazdasági profiljához illeszkedő K+F tevékenységek aktivizálására. A Tudásközpont tevékenysége hozzájárul a régióban rendelkezésre álló kutatóhelyek számának, és a K+F területén foglalkoztatottak létszámának, növekedéséhez, ezzel fontos elemét képezi az innovációs lánc eddig hiányos részének. A központban végzett kutatófejlesztő munkák segítségével javul a régió gazdaságának innovatív fejlődése, és a veszprémi innováció gazdasági beágyazottsága. Fejlődésnek indulnak a tudomány, a felső- és szakoktatás, a gazdasági szektorok közötti intézményi-gazdasági kapcsolatok, amelyek kisugároznak a szerves hálózatszerű fejlődést, innovációt hordozni képes KKV szektorra is. A központ közvetlenül hat az oktatás színvonalának emelkedésére is: K+F tevékenysége által fejlődik az ipar igényeinek megfelelő szakemberképzés, az egyetemi kutatók és a vállalati szféra közötti kooperatív együttműködés. Felgyorsul a tudás- és technológia transzfer az oktatási intézmények, a kutatóhelyek, az innovációs és inkubációs központok, illetve az ipari szereplők, a K+F és innováció fejlesztéseit, eredményeit, technológiáit hasznosító vállalkozások között. Fejlődésnek indul a Közép-dunántúli Régió K+F-et és innovációt kiszolgáló infrastruktúrája; új kutatólaborok, innovációs műhelyek, nagy teljesítményű és korszerű informatikai hálózatok épülnek ki. A modernizált, nemzetközi színvonalú kutatási infrastruktúra a térségbe vonzza az innovációval, K+F-el foglalkozó, azok eredményeit hasznosító vállalkozásokat, multinacionális cégeket. Mindezeken keresztül a régió ipari és üzleti parkjaiból hiányzó K+F szolgáltatási kínálat központi eleme erősödik meg, amely ugyan nem az ipari hasznosítási területbe földrajzilag beágyazva, viszont a régió földrajzi szempontjából központi helyen jön létre. Ezzel egy K+F fókuszú, regionális hatókörű üzleti park alakul ki. A Székesfehérvári Vállalkozói Központ a rendszerváltozást követő megváltozott vállalkozói igényekre adott válaszként jött létre 1991-ben, Székesfehérvár Megyei Jogú Város kezdeményezésére. Alapcélként általános inkubációs szolgáltatások végzését célozta, volt szovjet katonai terület újrahasznosításának részeként. Az inkubátorház alakulása óta döntően alapszolgáltatásokat nyújt, a folyamatos fejlesztések ellenére sem sikerült technológiai inkubátorrá válnia. Ennek ellenére jó gyakorlatként kiemelhető széles körű, és rugalmas 5 A projekt az Európai Unió támogatásával és Magyarország Kormányának társfinanszírozásával valósul meg a Dél-KeletEurópai Transznacionális Együttműködési Program keretében.

szolgáltatási kínálata, amelyek fejlesztésében a technológiai inkubátorrá váláshoz kötődő szolgáltatások is kiemelt fontosságúak. Ezek pontos kialakítása azonban sok esetben ad hoc jellegű, nem alapul a konkrét igények ismeretén, illetve az irodai szolgáltatások dominanciáját és tapasztalatait nehéz technológia intenzív tevékenységekre cserélni. A szolgáltatás kínálat konzerválódását főként a hiányos technológia transzfer kapcsolatok és tapasztalatok (hiányos K+F és felsőoktatási háttér) okozzák. E nélkül a továbbiakban sem várható lényeges szolgáltatás-átrendeződés. Nagyon fontos eredmény viszont, hogy az inkubátorházat működtető közalapítvány arra törekszik, hogy eredményei, tapasztalatai a fejlesztési tervekben ismertté, mások számára is alkalmazhatóvá váljanak. A közalapítvány létrehozott egy működési együttműködést a régió inkubátorházaival, működteti a Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége országos szervezetét (ezen szervezet vezetőjeként tagja a az Ipari Parkok Fejlesztési Tanácsának), tagja a Regionális Innovációs Tanácsnak, tagja és ügyvivő szervezete a Székesfehérvári Innovációs Tanácsnak, tagja a Regionális Innovációs Ügynökség konzorciumának. E széleskörű szervezeti kapcsolatai lehetőséget adnak arra, hogy integrálódjon a folyamatban lévő innovációs fejlesztésekbe, eredményeiben közelítsen a létező sikeres projektekhez, vagy mintául szolgáljon a későbbi üzleti parki tervezésekhez, fejlesztésekhez. A Budaörsi Ipari és Technológiai Park tipikus innovációs szakaszban lévő komplex ipari terület. Ennek lényege, hogy a park közvetlen kapcsolatban van olyan egyetemekkel, tudományos intézetekkel, amelyek közreműködése a betelepült cégeket extraprofithoz képes juttatni. A parkba települt cégek és a tudományos intézmények munkája kölcsönösen hatást gyakorol egymásra, így a termelő tevékenység versenyképességének javítása mellett a kutatás-fejlesztés előmozdítása is megvalósul. A BITEP úgynevezett második generációs ipari park, amelyre jellemző az innovációorientáltság, a technológiai inkubátorok és innovációs központok megléte, illetve az innovációs transzferközpont jelleg. Erősségét Budapest közelsége, illetve gazdasági tengelyek mentén való elhelyezkedése adja. Emellett nagy területen, komplex szolgáltatásokat nyújt és beágyazódik az elővárosi gazdasági szuburbanizációs gyűrűbe. Kapcsolatrendszereit is földrajzi helyzete határozza meg, a gazdaságfejlesztés központi szereplőivel szoros az együttműködése, de regionális beágyazottsága is jelentős. Adottságaira építve a nagy növekedési potenciállal rendelkező KKV-k modell értékű fejlesztési színtere. 6 A projekt az Európai Unió támogatásával és Magyarország Kormányának társfinanszírozásával valósul meg a Dél-KeletEurópai Transznacionális Együttműködési Program keretében.

JÓ GYAKORLAT – TALENTIS PROGRAM A Talentis Program története A Talentis Group-ot az első közép-kelet európai Szilíciumvölgy létrehozásának szándéka hívta életre. Ha a régió - köztük Magyarország - szellemi potenciálját tekintjük, az eddig elért tudományos sikerek alapján nyilvánvaló, hogy a kontinens ezen részén hatványozottan szükség van olyan modern, komplex tudásközpontokra, ahol a tehetségeket a korszerű képzésen, oktatáson túl lehetőségként, "tőkeként" kezelik, és amely a legnagyobb hozzáadott értéket képviseli nemcsak egy-egy gazdasági társaság, de az egész ország fejlődése szempontjából is. A Talentis Group tehát egy egyedi, közép-kelet-európai viszonylatban jelenleg nem létező, ám a világ több részén már sikeres programot szeretne megvalósítani egy regionális tudáspark megteremtésével: a szellemi vagyon magyarországi hasznosítását és a tudástőke gazdasági kiaknázását. A Zsámbéki-medencében megvalósuló Talentis Program eredményeként olyan tudásközpont épülhet fel, amely képes felvenni a versenyt a régió nagy szellemi központjaival, és a legmagasabb színvonalon segíti azoknak a cégeknek a munkáját, melyek jövőjüket a világszínvonalú kutatási eredmények, a magasan kvalifikált munkaerő és a gyors tudástranszfer alkalmazására építik fel. A Talentis egy tudásalapú térségfejlesztési koncepció, innovációs klaszter, mely a modern gazdaság kihívásainak megfelelően alapvetően a humán erőforrásokra és a csúcstechnológia alkalmazására épül, a szellemi tőke hatékony gazdasági hasznosítását célozza meg. Nem más, mint a kreativitás és az innováció optimalizált környezete, az újítások létrehozását és bevezetését és értékesítését ösztönző és támogató szolgáltatásokkal, intézményekkel. Az első közép-európai szellemi övezet Budapest nyugati kapujában Budajenőt, Telkit, Pátyot, Zsámbékot, Etyeket, Perbált, Mányt, Biatorbágyot, Óbarokot, Bicskét, Herceghalmot, Csapdit és a Tök nevű falut öleli fel. Az ide megálmodott tudományos és kulturális központ a tervek szerint 20 év alatt rajzolja át a Zsámbéki medence arculatát.


A Talentis Program megvalósulási helyszíne

A program szakmai tartalma A Talentis Program szakmai tartalmának kialakítása során három fő szempontot vesznek figyelembe. Egyrészt komplex innovációs parki szolgáltatások kialakítása a cél, amelyek jelentősége elsősorban a KKV-k számára jelentős. Másrészt a szellemi tőke regionális tudásközpontban való koncentrálására törekszik, kiemelve a tudás intenzív iparokat. Harmadrészt a „kreatív régió” koncepcióra is épít a program, vagyis komplex térségfejlesztési eszközcsoportot kíván felhasználni. A Talentishez kapcsolódó csaknem harminc cég 2007 nyarán alakult holdinggá, az anyacég a Talentis Ingatlanberuházó Zrt. A korábban Silva System néven futó vállalkozás tartalmazza a 2001 augusztusában 2,5 milliárd forint értékben apportált tudásvölgy know-how-t, valamint ugyanennyi pénztőkét. A fejlesztési programot a Zsámbéki-medence Térségfejlesztési nonprofit Kft. gondozza. Ennek 76 százalékos tulajdonosa a Talentis Programiroda, 24 százalékban a ZSÁMBERT, a medenece 13 településének kistérségi társulása.


A Talentis szervezeti háttere

A programnak három fő pillére van: oktatási, egyetemvárosi, kutatásfejlesztési, de a leglényegesebb körülmény az, hogy a három funkció egyetlen földrajzi helyen, fizikai közelségben lesz egymással, ami a jó működés garanciája. A két évtized alatt (2005-2025 között) mintegy 300 projekt valósul majd meg, és a térségiek életminőségét egyebek között az 9 A projekt az Európai Unió támogatásával és Magyarország Kormányának társfinanszírozásával valósul meg a Dél-KeletEurópai Transznacionális Együttműködési Program keretében.

ökopark, a termálfalu, a lakónegyed, a művésztelep, a konferenciaközpont, az egyetemváros, a technológiai park, az innovációs központ és a Budapesttel gyors összeköttetést biztosító elővárosi vasút is garantálja.

A program oktatási és kutatásfejlesztési részének fontos eleme a Talentis Campus (Etyek). Ennek célja a Talentis oktatási pillérének központi helyét létrehozni a következőkkel: •

1500 nappali tagozatos hallgató, 3500 tanár, 4000 új munkahely megteremtése.

•

A teljes bolognai folyamatot felölelő oktatási struktúra létrehozása a Zsámbékimedencében.

•

Olyan továbbképző és szakképző intézmények letelepítése, létrehozása, amely a Talentis-be költöző innovatív és technológiai cégek számára állandó képzett és naprakész gyakorlati tudással rendelkező munkaerőt tud biztosítani.


A másik idekapcsolódó elem az Abacus Oktatási Központ és Konferencia Hotel, valamint az Abacus Rendezvényközpont. Az intelligens szálloda célja a legmodernebb eszközökkel és feltételekkel inspiráló környezetet teremteni az üzleti találkozók, konferenciák és a gourmet konyhát kedvelők számára. A négycsillagos intelligens szálloda 128 szobával, illetve lakosztállyal rendelkezik. A hotelhez egy 1600 négyzetméteres wellness-centrum és egy önálló, 17 hektáros egyedi játéktérrel rendelkező rendezvényközpont is tartozik. Mindez 25 km-re Budapesttől. Elegáns, letisztult, innovatív környezet, merész belsőépítészeti választásokkal, professzionális business- és nemzetközi trendeknek megfelelő wellness megoldásokkal.

Ide sorolható az etyeki Talentis Innovációs Központ is. Mindösszesen 250 hektáron, több ütemben megvalósuló nagyvállalatok akadémiai kutatási intézetek és KKV-k inkubálására, és az innovációs tevékenységek támogatására épülő Innovációs Park, amely teljes szolgáltatási 11 A projekt az Európai Unió támogatásával és Magyarország Kormányának társfinanszírozásával valósul meg a Dél-KeletEurópai Transznacionális Együttműködési Program keretében.

hátteret meg tudja teremteni. A fejlesztés első fázisában mintegy 100 hektáron 900.000 m² szintterület épül fel, amely otthont ad a Nemzeti Innovációs Központnak, irodáknak, innovációs és technológiai egységeknek, kutatás-fejlesztési és gyártási funkcióknak egyaránt. Itt kerül kialakításra - kezdetben 15 ha-on - a Magyar Tudományos Akadémia kutatási Intézetei számára az Akadémiai Park, ahol XXI. századi körülmények között folytathatják a tudományos és az alkalmazott kutatásaikat.

A Program technológia fejlesztési részéből kiemelhető a Talentis Technológiai Park (TTP) a Talentis csoporthoz tartozó Mányi Ipari Park Kft. fejlesztésében megvalósuló ipari, technológiai park fejlesztés. A technológiai park fejlesztése több ütemben összesen 450 ha területen valósul meg az elkövetkező 10 évben. A Technológiai Park magas szintű nemzetközi fejlesztések, új ágazati lehetőségek kiaknázásának lesz a helyszíne. Az információtechnológiai, telekommunikációs, elektronikai fejlesztések mellett nagy figyelmet kapnak a biotechnológiai és genetikai projektek. Szintén

ide sorolgató

az Agrogate Logisztikai

és Ipari park.

Az AGROGATE

HUNGARY egy közel 120 hektáros területen, több év alatt megvalósuló zöldmezős beruházás. Az öt fázisból álló ingatlanfejlesztés eredményeként létrejön Magyarország egyik legnagyobb logisztikai központja, valamint egy ipari park. Az első három fázisban közel 240.000 négyzetméteren modern raktárak, ipari csarnokok, a bérlői igényeknek megfelelően kialakított irodák épülnek. A teljes beruházás értéke mintegy 200 millió Euro. Az első fázis építési munkálatai során felépült az első négy, egyenként 15.000 négyzetméteres raktárépület, elkészült a teljes 76 hektáros terület közmű- és úthálózata, valamint a projekt saját szennyvíztisztító berendezése. A 60.000 négyzetméteres logisztikai központ bérlői a Tesco, Kühne & Nagel, valamint a DAF Trucks. A tervek szerint a beruházás következő fázisaiban további 130.000 négyzetméter területen épülnek logisztikai raktárak és ipari csarnokok. 12 A projekt az Európai Unió támogatásával és Magyarország Kormányának társfinanszírozásával valósul meg a Dél-KeletEurópai Transznacionális Együttműködési Program keretében.

A komplex térségfejlesztés elemeként sport és rekreációs célú fejlesztések is megvalósulnak. Ilyenek a Strand és élményfürdő, szabadidőpark, golf fejlesztés, vendéglátás fejlesztése, valamint a Kerékpár és lovas körút a Zsámbéki-medencében. A Talentis Üzleti Park A Talentis Program részeként 2009-ben nyitott meg Magyarország egyik legnagyobb innovációs központja és inkubátorháza, a Talentis Business Park. Az első ütemben több mint 100.000 négyzetméteren kínál kedvező árú, ugyanakkor kiváló minőségű irodákat, továbbá K+F és gyártási egységeket. Az uniós támogatással megvalósult innovációs központ és inkubátorház versenyképes bérleti díjakkal és kiegészítő szolgáltatásokkal várja elsősorban a régió kkv-it és garázscégeit. A Talentis Business Park a Zsámbéki-medence tudásalapú beruházása, amely a Talentis Program keretén belül valósul meg. A tervezők olyan innovációs tudásközpont létesítését tűzték ki célul, amely az első igazi elővárosi irodaparkként elérhető áron professzionális cégközpontot biztosít a beköltöző vállalatok számára, támogatja azok innovációs tevékenységét, valamint a hazai kis- és középvállalkozások inkubációját. A több ütemben megvalósuló elővárosi üzleti park első fázisa 10,2 hektáron, több mint 100.000 négyzetméter szintterületen épült fel, otthont adva irodáknak, innovációs és technológiai egységeknek, kutatási-fejlesztési, valamint gyártási egységeknek. A Talentis Business Park az M1-es autópálya mellett, a Budapest belvárosától 25 kilométerre található Herceghalom új központjában.


A projekt az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg, amelyhez a fejlesztő TBP Zrt. az első ütem körülbelül mintegy 30 százalékának megfelelő, 482.859.793 Ft uniós támogatást kapott. Az Innovációs Központ és Inkubátorház a kkv-k számára határozott időre, kedvezményesen biztosítja az alapvető működési feltételeket (teljes infrastruktúrával felszerelt iroda, laboratórium, képzés, konzultáció, forráskeresés). A létesítmény indulásakor az első bérlők birtokba a vehették a 5.200 négyzetméter szintterületű épületet, amelynek 35 százaléka már bérlőre talált, többet között az igen kedvezményes bérleti díjaknak köszönhetően. A Park erőssége, illetve újdonsága, hogy a fővárosi átlag alatti bérleti díjak tartalmazzák a kiemelt, részben innovációs szolgáltatások költségét

is. Ilyenek a könyvelés, a

pályázatfigyelés, a jogi és műszaki tanácsadás, a tőke és partnerszervezés, konferenciák és továbbképzések. Emellett sikerét a következő tényezők is segítik:  Flexibilis megoldások, állandó bővíthető terület, built-to-suit egyedi cégközpont  Elérhető szolgáltatások széles skálája Herceghalom megújult központjában - óvoda, iskola, kulturális központ, bank, rekreációs lehetőségek, éttermek, kávézók  Kitűnő megközelíthetőség – autópályán Budapest 15 perc, Ferihegy 40 perc, Bécs 90 perc; a modern elővárosi vasúttal 25 perc a Déli-pályaudvar, Talentis buszjáratok Budapest frekventált pontjairól 14 A projekt az Európai Unió támogatásával és Magyarország Kormányának társfinanszírozásával valósul meg a Dél-KeletEurópai Transznacionális Együttműködési Program keretében.

 Környezettudatos és energiatakarékos építészeti megoldások  Azonnal beköltözhető, indul a II. ütemű fejlesztés Összegzés A Talentis Program, mint koncepció, a Zsámbéki-medence komplex fejlesztését megcélozva, teljes körű tudásrégiós célrendszerek kíván megvalósítani. A koncepció jól végiggondolt, egyes elemei a korábban leírtak szerint megvalósultak, de a Talentis még keresi azt a nagy dobást, amivel tényleg tudástérséggé válhat a Zsámbéki-medence. A Program megvalósítását több tényező nehezíti, amely elsődlegesen a központi szakmai és pénzügyi támogatás hiányából adódik. A Campus fejlesztés gátja például, hogy kollégium, elővárosi vasút, belső utak, szolgáltatások híján ez legfeljebb távlatos elképzelés lehet. Vagyis a háttér feltételek hiányoznak. Szintén az első pillérhez kötődik, hogy az általános felnőttképzésnek csak akkor van értelme, ha a helyben újonnan létrejövő munkaerőpiac, azaz a betelepülő vállalkozások igénylik azt. Ideális esetben a program szereplői egy helyi hálózatban kapcsolódnak össze: egy-egy speciális szakterületen a szakemberképzéstől a gyártásig minden egy helyen van. Ennek azonban még csak egyes elemei indultak el. A Talentis jelenlegi üzleti modellje szerint a program elsődleges forrásait az üzleti projektek – mint az Agrogate – biztosítják, amelyek nyereségét részben visszaforgatják a Talentis „szoftvereit” megtestesítő szakmai programokba. A csatlakozó szakmai befektetők projektjeihez a társaság önerővel és ingatlannal járul hozzá. Sajnos a szakmai befektetők érdekeltségét egyelőre nem sikerült megteremteni. Végül nehezíti a megvalósítást az is, hogy Magyarországon nincs még kialakult gyakorlat a nagyobb léptékű, közigazgatási zónákon átívelő fejlesztések tervezésére.


JÓ GYAKORLAT – PANNON EGYETEM TUDÁSKÖZPONT Szervezeti háttér, az Egyetem innovációs tevékenysége A Pannon Egyetem a Közép-dunántúli Régió meghatározó felsőoktatási intézménye, kiemelkedő kutatási, fejlesztési és tudásközpontja a nonprofit és a versenyszférával együttműködve meghatározó szerepet vállal a régió szellemi és innovációs arculatának kialakításában és tevékenységének szervezésében. Több karral és három kampusszal rendelkezik, amelyeken a képzés és az értelmiségi létre történő nevelés nemzetközileg elismert szinten folyik a Bologna-folyamat szellemében. Oktatóink a korszerű és jelentős tudományterületeken magas szintű, a felhasználópiac által elismert tudományos kutatásokat, fejlesztéseket folytatnak, és nemzetközileg elismert doktori iskolákat működtetnek. A Pannon Egyetem K+F tevékenységét a következő feltételekhez igazítja:

Az Egyetem mint innovációs szervezet az elmúlt évtizedben széleskörű vállalkozói együttműködési hálózatot alakított ki. Ennek részei a közös vállalkozások alapítása a régióban a gazdaság élénkítésére (spin-off cégek), 90 vállalattal Együttműködési Megállapodás került megkötésre a régióbeli Tudásközpont megalakításának támogatására, a K+F+I tevékenység


közös fokozására, valamint felmérések készítése a vállalatok jövőbeni szakember igényére vonatkozóan. A szervezet innovációs tevékenységét a következő célrendszer mentén végzi:

A Tudásközpont projekt háttere A TIOP 1.3.1-es pályázat az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretén belül a felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastrukturális és informatikai fejlesztések támogatására irányuló operatív program.

Általános célja a felsőoktatási

intézmények oktatással, kutatással, és vállalkozással kapcsolatos infrastruktúrájának a fejlesztése annak érdekében, hogy ezek az intézmények a tudásalapú társadalom és a gazdaság követelményeinek megfelelő, - európai, és globális értelemben is versenyképes szolgáltatásokat legyenek képesek nyújtani. A Pannon Egyetem Intézmény Fejlesztési Tervében szerepel egy az egész régiót egybefogó kutatási, fejlesztési és innovációs központ létrehozása, amely az érintett intézmények közötti együttműködést, és a régió iparágaival való kapcsolatok megteremtését teszi lehetővé. A TIOP 1.3.1 a régión belül azokat az intézményeket támogatja, amelyek kiemelkedő kutatási,


fejlesztési, és innovatív tevékenységet folytatnak, a régión belüli vállalkozásokkal együttműködnek – ezáltal támogatva a régió gazdasági és technológiai fejlődését. A pályázat két nagy részből áll össze. Az első komponenshez tartozik az épített infrastruktúra fejlesztése, az oktatást, kutatást, innovációt és tanulást közvetlenül szolgáló épületek, laboratóriumok, komplex hallgatói-oktatói-kutatói terek kialakítása és továbbfejlesztése. A másik komponens az info-kommunikációs technológiai fejlesztésekre terjed ki. A projekt négy különböző helyszínen valósul meg: az oktatási és kutató terek kialakítása során Veszprémben egy új Tudásközpont, Keszthelyen pedig egy új Bioinnovációs központ létesül. Veszprémben, a volt Gyermekkórház területén egy ’intelligens épületben’ kap helyet a Hallgatói Szolgáltató Központ, Székesfehérváron pedig egy új kampusz átadására kerül sor a projekt végén. Mindemellett Veszprémben, Keszthelyen, Székesfehérváron, és Nagykanizsán is terveznek info-kommunikációs fejlesztéseket. A veszprémi, székesfehérvári, keszthelyi, valamint nagykanizsai beruházási helyszíneinken a cél az, hogy a projekten belül olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyek a gazdasági szereplők számára is lehetőséget nyújtanak az együttműködésre. Mindezt oly módon, hogy a gyártási fejlesztésekhez szükséges K+F+I kísérletek, munkák, fejlesztések e helyszíneken valósuljanak meg. Ez biztosítja a tudományos munka és a gazdasági szereplők igényeinek az összekapcsolódását is. A létrehozandó létesítményeket ezért is nevezik Tudásközpontnak. A Pannon Egyetem által benyújtott pályázat elnyert támogatási összege 4,183 millió forint. A projektek kivitelezésének határideje: 2011. december 31. A Tudásközpont szakmai tartalma Veszprémben a volt Gyermekkórház épülete kerül átalakításra oly módon, hogy a leendő, három

épületegyüttesből

álló

Tudásközpont

a

Közép-dunántúli

Régió

stratégiai

elképzeléseihez igazodva megerősítse annak versenyképességét.


Az oktatási és kutató terek kialakítása összesen 6.200 m²-en kerül megvalósításra. A parkban, a főépület egyik oldalán egy Hallgatói Szolgáltató Központ, a másik oldalán egy Technológiai Kísérleti Központ kap helyet. Az előbbiben multifunkcionális oktatói terek nyújtanak majd lehetőséget a hagyományos hallgatói szolgáltatásokon túlmenően különböző hallgatói rendezvények, kiállítások szervezésére; az utóbbiban pedig több oktató és kutató központ is létesül a Mérnöki Kar alap- és alkalmazott kutatásainak technológiai támogatása céljából.  A Hulladékhasznosítási Technológiai Oktató és Kutató Központ tevékenységének alapját a régióban épülő két nagy, önkormányzati tulajdonban levő hulladékkezelő létesítmény, illetve az ezekhez kapcsolódó mintaüzem adja, amely alkalmas a kommunális és ipari hulladékok komplex újrahasznosítására, valamint bázisa lesz a kinyert olcsó másodnyersanyagok hasznosításán alapuló régiós, illetve országos környezetipari fejlesztéseknek. A projekt a kialakítására kerülő korszerű kutatási infrastruktúrán keresztül közvetlenül hozzájárul a felsőoktatás keretei között magas szinten felkészített hulladékkezelésben jártas szakemberek képzéséhez. A kialakítandó infrastruktúra (hulladék feldolgozási technológiák, laboratóriumi mérési rendszerek) graduális, illetve a post-graduális képzés hallgatói számára egyaránt biztosítja a gyakorlati képzéshez szükséges feltételeket.  A Légi Fotogrammetriai Oktató és Kutató Központ megvalósításának célja egy stateof-art fotogrammetriai kutatólabor létrehozása, amely az egyetem térinformatikai kutatásainak

eredményeit

felhasználva,

tudástranszfer

segítségével

piacképes 19

A projekt az Európai Unió támogatásával és Magyarország Kormányának társfinanszírozásával valósul meg a Dél-KeletEurópai Transznacionális Együttműködési Program keretében.

szolgáltatásokra nyújt lehetőséget. A téma során technológia transzfer és saját fejlesztések alapján kifejlesztésre kerül egy kisméretű mobil légi eszköz, a hozzá tartozó különleges szennyezettség-érzékelő eszközökkel, mintavevő rendszerekkel, és alkalmazás csomaggal. A kiépítendő rendszer célja egy olyan olcsó, széles körűen alkalmazható légi környezeti monitoring és állapotfelmérő rendszer kifejlesztése, amely jelentős, és az eddigi módszerekhez képest olcsó segítséget nyújt a környezetvédelem, katasztrófavédelem és közbiztonság terén dolgozóknak.  A Bioenergetikai Oktató és Kutató Központ célja a magas szintű, gyakorlat-orientált bio-, vegyész-, energetikus- és környezetmérnöki, környezettani oktatás, és a biomassza

sokoldalú

felhasználásához

kapcsolódó

technológiai

fejlesztések

támogatása. A bioenergetikai kutatás szellemi és technikai infrastruktúrájának bővítése és a kutatási tevékenység együttesen támogatja a bioetanolt, a biogázt és biomasszából egyéb nagyértékű, környezetbarát és energetikai célú anyagokat előállító kis- és középvállalkozások üzemviteli és technológia-fejlesztési tevékenységét.  A Vízgazdálkodási Technológia Oktató és Kutató Központ egy három egységből felépülő, centralizált kutató-fejlesztő-innovációs és oktató központ, amely a régió és a szélesebb hazai környezet vállalkozóival karöltve, a Pannon Egyetemen felhalmozott szellemi tőkét is kiaknázva kíván gyakorlat-orientált tevékenységet folytatni. A tevékenységet

a

Vízgazdálkodási

Technológia

Centrum

a

multifunkciós

víztechnológiai laboratóriumban, a vízanalitikai-modellező laboratóriumban, és a pilot-plant fejlesztő egységben kívánja megvalósítani az egyetemi oktatók, hallgatók munkájával, valamint ipari partnerek közreműködésével. A központ munkája során az önkormányzati, és az ipari szektor szakirányú problémáira magas szintű informatikai háttérrel támogatott technológiai, műszaki felkészültségén keresztül kíván választ adni.  A Környezetfejlesztési Innovációs Központban három fő feladat kerül megvalósításra: -

Környezetfejlesztési stratégiai tervezés oktatása

-

Módszertani fejlesztés

-

Oktatási és demonstrációs tevékenység fejlesztése és megvalósítása


Az első két tevékenység kimondottan az Innovációs Központ működését és folyamatos fejlesztését támogatja, egyben szolgáltatást képes nyújtani a régió vállalkozásainak. A demonstrációs tevékenység a lakossági réteget célozza meg, felvilágosító és tudományos ismereteket terjesztésével.  A Környezeti Monitoring Oktató és Kutató Központban egy olyan rendszer fejlesztése és működtetése a cél, amely egy régió környezetállapotára utaló adatait gyűjti, feldolgozza, közzéteszi, így alapadatokat szolgáltat a gazdaság fejlesztésénél elengedhetetlen fenntarthatóság kritériumain alapuló döntésekhez.  A Biomassza Oktató és Kutató Központban egy új profillal rendelkező kutatócsoport – a Biomassza Csoport – egy teljesen új kutatási irányvonalat kíván követni. A csoport a biodízel gyártás során keletkező glicerin, mint melléktermék vegyipari alapanyagként történő hasznosítására irányuló kísérletek már meglévő eredményeire alapozva tervezi a Triacetin előállítására vonatkozó kísérletek megkezdését, melyet „zöld” oldószerként használnak többek között az élelmiszer-, gyógyszer- és műanyagiparban. Másik tervezett laboratóriumi munkája során a csoport a mezőgazdasági hulladékból előállítható, módosított cellulózrostot mint nanoszálat kívánja adszorbensként kifejleszteni, majd azt vízkezelő rendszerekben kipróbálni. A főépületben kialakítandó Tudásközpontban a következő oktató és kutató központok kapnak helyet:  A Folyamatmérnöki Oktató és Kutató Központban olyan szolgáltatások és eszközök kidolgozására kerül sor, amelyek segítségével az egyetemi képzésben és a régióban működő

termelő

vállalatok

számára

a

legkorszerűbb

technológia-fejlesztési

megoldások válnak elérhetővé, illetve olyan megoldások és eszközök jönnek létre, melyek nemzetközileg is piacképesek. A központ célja, hogy a Pannon Egyetem K+F tapasztalata és ismeretei alapján az előzőekben említett szolgáltatás, és e szolgáltatásokhoz kapcsolódó termékrendszer

kerüljön kialakításra.

A

világ

legkorszerűbb prototípus-készítő eszközeinek beszerzésével lehetőség nyílik arra, hogy

költség-hatékony

módon

egy

adatelemzésre,

adatbányászatra,

egy

folyamatmodellezésre és elemzésre, illetve egy szabályozó tervezésre és hangolásra alkalmas eszköz- és szolgáltatáscsomag jöjjön létre, váljon rendkívül széles körben elérhetővé. A tervek szerint e központ a mechatronika, gyártástechnológia, energetika, 21 A projekt az Európai Unió támogatásával és Magyarország Kormányának társfinanszírozásával valósul meg a Dél-KeletEurópai Transznacionális Együttműködési Program keretében.

termelő rendszerek minőségirányítása, és a folyamatmérnökség terén nyújtana élethosszig tartó tanulást támogató képzéseket, illetve végezne célirányos kutatófejlesztő munkát.  A Felületanalitikai Oktató és Kutató Központ tevékenysége elsősorban kaolinit és halloysit alapú, tervezhető felületi tulajdonságokkal rendelkező agyagásványnanostruktúrák

előállítására

és

minősítésére

irányul,

de

nemzetközi

kapcsolatrendszerrel és húsz éves tapasztalattal rendelkezik az oxid típusú elektród bevonatok kialakítása, fejlesztése, illetve minősítése területén is. Az agyagásvány nanostruktúrák széles körben alkalmazott adalék anyagok azokban az esetekben, ahol a speciális anyagi tulajdonságok biztosítása alapvető fontosságú. Mértékadó szakmai előrejelzések szerint 2010-ig a speciális agyagásvány-nanokompozitok 47%-os részesedést fognak kihasítani a polimer adalékok, a járműipar, a felületkezelés, az elektromos ipar, a mezőgazdaság (mint a növényvédőszerek „intelligens csomagoló anyagai”), a papír és a textilipar területén.  Az Egészségügyi Informatikai Oktató és Kutató Központ létrehozásának célja a magyar lakosság egészségi állapotának javítása informatikai eszközökkel. Ez a feladat szorosan kapcsolódik a fenntartható egészségügy kialakítása érdekében világszerte folyó kutatásokhoz. A központ elsődleges feladata az egészségmegőrzés informatikai rendszereinek továbbfejlesztése, az otthoni ápolást megalapozó telemedicina, a szív, és az agy működését hatékonyabban megoldó bioelektromos képalkotás és az ún. AAL (Ambient Assisted Living) – fogyatékkal élők, valamint speciális szükségletű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének, független életvitelének biztosítása. Az alprojekt elsősorban a szív-érrendszeri megbetegedések terén kívánja kifejteni hatását. A kutató-fejlesztő munka mellett a laboratórium a jövőben fontos oktatási feladatokat is ellát. Az I épület is átalakul; az itt otthonra találó oktató és kutató központok gondoskodnak a K+F területén foglalkoztatottak létszámának a megtartásáról vagy célirányos növeléséről, a kutatófejlesztő munkáik segítségével pedig tovább erősödhetnek a tudomány, a felső- és szakoktatás, valamint a gazdasági szektorok közötti intézményi-gazdasági kapcsolatok. A Tudásközpont közvetlenül hat az oktatás színvonalának emelkedésére is: K+F tevékenysége által fejlődik az ipar igényeinek megfelelő szakemberképzés, az egyetemi kutatók és a 22 A projekt az Európai Unió támogatásával és Magyarország Kormányának társfinanszírozásával valósul meg a Dél-KeletEurópai Transznacionális Együttműködési Program keretében.

vállalati szféra közötti kooperatív együttműködés. Felgyorsul a tudás- és technológia transzfer az oktatási intézmények, a kutatóhelyek, az innovációs és inkubációs központok, illetve az ipari szereplők, a kutatás-fejlesztés és innováció fejlesztéseit, eredményeit, technológiáit hasznosító vállalkozások között. A Kutató-Fejlesztő Központban a következő oktató és kutató központok kapnak helyet:  Az Informatikai Biztonság Oktató és Kutató Központ célja az informatikai biztonsági K+F kapacitás felépítése, valamint egy fejlesztői labor kialakítása az együttműködő szervezetek, illetve külső megbízók részére. A kutató központ a pólus program számára szükséges fejlesztő mérnöki szakember-állomány képzését biztosítja a mennyiségi és minőségi (képzettségi) igényeknek megfelelően. A kutatás-fejlesztés során „piacosítható” termékek, módszerek kidolgozására kerül sor.  A Logisztikai Rendszerek Információs Technológiája Oktató és Kutató Központ célja egy olyan korszerű logisztikai rendszerek fejlesztését támogató kutató központ létrehozása, amelynek keretében lehetőség nyílik olyan elméleti és gyakorlati kutatások és fejlesztések elvégzésére, amelyek a Nemzeti Fejlesztési Terv II.-ben megfogalmazott „korszerű logisztika” prioritás eredményes megvalósulásának a hátterét biztosítják. A kutatás-fejlesztési eredmények célcsoportjaiba tartoznak az önálló logisztikai tevékenységet folytató vállalatok, a katasztrófa védelmi, sürgősségi betegellátást végző szervezetek, valamint az egészségügyi intézmények.  Az Info-Bio-Nano Technológia Oktató és Kutató Központban új nano- és biotechnológiai eljárások kerülnek kidolgozásra és alkalmazásra. A környezet és az élelmiszerbiztonság, valamint az egészség megőrzése érdekében új szenzorelvek és diagnosztikai eljárások kidolgozása határozza meg a központ tevékenységét csakúgy, mint az új reakció utak keresése és alkalmazása kémiai és gyógyszeripari alapanyagok előállítására. A kutatói kapacitás növelése, kutatói utánpótlás nevelés, valamint a nano-

és

biotechnológiai

környezetvédelem,

az

ipari

K+F

élelmiszeripar

megerősítése,

a

versenyképességének

gyógyszeripar, javítása

a

szintén

prioritásként szerepel. A központ tevékenysége hozzájárul a régióban rendelkezésre álló kutatóhelyek számának, és a K+F területén foglalkoztatottak létszámának a növekedéséhez. Az itt végzett kutató-fejlesztő munkák segítségével javul a régió


gazdaságának

innovatív

fejlődése,

és

a

veszprémi

innováció

gazdasági

beágyazottsága. Székesfehérváron, - ugyancsak a TIOP 1.3.1 pályázat keretében - egy új, informatikai és mechatronikai alapokra helyezett felsőfokú oktatási intézmény valósul meg. Az egy milliárd forintos beruházás keretében a 3400 m² összterületű, négyszintes épület a Mérnöki Kar, a Műszaki Informatikai Kar, valamint a Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar számára nyújt „otthont”. Számos laboratórium, szoba, oktatási helyiség, valamint egy könyvtár és előadó termek kapnak helyet az intézményben. Az épületen belül parkolási lehetőséget is biztosítanak az oktatók, hallgatók, és látogatók számára. A kampusz felépítéséhez Székesfehérvár önkormányzata kilencvenkilenc évre térítésmentesen biztosítja a területet, és a közeljövőben elkezdi a külső- és a területen belüli közművek, utak, valamint a parkolók kiépítését. Az Alba Innovációs és Tudásparkban helyet kapó oktatóközpont a város gazdaságát erősítő informatikai, mechatronikai, járműelektronikai képzéseknek, és az ezekhez kapcsolódó kutatóhelyeknek ad otthont. A tervek szerint az első évben már több száz hallgatóval indul a felsőoktatás. Noha a beruházás keretében a veszprémi Pannon Egyetem új kampuszát építik, mégsem áthelyezett képzésekről lesz szó, hanem az oktatást a régióban szereplő vállalatok szükségleteinek megfelelően alakítják annak érdekében, hogy a frissen kikerült diplomás szakemberekkel a helyi cégek számára folyamatos munkaerő utánpótlást lehessen biztosítani. Az egyetem és a régió vállalkozásai közötti kapcsolatok így tovább erősödhetnek. A 4,183 milliárd forintból a Pannon Egyetem Georgikon Kara (Keszthely) is részesül. Az újonnan létesülő Bio-innovációs Központ küldetése az oktatói-kutatói tevékenységet, és a kutatásfejlesztési technológia- és tudástranszfert lehetővé tevő, az agrár-környezetvédelmi gazdálkodást segítő, az intézmények és gazdálkodó szervezetek együttműködésének erősítését szolgáló infrastruktúra megteremtése. A központ két egységből – az inkubátorházként is működő Biotechnológiai Oktató és Kutató Központból és a kutatási és bemutató oktatói feladatokat ellátó Bioinnovációs Kutató és Szolgáltató Központból – tevődik össze. A Georgikon Kar fejlesztése során a jelenleg üresen álló, egykor toxikológiai laboratóriumként üzemelő, és a közelében lévő növényvédelmi gépek vizsgálati helyeként funkcionáló épület felújítására, bővítésére, és az eredeti kialakítással összhangban lévő új funkcióval való megtöltésére kerül sor. A fejlesztés eredményeképpen az új Bioinnovációs Központ az 24 A projekt az Európai Unió támogatásával és Magyarország Kormányának társfinanszírozásával valósul meg a Dél-KeletEurópai Transznacionális Együttműködési Program keretében.

oktatói-kutatói tevékenységet, és a kutatás-fejlesztési technológia- és tudástranszfert lehetővé tevő, az agrár-környezetvédelmi gazdálkodást segítő, az intézmények és gazdálkodó szervezetek együttműködése erősítését szolgáló infrastruktúra megteremtését teszi lehetővé. A Biotechnológiai Oktató és Kutató Központ az oktatási- kutatási tevékenység mellett inkubátorházként is fog működni. A központ fő célkitűzései: -

Magas színvonalú oktatási-kutatási tevékenység biztosítása a versenyképes tudás átadásához szükséges feltételeknek megfelelően felszerelt, hatékonyan kihasználható és működtethető laboratóriumi egység kialakításán keresztül.

-

Az egyetemi tudásbázisra és a legmodernebb technikai háttérre alapozva egy inkubátorházként is működő, több kutatási területet (molekuláris genetika, a mikrobiológia, a virológia és a takarmány, valamint élelmiszer analitika) magában foglaló szolgáltató központ létrehozása.

A Bioinnovációs Kutató és Szolgáltató Központ kutatási és bemutató oktatási feladatai mellett négy szakterületen – növényegészségügyi, károsító diagnosztikai labor, élelmiszer- és takarmányanalitikai labor, talajminőségi labor, és növényvédő gép labor – végez szolgáltatásokat. A központ fő célkitűzései: -

A Pannon Egyetem Georgikon Kar területén megvalósuló fejlesztéshez kapcsolódó kutatási, bemutató oktatási hátterének biztosítása az oktatók, kutatók, doktori iskolai hallgatók, a képzésekben részt vevő BSc és MSc szakos hallgatók, szakmérnökök számára.

E célt szolgálja annak a laboratóriumi centrumnak a megvalósítása, amelyet a növényegészségügyi, a károsító diagnosztikai, a talajminőségi, az élelmiszer- és takarmányanalitikai, a növényvédő gép laboratóriumok integrálásával hoznak létre oly módon, hogy azok az akkreditált laboratóriumok elhelyezésével, működtetésével kapcsolatos elvárásoknak megfelelve szolgáltató funkciót is ellássanak. Ez a minősített diagnosztikai fejlesztés azokon a területeken valósul meg, amelyek iránt megnövekedett igény jelentkezik. Kapcsolódási pontok A Tudásközpont tevékenysége hozzájárul a régióban rendelkezésre álló kutatóhelyek számának, és a K+F területén foglalkoztatottak létszámának, növekedéséhez, ezzel fontos elemét képezi az innovációs lánc eddig hiányos részének. A központban végzett kutató25 A projekt az Európai Unió támogatásával és Magyarország Kormányának társfinanszírozásával valósul meg a Dél-KeletEurópai Transznacionális Együttműködési Program keretében.

fejlesztő munkák segítségével javul a régió gazdaságának innovatív fejlődése, és a veszprémi innováció gazdasági beágyazottsága. Fejlődésnek indulnak a tudomány, a felső- és szakoktatás, a gazdasági szektorok közötti intézményi-gazdasági kapcsolatok, amelyek kisugároznak a szerves hálózatszerű fejlődést, innovációt hordozni képes KKV szektorra is. A központ közvetlenül hat az oktatás színvonalának emelkedésére is: K+F tevékenysége által fejlődik az ipar igényeinek megfelelő szakemberképzés, az egyetemi kutatók és a vállalati szféra közötti kooperatív együttműködés. Felgyorsul a tudás- és technológia transzfer az oktatási intézmények, a kutatóhelyek, az innovációs és inkubációs központok, illetve az ipari szereplők, a K+F és innováció fejlesztéseit, eredményeit, technológiáit hasznosító vállalkozások között. Fejlődésnek indul a Közép-dunántúli Régió K+F-et és innovációt kiszolgáló infrastruktúrája; új kutatólaborok, innovációs műhelyek, nagy teljesítményű és korszerű informatikai hálózatok épülnek ki. A modernizált, nemzetközi színvonalú kutatási infrastruktúra a térségbe vonzza az innovációval, K+F-el foglalkozó, azok eredményeit hasznosító vállalkozásokat, multinacionális cégeket. Mindezeken keresztül a régió ipari és üzleti parkjaiból hiányzó K+F szolgáltatási kínálat központi eleme erősödik meg, amely ugyan nem az ipari hasznosítási területbe földrajzilag beágyazva, viszont a régió földrajzi szempontjából központi helyen jön létre. Ezzel egy K+F fókuszú, regionális hatókörű üzleti park alakul ki. Összességében a megvalósítás alatt lévő, három helyszínen megvalósuló tudásközpont a Közép-Dunántúl meghatározó K+F háttérintézménye lesz, amely egyedi szolgáltatásokat nyújtó üzleti parki háttérként működhet. A beruházás sikeressége mikro és regionális szinten is értelmezhető, helyi szinten a K+F kapacitások koordinált működését, regionális szinten pedig az ipar számára biztosít koncentrált K+F hátteret. A fejlesztés a szakpolitikai területek közül az infrastrukturális és szolgáltatási (különösen K+F szolgáltatások) területeket öleli fel. Ezzel jó példa lehet a K+F kapacitások ipari felhasználási hatékonyságának növelésére, illetve a régió gazdasági profiljához illeszkedő K+F tevékenységek aktivizálására.


JÓ GYAKORLAT SZÉKESFEHÉRVÁR

–

VÁLLALKOZÓI

KÖZPONT

KÖZALAPÍTVÁNY

A jó gyakorlat története és jellemzői

Source: http://www.szvk.hu/fotoalbum2/fotoalbum.html

Székesfehérváron 1993-ban kezdte meg működését - az országban harmadikként - a vállalkozói inkubátorház. A megvalósítás gondolata az akkoriban felszabadult volt orosz ingatlanok célszerű hasznosítása kapcsán merült fel, még 1990-ben. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 1991. októberében határozott arról, hogy alapítóként kezdeményezi a Vállalkozást és Egzisztenciateremtést Elősegítő Alapítvány cégbírósági bejegyzését, és az Inkubátorház szakmai előkészítésével és majdani működtetésével az Alapítványt bízza meg. A Vállalkozást és Egzisztenciateremtést Elősegítő Közalapítvány (rövidített nevén Vállalkozói Központ Közalapítvány, kiemelten közhasznú szervezet 1999. óta) 1991-ben alakult, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata hozta létre. A Vállalkozói Központ Közalapítvány által működtetett Székesfehérvár perem területén, ipari zónák, az elkerülő út, és az autópálya szomszédságában található.


Ábra: Az inkubátorház elhelyezkedése

Az alapítvány fő tevékenysége a helyi vállalkozói inkubátorház működtetése, a mikro- és kisvállalkozások, kezdő cégek támogatása, az innováció elősegítése. Emellett célja a nevelés, oktatás, képességfejlesztés, valamint a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése. Jelenlegi tevékenységük jellemzői: 

Vállalkozások működésére alkalmas helyiségek (kedvezményes) bérbeadása, közel 3500 m2-en, egyidőben 50-60 vállalkozásnak;



Irodai, tanácsadási, oktatási, kommunikációs, személyi szolgáltatások (részben ingyenes, részben kedvezményes) nyújtása bérlők és külső szerződött vállalkozások számára;



Vállalkozói együttműködések szervezése, hálózatépítés;



Az innováció kisvállalkozói megalapozása, ösztönzése, támogatása;



Szakmai együttműködések szervezése, közreműködés. 28


Stratégiai tervként 1999-ben fogalmazódott meg a menedzsmentben, hogy az inkubátorház alakuljon át innovációs centrummá, bővítse szolgáltatásait a kor követelményei és a vállalkozói igényeknek megfelelően. Ösztönözze vállalkozóit az innovációra, építsen ki kapcsolatokat

más

hídképző

szervezetekkel,

innováció

előmozdításában

érdekelt

intézményekkel, társaságokkal, integrálja azokat egy széleskörű szolgáltatási egységgé. Ennek a célnak alárendelve tervezi évek óta a Közalapítvány projektjeit, mely épületbővítésen és szolgáltatásbővítésen keresztül, az innovatív munkavégzés elősegítését irányozza elő. Az alapvető ismereti (jogi és számviteli, vállalkozásindítási) területeken 2003-ban újraélesztette tanácsadási tevékenységét, melyet 2005-től a Regionális Innovációs Ügynökség keretei között bővített ki (projektmenedzsment, pályázatírás). A tanácsadáson kívül a Közalapítvány számos ingyenes vagy kedvezményes térítési díjú szolgáltatással áll a vállalkozások rendelkezésére. Az inkubátorház egy időben 50-60 vállalkozásnak ad otthont, napi szinten pedig további 50-70 vállalkozással áll kapcsolatban. Az inkubátorház egy kisebb fajta vállalkozási körzet centrumaként is működik. A Közalapítvány jelenlegi helyzetére jellemző, hogy a közepes szintű menedzsment szolgáltatások

biztosítása,

alacsony

technológiai

szinttel

párosul,

így

klasszikus

inkubátorházként funkcionál. A „közepes szint” minősítés a szakmai szolgáltatásra vonatkozik, hiszen néhány általános jellegű szolgáltatásban (pl. non-stop rendelkezésre állás, igénybe vehető lehetőségek száma, épületbelső színvonala, befogadó képesség stb.) országosan a legjobbak közé tartozik. A tervezett fejlődés egyszerre jelent kétirányú előrehaladást, egyrészt technológiai szint növelését, valamint a menedzsment támogatás szintjének emelését. Az Inkubátorház jól kidolgozott fejlesztési programmal rendelkezik, amely több – egymásra épülő, egymást segítő – modulból áll: 1. A bevont kisvállalkozások számának növelése: Az inkubátorház közvetlen környezetében – tőle független működésben található kb. 100 kisvállalkozással „park”-szerű együttműködés kialakítása, más vállalkozások működésének virtuális támogatása, kistelepülési kihelyezett szolgáltatások megvalósítása, internetes oktatás, tanácsadás.


2. Működésre alkalmas helyek bővítése: A jelenlegi főépület emeletráépítése (GVOP 1.2.1-es pályázat támogatásával 2007. évben megvalósult), melynek eredményeként közel 1060 m2-rel bővült a hasznos alapterület, mely úgynevezett „innovációs szintként” üzemel. Lehetővé vált más vállalkozás-segítő szervezet ügyfélszolgálatának kihelyezése („egyablakos” szolgáltatás előkészítése). 3. A standard szolgáltatások színvonalának javítása: A jelenlegi szolgáltatások eszközeinek folyamatos frissítése, korszerűsítése, bővítése. 4. Új – innovációt támogató – szolgáltatások bevezetése: Új - tematikus - technikai és technológiai szolgáltatások bevezetése. Tervezett szakterületek: térinformatika, audiovizuális

technika,

méréstechnika,

informatika,

kommunikációs

technika,

biztonságtechnika, minőségbiztosítás,

digitális

tervezés,

környezetvédelem,

marketing eszközök, nyomdatechnika, konferencia eszközök, szervezetfejlesztési technikák, oktatási eszközök, digitális iroda, adattárak, archiválás, nyelvtanulás. 5. A hálózatosodás további elősegítése, fejlesztése: Régiós és régiók közötti együttműködések kialakítása - kamarák, inkubátorok, ipari parkok, egyetemek, főiskolák, hvk-k között -, szolgáltatás mátrix felépítése, fejlesztése. 6. A kkv-k hosszabb távú tervezésre való ösztönzése, projektek generálása: Sajátos pályázatokkal, tréningekkel, a lokális és regionális innovációs stratégiák és feladattervek megismertetésével, népszerűsítésével történő felkészítés, ösztönzés fejlesztési programok készítésére. 7. Menedzsmentfejlesztés: A felsorolt és a később generált feladatokban résztvevő szakemberek képzése, továbbképzése, újak bevonása, szakértői hálózat kialakítása. A Közalapítvány fő tevékenységeként vállalkozói inkubátorházat működtet, a tapasztalatok alapján az ország egyik legszélesebb körű szolgáltatásaival. Mint inkubátorház, lehetőséget ad a mikro- és kisvállalkozásoknak, kezdő cégeknek az önálló működésre

és

az

esetleges

üzleti

segítségnyújtás,

kedvezményes

szolgáltatások

igénybevételére. Elsődleges tevékenységként iroda és műhely bérleti lehetőséget ad. A kiszolgáló személyzet és a rendelkezésre álló technikai és szellemi háttér segítségével lehetőség van oktatásra, levelek, dokumentumok elkészítésére, küldésére, fénymásolásra, 30 A projekt az Európai Unió támogatásával és Magyarország Kormányának társfinanszírozásával valósul meg a Dél-KeletEurópai Transznacionális Együttműködési Program keretében.

tárgyaló helyiség, konferenciaterem áll rendelkezésre, mód van üzleti terv elkészítésében vagy jogi-, pénzügyi-, pályázati-, adózási-, munkaügyi, munkajogi tanácsokban szakértői közreműködés

igénybe

vételére,

informatikai

szolgáltatások,

üzenetközvetítés,

postaszolgáltatás használatára, korszerű technikai eszközök kölcsönzésére. Kapcsolatrendszere révén információs segítséget ad képzési, munkaerő piaci kérdésekben, projektjei döntően - a házban működő vállalkozások támogatása mellett - a munkába kerülés, a munkahely megtartás, a vállalkozóvá válás esélyeit javítják. Mint inkubátorház, bérleti díj kedvezményt ad a kezdő (két évnél nem régebbi) vállalkozások számára, a kedvezmény mértéke a házban eltöltött idővel arányosan csökken. Amennyiben a kezdő vállalkozás nem kíván irodahelyiséget bérelni (tevékenységének jellege, vagy már meglévő telephely miatt), de a szolgáltatásainkat rendszeresen igénybe venné, úgy „Külsős” bérlői jogviszony is lehetséges. Ennek a szerződésnek a keretében az inkubátorház hozzájárul, hogy a vállalkozó a telephelyét erre a címre jelentse be, leveleit átveszik, szolgáltatásainkat kedvezményes áron veheti igénybe. A Közalapítvány egyre nagyobb feladatokat vállal a régiós és városi innovációs feladatok ellátásában, ezért tagja lett a Közép-Dunántúli Regionális Innovációs Tanácsnak, valamint kezdeményezője és ügyvivő szervezete a 2005. márciusában alakult Székesfehérvári Városi Innovációs

Tanácsnak.

A

Közép-Dunántúli

Regionális

Innovációs

Ügynökségnek

megalakulásától kezdve aktív konzorciumi tagja. A hazai inkubátorok, innovációs centrumok és vállalkozásfejlesztési intézmények országos szervezetének, a Vállalkozói Inkubátorok Szövetségének szintén irányítója, szervezője. A Vállalkozói Központ Közalapítvány 2007. óta egy nemzetközi hálózatnak (EBN: Europian Business & Innovation Network) is tagja egyben. A 15 éves inkubátoros működési tapasztalat birtokában kezdeményezője és közreműködője az új inkubátorok létesítésére irányuló programoknak, a régió inkubátorházaival több éve hálózati együttműködésben dolgozik. Ez az együttműködés a tapasztalatok kicserélésben, közös pályázatokban, a cégek közötti piaci kapcsolatok élénkítésében nyilvánul meg. Évek

óta

jól

működő

munkakapcsolatban

van

a

Székesfehérvári

Regionális

Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal, Regionális Munkaügyi Központtal, illetve a Képző Központtal.


A jó gyakorlat sikerének oka A Közalapítvány évek óta törekszik arra, hogy a nyújtott szolgáltatások maximálisan kielégítsék a mikro-, kis-és középvállalkozások igényeit. Országosan

egyedülállónak

mondható

a

székesfehérvári

inkubátorház

éjjel-nappali

nyitvatartása, a vállalkozások a nap bármely szakában igénybe vehetik szolgáltatásaikat. 2007. júniusában Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának támogatásával megnyílt az inkubátorházban a Vállalkozói Információs Központ, amely 2008. júniusától a székesfehérvári Munkaerő-piaci Partnerség (MUPSZ) Program irodája is egyben, melyet a Közalapítvány munkatársai működtetnek. Lényege, hogy egy helyen a lehető legszélesebb területről kérhet és kap tájékoztatást a betérő vállalkozó. Az elképzelés hasonló az egyablakos rendszerekhez, azzal a különbséggel, hogy a vállalkozót egyszerre több munkatárs szolgálja ki, ezzel is rövidítve az információ megszerzéséhez szükséges időt. Mindemellett heti egyszer képzett és neves szakértők személyesen is rendelkezésre állnak jogi, munkajogi és munkaerő-piaci és pénzügyi kérdések megválaszolására. A végzett tájékoztatás minden igénylőnek teljesen ingyenes. Az inkubátorház a bérlők számára biztosít épület és architektúra-tervező programmal, háromdimenziós professzionális alkatrész-tervező szoftverekkel felszerelt tervező labort és egy audió-vizuális szerkesztő szoftverekkel rendelkező multimédiás labort. A Közalapítvány speciális szolgáltatásai közé tartozik a széles skálán megjelenő bérelhető eszközök, a Közalapítvány rendelkezik időjárás- és vízminőség-vizsgálóval, mobil terepi adatgyűjtővel és a közeljövőben egy elnyert támogatásból a - Baross Gábor programon belül - egy hőkamera került beszerzésre, melyek a vállalkozások számára szintén bérelhetők. A Szervezet erősségei: Valós szükségletekre épülő, bővülő szolgáltatások; Kkv-k nagy száma; Székesfehérváron és környékén egyedülálló szolgáltatás; Közvetlen kapcsolat az igénybe vevőkkel; Magas kihasználtság; Pályázati lehetőségek; Nagy pályázati tapasztalat; Nagyfokú innovációs aktivitás, innováció ösztönzés - szakmai érdekképviselet (VISZ); Sokéves tapasztalattal bíró munkatársak; Rugalmas munkamódszer; Szakmai körökben elismertség; Jól kiépített infrastruktúra; Erősödő külföldi kapcsolatok; Munkatársak képzettsége magas; Széles körű városi szintű együttműködési kapcsolatok (Önkormányzat, Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Munkaügyi Központok, Főiskolák, Képző Központ). 32 A projekt az Európai Unió támogatásával és Magyarország Kormányának társfinanszírozásával valósul meg a Dél-KeletEurópai Transznacionális Együttműködési Program keretében.

A Szervezet gyengeségei: Kevés bérbe adható helyiség (a 2008-ban befejezett bővítés sem elégíti ki az igényeket); Kis eltartó képesség, Forráshiány; Világos szerep- és munkamegosztás hiánya; A célcsoport nagy részéhez nem mindig jut el a szolgáltatás; Szakmai érdekképviselet tagjainak passzivitása; Szakmai rendezvények hiánya. A Közalapítvány folyamatosan figyelemmel kíséri a bérlői igényeket, a napi találkozások lehetőséget adnak azok aktualizálására. A Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége tagjaként rendszeresen tájékozódnak más inkubátorházak tapasztalatairól is. Ezen információk teszik lehetővé, hogy az inkubátorház a folyamatosan változó igényeknek megfelelően alakítsa szolgáltatási rendszerét. Így a bérlői összetétel nagyban meghatározza a fejlesztések irányvonalát és specifikusan hozzájárul a beszerzésekhez (eszközbeszerezés, berendezések és átalakítási folyamatok).

Tanulságok a regionális fejlesztéspolitika számára A Közép-Dunántúli Régió Területfejlesztési programja (1999) egyértelműen feladatként jelölte meg a régió inkubátorainak, innovációs központjainak fejlesztését. Ez a cél a 3. Intézkedésben (Innovációs infrastruktúra és menedzsment fejlesztése) jelenik meg. Az intézkedés indoklásában megfogalmazásra kerül: „Az innováció háttérintézményei fontos szerephez jutnak az innovációk létrejöttének motiválásában, innovációk szereplői – „fejlesztők-gyártók-hasznosítók” – közti kapcsolatok építésében, az újdonságtartalommal bíró megvalósulások hasznosulásában. Az információk célba juttatása érdekében célszerűen kínálkozó eszközök lehetnek integrált programok – előadássorozatok, szakszemináriumok, bemutató- és kiállítás-sorozatok -, komplex információs szolgáltatások. A kutatás-fejlesztési tevékenységet, az innovációs lánc kialakulását segítő hídképző elemek, – elsősorban az információhoz jutást biztosító háttérintézmények – közül több is megtalálható a régióban, azonban

ezek

önálló

szigetekként

értelmezhetők,

eredményes

tevékenységükhöz

rendelkezésükre álló erőforrásaik általában szerények, továbbá az információk koordinált kezelése érdekében célszerűen kínálkozna hálózatba szervezésük. (…) Az ipari parkok, logisztikai központok, innovációs és technológia transzfer központok sikeresen járultak hozzá a

gazdasági

szerkezetváltáshoz,

kiemelt

szerepet

játszanak

a

régió

kis-

és

középvállalkozásainak fejlett üzleti infrastruktúrához és a beszállítói helyzetüket javító – pl. logisztikai, innovációs – szolgáltatásokhoz jutásában.” 33 A projekt az Európai Unió támogatásával és Magyarország Kormányának társfinanszírozásával valósul meg a Dél-KeletEurópai Transznacionális Együttműködési Program keretében.

Az intézkedés keretében a következő tevékenységek támogatását jelöli meg indokoltként a program:  az ipari parkok, logisztikai központok, technológiai és innovációs transzfer központok, inkubátorházak (innovációt elősegítő) szolgáltatásainak fejlesztése, több intézmény által közösen menedzselt szolgáltatások kialakítása,  az ipari parkok közötti, illetve az ipari parkok és az inkubátorházak közötti együttműködések ösztönzése,  új ipari parkok, logisztikai központok, technológiai és innovációs transzfer központok, inkubátorházak létesítésének támogatása,  integrált (virtuális) elektronikus regionális innovációs-információs központok létrehozása és működtetése. A Közép-dunántúli Operatív Programban (2006) is megjelenik a térségi szolgáltatási kör bővülését célzó intézkedés. A Program 2007-2008-as Akcióterve a technológiai inkubátor és innovációs központ technológia-intenzív vállalkozások számára nyújtott szolgáltatási körének kialakítását, bővítését, továbbá a jogi, szellemi tulajdonjoggal kapcsolatos, pénzügyi, üzletviteli, marketing szolgáltatás és tanácsadás nyújtását fogalmazza meg. A 2009-2010-es Akcióterv gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó prioritása keretében fogalmazza meg az üzleti környezet, így az ipari parkok fejlesztéséhez kapcsolódó fejlesztési célokat. A prioritás támogatást nyújt az üzleti környezet fejlesztéséhez, ipari parkok, ipari területek, inkubátorházak, telephelyek létrehozásához, fejlesztéséhez. Közép-dunántúli Regionális Stratégiai Program (2007-13) pedig a régió gazdasági vonzerejének növelése érdekében fogalmazza meg az üzleti infrastruktúra, a vállalkozói inkubáció, a vállalkozásokat kiszolgáló szolgáltatói háttér és a logisztikai lehetőségek minőségi javulása célkitűzést. Az inkubátorházat működtető közalapítvány arra törekszik, hogy eredményei, tapasztalatai a fejlesztési tervekben ismertté, mások számára is alkalmazhatóvá váljanak. A közalapítvány létrehozott egy működési együttműködést a régió inkubátorházaival, működteti a Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége országos szervezetét (ezen szervezet vezetőjeként tagja a az Ipari Parkok Fejlesztési Tanácsának), tagja a Regionális Innovációs Tanácsnak, tagja és ügyvivő szervezete a Székesfehérvári Innovációs Tanácsnak, tagja a Regionális Innovációs Ügynökség konzorciumának. E széleskörű szervezeti kapcsolatai lehetőséget adnak arra, hogy 34 A projekt az Európai Unió támogatásával és Magyarország Kormányának társfinanszírozásával valósul meg a Dél-KeletEurópai Transznacionális Együttműködési Program keretében.

integrálódjon a folyamatban lévő innovációs fejlesztésekbe, eredményeiben közelítsen a létező sikeres projektekhez, vagy mintául szolgáljon a későbbi inkubátor tervezésekhez, fejlesztésekhez. A felsorolt kapcsolatrendszer továbbá alkalmassá teszi a közalapítványt a vállalkozói kör mind szélesebb körű megismerésére, igényeik összegyűjtésére. A vállalkozások keresleti igényei összességében három fő csoportra oszthatók (x. táblázat). Ezek teljes egészében lefedik az általános és a teljesen speciális keresleti elemeket is. x. táblázat Az innovációs kereslet meghatározó elemei a Közép-Dunántúlon Termeléshez közvetlenül kapcsolódó innovációk

Termelést közvetetten segítő innovációk

Egyéb innovációs szolgáltatások

Termékfejlesztés

Speciálisan képzett munkaerő

Pályázati tanácsadás

Gyártástechnológia fejlesztés

Információs technológiák

Támogatási források, hitelrendszer

Technológiai transzfer

Kutatóhelyek fejlesztése

Piackutatás

Minőségbiztosítás

Beszállítói kapcsolatok fejlesztése

Innovációs alap

Formatervezés

Együttműködések fejlesztése

Szakmai találkozók, bemutatók

Együttműködések fejlesztése

Képzési profilok módosítása

Koordinációs iroda

Információs adatbázis

Információs adatbázis Kiadványok készítése Információs technológiák

Forrás: RIS 2009.

A táblázatban felsorolt, a vállalkozások által igényelt szolgáltatások a régióban kivétel nélkül elérhetők. A különböző területi szintek közötti funkciómegosztás jelenlegi formájában azonban ezek a szolgáltatások sokszor egymással átfedésben, több területi (azonban döntően települési) szinten jelennek meg.


JÓ GYAKORLAT – BUDAÖRSI IPARI ÉS TECHNOLÓGIAI PARK A jó gyakorlat története és jellemzői Budaörsön két egykori fedett hadiipari tevékenységet folytató állami vállalat területén egy magánerős fejlesztés keretében létrejött egy barnamezős, a kis és középvállalkozásoknak telephelyet biztosító ipari park. A BITEP térképe

A 60 hektáros ipari parkban jelenleg 135 telken több mint 300 vállalkozás működik és a foglalkoztatottak száma meghaladja a 3 000 főt. Az ipari telkek értékesítéséből származó bevételt a tulajdonosok visszaforgatták a park fejlesztésére és felépítettek egy 5 300 nm-s innovációs központot és egy 1 900 nm hasznos területű inkubátor házat. Az integrátor címmel rendelkező ipari park és egyéb beruházások fejlesztője a Budaörsi Ingatlanfejlesztő és Integrátor Szolgáltatások Kft (Budaörsi ISC Kft). Az ipari parkot a BITEP Budaörsi Ipari Technológiai Zrt működteti. A versenyképességi és innovációs szolgáltatásokat alapvetően a a CHIC Közép-magyarországi Innovációs Központ Nonprofit Közhasznú Kft-től és a Valdeal Innovációs Zrt-től vehetik igénybe a vállalkozók. Az 1998-ban alakított Budaörsi ISC Kft az első évek sikeres ingatlanfejlesztő tevékenysége után 2002-ben kezdte bővíteni tevékenységét. A cél egy komplex és integrált szolgáltatásokat nyújtó, ipari ingatlan és ötlet, találmány portfolióval rendelkező, az innovációs és nagy


növekedésképességű vállalkozások piacán működő, befektetéseket menedzselő, a nemzetközi tőzsdén jegyzett profit központ létrehozása. A fejlődés legfontosabb mérföldkövei:   



 



 

1999-ben kezdi meg Budaörsön az ipari park kialakítását és fejlesztését a Budaörsi ISC Kft 2002-ben az ipari park működtetésére létrejön a BITEP Zrt (Budaörsi Ipari és Technológiai Park Zrt) 2003-ben a Magyar Innovációs Szövetséggel közösen megalakításra kerül és megkezdi tevékenységét a CHIC Közép-magyarországi Innovációs Központ Kht, az ipari park elnyeri az integrátor ipari park címet 2004 novemberében elkészül és átadásra kerül saját beruházásban az innovációs központ épülete és megkezdte működését az INNOCHIC Konzorcium (aminek előkészítő munkája révén jön létre később a ValDeal Innovációs Zrt) 2005-ben megkezdi működését a Megújuló Energia Kompetencia Központ és a KKV tanácsadási üzletág 2006-ban elkészül az inkubációs központ, megkezdi működését az InQtech Kft, megalakul a ValDeal Innovációs Zrt, az ISC Kft elnevezésében is jelzésre kerül a tevékenység módosulása, és Budaörsi Ingatlanfejlesztő és Integrátor Szolgáltatások Kft-ként működik tovább. Kialakításra kerülnek a közvetített szolgáltatások és megalakul kezdeményezésünkre a Lisszaboni Stratégia Magyar Platformja 2007-ben a ValDeal Zrt egy elnyert pályázat segítségével megvásárolja az amerikai Texas Egyetem IC2 Intézetének innováció menedzsment know-how-ját, elkészül az innovációs központ fejlesztésének második üteme, projektcégek vásárlására és alakítására kerül sor (GPC Kft, SZITEP Kft, Kartonart Kft, ETC Zrt, stb.) és a cégcsoport kezdeményezésére létrejön a Versenyképes Magyar Kis-és Középvállalkozások Magyarországi Egyesülete (2009-től Versenyképes Vállalkozások Egyesülete) 2008-ban megalakul az innovációs alapokat kezelő ValDeal Invest Zrt, az ISC csoport tagja lett a European Business and Innovation Centre Network-nek. 2009-ben megalakul az EUKOMP Európai Uniós Kapcsolatépítési és Pályázati Kompetencia Központ

Az ipari park létrehozása után a tulajdonos egy Magyarországon –de Kelet-és KözépEurópában is – egyedülálló integrált KKV és innovációs központ kialakítását határozta meg a Cégcsoport alapvető céljaként (1999). Alapvető stratégiai premisszaként kezelte a Cégcsoport, hogy ezen célok megvalósítása terén, a fejlett piacokon is megjelenő ún. piaci kudarc (market failure) gazdaságpolitikailag 37 A projekt az Európai Unió támogatásával és Magyarország Kormányának társfinanszírozásával valósul meg a Dél-KeletEurópai Transznacionális Együttműködési Program keretében.

racionális ellensúlyozása érdekében, aktív állami támogatás- és beavatkozási politika fejlődik ki Magyarországon is. A cél megvalósítása érdekében eddig több mint 5 000 MFt értékben infrastrukturális és humán befektetések valósultak meg az elmúlt években:    

  

Az ipari parki fejlesztés következtében jelenleg több mint 300 KKV működik a parkban A korszerű innovációs központban az ISC Csoport legfontosabb vállalkozásai mellett több innovatív KKV is működik Az inkubációs házban kezdő innovatív kisvállalkozások kaptak helyet Az ISC Csoport vállalkozásaiban dolgozó munkatársak több tucat szolgáltatást nyújtanak a KKV-knak (innovációs ügynökségi feladatok, oktatás, pályázatírás, kompetencia központok, tanácsadás, információszolgáltatás, stb.) Működik egy interaktív KKV kapcsolatrendszer Amerikai know-how segítségével megvalósítás alatt van a hazai termék, szolgáltatás és technológiai ötletek piacra vitelének meggyorsítását segítő országos hatású projekt Az alapkezelő vállalkozásunk készen áll arra, hogy európai támogatással kockázati tőkealapot hozzon létre és működtessen.

Az ipari parkban a betelepült vállalkozásokon kívül négy étterem, posta, OTP és bevásárló központ is működik. Az ipari parkot működtető BITEP Zrt alapszolgáltatásai:    

Víz, csatorna, gáz, elektromos energia, telefon és IT hálózat szolgáltatás 24 órás őrzés, térfigyelő rendszer Számítógép vezérelt beléptető rendszer Karbantartás és egyéb szolgáltatások

Az ISC Csoport vagyonelemei több részből tevődnek össze, az ingatlanvagyon értéke piaci értékbecslésekkel alátámasztott, a többi elem értékének megítélése már több szubjektív elemet is tartalmazhat.  

Az ingatlanvagyon piaci értéke 1 600,- MFt A cégcsoport szellemi tőkéje több elemből tevődik össze: o A közelmúltban vásárolt amerikai know-how értéke 300, -MFt o A cégcsoport humán erejének jellemző adatai  Elkötelezett és tapasztalt menedzsment  Több mint harminc több nyelven kommunikáció képes szakértő








 

A cégcsoport cégeinek brand értéke talán a legnehezebben megítélhető, de a cégcsoport cégei közül az ISC országosan ismert, a CHIC és a ValDeal neve pedig már a nemzetközi piacon is bevezetett Hazai és nemzetközi kapcsolatrendszer o Több mint 500 KKV kapcsolat o Egyetemi és kutatóintézeti kapcsolatrendszer o Befektetői kapcsolatrendszer Két év alatt összegyűjtött, nemzetközi szakértők és standardok alapján kiválasztott befektetésre előkészített innovációs projektek (a projektek befektetési potenciálja különböző becslések szerint 1 500-2 000 MFt) További leányvállalatok illetve egyéb vállalkozások Megkötött stratégiai szerződések, opciók és szándéknyilatkozatok

A tulajdonos ISC Cégcsoportban végrehajtott ingatlan és humán erőforrás fejlesztései meghaladják az 5 000,- MFt-t. Az ISC Csoport meghatározó vállalkozásai

A Budaörsi Ingatlanfejlesztő és Integrátor Szolgáltató Kft 1999-ben kezdte meg működését, már a társaság alapításakor a tulajdonosok és a menedzsment hosszú távú stratégiai célként a kis- és középvállalatok fejlődésének segítését jelölték meg. A működés első öt évében a Kft legfontosabb feladata a budaörsi ipari park és a dunavarsányi ipari park fejlesztése volt, aminek eredményei alapul szolgáltak a 2004-től kezdett szolgáltatásfejlesztéseknek. Budaörsön az elmúlt évtizedben az egykori, hadiipari tevékenységet is folytató majd felszámolási helyzetbe kerülő Ipari Szerelvény és Gépgyár (ISG), valamint a hasonló sorsú 39 A projekt az Európai Unió támogatásával és Magyarország Kormányának társfinanszírozásával valósul meg a Dél-KeletEurópai Transznacionális Együttműködési Program keretében.

Porkohászati Vállalat (Porkorit Rt) telephelyén Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő és a legtöbb kis-és középvállalatnak helyet adó ipari parkja jött létre. A közel 6 Milliárd Ft-s fejlesztés következtében, amit az 1000-5000 m2-s közművesített telkek folyamatos értékesítése tett lehetővé, új út és közműhálózat jött létre és az így kialakított parkban a betelepült és telephelyet építő vállalkozások révén a működő tőkebevonás meghaladta a 45 Milliárd Ft-t. Jelenleg a budaörsi ipari és technológiai parkot a 2002-ben az ISC által alapított BITEP Közmű Üzemeltető és Szolgáltató Rt működteti. A Budaörsi ISC Kft jelenlegi szolgáltatásai:  • •

Ingatlan bérbeadás és üzemeltetés Ingatlanfejlesztés Holding funkciók ellátása

A CHIC Közép-magyarországi Innovációs Központ Nonprofit Közhasznú Kft-t a Budaörsi ISC Kft a Magyar Innovációs Szövetséggel (MISZ) és három magáncéggel 2003-ban hozta létre a KKV-kal kapcsolatos hosszú távú fejlesztési elképzelések megvalósítása érdekében.

A társaság közhasznú feladatai közt kiemelt fontosságot kapnak az alábbi tevékenységek: 

Információs és ügyintézési szolgáltatás 40


       

    

Komplex KKV tanácsadás Környezetvédelmi szolgáltatások Hazai és nemzetközi pályázatok írása Rendezvényszervezés Rendezvényszervezés Jogi szolgáltatás BITEP Klub működtetése Közvetített szolgáltatások o Banki szolgáltatások o Dokumentumkezelési szolgáltatások o Hitel ügyintézés o Kockázatmenedzsment, biztosítás o Munka és tűzvédelem o Energiagazdálkodás o Flottamenedzsment o Értékelemzés o Nyomdai szolgáltatások o Piackutatás o Üzleti utaztatás o Informatikai szolgáltatás o Személyügyi szolgáltatás o Logisztika o Technológiai centrumi szolgáltatások o Gyors prototípusgyártás o Fordítás, tolmácsolás o Könyvelés o Szoftverfejlesztés o Coaching o Csomagküldés o Futárszolgálatok o Vagyonvédelem A KKV-k és szakmai szervezetek, egyetemek közötti hídképző szerep ellátása Oktatás, képzés A Közép-magyarországi Régió Regionális Innovációs Ügynökségének tagjaként vállalt szolgáltatások (vállalati hálózatok építése, klaszterek szervezése, stb.) Megújuló Energia Kompetenciaközpont működtetése EUKOMP Európai Uniós Kapcsolatépítési és Pályázati Kompetencia Központ


A társaság célja az Európai Kutatási Térségbe való bekapcsolódás és az euroatlanti integráció elősegítése, ennek érdekében tagja a Gate2Growth és Incubator Forum hálózatoknak, a INSME szövetségnek, az Innovation Coach programnak, valamint hazai keretek közt a MATTIP, a MISZ, valamint a VISZ szervezeteknek. Az innovációs központ munkatársai dolgozták ki a Közép-magyarországi Régió Regionális Innovációs Stratégiáját. A ValDeal Innovációs Zrt. 2006. július 17-én alakult meg azzal a küldetéssel, hogy az innovatív megoldások üzleti hasznosulásának előmozdításával hozzájáruljon a magyar találmányok piacosításához. A ValDeal alapítóinak képviselői és a társaság vezetői olyan személyek, akik a találmány-menedzsment, a technológia transzfer, valamint a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott innovációs szolgáltatások terén széleskörű tapasztalattal rendelkeznek. Az alapítói cél megvalósításához a ValDeal egy nemzetközi piacokon már működő projektszelekciós és üzleti inkubációs program, az Austini (Texas) Egyetem IC2 Intézete és a német INNO AG által felhalmozott tapasztalatok adaptálását és saját programjába való beépítését vállalta fel és valósítja meg. A társaság céljainak megvalósításához a Nemzeti Kutatási és Technológia Hivatal pályázatán 550 MFt támogatást (45%) nyert 2007-ben. Az elmúlt két év munkájának eredményeképpen egy olyan integrált innováció menedzsment rendszer került kifejlesztésre, amely lehetővé teszi a tudásközpontok, egyetemek, kutatóintézetek, innovatív vállalkozások és magánfeltalálók nagyszámú ötletének rendszeres gyűjtését, piaci szempontú értékelését, az ígéretesek továbbfejlesztését, majd sikeres piacra juttatását. A ValDeal által évenként meghirdetett projektversenyre eddig összesen több mint 600 projektötlet érkezett be, ebből a nemzetközi zsűri bevonásával mintegy ötven, különböző fejlesztési fázisú projekt került kiválasztásra. A ValDeal Innovációs Zrt. szolgáltatásai:     

üzleti előkészítés (projektek gyűjtése és szűrése, projektfejlesztés, K+F partner közvetítése, cégalapítás, cégfelépítés) üzletfejlesztési tanácsadás (piacfejlesztés; sales; inkubáció) tőkeközvetítés (üzleti tervezés, befektetés-előkészítés, fundraising) licencia értékesítés eseti innovációs tanácsadás (pl. egy szabadalom felértékelése) 42




stratégiai innovációs tanácsadás (pl. TTO tervezés, vállalati ötletmenedzsment rendszer)

A társaság jelenleg 22 projektet kezel. Tevékenységének döntő hányadát a tőkebevonás előkészítése, a licencia értékesítés, valamint a piacfejlesztési tanácsadás adja. További leányvállalatok illetve egyéb vállalkozások:     

In-Q-Tech Kft.: 1900 nm-s inkubátorház üzemeltetése ValDeal Invest Zrt: Alapok kezelése, befektetések szervezése GPC Kft: 6 ha-s kiskunlacházi telephely hasznosítása Kartonart Kft: Papírbútorok fejlesztése és gyártása (nemzetközi szabadalommal védett egyedi termék) ELTECH Center Zrt: Elektronikai kutató-fejlesztő központ

A jó gyakorlat sikerének oka A BITEP siker faktorai több tevékenységi körhöz köthetők. Ezek az ingatlanfejlesztés, az innováció politikai, innováció menedzsment, pályázat menedzsment, oktatás. Ezekhez kapcsolódóan a sikert megalapozó legfontosabb tevékenységeket ismerteti a következő részfejezet. Ingatlanfejlesztés A fő eredmény a cégcsoportnak is otthont adó 60 hektáros Budaörsi Ipari és Technológia Park (BITEP), ahol közel 300 KKV telepedett le, ezen cégek közel 3000 munkahelyet biztosítanak, éves árbevételük meghaladja a 60 Mrd Ft-t. A tematikus ingatlanfejlesztés további kiemelt elemei:   

Dunavarsányi Ipari Park, M5Gyál Ipari Park (logisztikai központ), A fejlesztés alatt lévő ELTECH Center (elektronikai kutató és teszt központ).

Mindegyik esetben a hagyományos ingatlanfejlesztésen túlmenően szakértői szolgáltatásokra, befektető-ösztönzésre – betelepítésre, ill. az üzemeltetésen belül alap és emelt szintű innovációs szolgáltatások nyújtására is kiterjedt az együttműködés. Kiemelt, innováció-politikai, stratégiai projektek


A cégcsoport dolgozta ki a Közép-magyarország Regionális Innovációs Stratégiát, valamint folyamatosan részt vesz a Regionális Innovációs Ügynökség tevékenységében. 2007-ben az NFÜ megrendelésére a cégcsoport 38 db kiemelt nagy projekt kockázatelemzését végezte el. Szakértőinket folyamatosan felkérik az innováció-politikai, versenyképességi, KKV támogatási rendszerrel összefüggő állami, regionális anyagok, tanulmányok, előterjesztések véleményezésére, a döntéshozói munka támogatására. Az Ipari Parkok Egyesületében és a Magyar Innovációs Szövetségben a Cégcsoport vezetői vezető tisztségviselők és ezen keresztül a hazai gazdaság és innováció-politika formálói is. A cégcsoport kezdeményezésére jött létre a Versenyképes Vállalkozások Egyesülete. Innováció menedzsment A ValDeal működési eredményeként a hazai innovációs piacon egyedülálló, amerikai knowhown és a német INNO AG-val kialakított együttműködésen alapuló, integrált modell jött létre, mely felöleli az innováció menedzsment teljes folyamatát a projektgyűjtés – értékeléskiválasztás- preinkubáció – forrásteremtés- inkubáció fázisokban. A kialakított hazai kapcsolatrendszerből biztosított a folyamatos minőségi projektgenerálás. A

ValDeal

munkájának

eredményeképpen

2007-ben

három

magyar

projekt

is

bemutatkozhatott a Rice Alliance Venture (Houston) fórumán, egy projekt pedig bekerült a World’s Best Technology Showcase (Dallas) 2008-as versenyére. Két projekthez amerikai szakmai

fejlesztési

partner

csatlakozott,

míg

hat

projekthez

befektető

partner

szándéknyilatkozata áll rendelkezésre. A termék, szolgáltatás és technológiai ötletek piacra vitelét segítő tevékenység megtérülése általában közép és hosszú távú, az első üzleti sikerek (licenc eladás és royalty szerződés) már egyes termékek tekintetében felmutathatók, de a befektetett munka ellenértéke csak a közeljövőben kezd megtérülni. Tanulmányok, pályázati referenciák Pályázatíró üzletágunk 2004 – 2008 közötti időszakban a saját és üzleti partnereink számára írt pályázatokon több mint 2 000,- MFt vissza nem térítendő támogatást nyert. A cégcsoport által elkészített tanulmányok tematikai sokszínűségét néhány példával illusztráljuk:  

Prorégió Kht részére: A Közép-magyarországi regionális innovációs stratégia (2005) Közép-magyarországi Innovációs Klaszter megvalósíthatósági tanulmány (2006) 44


   

Közép-magyarországi kis- és középvállalkozások innovációval kapcsolatos igényeinek felmérése (2007) Gazdaságfejlesztő és Innovációs Kht Szolnok megvalósíthatósági tanulmány (2007) Humánerőforrás az ipari/innovációs parkok KKV-i körében (MTA PTI, 2007) Nemzeti Hidrogén Technológiai Platform (2008)

Oktatás A cégcsoport jelenleg 12 nyilvántartásba vett, ill. 4 akkreditált képzéssel rendelkezik. Tematikailag az „Innováció menedzsment”, az „Ipari parki menedzser”, a „Környezet menedzsment” és az „Energiagazdálkodás” képzéseket emeljük ki. Referencia partnereink közül megemlítjük a CISCO -CEU Business Schoolt (Central European University). a CISCO Vállalkozói Akadémia Magyarországon a CHIC-t kérte fel az első tréning megszervezésére. A CHIC akkreditált oktatási intézmény, ahol másokkal együttműködve megkezdtük a tanfolyamok, továbbképzések szervezését. Megbízói referenciáink, sikerek A cégcsoport kiépült kapcsolatrendszerrel rendelkezik, stratégiai együttműködési partnereink többek között:  

 



  

Állami intézmények: NKTH, NFGM Hazai kutatóhelyek: MTA intézetek, felsőoktatási intézmények, pólusok (BMGE, ELTE, Budapesti Corvinus Egyetem, Szegedi Egyetem, Pécsi Egyetem, MoholyNagy Művészeti Egyetem) Nemzetközi innováció menedzsment stratégiai partnerek: University of Texas at Austin (USA), INNO Group (NSZK) Hazai és nemzetközi innovációs és hídképző intézmények: BIC- European Business and Innovation Centre Network, INNOSTART, Antipolis Innovation Campus (Franciaország), Technopolis (Finnország) Szakmai szervezetek, kamarák: Magyar Innovációs Szövetség, Magyar Biotechnológiai Szövetség, IPOSZ, Ipari Parkok Egyesülete, Versenyképes Mikro-Kis és Középvállalkozások Magyarországi Egyesülete, Magyar Technológiai és Ipari Parkok Szövetsége, AIESEC Nemzetközi és hazai finanszírozási, kockázati tőke és üzleti angyal szervezetek: EIF, EIB, Gamma Capital Austria, PRIMUS Capital Kutató-fejlesztő, tanácsadó és innovációs szolgáltató vállalatok: Danubia Szabadalmi és Védjegy Iroda Kft, Feltalálói és Kutatói Központ Kht, Poziteam Kft, Varinex Zrt Kis-és közép vállalatok: Bery Kft, GKT Kár Kft, Kompozitor Kft, Origo Kft, stb. 45


Végül kiemelt sikerfaktornak tekinthető a működő komplex tanácsadási rendszer, amelynek célja, hogy stratégiai partnereinkkel és a külső szakértőinkkel együttműködve egy olyan szolgáltatást kínáljunk a kis-és középvállalatok számára, aminek keretében lehetőség nyílik egy vállalkozás működésének átvilágítására, az erősségek és gyengeségek megállapítására. A diagnózis

után

pedig

olyan

terápiát

kell

tudnunk

ajánlani,

ami

segíti

a

cég

versenyképességének növelését és lehetővé teszi, hogy hosszú időn keresztül a globális piac fejlődőképes szereplője maradjon. A diagnózis meghatározására alkalmas a PIAC márkanevű cég átvilágító rendszerünk, ami nyolc különböző szempont szerint összegyűjtött kérdéshalmazra adott válaszok alapján, értékeli a vállalkozások működését, amit egy sokszög diagramban is szemléltetünk. Potenciál o Tárgyi erőforrások o Személyi erőforrások Irányítás o Külső kapcsolatok o Belső kapcsolatok Alkalmazás o Közvetlen értéktermelés o Értékesítés Cél o Termék, szolgáltatás o Jövedelmezőség Az átvilágítás alapján a cég menedzsmentjével közösen meghatározhatók azok a teendők, különböző tanácsadási, képzési, stb. projektek, amelyek végrehajtása segíti a vállalkozás fejlődését. Tanulságok a regionális fejlesztéspolitika számára A közelmúltban a Cégcsoport átszervezésének előkészítése kapcsán újrafogalmazta és pontosította a cégcsoport vízióját és középtávú céljait. Az ISC csoport a KKE Régió piacvezető befektetési, fejlesztési és szolgáltatási vállalatcsoportja legyen néhány éven belül, amely az innovatív projektek és a növekedési szakaszban lévő vállalatok számára a hazai és a nemzetközi piacra lépéshez szükséges infrastrukturális, üzletfejlesztési és forrásteremtési komplex szolgáltatásokat nyújt. Alapvető célja az innovatív ötletek, találmányok üzleti 46 A projekt az Európai Unió támogatásával és Magyarország Kormányának társfinanszírozásával valósul meg a Dél-KeletEurópai Transznacionális Együttműködési Program keretében.

hasznosulásának elősegítése. A Cégcsoport a technikai és a piaci szinergiák kiaknázására törekszik az innovációs értéklánc mentén. A fentieket figyelembe véve a cégcsoport stratégiája, amely egyfajta modellt jelent a hasonló hazai fejlesztésekhez, a következő: 





A stratégiai cél változatlanul egy Magyarországon – de Kelet- és Közép-Európában is – egyedülálló komplex és integrált szolgáltatásokat nyújtó, ingatlanfejlesztési és ötlet, találmány portfolióval rendelkező, az innovációs és nagy növekedésképességű vállalkozások piacán működő, befektetéseket menedzselő, a tőzsdén jegyzett vállalkozás kialakítása. A cél továbbá, hogy pénzügyi és szakmai befektetők bevonásával Magyarország forprofit, vezető szolgáltató központjává válni, amely az innovatív és növekedési szakaszban lévő projektek/vállalatok számára infrastrukturális, üzletfejlesztési és forrásteremtési komplex szolgáltatásokat nyújt. A fejlesztés ütemének lassítása: o Az oktatási központ megépítése határidejének módosítása o A projektcégekbe tervezett befektetések felfüggesztése o A tervezett IT fejlesztések későbbre halasztása o Az ingatlan portfolió tervezett fejlesztésének leállítása

Továbbá szakpolitikai szempontból lényeges elem a kkv-k versenyképessége fejlesztése 5i modelljének alkalmazása. Ennek lényege, hogy a vállalkozások fejlesztési folyamatának minden fázisában képes legyen támogatni vagy a megfelelő támogatást közvetíteni a cég számára. Az 5i modell elemei a következők:     

Ipari park Inkubációs központ Innovációs központ Integrációs kapcsolatrendszer Információs és kompetencia központú szolgáltatások o Interaktív kkv kapcsolatrendszer o Termék, technológiafejlesztési és innováció menedzsment szolgáltatások o Tanácsadás o Oktatás, képzés

Ebben a megközelítésben az ipari, üzleti parki háttér kiemelten fontos, mert a vállalkozásoknak hosszútávon alkalmas telephelyre van szükségük, az inkubációs központ a start-up és spin-off cégek fejlődésének egyik biztosítéka. Az innovációs központ szolgáltatja a 47 A projekt az Európai Unió támogatásával és Magyarország Kormányának társfinanszírozásával valósul meg a Dél-KeletEurópai Transznacionális Együttműködési Program keretében.

fejlődéshez szükséges innovációs szolgáltatásokat, az integrációs kapcsolatrendszer tudja biztosítani egyik oldalról, hogy élővé váljon a fejlesztési intézményrendszer és a kkv-k kapcsolata, az információs szolgáltatások biztosítják az előbb említett kapcsolatrendszer másik oldalát, a kompetencia központú szolgáltatások pedig azok, amelyeket a kkv-k már hajlandók és képesek is megfizetni. A modell várható eredményei: o Kialakításra kerül egy interaktív, a fejlesztési szolgáltató intézmény rendszer számára megrendeléseket generáló, kkv kapcsolatrendszer kiépítését szolgáló rendszer know-how-ja o Elkészül egy kkv-k számára a mindennapi munkájukhoz adatokat szolgáltató portál. o A kkv-k termék és technológiai fejlődése felgyorsul o Kialakításra kerülnek a kkv-k igényeire alapozott kompetencia központú képzés mintarendszerei o Kifejlesztésre kerül egy monitorig rendszert, ami alkalmas a központtal kapcsolatban álló kkv-k versenyképessége és hatékonysága fejlődésének a mérésére. o Kifejlesztésre és gyakorlati kipróbálásra kerül egy a hazai viszonyok figyelembevételével kialakított „magyar modell” a kkv-k tevékenységének fejlesztésében.


HIVATKOZÁSOK Dokumentumok Business Plan for 2008-2012, Local Enterprise Centre of Szekesfehervar, Székesfehérvár, 2008. Innovációs Technológiai, Koordinációs és Információs Központ kialakítása a jelenlegi inkubátorház bővítése révén Székesfehérváron (Innovation Technology, Coordination and Information Centre development through the improvement of current Incubator House in Székesfehérvár), Enterprise Centre of Szekesfehervar, 2005. Párbeszéd az innovációért – projekt dokumentáció (Discussion for Innovation – project documentation), Enterprise Centre of Szekesfehervar, 2009. CHIC Közép-magyarországi Innovációs Központ a kis-és közép vállalatok szolgálatában (CHIC Central Hungarian Innovation Centre for the support of SMEs), Budaörs, 2010. Technológia centrumok a kkv-k szolgálatában (Technology Centres for supporting SMEs, CHIC, Budaörs, 2010. ISC csoport - Regionális Kis- és Középvállalati Versenyképességi Központ (ISC Group – Regional SME Competitiveness Centre), ISC, Budaörs, 2009 Interjúk Interjú Somogyi Miklós stratégiai igazgatóval, Közép-Magyarországi Innovációs Centrum Nonprofit Kft., Budaörs (2010. február 2.) Interjú Szurokné Fodor Jolán projektmenedzserrel, Vállalkozói Központ Közalapítvány Székesfehérvár, Székesfehérvár (2010. január 15.). Interjú Kurdi Róbert ügyvivő szakértővel, Pannon Egyetem, Veszprém (2010. január 20.).


Jó gyakorlatok elemzése

Recommend Documents