JÓ GYAKORLATOK. elektronikus kiadvány. TANDEM Fejlesztési Alap Mikrotámogatási pályázatok

JÓ GYAKORLATOK .

elektronikus kiadvány

TANDEM Fejlesztési Alap Mikrotámogatási pályázatok

1

Tartalom Ajánlás ......................................................................................................................................................... 4 TANDEM Fejlesztési Alap – Mikrotámogatási pályázati rendszer ............................... 5 Első pályázati kiírás - Családok számára szervezett, családok átmeneti otthonaiban megvalósuló komplex szolgáltatások ............................................................................................... 6 .

Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete ......................................................................... 7 Tárt Karokkal Alapítvány ............................................................................................................... 11 Második kiírás „A” komponens - Családok számára szervezett komplex szolgáltatások .......................................................................................................................................... 13 21. Színház a Nevelésért Egyesület ............................................................................................ 15 Nem Adom Fel Alapítvány ............................................................................................................. 19 Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület ............................................................................. 26 Második kiírás „B” komponens - Családok önfenntartóvá válásának elősegítése, munkahelyteremtés, szociális gazdaság típusú tevékenységek beindítása .................... 31 Angyalliget Közhasznú Alapítvány az autisták lakóotthonáért ....................................... 32 Aparhanti Független Roma Egyesület ....................................................................................... 39 Debrecen-Bánki Református Egyházközség ........................................................................... 45 Filadelfia Evangélikus Egyházközség ........................................................................................ 48 Igazgyöngy Alapítvány .................................................................................................................... 56 Lehetőség Családoknak 2005 Alapítvány ................................................................................ 61 Szendrőládi Népfőiskolai Egyesület ........................................................................................... 66 Szent Márton Plébánia .................................................................................................................... 72 Harmadik kiírás - Prevenciós programok szervezése .......................................................... 78 Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány ........................................................................................ 79 Hallgatói Médiumokért Egyesület .............................................................................................. 82 Életrevaló Karitatív Egyesület ...................................................................................................... 87 Dunabogdányi Iskoláért Alapítvány .......................................................................................... 92 Sajó Képzési és Humán Fejlesztési Központ Alapítvány .................................................... 97 Talentum 2000 Alapítvány ......................................................................................................... 103 Bibliai Ismeretterjesztő Társulat Egyesület ......................................................................... 107 Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Dél-Alföldi Régió ...................................... 110 Televele Médiapedagógiai Műhely Egyesület ..................................................................... 115 Beállítások Egyesület .................................................................................................................... 118 Egyéni és Társadalmi Felelősségvállalásért Alapítvány.................................................. 123 Sanogenesis Alapítvány ............................................................................................................... 134 2

Aranykapu Gyermeknevelési és Oktatásfejlesztési Közhasznú Alapítvány ............ 140 Cilinder Színház és Iskola Alapítvány ..................................................................................... 143 Theatrum Scholae Közhasznú Alapítvány ............................................................................ 146 Szendrői Református Egyházközség ....................................................................................... 150 Zuglói Polgárőr és Önkéntes Tűzoltó Egyesület ................................................................. 156 Natura Hungarica Alapítvány .................................................................................................... 164 Együttható Közösségépítő Egyesület...................................................................................... 168 . TANDEM – Mikrotámogatási projektek elért eredményei ......................................... 172

3

Ajánlás Az Ökumenikus Segélyszervezet a TANDEM Fejlesztési Alapjából három pályázati kiírást valósított meg 2012-2015 között, melynek köszönhetőn 252.000.000 Ft-ot osztott szét egyházi és civil szervezetek között. A támogatásokból a következő célok valósultak meg: .

hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik fejlesztése, munkaerőpiaci integráció, szociális gazdaság típusú tevékenységek megalapozása, modernizációs veszélyek megelőzése és kezelése. A projektek összesen 8390 gyermeket és 2602 felnőttet értek el. A sikeresen pályázó 64 szervezet, nem csak pénzbeli támogatást kapott a Segélyszervezettől, hanem segítettük a projektek mentorálását, képzések keretében fejlesztettük a szervezeteket és a benne dolgozó munkatársakat. Köszönjük a pályázó szervezeteknek, hogy fantáziát, lehetőséget láttak a pályázati kiírásainkban, és elindultak velünk egy közös együttműködésben. A megvalósított programok mind-mind nagyon értékes tapasztalatokat, tudást halmoztak fel. A kiadvány célja, hogy ezek a jógyakorlatok, eredmények minél szélesebb körben megosztásra kerüljenek, ismertek és átvehetőek legyenek.

A TANDEM program megvalósítása egy példátlan együttműködés eredménye, melyben a Segélyszervezeten és a pályázókon kívül nagyon nagy segítséget jelentett a Velux Alapítványoknak, valamint a DanChurchAidnek az a támogató hozzáállása, amivel egy ilyen program sikeresen kivitelezhető. A kiadványhoz jó olvasást, és hasznos ismeretszerzést kívánunk.

Rácsok Balázs szociális és fejlesztési igazgató Ökumenikus Segélyszervezet

4

TANDEM Fejlesztési Alap – Mikrotámogatási pályázati rendszer A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet 2012. márciusban indította el TANDEM programját, melynek keretében 3 központjában (Szolnok, Orosháza Miskolc) hajtott végre jelentős fejlesztéseket, valamint a TANDEM Fejlesztési Alap keretében civil és egyházi szervezetek számára mikrotámogatási pályázati rendszert dolgozott ki.. A TANDEM szó utal arra, hogy sikereket csak közösen a célcsoport aktív bevonásával, közreműködésével lehet elérni. A projekt szolgáltatásai támaszkodnak a családok felelősségére,

motivációjára,

mellyel

hosszú

távú,

fenntartható

eredmények

születhetnek. A megvalósított programok komplexek voltak, a hátrányos helyzetű családok problémáját több oldalról közelítették meg, nem csak természetbeni támogatást, hanem képességfejlesztést is kínáltak. Lehetőséget nyújtottak újszerű megoldások kipróbálására a gyermekfejlesztésben, a felnőttek munkaerőpiaci integrációjában, valamint épít a már ismert jó gyakorlatokra is. A pályázati program átfogó célja a hátrányos helyzetű gyermekek és családok társadalmi reintegrációjának elősegítése, valamint a magyar szociális ellátórendszer meglévő hiányosságainak pótlása. A pályázatok minimum 2 millió maximum 5 millió forint közötti összegűek, valamint minimum 6 hónap maximum 12 hónap időtartamúak. Ezért külön dicséretes, hogy nagyon sok szervezet a költségvetéshez és a rövid időintervallumhoz viszonyítva komplex, számos hasznos tevékenységből álló szakmai programot valósított meg. Az alábbiakban pályázati kiírásonként olvashatóak a megvalósult projektek, amelyek pályázóink közreműködésének köszönhetően megoszthatók most másokkal, és tartalmazzák a szervezet bemutatását, a projekt rövid leírását, eredményeket, módszereket, esetleírásokat, egyéb tapasztalatokat.

5

Első pályázati kiírás - Családok számára szervezett, családok átmeneti otthonaiban megvalósuló komplex szolgáltatások A támogatás konkrét célkitűzése segíteni a rászoruló gyermekeken és családokon a hátrányos helyzetű gyermekekkel, családokkal foglalkozó helyi szereplők megerősítésén keresztül. .

Pályázók köre: 

Olyan civil és egyházi szervezetek, amelyek családok átmeneti otthonát működtetnek, és ott lakó vagy onnan kikerült családok számára kívánnak szolgáltatásokat nyújtani.



Olyan civil és egyházi szervezetek, amelyek a pályázatban foglalt tevékenységeket családok átmeneti otthonaiban lakó vagy onnan kikerült családok számára kívánják biztosítani.

A pályázati program kedvezményezetti köre: A pályázati program által támogatni kívánt projektek célcsoportja olyan hátrányos helyzetű gyermekek és szüleik, akik családok átmeneti otthonában laknak, illetve onnan kerülnek, kerültek ki.

Pályázat tartalma: 

Gyermekek részképességeinek, szociális készségeinek fejlesztése



Pályaorientációs foglalkozások fiatalok számára



Kortárssegítő csoportok működtetése



Munkanélküliek számára szervezett munkaerőpiaci és/vagy pályaorientációs képzések

A projekt megvalósítására a pályázónak minimum 6, maximum 12 hónap állt a rendelkezésére. Igényelhető támogatás mértéke: minimum 2 millió forint, maximum 4 millió forint.

6

Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete Pályázat azonosító száma: Tandem-01-0007 Megvalósítás

helyszíne:

Magyar

Vöröskereszt

Családok

Átmeneti

Otthona

(Zalaegerszeg) .

A szervezet rövid bemutatása A Magyar Vöröskereszt Zala Megyei Szervezete és területi szervei kiterjedt, valamint sokrétű tevékenységet végeznek a megye egész területét lefedve, közel 200 főállású munkatárs és több mint 4000 önkéntes munkájára támaszkodva, közel 12 ezer vöröskeresztes tag háttértámogatásával. Az országban Zala megyében működik az egyik legnagyobb létszámmal és legszélesebb tevékenységi körrel rendelkező vöröskeresztes szervezet. Alapfeladata: A véradásszervezés, egészségvédelem, oktatás és képzés, szociális segítségnyújtás.

„Esély az integrációra” című projekt rövid leírása 2012. november 01. – 2013. október 31. közötti időszakban intézményünk „Esély az integrációra” címmel pályázati programot valósított meg. A projekt keretében az intézményben élő hátrányos helyzetű gyermekek, családok társadalmi reintegrációjának elősegítését céloztuk meg. Szakemberek bevonásával egy olyan komplex programot állítottunk össze, mely a gyermekeknek és szüleiknek is támogatást nyújt.

A szociális kompetencia fejlesztésére 2 korcsoportban (5-8, 8-13 év) került sor. A foglalkozások pszichológus vezetésével zajlottak. 2012. december 01. - 2013. október 31. között 12 foglalkozás zajlott le korcsoportonként.

A részképesség fejlesztésére szintén 2 korcsoportban (5-8, 8-13 év) került sor. A foglalkozások fejlesztőpedagógus vezetésével zajlottak. 2012. december 01. - 2013. október 31. között 12 foglalkozás zajlott le korcsoportonként. A csoportok létszáma 5-5 fő volt.

7

A projekt kezdetén minden résztvevő bemeneti felmérésen vett részt, melynek kidolgozása, értékelése a fejlesztőpedagógus feladata volt. Valamennyi résztvevőre egyéni fejlesztési terv került kidolgozásra, mely megadta a fejlesztés főbb irányvonalait. A foglalkozást vezető szakemberek a kimeneti felmérések elkészítése után minden gyermekről értékelést készítettek. A gyermekek fejlesztéséről írásos megállapodást kötöttünk a szülőkkel.

.

A gyermekek iskolához, óvodához való viszonyának mérésére kérdőívet állítottunk össze, melyet az érintett pedagógusok töltöttek ki a foglalkozások kezdete előtt és után. A kiértékelés ez alapján történt meg.

A szülők számára szervezett munkaerő-piaci kompetenciafejlesztő foglalkozások megszervezésével célunk az volt, hogy felkészítsük őket az önálló munkakeresésre a személyes kompetenciák fejlesztésével, az álláskeresési technikák megismertetésével.

A gyermekek kompetenciakészletének fejlesztése mellett fontosnak tartottuk, hogy a szülők is rendelkezzenek azokkal a készségekkel, képességekkel, amelyeket a társadalom elvár a szülőtől is. A szocializációs mintákból adódó különbségek csökkentése alapvető célkitűzése és feladata volt ennek a projektnek.

Eredmények Munkaerő-piaci kompetencia fejlesztés 

A tréningen résztvevők közül 6 fő helyezkedett el a program ideje alatt. 1 fő az elsődleges munkaerőpiacon, 4 fő közfoglalkoztatásban, míg egy fő egyszerűsített foglalkoztatásban.



A tréningeken résztvevők közül 4 fő vett részt OKJ-s képzésben (szobaasszony; bolti pénztáros;). Mindannyian sikeres vizsgát tettek.



A csoportok közösséggé alakultak, ami segítheti a Családok Átmeneti Otthona munkáját is.

8

A tréning további eredményei: 1. nőtt a résztvevők ismerete a munkaügyi iratokkal kapcsolatban; 2. magabiztosabbá vált a résztvevők kommunikációja a leendő munkáltatókkal; 3. nőtt a munkavállaláshoz szükséges iratok meglétének száma (tb kiskönyv, iskolai végzettséget igazoló iratok); .

4. nőtt a felkeresett munkahelyek száma; 5. 16 fő részére használható önéletrajz készült;

6. bővült az ismeret az egyéb alternatív álláskeresési technikák esetében (pl.: internet használata).

Módszer A szakemberek egybehangzó véleménye szerint, a program sikeréhez nagyban hozzájárult, hogy a gyermekek a már kialakult kapcsolat hatására motiváltak voltak a csoportos beszélgetésekre, közös játékokra, tanulásra. A kétféle foglalkozás jól működött egymás mellett, erősítette a fejleszteni kívánt területeket, sok ponton kiegészítette egymást.

A szociális kompetencia fejlesztő foglalkozások esetén a fejlesztés fő területei a kommunikáció, az érzelmi élet fejlesztése, a konfliktuskezelés, a stresszkezelés, az adaptív viselkedés minták, a társas kapcsolatok többszintű megélése témakör köré csoportosultak. A felmérések (be- és kimeneti) összevetése alapján elmondható, hogy a foglalkozásokkal szembeni várakozás a legtöbb gyermek esetében teljesült. A gyermekek többségénél fejlődés mutatkozott a konfliktuskezelés, a problémamegoldás, az önbizalom, az érdeklődés területén is. A csoportfoglalkozások kialakították a gyerekekben a valahová tartozás érzését, az együttműködés örömét, a baráti kapcsolatok megélését. A kimeneteli felmérések is ezt támasztják alá. A gyerekekkel végzett munkát hatékonyabbá tette a szülőkkel tartott folyamatos

konzultáció,

foglalkozások is. 9

esetmegbeszélés,

valamint

a

szülők

számára

tartott

A részképesség fejlesztő foglalkozások esetében, előzetes részképesség felmérés alapján, a gyermekek teljesítményét figyelembe véve került sor a fejlesztési irányelvek meghatározására, a fejlesztési terv elkészítésére. Fejlesztési irányvonalak, amelyek a foglalkozások fő gerincét adták: 

Finommotorika fejlesztése. Módszer: verbális (szóbeli, írásbeli), szemléltetés, . gyakorlati módszerek.



Nagymozgás fejlesztése: Ayres terápia.



Emlékezet, figyelem fejlesztése. Módszer: verbális (szóbeli, írásbeli), szemléltetés, gyakorlati módszerek, megbeszélés, kérdezés, játék.



Szám- és mennyiségfogalom fejlesztése. Módszer: magyarázat, megbeszélés, kérdezés, szemléltetés, játék. Kommunikáció, beszédprodukció. Módszer: projekt, szemléltetés, kérdezés, magyarázat.



Matematikai

készségek

fejlesztése:

matematikai

feladatok:

mennyiségi

egyeztetések, alapműveletek, szöveges feladatok, mértékegységek. Módszer: magyarázat, megbeszélés, kérdezés, szemléltetés, játék.

A foglalkozásokon valamennyi gyermek aktívan részt vett, megismerték erősségeiket, gyengeségeiket, képesek voltak gyengeségeiken javítani. A tanulást megalapozó részképességek fejlettsége a különböző gyermekek esetében eltérő volt. Ki magasabb, ki alacsonyabb szinten teljesített, de általánosságban elmondható, hogy minden gyermek esetében fejlődés volt tapasztalható.

A felmérések (be- és kimeneti) összevetése alapján elmondható, hogy a foglalkozásokkal szembeni várakozás a legtöbb gyermek esetében itt is elérte célját. A gyermekek többségénél fejlődés mutatkozott, természetesen egyénileg eltérő mértékben, a kommunikációs képességek, a nonverbális kifejezőkészség, a téri tájékozódás, vizuális, auditív figyelem, kognitív képességek területén.

A program során minden gyermekre vonatkozóan készült egyéni fejlődési napló, amely tartalmazza a be- és kimeneti felmérések eredményeit. 10

Tárt Karokkal Alapítvány Pályázat azonosító száma: TANDEM-01-0015 Megvalósítás helyszíne: Családok Átmeneti Otthona (Érd)

A szervezet rövid bemutatása

.

A Tárt Karokkal Alapítványt azért hoztuk létre, hogy segítsünk a hátrányos helyzetű, szegény embereken. Olyan megalázott és elnyomott gyerekeket, valamint felnőtteket szeretnénk támogatni, akik önhibájukon kívül kerültek kilátástalan helyzetbe. Hisszük és tudjuk, hogy célzott támogatással csodát lehet tenni! Az alapítvány létrehozói úgy gondolták, hogy jó szándékkal és akarattal nagyon sok rászoruló embernek tudnak segíteni a problémák megoldásában, oktatással, munkahelykereséssel, és az egészséges önbizalom visszaállításával.

„Lámpás - Tárt Karokkal” című projekt rövid leírása A Tárt Karokkal Alapítvány programokat szervezett a Lámpás ’92 Családok Átmeneti Otthonában, az ott lakó családok társadalmi reintegrációjának elősegítése érdekében. A nehéz helyzetben lévő családok számára olyan hasznos, érdekes és interaktív programokat szerveztünk, amelyek erősítik a családon belüli kapcsolatot. Segítségével könnyebben el tudnak igazodni az iskola és a munka világában, magabiztosabban le tudják győzni a társadalom által támasztott valós vagy vélt akadályokat. A gyerekeknek fejlesztő és kézműves foglalkozásokat szerveztünk, a szülőknek munkaerő-piaci tréninget, konfliktuskezelő, valamint önismereti foglalkozásokat tartottunk. A csoportos foglalkozásoknak a fejlesztésen kívül közösségépítő szerepe is volt, aminek fontos eleme az alkalmazkodás és az együttműködés.

Eredmények Sikerként értékeljük a szülők körében a csoporttudat erősödését, a konfliktusok ritkulását, amelynek során kellemesebb, elfogadóbb légkör alakult ki az Otthonban.

11

Az önismereti foglalkozások során reálisabb énkép alakult ki saját magukról, néhányan pedig megtanulták a pozitív tulajdonságok előtérbe helyezését, elsajátították az elfogadás és az önértékelés képességét. A sikert és a projekt értelmét a gyerekek viselkedésén tudtuk igazán lemérni. Mindig, minden foglalkozáson örömmel részt vettek, lelkesek voltak, vártak minket. Sokkal aktívabbak voltak, mint jobb családi körülmények között élő társaik, akiknek természetes .

a törődés, a rendszeres egyéni foglalkozás. Ilyen légkörben könnyű dolgozni! A gyerekek szinte minden területen fejlődtek (olvasás, emlékezet, figyelem, logika, stb.).

Módszer Ebben a környezetben elsősorban az egyéni, személyre szóló foglalkozás a megfelelő módszer, amellyel eredményt lehet elérni. A gyerekek esetében azért, mert különböző életkorú (1-14 év) gyerekekről van szó, akikben csak az a közös, hogy mindannyian halmozottan hátrányos helyzetűek. A felnőtteket pedig a zárkózottság, a bizalmatlanság jellemzi, nehezen nyílnak meg mások előtt. A csoportos foglalkozásoknál figyeltünk arra, hogy a létszám ne legyen több 4-6 főnél, ami még elfogadható a számunkra.

Amire büszkék vagyunk… Az egyik 12 éves fiú, egy kisegítő iskola 5. osztályába járt. Élete során sok kudarc érte, tanulási nehézségeit tisztán látta. Általános tájékozottsága saját környezetére vonatkozóan hiányos volt, arra sem tudott választ adni, hogy hol született. Olvasása lassú tempójú, gyakori betűtévesztései voltak. Szövegértése gyenge, figyelmi, emlékezeti képességei, szókincse korosztályától elmaradt. Írásképe nehezen olvasható, helyesírása gyenge volt. Mennyiségi ismeretei hiányosak, a szorzótáblát szinte egyáltalán nem ismerte. A szöveges feladathoz hozzá sem kezdett. A bemérések után aktívan részt vett a fejlesztő órákon, jól végezte el a feladatokat. A kézműves foglalkozásokon ügyes és kreatív volt. Más alkalommal az olvasással és a szövegértéssel foglalkoztunk, amit sikerélményei által eredményesnek mondunk, úgy véljük a továbbiakban a tanulás során hasznosítani tudja az elsajátított ismereteket. Az együtt töltött idő alatt sokat fejlődött, önértékelése is nőtt. Ez elsősorban a személyes odafigyelésnek, egyéni foglalkozásoknak köszönhető. 12

Második kiírás „A” komponens - Családok számára szervezett komplex szolgáltatások A támogatás konkrét célkitűzése segíteni a rászoruló gyermekeken és családokon a hátrányos helyzetű gyermekekkel, családokkal foglalkozó helyi szereplők megerősítésén keresztül. .

Pályázók köre: 3.1 Családok átmeneti otthonaiban történő megvalósítás esetén Olyan civil és egyházi szervezetek, amelyek családok átmeneti otthonát működtetnek, és ott lakó vagy onnan kikerült családok számára kívánnak szolgáltatásokat nyújtani. Olyan civil és egyházi szervezetek, amelyek a pályázatban foglalt tevékenységeket családok átmeneti otthonaiban lakó vagy onnan kikerült családok számára kívánják biztosítani.

3.2 Egyéb gyermekfejlesztési program megvalósítása esetén 3.2.1 Olyan egyházak, amelyeknél a gyülekezeti tevékenységhez szorosan kapcsolódnak olyan típusú roma programok, melyek a hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztését és a családok erősítését szolgálják. 3.2.2 Olyan egyesületek és alapítványok, amelyek legalább kétéves tapasztalattal rendelkeznek hátrányos helyzetű családok komplex segítésében, gyermekek fejlesztésében.

A pályázati program kedvezményezetti köre: A 3.1 pontban lévő tevékenység esetén: olyan hátrányos helyzetű gyermekek és szüleik, akik családok átmeneti otthonában laknak, illetve onnan kerülnek, kerültek ki. 3.2 pontban lévő tevékenységek esetén: olyan hátrányos helyzetű gyermekek és szüleik, akik már részt vettek a pályázó szervezet által megvalósított programokban, és a gyermekjóléti szolgálat klienskörébe tartoznak.

13

Pályázat tartalma: 

Gyermekek részképességeinek, szociális készségeinek fejlesztése



Pályaorientációs foglalkozások fiatalok számára



Kortárssegítő csoportok működtetése



Munkanélküliek számára szervezett munkaerőpiaci és/vagy pályaorientációs képzések

.

A projekt megvalósítására a pályázónak minimum 6, maximum 12 hónap állt a rendelkezésére. Igényelhető támogatás mértéke: minimum 2 millió forint, maximum 4 millió forint.

14

21. Színház a Nevelésért Egyesület A szakmai program megvalósításáért az Alter-ego Alapítvány a Családokért civil szervezet felelt. Pályázat azonosító száma: Tandem-02-0035 Megvalósítás helyszíne: Budapest (Rákosszeg park)

.

A szervezet rövid bemutatása A 21. Színház a Nevelésért Egyesület célja elsősorban: a gyermekek és fiatalok színházi nevelése, nehezen kezelhető problémák megoldása komplex drámafoglalkozásokon keresztül. Célunk, hogy a különböző hátterű hátrányos helyzetű gyerekek a drámás és színházi kifejezőeszközökön keresztül kommunikálni tudjanak. Az Alter- ego Alapítvány a Családokért célja: a családok egységének megtartása, illetve visszaállítása. Foglalkozásaik során a résztvevőket motiválják arra, hogy tegyenek erőfeszítést, amely nélkül se fejlődés, sem változás nem lehetséges.

„Együtt a családokért” című projekt rövid leírása A projekt megvalósítási helyszíne a BMSZKI Családok Átmeneti Otthona. A program célcsoportja az itt lakó családok: 80 gyermeket, illetve szüleiket érintette.

A projekt ideje alatt működő csoportok: baba-mama csoport (1-3 éves gyermekek és szüleik részére) időtartama: kéthetente 1 óra gyerekcsoport I. (6-10 éves gyermekek): kéthetente 1,5 óra gyerekcsoport II. (11-14 éves gyermekek): kéthetente 1,5 óra munkaerőpiaci tréning (szülők számára): kéthetente 1,5 óra

Csoportonként 14 foglalkozást tartottunk, melyek kiegészültek az ún. családi napokkal, melyek a család egészének összefogását célozták meg (5 ilyen rendezvény volt), ezek időtartama: 3 óra. A családi napok mindig tematikus felépítésűek voltak.

15

Az 1-3 éveseknél cél: a gyermekek képességeinek fejlesztése, a családi kapcsolatok javítása. A másik két gyerekcsoportnál a részképességek, a mozgás fejlesztését kiegészítve gyermekdráma technikán alapuló lelki támogatást végeztünk. A szülőcsoport számára egy személyiségfejlesztő, problémamegoldó tréninget tartottunk, mely ezzel összefüggésben a hatékonyabb otthoni és munkaerő-piaci jelenlétre fókuszált. .

Eredmények Az otthonban lakó szülők közül a projekt ideje alatt a munkaerőpiaci tréningen 21 szülő vett részt, akik közül 12 fő részt vett a tréningalkalmak több mint 80%-án. A 12 állandó résztvevőből 4 addig munkanélküli személynek sikerült elhelyezkednie, 1 fő pedig befejezte az általános iskolai tanulmányait. Voltak olyanok is, akik alkalmi munkából éltek és állandó állásuk lett. A gyermekek közül 46 gyermek vett részt a foglalkozásokon, közülük 20 fő teljesítette a 80% feletti jelenléti arányt. A gyerekek tanulmányi és magatartási eredményei javultak, a kitűzött 60%-os javulási arányt meghaladóan.

Módszerek Szakmai programunk két „pillérét” a drámapedagógia és a gyerekpszichodráma adta. Gyermekpszichodráma A gyermekpszichodráma terápiás célokra kifejlesztett csoportmódszer, amely egészséges és problémákkal küzdő gyermekekkel való foglalkozásra egyaránt alkalmas. Ez a csoportfoglalkozás alkalmas a problémák játékos feloldására, megoldására: a gyermekek történetbe, mesébe ágyazva felszínre hozzák, és megoldják azokat a gondokat, feszültséget, esetleg szorongást okozó történéseket, amelyek őket foglalkoztatják, némely esetben gátolják. A foglalkozás minden gyermek számára egyedi élményt nyújt. A csoportmunka elősegíti a gyermekek aktivitását, az önmegértésre, az önelfogadásra, az önfejlesztésre való törekvéseit, társaival és a felnőttekkel való eredményes kapcsolatteremtést, kapcsolattartást.

16

Drámajáték A dramatikus nevelés elősegíti a gyermek: 

ön- és társismeretének gazdagodását,



alkotóképességének, önálló, rugalmas gondolkodásának fejlődését,



összpontosított, megtervezett munkára való szoktatását,



testi, térbeli biztonságának javulását, időérzékének fejlődését, .



mozgás és beszéd tisztaságát, szép és kifejező voltát.

Amire büszkék vagyunk…Esetleírás… P. 39 éves, férjével 17 éves kor óta vannak együtt. Szülei korai halála óta csak férjére számíthat. Hagyományos, roma értékeket vallanak, amely mély vallásossággal párosul. Jókedvű, barátságos természete hamar a társaság központjává teszi. Szeretetteljes, bizalmi kapcsolata van gyermekeivel. Gyermekei születése óta nem dolgozott, előtte is alkalmi munkákból élt. A háziasszonyi teendők már nem elégítik ki, és férje keresete sem elegendő. Ezért döntött úgy, hogy befejezi az általános iskolát. A csoportban fogalmazta meg először milyen munkát végezne szívesen. Megismerkedett a munkahelykeresés lehetőségeivel. Önérvényesítő, kommunikációs képességei is láthatóan fejlődtek. A tréning ideje alatt befejezte az iskolát. A tréningen elkészült önéletrajza, melyet több álláshirdetésre is beküldött azóta. P. férje alkalmi munkákat végzett. A foglalkozásokon feltárta az elkötelezés miatti félelmének okait. A középső gyermek visszafogott, szorongó viselkedése csökkent, nyitottabb attitűd jellemzi, és javult tanulmányi eredménye is. A legidősebb gyermek befejezte az iskolát, azóta, egy kereskedelmi szakiskolába nyert felvételt.

Egyéb tapasztalatok… Eredményesebb egy, a család egységét erősítő program megvalósítása, melyben minden családtag eleinte egyénileg (saját korcsoportja) tagjaként vesz részt, majd az itt megtapasztaltak alapján a mindenkit megszólító közös találkozásokon együtt tevékenykedik. Az egyes családtagok egyéni sikerei, a pozitív megtapasztalások hatására 17

kialakult változások eredményezhetik a családdinamikai változást. Ennek megmutatása egy aktív közös együttlét során tartós változást eredményezhet a család egésze szempontjából. Kis lépesek ezek, de a „magok elültetése az egyik legfontosabb, a szárba szökkenéshez, és persze a folyamatos táplálás.” A programunk csak egy alapja volt annak, hogy egyrészről ez a fejlesztő tevékenység az átmeneti otthonban tovább tudjon folytatódni az alapítvány részvétele nélkül is, valamint igyekeztünk a családoknak .

megmutatni azokat a lehetőségeket, amivel a belső motivációjukat, ezáltal a családjuk egységét fenntarthatják: hogyan találják meg azokat a pozitív kapaszkodókat, amelyek átsegíti őket a sok-sok nehézségen.

18

Nem Adom Fel Alapítvány A szakmai megvalósításért a Szendrőládi Népfőiskolai Egyesület felelt. Pályázat azonosító száma: TANDEM-02-0033 Megvalósítás helyszíne: Szendrőlád, „Nemadomfel Ház” .

A szervezet rövid bemutatása Az Alapítvány 2005-ben alakult, azzal a céllal, hogy társadalmunk valamilyen okból hátrányos, megkülönböztetett tagjait saját erejükben bízó, önálló, a saját és a társadalom jövőjéért tenni akaró emberekké tegye. 2009-ben indítottuk el közösen a Szendrőládi Népfőiskolai Egyesülettel a fejlesztő, felzárkóztató programunkat mélyszegénységben élő roma gyermekek számára Szendrőládon. A program fogyatékos fiatalok aktív részvételével jött létre, de megvalósításában kulcsszerepe van a helyi roma lakosságnak is. Azt tapasztaltuk, hogy ez a program hatékonyan reagál a mélyszegénység és a szegregáció okozta problémákra. Az is világossá vált számunkra, hogy valódi változást csak úgy érhetünk el, ha a gyermekek mellett minden korosztályra hatni tudunk úgy, hogy előbb külső segítséggel, majd önállóan képesek legyenek saját belső erőforrásaikra támaszkodva tenni magukért. Ezt szeretnénk kiterjeszteni a falu egész közösségére.

„Ne add fel Borsodban!” című projekt rövid leírása

Két fő szolgáltatást valósítottunk meg: 

6 – 10 éves korú gyermekek (18 fő) tanulási képességeinek fejlesztése



munkanélküli szülők (15 fő) munkaerő-piaci hatékonyságának növelése

Az egyéves projektidőszakban a bevont 18 gyerek fejlesztése zajlott, amely alatt a szakemberek kidolgozták azokat a módszereket, fejlesztési terveket, amellyel a gyerekek képességei és készségei javulhatnak. Rendkívül fontos volt a közös munka a gyerekek osztályfőnökeivel, hiszen ezekre tudtunk támaszkodni a fejlesztések során. A szülők foglalkozásai 10 alkalommal voltak megtartva. Ez idő alatt fő célunk volt, hogy növeljük a munkaerő-piaci hatékonyságot. Többféle módszert felhasználva kaptak a 19

bevont szülők álláskeresési- önéletrajzírással kapcsolatos praktikákat, illetve megtanulták azt is, hogyan érvényesítsék magukat hatékonyan a munkaerő-piacon. A felnőtteket a hatalmas lelki tőkével bíró sérült önkénteseink bevonásával aktivizáltuk. A projekt hatását

egy

hagyományőrző

nagyobb

közösségi

kulturális

rendezvénnyel

rendezvény

volt.

A

is

megerősítettük,

Katakomba

ami

Művészeti

egy

Műhely

Alapítvánnyal együttműködve a gyermekeknek és felnőtteknek is egyaránt tartottunk .

kulturális jellegű foglalkozásokat, melyek során közösen tanultak dalokat, énekeket, amelyeket a projekt zárásakor egy nagy sikerű integrált műsor keretében adtak elő.

Eredmények A projekt sikere kétféle módszerrel is mérhető volt. Egyrészt a gyerekekkel és a szülőkkel a program kezdetekor elvégeztünk egy bemeneti mérést. Ez a dokumentum viszonyítási pontként szolgált, amely mentén el tudtunk indulni, és láttuk miben szorulnak segítségre/fejlesztésre a bevont szülők, illetve gyermekek. Másrészt az eredményesség alkalomról-alkalomra látható volt az emberek hozzáállásában, érdeklődésében,

20

kitartásában. A projekt zárásakor elvégeztük a kimeneti méréseket, amelyek jól láthatóan, számszerűsítve mutatták az elért eredményeket. A gyerekeknél a foglalkozásokat négy, a tanulásban fontos szerepet játszó készség fejlesztése körül csoportosítottuk: gondolkodási, számolási, olvasási, helyesírási készségek. Ezeket különböző módszerekkel fejlesztettük, melynek a fő területei: 

vizuális fejlesztés (figyelem fejlesztésére)



vizuális emlékezet



finom mozgások (vizuomotoros koordináció)



szemmozgás-koordináció



alak-háttér megkülönböztetés



térbeli és síkbeli tájékozódás, illetve formaészlelés



auditív, verbális emlékezet és szeriális készségek



beszéd- és szövegértés



hallási differenciáló készség

.

A program eredményességére való tekintettel a fejlesztéseket nem hagytuk abba, hanem tovább folytattuk a gyerekekkel, ahová bevonjuk az „új” alsósokat is. A fejlesztéseket a Népfőiskola elnöke, Béres Lászlóné végzi, aki helyi pedagógus volt, jelenleg pedig a Nemadomfel Ház vezetője.

A program kezdetekor és a program végén a résztvevők által kitöltött hatékonysági vizsgálat szerint a bevont felnőtteknél: 

a munka szerepe előtérbe került



nőtt a felkeresett munkahelyek száma



míg kezdetben egyik résztvevő sem rendelkezett önéletrajzzal, már mindenkinek van használható önéletrajza (100%-os javulás)



a résztvevők 86,6%-a (13 fő) nyilatkozta azt, hogy több munkaerő-piaci ismerettel rendelkezik a program kezdetéhez képest



21

a munkavállaláshoz szükséges dokumentumok száma is növekedett.

Emellett az összegző kérdések alapján elmondható, hogy a bevont felnőttek: 

100%-a nyilatkozta azt, hogy újabb ismeretekkel rendelkezik, hogy hogyan kell kommunikálni egy munkáltatóval, illetve, hogy olyan ismereteket kapott a foglalkozások során, amelyekkel könnyebben el tud helyezkedni



86,6%-a 1-5-ig terjedő likert skálán 5-ösre értékelte a foglalkozásokat (nagyon hasznosnak találta) és 2 fő 4-esre (3,4%).



.

80%-a nyilatkozta (12 fő), hogy pozitív hatással volt rá a tréning, és 20%-a (3 fő), hogy nagyon pozitív hatással volt rá az elhelyezkedés szempontjából.

A kimeneti tesztben olyan kérdések is szerepeltek, melyek a foglalkozások során elhangzott információkra irányultak. Azon résztvevők esetében, akik nem tudnak írni, vagy olvasni, szakembereink szóban kérdeztek rá a tanult ismeretekre.

Módszerek

Gyerekek fejlesztése: A fejlesztésben három szakember vett részt egy-egy kiscsoportot vezetve, illetve szükség esetén egyéni fejlesztést végeztek. A csoportok kialakításánál a program elején végzett bemeneti felmérések eredményére támaszkodtak, továbbá figyelembe vették a korcsoportot is. Tehát a célok kitűzését életkoronként differenciálták. A gyerekek beosztását, az egyéni és a csoportos fejlesztést a projekt ideje alatt többször módosították, annak érdekében, hogy növeljék a hatékonyságot - ez főleg az egyéni fejlesztésekre volt érvényes. A 20 foglalkozást két nagyobb ütemre osztották fel, amely alkalmazkodott az iskolai tanulási időszakhoz. Mindkét ütemben tíz foglalkozás zajlott le, heti gyakorisággal. Fontos volt, hogy egy-egy foglalkozás között ne teljen el túl hosszú idő, mert akkor kevésbé hatásos a fejlesztés. A foglalkozások során a feladatoknak érdekesnek, vonzónak kellett lenniük a gyerekek számára, mivel így tudták fenntartani a figyelmüket. Ezért a fejlesztő pedagógus sok játékos elemet alkalmazott. A mozgásos, hangos elemek gyakran váltották az egy helyben ülést, koncentráltabb figyelmet igénylő tevékenységeket (pl. szituációs játék, hangutánzás, szójátékok, játék labdával, építés építőkockával, mozdulatsorok tükör 22

előtt). Ugyancsak ezt a célt szolgálta a különféle technikák változatos alkalmazása (pl. gyurmázás, ujjal festés, papírképek tépése, papírgyűrés, képek kivágása, ragasztása), különféle eszközök, tárgyak használata (pl. képek, pálcikák, korongok, gyöngyök, gyurma, teniszlabda, építőkockák, magok, gyümölcsök), a frontális tevékenység váltogatása a kiscsoportos munkával és az egyéni fejlesztő tevékenységgel. .

Szülők foglalkozása: A szakemberek tíz alkalommal tartottak két órás foglalkozásokat a szülőknek (a három szakember egy időben, kisebb csoportokban, és egyénileg is foglalkozott a résztvevőkkel). A szülők fejlesztésébe fogyatékkal élő önkénteseket is bevontunk, mivel a foglalkozások során az egyik legfontosabb célnak a szemléletváltás, a „képessé tevés” elérését tartjuk. Azt, hogy reményvesztett, tehetetlen, önsajnálatra hajlamos emberekből önmagukért, a gyerekeikért tenni tudó, tenni akaró emberekké váljanak, akik felelősséget tudnak vállalni önmagukért és másokért. Ebben segítettek a sérültek, megmutatva saját példájukon, 23

hogy egy többszörösen nehezített élethelyzetben is lehet tenni magukért. A foglalkozásoknak két fontos alappillérre volt. Az egyik, hogy ráébressze az adott célcsoportot személyes sorsa, élete iránti személyes felelősségére. Ezáltal pedig lehetőségekre is, arra hogy még a legkilátástalanabb helyzetekből is van kiút. Másrészt, olyan gyakorlati tapasztalatokkal, ismeretekkel látta el a résztvevőket, melyek révén azok hatékonyabban és sikeresebben képviselhetik saját érdekeiket. A tematika az önismeret, .

az önérvényesítés, az életpálya-tervezés, az álláskeresési praktikák, a kommunikáció fejlesztése, az emberi kapcsolatok hatékony kezelése.

Sikertörténetek…Esetleírások… Gyermekfejlesztés: P. kislány, 2. osztályos volt a program kezdetekor. A vizsgált gyermek nehéz körülmények között, mélyszegénységben él. Négy testvére van, szociális körülményei nem megfelelőek. Egészségügyi problémái vannak (vizelet visszatartás), szorong, különböző helyzetekben gyakran elsírja magát, gátlásosan, félénken viselkedik. Az iskola nem csak 24

az alap dolgokat tanítja, hanem pótolja a gyermek számára a szükséges emberi kapcsolatokat, szociális érzékenységet. Gyakori probléma a koncentráció, a kitartó figyelem hiánya, ezért több időt vesz igénybe számára kötelező tananyagnak elsajátítása. A hiányosságok leküzdésében és felzárkózásában nyújtott segítséget ez a program. A fejlesztés elején a szakemberek konzultáltak a tanáraival, a szüleivel, melyhez igazodva elkészült a bemeneti mérés és a fejlesztési terv.

.

A tapasztalatok szerint P. folyamatos odafigyeléssel és fejlesztéssel láthatóan sokkal kiegyensúlyozottabbá vált. A többi gyerekkel végzett kooperatív csoportmunka eredményeképpen barátságosabb és emberszeretőbb lett, továbbá iskolai eredményei is javultak. Az életkörülményeiben nem történt változás a projekt kezdete óta. P. szüleivel folyamatos a kapcsolattartás, akik rendkívül hálásak a fejlesztésnek köszönhető elért eredményekért.

Felnőttek munkaerőpiaci kometenciafejlesztése: 46 éves asszony, aki abból a szempontból jelentett kihívást a szakembereknek, hogy nem tud írni és olvasni, ezt a feladatok során mindig figyelembe kellett venni. A program kezdetéhez képest hatalmas változást értünk el nála. Amikor először találkozott szakembereinkkel, nem volt önbizalma, az ebből fakadó elutasítások miatt. A négyszemközti beszélgetések során komoly hangsúlyt fektettünk az önismeretre, arra, hogy tudatosan meg tudja fogalmazni saját értékeit, erősségeit, érdeklődési körét. Ebből kiindulva a közös tevékenységek során az volt a cél, hogy a pozitív tulajdonságait erősítsük meg, hogy elhiggye magáról azt, hiányossága ellenére ő is hasznos tagja a közösségnek. Ahogy haladtunk előre a programban egyre inkább látszódott rajta, hogy megindult benne az önmagáért és a közösségért való tenni akarás. Megfogalmazódott benne az igény, hogy pótolja hiányzó képességeit, készségeit a későbbiekben. Kerestünk is a számára hiánypótló képzési lehetőségeket. A program végére a kimeneti mérés során látszódott rajta, hogy megváltozott a hozzáállása a munkahelykereséshez. Tisztában van vele, az első lépés hiányosságainak pótlása, hogy minél szélesebb körben tudjon munkát keresni. A szakemberek segítségével készített ő is saját önéletrajzot, melyben kihangsúlyozta pozitív tulajdonságait, és képességeit.

25

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület /Befogadás Háza Családok Átmeneti Otthona/ Pályázat azonosító száma: TANDEM-02-0022 Megvalósítás helyszíne: Budapest .

A szervezet rövid bemutatása A Családok Átmeneti Otthona az 1997. évi XXXI. tv. 51. § szerint gyermekjóléti alapellátást biztosít. Megszakítás nélküli munkarend szerint működő bentlakásos intézmény, amely a gyermekek és szüleik számára nyújt átmeneti gondozást. Biztosítja a szülők számára a gyerekekkel való együttlakást, segítséget nyújt nekik gyermekeik teljes körű ellátásához, gondozásához, neveléséhez. Az átmenetileg vagy tartósan fedél nélkül maradt családokat támogatja annak érdekében, hogy továbbra is családi kötelékben maradva együtt élhessenek, további élethelyzetük kialakításához lehetőséget kapjanak. Ennek primer feltétele a család előtakarékossága. Az otthon – hozzájárulva a családegyesítéshez – támogatja továbbá azokat is, akik egy háztartásban családként még nem éltek együtt, vagy éltek már együtt, de hosszabb-rövidebb ideje külön kényszerültek élni. A cél az, hogy a családok az intézményrendszeren kívül alkalmassá váljanak az önálló életvitelre,

gyermekeik

megfelelő

ellátására,

gondozására,

nevelésére,

családi

kapcsolataik megtartására és rendezésére, saját értékeik felismerésére, fejlesztésére, társadalmi szinten elfogadott értékrend kialakítására, valamint mindezek révén a társadalomba való be- és visszailleszkedésre. Az intézmény a szülő és a gyermek együttes lakhatását otthonszerű elhelyezési formában biztosítja. Az egyes családok elhelyezésére külön lakószoba áll rendelkezésre, ezen kívül megtalálhatók az éjszakai és nappali tartózkodásra, a személyi tisztálkodásra, az étkezésre, illetve a közösségi együttlétre szolgáló helyiségek.

26

„Fejlesztés a művészet erejével” elnevezésű projekt rövid leírása Az Otthonban korábban is rendszeresen voltak kézműves csoportok, azonban újdonság volt, hogy „Fejlesztés a művészet erejével” c. projekt keretén belül megvalósult Alkotó Csoport a bábjátékon, mai divatos elnevezéssel élve, drámajátékon keresztül a művészet erejét is behozta az épület falai közé. 10 alkalommal volt csoport. A másik megvalósult gyermekcsoport mint egyéni indikátor a Mariska Dúdoló volt, mely .

kisebb csoportlétszámmal, 6 gyermekkel és anyukáikkal, valamint 10 éves felső korhatárral vont be gyermekeket. A csoport 10 alkalomból állt. A harmadik csoportot pedig a szülők számára tartottuk, alapvetően a munkaerő-piaci ismereteiket kívántuk bővíteni. A program 10 alkalomból áll. Csoportlétszám 12 fő volt. A foglalkozásra az intézmény csoport szobájában kerül sor. A résztvevők megismerkednek az álláskeresés technikájával, az önéletrajzírás követelményeivel, a telefonálással kapcsolatos tudnivalókkal, az állásinterjún való megjelenés fontos részleteivel.

Eredmények Az Alkotó Csoporton a 25 bevont gyermekből 17 gyermek teljesítette az előírt feltételeket, a kimeneti mérés alapján nagyfokú fejlődés állapítható meg a gyerekeknél. Mindegyik gyermeknek fejlődött valamelyik részképessége, többségüknél komplex fejlődésről beszélhetünk. A gyermekek háromnegyedénél javult a beszédmegértésbeszédészlelés-beszédprodukció, több mint felénél a memória, valamint a grafomotorika és a téri tájékozódás is. A Dúdoló Csoporton részt vett gyermekek kapcsolata az édesanyjukkal érezhetően javult a 10. alkalom végére. Minőségi időt töltöttek el együtt, az anyák megtapasztalhatták, hogy gyermeküket megnyugtatja egy kellemes légkör, büszkék lehettek rájuk, mert megtanulták a verseket, az énekeket. A gyerekek átélhették anyjuk feléjük irányuló, kizárólagos figyelmét. A Munkaerő-piaci Csoporton részt vettek 75%-a keresett fel munkahelyeket a tréning ideje alatt. A résztvevők 58%-a érezte úgy, hogy tágabb ismeretekkel rendelkezik a munkaügyi iratok tekintetében. 91%-uk érezte úgy, hogy kapott új ismereteket a kommunikációval kapcsolatban, és 83%-uk érezte úgy, hogy a tréning után nagyobb eséllyel tud majd elhelyezkedni. A tréningen részt vettek nagy százaléka a projekt 27

befejezését követően nem sokkal elköltözött, így arról nincs információnk, hogy valójában hányan tudtak elhelyezkedni.

Módszer Mindegyik csoportnál a siker kulcsa a figyelem fenntartása volt, mely nagyfokú rugalmasságot kívánt a csoportvezetőktől.

.

Az Alkotó Csoport legfőbb eleme a báb, mint közvetítő eszköz. A gyerekek kreativitását, fantáziáját és ügyességét ötvözi a játékos tanulással. Szocializációs és tanulási képességeiket fejleszti meséken, verseken keresztül. A báb egy eszköz arra, hogy a valóság problémáit a mese eszközeivel feldolgozhatóvá tegye. Megélt konfliktusos szituációk megszelídíthetők ezen eszköz által.

A bábkészítés során a gyermekek

használhatják fantáziájukat, kiélhetik kreativitásukat, láthatják hányféle anyag alkalmas bábkészítésre. A sokféle technika (agyag, tárgyjáték, papír, zöldségbáb) lehetőséget ad a finom motorikus és érzékszervi fejlesztésekre egyénileg, illetve csoportosan is. A bábjáték közben feloldódnak, átélik a szereppel járó érzéseket, beilleszkednek más, addig át nem élt helyzetekbe is. Ezen keresztül az esetlegesen feldolgozatlan, belülről feszítő negatív élmények megszelídítése, feldolgozása is megvalósul. A bábjáték mint technika rendkívül alkalmas a feszültségek, az érzelmek feldolgozására is. A Mariska Dúdoló egy kötetlen énekes-mondókás foglalkozás ölbeli játékokkal, röcögtetőkkel, sétáltatókkal és rövid versekkel. A résztvevők megismerkednek a kis álomszuszék

Bóbitával,

később

pedig

az

erdei

állatok

is

előmerészkednek

rejtekhelyeikről. A vidám közös játékot ukulele és furulyaszó kíséri.

A foglalkozás leírása: 

Bevezetés (Rövid ének ukulelével, vers)



játékos megmozgatása a végtagoknak (vajon ki alszik?)



Bóbita ébresztése dallal (kesztyűs kislány báb), ukulele kísérettel



Bóbita cirógatása (közös ölbéli és cirógatós játék, mely során mindenki a maga Bóbitáját - gyermekét cirógatja, hintáztatja, énekel neki)



séta az erdőbe (ukulele kísérettel, dalolva körben járás, a kicsik lovagoltatása, sétáltatása mondókákkal,)

28



az erdő állatainak megismerése (különböző állathangok megszólaltatása, felismerése, hozzájuk kapcsolódó versekkel)



többi állat felébresztése az erdőben (ritmushangszerek segítségével közös népdaléneklés, ritmusfejlesztés)



Búcsú az erdőtől (az erdő varázsesővel, buborékkal búcsúzik, azzal köszöni meg a szép énekszót)



.

levezetés (altatók éneklése és furulyázása, búcsú dal ukulelével)

Az egymás tekintetének keresése, az érzelmek kimutatása, a feszültségek, az indulatok szabályozása nem velünk született tulajdonság, tapasztalati úton tudjuk csak megtanulni. Ezeket a játékokat bizalomjátéknak, vagy kapcsolatteremtő játéknak is hívják. Segítségükkel az ősbizalmi állapotot hívhatjuk elő azokban a gyermekekben, vagy akár felnőttekben is, akiknek nem volt lehetőségük életük legideálisabb szakaszában, a csecsemő- és kisgyermek korban elsajátítani mindezt.

Esetleírás A család egy vidéki albérletből költözött be hozzánk, idősebbik lányuk akkor kezdte az általános iskola első osztályát, a fiatalabb a nagycsoportot. A szülőknek nem volt munkahelye. Hamar kiderült, hogy az édesanya és a lányok nagyon betegesek. Nehéz életkörülményeik miatt szomatizálódtak, édesanyánál pszichés problémák, a lányoknál az asztma volt a vezető betegség. A lányokat bevontuk az Alkotó Csoportba, a kisebbiket a Dúdolóba és mindkét szülőt a Munkaerő-piaciba. Az Alkotó Csoport felmérésén igazolódott, amit korábban gondoltunk a fiatalabb lányról, nagyon sok részképessége elmaradt az életkori átlagtól. Az Alkotó Csoportra eleinte csak bátorítás után mertek bemenni, visszahúzódóak voltak, aztán az idő múlásával az idősebbik lány egyre aktívabb lett, magához képest a fiatalabb is. A fejlődés főként a kézműves foglalkozásokon mutatkozott meg, az addig ollót használni nem tudó gyermek a foglalkozások végére önállóan vágott, kitartóan dolgozott, megélte az alkotás örömét, a sikerélményt. A Dúdoló Csoportban ő volt a legidősebb gyermek, nagyon szeretett részt venni ezeken a foglalkozásokon, látszott rajta, ahogy egyre jobban élvezi, hogy tudja a mondókákat, a dalocskákat, a mesevilágot idéző légkörben feloldódott, megnyugodott, ellazult. Sajnos 29

az édesanyját nem tudtuk rávenni, hogy bejöjjön ezekre az alkalmakra, de legalább azt jó volt látni, hogy a kivételt képező néhány foglalkozáson, amikor mégiscsak bejött, büszke lányára, és személyes figyelmet, szeretetet kap az édesanyjától. Az apukánál pedig azt sikerült elérni, a Munkaerő-piaci csoport hatásának köszönhetően is, belátta, hogy az addigi bizonytalan kifizetésű építőipari munka helyett jobb egy talán kevesebb, ám biztos megélhetést nyújtó bejelentett munka. Elköltözésükkor bejelentett .

munkahelye volt.

30

Második kiírás „B” komponens - Családok önfenntartóvá válásának elősegítése, munkahelyteremtés, szociális gazdaság típusú tevékenységek beindítása A támogatás konkrét célkitűzése olyan civil és egyházi szervezetek támogatása, amelyek hátrányos helyzetű társadalmi csoportok számára teremtik meg a lehetőséget, hogy önellátásuk, önfenntartásuk erősödjön.

.

Támogatóként olyan tevékenységeket támogattunk, melyek elősegítik, hogy a családok önállóvá, önfenntartóvá váljanak, vagy a támogatás kapcsán munkahelyhez jussanak hozzá. Elsősorban szociális gazdaság típusú programok beindításával, előkészítésével kapcsolatos szolgáltatásokra lehetett pályázni, de más típusú – a pályázati kiírás célkitűzéseinek megfelelő – munkahelyteremtő projektek támogatását sem zártuk ki.

Szociális gazdaság típusú programokkal kapcsolatos szolgáltatásnak nevezzük az olyan önfenntartást, önellátást segítő támogató tevékenységek biztosítását, előkészítést, melyek segítik a családokat abban, hogy vagy saját lakásukban, vagy önkormányzat, pályázó szervezet által biztosított ingatlanban, telephelyen olyan tevékenységekbe (állattenyésztés, növénytermesztés, kiskertek kialakítása stb.) kezdjenek, amelyek által a család a plusz bevételeknek köszönhetően önellátóvá válhat.

Ebben a körben nyílt és meghívásos rendszerben is hirdettünk pályázatot. Meghívásos rendszerben azokat a szervezeteket kerestük meg, melyek már jelentős eredményeket értek el a szociális gazdaság jellegű tevékenységek megalapozása során, és mintaként szolgálhatnak a még kezdeti lépéseknél tartó szervezetek számára. A nyílt pályázati körből a legpotenciálisabb, legpiacközelibb projektek lehetőséget kaptak a projektek eredményeinek továbbvitelére. A projekt megvalósítására a pályázónak minimum 6, maximum 12 hónap állt a rendelkezésére. Igényelhető támogatás mértéke: minimum 2 millió forint, maximum 5 millió forint.

31

Angyalliget Közhasznú Alapítvány az autisták lakóotthonáért Pályázat azonosító száma: TANDEM-03-0055 Megvalósítás helyszíne: Balmazújváros (Angyalliget Lakóotthon, Kék Paradicsom Majorság) .

A szervezet rövid bemutatása Az Angyalliget Közhasznú Alapítvány lakóotthoni ellátást nyújt 12 fő autizmussal élő fiatal számára a balmazújvárosi Angyalliget Lakóotthonban. 

A támogató környezetben folyó közösségi életvitel, az infokommunikációs akadályok csökkentése, a

sérülés-specifikus augmentatív kommunikációs

eszközök használata hozzásegíti lakóinkat ahhoz, hogy az egyéni képességeikhez igazodó önálló életvitelük fejlődjön. 

a test-lelki egészségét hosszú távú megtarthassa,



a családi kötődéseit a számára is elfogadható módon megélhesse,



a társadalmi aktivitását a védett környezetben végzett munkavégzéssel erősítse,



és hogy a közösségi részvétel által bekapcsolódhasson a helyi közösség kulturális közéletébe.

"Kék Paradicsom" Majorság - mezőgazdasági célú otthoni autizmus-specifikus rehabilitációs foglalkoztatás kialakítása az Angyalliget Lakóotthonban című projekt rövid leírása

A projekt célja az, hogy a mezőgazdasági célú rehabilitációs foglalkoztatás legjobb gyakorlatával emelje a vidéki környezetben élő autisták szakmai ellátási színvonalát, és javítsa a gondozó családok életminőségét. Az autizmus-specifikus, fizikai és infokommunikációs

szempontból

akadálymentesített

oktatókert

-

mintakert

kialakításával, megőrizve a tájegység jellegzetességeit, hagyományait, segítse és népszerűsítse az önfenntartó foglalkoztatást eredményező háztáji gazdálkodást.

32

A projektben vállalt feladatok: 

Az autizmus-specifikus háztáji gazdálkodás mint életmód, valamint ellátási forma szakmai megalapozása szakemberek és az érintett családok bevonásával.



"Kék Paradicsom Majorság" mint minta- és oktatókert létrehozása.



Családi gondoskodás - tervszerű mindennapok - otthoni foglalkoztatás. .

Eredmények:

33



kialakításra került a Kék Paradicsom majorság, a gyümölcsös, a konyhakert



elkészült a szerszámos ház



4 fő foglalkoztatását segítettük elő teljes munkaidőben



12 fő autista személy foglalkoztatását segítettük



10 alkalommal tartottunk számukra munkaerő-piaci felkészítést



családkonzultációval segítettük a családok részvételét



4 alkalommal tartottunk évszakváltó workshopot



180 órában segítették programunkat önkéntesek



a foglalkoztatás kialakítását segítő augmentatív kommunikációs eszközöket készítettünk



6 alkalommal tartottunk kertmustrát



több tucat termelőeszköz került beszerzésre



20 db nagyméretű, vizuális kommunikációt segítő irányító tábla került kihelyezésre



módszertani kézikönyvet készítettünk



Szociális Fórumon foglaltuk össze 1 éves programunkat.

.

Módszerek

1. Az autizmus-specifikus háztáji gazdálkodás mint életmód és ellátási forma szakmai megalapozása szakemberek, valamint az érintett családok bevonásával. Módszere: tudásátadás, jó gyakorlat kialakítása, oktatás

34

Az autizmus mint megváltozott élethelyzet nemcsak mentálhigiénés kihívásokat támaszt a családokkal szemben, hanem végleges változást jelent a háztartás-vezetés és gazdálkodás területén is. Magyarországon jelenleg nincs olyan egységes gyakorlati módszer, amely autizmus-specifikus szakmai alapokon álló háztartás-vezetési és háztartás ökonómiai ismereteket nyújtana a vidéki családoknak. A tevékenység célja, hogy a legjobb gyakorlatokat felkutassuk és egységes, mindenki számára követhető .

szakmai keretbe ágyazzuk. Eszköze: tanfolyami előadás, mintagazdaság látogatás, tervezési segítség, mintaadás.

2. "Kék Paradicsom Majorság" mint minta- és oktatókert létrehozása Módszere: A szervezetünk tulajdonában álló 1622m2-es területen haszon- és gyógynövények termesztésére kialakított oktatókert létrehozása, annak fizikai és infokommunikációs

akadálymentesítése.

A

mintakertben

történő

foglalkoztatás-

foglalkoztathatóság vizuális segédeszközeinek elkészítése. Eszköze: Bemutatás, megfigyeltetés, gyakoroltatás, mintaadás (az összetett feladatok lebontása).

3. Családi gondoskodás - tervszerű mindennapok - otthoni foglalkoztatás Módszere: Alkotóműhely, specifikus képzésék szervezése Eszköze: Autizmus-specifikus kerti eszközök kidolgozása és készítése: termésnagyság mérők a növényekhez,

színskála

az

érettség

meghatározásához,

auti-

szerszámosláda, vizuális művelési napló, vizuális művelési rendek évszakhoz illően, folyamatábrák kialakítása. Képzési tematikák elkészítése.

35

.

Amire büszkék vagyunk… Az autista ellátottjainknak nincs szám és mennyiség fogalmuk. Az általános mértékegységeket (sok, kevés, pici, nagy) nem értelmezik. Folyamatokban és képekben gondolkodnak, így számunkra is komoly szakmai feladatot jelentett a zöldségnövények ápolása során az öntözés megszervezése, illetve elvégzése. A locsolás összetett folyamat, így magának az öntözésnek a mozdulatsorát (lengő-lengető mozdulat a kijelölt távolságon belül) begyakorolva a valóságban is képessé váltak a szórásos locsolás elvégzésére pl. a sárgarépa esetében. A gyümölcsfák esetében kijelöltük a locsolási zóna tányérját, és azt egyenként 4 vödör vízzel kellett megöntözni. Mivel a számosságot nem ismerik, a még egyszer szó számukra nem értelmezhető, így a tevékenység kezdetén 4 korongot kaptak, amit minden vödör ürítés után egyenként "adtak" le, így értelmezhetővé vált, hogy mennyi vödör vizet kell még kapnia az adott gyümölcsfának. Ezáltal bejósolhatóvá vált számukra a munkatevékenység hossza, és a végrehajtó működés zavarát kiküszöböltük. Ez az általánosan alkalmazott módszer nem csak egy speciális esetben volt hatékony, hanem általánosan alkalmazott jó gyakorlattá vált.

36

.

Egyéb tapasztalatok Az autizmus spektrumzavarral élők és családjuk szakszerű ellátásához számos elem hiányzik a magyar ellátórendszerből, különösen a vidéki térségekben. Különösen szembetűnő ez a hiány a lakóotthonok és hozzájuk kapcsolt védett munkahelyek területén, amelyek a leghatékonyabb, valamint leggazdaságosabb megoldást jelentik az autizmussal élő felnőttek ellátására. Emiatt az autizmussal élők nagy többsége (több mint 80 %-a) felnőtt korára családi gondozásra szorul, kivonva magát és az őt gondozó családtago(kat) mind a védett mind a nyílt munkaerőpiacról. Ez az élethelyzet amellett, hogy tovább súlyosbítja az autizmusra jellemző viselkedésszervezési és szociális kapcsolatteremtési zavarokat, jelentős többletkiadással jár mind az állam számára, mind a család számára, az állam részéről növelve a szociális kiadásokat, a család részéről csökkentve a maximálisan elérhető jövedelmet, mely konzerválja az autizmussal élők és családjaik szakmailag, illetve gazdaságilag ingatag helyzetét.

37

Ebben a folyamatban kapaszkodót jelenthet a háztáji gazdálkodás autizmus-specifikus adaptált felélesztése, amely megoldást jelenthet az autisták otthoni foglalkoztatási, fejlesztési lehetőségének megteremtésére, és háztartások anyagi helyzetének javítására. Ennek az életmódnak az alapjai azonban mára szinte teljesen feledésbe merültek. A vidéki környezetben élő autisták családjainál azonban még megvannak a megfelelő feltételek

a

háztáji

gazdálkodáson

alapuló

autista

életmód

kialakításához .

(kis/közepes/nagy kiterjedésű kertrésszel ellátott ház, vízellátás).

Egy olyan oktató- és szolgáltató központ létrehozásával, ahol megvalósulhat a családok számára az autizmus-specifikus háztáji életmód elméleti és gyakorlati oktatása, valamint a folyamatos tanácsadás, emelhető a családi körülmények között gondozott autisták ellátási színvonala, felkészíthetővé válnak a későbbi védett körülmények között folytatott foglalkoztatásra. A háztáji gazdálkodással a kiadások csökkentése és a tervszerű mindennapok javítják a család anyagi és mentális állapotát, ennek eredményeként nagyszámú autista ember életminősége, valamint foglalkoztathatósága javulhat a projektnek köszönhetően.

38

Aparhanti Független Roma Egyesület Pályázat azonosító száma: Tandem-03-0039_2 Megvalósítás helyszíne: Kisvejke

A szervezet rövid bemutatása

.

Az Aparhanti Független Roma Egyesületet 2005-ben alakult meg 17 fő alapító taggal. Tevékenységi köre: a munkaképes cigányok képzésének, átképzésének szervezése; a roma diákok esélyegyenlőségének elősegítése oktatási tevékenységek szervezésével, tehetséggondozásával; jogvédelmének, érdekképviseletének ellátása, identitástudat megerősítése, hagyományaik, a nyelv, a kultúra ápolása, a társadalmi és a munkaerőpiaci beilleszkedés segítése; a nagycsaládosok és a fogyatékkal élők segítése. Eddigi tevékenységeink: 2009 óta működtettünk tanodát, 2011-től Családi Napközit üzemeltetünk, „Lendület az álláskereséshez” című projekt lebonyolítása, „Érted” Önkéntes Program megvalósítása stb.

Projekt rövid leírása 2013.11.01.- 2014.11.30.-ig Tandem program lebonyolítását folytattuk Kisvejkén, 10 olyan halmozottan hátrányos helyzetű család bevonásával, ahol a családban legalább egy fő tartósan munkanélküli volt. Az első 6 hóban „Kertünkben a jövőnk” című programban a bevont családok kertészeti és álláskeresési munkaerő-piaci képzésen vettek részt, megtanulták saját kertjük gondozását, zöldségek vetését, palántanevelést, gyümölcsfák, bogyós gyümölcsűek ültetését, termesztési szükségességét, növényvédelmét; a megtermelt zöldségekből, gyümölcsökből egészséges ételek elkészítését. A továbbviteli pályázat elnyerése után „Csapatban a jövőnk!” címmel, 6 hónapig, 8 család közös munkával egy általunk bérelt földterület megmunkálásán, megművelésén dolgozott. 0,3 ha földterületen fóliasátras és fólia alagút rendszerekben folytattak. A

megtermelt

zöldségeket

és gyümölcsöket

kertészeti tevékenységet környékbeli

piacokra,

felvásárlóknak, valamint saját ellátásra termelték. Célunk volt a családok őstermelőként való boldogulása, valamint hogy hosszú távon, hogy a projektben résztvevő családokkal Szociális Szövetkezetet alkotva több földterület bérlésével, vásárlásával intenzív 39

gyümölcstermesztéssel növeljük tevékenységeinket, elhelyezkedési esélyeik növelése és önálló ismeretszerzési fejlődésük érdekében. Családi konzultációs napokat tartottunk a családok számára közösen havi egy alkalommal a szociális tanácsadó és a roma koordinátor közreműködésével, igény esetén egyéni konzultációk beiktatásával.

.

Eredmények A projekt 6 hónapos futamideje alatt 8 család sikeresen befejezte a programot. 1. Családok összehívása: A szociális segítő és a roma koordinátor személyesen értesítette, valamint meghívta a programban résztvevő családokat a Kisvejkei Tanoda épületébe, ahol megbeszélték a projekt részleteit. A bevont családokkal együttműködési megállapodást kötöttek. A projekt elején és végén hatékonyságmérést végeztek, be- és kimeneti mérés történt. 2. Föld bérleti szerződés megkötése: Egyéni vállalkozóval a 0,3 ha föld bérleti szerződésének aláírására került sor. A helyi vállalkozó nem kért bérleti díjat, hanem a megtermelt zöldég és gyümölcs termékek 1%-át kérte a bérleti díj ellenében. 40

3. Bérelt föld előkészítése: Megvalósult a fóliasátrak helyének kijelölése, 7,5 m széles 30 m hosszú két darab használt fólia felhasználásával sátor felépítése, a nagy meleg miatt raschel háló elhelyezése a fólián árnyékolás céljából. 4. Zöldségek palántázása: fóliasátor alá, 450 m2 területre rövid tenyészidejű zöldségpalánták ültetése valósult meg, augusztusban: 1950 db paprika palánta, 450 db csemege uborka, káposztafélék, majd november hónapban: 800 db jégsaláta palánta, 850 . db saláta palánta. A retek mag /300 g/ tavasszal került elültetésre. A palánták rendszeres öntözését a földterület mellett lévő patakból biztosították. Hordókat helyeztünk el a fóliasátorban. Szivattyú segítségével juttattuk a vizet a patakból a hordókba, ahonnan locsolókannával hordták a családok a vizet a zöldségekre. A családok közösen végezték el az aktuális feladatokat a kertész, a roma koordinátor és a szociális segítő szakmai irányításával, felügyeletével. 5. Szamóca palánták kiültetése: 1700 db palánta került fólia alagút alá augusztusban 200 m2 területen 6. Bogyós gyümölcsű bokrok (málna, szeder) telepítése: Mindegyikből 335 darab tövet telepítettünk 2450 m2 területre. 7. A megtermelt zöldségek kiajánlása: egyéni vállalkozó segítségével a málna-, a szeder-, a szamóca osztrák felvásárlóhoz került kiajánlásra, valamint a megmaradt megtermelt árukat a Mirelit Mirsa Zrt. vásárolja fel. 8. Családi konzultációs napot tartottunk közös összejövetelek alkalmával, ahol a szociális segítő és a roma koordinátor közös beszélgetéseken segítette a családokat a célok megfogalmazásában, jövőképük kialakításában, problémák megoldásában. Ezen kívül ezeken az alkalmakon sor került az aktuális feladatok átbeszélésére. Összesen a közös családi konzultációkon 8 család jelent meg ez időszakban. Egyéni családi konzultáció során 15 alkalommal segített a szociális segítő a családok egyéni probléma megoldásában. 9. Programzáró találkozó: melyre meghívót küldtünk a helyi önkormányzat és más olyan önkormányzatok részére, akik hasonló projektekben érintettek, ezen kívül a helyi kisebbségi önkormányzat tagjait, dolgozóit, valamint a helyi civil szervezeteket is

41

értesítettük az eseményről. A projektről a roma koordinátor és a szociális segítő tartott ismertetőt, annak eredményeit értékelték. 10. Nyilvánosság: A projekt megvalósítása alatt folyamatosan jelentettünk meg cikkeket honlapunkon a www. afre.hu és a www.volgysegportal.hu honlapon, valamint a Völgységi hírlevél havonta megjelenő újságban. .

Módszerek Úgy véljük, hogy sikereink eléréséhez elengedhetetlenül fontos volt a családi konzultációk megtartása. Ezeket havonta 2 alkalommal tartottuk, ahol megbeszéltük a következő időszak teendőit, összefoglaltuk az elért eredményeinket, illetve aktuális problémák és feladatok megvitatására is sor került. A projektirodában egyéni konzultációk alkalmával segítette a szociális segítő a segítségért betérő családok tagjait. A családi konzultációk mind hozzájárultak a kölcsönös bizalom kiépítéséhez, valamint a munka menetének zökkenőmentes működéséhez.

42

Az együttműködési megállapodás megkötése, az együttműködés folyamatos fenntartása helyi vállalkozóval, valamint a kertészeti szakember tudásának hasznosítása mind elősegítette a projekt céljainak elérését.

.

Sikertörténet…Amire büszkék vagyunk… Legnagyobb eredményünknek tartjuk S.I. és élettársa S. K. történetét. Ők a projekt előtt már nagyon szerettek volna egy gyümölcsöst kialakítani. Álmuk volt egy kajszis ültetvény kialakítása. Tudásuk és tapasztalatuk azonban nem volt megfelelő ennek létrehozására. A Tandem-03-0039 kódszámú Kertünkben a jövőnk c. program lehetőséget jelentett nekik álmuk megvalósítására. Álláskeresési és munkaerő-piaci képzésen vettek részt, majd a Kertészeti Alapismeretek tanfolyamon megismerhették a kertművelés fontosságát, céljait, eszközeit, levélzöldségek és káposztafélék termesztés technológiáját, gyökérzöldségek és hagymafélék termesztéstechnológiáját, burgonyafélék és kabakosok termesztésének technológiáját, bogyós gyümölcsűek termesztés technológiáját. Az elméletben elsajátítottak gyakorlatba helyezésével tapasztalatot szereztek a bogyós

43

gyümölcsű tövek ültetéséről, a felszántott talaj előkészítéséről, a zöldségmagok elvetéséről, a növényápolási munkákról, tápkockás palánták elültetéséről. A program során megvásároltak egy 1500 m2 nagyságú területet, mely a tereprendezés után alkalmassá vált kajszi gyümölcsös kialakítására. Gyümölcsfákat ültettek, s közé veteményest. Jelen projektben fóliasátras és fólia alagút rendszerekben történő kertészeti

tevékenységet

folytattak.

Mindkét

program

legmegbízhatóbb .

és

legszorgalmasabb résztvevői voltak. Munkájukkal, kitartásukkal és szorgalmukkal példát mutattak, húzóerőként hatottak a többi családra. A projekt lezárta után a szamóca termelést és értékesítést, a fólia termesztést szintén folytatni szeretnék, ha kell egymaguk.

44

Debrecen-Bánki Református Egyházközség Pályázat azonosító száma: TANDEM-03-0049-2 Megvalósítás helyszíne: Debrecen-Bánk

„Közösségben Jólétben” I.-II. című projekt rövid leírása A pályázat célja, hogy halmozottan hátrányos helyzetű, tartós munkanélküli. embereket visszaintegrálja a munka világába, felkészítse az önálló életvitelre úgy, hogy szakmai tudásukat fejleszti, az elhelyezkedéshez szükséges tanácsadást, életvitel segítést, speciális képzést, mentorálást biztosítja számukra. A projekt keretében a résztvevők kecsketartással, valamint konyhakert kialakítással kapcsolatos elméleti és gyakorlati képzést kapnak, így a tej, és a hús előállítását későbbiekben meg tudják teremteni maguknak. Rendszeres családkonzultáción is részt vesznek, mely segíti az új élethelyzethez való alkalmazkodást. A projekt során munkaügyi tanácsadást és képzést is kapnak a résztvevők, egyéni kompetenciafejlesztéssel. A projekt keretében a két ciklus alatt 60 db kecske került megvásárlásra, és az így kialakított állatállomány tejhozamának segítségével a sajtkészítés alapjait is el tudták sajátítani a családok.

45

Eredmények Az egyházközség a projektnek köszönhetően 60 db kecskéből álló állatállományt tudott beállítani. Az állatállománynak köszönhetően sajtot és tejet tud a gyülekezeti tagok számára biztosítani. A családkonzultációs alkalmaknak köszönhetően a családok lelki egyensúlyában sikerült pozitív változást elindítani. A programban résztvevők saját önéletrajzzal rendelkeznek a .

képzés hatására, és önállóan keresik az álláslehetőségeket. A családok összeszoktak a programok alatt, és azóta több közösségi programon vettek részt.

Módszerek 

Rendszeres családkonzultációs alkalmak tartása a lelki egyensúly helyreállításában segített.



Munkaügyi tanácsadás az egyének foglalkozatási készségeit fejlesztette.



Egyéni

esetkezelés

a

napi

problémák,

a

szociális

gondok

megoldási

lehetőségeinek kidolgozásában segített.

Esetleírás… A program első ütemében már részt vett az a család, amely egy sérült gyermeket nevel. Az első projekt során pozitív tapasztalatokat szereztek a szülők a segítségnyújtás ilyen formájával kapcsolatban, amely készségeket fejleszt, és lehetőségeket biztosít. Mivel a nagymama ismeri a sajtkészítés fortélyait is, így boldogan kapcsolódott be a gyakorlati képzésbe, segítve ezzel a tejfeldolgozás mihamarabbi elsajátítását. A kialakított konyhakert is sokat segített a mindennapokban. Mivel a kislányuk fokozott gondozást igényel, így nagyon nehéz az édesanya számára az elhelyezkedés. Örömmel vett részt a képzésen,

a

munkaügyi

tanácsadáson,

lelkesen

küldte

az

önéletrajzokat.

A

családkonzultáció, illetve az egyéni esetkezelés nagyon jó hatással volt az édesanyára és az édesapára, mivel kislányuk állapotában negatív változás állt be, így műtétre volt szükség. Ennek a traumának a feldolgozásában szükségük volt a segítségre.

Egyéb tapasztalatok…

46

A projekt egyediségét az összefogás adja. A bevont családok kiveszik a részüket a gazdaság

felépítéséből, és a szakemberek együttműködésének köszönhetően

gördülékenyen működnek a dolgok. Az egyházközség szorosan együttműködik a Debrecen-Kerekestelepi és a Debrecen-Lencz telepi egyházközséggel, így a jó gyakorlatot, ami a már megvalósított programot illeti, könnyen át tudják adni egymásnak. Az egyházközségnél több, jól működő szociális szolgáltatás is elérhető, a szociális gazdaság .

pedig hatékonyan tudja kiegészíteni az eddigi szolgáltatásokat. A Debrecen-Bánki Egyházközség jelenleg is több olyan szolgáltatást biztosít a lakosság részére, mely a napi elfoglaltság mellett szociálisan, pszichésen is segíti a tanyavilágban élőket. Egyedi módon törekszik az önellátásra, a teljes körű oktatási, nevelési, szociális ellátási formák kialakítására és biztosítására a településen. Ebbe szervesen beleilleszkedik a szociális gazdaság kialakítása is.

47

Filadelfia Evangélikus Egyházközség Pályázat azonosító száma: TANDEM-03-M-0058 Megvalósítás helyszíne: Nyírtelek – Görögszállás tanya

A szervezet rövid bemutatása

.

A Hajdú-Szabolcsi Evangélikus Egyházmegye közgyűlése 1992-ben kimondta a Nyírszőlősi Evangélikus

Egyházközség

önállósodását;

a

Magyarországi

Evangélikus

Egyház

származtatott jogi személyiségű szervezete. 2009.01.01.-től az egyházközségünk neve Filadelfia Evangélikus Egyházközségre változott. Nyírtelekhez tartozó Görögszálláson több mint 6 éve foglalkoznak az egyházközségünk tagjai, alkalmazottai az ott élő halmozottan hátrányos helyzetű lakossággal, akiknek

76%-a roma származású. Az igények alapján tanyagondnoki szolgálatot

szerveztünk ezen a területen. A szükséges szociális, egészségügyi és egyéb szolgáltatókhoz való eljutást is biztosítjuk a tanyagondnoki gépjárművel. A tanyagondnoki szolgálat a szenvedélybeteg ellátásunknak is segítségére van abban, hogy 2009. januártól mobillá teszi a szolgáltatást. 2011 óta valósítunk meg a célterületen szociális földmunkaprogramot, melynek keretében a hátrányos helyzetű célcsoport 15 tagja helyben, közfoglalkoztatás keretében alkalmazva mezőgazdasági munkában vesz részt. 2009-től Biztos Kezdet Gyermekházat üzemeltetünk Görögszállás külterületen a 0-5 éves korú romugró gyermekek képességeinek fejlesztésére jelenleg feladatátvállalási szerződés keretében. 2013-ban készült el ÉAOP-5.1.3-10 konstrukció keretében az Alternatív Kulturális és Foglalkoztatást Elősegítő Centrum, mely épület megfelelő helyet biztosít a helyiek kulturális, vallási, közösségi, fejlesztési programjainak. A külterületen végzett munkánk során tapasztaltuk, hogy a munkanélküliek aránya rendkívül magas - mindössze a családok kb. 20 %-nál van rendszeres fizetés, melynek oka az emberek képzetlensége, illetve motiválatlansága. Emellett komoly problémát jelent a többségi és kisebbségi társadalom között lévő feszültség.

48

„Háztáji gazdálkodással az öngondoskodás felé” című projekt rövid leírása

A már meglévő szolgáltatási elemek és a családi közösségi gazdálkodás egymásra épülésével, illetve a családokra kidolgozott, egyéni szükségleteken alapuló fejlesztési tervekkel olyan a helyi szociális gazdaságot megerősítő projekt fenntartása a hosszú távú cél, ahol biztosított a résztvevő egyének és családtagjaik megélhetése. További cél a .

szegénységet

újratermelő

mechanizmusokból

való

kizökkenés

és

egyértelmű

példamutatás az összefogásra, a munkából szerzett jövedelem, élelem által szerzett életszínvonal emelkedésre. A város lakosságának egészére való tekintettel a földrajzi, a gazdasági, a szociális és az egészségügyi hátrányokkal küzdő településrészeket olyan fejlődési irányba kell állítani, ami egyértelmű módon csökkenti a kirekesztett, perifériára szorultak

izolációját,

előmozdítja

a

szociális

kohéziót.

Emellett

elősegíti

a

mélyszegénységben élők aktív részvételét és együttműködését, bekapcsolódását egy tágabb környezeti, és lakossági - közösségi rendszerbe. A pályázat elsősorban a mélyszegénység felszámolására tett konkrét lépéseket azzal, hogy komplexen kezelte a szegénységet, a kisebbségi létet, a családi diszfunkciókat, a munkanélküliséget, a közösségépítést, az oktatást és a szociális biztonságra való törekvést.

49

EREDMÉNYEK: Jövedelem felmérése a projekt elején, illetve végén A táblázat tartalmazza a gazdasági aktivitásra vonatkozó adatokat

1. család 1 .

2. család

3. család

A háztartás nem volt bevétele állattenyésztés i, állattartási tevékenységbő l-a projekt kezdetén

nem volt

2 .

A háztartás 90.000 Ft bevétele állattenyésztés i, állattartási tevékenységbő l- a projekt végén

144.000 Ft

170.000 Ft

3 .

Rendelkezik-e baromfi haszonállattal, ha igen, milyenekkel a projekt kezdetén

kecske, baromfi

nem volt

50

nem volt

4. család nem volt

5. család nem volt

6. család

7. család

nem volt

nem volt

1 db hízó 188.000 Ft cserélve, 1 db koca és 6 db malaccal, 3 db hízó saját részre vágása

188.000 Ft

140.000 Ft 2 db hízó gépkocsira cserélve

baromfi

nem volt

nem volt

.

baromfi

4 .

5 .

6 .

7 .

51

Rendelkezik-e haszonállattal, ha igen milyenekkel a projekt végén Jelenleg milyen elképzelései vannak a jövőre nézve, az állattartási tevékenységge l kapcsolatban a projekt kezdetén Jelenleg milyen elképzelései vannak a jövőre nézve, az állattartási tevékenységge l kapcsolatban a projekt végén Jelenleg miben segíti elő a család életszínvonalá

baromfi, 1 db koca, 6 1 db koca kecse, 1 db db malac koca, 4 db malac

1 db koca, 6 nincs db malac haszonállat

nincs haszonállat

2 db malac

sertésállomán y növelése, nagyobb számú állat tartása

sertésállomán y növelése, nagyobb számú állat tartása

sertésállomán y növelése, nagyobb számú állat tartása

sertésállomán y növelése, nagyobb számú állat tartása

sertésállomán y növelése, nagyobb számú állat tartása

sertésállomán y növelése, nagyobb számú állat tartása

a sertésállomán y fenntartása és az állomány számának növelése

a sertésállomán y fenntartása és az állomány számának növelése

a sertésállomán y fenntartása és az állomány számának növelése

a nem szeretne nem szeretne sertésállomán állattartással állattartással y fenntartása foglalkozni foglalkozni és az állomány számának növelése

a sertésállomán y fenntartása és az állomány számának növelése

anyagi megtakarítás a pályázat segítségével

anyagi megtakarítás a pályázat segítségével,

anyagi megtakarítás a pályázat segítségével,

elsősorban pozitív mintaadás gyerekek

sertésállomán y növelése, nagyobb számú állat . tartása

anyagi megtakarítás a a pályázat segítségével

elsősorban pozitív mintaadás gyerekek

elsősorban pozitív a mintaadás gyerekek

a

8 .

52

nak emelkedését, az állattartási tevékenység a projekt elején

később bevétel

később bevétel

számára családban

a

Jelenleg miben anyagi segíti elő a megtakarítás család életszínvonalá nak emelkedését, az állattartási tevékenység a projekt végén

anyagi megtakarítás

anyagi megtakarítás

elsősorban anyagi pozitív megtakarítás . mintaadás a gyerekek számára a családban, valamint anyagi megtakarítás

számára családban

a számára családban

elsősorban pozitív mintaadás a gyerekek számára a családban, valamint anyagi megtakarítás

a

elsősorban pozitív mintaadás a gyerekek számára a családban, valamint anyagi megtakarítás

.

Módszerek Több módszer és technika alkalmazása párhuzamosan futott a projekt ideje alatt: 1. Családkonzultációk szervezése: A program tervezésétől, indulásától kezdve családkonzultációkon ismerhették meg a lehetőségeket, a program elvárásait, a lehetséges kritikus pontokat. Ezek segítették a program lebonyolítását is mint egy információs csatorna.

2. Közösségformálás: A bevont célcsoporttagok közösen építették vagy újították fel az állatállomány érkezése előtt a tartásra szánt ólakat a mentor és az egyházközség munkatársainak koordinációja mellett. Fontos szempont volt, hogy a résztvevők magukénak érezzék a programot, és felismerjék a projekt által nyújtott lehetőségek tárházát. A közös építkezés célja a résztvevők közösséggé való formálása, a csoportdinamika feltérképezése, az egymás iránti toleranciaszint növelése, valamint az önzetlen segítségnyújtás fontosságának hangsúlyozása volt.

53

3. Szociális munka: A közösségformálás mellett párhuzamosan jelentek meg a diakónia és a szociális munka által alkalmazott módszerek a segítő folyamat eszközrendszerén keresztül. 3.1. Egyéni esetkezelés. A szükségleteken alapuló oktatási, szociális és egészségügy szolgáltatásokhoz való hozzáférés segítése a résztvevők és családtagjaik számára. .

A

résztvevő

egyének

családtagjainak

bevonása

a

programban

megjelenő

munkafolyamatok elvégzéséhez. 3.2.Krízisintervenció, elsősorban a motivációs szint csökkenésének esetén 3.3.

Családi kapcsolatrendszerek és szerepek erősítése – minta és példamutatás a

szülők felől a gyerekek felé a rendszerszemléletű családgondozás eszközeivel. 3.4.

Folyamatos információnyújtás – a munkavégzéssel összefüggő, illetve a családi

élettel kapcsolatos problémák megoldása terén. 4. Vallási és hitéleti tevékenységek – Közös reggeli ima.

54

Sikertörténet…Amire büszkék vagyunk… A munkaerő-piaci szolgáltatásba bevont személyek közül Gábort érdemes a leginkább kiemelni. Ennek oka egyrészt, hogy Gábor a görögszállási környezetet meghatározó cigányság körében minimális kapcsolatokkal rendelkezett. A program kezdetekor Gábornak komoly problémát jelentett a kapcsolatteremtés. Mindezek ellenére ő volt az, aki helyet tudott adni a már elkészült óljában a programban szintén résztvevő Tibor .

malacainak, arra az időszakra, amíg Tibor meglévő óljának felújítása befejeződött, és az állatok gondozásában is jelentős feladatokat vállalt. Korábban nem tartott sertéseket, semmilyen tapasztalatokkal nem rendelkezett ezen a téren, és talán éppen ezért nála volt a jellemző a szabálykövetés. Az állomány gondozását ő végezte leginkább az útmutatások szerint, és ennek az eredményei is megjelentek a programban. Gáborék állománya a program zárásakor is még teljes volt. A vágásokat nem a pillanatnyi anyagi helyzetük határozta meg, és mindvégig kitartottak a már korábban megfogalmazott céljaiknál a programban kapott segítség alapján. Nehézségként jelentkezett az állományuk megbetegedése, de nem volt tapasztalható a motiváció csökkenése, és elmaradt az a negatív hozzáállás is, ami a többi résztvevőnél hasonló helyzetekben előfordult. Gáborék első vágására a programidőszakon kívül került sor. Alapvetően azokat a feltételeket igyekeztek házi körülmények között biztosítani, amelyek a képzés során jelen voltak. Gábor korábban részt vett egy képzésen belül lebonyolított vágáson, ahol még a vágás gyakorlati részében nem tevékenykedett, de a saját vágásnál már vállalta ezeket a feladatokat is. Megállapítható, hogy elsajátította az állomány felneveléséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket, képes reális célokat kitűzni, valamint azok végrehajtásában következetesen ellátni a feladatait.

55

Igazgyöngy Alapítvány

Pályázat azonosító száma: TANDEM-03-M-0059 Megvalósítás helyszíne: Told .

A szervezet rövid bemutatása Alapítványunk 1999 óta működik

a

berettyóújfalui

kistérségben.

Célunk

a

mélyszegénységben élő gyermekek életesélyeit javítani, kompenzálni hátrányukat, segíteni integrációjukat. Esélyteremtő modellünkben, melynek a fő helyszíne Told, az oktatás- családgondozás, közösségfejlesztés (kríziskezelés, önfenntartás fejlesztése, munkahelyteremtés) – és intézményi együttműködés hármas pillére a meghatározó. A lehetséges beavatkozási pontokra a közösség bevonásával próbálunk hatást gyakorolni.

„Élhető falu” című projekt rövid leírása A projekt célja a körülmények adta lehetőségek kihasználásával élhetőbb és fenntarthatóbb környezetet teremteni a szegregátumban élők számára. Kialakítani bennük

a

személyes

felelősséget

továbbfejleszteni az önfenntartás

a

szűkebb

képességét,

és az

tágabb

környezetük

iránt,

életminőség javítását

célzó

tevékenységet támogatni. Ennek keretében a kiskert programot bővítettük: részben a családoknál nagyobb területek művelését, részben az alapítvány tulajdonában lévő, 1 hektár területű földön a közös gazdálkodást (közösségi kert). Olyan tudásátadást tervezünk a programban, ami kellő ismeretet és tapasztalatot adhat a vegyszermentes gazdálkodás irányába történő elmozduláshoz. A program közvetlen célcsoportját a Toldon élő, hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő, többgyermekes, zömében roma családok adják. Terveztünk egy másik elemet is, bontott építőanyagból ólakat építünk, melyek a későbbiekben kisállatok tartását teszik lehetővé.

56

.

Gyógynövény termesztés

Eredmények Ismeretátadásban: A résztvevőknek kevés ismeretük volt a bejelentett állás előnyeiről, munkavállalói jogokról és kötelességekről. A vegyszermentes gazdálkodásról sem hallottak korábban. A munkaerő-piaci képzés tíz alkalma után megtörtént mérés számszerűen igazolta a változásokat.

A speciális képzés a vegyszermentes

gazdálkodásról, valamint a négy alkalom után a kérdőíves ellenőrzés az átadott ismeretek beépülését erősítette. Az önkéntes munka eredményei: a közösségi rendezvények szervezése erősítette a csoportkohéziót, a készségek fejlesztését, a motivációt. A kert művelésébe 10 fő kapcsolódott be, az ólak építésében (összesen hetet alakítottunk ki) az érintett családtagok is részt vettek. A traktor és kiegészítőinek megvásárlása lehetővé tették a talajmunkák kisebb anyagi ráfordítással történő elvégzését. Bemutató jelleggel három

57

fajta gyógynövényt vetettünk, amit ősszel meg tudtunk mutatni az érdeklődőknek: mivel mennyit kell foglalkozni, mekkora bevétel érhető el.

.

Munkaerőpiaci-képzés Módszerek A program egyik legfontosabb eleme a családok bevonása, és a megfelelő kapcsolat kiépítése volt. Ennek első lépéseként tájékoztattuk az alapítvánnyal kapcsolatban álló családokat a program lényegéről, valamint meghallgattuk véleményüket, elgondolásaikat az önfenntartásról, felmértük a hiányzó tudásokat és tárgyi feltételeket. A bizalmi kapcsolat kialakítása nem ütközött különösebb nehézségbe, hiszen minden bevont család kapcsolatban volt már az alapítvánnyal. Fontos volt viszont az önfenntartás fogalmának átbeszélése, családonként megvizsgálva, hogy miféle áthagyományozódás lehet segítségünkre a továbblépésben. Ugyanígy lényeges volt, hogy gyakorlati ismereteket, eredményeket tudjunk felmutatni. Ezt tette lehetővé, hogy saját forrásból vásárolt, valamint egyéb pályázatokon nyert vetőmagokat tudtunk osztani, amit a közösségi és a családi 58

kertekben

elvetettünk.

A

betakarítás

után

be

tudtunk

számolni

a

gyógynövénytermesztés eredményeiről. A visszacsatolások fontos elemet képviseltek a munkában.

.

Ólépítés

Sikertörténet K.-ék elsőként jelentkeztek a programba. Korábbi alkalmi munkatapasztalata leginkább az asszonynak volt, aki kertészetekben dolgozott. A saját kiskertjüket is az elsők között művelték meg, és örömmel kapcsolódtak be a baromfi-ól építésébe is. Bár az asszonynak alapkészségek tekintetében gondjai vannak, mégis erőfeszítéseket tett a tudásbővítésre. Úgy véljük, ez a család lett a húzóerő, a pozitív példa a közösség számára az önfenntartás fejlesztésében, a lehetőségek kihasználásában, a motivációban.

59

A család egyik tagja Z., az általános iskola 7. osztályába járó, SNI fiú, aki a kerti munkákban hihetetlen örömét lelte. Lelkesen fogadta az ötletet, hogy családja is bekerült a programba. A korábbi időszakban az otthoni kiskert ápolásában már jeleskedett, és a közösségi kertben való munkálkodásra is örömmel jelentkezett. Nagyon érdeklődött a traktor iránt, édesapja tudja vezetni, szeretne az ő nyomdokaiba lépni. Egyéb tapasztalatok

.

Talán fontos a projekt szempontjából, hogy egy olyan problématérkép készítése előzte meg a stratégiai munkát, amiben az építkezés puzzle-szerűen fedi le a beavatkozási pontokat. Nem pályázati projektlehetőségek szerint tervezünk hát, hanem a helyi problémákra és azok megoldásaira fókuszálva. Szilárdan próbáljuk beépíteni az elemeket, több oldalról is megtámogatva azokat, és hosszú távon tervezve.

Fontos ebben a

munkában az is, hogy a megoldások nem csupán a mi kezdeményezéseinkkel történnek, a helyiek bevonása maximális. Csak így tudjuk őket érdekeltté tenni a munkában, ha érzik, az ő jövőjük építéséről van szó.

60

Lehetőség Családoknak 2005 Alapítvány Pályázat azonosító száma: TANDEM-03-M-0060 Megvalósítás helyszíne: Mosonmagyaróvár

A szervezet rövid bemutatása

.

Az alapítvány fő küldetése, hogy támogassa a reménytelen helyzetbe került családok és gyermekek

társadalomba

integrálását

oly

módon,

hogy

számukra

átmeneti

időtartamban, ideiglenes jelleggel otthont biztosít, illetve segít a munkahelykeresésben. Idővel lehetőség nyílt egy második CsÁO létrehozására, mely az egész ország területéről fogadja a bajba jutott családokat, krízisellátást nyújtva. Az intézményhez tartozik továbbá öt kiléptető lakás, ahol öt évig élhetnek a rászorult családok. Ezen felül sikeresen integráltuk az „Emberkereskedelem Áldozatainak fenntartott Átmeneti Szállás”szolgáltatást is.

„Két megoldás egy helyen az önfenntartóvá válás érdekében” című projekt rövid leírása Projektünk fő célkitűzése a Családok Átmeneti Otthonaiba bekerülő, munkavállalási és önfenntartási

nehézségekkel

küzdő

családok

számára

elősegíteni

az

önálló

jövedelemtermelő tevékenységek elsajátítását. Célunk elérése érdekében a projekt során gondozottaink részt vettek egy komplex munkaerő-piaci képzésben; egy melléképületünk átalakításával

létrehoztunk

egy

foglalkoztatót,

ahol

klienseink

elkezdhették

jövedelemtermelő tevékenységüket; valamint települési és kistérségi szinten kiépítettük az előállított élelmiszerek felvásárlói és a bedolgozási munkalehetőséget biztosító partnerek körét. Projektünk alapvető célja, hogy lakóink számára biztosítsuk a többletjövedelem termelésének infrastrukturális feltételeit, illetve átadjuk az ehhez szükséges ismeretanyagot, aktív szemléletet. Mosonmagyaróváron, a helyi és intézményi adottságainkat tekintve, a többletjövedelem termelésére alapvetően két lehetőség mutatkozik: a) bedolgozói munkák vállalása a környező ipari üzemek számára b) feldolgozott élelmiszerek készítése (saját fogyasztásra, árusításra 61

A foglalkoztató tevékenység folytatása Lakóink számára a száraztészta előállítása az egyik legkedveltebb projektrész, nemcsak azért, mert saját célra is készítik a szebbnél-szebb tésztákat, hanem mert ráéreztek a csoportos munka előnyére, hogy a kisebb problémákat meg tudják közösen beszélni. A résztvevőknek saját értékesítési körük alakult ki, vannak olyan vevők, akik név szerint tudják, hogy mely lakók előállított száraztésztáját szeretnék megvásárolni. Ez húzóerő, .

hisz a többiek látják, hogy melyek azok a termékek, amelyek sikeresek, így megpróbálják ők is azokat a technikákat kialakítani, amelyekkel ezek a mintacsomagok készülnek. Az előállított tészták felhasználásai: 

résztvevők saját felhasználása



intézményi fogyasztás



reprezentációs célokra



mintacsomagok kiosztására



résztvevők termékeinek értékesítése.

Mosonmagyaróváron működő civil szervezet, akik főzéssel és sütéssel foglalkoznak, meglátogatták foglalkoztató helységünket, és végigtekintették a munkafolyamatunkat a tésztagyúrástól egész a késztermék becsomagolásáig. Ez ismét fontos pontja volt a projektben

résztvevők

számára,

mivel

elismerték

tevékenységüket,

pozitív

visszajelzéseket kaptak, és nem utolsósorban kialakult a két csapat között egy baráti kapcsolat. A civil szervezet megtekintette a tésztakészítés egyik fontos elemét a tyúkudvart, hisz az állatok folyamatos gondozásának köszönhetően mindig friss tojással tudjuk a tésztáinkat előállítani. Konyhakert, veteményes gondozása A tésztakészítés fontos eleme a konyhakert. A projekt folyamata során az itt megtermelt növényeket folyamatosan felhasználtuk a tésztakészítéshez, így tudtuk színesebbé tenni a kínálatunkat. Nagyon nagy sikere volt a konyhakertben termelt spenótnak és paradicsomnak, amelyekkel a tészták külleme, illetve íz világa fejlődött. A konyhakertben megtermelt termékek betakarítása fontos volt, hisz a zöldség zöldjét, sárgarépát, káposztát, paprikát és tököt feldolgoztuk, egy bizonyos résztét télre eltettük, a másik részét pedig az ott tevékenykedő lakóink között kiosztottuk. A káposztából, paprikából 62

savanyúságot is el tudtunk tenni télire. Szeptember végétől a lakóinknak új tevékenységgel kellett megismerkedni a kiskertben. Ez pedig a kiskert betéliesítése, mely sok munkával jár, ezért a termények felszedése után felásták a területet, hogy a téli hónapokban erőt gyűjtsön a föld ahhoz, hogy tavasszal a frissen ültetett termények növekedni tudjanak. .

Eredmények Projektünk legjelentősebb hatása a célcsoportra, hogy új ismereteik és gyakorlati tudásuk birtokában képessé váltak otthoni munkával plusz jövedelmet biztosítani, vagy megtakarításokat realizálni maguk és családtagjaik számára. A plusz jövedelem hatására a családi élet kiegyensúlyozottabbá, tervezhetőbbé vált, nőtt a családok önállósága, anyagi kiszolgáltatottsága csökkent. A projekt során elvégzett képzés eredményeképp megismerték az önfoglalkoztatás különböző formáit, jogszabályi hátterét és adóügyi vonzatait, így ha az életük során a későbbiekben is szükségük lesz hagyományos bérjövedelmeik kiegészítésére, a korábbinál több alternatíva közül választhatnak majd. A munka világából régóta kiszakadt, vagy munkatapasztalattal egyáltalán nem rendelkező gondozottaink fokozottan térhetnek vissza a munkavállalás világába. A munkavállalással új feladatok és megoldandó problémák merülnek fel, új időbeosztás kialakítása, illetve nagyobb felelősségvállalás szükséges.

Módszer Elsődleges szempont a szemléletváltás segítése az önállóság és az önkéntesség területén a kliensek körében. Fontos kiemelni a motivációs módszerek szerepét is (pl. jövedelemhez való jutás; közösségen belüli elismertség; a tevékeny munka öröme; a megszerezhető tudás mint motiváló tényező; „dicsőségfal”; pontgyűjtésen alapuló kvótarendszer stb.), melyek segítségével vagy ösztönzésével a klienseink a tésztakészítés kezdeti stádiumától az értékesítésig jutottak el. Ezenkívül elsajátították a a projektben a tevékenységi folyamatokon keresztül a rövid és hosszú távú tervek kialakítását, valamint megvalósítását. A családkonzultációs alkalmak további segítséget nyújtottak a család problémáinak megoldásával kapcsolatban. 63

Családkonzultációs folyamat Fontos szempontként tekintettünk arra, hogy a családok számára az ő időbeosztásukhoz igazodjunk. A konzultáció folyamatában nagy hangsúlyt fektettünk az időbeosztásra, a gyermekek felügyeletének megszervezésére, vagy ha fontos volt napirend készítésére, mely segíti a családok hosszú- illetve rövidtávú céljainak kialakítását. A projekt utolsó negyedévében a munkahelyen kialakult konfliktusokra és az ez által kialakult stressz . megoldására kellett több időt fordítanunk. A kistermelői tevékenység több esetben is témaként merült fel a családkonzultáción, hisz a termék árusítása közben fellépő konfliktusokat vagy számukra megoldhatatlan problémákat szerették volna a családok megoldani. Örömünkre szolgált, hogy a családkonzultációs folyamatban az egyéni beszélgetés után, sok esetben kérték, hogy a teljes családdal is még közösen beszélgessünk, és együtt vitassuk meg a kialakult problémákat. Amire büszkék vagyunk… Projektünk legaktívabb résztvevője Sz. és férje, T. volt. A család számára a program alapvetően két lényeges előnnyel járt. Egyfelől számukra, a korábbi életeseményekből fakadóan, folyamatosan problémát jelentett a helyes pénzgazdálkodás kialakítása. A programban való részvételen keresztül egyfelől ugyan kevés, de mégis sokat számító összegeket kapott Sz., illetve a pontrendszeren keresztül kettejük munkájával kiválthattak olyan költségeket, melyeket az Otthon felé kellett fizetniük, így javult a család likviditása. Másodsorban, és talán ez a fontosabb, a program során javul a családtagok közötti kapcsolat, mind a szülők, mind a szülők és gyermekük között. Számukra a közös munkavégzés, a közösségbe járás láthatóan segített feldolgozni az eseményeket, illetve ezáltal közelebb kerültek gyermekükhöz is. A pozitív változás mindenki számára érezhető környezetükben, vidámabbak, kiegyensúlyozottabbak lettek.

Egyéb tapasztalatok… Eredményeink fenntartása, és a szolgáltatással kapcsolatos hosszú távú céljaink elérésének kulcsa a folyamatos fejlesztés, melynek három fő iránya:

64



a feldolgozó helyiség fejlesztése A helyiség folyamatos fejlesztésével biztosítható az esetlegesen változó jogszabályi előírásoknak való megfelelés, illetve az újabb termelési funkciók kialakítása. Mintaprojekt lévén a foglalkoztató erős alapot biztosít további pályázatokhoz, melyek külső forrást biztosítanak a szolgáltatási forma számára.



a termelők, lakók fejlesztése, „utánpótlás” biztosítás

.

A projektünk egyik legfontosabb eredménye, hogy növekszik lakóink aktivitása, vállalkozói szelleme és gyakorlati tudása. Az elért eredmények fenntartása és a „kollektív tudás” bővítése érdekében kialakítjuk a lakók mentorálási gyakorlatát. Ennek lényege, hogy a szolgáltatást már régóta igénybevevők vezetik be új lakóinkat a működő rendszerbe. Ezen felül ösztönözzük új igénybevevőinket, hogy egyéni tudásuk megosztásával (pl. új receptek, konyhai praktikák) gazdagítsák a programot. 

a szervezeti kultúra és kapcsolatrendszer fejlesztése A szolgáltatási forma fenntartásának talán legfontosabb része a szervezeti működés folyamatos felülvizsgálata. Ideális esetben az új szolgáltatás néhány éven belül az Alapítvány egy különálló „intézményévé” nőheti ki magát (pl. szociális szövetkezeti forma), maximalizálva hasznosságát a lakóink számára. Ehhez elengedhetetlen a szociális szempontok szerepeltetésén túl egyfajta üzleti szemléletmód kialakítása is, mellyel folyamatosan igazítjuk működésünket partnereink igényeihez, fejlesztjük a minőséget. Ezen keresztül biztosítható a folyamatos „megrendelés” lakóink munkája iránt, ezzel stabil jövedelemtermelési lehetőséget teremtve. Mindezek mellett a szűkebb környezetünkbe költöző gondozottaink számára igény szerint biztosítani fogjuk a bedolgozási és élelmiszertermelési

tevékenység

folytatásának

lehetőségét,

megteremteni az új otthonban a munkavégzéshez szükséges feltételeket.

65

segítünk

.

66

Szendrőládi Népfőiskolai Egyesület Pályázat azonosító száma: TANDEM – 03 – 0052 és TANDEM – 03 – 0052 - 2 Megvalósítás helyszíne: Szendrőlád – „Nemadomfel Ház” és „Reménytadó Központ”

A szervezet rövid bemutatása

.

A falu lakóinak hoztuk létre a Szendrőládi Népfőiskolai Egyesületet 2002-ben 28 taggal, amely időközben folyamatosan bővült. Azzal a céllal alapítottuk meg a Népfőiskolát, hogy segíthessük a lakosságot és a hátrányos helyzetű rétegeket minden területen, továbbá tagjainak általános műveltségét gyarapítsuk. Fő tevékenységi köre: a kultúra, a telekommunikáció, a közművelődés, a közösségformálás, a hagyományápolás, az ismeretterjesztés és a képzés, továbbá az iskolarendszeren kívüli öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek megteremtése, illetve helyi- regionális- országos- és nemzetközi programok szervezése. Mindig arra törekszünk, hogy programjaink változatosak legyenek, kapcsolódjanak a községben élő emberek szélesebb köréhez, mindig az aktuális témákkal is foglalkozunk, így folyamatosan megújulunk.

Projekt rövid leírása Projektünk átfogó célja, hogy a Szendrőládon élő hátrányos helyzetű családokat a projektben végzett tevékenységeken keresztül segítsük helyzetük, életkörülményeik javításában, annak érdekében, hogy önellátóvá, önfenntartóvá tudjanak válni. A projekt szorosan összekapcsolódik a Nemadomfel Ház munkájával, ami mélyszegénységben élő roma gyerekek részére fejlesztő és felzárkóztató program működtetése. Fontosnak tartottuk összekapcsolni a gyerekek által elsajátított értékeket a szüleikével, hiszen a legjelentősebb és leghatékonyabb változás úgy érhető el, ha otthon is kellő támogatást kapnak a gyerekek. A bevont szülők, a „Kecske és káposzta” – Mindenki lakjon jól!” című programunkban megtanulhatták az elméleti és gyakorlati képzések révén, hogyan kell konyhakerti növényeket ültetni és gondozni, hogyan kell kecskéket tartani. A projekt során folyamatos családkonzultációt biztosítottunk, illetve a saját porták körüli kert kialakításában is segítséget nyújtottunk pl: ültetési tanácsokkal, faanyag biztosításával 67

a ketrecek és ólak kialakításához. Kezdetben a szakember feltárta a hátrányos helyzetű családok körülményeit, felmérte képességeiket, fejlesztette a kompetenciákat, és kidolgozta a fejlesztési tervüket. A projekt első szakaszában a támogatásból vásárolt hat kecske segítségével tanulták meg a családok az állattartást, az állattenyésztést, a sajtkészítést és a vajköpülést. A kecskékről a családok és a Nemadomfel Ház-as gyerekek gondoskodtak.

.

A projekt második szakaszában elkészült a Népfőiskolánk ingatlanjának csűr és melléképülete, ahol a támogatásból vásárolt további állatok kaptak helyet. Az állatok és a kert gondozását a családok látták el, később pedig disznókat, nyulakat, tyúkokat és terményt osztottunk szét a közöttük. Továbbá kaptak vetőmagot, palántát és gyümölcsfát, amelyet a saját kertjükben ültettek el.

Eredmények A megvalósítás során a vezetett indikátortáblázat és nyilvántartás alapján sikeresnek mondható a projekt, hiszen a Népfőiskola tulajdonában lévő állataink száma 68

folyamatosan gyarapodik: 

6 db vásárolt kecske – jelenleg 10 db



7 db vásárolt malac – jelenleg 13 db (szétosztva: 5 db)



40 db vásárolt tyúk – jelenleg 20 db (szétosztva 20 db)



6 db vásárolt nyúl - jelenleg 10 db (szétosztva 2 db)

Népfőiskolánk a projekt sikereként élte meg, hogy a bevont emberek nemcsak . megtanulták az ismereteket, de hasznosítani is tudják a megszerzett tudást. A szétosztott állatok és a beültetett kertek egy olyan alapot nyújtanak a családoknak, amire a jövőben építeni tudnak, és biztosítani fogja a család ellátását. Az önellátás olyan lehetőséget rejt magában, hogy az önfenntartó családok egymás között nem csak pénzzel tudnak fizetni, hanem terméket is cserélhetnek pl: tojást, zöldséget, gyümölcsöt. Az önfenntartás így nemcsak a családok között működhet, hanem szélesebb körben is. Célunk, hogy ez mintaként szolgáljon a faluközösség, valamint az egész Bódva-völgye számára.

69

Módszerek Az általunk használt módszerben az volt kulcsfontosságú, hogy összekapcsoltuk az említett Nemadomfel Ház munkájával projektünket. A kiválasztott családok gyermekei a Házba járnak, így a gyerekek a megszerzett tudást otthon is tudják hasznosítani. A Nemadomfel Ház fő célja a családi életre való nevelés, illetve, hogy olyan dolgokat tanuljanak meg a gyerekek, amit otthon családi körülményeik nem tesznek lehetővé. .

Ebben a szülők hozzáállása is akadályt jelentett. A képzések során ezért volt szükség olyan szakemberek alkalmazására, akik feltárták az akadályozó tényezőket, és formálták gondolkozásmódjukat. A projektben a szülők és gyermekeik együtt vehettek részt az állatok gondozásban, tanulhattak egymástól. Tavasszal pedig együtt ültették be saját kertjeiket. A gyerekeknek eddig a példamutatás hiányzott a szüleiktől, de a projekt hatására többen hálásak azért, hogy a közösen eltöltött idő közelebb hozta egymáshoz a családot.

70

Sikertörténet A programba bevont Erzsikének az életébe pozitív változást hozott egyrészt, hogy ideiglenesen munkát kapott takarítónőként a helyi idősek otthonában, nézetei a programnak köszönhetően megváltoztak. Korábban nagyon szerény körülmények között éltek, sokat idegeskedett a miatt, hogy a gyermeket miként fogja eltartani a segélyből. A szakemberrel való konzultációkon, képzéseken rendszeresen részt vett, aminek .

köszönhetően ráébredt, hogy vannak tervei és lehetőségei a jövőre nézve, lett jövőképe. Az állatok etetésében kezdetben esténként tudott részt venni. Elmondta, többször elgondolkozott a program előtt azon, hogy ők is tartsanak-e otthon malacot vagy tyúkot, de félt attól, hogy nem értene hozzá. Miután a gyakorlatban megtanulta, mit szabad és mit nem, így már nem tartott az állattartástól, sőt a kapott állatoknak nagyon örült az egész család. Fontos lehetőség ez számukra, hiszen saját pénzükből nem tudtak volna vásárolni ennyi állatot és terményt sem. Az állatok körüli munkát megosztják egymás között, hogy a kisebbek is megtanuljanak mindent. A szülők a program ideje alatt végig pozitívan gondolkoztak és tudják, hogy az összefogásnak óriási ereje van. A család háza mellett van egy kisebb kert, amit idén tavasszal már másodjára fognak beültetni.

71

Szent Márton Plébánia

Pályázat azonosító száma: TANDEM-03-0047 Megvalósítás helyszíne: Kunszentmárton

A szervezet rövid bemutatása

.

A kunszentmártoni Szent Márton Plébánia a Szeged-Csanádi Egyházmegye legészakibb egyházközsége. A település lakosainak száma 8714 fő, akik közül 3357 fő vallotta magát katolikus vallásúnak. A plébánián élénk közösségi élet folyik. Működnek szorosan a hitélethez kötődő csoportok, de egyre bővül azon közösségek köre és tagsága, akik bekapcsolódnak a település kulturális, társadalmi, gazdasági életébe. Elismert vállalkozók, gazdálkodók, tudósok, művészek, pedagógusok, gazdasági szakemberek, akik dolgoznak a város vezetésében, a civil szféra különféle területein, a gazdaságban munkahelyeket teremtenek. A plébánián katolikus karitász szervezet működik. Rendszeresek a különféle kulturális rendezvények, gazdagítva a város szellemi életét. A plébánia vezetője pedig jó vezetőként fogja össze a sokféle ötletet, kezdeményezést. Irányításával a közösség betölti a római katolikus egyháznak kezdetek óta hármas küldetését: tanítói szolgálat, papi szolgálat és a közösség szolgálata. Ilyen körülmények között a szervezet örömmel fedezte fel az Ökumenikus Segélyszervezet TANDEM Fejlesztési Alap második kiírását, melynek keretében gazdasági jellegű szociális programot valósíthatott meg.

SEGÍTS MAGADON… - rászoruló családok önfenntartóvá válása a kunszentmártoni Szent Márton Plébánián projekt rövid leírása

A Segélyszervezet pályázati kiírásában kötelező indikátorok szerepeltek, amelyek beépítésével lehetett megalkotni azt a programot, melynek segítségével szociálisan rászoruló családoknak tudunk segítséget nyújtani az önfenntartás felé vezető út módszereiben,

megvalósításában.

Mivel

Kunszentmárton

alföldi mezővárosként

hagyományosan mezőgazdasági település, kézenfekvő volt, hogy speciális képzésként a kertészkedés, valamint a baromfitartás ismereteinek elméleti és gyakorlati oktatását 72

kínáljuk fel a résztvevőknek. Talán meglepő, de manapság a vidéki portákon már nem természetes, hogy veteményest műveljenek és állatokat tartsanak saját háztartásuk ellátására. A szegény, hátrányos helyzetű családoknál pedig egyáltalán nem jellemző. A projekt célkitűzése Rövidtávú célok: 

bemutassa az öngondoskodás lehetőségeit.

.

Hosszú távú célok: 

a résztvevők visszavezetése a munka világába,



szociális szövetkezet megalakítása.

Eredmények Növénytermesztés 2014. márciusában, a projektben résztvevő családok az eredeti elképzeléstől eltérően – miszerint minden család kap egy 200 négyzetméteres parcellát, amit a családjával megművel - a város szélén elterülő 2000 négyzetméteres területen közösen kezdték meg a kertészkedést az elméleti ismereteket oktató agrármérnök vezetésével. A terület legnagyobb részében burgonyát és hagymát vetettünk. A maradék területen pedig, borsót, zöld- és szárazbabot, uborkát, tökféléket (főzőtök, patisszon, cukkini, sütőtök), csemege- és pattogatnivaló kukoricát termesztettünk. A területet öntözhetővé tettük (a projekt keretében szivattyút és öntözőberendezést vásároltunk), de az időjárás esősre váltott, így nem volt szükség öntözésre. A korai burgonyát felszedtük, minden családnak kb. 60-70 kg jutott. A többi terményt is folyamatosan betakarítottuk. A családok a leszedett terményeket igazságosan elosztották egymás között. Jól sikerült a hagyma, az uborka, a zöldbab, a tökfélék, a csemegekukorica. Az állandó esőzések miatt viszont a legnagyobb területen elvetett tárolható burgonya teljesen elpusztult. Ősszel a sütnivaló tököt tudtuk csak betakarítani.

73

.

Állattenyésztés A program keretében 5 db tojótyúkot és 25 kg tápot kapott minden család. Az állattartás elméleti és gyakorlati oktatása a plébánián zajlott, ahol a résztvevők megnézhették, hogyan kell berendezni a baromfi ólat, miként kell gondozni a jószágokat, hogyan takarmányozzák őket. Az elektromos csibekeltetőben kikeltették a tojásokat. A baromfitartást oktató agrármérnök asszonnyal végig jártuk a családok portáját, megnéztük, hogy van-e baromfitartásra alkalmas helyük. Kiderült, néhányuk már rendelkezik állattal is, a többieknél pedig csak fel kell újítani a meglévő, elhanyagolt ólakat. Az egyik együttműködő partnerünk a Gazdakör volt. Vezetője jóvoltából önköltségi áron vásároltunk takarmányt, amit a program résztvevői szükség szerint vitték az állataiknak haza. Közben beszámoltak, hogy tudtak a kotlós alá tojást tenni, amiből kikeltek a kiscsibék. Örömmel újságolták, hogy libát, kacsát is beszereztek növelve a baromfiudvar népét. Mind a burgonya, sütőtök beszállításánál, mind a takarmánybeszerzésben nagy hasznát

vettük

megvásárolnunk.

74

az

utánfutónak,

amit

szintén

a

projekt

keretében

sikerült

.

Fakitermelés A program utolsó szakaszában, 2014. december elején kezdtük meg a Körös part árterében a tűzifa gyűjtését. Ezt a tevékenységünket az ATIVIZIG engedélyével végezhettük. Pályázati keretből vásároltunk két motoros fűrészt, ezekkel lehetett a tájidegen fákat kivágni, illetve a letört, elszáradt ágakat is össze lehetett gyűjteni. A talaj a sok eső miatt annyira felázott, hogy csak korlátozottan tudott a szállító jármű az összegyűjtött fáért lemenni az ártérre. A csapat tagjai a fa egy részét kézzel cipelték fel a gátra, és ott rakták járműre. Igazi, embert próbáló munka volt. De minden családnak jutott 2 teherautó tűzifa, így nem volt gondjuk a téli tüzelővel. A fakitermelést a program végéig folytatták.

75

.

Módszer A kezdéskor olyan rászoruló családok felnőtt tagjai kerültek a programba, akik hosszú évek óta munkanélküliek, saját erejükből nem képesek saját sorsukon, anyagi helyzetükön változtatni. A Szent Márton Plébánia által kidolgozott programnak a komplexitás az egyik jellemzője, ami hozzájárult a sikerhez. A plébánia a programot megelőzően is jó kapcsolatot ápolt a munkaügyi hivatallal (közmunka), a családsegítő szolgálattal és az önkormányzattal a karitász csoporton keresztül. A családok is ismertek voltak a különféle intézményeknél mint kliensek. Tehát olyan komplex program kidolgozására került sor, melynek keretében speciális képzéssel (mezőgazdasági ismeretek) munkaerő-piaci tréninggel, családkonzultációs folyamattal segítettük a családok megerősítését, hogy aktivitásuk ösztönzésével képessé váljanak az önfenntartásra, gyermekeiknek példát adva a családi gazdálkodásra, az összefogásra, a tudatos és tervezett életvezetésre. A plébánia részéről a személyes odafigyelés volt a jellemző. A kiválasztott 10 roma család mindegyike nehéz körülmények között élt. Munkanélküliek, legfeljebb időnként közmunkások, gyermekeiket mégis egy jobb élet reményében nevelik. Örömmel tapasztaltuk, hogy a program kezdetétől nyitottak voltak az általunk felkínált lehetőségre. Megértették, nekik is tenni kell azért, hogy változtatni tudjanak

76

életkörülményeiken. Mire van ehhez szükségük? Kiszámítható jövedelem, megélhetési biztonság, a képzéseken való eredményes részvételhez saját készségek, képességek felszínre hozása, önismeret, kommunikációs készség, együttműködési képesség, magabiztosság,

stressztűrő

képesség,

hatékony

érdekérvényesítés

fejlesztése.

Mindezekből következő eredmény: a rendszeres munkavégzésre való képesség kialakulása, szemléletváltás.

.

Képzéseink alapelve: segítő kapcsolat kialakítása, a kölcsönös bizalom megteremtése. Olyan közösség jöjjön létre, amelyben az oktatók elérik, hogy a kommunikáció kölcsönös legyen, eszmecsere alakuljon ki. Ha a bizalom légköre ki tud alakulni, a résztvevők kedvet éreznek a tanuláshoz, sikerélményt tapasztalnak. Az oktatók kiválasztásánál a módszer: a területén elismert szakember legyen, akinek tehetsége találkozik a résztvevők érdeklődésével.

Sikertörténet…Esetleírás A programban részt vevő családok közül kezdetben csak szimpatikus, de mindenképpen segítségre szoruló benyomását keltő fiatal roma házaspár szorgalmasan jártak az előadásokra. Két kisgyermeket nevelnek nagy szeretetben. A közösségi kertben is mindig részt vettek a munkákban. A családlátogatások alkalmával derült ki, hogy a fiatal roma férfit mennyi becsapás, megaláztatás érte már az eddigi munkahelyein származása miatt. A nyár végén tartott munkaerő-piaci tréningen derült ki, hogy milyen jó vezetői képességekkel rendelkezik. Ösztönözte, bíztatta a többieket, hogy a csapatnak együtt kell maradni és tovább fejlődve folytatni a közös munkát. Ő is közte volt annak a 6 embernek, akiket beírattunk a mezőtúri Gál Ferenc Főiskola által szervezett tanfolyamra, ahol a szociális szövetkezetre vonatkozó ismereteket sajátíthatták el. A tanfolyamon rendkívül aktívan részt vett. Kiderült róla, milyen jó ötletei vannak, felismeri a lehetőségeket. A program befejezésekor feleségével együtt tagjai lettek a plébánia segítségével megalakított szociális szövetkezetnek. Az alakuláskor őt választotta a közgyűlés a felügyelő bizottság egyik tagjának. Munkavezetőként irányítja a szövetkezetben dolgozó tagokat. Gépkocsit vezet, ismeri a kertészeti kisgépek működését, jó munkaszervező. Az állattartás területén is megállja a helyét. Az ő tehetségének a kibontakozását segítette az általunk kidolgozott módszer. 77

Harmadik kiírás - Prevenciós programok szervezése A támogatás konkrét célkitűzése gyermekek és szüleik azon képességeinek fejlesztése, mely révén az információs társadalomban jelentkező modernizációs veszélyekkel szemben felkészültebbek, védettebbek lehetnek. .

A pályázati program a következő problémák kezelését célozza meg: Felgyorsult és digitalizálódott társadalmunkban a gyerekeknek, a fiataloknak, a családoknak mind újabb kihívásokkal, nehézségekkel kell szembenézniük. A rossz tapasztalatok kivédésére és kezelésére szolgáló kompetenciáikat fejleszteni kell. Az ezzel összefüggő társadalmi problémák hatékony kezelése új szolgáltatások, modellek bevezetését teszi szükségessé. A

következő

problémák kezelésére

vártuk a

projektjavaslatokat: 

internetfüggőség



média negatív hatásai



médiaerőszak



nem

biztonságos

internethasználat

(adathalászat,

illegális

tartalmak,

cyberbullying - online zaklatás, sexting, gyermekpornográfia) 

emberkereskedelem, prostitúció

Célcsoport: 10-18 év közötti gyermekek/fiatalok, valamint szülők. A jelen pályázat keretében igényelhető támogatás mértéke maximum 4 millió forint lehetett.

78

Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány Pályázat azonosító száma: TANDEM-04-0125 Megvalósítás helyszíne: Kecskemét

A szervezet rövid bemutatása

.

A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány 1993 óta működteti a 116-111 Lelkisegély-Vonalat, ami éjjel- nappal, ingyenesen, anonim módon hívható lelkisegély vonal gyerekeknek és fiataloknak. Az utóbbi években egyre gyakoribb a kortársak közötti internetes zaklatás, illetve egyéb, az internet nem tudatos használatából adódó problémák. Szakmai koncepciónk része, hogy megelőzzük az online tér veszélyeit, és lehetőséget adjunk az Interneten megért traumák feldolgozására. A Kék Vonal Klubház Kecskemét kreatív ifjúsági közösségi tér, melynek kiemelt célcsoportja a hátrányos helyzetű, iskolai lemorzsolódástól veszélyeztetett gyerekek, fiatalok. A Klubház közössége egyszerre ötvözi a szakmai, tudás alapú sokszínűséget és a korosztályok közötti sikeres, illetve hatékony kooperációt.

„CYBER TUNING PONT” című projekt rövid leírása A projekt célja a 12-15 éves kecskeméti fiatalok, szüleik és pedagógusaik tudatos internet használatának erősítése volt. Interaktív foglalkozás sorozatokat tartottunk gyerekeknek, a szülőknek szülői értekezletek keretében adtunk át információkat, különös tekintettel arra, hogy hova fordulhatnak, ha a gyermeküket rossz élmény, zaklatás éri az interneten. Nemcsak a veszélyekre hívtuk fel a figyelmet, hanem arra is, hogy az internet számtalan lehetőséget nyújt a kreativitásra és az önkifejezésre, csak tudni kell “jól élni vele”. A program során egy családi nap keretében közös élmény megosztásra hívtuk a szülőket és gyerekeket. Célunk volt, hogy segítsük a szülő-gyerek kommunikációt a témában, ezzel is szűkítve a „digitális szakadékot”, ami gyakran megtalálható a generációk között. A program végén létrehoztuk a helyi igényeket kielégítő Biztonságos Internet Tanácsadói Pontot. A helyi internetbiztonsággal kapcsolatos ügyekben való tanácsadás, a Tanácsadói

79

Pont szolgáltatás által oktatási intézményeknek, helyi civil szervezeteknek szeretnénk segítséget nyújtani egy-egy internetbiztonságot érintő konkrét esetben.

Eredmények A program során a kecskeméti iskolákban több, mint 100 szülőt értünk el. Szülői értekezletek keretében nemcsak a programot mutattuk be, hanem arról is információkat .

adtunk át a szülőknek, hova fordulhatnak, ha a gyermeküket rossz élmény, zaklatás éri az interneten keresztül. Az általános iskolák diákjainak a Kék Vonal kecskeméti klubházában tartottunk több alkalmas, interaktív foglalkozásokat, melyek során a fiatalok játékos, interaktív módon növelhetik tudatosságukat, ezáltal javítva biztonságukat a virtuális világban. Az interaktív órákon kiemelten foglalkoztunk az internetes kapcsolatok veszélyeivel, a személyes adatok védelmével, a közösségi oldalak biztonságos használatával és az online bántalmazással. Annak érdekében, hogy elősegítsük a témában a szülő-gyerek kommunikációt, kidolgoztunk egy Internetes Kalandtúrát, amit a családok együtt tudtak teljesíteni, és a program végén egy családi nap keretében tudták megosztani a közös élményeiket. Kiemelt célunk volt, hogy olyan módszertani anyagokat dolgozzunk ki, amit a pedagógusok a projekt zárását követően is használni tudnak a mindennapi munkájukban. Ennen érdekében 3 óratematikát készítettünk el, a hozzájuk kapcsolódó ráhangoló kisfilmekkel. A helyi pedagógusokkal és civil szervezetek képviselőivel egy szakmai nap keretében ismertettük, miként tudják a tematikákat felhasználni a mindennapi prevenciós munkájukban. A program végén létrehoztuk a helyi igényeket kielégítő Biztonságos Internet Tanácsadói Pontot, ami oktatási intézményeknek, helyi civil szervezeteknek nyújt segítséget egy-egy internetbiztonságot érintő konkrét esetben.

Módszer A program során a különböző célcsoportokhoz igazítva, többféle módszert használtunk. A szülők informálásakor fontosnak tartottuk, hogy ne csak az internetbiztonsággal kapcsolatos konkrét információkat adjunk át, hanem azoknak a segítő helyeknek, szervezeteknek az elérhetőségét is, akikhez baj esetén fordulhatnak. 80

A gyerekeket célzó programokban nagy hangsúlyt fektettünk az interaktivitásra, és nem csak a veszélyekre hívtuk fel a figyelmet, hanem arra is, hogy az internet számtalan lehetőséget nyújt a kreativitásra és az önkifejezésre, csak tudni kell “jól élni vele”. A szülő-gyerek kommunikációban sokszor tapasztalt nehézségeket az Internetes Kalandtúrán, és a családi napon való közös részvétellel igyekeztük áthidalni. Visszatérő tapasztalatunk, hogy a pedagógusoknak nagy igényük van olyan módszertani .

anyagokra, amit a napi munkájukban is fel tudnak használni, és ennek segítségével beszélgetést tudnak kezdeményezni a gyerekekkel az internetbiztonságot érintő fontos kérdésekben.

Esetleírás Egy 14 éves lány pár nappal azután, hogy Klubházunkba tartott internet biztonságos foglalkozáson részt vett, eljött megkérdezni, mit lehet a Klubházban délutánonként csinálni. Beszélgetés közben jegyezte meg, hogy vele már történtek rossz dolgok az interneten. Kiderült, hogy néhány osztálytársa folyamatosan bántó üzenetekkel és fenyegetéssel zaklatta a Facebookon, ezért a szülei javaslatára hetek óta nem használja a Facebookot, pedig szeretné. Átnéztük vele a profilja beállításait, jelentettünk néhány posztot, és szűkítettük az ismerősök listáját. A kislány továbbra is ellátogatott a Klubházba, további zaklatásról nem számolt be.

81

Hallgatói Médiumokért Egyesület

Pályázat azonosító száma: TANDEM-04-0124 Megvalósítás helyszíne: Veszprém .

A szervezet rövid bemutatása

A

2004-ben

alakult

Hallgatói

Médiumokért

Egyesület

internetes

rádiózással,

kommunikációs eszközök oktatásával, általános és középiskolák számára elsősorban adatvédelemmel, valamint közösségi média felületek használatából jelentkező problémák kezelésére irányuló előadások megtartásával foglalkozik. Az egyesületi elnökünk tollából jelent meg a Megosztok, tehát vagyok - Az internet szép új világa című könyv, amely ugyanezeket a témákat járja körül, és ad megoldási, javítási lehetőségeket a témakörben.

„Nagy Közösségi Média Nap - érted és mindannyiunkért” című projekt rövid leírása A projekt során indirekt, játékos formában és valós térben, offline használva a közösségi média felületeket mutattuk meg, és együtt tanulva ismertettük meg - célcsoportra szabottan - a diákokkal, pedagógusokkal, valamint szülőkkel a problémák elhárításának lehetőségeit, a modernkori konfliktuskezelést. A gyakorlati, valós világba áthozott tanulást követően pedig családsegítők, rendőrség és közösségi média szakemberek bevonásával személyes oktatások, átbeszélések tették lehetővé a tanultak elmélyítését, megvilágítva

a

problémák

sokszínűségét,

jogi,

pszichológiai

és

adatvédelmi

következményeit.

Az előadásokból, az élményekből webinárium-sorozat és 70 oldalas adatvédelmi munkafüzet készült Megosztok, tehát vagyok címmel, amely biztosította és biztosítja a projekt hosszú távú működtetésének lehetőségét, illetve szélesebb társadalmi körökbe történő eljuttatását, és a problémák miatt sokszor névtelenségbe burkolózó anonim

82

tanácsadást is. A webináriumi sorozat elérhető a http://kozossegimedianap.com oldalon és az onnan nyíló Youtube-csatornán.

.

Eredmények A projekt során 299 gyereket, 114 felnőttet tanítottunk meg személyesen játékos módszerek segítségével a biztonságos internetezés alapjaira. Az előadásokból készült 10 db webináriumi anyagainkat több, mint 600 fő tekintette meg, míg az előadásokon résztvevők számára a 70 oldalas adatvédelmi munkafüzetet kézbe adtuk, hogy otthon még jobban el tudjanak mélyedni a témában.

83

.

Módszer Offline Facebook Park néven már többször megrendeztünk olyan programot, ahol az érdeklődők internetmentes környezetben chatelhettek, írhattak bejegyzéseket vagy éppen e-maileket, videókat nézhettek, kereséseket folytathattak az őket érdeklő témák iránt vagy éppen Farmville, Cityville, Songpop játékokkal játszhattak. Sőt! A közösségi média napon mindezt megtoldottuk internetbiztonsággal, adatvédelemmel. Így a gyerekek találkoztak a leveleikbe beírt spamekkel; zaklatóval, aki a beszélgetéseik során igyekezett rávenni őket találkozásra; adathalászóval, aki az adataikat akarta fondorlatos módon megtudni, de a scamek, fake hírek, gyanútlan reklámok is feltűntek a játékok során, és „találkozhattak” Zuckerberggel is, aki adatvédelmi kérdéseket tett fel nekik. A játék során beugró tesztet kellett kitölteniük, ahol nem csupán felmértük az aktuális tudásukat, de elfogadtattuk vele a tipikus közösségi média adatkezelési elveket annyi kiegészítéssel, hogy minden vagyonukról lemondanak a tanteremben. Mindezt persze a tréfa kedvéért tettük, de annyira hatásosan sikerült az esetek többségében, hogy hirtelen elfehéredett néhány arc…

84

Sajnos azt tapasztaltuk, hogy bár ez a generáció igen sok mindent tud az internetről, igen naivak. Egy kicsit sajnos rájuk kell „ijeszteni” azzal, hogy mi mindent tud róluk az internet, az informatikus apuka, vagy éppen az adathalászok mi célból szerzik be az adataikat.

.

Esetleírás Máté, aki 5. osztályos a beugró teszten egy kérdést válaszolt meg helyesen, míg a többinél egytől egyig javítania kellett az eredményein. Máté a szimuláció alatt kipróbálta az offline AngryBirds játékot anélkül, hogy elolvasta volna a játékszabályokat - amikor erre az előadás közben figyelmeztettük, mondván, a játékszabályban az áll, hogy minden tulajdonáról le kell mondani, felállt a székről, és felzaklatva kifele sietett a teremből, de megnyugtattuk, mindez csupán egy szimuláció volt. Máté a Gmail alkalmazásban kapott spamek hatására megadta adatait, és a Katiként bemutató fiúnak is minden további nélkül elárulta lakcímét. Az előadás alatt Máté elmesélte, hogy anyukája rengeteget rendel az internetről, és sokszor nem érkezik meg a csomag, illetve legutóbb telefonrendeléskor szotyit kapott. Persze annak is örült. Ő legalábbis, anyukája már nem annyira. A Google keresésnél Máté nem csodálkozott, hogy le kell írnia a kéréseket (ez egyébként a legtöbb gyereknek nem volt furcsa), azonban Zuckerberg adatvédelmi kérdésére (Hány éves Karcsi, ha azt írja a Facebook chaten, hogy olyan korú barátai 85

vannak, mint Te magad?) helyesen (Nem tudjuk.) válaszolt. Az előadásokat követően kitöltötte kimeneti tesztet, és ez alapján már 6 kérdésre tudott helyesen válaszolni.

Egyéb tapasztalatok A témakör esetében a szülők érdeklődése sajnos igen alacsony volt első körben. Hiába hirdettük meg Facebook hirdetés segítségével, jelent meg a városi sajtó minden egyes .

lapszámában, a létszámukat így is felülbecsültük. Ahogy a megjelentekkel beszélgettünk, kiderült, hogy jövetelüket a családban elkövetett/átélt visszaélés motiválta, és az ő beszámolójuk alapján is csak akkor jöttek rá, hogy ez mekkora probléma, amikor egy-egy internetes zaklatás, adatlopás bekövetkezett, előre nem gondolták súlyosnak a témát. Pedagógusok esetében szerencsére már némiképp bölcsebb előrelátás jellemző, hiszen az ő iskolájukban vagy ismerősük iskolájában már volt visszaélés és probléma az interneten elkövetett cselekményekből, emiatt többségük már nyitott a kérdéskörre, azonban hihetetlen nagy naivitással állnak a témához, pl. azt gondolják, hogy kémprogramokkal, internet korlátozásával meg tudják állítani a veszélyeket, de nem ritka, ahol egyértelmű tiltás van a Facebookra vonatkozóan. Márpedig, ha egy iskolában tiltanak valamit, a diákok annál jobban használják azt, és nem tudnak kihez fordulni azok a tanulók sem, akiknek valamilyen problémájuk merül fel.

A jó gyakorlat közzétevője: Klausz Melinda, elnök - Hallgatói Médiumokért Egyesület, http://kozossegimedianap.com

86

Életrevaló Karitatív Egyesület

Pályázat azonosító száma: TANDEM-04-0128 Megvalósítás helyszíne: Budapest

A szervezet rövid bemutatása

.

Az Életrevaló Karitatív Egyesület 1999. április 27-én alakult. Tevékenységünk: Országos drogprevenciós kisfilm készítő versenyek szervezése. Drogprevenciós kisfilm-készítő műhelyeket rendezünk. Szülők részére támogató jellegű mentálhigiénés csoportokat tartunk. Sziget-fesztiválon élményterápiás jellegű foglalkozásokat szervezünk. 2014-ben 15 éves drogprevenciós munkánkért az Emberi Erőforrások Minisztériuma miniszteri elismerő oklevéllel tüntetett ki bennünket.

„Válaszd a jövőt, válaszd az életet!” című projekt rövid leírása I.

pillér: Csoportfoglalkozások

Kisfilm-készítő Műhely és Önismereti Támogató Csoport szervezése Kőbányán a Gyermekek Átmeneti Otthonában, és a XII. kerületi Kaffka Margit Ifjúsági Lakóotthonban. 1. alpillér: Kőbánya-gyerek csoport (Kisfilmkészítő Műhely és Önismereti Csoport) 2. alpillér: Kőbánya-szülő csoport (mentálhigiénés foglalkozások) 3. alpillér: Kaffka-gyerek csoport (Kisfilmkészítő Műhellyel és Önismereti Csoport) 4. alpillér: Kaffka-nevelők csoport (mentálhigiénés foglalkozások) II. pillér: Biztonságosabb Internet használat- interaktív órák Budapest oktatási, gyermekvédelmi intézményeiben. III. pillér: Országos biztonságosabb Internet használatért kisfilm-készítő versenyszervezés.

87

.

Eredmények I. pillér: Csoportfoglalkozások BÁRKA Humánszolgáltató Központ Gyermekek Átmeneti Otthonában (Budapest X. kerület), és a XII. kerületi Fővárosi Kaffka Margit Gyermekotthonban. 1. Kőbánya-gyerek csoport (Kisfilmkészítő Műhely és Önismereti Csoport) 2. Kőbánya-szülő csoport (mentálhigiénés foglalkozások) 3. Kaffka-gyerek csoport (Kisfilmkészítő Műhely és Önismereti Csoport). 4. Kaffka-nevelők csoport. II. Pillér: Biztonságosabb Internet használat –interaktív órák Budapest oktatási és gyermekvédelmi Intézményeiben

88

14 intézményben tartottunk foglalkozásokat, 3006 főt értünk el. Készítettünk szülőknek továbbá fiataloknak szóló információs brosúrákat, információs kártyát, társasjátékot is. III. Pillér: Országos biztonságosabb Internet használatért kisfilm-készítő versenyszervezés. 15 pályázati film érkezett be. A díjakat a nyertesek a záró rendezvényen, 2014.12.06-án, a Hotel Astoriában vehették át. Szakmai fórum: előadás a csoportfoglalkozások módszertanáról, történéseiről, .

összefüggéseiről.

Módszer

Csoportfoglalkozásainkon alkalmazott módszerek: 

Non-direkt attitűd (C. Rogers) - Közös együttlét egy térben.



Segítő beszélgetések (első alkalom feltáró jellegű), szabad asszociációkon alapuló beszélgetések.



Élményterápia:

közösen

filmkészítés,

dalszöveg

és

szövegkönyv,

majd

forgatókönyv megírása, játékos rögtönzések. 

Biblioterápiás jellegű elemek, saját élmények megosztása. A biblioterápia receptív változata, vagyis, a terápia egy befogadó élménnyel indul, amelyet feldolgozást segítő beszélgetés követ.



Manuál-technikák: kézműves foglalkozások beiktatása, hiszen a célcsoport verbálisan beszűkült, alkotásaikkal tudják közvetíteni érzéseiket.



Önismereti foglalkozásaink: a gyerekek és a felnőttek az életre hangolva tudjanak önmagukért tenni, küzdeni és remélni.

Oktatás: 

A jól összeállított probléma érzékeny tematika, és a megoldás központúság segítette a munkát.

89



Oktatási segédanyagok kidolgozása.



Innovatív elemek: társasjáték készítése, és foglalkozásokon való felhasználása.



Információs brosúrák készítése.

Országos biztonságosabb Internet használatért kisfilm-készítő versenyszervezés: 

Folyamatos kommunikáció és konzultációs lehetőség biztosítása a versenyzők részére.



Színvonalas rendezvény helyszín kiválasztás.



Szervezési folyamatok jól strukturáltan zajlottak.



Önkéntesek bevonása.

.

Esetleírás A Kőbányai gyermekcsoportunkra járt egy 15 éves kamasz fiú. Édesapjával nem tartja a kapcsolatot, édesanya nemrégen szabadult büntetés-végrehajtási intézményből. Nővérével nemrégen kerültek (október) az átmeneti gyermekotthonból végleges helyükre, a XVII. kerületi Gyermekotthonba. A kamasz fiú, azután is visszajárt a csoportjainkra, hogy már kikerült az átmeneti gyermekotthonból. Minden csoporton megfogalmazta, mennyire érzi azt, hogy itt legalább figyelnek rá, meghallgatják, komolyan veszik. Jelenleg pályaválasztási problémákkal küzd: nem tudja hová felvételizzen középiskolába. A csoport tudott neki abban támaszt adni, hogy mindenképpen olyan iskolát válasszon, ahová szívesen be is jár. A fiú megfogalmazta, hogy szívesen lenne gyermeknevelő, vagy pedagógiai asszisztens. Ezen indítatásához és céljához megfogalmazása szerint, mi csoportvezetők adtuk az ötletet. A Net-party című kisfilm alapötlete is tőle származik. Sőt, önálló kisfilmmel is pályázott a Kisfilmkészítő Versenyre, a Net-szerelem kisfilmje címe. Ez a kisfilm különdíjat kapott. Ezek hatására sikerélménye lett, megérezte a csoport megtartó erejét.

Egyéb tapasztalatok A programhoz tartozó szupervízió tevékenységét Dr. Antalfai Márta, a Lelki Egészségvédő Alapítvány munkatársa, pszichoterapeuta végezte el. Szakfordítás: A nemzetközi kvalitatív kutatások eredményeinek ismertetése és lefordítása, majd prezentálása a program szakembereinek, illetve a gyermekek és elsősorban a Hozzátartozói csoportokon jelen levő felnőttek részére, kiemelt jelentőséggel 90

a

nevelők

számára.

Az

elkészült

magyar

nyelvű

tanulmányok

megerősítettek bennünket csoportvezetői minőségünkben, hiszen olyan óraterveket készítettünk el, amelyek hasonlóak a külföldi példákhoz, remekül adaptálhatóak a mi célcsoportunk számára, és a nemzetközi protokollok és a szakma szabályainak megfelelnek. A koncepciónk egy és ugyanaz: segíteni csoportterápiás szemléletben a fiataloknak! .

91

Dunabogdányi Iskoláért Alapítvány Pályázat azonosító száma: TANDEM-04-0064 Megvalósítás helyszíne: Dunabogdány

A szervezet rövid bemutatása

.

A Dunabogdányi Iskoláért Alapítvány 2010-ben alakult, célja, a Dunabogdányi Általános Iskolában folyó nevelés és oktatás, a tanulók képességeinek sokoldalú fejlesztésének támogatása, az eredményes tanulás anyagi feltételeinek megteremtése, közösségi rendezvények támogatása. Közhasznú alapítvány. E célok elérése érdekében kiemelt tevékenységei: 

az iskolában folyó oktatás-nevelés szakmai céljai megvalósításának támogatása,



az oktatás anyagi-technikai fejlesztésének támogatása; kiemelten a nyelvoktatás, a számítástechnika és a művészeti nevelés eszközbeszerzései,



a kulturális és hagyományőrző tevékenység segítése, támogatása,



a szabadidő hasznos, kulturált eltöltésére nevelő közösségi programok támogatása,



a közösségfejlesztést elősegítő programok; sport, szabadidős és művészeti rendezvények, osztálykirándulások, táborok támogatása,



a tanulók külföldi diákcsere kapcsolatainak támogatása,



a tehetséges hátrányos helyzetű diákok megsegítése.

„Tegyünk együtt a helyes internethasználat kialakításáért és az internetfüggőség ellen!” című projekt rövid leírása Egyik célunk az volt, hogy a diákok és szüleik felkészültebbek legyenek a biztonságos internethasználat területén, tudatosan használják a modern kor eszközeit, számszerűleg egyre kevesebb zaklatás fordulhasson elő, a gyermekek magabiztosabban léphessenek fel a zaklatások ellen, a pedagógusok megtanulják kezelni ezt a fajta konfliktust. Fontosnak tartottuk azt is, hogy csökkentsük az internetet és a számítógépet „túlhasználók” körét, hogy felelősséget felébresszünk az érintettekben. A céljaink:  92

A szülőkben kialakítani azt, hogy figyeljenek még jobban oda gyermekükre,

internetes szokásaikra stb. 

A tanároknak bemutatni a szakirodalmat, magát a jelenséget.



A gyermekek szemléletének formálása, arra törekedve, hogy a zaklatást valóban helytelenítsék.



Kialakítani azokat a fórumokat, együttműködési formákat az iskolán belül, ahol ezek a problémák felszínre kerülhetnek.

.

Olyan programokat szerveztünk, ahol diákok, szülők és tanárok „offline” tölthették el hasznosan szabadidejüket. A problémamegoldás egyik eszköze a tudás, hogy mit és hogyan tegyünk, illetve egy egészséges, jól működő közösség, amely kiáll a tagjai mellett. Fontos tényező volt, hogy inspiráló, a személyes fejlődés lehetőségét biztosító tanulási környezetet teremtsünk.

Rövid távú céljaink voltak: 

A megcélzott prevenciós témakörökkel kapcsolatban az elért gyermekek/fiatalok, valamint

szülők

tudatosságának

javulásának,

ismereteinek

bővülésének

felmérése kérdőívekkel. 

A veszélyeztetett, illetve a már problémával küzdő diákok szűrése, szülőknek azonnali segítségnyújtás.



Általános tájékoztatás a témával kapcsolatban: az internetfüggőség és a biztonságos internethasználat bemutatása; a témával kapcsolatos szakemberek meghívása,

fórumok

szervezése;

diákoknak

tanórákon

kiscsoportos

foglalkozások; „internetnap”. 

Pályázati honlap szerkesztése.



A projekt bemutatása a helyi sajtóban.



Délutáni

intenzív

kurzusok

szervezése

pedagógusoknak

a

biztonságos

internethasználatról, számítógépes szakkör diákoknak. 

Mire használhatjuk az internetet az oktatásban?- nyelvi (angol/német) e-learning program beindítása az iskolában.



Egészségnevelés: rövid tanfolyam gyógytornász bevonásával: helyes tartás, mozdulatsorok a hosszabb számítógépes munkák alatt/ után.

93

Hosszú távú céljaink: 

A honlap folyamatos frissítése.



A projekt elemeinek beemelése az osztályfőnöki órákba.



Az „Internet nap” iskolai megrendezése évről-évre.



Tájékoztató anyagok készítése és egy előadás összeállítása a témában, mellyel . ellátogatunk a környező települések iskoláiba (osztályfőnöki órákra, tantestületi értekezletekre).



Az iskolai E-learning felület fenntartása, kiterjesztése más tantárgyakra; kiajánlása a környező iskolákba.

Eredmények 

Három sikeres fórumot tartottunk, ahol a témákat kutató szakemberek tartottak előadásokat.



Biztonságos

internet

témakörben

tanfolyamokat

tartottunk

diákoknak,

szülőknek, tanároknak, ahol a kimeneti mérések bizonyítják, hogy a résztvevők tudása javult a bemeneti méréshez képest. 

Az internetfüggőségben veszélyeztetett diákok szűrése osztályfőnöki órákon folyt pszichológus bevonásával.



Stresszoldó tanfolyamot szerveztünk tanároknak és diákoknak, amit nem csak a túlzott internethasználat okozta stressz leküzdésére, hanem a mindennapi életben felmerülő problémák esetén is alkalmazhatnak.



Sikeres délutáni sporteseményeket szerveztünk, ahol szülők, diákok és tanárok közösen tölthették offline szabadidejüket. Cél a közösségszervezés és a hasznos, egészséges időtöltés népszerűsítése volt.



Internet napot szervezetünk, ahol a diákok a témakörökkel kapcsolatos drámafoglalkozásokon vettek részt, illetve egyéb sportos és szellemi feladatokat hajtottak végre. Itt készült el az egyik fő produktumunk egy művészeti performansz keretében. Ezt a napot minden évben meg szeretnénk szervezni a biztonságos internet napján.

94



E-learning felületet hoztunk létre diákjainknak mint az internet egyik hasznos tanulást segítő formája.



Nyitott informatika terem címmel az érdeklődő diákok minden pénteken oktatást kaptak internethasználat, biztonságos internet témakörben.

Módszer

.

A siker kulcsát alapvetően a komplexitásban látjuk. A pályázati témaköröket igyekeztünk többféle változatos programok szervezésével megközelíteni. Az iskola mint szocializációs szintér korábban is fontos szerepet töltött be egy közösség életében, az utóbbi időkben pedig ez a szerep tovább bővült. Programjaink lehetőséget teremtettek arra, hogy a családok ne csak információt kapjanak a biztonságos internettel kapcsolatban, hanem egy közösségként hasznosan és egészségesen töltsék el kevés szabadidejüket.

A folyamatos jelenlét a médiában pedig elősegítette, hogy nemcsak az elsődleges célcsoportok informálódtak a projektről, hanem a község többi lakója, illetve a környező települések lakossága is.

A diákok körében nagyon népszerű volt a nyitott informatika terem, ahol tulajdonképpen szabadon használhatták az internetet tanári felügyelet mellett, megtanulva közben a biztonságos felhasználás szabályait.

Az internet napon szervezett drámafoglalkozás is mint egy lehetséges módszer nem várt sikereket hozott. A diákok megfelelő komolysággal és együttműködően végezték a feladatokat, sikeresen beleélve, átélve így a szituációkat internetes zaklatás, internetfüggőség témakörökben. Esetleírás

Nem lehet csak egy konkrét esetet említeni. A programsorozat végén több család is jelezte, hogy szívesen vett részt a különböző programokon, mert a zsúfolt hétköznapok során új színfoltot jelentett a gyerekeikkel közösen, házon kívül eltöltött idő.

95

Három olyan család van, aki a meghirdetett programok mindegyikén részt vett. A diákok között volt néhány, aki végre megtalálta a megfelelő fórumot a problémái átbeszélésére, a stressz oldó és a drámafoglalkozások alatt is sikerült veszélyeztetett gyerekeket kiszűrnünk. Mindannyian kisebb internetes zaklatás áldozataivá váltak, amit a szülők bevonásával tanári és pszichológusi segítséggel sikerült orvosolni. .

A

projektzáró

fórumon

a

község

polgármestere

is

köszönetet

mondott

a

tevékenységünkért, hiszen az önkormányzatnak is kiemelt feladata a közösségteremtő programok szervezése, így az ő munkájuk sikeréhez is nagyban hozzájárult alapítványunk.

96

Sajó Képzési és Humán Fejlesztési Központ Alapítvány Fő együttműködő partner: Bükk 900 Természetbarát Egyesület Pályázat azonosító száma: TANDEM-04-0076 Megvalósítás helyszíne: Miskolc .

A szervezet rövid bemutatása A

Sajó

Képzési

és

Humánfejlesztési

Központ

Alapítványt

2006-ban

több

magánkezdeményezésből jött létre abból a célból, hogy az Észak-Kelet-magyarországi régióban élő hátrányos helyzetű fiatalok és felnőttek részére szociális, valamint oktatási szolgáltatást nyújtson. Az Alapítvány volt az alapító intézménye a Miskolcon 2009-től működő MENTOR Gimnázium és Szakképző Iskolának. Alapítványunk tevékenységei között kiemelt szerepet kap az oktatáson, képzésen túl a gyermek- és ifjúságvédelem. Az Ökumenikus Segélyszervezet által meghirdetett Tandem pályázati program kiírására a Bükk 900 Természetbarát Egyesület munkatársai hívták fel a figyelmünket, pályázatunkat ezért az együttműködésükkel valósítottuk meg. Programjaikra rendszeresen olyan családok jelentkeznek, akiknek gyermekei a 10-14 éves korosztályba tartoznak, és többségük a jelen pályázat megvalósításával érintett két iskolának tanulója.

„Kamasziránytű a digitális világban!” című projekt rövid leírása www.kamasziranytu.hu A program 2014. júniusban indult Miskolcon, a Jókai Mór Református Általános Iskolában, valamint a Földes Ferenc Gimnáziumban, hogy a kamaszkorú gyerekek és szüleik figyelmét felhívjuk az Online világ veszélyeire, illetve a „tudatos használatra” tanítsuk őket. A programsorozat a 10-14 éves korosztályt célozta meg, de nemcsak a diákok, hanem a szülők és tanárok figyelmét is fel szeretnénk hívni a netfüggőség, a nem biztonságos internet használat veszélyeire. A program keretein belül a diákok és a szülők is informatika órákon vehettek részt, pszichológus szakember tartott előadást arról, hogy gyerekeink életében miért játszik olyan fontos szerepet az online térben való jelenlét, és miként hat ez a személyiségfejlődésükre. 97

A gyerekeket arra tanítottuk, hogy felelősen közlekedjenek a digitális térben, a virtuális eszközöket ne a személyes kapcsolattartás helyett, hanem azok kiegészítőjeként használják, és tudják megvédeni saját személyes adataikat, saját személyiségüket vagy akár a titkaikat a neten! A résztvevőket szabadidős programokkal erős közösségi élmények felé irányítottuk, hogy kimozduljanak a gép elől.

98

.

Eredmények A program célja elsősorban a figyelemfelkeltés volt, ezt teljes mértékben sikerült elérnünk mindkét iskolában. A pedagógusokkal együttgondolkodva a program továbbvitelét tervezik mindkét iskolában, informatika és osztályfőnöki órákra viszik be a témákat. A Jókai iskolában a félévi szülői értekezlet előtt az összes szülő részvételével egy előadást tartottak hasonló témakörben.

.

Több családdal a program lezárása után is tartjuk a kapcsolatot, folyamatosan kapunk a témával kapcsolatban szülői, illetve diák megkereséseket. Konkrét sikerként említhetjük meg, hogy sok szülő regisztrált a gyermeke által használt közösségi oldalakon, a diákok a megtanult adatvédelmi beállításokat rendszeresen használják.

Módszer A program során azt tapasztaltuk, hogy a diákok részéről az érdeklődés fokozott volt a téma, illetve a foglalkozások iránt. A szülőket már nehezebb volt aktívvá tenni, azonban a gyerekek által közvetített információkból a szülői hozzáállás is változott. A program egyik legsikeresebb pontja azok a rendezvények voltak, ahol a diákok a szüleikkel együtt vehettek részt szabadidős tevékenységeken. Megmutattuk a gyerekeknek a közösség erejét, amelyet a digitális világban kevésbé ismerhetnek meg. Megpróbáltunk a családoknak újszerű közösségi élményeket nyújtani. Nekünk szervezőknek, de a résztvevő szülőknek is jó volt látni, hogy a gyerekek egy-egy ilyen programon mennyi élménnyel gazdagodtak. Olyan dolgokat is kipróbálhattak, amiket maguktól nem tettek volna, mint a lézerharc vagy a falmászás. A családokat megpróbáltuk egységként kezelni, hiszen a probléma - a túlzott internet használat – nem elsősorban a gyerekek problémája. Úgy ítéltük meg, hogy ez csak egy tünet, amit a család szintjén kellene kezelni. Közösségi programokkal arra akartunk rávilágítani, szülői vagy nevelői felelősségünk, hogy gyermekeinknek értékes és hasznos alternatívát nyújtsunk a szabadidő eltöltésére, a könnyű kikapcsolódást jelentő „kockulás” helyett.

99

.

100

Sikertörténet A pszichológiai csoportfoglalkozásokon témaként felmerült, hogy mit tehetnek a diákok akkor, ha olyan ember szeretne velük kapcsolatba lépni, akivel ők nem szeretnének. A csoportfoglalkozáson megoldásokat is kínáltunk a gyerekeknek, többek között a felnőttel való probléma megbeszélést, illetve a zaklató letiltását. Az egyik diák, nevezzük Lacinak, a foglalkozásról hazatérve mesélte szüleinek, hogy több korosztályához tartozó lány írogat .

neki különféle on-line csatornákon. Szerencsére nem érezte zaklatásnak a dolgot, de félt őket letiltani, hiszen nem tudta, hogy lányok nem fogják-e kinevetni ezért. A szülő sajnos technikai megoldást nem tudott javasolni gyermekének, azt a tanácsot adta, hogy ne válaszoljon a megkeresésekre. A programsorozat következő alkalmával már informatikai gyakorlati foglalkozáson vehettek részt a gyerekek, az ott hallottakból (adatvédelem, FB biztonsági beállítások) Laci megtudta, hogy ha a közösségi oldalon letilt az ismerősei közül bárkit, azt az illető nem látja. Így nyugodtan megtette. Érdekes volt megfigyelni, hogy Laci esete mennyire nem egyedi. Az informatika órákon kiderült, hogy szinte minden gyereknek van olyan ismerőse a közösségi oldalakon, akit szeretne letiltani. Nem feltétlenül azért, mert zaklatják őt, hanem azért, mert az az ismerős túl sok információt közöl magáról, ezzel „teleszemetelni” a társai üzenőfalát, és ezért szeretnék vele az online kapcsolatot megszakítani.

Mi a szülők attitűd változását éreztük a program egyik legfontosabb sikerének.

Az egyik szülő, a program előtt nem regisztrált egyik közösségi portálon sem, a kamasz gyermeke viszont igen. A szülőt az aggasztotta nagyon, hogy a gyerek sokszor túlterhelt, fáradt, de nem foglalkozott azzal, hogy a tanulás és a különórák mellett a gyereke mennyi időt tölt az interneten. Nem tudta, hogy mi okozhatja a problémát és miként kezelje azt. A szülőtársaktól hallott a programunkról, ezért jött el. A szülő a program előtt a számítógépet csak a rokonokkal való kapcsolattartásra használta, a munkájához nem volt szüksége még számítógépre sem, okostelefonja nem volt. Az informatika előadáson olyan technikai ismeretekre hívták fel a figyelmét, ami sok szempontból újdonság volt számára (pl.: Google alkalmazás segítségével lekövethető, 101

hogy hol jár az okos telefon). A pszichológia előadás után döntötte el, hogy regisztrál azon a közösségi portálon, ahol a gyereke is jelen van. Szülőtársaktól kért segítséget, hogy tanítsák meg a közösségi oldal használatára és arra, miként tudja követni a gyermeke internetes szokásait. Kiderült, hogy a gyerek azért olyan fáradt minden nap, mert éjszakánként sokáig internetezik. A program hatására otthon szabályokat vezettek be arra vonatkozóan, hogy mikor internetezhet a gyerek, és az éjszakai netezést sokkal .

tudatosabban ellenőrizték. A program hatására tehát elkezdett foglalkozni egy olyan problémával, amit korábban nem is érzékelt problémának, mert nem voltak ezzel kapcsolatban személyes tapasztalatai. A programban résztvevő szülők többször elmondták, hogy sokan az internet használat megtanulását nyűgnek, tehernek érzik. A program hatására azonban többen döntöttek úgy, hogy a kamasz gyerekük miatt mégis megbarátkoznak ezzel a számukra idegen világgal.

102

Talentum 2000 Alapítvány Pályázat azonosító száma: TANDEM-04-0089 Megvalósítás helyszíne: Eger

A szervezet rövid bemutatása

.

Az egri Talentum 2000 Alapítvány (Mozaik Tehetségfejlesztő Tanoda) 15 esztendeje foglalkozik 6 és 20 éves kor közötti gyermekekkel, bekapcsolva a szülőket is. Fő tevékenységünk,

hogy

Logi-klubokat

szervezünk

a

diákoknak,

melyet

heti

rendszerességgel látogatnak már 15 éve. Logi-klubjainkba olyan érdeklődő gyerkőcök járnak, akik szeretik a logikai kihívásokat, szívesen töltik idejüket furfangos talányokkal. Célunk ezzel az általános intellektuális képességek (logika, koncentráció, memória) fokozása, a gondolkodás csiszolása, fejlesztése. Sok időt szánunk a találékonyság, az eredetiség támogatására, ösztönözzük őket a nem szokványos gondolkodásra, hogy keressenek több lehetőséget, megoldást egy problémára. Különböző játékokkal, gyakorlatokkal inspiráljuk őket, hogy megtalálják a lehetőségeket, élni tudjanak vele, használják a tudásukat. Szeretnénk elérni, hogy a tehetséges fiatal generáció ne csupán tanuljon, hanem megtalálja magát, helyét és lehetőségeit a világban.

„A Facebook buktatói” című projekt rövid leírása Mobil Facebook Biztonsági Pontot működtettünk 2014 nyarán, Eger városában. Forgalmas helyeken, turistaközpontokban felállított pavilonban vártuk a diákokat és a szülőket. Itt felkészített önkéntes fiataloktól, szakemberektől tájékoztatást kaptak a helyes internetezés szabályairól, buktatóiról, helyben beállíthatták biztonságosra a saját Facebook profiljukat. A biztonsági pontokon felvilágosításban részt vett emberek „Az én Facebookom már biztonságos!” feliratú matricát kapnak, melyet a saját gépükre ragaszthatnak. Létrehoztunk egy internetes biztonsági oldalt a Facebookon, melyet rendszeresen hasznos tudnivalókkal, friss hírekkel láttunk el. Emellett az iskolákban Facebook Őröket jelöltünk ki, akik tájékoztató lapokat osztogattak a gyerekeknek, és az

103

Internet Őrszem nevű FB biztonsági oldalunkra irányították őket. A pályázatban 29 önkéntes, két munkatárs vett részt.

.

Eredmények Kitelepüléseink alkalmával 940 emberrel kerültünk kapcsolatba. A kérdőívek eredményei egyértelműen bizonyítják munkánk hasznosságát. Az elért gyermekek/fiatalok tudatossága javul, ismereteik bővülnek: 92,8 %; Az elért szülők tudatossága javul, ismereteik bővülnek: 94,6 %. Nagyon jó együttműködés jött létre munkánk során az önkormányzattal, és az iskolákkal. Egy pszichológus hölgy is végig segítette munkánkat, szükség esetén tanácsokkal látott el minket, valamint segítette a bajba került embereket is. Az iskolákban lévő FB Őrök munkája kapcsán a mai napig tudnak rólunk, épp a minap is volt egy megkeresésünk, mely során egy iskola hozzánk irányított egy bajba került gyermeket. 29 önkéntest tudtunk mozgósítani nyáron, nyaralás időben, ami nagyon pozitív az alapítványunk fejlődése szempontjából. Számtalan embernek tudtunk segíteni biztonsági beállításokkal. Még 2015. januárban, a pályázat lezárása után is kaptunk felkérést, hogy az ostorosi iskolában szeretnének felvilágosítást kapni a biztonságos internetezésről.

104

Módszerek A személyzetet képzéseken tanítottuk meg arra, hogy tudjanak a FB Biztonsági ponton segíteni. Technikai, internetes felvilágosító és erkölcsi- etikai képzésen vettek részt. Munkánkat szakemberek segítették. Egy szakmai stáb (informatikus, pedagógus, pszichológus, jogász) állította össze azt a felvilágosító anyagot is, melyet az embereknek megmutattunk, ebben a gyermekek és szülők figyelmét felhívtuk a veszélyekre. A jó .

szakmai felkészültség mellett nagy toleranciával, kitartással és emberséggel tudtunk célt érni. Azt gondoljuk, hogy mi magunk is és a velünk együtt dolgozó fiatalok is sok hasznos dolgot tanultunk, tapasztaltunk a munkánk alatt.

Amire büszkék vagyunk… 2014. augusztus közepén fordult hozzánk Petra (14 éves) kislány édesanyja a városban. Petra csendes, jól nevelt lány. Inkább szerény, visszafogott. Egy napon bejelölte őt egy idegen ember a facebookon. Mivel nem ismerte, megnézte az oldalát, és döbbenten látta, hogy az ő profilképe van az idegen oldalon is. Édesanyja segítséget kért tőlünk, mert nagyon félteni kezdte gyermekét. Másnap a kislány is megkeresett minket. Megnéztük az oldalt, amit említettek, és magunk is veszélyesnek ítéltük. Tudjuk, hogy a Facebook nem töröl senkit, ha csak egy felhasználó jelenti. Ők már két hete túl voltak ezen, és semmi sem változott. A helyzet veszélyes volt, mert ha a hamis oldalra bármi lejárató tartalmat feltöltenek, és Petra ismerőseinek továbbítják, az nagy bajba 105

sodorhatja. Összefogtunk. Minden Facebook Biztonsági Ponton szolgálatot teljesítő jelentést küldött a Fb-nak. Ebben az esetben már olyan sok volt a feljelentés, hogy nem hagyhatta figyelmen kívül a szociális csatorna, törölték a hamis oldalt. Egyéb tapasztalatok Ez a pályázat a Talentum 2000 Alapítvány számára nagyon hasznos volt. Egyrészt szakmai .

szempontból, másrészt ismertségünk növekedése szempontjából, és eszközeink bővülése szempontjából egyaránt. A mi gyermekalapítványunk életét megváltoztatta, több lehetőségünk van azóta, diákjaink száma 40 %-kal növekedett.

106

Bibliai Ismeretterjesztő Társulat Egyesület

Pályázat azonosító száma: TANDEM-04-0115 Megvalósítás helyszíne: Debrecen .

A szervezet rövid bemutatása

Egyesületünk Debrecen szolgáltatáshiányos területeinek (Tégláskert, Epreskert) egyetlen kulturális és egyéb közösségi programokat szervező, munkaerő-piaci és szociális tanácsadásokat nyújtó, valamint hátrányos helyzetű tanulók és felnőttek számára képzést nyújtó bázisa. Az Alapszabályban is rögzített tevékenységi rendszerünk rendkívül szerteágazó, a társadalom valamennyi szegmensét érinti: nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, felnőttképzés, pályaorientáció, tanoda program, képzések és tréningek, kulturális, közösségfejlesztő és közművelődési tevékenység, környezetvédelem stb. Regisztrált

felnőttképzési

intézményként

egyetemi

hallgatók,

munkavállalók,

munkanélküliek és vállalkozók számára nyújtunk lehetőséget arra, hogy magas színvonalú képzés során sajátíthassák el a munkavállalást segítő korszerű ismereteket.

A „wirtuális walóság weszélyei” című projekt rövid leírása Projektünk célja olyan ismeretek átadása a célcsoport részére, amelyek gyakorlati segítséget nyújtanak a biztonságos, és tudatos internethasználathoz, felhívják a figyelmet a modernizációs veszélyekre, valamint megoldási alternatívákat kínálnak az elektronikus zaklatással (Cyberbullying) szemben. A bekapcsolódó szülők a projekt hatására képesek lesznek felismerni az internetfüggőség jeleit, és így, még annak korai stádiumában megtehetik a megfelelő lépéseket. További cél, hogy a résztvevők képesek legyenek felismerni az interneten a „nem biztonságos” tartalmakat (adathalász-, fájlcserélő-, torrentoldalak) megismerkednek az internetes média negatív hatásaival. Továbbá alternatív szabadidő eltöltési lehetőségeket biztosítunk.

107

Eredmények 

Elért fiatalok:

Interaktív prevenciós előadások keretében 11 alkalommal összesen 216 fő fiatalt értünk el. Szabadidős klubok keretében 15 foglalkozás alkalmával összesen 89 főt értünk el. 

Elért szülők:

Szülők,

pedagógusok

részére

4

alkalommal

tartottunk

prevenciós.

előadást

internetfüggőség témakörben, ahol összesen 87 főt értünk el. 

Kisfilm:

Elkészült egy prevenciós jellegű, kampány film, amelynek célja, felhívja a fiatalok figyelmét arra, hogy a modernizációs veszélyek milyen hatással lehetnek emberi kapcsolataikra. A videó elérhető az alábbi linken: https://www.youtube.com/watch?v=9KsF5fowEM4 

Módszertani kiadvány:

Elkészült egy kiadvány, amely bemutatja a programot, a módszertant, tartalmazza az előadás és a klubfoglalkozások tematikáját. 

Társasjáték:

Elkészült továbbá a „Klavia-Túra” nevű társasjáték, amely célja, hogy bővítse a játékosok ismereteit a tudatos internethasználattal kapcsolatban, illetve megismerjenek olyan oldalakat, amelyek a későbbiekben hasznukra válhat. 

Önkéntes munka:

A program megvalósítási ideje alatt 2 fő önkéntessel dolgoztunk közösen, akik bekapcsolódtak az előadások zavartalan lebonyolításába, szervezésébe. A két önkéntes összesen 22,5 óra önkéntes munkával járult hozzá a program sikerességéhez.

Módszer Mind az előadások, mind pedig a szabadidős klubok tekintetében nem-formális oktatási módszereket alkalmaztuk, melyek lényege, hogy a résztvevőkben rejlő erőforrásokra épít. A már meglévő tudásukra, tapasztalatikra, amelyeket az alkalmakon megoszthattak egymással. Hisszük, hogy ilyen fajta ismeretátadás során képesek a fiatalok leginkább

108

elsajátítani azokat a módszereket és tudást, amelyek segítségükre lehetnek miközben online életet élnek. A prevenciós előadásokon (a fiataloknak szóló) alkalmazott módszerek közül meg kell még említenünk, hogy nagyban építettünk a megdöbbentésre, a sokkolásra. Ezek eléréshez olyan interneten is megtalálható forrásokat (weboldalak, videók,) használtunk, amelyek megismertették a fiatalokat azokkal a veszélyekkel, amelyek az interneten rájuk .

„leselkednek”. Ki kívánjuk hangsúlyozni, a program célja nem az internetről való leszoktatás volt, hanem annak tudatos, felelősségteljes használatára irányult.

Esetleírás „Anikót az előadás alatt csendes, halk szavú lánynak ismertük meg, akit látszólag hidegen hagyott a téma. Nem mutatott aktivitást, a kérdésekre nem válaszolt. Néhány nappal az előadás után a Facebookon bejelölte egyesületünket. Az adatlapját megnézve semmi említésre méltó nem volt. A következő alkalommal, amikor szintén az ő iskolájában tartottunk előadást, osztálytársaival együtt odajött hozzánk, és mosolyogva újságolta, hogy előadás után hazament, és elvégezte az órán említett biztonsági beállításokat, amelyekkel megóvhatja személyes adatait, és azt mondta, a barátainak (akik más iskolában járnak) is megmutatja majd ezeket a dolgokat. Köszöntek, majd elmentek.”

109

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Dél-Alföldi Régió Pályázat azonosító száma: TANDEM-04-0093 Megvalósítás helyszíne: Szeged

A szervezet rövid bemutatása

.

Az MMSZ – Szegedi Játszóházat és Játszóteret 2001. október 28-án nyitottuk meg, elsősorban Felsőváros és Tarján városrészekben élő hátrányos helyzetű családok számára, azóta működik közösségi térként. Munkásságunk 2013-ban fordulóponthoz ért. Felgyorsult világunkban a digitális kor modern eszközei komoly kihívást jelentenek számunkra a gyermekekkel, fiatalokkal végzett munkában. A megoldást egy közösségi térként is funkcionáló és aktív szabadidő-eltöltésre alkalmas Sportparkban láttuk, ahol a játék mellett a sportolásé a főszerep, az „offline” mozgás pedig alternatívát jelenthet az állandó „online” lét mellett, és új terepe az ifjúságsegítő munkánknak.

A „Sportolva Megelőzni” Program – komplex családi prevenció az internethasználat veszélyeinek kezelésére elnevezésű projekt rövid leírása

A projekt átfogó célja, hogy az információs társadalmi környezetben felnövő és szocializálódó új generációk, illetve családjaik számára hatékony megküzdési stratégiákat segítsen kidolgozni, valamint alkalmazni. A komplex elnevezés utal arra, hogy az ismeretátadás és felvilágosítás mellett a célcsoportjaink körében mennyire fontosnak tartjuk igényeiket figyelembe véve a szabadidő-szervezést, valamint a közösségbe integrálást. Jelen prevenciós projektünk a 14 éve eredményesen működő „Játszva Megelőzni” Program (JMP) eddigi fejlesztési eredményeire és tapasztalati tudására, továbbvitelére épít, amely a nagyvárosi életvitel veszélyeire fókuszál, a kallódással veszélyeztetett „kulcsos gyerekek” védelmén, valamint közösségbe integrálásán keresztül nyújt segítséget hátrányokkal élő családoknak. A projekt közvetlen célcsoportjául Szeged 2 városrészének (Tarján, Felsőváros) panel lakótelepein élő, hátrányos helyzetű 10-18 éves gyermekeket és szüleiket választottuk. A tudatos internethasználat fejlesztése érdekében a tematikus csoportfoglalkozások során az 110

ismeretátadás

(fogalomtisztázás,

pszichológiai

sajátosságok),

az

attitűdformálás

(felelősség, önismeret, empátia) valamint a közösségépítés (sport, élménypedagógia) hármasságára koncentráltunk, „gyerekbarát” módszerekkel. A szülők bevonását az interaktív előadásokon, fórumokon és a személyes tanácsadáson keresztül kívántuk bevonni. .

Eredmények A projekt megvalósulása során több eredményt is sikerült elérnünk. A „Netezz okosan, sportosan!” tematikus csoportfoglalkozások során (három alkalommal, 5 napos időtartamban) 74 gyereknek sikerült nyári élményeket és ismeretátadást biztosítanunk, miközben megszerették az aktív szabadidő-eltöltést is. A csoportfoglalkozások során bevont fiatalok közül heten döntöttek úgy, hogy a Kamaszklubhoz is csatlakoznak. A klubot azóta is folytatjuk, mert a fiatalok igénylik a foglalkozást. A „Katt! Kisokos” információs füzetet a szülők megkedvelték, ismerőseiknek is ajánlották, ezért az előre 111

tervezett 300 példány kevésnek bizonyult, a projekt végéig 450 példány fogyott el. A tudatos internethasználat fejlesztésével kapcsolatos támogató szolgáltatásunk, a Tanácsadó Pont során nemcsak a fiatalok kerestek meg bennünket, hanem a szülőknagyszülők számára is népszerűvé vált. Ennek a szolgáltatásnak a feltételeit a támogatásnak köszönhetően az egyéni tanácsadásra is alkalmas térben, a Családkísérő Irodában alakítottuk ki. Előkészítését jelentette az a 40 órás képzés, ahol a segítők .

(munkatársak és önkéntes segítők) sajátítottak el ismereteket a modernizációs veszélyek kezelésével kapcsolatban. Ez a háttér tette lehetővé számunkra, hogy egy elkötelezett résztvevő pszichológus szakember (gyesen lévő édesanya) segítse munkánkat, és felvállalja az egyéni esetek tanácsadását. Előre egyeztetett időpontban került sor az 50 órányi segítő beszélgetésre, tájékoztatásra, összesen 10 fő részére. Ők valamilyen módon kapcsolódtak már a projekthez, a bevont családokból kerültek ki, ami a bizalomépítés fokozatosságára is felhívta a figyelmünket. A témák között a legfontosabbak: internetfüggőség, számítógép-függőség és internethasználat hatása a kapcsolataikra, családjukra és barátaikra, az internetes zaklatásra adott adekvát reakciók, a személyiségi jogok védelme, valamint a jogsegédlet lehetőségei. Projektünk célja volt az önkéntesség fejlesztése is. Önkénteseink a projekt során 200 óra helyett 463 órát teljesítettek, mely azt mutatja, hogy a közösségi szolgálatos fiatalok és két szakemberünk is elköteleződött a projekt során kitűzött célok iránt. A tematikus csoportfoglalkozásokon előkészítésben,

résztvevő

kirándulásokon

gyerekekre kísérők

voltak,

vigyáztak,

segítettek

összességében

az

ebéd

tapasztalatokat

szerezhettek a gyermekfoglalkozások lebonyolításában, a csoportfolyamatok aktív részeseivé váltak. Figyelmet fordítottunk arra, hogy a speciális nevelési igényű gyerekeket főiskolai gyógypedagógus hallgatók segítsék, önkéntes ifjúságsegítő látta el a klubvezető szerepét a kamaszok számára, és a Tanácsadó Pont szakembere is önkéntesként tevékenykedett. A „Bekapcsollak” Önkéntes Akció során kísérletet tettünk arra, hogy a segítés élményét átélhessék a nagyobb gyerekek is.

112

.

Módszerek A „Sportolva Megelőzni” Program keretében kidolgozásra kerülő módszertan 2 modernizációs részterületet foglal magába, amelyek ok-okozati kapcsolatban állnak egymással, és a 10-18 évesek körében együttes figyelmet igényelnek. A projekt során kidolgozott módszertan a „Sportolva Megelőzni” Program, mely a következő elemeket foglalja magában: az egyik az internetfüggőség prevenciója (alternatív szabadidő-elöltés, egészséges életmód ösztönzése), a másik a nem biztonságos internethasználat prevenciója (képzés, felkészítés, kompetenciafejlesztés, csoportos és egyéni tanulás). Mindkét veszély-területre ható elemek: ismeretátadás, felismerés, szemléletformálás, sportolásra ösztönzés, közösség, önismeret, élménypedagógia, tanácsadás. Ezt olvasztottuk össze a már működő és hagyományosnak tekinthető nyári foglakozásaink módszertanával (ingyenes napközis jellegű táborainkkal), melynek célja, hogy a nyári szünidő alatt tartalmas szabadidős tevékenységeket kínálunk a gyermekek számára, miközben a gyerekek pszichoszociális fejlesztését is segítjük.

113

Amire büszkék vagyunk… A „Netezz okosan, sportosan!” III. tematikus csoportfoglalkozás során egy olyan gyermeket sikerült bevonnunk, aki régebben rendszeres látogatója volt közösségi terünknek, de ahogy középiskolába kezdett járni, a Játszótér már nem érdekelte. Szüleivel folyamatosan kapcsolatban voltunk az évek során, és tőlük tudtuk meg, hogy rengeteg időt tölt a számítógép előtt, nagyon zárkózott, tanulmányi eredményei . képességeihez mérten gyengék. A szülőkkel együttműködve rávettük, hogy vegyen részt programunkon. Eleinte teljesen elutasító volt, és csak kívülről figyelte társait, nem akart részt venni a foglalkozásokon. Harmadik nap jött az áttörés, csatlakozott az egyik játék során a többiekhez, akik befogadták, és összebarátkoztak vele, azóta rendszeresen jár a Kamasz klubba, és az iskolai közösségi szolgálata egy részét is nálunk töltötte, bizalommal fordul hozzánk.

Egyéb tapasztalatok A „Sportolva Megelőzni” Program – komplex családi prevenció az internethasználat veszélyeinek kezelésére elnevezésű projekt keretében indított új szolgáltatásaink biztosítják a „Játszva és Sportolva megelőzni!”program támogató hátterét, a megtartó közösség és az alternatív szabadidő-eltöltés lehetőségeinek biztosítását a Máltai Sportpark eszközeivel. A Kamaszklub 14-18 éves tagjai számára fontosak lettek a klub által kapott közösségi élmények, a pályázati időszak lejárta után is ragaszkodnak a csoporthoz való tartozáshoz. A tudatos internethasználat fejlesztésével kapcsolatos támogató szolgáltatásunk, a Tanácsadó Pont segítő beszélgetései adekvát módon egészíti ki tevékenységünket. Megvalósított projektünk erősségének tekintjük, hogy olyan módszerek kidolgozására vállalkoztunk, amik a megvalósító munkatársak fejlődésének köszönhetően továbbvihetők és működtethetők a jövőben is. A 2015-ben szervezett nyári táboraink e tematika mentén valósulnak meg, a játékos témafeldolgozás és a közösségi élmények mind a tudatosságot, valamint a valóságos emberi kapcsolatok erősítését, egyfajta védőháló kiépítését szolgálják.

114

Televele Médiapedagógiai Műhely Egyesület

Pályázat azonosító száma: TANDEM–04-0126 Megvalósítás helyszínei: Budapest, Eger, Oroszlány .

A szervezet rövid bemutatása

A Televele Médiapedagógiai Műhely Egyesület elsődleges célja a médiapedagógiai tevékenység széleskörű elterjedésének segítése, a médiapedagógia mint szemléletmód előmozdítása. A szülők és a nevelők médiaismeretének fejlesztése, kompetenciájuk növelése a mindennapi médianevelés területén. Célunk, hogy foglalkozásaink, műhelymunkáink,

publikációink

által

fejlesszük,

terjesszük

a

médiakritikai

szemléletmódot, a médiakörnyezet-ismeretet.

„Médiapedagógiai prevenciós program” című projekt rövid leírása A programban a médiában megjelenő erőszak kezelése, feldolgozása, illetve a biztonságos és felelős internethasználat témakörökben készült el két foglalkozáscsomag, illetve valósult meg négy iskolában összesen tizenhat gyerek és nyolc szülői foglalkozás. A projekt hosszabb távra szóló célkitűzése az volt, hogy a pedagógusok számára színvonalas, módszertanilag megalapozott, kipróbált, egyszerűen alkalmazható anyagot alkossunk, amelyek szabadon hozzáférhetővé válnak. Mindkét témakörben 2×90 perc gyermekfoglalkozás, és 1×90 perc szülői csoport megtartásához szükséges foglalkozás leírások, illetve mellékletek kerültek a csomagba. A médiaerőszak foglalkozások célja, hogy segítse a 11-12 éves korosztályt a médiában megjelenő erőszak azonosításában, és ennek segítségével feldolgozásában, kezelésében. Az internetbiztonság órákon a diákok az internet veszélyeinek típusaival, a kockázatok elkerülését biztosító viselkedési szabályokkal ismerkednek, ezen belül is kiemelt témakörként jelenik meg: az online profil kialakítása, illetve az online zaklatás, bántalmazás kérdésköre. A program keretében elkészült négy oktató számítógépes játék, amelyek a korosztály, illetve szüleik számára kínál játékos feldolgozási és tanulási lehetőséget a két témakörben.

115

Eredmények Sikernek könyvelhető el, hogy a gyerekek elkezdtek gondolkodni az általuk is ismert médiatartalmak erőszakos jelenetein, ezek feldolgozásán keresztül zajlott az ismeretek elmélyítése, átadása. Lehetőséget kaptak félelmeik megosztására, valamint több szempontból ráláthattak az erőszak mibenlétére. Át tudtunk adni néhány olyan alapfogalmat ezzel kapcsolatban, mely segítheti a látott képek feldolgozását. Ezeket a .

fogalmakat megértésük után a gyerekek adekvátan használták az órák későbbi részében, mely azt jelezte, hogy a téma feldolgozásához fontos támpontokat adtunk. Siker volt az is, hogy segítettünk beazonosítani az internethasználat során felmerülő kockázatos helyzeteket, illetve a lehetséges reakciókat, megoldásokat. A gyerekeknek tartott foglalkozások tapasztalatait dolgoztuk fel a szülőknek tartott programokon, a gyerekek használati szokásait, élményeit hallva többen jelezték, hogy meglepő (valamennyire talán ijesztő), milyen élmények érik gyermekeiket a média világában, az online környezetben. Ez szinte kivétel nélkül mindenkire ösztönzőleg hatott abban a tekintetben, hogy jobban megismerkedjenek, több figyelmet fordítsanak gyermekük szabadidős elfoglaltságaira.

Módszer A foglalkozások a médiapedagógia módszertanából kiindulva jelentős mértékben építenek a gyermekek saját médiaélményeire, online tapasztalataira. Az általuk ismert világ működésének strukturált megismerése, médiából szerezett tapasztalataik fogalmi szintre emelése, kortársaik médiahasználatának tudatos feldolgozása új lehetőségeket nyit a mindennapi történések feldolgozásában. A foglalkozások sokféle játékos formában hozzák felszínre a gyerekek meglévő tudásait, amelyek között a beszélgetések mellett, mozgásos játékok, de szabályok szerint működő kártyajáték is megtalálható. Lényeges eleme a foglalkozásoknak a kiscsoportos feladatmegoldás, amely segíti az eltérő tapasztalatok megismerését, feldolgozását, a különböző vélemények közös megoldásba történő beépítését. Készült be- és kimeneti kérdőívvel mérés.

Esetleírás Az egyik internetbiztonság foglalkozáson egy kislány saját, valós félelméről számolt be (azzal kapcsolatban, hogy a webkamerán keresztül megfigyelhetik, illetve képet 116

készíthetnek róla). A beszélgetés során megértette ennek technikai korlátait és lehetőségeit is. Ő tipikus példa arra is, hogy a gyerekek fejében mennyi ismeret van az internetről, és mennyire kevéssé tudják ezeket értelmezni, strukturálni. A bemeneti kérdőívnek arra a kérdésére, hogy „mit jelent számomra a biztonságos internethasználat” azt írta: “Nem irkálnak idegenek, nem szedik le a képem és nem beszélnek csúnyán.”, míg a kimeneti kérdőívén ez szerepelt: “Nem jelölök vissza ismeretleneket, nem posztolok .

magamról folyamatosan képeket.”, a legfontosabb biztonsági intézkedésként pedig a webkamera letakarását jelölte meg. A kimeneti kérdőívben adott válasz jól jelzi az attitűdváltozást, az egyéni felelősség felismerését, a tudatosság egyértelmű növekedését.

117

Beállítások Egyesület

Pályázat azonosító száma: TANDEM-04-0120 Megvalósítás helyszíne: Budapest

A szervezet rövid bemutatása

.

A Beállítások Egyesület célja többek között az, hogy tevékenységével elősegítse a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségét. Fontosnak tartjuk a fiatalok készség- és képességfejlesztését informális tanulási folyamatok keretében, valamint azt, hogy hátrányos és nem hátrányos helyzetű fiatalok közös, integrált foglalkozások során megismerkedjenek a demokrácia alapvető értékeivel.

"Net City" - prevenció és alkotó foglalkozások az internetes veszélyek témájában című projekt rövid leírása „Net City” egy virtuális világ, ahol nem testi valónk, hanem virtuális Énünk van jelen. Ha bekapcsoljuk a számítógépünket és felmegyünk az internetre, bekerülünk ebbe a világba, ahol hasonló, de mégis más törvények uralkodnak, mint a való világban. Ezeket a törvényeket ugyanúgy meg kell ismernünk, és meg kell tanulnunk, mint a való világ törvényeit. A virtuális világ érzékeltetésére a bábfilm műfaját választottuk, ahol egy-egy báb egy-egy virtuális Énnek felel meg. Habár a báb csak a neten létezik, minden, ami vele történik, kihat a valódi Énre is. „Akkor is megtörténik, ha 'csak' a neten teszed.” Ezzel a mondattal fejeződik be a film, és ez a mondat állt 4 hónapos projektünk központjában. A projekt célja az volt, hogy létrejöjjön egy olyan prevenciós film, amely az internet veszélyeire hívja fel a figyelmet, és amelyet a résztvevő gyerekek közösen alkotnak. Mind az alkotó, mind az ismeretterjesztő foglalkozások célja az volt, hogy felhívjuk a gyerekek figyelmét az internet lehetséges negatív hatásaira. A foglalkozások során közösen feldolgoztuk a lehetséges veszélyeket, illetve megoldásokat kerestünk a helyzetekre, különös tekintettel arra, hogy ezeket hogyan előzhetjük meg.

118

Az alkotó jellegű foglalkozásokon a gyerekek három csoportban dolgoztak. Az ötödikesek, vagyis a „bábos csoport” készítette el a film bábjait, és ők írták meg a film alatt hallható versszövegeket. A hatodikosok, az „építészek”, a film díszletét készítették el, míg a hetedikesek alkották a „szituációs csoportot”, ahol a film dialógusait írták meg. Maga a bábfilm olyan eseteket, helyzeteket mutat be, amelyek felmerültek a gyerekkel való beszélgetéseink során, tehát előfordulhatnak az érintett gyerekek és szüleik életében, .

valamint megoldási lehetőségeket is kínálhatnak a lehetséges problémákra. Mindhárom csoport azzal kezdte a munkát, hogy a foglalkozásvezetők beszélgettek a gyerekekkel, és az e beszélgetések során felmerül helyzetek képezték a kiindulási pontot. A „szituációs csoport” tagjai aztán ezeket a helyzeteket kapták meg, mint egy-egy problémát, és ezekből kiindulva improvizációval hoztak létre jeleneteket, amelyek szövegét diktafonnal rögzítettük, és így jöttek létre a bábfilm dialógusai. Az alkotó foglalkozások mellett több ismeretterjesztő foglalkozást is tartottunk, amelyek keretében felhívtuk a résztvevő gyerekek és szülők figyelmét az internethasználat veszélyeire. Az ötödik, hatodik és hetedik osztályokban osztályonként 2 ismeretterjesztő foglalkozást tartottunk. Az első alkalommal a chatelés, az internet- és játékfüggőség, az internetes zaklatás, és a „Kihez fordulhatok, mit tegyek” kérdés képezte a foglalkozás témáját. A második alkalommal az identitáslopás problémáját jártuk körül, és a commonsensemedia.org oldalon levő „döntési fa” segítségével gondoltuk végig együtt, hogy mit kell átgondolnunk, mielőtt feltöltünk egy képet az internetre. Ezekkel a foglalkozásokkal az volt a célunk, hogy ne csak azokat a gyerekeket érjük el, akik az alkotó foglalkozásokra járnak, hanem a partneriskola összes tanulóját, akik a célkorosztályban vannak. Ismeretterjesztő prevenciós foglalkozást tartottunk a három osztály szüleinek is. Ehhez egy információs füzetet készítettünk, amelyet minden résztvevő megkapott, és egy előadás keretében bemutattuk az internet gyerekeket érintő veszélyeit. Ezután lehetett kérdezni, és minden alkalommal élénk beszélgetés zárta a találkozót. Minden foglalkozás során kérdőívek felvételével mértük a gyerekek és a szülők tudásának változását. A filmet bemutattuk egy szociális fórumon, ahol ösztönöztük a helyi intézmények (kerületi iskolák, családsegítő szolgálat, művelődési ház, helyi újság) képviselőit, hogy terjesszék azt, valamint feltöltöttük az internetre is.

119

.

Eredmények Az ismeretterjesztő és alkotó jellegű foglalkozásokon összesen 74 gyerek vett részt, azonban a létrehozott bábfilmet az iskola összes tanulójának levetítettük. Kérdőíveink kiértékelése után elmondhatjuk, hogy a résztvevő gyerekek 69 százalékának javult a tudatossága, illetve ismereteik bővültek az internethasználattal kapcsolatban. Ugyanez igaz a résztvevő szülők (25 fő) 96 százalékára. A gyerekek a foglalkozások során megtanulták például, hogy hogyan lehet védekezni az emailfiók feltörése, vagy az identitáslopás ellen, vagy hogyan ismerhetik fel és mit tehetnek, ha őket vagy osztálytársukat zaklatják, bántják az interneten. A

filmet

feltöltöttük

az

internetre,

a

https://www.youtube.com/watch?v=nc80Gt1vH9E

120

következő

linken

megtekinthető:

.

Módszer A különböző foglalkozásokon különböző módszereket használtunk. Az ismeretterjesztő foglalkozásokon, ahol a chatelés, az internet- és játékfüggőség, az internetes zaklatás, és a „Kihez fordulhatok, mit tegyek” kérdés képezte a foglalkozás témáját, a pedagógia mozaik módszere volt a segítségünkre. A gyerekek először párokban megtanultak egy-egy témát, majd ezeket az ún. szakértői csoportokat újrarendeztük és vegyes csoportokat alakítottunk ki. Így minden csoportba került egy-egy „szakértő”, aki a saját témáját megtanította a csapattársainak. Végül egy játékos kvíz keretében számoltak be arról, hogy mit sikerült elsajátítaniuk. Az alkotó jellegű foglalkozásokon, amelyek konkrét célja a bábfilm létrehozása volt, kreatív feladatokat kaptak a gyerekek. A „szituációs csoport” dialógusírói improvizációk során hoztak létre jeleneteket, így jöttek létre a párbeszédek. Az díszletet készítő „építészek” játékos, képzeletet, érzékelést, kreatív látásmódot beindító játékokkal játszottak, rajzoltak, építettek, modelleztek. A „bábosoknak” nem csak ollót és filcet 121

kellett használniuk, hanem saját képzelőerejüket is, amelynek segítségével beleélték magukat a szereplők, a karakterek helyzetébe, a film szituációiba, azaz még jobban elmélyedtek az internetes veszélyek témakörében.

Esetleírás A dialógusok kidolgozása közben számos szituáció merült fel. Az egyik kislány. elmesélte, hogy volt már olyan helyzetben, mint amiről szó volt korábban az egyik ismeretterjesztő foglalkozáson. Elmondta, hogy internethasználatát a szülők nem figyelik, teljesen szabadon használhat bármilyen oldalt, azonban ha valami gondot észlelnek a szülők, olyankor teljes tiltással reagálnak. Ezért a kislány nem jelezte a szüleinek, amikor idegen férfiak keresték meg, eleinte barátkozó szándékkal, majd szexuális ajánlatokat tettek neki, illetve a lakcíme felől érdeklődtek. Egyedül idősebb testvére segítségére támaszkodhatott, aki maga is kiskorú volt még. A foglalkozás kötetlen hangulata azonban arra késztette, hogy elmesélje ezeket a történeteket, amiket együtt feldolgoztunk, és a többiek megoldási stratégiákat is ajánlottak neki. Később a kiszolgáltatottság élményét a film szituációiba is beépítették.

122

Egyéni és Társadalmi Felelősségvállalásért Alapítvány Pályázat azonosító száma: TANDEM-04-0087 Megvalósítás helyszíne: Bugac

A szervezet rövid bemutatása

.

Alapítványunk 2007-ben jött létre országos hatókörrel a civil szervezetek társadalmi szerepvállalásának segítésére, a civil társadalom erősítésére. Központi célja támogatni a köz-, a civil, a vállalati és a tudományos szektorok közötti konstruktív együttműködést és a bizalom erősödését - elsősorban

hír- és

kapcsolatközvetítéssel, csoportos képzésekkel és egyéni tanácsadáson keresztül annak érdekében, hogy az egyén megerősödjék, és ezáltal felelősen tudja megvédeni természeti környezetét, valamint kompetenssé váljék a fenntartható fejlődést szolgáló közösségi törekvések támogatására. A Bugacon megvalósított Bűnmegelőzési programban szorosan együttműködtünk, a helyi áldozattá válás megelőzésében („A bűnmegelőzés szempontjából kiemelten fontos, bűnelkövető vagy a bűnelkövetés szempontjából veszélyeztetett gyermek- és fiatalkorúak segítése” TÁMOP-5.6.1.B című pályázaton a "Bűnmegelőzési program Bugacon" című nyertes projekt TÁMOP-5.6.1.B-12/2-2012-0088).

„Társadalmi felelősségvállalás a modernkori veszélyekkel szemben Bugacon” című projekt rövid leírása Cél: A bugaci gyermekek, fiatalok és családjaik számára innovatív komplex program megvalósítása a modernizációs veszélyekkel szemben (prevenció, helyreállítás), részterület: internetfüggőség, média-internet negatív hatásai. Célcsoportok: 

10-18 év közötti gyermekek és fiatalok: A Bugacon élő általános iskolások, illetve a – főként bejáró – helyi középiskolások: 60 fő



30 fő szülő: Főként a projektbe vonandó gyerekek és fiatalok szüleit várjuk, de a minél tágabb preventív és disszeminációs hatás érdekében, akár a 10 év alatti

123

iskolás vagy akár az óvodás gyerekek, vagy a még kisebbekét is nagy örömmel vesszük. A célcsoport létszámát alapul véve elharmadoltuk a bevontak számát, így háromszor ismételve tartottuk meg részükre etaponként ugyanazt a szakmai programot.

A célcsoportnak 3 etapban tartottunk, közös és csoportonkénti foglalkozásokat a .

szakmai programunk tematikái szerint: 

Érzékenyítő közös csoport-foglalkozás, - Érzékenyítés a modernkori veszélyek felismerésére és az ezzel kapcsolatos társadalmi felelősségre, felelősségvállalásra.



Konfliktuskezelés kooperatív technikákkal szülőknek,



Konfliktuskezelés

gyerekeknek

drámapedagógiai

módszerekkel.

Alapvető

szempontnak tekintjük az emberi kapcsolatok fókuszba helyezését több tekintetben is: 

internetes kapcsolat vagy személyes kapcsolat összevetése, előnyök, hátrányok vizsgálata



milyen konfliktusok okozzák az elfordulást a személyes kapcsolatoktól (baráti, iskolai, családi konfliktusok)



a resztoráció alapja is a kapcsolati helyreállítás bűnös és áldozata, valamint a környezet között.

A túlzott internet használat vizsgálata, már a Bűnmegelőzési programban is felfedte azokat a konfliktusokkal terhelt személyes kapcsolati viszonyokban keletkezett változást, és egyben változtatási szándékot is, mely miatt ezt a pályázati témát választottuk a projektünkbe. A túlzott internethasználat nemcsak az iskolában, a pedagógusoknak okoz gondot, hanem a családoknak is. Emellett kiderült, hogy a gyerekek kapcsolataiban is jelentős változások, időeltolódások keletkeztek a túlzott internet kapcsolat irányában a személyes együttléttel szemben. Ez jelentős konfliktusokhoz vezetett, melyben a résztvevők megélik a mindennapokban vagy a bűnös vagy az áldozat szerepét, s ez újabb konfliktusokkal terheli a kapcsolatokat. Emellett az idegenekkel vagy bűnös szándékkal a gyerekeket érő „új kapcsolatok” vizsgálata is problémás, konfliktusos helyzeteket teremt. Így a konfliktusok vizsgálatára, majd kezelésükre jó lehetőséget biztosítottak a közös csoportfoglalkozások a különböző módszerek alkalmazásával, pl. a drámapedagógia 124

technikák alkalmazása a szerephelyzetek és cseréjük megélésével a belátás növelését, az empátia erősítését szolgálta. A konfliktusok reflektorfénybe állításával, a kommunikáció számos lehetőségét kipróbálhatták a gyerekek és a szülők is. Így az agresszív viselkedéstől az

asszertív

szereprepertoárok

kommunikációs

„klisséit”

is

kipróbálták,

és

kockázatmentes támogató helyzetekben kommunikálták ki érzéseiket ezzel kapcsolatban, mely segítette az EQ erősödését is köreikben. 

.

Közös csoportfoglalkozás: dráma- és élménypedagógiai módszerekkel vagy csapatsporttal,



Csoportzáró közös megbeszélő műhelyfoglalkozás.

Új szolgáltatás: resztoratív műhely, alternatív pedagógiai módszerekkel kombinálva.

Eredmények Helyi szociális fórumot 2 alkalommal tartottunk. Új szolgáltatásunk a resztoratív műhely, mely olyan komplex program része, mely akár egészében, akár részelemeiben a fenntartás során is ismételhető. Hisszük, hogy a modernkori veszélyek zöme mögött a devalválódott világ okozta kapcsolati romlások állnak, ezért nagyon fontosnak tartjuk a kapcsolatok helyreállítását,

125

melyhez a resztoratív vagy helyreállító technikák csoportok, iskolai és munkahelyi közösségek, és más különböző normájú társadalmi csoportok összetűzései után, a már megtörtént normaszegés jóvátételének kidolgozására, de méginkább azt megelőzően hatásos módszer a norma-összehangolás, illetve az egymás kultúrájának, értékeinek megismerése felé vezető úton. Alapeleme a tettekért való felelősségvállalás, elkövetett negatív cselekvés esetében (például túlzott vagy „rossz” internet használat) a reintegratív .

szégyen, amely visszaengedi a normaszegőt a közösségbe, az együtt kimunkált feltételek teljesítése esetén. Benne van tehát a megbánás, a megbocsátás, a további teendők közös kidolgozása, és a teljesítésnek a közösség általi ellenőrzése. Benne van még sok lehetőség a későbbi együttgondolkodásra, és együtt cselekvésre. Ez a folyamat többféle is lehet, ezeket próbáltuk ki a resztoratív műhelyek során behozott példák esetek alapján: megbeszélő kör, helyreállító kör, problémafeltáró kör vagy közösségi csoportkonferencia, illetve a családi döntéshozó csoportkonferencia. A resztoratív mediáció során az általános mediáció eszközeit használjuk egy adott normaszegés, károkozás, szabályszegés által okozott konfliktus megoldására alkalmas. Minden esetben a felek - a sérelmet elkövető és a sértett - érdekeinek kölcsönös megértése van a középpontban. Mivel a mediáció egy jövőorientált folyamat, a közvetítői eljárást ennek figyelembe vételével kell irányítani. A resztoratív mediációban is az érdekek és a szükségletek kifejezése a leghangsúlyosabb, illetve annak a megtalálása, hogy mivel lehet jóvátenni a sértett részére az elkövető által okozott sérelmeket. A resztoratív mediáció előnyei, hogy a folyamat során a felek képesek lesznek megérteni egymást. Maguknak kell megfogalmazniuk érzéseiket, mozgósítaniuk kell erőforrásaikat, ki kell mondaniuk szükségleteiket, elvárásaikat. A mediátortól támogatást kapnak, hogy közösen, egymással együttműködve dolgozzák ki a számukra megfelelő és elfogadható megoldást. A résztvevők önértékelése, önbecsülése, önismerete növekszik a folyamat során, ami hozzájárulhat a másik fél megértéséhez, elfogadásához, a kapcsolatok helyreállításához.

126

A foglalkozásokat mediációban jártas tréner szakértők tartották (jogász/mediátor és tréner /mentortanár). 

Resztoratív műhely esetfeldolgozással szülőknek



Esetmegbeszélő foglalkozás resztoratív technikákkal fiataloknak

Mind a három csoportban a szülők is és a gyerekek/fiatalok is 3-3 alkalommal összesen 88 órában vettek részt ezeken a foglalkozásokon.

.

Elkészült produktumok: Videofilmet készítettünk, és egy rövid színpadi művet is színre vittünk a résztvevőkkel, mely a projekt során feldolgozott témákhoz kapcsolódó alternatív produkció lett. Az „Ő Sanyi” c. színdarabból - mely a releváns családi szituációk, iskolai pillanatképeket villant fel az internet használatból adódó élethelyzetek, veszélyek, kapcsolati problémák felfedésére -, készült el az azonos című film is.

Plakátokat is készítettek a résztvevők: több mint hármat többféle technikával: pl.: rajzok, akvarell, fotók, kézműves alkotásokról.

A programunk indikátorai: Az elért gyermekek/fiatalok száma: 60 főt vontunk be a programba, melyből 45 főt az általános iskolai célcsoportból, és 15 főt a helyi, de bejáró 18 év alatti középiskolásokból. Az elért szülők száma: 30 főt vontunk be a programba.

Az elért gyermekek/fiatalok, valamint az elért szülők tudatosságának javulásával, ismereteik bővülésével kapcsolatban 60%-os javulást vállaltunk. A be- és kimeneti vizsgálati eredményekkel, és a munkanaplók bejegyzései alapján igazolhatóan átlag 63% pozitív változást mutattak a gyermekek, hasonlóan a szülőknél, ahol ez a mutató 66%-ot ért el.

Egyéni és családi feladatok, kihívások elé álltak a személyek, a gyerekek és szülők egyaránt. Hiszen a cél a rossz internet (emellett mobil és média) használat, és az ezzel kapcsolatos pozitív változás elérése volt a fókuszban az egész program során. Azaz ki-ki megélhette, hogy mit okoz a környezetének az ő rossz szokása, belebújhatott mások szerepébe (szülő, tanár, barát is lehetett), így átélhette a tettei hatását, 127

megtapasztalhatta saját felelősségét, valamint a viselkedés és magatartásváltozás hatást is. Önmegfigyelési naplóban tudtuk nyomon követni a változást, a változtatni akarást, melyet természetesen a foglalkozásokon szóban is kommunikáltak a résztvevők. Az objektív eredmények mellett (pl: ki mennyi idővel kevesebbet internetezik, milyen tartalmakat használ ez idő alatt, mire használja a netet, vagy a felszabadult időt mivel töltik a családok, barátok…), szubjektív változásokról is beszámoltak a résztvevők. Például .

az odafigyelésre egymásra, mennyivel izgalmasabb volt egy-egy közös élmény (pl. focizni vagy biciklizni a barátokkal, vagy plakátot készíteni, vagy a színdarabot próbálni a többiekkel). Az aktív hallgatás és az értő vagy aktív figyelem technikáinak kipróbálása, gyakorlása a foglalkozásokon és családi, baráti, iskolai helyzetekben.

Módszerek A szakmai programba ágyazottan resztoratív technikákat alkalmaztunk. Resztoratív műhelyt tartottunk esetfeldolgozással – workshopot, tréninget szerveztünk. Resztoratív vagy helyreállító technikák csoportok, iskolai és munkahelyi közösségek, valamint más különböző normájú társadalmi csoportok összetűzései után, a már 128

megtörtént normaszegés jóvátételének kidolgozására, de még inkább azt megelőzően hatásos módszer a norma-összehangolás, illetve az egymás kultúrájának, értékeinek megismerése felé vezető úton. Cél volt: Olyan elméleti és gyakorlati ismeretek átadása, elsajátítása, mely hozzásegíti a résztvevőket, hogy élethelyzeteikben hatékonyabbá váljanak az ellentétek, konfliktusos helyzetek sikeresebb kezelésében, áldozattá és bűnelkövető válás nyomán megromlott .

kapcsolataik helyreállításában, a resztoratív technikák megismerésével, kipróbálásával, resztoratív kör sikeres és eredményes megélése utáni metodikák (érzelmek kezelése, semleges kérdésfeltevés) saját élményű megélésével. Cél volt az EQ, az érzelmi intelligencia növelése, és az áldozattá válás megelőzése.

129

Esetleírás A fiú, akinek az esetét leírjuk viszonylag visszafogott, közepesen jó tanuló, nyitott érdeklődő, de az a típus, aki nem szól csak, ha kérdezik. De, ha megszólal nagyon őszintén, bár kicsit visszafogottan elmondja a véleményét, gondolatait. Bevallása alapján napi 2 órát minimum (néha 3-t is, hétvégén akár többet is) internetezik vagy számítógépezik, főként este, egyedül. Közösségi háló, szoftveres vagy hálózatos játékokat .

játszik, és chat-el a többiekkel. Nagyon keveset játszik gépfüggetlen játékokat, keveset biciklizik, és csak ritkán sportol. A szokásait nem érzi negatívnak, de az időleterheltséget mutató kördiagram megdöbbentette, hajlandó változtatni, melyet naplójában és önreflexiói révén folyamatosan nyomon követünk. Az etap végére a szokásai kis mértékben, de folyamatosan „javuló” tendenciát mutatnak. Több időt töltött társaival, családjával, biciklizett, sportolt és játszott a többiekkel, és csak napi 1,5 órát „gépezett”. A program végére önbevallás alapján napi 1 óránál nem tölt többet a gép előtt.

Egyéb tapasztalatok Célunk volt olyan módszerek és technikák megismertetése, élményszerű kipróbálása, és a hatásaik megélése, amelyek nemcsak az érintett 90 fős célcsoportnál alkalmazhatóak, hanem azon túl, a település egészének viselkedési repertoárjába is beépíthetőek. Ennek érdekében a családokban és az itt kialakuló informális, illetve formális közösségekben szemléletváltást igyekeztünk generálni az alkalmazott kombinált innovatív, és alternatív metodikával megvalósított szakmai programunk révén. Törekedtünk arra, hogy az alkalmi közös élmények, a produktumok készítése új közösséget (közösségeket) is teremtsen, mely a záloga lett a projekt továbbélésének. A csoportok spontán szerveződtek, de a település mérete, a közös iskolai közeg biztosította a már meglévő ismeretségeket (mely amellett, hogy egyszerűsítette a közösséggé válást, néha nehezítette is azt, hiszen nem könnyű a hétköznapi néha távolságtartó álarcot levetni, és csoportban őszintén kommunikálni, akár nehéz családi helyzetekről is pl. a szülők körében). Jelen projektben azokat tudtuk első körben toborozni, akik a Bűnmegelőzési projektben is aktívak voltak foglalkozásokon, rendezvényeken, képzésben vagy a táborban. Így egy már körformálódó kezdeti magja lettek az itt erősödő csoportoknak. A közös alkotás, plakátkészítés, a színdarab 130

gyakorlása, a foglalkozásokon megélt közös élmények intenzív együttlétet és egy gyorsabb közösségformáló erőt biztosítottak.

Ehhez a formális intézmények és helyi szervezetek bevonása elengedhetetlen volt (iskola, önkormányzat, civil szervezetek, szakmai intézmények a kistérségből). Így a későbbiekben keletkező konfliktusos helyzetek kezelése biztosítottá válik, és új .

tapasztalatokkal a helyi igények szerint akár tovább is fejleszthető a problémás helyzetek kezelése a közösség által. Ebben a helyi pedagógusoknak, főként a szülőként résztvevőknek, (és a már említett Bűnmegelőzési programban is aktívan résztvevő pedagógusoknak) nagy szerepe van és lehet a későbbiekben is. Hiszen ők már ott felkészítést kaptak a resztoratív technikák használatára.

131

.

132

1. alkalom

1. nap

2014. június

Workshop

1 óra

30 fő

2 tréner *1 óra

2

20+10 fő

1 tréner*2 csoport*4 óra

8

Tréning

2*4 óra

Workshop 2*3 óra 2. 2. nap alkalom

20+10 fő 2014. július

20 fiatal és 10 szülő Óra

1 tréner*2 csoport*3 óra 6 20 fiatal és 10 szülő Óra

2*3 óra

20+10 fő

1 tréner*2 csoport*3 óra

Workshop 2*3 óra

20+10 fő

1 tréner*2 csoport*3 óra

6

30 fő több csoportban

2 tréner *2 óra

4

Tréning

Workshop 3. alkalom

2 óra

6

3. nap 2014. augusztus 20 fiatal és 10 szülő Óra

2*2 óra

20+10 fő

1 tréner*2 csoport*2 óra

Workshop 2*2 óra

20+10 fő

1 tréner*2 csoport*2 óra

4

Tréning

4

Workshop

2 óra

30 fő közösen

2 tréner *2 óra

2

Workshop

3 óra

30 fő több csoportban

2 tréner *3 óra

6

133

Szakmai program Érzékenyítő közös csoportfoglalkozás Konfliktuskezelés Konfliktuskezelés szülőknek drámapedagógiai kooperatív módszerekkel technikákkal gyerekeknek* Esetmegbeszélő Resztoratív foglalkozás . műhely resztoratív esetfeldolgozással technikákkal szülőknek fiataloknak* Szakmai program Konfliktuskezelés szülőknek kooperatív technikákkal Resztoratív műhely esetfeldolgozással szülőknek

Konfliktuskezelés drámapedagógiai módszerekkel gyerekeknek Esetmegbeszélő foglalkozás resztoratív technikákkal fiataloknak Közös csoportfoglalkozás drámapedagógiai műhely és választható a közös sportfoglalkozás is Szakmai program

Konfliktuskezelés szülőknek kooperatív technikákkal Resztoratív műhely esetfeldolgozással szülőknek

Konfliktuskezelés drámapedagógiai módszerekkel gyerekeknek Esetmegbeszélő foglalkozás resztoratív technikákkal fiataloknak Csoportzáró közös megbeszélő műhelyfoglalkozás - visszajelző kör

Közös csoportfoglalkozás drámapedagógiai műhely és választható a közös sportfoglalkozás is

Sanogenesis Alapítvány Pályázat azonosító száma: TANDEM-04-0105 Megvalósítás helyszíne: Pápa

A szervezet rövid bemutatása

.

A Sanogenesis Alapítvány 2008-ban jött létre elsősorban azzal a céllal, hogy a mozgás által elősegítse az egészség megőrzését, illetve lehetőség szerint minél több fiatallal, valamint szüleikkel szerettessék meg a mozgást, az egészséges életmód követését. A jelenleg működő foglalkozások már az ide járó résztvevők igényei szerint kerültek kialakításra. Az alapítvány egyik fő mozgatóeleme, hogy önkéntes oktatók tartják a foglalkozásokat, melyek célközönsége minden korosztályt felölel, így mindenki megtalálja a számára szükséges és illeszkedő mozgásformát.

„A hálózat csapdája” című projekt rövid leírása A fiatalok napi rutinjába tartozik az internetezés, azon belül is a facebook, az instagram, és a hasonló közösségi oldalak, valamint a fotómegosztó portálok használata. Kutatásaink, valamint az előzetes együttműködés a rendőrséggel rávilágított arra a problémára, hogy a fiatalok nem megfelelően használják ezeket a portálokat, túl sok információt közölnek magukról, így a függőség mellett potenciális áldozatokká válhatnak. Fő célunk pszichológiai, valamint informatikai előadások tartása a 10-18 éves korosztálynak, valamint szüleiknek, mellyel azt kívántuk elérni, hogy törekedjenek a biztonságos portálhasználatra, a megfelelő mennyiségű és típusú információ megosztására. Egyik fő célja a projektnek, hogy a résztvevő fiatalok terjesszék egymás között a projektben tanult új információkat. Az egyik legjobb eredmény az, hogy megnyílnak a fiatalok egyrészt az előadónak, másrészt egymásnak. Meg tudják beszélni a tapasztalataikat, kérdéseket mernek egymásnak feltenni az érintett témát illetően.

134

.

Eredmények A pályázat 2 etapból állt össze, mely során ugyanazon előadások kerültek lebonyolításra különböző résztvevőknek. Megtartásra került 2 rendőrségi előadás, melyet azért találtunk fontosnak, mivel az előzetes felmérések alapján napi szinten érkezik hozzájuk bejelentés interneten történő csalásokról, zaklatásokról, facebook-on elkövetett sérelmet okozó magatartásról. Megtartásra került 12 pszichológiai előadás, melyek tematikája internetfüggőség, egyéb modernizációs veszélyek, internetpszichológia, facebook – közösségi élet témakörből 3 előadás, valamint 8 informatikai előadás a pszichológiai előadással párhuzamosan, mivel ezek az előadások kiegészítik az elméleti előadásokat. A tematikája: internetfüggőség informatikai szemmel, világháló és a google, facebook információtárolása 1-2. A további esetmegbeszélések által a résztvevő fiatalok ötleteiből került megvalósításra a produktum, mely a pályázat célját és üzenetét mutatja be plakát, valamint szórólap formájában. A résztvevőket az 1. etapot illetően a már az alapítvány által összefogott csapat és szüleik jelentették, a 2. etapot pedig a „Hálózat csapdája” konferencián jelentkező fiatalokból állt. Mind a rendőrségi, mint a pszichológiai előadásokon 10-18 éves fiatalok, valamint 135

szüleik vettek részt különböző időbeosztással, az előadások egymásra épülését előtérben hagyva.

.

Módszer Az előadások tematikája a szakmai vezető, valamint az előadók módszereivel kerültek összeállításra. Fontosnak tartottuk, hogy interaktív előadásokat hallgassanak a résztvevők, és ne feszengve érezzék magukat, hanem nyíltan tegyék fel kérdéseiket. A helyi média bevonásával sikeresen el tudtuk juttatni a projekt üzenetét, melyről egyértelmű visszacsatolás, hogy az alapítvány egyéb programjain is kérdéssel fordultak hozzánk a résztvevők. A produktum elkészítése célt adott a fiataloknak, így nemcsak előadásként kezelték a foglalkozásokat, hanem motivációt és otthoni továbbgondolást is jelentett a rajzok elkészítése. A nyílt napon több mint 150 fiatalnak mutattuk be a projektet. A pályázat szempontjából ez mondható a legeredményesebb módszernek, mivel 17-18 éves fiatalok hallgatták az előadás – így azt a korosztályt értük el, akik leginkább áldozattá válhatnak az internet és a közösségi portálok nem megfelelő használata miatt. 136

Interaktív jellegét az adta a nyílt napnak, hogy a fiatalok bátran kérdeztek, mivel egymás mellett nem ismeretlenként ültek, hanem egy valamelyest összeszokott csoport hallhatta az előadást – kollégiumi tartózkodásuknak köszönhetően. A nyílt nap megszervezése nem jelentett különösebb problémát városunk közepes mérete miatt – mindenki ismer mindenkit. Ez valóban jellemző egy ekkora méretű .

városra, így a helyi gimnáziumoknál, középiskoláknál mindig van valamilyen formában kapcsolattartás a helyi alapítványok részéről. A Türr István Gimnázium Kollégiumára azért esett a választásunk, mert egyrészt már előzetesen értesültek a projektünk céljáról, így érkezett igény a gimnázium vezetősége részéről előadás megtartására, másrészt pedig az iskola kollégiumában olyan gyermekek tartózkodnak, akik korosztály szempontjából illeszkedtek a fő célunkhoz, illetve olyan fiatalokról van szó, akik befogadják az átadott tudást, magaviseletükkel, figyelemösszpontosításukkal nincs probléma.

Amire büszkék vagyunk… A fent bemutatott „A hálózat csapdája nap” konferencián meglepő módon a fiatalok fogékonyabbak voltak az elhangzottakra, illetve lekötötte a figyelmüket az előadás. Már ekkor be tudtuk mutatni a produktumot, ezzel kapcsolatban is meghallgattuk a gondolataikat, illetve interaktív jellegű előadásként bármilyen modernizációs veszélyek témakörben feltehették kérdéseiket a projektmenedzsernek, valamint a meghívott rendőrnek. A rendőrségi prezentáció nemcsak modernizációs veszélyekről szólt, hanem az internetes csalásokról is, illetve a Türr István Gimnázium Kollégiumának vezetője kérésére droghasználatról, kábítószerekről, tudatmódosító szerekről szóló előadásrésszel is kiegészült a konferencia. Eredményesnek mondható a program, mert azzal a kéréssel éltek a fiatalok és a nevelő tanárok, hogy a projekt lezárása után osztályfőnöki óra keretében, a későbbiekben is előadások kerüljenek megtartásra, melyeket a tavasz folyamán teljesíti az alapítvány.

137

.

Egyéb tapasztalatok A projekt által a résztvevők megismerhették az alapítvány tevékenységét, így szélesebb kapcsolatrendszer alakult ki, mellyel a jövőben dolgozni tudunk. A fiatalokkal való együttműködés pozitív hatással van a fenntarthatóság és a projekt eredményeinek továbbvitelét illetően, mivel egymásnak könnyebben adják át a hallott információkat, illetve tudják, hogy van olyan szervezet, ahová bizalommal fordulhatnak az esetlegesen jelentkező internetes, közösségi portálok használatával kapcsolatos kérdéseikkel, problémáikkal. Az alapítvány működési helyszínén a plakátok, újítások, ötletek folyamatosan láthatóak, melyekről nemcsak a gyerekek, a szülők is folyamatosan értesülhetnek – így lehetővé téve azt, hogy az újonnan csatlakozó gyerekek és szüleik számára is lehetőségként táruljon fel „A hálózat csapdája” projekt keretében megszerzett tapasztalatokból való tanulás, gondolatcsere.

138

.

139

Aranykapu Gyermeknevelési és Oktatásfejlesztési Közhasznú Alapítvány Pályázat azonosító száma: TANDEM-04-0100 Megvalósítás helyszíne: Százhalombatta .

A szervezet rövid bemutatása

Az Alapítvány 2001 óta működik, kurátorok, szülők és pedagógusok társadalmi munkában tevékenykednek. Évente kitűzünk egy-egy fő célt, emellett más iskolai programokhoz is támogatást nyújtunk. Alapítványi bált szervezünk, ebből támogatjuk a hátrányos helyzetű tanulók táborozását. A tehetséges tanulóknak alapítottuk az Aranykapu Díjat, valamint az Ökoiskola Díjat. Támogatjuk iskolánk Arany Napok programjait, az Arany Sztár vetélkedőt, az Aranykaland akadályversenyt, első osztályosok póló vásárlását, 5-ödikes Napot.

Korábban részt vettünk a „Tabby” internetes erőszak megelőzését célzó

pályázaton, és az ottani felmérések azt mutatták, hogy az iskola tanulói veszélyeztetettek.

„Figyeljünk jobban rájuk!” című projekt rövid leírás 

Biztonságos internethasználat szülőknek és gyerekeknek.



Internethasználati

szokások

feldolgozása

drámapedagógia

a

felmérése,

saját

esetek

eszközeivel,

megfogalmazása,

mintafilmek

készítése,

esetmegbeszélés. 

A

szülőknél

problémafelvetés,

tapasztalatok

rögzítése,

jó

gyakorlatok

megbeszélése, népszerűsítése. 

Az internethasználat veszélyeinek, megjelenési formáinak bemutatása a diákoknak,

pedagógusoknak,

szülőknek,

megoldási

javaslatok,

biztonsági

beállítások gyakorlata. 

A 10 – 18 év közötti iskolai korosztály és szüleik, illetve az iskola pedagógusai részére az interneten terjedő gyermekekre káros tartalmak kiszűréséről szóló tájékoztatás, prevenciós programok szervezése. Az interneten elérhető káros tartalmak kivédése, kezelése.

140



A diákok – az ép és a tanulásban akadályozott – korcsoportonként, kiscsoportos projektmunkában, kortárs önkéntesek közreműködésével ismerkednek meg az elméleti és gyakorlati ismeretekkel.



A produktum tartalmaz 4 mintafilmet esetmegbeszélési tanácsokkal, és szülőknek szóló gyakorlati tanácsot a számítógépes káros tartalmak kiszűrésére. .

Eredmények Az elkészült produktumok DVD formában eljutottak a város minden oktatási intézményébe, a gyermekekkel foglalkozó civil szervezetekhez, és a mintafilmeket rendszeresen vetítjük az önismeret, erkölcstan és dráma foglalkozásokon. Ma is működik a figyelő és jelzőrendszer, az önkéntesek a programban résztvevő pedagógusoknak adják a jelzést. A résztvevők közül többen közösségi szolgálat keretében kortárs segítőként közreműködnek más programokban. A szülők folyamatosan keresnek bennünket kérdéseikkel és problémáikkal.

Módszer A kiscsoportos, kortárs segítők bevonásával történő esetmegbeszélések voltak a leghatékonyabbak, ezeket a különböző korcsoportoknak két hónapig hetente tartottuk, először

problémahelyzetek

felvetése,

majd

esetkiválasztás,

végül

többoldalú

esetmegoldás történt.

Esetleírás Egy 5. osztályos anyuka módszeresen tiltotta gyermekét az internettől, ezzel kizárta több közös élményből. Társai csúfolták és kiközösítették. A szülőknek szóló tájékoztató előadás után több órás beszélgetés eredményeként ma már közösen interneteznek, leveleznek és szörföznek. Kihasználják az internetezés pozitív lehetőségeit. Azóta a kislány beilleszkedett az osztályközösségbe, és rengeteg hangos könyvet olvas.

Egyéb tapasztalatok A legnehezebb feladat a szülők bevonása volt a programba. Közvetlenül 40 szülőt értünk el, közvetve 137-et a kérdőíveken keresztül. A gyerekek segítségével és a Nemzetközi 141

Gyermekmentő Szolgálat előadójának szuggesztív előadásával sikerült motiválni őket. Nekünk hasznos volt a Szülői Munkaközösség és a Diákönkormányzat bevonása a szervezésbe.

.

142

Cilinder Színház és Iskola Alapítvány

Pályázat azonosító száma: TANDEM-04-0083 Megvalósítás helyszíne: Budapest és Kerepes

A szervezet rövid bemutatása

.

A Cilinder Színház és Iskola Alapítvány elődjét a Cilinder gyermekszínházi műhelyt 1986ben hoztak létre drámapedagógusok. Az egyesülés elsődleges célja, a színészmesterség megismertetése a gyermekkel, illetve a művészeteken keresztül a nevelésük. A gyermekszínház működésének sikere arra sarkalta az alapítókat, hogy 1991-ben létrehozzák a Cilinder Színház és Iskola Alapítványt, s majd 2002-ben, mint közhasznú tevékenység létrehozzák a Cilinder Alapfokú Művészetoktatási Intézményt, mely halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek művészetoktatását vállalta.

„Rivaldafénybe helyezett virtuális világ” című projekt rövid leírása A programunk célja az volt, hogy felhívjuk a figyelmet az internetezés egy kockázati tényezőjére, hogy a világhálón adathalászattal, zaklatással is találkozhatnak. Különös hangsúlyt fektettünk arra, hogy a gyermekek korlátozzák a magukról közzétett információkat. A projekt során a részvevők megtanulták az online veszélyek elleni védekezés lehetőségeit.

Célunk volt továbbá, hogy alternatív programokat ajánljunk a számítógépes játékok és az internetezés mellé! Sok játékkal, drámapedagógiai és színház-pedagógiai módszerekkel jártuk körül a témát, miközben közösséget építettünk. A téma alkotómunkával való feldolgozása sikerélményt biztosított a részvevők számára, emellett önismeretük, képességeik- és készségeik fejlődtek.

Eredmények Öt helyszínen öt csoportot szerveztünk, szem előtt tartva, hogy elsősorban a hátrányos helyzetű gyermekek vegyenek részt, valamint hogy a vállalt létszámot teljesíteni tudjuk.

143

Fejlesztő, oktató foglalkozásokat tartottunk: szeptember 8.-tól december 15-ig heti rendszerességgel, összesen 68 alkalommal, 145 órában találkoztunk a gyerekekkel. A munkafolyamatot 3 nagy részre osztottuk: 1, közösség alakítás, és a biztonságos internetezéshez szükséges tudásanyag megismertetése. 2, improvizációs gyakorlatok képezték alapját a későbbi színdarabnak, és segítették a .

megszerzett tudás elmélyítését. 3, a kész színművek megrendezése és begyakorlása. A munkafolyamat második fázisa során az Alapítvány által fenntartott művészeti iskola pedagógusainak bemutató órákat tartottunk, ahol Almássy Bettina a gyermekekkel való közös dramatizálás módszereit mutatta be. A műhelyfoglalkozásokon 7 fő pedagógus vett részt. Három előadás valósult meg a fogadó iskolák közössége előtt, ezen előadások alkalmával összesen 386 fővel beszélhettünk az Internet veszélyeiről. A szülőknek bemutató órát szerveztünk, melynek keretén belül célunk volt, hogy megismertessük a szülőket az internetes zaklatás fogalmával, valamint a személyes adatok védelmének fontosságával, és hogy felhívjuk a figyelmet az idegenekkel való kommunikáció szabályaira, a posztolások, képek megosztásának veszélyeivel.

A

foglalkozás során a szülőkkel együtt gondolkodtunk a lehetséges óvintézkedésekről, a gyermeket okosan óvás lehetőségeiről.

A program során elkészült produktumok: 

Az internet veszélyeit bemutató dráma szövegkönyve. (Virtuális Világ)



Az internetes zaklatást feldolgozó dráma szövegkönyve. (Visszajár)



A média erőszak témáját feldolgozó plakát. (Szülőket figyelmeztető plakát, az állandóan, háttérként is menő TV adások veszélyeiről „A televízió nem suttog a gyermekeknek nem való témákról”)



A médiareklámok befolyásoló mechanizmusára figyelmeztető plakát. (Figyelem felhívó plakát minden korosztály számára „Nem kell mindent bekajálni! Kezeld helyén a reklámokat!”)

144

A plakátokat a részvevő gyermekekkel ötletbörze során találtuk ki, és a legtöbb szavazatot kapott terveket valósítottuk meg. 

A szülőknek készült kiadvány: Tippek szülőknek – Gyermekeink védelme online térben.

Módszer . A dráma mint tanulási folyamat kiválóan alkalmas arra, hogy a világ fontos problémáival

ütköztesse a résztvevőket, és ezeken az ütközéseken keresztül ezeknek a problémáknak a megértéséhez, feldolgozásához nyújtson jelentős segítséget. Amit a drámában már átéltünk egyszer, azokat a helyzeteket a valóságban is jobban fogjuk kezelni majd. Az a tudásunk, amit a fiktív világban szereztünk, érvényessé válhat a minket körülvevő aktuális világban is.

Sikertörténet A bemutató óra alkalmával az egyik anyuka büszkén mesélte, hogy a lánya ez egyik foglalkozás után, mikor hazament, leültette anyukáját a számítógép elé, és kérte, hogy lépjenek be az édesanya facebook oldalára, mert valamit ellenőrizni szeretne. Az anyuka eleget tett a kérésnek, a kislány pedig az adatvédelmi beállítások menüpontra kattintott, és miközben biztonságossá tette édesanyja fiókját, elmesélte neki, hogy mennyi veszélyt rejt magában a túl nagy nyilvánosság. Nem is tudom ki volt büszkébb a gyerekre, az édesanyja vagy mi?!

Készítette: Almássy Bettina

145

Theatrum Scholae Közhasznú Alapítvány

Pályázat azonosító száma: TANDEM-04-0102 Megvalósítás helyszíne: Budapest

A szervezet rövid bemutatása 

.

A Theatrum Scholae Közhasznú Alapítvány ösztönzi a dráma-, és színházi nevelés törekvéseit, illetve a drámapedagógia eszközével megoldási lehetőségeket kínál a fiatalokat leginkább érintő problémákra.



A közhasznú alapítvány a Zuglói Családsegítő és Gyermekjóléti Központ pályaorientációs tanácsadói munkáját támogatja a gyermekek és diákok fejlesztésében, valamint tudatosabb pályaképének kialakításának érdekében.

„Interaktív beavató program – feldolgozó drámafoglalkozással” című projekt rövid leírása A pályázat lehetőséget biztosított arra, hogy kidolgozásra kerüljön egy olyan új preventív jellegű szakmai módszertani tematika, amely a biztonságosabb internet használatra és az internet függőségre hívja fel a figyelmet. A tanulók szituációs gyakorlatok segítségével beavatottá válnak az online tér megfelelő használatába. A programot 6-10. osztályos tanulók és szülők bevonásával valósították meg. Az internetes beavató program egy tanulási folyamat, amely megismerteti a résztvevőkkel az internet nyelvét, illetve segíti őket a tudatos felhasználói gondolkodásban. Úgy is mondhatnánk, hogy beavatja a diákokat a cyber világába, működésébe, valamint megtanítja őket a veszélyek felismerésére, a jelek és szimbólumok értelmezésére. A projekt újszerűsége a drámapedagógiai megközelítésben rejlik, a résztvevő diákok drámajátékos keretekben, játszva ismerkedhettek meg az internethasználaton keresztül a korosztályra leselkedő veszélyekkel (online zaklatás, kéretlen képek közzététele, online térben való visszaélések), illetve a biztonságos internethasználat módszereivel (személyes adatok védelme, biztonsági beállítások frissítése).

146

Eredmények 

Rövidtávon: 93 diák (és osztályfőnökei), illetve 42 szülő bevonása valósult meg.



A fiatalok és pedagógusaik a két féle csoportfoglalkozáson vettek részt a tudatosabb internethasználat és internetfüggőség témaköreiben. A szülők egy számukra megrendezett szülői értekezlet keretében tartott programon vehettek . részt.



Eredmények, melyek később érnek be: Az internetes beavató program, széles körben ismertté váljon, és alkalmazásra kerülhessen országos szinten 6-10. osztályos tanulók számára. Annak érdekében, hogy a program ismerté váljon felvettük

a

kapcsolatot

társszervezetekkel:

Nevelés

Tanácsadó,

iskolapszichológusok hálózata, polgárőrökkel. Az együttműködő szervezettekkel célzott segítséget tudunk adni az internetes bántalmazással szemben csoportfoglalkozásokat tartva vagy egyéni tanácsadás keretében. 

Módszertani tanulmány elkészítése: Interaktív beavató program – feldolgozó drámafoglalkozással.

A tanulmány azt a célt szolgálja, hogy a programot

bemutassa és útmutatással, ötletekkel szolgáljon más oktatási és szociális intézmények számára. 

Elkészült profil videó: A célcsoport számára közvetíti magát a program üzenetét, a szükséges feliratokkal és effektekkel. A videofilm egy középiskolás lány történetét mutatja be, az ő szemszögéből ismerhetjük meg az online bántalmazási formákat. Érzékenyítő videónak tekinthető, mert láttatja az események sorozatát. Profil video végén néhány vágóképben bemutatásra kerül a csoportfoglalkozások montázsa is.



A helyi szociális fórum a Zuglói Civilházban, 2014. november 6-án tartottuk. A rendezvény lehetőséget teremtett egy olyan kerekasztal beszélgetésre, amely egy „jó cél” érdekében elindított egy szakmák közötti egyeztetést a civil szféra, a szociális dolgozók és az oktatási intézményben dolgozók között.

147

Módszer A program módszerét és erejét az a drámapedagógiai megközelítésű interaktivitás adja, amelyben a résztvevő fiatalok nem felnőtt kioktatásként, hanem közös játékként élik meg az online ismeretek elsajátítását. Az online veszélyek milyen formában vannak jelen a világhálón és hogyan lehet őket felismerni, valamint kezelni. Ezzel a módszerrel külső kényszerek nélkül válnak képessé az átadott ismeretek mély .

megélésére, a vészhelyzetek tét nélküli „saját bőrön” kipróbálásra. A program szervesen építi be a

feldolgozó foglalkozásba az alapvető

drámajátékot, a

népszerű

helyzetgyakorlatokat és az improvizációs gyakorlatokat. A preventív típusú programok általában hosszú távon érik el a céljukat, nehezen mérhetőek az eredmények. Programunk eredményességét kérdőívvel mértük, amelyeknek az eredményei alapján nemcsak a felhasználók tudatos internet használata fejlődött – felismerve az internetfüggőség jeleit -, hanem a résztvevők kontrollérzése, koherencia érzése, társas mobilizálás képessége és szociális alkotóképessége is.

Esetleírás Fanni láthatóan élvezte ezt az újszerű szituációt, hogy csoportban kooperatív technikák bevonásával együtt gondolkozhatott az előadókkal. Fannit segítette a csoportos módszer a biztonságos feldolgozásban, elég bátorrá vált ahhoz, hogy ő is „együtt játsszon”. Jelentkezett egy barátnőjével egy szituáció eljátszására: 

Egy kitalált helyzet, valódi szereplőkkel. /Játsszuk el, hogy mit csinálnál, ha az egyik osztálytársad előnytelen képet tenne fel rólad? Mit tennél másnap az iskolában?/.

Párbeszédbe kezdtek… Az előadók irányították a szituációt. A

probléma megoldásához kikérték a csoport segítségét is, majd többféle kimenetelt láttattak. 

Fanni gyakorlat hatására láthatóan megértette, hogy minél jobban ismeri a problémát,

és

a

veszélyeket,

amelyekkel

szembe

kell

néznie,

annál

eredményesebb lehet velük szemben. A megküzdéshez, problémamegoldáshoz szükséges eszközöket az adekvátabban tudjuk mozgósítani és felhasználni. 

Fanni láthatta, hogy a helyzetgyakorlatok során osztálytársai, hogyan vonódnak be az előadásba mint egy-egy mellékszereplő a színházban. (A csoporttagok

148

problémája adaptálható egyéni szinten is, így több oldalról megtámogatható a megküzdés. A normák, melyek a csoport életét szabályozzák kiszélesíthetők a témával kapcsolatban is, így sokkal eredményesebben alakítható a tagok viselkedése, reakciója.) 

A prezentáció során az előadók Max Schremsnek példájával mutatták be, hogy az internet „nem felejt”. Fanni rádöbbent arra, hogy a közzétett információk nem . vagy csak nehézkesen törölhetők, így AHA élményt nyújtott számára a példa.

Egyéb tapasztalatok A Vörösmarty Mihály Gimnázium média tagozatán tanuló diákok önkéntes munkát vállaltak: videó anyagot készítettek a profil videóhoz. Az önkéntesek toborzásánál olyan önkénteseket kerestünk, akik a téma iránt érdeklődnek, motiváltak és a videózás terén tapasztalatokkal rendelkezzenek. Továbbá szerettük volna népszerűsíteni azt a nézetet, hogy a diákok olyan önkéntes munkát vállaljanak, amely a későbbi elhelyezkedésükkor referenciának, vagy gyakorlatnak hívhatnak. Az alábbi tevékenységgel mozdítjuk elő az „interaktív beavató program feldolgozó drámafoglalkozással” című program sikeres fennmaradását:

a. A Zuglói Pedagógiai Szakszolgálat munkatársaival egyeztetve arra készülünk, hogy az évenkénti megrendezésre kerülő Zuglói Pedagógiai Napokon a program bemutatásra kerüljön. b. A Zuglói Polgárőrökkel felvettük a kapcsolatot, hogy iskolai erőszak témával közös programokon

(tanári

továbbképzések,

szakmai

napokon),

roadshow-kon

megjelenjünk. c. A 14. kerületi osztályfőnöki munkaközösségi találkozókon és iskolapszichológusok megbeszélésein ismertettük a programot. Felkértük őket a program hirdetésére és kiajánlására. A pedagógusok és pszichológusok lelkesedéssel fogadták a lehetőséget, illetve biztosítottak minket arról, hogy kérésünknek eleget tesznek.

149

Szendrői Református Egyházközség Pályázat azonosító száma: TANDEM-04-0063 Megvalósítás helyszíne: Szendrő

A szervezet rövid bemutatása

.

2007-től a református gyülekezet nagy átalakuláson ment keresztül, melynek következményeképpen 2010-től nagy hangsúlyt fektettünk a gyermekekkel és az idősekkel való foglalkozásra. 2010 februárjától családi napköziket indított el gyülekezetünk, ahol 0-6 éves és 10-14 éves korú gyermekekkel foglalkozunk 3 telephelyen. Azzal a céllal hoztuk létre ezeket a napköziket, hogy ezen a térségben élő fiatalok helyes értékrenddel növekedjenek fel. 2014. szeptember 1-jén református általános iskolát indított a gyülekezet, melybe most első osztályos tanulók járnak. Tanáraink felkészültek és elkötelezettek a gyerekek nevelése érdekében, így valósulhat meg, hogy az első osztályba járó gyermekeknek biztosítunk nyelvi jellegű fejlesztéseket, melyben korosztályoknak megfelelő szavakat, hátrányos helyzetük miatt, nehezen, vagy nem értenek, ezzel segítjük a diákokat. Szoros kapcsolatot tartunk a szülőkkel, akiknek családi programokat is szervezünk.

„Függőségek és negatív hatások elleni küzdelem” című projekt rövid leírása Projektünk két prevenciós területet ölel fel, ezek a média negatív hatásai, és az internetfüggőség, melyeket a következőképpen építettünk fel:

Média negatív hatásai Prevenciós szolgáltatás célja, hogy a fiatalok felismerjék a média életükre gyakorolt hatásait, és azokat helyesen tudják kezelni. Ehhez a programhoz szükségünk van: szociológusra, pedagógusra, szociális munkás szakemberre, mentálhigiénés szakemberre, valamint informatikus szakemberre. Ezen a

szolgáltatáson belül szervezünk előadásokat, tréningeket, fórumokat,

beszélgetéseket,

csoportdinamikai,

drámapedagógiai eszközökkel egyaránt. 150

játékpedagógiai,

élménypedagógiai,

A várt hatás: 

A megszólított fiatalok 80%-a az alkalmak hatására változtat életstílusán, és erre bátorítja a környezetében élő fiatalokat is, azaz előnyben részesítik a személyes barátságokat az online kapcsolatokkal szemben.



A szülők jobban átlátják a gyermekekre leselkedő veszélyeket, és elsajátítanak olyan módszereket, melyekkel szűrni tudják a gyermekeket érő negatív. hatásokat.

Internetfüggőség Prevenciós szolgáltatás célja: hogy a fiatalok korlátozott mértékben használják az internetet, és nagyobb hangsúlyt helyezzenek a személyes kapcsolatokra. A szülőkkel való kapcsolattartás folyamán gyakran előfordult az a mondat „A gyerek csak a gép előtt ül!”. Ezután készítettünk egy felmérést a gyerekek internetes szokásairól, és kiderült, hogy fontosabb számukra a Facebook-on való beszélgetés, mint a személyes kapcsolattartás. Célként tűztük azt ki, hogy a fiatalok saját életükben próbálják felmérni, hogy hol van az internet használatnak az egészséges határa, és a további életükre nézve próbálják megtalálni az egyensúlyt a virtuális világ, és a saját életük között. Ehhez a programhoz szükségünk van: szociológusra, pedagógusra, szociális munkás szakemberre, mentálhigiénés szakemberre, valamint informatikus szakemberre. Ezen a

szolgáltatáson belül szervezünk előadásokat,

beszélgetéseket,

csoportdinamikai,

tréningeket, fórumokat,

játékpedagógiai,

élménypedagógiai,

drámapedagógiai eszközökkel egyaránt. A várt hatás: 

a megszólított fiatalok 80%-a az alkalmak hatására változtat életstílusán, és mérlegelni tudja a valóság, és a virtuális világ közötti különbséget. A szülői visszajelzések alapján, és a kérdőívek eredményeit látva problémát jelent az itt élő tizenévesek számára, elkülöníteni ezt a két teret. Erősíti személyes kapcsolatait, és lelép az internetfüggőséghez vezető útról. Családtagok részéről érkezett visszajelzések alapján többen az internetfüggőség határán voltak, hiszen a szabadidejük nagy részét illetve a tanulás helyett is internetezéssel töltötték.

151

Összefoglaló alkalmak: Vetélkedő: Mindkét prevenciós témakör résztvevőinek, szülők-gyermekek egyaránt. Családi vetélkedő: 

Függőségek felsorolása



találós kérdések



puzzle



joghurt evés



ügyességi játékok, zsákban futás



gyorsasági feladatok

.

Fiatalok közötti vetélkedő 

keksz evő verseny-fütyüléssel



számítógép hardveres részeinek felsorolása



joghurt evő verseny



puzzle



ügyességi feladatok



elektronikus eszközök gyűjtése

Kimeneti mérések, értékelés, statisztika készítése. A program zárásaként szakmai napot szerveztünk, mely során az eredményeket összegeztük, rögzítettük. Szakmai nap: 

Programban résztvevő előadók megbeszélik, és értékelik az elmúlt 6 hónap eredményeit.



Kidolgozunk egy olyan strukturált programot, mely a későbbiekben is működőképes lesz, és fenntartható.



Átadják az önkénteseknek a szakemberek az írásos anyagokat.

Eredmények Szendrőládon olyan hátrányos helyzetű gyerekeket sikerült elérnünk, akik bár küzdenek némi figyelemzavarral, előadássorozatunk elnyerte tetszésüket. Minden alkalommal,

152

tehát adott előadás előtt és után volt egy tudásszint felmérő kérdőív, amit a diákok a foglalkozások előtt és után is kitöltöttek, hogy lássuk a változást, és az óra hatékonyságát. A kérdőívek előadás előtti kitöltését mint egy „kisdolgozatot” fogták fel a gyerekek, azonban amíg dolgoztak a kérdéseken, kiderült számunkra, hogy jóllehet ismerik a médiával, és internettel kapcsolatos kifejezéseket, hallottak róluk itt-ott, azonban a pontos jelentéstartalommal nincsenek tisztában, és ez látható módon frusztrálta őket. .

Ezért volt pl. kiemelt jelentőségű a „Mit és hogyan értünk meg a média üzeneteiből” című interaktív előadásunk, ahol a gyerekek kitisztult képet kaphattak arról, mi is a média, mi az hogy reklám, milyen árnyoldalai lehetnek a TV-nézésnek, stb. A téma alapvető fogalmainak tisztázása után, olyan reklámok levetítésére került sor, melyeket a gyerekek nap, mint nap láthatnak a tv-ben, azonban ezúttal figyelmük kizárólag csak a reklámra irányult, és ezeket

beszéltük át. A gyerekek nagyon nyitottak voltak a

beszélgetésre, megállapításokat tettek, és sor került egymás közötti eszmecserére is. Az előadás végére olyannyira magukénak érezték a témát, hogy a kimeneti mérés-kérdőívet mosollyal az arcukon töltötték, és fennhangon hajtogatták: „Ezt is tudom!”. A kérdőívek kitöltése után lehetőség nyílt néhány eszközt kipróbálni, mint fényképezőgép, videokamera.

2014. október végén sor került az első háromnapos „tematikus programra”, melyre olyan gyerekek is jelentkeztek, akik a fent említett előadáson egyaránt részt vettek. A „tematikus program” során megtartott előadások témái média témakörben, szorosan kapcsolódtak egymáshoz, valamint a „Mit és hogyan értünk meg a média üzeneteiből” című előadássorozatunkhoz. Úgy gondoljuk, nagy segítség volt számunkra, hogy a résztvevő gyerekek nagy része, már tisztában volt néhány alapvető fogalommal, és örömet jelentett számukra, ha sikert éltek meg egy-egy helyes válasz megadása során. A gyerekek kedvenc reklámjaikat elemeztük, mely kifejezetten tetszett számukra, majd megkíséreltünk saját reklámokat készíteni kisebb csoportokba rendeződve. Meglepődve tapasztaltuk, hogy a szabadfoglalkozások, előadási szünetek alkalmával is beszédtémává váltak a korábban elhangzott, és megtapasztalt dolgok. Étkezések során is gyakran felmerültek vicces, megélt mozzanatok, például a reklámkészítés kapcsán, ami mindenkit mosolyra fakasztott. Utolsó estén már érezhető volt a gyerekeken, sajnálják, hogy 153

másnap befejeződik a „tematikus program”, hiszen érdeklődtek afelől, mikor lesz a következő ilyen alkalom. A program lezárását követően, egybehangzóan arra a következtetésre jutottunk, hogy szakmailag mindenképpen hasznos volt a három nap, és megbizonyosodtunk arról is, a gyerekek közösséggé kovácsolódva élvezettel töltötték el a három napot. .

Módszerek A szülőknek szóló előadásaink nehezen indultak be. Azonban a kezdeti nehézségek után, egyre több érdeklődő szülő hallgatta előadásainkat. Változatos témáink egyre inkább vonzották a szülőket, ezek közül például: kapcsolatrendszer a családban, alapvető bizalom, krízisek, tapasztalatcsere, önsegítő csoport kialakítása, webmester szakember munkatárs által tartott előadások, (például szűrőprogramok ismertetése). A szülők 95%a egyáltalán nem ismert korábban szűrőprogramokat, ebből következik, hogy nem is alkalmazták őket. Visszajelzések alapján ez az előadásunk különösen hatékonynak bizonyult. Programsorozatunk lezárásaként szülőknek szóló vetélkedőn mértük le, hogy a heteken át tartó előadások alkalmával megtanultakat mennyire tudták kamatoztatni. Egy-egy alkalommal az előadások után újabb és újabb kérdések merültek fel, melyeket alaposan, és körültekintően az előadást tartó szakember segítségével közösen tárgyaltak ki a résztvevők. Az előadássorozatunk végére kialakult egy olyan szülői közösség, mely elhatározta, hogy továbbra is együtt marad, valamint igyekeznek újabb szülőket is bevonni, bátorítani őket a tudatos média- és internethasználatra.

Esetleírás Programunkban részt vett egy olyan család is, ahol hármasikrek nevelkednek, és nagyon nagy élmény volt számunkra, hogy ők az együtt töltött három napos „tematikus program” alatt sokkal többet tudtak egymásra figyelni, mint általában. Együtt vettek részt a programokon, és bár otthon is együtt vannak, mégis elszigetelt egymástól, és nagyon sok időt töltenek a számítógéppel. Sok játékon és programon keresztül megértették, hogy a számítógépnél fontosabbak egymásnak. 154

Egyéb tapasztalatok A három napos „tematikus program” folyamán több időnk volt fogalmak elsajátítására, szakkifejezések helyes használatának megismertetésére, és azoknak a jó alkalmazására. A gyerekek az előadások folyamán megismerhették a legtöbb internettel kapcsolatos ilyen kifejezést. Az előadásokon kívül sok játékot próbálhattak ki, melyeket az informatikus, és szociológus szakember, valamint a program lebonyolításában segédkező önkéntesek .

találtak ki. Ilyen játékunk volt, a „Vallj szerelmet az internettel!”, „Mesélj nekem, szakszavakkal” (Klasszikus gyerekmesék, mint Hófehérke és a hét törpe, A három kismalac, stb.). Ez alatt a program alatt sikerült a szülőket is összefogni, és felkelteni az érdeklődésüket a téma iránt, így bátorítást kaptak a következő időben, hogy könnyebben tájékozódjanak az internetről az interneten.

155

Zuglói Polgárőr és Önkéntes Tűzoltó Egyesület

Pályázat azonosító száma: TANDEM-04-0127 Megvalósítás helyszíne: Budapest .

A szervezet rövid bemutatása:

A Zuglói Polgárőrség 1989-ben jött létre. A kezdeti létszám 25 fő volt. Ez a kis csoport folyamatosan képezte magát, így rövid időn belül Budapesten az egyik leghatékonyabban működő polgárőrséggé nőtte ki magát. A Budapesti Polgárőr Szövetség kiváló szervezete. Munkájukat Budapest – Zugló közbiztonsága, közrendje érdekében végezik, szorosan együttműködve a rendőrséggel, valamint az Önkormányzattal. Tagjai fáradságot nem kímélve, szabadidejükből hajtják végre önként vállalt munkájukat. Ennek a munkának legfőbb célja a BŰNMEGELŐZÉS, a prevenció. Taglétszámunk mára már 60 főre nőtt, mely folyamatos növekedést mutat.

„Kattints

ránk!-

Kortárssegítéssel,

kortárs

IT

mentorálással,

resztoratív

konfliktuskezeléssel, osztályközösség fejlesztéssel az internet veszélyei ellen” című projekt rövid leírása

Projekt tevékenységek: 

Kortárssegítők és kortárs IT mentorok képzése

A képzés többek között az internethasználat veszélyeiről, a biztonságos használat feltételeiről, a konfliktusok megelőzésének és kezelésének lehetőségeiről szólt. Ezek mellett fontos szerepet kapott a képességfejlesztés: segítő készségek, empátia, önismeret, kommunikáció, agresszió, indulatkezelés, valamint az iskolai kortárssegítő tevékenység tervezése. A kortárs segítők esetében célcsoportunk az Álmos Vezér Gimnázium második és harmadik évfolyamának osztályaiban tanuló diákok voltak. A kortárs mentorok kiválasztása a Neumann János Informatikai Szakközépiskola harmadik évfolyamos diákjai közül történt. Játékos órai foglalkozásokat tartottunk a diákoknak,

156

ízelítőt adva ezzel a képzés hangulatából, valamint röviden ismertettük a várható tematikát és a feladattal járó kötelezettségeket. 

Honlap létrehozása és tréning az admin felület használatáról kortárssegítőknek

Közös internetes felület létrehozása történt, közösségi programok szervezése, a „Kattints ránk!”

program

bemutatása,

a

biztonságos

internethasználattal

kapcsolatos

.

ismeretátadás céljából. 

Kortárssegítők mentorálása

Összesen 8 alkalommal zajlott a kortárssegítők felkészítése, tevékenységének segítése, esetmegbeszélés, szupervízió, felkészülés a workshopokra, információgyűjtés. 

Kortárs segítők tevékenysége o workshopok szervezése diákok számára

A kortárs segítők játékos, interaktív foglalkozásokat szerveztek diáktársaiknak. Az érintetett

témák:

tájékozódás

az

interneten,

közösségi

oldalak

használata,

konfliktuskezelés, időbeosztás (túl sokat gépezek), tanulás-teljesítmény, stressz, közösségépítés, testkép, önkép, önértékelés. A témákat a kortárs segítők találták ki, valamint a foglalkozások menetének kidolgozása is alapvetően az ő feladatuk volt. A projektet megvalósító szakemberek az esetleges elakadásaiknál nyújtottak segítséget, illetve a „próba workshop” során diák szerepbe bújva építő kritikával értékelték a fiatalok munkáját. o workshopok szülők számára Interaktív szülői délutánok szerveződtek diákok és szakértők részvételével. Családi problémák

felvetése,

közös

megoldáskeresés,

ismeretátadás,

kommunikációs-,

konfliktusmegoldó készségek fejlesztése, együttműködő, demokratikus megoldások népszerűsítése céljából. Érintett témák: számítógép a családban, feladatmegosztás a családban, konfliktusok a családban, erőforrások a családban, a család külső kapcsolatai. 

Tanári teadélutánok

Esetmegbeszélésre adtunk lehetőséget, a tanárok feszültségoldása, problémaforrások és belső erőforrások feltárása, konfliktuskezelési lehetőségek elsajátítása céljából.

157



Resztoratív konfliktuskezelés

Konkrét, elsősorban az internethasználatból eredő iskolai konfliktusokra kerestünk megoldásokat resztoratív módszerekkel, illetve a tanárok bevonásával proaktív, konfliktusmegelőző köröket vezettünk be az osztályközösségekben, játékos foglalkozások keretében. Az osztályfoglalkozásokat megelőzően a tanárokat felkészítettük a proaktív körök

során

alkalmazható

kérdezéstechnikára,

melyek

segítenek

a. gyerekek

lelkiállapotának és egymáshoz való viszonyának feltérképezésben. Mindezen túl a körben elhangzó kérdések elősegítik az osztályok valódi közösséggé formálódását, a biztonság és a kölcsönös bizalom kialakulását. 

Osztályszintű közösségfejlesztés

Két gimnáziumi osztályban, mintegy 60 diák bevonásával a kialakult kapcsolatrendszerek, a diákok közösségben betöltött szerepeinek feltérképezése történt egyéni, illetve osztályszintű visszajelzések alapján. A szociometria módszerével végzett felméréseket egy pszichológus és egy szociálpedagógus szakember készítette. A kapott információk alapján elkezdődött az osztályszintű problémák feltárása, és megoldási kísérletek kidolgozása az osztályfőnök aktív részvételével.

158

.

Eredmények 

Kialakult egy stabil 6-8 fős kortárs segítő csapat, akik heti rendszerességgel találkoznak. Koordinálásukat átadtuk a közelben működő Zuglói Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat utcai szociális munkás csapatának. Így hosszú távon is biztosított a kortárs segítők iskolai tevékenysége.



Két osztályban is megvalósult az osztályszintű közösségfejlesztés, amelyet az osztályfőnökök rendkívül hasznosnak ítéltek, mivel olyan problémák kerültek a felszínre, amelyek régóta akadályozták a valódi közösséggé válásukat. Párbeszéd, közös gondolkodás indult meg az osztályokban. A diákok nagyon sok új információval gazdagodtak a közösségben elfoglalt helyükre és társaik egymással kialakított kapcsolatrendszerére vonatkozóan.



Két (bűnmegelőzési/áldozatvédelmi) témanapot (workshopot) is szerveztek a kortárs segítők iskolatársaiknak. A gyerekek nagy örömmel fogadták a kortárs segítők által közvetített ismereteket, és aktívan részt vettek az általuk vezetett interaktív foglalkozásokon.

159



A pedagógusok visszajelzéseiből tudjuk, hogy a proaktív konfliktus megelőzési eljárásokat több osztályban is elkezdték bevezetni.



Kialakításra került az iskola számára egy honlap és egy facebook oldal, mely az ártalommentes internethasználaton túl jó eszköz a közösségfejlesztésre, a kortárs segítő csoport tevékenységének támogatására. .

Módszerek A kortárstanácsadók és a kortársmentorok képzése. Időtartama: 5 * 6 óra. A tréning egyik eleme a kommunikációs készségek fejlesztésére vonatkozik. Ennek célja, hogy a segítő tevékenységük során olyan eszköztárral erősödjenek meg, amely magabiztossá és terhelhetővé teszi őket. Ennek alapvető része az önismeret fejlesztése. Ahhoz, hogy másoknak segíteni tudjanak először nyitottá kell válniuk arra, hogy saját problémáikkal foglalkozzanak. El kell fogadniuk, hogy mindig lesznek problémáik, konfliktusaik, és a jó úton akkor haladnak, ha ezekkel szembe tudnak nézni, ha mernek konfrontálódni, és nyertes-nyertes helyzetek 160

elérésére törekszenek. Az önismereti modult saját segítéssel kapcsolatos élményeik felidézésével kezdjük. Olyan helyzeteket, emlékeket kell felidézniük, amikor ők kaptak valakitől olyan segítséget, ami jól esett, túl tudta őket lendíteni egy problémás szituáción, majd olyan emlékekkel foglalkozunk, amikor ők léptek fel segítőként. A segítés felől indítva az önismeretet a témák fókuszáltak maradnak, mégis lehetségessé válik a személyes tartalmak elérése, feldolgozás .

megkezdése. Az önismeret fejlesztő elemek, a kommunikációt fejlesztő elemek a tréning minden napján sorra kerülnek, a témák minden nap mélyülnek, ahogy kialakul a csoportbizalom, ismerősség, elfogadás. Az önismeretet és a kommunikációs készségek fejlesztését a következő modulokban is folytatjuk. A szociális készségek, a segítő technikák, a kommunikáció, az empátia, a problémamegoldás fejlesztése során olyan eszközök elsajátítása a cél, mint az értő figyelem, a tükrözés. Érzékenységükkel az olyan diákokat is el tudják érni, akiknek egyébként nincs meg a megfelelő szociális, baráti hálózatuk, magányosak, esetleg peremhelyzetűek. Ők lehetnek azok, akik ki vannak téve zaklatásnak, társaik bántalmazásának. Ez ugyanúgy megnyilvánulhat az iskola folyosóin, az utcán, vagy az internet közösségi oldalain. Általában a gyámoltalanabb, kétségbeesettebb fiatalok keverednek olyan internetes szituációkba is, ahol kihasználják a társtalanságukat, hiszékenységüket, érzékenységüket. Társak hiányában pedig esetleg ki sem derül a környezet számára az ilyen helyzet. A kortárstanácsadók védőhálóként funkcionálhatnak az iskolában a peremhelyzetű, magányos diákok számára. A képzés során a diákok csoportvezetési gyakorlatot is szereznek. Későbbi tevékenységük során csoportos beszélgetéseket, játékokat fognak vezetni, így a tréningben ennek gyakorlására is módot adunk. A

kortárstanácsadók képzését

előadások egészítik ki. Ezek témája

a

bűnmegelőzés, az internet pszichológiai kérdései és a resztoratív konfliktus megoldási modell.

161

.

Sikertörténet… Klári (kitalált név) 17 éves. Osztályfőnöke javaslatára érkezett a programba. Megtiszteltetésnek, kitüntetésnek érzi, hogy beválogatták a kortárssegítő képzésre. Leginkább információkat vár a képzéstől, hogy mi lesz a feladata, mint kortárssegítőnek, szeretné jól érezni magát a képzés során, sokat nevetni. Fél a szerepjátszástól, attól, hogy a többiek kinevetik, illetve attól, hogy később a kortárssegítői szolgáltatásait nem fogják igénybe venni. A képzés során a szerepjátszástól való félelme feloldódik, kis csoportban beszélik meg, hogy kinek milyen segítéssel kapcsolatos saját emléke van, és a kis csoport egy jelenetet kiválaszt, amiben mindenki választ magának egy szerepet, azt adják elő. Klári történetét választják, amiben egy telefonos zaklatásos régebbi történetét adják elő. A jelenet lejátszása után a csoport a segítő székébe ülve próbálkozik különböző ötletekkel, amikkel segíteni tudná ebben a helyzetben. Klári nagyon bevonódik, felkavarodnak a régi érzései. A játék során nőtt a csoport bizalmi szintje, az intimitása, az egymás iránt érzett felelősség, a segítő szerepbe való beleélés, belehelyezkedés. Klári saját 162

projektként egy biztonságos internetezéssel kapcsolatos kérdőívet állított össze, amit majd a későbbiekben is használhatnak a kortárssegítők a programjaik kapcsán. Klári az első kortárs mentor klubon vett részt, ahol sok ötlete volt a kortárs programok brainstormingjában. Elégedett volt a képzéssel, leginkább azzal, hogy új embereket ismert meg, és jó kis csapat alakult ki a kortárssegítőkből. Megbízható, érett lány, mi is számítunk a további aktivitására a .

továbbiakban is.

163

Natura Hungarica Alapítvány Pályázat azonosító száma: Tandem-04-0108 Megvalósítás helyszíne: Kiskunfélegyháza, Tiszaalpár, Petőfiszállás, Pálmonostora

A szervezet rövid bemutatása

.

A Natura Hungarica Alapítvány 2001 óta dolgozik a környezettudatosság népszerűsítése és az ifjúság egészséges személyiségfejlődése érdekében. Felsősöknek és középiskolásoknak tartunk előadásokat, tréningeket és változatos szakkörjellegű programokat, szabadidejük hasznos eltöltése érdekében. Az óvodásoknak és kisiskolásoknak interaktív rendezvényeken keresztül mutatjuk be a környezetüket, illetve védelmének fontosságát.

"Az én cyber-sztorim" című projekt rövid leírása A projekt célja a Kiskunfélegyházi Kistérség fiataljainak és szüleinek azon képességeinek fejlesztése, mely révén az információs társadalomban jelentkező modernizációs veszélyekkel szemben minél inkább felkészültebbek, védettebbek lehetnek. Ennek érdekében interaktív, dráma-, és élménypedagógiai módszerekre épülő preventív csoportfoglalkozásokat valósítunk meg a digitális világ veszélyei témában, rendkívüli szülői értekezletet és pedagógusi értekezletet tartunk, video-fotó, novella-író pályázatot szervezünk. Szociális fórumot hívunk életre. A szülői értekezletekről, a foglalkozásokról kisfilmeket készítünk, és közzétesszük azokat.

Eredmények A Natura Hungarica Alapítvány négy órás tréning keretében, drámapedagógiai és interaktív eszközök alkalmazásával hívta fel a 6-7 osztályosok figyelmét az internet veszélyeire, 10 alkalommal, összesen 188 fő részvételével. A tréningek az on-line, off-line személyiség, a virtuális bűnözés és zaklatás, a biztonságos internethasználat témakörét ölelték fel. A projekt során tartottunk szociális fórumot, szülői értekezleteket, amelyeken összesen 100 felnőtt vett részt. Meghirdettünk egy alkotói pályázatot is az internet veszélyei témában. 164

Az elért gyermekek 82%-ának, a felnőttek 78%-ának tudatossága javult az internet veszélyei és a biztonságos internethasználat témakörében. A pedagógusok felfigyeltek a témára, és rájöttek, hogy itt is a megelőzés, valamint a beszélgetés a leghatékonyabb eszköz a baj elkerülésére. A téma fontosságára sikerült a többi pedagógus és nevelési intézmény figyelmét is felhívni. Jöttek felkérések, hogy tartsunk tréninget, vagy legalább 1 órás előadást. A .

kérést teljesítve osztályfőnöki óra keretében tartottunk 3 órát, illetve a könyvtárak országos programja, Internet Fiesta keretében is tartottunk előadást az internet veszélyeiről 2015 márciusában.

Módszerek A tréningeken használt jó gyakorlatokat szeretnénk az alábbiakban leírni: - Az első modulban az on-line és az off-line személyiség témakörét vettük. Laminált, nyomtatott képről kiválaszthatták a gyerekek azt az avatart, amelyikkel szívesen játszanának egy játékban, kvázi azonosulnak. A Jungi tipológia segítségével el is mondtuk, hogy adott személyiségtípus milyen pozitív, ill. negatív tulajdonságokkal rendelkezik. Majd megkezdtük az avatarokkal való játékot. Hivatásos színész előadott egy jelenetet az önként jelentkező gyerek által kiválasztott avatarként. Eltúlzott színészi játékával bemutatta a kiválasztott figura negatív tulajdonságait, szembesítve a gyerekeket azzal, hogy ha egy ilyen avatart tesz profilképnek a Facebookra, vagy ilyen vonásokat, képeket közvetít magáról, akkor nem csak az adott típus pozitív vonásaival, hanem annak negatív tulajdonságaival is felruházza magát. - A második modulban, ahol az online kapcsolatok veszélyeit elemeztük, három, színészi képességgel rendelkező önkéntes gimnazista segítségére támaszkodtunk. Két szituációs játékot adtak elő fiataljaink. Az egyikben egy hölgy, bújtatottan szexmunkát ígér egy diáklánynak egy chates beszélgetés során. A másikban egy fiatal lány chaten beszélget egy pedofil férfivel, aki 14 éves lánynak adja ki magát. A jelenetek lezárás nélkül maradtak azzal, hogy „holnap 16.00 órakor találkozunk.” Ezt követően kiscsoportban kellett feldolgozniuk, illetve folytatniuk a gyerekeknek a jeleneteket, a pedagógusok közreműködésével. Majd el is játszották az osztály előtt azt a bizonyos találkozást. 165

A feladat során arra ösztönöztük irányított kérdésekkel a

gyerekeket, hogy rájöjjenek arra, mit kell egy ilyen helyzetben tenni. Illetve, ha már besétáltak a csapdába, milyen óvintézkedéssel kerülhetik el a nagyobb bajt. A kiscsoportos munka során megfogalmaztuk együtt, milyen gyanús jelek utaltak az internet anonimitása mögé bújó veszélyes emberekre. - A harmadik óra/modul az internetes zaklatásról szólt. Az önkéntes fiatalok és a színész segítségével eljátszottunk egy helyzetet, melyben egy rossz döntést követően egy .

tinédzser elküldött egy gúnyolódásra okot adó videót egy barátjának. Miután ez a "barát" továbbküldte, megosztotta azt, már több millióan nézték, majd gúnyolták a videón szereplő tizenévest. Az önkéntes fiatalok eljátszották ezt a gúnyolódást, a színész pedig érzelmeit kifejezve, gondolatait hangosan kimondva mutatta be a gyerekeknek, milyen lelki sérüléseket okoznak ezek a kommentek. A fiatal nem lett öngyilkos, de lelkileg összetört, és sokat küzdött azért, hogy lábra álljon. A „segítés hőfoka” elnevezésű játékban szükség volt egy, az osztálytermet átszelő képzeletbeli egyenesre, melynek középpontja 0, tőle messze egy pont a jobbra + 100, a másik balra – 100-at jelképezte.

A gyerekeknek azt kellett vizualizálniuk, hogy a

különböző segítségek (pszichológus, kártérítés, költözés, szülői támasz) mennyiben járultak hozzá a fiatal felépüléséhez, lelki egyensúlyának és társadalmi elismertségének visszaszerzéséhez. Pl.: pszichológus átl. +40-re értékelték, a kártérítést +60-ra értékelték. Ezzel természetesen nem ért véget a játék, meg is kellett indokolni döntésüket. Minden feladat során a résztvevők empátiás készségét igyekeztünk fejleszteni, illetve rámutattunk arra, hogy a bajban forduljanak szüleikhez, nagynénihez, nagybácsihoz, esetleg szakemberhez, Kék Vonalhoz, mert van segítség, csak ki kell nyújtaniuk a kezüket...

166

.

„Segítés hőfoka” játék Esetleírás Egy vidéki, kisfalusi iskolában az internetes zaklatásról szóló drámajáték során az egyik kislány (aki csak nézőként vett részt) elsírta magát, s hamarosan kiderült, hogy ő maga is szexting és az internetes zaklatás áldozata. Éppen aktuális szerelmének, a fiú kérésére meggondolatlanul elküldött egy félmeztelen képet, amit szakításuk után a fiú trágár és káromló szöveggel, zaklatásra való felszólítással küldött szét barátai között. Ez a fotó gyorsan eljutott a faluban sokakhoz, és a kislány azóta megbélyegzetten él, ő kiskurva, aki mindenre kapható. A kislányt nem csak virtuális, hanem fizikális bántalmazás is érte. A tréning során a bántalmazó gyermekek szembesültek tettük súlyosságával, a kislány barátnői (akik eltávolodtak tőle a történtek hatására) mélységesen megrendültek, amikor azzal szembesültek, hogy mit élt át barátnőjük, illetve, hogy nekik milyen felelőségük lett volna ebben a helyzetben. A tréningen elindult egy gyógyulási folyamat, úgy tűnik, a kislány támogatókra talál a kortárscsoportban, mivel általános megítélése javult. Az osztályfőnököt tájékoztattuk a dologról, és kértük, hogy a szülők, illetve szakpszichológus bevonásával segítség a kislány további gyógyulását.

167

Együttható Közösségépítő Egyesület Pályázat azonosító száma: TANDEM-04-0097 Megvalósítás helyszíne: Budapest

A szervezet rövid bemutatása

.

Közhasznú egyesületünk 2010 óta végez ifjúságsegítést a 10-30 év közötti korosztály megszólításával. Programjaink oktatást kiegészítő, kompetenciafejlesztő célú egyéni és csoportfoglalkozások többek között a biztonságos internet, az aktív állampolgárság, az integráció területén. Célunk, hogy célcsoportunknak olyan programokat és szolgáltatásokat szervezzünk, melyeken körülményeiktől függetlenül hasznosan tölthetik szabadidejüket, közben támogatást és segítséget kapnak fejlődésükhöz.

„Surf

Safe

Field

Work”

-

Komplex

médiatudatosságot

és

biztonságos

internethasználatot fejlesztő program rövid leírása A Field Work a témában szerzett korábbi, jó gyakorlatainkat vitte tovább, ugyanakkor új szolgáltatási elemeket is indítottunk, kibővítettük tematikánkat a médiaerőszak témakörével. A program során nem formális tanuláson alapuló módszerekkel, olyan készség-, kompetencia-, és személyiségfejlesztő gyakorlatokat valósítottunk meg, melyeknek segítségével a résztvevők képessé váltak arra, hogy felismerjék az interneten található veszélyforrásokat (adathalászat, személyes profil eltulajdonítása, agresszió, zaklatás a facebookon, szexuális zaklatás, nem kívánatos szoftverek és tartalmak) és a média negatív hatásait (elsősorban a reklámok testképre gyakorolt hatását).

Új szolgáltatási elemként jelentek meg:

Egy hetes bentlakásos Kortárs segítő önkéntes képzés 15-25 év közötti fiatalok számára, akik a programban való részvétel során teljesíthették akár Iskolai Közösségi Szolgálatukat. A programba 15 fő kortárs segítőt vontunk be, és képeztünk ki a program során 168

alkalmazott módszertan alkalmazására. Az önkéntesek kiválasztása egy gondos folyamat, amelynek során teszteket vettünk fel, hogy motivált, valóban önzetlen, a program iránt elkötelezett fiataloknak tudjunk lehetőséget adni. A képzést követően a résztvevők maguk dönthették el, hogy mely szolgáltatáselemekbe kapcsolódnak be önkéntes segítőként a projekt fennmaradó 3 hónapja során; a legnépszerűbbnek a szerdai klubfoglalkozások bizonyultak.

.

Tematikus kiscsoportos foglalkozásokat életkor szerinti bontásban (10-14 és 15-18 év) valósítottuk meg a Mozgásjavító Általános Iskola és Szakközépiskola kollégista diákjaival összesen 10 alkalommal. A résztvevők mindannyian mozgássérültek voltak, mely szükségessé tette eredeti tematikánk adaptálását. A foglalkozások során kialakítottunk egy őszinte közösséget, melyben a résztvevő fiatalok kortársaik között lehettek. Ez után önismereti munka következett, melyhez személyiségfejlesztő és szociális kompetenciákat fejlesztő gyakorlatokat használtunk. A bizalmi kapcsolatra építve, gyakorlatokon és tapasztalatcserén keresztül foglalkoztak a médiafogyasztási szokásaikkal, és biztonságos internethasználattal. A feladatokat együttműködve, kis csoportokban hajtották végre, a csoportvezetők csak a célokat határozzák meg, azonban lehetőségük volt önálló kutatásra és rendszerezésre.

ŸSzülőcsoport, minden érdeklődő szülő számára, de elsősorban azoknak, akiknek gyermeke már részt vesz a programban. A kiscsoportos foglalkozások keretében célunk, hogy a szülők gyermekükkel való kapcsolatukat más szemszögből is képesek legyenek értelmezni; a szülő-gyerek közötti kapcsolat erősítése, és a média negatív hatásainak ezen keresztüli szemlélése. A szülők esetében információnyújtással és önismereti munka során a generációs különbségekből adódó távolságok csökkentésén, vagyis a harmonikus, bizalmas szülőgyermek kapcsolat kialakításán dolgozunk, amely szükséges ahhoz, hogy a gyerek probléma esetén bátran forduljon szülőjéhez. A program során 2 szombati napon tartottunk egész napos képzést a jelentkező szülők számára.

169

Délutáni klubfoglalkozás, ahol profi filmes szakemberrel készíthettek filmet a fiatalok a biztonságos internetezésről és a tudatos médiafogyasztásról minden szerdán 16 és 20 óra között összesen 24 alkalommal. A kisfilm 10 perces hosszúságú, melynek végső utómunkálatait szakember végezte el, azonban az alapanyagot, alapvető kamerakezelési oktatást követően a klub résztvevői vették fel. A foglalkozás klubjellegét az adja, hogy a rendszeres részvétel nem feltétel, a csoport .

formája nyitott, vagyis mindig lehetőség van arra, hogy a foglalkozáshoz új érdeklődők kapcsolódjanak. Konkrét tematikája az egyes klubfoglalkozásoknak nem volt, hanem minden egyes szerdai alkalmon más témát dolgoztak fel médialabor keretében a résztvevők.

Diákok, szülők, tanárok számára iskolai programok. Rendhagyó osztályfőnöki óráink során felkészült szakembereink és önkénteseink az alábbi témákat érintik: 

internetes vásárlás, netbanking



személyes adatok az interneten



jelszavak, számítógépes kártevők, identity theft



mobbing



facebook és adatvédelem



szerzői jogok



társkeresés az interneten, új ismeretségek



médiaerőszak, függőség

A témákat strukturált gyakorlatok –játékok, kiscsoportos feladatok, irányított beszélgetés- segítségével dolgozzák fel a résztvevők, majd ezt követően egy megbeszélés során visszacsatolás történik. A projekt során egyik legnépszerűbb szolgáltatásunk.

A szülőknek és tanároknak szánt iskolai csoportok felépítése nagyban hasonlított az osztályfőnöki órákhoz, azzal a különbséggel, hogy itt nem voltak játékos elemek, a hangsúly az egyéni eseteken, problémákon volt, melyről a mentor facilitálása mellett folyt strukturált beszélgetés. 170

A program alatt 1 szülői-, 5 tanári értekezletet és 25 osztályfőnöki órát tartottunk.

A program keretében egy infó füzet is készült, mely alapvető információkat és segítséget tartalmaz a fiatalok számára.

Eredmények

.

A program szolgáltatásaiba összesen 413 fiatalt, 53 tanárt, 85 szülőt vontunk be. A fiatalok között 20 súlyosan mozgássérült fiatal volt. A csoportokban felvett kérdőív segítségével megállapítható, hogy a résztvevő fiatalok 82%-ának internettel és médiafogyasztással kapcsolatos tudatossága javult (nagyobb pontossággal határoztak meg, milyen cselekmények minősülnek internetes zaklatásnak, az átlagosnak mondható női és férfi testet sokkal jobban preferálták a kimeneti mérésekkor), ami egyértelműen bizonyítja a program sikerességét.

Bár a projekt hivatalosan 2014. december 15-ei dátummal lezárult, Egyesületünk több szolgáltatási elemet - a heti klubfoglalkozásokat és az iskolai foglalkozásokat - is tovább tud működtetni. A program fenntarthatóságához az is nagyban hozzájárul, hogy az Erste Bank Hungary Zrt-vel kötött együttműködés keretében a bank önkéntes segítőkkel és anyagi támogatással segíti a program további működését.

171

TANDEM – Mikrotámogatási projektek elért eredményei

TANDEM Fejlesztési Alap: 3 pályázati kiírás 72 nyertes projekt, 252 millió forint megítélt támogatás Az elért gyermekek/fiatalok száma: 8390 fő Az elért szülők száma: 2602 fő

.

1. kör – 10 db projekt: 

A bevont gyermekek részképességeinek javulása: 79%



A bevont gyermekek iskolához, óvodához való viszonya javul: 79%

2/ A komponens – 12 db projekt:  A bevont gyermekek részképességeinek javulása: 76% 

A bevont gyermekek iskolához, óvodához való viszonya javul: 75%

2/B komponens - 14 db + 5 db továbbviteli projekt:  A munkaerőpiaci képzés résztvevőinek munkaerőpiaci pozíciója nő: 65% 

A résztvevők gazdasági aktivitása nő: 71%

3. kör – 31 db projekt:  Az elért gyermekek/fiatalok tudatossága javul, ismereteik bővülnek: 76% 

Az elért szülők tudatossága javul, ismereteik bővülnek: 76%



Produktumok száma: 119 db

172

.

173

Impresszum Szerkesztés: Erdős Barbara Szöveg:

Pályázó szervezetek

Fotók:

Pályázó szervezetek

Lektorálás: Senkár Éva, Nagy Anikó Kiadó:

Magyar Ökumenikus Segélyszervezet H – 1221 Budapest, Kossuth Lajos u. 64. [email protected], www.segelyszervezet.hu 2015 – Minden jog fenntartva!

174

.