Társadalomtudományi Kutatócsoport
Elektronikus iroda alap a minıségi munkahely megteremtéséhez Az e-önkormányzati igazgatással kapcsolatos lehetıségek és attitődök a Közép-dunántúli régióban
2006 Balatonfüred
A vizsgálat lebonyolításának kiemelt idıpontjai és a kutatásban résztvevık A vizsgálat eredményeinek hasznosításában együttmőködı partnerek: Kutatásvezetı: Vizsgálati alapsokaságok: Kutatási terv: Strukturált interjúk kidolgozása Adatfelvétel: Az adatfelvétel módjai:
Adatrögzítés: Az adatrögzítést végezte: Adatelemzı és feldolgozó program: Adatfeldolgozás: Adatelemzés, változó transzformáció, re-kódolás Változó transzformáció, re-kódolás: Ábra, elemzés, interpretáció:
A zárótanulmány összeállítása:
Seacon Europe Kft Belting Kft Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht Oláh Miklós szociológus A Közép-dunántúli régió felnıtt korú lakossága, önkormányzati hivatalvezetıi és polgármesterei, hivatali ügyfelei 2005.11.30. 2005.12.31. 2006. április - május. Kérdezıbiztosok közremőködésével Postai önkitöltıs módon Elektronikus úton, telefonkapcsolat segítségével készített survey - vizsgálat 2006. április-május. Kulics Beatrix kutatási asszisztens SPSS for Windows 12.0. 2006. május - június 2006. június Dombi Gábor szociológus Oláh Miklós szociológus Dombi Gábor szociológus Retz Tamás geográfus Eiselt Klára geográfus 2006. június 30.
2
Tartalomjegyzék 1.Módszertani bevezetı………………………………………………………………………………………...5-8 1.1 A vizsgálat elızményei………………………………………………………………………………………...5 1.2. A vizsgálat célja…………………………………………………………………………………….…………5 1.3. Kutatási tematika………………………………………………………………………………….…………..6 1.4. A vizsgálat módszerei……………………………………………………………………………….………...7
2. Települési önkormányzatok a régióban, hivatalstruktúra és az e-önkormányzati igazgatással kapcsolatos adatszolgáltatás a Közép-dunántúli régióban…….…….……………………………………..9-23 2.1. Települési önkormányzatok és polgármesteri hivatalok a régióban…………………………………………9 2.2. Adatszolgáltatás…………………………………………………………………………………………… 12 2.3. A régiót alkotó települések internetes médiafelülete…..…………………………………………………….20 3. E-önkormányzati igazgatás, alap a minıségi munkahely megteremtéséhez…………………………..24-53 3.1. Az önkormányzati hivatalvezetıkkel készített interjúk eredményei…………………………………………24 3.1.1. Interjúalanyok………………………………………………………………………………………………24 3.1.2. Intézményi munka és hatáskör……………………………………………………………………………..26 3.1.3. Önkormányzati e-igazgatás………………………………………………………………………………...33 3.1.3.1. Az e-önkormányzatisággal, Internet használattal és a hivatal jelenlegi informatika technikai felszereltségével kapcsolatos attitődök…………………………………………………...33 3.1.3.2. A szoftverfejlesztık által kínált integrált elektronikus ügyintézı rendszerhez történı csatlakozási szándék……………………………………………………………….………..39 3.2. A polgármesterekkel készített interjúk eredményei………………………………………………………….42 3.2.1. Az interjúalanyok jellemzıi………………………………………………………………………………..42 3.2.2. Társadalmi aktivitás a településen, helyi nyilvánosság…………………………………………………….42 3.2.3. A civil szektor részvétele a település életében……………………………………………………………..43 3.2.4. A hivatali ügyintézés megítélése, lakossági panaszok……………………………………………………..44 3.2.5. Az elektronikus közigazgatással és ügyintézéssel kapcsolatos attitődök és vélemények………………….46 3.2.6. Az e-önkormányzati megoldások bevezetésére irányuló szándék…………………………………………49 3.3. Ügyfélinterjú eredmények……………………………………………………………………………… …51 4. Internet használat, e-önkormányzatisággal kapcsolatos attitődök Veszprém megyében…………………………………………………………………………………………53-59 4. 1. Internet használat……………………………………………………………………………………………53 4.2. E-önkormányzatisággal kapcsolatos attitődök Veszprém megye felnıtt népességének körében…………………………………………………………………58 5. Összefoglalás………………………………………………………………………………………………60-63 6. Ajánlás…………………………………………………………………………………………………………64 7. Melléklet Ábrajegyzék 1.ábra…….....12.old……Településekre vetített teljes válaszreprezentáció 2.ábra…..…...16.old……Településekre vetített teljes válaszmegoszlás tipológia 3.ábra…..…...22.old…….Települések önálló internetes médiafelülete megyék/alrégiók szerint 4.ábra…..…...25.old…….A válaszadó hivatalvezetık KSH kistérségek szerint 5.ábra…….....30.old….…Változtatási opció alakulása a hivatal jelenleg gyakorolt ügyintézési menetében, gyakorlatában 6.ábra…….....31.old…….A hivatal jelenleg gyakorolt ügyintézési menetével, gyakorlatával kapcsolatos változtatási elképzelések tartalma 7.ábra…….....32.old…….A hivatalon belüli ügy/ügyfélnyilvántartás jellemzıi 8.ábra…….....35.old…….Települések internetes honlapja megyék/alrégiók szerint 9.ábra……...37.old…….Az e-önkormányzati igazgatás megteremtésére irányuló aktivitás 10.ábra……...38.old…….Az e-önkormányzatisággal, Internet használattal és a hivatal jelenlegi informatika technikai felszereltségével kapcsolatos attitődök átlagértékei településtípusok szerint 11.ábra……...39.old……..A szoftverfejlesztık által kínált integrált elektronikus ügyintézı rendszerhez történı csatlakozási szándék 12.ábra……...42.old……..Hivatalba lépés idıpontja 13.ábra……...44.old……..A civil szféra által ellátott feladatok a vizsgált településeken 14.ábra……...46.old……..Az e-önkormányzati megoldások megvalósulása 15.ábra……...47.old……..Az elektronikusan elvégzendı szakfeladatok 16.ábra……...48.old……..Az e-önkormányzati megoldások lehetséges kedvezményezettjei
3
17.ábra……...49.old……..Az e-önkormányzati megoldások ellenérdekeltjei 18.ábra………53.old…..Internet használat elterjedtsége 19.ábra………….55.old…..Internet használat gyakorisága 20.ábra……….....56.old…..Internet használat jellemzıi 21.ábra……….....57.old…..Internet használat helyszíne településtípusok szerint 22.ábra……….....58.old…..Internet használat megjelölt céljai az Internet használók körében összesen 23.ábra……….....59.old…..Az e-önkormányzati igazgatás lehetıségeinek kihasználási opciója
Táblázatjegyzék 1.táblázat…….……9.old…Települések száma alrégiónként 2.táblázat…….….10.old….Települések száma KSH kistérségenként 3.táblázat……......11.old…A régiót alkotó települések száma alrégiók és a települések típusai szerint 4.táblázat…….….11.old…Önkormányzati hivatalok száma alrégiók szerint 5.táblázat……......13.old….Településekre vetített válaszreprezentáció megyék/alrégiók szerint 6.táblázat……......13.old…Településekre vetített válaszreprezentáció településtípusok szerint 7.táblázat….….....14.old…Településekre vetített válaszreprezentáció KSH kistérségek szerint 8.táblázat………..15.old…Önkormányzati hivatalvezetık települési szintre vetített válaszreprezentációja megyék/alrégiók szerint 9.táblázat……......16.old….Polgármesterek települési szintre vetített válaszreprezentációja megyék/alrégiók szerint 10.táblázat……....17.old…Településekre vetített válaszmegoszlás tipológia megyék/alrégiók szerint 11.táblázat……....18.old…Településekre vetített válaszmegoszlás tipológia KSH kistérségek szerint 12.táblázat……....19.old…Településekre vetített válaszmegoszlás tipológia a települések típusai szerint 13.táblázat……....22.old…Települések önálló internetes médiafelülete településtípusok szerint 14.táblázat……....23.old…Önálló települési internetes médiafelületek az önkormányzati hivatalok metszetében 15.táblázat……....23.old…Települések önálló internetes médiafelülete az állandó lakosság lélekszáma szerint 16.táblázat……....24.old…A válaszadó hivatalvezetık tisztség típusok szerinti megoszlása 17.táblázat……....25.old…A válaszadó hivatalvezetık tisztség típusok szerinti megoszlása megyék/alrégiók szerint 18.táblázat……....26.old…A válaszadó hivatalvezetık jegyzıi munkakörben eltöltött ideje 19.táblázat……....27.old…Az adatközlı hivatalok fıállású munkatársainak legfontosabb leíró statisztikai jellemzıi településtípusok szerint 20.táblázat……....28.old…Az adatközlı hivatalok részállású munkatársainak legfontosabb leíró statisztikai jellemzıi településtípusok szerint 21.táblázat……....28.old…A hivatali munka statisztikai regisztrációjának néhány kiemelt kiterjedés iránya 22.táblázat……....29.old…A hivatal munkatársaival kapcsolatos statisztikai regisztráció néhány kiemelt kiterjedés iránya 23.táblázat……....32.old…Ügyféleségek, formanyomtatványok, ügytípusok 24.táblázat……....34.old…Internet hálózatba csatlakoztatott hivatali számítógépek száma 25.táblázat……....37.old…Az e-önkormányzatisággal, Internet használattal és a hivatal jelenlegi informatika technikai felszereltségével kapcsolatos attitődök átlagértékei megyék/alrégiók szerint 26.táblázat……....40.old…Szoftvervásárlásra, bérlésre fordítható összegnagyságrendek 27.táblázat……....41.old…Szoftverfejlesztésben történı részvételi hajlandóság 28.táblázat……....41.old…A kifejlesztett szoftver tesztelésében történı részvételi hajlandóság 29.táblázat……....54.old…Internet használat a gazdasági aktivitás-inaktivitás társadalmi pozicionálása szerint
Digitális térkép 1.térkép……....….20.old….Honlappal nem rendelkezı települések 2.térkép…….…....21.old….Önálló honlappal nem rendelkezı, 1000 fı lakosságszám feletti, illetve önálló települési honlappal rendelkezı 1000 fı lakosságszám alatti települések
4
1. Módszertani bevezetı 1.1. A vizsgálat elızményei A Belting Kft, a Seacon Europe Kft, a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. „Elektronikus iroda – alap a minıségi munkahely megteremtéséhez” címmel 2005 novemberében konzorciumot alakítva pályázatot adott be a Baross Gábor Program keretében a Közép - Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséghez. A pályázat a Közép-Dunántúli Régió, valamint a Balaton Kiemelt Üdülıkörzet Fejlesztési Stratégiájának, valamint Területfejlesztési Programjának átfogó céljaival megegyezıen, lényegét tekintve újszerően, az innovációs láncolatba alátámasztottan, kutatáson alapuló termék piackutatására, erre alapuló kifejlesztésre és alkalmazási körülményeinek determinálása vállalkozott. Az elektronikus úton, közvetetten történı, interaktivitást is lehetıvé tevı ügyfélhivatal kapcsolat létesítésének általánossá tételét ma már jogszabály biztosítja Magyarországon1, ismeretlenek viszont a törvényi lehetıségekkel való élni tudás és akarás körülményei. E munka keretében áttekintı tanulmány készítését vállaltuk a potenciális ügyfelek irányában nyitott, interaktivitást és belsı teljesítménymérést is lehetıvé tevı önkormányzati e-igazgatás aktualitásáról, szükségességérıl, megvalósíthatóságáról, az e folyamatban részt vevık attitüdjeirıl a Közép-dunántúli régióban. Meglévı infokommunikációs adatbázisok és további egyedi adatgyőjtések, strukturált interjúk eredményeképpen elvégeztük a régióban a települési és a területi önkormányzatok kapacitásain megvalósuló közszolgáltató helyek hálózatba kapcsolásának mértékét, és minıségét. Megvizsgáltuk az ügyfélszolgálatok interaktivitásának feltételeit, (önkormányzatok internetes portáljai), a különbözı nagyságrendő szolgáltató helyek ügyfélforgalmának volumenét, személyi állományának képzettségét és technikai feltételek jellemzıit, a polgármesteri hivatalok, okmányirodák különbözı okkal, céllal, gyakorisággal megjelenı ügyfeleinek tapasztalatait, elégedettségét, hajlandóságát, igényét az interaktív ügyfélszolgálati lehetıségekkel kapcsolatban. A hivatalokat vezetı jegyzık, körjegyzık, fıjegyzık, informatikusok adatközléseinek eredményeképpen feltérképeztük a szakszerő és ügyfélbarát ügyintézés meglévı szők keresztmetszeteit, és az intelligens, interaktivitást is lehetıvé tevı elektronikus igazgatásra való áttéréssel kapcsolatos hivatali-bürokratikus attitődöt. Összegyőjtöttük és rendszereztük az önkormányzatok választott vezetı tisztségviselıinek helyi, kistérségi, megyei és regionális e-közigazgatásra való áttéréssel kapcsolatos magatartását. Az eredmények birtokában az Általános Ügyintézési Keretrendszer helyi-, kistérségi-, megyei-, és regionális igénybevételével, ennek módjával kapcsolatos igényfelmérés, tulajdonképpen egyfajta piackutatás készült.
1.2. A vizsgálat célja Vizsgálatunk célja annak kiderítése volt, hogy milyen mértékő a régióban a hagyományos, papír alapú és az ügyfél személyes hivatali megjelenését igénylı ügyintézés alternatívájának (e-ügyintézés) támogatottsága, mely érintett státusz csoportok képezik a változások szők keresztmetszeteit, melyek favorizálják az innovációt, s milyen mértékő az elutasítás, illetve az újat akarás mértéke az állampolgárok, az ügyfelek, valamint az 1
Ld.:a 2005.LXXXIII. (11.1.) tv. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
5
önkormányzatok választott tisztségviselıinek, és a helyi igazgatási bürokrácia tagjainak körében. Igyekeztünk azt kideríteni, hogy a Közép-dunántúli Régió önkormányzatainál kik hozzák a helyi bürokrácia innovációjával kapcsolatos döntéseket, e szerepükkel milyen mértékben vannak tisztában a potenciális aktorok. Munkánk során azt is igyekeztünk feltérképezni, hogy milyen hálózati kiépítettség mellett melyek a régió info-kommunikációs infrastruktúrájának jellemzıi.
1.3. Kutatási tematika A vizsgálat elıkészítése során összesített témajavaslatokatoperacionalizáltuk, tematizáltuk, csoportosítottuk, majd ezek alapján elkészítettük a kutatás négy strukturált interjúívét. A zárótanulmány ennek megfelelıen a települések polgármestereivel, (kör)jegyzıivel, és a hivatali ügyfelekkel készített adatfelvétel eredményeinek feldolgozása mellett önálló fejezet erejéig kiegészült egy 2006. év elején Veszprém megye felnıtt népességének körében kezdeményezésünkre végzett, jelen esetben az Internet használattal és az e-önkormányzati igazgatással kapcsolatos reprezentatív kérdıíves vizsgálat eredményeivel. A régió önkormányzataira paraméterezett alapadatbázisból nyerhetı információk adattartalmán túlmenıen a strukturált interjúkon alapuló felmérés alapvetıen három célpopuláció, illetve célpopulációkként két-két fıtéma köré csoportosult. Az adatok elemezhetısége, illetve a késıbbi kérdések kapcsán vizsgálandó eredmények csoportosíthatósága érdekében feltérképeztük a régióban ténylegesen mőködı önkormányzati hivatalok számát, földrajzi elhelyezkedését, a hivatalok, hivatalvezetık, a polgármesterek, alpolgármesterek elérhetıségeit. A hivatalvezetıkkel készített interjúk három tematikai blokkra bonthatók. Az elsı tematikai blokkban az interjúalanyokra vonatkozó kérdések kerültek megfogalmazásra, nevezetesen a tisztség, beosztás, körjegyzıség esetén a jegyzı tevékenységéhez tartozó települések megnevezése, a hivatalvezetıi munkakörben eltöltött idı, illetve a jelenleg betöltött tisztség ideje években. A vizsgálat második tematikai blokkjában az intézményi munka és hatáskör kérdéseit fejthették ki az interjúalanyok. E tematikai csoporton belül többek között tájékozódhattunk a hivatalban foglalkoztatott fı és részállású munkaerı számáról, a statisztikai regisztráció módjáról és minıségérıl, a hivatal munkatársaival kapcsolatos regisztrációs rendszerrıl, az ügykezelések, ügyféleségek, ügytípusok rendjérıl, az ügyfelekkel kapcsolatos nyilvántartás rendjérıl, illetve kifejtésre kerülhetett az is, hogy ügyféleségek szerint milyen és hány fokozatú fellebbviteli lehetıség áll az ügyfelek részére a hivatalban. A harmadik tematikai blokk az Internet használat, az e-önkormányzati igazgatás, illetve a szoftverfejlesztık által kínált termékekkel kapcsolatos kérdések köré fonódott. Adatközlıinknek többek között módjuk volt kifejteni, hogy milyennek látják, milyennek ítélik, milyenre értékelik a hivatal informatika-technikai ellátottságának szintjét, mit gondolnak az e-önkormányzati igazgatás bevezetésérıl, milyen lépéseket tettek az eközigazgatás kiépítésének irányába, ha nem tettek eddig semmit ennek érdekében, az mivel magyarázható. Célirányosan tájékozódtunk a szoftverfejlesztık által kínált termékekkel kapcsolatos vásárlási, bérlési opció tárgyában, illetve arról is, hogy mekkora lenne az-az összeg, amelyet ki tudnának gazdálkodni a kínált termékek beszerzésére. A polgármesterek körében készített adatfelvételben használt kérdıív segítségével a települések helyi társadalmát és a helyi nyilvánosságot kívántuk tesztelni. Ehhez a kérdıívet
6
öt kisebb tematikus blokkra osztottuk, a településre és az interjúalanyra vonatkozó alapadatokon túlmenıen. Az elsı témakör a hivatal, az önkormányzat és a település társadalma, a helyi lakosság közötti viszonyt és együttmőködési formákat kívánja feltárni. A legjellemzıbb együttmőködési forma általánosságban minden településen a lakossági fórum, ezért külön kérdéseket szenteltünk ezek kezdeményezettségére és témáik feltárására. A másik kérdéscsoport szintén a hely társadalmi nyilvánosság jellemzıirıl, s a település civil társadalmának aktivitásáról szándékozik képet adni. Mindezen belül különösen a civil szervezetek helyi jellegő aktivitásáról, a települési önkormányzat és a civil szervezetek között írott vagy szóbeli megállapodáson alapuló kooperációk minıségét kívánjuk feltérképezni (pl. civil koncepció megléte, formalizált vagy informális feladat-átvállalás). Az elektronikus ügyintézési megoldások kialakításának egyik alapvetı célja a lakossági ügyintézés gyorsabb, olcsóbb és kényelmesebb módon történı átalakítása. Éppen ezért lényeges információkat kellett megtudnunk arról, hogy a jelenlegi helyzetben milyen módon és milyen színvonalon történik a hivatalban az ügyintézés, valamint mik az esetleges panaszok és kifogások legfıbb okai. Az utolsó kérdéscsoport tartalmazza konkrétan az e-önkormányzati megoldásokkal, és azoknak az adott településekre való adaptálásával összefüggı véleményeket. Ennek keretében feltárásra kerül az érdekeltségi és ellenérdekeltségi kör a hivatalon belül és kívül egyaránt, a megvalósulás lehetséges és kívánatos területi léptéke. További eleme a kérdéscsoportnak annak vizsgálata, hogy az adott település részérıl melyek az e-önkormányzati megoldások bevezetésének konkrét aspirációi, továbbá a szóban forgó szoftverfejlesztéshez szándékoznake segítséget nyújtani, illetve ha igen, akkor e segítség milyen természető lenne. A hivatali ügyfelekkel készült interjúk alapvetıen az ügyintézés és közvetve az eönkormányzati igazgatással kapcsolatos kérdések köré szervezıdött, illetve néhány kérdés segítségével megkíséreltük az interjúra önkéntesen vállalkozó személy helyi társadalomban elfoglalt helyzetét is pozícionálni. A hivatali kliensekkel összefüggésben többek között tájékozódtunk az ügyfél jövetelének céljáról, az ügyintézés várható idıtartamáról, az esetleges újabb hivatali látogatás lehetıségérıl. Az ügyfél megfogalmazhatta a hivatali ügyintézéssel kapcsolatos elégedettség, elégedetlenség véleményeit és körvonalazhatta az e-közigazgatással kapcsolatos attitődjeit.
1.4. A vizsgálat módszerei A kutatási tematika komplexitásából adódóan az adatgyőjtés során is több fajta módszert alkalmaztunk. Az önkormányzati hivatalvezetık véleményét alapvetıen postai önkitöltıs módszerrel tudtuk meg. Ez azonban néhány indokolt esetben - illetve akkor, ha az interjúalany ragaszkodott hozzá – kiegészült személyes megkeresésen alapuló, valamint telefoninterjúval is. Néhány esetben az elkészült interjú ívet elektronikus úton küldtük el, és kaptuk meg kitöltve. A hivatali ügyfelek véleményét a régió nagyobb településein, személyes interjúkon keresztül kívántuk megtudni. A tanulmány részét képezı, ahhoz témájában maximálisan illeszkedı, a Veszprém megyei felnıtt lakosság Internet használattal és eönkormányzatisággal kapcsolatos attitődjeit feltáró vizsgálat kezdeményezésünkre 2006 elején, 1000 fıs mintán, 48 településen (14 város, 34 község), kérdezıbiztosok közremőködésével zajlott le. Az 1000 fıs kutatási minta településnagyság, demográfiai szerkezet, tárgyi és szociális infrastrukturális ellátottság, területi elhelyezkedés, szocio-kulturális jellemzık mentén
7
reprezentálta Veszprém megye lakosságát, mely alapján okkal feltételezhetjük, hogy nagyrészt a régió egészére is kiterjeszthetıek az eredmények. A zárótanulmány elkészítéséhez alapvetıen empirikus módszereket vettünk igénybe, amelyek során az eredményekbıl összeállított adatbázisok egy-, és többváltozós matematikai statisztikai elemzésére támaszkodtunk. Az adatállomány minıségének ellenırzését követıen a vizsgálat során elért információkból három különálló SPSS fájlt transzformáltunk, majd az adatrögzítést követı elemzési munkát is ennek segítségével végeztük el.2 Az eredmények a Közép-dunántúli régió egészére, megyékre és ahol arra módszertani értelemben megfelelı lehetıség mutatkozik KSH kistérségekre bontva kerülnek bemutatásra, de figyelmünket az egyéb szempontok szerinti vizsgálhatóság alternatívái sem kerülték el. A kutatási zárótanulmányban az eredmények ismertetésekor kizárólag a statisztikailag szignifikáns, azaz nem véletlennek tulajdonítható összefüggéseket emeljük ki. Az elemzés során általánosan elfogadott szignifikancia szint: p < 0,05. A könnyebb áttekinthetıség érdekében az eredményeket táblázatokkal, ábrákkal tettük szemléletesebbé.
2
Az adatrögzítési és elemzési célra alkalmazott 12.0 verziószámú SPSS for Windows program folyamatosan újított licensz szerzıdés alapján kutatócsoportunk legális használatában áll.
8
2. Települési önkormányzatok a régióban, hivatalstruktúra és az eönkormányzati igazgatással kapcsolatos adatszolgáltatás a Közép-dunántúli régióban Az alábbi fejezetben röviden ábrázoljuk a Közép-dunántúli régió települési önkormányzati (polgármesteri) hivatalstruktúrájának jellemzıit, majd részletesen kitérünk az adatszolgáltatási hajlandóság alakulására, illetve az ebbıl eredı térségi anomáliákra. A munkát a Közép-dunántúli Régió területiségi alapadatainak interpretálásával kezdjük. 2.1. Települési önkormányzatok és polgármesteri hivatalok a régióban A Közép-dunántúli régió településszerkezetében és lakosságszámában az elmúlt években jelentıs módosulások tapasztalhatók. A mai régió területét nyolc évvel ezelıtt még 406 település alkotta, melyen az 1999. január elsejei regisztráció alapján 1.111.000 lakos élt. 2005-re a régió településeinek száma 401-re csökkent, miután az elmúlt években több település vezetése, majd pedig lakóinak többsége úgy döntött, hogy a könnyebb boldogulás reményében elhagyja az adott megye, ezzel együtt a Közép-dunántúli Régió területét.3 A térségben máshol is találhatók megyeváltó települések, ezek azonban régión belüli helyváltoztatások lévén már nem módosították a régió településeinek körét.4 A régiót alkotó települések 54 %-a ma Veszprém, 27 %-a Fejér, 19 %-a KomáromEsztergom megyében található. 1. táblázat Települések száma alrégiónként
Valid
Veszprém Fejér Komárom-Esztergom Total
Frequency 217 108 76 401
Percent 54,1 26,9 19,0 100,0
A Közép-dunántúli Régió településszerkezete jelentıs mikroregionális különbségekkel jellemezhetı. A régiót alkotó települések nyolcada Pápa kistérségében, minden tizedik település Ajka kistérségében helyezkedik el. A települések száma szempontjából ezt a két megakistérséget Tapolca, Sümeg, Balatonfüred és Veszprém kistérsége követi.
3
vö.:Agg z.-Oláh M.: Önkormányzatok peremhelyzetben Comitatus, 1997. 3-4. Mint ismert, Veszprém megyébıl több település jelentette be távozási szándékát a Horn-kormány idıszakában, ezeket azonban az akkori belügyminiszter elutasította. Az 1998-ban megalakult polgári kormány belügyminisztériuma helyt adott két település, Bakonypéterd és Lázi távozási kérelmének és azokat az 50/1999. VI.30. OGY határozat alapján 1999. június 30-i hatállyal Gyır – Moson – Sopron megyéhez csatolta. A két távozott települést késıbb még több követte. Szintén Gyır – Moson – Sopron megyébe, vagyis a NyugatDunántúli régióba távozott Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyıfı, Románd, Sikátor és Veszprémvarsány. Ezek a községek a 47/ 2001. VI.18. OGY határozat alapján kerültek át Veszprém megyébıl Gyır – Moson – Sopron megyébe. Komárom-Esztergom megye településeinek száma kettıvel növekedett, Fejér megyébıl 1999. június 30-i hatállyal átkerült Szárliget, illetve önálló település lett Ászár. Fejér megye településeinek száma is változott, Szárliget Komárom-Esztergom megyébe távozott, miközben önálló település lett Óbarok és az Elıszállástól különvált Daruszentmiklós. 4
9
Az egy kistérségre vetített hipotetikus településszám átlag 15, vagyis az összes település kevesebb, mint 4 %-a lenne. Várpalota és Oroszlány kistérséghez tartozik a legkevesebb, mindössze 6-6 település. 2 .táblázat Települések száma KSH kistérségenként
Frequency Valid
Aba Adony Bicske Dunaújváros Enying Ercsi Gárdony Mór Sárbogárd Székesfehérvár Tatabánya Dorog Esztergom Kisbér Komárom Oroszlány Tata Ajka Balatonalmádi Balatonfüred Pápa Sümeg Tapolca Várpalota Veszprém Zirc Total
9 8 16 9 9 7 8 14 10 18 10 15 9 17 9 6 10 39 12 20 49 21 33 6 20 17 401
Percent 2,2 2,0 4,0 2,2 2,2 1,7 2,0 3,5 2,5 4,5 2,5 3,7 2,2 4,2 2,2 1,5 2,5 9,7 3,0 5,0 12,2 5,2 8,2 1,5 5,0 4,2 100,0
Az országos folyamatokkal párhuzamban a régiót alkotó városok száma az 1998-as 26-ról 36-ra növekedett. A megyei jogú városok száma (4) nem változott. Szintén nem megkerülhetı jellemzı adat, hogy az öt legkevesebb állandó lakost számláló település5 mindegyike Veszprém megyében helyezkedik el. A régió állandó lakosságszáma az elmúlt nyolc évben szignifikáns mértékben nem változott, de természetesen az országos trendnek megfelelıen a negatív demográfiai folyamatok miatt észlelhetı a népességszám csökkenés. A Közép-dunántúli Régió állandó lakosságának száma 2004. január 1-én 1.117.861 fı volt, ez Magyarország népességének 11 %-a. Az állandó lakosság relatív többsége, 39 %-a Fejérben, harmada Veszprémben, 28 %-a Komárom-Esztergomban lakott. A régió egészében egy településre átlagosan 2788 lakos jutott. Százezer állandó lakos feletti település továbbra is csak egy van a térségben, Székesfehérvár. A régió állandó lakosságának többsége, mintegy 57 %-a városokban él. Ha csak a városok lakosságszámait vesszük alapul azt láthatjuk, hogy a négy megyei jogú városban a városok lakosságának kisebb hányada, közel 46 %-a élt, a régió városi lakosságának többsége a többi 32 város egyikében talált otthont magának.
5
Sorrendben: Megyer 45 lakos, Zalameggyes 53 lakos, Kékkút 61 lakos, Salföld 65 lakos, Óbudavár 68 lakos.
10
A régió 365 községében 2004. január 1-én közel 480.000 állandó lakos élt. Egy községre régiós vetületben átlagosan 1317 állandó lakos jutott.6 Az alrégiókba tartozó települések teljes számához képest a városok száma Fejér és Komárom-Esztergom, a községek száma Veszprém megyében felülreprezentált. 3 .táblázat A régiót alkotó települések száma alrégiók és a települések típusai szerint Megye/alrégió
Településtípus
Város
Község
Total
Veszprém 14 38,9% 6,5% 203 55,6% 93,5% 217 54,1% 100,0%
Fejér 12 33,3% 11,1% 96 26,3% 88,9% 108 26,9% 100,0%
KomáromEsztergom 10 27,8% 13,2% 66 18,1% 86,8% 76 19,0% 100,0%
Total 36 100,0% 9,0% 365 100,0% 91,0% 401 100,0% 100,0%
A térségben mindösszesen 286 önkormányzati hivatalt tártunk fel, vagyis az összes település 71 %-ában mőködik önálló polgármesteri hivatal, a többi település körjegyzıség révén látja el hivatali teendıit. A körjegyzıségek aránya Veszprém megyében felülreprezentált. 4. táblázat Önkormányzati hivatalok száma alrégiók szerint
Megye/alrégió
Veszprém
Fejér
Komárom-Esztergom
Total
Önkormányzati hivatal Van Nincs 119 98 54,8% 45,2% 41,6% 85,2% 104 4 96,3% 3,7% 36,4% 3,5% 63 13 82,9% 17,1% 22,0% 11,3% 286 115 71,3% 28,7% 100,0% 100,0%
Total 217 100,0% 54,1% 108 100,0% 26,9% 76 100,0% 19,0% 401 100,0% 100,0%
Kistérségi szinten Pápa 49 településébıl 25 településen, Ajka 39 településébıl 22 településen, Tapolca 33 településébıl 19 településen Balatonfüred 20 településébıl 12 településen, Veszprém 20 településébıl 11 településen mőködik önálló önkormányzati hivatal. Sümeg kistérség 21 településébıl csak 7 településen, illetve Zirc kistérség 17 településébıl szintén csak 7 településen mőködik önálló hivatal. 6
Forrás: VÁTI TeIR adatbázis.
11
Komárom-Esztergom megyét illetıen ehhez hasonló jelenséggel nem találkoztunk, itt minden esetben az adott kistérséghez tartozó települések nagy többségében van hivatal. Oroszlány és Várpalota mindössze 6-6 települést magában foglaló kistérségének mindegyikében mőködik önálló önkormányzati hivatal. Fejér megye legtöbb települése esetében adataink szerint mőködik önálló önkormányzati hivatal, négy településen nincs ilyen, ebbıl kettı Bicske, egy-egy Gárdony, illetve Mór kistérségében található.
2.2. Adatszolgáltatás Most vizsgáljuk meg a régiót alkotó településekre vetített teljes válaszreprezentáció mintázatát az e-önkormányzati igazgatással kapcsolatban.
1. .ábra Településekre vetített teljes válaszreprezentáció 60
50
52 48
40
30
20
Percent
10
0 Település/van válasz
Település/nincs vál.
Adatgyőjtésünk során a régiót alkotó összes település közel felérıl, 48 %-áról kaptunk értékelhetı válaszokat, ez 194 települést jelent. 207 települést illetıen, beleértve az ismételt megkereséseket is, az adatfelvételre fordítható idıkereten belül nem érkezett válasz. A települési szintre vetített válaszok aránya Veszprém megye esetében felülreprezentált. A 217 Veszprém megyei település 56 %-áról sikerült választ elérnünk, másképp fogalmazva a véleményvizsgálati adatbázisokban szereplı összes település 63 %-a Veszprém megyei. Fejér megye 108 településébıl 42 település esetében értünk el legalább egy adatszolgáltatót, ez a megye összes településének közel kétötöde, vagyis a véleményvizsgálati adatbázisokban szereplı települések 22 %-a. Komárom-Esztergom megye 76 településébıl 30 település esetében sikerült legalább egy válaszadót prezentálnunk, ez a megye összes településének kétötöde. A véleményvizsgálati adatbázisokban megjelenı Komárom-Esztergom megyei települések együttes aránya az összes választ reprezentált település közel hatoda.
12
5. .táblázat Településekre vetített válaszreprezentáció megyék/alrégiók szerint Megye/alrégió
Válasz reprezentáció_települési szint
Települési szinten van legalább egy válasz Települési szinten nincs válasz
Total
Veszprém 122 62,9% 56,2% 95 45,9% 43,8% 217 54,1% 100,0%
Fejér 42 21,6% 38,9% 66 31,9% 61,1% 108 26,9% 100,0%
KomáromEsztergom 30 15,5% 39,5% 46 22,2% 60,5% 76 19,0% 100,0%
Total 194 100,0% 48,4% 207 100,0% 51,6% 401 100,0% 100,0%
Településtípusok szerint a településekre vetített válaszreprezentáció kiegyenlített arányokat mutat. A régióban található 36 város közül minden második, vagyis 17 város esetében értünk el választ az e-önkormányzatisággal kapcsolatban. A 365 község közül 177 községre vonatkozóan rendelkezünk adatokkal, ez az arány a városokhoz hasonlóan szintén jól illeszkedik a régiós átlaghoz. 6. táblázat Településekre vetített válaszreprezentáció településtípusok szerint
Válaszreprezentáci ó_települési szint
Települési szinten van legalább egy válasz Települési szinten nincs válasz
Total
Településtípus Város Község 17 177 8,8% 91,2% 47,2% 48,5% 19 188 9,2% 90,8% 52,8% 51,5% 36 365 9,0% 91,0% 100,0% 100,0%
Total 194 100,0% 48,4% 207 100,0% 51,6% 401 100,0% 100,0%
13
7. táblázat Településekre vetített válaszreprezentáció KSH kistérségek szerint Válaszreprezentáció_települ ési szint Települési szinten van legalább egy válasz KSH kistérség
Aba
Adony
Bicske
Dunaújváros
Enying
Ercsi
Települési szinten nincs válasz 6 66,7% 3,1% 4 50,0% 2,1% 7 43,8% 3,6% 2 22,2% 1,0% 3 33,3% 1,5% 2 28,6% 1,0%
Gárdony
Mór
Sárbogárd
Székesfehérvár
Tatabánya
Dorog
Esztergom
Kisbér
Komárom
Oroszlány
Tata
Ajka
Balatonalmádi
Balatonfüred
Pápa
Sümeg
Tapolca
Várpalota
Veszprém
Zirc
Total
8 57,1% 4,1% 2 20,0% 1,0% 8 44,4% 4,1% 5 50,0% 2,6% 5 33,3% 2,6% 1 11,1% ,5% 7 41,2% 3,6% 5 55,6% 2,6% 3 50,0% 1,5% 4 40,0% 2,1% 16 41,0% 8,2% 10 83,3% 5,2% 13 65,0% 6,7% 14 28,6% 7,2% 12 57,1% 6,2% 26 78,8% 13,4% 6 100,0% 3,1% 16 80,0% 8,2% 9 52,9% 4,6% 194 48,4% 100,0%
Total 3 33,3% 1,4% 4 50,0% 1,9% 9 56,3% 4,3% 7 77,8% 3,4% 6 66,7% 2,9% 5 71,4% 2,4% 8 100,0% 3,9% 6 42,9% 2,9% 8 80,0% 3,9% 10 55,6% 4,8% 5 50,0% 2,4% 10 66,7% 4,8% 8 88,9% 3,9% 10 58,8% 4,8% 4 44,4% 1,9% 3 50,0% 1,4% 6 60,0% 2,9% 23 59,0% 11,1% 2 16,7% 1,0% 7 35,0% 3,4% 35 71,4% 16,9% 9 42,9% 4,3% 7 21,2% 3,4%
4 20,0% 1,9% 8 47,1% 3,9% 207 51,6% 100,0%
9 100,0% 2,2% 8 100,0% 2,0% 16 100,0% 4,0% 9 100,0% 2,2% 9 100,0% 2,2% 7 100,0% 1,7% 8 100,0% 2,0% 14 100,0% 3,5% 10 100,0% 2,5% 18 100,0% 4,5% 10 100,0% 2,5% 15 100,0% 3,7% 9 100,0% 2,2% 17 100,0% 4,2% 9 100,0% 2,2% 6 100,0% 1,5% 10 100,0% 2,5% 39 100,0% 9,7% 12 100,0% 3,0% 20 100,0% 5,0% 49 100,0% 12,2% 21 100,0% 5,2% 33 100,0% 8,2% 6 100,0% 1,5% 20 100,0% 5,0% 17 100,0% 4,2% 401 100,0% 100,0%
14
A régiót alkotó 26 kistérség közül 13 kistérség esetében felülreprezentáltak az eönkormányzatisággal kapcsolatos települési szintő válaszok, szintén 13 esetben alulreprezentáltságról beszélhetünk. Két szélsıérték is van, Várpalota kistérség esetében minden településrıl rendelkezünk legalább egy válasszal, Gárdony kistérség esetében viszont a lehetséges nyolc település közül egy esetben sem. Most térjünk át annak bemutatására, hogy adott település esetében kik és milyen megoszlásban adtak választ az e-önkormányzati igazgatással kapcsolatos megkeresésünkre. Személyes, elektronikus, telefonos, vagy hagyományos postai úton 118 hivatalvezetı (kör)jegyzı válaszát sikerült összegyőjteni az e-önkormányzati igazgatással kapcsolatban az elvileg lehetséges 286-ból. Ez azt jelenti, hogy a régióban legalább minden negyedik jegyzı kifejtette tapasztalatait, véleményét e kérdéskörben. Válaszadó jegyzıink a régió 401 településébıl 172 településre vonatkozóan reprezentáltak információkat. Ez 116 település esetében Veszprém megyére, 33 település esetében Fejér megyére, 23 település esetében Komárom-Esztergom megyére illeszkedik. A településekre vetített válaszreprezentáció aránya Veszprém megye esetében felülreprezentált. 8. táblázat Önkormányzati hivatalvezetık (jegyzık) települési szintre vetített válaszreprezentációja megyék szerint
Megye/alrégió
Veszprém
Fejér
Komárom-Esztergom
Total
Válasz reprezentáció_jegyzı Van válasz Nincs válasz 116 101 53,5% 46,5% 67,4% 44,1% 33 75 30,6% 69,4% 19,2% 32,8% 23 53 30,3% 69,7% 13,4% 23,1% 172 229 42,9% 57,1% 100,0% 100,0%
Total 217 100,0% 54,1% 108 100,0% 26,9% 76 100,0% 19,0% 401 100,0% 100,0%
Felhasználva a rendelkezésünkre álló valamennyi lehetıséget, vagyis a személyes, elektronikus, telefonos, vagy a hagyományos postai úton történı megkeresést, a vizsgálat adatfelvételére fordítható idın belül a régió 401 polgármestere közül 76 válaszát győjthettük össze az e-önkormányzati igazgatással kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy majdnem minden ötödik polgármestertıl rendelkezünk információval. A megkeresésünkre pozitívan reagáló polgármesterek aránya a jegyzıkével ellentétes súlyozottságú eloszlást vetít elénk, arányuk Fejér és Komárom-Esztergom megyében felülreprezentált.
15
9. táblázat Polgármesterek települési szintre vetített válaszreprezentációja megyék/alrégiók szerint
Megye/alrégió
Válasz reprezentáció_polgármester Van válasz Nincs válasz 34 183 15,7% 84,3% 44,7% 56,3% 21 87 19,4% 80,6% 27,6% 26,8% 21 55 27,6% 72,4% 27,6% 16,9% 76 325 19,0% 81,0% 100,0% 100,0%
Veszprém
Fejér
Komárom-Esztergom
Total
Total 217 100,0% 54,1% 108 100,0% 26,9% 76 100,0% 19,0% 401 100,0% 100,0%
Most vizsgáljuk meg a régió településeire vetített válaszmegoszlás lehetıségek teljes tipológiai rendszerét, amelyet az alábbiak szerint összegezhetünk: • Az adott településen mőködik hivatal, de csak a jegyzı válaszol. • Az adott településen mőködik hivatal, de csak a polgármester válaszol. • Az adott településen mőködik hivatal és a jegyzı mellett a polgármester is válaszol. • Az adott településen van hivatal, de nem válaszol sem a jegyzı, sem a polgármester. • Az adott településen nem mőködik hivatal, de választ reprezentál a körjegyzı. • Az adott településen nem mőködik önálló önkormányzati hivatal, és nem válaszol sem a körjegyzı, sem a polgármester.7 3. .ábra Településekre vetített teljes válaszmegoszlás tipológia 40
36
30
20 17 15 13
12
Percent
10
5 0 Van hiv./csak jegyzõ
Van hiv./jegyzõ+polg
Van hiv./csak polg.m
Nincs hiv./jegyzõ
Van hiv/nincs válasz
Nincs hiv./nincs vál
7
A tipológiai rendszer azért csonka, mivel olyan válaszkombináció nem akadt, ahol nem mőködik önálló hivatal, nem válaszol a körjegyzı, de az adott település polgármestere igen.
16
69 település esetében, ahol van mőködı hivatal, csak a jegyzı válaszolt, ez az összes település 17 %-a. 22 település esetében, ahol szintén van önálló hivatal, csak a polgármester válaszolt megkeresésünkre, ez az összes település 5,5 %-a. 54 település esetében, ahol van hivatal, a jegyzı és a polgármester is válasszal szolgált az e-önkormányzatiságra vonatkozóan. A régiót alkotó települések 36 %-át sorolhatjuk azon települések közé, ahol van önálló polgármesteri hivatal, de nem válaszolt megkeresésünkre sem a jegyzı, sem a polgármester, vagy éppen elutasították az együttmőködést. 49 település esetében nincs önálló önkormányzati hivatal, de a települések körjegyzıje ezekre vonatkozóan is megfogalmazta véleményét, attitődjeit. Jelen tipológiánk szerint 62 olyan települést találtunk a régióban, amelyek esetében nincs önálló önkormányzati hivatal, és sem a települések körjegyzıje, sem pedig polgármestere nem válaszolt. Ott, ahol van hivatal, de csak a jegyzı fejtette ki a véleményét az e-önkormányzatiság kérdésköreirıl, Veszprém és Fejér megye esetében találunk felülreprezentáltságot. Ahol van hivatal, de csak a polgármester mondta el a véleményét inkább Fejér és Komárom-Esztergom megyére jellemzı. Azon települések körében, ahol a hivatalvezetı és a polgármester véleményeit is összegyőjthettük, Veszprém és Komárom-Esztergom vonatkozásában mutatható ki felülreprezentáltság. Fejér és Komárom-Esztergom megye esetében mutatható ki azon települések szignifikáns többsége, ahol adataink szerint van önálló önkormányzati hivatal, de sem a jegyzı, sem a polgármester nem kívánt élni az adatszolgáltatás lehetıségével. A véleményvizsgálatok során összeállított elemzési adatbázisunkban csak Veszprém megyei településeket találhatunk azon települések sorában, ahol nincs önálló hivatal, de körjegyzıi szinten mégis kaphatunk rálátást az adott településen uralkodó viszonyokra. A 62 olyan település közül, ahol nincs hivatal és nem érkezett érdemi válasz sem a körjegyzıtıl, sem a település polgármesterétıl 49 Veszprém, 13 Komárom-Esztergom megyei.8 10. táblázat Településekre vetített válaszmegoszlás tipológia megyék/alrégiók szerint Megye/alrégió
Válaszreprezentáció _tipológia
Van hivatal/csak jegyzı
Van hivatal/csak polgármester Van hivatal/jegyzı+polgármester
Van hivatal/nincs válasz
Nincs hivatal/választ reprezentál a jegyzı Nincs hivatal/nincs válasz reprezentáció Total
Veszprém 39 56,5% 18,0% 6 27,3% 2,8% 28 51,9%
Fejér
KomáromEsztergom
Total
21 30,4% 19,4% 9 40,9% 8,3% 12 22,2%
9 13,0% 11,8% 7 31,8% 9,2% 14 25,9%
69 100,0% 17,2% 22 100,0% 5,5% 54 100,0%
12,9%
11,1%
18,4%
13,5%
46 31,7% 21,2% 49 100,0% 22,6% 49 79,0% 22,6% 217 54,1% 100,0%
66 45,5% 61,1%
33 22,8% 43,4%
108 26,9% 100,0%
13 21,0% 17,1% 76 19,0% 100,0%
145 100,0% 36,2% 49 100,0% 12,2% 62 100,0% 15,5% 401 100,0% 100,0%
8
Módszertani megjegyzés: tipológiai metszetek szerint természetesen külön-külön leválogatható az összes település, vagyis kérésre bármely metszet alapján azonnal tudjuk produkálni a vonatkozó körbe sorolt települések jegyzékét, megyék, kistérségek, településtípusok szerinti besorolásait és a hivatalvezetık elérhetıségeit.
17
11. táblázat Településekre vetített válaszmegoszlás tipológia KSH kistérségek szerint Van hivatal/csak jegyzı KSH kistérség
Aba
Adony
Bicske
4 44,4% 5,8% 3 37,5% 4,3% 5 31,3% 7,2%
Dunaújváros
Enying
Ercsi
Van hivatal/csak polgármester
1 6,3% 4,5% 2 22,2% 9,1% 1 11,1% 4,5% 1 14,3% 4,5%
Gárdony
Mór
3 21,4% 4,3%
Sárbogárd
Székesfehérvár
Tatabánya
Dorog
6 33,3% 8,7% 3 30,0% 4,3% 1 6,7% 1,4%
2 14,3% 9,1% 1 10,0% 4,5% 1 5,6% 4,5% 1 10,0% 4,5% 2 13,3% 9,1%
Esztergom
Kisbér
Komárom
Oroszlány
Tata
Ajka
Balatonalmádi
Balatonfüred
Pápa
Sümeg
Tapolca
Várpalota
Veszprém
Zirc
Total
1 5,9% 1,4% 1 11,1% 1,4% 1 16,7% 1,4% 2 20,0% 2,9% 3 7,7% 4,3% 4 33,3% 5,8% 3 15,0% 4,3% 6 12,2% 8,7% 3 14,3% 4,3% 9 27,3% 13,0% 2 33,3% 2,9% 7 35,0% 10,1% 2 11,8% 2,9% 69 17,2% 100,0%
3 17,6% 13,6%
1 10,0% 4,5% 2 5,1% 9,1% 2 16,7% 9,1% 1 5,0% 4,5%
1 16,7% 4,5%
22 5,5% 100,0%
Válaszreprezentáció_tipológia Van Van hivatal/jegy hivatal/nincs zı+polgár válasz mester 2 3 22,2% 33,3% 3,7% 2,1% 1 4 12,5% 50,0% 1,9% 2,8% 1 9 6,3% 56,3% 1,9% 6,2% 7 77,8% 4,8% 2 6 22,2% 66,7% 3,7% 4,1% 1 5 14,3% 71,4% 1,9% 3,4% 8 100,0% 5,5% 3 6 21,4% 42,9% 5,6% 4,1% 1 8 10,0% 80,0% 1,9% 5,5% 1 10 5,6% 55,6% 1,9% 6,9% 1 4 10,0% 40,0% 1,9% 2,8% 2 8 13,3% 53,3% 3,7% 5,5% 1 7 11,1% 77,8% 1,9% 4,8% 3 4 17,6% 23,5% 5,6% 2,8% 4 3 44,4% 33,3% 7,4% 2,1% 2 3 33,3% 50,0% 3,7% 2,1% 1 4 10,0% 40,0% 1,9% 2,8% 6 11 15,4% 28,2% 11,1% 7,6% 2 2 16,7% 16,7% 3,7% 1,4% 4 4 20,0% 20,0% 7,4% 2,8% 2 17 4,1% 34,7% 3,7% 11,7% 2 2 9,5% 9,5% 3,7% 1,4% 6 4 18,2% 12,1% 11,1% 2,8% 3 50,0% 5,6% 1 3 5,0% 15,0% 1,9% 2,1% 2 3 11,8% 17,6% 3,7% 2,1% 54 145 13,5% 36,2% 100,0% 100,0%
Nincs hivatal/választ reprezentál a jegyzı
Nincs hivatal/nincs válasz reprezentáció
1 10,0% 1,6% 2 13,3% 3,2% 1 11,1% 1,6% 6 35,3% 9,7% 1 11,1% 1,6%
5 12,8% 10,2% 2 16,7% 4,1% 5 25,0% 10,2% 6 12,2% 12,2% 7 33,3% 14,3% 11 33,3% 22,4%
8 40,0% 16,3% 5 29,4% 10,2% 49 12,2% 100,0%
2 20,0% 3,2% 12 30,8% 19,4%
3 15,0% 4,8% 18 36,7% 29,0% 7 33,3% 11,3% 3 9,1% 4,8%
1 5,0% 1,6% 5 29,4% 8,1% 62 15,5% 100,0%
Total 9 100,0% 2,2% 8 100,0% 2,0% 16 100,0% 4,0% 9 100,0% 2,2% 9 100,0% 2,2% 7 100,0% 1,7% 8 100,0% 2,0% 14 100,0% 3,5% 10 100,0% 2,5% 18 100,0% 4,5% 10 100,0% 2,5% 15 100,0% 3,7% 9 100,0% 2,2% 17 100,0% 4,2% 9 100,0% 2,2% 6 100,0% 1,5% 10 100,0% 2,5% 39 100,0% 9,7% 12 100,0% 3,0% 20 100,0% 5,0% 49 100,0% 12,2% 21 100,0% 5,2% 33 100,0% 8,2% 6 100,0% 1,5% 20 100,0% 5,0% 17 100,0% 4,2% 401 100,0% 100,0%
18
A teljes áttekinthetıség érdekében az elıbbiekben megyei szinten elemzett adatmátrix szerkezetet kistérségi szinten is közöljük. Településtípusok szerint a régió településeire vetített válaszmegoszlás tipológia eredményeinek ismeretében elmondhatjuk, a községek csoportmetszetei szerint szignifikáns mértékben a jegyzık voltak aktívabbak az e-önkormányzati igazgatással kapcsolatos megkeresésünkre, a városok esetében ez inkább a polgármesterekre mutatkozott jellemzınek, de emellett a városok körén belül azon városok csoportja is felülreprezentált, ahonnan nem volt módunk érdemi választ összegyőjteni egyik települési vezetıtıl sem.9
12. táblázat Településekre vetített válaszmegoszlás tipológia a települések típusai szerint
Válaszreprezentáció_ tipológia
Van hivatal/csak jegyzı
Van hivatal/csak polgármester
Van hivatal/jegyzı+polgármester
Van hivatal/nincs válasz
Nincs hivatal/választ reprezentál a jegyzı
Nincs hivatal/nincs válasz reprezentáció
Total
Településtípus Város Község 6 63 8,7% 91,3% 16,7% 17,3% 3 19 13,6% 86,4% 8,3% 5,2% 8 46 14,8% 85,2% 22,2% 12,6% 19 126 13,1% 86,9% 52,8% 34,5% 49 100,0% 13,4% 62 100,0% 17,0% 36 365 9,0% 91,0% 100,0% 100,0%
Total 69 100,0% 17,2% 22 100,0% 5,5% 54 100,0% 13,5% 145 100,0% 36,2% 49 100,0% 12,2% 62 100,0% 15,5% 401 100,0% 100,0%
9
Ennek jellemzıen két oka van. Az egyik a határozott elutasítás. Példaként említhetjük az enyingi jegyzıt, akivel bár több alkalommal egyeztettünk telefonon keresztül személyes találkozó céljából idıpontot, a megbeszéltek szerint mégsem állt rendelkezésünkre. Mindössze annyit sikerült elérnünk nála, hogy a hivatalban hagyhassuk az interjúívet, amelyre, bár közel két és fél hetet vártunk rá, mégsem érkezett vissza, nyilvánvaló okból. A másik ok a 2006-os országgyőlési választások miatt feltornyosult hivatali teendık, illetve a választásokat követı szabadságolás miatti válaszadási idıpontcsúszás. Ebbıl kifolyólag az egyébként visszaküldött válaszok már nem kerülhettek feldolgozásra.
19
2.3. A régiót alkotó települések internetes médiafelülete A települések bemutatkozó honlapjának megléte, illetve annak tartalmi jellemzıi elızetes információként szolgálnak az önkormányzat elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos felkészültségéhez és fogékonyságához. Tapasztalatok szerint a települési honlapok 3 csoportba sorolhatók: az egyik, amikor a település önálló domain névvel szerepel a világhálón. Ez fordul elı a legtöbbször, míg a másik települési honlap típus egy-egy kistérséghez kötıdik. Ebben az esetben a többcélú kistérségi társulás, vagy egyéb önkormányzati szövetség rendelkezik honlappal, ahonnan az egyes települések elérhetık10. E két típus hordozza magában az e-önkormányzatiság lehetıségét, míg a harmadik típusú települési honlap (szolgáltató tárhelyén elhelyezett honlap) kevésbé. A Középdunántúli régió 401 települése közül 132-nek nincs önálló települési honlapja. Az alábbi térképen látható, hogy érdekes módon az aprófalvas településszerkezető Veszprém megyei területeken van kevesebb olyan település, amely nem rendelkezik honlappal, míg a másik két megyében több fehér foltot találunk. 1. sz térkép
Honlappal nem rendelkezı települések
nincs honlap
10
Pl (www.sumegterseg.hu/telepulesek/gyepukajan; www.tatabanya-kisterseg.hu/index.php?t=szarliget; www.velencei-to.hu/kister/vereb/vereb.htm;
20
A fenti állítást az alábbi térkép is bizonyítja. Az alábbi térképen az 1000 fıs lakosságszám jelenti a határt, ennek oka pedig az, hogy a jelenlegi kormányzati szándékok szerint az ezer fı lakosságszám alatti településeken megszőnne az önálló önkormányzati hivatal. Ennek megvalósulása esetén egy internetes portál, illetve szoftver lehet a legalkalmasabb az ügyfelekkel való kapcsolattartásra. Mindezeknek elıfeltétele egy mőködı önkormányzati vagy kistérségi honlap, amely megléte 1000 fıt el nem érı településeken elsısorban Veszprém megyében a jellemzı, igaz, a kistelepülések ebben a megyében felülreprezentáltak a másik két megyéhez képest. A térképen narancssárga színnel láthatók azok a települések, amelyek 1000 fı lakosságszámot meghaladják, de nem rendelkeznek honlappal. Ezek a települések jellemzıen Komárom-Esztergom és Fejér megyékben találhatók meg nagyobb arányban. 2. sz térkép
Önálló honlappal nem rendelkezı 1000 fı lakosságszám feletti, illetve önálló települési honlappal rendelkezı 1000 fı lakosságszám alatti települések
ezer lakos feletti település honlap nélkül ezer lakos alatti település honlappal
Összességében a régiót alkotó települések harmadának nincs önálló honlapja, kétharmadának pedig van. Az önálló honlappal nem rendelkezı települések aránya Komárom-Esztergom megyében lényegesen körülrajzoltabb, mint a régiót alkotó másik két megyében.
21
4.ábra Települések önálló internetes médiafelülete megyék szerint
67,1 Régió összesen
-32,9
63,2 Komárom-Esztergom
-36,8
68,5 Fejér
-31,5
67,7 Veszprém
-40
-32,3
-20
0
20
Nincs önálló honlap
40
60
80
Van önálló honlap
Településtípusok szerint vizsgálva az adatokat láthatjuk, hogy a régiót alkotó valamennyi város rendelkezik önálló honlappal, egyébiránt a városoknak jellemzıen több honlapjuk (hivatalos, nem hivatalos, startlap-szerő) is van. Önálló települési honlap hiányát csak a községek esetében mutattuk ki. 13.táblázat Települések önálló internetes médiafelülete településtípusok szerint
Településtípus
Város
Község
Total
Önálló települési internetes honlap Nincs önálló Van önálló honlap honlap 36 100,0% 13,4% 132 233 36,2% 63,8% 100,0% 86,6% 132 269 32,9% 67,1% 100,0% 100,0%
Total 36 100,0% 9,0% 365 100,0% 91,0% 401 100,0% 100,0%
Azokon a településeken, ahol adataink szerint ténylegesen mőködik önálló önkormányzati hivatal11 szignifikánsan felülreprezentált az önálló települési internetes médiafelületek létezése, ahol nincs funkcionáló hivatal, szignifikáns mértékben önálló települési honlap sincs. 11
Tehát nem pusztán például csak félfogadás történik valamely idıközönként.
22
14.táblázat Önálló települési internetes médiafelületek az önkormányzati hivatalok metszetében
Önkormányzati hivatal
Van
Nincs
Total
Önálló települési internetes honlap Nincs önálló Van önálló honlap honlap 86 200 30,1% 69,9% 65,2% 74,3% 46 69 40,0% 60,0% 34,8% 25,7% 132 269 32,9% 67,1% 100,0% 100,0%
Total 286 100,0% 71,3% 115 100,0% 28,7% 401 100,0% 100,0%
A települések internetes médiafelületének lakosságszámok szerinti metszetébıl láthatjuk, hogy az önálló települési honlapok hiánya a 3.000 állandó lakos alatti települések esetére szignifikáns mértékben igaz, 3.000 állandó lakos felett mindössze 3 olyan települést találtunk, ahol nem mőködik jelenleg önálló honlap.12 15.táblázat Települések önálló internetes médiafelülete az állandó lakosság lélekszáma szerint
Lakosságszám kódok
1000 lakos alatt
1001-2000
2001-3000
3001-4000
4001-5000
5001-10000
10000 lakos felett
Total
Önálló települési internetes honlap Nincs önálló Van önálló honlap honlap 71 127 35,9% 64,1% 53,8% 47,2% 42 52 44,7% 55,3% 31,8% 19,3% 16 30 34,8% 65,2% 12,1% 11,2% 2 14 12,5% 87,5% 1,5% 5,2% 1 11 8,3% 91,7% ,8% 4,1% 18 100,0% 6,7% 17 100,0% 6,3% 132 269 32,9% 67,1% 100,0% 100,0%
Total 198 100,0% 49,4% 94 100,0% 23,4% 46 100,0% 11,5% 16 100,0% 4,0% 12 100,0% 3,0% 18 100,0% 4,5% 17 100,0% 4,2% 401 100,0% 100,0%
12
Két Fejér megyei településrıl, nevezetesen Lepsényrıl és Szabadbattyánról, illetve egy Komárom-Esztergom megyei településrıl, Tokodaltáróról van szó.
23
3. E-önkormányzati megteremtéséhez
igazgatás,
alap
a
minıségi
munkahely
A következıkben az önkormányzati hivatalvezetıkkel, polgármesterekkel, illetve a hivatali ügyfelekkel készített strukturált interjúk, kérdıíves vizsgálatok eredményeit mutatjuk be. A hivatalvezetıkkel és a polgármesterekkel készült interjúk hármas tagolódásúak. Az eönkormányzatisággal kapcsolatos kérdéseken túl a jegyzık számára az intézményi munka és hatáskör területén, a polgármesterek számára helyi nyilvánosság, a település önkormányzata és a helyi társadalom közötti viszonyra vonatkozóan is lehetıséget biztosítottunk a vélemények kifejtésére. A hivatalok okmányirodáiban megfordult ügyfelektıl alapvetıen az elektronikus ügyintézésekkel kapcsolatos attitődökrıl érdeklıdtünk. Az eredmények interpretálását a hivatalvezetıkkel készült interjúkkal kezdjük. 3.1. Az önkormányzati hivatalvezetıkkel készített interjúk eredményei 3.1.1. Interjúalanyok Vizsgálatunk során levélben, személyesen, vagy telefonon keresztül megkerestük a régió valamennyi hivatalvezetıjét, interjút az adatfelvételre fordítható idıkereten belül 118 fı adott, ez átlag minden negyedik hivatalvezetıt jelenti. Az adatfelvétel során nem feledkeztünk meg a megyei önkormányzatok hivatalairól sem, vizsgálatunkban a Veszprém Megyei Önkormányzat fıjegyzıjének véleményeit, tapasztalatait tudjuk prezentálni. A válaszadó hivatalvezetık kétharmada az adott település jegyzıje, 28 %, azaz 33 hivatalvezetı körjegyzı. Adatbázisunkban négy aljegyzı és két fıjegyzı véleményei is szerepelnek. 16.táblázat A válaszadó hivatalvezetık tisztség típusok szerinti megoszlása
Valid
Fıjegyzı Jegyzı Aljegyzı Körjegyzı Total
Frequency 2 79 4 33 118
Percent 1,7 66,9 3,4 28,0 100,0
A régiót alkotó megyék metszete szerint Veszprém megye esetében a körjegyzık által adott válaszok, Fejér és Komárom-Esztergom esetében a jegyzıi tisztségben dolgozó hivatalvezetık által adott válaszok felülreprezentáltak.
24
17.táblázat A válaszadó hivatalvezetık tisztség típusok szerinti megoszlása megyék/alrégiók szerint Megye
Tisztség, beosztás
Fıjegyzı
Jegyzı
Aljegyzı
Körjegyzı
Total
Veszprém 1 50,0% 1,5% 32 40,5% 49,2% 2 50,0% 3,1% 30 90,9% 46,2% 65 55,1% 100,0%
Fejér
26 32,9% 86,7% 1 25,0% 3,3% 3 9,1% 10,0% 30 25,4% 100,0%
KomáromEsztergom 1 50,0% 4,3% 21 26,6% 91,3% 1 25,0% 4,3%
23 19,5% 100,0%
Total 2 100,0% 1,7% 79 100,0% 66,9% 4 100,0% 3,4% 33 100,0% 28,0% 118 100,0% 100,0%
A válaszoló hivatalvezetıket KSH kistérségek szerint csoportosítva azt láthatjuk, hogy egy-egy kistérségre átlagosan 5-5 válaszoló jegyzı jut. Átlag feletti arányban Tapolca, Székesfehérvár, Ajka, Pápa, Veszprém és Balatonalmádi kistérségben dolgozó jegyzık válaszoltak kérdéseinkre. 5 .ábra A válaszadó hivatalvezetık KSH kistérségek szerint 16 14 12 10 8 6
Count
4 2 0 m rc ré Zi zp ta s o Ve pal r a Vá lc po Ta eg m d Süpa füre di n á Pá ato alm l n Balato Ba ka Aj a ny t lá Ta s z ro om O ár m Ko ér m sb go Ki ter z r Es og ya vá or n r D abá fehé t s Ta ke árd é g Sz rbo Sá r y ó n M do ár G ing y En ke cs Bi ny o Ada Ab
A településtípusok metszetében a válasz szempontjából elért városok vonatkozásában kilenc jegyzı, két fıjegyzı, két aljegyzı és egy körjegyzı szerepel adatbázisunkban. A községek esetében két aljegyzıvel, 32 körjegyzıvel és 70 jegyzıvel készülhetett interjú. A válaszadó hivatalvezetık által a véleményvizsgálatban képviselt települések listáját a mellékletben közöljük. 25
A Közép-dunántúli Régió válaszadó jegyzıi átlag kilenc és fél éve dolgoznak jegyzıi munkakörben. Átlag feletti, közel 10 év körüli érték a Veszprém megyei jegyzık esetében mutatkozott. A legkisebb jegyzıi munkakörben eltöltött idı az adatfelvétel idıpontjában 1 év, a legnagyobb 37 év volt. Az átlag körüli szóródás 6,25 évnek adódott. Arra is lehetıséget biztosítottunk, hogy válaszadók elmondják, mióta töltik be jelenlegi tisztségüket. A régiós átlag ebben az esetben 8,2 év, a Komárom-Esztergom és a Veszprém megyei jegyzık az átlagosnál régebben vannak hivatalukban. A legalacsonyabb hivatalban eltöltött idı ebben az esetben is 1, a legmagasabb 36 évnek adódott. Az átlag körüli szóródás ebben az esetben hat és fél év. 18 .táblázat A válaszadó hivatalvezetık jegyzıi munkakörben eltöltött ideje
Megye Veszprém
Fejér
Komárom-Esztergom
Régió összesen
Mean Minimum Maximum Std. Deviation N Mean Minimum Maximum Std. Deviation N Mean Minimum Maximum Std. Deviation N Mean Minimum Maximum Std. Deviation N
Jegyzıi munkakörben eltöltött idı 9,74 1 24 5,74 65 9,03 1 37 7,48 30 9,22 1 20 6,12 23 9,46 1 37 6,25 118
Jelenlegi tisztség betöltésének ideje 8,52 1 24 6,03 65 7,03 1 36 7,30 30 8,78 1 20 6,33 23 8,19 1 36 6,41 118
3.1.2. Intézményi munka és hatáskör Folytassuk az interpretációt az intézményi munka és hatáskör irányában. Elsıként vegyük szemügyre a hivatalban foglalkoztatott fı és részállású munkatársak számát. A 118 válaszadó jegyzı a régió egészében 207 vezetı beosztású, 1135 ügyintézı, 93 adminisztrátor-titkár, vagy titkárnı, 19 informatikus, 121 külön gazdasági – pénzügyi számviteli és 189 mőszaki – technikai - fizikai13 munkatársat, azaz mindösszesen 1764 fıállású munkatársat említett. A fıállású munkatársak közel kétharmada ügyintézı státuszban dolgozik. Legalább egy vezetı beosztású személy mindenhol van természetesen, az osztályvezetı-helyettesekkel, osztályvezetıkkel, aljegyzıvel együtt a legtöbb vezetı beosztású személy 15 fı.14 Egy adatközlıre átlagosan két vezetı jut. 13 14
Pl.: karbantartó-szerelı, takarító, sofır stb. A Veszprém megyei fıjegyzı említette ezt a számot.
26
Legalább egy ügyintézı minden adatközlı önkormányzat hivatalában dolgozik, a legtöbb 193 fı.15 Átlagos egy adatközlıre 10 ügyintézı jut, az átlag körüli szórás ennek majdnem a duplája, 20-21 fıre tehetı. Adminisztrátor csak az adatközlı hivatalok 38 %-ában dolgozik, ez 45 hivatalt jelent. A legtöbb ilyen munkaerıt Veszprémben foglalkoztatják. Egy adminisztrátort foglalkoztató adatközlıre ebben az esetben átlagosan két fı jut. Informatikus végzettséggel rendelkezı fıállású alkalmazott az adatközlı hivatalok alig 8 %-ában dolgozik, ez 9 hivatalt jelent. Számuk 1 és 4 között változik. Gazdasági - pénzügyi – számviteli munkakörben 32 adatközlı hivatal foglalkoztat fıállású munkaerıt. Egy adatközlıre átlag 4 ilyen munkatárs jut. Mőszaki – technikai – fizikai munkakörben 56 hivatal fizet fıállású alkalmazottat, a legtöbb ilyen munkaerıt Tatabányán foglalkoztatják. Egy önkormányzati hivatalra átlag 3 fizikai kisegítı személyzet jut. 19.táblázat Az adatközlı hivatalok fıállású munkatársainak legfontosabb leíró statisztikai jellemzıi településtípusok szerint Településtípus Város
Község
Régió összesen
Mean Minimum Maximum Std. Deviation N Sum Mean Minimum Maximum Std. Deviation N Sum Mean Minimum Maximum Std. Deviation N Sum
Hivatalvezetı 5,93 2 15 3,52 14 83 1,19 1 4 ,54 104 124 1,75 1 15 2,00 118 207
Ügyintézı 43,29 8 193 48,66 14 606 5,09 1 22 3,04 104 529 9,62 1 193 20,62 118 1135
Adminisztrátor 6,57 2 16 4,54 7 46 1,24 1 6 ,85 38 47 2,07 1 16 2,69 45 93
Informatikus 2,17 1 4 1,17 6 13 2,00 1 4 1,73 3 6 2,11 1 4 1,27 9 19
Gazdasági pénzügyi számviteli 10,00 3 15 5,73 6 60 2,35 1 5 1,23 26 61 3,78 1 15 3,97 32 121
Mőszaki technikai fizikai 9,42 1 70 19,42 12 113 1,73 1 9 1,78 44 76 3,38 1 70 9,38 56 189
Az adatközlı városokban átlag 6 hivatalvezetı van státuszban, a községekben csak egy. A 14 városban összesen 83, a 104 községben 124 vezetı dolgozik. A 14 városban foglalkoztatják az ügyintézık 53 %-át, az átlag 43 fı. A községekben az ügyintézık átlagos száma 5 fı. Adminisztrátor 7 városban és 38 községben dolgozik. A hét adminisztrátort foglalkoztató városban dolgozik az összes adminisztrátor 49 %-a, a 38 adminisztrátori státuszt fenntartó községben a többiek. Az átlag a városok esetében 6-7, a községek esetében egy fı. A fıállású informatikusok kétharmada 6 városban fejtheti ki tevékenységét, hat informatikus három községben dolgozik. Az átlag mindkét esetben 2-2 fı. Hat városban foglalkoztatják a fıállású gazdasági - pénzügyi – számviteli személyzet felét, a másik fele 26 községben kaphatott munkát. Az átlag a városok esetében 10, a községek esetében 2 fı. 15
Tatabánya megyei jogú város esetében adták meg ezt a számot.
27
A fıállású mőszaki – technikai – fizikai személyi állomány háromötödére 12 városban mutatkozik szükség, 76 fı 44 községben segítheti a hivatali dolgozók tevékenységét. Az átlag a városok esetében 9-10 fı, a községeknél 2 fı. Válaszadóink 36 olyan munkatársat említettek, akik részmunkaidıben végzik feladataikat, vagyis a 118 adatközlı hivatalban rész-, vagy egész munkaidıben foglalkoztatottak száma 1800 fıre tehetı. A részmunkaidıben foglalkoztatott munkaerı több mint fele mőszaki – technikai – fizikai személyi állomány. 20. táblázat Az adatközlı hivatalok részállású munkatársainak legfontosabb leíró statisztikai jellemzıi településtípusok szerint
Településtípus Város
Község
Total
Mean Minimum Maximum Std. Deviation N Sum Mean Minimum Maximum Std. Deviation N Sum Mean Minimum Maximum Std. Deviation N Sum
Részállású ügyintézı 1,00 1 1 ,00 2 2 1,00 1 1 ,00 5 5 1,00 1 1 ,00 7 7
Részállású informatikus 1,00 1 1 ,00 2 2 1,00 1 1 ,00 4 4 1,00 1 1 ,00 6 6
Részállású gazdasági pénzügyi számviteli
1,00 1 1 ,00 3 3 1,00 1 1 ,00 3 3
Részállású mőszaki technikai -fizikai 2,00 1 4 1,73 3 6 1,40 1 4 ,97 10 14 1,54 1 4 1,13 13 20
Az önkormányzati hivatalokat törvényi elıírások kötelezik statisztikai célokra is felhasználható adatok regisztrálására, nyilvántartására, az ügykezelések, ügyintézések statisztikájának up to date vezetésére. Ilyen az állandó és lakónépesség számának változása, a gyermekvédelmi, szociális ügyek intézése, vagy a vállalkozásokkal kapcsolatos ügyintézések. Ehhez képest némi meglepetést okozott, mikor azzal találkoztunk, hogy ez mégsem minden esetben van így. 21. táblázat A hivatali munka statisztikai regisztrációjának néhány kiemelt kiterjedés iránya
Állandó és lakónépesség számának alakulása Gyámügyi, gyermekvédelmi ügyek intézése Szociális ügyek Vállalkozásokkal kapcsolatos ügyintézések Pályázatokra vonatkozó regisztráció Az önkormányzat fejlesztésekre fordított összegeinek alakulása Egy ügyintézıre jutó ügyfelek száma Ügyintézésekkel kapcsolatos panaszok száma Egyes ügyintézések átlagos idıtartama Ügyfélforgalomi adatok
Napi-heti rendszerességgel regisztrálják 92,4 98,3 92,4 61,0 23,7 87,3 18,6 26,3 13,6 9,3
Nem regisztrálják napi-heti rendszerességgel 7,6 1,7 7,6 39,0 76,3 12,7 81,4 73,7 86,4 90,7
28
Néhány községi hivatal esetében az adatregisztráció naprakészsége közel sem teljes spektrumú – bár a törvényi elıírásoknak megfelel - sokkal inkább instrumentális,16 mint kötelezı funkcionális elveket követ. Az elıbbiek teszteléseként egyes egyszerő statisztikai indexálást megkövetelı adatregisztrációs lehetıséget is kérdezés tárgyává tettünk, ilyen lehetıség volt az egy ügyintézıre jutó ügyfelek száma, az egyes ügyintézésekkel kapcsolatos panaszok száma, az ügyintézések átlagos idıtartama, ügyfélforgalmi adatok.17 Az eredmények ebben az esetben nem okoztak meglepetést. A hivatali munkát segítı adatindexálásra sok esetben még a nagyobb városokban sem fordítanak semmilyen figyelmet. Hasonló eredményekre vezetett a hivatal munkatársaival kapcsolatos mőködı statisztikai regisztrációs rendszer megfigyelése is. Különbségnek mutatkozik, hogy ez esetben többen nem kívántak élni a válaszadás lehetıségével. 22.táblázat A hivatal munkatársaival kapcsolatos statisztikai regisztráció néhány kiemelt kiterjedés iránya Napi-heti rendszerességgel regisztrálják Helyettesítés Táppénz Szabadság Továbbtanulásra, képzésre fordított idıegyenleg Hivatalos távollét, kiküldetés Jutalmazás-büntetés gyakoriság egyenlege A jutalom formája (anyagi, természetbeni) Hivatalos munkaidın túl végzett munka Munkatársak számára kialakított „idıbank” rendszer Beiskolázási támogatás Munkabér elıleg
63,6 87,3 94,9 55,9 63,6 48,3 63,6 46,6 5,9 24,6 22,0
Nem regisztrálják napi-heti rendszerességgel 22,0 6,8 1,7 30,5 25,4 33,1 23,7 40,7 94,1 75,4 78,0
Nem válaszol
14,4 5,9 3,4 13,6 11,0 18,6 12,7 12,7 0 0 0
A táppénz és a szabadságon eltöltött idı gyakori, akár napi, vagy heti szinten megvalósuló regisztrálása mutatkozott a legszembeszökıbbnek. Havi szinten természetesen ezek minden esetben regisztrálásra kerülnek. A helyettesítés, a továbbtanulásra, képzésre fordított idı alakulása, a jutalmazásbüntetés gyakorisága, kiküldetések, vagy akár a túlmunka esetében a regisztráció naprakészsége azonban már közel sem annyira kikristályosodott gyakorlat. Sok hivatal nem akar, vagy nem tud fizetni munkabér elıleget, beiskolázási támogatást, a hivatalok nagy többsége pedig egyszerően nem mőködtet idıbank rendszert, amely segítségével komplex módon nyomon követhetı a hivatal munkatársainak munkája, távolléte. A vizsgálat során válaszra bírt hivatalvezetık kevesebb, mint nyolcada említette, hogy készítenek valamilyen formában külön, csak a hivatal belsı használatára munkahatékonysági statisztikát. Ebbıl hat városban, nyolc községben készül. A készített statisztika formája jellemzıen személyre szabott, két esetben ügyosztályok munkájára méretezett, három esetben az ügyosztályok és a hivatali dolgozók szintjén is elkészül. A komplexebb formában megjelenı adatvezetés inkább a városi hivatalokra jellemzı. 16
Cél-eszköz jellegő. Az egyes ügyek, ügytípusok kezelésének, intézésének törvényben megszabott idıkerete van, lehet 30, 60, vagy 90 nap is. Polgári peres esetekben a szabott határidık idıskálája a tapasztalatok szerint rendkívül kitolódhat.
17
29
A hivatalvezetıktıl célirányos módon kérdeztük, megítélésük szerint szükséges-e a hivatal jelenleg gyakorolt ügyintézési menetében, gyakorlatában változtatni. Öt jegyzı nem kívánt élni a válaszadás lehetıségével. A kérdésére érvényesen válaszoló jegyzık 55 %-a szerint nem szükséges változtatni, a többiek szerint szükséges lenne a hivatal rendjében valamilyen változtatás.
6. ábra Változtatási opció alakulása a hivatal jelenleg gyakorolt ügyintézési menetében, gyakorlatában 60
55 50 45 40
30
20
Percent
10
0 Igen
Nem
A változtatás igénye a Veszprém és a Fejér megyei válaszadó jegyzık körében felülreprezentált, és alapvetıen a községekben dolgozó hivatalvezetıkre súlyozható. A változtatási igényt megfogalmazó hivatalvezetık közel harmada a munkatársak informatikai tudásának fejlesztését, növelését tartotta feladatnak. Legalább minden negyedik változtatási igényt megfogalmazó jegyzı a hivatal ügyfélfogadási rendjét szabályozná újra, majdnem minden ötödik a munkamegosztás kialakult rendjét ésszerősítené. Az elektronikus önkormányzatiság és közigazgatás lehetıségének megteremtési igényét a változtatást szükségesnek nevezı jegyzık hatoda fogalmazta meg. A községekben tevékenykedı jegyzık egy jól körülírható csoportja a hivatal jelen elhelyezési körülményein változtatna átépítéssel, vagy új, arra alkalmas ingatlan használatba vételével.
30
7 .ábra A hivatal jelenleg gyakorolt ügyintézési menetével, gyakorlatával kapcsolatos változtatási elképzelések tartalma
Munkamegosztás ésszerősítése 35 30 25 20
18,2
15
A hivatal elhelyezési körülményeinek javítása
A munkatársak informatikai tudásának növelése
10
31,8
5
6,8 0
15,9
27,3 Ügyfélfogadási idı újraszabályzása
E-önkormányzati igazgatás bevezetésének magalapozása
A hivatalvezetıket felkértük, hogy jelöljék meg, hányféle ügytípust kellene kezelnie a projekt keretében fejlesztett irodai szoftvernek. A legkisebb hivatalban 3 ilyen fıtéma csoport mutatkozott, a legnagyobban 250, hivatalonként az átlag 24. Régiós átlag feletti nagyságrendet tapasztaltunk Fejér és Komárom-Esztergom esetében. Az elıbbiekkel párhuzamban kérdeztük azt is, hogy hányfajta formanyomtatvánnyal dolgoznak. A válaszokban megnevezett nyomtatványokra vonatkozó szélsıértékek közötti terjedelem 147 darabra rúg, minimum három mindenhol van, de 150-nél több adataink szerint sehol sincs. A régió egészét tekintve az átlag 41,47 darab, azaz 41-42 különbözı nyomtatvány. Az átlag körüli szórás legalább 31-re tehetı. Régiós átlag feletti nyomtatványszámmal a Fejér megyei adatszolgáltatók esetében találkoztunk. A hivatalvezetıket felkértük, becsüljék meg, hogy a hivatal ügyfelei körülbelül hányféle különbözı típusú ügyben járnak el egy naptári év idıszaka alatt. A régió egészében a becslés szélsıértékek közötti terjedelem 290. Minimum 10 különbözı típust mindenki megnevezett, a becslésmaximum 300 volt. Egy adatközlıre átlag 64 különbözı típusú ügy említése jut. Az átlag körüli szórás 52 típusra tehetı. Régiós átlag felett értéket találtunk Komárom-Esztergom és Veszprém megye esetében. A jegyzık által közölt adatokból nyilvánvaló, hogy minden lehetséges ügytípusra vonatkozóan nincs mindenhol eleve kidolgozott formanyomtatvány.
31
23. táblázat Ügyféleségek, formanyomtatványok, ügytípusok Hányféle ügycsoportot, ügytípust kellene kezelnie a szoftvernek a hivatalban?
Megye Veszprém
N Minimum Maximum Mean Std. Deviation N Minimum Maximum Mean Std. Deviation N Minimum Maximum Mean Std. Deviation N Minimum Maximum Mean Std. Deviation
Fejér
Komárom-Esztergom
Total
Hány fajta forma nyomtatvánnyal dolgozik a hivatal?
65 3 100 22,22 21,89 30 3 100 25,30 24,09 23 5 250 26,13 50,88 118 3 250 23,76 29,93
65 3 120 40,91 28,44 30 10 150 46,97 38,65 23 8 100 35,91 29,24 118 3 150 41,47 31,42
A hivatal ügyfelei körülbelül hány fajta különbözı típusú ügyben járnak el? 65 10 300 64,22 50,20 30 15 150 54,83 33,92 23 15 300 75,48 73,48 118 10 300 64,03 52,21
A hivatalokon belüli a nyilvántartás jellemzıen két típusmetszet lehetıséget ötvöz, egyszerre vezetik ügyfélhez, egyszerre ügyhöz, ügymenethez kapcsoltan. 35 hivatal esetében találkoztunk olyan szisztémával, ahol a nyilvántartás kizárólag ügyhöz, ügymenethez, hét esetben olyan hivatallal, ahol kizárólag ügyfélhez kötött. 8. .ábra A hivatalon belüli ügy/ügyfélnyilvántartás jellemzıi 70 64 60
50
40
30 30
Percent
20
10 6 0 Kizárólag ügyfélhez
Kizárólag ügyhöz
Mindkettõ
32
Területiségi viszonylatok szerint az ügyek nyilvántartása nem mutat szignifikáns különbségeket. Természetesen valamennyi hivatal esetében törvényileg szabályozott módon a különbözı ügyek, ügytípusok kezelésére szabott idıkeretek állnak az ügyintézık rendelkezésre. Ezek az idıkeretek jellemzıen ügytípusonként változóak, 30-60-90 nap körül szóródnak. Ügytípus csoportokon belül sem áll rendelkezésre az ügykezelések számára határidı módosítási lehetıség. Egy ügy kezelésének, intézésének az esetek háromnegyedében egy felelıse van a községi és a városi hivatalokban egyaránt. Természetesen gyakran elıfordulnak bonyolult eljárásokat követelı összetett ügyek, ahol egyetlen ügyön egyidejőleg többen is dolgoznak, de ezekben az esetekben az adott ügyintézı csak a maga által kezelt ügyfelület menetéért tartozik felelısséggel. A hivatalok negyedében az ügykezelés felelıssége eleve osztott, legyen szó bármilyen ügyrıl, ketten, egy hivatal esetében hárman is dolgoznak egy adott ügyön. Válaszadóinkat felkértük, vázolják fel, hogy ügyféleségek szerint milyen és hány fokozatú fellebbviteli lehetıség áll rendelkezésére a hivatal ügyfeleinek számára ügyintézéseik során. A válaszok alapján azt láthattuk, hogy a hivatalon belüli út, ahol arra mód nyílik elıször az irodavezetı-osztályvezetı, a kisebb hivatalok esetében a rangidıs ügyintézı, majd, ahol az lehetséges, az aljegyzı, illetve végeredményben a jegyzı, vagy a fıjegyzı áll a panaszos rendelkezésre. Amennyiben a panasz tárgya továbbra is fennáll az ügyfél államigazgatási ügyben a közigazgatási hivatalhoz fordulhat, ha ott sem születik olyan döntés, amely megfelelne számára, továbbviheti ügyét a megyei közigazgatási bíróságra. Az önkormányzati hatósági ügyféleségek esetében a hivatalon belül a képviselıtestület foglal állást, ennek döntése ellen a városi, illetve a megyei bíróságon lehet keresettel élni.
3.1.3. Önkormányzati e-igazgatás 3.1.3.1. Az e-igazgatással, Internet használattal és a hivatal jelenlegi informatika technikai felszereltségével kapcsolatos attitődök A hivatalvezetıkkel készült interjúk interpretálását az e-önkormányzati igazgatással, illetve az Internet használattal, elektronikus infrastruktúrával kapcsolatos attitődök, tapasztalatok és vélemények tárgyalásával folytatjuk. Elsıként vegyük szemügyre az adatszolgáltató hivatalok internetezésre is használható gépparkját.
33
24 .táblázat Internet hálózatba csatlakoztatott hivatali számítógépek száma K3.2 Megye Veszprém
Fejér
Komárom-Esztergom
Régió összesen
Településtípus Város Község Total Város Község Total Város Község Total Város Község Total
N 9 56 65 2 28 30 3 20 23 14 104 118
Minimum 7 1 1 15 1 1 25 1 1 7 1 1
Maximum 100 11 100 30 13 30 200 20 200 200 20 200
Sum 240 264 504 45 124 169 265 102 367 550 490 1040
Mean 26,67 4,71 7,75 22,50 4,43 5,63 88,33 5,10 15,96 39,29 4,71 8,81
Std. Deviation 31,99 2,98 13,93 10,61 2,66 5,61 97,00 4,87 41,20 52,86 3,32 21,13
A 118 adatközlı hivatalban összesen 1040 számítógépen volt az adatfelvétel idıpontjában Internet kapcsolat.18 A kiépített Internet kapcsolattal rendelkezı számítógépek aránya a városok hivatalai felé billen, az összes internetes kapcsolattal rendelkezı számítógép 53 %-a található a 14 adatközlı városi hivatalban, 47 %-a 104 községben áll a hivatalok munkatársai rendelkezésére. A régió egészében minden ügyintézıre esik egy Internetre kapcsolt gép, Veszprém és Fejér megyében valamivel több (1,2, 1,1) Komárom Esztergomban kevesebb (0,9). A számítógépek korára, illetve a gépek által alkalmazott szoftverekre vonatkozóan nem rendelkezünk megbízható információkkal, mivel ezekrıl a hivatalok vezetıi sem tudtak pontos válaszokkal szolgálni. Annyi kiderült, hogy a hivatalok dolgozói által használt PC-k alapvetıen Microsoft Windows alapú rendszerek,19 több településen a szerverek Linux alapon mőködnek. A számítógépek kora a frissen, néhány hónapja vásárolt legújabb modellektıl a 810 évesekig terjed. Egy városi adatközlıre átlag 39, egy községire átlag 5 Internet kapcsolattal ellátott számítógép jut. Az összes adatközlıre vetítve átlag 9 internetezésre is alkalmas számítógéppel számolhatunk. Minimum egy internetezésre is alkalmas számítógép minden hivatalban van, a maximum 200.20 Az átlag körüli szórás 21 internetezésre alkalmas számítógépre tehetı. A hivatalvezetıktıl győjtött eredmények alapján azt mondhatjuk, hogy a mintába került települések 63 %-nak van önálló internetes honlapja, a többinek nincs, vagy jelenleg nem üzemel. Az önálló internetes honalappal rendelkezı települések aránya Veszprém és Fejér esetében magasabb, mint a régiós átlag, Komárom-Esztergom esetében azoknak a településeknek az aránya felülreprezentált, amelyeknek nincs önálló honlapja. 9 .ábra
18
A hivatalokban egyébként összesen közel kétszer annyi számítógépet használnak a napi munka során. Ezeken belül a Windows’95-tıl az XP-SP/2-ig minden típus megtalálható. 20 Tatabányán említették ezt a számot. 19
34
Települések internetes honlapja megyék/alrégiók szerint 80
60
63,3
63,1
62,7
60,9
40
Van önálló települési honlap
20
Nincs települési honlap 0
-20 -36,9
-36,7
-39,1
-37,7
-40 Veszprém
Fejér
KomáromEsztergom
Régió összesen
A honlapok tartalma a jegyzık interpretálása szerint, ami szinte mindenhol megtalálható a következık alapján összegezhetı: a település története, jelenének bemutatása, önkormányzati hírek, rendeletek, felhívások, a hivatal elérhetıségei, az ügyfélfogadás rendje, kulturális, sport és egyéb programok, rendezvények hírei, a szolgáltatási szektor és a helyi civil élet hírei és hirdetései, közérdekő információk, honlap navigációs súgó. Ami nincs mindenhol, ahol egyébként van mőködı honlap a következık alapján írható le: képgaléria településrıl, navigációra alkalmas térkép, vagy egyáltalán településtérkép, helyi kiadványok on-line változata21, egészségügyi szolgáltatások elérhetıségei, illetve interaktív lakossági fórum. Végül, amire néhány település kivételével szinte egyáltalán nincs példa: az eönkormányzati igazgatással kapcsolatos adatok, elérhetıségek, nyomtatványok, és ezek kitöltésének és a hivatalba történı visszajuttatásának útmutatója. A honlapok információs tartalmainak frissülése eltérı oksági viszonyok alapján rendezıdik. A szolgáltatások hirdetései akár heti rendszerességgel is frissülnek, az önkormányzati hírek, rendeletek, felhívások, programok, rendezvények hírei rendszerint a városokban havi egy-két alkalommal, a községekben jellemzıen negyedévente kerülnek frissítésre. Legritkábban az ügyfélfogadások rendje, a hivatal bemutatása22 és a helytörténeti információk tartalma frissül. Ezekhez a rendszergazdák legfeljebb félévente, de jellemzıen inkább ennél is ritkábban nyúlnak hozzá. Ahol már mőködik az e-önkormányzati igazgatás egy formája,23 ott azok tartalma a tapasztalatok alapján viszonylag ritkán frissül, bevált csapaton ne változtass elv alapján legfeljebb félévente néhány alkalommal nyúlnak hozzá. 21
Üdítı kivételnek számít például Sümeg, amelynek a honlapján olvasható a „Sümeg és vidéke” c. lap. Beleértve a hivatal munkatársait. 23 Zircen, Veszprémben, Tatabányán, vagy Kisbéren, de említhetnénk Székesfehérvárt is, amely bár nem szerepel adatbázisunkban, ismert, hogy itt is megteremtették az e-önkormányzati igazgatás alapjait. 22
35
Az adatbázisunkban szereplı városok többsége rendelkezik jelenleg is mőködı interaktív internetes lakossági fórummal, a régió adatközlı községeinek honlapjaira ez szignifikáns mértékben nem jellemzı. Megyei, szinten ebben az esetben sem tehetünk különbségeket. A válaszadó jegyzık kétharmada hallott már arról, hogy Magyarország számos térségében és városában, beleértve a fıvárost, már évek óta zajlanak szoftverfejlesztések az eönkormányzatiság megteremtésével kapcsolatban. Jelen mintánkat alkotó hivatalvezetık ezen ismereteinek vonatkozásában a Veszprém és a Komárom-Esztergom megyeiek felülreprezentáltak. A kistérségek, illetve a településtípusok szintjén nem tehetı különbség. Természetesen a hivatalvezetıktıl egyszerő, direkt célirányos módon is tudakoltuk, tettek-e már lépéseket az e-önkormányzati igazgatás kiépítése irányába, s ha igen ez miben mérhetı, illetve azt is, ha nem, annak mi a legnyilvánvalóbb oka. Minden ötödik válaszadó nyilatkozott úgy, hogy ık már tettek konkrét lépéseket az eönkormányzatiság felé, a többiek óvatosabb módon nemmel válaszoltak. Az igenlı válaszok magyarázatai a következık voltak: pdf, rtf vagy doc formátumban letölthetıvé tettek egyes nyomtatványokat,24 illetve néhány város25 esetében elindítható egy adott ügy Interneten keresztül is. Mások az e-önkormányzatiság felé mutató lépésnek nevezték a számítógéppark korszerősítését, a hivatal munkatársainak ECDL képzését, megint mások a CAF rendszer megteremtésére hivatkoztak, egy válaszadó jegyzı a települési honlap megjelenését értékelte elıremutató lépésnek, egy másik hivatalvezetı pedig egy eközigazgatási szoftver beszerzésére irányuló árajánlatkérést nevezte konkrét lépésnek. A nemleges válaszok magyarázatai sokkal kevésbé színes tengelyen mozognak. Ezek alapvetıen gazdálkodási nehézségekre, forráshiányra vezethetıek vissza, illetve arra a tapasztalatra építkeznek, hogy az adott település, vagy körjegyzıségek esetében a települések lakossága részérıl igen csekély az igény, illetve igen alacsony az e-önkormányzatiság gondolatának fogadáskészség szintje. Néhány jegyzı az informatika-technikai okokat, míg mások a hivatal munkatársainak informatikai tudáshiányát emelte ki, de volt olyan válaszadónk is, aki szerint eddig azért nem tettek semmit, mert a 2007 év végi határidıig, amikorra tudomása szerint mindenhol meg kell teremteni az elektronikus önkormányzatiság alapjait, még ráérnek ezzel foglalkozni.
24
Jellemzıen a helyi iparőzési adó, illetve általában a helyi adókkal kapcsolatban, de a megyei jogú városok esetében, illetve tapasztalataink szerint Zircen lényegében minden ügytípus esetében letölthetıek a nyomtatványok. 25 Veszprém, Tatabánya, Zirc, Kisbér.
36
10.ábra Az e-önkormányzati igazgatás megteremtésére irányuló aktivitás 100
80 79
60
40
Percent
20
21
0 Tettek már lépéseket
Nem tettek még semmi
Most tekintsük át az e-önkormányzatisággal, Internet használattal és a hivatalok jelenlegi informatika-technikai felszereltségével kapcsolatos attitődöket. 25 .táblázat Az e-önkormányzatisággal, Internet használattal és a hivatal jelenlegi informatika technikai felszereltségével kapcsolatos attitődök átlagértékei megyék szerint
Megye Veszprém
Fejér
Komárom-Esztergom
Régió összesen
Mean N Std. Deviation Mean N Std. Deviation Mean N Std. Deviation Mean N Std. Deviation
A hivatal jelen informatikai felszereltség ének szintje 3,34 65 ,78 3,47 30 ,97 3,52 23 ,90 3,41 118 ,85
E-önkormányzati igazgatás kialakítása 4,00 65 ,94 3,83 30 1,23 4,00 23 ,95 3,96 118 1,02
A hivatal munka társai informatikai tudásának fejlesztése 4,63 65 ,63 4,50 30 ,78 4,78 23 ,42 4,63 118 ,64
Hivatalok közötti intranet 4,34 65 ,80 3,87 30 1,43 4,04 23 ,93 4,16 118 1,03
A hivatalok jelenlegi informatika-technikai ellátottságának szintje az adatközlık véleményeinek klasszikus Likert-skálán mért átlaga alapján 3,4, vagyis a funkcióképesnél alig valamivel jobb, de inkább közepes. Átlag feletti értékkel találkozhatunk Fejér és KomáromEsztergom esetében, míg Veszprém értéke alatta marad a régiós átlagnak. Az e-önkormányzati igazgatás kialakításának és bevezetésének Likert-skálán mért régiós átlaga 3,96. A régiós átlag feletti értéket ez esetben Veszprém és Komárom-Esztergom esetében állapíthatunk meg. A hivatalok munkatársai informatikai tudásának fejlesztése a véleményalkotó jegyzık szerint a legfontosabb megoldandó feladat, ebben az esetben a régiós átlag 4,63. Ez nem 37
túlságosan jó hír, hiszen az optimális állapothoz akkor járnánk közel, ha az átlag alacsony lenne, mert ez azt jelentené, hogy a feladat megoldott. A valós helyzet azonban ennek úgy tőnik, a fordítottja. Régiós átlag feletti értéket Komárom-Esztergom esetében láthatunk, Veszprém esetében az átlag a régiós átlaggal ekvivalens, Fejérben elmarad attól. Tehát ezek az adatok azt sugallják, hogy Fejér megye esetében beszélhetünk e kérdéskör tekintetében a legkedvezıbb állapotról (amely egyébként hangsúlyozzuk, így is elég rossz), hiszen itt a legkevésbé fontos az informatika-felhasználói szaktudás fejlesztése, míg KomáromEsztergom esetében a legmagasabb átlagértékkel párhuzamban arra következtethetünk, hogy itt szükséges leginkább a számítógép kezelıi szaktudás mélyítése. A régió hivatalai közötti intranet kiépítését szintén fontosnak ítélték véleményalkotóink. A régiós átlag ebben az esetben 4,16. Régiós átlag feletti értéket Veszprém megyei adatközlıink esetében kaptunk, a másik két megye adatközlıi véleményeinek átlaga elmarad attól, vagyis a hivatalok közötti belsı kommunikációs hálózat kiépítését a Veszprém megyei hivatalvezetık támogatnák leginkább, legkevésbé pedig a Fejér megyeiek, hiszen a megyei átlag ebben az esetben csak 3,87. A településtípusok szerinti adatmetszetbıl azt láthatjuk, hogy a városokban tevékenykedı hivatalvezetık rendre fontosabbnak ítélnek minden kérdést, mint a községekben dolgozó jegyzık. 11 .ábra Az e-önkormányzatisággal, Internet használattal és a hivatal jelenlegi informatika technikai felszereltségével kapcsolatos attitődök átlagértékei településtípusok szerint
4,11 Hivatalok közöti intranet
4,54
4,59
Hivatal munkatársai informatikai tudásának fejlesztése
4,92 Község Város
3,93
E-önkormányzati igazgatás kialakítása
4,15
3,38
Informatika-technikai felszereltség szintje
3,62
0
0,5
1
1,5
2
2,5
3
3,5
4
4,5
5
Ebben az esetben is szerencsés, ha külön kitérünk a negatív értelmet hordozó skálaeredményekre, nevezetesen a hivatalok munkatársai informatikai tudásának fejlesztése tárgyában. Az, hogy ebben az esetben is magasabb a városokban megfogalmazott tudásszint fejlesztési igény azt közvetíti felénk, hogy várhatóan elıbb a városokban jelenik majd meg széles terjedelemben az e-önkormányzati igazgatás bevezetésének, megteremtésének szükségessége és realitása. Véleménynyilvánító jegyzıink bizony aggodalmukat fejezték ki abban a vonatkozásban, hogy a hivatalok munkatársai vajon megfelelıen felkészültek-e az új típusú
38
feladatok ellátására. A véleményekbıl úgy tőnik, hogy megítélésük szerint a felkészültség szintje bıven hagy kívánnivalót maga után. Ez természetesen nem jelenti egyenes arányban azt, hogy a munkatársak felkészültségével valóban súlyos problémák lennének. Fogjuk fel ezt az eredményt egyfajta figyelmeztetı felkiáltójelnek. 3.1.3.2. A szoftverfejlesztık által kínált integrált elektronikus ügyintézı rendszerhez történı csatlakozási szándék Az interpretációt az elektronikus ügyintézı rendszert fejlesztık által kínált termék, termékek beszerzési és használati módja, illetve az e-közigazgatást megvalósító programhoz történı jegyzık által megfogalmazott csatlakozási szándék feltárása irányában folytatjuk. A válaszadó jegyzık 55 %-a egyelıre a jelenlegi gazdasági helyzetben nem látja reális tervnek, hogy a hivatal megteremthesse az e-önkormányzati igazgatás feltételeit és körülményeit, vagyis nem tartják napirenden a kérdés rendezését. 12 .ábra A szoftverfejlesztık által kínált integrált elektronikus ügyintézı rendszerhez történı csatlakozási szándék 60 55 50
40
30 26 20
Percent
10 9
9
0 Megvásárlás
Bérlés
Nem tervezi
Nem csatlakozik
Tizenegy jegyzı, vagyis a válaszadók 9 %-a úgy nyilatkozott, hogy ık már kötöttek megállapodást más céggel, cégekkel szoftverfejlesztésrıl, vagy más programon belül rendezik az elektronikus ügyintézı rendszerek kiépítését, vagyis a kínált termékek vonatkozásában nem mutattak érdeklıdést. Az összes válaszadó jegyzı 36 %-a fogalmazott úgy, hogy megítélése szerint a település csatlakozhatna a programhoz. A csatlakozási szándékot kifejtı jegyzık közel háromnegyede, vagyis az összes válaszadó 26 %-a a vásárlást, a többiek, az összes válaszadó 9 %-a a bérlési lehetıséget ítélte optimálisnak. Kontingencia viszonylatok alapján csak a települések típusa esetében találtunk a változók között szignifikáns összefüggést, ez alapján azt mondhatjuk, hogy a vásárlási igény felülreprezentáltsága a városokban, a bérlési igény felülreprezentáltsága a községekben dolgozó jegyzık csoportjára igazolódott.
39
Az e-önkormányzatiság megteremtését inkább távlatként kezelı jegyzık közül hárman városban fejtik ki tevékenységüket.26 Válaszadóinkat felkértük, nevezzenek meg összeget arra vonatkozóan, hogy mennyit érne meg nekik vásárlás, illetve bérlés vonatkozásában a kínált termékek birtokba vétele. Tapasztalatunk az, hogy viszonylag kevesen, a vásárlás vonatkozásában 27-en, vagyis az összes mintába került jegyzı 23 %-a, a bérlés vonatkozásában 32-en, vagyis a 118 jegyzı 27 %-a nyilvánított véleményt. Ennél talán lényegesebb, hogy azok túlnyomó többsége, akik úgy nyilatkoztak, hogy nem látják reális alternatívának a jelenleg kialakult helyzetben az e-önkormányzatiság feltételeinek megteremtését, lehetıségeinek kiépítését, leginkább azzal indokolják álláspontjukat, hogy nincsenek meg az ehhez szükséges anyagi lehetıségek, vagyis bár szükségesnek, sıt megkerülhetetlennek ítélik az e-önkormányzati igazgatás bevezetését, sem a bérlés, sem pedig a vásárlás vonatkozásában nem tudják kigazdálkodni az erre fordítandó összegeket. A vásárlás mellett állást foglaló, illetve a vásárlási szándékot összeg-nagyságrenddel kiegészítı jegyzık mindösszesen 17.590.000 Ft-ot fordítanának - amennyiben azt a képviselıtestület is jóváhagyná és arról szerzıdés is szólna - a szoftverek beszerzésére, telepítésére. Az átlag közel 800.000 Ft. A megnevezett összeg-nagyságrendek szélsıértékei 10.000 Ft és 5.000.000 Ft, ennek megfelelıen a szélsıértékek közötti összegterjedelem csaknem ötmillió forint, az átlag körüli szórás 1.431.000 Ft-ra tehetı. 26. .táblázat Szoftvervásárlásra, bérlésre fordítható összeg-nagyságrendek N Legfeljebb mekkora összeget áldoznának a szoftver megvásárlására? Mekkora éves díjtétel az, amit adott esetben a szoftver bérlésére ki tudnának gazdálkodni?
Range
Minimum
Maximum
Sum
Mean
Std. Deviation
22
4990000
10000
5000000
17590000
799545,45
1430991,92
24
490000
10000
500000
3555000
148125,00
164375,05
A szoftverbérlés mellett állást foglaló, illetve a bérlési szándékot összegnagyságrenddel kiegészítı jegyzık mindösszesen 3.555.000 Ft-ot fordítanának - amennyiben azt a képviselıtestület is jóváhagyná és arról szerzıdés is szólna - a szoftverek bérlésére, üzembe helyezésére, telepítésére. Az átlag ebben az esetben közel 150.000 Ft./év. A megnevezett összegnagyságrendek szélsıértékei 10.000 Ft és 500.000 Ft, ennek megfelelıen a szélsıértékek közötti összegterjedelem csaknem félmillió forint, az átlag körüli szórás 164.000 Ft/év-re tehetı. A hivatalvezetık kétötöde, mintegy 41 %-a nyilatkozott úgy, hogy felkérésre, szerzıdés ellenében vállalna részvételt a szoftverek kifejlesztésében. E válaszadók többsége, az összes véleménynyilvánító jegyzı harmada csak abban az esetben vállalna ilyen részvételt, ha a hivatal a véglegesített szoftver ingyenes kipróbálásában is részt vehetne.
26
Balatonfőzfı, Devecser és Várpalota.
40
27. táblázat Szoftverfejlesztésben történı részvételi hajlandóság Frequency Valid
Csak abban az esetben, ha a véglegesített szoftver ingyenes kipróbálásában is részt vehetne Függetlenül a késıbbi kedvezményezettségtıl vállalja a közremőködést Nem vállal közremőködést Total
Percent
39
33,1
9
7,6
70 118
59,3 100,0
Kilenc jegyzı, vagyis az összes véleménynyilvánító jegyzı nem egészen 8 %-a foglalt el olyan álláspontot, miszerint függetlenül a késıbbi kedvezményezettségtıl is vállalnának közremőködést.27 Válaszadóink közel háromötöde elzárkózott a szoftverfejlesztésben történı közremőködés minden válfaja elıl. Jegyzıinket felkértük, nyilvánítsanak véleményt abban a kérdésben is, hogy vállalnának-e közremőködést a már kifejlesztett szoftverek próbaüzemében, tesztelésében. A tesztüzemre vonatkozó részvételi hajlandóság a fejlesztésben történı részvételi szándéknál sokkal körülírtabb. Az összes válaszadó jegyzı 61 %-a jelezte, hogy szívesen vállalkoznának a kínált szoftverek kipróbálására. 28. táblázat A kifejlesztett szoftver tesztelésében történı részvételi hajlandóság
Valid
Vállal közremőködést Nem vállal közremőködést Total
Frequency 72 46 118
Percent 61,0 39,0 100,0
Szignifikáns, azaz nem véletlennek tulajdonítható területi, vagy településtípusok szerinti összefüggésekre nem derült fény, tehát sem a szoftverek fejlesztésére, sem pedig azok kipróbálására vonatkozó részvételi szándék, illetve ennek elutasítása nem áll kapcsolatban semmilyen területiségi dimenzióval. A kifejezett szándékok megoszlásainak magyarázata nyilván egészen személyfüggı, illetve a vélemény adott esetben annak ismeretébıl következhet, hogy az adott hivatal elıtt milyen pénzügyi lehetıségek, a képviselt település, vagy települések lakossága vonatkozásában milyen igények merülnek, merülhetnek jelen állapot szerint reálisan fel az e-önkormányzatisággal, e-közigazgatással kapcsolatban. 3.2. A polgármesterekkel készített interjúk eredményei 3.2.1. Az interjúalanyok jellemzıi
A kérdéseinkre választ adó polgármesterek által képviselt 76 település között 11 várost találunk, amelybıl 7 kistérségi központként funkcionál, míg a 65 községbıl 29 rendelkezik közigazgatási térségi funkcióval, körjegyzıségi központ révén.
27
A települések listája a körjegyzıségek által érintett településekkel együtt: Adony, Berhida és Vilonya, Köveskál, Mindszentkálla, Balatonhenye, Szentbékkálla, Lesencetomaj és Lesencefalu, Olaszfalu, Nagyesztergár és Lókút, Polgárdi, Sárkeresztúr, Tordas, Zalahaláp és Sáska.
41
Az interjúalany polgármesterek átlagban 10 éve töltik be ezt a funkciójukat. Saját közlés szerint a legrégebben Balatonfőzfın, a Komárom megyei Héregen és Nagyigmándon vezeti ugyanaz a személy a települést. A választ adó polgármesterek közül a legtöbben, 25-en 2002-ben, 16-an pedig 1998-ban kerültek megválasztásra. 13 .ábra A települési polgármesterek hivatalba lépésének idıpontjai 35
30
25
20
15
10
5
2006
2004
2003
2002
2001
1999
1998
1997
1996
1994
1993
1990
1988
1983
1982
1980
1975
1972
1971
0
Pozíciójukat 60%-nyian felsıfokú végzettséggel töltik be (fıiskolai diploma: 30 fı, egyetemi diploma 15 fı), csak érettségije további 24 fınek van, 3 fı csak szakképesítéssel, 1 fı pedig általános iskolai végzettséggel rendelkezik. A korábbi munkakörök széles spektrumon mozognak. Jellemzı, hogy a legtöbben vezetı beosztásban dolgoztak felsı-, vagy középvezetıként a polgármesterré választás elıtt, de sok egykori pedagógust, mővelıdésszervezıt is találunk a válaszadók között. Gyanítható, hogy a 10 fı vállalkozó ezt a tevékenységét még jelenleg is folytatja. 3.2.2. Társadalmi aktivitás a településen, helyi nyilvánosság Társadalmi nyilvánosság és átláthatóság jegyében minden évben legalább egyszer közmeghallgatást kell a polgármesteri hivatalnak tartani. Ennek az eseménynek a fentebb említettek mellet az a célja, hogy az adott település lakossága tisztában legyen azokkal a folyamatokkal, eseményekkel, történésekkel, amelyek a településen válnak valóra, reagálhasson és reflektálhasson rájuk. Ez minden esetben a polgármesteri hivatal kezdeményezésére történik. A település lakosságának és a civil szektornak azonban van lehetısége ezen felül is fórumokat kezdeményezni, abban az esetben, ha valamilyen különleges esemény ezt indokoltá teszi. Mi a kötelezı közmeghallgatáson felüli fórumok számára és kezdeményezettségére kérdeztünk rá az interjú során. A települések többségén (56 település;
42
73%) évente egy-két alkalommal kerül sor ilyen rendkívüli lakossági fórumra, 8 településen28 ellenben a polgármester közlése szerint havonta vannak ilyen fórumok. E lakossági fórumok kezdeményezıje szintén jellemzıen a polgármesteri hivatal, de az adatszolgáltató települések mintegy tizedén a civil szervezetek is kezdeményeznek lakossági fórumokat. Egy településen, a Balaton partján található Szigligeten pedig külön a jelentıs számú nyaralótulajdonos részére is szerveznek közmeghallgatást és fórumokat, bevonva ıket a települési szintő döntéshozatalba. Sajnos a lakosság kezdeményezı szerepe a vizsgált településkörben közvetlenül nem lelhetı fel, de a civilek révén közvetett módon mégiscsak érvényesül a társadalmi nyilvánosság és akarat. E fórumok témái általában azok, amelyek a lakosságot valamilyen módon és mértékben érintik: a spektrum igen széles, így szükség volt a kapott válaszok kategorizálására: a legtöbb lakossági fórumot a településrendezés és fejlesztés témakörében szervezik. Ebbe beleértendı a helyi településrendezési terv nyilvánosság és partnerség jegyében történı társadalmi vitája, az infrastruktúrafejlesztéssel kapcsolatos döntéselıkészítésben való részvétel (csatornázás, járda, útépítés stb.), a nagyobb beruházásokkal összefüggésbe hozható lakossági megnyilvánulások igénye is. A válaszok másik nagyobb csoportja az önkormányzat költségvetési és pénzügyi kérdései köré csoportosul, amely jelzi, hogy mind az önkormányzat, mind pedig a lakosság és a civil szféra részérıl tapasztalható az amúgy „üvegzseb” néven mindenki számára törvénybe foglalt transzparenciára való igény. A harmadik jelentıs csoport a környezetvédelemmel és a környezet állapotával hozható összefüggésbe. Ezek közé tartozik az, amikor a lakosság valamely beruházásnak a környezetre gyakorolt hatásáról szeretne bıvebben tudni (hulladéklerakó, üzemek). De nem szabad elfelejtkeznünk azokról a lakossági fórumokról sem, amelyeken a lakosságot közvetlenül nem érintı, általános és aktuális témák kerülnek terítékre. 3.2.3. A civil szektor részvétele a település életében Az elızıekben tettünk már említést a civil szektorról, amely a nyilvánosság egyik fı eszköze lehet egy adott településen. Az adatfelvételben részt vevı polgármesterektıl megkérdeztük azt is, hogy egy-egy mondatban jellemezzék a civil szervezeteknek a település életében betöltött szerepét, intenzitását. A válaszok alapján általánosan elmondható, hogy a vizsgált településeken a civil aktivitás jelentıs, a civil szféra - bár eltérı mértékben, de – tevékenyen, partnerként részt vesz a település életében, a település fejlesztésében. Ahol az aktivitás alacsonyabb fokáról számolt be a polgármester, ott is „egyre fokozódó” mértékrıl szerezhetünk tudomást. Néhány település esetében tapasztaltunk csak olyan jelenséget, hogy „a civilek csak a választások elıtt aktívak”, illetve „felkérésre aktívak, amúgy nem”. A település és a civil szektor közötti kapcsolatfelvétel egyik formalizált alakja, amikor a települési önkormányzat koncepciót készít arról, hogy milyen módon képzeli el a jövıben a civilekkel való együttmőködést. Ezt a tanulmányt a képviselıtestület fogadja el, és e dokumentum szerint cselekszik a jövıben az önkormányzat. Ilyen dokumentummal az adatszolgáltató 76 település negyede, 17 település rendelkezik, ugyanakkor további 26 a jövıben tervezi ennek megalkotását. Veszprém megyébıl Alsıörs, Balatonalmádi, Balatonfőzfı, Balatonvilágos, Köveskál, Monostorapáti, Várpalota, Komárom-Esztergom megyébıl Dad, Lábatlan, Réde, Sárisáp és Ászár, Fejér megyébıl pedig Székesfehérvár, Enying, Kolontár, Kálóz, Mezıszilas, és Pusztavám rendelkezik a vizsgált települések közül elfogadott civil koncepcióval.
28
Héreg, Nagyigmánd, Tata, Taliándörögd, Sümeg, Öskü, Lepsény, Bakonycsernye
43
A civil szféra múltbéli feladat -, és útkeresése során merült fel az, a ma már talán nem csak szavakban népszerő módszer, mely szerint a települési önkormányzat különféle feladatokat ad át egyes civil szervezeteknek. Ennek a célja a puszta feladat-kihelyezésen túl a gazdaságosság és a meglévı civil potenciál jobb kihasználása. Átadható feladat lehet például a települési rendezvények, kulturális és sport programok megszervezése, hulladékgyőjtés, településfejlesztés és rendezés. Egy feladatra általában egy szervezet vállalkozhat, és ezt közte és az önkormányzat között létrejövı írásos megállapodás rögzíti megfelelı keretek közé, de ez utóbbi alapulhat szóbeli megállapodáson is. Az ilyen gyakorlathoz (governance) való viszonnyal (csakúgy, mint a nonprofit szférához viszonyított attitüd esetében az önkormányzatok innovációs potenciálját igyekeztünk tesztelni. A megvizsgált települések polgármesterei közül 74 nyilatkozott úgy, hogy vannak olyan feladatok a településen, amelyeket civil szervezetek végeznek el. Közülük 23 településen ezt szerzıdésben is rögzítik, a többiben csak informális megállapodásról van szó. Ez a kapcsolat adataink szerint elsısorban azokra a feladatokra terjed ki, amelyek valamilyen tevékeny lakossági megmozdulás, aktív részvételt igényelnek. A vizsgált településeken a sport és a kulturális rendezvények szervezése van a leginkább a civilekre bízva, ezt követi a közbiztonság kérdésköre, amely mögött a települési polgárır egyesületek léte húzódik meg. A településfejlesztés (benne a pályázati tanácsadás, pályázatírás és az információszolgáltatás) és településszépítés, a környezetvédelem, a hulladékgyőjtés az elıbbieknél kevésbé jellemzıen ellátott feladat, bár a települések egy jelentıs része e területen is kihasználja a civil adottságait. 14 .ábra A civil szféra által ellátott feladatok a vizsgált településeken Településfejlesztés Környezetvédelem
6%
13%
24%
Hulladékgyőjtés
11% Közbiztonság
9% 20%
Sport
17% Kultúra, rendezvényszervezés Egyéb
3.2.4. A hivatali ügyintézés megítélése, lakossági panaszok
Hogy feltérképezzük a polgármesteri hivatalokban folyó munka megítélését, megkértük a települések vezetıit, hogy 1-5 ig terjedı skálán értékeljék a hivatal munkáját. Az összes válasz alapján kiszámított átlag erıs négyesnek (4,14) felelne meg. A válaszadók negyede jelölte 5-ösre a hivatal teljesítményét, 63%-a viszont négyesre, öten 3-asra. Talán kicsit Veszprém megyében mutatkozik a polgármesterek részérıl nagyobb fokú önkritika a hivatal munkájával szemben, minden más szempontból azonban egyöntetően kedvezı a polgármesterek által megrajzolt kép. 44
Az interjúalanyainknak lehetıségük volt megindokolni azt is, hogy mitıl lehetne 5-re értékelni a hivatal teljesítményét. A legtöbb válasz az infrastrukturális hiányosságra helyezte a hangsúlyt: olyan rossz elhelyezéső és elrendezéső az önkormányzati iroda (elsısorban a kistelepüléseken), hogy ott nem lehet olyan minıségő munkát végezni, amivel mind a dolgozó, mind az ügyfél elégedett lehet. A hivatalok elhelyezése mellett hangsúlyosan megjelentek a mőszaki infrastruktúra állapotával kapcsolatos kifogások is. Ezek mögött az informatikai szoftver és hardver ellátottság nem megfelelı volta is meghúzódik: „a hivatal teljes felújítása; az épület nem alkalmas hivatalnak; elhelyezés feltételeinek a javítása, ügyfélfogadás feltételei; a számítógépparkot fiatalítani kell, csak így lehet szó eönkormányzatról; a köztisztviselık munkáját segítı gépek beszerzése, alapvetı szoftverek hiányoznak”. A humán infrastruktúra oldaláról is megközelítették interjúalanyaink ezt a kérdést: sokan a javulás egyik feltételeként a hivatali dolgozók folyamatos és naprakész képzését tekintik feltételnek, legyen az informatikai tudásra kiterjedı, vagy kifejezetten szakmai témájú. Egy válaszadó pedig a hivatali dolgozók kezdeményezıkészségét és önállóságát fejlesztené: „kevés az ügyintézı, szakmailag kevéssé képzettek; a szakképesítéseket tekintve magasak az elvárások, amelyeknek nehéz megfelelni; mőszaki dolgozók hiánya; ügyintézés gyors menete és a határidık megtartása nem sikerül; szakszerő ismeretek is hiányoznak; a hivatal dolgozóinak informatikai tudásával is probléma van, a dolgozókban nincs kezdeményezı készség; mintha félnének a számítógéptıl; szabályzatok pontos betartása, rugalmasság, ügyfélbarát ügyintézésre van szükség”; kevés létszám miatt , a jogszabályok ismeretére, továbbképzésre nincs energia. A harmadik csoport pedig a speciális szakmai feladatok megoldásában kívánt javulás. Itt is több területre kellene a színvonal emelésének kiterjednie. Elsıként az okmányirodai feladatokat említhetjük, ahol egyrészt nem elég a dolgozói létszám, nagy a zsúfoltság és kevés idı jut egy ügyintézınek, hogy maradéktalanul el tudja látni a feladatát, másrészt pedig itt is a szakmai képzettséget kellene növelni. A másodikként a gyám és szociális ügyeket intézı osztályokat említik a polgármesterek. Itt a feladat speciális mivoltából fakadnak a problémák: sokkal intenzívebben kell a személyes kontaktust kialakítani, mint más esetekben és ez néha konfliktusokat szül. A harmadik terület az építésügy, ahol szintén a speciális jelleg okozza a problémákat. Az építésügyre fokozottan igaz a jogszabályok általi meghatározottság, és itt ismét a hivatali dolgozók szakmai képzettségét lehet megemlíteni gyenge pontként, valamint azt, hogy ennek következményeként sokszor kell szakértıt hívni: „építési osztály, építési referenciák, mőszaki emberük nincs; építési osztály nagyon leterhelt és a városüzemeltetési osztály is; építésügyi hatósági osztályon kellene javulni, mert ott kevés az ember. Végül pedig egy összegzı vélemény: A hivatali létszám nem jól van kiosztva, mert a legkisebb településen is van szakelıadó, emiatt valahol sok az ember, valahol pedig kevés. Az lenne a jó, ha egyes feladatok önkormányzati ellátása, valamilyen nagyobb központba csoportosulna. A hivatal mőködésének lakossági megítélésével a panaszokból illetve azok jellegébıl és gyakoriságából kaphatunk képet. Az adatszolgáltató települések 58%-án elıfordult az elmúlt ciklusban valamilyen, az ügymenettel kapcsolatos kifogás. Ebben a jelenségben nem lehet tapasztalni semmilyen területi differenciát, bár a panaszok évenkénti száma eltérı. Egy évben átlagosan az elmúlt önkormányzati ciklusban a Fejér megyei településekhez 6, a régió másik két megyéjében 3 illetve 4 alkalommal fordultak panasszal az ügyfelek a vizsgált településeken. A panaszok jellegérıl nincs információnk, ellenben a panaszokon túli konfliktusokról igen. Ilyet jóval kevesebbet említenek a polgármesterek, összesen 12-t: „a politikai szervezetekkel vannak konfliktusok; a szociális ügyekben; állattartással kapcsolatban vannak konfliktusok; döntésekkel való egyet nem értés; egyes döntések sértik az emberek érdekeit; építés ügyben eljáró ügyintézı sértegetése; okmányirodában az érkezési sorrend
45
miatt; szociális ügyekben hozott határozatok, és az építési hatóság döntései miatt; telekviták, határidık, jogértelmezés, állattartás; telepengedélyezés, mozgáskorlátozottak közlekedési támogatásának megállapítása, súlyadó gépkocsi tulajdonos váltás; településfejlesztési kérdésekben önkormányzati hatáskörő ügyekben vannak problémák; valakinek nem tetszik valamilyen határozat”. 3.2.5. Az elektronikus közigazgatással és ügyintézéssel kapcsolatos attitődök és vélemények Az interjú további részében arra kértük a polgármestereket, hogy általánosságban fogalmazzák meg, hogy mely területi szinten lenne érdemes az e-önkormányzati megoldásokat megvalósítani. Erre a kérdésünkre több választ is meg lehetett fogalmazni, ennek megfelelıen többen területi szint-párokban gondolkodtak. Noha négy polgármester szerint mind az öt területi léptékben megvalósítható és támogatandó az e-önkormányzatiság gondolata, a jellemzı mégsem ez, hanem a kistérségi szint, néhány válaszadónál kiegészülve a településsel és a régióval. Természetesen e kérdés esetében a realitásoktól kissé elrugaszkodott általános megközelítésrıl van szó, így nem meglepetés, hogy a válaszok jelentıs hányada, 26,6%-a a települési szintet jelöli meg. Az viszont már a valóság felé mutat, hogy az összes válasz közül a kistérségi szintet tartják a legtöbben alkalmasnak az eönkormányzatiság megvalósulására. Ugyanis a jelenleg hangoztatott központi szándékok szerint a jelenleginél jóval több feladatot kapnak majd az ország kistérségei, amelybe talán még a közigazgatás egyes további elemei is beleférnek majd. Ugyanezen a gondolatmeneten továbbhaladva a megyei szint itt is kiüresedettnek látszik, a régió pedig térben túl távolinak. Az általános megközelítés után most lássuk a realitások figyelembevételével született válaszokat. Külön megkérdeztük azt, hogy a jelenlegi realitásokat és adottságokat figyelembe véve mely területi szinten lenne érdemes az e-önkormányzati megoldásokat alkalmazni. Sok változást nem tapasztalunk, ami azt jelzi, hogy a térség polgármesterei tisztában vannak a lehetıségekkel és a jelenleg tapasztalható, a közigazgatást érintı reformok irányával. A kérdés feltevése itt is hasonlóan történt, mint az elızı esetben, de az eredmény szintén a kistérségek preferenciáját hozta, kifejezettebb régiós szereppel. 15 .ábra Az e-önkormányzati megoldások megvalósulása 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% település
kistérség
megye
általánosan
régió
ország
reálisan
46
A megkérdezett polgármesterek szerint elektronikus úton sorrendben az adózás, a hatósági ügyintézés, az okmányirodai feladatok lehetnek leginkább elláthatók, és ezekre már most is van példa az országban. A településrendezés és a gazdaságfejlesztés-településfejlesztést kevésbé gondolják megvalósíthatónak elektronikus úton, annak ellenére, hogy elıbbi esetben is van már erre pozitív példa (pl. fakivágási kérelmek intézése stb.). A gazdaságfejlesztéstelepülésfejlesztésbe pedig a pályázatok elektronikus úton történı beadása is beletartozik, tehát ez sem elızmények nélküli. 16 .ábra Az elektronikusan elvégzendı szakfeladatok
40,00%
30,00%
20,00%
10,00%
0,00% helyi adózás
hatósági ügyintézés
okmányirodai feladatok
településrendezés gazdaságfejlesztés
Válaszadóink a kedvezményezettségrıl úgy gondolják, hogy leginkább az egész polgármesteri hivatal munkáját könnyítik meg az e-önkormányzati megoldások bevezetése. Az indok kézenfekvı: gyorsul a munka, kevesebb papír képzıdik az irodában, megszőnhet adott esetben a zsúfoltság. Természetesen mindez csak akkor teljesül, ha megfelelı infrastruktúra található mind az irodában (számítógéppark, megfelelı informatikai tudás a dolgozók részérıl, Internet kapcsolat elterjedése a lakosság esetében). Néhány vélemény: „gyorsabb ügyintézés, kevesebb ügyfélforgalom; kevesebb papír, nagyobb tájékozottság; a hivatalok közötti hír és információáramlás felgyorsul”. A polgármesterek szerint a második számú fı érdekelt a lakosság egésze, vagy egy része. A válaszokban az a kategória szerepel többször, amelyek a lakosság egy részének, mégpedig az Internet hozzáféréssel, és megfelelı tudással rendelkezı szegmensének érdekeltségét fejezik ki. Indokként itt is a gyorsaság és a kényelem jelenik meg elsısorban. A következı kedvezményezetti célterület 10%-os eredménnyel az okmányiroda, amely olyan feladatokat lát el, amelyek elektronikus úton történı intézéséhez már most megvan a kellı szándék, és feltétel. Végül pedig a sort a jegyzı („mint hivatalvezetı, neki lesz a legkönnyebb”) és a polgármester („több információ jut el hozzá, nagyobb tájékozottság), zárja.
47
17 .ábra Az e-önkormányzati megoldások lehetséges kedvezményezettjei
a lakosság egésze 10%
a lakosság egy része 30% az okmányiroda 10%
a hivatal egésze 36%
a polgármester 6% a jegyzı 8%
Az érdekeltek mellett szerettük volna megtudni, hogy a települések polgármesterei szerint kik lehetnek (vannak e egyáltalán?) az elektronikus ügyintézés ellenérdekeltjei? Az elızetes várakozásoknak megfelelıen a válaszok 61%-a szerint nincs ellenérdekelt. Sokan azonban úgy vélik, hogy a lakosság egy része nem tudná megfelelıen kihasználni az elektronikus ügyintézés elınyeit, mert nincs megfelelı fizikai infrastruktúrája, vagy pedig nem ért az informatikához. Éppen emiatt, a polgármesterek ennél a kérdésnél hangsúlyosan hozzá is tették, hogy nem lehet a papír és a személyes kontaktuson alapuló ügyintézést kiiktatni: „nincs személyes felkészültsége; az idıskorúak a személyes kapcsolatokat részesítik elınyben, fontos a személyes kontaktus; valakinek idegen a dolog”. A második, relatíve legnagyobb ellenérdekelt csoportot a polgármester a hivatal egészében jelölik meg. Az indok meglepı: a témában továbbképzésre kell menni, valamint az elektronikus ügyintézéssel csökken a munkahelyek száma, ezért némelyek munkája feleslegessé válik. Vélemények ebbıl a körbıl: „továbbképzésre kell menni a dolgozóknak; informatikai fejlesztés és szakmai továbbképzést igényel, csökken a munkahelyek száma; ellenállás a változással szemben, képzésre van szükség az önkormányzat; szőkös anyagi lehetıség, finanszírozási problémákat okoz a hivatalon belül. Saját maguk ellenérdekeltségét mindössze ketten fogalmazták meg, idézzük az ı véleményüket is: „sérül az állampolgárokkal a személyes kapcsolat; számomra fontos a személyes kontaktus és a lakosság nem tudná kihasználni”.
48
18 .ábra Az e-önkormányzati megoldások ellenérdekeltjei
hivatal egésze 13% a polgármester 3% nincs ellenérdekelt 61%
lakosság egy része 18% lakosság egésze 5%
3.2.6. Az e-önkormányzati megoldások bevezetésére irányuló szándék A következı kérdéscsoportunk arra irányult, hogy milyen fogadtatása lenne a hivatalon belül a polgármester részérıl egy elektronikus ügykezelı és elektronikus ügyfélforgalmat lebonyolítani képes szoftver bevezetésének. Gondolati szinten a polgármesterek 2/3-ában fogalmazódott meg az, hogy az eönkormányzati igazgatás kiépítését elısegítı szoftvert helyezzen üzembe az önkormányzat, illetve ennek kiépítésére konkrét fejlesztési intézkedéseket tegyenek a hivatalon belül. Öt29 település vezetıje azt jelezte, hogy a gondolatot tett is követte az ı részükrıl, azaz már most is rendelkeznek ilyen szoftverrel. Adataik alapján a gondolati szintő szándék elsısorban Komárom-Esztergom megyei településekre, valamint a városokra súlyozódik. Ötös skálán kértük értékelni azt, hogy a település vezetıje mennyire tartja fontosnak azt, hogy az ı települése konkrét fejlesztési lépéseket tegyen az e-önkormányzatiság kialakításának az irányába. Az összes válasz alapján kapott átlag 3,65, ami a közepesnél kevéssel pozitívabb irányba mutat. Ez a mutató Veszprém megyében kissé magasabban alakul. További eredmény, hogy azok a polgármesterek, akik fejében már gondolati szinten megfogalmazódott az e-önkormányzatiság kialakítása, ık fontosabbnak tartják az ehhez szükséges fejlesztések végrehajtását is. Egyöntetően fontosnak tartják ugyanakkor a polgármesterek a hivatali dolgozók informatikai tudásának a folyamatos, aktuális kívánalmakhoz igazodó fejlesztését. A regionális szintő, a Közép-dunántúli régió önkormányzatai között mőködı egységesített számítógépes hálózat fogadtatása már kevésbé lelkes. A kapott érték alig haladja meg a 4-es átlagot. Ennek létrehozására elsısorban szintén Komárom-Esztergom megyében mutatkozik igény. Ha az adott település hozzá is juthatna ehhez a szoftverhez, akkor a vásárlás és a bérlés közül az elıbbi lenne a preferált konstrukció.
29
Monostorapáti, Pusztaszabolcs, Balatonvilágos, Kisbér, Balatonfüred. Ebben az esetben Kisbér kivételével ügykezelı szoftverrıl van szó. Kisbéren, a település honlapjának tanúsága szerint ellenben megvannak a feltételei az elektronikus ügyintézésnek is.
49
Ennek a személyes interjúkon tapasztalt magyarázata az, hogy az irodai szoftvereket is vásárolja az önkormányzat, a megfelelı technikai tanácsadással együtt. Egy ilyen szoftverért kifizetendı díjat természetesen erısen befolyásolja az önkormányzat anyagi helyzete, illetve az, hogy kaphat e támogatást ilyen szoftver beszerzésére a késıbbiekben. A sok bizonytalansági tényezı miatt többen nem vállalkoztak arra, hogy konkrét összeget mondjanak arra a kérdésünkre, hogy melyik konstrukcióban mennyit fizetne az önkormányzat ezért a bizonyos szoftverért. Ennek oka elsısorban az, hogy ez a döntés képviselıtestületi határozatot igényel, és ezért egy-személyben még véleményt sem tudtak mondani a megkérdezett polgármesterek. A 14 darab konkrét adatot30 tartalmazó válasz alapján tág keretek között mozognak az adatok. Vásárlási konstrukcióban egy-egy 50.000, 100.000, 150.000, 175.000, 200.000, 500.000 Ft-os, két darab 300.000 Ft-os összeg jelent meg, sıt egy válaszolónak31 10 Millió Ft egyszeri kifizetését is megérne egy ilyen szoftver. Sajnos a bérlési konstrukcióra csak két értékelhetı választ kaptunk, havi 50.000, illetve 100,000 Ft-ot áldozna erre két település elsı embere. A szoftverfejlesztıkkel való konkrét együttmőködést 41 polgármester jelezte. Közülük 32 29 csak akkor vállalná azt, ha a véglegesített szoftver ingyenes kipróbálásában részt vehetnek, vagy egyéb kedvezményt vehetnek igénybe a késıbbiekben, 12-en33 viszont a késıbbi kedvezményezettségtıl függetlenül is vállal tesztelési feladatokat. Az elkészült szoftver kipróbálásában 59 település34 polgármestere jelezte hajlandóságát.
30
Alsóörs, Monostorapáti, Devecser, Almásfüzitı, Balatonakali, Balatonalmádi, Nagypirit, Naszály, Ács, Bajna, Lábatlan, Berhida, Sümeg, Aszófı. 31 Balatonalmádi polgármestere. 32 Alsıörs, Kolontár, Tardos, Devecser, Szıc, Bana, Ászár, Mezıszilas, Kislıd, Kálóz, Pusztaszabolcs, Rácalmás, Balatonakali, Nagygyimót, Baracs, Sárosd, Naszály, Kisbér, Ács, Nagyigmánd, Lábatlan, Balatonfüred, Nagyvázsony, Szigliget, Berhida, Sümeg, Bakonybél, Aszófı. 33 Monostorapáti, Balatonvilágos, Nagyveleg, Súr, Réde, Bajna, Tata, Taliándörögd, Olaszfalu, Balatonfüzfı, Nyirád, Csolnok. 34 Vál, Monostorapáti, Kolontár, Felsıörs, Tardos, Devecser, Szıc, Bana, Sárisáp, Fehérvárcsurgó, Ászár, Héreg, Mezıszilas, Ukk, Kislıd, Dad, Almásfüzitı, Csabdi, Kálóz, Pusztaszabolcs, Rácalmás, Kékkút, Paloznak, alatonakali, Pusztavám, Balatonalmádi, Nagyveleg, Nagygyimót, Súr, Sárkeresztes, Baracs, Sárosd, Naszály, Réde, Kisbér, Hantos, Ács, Bajna, Lábatlan, Tata, Balatonfüred, Nagyvázsony, Taliándörögd, Olaszfalu, Szigliget, Balatonfützfı, Berhida, Várpalota, Nyirád, Sümeg, Öskü, Lepsény, Bakonybél, Csolnok, Aszófı, Nádasdladány.
50
3.3. Ügyfélinterjú eredmények Az ügyfelek kérdezése Balatonfüred, Balatonfőzfı, Berhida, Enying, Várpalota okmányirodáiban és polgármesteri hivatalaiban, hivatali nyitvatartási idıben történt 13 esetben. A megkérdezettek között egyforma arányban voltak nık és férfiak. Életkoruk szerint 22 és 75 év közöttiek, hozzávetılegesen arányos megoszlással. A legtöbb válaszadó felsıfokú végzettséggel rendelkezik, utánuk a szakmunkásképzısök állnak, akiket egyenlı arányban az érettségizettek és az általános iskolát végzettek követnek. Gazdasági aktivitás tekintetében a legtöbben már nyugdíjasok; fizikai és szellemi foglalkozásúakat egyenlı arányban kérdeztünk. A gazdaságilag aktívak foglalkozását tekintve kérdeztünk vállalkozót, zenészt, az inaktívak között GYES/GYED idıszakot töltı személyt, nyugdíjast és rokkantnyugdíjast. Az interjúalanyok kétharmad része jogosítvány-ügyintézés miatt várakozott a hivatalban, a többiek személyi igazolvány vagy útlevél ügyében érkeztek, egy személy pedig e-adóbevallással kapcsolatban kívánt tájékozódni. Nagyobbik részük úgy gondolta, az ügyintézés legalább fél órát vesz majd igénybe. Akadt, aki 210 perc, azaz három és fél óra várakozási idıt jósolt; összességében 5 perctıl 2 napig terjed ez az intervallum. Arra a kérdésre, hogy mit gondolnak, még hányszor szükséges felkeresniük az irodát abban az ügyben, amelynek intézésére most érkeztek, a legtöbben azt felelték, hogy remélhetıleg egyszer sem; majdnem ugyanennyien viszont úgy vélték, legalább egyszer még el kell jönniük ahhoz, hogy ügyük elintézésre kerüljön. A legtöbb válaszadó azt mondta, általában évente egyszer keresi föl az okmányirodát; feleannyian felelték, hogy évente kétszer jönnek el, egy-két adatközlı havonta, illetve negyedévente fordul meg itt ügyeinek intézése érdekében. Volt, aki azt állította, 2-3 évente jár ide, és akadt olyan is, akinek utoljára 8 éve volt dolga a hivatalban. Amikor azt kértük, részletesen osztályozzák a hivatali munka minıségét, az ügyintézés szervezettségét a legtöbben 4-esre értékelték; 3-as értéket ugyanannyian adtak, mint ahányan 5-ös osztályzatot. Egyvalaki ítélte csak elégtelennek a szervezettséget. Az ügyintézést gyorsaság tekintetében általában 3-asra vagy 4-esre osztályozták, de az értékelések között 1-estıl 5-ösig mindenféle minısítés elıfordul. A szakmai hozzáértés színvonalával, úgy tőnik, elégedettek az ügyfelek, mivel ebben a kategóriában kizárólag 4-es és 5-ös osztályzatok keletkeztek. A segítıkészségnek is hasonlóan kedvezı a megítélése; itt több az 5-ös osztályzat, mint a 4-es, és csupán egyvalaki értékelte azt kettesre. Az ügyfélfogadási idı tekintetében már sokkal kedvezıtlenebb osztályzatok születtek, 1-es és 2-es jegyeket is osztogattak. A legtöbb ezzel kapcsolatos javaslat szerint a hivataloknak legalább 17 óráig kellene nyitva tartani, és azt is többen említették, hogy meg kellene szüntetni az itt dolgozók részére az általános ebédszünetet. Indoklásul azt hozták föl, hogy amennyiben valaki nem akar szabadnapot kivenni, általában a hivatali munkaidın kívüli idıszakban, illetve ebédideje föláldozásával teremthetne alkalmat a hivatali ügyintézésre. Megfigyelhetı, hogy a felsıfokú végzettségőek általában véve alacsonyabb osztályzatokat adtak, eszerint elégedetlenebbek a hivatali ügymenettel. Arra a kérdésre, hogy kinek-kinek milyen áldozatokkal jár a személyes ügyintézés, ugyanannyian válaszolták azt, hogy nem jár különösebb áldozattal, mint akiknek szabadnapot kellett kivenniük emiatt. Fontos megjegyezni, hogy akik az elıbbi választ adták, valamennyien nyugdíjasok. A Gyesen lévıknek a gyermekfelügyeletet kell megoldaniuk az ügyintézés idejére, sokuknak pedig utazni szükséges, mert a hivatal nem a lakóhelyükön található. A megkérdezettek közül ugyanannyian válaszolták, hogy otthonukban és a munkahelyükön egyaránt van Internet-hozzáférésük, mint ahányan mondták, hogy nem
51
rendelkeznek ilyennel. Egyvalaki jelezte, hogy egyedül a munkahelyén jut Internethez, a legtöbben viszont azt felelték, hogy kizárólag az otthonukban. Az utóbbiak közül többen vállalkozók, ezért a munka- és a lakóhely náluk megegyezik. Akik sem otthonukban, sem a munkahelyen nem rendelkeznek Internet-hozzáféréssel, és úgy nyilatkoztak, hogy egyáltalán nem használnak Internetet, valamennyien általános iskolát végzett fizikai munkások, illetve szakmunkások voltak. A válaszadók nagy része úgy nyilatkozott, hogy minden nap használja az Internetet, hivatalos ügyeinek intézésére azonban túlnyomó többségük még soha nem alkalmazta a hálózatot. Igaz, olyan személy is akadt, aki magáról ennek az ellenkezıjét állította. Volt, aki még nem is hallott arról, hogy nem kötelezı a személyes hivatali ügyintézés, de a legtöbben tisztában vannak ezzel a lehetıséggel. A személyesen történı hivatali ügyintézéssel szemben az internetes ügyintézés legfıbb elınyeit az idıbeli kötetlenségben, valamint az idı és az útiköltség megtakarításában látják a megkérdezettek. Kivétel nélkül minden interjúalany azt mondta, szeretné, ha hivatalos ügyeit az Interneten keresztül intézhetné el; még az is így nyilatkozott, aki azt állította, hogy számára nem jár különösebb gonddal a személyes ügyintézés. A legtöbben otthonról kezelnék ügyeiket a legszívesebben; aki otthon nem rendelkezik hálózati hozzáféréssel, az a munkahelyét, illetve a teleházat jelölte meg az ügyintézés helyére vonatkozó kérdésnél. Saját települése honlapját az otthon vagy a munkahelyén internetes hozzáféréssel rendelkezık közül – egy kivételével – mindenki ismeri. Többségük azt állította, elégedett a honlap színvonalával; aki ellenkezıképpen nyilatkozott, az a településrıl megjelenı információhalmaz megítélése szerint nem elég gyakori frissítését kifogásolta.
52
4. Internet használat, e-önkormányzatisággal kapcsolatos attitődök Veszprém megyében A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyőlése 2005. októberében a korábbi évek hagyományainak megfelelıen döntött arról, hogy a közelgı parlamenti választások elıtt tudományos eszközökkel vizsgálják a megye felnıtt lakosságának életkörülményeit, kérdezzék meg véleményét a végéhez ért parlamenti ciklus politikai szereplıirıl, valamint a közigazgatás és az önkormányzatiság aktuális kérdéseirıl.35 A vizsgálat tartalmi elemei között elsı alkalommal szerepeltek az Internet használatra, illetve az e-önkormányzati igazgatásra vonatkozó kérdések. Az alábbi fejezetben ez utóbbi vizsgálati eredmények bemutatására vállalkozunk. 4. 1. Internet használat Veszprém megye felnıtt népességének kevéssel több, mint negyede valamilyen gyakorisággal használ Internetet, a nagy többség, azaz minden négy emberbıl három azonban továbbra sem. 19 .ábra Internet használat elterjedtsége Nem válaszol ,5% Használ internetet 26,6%
Nem használ int. 72,9%
Az Internet használat lakosságon belüli elterjedtsége nemek függvényében nem mutat egymástól szignifikáns különbségeket, minden más lényeges társadalmi, vagy demográfiai összefüggésben viszont igen. Az Internet használat életkor szerint a 40 év alattiakra jellemzı, a 40 év felettiekre az egyre magasabb évszámú életkor irányába haladva fokozatosan csökken. 35
A vizsgálat elvégeztetésének feladatát a Veszprém Megyei Közigazgatási és Informatikai Szolgáltató Iroda kapta. A kutatási terv, a vizsgálat kérdıívének elkészítését, az adatgyőjtés megszervezését, az eredmények elemzését, a kutatási zárótanulmány elkészítését az Iroda által megbízott Nyilvánosságért és a Civil Társadalomért Alapítvány végezte el. Az adatgyőjtés ellenırzése és az adatrögzítés az Iroda és az Alapítvány munkatársainak közös feladata volt. A vizsgálat populációs elemszáma 1000 fı. A mintában a megye valamennyi városa, továbbá 36 község szerepelt lélekszám, infrastrukturális fejlettség és a legközelebbi várostól való arányos távolságeloszlás alapján. A minta OEVK-k szerint is reprezentálja Veszprém megye felnıtt népességét. A vizsgálat adatfelvétele 2006. januárjában zajlott.
53
A 70 év felettiek esetében az Internet használók gyakorisága mindössze 1,5 %. Az Internet használat életkor szerkezeti sajátosságai egyenes arányban eredményezik, hogy szignifikáns összefüggést találjunk a családi állapot metszetében is. Az Internet használók között a nıtlen, hajadon családi állapotúak felülreprezentáltak. A házas családi állapotúak körében az Internet használók aránya a megyei átlaggal egyenlı, az elváltaknál, özvegyeknél, élettársi kapcsolatban élıknél alulreprezentált. Az iskolai végzettség dimenziójában szintén igen markáns különbségek rajzolódnak ki. Az Internet használat elterjedtsége egyértelmően a közép, illetve jelentısen a felsıfokú végzettséggel rendelkezıkre súlyozódik. A legalacsonyabb az általános iskolát végzettek, illetve az általános iskolát be nem fejezettek körében. Az Internet használat gyakoriságsúlya a városi népességre jut, ezen belül Pápa kivételével minden városra megállapítható a felülreprezentáltság. Az Internet használata legkevésbé az alacsony lélekszámú településekre jellemzı, ezen belül azt is láthatjuk, hogy az Internet használat elterjedtsége az adott település lélekszámával párhuzamban exponenciálisan csökken. Kombinálva az elıbbiekben vázolt dimenziókat világosan láthatjuk, hogy az Internet használat hiányának populációs masszívumát a községekben élı alacsonyan iskolázott idısek adják, míg az ellenpólusban jellemzıen a városokban élı fiatal, legalább közép, de inkább magasan iskolázott népességet találhatjuk. 29. táblázat Internet használat a gazdasági aktivitás-inaktivitás társadalmi pozicionálása szerint
Foglalkozás
Szakmunkás
Betanított és segédmunkás Mezıgazdasági vállalkozó, ill. tsz tag
Önálló, ill. egyéb magánvállalkozó Szellemi foglalkozású/nem diplomás Szellemi foglalkozású/diplomás Tanuló
Nyugdíjjárulékban részesülı Munkanélküli
Gyes/Gyed/Szociális támogatásban részesülı Total
Internet használat Soha nem Használ használ internetet internetet 52 165 24,0% 76,0% 19,6% 22,8% 11 91 10,8% 89,2% 4,2% 12,6% 4 3 57,1% 42,9%
Total 217 100,0% 21,9% 102 100,0% 10,3% 7 100,0%
1,5%
,4%
,7%
22 46,8% 8,3% 37 57,8% 14,0% 66 78,6% 24,9% 38 69,1% 14,3% 22 6,9% 8,3% 6 10,2% 2,3% 7 20,0% 2,6% 265 26,8% 100,0%
25 53,2% 3,5% 27 42,2% 3,7% 18 21,4% 2,5% 17 30,9% 2,3% 297 93,1% 41,0% 53 89,8% 7,3% 28 80,0% 3,9% 724 73,2% 100,0%
47 100,0% 4,8% 64 100,0% 6,5% 84 100,0% 8,5% 55 100,0% 5,6% 319 100,0% 32,3% 59 100,0% 6,0% 35 100,0% 3,5% 989 100,0% 100,0%
54
A nyugdíjasok (93 %), a munkanélküliek (89 %), a GYES / GYED / Szociális támogatásban részesülık (80 %), továbbá a szakmunkások (76 %), illetve a betanított és segédmunkások (89 %) nagy többségére nem jellemzı az Internet használat. Az Internet használat elterjedtsége a tanulók, a szellemi foglalkozásúak, illetve a vállalkozók szignifikáns többségére bizonyult igaz állításnak. További orientáló adat, hogy az Internet használat alapvetıen a három-négy fıs háztartásokban jelenik meg. Az összefüggéseket megvizsgáltuk a jövedelem dimenziójában is. Az Internet használat felülreprezentáltságát megállapíthatjuk a 2006. év elején érvényes minimálbér és nettó átlagbér közöttiek kategóriájában is, markánsan viszont a nettó átlagbér felett keresıkre jellemzı. Minden tizedik Veszprém megyei naponta használ Internetet, ez az Internet használók kétötöde. A heti többszöri felhasználók aránya a teljes népességen belül 8 %, az Internet használók körén belül 29 %. A hetenként egyszeri felhasználók aránya 3 % a teljes népességen belül, az Internet használók csoportján belül minden tizedik felhasználót sorolhatjuk ide. A havi egy-két alkalommal Internet elé ülık aránya a megye felnıtt népességén belül 3,5 %, az Internet használók csoportján belül minden hetedik felhasználót sorolhatjuk ebbe a körbe. Azok aránya, akik havi egy alkalomnál ritkábban ülnek Internet használat céljából számítógép elé 2,3 %, az Internet használók csoportján belül ez az arány 9 %-nak adódott. 20 .ábra Internet használat gyakorisága 50
40 39
30 29
20
13
Percent
10
10
9
0 Naponta
hetente Hetente többször
Ritkábban, mint hav. Havonta
Az Internet alkalmazók abszolút többsége, mintegy 56 %-a otthonában, 29 %-a munkahelyén, 15 % nyilvános terminálokon keresztül, például Teleház, Internet kávéház, gyorsétterem (stb.) használja a világhálót.
55
21. ábra Internet használat jellemzıi 60 56 50
40
30 29
20
15
Percent
10
0 Otthonában
Munkahelyén
Nyilvános terminált
Azok, akik otthonukban, vagy munkahelyükön veszik igénybe a világhálót, jellemzıen ezt minden nap megteszik, de legalábbis heti többszöri gyakorisággal. A nyilvános terminálokon keresztül történı Internet használat gyakorisága a havi gyakoriságnál ritkább használat irányába súlyozódik. Ebben a csoportban a napi gyakoriságú Internet használat aránya csak 2,5 %. Most vizsgáljuk meg életkori sajátosságok szerint is az Internet használat helyszínét. A legfiatalabbak, a 18-29 évesek korcsoportjában a nyilvános terminált használók aránya felülreprezentált, bár a relatív többség ebben az esetben is otthonában használ Internetet. A 30-39 évesek korcsoportjában az otthoni Internet felhasználók körén kívül azok aránya is felülreprezentált, akik csak munkahelyükön csatlakozhatnak a világhálóra. Az Internet használó 40-49 évesek korcsoportjában csak az otthoni használat alkot nem véletlennek tulajdonítható többséget, szemben az 50-es éveikben járó felhasználókkal, akik esetében az otthoni használók mellett a munkahelyi felhasználók aránya is szignifikáns többséget mutat. A nyugdíjas internetezık nagy többsége otthonában ül gép elé, bár a jelek szerint néhányan nem riadnak vissza a nyilvános terminál használatától sem. A felsıfokú végzettségőek körében mind az otthoni, mind a munkahelyi Internet használat aránya felülreprezentált, a középfokú iskolai végzettséggel rendelkezık körében a munkahelyi és a nyilvános terminálokon keresztül történı csatlakozás esetében állapíthattunk meg szignifikáns többséget. A szakmunkás felhasználók esetében az otthoni és a nyilvános terminálokon keresztül történı Internet csatlakozás alkot többséget. A legalacsonyabb iskolai végzettségő internetezık jellemzıen nyilvános terminálok elé ülnek, ha valaminek Interneten szeretnének utánanézni. A szellemi foglalkozású, de diplomával nem rendelkezık szignifikáns többsége munkahelyén internetezik. A tanulók, a munkanélküliek és a betanított, illetve segédmunkások úgy tőnik, inkább a nyilvános Internet terminálok lehetıségét veszik igénybe. A relatív többség a szakmunkások esetében az otthoni felhasználók felé mutat.
56
Az Internet felhasználókon belül az otthoni alkalmazás a diplomás szellemi foglalkozásúak, a vállalkozók, illetve a nyugdíjasok és a GYES / GYED / szociális támogatásban részesülıkre súlyozódik. Az otthoni Internet felhasználók többsége a városokban, jelentıs részben a megyeszékhelyen él, hasonlóan a munkahelyi felhasználókhoz. A nyilvános terminálokon keresztül történı Internet csatlakozás gyakorisága a városi alkalmazókra mutatkozik igaznak, nyilván a jelen lehetıségek adta kereteken belül. 22 .ábra Internet használat helyszíne településtípusok szerint 79,6
80
73,3
70,6 70
64,2 60
50
40
30
24,5
20
10
16,1 9,4
15,1 10,3
8,2 5,1
6,4
1,9
7,6 4
3,7
0 Megyeszékhely Otthonában
Város Munkahelyén
Község Nyilvános terminált használ
Megyei átlag Nem szokott internetezni
Összességében az Internet igénybevétel helyszínstruktúrája minden településtípus esetében hasonló eloszlásban jelenik meg. A relatív többséget az otthoni felhasználók alkotják, ıket gyakoriságban a munkahelyi, majd a nyilvános terminálokon keresztül történı Internet csatlakozók követik. Most tekintsük meg az Internet használat megjelölt vezetı céljait az Internet felhasználók körében összesen. Az Internet alkalmazás két legfontosabb indoka az ismeretszerzés és a levelezés. E két cél alkotja a megjelölt célok abszolút többségét. A munkavégzés és a szórakozás célzatú felhasználástípusok gyakorisága szinte teljesen megegyezik; 17,6 %, illetve 17,8 %. Viszonylag alacsony gyakoriságú az alapvetıen hivatali, banki-ügyintézési, valamint a vásárlási célzatú Internet alkalmazás. Ez utóbbi típusokra inkább a kombinált felhasználás típusok mutatkoznak jellemzınek, vagyis az ismeretszerzés, a levelezés, vagy éppen a szórakozás, munkavégzés mint fı cél mellett szekunder, vagy tercier célokként jelennek meg.
57
.23 ábra Internet használat megjelölt céljai az Internet használók körében összesen 30
27,4 26,1 25
20
17,8
17,6
15
10
5
3,2
3,6
Vásárlás
Banki ügyintézés
4,2
0 Munkavégzés
Ismeretszerzés
Levelezés
Hivatali ügyintézés
Szórakozás
Az internetezés megjelölt céljai a gazdasági aktivitás vonatkozásában mutatkoznak szignifikánsnak, hasonlóképpen az iskolai végzettséghez, vagy a településtípusokhoz. Az Internet alkalmazások célja és indoka nyilván rendkívül színes, személyi igényekhez illeszkedik. 4.2. E-önkormányzatisággal népességének körében
kapcsolatos
attitődök
Veszprém
megye
felnıtt
A vizsgálatban külön kitértünk az e-önkormányzati igazgatással kapcsolatos tájékozottsági szint, illetve attitődök kérdésköreire. Alapvetıen azt láthattuk, hogy Veszprém megye felnıtt népességének 65 %-a hallott már arról, hogy a hivatalos ügyek intézésére a jövıben a személyes megjelenéssel szemben komoly alternatívák mutatkoznak majd. A férfiak tájékozottabbnak tőnnek a nıknél, az 50 év alattiak az 50 év felettieknél, a városokban élık a községekben élıknél, a legalább szakmunkás iskolai végzettségőek a csak általános iskolai végzettségőeknél, a gazdaságilag aktívak az inaktívaknál, kivéve a tanulókat, akiknek 85 %-a hallott már valahol az e- közigazgatásról, és képes beilleszteni ezt a jelen magyar valóságba.
58
Vizsgáltuk azt a készséget is, miszerint ha lenne mód arra, hogy a lakóhely polgármesteri hivatalába beadott ügyek menetérıl nyilvános internetes portálon (egy ügyfélkód beírásával) tájékozódjon, informálódjon, élne-e ezzel a lehetıséggel az adatközlı? Az összes megkérdezett 38 %-a hajlott arra, hogy adott esetben igénybe vegye az Internet nyújtotta ügyintézési, tájékozódási lehetıségeket, a többiek nem, vagy nem tudták eldönteni, jó-e ez nekik, vagy sem. A megkérdezettek 1 %-a nyilatkozott úgy, hogy már most is van lehetısége arra, hogy Interneten intézze hivatalos ügyeit, és él is ezzel a lehetıséggel. Kétszer ennyien vannak azok, akik bár tudják, hogy van ilyen lehetıség, mégsem élnek vele. Legalább minden tizedik felnıtt korú Veszprém megyei állampolgár feltétlenül élne az e-önkormányzatiság lehetıségeivel, ha annak feltételei megteremtıdnének, minden ötödik pedig valószínőleg élne vele. A szkeptikusok aránya szinte pontosan megegyezik azok arányával, akik könnyebben rávehetınek mutatkoznak arra, hogy éljenek az új ügyintézési lehetıségekkel. A kategorikus elutasítók aránya a teljes népesség 36 %-a. Az e-önkormányzati igazgatás lehetıségeinek kipróbálása iránt nagyobb érdeklıdést mutatnak a fiatalok és a középkorúak, a legalább közép-, de inkább felsıfokú iskolai végzettségőek, a városokban élık, illetve a gazdaságilag aktívak. Az inaktívak csoportjából ebben az esetben is kiemelkednek a tanulók, akik érdeklıdése leginkább a szellemi munkakörben dolgozó diplomások érdeklıdési szintjéhez hasonló. 24.ábra Az e-önkormányzati igazgatás lehetıségeinek feltételezhetı kihasználási opciója
40
36,3
35
30
25
20
20,5
21,3
15 11,4
10
6,1
5 0,9
1,6
1,9
0 Már most is van Már most is van rá lehetıség és rá lehetıség, de él vele nem él vele
Feltétlenül élne vele, ha lenne
Valószínőleg igen
Valószínőleg nem
Biztosan nem
Nem tudja
Nem válaszol
59
5. Összefoglalás E-önkormányzati véleményvizsgálataink során a régiót alkotó összes település közel felérıl, 48 %-áról szereztünk be adatokatt, ez 194 települést jelent. 207 települést illetıen, beleértve az ismételt megkereséseket is, az adatfelvételre fordítható idıkereten belül nem érkezett válasz, ill. nem tudtunk kapcsolatot létesíteni. A települési szintre vetített válaszok aránya Veszprém megye esetében felülreprezentált. A 217 Veszprém megyei település 56 %-áról sikerült választ elérnünk. Fejér megye 108 településébıl 42 település esetében értünk el legalább egy választ, ez a megye összes településének közel kétötöde, vagyis a véleményvizsgálati adatbázisokban szereplı települések 22 %-a. Komárom-Esztergom megye 76 településébıl 30 település esetében sikerült legalább egy választ prezentálnunk, ez a megye összes településének kétötöde. Településtípusok szerint a településekre vetített válaszreprezentáció kiegyenlített arányokat mutat. A régióban található 36 város közül minden második esetben, vagyis 17 város esetében értünk el választ. A 365 község közül 177 községre vonatkozóan rendelkezünk e-önkormányzati tematikájú válaszmintázattal, ez az arány a városokhoz hasonlóan szintén jól illeszkedik a régiós átlaghoz. Személyes, elektronikus, telefonos, vagy hagyományos postai úton 118 hivatalvezetı jegyzı válaszát értük el az e-önkormányzati igazgatással kapcsolatban az elvileg lehetséges 286-ból. Ez azt jelenti, hogy a régióban legalább minden negyedik jegyzı kifejtette tapasztalatait, véleményt e kérdéskörben. Válaszadó (kör)jegyzıink a régió 401 településébıl 172 településre vonatkozóan reprezentáltak információkat. Településtípusok szerint a régió településeire vetített válaszmegoszlás ismeretében elmondhatjuk, a községek csoportmetszetei szerint szignifikáns mértékben a jegyzık voltak aktívabbak az e-önkormányzati igazgatással kapcsolatos megkeresésünkre, a városok esetében ez inkább a polgármesterekre mutatkozott jellemzınek, de emellett a városok körén belül azon városok csoportja is felülreprezentált, ahonnan nem volt módunk érdemi választ összegyőjteni egyik települési vezetıtıl sem. A 118 válaszadó jegyzı a régió egészében 207 vezetı beosztású, 1135 ügyintézı, 93 adminisztrátor-titkár, vagy titkárnı, 19 informatikus, 121 külön gazdasági – pénzügyi számviteli és 189 mőszaki – technikai - fizikai munkatársat, azaz mindösszesen 1764 fıállású munkatársat említett. A fıállású munkatársak közel kétharmada ügyintézı státuszban dolgozik. A részmunkaidıben foglalkoztatott munkaerı több mint fele mőszaki – technikai – fizikai személyi állomány. A hivatalok a törvényi elıírásoknak megfelelıen regisztrálják és többé-kevésbé naprakész módon vezetik nyilvántartásaikat. Törvényi elıírásokon kívüli, a hivatal munkáját segítı adatregisztrálás, nyilvántartás szinte sehol sincs. A hivatalvezetıket felkértük, hogy jelöljék meg hányféle ügytípus csoportot kellene kezelnie a fejlesztés alatt álló irodai szoftvernek. A legkisebb hivatalban 3 ilyen fıtéma csoport mutatkozott, a legnagyobban 250, hivatalonként az átlag 24. A hivatalokon belüli a nyilvántartás jellemzıen két típusmetszet lehetıséget ötvöz, egyszerre vezetik ügyfélhez, egyszerre ügyhöz, ügymenethez kapcsoltan. 35 hivatal esetében találkoztunk olyan szisztémával, ahol a nyilvántartás kizárólag ügyhöz, ügymenethez, hét esetben olyan hivatallal, ahol kizárólag ügyfélhez kötött. A 118 adatközlı hivatalban összesen 1040 számítógépen volt az adatfelvétel idıpontjában Internet kapcsolat. A kiépített Internet kapcsolattal rendelkezı számítógépek 53 %-a 14 városi hivatalban található, 47 %-a 104 községben áll a hivatalok munkatársai rendelkezésére.
60
Egy városi adatközlıre átlag 39, egy községire átlag 5 Internet kapcsolattal ellátott számítógép jut. Az összes adatközlıre vetítve átlag 9 internetezésre is alkalmas számítógéppel számolhatunk. A hivatalvezetıktıl győjtött eredmények alapján azt mondhatjuk, hogy a mintába került települések 63 %-nak van önálló internetes honlapja, a többinek nincs, vagy jelenleg nem üzemel. Az önálló internetes honalappal rendelkezı települések aránya Veszprém és Fejér megye esetében magasabb, mint a régiós átlag, Komárom-Esztergom esetében azoknak a településeknek az aránya felülreprezentált, amelyeknek nincs önálló honlapja. Az e-önkormányzati igazgatással kapcsolatos információk, nyomtatványok, őrlapok és őrlapkitöltési útmutatók csak igen kevés településen érhetıek el. Minden ötödik válaszadó nyilatkozott úgy, hogy ık már tettek konkrét lépéseket az eönkormányzatiság felé, a többiek óvatosabb módon nemmel válaszoltak. A hivatalok jelenlegi informatika-technikai ellátottságának szintje az adatközlık véleményeinek közepes. A hivatalvezetık megítélése szerint a munkatársak informatikai felhasználó tudásának fejlesztése kiemelt cél, ugyanis ez lesz az egyik legfontosabb alappillére a rövidesen életbe lépı e-önkormányzati igazgatásnak. A régió hivatalai közötti intranet kiépítését szintén fontosnak ítélték véleményalkotóink. A válaszadó jegyzık 55 %-a egyelıre a jelenlegi gazdasági helyzetben nem látja reális tervnek, hogy a hivatal megteremthesse az e-önkormányzati igazgatás feltételeit és körülményeit, vagyis nem tartják napirenden a kérdés rendezését. Az összes válaszadó jegyzı 36 %-a fogalmazott úgy, hogy megítélése szerint a település csatlakozhatna a programhoz. A csatlakozási szándékot kifejtı jegyzık közel háromnegyede, vagyis az összes válaszadó 26 %-a a vásárlást, a többiek, az összes válaszadó 9 %-a a bérlési lehetıséget ítélte optimálisnak. Válaszadóinkat felkértük, nevezzenek meg összeget arra vonatkozóan, hogy mennyit érne meg nekik vásárlás, illetve bérlés vonatkozásában a kínált termékek birtokba vétele. A vásárlás mellett állást foglaló, illetve a vásárlási szándékot összegnagyságrenddel kiegészítı jegyzık mindösszesen 17.590.000 Ft-ot fordítanának a szoftverek beszerzésére, telepítésére. Az átlag közel 800.000 Ft. A szoftverbérlés mellett állást foglaló, illetve a bérlési szándékot összegnagyságrenddel kiegészítı jegyzık mindösszesen 3.555.000 Ft-ot fordítanának a szoftverek bérlésére, üzembe helyezésére, telepítésére. Az átlag ebben az esetben közel 150.000 Ft./év. A hivatalvezetık kétötöde, mintegy 41 %-a nyilatkozott úgy, hogy felkérésre, szerzıdés ellenében vállalna részvételt a szoftverek kifejlesztésében, a próbaüzemre, vagyis a már kifejlesztett szoftverek tesztelésére az összes véleménynyilvánító jegyzı 61 %-a vállalkozna. A települési vezetıkkel készült interjúk szerint a vizsgált települések mindegyikén tartanak valamilyen témában olyan rendezvényeket, ahol a lakosságnak lehetısége van kinyilvánítani a véleményét a települést érintı egyes kérdésekrıl. Az elkészült interjúk szerint a lakosság kifejezetten igényli azt, hogy bevonják ıket a település aktuális ügyeibe, abba, amely meghatározza azt, hogy milyen irányba fejlıdjön tovább a település. A témák közé a fejlesztési kérdések mellett a környezetvédelem is hangsúlyosan beletartozik. A nyitottság és társadalmi aktivitás ilyetén megnyilvánulásán még az sem változtat, hogy e lakossági fórumokat nagyobbrészt maga a hivatal kezdeményezi. A civilek kezdeményezıkészsége ebben a témakörben még alacsonyabb, de nem elhanyagolható mértékő. A vizsgált településeken a civil aktivitás mértéke az erıs, fokozódó szavakkal írható le egyszerően, bár két olyan véleményt is kaptunk, amely azt tartalmazza, hogy az adott település civil szervezetei felkérésre illetve választások elıtt aktívak. Az önkormányzat és a civil szféra közötti, települési szintő együttmőködés egyik manifesztálódása, amikor közösen megalkotják a települési civil koncepciót. A vizsgált települések közül 19 rendelkezik
61
ilyennel, és megléte érthetı módon a nagyobb településekhez köthetı. Az együttmőködés konkretizáltabb formája az, amikor feladatra szerzıdik az önkormányzat egy-egy civil szervezettel. Ennek a célja a puszta feladat-kihelyezésen túl a gazdaságosság és a meglévı civil potenciál jobb kihasználása. Átadható feladat lehet például a települési rendezvények, kulturális és sport programok megszervezése, hulladékgyőjtés, településfejlesztés stb. Egy feladatra általában egy szervezet vállalkozhat, és ezt közte és az önkormányzat között létrejövı írásos megállapodás rögzíti megfelelı keretek közé, de ez utóbbi alapulhat szóbeli megállapodáson is. A megvizsgált települések polgármesterei közül 74 nyilatkozott úgy, hogy vannak olyan feladatok a településen, amelyeket civil szervezetek végeznek el. Közülük 23 településen ezt szerzıdésben is rögzítik. Elsısorban a sport és a kulturális rendezvények szervezése van a civilekre bízva, ezt követi a közbiztonság. A településfejlesztés (benne a pályázati tanácsadás, pályázatírás és az információszolgáltatás) és településszépítés, a környezetvédelem, a hulladékgyőjtés az elıbbieknél kevésbé jellemzıen ellátott feladat, bár a települések egy jelentıs része e területen is kihasználja a civil adottságait. A hivatali ügyintézés polgármesterek általi megítélése jónak mondható, bár ez nem jelenti azt, hogy ne lenne javulni, javítani való a hivatalok munkájában. A válaszokat a fizikai és a humán infrastruktúra felıl is meg lehet közelíteni. Elıbbi esetben egyértelmően az a végkövetkeztetés, hogy a hivatalnak helyet adó épület nem mindenhol alkalmas hivatali típusú munkafolyamatok lebonyolítására. Ez sok településen elıfordult, és ez az a helyzet, amit a kevesebb személyes jelenlétet követelı e-közigazgatás valamelyest orvosolni tudna. Szintén fizikai infrastruktúra hiányossága az informatikai rendszerek, számítógépek elavult mivolta. A humán infrastruktúrában tapasztalt hiányosságok (szakmai, informatikai, készségbeli) pedig folyamatos képzéssel orvosolhatók. A hivatal mőködésébıl, ellátott feladataiból fakadó hiányosságokat is megemlítették a válaszadó polgármesterek. Úgy tőnik, a hivatalokra vonatkozóan megrajzolható egy olyan probléma-kép, amely szinte minden hivatalra jellemzı: az okmányiroda, a gyám és szociális osztály és az építésügyi osztályok azok a szakmai területek, ahol a legtöbb javulni valója van minden egyes hivatalnak. Kértünk információkat a lakossági panaszokról és az egyéb jellegő konfliktusokról és ezek is elsısorban e szakmai területeket érintették. Az elektronikus közigazgatással és ügykezelés kívánatos és lehetséges megvalósulását a települési és a kistérségi szintre helyezhetjük a szolgáltatott adatok alapján. Noha a legtöbb helyen külön-külön jelent meg e két területi szint, az ideális mindenképpen az lenne, hogy a közigazgatás majdan feladattal bíró kistérségi szintje és benne a települések egy informatikai, e-önkormányzati szintet alkotnának. Mindez összhangban van a jelenlegi közigazgatási elképzelésekkel, amelyek jelenleg csak elképzelések ugyan, mégis jelzik a szándék irányát. A megkérdezett polgármesterek szerint elektronikus úton sorrendben az adózás, a hatósági ügyintézés, az okmányirodai feladatok lehetnek leginkább elláthatók, és ezekre már most is van példa az országban. A településrendezés és a gazdaságfejlesztés-településfejlesztést kevésbé gondolják megvalósíthatónak elektronikus úton, annak ellenére, hogy elıbbi esetben is van már erre pozitív példa. A gazdaságfejlesztés-településfejlesztésbe pedig a pályázatok elektronikus úton történı beadása is beletartozik. Az e-önkormányzati megoldások kedvezményezettjeit a lakosság egy részében, és a hivatal egészében, valamint az okmányirodában lehet körülírni. A lakosság egésze azért nem kedvezményezett, mert aki nem rendelkezik megfelelı informatikai tudással, és hozzáféréssel, arról inkább az ellenérdekeltség mondható el. A hivatal és az okmányirodák kedvezményezettsége pedig gyakorlatilag magától értetıdik: kevesebb a zsúfoltság, kevesebb papír képzıdik, gyorsul az ügyintézés. Azonban lehetnek ellenérdekeltek is. Az egyik csoport a már említettek, akiknek nincs lehetıségük az e-önkormányzás és közigazgatás pozitívumait igénybe venni, a másik pedig azok, akiknek fontos a személyes kontaktus (ez lehet polgármester, ügyintézı, vagy egyszerő állampolgár is).
62
Bár még messze vagyunk tıle, a fentebb említettek miatt szinte minden polgármester óva intett az elektronikus rendszerek kizárólagossá tételétıl, hangsúlyozva a papír és az elektronikus rendszer párhuzamos mőködésének a szükségességét. A következı kérdéscsoportunk arra irányult, hogy milyen fogadtatása lenne a hivatalon belül a polgármester részérıl egy elektronikus ügykezelı és elektronikus ügyfélforgalmat lebonyolítani képes szoftver bevezetésének. Gondolati szinten a polgármesterek 2/3-ában fogalmazódott meg az, hogy az eönkormányzati igazgatás kiépítését elısegítı szoftvert helyezzen üzembe az önkormányzat, illetve ennek kiépítésére konkrét fejlesztési intézkedéseket tegyenek a hivatalon belül. Öt település vezetıje azt jelezte, hogy a gondolatot tett is követte az ı részükrıl, azaz már most is rendelkeznek ilyen szoftverrel. Adataik alapján a gondolati szintő szándék elsısorban Komárom-Esztergom megyei településekre, valamint a városokra súlyozódik. Az eönkormányzati megoldások kiépítése érdekében megtett fejlesztési intézkedéseket viszont a polgármesterek csak kismértékben tartják fontosnak, azaz nem ez tekinthetı az elsıdleges prioritásnak a régió települései között. Ennél fontosabbnak tartják a hivatali dolgozók informatikai tudásának folyamatos és naprakész frissítését és a képzést. Ha az adott településnek lehetısége lenne egy ügykezelı és e-önkormányzást segítı szoftvert üzembe helyezni, akkor azt inkább megvásárolnák, a kifizetett összeg (a polgármesterek megítélése szerint) pedig átlagosan 860 ezer Ft-körül alakulna. A bérlési szándék nem tekinthetı jellemzınek. Fontos információ, hogy a szoftver beszerzése csak akkor lehetséges, ha erre külön pályázati forrás vehetı igénybe. Az ügyfelek kérdezése Balatonfüred, Balatonfőzfı, Berhida, Enying, Várpalota okmányirodáiban és polgármesteri hivatalaiban, hivatali nyitvatartási idıben történt. A válaszadó hivatali ügyfelek szívesen használnának Internetet hivatalos ügyeik intézésére, nemcsak kényelmi szempontok, hanem nyilvánvaló költség- és idımegtakarítási tényezık következtében. Ha módjukban állna, mindegyikük inkább Interneten kezelné ügyeit a hivatali sorban állás helyett. Még azok is így nyilatkoztak, akiknek „nem jár különösebb gonddal a személyes ügyintézés”, mert a közelben laknak, és nyugdíjasok. Nagy mintájú, reprezentatív lakossági vizsgálat eredményei szerint Veszprém megye felnıtt népességének kevéssel több, mint negyede valamilyen gyakorisággal használ Internetet, a nagy többség, azaz minden négy emberbıl három azonban továbbra sem. Az Internet használat hiányának populációs masszívumát a községekben élı alacsonyan iskolázott idısek adják, míg az ellenpólusban jellemzıen a városokban élı fiatal, legalább középfokú végzettségő, de inkább a magasan iskolázott népességet találhatjuk. Az Internet alkalmazók abszolút többsége, mintegy 56 %-a otthonában, 29 %-a munkahelyén, 15 % nyilvános terminálokon keresztül használja a világhálót. Veszprém megye felnıtt népességének 65 %-a hallott már arról, hogy a hivatalos ügyek intézésére a jövıben a személyes megjelenéssel szemben komoly alternatívák mutatkoznak majd. A férfiak tájékozottabbnak tőnnek a nıknél, az 50 év alattiak az 50 év felettieknél, a városokban élık a községekben élıknél, a legalább szakmunkás iskolai végzettségőek a csak általános iskolai végzettségőeknél, a gazdaságilag aktívak az inaktívaknál, kivéve a tanulókat, akiknek 85 %-a hallott már valahol az e-önkormányzati igazgatásról, és képes beilleszteni ezt a jelen, ill. a közeljövı magyar valóságba.
63
6. Ajánlás Paradigma váltás küszöbén van a magyar közigazgatás. Több mint fél éve jogszabály teszi lehetıvé azt, hogy a hagyományos, papír alapú, minden esetben az ügyfél személyes jelenlétét feltételezı ügyintézést felváltsa, legalábbis kiegészítse a gyorsabb, olcsóbb, megbízhatóbb, idıtakarékosabb elektronikus ügyintézésre való áttérés. A hatósági ügyek intézésének egy jelentıs része már ma is intézhetı ilyen módon, az ügyforgalom jelentıs részét bonyolító polgármesteri hivatalok viszont még az átalakulás elıtt állnak.
64
7. Melléklet A válaszadó hivatalvezetık által a véleményvizsgálatban képviselt települések Borzavár, Porva
Doba
Zalahaláp, Sáska
Marcaltı
Ganna, Döbrönte
Homokbödöge, Nagytevel Magyarpolány Badacsonytomaj Sümegprága, Bazsi Kıvágóörs, Kékkút Bana
Sárisáp
Isztimér, Bakonykuti Naszály Óbarok Bánd Szárliget Köveskál, Mindszentkálla, Balatonhenye, Szentbékkálla Devecser
Felsıörs Csajág Dad Hárskút Márkó
Gógánfa, Zalagyömörı
Lesencetomaj Lesencefalu Zánka, Monoszló Tés, Jásd Nemesvámos, Veszprémfajsz Tardos
Kincsesbánya Iváncsa Szár, Újbarok Balatonfőzfı Bodajk
Bokod
Tüskevár, Apácatorna, Kisberzseny
Máriahalom
Kálóz Dabronc, Hetyefı, Zalaerdıd Hantos
Balatonudvari Tótvázsony, Hidegkút
Kocs Sárszentágota
Kıszárhegy Pusztavám
Kesztölc
Seregélyes
Sárosd
Balatonederics, Nemesvita
Szákszend
Balatonszepezd
Szıc
Csögle, Adorjánháza, Egeralja Mátyásdomb Sárkeresztúr
Balatonfıkajár
Balatonvilágos Nagypirit, Kispirit
Almásfüzitı
Badacsonytördemic
Tordas
Nagygyimót, Adásztevel Ábrahámhegy, Balatonrendes, Salföld Tárkány Bakonyszombathely Úrhida
Tarján Balatoncsicsó, Óbudavár, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon Ukk, Megyer, Rigács, Zalameggyes Dáka, Pápasalamon Hajmáskér, Sóly
Mocsa
Ászár Nyárád, Pápadereske Monostorapáti, Hegyesd
Gánt Tabajd Soponya
Kislıd Lesenceistvánd, Uzsa Nagyvázsony, Vöröstó, Barnag, Mencshely, Pula Balatonfüred Kapolcs, Vigántpetend, Taliándörögd Szigliget, Hegymagas Balatonkenese, Küngös Berhida, Vilonya
Várpalota Olaszfalu, Nagyesztergár, Lókút Nyirád Sümeg Öskü
Bakonybél, Pénzesgyır Vaszar, Gecse Ács Kisbér Lábatlan Adony Vérteszılıs
Nagyigmánd İsi Pusztaszabolcs Csór
Veszprém Tatabánya
Pápateszér Kulcs Csabdi
Bakonycsernye Pátka
Paloznak, Lovas Nádasladány, Sárkeszi Polgárdi
Lepsény Aszófı Zirc
65
Honlap navigációs oldalak
A KFKI ISYS Informatikai Kft. és a Sense/Net Kft. tanácsadói és fejlesztıi csapata szoros együttmőködésben Internet alapú önkormányzati portálrendszert épített ki két dunántúli kistérségben. Az Ajka és Vasvár vonzáskörzetébe tartozó településekkel, valamint az Új Atlantisz és a Vasi Hegyhát Térségi Fejlesztési Társulásokkal együttmőködve került kialakításra az a szolgáltatás-csomag, ami a térség városait és falvait közelebb hozza egymáshoz, az állampolgárokhoz és a világhoz. A fejlesztés a Sense/Net Portal Engine alkalmazásával két hónapot vett igénybe, összesen 58 települést érint, és rendkívül költséghatékony megoldásként látja el feladatát. A példaként bemutatott honlapok, internet alapú megoldások többszintő információs feladatkört látnak el. Az egyes települések által önállóan szerkeszthetı nyilvános portálok alapvetı funkciója, hogy az önkormányzatok és a polgármesteri hivatalok gyorsan és hatékonyan publikálhassák a településük életével kapcsolatos információikat, hirdetményeiket, a képviselıtestület határozatait, a település intézményeinek elérhetıségét, hivatali nyitva tartását, illetve a kistérségek, falvak rendezvényeivel, életével kapcsolatos egyéb tájékoztatást. Szintén itt kapnak helyet azok az információk is, amelyek az egyes településekrıl vagy régiókról szélesebb körő érdeklıdésre is számot tarthatnak. A weboldalak beszámolnak a települések történelmérıl, nevezetességeirıl, érdekességeirıl, turisztikai és egyéb szolgáltatásairól. Ugyanakkor egy jelszóval védett, zárt „intranet” rendszert is magába foglal, melyben az arra jogosult vezetık, jegyzık, körjegyzık és polgármesterek számára elérhetı információk kerülnek elhelyezésre. A portálrendszer egyik legérdekesebb és a legtöbb ember
66
számára közvetlenül is hasznos részének a harmadik szint ígérkezik, mely az elektronikus úton történı ügyintézésre kínál majd lehetıséget. A polgárok ennek segítségével az Interneten keresztül intézhetik a hivatalos ügyeik egy részét. Elvileg minden szükséges formanyomtatvány, a kitöltést segítı útmutató, a további szükséges iratok listája elérhetı lesz az adott település honlapján. Az alkalmazott portál motorok egységes menürendszere biztosítja a lehetı leggyorsabb információ-hozzáférést, a tartalmi frissítések alatt is folyamatosan elérhetı marad a felhasználók számára, és nagyban segíti a települések közötti navigálást. A portál hatékony fenntartását a központilag mőködtetett magas színvonalú tartalom-menedzsment rendszer biztosítja. Az elkészült rendszer lehetıvé teszi, hogy mindegyik település saját maga módosíthassa, rendezze és publikálja portálja tartalmát. Az e-közigazgatás szolgáltatásainak négy szintjét különböztethetjük meg: 1.szint: információ - online információk a szolgáltatásokról, "ügyleírások'; 2.szint: egyirányú interaktivitás - az ügyleírások által adott információkon túl az ügyintézéshez szükséges őrlapok, nyomtatványok letölthetısége, kinyomtathatósága; 3.szint: kétirányú interaktivitás - az ügyintézéshez szükséges őrlapok, nyomtatványok online kitölthetık, elektronikusan (elektronikus aláírás segítségével) hitelesíthetık, és ugyancsak online továbbíthatók; 4.szint: teljes körő elektronikus ügyintézés - az ügymenet elektronikus; őrlap, nyomtatvány kitöltése, hitelesítés, továbbítás, döntés, kézbesítés, illeték befizetése (természetesen elektronikus aláírás felhasználásával). Az e-közigazgatással kapcsolatos anyagok szinte egyöntetően az „élethelyzetek, ügyleírások” menüpontban vagy ablakban szerepel, ami megkönnyíti az eligazodást. Szintén majdnem minden 2. szintő szolgáltatást nyújtó honlapon van link a kormányzati portálra vagy az Informatikai és Hírközlési Minisztériumra
67
68
69
A közösen kifejlesztett honlapok/portálok esetén elıny, hogy szerkezete adott. Sajnos az ilyen honlapok egy részénél hiányzik a tartalmi feltöltés, gyakran egyáltalán nem történt adatfrissítés a létrehozás óta.
70
71
72
73
