JELENTÉS AZ RB ÁLTAL KIFEJTETT HATÁSRÓL

JELENTÉS AZ RB ÁLTAL KIFEJTETT HATÁSRÓL 2010

CdR 149/2011 EN-AGN-AP-EW/IZ/szr — Rue Belliard/Belliardstraat 101 — 1040 Bruxelles/Brussel — BELGIQUE/BELGIË — Tel. +32 22822211 — Fax +32 22822325 — Internet: http://www.cor.europa.eu

HU

-1TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 1. Többszintű kormányzás és a polgári részvétel elősegítése........................................................ 5 1.1 Többszintű kormányzás ...................................................................................................... 5 1.2 Az európai polgári kezdeményezés .................................................................................... 6 1.3 Az EU ifjúsági stratégiája – befektetés és az érvényesülés elősegítése............................ 7 2. Regionális politika ........................................................................................................................ 7 2.1 A kohéziós politika reformja .............................................................................................. 7 2.2 Európai területi együttműködési csoportosulás (EGTC)................................................. 9 2.3 A balti-tengeri régióra vonatkozó makroregionális stratégia.......................................... 9 2.4 Városi mobilitás ................................................................................................................. 10 3. Az Európa 2020 stratégia .......................................................................................................... 11 4. Alapvető jogok, társadalmi befogadás és egészségügy............................................................ 12 4.1 Alapvető jogok – Az EU gyermekjogi stratégiája........................................................... 12 4.2 Társadalmi befogadás és egészségügy.............................................................................. 13 5. Éghajlatváltozás, környezetvédelem és energia....................................................................... 15 5.1 Éghajlatváltozás – COP 16 UNFCCC, Cancún .............................................................. 15 5.2 Biológiai sokféleség – COP 10 CBD Nagoya, valamint a 2020-ig szóló európai biodiverzitási stratégia felé ............................................................................................... 16 5.3 Regionális és helyi önkormányzatok és az uniós környezetvédelmi politika................ 17 5.4 Energia................................................................................................................................ 18 6. Gazdaság- és iparpolitika .......................................................................................................... 19 6.1 Kisvállalkozói intézkedéscsomag...................................................................................... 19 6.2 Európai gépjárműipari ágazat ......................................................................................... 20 6.3 Környezetbarát gazdaság: A haladás mérése – a GDP-n innen és túl.......................... 20 7. Szomszédságpolitika és fejlesztési politika............................................................................... 21 7.1 Szomszédságpolitika.......................................................................................................... 21 7.2 Decentralizált fejlesztési együttműködés......................................................................... 23 8. A KAP, a halászati és a tengerpolitika jövője.......................................................................... 23 8.1 A közös agrárpolitika reformja........................................................................................ 23 8.2 Közös halászati politika (KHP) ........................................................................................ 24 8.3 Tengerpolitika.................................................................................................................... 25 9. Kultúra és információs társadalom .......................................................................................... 26 9.1 Az „Európai Örökség” cím............................................................................................... 26 9.2 Digitális menetrend ........................................................................................................... 27 9.3 Információs és kommunikációs technológiák ................................................................. 27 10. Oktatás és kutatás .................................................................................................................. 27

CdR 149/2011 EN-AGN-AP-EW/IZ/szr

.../...

-2Bevezetés Az eljárási szabályzat 55. cikkének megfelelően a főtitkár évente legalább egyszer jelentést terjeszt a Közgyűlés elé az RB véleményeinek hatásáról az illetékes szakbizottságoktól ezzel kapcsolatban elküldött tájékoztatás és az érintett intézményektől származó információk alapján. Ez a jelentés a jogalkotási folyamatban részt vevő vélemények tényleges politikai hatására összpontosít, az Elnökség elé terjesztett éves tevékenységi jelentés pedig az RB egyéb, az intézmény ismertségének növelését és a vélemények népszerűsítését szolgáló tevékenységeit foglalja össze. A hatásvizsgálati jelentés az éves tevékenységi jelentéssel együtt egy ismertető kiadvány alapjául is szolgál majd. Ez az inkább kommunikációs jelegű brosúra, amely az év során, később jelenik majd meg, az „RB sikertörténeteit” írja le: bemutatja, hogy az RB milyen konkrét eredményeket ért el a közelmúltban a helyi és regionális önkormányzatok érdekében az EU jogalkotási folyamatában való részvételének köszönhetően. 2011-ben tartott első ülésén a 6 szakbizottság mindegyike megvitatta a 2010-ben elfogadott 1 hatását (lásd még az I. mellékletet). Ez a jelentés e véleményeinek és állásfoglalásainak megbeszélések alapján foglalja össze azokat a megnyilvánulásokat, amelyekkel az RB a legjelentősebb hatást érte el politikai tevékenységének fő területein. Számos vélemény hatását csak évekkel az elfogadásuk után lehet lemérni, amikor a jogalkotási folyamat már eléggé előrehaladt. Ezért néhány szakbizottság korábbi években elfogadott véleményeket (összesen 9-et) is alkalmasnak tartott arra, hogy szerepeljenek a jelentésben. Az EGTCrendelet felülvizsgálatáról szóló, 2011 januárjában elfogadott saját kezdeményezésű véleményt is ide sorolta az illetékes szakbizottság, mivel annak hatását már a kidolgozása közben, 2010-ben is érezni lehetett. A 2010. évi hatásvizsgálati jelentés az első az új Szerződés érvénybe lépése óta, és az első az Európai Parlament és az Európai Bizottság új hivatali időszaka alatt. Az utóbbi 2010. február 10-én kezdődött meg. 2010 tehát a jogalkotás szempontjából rövidebb év volt. Az intézményi tisztújítások miatt a szokásosnál több jogalkotási kezdeményezés látott napvilágot az év második felében, így több javaslat esetében a jogalkotási folyamat még most is tart. Ezekkel a dokumentumokkal kapcsolatban az RB jogalkotási hatását 2011-re vonatkozóan kell majd lemérni. A jelen hatásvizsgálati jelentés összeállításához a következő forrásokat használtuk fel:

1

37 vélemény fakultatív felkérésre született (többnyire úgynevezett jogalkotás előtti szövegekről, mint például az Európai Bizottság közleményeiről), 1 vélemény pedig egy európai bizottsági jogalkotási szöveg tárgyában érkezett kötelező felkérésre íródott. Az RB ezenkívül 18 saját kezdeményezésű véleményt, illetve állásfoglalást fogadott el.


.../...

-31.

Az Európai Bizottságnak a Régiók Bizottsága véleményeire adott válaszát tartalmazó európai bizottsági jelentések

A vélemények elfogadását követő néhány hónapon belül az Európai Bizottság jelentést tesz közzé arról, hogyan reagált az RB véleményeire. Évente két-három ilyen jelentést küld a Régiók Bizottságának. A 2010-es évre vonatkozóan az Európai Bizottság 3 jelentést küldött. A jelentések az RB honlapján a „Vélemények és dokumentumok” rovatban olvashatók (kizárólag francia nyelven). 2.

Az RB politikai hatásának mérlegét tartalmazó dokumentumok

A főtitkárság az ebben a jelentésben említett vélemények mindegyikéhez elkészítette „a Régiók Bizottsága politikai hatásának mérlegét”, amelyet azután elküldött az előadónak és az illetékes szakbizottság elnökének. A mérlegek a véleményeknek az Európai Bizottság, az Európai Parlament és a Tanács dokumentumaiban érezhető politikai hatását foglalják össze. Utalnak továbbá azokra az adott véleményhez kapcsolódó tevékenységekre is, amelyek elősegítették a vélemény célkitűzéseinek népszerűsítését (konferenciák, szemináriumok, intézményközi találkozók stb.). Ezeket a mérlegeket az RB a honlapján, a „Vélemények és dokumentumok” rovatban teszi közzé. 3.

Médiamegjelenések elemzése és a véleményekhez kötődő rendezvények

Az RB sajtószolgálata gondoskodik az RB-vélemények médiában való megjelenéséről és annak nyomon követéséről. A legfontosabb véleményekről sajtóközlemény is beszámol, amelyet azután a brüsszeli sajtóorgánumok mindegyike megkap – ez is hozzájárul ahhoz, hogy az RB-véleményben megfogalmazott legfontosabb kérésekről minél szélesebb körben tudomást szerezzenek. Ezzel egy időben – az előadóval (és az őt segítő szolgálatokkal) szoros együttműködésben – a legtöbb véleményt olyan sajtóközlemény is népszerűsíti, amelynek címzettje az előadó régiójában működő helyi és regionális média. 2010-ben a célzottabb sajtótevékenységnek és az átfogóbb nyomon követésnek köszönhetően jelentősen növekedett a dokumentált médiamegjelenések száma. Az RB-vel kapcsolatos éves sajtószemle oldalszáma jól mutatja a helyzetet: 2009-ben 2675 oldal volt, ehhez képest 2010-ben már 5129 oldalra emelkedett. A sajtószemle az RB honlapjáról, a Tagok portálján keresztül érhető el. Az RB sajtószolgálata 2010-ben 88 sajtóközleményt adott ki RB-véleményekről, ezenkívül 179 „kiemelt” hírt (a tagok tevékenységeiről az adott ország lakosságának beszámoló rovat („Európa a régiónkban”) területi, „országalapú” oldalaival együtt 667-et) közölt az RB honlapjának hírközlő rovatában, az RB üléseire pedig 383 helyi és regionális újságírót hívott meg. 2010-ben az RB mintegy 150 olyan rendezvényt szervezett, amely hozzájárult ahhoz, hogy az RBvélemények és -állásfoglalások nagyobb hatást fejthessenek ki az EU jogalkotási folyamatában. Ezek közé a rendezvények közé tartoznak a szakbizottságok által szervezett szemináriumok és konferenciák, az előadók kérésére tartott 26 konzultatív fórum, illetve minden olyan, az RB székházában megrendezett egyéb találkozó és konferencia, amelyen a tagok és előadók aktív szerepet vállaltak az RB álláspontjainak ismertetésében.


.../...

-4Előretekintés A véleményekkel és állásfoglalásokkal kapcsolatos fejlemények követése és a politikai hatás növelése az RB főtitkárságánál jelenleg folyó szervezeti átalakítás központi eleme. Új osztály jött létre, amely a véleményekkel kapcsolatos európai parlamenti fejleményeket követi nyomon; ezenkívül megerősítették a stratégiai tervezést és a hálózatépítést: ezekkel külön igazgatóság foglalkozik majd. A főtitkár kabinetjének vezetésével külön munkacsoport koordinálja majd az e téren végzett tevékenységeket, és az éves hatásvizsgálati jelentés összeállítását szem előtt tartva jelentést tesz a főtitkárnak. A főtitkárság a 2011-ben elfogadott vélemények mindegyikéhez folyamatosan frissített hatásmérleget készít, amelyben összefoglalja az adott véleménynek a jogalkotási folyamatban való tényleges nyomon követését biztosító tevékenységeket. A mérleg tartalmazza majd azt az információt, amit az előadók állítanak össze nyomonkövetési tevékenységeikről a szakbizottságok elnökeinek, miután véleményüket a Közgyűlés elfogadta; valamint a szakbizottsági üléseken a vélemények és állásfoglalások nyomon követéséről tartott rendszeres vitákról szóló tájékoztatást.


.../...

-5Az RB politikai tevékenységének fő területeivel foglalkozó vélemények hatásának elemzése 1.

Többszintű kormányzás és a polgári részvétel elősegítése

1.1

Többszintű kormányzás 2

A 2009. december 1-jén hatályba lépett Lisszaboni Szerződés vívmányait alapul véve az RB továbbra is befolyást gyakorol az európai politikaalkotásra, hogy fokozottan használják fel a többszintű kormányzás eszközét. Az RB többszintű kormányzásról szóló fehér könyvének (CdR 89/2009 – előadók: Luc Van den Brande (BE/EPP) és Michel Delebarre (FR/PES)) elfogadása és az azt követő konzultáció további vitákat indított útnak az európai kormányzásról több kulcsfontosságú ágazatban. Vitatéma volt a gazdasági kormányzás elengedhetetlen kérdése, a jövőbeli kohéziós és agrárpolitika irányítása, valamint az Európa 2020 stratégia és a benne foglalt kiemelt kezdeményezések irányítása. 2010-ben a többszintű kormányzást – amelyet az RB már több éve igyekezett elfogadtatni – végre szükségszerűségként ismerte el az összes európai intézmény, és az európai politikaalkotás vezérelvévé vált. Barroso elnök a 2011. január 31-én tartott 5. kohéziós fórumon így nyilatkozott: „Mindez valóban többszintű kormányzás kérdése. Európa nemcsak Brüsszelben zajlik. Európa minden szinten jelen van. Nem lehet elég gyakran hangoztatni: a régióknak igenis alapvető szerepük van az Európa 3 2020 stratégia sikerre vitelében.” A 2010-ben közzétett RB-véleményekben szereplő, a többszintű kormányzásról szóló konkrét javaslatok közül az európai jogalkotók sokat figyelembe vettek, illetve a jogalkotási folyamat során még vizsgálnak. Különösen az Európa 2020 stratégia és a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló ötödik európai bizottsági jelentés mutatja jól, hogy a többszintű kormányzás az európai politikák vezérelvévé vált. A főbb uniós intézmények is hangsúlyozták az RB-nek a többszintű kormányzás előmozdításában játszott fontos szerepét.

2

3

Az RB politikai hatásának köszönhetően a Lisszaboni Szerződés megerősítette a regionális és helyi szint szerepét az európai kormányzásban, mégpedig a regionális és helyi önkormányzatok elismerése révén (EUSZ 4. cikk), a területi kohézió bevezetése révén (EUSZ 3. cikk), valamint azáltal, hogy a szubszidiaritás elvét négyszintű elvként fogalmazza meg, amely az európai, a nemzeti, a regionális és a helyi szintet is magában foglalja (EUSZ 5. cikk). „Az Európa 2020 eredményes végrehajtása: A holnap kohéziós politikájának új lehetőségei”. José Manuel Durão Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének beszéde – http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=SPEECH/11/54&format=HTML&aged=0&language=EN&guiLanguag e=en (angol nyelven).


.../...

-6-

A többszintű kormányzás elképzelését és az RB-nek a folyamatban játszott szerepét az 4 „Európa-projekt 2030” című jelentés is megemlíti, amelyet az Európai Tanács által létrehozott, az Európai Unió jövőjével foglalkozó vitacsoport dolgozott ki.

A Tanács első alkalommal szentelt informális ülést 5 ennek a témának. A vitában részt vevő felek gyakran utaltak az RB fehér könyvére és az abban szereplő különböző politikai javaslatokra. Az ezzel kapcsolatos következtetésekben pedig felkérték az RB-t, hogy segítse elő a többszintű kormányzás megvalósítási folyamatának politikai kiértékelését.

2010. június 29-én az RB és az Európai Bizottság elnökei megerősítették intézményeik elköteleződését a többszintű kormányzás célja mellett, és cselekvési terv elfogadását helyezték 6 kilátásba (lásd José Manuel Barroso és Mercedes Bresso közös sajtóközleményét).

Az Európai Parlament – az Alkotmányos ügyekkel és a Regionális fejlesztéssel foglalkozó bizottságai révén – örömmel fogadta az RB fehér könyvét. „A helyes kormányzás az EU regionális politikája területén: az Európai Bizottság segítségnyújtási eljárásai és az általa végzett ellenőrzés” című, 2010. december 14-én elfogadott európai parlamenti állásfoglalás 7 (Mănescu-jelentés) utal az RB fehér könyvére, és az RB kérései közül sokat át is vesz.

A többszintű kormányzásról szóló fehér könyv egyik szerzőjét, Luc Van den Brandét a többszintű kormányzásért felelős különleges tanácsadóvá nevezték ki Johannes Hahn regionális politikával foglalkozó európai biztos mellé.

1.2

Az európai polgári kezdeményezés

A Lisszaboni Szerződés az európai polgári kezdeményezés (EUSZ 11. cikk és EUMSZ 24. cikk) létrehozásával újabb eszközt adott a polgárok kezébe, amellyel közvetlenül és demokratikus módon szólhatnak bele az Európa Unió működésébe. Az európai polgári kezdeményezésről szóló európai bizottsági javaslat kapcsán készített véleményében (CdR 167/2010 – előadó: Sonia Masini (IT/PES)) az RB egyszerűbb és kevésbé bürokratikus eljárásokat javasolt a kezdeményezéshez. Az előadó és a CIVEX szakbizottság elnöke megsokszorozta intézményközi kapcsolatait, hogy a jogalkotási aktus végleges változatára hatást tudjon gyakorolni. Az Európai Parlament és a Tanács között 2010. december 15-én létrejött megállapodás is számos javaslatot átvett az RB-véleményből.

4 5 6 7

„Európa-projekt 2030: Kihívások és lehetőségek” – Az Európai Unió 2030-beli jövőjével foglalkozó vitacsoport jelentése az Európai Tanácsnak. Előterjesztve 2010. május 8-án. Lásd: http://www.reflectiongroup.eu. Informális miniszteri ülés az EU spanyol elnökségének szervezésében – Malaga, 2010. március 17. MEMO/10/287 – 2010. június 29. Lásd: http://europa.eu/rapid/ (francia nyelven). Az Európai Parlament 2010. december 14-i állásfoglalása a helyes kormányzás az EU regionális politikája területén: az Európai Bizottság segítségnyújtási eljárásai és az általa végzett ellenőrzés (2009/2231(INI)) [P7_TA(2010)0468].


.../...

-7

Az Európai Bizottság eredeti javaslata szerint a kezdeményezésben részt vevő polgároknak az EU tagállamainak legalább egyharmadát kell képviselniük, ezt a korlátozást azonban a tagállamok egynegyedére csökkentették az RB javaslata alapján.

A jogi aktusban ezenkívül az RB következő kéréseit vették figyelembe: 8 – – – –

1.3

az Európai Bizottság a nyilvántartásba vétel során ellenőrizze a kezdeményezés elfogadhatóságát; az Európai Bizottság küldjön formális választ a szervezőknek; említsék meg a jogorvoslati lehetőségeket, ha elmarad az európai bizottsági cselekvés, az európai polgári kezdeményezés szervezőjének össze kell állítania a költségek és a finanszírozási források jegyzékét. Az EU ifjúsági stratégiája – befektetés és az érvényesülés elősegítése

Az Európa ifjúságába való befektetés Európa-szerte a helyi és regionális önkormányzatok egyik legfontosabb prioritása és feladatköre. Megújított európai stratégia – „befektetés az ifjúságba” című véleményében (CdR 97/2009 fin – előadó: Anton Rombouts (NL/EPP)) az RB az e területen létező helyi és regionális feladatkörök széles skálájára hívja fel az Európai Bizottság figyelmét. A vélemény konkrét intézményközi hatása a következő:

a Régiók Bizottsága 2010. évi Open Days rendezvényének keretében az EU spanyol elnöksége az Európai Bizottsággal közösen vitaműhelyt rendezett, amely a régióknak és a helyi önkormányzatoknak ezen a politikai területen betöltött szerepére helyezte a hangsúlyt;

az Európai Bizottság ígéretet tett, hogy a 2011. évi európai ifjúsági hét megrendezése során erős hangsúlyt helyez a regionális vetületre, és ennek az uniós ifjúsággal kapcsolatos politikákat és programokat felvonultató kiemelkedő jelentőségű rendezvénynek a megszervezésében partnerségre törekszik a Régiók Bizottságával;

az EU ifjúságpolitikájához kapcsolódó versenyekre és programokra az RB számos előadója is meghívást kapott zsűritagként.

2.

Regionális politika

2.1

A kohéziós politika reformja

Az EU regionális politikájának 2013 utáni reformja is az RB egyik legfőbb prioritása volt 2010-ben. A kohéziós politika jövője című előretekintő véleményével (CdR 210/2009, előadó: Michael Schneider (DE/EPP)) az RB volt az első olyan európai intézmény, amely állást foglalt erről a politikai

8

Az Európai Parlament és a Tanács 211/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a polgári kezdeményezésről – HL L 65., 2011.3.11., 1. o.


.../...

-8területről, és ezzel útnak indította az intézményi vitát. Az RB számottevő politikai hatást ért el ezen a területen. Az előadó mind az illetékes európai biztossal, mind pedig a tagállamok kohéziós politikával foglalkozó magas szintű csoportjával ismertette a véleményt, és meghívást kapott az Európai Parlament Regionális Politikai Bizottságába is. Az előretekintő vélemény ajánlásokat tartalmaz arról, hogy mire kell koncentrálnia a jövőben a kohéziós politikának. Az Európai Bizottság a 2010. november 9-én közzétett, a gazdasági, szociális 9 és területi kohézióról szóló ötödik jelentésében, valamint az Európai Parlament a kohéziós politika 10 jövőjéről szóló 2010. októberi állásfoglalásában ezeket nagymértékben figyelembe vette. A véleménnyel kapcsolatos nyomonkövetési jelentésében az Európai Bizottság gratulál a Régiók Bizottságának a „kiváló véleményéhez”. Az RB véleményének legfontosabb politikai eredményei eddig a következők:

A kohéziós politika továbbra is olyan politika marad, amely az ÖSSZES régió fejlesztését támogatja, és amelynek keretében a források zömét a legkevésbé fejlett régiók kapják.

Az RB a véleményben az „átmeneti régiók” folyamatos támogatását kérte. Az Európai Bizottság elismerte egy, a „köztes” régióknak szóló új finanszírozási kategória bevezetésének szükségességét. A kohéziós politikáért felelős miniszterek a 2010. november 23-i ülésükön megfogalmazott következtetésekben egyetértettek abban, hogy tekintettel kell lenni a regionális sajátosságokra, és a tagállamok és régióik tekintetében rugalmas megközelítést kell kialakítani.

Az RB-t Johannes Hahn biztos meghívta, hogy vegyen részt az EU kohéziós politikáján keresztül rendelkezésre álló források felhasználási feltételrendszeréhez kapcsolódó célkitűzések és gyakorlati eljárások kialakításával foglalkozó munkacsoportban.

A területi együttműködés továbbra is a jövőbeli kohéziós politika fontos eleme.

9 10

Ötödik jelentés a gazdasági, szociális és területi kohézióról: a kohéziós politika jövője – COM(2010) 642 végleges Az Európai Parlament 2010. október 7-i állásfoglalása az EU 2013 utáni kohéziós és regionális politikájáról (P7_TA(2010)0356)


.../...

-92.2

Európai területi együttműködési csoportosulás (EGTC) 11

Az RB egy 2002-ben íródott saját kezdeményezésű véleményében fogalmazta meg az Európai területi együttműködési csoportosulás (EGTC) elképzelését. 2010-ben kiértékelte az uniós EGTCrendelet 2006-os elfogadása óta eltelt négy évet. Ez alatt a 4 év alatt 17 EGTC jött létre, és több mint 12 A számvetés politikai következtetéseit az Új szempontok az EGTC20 van készülőfélben. rendelet felülvizsgálatához című saját kezdeményezésű vélemény (CdR 100/2010 – előadó: Alberto Núñez Feijóo (ES/EPP)) fogalmazta meg. Ez a vélemény az utolsó azoknak az RB-véleményeknek a sorában, amelyek az EGTC létrehozásához, megvalósításához és továbbfejlesztéséhez vezettek. Ezzel a véleményével az RB megerősítette folyamatos politikai vezető szerepét az európai régiók közötti együttműködés elősegítésében. Ennek a 2011 januárjában elfogadott véleménynek a hatása az év során bontakozik majd ki, de már kidolgozása alatt, 2010-ben érezhető volt.

Az Európai Parlament „A helyes kormányzás az EU regionális politikája területén: az Európai Bizottság segítségnyújtási eljárásai és az általa végzett ellenőrzés” című, 2010. december 14-i 13 gratulál a Régiók Bizottságának az EGTC-kkel állásfoglalásában (Mănescu-jelentés) kapcsolatos minőségi munkájáért.

Az Európai Bizottság meghívta az RB-t, hogy vegyen részt az EGTC-rendelet felülvizsgálatának előkészítésével foglalkozó szolgálatközi csoportban.

2.3

A balti-tengeri régióra vonatkozó makroregionális stratégia

2010-ben az RB rámutatott, hogy a helyi és regionális szintet nem vonják be az Európai Bizottság által kidolgozott makroregionális stratégiákba. Ezt a balti-tengeri régióra vonatkozó európai uniós stratégiáról szóló RB-vélemény (CdR 255/2009 – előadó: Pauliina Haijanen (FI/EPP)) is nyomatékosan kiemelte, és az Európai Bizottság is figyelembe vette a balti-tengeri régióra vonatkozó stratégiáról szóló éves fórumon. Az előadó az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottsága előtt is ismertette a véleményt.

11 12 13

A határokon átnyúló és a régiók közötti együttműködés támogatásának stratégiái a kibővített EU-ban – Jövőbeli iránymutatásokat meghatározó alapdokumentum (CdR 181/2000 fin). További tájékoztatás az RB honlapján olvasható, a http://portal.cor.europa.eu/egtc/en-US/Pages/welcome.aspx címen (angol nyelven). Az Európai Parlament 2010. december 14-i állásfoglalása a helyes kormányzás az EU regionális politikája területén: az Európai Bizottság segítségnyújtási eljárásai és az általa végzett ellenőrzés (2009/2231(INI)) [P7_TA(2010)0468].


.../...

- 10 Ennek az RB-véleménynek a konkrét hatásai a következők:

Az Európai Bizottság meghívta az RB-t a balti-tengeri stratégiával foglalkozó magas szintű csoportba;

Az Európai Bizottság a balti-tengeri régióra vonatkozó makroregionális stratégiáról szóló jelentésében a stratégia megvalósításának kulcselemeként nevezte meg a többszintű kormányzás megközelítésmódját, és ezzel hivatalosan is elismerte annak jelentőségét;

Az Európai Bizottság elfogadta, hogy a régiók és a helyi önkormányzatok vezessék a baltitengeri stratégia fő projektjeit.

2.4

Városi mobilitás

Az európai városi mobilitás cselekvési tervének kérdése már azóta az RB napirendjén szerepel, hogy az Európai Bizottság 2007-ben zöld könyvet adott ki ebben a témában. Az RB úgy határozott, hogy Sir Albert Bore-t (UK/PES) nevezi ki a városi mobilitásról szóló vélemények előadójának. Az elmúlt években három ilyen vélemény született. Heves belső vita után az RB úgy döntött, hogy támogatja az Európai Parlamentet a városi mobilitásra irányuló európai fellépésre vonatkozó követelésében. A városi mobilitás cselekvési terve című, legutóbbi véleményt (CdR 256/2009) 2010 áprilisában fogadták el. Az Európai Bizottság pozitívan reagált jó néhány, ezekben a véleményekben szereplő ajánlásra, amelyek különösen a kohéziós politikáról szóló ötödik jelentésre és az Európa 2020 stratégiára voltak hatással.

A Régiók Bizottsága álláspontjának segítségével az Európai Bizottság könnyebben el tudta fogadtatni, hogy a városi mobilitással kapcsolatos európai szintű fellépés nem kérdőjelezi meg a helyi szinten megválasztott képviselők azon alapvető jogát, hogy a várost érintő ügyeket igazgassák – azaz nem sérül a szubszidiaritási elv.

A 2013 utáni kohéziós politika városi dimenziója jelentősen megerősödött (az Európai Bizottság ötödik kohéziós jelentésében is), ezzel lehetővé vált az integrált városfejlesztési stratégiák – ideértve a városi mobilitási terveket is – uniós finanszírozásának növelése.

Közös stratégiai keretet alakítottak ki, amely egybevonja a városi mobilitás fejlesztésére rendelkezésre álló összes uniós pénzügyi eszközt.

A fenntartható fejlődés lett az Európa 2020 stratégia egyik fő célkitűzése, és erre összpontosít majd 2013 után a strukturális alapok zöme.


.../...

- 11 3.

Az Európa 2020 stratégia

Tekintettel az elmúlt évtizedben a lisszaboni stratégiával kapcsolatosan szerzett negatív tapasztalatokra, az RB 2010-ben minden energiáját annak biztosítására fordította, hogy a lisszaboni menetrendet követő uniós stratégia (az Európa 2020 stratégia) levonja a tanulságokat. Az RB három alapvető jelentőségű vélemény és állásfoglalás elfogadásával vett részt az új Európa 2020 stratégia kialakításának különböző intézményi szakaszaiban. Az előadók és az RB elnöke bővítették az Európai Parlamenttel, az Európai Bizottsággal és a Tanáccsal fenntartott kapcsolataikat a vélemények politikai nyomon követése, illetve a politikai hatáskifejtés érdekében. Az RB már 2009 decemberében elfogadta a Christine Chapman (UK/PES) által összeállított, „A lisszaboni stratégia jövője 2010 után” című véleményt (CdR 25/2009). 2010. június 10-én az RB megszavazott egy állásfoglalást „A helyi és regionális önkormányzatok fokozottabb bevonása az Európa 2020 stratégiába” tárgyában (CdR 199/2010 fin). Végezetül az EU Tanácsának belga elnöksége kérésére az RB 2010. október 5-én véleményt adott ki „A kohéziós politika hozzájárulása az Európa 2020 stratégiához” címmel (CdR 223/2010 fin), amelyet Michael Schneider (DE/EPP) 14 állított össze. A vélemények és az állásfoglalás politikai hatása sokrétű volt.

Amint a többszintű kormányzásról és a polgári részvétel elősegítéséről szóló 1. fejezet 1. pontjában már kijelentettük: az RB ezen vélemények és állásfoglalások segítségével sikeresen alakított ki egységes álláspontot az összes uniós intézmény között annak kapcsán, hogy szükség van egy határozott többszintű kormányzáson alapuló megközelítés beépítésére az Európa 2020 stratégiába. José Manuel Barroso elnök ezt a meggyőződést a 2011 januárjában tartott 5. kohéziós fórumon is megerősítette, és így tett az Európai Parlament is a 2010. december 14-én elfogadott, „Felelősségteljes kormányzás az uniós regionális politika terén” című állásfoglalásában.

Az Európa 2020 stratégiába beépítették az RB arra irányuló javaslatát, hogy a tisztán gazdasági jellegű mérőszámokon (például GDP) túl fejlesztési mutatók és célok szélesebb, a szociálpolitikával és a fenntarthatósággal kapcsolatos szempontokat is lefedő körét alkalmazzák.

Az Európai Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament elfogadta az RB érvelését, miszerint az európai regionális politikának kulcsfontosságú eszköznek kell lennie az Európa 2020 stratégia végrehajtásában. Ezt a hatást politikai szempontból az is alátámasztotta, hogy a Tanács felkérte az RB-t vélemény kidolgozására a témában („A kohéziós politika hozzájárulása az Európa 2020 stratégiához”), amely fontos hozzájárulást jelentett a kohéziós politikáért felelős miniszterek 2010. november 22–23-án tartott informális találkozójához. Az Európai Bizottság az 5. kohéziós jelentésben szintén hasonló álláspontra helyezkedett.

14

Az RB által az Európa 2020 stratégia hét kiemelt kezdeményezésére kifejtett hatást alább, a konkrét szakpolitikai területekkel (pl. a digitális menetrenddel) foglalkozó fejezetekben tárgyaljuk.


.../...

- 12

Az RB „területi paktumokkal” kapcsolatos elképzelését az Európai Bizottság és az Európai Parlament is átvette. Az 5. kohéziós jelentés a tagállamok és az Európai Bizottság között létrehozandó „szerződéseket” említ, amelyekben a régiók is részt vehetnek. Az uniós költségvetés felülvizsgálatáról szóló közleményében az Európai Bizottság is hivatkozott a területi paktumok rendszerére mint az Európa 2020 stratégia végrehajtásának egyik mechanizmusára. Az Európai Parlament 2010. december 14-i, „A helyes kormányzás az EU regionális politikája területén” című állásfoglalásában rámutatott arra, hogy a területi paktumoknak jelentős szerepük van abban, hogy ösztönözzék a régiókat és az önkormányzatokat az Európa 2020 stratégia céljainak sikeres megvalósításához való hozzájárulásra. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke az RB 2010. decemberi plenáris ülésén mondott beszédében felkérte az RB-t, hogy ösztönözze a tagállamokat a területi paktumok kialakítására.

4.

Alapvető jogok, társadalmi befogadás és egészségügy

4.1

Alapvető jogok – Az EU gyermekjogi stratégiája

A Lisszaboni Szerződés és az alapvető jogokkal kapcsolatos új uniós szabályok hatálybalépése óta eltelt egy év során az RB különleges jelentőséget tulajdonított a helyi és regionális önkormányzatokra ezen a téren háruló felelősségi körök, illetve felmerülő szükségletek ismertebbé tételének. „A gyermekjogok Európai Unión belüli védelmére irányuló helyi és regionális együttműködés” című, Arnoldas Abramavičius (LT/EPP) előadó által készített saját kezdeményezésű véleménye segítségével (CdR 54/2010) az RB úgy befolyásolta az EU 2011–2014 közötti gyermekjogi stratégiájának kialakítását, hogy az jobban megfeleljen a helyi és regionális önkormányzatok igényeinek. Az előadót felkérték, hogy elnökként működjön közre az alapjogokról szóló éves konferencián, amelyre 2010 decemberében került sor az EU Alapjogi Ügynökségének, az Európai Bizottságnak és a Tanács elnökségének társszervezésében. Az RB véleménye alapján az Európai Bizottság úgy határozott, hogy

felülvizsgálja az összes érintettnek a stratégia kialakításában és végrehajtásában való képviseletét biztosító mechanizmusokat azzal az elsődleges céllal, hogy eredményesebben támogassa a tagállamokat és a helyi és regionális önkormányzatokat a gyermekjogi politikák kialakításában és végrehajtásában;

továbbfejleszti az Alapjogi Ügynökség által bevezetett gyermekjogi mutatókat, hogy a tagállamok és a helyi és regionális önkormányzatok hatékonyabban használhassák azokat;

az uniós gyermekjogi stratégia egyik prioritásaként foglalkozik a „kiszolgáltatott” gyermekek (azaz az utcagyerekek, a be nem jelentett, a kísérő nélküli menedékkérő gyermekek, valamint az őrizetbe vett gyermekek) szükségleteivel;

felkéri az RB-t, hogy jelöljön ki állandó tagot az Európai Gyermekjogi Fórum irányítóbizottságába.


.../...

- 13 4.2

Társadalmi befogadás és egészségügy

2010 a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai éve volt. Az RB három nagy jelentőségű véleménnyel növelte ismertségét az EU szociális és egészségügyi politikája kapcsán, és rámutatott a helyi és regionális önkormányzatok által ezen a téren betöltött szerepre. Hajléktalanság A Tore Hult (SE/EPP) által kidolgozott „Küzdelem a hajléktalanság ellen” című saját kezdeményezésű véleményében (CdR 18/2010) az RB hangsúlyozta, hogy a helyi és regionális önkormányzatok kulcsfontosságú szerepet játszanak a lakhatási politikához és a társadalmi befogadáshoz kapcsolódó kérdések megoldásában. A szegénység elleni küzdelem európai platformjával kapcsolatos európai bizottsági kiemelt 15 kezdeményezés számos, ebben az RB-véleményben is hangsúlyozott pontot tartalmaz. Az Európai Bizottság elismeri, hogy az RB-nek fontos szerep jut a helyi és regionális önkormányzatoknak a szegénység elleni küzdelembe történő bevonásában. A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformjáról szóló végső dokumentumban az Európai Bizottság:

egyetért azzal, hogy a hajléktalanság és a lakhatásból való kirekesztettség a szegénység és a nélkülözés legszélsőségesebb formái közé tartozik. Az EU-nak a hajléktalanság és a lakhatásból való kirekesztettség területi szempontjával is foglalkoznia kell. A szegénység területi dimenziója különösen fontos, mivel a „legszegényebbek” gyakran egy adott régióban vagy még kisebb térségekben koncentrálódnak; rámutat arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok alapvető szerepet töltenek be a hajléktalanság elleni küzdelemben, és hogy azt az EU-nak támogatnia kell.

Idősödő népesség az EU-ban Az RB az aktív és egészséges idősödést, és ezáltal az idősödő népesség társadalmi befogadásának a kérdését helyezte „Az idősödő népesség hatásának kezelése az Unióban (2009-es jelentés az idősödésről)” című, Rob Bats (NL/ALDE) előadó által kidolgozott véleményének a középpontjába. A vélemény felhívta a többi uniós intézmény figyelmét arra, hogy az európai idősödő népesség számára a régiók és a helyi önkormányzatok középponti szerepet töltenek be az egészségügy, a jólét, a fizetett és nem fizetett ápolás, a munkaerőpiac, valamint a lakhatásra, a tömegközlekedésre és az oktatásra irányuló szolgáltatások és létesítmények biztosítása tekintetében. 2010 végéig az Európai Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament is konzultált az RB-vel az aktív időskor európai évére (2012) vonatkozó határozattervezetről. Az RB erre levél formájában válaszolt, hivatkozva korábbi véleményére. Ennek konkrét hatásai az alábbiak:

15

A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja – A szociális és területi kohézió európai keretrendszere; COM(2010) 758 végleges.


.../...

- 14

az aktív időskor európai évére (2012) vonatkozó határozat nagymértékben megfelel az RB véleményében foglalt ajánlásoknak, és kifejezetten megemlíti és elismeri az RB, valamint a helyi és regionális önkormányzatok által ezen a téren betöltött szerepet; a munkaerő és a népesség öregedésének a foglalkoztatási politikára gyakorolt hatásáról, 16 valamint a 2012-es európai évről szóló, 2010. december 6–7-i tanácsi következtetések megemlítik a helyi és regionális önkormányzatok központi szerepét ezen a szakpolitikai téren; az Európai Bizottság (a Foglalkoztatási és Szociális Főigazgatóság) meghívta az RB-t, hogy a 2012-es európai évre készülve partnerként vegyen részt a „Jólétben megöregedni Európában” című (eredetileg 2009 októberében közzétett) brosúra naprakésszé tétele érdekében indított projektben.

Egészségügy A Dave Wilcox (UK/PES) előadó által kidolgozott, „Szolidaritás az egészségügyben: az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése az Európai Unióban” című véleményének (CdR 47/2010) köszönhetően az RB sikeresen győzte meg az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet arról, hogy el kell ismerni és támogatni kell az uniós egészségügyi politika regionális és helyi dimenzióját. Az EU egészségügyi politikájának helyi és regionális dimenzióját tovább erősítette az Adam Banaszak (PL/EA) által összeállított, „A területi önkormányzatok szerepe a 2008–2013-as egészségügyi stratégia végrehajtásában” című vélemény is, amelyet az RB 2010 decemberében fogadott el. Az Európai Parlament az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentéséről készített 17 jelentésében az RB számos ajánlását átvette, kiemelve:

a regionális és helyi önkormányzatok fontos szerepét a közegészségügyben és az egészségügyi szolgáltatásokban, valamint azt, hogy aktívan be kell őket vonni az uniós egészségügyi politikába; azt, hogy az Európa 2020 stratégián belül fokozottabban figyelembe kellene venni az egészségügyet és a jólétet, mivel azok kulcsfontosságúak a kirekesztés elleni küzdelem kapcsán, illetve hogy társadalmi-gazdasági státusz szerint osztályozott mutatókat kell az Európa 2020 stratégia nyomon követésébe beépíteni; az egészség terén a nemek között fennálló különbségek elismerését; valamint a gazdasági visszaesés egészségügyi ágazatra gyakorolt hatása enyhítésének szükségességét.

Mind az Európai Bizottság, mind pedig az Európai Parlament kedvezően fogadta az RB véleményében foglalt konkrét ajánlásokat, és egyetértettek az alábbiakkal:

16 17

http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/mailing/file970.DOC . Az Európai Parlament jelentése az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentéséről az EU-ban (2010/2089(INI)) A70032/2011; 2011. 02. 08.


.../...

- 15

támogatják a tagállamokat az EU kohéziós politikájának és strukturális alapjainak jobb felhasználásában az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségekhez hozzájáruló tényezőkkel foglalkozó projektek támogatása érdekében. Az Európai Bizottság vállalta, hogy a tagállamokkal és a régiókkal folytatott együttműködése során konkrét lépéseket tesz annak érdekében, hogy rámutasson ezekre a finanszírozási lehetőségekre;

kutatásra vonatkozó ajánlati felhívásokat tesznek közzé a 7. keretprogram és a PROGRESS keretében, összesen 4 millió euró értékben. Így a helyi és regionális önkormányzatok segítséget kapnának az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek elleni küzdelemben.

A Susanna Haby (SE/EPP) által kidolgozott „Gyógyszercsomag” című vélemény (CdR 137/2009 fin) a betegek érdekeit helyezi az emberi felhasználásra szánt gyógyszerekkel kapcsolatos új uniós szabályokról szóló viták középpontjába. A dokumentum az alábbi hatásokkal járt az Európai Parlamentben és a Miniszterek Tanácsában folyó megbeszélések tekintetében:

Az Európai Parlament az emberi felhasználásra szánt, orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerekkel kapcsolatban a nyilvánosság részére nyújtandó tájékoztatásról szóló irányelvre 18 vonatkozó javaslat kapcsán elfogadott jelentésében egyetértett az RB-vel abban, hogy – – –

a módosító rendeletnek a betegekre és az ő érdekeikre kellene helyeznie a hangsúlyt, a módosító szöveg új rendelkezéseinek inkább a betegek tájékoztatáshoz fűződő jogát, semmint a gyógyszergyártók tájékoztatásnyújtáshoz fűződő jogát kellene kiemelniük, sürgősen szükség van a reklám és a tájékoztatás közötti különbségtétel formális meghatározására.

A Tanács 2010. december 6-i ülésén az Európai Bizottság kifejezte abbéli szándékát, hogy lényegileg módosítsa az emberi felhasználásra szánt, orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerekkel kapcsolatban a nyilvánosság részére nyújtandó tájékoztatásra vonatkozó javaslatát. A gyógyszerekkel kapcsolatos kérdés a Régiók Bizottsága által tett ajánlásoknak megfelelően a Vállalkozáspolitikai Főigazgatóságtól az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgatósághoz került.

5.

Éghajlatváltozás, környezetvédelem és energia

5.1

Éghajlatváltozás – COP 16 UNFCCC, Cancún

Az RB éghajlatváltozással kapcsolatos politikai tevékenységét 2010-ben a 2009. decemberi koppenhágai COP 15 csúcstalálkozó sikertelensége és a következő, 2010. decemberben a mexikói Cancúnban sorra kerülő ülésre való készülődés jegyében folytatta. A helyi és regionális önkormányzatoknak az éghajlat-politikai fellépéssel összefüggésben kialakított álláspontját a Nicola 18

Jelentés az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelvnek az orvosi rendelvényhez kötött gyógyszerekkel kapcsolatban a nyilvánosság részére nyújtandó tájékoztatás tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslatról (COM(2008) 0663 – C6-0156/2008 – 2008/0256(COD)), A7-0290/2010.


.../...

- 16 Beer (DE/ALDE) által kidolgozott, „A nemzetközi éghajlat-politika Koppenhága után” című vélemény (CdR 245/2010) és az RB a cancúni éghajlat-változási csúcstalálkozóról szóló állásfoglalása (CdR 284/2010 fin) foglalta össze. 2010-ben az RB tevékenysége az éghajlatváltozás terén az alábbi legfontosabb hatásokat érte el:

az RB részvétele az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) részes feleinek 16., cancúni konferenciáját előkészítő folyamatban annak garantálása érdekében, hogy a helyi és regionális önkormányzatok által az éghajlatváltozás hatásainak csökkentése és az azokhoz való alkalmazkodás terén betöltött szerepet teljes mértékben és megfelelőképpen elismerjék, valamint különösen a Tanács és az Európai Bizottság beleegyezése abba, hogy az RB megfigyelőként helyet kapjon az uniós delegációban a cancúni csúcstalálkozón;

a COP 16 Cancúnban az UNFCCC történetében először hivatalosan határozott arról, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat kormányzati szereplőkként ismerik el a nemzetközi éghajlat-változási politika végrehajtása kapcsán, és belátják annak szükségességét, hogy globális, regionális, nemzeti és helyi szintű érdekcsoportok széles körét bevonják ebbe a témába, ideértve a nemzeti szint alatti és a helyi kormányzatokat is;

az Európai Parlament támogatta az RB véleményét, miszerint folytatni kell a helyi, regionális, nemzeti, európai és világszintű kormányzati erőfeszítések összehangolását annak érdekében, hogy éghajlatbarátabb alternatívákat találjunk a társadalom és a gazdaság számára, amelyek 19 javítják a hétköznapi emberek életminőségét;

az RB konkrét módon járult hozzá az EU azon ígéretéhez, hogy a globális éghajlatváltozással kapcsolatos tevékenységben vezető szerepet vállal, amikor a többieknek példát mutatva 20 egyetértési megállapodást írt alá az Egyesült Államok Polgármesteri Konferenciájával a helyi önkormányzatok éghajlatváltozás elleni küzdelemben való stratégiai partnerségének megerősítése céljával;

az EU Polgármesterek Szövetségének aktív támogatása és további fejlesztése.

5.2

Biológiai sokféleség – COP 10 CBD Nagoya, valamint a 2020-ig szóló európai biodiverzitási stratégia felé

Annak érdekében, hogy befolyásolja a környezetvédelmi kérdéseket tárgyaló második legfontosabb 2010-es csúcstalálkozót, a biológiai sokféleségről szóló egyezményt (CBD) aláíró felek Japánban, Nagoyában tartott COP 10 konferenciáját, valamint a 2020-ig szóló biodiverzitási stratégiával kapcsolatos európai bizottsági munkát, az RB közzétett egy véleményt „Az EU és a nemzetközi biodiverzitás-politika 2010” címmel, melyet Linda Gillham (UK/EA) dolgozott ki (CdR 112/2010). A dokumentumnak köszönhetően az RB az alábbi eredményeket érte el: 19 20

Az Európai Parlament 2010. november 25-i állásfoglalása a cancúni éghajlat-változási konferenciáról (COP16), http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//TEXT+TA+P7-TA-2010-0442+0+DOC+XML+V0//HU. Lásd az RB honlapján (http://cor.europa.eu) a „Tevékenységek és események” menüpont „Polgármesterek Szövetsége” alpontjában.


.../...

- 17

megfigyelőként képviseltethette magát az EU-delegációban a Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciáján Japánban, Nagoyában, illetve az EU delegációjával, az ENSZ Környezetvédelmi Programjával (UNEP) és a CBD Titkárságával közös magas szintű üléseken is részt vett;

a COP 10 elfogadott egy „Szubnacionális hatóságok, városok és más helyi önkormányzatok a 21 biológiai sokféleségért (2011–2020)” című cselekvési tervet;

a nagoyai csúcstalálkozóval kapcsolatos tanácsi következtetések kiemelik, hogy „a koherens és együttműködésen alapuló döntéshozatalt és végrehajtást nemzetközi, nemzeti, nemzeti szint alatti, regionális és helyi szinten egyaránt meg kell erősíteni”;

az Európai Bizottság 2020-ig szóló biodiverzitási stratégiája kapcsolatos aggályait:

22

– – –

– 5.3

23

tükrözi az RB alábbiakkal

fokozni kell az erőfeszítéseket az ökoszisztéma-szolgáltatások gazdasági értékét illetően, „zöld infrastruktúrát” kell kialakítani, illetve pontosításokra van szükség az ökoszisztémák helyreállítása kapcsán, a Natura2000 területek nem részesülnek elegendő finanszírozásban, valamint foglalkozni kell azzal a problémával, hogy a strukturális alapok keretében a környezetvédelemre szánt kiadások túlságosan alacsonyak, a stratégián belül korlátozott számú részcélra kell összpontosítani. Regionális és helyi önkormányzatok és az uniós környezetvédelmi politika

A regionális és helyi önkormányzatok által az uniós környezetvédelmi politika jobb irányítására való törekvésben betöltött szerepet 2010-ben kiemelte, hogy az EU spanyol elnöksége felkérte az RB-t egy előretekintő vélemény kidolgozására „A helyi és regionális önkormányzatoknak a jövőbeli környezetvédelmi politikában betöltendő szerepe” témában (CdR 164/2010 fin). A dokumentum előadója Paula Baker (UK/ALDE) volt. Az RB hatása egyértelműen kimutatható volt az alábbiak kapcsán:

A Tanács 2010. december 20-i, „A környezetvédelmi politikai eszközök javításáról” szóló 24 következtetései az RB javaslatára elismerik, hogy szükség van: – –

21 22 23 24

a környezetvédelmi politikai eszközök fejlesztésére, és különösen a környezetpolitika végrehajtásának fokozására és fejlesztésére, a regionális és helyi önkormányzatok szerepének fokozására és szerepvállalásuk megkönnyítésére,

https://www.cbd.int/decision/cop/?id=12288. http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/envir/117072.pdf. COM(2011) 244 végleges; elfogadva: 2011. május 3. http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/envir/118646.pdf.


.../...

- 18 –

–

az Európai Bizottság és a tagállamok részéről arra, hogy további lépéseket vegyenek fontolóra a környezetvédelmi ellenőrzések fejlesztése érdekében, beleértve a környezeti jog alkalmazására és végrehajtására létrehozott uniós hálózat és a regionális szintű együttműködési programok támogatását, a hetedik környezetvédelmi cselekvési programra, amely egyértelműen meghatározza a prioritásokat, valamint realisztikus és elérhető célokat tűz ki.

Az RB együttműködött az EU környezetvédelmi biztosával, Janez Potočnikkal, aki – nagy örömmel fogadta az RB véleményét, – részt vett az ENVE 2010. márciusi ülésén, – közös sajtókonferenciát tartott az előadóval, illetve – felajánlotta, hogy az uniós környezetvédelmi politika jobb végrehajtását elősegítő konkrét intézkedéseket illetően szorosan együttműködik az RB-vel.

5.4

Energia

Az EU-t az energia területén hatáskörökkel felruházó Lisszaboni Szerződés hatályba lépésére tekintettel az RB számos véleményben kérte, hogy konzultáljanak vele az uniós energiapolitika kialakítása kapcsán. Ezt a kérést az Európai Bizottság azáltal teljesítette, hogy 2010-ben felkérte az RB-t előretekintő vélemény kidolgozására „Az EU 2011–2020 közötti energetikai cselekvési terve” tárgyában (CdR 244/2010 fin). A Michel Lebrun (BE/EPP) által összeállított dokumentum felhívta a figyelmet arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok alapvető szerepet töltenek be az EU energia- és éghajlat-politikai 20/20/20-as célkitűzéseinek elérésében. Az előadó 2011-ben is követte az eseményeket ezen a téren az RB nevében, és véleményt állított össze „Energiainfrastruktúra-prioritások 2020-ig és azt követően” címmel. A 2010-ben elfogadott vélemény hatásai az alábbiak voltak:

Az előadó és az uniós energiaügyi biztos, Günther Oettinger közötti megbeszéléseket követően az Európai Bizottság „Energia 2020 – stratégia a versenyképes, fenntartható és biztonságos energiáért” című közleményében elismerte, hogy a helyi és regionális önkormányzatok fontos szerepet töltenek be az EU energiapolitikai célkitűzéseinek végrehajtásában.

Az Európai Parlament által a „2011–2020-as időszakra vonatkozó új európai energiastratégia” 25 témájában 2010. november 25-én elfogadott állásfoglalás az RB-véleménnyel összhangban hangsúlyozza, –

25

hogy az egész Európai Uniót lefedő, modern és intelligens elektromos és földgázhálózat kiépítésében bekövetkező bármilyen késedelem veszélybe sodorhatja az ún. „20-20-20” energetikai és éghajlat-változási célkitűzések 2020-ig történő teljesítését, Az Európai Parlament állásfoglalása: „A 2011–2020-as időszakra vonatkozó új európai energiastratégia felé” (2010/2108(INI)), http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?type=TA&reference=P7-TA-2010-0441&language=HU.


.../...

- 19 –

valamint, hogy a hagyományos hiteleket innovatív jellegű pénzügyi eszközökkel kell kiegészíteni vagy felváltani.

Az EU belga elnöksége napirendre tűzte az RB energiaügyi beruházások finanszírozásával kapcsolatos felvetéseit, és az energiahatékonysággal és megújuló energiákkal kapcsolatos projektek finanszírozására egy új európai alap létrehozását javasolta, akár 146 millió eurós uniós finanszírozással, amelyről 2010 harmadik negyedévében intézményközi megállapodás született.

6.

Gazdaság- és iparpolitika

6.1

Kisvállalkozói intézkedéscsomag

2009 és 2010 során az RB erőteljesen támogatta az Európai Bizottságot és a Tanácsot arra irányuló intézkedéseikben, hogy elősegítsék a gazdasági válság következményeinek leküzdését (közelebbről az európai gazdaságélénkítési terven keresztül). Az RB több javaslata is politikai hatást gyakorolt az Európai Unió által elfogadott intézkedésekre. A „Gondolkozz előbb kicsiben! – Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag (Small business act)” c. vélemény (CdR 246/2008, előadó: Constance Hanniffy, IE/EPP) közvetlenül befolyásolta a többi intézmény által a tárgyban elfogadott dokumentumokat.

A Tanács a „Gondolkozz előbb kicsiben! – Európai kisvállalkozói intézkedéscsomag” c. 26 dokumentum kapcsán kiadott következtetéseiben egyetértett az RB arra vonatkozó kérésével, hogy: – –

értékeljék újra a JEREMIE nevű kezdeményezést, és tekintsék át, hogy az mennyire elégíti ki a kkv-k szükségleteit, továbbá sürgősen vizsgálják felül a késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló irányelvet. 27

Az Európai Parlament Kisvállalkozói intézkedéscsomagról szóló állásfoglalása utalt az RB véleményére, és megismételte az RB arra irányuló kérését, hogy az intézkedéscsomag legyen politikailag kötelező érvényű még akkor is, ha jogilag nem az.

Az Európai Bizottság konkrétan a kkv-kat célzó intézkedéseket is beépített az európai gazdaságélénkítési tervbe. Ezek, az RB által kért intézkedések az alábbiakat foglalják magukban: – specifikus kölcsönök a kkv-knak az Európai Beruházási Banktól (EBB) és az Európai Beruházási Alaptól (EBA), továbbá – az állami támogatási szabályok enyhítése.

26 27

http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_Data/docs/pressdata/en/intm/104403.pdf. Az Európai Parlament 2009. március 10-i állásfoglalása a Kisvállalkozói intézkedéscsomagról (2008/2237(INI)).


.../...

- 20 6.2

Európai gépjárműipari ágazat

A gépjárműipar volt a gazdasági válság által legjobban sújtott iparágak egyike. „Egyeztetett és tartós válaszok az európai gépjárműiparral kapcsolatos kihívások megválaszolására és a területi kötődés megerősítésére” c. saját kezdeményezésű véleményében (CdR 211/2009 fin, előadó: JeanYves Le Drian, FR/PES) az RB felhívta a figyelmet azokra a drasztikus következményekre, amelyekkel a válság járt több európai gépjárműipari régióban is. Az Európai Bizottság az RB-vélemény számos pontját figyelembe vette.

Az RB véleményében kérte, hogy maradjon fenn a CARS 21 magas szintű csoport, és a fórumon az érintett helyi és regionális önkormányzatok is képviselve legyenek. Az Európai Bizottság azóta újraindította a CARS 21-et, és az RB elnökét a magas szintű csoport állandó tagjának nevezte ki. Ezen túlmenően a helyi és regionális önkormányzatok szerepének figyelembevétele érdekében módosították a CARS 21 mandátumát.

A vélemény arra kéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki hosszú távú iparpolitikát a gépjárműágazat számára, a meglévő kezdeményezések köré strukturálva és beépítve a regionális dimenziót, hozzájárulva a versenyképesség, a területi kohézió, a fenntartható fejlődés és az éghajlatváltozás elleni küzdelem európai célkitűzéseihez. Az Európai Bizottság a tiszta és 28 energiatakarékos járművekről szóló európai stratégiában foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. A stratégia tartalmilag átfogó, és az RB által említett célkitűzések többségéhez hozzájárul.

6.3

Környezetbarát gazdaság: A haladás mérése – a GDP-n innen és túl

Az RB számottevő politikai hatást ért el a helyi és regionális kormányzás alátámasztásához a GDP-n túl szükséges mutatók kérdésében. „A haladás mérése – a GDP-n innen és túl” c. RB-vélemény előadója, Vicente Álvarez Areces (ES/PES) közvetlenül két európai biztossal ismertette az RB nézeteit: Johannes Hahn-nal (regionális politikai biztos) és Janez Potočnikkal (környezetvédelmi biztos), akik üdvözölték az RB előretekintő álláspontját, és ígéretet tettek arra, hogy a jövőbeli javaslatokban nagyobb mértékben figyelembe veszik azt.

28

A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak – „Európai stratégia a tiszta és energiatakarékos járművekről”, COM(2010) 186 végleges.


.../...

- 21

Az RB véleményével összhangban az Európai Parlament „A GDP-n innen és túl” c. 29 jelentéstervezete (E2010/2088(INI)) kiemelte az alábbiak szükségességét: – közel valós idejű információ a döntéshozatalhoz; – pontosabb jelentéstétel a javak társadalmi elosztásáról és az egyenlőtlenségekről; – Egy európai fenntartható fejlődési eredménytábla kidolgozása, valamint – a nemzeti számlák kiterjesztése a környezetvédelmi és társadalmi kérdésekre. Az RB-vélemény egy kulcsfontosságú javaslatát visszhangozva az európai uniós rendelet utalást tesz a nemzeti statisztikákkal együtt a regionálisakra is, mint olyan eszközökre, amelyek segítségével „figyelemmel kísérhető a gazdaság által a környezetre gyakorolt nyomás”.

7.

Szomszédságpolitika és fejlesztési politika

7.1

Szomszédságpolitika

Az elmúlt években az RB igen aktív szerepet játszott az EU szomszédságpolitikája helyi és regionális vetületének megerősítésében. 2010-ben e kulcsfontosságú kezdeményezések közül több is erőteljes politikai hatással járt. Euromed „A barcelonai folyamat: Unió a földközi-tengeri térségért – a területi önkormányzatok szerepe” c. véleményével (CdR 236/2008 fin, előadó: Isidoro Gottardo, IT/EPP) az RB elkezdte bevonni a régiókat és a helyi önkormányzatokat a földközi-tengeri régióban folyó politikai párbeszédbe . A véleménynek és utókövetésének konkrét hatása az lett, hogy számottevően megnőtt az Unió a földközi-tengeri térségért területi dimenziója. Közelebbről:

Az Euromediterrán Unió 43 külügyminiszterének a 2008. november 3-i, marseille-i ülésen 30 született zárónyilatkozata aláhúzza, hogy a miniszterek kiemelik, hogy „ösztönözni kell a helyi és regionális szintű konkrét cselekvések végrehajtását. Tudomásul veszik továbbá a Régiók Bizottsága 2008. október 9-i véleményét, valamint a helyi és regionális önkormányzatok euromediterrán közgyűlésének (ARLEM) létrehozására irányuló javaslatot. A miniszterek megbízzák a magas rangú tisztviselőket, hogy vizsgálják meg, hogy a helyi és regionális önkormányzatok euromediterrán közgyűlése – létrejötte után – bevonható-e a partnerségbe.”

A helyi és regionális önkormányzatok euromediterrán közgyűlése (ARLEM) 2010. január 21-én jött létre, barcelonai alakuló ülésén;

29 30

A jelentéstervezetet 2011. február 23-án fogadta el az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottsága. http://www.ufmsecretariat.org/wp-content/uploads/2010/12/dec-final-Marseille-UfM.pdf.


.../...

- 22

2010 júniusában az Unió a földközi-tengeri térségért hivatalos megfigyelői státuszt biztosított az ARLEM-nek;

az RB kiemelte annak összefogó szerepét a helyi és regionális önkormányzatok szövetségei és regionális hálózatai tekintetében, az EU szomszédságpolitikáját illetően.

Keleti partnerség Az Euromediterrán Unióval összefüggő munkájával párhuzamosan az RB azt is elérte, hogy megszilárdítsa az EU szomszédságpolitikáján belüli második legjelentősebb stratégia, a keleti partnerségi kezdeményezés területi dimenzióját. Az RB által a témakörben tett különböző kezdeményezések középpontjában „A helyi és regionális önkormányzatok szerepe a keleti partnerségben” c. véleménye (CdR 78/2009, előadó: Sértő-Radics István, HU/ALDE) állt. A vélemény a cseh EU-elnökség felkérésére készült. Intézményközi hatását a dokumentum már a kidolgozása közben, 2008–2009-ben is kifejtette, de az továbbra is növekszik.

Az Örményországot, Azerbajdzsánt, Fehéroroszországot, Grúziát, Moldovát és Ukrajnát 31 magában foglaló keleti partnerségre vonatkozó kezdeményezésről szóló közleményében az Európai Bizottság azt javasolja, hogy – a helyi és regionális önkormányzatokat is bevonó – új többoldalú kerettel bővítsék az EU keleti partnerekkel fenntartott kapcsolatait. Közleményében az Európai Bizottság „felkéri a Régiók Bizottságát (…), hogy működjön együtt a »Demokrácia, jó kormányzás és stabilitás«, valamint az »Emberek közötti kapcsolatok« tematikus platformok munkájában”. A Bizottság azt is javasolja, hogy hozzák létre „a Kelet-Európa és Dél-Kaukázus helyi és regionális közgyűlést”.

2009. május 7-én az RB elnöke, Luc van den Brande (BE/EPP) és az előadó felkérést kapott, hogy ismertesse az RB-véleményt a cseh EU-elnökség által szervezett keleti partnerségi csúcstalálkozón.

A svéd EU-elnökség meghívására az RB elnöke részt vett a keleti partnerség országai külügyminiszterei tanácsának 2009. december 8-án Brüsszelben rendezett ülésén, ahol kifejtette, miért van szükség egy „területi” megközelítés bevezetésére is, valamint a helyi és regionális önkormányzatok bevonására konkrét mechanizmusok révén.

2010 decemberében Mercedes Bresso RB-elnök (IT/PES) a keleti partnerségbeli és az uniós országok külügyminisztereinek ülésén bejelentette, hogy az RB 2011-ben konferenciát kíván rendezni az EU és a keleti partnerországok helyi és regionális önkormányzatai számára.

31

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az alábbi tárgyban: „Keleti partnerség”, COM(2008) 823 végleges.


.../...

- 23 7.2

Decentralizált fejlesztési együttműködés

A „Helyi hatóságok: a fejlesztés tevékeny szereplői” c. véleményt (CdR 312/2008 fin, előadó: Christophe Rouillon, FR/PES) nagymértékben üdvözölte az Európai Bizottság. A vélemény alapján 2010-ben szoros együttműködés alakult ki az RB és az Európai Bizottság között, amely 2011-ben tovább fejlődik. A vélemény intézményközi hatása az lett, hogy az RB kulcsszerepet nyert:

a decentralizált fejlesztési együttműködés atlaszának kidolgozásában és népszerűsítésében (ez az elektronikus fórum 2010 júniusában vált online elérhetővé). Az Európai Bizottság arra kérte az RB-t, hogy vállaljon vezető szerepet a projektben. Az Atlasz áttekintést nyújt valamennyi decentralizált együttműködési projektről, és elősegíti új partnerségek kialakítását. 2011 során internetes portál készül a tárgyban;

abban, hogy az Európai Bizottsággal együtt megszervezze a decentralizált fejlesztési együttműködés konferenciáját, amely összehozza az EU és a fejlődő országok helyi és regionális önkormányzatainak képviselőit, hogy politikai párbeszédet folytassanak az európai intézményekkel a fejlesztési együttműködésről. A második ilyen konferenciára 2011. március 29-én került sor.

8.

A KAP, a halászati és a tengerpolitika jövője

8.1

A közös agrárpolitika reformja

2010-ben a Régiók Bizottsága jelentős súlyt helyezett az EU közös agrárpolitikájának (KAP) reformjára, amikor saját kezdeményezésű véleményt fogadott el „A KAP jövője 2013 után” címmel (CdR 127/2010 fin, előadó: René Souchon, FR/PES). A mezőgazdaságért felelős európai biztos, Dacian Cioloş nagy jelentőséget tulajdonít az RB által a KAP reformfolyamatához nyújtott hozzájárulásnak. Ezt az is alátámasztotta, hogy a biztos három RB-s plenáris ülésen is részt vett 2010. április óta. A KAP első pillére tekintetében az Európai Bizottság több, a Régiók Bizottsága által véleményében 32 tett javaslatot is szerepeltetett „A KAP jövője 2020-ig” c. közleményében.

32

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – A KAP jövője 2020-ig: az élelmezési, a természetes erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezelése, COM(2010) 672 végleges.


.../...

- 24

Az Európai Bizottság elsősorban azt fogadta el, hogy úgy igazítja ki a közvetlen kifizetések rendszerét, hogy az biztosítsa a gazdálkodók támogatásának igazságosabb elosztását és célzottabb kifizetését. A bizottsági közleményben ismertetett 2. opció igen közel áll az RB által elfoglalt állásponthoz, mivel lényege a politika átdolgozása annak érdekében, hogy fenntarthatóbbá tegyék azt, és jobb egyensúlyt biztosítsanak a különböző szakpolitikai célkitűzések, gazdálkodók és tagállamok között.

8.2

Közös halászati politika (KHP)

A „Zöld könyv – A közös halászati politika reformja és fenntartható jövő kialakítása az akvakultúra számára” tárgyában készült véleményének (CdR 218/2009 fin, előadó: Ramón Luis Valcárcel Siso, ES/EPP) köszönhetően az RB megszilárdította a fenti uniós politika helyi és regionális dimenzióját.

Az RB véleménye egyértelmű hatással járt az Európai Parlament 2010. február 25-i 33 állásfoglalására , amely tükrözi az RB nézetét több kérdésben is. Az Európai Parlament elsősorban: – –

– –

Az Európai Bizottság több pontot is átvett az RB véleményéből Az Európai Bizottság konkrétan az alábbiakkal ért egyet: – –

–

–

33

„szorgalmazza, hogy a döntéshozatal során kapjon fontosabb szerepet a regionalitás”, úgy véli, hogy az EU vizei tekintetében a tagállamok és a fontos érdekelt felek bevonásával regionális irányítási szerveket kellene létrehozni, amelyek kulcsszerepet játszanának a jó halászati gyakorlat irányításában és alkalmazásában”, „sürgeti a Bizottságot, hogy hozzon létre különleges közösségi programokat a part menti kisipari és nem üzemi halászatok, valamint a kagylóhalászat támogatására” és „törekedjen a part menti kisipari halászat irányítására vonatkozó különálló, egyértelműen meghatározott, liberális, bürokráciamentes és egyszerűsített modell megalkotására”.

hogy az erős regionális tanácsadó testületektől is függ a Közös Halászati Politika (KHP) sikere, és ezt a reform során tekintetbe fogják venni; hogy a relatív stabilitás korlátozhatta a halászati ágazat rugalmasságát az erőforrások hatékony felhasználása tekintetében, talán inflációs nyomást gyakorolt a teljes kifogható mennyiségre, és növelte a visszadobások mértékét; hogy minden jogalapú irányítási rendszerhez egy sor védőintézkedésnek kellene kapcsolódnia a kedvezőtlen hatások elkerülése érdekében, ilyenek a halászati jogok nem kívánt koncentrációja, illetve egyes halászterületek vagy flottarészek mások általi felvásárlása; hogy a KHP külső dimenziójára vonatkozó tevékenységek fő célkitűzése a fenntartható fejlődés és a felelősségteljes halászat elveinek nemzetközi szintű továbbterjesztése. Az Európai Parlament 2010. február 25-i állásfoglalása az alábbi tárgyban: „Zöld könyv a közös halászati politika reformjáról” (2009/2106(INI)).


.../...

- 25 8.3

Tengerpolitika

Az Európai Unió integrált tengerpolitikájának kidolgozása sok éve az RB egyik fő célkitűzése. 2010ben az RB továbbléphetett ebben az irányban. „Úton a földközi-tengeri térségben folytatott tevékenységek jobb irányítását célzó integrált tengerpolitika felé” c. véleményével (CdR 126/2010 fin, előadó: Michael Cohen, MT/PES) a bizottság befolyásolta az Európai Parlament és az Európai Bizottság álláspontját. Az Európai Bizottság több pontot is átvett az RB véleményéből, amelyet fontos iránymutatásnak nevez abból a szempontból, hogy hogyan kellene továbbfejleszteni az EU-nak a mediterráneumra vonatkozó integrált tengerpolitikája tengerimedence-alapú megközelítését. Az Európai Bizottság: egyetértett azzal, hogy az összes kormányzati szint, köztük a helyi és regionális önkormányzatok bevonása az EU integrált tengerpolitikájába teljes mértékben összhangban áll az Európai Bizottság prioritásaival, és tovább fogja javítani a tengeriterület-rendezés regionális szint alatti irányítását; támogatja az RB arra irányuló tevékenységét, hogy megerősítsék a Földközi-tenger partján fekvő nem európai uniós államokkal folyó párbeszédet és a legjobb gyakorlatok cseréjét a tengeri ügyek integrált megközelítésének régióbeli kialakításával kapcsolatban; üdvözli továbbá az ARLEM részvételének és a vele való együttműködésnek a fokozásával kapcsolatos RBajánlást; az érintett országok szuverenitásának tiszteletben tartása mellett – kétoldalú kapcsolataiban továbbra is ösztönzi az ENSZ tengerjogi egyezménye (UNCLOS) ratifikálását és összehangolt végrehajtását; kiemeli, hogy szükség van a határokon átnyúló szervezett bűnözés elleni küzdelem jobb koordinációjára a törvény keretein belül. Az Európai Parlament „Integrált tengerpolitika – az elért előrehaladás értékelése és új kihívások” c. 34 állásfoglalása is tükrözi az RB-vélemény több pontját. Az Európai Parlament „felszólítja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy mélyítsék el az integrált tengerpolitikáról és más tengerészeti kérdésekről – beleértve a tengerjogi egyezmény megerősítését és végrehajtását is – nemzetközi szinten folytatandó párbeszédet”; „emlékeztet arra, hogy a part menti régiók és a szigetek különösen kiszolgáltatottak az éghajlatváltozás hatásainak”; „kéri az Európai Bizottságot, hogy [...] térképezze fel a harmadik országokkal, különösen az UNCLOS-t már ratifikált földközi-tengeri térségbeli országokkal való együttműködés területeit […]”. 34

Az Európai Parlament 2010. október 21-i állásfoglalása „Integrált tengerpolitika – az elért előrehaladás értékelése és új kihívások” címmel (2010/2040(INI)).


.../...

- 26 9.

Kultúra és információs társadalom

9.1

Az „Európai Örökség” cím

A kulturális örökség – és így annak megőrzése és népszerűsítése – terén a helyi és regionális önkormányzatok döntő szerepet töltenek be. Az „Európai Örökség” címről szóló véleményével (CdR 105/2010, előadó: Mireille Lacombe, FR/PES) az RB politikai hatást gyakorolt az új cím kialakításával és alkalmazásával összefüggő feltételekre. Az Európai Parlament 2010. december 16-i állásfoglalásában

35

egyetértett az RB-vel abban, hogy:

Az „Európai Örökség” címnek kiegészítenie és nem megkettőznie kell más kezdeményezéseket, mint amilyen például az UNESCO világörökségi listája;

Az „Európai Örökség” cím jövőbeli értékelése során meg kell vizsgálni a kezdeményezés kiterjesztésének lehetőségét olyan harmadik országokra, melyek részt vesznek a Kultúra programban;

az Európai Bizottság tájékoztatási kötelezettségének kiterjesztése az RB-re

a Régiók Bizottságának részt kellene vennie a jelöltek végső kiválasztásának folyamatában az európai bírálóbizottság egy tagjának kijelölése révén;

az európai testületnek nagyobb szelekciós mozgástérrel kell rendelkeznie.

2011. május 19-én az Európai Unió Tanácsa végleges kompromisszumos szöveget fogadott el az „Európai Örökség” címre irányuló európai uniós fellépés létrehozásáról szóló európai parlamenti és 36 tanácsi határozatra vonatkozó javaslattal kapcsolatban. A szöveg az Európai Parlamenttel korábban elért megállapodáson alapul, és előirányozza, hogy:

az RB egy helyet kap az „Európai Örökség” cím odaítélésével kapcsolatos európai szintű kiválasztási és nyomonkövetési folyamatért felelős európai testületben ;

Az RB-t teljes körűen tájékoztatni kell az Európai Bizottságnak az „Európai Örökség” címmel kapcsolatos tevékenységeiről, és ki kell kérni a véleményét az Európai Bizottság által készítendő értékelő jelentésről.

35

36

Az Európai Parlament 2010. december 16-i jogalkotási állásfoglalása az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az „Európai Örökség” címre irányuló európai uniós fellépés létrehozásáról szóló határozatára vonatkozó javaslatról (COM(2010) 0076 – C7-0071/2010 – 2010/0044(COD)). http://register.consilium.europa.eu/pdf/hu/11/st09/st09213.hu11.pdf


.../...

- 27 9.2

Digitális menetrend

„Európai digitális menetrend” c. véleményének (CdR 104/2010 fin, előadó: Markku Markkula, FI/EPP) elkészítésekor az RB igen intenzív együttműködést irányzott elő az Európai Bizottsággal az európai információs társadalom továbbfejlesztése terén. A vélemény alapján Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke és a digitális menetrendért felelős európai biztos hozzájárult ahhoz, hogy

9.3

az RB előadójával közös sajtókonferenciát tartson, amelynek során a biztos kiemelte az RBvélemény számottevő hozzájárulását az EU digitális menetrendjének kidolgozásához, valamint hogy egy – több országos tv-csatorna által is leadott – exkluzív interjút adjon, amelyben üdvözölte az RB munkáját, valamint a helyi és regionális önkormányzatok jelentőségét a digitális menetrend végrehajtásában; közös workshop rendezésével bevonják a Régiók Bizottságát a digitális menetrenddel összefüggő munkába. Információs és kommunikációs technológiák

Az információs és kommunikációs technológiák fejlesztése és alkalmazása döntő fontosságú az európai célkitűzések eléréséhez számos olyan szakpolitikai területen, mint az oktatás, a gazdasági és társadalmi fejlődés, vagy az éghajlatváltozás elleni küzdelem. A Régiók Bizottsága „Az energiahatékonyság jelentette kihívás megválaszolása információs és kommunikációs technológiákkal” c. véleménye (CdR 254/2008 fin, előadó: Risto Koivisto, FI/PES) felhívja az Európai Bizottság figyelmét arra, hogy jobban kell tájékoztatni a helyi és regionális önkormányzatokat arról, hogy hogyan érhető el energiahatékonyság e technológiák révén. Az RB véleménye alapján:

10.

az Európai Bizottság projektet fogadott el azzal a céllal, hogy az RB-vel együtt útmutatót hozzanak létre az energiahatékonysággal kapcsolatos IKT témájában a helyi és regionális önkormányzatok számára. A dokumentumot a 2010. évi OPEN DAYS rendezvényen ismertették, és terjeszteni fogják a helyi és regionális önkormányzatok körében szerte Európában. Oktatás és kutatás

A helyi és regionális önkormányzatok számottevő hatáskörrel rendelkeznek az oktatás és a kutatás terén. Tevékenységeivel az EU támogatja és kiegészíti a tagállamok fellépéseit. Ez azt is jelenti, hogy a szubszidiaritás döntő szerepet tölt be az oktatás és a kutatás terén. „Az egyetemek és a vállalkozások közötti párbeszéd” (CdR 157/2009 fin, előadó: Mohammad Masood, UK/EPP) és „Közös stratégia kidolgozása a kulcsfontosságú alaptechnológiákkal kapcsolatban” (CdR 15/2010 fin, előadó: Veronica Diaconu, RO/EPP) c. véleményeiben az RB felhívta az Európai Bizottság és az EU Közös Kutatóközpontjának a figyelmét arra a kulcsszerepre, amelyet a helyi és regionális önkormányzatok töltenek be e téren.


.../...

- 28 E vélemények kidolgozása során az előadók nagymértékben fokozták kapcsolataikat az Európai Bizottság és a Közös Kutatóközpont szolgálataival, ami az alábbi hatást érte el:

Az RB-nek címzett levelében az EU Közös Kutatóközpontja kifejezte azt a kívánságát, hogy megerősítse az RB-vel való intézményközi együttműködést a kutatásra irányuló jövőbeli uniós kezdeményezések kapcsán. Az Európai Bizottság beleegyezett az RB-vel való együttműködés intenzívebbé tételébe az oktatásra irányuló jövőbeli kezdeményezések előkészítése kapcsán, és elkezdte rendszeresen meghívni az RB előadóit különféle oktatásügyi konferenciákra. 2010 májusában az Európai Bizottság elfogadta, hogy az általa rendezett Egyetemek és vállalkozások európai fórumának keretében két workshopot az RB székhelyén tart. * *


*

.../...

- 29 I. melléklet A 2010-ben elfogadott RB-vélemények listája (CdR 149/2011 – I. melléklet) * *

* _


.../...

- 30 II. melléklet

A Régiók Bizottsága elnökének (vagy az ő képviselőjének) részvétele informális tanácsüléseken, vagy európai miniszterek informális találkozóin 2010

2010. február 19. 2010. március 17. 2010. április 15-16. 2010. június 21-22. 2010. szeptember 13-14. 2010. november 22. 2010. december 13.

Zaragoza, Spanyolország Malaga, Spanyolország Zaragoza, Spanyolország Toledo, Spanyolország Brüsszel, Belgium Liège, Belgium Brüsszel, Belgium

Az európai regionális politikai miniszterek informális tanácsülése az EU spanyol elnökségének szervezésében A helyi és regionális önkormányzatokért felelős miniszterek informális találkozója Negyedik európai konferencia az integrációról A regionális fejlesztési miniszterek informális találkozója Miniszteri konferencia a menedéknyújtási eljárásról A kohéziós politikáért felelős miniszterek informális találkozója A keleti partnerség tagországai külügyminisztereinek ülése

_____________


JELENTÉS AZ RB ÁLTAL KIFEJTETT HATÁSRÓL

Recommend Documents