•
I •
•
,
•
•
•
,
•
•
-
FÜGGELÉK. •
•
AZ EGYHÁZBAN KifEJTETT KÜLÖNBÖZŐ IRÁNYOKRÓL VAGY VALLÁSfELEKEZETEKRŐL •
79. §" eéter és Pál apostol nézetkUtömbsége . , , • . A Jézus által hirdetett tanokat az ő követői' nem egyformán .f ogták fel. A nézetkülönbség már az apostolok között megkezdődött, Különöseu Péter és Pál ap08tolok eltértek egymástól abban is, hogy kiket vegyenek fel a keresztények közé, Péter azt állította, hogy az lsten országának tagjai csak zsidók lehetnek, Pál minden különbség nélkül hirdette az evangeliumo t zsi~ónak és görögnek, szolgának és szabados nak.
-
,
•
E nézetkülönbség kiegyenlítésére tartottak az apostolok Jeruzsálemben legel6ször közös tanácskozást, melynek ered- . ménye az lett, hogya keresztény egyházba a pogányok is felvehet6k, E tanácskozásban tehát a Pál apostol elve jutott ,d iadalra a Péter apostoléval szemben s ennek lehet köszönni azt, hogya keresztény vallás kiemelkedett zsid6 felekezeti jellegéb61 s ugysz6lván világ'vallássá lett. Pál apostol 'tette a Jézus tanításaiban val6 hitet is ~ ke. resztény vallás központjává. Ezért PáJo apostolt ugy tekintik, mint a protestánsok apostolát, ki leveleiben mindenütt a hitet hangsulyozta és azt ,tartja. az üdv eszközének. Más apr6bb kérdésekben a többi apostolok között is voltak nézetkülönbségek. De ezek a keresztény ·vallás fej16désére nézve nem birtak oly átalakít6 er6vel, mint az, mel)' Péter és Pál között volt. 114
-
,
•
•
•
•
80. §. A nyugati és keleti egyház •
•
Ami tő l
•
a z eg'yház a kül önb öző hitn ézete kb ő l szár· ']n
4-szer: A római ka töliku sok szerint Krisz tu s Péter aposiolt a maga helyettesé ül bag·yta·. Követke z ő l eg Pél e L' lItóda i, akik szerintö k a róma i p üspö kök. ug'y tekini endök, nunt az egy ház fejei, " kik nek a kereszté nyek 11 5
-
•
•
lIgyanazon engedelmességgel tartoznak, amivel Krisztusnak: a görög-keleti egyház szerint az egyház feje maga a Krisztus és a püspökök mind egyenlő ranguak. 5-ször: A római katolikusok szerint a papok nem nősülhetnek. A görög-keleti egyMz csak a püspököknek tiltja a llázasságot A papok megnősülhetnek , de ezt felszenteltetésök előtt kell, hogy megtegyék fi csak egyszer nősülhetnek. .
,
6-szor: A római katolikusok szerint a hér.málást csak a püspökök hajthat ják végre. A görög-keleti egyház szerint csak a pa.pszentelés van a. püspökö!-: kizá· rólagos jogául fenntartva: . A római pápa éS 'a konstantinápolyi pátriárka közötti surlódás k?rán, megkezdődött azon~an a teljes szakadás! esak a II-d,k evszazadban, Ion-ban allott be. Ekkor a kiegyezésre irányzott kisérletek a kétfél kölcsönös átkozódásával megszüntek s az ujabb időben megujított kisérletek is eredménytelenül maradtak. Annyit azonban idő folytán mégis kivitt a római egy.ház, hogy a görög keleti egyház hiveinek egy részével elismertette a pápa felsőségét, mi által maga a görög keleti egyház is két réSZre szakadt . Azt a részt, amely a pápa főnökségét elismeri, nevezik ma görög katholikus egyháznak, (I439-ben a florenei ~sinaton szakadt el) másként egyesfilt. va~y uni,tus egyháznak. A másik ujabban felvette a görögkeleti egyház elnevezést~ • • I
81.
•
'
§. A katolicizmus és .protestántizmus .
, Minthogy a nyugati és keleti eg'yház között létrejött szakadásnak főindoka a hatalomvágy volt, az magát a tant nem igen érdekelte. Pedig idő folytán a kercsziénytan is nagyon élferdült, s az egyházba szánlns visszaélés csuszott be, melyek ellen hiába emeltek szót gyakran azok, -akik' a tévedéseket észrevették s azokna k utját ~,karták állani. Végre a ' protestántizmussal egy ld irány fejlett ki az egyházban, mely uj ábrázatot "dote. 116
•
•
a kereszté ny egy háznak és abban a· sza bad v izsgálódás e lv é né l fog'va a tant is lé!lyeges refornlokoll vitte kc rc:;zIli l.
A katolikus és a protestáns egyház közötti külöllbségeket ezekben foglalhat juk össze:
főbb
{ ·ször: A katolikus egyház s~erint az isteni kijelentés a bihli,\ban és a sz6hagyományokban foglaltaiik, melyek r,é szint a szent lélek befolyása alatt irattak, rész int annak ellenőriése mellett adattak tovább. Mindkettőt ma gyarázni és értelmezni egyedül az egyháznak !ill hatalmában, az egyház. magyar<)zatát pedig a hivek minden eJlenmondás nélkül tartoznak elfogadni. A protestáns egyház elve szerint az istimi akarat kijelentése csupán a szent irásban foglaltatik, mely a szent lélek ihletése alatt származott. De aIlnak értelmezéséből az egyház nem csináUlat magának kiváltságot. Minden embernek jogában áU, hogy a szent irást olvassa és magyarázza, abból a keresztény vallást megismerje. ,
2-szor: A katolikus egyház azt tanítja, hogy az első ember bünesetével az' ember elvesztette ugyan az Isten k egyelmi ajándékait, mint az eredeti szentséget és halhatatlanságot, de nem romlott meg egészen s nem vesz· teHe el teljesen szabad akaratát se, csakhogy az meggyengiilt és hajlandóbb lett a rosszra . . A protestáns egyház, , . az unitáriusok kivételével, azt tanítja, hogya büneset által az emberi természet teljesen megromlott, szabad akarata elveszett, ugyannyira, hogy már jóra nem is alkalmas. 3-szor: A bün által 'I stennel meghasonlott em],cr 'a rn"ga megigazulását a katolikus egy'ház szerint a szent lélek közremükÖdésével hajtja végre. Erre he folyással vanna k a maga jó cselekedetei is s ezekhez tartoznak a h őjt, a bucsnj' árás, szerzetesi fogadalmak is. , A protestá ns egyház tana szerint az embernek. .a . . Jora ereje nem lévén, a megigazulás egyediii a szellt !e-
.
~
.
• •
\
•
•
•
leknek müve . .Az embemek nincs egyébre szüksége, hogy meg'igazuljon, csak hitr~, mely hitnek azonban ieT ' mészetes következései a jó cselekedetek . •
4-szel': A katolikus egyház azt tanítja, hogya me?;igaZllIt ember több jót is tehet, mint amennyire kötelezve van, s il jóknak ez.en felesleges érdeméből az érclemetlenek is részesiilhetnek haláluk után, ami a tisztító • iiizLell való killjaikat megrövidíti. A protestáns egyház tana szerint az ember az Isten parallcsolatjait sem tudja mind betölteni, nemhogy (ill• lIál több jót ,tegyen . . A bünt azonban Istelí a Krisztus ér~emeiért mincle\lkinek meg'bocsátja. A tisztító ti.izrol , ya lamint a fclesleg'cs érdemről szóló tan szentirás ellenes a protesü~ns ' egyház szerint. •
.
5-ször : A · katQlikns egyház hét szentséget fogad el, l l. m. a keresztséget, urvacsorát, gyónást, bérmálást, há, zasságot, utolsó kenetet és papszentelést. A protestáns • egyház ellenben csak kettőt: il keresztséget és urvacsorát fogadja el, melyek közül az utóbbit a katolikus egyház egy szin alatt, a protestáns egyház ellenben két szin alatt szolgáltatja ki. A katolikus egyház szerint elég, ha valaki a szentségekkél él, ha nem is hisz azoknak erejében. A protestáns egyh áz szerint azonban csak a hivőkre nézve van J,:ellő eredménye. 6'sz\lr: A katolikusok szerint az egyh'á z a megke-. reszteItek társulata, melynek feje a ,pápa, ki eg'yszersmind csalhatatlan s ezen az egyházon kívül nin cs' idvesség. A protestánsok szerint az egyház a Xrisztushan ' hivő kegyes lelkek vagy a szentek eg,yesülete, akikhez a hitetlenek, ha szinte meg vannak is keresztelked ve, csak külsőleg tartoznak, az idvesség pedig nin cs kiz"ró!ag .. egyik felekezeti egyházhoz is kötve, mert a bba n része val, az egyetemes anyaszentegyház mÜlden tagjának. 118
,
-_.
,
-(··szer': cl 1kotné:lk
S
\ A katoliknsokoál a papok egy külön l'eodet maguk közt is különböző rangl"ukozaUal •
hirnak. A proteshinsok egy külön papi rendet nem ismel'-
s ' papjaik mindnyájan egyen l ő szolgái a KrisztusJluk. Amazok áldozó papok, ezek az evangelium hirdetői. }\mnzoknak meg' van tiltva a házasság, ezeknek nincs. lO ek
8- ~zor:
A katolicizmussal a ceremóniák elválhatatlanIlI pssze vannak ' kötve s az istentiszteletnek kiegészitő részét teszik; nálok Mária, a szentek és ezeknek: ereklyéi is az istentisztelet tárgyai le,hetnek. . A protestántizmus seui. vet meg mir,tden ceremóniát, de azokra nem fektet valami különös sIllyt, tetszése szerint állapítja meg és változtatja a hivek szükségéhez képest. Mária, a szentek s ezek ereklyéinek tiszteletét nem engedi meg, az istentisztelet tárgya csak az istenségbim haúlrozóclik. •
I
•
Mindezekből
nyilván van, hogy a katolicizmus bizonyos tekintetben \(isszaesés a zsidó és pogány vallás üres szertartásaiba, Össze van vegyítve számos babonával s különös egyházi szervezete, a csalhatatlan pápával Bén, a leghatalmasabb erődöt képezi az egyéni szabadsággal szemben. Ellenben a protestantizmus elvileg a szabadság és haladás képviselője , ,. Itt , nem az egyén van az egyházért, hanem az egy hai' az egyenert. •
82. §. Az ágostai és helvéthitü vagy ref. egyház. A katolicizmus tekintély-llitével szemben a pl'otestáí':'tizmus a lelkiismeret-szabadságot állítván és szi}badságot adván az egyénnek a bihlia vjzsgálclsára, csakhamar bekövetkezett, aminthogy természetesen be is kellett hogy következzék a véleménykülönbség magában a protestán s egyház kebelében is. A vitapontot mindjárt kezdetben az urvacsow kérdése képezte, melyre nézve egyik . •
119
•
•
•
reformátor, Luther, a szentirás szavaihoz bfltliszerinti ér- . telemhe'n ragaszkodván, .megtartolta a katolikus egyház ide vonatkozó tantételét, amennyiben ő is azt állította, ho"" ,,, az urvacsorában. jeleu van Krisztus teste és vére, azzal a módosítással azonban, hogy ez nem az áh'állozásn<,\l fogva, ' hanem a Krisztusnak mindenütt jelenvaloságánál fogva történik. Zwingli ellenben, a másik rc- . formátor. azt állította, hogy Jézusnak eme szavát: ,;ez az én testem" és "ez az én vérem" nem kell betiiszel'inti értelemben venni, s azok csak emlékeztető jegyek a , Kriszius testére és vérére. S tulajdonképp-en e hitkülömbség képezi a válaszfalat az ág'ostai és helvéthitü egyház hivei között. A mi külömbség ezenkivül a két vill!ásfelekezet között van, ~zt ~ következőkben foglalhat juk össze: •
•
•
l'ször: Ámbár hogy mind a két egyház a katolikus , - egyházzal egyérteimüleg Krisztusnak kettős természetet, t. i. istenit és emberit tulajdonít, mégis különböznek egymástól annyiban, hogy az ágostai hifüek szerint cz a két természet egymással közösségben van, vagyis az isteni természet az emberi természettel és megfordítva ez amazzal, kölcsöl!ösen kicserélik a magok tulajdonságaikat. J llnen magyarázhátó ki az ágostai egyház urvacsorai tana is, mely szeri nt Jézus a maga isteni természetét, il mindenütt .telenvalóságot, az emberi természettel is közölvén, az ő testének is mindenütt s igy az urv"acsorában is jelen kell lenni. Ezzel szemben a helvéthitü egy ház a Krisztus két természetének ezt a közösségét tagadja. , 2-szor: Abban is egyetért mind a két egyház, hogy az első ember bünesete miatt az emberi természet anynyira megromlott, hogy magától a jóra sem ' alkalmas 's megigazulását nem önerején, vagy annak ho?,zájárulásával, hanem egyedül és kizárólag a szentlélek segItségével eszközölheti; de amig az ,'gos/ai hitiiek szerint ez 120
,
•
a~
•
isieni erő különbség JJ élkiU nunden embernek, uki azi. ha sz nálni akal'ja, seg ítség'ére áll , addig a helvétbiIliek szerint csak a zoknak adatik, akiket Isten örök végzésénél fog'va az üdvösségre előre kiválasztott s valamint mások ha sz/alan igyekeznek megténü , mert az Isterl (i l'ök vég'zésénél fogva kárhozatra kell, hogy jussa nak, tlgy a kiv,á lasztottak semmikép sem állhatnak ellene a .~ ze lli.l élek befo lyásá nak s eze n alapuló üdvösségnek, Ezi a tant n evezik az előre való elrendelés vagy ])raedestinatió ümának, melyet Zwing.li utóda, Kálvin, hMott b e a keresztény egy házba s amely ellen magok a helvét hiti.i ek is, részben legalább tiltakoztak s azt minelnyájan nem fog'aelták el. 3-szor: Az ágostai egyház a katolikus egyház pélel,ijá t'a m eg tartotta a gyónás intézm ényét, azaz a bü nök meg\71lllását a papnak, csa k a ,m pelra nézve különbözik attól, mert az ,igostai egyház nem kivánja az egyes bünök megjelölését, azoknak egyenkénti felsorolását, min t a katolikus egyház s megelégszik azon kijelen.tésseJ, hogy az embe~ magát bünösn ek érzi, a ref. egyház ellenben a gy6nás intézményét teljesen eltörölte, azaz nem kivánja senkitől, hogya ma ga büneit a p a pnak megmonelja, , '-' 4-szer: Az ágostai egyház megtartotta az oltárt és k épek et, a h elvétl~itü egyház ezeket is kikiiszöbólte te mplomaiból. •
Az ágostai és refo;~1átus egyház már többször tett kisérletet az egyesülésre, de eddig még nem sikerült, sőt nem egy- ' szer adták jelét egymás elleni ellenszenvőknek is. Pedig a különbség a két egyház között nem is nagyon jelentékeny, legalább nem számosok, Emellett a protestántizmus, ha azt a m.aga Í&az jelen~őségébe n f~gjuk
fel,
nem kivár;j~· azt a sz?r?,s
hItegyseget" amit a katpl!clzmus. Ahol az egyem meggyozodés s~abadsága el van ismerve, ott egy testül~t ~itét egx rá~á,~a VOI1Ol nenl lehet. Ebben tévedett a protestanttzm,us 1S/ ~~~Ol~
kezdetben az urvacsora tana miatt a meghasoniast letreJonm 121
engedte, később pedig éppen olyan állást foglalt el a haladni akar6kkal szemben, mint a katolicizmus a protestántizmussal szemben. Minden kis hitkülönbséget maga is hibáztatott, azokat pedig, amelyeket nagyobbaknak gondolt, határozottan üldözőbe vette, elitélte, kirekesztette a maga kebeléből. Igy születtek meg a protestáns egyház kebelében azo.k a számtalan felekezetek, melyek r.észint az ágostai, részint a' ref. egyházhoz állanak közelebb. Egy része a~onb;1fl ezeknek a felekezeteknek a katolikus, ágostai és református egyház által közösen vallott szentháromság ·tanát támadván meg, e~által bizonyos tekintetben egy uj irányt jelölt ki a keresz- , tény egyházban, melyet a protestámizmus elve diadalra jutásának nevezhetünk; mert a szabad vizsgál6dás jogát nemcsak elvileg ismerte el, hanel~ annak gyakorlati alkalmazására is; tért 'Pyitott. Ennek az iránynak képviselője az unitárizmus is .. •
,,
83. §. Az I1nitárizmus.
,
•
Az unitárizmus a j 6.' század hitujításának eredménye. Célja ugyanaz, ami a töbl:ji protestáns, egyházé: tuclniillik, hogy megszüntesse azokat a visszaéléseket. amelyek a keresztény egyházba beesusztak akár il . szent irás helytelen magyarázása" akár a szóhagyományok tanítása alapján. Megkülönböztető hite az Isten !él!yea,i és személyi egysége, amely a többi protestiins felekezetektől elválasztotta és külön felekezetté tette . • Nevét is ettől a megkülönböztető hitét.ől kapta. Az unitárius egyház hitelvei általában a következőle J. Isten egy lényegében és személyében. Ö a vilSg' teremtője, fenntartója és igazgatója, az emberiségnek pedig szerető atyja. Ö az emberi élek imádásának eg yetlen tárgya, mint az igazságnak, szeretetnek, jóságnak és. szentségnek klltfeje.
2. Jézus valóságos ember volt, aki Isten akaratát leglisziábban tanította. s aki példát adott arra, bogy az , ember miképpen élhet Istennek tetsző életet. ' 122
3. A szent lélek Is(en nek 'ereje és ajándéka, ,~ mely az embert a jóra, az igazságra és szeretetre vezeti. 4. Az émber teljes ártatlanságban
születik és szabad akarata van a jónak vagy a rossznak cselekvésére és a saját jellemének kialakitására. . 5. A keresztény egyház Isten akaratának terjesztője a földön s anBak tagjai szolgái az Isten országár,ak. ó. A biblia emberek által irott és az emberiség hi-
•
.tének fej lődése által megszentelt könyv, amelyet az emberek különböző felfogással, de szabadon magyarazhatnak. .
, •
~
.7. Isten kijelentésének hirdetése az egyház ft;)ladata . . JI. nyilvá nos istentisztelet és igehirdetés vagy az evangelinm tanítása a vallásos társadalmi élet központja.. k szertartások is a va llásos élet terjesztésére szolgáim..!" S. Az ember lelke halhatatlan.
.
•
•
•
•
,
•
•
•
•
123
,
, •
• •
ZÁRÓSZÓ. A
v:all á~b ól
•
m indent megtanult az, aki megtanult11,
.szel'dni az Istent és embertársait, aki megismerte emheri •
•
hi vatását és ehből folyó köteles~égei t és aki életével és ·cselekedeteivel ezek et he is tölti. ,
• \
. ..-----
----~..
•
,
,
-
•
, •
-
• • • ,
•
•
• ,
•
•
•
, ,
•
,
124
•
•
,
•
•
TARTALOM. ELőSZó -
-
-
La~
-
-
•
-
-
-
-
-y
-
BEVEZETÉS.
E/sö fej ezel. A va llásró l általában. f.
, ,
~ . I l.
-
vallás JllCghatározása
2. §. A va llás sz ükségessége
va ll ás alapja I 4. S. A va llások különfélesége 5. S. A vallások felosztása' .:J. :-;<.;. • •.\
-
I ~
-
-
....,.
5
-
-
-
-
-
-
7 8 9 11
-
12
,-
-
kij elentés fogalma -ki j elentés mod jai Jézus álta l történt kijelentés kijelentés foly tonossága --
Harmadik fej ezet.
-
- _ t..
13 14
-
16
-
A szentirúsról.
10. S. A szentirás foglalatja 11. S. A szentirás felosztá sa J2. S. Az ó testamentum f3 . §, Az uj test81nentUlll', ---; 14. S. A szentirás célja 15. S. A . szentirás beese _ 16. S. A szen/irás hasZIlálása H. S. A. szentirás alapgondolata •
•
-
•
Második fej ezet. A kij el entésl'ől.
-,
-
'-
-
•
6. S. A ( . ~ . J\ 8. §. A 9. §. A
-
-
-•
-
-
-
-
-
-
-:
-
-
_ -
'- -
-
-
-
•
-
•
-
17
18
-
-
19 24
-
-
25 26
____
28
-
30
ELSö RÉSZ. Istenor szága' Uráról: az Istenró l. Elsö fejezet. Az I sten létezik.
-
18. §. Az Isten létezik
-
-
-
_
__
•
Második fejezet. Az Isten lényéről. _ _ __
.19. §. Az Isten lényének megha tározása _
20. S. Az Isten lélek _
_
_
_
_
_ •
•
•
-
32 32
125-
•
o_J. ,, . 1\ z l sten egysége
22.
§.
Lar
,
-----
-
-
Az Isten szcr,etet
-
-
33 35
Harmadik f ejezet. Az Isten tulajdoJlságahól.
. 23.. 24. 25. 26. 27.
,
§. Az Isten
•
t~lajponságai -
§. Az Istennek lételére tartozó tulajdonságai §. I stennek é rtelmi tulajdonságai -- §. Istennek az akaratra vonatkozó tulajdonságai §. Istennek az érzésre vonatkozó tulajdonságai
•
•
. 36
-
-
37 38
-
--
39 40
•
•
•
Negyedik fejezet. Az ISten lUunkáhól.
,
• Az l sten munkáiról általában Isten él világ teremtője - Isteu a világ fenntartója Ís!en II világ igazgatója A világon található csapáso k szintén viselés eszközei - " ". §. Isten a világ törvényadóia 34. §. A ti z parancsolat - -35. §. A szeretet törvénye ----..36. §, Visszapillantás az első részre
28. 29. 30. 31. 32.
§. §. §. §. §.
--
-- - -
41
-
42 -
-- -- -- 44 az isteni gond·
-
--
45 --
1- -
-
-- -- -- 47
--
--
--
--
--(
,
fejezet. Az elUl,er méltóság'áról.
37. §. Az ember a teremtés koronája -- 7" 38. §. Az e mber az Isten képmása -- ' 39. §. Az e mber re ndeHetése -- -- ~
--
Mú sodik fejez el. Az ember gyarlóságáról.
.-
A biin különféle 'nemei A biin általánossága A hü 1\ köv fitkezései -A büntöl való szabad ulás Visszapillantás a luásodik részre
fejezel. Az
47, §, 1\
-
52
-
-
54
'-
-- -- __ -- ' -- 55 - - , - - - 55 - -- - - •-- -. -- - - -
-
56
57 --
58 59
60
•
lslen. országának' alal'ilójáról: j éztlsról.
előkész ii l e!.
pátriú rkúk •
51
\
40, §. A rosszra való haj lalldóság 41. §. A bün fogah118 -
HAn.~I AD1 K R I~S Z.
-
•
•
42, ~, 43. §, 44, §, 45. §. 46. §.
--
-
-
126
49
• -- '49
.MÁSODIK RÉSZ .. l st en országának polgárár61: az emberrő l.
Első
46
-
•
Első
43
-
-
-- ,
-
-
-
61
•
