Jelentés a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében élő gyermek- és fiatalkorú bűnelkövetők helyzetéről, a évi bűnmegelőzési tevékenység értékelése

Jelentés a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében élő gyermek- és fiatalkorú bűnelkövetők helyzetéről, a 2010. évi bűnmegelőzési tevékenység értékelése

4400 Nyíregyháza, Hôsök tere 5. 4401 Nyíregyháza, Pf.: 199. Telefon: 42/599-380 Fax: 42/599-399 E-mail: [email protected] Honlap: www.szszbmkh.hu

2 TARTALOMJEGYZÉK: 1. BEVEZETÉS………………………………………………………………………………………………..…3 2. A MEGYE SAJÁTOSSÁGAINAK, ADOTTSÁGAINAK, DEMOGRÁFIAI MUTATÓI, KÜLÖNÖS TEKINTETTELA 0-18 ÉVES KOROSZTÁLY ADATAIRA…………………………………………………4 3.

BŰNÖZÉS

ÉS

A

VESZÉLYEZTETTSÉG

ALAKULÁSA,

A

BŰNCSELEMÉNYEKKEL

KAPCSOLATOS STATISZTIKAI ADATOK ELEMZÉSE, A BŰNCSELEKMÉNYEK ELKÖVETÉSÉNEK OKAI…………………………………………………………………………………...….7 3.1.KISKORÚAK VESZÉLYEZTETETTSÉGE……………………………………………………………......5 3.1.1.ALAPELLÁTÁS………………………………………….....................................................................5 3.1.2.SZAKELLÁTÁS…………………………………………...................................................................11 3.1.3.JEGYZŐI GYÁMHATÓSÁGOK…………………………………………..........................................16 3.1.4.CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK………………………………………….........................................19 4. A SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATAL 2010. ÉVI BŰNMEGELŐZÉSI

TEVÉKENYSÉGÉNEK

BEMUATATÁSA……………………………………………………………………………………………….23 5. AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZEREPE A BŰNMEGELŐZÉSBEN ……………………………….......23 5.1.

AZ

ÖNKORMÁNYZATI

RENDÉSZETI

TEVÉKENYSÉGHEZ

KAPCSOLÓDÓ

EGYÉB

HATÓSÁGI SZEREPLŐK……………………………………………………………………………………..21 6. BŰNMEGELŐZÉSI TEVÉKENYSÉGET VÉGZŐ SZEREVEZETEK………….................................27 6.1. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI FŐÜGYÉSZSÉG…………………………………….27 6.2. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI RENDŐRFŐKAPITÁNYSÁG………………………29 6.3. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG KORMÁNYHIVATAL IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT……….38 7. EREDMÉNYEK, MEGOLDÁSRA VÁRÓ PROBLÉMÁK……………………………………………….41 8. ÖSSZEGZÉS, CÉLOK, FELADATOK……………………………………………………………….......42

3 1. BEVEZETÉS A megyei gyámhivatal évente jelentésben elemzi a megyében a gyermek-, illetve fiatalkorú bűnelkövetés helyzetét, értékeli a bűnmegelőzés érdekében elvégzendő feladatokat, és azok megvitatása céljából megyei egyeztető tanácskozást tart. A feladatok végrehajtása érdekében a megyei gyámhivatal további feladatait a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 5/A. §-a határozza meg. A módosított 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet szerint, 2006. január 1-jei hatállyal, a jelentést a korábbiakhoz képest eltérő tartalommal, a Korm. rendelet 2. számú melléklete tartalmi követelményeinek megfelelően kell elkészíteni. A jelentés a fiatalkori bűnmegelőzéshez, bűnelkövetéshez kapcsolódó programokat, statisztikai adatokat dolgozza fel. Elkészítéséhez a szükséges tájékoztatást a - Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya, - a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata valamint - a megye jegyzői és gyermekjóléti szolgálatai bocsátották rendelkezésünkre.

4 2. A MEGYE SAJÁTOSSÁGAINAK, ADOTTSÁGAINAK DEMOGRÁFIAI MUTATÓI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A 0-18 ÉVES KOROSZTÁLY ADATAIRA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei az észak-alföldi régióban, az Alföld északkeleti részén fekszik, s hosszabb határszakaszokon Ukrajnával és Romániával, és rövid – néhány kilométeres szakaszon – Szlovákiával határos. A régió földrajzi fekvése kedvező, mert három országgal szomszédos, ily módon az Európai Unióban hídszerepet tölthet be a kelet-nyugati kapcsolatokban és távlatosan a terjeszkedő Európa keleti kapujává válhat. A régió három megyéjében viszonylag kevés, 389 település található, Hajdú-Biharban 82, JászNagykun-Szolnokban 78 megye található, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét 229 település alkotja. A megyében a városok száma 25, a községek száma 204 volt 2009.01.01-én. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az ország legkeletibb megyéje, egyben az ország egyik legnagyobb megyéje is, területe 5937 km². Megyénk lakossága 2010. január 1. szerinti állapot szerint 560.429 fő volt, amely a 2008-as év végi 565 326 fős lakosságszámához viszonyítva kisebb mértékű csökkenést mutat. A népsűrűség 94,4 fő/ km². fő 15 619 16 226 18 674 20 298 20 780 20 131 156 620

kor 0-4 5-9 10-14 15-19 20-24 25-29 60-

Férfi % 5,8 6,0 7,0 7,6 7,7 7,5 58.4

Fő 14 807 15 530 17 954 19 319 19 677 18 394 186 400

Nő % 5,1 5,3 6,1 6,6 6,7 6,3 63.9

fő 30 426 31 756 36 628 39 617 40 457 38 525 343 020

Összesen % 5,4 5,7 6,5 7,1 7,2 6,9 61,2

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lakónépessége nem és életkor szerint 2010. január 01.

fő 9202 9519 27 895 3903 7869 8214

kor 0-2 3-5 6-13 14 15-16 17-18

Férfi % 3,4 3,5 10,4 1,5 2,9 3,1

Nő Fő 8772 9012 26 697 3810 7519 7759

% 3 3,1 9,1 1,3 2,6 2,7

fő 17 974 18 531 54 592 7713 15 388 15 973

Összesen % 3,2 3,3 9,7 1,4 2,7 2,9

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kiskorú lakossága nem és életkor szerint 2010. január 01.

A foglalkoztatottak szám 172 300 ezer fő, a munkanélküliek száma 40 600 fő volt. A munkanélküliségi ráta 19, 1 %.

5

A települések szám és lakosságszám szerinti megoszlása a megyében

1; 0% 6; 3% 8; 3%

499 és kevesebb

37; 16%

51; 22%

500-999 1000-1999 2000-4999 5000-9999 64; 29% 62; 27%

10000-49900 50000 felett

A megyében a települések 16%-át teszik azok a települések ahol 499 lakosnál kevesebben, 29%-át azok ahol 500 és 999 közötti, 27-át azok ahol 1000 és 1999 fő közötti a lakosságszám.

6 3.

BŰNÖZÉS

ÉS

A

VESZÉLYEZTETTSÉG

ALAKULÁSA,

A

BŰNCSELEKMÉNYEKKEL

KAPCSOLATOS STATISZTIKAI ADATOK ELEMZÉSE, A BŰNCSELEKMÉNYEK ELKÖVETÉSÉNEK OKAI 3. 1. Kiskorúak veszélyeztetettsége 3.1.1. Alapellátás A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermekjóléti szolgálat legjelentősebb feladata az észlelő- és jelzőrendszer működtetése, amely lehetővé teszi a veszélyeztető okok feltárását, valamint a veszélyeztetettség időben történő felismerését. A gyermek veszélyezettségét azok a szakemberek észlelhetik elsődlegesen, akik napi kapcsolatban állnak a gyermekkel, vagy akik ismerik a családot. Az időben történő jelzésekkel a súlyos veszélyeztetettség kialakulását, és ez által a segítő munkát lehetne eredményesebbé tenni.

A jelzőrendszeri tagokban elsősorban az esetkonferenciákon való

részvétel tudatosíthatja azt, hogy a gyermek ügye, illetve a vele kapcsolatos problémák megoldása nem csak a gyermekjóléti szolgálatok felelőssége, a jelzés megtételével nem „ruházták át” a felelősséget a gyermekjóléti szolgálatokra. A gyermekjóléti szolgálatok és a jelzőrendszeri tagok közötti kapcsolat, illetve együttműködés településenként változó, de még mindig gyakori probléma, hogy a jelzések nem vagy nem írásban történnek meg.

A gyermekjóléti szolgálatok által tartott esetmegbeszélések száma

97; 4% 240; 11% 110; 5% 101; 4%

Gyermekkorú elkövető ügyében Fiatalkorú bűnelkövető ügyében Családon belüli erőszak miatt Bántalmazott kiskorú ügyében Egyéb esetekben

1698; 76%

A gyermekjóléti szolgálatok által 2010. évben tartott esetkonferenciák 4 %-á tették ki a gyermekkorú, 11%-át pedig a fiatalkorú bűnelkövetők ügyében tartott esetkonferenciák. A veszélyeztetettség kialakulásának megelőzését szolgálják továbbá a gondozott gyermekek részére szervezett szabadidős programok is, amelyek száma még igen alacsony az anyagi forrás hiánya miatt, ezért ezen a területen is kiemelkedő szerepet kapnak a különböző pályázati források. A 15/1998. (IV.30.) NM rendeletben foglaltak szerint a gyermekek számára olyan szabadidős programokat kell szervezni, amelyek a családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok káros hatásainak enyhítését célozzák, illetve azok megszervezése a rossz szociális helyzetben lévő szülőnek aránytalan

7 nehézséget okozna. A gyermekjóléti szolgálatnak kezdeményeznie kell, hogy a közoktatási intézmények, az ifjúsággal foglalkozó szociális és kulturális intézmények szervezzenek ilyen programokat és ezekről nyilvántartást kell vezetnie, amelynek az ellenőrzési tapasztalatok szerint nem minden esetben tesznek eleget. Fontos szerepe van a veszélyeztetettség megszüntetésében a családgondozó által készített gondozásinevelési tervnek, amennyiben tartalmazza a veszélyeztető körülmények pontos megjelölését, illetve ha a segítséget nyújtó intézményeket, személyeket bevonva, őket nevesítve. részükre feladatokat és határidőket tűz ki.

19; 3%

44; 8%

53; 9% pszichológus pszichiáter nevelési tanácsadó egyéb

332; 58% 128; 22%

nem tartotta indokoltnak

A gyermekjóléti szolgálatok által a bűncselekménnyel, szabálysértéssel érintett kiskorúak ügyében igénybevett szakemberek száma

A családgondozók alkalmanként más szakembereket is bevontak, mind az alapellátás, mind a védelembe vétel során történő gondozási tevékenységbe. Elsősorban pszichológus, és a nevelési tanácsadó segítségét vették igénybe, azonban ezen szakemberek bevonása még mindig messze elmarad a kívánatostól. A pszichológus, gyermekpszichiáter segítségének

az igénybevételét

akadályozza, hogy a megyében kevés az ilyen szakember, ezért a várakozási idő is hosszú. A családgondozók, illetve a jegyzői gyámhatóságok ügyintézői is indokoltnak tartják az iskolapszichológusi hálózat kiépítését, családterapeuta, fejlesztőpedagógus szakemberek alkalmazását.

Veszélyhelyzetnek minősül, ha a gyermek bűncselekménnyel vagy szabálysértéssel kerül kapcsolatba, elkövetőként, vagy sértettként. Ezekben az esetekben a gyermek érdeke, hogy minél előbb a gyermekvédelem látókörébe kerüljön, és megkapja a szükséges segítséget a veszélyhelyzet megelőzése vagy megszüntetése érdekében.

8 Problémát jelent, hogy nincs megfelelő különbségtétel a gyermeket veszélyeztető okok meghatározása és a tényleges bűncselekmény között, tévesen gyakran magát az elkövetést tartják a fő veszélyeztető tényezőnek

Amikor a fiatal a bűncselekményt elköveti, már csak a végeredményét látjuk annak a folyamatnak, amely a tettéig elvezette. A bűncselekmény elkövetése egy figyelmeztető jel, amely felhívja a figyelmet, arra, hogy további veszélyeztető okok állnak vagy állhatnak fent a családban, amik a családban nevelkedő többi gyermeket is érinthetik.

A probléma megoldása végett fontos a segítő személy tevékenysége szempontjából a fiatal megismerése, problémájának megértése. A segítőknek a kiváltó okokat kell megszüntetniük, vagy legalább ezek hatását csökkenteni.

A tapasztalatok szerint elsősorban a sok problémával küzdő, halmozottan hátrányos helyzetű családokkal kapcsolatban alakulnak ki elhúzódó, esetenként évekig fennálló gondozási folyamatok. Ezen családok esetében a családgondozás ellenére is folyamatosan újabb gondok jelentkeznek, melyek megoldásához a gyermekjóléti szolgálat eszközrendszere és esetenként a védelembe vételben rejlő lehetőségek nem elégségesek.

A beszámoló elkészítésekor még nem álltak rendelkezésünkre a KSH. 2010. évre vonatkozó adatai a veszélyeztetett kiskorúakra vonatkozóan.

2000

2006

2007

2008

2009

Nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma

5530

3205

3595

3613

4184

Környezeti okból

4353

5974

6429

5844

6058

Magatartási okból

2746

4124

4287

4210

5294

Anyagi okból

46507

25961

24159

23245

19991

833

838

861

815

645

21496

14285

13600

13041

12751

Egészségi okból Családok száma, ahol a veszélyeztetett kiskorú él

Év folyamán nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma

9

2%

19% környezeti magatartási anyagi 17%

egészségi

62%

Év folyamán nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak aránya

veszélyeztetettségi mutatók 30000 25961 24159 23245

25000

19991

20000

2006 2007

15000

2008 2009

10000 6429 6058 5974 5844 5000

5294 4287 4310 4124 838861815645

0 környezeti

magatartási

anyagi

egészségi

A nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma 2008. évhez képest nőtt, csökkent viszont a családok száma, ahol a veszélyeztetett kiskorúak élnek. A legtöbb kiskorú évek óta anyagi okból veszélyeztetett, ez az esetek 62 %-a, amely valamivel alacsonyabb az előző évi 68 %-hoz képest. Nőtt a környezeti és magatartási okok előfordulási gyakorisága, előbbi 19 %-át, utóbbi 17 %-át teszi ki a veszélyeztető körülményeknek. A gyermekjóléti szolgálatok által adott tájékoztatás szerint a családok anyagi helyzete, illetve a pénzbeosztási problémák, a családok bevételeinek nem megfelelő beosztása évek óta fennálló

10 probléma. A munkanélküliek magas száma jellemző a megyénkre. A legtöbb településen a legnagyobb, illetve előfordul, hogy az egyetlen foglalkoztató az önkormányzat, illetve annak intézményei. A lakosság többsége szociális juttatásokból él. Egyre elterjedtebbé vált az un. uzsorakölcsönök felvétele, amely tovább súlyosbítja a helyzetet. A gyermekjóléti szolgálatok a gondozási tevékenységük során fő problémának a szülők hozzáállását látják. Ennek következménye a gyermek hasonló magatartásának kialakulása, illetve az, hogy az ilyen esetekben jellemző az újabb, a gondozás ideje alatt elkövetett bűncselekmény. A veszélyeztető tényezők kialakulása szempontjából – mind az áldozati, mind az elkövetői oldalon – változatlanul legfontosabb szerepet a család képviseli. Az ott jelentkező rendellenességek, negatív folyamatok meghatározhatják a fejlődésben lévő gyermek kriminális identitását.

A veszélyeztető családokra általában az átlagosnál nagyobb családnagyság és az atipikus családi struktúra a jellemző. Ez a családi állapot a családok labilitására és a családon belüli erős fluktuációra utal, s egészében azt eredményezi, hogy a kisközösség életét az átmenetiség jellemzi. Társadalmi réteghelyzettől függetlenül minden veszélyeztető családban hiányzik a családi közösség védelmező funkciója.

A

családi

együttélés

gyakori

családi

viszályokkal,

konfliktusokkal

terhes,

melyek

megoldásában a családtagok gyakran folyamodnak erőszakhoz, vagy egyéb deviáns megoldási mintát nyújtanak a gyermeknek. A családi erőszak igen gyakran manifesztálódik a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekményekben, ezeket azonban nem lehet a családban létező egyéb problémáktól elszakítva vizsgálni. Ha a család nem tölti be a funkcióját, nem nyújt a gyermeknek értékeket, akkor a gyermek nem érzi fontosnak, lényegesnek a családi köteléket. Mivel nem kötődik a családhoz, máshol keresi a kapcsolódási pontokat, a közösséget, az emberi kapcsolatokat. A családi mellőzöttségből fakadóan még fokozottabban érzi, hogy valakihez (valakikhez), valahová tartoznia kell. A gyermek, a fiatalkorú a hasonló helyzetű fiatalok csoportjához sodródik. A családból kisodródott fiatalkorúnak egyrészt nincs választási lehetősége, másrészt a hasonló helyzetű fiatalok közössége vonzza, mivel könnyen azonosul velük. Az adott helyzetből fakadóan, saját értékrendet alakítanak ki, öntörvényű életet élnek. Szoros összefüggés van tehát a bűncselekmények elkövetési motívumai és a család anyagi helyzete, illetve érzelmi viszonyai között. Ahol gondot jelent a mindennapi megélhetéshez szükséges összeg előteremtése, ott gyakran előfordul, hogy a szülőknek nem marad energiájuk gyermekeikre odafigyelni. A fiatalok pedig bandákba verődve kószálnak egész nap, és ha megtetszik nekik valami, azt elveszik. 3.1.2. Szakellátás

Nyilvántartott

átmeneti

2000

2006

2007

2008

2009

1320

1612

1639

1744

1690

200

95

93

102

102

nevelt Nyilvántartott

tartós

11

nevelt Ideiglenes

hatállyal

94

79

102

75

99

368

348

340

311

286

1982

2134

2174

2232

2177

elhelyezett Utógondozói

ellátásban

részesülő összesen

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Gyermekvédelmi Központjának tájékoztatása alapján 2010. évben 1686 szakellátásban élő kiskorút tartottak nyilván, amelyből 99 fő kiskorú tartós nevelt volt. A kiskorúak közül 1342 fő nevelőszülőnél 428 fő pedig gyermekotthonban került elhelyezésre. Gyermekkorúak sérelmére nevelésbe vétel előtt elkövetett bűncselekmények alakulása - kiskorú veszélyeztetése - nemi erkölcs elleni bűncselekmény

85 (eset) / 93 (kiskorú) 2 (eset) / 5 (kiskorú)

- egyéb bűncselekmények, éspedig: Bántalmazás

1 (eset) / 1 (kiskorú)

Fiatalkorúak sérelmére nevelésbe vétel előtt elkövetett bűncselekmények alakulása - kiskorú veszélyeztetése - nemi erkölcs elleni bűncselekmény

12 (eset) / 12 (kiskorú) 1 (eset) / 1 (kiskorú)

- egyéb bűncselekmények, éspedig: tiltott kéjelgés

3 (eset) / 3 (kiskorú)

Nevelésbe vétel alatt álló gyermekkorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények alakulása - kiskorú veszélyeztetése nem történt - nemi erkölcs elleni bűncselekmény

6 (eset) / 6 (kiskorú)

- egyéb bűncselekmények, éspedig: Könnyű testi sértés

5 (eset)/ 5 (kiskorú)

Lopás

2 (eset)/ 3 (kiskorú)

12 Nevelésbe vétel alatt álló fiatalkorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények alakulása - kiskorú veszélyeztetése nem történt - nemi erkölcs elleni bűncselekmény

3 (eset) / 3 (kiskorú)

- egyéb bűncselekmények, éspedig: Könnyű testi sértés

11 (eset)/ 10 (kiskorú)

Lopás

1 (eset)/ 1 (kiskorú)

Bántalmazás

1 (eset) / 1 (kiskorú)

Személyes szabadság korlátozása

1 (eset)/ 1 (kiskorú)

58 fő nevelt fiatalkorú állt 2010-ben pártfogó felügyelet alatt.

Engedély nélküli eltávozásra 1061 esetben került sor a szakellátásban élő gyermekek esetén, ebből 1035 esetben történt meg a rendőrség értesítése.

Tájékoztatás

a

Szabolcs-Szatmár-Bereg

Megyei

Önkormányzat

fenntartásában

működő

gyermekvédelmi intézményekben 2010. évben a gyermek és fiatalkorú bűnelkövetés megelőzése, drog prevenció, családon belüli erőszak megelőzése témakörökben végzett prevenciós (szabadidős) programokról

A Mátészalka Gyermekvédelmi Központban az intézményben nevelkedő gyermek és fiatalkorúak részére több alkalommal rendeztek megbeszéléseket, előadásokat különböző témakörökben.

A gyermekkori bűnelkövetések megelőzése, bűncselekmények elkövetésének következményei, pártfogó felügyelet fogalma, fiatalkorú büntetés végrehajtási intézmények tevékenysége, működése, stb., témakörökben több alkalommal tartott előadást az intézményben nevelkedő gyermekek részére pártfogó felügyelő. Egyéni, csoportos megbeszéléseket tartott a pártfogói felügyelet alatt álló gyermekekkel. Több esetben hívta össze azokat a fiatalokat, akik a gyámok jelzése alapján könnyen befolyásolhatók az intézményen kívüli bűnelkövető bandák által. Felhívta a figyelmüket arra, hogy őket csak eszközként fogják felhasználni különböző bűncselekmények elkövetésére, de ők lesznek azok, akikre a bíróság a büntetést kiszabja (áldozatokká válhatnak). Ebben a témakörben tartott (a célcsoportnak) előadás sorozatot egy szociálpedagógus hallgató is, aki foglalkozásából adódóan (rendőr) hitelesen tudott beszélgetni a fiatalokkal a szabálysértésről, bűncselekményekről ezek fokozatairól. Továbbá azokról a kötelező rendőrségi, ügyészségi, bírósági

13 eljárásokról, melyekre számolni kell a bűnelkövető fiataloknak. Külön témakör volt a börtön élet ismertetése, és a szabadulás utáni társadalmi integráció nehézsége. Az elmúlt évben több alaklommal előfordult, hogy a város iskoláiban az intézmény által nevelt 14-17 év közötti fiataloknak illegálisan nyugtatókat adtak el minimális áron. A neveltek nem ismerve ezek hatását esetenként 8-10 db-t is bevettek a szerekből, melytől az eufórikus állapot érzését remélték. Sajnos 6 fiatalnak gyomormosáson is át kellet esni. A rendőri intézkedést kevésnek megítélve az érintett célcsoportnak több esetben tartott felvilágosítást a kábítószer hatásáról és rendszeres fogyasztásának következményeiről az intézmény vezetője. A gyámok és a csoportnevelők folyamatosan kiscsoportos és egyéni foglalkozások keretén belül (szakmailag megtervezett) beszélgetéséket folytattak a témával kapcsolatosan. / PL: Függőség kialakulásának folyamata: kipróbálás, megszokás, tolerancia, függőség, elvonási tünetek./ Világossá tették, hogy a tabletták bevétele milyen káros következményekkel jár. Három esetben fordult elő a tavalyi évben, hogy az intézményben nevelkedő lányok szex munkásként próbáltak nagyobb összegű pénzhez jutni. Két alkalommal külföldre adták el a magyar futtatók a kislányokat. Nagy nehézségek és jó összeköttetések árán sikerült őket hazahozni. A három lányból kettő már a szakellátásba kerülést megelőzően is testének áruba bocsátásából élt. A Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Felnőttképzési Kar szociálpedagógus szakos hallgatói terepgyakorlatukat az intézményben töltötték. Több esetben tartottak előadás a prostitúcióról és annak veszélyeiről. A városi védőnői szolgálat munkatársa szexuális felvilágosítás keretén belül hívta fel a figyelmét a 12-17 éves lányoknak az esetleges nemi betegségek kialakulására, tüneteire, egészségkárosító veszélyeire. Az ápolónő havi szintén tart kiscsoportos foglalkozásokat szintén ebben a témakörben. A Mátészalkai Rendőrkapitányság 2010-ben pályázatot nyújtott be a – SZATMÁRI KISTÉRSÉG TELEPÜLÉSEINEK BIZTONSÁGÁÉRT - címmel, melyet el is nyert. Ezen pályázat kapcsán együttműködési szerződést köttetett az intézmény és a rendőrség között. A projekt ütemezése szerint előadás sorozat kezdődik az intézményben 2011. februárjától. A célcsoport a 14-24 év közötti fiatalok.

A Tiszadobi Gyermekvédelmi Központban az intézményben nevelkedő gyermekek között több olyan fiatal van, aki bekerülését megelőzően összeütközésbe került a törvénnyel. A gyermekotthon két speciális szükségletű gyermekek számára létrehozott csoportot működtet. A speciális szükségletű, súlyos magatartási zavarral küzdő gyermekek e tekintetben veszélyeztetettebbek kortársaiknál, állapotuknál fogva hamarabb kerülnek a bűnelkövetés útjára.

Mindezeket figyelembe véve nagy

figyelmet fordítanak a bűnmegelőzésre. A nehezen kezelhető gyermekek kezelésében nem a büntetés, hanem a tevékenykedtetés, a szoros napirend, folyamatos elfoglaltság biztosítása az elv, amit követnek. Ennek értelmében számtalan lehetőséget kell biztosítani a gyermekek számára, ahol levezethetik energiájukat, hasznosan tölthetik szabadidejüket. A programok jelentős része nem csupán szabadidős elfoglaltság, hanem egyfajta terápiának, vagy terápiás jellegű elfoglaltságnak is minősíthető.

14 Folyamatosan működő programjaik a többek között a kovácsolás, kézműves szakkör, rajz és grafika szakkör, lovas terápia, illetve az ötórai tea elnevezésű program, ahol irányított beszélgetéseken sok érdekes témáról esik só. Néhány téma, ami a bűnmegelőzést is szolgálta az elmúlt időszakból: -

Mi a bűn?

-

Kamatos kamatozók a kisebbség körében. Érdekessége volt a beszélgetésnek, hogy a résztvevő gyermekek között volt olyan, akinek a családját a kamatozók tették tönkre, és volt olyan gyermek is, akiknek a szülei kamatozás miatt kerültek börtönbe.

-

Agresszió és annak kezelési lehetőségei.

-

A család szerepe

-

Az életünk célja

A lovas terápia rendkívül fontos momentum a gyermekek személyiségformálásában. Különösen a nehezen kezelhető gyermekek esetében van nagy jelentősége. Az állandó programokon túl a következő programok voltak 2010-ben, amelyek a bűnmegelőzés célját szolgálta: Konfliktuskezelő tréning A programot a Volt Állami Gondozottak Egyesülete szervezte, a nyári időszakban két hétig tartott. Erre a programra épült egy életvezetési programsorozat is. 20 gyermek vett részt a foglalkozásokon. Lovas tábor Orfün A lovaglásban legkiemelkedőbben teljesítő gyermekek vehettek részt rajta Sport tábor A Közép-európai Utógondozói ellátottakért és Lakásotthonokban nevelkedő gyermekekért Alapítvány (továbbiakban KUL Alapítvány) szervezésében zajlott a tábor. Nemzetközi tábor Több mint tíz éve szervezi az intézmény ezt az önkéntes tábort az Útilapu Hálózattal karöltve. Az oda érkező külföldi fiatalok a Központban élő gyermekekkel közösen végeznek önkéntes munkát az otthonért. A gyermekek itt munkafegyelmet, kitartást, közösségi szellemet, egymás kultúrájának tiszteletben tartását tanulják. Nemzetközi Tisza Túra Az elmúlt évben második alkalommal vettek részt a vízi túrán. A gyermekek itt kitartást, önállóságot, fegyelmet tanulnak. Nagyon hatékony a felnőttekkel való szoros együttélés 10 napig, nehéz körülmények között, a tábor ugyanis félig nomád jellegű. Állami gondozottak országos tábora Szegeden Évek óta részesei ennek a tíznapos tábornak. A gyermekek ebben a táborban élményprogramokon vesznek részt. A tábor szervezői keresztény fiatalok, akik nagyon nagy személyes figyelmet fordítanak a gyermekek személyiségfejlesztésére.

15 Bűnmegelőzési tábor A tábor Tóalmáson volt, a KUL Alapítvány szervezte. Fő témája a prostitúció volt, de foglalkoztak olyan fontos kérdésekkel is, mint az abortusz. Az otthonban a csoportgyűléseken rendszeres téma a bűnmegelőzés. Az elmúlt évben különösen nagy figyelmet kapott, többek között a törvények módosítása miatt. Az otthon szakmai vezetője külön előadássorozattal készült az új rendelkezések megismertetése érdekében, amellyel minden csoportot meglátogatott. Az otthongyűléseken is rendszeresen megbeszélik az otthongyűlést megelőző időszak történéseit, a tapasztalatokat és a következményeket. Az otthonban alkalmazzák a jóvátételi eljárást, amelynek megismerése érdekében néhány kolléga továbbképzésen és konzultáción vett részt. A Baktalórántháza Gyermekvédelmi Központban is nagy hangsúlyt fektetnek a szabadidő hasznos eltöltésére. Fontos feladat, hogy a gyermekek céltalan csavargásait megpróbálják megszüntetni, ezzel elkerülni, hogy áldozattá, vagy bűnelkövetővé váljanak. Szervezett keretek között heti rendszerességgel kézműves foglalkozásokat tartanak. Az iskolai szünetekben is szervezett programokat biztosítanak a gyerekek számára. A szabadidő hasznos eltöltésének biztosítása mellett több csatornán nyújtanak tájékoztatást a gyerekek számára az együttműködő partnerekkel. Az Együtt Egymásért Egyesület szervezésében szexuális felvilágosítás történt az alábbi témákban: nemi betegségek fajtái és veszélyei védekezés különböző módjai, óvszer használata, és a terhesség megszakítás veszélyei drog prevenciós foglalkozáson vettek részt a gyerekek

Az AIDS világnapja alkalmából a Móricz Zsigmond Könyvtárban megrendezett előadáson is részt vettek a gyermekek, nevelő kíséretében. A társadalmi normákkal ellentétes viselkedés (bűnelkövető magatartás) következményeivel való hiteles megismertetés érdekében bűnmegelőzési előadáson vettek részt, melyet a Megyei Rendőrkapitányság munkatársa tartott Ugyanezen megfontolásból a Sz. Sz. B. Megyei Rendőrkapitányság HÍRLEVELEIT (bűnmegelőzési) minden lakásotthonba eljuttatják, a nevelők és gyerekek által feldolgozásra kerül azok tartalma. Az ÁGOTA Alapítvány által szervezett tábor egyik fontos kérdésköre volt a bűnmegelőzés, illetve a társadalmi értékek közvetítése. A nyáron szervezett táborok között építő tábor is volt, az árvíz sújtotta Borsod megyében. Felsőzsolcán a gyermekek részt vettek az újjáépítésben önkéntes alapon (szolidaritás erősítése). Fentieken kívül a lakásotthonokban rendszeresen csoport foglalkozások keretében beszélgetések, értékközvetítések történnek, melyeknek egyik fontos momentuma a társadalmilag értékes életmódra való nevelés, amibe a bűnmegelőzés is természetesen bele tartozik.

16 Az Éltes Mátyás Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Gyermekotthon, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat gyermekotthonában a szabadidő hasznos és tartalmas eltöltése érdekében a gyermekek, fiatal felnőttek szabadon választhatnak a különböző szabadidős, sport és szakköri foglalkozások közül. Mindezek fontosak, annak érdekében, hogy a gyermekek megtalálják azokat az érdeklődési körüknek megfelelően programokat, amelyek művelésével leköthetik fölösleges energiáikat. Időszakosan szervezett programok: D.A.D.A. program, (általános iskolában szervezett program), amelyen természetesen a gyermekotthon lakói is részt vettek. Füstmentes Nap: általános iskola által szervezett program. A rendezvényen a gyermekek plakátot készítettek a dohányzás ellen, D.A.D.A. program keretein belül rendőr tartott előadást, vetélkedőket szerveztek az általános iskola, és a gyermekotthon tanulói, lakói részvételével. Vannak intézmények (Nyírbátor, Gyermekvédelmi Központ), amelyek komplex pályázatot nyújtottak be a gyermekek és fiatalok társadalmi integrációját segítő programok, program sorozatok rendezésére, melynek pozitív elbírálása esetén lehetőség nyúlik a 2011. évben további prevenciós programok szervezésére bűnelkövetés, drog, családon belüli erőszak tekintetében is. 3.1.3. Jegyzői gyámhatóságok

A Gyvt. 68. § (1) bekezdése alapján ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzője a gyermeket védelembe veszi.

2000

2006

2007

2008

2009

Nyilvántartott védelembe vett kiskorúak száma

1137

2177

2330

2750

2848

Környezeti okból

235

718

690

688

878

Szülőnek felróható magatartási okból

493

947

1087

1324

1074

Gyermeknek felróható magatartási okból

409

512

553

738

896

Családok száma, ahol a védelembe vett kiskorú él

634

1025

1052

1263

1231

A védelembe vett kiskorúak száma emelkedő tendenciát mutat évek óta. A jegyzői gyámhatóságoknak 2009. évben 83 fő,

2010. évben 111 fő kiskorú bűnelkövetőről volt

tudomásuk, 2009-ben 337 fő 2010. évben 388 fő fiatalkorú bűnelkövetőről volt tudomásuk.

17 A gyermekjóléti szolgálatoknak 2010. évben 118 fő gyermekkorú és 458 fő fiatalkorú bűnelkövetőről, azaz összesen 576 fő kiskorú bűnelkövetőről volt tudomásuk. A szolgáltatott adatok alapján megállapítható, hogy amíg a gyermekkorú bűnelkövetők száma az elmúlt évek adatai alapján kismértékű emelkedést mutat, addig a fiatalkorú bűnelkövetők száma erőteljes emelkedést mutat. Ezen tendenciát a rendőrség által szolgáltatott - a későbbiekben elemzett szolgáltatott - adatok is alátámasztják. A korábbi évekhez hasonlóan eltérés mutatkozik a jegyzői gyámhatóságok, illetve a gyermekjóléti szolgálatok által szolgáltatott adatok között, de az eltérés a rendőrségi adatokhoz viszonyítva különösen jelentős, hiszen a rendőrségnek 296 gyermekkorú és 863 fiatalkorú bűnelkövetőről volt tudomása. Ezen nagymértékű eltérés a jelzőrendszeri tagok nem megfelelő együttműködésére, illetve a jogszabályértelmezésből fakadó különbségekre utalhat. A gyermek és fiatalkorú bűnelkövetők számának alakulása a jegyzői gyámhatóságok által szolgáltatott adatok alapján 450 388

400 350

311

300 2008

250 204

2009

200

2010

150

111

102

83

100 50 0

gyermekkorú bűnelkövetők

fiatalkorú bűnelkövetők

Kiskorú bűnelkövetők száma

fiatalkorúak; 388

jegyzői gyámhatóságok

gyermekkorúak; 111 fiatalkorúak gyermekkorúak fiatalkorúak; 458

gyermekjóléti

gyermekkorúak; 118

0

100

200

300

400

500

Ba kt al ór án th áz ai Cs en Fe ge hé ri rg ya rm at i Ki sv ár da M i át és za lk ai Na gy ká lló i Ny írb át or Ny i íre gy há zi Ti sz a va Vá sv sá ár ro i sn Ib a rá m ny én -N yi ag yh al ás zi Ba kt al ór án th áz ai Cs en Fe ge hé ri rg ya rm at i Ki sv ár da M i át és za lk ai Na gy ká lló i Ny írb át or Ny i íre gy há zi Ti sz a va Vá sv sá ár ro i s na Ib rá m ny én -N yi ag yh al ás zi

18

A gyermekkorú bűnelkövetők számának alakulása kistérségenként

40

35

5

30

10

35

30 30

25

20

15 1312

10 7

2

80

70

40 35 31

24 20

20 18 15

54 15 2009

10

60

50

2830 18

12

0 0

90

36 26 27

2010

6 9 4

0

20

2 1

31

4 8

0

A fiatalkorú bűnelkövetők számának alakulása kistérségenként

100

86

72

60 48 2009

2010

1716 2626

0

4

19 Bűncselekmény jelzésére megtett intézkedések a jegyzői gyámhatóságnál gyermek- és fiatalkorúaknál

0-14 évesek

14-18 évesek

elkövetők száma

111

388

alapellátás

14

98

védelembe vétel

36

125

kiemelés

0

4

A jegyzői gyámhatóságok által szolgáltatott adatok alapján a kiskorú bűnelkövetők esetében a leggyakrabban alkalmazott intézkedés a védelembe vétel volt. A családból való kiemelésre gyermekkorú bűnelkövetők esetében nem került sor.

3. 2. Családon belüli erőszak A családi erőszak magában foglalja a bántalmazást, a testi sanyargatást éppúgy, mint a házastárs, a korábbi házastárs, a szülő, vagy más - a sértettel szoros érzelmi kapcsolatban álló - személy részéről elkövetett szexuális kényszerítés legkülönbözőbb formáit. A kialakuló családi erőszak vesztese mindig a legsérülékenyebb családtag - legtöbbször a gyermek. Az esetek túlnyomó többségénél azonban maga a gyermek is természetesnek veszi a családban fellépő konfliktusok erőszakos megoldását, hiszen nevelkedése során erre szocializálódott. Emiatt sajnos eszébe sem jut az, hogy védekezzen, vagy fellépjen ellene. A családon belüli erőszak száma folyamatosan növekszik. Csak a többszöri és hosszan tartó erőszak esetén kerül sor segítség kérésére. Ezekben az estekben sem a bántalmazottak, hanem a környezetben lakók, vagy más közeli családtagok kérnek segítséget. A családon belüli erőszak előfordulásáról nem rendelkezünk reális adatokkal (sem társadalmi, sem gyámhivatali szinten), az azonban bizonyos, hogy a családon belüli erőszak különösen nagy számú gyermek és nő számára jelent folyamatos bántalmazást. A rendelkezésünkre álló adatok csak töredéke a valós esetszámnak, a család gyakran elfedi, eltitkolja és az esetek nagy része csak évek múlva derül ki, amikor a gyermek már lelki zavarokkal küzd. A témában végzett kutatások szerint azok a gyermekek, akiket gyakran bántalmaztak, maguk is hajlamosabbak arra, hogy erőszakot alkalmazzanak. A családon belüli erőszak és a gyermekbántalmazással kapcsolatban megfogalmazott nemzetközi elvárások legfontosabb dokumentumai a következők:

20 - A Nőkkel Szembeni Diszkrimináció Minden Formájának Felszámolásáról szóló ENSZ EGYEZMÉNY (CEDAW Egyezmény) és a CEDAW Bizottságának a Magyar Köztársaság Kormányzati Jelentéséhez fűzött Ajánlása (2002), - A Gyermekek Jogairól szóló ENSZ Egyezmény (1989), és a Gyermeki Jogok Bizottságának a Magyar Köztársaság Első Kormányzati jelentéséhez fűzött Ajánlása (1998), - Az Emberi Jogok Európai Egyezménye, - Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1582. számú Ajánlása (2002), - Az Európa Tanács R (90)2. számú a családon belüli erőszakkal kapcsolatos társadalmi teendőkről szóló és a R (93)2. számú a gyermekekkel szembeni rossz bánásmód egészségügyi, szociális aspektusairól szóló ajánlásai. A magyar kormánynak a nemzetközi dokumentumokból is eredeztethető kötelezettsége, hogy a családon belüli erőszakos cselekményekkel szemben fellépjen és a szükséges jogalkotási feladatoknak eleget tegyen

Az állami fellépés megnyilvánulásának dokumentumai az alábbiak: - A családon belüli erőszak megelőzésére és hatékony kezelésére irányuló Nemzeti stratégiáról szóló 45/2003. (IV.26.) OGY. határozat, mely tartalmazza azokat a javaslatokat és felhatalmazásokat, amelyekkel egységesen fel lehet lépni az áldozatok védelme érdekében az elkövetőkkel szemben. - A társadalmi bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiájáról szóló 115/2003 (X.28.) OGY határozat, valamint a Kormány cselekvési programja amelyet jelenleg a 1035/2008. (V.23.) Kormány Határozat tartalmaz. A fenti dokumentumok, jogszabályok többek között arra kérték fel a kormányt, hogy alkossa meg azokat a protokollokat, amelyeket alkalmazni kötelesek az eljáró szervek. Ennek eredményeként készültek el az alábbi módszertani útmutatók: - A családon belüli erőszak kezelésével és a kiskorúak védelmével kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásáról szóló 32/2007. ( OT.26. ) ORFK utasítás. - az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztályának „ A gyermekvédelmi feladatot ellátó szervek szerepe és felelőssége a gyermekbántalmazás és elhanyagolás megelőzésére és kezelésére” című módszertani útmutatója, valamint az útmutató alapulvételével a Módszertani Gyermekjóléti Szolgálatok Országos Egyesületének 2006. évben készített kézikönyve, - Nemzeti Család– és Szociápolitikai Intézet Gyermekvédelmi Főosztályának útmutatója A gyermekjóléti központok, ill. gyermekjóléti szolgálatok által biztosított kórházi szociális munka módszertani kérdéseiről, - A Szociális és Munkaügyi Minisztérium A Gyermek-és ifjúságvédelem a nevelési- és oktatási intézményekben című 2007. évben készített módszertani segédlete, - Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet gondozásában 2004. évben megjelent 1. sz. Módszertani levél a háziorvosok, házi-gyermekorvosok, védőnők, gyermekegészségügyi szakemberek részére A gyermekbántalmazás és elhanyagolás megelőzése, felismerése és kezelése témában.

21 A módszertani útmutatók ismeretét, az észlelő-és jelzőrendszer tagjai, szakemberei részéről a napi szintű használatát elengedhetetlennek tartjuk. Az értekezleten és az ellenőrzéseink során felhívtuk a figyelmet arra, hogy valamennyi módszertani anyag az internetről ingyenesen letölthető. A témában végzett adatgyűjtésünk a települési önkormányzat jegyzőinek, illetve a gyermekjóléti szolgálatok tájékoztatásán alapul. Az adatgyűjtést megnehezítette: - hogy a bántalmazás, az erőszak nem minden esetben jut a hatóságok tudomására ezért a rendelkezésre álló számadatok nem feltétlenül a tényleges helyzetet mutatják, - illetve problémát jelent, hogy néhány a település a kért tájékoztatást csak többszöri felhívásunkra küldi meg, vagy rendkívül hiányos adatokat bocsát rendelkezésünkre.

A gyermekjóléti szolgálatokhoz összesen 243 jelzés érkezett a jelzőrendszeri tagoktól családon belüli erőszak miatt. A gyermekjóléti szolgálat illetve a jegyzők 19 esetben kezdeményeztek eljárást családon belüli erőszak miatt nyomozó hatóságnál. A gyermekjóléti szolgálatoknak 52 esetben kellett a családokat segíteni otthonuk elhagyásában családon belüli erőszak miatt.

10%

23%

szabálysértést elkövető gyk 24%

szabálysértést elkövető fk gyermekkorú elkövető fiatlalkorú elkövető

5%

áldozattá vált kk. 30%

8%

a gyermekjóléti szolgálathoz érkező egyes jelzések megoszlása

családon belüli erőszak

22

2%

16%

5%

6%

eseti gondozás 35%

alapellátás védelembe vétel ideiglenes hatályú elhelyezés nem került sor gondozásra

36%

egyéb

A jelzést követően intézkedések megoszlása a gyermekjóléti szolgálatok által szolgáltatott adatok alapján

A jelzést követően a legtöbb esetben a védelembe vételt tartották indokoltnak a hatóságok (36 %), illetve azt követően az alapellátás keretében való gondozást tartották a legmegfelelőbbnek (35 %) a veszélyeztetettség megszüntetésére. Az esetek mindössze 2 %-ában nem került sor gondozásra.

4. SZOCIÁLIS ÉS GYÁMHIVATAL NYÍREGYHÁZI OSZTÁLYÁNAK 2010. ÉVI BŰNMEGELŐZÉSI TEVÉKENYSÉGE

Hivatalunk 2010-ben is A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rend. (a továbbiakban Gyer.) 5/A. § alapján végezte a bűnmegelőzést segítő, koordináló tevékenységét az előző évekhez hasonlóan. A települések bűnmegelőzési programja, bűnmegelőzési tevékenységük, valamint a bűncselekményt elkövetett kiskorúak, a gyermekbántalmazás, családon belüli erőszak, gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén tett intézkedések tárgyában 2010. évben 27 jegyzőnél, körjegyzőnél tervezett és végzett el a gyermek és ifjúságvédelmi koordinátor célvizsgálatot/utóvizsgálatot. Ezek az alkalmak lehetőséget biztosítottak a bűnmegelőzés fontosságának állandó napirenden való tartására.

A szociális és gyámhivatal gyermek és ifjúságvédelmi koordinátora jelentésben elemezte a megyében a gyermek-, illetve fiatalkorú bűnelkövetés helyzetét, értékelte a bűnmegelőzés érdekében elvégzendő feladatokat, és azok megvitatása céljából 2010. június 8-án megyei egyeztető tanácskozást tartott. Az értekezletet a jogszabályban előírtaknak megfelelően szervezte meg hivatalunk. Az értekezleten Dr. Kelemen Barnabás osztályvezető köszöntőjét követően A gyermek- és fiatalkorúak bűnözésének tapasztalatai

címmel Dr. Szilágyiné Dr Gaál Judit főügyészségi ügyész, fiatalkorúak ügyésze, A

rendőrség 2009. évi bűnmegelőzési tevékenységének bemutatása címmel Szabó Zoltán r.-alezredes, A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartással kapcsolatos rendőri tapasztalatok címmel Bíró Balázs r.-őrnagy, A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartással

23 kapcsolatos bírói tapasztalatok címmel Dr. Mányik István a városi bíróság elnöke, Társszakmák metszéspontjai – gyermekbántalmazás a pszichológus szempontjából címmel Pacsuta-Lakatos Orsolya klinikai szakpszichológus, Tájékoztatás a gyermekkori- és fiatalkori bűnelkövetés megyei helyzetéről a jegyzők és a gyermekjóléti szolgálatok adatszolgáltatása tükrében címmel a szociális és gyámhivatal koordinátora tartott értekezletet. Az értekezletet az előző évekhez hasonlóan nagy érdeklődés kísérte, 148 fő vett részt rajta. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló módosított 15/1998.(IV.30.) NM rendelet 15.§ (7) értelmében a gyermekjóléti szolgálatok minden év március 31-ig tanácskozást szerveznek a jelzőrendszer részére, melyre meghívják a megyei szociális és gyámhivatalban működő gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátorokat. Annak ellenére, hogy nagy figyelmet fordítottunk arra, hogy a szolgálatok az elmúlt évi gyakorlatnál korábban kezdjék meg a tanácskozások szervezését ebben az évben több településen nem tudtunk jelen lenni az azonos időben, több különböző helyszínen megrendezésre kerülő tanácskozások, illetve a települések magas száma miatt. Az éves tanácskozáson 20 településen vett részt személyesen hivatalunk koordinátora, a többi település vonatkozásában a tanácskozáson készült feljegyzés alapján kapott tájékoztatást. 2010. évben tájékoztattuk a jegyzőket és a polgármestereket az általunk megismert, illetve tudomásunkra jutott a bűnmegelőzési pályázatok kiírásáról. Felhívásunk ellenére a kiközvetített pályázatok közül nem kaptunk visszajelzést nyertes pályázatról. Folyamatosan figyelemmel kísérte a gyámhivatal a megyében a gyermek-és fiatalkorúak által elkövetett szabálysértéseket, bűncselekményeket, kiemelten ellenőrizte a gyermekjóléti szolgálatok komplex vizsgálata során a bűncselekményt elkövetett gyermekek és fiatalkorúak

ügyében folytatott

családgondozást, a jegyző védelembe vétellel kapcsolatos hatósági tevékenységét, továbbá a bűncselekményt elkövetett, szakellátásban élő gyermekek gondozását. Ha az ellenőrzés során hiányosságot vagy együttműködési problémát tártunk fel, a szükséges intézkedést megtettük. A vizsgálatok keretében a gyermekjóléti szolgálatok szakmai munkáját is vizsgáltuk, különös tekintettel a bűnmegelőzési tevékenységre és a családon belüli erőszakra. Ezen túlmenően, az egyes konkrét ügyekben is segítséget nyújtottunk az alapellátás intézményeinek, jegyzőknek és a jelzőrendszer tagjainak. 2010-ben is folyamatosan figyelemmel kísértük a médiában megjelenő, a megyét érintő kiskorú veszélyeztetettségével kapcsolatos híreket. Ezekben az esetekben a Hivatal tájékoztatást kért arra vonatkozóan, hogy az érintett hatóság, illetve szerv (jegyző, gyermekjóléti szolgálat) megtette-e a szükséges intézkedéseket a veszélyeztetettség megszüntetéséért.

5. AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZEREPE A BŰNMEGELŐZÉSBEN

A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájáról szóló 115/2003 (X.28.) Ogy. határozat egyik alapelve a lokalitás, vagyis a helyi bűnmegelőzés helyi közügy. A helyi társadalmi bűnmegelőzés koordinátora az önkormányzat.

24 Az önkormányzatoknak a helyi rendőrséggel együttműködve aktív és vezető szerepet kell játszaniuk a helyi közösség biztonságát szolgáló tervek elkészítésében. Kezdeményező szerepük van a helyi jelzőrendszerek, a legkülönbözőbb együttműködési formák szervezésében, a helyi bűnmegelőzési programok koordinálásában, végrehajtásában, valamint folyamatos értékelésében. A helyi önkormányzat ösztönzi és motiválja a helyi közösség szakmai és civil önszerveződéseit. 5. 1. Az önkormányzati rendészeti tevékenységhez kapcsolódó egyéb hatósági szereplők A települési önkormányzatok testületi, igazgatási működés körében végzett bűnmegelőzési

Fehérgyarmati

Kisvárdai

Mátészalkai

Nagykállói

Nyírbátori

Nyíregyházai

Tiszavasvári

Vásárosnaményi

Ibrány-Nagyhalászi

összesen

Az elmúlt évben tárgyalta-e a helyi bűnözés, bűnmegelőzés helyzetét átfogóan? Van-e bűnmegelőzéssel foglalkozó önálló bizottsága? Van-e bűnmegelőzési tanácsnoka? Van-e működő bűnmegelőzési projectje? Kötött-e megállapodást rendőrséggel? Pályázatot nyújtott-e be?

Csengeri

Baktalórántházai

tevékenysége kistérségi lebontásban

6

1

2

12

10

5

6

6

3

3

2

56

0

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

2

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

1

0

0

4

0

0

0

1

0

0

1

0

6

3

0

10

8

5

2

3

3

1

3

2

40

0

0

0

2

0

0

1

0

0

0

0

3

Kisvárdai

Mátészalkai

Nagykállói

Nyírbátori

Nyíregyházai

Tiszavasvári

Vásárosnaményi

Ibrány-Nagyhalászi

össesen

Egyéb civil szervek

Fehérgyarmati

polgárőrség

Csengeri

Baktalórántházai

A településeken a bűnmegelőzésbe bevont egyéb szervezet, személy

16

2

8

25

15

6

10

8

8

8

14

120

2

0

0

18

2

0

2

2

2

0

2

30

25

Egyéb bevont segítők (mezőőr, halőr, vadőr, tanyagondnok, falugondnok, közterület felügyelet)

13

2

17

15

15

8

10

8

6

16

117

7

Felügyeleti, őrzési jellegű feladatot látnak el a településeken működő mezőőrök, halőrök, természetvédelmi őrök. A megyében 117 településen vesznek részt a bűnmegelőzési feladatok ellátásban ezen személyek. Tevékenységük elsősorban a települések speciális adottságaihoz, jelentősebb mezőgazdasági földműveléshez, halászati tevékenységhez, nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek létéhez kötődik. A települések nagy részén működnek mezőőrök, halőrök és természetvédelmi őrök. Feladatkörük elsősorban a vagyonvédelem területét (termények védelme, falopások, orvhalászat megakadályozása), öleli fel, de egyre szélesebb körben kapcsolódnak be a környezetet károsító jelenségekkel

szembeni

fellépésbe

is

(természetrongálás,

engedély

nélküli

hulladéklerakás

megakadályozása, stb.). Jelentős feladatuk a lakosság, a rendvédelmi szervek és az önkormányzatok, valamint

a

bűnmegelőzésben

részt

vevő

más

szervek

informálása,

a

bűncselekmények

megakadályozása érdekében a hatóságok tájékoztatása. Tevékenységük ma már egyre gyakrabban a fentieken is túlterjedő, emberi kapcsolataikra is alapozva egyre jelentősebb a szerepük a külterületeken, a tanyákon élő emberek segítésében, védelmében. Jelenlétükkel, ellenőrző tevékenységükkel nagymértékben hozzájárulnak a bűnelkövetések megakadályozásához és a lakosság közbiztonsággal kapcsolatos közérzetének javításához. Polgárőrség a helyi bűnmegelőzésben A szolgáltatott adatok szerint 120 településen működik polgárőrség a megyében. Az önkormányzatok bűnmegelőzési

feladatai

megvalósulásának

egyik

leghatékonyabb

formáját

jelenti

a

polgárőrszervezetekkel való szoros együttműködés. Az adatszolgáltatók megítélése szerint a településeken működő polgárőr szervezetek hatékonyan működnek, nagymértékben hozzájárulnak a lakosság

biztonságérzetének

polgárőrséget.

Az

eszközbeszerzésben

javulásához.

önkormányzati és

működési

Valamennyi

települési

pénzbeli

támogatások

feltételek

biztosításában

önkormányzat

rendszeresek, járulnak

hozzá

támogatja

eseti a

a

jelleggel

szervezetek

feladatellátásához. A polgárőrséghez viszonyítva elenyésző arányban vannak jelen a településeken más, azonos vagy hasonló célú civil szervezetek, melyek ugyancsak bűnmegelőzési feladatok megvalósításán munkálkodnak. A megyében a szolgáltatott adatok szerint 30 ilyen civil szervezet van. Ilyen szervezetként működnek és tartják számon az önkormányzatok a bűnmegelőzési alapítványokat valamint a SZEM mozgalmak, ezen szervezetek gyakran a polgárőrséggel párhuzamosan, vele együttműködve, más esetekben viszont egyedi bűnmegelőzési jellegű szerveződésként működnek az adott településen. Bűnmegelőzési célú önkormányzati társulás a kapott tájékoztatás szerint megyénkben nincs.

26 6. BŰNMEGELŐZÉST VÉGZŐ SZERVEZETEK

6.1. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség Az ügyészség által szolgáltatott adatok szerint 2010. évben – hasonlóan a korábbi évekhez – a fiatalkorúak bűnözését mind országosan, mind a megyében a vagyon elleni bűncselekmények kiemelkedő száma jellemezte, melyből továbbra is, mint leggyakoribb bűncselekmény, a lopások száma emelkedik ki. 6.1.1. A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények jellemzői A rablások és zsarolások aránya – melyeket többnyire csoportosan követtek el a fiatalkorúak – is jelentős volt. Ezeknek a bűncselekményeknek a leggyakoribb elkövetési tárgya a mobiltelefon, a készpénz, de bármilyen értéket képviselő tárgy elvételére kiterjed az elkövetők szándéka. A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények közül évek óta kiemelkedő számot mutatnak a közrend elleni, ezen belül is a köznyugalom elleni bűncselekmények, illetve az ezekkel összefüggésben megvalósított testi épség elleni cselekmények. Ezek fő jellemzője a csoportos elkövetés, a csoport sokszor jelentős számú tagjait főleg felnőtt korú személyek alkotják és szinte minden esetben megállapítható, hogy az elkövetők – a fiatalkorúak is – ittas állapotban, felfegyverkezve követik el a bűncselekményt. Egyre gyakoribbak a fiatalkorúak által az iskola területén (akár a tanteremben) vagy annak közvetlen közelében kifejtett tényállásszerű magatartások is. Ehhez kapcsolódóan nőtt az un. tanárbántalmazások száma is, melyeket részben a fiatalkorúak, részben a vélt vagy valós sérelmet szenvedő diákok szülei követtek el. Több esetben – mind vagyon elleni, mind köznyugalom elleni bűncselekmények kapcsán megállapítható volt, hogy a fiatalkorúak „heccből” követték el a bűncselekményeket. 2010. évben is több büntetőeljárás indult fiatalkorúak ellen kábítószerrel visszaélés bűncselekmény miatt. E bűncselekményfajtának fő jellemzője, hogy a tényállások egyre bonyolultabbak, egy ügy keretében

nagyszámú

gyanúsított

ellen

folyik

az

eljárás,

egyre

súlyosabb

minősítésű

bűncselekményeket fejtenek ki fiatalkorúak közreműködésével. A fiatalkorúak továbbra is elsősorban az un. könnyű drogokat, így a marihuánát és az extasy tablettát fogyasztják. A fiatalkorúak általában, mint fogyasztók szerepelnek ezekben az eljárásokban, a kábítószer terjesztése túlnyomórészt a felnőtt korú elkövetőkre jellemző (előfordult azonban az iskola területén, az ott tanuló fiatalkorú felhasználásával, kereskedelemmel elkövetett bűncselekmény is). Évről évre növekvő tendenciát mutat a kiskorú veszélyeztetésének

bűntette miatt indított

büntetőeljárások száma, mivel a rendőrség a családon belüli erőszakkal szemben hatékonyabban lép fel, illetve a sértettek által megtett, akár hosszú évek óta tartó bántalmazások miatt a látencia csökken, a felderítési mutatók e bűncselekmény vonatkozásában jelentősen javultak.

27 Az elmúlt évben is több személlyel szemben előzetes letartóztatás mellett emeltek vádat a kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt indult bűnügyekben. E bűncselekménykörben gyakori elkövetési magatartás, hogy a kiskorú gondozására, nevelésére, felügyeletére köteles személy a tanköteles gyermeket nem járatja rendszeresen iskolába, vagy belenyugszik abba, hogy a tanköteles gyermek az általános iskolából igazolatlanul távol maradjon. Szintén gyakran megállapítható, hogy a szülő (szinte kivétel nélkül az apa) hosszú időn keresztül, testilelki bántalmazással (melyet főleg az anya irányába, ritkábban a gyermekek irányába fejt ki) valósítja meg a bűncselekményt. Egyre gyakoribb továbbá, hogy a szülők gyermekükkel közösen valósítanak meg vagyon elleni bűncselekményt, így veszélyeztetve a gyermekek erkölcsi fejlődését. 6.1.2. A gyermekkorúak által elkövetett bűncselekmények jellemzői A fiatalkorúak bűnözése mellett a gyermekkorúak bűnözésének alakulása is említést igényel, ennek fő jellemzői azonosak a fiatalkorú bűnelkövetőkével. Elsősorban vagyon elleni bűncselekményeket követnek el, melyeken belül kimagasló a lopások aránya. A fiatalkorú elkövetők száma megyénkben 2010 évben 863 volt, szemben az előző évi 801 elkövetővel, míg a gyermekkorúak száma 301 volt, mely szinte azonos a 2009. évi elkövetők számával. A fiatalkorúak büntető ügyeiben a megyében az ügyészségen tett feljelentések száma 2010. évben 29 volt, az ügyész 22 ügyben rendelt el saját hatáskörben nyomozást, 1 ügyben elutasította a feljelentést, 5 ügyben feljelentés kiegészítést rendelt el, további 1 ügyben egyéb intézkedést tett. Amíg 2004-ben 783, 2005-ben 821, 2006-ban 815, 2007-ben 848, 2008-ban 1051, 2009-ben 909, 2010 évben 1170 kész nyomozati irat érkezett a fiatalkorúak ügyészeihez. Az 1170 ügyből vádemelési javaslattal küldött a nyomozó hatóság 1134 ügyet. Ebből a fiatalkorúak ügyészei 475 ügyben emeltek vádat 1026 fővel szemben, míg 281 ügyben a nyomozás megszüntetésére került sor. Az ügyek tárgyalás mellőzésével történő elbírálására 121 ügyben tettek indítványt a bíróságnak, bíróság elé állításra 14 ügyben került sor, míg a vádemelés elhalasztások száma 2009. évhez képest közel megduplázódott. Amíg 2008-ban 31 ügyben, 2009-ben 37 ügyben, addig 2010- ben 71 ügyben ( az ügyek 6,3 %-ában ) került sor vádelhalasztásra 119 elkövetőt érintően. Közvetítői eljárásra utaltak 10 ügyet 21 fő esetében, míg a közvetítői eljárásra utalásra irányuló kérelmet – mivel a közvetítői eljárás feltételei nem álltak fenn – 16 fő elkövető esetében elutasították. A nyomozó hatóságok 42 ügyben, 77 személlyel szemben kezdeményezték az előzetes letartóztatás elrendelését, az ügyészek 30 ügyben 48 főt érintően indítványozták az előzetes letartóztatást, 15 ügyben 23 főt érintően elmaradt az indítvány megtétele.

28 6.2. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatója A rendőrség tájékoztatása szerint 2009. évben a gyermekkorú elkövetők száma 319 fő, 2010. évben 296 fő volt. A korábbi évekhez hasonlóan a gyermekkorúak leginkább vagyon elleni bűncselekmények elkövetőivé váltak, melyek túlnyomó többsége kis kárértékkel járó lopás. A megye rendőrkapitányságainak illetékességi területén élő gyermekkorú elkövetők számának alakulása 2009

2010

Nyíregyháza Rk:

105

87

Fehérgyarmat Rk:

24

18

Kisvárda Rk:

23

11

Mátészalka Rk:

47

42

Tiszavasvári Rk:

15

22

Nyírbátor Rk:

31

50

Vásárosnamény Rk:

45

43

Záhony Rk:

24

22

MRFK

5

1

A gyermekkorúak által elkövetett bűncselekmények alakulása rendőrkapitánysági bontásban, 2010. évben: Bcs. megnev.

Öss

Nyh.

Fgy.

Kv.

Msz.

Tv.

Nyb.

Vna

Zh.

MRF

Rk

Rk

Rk

Rk

Rk

Rk

m

Rk

K

13

2

1

14

1

5

Kényszerítés

-

-

-

-

-

-

1

-

-

1

Magánlaksértés

-

1

-

-

-

-

-

-

-

1

Zaklatás

3

-

-

-

-

3

1

-

-

7

Közlekedés

-

-

-

-

-

-

1

-

-

1

-

-

-

-

-

-

1

-

-

1

3

1

2

-

3

-

-

-

-

9

-

1

-

1

-

1

1

-

-

4

-

-

-

-

-

1

-

-

-

1

Állatkínzás

1

-

-

-

-

-

-

-

-

1

Garázdaság

15

2

2

4

1

1

6

2

-

33

z

Rk Testi sértés

3

2

1

42

bizt.ell.bcs. Közúti közl.bizt.ell.bcs. Szemérem ell.erőszak Közfeladatot ellátó szem. elleni erőszak Visszaélés lőfegyverrel

29 Magánokirat ham.

1

-

-

-

-

-

-

-

-

1

Visszaélés okirattal

-

-

-

-

-

2

-

-

-

2

Egyedi azonosító jel

1

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

1

-

1

Lopás

35

5

4

17

12

24

20

7

-

124

Betöréses lopás

5

3

1

5

4

6

5

8

-

37

Rablás

4

-

-

-

1

-

2

-

-

7

Zsarolás

2

-

1

-

-

2

1

2

-

8

Rongálás

4

3

-

-

-

3

1

-

-

11

Jármű önkényes elv.

-

-

-

1

-

2

-

-

-

3

87

18

11

42

22

50

43

22

1

296

meghamisítása Visszaélés kábítószerrel

Összesen

A fiatalkorú bűnelkövetők száma megyénkben 2009. évben 777 fő, 2010. évben összesen: 863 fő volt.

A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények alakulása rendőrkapitánysági bontásban, 2010 évben. Bcs. megnev.

Össz

Nyh.

Fgy

Kv.

Msz

Tv

Nyb

Vna

Zh.

MRF

Rk

Rk

Rk

Rk

Rk

Rk

m

Rk

K

Emberölés

-

-

-

-

-

-

-

-

3

3

Testi sértés

27

-

9

11

-

3

14

2

4

70

Segítségny.elmu

1

-

-

3

-

-

-

1

-

5

-

1

-

-

-

-

-

-

1

2

Magánlaksértés

-

-

1

1

-

1

-

2

Zaklatás

8

-

1

2

3

10

1

1

-

26

Becsületsértés

1

1

-

-

-

-

-

-

-

2

Közlekedés

2

2

-

2

-

-

-

3

-

9

1

-

-

-

-

-

-

3

-

4

1

2

-

2

-

-

-

-

-

5

2

-

-

-

-

-

-

-

-

2

2

1

-

-

-

1

-

-

-

4

2

1

-

-

-

1

-

-

-

4

Rk

lasztása Személyi szab. Megsértése 5

bizt.ell.bcs. Vasúti közl.bizt.ell.bcs. Közúti közl.bizt.ell.bcs. Közúti baleset okozása Járművezetés ittas állapotban Közúti jármű

30 ittas vezetése Megrontás

1

-

-

3

1

-

2

-

-

7

Szeméremsértés

-

-

-

-

-

-

-

1

-

1

Beut. és tart.

-

-

-

-

-

-

-

2

-

2

1

1

-

-

-

1

-

-

-

3

-

-

-

-

-

2

-

-

-

2

Zártörés

-

-

1

-

-

-

-

-

-

1

Közérd. üzem

2

-

-

-

-

-

-

-

-

2

1

-

-

-

-

-

-

-

-

1

Garázdaság

48

26

13

49

8

33

23

8

Önbíráskodás

1

2

-

5

1

2

-

-

-

11

Közokirat-

4

-

-

-

1

1

1

-

-

7

2

-

-

-

-

-

-

-

-

2

1

-

-

1

-

-

-

-

-

2

1

-

-

1

1

2

-

-

-

5

5

2

1

4

1

-

-

1

7

21

-

-

1

1

-

-

-

-

-

2

-

-

-

-

-

-

-

-

1

1

1

-

-

-

-

-

-

-

-

1

Pénzhamisítás

-

-

-

1

-

-

-

-

-

1

Lopás

76

22

19

53

15

31

18

10

-

244

Betöréses lopás

37

7

7

16

11

7

10

3

-

98

Sikkasztás

2

-

-

1

-

-

-

-

-

3

Csalás

2

1

-

-

1

1

-

-

2

7

Rablás

11

-

4

12

-

2

1

2

-

32

tilalom megsértése Közfeladatot ellátó szem. ell. erőszak Bűnpártolás

műk. megzavarása Közveszéllyel fenyegeztés 208

hamisítás Magánokiratham. Visszaélés okirattal Egyedi azonosító jel meghamisítása. Visszaélés káb.szerrel (282) Visszaélés káb.szerrel (282/A) Visszaélés káb.szerrel (282/B) Számtech. rendszer és adatok ell. bcs.

31 Kifosztás

1

-

-

-

-

-

-

-

-

1

Zsarolás

12

2

2

-

-

-

-

-

-

16

Rongálás

13

1

-

1

-

1

1

-

-

17

Jogtalan

5

-

-

4

-

-

-

-

-

9

Orgazdaság

2

-

-

-

-

2

-

-

-

4

Jármű önkényes

3

-

-

5

-

2

1

-

-

11

279

72

59

178

43

103

72

39

18

863

elsajátítás

elvétele Összesen:

A bűncselekmények elkövetésének okait vizsgálva megállapítható, hogy a gyermekkorú elkövetők leggyakrabban a lopás bűncselekményét valósították meg az értékelt időszakban, ahol a motiváció elsősorban a számukra vonzó, de ugyanakkor „elérhetetlen” tárgyak, értékek megszerzése. A családok nehéz anyagi körülmények között élnek, a szülők munkanélküliek, így a napi szükségletek biztosítására nincs megfelelő fedezet. Viszonylag magas a testi sértések, a betöréses lopás, garázdaság, rongálás bűncselekmények előfordulási gyakorisága is. Ezen kategóriák megítélésénél elsősorban az agresszió mind szélesebb körben történő terjedése, fokozódása, és erősödése figyelhető meg. A fiatalkorúak tekintetében hasonló eredmények mutatkoznak. A leggyakoribb bűncselekményi kategória itt is a lopás, ezt követi a garázdaság, a betöréses lopás és a testi sértés, rablás, zaklatás. Ezen elkövetői körre jellemző, hogy életkoruknál fogva sokkal fogékonyabbak a kortársak befolyása iránt, melynek eredménye sok esetben a csoportosan elkövetett garázdaság. A testi sértések esetében is az erejük fitogtatása, a problémák erőszakkal történő megoldása a jellemző, valamint a tolerancia hiánya egyértelműen megállapítható. Gyakori az alkoholtól befolyásolt állapotban történő elkövetés, de sajnos az erőszak, minden esetben jelen van. A fiatalkorúaknál is alapvető probléma a családok nehéz anyagi helyzete, ami gyakran a lopások okaként is értékelhető.

A rendőrség és a települési jegyzők, gyámhivatalok, gyermekjóléti szolgálatok, valamint a helyi gyermekjóléti és gyermekvédelmi illetőleg oktatási intézmények kapcsolata, együttműködésének értékelése: A társszervekkel való együttműködés folyamatos, a kölcsönös információáramlás eredménye képen a munka gördülékeny. Szükség esetén esetmegbeszélésre kerül sor, ahol megbeszélés tárgyát képezik az aktuális problémák. Az oktatási intézményekkel kapcsolatunk kiválónak értékelhető.

32 A rendőrség bűnmegelőzési tevékenysége: A Magyar Köztársaság Rendőrségének prevenciós programjai a D.A.D.A. és az ELLEN-SZER az elmúlt évben is tovább folytatódtak megyénkben. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság és az illetékességi területén található nyolc rendőrkapitányságból hat végzi folyamatosan a D.A.D.A. oktatást. Az ELLEN-SZER programba 2005-ben kapcsolódott be egy nyíregyházi gimnázium. Azóta újabb iskolával bővült a résztvevők köre, így jelenleg két középiskolában egy fő kiképzett ELLEN-SZER oktató 66 főnek adja át ez irányú ismereteit. Célunk az, hogy a megyeszékhelyi rendőrkapitányságon az oktatói létszám – és ennek megfelelően az igénylők köre is – növekedést mutasson. 2010. évben megyénkben is bevezetésre került az ún. OVI-ZSARU prevenciós program, amely nyíregyháza és vonzáskörzetében 12 óvodát érintett. Ezek közül az elmúlt év végéig 7-ben indult útjára a

legkisebbek

prevenciójára

hivatott

program.

Az

érdeklődés

igen

nagy,

többen

jelezték

bekapcsolódásukat a programba. Megyénk valamennyi rendőrkapitányságán a fent említett programokban nem szereplő általános és középiskolákban rendszeres osztályfőnöki órák keretében „fiatalkori bűnözés, drogprevenció, valamint iskolán belüli erőszak, jogi ismeretek” témakörökben került sor bűnmegelőzési előadások megtartására a felkérések alapján. Szülői

értekezleteken,

pedagógus

továbbképzéseken

az

áldozattá-,

és

bűnelkövetővé

válás

témakörében adtunk át ismereteket, információkat. A Rendőrség-történeti Múzeum „Vigyázz magadra” elnevezésű vándorkiállítása évek óta nagy sikerrel kerül bemutatásra a megye valamennyi általános és középiskolájában, valamint művelődési házakban, gyermekjóléti szolgálatoknál. 2010. évben ismételten helyet biztosíthatták a megye több településén a fiatalokat és az idősebb generációt is megszólító rendhagyó anyagnak. A Mátészalka Rendőrkapitányság kezdeményezésében 2009. őszétől 2010. májusáig egyedülálló bűnmegelőzési program indult „Diákok az iskola erőszak ellen” címmel. A bűnmegelőzési programban a kapitányság területén elhelyezkedő oktatási intézményekből 17 település 21 általános iskolája vett részt. A programot megelőzően kérdőív formájában felmérésre kerültek az iskolák igényei, továbbá az, hogy az iskolák életében az agresszív, erőszakos magatartási formák miképp jelentkeznek. A programhoz csatlakozó iskolákban kiírására került egy pályázat, melyben a pályázó kiskorúak írásos és rajzos formában jeleníthették meg azt, hogy nekik mit jelent az erőszak az iskola falain belül. A program zárásaként megrendezésre került sportvetélkedőn 21 iskola képviseltette magát. Az „Iskola rendőre” program keretében 2010. évben valamennyi oktatási intézmény kijelölt kapcsolattartó rendőrrel rendelkezik, akik kapitánysági szinten többnyire a körzeti megbízotti állományból kerülnek ki. Ők folyamatos kapcsolatba állnak a kijelölt iskolákkal és osztályfőnöki óra keretén belül előadásokat tartanak. Az elmúlt évben tovább folyt a Bűnmegelőzési Akadémiai képzés a Nyíregyházi Főiskolán, melynek témája a „A bűnmegelőzés elméleti és gyakorlati kérdései”. A hallgatók megtekinthették a Rendőrség-történeti Múzeum fentebb említett kiállítását is a főiskola aulájában. A Nyíregyháza

33 Rendőrkapitányság Érkert Rendőrőrsén a térfigyelő kamerákkal ismerkedhettek meg a diákok, míg az MRFK. Bűnügyi Technikai Osztályán a nyomrögzítés – és kutatás kulisszatitkaiba pillanthattak be. 2010. január 11-én a Kisvárdai Rendőrkapitányság és a Kisvárdai Református Egyház egyedülálló kezdeményezéseként megyénkben „KONTRASZTKIÁLLÍTÁS” címmel család- és ifjúságmentő kiállítás nyílt meg. A „több-mint-kiállítás” ezt követően Debrecenben, majd Nyíregyházán nyitotta meg kapuit. 2010. szeptember 16-án Nyíregyházán a Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya, a Magyarországi Református Egyház és a Görög Katolikus Hittudományi Főiskola közösen szervezte meg a kiállítás bemutatását. Sikerére mi sem jellemzőbb, minthogy 2011. első félévében angol nyelvre lefordítva az EU soros elnökség idején, Budapesten kerül bemutatásra! Nyíregyházán – a tervek szerint – 2011. március 31-ig tart nyitva, igaz az előzetes felmérés szerint „hosszabbítás lehetséges”… 2010. december végéig közel 10.000 látogatója volt! Nagy örömünkre szolgált, hogy a megnyitóra több megye bűnmegelőzési alegysége is elfogadta a meghívást, illetve többen tervezik a közeljövőbeni látogatást. A Borsod-Abaúj-Zemplén MRFK. Bűnmegelőzési Osztálya – a 2010. őszén tett látogatásuk eredményeképpen – úgy döntött, hogy a legfrissebb ELBÍR hírlevelük témája is ez a kiállítás lesz. A Békés MRFK. Bűnmegelőzési Osztályvezetője megyei közgyűlésük elé szeretné vinni a közeljövőben a kiállítás gondolatát, melyhez kérte osztályunk segítségét. Az ifjúságvédelmi tevékenység jelentős részét képezi az eltűnési ügyekben végzett szakirányítói tevékenység. Szakmai felülvizsgálatot 201 esetben láttunk el, a szakirányítás keretében meghatározott feladatokat a rendőrkapitányságok végrehajtották. Megállapítható, hogy az eltűntek 80-90%-a gyermekvédelmi intézetből szökik el, melynek oka a kalandvágy és a szórakozási lehetőségek ottani hiánya. Az intézetek átjárhatósága nagyban hozzájárul ahhoz, hogy notórius eltűnők is növelik az eltűnési statisztikát. Eltűnés miatt indított eljárások kapitánysági bontásban: Rendőrkapitányság

Eltűnés miatt indított eljárások száma

Nyíregyháza

325

Fehérgyarmat

52

Kisvárda

201

Mátészalka

597

Nyírbátor

412

Vásárosnamény

7

Záhony

18

Tiszavasvári

175

Összesen

1787

34 2010 januárjában a megye körözési vonalvezetői központi továbbképzésen vettek részt, amely az osztály szervezésében az ORFK szakirányítójának részvételével történt. Az eltűnt gyermekek felkutatására tett intézkedéseknél vizsgálat tárgyát képezi, hogy az eltűnésben közre játszott-e családon belüli erőszak, illetve, hogy nem próbálták-e prostitúcióra, koldulásra, vagy tiltott munkára kényszeríteni. A családon belüli erőszak és kiskorú veszélyeztetése témakörökben a kapitányságok a 32/2007. (OT 26) ORFK Utasítás alapján jelzésadási kötelezettségüknek eleget tettek. Valamennyi rendőrkapitányságon együttműködési

megállapodások

erősítik

a

Gyermekjóléti

Szolgálatokkal

a

Gyermekvédelmi

Intézetekkel, Gyermekotthonokkal, Családsegítő Központokkal való kapcsolattartást. A Megyei Rendőr-főkapitányság, illetve a rendőrkapitányságok napi kapcsolatban álltak 2010-ben is a Megyei Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálatával. A hivatal által készített tájékoztató anyagokkal folyamatosan ellátják a sértetteket. Az áldozatsegítő szolgálat és az áldozatvédelmi referens közötti kapcsolat folyamatos és jól működő, szorosan összekapcsolódik az áldozatvédelem és a családon belüli erőszak témája. A jelzőrendszerben tevékenykedő intézményekkel és azok munkatársaival a kapcsolat jó, szükség esetén adott ügyekben eseti megbeszéléseket tartottak. Valamennyi előadásukon, illetve saját készítésű propaganda anyagaikon felhívjuk a figyelmet arra, hogy hová fordulhatnak a bajbajutottak segítségért. Az Országos Rendőr-főkapitányság 2008-ban pályázatot nyújtott be a Bűnmegelőzés és a bűnözés elleni speciális programon belül a „Képzés az áldozatvédelem és a családon belüli erőszak területén” címmel, melynek célja, az áldozatvédelem szerepének növelése, valamint a szemléletváltás elősegítése a családon belüli erőszak kezelésében rendőri vezetők és a végrehajtó állomány körében. Elsőként 2010. őszén a mentorok képzésére került sor, majd ezt követte megyénkben 2010. december 07-08-án Nyíregyházán – az osztályunk szervezésében – lebonyolított konferencia a megyei vonalvezetők és közrendvédelmi szolgálat előadói részére. Ezen képviseltette magát az ügyészség, a bíróság, az ORFK szakirányítás, illetve a civil szféra elismert előadója, egy traumatológus főorvos személyében. 2010. őszén az Európai Roma Rendvédelmi Bajtársi Közhasznú Egyesület – melynek főtitkára Makula György, az ORFK. sajtószóvivője – megyénkben a jánkmajtisi Móricz Zsigmond Általános Iskolában kezdte el a roma kisebbséghez tartozó fiatalok prevenciós felvilágosító programját, melyhez osztályunk is szakmai segítséget nyújtott. Kiképzésre került két fő roma származású D.A.D.A. oktató, akik a fenti település oktatási intézményeiben tevékenykednek „A jövő nemzedéke mi vagyunk!” program mellett. A kezdeményezés mind a résztvevők, mind a média képviselőinek körében osztatlan népszerűségre tett szert. „Dönts jól, jövőd a tét!”. Ezzel az elnevezéssel az elmúlt év folyamán, két helyszínen is megrendezésre került az a pályára orientáló rendezvény, amelyre meghívást kaptak. Nyíregyházán és Baktalórántházán fordulhattak a pályaválasztás előtt álló fiatalok és szüleik az osztály munkatársaihoz. A kábítószer bűnözés visszaszorítása érdekében tett bűnmegelőzési intézkedések során, a prevenciós programokon túl ( D.A.D.A., ELLEN-SZER ), felkérések alapján általános-, és középiskolákban, drogprevenciós előadásokat tartottunk.

35 A korábbi évek gyakorlatát folyatatva, 2010. évben is részt vettünk több középiskola egészségnapján, ahol a drogmodell táska segítségével szemléltettük a drogok megjelenési formáit, a megelőzés lehetőségeit. 2010 év végén a Nyíregyháza Rendőrkapitányság nyertes pályázatából, osztály által megvalósított „Gina, az örök barátnő…” című DVD vetítésével tettük még szemléletesebbé előadásainkat. Hagyományosan jó kapcsolatot tartottak a nyíregyházi Kábítószer Egyeztető Fórummal. 2010. évben több olyan rendezvényen vettünk részt, amely a KEF égisze alatt szerveződött. Ilyen volt pl. 2010. június 26-án a Drogvilágnapi rendezvény, melyen osztályunk és a nyíregyházi rendőrkapitányság is képviseltette magát. Ezen a napon került megrendezésre Érpatak községben az V. Ifjúsági Találkozó, amelyen a roma kisebbséghez tartozók figyelmét hívtuk fel a legitim és illegitim szerek veszélyeire. A nyíregyházi ifjúsági szabadidő központ 2010. október 20-án „Mintamókus” elnevezéssel vetélkedőt szervezett a megyeszékhely középiskolásai részére. A Mustárházban több vetélkedőre is sor került, ahol az ún. „részeg szemüveg” tette próbára az önkéntesek ügyességét, illetve az általunk összeállított „DROG TOTÓ” csalafinta kérdései tették próbára a diákok tudását. Az egész napos versengésről a helyi média is beszámolt. Az év folyamán több felkérés is érkezett az osztályvezető irányába a központ által üzemeltetett rádió ifjúságvédelmi témáinak feldolgozásához. A Kábítószer Egyeztető Fórum és az MRFK. hosszú múltra visszatekintő kiváló együttműködésére, több pályázatban is közösen vettek/vesznek részt. Ennek eredményeképpen a Nyíregyháza Város Művelődési Központban vendégül láthatták Dr. Zacher Gábor toxikológust, aki középiskolások és felnőttek részére tartott előadást, valamint Klobusitzky György főiskolai adjunktust, aki prevenciós showjával aratott osztatlan sikert. Osztályunk a megyei ÁNTSZ szervezésében évről évre bekapcsolódik a kortárssegítő képzésbe. Az elmúlt évben több alkalommal is lehetőség nyílt az ez irányú ismeretátadásra az önkéntesen jelentkezett középiskolás diákok részére. Eredmények és problémák megfogalmazása: Mindenképpen eredménynek könyvelhetjük el, azoknak a rendezvényeknek a megszervezését, illetve a szervezet programokban való részvételt, melyek az osztályt érintette, valamint a Nyíregyháza Rendőrkapitányság pályázata révén megalkotott „Gina az örök barátnő” DVD film elkészítését. A fiatalkorúak számára szervezett legsikeresebb program a „Kontrasztkiállítás” melynek látogatottsága országos szinten is a legjobbak között szerepel. Évről-évre visszatérő probléma az intézeti szökések magas száma,

mely az intézetek átjárhatóságából, illetve a belső normák elavultságából adódik.

Javasolnánk ezen normák felülvizsgálatát, újraalkotását, és ezen törekvés megvalósítása érdekében egy közös konzultáció összehívását. Jövőre vonatkozó célok a bűnmegelőzés területén: Elsődleges cél továbbra is, a gyermek/fiatalkorú elkövetők számának csökkentése, valamint a kábítószer-fogyasztás ezen korosztály körében történő csökkentése. E célok elérése érdekében igyekeznek minden pályázati lehetőséget kihasználni, melyhez a társszervek segítségét várják, akár mint főpályázó, akár konzorciumi tagként.

36

Az eredményes megelőző munka egyik fő feltétele a minél szélesebb körű tájékoztatás, különböző szemléltető eszközök, és módszerek segítségével. (szóróanyagok, DVD filmek, plakátok, kiállítási anyagok készítése) Aktualizálni kell az eltelt időszak felmerülő problémáit és ezen ismeretek tükrében a társszervekkel közösen megfogalmazni a jövőre vonatkozó célokat a bűnmegelőzés területén, majd ennek megfelelően prevenciós programok kidolgozása szükséges, melyhez az anyagi forrást közösen kell biztosítani.

6. 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálat tájékoztatója

A Pártfogó Felügyelői Szolgálat célja, hogy a büntető felelősségre vonás folyamatában kellő súllyal legyen jelen, és a hagyományos bűnüldözési, igazságszolgáltatási és büntetés-végrehajtási szervek rendszerében közvetítő szerepet lásson el a bűnelkövető, az áldozat és a társadalom között. Pártfogó felügyelet alatt állók száma 2010. évben a kezelt ügyek száma összesen:

2656

2010. évben a kezelt ügyek száma fiatalkorúak esetében összesen:

1371

2010. évben a kezelt ügyek száma felnőtt korúak esetében összesen:

1285

A pártfogó felügyelet alatt álló fiatalkorú pártfogoltak száma: 2009. évben pártfogó felügyelet alatt álló fiatalkorúak száma 1418 fő, felnőtt korúak száma 1242 fő volt. 2010. január 01. napján folyamatban lévő pártfogó felügyeleti ügyek száma: 760 2010.01.01-től 2010.12.31-ig érkezett ügyek száma: 611 2010.01.01-től 2010.12.31-ig befejezett ügyek száma: 616 2010.12.31-én folyamatban maradt ügyek száma: 755 A pártfogó felügyelet alatt álló felnőtt korú pártfogoltak száma: A 2010. január 01. napján folyamatban lévő pártfogó felügyelet végrehajtása ügyek száma: 729 A 2010.01.01.— 2010.12.31. időszakban érkezett ügyek: 556 A 2010.01.01.— 2010.12.31. időszakban befejezett ügyek száma: 562 A 2010.12.31-én folyamatban maradt ügyek száma: 723 Pártfogó felügyelet alatt álló visszaesők száma Fiatalkorúak:

18

Felnőtt korúak: 460

Az alacsony fiatalkorú ügyszámot a Btk. visszaesőkénti meghatározása okozza (visszaeső a szándékos bűncselekmény

elkövetője,

ha

korábban

szándékos

bűncselekmény

miatt

végrehajtandó

szabadságvesztésre ítélték, vagy annak végrehajtását részben felfüggesztették, és a büntetés kitöltésétől vagy végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem telt el.) Ettől függetlenül más büntetést, intézkedés hatálya alatt állhatott korábban a pártfogolt (vádemelés elhalasztása,

próbára

bocsátás,

felfüggesztett

szabadságvesztés,

javítóintézetből

ideiglenes

elbocsátás). Ha ezeket az eseteket is ide számítjuk, akkor a számadatok a fiatalkorúak esetében jelentősen módosulnak. Fiatalkorúak: 418 A pártfogoltak által elkövetett bűncselekménytípusok Fiatalkorúak:

Felnőtt korúak:

Vagyon elleni: 58%

Vagyon elleni: 38%

Közrend elleni: 23%

Közrend elleni: 27%

Személy elleni: 14%

Személy elleni: 20%

Közlekedési:

2%

Házasság, ifjúság, nem erkölcs ellen: 7%

Egyéb:

3%

Gazdasági:

4%

Egyéb:

4%

Az elkövetés okai Felnőtt korúak esetében leginkább az anyagi haszonszerzés, a bűnözői életszemlélet, agresszivitás, hirtelen felindulás, alkoholos befolyásoltság, rossz baráti környezet és a kábítószer-függőség. Fiatalkorúak esetében a leginkább jellemző elkövetési okok a rossz baráti környezet, anyagi haszonszerzés, negatív családi minták, alkoholos befolyásoltság, iskolai-lakóhelyi konfliktus.

A pártfogó felügyelők és a települési jegyzők, gyámhivatalok, gyermekjóléti szolgálatok, valamint a

helyi

gyermekjóléti

és

gyermekvédelmi,

illetőleg

oktatási

intézmények

kapcsolata,

együttműködésének értékelése: A gyermekjóléti szolgálatokkal az eddigi együttműködésünk zökkenőmentes volt, a családgondozók részletes, precíz, lényegre törő és szakmailag megalapozott információkkal látják el hivatalunkat, ami nagymértékben segíti a pártfogó felügyelet megfelelő végrehajtását. Szolgálatunk leggyakrabban az iskolákkal, az osztályfőnökökkel, ifjúságvédelmi felelősökkel működik együtt hatásköreinek gyakorlása során.

4400 Nyíregyháza, Hôsök tere 5. 4401 Nyíregyháza, Pf.: 199. Telefon: 42/599-380 Fax: 42/599-399 E-mail: [email protected] Honlap: www.szszbmkh.hu

38 Környezettanulmány készítésekor optimális, ha a pártfogó felügyelő a környezettanulmányt a pedagógiai vélemény tartalmának az ismeretében készíti el. Ezért és a határidő tartása miatt is szükséges, hogy a pedagógiai vélemény beszerzése időben érkezzen meg az iskoláktól. Ha külön magatartási szabály a tankötelezettség teljesítésére, vagy a tanulmányok folytatására vonatkozik akkor a pártfogó felügyelet ideje alatt az iskolákkal szorosabb a kapcsolat.

A pártfogó felügyelők által a gyermekjóléti szolgálatoknál, illetőleg jegyzői gyámhatóságnál vagy a gyámhivataloknál kezdeményezett eljárások száma, ezek okai: Javaslat alapellátásba vételre: 2 esetben (oka szülői elhanyagolás) Javaslat védelembe vételre, illetve annak felülvizsgálatára: 5 esetben (okai

szülői elhanyagolás,

tankötelezettség megszegése, szülői ház engedély nélküli elhagyása ) Javaslat családból történő kiemelésre: 4 esetben (okai szülői elhanyagolás) A pártfogó felügyelők számos esetben éltek jelzéssel az illetékes gyermekjóléti szolgálatoknál, gyámhatóságoknál

veszélyeztető

körülmény

miatt

pártfogó

felügyelet,

környezettanulmány

ügycsoportokban, de ezekben konkrét eljárást nem kezdeményeztek.

A Pártfogó Felügyelői Szolgálat és a helyi szervek által közösen szervezett bűnmegelőzési programok száma, tapasztalata: Áttételesen kapcsolódhat ide az Adelante Alapítvánnyal valamint a Bencs László Általános Iskola és Szakiskola közreműködésével függőségek témakörével foglalkozó csoportfoglalkozás elindítása. Jövőre vonatkozó célok a bűnmegelőzés területén Tervezzük 2011. évben nyíregyházi középiskolákban bűnmegelőzési témakörben osztályfőnöki órák megtartását. A tematika kidolgozását követően a pártfogó felügyelők leterheltségét is szem előtt tartva várjuk az oktatási intézményektől az ilyen témájú felkéréseket. Együttműködési megállapodás kötése a Talentum Európai Fejlődésért Kiemelkedően Közhasznú Alapítvánnyal többek között bűnmegelőzési célzattal is az arra rászoruló pártfogoltak részére pszichológiai segítségnyújtás, csoportos foglalkozások indítása érdekében. Az ügyészségi és bírói döntéshozatal előkészítése érdekében szakértői tevékenység keretében környezettanulmányok és pártfogó felügyelői vélemények készítése: A környezettanulmány a büntetőeljárás egyik bizonyítási eszköze, a fiatalkorúak ellen indított büntetőeljárás során nem mellőzhető. Célja: szakszerűen és objektíven bemutatni a terhelt életviszonyaira, életvitelére jellemző tényeket.

39 A környezettanulmány készítése során a pártfogó felügyelőnek lehetősége nyílik a büntetőeljárás korai – nyomozati - szakaszában kapcsolatba lépni a fiatalkorú elkövetővel. Ekkor megkezdődik a bűnismétlés megelőzésére irányuló tevékenység, valamint az esetleges későbbi együttműködés megalapozása. A pártfogó felügyelői véleményben bemutatásra kerülnek az elkövetői magatartás személyes vonatkozásai, az elkövető cselekményhez való viszonya, a személyiségében és körülményekben megjelenő kockázatok, melyek újabb bűnelkövetéshez vezethetnek. Célja, hogy a terhelt személyét, életkörülményeit, a bűncselekmény elkövetéséhez vezető okokat olyan szemszögből vizsgálja és tárja fel, amely egyébként az eljárás adataiból nem, vagy nem kellő részletességgel derül ki. A vádemelés elhalasztása során alkalmazható külön magtartási szabályokról speciális szabályozást tartalmaz a Be. 225.§-a a kár megtérítése, a sértett, ill. a köz javára történő jóvátétel vonatkozásában. Azokban az esetekben, amikor az ügyész „jóvátételt” célzó kötelezettség előírását tervezte, a szakértői vélemény készítése során a pártfogó felügyelők mindkét fél vonatkozásában vizsgálták a resztoratív jellegű kötelezettség elfogadásával, teljesítésével kapcsolatos hajlandóságot. A pártfogó felügyelői vélemények készítése során, a pártfogó felügyelő javaslatot tehet a terhelttel szemben egyedi magatartási szabály elrendelésére, különböző kezelő vagy megelőző programokon való részvételre. A magatartási szabályok meghatározásánál fontos, hogy személyre szabott, visszatartó hatású és ellenőrizhető legyen. Ezen szabályok érvényesítése, betartatása a bűnmegelőzés, illetve a bűnismétlés elkerülésének fontos része. 7. Eredmények, megoldásra váró problémák Továbbra is kevés településen működik a bűnmegelőzéssel (is) foglalkozó önkormányzati bizottság, illetve még mindig kevés önkormányzat rendelkezik bűnmegelőzési koncepcióval. Szakmai ellenőrző vizsgálataink során felhívjuk az önkormányzatok figyelmét a prevenciós stratégiák és programok elkészítésének fontosságára. A bűnmegelőzéssel kapcsolatos feladatok teljesítéséhez gyakorlatilag az egyetlen forrást a pályázatok nyújtanak, de ennek fontosságát még nem ismerték fel az önkormányzatok, illetve problémát jelent a pályázati lehetőségek alacsony száma. Az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is állnak fent még problémák a jelzőrendszer működésével kapcsolatban. A vizsgálati tapasztalatok alapján nem minden településen működik egyforma hatékonysággal a jelzőrendszer. Előfordul, hogy a tagok nem, illetve nem kellő időben tesznek eleget kötelezettségüknek.

A működés hatékonyságának növelése érdekében a gyermekjóléti szolgálatok

igyekezete ellenére, még mindig vannak olyan szakemberek, akik nem kívánnak a jelzőrendszer alkotó elemei lenni. Probléma továbbra is, hogy az ügyintézőkön nagy a munkateher, a családgondozókra sok esetben túl nagy terület, és nagy gyermeklétszám jut, amelyet fokoz az új jogintézmény, az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének bevezetése.

40

A veszélyeztetettség megszüntetése érdekében szükség lenne több szakemberre, illetve az elérhetőségük növelésére. Pszichológus, fejlesztő pedagógus, családterapeuta, mediátor, pszichológiai tanácsadás, nevelési tanácsadó közreműködésére van a leginkább szükség a gyermekjóléti szolgálatoktól kapott tájékoztatás szerint. Ezen szolgáltatások és lehetőségek folyamatos elérhetőségére és biztosítására nincs a szükséges mértékben lehetőség, ezért ezen szolgáltatások bővítése, fejlesztése lenne elengedhetetlen.

Tapasztalataink azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett gyermekek számának növekedése szükségessé tenné a gyermekvédelmi felelősi státuszt kötelező visszaállítását az iskolák rendszerében. A gondozott gyermekek részére szervezett programok száma igen alacsony, holott igen nagy szükség lenne olyan szabadidős programokra, amelyek a családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok káros hatásainak enyhítését célozzák. A gyermekjóléti szolgálatok nagyobb része önállóan nem szervez szabadidős programokat, ezt a feladatot általában a település oktatási-nevelési intézményeivel közösen végzik. A helyi önkormányzatok és a gyermekjóléti szolgálatok jelzései alapján anyagi forrás hiányában okoz problémát a megfelelő számú és minőségű programok megszervezése, ezért itt kiemelkedő szerepet kapnak a különböző pályázati források. 8. Összegzés, célok, feladatok

A Szociális és Gyámhivatal 2010. évben is teljesítette a gyermek- és fiatalkorú bűnmegelőzés területén kötelezően reá háruló jogszabályi kötelezettségeit. A jelzőrendszer tagjai részéről szükség volna nagyobb felelősségvállalásra, a gyermekvédelmi jogszabályok alaposabb megismerésére, a véleménynyilvánítással együtt járó konfliktusok felvállalására, a gyermekjóléti szolgálatok részéről szakmaközi megbeszélések rendszeres tartása az együttműködés erősítése céljából. Az önkormányzatokat folyamatosan ösztönözzük a bűnmegelőzésben való részvételre, azonban a települési önkormányzatok 2010. évi bűnmegelőzési tevékenységével kapcsolatos tapasztalatokat áttekintve, továbbra is hiányosságok mutatkoznak ezen a téren. Még mindig kevés település rendelkezik bűnmegelőzési koncepcióval, illetve a bűnmegelőzés tárgykörben benyújtott pályázatok száma is elenyésző. Hangsúlyos probléma ezen a téren az anyagi erőforrások hiánya, ami a prevenciós programok alacsony számát is indokolja. Ezen a területen a bűnmegelőzési feladatok elvégzéséhez megfelelő pénzösszeg biztosításával lehetne jelentős eredményeket elérni. Jelenleg a pályázati lehetőségek nyújtanak anyagi fedezetet a bűnmegelőzési programok megvalósítására. Szükség lenne több pályázati lehetőségre, amelyhez önerő sem szükséges. Meg kell teremteni a lehetőségét annak, hogy minden településen legyenek - különösen délutánonként, illetve a szünidőben - rendszeresen a fiatalok számára elérhető szabadidős programok.