JEGYZÕ KÖNYV amely készült a GLOBUS Konzervipari Részvénytársaság (székhelye: 1106 Budapest, Maglódi út 47.) Konferencia-termében, a társaság 2004. április 28-án 11.00 órakor megtartott közgyûlésén. Temesfõi István: Üdvözli a megjelent Részvényeseket és Vendégeket. Felkéri dr. Tóth Péter ügyvéd urat, hogy a hagyományoknak megfelelõen ismertesse a közgyûlés napirendjét, a szavazás rendjét, illetve felkéri õt a közgyûlés levezetõ elnökének. Kéri a részvényeseket, hogy szavazójegyük felmutatásával szavazzanak, amennyiben elfogadják dr. Tóth Péter urat a Közgyûlés levezetõ elnökének. A közgyûlés ezt követõen egyhangúlag megválasztotta dr. Tóth Péter urat az ülés levezetõ elnökévé. Dr. Tóth Péter: Megállapítja, hogy a közgyûlés összehívása szabályszerû volt, a társaság az Alapszabály szerinti hirdetményi lapokban a megfelelõ idõben eleget tett közzétételi kötelezettségeinek. A jelenléti ív szerint 7.990.758 darab, szavazásra jogosító részvény képviseletében jelentek meg részvényesek. Ez az alaptõke, illetõleg az összes szavazatnak 80,42%-a. A közgyûlés határozatképes. A jegyzõkönyv hitelesítõjeként a szokásoknak megfelelõen Szabó Ferencnét javasolja. Kéri a részvényeseket, hogy szavazzanak errõl. A szavazást követõen a levezetõ elnök megállapítja, hogy 7.990.758 „Igen” szavazattal, 0 „Nem” szavazattal, 0 tartózkodással a közgyûlés Szabó Ferencnét választotta meg a közgyûlési jegyzõkönyv hitelesítõjének. Dr. Tóth Péter: A közgyûlés jegyzõkönyvének vezetésére felkéri Ottóné István Esztert. Az elsõ napirendi pont az Igazgatóság jelentése és számadása a 2003. évi üzleti tevékenységrõl, a Felügyelõ Bizottság, és a könyvvizsgáló jelentése, és végül, döntés a mérleg megállapításáról, illetõleg az eredmény felosztásáról. Felkéri Temesfõi urat, hogy a napirend a) pontjának megfelelõen az Igazgatóság képviseletében tájékoztassa a Közgyûlést. Temesfõi István: Szeretne egy rövid tájékoztatást adni a 2003-as év alakulásáról, illetõleg a 2004-re is áthúzódó szituációról. A mérlegadatokról és az eredményrõl Jéhn József alelnök úr fog majd tájékoztatást adni. Ezt követõen - még a szavazás elõtt - várja a részvényesek kérdéseit. A 2004-es tervrõl Eperjesi Imre vezérigazgató úr fog beszélni. A mérlegszámok tükrében 2003. a Globus életében egy sikeres év volt, annak ellenére, hogy ebben az eredményben egy rendkívüli eredmény is szerepet játszott, a Csabai Konzervgyár eladása (tehát nem lehet tiszta operatív eredményrõl beszélni). Mindezt egy olyan gazdasági környezetben érte el a cég, amikor az európai versenytársai - olyan vállalatok, akik 200-300 millió eurós forgalommal dolgoznak -, szinte kivétel nélkül majdnem mind veszteségesek voltak. Nyílt titok, hogy a Frosta, a Pinguin, a Dittmann és sok más vállalat Nyugat-Európában – talán életében elõször – veszteséggel zárta az évet. Ennek egyrészt a nyugat-európai túltermelés áll a
2
hátterében, másrészt a gyenge dollár, aminek következtében Távol-Keletrõl, Thaiföldrõl kukorica, Kínából különbözõ zöldség-alapanyagok nagy mennyiségben áramlanak be, nagymértékben leszorítva az európai árakat. Ugyanebben az idõszakban nekünk az orosz piac az alacsony dolláron keresztül más árszínvonalat és árbevételt eredményezett, mint amit terveztünk. A vállalat vezetõsége tudatosan visszafogta az oroszországi eladásokat, mivel nem tudtuk annyival megemelni a dollár árakat, amennyivel a dollár leértékelõdött a forinthoz képest. A dollár gyengülése a forint erõsödése óriási fedezetkiesést eredményezett. Ha a tavalyi tervüket a tavaly elõtti árfolyamokon tudták volna megvalósítani, a Globus eredménye több mint 1-1,5 milliárd forinttal több lett volna. Tudomásul kell venni azonban, hogy olyan gazdasági környezetben dolgozik a cég, ahol az árfolyamokat nem õ befolyásolja. A Nemzeti Bank a magas kamatokkal erõssé teszi a forintot, ami az exportõröknek nem kedvez. Minderre a cég csak azt a választ tudja adni, hogy azzal a fejlesztéssel, ami elindult 2002-ben, és 2004 végéig fejezõdik be, növeli a termelési hatékonyságát úgy, hogy ugyanazt a terméket jóval kisebb ráfordítással, költséggel tudja elõállítani. 2002-ben a csoport több mint 2 milliárd Ft-ot költött technológiai fejlesztésre. 2003-ban ez a befektetés 4 milliárd Ft volt. Ennek részét képezi az a kb. 900 millió forint, amelye a lengyelországi gyárak megvételére fordítottak. 2004-ben több mint 2,6 milliárd forintot költött a cég fejlesztésre, ami az egész csoportra nézve hatalmas kiadást jelent, mert - amint azt lehet látni a számokból - nincsenek hosszú távú hiteleik; rövid vagy középtávú hitelekbõl, illetve az elmúlt évek eredménytartalékaiból finanszírozzák a termelést. Ugyanez a fejlesztés szükségessé teszi, hogy ugyanazt az árumennyiséget jóval kisebb létszámmal kell elõállítani. 2002/2003-ban Debrecenben 360 embert bocsátottak el. Abban a feldolgozó teremben, ahol valaha 300 ember dolgozott egy mûszakban, a technológiai fejlesztések következtében ma 3-4 fõ dolgozik. A versenyt azonban csak úgy tudják felvenni a nyugat-európai versenytársakkal szemben, ha ugyanazzal a technológiával rendelkeznek, amit olcsóbb járulékos költségekkel tudnak üzemeltetni. Közel hasonló nagyságrendû létszámleépítést terveznek ebben az évben is. A Nagykõrösi Konzervgyárban 150 embertõl válnak meg, és a technológiába fektet be pénzt a cég. Racionalizálási programot hajtanak végre a termelésben, azaz megvizsgálták, hogy melyik gyártóhelynek van versenyképes jövõje. Döntés született arról, hogy a dobozos zöldségek termelésének legjobb bázisa a debreceni Deko-Food Rt., tehát a Nagykõrösi Konzervgyár idén nem fog kukoricát termelni. Ha Nagykõrösön kukoricát termelnénk, végre kellene hajtanunk egy 200-300 millió forintos szennyvíz-kezelõ beruházást. Az ottani termelõhelynek nem jövõje a kukoricatermelés, a kukorica nagy részét Békéscsabáról és Debrecenbõl hozza. A Bajai Hûtõházban sem foglalkoznak idén kukoricával. Ott is környezetvédelmi beruházást kellett volna ugyanis végrehajtani. Ezt a termelést a Békéscsabai Hûtõipari Rt. jelentõsebb beruházás nélkül tudja vállalni, itt egy hatékonyabb termelési módot kívánnak megcélozni. Ugyanazt a mennyiséget kisebb ráfordítással akarják megtermelni. A nagy kihívások közé tartozik az integrált vállalatirányítási szoftverrendszer bevezetése, mely terveink szerint 2004. június 30-áig valósul meg. Ez egy Oracle bázisú Infosys rendszer, melynek részei már mûködnek. Január 1-tõl június 30-ig egy ilyen nagy szoftverrendszer bevezetése nagyon erõs tempó. Véleménye szerint ez a rendszer világszínvonalú minõséget jelent, még ha – egyelõre - nem is mûködik tökéletesen, de meg van a remény arra, hogy június 30-áig befejezõdik a bevezetése. Óriási kihívás, hiszen teljesen más adatkezelési rendszer, viszont a menedzsmentnek és a vele dolgozó kollégáknak egy sokkal biztosabb, sokkal gyorsabb adatlehívást tesz lehetõvé. Itt is az a cél, hogy a jelenleg a társaságoknál mûködõ bérszámfejtés, munkaügy stb. csoportok létszámleépítését tegye lehetõvé, mert egy központi adatbázissal történik majd a csoport gazdasági elemzése, vezetése. Mindezek olyan kihívások, melyeknek eleget kell tenni, mert a menedzsment szívesebben vállal egy biztos munkahelyet 1200, mint bizonytalant 1600 embernek. Az a feladatuk, hogy minden
3
költségtõl megszabaduljanak, ami a termékekben valamilyen formában megjelenik, és hatékonyabbak legyenek. Azért is látja optimistán a jövõt, mert bár a 2004-es év nagyon nehéz gazdasági év lesz, elindult az a folyamat, amit õk évek óta az európai uniós csatlakozástól várnak: bizonyos termékeknek a termelési helye visszakerül Közép- és Kelet-Európába. Nagy multinacionális vállalatok keresik meg a céget termeltetési és bérgyártási konstrukciókkal, amit õk nem utasítunk el, mert biztos kapacitás-kihasználást jelentenek. Az utolsó fillérekig folynak az ártárgyalások. Megnehezíti a dolgukat az, hogy senki sem tudja ma megmondani, hogy jövõre vagy két év múlva milyen lesz a forint és az euró viszonya, és ezek a szerzõdések általában 3-5 évre szólnak. A lengyelországi akvizíció volt a tavalyi év egyik legfontosabb feladata. Pozitív csalódások érték a cég-vezetést, sikeresen lezárták a folyamatot. A lengyel cég már az elsõ évben pozitív eredménnyel tud hozzájárulni a csoport eredményéhez. A lengyel piac számukra nagyon érdekes, további akvizíciós célokat követnek. Mindezek a tények vezettek oda, hogy a vezetõség nagyon sokat tárgyalt, vitatkozott arról, hogy milyen formában és hogyan történhessen meg a 2003-as gazdasági évnek a részvényesekkel történõ elszámolása. A vállalat vezetõsége egyértelmûen azt az álláspontot képviseli, hogy ebben az évben, a 2003-as gazdasági év után a Társaság ne fizessen készpénz osztalékot, mert ezt a pénzt szívesebben fordítják olyan akvizíciókra, melyek további eredménynövekedéshez és piacbõvítéshez vezetnek. Ugyanakkor nem szeretnék elveszíteni a Globusnak azt a jó imázs-át, hogy a privatizáció óta mindig fizet osztalékot. Ezért javasolta az Igazgatóság a Felügyelõ Bizottságnak, hogy ú.n. babyshares/bónuszrészvény, azaz részvények formájában fizessen a Társaság osztalékot. Ennek a technikáját, azaz hogy milyen formában és nagyságrendben történik mindez, Jéhn úr fogja kifejteni. Mivel a két téma összefügg, Jéhn úr hozzászólását követõen bármilyen kérdésre szívesen válaszolnak. Jéhn József: Köszönt mindenkit. Ezt követõen rátér a tényleges számszerû eredményekre is, melyeket a Globus-csoport 2003-ban elért. Három lépésben kell beszélni a számokról. Egyszer a Globus Konzervipari Rt., mint jogi személy mérlegérõl, másodszor a Globus-csoport magyarországi tevékenységét érintõ auditált és konszolidált mérlegérõl, és végül a Globuscsoport egészérõl, amely a magyarországi jogi személyekbõl és a lengyelországi jogi személybõl áll. A lengyelországival kiegészített konszolidált mérleg nem auditált, de a konszolidálás szabályait betartották. A Globus Rt. mint jogi személy mérlege esetén, mielõtt rátérne a számadatokra, egy-két fontos tényezõt szeretne kiemelni: - A Globus Rt. tevékenységébõl és értékesítési körébõl kiesett a Bestfoods-Unilever együttmûködés, mivel 2004. január 1-jével lejárt a termeltetési és értékesítési szerzõdésünk. Ez egyértelmûen látszódik a mérlegben, hiszen ez önmagában az elõzõ években 3-3,5 milliárd forint árbevételt tett ki, és fedezettartalma 850 millió és 1 milliárd forint között mozgott, árufajtától függõen. - Elõzõ évekhez viszonyítva elõnyös változás, hogy 2002. december 31-ig adókedvezményben részesültünk, és úgy irányítottuk a cégcsoportot, hogy a kedvezõbb adófizetési lehetõséget kihasználva, a Globus Konzervipari Rt. mint jogi személy mérlegében koncentrálódjon a vállalatcsoport eredménye. Erre 2003. január 1-jétõl már nem volt szükség, és ahhoz fûzõdött a gazdasági érdek is, hogy ne tegyük ezt, hiszen a Globuscsoporton belül csak a csoporton belüli értékesítéssel lehetett volna ide koncentrálni a nyereséget, ez viszont a likviditásban már nagyobb kárt okozott volna, mint a múltban, hiszen ÁFA fizetési kötelezettségek lépnek fel, és így 40-60 nappal több ideig feküdt volna a pénzük az állami költségvetésben. Másik tényezõ, ami miatt ezt nem volt érdemes folytatni: a termékdíjban megjelenõ jogszabály-változás. A termékdíj fizetési kötelezettség arra a jogi
4
-
személyre szállt át, aki a fogyasztásra szánt terméket csomagolóanyaggal együtt belföldi piacon elsõ alkalommal forgalomba hozza. Nem volt kialakítva a technikája annak, hogy az exportra menõ termékeknél hogy mûködjön a termékdíj visszaigénylési rendszer. Ez is a likviditást rontó tényezõ lett volna, ezért ezt kikerülve korábban és fizikailag most is a Globus Rt. irányította és végezte az export tevékenységet, de számszakilag az export tevékenység nem a Globus Rt-nél jelent meg, hanem annál a cégnél, leányvállalatnál, ahol ezt a terméket fizikailag elõállították. Ez érezhetõ, hiszen a mérlegben sokkal alacsonyabb export árbevételt tudtak elkönyvelni, mint az elõzõ idõszakokban. Ezzel megspórolta a cég azt, hogy amikor az egyik jogi személy eladott volna a Globusnak, akkor termékdíjat kellett volna fizetni, és csak azután lehetett volna azt visszaigényelni, amikor az országot ez a termék elhagyta. A harmadik jelentõs változás az akvizíciók során jelent meg. Korábban is azt az elvet követte a vállalatvezetés, hogy centralizáltan, harmonizáltan finanszírozza a vállalatcsoport tevékenységét. Továbbra is külsõ források bevonásáról van itt szó (banki hitelek és szállítók). Centralizált módszerrel folytatták az elmúlt idõszakban is, csak 2003-ban az akvizíciók során belépett a Békéscsabai Hûtõipari Rt. és a Nagykõrösi Konzervgyár Rt. is, és természetesen innen irányítják a lengyel cég finanszírozását is. Ez azt jelenti, hogy ha azoknak cégeknek, akik korábban nem voltak bent a cégcsoportban, összeadnák a korábbi finanszírozási költségeit, akkor meg lehetne állapítani, hogy most ahhoz képest kb. felére – egy harmadra csökkentek ezek a költségek. A hitelfelvétel azonban a Globusnál mint jogi személynél jelentkezik. 2003. december 31. körül a forint nagyon meggyengült. A forint árfolyama az euróhoz viszonyítva átlagosan 250-255 körül mozgott, de december 31-én felemelkedett 265266 forintra, és ha most megnézik, hogy mi történt ez után: ismét 249 és 254 forint között mozgott az árfolyam. De azért, mert egy rövid ideig a forint gyenge volt, a Számviteli Törvény értelmében el kellett könyvelniük egy árfolyamveszteséget, mert a vállalatvezetés a külsõ forrásokat deviza alapon, CHF bázison biztosítja. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták meg, hogy az export tevékenység és a hitelek devizában történõ harmonizálásával a Globus-csoport gazdasági tevékenységére ható árfolyam-ingadozásoknak nincs kitéve. A Globus Rt-nél koncentrálódott a hitelfelvétel, és mivel a svájci CHF 168,50 volt egy adott pillanatban, csoportszinten 571 millió forint árfolyamveszteséget kellett lekönyvelni, ami nem realizált árfolyamveszteség. Ebbõl 480 milliót forintot csak a Globus Rt-nél kellett lekönyvelni. Ha most ezeket a korrekciókat figyelembe vesszük, akkor a Globus Rt. 400 millió forintos mérleg szerinti eredményt tudna felmutatni, viszont számszakilag csak a –74 millió forintot tudja felmutatni. Tájékoztató jellegû: a 2003. december 31-ei árfolyamhoz képest a mai napig visszafizetett hitel részarányában 330 millió forint árfolyamnyereséget értek el. Számszakilag van egy 571 millió forintos árfolyam-veszteségük, és egy 330-340 millió forintos árfolyamnyereség, de ez mindkettõ csak számszaki, mert a valóságos felvételhez és a valóságos visszafizetéshez képest nincsenek ilyen árfolyam-nyereségek és – veszteségek.
A leglényegesebb: a Globus-csoport konszolidált magyarországi mérlege. Mindezen nehézségek ellenére képzõdött a nyereség, és ez egy óriási kihívás volt, de Temesfõi úr és az Igazgatóság tagjai nem menekülnek el a kihívások elõl, hanem ezekre válaszolnak, és szeretnek a problémákkal megbirkózni. A Globus csoport magyarországi forgalma 6,5 %-kal növekedett az elõzõ évhez viszonyítva, 32,4 milliárd forintról 34,5 milliárd forintra. Ezt úgy érték el, hogy az Unilever szerzõdés lejártával 3,5 milliárd Ft árbevétel realizálás esett ki. Emellett a csoport üzemi tevékenységi szinten a tavalyi 1.778.000 ezer forintos üzemi eredménynél 2.319.000 ezer forintos üzleti eredménnyel zárt, úgy, hogy ezen belül számottevõ volt a békéscsabai konzerv gyáregység eladásából származó eredmény. Szeretné hozzátenni, hogy ha a technikai árfolyamveszteség elkülönítésére nem került volna sor, akkor ez az eredmény a pénzügyi mûveletek oldalát null-szaldóra változtatta volna. Ez azt jelentette volna, hogy a pénzügyi mûveletek oldala nulla lett volna, a jelenlegi, elkönyvelt – 578 millió forinttal szemben. Ezt azért szeretné kihangsúlyozni, mert tulajdonképpen ma, amikor a Globus a kitermelt nyereségét,
5
amortizációját teljes egészében arra fordítja, hogy a vállalatnak a jövõjét még gazdaságosabbá még hatékonyabbá tegye, ezt csak úgy tudja megtenni, hogy ha a napi feladatait, a napi áruforgalomhoz szükséges likviditást kölcsönbõl, külsõ forrásból biztosítja. Úgy érzem, hogy egy óriási eredmény, csapatmunka volt, hogy ezt a hatalmas külsõ forrást, (átlagban 2003-ban ez 15 milliárd forint volt), költség nélkül tudta megoldani. Egy számot szeretne csak tájékoztató jelleggel elmondani: ha nem deviza bázison gazdálkodnak a külsõ források biztosításában, akkor a Globus-csoportnak átlagosan 1,5 milliárd forint költségbe került volna ez a 15 milliárd forint. Összehangoltan tudták a hitelfelvételeket, a hitel-visszafizetéseket, az export tevékenységgel és az import tevékenységgel koordinálni, így a technikai veszteség nélkül a pénzügyi mûveletek és a külsõ források semmibe nem kerültek. De hangsúlyozza, hogy emellett sem elégedettek, hiszen egy nagyon nehéz piaci helyzetben voltak. Ha az euró – dollár viszonya megmaradt volna egy az egyben, akkor a vissza nem tartott árualapokat is eladhatták volna, és az eladott árualapokon is nagyobb lett volna a nyereség. Ezeket a dollárban bekövetkezett árfolyamváltozásokat képtelenség levédeni, nincs az a devizaügylet, technika, ötlet, amivel egy 1/3-os árfolyamerõsödést, dollár csökkenést ellensúlyozni lehet. Számításokat végeztek, hogy ha az alapanyagok árában nem lett volna emelkedés, hanem az évekkel ezelõtti maradt volna, és ahhoz az idõszakhoz viszonyítjuk az elõállítási költségeinket, akkor az önköltségi szinten meghatározott áru értékében az elõállítási költség oldaláról 10-15%-ot takarítottak meg. Ezt azért nem tudták teljes egészében megtakarítani, mert az alapanyag árak idõközben emelkedtek. Ha nem végzik el idõben a beruházásokat, és nem úgy használják ki azokat, ahogy ez megtörtént, akkor most sokkal rosszabb pozícióban lennének. Tehát a nyereség kitermelõ képességüket a múltban elvégzett beruházásokkal nagymértékben emelték. Mint ahogy Temesfõi úr elmondta, az élõmunka ráfordítás kevesebb volt, illetve az élõmunka hatékonysága is nõtt. Ez abból is kiderül, hogy ha megnézik az amortizációt, annak ellenére, hogy eszközöket adtak el, az értékcsökkenés vállalatcsoport szinten 800 millió forintról 1,1 milliárd forintra emelkedett. Az elmúlt idõszakban folytatott gazdasági tevékenység meghozta a gyümölcsét, azaz hogy a 300 millió forinttal több amortizációt is kitermeltek. Ha most ez nem ezen a soron szerepelne beruházásként, akkor az eredménysoron jelenne meg 300 millió forint. Ennek eredménye az, hogy a vállalatcsoport Magyarországon belüli mérleg szerinti adózott eredménye 1.634.000 ezer Ft volt. Ha a mai napig nézik, akkor ez az 571 millió forint itt jelenik meg. Ha megnézik az amortizáció kitermelési képességüket is, akkor az amortizációval együtt képzõdött (õ ezt nevezi cash flow-nak: amortizációt és a mérleg szerinti eredményt) 2,4 milliárd forintról beszélhetünk 2002-ben, 2003ban pedig 2,6-2,7 milliárd Ft-ról. A jövõ nyereségtermelõ képességének a biztosítása érdekében, ezt a kitermelt nyereséget 2003-ban elköltötte a cégcsoport, hiszen a hatékonyság növelésére új beruházásokra 2,1 milliárd Ft-ot fordított a cég, az akvizíciókra pedig 1,9 milliárd forintot. Az új beruházásokra és az akvizíciókra fordított pénz - jól megalapozott hipotézisük alapján - 2004. második felében, de különösen 2005-2006-ban hozza meg gyümölcsét. Természetesen ehhez hozzátartozik, hogy 2004-ben is kell még eszközölniük bizonyos beruházásokat. Minden olyan beruházást megoldottak, és a cégcsoport minden tagját olyan helyzetbe hozták, hogy az EUcsatlakozás mellett a termelési képességüket európai színvonalon megtartották. Ezt azért kell kihangsúlyoznia, mert biztosan mindenki elõtt ismert, hogy a magyar cégek, akik élelmiszeriparban tevékenykednek, 60-70%-ban nem felelnek meg az európai csatlakozás normáinak. Egyetlen egy leányvállalatukra, gyártelepre nem tudták azt mondani (mindenhol megvoltak az ISO ellenõrzések), hogy valamelyik nem lenne alkalmas Európán belül élelmiszeripari feldolgozásra, forgalmazásra. Ma már azok a szabványok, melyek az európai piacra vonatkoznak, nemcsak a Magyarországon kívüli országokba irányuló exporttevékenységre vonatkoznak, hanem a belföldi forgalomra is. Magyarországon belül sem forgalmazhatnának úgy termékeket, hogy ezeket az elõírásokat ne tartanánk be. Az osztalékjavaslat az auditált konszolidált eredményre vonatkozhat. Tájékoztatni szeretné a T. Közgyûlést a konszolidált, de nem auditált, a Globus vállalatcsoport egészére vonatkozó eredményekrõl. A lengyelországi cég eredményei nem auditáltak, így az azzal konszolidált vállalatcsoporti mérleg sem auditált. A Globus Polskával együtt (régen az Elsner Poland nevet
6
használták, de amikor megszerezték a tulajdonjogot átkeresztelték), az összértékesítési tevékenységük árbevétele 13%-kal nõtt 2002-höz képest. Az értékesítés bruttó eredmény kitermelõ képességük 36,6%-kal növekedett. Ennek eredményeként az üzemi tevékenység eredménye 52%-kal növekedett. A vállalat adózott eredménye pedig 25%-kal nõtt. Összességében azt tudja elmondani, hogy amortizáció nélkül 2002-ben a vállalatcsoport adózott eredménye 1.643.000 ezer Ft volt, a Globus Polskával együtt pedig 2.054.000 ezer Ft-ot könyvelhettek el. Mint ahogy kihangsúlyozta, ha még ezt az eredményt is figyelembe veszik, akkor is elmondható, hogy ezzel együtt, a kitermelt 2003-as eredményt amortizációval együtt az akvizíciókra, a jövõ nyereségképességének növelésére 2003-ban befektettek. Akvizíciókra és beruházásokra 4 milliárd Ft-ot fordítottak, ez mind „cash” fedezetû beruházás. Ezért javasolja az Igazgatóság, hogy a 2003-as eredmény után készpénz osztalékfizetés ne történjen, de osztalék célú, ingyenes, a jegyzett tõkén felüli tartalékok terhére részvény kibocsátás igen. Nem részvény felülértékelés, hanem részvény kibocsátás. Méghozzá olyan technikával, amit részleteiben az elkövetkezõ hónapokban kell kidolgozniuk. Minden 10 db 250,Ft/db névértékû részvény után - 2004. szeptember 30-ai részvénytulajdonosi megfeleltetés alapján - 1 db 250 Ft névértékû részvény kerüljön jóváírásra az értékpapír számlatulajdonos részére. Szeretne kihangsúlyozni egy nagyon fontos tényezõt: a vállalatvezetõség tagjai is részvényesek, nem csak ennek a vállalatnak a tevékenységét próbálják úgy irányítani, hogy a lehetõ leggazdaságosabban mûködjön, a legnagyobb nyereséget termelje ki. Tehát az is érdekük, hogy a jól prosperáló Globus Konzervipari Rt. mellett a részvények piacán is jól alakuljon a részvény árfolyama. A Globus-csoport vagyona, saját tõkéje a 2002-es 17 milliárd Ft-ról 23 milliárd Ft-ra növekedett. Ezt azért hangsúlyozza ki, mert a csatlakozás ezen idõpontjában, ahogy Temesfõi úr is elmondta, nemcsak gazdasági tevékenység összekapcsolására keresik a Globust, hanem az értékpapír piacon is ugyanezt tapasztalják. Az elmúlt hónapokat arra szánták, hogy különbözõ értékpapír piaci szakemberek tanácsát és értékelését kérték ki. Ezek a külsõ szakértõk két fontos mutatóra hívták fel a figyelmet, és elmondták, hogy ez a két mutató olyan közel került most egymáshoz a Globus-csoport tekintetében, hogy most van a legnagyobb kitörési lehetõség arra, hogy a Globus részvénynek az értékpapír piacon a valósághoz közelítsen a piaci értéke a Globus valóságos értékéhez. Ez a két mutató a következõ: 1. Milyen értéket képvisel a saját tõke alapján 1 db 250 Ft névértékû részvény: ez ma azt mutatja, hogy 2100-2300 Ft-ot. 2. Az egy részvényre esõ nyereségnek hányszorosa a részvénypiaci érték: jelenleg ötszöröse. Ez az értékpapír piacon akkor optimális, ha nyolcszoros és tízszeres között van az élelmiszer szakmában. Ha pedig ezt nézzük, akkor a részvénynek a belsõ – tehát a vállalati adatok szerinti értéke – 1750 és 1930 Ft közé esik. Elõször fordul elõ a Globus életében, hogy a két mutató által meghatározott részvényérték nagyon közel van egymáshoz. 2002-ben és az azt megelõzõ idõszakban a saját vagyon által meghatározott részvényérték 1.700 és 1.800 Ft között mozgott, a szorzó alapján pedig 651 Ft. Ha a két mutatónak valamilyen értelemben az átlagát veszik, akkor a múltban, tehát 2002-ben és azt megelõzõ idõszakban, nagyon reális és jó értékû 1.000 – 1.100 Ft közötti piaci értékû volt a Globus részvény. Természetesen önmagától, amit ezek a mutatók mutatnak, nem tudja a részvény elérni. Ez csak úgy lehet, ha azon a piacon is ugyanolyan marketing tevékenységet végeznek, mint amilyen marketing tevékenységet végez bármely társaság a saját termékeire vonatkozóan. Ezért az elkövetkezõ idõszakban, május, június hónapban már szervezés alatt van az értékpapír piacra vonatkozóan, kimondottan értékpapír piaccal vonatkozó bankok által szervezett Road Show Londonban és Párizsban, ahol bemutatják az értékpapír piac szereplõinek, hogy hová jutott el a Globus, és a Globus részvényekben az értékpapír piacon milyen árfejlõdési lehetõség van. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag a saját tõke oldaláról alulról számolva 99%-os értéknövekedési tartalék van a Globus részvény tõzsdei értékpapír értékében, a mutató szempontjából pedig 83%-os növekedési érték jelentkezik. Úgy számolunk, a szakemberekkel
7
együtt, hogy ezek a Road Showk olyan eredményt fognak hozni, hogy az azt követõ idõszakban 10% és 40% közötti árfolyam-növekedés érhetõ el a piacon. Ezek megalapozottsága mellett döntöttek úgy, hogy azt a javaslatot terjesztik a közgyûlés elé, hogy ingyen, a jegyzett tõkén fölüli vagyon terhére (tehát a saját tõke nem változik), a meglévõ részvénytulajdonosoknak ingyenes részvényjuttatást biztosítanak. Megítélésük szerint a piacon ennek a papírnak az értéke a névértékhez viszonyítva – csak a „baby-share”-rõl beszél – ennek az össztömege elérheti az 1 milliárd, 1,2 milliárd forintot, és ez - a meglévõ részvényekhez viszonyítva – egy 40-45%-os névértékhez viszonyított hozamnak felel meg. Technikailag, a „baby-share” kiosztását szeptember 30-ára javasolják. Természetesen a technikai lebonyolítást hirdetményben meg fogják jelentetni. Régi részvényesek ezt ismerik, hiszen 1998-ban, amikor az orosz válság mélypontra vitte az egész gazdaságot, szintén ezt a technikát alkalmaztuk, és akkor is azt tapasztalhattuk, hogy az árfolyam a kibocsátás elõttihez viszonyítva 40-50%-kal emelkedett. Ennyit szeretett volna a Közgyûlésnek elmondani. Természetesen, ha van kérdés, szívesen válaszol rá. Bödör László: Az részvényjuttatással?
APEH-hal
szemben
milyen
kötelezettség
jelentkezik
ezzel
a
Jéhn József: Köszöni, hogy feltették neki ezt a kérdést, mert ezt el akarta mondani. Jogszabály változás történt. 1997-ben ha valaki ingyenesen hozzájutott a részvényhez, akkor a névérték 20 százalékáig forrásadót kellett fizetni. Ez megváltozott: ha általános szabályként, tehát minden részvényes hozzájut ilyen részvényhez, akkor a hozzájutás pillanatában nincsen forrásadó fizetési kötelezettség, hanem csak akkor, amikor eladva ezt a részvényt, árfolyam-nyereségre tett szert. Bödör László: A tõzsdén nincs árfolyam-nyereség. Jéhn József: Igen, ez megint olyan kérdés, hogy mit tekintek tõzsdének, mert ezt az APEH is egyszer így értékeli, egyszer úgy. Õ úgy értelmezi, hogy ha tõzsdén ad el részvényt, akkor az a kamatadóval, 0%-kal fut. Csak egy szó el van rejtve: „ha tõzsdén vásárolta a részvényt, és a tõzsdén adja el.” Bödör László: Honnan tudják, melyik részvényt adtuk el? Jéhn József: Ezen vitatkozhatnak, vizsgálhatja az APEH, hogy ezt a részvényt úgy kell-e tekinteni, mint tõzsdén vett részvényt, mert mindenki tõzsdén keresztül kapja meg. Értelmezés kérdése az egész. Kullai András: Tavaly rendkívüli osztalékot fizetett a cég, most pedig nem fizet osztalékot. A kettõ milyen kapcsolatban áll egymással? Temesfõi István: Tavaly kétszer fizettek osztalékot, 25% rendes osztalékot és 15% rendkívülit szeptemberben, amivel a részvényeseket a Békéscsabai eszközeladásból akarták részesíteni, mert azt az eszközt nyereséggel adták el. Most viszont olyan helyzetben vannak, amikor a további akvizíciókat, a vállalatcsoport további fejlõdését, piackiépítését tartják szem elõtt, amihez a vállalatnak „cash”-re van szüksége, ezért nem tesznek javaslatot készpénz osztalékfizetésre, hanem e helyett ezzel a térítésmentes új részvénnyel, ú.n. „baby-share”-rel kártalanítják a részvényeseket. Abból indulnak ki, hogy a részvényesek kitartanak mellettük. A két nagy részvényesi csoport: õ, személy szerint, valamint a DEG, egyértelmûen hosszútávon gondolkodnak. Remélik, hogy a többi nagy részvényes, Templeton, MAVA stb. szintén
8
hosszútávon gondolkodnak. 3 éven belül megvették a bajai Iglo gyárat, a Békéscsabai Hûtõgyárat, a Nagykõrösi Konzervgyárat, a lengyelországi hûtõcsoportot, és közben eladták a Békéscsabát. Közben rengeteget fejlesztettek. Debreceni gyáruk Európa egyik legmodernebb zöldségfeldolgozó üzeme. Ennek a konszolidálási folyamatnak egy új piaci kihívása az európai uniós csatlakozás. Kellenek azok a tartalékok, ami a vállalatban van. Ez a készpénz ne menjen ki (egyébként így õ kapná a legnagyobb osztalékot). Õ k igenis a jövõbe invesztálnak, aminek gyümölcse már 2004. második felében, 2005-ben beérik. Dr. Tóth Péter: Van-e további kérdés, észrevétel? Nincs. Akkor felkéri Kuti Ferenc urat, a Felügyelõ Bizottság elnökét, hogy 2003-as évi beszámolóról mondja el az Felügyelõ Bizottság álláspontját. Kuti Ferenc: Köszönetet mond a könyvvizsgálóknak, illetve a cégnél dolgozó gazdasági vezetésnek, hogy a Felügyelõ Bizottság mindazokat a beszámolókat, adatokat megkapta idõben, ami szükséges volt ahhoz, hogy a Felügyelõ Bizottság korrekt, megalapozott javaslatot tegyen a Közgyûlés számára. Mindkét napirendre vonatkozóan elõterjeszti a Felügyelõ Bizottság által hozott döntést. A Globus 2003. évi gazdálkodására vonatkozó számadatokat 31.818.387 ezer Ft eszköz-forrás fõösszeggel fogadja el, továbbá -74.228 ezer Ft mérleg szerinti eredménnyel. A Globus konszolidált mérlegét 49.945.092 ezer Ft eszköz-forrás fõösszeggel, 1.619.320 ezer Ft mérleg szerinti eredménnyel fogadja el. Javasolja a közgyûlés számára, hogy ezeket a számadatokat fogadja el. Dr. Tóth Péter: Felkéri Nagy András urat, hogy a könyvvizsgálat eredményérõl tájékoztassa közgyûlést, mindkét napirendi pontra vonatkozóan. Nagy András: Üdvözli a Közgyûlés résztvevõit. Elvégezték a Globus Rt. 2003. december 31-ei fordulónapra elkészített mérlegének – melyben az eszközök és források egyezõ végösszege 31.818.387 ezer Ft, a mérleg szerinti eredmény -74.228 ezer Ft veszteség -, valamint a 2003. évre vonatkozó eredmény-kimutatásának és kiegészítõ mellékletének vizsgálatát, melyeket a vizsgált szervezet mellékelt 2003. évi éves beszámolója tartalmaz. Az éves beszámoló elkészítése az Igazgatóság felelõssége. A könyvvizsgáló felelõssége az éves beszámoló véleményezése az elvégzett könyvvizsgálat alapján, valamint az üzleti jelentés és az éves beszámoló összhangjának megítélése. A könyvvizsgálatot a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok és a könyvvizsgálatra vonatkozó – Magyarországon érvényes – törvények és egyéb jogszabályok alapján hajtották végre. Fentiek alapján Záradékuk a következõ: A könyvvizsgálat során a vállalkozó Globus Rt. éves beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgálták, és ennek alapján elegendõ és megfelelõ bizonyosságot szereztek arról, hogy az éves beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el. Véleményük szerint az éves beszámoló a vállalkozó Globus Rt. 2003. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl megbízható és valós képet ad. Az üzleti jelentés az éves beszámoló adataival összhangban van. Fentiek szerint a beszámolót jóváhagyásra javasolják. A konszolidált beszámolóra vonatkozó jelentésük a következõ: Elvégezték a Globus Rt. 2003. december 31-ei fordulónapra elkészített mérlegének – melyben az eszközök és források egyezõ végösszege 49.945.092 ezer Ft, a mérleg szerinti eredmény 1.619.320 ezer Ft nyereség -, valamint a 2003. évre vonatkozó eredmény-kimutatásának és kiegészítõ mellékletének
9
vizsgálatát, melyeket a vizsgált szervezet mellékelt 2003. évi konszolidált éves beszámolója tartalmaz. A munkájuk alapján a Záradékuk a következõ: A könyvvizsgálat során a vállalkozó Globus Rt. konszolidált éves beszámolóját, annak részeit és tételeit, azok könyvelési és bizonylati alátámasztását az érvényes nemzeti könyvvizsgálati standardokban foglaltak szerint felülvizsgálták, és ennek alapján elegendõ és megfelelõ bizonyosságot szereztek arról, hogy a konszolidált éves beszámolót a számviteli törvényben foglaltak és az általános számviteli elvek szerint készítették el. Véleményük szerint a konszolidált éves beszámoló a vállalkozó Globus Rt. 2003. december 31-én fennálló vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetérõl megbízható és valós képet ad. Az üzleti jelentés a konszolidált éves beszámoló adataival összhangban van. A konszolidált éves beszámolót is jóváhagyásra javasolják. Dr. Tóth Péter: Az Igazgatóság beszámolója, valamint a Felügyelõ Bizottság és a könyvvizsgáló jelentése is mindkét napirendi pontot kimerítõen tárgyalta. Mielõtt ismertetné a határozati javaslatokat, megkérdezi, hogy van-e valakinek kérdése, észrevétele? Miután az elsõ két napirendi pontra vonatkozóan kérdés, észrevétel nincs, a levezetõ elnök ismerteti, majd szavazásra bocsátja az 1/2004. számú határozati javaslatot. Dr. Tóth Péter a szavazás után megállapítja, hogy a közgyûlés az 1/2004. számú határozati javaslatot 7.990.758 IGEN szavazattal, 0 NEM szavazat és 0 TARTÓZKODÁS mellett egyhangúlag megszavazta.
1/2004. számú határozat A Közgyûlés az Igazgatóságnak a 2003. évi gazdálkodásról elõterjesztett számadását, valamint az Felügyelõ Bizottság és a könyvvizsgáló jelentését elfogadva a Társaság 2003. évi mérlegét 31.818.387.000,- Ft eszköz-forrás fõösszeggel, valamint –74.228.000,- Ft adózott eredménnyel, és -74.228.000,- Ft mérleg szerinti eredménnyel állapítja meg. A közgyûlés úgy határoz, hogy a Társaság a 2003-as adózott eredménye terhére készpénzosztalékot nem fizet. A levezetõ elnök ezt követõen ismerteti a 2/2004 számú határozati javaslatot, majd a szavazást követõen megállapítja, hogy a közgyûlés a 2/2004. számú határozati javaslatot 7.990.758 IGEN szavazattal, 0 NEM szavazat és 0 TARTÓZKODÁS mellett egyhangúlag megszavazta. 2/2004. számú határozat A közgyûlés az Igazgatóságnak a 2003. évi konszolidált éves beszámolóról szóló tájékoztatását, valamint a Felügyelõ Bizottság és a könyvvizsgáló jelentését elfogadva a társaság 2003. évi konszolidált mérlegét 49.945.092.000,- Ft eszköz-forrás fõösszeggel 1.634.067.000,- Ft adózott eredménnyel, valamint 1.619.320.000,- Ft mérleg szerinti eredménnyel állapítja meg. Dr. Tóth Péter szünetet rendel el. SZÜNET
Dr. Tóth Péter: A harmadik napirendi pont lényegét és indokait Temesfõi úr és Jéhn úr ismertette. Egyetlen ponttal szeretném kiegészíteni. A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény 2004. január 1-jei hatállyal történõ jelentõs módosításáról döntött a parlament.
10
Ezek az új törvényi rendelkezések – amint azt az utolsó napirendi pontnál is látni fogják - igen lényeges kötelezettségeket rónak a társaságokra. A harmadik napirendi ponttal kapcsolatban meg kell említeni, hogy az új törvény az európai uniós elõírásoknak megfelelõen végre úgy szabályozza az alaptõke emelés kérdését, hogy gyakorlatilag teljes körû – akár az Alapszabályban, akár közgyûlési határozatban eseti jelleggel – felhatalmazás adható az Igazgatóság részére az alaptõke emelésére. Jelen esetben, minthogy a tõkeemelést egy 2004. szeptember 30-ai megfeleltetés alapján akarja a társaság végrehajtani, nyilvánvaló, hogy praktikus az Igazgatóságot felhatalmazni, hiszen az Igazgatóság tudja majd pontosan megállapítani, hogy hány darab részvénnyel növekszik a társaság alaptõkéje, hiszen nem feltétlenül van minden részvényesnek tízzel osztható darabszámú részvénye. Nyilván ez az idõ elegendõ lesz ahhoz, hogy az hiányzó számú részvényt megvásárolja, hogy a darabszám tízzel osztható legyen. Ezt követõen megkérdezi, hogy van-e valakinek kérdése a harmadik napirendi ponttal kapcsolatban? Megállapítja, hogy nincs, és felkéri Kuti urat, hogy a Felügyelõ Bizottság véleményét ismertesse. Kuti Ferenc: A Felügyelõ Bizottság megtárgyalta a 2003. gazdálkodási évi elosztás lehetõségét, a tervezett intézkedéseket, és ennek alapján javasolja a közgyûlésnek az alábbiakat: 2003. évre vonatkozó osztalék címén az alaptõkét, az alaptõkén felüli vagyon terhére, 2003-as gazdálkodási év alapján legfeljebb 248.409 ezer Ft összeggel felemeli. Az alaptõke-emelést az Igazgatóság úgy köteles végrehajtani, hogy a társaság minden 2004. szeptember 30-ai idõpontban megfelelt részvényese minden 10 részvény után 1 új részvényhez jusson. Ezt a Felügyelõ Bizottság megtárgyalta és elfogadásra javasolja a közgyûlésnek. A levezetõ elnök ismerteti a 3/2004. számú határozati javaslatot. Kiegészítésképpen elmondja az utolsó mondathoz, hogy a törvény szerint az Igazgatóságnak adott felhatalmazásnak mindig van egy végsõ határideje, bár valószínûleg az Igazgatóság ennél sokkal hamarabb végre fogja hajtani az intézkedést. Ezt követõen szavazásra bocsátja a 3/2004. számú határozati javaslatot. A szavazást követõen Dr. Tóth Péter megállapítja, hogy a Közgyûlés a 3/2004. számú határozati javaslatot 7.990.758 IGEN szavazattal, 0 NEM szavazat és 0 TARTÓZKODÁS mellett egyhangúlag megszavazta.
3/2004. számú határozat A közgyûlés ezennel felhatalmazza az Igazgatóságot, hogy a 2003-as üzleti évre vonatkozó osztalékfizetés címén az alaptõkét új részvények forgalomba-hozatalával a 2003. évi éves beszámoló szerinti alaptõkén felüli vagyon terhére legfeljebb 248.409.000 Ft összeggel felemelje. Az alaptõke-emelést az Igazgatóság úgy köteles végrehajtani, hogy a Társaság minden, 2004. szeptember 30-ai idõpontra megfeleltetett részvényese minden 10 részvény után 1 új részvényhez jusson. Az Igazgatóság az alaptõke felemelése során köteles minden olyan kérdésrõl – így különösen az Alapszabály megfelelõ módosításáról –rendelkezni, amelyrõl a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény, illetõleg más jogszabály szerint rendelkezni kell, köteles továbbá meghatározni az alaptõke-emelés végrehajtásának szabályait. A jelen felhatalmazás alapján az Igazgatóság legkésõbb 2004. december 31-éig jogosult az alaptõke felemelésérõl dönteni.
Dr. Tóth Péter: A 4. napirendi pont a társaság 2004-es üzleti éve. Felkéri Eperjesi Imre vezérigazgató urat, hogy tartsa meg tájékoztatóját. Eperjesi Imre: Köszönti a Közgyûlést! Tekintettel arra, hogy az átadott anyag tartalmazza a tervszámokat, õ csak a súlyponti kérdésekre koncentrálna. Temesfõi úr már utalt arra, hogy a
11
cégcsoport 2003-ban olyan akvizíciókat hajtott végre, mely magyar élelmiszeriparban példátlan. A cégcsoportba bekerült cégek integrációjának a folytatása, a racionalizálás és a termelés átstrukturálása a fõ célkitûzés 2004-ben. Itt utalna arra, hogy ezekben a kérdésekben már sokat tettek, de még jelentõs tartalékaik vannak, amik a gazdálkodást javítani fogják. Ugyancsak fontos szempont és célkitûzés, hogy az év végi zárókészletüket 15%-kal csökkentsék a 2003. évihez képest, ami 100.000 tonnáról 85.000 tonnára történõ csökkentést jelent. A Globus-csoport kihasználva méretét – az akvizíciók célja többek között ez volt – arra törekszik, hogy beszerzéseiben az alkupozíció javuljon a versenytársakhoz képest, ezért alapvetõ célként a vállalat-vezetés azt fogalmazta meg, hogy a nem növényi nyersanyagok beszerzésénél egy 2-3%os csökkentést érjenek el, és nagyon jól haladnak afelé, hogy ez teljesüljön. Ennek az éves eredménynövelõ hatása kb. 200 millió Ft lesz. A Deko-Food Rt. és a Békéscsabai Hûtõipari Rt. esetében megvalósítják az elektromos áram szabadpiacon történõ beszerzését, ami azt jelent, hogy az áremelés ellenére 10-15 millió Ft-tal veszik olcsóbban az elektromos energiát ennek a két cégnek, ahhoz képest, mint ahogy tavaly vették. El kell, hogy mondja, hogy ez csak meghatározott méretû cégek esetében volt lehetséges, ezért a konkurens cégekhez képest ez jelentõs versenyelõnyt jelent. További szolgáltatások kiszervezésével további 40 millió Ft-ot tudnak megtakarítani. Itt részletekbe nem szeretne bele menni, mivel a tárgyalásokat nem zárták még le teljesen. Elmondható viszont az, hogy a gyorsfagyasztott disztribúció átszervezésénél annak köszönhetõen, hogy a logisztikai cégek szolgáltatása bõvül, a versenyhelyzet erõsödik, kb. 60 millió Ft-ot tudnak megtakarítani 2003-hoz képest. Több utalás történt már a létszám-racionalizálásra, amit a tavalyi évben végrehajtottak, ez 2004ben 140 millió Ft megtakarítást tesz lehetõvé. Itt szeretne utalni arra, hogy ez is egyfelõl az akvizíciók, a vállalatcsoport átszervezésének eredménye, másfelõl a beruházásoké. Nagyon fontos, és a Globus életében rendkívül jelentõs projekt, az integrált számítástechnikai beruházás, amelybe nagy lendülettel vetették magukat be. Itt szeretne a résztvevõ kollégáknak ezzel kapcsolatosan köszönetet mondani. Úgy gondolja, hogy tényleg példa nélkül álló, hogy pár hónap alatt bevezetésre kerüljön egy ekkora rendszer. Ez nem történhetett volna meg a kollégák lelkes közremûködése nélkül. Úgy tûnik, hogy jó eredményekkel fogják bevezetni a rendszert. Természetesen problémák mindig vannak, olyan bevezetés még nem volt, hogy problémák ne adódtak volna. Úgy gondolja, hogy a jelenlegi helyzettel elégedettek lehetnek, amellett, hogy a korrekciókat el kell végezni. A mikrózható termékek gyártásának gépesítése, a gyártás korszerûsítése is megtörténik 2004ben. Ehhez a termékcsoporthoz nagy reményeket fûznek a belkereskedelemben. A 2004. évi beruházások olyanok, amelyek anyag-, energiatakarékosság, hatékonyság javulást céloznak. Ezek mindegyike 1 – max. 1,5 év alatt meg kell, hogy térüljön. 2004 során - reményeik szerint - sor kerül egy olyan, az iparban valóban rendkívül nagy jelentõségû és korszerû, csomagolással tölthetõ projekt beindítására, melyrõl egyelõre szintén nem tudnak többet mondani, de azt várják tõle, hogy versenyhelyzetüket – illetve ami a lényeg – a fedezetet és a profitot növelni tudja. A tárgyalások folynak, és talán a közeli napokban be is tudják jelenteni az eredményt. A Globus-csoport továbbra is nyitott az akvizíciók felé. Keresik a lehetõségeket. Az irány Közép- és Kelet-Európa. A termelés és az értékesítés számaival külön nem kíván most foglalkozni, az azonban elmondható, hogy elsõsorban a lengyel akvizícióknak köszönhetõen az összes termelésen és értékesítésen belül a gyorsfagyasztott termékek javára billen el a mérleg. S, hogy milyen növekedési lehetõségek állnak a Globus elõtt a következõ 1-3 éven belül? Belföldi értékesítésükben mindig úgy tekintettek a Gastro piacra, a HORECA szektorra, mint egy bõvülõ piacra, ezért egy új szervezeti egység jött létre január 1-jétõl. Már a kezdeti eladások is igen reménykeltõk. Valószínûleg alábecsülték ennek a szektornak a jelentõségét, mert annak ellenére,
12
hogy fontosnak tartották, most azonban még optimistábbak. Úgy tûnik, hogy ennek az új szervezeti egységnek a létrehozása jó döntés volt, és úgy gondolják, hogy ez jelentõsen tud majd növekedni a 2004. évben is. Az új termékek bevezetésével nyilván elsõsorban az a céljuk, hogy piaci részüket megõrizzék, de nagyon fontos cél, hogy az új termékek fedezettartalma magasabb legyen a jelenleginél. A Globus márkanév belföldön is nagyon nagy erõsségük, és az európai bõvülés során minden bizonnyal bõvülõ konkurenciával mindenképpen jelentõs mértékben fogják támogatni ezt a márkanevet, és a márkaértéket tovább kívánják növelni. A termékekkel kapcsolatban elmondható, hogy már megkezdték, és tovább folytatjuk a portfolió-tisztítást. Azokat a termékeket, ahol az elvárható fedezet nem biztosítható, visszavonják, ezeket más formában fogják értékesíteni. Az exportra áttérve, talán az a logikus, hogy a lengyel piaccal kezdje, holott ez a piac számukra most még nem meghatározó, de az akvizíciók során nagyon jó helyzetbe kerültek abban a vonatkozásban, hogy az egy fõre jutó gyorsfagyasztott termék fogyasztása nagyon dinamikusan nõ Lengyelországban. Az is tapasztalható, hogy a termékek, melyek fogyasztása nõ, elsõsorban nagyobb hozzáadott értékû termék. A készételek piaca is bõvül. Talán köztudott, hogy a lengyel mezõgazdasági termelés állami és EU támogatása kedvezõbb. Az a tény, hogy Globus mûködik Lengyelországban, lehetõvé teszi számára azt, hogy meghatározott termékeket, gondolok itt elsõsorban káposztafélékre: karfiol, brokkoli; gyökérzöldségekre: sárgarépa, fehérrépa, illetve hagyma, már úgy tudja termelni ebben az évben, hogy figyelembe veszik az árakat. Tehát termelõi tevékenységeket tudnak majd Lengyelország és Magyarország között mozgatni úgy, hogy jobb beszerzési árakat tudnak elérni. Az orosz piacon érzékenyen érintette a céget a dollár leértékelõdése. Azonban vannak pozitív jelek is. Elsõsorban az, hogy míg az elmúlt év végéig a rubel együtt értékelõdött le a dollárral, tehát a két valutának a viszonya egymáshoz képest változatlan volt, az elmúlt hetekben, hónapokban tapasztalható, hogy a rubel felértékelõdik a dollárhoz képest. Ez azt jelenti, hogy a cégnek jobb lehetõsége nyílik ezen a piacon is, hogy dollár áraikat növeljék, miután ezen az ár-érzékeny piacon ez nem fog automatikusan azzal járni, hogy rubelben emelkedjenek az árak. Azt gondolja, hogy itt tudnak majd elõrelépni. Azt azért megemlíti még, hogy az áremelés tekintetében szép munkát végeztek már 2003-ban is. Mindezzel együtt az export fõ iránya Nyugat-Európa lesz. Az európai uniós csatlakozás nagyon sok szempontból nagy elõnyöket rejt magában. Tapasztalták azt, hogy lengyelországi vonatkozásban, kooperációs együttmûködésben kb. 3-4 napig jött egy kamion Lengyelország felõl, mivel a vámolás eltartott 2 napig. Logisztikai szempontból nagyon lényeges az, hogy az országok közötti árumozgatás lényegesen fel tud gyorsulni, és lehetõvé válik az, hogy egy lépéssel közelebb kerüljenek a végfelhasználóhoz, a kiskereskedõkhöz. Tehát, ahol ez indokolt és lehetséges, kiiktathatnak egy nagykereskedõt. Ez nem mindenekelõtt való cél, de indokolt esetben megtehetõ, mert erre képesek, és ilyen módon nõ a fedezetük. Dolgoznak stratégiai megállapodásokon multinacionális cégekkel, melyekkel többkörû együttmûködésben vannak, egyfelõl nyersanyag beszerzésben, másfelõl magyarországi disztribúcióban, illetve kooperációs gyártásban. Sokkal többet és biztosabbat tudna mondani, ha a magyar forint árfolyamát pontosabban látná a jövõben. Ezért a tárgyalásoknál nagyon óvatosak. Próbálnak tekintettel lenni arra, hogy hosszú távú megállapodásokat kötnek, tehát az árra nagyon nagy figyelmet kell fordítani. Az export során hadd utaljon arra, hogy a Globus 2003. évi záró készlete magasabb a megszokottnál, a normális esetben indokoltnál. Ezek a készletek viszont lényegesen felértékelõdnek. Ennek oka: Magyarország uniós csatlakozásával egyidejûleg az állami támogatás bizonyos termékek esetében leépül vagy megváltozik. Tehát a nyersanyag áraknál, olyan stratégiai termékek esetében, mint a zöldborsó vagy a csemegekukorica, lényeges emelkedés várható. Olyan termékeknél, mint a csemegekukorica, melyben Magyarország Európa elsõszámú gyártója, külföldi piacaikon elsõsorban magyar áruval versenyeznek. A Globus versenyhelyzetét rendkívüli mértékben megjavítja az a tény, hogy tavalyi készletei vannak, amelyek így az idei elõállítással összevonva is jobb önköltséget tesznek lehetõvé. Tehát a piaci versenyben a cég elõnyhöz jut két okból is: egyfelõl új piacokat tud szerezni, másrészrõl a fajlagos fedezeteik növekedni fognak.
13
Történt már utalás többször is arra, hogy mindenképpen nagy kihívásokkal teli a 2004. év minden gazdasági szervezet számára. Tekintettel azonban arra, hogy a cég erre készül már jó ideje, és nem véletlenül akkora a Globus, amekkora, és az akvizíciós politika is az erre való készülõdés jegyében lett kidolgozva, nagyon jó esélyei vannak a Globus-csoportnak arra, hogy ezekben a csatákban, melyeket az elkövetkezõ hónapokban meg kell vívni, helyt tudjon állni, és a részvényeseknek kellõ profitot tudjon hozni. Még egyszer hadd mondja el, hogy a kilátások elsõsorban 2005-re és 2006-ra tûnnek nagyon kedvezõnek. Minden kérdésre nagy örömmel válaszol. Kurbuly Iván: Részvényesként kérdezné, hogy az EU-bõvítés kapcsán újonnan belépõ piacok jelentenek-e valamilyen elõnyt a forgalomnövekedés szempontjából. Gondol itt esetleg arra, hogy eddigi akadályok megszûnnek. Stratégiai szempontból mennyire figyeli a Globus ezeket a piacokat, ahol ez a márkanév véleménye szerint ugyanúgy ismert, és biztos, hogy ki lehetne használni bizonyos elõnyöket. Eperjesi Imre: Odafigyelnek ezekre. Lengyelországban céljuk az, hogy a Globus márkás termékeket a kiskereskedelembe közvetlenül is eljuttassák, nagy láncokba is belistázzák. A belistázások elkezdõdtek, de eddig 2% vám terhelte ezeket a kiszállításokat. Nyilván nem nagyon erõltették, hogy jelentõs árukészletet juttassanak át, május 1-jétõl viszont erre már nagyobb a lehetõség. Utalt rá, hogy az, hogy az Európai Unió tagországai között nincsenek vámok; ez köztudott. Itt azt hangsúlyoztam elsõsorban, hogy adminisztratív szempontból is átjárhatóbbak a határok. Lehet azzal tervezni, nem utópia, hogy bármely Globus-csoporthoz tartozó gyárból akár komissiózott árut is el tudnak juttatni a német láncokba, de akár Szlovákiába is. Természetesen arra is készültek, hogy ez visszafelé is fog hatni, tehát a Globus piaci részét azért is akarja megõrizni, mert arra számít, hogy a következõ években a gyártó kapacitások Magyarországon le fognak csökkenni. Utaltak már arra is, hogy milyen kihívások vannak: környezetvédelem, minõségbiztosítás, élelmiszer-higiéniai elõírások. Nem mindenki tudja átugrani az akadályokat, valamint a fokozódó verseny is ki fog iktatni termelõket. Úgy gondolja, hogy ha a piac konszolidálódni fog, a Globusnak is jó esélyei lesznek. Temesfõi István: Annyit szeretne még kiegészítésül elmondani, hogy a Globus-csoport vállalatai a SAPARD programokon komoly pályázatokkal indultak. A leglényegesebbeket meg is nyerték. Ez annyit jelent, hogy egy teljes beruházásnak a 40%-át a SAPARD vissza nem térítendõ támogatásként támogatja. Tehát a cég ez évi nagy beruházásaik több mint felét 40%-kal támogatják. Ez több beruházásra ad lehetõséget. A magyarországi nyíltabb verseny kényszeríti õket egy erõsebb marketingkampányra. Látható lesz majd, hogy televízióban, óriásplakátokon jóval több pénzt kell költeniük a termékeik marketingtámogatására, amivel piaci részesedéseiket akarják védeni. Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban a belistázásnak költségei vannak, mivel már nem számít export tevékenységnek, és ezeket a költségeket akarjuk a saját eredményeikbõl kigazdálkodni. Azonban nagyon komoly eredményeket várnak attól, hogy a lengyel gyáraik egy központosított Globus disztribúciót fognak végezni. Pl. alapanyagban is nagyon komoly a lengyel piac; tavaly pl. 3.000 tonna kukoricát lehetett exportálni, afölött egy védõvám volt, pedig Lengyelország nem gyárt kukoricát. Ezek a csatornák kinyíltak a cég elõtt, ezt ki is akarják használni. Egy globalizált vállalatnak nagyobb esélyei vannak 2005-tõl kezdõdõen, mint amit ma, ebben a konszolidálási idõszakban, a cég most prezentálni tud. Dr. Tóth Péter: Megkérdezi, hogy van-e kérdés, észrevétel az elhangzottakkal kapcsolatban? Nincs, így áttérne a következõ napirendi pontra, mivel a 4. napirendi ponttal kapcsolatosan nem kell határozatot hozni. A közgyûlés a 4. napirendre vonatkozó tájékoztatást tudomásul vette.
14
Az 5. napirendi pontról azért kell dönteni, mert a könyvvizsgálónak lejárt a megbízatása. Ismerteti a 4/2004. számú határozati javaslatot. A levezetõ elnök felolvassa a 4/2004. számú határozati javaslatot, majd felkéri a Felügyelõ Bizottság elnökét, hogy tájékoztassa közgyûlést a bizottság véleményérõl. Kuti Ferenc: A Közgyûlésnek a Felügyelõ Bizottság feltétel nélkül javasolja elfogadásra ezt a határozatot, hiszen a BDO több éves tapasztalattal rendelkezik a Globus könyvvizsgálati tevékenységében, melyet a cég jól tud hasznosítani. Tehát mindenképpen javasolják a Közgyûlés számára a BDO könyvvizsgálati tevékenységének további elfogadását. Bödör László: Sajnos el kell mennem, de a továbbiakban minden témával egyet értek, és mindenben igennel szavazok. Elnézést kérek. Dr. Tóth Péter: Bár Bödör úr jelezte, hogy mindennel egyetért, de rögzíteni kell a távozását. Kérdés, észrevétel van-e az elhangzott határozati javaslattal kapcsolatban? Nincs. A levezetõ elnök szavazásra bocsátja a 4/2004. számú határozati javaslatot. A szavazás után megállapítja, hogy a közgyûlés a 4/2004. számú határozati javaslatot 7.983.586 Igen szavazattal, 0 Nem szavazattal, 0 Tartózkodás mellett egyhangúlag elfogadta.
4/2004. számú határozat A Közgyûlés a Társaság könyvvizsgálójának megbízatása megszûnésére tekintettel 2004. április 28-tól 2005. május 02-ig terjedõ idõtartamra a Társaság könyvvizsgálójává választja a BDO Kontroll Könyvvizsgáló és Adótanácsadó Kft-t (székhelye: 1056 Budapest, Váci u. 81., cégjegyzékszám 01-09-269361, engedélyszám: 00049). A Közgyûlés egyidejûleg jóváhagyja, hogy a könyvvizsgálói feladatokat személyesen Nagy András (lakcíme: 1118 Budapest, Somlói út 47/c., anyja neve: dr. Somogyi Vera, kamarai tagsági száma: 005718) könyvvizsgáló látja el.
Dr. Tóth Péter: A következõ napirend ugyancsak egy technikai jellegû módosítása az Alapszabálynak: a Békéscsabai Hûtõipari Rt. székhelyének fióktelepként történõ beiktatása az Alapszabályba. A levezetõ elnök ismerteti az 5/2004. számú határozati javaslatot, majd felkéri a Felügyelõ Bizottság elnökét, hogy ismertesse a Felügyelõ Bizottság álláspontját. Kuti Ferenc: Minthogy a változás a társaság tevékenységét lényegében nem befolyásolja, de a különbözõ rendeleteknek meg kell felelni, a Felügyelõ Bizottság elfogadásra javasolja a Közgyûlésnek ezt a határozati javaslatot. Dr. Tóth Péter: Van-e kérdés, észrevétel ezzel kapcsolatosan? Tájékoztatja a Közgyûlést, hogy az Alapszabály rendelkezéseinek szigorú értelmezése alapján a szavazatok 3/4-es többsége szükséges az elfogadáshoz. A levezetõ elnök ismertetés után szavazásra bocsátja az 5/2004. számú határozati javaslatot, majd megállapítja, hogy a közgyûlés az 5/2004. számú határozati javaslatot 7.983.586 Igen szavazattal, 0 Nem szavazattal, 0 Tartózkodás mellett egyhangúlag elfogadta.
15
5/2004. számú határozat A közgyûlés úgy határoz, hogy 2004. április 28-ai hatállyal új fióktelepet létesít az 5600 Békéscsaba, Kétegyházi út 12-14. szám alatti címen. A Társaság Alapszabályának 1.2. pontja ennek megfelelõen módosul. Dr. Tóth Péter: A következõ napirendi pont az Igazgatóság tagjainak díjazása, mivel a közgyûlésnek minden évben döntenie kell az összegekrõl. Ebben változás nincs, a tavalyi határozat szerint is ugyanennyi volt az igazgatósági tagok tiszteletdíja. Dr. Tóth Péter ismerteti a 6/2004. számú határozati javaslatot, majd felkéri Kuti urat, hogy ismertesse a Felügyelõ Bizottság véleményét. Kuti Ferenc: A Felügyelõ Bizottság a közgyûlés számára elfogadásra javasolja az Igazgatóság javaslatát a díjazásra, minthogy az változatlan a tavalyi évhez képest. Mivel kérdés, észrevétel a határozati javaslattal kapcsolatban nem volt, a levezetõ elnök szavazásra bocsátja a 6/2004. számú határozati javaslatot. A közgyûlés a 6/2004. számú határozati javaslatot 7.983.586 Igen szavazattal, 0 Nem szavazattal, 0 Tartózkodás mellett egyhangúlag elfogadta.
6/2004. számú határozat A közgyûlés 2004. május 1-jétõl kezdõdõ hatállyal az Igazgatóság elnökének és alelnökének tiszteletdíját havi bruttó 160.000,- Ft-ban, az igazgatósági tagok tiszteletdíját pedig havi bruttó 110.000,- Ft-ban állapítja meg.
Dr. Tóth Péter: A következõ napirendi pontban a felügyelõ bizottsági tagok díjazása sem változik. A levezetõ elnök ismerteti a 7/2004. számú határozati javaslatot, majd megkérdezi a Felügyelõ Bizottság véleményét. Kuti Ferenc: Csak azzal egészítené ki, hogy mindkét testület megfelelõ önmegtartóztatásról tesz tanúbizonyságot, amikor ezt a javaslatot elfogadásra javasolja a Közgyûlés számára. Dr. Tóth Péter: Felmerült-e kérdés, észrevétel? Miután kérdés, észrevétel nem volt, a levezetõ elnök szavazásra bocsátja a 7/2004. számú határozati javaslatot, majd a szavazást követõen megállapítja, hogy a közgyûlés a 7/2004. számú határozati javaslatot 7.983.586 Igen szavazattal, 0 Nem szavazattal, 0 Tartózkodás mellett egyhangúlag elfogadta. 7/2004. számú határozat A közgyûlés 2004. május 1-jétõl kezdõdõ hatállyal a felügyelõ bizottság elnökének és a felügyelõ bizottsági tagok tiszteletdíját egyaránt havi bruttó 110.000,- Ft-ban állapítja meg.
16
Dr. Tóth Péter: 9. napirendi pont a társaság könyvvizsgálójának díjazása. Az elõzõ közgyûlés óta még folyamatban van a Globus Rt., Deko Food Rt. és a Csabai Konzervgyár Rt. fúziójának cégbírósági eljárása. Egyelõre nem tudjuk, hogyan dönt a Cégbíróság ebben az ügyben. Nyilván, ha ez évi hatállyal bejegyzésre kerül, akkor változnak a könyvvizsgálói feladatok, és erre tekintettel javasolta az Igazgatóság a díjazást a könyvvizsgáló részére. Dr. Tóth Péter ismerteti a 8/2004. számú határozati javaslatot, majd felkéri a Felügyelõ Bizottság elnökét, hogy ismertesse a Felügyelõ Bizottság véleményét. Kuti Ferenc: Mint ahogy már elõzõleg a Közgyûlés elfogadta a BDO-t, mint könyvvizsgáló céget, a díjazást követõen többszöri egyeztetés volt a BDO és a menedzsment között, melynek során végül is erre az egyezségre jutottak. A Felügyelõ Bizottság ezért a Közgyûlés számára elfogadásra javasolja a határozati javaslatban szereplõ feltételeket. Dr. Tóth Péter: Van-e kérdés, észrevétel? Megállapítja, hogy nincs. Ezt követõen levezetõ elnök szavazásra bocsátja a 8/2004. számú határozati javaslatot, majd a szavazást követõen megállapítja, hogy a közgyûlés a 8/2004. számú határozati javaslatot 7.983.586 Igen szavazattal, 0 Nem szavazattal, 0 Tartózkodás mellett egyhangúlag elfogadta.
8/2004. számú határozat A közgyûlés a Társaság könyvvizsgálójának díját a 2004-es évre maximum nettó 8.300.000,Ft-ban állapítja meg. Amennyiben a GLOBUS Rt., a DEKO-FOOD Rt. és a Csabai Konzervgyár Rt. fúzióját a Fõvárosi Cégbíróság a 2004-es üzleti év során jogerõsen bejegyzi ezen díjból a bejegyzés idõpontjáig az idõarányos rész számolható el, a bejegyzést követõ idõszakra pedig maximum nettó 11.000.000,- Ft-os éves díj figyelembevételével ezen díj idõarányos része. A díj a konszolidált mérleg auditálására is kiterjed. Dr. Tóth Péter: A közgyûlés utolsó napirendi pontja következik. Kurcz Mihály: Javasolja, hogy ne olvassák fel a határozat teljes szövegét. Dr. Tóth Péter: Ezt õ maga is akarta javasolni, tekintettel arra, hogy mindenki megkapta a szöveget. Azt a kiegészítõ tájékoztatást szeretné elmondani, hogy január 1-jével igen jelentõsen módosította az Országgyûlés a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvényt. 2004. június 30-áig a már bejegyzett cégek kötelesek az Alapszabályukat az új törvényi rendelkezésekhez igazítani. Azokat a módosításokat, melyek ebben a 9/2004. számú határozatban vannak, szinte kizárólag a jogszabály-változás miatt szükségesek. Ha valaki kívánja, hogy részletesen ismertesse a javaslatot, kéri, hogy jelezze. Ezen határozati javaslat elfogadásához egyébként 3/4-es többség szükséges. Kuti Ferenc: A Felügyelõ Bizottsági ülésen ezeket a módosításokat értelmezték, és elfogadásra javasolják a Közgyûlésnek. Dr. Tóth Péter: Kéri, hogy jelezzék, ha van esetleg kérdése valakinek. Mivel kérdés, észrevétel nem hangzott el, a levezetõ elnök szavazásra bocsátja a 9/2004. számú határozati javaslatot. A közgyûlés a 9/2004. számú határozati javaslatot 7.983.586 Igen szavazattal, 0 Nem szavazattal, 0 Tartózkodás mellett
17
egyhangúlag elfogadta. 9/2004. számú határozat A közgyûlés a Társaság Alapszabályát az alábbiak szerint módosítja: a) Az Alapszabály 6.1. pontja elsõ bekezdésének utolsó sorában az „a Gt.-ben” szövegrész helyébe a „törvényben” szöveg lép. b) Az Alapszabály 6.5. pontjának elsõ francia bekezdése helyébe a következõ szöveg lép: „- A részvényesnek joga van a Társaságnak a Gt. 223. § (1) bekezdése szerint felosztható és a közgyûlés által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott tárgyévi adózott eredménybõl, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredménybõl a részvényei névértékére jutó arányos hányadra (osztalékhoz való jog).” c) Az Alapszabály 6.7. pontja az alábbi új ötödik francia bekezdéssel egészül ki: „- A szavazati jogok legalább egy százalékával rendelkezõ részvényesek a költségek megelõlegezésével egyidejûleg kérhetik a cégbíróságtól független szakértõ kirendelését annak megvizsgálása végett, hogy a Társaság által valamely részvényesnek teljesített kifizetés megalapozza–e a Gt. 223. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazását.” d) Az Alapszabály 10.2. pontjának a), f), j) és l) alpontja helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „a) döntés – ha a Gt. eltérõen nem rendelkezik – az Alapszabály megállapításáról és módosításáról, és különösen a döntés a Társaság székhelyének megváltoztatásáról; f) döntés – ha a Gt. eltérõen nem rendelkezik- osztalékelõleg fizetésérõl a Gt. 225. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett; j) döntés – ha a Gt. másként nem rendelkezik – átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról; l) döntés – ha a Gt. másként nem rendelkezik – az alaptõke felemelésérõl (ideértve a feltételes alaptõke emelést is) és leszállításáról, továbbá a jegyzési elsõbbségi jog gyakorlásának kizárásáról;” e) Az Alapszabály 11.4. pontja a következõ új q) alponttal egészül ki: „q) döntés saját részvény megszerzésérõl, ha erre a Társaságot közvetlenül fenyegetõ, súlyos károsodás elkerülése érdekében kerül sor.” f) Az Alapszabály 12.7. pontjának tizedik francia bekezdésében a jogszabályi hivatkozás a „Gt. 226/B. § (1)” bekezdésére változik. g) Az Alapszabály 16.3. pontja második bekezdésének második mondata helyébe a következõ szöveg lép: „Nem fizethetõ osztalék, ha a Társaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tõkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a Társaság alaptõkéjét.” h) Az Alapszabály 16.4. pontjának második mondata helyébe a következõ szöveg lép: „A Gt. 223. § (1) bekezdésének rendelkezései ellenére teljesített kifizetést a részvényes köteles a Társaságnak visszafizetni, feltéve, hogy a Társaság bizonyítja a részvényes rosszhiszemûségét.”
18
i) Az Alapszabály 18.2. pontjának harmadik bekezdésében a jogszabályi hivatkozás a „Gt. 246. § (1)” bekezdésére változik. j) Az Alapszabály 18.3. pontja helyébe a következõ szöveg lép: „18.3. Ha az alaptõke felemelésére pénzbeli hozzájárulás ellenében kerül sor, a részvényeseket (ezen belül elsõ helyen a forgalomba hozott részvényekkel azonos részvénysorozatba tartozó részvénnyel rendelkezõket), majd az átváltoztatható, illetve a jegyzési jogot biztosító kötvények tulajdonosait – ebben a sorrendben – jegyzési elsõbbség (zártkörû forgalomba hozatal esetén a részvények átvételére vonatkozó elsõbbségi jog) illeti meg. A jegyzési elsõbbségi jog gyakorlásának lehetõségérõl és módjáról az Igazgatóság köteles legkésõbb a Cégközlönynek az adott közgyûlési meghívót tartalmazó hirdetmény közzétételét követõen megjelenõ második lapszámában a részvényeseket tájékoztatni. A részvényesek jegyzési elsõbbségi jogukat a Cégközlönyben közzétett tájékoztató megjelenési napjától a közgyûlés megkezdéséig az Igazgatóságnak megküldött vagy átadott írásbeli nyilatkozattal gyakorolhatják.” k) Az Alapszabály 18.4. pontjának elsõ bekezdése helyébe a következõ szöveg lép: „A Társaság az alaptõkét az alaptõkén felüli vagyonával vagy annak egy részével is felemelheti, ha a számviteli törvény szerinti, az elõzõ üzleti évre vonatkozó éves beszámolójának mérlege vagy a tárgyévi közbensõ mérlege alapján a tõkeemelés fedezete biztosított, és a Társaság alaptõkéje a tõkeemelést követõen sem haladja meg a számviteli törvény szerint helyesbített saját tõke összegét. Az alaptõke ilyen felemelését az új részvényeknek a részvényes értékpapír számláján történõ jóváírása útján kell végrehajtani.” l) Az Alapszabály 18.5. pontjának harmadik bekezdése helyébe a következõ szöveg lép: „Amennyiben a kötvénytulajdonosok a kötvény futamidején belül a közgyûlés által meghatározott idõtartam alatt írásban kötvényeik helyébe részvényt igényelnek, a Társaság az idõtartam leteltét követõ közgyûlésen köteles az Alapszabályt az alaptõke emelésnek megfelelõen módosítani.” m) Az Alapszabály 20. pontja az alábbiak szerint módosul: „A Társaság hirdetményeit a Magyar Tõkepiac címû napilapban és a Budapesti Értéktõzsde (BÉT) elektronikus honlapján – ezek együttesen: hirdetményi lapok -, valamint jogszabályban elõírt esetekben, a Cégközlönyben teszi közzé. Amennyiben a Magyar Tõkepiac címû napilap kiadása, illetve a BÉT elektronikus honlapja bármely okból megszûnne a hirdetményeket az új hirdetményi lap(ok) kijelöléséig a Cégközlönyben kell közzétenni.” Dr. Tóth Péter: Mielõtt a közgyûlést berekesztené, megkérdezi, hogy kíván-e valaki hozzászólni? Schmidt Ferenc: Tisztelt Menedzserek! Tisztelt Közgyûlés! Kérem, engedjék meg, hogy nagyon röviden köszönetet mondjak (úgy gondolom, hogy részvényes-társaim nevében), hogy a részvénytársaságot és csatolt részeit az Európai Unióba - egy kis ugrással – bevezették. Gondoljanak arra, tisztelt Részvényes-társaim, hogy 2001. szeptember 11. után a világgazdasági helyzet háborgó tengerén, milyen nagyszerû munkát végzett a vezetõség. Sok erõt, bölcsességet és nagyon jó egészséget kívánok a következõ idõkre az Európai Unióban. Temesfõi István: Nagyon szépen köszönik! Nagyon jól esik, de ettõl függetlenül még egyszer szeretné hangsúlyozni, hogy nagy kihívás elõtt állnak, ez egy nagyon nehéz, vízválasztó év lesz. A korábbi évekhez hasonlóan, most is meg fognak mindent tenni, hogy a vállalat sikeres legyen. A részvényesek támogatását õ köszöni meg. Örülnek, hogy részvényeseik bíznak ebben a
19
koncepcióban. A vállalatvezetés szándéka és célja az, hogy ez a részvény olyan árfolyamkategóriába kerüljön, ahol – ahogyan azt Jéhn úr is levezette – a számítások szerint kerülhetne. Remélik, hogy a globalizált piac jobban fel fogja hívni a Globusra a figyelmet, õk pedig ehhez azt a háttérmunkát próbálják majd sikeresen elvégezni, ami ehhez szükséges. Nagyon szépen köszöni minden megjelentnek, ha részvételt. Reméli, hogy a legközelebbi közgyûlés ugyanilyen jó hangulatban fog telni. A levezetõ elnök ezt követõen megköszöni az észrevételeket és- megállapítva, hogy több hozzászóló nem jelentkezett - berekeszti a közgyûlést. Kmf.
___________________________ dr. Tóth Péter a közgyûlés elnöke
___________________________ Ottóné István Eszter jegyzõkönyvvezetõ
_______________________ Szabó Ferencné hitelesítõ részvényes
Az Alapszabály módosításait illetõen Budapesten, 2004. április 28-án ellenjegyzem:
________________________ dr. Tóth Péter - ügyvéd Tóth & Helli Ügyvédi Iroda C:\Dokumentumok\globus\20040428
