Jegyzőkönyv. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének június 13-i közgyűléséről. képviselők

I.1001-25/1996.

Jegyzőkönyv Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1996. június 13-i közgyűléséről Jelen vannak: Baumgartner Sándor, dr. Bödő László, dr. Erdődy Gyula, dr. Faragó László, Galbáts András, Golob Ferenc, Gonda Tibor, ifj. Gömzsik Péter, Grisnik Zoltán, Helmrich Ferenc, Hódosi Vera, Kerényi János, dr. Kékes Ferenc, Koósz Margit, Kukai András, dr. Kunszt Márta, Liszkay Teréz, Medvetzky Antal, Meixner András, Mischinger István, Molnár Tamás, Nagy Csaba, Pacur Zsolt, Papp Béla, dr. Páva Zsolt, Petrovits Béla, Péter Pál, dr. Révész Mária, dr. Romváry Ferenc, Sashalmi György, Simonovics Ferenc, Soó László, Staub Ernő, dr. Szabó László, Szirmai Csaba, Tillai Aurél, Tomics János, Tóth Mihályné, Troska Gyula, dr. Ujvári Jenő, Ursprung János képviselők. Távolmaradásukat bejelentették: dr. Kádár Géza, Körömi Attila és Traj Ferenc képviselők. Jelen vannak továbbá: dr. Farkas Károly jegyző, Ignácz Mária a Cigány, Fischer Frigyesné a Német és Gyurok János a Horvát Kisebbségi Önkormányzat képviseletében, Rozs András kisebbségi referens, Albert Pál a Közüzemi Rt képviseletében, Zubán Ilona ügyvezető igazgató, Hainess Jenő a Vízmű Kft, dr. Hernády Alajos a Távfűtő Kft, Szabó Tamás a Fürdő Kft igazgatói, dr. Modrovits Sándor vezető jogtanácsos, Gömöry János főépítész, dr. Papp Judit, Pilaszanovich Iván, dr. Sohár Endre, dr. Kahutek Annamária, dr. Nász László, dr. Radochay Csongor, Bagoly Attila, Bajusz Balázs irodavezetők, dr. Somogyi Béla, Lénártné dr. Böröcz Johanna, dr. May Gábor irodavezető helyettesek, Csíkné Bock Márta a GESZ vezetője, dr. Varga Pál Józsefné irodavezető helyettes, Marcz Róbert csoportvezető, Lábady Imre referens, dr. Dunai Imre az Új Dunántúli Napló, Szijártó Ildikó a Városi TV képviseletében, Ruppert Edit az Esztergár L. úti Ált. Iskola igazgatója, dr. Ütő Tamás az EEI főigazgatója, dr. Molitor Ágota, az ÁNTSZ képviseletében.

Dr. Páva Zsolt: köszönti az ülésen megjelenteket. 9,15 órakor a közgyűlést megnyitja. A jelen lévő 39 képviselővel a testület határozatképes. Tekintettel a napirendek számára önmérsékletre kéri a képviselőket, majd megkérdezi, kinek van még további javaslata. /1/A. 00-05/ Papp Béla: két napirendi indítványa van. 1/ A Baranya megyei Vízmű Vállalat átalakításával kapcsolatban kiküldött anyagot zárt ülésen kéri tárgyalni. 2/ Napirendre kéri továbbá felvenni a "távfűtési díjhátralék elengedése tárgyában készített előterjesztést, melyet a meghívó szerinti 7./ pont után kér tárgyalni. /1/A. 05-15/ Dr. Faragó László: kéri napirendre venni a Rózsadomb gépjárműtárolók telepítéséről készült előterjesztést a rendeletek közötti tárgyalással. Kérdést kíván továbbá feltenni az alpolgármesternek a befolyó környezetvédelmi birsággal kapcsolatban. /1/A. 15-19/ Papp Béla: további napirendi javaslata a Verseny utcai telephely tetőszerkezetének szigetelése. /1/A. 19-21/ Pacur Zsolt: napirendre kéri felvenni a 46/1996. sz. közgyűlési határozat végrehajtása című előterjesztést. /1/A. 22-24/ Galbáts András: Papp Béla alpolgármester úrra vonatkozó újságcikkel kapcsolatban kíván kiegészítést tenni, napirend előtti felszólalás keretében. /1/A. 26-31/ Dr. Kunszt Márta: kéri napirendre venni a Horvát Színház igazgatói állásának betöltésével kapcsolatos előterjesztést. /1/A. 32-34/ Troska Gyula: szintén napirendre kéri felvenni a közoktatási intézmények átszervezésével kapcsolatban kiküldött anyagot. /1/A. 34-37/ Golob Ferenc: tájékoztatást kíván adni a Közüzemi Rt. ingatlaneladásának vizsgálatára létre-hozott ad hoc bizottság tevékenységéről a zárt ülés előtt. /1/A. 39-43/ Sashalmi György: interpellációs kérdést kíván intézni Papp Béla alpolgármesterhez a Hullámfürdő pályázatának elbírálásával kapcsolatban; ill. napirend előtti hozzászólásra kér lehetőséget közoktatás-politikai kérdésben. /1/A. 45-50/

Dr. Páva Zsolt: megemlíti, az interpelláció írásban nem érkezett, megkérdezi a jegyző urat erre vonatkozóan. /1/A. 51-53/ Dr. Farkas Károly: válaszában elmondja, Sashalmi úrtól kaptak egy levelet a pályázat elbírálásával kapcsolatban. Az interpellációt neki címezték, azonban kérte volna, hogy Papp Béla alpolgármester adja meg a választ. /1/A. 54-59/ Baumgartner Sándor: napirend előtt kíván szólni, majd kérdést feltenni a polgármester és a jegyző urakhoz a parlagfű irtásával kapcsolatban. /1/A. 62-65/ Troska Gyula: kéri napirendre felvenni főzőkonyhák privatizációjával kapcsolatos előterjesztést, amelyet szintén kiküldtek. /1/A. 66-69/ Kerényi János: napirend előtt kíván szólni a kiosztásos anyagok számáról és a napirendek írásbeliségére vonatkozóan. Kérdést kíván majd feltenni a polgármester úrnak a garéi hulladékégetővel kapcsolatban. /1/A. 69-74/ Dr. Szabó László: napirend előtt kíván szólni a gondozási központok étkeztetési ügyében. /1/A. 76-77/ Molnár Tamás: a czerékvölgyi lakásokkal kapcsolatos előterjesztést kéri napirendre felvenni, illetve zárt ülésre az önkormányzati bérlakás megvásárlásával kapcsolatos javaslatot, amely kiosztásos anyag. /1/A. 77-82/ Petrovits Béla: az alpolgármester asszonyhoz a Horvát Színház témájában kíván kérdést feltenni. /1/A. 83-85/ Liszkay Teréz: szintén kérdést kíván feltenni a Mézes mackó ügyében. /1/A. 85-87/ Dr. Páva Zsolt: két napirendi javaslatot kíván előterjeszteni. A közgyűlés 5./ napirendi pontként tárgyalja meg az alpolgármester választását. Bejelenti, hogy egy alapítvány kuratóriumi taggá választotta, kéri, hogy ezt a közgyűlés tárgyalja meg. /1/A. 89-97/

Miután több napirendi indítvány nem hangzott el, szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés - a napirendi javaslatban szereplő Baranya megyei Vízmű átalakításának zárt ülésén történő tárgyalását 33 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett; - a PÉTÁV díj-hátralékok rendezésére vonatkozó előterjesztés meghívó szerinti 7./ pont utáni tárgyalását 32 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta, - a Verseny utcai telephely tetőszigetelésével kapcsolatos javaslatot 35 igen szavazat, 3 tartózkodás mellett; - a Rózsadomb gépjármű-telepítési rrt-t, a rendeletek közötti tárgyalással 28 igen, szavazattal 5 tartózkodás mellett; - a 46/1996. sz. határozat végrehajtásával kapcsolatos javaslatot 30 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett napirendre felvette; - Galbáts András napirend előtti felszólalásával 32 igen szavazat, és 1 tartózkodás mellett egyetértett; - a Horvát Színház igazgatói állásával kapcsolatos pályázat kiírását 34 egybehangzó igen szavazattal; - a közoktatási intézmények átszervezésével kapcsolatos előterjesztést 29 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett napirendre felvette. Jelzi, hogy az iskola és a szülők ez ügyben megkeresték, ezért javasolja a téma sürgősségi tárgyalását. Megállapítja, hogy a közgyűlés - a közoktatási intézmények átszervezésével kapcsolatos előterjesztést sürgősségi tárgyalását 27 igen szavazat, 1 nem és 4 tartózkodás mellett elfogadta, - a főzőkonyhák privatizációjával kapcsolatos javaslatot 28 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett napirendre felvette; - Sashalmi György napirend előtti felszólalását 36 egybehangzó igen szavazattal; - Baumgartner Sándor napirend előtti hozzászólását 30 igen szavazattal (egyhangúlag); - Kerényi János napirend előtti felszólalását 35 egybehangzó igen szavazattal; - Dr. Szabó László napirend előtti felszólalását 33 igen szavazattal (egyhangúlag) támogatta; - a czerékvölgyi lakások lakóival kapcsolatos előterjesztést 29 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett napirendre felvette. Bejelenti, hogy Golob Ferenc ideiglenes bizottsági elnök tájékoztatójáról nem kér szavazást. /1/A. 97-245/

Meixner András: felhívja a figyelmet, hogy a számítógép folyamatosan 43 főt jelez, ugyanakkor 40 képviselő van jelen. /1/A. 245-252/ Dr. Páva Zsolt: felfüggeszti a szavazást és egyidejűleg próbaszavazást rendel el. Megállapítja, hogy 39-en vannak jelen. /1/A. 252-280/ Ezt követően a visszalévő napirendi javaslatokról kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a közgyűlés - Kovács György lakásvásárlási ügyével kapcsolatos előterjesztés napirendre vételével, illetőleg zárt ülésen való tárgyalásával 32 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett egyetértett; - 6./ pontként az alpolgármester megválasztását 27 igen szavazattal, 4 ellenvélemény és 3 tartózkodás mellett napirendre felvette; - a DEVI ART alapítvány kuratóriumi tagságával kapcsolatos javaslatot 29 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett napirendre felvette; - a teljes napirendi sort 34 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadta. /1/A. 281-327/ Kerényi János felszólalása előtt jelzi, hogy tisztségviselői beszámoló keretében a garéi hulladékégető ügyében kíván szólni. /1/B. 108-111/ Dr. Kékes Ferenc: a PIÁR Stúdió Kft. ügyvezető igazgatói megbízásával kapcsolatos javaslat tárgyalásakor kéri, hogy a közgyűlés vegye fel napirendre a Kft. vizsgálata tárgyában beterjesztett határozati javaslatát. /6/B. 442-450/ Dr. Révész Mária: a javaslat elhangzása után megállapítja, hogy a képviselőtestület az indítványt 28 igen szavazattal, 7 tartózkodás mellett felvette. /5/B. 470-482. és 6/A. 00-02/ Dr. Révész Mária: a főzőkonyhák privatizációjával kapcsolatos előterjesztés elfogadása után megemlíti, Troska Gyula kérte, hogy a közgyűlés vegye fel napirendjére a Református Egyház közoktatás-megállapodási kérelmét. A szavazás alapján megállapítja, hogy a közgyűlés az előzőleg jelzett előterjesztést 27 igen szavazattal (egyhangúlag) napirendre felvette. /9/A. 81-94/

Mindezek után a képviselő testület az ülés napirendjét alábbiak szerint állapította meg. Napirend előtti felszólalások: a/ Galbáts András: Papp Béla alpolgármesterrel kapcsolatban megjelentetett újságcikkük b/ Sashalmi György: közoktatás-politikai kérdések c/ Baumgartner Sándor: parlagfű irtásával kapcsolatos feladatok d/ Kerényi János: kiosztásos anyagok száma, illetve a napirendek írásbelisége e/ Dr. Szabó László: a gondozási központok étkeztetési lehetőségei Tisztségviselői beszámolók: a/ Dr. Páva Zsolt: a garéi hulladékégető ügye b/ Papp Béla: tájékoztató a DDGÁZ részvényekről; hulladékfeldolgozással kapcsolatos tárgyalások. 1./ A közoktatási intézmények átszervezése 2./ Beszámoló a lejárt határidejű határozatokról 3./ A helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjának szabályozásáról szóló 1995. évi 2. sz. Ör. módosítása 4.a./ Tulajdonosi bizottság létesítése b./ A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása 5./ Rózsadomb gépjárműtárolók telepítése szabályozási tervének jóváhagyása 6./ Bizottsági tagok választás 7./ Alpolgármester választása

Kérdések, Interpelláció: a/ Dr. Faragó László: kérdése a környezetvédelmi bírsággal kapcsolatban b/ Sashalmi György: interpellációja a Hullámfürdő pályázatának elbírálása ügyében c/ Petrovits Béla: kérdése a Horvát Színház ügyében d/ Kerényi János: a garéi hulladékégetővel kapcsolatos kérdései e/ Liszkay Teréz: a volt Megyeháza épületében kialakított Mézes mackó ügye 8.a./ A PIÁR Stúdió Kft. ügyvezetői igazgatói megbízása szóbeli b./ A PIÁR Stúdió Kft vizsgálatára vonatkozó határozati javaslat (szóbeli) 9./ Az 1995. évi pénzmaradvány felosztása 10./ Az önkormányzat 1995. évi egyszerűsített beszámolója 11./ A PÉTÁV díjhátralékok rendezése 12./ A Papnövelde utcai Általános Iskola és Diákotthon (középsúlyos értelmi fogyatékosokat nevelő) óvodai csoportjainak integrálása az Értelmi Fogyatékosok Napközi Intézetéhez 13./ Értelmi Fogyatékosok Nappali Intézete alapító okiratának módosítása és elnevezésének megváltoztatása 14./ Mária u. 9. sz. alatti Nemzetközi Angol Információz Központra vonatkozó megállapodás 15./ Szent István tér 17. sz. ingatlan felújítása 16./ Pécs város lakossága fogászati alap- és szakellátásának területi felosztása 17./ A 95/1996. (IV.11.) sz. határozat módosítása 18./ Az 1-3 csoportos óvodák működéséről szóló 82/1995. (IV.27.) számú határozat módosítása 19./ Balázs Béla telek-kiegészítési kérelme 20./ Társadalmi szervezetek és alapítványok támogatása a Szabadművelődési Alapból

21./ A METRO Kft. külső csapadékárok önkormányzati átvétele 22./ A Pécsi Ipari Park megvalósíthatósági tanulmányterv elkészítésének költségfedezete 23./ Pécs gazdasági élete vándorkiállítás támogatása 24./ Verseny utcai telephely tetőszigetelése (szóbeli) 25./ Czerékvölgy, Gödör u. 3-4-5-6. sz. alatti lakások bérlőinek elhelyezése 26./ 46/1996. (II.28.) sz. közgyűlési határozat végrehajtása (volt József Attila Művelődési Ház hasznosítása) 27./ Horvát Színház igazgatói állásának betöltése 28./ DEVI ART alapítvány kuratóriumi tagságához, illetve kuratóriumi elnöki tisztség betöltéséhez történő hozzájárulás 29./ Oktatási intézmények saját főzőkonyhái és a Központi Menza működésének átalakítása 30./ A Református Egyház közoktatási megállapodás kérelme 31./ Golob Ferenc tájékoztatója a Közüzemi Rt ingatlanértékesítésének vizsgálatára létrehozott ad hoc bizottság tevékenységéről (szóbeli) Zárt ülésen tárgyalt előterjesztések, melyről külön jegyzőkönyv készült a I. 1076/1996. sz. alatt. 1./ Baranya megyei Vízmű Vállalat átalakítása 2./ Kovács György lakásvásárlási kérelme 3./ Kósa Jánosné közgyógyellátási ügye 4./ Kéri Vilmos és neje közgyógyellátási ügye 5./ Nagy István közgyógyellátási ügye 6./ Vezér Imre és neje közgyógyellátási ügye 7./ Varga Zoltán és élettársa Csonka Veronika közgyógyellátása 8./ Somogyi Istvánné közgyógyellátási ügye 9./ Szente Sándorné közgyógyellátási ügye 10./ Gál Lajosné munkanélküli jövedelempótló támogatása 11./ Horváth Józsefné átmeneti segély ügye 12./ Kosztolányi Ernő és neje közgyógyellátási ügye 13./ Somogyvári Ibolya közgyógyellátási ügye. A közgyűlési vita hangszalagon rögzítve 1-9 kazetta A-B oldal.

Napirend előtti felszólalások: a./ Galbáts András: Papp Béla alpolgármesterrel kapcsolatban Körömi Attilával cikket jelentettek meg az Új Dunántúli Napló június 7-i számában. A cikk nem szorul korrekcióra. A probléma az, hogy kapott néhány telefont, hogy néhány ember hogyan gondolkodik. A városban egyes polgárok úgy érzékelik, hogy itt személyi torzsalkodás folyik, meghatározatlan célok miatt. Egyik ember ki akarja nyírni a másikat, nem erről van szó. Véleménye szerint a cikk címét sem így kellett volna megfogalmazni, hanem név nélkül. Nem Papp Bélával van az ellenzéknek gondja, hanem az üggyel foglalkozó alpolgármesterrel. A vezető tisztség veszélyes foglalkozás, mert kiemelt és sok döntést kell hozni; lehet jót is, rosszat is. Véleménye szerint ebben az ügyben rossz döntést hozott. Ennek vizsgálata bizottságban történik. Alakulhatott volna másként is a helyzet, ha ebbe a székbe egy kisgazda képviselő került volna - vagy akár saját maga - és elképzelhető, hogy ezt a hibát, vagy hasonlót elkövet. Elkövethette volna azzal a különbséggel, hogy ha ezt ő követi el, nem várja meg a bizottság döntését, hanem ennyi érv ellenében - amit elmondtak - lemondott volna. /1/A. 332-410/ Papp Béla: nem akarja megbántani Galbáts urat, de ez a felszólalás vagy ügyetlen volt, vagy annak a jól megfontolt taktikának a része, hogy hetente foglalkozzanak vele. Ugyan azt mondta az alpolgármesterről, a beosztásáról van szó, de a nevét többször is kimondta. Van egy bizottság, amely ezzel foglalkozik és ennek lesz egy eredménye. Sajnálja, hogy megtette ezt a hozzászólását Galbáts úr, nem használt senkinek sem. /1/A. 411-429/ b./ Sashalmi György: közoktatási intézkedésekkel kapcsolatban elhangzott felszólalása a jegyzőkönyv melléklete. /1/A. 433-484 és 1/B. 00-54/ Molnár Tamás: felhívja a figyelmet, hogy a napirend előtti felszólalás maximált ideje - az SZMSZ szerint - 5 perc és ezt ez a hozzászólás többször túllépte. /1/B. 56-60/

c./ Baumgartner Sándor: az 52/93. sz. határozat szerint a parlagfű irtásához szükséges költségigény tervezéséről minden évben gondoskodni kell. A rendelet 6. §-a szerint a rendelkezések betartását a jegyző köteles ellenőriztetni. 10.000 Ft bírsággal súlyható az, aki a rendelkezéseket megszegi. Megemlíti, 1995. októberében interpellációt nyújtott be e tárgyban, a közgyűlés elfogadta a polgármester úr válaszát, melynek lényege: a felvetés jogos, erre pozitív választ lehet adni, mert 1996-ban átfogó program készül és a forrás is biztosítva lesz. Közben kiderült, a szabálysértési bírságok felett nem az önkormányzat rendelkezik; másrészt elmondja a 10.000 Ft bírság kifizetése kisebb gondot jelent, mint a munka elvégzése. Más kérdés, hogy a Közterületfelügyeletnek nincs felhatalmazása 10 eFt bírság kiszabására. Kérdései a következők: készült-e átfogó program és hol lehet megtekinteni? Az irodák gondoskodtak-e a szükséges költségigény betervezéséről? A jegyző úr ellenőriztette-e 1995-ben a rendelet betartását és tudomása szerint hány esetben történt szabálysértés és bírság kiszabása? Történt-e kísérlet a határozatnak megfelelően a Pécs környéki településekkel a kapcsolat felvételre az együttműködés érdekében? /1/B. 65-99/ Dr. Páva Zsolt: megemlíti, a napirend előtti felszólalás keretében nem lehet kérdéseket feltenni, de - ennek ellenére - elmondja, emlékezik az akkori interpellációra. A választ akkor is az irodával egyeztetve adta meg, most is ezt fogja tenni és írásban 14 napon belül a képviselő urat tájékoztatja. /1/B. 100-110/ Kerényi János felszólalása előtt jelzi, hogy a garéi ügyben tisztségviselői beszámoló keretében szeretne szólni. d./ Kerényi János: felszólalása a kiosztásos anyagokkal kapcsolatos. 1994. óta többször kifogás tárgyát képezte az ilyen anyagok nagy száma, ami az elmúlt időben növekedett. A mai ülésre 6 napirendi ponthoz nem küldtek ki előterjesztést; a kiosztásos anyagok száma 10. Felkéri a polgármestert, hasson oda, hogy a napirendi pontok írásosak legyenek és az elfogadott napirenden kívül csak rendkívül fontos és halaszthatatlan ügyek kerüljenek tárgyalásra. Kéri a képviselőket, mostantól fontolják meg, mely témákat vesznek fel pótlólag. Mérlegeljék, a kérdés elbírálására és a döntés meghozatalára felkészültek-e? Ilyen esetben ugyanis nem kérhet szakértői véleményt, nem vizsgálhatja a javaslatot megfelelő mélységben. A testületnek döntést kell hozni, felelőséggel és ez a képviselők feladata. /1/B. 111-138/ e./1. Dr. Szabó László: csatlakozik Kerényi képviselőhöz, hasonló gondjaik voltak korábban is, és mindig az volt a válasz, hogy ezek az előterjesztések rendkívül sürgősek. Az ilyen anyagokat azonban nem tudják előzetesen véleményeztetni és ha gondjaik vannak, akkor az csak a napirend tárgyalásánál vetődik fel. Az SZMSZ szerint a polgármester az Ügyrendi Bizottság javaslatára hívja össze a közgyűlést, a napirendet a testület határozza meg. Napirenden kívüli anyagot csak indokolt esetben lehet előterjeszteni. Ezeket az előterjesztéseket nem itt kellene kiosztani, hanem előzetesen tárgyalni és a közgyűlés napirendjére venni. /1/B. 139-152/

Dr. Páva Zsolt: egyetért a felvetésekkel és hozzáfűzi, a jövőben igyekszik az igényt akceptálni. /1/B. 152-155/ e./2. Dr. Szabó László: a másik témája az idős emberek étkeztetése. A gond, hogy a törvény, illetve a helyi rendelet szerinti eljárásban a gondozási központban az idős emberek, akiknek a rendeletben előírtnál magasabb a jövedelme, nem kaphatnak étkezési ellátást. Több idős ember jelezte ezt a problémát, magasabb áron is meg tudnák vásárolni az étkeztetést, de nincs szolgálat, amely a lakásra szállítást megoldaná. A helyi rendelet lehetőséget ad arra, hogy kivételesen indokolt esetben a központok eltérhetnek a nyugdíjminimum 20 %-ig. Célszerű lenne, ha nem 20, hanem 30 vagy 40 %-kal is eltérhetne az intézmény vezetője. Indoka, ezzel a gondozási központok is bevételhez juthatnának és csökkenne a szociális otthonokba való felvétel száma, mert az idős embereknek elsősorban az étkezés megoldása a legfontosabb. A gondozási központoknak lehetőséget kell biztosítani, hogy mérjék fel, mekkora az igény és - megfelelő bizottsági előkészítés után - a közgyűlés vizsgálja meg, hogy célszerű lenne-e a 20 %-os térítést 30-40 %-bon megállapítani. /1/B. 156-189/ Pacur Zsolt: hangsúlyozza, a rendelet módosításának megvannak a formai követelményei és egy napirend előtti felszólalás keretében erre most nem lehet válaszolni. Elmondja, a rendelet felülvizsgálata folyik és várhatóan szeptemberben kerül napirendre. Kéri Szabó képviselőt, ha van, vagy lesz módosító indítványa, tegye meg és tárgyalni fogják. /1/B. 190-198/ a./ Dr. Páva Zsolt: a garéi hulladékégetővel kapcsolatban egy levelet ismertet, majd elmondja, az ügyben tavaly a harkányi polgármesterrel felvette a kapcsolatot. A következő felhívás érkezett, melyet szintén ismertet /a felhívás és a levél közgyűlési iratokhoz csatolva/. Végezetül arra kéri a Városfejlesztési Bizottság elnökét, hogy a kérdést sürgősen tűzze napirendre a következő bizottsági ülésen és szakértők bevonásával ebben az ügyben a közgyűlés elé terjesszenek be határozati javaslatot, ha lehet a következő ülésre vagy a nyári szünet alatt működő Ügyrendi Bizottság ülésére. /1/B. 199-284/ b./ Papp Béla: emlékeztet, a legutóbbi ülésen foglalkoztak a város tulajdonába kerülő gázrészvények hasznosításával. Elmondja, 3 napja Baranya megye 36 településével, tegnap pedig Tolna és Fejér megyékkel sikerült megállapodásra jutni, hogy szeptember 30-ig az önkormányzatok tárgyalási moratóriumot fogadnak el, amely határidőig csak együtt és közös erőkkel lépnek fel a potenciális vásárlókkal és bróker cégekkel szemben. A bróker cégek ugyanis egyenként keresik fel az önkormányzatokat és próbálják nagyon mérsékelt áron megvásárolni a részvényeket. Amennyiben sikerül a részvényeket csomagként kezelni, akkor reális lehetősége van annak, hogy a jelenlegi árajánlaton értékesítsék. Megemlíti, opciós ajánlat is van, de ezzel az a probléma, hogy sok a bizonytalansági tényező. Végezetül elmondja, ha ez realizálódik, akkor a június 27-i közgyűlésre behozzák. /1/B. 286-321/

2./ Tájékoztatja a testületet, hogy néhány hete a Környezetvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára részvételével tárgyalás volt Pécsett, mivel Magyarországon is bevezetésre került a termékdíj. Ennek éves bevétele több milliárd forint és a minisztérium elhatározta, hogy ezt a pénzt hulladékfeldolgozásra fordítja. A megbeszélésen - amelyen részt vett a BIOKOM, a Bányavagyon-hasznosító Rt. és egy kft. - megfogalmazódott egy olyan elvi egyezség, miszerint van esély arra, hogy az országban létrehozott 5-6 rendszergazda egyike Pécsre kerüljön. Ennek jelentősége a munkahelyteremtés és a hulladék világszínvonalon történő feldolgozása. Elmondja, ebben a témában meghívás érkezett - az összes érdekelt részére egy bemutatóra - a francia Környezetvédelmi Minisztériumtól és ha a testületnek nincs kifogása, ezen részt vesz. /1/B. 322-357/ 1./ A közoktatási intézmények átszervezése Előterjesztő: Troska Gyula bizottsági elnök Troska Gyula: elsősorban azokra a most megkapott felvetésekre válaszolna, melyet a szülők, illetve Nagy Erzsébet, a PDSZ választmánya részéről eljuttattak hozzá. Elmondja, ma is abban a helyzetben kell megérnie a kérdéskört, hogy a város első embere kivonul a tárgyalások idején és nem kíván nyilatkozni. Az első felvetés nem a távolság, hanem a város egyetlen engedélyezett matematika tagozata itt működik. Válasza: semmilyen fórumon, egyeztetésen nem merült fel a matematika tagozat megszüntetése, átszervezése, vagy bármiféle intézkedés. Elmondja azt is, hogy az új oktatási törvény ilyen terminológiát, hogy tagozat nem határoz meg. Az iskola ezt a saját programjában többletórában tudja ellátni. A másik kérdés a lisztérzékeny gyermekek étkeztetése. A város vezetői, akik e programot támogatják, a továbbiakban is vállalják ezt a feladatot és senki nem mondja, hogy ezt a kérdést az önkormányzat nem akarja kezelni. A harmadik kérdés a mamutintézmény. E szónak pejoratív értelme van. Az intézmény, ahová a gyerekek átköltöznek a város első három legjobban felszerelt és legjobb adottságokkal rendelkező iskolája. Természetesen a többi iskolához hasonlóan sok hiánnyal küzd, az oktatásnak igen sok problémája van, de ilyen rendszer csak itt van, ahol uszoda, tornacsarnok, könyvtár van. A városban 3 ilyen intézmény van, és ebben a helyzetben az önkormányzat jobb feltételeket ajánl. A másik kérdéskör, a Babits Gimnázium gyakorló iskolája. Sok gyermek nyert ide beiskolázást, de a Babits egyetemi gyakorló státuszát az új törvény leveszi a napirendről. Tehát ez az iskola is kérni fogja a fenntartói feladatok megoldását, mert az egyetem gyakorló oktatást nem kíván fenntartani. A gyakornoki képzés két évig majd a munkahelyen történik. Ezek távlati kérdések, de világosan kell látni ebben is.

A tegnapi TV-s fórumon is felvetette az ÁNTSZ véleményét. Szeretné megkapni ezt a szakvéleményt az összes iskolára vonatkozóan, hogy a város nagyon leromlott állapotú iskoláiban hogyan tudják vállalni egészségügyi szempontból az üzemeltetést. Tudja, hogy a Bánki konyhája nem alkalmas 500 gyerek fogadására jelenleg, de alkalmassá lehet tenni. Elhangzott, hogy az átalakítás költségvetési terve nem készült el. Felkéri a Költségvetési Bizottság ideiglenes elnökét, nyilatkozzon a bizottság döntéséről és az irodavezető pedig az átalakítás költségvetési oldaláról. A Radnóti iskola szerint az Esztergár úti nem felel meg számukra. A Radnóti a város középfokú rendszerében a legpiacképesebb képzésre szakosodott és a városnak nagyon fontos, hogy ezt a kérdést nyugvópontra helyezze. A jelenlegi helyzetéhez képest az Esztergár úti pozitív elmozdulást jelent és a további lehetőségek kimunkálása a város számára is nagyon fontos kérdés. A hozzá eljuttatott petícióval kapcsolatban elmondja, hogy ebben a programban valóban súlyos gazdasági problémák vannak. Az alapfokú oktatási ágazat 60 milliós 1995. évi hiánnyal küszködik. A két érintett iskola ebből 4,5 milliós összeggel szerepel. A jelenlegi működési feltételek május 31-i elemzése 70% körüli költségbeállást mutat, amely újabb kérdést vet fel. Hogyan tudnak a még nem csökkentett költségvetésből az intézmények kijönni. Tájékoztatásul elmondja, hogy a fogadóiskola hatalmas épület, 24 tanterem, 6 előadóterem 2 fizika és kémia terem 1 uszoda, 2 tornaterem és 1 könyvtár van. Az utolsó mondatra reagálna: ragaszkodnak az iskola pedagógiai programjához. Ígéri, hogy ez teljesül, mert az igazgató is velük megy, tehát ez garanciát jelent. A Közoktatási Bizottság ez ügyben garanciát vállalt a nevelők áttelepítésére. Elvándorlások a belső feszültségek miatt lehetnek. Ha valóban olyan nagy az elköltözés, akkor az igazgató főállású helyettesi rendszert is kialakíthat. Garantálja, hogy a gyerekek osztályfőnökükkel együtt mennek át. A belső oktatási szervezéssel kapcsolatban a megbízott igazgató tegye a feladatát. Ha 1-2 tárgynál más tanár fog szerepelni, nem biztos, hogy ez káros. A szülői értekezleten nagyon sok minden felvetődött és arra a megállapításra jutott, hogy a szülőknek ki kellett beszélniük, ami az elmúlt 4-6-8 évben felgyülemlett. Szeretné hinni, a döntés sikeres lesz és ezért mindent el is fog követni a szakma védelme érdekében. Sashalmi György beszédét hallgatva a következőkről gondolkodott el: másfél évig az oktatási bizottság tagjaként megszerkesztette a városi oktatás programját és az ezzel kapcsolatos intézkedéseket. Az elmúlt közgyűlésen fogadta el a testület, a képviselő úr is. Egy szót kellett változtatni az oktatás "radikális" szervezését. Személyesen mindig a szakmai szempontokkal kíván érvelni és nem kívánja a politikát felhasználni arra, hogy nap mint nap megváltoztassa véleményét. Kéri a polgármester urat és az alpolgármester asszonyt, ami az ő feladatuk az egyeztetésben, tegyék meg. Erre önkormányzati szinten nem volt szükség, mert a törvény szerint akkor kell egyeztetni, ha a közalkalmazottak többségét érintő kérdésről van szó. Sajnálja, hogy Nagy Erzsébet nem engedi a helyi szakszervezetek demokratikus működését, átnyúl felettük. Végezetül elmondja, a helyi érdekegyeztetést végighallgatta, írásos anyagok vannak a közgyűlési előterjesztéshez való hozzájáruláshoz. Nem tudja, hogy akkor milyen fórumon kell még egyeztetni. /1/B. 366-484 és 2/A. 00-109/

Dr. Révész Mária: valóban drámai a közgyűlés, mert olyan ügyben próbálnak döntést hozni, ami gyermekek sorsát érinti és ezt érzelemmentesen nehezen lehet megtenni, sőt talán nem is lehet. Az elmúlt évben Meixner Andrásnak volt egy kérdése, amikor a bizottság különféle variációkat vizsgált végig az oktatás racionalizálása érdekében, mert mindannyian tudják, hogy kevesebb a gyerek és több a pedagógus, mint amennyi most szükséges volna, de gyerekekről, emberekről van szó. Ezt a Közoktatási Bizottság meg is szívlelte és érdekegyeztető fórumot hozott létre a szakszervezetekkel és érdekeltekkel. Próbáltak olyan megoldást találni, hogyan lehet az oktatás racionalizálását úgy megoldani, hogy minél kevesebb érdeket sértsenek. A május 2-i közgyűlés elfogadott egy javaslatot és úgy gondolta, nyugodtan lehet elkezdeni az 1996/97-es tanévet mert május végén nem szokás iskolák átszervezéséről dönteni. Ehhez képest májusban két javaslat készült az új Közoktatási Bizottság részéről, melyek meglepőek voltak az érdekeltek és a képviselők számára is. Nem kíván részletesen foglalkozni, hiszen kézben vannak a dokumentumok, melyekre Troska Gyula is utalt. Annak garanciáját szeretné látni, és itt a közgyűlés előtt, hogy szeptemberben valamennyi iskola minden probléma nélkül tud működni. A Radnóti is normális körülmények között lesz a felújított épületben, a Bánkiban pedig a két iskola együtt és semmi ellen nem fog kifogást emelni az ÁNTSZ. Ehhez képest nem látja a Költségvetési Bizottság véleményét, hogy ezekre fedezetet biztosít, ami ahhoz szükséges, hogy az iskolák működni tudjanak. /2/A. 110-174/ Petrovits Béla: ezt a témát soron kívül tűzte ma napirendre a bizottság és a következő megoldások születtek. Ha létrejön az átszervezés, ez sok pénzbe kerül, de azt a bizottság sem tudta, hogy mennyibe. Megemlíti, az Oktatási Bizottság tett javaslatokat az irodák részére az intézmények értékesítésére. Ez valóban jelentős pénzbevételt jelent de máról holnapra nem történhet meg. Addig is valami kell, ha az átszervezés megtörténik. A Költségvetési Bizottság egyelőre 10 millió forintot tud majd a közgyűlés elé javaslatként beterjeszteni - a végszámot még nem tudják mennyi lesz - továbbá azokból az intézményeladásokból, amelyekkel számolnak ebben az évben. /2/A. 174-198/ Golob Ferenc: kérdése, hogy bizonytalan költségvetési kondíciók mellett, műszaki megtervezés és kivitelezői kapacitás meghirdetése és konkretizálása hiányában mikor készülhet el a konkréttá váló tervek kivitelezése, melyeknek még nyoma sincs. Van egy ÁNTSZ szakvélemény. A szülők nem szívesen engedik gyermekeiket olyan intézménybe, melyben nincs biztosítva a megfelelő szociális háttér. Az adminisztrációs műszaki-gazdasági feltételeknek a nyomát sem látja, valamint, hogy mennyire biztosak és kivitelezhetőek 3 hónap alatt. /2/A. 192-216/

Meixner András: javasolja, adják meg a szót Ruppert Editnek, az Esztergár úti Általános Iskola igazgatónőjének, aki írásban jelezte, hogy szeretne felszólalni. /2/A. 217-221/ Dr. Páva Zsolt: a javaslat alapján megkérdezi, ki ért egyet azzal, hogy Ruppert Edit igazgatónő megkapja a szót. Megállapítja, hogy a testület 32 igen szavazattal 2 tartózkodás mellett Ruppert Edit igazgató asszonynak a szót megadta. /2/A. 221-233/ Ruppert Edit: az Esztergár L. úti Általános Iskola igazgatójának felszólalása a jegyzőkönyvhöz csatolva. /2/A. 234-484 és 2/B. 00-44 Meixner András: a Közoktatási Bizottság tagjaként - amikor a közoktatással kezdett foglalkozni - az volt az érzése, hogy bármihez nyúlnak, csak problémákat találnak. Ezt mindenki el is ismeri, de amikor saját magáról van szó, akkor a végsőkig tiltakozik annak érdekében, hogy a megszokott rendszer fennmaradjon. Erre okokat keresett és az alapvető az, hogy az iskolák és Pécs város oktatás ügye - nem feltétlenül csak Pécsre jellemzően - már a működőképesség határán van, némely intézmény ez alatt. Az iskolák költségvetése rendkívül esetleges, kevésbé a feladatokra orientált, a bázisszemléletet tükrözi, olyan pénzek alapján áll össze, amit az igazgató kilobbizott. Egyes intézményeknél a tanév első félévének vége felé fél krétát adnak, nem fizetnek olyan járandóságot sem, mint pl. a továbbképzésen való részvétel, vagy a kötelezően előírt tanulmányi kirándulás. Nem tudnak a nyugdíjasoknak sem jutalmat adni. Ezért mondja, hogy a közoktatás működésképtelen. Az intézményhálózat fenntartására a város költségvetésének 80%-a megy el és ezen belül jelentős részt az oktatási intézmények viszik el. Ez a helyzet nem tartható. Mindenképpen állítható, hogy az arány tovább nem növelhető. Ma Pécsett azért nem jut a közoktatásra elég pénz, mert túlméretezett az oktatási hálózat és elfolyik a pénz pazarló módon, üres tantermek fűtésére vagy egyéb igények fedezésére, amit ha összefognának, minden intézmény jól járna. Az intézmény-struktúrát át kell alakítani. Kérdezi, van-e az igazgatóknak munkaköri leírásuk, nincs, pedig ez a munkaszervezés egyik alapvető feladata.

Nincs megmondva, az igazgatóval szemben mik az elvárások, de fordítva is igaz. Nincs szabályozva a pedagógus réteg előlépési rendszere és az sem, hogy melyik iskolában mit lehet tanítani és ne 25 azonos tagozat legyen a városban. Tehát egy hallgatólagos megállapodás volt a város és az iskolák között, a kapott pénzt úgy költik el, ahogy akarják, esetleg a végén egy kis összeget megfinanszíroznak. Nem szólnak bele, hogy az épület alkalmas-e a gyermekek ellátására vagy sem. Pécsett még több épületre is be lehetne szerezni ugyanolyan papírokat, mint az Esztergár és Bánki Donát utcai iskolák esetében. Meg kellene vizsgálni az egész város közoktatását, de egyszerre nem lehet minden iskolaépületet rendbe tenni. A legrosszabb helyzetet kell először kezelni. Ilyen a Szigeti úton elhelyezett szakiskola, az épület fűtése problémás. Több, mint 200 gyerek jár oda és van olyan terem, ahol télen 14 fok van. Ilyen körülményeket az ÁNTSZ, biztosan nem engedélyezne. A másik észrevétele, hogy az iskolák felújítását csak nyáron lehet végezni. Amennyiben most nem döntenek, akkor egy évet csúszik a rendszer, de nem biztos, hogy valamennyi intézmény még egy évet ki is bír. Az intézmények 50 millió körüli hiányt görgetnek maguk előtt. Ez azt jelenti, hogy mindig a következő évi költségvetésből pótolják a közüzemi számlájuk elmaradt kifizetését. Ezeket egyszer már le kellene nullázni. További halasztásra nincs lehetőség és akik úgy érzik, hogy rosszabb helyzetbe kerülnek, tiltakoznak. Be kell látni, ezzel mindenki nem nyerhet azonnal. A cél, hogy a város, illetve az összes intézmény egyenesbe kerüljön. A gyorsaságot illetően az volt a céljuk, hogy a nyáron el lehetne végezni a szükséges felújításokat. A GAMESZ szakvéleménye szerint a költség megközelíti a 100 millió forintot. A most tárgyalt javaslat 10 millió forint előleget irányoz elő. Véleménye szerint ez kevés lesz, azonban azt is tudja, hogy a 10 millióhoz közelebb lesz a végösszeg, mint a 100-hoz. Véleménye, egy szakvélemény nem elég, legalább kettőthármat kell bekérni és az alapján dönteni, hogy melyik az, ami a realitásokat tükrözi. A szükséges lépéseket sürgősen meg kell tenni. Amennyiben ma nem szavazzák meg ezt az átalakítást, az Esztergár és Bánki Donát iskolákban lehet továbbra is tanítani, de mérlegelni kell azt, hogy egy évet veszítenek. Kérdés, lesz-e a városnak jövőre arra pénze, hogy nemcsak ezt, hanem a többit is meg tudja csinálni. A Janus Gimnázium épületét ki kell üresíteni, több milliót fog elvinni az épület felújítása. A Papnövelde utcában lévő gyermekeket is el kell helyezni. A kijelölt Zipernovsky épület rendbetétele is közel 200-300 millió forintba fog kerülni. Mindez a jövő évi költségvetést terheli, mivel idén ezekre a teljes összeget nem fogják megkapni.

Nagyon hatásos érvnek látszik, hogy a Radnóti nem fér el az Esztergár úti iskola épületében. Állítja, hogy minden bizonnyal elfér, sőt fejlődésre is van lehetőség. Indoka: az Esztergár utcaiban ebben az évben 20 osztály volt elhelyezve, a Radnótiban pedig 15. A középiskoláknak nem feltétlenül szükséges a gondnoki lakás, az átadható oktatási célokra. Amennyiben szükséges, a Hajnóczy Kollégium további 6 tantermet tud átadni. A TÁSI-ba való átmenettel kapcsolatban megemlíti, hogy ez egy lehetőség, de nem kötelezettség. Amennyiben az osztályok együtt akarnak maradni, megoldható az áthelyezés és ezzel Pécs városa nyer. Ha nem is adják el az épületet az Egyetemnek, akkor is több száz milliós megtakarítást jelent, mert nem kell fenntartani. / 2/B. 45-232/ Galbáts András: szavait Nagy Erzsébethez intézi, ill. később korrigálja; "Tisztelt Igazgatónő: szeretném, ha az általam elmondottakat teljes egészében kezelné és nem ragadna ki belőle részleteket." Ezt követően elmondja, a közgyűlésre való előkészítés során a témákat különböző szinteken tárgyalják /bizottság, frakciók, ellenzéki csoportosulások/, ebben szó volt az igazgatónő felszólalásáról. Meggyőződése szerint mondta, ne adjanak felszólalási lehetőséget, de véleményével kisebbségben maradt. Még a hozzászólás előtt szerette volna elmondani véleményét, de talán jobb is így, mert csak ügyrendi kérdésben szólhatott volna a következőkről: "úgy látom nem szabad megadni Önnek a felszólalási lehetőséget, annak ellenére, hogy amit Ön elmondott 98%-ban egyetértek, sőt merem állítani, hogy az az ellenzéki csoportosulás is, melynek tagja vagyok, az Ön elgondolásait támogatja." A felszólalás után is meggyőződése, nem kellett volna megadni a szót, mert lehet, hogy valami sérül, a demokrácia elve. A polgárok képviselőket választanak és megbízzák őket képviseletükkel. A testület laikus, nem érthet mindenhez. Nincs pedagógus a kisgazdák között, ezért egyet tehetnek, hogy megkérdezik a szakértőjüket, mi a véleménye. Ezért nem tartja. szerencsés döntésnek, ha súlyos kérdésben a polgárok közvetlenül itt fejtik ki véleményüket. Vannak csoportosulások, bizottságok, akiket felkérhet, hogy ezt az érdeket hatékonyabban képviselje. Lehet, hogy Ön megpróbálta, és szomorú, ha olyan meggyőződése alakult ki, hogy nem talált erre megfelelő szervet és jobb módot, mint azt, hogy személyesen mondja. el. / 2/B. 232-309/ Szirmai Csaba: nem oktatási szakember, de kénytelen hozzászólni a tárgyilagosság okán. Emlékeztet, 1995. március 12-én ismertté vált, hogy mi lesz a közoktatásban és az intézményrendszerben. Kérdése, mi történt azóta ebben a közgyűlésben és a városban. 1996 februárig egyetlen tisztességes megoldást tudtak hozni, ez pedig a 15%os "fűnyíró elv". Az intézményrendszerben az egy gyermekre fordított összeg 80%-os szóródást mutat a városban. Erre a 15%-os elv volt a megoldási javaslat. Május 2-a után ez az idő maradt, el kellett kezdeni; valószínű nem ez az optimális megoldás, de meg kell kezdeni az intézményrendszer korszerűsítését. Elnézést kér, de Galbáts úrnak is egy éve lett volna, hogy a kisgazda szakértőtől megkéri az optimális anyagokat és egy év alatt átgondolt megoldást készíthettek volna. Most viszont meg kell oldani, erre volt másfél hónap és így alakult. /2/B. 310-350/

Dr. Kunszt Márta: azért kért szót, mert őt is megkeresték a szülők, elmondta véleményét és most ismertetné álláspontját: "Kedves Pedagógus Kollegák! Teljesen igazuk van a maguk szempontjából. Én magam is átéltem ezt, amikor a felsőoktatásban augusztus 20-án született döntés, hogy az elbocsátásokat szeptember 1-től eszközlik. A kollegák a nyári szünetben otthon kapták meg az elbocsátó levelüket. Akkor én is mentem mindenhová és tiltakoztam, ahol lehetőségem volt. Át tudom érezni az Önök helyzetét. Természetesen azt a döntést is végrehajtottuk valamilyen kompromisszummal. Valamennyiünket megviselt ez a helyzet, de elkezdtünk dolgozni és már minőségi oktatásra törekszünk." A pécsi közgyűlésben éppen harmadszor van szó az átszervezésről. Jönnek az iskolák, a szülői munkaközösségek képviselői, a szülők és bizonyítják az érintett iskoláról, hogy kiemelkedő pedagógiai programokat működtet, az intézményben minden rendben van és a gyermekek el sem tudják képzelni, hogy más körülmények között tanuljanak. Csak az a probléma, hogy ugyanakkor a képviselő testületnek is igaza van. Nem ismételné a Meixner András által elmondott tényeket, de a helyzet az, hogy évek óta kétharmados kihasználtságúak az intézmények. Ha ez igy megy továbbá, pontosan az oktatási rendszert teszik lehetetlenné. Meg kell kezdeni az átszervezést. Lehet, hogy a tanév végén össze kell vonni egy iskolát, mert eddig a képviselő testület mindig megrettent és visszavonta álláspontját. Azért, mert állandóan határozatlan és amikor kialakul egy koncepció, akkor a nagy nyomásnak engedve, visszavonja azt. Tudatosan vállalják a döntést az átszervezés megkezdéséről. Most elkezdik, hogy be is tudják fejezni, hogy kezelhető legyen az oktatás finanszírozása. Ne a bérek vigyék el a kapott összegek legnagyobb százalékát. Racionális működtetést, korszerű programokat kell bevezetni. Mindenki jól látja, hogy ez az átszervezés nem fog pedagógus elbocsátásokkal járni, a tanulóközösségeket megbontani. /2/B. 352-454/

Dr. Révész Mária: Szirmai képviselő is utalt 1995. március 12-ére. Valóban a "Bokros csomag" mindannyiukat olyan helyzetbe hozta, melyre nem számítottak a megválasztásukkor. Gondolkodni kellett azon, hogy fogják az általános iskolákat, az intézményeket működtetni. Egy biztos, minden önkormányzat költségvetésében a legnagyobb tételt az intézmények finanszírozása teszi ki. Többféle alternatíva merült fel és közben létrehozták a konzultatív testületet; a PDSZ, igazgatók, munkaközösségek tárgyalták a témát. Voltak tiltakozások, - ezek már a döntés-előkészítésnél jelentkeztek - és olyan érveket hoztak fel, melyek nem álltak a Közoktatási Bizottság rendelkezésére. Meghátráltak az érvek hatására, melyeket eléjük tártak. Mindezek után arra a megállapításra jutott, hogy az iskolabezárás nem igazán jó kezelése ennek a problémának. Nem biztos, hogy ezt a módszert kell választani. Február 8-án volt a közmeghallgatás, ahol rendkívül aktív volt a Pedagógusok Szakszervezete a közoktatás átszervezésével kapcsolatban. Megnyilatkoztak a frakciók is, többek között dr. Kékes Ferenc, aki a következőket mondta:"... .. az MSZP nem támogatja a bezárást." Nem tudja, hogy a frakcióvezető megváltoztatta-e véleményét, vagy olyan új szempontok merültek fel, melyek ezt indokolják. Végezetül szeretné, ha a bizottság elnöke pontosan tájékoztatná a Közgyűlést. A pénzkérdést nem lehet zárójelben kezelni. Ha 10 M Ft-ot javasol a Közgyűlés, azt még nem szavazta meg; és ha most nem lesz döntés, akkor legközelebb június vége után lehet ezt megtenni és kivitelezőt keresni, de előbb terveztetni is kell. A 10 és 80 M Ft közötti összegek aggodalomra adnak okot, hiszen minden intézményben szeptember 1-jén meg kell kezdeni a tanítást. / 2/B. 455-484 és 3/A. 00-35/ Dr. Kékes Ferenc: dr. Révész Mária kérdésére igennel válaszol. Alapvetően két körülmény történt: az egyik az volt, hogy a közmeghallgatáson a következőket mondta: "olyan előkészítés után - ami az első változtatási kísérletet indukálta - nem tudnak támogatni iskola megszüntetéseket, átalakításokat. Ezt az álláspontját ma is fenntartja. A hetente változó, nem megfontolt, aktuális érdeket tükröző programot nem lehetett támogatni. Egy alapvető kérdést soha nem vitatott; a közoktatás intézményrendszere változtatások nélkül nem működhet tovább, az elkövetkező 3-5-6 évben. Ezek a változások azonban a körülmények figyelembevételével, a lehető legracionálisabban, a szülők érdekeit nézve történjenek. A másik: márciusban rendkívül intenzív munka kezdődött a Közoktatási Bizottság, a szakértők, az önkormányzati képviselők és az iroda közreműködésével. Ismét áttekintették az átvilágítási anyagot, a műszaki kondíciókat, a pedagógiai programokat. Meglehetősen széles körű, szakmai szempontból túlnyomó többségű konszenzus alakult ki. Súlyos hibát követtek el, a lehetséges két változatról nem beszéltek, csak egy változatról, amelyben szó volt a Radnótiról, az AKG-ről és a Bánki D. úti iskola épületébe való költözésről. Volt egy másik kimunkált változat, amely most a vita tárgya. Ezek történtek az elmúlt negyedévben, amelyek látszólag rapidak, de ahhoz az időhöz képest, ami a hosszú ideje tartó tehetetlenség; kapkodás lezáródását jelentette mégsem tekinthető túlzottan kapkodónak. Dönteni viszont kell, határidő az iskolaév vége, a műszaki átalakítások, a szervezési megoldások indoklásaként. Nem elhanyagolható megemlíteni, hogy szakemberek, dolgozók több hónapon át az összes körülményt/ műszaki, pedagógiai, emberi/ figyelembe véve tevékenykedtek, a probléma megoldása érdekében. / 3/A. 36-102/

Nagy Csaba: Szirmai Csaba felszólalására elmondja, 1995-re vezethetik vissza az események; amikor a Parlament elfogadta az ország költségvetését, amiről rövid időn belül bebizonyosodott, hogy nem igazán szerencsés. A pénzügyminiszter javaslatára az Országgyűlés megpróbálta korrigálni. Az önkormányzati finanszírozást szűkítette a döntés. A Kormány megpróbált módosításokat eszközölni és itt jelentkezett elsősorban az önkormányzati szférában. Megjegyzi, a Kormány döntései sohasem megfelelő időben történtek meg. Ez még inkább jellemző ebben, mint az előző ciklusban, pl. 1996 február végén tudták meg a normatívák összegét. Valóban jellemző az egész magyar helyzetre a tehetetlenség, a kuszaság, de nem lehet ezt is az önkormányzatokra terhelni. Ha megfelelő pénzügyi szabályozások vannak, melyek előre kiszámíthatók, és az oktatási évekhez csatlakoznak, nem év közben kell a döntést meghozni, akkor szüntethetők meg ezek a helyzetek. A "fűnyíró elv" többször elhangzott. Ezt visszautasítja és felhívja a figyelmet a költségvetési rendeletre, és az akkor elhangzott érvekre. A 15%-os elvonás arra lenne elegendő, hogy a közoktatási intézményekben beruházásokat, fenntartásokat, minőségi fejlesztést hajtsanak végre. Azt is beírták a költségvetésbe, hogy a 15%-os elvonás oktatási programok és intézményi sajátosságok figyelembevétele nélkül készült. Szigorú pénzügyi számítás történt és ehhez képest mondják, hogy fűnyíró elv. / 3/A. 103-145/ Dr. Erdődy Gyula: három kérdéskörrel foglalkozna: 1./ nem ért egyet Ruppert Edit igazgató asszony felszólalásának azon részével, hogy pártpolitikai érdekeiket tegyék félre és döntésüket tisztán szakmai szempontok alapján hozzák meg. Felhívja a figyelmét, hogy az elmúlt 1,5 évben tárgyalt összes napirendi pont 99,9 %-ában a pártpolitikai érdekek figyelmen kívül hagyásával, ésszerű indokok alapján szavaztak meg előterjesztéseket. 2./ A dolog szakmai részét tekintve: az előterjesztés a Radnóti szakfeladatai közül törli a gép- és gyorsírást, és az iskola nevét megváltoztatja első lépésként és ezzel párhuzamosan az Angster szakfeladatát bővíti és az iskolát elhelyezi a Petőfi u. 72. sz. alatt. Az előterjesztés ezen részét úgy tudja elfogadni, - akár módosító indítványként - ha kiegészítik a határozati javaslatot azzal, hogy "a Közoktatási Bizottság vizsgálja meg az iskola magánosításának lehetőségét." Tehát ne az önkormányzat költségvetési intézményeként, hanem magániskolaként működjön. Anyagi haszon is lenne ebből, ezért meg kell vizsgálni. Megemlíti, kezében van egy levélmásolat melynek tárgya az intézmények átszervezése és június 9-én kelt az illetékes irodavezető aláírásával. Ehhez tartozik 2 melléklet is, és ismerteti az iratok tartalmát. A két melléklettel kapcsolatban két problémája van, az egyik morális jellegű. Elfogadhatatlannak tartja, hogy a közoktatási intézmények átszervezése címén diákok véleményét ilyen formában próbálja a hivatal befolyásolni. A másik jogi jellegű és összefüggésben van azzal, hogy "az épületet visszaigényelte az egyház." Az 1996. évi tulajdoni lap másolata szerint ilyen bejegyzés nincs. Jelenleg a kezelő, használó neve: Pécs M. J. Város Önkormányzata. Tehát kikerült az egyház elidegenítési kérelme. Erre az illetékesek válaszát kéri. Végezetül a polgármester urat a határozati javaslat kibővítésére kéri: "vizsgálják meg az iskola magániskolaként történő működtetését." /3/A. 147-244/

Dr. Révész Mária: dr. Kékes Ferenc hozzászólásával kapcsolatban javasolja, ne maradjon az az érv, amit megpróbál sugallni, hogy hónapokon keresztül egyik kapkodásból a másikba estek, amikor olyan előkészítést végzett a szocialista frakció, amely számára előkészítetlen anyag. Ha egyeztetések folynak és szemléletkülönbség van közöttük, és megpróbálják az érdekelt felek véleményét beépíteni a döntéshozatal előtt, akkor ez még nem kapkodás. Ha felmerülnek olyan szempontok, ami miatt el kell vetni egyes dolgokat, - mert ők másként látják - az érdekeltek véleményét figyelembe venni alapvető kötelessége minden képviselőnek. Akkor nem kell közvetlenül szót kérnie az érintettnek, nyomást gyakorolnia, mert a képviselők képviselik érdekeiket. Nem kíván tovább idézni Kékes Ferenc közmeghallgatáson tett hozzászólásából. Lehet, hogy számára az az előkészítés nem volt megfelelő, le is vették napirendről, de szembe kell nézni a most előttük álló döntéssel, milyenek ennek a gazdasági, pedagógiai kihatásai? / 3/A. 245-279/ Sashalmi György: gyakorlatilag stabil törvényi háttér nélkül meghozni olyan rendelkezéseket, amire utalás volt már, nem lehet. A közoktatási törvény elfogadása pedagógus elbocsátásokkal nem jár. Ha az önkormányzatokban vannak olyanok, akik hajlandók átlépni a rendelkezéseket - és olyan helyzetet teremteni, amit fentről elvárnak - ám legyen. Úgy gondolja, ebbe nem szabad belemenni, mert nagyon veszélyes. Azt tanácsolja képviselőtársainak, nagyon mérlegeljék döntésüket, hogy egy ilyen átalakítással kapcsolatos döntést meg lehet úgy hozni, hogy 2-3 héten belül történjen. Lehet, hogy a döntés-előkészítéssel, a szakértelemmel kapcsolatban beszél, de a garanciális feltételeknek, az indoklásnak a hihetősége meglehetősen csekély. / 3/A. 280-318/

Meixner András: megdöbbenéssel hallotta, hogy a levelet kiküldték. Elmondja, az egyik kezdeményezője volt, de úgy gondolta ha az intézmények átszervezésére sor kerül, a feleknek egymás véleményét ismerniük kell. Nem tudja azonban, hogy a levelet miért küldték ki előbb. Elmondja a Gyors- és Gépíró Iskola 5 osztállyal működik. A Petőfi utcai iskolában gond nélkül elhelyezhető. Ez esetben nem kell fenntartani az épületet, amiben most működik. Ez további megtakarítást jelent. Megjegyzi az épület egyházi visszaigénylés alatt volt, ezért kerülhetett be a levélbe ez a kitétel. Úgy gondolták, amennyiben a városnak nincs szüksége rá, felajánlják az egyháznak, de akkor már nem a város költségvetését terheli. Az iskola alapítványi, vagy magániskolaként való működése nem került eléjük, de ezzel lehet foglalkozni. Minden olyan iskola-átalakítást, ami hasznot hoz, támogat. Sashalmi György felvetésére válasza, hogy a levél és az előterjesztés teljes mértékben jogszerű, a jelenlegi törvényeken alapul; és nincs köze a majdani jogszabályokhoz. Véleménye, hogy a képviselő által elmondottak nem fedik a valóságot. Amiről beszélt, hogy a törvénnyel ellenkezik: a létszámleépítések meghatározók, amit a Közgyűlés egyhangúlag - többek között Sashalmi képviselő igenlő szavazatával - megszavazott. Valóban nem a törvény által megszabott kereteket taglalta, erre utalt az igazgató asszony. Azt mondták ki, mit finanszíroznak és mit nem; mi legyen az iskolákban. Ha több osztályt akarnak, több nevelővel ezt tegyék, de a város erre a létszámra adott pénzt. Nem tartja törvénytelennek, ha a fenntartó megmondja, mire mennyi pénzt biztosít. Milyen alapon mondja, hogy pedagógus elbocsátásokra kerül sor? Amennyiben megtörténik az összevonás, legalább két évi moratóriumot kapnak; bármennyi gyermeket visznek el a szülők, pedagógus létszámot nem lehet leépíteni. Az iskoláknak megadják a lehetőséget, s ez maximum 2 év. / 3/A. 318-398/ Papp Béla: úgy gondolja, a kiindulási helyzetet kell pontosítani. A város oktatásának átszervezéséről tárgyalnak, melynek egyik eleme az Esztergár és a Bánki Donát úti iskola. Révész Mária azt mondta, hogy az érintettek megkérdezése nélkül történt. Úgy tudja, hogy az átszervezésről nagyon sok egyeztetés volt az érintettekkel együtt. Az egyeztetés azonban nem jelenti azt, hogy a város valamennyi intézményének vezetői 100%-ban el kell hogy fogadják, mert különböző szempontok vannak. Példaként említi, hogy a pénz mindent meghatároz. Ez a döntés nem népszerű, miért vállalják akkor. Az előző hónapok előkészítő munkájának eredménye, hogy hozzá kell nyúlni a város oktatási intézményeinek szerkezetéhez, de felmerül a kérdés, hogy miért pont mi. Először ezek, utána lesz más is. Akik megismerték a számokat, látják, hogy van egy általános iskola, ahol 13 elsős gyermeket két osztályban akart elindítani, akkor itt valamit tenni kell. Ez az első elem, aminek az lesz a vége, hogy egy jobb minőségű, létszámhoz igazított oktatási intézményrendszere lesz a városnak és nem kell arról tárgyalni, hogy a bérköltség az intézmény költségvetésének felső szintjét eléri és nem lesz pénze arra, ami az oktatáshoz elengedhetetlen. Sajnálja, hogy Galbáts úrral vitáik vannak.

Teljesen egyetért azzal, hogy az igazgatónő szót kapott, ezt érzi demokratikusnak, ha valaki érintett, a végső stádiumban elmondhassa a véleményét. Galbáts úr által elmondottakkal részben nem ért egyet abban, hogy egy felelőtlen testület ugyanilyen döntést készített elő. Azok nevében, akik ezt előkészítették ezt a kijelentést visszautasítja. Nagyon sok változatot vizsgáltak. Kéri a pedagógusokat, lássák be, hogy a nyugodt változatlanság a múlté, változik a világ és ők is változtatásra kényszerülnek. Ezeket meg fogják hozni nem csak az oktatási, hanem a gazdasági szférában is változások lesznek és voltak is. /3/A. 399-484. és 3/B. 00-11/ Kerényi János: elmondja, sok minden felvetődött, egy témát azonban megkerültek és ez a pénz. Tudomásul kell venni azt a helyzetet, ha nincs pénz, vagy több gyerekkel kell számolni osztályonként, vagy több pénz szükséges. Változatlan struktúra mellett az iskolákat, intézményeket nem tudják üzemeltetni. Nagyon sokszor elhangzott az egyeztetés szó az önkormányzat és a pedagógus szakma között. A pedagógus szakmát két dologra kéri, szakmai tudásukat ne tartsák magukban, adják a tanácsukat, megoldásukat, vegyenek részt a munkában. Nem akkor, amikor egy konkrét döntésről, egy iskoláról van szó, próbálja meggyőzni azon iskola pedagógus kollégáit, hogy igenis ésszerű a megoldás. Ha nem változtatnak, jövőre az összes iskola anyagi csőd szélére kerül és sehol sem tudnak megfelelően oktatni. Az előterjesztéssel kapcsolatban aggályai vannak. Nem tudja elfogadni, hogy eddig a két év alatt ez a téma nem kellően volt kézben tartva. A kérdés sürgősségére tekintettel gyors megoldások kellenek. Felveti, miért nem tartalmaz az előterjesztés gazdasági számításokat, hogy mit nyernek, vagy veszítenek. Az anyagban csak az szerepel, hogy az átszervezéssel a Szigeti úti épület magas költségei megtakaríthatók, az épület értékesíthető, de mennyiért és mibe fog kerülni a költözködés? A fedezetnek rendelkezésre kell állni. /3/B. 12-60/ Soó László: megemlíti, talán határozatot kellene hozni az előterjesztés tárgyában, hiszen mindannyian megkapták az írásos előterjesztést, amely a határozati javaslatot is tartalmazza. Ez hét pontból áll és ehhez egyéni képviselőként módosító indítványt nyújtott be, ami a határozatot egy újabb 8./ ponttal bővítené. Ez két részből áll, melyeket ismertet. Elmondja, a javaslat az időbeni korlátra gondolva magyarázza, amit már említettek. A nyári szünet alatt műszakilag, gazdaságilag megvalósítható-e ez az átszervezés. Ezt segítené a 8./ pont. A határozat végrehajtása több intézményt és irodát érint, de nem rögzíti, ha ebben a folyamatban konszenzusra, döntésre van szükség, mi a teendő. Később nem hivatkozhatnak arra, hogy döntéshiány miatt nem sikerült megoldani a problémát. Felmerülhet, hogy adott beruházás, felújítás jellegű feladat, vagy annak tervezési költsége meghaladja a fél millió forintot. Erre vonatkozik a közgyűlés 112/1996. számú határozata, de nem foglalkozik azzal a lehetőséggel, ami most már előrelátható. A közbeszerzési törvény 72. §-a lehetőséget ad a sürgős eljárásra, amely 10-15 napra lerövidítheti az ilyen jellegű és költségű folyamatok megvalósítását, elbírálását. Tisztességesebb, ha ez még most, a folyamat előtt eldöntött, mert később egy tisztázatlan helyzet miatt késhet a helyzet műszaki megoldása. Végezetül a kiegészítéssel együtt kéri az előterjesztést elfogadni. /3/B. 62-129/

Tillai Aurél: Kerényi képviselő úr hozzászólását mindenki figyelmébe ajánlja. Olyan döntések előtt állnak most, melyeknek komoly kihatásai vannak. Soó képviselőt hallgatva, felmerülhet a kérdés, hogy szabad-e egy embert felelőssé tenni, nem terhelik-e olyan mértékben, hogy nem tudja megoldani a feladatokat. Egyetért Papp Bélával, hogy helyes volt az igazgatónő meghívása és az, hogy felszólalási lehetőséget adtak részére. Helyesnek tartja azt is, hogy nem csak gazdasági vállalatigazgatókat szólaltat meg a közgyűlés. Tiszteletét fejezi ki az igazgatónő iránt, mert szavai őszinte gondolatot tükröztek. Mint szülő és pedagógus is jól tudja, hogy az igazgatónő felelősséggel foglalkozott a problémával és nem akarta megbántani a testületet. Ezt követően részletproblémákról szeretne szólni. Az igazgató asszony elmondta, hogy nincs 5000 Ft a nyugdíjba menő pedagógusokra, hogy egy jelképes összeggel a tantestület elbúcsúzzon tőlük. Ez az 5000 Ft napjaikban nem is túl magas összeg. Egy pedagógus, aki szívesen végzi munkáját, nem szívesen megy nyugdíjba. A pénzt vizsgálva ezt azt jelenti, ha 100 pedagógus megy nyugdíjba, akkor ez 500 EFt-ot jelent. Tehát Magyarország pedagógusait figyelembe véve azt a 16 millió forintot, amit Bokros Lajos felvett és szétosztanák a nyugdíjba vonuló pedagógusok között, akkor is csak 5000 Ft-ot kapnának. Végezetül kéri, hogy a témában ne csak számokról beszéljenek, hanem pl. arról is, hogy miért került ilyen helyzetbe az önkormányzat. /3/B. 130-190/ Dr. Szabó László: természetesen a különböző átszervezéssel ők is egyetértenek, azonban régóta várták, hogy a koncepció idekerül. Ebből az anyagból azonban az derül ki, hogy az átvilágítást követő bizonytalanság megoldására hosszabb távra nem ad lehetőséget, csak a sürgős problémák megoldására készült. Nem győzte meg az előterjesztés, mert nem lát jövőképet, elhangzott, hogy a pedagógusok húzták a rövidebbet, ez igaz, mert ritkán kérték ki a véleményüket. Elvárható lenne, hogy szakmailag alátámasztott előterjesztést tárgyaljanak, ami a gyermekek érdekeit képviseli. Ugyanakkor kapkodnak és az előterjesztés szakmailag nem igazán megalapozott. Célszerű lett volna az intézménynél a Szakszervezet, az Iskolaszék és a Diákönkormányzat véleményét megismerni. A Közoktatási Bizottság tárgyalta a témát, de nem tudható, hogy milyen álláspontot képviselnek. A határozati javaslat 5./ pontjában felelőst és erre a pontra vonatkozóan nem lát forgatókönyvet. Nem tudja, mennyi idő alatt lehet az átalakításokat végrehajtani és azt sem, hogy mennyibe fog kerülni. Kérdés az is, hogy mi az előnye, illetve hátránya. Kevésbé tudja tehát támogatni az előterjesztést. Fontosnak tartja, hogy kiment egy levél, kérése, ilyenre többé ne kerüljön sor; lehet értesíteni pl. a szülőket, a tantestületet, de a diákokat nem. A határozati javaslat 5./ és 7./ pontját vizsgálva kérdése, hogy amennyiben a leltár végrehajtható a megjelölt időpontig, akkor az iroda hogyan tudja megoldani. Ruppert Edit megbízatása július 31-én lejár és augusztus 1-től őt bízzák meg a Bánki Donát iskola vezetői feladatainak ellátásával. Nem lett volna célszerűbb, ha a régi igazgató végzi a Bánkiban a leltárt, az átadás-átvételt és ebben az új igazgató csak közreműködik?

Megkapták Soó László módosító javaslatát. Olyan feladattal bíznák meg Troska Gyulát, ami a felelősségét jelentősen behatárolná. Sem az SZMSZ, sem az Ötv. nem ismeri az önkormányzati megbízott státuszt. Azt is figyelembe kell venni, hogy ő egy politikai döntés következtében lett az Oktatási Bizottság vezetője. Tiltakozik tehát az ellen, hogy legalizálják a politikai biztost. Erre vannak irodavezetők, akik megfelelő döntési jogosítvánnyal rendelkeznek. Ez a határozati javaslat nem idevaló kérdéskör. /3/B. 191-286/ Ursprung János: véleménye, meg kell ragadni a lehetőséget, hogy a pedagógusok ne csak oktassák, hanem neveljék is a gyerekeket. Elhangzott, hogy a javasolt lépéseket meg kell tenni, de hol szerepel az előterjesztésben, hogy melyik milyen pozitív előnnyel vagy pénzkihatással jár. Hol lesz megtakarítás. A költségek 60%-át a pedagógus bérek és járulékai teszik ki, tehát ha nem bocsátanak el senkit, hol lesz megtakarítás? Úgy látja, az új koalíció be fogja bizonyítani, hogy az fog történni a közgyűlésben, amit ő akar. Véleményük, hogy a testület senkinek nem adhat olyan felhatalmazást, mint amit Soó László előterjesztett. Kérdése, miért kell iskolákat összevonni, ha nem tudják, hogy abból mennyi pénzük marad. Az áttelepítések pénzbe kerülnek, nem várható megtakarítás. Akkor miért teszik ezt? A KDNP nem támogatja az előterjesztést. /3/B. 288-331/ Troska Gyula: az első kérdéskör, amelyet feszegettek, a gazdaságosság. Jelen esetben a két intézmény két épületben van, melyek üzemeltetése az önkormányzatnak 90-95 MFt-ba kerül. Ugyanilyen intézmény 69-71 MFt-os költséggel dolgozik. A Szigeti úti iskola fűtéséhez 60 tonna olaj szükséges. Ennek kiadása jelentős. Ma az optimális intézményi kihasználtság azt jelenti, hogy optimális létszám legyen. A másik, azt kérdezi mindenki, hogy mi mennyibe kerül? Révész Mária kérte, mondja el, hogy milyen cselekvési program van. Véleménye, hogy alpolgármesternek kötelessége lett volna a folyamatok végigkísérése. Azzal egyetért, hogy valóban kell cselekvési program. Három intézmény kiemelten szerepel a döntésben első körben és a másodikban a gyors- és gépíró iskola és az alrendszerek. Tájékoztat, minden iskolába elment, beszélt a közalkalmazottakkal, a szakszervezettel. A gépíró iskola, amennyiben önálló alapítványi iskola akar lenni, ezt támogatja. Meg kell adni nekik ezt a jogosítványt. Elmondja, meg van hirdetve az elbocsátásokkal kapcsolatos második lépcső is, melynek határideje szeptember 1. Felkéri Révész Máriát, ha ilyen állásfoglalást kér, akkor a technikai dolgozók elbocsátása is bekerül a körbe. Örült volna, ha az előterjesztés szakmai hátterét tovább bővítik a képviselők, de nem kapott használható megoldásokat. Valóban figyelembe kell venni a pedagógus és gyermekközösséget, a szakmai perspektívát, amely a két iskola pozitív hagyományai alapján egy sajátos ötvözetet hordoz. Biztos, hogy nem nélkülözhetik az érzelmeket, a kötődést, de nincs lehetőség másra. /3/B. 334-484 és 4/A. 00-33/

Galbáts András: Szabó László által elmondottakat szeretné kibővíteni. Valóban eddig nem volt arra példa, hogy bizottsági elnök vagy képviselő egyéni döntést kapott volna. Meg van győződve arról, hogy Troska képviselő megfelelő, alkalmas a munkára, de az előbb említett témában keresni kellene a további lehetőséget, vagy eldönteni, hogy vane egyáltalán ilyen lehetőség. Egyet tudna, felfüggesztené Troska Gyula képviselői mandátumát és hivatalosan látná el a feladatát. A jegyző urat kérdezi, van-e erre jogi lehetőség? Hangsúlyozza, nem volt még példa a tevékenységük során arra, hogy képviselő döntési helyzetbe kerüljön. Kéri, kérdezzék meg Troska Gyulát és a jegyző urat. A másik felvetése, tekintettel arra, hogy a teremben nagyon meleg van és eddig még nem tartottak szünetet, kéri a polgármester urat, rendeljen el egy rövid szünetet. /4/A. 34-61/ Golob Ferenc: csatlakozik az előtte szólóhoz, mindkettőre vonatkozóan. Megjegyzi, a GAVÁB-nak volt egy felvetése, hogy bízzák meg Szirmai Csabát egy számukra fontos feladat ellátásával és akkor erre nemet mondtak. Troska képviselő kérdezte, hogy Révész Mária miért tesz fel olyan kérdést, amire a választ tudnia kellene, ezt csúsztatásnak érzi. Itt arról van szó, hogy egy konkrét műszaki-gazdasági jellegű folyamatnak kell bekövetkeznie és azt ütemezni. Ha nem történik meg, akkor a bizottsági elnök nem tud letenni egy ilyen tervet, ezért kéri, tegye meg, tehát hogyan történik meg az iskoláknak az átalakulása mind gazdasági-műszaki szempontból, hogy szeptember 1-jével beindulhasson az új felállás. /4/A. 63-87/ Galbáts András: ügyrendben kér szót. Emlékezteti a polgármestert, hogy Troska képviselő és a jegyző úr véleményét kérte, erre szeretne választ kapni. /4/A. 88-92/ Troska Gyula: birtokában van - és a bizottság tagjainak is - az érintett intézmények testületi, közalkalmazotti, szakszervezeti véleménye, amelyben bölcsességükről biztosították az önkormányzatot. Ha van idő, felolvassa, ha nem, akkor sokszorosítás után mindenki rendelkezésére bocsátja. Végezetül kéri a polgármestert, hogy zárja le a vitát és ezután tegye fel szavazásra. /4/A. 94-110/ Dr. Farkas Károly: Galbáts úr felvetésére elmondja, egy képviselő mandátumának felfüggesztésére nincs lehetőség, mert 4 évre szól és mindaddig érvényes, amíg a választási ciklus tart. Soó képviselő javaslatát akként látná realizálhatónak, hogy a közgyűlés átruházná a nyári szünetben a döntést az Ügyrendi Bizottságra. Úgy értelmezné Soó László módosító javaslatát "a közgyűlés utasítaná a Közoktatási Irodát az érdemi döntések előkészítésére és átruházott hatáskörben felkérné az Ügyrendi Bizottságot, hogy az érdemi döntéseket azzal hozza meg, hogy az Oktatási Bizottság tagjait az ülésekre meghívja." /4/A. 111-141/

Dr. Páva Zsolt: szavazást kér a vita lezárásáról. Megállapítja, hogy a közgyűlés a 29 igen szavazat 3 nem és 1 tartózkodás mellett a vita lezárására vonatkozó javaslatot elfogadta. /4/A. 142-148/ Golob Ferenc: ügyrendben kér szót. Galbáts András frakcióvezetőként előbb kérte a szünetet, mint ahogy elhangzott a kérés a vita lezárására. /4/A. 149-151/ Dr. Páva Zsolt: a képviselő úr nem mint frakcióvezető kérte a szünetet. /4/A. 151-155/ Galbáts András: megerősíti a polgármester válaszát. /4/A. 155-156 Soó László: a jegyző úr javaslatához indítványát annyiban módosítaná, hogy "ahol Troska Gyula neve szerepel, értelemszerűen az Ügyrendi Bizottságot írják be." /4/A. 160-164/ Dr. Páva Zsolt: megkérdezi az előterjesztőt, hogy Soó László, illetve Erdődy Gyula indítványát elfogadja-e? /4/A. 164-168/ Troska Gyula: bejelenti, mindkettőt elfogadja. Olyannyira sürgőssé vált az ügy, hogy az önállósodó gépíró iskola épülethátterét a Vagyonkezelő Irodának alaposan át kell tekinteni. /4/A. 168-173/ Dr. Erdődy Gyula: megjegyzi, több alternatíva van a kérdésben. Arról kellene nyilatkozni, hogy az iskola jelenlegi keretek között marad alapítványi lehetőséggel, vagy bekerül a szakmunkásképző szervezetbe, de megmarad a jelenlegi épületben. /4/A. 173-181/ Liszkay Teréz: ez olyan súlyos kérdés, hogy hosszasan el lehet vitatkozni. Várta, hogy valakinek feltűnik az a súlyos etikai vétség, ami a levél előzetes kiszivárogtatásával történt. /4/A. 182-190/ Dr. Révész Mária: szembesültek azzal, hogy egy előkészítetlen döntést kíván meghozni a testület az érdekeltek többségének ellenkezésével, hiszen előttük vannak az észrevételek. Nem tudják, mennyibe fog kerülni az iskola használhatóvá tétele, miből fogják ezt a folyamatot végrehajtani, ki fogja ezt megtenni. Szembesültek azzal is, hogy a többség, élve azzal a jogával, lehetőségével, hogy le tudja szavazni a kisebbséget, a vita lezárását kérte. Ezt nem tartja elfogadható gyakorlatnak. Ha ez így lesz a közgyűlésben, akkor a demokrácia elvei jelentősen sérülnek. /4/A. 194-224/

Dr. Szabó László: ügyrendben kér szót. Emlékeztet, módosító javaslata volt, melyet pontosít: "Keszthelyi Gyula megbízatását a testület 1996. augusztus 31-ig meghosszabbítja." Indoka, eddig kell az átadás-átvételt lebonyolítani. További javaslata: "A 7./ pontnál a határidő 1996. szeptember 30." /4/A. 225-240/ Troska Gyula: az első javaslatra válasza, hogy ez nem szándék kérdése, a törvények alapján kell eljárni. Intézményigazgatót, akinek a pályázatát nem fogadták el, nem lehet megbízni igazgatói feladatokkal, hanem a helyettesét kell megbízni. Tehát jogi akadálya van a javaslatnak, természetesen meg kell keresni a megoldást. Elmondja, Keszthelyi Gyulát szeretné a rendszerben tartani. Erdődy Gyula kérdésére, hogy maradhat-e a gyorsíró iskola az eredeti helyén, a válasza, hogy igen. /4/A. 242-263/ Galbáts András: Szirmai Csaba felvetette, a korábbi koalíciónak másfél év állt rendelkezésére, hogy ezt az egész problémát megoldja. Vitatkoztak is sokszor és ennek eredménye, hogy a külső támogatás nem abban az irányban jött az MSZP részéről, mint amit most képvisel. Gondolja, a döntés után ezt a választók figyelembe is veszik. /4/A. 263-265/ Dr. Szabó László: elfogadja Troska Gyula álláspontját, ezért módosító javaslatát visszavonja, de a 7./ pontra vonatkozóan fenntartja. /4/A. 276-281/ Golob Ferenc: továbbra is kéri azt az ütemezést, ami a gazdasági-műszaki megvalósításra vonatkozik. Kéri, döntsön a közgyűlés arról, hogy "utasítja az Oktatási és Pénzügyi Irodát, hogy végezze el a folyamat gazdasági, műszaki elemzését és ennek pontos ütemezését és a következő ülésre a testület elé tárja." /4/A. 285-290/ Nagy Csaba: felhívja egy eljárási hibára a figyelmet. Korábban, ha módosítás érkezett, kétféleképpen lehetett beépíteni a határozatba. Egyrészt a módosításról szavaz a testület, másrészt a jelenlévő bizottsági tagokat kéri fel, hogy egyetértenek vagy nem. Kéri, most is ez történjen, ha ez nem elfogadható Troska Gyula számára, akkor a szünetben beszéljék meg az Oktatási Bizottság tagjai. /4/A. 290-309/ Troska Gyula: Golob Ferenc módosító indítványát be tudja fogadni. Azt gondolja, a módosításokat egyenként meg kell szavazni. /4/A. 309-317/ Dr. Páva Zsolt: emlékeztet, ha az előterjesztő a módosításokat elfogadta, arról nem kell szavazni. /4/A. 317-323/

Troska Gyula: Nagy Csaba által javasolt módszert választja és bizottsági tagok véleményét kéri mindegyik javaslatra vonatkozóan. Megállapítja, hogy a bizottság tagjai igennel válaszoltak. /4/A. 323-332/ Dr. Páva Zsolt: emlékeztet, egy javaslatot nem fogadott be az előterjesztő. Kéri Szabó Lászlót, ismételje meg indítványát. /4/A. 333-336/ Dr. Szabó László: a határozati javaslat 7./ pontja módosulna 1996. szeptember 30-ra. /4/A. 337-340/ Dr. Páva Zsolt: megkérdezi, a közgyűlés egyetért-e az előző módosító indítvánnyal. Megállapítja, hogy a közgyűlés a 13 igen szavazat 11 nem és 12 tartózkodás mellett a határozati javaslat 7./ pontjának határidejére vonatkozó módosító indítványt elutasította. /4/A. 340-352/ Gonda Tibor: jelzi, hogy a szavazógépe nem működik, kéri ellenőrizni. /4/A. 352-357/ Golob Ferenc: emlékeztet, azt kérte, hogy "a Pénzügyi és Közoktatási Iroda terjessze elő a következő közgyűlésre a pénzügyi, gazdasági ütemezést, amely lehetővé tenné, hogy az átszervezett iskolák szeptember 1-jével induljanak." /4/A. 360-370/ Dr. Páva Zsolt: megjegyzi, hogy ezt az indítványt befogadta az előterjesztő. /4/A. 370-371/ Ursprung János: ügyrendben kér szót. Az előterjesztésben az szerepel, hogy a gépíró iskolának a Petőfi u. 72. sz. épületbe kell költöznie, ugyanakkor Szabó László javaslatát befogadta Troska Gyula. /4/A. 372-381/ Troska Gyula: Erdődy Gyula felvetésével egyetértve, az iskola marad a régi helyén. Erről volt szó, ezzel tudnak egyetérteni. /4/A. 382-390/ Dr. Révész Mária: kérése, hogy név szerint szavazzon a közgyűlés a határozati javaslatról. /4/A. 391-393/

Dr. Páva Zsolt: az ügyrendi indítványról szavazást kér, név szerint kíván-e szavazni a testület. Megállapítja, hogy a közgyűlés a 12 igen szavazat, 22 nem és 5 tartózkodás mellett a név szerinti szavazásra vonatkozó ügyrendi indítványt elutasította. Mivel egyéb észrevétel az előterjesztéssel kapcsolatban nem hangzott el, a határozati javaslatról kéri a testület döntését. Egyidejűleg felhívja a figyelmet, hogy az intézmények átszervezésével kapcsolatos döntéshez minősített többségi szavazatarány szükséges. Megállapítja, hogy a közgyűlés a közoktatási intézmények átszervezésével kapcsolatos előterjesztést - a vitában elhangzott módosító indítványokkal együtt, melyeket az előterjesztő a határozati javaslatba befogadott - 27 igen szavazattal 8 nem és 2 tartózkodás mellett (tehát a szükséges minősített többséggel) elfogadta. /4/A. 393-426/ Az első napirendi pont megtárgyalása, illetőleg a határozati javaslat elfogadása után 12,50 órától 10 perc szünetet rendel el. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 199/1996. (VI.13.) sz. határozata közoktatási intézmények átszervezéséről A Közgyűlés elfogadja a Közoktatási Bizottságnak az intézmények átszervezéséről szóló előterjesztését és az intézmények további racionalizálása érdekében az alábbi határozatot hozza: A közgyűlés 1. - Az Esztergár Lajos Úti Általános Iskolát 1996. július 31-i hatállyal megszünteti és jogutódjaként a Bánki Donát Utcai Általános Iskolát jelöli ki. - Az Esztergár Lajos Úti Általános Iskola igazgatójának, Ruppert Editnek magasabb vezetői megbízását a fentiekre tekintettel megszünteti 1996. július 31-i hatállyal. - Keszthelyi Gyulának, a Bánki Donát Utcai Általános Iskola igazgatójának magasabb vezetői megbízása 1996. július 31-én lejár. Megbízásának meghosszabbítására benyújtott pályázatát a Közgyűlés érvénytelennek minősíti, mert az átszervezés következtében megváltozott és bővült feladatok ellátása új nevelési program kidolgozását teszi szükségessé. A magasabb vezetői megbízásra pályázatot kell kiírni.

- 1996. augusztus 1-től 1997. július 31-ig Ruppert Editet bízza meg a Bánki Donát Utcai Általános Iskola vezetői feladatának ellátásával. Határidő: 1996. július 31. Felelős: Tóth Béla irodavezető 2. - A Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola, Gép és Gyorsíró Szakiskolában, a gép és gyorsíró szakiskolai képzést megszünteti, az iskola nevét Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskolára változtatja. Az iskola szakfeladatai közül a 802419 Szakiskolai oktatás (gép- és gyorsírás) szakfeladatot törli. Az iskola új székhelye: Pécs, Esztergár Lajos út 6. sz. - Az 500 sz. Angster József Ipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben gép és gyorsíró szakiskolai képzést létesít, az iskola nevét 500. sz. Angster József Szakképző Iskolára változtatja, és szakfeladatait 80241-9 Szakiskolai oktatás szakfeladattal bővíti. - A gép- és gyorsíró képzés telephelye továbbra is a Szabadság u. 23. sz. alatti iskolaépület marad. Az iskola tanulói és alkalmazottai automatikusan átkerülnek az 500. sz. Angster József Szakképző Iskolához. A nevezett szakképző iskola e tekintetben jogutódnak tekinthető. - Utasítja a Közoktatási, Közművelődési és Sportirodát, hogy a két szakközépiskola alapító okiratát módosítsa. - Utasítja a Közoktatási Bizottságot, hogy vizsgálja meg az iskola magánintézményként történő működtetésének lehetőségét. - A módosított alapító okiratok aláírására felhatalmazza Dr. Páva Zsolt polgármestert és Dr. Farkas Károly jegyzőt. Határidő: 1996. július 31. Felelős: Tóth Béla irodavezető 3. - A Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Pécs, Szigeti u. 35 sz. alatti képzést megszünteti és a Pécs Temesvár u. 2. sz. alatti iskolaépületbe helyezi át. - Felkéri a Vagyonkezelő Irodát, hogy a Szigeti u. 35. sz. épület további sorsáról (őrzés, értékesítés, stb.) gondoskodjon. Határidő: 1996. július 31. Felelősök: Tóth Béla irodavezető, az intézményvezető értesítéséért, dr. Kahutek Annamária a megüresedő épület hasznosításáért

4. 1996. július 31-től a Petőfi u. 72. sz. épület kizárólagos használójaként az 500. sz. Angster József Szakképző Iskolát jelöli ki. Határidő: 1996 július 31. Felelős: Tóth Béla irodavezető, az igazgató tájékoztatásáért 5. Utasítja az intézmények vezetőit, hogy a kijelölt telephelyek birtokbaadását ill. birtokbavételét, a vagyontárgyak leltár szerinti átadás-átvételét, valamint az érintett közalkalmazottak jogviszonyának rendezését végezzék el. Felelős: Az érintett intézmények igazgatói Határidő: 1996. augusztus 31. 6. Utasítja a Pénzügyi- Gazdasági Irodát, hogy az Esztergár úti Általános Iskola mint részben önálló intézmény megszüntetését, az intézményi szakfeladat szám változásokat a törzskönyvi nyilvántartásokon vezettesse át. Határidő: 1996. július 1. Felelős: Pilaszanovich Iván irodavezető 7. Utasítja a/ a Közoktatási, Közművelődési és Sportirodát, hogy az átszervezések miatt szükséges eszköznyilvántartások átrendezését, a költségvetési előirányzat átcsoportosításokat dolgozza ki. Határidő: 1996. augusztus 31. Felelős: Tóth Béla irodavezető b/ a Pénzügyi- Gazdasági Irodát, hogy a 6/a pont szerinti kihatásokat a soron következő költségvetési rendeletmódosítási tervezet mellékletein vezettesse át. Határidő: 1996. augusztus 31-ét követően értelemszerűen Felelős: Pilaszanovich Iván irodavezető 8. Utasítja a Pénzügyi- Gazdasági valamint a Közoktatási, Közművelődési és Sportirodát, hogy készítsenek pénzügyi és műszaki ütemezést, melynek végrehajtása biztosítja, hogy az átszervezésben érintett iskolák szeptember 1-el az új helyen megfelelő körülmények között dolgozhassanak. Határidő: 1996. június 27. Felelős: Pilaszanovich Iván és Tóth Béla irodavezetők

9. A fenti határozati pontokban szereplő építési - műszaki - gazdasági jellegű feladatok koordinálásával, felügyeletével átruházott hatáskörben a Jogi, Ügyrendi Bizottságot bízza meg. A bizottság ilyen tárgyú üléseire a Közoktatási Bizottság tagjait hívják meg. Jelen határozat végrehajtására az Önkormányzat Közgyűlésének 112/1996. (IV.11.) sz. határozata hatálya alól a Közgyűlés az 1995. évi XL. Törvény 72. §. 10./ alapján a Jogi, Ügyrendi Bizottság részére felmentést ad. Utasítja a Közoktatási, Közművelődési és Sportirodát az érdemi döntések előkészítésére. Határidő: a fentiek szerint. Felelős: Molnár Tamás bizottsági elnök Kapják: tisztségviselők, Troska Gyula bizottsági elnök, irodák, bizottsági felelős

2./ Beszámoló a lejárt határidejű határozatokról Előterjesztő: Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Páva Zsolt: megállapítja, hogy a képviselő testület az írásos előterjesztést vita nélkül 29 egybehangzó igen szavazattal elfogadta. /4/A. 430-445/ Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 200/1996. (VI.12.) sz. határozata lejárt határidejű határozatokról A Közgyűlés elfogadja a Vagyonkezelő és Hasznosító Iroda 109 és 111/1996. (IV.11.) valamint a 278/1995. (X.19.), a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda 25/1995. (II.1.), a Közoktatási, Közművelődési és Sport Iroda 230/1996. (V.2.), valamint a Piac és Vásárigazgatóság 145/1996. (V.2.) sz. határozatra készített jelentését. Kapják: Dr. Páva Zsolt polgármester, Irodák vezetői

3./ A helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjának szabályozásáról szóló 1995. évi 2. sz. Ör. módosítása Előterjesztő: Molnár Tamás bizottsági elnök Molnár Tamás: tekintettel arra, hogy a részönkormányzatok vezetői települési képviselők lehetnek, a tiszteletdíj megállapításánál egy tekintetbe lehet venni a bizottsági elnökökkel. Erre vonatkozóan a minisztériumtól állásfoglalást kértek. További indoklásul elmondja, hogy a részönkormányzatok vezetőinek jelentősen több munkát kell végezniük és utazási költségek is felmerülnek. Mindezekre tekintettel javasolja a bizottság a közgyűlésnek, hogy a rendelet-módosítást fogadja el. /4/A. 449-481/ Dr. Páva Zsolt: mivel az előterjesztéssel kapcsolatban kérdés, észrevétel nem hangzott el, szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés az Ügyrendi Bizottság javaslatát 37 egybehangzó igen szavazattal elfogadta és megalkotta 1996. évi 35. számú rendeletét, a helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjának szabályozásáról szóló, 1995. évi 2. sz. rendelet módosításáról. A változtatás nélkül elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 1. számú melléklete /4/A. 481-482. és 4 B. 00-03/ 4.a./ Tulajdonosi Bizottság létesítése b./ A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása Előterjesztő: Papp Béla alpolgármester Papp Béla: kiegészíti a kiküldött és most kiosztásra került előterjesztést. A vagyongazdálkodási vitanap felvetései után a Tulajdonosi Bizottság létrehozása indokoltnak tűnik, hiszen jelentős portfoliója és 10 gazdasági társasága van a városnak. A korábbi vagyonrendelet a tulajdonosi nyilatkozatok kapcsán a polgármestert hatalmazza fel, de a bizottság létrejöttével a nyilatkozatokat a bizottsággal történő egyeztetés után kellene megtenni. A 4.a-b./ pont egy napirend, a harmadik oldalon leírtak szerint SZMSZ módosítás válik szükségessé a bizottság létrehozása és a létszáma tekintetében. A 2. §-ban szerepel, hogy a bizottságnak külső szakértő tagja nem lehet. Kéri, hogy majd amikor a személyi döntés is következik a bizottságról, akkor annak feladatkörét is határozzák meg. Az ügyrendet a bizottság saját maga készíti elő. Kéri, hogy a feladatkörre vonatkozó javaslatokat majd tegyék meg. /4/B. 03-33/

Galbáts András: a kisgazdák részéről támogatják a Tulajdonosi Bizottság létrehozását, de az egésznek csak akkor van értelme, ha a témában érdekelt 3 bizottság a Tulajdonosi, a GAVÁB és a Költségvetési Bizottság munkája komplexen és összhangban lesz megteremtve. Az átfedéseket meg kellene szüntetni. Megemlíti, minden ilyen jellegű probléma a Költségvetési Bizottságnál jelentkezik, pedig az lenne a feladata, hogy összegezze a munkát és ellenőrizze a pénzfelhasználást. /4/B. 35-47/ Golob Ferenc: a határozati javaslat 1-2./ pontjáról külön szavazást kér. /4/B. 48-49/ Papp Béla: Szabó László kérdésére elmondja, hogy állandó megbízással nem lesznek külső szakértő tagjai a bizottságnak. /4/B. 50-55/ Dr. Szabó László: elfogadja a választ és elmondja, szintén ez az álláspontja. A bizottság az önkormányzat tulajdonáról hoz majd előterjesztéseket, döntéseket, tehát nem célszerű külső szakértőket bevonni. Az SZMSZ-ben célszerű lenne ezt megjeleníteni. Végezetül jelzi, hogy egyetért az előterjesztéssel. /4/B. 56-63/ Papp Béla: a reggel kiosztott anyagban már szerepel Szabó képviselő úr által megfogalmazott javaslat, tehát nincs külső szakértő. /4/B. 63-67/ Nagy Csaba: felmerült a feladatkör összeállítása, ami ezután fog történni. Javasolja, ne a képviselők keressék meg Papp Bélát, hanem frakcióegyeztetés legyen, hiszen ez a téma mindenkit érdekel. 4/B. 68-76/ Dr. Páva Zsolt: mivel több hozzászólás nem hangzott el, felhívja a figyelmet, hogy két szavazás lesz. Elsőként az 1/1. pontról (6 fővel megalakul a Tulajdonosi Bizottság) kér szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés az előterjesztés 1. § (1) bekezdését - amely a 6 fős Tulajdonosi Bizottságra vonatkozik - 34 igen szavazattal, 1 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadta. Ezt követően az 1/2. pontról (ami a c., h. és k. alpontokra vonatkozó javaslatot tartalmazza) kér szavazást. /4/B. 76-78. Kerényi János: ügyrendben kér szót és elmondja, a nála lévő kiosztásos anyagban nincs k./ pont. /4/B. 88-90/

Páva Zsolt: ismerteti a rendelet-tervezet 1. § (2) bekezdését, mely szerint a GAVÁB 5 fő, a Kulturális Bizottság 5 fő és Költségvetési Bizottság 6 fő, melyek a c-h-k. alpontban szerepelnek. Megállapítja, hogy a közgyűlés a rendelet-tervezet 1. § (2) bekezdésében foglaltakat az előzőleg ismertetettek szerint 24 igen szavazattal, 1 nem és 5 tartózkodás mellett elfogadta. A rendelet-tervezet 2. §-áról kér szavazást, melyet szintén szövegszerűen ismertet és amely a 47. § (3) bekezdés módosítására vonatkozik. Megállapítja, hogy a közgyűlés a rendelet-tervezet 2. §-ában szereplő módosító indítványt 29 igen szavazattal, 1 ellenvélemény és 3 tartózkodás mellett fogadta el. Végezetül végszavazást kér a rendelet egészéről. Megállapítja, hogy a közgyűlés az írásos előterjesztést 30 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta és megalkotta 1996. évi 36. számú rendeletét, a Szervezeti és Működés Szabályzatról szóló, többször módosított 1995. évi 3. számú Ör. módosításáról. Az elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 2. számú melléklete. /4/B. 92-124/ Golob Ferenc: ügyrendben kér szót. Emlékeztet arra, felvették a rózsadombi garázsokkal kapcsolatos rendeletet az ülés napirendjére. Kérdése, nem ezt kellene előbb tárgyalni? /4/B. 126-130/ Dr. Páva Zsolt: a felvetéssel kapcsolatos ügyrendi vita, illetve a vetemények elhangzása után javasolja a rendelet-tervezet megtárgyalását és ezt követően a bizottsági tagok választását. /4/B. 130-158/

5./ Rózsadomb gépjárműtárolók telepítése szabályozási tervének jóváhagyása Előterjesztő: Dr. Faragó László bizottsági elnök Dr. Faragó László: az anyagot időben megkapták a képviselők, azonban ma reggel egy újabb előterjesztést. A színes mellékleten jól követhető, hogy hol létesítenek garázsokat és kb. mennyit. Kéri ezt vegyék figyelembe. /4/B. 158-169/

Dr. Páva Zsolt: megállapítja, hogy a képviselő testület a bizottság előterjesztését vita nélkül 36 igen szavazattal (egyhangúlag) elfogadta. A Közgyűlés megalkotta 1996. évi 37. számú rendeletét, a Pécs "Rózsadomb" gépjárműtárolók telepítése szabályozási tervének jóváhagyásáról. A változtatás nélkül elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 3. számú melléklete. /4/B. 169-176/ 6./ Bizottsági tagok választása Előterjesztő: Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Páva Zsolt: egy elmaradt eljárás befejezéséről van szó, mivel az ellenzéknek nem volt módja javaslatot tenni a bizottsági helyek betöltésére. /4/B. 178-182/ Kerényi János: emlékeztet, az előző témánál kérdése volt a Költségvetési Bizottságra vonatkozóan. A szóbeli előterjesztés arról szólt, hogy a Költségvetési Bizottság 6 fő. Ugyanakkor a határozati javaslat szerint Golob Ferencet és Staub Ernőt a Költségvetési Bizottság tagjává javasolják megválasztani. Megkérdezi, hány tagú a bizottság? /4/B. 185-204/ Dr. Páva Zsolt: a határozatból hiányzik egy mondat, mely szerint "Galbáts András lemond a költségvetési bizottsági tagságáról". /4/B. 204-208/ Kerényi János: kéri, hogy az 5./ pontnál Galbáts András a véleményét közölje. /4/B. 208-210/ Dr. Páva Zsolt: mivel egyéb észrevétel nem volt, szavazást kér a határozati javaslatnak megfelelő sorrendben. Pontonként és személyenként ismerteti a javaslatot. Megállapítja, hogy a közgyűlés 1./ Pénzügyi Bizottság: - Nagy Csabát a bizottság tagjává 37 egybehangzó igen szavazattal, - Nagy Csabát a bizottság elnökévé 35 egybehangzó igen szavazattal, - Körömi Attilát a bizottság tagjává 36 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett megválasztotta,

2./ Közlekedési és Kommunális Bizottság: Körömi Attilának bizottsági tagságáról történő lemondását tudomásul vette és dr. Kádár Gézát a bizottság tagjává 36 igen szavazattal (egyhangúlag) megválasztotta; 3./ Egészségügyi Bizottság: - Liszkay Terézt a bizottság tagjává 37 igen szavazattal 1 tartózkodás mellett; - Sashalmi Györgyöt a bizottság tagjává 38 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett megválasztotta; 4./ Szociális és Foglalkoztatási Bizottság: - Helmrich Ferencnek bizottsági tagságáról szóló lemondását tudomásul vette és Ursprung Jánost a bizottság tagjává 38 egybehangzó igen szavazattal megválasztotta; /4/B. 283-285/ Kerényi János: a határozati javaslat 5./ pontjának megszavazása előtt jelzi, hogy a Költségvetési Bizottság elnökét is meg kellene választani. Ez a bizottság, vagy a közgyűlés jogköre? /4/B. 285-295/ Dr. Páva Zsolt: a bizottság elnöke lemondott és eddig még nem született döntés, hogy kinek a személyére tesznek javaslatot. Remélhetőleg két hét múlva már lesz javaslat. Ezt követően a testület döntését kéri az 5./ pontról. 5./ Költségvetési Bizottság: - Galbáts András bizottsági tagságáról történő lemondását tudomásul vette és Golob Ferencet a bizottság tagjának 38 igen szavazat, 1 tartózkodás mellett, - Staub Ernőt ugyanezen bizottság tagjává 37 egybehangzó igen szavazattal megválasztotta; 6./ Gazdasági és Vállalkozási Bizottság: - Golob Ferencnek a gazdasági és vállalkozásfejlesztési bizottsági tagságáról történő lemondását tudomásul vette és Galbáts Andrást a bizottság tagjává 37 egybehangzó igen szavazattal megválaszolta. /4/B. 295-331/

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 201/1996. (VI.13.) sz. határozata Közgyűlés állandó bizottságainak személyi változásairól A Közgyűlés a fenti tárgyban az alábbi határozatot hozza: 1.) Pénzügyi Bizottság Nagy Csabát a Pénzügyi Bizottság tagjává megválasztja Nagy Csabát a Pénzügyi Bizottság elnökévé megválasztja Körömi Attilát a Pénzügyi Bizottság tagjává megválasztja 2.) Közlekedési és Kommunális Bizottság Körömi Attilának a közlekedési és kommunális bizottsági tagságáról történő lemondását tudomásul veszi Dr. Kádár Gézát a Közlekedési és Kommunális Bizottság tagjává megválasztja 3.) Egészségügyi Bizottság Liszkay Terézt a Egészségügyi Bizottság tagjává megválasztja Sashalmi Györgyöt az Egészségügyi Bizottság tagjává megválasztja 4.) Szociális és Foglalkoztatási Bizottság Helmrich Ferencnek a szociális és foglalkoztatási bizottsági tagságáról történő lemondását tudomásul veszi Ursprung Jánost a Szociális és Foglalkoztatási Bizottság tagjává megválasztja 5.) Költségvetési Bizottság Galbáts Andrásnak a költségvetési bizottsági tagságáról történő lemondását tudomásul veszi Golob Ferencet a Költségvetési Bizottság tagjává megválasztja Staub Ernőt a Költségvetési Bizottság tagjává megválasztja 6.) Gazdasági és Vállalkozási Bizottság Golob Ferencnek a gazdasági és vállalkozási bizottsági tagságáról történő lemondását tudomásul veszi Galbáts Andrást a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság tagjává megválasztja Határidő: mind a 6 pont esetében 1996. június 13. Felelős: Dr. Farkas Károly jegyző Kapják: tisztségviselők, bizottsági elnökök, irodák vezetői

7./ Alpolgármester választása Előterjesztő: Dr. Páva Zsolt polgármester Dr. Páva Zsolt: az előterjesztéshez kapcsolódó szóbeli kiegészítése a jegyzőkönyv melléklete. Hozzászólását azzal zárja, amint írásban is jelezte, javasolja dr. Ujvári Jenő képviselőtársukat alpolgármesterré megválasztani. /4/B. 334-391/ Molnár Tamás: észrevétele, hogy a határozati javaslat több pontot tartalmaz, azonban csak egy kíván érdemi döntést, az alpolgármester megválasztása. A többi bekezdés a feladat- és hatáskör elosztását tartalmazza, amely tudomásul vételként kell hogy a közgyűlés elé kerüljön. /4/B. 392-402/ Dr. Páva Zsolt: egyetért a felvetéssel, a hatályos Ötv. értelmében a közgyűlésnek az alpolgármester megválasztására van hatásköre. A feladatok jelölése valóban tudomásulvételt és információt tartalmaz, amelyről nem kell szavazni. /4/B. 402-418/ Golob Ferenc: az ellenzék véleményét ismerteti és hangsúlyozza, nem Ujvári Jenő személye ellen van kifogásuk, de nem egyezik a véleményük abban, hogy ez városi érdekből történik. A polgármesternek politikai szerepe is van, mert 4 párti koalíció juttatta erre a posztra, tehát, ha a polgármester másként dönt, annak politikai kihatása is van. Végezetül jelezni kívánja, hogy az ellenzék nem fog szavazni a kérdésben. /4/B. 419-439/ Dr. Páva Zsolt: a határozati javaslat érdemi részét felolvassa, amely a harmadik alpolgármester megválasztására vonatkozik. Egyidejűleg ismerteti a feladatkörök megosztását és a helyettesítési sorrendet is, melynek csupán információs jellege van. Ezt követően ismerteti a szavazási eljárást: az alpolgármestert titkos szavazással kell megválasztani. Megkérdezi, hogy dr. Ujvári Jenő a jelölést elfogadja-e, amelyre igennel válaszol. /4/B. 440-480/ Molnár Tamás: utal arra, hogy az előterjesztés kapcsán a leendő alpolgármester javadalmazásáról is dönteni kell. /4/B. 481-482 és 5/A. 00-05/ Dr. Páva Zsolt: véleménye, először a személyi döntést hozza meg a testület, majd utána legyen szavazás a bérről. /5/A. 05-08/

Dr. Farkas Károly: az lenne a legcélszerűbb megoldás, ha a jelölő, illetve szavazatszámláló bizottság szerepét az Ügyrendi Bizottság töltené be. Egyidejűleg jelzi, hogy jelenleg 4 tagja van jelen a bizottságnak és ha vitás kérdés merül fel, szavazással kell dönteni. Ezért javaslata, hogy a szavazatszámláló bizottság tisztét az Ügyrendi Bizottság jelenlévő 4 tagja lássa el azzal, hogy az 5. tagot a közgyűlés megválasztja. /5/A. 08-28/ Dr. Páva Zsolt: javasolja, hogy Golob Ferenc legyen a szavazatszámláló bizottság 5. tagja. /5/A. 28-30/ Golob Ferenc: jelzi, hogy nem fogadja el a jelölést. /5/A. 30-31/ Dr. Páva Zsolt: megkérdezi a frakciókat, kit jelölnek. Megállapítja, hogy dr. Bödő László vállalta a feladatot. Ezt követően a testület döntését kéri a bizottság összetételére vonatkozóan. Megállapítja, hogy a közgyűlés 29 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta az alpolgármester választáshoz szükséges Szavazatszámláló Bizottság összetételére vonatkozó javaslatot. /5/A. 31-41/

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 202/1996. (VI.13.) sz. határozata szavazatszámláló bizottság megválasztásáról A Közgyűlés dr. Ujvári Jenő alpolgármester megválasztásához szükséges titkos szavazás lebonyolítására szavazatszámláló bizottságot hoz létre. A bizottság tagjai: Molnár Tamás Dr. Kékes Ferenc Dr. Kunszt Márta Kerényi János a Jogi- Igazgatási és Ügyrendi Bizottság tagjai, Dr. Bödő László a Sport Bizottság elnöke. Kapják: dr. Páva Zsolt polgármester, irodák vezetői

Dr. Páva Zsolt: emlékeztet, a szavazás titkos, a megválasztott képviselők több mint a felének támogató szavazata szükséges dr. Ujvári Jenő megválasztásához. /5/A. 42-48/ Dr. Farkas Károly: tájékoztatást ad arról, hogy a szavazás jogszerűségére ugyanazok az előírások vonatkoznak, mint az alakuló közgyűlésnél. Részletesen ismerteti a szavazás módját. /5/A. 48-65/ Dr. Páva Zsolt: a titkos szavazás idejére szünetet rendel el. /5/A. 65-71/ Molnár Tamás: ismerteti a szavazás eredményét. A bizottság egyhangúlag megállapította, hogy a 44 szavazólapból 28 darabot vettek át a képviselők. Mind a 28 szavazat érvényes volt és igen szavazatot tartalmazott, tehát dr. Ujvári Jenő alpolgármesterré választását támogatta. /5/A. 71-79/

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 203/1996. (VI.13.) sz. határozata Dr. Ujvári Jenő alpolgármester megválasztásáról A Közgyűlés dr. Páva Zsolt polgármester előterjesztését megtárgyalta és az abban foglaltakat elfogadja. A helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 34. §. /1/ bek., valamint a 37. §. /3/ bekezdésére figyelemmel a képviselő testület megbízatásának időtartamára Dr. Ujvári Jenő képviselőt Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata főállású alpolgármesterének megválasztja. Kapják: tisztségviselők, frakcióvezetők, dr. Ujvári Jenő, irodák vezetői

Dr. Ujvári Jenő: köszöni, hogy hosszas politikai mérlegelés és egyeztetés után megválasztották alpolgármesternek. Tudja, ez az idő nem alkalmas arra, hogy hosszas programot mondjon. Akik ezen a területen dolgoznak tudják, hogy milyen távol esik ez a mindennapi elvi és ideológiai küzdelemtől. Úgy gondolja, egy integráló területként kell ezt felfogni és ilyen értelemben a legszélesebb összefogásra van szükség. A délelőtti vitából is kiderült, hogy mennyi probléma halmozódott fel az intézményekben. Azáltal, hogy a teljesítményt is megkövetelik, talán nyugvópontra fogja juttatni ezt a fontos kérdést és elősegíti mind szakmailag, mind emberileg a megoldást. Úgy gondolja, a kultúra termelő erővé is válhat és ez nagyon fontos. Pécs kulturális múltja azt az előnyt és azt a helyi lehetőséget is adja, hogy az itt lévő egyetem, egyházak, civil szerveződések, Pécs polgárai, stb. mindig is figyelemmel kísérték és támogatták ezt a területet. Nagy ügybuzgalommal fog ehhez a munkához, de érzi képességei korlátait és kéri képviselőtársai támogatását és ebben szeretné az apparátust is maga mellett tudni. /5/A. 83-124/ Dr. Páva Zsolt: a megválasztott alpolgármester béréről való döntésnél a másik két alpolgármester bérével egyezően, 150.000 Ft-re tesz javaslatot. Kéri, ennek elfogadásáról szavazzanak. Megállapítja, hogy a közgyűlés dr. Ujvári Jenő alpolgármester havi 150.000 Ft összegű illetményére vonatkozó javaslatot 29 egybehangzó igen szavazattal elfogadta. /5/A. 128-141/ Molnár Tamás: felhívja a figyelmet, hogy az alpolgármester bérének a fedezetét is meg kell teremteni. "Javasolja a költségvetési általános tartalék keretet megjelölni." /5/A. 141-148/ Dr. Páva Zsolt: elfogadja a javaslatot, hogy az alpolgármester bérének biztosítása a költségvetési tartalék keret terhére történjen. /5/A. 148-152/ Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 204/1996. (VI.13.) sz. határozata dr. Ujvári Jenő alpolgármester illetményének megállapításáról A Közgyűlés dr. Páva Zsolt polgármester szóbeli javaslatát elfogadva dr. Ujvári Jenő alpolgármester illetményét - 1996. június 13-i hatállyal - 150.000 Ft-ban állapítja meg, melyet az általános tartalék terhére kell biztosítani. Kapják: dr. Páva Zsolt polgármester, dr. Ujvári Jenő alpolgármester, irodák vezetői, Személyzeti Csoport

Dr. Páva Zsolt: a határozathozatal után 14,00 órától szünetet rendel el. Egyidejűleg bejelenti, hogy utána az ülés levezető elnöke dr. Révész Mária lesz.

Kérdések a/ Dr. Faragó László: Papp Béla alpolgármester úrhoz intéz kérdést a környezetvédelmi bírsággal kapcsolatban. Az elmúlt időszakban úgy tűnhetett, hogy a bizottság nem a súlyának megfelelően foglalkozott a környezeti kérdésekkel. Ennek egyik oka, hogy nem rendelkeztek pénzügyi forrásokkal. Az illetékes bizottság ígérete ellenére nem kapták meg a keretet, amit erre fordítottak volna. Az idei költségvetés előkészítésénél javaslatukra bekerült a koncepcióba, hogy a környezetvédelmi bírságból befolyó összeget erre a célra kell fordítani és azt a bizottság használhatja fel. Törvényi kötelezettség volt a Környezetvédelmi Alap létrehozása (1 MFt) és ígéretet kaptak, melyet a közgyűlés jóváhagyott, hogy minden befolyó pénznek ide kell kerülnie. A Hőerőmű azonban nem fizette be a bírságot, (így csúsztatás történt a rendeletben) ez azt jelenti, hogy egy-két év múlva folyik be a pénz. Nem érti, hogy a kettő között mi történhetett. Az önkormányzatnak van egy rendelete és egy határozata, ami ellentmond egymásnak. Kérdezi, a most befolyó bírság a Környezetvédelmi Alapba kerül vagy sem? /5/A. 157-207/ Papp Béla: a koncepció és a költségvetés szövege azt jelzi, hogy a költségvetés készítésekor bizonytalan volt a forrás. Úgy tudja, egy 1994. évi kivetést nyert meg a Környezetvédelmi Felügyelőség, tehát be fog folyni a pénz. A fordítottja lett volna a nagyobb baj, mert akkor negatív értelemben precedens is lehetett volna. A rendelet készítésekor nem tudják, hogy melyik év bírsága várható. A szövegben található ellentmondás feloldására van esély. Mérjék fel, mi mikor jött be és akkor egy költségvetés-módosításban térjenek vissza. /5/A. 208-239/ b/ Sashalmi György: alpolgármester úrhoz intézi kérdését. A Hullámfürdő felújítására kiírt pályázat el lett bírálva. Eredményeként egy Zala megyei építőipari vállalat nyerte el a pályázatot. Kérdése, az értékelő bizottság igyekezett-e a város részéről felmerülő összes szempontot mérlegelni és szerepelt-e az itteni gazdálkodó szervezetek, vállalkozók szempontja is. /5/A. 242-260/

Papp Béla: a Fürdő Kft. teljesen jogszerűen írt ki pályázatot. Elbírálására bíráló bizottságot állítottak össze, melynek tagja volt. A bizottság nevében nem kíván válaszolni, másrészt az elbírált pályázat után nem is lenne célszerű. A bizottság több szempontot is mérlegelt, többek között azt is, amit Sashalmi képviselő úr említett. Szabálytalanságot megítélése szerint a bizottság nem követett el. /5/A. 260-280/ c./ Petrovits Béla: a múlt közgyűlésen tette fel kérdését az alpolgármester asszonynak. A választ megkapta, melyet tudomásul vesz, de az önkormányzat erőfeszítése hiábavaló volt, részben a pécsi és az Országos Horvát Kisebbségi Önkormányzatnál is. Kéri az alpolgármester asszonyt, ezt a témát folytassa tovább, hogy megoldódjon. /5/A. 283-300/ d./ Kerényi János: a garéi hulladékégető ügyében a polgármester úr távollétében - a beszámolójából következően - a következőkben tenné fel kérdéseit: mit kíván tenni a város annak érdekében, hogy az égetőmű megépüljön, vagy ne? Szolgálja-e a város érdekeit a megépítés? Készült-e felmérés hogy a megépítés mennyiben befolyásolná a város idegenforgalmát, nemzetközi megítélését és a város és környékén előállított termékek piacra jutási lehetőségét? Informálódott-e, hogy Pécs város polgárai elfogadják-e az égetőmű felépítését? Az esetleges ellenvélemények megfogalmazásának mi a megjelenési formája? A polgármester úr beszámolójában felolvasott levél ezekre a kérdésekre a választ nem adja meg, ezért kellett kérdéseit feltennie. A város megfelelő erővel és súllyal képviseli álláspontját az ügyben, vagy beáll a sorba és nem nyilvánít véleményt. /5/A. 304-337/ Papp Béla: rendkívül bonyolult kérdésben tesz fel igennel, vagy nemmel megválaszolandó kérdéseket a képviselő úr. A város egyet tehet, - miután eléggé speciális a téma és szakterület - hogy az illetékes bizottságán keresztül olyan szervezeteket és szakembereket keres meg, akik erre választ tudnak adni. A kérdések egy részére ugyanis nem tudják a választ. Sokkal összetettebb a probléma annál, hogy határozott igennel, vagy nemmel tudjanak válaszolni. /5/A. 337-360/ e./ Liszkay Teréz: úgy gondolja, az alpolgármester asszonyon keresztül Romváry Ferenc képviselőtársának kell feltennie a kérdését. A többezer éves város főterén megnyílt egy műintézmény és felfestettek a falára egy reklámot. Kinek az ötlete volt a Mézes Mackó felirat és miért fogadták el; nem lehet eltávolítani? /5/A. 368-398/

Dr. Révész Mária: elmondja, ezt már jelezte a Műszaki Irodának és a vállalkozó is felkereste az ügyben. /5/A. 391-398/ Dr. Farkas Károly: a Széchenyi tér 9. sz. alatti épület - most már folyamatban lévő hatósági - ügyében a következőket tudja elmondani. A vállalkozónak 3 engedélye hiányzott ahhoz, hogy a helyiségben működjön; a működési engedély, a Műemlékvédelmi Szakhatóság hozzájárulása, továbbá a Műszaki Iroda hatósági engedélye. Tehát minden engedély nélkül kezdte meg az üzlet működtetését. Levélben szólította fel, amennyiben 24 órán belül nem csatolja be a hatósági engedélyeket, akkor azonnal kötelezik az eredeti állapot helyreállítására. A Műemlékvédelmi hatóság a műemléki előírásoknak megfelelő portál kialakítására fog engedélyt adni. Ezzel párhuzamosan folyik a Hatósági Irodánál az engedélyezési eljárás. Működési engedélyt pedig addig nem kap, amíg ezek a dolgok nem rendeződnek. /5/A. 398-451/

8./a. PIÁR Stúdió Kft. ügyvezető igazgatói megbízása (szóbeli) Előterjesztő: Dr. Kunszt Márta bizottsági elnök b./ A PIÁR Stúdió Kft. vizsgálatára vonatkozó határozati javaslat (szóbeli) Előterjesztő: Dr. Kékes Ferenc frakcióvezető Dr. Kunszt Márta: ismerteti az előterjesztés előzményeit: a polgármester úr bejelentette ugyan Belénessy Csaba lemondását, de annak tudomásul vételét a Közgyűlés nem szavazta meg. A PIÁR Kft-t azért vásárolta meg a város, ha a törvényi feltételek kialakulnak, a Városi TV és a PIÁR Kft. frekvenciáit egyesíteni tudják. Ennek a csatorna egyesítésnek az egyik lépése, hogy átmeneti időre a PIÁR élére ügyvezető igazgatót nevezzenek ki, mert a törvényi előfeltétel még nincs kimunkálva arra, hogy a két csatornát egyesítsék. A TV működésének koncepciójáról akkor tudnak dönteni, amikor ezek megszületnek. Azért javasolja, hogy "Salamon Évát - a Városi Tv munkatársát - bízzák meg átmenetileg, de legkésőbb 1996. december 31-ig." /5/A. 466-482 és 5/B. 00-20/ Kerényi János: megemlíti, ennek a napirendi pontnak ismét nem volt írásos előterjesztése. Úgy gondolja, a TV-vel kapcsolatos döntés fontos. Belénessy Csaba kinevezése előtt napokat üléseztek és téma volt, ki legyen az igazgató. Most a Közgyűlésen felmerül egy név - igaz, hogy nem ismeretlen - és hozzanak döntést. Elvárja, hogy tartsák be a döntési mechanizmusokat és ilyen fontos döntés előtt legyen egyeztetés. Nem tartja annyira halaszthatatlannak az ügyet, hogy a következő közgyűlésig ne várhatnának. Javaslata, e napirendi pont megtárgyalására a következő Közgyűlésen kerüljön sor. /5/B. 21-43/

Dr. Kunszt Márta: Kerényi Jánosnak igaza van abban, hogy sürgősséggel került ide a javaslat és nem volt teljes körű az egyeztetés. Emlékeztet arra, a név nem új, mert Belénessy Csabával együtt adta be pályázatát Salamon Éva. Ezért gondolták, hogy a 2. helyezést elnyert pályázót bízzák meg ideiglenesen. A Közgyűlés megítélésére bízza, hogy ez a döntés várhat-e vagy sem. Ha nem döntenek, igen nagy értékek esetében az anyagi zavart fokozzák. Véleménye szerint a felelős vezetőt mielőbb meg kell jelölni, mert az ilyen nagy értékű dolgokért az anyagi felelősség később nehezebben követhető. /5/B. 44-65/ Papp Béla: amellett érvel, hogy ma legyen döntés. Az előző ügyvezető lemondott. Van egy PIÁR Stúdió Kft., amely azonos frekvenciával és műsoridővel rendelkezik, mint a Városi TV. A két TV egymásra van utalva, és Kunszt Márta elmondta, a szándék az, hogy a két frekvenciát egyesítsék. Így átmeneti időről van szó. Felelős embert találni erre a rövid időre nem lehet, viszont ez kézenfekvő megoldás, mert Salamon Évát már a pályázat alapján ismerik, Kerényi úr is. Felhívja a figyelmet arra, hogy Belénessy Csaba május 16-án lemondott és a megbízás december 31-ig szólna. /5/B. 65-93/ Dr. Erdődy Gyula: a Kulturális Bizottságnak van egy határozata, hogy a város média ügyeinek intézésére alakuljon ad hoc bizottság. Javasolja, "a bizottság ezen határozatát mielőbb hajtsák végre és az ügyvezető igazgató kijelölése az ideiglenes bizottság döntése alapján történjen meg." /5/B. 93-101/ Dr. Kékes Ferenc: a frakció nevében támogatja, hogy mielőbb döntés legyen azon indokok alapján, amelyeket dr. Kunszt Márta elmondott. Ezzel kapcsolatban információt szeretne kérni az alpolgármester asszonytól, mert áttekintette a PIÁR működésére vonatkozó határozatokat. Ezt a TV-t 1 MFt törzstőkével alapította meg az önkormányzat. Ezt követően döntött arról, hogy 2,5 M Ft-tal, majd később 4 M Ft-tal támogatja a Közgyűlés, amit úgy realizáltak, hogy a Városi TV költségvetéséből csoportosították át, majd ezt követően az 1996. évi költségvetésben mintegy visszapótolták és realizálták ezt a helyzetet. Tájékozódás közben találkozott azzal az információval, hogy a közgyűlés március 14-én döntött úgy, hogy a portfolió részére (amit az RFI kezel) 1 M Ft-tal megemelik a PIÁR Kft. alaptőkéjét, ami ezek után nem egy, hanem két MFt. törzstőkéjű társaság lenne. Ez az átutalás meg is történt, de a cégbíróságnál erre vonatkozóan nincs információ; viszont megtalálta az alpolgármester asszony ebben a tárgykörben a 96. március 14-i közgyűlésre hivatkozva - a polgármester úr helyett - felkérte az RFI-t, hogy ezt a pénzügyi tranzakciót szíveskedjék lebonyolítani, amit az RFI megtett.

Nem tudja, mi történt az alaptőke emeléssel, a Cégbíróság szerint nem valósult meg. A közgyűlési jegyzőkönyvek alapján nem talált olyan határozatot, amely a társaság alaptőkéjét felemelte volna. Tudomása szerint a társaság alaptőke emelése, csökkentése, stb. - a GT. 181. §-ában foglaltak kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozna. Gondolja, alpolgármester asszony is érzi, pénzről is van szó és ha van egy új vezetőváltási javaslat, nem tartja célszerűtlennek az átadás-átvételi szituációkat tisztázni. Kéri, hogy ezekre a kérdésekre - lehet, hogy rosszak az információi próbáljon magyarázatot adni, ha nem tud, akkor lenne egy határozati javaslata. /5/B. 101-167/ Dr. Révész Mária: válaszában a következőket mondja: "ezt magam is kérni fogom, hogy a tisztánlátás érdekében tekintsék át a dolgot. Valóban elképzelhető, hogy aláírtam egy ilyen levelet. A tárgyalásokat nem én folytattam, hanem a polgármester úr. A Kft. részéről segélyhívó jeleket kaptam a Kft. anyagi állapotára vonatkozóan. Ezt megkonzultáltam és megbeszéltem Bencs úrral és valóban egy ilyen levél elment. Azt hiszem Modrovits urat is tájékoztattam, illetve kérdezte, hogy van-e erre egyáltalán felhatalmazásom. Én, a magam részéről, soha pénzzel kapcsolatos előterjesztéseket nem szoktam aláírni. Ebben az esetben viszont volt egy olyan helyzet, amelyben a PIÁR Stúdió Kft-nek volt egy olyan vészjelző faxa, ami alapján valamit dönteni kellett. A polgármester úr pedig nem volt itthon. Kérem - amennyiben még itt van a PIÁR Stúdió ügyvezetője, hogy azok a gazdasági, és azt hiszem ezt nem itt kellene a közgyűlésen - de mindenképpen ha lemondás vagy vezetőváltás van tiszta képet kell teremteni abban, hogy az új ügyvezető mit vesz át, milyen helyzetbe kerül és milyen helyzetben kell neki promt fizetési kötelezettségeket megoldani és nyilvánvaló, hogy ezek a segélykérő levelek sem túlságosan célszerűek egy gazdálkodási zűrzavar kezelésére. Éppen ezért, amikor a PIÁR Stúdió vezetője lemondott, a jogtanácsos úrral konzultálva kértem, hogy a továbbiakban is lássa el azokat a gazdasági feladatokat, melyekre feltétlenül szükség van. A cég jogtanácsosával együtt ketten gyakorolják az aláírási jogukat. A Kulturális Bizottságot pedig felkértem, hogy tekintse át az ezzel kapcsolatos helyzetet és hozzon egy javaslatot a közgyűlés elé. A javaslat itt van, de valóban igaza van abban Kékes képviselő úrnak, hogy a PIÁR Stúdió Kft. anyagi ügyei körül tisztázni szükséges azokat a dolgokat, amelyekbe akár az új ügyvezető igazgatót hozzuk." /5/B. 167-204/ Szirmai Csaba: kéri az alpolgármester asszonyt, amit elmondott legyen szíves visszahallgatni. Lehet, hogy aláírt egy millió forintot, de nem biztos benne, nem tudja, hova írta alá, és gyakorlatilag azt mondja, semmi ügye a pénzügyekkel nincs. Akkor miért írta alá? Ez tarthatatlan válasz volt. /5/B. 204-211/ Dr. Révész Mária: természetesen megérti, hogy a képviselő úr ezt mondja. Ha egy ilyen kérdés felmerül - biztosan tudják - hogy alpolgármesterként az ember nagyon sok minden aláír és nem mindennek van tudatában itt a Közgyűlés idején, amire visszakérdeznek. Nyilvánvaló utána kell néznie, mi történt, mikor, milyen körülmények között. /5/B. 211-221/

Dr. Kékes Ferenc: úgy gondolja, a vita nem célszerű, ezért kéri határozati javaslatként: "a Közgyűlés kérje fel a Jegyzői Irodát a PIÁR Stúdió Kft. törzstőke emelésével kapcsolatos eljárás szabályszerűségének és jogszerűségének felülvizsgálatára és erről tájékoztatni szíveskedjék a Közgyűlést. 2./ A Közgyűlés kérje fel az Ellenőrzési Irodát, hogy szíveskedjék a PIÁR Stúdió Kft. gazdasági helyzetét átvizsgálni és erről a Közgyűlést 2 hét múlva, a június 27-i ülésen tájékoztatni. Felelős: irodavezetők; határidő: a soron következő közgyűlés időpontja. Úgy véli, akkor érdemes mélyebben vitatkozni, ha a tényállásba betekintés történik. A pontos helyzetet kell felvázolni és ez alapján a szükséges konzekvenciákat levonni. /5/B. 221-249/ Nagy Csaba: a napirend címe, a Kft. ügyvezetőjének megbízása. Egyetért Kékes Ferenccel, hogy tisztázni kell az ügyet, de véleménye szerint nem kapcsolható össze. Kerényi képviselő felszólalására utal, egyrészt nincs írásos előterjesztés, másrészt az ilyen ügyekre jellemző egyeztetés nem történt meg. /5/B. 250-262/ Dr. Kunszt Márta: emlékeztet, az előterjesztő a polgármester úr és az egyeztetést is neki kellett volna lefolytatni. /5/B. 262-265/ Kerényi János: megemlíti, lehet, hogy pontatlan volt első hozzászólása. Most egészen pontosan szeretne fogalmazni: "Kéri a napirendi pont tárgyalását elnapolni." Felhívja a figyelmet az SZMSZ 20. §-ára, mely szerint erről vita nélkül kell határozni. Ezt kellett volna a felszólalása után tenni. /5/B. 265-278/ Dr. Révész Mária: Kerényi úr javaslatáról, ill. a napirendi pont elnapolásáról kér szavazást. Felhívja a figyelmet, hogy erről a testület minősített többséggel dönt. Megállapítja, hogy a Közgyűlés a 13 igen szavazat, 16 nem és 5 tartózkodás mellett az elnapolásra vonatkozó javaslatot elutasította, így az előterjesztésről szavazniuk kell. Kéri a Kulturális Bizottság elnökét - amennyiben több kérdés nincs - fogalmazza meg határozati javaslatát. /5/B. 278-293/ Dr. Kunszt Márta: két részre bontja a határozati javaslatot. 1. A Közgyűlés tudomásul veszi Belénessy Csaba lemondását. 2./ Salamon Évát bízza meg a PIÁR Stúdió Kft. ügyvezető igazgatói teendőinek ellátásával, amíg a két frekvencia egyesítésének törvényi feltételei nem teremtődnek meg, de legkésőbb 1996. december 31-ig." /5/B. 294-306/

Dr. Erdődy Gyula: emlékeztet arra, tett egy módosító indítványt, ezen határozati javaslattal szemben. A Kulturális Bizottság határozata értelmében a Közgyűlés értsen egyet egy ad hoc bizottság létrehozásával a média ügyek intézésére és a bizottság döntsön az ügyvezető személyéről." /5/B. 306-320/ Papp Béla: ismeri a bizottság határozatát, ami nem arra vonatkozik, hogy azonnal megoldandó ügyre kell létrehozni a bizottságot, hanem a majdani összes városi TV-vel kapcsolatos teendőket határozza meg. Az ügyvezető majd egy hónapja lemondott, ezt kezelni kellene. Az ad hoc bizottság majd létrejön, amely a két TV egyesítése, társasági formája, finanszírozása stb. kérdéseivel foglalkozik. A Kulturális Bizottság állásfoglalása erről szól. /5/B. 320-336/ Dr. Farkas Károly: kérése, az ügyvezető igazgató bérére, ill. díjazására vonatkozóan is hozzon döntést a Közgyűlés. /5/B. 341-345/ Dr. Kunszt Márta: hasonlóan az előző napirendhez először a személyről szavazzanak, majd utána tenne javaslatot a bérre. /5/B. 347-352/ Dr. Erdődy Gyula közbevetett kérdésére elmondja, az ad hoc bizottság felállítását ő javasolta, s ezt továbbra is fenntartja; és arra törekszik, hogy globálisan tudják kezelni az ügyét. Mindemellett nem engedhető meg egy ilyen intézmény hetekig, hónapokig vezető nélküli működése. Az a célszerű, ha ezt külön kezelik. /5/B. 353-379/ Dr. Révész Mária: elsőként Erdődy Gyula módosító javaslatáról kér szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés Erdődy Gyula módosító indítványát - az ad hoc bizottság felállításáról - 6 igen szavazat, 10 nem és 9 tartózkodás mellett elutasította. Ezt követően a Kulturális Bizottság elnöke által ismertetett határozati javaslatról kér szavazást. Megállapítja, hogy a képviselőtestület 23 igen szavazattal, 7 nem és 5 tartózkodás mellett elfogadta a Kulturális Bizottság elnöke által - a PIÁR Stúdió Kft. ügyvezető igazgatójának megbízására vonatkozó - felolvasott határozati javaslatot. /5/B. 380- 412/ Dr. Kunszt Márta: indítványa, hogy "az ügyvezető bére ugyanannyi legyen, mint a lemondott igazgatóé, azaz 50.000,- Ft/hó. Kinevezése a mai naptól történjen." /5/B. 414-422/

Dr. Révész Mária: megállapítja, hogy a testület a határozat-kiegészítő indítványt - vita nélkül - 24 igen szavazattal, 10 tartózkodás mellett elfogadta. /5/B. 422-431/ Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 205/1996. (VI.13.) sz. határozata PIÁR Stúdió Kft ügyvezető igazgató változásáról A Közgyűlés tudomásul veszi Belénessy Csaba ügyvezető igazgató lemondását. A Közgyűlés a Kft ügyvezető igazgatójának - 1996. június 13-tól Salamon Évát bízza meg átmeneti időre, amíg a két frekvencia egyesítésének feltételei nem teremtődnek meg, de legkésőbb 1996. december 31-ig. A megbízott ügyvezetőt 50.000 Ft/hó díjazásban részesíti. Kapják: tisztségviselők, dr. Kunszt Márta bizottsági elnök, irodák vezetői Dr. Kékes Ferenc: ügyrendben kér szót és emlékeztet a határozati javaslatara. /5/B. 431-435/ Dr. Révész Mária: megemlíti, ez a téma még nincs napirenden. Ha a képviselő úr kéri, akkor először erről kell szavazni. /5/B. 435-442/ Dr. Kékes Ferenc: kéri a közgyűlést vegye napirendre az általa javasolt határozatot "1./ A közgyűlés felkéri a Jegyzői Irodát, hogy a PIÁR Stúdió Kft. megalapítása, illetve a részére nyújtott támogatások, valamint a törzstőke emelés tárgyában kialakult jogi helyzetet szíveskedjék feltárni és jogi álláspontját kialakítani. Határidő: június 27. Felelős: dr. Farkas Károly. 2./ A közgyűlés felkéri az Ellenőrzési Irodát, hogy szíveskedjék a PIÁR Stúdió pénzügyi helyzetét átvizsgálni és erről a közgyűlést jelentésével tájékoztatni. Határidő: június 27., Felelős: Dr. Nász László" /5/B 442-470/ Dr. Révész Mária: a szavazás alapján megállapítja, hogy a közgyűlés 28 igen szavazattal, 7 tartózkodás mellett a határozati javaslatot napirendre vette. (A szavazás eredménye a jegyzőkönyv elején is rögzítve) Ezek után kéri, hogy a határozati javaslatról szavazzanak. /5/B. 472-481 és 6/A. 00-02/

Dr. Szabó László: ügyrendben kér szót. Jelzi, hogy módosító indítványa lenne: "Meg kell vizsgálni, hogy a jelenlegi ügyvezető munkaköre összeférhetetlen-e azzal, hogy az ügyvezetőnek a BARANYA Tv-ben részesedése van, mint társtulajdonos. Határidő: június 30. Felelős: Jegyzői Iroda" /6/A. 03-10/ Molnár Tamás: szintén ügyrendben kér szót. Véleménye, hogy ez a javaslat a korábbi napirendi ponthoz tartozna. A pótlólag felvett javaslat már nem az új vezető kinevezésére vonatkozik, hanem arra, hogy dr. Révész Mária alpolgármester jogszerűtlenül aláírt 1 millió forintot. /6/A. 11-23/ Nagy Csaba: ügyrendben el kell mondani azt is, igaz, hogy tárgyalni kell a kérdést a mai napon, de mivel nem kérték a sürgősséget, a legutolsó napirendi pontnak kellene lennie. /6/A. 24-30/ Dr. Szabó László: az Ügyrendi Bizottság elnökének más álláspontot kellene képviselnie. A közgyűlés megszavazta az ügyvezető igazgató megbízását. Amennyiben nem fogadta volna el, akkor ezt a javaslatát nem teszi meg. Viszont szavazás után már nem tud hozzászólni. Kéri, hogy a Jegyzői Iroda vizsgálja meg ezt a felvetést. /6/A. 30-42/ Dr. Kékes Ferenc: mint a határozati javaslat előterjesztője, nem látja akadályát annak, hogy Szabó László indítványával ezt kiegészítsék. Megemlíti, amikor az első körben a pályázatok elbírálása megtörtént, ezt a bíráló bizottság megfelelő jogi szakvélemények ismeretében megtárgyalta és nem látott kizáró feltételt. A konszenzus érdekében minden további nélkül elfogadja Szabó László kiegészítő indítványát. /6/A. 42-53/ Dr. Révész Mária: megállapítja, hogy az előterjesztő befogadta a javaslatot, akkor együtt szavazhatnak e tárgyban. /6/A. 53-54/ Kerényi János: adatokat közöl, hogy a mai közgyűlésen hány napirendi pont jelent meg írásos előterjesztés nélkül, illetve kiosztásos anyagként. Ez a szám most már 17-re növekedett. /6/A. 54-60/ Dr. Révész Mária: mivel az előző egy ügyrendi észrevétel volt, a határozati javaslatról kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a közgyűlés a szóban beterjesztett határozati javaslatot - a kiegészítő indítvánnyal együtt - 27 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadta. /6/A. 61-67/

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 206/1996. (VI.13.) sz. határozata PIÁR Stúdióval kapcsolatos vizsgálatokról 1./ A Közgyűlés felkéri a Jegyzői Irodát, hogy a PIÁR Stúdió Kft megalapítása, illetve a részére nyújtott támogatások, valamint a törzstőke emelés tárgyában kialakult jogi helyzetet tárja fel és jogi álláspontját alakítsa ki. Határidő: június 27., a következő közgyűlés időpontja Felelős: Dr. Farkas Károly jegyző 2./ A Közgyűlés felkéri az Ellenőrzési Irodát, hogy a PIÁR Stúdió Kft pénzügyi helyzetét vizsgálja és erről a közgyűlést jelentésével tájékoztassa. Határidő: június 27. Felelős: Dr. Nász László irodavezető 3./ Meg kell vizsgálni, hogy a jelenlegi ügyvezető munkakör összeférhetetlen-e azzal, hogy az ügyvezetőnek a BARANYA Tv-ben részesedése van, mint társtulajdonosnak. Határidő: június 30. Felelős: Dr. Farkas Károly jegyző Kapják: tisztségviselők, dr. Nász László irodavezető, irodák vezetői

9./ Az 1995. évi pénzmaradvány felosztása Előterjesztő: Petrovits Béla a Költségvetési Bizottság levezető elnöke Petrovits Béla: emlékeztet, a közgyűlés elfogadta az 1995. évi zárszámadást, amely tartalmazza a szabadon felhasználható pénzmaradványt. Rendkívül nagy igények jelentkeztek az irodáktól és bizottságoktól. A 206 millió forintos pénzmaradványból eddig 138.490.000 Ft került felhasználásra, mert úgy érezték, hogy ezeket teljesíteni kellett. Megemlíti, az első 11 tételt még a régi Költségvetési Bizottság tárgyalta, az utolsó négyet pedig a csonka-bizottság, melyeket elfogadásra javasolnak.

Tájékoztatásul elmondja, a Rácz Aladár Művelődési Ház felújítása 2,250 eFt-tal szerepel az előterjesztésben. A bizottság javasolja ennek elfogadását azzal a kitétellel, hogy a közgyűlés a továbbiakban nem foglalkozik a Művelődési Ház felújítási költségeivel. A Városi TV-nél 4 millió forint visszapótlását javasolja, mivel ezt az összeget levették a PIÁR Stúdió Kft. költségeinek biztosításához a határozati javaslat szerint úgy, hogy azt később pótolni kell. Az 506-os Szakmunkásképző Intézetnél egy szakképzési alap visszapótlásáról van szó, mivel 1995-ben kénytelen volt ezt az összeget felhasználni. A Női Kosárlabda EB megrendezésére (Sportcsarnok felújítására) a 15 millió forintról a közgyűlés döntött, be kell állítani a költségvetésbe. Végezetül elmondja, a fennmaradó 67,212 eFt az általános tartalékban marad, de hozzáfűzi, az igények jóval meghaladják ezt az összeget. /6/A. 70-124/ Pacur Zsolt: a tavalyi 52,880 eFt-os pénzmaradványt tekintve 33,274 eFt nem más, mint az első lakáshoz jutók támogatásából megmaradt pénz. Várhatóan elkészül a város lakásgazdálkodási koncepciója, melynek fontos eleme a lakásépítés megkezdése. Ezért módosító indítványa, hogy "a 33,274 eFt-ot nem kellene elvonni, hanem a határozati javaslat 2./ pontjában a lakásalapot megnövelni ezzel az összeggel. A 67,212 eFt-os általános tartalék összege pedig ezzel a pénzzel csökkenne." Úgy gondolja, ha a lakáskoncepciót komolyan gondolják, a kb. 52 millió forintot nem lehet túlzottnak mondani. Utal a közgyűlés múlt évi határozatára, amely bizonyos bevételeket erre a célra rendelt volna, de a költségvetési problémák miatt a közgyűlés ezen határozatot annulálta. Felveti, másik módosító indítványa a költségvetési rendelet többletbevételeinek felhasználásával kapcsolatos, amit a prioritási lista feltöltésére kellene használni. A pénzmaradvány nem minősül többletbevételnek, de aggálya, hogy ez a felhasználás tartalmaz egy olyan csomó tételt, amely a prioritási listára sem került. Ha a pénzmaradvány bekerül az általános tartalékba, bármikor bármilyen igényre el lehet vinni. A prioritási lista elfogadásra került, de gyakorlatilag nem történik vele semmi. Ha meggyőzik arról, hogy ez a maradvány nem az a többletbevétel, akkor javaslatától eláll, de "a 33,274 eFt első lakáshoz jutók támogatásából maradt ezen összeggel a lakásalapot növeljék a pénzmaradvány felosztásánál." /6/A. 125-180/ Nagy Csaba: megjegyzi, hogy nem annulálták a korábbi döntést és ezért maradt a 21,641 eFt a költségvetésben szabadon. /6/A. 181-186/ Pilaszanovich Iván: válaszában elmondja, a közgyűlés jogköre, hogy milyen tételeket ismer el. A második kérdésre válasza, hogy ez - a költségvetési rendelet értelmében nem minősül többletbevételnek. Tavaly képződtek olyan bevételek vagy megtakarítások, ami jelzi, hogy a városnak pénzmaradványa van. A költségvetési rendeletben szereplő többletbevétel az 1996. évi bevételi előirányzathoz viszonyított többletbevételekre vonatkozik. Ez a bizottsági ülésen is így merült fel, ezzel kapcsolatban vita nem volt. Végezetül elmondja, a költségvetés készítésénél a pénzmaradványt nem is lehet tervezni. Ha a közgyűlés elfogadja a költségvetésben a pénzmaradvány összegét, akkor lehet csak felhasználni. /6/A. 187-217/

Molnár Tamás: megerősíti Pacur Zsolt által elmondottakat, mely a Költségvetési Bizottság vitájában is megfogalmazódott. Kisebbségi álláspontot képviselt, miután van egy meg nem semmisített közgyűlési határozat, amely a lakásalap feltöltéséről szól. Idézi az 1995. évi 205. számú határozat vonatkozó részét, majd elmondja, a lakásalap feltöltése más forrásokból megtörtént, de ez a közgyűlés által meghatározott forrás nem realizálódott. A pénzmaradványban szereplő 33,274 eFt egyértelműen a közgyűlés által elfogadott és az első lakáshoz jutók támogatására, kamatmentes kölcsönre vonatkozó fel nem használható pénz. Meg van címezve egy feladatra, lakásépítés és vásárlás, lakáskoncepcióban foglalt célok fedezetére. Ennek érdekében egy lakásalapba kell helyezni és úgy véli, nem az általános tartalékban lenne a helye. Ezért kérik módosító indítványukban, hogy "a 2./ pontban szereplő 21,640 eFt-os tételt ezzel az összeggel növeljék." A június 27-i közgyűlésre tervezik behozni a lakáskoncepciót, azért, hogy minden érintett szervezet, szövetség véleményét kikérjék. Megemlíti, a közgyűlés nem járt el a törvény szerinti módon, amikor a lakástörvényben meghatározott külön bankszámlán kezelendő, lakásértékesítésből származó bevételeit - amit lakásfelújításra, építésre lehet felhasználni - évek óta más célra fordítja. Ennek az állapotnak véget kell vetni és ha június 27-én a közgyűlés a koncepcióban foglaltakat jóváhagyja, akkor biztosítja a törvényes eljárást, hogy a bevételeket arra fordítsák, amire kell. Végezetül kéri, hogy a 33,274 eFt-ot a lakásalapba helyezzék. /6/A. 218-310/ Pacur Zsolt: elfogadja az irodavezető válaszát, hogy ez nem többletbevétel. A határozati javaslatra vonatkozó módosító indítványát fenntartja, hogy a 33,274 eFt-tal történő megemelés megtörténjen. /6/A. 312-323/ Molnár Tamás: Golob Ferenc kérdésére elmondja, a Költségvetési Bizottság megtárgyalta az ügyet, de úgy döntött, ez a módosítás ne szerepeljen, hanem kerüljön be alternatívaként és a közgyűlés döntsön. /5/A. 327-338/ Dr. Kunszt Márta: a Költségvetési Bizottság ülésén részt vett és felvetődött, mire lehetne még a pénzeket elkölteni. A bizottság felállított egy sorrendet. Nem javasolja a módosító indítvány elfogadását. /6/A. 342-353/ Pacur Zsolt: elfogadták a zárszámadást, amelyben egy címszó "elvonható alatt" megjelenik egy összeg. Mi a logikája, hogy elvonja, amikor ismeretes, hogy erről a pénzalapról a közgyűlés kifejezte szándékát és a tavaly elfogadott közgyűlési határozat megvalósuljon azzal, hogy semmi más helyről nem vonnak el pénzt, csupán ami tavaly is a lakás címszó alatt szerepelt. Fontos, hogy idén is erre biztosítsák, különben nem tudják elindítani az építkezéseket, melyek szükségesek. Ez nem egy hirtelen ötlet, hanem a tavalyi állapotot állítja helyre. /6/A. 356-388/

Dr. Révész Mária: mivel nincs több hozzászólás Pacur Zsolt indítványáról kér szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés a módosító indítványt 21 igen szavazattal, 2 nem és 8 tartózkodás mellett elfogadta. Ezt követően az egész határozatról kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a közgyűlés a módosított határozati javaslatot 32 igen szavazattal, 1 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadta. /6/A. 388-413/

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 207/1996. (VI.13.) számú határozata 1995. évi pénzmaradvány felosztásáról 1.) A Közgyűlés egyetért Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1995. évi 22. sz. zárszámadási rendelete 8. sz. mellékletében foglalt felújítási és felhalmozási elkötelezettségek címszó elvonható tételek alatt szereplő 52.880 eFt pénzmaradványként történő kezelésével. 2.) A Közgyűlés az előzőkkel növelt szabadon felhasználható pénzmaradványt az alábbiak szerint osztja fel. Megnevezés Állami támogatás elszámolás TÁKISZ forgótőke előleg Élelmezési nyersanyagnorma emelés fedezete EFI érintésvédelmi felújítások EEI ultrahang érzékelőtejek cseréje Közüzemi Rt. út-híd keret elszámolása Lakás-alap Keleti összekötő út (járda, világítás) Tandíjtámogatás alap Oktatási Bizottsági keret Klapka u. felújítás befejezése Női Kosárlabda Európa Bajnokság megrendezésére (Sportcsarnok felúj.) 506. sz. Elek Tamás Szakmunkásképző Intézet 1995. évi Szakképzési Alapjának visszapótlása Pécsi Városi Televízió finanszírozási visszapótlása Rácz Aladár Művelődési Ház felújítása Összesen:

eFt 117 20.250 48.238 8.000 3.000 8.359 54.914 3.900 500 1.000 250 15.000 2.286 4.000 2.250 172.064

3.) A fennmaradó 33.938 eFt az általános tartalékot növeli. 4.) A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi- Gazdasági Irodát a fentiekben foglalt tételek 1996. évi költségvetés előirányzatain történő átvezetésére. Felelős: Pilaszanovich Iván irodavezető Határidő: azonnal Kapják: polgármester, Költségvetési Bizottság, irodák vezetői, bizottsági felelős

10./ Az önkormányzat 1995. évi egyszerűsített beszámolója Előterjesztő: Pilaszanovich Iván irodavezető Pilaszanovich Iván: tájékoztat arról, Kormányrendelet írja elő az egyszerűsített mérleg közzétételét. A mellékleteket az elfogadott zárszámadásból kellett összeállítani melyeket a könyvszakértő felülvizsgált és elfogadásra javasolt. /6/A. 426-442/ Kerényi János kérdésére elmondja, hogy az alaprendelet 1991. évi, a módosítás 1995. decemberi. /6/A. 444-453/ Kerényi János: úgy gondolta, hogy mostani a törvény és ez akadályozta az előterjesztőt abban, hogy időben ki tudja küldeni az anyagot, mivel ez is kiosztásos előterjesztés volt. Idő nem volt a tanulmányozására. /6/A. 453-463/ Dr. Révész Mária: mivel egyéb észrevétel nem hangzott el, döntést kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés az írásos előterjesztést 28 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett elfogadta. /6/A. 464-477/

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 208/1996. (06.13.) számú határozata Pécs Megyei Jogú Város 1995. évi egyszerűsített beszámolójáról Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése, Pécs Megyei Jogú Város 1995. évi egyszerűsített beszámolóját, a mellékletek szerinti tartalommal, elfogadja. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Páva Zsolt Kapják: polgármester, Költségvetési Bizottság, irodák vezetői, bizottsági felelős

11./ A PÉTÁV díjhátralékok rendezése Előterjesztő: Papp Béla alpolgármester Papp Béla: kiegészítésként elmondja, hogy a javaslatot a Közlekedési, valamint a Szociális és Foglalkoztatási Bizottság is támogatja. Felhívja képviselőtársai figyelmét, hogy egyszeri akcióról van szó. 1996. december 31-ig a PÉTÁV 58 millió forintos kintlévőségének, vagy egy részének a beszedésére irányul. Végezetül emlékeztet arra, hogy a 80-as években is volt egy hasonló akció az OTP lakáshitel visszafizetésénél, amely meglehetősen sikeres eredménnyel zárult. /6/A. 480-482 és 6/B. 00-11/ Kerényi János: a határozati javaslatban foglaltakat ismerteti, mellyel egyet nem értő a véleménye. Úgy gondolja, akinek ilyen hátraléka van, nem biztos, hogy egyforma minősítést érdemelne. Megérti azok helyzetét, akik szociális gondok miatt számláikat nem tudják kifizetni. A szociális segély egyik részéből nem pénzt adnak, hanem átvállalják a közüzemi számlák fizetését. A díjhátralék 50 %-ának elengedése a díjhátralékkal rendelkezők díjazása. Aki eddig nem fizetett, kifizeti a felét, a másik fele megmarad számára. Ez szerinte felhívás arra, aki eddig ezt a rendszert követte, nem kell fizetnie, lehet, hogy jövőre ismét megtörténhet. Más módszert javasol a hátralék behajtására. /6/B. 13-43/

Papp Béla: az általa elmondottakkal akár a határozati javaslatot is kiegészíti, hogy "egyszeri intézkedésről" van szó. A közgyűlés ehhez többször nem járul hozzá. Megemlíti, hogy a PÉTÁV-nál megindultak a bírósági behajtási perek, ezek fél-másfél évig is eltarthatnak. Ezért most a kintlévőség 50 %-a talán jobb pénznek tűnik, mint másfél év múlva a behajtható összeg. Nyilvánvalóan vannak, akik szociális helyzetüknél fogva a bírósági döntés után sem tudnak fizetni, de ezzel reális esélyük van arra, hogy a kintlévőség lényegesen csökken. /6/B. 43-62/ Pacur Zsolt: Kerényi János felvetésére elmondja, a közüzemi hátralékot közvetlenül a szolgáltatónak utalják át és nem a fogyasztóknak. A bizottság azért támogatta a PÉTÁV javaslatát, mert a hátralékkal rendelkezők szociálisan rosszabb helyzetben lévő embereknek nem tudtak másként segíteni. A felhalmozódott több százezer forintos hátralékot tekintve segítséget kell nyújtani. A PÉTÁV-Erőmű alapja alkalmas arra, hogy havonta tudták támogatni a kimutathatóan hátrányos helyzetbe került réteget. Az 50 %-os elengedés soknak tűnhet, de abból kell kiindulni, hogy valamilyen segítséget nyújtsanak, mert lassan már a középréteghez kell fordulni, amely az 50 %-ot biztosan ki tudja fizetni. Ezzel elérhető, hogy ez a réteg nem kerül lehetetlen helyzetbe. Biztosan kiszűrik azokat, - és az várhatóan 5-6 % lesz - akik nem akarnak fizetni. /6/B. 63-105/ Kerényi János: pontosít, nem javasolta, hanem azt mondta, hogy működik egy ilyen rendszer. Kéri az alpolgármester urat, módosítsa a határozati javaslatot, hogy ez valóban "egyszeri alkalom". Bízik abban, hogy ez elő fogja segíteni a prevenciót és meghozza a várt eredményt. Ennek ellenére fenntartja véleményét, lehet, hogy van más megoldás. Mivel erre a témára ismét nem tudott készülni, megoldási javaslata nincs. /6/B. 106-119/ Golob Ferenc: ez az akció árbevétel-kiesést okoz a cégnek, kérdése, tudja-e kompenzálni és mivel? /6/B. 120-122/ Dr. Hernády Alajos: az árbevétel-kiesés a cég ez évi eredményébe belefér, de törekedni fognak arra, hogy kompenzálják. /6/B. 125-129/ Papp Béla: elfogadja Kerényi János javaslatát, hogy ez az intézkedés egyszerinek tekintendő. Mégegyszer felhívja a figyelmet arra, hogy aki nem él ezzel a lehetőséggel, a társaság kénytelen bírói úton érvényesíteni követelését. /6/B. 131-137/

Dr. Szabó László: első hozzászólásában az előterjesztés első mondatát kéri értelmezni. Utal arra, Kerényi képviselő már többször elmondta, hogy az előterjesztések kapkodva készülnek, amibe értelmetlen mondatok kerülnek be. /6/B. 140-153/ Papp Béla: felhívja a figyelmet, hogy a határozati javaslatról kell szavazni. /6/B. 154-160/ Dr. Révész Mária: a szavazás előtt megkérdezi az alpolgármester urat, hogy a határozati javaslatba bekerült-e az egyszeri szó, melyre Papp Béla igennel válaszol. Megállapítja, hogy a közgyűlés a kiegészített határozati javaslatot 32 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta. /6/B. 160-170/

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 209/1996. (VI.13.) sz. határozata A Közgyűlés megtárgyalta és Alpolgármesterének előterjesztését.

elfogadta

Pécs

MJ.

Város

- Hozzájárul ahhoz hogy a lakossági fogyasztók 1995. december 31-ig keletkezett díjhátralékának 50 %-át a PÉTÁV egyszeri támogatásként törölheti abban az esetben, ha az érintett fogyasztók a másik 50 %-ot egy összegben befizetik a PÉTÁV pénztárába. - Hozzájárul ahhoz, hogy ennek a keretében a PÉTÁV felhasználhatja azt a maradék összeget, ami az 1995-ben befizetett 32 millió forintos támogatási keretből megmaradt. A Közgyűlés felhatalmazza a Pécsi Távfűtő Kft-t, hogy az akciót ütemezetten hajtsa végre. Határidő: 1996. december 31. Felelős: Dr. Hernády Alajos igazgató Kapják: tisztségviselők, Péter Pál bizottsági elnök, Dr. Hernády Alajos, a PÉTÁV Kft. ügyvezető igazgatója, irodák vezetői

12./ A Papnövelde utcai Általános Iskola és Diákotthon (középsúlyos értelmi fogyatékosokat nevelő óvodai csoportjainak integrálása az Értelmi Fogyatékosok Napközi Intézetéhez Előterjesztő: Pacur Zsolt bizottsági elnök Dr. Révész Mária: tekintettel arra, hogy az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés, illetőleg kérdés, hozzászólás sem volt, a testület döntését kéri. Megállapítja, hogy a közgyűlés a bizottság előterjesztését 31 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta. /6/B. 171-182/

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 210/1996. (VI.13.) sz. határozata Papnövelde u-i Általános Iskola és Diákotthon óvodai csoportjainak integrálása az Értelmi Fogyatékosok Napközi Intézetéhez A Közgyűlés elfogadja a Szociális és Foglalkoztatási, valamint a Közoktatási Bizottság elnökének előterjesztését és az alábbi határozatot hozza: 1./ A Közgyűlés egyetért a Papnövelde u. 1. sz. alatt működő Általános Iskola és Diákotthon két óvodai csoportjának az Értelmi Fogyatékosok Napközi Intézetéhez történő integrálásával. 1996. július 1-jével megszünteti az Általános Iskola és Diákotthon óvodai csoportjait és ezzel egyidejűleg az ÉFNI-ben létrehozza az óvodai csoportokat. Az intézmények alapító okiratát és SZMSZ-ét a döntés értelmében módosítani kell. Felelős: Dr. Sohár Endre irodavezető, Tóth Béla irodavezető Határidő: 1996. július 1. 2./ Az óvodában dolgozó 4 fő pedagógus közös megegyezéssel áthelyezhető az ÉFNI-hez. A négy álláshely bérét, a TB és a Kjt. kihatás összegét az Értelmi Fogyatékosok Napközi Intézetéhez kell átcsoportosítani.

Amennyiben a gyógypedagógiai óvodában dolgozó pedagógusok közös megegyezéssel történő áthelyezése nem vezet eredményre, akkor a munkaerő védelmében az intézmény vezetője az áthelyezés lehetőségét kínálja fel az iskola többi pedagógusa számára is. Elbocsátásra csak abban az esetben kerüljön sor, ha az iskola dolgozói az áthelyezéshez nem járulnak hozzá. Felelős: a Papnövelde u. Általános Iskola és Diákotthon igazgatója, az Értelmi Fogyatékosok Napközi Intézetének igazgatója Határidő: 1996. július 1. 3./ A Közgyűlés felhatalmazza Dr. Páva Zsolt polgármestert, és Dr. Farkas Károly jegyzőt, hogy a két intézmény módosított alapító okiratát, valamint Szervezeti és Működési Szabályzatát írja alá. Felelős: Dr. Páva Zsolt polgármester, Dr. Farkas Károly jegyző Határidő: 1996. július 1. 4./ Utasítja a Pénzügyi- Gazdasági Irodát, hogy az átszervezés pénzügyi kihatásait a költségvetési rendelet módosításának tervezetén vezesse át. Felelős: Pilaszanovich Iván irodavezető Határidő: a legközelebbi tervmódosítás Kapják: tisztségviselők, Pacur Zsolt, Troska Gyula bizottsági elnökök, irodák vezetői, bizottsági felelősök

13./ Értelmi Fogyatékosok Nappali Intézete alapító okiratának módosítása és elnevezésének megváltoztatására Előterjesztő: Pacur Zsolt bizottsági elnök Pacur Zsolt: elmondja, a hét folyamán adták át az intézet új, átmeneti szállását. Megemlíti, Magyarországon ez az egyetlen ilyen intézmény. A megalapítása indokolja a módosítást, továbbá az, hogy a Pénzügyi Iroda így tud állami hozzájárulást igényelni az ellátáshoz. /6/B. 180-195/ Dr. Szabó László: az 5./ pontban dr. Sohár Endre irodavezető a felelős. Kérdése, nem lenne célszerűbb a polgármester urat megnevezni? /6/B. 196-201/ Pacur Zsolt: egyetért az észrevétellel. /6/B. 202-203/

Révész Mária: a határozati javaslatról, a módosítással együtt, - amit az előterjesztő befogadott - kér döntést. Megállapítja, hogy a közgyűlés 34 egybehangzó igen szavazattal elfogadta az előterjesztést. /6/B. 203-212/

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 211/1996. (VI.13.) sz. határozata Értelmi Fogyatékosok Nappali Intézete elnevezésének megváltoztatásáról és alapító okiratának módosításáról 1./ A Közgyűlés elfogadja a Szociális és Foglalkoztatási Bizottság előterjesztését és a fenti intézmény elnevezését és alapító okiratát az alábbiak szerint módosítja: - az intézmény nevét 1996. július 1-től Értelmi Fogyatékosok Egyesített Szociális Intézménye elnevezésre változtatja, - az intézmény alaptevékenységét a 8 fő fogyatékos átmeneti elhelyezését nyújtó ellátással bővíti és szakfeladatait az alábbiakkal kiegészíti: 85318-1 Átmeneti elhelyezést nyújtó ellátás 2./ Utasítja a Népjóléti Irodát, a névváltozással kapcsolatos intézkedések megtételére. Határidő: 1996. június 30. Felelős: Dr. Sohár Endre irodavezető 3./ Utasítja a Pénzügyi- Gazdasági Irodát, hogy gondoskodjék az intézmény alapító okiratában szereplő új szakfeladatnak a törzskönyvi nyilvántartásba való egyezőségéről. Határidő: 1996. július 1. Felelős: Pilaszanovich Iván irodavezető 4./ Felhívja a Népjóléti Iroda vezetőjét, hogy a módosított alapító okiratnak megfelelően az intézménnyel a Szervezeti és Működési Szabályzatát vizsgáltassa felül. Határidő: 1996. július 15. Felelős: Dr. Sohár Endre irodavezető

5./ Felhatalmazza a polgármestert, hogy átruházott hatáskörben az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát hagyja jóvá. Határidő: 1996. július 31. Felelős: Dr. Páva Zsolt polgármester 6./ Utasítja a Pénzügyi- Gazdasági Irodát, hogy gondoskodjék az új ellátásra igénybe vehető állami normatív hozzájárulás megigényléséről. Határidő: 1996. július 31. Felelős: Pilaszanovich Iván irodavezető 7./ Felhívja a Népjóléti Iroda vezetőjét, hogy a döntésről az intézményt értesítse. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Sohár Endre irodavezető Kapják: Dr. Páva Zsolt polgármester, Dr. Révész Mária alpolgármester, Pacur Zsolt bizottsági elnök, az irodák vezetői és bizottsági felelős

14./ Mária u. 9. sz. alatti Nemzetközi Angol Információs Központra vonatkozó megállapodás Előterjesztő: Dr. Kunszt Márta bizottsági elnök Dr. Kunszt Márta: az előző közgyűlési határozat értelmében további tárgyalásokat folytattak az alapítvány képviselőjével. Remény van arra, hogy közös megegyezéssel bontsák fel a szerződést. A határozati javaslathoz elmondja, kéri, hogy ezt az időt még adják meg a tárgyalóknak. A másik javaslatuk, hogy az önkormányzat hivatalosan hozzon létre egy tárgyaló delegációt, akik szakszerűen kidolgozzák a felmondás körülményeit. /6/B. 215-227/ Petrovits Béla: emlékeztet elhangzott, hogy június 30-ig kell befejezni az ügyet, ahhoz, hogy a 6 hónapos felmondási idő biztosított legyen. Felveti, a határozati javaslatban kétszer is szerepel a törekszik szó. Ebből nem következik, hogy ez meg is fog valósulni, ezért határozottabb megfogalmazást kér. /6/B. 229-240/

Dr. Kunszt Márta: egyetért a felvetéssel törekednek arra, hogy június 27-ig a közös megegyezés létrejöjjön. Amennyiben nem történik meg, a közgyűlés dönthet úgy, hogy egyoldalúan bontja fel a szerződést, de ennek konzekvenciái is lesznek. /6/B. 241-250/ Dr. Révész Mária: úgy véli, amíg van idő törekedhetnek a kétoldalú rendezésre, amennyiben nem egyoldalúan kell megtenni. /6/B. 250-254/ Dr. Kunszt Márta: Koósz Margit közbevetett észrevételére elmondja, azért nem nevesítette az előterjesztésben a tárgyaló bizottságot, mert jogi- és gazdasági szakértők bevonásával kell működnie. Egy funkcionális nevesítés is kellene, melyre a jegyző urat kéri. Ezen kívül a közgyűlés egy személyiségét kellene javasolni a 3 tagú bizottságba. Dr. Ujvári Jenőt javasolja. Megemlíti még, hogy dr. Modrovits Sándor foglalkozott ezzel az üggyel, de a gazdasági szakértőre nincs javaslata. /6/B. 255-278/ Dr. Farkas Károly: dr. Modrovits Sándort a Jegyzői Iroda vezetőjét javasolja, gazdasági szakértőnek pedig dr. Járai Ferencet. /6/B. 279-286/ Dr. Révész Mária: szavazást kér a határozati javaslatról, majd a tárgyaló bizottság személyi összetételéről. Megállapítja, hogy a közgyűlés az írásban beterjesztett határozati javaslatot 31 egybehangzó igen szavazattal elfogadta. A tárgyaló bizottság tagjaira - dr. Ujvári Jenő, dr. Modrovits Sándor, dr. Járai Ferenc - vonatkozó indítványt 39 igen szavazattal (egyhangúlag) fogadta el. /6/B. 286-312/

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 212/1996. (VI.13.) sz. határozata Mária u. 9. sz. alatti Nemzetközi Angol Információs Központra vonatkozó megállapodás felmondása ügyében 1.) Pécs Város Önkormányzata és a Foundation forr English and American Culture kinyilvánítja azon szándékát, hogy a köztük jelenleg fennálló megállapodás közös megegyezéssel történő felbontására törekszik. A felek törekszenek arra, hogy a fentiekkel kapcsolatos írásos megegyezés június 27-ig létrejöjjön. 2.) A Közgyűlés Tárgyaló Bizottságot hoz létre a megegyezés részleteinek kidolgozására (egyúttal az alapítvány is megnevezi tárgyaló képviselőit). A Tárgyaló Bizottság tagjai: Dr. Újvári Jenő Dr. Modrovits Sándor Dr. Járai Ferenc Határidő: 1996. június 14. Felelős: Dr. Farkas Károly jegyző Kapják: tisztségviselők, Dr. Kunszt Márta bizottsági elnök, Dr. Modrovits Sándor vezető jogtanácsos, Dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó, irodák vezetői, bizottsági felelős

15./ Szent István tér 17. sz. ingatlan felújítása Előterjesztő: dr. Kunszt Márta bizottsági elnök Dr. Kunszt Márta: emlékeztet arra, ez a javaslat egyszer már volt a közgyűlés előtt, de bizonyos hiányosságok miatt lekerült napirendről. A Kulturális Bizottság újra foglalkozott a kérdéssel és megállapította, hogy a felsorolt szervezetek pályázatát és a pénzösszeget - ami az előző előterjesztésben szerepelt - úgy kell értelmezni, mint szándéknyilatkozatot. Amennyiben rendelkeznek az összegekkel, akkor lép csak érvénybe a szerződés és az önkormányzat kötelezettség-vállalása, hogy a felújított ingatlant 15 évig ingyenes használatba adja. /6/B. 315-335/

Molnár Tamás: kérdezi a Pénzügyi Iroda vezetőjét, a tavalyi és idei évben elfogadott 800 eFt-ot az Ifjúsági Ház kapta meg a működési költségek fedezetére, mint kezelő vagy közvetlenül a Nevelők Háza Egyesület? Amennyiben így van, az időarányos részt az irodához vissza kell utalni. /6/B. 336-346/ Pilaszanovich Iván: az Ifjúsági Házon keresztül történt meg az összeg átutalása. /6/B. 346-350/ Molnár Tamás: amennyiben a Vagyonkezelő Iroda lesz az ingatlan kezelésével megbízva, nyilvánvaló, hogy a támogatás időarányos részét vissza kell vonni az Ifjúsági Háztól. /6/B. 350-356/ Dr. Kunszt Márta: egyetért Molnár Tamással és elmondja, az Ifjúsági Ház kérte a módosítást, mert a költségvetésükbe nem illik ez a tevékenység. Elfogadja a javaslatot. /6/B. 357-365/ Dr. Révész Mária: szavazást kér az előterjesztésről. Megállapítja, hogy a közgyűlés 32 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta a bizottság előterjesztését, a módosító indítvánnyal együtt, melyet az előterjesztő befogadott. /6/B. 366-376/

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 213/1996. (VI.13.) sz. határozata Szent István tér 17. sz. ingatlan felújításáról 1.) A Közgyűlés elfogadja a Kulturális Bizottság előterjesztését, lehetőséget biztosít arra, hogy a Nevelők Háza Egyesület koordinálásával - a Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont, - a Comenius Szakközépiskola és Humánszolgáltató Központ, - a USAID "Hálózat a demokráciáért" Programiroda, a Szent István tér 17. sz. ingatlan jelenleg használaton kívüli épületrészét felújítja, egyben 15 éves ingyenes használatot biztosít számukra.

2.) Felkéri a Nevelők Háza Egyesületet a szükséges pályázatok elkészítésének koordinálására, és a megvalósulás esetén az épületrész szükséges javításainak elvégeztetésére. Határidő: értelem szerint Felelős: Nevelők Háza Egyesület ügyvezető igazgatója Ellenőrzi: Dr. Révész Mária alpolgármester 3.) Felkéri a Pénzügyi- Gazdasági Irodát, a felújítási terv és a kivitelezési munkálatok ellenőrzésére. Határidő: értelme szerint Felelős: Pilaszanovich Iván irodavezető 4.) Az Ifjúsági Háznak az ingatlanhoz fűződő kezelői jogát visszavonja, egyidejűleg megbízza az ingatlan kezelésével a Vagyonkezelő és Hasznosító Irodát. A Szent István tér 17. sz. ingatlan működtetésére - az Ifjúsági Ház 1996. évi költségvetésében biztosított előirányzat időarányos részét a Közgyűlés elvonja. Az épület valamennyi része csak kulturális célra hasznosítható. Határidő: 1996. június 30. Felelős: Nagy Sándor igazgató, Dr. Kahutek Annamária irodavezető Kapják: tisztségviselők, Dr. Kunszt Márta bizottsági elnök, Nagy Sándor igazgató irodák vezetői, bizottsági felelős

16./ Pécs város lakossága fogászati alap és szakellátásának területi felosztása Előterjesztő: Baumgartner Sándor bizottsági elnök Baumgartner Sándor: a kiosztásos anyagért elnézést kér, ezt azzal magyarázza, hogy a Kormányrendelet április 26-án jelent meg. Megyei Egészségügyi Pénztár az egyeztetést május 31-én és június 6-7-én végezte el. Az Egészségügyi Bizottság csak ez után tudta tárgyalni a témát a szerződéseket pedig holnap, 15-i határidővel kell aláírni. Mivel közérdekű témát érint, kéri fogadják el az előterjesztést. Hozzáfűzi, a rendelet értelmében június 1-től a fogorvosi szolgáltatások finanszírozása megváltozik. Szerződéskötésre június 15. a végső határidő. Ismerteti a bizottság állásfoglalását és kéri a képviselőket, szavazzák meg a határozati javaslatban foglaltakat. /6/B. 382-421/

Nagy Csaba: a mai újságcikk alapján néhány kérdése lenne. A Pécsett kialakítható felnőtt praxisok száma 47-48 és a létszám (3600 fő) törvényben van meghatározva. Ehhez képest a bizottsági állásfoglalás szerint 24 fogorvosi körzet van. A probléma az és lényeges momentum - ha a város nem javasolja, az intézmények, magánrendelők nem köthetnek szerződést. Nem nyújtanak a város polgárainak olyan szolgáltatást, amit a társadalombiztosítás teljes egészében vagy részben támogat. Az előterjesztés szektorsemlegességre hivatkozik, de kimaradt az egyetem klinikája és a Honvéd Kórház is, amely nem városi intézmény, de szerves részét képezi a városnak és az egészségügyi ellátásban is részt vesz. Június 5-én történt egy konszenzusos megállapodás az érintett szervek vezetőivel, ehhez képest az előterjesztésből kimaradt az Orvostudományi Egyetem Fogászati Klinikája, a Honvéd Kórház és a magánszemélyek. Ha ezt a megállapodást elfogadta volna a testület, akkor a város idén 21 millió forint támogatásban részesülhetett volna a fogorvosi ellátáson keresztül. Ezen okokból kéri a bizottság elnökét és a közgyűlést "az Egészségügyi Bizottságban - bár a halasztás külön kiadást von maga után - még egyszer térjenek vissza a szektorsemlegesség elvén alapulva próbáljanak meg a pécsi intézményeknek egyenlő feltételeket biztosítani." /6/B. 422-482 és 7/A. 00-12/ Baumgartner Sándor: a szakmai egyeztető tárgyalás itt kezdődött a hivatalban és délután folytatódott. A határidő lehetetlenné tette, hogy a praxisok pályáztatásra kerüljenek. Elmondja, az Egészségbiztosítási Pénztár késésben volt, még ma délelőtt is érkezett egy telefax, melynek ismerteti a lényegét. E szerint az egyetemnek nem lesz problémája. Hozzáfűzi, a bizottságban aggályok voltak, hogy a meglévő praxisok kihasználtsága is alacsony, és ha ezt bővítik, félő, hogy nem tudnak gazdaságosan működni. Megemlíti, az EEI-nél 60 %-kal csökkent a betegforgalom. Az átvilágítás során kiderült, hogy az ott dolgozó 11 fogorvos a városi fogászati alapellátás több mint a felét biztosítja. /7/A. 12-38/ Liszkay Teréz: megjegyzi, hogy a hivatkozott faxban az Egyetem szerepel, a Honvéd Kórház nem. /7/A. 38-43/ Pacur Zsolt: először helyesbítené Nagy Csaba által említett 21 millió forintos összeget. Hangsúlyozza, ezt nem a város, hanem közvetlenül a praxis kapja. A Kormányrendelet kimondja, hogy 1996. június 1-től a finanszírozás módja változik, a korábban működő praxisok szerződéseit meg kell újítani és ezt követően további belépő fogorvosi szolgálatokra megköthető. 27-29 körzet működött Pécsett. Az Ötv. a város kötelező feladataként jelöli az egészségügyi alapellátás biztosítását. A városnak elég a 27 körzet és lehet, hogy a Kormányrendelet azt mondja, hogy 3600 főnek a teljes finanszírozását biztosítja. Hiába 60 %-os az EEI kihasználtsága, ez a körzetszám bőven elég. Az eddig is létező 21 szerződést megújítanák, hogy a június 1-től hatályba lépő rendeletnek megfelelő finanszírozás megtörténjen. Egy kérdés aggályos továbbra is, amennyiben a város a Honvéd Kórháznak körzetet biztosítana, akkor elismernék, hogy az ott működő körzetre szükségük van. Nem tudnák azonban, hogy ezen körzet elválasztásától ez a finanszírozás hogyan változna. Ha ma a körzeteket meghatározzák, melyik egészségügyi intézményeket vonják be?

Nem tudnák garantálni, hogy függetlenül a finanszírozástól, ezen praxisok fenntartását az önkormányzatnak nem kell működési költségekkel támogatni. Ezt nem kell magyarázni, hogy mennyire veszélyes lehet a város költségvetésére. Javasolja, a körzetszámot fogadják el és a szerződés megkötésére hatalmazzák fel a polgármester urat, mert a lakossági ellátásban semmiféle érzékelhető változás nem történik, csupán a 62/1996. kormányrendelet végrehajtásáról van szó. /7/A. 43-100/ Nagy Csaba: a választópolgárok elmondták véleményüket, ezért aggályai vannak a támogatással kapcsolatban. Javaslata, az általa elmondott szempontok alapján a bizottság a kérdést még egyszer tekintse át és azután terjessze a közgyűlés elé. /7/A. 101-112/ Baumgartner Sándor: felhívja a figyelmet, hogy a határidő június 15., tehát egyszerűen nincs lehetőség újra tárgyalni a javaslatot. A lakossági aggályokkal kapcsolatban példaként említi a mai pedagógus ügyet. Mindenki tudja, hogy milyen elfogult vélemények lehetnek. /7/A. 112-117/ Ursprung János: mivel nem szakértő a témában, kifogásolja, hogy ez az anyag is kiosztásos volt. Lényegesnek tartotta volna ezt a kérdést szakértőkkel megvitatni. Hozzá is eljutottak információk, hogy ha a fogászati klinika nem lesz besorolva, nem kap körzetet, és pénzt sem a társadalombiztosítástól, akkor működésképtelenné válik. Ez nem csak Pécset veszélyezteti, hanem Baranya, Tolna és Somogy megye összes betege ellátását. Legalább egy mondattal kellene utalni arra, hogy külön megvizsgálják és lehetőséget teremtenek. /7/A. 119-136/ Pacur Zsolt: várhatóan vissza fognak térni a fogászati alapellátásra. Elmondja, ha ma nem fogadják el az előterjesztést, összeomlik a fogászati ellátás Pécsett. Az EEI finanszírozását már zárolták a múlt hónapban, ha nem fogadják el, nem tudják a szerződéseket megújítani, megáll az OF-finanszírozás. Az összes többi kérdésre feltehetően visszatérnek, mert a bizottság munkatervében szerepel a privatizáció. Ennek keretében lehet erről tárgyalni. /7/A. 137-152/ Dr. Révész Mária: dr. Ütő Tamás, az EEI igazgató főorvosa tanácskozási jogával kapcsolatban kér szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 33 egybehangzó igen szavazattal megadta a szót dr. Ütő Tamásnak. /7/A. 153- 162/ Dr. Ütő Tamás: az elhangzottakat kiegészítené azzal, hogy ma reggel dr. Debreczeni László megyei tisztifőorvos Szabó professzor úrral, a Fogászati Klinika igazgatójával tárgyalt. A professzor úr a tisztifőorvosnak bejelentette, hogy területi ellátásra nem kér Pécs városától sem felnőtt, sem gyermek körzetet. Ezek után állt elő ez a helyzet. /7/A. 173-178/

Nagy Csaba: nem szeretné megakadályozni a szerződéskötést, ezért visszalép. Indítványa, a határozati javaslatot fogadják el, de egészítsék ki egy ponttal, ami garanciát ad arra, hogy Pacur Zsolt által jelzettek szerint az ügyre való visszatérés teljesülni fog. Megjegyzi, attól tart, hogy előbb-utóbb a fogorvosi ellátás is a piacra fog kiszorulni. /7/A. 180-192/ Kerényi János: a döntés elősegítése érdekében egy-két adatot ismertet, majd a fogászati ellátás igénybevételére jogosultak körét ismerteti. Egy-egy orvos ebből az összegből csak a gyakorlatának és besorolásának megfelelő bére között mozoghat. (2540 eFt) Az ellátást végző orvosokat kiengedhetik vállalkozásba. Az anyag, a rezsi és munkabér költséget, asszisztenst fizetni kell. Ez csak a kedvezményre jogosultakra vonatkozik, tehát a többi beteg teljes árat fizet. Ez az összeg az orvosok számára fontos, mert stabilizálja a havi ellátásukat. Kérdés, az egészségügyi intézmények eladják-e az infrastruktúrát vagy csak bérbe kívánják adni, ha kiengedik vállalkozásba a fogorvosi ellátást. Január 1-től a teljesítmény szerinti finanszírozás megszűnik és minden fogorvos a tényleges kedvezményes ellátás után kapja meg az árkiegészítést. Komoly probléma, hogy a fogorvosi ellátó helyek zömében a belvárosra koncentrálódnak, pl. Meszes, Rácváros lakóinak is a belvárosba kell bejárniuk. Problémás a körzetkialakítás, Pécsett közel 100 praktizáló fogorvos lenne. Az előterjesztés szerint minden nap egy ügyelet lesz a városban, vagy a megyére vonatkozóan. Hol lesz az ügyelet? /7/A. 199-263/ Baumgartner Sándor: véleménye, nem a belvárosra koncentrálódik az ellátás. Kérdése, a Lánc utcai és Veress Endre utcai rendelőt belvárosnak lehet-e nevezni? Az ügyelet ezután is a Lánc utcában lesz. /7/A. 263-270/ Dr. Ütő Tamás: a szakellátások szorzója nem 1,7, hanem 1,4. Kizárólag csak a tudományos intézetekben, klinikákon, járóbeteg ellátó intézményeknél nincs. Az Egészségügyi Pénztár vállalta, hogy a szerződésben rögzített heti 30 órás ügyeletet biztosítja. Több órára nem köt szerződést semmilyen intézménnyel és ez az ügyelet nem kizárólag Pécs, hanem Baranya megye lakosságának ellátására szolgál. Ez az ügyelet hétvégeken, illetve munkaszüneti vagy ünnepnapokon reggel 6,00 órától este 21,00 óráig napi 15 órában biztosítaná a szolgálatot. Amennyiben a héten 3 ünnepnap van, akkor 3 x 10 órában. /7/A. 271-296/ Kerényi János: meglepődve hallotta az ügyeleti rendszert, ez azt jelenti, hogy a megyében meghatározott időn belül tartanak ügyeletet és ezen kívül csak magánpraxist folytató orvoshoz fordulhatnak? A közgyógyellátás időben, helyileg korlátozott, mert a megyében csak egy ügyelet van? /7/A. 297-316/

Dr. Ütő Tamás: hangsúlyozza, ez az ügyeleti ellátás kizárólag a járóbeteg ellátás részére biztosított. A szájsebészeti klinika non stop biztosítja a klinikai ellátást. Az ambuláns ügyeleti ellátás az egész megyében egy helyen történik. Ez nem helyi intézkedés, hanem kormányrendelet, ami megyénként egy helyen teszi lehetővé az ügyelet-szervezést. /7/A, 317-334/ Baumgartner Sándor: miután az idő sürget és a szerződést alá kell írni, kéri szavazásra bocsátani a határozati javaslatot. /7/A. 337-340/ Dr. Molitor Ágota: az ÁNTSZ képviseletében elmondja, hogy a kormányrendelet végrehajtása érdekében az ÁNTSZ megvizsgálta azokat a jelentkezőket, akik az alapellátásban részt kívánnak venni. Az EEI 27, a Fogászati Klinika 8, a Honvéd Kórház 2 szolgálatát és összesen 4 magán-fogorvost tartott alkalmasnak az alapellátásban való részvételre. A POTE kiesik ebből a lehetőségből, nem él igényével. Megemlíti, a nyugati országokban 1200 fő a lakosságszám - akik egy körzetbe tartozhatnak - nálunk ezt a számot az egészségügyi kormányzat 3600-ra emeli. A megyei tisztifőorvos aggályosnak látja a 6000-es körzetek kialakítását, a 27 alapellátási körzet jóváhagyásával, mert a térítési díjakból kedvező pénzeket vártak és kötelező szűrővizsgálatok szabályozását helyezik kilátásba. Ez lényegesen megnöveli a rendelők forgalmát, ami az ellátás ellehetetlenülését eredményezi. /7/A. 435-395/ Nagy Csaba: az alpolgármester asszony kérésére megismétli a javaslatát, hogy még egyszer térjenek vissza az ügy tárgyalására, amit egy határidő kitűzéssel át lehet hidalni. /7/A. 414-423/ Dr. Révész Mária: "szeptember 1-jét javasolja meghatározni határidőként az Egészségügyi Bizottság elnöke." /7/A. Pacur Zsolt: a határidőt nem tartja jónak, tekintettel a nyári szünetre, az ünnepi közgyűlésre. Október 30-i időpontot tartana reálisnak és addig nézzék meg dr. Molitor Ágota által említett körzetben a változás hogyan alakul. /7/A. 434-448/ Baumgartner Sándor: egyetért az október 31-i, a bizottság számára szabott határidővel. Ezt követően kerüljön közgyűlés elé ." /7/A. 448-458/ Dr. Révész Mária: a szavazás alapján megállapítja, hogy közgyűlés a határozati javaslatot - a kiegészítő indítvánnyal együtt - 27 igen szavazattal, 1 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadta. Ezt követően 17,55 órától szünetet rendel el. /7/A. 460-469/

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 214/1996. (VI.13.) számú határozata Pécs város lakossága fogászati alap- és szakellátásának területi felosztásáról A Közgyűlés elfogadja az Egészségügyi Bizottság elnökének előterjesztését és az alábbi döntéseket hozza: 1.) Nem tartja indokoltnak a város fogászati alap- és szakellátás praxis-számának megemelését. 2. ) Felhatalmazza dr. Páva Zsolt polgármester urat az Egyesített Egészségügyi Intézmények által nyújtott fogászati alap- és szakellátásra, valamint ügyeletre vonatkozó MEP-el kötött szerződés aláírására , amely az alábbi praxisokat tartalmazza: - vegyes fogászati körzet 27 - iskolafogászat 11 - orthodontia 2+2 - paradontológia 2 - szájsebészet 2 - fog rtg. 4 - ügyelet 1 A Közgyűlés felkéri az Egészségügyi Bizottságot, hogy térjen vissza a város fogászati alap- és szakellátás feltételrendszerének áttekintésére. Határidő: 1996. október 31. Felelős: Baumgartner Sándor, az Egészségügyi Bizottság elnöke Kapják: tisztségviselők, Baumgartner Sándor bizottsági elnök, dr. Ütő Tamás, az EEI igazgatója, irodavezetők

17./ A 95/1996. (IV. 11.) sz. határozat módosítása Előterjesztő: Molnár Tamás bizottsági elnök Molnár Tamás: az előterjesztés részletesen tartalmazza a bizottság indokait, de probléma, hogy a július elejére tervezett közgyűlés elmarad. Az ad hoc bizottságnak a közgyűlési határozat szerint június 30-ig kellene javaslatát beterjeszteni. Kékes Ferenccel együttes javaslatukat az ad hoc bizottság nem fogadta el, és a meghallgatások elhúzódnak, tehát az eredeti határidő nem teljesíthető.

Az ad hoc bizottság kicsúszik a határidőből, ha nem lesz július elején közgyűlés. A bizottságot nem az interpelláció kivizsgálására hozták létre, ezt pedig nem tudják megtenni anélkül. Ezért Kerényi képviselővel egyeztetve a "július 15-i határidőt szeptember 30-ra kéri módosítani". /7/B. 00-43/ Golob Ferenc: nem mondaná, hogy az ad hoc bizottság tevékenysége elhúzódó. Az anyag nagyon összetett, ami mélyreható vizsgálatot igényel. Bizottsági elnökként javasolta, hogy 15-én legyen a következő ülés, addig még 3 kötetnyi anyagot kell áttekinteni. A nyári szünet előtt, 27-én lenne az utolsó közgyűlés, akkor már jelentést lehet tenni, sőt érdemben is lehet megállapításokat tenni. Ezzel a kiegészítéssel el tudja fogadni a szeptemberi határidőt. /7/B. 44-69/ Dr. Révész Mária: mivel több hozzászólás nincs, a testület döntését kéri. Megállapítja, hogy a közgyűlés a bizottság előterjesztését a határidő módosítással együtt 28 egybehangzó igen szavazattal elfogadta. / 7/B. 69-76/

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 215/1996. (VI.13.) sz. határozata Közgyűlés 95/1996. (IV.11.) sz. határozatának módosításáról A Közgyűlés a Jogi- Igazgatási és Ügyrendi Bizottság előterjesztését elfogadja. A Közgyűlés 95/1996. (IV.11.) sz. határozatában Kerényi János képviselő úr interpellációjára adott válasznak a Jogi- Igazgatási és Ügyrendi Bizottság vizsgálata alapján újbóli közgyűlés elé terjesztésének határidejét, az időközben e tárgykörben felhatalmazott és a Közgyűlés által létrehozott ad hoc bizottság első jelentésének 1996. június 30-i határidejét követően 1996. szeptember 30-ra módosítja. Határidő: 1996. szeptember 30. Felelős: Molnár Tamás bizottsági elnök Kapják: dr. Páva Zsolt polgármester, Papp Béla alpolgármester, Golob Ferenc, Molnár Tamás bizottsági elnökök, Kerényi János képviselő, irodák vezetői

18./ Az 1-3 csoportos óvodák működéséről szóló 82/1995. (IV. 27.) számú határozat módosítása Előterjesztő: Troska Gyula bizottsági elnök Troska Gyula: dr. Révész Mária kérdésére elmondja, hogy az óvodavezető megbízása augusztus l-től lejár. Az összevonást egy korábbi határozat másik időpontban jelölte meg. A közös megegyezésre figyelemmel kéri a határozat elfogadását. Pacur Zsolt kérdésére javasolja, hogy "felelős az irodavezető, a határidő: augusztus l. legyen." /7/B. 84-100/ Dr. Révész Mária: az elhangzott pontosításokkal kéri az előterjesztésről a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés a bizottság előterjesztését /a határidő és felelős megjelölésével együtt/ 28 egybehangzó igen szavazattal elfogadta. /7/B. 100- 107/

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 216/1996. (VI.13.) sz. határozata 1-3 csoportos óvodák működéséről szóló 82/1995. (IV.27.) sz. határozat módosításáról A Közgyűlés elfogadja a Közoktatási Bizottság javaslatát, mely szerint módosítja a 82/1995. (IV.27.) sz. határozat 1./ pontját, a József Attila utcai Óvodát 1996. szeptember 1-től összevonja a Köztársaság téri Óvodával. Határidő: augusztus 1. Felelős: Tóth Béla irodavezető Kapják: Dr. Révész Mária alpolgármester, Troska Gyula bizottsági elnök, irodák vezetői és bizottsági felelős 19./ Balázs Béla telek-kiegészítési kérelme Előterjesztő: Dr. Kahutek Annamária irodavezető Dr. Kahutek Annamária: tájékoztatásul elmondja: az előterjesztés indoka, hogy a közterületből való kivonáshoz közgyűlési hozzájárulás szükséges. Ehhez kéri a testület hozzájárulását /7/B. 110-115/

Dr. Révész Mária: megállapítja, hogy a közgyűlés az előterjesztést vita nélkül, 29 egybehangzó igen szavazattal elfogadta. /7/B. 115-121/

Pécs MJ. város Közgyűlésének 217/1996. (VI.13.) sz. határozata Balázs Béla telek-kiegészítési kérelme tárgyában 1. Pécs MJ. Város Közgyűlése megtárgyalta a Vagyonkezelő és Hasznosító Iroda Balázs Béla Pécs, Szondy Gy. u. 2. szám alatti lakos telek-kiegészítési kérelme tárgyában benyújtott előterjesztést. 2. Hozzájárul ahhoz, hogy a 36167/7 helyrajzi számú, 7524 m2 térmértékű közterület és trafóház megnevezésű földrészletből 49 m2 nagyságú terület közterület jellege megszűnjön és a 3-643/95. munkaszámú megosztási vázrajz szerint a 36165 hrsz-ú belterületi ingatlanhoz csatolódjon. Egyidejűleg hozzájárul ahhoz, hogy Balázs Béla tárgybeli ingatlanrészt 50.000,- Ft vételárért megvásárolhassa. 3. Az adásvétel lebonyolítására felkéri a Vagyonkezelő és Hasznosító Irodát. Határidő: 1996. június 30. Felelős: Dr. Kahutek Annamária irodavezető Kapják: Papp Béla alpolgármester, Gonda Tibor bizottsági elnök, irodák vezetői, bizottsági felelős

20./ Társadalmi szervezetek és alapítványok támogatása a Szabadművelődési Alapból Előterjesztő: Dr. Kunszt Márta bizottsági elnök Dr. Révész Mária: megállapítja, hogy a képviselőtestület a bizottság írásos előterjesztését vita nélkül 29 igen szavazattal (egyhangúlag) elfogadta. /7/B. 122-132/

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 218/1996. (VI.13.) sz. határozata társadalmi szervezetek és alapítványok támogatásáról Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a Kulturális Bizottság előterjesztését megtárgyalta és az előterjesztésben szereplő társadalmi szervezetek ill. alapítványok támogatásával egyetért. A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi- Gazdasági Irodát a támogatások átutalására. Határidő: folyamatos Felelős: Pilaszanovich Iván irodavezető Kapják: Dr. Révész Mária alpolgármester, dr. Kunszt Márta bizottsági elnök, irodák vezetői, bizottsági felelős 21./ A METRO Kft. külső csapadékárok önkormányzati átvétele Előterjesztő: Péter Pál bizottsági elnök Dr. Révész Mária: miután az előterjesztéshez kiegészítés, ill. kérdés, észrevétel sem volt, a testület döntését kéri. Megállapítja, hogy a közgyűlés a bizottság javaslatát 27 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta. /7/B. 132-142/ Pécs M.J. Város Önkormányzata Közgyűlésének 219/1996. (VI.13.) sz. határozata METRO Kft által létesített külső burkolt árok önkormányzati tulajdonba vételéről 1./ A Közgyűlés a METRO Önkiszolgáló Nagykereskedelmi Kft pécsi áruházának építése során létesült 400 fm közterületi, ÁFA nélkül 4.303.198,- Ft költségű burkolt árkot térítés nélkül tulajdonába veszi. 2./ Felhatalmazza a Közgyűlés Dr. Páva Zsolt polgármestert az átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírására.

3./ A Közgyűlés az Önkormányzat tulajdonába vett burkolt árkot a Pécsi Közüzemi Rt-nek adja át kezelésre, üzemeltetésre, az ezzel járó üzemeltetési többletköltséget költségvetésében figyelembe veszi. 4./ A Közgyűlés felkéri a Vagyonkezelő és Hasznosító Irodát, hogy a 4.303.198,- Ft értékű burkolt árkot a vagyonnyilvántartásba vegye fel. Határidő: 1996. augusztus 1. Felelős: Pécsi Közüzemi Rt. vezérigazgatója, Vagyonkezelő és Hasznosító Iroda vezetője, az átadásért a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda vezetője Kapják: dr. Páva Zsolt polgármester, Papp Béla alpolgármester, Péter Pál bizottsági elnök, irodák vezetői, bizottsági felelős 22./ Pécsi Ipari Park megvalósíthatósági tanulmányterv elkészítésének költségfedezete Előterjesztő: Papp Béla alpolgármester Golob Ferenc: a korábbi GAVÁB tárgyalta a javaslatot és megszavazta a 3M Ft-ot, azonban kérdései lennének az Ipari Park Egyesületről. Hány tagú a menedzsment, kik a tagjai, melyek a feladatai, milyen tevékenységet folytattak, illetőleg hogyan áll az Ipari Park ügye? /7/B. 148-157/ Papp Béla: úgy véli, a kérdés nem tartozik a tárgyhoz. Ha az a kérdés, hogyan áll a tanulmányterv, arra válaszol, egy másik alkalommal a többi kérdésre is. Heteken belül megkapják a tanulmánytervet. A finanszírozói, a város, a BVH. Rt, valamint minisztériumban pályázott pénzek. /7/B. 157-168/ Golob Ferenc: nem érti, miért nem tartozik a tárgyhoz a kérdése. Nyilvánvalóan megszavazzák a 3M Ft-ot a tanulmánytervre. /7/B. 168-174/ Papp Béla: a tanulmányterv arra vonatkozik, milyen körülmények között valósulhat meg az Ipari Park. Megalakult a Kht., ami május 1-től működik. A tanulmányt az Önkormányzat és a Bányavagyon hasznosító Rt. készíttette el, hogy az ügy felgyorsuljon. A terv heteken belül elkészül és kivonatát a képviselők rendelkezésére bocsátják. /7/B. 174-188/ Pacur Zsolt: az előterjesztés a GAVÁB január 8-i ülésére hivatkozik, az akkori elnök Golob Ferenc volt. Akkor támogatták a pénz költségvetésből való elvonását. Miért most kérdez az elnök úr? / 190-197/

Golob Ferenc: előzőleg is azt mondta, a bizottság megszavazta a pénzt. Most is meg fogja szavazni, de az Ipari Park körülményeit szeretné tudni. /7/B. 198-203/ Dr. Kékes Ferenc: további tájékoztatásul elmondja - mivel a Bányavagyon Hasznosító Rt-nél dolgozik - minden héten információs megbeszélést tartanak az Ipari Parkkal kapcsolatban. Meglehetősen intenzív munka folyik, a társaság székhelye megváltozik, másik épületbe költöznek. Megemlíti, rendkívül intenzív marketing előkészítő munka folyik annak érdekében is, hogy amikorra a megvalósíthatósági tanulmány rendelkezésre áll ne veszítsenek heteket, hónapokat. A forrás- tőkegyűjtési lehetőségek vizsgálata, a társaság megjelenéséhez szükséges marketing, dokumentációs, információs anyagok készítése. Folyamatban van két pécsi területen megrendezendő vásár, ill. kiállítás céljára. Az egyik a PIV, a másik a "SESAME" ipari kiállítással összefüggésben. A Kereskedelmi- és Iparkamara munkatársaival intenzív munka folyik és a BVH Rt. munkatársai jelentős tevékenységet folytatnak, a közös érdekű Ipari Park megvalósításának elősegítése érdekében. /7/B. 204-238/ Golob Ferenc: a tájékoztatást köszöni, azonban kérdéseire nem egészen kapott választ. Ezt majd más körülmények között kell feltennie. /7/B. 238-243/ Dr. Révész Mária: szavazást kér az előterjesztésről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 igen szavazat és 2 tartózkodás mellett az előterjesztést elfogadta. /7/B. 243-252/

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 220/1996. (VI.13.) sz. határozata Pécsi Ipari Park megvalósíthatósági tanulmányterv elkészítésének költség fedezetéről A Közgyűlés elfogadja, hogy a Pécsi Ipari Park megvalósíthatósági tanulmányterv elkészítéséhez Pécs MJ. Város Önkormányzata 3,36 MFt összeget az 1996. évi általános tartalék terhére biztosít. Határidő: 1996. július 30. Felelős: Pénzügyi Iroda Kapják: Dr. Páva Zsolt polgármester, Papp Béla alpolgármester, irodák vezetői

23./ Pécs gazdasági élete vándorkiállítás támogatása Előterjesztő: Gömöry János főépítész Kerényi János: az előterjesztésből idéz: a kiállítás megvalósításához, 1 MFt szükséges. Ebből a Kamarák 500 eFt-ot biztosítanak, a másik részt az Önkormányzat vállalná. A Költségvetési Bizottság 300 eFt támogatás biztosítását javasolta. Megkérdezi, elegendő ez a pénz? /7/B. 259-272/ Dr. Révész Mária: megemlíti, a határozati javaslatban is 300 eFt szerepel, erről fognak szavazni. Az előterjesztés nyilvánvalóan az előkészítés fázisait mutatja be és a bizottság csak 300 eFt-ot hagyott jóvá. /7/B. 272-278/ Kerényi János: egyetért, a határozati javaslatról szavaznak, de az előterjesztésről vitatkoznak, ez alapján döntenek. /7/B. 279-285/ Dr. Révész Mária: nyilvánvalóan nincs ellentmondásban a szöveg a határozati javaslattal. A végeredmény 300 eFt, amelyet a Költségvetési Bizottság megszavazott. /7/B. 285-290/ Molnár Tamás: az 1 millió Ft becsült összeg. Különböző információk alapján úgy ítélték meg, elegendő a 800 eFt. A 300 eFt-ot a költségvetés biztosítja. Amennyiben a Kamarának - amelynek sajátos érdeke fűződik a kiállításhoz - az 500 eFt-os támogatása nem elegendő, módjában áll az összeget kiegészíteni. /7/B. 291-302/ Kerényi János: úgy gondolja, elégszer szólt már az anyagok hiányáról és a nem megfelelő előkészítésről. Ezért hangsúlyozottan kéri, hogy a képviselők részére kiadott anyagok döntés-előkészítő anyagok legyenek. Nem helyesli azt a hivatkozást, ha a pénz nem elég, akkor más adjon hozzá. /7/8.305-315/ Dr. Révész Mária: jelen esetben nem ad igazat a képviselő úrnak. Valóban 500 eFt forgott szóban, de a Költségvetési Bizottság 300.000 Ft-ot szavazott meg. A határozati javaslatot szabályosnak ítéli, és véleménye szerint ez az egyik legjobban előkészített előterjesztés. /7/B. 315--327/ Baumgartner Sándor: felhívja a figyelmet, az előterjesztésben szerepel, hogy mintegy 1 millió forint szükséges. /7/B. 329-333/ Dr. Szabó László: kérdése, a határidő miért szeptember 3.? /7/B. 336-338/

Gömöry János: válasza: a leszámlázás és a kivitelezőkkel kötött szerződések ilyen kifizetést tesznek lehetővé. /7/B. 340-344/ Dr. Erdődy Gyula: a legutóbbi közgyűlésen tárgyalták az 1998-ig szóló ciklusprogramot, és több képviselő megfogalmazta, hogy az ilyen akciókat a városnak menedzselnie kell. A mintegy 1 millióról az a véleménye, hogy bele fog ennyibe kerülni. Annyiban javasolja a határozati javaslatot megváltoztatni, hogy "amennyiben a 800 eFt nem elég, a város az általános tartalék terhére kötelezettséget vállal, 1 MFt erejéig." /7/B. 347- 370/ Dr. Révész Mária: véleménye, ezt a Költségvetési Bizottságnak kellene megtagadnia. /7/B. 371-373/ Papp Béla: elmondja, tavaly Kiel polgármester úr javasolta, készüljön egy vándorkiállítás, amely a város gazdaságát bemutatja. Ez az anyag eljut Németországba, Franciaországba és Olaszországba is. Az, hogy 800.000,- Ft-ba vagy 1 millióba kerül: az előkészítő tárgyalt vállalatokkal, társaságokkal és onnan is várható pénz. Erdődy Gyulával egyetért, hogy nincs kiállítás, amit jobb színvonalon, több pénzért ne lehetne megrendezni. A júniusi ipari vásárra készül el ilyen szinten, amit lehet tovább fejleszteni; s azok a cégek fogják a pénzt hozzátenni akik rájönnek, érdekük, hogy ebbe az országba eljusson a katalógus, vagy adat róluk. /7/B. 373-402/ Grisnik Zoltán: tudomása szerint a Pécsi Ipari Vásáron a MÖBIUSZ; DÉDÁSZ, Gázmű, egyéb cégek százezres tételben mutatják be tevékenységüket. Van-e kapcsolat ezekkel a cégekkel, vagy egyéb vállalkozásokkal. Szerinte az önkormányzatnak nem is kellene fizetni, mert ezek a cégek vállalják. /7/B. 403-418/ Papp Béla: elmondja, a társaságokkal tárgyaltak, azt nem állítja, hogy a Gázműnél voltak, de ilyen összeg jött ki, mert a Kamarától és az Önkormányzattól ennyit lehetett szerezni. A cégek a saját standjukra is sok százezret költenek. Ez a kiállítás pedig külön helyiségben, mint testvérvárosok bemutatója lesz. Ha egyszer elkészül, nem kizárt, hogy a cégek is kedvet kapnak, hogy beszálljanak ebbe a kiállításba. /7/B. 420-437/ Dr. Révész Mária: szavazást kér az előterjesztésről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés az írásos előterjesztést 31 egybehangzó igen szavazattal elfogadta. /7/B. 438-456/

Pécs M.J. Város Közgyűlése 221/96. (VI.13.) sz. határozata Pécs gazdasági élete vándorkiállítás támogatásáról Pécs M.J. Város Közgyűlése Pécs gazdasági élete vándorkiállítás megvalósításához 1996. évben 300 eFt támogatást biztosít. A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi és Gazdasági Irodát, hogy az általános tartalék terhére a támogatás kifizetéséről gondoskodjék. Határidő: 1996. szeptember 3. Felelős: Pénzügyi és Gazdasági Iroda vezetője, Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda vezetője Kapják: dr. Páva Zsolt polgármester, Petrovits Béla képviselő, irodák vezetői és bizottsági felelős

24./ Verseny utcai telephely tetőszigetelése (szóbeli) Előterjesztő: Papp Béla alpolgármester Papp Béla: tájékoztatásul elmondja, ebben az objektumban az IFOR katonái vannak elhelyezve. Az épület kb. 15 éve épült, a lapos tető teljesen tönkrement. A Pénzügyi Iroda pályázatot tett közzé, amelyre 5 cég jelentkezett. A GAVÁB ismeri az anyagokat. "Kéri a Közgyűlést, adjon felhatalmazást számára egy határozattal, hogy a szerződést aláírja. A költség 4,505 eFt ÁFÁ-val együtt." Az összeg forrása, a bérleti díjnál figyelembe vették, hogy kiadásaik is lesznek. Mielőtt a Költségvetési Bizottság elé került az egyenleg, akkor derült ki ez a probléma. Ezért a bevételi keret terhére a munkát el tudják végezni. Megjegyzi az épület a városé, 100 milliós nagyságrendű értéket képvisel. A bérleti díjat rendesen fizetik, ezért van miből a javítást elvégezni. /7/B. 468-482 és 8/A. 00-20/ Kerényi János: a GAVÁB tagjaként az anyagot ismeri, támogatni fogja. Megemlíti ez sem került kiosztásra. /8/A. 21-28/ Papp Béla: az alpolgármester asszony kérésére újból ismerteti határozata javaslatát: "A Közgyűlés hozzájárul, hogy a GAVÁB által megtárgyalt és elbírált pályázat győztesével bruttó 4.505 eFt-os vállalkozói szerződést megköthessék." /8/A. 33-38/

Dr. Révész Mária: kéri a Közgyűlést, szavazzon a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a képviselőtestület a szóbeli határozati javaslatot 30 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta. /8/A. 38-44/

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 222/1996. (VI.13.) sz. határozata Verseny utcai telephely tetőfelújításáról A Közgyűlés hozzájárul a Verseny utcai volt PÉTÁV telephely (magasraktár) tetőszigetelési munkáival kapcsolatos - a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság által megtárgyalt és elbírált - pályázat nyertesével bruttó 4.505.000 Ft összegben a vállalkozói szerződés megkötéséhez. A felújítás pénzügyi fedezete az ingatlan bérbe adásából származó bevétel. A Közgyűlés felhatalmazza Papp Béla alpolgármestert a vállalkozói szerződés aláírására. Kapják: Papp Béla alpolgármester, Gonda Tibor, Petrovits Béla, irodák vezetői, bizottsági felelős

25./ Czerékvölgy, Gödör u. 3. 4. 5. 6. sz. alatti lakások bérlőinek elhelyezése Előterjesztő: Molnár Tamás, Pacur Zsolt bizottsági elnök Molnár Tamás: a határozati javaslat utolsó sorában egy módosító indítványa lenne: "az intézkedések" szó helyett a "javaslatokat" szót kéri beírni. A továbbiakban elmondja, Czerékvölgy a cigányság számára a lakáshoz jutás lehetőségét jelenti. A Kisebbségi Bizottság ülésén a CKÖ képviselői jelen voltak. Kérelmük arra irányult, hogy szeretnék az adott területnek - kötelezettség és feladat-átvállalással - a CKÖ kezelésbe adását; hogy a lehetőséggel élve, a feladat és hatáskör átadást lehessen megvalósítani a kisebbségi önkormányzatok felé is. Ezt a kezelésbe adást majd a Közgyűlés fogadja el.

Az előterjesztés nem erről szól, hanem arról, hogy a jogos bérlők elhelyezését megfelelő ütemezéssel - vállalta az iroda. A jogcím nélkülieket illetően pedig javaslatot tesz majd a kezelésbe adásra. A szerződés megkötése után vállalja a feladatot, amely ellenőrzésből, felügyeletből, az épületek javításából áll. Ennek költségvetési többletkiadásai várhatóan nem lesznek. A költségvetésben a Czerékvölgy címszó alatt szerepel egy összeg, reméli, idővel ez a tétel a többletbevételekből feltöltődik. A harmadik forrása a Lakás Alapban lévő pénz egy részének ilyen célú felhasználása. Az előterjesztés a melléklet szerint rögzíti a jogos bérlők elhelyezésének ütemezését. Az utolsó bekezdés pedig a jogcím nélküli lakáshasználókkal foglalkozik, a mellékelt listával, ami egy véglegesített állapot. A CKÖ vezetője azt a nyilatkozatot tette, hogy ezt a listát véglegesnek tekinti, további bővítését indokolatlannak tartják, tehát az elhelyezést váró, jelenleg jogcím nélküli bérlők listáját véglegesnek tekintik. Egyeztetés után az említett kezelési szerződést a CKÖ és az Önkormányzat majd megköti a lakosság sorsának rendezése érdekében, amit egy közgyűlésen fognak jóváhagyni. /8/A. 46-101/ Kerényi János: a határozati javaslat azon részét, amely a jogszerű bérlők elhelyezésére vonatkozik, maradéktalanul el tudja fogadni. A második részt, ami a jogcím nélküli lakáshasználókról szól, még Molnár Tamás kiegészítése sem világítja meg. A CKÖ előterjesztése, hogy a Gödör u. 5. sz. alatti épületbe kerüljenek elhelyezésre a jogcím nélküli lakók. Legalizálva lesznek, oda költöztetik össze őket, vagy nem? Amennyiben szükségesnek tartják Szabó-Pál Bálint megbízását a műszaki felmérésre, a tervezésre a kiköltöztetés ütemében - akkor a szerződést az építésszel június 30-ig meg kelljen kötni. Ez a szakasz elválik a Czerékvölgytől, ez a tervezési megbízás a jogszerű bérlőkre vonatkozik. A folytatás is ugyanezen bérlők problémájának megoldásához adott pénzügyi fedezetet és e célra szabadítsák fel a céltartalékban Czerékvölgyre jóváhagyott 3 MFt-ot. Ez az összeg a tervezési megbízásra, a jogszerű bérlők problémájának megoldására, vagy a Gödör u. 5. sz. épületre van biztosítva, ahol a jogcím nélküli lakók kerülnek elhelyezésre. /8/A. 102-136/ Molnár Tamás: hangsúlyozza, az előterjesztés 2. sz. melléklete a határozati javaslatnak nem szerves része. Ez egy bizottsági tárgyalási alapként szolgáló előterjesztése a CKÖ-nek. A bizottság hosszasan tárgyalta az abban foglaltak indokoltságát és nem ez a változat került ide. Nem ez a változat az, ami szándékaik szerint maradéktalanul, ilyen ütemezéssel és feltételekkel kerül - a Lakásügyi Bizottság tárgyalása után - a Közgyűlés elé. A határozati javaslat arról szól, hogy a jogszerű bérlők elhelyezését az iroda milyen ütemezéssel vállalja. Ennek nincs közvetlen költségvetési vonzata. A 2./ bekezdésnek szintén nincs. Amennyiben értékesebb lakást kérnek, értékkülönbözetet kell fizetniük. Az utolsó bekezdés pedig utal a listára, amely korlátozza a további jogcím nélküli bérlők beköltözését. Az utolsó lapon pedig Dr. Kosztics István nyilatkozata szerepel. (melynek ismerteti a lényegét)

Az első ütemezésben a legkisebb költséggel felújítható épületbe költöztetnék az összes jogcím nélküli lakót, de ez a folyamatossága miatt nem egyik hétről a másikra lebonyolítható ügy. A munkák tervezésére és kivitelezésére van szükség és ehhez kell a Czerékvölgy címszó alatti pénz felszabadításával szerződést kötni a szabad felhasználásra, - elszámolási kötelezettség mellett - de a feladatok és hatáskört a CKÖnek adni. Ezt követően a többi lakóépület teljesen, vagy részben lebontásra kerül és a lebontott anyagok hasznosítását a CKÖ végezné. Ezzel elérhető, hogy a Czerékvölgyben tartósan életvitelszerűen ott lakók elhelyezését meg tudnák oldani. Ehhez a CKÖ által külső forrásból pénzeket lehetne szerezni; közhasznú foglalkoztatás keretében akár 90 %-os támogatást is, központi forrásból. A városnak a szükséges költségek töredékét kellene erre a célra fordítani. A cigány munkanélküliek foglalkoztatási gondjainak részbeni megoldására is sor kerülhetne. Mindez nem a határozati javaslat része, de tájékoztatásul elmondta, hogyan körvonalazódik az a feladat, amit a Lakás- és Helységgazdálkodási Egységgel és a CKÖ-vel a városnak meg kell oldani. /8/A. 136-224/ Dr. Révész Mária: a bizottsági anyagok tanulmányozásával bizottsági munkát végeznek. Úgy gondolja, össze kell foglalniuk, ha az összes napirendi pont tárgyalását még ma be akarják fejezni. Ilyen mélységű tárgyalásra joga van minden képviselőnek, de a bizottsági jegyzőkönyvek rendelkezésre állnak. /8/A. 224.-236/ Kerényi János: véleménye, félreértették. Nem kívánta ezt a részletességet. A kérdése az volt, az eddigi jogcím nélküli lakók ezentúl jogszerű lakókká válnak? A határozati javaslat tartalmát elfogadja. Kérdésére rövid választ kér; melyre Molnár Tamás nem tud válaszolni. /8/A. 237-250/ Pacur Zsolt: megemlíti, Molnár tamás túl részletes magyarázatot fűzött a hozzászóláshoz, s nem lehetett kivenni a választ. A kérdésre akkor válaszolt, amikor azt mondta, nagyon jól előkészített, bőséges mellékletekkel ellátott előterjesztést kaptak a képviselők. Olyan melléklet is bekerült, aminek nincs köze a határozati javaslathoz, amiről szavazni kell. Ma nem tudnak válaszolni, majd a lakáskoncepció részét fogja képezni. /8/A. 254-270/ Molnár Tamás: dr. Révész Mária kérdésére elmondja, ez a határozati javaslatot nem befolyásolja, csak a jogcímmel rendelkező bérlők elhelyezéséről van szó. A jogcím nélküli lakókról csak a lista készült el, és ez a jövőre nézve sem javaslat. /8/A. 272-286/ Dr. Révész Mária: mivel több hozzászólás nincs, szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés a bizottsági előterjesztést 27 igen szavazattal, 2 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadta. /8/A. 276-284/

Pécs M.J. Város Közgyűlésének 223/1996. (VI.13.) számú határozata Pécs, Czerékvölgy Gödör u. 3-4-5-6. sz. lakások bérlőinek elhelyezéséről A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta. 1. Egyetért azzal, hogy a Pécs, Czerékvölgy Gödör u. 3-4-5-6. sz. alatti épületek sorsát rendezni kell. A Gödör u. 5. sz. alatti épületben lakó 8 jogszerű bérlő (Molnár Lászlóné, Magyar Istvánné, Horváth Teréz, Szekler Henrik, Ritter Károly, Törökné Horváth Irén, Lakatos Mária, Orsós Teréz) bérleti jogviszonya megszűnik és a Lakás és Helyiséggazdálkodási Egység 1996. október 31-ig jelenlegi bérleményeikkel azonos szobaszámú és komfortfokozatú cserelakást ajánl fel. A Gödör u. 6. sz. alatti épületben lakó 7 bérlő (Megyesi Mihály, Nyári Béla, Berta József, Oláh István, Giesz János, Vajda István, Orsós Sándor) elhelyezését a Lakás és Helyiséggazdálkodási Egység ugyanolyan feltételekkel mint a Gödör u. 5. sz. alatti bérlőkét 1997. március 31-ig oldja meg. Amennyiben a fenti bérlők értékesebb cserelakást kérnek, illetve fogadnak el, úgy az 1994. évi 8. sz. Ör. szabályai szerint lakáshasználati értékkülönbözetet kell fizetniük. A kérdéses épületekben visszamaradó az 1. sz. mellékletben szereplő jogcím nélküli lakáshasználók további sorsára vonatkozóan a Pécs Városi Cigány Kisebbségi önkormányzat teszi meg a szükséges javaslatokat. Felelős: dr. Varga-Pál Józsefné irodavezető-helyettes Határidő: 1996. október 31. ill. 1997. március 31. Kapják: Tisztségviselők, Molnár Tamás, Pacur Zsolt Bizottsági elnökök, Dr. Varga-Pál Józsefné, Dr. Kosztics István CKÖ vezetője

26./ 46/1996. (II.28.) sz. közgyűlési határozat végrehajtása (volt József Attila Művelődési Ház hasznosítása) Előterjesztő: Pacur Zsolt bizottsági elnök Pacur Zsolt: a hivatkozott közgyűlési határozat szerint Szociális Bizottság választja ki a majdani működtetőt, illetve a GAVÁB javaslatára a szerződés-tervezettel együtt kerül a közgyűlés elé. Elmondja, Gonda Tiborral szóban egyeztetett és úgy érezték, hogy a határozati javaslat 2./ pontjában foglaltak szükségesek azért, hogy a már kijelölt Kft. bemehessen az épületbe. /8/A. 287-300/ Dr. Erdődy Gyula: emlékeztet, amikor a 46/1996. sz. határozatot elfogadták, az előterjesztésnek volt egy tárgya. Kéri az Ügyrendi Bizottság elnökét, hogy a jövőben csak címmel megjelölt előterjesztéseket engedjenek tovább. /8/A. 304-311/ Dr. Révész Mária: kérdése, amennyiben nincs érvényes szerződés és ha beengedik az ingatlanba a várományos szerződő felet, tulajdonképpen megelőlegezik a szerződés teljesülését? /8/A. 312-321/ Pacur Zsolt: igennel válaszol, de úgy tudja, hogy a szerződés utolsó pontja is megoldás előtt áll. Amennyiben a határozati javaslat elfogadásra kerül, a Kft-t értesíteni tudják és közös megegyezésű szerződés-tervezet alakul ki. Kéri, hogy fogadják el a határozati javaslatot. /8/A. 322-329/ Golob Ferenc: nem tudja más bizottság nem kompetens az ügyben? Elhangzott a GAVÁB neve és az, hogy Gonda Tiborral szóban egyeztetve lett. Ez a bérmunka csak elvállalható, vagy esetleg más jellegű dolgokkal is foglalkozik a társaság és más jellegű feladatokat is ide akar hozni? Fennáll a veszélye, hogy minden előzetes ismeret nélkül bízzanak meg egy számukra ismeretlen céget, amely Kinder-meglepetéseket készíttet bérmunkaként. Szeretne meggyőződni arról, hogy ez a bérmunka csak ilyen jellegű tevékenységet jelent. /8/A. 331-368/ Gonda Tibor: szóban egyeztettek Pacur Zsolttal. Az irodavezető asszony tájékoztatta arról, hogy a szerződés elő van készítve és a 24-i bizottsági ülésen tárgyalni tudják. /8/A. 369-378/ Kerényi János: szeretné, ha a cég 70-100 főt foglalkoztatna és a vállalkozás ide jönne, ha megfelelő szerződést tudnak kötni. A GAVÁB ezt meg fogja nézni. A határozati javaslat 1-3./ pontjait ismerteti. E szerint a kész megkötött bérleti szerződést kell a közgyűlés elé terjeszteni? Amennyiben Pacur Zsolt által elmondottak igazak, akkor kéri, ezt az előterjesztést módosítsa. /8/A. 380-409/

Pacur Zsolt: a határozat felhatalmazta a bizottságot a bérlő kiválasztására. Ez egy döntési jogosítvány. Úgy gondolja, ezek után joga volt a bizottságnak a pályázók közül kiválasztani azt, aki ezt a tevékenységet végezni fogja. A szerződést a Vagyonkezelő Irodának kell elkészítenie és közgyűlés elé terjeszteni. A bizottság nem tett mást mint a felhatalmazás alapján a bérlőt kiválasztotta. A Kft-re vonatkozóan válaszolna, azonban ez zárt ülési téma, mert lehet hogy olyan adatokat kérnek, amire nem szabad nyílt ülésen kitérni. /8/A. 410-443/ Dr. Révész Mária: a részletekre hivatkozik, ha nincs szerződés - akár kijelölik, akár nem - aggályos lehet, ha utólag hagyják jóvá. /8/A. 444-454/ Dr. Szabó László: ugyanez az aggálya. Úgy gondolja, a kijelölés a szerződést, illetve jóváhagyást egyidőben kellett volna megtenni. Ha beengedik a működtetőt az ingatlanba, hogy az átalakítási előkészületeket megtegye, lehetőséget biztosítanak arra, hogy az ingatlant birtokba vegye. Ugyanakkor a bérleti szerződést csak június 27-én lehet megkötni. Megemlíti, nem szokták a bérleti szerződés előtt a vállalkozót beengedni, mert a szerződés tartalmazhat olyan feltételeket, melyeket a működtető vagy a bérbe adó nem fogad el. Úgy gondolja, a 2./ pontot módosítani kell június 27-re, amennyiben a szerződés elfogadásra kerül. /8/A. 457-480/ Golob Ferenc: csatlakozik az előtte szólókhoz, kéri, hogy a GAVÁB tárgyalja meg a szerződéstervezetet - annak a jognak az elismerésével, hogy a Szociális És Foglalkoztatási Bizottság kiválasztotta a bérlőt - és csak utána döntsön a közgyűlés. /8/A. 480-482 és 8/B. 00-04/ Pacur Zsolt: úgy gondolja, ez a pont nem jelent birtokba kerülést. Ami miatt fontos lenne a döntés, hogy pályázati feltételek, határidők vannak ahhoz, hogy a pályázó a felmérést meg tudja tenni és megtekintse az épületet. A munkát nem tudják elkezdeni, amíg a szerződés nincs elfogadva. Viszont indokolt, hogy reális képet nyerjen az épületről és egyáltalán bejuthasson. A bérleti szerződésről úgy tudja, hogy minimális hiányzik ahhoz, hogy minden gond nélkül szerződni tudjanak. /8/B. 04-20/ Dr. Révész Mária: javasolja, pontosítsák a határozat 2./ pontját a szükséges átalakítási munkákhoz a felmérést tegye lehetővé a Vagyonkezelő és Hasznosító Iroda". Hangsúlyozza, semmiképpen nem szabad olyan helyzetet teremteni, amellyel a birtokbavétel esetleg megvalósulhat. /8/B. 21-27/ Golob Ferenc: az 1./ pont elhagyását javasolja. A másodikban meg lehet nevezni ezt a társaságot, de ne mondják most ki, hogy az önkormányzat kijelöli. /8/B. 27-31/

Pacur Zsolt: újból felolvassa a korábbi közgyűlési határozatot, majd elmondja, a bizottság élt a testületi felhatalmazással. /8/B. 31-36/ Dr. Révész Mária: véleménye, ez reális, ezen nem kell vitatkozni. A 2. pontnál lehet módosítást alkalmazni "a Vagyonkezelő és Hasznosító Iroda tegye lehetővé a HUMÁN Kft-nek a szükséges munkálatokhoz a felmérést, de semmiféle munkálatok elkezdését nem engedélyezi." /8/B. 36-42/ Pacur Zsolt: jelzi, hogy előterjesztőként a módosítást be tudja fogadni. /8/B. 42-43/ Dr. Révész Mária: véleménye, a 3./ pontnál a határidőt, illetve a szöveget kellene módosítani "A szerződés-tervezetet az iroda a GAVÁB tárgyalása után terjessze a közgyűlés elé." /8/B. 43-50/ Pacur Zsolt: ismét vissza kell hivatkoznia a februári határozatra. E szerint az iroda készítse el a bérleti szerződést és terjessze a közgyűlés elé. /8/B. 51-54/ Dr. Révész Mária: ezt a határozatot a közgyűlés megváltoztathatja, hogy az előkészítés alaposabb legyen. /8/B. 54-55/ Dr. Szabó László: további pontosítást javasol: "... a bérleti szerződés tervezetét terjessze a soron következő közgyűlés elé. /8/B. 56-57/ Dr. Révész Mária: emlékeztet, volt egy módosító javaslat az iroda a bérleti szerződés tervezetét a GAVÁB tárgyalása után terjeszti a közgyűlés elé". Mivel az előterjesztő nem fogadta be, erről kér szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés az előzőleg ismertetett módosító indítványt 13 igen szavazat 16 nem és 2 tartózkodás mellett elutasította tehát a testület nem kívánja, hogy a GAVÁB tárgyalja a szerződés-tervezetet. Ezt követően a befogadott módosítással az eredeti határozati javaslatot bocsátja szavazásra. Megállapítja, hogy a közgyűlés 22 igen szavazattal 5 nem és 3 tartóakadás mellett az előterjesztést elfogadta. /8/B. 57-79/

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 224/1996. (VI.13.) sz. határozata 46/1996. (II.28.) sz. közgyűlési határozat végrehajtásáról A Közgyűlés elfogadja a Szociális és Foglalkoztatási Bizottság elnökének előterjesztését és az alábbi döntéseket hozza. 1.) A volt József Attila Művelődési Házban létrehozandó rehabilitációs foglalkozató működtetésére a kecskeméti Humán Kft.-t. (Kecskemét, Széchenyi sétány 6., képviselője: Gaálné Urbán Teréz) jelöli ki. 2.) A fent nevezett működtető részére a Vagyonkezelő és Hasznosító Iroda tegye lehetővé a szükséges munkálatok felmérését, annak tényleges megkezdése nélkül. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Kahutek Annamária irodavezető 3.) Utasítja a Vagyonkezelő és Hasznosító Irodát, hogy a bérleti szerződést terjessze a soron következő Közgyűlés elé. Határidő: 1996. június 27. Felelős: Dr. Kahutek Annamária irodavezető Kapják: tisztségviselők, Pacur Zsolt bizottsági elnök, irodák vezetői, bizottsági felelős 27./ Horvát Színház igazgatói állásának betöltése Előterjesztő: Dr. Kunszt Márta bizottsági elnök Dr. Kunszt Márta: ismertetné a Kulturális Bizottság állásfoglalását a Horvát Színházzal kapcsolatban, hiszen Petrovits képviselőnek is volt kérdése ez ügyben. Nem lehet kitérni, hogy újra a pécsi önkormányzat hirdesse meg az igazgatói állást, mert tisztázatlanok a gazdasági körülmények, amelyek alapján a Horvát Kisebbségi Önkormányzat működtetni tudna egy intézményt. Emiatt kénytelenek továbbra is a színházat önkormányzati intézményként működtetni. Az állásfoglalásban szerepel, hogy a Horvát Színház az egész Magyarországon élő horvátság színháza, ezért a város nem kívánja hosszú távon önkormányzati intézményként működtetni, hanem át kívánja adni a horvát kisebbség működtetésébe, ugyanazokkal az anyagi kondíciókkal, melyekkel eddig is támogatta. Úgy gondolják azonban, hogy a Horvát Kisebbségnek is hozzá kell járulnia és országos alapokra helyezni ezt a működést. Továbbra is törekednek arra, hogy a színházat mielőbb a Horvát Kisebbség működtetésébe adják át. /8/B. 82-104/

Kerényi János: egyetértve az előterjesztéssel és elfogadva a határozati javaslatot, megkérdezi, hogy a pályázati kiírásban az eredmény ismertetéséhez nem kellene határidőt szabni? /8/B. 105-115/ Dr. Kunszt Márta: elfogadja az észrevételt és javasolja "a pályázat lezárását követő 30 nap elteltével kelljen eredményt hirdetni." /8/B. 115-119/ Koósz Margit: más megfogalmazást javasol, mert a pályázatok elbírálásának módja szigorúan szabályozott. /8/B. 120-123/ Dr. Kunszt Márta újabb javaslata: "A jogszabályi rendelkezésnek megfelelően tartsák be a határidőt." /8/B. 124-125/ Dr. Révész Mária: szavazást kér az előterjesztésről. Megállapítja, hogy a közgyűlés az írásos előterjesztést - a módosító indítvánnyal együtt - 29 egybehangzó igen szavazattal elfogadta. /8/B. 125-133/

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 225/1995. (VI.13.) sz. határozata Pécsi Horvát Színház igazgatói állásának betöltéséről 1.) A Közgyűlés megerősítve előző szándékát kinyilvánítja, hogy a nem kívánja hosszútávon működtetni a Horvát Színházat, egyben felkéri a Pécsi Horvát Kisebbségi Önkormányzatot, hogy a színház átvételéről kezdje meg a tárgyalásokat a Közoktatási, Közművelődési és Sportirodával. Határidő: értelem szerint Felelős: Tóth Béla irodavezető, Rozs András kisebbségi referens 2.) A közgyűlés - közösen a Pécsi Horvát Kisebbségi Önkormányzattal - az igazgatói állás betöltésére pályázatot hirdet a mellékelt pályázati szöveg szerint. Határidő: azonnal Felelős: Tóth Béla irodavezető

3.) A pályázati eljárás eredményes befejezéséig Vidákovics Antalt bízza meg - illetményének és pótlékának változatlanul hagyásával - az igazgatói teendők ellátásával. Határidő: 1996. július 1. Felelős: Tóth Béla irodavezető Kapják: tisztségviselők, Dr. Kunszt Márta, Mischinger István bizottsági elnökök, Gyurok János a Pécsi Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnöke, irodák vezetői, bizottsági felelős

28./ DEVI ART alapítvány kuratóriumi tagságához, illetve kuratóriumi elnöki tisztség betöltéséhez történő hozzájárulás Előterjesztő: Dr. Révész Mária alpolgármester Dr. Révész Mária: ismerteti az előterjesztés lényegét. A polgármester urat kuratóriumi tagságra javasolják. Erről kér szavazást, mivel észrevétel nincs. Megállapítja, hogy a közgyűlés az írásos előterjesztést 26 igen szavazattal (egyhangúlag) elfogadta. /8/B. 133- 144/ Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 226/1996. (VI.13.) sz. határozata dr. Páva Zsolt polgármesternek DEVI ART Alapítvány kuratóriumi tagságához, illetve kuratóriumi elnöki tisztség betöltéséhez történő hozzájárulásról A Közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy dr. Páva Zsolt polgármester a DEVI ART Alapítvány Kuratóriumában kuratóriumi tagi, illetve kuratóriumi elnöki tisztséget betöltsön. Határidő: azonnal Felelős: dr. Páva Zsolt polgármester Kapják: dr. Páva Zsolt polgármester, irodák vezetői, Lászlóné dr. Kovács Ilona jogtanácsos

29./ Oktatási intézmények saját főzőkonyhái és a Központi Menza működésének átalakítása Előterjesztő: Troska Gyula bizottsági elnök Troska Gyula: dr. Révész Mária kérdéseire elmondja, hogy közgyűlési határozat szükséges. A szerződés megkötése az intézmény saját hatásköre. Az egyik legfőbb probléma az ott dolgozó emberek munkaviszonya. Valamennyi iskola ugyanilyen vagy ennél jobb szerződést köthet. /8/B. 149-170/ Golob Ferenc: az előterjesztésben megfogalmazott hátrányokat ismerteti. Ez azt jelenti, hogy többet kell fizetni azoknak a diákoknak is, akik eddig kedvezményben részesültek. /8/B. 171-188/ Dr. Erdődy Gyula: kérdése, a konyhai dolgozók kikerülnek a közalkalmazotti körből? Rendelkezésre áll-e a végkielégítés összege: Milyen forrásból fogják fedezni? Elmondja az előterjesztés elképzeléseivel egyetért. Nem tart attól, hogy monopóliumok fognak ezen a területen kialakulni. A 2/b. pontban javasolja "a közgyűlés hagyja jóvá" megfogalmazást. A 2/A-b-c. pontokban foglaltak véleménye szerint vállalkozói pénzügyi tevékenység. Módosító javaslata "ezzel a feladattal bízzák meg a Vagyonkezelő Irodát, bevonva a Közoktatási Irodát is. Felelős: Tóth Béla és dr. Kahutek Annamária irodavezetők." /8/B. 188-216/ Golob Ferenc: akkor a Pénzügyi Irodát is be kellene vonni az előkészítésbe. Amint a számítások megtörténtek, a témát a GAVÁB-nak is meg kellene tárgyalni. Véleménye, ne írják elő az összes iskolaigazgatóra, hogy ki kell adnia a főzőkonyháját, mivel lehet, hogy egyszerűbben meg tudja oldani. /8/B. 216-223/ Dr. Révész Mária: csatlakozik az előző felvetéshez. Célszerűnek tartaná pályázat kiírását a konyhák üzemeltetésére. Így talán jobb pozícióba kerül az önkormányzat, ha pályáztatja az üzemeltetőket. 8/B. 223-227/ Kerényi János: felhívja a figyelmet, hogy az előterjesztés 2. oldalán tálalható a nyilvános pályázatra vonatkozó rész. A határozati javaslat 2/b. pontját idézi, ide kéri beírni: "a bérbe adhatóság és eladhatóság feltételének megteremtéséhez szükséges munkálatok mennyiségét, milyenségét és annak pénzügyi kihatásait mérje fel." Indoka: az anyag két alternatívával foglalkozik, a bérbe adhatósággal és az eladhatósággal. Ezért ez nem maradhat ki. A szerződés-tervezettel kapcsolatban kérdezi, hogy a közgyűlés által megállapított étkezési norma figyelembe vétele kötelező vagy ajánlott?

A szerződés-tervezet pontját nem érti, mert hiányos. Javasolja beírni, hogy a bérlemény jó, rossz vagy közepes állapotban van. Úgy gondolja, ezt a részt ki kell bővíteni és egy tényleges állapot-leírást beírni. /8/B. 229-269/ Staub Ernő: szintén a pályáztatással kapcsolatban kérdez, mert ez a határozati javaslatban nem szerepel, továbbá az sem, hogy az intézmények saját konyháinak bérbeadása valóban az intézményvezető hatásköre és a közgyűlés csak orientálhatja. A Központi Menza önkormányzati intézmény, kérdése, hogy el- vagy bérbeadásáról van szó. /8/B. 271-286/ Troska Gyula: a bérleti szerződések függnek a konyhák állapotától. A pályáztatással kapcsolatban elmondja, hagy a 39 oktatási intézmény 9 konyhájára talán lesz további bérleti szerződés. Megemlíti, egy részét közösen üzemeltetik, rendkívül gyenge, kisadagos konyháknál rendkívül rossz az ajánlat. Úgy gondolja, az intézményvezetőre kell bízni a döntést. Elképzelhetőnek tart olyan megoldást is, ha a bérlő felújítja a konyhát, másfél-két évre eltekintenek a bérleti díjtól. A kérdésekre elmondja, hogy a Központi Menza eladható, a többi konyha azonban szerves része az épületeknek, így csak bérbeadási lehetőségük van. A nyersanyag-normával azért kell foglalkozni az önkormányzatnak, mert nemrég hajtották végre az emelést. Amennyiben az önkormányzat olyan szinten tudja tartani, ami a verseny-szférába belefér, nem lesznek problémák a gyermekétkeztetéssel. A végkielégítésekhez szükséges összegekkel kapcsolatos kérdésre elmondja, szeptember 1-től az önkormányzatnak lehetősége nyílik újabb ilyen jellegű pénzek megpályázására. A bérlővel olyan szerződést kell kötni, amelyben a munkajogi kérdéseket tisztázzák, pl. lesz-e jogfolytonosság vagy nem. Végezetül megjegyzi, hogy ezeknek a konyháknak a rezsije, bérköltsége mérhetetlenül magas. Úgy gondolja, ha nem is fizetnék a bérleti díjat, az oktatás és az önkormányzat akkor is pozitív szaldóval zárná ezt a tranzakciót. /8/B. 292-395/ Dr. Révész Mária: véleménye szerint a határozati javaslat nem teljesen pontos, összekeveri a Központi Menzát és a saját konyhákat. Milyen feltételek mellett kell a pályázatot kiírni, mi a határideje? A határozati javaslatban ez nem szerepel, ezért kéri a bizottság elnökét, tegyen egy újabb határozati pontot. /8/B. 356-365/ Troska Gyula: a meglévő konyhák pályáztatását július 15-i határidővel javasolja, ugyanis július 15. - augusztus 31. között van lehetőség arra, hogy a bérbe adó és a bérbe vevő a feltételeket biztosítsa. Elmondja, nem is biztos, hogy ezekben a konyhákban mindenhol főznek majd, lehet, hogy tálalókonyhává alakulnak át. Tehát "a pályáztatás idejét július 15-ben tudná meghatározni." Az elbírálás az intézményvezetők hatásköre és az is, hogy mikor kötik meg a szerződést. A lényeg, hogy szeptember 1-től a gyerekek igénybe vehessék a szolgáltatást. /8/B. 390-397/

Dr. Révész Mária: hangsúlyozza, külön kell választani a Központi Menzát és a saját konyhát, mert külön eljárás alá esik. /8/B. 397-405/ Troska Gyula: az 1./ ponttal különösebb gond nincs, a bérbeadásra a Közoktatási Iroda pályázatot ír ki a Központi Menza tekintetében. Még ma sem tudja, hogy a Központi Menzát el akarja adni az önkormányzat, vagy bérbe adja vagy milyen megoldást választ. A Pénzügyi Iroda a bérbeadást szorgalmazta. /8/B. 405-419/ Dr. Révész Mária: javasolja, függesszék fel a napirendi pont tárgyalását és fogalmazzanak meg egy egyértelmű határozati javaslatot. /8/B. 420-432/ Golob Ferenc: ismételten kéri a 2./ pontban pontosítani, hogy melyik irodák Közoktatási, Pénzügyi, Vagyonkezelő mérték fel a bérbe adhatóság feltételeit. Amikor a felmérések elkészültek, a GAVÁB is tárgyalja meg az ügyet. További javaslata a 2/a. ponthoz, hogy a bérbeadás feltételeit iskolánként mérjék fel. /8/B. 433-449 / Troska Gyula: ismételten hangsúlyozza, hogy ebbe az önkormányzat nem szólhat bele, nem érti miért beszélnek arról, hogy a Pénzügyi Iroda végezze el, amikor a munkáltató feladata a bérleti szerződések megkötése, az előírások betartása, stb. Állásfoglalással kérte, hogy a rendszer összes konyhája a munkáltató által bérbeadási tranzakcióba menjen át. Ezt nem lehet kivenni az intézmények kezéből és átruházni a Pénzügyi és Vagyonkezelő Irodára. /8/B. 449-475/ Staub Ernő: véleménye, sok minden össze van keveredve az előterjesztésben, ellentmondások vannak. Az előterjesztő nem tudja, mi az önkormányzat szándéka bérbe- vagy eladja a konyhákat. Ha az intézmények jogköre, akkor nem kell idehozni és csupán egy szorgalmazást megfogalmazni. Ellentmondásos a Központi Menza és a saját konyha ügye. A Központi Menzát az előterjesztésből ki kell venni. A pályáztatást illetően a 2./ pontban javasolná: "utasítja a Közoktatási Irodát, hogy nyilvános pályázatot írjon ki a Központi Menza el- vagy bérbe adására, attól függően, hogyan döntenek", de megjegyzi, hogy a két dolgot el kellene választani, mert nem szerencsés a vagylagos megfogalmazás . /8/B. 478-484. és 9/A. 00-13/

Dr. Révész Mária: kéri megfogalmazni a módosító javaslatot. /9/A. 13-14/ Troska Gyula: azt fogja kérni, vegyék le napirendről a témát és a 27-i ülésre behozza. Megjegyzi, ezt a témát örökölte és kollegája ezzel kapcsolatban jogos észrevételeket tett. /9/A. 14-20/ Dr. Révész Mária: Troska Gyula javaslata alapján szavazást kér az előterjesztés napirendről történő levételéről. Megállapítja, hogy a közgyűlés az elnapolásra vonatkozó javaslatot a 22 igen szavazat, 5 nem és 1 tartózkodás mellett nem fogadta el, mivel minősített többségű szavazatarány lett volna szükséges. /9/A. 21-32/ Dr. Kékes Ferenc: frakcióvezetőként szünetet kér. /9/A. 33-34/ Dr. Révész Mária: a szünet után létszámellenőrzést tart és megállapítja., hogy a testület határozatképes, folytathatja munkáját. Ezt követően felkéri Troska Gyulát, ismertesse a határozati javaslatát. /9/A. 37-50/ Troska Gyula: a következő határozati javaslatot terjeszti elő: 1. A Közgyűlés megtárgyalta a Közoktatási Bizottság előterjesztését és a saját főzőkonyhák, illetve a Központi Menza bérbe adhatóságát. 2./ Utasítja a Vagyonkezelő Irodát, hogy a Központi Menza bérbeadására nyilvános pályázatot hirdessen. Határidő: július 20. Felelős: Vagyonkezelő iroda. 3./ A Közgyűlés felkéri az intézményvezetőket, hogy az iskolájukhoz tartozó főzőkonyhák bérbeadási szerződéseit kössék meg. Határidő: augusztus 15. Felelősek: intézményvezetők" Úgy gondolja, elsőként hasznosabb lenne a Központi Menza bérbeadása, majd ezt követően az értékesítés. Golob Ferenc kérdésére elmondja, hogy az intézményvezetőket felkérik és nem kötelezik. /9/A. 50-72/ Dr. Révész Mária: pontosítja az elhangzottakat: tehát felkéri az intézményvezetőket, vizsgálják meg a bérbe adhatóság lehetőségét. Troska Gyula igennel válaszol és amennyiben lehetséges augusztus 15-ig kössék meg a szerződéseket. Mindezek után a határozati javaslatról kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a közgyűlés 25 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett a szóban előterjesztett határozati javaslatot elfogadta. /9/A. 72-80/

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 227/1996. (VI.13.) sz. határozata oktatási intézmények saját főzőkonyhái és a Központi Menza működésének átalakításáról 1.) A Közgyűlés megtárgyalta a Közoktatási Bizottság előterjesztését és a saját főzőkonyhák, illetve a Központi Menza bérbe adhatóságát. 2.) Utasítja a Vagyonkezelő és Hasznosító Irodát, hogy a Központi Menza bérbeadásáról nyilvános pályázatot hirdessen. Határidő: 1996. július 20. Felelős: Dr. Kahutek Annamária irodavezető 3.) A Közgyűlés felkéri az intézményvezetőket, hogy az iskolájukhoz tartozó főzőkonyhák bérbeadási szerződéseit kössék meg. Határidő: 1996. augusztus 15. Felelős: intézmények vezetői Kapják: tisztségviselők, Troska Gyula bizottsági elnök, Petrovits Béla Költségvetési Bizottság tagja, irodák vezetői, bizottsági felelős

30./ A Református Egyház közoktatási magállapodás kérelme Előterjesztő: Troska Gyula bizottsági elnök Troska Gyula: kiegészítésében elmondja, az egyház kérte, hogy az önkormányzat ne kösse meg a közoktatási megállapodást. Kérése a "nem" választ erősítse meg a testület, mert csak akkor tudnak minisztériumi támogatást kérni. /9/A. 94-104/ Dr. Révész Mária: megállapítja, hogy a közgyűlés az előterjesztést vita nélkül 22 igen szavazattal, 1 nem és 3 tartózkodás mellett elfogadta. /9/A. 105-112/

Pécs Mj. Város Önkormányzata Közgyűlésének 228/1996. (VI.13.) számú határozata 1.) A Közgyűlés a Közoktatási Bizottság javaslata alapján nem köt "Közoktatási megállapodást" a Baranyai Református Egyházmegyével. Kötelezi a Közoktatási, Közművelődési és Sportirodát, hogy a döntésről Egyházmegyét írásban tájékoztassa. Felelős: Tóth Béla irodavezető Határidő: azonnal Kapják: dr. Révész Mária alpolgármester, Troska Gyula bizottsági elnök, irodák vezetői és bizottsági felelős

31./ Golob Ferenc tájékoztatója a Közüzemi Rt. ingatlan értékesítésének vizsgálatára létrehozott ad hoc bizottság tevékenységéről (szóbeli) Golob Ferenc: elmondja, az ad hoc bizottság első ülése pénteken volt, amelyen megbeszélték a feladatokat egyeztették a rendelkezésre álló dokumentumokat és újakat kértek be. Megegyeztek abban, hogy júniusban csak azokkal a konkrét ügyekkel foglalkoznak, melyekre részletes dokumentáció van. A továbbiakban - az őszig kijelölendő határidőig - az összes számbavehető ingatlant átnézik. /9/A. 117-127/ Dr. Révész Mária: több napirendi pont, hozzászólás nem lévén a testület nyílt ülését 20,10 órakor befejezettnek tekinti. Egyidejűleg felhívja a képviselők figyelmét, hogy zárt ülésre felvett előterjesztések is szerepeltek a napirenden. Ennek megfelelően elrendeli a zárt ülést. Kmf.

Dr. Révész Mária alpolgármester

Dr. Farkas Károly jegyző

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1995. évi 35. számú önkormányzati rendelete helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjának szabályozásáról szóló 1995. évi 2. számú rendelet módosításáról 1. § Az 1995. évi 2. számú önkormányzati rendelet 1. §-a az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki: "(5) A településrészi önkormányzat vezetője - a tiszteletdíj szempontjából - egy tekintet alá esik a bizottsági elnökkel."

megállapítása

2. § E rendelet kihirdetése napján ép hatályba.

dr. Révész Mária s. k. alpolgármester

dr. Pozsárkó István s. k. aljegyző

Záradék: Elfogadta a Közgyűlés 1996. június 13-i ülésén. Kihirdetve: 1996. június 30.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1996. évi 36. számú önkormányzati rendelet Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló többször módosított 1995. évi 3. sz. Ör. módosításáról 1. § 1.) A többször módosított 1995. évi 3. sz. Ör. 47. § (1) bekezdése kiegészül az alábbi "m" ponttal "Tulajdonosi Bizottság 6 fő" 2.) A többször módosított 1995. évi 3. sz. Ör. 47. § (1) bekezdésében felsorolt bizottságok esetében meghatározott létszám az alábbiakra változik: "c" Gazdasági és Vállalkozási Bizottság 5 fő" "h" Kulturális Bizottság 5 fő" "k" Költségvetési Bizottság 6 fő" 2. § A többször módosított 1995. évi 3. sz. Ör. 47. § (3) bekezdés 3. mondata "...Jogi és Igazgatási- Ügyrendi, Tulajdonosi, valamint a Kisebbségi Bizottságot..." 3. § E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

dr. Révész Mária s. k. alpolgármester

dr. Farkas Károly s. k. jegyző

Záradék: A Közgyűlés 1996. június 13-i ülésén elfogadta a rendeletet. Kihirdetve: 1996. június 30.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1996 évi 37. számú önkormányzati rendelete Pécs "Rózsadomb" gépjárműtárolók telepítése szabályozási tervének jóváhagyásáról Pécs M. J. Város Önkormányzatának Közgyűlése az 1964. évi III. tv. 54. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: 1. § A Közgyűlés Pécs "Rózsadomb" területére a szabályozási tervet a PÉCSÉPTERV Stúdió Kft. 103-1996 jelzőszámú tervének V-1 jelű tervlapja (1. számú melléklet) és a hozzá tartozó szabályozási előírások (2. sz. melléklet) szerint jóváhagyja. 2. § A rendelet a kihirdetését követő 10. napon lép hatályba.

dr. Révész Mária s. k. alpolgármester

dr. Farkas Károly s. k. jegyző

Záradék: Megtárgyalta a Közgyűlés 1996. június 13-i ülésén Kihirdetve: a Közgyűlés 1996. június 30.

2. sz. melléklet SZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁS Pécs, Megyerváros "Rózsadomb" területére Gépjármű tárolók létesítése Általános előírások 1. § (1) A szabályozás területi határa: északon a Szaturnusz és a Tildy Zoltán utca keleten és nyugaton a szabályozási lapon jelölt nyomvonal délen a belterület határvonala (2) Az előírás a Pécsépterv Stúdió 103-1996 jelzőszámú dokumentációjának V-1 jelű tervével együtt érvényes (3) A szabályozás célja, hogy meghatározza az (1) bekezdésben lehatárolt területen gépjármű tárolók létesítésének feltételeit. Ezen a területen gépjármű tároló számára építési telket alakítani, gépjárműtárolót építeni, ezen célokra hatósági engedélyt adni az OÉSZ és jelen szabályozás szerint lehet. Fogalom-meghatározások 2. § (1) Jelen előírás alkalmazása során az alábbi fogalomértelmezéseket kell használni: Gépjárműtároló építési hely: telken belül lehatárolt területrész, amelyen - jelen szabályozási előírások figyelembe vételével - gépjárműtároló épület(ek) elhelyezhető(k). Sorgarázs: egymás mellé sorolt, saját bejárattal rendelkező gépjármű tárolókból álló épület, Támfalgarázs: olyan sorgarázs, amely teljes belmagasságával a hátfalához csatlakozó terepszint alatt van. Parkológarázs: olyan - több gépjármű elhelyezésére szolgáló, de közös bejáratú és légterű épület, amelynek padlószintje több mint 1,9 m-tel kerül a hátfalához csatlakozó terepszint alá. Zöldtető: olyan lapos tető, amely legalább 30 cm-es földréteggel és növényzettel telepítve kerül kialakításra Építési helyek Általános előírások 3. § (1) A területen gépjármű tároló csak csoportosan, építési ütemenként legalább 4 férőhellyel létesíthető. (2) A gépjármű tárolók kapui épületenként azonos kivitelben készítendők, a közterületre nyíló kapuk nem nyílhatnak kifelé.

(3) A csapadékvizet közterületre kell kivezetni. (4) A meglévő közvilágítási vezetékek a szükséges helyeken - a DÉDÁSZ-szal történő egyeztetés szerint - áthelyezhetők. (5) A támfal- és parkológarázsok építésével létrejövő 0,8 m-nél nagyobb szintkülönbségeket korláttal vagy mellvédfallal kell határolni az OÉSZ. 108. § (1) bekezdésének megfelelően. G1 építési hely 4. § (1) Az építési hely olyan - legalább 10 férőhelyes - sorgarázs elhelyezésére szolgál, amelyben az egyes gépjármű tárolók közterületről nyíló bejárattal rendelkeznek. (2) Az építési helyet villamos energiával kell ellátni. (3) Az építés céljára építési telket kell kialakítani. (4) Az épületet a telken 100 %-os beépítettséggel (elő-, oldal-, és hátsókert nélkül) lehet elhelyezni. (5) Az épületeket 30 fokot nem meghaladó hajlásszögű magas tetővel kell létesíteni. Az épület utcai homlokzatmagassága legfeljebb 3,4 m, a gerincmagasság legfeljebb 5,5 m lehet. G2 építési hely 5. § (1) Az építési hely olyan sorgarázs elhelyezésére szolgál, amelyben az egyes gépjármű tárolók közös udvarból nyílnak. (2) Az építési helyet villamos energiával kell ellátni. (3) Az építés céljára telket kell kialakítani. A telek mélysége 9,0 m-nél; szélessége 18,0 m-nél kevesebb nem lehet. A telek területe az 500 m2-t nem haladhatja meg. (4) A telek lehatárolására 2,0 magas, tömör kerítés létesítendő. (5) Az épületeket a telken elő-, oldal és hátsókert nélkül úgy kell elhelyezni, hogy a gépkocsi tárolók legalább 6,0 m széles belső udvarból nyíljanak. (6) A szomszédos telekre néző falban nyílás nem létesíthető.

(7) Az épületeket 30 fokot meg nem haladó hajlásszögű, az udvar felé lejtő magas tetővel, vagy lapos tetővel kell létesíteni. Az épület magassága legfeljebb 3,0 m, a gerincmagasság legfeljebb 5,5 m lehet. T1 építési hely 6. § (1) Az építési hely olyan - legalább 14 férőhelyes - támfalgarázs elhelyezésére szolgál, amely tetőfödémén zöldtető vagy gépjármű-várakozóhely (parkoló) kerül kialakításra. (2) Az építési helyet villamos energiával kell ellátni. (3) Gépjármű tároló épületek csak a szabályozási terven jelölt építési helyeken létesíthetők. Az építési jog alapja az aláépítési szolgalom. T2 építési hely 7. § (1) Az építési hely lakásépítésre alkalmas területeken található; de a terepviszonyok lehetővé teszik olyan támfalgarázsok elhelyezését, melyek tetőfödémén - a kialakítandó lakótelkekhez tartozó - zöldtető, vagy terasz létesíthető. (2) Az építési helyen gépkocsi tárolók elhelyezése csak a szabályozási terven jelölt területre készítendő beépítési terv alapján engedélyezhető. (3) Az építési helyet villamos energiával kell ellátni. P építési hely 8. § (1) Az építési hely olyan - legalább 14 férőhelyes - parkológarázs elhelyezésére szolgál, amely teljes belmagasságával a hátfalához csatlakozó terepszint alatt van és amely tetőfödémén zöldtető vagy gépkocsivárakozó hely létesül. (2) Az építési helyet villamos energiával kell ellátni. (3) Gépjármű tároló épületek csak a szabályozási terven jelölt építési helyeken létesíthetők. Az építési jog alapja az aláépítési szolgalom.

Sashalmi György napirend előtti hozzászólás Pécs, 1996. június 13. A XX. sz. történései oda vezettek, hogy jelentős társadalmi és gazdasági szakadék keletkezett Európa keleti és nyugati régiói között E folyamat és annak következményeinek a felszámolása nem lehet csak a törvénykezés feladata. A tapasztalat szerint, minden olyan fejlődő állam, amelynek lemaradásait sikerült - rövid idő alatt behoznia az oktatásra és az infrastruktúrára áldozta a legtöbbet. A Magyar Igazság és Élet Pártja programjának egyik stratégiai eleme a nemzeti szellemű oktatás, a korszerű szakmai ismeretekre való felkészítés támogatása. Ennek megvalósításához szükség van mindazokra a létesítményekre, amelyek a kultúrát, az oktatást, képzést szolgálták, illetve ma még szolgálják. Megszüntetésüket nem tudjuk másként értékelni, mint olyan helyzet teremtését, ami lehetetlenné teszi egy esetleges későbbi, nemzeti szellemű törvényhozásnak, hogy oktatáspolitikai elképzeléseit megvalósítsa. Az a tény, hogy minden tekintetben kiforratlan törvényi és tartalmi háttér nélkül ilyen vehemenciával igyekeznek - fiskális szempontokra hivatkozva - átfogó átalakításokat elvégezni arra utal, hogy e lehető legrövidebb idő alatt szeretnének olyan kész helyzetet teremteni, amiből visszaüt alig van. Milliónyi apróbb - nagyobb, gyakran megdöbbentő jelek mutatják, hogy itt baj van. Vajon el lehet e dönteni, hogy mi a nagyobb baj? Az e, hogy a gazdaság teljesítőképessége a szabadesés gyorsaságával zuhan a semmibe? Vagy az, hogy az ifjúság és az idősebb nemzedék jelentős része mint közösség szétzilálódott? Megnőtt a bűnözés, a korrupció. Sztárok, a csalók, a köpönyegforgatók, a "melegek", a polgári értékrendet tekintve aberráltak a nemzetgyalázók. Vagy az, hogy a társadalom atomizálódott? Hogy képtelen megjelenni mind össz társadalmi szinten, mind apróbb közösségi szinteken valóban hatékony érdekvédelem. Ma - holnap sikk elváltnak lenni, a család morális fundamentumát ócsárolni. Miért van mindez? Azért mert már hosszú idő óta az öntörvényű, gátlástalan, ügyeskedő ember az idea. Ő a sikeres, a győztes és legyőzhetetlen. Ő az észbontó, a mozgó hajszárítón száguldozó, a banánhegylakó narancstej-paradicsom ura, a kéken szálló sült galambok CD-s apostola A birkává tett álnépi szubkultúra ethoszát megteremtő sajtó Atlasza. Mindezek után kérdem: van itt elég iskola? Vajon elég e egyáltalán ennyi iskola, hogy mind azt a feladatot, ami az egészséges társadalom megteremtése érdekében tenni kellene, legyen ki elvégzi. Többnyire két dologra hivatkoznak a tervezett leépítések kapcsán. Egyik az, hogy kevés a gyerek, a másik hivatkozási alap, hogy sokba kerül a képzés. E kettő összevonva annyit tesz mint: nagy a fajlagos költség.

Hogy kevés a gyerek? E folyamatnak családbarát szociálpolitikával, illett volna elébe menni. Magától értetődő, hogy ez nem maradhat így. De ha a kérdéses gyerekszám egyéb vonatkozásaiban a jelenlegivel teljesen megegyező körülmények között a duplája lenne, honnan lenne pénz az iskolarendszer működtetésére. És ha számításba vesszük mindazokat a problémákat, amelyek megoldása ez iskolarendszerre vár, a feladat sokszoros. Hogy sokba kerül a működtetése? Vajon mihez viszonyítva? Léteznek olyan felvetések is, hogy a magyar államnak vannak elkötelezettségei, és ezért bizony takarékoskodni kell, ahol és amiben csak lehet. Igen a magyar államnak vaunak kötelezettségei és helyes is, hogy ezeket teljesíti. Melyek ezek.: 1. pld.: köteles biztosítani minden gyermekkorú állampolgára számára az egészséges testi és szellemi fejlődéshez szükséges feltételeket, vagy azok megteremtésének lehetőségét. 2. pld: köteles biztosítani minden állampolgára számára legalább a minimális lehetőség lehetőségét, hogy lelkileg és testileg egészséges életet élhessenek. Hosszan lehetne mindezt sorolni. Nem teszem. Csak még egyet említek meg. Azt a kötelezettséget, amely a jelenlegi kormány gyakorlatában mindent tarol és ez a külföldi adósságszolgálat. Ami a mai előterjesztésben most majd lendületet kap, nem más mint a gazdasági, pénzügyi, kulturális, politikai elitjétől magárahagyott, kiábrándult és kiszolgáltatott honfitársaink arculcsapása. Számomra nem kétséges, hogy az a helyzet, ami jelenleg a közoktatásban van, így nem maradhat. Mert tűrhetetlen, hogy egyes esetekben évtizedekre visszanyúló, más esetekben a rendszerváltással összefüggő restanciákat az önkormányzat csak görget maga előtt. De mindennek a teteje, hogy a színfalak mögötti egyezkedésekkel, az érintetteket ellenérdekekké téve, ötletszerű kezdeményezésekkel, egymás ellen kijátszva hozzanak olyan döntéseket, amit úgy kezeltetnek, mintha a közgyűlés által elfogadott lenne. Ez anarchia. Tisztelt képviselőtársaim, nem támogathatok egyetlen olyan előterjesztést sem, amely az intézményrendszer jelentős számú elemét szüntetné meg, ameddig a jelenleg tapasztalható, a mai közoktatás mind tartalmi, mind szervezeti, mind pedig a kapcsolódó törvényi háttérre jellemző, kiforratlan állapotok uralkodnak. Valamint mindaddig, amíg nem kerül kidolgozásra az intézményrendszer átalakítását célzó, a majd meghozandó törvényi háttérre építő, az intézményekkel szembeni, önkormányzati elvárásokat is tükröző, - legalább középtávú - közoktatási koncepció. Nyomatékosan felhívom a figyelmüket, hogy a kellően át nem gondolt döntés olyan kaotikus állapotokat eredményezhet, amely miatt még unokáink is emlegetni fogják a neveinket. Az így előkészített javaslatokat elfogadni nem lehet.

Sashalmi György

Ruppert Edit - az Esztergár Lajos Utcai Általános Iskola igazgatónőjének felszólalása a közoktatási intézmények átszervezésével kapcsolatos témában Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Képviselő Asszonyok! Urak! Köszönöm, hogy szót kaptam! 1995. március 1-től vagyok az Önök döntése alapján az Esztergár L. u. Általános Iskola igazgatója! Önök a munkáltatóim, ezért döntöttem úgy, hogy meghallgatást kérjek. - Amikor fogalmaztam Önöknek a levelet, még erősnek éreztem magam, ma már lelkileg egy kicsit megtörten állok Önök előtt. Eldöntöttem, nem adom fel. Volt olyan perc, óra, amikor azon gondolkodtam, hogy visszavonom kérésemet, de tetszenek tudni, nekem több mint 1000 iskolahasználó, - gyermek, szülő, nagyszülő, közalkalmazott felé kell elsősorban helyt állnom, és szeretnék továbbra is nyíltan, nem szemlesütve nézni szemükbe, esetleg szólni is hozzájuk, meggyőzni is őket az Önök és a város érdekeiről, ha ma itt Önök úgy döntenek, hogy Uránváros legrégibb általános iskoláját, jogutóddal ugyan, de megszüntetik. Szeretném Önökkel közölni, hogy a szülők egy része nem ért egyet mai hozzászólásommal. Tudják - hisz megbeszéltük, miről szeretnék ma szólni. Véleményük szerint szó sem lehet alkudozásról! Csak tiltakozásról! Arra kértem őket, bízzanak bennem, engedjék meg, hogy saját egyéni módszeremmel harcoljak. Itt is kijelentem, megerősítem a hétfőn elhangzott szavaimat: Nem adom fel! Már ismét feltöltődtem, túlvagyok a mélyponton és ezúton is megköszönöm valamennyi szülő bizalmát, kitartását! Úgy érezni, mi mindent megtettünk - a diákönkormányzat, a közalkalmazotti közösség és az iskolaszék véleményét megírtuk, írd és mondd - megközelítőleg három nap alatt. Remélem, Önök is ismerik az anyagot - nem csak az 5 képviselő hölgy és úr, akik a Közoktatási Bizottság tagjait képezik, és a téma felelős megbízottai. Mint jó tanár - ennek tartom magam minden nagyképűség nélkül - megkérdem Önöket: remélem, készültek a mai anyagból! Én igen - e dosszié minden leirat másolatát tartalmazza. Ha időt kapok - többet - bizonyítani is tudok, ha Önök kérik! Közben mi mindent szerveztünk! Két hét óta a tantestület, a gyerekek, a szülők talpon vannak, reggel 1/2 7-től este 1011-ig. Nem biztos, hogy ez jót tett, ennek a feladatnak a megoldása .... Az Önök képviselője, Troska Gyula, szerint nem jól tettük dolgainkat, a mi véleményünk szerint nagyon szervezetten, előkészítetten, fegyelmezetten!

- Tisztelt Hölgyeim, Uraim! a/ Szóltam a lelki összeomlásunkról! Még mindig nem sikerült meggyőzni bennünket az utólagos képviselői beszélgetések során sem - amelyeket talán jobb lett volna időben szervezni, nem a Közoktatási Bizottság döntése után. Nem is fognak meggyőzni arról, hogy ez az átszervezés pártpolitikai érdek! Meggyőződésünk: a város alapfeladata, kötelező feladata az általános iskolai oktatás nevelés megfelelő feltételeinek biztosítása, és ez nem lehet politikai hatalmi harc kérdése! b/ Felelőtlen kapkodó munka intézkedés nem ellenezheti e város vezetőinek munkáját! Már elnézést kérek, - nekünk feladatunk a tanév zárásának megfelelő előkészítése holnap az utolsó tanítási nap, szombaton ballagás, tanévzárás. Hétfőn nyugdíjas kollégáinkat búcsúztatjuk, és nem tudunk annyit megtenni, hogy a majdnem 40 éves, becsületes pedagógusi szolgálat után legalább 5.000,- Ft-ot adjunk, mert erre nincs nekünk lehetőségünk, mint a köztisztviselőknek. Mindez azt jelenti, hogy holnap, illetve két nap múlva a szülők és a gyermekek elé kell állnom és elmondanom, mi lesz. Azt követően nyáron táboroztatni visszük a gyermekeket és még vándortáborba is megyünk. Az utolsó két hét kapkodásból, állandó átszervezésből állt, holott most kellett volna felelősen döntenünk, minősítenünk gyermekeink egész éves munkáját. Higgyék el, sokat ártottak gyermekeinknek! Soha ennyi fegyelmezetlenség, kihágás nem volt intézményünkben, mint ezalatt a két hét alatt. A gyerek az gyerek, és nem lenne gyermek, ha nem használná ki a lehetőséget, mármint azt, hogy érzi, most kevesebbet törődtünk vele, érte is teszünk ugyan, de ez neki kevés. Mindez felelősen állítom - az Önök felelőssége is! Tisztelt Képviselő Asszonyok, Urak! Sok-sok ellenünk felhozott érvet már megcáfoltam, illetve megvétóztunk közösen - pl. a 60 %-os kihasználtságot, amit időközben 75 %-ra módosított a bizottság, azt a vádat, hogy nem tudunk gazdálkodni, azt, hogy a két iskolából közösen 13 pedagógust kellett elbocsátani - egyet sem! Idézőjelben mondom "bebizonyítottuk" 1-2 olyan állítás hitelességének ellenkezőjét, minthogy a POTE meg kívánja vásárolnia a Szigeti úti iskola épületét, stb. - ezekről nem kívánok szólni ! Kívánok szólni azonban a Közgyűlés 130/1996. (V.2.) sz. határozata és a határozatot megelőző intézkedések ellen. 1./ Előbb talán a racionalizálás előkészítése során tapasztaltakról szeretnék szólni: Megkérdi: a/ Joga van-e Pécs városnak a Közoktatási Törvény megjelenése előtt határozatot hozni, - annak ellenében? Erről a vita a Parlamentben most folyik. A kiadott anyag jól szerkesztett. Vastag, ami változik, vékony, amit változatlanul hagy.

b/ Milyen döntés alapján született meg, hogy az igazgatóhelyettesek száma meghatározásakor 20 tanulócsoportot engedélyezett a város? A régi és a jelenleg vita alatt álló törvény 17 tanulócsoportig és azon túl határozza meg az osztályok számát és olyan is van ebben a törvényben, amit Pécs városa figyelmen kívül hagyott, hogy az igazgató kötelező óraszámának beszámításakor a napközis csoportok száma is beleszámít a csoportok számába. Így tehát az Esztergár utcai iskolának 29 tanulócsoportja van. Többször feltette a kérdést. Azt a választ kaptam: "én leszek az oka, ha Pécs város költségvetése össze fog dőlni és mi leszünk - azaz a tantestület és ilyen kis, nagyszájú emberek - az okai annak, ha netalántán októberben - novemberben a város közalkalmazottai nem kapnak fizetést. Garantálja, ha ez a helyzet be fog következni, akkor valamennyi közalkalmazott itt lesz még, azok az igazgató urak is, akik nem kaptak fizetést. 2./ Felháborítónak, törvénytelennek ítélem meg, hogy Pécs város Önkormányzata a város közalkalmazottainak egy rétegét lenézi, kirekeszti. Gondolok itt az oktatásnevelés segítőire (korkedvezményes nyugdíjas társaimra ). Ugyanilyen elfogadhatatlan számomra, hogy a pedagógusok körében is szelektáltak! Azon intézményben, ahol az igazgató éveken keresztül jól lobbyzott - lehetőség adódott átmeneti bérmegtakarításra, esetleg jutalmazásra is, arra, hogy a pedagógus kolléga élhetett jogával - nálunk pld. nem. Vajon miért? Mert mi jól tettük dolgunkat? Tisztelt Közgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek, Urak! Ha Önök ma észérvek ellenére megszavazzák a Közoktatási Bizottság javaslatát, akkor számoljanak arra is, hogy mi tovább lépünk. A Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal hivatalvezetőjétől törvényességi védelmet kérünk! Amennyiben közgyűlési, írásos garanciát nem kapunk, megtesszük ezt a lépést ! Mit tartalmazzon ez a határozat, ha ma igennel szavaznak, mihez ragaszkodunk? Törvény biztosítja - rosszabb körülmények közé nem megyünk! Meg akarjuk Önöket óvni a törvényszegéstől. Nem tudom, milyen megalapozott döntés az, hogy alsó tagozatos gyermekeket jelölnek vándorlásra, az iskolától távol. A TÁSI ugyanis számukra távol van, a főleg elsős, másodikos, harmadikos gyermekeknek. A törvényből idéz: "Aránytalan a teher, ha figyelembe véve a gyermek, tanuló életkörét, az oktatási időtartam jelentősen megnövekszik, hosszabb. A közlekedési viszonyok miatt szülői kíséretre is szükség van ...." 3./ Ez az egyik oka annak, hogy ragaszkodunk valamennyi osztályunkhoz. Csak akkor megyünk át, ha mennünk kell, ha valamennyi osztályközösségünket is magunkkal visszük, még a Papnövelde utcai osztályunkhoz is .... Ha a város nem tudja megoldani problémájukat - ami számunkra még tragikusabb, mint nekik -, addig ragaszkodunk "gyermekeinkhez", - nevelőinkhez! A gyermekek első pillanattól fogva a mi gyermekközösségünk egyenrangú tagjai voltak, a 2 nevelő pedig tantestületünk tagja! (Fenyőünnep, Dicsérő oklevél!)

4./ Kérjük, követeljük, írásbeli garanciát várunk el, - a rendkívüli helyzetre való tekintettel - a közalkalmazottak teljes köre élhessen a már említett korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségével. 5./ Kérjük, hogy a két iskolából szerveződő új iskola ne Bánki Donát úti Általános Iskola névvel működjön tovább! Az iskolahasználók joga legyen az új név megválasztása. 6./ Garanciát kérünk arra is, hogy a két iskolára megállapított közalkalmazotti közösség együtt dolgozhassék továbbra is - még akkor is, ha a szülők élnek majd állampolgári jogaikkal - és a két iskola együttes létszáma csökkenni fog! Önök ezt megígérték! Nem 1996. december 31-ig várunk garanciát a technikai dolgozók státuszát illetően, hanem minimum az Önök jogosultságának fennálltáig, esetleg a megbízott igazgatói megbízást teljesítő ... tartamára (?) 7./ Kérünk írásbeli garanciát arra, hogy a gyermeki - szülői - nevelői produktumok látható, mozgatható elemeit áttelepítsék új telephelyükre, pl. tuják, padok, játszóház, beépített szekrények, alaphigiénés felszerelések. Nem akarom, de a közalkalmazotti közösség kérte - személyemre is garanciát kérnek. Az első, amit saját véleményem szerint elmondok: megalázónak tartom a Bánki Donát Utcai Általános Iskola igazgatója ellen elkövetett eljárást. Önöknek kidolgozott, megalapozott pénzügyi számításokkal alátámasztott tervük volt, amely esetleg nem két hét alatt fogalmazódott meg, az lett volna az eljárás, ha erről az igazgatóval beszélgetnek. Megbízzuk egy évre, Pécs költségvetése nem "tört volna össze", ha két igazgatót egy évig fizet. Tisztelt Közgyűlés! Ha Önök feltételeinket nem teljesítik, vagy törvény ellen tesznek, vagy szavukat szegik - véleményem szerint ezt még pártérdekből sem tehetik meg. Végül választ várok kérdéseimre Petrovits úrtól: 1./ A Költségvetési Bizottság megtárgyalta-e, jóváhagyta-e az induló átalakítások költségfedezetét, ami állítólag 10 millió Ft? 2./ Troska úrtól: a szakemberek véleménye szerint a két iskola átalakítása mennyi költségkihatással jár! Véleményem szerint az induló összeg minimum tízszeresével. Amikor tegnap ezt a kérdést az igazgató úrhoz intéztem kicsit meglepőnek találtam válaszát, amikor leminősítette az által felkért szakértők véleményét és azt mondta, hogy most jobb szakembereket fog megkérdezni. Előbbi véleményét a zárt játszó - video hálózatra, számítógépes termekre tett ígéret alapján mondja ki, mivel úgy gondolja, hogy ez biztos, hogy nem kétjegyű számú összeget tesz ki hanem három helyiértékből fog állni ez a szám.

3.) Petrovits úrtól kérdezi ismét: rendelkezésre áll-e ez a fedezet, amit Troska úr közölni fog? Utoljára: dr. Molltor Ágota, városi tisztifőorvos ellenőrzésen alapuló véleményét ismertetem Önökkel: "Megengedhetetlen a létszám felduzzasztása úgy, hogy nem biztosított az üzemeléshez szükséges feltételrendszer! Úgy ítéljük meg, hogy az iskolában a jelenlegi létszám mellett is nagy szükség van egy teljes, alapos, mindenre kiterjedő felújításra!" Tisztelt Közgyűlés ! Már nincs más tisztem, mint Önöket felelősségteljes, megfontolt - a gyermekek, szüleik alkotmányban biztosított jogainak ismeretét feltételezve döntéshozatalra kérni. Köszönöm a szót!

Dr. Páva Zsolt polgármester szóbeli kiegészítése, Dr. Ujvári Jenő alpolgármester jelölése napirendi ponthoz Tisztelt Közgyűlés! Mint Önök előtt is ismeretes és emlékezetes a Közgyűlésünk 1996. május 2-a óta nem a korábban megszokott koalíciós formában folytatja a működését. A korábbi 4 párti koalícióból kivált az SZDSZ, és jelenleg az MSZP-vel együtt a közgyűlési többséget adja. Azokban a napokban nyilatkozatban fordultam a város közvéleményéhez és ígéretet tettem arra, hogy a politikai válságot igyekszem erőmhöz mérten, az ügy lezárása érdekében befolyásolni, a nyári közgyűlési szünet előtt. Az elmúlt időszak testületi ülései is bizonyították, hogy a közgyűlésben a feszültségek csak igen lassan oldódnak és gyakran vagyunk részesei olyan vitáknak, - amikor szenvedélyektől átfűtve - amelyek nem kifejezetten a város ügyeit, érdekeit veszik figyelembe. Sokan és sokszor megkérdeztek azóta is, hogy a polgármester miért nem lép fel erélyesen, miért hagyja, hogy a közgyűlés úgymond pártpolitikai csatározások színtere legyen? Vallottam és vallom ma is, a demokrácia lényege, esszenciája, a szabad véleményalkotás. Nyilvánvaló, hogy nincs ez másként a városi képviselő testületben sem. Az MSZP hosszú ideje javasolja, hogy a meglévő két alpolgármester mellé válasszanak egy harmadikat. Álláspontjuk szerint ezzel a pártarányok jobban leképeződnek a vezetésben és egyenletesebbé válik az alpolgármesterek leterheltsége. Vannak és lehetnek ellenérvek e kérdésben pl. a költségnövekedési tényezők, vagy a korábbi 6 év eddigi gyakorlata, amit szintén nem szabad figyelmen kívül hagyni. Az elmúlt időszakban több tárgyalást folytattam a pártok képviselőivel. E megbeszélésekkor maximálisan igyekeztem figyelembe venni a működő polgármesterek és a jelölt alpolgármester elvárásait, valamint azokat az elvárásokat, amiket a frakciók fogalmaztak meg részemre. Nyilvánvaló, hogy ez a javaslat - mint minden kompromisszum - támadható mindkét oldalról, de úgy gondolom, hogy ennek a helyzetnek a lezárása most a legfontosabb és kérem valamennyi képviselőtársamat, hogy javaslatomat támogassa! Nem vagyok meggyőződve arról, hogy ez a döntés a létező legjobb. Nem tudom pontosan felmérni, hogy milyen következményei lesznek a döntésnek, akár aggályosnak is tekinthető bizonyos értelemben, de abban bízva teszem ezt, hogy jelen helyzetben - a helyzet lezárása érdekében és annak érdekében, hogy Pécs Város Közgyűlésében ebben valami elkezdődjék. Ez a lépés nem megkerülhető. Tisztelt Közgyűlés! Mint írásban is jeleztem Önök számára, javaslom dr. Ujvári Jenő képviselőtársunkat alpolgármesterré megválasztani. Kérem, hogy ebben a Közgyűlés döntsön.