Jegyzőkönyv. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének június 27-én tartott üléséről. képviselők

I.1001-27/1996.

Jegyzőkönyv Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1996. június 27-én tartott üléséről. Jelen vannak: Baumgartner Sándor, dr. Bödő László, dr. Erdődy Gyula, dr. Faragó László, Galbáts András, Golob Ferenc, Gonda Tibor, ifj. Gömzsik Péter, Grisnik Zoltán, Helmrich Ferenc, Hódosi Vera, dr. Kádár Géza, Kerényi János, dr. Kékes Ferenc, Koósz Margit, Körömi Attila, Kukai András, dr. Kunszt Márta, Liszkay Teréz, Medvetzky Antal, Meixner András, Mischinger István, Molnár Tamás, Nagy Csaba, Pacur Zsolt, Papp Béla, dr. Páva Zsolt, Petrovits Béla, Péter Pál, dr. Révész Mária, dr. Romváry Ferenc, Simonovics Ferenc, dr. Szabó László, Szirmai Csaba, Tillai Aurél, Tomics János, Tóth Mihályné, Traj Ferenc, Troska Gyula, dr. Ujvári Jenő, Ursprung János képviselők. Távolmaradásukat bejelentették: Sashalmi György, Soó László, Staub Ernő képviselők. Jelen vannak továbbá: dr. Farkas Károly jegyző, dr. Pozsárkó István aljegyző, dr. Kosztics István és Ignácz Mária a Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviseletében, Fischer Frigyesné a Német, Bonev Jordan a Bolgár Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Rozs András kisebbségi referens, a Közüzemi Rt. vezérigazgató helyettese, Zubán Ilona ügyvezető igazgató, Bebesi Jenő városi tűzoltóparancsnok, Hainess Jenő, a Vízmű Rt. vezérigazgatója, Szabó Tamás, a Fürdő Kft. igazgatója, Lovász Ferenc, az UNIBER Kft. igazgatója, dr. Modrovits Sándor vezető jogtanácsos, dr. Papp Judit, Zalay Buda, dr. Kahutek Annamária, dr. Nász László, dr. Radochay Csongor, dr. Angyal Béláné, dr. Sulyok Endréné, dr. Berhiday Ilona, Bajúsz Balázs irodavezetők, Csíkné Bock Márta, a GESZ vezetője, Zentainé Gyenes Zsuzsa, dr. Mikoly Lilian, Urbán Tibor, dr. Varga Pál Józsefné irodavezető-helyettesek, dr. Dunai Imre az Új Dunántúli Napló, Kismányoky Károly a Városi Televízió képviseletében.

Dr. Páva Zsolt: köszönti a képviselőtestület ülésén megjelenteket. Az ülést 9.10 órakor megnyitja, megállapítja, hogy a Közgyűlés a jelenlévő 35 képviselővel határozatképes. Jelzi, hogy várhatóan kétnapos ülés lesz, tekintettel a meghívóban lévő, illetőleg az ülés előtt kiadott előterjesztések nagy számára. /1/A. 00-13/ Molnár Tamás: három napirend előtti felszólalása lenne: 1.) A napirendek összeállítása és időösszefüggései 2.) Az MSZB külszíni fejtésére kötött megállapodás 3.) Új DN vasárnapi számában megjelent cikk Kéri továbbá napirendre felvenni a céltartalék felszabadítását; helyiségigényét, valamint zárt ülésre két egyedi hatósági ügyet. /1/A. 13-24/

az

MDNP

Kerényi János: szintén napirend előtt szeretne szólni egyrészt a közrend, közbiztonság helyzetéről, illetőleg a kiosztásos anyagokról. Napirend után a bizottsági ülések tárgyában kér lehetőséget. /1/A. 25-29/ Petrovits Béla: a Költségvetési Bizottság nevében három témát kér napirendre felvenni: 1.) MSZB ivóvíz rekonstrukciójához költség biztosítása 2.) Vagyonkezelő Kft. megbízási díja 3.) Traj Ferenc kérésére a Dobó István utcai épületek felújítása /1/A. 30-37/ Dr. Bödő László: további két napirendi javaslata: 1. A Sport Bizottság céltartalékának felosztása, amely kiosztásos anyag és a bizottság erről az ÁHT alapján köteles beszámolni 2.) A Sportcsarnok felújítására létrehozott ad hoc bizottság felhatalmazása /1/A. 38-45/ Galbáts András: A Kis Flórián utca 8-10. alatti garázsépítéssel kapcsolatban a polgármesterhez és az alpolgármester úrhoz szeretne kérdést intézni és egyúttal javaslatot tenni. /1/A. 46-50/ Dr. Kádár Géza: napirend előtt kér szót az ünnepi Közgyűlés egy napirendjével kapcsolatban. /1/A. 51-52/ Ursprung János: szintén napirend előtti felszólalásra kér lehetőséget a 2-es autóbusszal kapcsolatban. /1/A. 52-54/

Baumgartner Sándor: egészségügyi alapítványok és egyesületek támogatása című előterjesztést kéri napirendre felvenni. /1/A. 55-57/ Gonda Tibor: a GAVÁB nevében két napirendi javaslatot tenne: 1.) Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Alapítványhoz történő csatlakozás 2.) PANNONAUTÓ Rt. részvényvásárlási ügye. /1/A. 59-52/ Traj Ferenc: szintén a 2-es autóbusz megszüntetése, járatcsökkentése miatt kér napirend előtt szót, majd kérdést intézne a polgármester úrhoz a Fehérhegyi Iskola szolgálati lakásának ismételt és folyamatos bezárása miatt. /1/A. 63-68/ Troska Gyula: a Szigeti út 35. és az iskolák átszervezése miatti fedezet biztosítását kéri napirendre felvenni, valamint a Bencze J. u. 2. szám alatti Óvoda értékesítését. Napirend előtt szeretne szólni a közoktatás átszervezésére történt intézkedésekről. /1/A. 69-77/ Golob Ferenc: napirendre kéri felvenni - azonban zárt ülés keretében tárgyalni - a Közüzemi Rt. telekértékesítésének vizsgálatára létrehozott ad hoc bizottság beszámolóját. Ezen túlmenően kérdése lenne az alpolgármester úrhoz az Ipari Park KHT-vel kapcsolatosan. /1/A. 78-84/ Dr. Romváry Ferenc: napirendre kéri felvenni Taubert László szobrának elhelyezése, valamint emléktábla elhelyezése a volt Lakits laktanya falán előterjesztéseket. Napirend előtt kér szót a Mézes Mackó szindróma címmel. /1/A. 84-88/ ' Dr. Faragó László: a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság nevében kéri, hogy a Közgyűlés vegye fel napirendjére a garéi hulladékégetővel kapcsolatos határozati javaslatot. Emlékeztet arra, hogy a polgármester úr a legutóbbi Közgyűlésen kérte fel a bizottságot a feladat elvégzésére. /1/A. 88-90/ Pacur Zsolt: előterjesztőként a meghívóban szereplő 20., valamint 38. sorszám alatt jelölt előterjesztések levételét javasolja. /1/A. 90-94/ Dr. Kádár Géza: kérdést tenne fel az alpolgármester úrnak a magasház engedélyezésével kapcsolatban. /1/A. 94-96/

Körömi Attila: szintén kérdése lenne a jegyző úrhoz a Kis Flórián u. 8-10. sz. ingatlanok értékesítése ügyében. Továbbá az Ipari Park KHT működésével kapcsolatban az alpolgármester úrhoz. /1/A · 97- 100/ Papp Béla: kéri a Közgyűlést, vegye napirendre a Tulajdonosi Bizottság személyi döntéseit, valamint a Költségvetési Bizottság elnökének megválasztását, a rendeleti utáni megtárgyalással. /1/A 101-106/ Dr. Páva Zsolt: 1/b. pontként kéri napirendre felvenni a tulajdonosi nyilatkozatokkal kapcsolatos előterjesztést, továbbá a Pécsi Vízmű Rt. IT üres helyének betöltésére vonatkozó javaslatot. Jelzi napirend előtti hozzászólása lenne, egy speciális beszámoló. Kéri, hogy ezt fogadja el a Közgyűlés. /1/A. 107-117/ Molnár Tamás: tudomása szerint a Közgyűlés a 206. számú határozatával úgy döntött, június 27-i határidővel a jegyző úrnak beszámolási kötelezettsége van. Nem hangzott el, hogy ezt bármi módon meg kívánta volna tenni. A polgármester úr esetleges hasonló beszámolója a jegyző úrét nem helyettesíti. /1/A. 118-124/ Dr. Páva Zsolt: a beszámoló erre fog irányulni és nyilvánvalóan ezt majd a jegyző úr tisztségviselői beszámoló keretében megteszi, hiszen ezt írásban, kiosztásos anyagként a képviselők megkapták. /1/A. 125-128/ Mivel egyéb napirend-kiegészítő indítvány nem hangzott el, a testület döntését kéri. Megállapítja, hogy a Közgyűlés - Molnár Tamás napirend előtti felszólalását 34 igen szavazattal, 1 ellenvéleménnyel támogatta, - céltartalék felszabadításával kapcsolatos előterjesztést 33 igen szavazat, 1 nem és 1 tartózkodás mellett, - az MDNP helyiség kérelmét 31 igen szavazattal, 1 nem, - a két egyedi hatósági ügy napirendre vételét pedig 33 egybehangzó igen szavazattal elfogadta. - E két téma zárt ülésen történő tárgyalásával 29 igen szavazat, 1 tartózkodás mellett egyetértett, - Kerényi János napirend előtt felszólalását 35 igen szavazattal (egyhangúlag), napirend utáni hozzászólását 36 egybehangzó igen szavazattal támogatta, - az MSZB ivóvízhálózatával kapcsolatos előterjesztést 28 igen szavazattal, l ellenvélemény mellett, - a Vagyonkezelő Kft. megbízási díjával kapcsolatos előterjesztést 23 egybehangzó igen szavazattal,

- a Dobó István utcai épületek javításával foglalkozó előterjesztést 31 igen szavazattal, 2 ellenvélemény mellett, - a Sport Bizottság pénzfelosztásával kapcsolatos javaslatát 31 igen, 1 nem és 1 tartózkodás mellett, - a Sportcsarnok felújítására létrehozott ad hoc bizottság felhatalmazását 30 igen szavazattal, 1 nem és 1 tartózkodás mellett napirendre felvette, - Dr. Kádár Géza napirend előtti felszólalását 33 egybehangzó igen szavazattal, - Ursprung János napirend előtti felszólalását pedig 27 igen szavazattal (egyhangúlag) támogatta, - egészségügyi alapítványok és szervezetek támogatásával kapcsolatos előterjesztést 29 egybehangzó szavazattal, - Dél-Dunántúl Regionális Fejlesztési Alapítványhoz történő csatlakozást 28 igen szavazattal, 1 nem, 1 tartózkodás mellett, - A PANNONAUTÓ Rt. részvényértékesítését 28 igen szavazattal 1 ellenvélemény mellett napirendre felvette, - Traj Ferenc napirend előtti felszólalásával 39 egybehangzó igen szavazattal egyetértett, - Szigeti út 35. számú ingatlan eladását, illetve költségvetési fedezet biztosítását 29 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett, - a Bencze J. utcai Óvoda értékesítését 31 igen szavazat, 1 ellenvélemény mellett napirendre felvette, - Troska Gyula napirend előtti felszólalását 36 egybehangzó igen szavazattal támogatta, - a Közüzemi Rt. ingatlanértékesítéseivel kapcsolatos ad hoc bizottság beszámolójának napirendre vételét 29 egybehangzó igen szavazattal, - e téma zárt ülésen történő tárgyalását 28 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadta, - Taubert László szobrának elhelyezéséről szóló előterjesztést 30 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett, - a Lakits laktanya falán emléktábla elhelyezését 30 igen szavazattal, 1 ellenvélemény mellett napirendre felvette, - dr. Romváry Ferenc napirend előtti felszólalását 35 egybehangzó igen szavazattal támogatta,

- a garéi hulladékégetővel kapcsolatos határozati javaslatot 31 igen szavazattal, 1 ellenvéleménnyel, - a Tulajdonosi Bizottságra vonatkozó indítványt 26 igen szavazattal, 7 ellenvélemény és 1 tartózkodás mellett, - a Költségvetési Bizottság elnökének megválasztását 32 igen szavazattal, 1 nem és 2 tartózkodás mellett, - a tulajdonosi nyilatkozatokról szóló előterjesztést 31 egybehangzó igen szavazattal, - a Vízmű Rt. IT üres helyének betöltésére vonatkozó javaslatot 25 igen szavazattal, 2 nem és 1 tartózkodás mellett napirendre felvette, - dr. Páva Zsolt napirend előtti felszólalási lehetőségét 26 egybehangzó igen szavazattal támogatta. A szavazás közben jelezte; Pacur Zsolt előterjesztő indítványáról a 20., ill. 38. sz. alatt szereplő előterjesztések levételéről nem kér szavazást. /1/A. 128-482 és 1/B. 00-17/ Molnár Tamás: ügyrendben kér szót. Kéri a Közgyűlést, hogy vegye fel napirendre dr. Ujvári Jenő alpolgármester tisztségviselői keretére vonatkozó előterjesztést. /1/B. 17-23/ Dr. Páva Zsolt: Megállapítja, hogy a Közgyűlés a javaslatot 31 igen szavazattal, 1 ellenvélemény mellett elfogadta. Ezt követően a teljes napirendről kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a Közgyűlés a teljes, kiegészített napirendet 35 egybehangzó igen szavazattal elfogadta. /1/ B. 23-36/ A napirend elfogadása után kéri a Közgyűlést - tekintve, hogy egy megnyitóra kell elmennie - értsen egyet azzal, hogy a napirend előtti felszólalásoknál jelzett beszámolóját elsőként tegye meg. Az ezzel kapcsolatos vita végén javaslat hangzik el arra vonatkozóan, hogy ez a téma kerüljön napirendre. A szavazás alapján megállapítja, hogy a képviselőtestület a PIÁR Stúdióval kapcsolatos, Ellenőrzési Iroda jelentését 35 igen szavazattal, 1 ellenvélemény mellett napirendre felvette. /1/ B. 137-151/

A PIÁR Stúdió Kft. pénzügyi vizsgálatára vonatkozó jelentés zárt ülésen történő tárgyalását 33 igen szavazattal, 2 ellenében és 2 tartózkodás mellett elfogadta. A vitában elhangzottak alapján további új napirendi indítvány vetődött fel az alpolgármester asszonnyal összefüggő kérdéskört illetően, nyílt ülésen történő tárgyalással. Megállapítja, hogy a képviselőtestület a PIÁR Stúdióval kapcsolatos - Jegyzői Iroda által készített - jelentést 30 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett napirendre felvette. /1/B. 170-190/ A képviselőtestület az ülés napirendjét az alábbiak szerint állapította meg: Napirend elölti felszólalások a.) Dr. Páva Zsolt a PIÁR Stúdió Kft. támogatása ügyében aláírt levél b.) Molnár Tamás a napirend összeállítása - az MSZB-vel kötött 1987. évi megállapodás - az Új DN június 23-i cikke a tiszteletdíjakról c.) Kerényi János a kiosztásos anyagok mennyisége - a közrend, közbiztonság helyzete d.) Dr. Kádár Géza az ünnepi Közgyűlés napirendjének kiegészítésére vonatkozó javaslat e.) Ursprung János a 2-es autóbusz közlekedéssel kapcsolatos lakossági tiltakozás f.) Traj Ferenc a 2-es autóbusz megszüntetése, járatcsökkentése g.) Troska Gyula a közoktatás átszervezésére történt intézkedések h.) Dr. Romváry Ferenc a Mézes Mackó szindróma 1/a.) Beszámoló a lejárt határidejű határozatokról 1/b.) Jelentés a tulajdonosi nyilatkozatokról 2.) Az önkormányzati tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az önkormányzati tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló önkormányzati rendelet

3/a.) Az 1996. évi költségvetés módosítása 3/b.) Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének költségvetéséről szóló 1996. évi 8. sz. rendelet módosítása ((Vasváry Ház rekonstrukciós munkái) 4.) Rendeletalkotás a Bártfa és Szeder u. térségének részletes rendezési tervéről 5.) Pécs "Batthyány - tömb" részletes rendezési terve 6.) Az 1992. évi 36. sz. Önkormányzati rendelet módosítása, Málom szőlőhegy rrt. Kérdések a.) Galbáts András Kis Flórián u. 8-10. sz. alatti garázsépítés b.) Dr. Kádár Géza a magasház hasznosítása, engedélyezése c.) Traj Ferenc a Fehérhegyi Iskola szolgálati lakásának ismételt és folyamatos beázása d.) Golob Ferenc az Ipari Park KHT által alkalmazott személyek e.) Körömi Attila az Ipari Park KHT intézkedése - Kis Flórián u. 8-10. sz. alatti ingatlan értékesítése 7.) 1993. évi 23. sz. Önkormányzati rendelet módosítása 8.) Kitüntető díjak alapításáról és adományozásáról szóló többszörösen módosított 1991. évi 13. sz. Ör. módosítása 9.) Pécs Megyei Jogú Város "Millecentenáriumi díja" kitüntetés alapításáról és 1996. évi adományozásáról szóló rendelet 10.) Pécs-Somogy és Pécs-Vasas területén emlékmű ill. emléktábla elhelyezése 11/a.) Pécs város önkormányzati lakásgazdálkodási koncepciója 11/b.) Önkormányzati bérlakások elidegenítéséről szóló rendelet módosítása 12/a.) Tulajdonosi Bizottság létrehozása és a kontrolling rendszer működtetésével összefüggő döntés 12/b.) A Költségvetési Bizottság elnökének megválasztása (szóbeli) 13.) Pipacs - Fűzfa - Gyöngy u. térségének rendezése céljából bizottság létrehozása

14.) Magasabb vezetői megbízások a közoktatási intézményekben 15.) "Közművelődési Közalapítvány" létrehozása 16.) Közalapítványokkal kapcsolatos személyi döntések a.) A "Pécsi Szentháromság Szobor Megmentéséért" Közalapítvány alapító okiratának módosítása b.) "Támogatás" Közalapítvány alapító okiratának módosítása c.) "Középkori Egyetem" Alapítvány alapító okiratának módosítása 17.) Közművelődési intézményrendszer átszervezésével összefüggő költségvetési előirányzatok meghatározása 18.) Tankönyvvásárlás központi támogatása 19.) Közterületfelügyelet 1996. évi pótköltségvetési igénye 20.) Mária u. 9. sz. alatti ingatlanra vonatkozó megállapodás felmondása 21.) Kisgyermek Szociális Intézményben álláshelyek megszűnéséhez kapcsolódó bérfedezeti igény 22.) Bölcsődei férőhely-zárolással felszabaduló bölcsődék hasznosítása 23/a.) Városi millecentenáriumi nagyrendezvények támogatása 23/b.) A millecentenáriumi rendezvények támogatása 24.) A Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal törvényességi észrevétele Bodor Attila gyógyszerésznek a Pécs, Lánc u. 20. szám alatti gyógyszertár bérbeadásával kapcsolatban előterjesztett ellentmondása ügyében 25.) Testvérvárosi kapcsolatok jubileumi megerősítése 26.) A Városi Vagyonkezelő Kft. törzstőkén felüli vagyonának földhivatali bejegyzése 27.) Hatáskör átadás a nyári szünetre 28.) Kisebbségi Bizottság ügyrendje 29.) Verseny u. útburkolatában beállt károsodás az IFOR csapatok miatt és kárigény benyújtása a Honvédelmi Minisztériumhoz

30.) Leromlott műszaki állapotú önkormányzati ingatlanok értékesítése a Városi Vagyonkezelő Kft. részére 31.) Vasváry Ház (Király u. 19.) helyiségeinek hasznosítása 32.) A Corvin u. 20. sz. alatti ingatlan térítés nélküli használatba adása a Humán Kft. részére 33.) Várady Antal u. 11. sz. alatti ingatlan helyzete 34.) KRESZ-park bérbeadása 35.) Elővásárlási jog a pécsi 19.308/9. hrsz-ú ingatlan tekintetében 36.) Művészlakások bérbeadása 37.) Tímár u. 5. sz. alatti ingatlanra vonatkozó bérleti szerződés 38.) Céltartalék felosztása 39.) Magyar Demokrata Néppárt pécsi szervezete helyiségügye 40.) Mecseki Szénbányáktól átvett ivóvízhálózat rekonstrukciója 41.) Dobó István utca 86., 88., 90. sz. ingatlanban lévő nem lakás célú helyiségek felújítási költsége 42.) A Vagyonkezelő Kft. és az Önkormányzat közötti szerződés megbízási díja 43.) A sportcélokra biztosított költségvetési keret felosztása 44.) A Sportcsarnok felújítására létrehozott ad hoc bizottság felhatalmazása (szóbeli) 45.) Egészségügyi alapítványok és egyesületek támogatása 46.) A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Alapítványhoz csatlakozás 47.) A PANNONAUTÓ Rt. részvénycsomagjának megvásárlása 48.) Szigeti út 35. sz. ingatlan értékesítése, valamint az iskola átszervezések miatt szükségessé vált felújítási munkák 49.) A Bencze J. u. 2. sz. alatti Óvoda épületének értékesítése 50.) Garéi veszélyes hulladékégető tervezett beruházása 51.) A Vízmű Rt. Igazgató Tanácsa üres helyeinek betöltése 52.) Taubert László szobrának elhelyezése 53.) Emléktábla elhelyezése a Szigeti út 35. sz. épület falán 54.) Dr. Ujvári Jenő tisztségviselői kerete 55. ) PIÁR Stúdió Kft-vel kapcsolatos vizsgálat A közgyűlési vita hangszalagon rögzítve 1-8. kazetta.

Zárt ülésen tárgyalt előterjesztések, melyről külön jegyzőkönyv készül az I. 1076/1996. sz. alatt. 1.) Kitüntetési címek adományozása a város ünnepén 2.) A Baranya Megyei Vízmű Vállalat átalakítása 3.) Keresztes Pál és neje közgyógyellátási ügye 4.) Pitl Jánosné közgyógyellátási ügye 5.) Csizmár Sándorné közgyógyellátási ügye 6.) Pamuki Mária Gizella közgyógyellátási ügye 7.) Tóth Klára átmeneti segély ügye 8.) Nagy Márta keramikus művész lakásvásárlási kérelme 9.) Balla Attila állattartási ügye 10.) Kuti Ibolya állattartási ügye 11.) A Közüzemi Rt. ingatlanértékesítéseinek és bérbeadásainak vizsgálatára létrehozott ad hoc bizottság beszámolója 12.) Az Ellenőrzési Iroda jelentése a PIÁR Stúdió Kft-nél végzett pénzügyi vizsgálatról

Napirend előtti felszólalások a.) Dr. Páva Zsolt: Az elmúlt Közgyűlésen délután tárgyalta a testület azt a témát, amikor Révész Mária alpolgármester asszonyt kérdőre vonták, miért írta alá a levelet, amiben 1 MFt-os alaptőke emelést kért a PIÁR Stúdió támogatása érdekében. Az előzményekről elmondja: a tárgyalásokat végig személyesen folytatta és az alpolgármester asszony csak aláírta ezt a levelet. A Kft. ügyvezetője ugyanis többször jelezte, hogy a Stúdiónak, illetve a Mecsek TV-nek szüksége volna a működéshez pénzforrásokra. Ebben különböző tárgyalások, egyeztetések folytak még február körül. Tárgyalt Bencs úrral is, aki ígéretet tett arra, hogy 1 MFt-ot minden bizonnyal tud erre a célra áldozni a cége. Időközben a Közgyűlés döntött, hogy 4 MFt-ot elkülönít a PIÁR Stúdió érdekében, tehát egyfajta szabad pénzeszköz erre a célra rendelkezésre állt. Újra megkeresést kapott a Stúdiótól, hogy kérik a támogatást és akkor a korábbi egyeztetésre emlékezvén ismét felhívta Bencs Lászlót. Abban állapodtak meg, hogy a DDRF Rt. elkészít egy mintalevelet, amit az Önkormányzat nevében alá kell írni. Mivel külföldön tartózkodott, előzetesen megkérte Révész Máriát a levél aláírására. Sajnos ebben az a szó szerepelt, hogy alaptőke emelés, amit dr. Révész Mária teljesen jóhiszeműen írt alá. Ettől függetlenül az ügy nem jóvátehetetlen, - történt egy tévedés, egy hiba, nem volt kellően leegyeztetve - tekintve, hogy 4 MFt az Önkormányzat költségvetésében rendelkezésre állt. Ezt a levelet, amit dr. Révész Mária a nevében aláírt, semmisnek kell tekinteni, hiszen az önmagában nem volt joghatályos. Ez alapján a Cégbíróság az alaptőke emelés bejegyzését 1 MFt erejéig nem tehette volna meg, hiszen nem volt közgyűlési döntés mögötte. Ugyanakkor a PIÁR Stúdiót tudják támogatni, hiszen erre van költségvetési forrás. Kéri a Közgyűlést - a jegyző úr jelentésében foglaltakra is figyelemmel - tekintsék semmisnek ezt a levelet, illetőleg a Közgyűlés tegye lehetővé, hogy a szabad keretből 1 MFt erejéig ez a támogatás átutalásra kerüljön a Stúdió részére. /1/B. 37-100/ Dr. Farkas Károly: tájékoztatásul elmondja, az ügyet nagyon részletesen áttekintve, minden okiratot beszerezve kezeltek. Megkísérelték még azt is, hogy a különböző telefonos és személyes beszélgetéseknek utólagosan nyomára jussanak. Mindezek eredményeként készült a beszámoló, ami a kiosztásos anyagok között szerepel. Azt a javaslatot tenné, hogy a Közgyűlés egy határozattal ezt a kifogásolt és valóban szakszerűtlen levelet vonja vissza és utasítsa a Pénzügyi Irodát az eredeti állapot helyreállítására. Ezzel az ügy e vonatkozásban, tehát ami az anyagiakat illeti, rendezhető. Egyebekben pedig a beszámolóban leírtakat változatlanul fenntartja. / 1/B. 102-118/ Meixner András: úgy gondolja, ezt a témát napirendre kellene venni. Ez nem alkalmas tárgyalási metódus. Vélhetőleg zárt ülésen kellene tárgyalni, mivel dr. Nász László jelentése olyan belső hiányosságokat tár fel, ami miatt ez indokolt. / 1 /B. 121-133/

Körömi Attila: támogatja Meixner András felvetését azzal, hogy szó sem lehet zárt ülés tartása ebben az ügyben. Itt nyilvános ülésen hangzottak el kijelentések, ezeket ugyanitt kell tisztázni. /1/B. 133-137/ Dr. Páva Zsolt: megállapítja, hogy két ügyrendi indítvány hangzott el, ezért szavazást kér a napirendre vételről, melynek eredménye a jegyzőkönyv elején rögzítve. /1/B. 137-151/ Meixner András: a polgármester úr közbevetett kérdésére elmondja, hogy nem ragaszkodott a zárt üléshez, de felhívja a figyelmet, hogy a jelentésben olyan anyagok vannak a PIÁR Stúdió helyzetéről, amit máskor, más cégekkel kapcsolatban zárt ülésen tárgyaltak. Kizárólag ezért javasolta. Azzal teljesen egyetért, hogy Révész Máriával szemben elhangzott vádakat nyilvánosan kell megtárgyalni. /1/B. 151-157/ Dr. Révész Mária: ügyrendben kér szót. Két különböző dologról van szó. Az MSZP frakció részéről felmerült egy bizalmatlansági indítvány az irányában, ezért ahhoz ragaszkodik, hogy nyilvános ülésen tárgyalják meg, ha a polgármester úr bevezetője után erre még további igény van. A PIÁR Stúdió pénzügyi vizsgálatát szintén zárt ülésen javasolja megtárgyalni, hiszen az Önkormányzat üzleti érdekeit nem célszerű nyílt ülésen tárgyalni. /1/B. 161-170/ Dr. Páva Zsolt: megemlíti, hogy az előző szavazást úgy tekinti, hogy az a PIÁR Stúdió vizsgálatára vonatkozott, tehát ezt napirendre vették. Ezután szavazást kér, kívánja-e a testület zárt ülésen tárgyalni. A szavazás eredménye a jegyzőkönyv elején rögzítve. Ezt követően kéri a testület döntését arról, hogy napirendre veszik-e az alpolgármester asszonnyal összefüggő kérdéskört. Az ezzel kapcsolatos szavazás eredményét szintén a jegyzőkönyv eleje tartalmazza. Bejelenti, hogy folytatódnak a napirend előtti felszólalások, egyidejűleg átadja az ülés vezetését dr. Révész Mária alpolgármester asszonynak. /1/B. 170- 190 /

b/1.) Molnár Tamás: elmondja, nem híve a szigorúan betartott munkatervi ütemezésnek, ami fél-egy évre előre meghatározza a feladatokat, de ami most történik és ez már nem az első eset - az kritikán aluli működését eredményezi a Közgyűlésnek. Május közepe óta közismert volt és a bizottság továbbította is az irodákhoz, hogy még három Közgyűlés lesz, az utolsó július 4-én. Ezt különböző okokból megváltoztatták, de olyan mérhetetlen mennyiségű (60-70) napirendi pont került a testület elé, ami legalább két ülésnapot igényel. Ez a képviselők számára is nagy leterheltséget jelent, ugyanakkor teljesíthetetlen követelményt támaszt az irodákkal szemben, akik úgy ütemeztek, hogy július 4-én lesz az utolsó Közgyűlés. Nem hiszi, hogy neki, mint az Ügyrendi Bizottság elnökének kellene a felelősséget vállalni a sok kiosztásos és talán nem minden részletében előkészített anyagokért, amelyek most a Közgyűlés elé kerültek. Óva inti a tisztségviselőket, hogy a minimális ütemezést is figyelmen kívül hagyva így megváltoztassák a Közgyűlés előre tervezett idejét. /1/B 194-235/ Körömi Attila: az elmondottakhoz hozzáfűzi, pontosan az Ügyrendi Bizottság döntött úgy, hogy június 13-án lesz Közgyűlés. Az eredeti terv szerint lett volna június elején, utána két hét múlva, majd július 4-én. Ez semmi gondot nem okozott volna. El kell fogadni, hogy a rendes havi Közgyűléseket meg kell tartani az első csütörtökön és a többit az ügyek számától függően. Egy dologról más a véleménye, nem az a hagyján, hogy a képviselők itt ülnek, számára az a hagyján, hogy az apparátus megfeszített ütemben dolgozik, bár nem biztos, hogy minden esetben megfelelően előkészített anyag készül. Nem hiszi, hogy az apparátus a létszámától függetlenül a minőséget garantálná és neki kell érte felelősséget vállalni. Ezért minden kiosztásos anyag előtt szünetet fognak kérni álláspontjuk kialakítása érdekében. /1/B 235-257/ b/2.) Molnár Tamás: hónapok óta beszédtéma az az engedély, amit 1987-ben a város és a Szénbánya kötött 10 éves külfejtésre, 16 ha-os terület ideiglenes átadásával. A szerződés 1997-ben lejár. Információi szerint valakik a meghosszabbítás ügyében tárgyaltak vagy már meg is egyeztek az Erőmű Rt-vel. Sérelmesnek tartotta volna, ha a Közgyűlés, a szakbizottsága a területi részönkormányzat képviselője megkerülésével bárki ilyen nyilatkozatot tesz. Elmondja, a régi iratokat is megkereste. Egyetlen levelet talált 1995. december 12-i keltezéssel, amit Zalay Buda irodavezető írt alá. Ennek lényege, a korábbi megállapodásra, illetve a jogutódlásra tekintettel a megállapodást érvényben levőnek tekinti. Kérdezi az alpolgármester úrtól, joga volt-e az irodavezetőnek nyilatkozatot tenni, még akkor is, ha ennek nincsenek hátrányos következményei? A lakosságnak továbbra is fennállnak az aggályai, milyen garanciájuk van arra, hogy a bányaművelés után kötelező rekultivációs munkákat elvégzik, illetve az út újra kiépítése majd megtörténik. A város vezetőit kérdezi tárgyaltak-e az Erőmű vezetőivel, hogy ezeket a kötelező munkálatokat milyen ütemben hajtja végre? Erre kér választ, illetve indítványozza a polgármester vagy alpolgármester úrnak, hogy e kérdésben vegye fel a kapcsolatot az Erőmű vezetésével és a város érdekében valósítsák meg a megállapodásban foglalt kötelező feladatokat. /1/B 269-350/

Helmrich Ferenc: hozzáfűzi 1990. óta próbálják megállapítani, meddig szól a Szénbánya külszíni fejtése. Az irat kb. fél éve került a kezébe, miszerint 1997-ben lejár a szerződés. Az utóbbi részönkormányzati ülésen olyan információt kapott, hogy a szerződés nem 1997-ig, hanem 2002-ig érvényes. Nem tudja, hogy ki írta alá a szerződést. Csatlakozik Molnár Tamáshoz, kéri vizsgálják ki ezt az ügyet. /1/B. 352-366/ Dr. Faragó László: tájékoztatást ad arról, hogy Helmrich képviselő kérésére a bizottság is foglalkozott a kérdéssel, úgy foglaltak állást, hogy a két ügyet (külszíni fejtés és a Hőerőmű légszennyezése) el kell választani. Ezt követően csak a. külszíni fejtéssel foglalkoztak. Álláspontjuk: a városnak nem fűződik semmi érdeke ahhoz, hogy a jövőben a szerződést meghosszabbítsa, tehát Pécs város belterületén külszíni fejtés legyen /1/B. 366-386/ b/3.) Molnár Tamás: megemlíti, reméli, hogy az illetékes tisztségviselő felé tett kérés alapján intézkedés fog történni. Harmadik témája a június 23-i Új DN-ben megjelent cikk, amely táblázattal összegzi a képviselői járandóságokat, melyek az ún. hatalomváltás után bekövetkeztek. Az íráshoz egyetlen helyesbítést fog kérni a DN-től az SZDSZ frakció nevében. A cikk ugyanis azt állítja, hogy képviselőik - azáltal, hogy az MSZP-vel vezeti a várost - nem is kevés többletjavadalmazáshoz jutottak. Ez nem igaz, és ki tudja mutatni a 6 képviselőjük vonatkozásában. Véleménye, az újságíró erre élezte ki a témát, akkor elvárható lett volna, hogy kellő alapossággal összegezze az adatokat. A Pénzügyi Iroda által kigyűjtött adatokat el fogja küldeni a helyesbítő tételekkel együtt az újságnak. Megemlíti, a felelős szerkesztőt figyelmeztette, hogy egyetlen fillért sem hozott az SZDSZ-nek ez a hatalomváltás, ennek ellenére a cikk és a táblázat az ismert módon jelent meg. /1/B. 386-464/ e/1.) Kerényi János: úgy gondolja, ismét szólnia kell - figyelemmel Molnár Tamás felszólalására - a kiosztásos anyagok nagy száma miatt. Megfelelő előkészítés, bizottsági vélemények nélkül hoznak meg nem alapozott döntéseket. Véleménye, hogy a Közgyűlés előtt vagy ideje alatt kiadott anyagok száma nem közelítheti meg az előre kiküldöttek számát. Az anyagok nagy részét nem tudják megismerni. A mai össznapirendi pontok száma 68, majdnem a fele kiosztásos anyag. Kijelenti, nem tud felelős döntést hozni. Úgy gondolja, a valóban sürgős, halasztást nem tűrő döntések kerülhetnek a Közgyűlés elé. Kéri, gondolják végig mennyire engedik meg, hogy ezen anyagok száma növekedjen, hiszen a képviselők szavazzák meg, hogy napirendre kerüljön és hozzák meg azt a döntést, ami alapján nehezen lehet döntést hozni. /1/B. 468-483 2/A. 00-19/ Dr. Révész Mária: véleménye, ebben minden képviselő egyetért Kerényi úrral, de az előterjesztő viszont mindig tudja, miért fontos a döntés. Egybehangzó viszont az a szándék, minél kevesebb legyen a kiosztásos anyag. /2/A. 19-23/

c/2.) Kerényi János: a városi közrend, közbiztonság helyzetével kapcsolatos felszólalásáról készült szószerint áttétel, valamint Galbáts András, illetve dr. Kékes Ferenc hozzászólása a jegyzőkönyv melléklete /2/A. 23-57; 57-79; 79-95/ d.) Dr. Kádár Géza: emlékeztet arra, 1996. augusztus 22-én lesz 75 éve annak, hogy a megszálló szerb hadsereg elhagyta Pécs városát. Javasolja, hogy az ünnepi Közgyűlésen külön napirend keretében emlékezzenek meg az évfordulóról. /2/A. 96-103/ Dr. Révész Mária: megítélése szerint a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság elé célszerű vinni ezt a javaslatot. /2/A. 103-105/ e.) Ursprung János: lakossági igényt, tiltakozást szeretne a Közgyűlés előtt ismertetni. Elmondja, Meszes, Fehérhegy lakói közlekedési helyzet romlása miatt tiltakoznak és követelik, hogy a 2-es autóbuszjáratot állítsák vissza úgy, ahogyan eddig működött. Ezt követően felolvassa a tiltakozó levelet, majd átadja a 320 aláírást tartalmazó levelet az alpolgármester asszonynak azzal a megjegyzéssel, hogy családonként 1 fő írta alá, de ennél több lakost érint a probléma. /2/A. 105- 142./ Papp Béla: elmondja, hozzá is eljutott ez a felvetés. Zalay Buda irodavezetőt kérte, hogy a PT Rt-vel vegye fel a kapcsolatot. Tájékoztat arról is, hogy hétfőn kerül a Közlekedési és Kommunális Bizottság elé ez a kérdés. El kell mondania, hogy a PT Rt. is feszes körülmények között gazdálkodik, amikor az utazási költségek bevételeit az Önkormányzat szabályozza. A cég másik lehetősége, hogy a költségeit csökkentse: így a javítások költsége, illetve a járatok visszafogásával próbálja ellensúlyozni, ezzel csökkenthetik a költségeiket. Az elmúlt évben is volt már járatcsökkentés, de úgy tűnik, ez a változtatás nem volt sikeres. Javaslatuk várhatóan az lesz, hogy az Rt. fontolja meg ezt az intézkedését és állítsa vissza az eredeti állapotot. El kell azonban mondania, hogy addig, amíg Budapesten a tömegközlekedés milliárdos támogatást kap a költségvetésből, addig az összes vidéki város nem kap ilyen támogatást. /2/A. 145-175/ f.) Traj Ferenc: mint területi képviselő érintett ebben a témában. A PT Rt. az intézkedés bevezetése előtt megkereste a területi képviselőket és ígéretet kaptak arra, hogy 20 percenként fognak az autóbuszok közlekedni. Ez azonban nem így van, mert tegnap is 50 percet várt és egyszerre érkezett a 31-es és 21-es busz. Megjegyzi, ez rendszeres, másrészt ígéret volt arra is, hogy a 31-es járatot csuklós busszal közlekedtetik. Javaslata, álljon vissza az eredeti állapot azzal a módosítással, hogy a 2es busz menjen be a Budai állomásra.

A Budai Vámnál, a 6-os úton új megálló épült, ez azonban csak 1-2 napig működött, de az autóbuszoknak három sávon kellett volna átmenni, a gépkocsik ezt nem tették lehetővé, ezért az autóbuszvezetők megtagadták. Véglegesen úgy lehetne megoldani, hogy a sarkon lévő kocsma lebontásával kellene biztosítani az autóbuszok két sávon történő közlekedését. Kifogásolja ő is, hogy ez azoknak a lakosoknak, akik Uránváros és Fehérhegy között közlekednek, kétszeres jegyváltást jelent, amit burkolt áremelésnek is lehet tekinteni. /2/A. 175-222/ Tóth Mihályné: mint térségi képviselő szintén érintett az ügyben, hangsúlyozza az eredeti állapotot nem lehet helyreállítani. Véleménye szerint csak az a módosítás képzelhető el, amit Traj Ferenc vázolt, tehát a 2-es autóbusznak be kellene mennie a Budai vámhoz. Úgy érzi, ezzel meg lenne oldva a probléma és a meszesiek is úgy ítélnék meg, hogy az aláírásgyűjtéssel elérték a céljukat. /2/A. 223-238/ g.) Troska Gyula: a június 13-i határozat 2000 gyermeket érint, ezért szükségesnek tartja, hogy az eddig végzett munkáról beszámoljon. Elkészült a költözések programja, erről az igazgatókkal tárgyaltak. A költözés első dátuma július 5. Megtörténtek továbbá az épületek műszaki feltárásai (Bánki és Esztergár Iskolák) az intézményvezetők jelenlétével. Elkészült az épületek szakmai funkcionális programja, sőt a Bánki uszodára vonatkozóan is a mozgássérült gyermekek szállítása érdekében. Kész a szakvélemény, kigyűjtötték a pályázati anyagot, a jövő héten liciteljárással kívánják rendezni. A munkában meghívásos szakemberek vesznek részt, illetve a GAMESZ és az ipari tanuló intézmények saját segítséggel működnek közre. Július 1-től rendelkezésre áll 20 fő 90 napos foglalkoztatásra. A költségkihatásokra vonatkozó fedezet biztosítást a mai Közgyűlés elé terjesztik. Megemlíti, az iskolák vezetőivel a beszélgetések megtörténtek. Kéri a Közüzemi Rt-t, a Kft-k vezetőit, hogy járművet biztosítsanak önköltségi áron, amely jelentős kiadás csökkentő tényező lehetne. Amennyiben ez a segítségnyújtás nem történik meg, akkor a szállítást vállalkozókkal kell megoldani. Megköszöni a GAMESZ, az Iroda, Cselenkó Tibor, a koalíciós pártok és dr. Révész Mária segítségét. Úgy érzi, egy ilyen program sikeres megvalósításához szükséges a támogatók és az akadályozó tényezők feltárása. /2/A. 243-303/ Dr. Révész Mária: kérése: a rá vonatkozó szövegrészt a képviselő úr fejtse ki bővebben. /2/A. 303-308/ Troska Gyula: ha a mai Dunántúli Naplóban kifejtett állásfoglalást az alpolgármester asszony elolvassa, akkor a kérdésére választ kap, mert abból a következtetést le lehet vonni. /2/A. 308-313/

Dr. Révész Mária: elmondja, tegnap Szakközépiskolában, és a szülők aggályukat költöztetni a berendezéseket az Esztergár nyilvánosan is kifejez az, hogy nem célszerű elhelyezni. Amikor költöztethető, akkor 5-10 megoldható és a vagyonvédelem is biztosított. /2/A. 324-344/

szülői értekezlet volt a Radnóti fejezték ki, hogy július 10-ig el kell tornatermébe. Aggálya, melyet most egy tornaterembe ilyen nagy értékeket nap alatt - az említett összefogással -

Troska Gyula: a korábbi időkben két iskolát indított el, ahol három nap alatt kellett megteremteni az oktatás feltételeit. A Radnótinál alternatív megoldás volt, azt kérte, hogy a bútorokat vigyék a tornaterembe, mert akkor a készültség fokának megfelelően lehet az osztálytermeket beköltöztetni. Az igazgató azt vállalta, hogy szülői értekezleten kéri a szülőket és gyerekeket arra, hogy augusztus 20-ig átköltözzenek az épületbe. Hangsúlyozza, nem kívánja a nagy értékeket elvinni. Megemlíti, az INFOTEC Kft-nél augusztus 20-ra van lekötve a számítógépek áttelepítésének programja és addig a gépek ott lesznek, ahol az őrzés biztosított. A vállalkozói kapacitás megvan a sikeres végrehajtáshoz. Végezetül elmondja, úgy véli, hogy a bizonytalanságnál jobb a biztonság. /2/A. 344-394/ Dr. Révész Mária: kiemeli, pontosan a biztonság miatt mondta el azt, amit megfogalmazott. Megemlíti, Kerényi képviselő is utalt a közbiztonság helyzetére, de erről nem kíván további vitát kezdeményezni. Körömi képviselő kérdésére elmondja, hogy csak a költségfedezet biztosítása lesz napirenden. /2/A. 394-405/ Dr. Erdődy Gyula: emlékeztet a Közgyűlés határozatot hozott, hogy a Gép- és Gyorsíró Iskola magánosításának lehetőségét meg kell vizsgálni. Kéri a bizottság elnökét, hogy a következő bizottsági ülésen ezt a témát is tárgyalják meg és tekintsék át a feladatokat. A másik észrevétele, jelenleg a legfontosabb, hogy a pedagógusok munkába állása és a gyerekek iskolakezdése biztosított legyen. Felveti, az iskolákban a működésük alatt iratok keletkeztek. Konkrét információja van arról, hogy ezen anyagok kezelése nem megfelelően történt. Kéri, a bizottság hívja fel az illetékesek figyelmét. /2/A. 421-453/ Gonda Tibor: véleménye, hogy a Gyors- Gépíró Iskolával kapcsolatos kérdés a Közoktatási Bizottságon kívül még két bizottság elé tartozik, nevezetesen a GAVÁB és a Költségvetési. Sőt, a testület előtt is kell tárgyalni erről. A GAVÁB előtti tárgyaláshoz, mint a bizottság elnöke ragaszkodik. /2/A. 464-483 és 2/B. 00-04/

h.) Dr. Romváry Ferenc: Taubert László szoboradományozását, illetve a zsidó emléktábla elhelyezését részben erkölcsi, részben határidő miatt kérte napirendre venni. Ha komolyan veszik a városképet, akkor a Mézes Mackó szindróma általánosítható. Emlékeztet, ezt az ügyet dr. Révész Mária vetette fel, és dr. Farkas Károly igazolta annak jogosságát, hangsúlyozva, hogy semmilyen engedélyt nem kért és kapott a Mézes Mackó üzemeltetője. Az összefüggéseket illetően utal arra, hogy Kerényi képviselő fél éve szólt az Irgalmasok úti épület színezése miatt, de említhetné a Rákóczi úton a Sopianae Söröző kék-fehér burkolatát is, ami nem engedhető meg, és nem tudható, hogy erre engedélyt kaptak volna. Az elmúlt héten a Lenau Ház falán emléktáblát avattak, de egyik bizottság sem tárgyalta és a jegyző úr sem terjesztette a Közgyűlés elé a rendeletet. Mindezekkel szemben áll, ha valaki szabályosan jár el, akkor több mint fél évig el tudják intézni az engedélyezést. Kifogásolja, hogy a városban olyan dolgok történnek, melyek joggal feltűnnek, pl. a Mária utcai bontások, melyről az illetékes bizottság elnökének sincs tudomása. A gond, hogy pl. a szobor- és emléktábla ügyben a két bizottság már többször foglalkozott a témával, ugyanakkor ilyen lényeges ügyek nem kerülnek a bizottságok elé. Ugyanez vonatkozik a cégérekre, cégtáblákra, példaként említi az Elefántos Háznál a Casinó cégérét. Javaslata, egy szépítészeti bizottmányt kellene létrehozni, amely pl. az emléktábla elhelyezéseket megtárgyalná, és beleszólása lenne az épületek átfestésébe. További példaként említi a Városháza épületét, hogy a könyvesbolt ugyanolyan keretet kapjon, mint amilyet az Önkormányzat a McDonald’s-val szemben érvényesített. Végezetül megemlíti, vannak olyan műemlékileg jelentős épületek, mint pl. a DOMINIKÁNUS Ház, Vasváry Ház, Tichy Ház, amelyek nem lettek befejezve, erre kellene energiát fordítani. /2/B. 06-92/ Fischer Frigyesné: tájékoztatásul elmondja, hogy a Lenau Ház előcsarnokában került elhelyezésre a tábla és nem a ház falán. /2/B. 93-97/ Kerényi János: egyetért Romváry Ferenc által elmondottakkal, bebizonyosodott, hogy az engedélyezés mennyi időbe telik és nem jár eredménnyel. Példaként említi kb. egy évvel ezelőtt tett javaslatot a Városháza feliratra, ami még mindig nem készült el. Elmondja, a feliratok, táblák elhelyezéséhez a műemléki épületek esetében az OMVH engedélye szükséges, az Elefántos Háznál biztosan. Ezért az Önkormányzat ellenőrző szerepét kell erősíteni. Megemlíti, a Citrom utca déli oldalának befejezésére közgyűlési határozat van, ez sem készült még el. Erre kér választ, miért nem végezték el a munkát? Végezetül elmondja, ha segítséget tud nyújtani Romváry úrnak ezekben az ügyekben, ezt a saját és a frakció nevében felajánlja. /2/B. 98-129/

Dr. Faragó László: az elmondottakhoz hozzáfűzi, a közelmúltban volt vita a közterület-foglalási engedélyekről. A bizottság sokkal szigorúbb feltételeket akart elfogadtatni, de ez nem járt eredménnyel. Végülis úgy fogadták el, hogy az illetékesek megígérték, még ebben az évben egy új rendelet készül, amelyben ezeket a követelményeket figyelembe tudják venni. E napirend előtti felszólalás alapján indítványozná, hogy a nyári szünet utáni első Közgyűlésen az illetékesek tájékoztassák a testületet arról, hogy az ezzel kapcsolatos engedélyek kiadása megtörtént-e. Aki engedélyt kapott, az annak megfelelően használja-e a közterületeket, illetve festi a házat, teszi ki a cégért, továbbá, akiket többször ellenőriztek és nem ennek megfelelően jártak el (példaként említi a Király utcát) milyen intézkedéseket tettek. A másik kérdés a bontások és műemlékek helyzete. Ezzel kapcsolatban elmondja, a bizottság és a Vagyonkezelő Iroda is többször kezdeményezte, hogy fel kell mérni az épületeket. A költségvetés azonban erre nem biztosított pénzt. A korábbi rendezési tervek alapján történik a bontási engedélyek kiadása. Az OMVH finaszírozásával a belvárosi rrt-n belül készül a helyi műemlékek jegyzékének felülvizsgálata és fel tudják újítani azokat az épületeket, amelyeket meg akarnak tartani. A Citrom utca déli részének rendbetétele a Közüzemi Rt. feladata márciusi határidővel, erre közgyűlési határozat van. /2/B. 130-173/ Dr. Ujvári Jenő: véleménye, mindenki tudná folytatni a példákat és megemlíti, most szerzett tudomást arról, hogy az Angster ház a lebontási tervben szerepel. Elmondja, kezdeményezni fogja egyrészt egy Szépítészeti, Régészeti, Műemléki Bizottmány létrehozását, másrészt különböző szakemberek bevonásával a rendeletmódosítást, az eljárások szabályozását. Ezeket még az ősz folyamán kellene rendezni. /2/B. 173-185/ Dr. Révész Mária: tekintettel arra, hogy a testület már két órája folytatja a munkáját, 10 perc szünetet rendel el. Ezt követően tájékoztatja a képviselőket, hogy az ebédidő 13.00-tól 14.30 óráig lesz. /2/B. 185-190/

1/a.) Beszámoló a lejárt határidejű határozatokról Előterjesztő: Dr. Révész Mária alpolgármester Dr. Révész Mária: mivel az előterjesztéshez kérdés, észrevétel nem hangzott el, szavazást kér. Megállapítja, hogy a képviselőtestület az írásos előterjesztést 32 egybehangzó igen szavazattal elfogadta. /2/B. 191-205/

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 242/1996. (VI.27.) sz. határozata lejárt határidejű határozatokról A Közgyűlés elfogadja a Népjóléti, a Városfejlesztési és Üzemeltetési; a Közoktatási, Közművelődési és Sport valamint a Jegyzői Irodák továbbá a Lakás- és Helyiséggazdálkodási Egység jelentéseit az előterjesztés illetve mellékletei szerint. Kapják: dr. Páva Zsolt polgármester, irodák vezetői

1/b.) Jelentés a tulajdonosi nyilatkozatokról Előterjesztő: Dr. Révész Mária alpolgármester Dr. Révész Mária: emlékeztet arra, a polgármester úr kérte pótlólag felvenni ezt a kiküldött előterjesztést. Tekintettel arra, hogy a jelentéssel kapcsolatban kérdés, észrevétel nem volt, a testület döntését kéri. Megállapítja, hogy a Közgyűlés az írásos előterjesztést vita nélkül, 31 igen szavazattal (egyhangúlag) elfogadta. /2/B. 206-216/

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 243/1996. (VI.27.) sz. határozata tulajdonosi nyilatkozatokról A Közgyűlés elfogadja a polgármester úr előterjesztését, amely az önkormányzat vagyonával kapcsolatos rendelkezési jog gyakorlásáról szóló 1993. évi 55. sz. Ör. 11. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján kiadott tulajdonosi nyilatkozatokat, illetőleg szerződéseket tartalmazza. Kapják: Dr. Páva Zsolt polgármester és irodák vezetői

2.) Az önkormányzati tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az önkormányzati tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról szóló önkormányzati rendelet Előterjesztők: Péter Pál és Gonda Tibor bizottsági elnökök Péter Pál: az előterjesztés részletesen tartalmazza az előzményeket, továbbá két változatot a díjra vonatkozóan. Mindkét bizottság megtárgyalta a témát és a B. változat elfogadását javasolja a Közgyűlésnek, mert ez biztosítja az alacsonyabb vízdíjat és az I. negyedévi tényadatokat veszi figyelembe. Ezáltal korrekt számítási módot tesz lehetővé. A szavazáshoz felhívja a figyelmet, hogy egyrészt a rendeletet kell megszavazni, másrészt határozatot kell hozni, hogyan és mikorra kell felülvizsgálni a szerződést. Ezen túlmenően még egy javaslatot, mivel a tavalyi önkormányzati döntés értelmében a Vízműnek bevételkiesése van és ennek kompenzálására (július 1-től - december 31-ig) egyszeri kiegészítő áremelést javasolnak a határozatban. /2/B. 224-256/ Kerényi János: felhívja a város polgárainak figyelmét a 4. § (1) bekezdésére, melyet ismertet. Lényege, hogy vízdíjat vízmérő óra, ennek hiányában átalány alapján kell megfizetni. Hangsúlyozza, hogy az átalány nagyon költséges, ezért célszerű, hogy akinek nincs vízmérő órája, próbálja meg beszereltetni. A (2) bekezdést is felolvassa, mely szerint a vízmennyiség a (3) - (4) bekezdésben foglaltakon túl egyéb címen nem csökkenthető. Ezt is fontosnak tartja. Végezetül bejelenti, az előterjesztést nem fogadják el. /2/B. 258-290/ Baumgartner Sándor: az előterjesztésben kiemelték, hogy ÁFA nélküli a vízdíj, de a táblázatban ez nem szerepel. Kérdése miért, illetve mennyi az ÁFA? /2/B. 291-295/ Péter Pál: tudomása szerint 12 %, de kéri hallgassák meg a Vízmű jelenlévő képviselőit. /2/B. 299-301/ Hainess Jenő: a kérdésre válasza: hogy az árképzésnek nem kell tartalmazni az ÁFA-t. Ezt az állam határozza meg, és értelemszerűen változhat. Az ÁFA a kiszámított összegre tevődik rá, vagyis a teljes fogyasztás 12 %-a. /2/B. 311-320/ Baumgartner Sándor: közbeveti, hogy a lakosság ÁFÁ-val együtt kéri a fogyasztást és nem anélkül. /2/B. 321-325/

Golob Ferenc: megállapítása, hogy a víz- és csatornadíjakat többször emelték, most 157 Ft lesz a táblázat szerint. Ez azt jelenti, hogy januártól 43 %-kal emelkednek az összevont víz- és csatornadíjak, amit a lakosságnak kell megfizetnie. /2/B. 328-340/ Körömi Attila: kérdése a Vízmű képviselőjéhez, tud-e tájékoztatást adni a cég eredményességére vonatkozóan, részeredményekre gondol. Kérdése továbbá, hogyan tudták a kintlévőségeket csökkenteni? Ez számszerűsíthető-e? /2/B. 344-357/ Hainess Jenő: a féléves mérleg még nem készült el, így arról nem tud beszámolni. Elmondja, az átalakítás kapcsán 1995. július 1-jén 740 fő dolgozott a cégnél, december végén 676 főre csökkent, most 595 dolgozójuk van és ez év végére 520-ra fog csökkenni. Nagy Csaba közbevetett kérdésére elmondja, a kintlévőségek kezelése érdekében szigorúbb eljárásokat folytatni. Az ÁNTSZ-el közösen elérték, hogy a nagyobb kintlévőségekkel rendelkezők kizárásra kerülhetnek, így ez csökkenő tendenciát mutat. /2/B. 358-368/ Körömi Attila: a bizottság elnökétől kérdezi, hogy az előterjesztés milyen szavazati aránnyal került a testület elé? Tudomása szerint 5:5 volt az arány, majd olyan információt kapott, hogy a teljes költséget ráterhelik a közszolgáltató szférára. Nem ért egyet ezzel sem. /2/B. 384-405/ Péter Pál: tájékoztatásul elmondja, hogy az eredeti előterjesztés egyszeri árkiegészítést javasolt, 6 Ft és 9 Ft-os összeggel. E tekintetben is kompromisszum született, a lakosságra ilyen kiegészítést nem terhelnek és egyúttal csökkentik a nem lakossági fogyasztókra összeget is 7 Ft-tal. A különbözetet az előterjesztésnek megfelelően a Vízműre hárították, azt köteles kigazdálkodni. /2/B. 406-434/ Dr. Bödő László: javasolja, hogy a VI/3. pontban szereplő kötöttség kerüljön ki a mellékletből, melyet ismertet. Hangsúlyozza, hogy a tényleges felhasználás után kellene a sportegyesületeknek a vízdíjat fizetni, mert nem azonos a befogadóképesség és a mindenkori közönség. /2/B. 436-454/ Helmrich Ferenc: a kiegészítő áremeléssel kapcsolatban aggálya van. Nem tudja, jogos-e a 28 MFt-os hiányt áthárítani a lakosságra vagy az egyéb fogyasztókra. Ezt a képviselőtestületen belül kellene megoldani. /2/B. 459-472/

Péter Pál: a sportpályák vízfogyasztásának számlázására három megoldási lehetőség van és a két szerződő fél dönti el, hogy melyiket választja. Vízórákat célszerű felszerelni. Elmondja továbbá, hogy az adatok szabványon alapulnak, tehát ettől eltérni nem lehet. /2/8. 472-483, 3/A. 00-04/ Kerényi János: ismét felolvassa az 5. § (1) bekezdését és javasolja, mindenki figyeljen a saját vízórájára és legalább havonta egyszer próbálja leolvasni. Esetleges csőtörések és következményeire utal. /3/A. 05-16/ Körömi Attila: el tudja fogadni, hogy a Vízműnek nem áll még rendelkezésére a féléves mérlege, azonban hangsúlyozza, kérdése arra irányult, tudnak-e információt adni arról, hogy milyen a cégnél az évközi eredmény? (Nyereség vagy veszteség és ez számszerűsíthető-e.) Ez segítene a döntés meghozatalában, így az előterjesztést nem tudják támogatni. /3/A. 18-28/ Hainess Jenő: a Társaság erre az évre veszteséget tervezett. Május hónapban időarányosan, a terv szerinti értéken áll a cég. /3/A. 29-33/ Körömi Attila: a válasz alapján nem tudják támogatni az előterjesztést. /3/A. 35-36/ Dr. Révész Mária: mivel nincs további hozzászólás, a testület döntését kéri. Felhívja a figyelmet, hogy két szavazás szükséges, tehát először a rendeletről szavaznak és utána egy határozatot hoznak. Miután az elnök úr a B. változatot jelölte meg támogatandónak, ezt bocsátja szavazásra. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 24 igen szavazattal 9 nem és 5 tartózkodás mellett a B. változatot elfogadta és megalkotta 1996. évi 38. számú rendeletét az önkormányzati tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az önkormányzati tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról. Az elfogadott rendelet a jegyzőkönyv l. számú melléklete. Dr. Révész Mária: ezt követően a határozati javaslatról kér szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 24 igen szavazattal, 12 nem és 2 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta. /3/A. 36-57/

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 244/1996. (VI.27.) sz. határozata A Pécsi Vízmű RT. gazdasági keret-megállapodásának felülvizsgálata, valamint a közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvíz és közüzemi csatornamű használat egyszeri "kiegészítő" áremeléssel összefüggésben 1./ Pécs M.J. Város Közgyűlése tudomásul veszi, hogy Pécs M.J. Város Önkormányzata és az LDE közötti gazdasági keretmegállapodásának az eddig eltelt időszak tapasztalatai alapján szükséges felülvizsgálatában és újratárgyalásában nemcsak a két nagyobb tulajdonos, hanem valamennyi szerződő községi önkormányzat is érdekelt. Egyetért azzal, hogy a gazdasági keret-megállapodásban foglalt ármegállapítással kapcsolatos kérdéseknek összhangban kell lennie az Ártörvény szabályozásával. Így különösen a kérelem benyújtásának az áremelés bevezetésének időpontja vonatkozásában. Ezen belül a kérelem elbírálásának intézkedési határideje 15 napról 45 napra módosuljon. A tulajdonosok egymás közötti megállapodásra jutása után a gazdasági keret-megállapodás módosítására vonatkozó javaslatot a Közgyűlés elé kell terjeszteni. Felelős: a gazdasági keret-megállapodás módosításának Közgyűlés elé terjesztéséért: Dr. Páva Zsolt polgármester Határidő: 1996. október 30. Felelős: az előkészítésért: Zalay Buda irodavezető, Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Határidő: 1996. szeptember 30. 2./ A Közgyűlés jóváhagyja 1996.07.01. - 1996.12.31-ig időszakra szólóan a nem lakossági fogyasztókra vonatkoztatva az egyszeri "kiegészítő" áremelést. Ennek mértéke: ivóvíz 7 Ft/m3 szennyvíz 7 Ft/m3 Határidő: Értelemszerűen Felelős: Hainess Jenő Pécsi Vízmű RT. vezérigazgatója

3/a.) Az 1996. évi költségvetés módosítása Előterjesztő: Petrovits Béla levezető elnök Petrovits Béla: a bizottság az Irodával együtt foglalkozott a költségvetés módosításával. A kormányrendelet alapján elkészítette az Iroda a módosítást, amely kötelezővé teszi és erről a testületet tájékoztatni kell. Az előterjesztés két témával foglalkozik, egyrészt technikai átírásokat tartalmaz, ez a 2. számú mellékletből kitűnik. A második rész már konkrét pénzügyi vonatkozású. A melléklet szerint 608.193 E Ft-ot kapott az Önkormányzat különböző címeken, melyeket meghatározott célokra használhat fel. Ezt a módosítást tartalmazza az előterjesztés 1. §-a, a 2-5 §-ok ennek részletezését mutatták be egyes ágazatokra vetítve. Kéri a képviselőtestületet a javaslat elfogadására. /3/A. 60-111/ Molnár Tamás: kiegészítése, hogy a hatályos költségvetési rendelet 27. §-ában előírt negyedévente egységes szerkezetbe foglalt költségvetési rendelet a napokban fog megérkezni a képviselőkhöz. /3/A. 112-121/ Dr. Révész Mária: mivel több hozzászólás nincs, szavazást kér a rendeletről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 32 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett az előterjesztést elfogadta és megalkotta 1996. évi 39. számú rendeletét az 1996 évi költségvetésről szóló 8. számú rendelet módosításáról. A változtatás nélkül elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 2. számú melléklete. /3/A. 121-131/

3/b.) Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének költségvetéséről szóló 1996. évi 8. számú rendelet módosítása (Vasváry Ház felújítása) Előterjesztő: Dr. Kunszt Márta bizottsági elnök Dr. Kunszt Márta: elmondja, lehetőség lenne egy régen húzódó beruházás, nevezetesen a Vasváry Ház befejezésére. Ez egybeesik azzal, hogy a földszinten lévő helyiségek vállalkozásra kiadhatók lennének. Ebből bevételhez lehetne jutni és 1-2 év alatt megtérülhetne a beruházás, ha a prioritási listán előbbre helyezik és pénzt tudnak erre a beruházásra fordítani. Kéri fogadják el az előterjesztést. /3/A. 134-146/

Dr. Kosztics István: megdöbbenten vették tudomásul, hogy a nehezen elfogadott prioritási listát meg akarják változtatni. A CKÖ-nak rossz tapasztalatai vannak, hiszen egyszer már elveszített összeget. Ezért úgy gondolják, nem lenne célszerű a prioritási lista megváltoztatása. Ennek ellenére tudomásul veszik, hogy vannak a városban más fontos területek is, de az ő érdekük az, hogy a válságkezelő programra előirányzott 5 M Ft-ot megkapják. Akkor tudják elfogadni ezt a változtatást, ha konkrét ígéretet kapnak arra, hogy ezt az 5 M Ft-ot megkapják, hiszen ez országos programhoz csatlakozna és a városnak további pénzügyi lehetőséget jelentene. /3/A. 153-180/ Nagy Csaba: számára elvi kérdés, hogy ezt a prioritási listát az ő szavazatával - mint a Költségvetési Bizottság korábbi elnöke - ne változtassák meg. Ajánlja, hogy képviselő társai ragaszkodjanak az eredeti listához. Utal arra, hogy a prioritási listát úgymond beelőzve különböző költségvetési igények szerepelnek a Közgyűlés napirendjén, és ezek olyan ügyek, amit általában el szoktak fogadni. Tényszerű érv azonban, hogy a költségvetés lehetőségei végesek. Ha ezek az előterjesztések elfogadásra kerülnek, akkor a prioritási listát a tavalyi szintre süllyesztik és a korábbi elv sérülni fog. /3/A. 181-219/ Petrovits Béla: a tényekhez hozzátartozik, a Kulturális Bizottság megkereste a Költségvetési Bizottságot, hogy támogassa ezt a prioritási listát. A bizottság nem tudta támogatni ezt a kérdést, mert erre nincs felhatalmazva, másrészt a rendelet elfogadásakor pontosan ez a bizottság tett javaslatot az eredeti listára. Ezért javasolták a Kulturális Bizottságnak, hogy a kérését terjessze a Közgyűlés elé. /3/A. 220-234/ Kerényi János: a Pénzügyi Iroda vezetőjétől kér tájékoztatást az összeg nagyságáról, amely a prioritási lista fedezetéül szolgál. /3/A. 235-240/ Zentainé Gyenes Zsuzsanna: válaszában elmondja, nem folyt be bevétel, amely a prioritási lista fedezetéül szolgálna. /3/A. 241.-243/ Kerényi János: kéri képviselő társait, ezek után gondolják át, hogy a prioritási listát meg akarják-e tartani. Úgy gondolja, nem kellene változtatni ezen a listán és tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az abban meghatározott célok teljesüljenek és legalább ezt a 11 problémát meg tudják oldani. /3/A. 243-256/

Molnár Tamás: egyetért a hozzászólásokkal, személyesen is ellenezte a lista megváltoztatását, mert egy induló költségvetés összeállításakor mindenre nem juthat fedezet. Év közben azonban többletforrásaik lehetnek, de ezt előre tervezni nem lehet. Megemlíti, hogy bizonyos célok annyira általánosan elfogadottak, amelyeket pontosan az eredeti prioritási lista fejez ki. Forrásfedezettel nem, de rendeleti kötelezettséggel garantálja a Közgyűlés a fontos célok teljesítését. Véleménye, aki a prioritási lista elfogadása után úgy érezte, hogy biztosítékot kapott, annak ezentúl félnie kell, hogy ez még megváltozhat. Ettől óvta az előterjesztőt, ugyanakkor nem vitatja a komoly értéket képviselő Vasváry Ház beruházásának a szükségességét, ezt nem akarja hátráltatni, csupán a módszert vitatja és kifogásolja. Felhívja a figyelmet, napirenden szerepel a Vasváry Ház helyiségeinek hasznosítása, ami halaszthatatlan érdeke az Önkormányzatnak és itt több milliós fedezet van. Az igényelt 5 millióhoz képest 3 M Ft - ha megkötik a szerződést - rögtön bevételi forrást jelentene, ugyanakkor nem sértenek érdekeket. Módosító indítványa tehát: "elfogadva a beruházás fontosságát, induló bevételi forrásul a 31. napirendi pontban elfogadandó Vasváry Ház hasznosításából befolyó összegeket címezzék meg és a prioritási listát hagyják változatlan formában." /3/A. 256-342/ Gonda Tibor: két lehetőség lenne, Nagy Csaba által elmondottakkal elvi alapon egyet tud érteni, de úgy látja, a prioritási lista szakmailag nem kellően volt megalapozott. Megemlíti, elsőként egy nagy tételt tartalmaz és addig a kisebb összegekkel megvalósítható célokat is blokkolják. A Kulturális Bizottság eljárásáról véleménye az a demokratikus szabályokat figyelembe vevő, tehát bízzák a Közgyűlésre, indokoltnak tartja-e a rendeletmódosítást és a lista megváltoztatását. A Költségvetési Bizottság következetes volt, hogy be kell tartani a szabályokat. Arra Molnár Tamás utalt, hogy van egy elég jó szerződéstervezet a földszinti helyiségek kiadására. Egyetért a javaslattal, de felhívná a figyelmet, hogy nem szabad a város bevételeit címkézni, azokat együtt kell kezelni és az újraelosztás folyamatában felhasználni, ami adott esetben fedezetül szolgálhat a prioritási lista megvalósítására. A javaslat kissé ellentmondásos, mert a bérleti szerződés nem azonnal nyújt fedezetet, hanem havonként jönnek a bevételek. Nem tudja, ez elég-e egy ilyen beruházás elkezdésére. Amennyiben a bizottság elnöke ezt a javaslatot elfogadja, támogatja, mert úgy gondolja, az a legnagyobb pazarlás, hogy évek óta üresen áll az épület. Ha bíznak abban, hogy a prioritási lista a 3. helyig teljesül, akkor a bizottság eredeti javaslatát támogatja, ha megváltozott a bizottság véleménye, akkor Molnár Tamás javaslatát, mert az is több a semminél. /3/A. 346-422/

Dr. Ujvári Jenő: szeretné képviselő társait megnyerni, hogy az előterjesztést támogassák, amely felsorolja, hogy ez miért fontos a városnak. Kiemeli, hogy van egy olyan 100 éves polgárház, teljes berendezéssel és eredeti állapotban, amire az országban alig található példa. További indoka, a több éves beruházás növeli a költségeket, hangsúlyozza a kulturális szféra igényli a presztízs beruházást, viszonylag kevés pénzből nagy teljesítményt lehet elérni és az, idegenforgalmi szempontokat nem is említve. Emlékeztet arra, a költségvetés elfogadásakor három javaslatát először tévesen elfogadták, majd a másodszori szavazásnál történt a módosítás. Elmondja, próbálkoznak azzal a szándékkal, hogy a terv valami módon megvalósuljon és mindezeket méltányolva kéri a testület támogatását. /3/A. 422-470/ Dr. Révész Mária: hozzáfűzi, abban mindannyian egyetértenek, hogy ezt az értékes épületet fel kell újítani, a vita a pénz megkeresésén van. /3/A. 470-475/ Dr. Faragó László: pénzügyi szempontból tudná támogatni az előterjesztést. Elhangzott, hogy 50 M Ft-ot költöttek már az épületre, 80%-os készültségi fokra jutott el. További érve, hogy sokat költenek a fenntartásra, emellett betörések, rongálások, beázások történtek. Ha tavaly 6 M Ft-ot tudott volna a Közgyűlés biztosítani, akkor most nem kellene a 15 M Ft és ki lehetett volna adni. Amennyiben most nem fogadják el, az állagromlás miatt egyre drágább lesz a felújítás, nem tudják bérbe adni, és esetleg a vállalkozó is visszaléphet. /3/A. 475-483, 3/B. 00-11/ Körömi Attila: véleménye szerint ez az új koalíció első költségvetési vitája. Emlékeztet, amikor egy másik többség elfogadta az előző költségvetést, ő is megszavazta, és személyesen kérte Kukai Andrást, hogy a felüljárót ne emeljék be a rendeletbe. Mind a kettő fontos, ha Kunszt Márta ezt elfogadtatja a frakcióval, akkor legalább 16 szavazatnak kell lenni, de ehhez még 7 szükséges. Ha még kormányzó lenne, azt mondaná, nem szabad a listát megváltoztatni, bár a költségvetésen belül próbál átrendezni. Itt semmiféle szabálytalanságról nincs szó, de az lenne, ha azt mondanák, tekintsék úgy, mintha a forrás 15 M Ft-al több lenne és emeljék be a költségvetésbe a Vasváry Ház felújítását. Ha ezt a Közgyűlés elfogadja, az szabályos előzésnek minősülne, másféle szempontok kerültek előtérbe az új többségen belül. Ez a koalíció első húzópróbája, hogy a Vasváry Ház bekerül-e a 3. helyre vagy sem. /3/B 13-46/

Molnár Tamás: kéri Körömi Attilát, ne csináljon politikai ügyet ebből. Mindannyian egyetértenek abban, hogy a Vasváry Házat a lehetőséghez mérten a legrövidebb időn belül be kell fejezni. A módszer tekintetében lehetnek eltérések, Kunszt Márta ezt a javaslatot terjesztette a Költségvetési Bizottság elé. A bizottság egy másik változatot javasolt, ami szintén ezt a célt szolgálja, ugyanakkor folyik az épület vállalkozók részéről történő felújítása és a kifizetések is időben ütemezettek lesznek. Ezért mondta, elfogadható kivétel, ha a bérleti díj az épület felújítását szolgálja. Ezért javasolta ezt az éves 3 milliós bevételt, mint induló forrást, mert ez a munkák megkezdéséhez elégséges, és ha ezt kiegészítené azzal, lehetőséget lát arra, hogy a költségvetésből megelőlegezzék a 3 M Ft-ot, ami később a költségvetésbe befolyik, akkor ez még jobb megoldás, mint a prioritási lista változtatása. Amennyiben Kunszt Márta elfogadja indítványát, és hozzáteszi azt is, hogy a bérleti díjból befolyó további összegek szintén erre a célra fordítandók a munkálatok befejezéséig, akkor szerinte megfelelő egyezséget kötnek. /3/B. 47-97/ Dr. Szabó László: véleménye, nem lát politikai indíttatást az ügyben. Régóta húzódó kérdés, amit különböző pártok képviselnek és felvállalták, hogy a Vasváry Ház sorsa rendeződjön. Elfogadja az elhangzottakat, hogy ez szükséges és ez összefüggésben van a 31. napirendi ponttal. Nemcsak azért, mert kiemelt műemléki fontosságú, hanem azért, mert a célszerűség indokolja, hogy esetleg megváltoztassák a prioritási listát. A 31. pontban szerepel, hogy az egyik bérlő felújítja a saját portál részét és 2 M Ft-ot fizet. Ez indokolja, hogy hozzátegyék a saját erőt - amennyire lehetőségük van - és együtt kezdjék el a munkát. Nem tud egyetérteni Molnár Tamással, mert az éves bérleti díj 3 M Ft-ja havonta folyik be és közben inflációval is számolni kell. Elfogadja a prioritási lista változatlanságát, de nem az első eset, hogy valamit megváltoztatnak. Úgy gondolja, nem az előzést kell hangsúlyozni, hanem azt, hogy a bérlő elkezdi az épület részbeni felújítását és ez indokolja, hogy a többi munka is párhuzamosan történjen. /3/B. 104-137/

Dr. Romváry Ferenc: elmondja, 17 éve kereste meg dr. Majorossy Kálmánné a múzeumot és ajándékként felajánlotta azt a 100 éves enteriőrt, amelyek érintetlenül megvannak. Ez az adomány elindított egy nagyon lassú folyamatot, de azóta sok károkozás, túlméretezés, túltervezés történt. Most 15 M Ft az ajánlat, ebben az évben 12 M Ft szükséges és jövőre befejezésként 3 M Ft. A restaurátor árajánlata 3 M Ft, 6 hónapi munkára, amit 4 hónapra le lehet csökkenteni. A kivitelező építészeti árajánlata 7 M Ft, a munkát 3 hónap alatt befejezné, 2 M Ft kellene a múzeum rendbehozatalára ebben az évben, jövőre 3 M Ft. Ez esetben a millecentenárium évében megnyithatna az épület. Mit veszített ezzel a város? 17 év óta nem látogatható, betörtek, elloptak értékes falambériákat, évente milliókat kell költeni fűtésre, őrzésre, ennek ellenére romlik az épület állaga. Veszteség továbbá az, hogy erről így beszélnek. Mondja ki a város, hogy nincs rá szükség. Most 3 MFt-ot kell biztosítani, mert ha holnap nem kötnek szerződést, akkor a restaurátor elkötelezi magát és máshol vállal munkát. További érve, az évek óta elhagyott csemegebolt, amibe szintén betörtek. Faragó képviselőre utal, ha a bérlő esetleg visszalép, a városnak ez is óriási veszteséget okoz. Ez a pénztelenség 17 éve húzódik. Ha egy város annyit nem tud megtenni, ne nevezze magát kultúrvárosnak. Ha prioritási lista 10. helyén van a Dóm Kőtár, ahelyett, hogy örülne ilyen múlttal, értékkel rendelkezik, ha a város ezzel nem tud élni, akkor mondja ki, nincs 12 M Ft rá. ebben az évben erre a nagyon fontos dologra, de tegyék hozzá, hogy eddig 10 milliókat elfecséreltek ebben az egy témában. /3/A. 137-214/ Tillai Aurél: Az ellenzék döntő többsége az alpolgármester úr mellett állt ebben a témában. Felhívja a figyelmet az alpolgármester úr összefoglalójára. Mindenki egyetért azzal, hogy a város szépítésén kell munkálkodni úgy, hogy azt a kevés pénzt, ami rendelkezésre áll ésszerűen használják fel. Úgy gondolja, ha a Király utcát rendbe teszik a millecentenárium jegyében, akkor valamit tettek. Eltelt egy fél év, a tervekről egy műsorfüzetet lehetne kiadni, de nem érzik, hogy a millecentenárium évében vannak. Utal a millenium évére, hogy Budapesten mi minden valósult meg. Úgy látja, hogy most képtelen a város egyetlen dolgot a millecentenárium évében megvalósítani. Tegyék meg, ezáltal megszépül a Király utca, a város és egy nagyon komoly művészettörténeti ház épül. /3/B. 216-261/ Nagy Csaba: elhangzott egy javaslat, hogy a Vasváry Ház helyiségeinek bevételei terhére lehetne ezt az ügyet indítani. Felveti, számoltak-e ezzel a bevétellel, ha igen, akkor a kiadási oldalon is szerepel. Ha nem, akkor számára az az elvi probléma, hogy a prioritási lista beelőzéséről van szó. Megemlíti, van az Önkormányzatnak egy viszonylag nagy összegű általános tartaléka, ami a feszültségek kezelésére szolgál. Ha ezt a tételt elfogadják és figyelembe veszik azokat a szempontokat, amiket elmondott, hogy maradvány keletkezhet, akkor az általános tartalékból ki lehet elégíteni a prioritási listán lévő egy részét. /3/B. 269-303/

Dr. Kunszt Márta: eredetileg nem a prioritási lista, változtatására törekedtek, a bizottság első előterjesztésében az általános tartalék volt megjelölve, de ezt a Költségvetési Bizottság nem támogatta. Nem volt tudomása a helyiségek várható bérbeadásáról. Ezt el tudja fogadni, visszalép a prioritási listán való előbbre helyezéstől azzal, hogy a 3 M Ft-ot megelőlegezi a költségvetés a bérleti díj ellenében, ezzel elkezdhetik az építkezést és a következő költségvetés módosításkor a befejezésre folyamatosan tudják biztosítani az összegeket. Hangsúlyozza, nem céljuk a költségvetés változtatása, csak az, hogy a Vasváry Házat fejezzék be. Rendkívül zavarja, hogy amióta ennek a testületnek a tagja a kultúra mindig másodlagos kérdés. Bizottsági elnökként úgy érzi, hogy meg kell mutatni, nemcsak ipari és közüzemi, hanem ésszerű kulturális beruházások is lehetségesek. Hangsúlyozza, nem politikai, hanem kifejezetten szakmai, nézőpontbeli különbségek vannak közöttük - ebben Körömi Attilának igazat ad. Molnár Tamás javaslatát tudja kezelni, azonban a konkrét szövegezésre szünetet kér. /3/B. 304-360/ Gonda Tibor: Körömi Attilával ellentétben úgy gondolja, szakmai kérdésről van szó és ezt más képviselők is megerősítették. Valóban ez presztízs kérdés legyen, ne halogassák az ügyet, hanem oldják meg. A kultúra a városban ez egyik legnagyobb potenciális lehetőség. Egy jobb menedzseléssel a kultúrára való beinvesztálás rövid távon megtérül a városnak. Sajnálja, hogy a bizottság elnöke visszalépett, mert ő fenntartotta volna az eredeti előterjesztést és elfogadta volna a 3 M Ft-ot is. /3/B. 369-408/ Golob Ferenc: valóban megoldás, hogy a bérleti díjból kellene beruházást finanszírozni, de felvetődik, hogy ez egy rendkívüli bevétel, ami nem volt tervezve, és felhasználása a prioritási lista feladata. Megemlíti azonban, első helyen a szociális juttatások szerepelnek. Tehát, ha a 3. vagy 10. helyen álló célra fordítják akkor joggal szólnak azok, akik előbb szerepelnek a listán. /3/B. 409-433/ Dr. Erdődy Gyula: a bizottsági elnökök kompromisszumkészségétől függetlenül úgy látja, nincs garancia arra, hogy a Vasváry Ház felújítása befejeződik, továbbá arra sem, hogy ez az összeg jövőre meglesz. Véleménye, ne lépjenek vissza az eredeti előterjesztéstől és a 3 M Ft-ot igényeljék az induláshoz. /3/B. 437-453/ Körömi Attila: támogatja Kunszt Márta előterjesztését, amit most visszavont. Elmondja, hogy a Magyar Közlöny 49. számában megjelent, hogy az Ipari Kereskedelmi Minisztérium 1 Mrd Ft-os alapot hozott létre az ilyen típusú ingatlanok felújítására. Erre be kell nyújtani az igényt és hozzá kell tenni a város részéről a szükséges pénzeket. A pályázati kiírás feltételeit át kell tekinteni. /3/B. 455-484, 4/A. 00-09/ Tillai Aurél: a Kulturális Bizottság tagjaként csatlakozik Erdődy képviselő javaslatához. Kéri a bizottság elnökét, maradjanak az eredeti álláspont mellett és ne kössenek kompromisszumot. /4/A 12-18/

Dr. Kékes Ferenc: megfontolásra ajánlja Körömi Attila előzőleg ismertetett információját. Ez azt jelentené, maradjanak az eredeti változatnál, tehát döntsenek arról, hogy a prioritási listán előbbre kerül a Vasváry Ház és időközben pályázni lehet az egészre, így lekerülne a prioritási listáról és egy teljesen más forrásból megvalósulna. A döntés most nem jár kockázattal, mert ki lehet venni a listáról. /4/A. 18-33/ Dr. Kunszt Márta: az alpolgármester asszony kérdésére elmondja, nem tartja fenn a szünet iránti igényét. Képviselő társai egyetértésével "a. prioritási listás első, tehát az eredeti előterjesztésről kéri a szavazást." /4/A. 34-37/ Dr. Révész Mária: az elhangzott kérésnek megfelelően az eredeti előterjesztésről kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 32 igen szavazattal, 1 nem és 7 tartózkodás mellett elfogadta a Kulturális Bizottság előterjesztését és megalkotta 1996. évi 40. számú rendeletét Pécs M. J. Város Közgyűlésének költségvetéséről szóló 1996. évi 8. sz. Ör. módosításáról. Az elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 3. sz. melléklete /4/A. 37-44/

4.) Rendeletalkotás a Bártfa és Szeder u. térségének részletes rendezési tervéről Előterjesztő: Dr. Faragó László bizottsági elnök Dr. Faragó László: az rrt. az út nyomvonalát módosítja, lényege: kevesebb lakót érint és az Önkormányzat kártalanítási kötelezettsége is kisebb lesz. /4/A. 47-52/ Dr. Révész Mária: mivel az előterjesztéssel kapcsolatban kérdés, hozzászólás nem volt, szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés vita nélkül, 38 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta a bizottság előterjesztését és megalkotta 1996. évi 41. sz. rendeletét a Bártfa és Szeder utca térségének rendezési tervének jóváhagyásáról. A változtatás nélkül elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 4. számú melléklete. /4/A. 53-58/

5.) Pécs "Batthyány - tömb" részletes rendezési terve Előterjesztő: Dr. Faragó László bizottsági elnök Dr. Faragó László: emlékeztet arra, hogy a Nagy Sándor laktanya megszűnt. A rendezési terv a meglévő értékek megtartása mellett különböző fejlesztéseket tesz lehetővé. A honvédséggel az egyezség megtörtént. A rendezési terv biztosítja, hogy beruházások meginduljanak. /4/A. 60-68/ Meixner András: A tömbbelsőben van az 506-os Szakmunkásképzőnek a tanműhelye és a Hanns Seidel Alapítvány központja. A Közoktatási Bizottság elfogadott egy javaslatot, ami ezen épületek további építését célozza. Kérdése, a fejlesztést semmi nem akadályozza? /4/A. 69-78/ Dr. Faragó László: elmondja, az rrt-vel, a szabályozási eljárásokkal befolyásolják a későbbi építési igényeket. Nem ismeri az elképzeléseket, reméli, nincs ellentétben a rendezési tervvel. /4/A. 79-84/ Meixner András: hozzáfűzi, kb. fél éve építési terv szinten már megvolt és lehet, hogy egy elindult beruházásról van szó. A két témát egyeztetni kellene, az iratok a Közoktatási Irodánál megtalálhatók. /4/A. 85-95/ Dr. Faragó László: elmondja, hogy az irodavezető tájékoztatta arról, hogy a terv egyeztetve lett, nincs összeütközés a kettő között. /4/A. 95-96/ Petrovits Béla: további kérdése, a zaj- és környezetvédelem miként és mikor valósul meg? /4/A. 96-101/ Zalay Buda: válasza a környezetvédelmi előírások részletesen foglalkoznak ezzel. Alapvetően növényesítéssel oldja meg a zaj- és környezetvédelmi kérdéseket. /4/A. 110- 113/ Dr. Révész Mária: a szavazás alapján megállapítja, hogy a Közgyűlés 33 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett elfogadta a bizottság előterjesztését és megalkotta 1996. évi 42. számú rendeletét a "Batthyánytömb" részletes rendezési tervének jóváhagyásáról. A változtatás nélkül elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 5. számú melléklete. /4/A. 114-121/

6.) Az 1992. évi 36. sz. önkormányzati rendelet módosítása, Málom szőlőhegy rrt. Előterjesztő: Dr. Faragó László bizottsági elnök Dr. Faragó László: a korábbi rrt. zártsorú beépítést írt elő. Időközben a keskeny telkek összevonásra kerültek, semmi nem indokolja ezt a szigorú előírást. A változtatás lényege, szabadon állóan beépíthetők a telkek. /4/A. 121-132/ Körömi Attila: kérdése, ez egy, vagy összevont telekre érvényes? Ha az összesre, miért van kiemelve a 60.162 hrsz, ami egy út? Ezen kívül az egyik Lovas Attila telke, a másik egy út. Egy helyrajzi számról van szó, vagy hrsz. nélkül kell érteni? De akkor miért került az előterjesztésbe a 60.162 hrsz., ami egy út? /4/A. 133-143/ Dr. Faragó László: az l. számú melléklet tartalmazza azt a vonalat, amely lehetővé teszi a beépítés módosítását. /4/A. 143-148/ Körömi Attila: kérdezi, szükséges-e a 60.162 hrsz. megjelölése? Ha igen, megemlíti, hogy ez a Fenyer dűlő, illetve egy másik út. Ha nincs szükség a megjelölésre, miért szerepel az előterjesztésben, ha igen, a szomszédokkal történt-e egyeztetés, tehát végigjárta-e a hivatali rendet az előterjesztés, ami szükséges? /4/A. 148-154/ Zalay Buda: az Iroda részletes egyeztetést végzett és a 60.162. számú teleknek az az indokoltsága, hogy a szabadon álló beépíthető telekcsoportba tartozik. /4/A. 154-164/ Körömi Attila: lehet, hogy nem jó az információja, de tudomása szerint a 60.162 hrsz. a Kéménci sor útszakasz, a 212 pedig a Fenyer dűlő. /4/A. 168-172/ Dr. Faragó László: egy konkrét házhely kapcsán kérelem érkezett, és ezért tárgyalták és ez alapján nem tudták fenntartani az eredeti indokot, ami a zártsorú beépítést indokolta, hiszen a telkek összevonására került sor. /4/A. 172-184/ Körömi Attila: frakcióvezetőként szünetet kér és javasolja, hogy egyeztessenek, hogy miről fog szavazni a testület. /4/ A. 184-189/ Dr. Révész Mária: az indítványnak megfelelően szünetet rendel el azzal, hogy 14.30 óráig ebédszünet lesz, és ezt követően folytatódik a vita. /4/A. 189-191/

Dr. Páva Zsolt: ebédszünet után emlékeztet az egyeztetésre vonatkozó javaslatra és kéri az előterjesztőt adjon tájékoztatást az ügyben. /4/A. 192-197/ Dr. Faragó László: Körömi Attila észrevétele jogos volt, az előterjesztés szöveges indoklásában elírás történt, tehát 60.172. hrsz-nak kellene szerepelnie, a név szerint is említett telektulajdonosokat a változtatás nem érinti. /4/A. 198-204/ Dr. Páva Zsolt: megkérdezi Körömi Attilát, elfogadható-e a magyarázat? Ezt követően szavazást kér az rrt. módosításról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés a bizottság előterjesztését 31 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett elfogadta és megalkotta 1996. évi 43. számú rendeletét a málomi szőlőhegy térségére vonatkozó 1992. évi 36. Ör-el megállapított rendezési tervek módosításáról. Az elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 6. számú melléklete. /4/A .204-211/ Kérdések: a.) Galbáts András: a Kis Flórián u. 8-10. szám alatti garázsépítéssel kapcsolatos a kérdése. Korábban egy építőközösség próbálkozott a garázsépítéssel. A kérelmet a Közoktatási Bizottság tárgyalta, mert a telekrész egy óvodának volt a része. Készítettek egy rendezési terv módosítási javaslatot és ezt mellékelték a kérelemhez, mely szerint 352 m2-t leválasztanának és 5 garázst építenének. A bizottság úgy ítélte meg, hogy az óvodától nem lehet elvenni a területet, tehát a döntése nemleges volt. Ugyanezt a kérdést megvizsgálta a KÖVÉB is, aki úgy látta, hogy ide lehet építeni garázst. Utána a GAVÁB-hoz került, de csak úgy mint ötletfelvetés, és ezt jószándékkal tudomásul vette, hogy a területre garázs fog épülni. Mindez úgy volt előterjesztve, hogy van egy rendezési terv a konkrét telekre, 1 M Ft alatti értékről van szó, 700 E Ft-ról és az építőközösség meg kívánja venni. Tehát úgy került a bizottsághoz, mintha az rrt. módosítás meglenne; mindezek után a Közgyűlés elfogadta. Mivel 1 M Ft alatti értékről volt szó, nem lett kiírva pályázat. Lakossági kontroll nélkül lett meghirdetve és megkapta az építőközösség az engedélyt. Ekkor jöttek a problémák, hiszen minden építkezés valamilyen érdeket sért. A telek volt tulajdonosa, akitől az óvoda miatt a területet elvették, nehezményezi, hogy nem értesítették. Így nem volt módja telket visszavásárolni. További probléma, hogy az ügyben egy hivatali dolgozó rokona és egy volt képviselő társa érintett. Olyan telekértékesítés történt, hogy nem volt meghirdetve, nem lett licitáltatva. Erre lehetőség van, mert 1 M Ft felett kell hivatalosan licitre bocsátani. Kéri és javasolja dr. Páva Zsolt polgármesternek és Papp Bélának - mint a terület illetékes alpolgármesterének - vizsgálják meg annak lehetőségét, hogy ha képviselő, önkormányzati hivatali dolgozó, vagy annak rokona akar ingatlanvásárlásban részt venni, akkor is kötelező legyen liciteljárás lebonyolítása, ha az érték l M Ft alatt van. /4/A. 219-311/

Dr. Páva Zsolt: elmondja, amint tudomást szerzett az ügyről, utasította az Ellenőrzési Irodát, hogy vizsgálja ki ezt a kérdést. A jelentés elkészült, melyet minden képviselőnek el fog juttatni. Vannak az ügyben szabálytalanságok, a jog oldaláról nézve azonban az eljárás szabályos volt. Tájékoztat arról is, a jegyző úrnak kiadta utasításban, vizsgálja meg, hogyan lehet a helyzetet jóvátenni. Kéri a Jegyzői Irodától, végezzék el annak kimunkálását, hogy milyen módon lehetne szűrőket beépíteni az eljárásokba, hogy az említett személyek egyfajta szigorúbb mércével kerüljenek elbírálásra. /4/A. 312-340/ Dr. Faragó László: kérdése, ha jól értette, nem az elmúlt két évben történt az ügy, hanem az előző testület, illetve bizottságai döntései voltak. Az előzőekkel kapcsolatban az a véleménye, hogy mindenkivel szemben azonos mércét kell alkalmazni, függetlenül attól, hogy képviselő, vagy hivatali dolgozó rokona. /4/A. 341-353/ Dr. Páva Zsolt: fenntartja álláspontját, kétféle mérce kell, a képviselők felé szigorúbb mércét kell állítani. /4/A. 354-358/ Papp Béla: csatlakozik a polgármester úrhoz, javaslata, „a képviselők, hivatali dolgozók, annak családtagja esetében csak közgyűlési döntéssel lehessen ügyleteket lebonyolítani." /4/A. 359-366/ Körömi Attila: az érintettség mindig utólag derül ki, előre senki nem fog szólni a testületnek. A vagyonrendelet kimondja, hogy 1 M Ft érték felett a Közgyűlés, 1 M Ft alatt - és ez esetben is - a polgármester saját hatáskörben jogosult döntést hozni. Utal a lejárt határidejű határozatokról szóló beszámolóra, melyben mindenki tájékoztatást kap arról, hogy a két ülés közötti ülésszakban mi történt, tehát itt kellene lejelenteni. A vagyonrendeletet módosítani kell, de az 1 M Ft érték alatti ingatlanoknál továbbra is a polgármester legyen jogosult a döntésre, utólagos tájékoztatás mellett. Ehhez legyen mellékelve az eladó, vevő neve, alapterület, értékbecslés, stb. Ezt a javaslatukat szeptemberben írásban is be fogják nyújtani. /4/A. 366-401/

Dr. Kádár Géza: a magasház hasznosításáról kíván szólni. Elmondja, a pályázati kiírás 1993 júniusában kezdődött, egy komoly jelentkező volt, az osztrák AST Kft., akivel a város szerződést kötött. Ez látszólag olyan előnyösnek bizonyult, hogy a város null forintért átadta a magasházat annak fejében, hogy két szintet megkap a felújítást követően. A feltételek: rrt. módosítást, építési engedély kiadását követően meg kell kezdeni a munkát. Azóta nem történt semmi, csupán rengeteg terv, elképzelés, újságcikk, fórumok voltak, de építési engedély még mindig nincs. A cég nem tudott hozzáfogni az építkezéshez. Idézi a szerződés 6.) illetőleg 9.) pontjait, melyek lényege, hogy a vevő az építkezést... 3 hónapon belül elkezdi. A 9.) pont szerint jogosult a szerződéstől elállni, ha... Az építési hatóság felszólította a Kft-t hiánypótlásra, de ezt a cég nem tette meg. Fennállhat a veszélye annak, hogy a Kft. kivonul az ügyből és ismét a Közgyűlésnek kell gondolkodnia a magas ház hasznosításáról. /4/A. 406-482, 4/B. 00-14/ Dr. Páva Zsolt: tájékoztat arról, az ügyben több tárgyalás történt. Úgy érzi az, hogy a helyzet így alakult, arról nem az Önkormányzat tehet. Csak az építési engedélyt kellene beadni. Elmondja, új vezetője van a cégnek, korábban biztosítatást kaptak az ügyben. Talán július 8. hozhat eredményt, mert a cég ügyvezetője Pécsre jön és tárgyalni kíván az Önkormányzat vezetőivel. Megemlíti továbbá, hogy az épület tulajdonosa ez az osztrák cég, mindenfajta károsodást, kockázatot neki kell viselni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy erről nem kell tudomást venniük, és minden felelősséget a cégre hárítani. Ezért tárgyalásokat folytatnak, hogy mit lehetne tenni. /4/B. 15-43/ c.) Traj Ferenc: emlékeztet, kb. két hónapja vetette fel a Fehérhegyi Iskola szolgálati lakásának beázását, de akkor még nem volt a városnak költségvetése. A tetőszerkezet javítására lenné szükség, felmérés szerint kb. 300 E Ft-ot igényel. Az ügyben nem történt intézkedés és a hétvégi nagy esőzés után Tóth Béla irodavezető azonnal elrendelte a munkát. A GAMESZ fóliatakarással és tégla rátéttel akarja ezt megoldani. Kéri a polgármestert, próbáljon odahatni, hogy ez a megoldás valóban csak átmeneti jellegű legyen és mielőbb kezdődjön meg a tető kijavítása. /4/B . 44-62/ Dr. Páva Zsolt: elmondja, ideiglenes megoldásként kerül a tetőre a fólia. A végleges felújításhoz 300 E Ft szükséges, de mivel jelenleg nincs meg a pénzügyi fedezete, ígéretet tesz arra, hogy a következő költségvetés módosításakor javasolni fogja a Költségvetési Bizottságnak, hogy ezt a tételt vegye be a költségvetési rovatok közé. /4/B. 62-72/ Golob Ferenc: az elmúlt Közgyűlés napirendjén szerepelt az Ipari Park KHT, de akkor nem lehetett kérdést feltenni, ezért most kérdezi Papp Bélától, kik állnak a KHT alkalmazásában? /4/B. 72-77/ Papp Béla: válaszában elmondja, a KHT ügyvezetője Kékes Péter, a közműves munkatárs Péter Pál. Több nevet nem tud felsorolni. /4/B. 78-85/

e/1) Körömi Attila: kérdéseit a jegyző úrhoz intézi, de előtte utal arra, hogy a Közgyűlés létrehozta az Ipari Park KHT-t nem ingatlan vagyonnal, hanem készpénzzel, hogy kidolgozza a projektet, illetve különböző megvalósíthatósági tanulmányt. Kérdése, a KHT ügyvezetője Kékes Péter városi tulajdonban lévő területet ajánlott ki a Közgyűlés tudta nélkül ipartelepítés céljára? /4/B. 87-99/ Papp Béla: válasza: nem ajánlott ki területet. Egy ajánlati felhívás érkezett, és erre tettek ajánlatot, ami nem kötelező jellegű. Ezt Körömi képviselő ugyanúgy tudja, hogy a városi területet illetően kizárólag közgyűlési döntéssel realizálódhat az eladása. /4/B. 100-105/ e/2.) Körömi Attila: kérdései a jegyző úrhoz utalva Galbáts képviselő Kis Flórián utcai garázsépítéssel kapcsolatos felszólalására. Személyesen az ügyet ennél súlyosabbnak véli. A testület rrt-t módosít, a műszaki hatóság intézkedik szabályszerűen, ez megítélés kérdése, de az nem, hogy az ingatlanértékesítés a vagyonrendelet szerint történt-e. A város ugyanis 1979-ben két házat kisajátított. Magántulajdont vettek el és a hátsó részeken zöldterületet. Ebből lett kialakítva 341 vagy 395 m2-nyi terület. Kérdései tehát: mikor, kikkel, milyen áron kötötte meg a város az adásvételi szerződést? Ez az utca ugyanis a történelmi belvárosban van. Ki készítette az ingatlan forgalmi értékbecslését? Ki kötötte meg a szerződést a város nevében? /4/B. 107 - 134/ Dr. Pozsárkó István: a kérdésre nem tud válaszolni, mert az Ellenőrzési Iroda jelentését most kapta meg, melynek áttekintése után úgy ítéli meg, hogy a kérdések nagy részére választ ad. Elmondja, lakossági panasz érkezett, amely két irodát érint. A kérdésekre pontosan akkor tud válaszolni, ha a Vagyonkezelő, illetve Városfejlesztési Irodák jelentését megkapja. Általánosságban annyit mondhat, hogy jogszabálysértés alapvetően nem történt. Úgy érzékeli, a képviselő urak is inkább morális kérdéseket vetettek fel. Jelzi, hogy a Közgyűlés szünetében a képviselő úrnak átadja az Ellenőrzési Iroda jelentését és az ezen felüli kérdésekre külön ki fognak térni. /4/B. 135-161/ Körömi Attila: inkább írásbeli választ kér, jogszabálysértést vél felfedezni az ügy mögött. És kifejezetten kéri a Jegyzői Irodától az ügyben a fokozott körültekintést, mert ha az építkezés megkezdődik, visszafordíthatatlan folyamat indul el. Az építkezéssel elzárásra kerül a telekrész, ami miatt értéktelenné válik, mert csak ezen keresztül lehet majd megközelíteni. /4/B. 161-171/ Dr. Páva Zsolt: megállapítja, hogy további kérdés nincs, így a következő napirendi pont tárgyalására tesz javaslatot. Bejelenti, hogy Kütahya polgármesterével találkozik, így az ülés vezetését átadja Papp Béla alpolgármester úrnak. /4/B. 171-175/

7.) 1993. évi 23. sz. önkormányzati rendelet módosítása Előterjesztő: Dr. Faragó László bizottsági elnök Dr. Faragó László: a módosítás az 1. §-ra terjed ki, a FORD JAKON AUTÓ Kft. tulajdonát képező telekre. Megkeresés érkezett a cégtől, hogy nagyobb és magasabb épületet szeretnének megvalósítani. A bizottság a kérelmet megtárgyalta és úgy ítéli meg, hogy nem ütközik más érdekével, ezért az rrt. módosítást elfogadásra ajánlja. /4/B. 178-194/ Papp Béla: megállapítja, hogy a Közgyűlés a bizottság előterjesztését vita nélkül, 29 egybehangzó igen szavazattal elfogadta és megalkotta 1996. évi 44. számú rendeletét az 57-58. sz. főút kereszteződésének dél-keleti térségére vonatkozó és az 1993. évi 23. sz. önkormányzati rendelettel magállapított rendezési terv szabályozási előírásának módosításáról. A változtatás nélkül elfogadott rendeletet a jegyzőkönyv 7. számú melléklete tartalmazza.

8.) Kitüntető díjak alapításáról és adományozásáról szóló többszörösen módosított 1991. évi 13. sz. Ör. módosítása Molnár Tamás: nem a kiküldött, hanem a ma kiadott anyagot kéri figyelembe venni. Indoka, hogy a keddi frakcióvezetőkkel, tisztségviselőkkel kibővített ügyrendi bizottsági ülésen nem lényegi, de fontos módosítások érkeztek, melyek teljes konszenzussal lettek elfogadva. A módosítás lényege: a kitüntetendők száma és a hozzátartozó összegek is változtak. Be lett iktatva a szakmai kitüntetés is, ami a korábbiban is szerepelt, de a Kulturális Bizottság javaslatára néhány díj megnevezése változtatásra került. Felhívja a figyelmet, hogy a sport díjnál "a testnevelési szó" kimaradt, ezt kéri beírni. Megemlíti továbbá, hogy a 9.) pontban szereplő a Millecentenáriumi Díj határozati javaslatában szereplő 700 E Ft-ban benne van ennek a kitüntetésnek is a dologi költsége (oklevél, érem, stb.) Mivel a kitüntetettek száma megnövekedett, a díjazáshoz kapcsolódó költségei is emelkedtek, amely indokolja azt, hogy kéri a Közgyűlést "hivatkozva a Költségvetési Bizottság támogató javaslatára a plusz 300 E Ft forrást az általános tartalék terhére biztosítsa." /4/B. 209-264/ Dr. Bödő László: egyetért az előterjesztéssel és tájékoztatásul elmondja, hogy 1992ben a Pécs Sportjáért Alapítvánnyal együtt létrehozták a bizottság sportdíját. Évente 1-2 fő részesülhet kitüntetésben és 50 E Ft-ot az Alapítvány biztosít erre a célra. Kéri a Közgyűléstől, értsen egyet azzal, hogy Testnevelési és Sportdíj mellett ez a díj is fennmaradjon. /4/B. 267-279/

Baumgartner Sándor: kérdése, hogy a végleges anyagban az Egészségügyi Díj nem szerepel? /4/B. 279-282/ Molnár Tamás: a kérdésre igennel válaszol. /4/B. 282-283/ Papp Béla: amennyiben további hozzászólás nincs, kéri a testületet, hogy döntsön a rendelettervezetről, amely értelemszerűen a bizottsági elnök úr által szóban elmondott kiegészítésekkel együtt kerül szavazásra. Megállapítja, hogy a Közgyűlés az írásos előterjesztést 29 egybehangzó igen szavazattal elfogadta és megalkotta 1996. évi 45. számú rendeletét a Díszpolgári Cím, PRO CIVITATE, PRO COMMUNITATE, Városháza Emlékérem, valamint szakmai kitüntető díjak alapításáról és adományozásáról szóló 1991. évi 13. sz. Ör. módosításáról. Az elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 8. számú melléklete tartalmazza.

9.) Pécs Megyei Jogú Város "Millecentenáriumi díja" kitüntetés alapításáról és 1996. évi adományozásáról szóló rendelet Előterjesztő: Dr. Ujvári Jenő alpolgármester Dr. Ujvári Jenő: az előterjesztéshez hozzáfűzi, megkülönböztetett díjról van szó az évforduló jelentősége miatt. Nem illeszthető be a hosszú távú díj alapító rendeletbe. Elmondja, hogy kb. 20 személy kapná meg ezt a kitüntetést oklevéllel, plakettel, melyhez pénzjutalom nem jár. Ez azt jelenti, elsősorban erkölcsi elismerést, kitüntetést tükröz. Végül megemlíti, a javaslatokat a polgármester úr kéri. /4/B. 308-321/ Papp Béla: mivel hozzászólás nincs, először a mellékleteivel együtt kéri a testület döntését.

rendelettervezetről,

annak

Megállapítja, hogy a Közgyűlés 32 egybehangzó igen szavazattal elfogadta az előterjesztést és megalkotta 1996. évi 46. számú rendeletét Pécs Megyei Jogú Város Millecentenáriumi Díja kitüntetés alapításáról és 1996. évi adományozásáról. A változtatás nélkül elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 9. számú melléklete. Ezt követően a képviselőtestület döntését kéri az előterjesztésben szereplő határozati javaslatról, amely a pénz biztosítására vonatkozik. Megállapítja, hogy a Közgyűlés az előterjesztéshez csatolt határozati javaslatot 29 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett fogadta el. /4/B. 323-350/

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 245/1996. (VI.27.) sz. határozata A Közgyűlés megtárgyalta és elfogadta a polgármester előterjesztését Pécs Megyei Jogú Város Millecentenáriumi Díjának alapításáról és adományozásáról. A Közgyűlés az általános tartalék terhére biztosítja az ünnepi Közgyűlés előkészítéseként a város hivatalos kitüntetéseinek dologi fedezetéhez szükséges 700 ezer forintos pénzügyi keretet. A fentiek alapján intézkedni kell a kitüntetések és kénékeik megrendeléséről. Felelős: Pilaszanovich Iván irodavezető, Csíkné Bock Márta GESZ vezető Határidő: azonnal Kapják: tisztségviselők, frakcióvezetők, irodák vezetői, Csíkné Bock Márta a GESZ vezetője

10.) Pécs-Somogy és Pécs Vasas területén emlékmű, illetve emléktábla elhelyezése Előterjesztő: Dr. Pozsárkó István aljegyző Papp Béla: mivel az előterjesztéssel kapcsolatban kérdés, észrevétel nem volt, döntést kér. Megállapítja, hogy a képviselőtestület az előterjesztést 28 igen szavazattal 1 tartózkodás mellett elfogadta és megalkotta 1996. évi 47. számú rendeletét a Pécs-Somogyi Temetőben emlékmű állításáról, valamint a Vasasi Templom falán elhelyezésre kerülő emléktábla elhelyezéséről. A változtatás nélkül elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 10. számú melléklete.

11/a.) Pécs város önkormányzati lakásgazdálkodási koncepciója 11/b.) Önkormányzati bérlakások elidegenítéséről szóló rendelet módosítása Előterjesztők: Molnár Tamás és Pacur Zsolt bizottsági elnökök Molnár Tamás: emlékeztet arra, a 80-as években volt a városban az utolsó lakásépítés. Ezután önkormányzati tulajdonba került kb. 24.000-es lakásállomány. Ebből vitatható, nagyjából helyénvaló önkormányzati döntések szerint a lakásértékesítés meglehetősen nagy kedvezményekkel beindult. A törvényi feltételek nem voltak tisztázva, mindez tavaly november végén folytatódott, mivel a jelentkezési határidő eddig tartott. Utal arra, hogy a lakáskoncepció elkészítését elfogadó határozat szerinti határidőt nem tudták tartani, de igen jelentős munkát kellett elvégezni. Ennek első fázisa volt a 98-99 %-osan feldolgozott lakásállomány, amely a lakbérben is megjelenő minőségi értéket tartalmazta. A használati értéken alapuló lakbér bevezetésével olyan alapot teremtett, ami kiinduló bázisként szolgált. Egyéb háttéranyagok, információk bevonásával eljutottak a lakáskoncepció kidolgozásáig, melyben a Közüzemi Rt., valamint a Lakásés Helyiséggazdálkodási Egység vezetői aktív segítséget nyújtottak. Köszönetet mond e munkáért, külön említi dr. Varga-Pál Józsefné és munkatársai tevékenységét, továbbá a két bizottság tagjainak, valamint a Jegyzői Iroda hatékony együttműködését. Úgy látja, hogy az 5000 alá csökkenő lakásállomány, ami rendelkezésre áll, a jogos igények kielégítésére, a. kötelező hatósági feladatok teljesítésére nagyon szűkösen biztosítja, hogy a lakásgazdálkodás egy elviselhető szinten működjön. Évek óta problémát jelent, hogy bérlőlista nem készült, a garzonházban lakók nem tudnak magasabb komfortfokozatú lakásba kerülni. Ugyanez a kényszerhelyzet állt elő a középrétegeknél, akik ma tartósan nem tudják fizetni sem a lakbért, sem egyéb vonzatait. Az előterjesztés mellékleteiben a helyzetfeltárást részletesen elemezték és azokat a feltételeket, melyeket a koncepció alternatívaként ajánl ahhoz, hogy megvalósuljanak. Ennek előfeltétele, hogy az intézkedési tervet a Közgyűlés jóváhagyja, illetve a lakásalapot képező forrásokat, melyek lehetőséget biztosítanak arra, hogy néhány tucat lakás vásárlásával, folyamatos, lépcsőzetes átköltözéssel beindítsák a lakásmobilitást. Ehhez szükség van a határozat után következő rendelet módosítására is, mellyel továbbra is biztosítják a lakásvásárlást azon bérlők számára, akik november 30-ig bejelentették igényüket. A profiltisztítás érdekében a 2. számú listán szereplő ingatlanokban, ahol kevés az önkormányzati lakások száma, a határozatlan idejű bérlőknek meg kell adni a lehetőséget, hogy 1996. december 31-ig a korábbival azonos feltételek mellett vásárolhassák meg lakásukat. Ez nem derül ki a hivatkozott rendeletekből, hogy ezen leszűkített körre biztosítják a lakásvásárlási lehetőséget. Ezzel elérik, hogy profiltisztává válik és kedvezőbb lesz a lakások kezelése és egyúttal kisebb költséget igényel. Az önkormányzati lakások nagyobb része most vegyestulajdonú épületekben van, ami számos problémát vet fel. A leromlott műszaki állapotú belvárosi épületeknél az a szándékuk, hogy részben felújítva, részben lebontva és ingatlanként értékesítve, a lakókat kiköltöztetve megpróbálják javítani a helyzetet. Az ingatlanértékesítésből származó bevételeket a lakásalapba visszaforgatják, további lakások vásárlását tervezik. Végezetül kéri képviselő társait, az előterjesztést támogassák. /4/B. 373-483, 5/A. 00-44/

Traj Ferenc: felveti, az előzőekben mindig mellékelték a különböző egyesületek, szervezetek beadványait. Egyesülete elkésett ezzel, de tudomása szerint több szervezet megtette javaslatait. A határozati javaslat azon részével nem ért egyet, amelyben a meszesi Blaha Lujza tér szerepel lakásépítés helyéül. Ez a terület vizenyős, kiadósabb esőzések esetén az utca megközelíthetetlen. Ehelyett javasolná (az általa írásban benyújtott) Nagykozári Önkormányzat által felajánlott Újhegyi szőlőhegy közművesített területeit. Véleménye, ott lehetne lakásépítéseket folytatni. /5/A. 45-69/ Molnár Tamás: megkérték a témában érintett három érdekvédelmi szervezet véleményét. A Fogyasztóvédelmi Egyesület és a Lakásszövetkezetek és Társasházak érdekvédelmi szervezete is alapvetően támogatja a koncepciót. Elmondja, ezen szakvélemények a bizottság tagjai rendelkezésére állnak. Az észrevételek elsősorban a lakásépítés során felmerült építési, értékesítési és egyéb technikai-műszaki kérdések vonatkoznak, ami az irodát és a kivitelezőt érinti. Jelzi, majd erre is meghívják az érintett szervezeteket. Észrevételezték továbbá, hogy az Önkormányzat nem képzett tartósan elkülönített számlán kezelt alapot. Ezzel egyetért. Tehát egyik felvetés sem a koncepció értékét, a célok valósságát kérdőjelezte meg. Elmondja, felkérték a Közüzemi Rt-t, hogy jelöljön ki lakásépítésre alkalmas területeket, amit átadtak Gömöry János főépítésznek (ezek a területek Málom, Mécsvirág, Akácos út, Meszes és Újpatacs Platán u. környékét jelölték meg alternatív megoldásként). E területek különböző típusúak és eltérő lakástömegű épületek építésére lehetnek alkalmasak. Meszest, mint alternatívát fenntartják, ugyanakkor a másik helyeknek lehet, hogy jobbak az eredményei. /5/A. 70-113/ Traj Ferenc: jelzi, hogy ezt csak a pontosítás kedvéért említette. /5/A. 11-114/ Kukai András: véleménye, nagyon alaposan előkészített előterjesztést tárgyalnak. A lakásgazdálkodási alap forrásainál nem mindegyik tétel került be a határozati javaslatba. Kérdése, ez véletlen vagy szándékosan maradt ki a nem lakásként értékesített - és Önkormányzat által kiüresített - ingatlanok tétele, mint forrás megjelölés? Ez az előterjesztés 16. oldalán szerepel, de a határozati javaslatban nem. /5/A. 115-129/ Dr. Varga-Pál Józsefné: elmondja, a legutóbbi bizottsági ülésen tárgyaltak a bevételekről. Ezt a tételt nem szerepeltették a határozati javaslatban, de az előterjesztésben igen. Idéz a lakástörvényből, miszerint az Önkormányzat csak a lakásértékesítésből származó bevételeit köteles elkülöníteni a nem lakás célú helyiségekre ez nem vonatkozik. /5/A. 138-145/

Molnár Tamás: hozzáfűzi, a törvény kötelezővé teszi, hogy külön alapon kezeljék, de nem tiltja, hogy ne szerepeltessék az egykor lakásként funkcionáló, de időközben e célra alkalmatlannak minősített jegyzékből kivett és nem lakásként értékesített ingatlanokat. Vitatható kérdés, nem tudja elképzelni, hogyha a bérlőket elköltöztette, a hivatal úgy ítéli meg, hogy ez lakás céljára alkalmas, akkor nem lakásként értékesítsék szabad piaci áron. Nem látja, miért ne szerepelhetne a lakás forgóalapban, hangsúlyozza nem az idei évben, mert erre most kiadást terveztek, hanem 1997-től szerepelhet a bevétel a források között. /5/A. 145-172/ Kerényi János: az elkészült koncepciót örömmel fogadja. Hozzászólásában utal az elmúlt évekre, ami figyelmeztető lehet a jövőre vonatkozóan. Idéz a lakástörvényből, amely szerint az Önkormányzat a lakásértékesítési bevételeit elkülönített számlán köteles vezetni. A törvény szabályozza az összeg felhasználásának lehetőségét is. Információi szerint ezen a számlán a városnak nincs pénze, tehát ezt a törvényt nem tartotta be. Kérdése, ezért ki a felelős? Tudomása szerint 18.000 lakás lett értékesítve, de nem mindegyik 1994. március 31-ét követően. Utal arra, hogy egy jól előkészített rendeletet csak úgy tudják érvényesíteni, ha betartják. Végezetül megismétli kérdését, ki a felelős azért, hogy ezen a számlán semmi pénz nincs? A választ az illetékes alpolgármester úrtól írásban kéri. /5/A. 177-214./ Dr. Szabó László: a lakásgazdálkodás az elmúlt években nem kapott figyelmet, megállapítható, hogy ezen a területen nem sikerült előrelépni. Eladtak kb. 20.000 lakást, így az Önkormányzatnak kevés maradt, ezt úgy magyarázták, hogy kevés az igénylő, kevesebb a probléma. Ez azonban nem oldódott meg, létrejöttek a vegyestulajdonú épületek. Az új tulajdonosoknak problémáik keletkeztek a lakások fenntartásával kapcsolatban. A társasházak minden pénz nélkül kezdtek működni. Az ingatlanok műszaki állapotával foglalkozik az előterjesztés is. Hiányolja, hogy a számottevő szolgálati lakást (kulturális, sportterület, stb.) nem is említi a koncepció. Ugyanígy az átmeneti lakások helyzetével sem foglalkozik. Nem tudják mennyi és milyen készenléti fokú lakásuk van. Nem kaptak választ arra sem, hogy mi a helyzet az átmeneti lakásokban lakó albérlőkkel, mennyi lakás üresedett meg. Az anyag középső része taglalja, milyen megoldási javaslatokat várnak. Pesszimista a tekintetű, hogy vállalkozók bejutnak az ingatlanpiacra és visszaveszik az ingatlanokat. A vegyestulajdonú ingatlanok problémája az, ha a bérlő a közüzemi számlákat nem tudja fizetni, a lakókat nagyon nehéz kitenni. Nem egy rossz konstrukció, ha fizetik a számlákat vagy a Közüzemi Rt. elszámol a lakástulajdonosokkal. Szükséges a profiltisztítás. Évek óta nem működik az ingatlanközvetítés, ami pár éve megszűnt. Úgy gondolja, valamilyen formában ezt a területet újból indítom, fellendíteni kellene. Érdekesnek tartja a lakás-visszavásárlásra vonatkozó elképzelést a forgalmi érték 50 %ért. Ez különböző panaszokra adhat okot, nem célszerű így meghatározni. Legyen egy szabadpiaci érték és ne konkrétan az 50 %. Ezzel a minőségi cserék is megoldhatók lennének. Fontosnak tartja, hogy akik évek óta nem fizetnek, de összkomfortos lakásban laknak, alacsonyabb komfortfokozatú lakásba kerüljenek.

Az előterjesztésben szerepel a mérhető fűtésrendszer szabályozás programja. Véleménye szerint nem tartozik ide ez a kérdéskör. A 14. oldalon szerepel a periférián lévő, alacsony komfortfokozatú épületek felújítása. Műszaki szakemberek megerősítették, hogy ezeket a lakásokat, nem felújítani kell, hanem lebontani és ezeket a telkeket más formában új lakásépítésekre kellene felhasználni. Az utolsó bekezdés foglalkozik a vállalkozói lakásépítéssel. Ez egy régi probléma, de kedvezményekkel (adó, telek) nem később, hanem azonnal kell bevonni. A 16. oldalon lévő megfogalmazást, - 1997. I.1-től van lehetőség arra, hogy ezeket a lépéseket megtegyék - a felsorolást nem tudja értelmezni. Példaként említi, hogy a telkek értékesítéséből befolyt összeget a prioritási listára kell fordítani. A 17. oldal utolsó mondatát nem érti, melyet szintén ismertet. Feltételezi, erre az előterjesztő magyarázatot tud adni. A határozati javaslat megállapítja, hogy bérlakás nem épült és taglalja, hogy 30-40 bérlakás megépítésére, vásárlására kell a pénzügyi fedezetet megteremteni. Ezt a pontot nem igazán tudja elfogadni, a megépítésre és vásárlásra együtt és milyen formában. A 21. oldal első bekezdését ismerteti, számára értelmetlen ez a mondat. A határidő augusztus 1. Nem tudja, hogy ez a határidő a pénzügyi fedezet megteremtésére, a lakások helyének kijelölésére, az önkormányzati tulajdonba kerülésre, a koncepció elkészítésére vonatkozik, vagy ez a határidőhöz mihez kapcsolódik. Végezetül jelzi, lesz majd egy kisebb határozat módosító indítványa, amit később tesz meg. /5/A. 215-374/ Nagy Csaba: hiányolja, hogy kimaradt az anyagból annak idején a több mint 20.000-es lakásállomány a PIK kezelésében volt, amely több mint 1000 fős létszámmal dolgozott. A pénzt, amit bérleti díjként befizettek a nem lakás céljára szolgáló helyiségekért, a PIK kezelte. Ma a közel 4000 lakás kezelését a Közüzemi Rt. végzi. Ezt azért tartja fontosnak, hogy idekerült eléjük a lakásgazdálkodási koncepció, mert rendezi a szociális bérlakások helyzetét. Gondja van azonban az előterjesztéssel, mert az a igyekezet - az elmúlt időszakban a lakásbizottsági tagoknál megvolt, hogy várospolitikai szinten próbálták meg kezelni Pécs lakáshelyzetét - megszűnt. Ez azért fontos, mert a koncepció csak és kizárólag a szociális lakásgazdálkodásról szól, azonban széles rétegeket figyelmen kívül hagy, s azok helyzetén nem segít. Példaként említi azokat, akik megengedhetik maguknak, hogy piaci körülmények között építkezzenek és mint első lakáshoz jutóként. Ilyenek nem kevesen vannak. Ők azok, akik saját anyagi és a város akkor még rendelkezésre álló forrásaira támaszkodva tudtak lakáshoz jutni. Ez viszont széles réteget tesz ki. Megemlíti továbbá, hogy a koncepciónak az országos lakáspolitikai koncepcióhoz, elképzelésekhez a lakás takarékpénztárakhoz kellett volna kapcsolódnia. Ezt azért tartja fontosnak, mert szociális bérlakásra elég széles réteg jogosult a városban, de úgy gondolja, vannak más olyan rétegek is, melyekkel törődniük kellene. Ugyanakkor vannak olyanok, akik nem képesek megoldani lakásproblémájukat, sem a piaci lakbért kifizetni. További gondja a 10. oldal második pontjával kapcsolatos, kérdése: Érdemes-e egyáltalán fejleszteni és ennek milyen társadalmi következményei vannak? Ilyen módon csökkennek a költségek, de fennáll a gettósodás veszélye.

A 2.) pontban szerepel, hogy az 1994. évi 14. sz. Ör. alapján kellene a lakásokat eladni. Kérdése, megéri-e a profiltisztítás, hogy a piaci árnál lényegesen olcsóbban adnak el szociális bérlakásokat, majd beteszik egy alapba és ebből építeni vagy vásárolni próbálnak. Véleménye szerint ennél drágább lakáskoncepció nincs, túlságosan nagy árat fizetnek érte. További aggálya, ahol az Önkormányzatnak van nagyobb tulajdoni hányada, a város kijelenti, hogy felvásárolja a lakásokat, akkor felveri az árakat. Az előterjesztésből nem tűnik ki, hogy gyakorlatilag a szociális lakáskeret kezelésével akar foglalkozni, mert hivatkozik a lakásépítésre és annak forrását is megnevezi. Ha ezt a Közgyűlés elfogadja, megjegyzi, hogy ennek vonzatait senki nem vizsgálta. Van-e olyan helyzetben a költségvetés, hogy a felsorolt feltételekkel el tudja különíteni az összeget a város? Azzal sem foglalkozik az anyag, hogy pl. a gazdasági társaságok pénzügyi eredményeit milyen céllal és mértékben kívánja bevonni. Hamarosan létrejön a Tulajdonosi Bizottság, nem tudja, nem kellene-e a véleményüket meghallgatni ebben az ügyben. A koncepciónak foglalkozni kellett volna a sport, kulturális és egyéb területeket kiszolgáló lakásállománnyal is, ugyanis ez is része a városnak. Valóban különböző területek kijelöléséről van szó, lakásépítés céljára, de végig szociális és nem piaci lakásépítésről beszélnek. Tudomása szerint elfogytak a város ilyen célt szolgáló telkei. Ha ez a szociális lakásokra vonatkozik, akkor ettől elkülönítve kellene kezelni. Végül elmondja, várospolitikai szempontból mit tart még nem megfelelőnek a pécsi lakáskérdés kezelésére. Kb. 63.000 lakás van Pécsett, ezek közül a 4400-at sem éri el a Pécsi Önkormányzat lakásállománya. A kettő közötti lakásállomány gondjaival is kellene foglalkozni önkormányzati szinten, amit a koncepció nem tesz meg, mivel az összes anyagi forrást leköti, nem is lesz módjuk foglalkozni ezzel. /5/A. 376-483 és 5/B. 00-56/ Dr. Kékes Ferenc: a frakció álláspontját ismerteti, a koncepciónak van egy hibája, hiányzik egy szó: "bér" lakásgazdálkodási koncepció. Az észrevételeket jogosnak tartja, hogy az előterjesztés csak a bérlakás-gazdálkodással foglalkozik. A koncepció beterjesztésével talán a gondolkodásmód is változik, ami azt feltételezte, hogy nem kell bérlakásokkal foglalkozni, nemcsak Pécsett, hanem másutt is. Ugyanakkor egyértelműen látni kell, hogy az Önkormányzat soha nem vonulhat ki a lakásgazdálkodásból, különösképpen a szociálisan rászorultak lakáshoz jutásának szervezéséből. Valójában nem egy teljes megoldási csomagról van szó, ami a városban lakásgazdálkodás címén értendő. Ezért helyesebb lenne bérlakás koncepciónak nevezni. Érdekesnek tartja Nagy Csaba által elmondottakat, hogy milyen jó lett volna, ha ez a koncepció jobban figyelembe vesz minden más lakásépítési megfontolást, ami jelentkezik. Úgy gondolja, ha csak ezt a maximális megoldást tárgyalták volna, akkor a lakásra váró fiatal házaspár aggastyánként várná lakásproblémája megoldására.

Az az érzése, hogy pillanatnyilag erre volt és van lehetősége az Önkormányzatnak, hogy felmérje azon kötelezettségét, hogy marad néhány ezer bérlakás és ebben nem az anyagiakkal jobban ellátott bérlők laknak. Ezeket fenn kell tartani, üzemeltetni és az új igénylők számára a szerény elérhetőségi színvonalat is biztosítani. Ugyanakkor, ha valaki bérlakásban lakik és a legfrekventáltabb helyen, annak is legyen lehetősége az engedélyükkel a minőségi cserére. Véleménye a koncepció alapos kimunkálás után került a testület elé, de ez nem jelenti azt, hogy tovább nem lépnek, hanem ez az első lépés. A továbbiakban pedig az elkövetkezendő időszak feladatait határozzák meg. Jó lenne a szociális bérlakás juttatáson kívül azon rétegek lakáshoz juttatását is elősegíteni, akik saját erőből szeretnék otthonukat megteremteni. A profiltisztításra vonatkozó vélemények részben jogosak. Hangsúlyozza azonban, nem lehet erőszakot alkalmazni, csak szerződési ajánlatot lehet tenni. Végezetül az Iroda munkatársainak és a szakértőknek megköszöni az együttműködést. A némi folyamatzavar ellenére is az a véleménye, hogy mindezt nagyon alapos előkészítő munka jellemezte. Bízik abban, hogy ezzel a céllal a haladás útjára lépnek. Az előterjesztésben foglaltakat a testület figyelmébe ajánlja és kéri a koncepció elfogadását. /5/B. 57-138/ Dr. Bödő László: elmondja, mint a Munkáspárt képviselője már 1991-ben felvetette a lakásépítés szükségességét és hangoztatta azt a tényt, hogy az Önkormányzatnak szociális bérlakást minden körülmények között építeni kell. Szintén örül annak, - ha 5 év elteltével is - hogy végülis napirendre került és elfogadásra vár a város önkormányzati lakáskoncepciója. Megemlíti, Tomics Jánossal közösen írásos javaslatot is készítettek, melynek egy része bekerült az anyagba. Felveti, egy koncepcióban szerepelnie kell a szándéknak, az elveknek és ha van lehetőség, gondolni lehet a tetőtérbeépítéses megoldásra is. Javasolták a vegyestulajdonú lakásoknál, hogy előleg nélkül tudják megvásárolni a bentlakók. Mivel a lakosság nagy része ezt kifogásolná, ezért elálltak szándékuktól. December 31. után, ha tisztázódik, hogy az újbóli felajánlás után hányan tudják megvenni a lakást, talán újból át kellene gondolni ezt a lehetőséget. Szeretné továbbá, ha bekerülne a koncepcióba a nagycsaládosok segítése is. Véleménye, hogy megkülönböztetett módon kell segíteni őket a lakáshoz jutásban és talán ez az elv megmutatkozhatna a lakbérek elengedésében is. A vegyestulajdonú lakások profiltisztításánál hangsúlyozza, hogy a lakókat nem erőszakkal kiköltöztetni, hanem megegyezésre kell jutni velük. Az 50 %-os visszavásárlással maximálisan egyetért, hiszen ha lakást építenek, akkor 100 % a költség. A bentlakó család ugyanakkor ilyen formában meg tudja oldani a lakásproblémáját, elképzelhető, hogy falun vesz házat, vagy más megoldást talál. Nagyon soknak meg tudják oldani lakásproblémájukat és ezekből az összegekből az Önkormányzat féláron lakáshoz juthat. Befejezésül megemlíti az önerős lakásépítés rendkívül nehéz, mert központilag nem támogatják. Szigorították a rendelkezéseket, aki szociális támogatást vagy szociális lakást kér, nem igényelheti vissza az ÁFA-t. Kölcsönt csak akkor kaphat, ha 50 %-ban elkészül az építkezés, ebben állami intézkedésre van szükség, nem az Önkormányzat feladata. Képviselő társaihoz csatlakozva elismerését fejezi ki mindazoknak, akik ezt az anyagot ilyen kiválóan elkészítették. /5/B. 138-218/

Papp Béla: közbevetőleg kéri, hogy aki módosító indítványt kíván javasolni, azt írásban tegyék meg. /5/B. 218-222/ Dr. Kosztics István: egy ellentmondásra hívja fel a figyelmet, a célprogramban szerepel, hogy a városi lakáskoncepcióba be kell építeni a cigány lakásépítési koncepciót. Ezt a konkrét programban nem látják. /5/B. 223-231/ Körömi Attila: egy pontban egyetért dr. Kékes Ferenccel, ez az anyag Pécs város bérlakás koncepciója. Ha ez bekerül, akkor a nem szavatok tartózkodóvá tud változni. Emlékeztet, Pécset 1987-ben állt le a lakásépítés. Ezt az előző ciklusban is felvetették már, hogy a jogszabályok áttekinthetetlenek és kormányszinten vita volt arról, hogy helyesek voltak-e a megtett lépések. A lakásgazdálkodással kapcsolatos döntéseket a város konszenzussal próbálta meghozni és majdnem minden frakció részéről voltak igen szavazatok. Amikor már ismertté vált, hogy leáll az állami lakástámogatási rendszer, a város 3,5 MFt-ért megrendelt egy döntés-előkészítő tanulmányt 1994. év végén. Csatlakozik Kerényi képviselő társa azon kérdéséhez, hogy 1994. március 31-ig hány lakást adott el a város és utána mennyit? 1991-ben lépett hatályba az új lakáseladási rendelet. Szintén írásbeli választ kér arra, hogy az Önkormányzat 1993-ben és 1994-ben hogyan és mit adott el és 1994. március 31. után. A központi támogatás nem került beutalásra az önkormányzatokhoz, pedig ez egy jó rendszer volt. Akkora összegből, amiből a város 40 lakás megépítését szeretne elindítani, akkor 350-400 családot tudott lakáshoz juttatni, ami kamatmentes kölcsön formájában vissza is jön. A lakáskoncepciót három szinten tudná elképzelni, az Önkormányzat tulajdonában álló lakásokkal való bánásmód, egyébként a bérlakás koncepció leszűkülhet csakis szociális szemléletű lakásgazdálkodásra. Ez az, amely ezt a veszélyt magában foglalja. Beszélhetnek lakáskoncepcióról, amely városi és országos szinten kitekintő, ami a takarékpénztárak létrejöttéhez kapcsolódik. Fel kell mérni, hogy egy nagyváros környékén több kisebb település van, és a városlakók esetleg kiköltöznek, a városi lakásukat pedig bérbe adják, nem adják el. Ebben a kérdésben nem voltak azonos nézeten Bödő képviselő úrral. A lakásépítés elkerülhetetlen, azonban nem mondaná ki a lakásszámot. Feltételezi, hogy a 40 db-ot azért jelölték meg, mert ennyire van pénz. A középrétegeknek segíteni kell, különböző megoldási módokat felajánlani, bevonni a saját terveiket, elképzeléseiket. Építeni mindig is a rászorultak számára kell, de fennáll az a veszély, hogy valóban a rászorulókat fogja-e érinteni. Ettől kezdve mondta azt, hogy ez rendszer teljes egészében visszaszorul egy szociális bérlakás koncepcióra. Reméli, hogy a koncepció nem a helyi Teherfuvarozó Kamara megsegítésére szolgál, a költöztetésekre gondol. A mobilitás azt jelenti, hogy a városlakók saját elhatározásuktól és pénztárcájuktól függően kiválasztanak egy lakásnagyságot. Erre nem tudják a választ. A pécsi panel lakásállományról is kell beszélni, hiszen a lakások csaknem felét teszi ki. Ha ezzel nem foglalkoznak, fel kell tenni a kérdést, mit kell tenni a lakásokkal. Oldja meg az állam, be kell látni, hogy ez nem az Önkormányzat feladata, de ezen a téren is gondolkodni kell, valamilyen kötelezettséget vállalni.

A panellakások között is kimutathatóan vannak olyan területek, ahol magasabb jövedelmű rétegek laknak. Különböző mértékű vagyonbiztonságra teleintettel nem lesznek lakhatóbbak, akkor a panelokkal a város soha nem tud mit kezdeni. Viszont, ha felmutatja a lehetőséget, hogy ezzel külön és kiemelten kell foglalkozni, mellyel a tanulmány 51. oldala foglalkozik, akkor lehet megoldás. A telkesítési programra 1994. végén voltak kísérletek, de nem volt sem idő, sem személy, aki ezt korrekt módon menedzselje. Ugyanakkor a tanulmány a következőket állapítja meg: a lakáshoz jutás önkormányzati támogatása többféle módon képzelhető el, melyeket ismertet. Hozzáteszi, szerintük is szükséges a lakásépítés, de nem ez fog a lakáshelyzeten alapvetően javítani. Javaslatuk, a testület fogadja el a határozatot, jelölje meg a forrásokat - a telekértékesítést kivéve - és ne mondja ki a lakásépítés darabszámát. Ezt a döntést halasszák őszre és akik a koncepciót készítették, azok bevonásával a bizottság dolgozzon ki egy másik álláspontot a pénzek elköltésére. Megköszöni az apparátus e téren kifejtett munkáját, azonban elmondja, az apparátus részéről sem konszenzussal készült az előterjesztés, mert feszültségeket teremtett a hivatalon belül. Úgy érzi, ez nem konszenzusos előterjesztés részükről sem. /5/B. 233-483, 6/A. 00-30/ Pacur Zsolt: egyetért Nagy Csabával, a koncepció nem csatlakozik az országos programhoz, de ez nem is lehetséges, hiszen ma még nincs ilyen. Választani aközül lehetett, hogy várnak ezen országos elképzelések meghozatalára, vagy azt mondják, hogy saját maguk készítenek anyagot. Az előterjesztésben telekjuttatásról is szó van. Ez nem nevezhető önkormányzati bérlakásnak. Úgy gondolták ebben az első körben ez a koncepció annyira nyitott, hogy tud reagálni minden olyan döntésre, amelyet a Kormány másfél éve ígér, de a nagycsaládosok építkezésére is, stb. Egyet nem tehetnek meg, hogy a központi döntésekig ne lépjenek, mert ezek létező problémák. Felvetődött miért 40 szociális bérlakás építését határozták el? Feltehetően ennyire elég a pénz. Ami miatt szociális bérlakás megépítésével foglalkozik a javaslat, az azért van, mert a panel lakások csökkentek Kertvárosban. A bérlők jelentős része ma már nem tudja vállalni ezen lakások fenntartását. Ezzel olyan rétegek lakáshoz jutását tudják megoldani, mint a középréteg, akik vállalják azt, hogy másik lakásba költöznek, hogy a közüzemi hátralékuk ne halmozódjon fel. Az elhangzottakhoz hozzáfűzi, illetve kérdezi Szabó Lászlót, hogy az átmeneti lakásoknál a PIK bérlakásokra gondolt-e? Ezt nem kellene tételesen megjelölni, ebből 19 lakás kikerült az önkormányzati tulajdonból. A fennmaradó 27 bírósági eljárás tárgyát képezi és I. fokon a döntés az Önkormányzatnak kedvez. A szolgálati lakásokat is hiányolta a képviselő úr ebből a koncepcióból. Elmondja, ilyen jogcím ma nincs, ezek önkormányzati bérlakásokként működnek. A fűtésrendszer korszerűsítésére vonatkozó résznek itt helye van véleménye szerint. Ha nem ilyen lenne a fűtési rendszer, a lakók többsége biztosan tudná vállalni a lakások fenntartását. Végezetül Kukai András észrevételére elmondja, hogy a 16. oldalon lévő felsorolás megjelent a határozat 4./ pont második bekezdésének utolsó három sorában. /5/A. 31-105/

Molnár Tamás: a vitában elhangzottakra reagálva elmondja, hogy a lakástámogatás az elsődleges jelző. A profiltisztítás velejárója és az ezt követő intézkedés-sor. A mobilitás azt jelenti, hogy a 40-50 lakásra jutó pénzt 200 család lakáshoz jutási költségeként használták fel, de ez megszűnt. Ezt a pénzt erre felhasználni nem célszerű, mert sem a rendes lakásban lakókat - akik nem tudnak számlát fizetni - vagy a belvárosi nagy alapterületű lakásokban lévő bérlőket sem tudják elhelyezni kisebb vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakásba. Megoldást az jelent, ha speciálisan nagy rétegnek szóló lakások építésével biztosítják, hogy önként átköltözhetnek, ha nem tudják jelenlegi lakásukat fenntartani. Nem kell mindent önkormányzati bérlakásként megtartani és ezzel nem 40-50, hanem ezzel 200 családot helyeznek el és ezáltal mindenki jobb helyzetbe kerül. Közművesített telkek juttatásával segítik a családi házak építését, melyek elkészülte után várhatóan a bérlakásokat visszaadják és így újabb bérlakásai lesznek az Önkormányzatnak. Olyan első lakáshoz jutó fiatal házasokat, akik házat akarnak építeni, azokat az Önkormányzat támogatja telekkel, a bérlakás értékének 50 %-ig terjed ez a támogatás. Szabó László felvetésére elmondja, azért fix a forgalmi érték, mert van egy állandó és egy változó érték. Az állandó az 50 %, a változó pedig a városrésztől függ (pl. belváros, Kertváros, stb. A profiltisztításhoz hozzáfűzi, hogy itt nemcsak elhelyezési kötelezettséggel terhelt bérlők laknak, hanem pl. önkényesen beköltözők, így ez egyszerűbbé teszi a megoldást. Nagy Csaba vitatta, hogy a költségvetés összeomlása nélkül a befolyó pénzforrások elválaszthatók egymástól. Nem ért egyet az aggályaival, mert 21,6 és a 33,6 MFt költségvetésen felül került a lakásalapba, ami eddig is kifejezetten a lakáshoz jutás támogatását szolgálta. Az első lakáshoz jutók kölcsönének évi előirányzata pontosan elkülöníthető. Megemlíti a korábbi években befolyó összegeket is ilyen célra fordították, ez nem okozott gondot. Tehát a megmaradt keretből a pénzt a következő években is ugyanide teszik. Minőségi cserék egyedileg dokumentáltak, szerződéssel megkötött lakásbérleti cserével. További forrásként van nevesítve az önkormányzati telekértékesítések elkülönítése. Elmondja, az Önkormányzat tulajdonában nincs nagy mennyiségű telek. A ráfordítások állományon belül: ez alatt azt értik, hogy az alapellátó hálózatot ki kell építeni. (Közművesítés, de a lakásba már a lakónak kell bevinni.) A központi és egyéb külső szervek támogatásának elnyerését bevették a források közé. Ebben is lépniük kell, mivel nem várhatnak a központi szabályozással. Abban reménykednek, hogy egyszer megjelennek ilyen források, amelyeket igénybe lehet venni. /6/A. 109-276/ Galbáts András: a kisgazdák ebben a kérdésben eltérő módon gondolkodnak, de volt egy-két olyan felvetés, amivel egyetértenek. Korábban már elmondták és most ismét felvetődött, hogy a városban rendet kellene tenni a közbiztonság terén és most a lakáskoncepcióval kapcsolatban is felvetnek más módozatokat. Ha azt nézik, hogy a pécsi lakásállomány 9,1 %-a van önkormányzati tulajdonban, akkor azt mondja, jó hogy csak ennyi. A kérdés az, hogy valóban csak a szociális lakásokról vagy Pécs város polgárainak lakhatási, megélhetési lehetőségeivel is akarnak foglalkozni. A kisgazdák azzal foglalkoznak, mi az a százalékos érték, amit tisztességesen, szociális lakás szintjén el tudnak látni és amelyeket átadhatnának az abban lakóknak, akár ingyen is. Ezt az határozza meg, hogy milyen az itt élő polgárok egzisztenciális helyzete. Nem az Önkormányzatnak kell ezt alapvetően megoldani, hiszen azt kell biztosítania, hogy egzisztenciális feltételek, amelyek a lakásbiztosítást jelentik, azok meg legyenek Pécs városában. Ehhez azonban munkahelyek, stb. kellenek.

Körömi képviselő utalt arra, hogy megindult a városból egy érzékelhető kiköltözés, ezt a Kisgazda Párt országos programjában már előre jelezte. Ma úgy tűnik, ez a folyamat megállíthatatlan. Hogyan tudja Pécs város a polgárait megtartani? Nem lesz lakásprobléma, mert olyan mértékű és mennyiségű lakás fog felszabadulni, hogy az Önkormányzatnak bőven lesz kerete szociális lakást biztosítani. Ennek ellenére meg kellene tartani Pécs város lakosságát és ennek feltétele az ipar megteremtése. A másik lehetőség, ha Pécs körül kialakítanak egy gazdasági gyűrűt és munkahelyet teremtenek a családoknak, illetve alkalmazottaiknak. Ez a gazdasági gyűrű minden fejlett országban kiépült. Ehhez partnereket kell találni és elkezdődhet Pécs városában egy olyan folyamat, ami a lakosságot Pécshez köti. Meggyőződése, hogy 1-2 év múlva ezzel is fognak találkozni. /6/A. 279-417/ Liszkay Teréz: volt olyan rendelet, ami kimondta, hogy lakóépületből nem lehet középületet csinálni. Ugyanakkor a belvárosban a szép épületekből bankokat alakítottak ki. Véleménye szerint egy város attól város, hogy lakják. Ki kellene mondani, hogy a belvárosi ingatlanok értékesítésénél ne csak casino, bank stb. létesüljön, hanem lakott legyen ez a belváros, ami még a közbiztonsághoz is hozzájárul. /6/A. 420-446/ Papp Béla: Pécsett ma 168.000 ember él és 66.000 lakás van. Átlagosan 2.1-nél kevesebben laknak egy lakásban, ez azt jelenti, hogy meg kell változtatni ezt a bemerevedett struktúrát. Megemlíti azt is, hogy a lakások 20 %-ában, azaz 13.000 lakásban egy ember lakik. A részletes vita előtt szünetet rendel el. Egyidejűleg kéri a módosító indítványt tevő képviselőket, fogalmazzák meg írásban a javaslataikat. /6/A. 446-478/ Ezt követően ismerteti Kukai András írásban benyújtott módosító indítványát, amely a 2.) ponthoz kapcsolódik. "A nem lakásként értékesített és az Önkormányzat által kiüresített értékesítésre kerülő ingatlanok." szövegrésszel egészüljön ki a lakásgazdálkodási alap pénzügyi forrása. /6/A. 479-484, 6/B. 00-04/ Molnár Tamás: megemlíti, hogy a határozati javaslat 4.) pont - előterjesztés 22. oldal utolsó bekezdés utolsó mondatában ez szerepel. /6/B. 04-11/ Kukai András: a levezető elnök kérdésére válasza: ha ez pénzügyi forrás bővítése, akkor igen. /6/B. 12-14/

Papp Béla: Szabó képviselő "9.) pontként olyan intézkedést javasolt, melyben a Közgyűlés felkéri a Közüzemi Rt-t, mint kezelőt, hogy a lakásgazdasági koncepcióban foglalt célok megvalósításához nyújtson szakmai segítséget. Határidő: folyamatos. Felelős: Soó László a Közüzemi Rt. vezérigazgatója." /6/B. 14-18/ Molnár Tamás: jelzi "el lehet fogadni a javaslatot", hiszen eddig is segítséget nyújtottak az Rt. munkatársai. /6/B. 19-21/ Papp Béla: bejelenti, hogy a harmadik, Kerényi képviselőtől érkezett írásbeli módosítás a következő: "A Közgyűlés felkéri az illetékes alpolgármester urat, hogy számoljon be az 1993. évi (LXXVIII. törvény (Ltv.) 62. §) lakástörvény által kötelezően előírt feladat teljesítéséről, vagyis, hogy a lakásértékesítésből származó bevétel elkülönített számlán való gyűjtése miként valósult meg. Határidő: 1996. szeptember 30., Felelős: Papp Béla alpolgármester." Kéri a képviselő urat, hogy a módosító indítványáról "az illetékes" szót szíveskedjék kivenni, mert pénzügyi - költségvetési kérdésekben személy szerint nem illetékes. /6/B. 22-36/ Körömi Attila: jelzi, komplett határozati javaslatot nyújtanának be az alábbiak szerint. "Címe: Pécs Város Önkormányzata határozata a lakásgazdálkodási alap létrehozásáról. 1.) A Közgyűlés szükségesnek tartja lakásgazdálkodási alap létrehozását. Az alap feltöltésére szolgáló pénzügyi források az alábbiak: és itt kérik beemelni az eredeti határozati javaslat 2.) pontjában megjelölt két bajuszt, ezen kívül kérik beemelni 1997. január 1-től: után felsorolt összes tételt, kivéve az önkormányzati tulajdonú telkek értékesítéséből befolyt összeg elkülönítése, a ráfordítások összegén felül című kivételével az összes tételt. Felelős, határidő: minden rendben van. 2.) A Közgyűlés utasítja a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi, valamint a Szociális és Foglalkoztatási Bizottságokat, hogy 1996. szeptember 30-ig az alap felhasználására tegyenek javaslatot, figyelembe véve azt, hogy a felhasználás a városi szintű lakásmobilitást a legszélesebb körben segítse elő. Határidő: 1996. szeptember 30. Felelős: illetékes alpolgármester." Indoklása: éles viták vannak a testületben, mert a lakásépítés az a terület, ahol lassan mutatkoznak az eredmények. Nagyon meg kellene fontolni, megéri-e a testületnek szeptember 30-ig a pénzek felhasználását újra idehozni vagy elindítja az akciót, ami a javaslatban megfogalmazódott. /6/B. 37-71/ Ez előterjesztő kérdésére elmondja, ami az eredeti határozati javaslatban fel van sorolva, az összes pontot elfogadják, kivéve a 21. oldal 2.) pontban érintett telekértékesítésből befolyt összegeket. /6/B. 72-84/ Molnár Tamás: előterjesztőként nem tudja elfogadni, a javaslat tarthatatlan. /6/B. 87-88/

Körömi Attila: hangsúlyozza, a határozati javaslat 20-21. oldalán az alap feltöltésére szolgáló pénzügyi források közül mindent elfogadnak, kivéve a 21. oldal második bekezdését. A második határozati javaslata az ügy visszahozatalát jelenti és ennél nem akarnak most tovább menni. /6/B. 88-105/ Molnár Tamás: ha a második javaslat az, hogy hozzák vissza az egészet, akkor az elsőt sem fogadja el, mert nem szolgálja az érdekeiket. Indokolt, hogy most induljon el a munka, nyáron dolgoztassák ki szakemberekkel, Kft-k, Gt-k bevonásával a terveket, ez a szándékuk. /6/B. 105-109/ Körömi Attila: ismétli, ugyanezt mondják, de ne kötelezzék el magukat, szeptember 30-án hozzák vissza az anyagot. /6/B. 109-116/ Molnár Tamás: érzi a jó szándékot, de ragaszkodik a saját elképzeléseikhez. Az előterjesztés szerinte komplex, minden érdemi operatív döntést Közgyűlés elé hoznak bizottsági tárgyalás után, a pénzek nem lesznek felelőtlenül felhasználva. /6/B. 117-123/ Kerényi János: frakcióvezetőként szünetet kér, amely feltehetően elég lesz arra, hogy a képviselő úr elképzelését írásban megfogalmazza, hogy tudják, miről kell dönteni. /6/B. 123-127/ Papp Béla: megállapítja, hogy Körömi Attila indítványa arra irányult, hogy ne döntsenek most, hanem később. Ennek következtében változna a határozati javaslat is. Kerényi képviselő ismételt kérésére szünetet rendel el. /6/B. 127-140/ Körömi Attila: a szünet után ismét felolvassa a határozati javaslatát, melynek első pontját pontosítja: "...a pénzügyi források az eredeti határozati javaslat 20-21. oldalán felsoroltak közül a 21. oldal második bekezdésének kivételével. A 2.) ponttól változatlan." /6/B. 143-163/ Papp Béla: jelzi, az előterjesztő nem fogadja el az ellenhatározati javaslatot, ezért Körömi Attila által ismertetett indítványt teszi fel szavazásra. Megállapítja, hogy a Közgyűlés Körömi Attila határozati javaslatát nem fogadta el, mivel 11 igen szavazat, 15 nem és 12 tartózkodás volt. /6/B. 163-175/

Pacur Zsolt: egy mondat kimaradt a határozati javaslat 4.) pontjának második bekezdése után. "A lakásértékesítés lebonyolításával megbízza a Vagyonkezelő Kft-t a forgalmi érték 1 %-áért." Kéri ezt a mondatot beépíteni a határozatba. /6/B. 176-183/ Papp Béla: miután a másik előterjesztő elfogadta Szabó és Kukai képviselők javaslatát, így Kerényi képviselő indítványáról kéri a testület döntését. Előzőleg azonban Kerényi János újból felolvassa a határozat kiegészítő javaslatát. Megállapítja, hogy a Közgyűlés Kerényi János határozat-kiegészítő indítványát 33 igen szavazattal, 1 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadta. Ezt követően a határozati javaslat egészéről kér szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 26 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett elfogadta 2 város önkormányzati lakásgazdálkodási koncepciójáról szóló kiegészített határozati javaslatot. /6/B. 183-235/

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 246/1996. (VI.27.) számú határozata Pécs város önkormányzati lakásgazdálkodási koncepciójáról 1. A Közgyűlés a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi és Szociális és Foglalkoztatási Bizottságok előterjesztését Pécs város önkormányzati lakásgazdálkodási koncepciójáról elfogadja. A Közgyűlés megállapítja, hogy az előterjesztésben foglalt tényadatok szerint a városban az elmúlt években bérlakás nem épült, amely lehetővé tette volna, a még mindig jelentős és rászoruló rétegek igény szerinti megoldását. 2. Ezért a Közgyűlés szükségesnek tartja az elfogadott lakásgazdálkodási koncepcióhoz a pénzügyi alap megteremtését. E célból lakásgazdálkodási alapot hoz létre, mely elkülönítetten kezelendő, és a lakásgazdálkodási koncepcióban foglalt célok végrehajtására szolgálhat. Az alap felhasználásáról a Lakás és Helyiséggazdálkodási Egység véleménye kikérésével a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi; és Szociális és Foglalkoztatási Bizottságok tárgyalása és előterjesztése alapján a Közgyűlés dönt.

Az alap feltöltésére szolgáló pénzügyi források az alábbiak: - 1995-ben a 209/1995. (VI.30.) számú Közgyűlési határozat alapján 21.640 eFt összeg céltartalék lakáskoncepció pénzmaradvány címén - 33.274 eFt 1995-ben az első lakáshoz jutók támogatásának keretéből maradt pénzösszegeknek a lakásgazdálkodási alapba történő helyezésével, melyet a Közgyűlés a 207/1996. (VI.13.) számú határozatával jóváhagyott. 1997 január 1-től: - az első lakáshoz jutók kölcsön-visszafizetése adott évre előirányzatosítva (évi 20-30 MFt) - az értékesített lakástörlesztésekből befolyt összegek elkülönítése - a Lakás és Helyiséggazdálkodási egység által lebonyolított minőségi lakáscserékből, lakásbérleti jog folytatásokból, kényszerbérlők elhelyezése után visszaigényelt lakáshasználati értékekből képződő bevételeknek a lakásalapba történő elkülönítése - az önkormányzati tulajdonú telekértékesítéséből befolyt összeg elkülönítése, a ráfordítások összegén felül - a témával foglalkozó központi és egyéb külső szervek támogatásának elnyerése (szoc. bérlakás-építési céltámogatás, kedvezményes hitelek) Felelős: Pilaszanovich Iván Pénzügyi Gazdasági Irodavezető Határidő: folyamatos 3. A Közgyűlés felkéri az Alpolgármester Urat, hogy számoljon be az 1993. évi LXXVIII. törvény (Ltv. / 62. §) Lakástörvény által kötelezően előirt feladat teljesítéséről, vagyis, hogy a lakásértékesítésből származó bevétel elkülönített számlán való gyűjtése miként valósult meg. Határidő: 1996. szeptember 30. Felelős: Papp Béla Alpolgármester

4. A Közgyűlés egyetért és elhatározza 40 szociális bérlakás megépítését, és vásárlását melynek induló pénzügyi fedezete a lakásgazdálkodási alap. A lakások megépítésének helyéül: a. Málom - Fáy A. u. - Mécsvirág u. - Akácos sor által határolt 22.173/32. hrsz-ú területet b. Meszes - Blaha L. u. területet c. Újpatacs- Platán u. területet jelöli ki azzal, hogy egyidejűleg rendezni kell a megjelölt építési területek önkormányzati tulajdonba történő kerülését Felelős: Polgármester, Közüzemi Rt. vezérigazgatója Határidő: 1996 augusztus 1. 5. A Közgyűlés a lakásgazdálkodásnak lakásmobilitás útján történő elősegítése érdekében jóváhagyja az 1. számú címlistát azzal, hogy a címlista szerint folytassa le a Lakás és Helyiséggazdálkodási Egység a belvárosi rossz műszaki állapotú épületek kiüresítését. A kiüresített épületek értékesítésével külön megállapodás alapján a Városi Vagyonkezelő Kft-t bízza meg. Jóváhagyja továbbá a Közgyűlés a 2. számú címlistát azzal, hogy a címlistán szereplő épületekben önkormányzati bérlakásokban bérlőként lakók részére a lakás megvásárlásának lehetőségét - 1996. december 31-ig - ismét felajánlja az önkormányzati lakások értékesítésének feltételeiről szóló hatályos önkormányzati rendelet szerint. A címlistát a Közgyűlés évente felülvizsgálja. Jóváhagyja továbbá a közgyűlés a 3. számú címlistát azzal, hogy a visszavásárlás vagy csere lehetőségét a lakás és helyiséggazdálkodási egység részére biztosítja a lakásgazdálkodási alapból: A profiltisztítás eredményeként megmaradó önkormányzati bérlakásokat vissza kell forgatni a lakásgazdálkodásba, a nem lakásként hasznosított ingatlanok értékesítéséből befolyt bevételt pedig a lakásalapba. A lakásértékesítés lebonyolításával megbízza a Vagyonkezelő Kft-t, a forgalmi érték 1 %-áért. Hozzájárul a Közgyűlés ahhoz, hogy a nyugdíjasházba felvételüket kérők lakástulajdonát forgalmi értékének 50 %-áért megvásárolja az önkormányzat a lakásalapból nyugdijasházi elhelyezés biztosításával egyidejűleg. Határidő: 1996. december 31., illetve folyamatos Felelős: Polgármester, dr. Kahutek Annamária irodavezető, Zubán Ilona Városi Vagyonkezelő Kft. ügyvezető igazgató, dr. Varga-Pál Józsefné irodavezető helyettes

6. A Közgyűlés a lakásmobilitás megindulása után a várható megüresedő önkormányzati bérlakások számának függvényében felkéri a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottságot, és a Szociális és Foglalkoztatási Bizottságot, hogy 1997. március 31-ig készítsenek lakáshasznosítási tervet, és azt terjesszék a Közgyűlés elé. Határidő: 1997. március 31. Felelős: Bizottsági elnökök 7. A Lakásgazdálkodás fentieken kívüli elősegítése érdekében a későbbi megvalósíthatóságra figyelemmel felhívja a Közüzemi Rt-t, és a Városfejlesztési és Üzemeltetési Irodát, és a Vagyonkezelő és Hasznosító Irodát olyan építési területek kijelölésére, amelyek közművesítés után a lakásgazdálkodásba bevonhatók. Határidő: 1997. március 31. Felelős: Zalay Buda irodavezető 8. A lakáskoncepció elfogadásával szükségessé vált a lakások bérletéről és béréről szóló 1994. évi 8. számú Önkormányzati rendeletnek a módosítása, a lakbérhátralék miatti felmondási ok pontosítása (egy-hat hónap), illetve a szükséglakáshoz jutottak bérleti jogviszonyának rendezése, határidő hosszabbítása céljából. A Közgyűlés felhívja a Vagyonkezelő és Hasznosító Irodát, hogy a rendeletmódosítási javaslatot készítse el, és terjessze a Közgyűlés elé. Határidő: 1996. augusztus 31. Felelős: Dr. Kahutek Annamária irodavezető, dr. Varga-Pál Józsefné irodavezető helyettes 9. A Közgyűlés felkéri a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi; és Szociális és Foglalkoztatási Bizottságokat, hogy a határozatban megjelölt feladatok végrehajtását folyamatosan kísérjék figyelemmel. 10. A Közgyűlés felkéri a Közüzemi Rt-t, mint kezelőt, hogy a lakásgazdálkodási koncepcióban foglalt célok megvalósításához nyújtson szakmai segítséget. Határidő: folyamatos Felelős: Soó László a Közüzemi Rt. vezérigazgatója Kapják: tisztségviselők, frakcióvezetők, Molnár Tamás, Pacur Zsolt bizottsági elnökök, Zubán Ilona, Soó László, dr. Varga-Pál Józsefné, irodák vezetői

Papp Béla: emlékeztet arra, hogy a lakáskoncepcióhoz csatolt rendelettervezettel kapcsolatban nem volt észrevétel, javaslat, ezért szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés az előterjesztéshez csatolt rendelettervezetet 35 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta és megalkotta 1996. évi 48. számú rendeletét, az önkormányzati tulajdonban álló bérlakások értékesítésének feltételeiről szóló 1996. évi 19. sz. Ör. hatályon kívül helyezéséről. A változtatás nélkül elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 11. számú melléklete.

12/a.) Tulajdonosi Bizottság létrehozása és a kontroling-rendszer működtetésével összefüggő döntés Előterjesztő: Papp Béla alpolgármester Papp Béla: mint az anyag előterjesztője, utal a Közgyűlés korábbi ülésére, amikor SZMSZ módosítással lehetővé tették a bizottság létrehozását. Az elmúlt fél évben úgy érzékelte, ez indokolt és megemlíti, hogy ez a téma több fórumon szerepelt. A határozati javaslatban szerepel, hogy személyi döntéseket kell hozni. Ehhez javaslatokat fognak kérni a különböző frakcióktól. Hozzáfűzi, ez az anyag kiosztásos volt. A bizottság azon a területen dolgozna, amelyet eddig - a tulajdonos nevében eljáró - polgármester vagy alpolgármester volt hivatott megtenni. Ezentúl nem a frakcióvezetőkkel, hanem a bizottsággal kell egyeztetni. A társaságok száma megnövekedett, igen nagy a munkateher, és mindez igényli a bizottság megalakítását. /6/B. 235-289/ Körömi Attila: elmondja, azért nem kért szünetet, mert nem értenek egyet a bizottság ilyetén létrehozásával. Miután az alpolgármester úr visszautasította a költségvetés feladatkörét, megjegyzi, nincs nála az anyaggazdálkodás sem. Kéri a polgármester urat, hogy a szükséges egyeztetéseket folytassa le a frakciókkal. Az ellenzék nem kezdeményezte a bizottság felállítását. Az ügyben Molnár Tamás megkérdezte, de semmiféle egyeztetés nem történt. Úgy gondolja, ha csak önmagában a személyeket kellene megjelölni, már az is egyeztetés kérdése, lenne, de egy vagyonbizottság hatáskörét eldönteni, az a legsúlyosabb feladat, amely egyeztetést igényel. /6/B. 293-317/ Papp Béla: pontosítja az elhangzottakat, nem hatáskörről, hanem feladatkörről kell dönteni. Ennek a bizottságnak sincs - mint általában a bizottságoknak - hatásköre. /6/B. 317-322/

Kerényi János: mivel ez is kiosztásos anyag, fenntartásai vannak. Véleménye, hogy ezt a rendkívül súlyos és az Önkormányzat életét meghatározó döntést közös egyetértéssel kell meghozni és nem úgy, hogy bárki úgy érezze, ő ebből kimaradt. Csatlakozik Körömi Attilához abban, hogy ez a téma megtárgyalást igényel, azért is, mert a hatáskör megjelölését konkrétan kellene megfogalmazni és nem maradhat ilyen, mint pl. "4.) pontban leírt 50 MFt és kérdőjel". Hangoztatja, a bizottságnak szánt feladatok között határozottan jelentkezik a döntések előkészítése, a polgármester munkájának segítése. Véleménye, nem állandó szakértőket kell alkalmazni, hanem az ügyek során megfelelő szakértelemmel rendelkező személyeket, akik nem fognak ingyen dolgozni. Ezért az előterjesztésben kell lennie egy olyan résznek, amely "megjelöli a szakértői díjak forrását." Megemlíti, az 1. számú melléklet 2.) pontjában van két bajusz, ide mit szándékozott írni az előterjesztő? Kéri a polgármestert, hogy a szükséges egyeztetéseket tegye meg. Szeretné ha létrejönne a bizottság, létre kell hozni közös megegyezéssel, a személyekben is meg kell állapodni. Azt tudják, hogy 6 fő, de nem ez a formája a választásnál. /6/B. 322-402/ Molnár Tamás: az előterjesztésre utal, melyben szerepel, ha vagyongazdálkodás korszerűsítése, átalakítása az információs adatbázis felállítása ügyében egybehangzó vélemények alakultak ki arról, hogy mi a feladata a Közgyűlésnek a gazdasági társaságokhoz átcsoportosított vagyonával. Erre közgyűlési határozat van. A 2. számú mellékletben szerepel a GAVÁB, az Ügyrendi és Költségvetési Bizottság konszenzusos álláspontja, amely megállapítja, hogy milyen intézkedések szükségesek, milyen bizottság létrehozása kell ahhoz, hogy ez a határozat teljesüljön. Az anyagot átolvasva és a vagyon feletti felügyeletet az ellenőrzést tekintve nincs olyan pont, ami ne a közgyűlési konszenzusos megállapodáson alapulna. A javaslat is a feladatkörre vonatkozik és egyetlen hatáskört sem ad. Példaként említi, hogy Budapesten ezt megtették. Az előkészítésben részt vett három bizottság veszélyesnek tartotta volna, hogy átruházzanak olyan tulajdonosi hatásköröket, amely bárkinek - aki nem a bizottság tagja - kételyekre okot adhat. Hangsúlyozza, a bizottság feladatkörei mind a döntési fázisban vannak és közgyűlési döntéssel valósulnak meg, vagy a tulajdonosnak tett ajánlásból tevődnek össze. Tehát ennek a bizottságnak nincs és nem is lesz hatásköre. A június 13-i Közgyűlésen SZMSZ módosítással elfogadta a testület, hogy tulajdonosi Bizottságot hoz létre 6 fővel. Elégségesnek tartja a fél éve húzódó egyeztetési folyamatot. Eddig végig konszenzus volt, hogy egy bizottságot hoznak létre. /6/B. 403-481, 7/A. 00-24/

Galbáts András: óvja a Közgyűlést és az előterjesztőt a jelenlegi javaslat áterőltetésétől, mert a kiosztásos anyagnak megfelelően - átfutva a témát - olyan érzése van, hogy itt valamilyen irodát, csoportot akarnak létrehozni, ami konkrét munkát végez. Ez az eddigi gyakorlattal ellentétben rendhagyó. Nem tudja elképzelni, hogy ez a bizottság így működjön. Egy percig sem volt vitatott, hogy szükség van ennek a bizottság munkájára, de a feladatkörének meghatározására speciális szakértőt kellene felkérni, aki minden szempontot figyelembe véve tudná meghatározni a feladatkört a működési rendjét hiszen a bizottságnak hatékonyan és gyorsan kellene dolgoznia. Ehhez kéri az időt és azt, hogy az előterjesztést most ne tárgyalják, hanem a nyári szünet után egyeztetést követően. /7/A. 25-51/ Dr. Kékes Ferenc: részben igazat ad azoknak, akik a feladatkör meghatározására vonatkozó szokásos előkészítés hiányát vetik fel. Az egyeztetés nem úgy működött, ahogy általában megszokott volt. Nem tudja elfogadni, hogy konszenzus legyen, mert nem reménykedik ebben sem tartalmi, sem a személyi kérdésekben. Nem vitatja, lényegesen alaposabb, sok oldalas eljárási kérdéseket hordozó előterjesztés is lehetett volna, de emlékeztet arra, több bizottság a megalakulása után alkotta meg a működési, eljárási rendjét, ennek ellenére megfelelően dolgoztak. Viszont egy dolog feltétlenül szabályozott volt, mi a hatáskörük, feladatkörük. Két alapvető szempontot kellett figyelembe venni, hatáskört ez a bizottság nem kap - sőt a polgármesternek átadott hatáskörökből sem - hanem kizárólag feladatkört, tervező, elemző, szervező, döntéselőkészítő feladatkört kap. A leglényegesebb feladatokat ez az előterjesztés tartalmazza. Egyetért Galbáts képviselővel, nem biztos, hogy feltétlenül át kellene erőltetni ezt az anyagot, de arról van szó, hogy a bizottság a nyári időszakban szeretne tevékenységet folytatni. Ha nem döntenek a bizottság feladatköréről és a személyekről, 2 - 2,5 hónapot veszítenek. Nem szólna Galbáts és Kerényi pontosítást igénye ellen, ha a nyári szünet előtt lenne még egy Közgyűlés. Célszerű azonban mérlegelni, van-e olyan lényeges megállapítás, ami súlyos érdeket, vagy jogszabályt sért, vagy kimaradt olyan feladat, amit bárki indokoltnak tart, ami 2-3 hónappal később feladatbővítéssel lenne pótolható. Ha ilyen nincs, megadná az esélyt a bizottságnak. /7/A. 52-129/ Nagy Csaba: két hete volt a Közgyűlés előtt a Tulajdonosi Bizottság megalakítása, akkor az előterjesztők részéről elhangzott, hogy a feladatkör összeállítása érdekében egy politikai egyeztetés lesz. Tudomása szerint ez nem történt meg, ezt azért tartja aggályosnak, mert a korábbi ciklusban senki nem kérdőjelezte meg, hogy a mindenkori többség akarata érvényesüljön, de az akkori ellenzékkel mindig politikai egyeztetéseket hajtottak végre, még akkor is, ha ez időben elhúzódott. Ezt fontosnak tartja, mert ez egy Tulajdonosi Bizottság, amely hatáskört nem kap, de olyan feladatköröket, ami a néhány milliárdos vagyont befolyásolja. Nem tudja, hogy ez eredeti 5 főből miért lett 6 és azt sem, hogyan kell megosztani az arányokat a kormányzó többség, a függetlenek között, illetve az ellenzék hány főt küldhet a bizottságba. Úgy gondolja, ezt az egyeztetést meg kellene tenni. /7/A. 130- 170/

Dr. Révész Mária: valóban a bizottságot megszavazta a többség, tehát ily módon létezik 6 fővel. Igazuk van azoknak, akik a kiosztásos anyagra hivatkoznak, most szembesülnek azzal, hogy milyen hatáskörökkel, illetve feladatkörökkel kívánják felruházni a bizottságot. Van még egy dolog, a személyekről egyeztetés nem volt. Az ellenzék részéről azt sem tudja, hogy hány főre tehetnek javaslatot. Elfogadja azt az érvelést, hogy ez a bizottság a nyári szünetben dolgozna, sőt munkája is lenne, ezért az a javaslata, "a politikai, illetve a személyi egyeztetések, melyek szükségesek, tegyék meg és holnap szavazzanak az előterjesztésről, illetve a személyekről." /7/A. 171-196/ Galbáts András: úgy gondolta, egy bizottságot azért hoznak létre választott képviselőkkel, hogy a város működése felett a koordinálást, de elsősorban az ellenőrzést gyakorolja. A demokrácia szabályai szerint azonban pontosan a kormányzók érdeke, hogy az ellenzék részt vesz a munkában. Ebben a felállásban nem látja megvalósíthatónak. Gyakorlatilag a városvezetők által irányított, mint osztály működne és konkrét feladatokat kap. Van utalás arra, hogy igénybe vehet külső szakértőket, de ehhez keretet kell biztosítani. Ez egy teljes hivatásos munkát feltételez a bizottság elnökétől és tagjaitól, nem tudja, hogyan tud ebbe beleilleszkedni az ellenzék, vagy ki kell mondani, hogy ez nem bizottság, hanem egy koalíciós képviselőkből álló vagyoni tanács. Ismét azt javasolja, az egészet koncepcionálisan át kell gondolni. /7/A. 196-233/ Dr. Révész Mária: emlékeztet arra, tett egy javaslatot az ellenzék nevében, és kéri az előterjesztő fontolja meg "tegyék át a téma érdemi megtárgyalását a holnapi napra és a személyi javaslatokat." /7/A. 240-246/ Papp Béla: szünetet rendel el. Ezt követően elmondja, az egyeztetések után azt javasolná, hogy "a Tulajdonosi Bizottság feladatkörét a mai napon fogadja el a Közgyűlés és holnap első napirendi pontként a személyi kérdésekről tárgyaljanak." Ez idő alatt az elmaradt egyeztetés lefolytatható. /7/A. 247-262/ Körömi Attila: ha nem sikerült elérni, hogy holnap szavazzanak az ügyben, akkor folytatja a vitát. Hangsúlyozza, a FIDESZ soha nem jelentette ki, hogy Tulajdonosi Bizottságot akar létrehozni. A már említett vagyongazdálkodási vitanapon azt mondta, hogy a visszacsatolást, tehát az ellenőrzést kell erősíteni és ennek formáját megfontolni. Ez biztosítható az IT-k és FEB-ek, illetőleg az általuk delegáltak beszámoltatásával. A másik a vagyonkataszter június 30-ig történő létrehozása és számítógépes informatikai fejlesztés segítése és nem bizottság létrehozása. Ha testület többet költene a számítógépes fejlesztésre, eggyel kevesebb bizottságra kellene költeni. Ha még egy-két napja van a testületnek, hogy végigtárgyalják a 60 napirendi pontot, akkor is világossá kell tenni, hogy az eljárás példa nélküli. Az. előző ciklusban addig ment el az akkori többség, ha késett az ellenzék a módosító indítvánnyal - SZMSZ-re utal - akkor is megvárták a javaslatát.

Tehát ez az eljárás példátlan, de azt lehet látni, hogy erre kell berendezkedni. Pontosan tudja, hogy a Vagyonbizottság létrehozása és nyári munkája nélkül is a vagyongazdálkodás területén azok az elképzelések valósulnak meg, amit az SZDSZ és MSZP képvisel Kerényi Jánossal kiegészítve. Függetlenül a Vagyonbizottság lététől, ez a munka épp úgy fog menni és ez csak a pecsét ezen az elképzelésen. Kérdése az előterjesztőhöz, a 6 fős bizottságban hány helyük lehet, illetve javaslatot tenne, a bizottság legyen 5 fős, mivel több bizottságnál is azt hangoztatták, hogy nincs szükség 6 főre. Ennek nyilvánvalóan oka van, kérdés mi az indoka, hogy itt 6 főt javasolnak? Javasolja, hogy ez a bizottság is 5 fős legyen, bár véleménye szerint 3 fővel is tudna működni. /7/A. 262-366/ Papp Béla: Körömi Attila kérdésére elmondja, hogy egy helyet javasolnak az ellenzék részére a bizottságban. /7/A. 367-370/ Dr. Révész Mária: a 10 fős ellenzéknek a Tulajdonosi Bizottságban biztosítható helye iránt érdeklődik. Valóban csak egy helyet szánt az alpolgármester úr? /7/A. 375-381/ Papp Béla: válasza, hogy az előterjesztést a két frakció nevében tette, nem az ő szándékáról van szó. A 6 fős bizottságba valóban egy ellenzéki helyet javasolnak. /7/A. 370-388/ Kerényi János: Körömi Attila által elmondottakra röviden kifejti véleményét, majd a Tulajdonosi Bizottságról szól. Amikor tudomást szerzett arról, hogy a bizottság 6 fővel fog működni, valóban azt gondolta, hogy végre megszűnik az általa már többször kifogásolt osztási és csoportosítási szindróma. Úgy gondolja, megmarad a 3:2-es felosztás, és a függetlenek kapnak helyet. El tudja ezért fogadni, hogy legyen ma vagy holnap egy egyeztetés a létszámfeltöltés ügyében. Ő ezen véleményét fogja képviselni, szerinte így jó lenne. Az előterjesztés szöveges részét személyesen és a Független Platform is elfogadja két kiegészítéssel. 1.) Szükségesnek lát egy stilisztikai változtatást "a 4.) pontból a kérdőjel kerüljön ki", tehát ami megkérdőjelezi az összeget, vagy határozzák meg vagy ne mondjanak összeget. 2.) Kéri a polgármester urat, a Költségvetési Bizottság elnökét és a bizottságot, hogy a vélhetően hamarosan létrejövő és a nyári szünetben is működő Tulajdonosi Bizottság feladatainak elvégzéséhez szükséges "szakértői díjainak; fedezetéül a pénzügyi forrást jelölje meg." Szerinte ez úgy működne, hogy a bizottság elkezdi munkáját, be fogja jelenteni a Közgyűlésnek, hogy milyen anyagi fedezetre van szüksége és kéri a jóváhagyását. Kérése, erről gondoskodjanak előre. /7/A. 390-482, 7/B. 00-02/

Galbáts András: elmondja, a szünetben megpróbált egyeztetni, beszélt dr. Kékes Ferenccel és egyértelműen tisztázódott, hogy a gondolkodásmódjuk teljesen eltérő, amivel nem ért egyet és a környezetében lévők sem. Lehetne azonban gyorsítani a kérdést, mert ha Papp Béla tényleg egyeztetést folytatott volna, nem kellene erről vitatkozni, hogy hány fő legyen a bizottságban, stb. Ha csak arról van szó, hogy 1 fő az ellenzékből és ez alatt érti az ellenzéki függetleneket, akkor nagyon felgyorsítható a dolog, mert ha így van, akkor működik az apparátus, a szavazógép, a szavazást le kell folytatni. Viszont, ha úgy gondolta, hogy egy tag a függetlenektől és egy az ellenzéktől, akkor szeretné lebeszélni képviselőtársait, hogy ebben részt vegyenek. Meggyőződésük, hogy ez a konstrukció szükséges, de rossz. Ha ki lesz javítva, ha rájön a városvezetés, hogy ez nem működik így, akkor készségesen tárgyalnak egy jobb konstrukcióról. /7/B. 03-25/ Papp Béla: szavazásra bocsátja Kerényi János képviselő javaslatának egyik felét, ami az 50 MFt-ot túllépő hitelfelvételre vonatkozik. A másik, hogy a bizottság tegyen javaslatot a tekintetben, hogy a szakértői munkák finanszírozására milyen keretet kíván a költségvetésben érvényesíteni. Megjegyzi, ez utóbbi javaslatot tartalmilag foglalta össze. Ezt is elfogadja. Megkérdezi dr. Révész Máriát, hogy javaslata módosító indítvány-e, vagyis a téma holnapra történő elnapolását kéri-e? Mivel az alpolgármester asszony igennel válaszolt, szavazást kér a javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés a 11 igen szavazat, 17 nem és 8 tartózkodás mellett nem fogadta el a téma tárgyalásának elnapolására vonatkozó indítványt. Szavazást kér arról, hogy az 1. számú mellékletben szereplő Tulajdonosi Bizottság feladatkörét (és nem hatáskörét, hiszen kötelező és egyéb kiadási döntéseket nem hozhat) a testület elfogadja-e? A szavazás alapján megállapítja, hogy a testület 23 igen szavazattal, 9 nem és 3 tartózkodás mellett elfogadta a leendő bizottság feladatkörét. Emlékeztet a következő javaslat arról szólt, hogy "értelemszerűen a határozati javaslat tervezetét is holnap szavazzák meg, ezen belül a személyi döntések is akkor kerüljenek sorra azonnal az ülés elején." Ez természetesen egyeztetést feltételez. Erről kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 26 igen szavazattal, 2 nem és 2 tartózkodás mellett elfogadta a szóban ismertetett javaslatát. /7/B. 46-81/

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 247/1996. (VI.27.) sz. határozata Tulajdonosi Bizottság feladatkörének meghatározásáról A Közgyűlés az előterjesztés mellékletét képező és a Tulajdonosi Bizottság feladatkörét meghatározó jegyzéket elfogadja azzal a pontosítással, hogy a 4.) pontja a következő: "50 MFt-os értékhatárt túllépő hitelfelvételek havonkénti jelzése alapján azok értékelése, nem engedélyezés céljából, hanem információként." Kapják: tisztségviselők, frakcióvezetők, irodák vezetői

12/b.) A Költségvetési Bizottság elnökének megválasztása (szóbeli) Előterjesztő: Papp Béla alpolgármester Papp Béla: emlékeztet arra, a Költségvetési Bizottság elnöke korábban lemondott, így Molnár Tamás személyére tenne javaslatot. Esetleges bizottsági elnökké történő megválasztásával ez a második elnöki tisztsége lenne, ezért úgy gondolja, megválasztása után le fog mondani a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság vezetői tisztéről. Ezen bizottság elnökeként dr. Kékes Ferencet javasolja. Tájékoztatást ad arról, hogy dr. Ujvári Jenő alpolgármesterré történt megválasztásával írásban is bejelentette a Kulturális bizottsági tagságáról való lemondását. /7/B. 94-99/ Szavazásra bocsátja Molnár Tamás Költségvetési bizottsági elnökké történő megválasztását. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 26 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta és Molnár Tamást a Költségvetési Bizottság elnökének megválasztotta. /7/B. 10? -107/ Molnár Tamás: kéri, vegyék tudomásul a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság elnöki tisztéről való lemondását. /7/B. 107-111/

Papp Béla: a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság megüresedett elnöki tisztére dr. Kékes Ferencet javasolja, majd megkérdezi, elfogadja-e a jelölést? Dr. Kékes Ferenc a kérdésre igennel válaszol, a jelölést elfogadja. /7/B. 111-117/ A szavazás alapján megállapítja, hogy a képviselőtestület a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság elnökének - Molnár Tamás elnöki tisztségéről történt lemondása után - dr. Kékes Ferencet megválasztotta. A szavazás eredménye 26 igen és 2 tartózkodás. /7/B. 117-122/ Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 248/1996. (VI.27.) sz. határozata szakbizottságok elnökeinek személyi változásáról A Közgyűlés a szóbeli előterjesztést elfogadva a Költségvetési Bizottság elnökének Molnár Tamást megválasztja. Egyidejűleg tudomásul veszi Molnár Tamásnak a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi bizottsági elnöki tisztéről történt lemondását és a bizottság elnökévé Dr. Kékes Ferencet választja meg. Kapják: tisztségviselők, Molnár Tamás, dr. Kékes Ferenc, irodák vezetői, bizottsági felelős 13.) Pipacs - Fűzfa - Gyöngy utca térségének rendezése céljából bizottság létrehozása Előterjesztő: Dr. Faragó László bizottsági elnök Dr. Faragó László: a jelzett lakóterületen minden évben közegészségügyi, állattartási problémák vannak. Az Iroda megpróbálja ezeket elhárítani, de a lakók is panaszos levelekkel keresik meg a bizottságot és a Közüzemi Rt-t. Az Rt. megpróbálta javítani ezt a helyzetet, azonban olyan szerteágazó problémáról van szó, melynek megoldása indokolja egy ad hoc bizottság létrehozását. Erre tettek javaslatot. A határozati javaslatban szereplő személyeket még két fővel kiegészítené, kéri beírni "Simonovics Ferencet, a Szociális és Foglalkoztatási Bizottság részéről és Szonntag Józsefet a GAVÁB szakértő tagját." Ezzel a kiegészítéssel kéri a határozati javaslat elfogadását. /7/B. 126-142/

Papp Béla: más javaslat, hozzászólás nem lévén kéri, hogy a 9 felsorolt nevet egy csomagban szavazzák meg. Megállapítja, hogy a Közgyűlés a bizottság előterjesztését - a kiegészítő indítvánnyal együtt - vita nélkül, 32 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta. /7/B. 143-154/ Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 249/1996. (VI.27.) sz. határozata Pipacs - Fűzfa - Gyöngy utca térségének rendezése céljából ad hoc bizottság létrehozásáról A Pipacs - Fűzfa - Gyöngy utca térségének rendezése céljából az Önkormányzat ideiglenes bizottságot alakít. Elnöke: Koósz Margit önkormányzati képviselő Tagjai: Dr. Kékes Ferenc önkormányzati képviselő Traj Ferenc önkormányzati képviselő Baranyai József Cigány Kisebbségi Önkormányzat Erdélyi József főtanácsos Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda részéről Meggyesi Schwarcz István Közüzemi Rt. Dr. Varga-Pál Józsefné Vagyonkezelő és Hasznosító Iroda Lakás- és Helyiséggazdálkodási Egység Simonovics Ferenc önkormányzati képviselő Szonntag József a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság szakértő tagja A kidolgozandó program, intézkedési terv előterjesztésének határideje: 1996. szeptember 30.

közgyűlési

Kapják: tisztségviselők, Dr. Faragó László bizottsági elnök, ideiglenes bizottság tagjai, irodák vezetői, bizottsági felelős 14.) Magasabb vezetői megbízások a közoktatási intézményekben Előterjesztő: Troska Gyula bizottsági elnök Troska Gyula: az előterjesztéshez csupán annyit fűz hozzá, hogy a Janus Gimnáziumnak nem lett a pályázat után igazgatója. Ennek több oka is van. /7/B. 155-165/

Meixner András: bejelentés személyes érintettségét a témában, mivel a felesége a Berek utcai Általános Iskolára pályázott, ezért az erre vonatkozó szavazásban nem kíván részt venni. /7/B. 166-168/ Papp Béla: felhívja a figyelmet, hogy az előterjesztésben szereplő nevekről egyenként és minősített szavazati többséget igénylő döntés szükséges. /7/B. 168-173/ Körömi Attila: az előterjesztésben két igazgató szerepel, akiknek az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig meghosszabbítják a szerződésüket. Kérdése, a többi igazgató között nincs ilyen? /7/B. 173-183/ Troska Gyula: elmondja, a jogszabály kétféle lehetőséget biztosít. Abban az esetben, ha két év múlva megy nyugdíjba, 5 éves pályázatot elnyerhet, amennyiben nem pályázik, megengedi a jogszabály, hogy 2 éven belül a megbízását meghosszabbítsák. Az egyik érintett Jedlicska János, a másik pedig Horváth József. /7/B. 183-201/ Papp Béla: mivel több kérdés, észrevétel nem hangzott el, szavazásra bocsátja az előterjesztésben javasolt személyeket egyenként, elsőként a I-es pont alatt lévőket. Megállapítja, hogy a Közgyűlés a határozati javaslat I. pontjában szereplő javaslatokat az alábbiak szerint elfogadta és Hendinger Andreát 33 egybehangzó igen szavazattal, Dr. Andrássy Györgynét 31 igen szavazattal (egyhangúlag), Jedlicska Jánost 28 egybehangzó igen szavazattal, Dr. Vonyó Józsefnét 28 egybehangzó igen szavazattal, Tóth Mihálynét 33 igen szavazattal (egyhangúlag), Horváth Jánosnét 32 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett, Katits Kálmánt 33 egybehangzó igen szavazattal, Dr. Góbi Jánost 26 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett, Czimmer Tamást 33 egybehangzó igen szavazattal, Dr. Poronyi Gábort 24 igen szavazattal, 4 ellenvélemény és 3 tartózkodás mellett, Szendiné Faragó Andriennt 31 egybehangzó igen szavazattal, Gaál Tibort 33 egybehangzó igen szavazattal, Horváth Józsefet 24 igen szavazattal, 5 nem és 2 tartózkodás mellett, Dr. Herbert Jánost 34 igen szavazattal (egyhangúlag), Dr. Szolcsányi Jánosnét 33 egybehangzó igen szavazattal, Kovács Mihálynét 31 igen szavazattal, 1996. augusztus 1-től 2000. augusztus 31-ig megbízta a határozati javaslatban szereplő javadalmazással. /7/B. 203-365/

Bejelenti, hogy a II. rész következik, amely 1996. augusztus 1-től 1998. július 31-ig történő megbízást tartalmaz. Megállapítja, hogy a Közgyűlés Marcz Róbertnét 26 egybehangzó igen szavazattal, Ványi Teréziát 32 igen szavazattal (egyhangúlag) megbízta az előterjesztés szerinti javadalmazással. Felhívja a figyelmet, hogy a III. blokk következik, amely 1996. augusztus 1-től a pályázati eljárás eredményes lezárásáig vezetői megbízást ad az alábbi személyeknek: Megállapítja, hogy a Közgyűlés Zákányi Sándornét 29 egybehangzó igen szavazattal, Ritter Attilát 28 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta. /7/B. 365-420/ Troska Gyula: az előterjesztés első fejezetének 1.) pontját kéri korrigálni 2001. július 31-re. /7/B. 422-433/ Dr. Farkas Károly: az ülést levezető elnök kérdésére elmondja, tudomása szerint a törvény úgy rendelkezik, hogy a tanév végéig kell megbízni az igazgatót. /7/B. 437-442/ Troska Gyula: véleménye, minden megbízás július 31-ig szól és augusztus 1-től történik az újabb megbízás. /7/B. 443-445/ Papp Béla: úgy ítéli meg, nemcsak véleménykülönbség van, hanem a jegyző úr a törvényre hivatkozik, ami az oktatási év végéig szól. /7/B. 445-450/ Dr. Farkas Károly: elmondja, a Közgyűlés eddigi döntése törvényes volt, javasolja ne történjen változtatás, tehát "maradjon az augusztus 31." /7/B. 451-456/

Papp Béla: a határozati javaslat utolsó oldalán szerepel Ruppert Edit megbízása, melyről a testület döntését kéri. Megjegyzi, hogy itt is a július 31. szerepel. Megállapítja, hogy a Közgyűlés Ruppert Editnek a megbízását - az előterjesztés szerint - 27 igen szavazattal, 1 ellenvélemény és 2 tartózkodás mellett elfogadta. A IV. pontban foglalt javaslatokat ismerteti, melyekről szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 igen szavazattal, (egyhangúlag) egyetértett azzal, hogy a Bánki Donát, valamint a Berek utcai Általános Iskolák és a Janus Pannonius Gimnázium esetében magasabb vezetői beosztásra kell pályázatot kiírni. Az V. pontban megfogalmazott javaslatról kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a Közgyűlés dr. Hetesi Istvánné részére címzetes igazgatói címet adományozott. A szavazás eredménye 28 igen, ellenvélemény és tartózkodás nélkül. /7/B. 456-482, 8/A. 00-14/

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 250/1996. (VI.27.) sz. határozata közoktatási intézmények vezetőinek megbízásáról A Közoktatási Bizottság előterjesztése alapján I. A Közgyűlés 1996. augusztus 1-től 2001. augusztus 31-ig szóló magasabb vezetői megbízást ad: 1./ Hendinger Andreának a Dugonics u. Német Nemzetiségi Óvoda vezetői feladatainak ellátására, alapilletményének, nemzetiségi és nyelv pótlékának / 24.100 Ft + 1.400 Ft + 9.350 Ft / változatlanul hagyásával és 18 700 Ft vezetői pótlékkal. 2./ Dr. Andrássy Györgynének a Zipernowsky u. Óvoda vezetői feladatainak ellátására, alapilletményének és pótlékának / 33.850 Ft + 18.700 Ft / változatlanul hagyásával. 3./ Jedlicska Jánosnak a Meszesi Általános Iskola igazgatói feladatainak ellátására alapilletményének és pótlékának / 52.000 Ft + 21.000 Ft / változatlanul hagyásával. 4./ Dr. Vonyó Józsefnénak a Köztársaság Téri Általános Iskola igazgatói feladatainak ellátására, alapilletményének és pótlékának / 47.100 Ft + 22.000 Ft / változatlanul hagyásával.

5./ Tóth Mihálynénak a Vasasi Általános Iskola igazgatói feladatainak ellátására, alapilletményének és pótlékának / 43.200 Ft + 20.000 Ft / változatlanul hagyásával. 6./ Horváth Jánosnénak a Mezőszél Utcai Általános Iskola igazgatói feladatainak ellátására alapilletményének / 47.100 Ft / változatlanul hagyásával és 19.000 Ft vezetői pótlékkal. 7./ Katits Kálmánnak a Rácvárosi Általános Iskola igazgatói feladatainak ellátására alapilletményének és pótlékának / 48.300 Ft + 18.700 Ft / változatlanul hagyásával. 8./ Dr. Góbi Jánosnak az Egyetem Utcai Általános Iskola igazgatói feladatainak ellátására alapilletményének és pótlékáriák / 52.000 Ft + 19.000 Ft / változatlanul hagyásával. 9./ Czimmer Tamásnak a Szabolcsi Általános Iskola igazgatói feladatainak ellátására alapilletményének / 31.350 Ft / változatlanul hagyásával és 22.000 Ft vezetői pótlékkal. 10./ Dr. Poronyi Gábornak az Árpád Fejedelem Általános Iskola és Gimnázium igazgatói feladatainak ellátására, alapilletményének és pótlékának / 52.000 Ft + 23.000 Ft / változatlanul hagyásával. 11./ Szendiné Faragó Adrienne-nek a Kodolányi J. Gimnázium igazgatói feladatainak ellátására, alapilletményének / 41.100 Ft / változatlanul hagyásával és 20.000 Ft igazgatói pótlékkal. 12./ Gaál Tibornak a Kodály Z. Gimnázium igazgatói feladatainak ellátására, alapilletményének / 43.900 Ft / változatlanul hagyásával és 24.000 Ft igazgatói pótlékkal. 13./ Horváth Józsefnek az 506. sz. Szakmunkásképző és Szakközépiskola igazgatói feladatainak ellátására, alapilletményének és pótlékának / 53.850 Ft + 21.000 Ft / változatlanul hagyásával, 14./ Dr. Herbert Jánosnak az 500. sz. Angster J. Szakképző Iskola igazgatói feladatainak ellátására, alapilletményének és pótlékának / 48. 600 Ft + 25.500 Ft / változatlanul hagyásával. 15./ Dr. Szolcsányi Jánosnénak a Leöwey K. Gimnázium igazgatói feladatainak ellátására alapilletményének és pótlékának / 48.300 Ft + 25.000 Ft / változatlanul hagyásával. 16./ Kovács Mihálynénak a Kodály Z. u. Kollégium igazgatói feladatainak ellátására, alapilletményének és pótlékának /51 000 Ft + 20.000 Ft / változatlanul hagyásával. Határidő: 1996. július 31. Felelős: Tóth Béla irodavezető

II. A Közgyűlés 1996. augusztus 1-től 1998. július 31-ig szóló vezetői megbízást ad: 1./ Marcz Róbertnénak a Fehérhegyi Általános Iskola igazgatói feladatainak ellátására alapilletményének és pótlékának / 51.100 Ft + 22.000 Ft / változatlanul hagyásával. 2./ Ványi Teréziának a Teleki B. Középiskolai Leánykollégium igazgatói feladatainak ellátására, alapilletményének és pótlékának / 50.800 Ft + 19.000 Ft / változatlanul hagyásával. Határidő: 1996. július 31. Felelős: Tóth Béla irodavezető III. A Közgyűlés 1996. augusztus 1-től a pályázati eljárás eredményes lezárásáig vezetői megbízást ad: 1./ Zákányi Sándornénak, a Berek Utcai Általános Iskola vezetői feladatainak ellátására, alapilletményének és igazgatóhelyettesi pótlékának változatlanul hagyásával. 2./ Ritter Attilának, a Janus P. Gimnázium vezetői feladatainak ellátására, alapilletményének és igazgatóhelyettesi pótlékának változatlanul hagyásával. A Közgyűlés 1996. augusztus 1-től 1997. július 31-ig szóló vezetői megbízást ad: 1./ Ruppert Editnek, a Bánki D. Utcai általános Iskola vezetői feladatainak ellátására, alapilletményének / 48.300 Ft / változatlanul hagyásával és 21.000 Ft igazgatói pótlékkal. Határidő: 1996. július 31. Felelős: Tóth Béla irodavezető IV. A Közgyűlés utasítja a Közoktatási, Közművelődési és Sportirodát, hogy 1./ a Bánki D. Utcai Általános Iskola, 2./ a Berek Utcai Általános Iskola 3./ a Janus P. Gimnázium esetében a magasabb vezetői beosztásra írjon ki új pályázatot. Határidő: 1996. július 31. Felelős: Tóth Béla irodavezető

V. A Közgyűlés Dr. Hetesi Istvánné részére címzetes igazgatói címet adományoz. Részére 1996. augusztus 1-től közalkalmazotti jogviszonyának fennállásáig 24.000 Ft címzetes igazgatói pótlékot állapít meg. Határidő: 1996. július 31. Felelős: Tóth Béla irodavezető Kapják: dr. Ujvári Jenő alpolgármester, Troska Gyula bizottsági elnök, irodák vezetői, bizottsági felelős

15.) "Közművelődési Közalapítvány" létrehozása Előterjesztő: Dr. Kunszt Márta bizottsági elnök Petrovits Béla: tájékoztat arról, hogy a Kulturális Bizottság alapítvány, megalapításához 100 eFt-ot kért. A Költségvetési Bizottság ezt a témát megtárgyalta és "az általános tartalék terhére javasolja a 100 eFt biztosítását az alapítvány részére." Ez az előterjesztésből kimaradt, így kéri kiegészíteni. /8/A. 19-30/ Papp Béla: mivel e tárgyban hozzászólás nem volt, szavazást kér azzal, hogy az eredeti határozati javaslat kiegészül az elmondottakkal. Megállapítja, hogy a képviselőtestület az írásos előterjesztést - a határozat kiegészítő indítvánnyal együtt - 25 egybehangzó igen szavazattal elfogadta. /8/A. 31-36/

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 251/1996. (VI.27.) sz. határozata "Közművelődési Közalapítvány" létrehozásáról 1.) Pécs Mj. Város Önkormányzatának Közgyűlése az előterjesztéshez mellékelt alapító okiratban foglaltak szerint "Közművelődési Közalapítványt" létesít. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert át alapító okirat aláírására. Felelős: Dr. Páva Zsolt polgármester Határidő: értelem szerint

2.) A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi- Gazdasági Irodát, hogy a közalapítvány induló vagyonának 100.000 Ft-nak az OTP bankhoz való átutalásáról gondoskodjék. Felelős: Pénzügyi- Gazdasági Iroda Határidő: értelem szerint 3.) A Közgyűlés utasítja a Közoktatási, Közművelődési és Sportirodát, hogy a közalapítvány bírósági nyilvántartásba vételéről és a hivatalos lapban történő közzétételéről gondoskodjék. Felelős: Közoktatási, Közművelődési és Sportiroda Határidő: értelem szerint Kapják: tisztségviselők, dr. Kunszt Márta bizottsági elnök, irodák vezetői, bizottsági felelős

Dr. Farkas Károly: a meghívó szerinti 15.) napirendi pont tárgyalása előtt a következő módosító indítványt terjeszti elő. Kérése, hogy e napirendi pont címe "Közalapítványok alapító okiratainak módosítása legyen". Ezen belül a., b., és c., pontokra tagozódjon. A 15/a. lenne a kipostázott anyag (Szentháromság szobor), illetve erre vonatkozó személyi döntés, dr. Gracza János kuratóriumi elnök lemondásával dr. Kövecs Ferenc lépne a helyére. A 15/b. sz. alatt a "Támogatási" Közalapítvány szerepeljen. Röviden utal arra, hogy vizsgálni kellett dr. Bőbel Hubert személye nem összeférhetetlen a tisztség betöltésével. Mivel nincs jogi akadálya a megbízásnak, kéri, hogy a Közgyűlés döntsön a személyéről. Elmondja továbbá, hogy időközben érkezett megkeresés dr. Flerkó Béla, a "Középkori Egyetem" Alapítvány kuratóriumának elnökétől, aki szintén az alapító okirat módosítását javasolja, amely csupán személyi változásokat jelent. Tehát kérése, hogy e napirendi pont keretén belül az említett három alapítvány ügyét tárgyalja meg a testület és a címe: a közalapítvánnyal kapcsolatos személyi döntések. /8/A. 39-80/ Papp Béla: bejelenti, hogy a „Közművelődési" Közalapítványnál elmaradt a kuratóriumi tagokról történő szavazás, ezért kéri ezt is bevenni. Szavazást kér a napirendi pont javasoltak szerinti megváltoztatásáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 26 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta a napirendi pont megváltoztatását. /8/A. 80-94/

16.) Közalapítványokkal kapcsolatos személyi döntések a.) A "Pécsi Szentháromság Szobor Megmentéséért" Közalapítvány alapító okiratának módosítása Előterjesztő: Dr. Farkas Károly jegyző Dr. Farkas Károly: javaslata, hogy Dr. Gracza Jánost lemondása miatt a Közgyűlés mentse fel a kuratóriumi elnöki tisztsége alól és dr. Kövecs Ferencet - a Gyógyszertári Központ volt főkönyvelőjét - aki e funkciót vállalja - válassza meg a kuratórium elnökévé. /8/A. 95-103/ Papp Béla: kérdés, hozzászólás nem lévén a testület döntését kéri. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 25 egybehangzó igen szavazattal a javaslatot elfogadta. /8/A. 103-110/

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 252/1996. (VI.27. ) sz. határozata "Pécsi Szentháromság Szobor Megmentéséért" Közalapítvány alapító okiratának módosításáról 1.) A Közgyűlés tudomásul veszi dr. Gracza János kuratóriumi elnöki tisztségéről történő lemondását. Az Alapítvány kuratóriumi elnökének dr. Kövecs Ferenc Pécs, József A. u. ...... sz. alatti lakost kijelöli. 2.) Utasítja a Jegyzői Irodát, hogy a módosítás bejelentéséről a Baranya Megyei Bíróság felé intézkedjék. Határidő: értelemszerű Felelős: Dr. Modrovits Sándor vezető jogtanácsos Kapják: Dr. Farkas Károly jegyzők, irodák vezetői, Lászlóné dr. Kovács Ilona jogtanácsos

b. ) "Támogatási" Közalapítvány alapító okiratának módosítása Előterjesztő: Dr. Farkas Károly jegyző Dr. Farkas Károly: e napirendi pont keretében kéri a közgyűlési döntést, hogy az Alapítvány alapító okirata a következők szerint módosuljon. Az Ellenőrző Bizottságban hiányzó tagként "dr. Bőbel Hubert Pécs Megyeri tér 4. sz. alatti lakost a testület megválasztja." /8/A. 110-117/ Papp Béla: a szavazás alapján megállapítja, hogy a képviselőtestület a határozati javaslatot vita nélkül 24 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta. /8/A. 117- 124/

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 253/1996. (VI.27.) sz. határozata "Támogatási" Közalapítvány kezelő szervét ellenőrző bizottság tagjának megválasztásáról 1.) A Közgyűlés a "Támogatási" Közalapítvány kezelő szervét ellenőrző bizottság tagjának dr. Böbel Hubert Pécs, Megyeri tér 4. sz. alatti lakost megválasztja. 2.) Utasítja a Jegyzői Irodát, hogy gondoskodjék az alapító okirat módosításának Bíróság előtti bejegyzéséről. Határidő: értelem szerint Felelős: Dr. Modrovits Sándor vezető jogtanácsos Kapják: dr. Farkas Károly jegyző, dr. Modrovits Sándor vez. jogtanácsos, Lászlóné dr. Kovács Ilona, irodák vezetői

c.) "Középkori Egyetem" Alapítvány alapító okiratának módosítása Előterjesztő: Dr. Farkas Károly jegyző Dr. Farkas Károly: az alapító okirat módosításáról a kiosztott anyag, illetve határozati javaslat szerint kéri a szavazást. Az 1.) pontja azon személyek felsorolása (4 fő) akik a kuratóriumból a megjelölt okok miatt kikerülnek. A 2.) pont a kuratóriumban bekövetkező változásokkal kapcsolatos személyi javaslatokat tartalmazza melyeket ismertet. A mellékelt alapító okiratban szerepelnek a módosítások, illetőleg a kuratórium végleges összetétele, ami alapján a Jegyzői Irodának a szükséges eljárásokat le kell folytatnia. Az 1.) pontról, melynek tartalmát már ismertette, nem kell szavaztatni. /8/A. 124-161/ Papp Béla: teleintettel arra, hogy az előterjesztéssel kapcsolatban kérdés, észrevétel nem hangzott el, szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés, dr. Metzing Ferencet a kuratórium ügyvezető igazgatójának 24 egybehangzó igen szavazattal megválasztotta. A kuratórium tagjaira történt szavazás eredménye: dr. Vukov Konstantin 24 igen szavazat, 2 tartózkodás dr. Kurucsai Csaba 14 igen, 4 nem és 9 tartózkodás (tehát a testület nem fogadta el a javaslatot) dr. Páva Zsolt 26 egyhangzó igen szavazat Prof. dr. Hámori József 23 igen szavazat, 1 nem, és 1 tartózkodás Prof. dr. Székely György 25 igen, 1 tartózkodás dr. Sólyom László 24 igen, 1 tartózkodás dr. Barakonyi Károly 23 igen szavazat, 1 tartózkodás mellett a testület a javaslatot elfogadta. /8/A. 162-256/ Dr. Ujvári Jenő: a javaslattal kapcsolatban ügyrendben kér szót. Megemlíti, zavar keletkezett a szavazás szükségességéről. Hangsúlyozza, egy több éve működő Alapítványról van szó, feltételezi a kuratórium tagjainak kiegészítése miatt kell ezzel foglalkozni. Kéri, halasszák el holnap reggelig a döntést, amíg tisztázódnak a jogi viszonyok. Ezzel elkerülhető, hogy már működő tagokat esetleg nem szavaznak meg. /8/A. 256-268/

Papp Béla: véleménye, semmi hiba nem történik, ha a visszalévő három nevet még megszavazzák. Ezt követően folytatódik a szavazás a határozati javaslatnak megfelelően. Megállapítja, hogy a Közgyűlés F. Wilhelm Kiel-t 24 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett Johannes Giffels-t 27 egybehangzó igen szavazattal Nagy Ferencnét pedig 23 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett a kuratórium tagjává kijelölte. Végezetül a teljes határozati javaslatról kér döntést. Úgy gondolja, ezzel az alapító okirat módosítás is elfogadásra kerül. Megállapítja, hogy a Közgyűlés a határozati javaslatot 25 egybehangzó igen szavazattal elfogadta. /8/A. 268-322/

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 254/1996. (VI.27.) sz. határozata "Középkori Egyetem" Alapítvány alapító okiratának módosításáról A Közgyűlés 1.) megköszöni Theodor Zensnek a Német Szövetségi Köztársaság volt pécsi főkonzuljának, dr. Bodó Sándornak a Művelődési és Közoktatási Minisztérium volt főosztályvezetőjének, dr. Szűcs Józsefnek, a Baranya Megyei Közgyűlés volt elnökének és dr. Bende Kálmán akadémikusnak az alapítvány kuratóriumában végzett tevékenységét és egyidejűleg felmenti őket kuratóriumi tagságuk alól. 2.) a kuratórium tagjaként az alábbi személyeket kijelöli Ügyv. ig.: Dr. Metzing Ferenc főiskolai docens JPTE Pollack Mihály Műszaki Főiskola

Tagok: Dr. Vukov Konstantin 2500 Esztergom, Béke tér 56. Dr. Páva Zsolt Pécs M.J. Város Polgármestere 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. Prof. Dr. Hámori József akadémikus JPTE TTK Állattan Tanszék 7624 Pécs, Ifjúság út 6. Prof. Dr. Székely György 1149 Budapest, Kopja u. 14. Dr. Sólyom László a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának elnöke 1015 Budapest, Donáti u. 35/45. Prof. Dr. Barakonyi Károly JPTE Rektora 7633 Pécs, Szántó Kovács J. u. 1/b. F. W. Kiel Fellbach, Marktplatz 1. Johannes Giffels követségi tanácsos Botschaft der Bundesrepublik Deutschland 1143 Budapest, Stefánia út 101-103. Nagy Ferencné dr. JPTE Rektori Hivatal vezető 7633 Pécs, Szántó K. J. u. 1/b. 3.) az alapítvány alapító okiratát e határozat melléklete szerint módosítja. 4.) utasítja a Jegyzői Irodát, hogy a változás bejegyzéséről a Baranya Megyei Bíróság előtt gondoskodjék. Határidő: értelem szerint Felelős: dr. Modrovits Sándor, vezető jogtanácsos Kapják: dr. Farkas Károly jegyző, dr. Modrovits Sándor vez. jogtanácsos, irodák vezetői, Lászlóné dr. Kovács Ilona

Papp Béla: javasolja, hogy a testület a visszalévő napirendi pontokat a holnapi folytatólagos ülésén tárgyalja. /8/A. 322-326/ Dr. Kosztics István: ügyrendben, rövid bejelentést tesz. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat az ebédszünetben rendkívüli ülést tartott abban az ügyben, hogy a mai napon nem került napirendre egy előterjesztés, amit a Költségvetési Bizottságtól kértek. Ezúttal kéri ezt visszavonni. Elmondja, a válságkezelési programjuk megvalósítását nem látják biztosítottnak azáltal, hogy a prioritási listán változtatás történt. /8/A. 326-343/ Molnár Tamás: megkérdezi, a két napirendi pont közül a céltartalékot vegyék le a napirendről? /8/A. 346-349/ Dr. Kosztics István: mind a kettőt kéri levenni. Kérdezi, ezek után érdemes-e ezekkel az ügyekkel foglalkozni, hiszen a válságkezelő programjuk központi magját képező lakásügyi koncepciójuk sem került be a városi koncepcióba. /8/A. 350-356/ Papp Béla: Véleménye, holnap is meg lehet tenni ezt az indítványt, tehát azt javasolja, akkor térjenek vissza a felvetésre. /8/A. 356-363/ Végezetül megköszöni a képviselők munkáját és az ülést 19,30 órakor bezárja azzal, hogy június 28-án 9,00 órai kezdettel folytatólagos közgyűlésen tárgyalják meg a visszalévő előterjesztéseket. K. m. f.

Papp Béla alpolgármester

dr. Farkas Károly jegyző

Napirend előtti hozzászólások: Kerényi János: szomorúan és felháborodással veszi tudomásul a városban kialakult és számára el nem fogadható állapotot, a közbiztonság és közrend ügyében. Közlekedési ellenőrzéssel elég sokszor találkozhatnak, amely helyes dolog, bár nem örülnek neki, de gyalogos rendőrrel elég kevés alkalma van találkozni. Zárójelben megjegyzi, hogy milyen pozitív emlékei vannak Leonardóról. A millecentenárium évében, a turistaszezon kezdete előtt, a Pécsi Napok rendezvény-sorozata előtt el kell gondolkodniuk azon az állapoton, amely a városban nap mint nap tapasztalható. Nappal is feltörik az autókat. Alkoholtól és kábító anyagoktól düledező, erőszakosan kéregető, lassan más a Színház téren lakók, a Színház térhez, a centrum és a Konzum környékéhez tartozó lumpen elemek, a turistákat körbefogó zsebesek, az üzletekben lopásra szakosodó csoportok találhatók és láthatók minden nap. Miért? Mit kell tenni nekik, mit kell tenni másoknak, az illetékeseknek, hogy ez az állapot megszűnjön, mégpedig nagyon gyorsan. Hol vannak a rend őrei? Tisztelt Alpolgármester urak, bármelyikükhöz is tartozik ez a téma, rendkívül sürgős és határozott intézkedést kér. Hívják fel a Városi Rendőrkapitányság figyelmét, súlyozottan a belvárosi rendőrőrs vezetőjének figyelmét, tegyenek rendet, szüntessék meg a mostani állapotot, mert ha ez nem sikerül most, a későbbiekben egész biztos, hogy nem fog sikerülni. Ismerem és tudom a rendőrség gondjait, most nem a városi főkapitány személye körüli problémára gondol, reméli, hogy a két dolognak nincs összefüggése, tudja, hogy nehéz körülmények között dolgoznak a rendőrök, tudja, hogy nincs pénzük, de elfogadni nem tudja és a pécsi polgár sem tudja elfogadni. Nem tud semmiféle elnézést tanúsítani az iránt, hogy drasztikus és komoly változások ne legyenek. Kérem képviselőtársaimat, hogy saját lehetőségeikhez mérten segítsék ennek a rendnek a létrehozását. Galbáts András: nagy örömére szolgál, hogy sok év után végre egy olyan hozzászólás is elhangzik ebben a teremben, amely a kisgazdák által sok éve hangoztatott problémát más megvilágításban felszínre hoz. Évek óta folyik a városban a közbiztonság város részéről történő szétverése, mert visszafogtuk az erre fordítható anyagi lehetőséget is. Nemtörődömség, leépítés, annak ellenére, hogy a közbiztonság romlik. Nagyon örül, hogy végre valaki el kezd ezen gondolkodni és ha súlyosabb jelenségek lesznek, még többen fognak gondolkodni. Gondolkozott, hogy elmondja-e, elmondom, mert tarthatatlan az állapot, a mezőőrök végleges visszavonásával gyakorlatilag teljesen szabad teret kaptak a külterületeken a rablók, betörők, tiltott favágók, a falopók, teljesen büntetlenül, kockázatmentesen lehetett ezt a tevékenységet végezni. Sorozatfeltöréseket teherautóval lehet elvégezni, mert a rendőrség nem jár ki, a város az utolsó lehetőséget is az ellenőrzésre és a felügyeletre megszüntette. Ez beteges dolog. Legalább olyan beteges dolog, mint a mezőgazdaságról nem venni tudomást. Szerinte tarthatatlan és szerinte mindegy, hogy melyik pártok vezetik ezt a várost, ezt az állapotot fenntartani nem lehet. Nagyon reméli és kéri Pécs város lakosságát is, hogy szóljon ennek a rettenetes állapotnak a megszüntetése érdekében.

Dr. Kékes Ferenc: szeretné nyomatékosan hangsúlyozni, hogy Kerényi János hozzászólásával messzemenőleg egyetértenek. A szocialista frakció tegnapi ülése egyhangúlag határozott arról és bízták meg azzal, hogy a jövő héten feladata, hogy a polgármesterrel tárgyalásokat folytasson, valamint Pécs város megbízott rendőrkapitányának a figyelmét felhívja arra a helyzetre, amelyet nem kíván tovább részletezni, Kerényi János kiválóan összefoglalta a problémák súlyát. Tárgyalásokat kérjenek és folytassanak a kialakult állapotok megszüntetése érdekében annál is inkább mert az önkormányzat nem jelentéktelen mértékben és összeggel támogatja a belvárosi rendőrőrs működését és ehhez képest a maguk részéről is az az érzésük és megállapításuk, hogy nincs arányban a szolgáltatás színvonala a ráfordított pénzhez és a kialakult állapotokhoz képest.

1. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1996. évi 38 számú önkormányzati rendelete Önkormányzati tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvízért, illetőleg az önkormányzati tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. § E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati tulajdonú viziközmű üzemeltetőjére és az önkormányzati tulajdonú viziközmű üzemeltetőjének szolgáltatását igénybevevő fogyasztókra. 2. § E rendelet alkalmazásában fogyasztó a viziközmű hálózatba bekötött ingatlan tulajdonosa, illetőleg egyéb jogcímen használója. 3. § (1) Az önkormányzati tulajdonú közüzemi vízműből szolgáltatott ivóvíz és az önkormányzati tulajdonú közüzemi csatornamű szolgáltatásért az 1. számú mellékletben megállapított díjat kell fizetni. (2) Az 1. számú mellékletben megállapított díj az általános forgalmi adót nem tartalmazza. 4. § (1) A díj fizetésének alapjául szolgáló ivóvíz mennyiséget vízmérővel kell meghatározni, ettől eltérni csak műszakilag indokolt esetben lehet. Vízmérő hiányában a 2. számú melléklet szerinti átalánnyal kell megállapítani a díjfizetés alapjául szolgáló ivóvízmennyiséget. (2) A csatornadíj alapja a mért szennyvízmennyiség, mérés hiányában a csatornaműbe bekötött ingatlanon felhasznált teljes vízmennyiség, függetlenül attól, hogy annak beszerzése honnan történt. A vízmennyiség a (3)-(4) bekezdésben foglaltakon túl egyéb címen (bedolgozás, párolgás, szivárgás, elfolyás stb.) nem csökkenthető.

(3) Ha a vízhasználó saját szennyvízelvezető művel rendelkezik a csatornadíj alapjául szolgáló vízmennyiséget az abban elvezetett szennyvíz mennyiségével csökkenteni kell. (4) Ha a hatósági intézkedés miatt a vállalkozó a gazdasági tevékenységéből keletkezett szennyvizet a közcsatornába nem vezetheti be, a gazdasági tevékenységéhez felhasznált vízmennyiséggel csökkenteni kell a csatornadíj megállapításánál figyelembe vett vízmennyiséget. 5. § (1) A szolgáltató a 4. §-ban meghatározottak alapján lehetőség szerint a nem lakossági nagyfogyasztónak havonta, a többi fogyasztónak kéthavonta; de évente legalább egyszer köteles elszámolást küldeni. (2) A szolgáltató jogosult két elszámolás közötti időszakban az előző időszak átlagfogyasztása alapján számlát kibocsátani. (3) Abban az esetben, ha a díjváltozás időpontja és a fogyasztás leolvasása nem esik egybe, a számlázás alapjául szolgáló ivó-, ill. szennyvíz mennyiséget időarányosan meg kell osztani a díjváltozás előtti és utáni időszakra. 6. § Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a közműves ivóvíz ellátásról és a közműves szennyvíz elvezetésről szóló 38/1995. (IV.5.) Korm. sz. rendelet rendelkezései az irányadók. 7. § Ez a rendelet kihirdetését követően 1995. július 1-jén lép hatályba. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az 1994. évi 31. számú és a módosítására kiadott 1995. évi 11. és az 1996. évi 1. számú önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik.

Papp Béla s. k. alpolgármester

dr. Farkas Károly s. k. jegyző

Záradék: megalkotta a Közgyűlés 1996. június 27-i ülésén. Kihirdetve: 1996. június 29.

1. sz. melléklet Az önkormányzati tulajdonú közüzemi vízmű által felszámítható ivóvíz- és csatornahasználat legmagasabb díjai: - Csatornázott területen: Ivóvíz és csatornadíj együtt Lakossági fogyasztók Nem lakossági fogyasztók - Nem csatornázott területen Ivóvízdíj Lakossági fogyasztók Nem lakossági fogyasztók Csatornadíj

157,- Ft/m3 223,- Ft/m3 100,- Ft/m3 166,- Ft/m3 57,- Ft/m3

2. sz. melléklet I. Lakó- üdülőingatlanok vízfogyasztásnak figyelembe vehető átalány-mennyiségei 1. Beépített ingatlanok 1.1. udvari csappal 1.2. épületeken belüli, de lakásokon kívüli vízcsappal 1.3. mint 1.2, de lakáson kívüli vízöblítéses WC-vel 1.4. épületen belüli, lakásokon belüli vízcsappal 1.5. mint 1.4, de épületen belüli, lakáson kívüli közös vízöblítéses WC-vel 1.6. épületen belüli, lakásokon belüli vízcsappal vízöblítéses WC-vel 1.7. épületen belüli, lakásokon belüli vízcsapokkal vízöblítéses WCvel, hagyományos fűtésű (fürdőhengeres) fürdőszobával 1.8. mint 1.7, de hagyományos fűtésű helyett egyedi, éjszakai áramfelvételes vízmelegítővel 1.9. mint 1.8, de központi melegvízellátással, illetőleg nem korlátozott fűtésű egyedi vízmelegítővel 2. házikeri locsolás Az ingatlan beépítetlen területe, de legfeljebb az ingatlan terület 50 %-ának alapul vételével 3. gépkocsi mosás (tömlővel) 4. állatállomány itatása számos állatonként 5. közkifolyókon fogyasztott víz átalány mennyisége 150 m-es körzetben lakók száma szerint 6. a személyi tulajdonban álló - vállalkozáson kívüli - nyaralók, üdülők, házikeriek esetében az I/1.-3. pontokban megállapított átalánymennyiségek alapján évente összesen 5 hónapra (májusszeptember hónapokra) kell a díjat felszámítani.

40 l/fő/nap 60 l/fő/nap 75 l/fő/nap 65 l/fő/nap 80 l/fő/nap 95 l/fő/nap 120 l/fő/nap 150 l/fő/nap 180 l/fő/nap 1 l/m2/nap 400 l/szgk/hó 40 l/db/nap 30 l/fő/nap

II. Közegészségügyi intézmények vízfogyasztásának figyelembe vehető átalánymennyiségei 1. kórházak, szülőotthonok betegágyanként 2. kórházak, szülőotthonok mosodaüzemmel betegágyanként 3. szanatóriumok betegágyanként 4. szanatóriumok mosodaüzemmel, dolgozónként további 5. szakorvosi rendelőintézetek, orvosi munkahelyenként 6. a./ felnőtt körzeti orvosi rendelők, orvosi munkahelyenként b./ gyermek körzeti orvosi rendelők, orvosi munkahelyenként 7. gyógyszertárak munkahelyenként 8. szociális otthonok férőhelyenként 9. bölcsődék férőhelyenként 10. óvodák férőhelyenként 11. fogászati rendelők, orvosi munkahelyenként

400 l/nap 600 l/nap 200 l/nap 120 l/nap 440 l/nap 250 l/nap 280 l/nap 80 l/nap 210 l/nap 135 l/nap 90 l/nap 520 l/nap

-2III. Oktatási intézmények vízfogyasztásának figyelembe vehető átalány-mennyiségei 1. általános- és középiskolák, szakmunkásképző intézetek tantermenként 1.1. zuhanyozó nélkül 1.2. zuhanyozóval 2. napközi otthon gyermekenként 3. diákétterem, menza 3.1. konyha nélkül csak ételmelegítéssel adagonként 3.2. konyha étteremmel adagonként 4. diákszálló étkeztetés nélkül bentlakóként

150 l/nap 600 l/nap 50 l/fő/nap 50 l/nap 120 l/nap 150 l/nap

IV. Kulturális intézmények vízfogyasztásának figyelembe vehető átalány-mennyiségei 1. filmszínházak férőhelyenként 2. színházak férőhelyenként 3. kultúrházak 3.1. állandó üzemmel, büfével férőhelyenként 3.2. időszakos üzemmel, büfé nélkül férőhelyenként 4. közkönyvtárak, látogatónként 5. múzeum, kiállítás látogatónként

8 l/nap 18 l/nap 22 l/nap 15 l/nap 10 l/fő/nap 8 l/fő/nap

V. Vendéglátás, üdültetés, elszállásolás vízfogyasztásának figyelembe vehető átalánymennyiségei 1. szállodák, üdülők ágyanként 1.1. egycsillagos 1.2. kétcsillagos 1.3. háromcsillagos 1.4. négycsillagos 1.5. ötcsillagos 2. kemping férőhelyenként 2.1. egycsillagos 2.2. kétcsillagos 2.3. háromcsillagos 2.4. négycsillagos 3. motel férőhelyenként 150 l/nap 4. éttermek 4.1. melegkonyha étkeztetés nélkül 4.2. hidegkonyha étkeztetés nélkül 4.3. étterem konyha nélkül 4.4. étterem konyhával 5. italbolt, bisztró, cukrászda, eszpresszó vendégenként

60 l/nap 90 l/nap 210 l/nap 350 l/nap 500 l/nap 50 l/nap 70 l/nap 100 l/nap 200 l/nap 50 l/adag/nap 12 l/adag/nap 75 l/adag/nap 90 l/adag/nap 4 l/nap

-3VI. Sportpályák vízfogyasztásának figyelembe vehető átalány-mennyiségei 1. sportolók létszáma szerint 2. locsolás 3. befogadóképesség (közönség) szerint

30 l/nap 3 l/m2/nap 3 l/fő/nap

VII. Egyéb vízfogyasztások figyelembe vehető átalány-mennyiségei 1. iroda, hivatal 2. közterületek tisztántartása esetenként 2.1 burkolt közlekedési felületek locsolása 2.2 a 2.1 alá nem tartozó utcák, parkolóhelyek 2.3 zöld területek locsolása

30 l/m2/nap 3 l/m2 5 l/m2 3 l/m2

A nem lakossági vízhasználó tulajdonában lévő ingatlanok esetében az I. és V. fejezetben írt átalány-mennyiségek vízfogyasztásának díjmeghatározásánál idényjellegű használat esetén a tényleges használat időtartamára kell számítani. Az I/1-I/9. pont alatti vízfogyasztást az állandó bejelentett lakosok, az I/6. pont alattit pedig a férőhelyek száma szerint kell meghatározni. Az átalány mennyiségek kiszámításához szükséges adatokat a szolgáltató jogosult évenként egy alkalommal a fogyasztótól bekérni. A csak időszakosan, valamint időszakonként változó igénybevétellel használt létesítmények figyelembe vehető átalányfogyasztását a II-III-IV, valamint a VI-VII. csoportokban a fogyasztó bevallása alapján számítható éves átlagos igénybevétel szerint kell a szolgáltatónak meghatározni. A fel nem sorolt - és nem mért - vízfogyasztások mennyiségét a szolgáltatónak műszakilag megalapozott számítással kell meghatároznia. Vita esetén bírósági eljárás kezdeményezhető.

2. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1996. évi 39. számú önkormányzati rendelete az 1996. évi költségvetésről szóló 8. számú rendelet módosításáról Az önkormányzat képviselőtestülete a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendszeréről szóló 156/1995. (XII.26.) Korm. rendelet 24. §-a alapján az 1996. évi költségvetésről szóló 8. sz. önkormányzati rendelet módosítására az alábbi rendeletet alkotja: 1. § (1) A Közgyűlés a város 8. számú önkormányzati rendelettel elfogadott 1996. évi költségvetésének 9.608.087 e Ft bevételi-kiadási főösszegét 608.193 e Ft összeggel megemeli. (2) A közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város 1996. évi költségvetésének összevont mérlegét (2. sz. melléklet) az (1) bekezdésben meghatározott bevételi-kiadási növekménnyel 10.216.280 eFt-ban állapítja meg. 2. § A közgyűlés az intézmények kiadási és bevételi előirányzatát (3-4. sz. melléklet) 7.165.133 eFt-ban határozza meg. 3. § A Közgyűlés a Polgármesteri Hivatal kiadási és bevételi előirányzatait (5. sz. melléklet) 8.699.374 eFt-ban hagyja jóvá. 4. § A Közgyűlés a felújítási és fejlesztési kiadások címjegyzékét (6. sz. melléklet) 460.168 eFt főösszeggel fogadja el.

5. § A Közgyűlés 437.349 eFt tartalékot állapít meg, amelyet nevesítve az 5. sz. melléklet tartalmaz. 6. § A rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Papp Béla s. k. alpolgármester

dr. Farkas Károly s. k. jegyző

Záradék: Elfogadta a Közgyűlés 1996. június 27-i ülésén Kihirdetve: 1996. július 10.

3. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1996. évi 40. számú önkormányzati rendelete Pécs MJ. Város Közgyűlésének költségvetéséről szóló 1996. évi 8. számú rendelet módosításáról 1. § Az 1996. évi 8. számú önkormányzati rendelet 18. §-ában foglalt prioritási lista az alábbiak szerint módosul: Prioritási lista (egyben sorrendet is jelent) 1.) Szociális ellátások 50 000 eFt 2.) Sport 20 000 eFt 3.) Vasváry Ház rekonstrukciója 15 000 eFt 4.) Cigány válságkezelő és felemelkedési program 5 000 eFt 5.) Műemlék jellegű ingatlan felújítása 5 000 eFt 6.) Keleti összekötő út 68 000 eFt 7.) Észak-megyer dűlő - Verseny u. kerékpárút építése 9 375 eFt 8.) Megyeri út - Nagy Imre út szélesítése 60 000 eFt 9.) Hitel gyorsított visszafizetése 10.) Középkori Egyetem és a Dóm kőtár munkálataira 20 000 eFt 11.) Pécs Története Alapítvány 5 000 eFt 2. § A rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

dr. Páva Zsolt s. k. polgármester Záradék: Elfogadta a Közgyűlés 1996. június 27-i ülésén Kihirdetve:

dr. Farkas Károly s. k. jegyző

4. sz. melléklet Pécs M. J. Város Önkormányzata Közgyűlésének 1996. évi 41. számú önkormányzati rendelete Pécs Bártfa és Szeder utca térségének rendezési tervének jóváhagyásáról Pécs M. J. város Önkormányzata Közgyűlése az 1964. évi III. tv. 54. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja. 1. § Jóváhagyja Bártfa és Szeder utca térségének részletes rendezési tervét 1. sz. mellékletet képező szabályozási terv (Pécsiterv - 960296 jelzőszám) és a 2. számú mellékletet képező szabályozási előírások szerint. 2. § A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

Papp Béla s. k. alpolgármester

dr. Farkas Károly s. k. jegyző

Záradék: Elfogadva a Közgyűlés 1996. június 27-i ülésén Kihirdetve: 1996. július 10.

2. sz. melléklet Helyi szabályozási / építési előírások a Bártfa u. - Szeder u. térségére vonatkozóan 1. § A szabályozás területi és tartalmi hatálya (1) A terv területi hatálya az alábbi telekcsoportra terjed ki, melynek határa: - északon: Bártfa u. 19. és a Marx u. 72. sz. telkek északi határvonala - keleten: Bártfa u. - délen: Bányász u. - nyugaton: Marx u. (2) A terv a közterületek, a tartalék intézményterület kialakítását és a még be nem épített telkek beépítési szabályait tartalmazza. 2. § Közterületek kialakítása (1) A Szeder utca meglevő szakaszát a Kun utcával 14,0 méter szabályozási szélességű közúttal kell összekötni. (2) A Szeder utca kapcsolatát a Bártfa utca felé a 17. sz. önkormányzati tulajdoni telken - amely jelenleg óvoda - kell a későbbiekben biztosítani. 3. § Intézményterület (1) A szabályozási tervben lehatárolt intézményterületen gyermekintézmények és a lakossági alapellátás körébe tartozó üzletek és szolgáltató létesítmények helyezhetők el. (2) A területre beépítési terv készítése kötelező. 4. § Lakóterület (1) A terület még be nem épített részén a telekalakítás és beépítés az alábbi előírások figyelembe vételével történhet: a.) Telekalakítás: - teleknagyság: a Szeder utcából keletre min. 600 m2, az utcától nyugatra min. 700 m2 - telekszéfesség: min. 20,0 m b.) Beépítési mód: szabadonálló, vagy oldalhatáron álló beépítés, a már beépített környező telkekhez igazodóan. c.) Homlokzatmagasság: max. 5,5 m, a lejtő felőli oldalon max: 7,5 m.

-2d.) A gépkocsi elhelyezést telken belül kell megoldani. e.) Előkert legkisebb mérete min. 3,0 m lehet. f.) A területen különálló melléképület nem építhető. h.) A telken belül! a beépített és burkolt felületek aránya nem haladhatja meg a 40 %ot. A burkolatok és zöldterületek kialakítására tereprendezési és kertészeti terv készítendő. 5. § Közműeltátás (1) Az épületek, illetve létesítmények csak vezetékes ivóvízellátással és közcsatornára kötve helyezhetők üzembe. (2) A tetőfelületekről és a telekről összegyűlő csapadékvizek biztonságos, eróziómentes elvezetéséről gondoskodni kell.

5. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1996. évi 42. számú önkormányzati rendelete A Pécs Batthyány tömb részletes rendezési tervének jóváhagyásáról Pécs M. J. Város Önkormányzatának Közgyűlése az 1964. évi III. tv. 54. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: 1. § Jóváhagyja a Batthyány tömb részletes rendezési tervét e rendelet 1. sz. mellékletét képező szabályozási terv (Pécsiterv - 131-1995. jelzőszámú) és a 2. számú mellékletet képező szabályozási előírások szerint. 2. § A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

Papp Béla s. k. alpolgármester

dr. Farkas Károly s. k. jegyző

Záradék: Elfogadva: a Közgyűlés 1996. június 27-i ülésén. Kihirdetve: 1996. július 10.

2. sz. melléklet SZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁS Pécs, Batthyány tömb részletes rendezési tervéhez Általános előírások 1. § (1) A szabályozás területi határa: északon Somogyi Béla utca, keleten a Légszeszgyár utca, délen a Batthyány utca, nyugaton az Alsómalom utca. (2) Az előírás a PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 131-1995 jelzőszámú dokumentációjának V-1 jelű tervével együtt érvényes. (3) Az (1) bekezdésben lehatárolt területen építési telket alakítani, a földrészleteken építési tevékenységet folytatni, ezen célokra hatósági engedélyt adni az OÉSZ és jelen szabályozási aláírás szerint lehet. Fogalom meghatározás 2. § (1) Jelen előírás alkalmazása során az alábbi fogalom értelmezéseket kell használni: a) Közterület-szabályozási vonal: a közterület helyét és mértékét kötelezően meghatározó vonal. b) Kötelező szabályozási vonal: az eltérő módon szabályozott övezeteket elválasztó vonal. c) Irányadó szabályozási vonal: az eltérő módon szabályozott övezeteket elválasztó vonal; melynek léte kötelező, helye irányadó. d) Egyoldalról korlátos szabályozási vonal: az eltérő módon szabályozott övezeteket elválasztó vonal, melynek léte kötelező, helye a folyamatos vonal irányában nem mozdítható. e) Talaj fedettség: a beépített és burkolt 1 felőletek összegének aránya a telek teljes területéhez, %-ban kifejezve. f) Építmény magasság: az épület homlokzatainak területösszege és a teljes homlokzathossz hányadosa. 2 Építési övezetek I1 építési övezet 4. § (1) Az övezet nagytelkes oktatási, művelődési, szociális, egészségügyi létesítmények elhelyezésére szolgál. 1

Burkolt felületként nem kell számításba venni a vízáteresztő burkolatot, amennyiben lombkorona fedettsége eléri a 75 %-ot. 2 A homlokzatmagassága az OÉSZ értelmezése szerint veendő figyelembe

-2(2) Az övezetet teljes közművel kell ellátni. (3) Az építési telek területének 10.000,0 m2-t el kell érni. (4) A telken több épület is elhelyezhető a tűzrendészeti és benapozási előírások betartásával. Az épületek oldalkert, illetve hátsókert meghagyása nélkül is telepíthetők. Az oldalsó és hátsó telekhatáron lévő falak nyílás nélkül létesítendők. A csapadékvizet saját telken kell elvezetni. 3 (5) Nem haladhatja meg a beépítés mértéke a 30 %-ot, a talaj fedettsége a 40 %-ot. (6) Nem lehet több az építmény magassága 9,0 m-nél I2 építési övezet 5. § (1) Az övezet közlekedési zajt és légszennyezést elviselő intézményi szolgáltató létesítmények elhelyezésére szolgál. Nem helyezhető el az övezetben oktatási, művelődési, szociális és egészségügyi létesítmény. (2) Az övezetet teljes közművel kell ellátni. (3) Az építési telek utcafrontjának 25,0 m-t, területének 1.000,0 m2-t el kell érni. (5) Az épületet a telken zártsorúan kell elhelyezni olymódon, hogy a Somogyi Béla út 2. mellett a szabályozási terven jelölt sáv beépítését ki kell zárni. (6) Nem haladhatja meg a beépítés mértéke a 40 %-ot 4, a talaj fedettsége a 70 %-ot 5. (7) Nem lehet több az építmény magassága 9,0 m-nél. I3 építési övezet 6. § (1) Az övezetben az intézményi, ipari és szolgáltató funkció létesítése is megengedett, de az általuk keltett környezeti terhek nem veszélyeztethetik az I1 jelű övezet, illetve a meglévő lakóépületek használatát. (2) Az övezetet teljes körművel kell ellátni. 3

Az épületek közötti távolság értékelése során a szomszédos telken lévő meglévő épületek is figyelembe veendő. 4 sarok telek esetén a 75 %-ot 5 sarok telek esetén a 100%-ot

-3(3) Az övezetben 25,0 m-nél kisebb utcafrontú és 1.000 m2-t el nem érő területű telek nem alakítható ki. Meglévő telek akkor építhető be, ha szélessége a 15,0 m-t, területe az 500,0 m2-t eléri. (5) Az épületet a telken a kialakult helyzet figyelembe vételével zártsorúan, vagy oldalhatáron állóan kell elhelyezni. A hátsókertet nem kell szabadon hagyni. (6) Nem haladhatja meg a beépítés mértéke a 40 %-ot 6, a talaj fedettsége a 70 %-ot 7. (7) Nem lehet több az építmény magassága 9,0 m-nél, Környezetvédelem 7. § (1) A területek beépítése, vagy átépítése során helyi szennyvíz kezelési célú közműpótló műtárgy létesítése, vagy további fenntartása nem engedélyezhető. A létesítésekkel, átépítésekkel összefüggésben minden esetben egyidejűleg elő kell írni, meg kell oldani a keletkező szennyvizek (esetleges szükséges előkezelést követő) közcsatornába bocsátását. (2) A terület övezeteiben fűtési célra energiahordozóként csak villamos energia, földgáz illetve távhő alkalmazható. (3) Amennyiben a létesítmények helyi gázfűtéssel létesülnek és a berendezések névleges összteljesítménye egy telken belől meghaladja a 120 kW értéket, a kibocsátásokat méretezni kell, s meg kell felelni a területre érvényes kibocsátási határértékeknek és az üzemeltetőnek a futóberendezésekről alap bejelentést kell tenni. 6 7

sarok telek esetén a 75 %-ot sarok telek esetén a 100%-ot

6. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1996. évi 43. számú önkormányzati rendelete A Málomi Szőlőhegy térségére vonatkozó 1992. évi 36. számú ök. rendelettel megállapított rendezési terv módosításáról Pécs M. J. város Önkormányzata Közgyűlése az 1964. évi III. tv. 54. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja. 1. § A megjelölt területre vonatkozó részletes rendezési terv (DTV 88381/3 jelzőszám) az 1. sz. melléklet szerint módosul. 2. § A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

Papp Béla s. k. alpolgármester

dr. Farkas Károly s. k. jegyző

Záradék: Elfogadva a Közgyűlés 1996. június 27-i ülésén Kihirdetve: 1996. július 10.

7. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1996. évi 44. számú önkormányzati rendelete 57-58. sz. főút kereszteződésének DK-i térségére vonatkozó és az 1993. évi 23. számú önkormányzati rendelettel megállapított rendezési terv szabályozási előírásainak módosításáról Pécs MJ. Város Önkormányzatának Közgyűlése az 1964. évi III. tv. 54. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: 1. § A megjelölt területre vonatkozó részletes rendezési terv (P 92031/II. jelzőszám) szabályozási előírás 11. § 1/b/ bekezdése az alábbi szövegrésszel egészül ki: A 23760/49 hrsz telekre épülő fejépület szintszáma F + 4 szint. A beépítés mértéke max. 45 %. 2. § A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

Papp Béla s. k. alpolgármester

dr. Farkas Károly s. k. jegyző

Záradék: Elfogadva a Közgyűlés 1996. június 27-i ülésén. Kihirdetve: 1996. július 10.

8. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 1991. évi 13. számú önkormányzata rendelete "Díszpolgári Cím", "Pro Civitate", "Pro Communitate", "Városháza Emlékérem" valamint szakmai kitűntető díjak alapításáról és adományozásáról (Egységes szerkezetben az 1992. évi 9. számú Ör, az 1992. évi 10. számú Ör, és 1995. évi 39. számú Ör, és 1996. évi 45. számú rendelettel.*) I. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a város gazdasági gyarapodását, továbbfejlődését, kulturális és művészeti értékeinek megőrzését és annak tiszteletben tartását csak az együttmunkálkodó polgárokkal tudja és kívánja megvalósítani. Az együttmunkálkodók között is vannak olyan személyiségek, akik a városi közélet valamely területén kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, illetve nyújtottak, olyanok, akiknek személye vagy tevékenysége valamilyen módon elválaszthatatlanul kapcsolódik Pécs városához. A kitüntetésekkel adózni kívánunk ezeknek a személyeknek, kifejezve a város elismerését példamutató magatartásukért, maradandó alkotásaikért, a történelmi múltú városunk szellemi és anyagi gyarapodásához való hozzájárulásukért. Adózni kívánunk azoknak is, akik kisebb, de a város életében mégis jelentős munkásságukkal szolgálták a civitast. 1. § (1) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Pécs Megyei Jogú Város Díszpolgára címet, Pro Civitate, Pro Communitate, valamint "Városháza Emlékérem" (továbbiakban: díszpolgári cím, emlékérem) kitüntetést alapít. *(2) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Pécs Város Művészeti Díja Közművelődési Díja Oktatási Díja Humanitárius Díja Szociális Díja Testnevelési és Sport Díja Műszaki Díja Tudományos Díja Sajtódíj Közszolgálati Díja (továbbiakban: szakmai kitüntető díj) szakmai kitüntetéseket alapít. (3) Az emlékérmek leírását a rendelet melléklete tartalmazza. * 1996. ÉVI 45. SZ. RENDELET MÓDOSÍTÁSA

-2II. "PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS DÍSZPOLGÁRA" cím adományozása 2. § (1) A díszpolgári cím adományozásáról szóló javaslatot a polgármester terjeszti a Közgyűlés elé. A kitüntető címre javaslatot a tisztségviselők, a bizottságok, valamint bármely települési képviselő tehet. (2) A díszpolgári címet a város lakossága nevében a Közgyűlés annak az élő vagy elhunyt magyar vagy külföldi állampolgárságú személynek adományozza, aki az I. fejezetben foglaltak szerint arra érdemes. (3) A díszpolgári cím adományozására ünnepi közgyűlésen (általában) a város ünnepnapján, szeptember 1-jén kerül sor. *(4) Évente egy díszpolgári cím adható. 3. § (1) A díszpolgári címben részesítettnek az adományozáskor a Polgármester - díszpolgári oklevelet - Pro Civitate emlékérmet és - 100. 000 Ft pénzjutalmat ad át. * (2) A díszpolgári oklevél leírását a rendelet melléklete tartalmazza. (3) A díszpolgári oklevél tartalmazza: - az adományozó megjelölését, - a Közgyűlés határozatának megjelölését, - az adományozott nevét, - az adományozó pecsétjét. (4) A díszpolgári oklevelet a polgármester és a jegyző írja alá. (5) Külföldi állampolgárnak a cím adományozásakor saját államának nyelvén, ha ez nem lehetséges, német, angol vagy francia nyelvű, a díszpolgári oklevél hiteles fordításáról készült szöveget is mellékelni kell. (6) A díszpolgári cím meghalt személy részére történő adományozásakor a díszoklevelet és az emlékérmet a 2. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az elhányt család képviselőjének kell átadni. Amennyiben a díszoklevél átadása valamilyen oknál fogva a fentiek szerint nem valósítható meg, úgy az oklevelet a Janus Pannonius Múzeum Pécsi Helytörténeti Gyűjteményében kell elhelyezni. * 1996. ÉVI 45. SZ. RENDELET MÓDOSÍTÁSA

-34. § (1) A város díszpolgára az önkormányzat és a város lakossága tiszteletét és megbecsülését élvezi, ezért: a.) az önkormányzat által rendezett hivatalos ünnepségekre - fenntartott hely biztosítása mellett - meg kell hívni b.) esetenkénti felkérés alapján, közgyűlési határozat szerint a várost képviselő delegáció résztvetőjeként felkérhető c.) a közgyűlés ülésein tanácskozási joggal résztvehet d.) díjtalanul látogathatja az alapító önkormányzat művészeti és közművelődési létesítményeit, rendezvényeit e.) elhalálozásakor (családja kívánságának figyelembevételével ) ingyenes díszsírhely illeti meg. (2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultságok gyakorlásának biztosításáért a polgármester felelős. 5. § (1) A díszpolgár nevét és a 3. § bekezdésben falsorolt egyéb adatokat a "Város Díszpolgárainak Könyve" tartalmazza. A bejegyzésről a polgármester gondoskodik. A bejegyzést a polgármester és a jegyző írja alá. (2) A Díszpolgárok Könyvét a Polgármesteri Hivatalban kell elhelyezni, ahol ellátják az ezzel kapcsolatos ügykezelési és nyilvántartási feladatokat. 6. § (1) A díszpolgári címet és az ezzel járó emlékérmet a kitüntetés kezdeményezésére jogosultak javaslatára kizárólag méltánytalanság címén lehet visszavonni. (2) Méltánytalan a kitüntetésre az a személy, akit köztörvényes bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek. (3) Visszavonás esetén a díszpolgár nevét és adatait törölni kell a Díszpolgárok Könyvéből és erről az érdekeltet értesíteni kell. III. PRO CIVITATE emlékérem adományozása 7. § (1) Az emlékérem - a díszpolgári cím melletti adományozáson túl - általában egy életmű elismeréseként, annak a magánszemélynek adható, aki a társadalmi, gazdasági élet különböző területein a várost és annak polgárait szolgáló kimagasló tevékenységet végzett.

-48. § (1) Az emlékérem adományozásáról szóló javaslatot a polgármester terjeszti a Közgyűlés elé a 2. § (1) bekezdésében meghatározottak kezdeményezése alapján. (2) Az emlékérmet ünnepélyes keretek között, lehetőség szerint a Közgyűlésen kell átadni, általában a város ünnepen. * (3) Évente 2 emlékérem adható. * (4) Az emlékéremmel 100.000 Ft pénzjutalom jár. (5) Az adományozás határozattal történik. A határozatban fel kell tüntetni az adományozott nevét, foglalkozását, az adomány indokait és időpontját. 9. § (1) Az emlékéremmel kitüntetettek részére az adományozáskor a polgármester - Pro Civitate emlékérmet, - az adományozásról szóló okiratot, - 100.000 Ft pénzjutalmat ad át.* (2) A kitüntetett nevét, az adományozás indokait, az adományozó határozat számát a "Pro Civitate" elnevezésű emlékkönyvbe kell bejegyezni. A bejegyzést a polgármester és a jegyző írja alá. (3) Az emlékkönyvet a Polgármesteri Hivatalban kell elhelyezni és ott kell gondoskodni az ügykezeléssel kapcsolatos feladatok ellátásáról. 10. § Az emlékéremmel kitüntetettek az önkormányzat és a város lakosságának megbecsülését élvezik. Az önkormányzat által rendezett hivatalos ünnepségekre a kitüntetett személyt meg kell hívni. 11. § Az emlékérem visszavonására a rendelet 6. §-ában foglaltak megfelelően irányadók. * 1996. ÉVI 45. SZ. RENDELET MÓDOSÍTÁSA

-5IV. PRO COMMUNITATE 12. § (1) Az emlékérem magánszemélynek, illetve magánszemélyek közössége, kollektíva részére adományozható a város és közössége rangját emelő, hírnevét öregbítő egyszeri aktuális, vagy kiemelkedő folyamatos egyéni vagy kollektív teljesítmény, eredmény elismeréseként. (2) Az emlékérem adományozásáról szóló javaslatot a polgármester terjeszti a Közgyűlés elé a 2. § (1) bekezdésében meghatározottak javaslata alapján. * (3) Évente 3 emlékérem adható. * (4) Az emlékéremmel 80.000 Ft pénzjutalom jár. Kollektíva részére adományozott kitüntetés esetén az ezzel járó pénzjutalom összege nem haladhatja meg a magánszemélynek juttatott díjazás négyszeresét. (5) Az emlékérem adományozására egyébként a 8. § (5) bekezdése és a 9. § visszavonására a 6. § rendelkezései értelemszerűen irányadók. V. "Városháza Emlékérem" adományozása 13. § (1) A Közgyűlés a civitas szolgálatának elismerésére, bátorítására Városháza Emlékérmet adományoz. * (2) Évente 4 emlékérem adható. * (3) A "Városháza Emlékérem" mellé 50.000 Ft pénzjutalom jár. (4) Az emlékérmet a város ünnepnapján, szeptember 1-jén kell átadni. (5) A kitüntetésre javaslatot a 2. § (1) bekezdésében felsoroltak tehetnek. VI. Szakmai kitüntető díjak * 14. § (1) A város életében kimagasló szakmai, hivatásbeli érdemek elismerésére az 1. § (2) bekezdésben felsorolt szakmai kitüntető díjak adhatók. * 1996. ÉVI 45. SZ. RENDELET MÓDOSÍTÁSA

-6(2) A kitüntető díj adományozására személyre szóló javaslatot tehetnek: a.) valamennyi kitüntető díjra: - tisztségviselők - bármely települési képviselő b.) tevékenységi körük szerinti kitüntető díjra - bizottságok - kamarák, szakmai szövetségek, egyesületek, érdekvédelmi szervezetek - tudományos, felső-, közép-, alsó fokú oktatási intézmények vezetői - sportszervezetek, tömegtájékoztatási szervek vezetői (3) A szakmai elismerésről szóló javaslatot az illetékes szakbizottság terjeszti a Közgyűlés elé. (4) A szakmai kitüntető díjat ünnepélyes keretek között tisztségviselő, vagy bizottsági elnök adja át általában a város ünnepnapján szeptember 1-jén, vagy az adott szakma napján. (5) Évente díjanként egy adható. 15. § (1) A kitüntető díjak adományozásakor a kitüntetettnek - emlékérmet - az adományozásról szóló oklevelet, - 30 000 Ft pénzjutalmat kell átadni. (2) A kitüntető díj adományozására egyébként a 8. § (5) bekezdése, visszavonására a 6. § rendelkezései értelemszerűen irányadók. (3) Az adományozott kitüntető díjakról nyilvántartást kell vezetni. Egyéb rendelkezések 16. § A rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Papp Béla s. k. alpolgármester

dr. Farkas Károly s. k. jegyző

Záradék: A Közgyűlés 1996. június 27-i ülésén elfogadta. Kihirdetve: 1996. június 29. * 1996. ÉVI 45. SZ. RENDELET MÓDOSÍTÁSA

9. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1996. évi 46. sz. önkormányzata rendelete "Pécs Megyei Jogú Város Millecentenáriumi Díja" kitüntetés alapításáról és 1996. évi adományozásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a város gazdasági gyarapodását továbbfejlődését, kulturális és művészeti értékeinek megőrzését és annak tiszteletben tartását csak az együttmunkálkodó polgárokkal tudja és kívánja megvalósítani. Az e cél érdekében együttműködő városi polgárok tevékenységének elismerése érdekében, a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából a Közgyűlés az alábbi rendeletet alkotja: 1. § Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése "Pécs Megyei Jogú Város Millecentenáriumi Díja" kitüntetést (továbbiakban: kitüntetés) alapít. 2. § (1) A kitüntetés adományozásáról szóló javaslatot a polgármester terjeszti a Közgyűlés elé. A kitüntető címre javaslatot tehetnek a tisztségviselők, a bizottságok, valamint bármely települési képviselő. (2) A kitüntetést a város lakossága nevében a Közgyűlés annak az élő vagy elhunyt magyar állampolgárságú személynek adományozza, aki jelentős mértékben hozzájárult történelmi mullú városunk szellemi vagy anyagi gyarapodásához. (3) A kitüntetés adományozására kizárólag 1996. évben, átadására ünnepélyes keretek között, lehetőség szerint a Közgyűlésen, elsősorban a város ünnepi Közgyűlésén kerül sor. 3. § (1) A kitüntetésben részesítettnek a polgármester - "Pécs Megyei Jogú Város Millecentenáriumi Díja" elnevezésű emlékérmet, s a - kitüntető címre szóló okiratot ad át, (2) Az emlékérem és az oklevél leírását a rendelet melléklete tartalmazza.

-2(3) Az oklevél tartalmazza az adományozó megjelölését, a Közgyűlés határozatának megjelölését, az adományozott nevét, s az adományozó pecsétjét. (4) Az oklevelet a polgármester és a jegyző írja alá. (5) A kitüntetés elhunyt személy részére történő adományozásakor vagy az adományozásról szóló közgyűlési döntés és az átadás között elhunyt személy esetén az oklevelet és az emlékérmet a 2. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően az elhunyt családja képviselőjének kell átadni. Amennyiben az átadás valamilyen oknál fogva nem valósítható meg, úgy az oklevelet a Janus Pannonius Múzeum Pécsi Helytörténeti Gyűjteményében kell elhelyezni. 4. § (1) A kitüntetést és az ezzel járó emlékérmet és oklevelet a kitüntetés kezdeményezésére jogosultak javaslatára kizárólag méltánytalanság címén vonhatja vissza a Közgyűlés. (2) Méltánytalan a kitüntetésre az a személy, akit köztörvényes bűncselekmény miatt jogerősen elitéltek. 5. § A rendelet kihirdetése napján lép hatályba, s - értelemszerűen - 1996. december 31-én hatályát veszti.

Papp Béla s. k. alpolgármester

dr. Farkas Károly s. k. jegyző

Záradék: A Közgyűlés 1996. június 27-i ülésén elfogadta. Kihirdetve: 1996. július 10.

"Pécs Megyei Jogú Város Millecentenáriumi Díja" kitüntetés alapításáról és 1996. évi adományozásáról szóló 1996. évi 46. sz. önkormányzati rendelet melléklete 1) "Pécs Megyei Jogú Város Millecentenáriumi Díja" emlékérem leírása: a.) Az emlékérem Asszonyi Tamás szobrászművész alkotása. b.) Az emlékérem anyaga bronz, átmérője 50 mm. c.) Az emlékérem kétoldalas, első oldalán Pécs Megyei Jogú Város hivatalos pecsétjének lenyomata, másik oldalán Pécs Megyei Jogú Város Millecentenáriumi Díja felirat található. 2.) Az oklevél leírása: a.) Az oklevél bőr oklevéltartóban kerül átadásra, amelynek címoldalán Pécs Megyei Jogú Város pecsétje látható. b.) Az oklevéltartóban kettő azonos, A/4-es méretű oklevélrész található - egyik oldalon: a Pécs Megyei Jogú Város Millecentenáriumi Díja felirat és Wurm Károly 1896. évben készült grafikájának lenyomata látható, - másik oldalon a Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése ......./1996. (..........) sz. határozatával ......................................................... részére Pécs Megyei Jogú Város Millecentenáriumi Díja kitüntetést adományozta feliratot, a polgármester és a jegyző aláírását, valamint Pécs város hivatalos viasz pecsétlenyomatát tartalmazza.

10. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1996. évi 47. sz. rendelete a Pécs-Somogyi temetőben emlékmű állításáról, valamint a vasasi templom falán elhelyezésre kerülő emléktábla elhelyezéséről l. §. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Pécs-Somogyi temetőben emlékmű állításához, valamint a vasasi templom falán elhelyezésre kerülő emléktábla melyek szövegét e rendelet melléklete tartalmazza - hozzájárul. 2. §. E rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Papp Béla s. k. alpolgármester Megalkotta a közgyűlés 1996. június 27-i ülésén. Kihirdetve: 1996. július 10.

Dr. Farkas Károly s. k. jegyző

Melléklet a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1996. évi. 47. sz. rendeletéhez A Pécs-somogyi temetőben állítandó emlékmű felirata: EMLÉKÜL A SOMOGYI BÁNYÁSZOKNAK, AKIK BÁNYASZERENCSÉTLENSÉGBEN ÉLETÜKET VESZTETTÉK BUCHMÜLLER ÁDÁM 1919. NOVINECZ MÁTYÁS 1923. PÁPA MIHÁLY 1935. WILK KÁROLY 1937. WEINTRAUT ÁDÁM 1942. DEÁK JÓZSEF 1945. SZALAI SÁNDOR 1947. DEÁK GYULA 1949. KITTL MÁTYÁS 1952. BÖRÖCZ JÓZSEF 1953. NEMES KÁROLY 1953. PÓRA ISTVÁN 1954. BAUER KONRÁD 1956. PISZTER JÓZSEF 1956. KIRÁLY ÁDÁM 1956. ALBRECHT ISTVÁN 1962. BOJTOR SÁNDOR 1963. SPENGLER FERENC 1964. PÁLFAI ANTAL 1968. KOPA PÁL 1969. ILLÉS MENYHÉRT 1973. BARTÓK BÉLA 1986. KÖZADAKOZÁSBÓL ÁLLÍTTATTA BDSZ SOMOGYI NYUGDÍJAS SZAKSZERVEZET MECSEKI BÁNYAVAGYON HASZNOSÍTÓ RT. PÉCSI ERŐMŰ RT. - KŐSZÉNBÁNYA PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SOMOGY RÉSZÖNKORMÁNYZATA ÉS LAKOSSÁGA

A PÉCS-VASASI TEMPLOM FALÁN ELHELYEZENDŐ EMLÉKTÁBLA FELIRATA A VASASI BÁNYAÜZEM HALÁLOS BALESETET SZENVEDETT HELYI LAKOSOK EMLÉKÉRE LUKÁCS MIHÁLY FEKETE JÓZSEF KASZÁS FERENC TAKÓ GYÖRGY FRITZ ALAJOS HITZL JÁNOS SCHOTT PÉTER HERING JÓZSEF SCHIFFLER VINCE TÓTH MÁRTON ZSIVKOVITS MIHÁLY GUNGL ISTVÁN HORVÁTH JÁNOS MÉZNER JÁNOS SZŰCS MIHÁLY ALBERT GYÖRGY LEIPOLD JÁNOS HARTMANN PÉTER ERDŐSI REZSŐ

1878 1900 1915 1920 1923 1923 1923 1928 1929 1929 1929

KERTÉSZ LŐRINC VÖRÖS MIHÁLY MIETH JÓZSEF BOCZ GYÖRGY GERGELY JÁNOS KOVÁCS JÓZSEF KOVÁCS MIHÁLY NÉMETH JÁNOS ZÁDORI ISTVÁN GERGELY ISTVÁN SCHILLER JÁNOS

1945 1947 1948 1953 1954 1954 1954 1954 1954 1956 1956

1930 1930 1930 1938 1941 1941 1942 1945

CS. KOVÁCS MIHÁLY TÓTH JÁNOS ZSOMBOK MIHÁLY KAKAS FERENC ORSÓS ISTVÁN BOGDÁN FÁBIÁN GÉMES ILLÉS SZANDA LÁSZLÓ

1962 1962 1962 1969 1978 1984 1986 1986

11. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1996. évi. 48. sz. önkormányzati rendelet Az önkormányzati tulajdonban álló bérlakások értékesítésének feltételeiről szóló 1996. évi 19. számú önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezéséről. l. § Az önkormányzati tulajdonban álló bérlakások értékesítésének feltételeiről szóló 1995. évi 49. számú önkormányzati rendelet módosításáról szóló 1996. évi 19. számú önkormányzati rendeletet e rendelet hatályon kívül helyezi. 2. § Az önkormányzati tulajdonban álló bérlakások értékesítésének feltételeiről szóló 1994. évi 28. számú önkormányzati rendelettel módosított 1994. évi 14. számú önkormányzati rendelet hatályát visszaállítja azzal, hogy a vételi jogra vonatkozó rendelkezései az 1995. november 30-ig benyújtott vételi kérelmek elbírálására vonatkoznak. 3. § E rendelet a kihirdetését követően 1996. július 15-én lép hatályba.

Papp Béla alpolgármester

Dr. Farkas Károly jegyző

Záradék: a Közgyűlés 1996. június 27-i ülésén a rendeletet elfogadta Kihirdetve: 1996. július 10.