JEGYZŐKÖNYV
Zsámbék Város Képviselő-testületének 2009. szeptember 29-én (kedden) 17 órakor a zsámbéki Polgármesteri Hivatal Tanácstermében (2072 Zsámbék, Rácváros u. 2-4.) megtartott rendkívüli üléséről. Jelen voltak:
Lovas Lajos polgármester Horváth László alpolgármester Gasparek Ferenc képviselő Horgos Zsolt képviselő Keserű János képviselő dr. Legerszki Tamás képviselő Nagy Károly képviselő Szabó Bernadett képviselő Szabó Zoltán képviselő
Távol maradt: Haraszti Levente képviselő Heim László képviselő Mayer László képviselő Meghívottként részt vett:
dr. Malik Dean jegyző Kovács Mária a Zichy Miklós Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény igazgatója
Lovas Lajos: Köszöntöm a megjelenteket. A képviselő-testület rendkívüli ülését megnyitom. Megállapítom, hogy 11 fő jelenlétével a képviselő-testület határozatképes. Ismertetem a napirendet. dr. Legerszki Tamás: Az ülés végén a második napirendi pont után szeretnék bejelentést tenni. Lovas Lajos: Tudomásul vettem. A Képviselő-testület 11 szavazattal, egyhangúlag az ülés napirendjét az alábbiak szerint fogadja el: 1./ Jegyzői tájékoztató (szóbeli előterjesztés) Előterjesztő: dr. Malik Dean jegyző 2./ Zichy Miklós Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény napközis csoportok számának emeléséhez státusz kérése Előterjesztő: Lovas Lajos polgármester
1
1./Jegyzői tájékoztató (szóbeli előterjesztés) Előterjesztő: dr. Malik Dean jegyző dr. Malik Dean: Az elmúlt időszakban több indítvány és kérdés érkezett azzal kapcsolatban, hogy a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések előkészítése miként történik. Erről szeretnék néhány szót mondani, mivel a Szervezeti és Működési Szabályzat 2007. évi elfogadása óta néhány más rendelkezés is életbe lépett. Ezek közül legfontosabbként említeném a munkacsoportok létrehozását, amelyről azokkal a képviselőkkel, akik e csoportoknak tagjai már egyeztettem. Az SZMSZ szerinti indítványokra előterjesztések készülnek, amelyeket formálisan feladat- és hatáskörükben a szakbizottságok véleményeznek. Ezt követően az előterjesztésekről a Képviselő-testület vagy átruházott hatáskörükben a bizottságok vagy a polgármester úr dönt. A munkacsoportok létrehozásának indoka, hogy vannak olyan ügyek – amelyeket egységesen várospolitikai ügyeknek neveznék – amelyek esetében az önkormányzatnak várospolitikai állásfoglalása is keveredik az indítvány szakmai tartalmával. A várospolitikai érintettségű ügyekben a várospolitika alakítói – a képviselőtestület tagjai, vezető tisztségviselői: a polgármester és alpolgármester úr –célszerű, ha kialakítják álláspontjukat, hogy mire a döntéshozó elé kerül az ügy, az várospolitikai előkészítettségű legyen. A munkacsoportok vegyes testületek. Egyrészt a politikai döntéshozók, másrészt a polgármesteri hivatal munkatársai vesznek részt a munkában. A polgármesteri hivatal munkatársai az előkészítés felelősségét, a szakmai kérdéseket képviselik, míg a politikusok az adott indítvány nyers tervezetéhez teszik hozzá a javaslataikat, indítványaikat. A munkacsoportok harmadik része pedig egy-egy ügyben szakértő részvétele, amikor erre az önkormányzatnak szüksége van. Szakértő lehet: pályázatíró, főépítész, tervező, környezetvédelmi szakértő, természetvédelmi szakmérnök. Három munkacsoport került létrehozásra a polgármesteri hivatal működésén belül: az egyik a pénzügyi, amely a pénzügyi kérdésekkel, másik a műszaki, amely a beruházási kérdésekkel, a harmadik csoport pedig az oktatási, szociális, az egészségügyi és a kulturális ügyekkel foglalkozik. dr. Legerszki Tamás: Milyen szempontok alapján kerültek kiválasztásra a munkacsoportok tagjai? dr. Malik Dean: A munkacsoportokat a döntéselőkészítés felelőseként magam hoztam létre. A munkacsoportoknak minden részről 2-2 fő tagja van. Kettő a Polgármesteri Hivatal részéről, 2 fő az adott politikai területhez tartozó testülettől, valamint 2 fő szakértő vesz részt a munkában. A részt vevő személyek személyes megítélésem szerint kerültek kijelölésre, az alapján, hogy az adott területhez a legtöbb előterjesztést teszi, vagy azokkal bizottsági szinten foglalkozik. Jelesül a pénzügyi munkacsoport egyik tagjai a Pénzügyi Bizottság elnöke, mert ő foglalkozik legtöbbet az önkormányzati pénzügyekkel, vagy az általa kijelölt helyettes. A műszaki munkacsoport politikus tagja, a műszaki ügyekkel foglalkozó, - jelesül a Településfejlesztési és Környezetvédelmi - bizottság elnöke, vagy az általa megjelölt helyettese. A harmadik munkacsoport –tekintettel annak vegyes feladat- és hatásköreire – értelemszerűen vagy a Kulturális Bizottság egyik tagjával működik, vagy ha egészségügyi kérdésről van szó, az a képviselő vesz részt, aki ezekben a kérdésekben leginkább állást tud foglalni, azaz pontosan Ön. Amennyiben ehhez nincs egyéb kérdés, akkor még két téma, a saját nevem alatt benyújtott indítványok képviselő-testületi elbírálásával kapcsolatban. Az elmúlt ülésen – nem zárom, ki hogy véletlenszerűen – a döntéshozatal során az indítványom kapcsán szakmai és politikai szempontok keveredtek. Ez azt jelenti, hogy szakmai ügyek kérdésében, vagy politikai ügyek kérdésében más irányú megítélés szerint történhetett meg a döntéshozatal. A jövőben körültekintőbben fogunk az előkészítésnél eljárni. Minden egyes indítvány részletesebb kifejtést fog nyerni a tekintetben, hogy az adott indítvány kizárólag szakmai tartalmú, várospolitikai tartalmú netalán pártpolitikai tartalmú. Ennek kiemelését 2
azért tartom fontosnak, mert annak idején a saját kinevezésem kapcsán mondtam el a képviselő-testület előtt – és kértem is ennek jegyzőkönyvezését -, hogy pártpolitikai vagy pártpolitikai természetű ügyekben – függetlenül attól, hogy a képviselő-testület egyes tagjai pártpolitikai szervezethez kötődnek, vagy sem – nem teszek állásfoglalást. A saját indítványaimat pedig ugyanilyen jellegű szempontok szerint nem tudom értékelni és rangsorolni. A képviselő-testület az én – mint a Polgármesteri Hivatal vezetője – szemszögemből, egy egységes döntéshozó szerv. Ez azt jelenti, hogy függetlenül az egyes tagjainak személyes véleményétől, egy személyes döntéshozó azokban a kérdésekben, amelyeket a törvény ráruház. Szakmai ügyeken azokat az előterjesztéseket értem, amelyek egyrészt jogszabályon alapulnak, vagy olyan előterjesztések, amelyek elfogadása jogszabály alapján célszerűnek mutatkozik. Említek az elmúlt ülésről egy konkrét ügyet is. A Szociális Bizottság működése – bár első látszatra várospolitikai kérdésnek tűnik- sokkal inkább szakmai kérdés, mert az önkormányzat működését illetően hoz létre egy olyan szervezetet, ami annak döntéshozatalában részt vesz, átruházott hatásköröket gyakorol. Én az ülésen szakmai ellenérvet a bizottság létrehozásával kapcsolatban nem hallottam. Ha most mond bárki, komolyan veszem, és mérlegelni tudom, de lényeges, hogy ilyen szempont nem hangzott el. Ugyanehhez az indítványhoz kapcsolódott részben a közcélú munkavállalókkal kapcsolatos szerződéskötés. Nem hangzott el szakmai érv azzal szemben, hogy az ilyen munkavállalókkal kötendő szerződés polgármester részéről mitől nem célszerű, mitől nem jó szakmailag. Mégis a hozzászólások alapján az indítvány – még akkor is, ha szakmailag indokolt lenne – elutasításra került ugyanúgy, mint a Szociális Bizottság felállításának ügye. Másik ilyen terület a várospolitikai ügyek. Vannak olyan ügyek, amelyekben a képviselőtestület tagjai – teljesen természetes módon – eltérő álláspontot fogalmazhatnak meg. Az eddigi időszakban az egyes képviselőknek, ha ilyen jellegű kérdésük támadt, azon túl, hogy tájékoztatást adtam az adott ügy szakmai hátteréről, segítséget nyújtottam ahhoz is, hogy az adott indítványt megértse, ehhez állásfoglalást fűztem. A személyesen nyújtott állásfoglalásadás azt az érzetet keltheti bárkiben, aki várospolitikai kérdésben másik álláspontot fogalmaz meg a maga számára, hogy adott képviselőnek, vagy politikai döntéshozónak szakmai támogatást, netán várospolitikai támogatást kívánok nyújtani. Az előzőekben említett módon, a kinevezésemkor elmondottak szerint szakmai munkámat tartom legfontosabbnak. E tekintetben, ha várospolitikai kérdések merülnek föl, amelyek a képviselő-testület előtt mindenképpen politikai kérdések, nyíltan foglalok állást. Személyesen a jövőben nem, azért, mert ha várospolitikai kérdésekben nézeteltérés támad, saját elveimből, a képviselő-testület egységességének alapgondolatából kiindulva, semmiképpen sem tartom célszerűnek azt, hogy bárki, bármely döntéshozó képviselő saját álláspontját az én állásfoglalásommal erősítse meg egy másik képviselő ellenében. A képviselőknek várospolitikai kérdésekben saját álláspontjukat személyes szempontjaik szerint kell ütköztetniük, és nem egyéb szempontok alapján. Egyéb szempontok alapján értem a saját álláspontomat is. Ez természetesen nem akadálya annak, hogy bármely képviselőnek törvényben előírt kötelezettségemnek eleget téve tájékoztatást nyújtsak ahhoz, hogy a döntését felelősen és jól meghozhassa. Ez minden egyes indítványnak a szakmai hátterét jelenti. A képviselő-testület vagy a bizottság ülésén pedig, ami nyílt, jegyzőkönyv készül róla, és valamennyi érintett jelen van, elmondom az adott üggyel kapcsolatos álláspontomat. Ahogy az előbb például tettem a Szociális Bizottsággal vagy a polgármesterre ruházandó hatáskörrel kapcsolatban. A pártpolitikai kérdésekre külön nem térek ki. Mindenki számára ismert az, hogy pártpolitikai kérdésekben jegyzőnek semmiképpen sem kell állást foglalni. Ez nem csak személyes elhatározásom, hanem ezt törvény is így írja elő. Ez azt jelenti, hogy pártpolitikai ügyekben, vagy pártpolitikai érintettségű ügyekben senki ne várja el azt tőlem, hogy bármilyen módon állást foglaljak. Amikor valamikor valakinek személyesen saját kérésére, költségvetési vagy törvényességi szempontok alapján állást foglalást adok egy adott üggyel kapcsolatban, lényeges, hogy azt csak akkor interpretálhatja máshol, ha ezt írásban teszi. Saját álláspontom, saját állásfoglalásom személyesen teszem meg, és akkor hozom nyilvánosságra, ha ezt jónak látom, 3
és ha ezt a képviselő-testület vagy a bizottság nyilvános ülésén ismertetem. Ennek egyéb interpretálására nincsen mód. Mint ahogy nekem sincsen arra módom, hogy bárkinek a személyes véleményét bárhol máshol személyesen, vagy közvetve, eredetiként, vagy módosítva köztéren vagy kisszobában, bárkinek továbbadjam. Ez valamennyi önkormányzati ügyre vonatkozó kötelező titoktartási kötelezettség körébe tartozik. Az önkormányzat elé kerülő előterjesztések kapcsán fontos elmondanom, hogy az összes ügyben, ami várospolitikai természetű is, a polgármesternek törvény szerint, mint a polgármesteri hivatal önkormányzati munka előkészítésében végzett tevékenységét irányító személynek, megvannak a jogosítványai. Az ezzel kapcsolatos kifejtés a jövőben valamennyi előterjesztésben meg fog jelenni. Az ezzel kapcsolatos vitának a képviselők között szintén nyíltan kell megtörténnie. Összesítve mindazt, amit a képviselő-testület tagjainak szerettem volna elmondani, a lényeg, hogy ezek az ügyek egymástól ilyen módon, az előterjesztésben elválasztást nyerjenek. Erre a jövőben törekedni fogok. Amennyiben a fentiekhez valakinek kérdése van, nagyon szívesen megválaszolom. dr. Legerszki Tamás: Megkérdezhetem azt, hogy a pártpolitikai jellegű ügyek mik lehetnek? dr. Malik Dean: Pártpolitikai kérdés lehet a jövőben,– mivel kb.egy év van hátra az önkormányzati választásokig, - önkormányzati választásokon induló pártok, szervezetek részéről az önkormányzat elé kerülő olyan igények- így például helyiségek, területek használata, pártpolitikai jelvények kihelyezése, pártpolitikai kiadványok engedélyezése, pártpolitikai jellegű hirdetéseknek az önkormányzat hivatalos fórumain megjelenési helyeinek való nyilvánosságra hozatala,- amelyek kérdésében az önkormányzatnak saját belátása szerint kell döntenie, törvényben előírt korlátozások mellett. Erre utaltam. dr. Legerszki Tamás: A munkacsoportok működését egy nulladik fázisnak nevezhetnénk? Tehát itt bizonyos sajátos szempontok is megjelenhetnek, részletek, információk, a munkacsoportokban jelenlévő szakértők feltehetik a Polgármesteri Hivatal dolgozói felé, a település sajátos, dolgait, eseményeit, helyzetét jobban ismerők felé kérdéseiket. Ezek ott a munkacsoporton –talán szűrőnek nevezhetném- valamilyen fajta rostálást jelentenek. dr. Malik Dean: Legyen szabad közbeszólnom, mert ilyen jellegű kérdések nem hangzanak el. Eddig két munkacsoport ülés volt, mindkettő a pénzügyi munkacsoport ülése volt. Az elénk kerülő indítványról lehet csak szót ejteni. Az, hogy nekem mi a véleményem a fűnyírásról a lakásrendelet kapcsán, teljesen indifferens, ilyenekről nem beszélhetünk. Az ülésről emlékeztető készül. A tegnapi ülésen annyi történt, hogy a lakásrendelet tervezetét néztük végig egyenként és részleteiben, és ezeknek a rendelkezéseknek az értelmezését végeztük el együtt. Amely rendelkezés kapcsán bármely szempontból, bármely résztvevőnek hozzászólása volt azért, hogy magát a rendelet-tervezetet tökéletesítse, azt megtehette. dr. Legerszki Tamás: Megjelenhetnek olyan szempontok, amelyekre a munkacsoport azt mondja, hogy igen ez ebbe a rendeletbe, vagy akármilyen programba beilleszthető, ez pedig nem tanácsos, vagy indifferens ebben a szituációban. Sokszor adódik olyan helyzet, - sajnos a múltkori testületi ülésen is történt ilyen - két módosító indítvány is érkezett, amely befolyásolhatja a döntésünket. Olyannyira, hogy akár a módosító indítványon kívül a képviselők között is történhet olyan információcsere, ami abban a témában a képviselőt döntésében akár, a tartózkodás szintjére visszaviszi. Kétségei támadnak a döntései korrektsége, pontossága felől. Én a magam részéről nem tartom szerencsésnek az ilyen munkacsoportokat. Azt nagyon jónak tartom, ha az előkészítést a Hivatal – ahogy ezt Ön is érzi, és gondolja – kellő gondossággal végzi el, és akár kicsit túlbiztosítva is Ön szakértőket hív meg, vagy az adott kérdés kapcsán a falu civilszervezetei közül valakit meghív erre és ő is kifejtheti álláspontját. Olyan részletek veszhetnek el, amelyek a bizottsági munka során fel 4
sem fognak merülni, itt érzek egyfajta kis diszkriminációt. Mert bizonyos információtömeg a nulladik fázisban is valamennyire kell, hogy szűköljön, és utána jön a bizottsági ülés, amely átruházott hatáskörben akár kvázi dönt az egész kérdésről, vagy pedig egy komoly véleményt formálva orientálja a testületet. Én ezt a szakaszolást nem tartom szerencsésnek, az elnevezés természetesen jó, hiszen részt vehet benne alpolgármester úr, polgármester úr és nem ütközik a jogszabályba, de a magam részről azt gondolom, hogy én megmaradnék szívesebben a bizottsági munka és a képviselő-testületi döntéshozatal mellett. A szakmai kérdésekkel kapcsolatban –amit múltkori üléssel kapcsolatban említett- mélyen egyet tudok érteni. Itt közöttünk azt hiszem jogvégzett nincs, többségünk nem nagyon ért ehhez. Felelős döntést józan esze és lelkiismerete alapján hoz. Esetleg tényleg tanácsosabb hogy egy bonyolultabb döntéshozatalt - ahogy Ön is javasolta- szakaszonként tegyük meg. A múltkori testületi ülésen is volt erre precedens, amikor sikerült több részre vágnunk egy rendelet-tervezetet, és így könnyebben értelmezhető volt, nem volt benne nézeteltérés. Elképzelhető, hogy ha a két szakaszról együtt kellett volna dönteni, akkor ez okozhatott volna utólag fejtörést, mert mulasztásos törvénysértés állapotába keveredünk. Ha már említette a kötelező titoktartást, ezzel kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni. A napokban kaptam az újságtól egy felkérést, amelynek felügyelete részben az Ön kompetenciája-, amely a zárt ülés döntési folyamatára kérdezett rá. Az én döntésem indokaira, tulajdonképpen arra utalt ez a kérdés, hogy milyen véleményt formálhattam azon a zárt ülésen. Kérdezem, hogy a titoktartási kötelezettség zárt ülés esetén is köt bennünket? Mi erről az álláspontja? dr. Malik Dean: Szabó Bernadett képviselő-asszony és Horváth László alpolgármester úr is kérdezett ugyanebben az ügyben. Ezzel kapcsolatban az az álláspontom, hogy a zárt ülésen elhangzottak titok részét képezik törvény erejénél fogva, ami nyílt vagy nyitott az maga a döntés. Zárt ülést követően hozott döntés is nyilvános. Hogy egy képviselő, mint egy döntéshozó szerv tagja, egy ilyen jellegű kérdésre saját álláspontját kifejti-e vagy sem, teljesen egyéni elhatározásától függ. Amennyiben Ön, mint képviselő egy ilyen kérdést kap, egyéni döntésétől függ, az hogy saját álláspontját kifejti-e egyáltalán, vagy sem a kérdésre választ ad, vagy sem. A válaszadása azonban nem térhet ki mások véleményformálására vagy mások véleményére. Azt nem mondhatja el, hogy valamelyik másik képviselő véleménye miatt, amely ott elhangzott, Ön úgy gondolta, hogy .... De saját egyéni véleményét egy adott üggyel kapcsolatban, amelyet részben vagy egészben megfogalmazott akár a zárt ülésen, akár egyébként, ha egyáltalán úgy dönt, hogy válaszol a kérdésre kifejti-e, saját döntése. De a zárt ülésen elhangzott vélemények és állásfoglalások interpretálása, továbbítása bárki részéről tilos. A zárt ülés, attól zárt ülés, mert az ott elhangzottak nem képezik a vonatkozó törvény szerint közérdekű adatok körét. dr. Legerszki Tamás: Számomra az egy kicsit nehezen érthető, hogy az önkormányzatunk hivatalos lapja, ha föltesz nekem egy ilyen kérdést, - vagyis gondolom mindannyiunknak – és ha mindannyian válaszolunk erre a kérdésre, tulajdonképpen elmondjuk, hogy mi történt azon az ülésen. Miért így, miért úgy hoztuk meg a döntésünket. Valamennyien kaptunk kérdést, nem egyenként keresek meg választópolgárok bennünket, hanem saját magunk tettünk fel magunknak egy ilyen kérdést. Azt a javaslatot tettük, hogy mondjuk el a véleményünket, és hogy mi vezetett ehhez a döntéshez bennünket. Nem tudom, hogy ez így helyes-e. Én is ismerem azt a passzust, hogy a zárt ülés témája nyilvános, valamint a döntés végeredménye is nyilvános. Nem tartom jónak, hogy ezt így külön még leközöljük az újságban. A zárt ülést burkolt nyitásának érzem. dr. Malik Dean: A lap tartalmát illetően, tekintettel arra, hogy az SzMSz így szabályozza, valamint azért, mert az az önkormányzat hivatalos lapja, az ott megjelenő közléseknek a szakmai vagy jogi szempontból történő felülvizsgálata feladatom. Ha az látom, vagy tapasztalom, hogy akár közvetve, de zárt ülésen elhangzott információk kerülnek, vagy 5
kerülhetnek vélelmezetten leközlésre a lapban, akkor azt nem fogom tudni pozitívan kezelni. Itt viszont el kell választani két dolgot. Az egyéni képviselői véleménynyilvánítás önmagában nem megsértése annak, hogy formálisan a zárt ülésnek a jegyzőkönyve, hangfelvétele nem hozható nyilvánosságra. Lehet azt vélelmezni, hogy az összességében egyenként elmondott véleményekből valaki kialakítja a zárt ülésen elhangzott eseményeket, de a törvényi védettsége az ott elhangzottaknak alapvetően az arról készült felvételnek és a felvétel alapján készült jegyzőkönyvnek kiadását tiltja, mint ahogy azt is, hogy bárkinek adatot szolgáltassak arról – mint a jegyzőkönyv elkészítésének felelőse – hogy melyik képviselő, miként szólt hozzá egy adott ügyhöz. Természetesen nem teszem meg. dr. Legerszki Tamás: Köszönöm, nekem ez kellő garancia. Lovas Lajos: Az adatok közérdekűségének a kérdésében zárt ülés tekintetében – egyébként az nem titok, hogy az egészségház kérdésében volt az utolsó szavazás zárt ülésen – mi minősül egészen pontosan a döntést érintően közérdekű adatnak és mi nem? Ha a zárt ülés elrendelése törvénytelenül történt, mint ahogy arról konkrét ügyben a közigazgatási hivatal állásfoglalást adott ki, amely szerint csak akkor rendelhető el zárt ülés, amennyiben az érintett cégek ezt kérik. Tehát maguk az érintettek és nem a képviselőnek a hozzászólása alapján. Ha ez törvénytelenül történik, akkor a törvénytelenül elrendelt zárt ülés esetében közérdekűnek minősülnek-e az adatok? Azon túl pedig közérdekűnek minősül-e a szavazás eredménye, ha adott esetben név szerinti szavazás történt? 6 igen 5 nem és 1 tartózkodás mellett elutasítottuk az egészségház megvalósulásának ezt a konstrukcióját, gyakorlatilag nagyjából kb. 250 millió forintról döntöttünk. Azt gondolom, hogy ez egy olyan súlyú kérdés, hogy a település minden lakójának joga van megtudni, hogy milyen szempontok alapján döntöttek a képviselők. dr. Malik Dean: Leegyszerűsítve úgy szólt a kérdés, hogy a zárt ülés összehívására vonatkozó szabályok esetleges megszegése következtében a zárt ülésen elhangzott információk nyílt információkká válnak-e? Ugye? Lovas Lajos: Igen. dr. Malik Dean: Véleményem szerint a zárt ülés összehívása első körben egy vélelmezett tényen alapult. Az, hogy a zárt ülés összehívása – ha a képviselő-testület elrendelte zárt ülés tartását – nincs kihatással arra, hogy a zárt ülésen, - akár szabálytalanul, vagy vélelmezetten szabálytalanul összehívott zárt ülésen - elhangzott információk nem kerülhetnek akkor sem ki. Önmagában én, csak formális aktusok, vagy formális döntések alapján tudom megítélni, hogy egy adott kérdés titokkörbe tartozik-e vagy sem. Miután zárt ülés volt megtartva, a képviselőtestület így rendelkezett, erre vonatkozóan zárt ülésről történő szavazást megelőzően senki nem tett észrevételt, nincs módom arra, hogy a zárt ülés megtartását pótlólag egyoldalúan szabálytalannak minősítsem, és azt mondjam, hogy az ott elhangzottak valójában nyilvános dolgokká váltak. Valóban előfordulhat, hogy a zárt ülés megtartása nem volt szabályos, mint ahogy erre vonatkozóan tényleg vannak állásfoglalások, és való igaz az, hogy az állampolgári jogok biztosa, valamint a közigazgatási hivatalok vezetői több alkalommal adtak ki állásfoglalást arról, hogy a zárt ülés összehívását nagyon szűken kell értelmezni. A törvény rendelkezésének kiterjesztő értelmezése tulajdonképpen nem engedélyezett. Önmagában ez, vagy ennek a vélelme álláspontom szerint nem teszi nyílttá a zárt ülés jegyzőkönyvében foglaltakat. Nagy Károly: Én is megkaptam ezt a kérdést az újságtól. Jól értem, hogy a zárt ülés onnantól kezdődik, hogy a szavazás eredményeként ki van hirdetve a zárt ülés elrendelése? Tehát nem tartozik ebbe a titokkörbe, hogy ki javasolta a zárt ülést, és ha jól értettem az sem, ha én a zárt 6
ülés folyamán megfogalmazódott saját véleményemet és kijelentésemet nyilvánosságra hozom. Adott esetben például a zárt ülés tényéről vagy indokoltságáról megfogalmazott véleményemre is gondolok. dr. Malik Dean: Saját képviselői vélemény kifejtése nem törvénysértő. A másik kérdésre a válaszom: a zárt ülést elrendelő képviselő-testületi döntést követően kezdődik el a képviselőtestület zárt ülése. A kettő egyébként egymástól elválik. Abban a kérdésben egyébként volt bennem kétség – és erre vonatkozóan állásfoglalást is kértünk -, hogy a zárt ülésnek a döntéshozatali aktusa maga nyilvános-e? Erre vonatkozóan az államigazgatási hivatal állásfoglalást ad. Lovas Lajos: Ami biztosan kijelenthető, hogy minden képviselő nyilatkozhat a saját véleményéről, amit én minden egyes képviselőtől tisztelettel kérek. Tehát én is megkaptam a kérdést, válaszolni fogok. Horváth László: Jegyző úr említette a múlt heti ülésen a szociális rendelet kapcsán felmerült anomáliákat. Ennek kapcsán, vagy más téma kapcsán volt egy olyan kérdés, hogy a polgármester hányszor terjeszthet be egy indítványt a képviselő-testület elé? Jegyző úr olyasmit nyilatkozott, akkor, hogy ha az önkormányzat érdekeit sértő döntés születik, vagy pedig valami jogsértés történik, akkor kell ezt megtenni, tehát három napon belül újra összehívni a testületi ülést. Ha a múlt héten valami jogszabálysértés történt, ezt nem kellett volna megtenni, nem történt mulasztás ezzel kapcsolatban? dr. Malik Dean: Nem. Az a törvényi rendelkezés, hogy „ha a polgármester a képviselőtestület döntését önkormányzat érdekeinek sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtástól számított 15 napon belül dönt. Ez azt jelenti, hogy a polgármester – véleményem szerint a saját belátása szerint – ha úgy ítéli meg, hogy a képviselő-testület adott döntése az önkormányzat érdekeit sértőnek mutatkozik, akkor az ülést összehívja 15 napon belül. Ez a passzus erre vonatkozik, ennek főszereplője a polgármester. Horváth László: Ez volt a kérdés, hogy nem kellett volna-e újra összehívni? dr. Malik Dean: Véleményem szerint nem. dr. Legerszki Tamás: Már csak azért sem, mert nem érdekekről szólt, hanem ha jogszabályt sértünk, akkor az igazából nem is a polgármesternek úrnak kell azonnal eljárni, hanem a jegyző úrnak. Vagy nekik kettőjüknek együtt. Az érdeksérelem az előfordulhat utólag a helyzet mérlegelésével, értékelésével pluszinformációval. A polgármesternek ad lehetőséget, hogy még egyszer átgondoltassa a képviselő-testülettel az ügyet. Jogszabálysértés esetén a jegyző úrnak is azonnali jelzési kötelezettsége van. Itt már nem is érdekes, hogy mennyi idő múlva veszi észre, amikor észreveszi a jegyző úr, vagy a polgármester úr, vagy, a képviselők jelzése alapján bárki és jelzi a jegyző úr felé, akkor kötelező a két vezető szervnek az ülést összehívni és korrigálni a hibát. dr. Malik Dean: A törvény szelleméből az vezethető le, hogy a jegyző feladata az, hogy ha a képviselő-testület döntésénél jogszabálysértést észlel, akkor jelezni köteles. Ha jogszabálysértő döntés születik erre vonatkozóan nincs kötelező előírás. Kezdeményezi nyilvánvalóan azt, hogy a képviselő-testület a polgármester indítványára tárgyalja meg, javítsa ki a jogszabálysértő döntést. Második lépésként pedig a törvényességi felügyeletet
7
ellátó szervhez fordul. Ez a két kötelezettség van előírva. A jelzési kötelezettség az automatikus. Ez az, aminek nem szívesen tesz eleget egy jegyző. Lovas Lajos: A Szociális Bizottság kapcsán a módosító indítványban törvényi előírások voltak, aminek kötelező az átvezetése. Ezt a képviselő-testület leszavazta, és majdnem megszavazta magának a rendelet-tervezetnek az elfogadását, ha jól emlékszem 6 igen és 5 nem mellett. Annak tudatában szavaztak azok igen-nel, akik igen-nel szavaztak, hogy ez egy törvénysértő rendeletmódosítás lesz. dr. Malik Dean: A képviselő-testületi ülésen a képviselő-testület egy módosító indítványról elutasító döntést hozott, amely éppen a döntés törvényességét alapozta meg. A döntéshozatalt megelőzően jelzéssel éltem, hogy a törvényesség érdekében benyújtott módosító indítvány elutasítása és ennek alapján történő szavazás törvénysértő döntéshez vezethet. Lovas Lajos: Akkor mégegyszer, hogy ha a módosító indítvány elutasítása után a rendelet elfogadásra kerül, akkor a testület törvénysértést követett volna el. dr. Malik Dean: Így van. És még egy mondattal érinteném dr. Legerszki Tamás képviselő úr hozzászólását. A munkacsoport nem a nulladik, hanem inkább a mínusz egyedik döntéshozatali szint. Semmilyen módon nem érinti sem a bizottságok, sem a képviselőtestület munkáját, akik a megkapott előterjesztést az eredeti szabályok szerint, ahogy ezt a törvény elő is írja, véleményezik. A munkacsoportok létrehozására vonatkozó szabályozás a képviselőkre úgy rendelkezik, hogy azok önkéntesen döntenek arról, hogy a munkacsoportok ülésein, az előterjesztések tartalmának kialakításához hozzájárulnak-e, részt kívánnak-e venni, vagy sem. Ez azért van, mert a törvényből levezethető módon a képviselőnek mindössze az a kötelezettsége, – ami nem kevés – hogy a képviselő-testület vagy bizottságok ülésén, ha a bizottságnak tagja, részt köteles venni. Egyéb kötelezettség nincs előírva. Gasparek Ferenc: Ezek a munkacsoportok egyfajta előkészítést jelentenek, és én csak örülök neki, hogy egy ilyen kezdeményezés létrejön. Ugyanis nem egyszer volt az, hogy különböző bizottságokon kvázi előkészítetlennek tűntek bizonyos előterjesztések, mert nem teljes egészében tartalmazták azokat az elképzeléseket, amelyeket a bizottság egyes tagjai fontosnak láttak. Azt gondolom, hogy hatékonyabbá válik a bizottsági munka, ha van egy ilyen előkészítés, ahol az egyes képviselők álláspontjaikat az előkészítés fázisában belegyúrják az anyagba, amelyek később a bizottsági ülésen vagy a képviselő-testületi ülésen merülnének fel. Én csak örülni tudok ennek, hogy van egy ilyen. Nem igazán értettem, hogy Legerszki úr részéről mi a kifogás. dr. Legerszki Tamás: A problémám, hogy a bizottságok részéről nem mindenki véleménye, elképzelése kerülne az anyagba. Én az előkészítést inkább úgy tenném meg, hogy a Hivatal részéről átgondolnám, hogy milyen feladatok előtt állunk, majd számba venném, hogy milyen kérdések hangozhatnak el. Esetleg ezt a bizottságok is megtehetik a maguk informális módján, hiszen az teljesen természetes, hogy a képviselők egymás között beszélgetnek. Ezeket eljuttatják a Hivatalhoz, a Hivatal pedig - szerintem nagyon helyesen – a szakértőket meghívja a bizottsági ülésre, ahol a képviselők kérdéseikre megnyugtató választ kaphatnak. Ne az legyen, hogy egy csoport már értékelte és véleményt alkotott az anyagról. Inkább ebben várnám a Hivatal segítségét. Amit örvendetesnek találok az elmúlt képviselő-testületek munkavégzéséhez képest, hogy a Hivatal néhány eset kivételével jól előkészített anyagot hozott elénk, és amennyiben hiányzott valami információ, viszonylag gyorsan kaptunk választ. Nem értem ezt a visszahátrálást, én inkább előre mennék. A bizottsági üléseken bármelyik képviselő megjelenhet, és elmondhatja véleményét. Én inkább egy kis feszültséget
8
érzékelek. Lehet, hogy ezt most rosszul látom, kicsit ellenemre van, képviselő-társaim bölcsességére bízom a döntést. dr. Malik Dean: Annyiban szeretném megnyugtatni, hogy az eddigi döntési mechanizmus ezzel semmiben sem sérül, és nem csorbul. Ennek két következménye van. Egyrészt elmegy vele némi idő, mert az ülések két órásra szoktak sikerülni, a másik pedig az, hogy nem fordulhat elő, hogy a Polgármesteri Hivatal által előkészített indítványt önkormányzati vezető –polgármester, alpolgármester, bizottsági elnök – nem, vagy csak részben ismer. Ez nagyon fontos. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján a bizottsági elnök, bizottsági tag vagy polgármester által feltett kérdésekről, a szakmai véleményem az, hogy a Polgármesteri Hivatal vagy az önkormányzat vezető tisztségviselőinek akkor, amikor döntéshozatalra kerül sor, teljes egészében a szükséges információk birtokában kell lenni ahhoz, hogy az általuk vezetett ülésen ilyen módon hozzászóló képviselőnek, kérdező személynek kellő tájékoztatást tudjanak adni az előterjesztés tartalmát illetően. Azt, hogy a munkacsoport ülésén részt vevő képviselő ismeri az előterjesztés előkészítésének fázisait, összeállításának tartalmát, elveit abszolút pozitívnak tartom. Ez semmilyen módon nem fogja sérteni az eddigi döntéshozatali mechanizmust, miszerint a Polgármesteri Hivatal előkészíti az indítványokat, a bizottság feladatkörében véleményezi, a képviselő-testület – az átruházott hatáskörök kivételével- pedig dönt. Ezt megfordítani eszem ágában sincs. Véleményem szerint az előző képviselő-testületek működése – ez szakmai vélemény, nem minősítés – éppen ezért tudott törvénysértő és célszerűtlen lenni. A törvénysértés alatt azt értem, amikor nem a törvényes eljárások keretén belül, nem a jogszabályok adta felhatalmazások mentén döntöttek. A költségvetésben rögzített alapelvek és előirányzatok figyelmen kívül hagyása mellett meghozott döntések egy önkormányzat működésének szétzilálásához vezetnek. Fontos, hogy a vezető tisztségviselők megismerjék az adott terület előkészítésének fázisát is. Remélem, jól fog működni. Lovas Lajos: Én értem képviselő úr aggályait, de a gyakorlat – tegnap alpolgármester úrral együtt vettünk rész a lakásrendelet áttekintésében – úgy gondolom, hogy egy konstruktív és előrevivő intézmény. Egyrészt nincs döntési jogkör, másrészt segítséget nyújt az adott bizottság vezetőjének, vagy akár nekünk. A tegnapi nap tapasztalatai alapján az én aggályaim eloszlottak. 2./Zichy Miklós Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény napközis csoportok számának emeléséhez státusz kérése Előterjesztő: Lovas Lajos polgármester Lovas Lajos: A szakbizottságok támogatták a kérdést. A napközis csoportokba pillanatnyilag 126 tanuló jár, ez 40 fő feletti létszámot jelent csoportonként, ezért 1 fővel szükséges bővíteni a pedagóguslétszámot. Gasparek Ferenc: Pénzügyi szempontból a gazdálkodás eredményeképpen, a státusz finanszírozása lehetővé válik. A Képviselő-testület 9 szavazattal, egyhangúlag meghozta az alábbi határozatot: 143/2009.(IX.29.) számú Határozat A Képviselő-testület a Zichy Miklós Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény napközis csoportjainak számát 4-re emeli, és ehhez kapcsolódóan a pedagógiai létszámkeret 2009. október 1-től 40 főben határozza meg. A költségvetés jelen határozatnak
9
megfelelően módosítandó, és képviselő-testület terjesztendő. Előkészítés: határozat hozataltól számított 2 hét. Határidő: 2009. október 1. Felelős: Lovas Lajos polgármester
elé
Lovas Lajos: Köszönöm szépen a napirendet lezárom, és megadom a szót Legerszki képviselő úrnak. dr. Legerszki Tamás: Azt szeretném a képviselő-testületnek bejelenteni, hogy múlt hét csütörtökön érkezett a polgármester úrhoz egy rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítvány, valamint a polgármester úrhoz és jegyző úrhoz egy kérelem és javaslat együtt. Lovas Lajos: Igen. dr. Malik Dean: Péntekre kerül összehívásra a képviselő-testület ülése. dr. Legerszki Tamás: Sajnálattal venném, mert azon nem tudnék részt venni. És az az SzMSz-szel összeegyeztethető, vagy sem? dr. Malik Dean: Álláspontom szerint igen. Szabó Bernadett: Három napon belül kell összehívni az ülést. Lovas Lajos: Jegyző úr tájékoztatásának megfelelően jártam el, összehívom a rendkívüli testületi ülést. Amennyiben nincs több hozzászólás, megköszönöm a részvételt, az ülést bezárom.
k.m.f.
Lovas Lajos polgármester
dr. Malik Dean jegyző
10
