SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Zichy Miklós Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény Szülői Szervezet Bevezető Az 1993. évi LXXIX. törvény 59. § (1)–(6) bekezdése alapján. A Zichy Miklós Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény (továbbiakban: Intézmény) szülői szervezetét a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény {Ktv.} 59. § (1) bekezdése alapján az Intézmény tanulóinak szülei, gondviselői (továbbiakban Szülők) alkotják. A Szülők a szülői szervezetet jogaik érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében hozták létre. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény vonatkozó rendelkezéseinek felhatalmazása alapján az Intézményben működő szülői szervezet (továbbiakban: SZSZ) jelen szervezeti és működési szabályzatát azzal a céllal alkotja meg, hogy működését és szervezetét egységes keretbe foglalja. Az SZSZ kinyilvánítja azon szándékát, hogy munkája során minden esetben diszkriminációmentesen és objektíven jár el mindazon jogok gyakorlása és véleménynyilvánításának során, amelyeket a jogszabályok, illetve az Intézmény nevelőtestülete átruházott rá. Az SZSZ tevékenysége során törekszik a tanulók, a nevelőtestület, valamint az Intézmény fenntartója közötti együttműködésre. A SZSZ az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 1.§-a alapján jött létre, amely szerint „…Az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van arra, hogy másokkal szervezeteket, illetőleg közösségeket hozzon létre vagy azok tevékenységében részt vegyen.” A törvény 5.§a szerint a szülői szervezet nem minősül társadalmi szervezetnek (nincs szükség cégbírósági bejegyzésre), tevékenységét jelen szervezeti és működési szabályzat alapján végzi. Az SZSZ megalakulása után korlátlan ideig működhet, illetve feloszlathatja magát. A szülői szervezet működésének anyagi feltételeit az iskola fenntartója a költségvetésében köteles biztosítani {Ktv. 102.§ (8)}.
I. Jogszabályi háttér
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény.
A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI. 8.) MKMrendelet.
Az Intézmény szervezeti és működési szabályzata, mint belső jogi norma.
1
II. Az iskolai szülői szervezet célja és jogosítványa 1. Alapvető célja
Az iskolába járó tanulók szüleinek képviselete a szülői kötelességek és jogok gyakorlásának érdekében.
Az iskola és az otthon közötti aktív együttműködés elősegítése.
A saját, önálló életre felkészítő iskola megvalósításában való közreműködés.
Az oktatás minőségének javítása az iskolába járó gyerekek érdekében.
Az iskolai tehetséggondozás és felzárkóztatás megvalósulásának figyelemmel kísérése, szükség esetén igénylése.
A gyermekek és a szülők érdekeit érintő döntések meghozatalában együttműködés az iskolavezetéssel, a pedagógusokkal és a diákönkormányzattal.
2. Alapvető jogosítványa 2.1. Jogszabályok
1993. évi LXXIX törvény 14. §-a, 40. § (12) bekezdése, 83. § (10) bekezdése , 84. § (2) bekezdése és a 102. § (3) és (4) bekezdése.
11/1994. (VI. 8.) MKM-rendelet 2–5. §, 6/B §, 6/D §, 7–9. §, 29. § (1) bekezdése, 30/A §, 32. §, valamint a 4. számú melléklet 1. c) pontja.
Dönt:
saját működési rendjének és munkaprogramjának elfogadásáról,
választmányának megválasztásáról,
a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának módjáról,
a szülők körében megszervezendő, iskolát segítő munkáról.
2.2. A SZSZ választmánya útján eljárhat, intézkedhet a közoktatási törvényben meghatározott szülői jogok érvényesítése, valamint a szülői kötelességek teljesítése érdekében.
III. Az iskola szülői szervezetének belső felépítése 1. Az iskola szülői szervezetének tagjai az iskolában tanuló gyerekek szülei. A szülői szervezeti tagság a tanulói jogviszonnyal automatikusan keletkezik és a tanulói jogviszony megszűnésével automatikusan megszűnik.
2
2. A szülő ezen szervezeti és működési szabályzatnak megfelelően gyakorolhatja mindazokat az egyéni jogokat, amelyek őt mint a SZSZ tagját a közoktatási törvényből, annak végrehajtási utasításából, az iskola belső szabályzataiból, valamint egyéb jogszabályokból eredően megilletik. 3. A SZSZ gyakorolja a közoktatási törvényben a szülői szervezetet megillető jogokat mindaddig, míg az Intézményben másik SZSZ nem alakul. Másik SZSZ létrejötte esetén a szülőket megillető jogok gyakorlása a Ktv. 59.§ (2) bekezdése szerint történik. 4. A SZSZ adatai A szervezet neve: Zichy Miklós Általános Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálati Intézmény Szülői Szervezete Címe: 2072 Zsámbék, Honvéd u. 4. Képviselője: a választmány elnöke 5. A SZSZ felépítése 5.1.Osztályszintű szülői szervezet 5.1.1. Az egy osztályban tanuló diákok szülei osztályszintű szülői szervezetet alkotnak. Az osztályszintű szülői szervezet (továbbiakban: OSZSZ) munkájában történő részvétel a szülő joga, ugyanakkor a szülő nem köteles részt venni a szülői szervezet tevékenységében. 5.1.2. Az OSZSZ feladata:
az osztályban tanuló diákok tanulmányi munkájának és közösségi tevékenységének támogatása, segítése, érdekeik képviselete, az osztály közösséggé válásának elősegítése. Az OSZSZ figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét.
Az OSZSZ együttműködik az iskolavezetéssel, az osztályfőnökkel, az osztály diákönkormányzati képviselőivel.
Az OSZSZ gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyeket az iskola szabályzatai számára biztosítanak, dönt saját programjáról, tevékenységéről, a szervezeti és működési szabályzat keretei között meghatározza szervezetét, vezetését, megválasztja képviselőit.
Az OSZSZ véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az iskola munkájával kapcsolatos bármely kérdésben.
5.1.3. Az ülések rendje:
Az OSZSZ összehívását a megtárgyalandó téma megjelölésével az osztályban tanuló diákok szüleinek 20%-a, az osztályfőnök vagy az iskolavezetés kezdeményezheti. Az OSZSZ értekezletét a kezdeményezés 3
alapján szorgalmi időszakban két héten belül össze kell hívni. A OSZSZ ülését a szervezet választott vezetője vagy az osztályfőnök hívhatja össze.
Az OSZSZ akkor határozatképes, ha az osztályban tanuló diákok szülőjének több, mint a fele (50%-a plusz 1 fő) jelen van. Az OSZSZ határozatait nyílt szavazással, egyszerű többséggel hozza, a jelenlévő szülők diákonként egy szavazattal rendelkeznek. A határozatképességet jelenléti ívvel kell igazolni.
Az OSZSZ üléséről jegyzőkönyv készül, amit a jegyzőkönyvvezető, az OSZSZ elnöke és egy hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyvet ezután az OSZSZ elnöke köteles eljuttatni az iskola szintű SZSZ elnökének, aki azt az irattárban helyezi el.
Az OSZSZ elnöke írásban köteles tájékoztatni az ülésen történtekről és a határozatokról a meg nem jelent szülőket is.
Az OSZSZ elnökének felelőssége, hogy nyilvántartás készüljön az osztály szülői szervezeti tagjainak elérhetőségéről a 2. sz. melléklet alapján.
5.1.4. A választások menete:
Az OSZSZ elnököt és két helyettest választ a szülők közül.
A jelöltek közül az kap megbízást, akit az osztályban tanuló gyermekek szüleinek több mint fele (50%-a plusz egy fő) támogat, több jelölt esetén pedig a legtöbb szavazatot kapott személy.
A vezető visszahívható, ha azt az osztályba járó gyerekek szüleinek 10%-a kezdeményezi. A visszahívást meg kell szavaztatni. A visszahívás akkor lép életbe, ha a szülők legalább 50%-a plusz egy fő egyetért vele.
A megválasztott képviselőket az iskolaszintű szülői szervezetbe delegálják. A delegáció javasolt összetétele: 1 töki-, 1 zsámbéki-, 1 napközibe járó gyermek szülője. A képviselők megbízatása egy évre szól, minden év első szülői értekezletén tisztújítás szükséges.
5.1.5. Az OSZSZ pénzkezelése:
Amennyiben az OSZSZ úgy dönt, hogy osztálypénzt gyűjt és kezel a 3 választott képviselő közül ki kell jelölni, hogy ki vezeti az osztály pénzügyi nyilvántartását, melyet az 1. sz. melléklet alapján javasolt vezetni.
Év végén éves pénzügyi elszámolást kell készíteni, melyet minden OSZSZ tagnak el kell juttatni.
5.2. Iskolaszintű szülői szervezet 5.2.1. Az osztályszintű szülői szervezetek alkotják az iskolaszintű szülői szervezetet. Az iskolai szülői szervezet (továbbiakban ISZSZ) élén a választmány 4
áll. A választmány a szülői szervezet legfőbb döntéshozó, véleményező, javaslattevő fóruma. 5.2.2. Az ISZSZ feladata
Az oktató-nevelő munkát együttműködésükkel segítő szülők összefogása.
Az ISZSZ éves munkatervének összeállítása.
Feladata szükség esetén rendkívüli ülés összehívása a felmerülő problémák tisztázására.
Az ISZSZ figyelemmel kíséri a gyermeki-, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét.
A szülők tájékoztatása és véleményük kikérése a gyermekük oktatásával kapcsolatos kérdésekben.
A szülők és a szülők, valamint a szülők és az iskola közötti kapcsolattartás megszervezése:
A kapcsolattartás kialakításában való részvétel: - a szülői értekezlet rendje és tartalma, - a fogadóórák időpontja, - a nyílt napok lebonyolítása, - levelezés a szülők és az iskola között.
Szülői képviseletben való részvétel az iskolán kívül (helyi és országos szülői egyesületek).
A szülők figyelmének felhívása jogaikra és kötelességeikre.
5.2.3. A választások menete:
A választmányba az osztályok szülői szervezetei az 5.1.4. pont alapján megválasztott 3 fő képviselőt / az elnököt??? delegálnak, kivételt képeznek ez alól az összevont osztályok, ahol 1 főt delegálnak. A képviselők az osztályban tanuló diákok szüleit képviselik. A képviselők megbízatása egy évre szól, minden év első iskolai szülői értekezletén tisztújítás szükséges.
A választmány a tagjai közül egy évre egy elnököt, két elnökhelyettest (alsós és felsőst) és egy gazdasági helyettest választ.
Egy jelölt esetén az lehet tisztségviselő, akit a választmány több mint fele támogat (50% plusz 1 fő), több jelölt esetén pedig az, aki a legtöbb szavazatot kapja. A tisztségviselő visszahívható, ha a választmány 10%-a ezt kezdeményezi. A visszahívásról szavazással, legalább 50% plusz egy fő egyetértésével dönt a választmány.
5
5.2.4. A választmány jogai és kötelességei:
Az iskolaszintű szülői szervezet nevében a választmány gyakorolja a szülői szervezetet megillető jogokat.
A választmány jogainak gyakorlását átruházhatja a választmány elnökére, a választmány vagy a szülői szervezet valamelyik tagjára, kivételesen olyan külső személyre, aki nem tagja a szülői szervezetnek.
Nem ruházhatja át a választmány az iskola megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával kapcsolatos fenntartói döntéshez, az iskola szabályzatainak elfogadásához, valamint az igazgató megbízásához, megbízásának visszavonásához kapcsolódó egyetértési, véleményezési jogát. A szülői szervezet jogainak megsértése esetén törvényességi kérelemmel fordulhat a fenntartóhoz {Ktv. 84.§ (2)}. A törvényességi kérelem, illetve annak elutasítása esetén a bírósághoz fordulás jogát sem ruházhatja át a választmány.
A választmány döntési joga kiterjed saját szervezetére, működésére, valamint mindazokra a kérdésekre, melyeket jogszabály vagy az iskola belső szabályzatai a hatáskörébe utalnak.
A választmány véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az iskolai életet érintő bármely kérdésben, kérdést intézhet az iskolavezetéshez, a nevelőtestülethez.
5.2.5.Az ülések rendje:
Az ülések lebonyolításához az iskola igazgatója köteles a helyiségről gondoskodni, melyet a szülői szervezet térítésmentesen használhat.
Az ISZSZ az iskola segítségével értesíti ki – általános esetben írásban – a szülői szervezeti tagokat.
Rendkívüli ülések összehívása esetén megengedett a szóbeli értesítés is.
Az ülések feloszlathatóak határozatképtelenség esetén.
5.2.6. Választmányi értekezletek:
Az ISZSZ minden tanítási év első ülésén megválasztja a vezetőséget, elkészíti az ISZSZ éves munkatervét. Határidő: szeptember 30.
Az ISZSZ az üléseken történtekről jegyzőkönyvet készít, melynek 1 példányát átad az iskola igazgatójának, 1 példányát saját irattárában helyez el.
6
A választmányi ülés határozatképes, ha a választmány tagjainak legalább a fele jelen van (50% plusz 1 fő). A határozatképességet jelenléti ívvel kell igazolni.
Az ISZSZ választmánya szükség szerint, de évente legalább négyszer ülésezik.
Az összehívásról az ISZSZ elnöke gondoskodik, üléseit az elnök akadályoztatása esetén valamelyik elnökhelyettes vezeti.
A választmány ülésére az egyes napirendi pontokról írásos előterjesztést kell készíteni, amelyet a tagoknak az elnök az ülés előtt legalább két héttel köteles megküldeni.
A választmányi szülői értekezleten az osztályszintű szülői szervezetek választott képviselői, az ISZSZ választott vezetősége, valamint az iskola igazgatója és igazgatóhelyettesei vesznek részt.
Az iskola igazgatója minden tanévben tájékoztatást ad a tanév feladatairól. Észrevételeikkel, javaslataikkal, információikkal segítik a szülői választmány munkáját. A szülői észrevételeket, javaslatokat az intézmény vezetése figyelembe veszi és hasznosítja azokat.
A választmányi szülői értekezleteken meghívott vendégek vehetnek részt, ezt előre jelezni kell a meghívóban.
A választmányi szülői szervezet ülése nyilvános. Ezen a szülők – szavazati jog nélkül – bármikor részt vehetnek. Egyes esetekben az elnök kivételesen elrendelhet zárt ülést is. Az ülésekről jegyzőkönyv készül, amit a jegyzőkönyvvezető, az elnök és egy hitelesítő ír alá.
A választmány a határozatait köteles nyilvánosságra hozni. A határozatok tárát az elnök vezeti.
Az ISZSZ vezetősége köteles rendszeresen tájékoztatni a szülőket a munkájáról.
Az ISZSZ választmánya köteles a szülők írásba foglalt véleményét és kérdéseit az iskola vezetése felé továbbítani, ha az az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érinti
5.2.7. A határozathozatal rendje:
Az ISZSZ választmánya akkor határozatképes, ha az ülésein a delegált képviselők több, mint fele (50% plusz 1 fő) jelen van.
Döntését egyszerű szótöbbséggel hozza.
Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. 7
Kivételes esetekben megengedett az interneten vagy E-mailen történő szavazás.
5.2.8. Az ISZSZ pénzkezelése:
Az ISZSZ vagyonát a gazdasági vezető kezeli.
Az ISZSZ pénzét takarékkönyvben helyezi el.
A pénz kivételéről az elnök dönt.
A gazdasági vezető elkészíti az ISZSZ éves pénzügyi tervezetét a várható kiadásokról és azt az ISZSZ választmánya minden tanév első szülői értekezletén megtárgyalja és szavaz róla.
A kiadásokat számlákkal, igazolásokkal, átvételi elismervényekkel kell igazolni.
A gazdasági vezető és az elnök a választmány felé elszámolási kötelezettséggel rendelkezik.
5.2.9. A választmányi megbeszélésekről való távolmaradás:
A választmányba delegált képviselő akadályoztatása esetén köteles gondoskodni a helyettesítésről.
Amennyiben egy iskolai féléven keresztül nem tud eleget tenni a delegált képviselő a választmányi munkájának, az ISZSZ elnöke kérheti új képviselő kijelölését az adott osztály szülői szervezeti tagjaitól.
IV. Záró rendelkezések: A SZMSZ módosítását a SZSZ bármely tagja kezdeményezheti. A szervezeti és működési szabályzatot a tagok véleményének meghallgatása után a SZSZ választmánya fogadja el, melyről a nevelőtestületet jegyzőkönyv formájában tájékoztatják.
Jelen szervezeti és működési szabályzat …… év ……………… hó ……… napján lép hatályba, miután a ………………/…………… tanév folyamán azt a szülők megismerték és annak elfogadásával egyetértettek. Kelt: Zsámbék, …………….. év …………………….. hónap ………nap Csetényi Judit szülői szervezet elnöke 8
1. számú táblázat : osztályok pénzforgalmának nyilvántartása
9
2. számú táblázat
Gyermek neve
………….. osztály tagjainak elérhetősége Szülő neve Lakcím Telefonszám
10
E-mail cím
