Jegyzőkönyv. Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének május 13-i üléséről

3-1-7/2004.

Jegyzőkönyv Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2004. május 13-i üléséről

Jelen vannak: Bókay Endre, dr. Bretter Zoltán, Cservék Ágnes, dr. Deák Péter, De Blasio Antonio, Dévényi Sándor, Erb József, dr. Fekete Éva, Fratanolo János, dr. Füredi Péter, dr. Gáspár Gabriella, Gonda Tibor, Hering Gyula, Hódosi Vera, dr. Hudvágner Sándor, Kablár János, Kerényi János, Kittl János, Kukai András, dr. Kunszt Márta, Meixner András, dr. Mikes Éva, Mindum Károly, Molnárné Garai Edit, Molnár Ferenc, Nagy Csaba, Németh Balázs, Nyőgéri Lajos, Papp Gábor, Pintér János, dr. Schmidt József, Soó László, Staub Ernő, dr. Toller László, dr. Tóth Bertalan, Tóth Mihályné, Trombitás Károly, Várbíró Péter, Várnai Márton, Weller János Távollévő képviselők: Horváth Zoltán, Juhász István, Sík László Lajos Jelen vannak továbbá: dr. Papp Judit címzetes főjegyző, dr. Mikes Éva országgyűlési képviselő, dr. Pavlov Milica a Szerb Kisebbségi Önkormányzat képviselője, Sajkás Péterné az Ukrán Kisebbségi Önkormányzat elnöke, dr. Kelemen László, Nyirati István, Szirmai Csaba, Kékes Péter vezérigazgató, Kiss Tibor ügyvezető igazgató, Petrich Csaba igazgató, dr. Varga István, dr. Modrovits Sándor, dr. Tolnai Márta, dr. Sohár Endre, Póla József, Jeszták Lajos, dr. May Gábor, dr. Berhiday Ilona főosztályvezetők, dr. Nász László, Kelemen György, Decsi János, dr. Milter Anna, Balázsné Donáth Aranka osztályvezetők, Schranz Richárd a Közterület-felügyelet vezetője. Nyaka Szabolcs Új Dunántúli Napló, Marton Zoltán a Pécs TV Kft. képviseletében, dr. Schmidt Emilia FEB elnök, dr. László Gyula FEB elnök, dr. Kerécz Tamás igazgatósági elnök

2

Dr. Toller László: köszönti az ülésen megjelenteket. Megállapítja, hogy a testületi ülés elején 36 fő képviselő megjelent, az ülést határozatképessé nyilvánítja és 9.30 órakor megnyitja. Megkérdezi, az írásban kiküldött napirendhez van-e javaslat? Kukai András: napirendre kéri a „Közös pályázat benyújtása a forgalomirányító rendszer korszerűsítésére”, valamint a távollévő Juhász István képviselőtársa nevében a „Pécsi Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Rt ingatlanának értékesítése„ című előterjesztéseket. Gonda Tibor: napirendre kéri a „Pályázat benyújtása Világörökségi terület fejlesztése témában„, valamint a „Munka Pécs-Baranyáért KhT ügyvezető igazgatójának megválasztása” című előterjesztést. Utóbbit kéri az ebédszünet után besorolni, miután a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság az ebédszünetben fogja megtárgyalni. Bókay Endre: napirendre kéri a BIOKOM Kft. és a MIZO PVSK FEB tagságával kapcsolatos személyi ügyeket. Dr. Bretter Zoltán: Horváth Zoltán alpolgármester nevében napirendre kéri a „GVOP- 4.3.1. pályázat benyújtása”, valamint a „GVOP – 3.1. 1. pályázat „Intelligens városkalauz” projektjében való részvétel” című előterjesztéseket. Dr. Toller László: napirendre kéri a „Pécs Világörökségi puffer zóna: bemutathatóság és turista fogadás című PEA projekt támogatási szerződésének megkötése” című előterjesztést. Nagy Csaba: indítványozza a meghívó 2. napirendi pontjában szereplő előterjesztés tárgyalásának elhalasztását, mivel a vezérigazgató szerződése 2004. január 1-én lejárt, amelyet emlékezete szerint ideiglenesen meghosszabbítottak ez év május elejéig. Ez az időpont is lejárt, és miután a FIDESZ frakció tudomásukra jutott, hogy más távlati elképzelések vannak a cég jövőjére vonatkozóan, ezért javasolja, előbb tárgyalják meg a Pécsi Ipari Park beszámolóját, és a soron következő Közgyűlésen döntsenek a vezérigazgató személyéről. Dr. Toller László: előterjesztőként nem támogatja a javaslatot, mivel nem függ össze a két ügy. Amikor a konkrét elképzelés szóba kerül, összevonható minden ezzel kapcsolatos gondolat visszamenőleg is. Jelenleg döntési kényszer áll fenn. A jövőre vonatkozó elképzelés több csatornás; figyelemmel kell lenni a honvédségi terület átvételére, és a Bányavagyon-hasznosító vagyonával kapcsolatos fogadó készségre, amelyről előzetes tárgyalások folynak. Egyik esetben sincs döntési helyzetben az önkormányzat. A honvédségi ingatlan tekintetében nem szükséges közgyűlési döntés, de ettől függetlenül természetesen tárgyalhatják. A Bányavagyon-hasznosítóval kapcsolatban még koncepcionális kérdésekben sem értenek teljesen egyet a kormánnyal, amíg ez nem történik meg, nem kívánják komplex módon előterjeszteni a témát.

3 Kéri képviselőtársa járuljon hozzá, hogy most tárgyalják meg az előterjesztést, és majd később tekintsék át a város teljes vagyongazdálkodását, melyre van egy saját szervezetük. Nagy Csaba: kérdést kíván feltenni Kukai András bizottsági elnöknek a 81/2001. (12.20.) sz. rendelet 13. §. (3.) bekezdésében írtakra figyelemmel kérdése erkölcsösnek tartja-e, hogy egy regisztrált engedéllyel rendelkező állampolgárt egy apró kellemetlenség miatt megbüntessen a PVV Rt. Vállalkozási Divíziója? De Blasio Antonio: két kérdést kíván feltenni polgármesternek; az egyik a kátyúzási programmal kapcsolatos, melynek listáját az elmúlt ülésen tett kérésére megkapott. Ezt köszöni. Második kérdése a múlt hét végén megrendezett Rattler Kerékpáros Kupa verseny – melyen Kittl János képviselőtársuk személyesen is részt vett – után felmerült problémákra vonatkozik. Dr. Gáspár Gabriella: kérdést kíván feltenni Horváth Zoltán alpolgármesternek – amennyiben addigra megérkezik – az Inter-Magyar zenekar által készített CD-lemez városi kiadásával kapcsolatban. Dr. Toller László: javasolja képviselő asszonynak, hogy a kérdését tegye fel, és ha az alpolgármester úr jelen lesz, válaszol, ha nem akkor az SZMSZben megadott határidő szerint ad választ, amelyről természetesen később tájékoztatják a Közgyűlést. Dévényi Sándor: fontos előterjesztések kerültek kiosztásra, amit nem tart helyesnek, mert nem tudnak megfelelően felkészülni. Ha a Közgyűlés mégis napirendre veszi ezen előterjesztéseket, akkor kéri, hogy a „Pécsi Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Rt ingatlanának értékesítése„ tárgyú előterjesztést vegyék előre a napirendi sorban, mert szeretne részt venni a vitában, de más elfoglaltsága miatt nem tudja megvárni az ülés végét. Dr. Toller László: úgy látja, a PVV Rt. beszámolóját követően, 22.napirendi pontként tudják tárgyalni legkorábban az előterjesztést. Több kiegészítés nem lévén, szavazást kér a ”Pécs Világörökségi puffer zóna: bemutathatóság és turista fogadás című PEA projekt támogatási szerződésének megkötése„ című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 33 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a „Pályázat benyújtása Világörökségi terület fejlesztése témában „ című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 37 igen ellenszavazattal az előterjesztést napirendre vette.

szavazattal,

1

4 Szavazást kér a ”GVOP- 4.3.1. pályázat benyújtása” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 34 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a „GVOP – 3.1.1. pályázat „Intelligens városkalauz” projektjében való részvétel „ című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 34 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a „Közös pályázat benyújtása a forgalomirányító rendszer korszerűsítésére„ című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 34 igen ellenszavazattal az előterjesztést napirendre vette.

szavazattal,

1

Szavazást kér a „Pécsi Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Rt ingatlanának értékesítése„ című előterjesztés napirendre vételéről azzal, hogy a PVV Rt. 2003. évi munkájáról szóló beszámoló után tárgyalják. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 32 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a „Munka Pécs-Baranyáért KhT ügyvezető igazgatójának megválasztása” tárgyú előterjesztés napirendre vételéről, azzal, hogy a napirendi pontok végén tárgyalják, mivel még bizottsági tárgyalást igényel. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a „BIOKOM Kft. Felügyelő Bizottsága tagjának megválasztása” tárgyú előterjesztés napirendre vételéről, azzal, hogy 7. napirendi pontként tárgyalják. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a „PVSK MIZO Felügyelő Bizottsága tagjának megválasztása” című előterjesztés napirendre vételéről, azzal, hogy 6. napirendi pontként tárgyalják. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29.igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér Nagy Csaba ügyrendi javaslatáról, mely szerint a „Pécsi Ipari Park Rt. vezérigazgatójának megválasztása” című napirendi pontot ma ne tárgyalják.

5 Megállapítja, hogy a Közgyűlés 11 igen szavazattal, 10 ellenszavazattal, és 13 tartózkodás mellett az ügyrendi indítványt elutasította. Végül szavazást kér az ülés napirendjéről az elhangzott kiegészítésekkel együtt. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 32 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett az ülés napirendjét az alábbiak szerint elfogadta: N a p i r e n d: 1/a.) Tisztségviselői beszámoló 1/b.) Beszámoló lejárt határidejű határozat végrehajtásáról, bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről 2.)

A Pécsi Ipari Park Rt. vezérigazgatójának megválasztása

3.)

A BIOKOM Kft. könyvvizsgálójának megválasztása

4.)

Bóbita Bábszínház magasabb vezetői (igazgatói) munkakörének betöltése

5.)

Szavazatszámláló bizottságok új tagjainak megválasztása

6.)

PVSK Basketball Kft. Felügyelő Bizottsága tagjának megválasztása

7.)

BIOKOM Kft. Felügyelő Bizottsága tagjainak megválasztása

8.)

Pécs-Újhegy, Pécs-Üszög Településrészi Önkormányzatok SZMSZeinek jóváhagyása

9)

Városrész rehabilitációs programjavaslat és játszóterek, utcabútorok

10.) Városi Labdarúgó Stadion rekonstrukcióhoz forrás biztosítása 11.) Mohácsi út 89-91. sz. alatti lakóépület kiüresítése 12.) A Pécs, Dobó I. u. 89. sz. alatti ingatlanban védőnői szolgálat és irattár kialakítása K é r d é s e k: a.)De Blasio Antonio:

kátyúzási programról

b.)Nagy Csaba: erkölcsösnek tartja-e a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság elnöke, hogy egy regisztrált engedéllyel rendelkező állampolgárt egy apró kellemetlenség miatt megbüntessen a PVV Rt. Vállalkozási Divíziója?

6

13.) Utcai szociális költségvetésben

munka

feladatellátás

tervezése

a

2005.

évi

14.) Pécs Világörökségi puffer zóna: bemutathatóság és turista fogadás című PEA projekt támogatási szerződésének megkötése 15.) Pályázat benyújtása Világörökségi terület fejlesztése témában 16.) Integrált Nappali Szociális Intézmény alapító okiratának módosítása 17.) A Pécsi Ipari Park Rt. alapító okiratának módosítása 18.) A BIOKOM Kft. társasági szerződésének módosítása 19.) A BIOKOM Kft. 2003. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámoló 20.) A Pécsi Ipari Park Rt. 2003. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámoló 21.) A Pécsi Vízmű Rt. 2003. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámoló 22.) A Pécsi Közlekedési Rt. 2003. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámoló 23.) A Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. 2003. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámoló 24.) Pécsi Városüzemeltetési és Vagyonkezelő Rt ingatlanának értékesítése 25.) A Pécsi Temetkezési Vállalat 2003. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámoló 26.) Pécs Megyei Jogú Város turizmusfejlesztési koncepciója 27.) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata informatikai stratégiai tervei 28.) A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok működésének fejlesztésére kiírt pályázaton való részvétel 29.) Xavér utcai Egyesített Szociális Intézményben „Aranyhíd” Egyesület székhelyének elfogadása 30.) A 32. sz. háziorvosi körzet területi ellátási kötelezettségének biztosítása 31.) A 35. sz. fogászati körzet területi ellátási kötelezettségre vonatkozó szerződés módosítása 32.) Fénysugár Alapítvány támogatása

7 33.) Martyn Ferenc Alapítvány támogatásának jóváhagyása 34.) Közmunkaprogram keret 2004. évi felhasználása 35.) A „Pécsi Napközi Otthon” Alapítvány szerződés-módosítási kérelme 36.) Az önkormányzat tulajdonában lévő üres lakások értékesítésre történő kijelölése 37.) Szieberth Róbert Általános Iskola „B” épülete, és iskola épülete áttervezésére megbízás 38.) Petőfi utcai lakások áthelyezése a szociális lakásgazdálkodási keretbe 39.) A Pécsi 36664, és a 36668/1 hrsz-ú földterületek önkormányzati tulajdonba vétele 40.) 52.006/6 hrsz-ú ingatlan felajánlása közút céljára 41.) A PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. megbízása mezőgazdasági haszonbérletekre vonatkozóan 42.) GVOP- 4.3.1. pályázat benyújtása 43.) Közös pályázat korszerűsítésére

benyújtása

a

forgalomirányító

rendszer

44.) GVOP – 3.1.1. pályázat „ Intelligens városkalauz” projektjében való részvétel 45.) Munka Pécs-Baranyáért KhT ügyvezetőjének megválasztása Napirenden kívüli felszólalások: Dr. Fekete Éva: közétkeztetés pályáztatásának körülményei Nagy Csaba: a kormányzó koalíció erkölcsi felelőssége Zárt ülésre javasolt előterjesztések, melyről külön jegyzőkönyv készült a 3- 5-5/2004. sz. alatt: 1.)

Szentessy Lászlóné közgyógyellátási ügye

2.)

Fehér Gáborné rendszeres szociális segély ügye

3.)

Németh Ferenc állattartása

4.)

Szentgyörgyi Gábor ebtartása

8

A közgyűlési vita anyaga 1-9. kazettán. Dr. Toller László: tájékoztatást ad a 2004. április 22- ei közgyűlés zárt ülésén hozott döntésekről. A 177/2004. (04.22.) kgy. számú határozattal idősek otthoni beutalás ügyében, a 178/2004. (04.22.) kgy. számú határozattal közgyógyellátási ügyben, a 180, 181/2004. (04.22.) kgy. számú határozatokkal ebtartási ügyekben fellebbezéseket bírált el a testület. Napirend tárgyalása: 1/a.) Tisztségviselői beszámoló 1/b.) Beszámoló lejárt határidejű határozat végrehajtásáról, bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Dr. Toller László: tisztségviselői beszámoló keretében elmondja, az elmúlt héten megtartották a sajtótájékoztatót, ahol bejelentették a városvezetés szándékát – az anyag még nem került a Közgyűlés elé – hogy Pécs városa szeretne kandidálni 2010-re az Európa Kulturális Fővárosa címre. A sajtótájékoztatót Schiffer úrral a budai várban kedden délután 3 órakor tartották, ahol elhangzott, hogy a főváros is kandidálna erre a címre – bár még tisztségviselői döntés szintjén van – és Debrecent hívná segítségül. Ők úgy gondolják, Pécs magában is megáll. Az MTV 1-es csatornáján ma este leadnak egy 8 perces részt, aki teheti, nézze meg. Felfogásbeli különbség van Schiffer úrral kettejük között a kultúráról. A fővárosnak teljesen más elképzelése van ez ügyben, természetes súlyánál fogva képzeli el a pályázaton való jelenlétet. Ők pedig azt mondják vidéken – Horváth Gyulától idéz – hogy az első komoly kulturális decentralizáció lehetne a rendszerváltás után az, ha Pécs nyerhetné el a címet. A régió erőivel együtt képzelik el az egészet, és a településkultúrát ugyanolyan egyenértékű kultúrának veszik, mint a művészeti ágazatokat, illetve a kultúra más területeit. Amint a pályázati kiírás megjelenik Közgyűlés elé terjesztik a javaslatot. Eddigi munkájukat dr. Kunszt Márta alpolgármester összegezte egy sajtótájékoztatón. A folytatás pedig a legszélesebb civil körben és minden társadalmi szervezet bevonásával történik. Örül annak, hogy most már sok kitalálója van ennek az ügynek, de azért neki Horváth Gyula az MTA RKK igazgatója a legszimpatikusabb, hiszen az intézet már 15 éve javasolta, hogy Pécs ilyen jellegű település legyen a bányászat felszámolása után. A tudomány mondta ki először, és nem az egyéni ambíciók győzködése alapján került terítékre. Várbíró Péter: megköszöni, hogy a munkatervben meghatározott, de a mai napirendből elmaradt előterjesztések felsorolását írásban megkapták. Reméli, a későbbiekben is lehet erre számítani, ha eltérés lesz, bár célszerű lenne, ha a következő munkatervet megfontoltabban készítenék el, illetve betartanák.

9 A lejárt határidejű határozatokról szóló beszámoló határozati javaslat 1. pontja egy korábbi határozat módosítására vonatkozik, mely szerint a PVV Rt. Felügyelő Bizottságának egyik tagját a mai nappal, de február 1-i visszamenőleges hatállyal bízzák meg 2005. december 12-ig. Ezt nem tartja korrekt megoldásnak, bár tudja, hogy adminisztrációs hiba következménye, de azt javasolja, ne február 1-től, hanem május 15. legyen a megbízás kezdeti időpontja. Kéri javaslatának elfogadását. Az Ifjúsági és Civil Kapcsolatok Bizottságának 41/2004. (04.13.) sz. határozata egy március 7-14. között megtartott konferencia megrendezésére vonatkozik, a határozat pedig április 13-án, visszamenőleg készült. A Kulturális Bizottság 46/2004. (04.01.) sz. határozatával egy 2004-es szakkiállításon és vásáron való részvétel költségeinek biztosításáról döntött. Javasolja, a későbbiekben az adott összeghez támogatóként jelöljék meg Pécs Megyei Jogú Város Kulturális Bizottságát. Az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság azon határozatából idéz, amely „drogmegelőzési rendezvény működési költségéről” szól. Úgy gondolja, érdemes elgondolkodni a szóösszetételen. A bizottság a 68/2004. (04.15.) sz. határozatával utólagosan ítélt meg 1.250.000,- Ft-ot a rendezvényre. Ebben korrekten rögzítik, hogy a támogatás utólagos. További észrevétele, hogy a József A. u. 10. a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal székhelye, és nem a bizottság egyik határozatában szereplő közgyógyellátásra jogosult személy lakcíme. A Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság előterjesztésében az előző Közgyűlésen tárgyalták a közbiztonsági koncepciót. Akkor felvetette, hogy a Közbiztonsági Egyesület az elmúlt évektől eltérően kérése ellenére nem kapott támogatást ez évben. Azóta nem kapott választ hivatalból, a polgárőrségtől viszont újabb beadvány érkezett. A legutóbbi érdeklődésére azt a választ kapta, hogy az ügy folyamatban van, azonban ma, május 13-án nem látszik ennek a folyamatnak a vége. Úgy gondolja, célszerű lenne belátható időn belül dönteni, a polgárőrség támogatási kérelméről. Dr. Toller László: képviselőtársa első kérdésére válaszolva elmondja, a határozati javaslatban az szerepel, hogy Hesz Jánost a PVV Rt. felügyelő bizottsági tagjának a január 29-i Közgyűlésen választották meg. Nem visszamenőleges hatállyal történik a megválasztás, csupán a határozat kijavításáról van szó. Dr. Schmidt József: a Közbiztonsági Egyesület támogatásával kapcsolatos kérdésre ismételten azt tudja mondani, hogy az ügy folyamatban van. Ezen a héten találkozott a Polgárőr Egyesület és a Megyei Polgárőr Szövetség vezetőjével. Részletesen megismerkedett munkájukkal, és tájékoztatta őket arról, hogy a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság keretéből számíthatnak támogatásra. Molnárné Garai Edit: a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság 29/2004. (04.13.) sz. határozata a Pécs Szabadságharc u. 1. sz. alatti épület bányakárának rendezésére vonatkozik. A Török István utcai iskola bányakára minden esetben együttesen szerepelt a Szabadságharc utcai tagintézménnyel. Az említett határozatban nem találja a Török István

10 utcai Iskola bányakárát. Kérdése, miért nem tárgyalta a bizottság ezen iskola bányakár ügyét? Dr. Schmidt József: a Török István utcai intézmény nem szerepelt az előterjesztésben, a pontos választ később kívánja megadni. Dr. Toller László: kéri jegyző asszonyt, hogy a jövőben is minden Közgyűlés előtt kerüljön kiosztásra, miben és miért tértek el a munkatervben meghatározott napirendtől. Több hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról, valamint a tisztségviselői beszámolókról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 25 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett az előterjesztést, a határozati javaslatot és a tisztségviselői beszámolókat elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 182/2004. (05.13.) sz. határozata beszámoló lejárt határidejű közgyűlési határozat végrehajtásáról és átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről, tisztségviselői beszámolókról, valamint a 10/2004. (01.29.) kgy. határozat módosításáról 1.) A Közgyűlés dr. Toller László bejelentését tudomásul véve a 10/2004. (01.29.) számú határozatának 1.) pontját az alábbiak szerint módosítja: 1. A Közgyűlés Hesz Jánost / 7629 Pécs, János u. 9. / a PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. Felügyelő Bizottsága tagjának - a bizottság tagjaira érvényes díjazással (50.000 Ft/hó), a jelenlegi tagok megbízásának lejártáig 2004. február 1. napjától 2005. december 12-ig megválasztja. A határozat többi része változatlanul marad. A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy ezen döntését juttassa el a PVV Rt.-nek a további intézkedések megtétele érdekében. Határidő: azonnal Felelős: dr. Varga István főosztályvezető 2.) A Közgyűlés dr. Toller László polgármester bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről szóló beszámolóját az alábbiak szerint fogadja el:

11 Az Ifjúsági és Civil Kapcsolatok Bizottsága 30, 31/2004. (03.17.), 36, 37, 39, 40, 41/2004. (04. 13.) sz. határozatait az előterjesztés 1. számú melléklete alapján; A Város- és Környezetfejlesztési Bizottság, a Közlekedési és Kommunális Bizottság, valamint a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság együttes ülésén hozott 31/2004. (03.31.) sz. határozatát az előterjesztés 2. számú melléklete szerint; A Kulturális Bizottság 38, 40, 41, 44, 46/2004. (04. 01.) határozatát az előterjesztés 3. számú mellékletében foglaltak alapján; Az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság 50, 54, 55, 56/2004. (04. 01.), valamint az 56/2004. (04. 14.), 68, 71, 73, 76/2004. (04. 15.) sz. határozatait az előterjesztés 4. számú melléklete alapján; A Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság 101, 102/2004. (04. 05.), a 119, 120, 121, 126/2004. (04.13.) sz. határozatait az előterjesztés 5. sz. mellékletében írtak alapján; A Közlekedési és Kommunális Bizottság 28, 29/2004. (04.06.) sz. határozatait az előterjesztés 6.sz. mellékletében foglaltak alapján. A Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság 26, 29, 30, 31/2004. (04.13.) sz. határozatait az előterjesztés 7. sz. mellékletében szereplőek szerint; A Költségvetési Bizottság 57, 59, 60, 61, 68, 74, 75, 76, 83/2004. (04.14.) sz. határozatait az előterjesztés 8. sz. melléklete szerint; Az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság 43, 44, 45, 46, 47, 48, 49/2004. (04.01.), 59, 60, 61, 62, 63, 65, 67/2004. (04.15.) sz. határozatait a képviselőknek rendelkezésre bocsátottak szerint. A Közgyűlés dr. Toller László polgármester tisztségviselői beszámolóit tudomásul veszi, és elfogadja. Kapják:

2.)

dr. Toller László polgármester, dr. Tóth Bertalan, Hódosi Vera, Meixner András, Nyőgéri Lajos, Juhász István, Kukai András, dr. Schmidt József bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó

A Pécsi Ipari Park Rt. vezérigazgatójának megválasztása Előterjesztő: Gonda Tibor alpolgármester

12 Dr. Toller László: megjegyzi, talán szokatlannak tűnik, hogy 1 éves megbízatást javasolnak a vezérigazgató úrnak. A vagyonkezelés tekintetében nagy változtatásokat terveznek az elkövetkező időszakban. Személyesen kezdeményezte a VOLÁN társaságok tulajdonba adását, a honvédelmi tárca pedig kezdeményezte, hogy az önkormányzat vegye át a honvédelmi ingatlanokat. Hatalmas területek, és nagy vagyon kerülhet az önkormányzat tulajdonába, ezért át kell tekinteniük a vagyongazdálkodás rendszerét és a vagyonkezelő szervezetek sorsát is, mivel a Bányavagyonhasznosító Rt. felajánlotta a részvénycsomagját az Ipari Park Rt-ben, amely igen nagy felelősséggel jár. Sok olyan ügy van, amely miatt érdemes azon gondolkodniuk, hogy egyes szervezetek élén milyen változtatásokat hajtsanak végre. Ebbe a körbe tartozik Kékes Péter megbízatása is. Az egy évre szóló átmeneti megbízás nem azt jelenti, hogy egy év után megszűnik a megbízatása, de meg kell találniuk az új struktúrákat. Az előterjesztésben három év szerepel, azonban a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság támogatásával benyújtott egy módosító javaslatot, mely szerint 1 évig adjanak határozott idejű megbízást a vezérigazgató úrnak. Nincs semmiféle Kékes-ügy, Kékes úrral tartós együttműködést tudnak elképzelni, és úgy gondolja, vezetői megbízatása pedig más szinten – akár magasabb szinten is – folytatódhat. Kéri az elmondottak figyelembevételével tárgyalják az előterjesztést. Továbbá kéri az előterjesztő Gonda Tibor alpolgármestert, nyilatkozzon a módosító indítványról. Gonda Tibor: jelzi, hogy a módosító indítványt előterjesztőként befogadja, mely szerint a vezetői megbízás 2005. április 30-ra módosul. Tájékoztatásul elmondja, a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság 5 egybehangzó igen szavazattal fogadta el a módosító javaslatot. Erb József: örömmel veszi, hogy nincs Kékes-ügy, bár számukra soha nem is volt. Viszont létezik a Pécsi Ipari Park ügye, amely a város szempontjából sokkal fajsúlyosabb. A Pécsi Ipari Parknak funkciójánál fogva a pécsi gazdaság fejlesztés egyik oszlopának kellene lenni. Örömmel hallja, hogy a polgármester úr által felsorolt vagyontárgyak előre láthatólag a pécsi vagyont fogják gyarapítani. De ez csak az egyik oldal, természetesen célszerű, ha a vagyonkezelés egy kézben van, de a pécsi gazdaság fejlesztését – elsősorban az iparfejlesztésre céloz – profi módon kell végezni. Az egy éves igazgatói megbízást nyilván átmeneti megoldásként kell értékelni, mert Kékes Péter eddig kiválóan végezte a munkáját. Következésképpen azokat a feladatokat kellene meghatározni, amelyeket a továbbiakban a Pécsi Ipari Parktól elvárnak, és ehhez a szükséges eszközöket is rendelkezésre kell bocsátani. Véleménye szerint tarthatatlan, hogy a marketing munka területén ilyen kevés történik. Az egy éves vezetői megbízást elfogadja. Dr. Toller László: több hozzászólás nem lévén szavazást kér az előterjesztésről és a módosított határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 23 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 5 tartózkodás mellett az előterjesztést és a módosított határozati javaslatot elfogadta.

13

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 183/2004. (05.13.) sz. határozata a Pécsi Ipari Park Rt. vezérigazgatójának megválasztásáról

3.)

1.

A Közgyűlés jóváhagyja, hogy a Pécsi Ipari Park Rt. Közgyűlése Kékes Pétert az Rt. jelenlegi vezérigazgatóját 2004. május 1-jei hatállyal, egy éves időtartamra, 2005. április 30-ig, 500 000 Ft / hó induló díjazással ismételten megválassza a Részvénytársaság vezérigazgatójának.

2.

A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a Pécsi Ipari Park Rt. Közgyűlésén Kékes Péter - a határozat 1. pontjában megfogalmazott feltételek szerinti - megválasztására adja le szavazatát. Határidő: Felelős:

a Pécsi Ipari Park Rt. 2004. évi rendes közgyűlése dr. Toller László polgármester

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor alpolgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó

A BIOKOM Kft. könyvvizsgálójának megválasztása Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás hiányában szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 184/2004. (05.13.) sz. határozata a BIOKOM Kft könyvvizsgálójának megválasztásáról 1. A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a BIOKOM Kft. taggyűlése a P AND P Mérlegdoktor Könyvvizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaságot - a könyvvizsgálatért felelős személy Papp István 2004. június 1-től 2007. május 31-ig 3 éves időtartamra, 2004-ben

14 199 500 Ft + ÁFA / hó díjazással, (amely emelésének %-os nagysága a következő két évben a KSH által megállapított, a várható éves, átlagos áremelkedés mértékének 80 %-a ) ismételten megválasztja a Kft. könyvvizsgálójának. 2. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a BIOKOM Kft. taggyűlésén a Kft. könyvvizsgálójának a határozat 1. pontjában megfogalmazott feltételek szerinti megválasztására adja le szavazatát. Határidő: a BIOKOM Kft. 2004. évi rendes taggyűlése Felelős: dr. Toller László polgármester Kapják:

4.)

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó

Bóbita Bábszínház magasabb vezetői (igazgatói) munkakörének betöltése Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök

Meixner András: tájékoztatásul elmondja, Schramó Gábor volt az egyetlen, aki érvényes pályázatot nyújtott be, az előkészítő bizottság, illetve a Kulturális Bizottság egyhangúlag támogatja kinevezését. Dr. Toller László: megjegyzi, ez azt jelenti, hogy az igazgató úr munkáját elismerik, az önállósulási törekvéseit támogatják, ez egyben azt is jelenti, hogy a Bóbita Bábszínházra, mint hosszú távú művészeti értékre számít a Közgyűlés. További hozzászólás nem lévén, szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 185/2004. (05.13.) sz. határozata a Bóbita Bábszínház magasabb vezetői (igazgatói) munkakörének betöltéséről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a magasabb vezetői pályázatot véleményező szakértői bizottság és a Kulturális Bizottság javaslata alapján, a Bóbita Bábszínház magasabb vezetői (igazgatói) munkakörének ellátásával

15 Sramó Gábor 7632 Pécs, Nagy Imre u. 52. szám alatti június 1-től 2007. május 31-ig szóló, időtartamra, a jelenlegi illetményének mellett, és 300%-os magasabb vezetői (140.000 Ft + 51.300 Ft = 191.300Ft).

lakost bízza meg, 2004. három éves határozott változatlanul hagyása pótlék megállapításával

A közgyűlés javasolja a nemzeti kulturális örökség miniszterének, hogy Sramó Gábornak adja meg a szakirányú felsőfokú végzettség megszerzésének követelménye alóli felmentést. A közgyűlés felkéri dr. Toller László polgármestert, a megbízással kapcsolatos miniszteri megkeresés és munkáltatói intézkedések megtételére. Határidő: a miniszteri megkeresésre: 2004. május 15. a megbízólevél kiadására: 2004. június 1.

5.)

Felelős:

dr. Toller László polgármester Póla József főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Meixner András bizottsági elnök, Póla József főosztályvezető

Szavazatszámláló bizottságok új tagjainak megválasztása Előterjesztő: dr. Papp Judit címzetes főjegyző

Dr. Papp Judit: a június 13-i Európa parlamenti választás szakmai előkészítő munkái folynak, holnap jár le az a határidő, amikor a külföldön szavazni kívánó magyar választópolgárokat nyilvántartásba veszik. Megkezdődik a szavazatszámláló bizottság tagjai, illetve a jegyzőkönyvvezetők oktatása. Ez azért fontos, mert vannak eltérések a megszokott választási folyamatoktól; ugyanis a szavazáson megjelennek az Európai uniós választó polgárok, akik nem rendelkeznek magyar Kéri a Közgyűlést, hogy – az idő közben sajnálatos módon elhalálozott, igazolványokkal. illetve egészségügyi okok miatt lemondott tagok helyett – az új szavazatszámláló bizottsági tagok megválasztásáról szóló határozati javaslatot fogadja el. Várbíró Péter: a szavazatszámláló bizottsági tagok juttatásban részesülnek, de a pártok által delegált bizottsági tagok nem. Véleménye szerint ez nem méltányos, mert ugyanúgy esküt tesznek és reggel 6 órától késő estig dolgoznak. Tudja, hogy nincs mód az azonnali döntésre, de úgy gondolta, felveti a problémát.

16 Dr. Papp Judit: többször jelezték már az Országos Választási Iroda felé a delegáltakra vonatkozó ez irányú felvetéseket. Teljesen jogos a felvetés, ugyanis a jogok és kötelezettségek ugyanazok a választáson. Talán megfontolásra érdemes, hogy a pártdelegáltak is tiszteletdíjban részesüljenek, bár erre azt szokták mondani, hogy a párt megbízatása alapján ellátott feladat. Nagyon fontos viszont a delegáltak személye, hiszen az ő jelenlétük egyfajta biztonságérzetet kelt a választások tisztasága, lebonyolítása tekintetében. Bízik abban, hogy június 13-án is kiegészülnek a választási bizottságok a delegáltakkal, hiszen a mozgó urnás szavazás miatt szükséges, hogy minél többen legyenek a szavazatszámláló bizottságokban. Dr. Toller László: jelzi, hogy tudomása szerint három pécsi pártdelegált is részt vesz különböző külföldi fővárosokban a szavazatszámláló bizottságok munkájában. Megjegyzi, nem értetett egyet ezzel a széles körű delegálással, de ha már a parlament megszavazta, legyenek büszkék arra, hogy ezen feladatok ellátására alkalmas személyek vesznek részt Pécsről is. Tájékoztatja a Közgyűlést arról, hogy hivatalos elfoglaltsága miatt Lisszabonban fogja leadni szavazatát. Több kiegészítés nem lévén, először ügyrendi szavazást kér arról, hogy a szavazatszámláló bizottsági tagokról együtt döntsenek. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 egybehangzó igen szavazattal a személyekről történő együttes szavazásra vonatkozó ügyrendi javaslatot elfogadta. szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 31 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellet az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 186/2004. (05.13.) sz. határozata Szavazatszámláló bizottságok új tagjainak megválasztásáról A Közgyűlés az előterjesztés mellékletében szavazatszámláló bizottságok új tagjait megválasztja.

felsorolt

A testület felkéri a Helyi Választási Iroda vezetőjét a további intézkedések megtételére. Határidő: folyamatos Felelős: Dr. Papp Judit címzetes főjegyző, a Helyi Választási Iroda vezetője Kapják:

dr. Papp Judit címzetes főjegyző, Major István a Helyi Választási Iroda helyettes vezetője

17 6.)

PVSK Basketball megválasztása

Kft.

Felügyelő

Bizottsága

tagjának

Előterjesztő: Bókay Endre frakcióvezető Dr. Toller László: az MSZP frakció javasolja, dr. Németh György felügyelő bizottsági tagságáról való lemondása miatt dr. Rétsági Erzsébet megválasztását a többi tag megbízásának lejártáig. Kérdés, észrevétel nem hangzott el, szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 33 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 187/2004. (05.13.) sz. határozata a PVSK Basketball Kft. Felügyelő Bizottsága tagjának megválasztásáról 1. A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a PVSK Basketball Kft. taggyűlése - Dr. Németh György felügyelő bizottsági tagságáról való lemondása miatt - Dr. Rétsági Erzsébetet 2006. június 30-ig / a többi tag megbízásának lejártáig, díjazás nélkül /, megválasztja a Társaság Felügyelő Bizottsága tagjának. 2. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a PVSK Basketball Kft. taggyűlésén a határozat 1. pontjában foglaltaknak megfelelően adja le szavazatát. 3. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a PVSK Basketball Kft. - a személyi változások miatt módosult - Társasági Szerződését Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében aláírja. Határidő: a PVSK Basketball Kft. következő taggyűlése Felelős: dr. Toller László polgármester Kapják:

7.)

dr. Toller László polgármester, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó

BIOKOM Kft. Felügyelő Bizottsága tagjainak megválasztása Előterjesztő: Bókay Endre frakcióvezető

Dr. Toller László: az ONYX Holding Kft. jelöltjeinek felügyelő bizottsági tagságukról való lemondása miatt dr. Tóth Bertalan és Bunyevác József

18 felügyelő bizottsági taggá történő megválasztását javasolják a többi tag megbízásának lejártáig. Dr. Füredi Péter: jelzi, hogy Bunyevác úr nevét cz-vel kell írni. Dr. Toller László: ez egyáltalán nem biztos, de a jegyző asszony utánanéz. Amennyiben javításra lesz szükség, kéri a Közgyűlés hozzájárulását, hogy megtehessék. Nagy Csaba: támogatja a határozati javaslatot, hiszen olyan szituáció szűnik meg, amely eddig jellemezte a kft működését. Indítványozza, hogy a határozati javaslat 1. pontjában szereplő két névről külön szavazzon a Közgyűlés. Dr. Toller László: több hozzászólás nem lévén, ez esetben elsőként dr. Tóth Bertalan felügyelő bizottsági taggá történő megválasztásáról kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett dr. Tóth Bertalan felügyelő bizottsági taggá történő megválasztásával egyetértett. Szavazást kér Bunyevác megválasztásáról.

József

felügyelő

bizottsági

taggá

történő

Megállapítja, hogy a Közgyűlés 22 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett Bunyevác József felügyelő bizottsági taggá történő megválasztásával egyetértett. A Közgyűlés a fenti szavazati arányokkal a következő döntést hozza: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 188/2004. (05.13.) sz. határozata a BIOKOM Kft. felügyelő bizottsága tagjainak megválasztásáról 1. A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a BIOKOM Kft. taggyűlése - az ONYX Holding Kft. jelöltjeinek felügyelő bizottsági tagságukról való lemondás miatt - Dr. Tóth Bertalant és Bunyevácz Józsefet 2005. december 31-ig / a többi tag megbízásának lejártáig, a felügyelő bizottságra érvényes jelenlegi díjazással /, megválasztja a Társaság Felügyelő Bizottsága tagjának. 2. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a BIOKOM Kft. taggyűlésén a határozat 1. pontjában foglaltaknak megfelelően adja le szavazatát. 3. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a BIOKOM Kft. a személyi változások miatt módosult - Társasági Szerződését Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében aláírja.

19

Határidő: BIOKOM Kft. következő taggyűlése Felelős: dr. Toller László polgármester Kapják:

8.)

dr. Toller László polgármester, dr. Varga István főosztályvezető, dr, Járai Ferenc gazdasági tanácsadó

Pécs-Újhegy, Pécs-Üszög Településrészi Önkormányzatok SZMSZeinek jóváhagyása Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Dr. Fekete Éva: a Pécs-Újhegyi Részönkormányzat működését újjá alakulása óta nagyon jónak tartja. Bár továbbra is szükségtelennek érzi, hogy annak idején megtörtént a ketté bontás, úgy gondolja, pozitív irányú a változás, azzal együtt, hogy a személyi összetétel változatlan. A lakosság tájékoztatására elmondja, az Üszögi Részönkormányzat 249 eFt éves felhasználásáról fog dönteni a lakosság számarányának megfelelően. Nem tudja, nehézséget okoz-e számukra ezen összeg elköltése. Dr. Toller László: módot adnak arra, hogy takarékosan költsék el a keretet, hiszen az elvi megállapodás szerint a részönkormányzatok gyarapodásával nem növelik az erre fordítható összegeket. Majd a következő költségvetés tárgyalásakor megfontolják. Hozzáfűzi, mindez nem változtat azon, hogy a két részönkormányzat területén Sík László Lajos a választókerületi képviselő. Várbíró Péter: előrebocsátja, hogy a határozati javaslatot elfogadja, de megjegyzi, hogy a Pécs-Újhegy Településrészi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatának az ülések összehívási rendjére vonatkozó fejezetében az szerepel, hogy az ülésre szóló meghívót az ülés napját megelőzően legalább 4 nappal kell kézbesíteni. Javasolja, és kéri az előterjesztőt, fogadja be, hogy a 4 napot 8 napra módosítsák, egyrészt azért, mert az Üszögi Részönkormányzatnál is 8 nap szerepel, és a fontos előterjesztések szempontjából is indokolt. Megjegyzi, egy sajnálatos mondat is szerepel az SZMSZ-ben, miszerint rendkívüli ülés telefonon is Jelzi, hogy a Pécs-Üszögi Településrészi Önkormányzat anyagához összehívható. kapcsolódó térkép nem ide tartozik, bent maradt az anyagban. Így nem fogadható el, szeretné, ha utólag ki lehetne cserélni. Ha a két részönkormányzat írásos anyagát összevetve ilyen jellegű eltérések vannak, a tisztségviselők figyelmébe ajánlja, hogy esetleg érdemes lenne a részönkormányzatok SZMSZ-ét összevetni. Vagy legalábbis egy belső háttér munkában Hird, Vasas, Somogy, Pécs-Szabolcs, Pécsbánya és Nagyárpád SZMSZ-ének összevetése is indokolt lehet. Ez utóbbiakat nem kell feltétlenül közgyűlés elé vinni, viszont belső egyeztetést mindenképpen javasol, az egységesség végett. Dr. Toller László: ha elfogadják képviselőtársa észrevételeit, akkor vissza kell küldeni a részönkormányzatoknak az SZMSZ-eket újratárgyalásra. Az

20 észrevételeket a közgyűlés nem fogadhatja el, mivel azokról a településrészi önkormányzatoknak kell tárgyalniuk. Csupán az lehetséges, hogy képviselőtársuk által tett megjegyzésekkel együtt visszaadják az SZMSZ-t, újratárgyalás végett. Az ülés összehívására javasolt 8 nap miatt is újra kellene tárgyalni az előterjesztést, mert az SZMSZ-üket a részönkormányzatok maguk állapítják meg. Ebben semmi kivetnivaló nincs, ki hogy érzi, miként tud jobban működni. A közgyűlés feladata csupán az SZMSZ jóváhagyása, nem pedig átírása. Kéri ezért képviselőtársát, az észrevételeit az érintett részönkormányzatoknak küldje meg. Képviselő úr így abba a helyzetbe kerül, hogy mégiscsak megszavazhatja a két részönkormányzat Szervezési és Működési Szabályzatát. Pillanatnyilag a közgyűlésnek más mozgástere nincs. Várbíró Péter: kéri a Pécs-Újhegy Településrészi Önkormányzat vezetőjét, hogy javaslatait a következő ülésükön tárgyalják, és esetleg fogadják el. Dr. Toller László: jelzi, a részönkormányzat vezetője most nem tud erről nyilatkozni tenni, mert a részönkormányzat nem ült össze. A vezető megfontolja és elgondolkodik az elhangzott javaslatról. Több észrevétel, kérdés nem lévén együtt kér szavazást a két településrészi önkormányzat SZMSZ-ének jóváhagyásáról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 29 igen szavazattal, ellenvélemény nélkül, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 189/2004. (05.13.) sz. határozata Pécs-Újhegy, Pécs-Üszög Településrészi Önkormányzatok Szervezeti és Működési Szabályzatainak jóváhagyásáról A Közgyűlés az előterjesztésnek megfelelően – figyelemmel Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 12/2001. (03.30.) sz. rendeletének 55.§ (15) bekezdésére – Pécs-Újhegy, valamint Pécs-Üszög Településrészi Önkormányzatok Szervezeti és Működési Szabályzatát jóváhagyja. Határidő: Felelős:

azonnal dr. Toller László polgármester

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Papp Judit címzetes főjegyző, Molnár Ferenc, Sik László Lajos részönkormányzati vezető, dr. Modrovits Sándor főosztályvezető, Major István részönkormányzati felelős

21 9.)

Városrész-rehabilitációs utcabútorok Előterjesztő:

programjavaslat

és

játszóterek,

dr. Toller László polgármester

Dr. Gáspár Gabriella: megjegyzi, a Közlekedési és Kommunális Bizottság legutóbbi ülésén az előterjesztést kiosztásos anyagként kapták kézhez, amely a testület előtt lévőtől eltérő. Az 1. oldalán található 3.) és 4.) ponttal kapcsolatban akkor tett kifogásait most megismétli. A 3.) pont az útfelújítás, karbantartás részt érinti. A bizottsági ülésen már hangsúlyozta, hogy a kátyúzás több oknál fogva is problémás kérdés Pécs városában, és amely, mint ismeretes, az utak felújításának nem végleges megoldása. Ezt a munkát lehetne olyan minőségben is végezni, hogy 10 évig is kitartson, de ez itt Pécsett nem nagyon szokásos. A kátyúzásokat a PVV Rt. végzi, ami még nem lenne gond, mivel a társaságnak erre a célra van saját kátyúzási terve, amelyet kérésre megkapott, de ebből egyértelműen látható, hogy a PVV Rt. csak a főútvonalakat kátyúzza, saját hatáskörben, saját pénzből. Az előterjesztés 4. sz. mellékletében felsorolt kátyúzások a képviselők lobbitevékenységének eredményeként kerültek a tervezetbe. E munkálatokat a város finanszírozza, és a kézhez kapott anyagban szereplő összeg részét képezi. A kátyúzásra további forrás-lehetőségként szolgálhatnak az egyéni képviselői keretek. A Szocialista frakció képviselőinek nagy része ezzel rendelkezik. Van egy negyedik forrása is a kátyúzásnak, a garanciális munkák. Valahányszor közműmeghibásodás miatt felbontják az útburkolatot, a vállalkozó elvégzi a helyreállítást, azonban általános tapasztalat, hogy az úttest kb. 1-2 hónap múlva megsüllyed. Emiatt a munkák ismét jelentkeznek. A bizottsági elnök tájékoztatása szerint ezen garanciális munkákat a PVV Rt. nyilvántartja, és jelzés alapján azonnal kijavíttatja; illetőleg felszólítja a céget, aki ezt saját pénzből elvégzi. Nem tudja, hosszú távon megoldható lenne-e, hogy ezt összehangolják annak érdekében, hogy legalább a bizottság több információval rendelkezzen. Ugyanez a tapasztalata a takarítással, ahol garanciális szempontok nem érvényesülnek, mert a PVV Rt. a takarítást elvégzi saját hatáskörben. A másik eset, amikor a képviselő a rendelkezésére álló keretből végezteti el a munkát. A harmadik probléma a 4.) pontban szerepel, Uránváros közterületeinek takarítására közel 7 M Ft-ot biztosít majd az önkormányzat. A városrészben lakókkal nincs problémája, de úgy tűnik, többet szemetelnek, illetve itt a fák nyesedéke is több. Megkérdezi az előterjesztőtől, mi indokolja Uránváros takarítására fordított + 7 M Ft-ot, miért nem a PVV Rt. végzi el saját keretéből, hiszen a céget bízzák meg, de külön fizetnek a munkáért. Javasolja továbbá, hogy egy közgyűlésen önálló napirendi pontként tárgyalják Pécs város takarításának problémáját, amely meglehetősen összetett. A szakbizottság ülésén is szorgalmazta, hogy ebben a kérdésben növekedjék a tisztánlátásuk. Mivel eredményt nem ért el, ezért kéri képviselőtársai támogatását, a közterületeik takarítása és kátyúzása áttekinthetővé Megismétli kérdését, tétele érdekében. mi indokolja az Uránváros közterület-takarítására fordított 7 millió forintot? Miért csak Uránvárosra fordítanak ilyen nagyságrendű összeget, és miért nem oszlik meg talán egyenletesebben a

22 város többi területeire is. Köztudott, hogy e téren több-kevesebb hiányosság tapasztalható. Dr. Toller László polgármester átadja az ülés vezetését Gonda Tibor alpolgármesternek. Dr. Toller László: a város tisztaságáról elmondja, az április 30 – május 1. közötti rendezvényre érkezett delegációk, polgármesterek, stb. – véleménye szerint két fontos megállapítást tettek – kiemelték, hogy gyönyörű a város, és ilyen tiszta várost Európában alig látni. Meixner András: megjegyzi, 100 M Ft felhasználásáról kell dönteniük, melyben többek között utcabútorok felújítása és vízrendezési munkák 9-9 M Ft-tal, és különböző járdafelújítás, kátyúzási munkák szerepelnek 75 millió Ft-tal. A kátyúzási munkák mellett a takarításról is beszélnek. Dr. Gáspár Gabriella említette, hogy a szocialista képviselők rendelkeznek egyéb forrásokkal a saját körzetük helyzetének javítására. A megállapítást korrigálnia kell, hiszen nem a szocialista képviselőkhöz, hanem az egyéni, nem listán bekerült képviselők részére állt korábban is ez a forrás rendelkezésre. Emlékeztet, már az elmúlt évben is úgy működött ez a rendszer, hogy valamennyi képviselő elvileg bármelyik körzetben adhat javaslatot arra, hogy milyen köztéri célú felújítási munka elvégzését tartja szükségesnek. Feltételezi, erről ellenzéki képviselőtársai is tudnak, hiszen az erre vonatkozó szabályzatot már tavaly elfogadták. Megjegyzi, a Költségvetési Bizottság a következő közgyűlésre kívánja beterjeszteni a szabályzat módosítását. A szakbizottság – melynek ellenzéki tagjai is vannak – tegnapi ülésén foglalkozott ezzel a kérdéssel. Úgy gondolja, hivatalból is kell értesülniük az elmondottakról. Fratanolo János: az uránvárosi 2 M Ft-os többletforráshoz kapcsolódva elmondja, a városrész hatalmas zöldterülettel rendelkezik. E miatt a karbantartása sokkal többe kerül. További magyarázata, hogy a belváros és a keleti városrész – szerződésen felüli - egy részét a „Munka PécsBaranyáért” Kht. közhasznú munkások foglalkoztatásával gondoztatja, egy másik költségvetési forrásból. Az elmondottak indokolhatják, hogy Uránvárosra 2 M Ft-tal többet biztosít a város. Dévényi Sándor: egy város arculatát az építészete, a tájképi környezet mellett a kommunális létesítményei is alapvetően befolyásolják. A közvilágítás, az utcabútorok, a műemléki műtárgyak tervezésénél nem csak a műszaki szempontok a meghatározóak, hanem az esztétikus megjelenés is. Nem mindegy, hogy milyenek a lámpatestek, utcabútorok, stb. Több alkalommal felvetette, az illetékes szakbizottságokat ilyen esetekben vonják be az előkészítésbe. Ez ismételten nem történt meg, de a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal sem egyeztettek, holott a belvárosban minden jelentősebb objektumra vonatkozik ez az egyeztetési kötelezettség. A közvilágítás fejezetre utal, pl. a Tímár utcában átfeszített lámpát terveznek. A hatályos rendeletük szerint az elfogadott típusokra kell lecserélni az összes közvilágítási elemet. Mivel a Munkácsy Mihály utcában öntöttvas lámpatesteket helyeztek el, a Tímár utcában is ugyanezt kellene alkalmazni. A történeti külvárosok közül a Mecsek-oldalban védett terület csak a Tettye

23 környéke. Véleménye szerint a vasbeton oszlopokat nem lehetne kihelyezni. Nem drága, egyedi oszlopokra gondol, hanem egyszerű fenyőfából készültekre. A város rendelete sérül azzal, hogy a DÉDÁSZ mindenütt a vasbeton oszlopokat helyezi ki. A most készülő rendezési terv Patacs belső területét műemlékileg védetté, helyi védettség alá helyezné, ezért az említett előírások ott is érvényesek. Kéri, a Közlekedési és Kommunális Bizottság az egész Mecsek-oldalnál a közvilágítás korszerűsítésénél – a vasbeton helyett – fa oszlopok kihelyezését szorgalmazza. Az utcabútorok cseréjét a Széchenyi téren és Alsó-Sétatéren is ütemezték. Úgy gondolja, nem szükséges, hiszen ezekhez az egyedi, pécsi típusú padokhoz a volt Kertészeti Vállalat készíttette a vas-öntőmintáját, és feltételezi, még mindig rendelkezésre állnak. Ezek a padok egy régi pécsi pad mintájára kerültek legyártásra, és csak itt vannak forgalomban. Véleménye szerint ezeket padokat nem kellene lecserélni, hanem csak felújítani, a faléceiket kicserélni. Kéri, az általa elmondottakat vegyék A „Vízrendezés” fejezetnél, a Tettye részletes rendezési tervénél a Szent figyelembe. Vince utca mentén a Tettye-patak rendbetétele szerepel. Nagyon fontos városképi elem az élővizek megjelenése. Javaslata, továbbra is engedjék végig az utcán a patakot egy rendezett mederben. Az Ágoston téri befogadó műtárgyat a város 5 évvel ezelőtt – komoly költséggel – megépíttette. A Tettye-árok betonelemekkel való burkolása is szerepel az anyagban. A munkára tervet is kellene készíteni, és részletekben kivitelezni. A felső részen lévő túlfolyónál legalább terméskővel burkolják a beton helyett. Ismételten kéri az előterjesztőt, a Város- és Környezetfejlesztési Bizottságot vonja be a döntéshozó mechanizmusba, hiszen az elmondottak nagyon fontos városképi elemek, és kéri az elhangzottak szerinti módosítást. Dr. Mikes Éva: a Széchenyi téri és Alsó-sétatéri padok cseréjével kapcsolatban Dévényi Sándor képviselőtársa szakmailag megfelelően indokolta javaslatát, mellyel egyetért. Elhangzott, a padoknál csak a faelemek cseréje szükséges. Emlékeztet a költségvetési rendelet vitájában ugyanezen munkák elvégzését kérte. A táblázat szerint ez a munka beruházásnak minősül, ezért kérdése, a padok teljes, vagy csak egyes elemeinek cseréjére vonatkozik az ott szereplő összeg. Nem támogatja a padok lecserélését. Amennyiben az előterjesztésben szereplő összegből nem új padokat kívánnak kihelyezni, hanem a faelemek cseréjével a felújítás megoldható, akkor bizonyos összeg is megtakarítható lenne. Ezzel összefüggésben veti fel, a Ferencesek utcájában is indokolt lenne utcabútorok kihelyezése, amely már több éves igény, és egy egyesület is célul tűzte ki. Kéri, az igényt vegyék figyelembe, javaslatát fontolják meg, illetőleg a választ, hogy amennyiben csak a faelemek cseréje szükséges, várható-e Az Eszperantó megtakarítás, park lépcsőjének az előterjesztésben felújítása isszereplő szerepel összegből. az anyagban, melyet szintén a költségvetési vitában vetett fel, de később javaslatát visszavonta. Elmondja, a Király utcában kis szemétgyűjtők elhelyezése külön soron szerepel. Nem tudja, a régieket cserélik-e újra, vagy több kerül kihelyezésre. Emlékeztet, hamarosan kezdődik a POSZT rendezvénysorozata. A Király utca köztisztasági állapota kifogásolható. A múlt évben nagyon kedvezőtlenek voltak az ezzel kapcsolatos tapasztalatok. Javasolja, legyenek arra tekintettel, hogy a POSZT idejére a szokásos, vagy állandóan elhelyezett szeméttárolókon túl további szemétgyűjtőt helyezzenek ki. Kéri,

24 feltétlenül készüljenek fel erre a feladatra ebben a kiemelt kulturális időszakban. Várbíró Péter: az előterjesztő távollétében kéri következő javaslatának elfogadását: az utcabútor- és játszótér-felújítás, illetve csere táblázat 14.) pontja maradjon ki. Egyetért azzal, hogy rendbe kell tenni az utcabútorokat, játszótereket, gyakorlatilag a parkrészt. Úgy gondolja, ennek a beruházás részének kellett volna lenni. Ebből a keretből erre a célra nem szabad biztosítani összeget. Másrészt kéri az előterjesztés készítőit a pontosabb fogalmazásra, az utcanevet (Polgárszőlő u.) kellett volna megjelölni, nem italbolt, illetve élelmiszerbolt megjelölést használni. Másik észrevétele, többször elhangzott a vitában az Alsó-Sétatér, melynek hivatalos dokumentumokban Szent István tér a neve. Kittl János: szintén a játszóterekkel kapcsolatban kíván hozzászólni. Három cikluson keresztül a Mecsekszabolcsi Településrészi Önkormányzat tagja, és három év alatt sem sikerült elérnie a területen játszótér létesítését. Kéri, a város vezető koalíciója próbáljon legalább egy játszóteret létesíteni a területen. Molnárné Garai Edit: az anyagot áttekintve meg kell állapítania, hogy a 2. sz. választókerület képviselője igen gyenge lobbi-tevékenységet folytatott, hiszen az anyagban egy sor jelzi, hogy felújításra, vagy javításra kerülhet sor a közeljövőben, a Barátság, Egyenlőség és Sudár István utcákban. Tudomása szerint a Barátság utcában garanciális javítás esedékes, és az előterjesztésben ez az utca a tervek szerint két rétegű, szórt bevonatot tartalmaz. Úgy gondolja, ha valamelyik utcában feltétlenül indokolt a javítás, erre az utcára egyértelműen elmondható. A másik két utcában már régóta kérik, hogy kaviccsal, vagy egyéb módon biztosítsák azok járhatóságát. A Sudár István utca egy része – ahol elmaradt a csatornázás – tökéletesen meg lett építve, a másik részén viszont fordított a helyzet. Megfelelő megoldásra hívja fel a figyelmet, mert ezen munkáknak nem lesz több éves garanciája. A régi bejelentett igényekhez képest nagyon kevés a tervezett munka. A Szabadságharc utcában tudomása szerint még szórt kavicsos megoldás sincs. A vízrendezés terén a Szabolcs-patak mélyítésére és tisztítására lenne szükség, mert esőzések során eláraszthatja a környező területeket. Úgy gondolja, feltétlenül indokolt lenne, ha az előterjesztésben ez szerepelne. Kérdése, az Arany János utcai vízelvezetés, csatornázás pontosan milyen munkálatokat takar? A Frankel Leó u. 16. sz. előtti járda, amit szintén régóta kérnek – fordítva lett megépítve, emiatt az esővíz a lépcsőházba befolyik – miért nem szerepel a táblázatban? A Frankel Leó utcai lépcsők balesetveszélyesek, ezzel kapcsolatos munkák ugyancsak nem szerepelnek a tervezetben. A Hősök terén hiányoznak szemétgyűjtő-edények. Úgy gondolja, a tiszta város érdekében a lehetőségeket is biztosítani kell. Az utóbbi észrevételek szintén régi lakossági és részönkormányzati igények. A Kedves utcai játszótéren május 1-jére nem történt meg a kaszálás. A Hősök terére ugyanezt tudja elmondani. Jó lenne, ha nem csak a falut,

25 hanem a hozzá tartozó területeket is tisztán tartanák. Pontosan nem tudják, hogy kire tartozik ez a feladat. Az utca-elnevezések között említi a Bánya utcát. Az új építkezések miatt nagyon fontos lenne legalább egy kavicsos, minimálisan járható megoldás, hogy a BIOKOM Kft. gépjárművei be tudjanak hajtani. Ismerve a városi utak helyzetét, a kátyúzási igényeket, nem lehet csak arra hivatkozni, hogy Pécs-Szabolcson csatornázás történik. A Kolónia utca bekerült a tervezetbe, annak ellenére, hogy ott még csatornázás várható. A Szent Borbála, az Arany János és a Szabó István utcában nem lehet megfelelően közlekedni. A gépkocsiban okozott kárigény bejelentések jelentős összeget tennének ki. Nagyon gyengének tartja a városrész érdekében folytatott lobbitevékenységet. A Szabolcsi út javítása is a buszközlekedéssel kapcsolatosan került betervezésre a PVV Rt. által. Bízik a mielőbbi kedvező változásban. Gonda Tibor: úgy gondolja, Kittl János és Molnárné Garai Edit felvetéseire Hering Gyula képviselő részben választ ad, hiszen előtte is ismert, és folyamatban lévő kéréseket említettek. Több észrevételre személyesen is válaszolhatna, de minden utca kátyúzási igényével nincs tisztában. Megadja a szót dr. Gáspár Gabriellának. Dr. Gáspár Gabriella: Meixner András képviselőtársa reagálásához kapcsolódik: az utcabútorokra tervezett 10 M Ft nincs benne a 100 M Ftban? A bizottsági ülésen megcserélt két anyag lényege pontosan ez volt, hogy kikerült a 100 M Ft-ból ez az összeg. Erre majd külön hitelt vesznek fel. Ezért vetette fel, csak az uránváros takarítására 7 M Ft-ot fordítanak, amikor 10 M Ft – kedvező kamatozású, hosszú lejáratú – hitelt vesznek fel az utcabútorok javítására. Az előterjesztésben így szerepel, vagy nem tervezett többletbevétel lehet a forrása. Az egyéni képviselői alap funkcióját természetesen ismeri, de nem kívánta hangsúlyozni, hogy a szocialista képviselőtársai vannak ennek birtokában, hiszen több választókerületben nyertek, és így több az egyéni keret. Számára ez nem volt probléma, csupán megemlítette, mint a kátyúzásra fordítható összegek egyik ismert, és gyakorta alkalmazott formáját. Molnárné Garai Edit elmondta, hogy a Barátság utcában feltehetően garanciális javításra kerül sor, akkor miért szerepel a fizetendő munkák között? A PVV Rt. jelenlévő igazgatójától is kéri, valamilyen módon ezeket a garanciális javításokat követeljék meg az adott közüzemi cégektől, hiszen senkinek nem érdeke, hogy ezeket a város még egyszer kifizesse. Megerősíti dr. Mikes Éva által elmondottakat a POSZT idejére kihelyezett szemétgyűjtőkkel kapcsolatosan. Egyetért azzal a kéréssel, hogy – az idelátogatók városról alkotott jó benyomása érdekében – a rendezvény idejére az eredetinél legalább dupla mennyiségű szemétgyűjtőt helyezzenek ki a Király utcában. Erb József: dicséretesnek tartja, hogy az önkormányzat Uránvárost 7 M Fttal támogatva – a PVV Rt. közreműködésével – megpróbál rendet rakni, ebben a városrészben. Kívánatos lenne, ha a város más területeit is figyelembe vennék a takarításnál. Példaként említi a Kolónia utcát a keleti

26 városrészben, György-aknát, vagy bármelyik más, külterületi részt, amely szinte elmerül a szemétben. Ha egy kiemelt városrészre ekkora összeget fordítanak, akkor az általa említett területek óhatatlanul elhanyagolttá, gazdátlanná válnak. Személyes tapasztalatai alapján úgy ítéli meg, ezeknek a külterületi részeknek a takarítására külön összeget kellene fordítani. A választ már előre tudja, hogy arra is költenek, a közmunka programon belül, de erről majd az e témával foglalkozó napirendi pontnál kíván szólni. Pécs városának a közutak állapota egyik neuralgikus pontja, amelyet akár egy 700 M Ft-os kátyúzással sem lehet megoldani. Ez a tavalyi évben sem sikerült, amikor 400 M Ft-ot vett fel a PVV Rt. erre a célra. Kérdése, a felelős és jogosult kormányzó oldal mit kíván tenni, annak érdekében, hogy az ilyen, ún. tűzoltó-munkákon felül a pécsi utak állapota európai színvonalra kerüljön? Példaként említi a Verseny utca állapotát, ahol gépkocsival végighajtva nagy az esély a tengelytörésre. A PVV Rt. vezérigazgatója a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság ülésén 17 milliárd forintos költséget említett. Tekintettel arra, hogy Pécs város éves költségvetése 34 Mrd Ft, ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag ennek az összegnek kb. az 50 %-a szüksége ahhoz, hogy a városban megfelelő útviszonyok legyenek. Kérdezi a kormányzó oldalt, van-e hosszú távú elképzelése ennek a problémának a megoldására? Dr. Fekete Éva: érdekes módon a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Baranya Megyei Szervezete közel 5 M Ft összegű támogatást kap arra, hogy Uránváros területén közmunka-program keretében takarítást végezzen. Az említett 7 M Ft-ot tehát újabb 5 M Ft-tal egészítik ki. Dicséretes, hogy Uránváros területén 12 M Ft-ért végeznek takarítást. Szükségesnek tartja azonban megemlíteni az Újhegyi utak állapotát. Képviselőtársnője is panaszkodott, - és az előterjesztésből is látható - a területén lévő egyéni képviselő csekély lobbi-készségére. Az előterjesztésben Pécsújhegy területén egyetlen egy utca sem szerepel, semmilyen szinten. Ezért úgy gondolja, az Uránvárosra szánt összeget ezzel a ténnyel összevetve nem arányos a felosztás. Harmadik észrevétele, polgármester úr említette, hogy a Pécsre érkező vendégek dicsérték a város tisztaságát és szépségét. Feltételezi, nem a keleti irányból érkeztek, és nem látták a Zsolnay domb baloldalát. Hering Gyula: Kittl János képviselőtársa felvetésére elmondja, a Kedves utcában alakítottak ki játszóteret: Azzal egyetért, hogy több kellene, de a részönkormányzat pénzügyi kerete szűkös. Molnárné Garai Editnek válasza: május 1. után kérésére a területet egy vállalkozó ingyen rendbe tette. Felhívja képviselőtársa figyelmét, hogy lehet lobbizni, vállalkozókat kell keresni, akik elvégzik az adott munkát. A Barátság utca valóban a legrosszabb állapotú, a PVV Rt-vel közösen próbálják megoldani ezt a problémát. A rehabilitációs keretbe is bekerült, továbbá az Rt. is elkülönített forrást e célra. Hangsúlyozza, a gáznyomvonal vezeték garanciája már lejárt, a víz- és szennyvíz nyomvonalé még nem. Tavaly helyszíni bejárást tartottak, és a PVV Rt-vel közösen olyan döntést hoztak, hogy a vállalkozó – nem kátyúnként - egyben biztosítja az aszfaltot. Ezáltal teljes réteget juttatnak a Barátság utcára. Lehet, hogy csak 20-30

27 méterig lesz elegendő az összeg, de a garanciális aszfaltozás mindenképpen megoldódik. A medertisztítás – választókerületi keretből - tavaly is megtörtént. A Városfejlesztési Főosztállyal és a PVV Rt-vel tárgyalva tervet készíttetnek a Szabolcs patak lefedésére, vagy egyéb módon történő kialakítására. Hosszadalmas a folyamat, és több-száz millió forint a költségigénye. Az Arany János utcánál a Városfejlesztési Főosztály idén tervezte az ároktisztítást, mivel a Katona József utcából másfelé folyik a víz. Ha az árok nyitott marad, az utolsó ponton 3,8 m mély lesz, ezért kérte a hivatalt, a zárt rendszerű megoldás biztosítására. Az összeg, amit képviselőtársa kérdezett, ennek a kiépítéséhez szükséges, mellyel 20 éves probléma oldódik meg. A Bánya u. kavicsozását a választókerületi alapból oldják meg. A lakókkal és a PVV Rt-vel is tárgyalt ez ügyben. A kavicsot az esős idő miatt nem lehet kiszállítani, illetve elteríteni. György-telepen tavaly két alkalommal szervezték meg a szemétgyűjtést, ill. tisztítást. Úgy gondolja, látható eredményei vannak. A Közlekedési és Kommunális Bizottság elnökével, valamint a BIOKOM Kft. képviselőjével bejárták a területet. Reméli, most már jóval kevesebb hulladékkal kell számolni. Javasolja mindkét képviselőtársának – mivel a részönkormányzati üléseken is találkoznak –ott vessék fel ezeket a problémákat, nem kellene a közgyűlés elé behozni. Végezetül megemlíti, Molnárné Garai Edit észrevételei azért is meglepőek, mert a részönkormányzat ülésén a beruházási keretből mindent leszavazott. Idén a Mecsek-szabolcsi Települési Önkormányzat egyetlen beruházást sem folytat, mert a képviselő asszony, mint a részönkormányzat tagja, leszavazta azokat. Gonda Tibor: kéri képviselőtársait a visszafogottabb felszólalásokra. Szimpatikus számára az egyéni képviselők felkészültsége, de talán nem a közgyűlési napirend tárgyalásakor kellene ilyen mélységben megvitatni. De Blasio Antonio: kéri Hering képviselőtársát, a részönkormányzati döntésekkel kapcsolatos előbbi felszólalását dokumentumokkal is támassza alá. Amennyiben nem, akkor a hitelrontás, stb. kategóriájába is belefér, ha egy képviselőtársukat olyannal vádolják, amit nem tett. A napirendi pontra térve elmondja, sok kátyú van a városban. Kérdezi, van-e valamilyen standard, ami alapján a kiválasztás megtörténik? Bizonyos listákról kiválasztanak sorrendeket, de ehhez képest nem ismertek a szempontok, ami alapján döntenek. A tegnapi Dunántúli Naplóban megjelent, a Majorossy Imre utcai burkolatsüllyedésre vonatkozó olvasói levélre utal. A város az út közepén lévő árkot évek óta képtelen kijavítani. Nem tudja, miért nem intézkednek, amikor az útszakasz balesetveszélyes. Ugyanígy említhetné a Katalin, Orsolya, Vöröskereszt, illetve a Papnövelde utcától lefelé a Flórián utcákat. Kérdése, mi alapján kerülhetnének be ezen utcák is a kátyúzási jegyzékbe? Mit kell tenniük, hogy a lista összeállítói ezeket is figyelembe vegyék. További kérdése, kik állítják össze azokat a listákat, hol van elsősorban

28 szükség a kátyúzásra? Ki tette a szakmai javaslatot? Feltételezi, az állampolgárokat is érinti, mi szerint történnek a döntések, és kik döntenek? Kittl János: Hering képviselőtársa félreértette, ugyanis hozzászólásában Szabolcsfaluról beszélt. Pontosabban a vasút alatti részre – ahol 2000 lakos él és sok a gyermek – kérte a várost vezető koalíciót, hogy a külterületi fejlesztési eszközökből legalább egy játszóteret hozzanak létre. Fratanolo János: dr. Fekete Éva felvetésére reagálva elmondja, a 6,9 M Ft egy plusz forrás az uránvárosi városrész rehabilitációja érdekében. Tudomása szerint több mint 200 M Ft-ot fordít a város a zöldterületek karbantartá-sára. Amint említette, a többletforrás a jobb körülmények elérését szolgálja Uránvárosban. A közmunka-program keretében a 15 M Ft-os pályázati kiírással városrészenként 5-5 M Ft-tal támogatnák a kommunális tevékenységet, hogy „Tisztasági mintaterület” programhoz kapcsolódva még rendezettebb és kulturáltabb legyen a város. Molnárné Garai Edit: sajnálja, hogy ilyen jellegűvé vált a kritikája. Úgy gondolja, jó szándékú volt a felsorolása. Mindenkinek érdeke, hogy a területen minél több beruházás, illetőleg javítás történjen meg. Határozottan visszautasítja azt a megállapítást, hogy miatta valami nem valósult volna meg. A költségvetésre 19-20 sorból álló listát állított össze, amit a részönkormányzat elé terjesztett. Úgy tudja, még összegszerűen is befogadta képviselő úr. Miatta nehéz lett volna leszavazni bármit is, hiszen 8 tagja van a testületnek. Úgy véli, rágalom, hogy leszavazta a beruházást, vagy miatta nem lehet indítani. A virágosításra azonban figyelni kellett volna – ami a Komlói úton évek óta kialakult –, de tavaly elmaradt. Idén jó lett volna folytatni, de a képviselő úr leszavazta. A Kedves utcai játszótérrel kapcsolatban is reagálnia kell. Itt igazolódik a területeken lévő munkálatok átláthatatlansága. Május 1-jére nagyon rossz állapotban volt a játszótér. Egy lakó felajánlotta, hogy a füvet levágja, csupán a benzinköltséget kéri megtéríteni. Ha megnézik a részönkormányzat határozatát, „az a bizonyos egyesület kapott 150 E Ft-ot nyaraltatásra, azért, hogy ennek fejében elvárják, hogy a játszóteret tegye rendbe”. Mindez szóbeli megállapodás volt. Ezt azért nem támogatta, mert a részönkormányzat létrehozott egy civil alapot, s kérte, először erre pályázzon az egyesület, illetve az Ifjúsági és Civil Kapcsolatok Bizottságánál is pályázhatott volna. Ennek ismeretében tudta volna csak a további kéréseit támogatni. Ezt a döntést valóban leszavazta. Az egyesületnek lehetősége lett volna benyújtani a pályázatát, hiszen egy elv alapján fogadtak el egy 600 E Ft-os keretet, amit 800 E Ft-ra javasolt megemelni. Az ingyenes kaszáláshoz hozzáfűzi, amikor az érintettet felhívta telefonon, hogy tegye meg május 1-jére, hiszen van egy ilyen szóbeli megállapodásuk, úgy nyilatkozott, hogy ezek után nem teszi meg, mert mindig neki kell megoldania azon ügyleteket, melyekre képviselő úr megbízza, vagy utasítja. Mindezek ismeretében szeretné, ha tisztázódna, hogy kinek a feladata a Kedves utcai játszótér és egyéb területek gondozása.

29 Az ároktisztításnál szintén ugyanez a probléma. A Barátság utcai garanciális javítást a korábbi közgyűléseken is elismerték, mivel az ottani állapotokat a gázvezeték építés okozta. Az utca állapota a szennyvízcsatorna építése óta egyre rosszabb. Nem szeretné, ha ezek a pénzek más helyre kerülnének, oda, ahova nem kellene. Medermélyítésre elmondja, a lefedést senki nem javasolja. Környezetvédelmi szempontból nagyon nehéz a tisztítása. Személyesen is tájékozódott az ügyben. Hangsúlyozza, medermélyítésről, és nem tisztításról van szó, melyet a Szabolcs-patak elejétől kezdve kellene megoldani. Hering Gyula: még egyszer javasolja Molnárné Garai Edit képviselő asszonynak, hogy az egyesület és a játszótéri problémát a legközelebbi részönkormányzati ülésen vitassák meg. Mivel tényeket kért, ezért elmondja, a részönkormányzat ülésén a Szabolcsi főtér és az Egyenlőség utcai összekötő szakasz beruházását szavazta le képviselő asszony. Molnárné Garai Edit: személyes megtámadtatás okán kér szót, és elmondja, be tudja bizonyítani, ez egy hazugság. A saját papírján is ugyanígy szerepelt a 150 E Ft, ezt ő is támogatta. Gonda Tibor: jelzi, nem kívánják eldönteni, hogy kinek van igaza. Bepillantást nyerhettek a Szabolcsi részönkormányzat működésébe, kéri a vitát ott folytassák le, és térjenek vissza a napirendi pont tárgyalására. Nyőgéri Lajos: érdekesnek tartja, hogy a keleti városrész képviselői szólalnak fel az uránvárosi takarítási és közterület-rendbentartási összeget kritizálva. Szeretné, ha azon képviselők is, akik nem járnak arra, tisztában lennének ezen terület nagyságával. Hangsúlyozza, nem az Ércbányászok teréről, a Posta, vagy egyéb környékről van szó, idetartozik Deindol, Patacs, Donátus, Ürög, sőt a Kiserdő is. A felszólalók érintették, hogy milyen forrásokból és mennyi összeg jön össze a takarításra. Kiemeli, a keleti városrészben 7 részönkormányzat működik, mindegyik külön, önálló költségvetéssel. Általában 2-7 M Ft-tal gazdálkodnak, amit saját belátásuk szerint használnak fel, többnyire közterületek, játszóterek felújítására, stb. Uránváros nagy területén egyetlen részönkormányzat sincs. A képviselők az ott élők mindennapjainak megkönnyítésére, komfortérzetük növelésére kívánják fordítani az előterjesztésben szereplő pénzösszeget. Ezt nem célszerű összekeverni a közmunkaprogramokkal, hiszen ott az a cél, hogy dolgoznak, másrészt a munkanélkülieknek 5, 7, vagy 12 hónapig biztosít munkalehetőséget. Ezen forrásokat kell úgy felhasználni, hogy munkanélkülieknek munkalehetőséget nyújtsanak, olyan cél elérése érdekében, amit egy terület fejlesztésére tudnak fordítani. Köszöni De Blasio képviselőtársának megjegyzését, hogy „hülyeségeket” beszél, ő sem minősítette. Ennyit kívánt elmondani, reméli, hogy a képviselőtársai egyetértenek abban, hogy Uránváros ennyit megér. De Blasio Antonio: nem tudja, miről beszél Nyőgéri képviselőtársa. Hozzáteszi, ha ilyet mondott volna, hogy Daindolt Uránvároshoz csatolja,

30 akkor igaza is lenne abban, hogy hülyeséget beszél. Tudniillik Daindol nem Uránváros része. Daindolt, Bálicsot, és az összes többi északi-nyugati területet ne mossák össze Uránvárossal, mert az előterjesztésben is Uránváros szerepel. Örül annak, hogy képviselőtársa meghallgatja a válaszát, természetesen ez a pártjára és őrá személyesen is jellemző magatartási forma. Ne haragudjon képviselőtársa, ez nem így működik. Így nem lehet viselkedni. Gonda Tibor: közbeszól és kéri, De Blasio Antonio képviselőt, térjen a tárgyra. De Blasio Antonio: folytatja hozzászólását, amennyiben Uránvárosról beszélnek, akkor arról szóljanak. Azt pedig értse meg képviselőtársa, hogy Uránváros esetében azért vetették fel, hogy miért kell ott több pénzt elkölteni, mint másutt, mert meglepő, hogy más feladatokra hitelt kell felvenni, s közben Uránvárosra aránytalanul több pénzt lehet elkölteni. Élnek a gyanúval, hogy Uránvárosban bizonyos lobbi-erők jobban dolgoznak, mint másutt. De akkor ezt el kell ismerni, és nem kell hozzákeverni olyan városrészeket, amelyek nem Uránvároshoz tartoznak. Nagyon kíváncsi lesz, hogy Daindolban, Bálicsban mennyit fognak elkölteni, amit egyébként Uránvárosra akartak fordítani eredetileg. Örül annak, hogy Daindolban, Bálicsban is lesz majd takarítás. Nagy Csaba: véleménye szerint a képviselőségnek az egyik lényeges eleme, hogy mindennapjaikat hogyan tudják minőségileg élni ebben a városban. Számára azt is bizonyította ez a napirendi pont, hogy a 100-110 M Ft kevés arra, hogy a mindennapi gondokat valamilyen szinten megoldja. Ha hozzáteszi, hogy ezt az összeget hitelből lehet elkölteni, akkor valahol a mélyére látnak a probléma gyökerének. Számára az jelentett gondot, – a PVV Rt. munkatársait nem irigyli ilyen vonatkozásban – hogy átláthatatlan, az egyes területekre mennyit és hogyan költenek el, milyen rendszerben próbálják mindezt megszervezni. Attól fél, hogy a sok-sok megvalósításra váró szándék elaprózódik. Nem látja benne a városi szintű összefogást, a koncepciót. Megkérdezte az illetékes bizottságban lévő képviselőtársait erről, de igazából ott sem lehetett átlátni, hogy pontosan ki, mit és hogyan csinál. Nem az a baj, hogy 7 M Ft-ot kívánnak Uránvárosra költeni. A problémát az jelenti, az előterjesztésből nem tűnik ki, a város többi részére mennyit fordítanak, hogyan, milyen rendszerben, miként lehet ezt ellenőrizni. Sok társadalmi szervezet próbálja meg a szociális feszültségeket azzal enyhíteni, hogy közmunka program keretében oldja meg a szemétgyűjtési és takarítási problémákat. Ezzel sincsen semmi baj, csak nem látható át. A Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság ülésén, az előterjesztéseket olvasva, azt mondta, megkeresi Várnai Márton képviselőtársát, hogy vegyék be a takarítási rendszerbe azt a területet, ahol önkormányzati képviselő. Nem csinál ebből politikai kérdést, a politikai kérdés az, hogy hogyan és milyen rendszerben lehet ezt a feladatot majd együtt látni.

31 Csodálja, a PVV Rt. munkatársait – akik kezébe letették ezt a felelősséget – akik a különböző szinteken meghozott döntéseket átlátják, és azokat össze tudják hangolni. Kéri Nyőgéri Lajos képviselőtársától, ne azt szűrje le az elmondottakból, hogy az ellenzék az uránvárosiaktól irigyli azt, hogy tisztábban, jobban rendbe rakott környezetben fognak élni. Az ellenzék azt hiányolja, hogy a város más területein nem tudnak ilyen programokról, vagy ha szóba kerülnek, akkor az duplán vagy triplán történik. Ez a probléma lényege. Az előterjesztés 1. sz. mellékletét olvasva megállapítható, hogy nagyon alapos munkát végeztek. A 2. sz. mellékletben van olyan rész, ami megengedhetetlen a testülettel szemben. Ebben olvasható „Tettyei leégett játszóvár felújítása (Szatyor) Biztosító fizetett 1000 e Ft-ot, melyből levont 400 e önrészt.” Úgy gondolja, ha az 1. sz. mellékletben közérthetően, műszaki alapossággal megfogalmazásra került, hogy miről kell szavazni, akkor tiszteljék meg a művész urat, és írják ki az anyagban a nevét, tehát hogy Szatyor Győző művész úr által készített játszótér rendbetételéről van szó. Úgy gondolja, ha ez így történt volna, akkor ilyen vonatkozásban nem illethetnék kritikával az előterjesztést. Gonda Tibor: jelzi, megadja a szót Bókay Endre frakcióvezetőnek, majd ezt követően néhány kérdésre választ ad. A vita zárásaként Kukai András bizottsági elnök válaszol a még meg nem választolt kérdésekre, illetve hozzászól az előterjesztéshez. Bókay Endre: sajnálja, hogy bizonyos megjegyzések elhangzottak a vitában, jobb lett volna ezeket elkerülni. Az előterjesztést három bizottság is megtárgyalta. Úgy gondolja, az előkészítő munkában több részönkormányzat is részt vett. Elfogadja, hogy utcákról, gödrökről beszélnek. Kéri, ne úgy értékeljék mindezt, mint politikai küzdelmet, ettől a kátyúkat nem lehet kijavítani. Egyetért Nagy Csaba hozzászólásával. Jó néhány más probléma is megoldásra kerül, csak éppen más költségvetési keretből. Nagy összegeket fordít a város felújítására, fejlesztésére a PVV Rt., továbbá az egyéni képviselői keretekből, körzeti alapokból is ugyanúgy, de ezek nem szerepelnek az előterjesztésben. Kérése, hogy Városfejlesztési Főosztály legközelebb az előterjesztés készítésekor mindent soroljon fel akár együttesen, akár külön oszlopokban. Ezáltal a képviselők és a város lakossága is megismerhetné, hogy mire mennyit fordítottak. Azzal is egyet tudna érteni, ha a felújításokat a Pécsi EXTRA-ban megjelentetnék, így a városlakók is látnák, hogy a környezetükben, az őket bosszantó, néha több éve ott lévő kátyúk betemetésére sor kerül-e vagy sem. Nem kíván reagálni a durva megjegyzésekre, - bár lehet, hogy frakcióvezetőként kellene – mivel látta, hogy a Fidesz frakcióban sem egészen értettek egyet a frakciótársuk által elmondott, Szocialista Pártot minősítő jelzővel. Szeretné, ha nem ilyen irányba folytatódna a vita. Reméli, a Városfejlesztési Főosztálytól is választ kapnak bizonyos felvetésekre, így

32 például a Széchenyi téri padokkal – melyek egyedi jellegéről Dévényi Sándor képviselőtársa szólt – mi fog történni, hiszen ezek számukra is fontosak. Gonda Tibor: mint ahogy jelezte szót kíván kérni a vitában, tekintettel arra, hogy dr. Toller László polgármester megbízásából a koordinációban részt vett, így az anyag előkészítésére rálátása van. A vitát érdekesnek találta, de sajnálja, hogy senki nem ismerte el az egyéni képviselők lelkiismeretes munkáját, amikor összegyűjtötték a körzet igényeit, hiszen az előterjesztés azon alapul. Ezt követően pedig a Városfejlesztési Főosztály illetékes szakterületeket felügyelő szakemberei próbálták összehangolni a feladatokat, és a meglehetősen szerény összegből kihozni a maximumot. Az előterjesztésből – ha nézik a pozitívumokat – megállapítható, hogy közvilágítás bővítésben valamennyi lakossági igényt kezelni tudnak. A jelzett 9 M Ft-on kívül talán egy-két kisebb igény jelentkezett újólag, így pl. a Hősök terén, amelyet a Kommunális Alapból az illetékes bizottság a következő hónapokban kezelni tud. Ez azt jelzi, hogy nem marad mögöttük megoldatlan probléma. Vízrendezés tekintetében a városban olyan feladatok elvégzésére lenne szükség, - ha mindent a szakmai maximumon szeretnének megoldani – amelyekhez milliárd feletti összeget kellene felhasználni. A 9 M Ft-ban gyakorlatilag a legfontosabb, szinte a balesetveszélyes helyszínek problémáinak az elhárítása fér bele. Többen foglalkoztak az utak kérdésével. Sajnos az önkormányzat – mint ahogy más önkormányzatok sem – nem kap semmiféle normatívát útfenntartásra. Ezt teljes egészében magának kell kigazdálkodnia, illetve az útfenntartó cégnek. 2003-ban a kemény tél miatt a PVV Rt. erőn felül vállalt, hitelhez is folyamodott - hogy nagyjából rendbe tegye a város úthálózatát. Az idei évben nincs arra mód, hogy újabb több száz milliós hitel igénybe vételével jelentősebb útfelújítási munkába kezdjenek. Az összes képviselői igény – amely az egyéni képviselői körzetekből érkezett – több mint 400 M Ft értékű fejlesztést fogalmazott meg. Megbeszélve ezt a PVV Rt. szakembereivel, hogy mi az, amire ők tudnak vállalkozni, mi marad ki az ez évi munkatervükből, stb., így alakult ki ez a nagyon szűkített lista, hiszen 100 M Ft-ból 400 M Ft-os igény nem kezelhető. Többen felvetették a kérdést, hogy ki ebben a felelős? Egyfelől van szakmai felelősség, és tapasztalata szerint igen felkészült és tájékozott kollegák foglalkoznak a közutak kezelésével a PVV Rt-nél, másfelől pedig a politikai felelősség, amelyet Kukai András bizottsági elnökkel magára vállal. Nem volt más lehetőség, hogy ahol tízmillióval kezdődött egy beavatkozási összeg, azt ebből a programból kiemelték. Ahol ilyen típusú ügyek vannak, azt javasolja az egyéni és a listás képviselőknek, kezdjék el a szakbizottságokban a lobbizást, és a következő évek költségvetésében önálló tételként próbáljanak megjeleníteni egy-egy beruházást. Egy ilyen típusú városi alapból nem tudnak több tízmilliós egyedi projekteket támogatni, mint ahogy tavaly sem lehetett ezt megtenni. Az uránvárosi takarítást is sokan felvetették, megjegyzi, itt nemcsak Uránvárosról van szó. Az előterjesztésben pontatlan megfogalmazások szerepelnek, mert az egyéni képviselők munka címeken javasolták a különböző ügyek megoldását, és ezek alapján készült el az anyag. Az

33 említett összeg uránvárosi közterület takarításként szerepel, de a város nyugati részét is érinti, beleértve dr. Schmidt József képviselőtársa körzetét, stb. Komoly szakmai egyeztetést végeztek, hogy a város alaptakarítási funkciójába – amit a PVV Rt. lát el – hogyan lehet beleilleszteni ezt a programot. Úgy gondolja, ha 6-7 képviselő megkeresi a városvezetést, és kéri, hogy próbaként a rendszer választó kerületükben kerüljön tesztelésre, azzal, hogy a 6.9 M Ft többletforrással nem tudnak-e olyan lakossági elégedettséget kiváltani, nem tudnak-e olyan minőségi fejlődést elérni, ami miatt úgy gondolhatják, hasznosabb, mint kátyúkra költeni. Ha ilyen megkeresés érkezik, miért ne adják meg a lehetőséget a kipróbálásra. Egy kísérletről van szó, amelynek a tanulságait adott esetben a következő években az egész városra ki lehet terjeszteni. Mivel tényleg lelkes összefogást érzékeltek Pécs nyugati területén dolgozó képviselők részéről, ezért támogatta maga is, hogy ez az összeg kerüljön e célra felhasználásra. Dévényi Sándor képviselőtársa hozzászólását nagyon érdekesnek tartotta, és örült neki. Úgy gondolja, valóban igaz, hogy a pénztelenség nem terelheti el a figyelmet az igényességről. Képviselőtársa által megfogalmazott javaslatok olyan típusú igényességet sugallnak, amelyre egy Pécs típusú városnál feltétlenül figyelemmel kell lenni. Kéri Lukácsi Lászlót, a Városfejlesztési Főosztály munkatársát, aki a közvilágítást felügyeli, hogy a Tímár utcai lámpa kérdését, a patacsi problémát, és amit még elmondott képviselő úr, tekintse át és az általa javasolt minőségben próbálják megoldani. Most a testület döntését ez ne befolyásolja, viszont ha többletköltség merül fel, bízik abban, hogy Kukai András bizottsági elnök a Kommunális Alapból tudja majd kezelni a problémát. Dévényi Sándor képviselőtársuk valamennyi javaslatát az illetékes szakterület referense és a Városfejlesztési Főosztály vezetője külön-külön vizsgálja meg, és a szerint járjanak el, ahogy képviselőtársa azt megfogalmazta. Jövőre, ha egy hasonló napirendi pontot tárgyalnak, – reményei szerint magasabb összeggel – akkor indokoltnak érzi, hogy a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság is megtárgyalja a témát, éppen a miatt, hogy ezeket a minőségi javaslatokat érdemben el tudják bírálni. Ugyanezt gondolja az öntöttvas padokról is. A Tettye patak kapcsán elhangzottakat Halász Miklóssal a terület szakemberével még ma megvizsgáltatja. Ha már ez szerepel a programban, akkor próbálják abban a minőségben megoldani, ahogy Dévényi képviselőtársuk javasolta. Várbíró Péter képviselőtársa javaslata volt, hogy vegyék ki az 1 M Ft-ot, a 48-as téri felújításra szánt összegből. Tájékoztatásul elmondja, dr. Toller László polgármester jó tárgyalási technikájának köszönhetően 1 Mrd Ft-os beruházást kevesebb, mint 200 M Ft önkormányzati forrásból teljesítettek. A PVV Rt., a közműveket üzemeltető cégek és az állam is nagy mértékben hozzájárult. Ellenőrizték, és megállapították, indokolt lenne a területen a felújítás. Javasolja ezen program keretében biztosítsák az 1 M Ft-ot a parkosításra. Az előterjesztésből a pozitívumot kell látni, hogy 100 M Ft-ból a képviselői igényekből kiindulva olyan apróbb feladatokat oldhatnak meg, amelyek a lakosság széles körének közérzetét javítják.

34 Kukai András: Gonda Tibor alpolgármester sok mindenre reagált. Nagy volt a képviselői igény, viszont a pénz kevés. Ennyi fért bele, ennyit határoztak meg a költségvetésben, hogy mindezt még pluszként elköltik e célra. Jó gyakorlatnak tartja ezt, és kéri a testületet, hogy a jövőben, ha többet nem is, de minimum ennyit fordítanak a közvetlen lakossági jelzések és képviselői igények kielégítése érdekében azon városrészekre, amelyben az igények megfogalmazódnak. Pécs város közigazgatási területe16.162 ha, és több mint 800 km út karbantartásáról kell gondoskodniuk. A többi közterületi blokkot már nem is említi területként külön kiemelten. Erről kell gondoskodni a városüzemelésnek és részben az önkormányzati költségvetésnek. Úgy gondolja, nem lehet elég sokat fordítani e feladatok megvalósítására. Megfogalmazódott dr. Gáspár Gabriella képviselőtársa részéről, hogy többféle forrás van, illetve többféle oldalról megfogalmazódnak azok az igények, amelyeket teljesíteni kell. Ez bizonyos értelemben válasz De Blasio Antonio képviselőtársa felé is, hogy a jelen felsorolás a területi képviselői igények alapján került összeállításra, Ezzel párhuzamosan a PVV Rt-nél az útellenőrök útkataszter alapján állapítják meg, hol, milyen formában, milyen mélységig kell beavatkozni állapot-javítás érdekében. Jó néhány évvel ezelőtt – amikor a Közlekedési és Kommunális Bizottság elnöke lett – azt fogalmazta meg részben bizottsági, részben egy testületi ülésen, hogy amit a közterületekre költenek, azt nem szabad sajnálni. Azért nem kell ezt tenni, mert ha Pécs város lakossága kilép a közterületre, - akár gyalogosan, akár autóval – ott közlekedik, érzi, hogy milyen állapotok uralkodnak, és a közterület tisztasága határozza meg - mint ahogy azt több képviselőtársa megfogalmazta – hogyan érzi magát Pécsett. Szeretnék, ha jól éreznék magukat a város lakói és az ide látogatók. A turista is azt fogalmazza meg először magában, hogy milyen tisztaságkép fogadja a városban. Egyetért dr. Mikes Éva képviselőtársával, miszerint a POSZT idején több szemetes edényt kellene kihelyezni a Király utcában, vagy gyakoribbá tenni az ürítést. A tavalyi év tapasztalatai bizonyítják, hogy erre szükség van. Megemlíti, Soó László képviselőtársával beszéltek arról, a PVV Rt-nél elkészült az a feladatterv, amely minden belvárosi programhoz hozzárendeli, hogy a szemetes edényeket naponta többször ürítik. Nagy Csaba képviselőtársa említette, szeretné Várnai Mártont megkeresni, és a saját képviselői területén is biztosítani a köztisztasági programban a Foglalkoztatáspolitikai Albizottság által felkínált lehetőséget. Amennyiben az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadja a közgyűlés, a jövő héten a PVV Rt., és a BIOKOM Kft. vezetőjével, valamint a pályázaton nyert társaságok elsőszámú vezetőivel megbeszélést hív össze annak érdekében, hogy irányítottan és ellenőrzötten tudják végrehajtani a köztisztasággal kapcsolatos jövőbeni feladatokat. A múlt héten dr. Kelemen László vezérigazgatóval, Soó László divízió igazgatóval, és Kiss Tibor ügyvezető igazgatóval megvitatatták a program végrehajtásának módját.

35 Véleménye szerint Pécs város tisztaságképe javult. Egyetért dr. Toller László polgármesterrel, amikor említette, hogy az április 30. és május 1-i delegációk olyan tisztaságképet láttak Pécsről, - melyet visznek magukkal – amely az utóbbi időben alakult ki. Nem szabad erre sajnálni a pénzt, és további forrásokat kell hozzárendelni. Dévényi Sándor képviselőtársa felvetéséről annyit: ha új padok elhelyezésére, vásárlására kerül sor, akkor a téma – a kiválasztást illetően – a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság elé kerül. Ez korábban is így volt, példaként említi a Jókai téri padokat. A „pécsi” típusú padok további elhelyezése azokon a területeken történik, ahol már eddig is. Akármilyen kiválasztással, pótlással nem lehet biztosítani a padokat. Kéri a közgyűlést, fogadja el az előterjesztést azzal együtt, hogy Kittl János képviselőtársa igényét – miszerint most emeljék be az anyagba, hogy Szabolcsfaluban készüljön el egy játszótér – nem tudják biztosítani. Ez részben a források korlátozott volta miatt van így, de abban a pillanatban, ha lehetőség lesz valamely forrás felszabadításra, akkor az ide évben - ha nem lesz, a jövő évben mindenképpen - a program megfogalmazása során beépítik. Garanciális javításokra ebből a pénzből nem költenek egy fillért sem, hiszen azt a garanciális időn belül azokkal a kivitelező társaságokkal végeztetik el, akik annak idején a beruházást, kivitelezést végrehajtották. De Blasio Antonio: részben örül annak, amit Gonda Tibor alpolgármester úr mondott, a másik résszel kapcsolatban majd kifejezi a szomorúságát. Ezek szerint lakossági elégedettség javítására szolgálnak az előterjesztés bizonyos részei. Megjegyzi zárójelben, a városvezetésnek lehet, hogy valóban szüksége is van rá. Remélik, ha a Fidesz frakció 6-7 képviselője megkeresi a városvezetést, hogy a város bizonyos részeiben lakossági elégedettség javítása céljából bizonyos tevékenységet javasolnak, akkor hasonló fogadókészséget találnak. Alpolgármester úr hozzászólásának másik része az volt, hogy mintaként használták Uránvárost. Ha az előterjesztésben Uránváros szerepel, akkor az nem nyugati városrész. Ha nyugati városrész, akkor az nem keleti városrész. Nagyon nehéz mást olvasni abból, hogy „Uránváros”. Ezért is mondta azt, amit mondott az előző felszólalásában, ha valaki összekeveri Uránvárost Daindollal, az elég nagy badarság ma Pécs városában, hiszen az egészen máshol van, és Uránváros eléggé jól lehatárolható terület. Most már érti, rossz az előterjesztés, mert abban Uránvárosnak nevezik a teljes nyugati városrészt. Most mondja annak, aki ezt leírta, hogy ne tegye, mert Uránváros nagyon jól körülhatárolható terület, a Szigeti úttól délre, a Tüzér utcától nyugatra, és még sorolhatná, mint pl. a vasúttól északra, és mindezt lezárja valahol Kovácstelep. Ez Uránváros, nem Daindol, meg a többi terület. Ha nyugati városrészről beszélnek, akkor hozzátartozik Daindol is, akkor így kell fogalmazni, mert akkor nem értik félre az előterjesztést és nem indukálnak felesleges vitákat. Erre nincs szükség. A kátyúkat illetően igazából Kukai András bizottsági elnöktől sem kaptak választ, így nem tudja, mitől lesz adott utca fontosabb, mint a másik. Azért,

36 mert bejelentik? A be nem jelentett, de hátrányosabb utcákat nem veszik figyelembe vagy arról nem tudnak? Amiről nem tudnak, az nincs. Akkor rossz a felmérés. Nem hiszi, hogy a szocialisták csak fideszes kátyúba esnek bele, és a fideszesek meg csak szocialista kátyúba esnek bele. A tengelytörő kátyú töri a fideszes, a szocialista és minden párton kívüli autójának a tengelyét is. Javasolja, valamilyen standard, felméréssel állapítsák meg, mely utcákat kell kátyúzni. Továbbra is az a véleménye, az előterjesztésben felsorolt utcákban lehet, hogy sokkal kevesebb a lyuk, mint azokban a belvárosi utcákban, amiről beszélt. Kéri, hogy előző hozzászólásában felsorolt utcákat is vegyék fel a listába, megfontolva, lehet-e bővíteni a sort, és a nagy-nagy lyukakat betömni valahogy. Talán erre is jut néhány százezer forint. Gonda Tibor: De Blasio Antonio képviselőtársa hozzászólása alapján az „uránvárosi” kérdést kellő mélységben tisztázták, most már mindenki tudja, miről van szó. Dr. Mikes Éva: az előterjesztés 2. sz. mellékletének 5. sorában szerepel: „Szilárd Leó park és Uránbányász tér játszótéri felszerelések és utcabútorzat felújítása, (Nem pöttyös)”. Kérdése, mi nem pöttyös az utcabútorzat? Mint képviselőtársai mondják, a játszótér nem az. Megjegyzi, vannak ilyen pontatlanságok az előterjesztésben. A padokkal kapcsolatos korábban feltett kérdésére tájékoztatást kér. Úgy gondolja, ilyen kevés pénz mellett egyáltalán nem mindegy sem a padok egységes képe tekintetében, sem azért, ezekkel a típusú padokkal merre tudnak terjeszkedni a belvárosban. A feltett kérdésére műszaki választ vár, hogy padok cseréje, vagy felújítása történik-e meg, és mindez mennyibe kerül. Ezeket szeretné megismerni. Ismételten megkérdezi csere, javítás vagy mi történik a padokkal? Az Eszperanto park lépcső javítását megköszönte, hogy belekerült az anyagba. Annak idején a költségvetési vitában tett egy – emlékezete szerint 100 E Ft-os – módosító indítványt, amelyet levettek napirendről a polgármester azon ígérete okán, hogy az megoldásra kerül. Az ígéret teljesült, szerepel az anyagban, azonban 1.2 M Ft-tal. Nem műszaki szakember lévén ezt a nagyságrendet nem vitatja, de a padok mellett erről is szeretne tájékoztatást kérni, hogy mi valósul meg belőle. Ha és amennyiben csak a szűkített program, a feljárat és a lépcsők, akkor - bár nem állítja, hogy ez nem kerülhet ennyibe – az esetlegesen fennmaradó összeg elköltésére számos ötlete van a belváros tekintetében. Dr. Toller László: egyetért dr. Mikes Évával, nézzék meg az árat. Ha 1.2 M Ft-ba kerül négy lépcsőfok, akkor nem lesz elég a költségvetés a lépcsők javítására. Gonda Tibor: úgy gondolja, a padokkal kapcsolatos kérdéskört Kukai András bizottsági elnök kellő körültekintéssel megválaszolta. Egyrészt a téma a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság elé kerül, másrészt elfogadta azt a javaslatot, hogy ott, ahol ilyen típusú pécsi padok találhatók, ilyeneket

37 helyeznek el ott a későbbiek során is. Az már részletkérdés, hogy felújítás vagy új pad vásárlásával történik a megvalósítás. Mint egyéni képviselőnek ez majdnem mindegy, a lényeg, hogy a pad ott legyen és minőségében megfelelő legyen. Erre ígéretet tett Kukai András bizottsági elnök. Természetesen dr. Mikes Éva képviselő asszonynak joga van a költségvetési részletekben – amikor a megvalósulás stádiumába jut az ügy – elmélyülni, de ott még nem tartanak. Ezért kéri, ne menjenek tovább a részletekbe. Dr. Mikes Éva: ez a tétel 40 E Ft-tal szerepel a költségvetésben. Ha csak a faelemek cseréjéről van szó, akkor a felszabaduló pénzeszközöket újabb padokra kellene fordítani a belvárosban. A Ferencesek utca – Kálvária domb tekintetében is vannak ilyen igények, elképzelések, sőt a Kálvária domb esetében a tervezés is elkezdődött. A ráfordított költség tekintetében nem mindegy, mert ha itt most felszabadulnak pénzek, akkor nyilvánvaló annak a helyét meg kell találni. Természetesen a belváros tekintetében az igényét elő fogja vezetni. Az azonban nem mindegy, felszabadul-e 1-2 M Ft-os összeg vagy sem. Gonda Tibor: ígéri, körültekintően járnak el a szakapparátussal és Kukai András bizottsági elnökkel ebben a kérdésben. Molnárné Garai Edit: jelzi, azért kért szót, mert közben sikerült az április 27-i Mecsek-szabolcsi részönkormányzati ülés jegyzőkönyvét elkérnie. Miután személyes megtámadtatás érte, - hogy valamit leszavazott – ezért idéz ebből a jegyzőkönyvből: „Hering Gyula: másik felvetése az Egyenlőség utcát és Fő teret összekötő szakasz baloldalán támfal kiépítése, mert dől le a fal. Ez a lakosság kérése, melyet 200 E Ft-ban határozna meg. Molnárné Garai Edit: személy szerint 150 E Ft-ot javasol erre a munkára, és fel kellene venni a kapcsolatot a PVV Rt-vel. Hering Gyula: egyetért ezzel a megoldással.” A hozzászólásokból ezt kívánta idézni. Folytatja az idézetet a szavazás tekintetében: „A Fő tér és Egyenlőség utcát összekötő szakasz kiépítése 150 E Ft, ez lett szavazásra feltéve. Megállapítja, hogy a testület 3 igen és 4 nem szavazattal a javaslatot elvetette.” Megkérdezi, miből derült ki, hogy ezt leszavazta, ha egyszer ezt javasolta? De Blasio Antonio: természetesen nagy örömmel és szívesen veszik, ha Hering Gyula képviselőtársuk ezek után bocsánatot kér. Molnárné Garai Edit képviselőtársuk valószínűleg el is fogadja a bocsánat kérést. Gonda Tibor: további kérdés, hozzászólás nem lévén javasolja az előterjesztés és a határozati javaslat elfogadását, melyről szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 25 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 10 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta.

38

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 190/2004. (05.13.) sz. határozata Városrész rehabilitációs program és játszóterek, utcabútorok 1. A Közgyűlés a Városrész rehabilitációs program megvalósításához szükséges 100 M Ft saját forrást hosszúlejáratú, kedvező kamatozású hitelfelvétellel biztosítja. 2. A Közgyűlés a játszóterek felújításához és utcabútor beszerzésekhez szükséges 10 M Ft saját forrást hosszúlejáratú, kedvező kamatozású hitelfelvétellel biztosítja. 3. A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt a hitelszerződések előkészítésére és felhatalmazza a polgármestert a hitelszerződések aláírására. 4. A Közgyűlés az előterjesztés 1. számú mellékletét képező feladatok megvalósítására a DÉDÁSZ Rt.- vel kötendő fejlesztési forrásátadásos megállapodás aláírására felhatalmazza a polgármestert. 5. A Közgyűlés az előterjesztés 2.-3. számú mellékletét képező feladatok megvalósítására utasítja a Városfejlesztési Főosztályt. 6. A Közgyűlés az előterjesztés 4. számú mellékletét képező feladatok megvalósítására 75,1 mFt összegben, valamint az Uránvárosi közterület takarítási munkáira 6,9 mFt összegben megbízza a PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt.- t. A Közgyűlés a feladatok végrehajtására a fejlesztési forrásátadásos megállapodás aláírására felhatalmazza a polgármestert. Határidő: 2004. november 30. Felelős: dr. Toller László polgármester, Jeszták Lajos, dr. Tolnai Márta főosztályvezető, dr. Kelemen László vezérigazgató Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István, Kukai András, Soó László bizottsági elnök, Jeszták Lajos, dr. Tolnai Márta főosztályvezető, dr. Kelemen László vezérigazgató a Városfejlesztési Főosztály útján

Gonda Tibor alpolgármester visszaadja az ülés vezetését dr. Toller László polgármesternek.

39

10.)

Városi Labdarugó Stadion rekonstrukcióhoz forrás biztosítása Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Dr. Toller László: javasolja az előterjesztés tárgyalásának elnapolását az SZMSZ 20 §. (3) bek. alapján Javaslatáról kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a közgyűlés 29 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 5 tartózkodás mellett elfogadta az elnapolásra irányuló javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 191/2004. (05.13.) sz. határozata a „Városi Labdarúgó Stadion rekonstrukcióhoz biztosításáról” című napirendi pont elnapolásáról

forrás

A Közgyűlés dr. Toller László polgármester indítványára az SZMSZ.20.§ (3) bekezdése alapján az előterjesztés tárgyalását elnapolja. Kapják:

11.)

dr. Toller László polgármester, Juhász István, Soó László bizottsági elnök, Jeszták Lajos, dr. Tolnai Márta, Póla József főosztályvezető, Pap Dezső csoportvezető

Mohácsi út 89-91. sz. alatti lakóépület kiüresítése Előterjesztő: Bókay Endre bizottsági elnök

Bókay Endre: fontos, hogy olyan szociális munkát végezzenek a családsegítők, civil szervezetek bevonásával, ami azt jelenti, a terület rehabilitációját az egyénekre, az ott lakókra vonatkozóan a lehető legkörültekintőbben kívánják megoldani. Nagy Csaba: örül az elhangzottaknak, hiszen közös a cél. Mindannyian ismerik a területen élők szociális hátterét. Fontosnak tartja, hogy minél körültekintőbben járjanak el ebben a kérdésben. Olvasta az előterjesztés mellékletét, miszerint a Mohácsi út 89-91. sz. épületből kiköltöztetettek elhelyezésére szolgáló, felújításra váró lakásoknál milyen listát állítottak össze. Látható, a városnak van egy olyan jellegű programja, amely ezekre a problémákra megoldást adhat. Többen megkeresték azzal, szeretnék, ha a város ezeket a programokat tovább folytatná, és törődne ezen személyekkel olyan formában, mint ahogy eddig is tette. Megjegyzi, nevezettek sok törődést igényelnek, mert nehezen tudtak együtt élni, és ebből sok konfliktus származott. Éppen ezért megdöbbenve olvasta a Hungária u. 23. sz. alatti 17

40 m2-es 1 szobás, komfort nélküli lakást – ami le van falazva – a listán. Hihetetlenül leromlott állapotú helyiségekről van szó, melyek még bérleménynek sem nevezhetők., és 150 E Ft-os felújítási költséget rendeltek mellé. Véleménye szerint itt lehetetlen olyan körülményeket kialakítani, amelyben jó szívvel helyezhető el egy család. Ugyanez a helyzet az Alkotmány u. 15. sz. ingatlan esetében is, itt már 300 E Ft-os felújítási költség szerepel. Úgy gondolja, vigyázni kell arra, hogy ezeket a probléma tömegeket ne „importálják” a város másik területére, és főleg ne olyanra, ahol szerencsére valami megmozdult, és városépítészeti szempontból is értékes új lakónegyed alakult ki. Tart attól, hogy némely esetben tovább viszik ezt a probléma tömeget. Kéri az előterjesztőt és az illetékes tisztségviselőt, próbálják meg más oldalról is megközelíteni a problémát. Tudja, nehéz a helyzet, továbbá azt is, hogy nehéz olyan megoldást találni , hogy lehetőleg senki ne kerüljön hátrányba A listán szereplő általa említett két ingatlan – Hungária u. 23. és Alkotmány u. 15. – vonatkozásában nem biztos, hogy a tervezett megoldás a lehető legjobb. Kéri ezt fontolják meg. Dr. Toller László: a tárgyra térésre kéri képviselőtársait, hiszen az előterjesztés a Mohácsi út 89-91. sz. alatti lakóépület kiürítéséről szól. Tágabb értelemben lehetne beszélni a programról. Elmondták a közgyűlésen, sajtótájékoztatón, ez csak akut, tüneti kezelése egy problémának. A keleti városrész rehabilitációját előterjesztik majd a közgyűlés elé, egyeztetve az érdekvédelmi, civil szervezetekkel, amelyekkel megkezdték. és a jövő pénteken folytatják a tárgyalásokat. Az összes telepszerű városrészi témát ennek keretében kívánják feldolgozni. A jegyző asszonnyal közösen határozták el másfél hónappal ezelőtt a Mohácsi úti lakóépület kiüresítését. Ez az ingatlan a város szégyene, sajnos vannak még ilyenek,- csak azok nem láthatók, - azokat is felszámolják. Várnai Márton: az előterjesztésben szereplő 13 családból 11 önkényes lakásfoglaló. Hangsúlyozza hogy az önkormányzat humánusan kezeli ezt a témát. A 11 önkényes lakásfoglaló család – mivel az önkormányzat saját lakásállományában helyezi el őket – jogi hátteret kap a lakhatását illetően. A kiválasztásra vonatkozó eljárás is körültekintő volt. A Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság több ízben foglalkozott a témával. Igyekeztek úgy kiválasztani a lakásokat, – melyek az előterjesztésben szerepelnek – hogy ne minősüljön egy fajta gettósításnak a kiválasztási mechanizmus. Bár az anyagban négy István aknai lakás szerepel, de reményei szerint ez nem jelenik meg talán úgy, hogy ez gettósítás lenne. Az Előd utcában hasonló körülmények uralkodnak, ez egy elzárt, elszigetelt területe a városnak, ahol több mint 10 család lakik ugyanilyen rossz szociális környezetben. Érdemes lenne megvizsgálni, miként lehetne ezt a területet is kiváltani, és az itt élő lakosokat is a város vérkeringésébe visszahelyezni. Dr. Mikes Éva: nem vitatva azt, amit Várnai Márton képviselőtársa elmondott, nem érdemes abba belebocsátkozni e pillanatban, hogy jogszerűen vagy nem jogszerűen kerültek oda a lakók. István akna négy

41 lakással szerepel az előterjesztésben, több mint 3.5 M Ft-os költséggel. Éppen az előző előterjesztésnél beszéltek hosszan pár százezer meg 1-2 M Ft-os témákról, erre azért utal vissza, mert amilyen anyagi helyzetben vannak, ilyen összegek felett is parázs, több órás vitákat folytatnak. Nem tudja, hogy István aknát hányan és mennyire ismerik képviselőtársai közül. Ha megnézik, István aknán jogszerűen hányan laknak, és ehhez képest mennyi a valószínű létszám, akkor látható, a kettő között van különbség. A 3.5 M Ft négy lakás felújítására szolgál. Azonban itt a házak állapota szorul felújításra. Most az történik, hogy a lakhatatlanná pusztított házakban egyes lakásokat felújítanak. Kérdés, ez meddig marad így, mert a ház állapotától ezt nem lehet függetleníteni. István akna tekintetében nem tud semmi fajta átfogó döntésről. Ott különböző végletekben lehet gondolkodni, teljes rehabilitációban és teljes kiürítésben is. Ha teljes rehabilitációban gondolkodnak, akkor is fel kell tenni azt a kérdést, hogy egyes lakásokat ezekből az elképesztő állapotú házakból – ahonnan az ajtók, ablakok hiányoznak – kiemelnek. Ha viszont a teljes kiürítésről lesz szó, fel kell tenni a kérdést, miért költenek átmenetileg közel 4 M Ft-ot arra, hogy ezekben a házakban néhány lakást átmenetileg lakhatóvá tesznek. Ez egy olyan körülmény, amivel foglalkozni kell. Arról nem is beszélve, akiket oda költöztetnek, ott még egy nyilvános telefonfülke sincsen, orvosi ellátás sem, a védőnő időnként feljárt a telepre. Egyébként pedig minden jel arra mutat, hogy azt a részt teljes mértékben leépítésre ítélték. Sürgősen tisztázni kell ez szándékos-e mert ha igen, nem szabad ott egyes lakásokat felújítani önkormányzati pénzen. Dr. Toller László: István aknával kapcsolatosan csak átmeneti intézkedéseket tart elképzelhetőnek. Elmondja, tegnap tárgyalt Budapesten a Gazdasági Minisztériumban, illetve a SZÉSZEK képviselőivel. István akna komplett értékesítése – nem a lakóterületé – folyamatban van, amit most megfékezett. Egy lehetetlen helyzet adódna, ha István akna I. – II. úgy kerülne értékesítésre, hogy közben át akarják adni az önkormányzatnak. Azt mondták, az önkormányzat bevonásával képzelik el a tárgyalást. Ha az jelenti a bevonást, hogy olcsón eladják, és megkapják a pénzt, ez viszonylag tetszik, de nem biztos, hogy a város érdekét szolgálja. Amennyiben értékesítenék és az államé lenne a pénz, akkor még kevésbé szolgálná a város érdekét. Itt komoly vitája van a kormányzattal, amit rövid időn belül – június 1-ig – le fognak rendezni, legalább elvi éllel. Megkeresték a befektetők, - akik tárgyalnak a SZÉSZEK-kel - a látvány nagyon szép az egyik oldalról, mert ott minden eltűnik. Rendezési terv alapján nehézkes a dolog, hiszen részben belterületről, részben külterületről, illetve a Mecseki Erdőgazdasághoz tartozó területek hasznosításáról van szó. Úgy gondolja, ebben a kérdésben most ezt az átmeneti megoldást el lehet fogadni, a hosszú távú rendezés iránya valószínűleg nem a lakások rehabilitációja és nem a revitalizáció, hanem egy más elképzelés. Azt hiszi, ebben is egyet fognak érteni a keleti városrészért küzdő civil szervezetekkel és önkormányzati Egyelőre a Mohácsi képviselőkkel. úton lévő áldatlan állapokat kívánják lerendezni. Várnai Márton: előkészítés alatt áll két nagy program, az egyik: 15 milliárdos támogatást készít elő a Miniszterelnöki Hivatal Politikai Államtitkársága

42 cigánytelepek felszámolására vonatkozóan. Igyekeznek ebből a pénzből egy nagyobb összeget Pécsre hozni a meglévő problémák kezelésére. A másik program: a telep-rehabilitáció, illetve városrész rehabilitáció. Ez arról szól, hogy 220 M Ft-os támogatást biztosít a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztérium ilyen jellegű felszámolásra. Jelzi, mind a két pályázatot figyelemmel kísérik, és mindkettő esetében a megfelelő előkészítő munkák folyamatban vannak. Dr. Mikes Éva: István-aknáról hosszan lehetne beszélni azzal együtt, hogy a Mecseki Bányavagyon Hasznosító Rt-s területekkel és ipari műemlékkel együtt, ha nem alakult volna ki az az szemlélet a városban, hogy olyan az a terület, mintha nem is Pécshez tartozna. Ha megnézik a természeti környezetet, a bánya által hátrahagyott infrastruktúrát, - ami az erdőgazdasági területeken ugyanúgy megvan – látható, a rét közepén találhatók az infrastruktúrával ellátott végpontok. Városfejlesztési szempontból értékes terület lehetne minden olyan város esetében, amelyik terjeszkedni óhajt. Ezt megfontolásra ajánlja. Ha a polgármester úr hezitál, akkor mindenképpen azt a megoldást kellene választani, hogy a város dönthessen arról a területről, és ne csak a bevételből részesedjen. Nyilvánvaló, hogy ez majd a tárgyalásokon kiderül. Ha az a cél - a legkevésbé valószínű mindenfajta prognózisban - hogy ezeket lakóépületeket felújítják teljes mértékben, akkor megkérdezi, miért költenek erre most milliókat, amikor néhány hónapos átfutása van? Jogszerűen István aknán tartózkodnak – még a virágzó bányászkolónia idejéből ragadtak ezekben az épületekben – legfőbb panasza, hogy az önkényes lakásfoglalóktól a saját jogszerűen birtokolt lakásukat sem tudják megőrizni. Szorosan a tárgyhoz tartozik az a kérdése, ameddig nem tudják, hogy – egyrészt tárgyalásoktól és a saját döntésüktől is függ – mi lesz azon a területen, addig a saját nagyon nehezen beosztható kevés forrásból miért pont István aknára költenek? Miért nem azokra a lakásokra, amelyek olyan területen vannak, amelyekről biztosan tudják hogy belátható időn belül nem kerülnek felszámolásra? Dr. Toller László: ezek a családok úgy szocializálódtak, hogy nem lehet őket azonnal magasabb komfortfokozatú lakásokba helyezni. Jelzi, igyekezett finoman fogalmazni. A lényeg és a követlen cél, legyen ott a víz, az alapvető bútorzatot tudják a lakásban elhelyezni. Hogy utána mi lesz ezeknek a családoknak és különösen a gyermekeiknek sorsa, az már egy fokozott gondoskodást igénylő program keretében képzelhető el. Várnai Mártonék ebben a folyamatban élen járnak, a szegregációval kapcsolatos valamennyi kérdéskörben igen eredményes országos kampányt és lobbi tevékenységet fejtenek ki. Amit megkezdtek, azt szociális tartalommal folytatni kell, ezt kéri és javasolja. Molnárné Garai Edit: bejelenti a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság ülésén a téma tárgyalásakor a szavazásnál tartózkodott. Indoka: érezhető, milyen bonyolult problémáról van szó, bármilyen megoldás történt volna az ügyben, egyik sem tetszene mindenkinek. Bízik abban, hogy a keleti városrész gondjainak komplex kezelése eredményeket hoz. Elmondja, a

43 bizottság ülésen arról volt szó, hogy esetleg György-telepre kellene telepíteni az érintett családokat, ezt nem támogatta, mert egy felszámolásra ítélt területről van szó. Ha még ide költöztetnek további lakókat, akkor tovább fokozzák Pécs-Szabolcs terhelését. Pécs-Szabolcshoz tartozik István akna is. Miután van a város koncepciójával ellentétes meghatározás is – Alkotmány utca, stb. – ezt is figyelembe véve, illetve azt, hogy a keleti városrészre már nem lehet több terhet róni, ezért tartózkodott a szavazásnál annak ismeretében, hogy nagyon nehéz helyzetről van szó. A közelmúltban Pécs-Szabolcson szerveztek egy konferenciát, ahol elhangzott az az ötlet, - amelyet támogatni tudott volna – hogy a Mohácsi úton mintaterületet alakíthatnának ki. Kipróbálhatták volna a komplex programot területen. Erre az ötletre az volt a válasz, hogy elkésett. Ezért is tartózkodik. Dr. Toller László: a hatályos rendezési tervek, illetve a hosszú távú elképzelések szerint a nyugati ipari út folytatása az említett területen megy keresztül, így mindenképpen szanálásra vár. A szanálást nem ennek a programnak a folytatása sürgeti elsősorban, hanem a helyzet, ami méltatlan egy megyei jogú városhoz és méltatlan egy kultúr városhoz. Bókay Endre: dr. Mikes Éva képviselőtársuk vetette fel, miért fordítanak pénzt átmenetileg is olyan telepekre, amit felszámolnak? Elmondja, gyakorlatilag komplex programot kívánnak kidolgozni, melynek érdekében 5 bizottság fogott össze. Négy bizottság együttes ülést tartott, és minden bizottság felajánlott 1-1 M Ft-ot a saját keretéből ezen program kidolgozására. Ez a munka elkezdődött. Van egy másik város rehabilitációs pályázat, és az említett két programhoz még, várják a pályázati kiírást, amelyet Várnai Márton képviselőtársa említett. Ebből próbálnak összeállítani egy kerek egészet, amikor azt mondják, a város mely területeit fejlesztik, és melyiket próbálják meg felszámolni. Hangsúlyozza, mindenütt emberek élnek, és ezeket egyik napról a másikra nem lehet áttenni máshová. Ez nem úgy működik, mint az utcabútorok esetében, hanem itt vannak személyes kötődések, helyhez kötődések, utóbbinak van meghatározottsága, mennyire van közel az infrastruktúra, orvosi rendelő, óvoda, iskola, stb. Mivel ezek komplex programok, ezért határozta el az 5 bizottság, hogy közös intézkedési tervet dolgoz ki. Tudomásul kell venni azt is, hogy vannak lakások, amelyeket nem célszerű felújítani. Ennek ellenére miután máról holnapra kell olykor a lakhatást biztosítani, még akkor is fel kell újítani az épületeket ha tudják, néhány éven belül lebontásra kerülnek. Nem tudnak mást tenni. Igaza van dr. Mikes Éva képviselő asszonynak, bizonyos értelemben logikátlan, amit tesznek, de azok érdekében, akiknek lakni kell valahol, meg kell hozni a döntéseket . Nagy Csaba frakcióvezető felvetésére elmondja, az előterjesztésben leírtak nem azt jelentik, hogy automatikusan ide költöztetnek lakókat. Molnárné Garai Edit által elmondottakra reagál: Nem automatikusan kerülnek Györgytelepre a lakók, nyilván az érintettek véleményét is kikérik, és a szomszédaikét is. István-akna kinézete az ott élők „aktív munkájának” következménye. Több tízmillió forintot rákölthetnek a területre, és hónapokon vagy egy éven belül

44 ugyanígy fog kinézni minden. Tehát ugyanígy élnek, a szemetet újra kidobálják, folytatódnak a rongálások. Mindezek miatt lassú, folyamatos munkával próbálják a változásokat elérni, azzal, hogy az anyagi természetű dolgokat javítják, esetleg a közműveket felújítják, stb. Lényeges változást egyik napról a másikra nem lehet elérni. Úgy gondolja, a civil szervezetek bevonásával, – több civil szervezet igen komoly segítséget ígért a témában – a területen élők aktív részvételével oldható meg a probléma. Ezen azt érti, hogy a lakók maguk takarítsák ki környezetüket, ha kell ennek érdekében kerüljenek szembe a szomszédaikkal, intézkedjenek ebben a dologban. Változásokat csak így együtt lehet elérni. Dr. Toller László: mindenkinek tiszteli a véleményét, azonban olyan ügyről vitatkoznak, amely gyakorlatilag már előre eldőlt. Az ott élők kulturáltabb elhelyezése a cél és erről szól a döntés. Ha elkezdik újra a város rehabilitációs programját, a nem létező szegregáció elleni munkaprogramot, és mindenki elmondja, amit tud a területről, ez nagyon hasznos lesz, csak egyet nem tud meg a pécsi, hogy a területen egy hónapon belül dózer jelenik meg, és eltakarítják. Erről szól az előterjesztés, nem másról. Az összes többi felvetést a későbbiek során, például egy politikai vitanapon, vagy más napirendi pont keretében kell vizsgálni, a város szerkezeti tervének a módosításakor, illetve elfogadásakor. önmérséklettel a hozzászólásoknál. Nagy Csaba: jól ismeri a területet. Örömmel hallgatta Bókay Endre bizottsági elnök szavait, reméli az általa elmondottak meg is valósulnak. Kéri, a határozati javaslatból töröljék a harmadik bekezdést, mely szerint az előterjesztés 2. sz. mellékletében szereplő cserelakásokba költöztetnek családokat. Őszintén beszéltek arról, hogy a 13 lakásban 11 önkényes lakásfoglaló van, és az intézkedéssel meg szeretnék szüntetni az áldatlan állapotokat a Mohácsi úton. Annak azonban nem örülne, ha a fogadóóráján megkérdeznék tőle, hogy ez az intézkedés a problémának belvárosba történő „importálását” jelenti-e. Azonban úgy gondolja, ezt meg fogják tőle kérdezni, és válaszolnia kell, nem erről van szó, ez csupán látszat, hogy 14 m2-es, lefalazott, világítás nélküli lakásokba helyezik el az említett családokat. 150 E Ft-ból nem lehet megfelelő színvonalú felújítást végezni. Nem tudja, az Uránia mozi környékén üzletet bérlők, a Hungária utca 25, 27. sz. az Alkotmány utca 13-ban, 17-ben, illetve az utca másik oldalán élő emberek mit fognak szólni ahhoz, hogy a hihetetlenül rossz társadalmi állapotot tovább erősítik ezen a területen. A megoldás a lényeg, és nem az, mit, és hogyan mondanak. Hangsúlyozza, a kérdéseket a fogadóóráján meg kell válaszolnia. Bókay Endre által elmondottakat fontosnak tartja, vagyis, hogy megpróbálják az önkényes lakásfoglalókat úgy elhelyezni, hogy a környezetükre a legkevesebb terhet jelentsék, és számukra a társadalomba való beilleszkedés előrelépést jelentsen. Várnai Márton: reméli, Nagy Csaba frakcióvezető állításait jól értelmezte, melyben pozitív fogadókészségéről tett tanúbizonyságot akkor, amikor megfogalmazta, hogy a Hungária utca 23. sz. épület állagával nem elégedett. Bízik benne, nem arról van szó, hogy elégedetlenségét fejezi ki azért, mert a családok közül néhányat a belvárosban helyeznek el.

45 Elfogadja, a határozati javaslatban megfogalmazottakat, mely szerint a lakókat a belvárosba helyezzék el, valamilyen módon enyhíteni kell. Ez azért is jó lenne, hogy a családok más lakókörnyezetbe is elhelyezést nyerhessenek. Nagy Csaba: nem ért egyet azzal, hogy a problémát a Mohácsi útról – mely ott látszik – bevisznek a belvárosba, mert ott kevésbé észrevehető. Ez nem humánus cselekedet, hogy a lakókat a 17 m2-es, lefalazott, villany nélküli lakásokból – melyekre 150 E Ft-ot költ majd a város – szintén hasonló körülmények közé helyezik el. Ugyanez vonatkozik a Hungária u. 23-ra, és az Alkotmány u. 15-re is. Nem kell félreértelmezni szavait, mert a problémákról őszintén beszél. A bizottság elnökének törekvéseivel maximálisan egyetért, úgy érzi, ezeknek az embereknek olyan megoldást kell nyújtani, hogy az életükben előrelépés következzen be. Kéri, fogadják el, hogy az önkényes lakásfoglalók ezzel a lépéssel bekerülnek a rendszerbe, és jogosultak lesznek továbblépésre. Ennek a hármas feltételnek feltétlen működnie kell. Dr. Toller László: emlékezteti a testületet arra, hogy a czerékvölgyi lakásépítési programot milyen módon lehetetlenítették el. Amikor bárhol komfortos lakásokat szeretnének biztosítani ezen családoknak, a szomszédos területen élők tiltakozásukat fejezik ki. Kérdés az, hogy meg akarják, meg tudják-e oldani ezt a problémát. A problémát csak átmenetileg lehet kezelni addig, amíg nem épül fel a kormányzati támogatásból a 100 lakás. Átmenetileg csak üres szükséglakásokban lehet elhelyezni a Mohácsi út 89-91. sz. ház lakóit. A tolerancia legyen közös felelősség, amíg a problémát meg nem oldják. Amíg a problémát nem tudják megoldani, kéri a város lakosságának a türelmét is. Az említettek több mint fele diplomával, illetve érettségivel rendelkezik, 5 évvel ezelőtt munkahelyük volt, 10 éve pedig teljes életet éltek. A problémát komplexen kell kezelni. Most kialakult egy lépéskényszer, a lehetetlen körülmények között élő embereket a létező üres szükséglakásokban tudják elhelyezni. Ez alacsony szint, de ezt az alacsony szintet is meg kell teremteni ahhoz, hogy a következő fokozatot sikerüljön elérni. Ehhez kéri képviselőtársai segítését. Erb József: úgy érzi, a vitában elhangzottak olyan célzások és kifejezések, melyek tisztázásra szorulnak. Örül annak, hogy a Mohácsi úti probléma megoldódik, az ott élőknek ez óriási előrelépést jelent. A következményeket komplexen kell kezelni. A megyei Etnikai Bizottság tagjaként, tudja, hogy a problémák végtelenek. A 15 Mrd Ft-os állami támogatás hatalmas összegnek tűnik, de szükséges a megfelelő körülmények kialakításához. Várnai Márton képviselőtársának tanácsolja, hogy csoportja és a többi csoport is próbálkozzon európai uniós pályázatokkal támogatásokhoz jutni. Még úgy is 40-50 év kell ahhoz, hogy eredményeket tudjanak felmutatni. Megjegyzi, 25 évvel ezelőtt már foglalkozott ezzel a kérdéssel, teljesen felújított lakásokat juttattak ilyen családok részére, 1 év után megdöbbentő állapotokat találtak. Hangsúlyozza, komplex kérdésről van szó, és örül, hogy most előrelépnek. Dr. Toller László: indítványozza a vita lezárását.

46 Megállapítja, hogy a közgyűlés 23 igen szavazattal, 4 ellenszavazattal, 7 tartózkodás mellett a vita lezárása mellett döntött. Dr. Toller László: jelzi, frakciónként egy-egy hozzászólásra nyílik lehetőség 5 percben. Bókay Endre: ez nem az első telepfelszámolás, de ez az első, mely igazán szem előtt van. Másfél-két évvel ezelőtt, a Mohácsi úttól nem messze élő, 18-20 család elhelyezéséről gondoskodott az önkormányzat, akik sokkal rosszabb körülmények között éltek. Most 13 családról van szó. Osztja az aggodalmakat, mert nem biztos, hogy minden egyes intézkedés sikeres lesz. A környezetet rehabilitálják, de az ott élő családok problémája nem oldódik meg. A közgyűlési tárgyalás előtt öt bizottság tárgyalta a témát azért, hogy a saját intézkedési területükön belül próbálják rendezni a külvárosban élők helyzetét. Pontos címlistákat, családok nevét gyűjtik össze, velük próbálnak együttműködni és nem nélkülük, sőt azzal a környezettel is, ahová javasolják az elhelyezésüket. Az önkényes lakásfoglalók nem kapnak bérlői jogot, csak lakhatási jogot, ami szerződést jelent számukra, melynek a lényeges eleme, hogy arra vonatkozóan, hogy a csekély összegű lakbért fizetni fogják, és egyéb elvárásokat teljesítenek. Ezzel nem törlik az önkényes mivoltukat, csak egy lépéssel előrébb kerülnek azért, hogy a rendes bérlői jogot megkaphassák. Az erre vonatkozó önkormányzati rendeletet három-négy évvel ezelőtt a közgyűlés már elfogadta, és azóta is gyakorolja. 150 E Ft-os felújításokra vonatkozó költségkeretet további összegekkel egészítik ki a lakásalapból. Nem az történik, hogy minimális szinten helyrehozott lakásba erőltetnek be családokat, tudják, hogy ez nem vezetne eredményre. Nagy Csaba frakcióvezető javaslatát nem értette egészen pontosan, ezért lehet, hogy rosszul reagál rá. A határozati javaslatban nem fogalmazódik meg, hogy automatikusan mely lakásokba helyezik el a bérlőket. Nem biztos, hogy a családok elfogadják a felajánlott lakásokat. Ahhoz, hogy 13-14 lakást felszámoljanak a területen, a város más területén kell lakásokat biztosítani. Figyelembe veszik a költözni, cserélni szándékozók igényeit is. A lakás címsor nem jelent automatikus elhelyezést, inkább tartalékot, hogy megpróbálják a lakásokat bevonni a rendszerbe. Fratanolo János: évtizedes probléma oldódik meg a Mohácsi út 89-91. sz. ingatlan kiürítésével. Ez csak az első lépés. A szociális ágazat figyelemmel kíséri ezen családok sorsát, segítik beilleszkedésüket azért, hogy a mostani körülmények még egyszer ne fordulhassanak elő. Nagy Csaba: pontosítja javaslatát. A határozati javaslat 3. bekezdése úgy szól, hogy a közgyűlés felkéri a PVV Rt-t, hogy a 2. sz. mellékletben megjelölt cserelakások lakható állapotba történő hozataláról gondoskodjon. Javasolja, a 2.sz. mellékletben az alábbiak megfogalmazását: a közgyűlés felkéri a PVV Rt-t, hogy a cserelakások lakható állapotba történő hozataláról gondoskodjon. Ez azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló pénzösszeget nemcsak az itt felsorolt lakásokra, hanem másutt is el lehet költeni, ezzel nő a mozgásterük.

47 Dr. Toller László: képviselőtársa javaslatának az a veszélye, hogy alanyi joggá válik minden szükséglakás felújításáról való gondoskodás. Az eredeti javaslatban a sürgős munkák elvégzéséről van szó. Nagy Csaba: megjegyzi, ha a határozati javaslat egészét nézik, akkor indítványa nem az összes lakásra értelmezhető. A Mohácsi út 89-91. sz. alatti lakóépület kiürítéséről rendelkeznek, és annak kapcsán használhatja fel a PVV Rt. az összeget. Szerinte így jó a javaslat. Dr. Toller László: további hozzászólás nem lévén, először a módosító indítványról kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 16 igen szavazattal, 22 tartózkodás mellett nem fogadta el a módosító indítványt. Dr. Toller László: az eredeti határozati javaslatot kleteit bocsátja szavazásra. Megállapítja, hogy a közgyűlés 25 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, 11 tartózkodás mellett fogadta el az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 192/2004. (05.13.) sz. határozata a Mohácsi út. 89-91 sz. alatti lakóépület kiüresítéséről A Közgyűlés elhatározza az önkormányzat tulajdonát képező Pécs, Mohácsi u 89-91 sz. alatti lakóépület kiüresítését. A Közgyűlés utasítja a Szociális Lakásgazdálkodási Csoportot, hogy az ingatlanban lakó családok elhelyezéséről önkormányzati bérlakások biztosításával gondoskodjon és kezdje meg a tárgyalásokat az ott lakó családokkal elhelyezésükkel kapcsolatban, különös tekintettel a két magántulajdonosra. A Közgyűlés felkéri a PVV. Rt-t, hogy az előterjesztés mellékletében megjelölt cserelakások lakható állapotba történő hozataláról gondoskodjon. A Közgyűlés utasítja a Népjóléti Főosztály vezetőjét, hogy a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat tartson rendszeres kapcsolatot az épületben lakó családokkal, készítse fel őket az elköltözésre és rendszeresen dokumentálja az ott végzett munkát. A Közgyűlés az ingatlan kiüresítésének költségét 10 millió forintban határozza meg, melynek forrása a II. félév általános tartalék kerete. Határidő: 2004. december 31. Illetve értelemszerűen

48 Felelős:

dr. Sohár Endre főosztályvezető, dr. Kelemen László vezérigazgató, dr. Tolnai Márta főosztályvezető, dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Bókay Endre bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, dr. Sohár Endre főosztályvezető, dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető, Kelemen Lászlódr.vezérigazgató a Népjóléti Főosztály útján

Dr. Toller László: 14 óráig ebédszünetet rendel el. K é r d é s e k: Dr. Toller László: Gáspár Gabriella a szünetben jelezte, miután nincs jelen Horváth Zoltán alpolgármester az ülésen, ezért eláll a kérdésének feltevésétől. a.) De Blasio Antonio: köszöni, hogy megkapta 2004. év kátyúzási tervet, melyben a tömegközlekedési útvonalak rendbetételét tartják fontosnak 24,3 M Ft-ért. Fontos, hogy azokon az utakon kisebbek lesznek a gödrök. A mellékutcák állapotát ez nem javítja, hiszen azokat évek, évtizedek óta nem tartják rendben. Az ehhez kapcsolódó napirendi pont tárgyalásánál jelezte, hogy melyek azok az utcák, amelyeket – nagyon korlátozott összeírása alapján – kátyúzni kellene. Lehetőséget kér arra, hogy képviselőtársaival együtt beadhassák az erre irányuló pótjavaslataikat. A kátyúzási tervben szerepel második és harmadik ütem, amit nem teljesen ért. Ismert, hogy kátyúzni a téli évszakot követően, a felfagyások miatt, illetve nagyobb esőzések után kell. A tervben a második ütemben 7-8. hónapra, harmadik ütemben pedig 10-11. hónapra terveznek kátyúzást. Az utóbbit nem teljesen érti, annál is inkább, mert indokaként a ”télmegelőzés” szerepel. Úgy véli, „télmegelőzés” szempontjából a kátyúzás teljesen felesleges munka, hiszen akkor már fagyni kezdenek az utak, és annak következtében újabb gödrök keletkeznek. Javasolja, a második és harmadik ütemet hozzák előbbre, és itt történjen meg a tervben nem szereplő mellékutcák kátyúzása. Kérdése, van-e erre lehetőség, illetve mi szükség van a második, harmadik ütemre, illetve elvégezhetők-e a munkák nyár elején? Bejelenti, az ülés elején jelzett második kérdését nem kívánja feltenni. Dr. Toller László: rendelkezik néhány éves tapasztalattal a kátyúzás rendjét illetően. A feladat nem időszakos, hanem egész éves tevékenység. Vannak felújítás-jellegű kátyúzások, ahol nagyobb szakaszokat kibontanak, és új aszfaltfelület helyeznek el. Vannak a zárt fedések, melyek felújításnak számítanak. A legnagyobb gond az, hogy ahol kátyú volt, ott továbbra is gödör marad, de az út hosszabb távú használhatóságát jó minőségben biztosítja. Ilyen volt a Papnövelde utca teljes felújítása, illetve a Verseny utca felújítása. Ami a téli nagy károk elhárítására vonatkozik, az a tevékenységi ütemben elkészült tervezet. A második, harmadik ütem pedig egy kátyúzási

49 terv szerint zajlik. Arra nem tud válaszolni, hogy milyen munkákat lehet előrehozni. A vezérigazgató úrtól megkérdezi, és erre esetleg írásban visszatérnek, vagy közlemény formájában szóbeli tájékoztatást adnak A legfontosabb a buszok útvonalának, és az idegenforgalomban résztvevő utaknak a kátyúzása. Ehhez hozzátartozik – mellyel viszonylag keveset foglalkoznak –, hogy a belvárosi járdák állapotát is javítani kell. Elkészült az új aszfaltjárda az Irgalmasok utcáján, de három nagy kátyú ottmaradt, aminek megoldásához kéri a PVV Rt. vezérigazgatójának segítségét. Annak a híve, hogy minél több utat újítsanak fel, lehet, hogy így lassúbb a feladat, viszont 8-10 évre oldják meg a problémákat. A Tettyére vezető utak állapota is sokat javult az elmúlt 1,5-2 évben, ami a Kálvária utca színvonalát is jelentősen javította. Városrészenként kimutatható, hogy az arányos kátyúzási terv teljesül, egyre több figyelmet fordítanak arra, hogy külterületeken is megtörténjen a sokszor évek óta megoldásra váró feladat. Az utak állapotáról alkotott véleményt befolyásolhatja, hogy 1999-ig abban a tudatban volt mindenki, hogy 584 km a városi úthálózat, amiről később kiderült, hogy 860 km. Ez a járdákra ugyanígy vonatkozik, 1400 km helyett, több, mint 2000 km-es járdahálózatot kellkátyúzás A karbantartani. az akut problémák elhárítására szolgál. A város belterületén úgy kell ezt a feladatot ellátni, hogy 6-8 évig ne legyen szükség az utak felújítására. Ehhez a forgalomszervezés-, szabályozás is szorosan hozzátartozik. Amíg a kis utcákban, Kertvárosban kamionforgalom zajlik, addig nem lehet pénzzel követni a helyreállítás költségeit. Folyamatosan tájékoztatják a képviselő urat, a testületet az utak állapotáról. Jelzi, jelentős elmozdulás tapasztalható e téren. Jelzi, Dévényi Sándor reggel bejelentette, kérdést kíván feltenni, miután nincs jelen így erre nem kerül sor. b.)Nagy Csaba: megkereste egy behajtási engedéllyel rendelkező állampolgár – akinek egyik gyermeke olyan helyre jár óvodába, ahol csak engedéllyel lehet behajtani – azzal, hogy egyik reggel gyermekét vitte óvodába, és a reggeli sürgés-forgásban az engedélye lecsúszott a szélvédőről. Éppen akkor jártak arra az ellenőrzést végző személyek, akik felírták az autó rendszámát, és megbüntették. Ezt követően írt egy levelet a PVV Rt. illetékeseinek azzal, hogy elfogadja, hibázott amikor nem figyelt arra, hogy az engedély ott legyen a szélvédő mögött, ahol mindig is van. Kérte, tekintsenek el büntetésétől, hiszen rendelkezik engedéllyel, ami a nyilvántartásból megállapíthat. A PVV Rt. divízió igazgatója és osztályvezetője válaszukban méltányolták, hogy nevezett rendelkezik a behajtásra és parkolásra jogosító érvényes gyermekszállításos engedéllyel melynek száma: E280009 - a 2.750 Ft-os pótdíjat 1.000 Ft-ra mérsékelték. Nevezett igazából nem sértett semmiféle jogszabályt, hiszen engedéllyel rendelkezett, csupán az nem volt a szélvédő mögött akkor, amikor az ellenőrök Kukai Kérdése arra jártak. András bizottsági elnökhöz, erkölcsösnek morálisnak tartja-e ezt az eljárást, és van-e arra mód, hogy kellő méltányosságot gyakoroljanak az ilyen ügyekben, illetve van-e más, belső utasítás ezekre az esetekre? Ha van, akkor a közgyűlés javaslatot tehet az ott dolgozóknak, hogy máskor ilyen esetekben ne büntessenek, hanem gyakoroljanak méltányosságot.

50 Kukai András: az ügyben szabálysértési eljárás volt folyamatban, alaposabban kívánja megvizsgálni a témát, ezért a következő közgyűlésen írásban adja meg képviselőtársának a választ. 12.) A Pécs, Dobó I. u. 89. sz. alatti ingatlanban védőnői szolgálat és irattár kialakítása Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök De Blasio Antonio: felhívja a figyelmet arra, hogy a FIDESZ frakció támogatja az előterjesztést és a védőnői szolgálat elhelyezését. Az előterjesztés utolsó előtti bekezdésében szerepel, hogy a Pécs, Dobó István utca 89. szám alatti Bányavagyon-Hasznosító Rt. tulajdonában lévő ingatlanban négy védőnői szolgálat kialakítása válik lehetővé, valamint az EEI irattárát is itt helyezik el, mely a Munkácsy Mihály utcai telephely kiürítése miatt szükséges. Kéri, hogy ezt az utolsó mondatot húzzák ki az előterjesztésből. Kéri ezt azért, mert esetleg az a mondat a későbbiek során jogalapot szolgáltathat arra, hogy a közgyűlés már egyszer megtárgyalta, és tudomásul vette, hogy a Munkácsy M. utca kiürítése miatt válik szükségessé egyéb cselekedet. Mindezekről azért tájékoztatott, mert tegnap döntött a Költségvetési Bizottság arról, hogy bruttó 6,2 M Ft-ra van szükség ahhoz, hogy a védőnői szolgálat helyiségigényét kielégítsék. Visszásnak tartja, hogy olyan ügyre hivatkoznak, amiben még nem volt döntés. Véleménye, ki kell alakítani a védőnői szolgálatot és az irattárat, de nem arra való hivatkozással, hogy ki kell üríteni a Munkácsy M. utcai Rendelőintézetet, mert arról még nem történt döntés. Tegyék meg ezeket a lépéseket. Nyomatékosan kéri, hogy a Munkácsy Mihály utcai rendelőre vonatkozó elképzeléseket mielőbb terjesszék a testület elé. Elképzelésekről hallottak, de döntés nem történt. Dr. Hudvágner Sándor: képviselőtársa olyan dolgokat mondott el, amiről szó sincs. Az irattár a védőnői tevékenységhez kapcsolódó iratok elhelyezésére szolgál, nem pedig a rendelőintézet irattárának az áttelepítéA másik probléma, melyet De Blasio Antonio felvetett, élő probléma. sére. Nyilvánvaló, a törvényi környezet változása, a lezajlott rendelőprivatizáció és egyéb történések miatt szükségessé válik az ágazat átalakításának átgondolása. Az ősz folyamán ez megtörténik. De Blasio Antonio: még egyszer felhívja a figyelmet az előterjesztés utolsó előtti bekezdésének utolsó mondatára, melyben leírták, hogy az irattár kialakítása a Munkácsy Mihály utcai telephely kiürítése miatt szükséges. Úgy véli, aki ezt a mondatot elolvassa, tudja, miről beszélt. Hangsúlyozza, nem ellenzi az előterjesztés elfogadását, csak azt kéri, ha nincs köze a Munkácsy Mihály utca kiürítéshez a védőnői szolgálat elhelyezésének, akkor ne is írják oda. Ma több olyan előterjesztés volt a testület előtt, hogy mást értettek a leírt szöveg alatt. Ismétli, a félreértések elkerülése végett kéri az előterjesztés utolsó előtti bekezdésének azon mondatát törölni, hogy a Munkácsy Mihály utcai rendelő kiürítése miatt vált szükségessé az irattár kialakítása. Dr. Toller László: a határozati javaslatban nem szerepel a Munkácsy Mihály utca kiürítése. Nem az előterjesztésről kell szavazni, hanem a határozati javaslatról.

51

De Blasio Antonio: ezek szerint úgy veheti, hogy nem a Munkácsy Mihály utcai Rendelőintézet kiürítésének eredménye a védőnői szolgálat és az irattár elhelyezése. Ezt rögzítik a jegyzőkönyvben, és nem lehet hivatkozni arra a későbbiekben, hogy itt már megbeszélték, hogy kiürítik a Munkácsy M. utcai rendelőt. Dr. Toller László: nem erről van szó, azt gondolja, hogy a határozathozatal minden problémát megold. Más kérdés, észrevétel nem lévén, szavazást kér a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 32 igen szavazattal, ellenszavazat, tartózkodás nélkül egyhangúlag támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 193/2004. (05.13.) sz. határozata a Pécs, Dobó I.u.89.sz. alatti ingatlanban védőnői szolgálat és irattár kialakításáról 1./

A Közgyűlés egyetért a Pécs, Dobó I. u. 89. sz. alatti ingatlanban védőnői szolgálat és irattár kialakításával.

2./

A Közgyűlés a védőnői szolgálat és irattár kialakítására (bruttó 5.668.831,-Ft) valamint az ingatlanrész bérléséhez (bruttó 558.000,-Ft) összesen bruttó 6.226.831,-Ft összeg forrásául a város 2004. évi költségvetéséről szóló 3/2004.(02.20.) sz. rendelet 12.§. (5) bekezdés szerinti III. negyedévi általános tartalék keretét jelöli meg.

3./

Utasítja az Egyesített Egészségügyi Intézményeket a Mecsek Építő Kft-vel a szerződés megkötésére a védőnői szolgálat és az irattár kialakítására. Határidő: azonnal Felelős: dr. Vajda János igazgató

4./

Utasítja az Egyesített Egészségügyi Intézményeket a Mecseki Bányavagyon-hasznosító Rt-vel a bérleti szerződés megkötésére. Határidő: azonnal Felelős: dr. Vajda János igazgató

5./

Utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a határozat 2.) pontjában megjelölt összeggel az Egyesített Egészségügyi Intézmények 2004. évi költségvetését emelje meg. Határidő: Felelős:

2004. szeptember 30. dr.Tolnai Márta főosztályvezető

52 dr. Kunszt Márta alpolgármester, Nyőgéri Lajos, Juhász István, Soó László bizottsági elnök, dr. Sohár Endre, dr. Tolnai Márta főosztályvezető, Népjóléti Főosztály útján dr. Vajda János igazgató Utcai szociális munka feladatellátás tervezése a 2005. évi költségvetésben Kapják:

13.)

Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök Dr. Toller László: hozzászólás, kérdés, észrevétel nem lévén, kéri a szavazást az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 30 igen szavazattal, ellenszavazat, tartózkodás nélkül egyhangúlag támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatban foglaltakat. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 194/2004. (05.13.) sz. határozata utcai szociális munka feladat ellátás tervezéséről a 2005. évi költségvetésben A Közgyűlés megtárgyalta az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság előterjesztését és az alábbi határozatot hozza: A Közgyűlés kötelezettséget vállal a 2005. évi költségvetés terhére, 9 fő utcai szociális munkás foglalkoztatásához szükséges 17 millió forint bér és járulék költségeinek biztosítására. Utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a 2005. évi költségvetés tervezésekor a döntést vegye figyelembe.

14.)

Határidő: Felelős:

2005. évi költségvetés tervezése dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Kapják:

dr. Kunszt Márta alpolgármester, Soó László, Nyőgéri Lajos bizottsági elnök, dr. Sohár Endre, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Pécs világörökségi turistafogadás c. PEA megkötéséről

pufferzóna: bemutathatóság és pályázat támogatási szerződésének

Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester

53 Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén, kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 30 igen szavazattal, egyhangúlag támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 195/2004. (05.13.) sz. határozata Pécs világörökségi pufferzóna: bemutathatóság és turistafogadás című PEA projekt támogatási szerződésének megkötéséről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a „Pécs világörökségi pufferzóna: bemutathatóság és turistafogadás” című projekthez szükséges előkészítő anyagokat és terveket a Projektelőkészítő Alap segítségével dolgoztatja ki. Pécs Megyei Jogú Város vállalja a pályázati dokumentáció kidolgozását követően a projekt beadását a Nemzeti Fejlesztési Terv megfelelő pályázati ablakára. Elkötelezettségként vállalja a pályázathoz szükséges önerő biztosítását a 2005. évi költségvetési előirányzatban 38,5 millió forint nagyságrendben. A Közgyűlés felhatalmazza Dr. Toller László polgármestert, hogy a támogatási szerződéshez kapcsolódó dokumentumokat a PEA Irányító Hatósággal aláírja. A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a szükséges önerőt a 2005. évre a költségvetési rendeletben kiadási előirányzatként tervezze be.

15.)

Határidő: Felelős:

2004. május 31. dr. Toller László polgármester

Kapják:

dr. Toller László polgármester , Hódosi Vera, Soó László, Meixner András bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Jeszták Lajos főosztályvezető

Pályázat benyújtása világörökségi terület fejlesztése témában Előterjesztő: Gonda Tibor alpolgármester

Dr. Toller László: kiegészítés, kérdés, észrevétel nem lévén, kéri a szavazást az előterjesztésről és határozati javaslat elfogadásáról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 29 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett fogadja el az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 196/2004. (05.13.) sz. határozata

54

pályázat benyújtásáról világörökségi terület fejlesztéséről I. Pécs M. J. Város Közgyűlése a Pécs/Sopianae Örökség Kht. által előkészített, a Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programja Turisztikai vonzerők fejlesztése intézkedésére a Pécs Világöröksége turisztikai vonzerőinek fejlesztése témájú pályázat beadásával egyetért. Felkéri a Polgármestert pályázat beadásához szükséges dokumentumok, nyilatkozatok aláírására. Határidő: Felelős:

2004. május 30. dr. Toller László polgármester

II. A Közgyűlés támogatja a világörökségi témájú pályázat szakmai tartalmát, mely illeszkedik a város fejlesztési terveihez, és abban prioritást élvez. III. Pécs M. J. Város Közgyűlése, mint tulajdonos a pályázat benyújtásához szükséges feltételeket biztosítja, melyek a következők: Az önkormányzat elvi nyilatkozata a pályázat tartalmát érintő 1,5 Mrd forint értékű beruházás megvalósításáról. Önkormányzati elkötelezettség a pályázat benyújtásához és megvalósításához szükséges 2,5 % (38, 5 MFt) saját forrásról, melyet a Közgazdasági Főosztály a 2005. évi költségvetésben kiadási előirányzatként szerepeltet. Az önkormányzat, mint ingatlantulajdonos beruházások támogatásáról.

nyilatkozata

a

Az önkormányzat, mint település-gazda nyilatkozata a projekt városfejlesztési tervekbe való illeszkedéséről. A polgármester felhatalmazása a pályázathoz kapcsolódó okiratok, nyilatkozatok, partneri megállapodás aláírására, a pályázat sikeressége esetén a támogatási szerződés aláírására. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a projekt beadásához szükséges 1,538 Mrd Ft beruházási összegre vállalja a készfizető kezesség, vagy a támogatás visszafizetési bankgarancia biztosítását. Határidő: 2004. május 30. Felelős: dr. Toller László polgármester IV. A Közgyűlés javasolja, hogy az illetékes főosztályról külön felelős kerüljön kijelölésére az egész program műemléki,

55 építésügyi, közterületfejlesztési feladatainak megvalósítás szakmai támogatására.

segítésére,

a

Egyetért azzal, hogy a látogatói parkolók kialakításának kötelezettségét, mint a beadás jogosultsági kritériumának teljesítését a beruházásokhoz az OTÉK szerint illetve a helyi rendeletben előírt parkolószám létrehozásával kezeli. A pályázat követelményeinek megfelelő parkolókapacitást az Aradi vértanuk útja déli oldalán , hosszanti leállósáv kialakításával biztosítja. Határidő: 2004. május 15. Felelős: Gonda Tibor alpolgármester V. A világörökségi beruházás teljessége érdekében: 1. A város fejlesztési terveivel összhangban, a Közgyűlés elkötelezi magát, az Esze Tamás u. 5. szám alatti, nyugati vársétány és a rajta álló pavilonok örökség- turisztikai célú hasznosítására. A határozott idejű bérleti szerződés lejártával, 2005. június 10-vel a területet világörökségi célokra és feladatokra felszabadítja. 2. A Nevelők Háza Egyesületet megerősíti jelenlegi funkciójában, és a Szent István tér 17. sz. ingatlan hosszú távú használatában. Határidő: 2005. június 10. Felelős: dr. Toller László polgármester Kapják:

16.)

dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor alpolgármester , Meixner András, Soó László bizottsági elnök, Jeszták Lajos, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Integrált Nappali módosítása

Szociális

Intézmény

alapító

okiratának

Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök Dr. Toller László: kiegészítés, kérdés, észrevétel nem lévén, kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 31 igen szavazattal, egyhangúlag támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 197/2004. (05.13.) sz. határozata

56 az Integrált Nappali Szociális Intézmény alapító okiratának módosításáról A Közgyűlés megtárgyalta az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság előterjesztését és az alábbi határozatot hozza: 1.) A Közgyűlés jóváhagyja az Integrált Nappali Szociális Intézmény alapító okirat 5.pontjának (az intézmény alaptevékenysége, szakfeladatai) az alábbiak szerinti módosítását: Alaptevékenysége: nappali szociális ellátás ( ezen belül mozgásfogyatékosok nappali ellátása) házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés, betegszállítás, otthoni szakápolás, jelzőrendszeres házi gondozás, támogató szolgálat. Szakágazat száma: 85325 Az alapító okirat az alábbi szakfeladattal egészül ki: Szakfeladat megnevezése: Támogató szolgálat Szakfeladat száma: 85329-1 Az alapító okirat többi pontja változatlan marad. 2.) Utasítja a Népjóléti Főosztályt, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: azonnal Felelős: dr. Sohár Endre főosztályvezető Kapják:

17.)

dr. Kunszt Márta alpolgármester, Nyőgéri Lajos bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető

A Pécsi Ipari Park Rt. alapító okiratának módosítása Előterjesztő: Gonda Tibor alpolgármester

Gonda Tibor: tájékoztatja a közgyűlést, hogy a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság 4 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett fogadta el az előterjesztést. Összhangba kell hozni az előterjesztést a 2. napirendi pontban elfogadottakkal, eszerint kéri az alapító okirat 5. oldalán módosítsák a társaság cégvezető vezérigazgatója 2004. május 1-jétől kezdődően újabb egy év időtartamra kap megbízást. Dr. Toller László: további kérdés, észrevétel nem lévén, kéri a szavazást az előterjesztésről és a határozati javaslatról.

57 Megállapítja, hogy a közgyűlés 29 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 198/2004. (05.13.) sz. határozata a Pécsi Ipari Park Rt. alapító okiratának módosításáról 1. A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a Pécsi Ipari Park Rt. Közgyűlése az Rt. alapító okiratát az előterjesztés melléklete szerint módosítsa. 2. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a Pécsi Ipari Park Rt. Közgyűlésén az alapító okirat – az előterjesztéshez csatolt mellékletnek megfelelő - módosítására adja le szavazatát. 3. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében aláírja.

18.)

Határidő: Felelős:

a Pécsi Ipari Park Rt. 2004. évi rendes közgyűlése dr. Toller László polgármester

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó

A BIOKOM Kft. társasági szerződésének módosítása Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester

Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén, a szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 28 igen szavazattal, egyhangúlag támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatban foglaltakat. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 199/2004. (05.13.) sz. határozata a BIOKOM Kft. társasági szerződésének módosításáról

58

1. A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a BIOKOM Kft. taggyűlése a Kft. társasági szerződését az előterjesztés melléklete szerint módosítsa. 2. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a BIOKOM Kft. taggyűlésén a társasági szerződés - az előterjesztéshez csatolt mellékletnek megfelelő - módosítására adja le szavazatát. 3. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében aláírja. Határidő : a BIOKOM Kft. 2004. évi rendes taggyűlése Felelős: dr. Toller László polgármester Kapják:

19.)

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó

A BIOKOM Kft. 2003. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámoló Előterjesztő: Dr. Toller László polgármester

Dr. Toller László: a 277 M Ft-os eredmény szép, reméli ennek hatását még tovább lehet fokozni. Erb József: a BIOKOM Kft. üzleti eredményeivel látszólag elégedettek lehetnek, mert 277 M Ft-tal zárták az elmúlt évet. El kell gondolkodni azon, hogy szolgáltató cégnél célszerű-e ekkora nyereség képződése. Véleménye szerint a szolgáltatóknál az eredményeknek nem a pénzügyi profit felé kellene tendálni. A jövőben arra kellene koncentrálni, hogy a lakosság felé alacsonyabb áron, de hasonló műszaki színvonallal és eredménnyel dolgozzon a cég. Trombitás Károly: a BIOKOM Kft. ügyvezető igazgatójától kérdezi, a belföldi értékesítés nettó árbevételének hány százalékát teszi ki a pécsi lakossági kommunális értékesítés? Kérdése még, azon mennyi a nyereség, illetve az adózott eredmény milyen tételekből állt össze? Bókay Endre: a BIOKOM Kft. 2003. évi üzleti beszámolóját a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság is tárgyalta. Ott mindenki számára kiderült, hogy a 270 M Ft-os plusz bevétel telekértékesítésből adódott. Rossz az a következtetés, hogy a hihetetlen magas árakból óriási profitra tesz szert a BIOKOM Kft. Ez nem jelenti azt, hogy a szemétszállítás díját nem kell emelni, amit a társaság európai színvonalon kezel. A nyereségből még díjcsökkenés is következhetne. Nagyon korszerű, profi cég működéséről van szó ,amely jól szervezi a saját munkáját, eredményei önmagáért beszélnek.

59 Példaként említi Budapesten még csak most kezdték el a szelektív hulladékgyűjtést, Pécsett ez már évek óta jó színvonalon történik. A BIOKOM Kft regionális szerepkörrel is rendelkezik, egészen a Balatonig lát el feladatokat. Mindenütt elégedettek a tevékenységével, 300 - 350 településen végeznek szolgáltatást, ez több mint 400 ezer személyt érint. Mindig elhangzik, hogy a szemétszállítás díja magas. Pécs környékén megvalósult a korszerű hulladékkezelés, amit visszamenőlegesen másutt is el kell végezni, de az jóval drágább lesz mint ebben régióban, ahol már működik. A cég munkájáról csak elismeréssel lehet beszélni. Hozzászólásával, a számszaki félreértést kívánta eloszlatni, nehogy azt gondolják a cég a hulladékgazdálkodási tevékenységből lett eredményes. Kiss Tibor: tavaly az 1998-ban értékesített Plaza telekből folyt be 220 M Ft, ami az eredményt megemelte, melyet az „Egyéb bevételek” sorban tüntettek fel. A lakossági bevételek 40 %-a belföldi értékesítésből származik, ami gyakorlatilag veszteséges. A cégen belül Ipari-kereskedelmi és nagykereskedelmi tevékenységből keresztfinanszírozás történik, hiszen már 160 gyűjtőszigetet üzemeltetnek. Tavaly beindították a zöldhulladék-gyűjtést, azért, hogy növeljék a lerakó élettartamát, mert az új lerakót reálisan 5 év múlva lehet megnyitni. Dr. Toller László: további kérdés, észrevétel nem lévén, kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 31 igen szavazattal, ellenszavazat, tartózkodás nélkül egyhangúlag elfogadta a beszámoló jelentést. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 200/2004. (05.13.) sz. határozata a BIOKOM Kft. 2003. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámolójának elfogadásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a BIOKOM Pécsi Környezetgazdálkodási Kft. 2003. évi üzleti tevékenységéről szóló összefoglaló beszámolóját elfogadja. Kapják:

20.)

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó

Pécsi Ipari Park Rt. 2003. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámoló Előterjesztő: Gonda Tibor alpolgármester

60 Dr. Gáspár Gabriella: a beszámoló 12.oldalán olvashatnak a cég munkaszervezetéről, mely szerint van egy vezérigazgatója, egy értékesítési igazgatója, egy műszaki igazgatója, továbbá egy titkársága, valamint marketing munkatársa, projekt menedzsere, takarítónője és gondnoka. Ez a 9 főállású alkalmazott megoszlása. A 9 fő főállású dolgozó egyharmada igazgatóként dolgozik. A társaságot az alapító okiratnak megfelelően 9 tagú igazgatóság irányítja. Most már 4 fő helyett 5 fő felügyelő bizottsági tag ellenőrzi ezt az igen jelentős és szerteágazó munkaszervezetet. Erb József: véleménye szerint a Pécsi Ipari Park Rt-nek fontos feladata lenne Pécs gazdaságának fejlesztésében. Úgy gondolja, az Ipari Park az eddig kitűzött feladatokat teljesítette, ingatlaneladásokat bonyolított le, közművesítéseket hajtott végre. Újfajta struktúrát, koncepciót kellene az Ipari Park részére követelményként felállítani, újfajta teljesítéseket elvárva. Ha ez úgy lehetséges, hogy egy másik szervezethez integrálják, ám legyen, de arról nem mondhatnak le, hogy a pécsi gazdaságfejlesztést egy olyan professzionális cég végezze, amely a marketing munkától a piacfigyelésig egyetlen célt teljesít, Pécsre ipari termelőket, vállalkozásokat hozni. Megkérdőjelezi, hogy. ezeket a feladatokat a PIP Rt. eddig teljes egészében, teljesíteni tudta annál is inkább, mert ehhez nem voltak meg az anyagi eszközeik. Dr. Toller László: úgy gondolja, dr. Kelemen László, az Igazgatóság elnöke az elhangzottakra pontosabban válaszol. Dr. Kelemen László: a 9 fős szervezet optimális. Az igazgatói megnevezés– státusz indokolt, mert nemzetközi szervezetekkel minisztériumi szinten, stb. kell tárgyalni. Az Igazgatóságra vonatkozó megjegyzés félreérthető, talán elírás történt. A Pécsi Ipari Park Rt-nek 5 fős az Igazgatósága. Dr. Toller László: egyéb hozzászólás hiányában az előterjesztésről, valamint határozati javaslatról kéri a döntést. Megállapítja, hogy a közgyűlés 23 igen szavazattal, 8 tartózkodás mellett, ellenvélemény nélkül a beszámolót elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 201/2004. (05.13.) sz. határozata a Pécsi Ipari Park Rt. 2003. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámolójának elfogadásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Pécsi Ipari Park Részvénytársaságnak 2003. évi üzleti tevékenységéről szóló összefoglaló beszámolóját elfogadja.

61 Kapják:

21.)

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó

A Pécsi Vízmű Rt. 2003. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámoló Előterjesztő:

dr. Toller László polgármester

Erb József: a Pécsi Vízmű Rt. az elmúlt évben eredményesen tevékenykedett, 288 M Ft-os eredménnyel zárta az évet. Az előző napirendi pontnál tett hozzászólását itt is aktuálisnak érzi, és megkérdezi, célszerű-e, hogy egy szolgáltató vállalat – bizonyára jogosan, de – ilyen nagy eredménnyel gazdálkodik. Valami probléma lehet, hiszen a cégnek elsősorban szolgáltatást kell végeznie; a polgárokat megfelelő minőségű vízzel ellátni, a csatornázást üzemeltetni, stb. Amennyiben e tevékenységét egy kis mértékű nyereséggel végzi, akkor az pozitívan értékelhető, elismerés illeti a menedzsment és a cég dolgozóit. A 288 M Ft eredmény esetében át kell gondolni, - elsősorban politikai okokból – hogy milyen problémák vannak. Közismert, hogy a Vízmű Vállalatot részben privatizálták, és egy tulajdonostársa van az önkormányzatnak. A tulajdonostárssal történt megállapodás alapján bizonyos szerződési feltételek teljesültek, pontosabban teljesülniük kellene az árképzésben. Megkérdezi, jogos-e az ilyen nagy mértékű áremelés? A szerződések természetesen mindannyiukat kötik. Személyesen tette fel polgármesternek a kérdést, mit tud, illetve kíván tenni annak érdekében, hogy ezen keretfeltételek megváltozzanak, és a képlet módosítása miként lehetséges. Úgy gondolja, a közvéleményt tájékoztatni kell a tett intézkedésekről, ha történtek, milyenek, és amennyiben nyilvánosak a tárgyalási eredmények, akkor kéri tájékoztatást. Dr. Toller László: az előterjesztés tartalmazza a Vízművel kapcsolatos helyzetet, a tájékoztatásnak ez a leglényegesebb pontja. A társaság 2003. évi üzleti tevékenységéről nagyon alapos beszámolót kapott a közgyűlés. Három területről kíván szólni: a képletet induláskor kötötte meg az önkormányzat a tulajdonostárssal, egy szindikátusi szerződés garantálja a végrehajtását. Az áremelést e képlet alapján folyamatosan végzi a Pécsi Közgyűlés. Hozzáteszi, amióta a város polgármestere, a képlettől mindig eltértek, és mindig az infláció alatti, vagy közeli áremelés volt, s ebben a tulajdonostárssal legtöbbször sikerült megegyezni. A másik, hogy mire való a jó árbevétel, mindenekelőtt arra, amit az üzleti terv teljesítéséről szóló beszámoló is tartalmaz, mégpedig a nyereség felosztásával kapcsolatos tulajdonosi döntés az volt, - a kis tulajdonosokkal teljesen egyetértve -, hogy a cégben hagyják a nyereség felét, és a tulajdonostársak között tulajdonarányosan osztják föl a másik részét, vagy közel felét. Ezzel a kis tulajdonostársak is egyetértettek, akik szintén arányosan részesülnek. Támogatták a javaslatot, hogy egy része maradjon benn fejlesztési célokra. Ennek eredményeként egy nagyon markáns fejlesztési stratégia indult meg. A meglévő víz- és csatornahálózaton több

62 mint 300 millió forintot forgalmaz beruházásként a cég, mely érezhető a víz minőségében. A csatorna-ellátásban elsősorban a hibák kisebb megjelenése bizonyítja ezt. Ehhez kapcsolódik, hogy a szolgáltatás minőségét és gyorsaságát, stb. jobban tudják garantálni, mint a korábbi években. A nyereségből megvalósítandó fejlesztés a legöregebb hálózatok kiváltását szolgálja, továbbá hangsúlyozza, érezhető a víz minőségén is. A harmadik, hogy mit kívánnak tenni a jövőben: nagyon határozott elképzeléseik vannak, melyeket a tulajdonostárssal egyeztettek. Feltétlenül felül kell vizsgálni a műszaki fejlődés intenzivitásának növelését. Gondoskodni kell az ISPA program keretében megvalósuló új beruházások aktiválásáról. Eldöntendő kérdés, hogy a város saját vagyonaként aktiválja, vagy a korábbi gyakorlatnak megfelelően a PVV Rt.-nél helyezik tőketartalékba, vagy van más megoldás is. Személyesen azt a lehetőséget támogatja, fontolják meg a közös tőkeemelést, hogy még nagyobb legyen ez a cég, illetve tudjon integrálni. Az integráció fontos a cég működésében. A Sásdi Hegyháti Társulást megállapodás alapján átvették, illetve integráltak. A szigetvári Szigetvíz Kft-vel előrehaladott tárgyalásokat folytatnak. Emlékezete szerint paksi törekvéseik is vannak, sőt Nyugat-Dunántúl néhány városa és megyéje is a kiválaszthatók között szerepel. Véleménye, így érdemes pécsi vállalkozást működtetni, és egy gazdasági társaság nem a város lakóit terheli, hanem a részvétel és árbevétel lehetőségét minél szélesebb körben próbálja megvalósítani. Vannak még elképzeléseik, az államnak is el kellene gondolkodnia azon, hogy miért van a DRV, mire tartogatja a Mohács-Pécs vízvezetéket, stb. Nemcsak ötletek, hanem konkrét kezdeményezések is vannak. A közművagyont általában oda kell telepíteni, ahol az ügyeket intézik, illetőleg az ellátást biztosítják. A tulajdonostársat stratégiai partnernek tekintik, mert nem az a folyamat zajlik, hogy a teljesítménynélküli juttatás pozíciójából olyan kifizetéseket eszközölnek, amelyeket nem kellene. Úgy tűnik, itt jó stratégiai elképzelések vannak, hozzátéve, nagyon markánsan igyekeznek a város és a lakosság érdekeit képviselni, ez a leghatásosabban az árpolitikában jelenik meg. Szeretné, ha az önkormányzat a szolgáltatás minősége és az árösszhang irányában a lakossági árakat megpróbálná szinten tartani. Emlékeztet, akkor is megtették ezt, amikor magas volt az infláció. Dr. Bretter Zoltán: szép eredményeket tartalmaz a beszámoló, ugyanakkor számos lakossági bejelentésről van tudomásuk. Miközben a szolgáltatások színvonala megfelelő, sőt kiváló, ugyanakkor a Vízmű sok esetben nem eléggé lojális a szolgáltatást igénybevevőkkel szemben. Úgy gondolja, a Vízmű nyilvántartását – az informatika korában – javítani kellene. Több szempont alapján kellene az adatokat egymással összeegyeztetni. Példaként említi, ha a telektulajdonos befizeti egy azonosítóval a vízdíjat, a gép nem találja meg, csak akkor, ha egy másik azonosítóval történik. Az informatikai rendszer nem jelzi ki a számlán lévő pénzeket, mert a befizető személye az előző miatt ismeretlen. Hasonló események a sajtóban is megjelennek, ezért úgy gondolja, egy jól működő cégnek a lakossággal való megfelelő kapcsolattartásra is törekednie kell. Ezek nem kívánnak különösebb beruházást, de némi odafigyeléssel az eredmények még jobbak lehetnének.

63 Erb József: üdvözli a polgármester által említett stratégiai elképzelést, miszerint az ISPA pályázatra alapozva egy tőkeemelést kívánnak megvalósítani. Úgy gondolja, ez jelentős lépés lenne a cég eredményeinek javítása érdekében. Problémaként említi a be nem fizetett vízdíjakkal kapcsolatos eljárást. A közgyűlés ún. adósságcsökkentő programot hajt végre, részben állami támogatással, illetve saját erőből. Felmerül a kérdés, e programokat nem kellene jobban támogatni a cég, vagy az önkormányzat részéről, a realizált osztalékból? Közel 70 millió forint osztalékot kap a város. Kérdése, ezen összeggel nem lehetne megnövelni a folyamatban lévő adósságcsökkentő programot? Megjegyzi, többször kifogásolták, hogy az ellenzék részéről a FEB-ben és az Igazgatóságban sincs delegált. Emiatt a cégre vonatkozóan csak a rendelkezésükre bocsátott anyagokból tudnak tájékozódni. Dr. Gáspár Gabriella: a beszámoló 6. oldalán leírtak némileg ellentmondásban állnak a polgármester úr által jelzettekkel. Kérdése, az árak emelkedése milyen mértékű volt? A Vízmű beszámolója szerint az árbevétel növekedése csak kisebb mértékben származott az értékesítés volumenének növekedéséből. Nagyobb része az árak emelkedésének, illetve a tevékenység expanziójának és diverzifikációjának tudható be. A nyereség nagyobb részt az árak emelkedéséből következik. Ebben az esetben kevésbé érthető, miként értelmezhető a diverzifikáció. Kérdése, - mivel az előterjesztésben szerepel, hogy közelíteni kívánják a lakossági és nem lakossági fogyasztói árakat – 2004-ben jelent-e áremelést a lakosság számára, illetve a környezetterhelési díjon felüli emelést? Nagy Csaba: az Rt. beszámolójával kapcsolatban három kérdést fogalmaz meg. Az egyik lakossági észrevétel, s úgy gondolja, a Pécsi Vízmű Rt. alapvetően szolgáltató cég, ezért figyelemmel kell kísérnie a lakosságtól érkező észrevételeket. A bejelentés tartalma: nem egy család számára megterhelő a jelenlegi 2 havi számlázási rendszer. Elmondja, olyan személy kereste meg, akinél 15.000-18.000 Ft közötti a 2 havi vízdíj számlája. Kérdése, akiknél bizonyos összeget elér a számla összege, át lehetne-e térni a havonkénti csekk-befizetésre? Indoklásul elmondja, hasonló nagyságú szolgáltatásoknál havi csekk-befizetések vannak. Szeretné, ha a Vízmű megvizsgálná, a közel-jövőben lehetne-e változtatni ezen a számlázási gyakorlaton. A 2003. évi beszámolóval kapcsolatban két kérdést tesz fel. A FEB elnöke által jegyzett beszámolóban is szerepel: van-e arra lehetőség, hogy a Szociális Alap újból elkezdjen működni, hiszen a FEB elnöke szintén felveti. A szükséges intézkedéseket a közgyűlésnek kell megtenni a Vízmű menedzsmentjével együtt. A 9. oldalon megismétlődik a téma, melyből idéz: „Pécsett ezt kellene még javítani a Szociális Alap működtetésével, a bérlőhátralékok kezelésével, illetve a tartozások keletkezésének megelőzésével”. Kérdése, mi lehet a módja, hogy a problémák megoldódjanak, illetve milyen intézkedést kell tennie a pécsi testületnek? További, szakmaibb jellegű kérdése: tavaly a Pécsi-víz technológiai hiba miatt igen nagy szennyezést kapott. Van mód arra, hogy legközelebb ez ne következzen be, illetve a 14 M Ft büntetés befizetése elkerülhető legyen?

64

Bókay Endre: a vitában megfogalmazódott, jogos-e az áremelés. Kéri, ne feledjék el, hogy idén 5,5 %-kal, mélyen az infláció alatt emelték a vízdíjat. A Vízmű egy évtizede három terhet visel, melyeket nem hagyhatnak figyelmen kívül. Kétségtelen, a város is tud segíteni a gondokon, illetve nem csak a Vízmű felelőssége. Korábban hatalmas szennyvíztisztítót építtettek, kb. 15 millió m3 kapacitással tervezték. Ténylegesen mintegy 8 millió m3 tisztítását végzik. Önmagában volt egy túltervezés, ami a tisztítás költségét jelentősen megdrágítja. A fogyasztást is másként mérték, nem számoltak azzal, hogy a ’90-es évek elején ilyen jelentősen csökken a városban a vízfogyasztás. A Vízműnek drága a létesítmény, a víznek értéke lett, ezért mindenki takarékosabban fogyasztja. Az elmondottakat tudomásul kell venniük, viszont ugyanaz a hálózat, vezetékrendszer szolgáltatja a vizet, amely folyamatosan drágul. Egy-egy egységre jóval nagyobb a költség a fenntartás során, mivel kevesebb vízmennyiséget fogyasztanak. A harmadik téma – amely az előterjesztésben is szerepel – a Dél-Dunántúli Regionális Vízművel kötött szerződés, amely évente 2 millió m3 átvételére készteti a Vízmű Rt-t. Akkor is ki kell fizetnie az összeget, ha nincs szüksége a vízre. A beszámolóban szerepel, hogy erre már nem lenne szükség, de a szerződés alapján a cég teljesíti a fizetési kötelezettséget; a vízdíjban pedig a város lakossága is megfizeti ezen összegeket. Véleményük szerint profi lépés volt amikor a társaság megszerezte Sásdot, Simontornyát, és további tárgyalások vannak folyamatban. Ezzel a Pécsi Vízmű más külső szervezetek vízszolgáltató bázisát átveszi, és bizonyos profitot idetelepít a régióból a városba, amely a szolgáltatás színvonalának javítását eredményezi, ezáltal ha nem is olcsóbb, de legalább jelentős ármérséklést növelő tevékenységet fejthet ki. A 270 millió forintos adózott eredmény a társaság nettó éves árbevételét 4,5 Mrd Ft – tekintve mindössze 5 % volt. Ezt nem tartják súlyos tehertételnek, véleményük szerint ez a nyereségfejlesztéshez, továbblépéshez elengedhetetlenül szükséges. A két tulajdonos kétségkívül osztozhat rajta. Elhatározták, a Szociális Alapot visszavezetik, és a kintlévőségeket megpróbálják egy ilyen alap újbóli felállításával csökkenteni. Dr. Toller László: megjegyzi, az elmúlt évben a Vízmű és a Pécsi Közgyűlés viszonya jól alakult. Mindenki jól érzékeli, hogy az önkormányzati tulajdonnak súlya van, továbbá annak, hogy ez a folyamat a város, mint tulajdonos irányítása alatt áll. Nyirati István: a Pécsi Vízmű Rt. vezérigazgatója válaszol a feltett kérdésekre. A lakossági kapcsolattartás tekintetében folyamatosan figyelemmel kísérik a felmerült igényeket és megpróbálják tevékenységüket javítani. Vizsgálják az elért eredményeket. Külső szakértő cégekkel rendszeresen fogyasztóelégedettségi vizsgálatokat végeznek. A visszajelzés alapján arra következtethetnek, hogy az elmúlt években a társaság ez irányú tevékenységében javulás tapasztalható. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy hibátlanul működnek, tudják, hogy e téren a folyamatos fejlesztéseket kell célként kijelölniük. Az erre vonatkozó észrevételek konkrét kivizsgálásával kapcsolatban kéri, keressék meg a céget, és megpróbálják a problémát rendezni. Folyamatbeli probléma esetén a folyamatot fogják

65 kijavítani, személyi probléma esetén az embert megjavítani, ha ez nem megy, akkor pedig kicserélik. A cég tevékenysége javításának úgy gondolja, ez az egyedüli útja. A társaság működése összességében nem mondható rossznak. A Pécsi Vízmű volt eddig Magyarországon az egyetlen vízmű, amely – külső szakértői csoport döntése alapján - a tevékenységéért Nemzeti Minőségi Díjat kapott, ami jelentőséggel bír. Erb József megjegyzésére reagálva úgy gondolja, jó lenne, ha a szociális alapok hatékonyabban és nagyobb kerettel működhetnének. Ehhez természetesen a város hozzájárulása is szükséges. A Pécsi Vízmű nyitott arra, hogy részt vegyen egy ilyen alap feltöltésében és működtetésében. A társaság a kintlévőségeket az elmúlt években megfelelően tudta kezelni. A folyamatos infláció, értékesítés- és árbevétel-emelkedés ellenére sem következett be abszolút értékben növekedés e tekintetben; a szolgáltatást szabályszerűtlenül igénybe vevőkkel, a díjakat nem fizetőkkel – ami a cég számára veszteséget jelentene – szembeni határozott eljárásnak köszönhetően. Az eljárás során előfordulhatnak hibák, amelyeket kér azonnal jelezni, és ígéretet tesz a probléma megoldására. Az erre szakosodott munkatársak folyamatos képzésben részesülnek, hogy milyen módszerekkel, eszközökkel kell tevékenykedniük. Tisztában van azzal, hogy gyakorlatilag ez a tevékenység a fogyasztó számára nem szimpatikus, amit nem is várnak el, de kéri, fogadják el, és nyújtsanak támogatást számukra. Dr. Gáspár Gabriella képviselő asszony kérdésére válaszolva elmondja, a társaság nem tervez áremelést, ezt soha nem is tették. Az alapszerződésben rögzítették, hogy mi alapján történik egy előterjesztés, és utána az ármegállapítás, amely a pécsi önkormányzat feladata. A lakossági és nem lakossági díjak közelítése csak úgy lehetséges, hogy az egyik csökkentésével a másikat növelni kell. A Pécsi Vízmű az összbevételben érdekelt, de a megfelelő, hatékony döntést a képviselőtestület hozza meg. Véleménye szerint az előkészítés jó irányba halad. Nem hinné, hogy 2004. évben bármi is lakossági díjemelést indukálna. A társaság árbevétel-növekedésének okaival már több ízben foglalkoztak. Természetesen benne van a vízdíjak emelkedése is, de fontos, hogy ez a növekedés az infláció alatt maradt. Nőtt az értékesítés is, és ennek nem a vásárlások számának növekedése az oka a városban, hanem az, hogy több területen, több önkormányzatnál jelent meg a társaság, új szerződéseket kötöttek, emiatt összességében nőtt az értékesítésük. Nagy Csaba felvetését – miért nem havonta számláznak – többször vizsgálták. A havi számla kibocsátása rendkívül drága, 100 Ft 1 db előállítása, amely az önköltségüket növelné, vagy elvileg a vízdíjat kellene felemelni. A konkrét bejelentésre – miszerint 15 E Ft a fizetendő vízdíj – úgy véli, nem jelenthet gondot a 2 havi összeg megfizetése. Elmondja, az átlagos vízdíj Pécsett 3.000-4.000 Ft, az említett viszont extra fogyasztásnak tekinthető. Számukra kedvező lenne, ha minél több ilyen fogyasztóval rendelkeznének, aki a vízdíjat meg is tudja fizetni.

66

A Pécsi-víz szennyezésével többször foglalkoztak, amely rendkívül kellemetlen esemény volt a Vízműnél. A tanulságokat levonva belső változtatásokat hajtottak végre. A legfontosabb, a műszaki megvalósulást, biztonságot fokozó megoldás. Most három egyformán jól működő műtárggyal rendelkeznek, és egy meghibásodása esetén a másik kettő biztosítja a telep működését. A Pécsi Szennyvíztelep ügye lassan megoldódik, rendezetlenek voltak a tulajdonviszonyok, az amortizáció képzéssel is folyamatosan gondok adódtak. Az önkormányzat saját eszközeiből próbált segíteni. Reméli, ha egyértelművé válik, hogy a Pécsi Vízmű tulajdona, és az amortizáció, a folyamatos rekonstrukciós fedezet is képződik, akkor a rendszer fenntartása jobb szinten valósulhat meg, mint az elmúlt években. Dr. László Gyula: FEB elnök egyetért Nyirati István válaszaival. Hangsúlyozza – mivel Erb József képviselő utalt arra, hogy ez egy szolgáltató vállalkozás – ne feledjék el, hogy vállalkozás. Ha a cég jól működik, akkor lesz profitja, olyan eredmény, amiből nem csak a tulajdonosok számára jut osztalék, hanem forrás képződik a vezetékrendszer rekonstrukciójának folyamatos megvalósítására. Úgy gondolja, ami olcsó, nem biztos, hogy hosszú távon is hasonló. Elképzelhető, hogy a díjakat pl. 12 Ft-tal csökkenteni lehetne, és így kevesebb lenne a vállalkozás nyeresége, de a fokozott rekonstrukció hosszú távon nemcsak a társaságnak hoz majd eredményt; hanem a veszteségek csökkentésével, a lakosság kiszolgálásával, továbbá a vízszolgáltatás hatékonyságával is megtérül. Az Igazgatóság és a FEB közös álláspontját ismerteti: a Vízmű menedzsmentje és valamennyi munkavállalója hatékony és eredményes munkát végzett, melyért köszönetet mond. Dr. Toller László: további felszólalás nem lévén szavazásra bocsátja az előterjesztést. Megállapítja, hogy a közgyűlés 25 igen szavazattal – ellenvélemény nélkül – 6 tartózkodás mellett elfogadta a beszámolót és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 202/2004. (05.13.) sz. határozata a Pécsi Vízmű Rt. 2003. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámolójának elfogadásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Pécsi Vízmű Részvénytársaság 2003. évi üzleti tevékenységéről szóló összefoglaló beszámolóját elfogadja.

67 Kapják:

22.)

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó

A Pécsi Közlekedési Rt. 2003. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámoló Előterjesztő:

dr. Toller László polgármester

Erb József: a téma gazdasági bizottsági tárgyalásakor is kifejtette, hogy a Pécsi Közlekedési Rt. fejlesztése alapvetően támogatandó. A 2003. évben bevezetett 25 db új autóbusz a pécsi forgalomban működik. A MercedesIkarus relativitásokkal most nem kíván foglalkozni, hiszen nem tárgya a napirendi pontnak. Az Rt. a múlt évben mínusz 120 M Ft-ot tervezett, amely az előterjesztés szerinti 19 M Ft-tal elismerésre méltó is lehetne, ha nem kapcsolódna hozzá egy olyan óriási probléma, amely az egész várost és elsősorban az önkormányzat költségvetését érinti. A tavalyi üzemeléshez kifizetett központi támogatások közel fél milliárd forint értékben csökkentek. Pótlására a múltkori közgyűlésen 250 M Ft hitelt vettek fel, melyet a társaság részére működési támogatásként kifizettek. Továbbra is támogatja a Közlekedési Rt. fejlesztési irányát, ugyanakkor nem hagyhatják figyelmen kívül, hogy a működési támogatás megvonását egyedül az adott települések önkormányzatainak kell pótolniuk. Más megoldásra lenne szükség – elsősorban politikai jellegűre – mert hosszú távon nem tartható a cég működése. Megjegyzi, információik a beszámolóból származnak, hiszen az ellenzéknek az Igazgatóságban és a FEB-ben sincs tagja. Úgy gondolja, ez is megoldandó feladat. Dr. Toller László: hangsúlyozza, klasszikus értelmű cégtámogatás soha sem volt. Eddig mindig sikerült egyedi támogatásként megfogalmazni. A parlamentben sikeresen kezdeményezte a változtatást, melynek eredményeként 2 évvel ezelőtt a legjobban Miskolc járt. Valamennyi megyei jogú nagyváros igénybe vette a működési támogatást, amit a cégek veszteség címén megkaptak. Hangsúlyozza, nem a társaságot támogatják, hiszen a törvény megfogalmazása sem pontos, mert az utazót támogatják. A céghez utalják az eladott bérletek, jegyek utáni árkiegészítést. Megismétli, nem a céget támogatják, hanem az árbevétel kiesését, amely akkor nem keletkezne, ha teljes árú menetjegyet értékesítenének. Feltételezi, a vezérigazgató számadatokkal rendelkezik, mi lenne akkor, ha mindenkinek a teljes árú menetjegyet kellene megvásárolnia, illetve ennek milyen hatása lenne a cégre. Szirmai Csaba: az elhangzott képviselői felszólalásra megjegyzi, a 250 millió forintot még nem vették fel, csupán a lízing-díj kompenzáció kétharmadát, és a 65 éven felüliek utazási költségét, amely teljesen más téma.

68

Amint polgármester úr említette – és a problémát okozza -, hogy az utas a menetjegy teljes árából ma 52 %-ot fizet. A cégnek 8.000 Ft-os havibérlet esetén nem kellene segítség. A nyugati árakat figyelembe véve egy ekkora nagyságrendű városban a bérletek ára 16.000 Ft. Tájékoztatja a jelenlévőket, 2000. óta a mérleg főösszege megduplázódott, a saját tőke 160 %-os növekedést ért el, továbbá az is jelentős eredmény, hogy a tervezett 100 M Ft-os veszteség 19 millió forint lett. Hozzáfűzi, a jegy nélkül utazókat leszámítva – ami a legnagyobb probléma – ha 2003-ban minden utas fizetett volna, kb. 200 M Ft nyereség lenne, és idén nem lenne szükség a 250 M Ft felvételére. Az elmondottakkal együtt kell kezelni az információkat. Felhívja a figyelmet, hogy 2002-2003. között a 7 %-os infláció mellett az anyagi jellegű ráfordításaik csupán 4 %-kal emelkedtek. Éveken keresztül kevesebb költséggel végezték munkájukat, szervezték kiadásaikat. Dr. Fekete Éva: az előterjesztés 8. oldal e.) pont utolsó mondatát idézve jelzi, hogy Pécsújhegy Ipari Park felé eső részén az építkezések miatt nagyon sok az új lakó. Kéri, ha lehetséges, biztosítsák az autóbuszjárat gyakoribbá tételét. Ezzel egyrészt az Újhegyen közlekedő 43-as autóbuszon kevesebb lenne az utas. A visszajelzések alapján információja van a járatok reggeli és délutáni órákban való túltelítettségéről. Javaslatának elfogadása esetleg megoldás lehetne az ott lakók számára is. Másik felvetése: a Kertvárosban lakók és Ipari Parkban dolgozók részére közvetlen járat biztosítása. Ebben az esetben a Jankovics-telepen lakók problémája is megoldódna, akik évek óta kezdeményezik buszmegálló létesítését. Bókay Endre: hangsúlyozva, a 2,8 Mrd Ft éves bevétellel rendelkező cég működéséről tárgyalnak, amely mindössze 19 M Ft-os mínusszal zárta a 2003. évet. A tömegközlekedés nem profitorientált vállalkozás, az állam és a városi önkormányzatok által támogatott szolgáltatás. Képviselőtársa említette, hogy 248 M Ft-os hitelt nyitottak a társaság számára, amely a működéséhez szükséges összegeket jelentené. Ezzel összefüggésben három szempontra hívja fel a figyelmet: megtehetnék, hogy a jegyárat emelik, és akkor nem, vagy nem oly mértékben kell a támogatás. Mivel olyan társadalmi rétegeket támogatnak a szolgáltatással, akik naponta munkába járnak, s nehezen fizetik ki ezen összegeket, mindvégig a támogatás mellett foglaltak állást. Másrészt, azon kívül, hogy önkormányzati támogatást juttattak a cégnek, ezért határoztak el a vezérigazgató vezetésével egy nagyon intenzív fejlesztést. Ennek következménye, hogy a 160 db-os autóbusz-állományból 58 db új, illetve néhány éves Mercedes áll rendelkezésre. E buszok teszik lehetővé, hogy a cég a javítási és egyéb költségeket jelentősen csökkentette. Így egy belső jövedelem-átcsoportosítás alapján, fokozott megtakarításokkal sokkal kisebb mértékben kellett a jegyárakat emelniük. Egyrészt e belső gazdálkodás biztosítja ezeket a lehetőségeket.

69 A cég tevékenysége rendkívül kiterjedt. A 160 autóbusz 1 év alatt 95 millió utast szállít, és 8,3 millió kilométert teljesít. A reklamációkat a fenti számokhoz viszonyítva megállapítható, hogy a társaság igen kis hibaszázalékkal, és nagy pontossággal dolgozik. Nagyon bíznak a korszerű fejlesztésben, a műholdvevő szolgálatában, amely a busz állapotát, útvonalát közvetíti, másrészt a diszpécserek a keletkező hibákat rövid időn belül korrigálni tudják. További érv mellette, hogy az illetéktelen, vagy illegális igénybevételeket is lehet ellenőrizni. Mikor lesz lehetőség arra, hogy a műholdvevő rendszeren keresztül ellenőrizzék a bérleteket? Ebben az esetben azonnal megállapítható, hogy van-e érvényes bérlete, vagy jegye az utasnak. Erre feltétlenül szükség lenne. Az előterjesztésből idézi a vonatkozó adatokat: „2002-ben az utasok száma éves viszonylatban – a kimutatott jegyek és bérletek alapján – 98 millió, 2003-ban 95 millióra csökkent. A 3 milliós különbségből adódó összeg hiányzik, illetőleg erre utalt vezérigazgató úr is. Amennyiben e bevétellel rendelkeznének, semmiféle támogatásra nem lenne szükség. Az előttük álló feladat – reméli, a lakosság is támogatja –, hogy a buszjegyeket, bérleteket meg kell vásárolni, mert a költségét a városnak kell Végezetül megköszöni kifizetni. a társaság munkáját, szolgáltatásait, és biztosítja őket arról, hogy fejlesztéseiket a város közgyűlése segíteni fogja. Szirmai Csaba: dr. Fekete Éva felvetésére válasza: Újhegyen nincs lehetőség a csuklós autóbuszok közlekedésére. A körülményeket kell megteremteni, és akkor a reggeli csúcsforgalomban nem lesz zsúfoltság. A kertvárosi átszállás – Ipari Park tekintetében tudomásul kell venni, hogy ekkora városban nem lesz „háztól-házig” szállítás, tehát át kell szállni. Pécsett 8 perces követéssel közlekednek a buszok, az országban nincs vidéki város, ahol ilyen sűrű járatok lennének. Az őszi menetrendben az Újhegy-nyugaton, az Ipari Park vonatkozásában feltehetően előrelépés történhet. Hangsúlyozza, a 95 és 92 millió közötti 3 millió utas csökkenés mellett az Rt. teljesítménynövekedést hajtott végre. Több járattal, autóbusszal, amely többletköltséget jelent. Meggyőződése az utas szám nem csökkent, csupán a látens nem fizetők száma emelkedett. Amennyiben a forrás a cégnél rendelkezésre áll, a kísérleti chipkártyás rendszer jövő évben megvalósítható. A bevezetése azonban egy-két évet biztosan igénybe vesz. Ezen túlmenően több technikai problémával kell számolni, pl. meg kell vásárolni, illetőleg az elvesztés esetén követendő eljárás szabályait is ki kell dolgozni. Dr. Toller László: további hozzászólás nem lévén kéri a döntést. Megállapítja, hogy a közgyűlés a beszámolót, valamint határozati javaslatot 23 igen szavazattal, 1 ellenvélemény és 5 tartózkodás mellett elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 203/2004. (05.13.) sz. határozata a Pécsi Közlekedési Rt. 2003. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámolójának elfogadásáról

70

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Pécsi Közlekedési Rt. 2003. évi üzleti tevékenységéről szóló összefoglaló beszámolóját elfogadja. Kapják:

23.)

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó

A Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. 2003. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámoló Előterjesztő:

dr. Toller László polgármester

Meixner András: elmondja, a Pécs városi cégek nagyon sokat segítenek a rendezvények szponzorálásában, megszervezésében. Térítés nélkül ellátják mindazon feladatokat, melyekért a piaci életben fizetni kellene. Fokozottan helytálló ezen megállapítás a PVV Rt-re. Ezúton köszöni meg a kulturális intézmények, illetve Pécs város lakossága nevében is dr. Kelemen László vezérigazgatónak, valamint az Rt-nek az elmúlt időszakban nyújtott támogatásokat. Erb József: a PVV Rt. alapvetően városi feladatokat teljesít. A városi vezetésnek közvetlen ráhatása van a cég gazdálkodására. Az elért 26 M Ftos nyereség a hatalmas igényszint ellenére kifejezetten eredményesnek mondható. A probléma a cég eladósodottsági mértéke. Évente 300 millió forintnál többet fordít adósságtörlesztésre. A múlt évben az utak javítására 400 M Ft-ot vett fel külön, amely csak részben volt elég. Úgy gondolja, a PVV Rt. működésének veszélyeztetése nélkül további hitelfelvételeket, vagy nagyobb feladatok ellátását nem lehet elvárni. A szükséges változtatásokat a PVV Rt-nél, illetve egyes cég-összevonásokat végrehajtva új dinamizmust kellene a társaságba bevinni, amely utána alkalmas lenne további városi feladatok ellátására. Az adósságszolgálat, az eladósodottság már jelenleg is magas. Úgy gondolja, újabb hitelek felvételére ennél a cégnél nincs lehetőség. Más megoldást kell keresni, ha a pécsi városüzemelést magasabb szintre kívánják emelni. Dr. Bretter Zoltán: az elismerő szavakkal egyetértve úgy véli, viszonylag nehéz helyzetben van a cég. Állandóan egyensúlyoznia kell azon igények teljesítése között, amelyek a mai ülésen is felvetődtek. Pl. a közutak rendbetétele az egyik legfontosabb. A másik kategóriába tartoznak azon fejlesztések, melyeket a városvezetés megfogalmaz, és végrehajtása sok esetben a PVV Rt-re hárul. Szerinte a cég ebben a nehéz helyzetben is – esetenként egymásnak ellentmondó kívánságok között – kiválóan egyensúlyoz. Amint a beszámolóból is megállapítható, a cég mindent megtesz azért, hogy ütőképes maradjon. Úgy gondolja, minden dicséret

71 megilleti a vezetést és a társaság dolgozóit, hogy sikerül a feladatokat teljesítenie. Bókay Endre: kiemeli, a 2,3 Mrd Ft-os bevétellel gazdálkodó, 175 fővel dolgozó cég szervezi a város részére a különböző szolgáltatásokat, ellátásokat. Szerepe elsősorban nem az ellátás, hanem menedzseli, megrendeli a vállalkozóktól a zöldterületek gondozását, utak, aszfalt felújítását, de ugyanígy az építkezéseket és a beruházások szervezését is. Számukra azért fontosak az elmondottak, mert jelentős szerepet tölt be a város működésének, más vállalkozások felfutásának lehetővé tételében is. Szervező, piacbefolyásoló szerepe igen lényeges. A másik komoly szolgáltatása a bérlemények üzemeltetése, amely kettős jellegű. Az egyik a meglévő bolthálózat, butikok, egyebek, a másik pedig az önkormányzati bérlakások kezelése tartozik hatáskörükbe. A harmadik feladatkör a Piac- és Vásár-felügyelőség üzemeltetése. Úgy vélik, mindegyik területen jól, egyensúlyban tartja a munkáját, bevételei körültekintőek, a piaci működésre érzékenyek. Pl. ha szükséges, a bérleti díjakat visszafogja, csökkenti, vagy emeli. Oly módon gazdálkodik, amely megfelel a mindenkori igényeknek. A cég megszerezte az ISO minősítést. A beszámolóból kitűnik, az elmúlt évek során a város üzemeltetésére elsősorban a zöldterületekre, a kátyúzásra, az utak felújítására, az utcabútorok javítására - beleértve a játszótereket is - fordított összeget megháromszorozta. Eredménye véleménye szerint - látható a városban, annak ellenére, hogy egyetértenek a városrehabilitációs program 110 M Ft-os felosztási javaslatáról folytatott vitában Az EXPO elhangzottakkal. Center mint egy új beruházás megépítése gyakorlatilag a Pécsi Ipari Vásár végleges helyét jelenti, de több lesz ennél, hiszen egy rendezvény központot is létrehoz a cég. Próbáltak pályázati pénzeket is szerezni, de pillanatnyilag úgy tűnik nem sikerült, azonban a beruházásról nem tettek le. Nemcsak mint beruházás lesz jelentős a város életében, hanem úgy is, hogy az ipari szolgáltatásokat a kiállítások, stb. révén jelentős mértékben lehet továbbfejleszteni. Az útprogramra 400 M Ft-os hitelt vett fel a cég. Kétségkívül ez megterhelő, de ha azt számolják, a polgárok számára mennyit takarítottak meg tengelytörés tekintetében, akkor ez az összeg elfogadható. Véleménye szerint a cég költségvetése egyensúlyban van, vállalkozásai jól szolgálják a tulajdon gyarapodását, ezáltal a város szolgáltatásait is. Elismeréssel és köszönettel tartoznak dr. Kelemen László vezérigazgatónak és a részvénytársaság minden dolgozójának a munkájáért. Kukai András: a Felügyelő Bizottság elnökeként és a Közlekedési és Kommunális Bizottság elnökeként – kettős minőségében – kíván szólni. Természetesen egyetért Bókay Endre képviselőtársa által elmondottakkal. Minden dicséretet megérdemel a cég, hiszen az elmúlt évben is fokozatosan a középtávú tervhez igazodva növeli a városüzemelésre fordítandó pénzeket, javul a város tisztasága.

72 A Felügyelő Bizottság 2004. április 21-én megtárgyalta és elfogadásra javasolta a beszámolót. Visszautal egy előző napirendi pontra és a cég városüzemelési ráfordításaiból kiemel egy-két tételt. A városüzemelésre fordított összeg 2003-ban közút és vízgazdálkodás területén 520 M Ft-tal magasabb mint a tervezett, és ebből csak 400 M Ft-os volt hitelfelvétel. Gyakorlatilag olyan 520 M Ft-os többlet ráfordítást biztosított a cég a saját gazdálkodásával és a hitelfelvétellel, amelyet érdemes kiemelni. Ezen túlmenően parkgondozásra a tavalyi év során megközelítőleg 236 M Ft-ot fordított az Rt. Parkfenntartásra, játszótér karbantartásra, parlagfű irtásra és egyéb feladatokra. A köztisztaság fenntartására 100 M Ft-ot költöttek el 2003-ban. Sajnálatosnak tartja, hogy az illegális hulladéklerakók megszüntetésére komoly összegeket kellett fordítani. A tervezett 5 M Ft-tal szemben több mint 15 M Ft-ot használtak fel erre a célra. Úgy gondolja, közös fellépéssel lehet az illegális hulladéklerakókat megszüntetni és előrelépni. Amikor létrehozták az Rt-t azokból a cégekből, amelyek most divízióként működnek, jó döntést hoztak. Az előterjesztés 4. oldalán a diagramon látható, a Vagyonkezelő Divízió bevételeiből biztosítják a városüzemelésre vonatkozó kiadásokat. Kéri képviselőtársait a beszámoló elfogadására. Dr. Toller László: a testület dicsérete mellett nem elhanyagolható az sem, hogy dr. Kelemen László vezérigazgató e területen végzett tevékenységéért az egyik legmagasabb állami kitüntetést vehette át március 15-én a Parlamentben, amihez külön gratulál. További észrevétel nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a testület 22 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 204/2004. (05.13.) sz. határozata a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. 2003. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámolójának elfogadásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Részvénytársaság 2003. évi üzleti tevékenységéről szóló összefoglaló beszámolóját elfogadja. Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó

73 24.)

A Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. ingatlanának értékesítése Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Erb József: a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság megtárgyalta az ingatlan eladását, és a belvárosi parkolóhelyzetre tekintettel támogatta az abban foglaltakat. Azóta tudomására jutott, hogy kb. 10 éve a Pécsi Építész Iroda vételi ajánlatot adott erre a területre hasonló funkcióval, - mélyparkoló kialakítására – és ajánlatát elvi építési engedéllyel támasztotta alá, de azóta sem kapott választ. Kérése, ha valaki – esetleg az apparátus részéről - tud erre válaszolni, akkor azt tegye meg. Maximálisan egyetért azzal, hogy mélyparkolókat építsenek a belvárosban, és a terület alkalmas is erre. Az nem megengedhető, hogy a cég még választ se kapjon az ajánlatára. Kéri az ezzel kapcsolatos tisztázó választ. Dr. Kelemen László: annak idején nem ezen a területen dolgozott, így nem tud választ adni a kérdésre. Az biztos, hogy a 2000-ben megalakult társasághoz semmiféle ilyen ajánlat nem érkezett. Elmondja, a terület értékesítését a PVV Rt. 2004. évi tervében tervezték, összefüggésben a Vásárközpont forrásainak megteremtése érdekében. Miután nincs ellentmondás a rendezési terv szerinti beépíthetőség és az Rt-t megkereső cég ajánlata között, a társaság Igazgatósága az értékesítés mellett döntött, 58 E Ft/m2 +ÁFA áron. Megismétli, arról a megkeresésről, amit Erb József képviselő említett nem tud. Erb József: éppen azért tette fel a kérdést, mert nem ismeri mi lett az ajánlattal. A Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság ülésén támogatta a terület eladását, illetve az ott építendő mélygarázs ötletét. Úgy gondolja, nem is a vagyonkezelő feladata lenne tisztázni olyan problémát, amely 10 – 11 éve keletkezett, miszerint egy cég beadott ajánlatot a szóban forgó területre, - de nem kapott rá választ - hasonló építési programmal, sőt elvi telekalakítási engedéllyel rendelkezve. Nem történt meg a pályázat kiírása erre a területre. Továbbra is fenntartja kérdését, kéri, ha valaki tud, válaszoljon. Dr. Toller László: félreértés van a pályáztatási elveket illetően. A Versenyhivatal már rég eldöntötte, ha vételi ajánlat érkezik, akkor nem kell pályázatot kiírni, mert nem arról szól a történet, hogy el akarnak adni valamit, és a lehető legelőnyösebb áron. Azt kell vizsgálni, a vevő a területi arányos árakhoz képest megfelelő ajánlatot tett-e. Mindebből következik, itt ez a kérdés indifferens. Meg kell nézni, erre a témára van a Versenyhivatalnak és a Közbeszerzési Tanácsnak elvi élő állásfoglalása, melyet az új közbeszerzési törvény sem írt felül. A területen teljesen korlátozott volt az építés lehetősége, ennek oka a műemléki felügyelet. A várfal-rész miatt az építtetőnek meg kell majd győzni a műemlékvédelmi hatóságot, hogy a mélygarázs nem zavarja a várfalképet. Biztosan van műszaki megoldás. Öt évig dolgoztak azon, hogy a tűzoltó laktanyát és környékét rendezzék és ne a város szégyen foltja legyen. A

74 lehetőség most nyílt meg igazából, amikor a műemlékvédelmi hatóság a területtel és a hasznosítással kapcsolatos álláspontját megváltoztatta. Erb József: alapvető kérdése nem is a pályáztatásra vonatkozik, hiszen a bizottsági ülésen ez tisztázódott. Vezérigazgató úr által említett ár valóban nem rossz, mindez rendben is lenne, ugyanígy a program megvalósulása is. A kérdése továbbra is az, ha a Pécsi Építész Iroda nem kapott annak idején választ a beadványára, akkor lehetséges-e az, hogy legalább utólag tisztázzák mindezt. Az Iroda a területet egy fajta tervezési, előkészítési munkával alapozta meg. A maga részéről egyébként elfogadja, hogy a területen mélygarázs épül, hiszen ez a belvárosi parkoló igények kielégítését szolgálja. Dr. Kelemen László: még egyszer bejelenti: a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. senkitől nem kapott – az előterjesztésben említett cégen kívül – árajánlatot. Dr. Toller László: ott lehet a gond, hogy Erb József képviselőtársuk nem tudja pontosan mikor alakult a PVV Rt. Az az ajánlat, amiről szólt, az még esetleg máshoz érkezett, mivel ez a cég akkor még nem létezett. Így teljesen igaza van dr. Kelemen László vezérigazgató úrnak. Az egy másik történet, hogy jogelőd kapott-e, vagy nem, ezt is meg kell vizsgálni. Az is kérdés, hogyan hozták létre a társaságot. Erb József: kéri ezt megvizsgálni, kivizsgálni. Dr. Toller László: nincs mit vizsgálni, akárki nézi, akkor is ez az ügy. További észrevétel, hozzászólás nem lévén, szavazást kér előterjesztésről és a határozati javaslatról.

az

Megállapítja, hogy a közgyűlés 23 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 205/2004. (05.13.) sz. határozata a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. ingatlanának eladásáról 1. A Közgyűlés jóváhagyja, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. tulajdonában lévő pécsi 18 686 hrsz.-ú ingatlannak -18 686 / 2 hrsz-ú - 2603 m2 beépített területére vonatkozó elővásárlási jogáról lemond. 2. A Közgyűlés jóváhagyja, hogy a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. a Társaság pécsi 18 686 hrsz.-ú ingatlana 2603 / 6180-ad részét - mely megfelel a telekalakítási terv szerinti 18

75 686 / 2 hrsz.-ú 2603 m2 területű beépített ingatlannak - 150 000 000 Ft, azaz egyszázötvenmillió forint, plusz 37 500 000 Ft ÁFA, azaz harminchétmillió-ötszázezer forint általános forgalmi adó vételárért, az előterjesztéshez mellékelt és aláirt Adásvételi szerződésben foglalt feltételeknek megfelelően eladja az IMMOPOINT Ingatlanforgalmazó, Beruházó és Értékbecslő Betéti Társaságnak. 3. A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy e határozat 1. és 2. pontjában megfogalmazott tulajdonosi döntésről értesítse a PVV Rt. vezérigazgatóját, az Rt. igazgatóságát és felügyelő bizottságát.

25.)

Határidő: Felelős:

azonnal dr. Varga István főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó

A Pécsi Temetkezési Vállalat 2003. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámoló Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Erb József: a Pécsi Temetkezési Vállalat a 2003. évi üzleti tevékenységről szóló beszámoló alapján a tervezettnek megfelelően dolgozott, eredménye valamivel meghaladta a tervezettet. Az anyagokat átnézve hiányolja a vállalat jövőképét. Tevékenységük kicsit behatárolt, mert egy évben bizonyos feladat ellátása bizonyos mennyiségű szolgáltatást nyújt. Hosszú távon ez a szolgáltatás – ha csak az egészségügyi miniszter áldásos tevékenysége révén nem változik a helyzet – nem változik. Egy vállalat szolgáltatásaiban, annak minőségében újítania szükséges. Úgy gondolja, ez nincs teljes egészében kibontva az előterjesztésben és, a hosszú távú tervek sem igazán tükröződnek vissza. Bókay Endre: részben ad csak igazat Erb József képviselőtársának, mert a Temetkezési Vállalat a saját bevételéből nagyon okosan, racionálisan használja fel a pénzt a fejlesztésre. Mind e közben nélkülözi azt az esetleges plusz támogatást, amit az önkormányzat a város közösségének a pénzéből juttathatna a vállalat részére. Erre kértek felhatalmazást, és minden esetben jó szívvel támogatták, hiszen így a közösségi költségvetést lehetett valamelyest tehermentesíteni, amiért elismeréssel tartoznak Petrich Csaba igazgató úrnak és munkatársainak. Jó néhány dolog nem indult még el, és tegyék hozzá a beruházást a város nem tudta támogatni. Ugyanakkor a temetőben, a kegyeleti helyen tisztaság, nyugalom, rend van. A környezet, amit megteremtettek, az elismerésre

76 méltó. Elismerésre méltó az a „kiszolgálás”, amikor valakinek a fájdalmában segítenek, és szerettei végső nyughelyét készítik elő. Erre vonatkozóan soha nem fordult elő komoly panasz. Megjegyzi, az ország más pontjain ilyen téren súlyos problémák jelentkeztek. Az MSZP frakció nevében elismeréssel beszél a Vállalat tevékenységéről, az igazgató úr munkájáról, köszönetüket kifejezve számukra. Nagy Csaba: átsiklottak azon tény felett, hogy az önkormányzat nem igazán tud forrásokat biztosítani a temető fejlesztésére. Sok évvel ezelőtt elkészült a temető fejlesztési terv, melyet jó lenne aktualizálni és a következő költségvetés alkalmával elővenni. Érdemes végig sétálni a temetőn, valóban úgy van, ahogy Bókay Endre képviselőtársa mondja, de bizonyos területeken még a megfelelő növényzet hiányzik. Bőven van javítani valójuk ezen a téren, de az is nyilvánvaló ezt költségvetési források nélkül nem lehet megtenni. Szeretné, ha a fejlesztési terv aktualizálásra kerülne, és a következő költségvetéskor már erre is gondolva szavazna a testület a költségvetési rendeletről. Dr. Toller László: elmondja, minden nagy város temetőjében megfordult az elmúlt 10 évben. Azonban ilyen rendezett, tiszta, kulturált temetőt keveset látott, annak ellenére, hogy az építmények bizony a nehezebben kezelhetők közé tartoznak a pécsi köztemetőben. A temető szép, az építményekkel viszont – ez lesz a közös felelősség – többet kell foglalkozni. Azt szokta mondani „A temetőnek egy szerencséje van, hogy az önkormányzat soha nem foglalkozik vele, illetve csak évente kétszer.” Ez dicséri is a munkát. Petrich Csaba: a közgyűlés elé a 2003. évi üzleti tevékenységről szóló beszámolót terjesztették, a fejlesztési terv még nem került a testület elé, tudomása szerint nem is fog – bizottsági téma lesz, hogy a 2004. évi, illetve a hosszú távú fejlesztések hogyan alakulnak, milyen koncepcionális tervek vannak. A Vállalat a mérlegbeszámolóban egyértelműen meghatározza, hogy eredményt produkál. Mint elhangzott, a várostól egyetlen forint forrást sem használnak fejlesztésre, azt gyakorlatilag a Vállalat a saját működési keretében megteremtett eszközökből évek óta megoldja. A fásítást ebben az évben a bővítési területen – 6 ha – 280 csemete ültetésével megoldották. Ezeknek a csemetéknek nyilván 10-15 év kell, hogy látványosan javítsák a temető képét, tehát park jellegűvé tegyék. Ezt a feladatot a Vállalat szintén saját költségén végezte el. Dr. Toller László: további kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a testület 24 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 7 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati

77 javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 206/2004. (05.13.) sz. határozata a Pécsi Temetkezési Vállalt 2003. évi üzleti tevékenységéről szóló beszámolójának elfogadásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Pécsi Temetkezési Vállalt 2003. évi üzleti tevékenységéről szóló összefoglaló beszámolóját elfogadja. Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó

Dr. Toller László polgármester átadja az ülés vezetését dr. Kunszt Márta alpolgármesternek.

26.)

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata turizmusfejlesztési koncepciója Előterjesztő: Gonda Tibor alpolgármester

Gonda Tibor: tekintettel arra, hogy a gazdaság legdinamikusabban fejlődő ágazatáról, a turizmusról van szó, szükségét érezte, hogy alaposabb kiegészítést fűzzön az előterjesztéshez. Nem előzmények nélküli, hogy az önkormányzat foglalkozik a turizmussal. Volt egy kezdeti hőskor, 1933-1939 között önálló turisztikai hivatallal rendelkezett a város, 3-4 kolléga foglalkozott ezzel a kérdéssel. 1996 óta, amikor elfogadta első városfejlesztési koncepcióját a közgyűlés, akkor mint kitörési pontot fogalmazta meg ezt a témát. A kínálati struktúra a ’30-as években kialakult a városban. Gyakorlatilag, az a kínálat, amelyre most annyira büszkék, döntő részt már a ’30-as években is rendelkezésre állt. Sőt akkor országos színvonalú strandfürdőként működött a Balokány, mely az országhatáron belül elismert, turisztikai vonzerővel rendelkező strandfürdő volt. A Mecsek pedig mint klimatikus gyógyközpont vonzotta ide a budapesti értelmiséget, arisztokratákat. A Kikelet, korábbi nevén a Mecsek Üdülő Szálló pedig országhatárokon kívül is ismert, elismert vendéglátóhely volt. Ehhez képest igazából a termékfejlesztés terén az 1960-as, 1970-es években nem történtek látványos dolgok, de szerencsére a nemzetközi tendenciák kedvezőek voltak, így a ’80-as, ’90-es években a város ismét kezdett felértékelődni mint turisztikai helyszín. És talán sokan nem tudják, a magyar települések között Pécs a harmadik helyet foglalja el az ideérkező turisták tekintetében. A 2003. évi adatok szerint 155.600 turista érkezett a városba, e tekintetben csak Budapest és Siófok előzte meg a várost. Ez jó alapot teremt a további munkához. Elkeserítő adatot kapnak akkor, ha megnézik, mennyi időt töltenek itt a turisták, hiszen mindössze 1,9 napot. Sarkítva ez azt jelenti,

78 kellően vonzó és érdekes a város ahhoz, hogy ide látogassanak, de turisztikai szempontból nem elég attraktív ahhoz, hogy itt is maradjanak. A vendégéjszakák számát tekintve már nincs Pécs az élbolyban Magyarországon, bár régión belül a város vezetőhelye kétségkívül megvan. A dél-dunántúli régióban – a Balaton nélkül - 900.000 vendégéjszakát realizálnak, és ennek 1/3-át nagyjából Pécsen töltik el, és ez a megye idegenforgalmának is a fele. Abszolút meghatározó, hogy Pécsett mi történik az idegenforgalom területén. Úgy gondolja, nem szabad önmagában annak örülni, hogy diákturizmus terén az országban piacvezető helyet foglal el Pécs, mert a gazdaság szempontjából sokkal fontosabb lenne, ha a fizetőképesebb keresletet is ide tudnák vonzani. Ehhez azonban infrastrukturális fejlesztések szükségesek, de mindezt a koncepció nagyon jól összefoglalja. A koncepció végén található táblából jól láthatóak a közeljövő fontosabb feladatai. Az alsó sorban lévő fejlesztések jelentik azokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a város a pozícióját megőrizze, a középső sorban szereplők – mint pl. az Expo Központ megépítése, repülőtér fejlesztés befejezése, a turizmusba való bekapcsolása, világörökségi fejlesztések – szolgálnák, hogy a pozíción kicsit javítani tudjanak. Megemlítésre került egy megaprojekt, ez az élményfürdő, látványfürdő-fejlesztés, amely szükséges lehetne ahhoz, hogy a város turisztikai arculatát átformálja és egy új terméket is megjelenítsen. A ’30-as évek hagyományaiból kiindulva úgy gondolja, hogy az 1,9-es vendégnap meghosszabbításához két típusú fejlesztésre lenne szükség. Egyrészt vissza kellene állítani a Mecsek vonzerejét, ezért ajánlja a városfejlesztéssel foglalkozó képviselőknek, szakembereknek, gondolják át, hogyan lehetne vonzóbbá tenni a Mecsek-oldalt. Különösen a nyári kánikulában a hegyvidék jellegű üdülés tarthat itt vendégeket, illetve a ma nemzetközi szinten is oly divatos wellness gyógyfürdő irányba kellene fejlesztéseket megvalósítani. Ezt tette több magyar nagy város, így Debrecen, Győr, Sárvár, Kecskemét, Hajdúszoboszló. Ezek között vannak olyan városok, – hasonlóan Pécshez – amelyek nem rendelkeznek hagyományokkal a wellness és gyógyfürdő terén, de mégis úgy gondolták, ez is a turizmusfejlesztés egyik lényeges része lehet. Nagyon fontos lenne, hogy Pécsett is történjen valami ez irányba. Tekintettel arra, hogy a direkt pénzeszközök, termékfejlesztésre nincsenek, ezért turisztikai marketing területen kell az önkormányzatnak hatékonyabb és jobb munkát folytatni. Reméli, úgy érzi a közgyűlés, hogy az elmúlt egy évben amit lehetett ezen a téren tenni, azt kollegáival megtették. Most a kiadványok tekintetében egy hiányt sikerült ledolgozni, nyilván lehet ezt még tovább tematizálni és érdekesebbé tenni. Feltétlenül szükség lenne egy intenzíven és hatékonyan működő, a város befolyása alatt is álló Tourinform Irodára. Személy szerint sajnálja, hogy az elmúlt ülésen ezt a napirendi pontot a testület levette napirendjéről. A közelmúltban Pécs város polgármestere úgy fogalmazott: „Felhívom az idegenforgalmi ügyek előadóját, fontolja meg, vajon nem volna-e helyesebb az idegenforgalom körébe tartozó mindazon tennivalókat, amelyek nem szoros értelemben vett közigazgatási feladatok, nálunk is üzleti alapon szervezett vállalat hatáskörébe utalni: 1939. január 20-án írta Makay polgármester úr. 65 év távlatában végre eljutottak oda, hogy érdemben foglalkoztak a gondolattal.”

79 Sajnos ez az elmúlt közgyűlésen megtorpant. Egy ilyen iroda nélkül nehezen lehet ellátni ezeket a feladatokat. Pécsen olyan szerencsés helyzet van, hogy ezt a megye vállalja fel, mindössze partneri együttműködésben kellene részt venni és a finanszírozásba beszállni. Ezt nem tették meg. Igazából nem lenne meglepve, ha a Baranya Megyei Közgyűlés úgy döntene, mint ahogy Somogy megyében, hogy a megye nem üzemeltet Tourinform Irodát, ezt a lehetőséget átadta Kaposvárnak, és annak kell fenntartania. Fél attól, hogy a megye is hasonló lépésre szánja el magát, hiszen neki nem kötelessége Pécs belvárosában más célra is használható jó ingatlanában ezt a tevékenységet fenntartania. Logikus, hogy elsősorban a Pécsre érkező turisták keresik fel ezt az irodát. Javasolja, hogy ezt a kérdést a közeljövőben tekintsék át. Erb József: az előterjesztést a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság megtárgyalta. Ott is elmondta a következőket: a koncepció rendkívül jó Pécs viszonylatában, ugyanakkor egyetlen összefüggést mintha nem részletezne, melyről Gonda Tibor alpolgármester említést tett a turizmusfejlesztési cég alapítása kapcsán. Ez a téma Pécs és Baranya megye együttműködése. Baranya megyében is olyan jelentős idegenforgalmi objektumok, célpontok vannak, amelyek Pécset kiegészítve, illetve fordítva is igen jelentős vonzerőt jelenthetnek, ha ezt az együttműködést, kínálatot tovább bővítenék. A másik megjegyzése, - ami képviselőtársai inspirációjára is keletkezett – talán nem a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság egyedül hivatott arra, hogy egy ilyen jelentős anyagot - amely a pécsi gazdasági egyik kitörési pontját határozza meg, illetve annak a továbbfejlesztési koncepcióját – tárgyaljon. Javasolja, hogy a többi bizottság is tárgyalja meg a koncepciót, amennyiben az alpolgármester úr jónak látja. Itt gondol a Kulturális Bizottságra, hiszen a kultúra az az idegenforgalom egyik nagy vonzereje. Az Oktatási Bizottság is tárgyalhatná a koncepciót. Dr. Gáspár Gabriella: több tekintetben egyet kell értsen az előterjesztővel, hiszen úgy tűnik a helyzetelemzés is helyes. A kitörési pontok megjelölésével, illetve bizonyos ábrákkal nem teljesen ért egyet, de hát nem turizmus szakértő. Az anyagban szereplő egy-két megjegyzésre reflektál. Az 5. oldalon a negatív folyamatokra is felhívja az előterjesztő a figyelmet. Egyetért azzal, hogy összességét tekintve valóban minőségi fejlesztéseket kell elsősorban Pécsett végezni. A koncepcióban a pécsi borturizmussal kapcsolatban leírt önkritikával egyet tud érteni. Pécs a borturizmus tekintetében nyilván nem tud Villánnyal konkurálni. Egyértelmű, valóban igaz, a város termő területein zajló borászkodás nem jutott még el arra a nagyon kívánatos szintre, hogy a pécsi bor a város imázs elemei közé tartozzon. Talán nem is biztos, hogy kellene ezt erőltetni, hiszen itt van a közelben a villányi komplexum. Vannak kiváló üvegfúvók, borászok Villányban. Mi lenne, ha fúvatnának egy speciális üveget, felragasztva rá egy pécsi címkét, és megfelelő borásszal – aki a borát biztosítja ehhez – kiváló pécsi bort lehetne készíteni úgy, hogy Villány is bekapcsolódik. Véleménye szerint - lehet, hogy nagyon népszerűtlen amit mond, de vállalja - nem kellene a Pécsi Cirfandli dolgát nagyon erőltetni.

80

Helyes továbbá a koncepcióban az a megjegyzés is, hogy a város közlekedési lehetőségei nem igazán erősítik a turizmust minden tekintetben. A koncepció 7. oldalán szerepel a „város, mint márkanév”, ez fontos dolog, ilyen módon történő megjelenéshez sok munka kell. Nyilván ez összefügg a turisztikai marketinggel, amelynek a fejlesztési lehetőségei elég korlátozottak. Ezt végig kell gondolni, milyen formában és hogyan. Első körben talán a Városházán a marketing csoport kidolgozhatna ezzel kapcsolatban elképzeléseket, túl azon, hogy természetesen az Egyetem Turisztikai Tanszéke is hozzáteszi a magáét. A 18. oldalon a „Megaprogram”-ban az élményfürdővel foglalkoznak. Nyilván pályázati összegből szándékozik ezt a város megvalósítani. Másképp elképzelhetetlen számára. Az 5-6 Mrd Ft nyilván nem áll rendelkezésre, és a továbbiakban sem. Kérdése hol szeretnék az élményfürdőt létesíteni? A Balokány területén alakítanák ki az élményfürdőt, mégpedig úgy, hogy a Pécs környékén található, akár melegvíz forrásokat - amelyeknek gyógyhatása is van – oda becsatlakoztatnák? Ez kívánatos lenne, de persze kicsit pesszimista a megvalósulás tekintetében. A piramis közepén elhelyezkedő reptér, Expo-központ, kultúrpalota, hotel fejlesztés, világörökség, szintén elfogadható dolgok. Természetesen az Expo-központnak a realitása ugyanúgy megkérdőjelezhető, mint a kultúrpalotának. A hotel fejlesztések majdcsak megvalósulnak, hiszen a vendéglátóipar városi szakembereinek és tulajdonosainak nyilván érdeke, hogy olyan 5 csillagos szállodákat hozzanak létre, ami az esetlegesen ide látogató jó módú külföldi turisták számára is nyújthat megfelelő szálláshelyet. A piramis alján helyezkednek el a fesztiválok, borturizmus, turizmus marketing, stb. Itt már felmerülnek a kétségei, hiszen maga az anyag is a borturizmust Pécs vonatkozásában megkérdőjelezi. Persze, ha a piramis alja összekapcsolódik, és regionális vagy megyei összefüggésben képzelhető el, akkor nyilvánvalóan ez helytálló. Arról is hallott több mindent, hogy pl. a kultúrpalota hol fog épülni. Kérdezi, hol lesz a kultúrpalota és a élményfürdő? Megjegyzi, a városnak meg kell gondolnia és nagyon összehangolni azt, hogy milyen termékeket ad ki városi logóval, utal arra a bizonyos CD-re, amit nem kíván minősíteni. Úgy gondolja, a turizmusfejlesztési koncepcióba nem illeszkednek ezek bele, tehát az előzetes koordináció is minden szinten szükséges. Bókay Endre: dr. Gáspár Gabriella felvetéseire megjegyzi, a városvezető koalíciónak szándékában áll egy olyan térkép készítése, amelyre a városban a közeljövőben végzendő – két év vagy akár 8-10 éves ciklus beruházásokat szerepeltetik. Gondol itt a látványfürdőre, a kultúrpalotára, Expo-központra, stb. Ez azért is szükséges, hogy látható legyen mit, hol kívánnak fejleszteni, milyen környezetben épülnek meg a tervezett létesítmények. Gonda Tibor alpolgármester úr ígéretet tett arra, hogy az

81 általa gondozott marketing füzetekbe – amely a városról ad különböző információt – az itt élők számára a tervezett beruházásokat közreadják. Erről a témáról majd többször is lehet vitát folytatni. Ezen beruházásoknak van egy forrás költsége - pl. világörökség és egyéb dolgokra gondol - és van egy időbeli ütemezettsége is, ami alapján meg lehet majd valósítani. Most megpróbálják rajzokkal bemutatni, hogy miről lenne szó. A látványfürdő megépítésére több elképzelés is van, melyet nyilván a költségek és az adottságok meghatározzák. Célszerű lenne mellé egy wellness központot is létesíteni, de nem biztos, hogy a városon kívül kell a beruházást megvalósítani. Egy-egy wellness központ akkor üzemel gazdaságosan, ha évente 300.000 fő látogatja. A látogatószám meghatározásánál a megkérdezett vállalkozók pl. Kaposvárt, Szekszárdot is Pécshez tartozónak vették az 55-60 perces utazási távolság miatt, így a turisták szívesen ellátogatnak egy-egy hétvégén kikapcsolódásként egy ilyen komplexumba. Az előterjesztés további gondolkodásra ad lehetőséget. amellyel érdemes foglalkozni. A koncepciót a szocialista frakció elfogadásra ajánlja. A koncepciót nem tekintik befejezettnek, az nyilván mindig az aktualitásoknak megfelelően változik. Egy-két éven belül elég jelentős változás történhet, hiszen az Európai Unióba kerülve az egyes városok, régiók szerepe átrendeződik. Ma még nem látható, hogy ez milyen módon történik. Az is lehet, hogy az a terület lesz értékesebb a turizmus számára, amelyiken nem megy át autópálya. Pécs városát sohasem önmagában kell vizsgálni, hanem mindig a környezetével együtt, és Orfűre, Abaligetre, Harkányra, stb-re gondol. A koncepcióban is szerepel, a repülőtér nagy jelentőséggel bír a turisztikai vonzerő kihasználására. Nem tudni, hogy az Egyetem szerepe ténylegesen milyen lesz a jövőben, növekszik-e esetleg a súlya a nemzetközi kapcsolatok felgyorsulása, illetve az Unióba való bekerülés miatt. Esetleg, - és ezt nagyon nem szeretnék – ha valamiféle csökkenés következne be úgy, hogy a fiatalok egy része más külföldi egyetemeken folytatná tanulmányait. Természetesen az lenne a kívánatos, hogy növekedjen az Egyetem súlya, és ez átvitt értelemben a turizmusnak a része lesz. Ha itt konferenciákat szerveznek, javul a minőségi oktatás, - ami ennek következménye – akkor bizonyára nemcsak az Egyetem, hanem a város felértékelődik. Az anyagban nem írnak a közvetett módon lévő turizmusról. Az Egyetem rendszeresen oktat fiatalokat különböző programok keretében, mely 50-től 150 főig terjed, általában Európából érkeznek ide tanulni. Ez eddig is megtörtént, de van úgy, hogy Európán kívül más országokból is jönnek. Ezen fiatalok egy része – valószínűleg nosztalgiából – visszatér rendszeresen Pécsre, tehát az ő fogadásukra is be kell rendezkedni. Dr. Gáspár Gabriella: az Európai Unióban szokásos pályázati rendszerben van egy a „Városok a föld alatt” típusú pályázat. Pécsett nemcsak műemléki jellegű, ásatási, régészeti értékek találhatók a föld alatt, hanem olyan alagútrendszer húzódik a város, a Mecsek alatt, amit szintén szerepeltetni kellene ebben a koncepcióban. Lehet, hogy elkerülte a figyelmét, de mintha

82 nem találkozott volna ezzel. Ha már készítenek turizmusfejlesztési koncepciót, nem árt mindenre kiterjedően elkészíteni. Csatlakozik Erb József képviselőtársa javaslataihoz, jó lenne, ha minden szakbizottság megtárgyalná ezt a koncepciót. Javaslatát praktikus okból teszi, hogy ne utólag váljon szükségessé a koncepció kiegészítése. A Kulturális Bizottság nem tárgyalta a témát. Nyilván minden bizottság – így a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság is – a maga aspektusa, szempontrendszere szerint hozzá tudna adni az anyag bővítéséhez és cizellálásához. Véleménye, ha már készítenek egy ilyen anyagot, akkor törekedjenek arra, az a lehető legjobb legyen. Azzal együtt, hogy az anyagot nem tartja rossznak, azt gondolja, ha levennék a napirendről és a bizottságok tárgyalnák szerencsés lenne. Kérdése a késedelem jelentős mértékben befolyásolja-e a város turisztikai helyzetét, pályázati lehetőségeket, egyebeket? A bizottsági tárgyalásokat mindenképpen javasolja. Nagy Csaba: az anyag jó alapot nyújt arra, hogy olyan koncepció készüljön el, ami konkrét cselekvési programmá válhat. Nagyon fontosnak tartja, hogy itt ne álljanak meg. Gonda Tibor alpolgármester úr ismertette, jelenleg hogyan áll a turizmusbevétel Magyarországon. A turizmusból Magyarországra érkező bevétel nagyon jelentős, tulajdonképpen alapvető bevétele a magyar gazdaságnak. Az egy más kérdés, hogy az összes gazdasági szakember azt mondja, az Európai Unió bővítésével középtávon mindenképpen változik ez a helyzet, és mindenki arra számít, hogy pozitív értelemben lesz változás Magyarországon. Ebben a tekintetben a legjobbkor készült, készül ez az anyag. Véleménye szerint egy-két dolog még beépítésre kerülhetne. A borturizmusról már szó volt, de javasolja, hallgassák meg Zalay Buda volt köztisztviselő ötletét, aki sokat dolgozott ennek érdekében. Az anyag említi, nagyon kívánatos lenne, ha Pécs eljutna arra a szintre, hogy fenntartás nélkül az imázs elemek közé tudják emelni a pécsi bort. Itt különböző fejlesztésekre lenne szükség. Zalay Buda nagyon jó és remek elképzelést vázolt fel ezzel kapcsolatban. A város mindenképpen olyan szerepet tud betölteni e vonatkozásban, ami elősegítheti, hogy a pécsi kisebb borközpont létrejöjjön. Ezt jól lehetne csatolni Villányhoz is. A koncepció utolsó oldalain felvázolják, melyek a szükséges infrastrukturális fejlesztések a városban. Megemlíti, ha már beszélnek Pécs és Orfű vonatkozásában fejlesztésekről, akkor Villányt is ide kellene kapcsolni. Többen említették már különböző ötletbörzéken, hogy nemcsak a Pécs – Orfű kerékpárút lenne esetleg turizmus szempontjából értékelhető, hanem Pécs – Villány kerékpárút is, ami viszonylag egyszerűen és jó domborzati viszonyok között kialakulhatna. A pécsieknek, baranyaiaknak lassan el kellene kezdeni lobbyzni a vasútfejlesztés mellett is. Nem szabad megelégedni azzal, hogy lesz egy európai, világszínvonalú reptér. Nemcsak arról van szó, hogy most már talán

83 biztossá válik, valamikor lesz gyorsforgalmi út is, hanem a harmadik és jelentős dolog az a vasút, aminek a megvalósításában mindenképpen előbbutóbb megfelelő lobby tevékenységet kell folytatni. Nyilván ez nem egyik évről a másikra valósul meg. Az anyag 24. oldalán a szabadidő központok között felsorolták a Pécsi Állat- és Növénypark, illetve a Mecsek fejlesztését. Úgy gondolja, most már elérkezett az idő, hogy felülvizsgálják azon döntésüket, hogy akarnak-e Pécsett Szafari Parkot vagy sem. Annak idején volt egy döntési alternatíva, hogy az Állatkertet a meglévő helyén fejlesszék minőségileg és akár területileg is valamelyest tovább. Szigorúak a környezetvédelmi előírások, de olyan kuriózum a Növény- és Állatpark, amire érdemes áldozni. Érdemes lenne ezt felülvizsgálni és beilleszteni a koncepcióba. Nyilván nem most, hanem hosszú távon. Bár mostanában volt napirenden a Vidámpark kérdése, de éppen az elmúlt napokban hallott egy riportot a Pécsi Rádióban, ahol Aknai úr vetette fel, hogy a jelenlegi Pécsi Vidámpark – úgy, ahogy van – Európában kuriózum, mert ilyen jellegű játékokat sehol máshol nem lehet találni. Túl a művészi hasznosításon meg kellene próbálni olyan jellegű vidámparkot kialakítani, ami egyfajta nosztalgia vidámpark. Nem szeretné az ötletüket elvenni, de mindenképpen érdemes lenne ezzel foglalkozni, mert beleilleszthető akár ebbe a turizmusfejlesztési koncepcióba is. Talán kissé elsikkad az anyagban a világörökségi helyszínek, illetve a múzeumok kérdése, ami sokkal fontosabb mint gondolnák. Örül annak, hogy az anyagban szerepel a látogatóbarát-fejlesztés. Ha turistákkal beszélnek, az derül ki, hogy Pécsett nagyon jó, nagy értékű múzeumok vannak, amiket nagyon nehéz megnézni. Nyugat-Európában az állami, önkormányzati fenntartású múzeumokat könnyen látogathatóvá teszik egy-két-három napos bérletekkel. A koncepcióban szerepel, hogy „látogatóbarát” múzeumokat kell létrehozni. Ez egy igen fontos kijelentése az anyagnak. Továbbá az is lényeges, hogy vannak ún. marketing elemek, amikre figyelni kellene, ilyen pl. a Csontváry Múzeum, illetve a képek helyzete, ezt hosszú távon – közös erővel – megnyugtatóan rendezni kell. Ez egy olyan múzeum, amire akár marketing stratégiát is lehetne építeni ugyanúgy, mint a világörökségre. Jónak tartja, hogy gyűjtsék össze az ötleteket bizottsági szinten. Nem tudja, az-e a legjobb megoldás, hogy elnapolják a koncepció tárgyalását, mert ennek van egy kicsit negatív hangzása is, de akár lehet ez is a megoldás. Fontosnak tartja, hogy egy konkrét cselekvési programot tegyenek azokhoz a részekhez, amikben előre lehet lépni. Nyilván nem tudják leírni most, hogy három év múlva megépül az élményfürdő. Azt megtehetik, hogy megfogalmazzák, milyen terület előkészítések kellenek hozzá, részletes rendezési terv előkészítések, milyen lépésekre van szükség ahhoz, hogy a gazdasági élet szereplőit a projekthez tudják vonzani. Ilyen jellegű dolgot vár, ha nem is most, de majd mindenképpen hozzá kell csatolni a koncepcióhoz, hogy az abban megfogalmazott ötletek megvalósíthatók legyenek. Gonda Tibor: Erb József képviselőtársuk alapvetően két fontos kérdéssel foglalkozott, a Pécs és Baranya megye összekapcsolódó turisztikai kínálatával. Hangsúlyozza, amennyiben a Tourinform területén az együttműködés megvalósul, akkor óriási lépésekkel lehet javítani ezt a

84 munkát, nemcsak a turisztikai marketingben, hanem a termékfejlesztés összehangolása terén is. A mási javaslat az volt, hogy más bizottság is tárgyalja meg a koncepciót. Ezt a javaslatot örömmel fogadja. Tényleg jó lenne, ha más bizottság is, -–nem kötelező jelleggel – beillesztené a munkatervébe a témát. Kéri, ez ne úgy valósuljon meg, leveszik a napirendről és elnapolják a téma tárgyalását, hanem tűzze ki célul a testület, hogy egy év múlva visszatérnek a koncepció felülvizsgálatára, addig ősszel a többi érdeklődő bizottság megtárgyalhatná és legvégén a bizottsági tárgyalásokat a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság összegezhetné. Így elkerülhetnék, hogy 6 évente új koncepciókat alakítanak ki, mert van mód arra, hogy sokkal előbb visszatérjenek rá, kibővítsék. Egy év múlva akkor nem kell egy új koncepciót kialakítani, hanem a mostanit kiegészíteni. Dr. Gáspár Gabriella több kérdést érintett. Örömmel tájékoztatja, hogy a borkérdésben nem ennyire rossz a helyzet. Egyrészt a mecseki borvidék borászainak a kérésére az idei évtől ezt a borvidéket pécsi borvidéknek hívják, hasonlóan az egrihez, tokajihoz, sopronihoz. Már önmagában ez a tény is indokolja, hogy a városmarketingben jobban kell a bort integrálni, hiszen ha a termelők jó minőségű bort adnak el a pécsi borvidékről, ez önmagában a város imázsát erősíti. A pécsi borvidék Szigetvártól Mohácsig tart. Tegnap volt „Pécs Város Borának” idei borbírálata, ott egy olyan szigetvári gazda vörösbora nyert, aki a közelmúltban a villányi vörösborok között kiemelt aranyérmet kapott két borral is. A pécsi borvidéken vannak olyan termelők, akik már vörösbor kategóriában is minőségben utolérik a villányiakat. Mivel ezen a területen a fajta jelleg inkább a fehérbor, ebben pedig egyértelműen az országos élvonalhoz tartozó termelők is vannak, tehát nem illúzió, hogy legyen a városnak zászlós bora, ez a cirfandli. Mind a városmarketing, mind a turizmus területén a borral kiemelten szeretnének a jövőben foglalkozni. Az élményfürdővel kapcsolatosan alapvetően a „hol és a miből” kérdést tette fel dr. Gáspár Gabriella képviselő asszony. A „miből”-re válasza: a Széchenyi terv keretében megszűntek a termál típusú beruházásokra a pályázatok, nincs tudomása arról, hogy esetleg a 2007. évtől induló újabb nemzeti fejlesztési terves programban lesz-e ilyen lehetőség. Miután nincs ilyen pályázati lehetőség, ezért alapvetően egy PPP modellben gondolkodtak. A kérdést részletesen dr. Toller László polgármester válaszolja meg. A városi logó és a marketing összehangolásával – amit képviselő asszony vetett fel - teljes mértékben egyetért. Megjegyzi, azt lehet összehangolni, amiről tud. Ugyanúgy nem tudott a kiadványról, mint ahogy képviselő asszony sem, és némi megütközéssel hallgatta mindezt. Akkor, amikor a filharmonikusok ilyen színvonalas ünnepi műsort adtak, akkor méltóbb ajándék lett volna a nemzetközi delegációknak a filharmonikusoktól egy-egy ajándék CD-t átadni, ahelyett, amit kaptak. Ráadásul ezzel segítették volna Pécs elit zenekarának azt a törekvését, hogy a nemzetközi híre fokozódjon. Néhány számot dr. Gáspár Gabriella képviselőtársa által említett CD-n szintén botrányosnak tart, erről majd alpolgármester kollegájával szeretne a kö-zeljövőben beszélni. Ugyanez volt a véleménye az angol nyelven

85 megjelent Royal Magazinról. Ha az angol nyelvű városmarketing kiadványként jelenik meg, akkor az egész évben használható, most egy eseményre készítettek egy újságot, ami ott áll kupacokban valahol, mert nem sikerült felhasználni. Valóban jobban össze kell hangolni a marketing tevékenységet. Dr. Gáspár Gabriella képviselőtársa alagútrendszerre vonatkozó javaslatát megvizsgálják. Tényleg olyan terület, amely Pécsnek egy specialitása lehetne. Eddig többnyire csak a vendéglátás terén használták, illetve egy-két galéria működik kéregpincében. Van ebben még belső tartalék, érdemes vele foglalkozni. Nagy Csaba hozzászólásából kiemeli, szintén az optimisták táborát erősíti. Azt gondolja, az EU csatlakozás pszichésen segíti a turizmust, ez egy bizalmi iparág. Várja, hogy nagyobb külföldi vendégforgalom lesz a következő években Magyarországon. Bizonyára hallották, hogy a Regionális Területfejlesztési Tanács törekvésére Pécs – Bécs vasútvonal, közvetlen vasútjárat előkészítése folyik, és amennyiben a MÁV elfogadja, december közepétől menetrend szerint naponta lesz járat Pécs és Bécs között. Ez a város és a régió turizmusára óriási hatással lehetne. Nyugat-Európában a vasútnak magasabb a presztízse mint Magyarországon. Erre fel kell készülni, előkészíteni, partneri kapcsolatokat kialakítani. a bécsi utazási irodák és a helyi utazási irodák közötti kapcsolatot megteremteni, és marketing kiadványokkal segíteni, hogy a 2 milliós „szomszédos” nagy városból és régiójából minél több vendég érkezzen Dél-Dunántúlra. A Mecsekre vonatkozó észrevételeivel teljes mértékben egyetért. Mint ahogy bevezetőjében is hangsúlyozta, mind a ’30-as, mind pedig a ’60-as években a Mecsek sokkal nagyobb jelentőséget töltött be a turizmus terén. Az Állatkert az utóbbi években szépen fejlődött, köszönhető ez annak is, hogy egyrészt szakmailag nagyon jónak ítéli a vezetés hozzáállását, másrészt az utóbbi években – mióta Persányi úr a miniszter – normatív támogatás is érkezik, és évi több tíz millió forint fordítható fejlesztésre. Megint olyan állapotban van az Állatkert, hogy nyugodtan mehet oda turista, nem kell szégyenkezniük. Valóban meg kell gondolni, lesz-e olyan szituációban a város költségvetése valamikor is, hogy másfél milliárdos új szafari parkot alakítson ki, vagy pedig az évi 20-30-40 M Ft-tal tényleg európai színvonalú látványosságot tartanak fenn. Ahhoz, hogy a Mecsek egésze vonzó legyen, át kell gondolni, mi legyen a Misinával. Ott sajnos magántulajdonban van a volt épület, mely romos állapotú, ezáltal a TV torony vonzereje is csökken, mi legyen a Vidámparkkal? Ezek együttes fejlesztése révén a Mecsek ismét idegenforgalmi gyöngyszeme lehetne a városnak. Igaz, hogy az ország talán második leggazdagabb gyűjteménye van Pécsett, azonban nem a kor szellemének megfelelőek, a turisták számára unalmasak. Nyugat-Európában nem ez a trend, érdekesebb múzeumok vannak, az új informatikai eszközöket bátrabban alkalmazzák. A Nemzeti Fejlesztési Tervben lehetőség van erre pályázni, bíztatták a megyét, hogy valamelyik múzeumával vegyen részt egy ilyen pályázaton. Reméli, a következő években sor kerül ilyen típusú fejlesztésekre. A múzeum vezetése részéről elsősorban költségvetési akadályai vannak ezen új módszerek meghonosításának.

86 Úgy érzi, minden kérdésre válaszolt, illetve polgármester úrnak maradt még az élményfürdő, illetve Gáspár Gabriella Expo Központ megvalósításával kapcsolatos kérdésének megválaszolása. Hozzáfűzi, reméli, az Expo Központ megvalósítása nem bizonytalan, hiszen a közbeszerzés stádiumában van, és engedélyezett kiviteli tervvel is rendelkeznek. Biztosnak tűnik a reptér befejezése. Itt a fő cél az, hogy a turisztikai hasznosításra minél előbb partnereket találjanak. Legyen olyan légitársaság, amely elfogadja fiók telephelynek a pogányi repülőteret, és idehelyez legalább egy ötven fős gépet. Ma döntöttek a világörökségi pályázat beadásáról ha eredményes lesz, a következő egy-két évben nagyon látványos fejlesztések valósulhatnak meg. A kultúrpalotáról nem tud konkrétumot mondani, hiszen a szakemberek vizsgálják a helyet. Ebben összhang van, hogyha Pécs Európa kulturális fővárosa akar lenni, akkor kell egy ilyen elit infrastruktúrát is a városban létrehozni. A tervei szerint ezt részben címzett támogatás keretében szeretnék előkészíteni a következő években. Hotelfejlesztésnél elsősorban nem a Nádor befejezésére gondoltak. Az Európai Unióban nincs olyan régióközpont, amelynek ne lenne az elit kategóriában szállodája. Gratzban egy egész utcában négy és ötcsillagos szállodák találhatók. Pécshez hasonló méretű Linz, Klagenfurt vagy Innsbruck is bőven dicsekedhet Egy befektető csomagot kell előkészíteni, és a nemzetközi láncokat ilyenekkel. megszólítani, jöjjenek Pécsre, mert ez a város vonzó, regionális központ Európában. Pécsnek is szüksége van infrastruktúrára. Nem áll szándékában ilyet építeni, de szakmailag megalapozott anyagokkal kell fogadni az érdeklődő szállodaláncolatokat. Kéri, a határozati javaslatot egészítsék ki az alábbiakkal: A Közgyűlés hatályon kívül helyezi a 33/1998. (01.29.) számú határozatát. Dr. Toller László: úgy tűnik, a város építészeti közössége – és elsősorban Bachmann Zoltán és csapata – úgy gondolja, a városépítészetet a turizmus alá lehet rendelni. Ennek az említett szakmai feltételeken túl két kulcsa van; az egyik a Zsolnay gyár turisztikai látványossággá tétele, és ha a Balokány revitalizációjával együtt kezelik, jó program lehet, rövid időn belüli kezdéssel. A Városüzemelési Részvénytársasággal azt tervezik, hogy a Balokány legyen a látvány- és élményfürdő epicentruma. Ez a terv a keleti városrész fejlődésének egyik kulcsa. Az úgynevezett PEA II-ben a megyével megállapodtak, hogy melyek a támogatandó célok. A Balokány revitalizációja volt az, amit a második kör legelső helyére soroltak, amiben két szélső érték van, egy szolid 1 Mrd Ft-os támogatás – elsősorban rehabilitációs céllal – mert ez mindig kultikus, ünnepi hely volt, kirándulóhely, vásártér. Köztudomású, hogy az első nagy vásártér a Balokány-ligetben volt. Ennek a rehabilitációjára is tud a város forrást biztosítani a rehabilitációs programok támogatási köréből. Nagyon jó a szakmai, befektetői ajánlat, viszont nagyon rossz a gazdaságossági ajánlat, hiszen évi 350 M Ft körüli összeget kellene fizetni ahhoz, hogy kiegészítsék az üzemeltetéssel kapcsolatos feladatokat. Ez 30 éves bérleti konstrukciót jelentene. Harminc évre nem, de 5-6 évre el merné kötelezni magát 350 M Ft-ra. Van egy saját fejlesztési lehetőség, nem a látvány- és élményfürdő létrehozására pályázna a város, hanem egy komplex területrendezésre, melynek ingatlan előkészítését folyamatosan végzi a PVV Rt. Készül egy tanulmányterv a látványfürdő, élményfürdő,

87 wellness központra. Megtekintették a győri és a zalaegerszegi modellt: az utóbbi szép, de csak három hónapig használható, vagy még addig sem, hiszen nincs fedett része, és ez hátrány. A győri viszont teljesen fedett, annak az a hátránya. A kettő kombinációját tudják elképzelni. Az összeg korántsem annyi, mint amennyi a koncepcióban szerepel. 3 Mrd Ft-ból csodálatos, 2 Mrd Ft-ból nagyon jó, 1,5 Mrd Ft-ból egy 20 hektáros szabadtéri létesítmény valósulhat meg. Ez az egész akcióterület a város által korábban elfogadott koncepció alapján a Tüskésréti tóig terjed. A Tüskésréten folytatódna a program. Egy komplett városrészi rehabilitáció keretében zajlana az élményfürdő kialakítása. Az építészeti munkálatokra – talán magabiztosan mondhatja –2005-ben már sor kerül. Minden adottságát felhasználják a területnek. A Basamalom utca lefelé történő rendbetétele szükséges ahhoz, hogy déli irányban folytatódjon a program. A Lánc utcai csomópontnak szintén a délre vitele a Nyugati Ipari útig – most vizsgálják a város szakemberei a felüljáró-aluljáró dilemmát –, azt a zárt egységet eredményezné, ahol egy kiváló város rehabilitációt tudnának végrehajtani. Két-három év alatt az egész megvalósítható, az előzetes számítások szerint. Kötegelni lehet ehhez más forrásokat is. A Miniszterelnöki Hivatal Fejlesztési Kht-ja elkezdte vizsgálni a komplex finanszírozás lehetőségét. Kérdezték, hogy a városnak mennyi pénze van a 10 % önrészre, melyre azt válaszolta, 900 M Ft. Ha belegondolnak, ez nem nagy pénz, és ebből 9 Mrd Ft-ot lehetne kötegelt módon megszerezni. Vizsgálják ennek a lehetőségét, ha nem sikerül, akkor is közli a közgyűléssel, hogy miért nem sikerült, de az 5-6 Mrd Ft körüli kötegelt összeg úgy tűnik, hogy egy-két éven belül elérhető. Sok pénz jöhet város rehabilitációra. A különleges, magas szintű szolgáltatásokat sajnos nem lehet majd előbb-utóbb megpályázni, azt tőkepiaci feltételek között kell megvalósítani. Reméli, hogy ebben a hónapban a miniszterelnök úr be tudja jelenteni, hogy a város tulajdonába kerül a Zsolnay gyár. Nagy-nagy országos ellenkezés már nincs, a többit majd meglátják. Dr. Kunszt Márta: az Állatkert helyzetének felülvizsgálatáról már egy egyeztető tárgyalás folyt. A Kulturális, valamint a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság együttes ülésén napirendre kerül ezen téma megtárgyalása. Dr. Bretter Zoltán: a város bekapcsolódik a nemzetközi vérkeringésbe, ami szükségessé teszi azt, hogy ne egynyelvű város legyen. Nemcsak a lakosságra érvényes, hogy minél több nyelven beszéljenek a vendégekkel, az ide látogató szakemberekkel, vagy akár politikusokkal, Fontosnak tartja, hogy a kiadványok, a városmarketing anyagok is különböző nyelveken jelenjenek meg. Megjegyzi, lát erre irányuló törekvéseket. Pécs utcáin sétálva, még mindig az az érzése, nem eléggé tudatosították magukban, hogy ez egy nemzetközi város. Még mindig magyar nyelvű táblákkal, térképekkel találkozik az idelátogató. Ezen a területen további fejlődésre van szükség. Dr. Gáspár Gabriella és Gonda Tibor hozzászólásában elhangzottakra kíván reagálni egy-egy mondattal. Az említett CD, a Royal klub angol nyelvű kiadványa a Külügyi Bizottság támogatásával valósult meg. Nem kíván Gáspár Gabriellával és Gonda Tiborral sem ízlésvitába bonyolódni, valószínűleg sok mindenben egy az ízlésük, és sok mindenben

88 nem. Úgy gondolja, fölösleges a közgyűlésen ízlésvitát folytatni. Ami a Royal klub angol nyelvű kiadványát illeti, ez valóban egy eseményre készült, de az elképzelés az volt, hogy akkor, amikor külföldre utaznak városházi delegációk tagjai, vigyenek magukkal minél több és minél színesebb olyan kiadványokat, amelyek különböző aspektusokból mutatják be a várost, másfelől viszont akár különböző gazdasági kapcsolatokat közvetítenek. Ez volt a célja az említett kiadványnak is. Hosszú vitát folytathatnának arról, hogy az úgynevezett marketingkoordináció milyen fokát érdemes megvalósítani. Nyilván Gáspár Gabriella sem gondolja azt, hogy egy központi cenzúrabizottságot vezessenek be a kiadványok tekintetében. Úgy gondolja, az úgymond központosításnak is vannak, és lehetnek korlátai. Pécs sokszínű város nemcsak nyelvében, hanem egyébként is. Egy városnak – és ha tetszik, akkor liberális alapelvként hadd fogalmazza meg – a sokszínűségét érdemes megmutatnia. Bizonyos fokú egységesítésnek nyilván van értelme, de ugyanakkor a sokszínűségnek is. Az a feladatuk, hogy a külföldieknek és saját maguknak is mutassák meg a város sokszínűségét, és ezt tartsák fenn, ezt ápolják. Szponzoráljanak, támogassanak – mecénásként is akár – olyan kezdeményezéseket, amelyek úgymond nem illenek bele akár egy általuk megfogalmazott elképzelésbe, hiszen – még egyszer hangsúlyozza – a város legnagyobb kincse a sokszínűsége. Dr. Gáspár Gabriella: három esetben is megszólították, ezek után elkerülhetetlen, hogy reagáljon. Hozzászólásában elkerülte a CD-t minősítését. Most azonban megteszi, ez a CD botrányos. Itt nem egyszerűen ízlésbeli különbség van közöttük. A város nevével, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának kiadványaként készül egy ilyen CD. Az is baj, ha kikerül a belvárosi boltokba, de az még nagyobb, hogy delegációk kapják meg. Erről nem kíván vitát folytatni, mert ez egy parciális része a turizmusfejlesztési koncepciónak. A Fidesz frakciónak volt egy javaslata, hogy az előterjesztést vegyék le a napirendről. Visszavonja a javaslatát, amennyiben valamilyen módon belefogalmazzák a határozatba azt, hogy a szakbizottságok tárgyalják meg és véleményezzék, vagy javaslataikkal egészítsék ki ezt a koncepciót, és szeptember végi határidővel kerüljön vissza a közgyűlés elé. Dr. Kunszt Márta: elég nehezen értelmezhető, hogy egy elfogadott koncepciónak az utólagos bizottsági tárgyalását hogyan tudják megoldani. Gonda Tibor: javasolja, hogy fogadják el a koncepciót, és 1 év múlva térjenek vissza a tárgyalására. Ősszel várhatóan elfogadja a Parlament a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát, ami okot adhat, hogy felülbírálják a sajátjukat. Véleménye szerint minden bizottság van annyira igényes, hogy meg tudja ítélni, hogy az ő ágazatához kötődik-e ez a tevékenység, vagy nem. Rábízná a bizottsági elnökökre, hogy illesszék a munkaprogramjukba ezt a témát. Ha ezzel a módosítással egyetért a képviselő asszony, akkor befogadja a javaslatot, és nem kell külön szavazniuk. A határidő egy év legyen. Azt is elfogadja, ha konkrétan megnevezik a bizottságokat, akiknek kötelező lesz a téma tárgyalása.

89 Dr. Gáspár Gabriella: kompromisszum készek, el tudják fogadni az alpolgármester úr javaslatát. Javasolja, nevesítsék a Kulturális Bizottságot, a Város- és környezetfejlesztési Bizottságot. Azután a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság tárgyalását követően kerüljön vissza a téma a Közgyűlés elé. Az egy éves határidőt megfelelőnek tartják. Gonda Tibor: véleménye szerint az Oktatási Bizottságot feltétlenül nevesíteni kellene. Staub Ernő: javasolja, hogy az egy éves határidőt konkretizálják 2005. április 30-ra. Gonda Tibor jelzi, az elhangzott módosításokat előterjesztőként befogadja. Dr. Kunszt Márta: további hozzászólás nem lévén, szavazásra bocsátja az előterjesztést és a határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a közgyűlés 29 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellet fogadta el az előterjesztést és a módosult határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 207/2004. (05.13.) sz. határozata Pécs Megyei Jogú Város turizmusfejlesztési koncepciójáról 1. A Közgyűlés elfogadja és egyetért Pécs Megyei Jogú Város Turizmusfejlesztési koncepciójában foglaltakkal. 2. A Közgyűlés felkéri a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottságot, hogy 2005. évtől kezdődően minden évre a költségvetési koncepció elfogadását megelőzően készítsen éves turizmusfejlesztési munkatervet, amely a Turizmusfejlesztési Koncepcióban elfogadott célkitűzéseket fogalmazza meg. Határidő: 2004. október 31. ezt követően minden év október 31. Felelős: Gonda Tibor alpolgármester 3. A Közgyűlés felkéri a Kulturális, a Város és Környezetfejlesztési, az Oktatási Bizottságokat, tárgyalják meg a turizmusfejlesztési koncepciót egy éven belül és ezt követően a Gazdasági Tulajdonosi Vállalkozási Bizottsági tárgyalás után kerüljön az anyag a testület elé. Határidő: 2005.április 30. Felelős: Gonda Tibor alpolgármester Varga István főosztályvezető

90 4. A Közgyűlés, az 1997-ben készült Turizmusfejlesztési koncepciót, melyet a 33/1998 (01.29) sz határozatával fogadott el hatályon kívül helyezi. Kapják:

dr. Toller László polgármester , Gonda Tibor alpolgármester, Juhász István, Meixner András, Hódosi Vera, Tóth Mihályné bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta , dr. Varga István főosztályvezető

Dr. Kunszt Márta visszaadja az ülés vezetését dr. Toller László polgármesternek. 27.)

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata informatikai stratégiai tervei Előterjesztő: Horváth Zoltán alpolgármester

Dr. Toller László: a koncepció hosszútávra meghatározhatja a város informatikai fejlesztését, amely nem is igazán stratégiai, inkább taktikai kérdés ma már, hiszen egyrészt a források viszonylag közel állnak a fejlesztési feladatok megvalósítására. Emlékeztet a PEA I. pályázatban előírt lehetőségekre, illetve arra, hogy ma írják alá azokat a pályázati űrlapokat, illetve anyagokat, amelyek alapján két területen az előkészítésre 17 M Ft-ra, és a megvalósításra 750 M Ft-ra pályáznak a siker reményében, hiszen a kormány és a különböző kormányhivatalok – elsősorban az Informatikai Minisztérium – támogatja a város valamennyi informatikai fejlesztését. Az előterjesztéshez egy módosító indítványt nyújtott be, melyet kéri, támogassanak. Az indítványának lényege talán nem elegáns, hogy egy ilyen nagy ívű előterjesztésben rögzítik, hogy milyen típusú gépeket szeretnének vásárolni a program megvalósításához. Egyrészt pályáztatási kötelezettségük van, mert az érték elég nagy lesz, másik oldalról napok alatt is informatikai robbanás lehet, akár szoftver, akár hardver oldalon. Dr. Bretter Zoltán: a polgármester úr által említett lehetőségek – amelyekkel most megpróbálnak élni ezen pályázatokon keresztül - talán egy kicsit a koncepció előtt vannak, de nagyobbak, mint magában a koncepcióban. A koncepció formailag elengedhetetlen feltétele a benyújtandó pályázatoknak. Emlékezteti a Közgyűlést arra, hogy korábban már készült egy „Baranya és Pécs közös informatikai stratégiája és taktikája” című anyag, amely végül is nem került a közgyűlés elé, de lényegében egyfajta ilyen stratégiát megfogalmazott. A mostani anyag ennek a korábbinak egyfajta kivonata. Polgármester úr módosító indítványával egyetért, azt az előterjesztő nevében befogadja. Dr. Toller László: további kérdés, észrevétel nem lévén, az előterjesztést az elfogadott módosításra figyelemmel szavazásra bocsátja. Megállapítja, hogy a közgyűlés 23 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül fogadta el a koncepciót.

91 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 208/2004. (05.13.) sz. határozata Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Informatikai Stratégiai Terveiről A Közgyűlés megtárgyalta Horváth Zoltán alpolgármester fenti tárgyú előterjesztését és – egyetértve az abban foglaltakkal és dr. Toller László polgármester írásban benyújtott módosító indítványával – elfogadja a Pécs Megyei Jogú Város Informatikai Stratégiai Tervei című dokumentumot. A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinetet, hogy az informatikai stratégiai terv 6.3. Az informatikai és kommunikációs infrastruktúra fejlesztése alponthoz dr. Toller László polgármester írásban benyújtott módosító indítványában foglaltakat vezesse át. Határidő: azonnal Felelős: Horváth Zoltán alpolgármester dr.Varga István főosztályvezető Kapják:

Horváth Zoltán alpolgármester, dr. Bretter Zoltán bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, Zalán László osztályvezető

28.) A Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok működésének fejlesztésére kiírt pályázaton való részvétel Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök Dr. Toller László: kiegészítés, kérdés, észrevétel nem lévén, kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 25 igen szavazattal, egyhangúlag támogatta az előterjesztést. és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 209/2004. (05.13.) sz. határozata a Kábítószerügyi Egyeztető Fórumok működésének fejlesztésére kiírt pályázaton való részvételről A Közgyűlés elfogadja az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság előterjesztését és az alábbi határozatot hozza:

92 1./

Egyetért azzal, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a Pécs Város Kábítószerellenes Egyeztető Fórumának 2004. július 1. és 2005. június 30. közötti működtetésére a Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium KAB-KEF-04-A kóddal ellátott pályázati kiírására pályázatát benyújtsa.

2./

A pályázat kedvező elbírálása esetén a továbbiakban is vállalja Kábítószerellenes Fórumának működtetését, a helyi stratégia (kábítószer-probléma visszaszorítására) kialakításának, megvalósításának érdekében.

3./

A pályázat kedvező elbírálása esetén vállalja, hogy Pécs Város Kábítószerellenes Fórum 2004. július 1. és 2005.június 30. közötti működtetés érdekében együttműködési megállapodást köt a Baranya Megyei Önkormányzat Közegészségügyi, Narkomán Fiatalokat Gyógyító-Foglalkoztató Közalapítvánnyal (INDIT Közalapítvány).

4./

A pályázat kedvező elbírálása esetén felhatalmazza Dr. Toller László polgármestert a támogatási szerződés, valamint az együttműködési megállapodás aláírására. Határidő: azonnal Felelős: dr. Toller László polgármester Kapják:

29.)

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Nyőgéri Lajos bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető

Xavér utcai Egyesített Szociális Egyesület székhelyének elfogadása

Intézményben

„Aranyhíd”

Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén, kéri a szavazást az előterjesztés, és a határozati javaslat elfogadásáról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 28 igen szavazattal, egyhangúlag támogatta az előterjesztésben és a határozati javaslatban foglaltakat. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 210/2004. (05.13.) sz. határozata a Xavér utcai Egyesített Szociális Intézményben (Pécs, Xavér u. 10.) az „Aranyhíd” Egyesület székhelyének elfogadásáról A Közgyűlés az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság előterjesztését megtárgyalta, és az alábbi határozatot hozza:

93

1.) Hozzájárul ahhoz, hogy az „Aranyhíd” Egyesület székhelye, a Xavér utcai Egyesített Szociális Intézmény Pécs, Xavér u. 10. szám alatti ingatlana legyen. 2.) Felhatalmazza a polgármestert a hozzájáruló nyilatkozat aláírására. 3.) Utasítja a Népjóléti Főosztályt, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg.

30.)

Határidő: Felelős:

azonnal dr. Sohár Endre főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Nyőgéri Lajos bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető

A 32. sz. háziorvosi körzet területi ellátási kötelezettségének biztosítása Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök

Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén, kéri az előterjesztés és a határozati javaslat elfogadásáról a szavazást. Megállapítja, hogy közgyűlés 26 igen szavazattal egyhangúlag fogadta el az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 211/2004. (05.13.) sz. határozata a 32.sz. háziorvosi körzet területi ellátási kötelezettségének biztosításáról A Közgyűlés az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság előterjesztését megtárgyalta és az alábbi határozatot hozza: 1./

A Közgyűlés tudomásul veszi Dr. Fűrész Erzsébet háziorvos működtetési jogának elidegenítési szándékát.

2./

A Közgyűlés hozzájárul, hogy 2004. július 1-től a 32.sz. háziorvosi körzet területi ellátási kötelezettségét a Gingko Egészségügyi Szolgáltató és Tanácsadó Betéti Társaság keretén belül annak beltagjaként Dr. Herr Henrietta biztosítsa.

3./

Elfogadja az előterjesztést mellékletében szereplő megbízási szerződést és felhatalmazza Dr. Toller László polgármestert a megbízási szerződés aláírására.

94

31.)

Határidő: Felelős:

2004. május 31. dr. Toller László polgármester

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Nyőgéri Lajos bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető

A 35. sz. fogászati körzet területi ellátási kötelezettségre vonatkozó szerződés módosítása Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök

Dr. Toller László: kiegészítés, kérdés, javaslat hiányában kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a közgyűlés 29 igen szavazattal, egyhangúlag támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 212/2004. (05.13.) sz. határozata a 35.sz. fogászati körzet területi ellátási kötelezettségére vonatkozó szerződés módosításáról A Közgyűlés az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság előterjesztését megtárgyalta és az alábbi határozatot hozza: 1./

A Közgyűlés hozzájárul, hogy a 35.sz. fogorvosi körzet területi ellátási kötelezettségét Dr. Aracsi Anikó – korábban Alba+ Dental Bt. beltagja – az Alba + Dental Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezetőjeként biztosítsa. Az ellátási szerződés egyéb pontjai változatlanul hatályosak.

2./

Utasítja a Népjóléti Főosztályt a szerződésmódosítás elkészítésére. Határidő: azonnal Felelős: dr. Sohár Endre főosztályvezető

3./

Felhatalmazza dr. Toller László polgármestert a módosított megbízási szerződés aláírására. Határidő: azonnal Felelős: dr. Toller László polgármester

95 Kapják:

32.)

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Nyőgéri Lajos bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető

Fénysugár Alapítvány támogatása Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök

Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén, szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 26 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el az előterjesztést és a határozati javaslatban foglaltakat.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 213/2004. (05.13.) sz. határozata a Fénysugár Alapítvány támogatásáról A Közgyűlés az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság előterjesztését megtárgyalta és az alábbi határozatot hozza: 1./

A Közgyűlés a Fénysugár Alapítvány „Védőnői Konferencia” szervezéséhez 100.000,-Ft összegű támogatást biztosít. A támogatás forrásául a város 2004. évi költségvetésében biztosított Egészségpolitikai és Szociális Bizottság keretét jelöli meg.

2./

A Fénysugár Alapítvány támogatási szerződését elfogadja az előterjesztés melléklete szerinti tartalommal. Felhatalmazza dr. Toller László polgármestert a szerződés aláírására. Határidő: 2004. június 15. Felelős: dr. Toller László polgármester Kapják:

33.)

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Nyőgéri Lajos bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető

Martyn Ferenc Alapítvány támogatásának jóváhagyása

96 Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök Meixner András: megemlíti nem szokványos, hogy 1 M Ft támogatásban részesítenek egy alapítványt. A Kulturális Bizottság saját keretéből biztosítja 1 M Ft-ot; mert úgy gondolja, hogy a pécsi művészeti élet megérdemel egy olyan támogatási rendszert, amelyben ösztöndíjat tudnak adni az arra méltó és érdemes művészeknek. A Martyn Ferenc Alapítvány ilyen célzattal alakult, de évek óta nem sikerült ehhez pénzügyi forrásokat szerezniük. Kéri a városi cégeket, segítsék a művészeket azzal is, hogy az alapítványt támogatják. Meggyőződésük, a kulturális főváros program nemcsak egy évre, egyszeri alkalomra szól, hanem egy olyan folyamat, aminek van eleje, és valahol talán van vége is, de biztosan nem abban az évben, amikor Pécs város ezt a címet birtokolja. Egy ilyen ösztöndíj-rendszerre szükség van, ezért kéri, fogadják el az előterjesztést, és a határozati javaslatot. Dr. Toller László: további hozzászólás, kérdés nem lévén, kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 30 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el az előterjesztést, és a határozati javaslatban szereplő támogatást. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 214/2004. (05.13.) sz. határozata Martyn Ferenc Alalpítvány támogatásának jóváhagyásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a város költségvetéséről szóló 3/2004. (02.20.) Ör. 15.§ (2) bekezdésében írtak alapján jóváhagyja az alábbi alapítvány támogatását: A Kulturális Bizottság 2004. évi keretének Működési alfejezete terhére Martyn Ferenc Alapítvány

1MFt

A közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét a támogatási szerződés elkészítésére. A közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert a támogatási szerződés aláírására. A közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a támogatási szerződésben foglaltak szerint, gondoskodjon a támogatási összeg átutalásáról.

97 Határidő: 2004. július 30. Felelős: dr. Toller László polgármester Póla József főosztályvezető dr. Tolnai Márta főosztályvezető Kapják:

34.)

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Meixner András bizottsági elnök, Póla József, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Közmunkaprogram keret 2004. évi felhasználása Előterjesztő: Fratanolo János albizottsági elnök

Fratanolo János: kommunális tevékenységre írtak ki pályázatot, melyre hét pályázat érkezet. A nyugati, a kertvárosi városrészre, valamint Pécs belvárosi és keleti városrészre 5-5 M Ft értékben lehetett pályázni. A hét pályázat közel 27 M Ft-os támogatási igénnyel rendelkezett. A hét pályázatból négyet tartottak támogatásra alkalmasnak. Az előterjesztésben szereplő négy pályázóból kettőt teljes mértékben, a másik kettőt pedig részben támogattak. Ezek a szervezetek csatlakoztak a város tisztasági mintaterület programjához, és kizárólagosan munkadíjra, illetve ehhez kapcsolódó 20 %-nyi dologi költségekre fordíthatják a támogatási összeget. Kéri az előterjesztés elfogadását. Molnárné Garai Edit: a pályázatra többen jelentkeztek, így a Volt Állami Gondozottak Egyesülete is. Kérdése, miért utasították el a keleti városrészben élő egyesület pályázatát? Tudomása szerint a területen élőket kívánták foglalkoztatni. Az előterjesztésben szerepel, hogy a Dél-Dunántúli Romák Szövetségének elszámolása az ellenőrzési osztályon folyamatban van. E szerint még nincs meg az elszámolás. Fratanolo János: az első kérdésre válasza: kommunális tevékenységre írták ki a pályázatot a város tisztasági mintaterület programjához való kapcsolódásként. A Volt Állami Gondozottak Egyesülete nem kommunális tevékenységet - hanem a lakások, házak rehabilitációjával kapcsolatos munkálatokat - írt be a pályázatába, ezért nem tudták támogatni. A Romák Egyesületével kapcsolatos kérdésre elmondja, természetesen, ha ez az elszámolás nem végződik pozitívan, akkor a támogatásból kizárja magát, hiszen ez a pályázati kiírásban is szerepel. Megelőlegezték, hogy pozitív lesz az előző évi támogatási összeg elszámolása. Amennyiben nem, akkor az összeg megmarad, és újból kiírják a pályázatot. Várnai Márton: a Dél-Dunántúli Romák Szövetségének képviseletét látja el, ezért bejelenti, hogy a szavazásban nem vesz részt. Miután kérdés merült fel az egyesület elszámolásáról jelzi, hogy megtörtént, csupán az apparátus még nem dolgozta fel. Úgy gondolja, hogy a mai napra már el kellett volna az elszámolást fogadtatni a szakbizottsággal. Reményei, és előzetes

98 információja szerint a beszámoló elfogadásra kerül, hiszen az illetékes főosztály nem talált benne semminemű kifogást. Elmondja még, hogy a Dél-Dunántúli Romák Szövetségének tavaly is volt egy hasonló jellegű sikeres programja, melynek többéves tapasztalati háttere van. Azért pályázták meg a programot, mert úgy gondolták, megfelelő tapasztalattal rendelkeznek az ellátandó területekre vonatkozóan, és véleményük szerint megfelelő koordinátorai lesznek. Tudják, hogy a Pécs tisztasági mintaakciójára vonatkozó elképzeléseket segítik elő ezzel a programmal. Szeretnék, ha a lakosság közreműködésével, és a különböző civil szervezetek segítségével is a város környezete, tisztasága pozitívan javulna. Az emberek esztétikai igényét, a szemléletüket is szeretnék pozitívan befolyásolni. Kéri a közgyűlést, támogassák a közmunkaprogramot. Molnárné Garai Edit: kérdezi Várnai Mártont, szervezete hány helyi lakost foglalkoztat majd a közmunkaprogram keretében a keleti városrészben? Várnai Márton: az előterjesztésből kitűnik, de azért elmondja, hogy a program 20 fő foglalkoztatásával kerül lebonyolításra, és egészen december 31-éig kívánják – egyébként a többi szervezettel együttműködve – a feladatokat végrehajtani. Molnárné Garai Edit: megjegyzi, kérdése arra irányult, hány helyi lakost foglalkoztatnak a program keretében? Várnai Márton: jövő hét csütörtökére meghívja képviselő asszonyt a programmal kapcsolatos tájékoztatóra, melyet a Közlekedési és Kommunális Bizottság elnöke szervez. A testület többi tagját meghívja a tájékoztatásra. Megjegyzi, természetesen Nagy Csaba frakcióvezető úr előtt is nyitva áll az Etnikai Fórum Pécsi Szervezetének közösségi háza. Néhány évvel ezelőtt már - a televízió nyilvánossága előtt - meghívta frakcióvezető urat a közösségi házukba, hogy ismerkedjen meg az Etnikai Fórum programjaival. E megbízásnak akkor valamiért nem tett eleget. Nagy Csaba: jelzi, képviselőtársa meghívása egy TV-vitán hangzott el, amikor felvetődött az is, hogy a szervezet hogyan, és miként próbált meg elszámolni az önkormányzati támogatással. Mindenesetre érdekes volt az elszámolás mikéntje. Nem csodálkozik, hogy a mai napig nem tudta az apparátus az elmúlt időszak elszámolását megvizsgálni, amennyiben hasonló ütemű, mértékű, és mélységű elszámolás történt. Az albizottság elnöke elmondta, hogy három területre osztották a várost, és 5-5 M Ft-ra lehetett pályázni. Ehhez képest nem ilyen összegek szerepelnek, nyilván, hogy a pályázatokhoz kellett igazítani a dolgokat. A Dél-Dunántúli Romák Szövetségének pályázata nyújt esetleg arra lehetőséget, hogy mozogjanak kicsit jobban a városban, mint a többiek? A Pécsbányáért Egyesület négy főre pályázott, nyilván a Pécsbányatelepről szólt a pályázatuk. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége az uránvárosi részre pályázott. A Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Alapítványa a Bajcsy laktanya területére pályázott egy fővel, A negyedik pályázó, a Dél-Dunántúli Romák Szövetsége, amely a legnagyobb összeget nyerte több mint 8 M Ft-ot, 20 fővel. A kérdése, lehet-e

99 arról beszélni, hogy a megjelölt területeken kívüli városrészekben is segítsenek abban, hogy a közterületek gondozása magasabb szintre emelkedjen. Úgy gondolja, ez fontos lenne, hiszen a város nemcsak ezekből a területekből részesül. Nyilván ez már nem Várnai Márton gondja, de talán személy szerint jobban örülne annak, ha a plusztámogatások, amelyek az egyes városrészekre kerülnek, olyan városrészekre is eljutnának, amelyekről a mai napon nem beszéltek. Nyilvánvaló, itt nem rendszeres takarításokról lenne szó, hanem egy-egy akciós napról, ami ebbe a létszámba, talán jóakarattal beleférne. Dr. Toller László: megszakítja a napirendi pont vitáját és köszönti a terembe érkező Csillagh István gazdasági minisztert, aki a mai napon Pécsett, Baranyában több programon vett részt. Átadja a szót a miniszter úrnak. Csillagh István: köszöni a lehetőséget, hogy – megszakítva egy fontos tanácskozás menetét – mondhat néhány mondatot. Elmondja, Mohácson járt, ami az egyik beruházás szempontjából talán az egyik legfontosabb döntését jelenti majd a kormánynak. A jövő heti kormányülésre kerülhet be a Schengeni Alap felhasználásának céljairól és szabályairól szóló előterjesztés, ami pontot tesz a különböző beruházások között a mohácsi határátkelőhely és ennek megfelelően a kikötő, a vámudvar beruházás pénzeszközeire. Bejárta a 6-os, és az 56-os út vonalát különböző irányokból. A két fontos beruházás lényegében egyidejűleg és egyeztetetten zajlik majd 2005-ös várható kezdéssel. Idén a Dunaújvárosig történő szakasz kivitelezését lehet megindítani. Két fontos eleme az M6-osnak, a Szekszárd és Bóly, illetőleg Bóly-Pécs a pécsi bekötés álnévre hallgató, most már M60as. A kivitelezésére elindítják néhány napon belül a tanácsadók keresésére a pályázatot. Év végéig elkészül minden szakaszt illetően az engedély; illetőleg a kiviteli tervekre megadják a megbízást, amely lehetővé teszi, hogy 2007-re ezen a két szakaszon megépüljön az autópályává bővíthető autóút. Ezzel párhuzamosan a régi nyomvonalon a 6-os, meg az 56-osnak a burkolat megerősítési programját is el tudják indítani, amire készülnek a tervek. A tervek nem azért készülnek, mert új nyomvonal lesz, hanem azért, mert nagyon sok helyen készül körforgalom, buszöböl. Szeretnék a polgármestereket, az önkormányzati képviselőket az adott nyomvonal mentén az ilyen jellegű beruházásokba bevonni, és így kiírni ezt a pályázatot is. Így 2005-től lényegében Dunaújvárosig már épül, 2005-től elkészül kivitelezésre kész állapotra már az a két szakasz, ami a pécsi bekötés, Szekszárd-Bóly, és ugyanakkor a 6-osnak a hiányzó pontokon fogják először elkészíteni a burkolat megerősítését Dunaújváros-Szekszárd, illetőleg Bólyországhatár között, így a mohácsi útnak is elkészülne az a rövid szakasza, ami hozzá tudja kötni majd az M60-ashoz. Ezek mind-mind olyan jellegű hírek, amivel a foglalkoztatás bővül, és lényegében ennek a három megyének, mert ide kell sorolnia, hogy Dél-Somogynak a foglalkoztatási helyzete sem „rózsás”, Baranyában, ha a határ mentén végigmennek, ugyanezt tapasztalják, és nyilván Tolnában is ez történik. Egy meglehetősen „lökésszerű” fejlesztésre nyílik alkalom. Ami a városfejlesztést illeti, ez a harmadik csomag. Az egyik bejelentés már a múlt héten elhangzott: a Bányavagyon-Hasznosító ingatlanok átadása; továbbá azok a projektek, amelyek keretében - mint a gazdasági és közlekedési tárca - támogatják,

100 hogy a Zsolnay gyár, a Zsolnay örökség szervezésében, megőrzésében, és egyáltalán városalakításban, ami a Zsolnay gyárakhoz tartozó ingatlanok felhasználását illeti, az önkormányzatnak legyen szerepe. Úgy gondolja, ez egyúttal Pécs és a pécsi szerep átalakítására egy új lendületet ad. Azzal zárja felszólalását, hogy használjanak növényvédő szert – ez nála a DDT –: Derű, Dinamika, Türelem. A türelem már elég hosszú ideje tart, amit megköszön a kormány nevében is, a derűt, meg a dinamikát mostantól hozzák. Dr. Toller László: köszöni miniszter úr tájékoztatását. Kicsit kétértelmű, mert a város a Zsolnay tulajdonláshoz ragaszkodik, a város szereti az önkormányzati tulajdont. Persze nem akar a város porcelánt gyártani, de jól megoldják a gyár sorsát, ebben egészen biztos. Tömegközlekedésről most nem szólnak, ez egy természetes dolog, támogatja a miniszter úr, nem úgy, ahogy személy szerint gondolja, de majd megteremtik az összhangot. Bányavagyon-hasznosítóval kapcsolatos dolgokat majd később meg tudják beszélni. Köszöni miniszter úr látogatását. Köszöni miniszter úr látogatását és bejelenti, folytatják a napirendi pont vitáját. Várnai Márton: Nagy Csabától kéri, ne ködösítsen, mert az előbbi hozzászólásával valamennyire ködösítette az említett egyesület hitelképességét. Nem fogalmazta meg konkrétan, mit akart ezzel mondani, hogy nem tudtak elszámolni. Egyébként is nem a Dél-Dunántúli Romák Szövetségének volt akkor a tárgyat érintő problémája, hanem az Etnikai Fórumnak. Frakcióvezető úrnak fel kellett volna készülnie erre a napirendi pontra, és akkor szívesen tudna vele vitába bocsátkozni. Kérdésére válaszol: gyakorlatilag arról szól ez a program, hogy az albizottság három városrészben Uránvárosban, Kertvárosban és a keleti városrészben közterületi és egyéb parkosítási munkálatokat végeztet. A Dél-Dunántúli Romák Szövetsége a keleti városrész, és a kertvárosi városrész 90 %-os részét kapta meg, mint ellátandó terület. A keleti városrész határaiba nem szeretne belemenni. A területi határoknak van egy leírása, melyet minden vonatkozásban a pályázati kiírás szerint szeretne betartani. Természetesen minden képviselő, aki érintettje a területeknek, lehetőséget kap arra, hogy megfogalmazza saját területének igényeit, és ha az összeg megegyezik az ő területük adottságaival, és a felkészültségükkel, akkor természetesen igyekeznek mindenféle igényt kielégíteni. Kukai András: a város tisztasági mintaterületeivel kapcsolatos program összehangolásánál elsődleges cél volt az, hogy a foglalkoztatáspolitika és a várostisztasági kép javítása összecsengjen. A koncepció, illetve a program utolsó mondata az volt, hogy végső cél: a teljes város tisztasági mintaterület legyen. Ezt irányítottan és ellenőrzötten lehet végrehajtani. Korábbi előterjesztés kapcsán elmondta, és a támogatási szerződés két mondata is ezt szolgálja. Erre alapozva a jövő héten egy olyan többszereplős szakmai megbeszélést tart. Úgy véli, ezzel járulnak hozzá ahhoz, hogy irányított és ellenőrzött legyen a közmunka program.

101 Staub Ernő: azért kért szót, mert Várnai képviselő úr a ködösítés ellen szólt, és személy szerint is a ködösítés ellen van. Várnai képviselő úrtól annyit kérdezett Molnárné Garai Edit képviselő asszony, hogy a közmunkások közt lesznek-e helyiek Pécs keleti városrészéből. Erre az volt a válasz, hogy képviselő úr meginvitálta először a kérdezőt, aztán az egész közgyűlést. Ha ezt tőle kérdezik, akkor válaszol, hogy igen, vagy nem. Dr. Toller László: kéri Várnai Márton képviselőtársukat, válaszoljon igennel, vagy nemmel. Várnai Márton: természetesen, igen. Jelzi, képviselőasszony kérdésének második felét hallotta, amikor arról érdeklődött, hány fő lesz foglalkoztatva. Erre válaszolt. A kérdés első felét sajnos nem hallotta, ezért nem válaszolt. Dr. Toller László: közmunkások?

a

keleti

városrészből

lesznek-e

foglalkoztatva

Várnai Márton: természetesen. A Munkaügyi Központ regisztrációs rendszeréből kikerülő embereket foglalkoztatják. Azt nem tudja befolyásolni, hogy hol lakjon az ember, nyilván, ha megfelel a feltételeknek, akkor őt foglalkoztatják. Ha a keleti városrészben lakik, akkor annak külön örülnek. Erb József: az előterjesztésről már többször tárgyaltak Kukai Andrással, valamint a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság ülésén is. Az volt az egyik legfőbb kívánalom amellett, hogy ez a program természetesen már helyére került, hogy a városnak olyan különösen hátrányos részeit, mint például a Kolónia utca, István-akna, György-akna stb. A programba be kellene venni, és akkor a Dél-Dunántúli Romák Szövetsége, vagy teljesen mindegy melyik szervezet, elsősorban ezekre a különösen hátrányos területekre koncentrálja tevékenységét. Fratanolo János: röviden válaszol a feltett kérdésekre. A három városrészre kiírt pályázat lefedi a várost, a nyugati városrész, a kertvárosi városrész és a belváros a keleti városrésszel együtt. Ezek a csapatok mobilak. Ha összeszámolják, akkor kb. 5 M Ft jut városrészenként. Nyilván fillérekre nem lehetett elosztani, ez a kérdésre a válasz. A képviselő asszony kérdésére a válasz pedig az, hogy természetesen a pályázati kiírásban az szerepelt, hogy előnyt jelent a helyi foglalkoztatás, így a Roma Szövetség, a Pécsi Roma Egyesület tagjait is bevette az együttműködésbe, tehát ők is dolgozni fognak főleg a Hősök tere, Szabolcsfalu környékén, amikor ott sor kerül a munkákra. Nagy Csaba: megköszöni az albizottság elnökének a választ. Kérése, ha a program lefedi az egész várost, akkor elnök úrnak eljuttatja annak a résznek a listáját, amire várja a közmunkában résztvevők munkáját. Dr. Toller László: további hozzászólás hiányában a 2004. közmunkakeret felhasználására tett javaslatról kéri a testület döntését.

évi

102 Megállapítja, hogy a közgyűlés 22 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 6 tartózkodás mellett támogatta az előterjesztést és elfogadta a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 215/2004. (05.13.) sz. határozata Közmunkaprogram keret 2004. évi felhasználásáról Közgyűlés megtárgyalta a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság Foglalkoztatáspolitikai Albizottságának előterjesztését és az alábbi határozatot hozza: 1.) A Közgyűlés 1.1. a Pécsbányáért Egyesületet 1.085.400 forint, 1.2. Műszaki és Természettudományi Egyesületek Baranya Megyei Szövetségét 4.999.920 forint, 1.3. Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Alapítvány Pécsi Termelőiskolát 812.700 forint, 1.4. Dél-Dunántúli Romák Szövetségét 8.101.980 forint összeggel, a 2004. évi közhasznú foglalkoztatás biztosításában támogatja. 2.) A támogatási szerződéseket az előterjesztés szerinti tartalommal elfogadja. Felhatalmazza a polgármestert a szerződések aláírására. Határidő: azonnal Felelős: dr. Sohár Endre főosztályvezető 3.) A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy az 3/2004. (02.20.) sz. költségvetési rendelet, egyéb céltartalékok, „Közmunkaprogram”, 30 millió forint keret terhére az önkormányzat által - a Pécsbányáért Egyesületnek 1.085.400 forint, Műszaki és Természettudományi Egyesületek Baranya Megyei Szövetségének 4.999.920 forint, Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Alapítvány Pécsi Termelőiskolának 812.700 forint, Dél-Dunántúli Romák Szövetségének 8.101.980 forint – nyújtott támogatások átutalásáról gondoskodjon a támogatási szerződésekben foglaltak szerint. Határidő: azonnal Felelős: dr. Tolnai Márta főosztályvezető Kapják:

dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor alpolgármester, Juhász István bizottsági elnök, Fratanolo János albizottsági elnök, dr. Sohár Endre, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

103

35.)

A „Pécsi Napközi Otthon” Alapítvány szerződés-módosítási kérelme Előterjesztő: Dr. Tóth Bertalan bizottsági elnök

Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén, kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 27 igen szavazattal támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot.

egyhangúlag

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 216/2004. (05.13.) sz. határozata a Pécsi Napközi Otthon Alapítvány módosítási kérelméről 1. Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta a Pécsi Napközi Otthon Alapítvány módosítási kérelmét és hozzájárul ahhoz, hogy az Alapítvány az 1-1174-5/2003. sz. támogatási szerződésben meghatározott 100.000,- Ft-os összeget terápiás foglalkozások anyagszükségletének biztosítására fordítsa. 2. A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy a szervezet értesítéséről gondoskodjék.

36.)

Határidő: Felelős:

2004. május 17. dr. Varga István főosztályvezető

Kapják:

dr. Kunszt Márta alpolgármester, dr. Schmidt József, dr. Tóth Bertalan bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető

Az önkormányzat tulajdonában lévő üres lakások élrtékesítésre történő kijelölése Előterjesztő:

Bókay Endre bizottsági elnök

Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 igen szavazattal , 1 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el az előterjesztést és a határozati javaslatot.

104 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 217/2004. (05.13.) sz. határozata az önkormányzat tulajdonában értékesítésre történő kijelöléséről

lévő

üresen

álló

lakások

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság előterjesztését megtárgyalta és 1.) Az Önkormányzat tulajdonában lévő üresen álló, valamint vételi és elővásárlási joggal nem érintett 13 db lakás listáját a határozat mellékletében felsoroltak szerint árverésen történő értékesítésre elfogadja és kijelöli. 2.) A Közgyűlés elrendeli, hogy az értékesítésre kijelölt 13 db lakás – esetleges – közüzemi hátralékait a szolgáltatók által a későbbiekben igazolt számlák alapján, valamint a PVV Rt. által elkészített ingatlanforgalmi értékbecslések munkadíját 227.500.Ft értékben az önkormányzat az értékesítést követően fizeti meg, melynek forrása az eladásból befolyt összeg. A Közgyűlés utasítja a Szociális Lakásgazdálkodási Csoportot és a Közgazdasági Főosztályt a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: értelem szerint Felelős: dr. Sohár Endre , dr. Tolnai Márta főosztályvezető, dr. Varga - Pál Józsefné csoportvezető Kapják:

dr. Toller László polgármester, Bókay Endre bizottsági elnök, dr. Sohár Endre, dr. Tolnai Márta főosztályvezető, dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető

A határozat melléklete a jegyzőkönyv mellékletében szerepel.

37.)

Szieberth Róbert Általános Iskola „B” épülete, és iskola épülete áttervezésére megbízás Előterjesztő: Tóth Mihályné bizottsági elnök

Tóth Mihályné: szóbeli kiegészítésében elmondja a Szieberth Róbert Általános Iskola két épületének áttervezéséről szól az előterjesztés. A 90.számú épület a főépületben kizárólag iskolai célokat szolgál. Innét elkerül asz óvoda és a szolgálati lakás. A „B” épületben pedig 4 csoportos óvoda lesz a 3 csoportos helyett és ott alakítják még ki a tornatermet a vizesblokkot, öltözőt, színpadot stb.-t. Ezáltal egységesebb jól használható épülettömb jön A terv elkészítésére a Riesz Építésziroda Kft.-t kérik fel. létre.

105 Az előterjesztést az Oktatási Bizottság, valamint a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság is elfogadta. A Költségvetési Bizottság javaslata, hogy a tervezői díjat kedvező kamatozású hitelből biztosítsák. Kéri a közgyűlés fogadja el az előterjesztést és a határozati javaslatot. Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás hiányában szavazásra bocsátja az előterjesztést és a határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 egyhangú igen szavazattal , ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 218/2004. (05.13.) sz. határozata Szieberth Róbert Általános Iskola „B” épülete (Zsolnay u. 109.) és iskola épülete(Zsolnay u. 90.) áttervezésére történő megbízásról A Közgyűlés úgy dönt, hogy Pécs M. J. Város Önkormányzata a Szieberth Róbert Általános Iskola „B” épülete (Zsolnay u. 109.) (volt mozi) és iskola épülete (Zsolnay u. 90.) áttervezésére az Oktatási Bizottság 7/2004.(02.19.) számú állásfoglalásában meghatározott műszaki tartalommal a Riesz Építésziroda Kft.-vel tervezői szerződést köt bruttó 6.000.000 Ft összegben. A tervezési munka fedezetéül a Pécs M. J. Város Közgyűlése 3/2004.(02.20.) számú költségvetési rendelet 21. §. (3) bekezdésében a beruházási lista 21. sorában szereplő „Szieberth Róbert Általános Iskola tervezésére” biztosított 6.000.000 Ft hosszúlejáratú kedvező kamatozású hitel szolgáljon. A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt a hitelszerződés előkészítésére. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a hitelszerződés és a tervezői szerződés aláírására. Határidő: 2004. június 13. Felelős: dr. Toller László polgármester, Jeszták Lajos, dr. Tolnai Márta főosztályvezetők Kapják:

dr. Toller László polgármester, Tóth Mihályné, Juhász István, Soó László bizottsági elnök, Jeszták Lajos, dr. Tolnai Márta, Póla József főosztályvezető

38.) Petőfi utcai lakások áthelyezése a szociális lakásgazdálkodási keretbe

106

Előterjesztő: Tóth Mihályné bizottsági elnök Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás hiányában szavazásra bocsátja az előterjesztést és a határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 egyhangú igen szavazattal , ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 219/2004. (05.13.) sz. határozata Petőfi utcai lakások áthelyezéséről a szociális lakásgazdálkodási keretbe 1./ Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az 500.Sz. Angster József Szakképző Iskola Petőfi utcai telephelyén található 3 db, korábban iskolai szolgálati lakásként hasznosított lakásokat áthelyezi a szociális lakásgazdálkodási keretbe. 2./ A közgyűlés utasítja a Népjóléti Főosztály Szociális és Lakásgazdálkodási Csoportját, hogy gondoskodjon a lakások piaci célú hasznosításáról. 3./ A közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét, hogy a közgyűlés döntéséről az érintett intézmény igazgatóját értesítse.

39.)

Határidő: Felelős:

2004. december 31. dr. Varga Pál Józsefné csoportvezető Póla József főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Tóth Mihályné, Bókay Endre bizottsági elnök, Póla József, dr. Sohár Endre főosztályvezető, dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető

A Pécsi 36664, és a 36668/1 hrsz-ú földterületek önkormányzati tulajdonba vétele Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén. Kéri szavazzanak.

107 Megállapítja, hogy a Közgyűlés 25 igen szavazattal , ellenszavazat nélkül 4 tartózkodás mellett fogadta el az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 220/2004. (05.13.) sz. határozata a pécsi 36664 hrsz., és a 36668/1 hrsz. földterületek önkormányzati tulajdonba vételéről A Közgyűlés a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Szakiskola tulajdonában álló, pécsi 36.664 hrsz-ú, 2617 m2 nagyságú, és a 36.668/1 hrsz-ú 1983 m2 nagyságú beépítetlen földterületeket térítésmentes tulajdonjog átadással tulajdonba veszi. Felhatalmazza a polgármestert a tulajdonjog átadás-átvételéről szóló megállapodás aláírására. Utasítja a Közgazdasági Főosztály vezetőjét, hogy a tulajdonba vételt a vagyonnyilvántartáson vezesse át. A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinetet, hogy a törzsvagyont érintő változások átvezetéséről – az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 29/2002./05.10./ számú önkormányzati rendelet módosítása során – gondoskodjon. Határidő: Felelős:

2004. 05. 15. dr. Toller László polgármester dr. Tolnai Márta főosztályvezető Jeszták Lajos főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Jeszták Lajos, dr. Varga István főosztályvezető

40.) 52.006/6 hrsz-ú ingatlan felajánlása közút céljára Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás hiányában kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 25 igen szavazattal , ellenszavazat nélkül 5 tartózkodás mellett fogadta el az előterjesztést és a határozati javaslatot.

108 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 221/2004. (05.13.) sz. határozata az 52006/6 hrsz-ú ingatlan önkormányzati tulajdonba vételéről A Közgyűlés az 52006/6 hrsz-ú ingatlant tulajdonba veszi, közúthoz való csatolás céljából.

önkormányzati

A Közgyűlés felhatalmazza megállapodás aláírására.

a

a

polgármestert

szükséges

A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinetet, hogy a törzsvagyont érintő változások átvezetéséről – az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól szóló 29/2002./05.10./ sz. önkormányzati rendelet módosítása során – gondoskodjon. Határidő: 2004. június 01. Felelős: Jeszták Lajos főosztályvezető dr. Varga István kabinetvezető Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, Jeszták Lajos, dr. Varga István főosztályvezető

41.) A PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. megbízása mezőgazdasági haszonbérletekre vonatkozóan Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén szavazásra bocsátja az előterjesztést és a határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 27 igen szavazattal , ellenszavazat nélkül 3 tartózkodás mellett fogadta el az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 222/2004. (05.13.) sz. határozata a PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. megbízásáról mezőgazdasági haszonbérletekre vonatkozóan

109

A Közgyűlés úgy határoz, hogy a mezőgazdasági haszonbérletre kijelölt önkormányzati tulajdonú telekingatlanokkal kapcsolatos feladatok ellátásával a PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő RT. legyen megbízva bruttó 3,5 millió forint évenkénti megbízási díj ellenében 2006. április 30-ig. A munkadíj fedezete a haszonbérleti szerződésekből befolyó haszonbérleti díj. A feladat elvégzéséről és az árbevételről, valamint annak felhasználásáról a megbízott évenként köteles beszámolni. A mezőgazdasági haszonbérbe adandó területek jelenlegi bérleti díja a./ Belterületi kert művelés esetében 7,80 Ft/m2 b./ Külterületi szántó esetében 1,80 Ft/m2 A bérleti díjak emelése mezőgazdasági évenként az inflációs rátával növelten történik. A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési Főosztályt, hogy Pécs Város Egységes Szabályozási Tervének és Építési Szabályzatának elfogadását követően a bérbe adott ingatlanok címjegyzékét vizsgálja felül a piaci hasznosíthatóság tekintetében, és azt a mezőgazdasági év kezdetére minden év október 15-ig biztosítsa a PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő RT részére. A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert, hogy a megbízási szerződést aláírja. Határidő: a megbízási szerződés aláírására: 2004.június 30. Felelős: Jeszták Lajos főosztályvezető Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető

42.) GVOP- 3.1.1. pályázat „Intelligens városkalauz” projektjében való részvétel Előterjesztő: Horváth Zoltán alpolgármester Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén. Kéri szavazzanak. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 25 igen szavazattal , ellenszavazat nélkül 2 tartózkodás mellett fogadta el az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 223/2004. (05.13.) sz. határozata

110

GVOP-3.1.1 pályázat „Intelligens városkalauz” projektjében való részvételről A Közgyűlés úgy dönt, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata részt vesz a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium GVOP-3.1.1 pályázati kiírás „Intelligens városkalauz” projektjére pályázatot benyújtó, a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete, Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata és az egri Eszterházy Károly Főiskola által alkotott konzorciumban. A Közgyűlés felkéri dr. Toller László polgármestert a pályázat, illetve annak sikeressége esetén a támogatási szerződés aláírására.

43.)

Határidő: Felelős:

2004. május 14. dr. Toller László polgármester

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Horváth Zoltán alpolgármester, dr. Bretter Zoltán bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető

Közös pályázat korszerűsítésére

benyújtása

a

forgalomirányító

rendszer

Előterjesztő: Kukai András bizottsági elnök Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén. Szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 igen szavazattal , ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 224/2004. (05.13.) sz. határozata közös pályázat benyújtásáról a városi forgalomirányító rendszer korszerűsítésére A közgyűlés szükségesnek ítéli a városi forgalomirányító központ és az általa vezérelt rendszerek korszerűsítését. Egyetért a Baranya Megyei Állami Közútkezelő Kht. által a Regionális Fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóságához a

111 „Hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének javítása. A helyi tömegközlekedés fejlesztése” című, 1/2004/ROP2.1.3. számú kiírásra benyújtandó pályázatával. Az önkormányzat a pályázatban partnerként részt vesz. Felhatalmazza a polgármestert a pályázat partnerként való aláírására. Határidő: 2004. május 15. Felelős: dr. Toller László polgármester Kapják:

44.)

dr. Toller László polgármester, Kukai András bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető

GVOP. –4-3.1. pályázat benyújtása Előterjesztő: Horváth Zoltán alpolgármester

Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén. Kéri szavazzanak. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 igen szavazattal , ellenszavazat nélkül 2 tartózkodás mellett fogadta el az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 225/2004. (05.13.) sz. határozata GVOP-4.3.1 pályázat benyújtásáról A Közgyűlés támogatja a PEA program keretében kidolgozásra kerülő „A Dél-dunántúli Régió elektronikus közigazgatási szolgáltatásainak fejlesztése” tárgyú pályázat benyújtását a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium GVOP-4.3.1 pályázata keretében. A Közgyűlés felkéri dr. Toller László polgármestert a pályázat, illetve annak sikeressége esetén a támogatási szerződés aláírására. Határidő: Felelős:

2004. május 15. dr. Toller László polgármester

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Horváth Zoltán alpolgármester dr. Bretter Zoltán bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető

112

45.)

A „Munka Pécs –Baranyáért” KHT ügyvezető igazgatójának megválasztása Előterjesztő: Gonda Tibor alpolgármester

Gonda Tibor: szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság mai ülésén tárgyalta az előterjesztést és azzal a módosítással fogadták el, hogy a az ügyvezető megbízása egy évre szóljon. Ezen időtartam alatt kiderül, hogy nevezett alkalmas-e a feladat ellátására. Kéri ezzel a módosítással fogadják el az előterjesztést és a határozati javaslatot. Dr. Toller László: további hozzászólás hiányában szavazásra bocsátja az előterjesztést és a módosult határozati javaslatot. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 22 igen szavazattattal, ellenszavazat nélkül 8 tartózkodás mellett fogadta el az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 226/2004. (05.13.) sz. határozata a „Munka Pécs-Baranyáért” Kht. ügyvezető igazgatójának megválasztásáról 1.) A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a „Munka Pécs-Baranyáért Tranzit Foglalkoztatási” Kht. taggyűlése Benovics Gábort / 7632 Pécs, Nagy Imre u. 46. / 2004. június 1-től 2005. május 31-ig, 1 éves időtartamra, 300 000 Ft / hó díjazással megválasztja a Kht. ügyvezetőjének. 2.) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a „Munka PécsBaranyáért Tranzit Foglalkoztatási” Kht. taggyűlésén a határozat 1. pontjában foglaltaknak megfelelően adja le szavazatát. 3.) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a „Munka PécsBaranyáért Tranzit Foglalkoztatási” Kht. módosított egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződését Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata nevében aláírja. Határidő: Felelős:

a „Munka Pécs-Baranyáért Tranzit Foglalkoztatási” Kht. következő taggyűlése dr. Toller László polgármester

113 Kapják:

dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor alpolgármester, Dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó

Napirenden kívüli felszólalások: a.) Dr. Fekete Éva: a mai Dunántúli Napló címoldalán olvasta, hogy Hering Gyula nyerte a közétkeztetési pályázatot.A közétkeztetés azt a célt szolgálja, hogy kiszolgáltatott, idős, beteg emberek ellátását megoldja, akik számára nagyon fontos a minőségi étkezés. Az elmúlt években sok mindent lehetett hallani a közétkeztetés, ezen belül a szociális szférában történő közétkeztetés minőségéről. Várta volna, hogy minőségi javulás áll be ezen a területen, és a pályázat eredménye ellenére is várja, hogy megtörténik. Mondanivalójának másik része inkább erkölcsi vonatkozású. Felvetődött benne, hogy képviselőtársai közül hányan állnak az önkormányzattal kapcsolatba, akár úgy is, hogy nem tulajdonosai, vagy ügyvezetői az adott cégnek. Dr. Toller László: a Dunántúli Napló két dologról elfelejtette tájékoztatni a közvéleményt; ugyanis ez már egy hónappal ezelőtt eldöntött ügy, amelynek mai felhozatala megkérdőjelezi a napilap frissességét. Hering Gyulának polgármesterként lelkesen kampányolt, és minden szocialista képviselővel így tesz. Ha a főszerkesztő úr szocialista színekben indul, neki is kampányolni fog, attól függetlenül, hogy viselkedik mostanában. Nem érti az összefüggéseket, ugyanis két pályázó volt, és mindkettő eredményes lett. Erkölcsi vonatkozásban pedig úgy gondolja, a Közgyűlés jogszerű döntést hozott. A Dunántúli Napló jelenlegi etikáját pedig nem cserélné fel sem Hering Gyula sem a saját etikájára. Nagy Csaba: véleménye szerint ennél lényegesebb dologról van szó, hiszen hogy egyik képviselőtársuk tulajdonában lévő cég öt éves szerződést kapott, melynek értéke közel 1,5 Mrd forint. Ha hasonló szerződést kötött volna a mindenkori magyar kormány egyik tagja, akkor a jelenlegi kormánypártok etikai kódexe szerint távoznia kellett volna a kormányból. De Pécsett vannak, ahol más a helyzet. Érdemes megnézni azt a pályázati kiírást, amelyet tudomása szerint nem tárgyalt az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság. Hogyan fordulhatott elő, hogy polgármester úr ismeretei szerint csak 2 – bár ő háromról tud – pályázat érkezett be. A pályázati kiírásból megdöbbenve tapasztalta, hogy az étkeztetésben résztvevő szolgáltatók közül azokat, akik jelenleg kórházakba, illetve klinikákra szállítanak, kizárták a pályázati lehetőségekből. Érdemes azon elgondolkodni, hogy milyen pályázat az, ahol három pályázó van, kell-e az étkeztetést két cégnek kiírni, és érdemes a felmerülő etikai, erkölcsi, és morális kérdéseken elgondolkodni, és nem ilyen könnyedén átlépni rajta, ahogyan polgármester úr tette. Reméli, ez a napirenden kívüli felszólalás alkalmat ad arra, hogy mindannyian elgondolkodjanak azon, ez helyes-e, vagy sem. Dr. Kunszt Márta: közbeszerzési pályázatról lévén szó, bárki pályázhatott. Két cég vállalta az adott feltételek mellett az üzemeltetést, a másik pedig a

114 kisebb részét kívánta ellátni, mert úgy gondolta, nagyobb ellátottságot nem tud vállalni. Tájékoztatásul elmondja, mielőtt a képviselőtársuk érdekeltségi körébe tartozó céget elbírálták volna, kikérték a Közigazgatási Hivatal véleményét, és azt a választ kapták, hogy nem összeférhetetlen. A szociális étkeztetés nagyon nehéz terület, fokozott odafigyelést igényel. Reméli, olyan feltételeket tudnak biztosítani, hogy a minőség és a mennyiség is kifogástalan lesz az elkövetkező időszakban. Staub Ernő: az ügy nem attól ügy, mert a megyei napilap megírja. Lehet, hogy akkor is szóba került volna, ha képviselőtársa nem említi. Minden esetre nagyon furcsának tartja, hogy ilyenkor mindig kirohanások történnek az ügyet feltáró újság ellen. Úgy gondolja, összeférhetetlenségi, etikai kérdések felmerülhetnek, ezeket járja körül az írás, feltehetően polgármester urat tárgyilagosan idézik, hiszen a cikk végén az szerepel, hogy nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Dr. Toller László: közbeveti, nem tárgyilagos, mert nem ezt mondta. Staub Ernő: ez esetben kéri polgármester urat, tájékoztassa a képviselőket, és a Pécs TV-n keresztül a nyilvánosságot. Jobb később, mint soha, és úgy gondolja, a Dunántúli Napló ettől még megfogadhatja a polgármesteri tanácsot, és gyorsabban is eljárhat hasonló ügyekben. Dr. Toller László: kétszer hozta le a napló ugyanazt, de már régen nem zavarja az az erkölcsi magatartás amit mostanában irányába tanúsítanak, inkább őket minősíti. Bókay Endre: azért vannak mindannyian zavarban, mert közel 1,5 hónappal ezelőtt zajlott le a pályázat, és nem tudja, ellenzéki képviselőtársai részt vettek-e bíráló bizottsági üléseken, ahol erről döntöttek. Ha ott voltak, szóvá tették-e a most kifogásoltak? Számukra elég érdekes, hogy miért most vetődik fel a probléma. Kérdés, hogy miért éppen csütörtökön, Közgyűlés napján válik hírré, 6-8 héttel az esemény után? Egy dolog nem került szóba, hogy erre a területre senki nem pályázott, ezért ha az érintett képviselőtársuk nem pályázik, a terület ellátatlan marad. Valójában akkor lehetne az ügynek negatív politikai felhangja, ha többen pályáztak volna. Ismételten elmondja a közvélemény tájékoztatására, hogy senki nem pályázott erre a területre. Dr. Gáspár Gabriella: megjegyzi, amíg az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság tagja volt, február elejéig, addig a pályázat nem került kiírásra. Egy alkalommal volt szó a szociális étkeztetésről, és az azzal kapcsolatos problémákról. Felvetődött, hogy egyszer alaposan végigtárgyalják, hiszen panaszok érkeznek az érintettektől. Dr. Toller László: nagy hibát követett el, amikor nem engedte közzé tenni Pauska Zsolt főszerkesztő úr etikai magatartásával kapcsolatos teljes MUOSZ szakvéleményt. Rövidesen pótolják, közzé teszik a Pécsi Hírek első oldalán. Hering Gyula ügyében messze elmarasztalja a MUOSZ etikai bizottsága az amúgy nem tag főszerkesztő urat.

115

Meixner András: az előző ciklusban sem volt jellemző, hogy a szakbizottságok ilyen gazdasági ügyeket tárgyaltak volna. Az elbírálás a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság feladata, más jellegű problémákat a szakbizottságon keresztül szoktak megoldani. b.) Nagy Csaba: köztudott, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának képviselőtestülete április 22-én tartott ülésén elfogadta a közoktatási intézmények átszervezéséről szóló előterjesztést, melynek értelmében a határozat 4. pontja alapján az Anikó utcai óvoda Viktória utcai tagintézményének két óvodai csoportját 2004. július 31. hatállyal megszünteti. Ugyanezen határozat 5. pontja nem engedélyezi az óvodai beíratást és felvételt a Viktória utcai tagintézménybe. A fenti határozat elfogadása után több képviselő kapott megkeresést a szülők és a szakma részéről azzal a kéréssel, hogy a város képviselőtestülete tárgyalja újra az előterjesztést és az említett két határozati pontot, valamint a hozzájuk kapcsolódó alapító okirat módosításáról szóló döntéseket helyezze hatályon kívül, lehetővé téve ezzel a beíratást az említett óvodába. „Mivel az óvodai beíratások jelenleg is tartanak, ezért az esetleges késedelem nem orvosolható hátrányt okozna. Frakciónk álláspontja szerint e miatt sürgős, rendkívüli Közgyűlés összehívására van szükség a kérdés megnyugtató rendezése céljából. A fent leírtakra tekintettel a FIDESZ Magyar Polgári Szövetség frakciója az SZMSZ 8. §. (2) bekezdésében szabályozott sürgős, rendkívüli ülés összehívását indítványozza. Indítványunk szerint az ülésre 2004. április 29-én 9.00 órai kezdettel kellene sor kerüljön az egyetlen, az előzőekben már kifejtett napirendi pont tárgyalása céljából. Kérjük a Tisztelt Polgármester Urat, intézkedjék a rendkívüli ülés összehívásáról. Reméljük, hogy a fenti előterjesztésünk a várost irányító koalíció képviselőinek meghallgatására talál, és sikerül még időben, közös akarattal számos szülő, és kisgyermek problémáját megoldani. Pécs, 2004. április 27. Bízunk segítő együttműködésében. Tisztelettel: Dr. Deákszólt Így Péter azésindítvány, Nagy Csaba” amelyre polgármester úr április 29-re összehívta a Közgyűlés rendkívüli sürgős ülését. Felolvas egy másik levelet, melynek címe: „Óvoda bezárás, kormánykoalíció, téma: Viktória utcai óvoda sorsa, helye: Pécs Városháza 2004. április 29. Pécs városi képviselőinek testületi ülése szavazatképtelenség miatt eredménytelen. Dr. Toller László Pécs polgármesterének rövid, tömör határozott szavaival eredménytelenül végződött. Dehogy eredménytelenül, eredménnyel, mivel a fent nevezett témával kapcsolatban e napon kellett volna „igent”, vagy „nemet” mondani, hogy marad-e az óvoda, vagy nem. Az óvoda bezárást – nem elfeledve – tegyük egy pillanatra félre. Nem végleg, annál is inkább, mert érdekelt vagyok, két unokám is ide jár, azért, mert jobb, mint egy másik, szerintem. Amiért egy pillanatra félreteszem a témát, az a fent említett testületi ülés szellemisége, az, ami finoman szólva feltűnő. Durvábban fogalmazva jól tervezett és jól kitervelt taktikus győzelem, a városvezető koalíció győzelme, az óvoda bezár. Ez egy újabb jogi, etikai érzékenység kifinomult formájának bizonyítéka. Toller polgármester nem hiányolta, nem furcsállotta különösen az MSZP és az SZDSZ egyöntetű távolmaradását. Valószínű, tudta, tudták, ha nem jelennek meg, akkor

116 győztek. S, hogy ebben mi a furcsa? Régi idők párbajainak lovagias szabályai szerint aki nem jelenik meg a párbaj helyszínén, az gyáva, és erkölcsileg nulla. Persze elfelejtettem, ma a XXI. században élünk, miért is lennének lovagiasak, esetleg sportszerűek a politikusaink. Tehát lovagiasság, sportszerűség nincs, hát akkor mi van? Demokrácia. Ezt kérdezem, kérdezzük.” és van jó néhány aláírás a levél végén. Emlékezete szerint 14 év alatt ez volt az első olyan ülés, amit sürgős rendkívüli ügyben kértek összehívni. Ez összehívásra is került. Úgy gondolja, 14 évvel a rendszerváltás után ez egy próbája volt a helyi demokráciának, mert hihetetlenül nehéz és kényes kérdésben kellett volna „igent” vagy „nemet” mondani valamennyiüknek. Nem tették meg. Dr. Toller László: szabályosan összehívta a Közgyűlés a FIDESZ frakció indítványa alapján, amelyet mérlegelhetett volna, hogy mitől sürgős és halaszthatatlan, miután eldöntött kérdésről akartak új szavazást kikényszeríteni. Semmiféle sürgős és halaszthatatlan nem volt az ügyben, hiszen a Közgyűlés korábban már döntött. Nagy Csaba képviselőtársa a Dunántúli Napló olvasójával együtt azt állította, hogy bezártak óvodát. Hangsúlyozza, nem zárták be a Viktória utcai óvodát, hanem két óvodai csoportot szüntettek meg, akik oda járnak, végig járhatják az óvodát. Szemen szedett hazugság, amit ezzel kapcsolatban képviselőtársa állított, holott tudja azt, hogy a Közgyűlés határozata nem így szól. Ez a közönség megtévesztése. Tájékoztatja a Közgyűlést arról, hogy kapott 1000 aláírást fénymásolva, melyet a rendőrségnek kellett átadnia, miután alapos a gyanú, hogy az aláírásokat nem azok gyűjtötték össze, akik az óvoda mellett, vagy ellene szerettek volna demonstrálni. A rendőrség kivizsgálja, és erről megkapják a rendőrhatóság tájékoztatását. Utolsó előtti megjegyzése, hogy éppen a FIDESZ frakció csúfolta meg a demokráciát akkor, amikor olyan helyzetbe hoztak másokat – ők pedig felkészültek rá – hogy nem tudtak részt venni a Közgyűlésen. Hozzáfűzi, több szocialista képviselő is jelen volt az ülés teremben, a szabad demokraták is részt vettek, de látták, hogy velük együtt sem lett volna határozatképes a Közgyűlés. Nagy Csaba képviselőtársa itt volt, látta, csúsztat, félretájékoztatja a közvéleményt. A Városi TV előtt zajlott, vissza lehet nézni a képeket, hogy kik voltak jelen. Az egy másik kérdés, hogy nem csatlakoztak a FIDESZ kalandor taktikájához. Nagy Csaba élt vissza a joggal akkor, amikor olyan képviselőtársával írta alá a kérelmet, aki az Oktatási Bizottság munkájában – amelyben Staub Ernő támogatta az óvoda két csoporttal való csökkentését – három hónapja nem vesz részt. Ez a demokrácia megcsúfolása, nem az, amit képviselőtársa mond. Staub Ernő: egyrészt volt a döntés, másrészt volt az az eljárás, amit Nagy Csaba képviselőtársa felvetett. A bizottsági döntésben, amit valóban megszavazott együtt szerepelt az Illyés Gyula utcai óvoda létrehozása és a két óvodai csoport megszüntetése. Egyébként továbbra is az a véleménye, hogy alakulhat úgy a helyzet, amikor meg lehet szüntetni óvodai csoportokat. A dolognak azonban folytatása volt, és itt már nem ért egyet polgármester úrral, ugyanis az érintettek megkeresésére kérték a sürgős, rendkívüli ülés összehívását. Az ülés sürgősségét a beíratás határideje indokolta. Igaz, hogy

117 az óvodát jogi értelemben nem szüntették meg, de a jövője a beíratás eltörlésével megszűnt. A kérelem tulajdonképpen próba beíratásra vonatkozott. Bizonyos részben ketté kell választani az ügyet. Az olvasói levél is a demokráciát vetette fel. Újra lehetett volna tárgyalni az ügyet, újra lehetett volna szavazni, újra lehetett volna érveket felhozni, ehhez képest történt, ami történt, ami úgy tűnik, előre megszervezett volt. Elmondja, kik voltak jelen: Meixner András intézményfejlesztési tanácsnok, Tóth Mihályné az Oktatási Bizottság elnöke, Sík László Lajos és Weller János. Ez még mindig messze van a határozatképességtől. Úgy gondolja, tömeges volt a távollét az MSZP részéről. Az más kérdés, hogy a négy képviselőből egy nyomta meg a szavazógép gombját, de ennek valóban nem volt jelentősége. Ezt az elintézési módot, hogy kormánypárti obstrukcióval meg sem jelennek, nem tartja szerencsésnek, és demokratikusnak. Bókay Endre: tényeket egyáltalán nem ismertettek a közvéleménnyel. Úgy gondolja, ha ezeket felsorolják, és az újságba bekerültek volna, amiket elhallgattak, akkor másként vélekednének. Jelenleg pontosan 5 csoport van a Viktória utcai óvodában, ebből 2 elmegy az iskolába, 2 középsős csoport nagycsoportossá válik, és egy kiscsoport középsős csoporttá válik. Ugyanúgy, ugyanott, ugyanazokkal az óvónőkkel együtt folytatják az életüket. Egyetlen gyermeket, szülőt, és óvodapedagógust semmilyen sérelem nem ér. Ezt nagyon fontos kinyilatkoztatni, mert az újságcikk és a FIDESZ frakció által keltett közérzet egész mást sugall. Azt jelenti, mintha egy óvodát bezártak volna. A két nagycsoportos óvodai hely pótlására az Illyés Gyula utcai Általános Iskolában nyitnak egy új intézményt. Ezt azért teszik, mert így tudják biztosítani az iskola utánpótlását, a másik ok, hogy az iskola körül 1400 méteres körzetben nincs óvodai csoport. A Viktória utcai óvodában – és ezt Staub Ernő nagyon jól tudja – 400 méteres körzetben további 6 óvoda van. Tehát az új beíratásra váró gyerekek és a szülők érdekei nem sérülnek. Ez volt a tény, ez volt a napirendi pontban is, amit Staub képviselőtársa megszavazott bizottsági ülésen, de elutasította Közgyűlésen. Nem tudják, miért. Amikor újra meghirdették, és összehívták ezt a találkozót, semmilyen új információt nem tettek mellé. Nem tudják, miről szólt volna az új tárgyalás, viszont kaptak egy igen furcsa aláírási listát, mellyel 1000 szülő tiltakozott az óvoda „bezárása” ellen. A listán budapesti, tatabányai, mátészalkai, és egyéb aláírás szerepel. Tudomása szerint tizenéves fiatalokkal íratták alá, és ha ennek a hatására mozgósítanak, az azt jelenti, hogy legalizálják ezt a tiltakozást. Számukra az a kérdés, hogy kik járatták le a polgári etikai tiltakozásoknak ezt a nagyon legális és kulturált formáját, mert valaki nagyon visszaélt ezekkel. Előfordult olyan, hogy egy személy egy oldalon belül kétszer aláírt. Miért éltek vissza ezekkel a Nagy Csaba frakcióvezető pontosan tudja, bármikor lehet egyeztetni. Nem lehetőségekkel? kereste meg, a rendkívüli ülés összehívására szóló értesítést április 28-án késő délután kapták meg. Ha a FIDESZ frakció valójában össze akarta volna hívni a rendkívüli ülést, akkor már hétfőn elkezdi a szervezését, de azt akarták, hogy ne jöjjön össze. Tóth Mihályné: az önkormányzat egy közgyűlési határozattal eldöntötte, hogy a reális helyzethez igazítja az óvodai ellátást. Ennek megfelelően próbált intézkedést tenni egy túlzottan ellátott területen, ahol a kérdéses

118 óvoda alacsony létszámmal működött, hiszen voltak olyan napok – mint azt már elmondta – hogy 5 gyerek volt a csoportokban. Átlagosan 13-14 gyerek volt egy csoportban, mely alapján az óvoda feltöltöttsége 65 %-ra tehető, 400 méteren belül van hat óvoda, és 900 méteren belül pedig további négy. Tehát tíz óvoda közül választhat a szülő. A megszüntetés is rendkívül humánusan történt, mivel a kimenő gyereket már nem érinti a kis- és középső csoportos gyerekek pedig ott maradhatnak az óvónőjükkel. Valóban sehol nem jelent meg az, hogy új óvoda nyílik egy eddig ellátatlan területen, ahol 1200 méteres körzetben nincs óvoda. Ennek figyelembe vételével az önkormányzat rendkívül humánusan járt el, és szakmailag mindenképpen megalapozott döntés volt, amit az is igazol, hogy az Oktatási Bizottság egyhangúlag elfogadta. Dr. Fekete Éva: sajnálja, hogy a Közgyűlés utolsó napirendi pontjainak tárgyalásakor uralkodó jó hangulat megváltozott. Úgy gondolja, az lehet az oka, hogy mindannyian rendelkeznek erkölcsi érzékkel. Bókay frakcióvezető hozzászólását hallva úgy érzi, nem az volt mondanivalójának lényege, hogy az óvoda működik, vagy nem. A kormányzó koalíció részéről folyamatos magyarázkodás zajlik, Nem erről szólt a frakcióvezető úr felszólalása, hanem arról az erkölcsi kérdésről, ha valaki képviselő, a munkáját hogyan és milyen minőségben végzi, milyen erkölcsi kötelezettségét érzi annak, hogy akár egyetlen egy városi polgár kezdeményezésére – ha annak indoka és súlya van – lépnie kell. Úgy gondolja, mindannyiuk kötelezettsége, hogy az emberek problémáit megoldják. Ezért vannak a Közgyűlésben, és ezért kell itt lenniük, ha rendkívüli ülés van, és akkor kötelességük megnyomni a szavazó gombot és dönteni. Meixner András: nagyon jól elmondta dr. Fekete Éva képviselőtársa, ugyanis valóban minden képviselő számára erkölcsi és politikai kérdés, hogyan viszonyul egy témához. Az ellenzéki képviselőknek is megvan a maguk felelőssége. Új helyzet nem merült fel ebben az esetben – legfeljebb becsatoltak néhány aláírást – mert mindannyian tudták, mennyi gyerek van Kertvárosban és a Pécs városi óvodarendszerben. Azt is tudták, hogy a Rózsadombon csak úgy lehet óvodát létrehozni, ha helyette megszüntetnek másikat, mert a kapacitásokat nem lehet bővíteni. Az is ismeretes volt, hogy a Nevelési Központ felújítása miatt szükséges a környéken egy óvoda kiürítése, mert a gyerekeket valahova el kell helyezni erre az időszakra. Ezeket a vita során mind elmondta. Ehhez képest lehet, hogy az 1000 aláírás megtárgyalandó lett volna, ha új körülményt tudnak felhozni, de nem tudtak. Itt volt a Közgyűlésen, de nem nyomta meg a jelenlét ellenőrzésére a szavazó gombot, éppen azért, mert látta, hogy összesen 18 képviselő van a teremben, amely nem elegendő a határozatképességhez. A képviselőknek kell tudni dönteni abban, hogy adott esetben melyik a nagyobb, és melyik a kisebb csoport érdeke. Úgy gondolja, a Viktória utca képviselőjeként is a másik megoldás mellett kellett döntenie, mert ha 400 méteres körzeten belül van 6 óvoda, ott nincs érdeksérelem, de ha másik helyen 1.500 méteres körzetben van, akkor napi érdeksérelem áll fenn a szülőkkel szemben. Miután teljes jogú felelősséggel tartoznak a város minden területe iránt, ezért így szavazott, és meggyőződése, hogy jól tette.

119 Staub Ernő: személyes érintettség okán kért szót, mert Bókay képviselőtársa nagy indulattal, és a nevéhez fűzve hangsúlyozta azon érveket, amelyeket ő szintén minden alaklommal elmondott. A véletlen úgy hozta, hogy ezután volt képviselői fogadó órája a Pécs TV-ben, ahol jórészt ez volt a téma. A most megtett hozzászólása nem erről szólt, hanem az ülés határozatképtelenné tételéről, sőt javasolja Bókay képviselőtársának, hogy a közgyűlési szavazással kapcsolatos állításának is nézzen utána. Dr. Gáspár Gabriella: a jelenlegi vitáról az a véleménye, hogy rendkívül tanulságos, ugyanis most folytatják le azt a vitát, amit a rendkívüli ülésen kellett volna. Úgy tűnik van miről beszélniük. Valamilyen szinten mellékes, hogy jogos volt, nem volt jogos, ez volt a legkisebb rossz. Azt pedig visszautasítja, hogy bántanák az Illyés Gyula utcai óvodát. Úgy véli, ha szocialista képviselőtársainak nem volna mondanivalójuk, akkor most nem beszélnének erről. De ez nem baj, mert most egyfajta lelki életet élnek, és a helyi demokrácia lelki élete egyfajta erkölcsiség. Az egész vitának az az értelme, hogy beszélnek róla. Úgy gondolja, ha az állampolgárok megszólítják őket, mindannyian kötelesek elvégezni a munkát. Ők ezt tették, amikor indítványozták a rendkívüli ülés összehívását. Várbíró Péter: a téma alapvetően a kormányzati munka felelőssége. Alapvetően egy szakmai kérdésről van szó, ami sajnálatos módon politikai síkra került. Úgy véli, a háttérben egy ingatlan hosszú távú sorsáról lehet szó. Az ebédszünetben tartott sajtótájékoztatón dr. Füredi Péter képviselőtársával elmondták, hogy a városvezetésben, és a Közgyűlésben nagyobb toleranciára, a kisebbséggel való folyamatos konzultációra volna szükség, az erőből történő szavazás, vagy leszavazás helyett. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás okán minőségi váltásra volna szükség. Kéri a kormányzó koalíciót, a kinyújtott kezeket fogadják el, és a későbbiek során háttér munkába is vonják be az ellenzéki képviselőket. Így a választópolgárok érdekeit hitelesebben tudják képviselni. Dr. Toller László: Bókay Endre frakcióvezető úr a zalaegerszegi egyeztetési stílusról tanulmányt tudna írni. Büszke volt arra, hogy Pécsett milyen egyeztetések vannak bizottsági és civil szinten. Pintér János: sokadszorra szembesülnek azzal, hogy a bizottsági munka során szakmai alapon hozott döntés Közgyűlés elé kerülve politikai kérdéssé válik. Ezáltal egész más előjelet kap. A korábbi egyeztetések, és a konszenzuson alapuló korábbi döntések – amelyekben az ellenzék is partner – mintha hirtelen semmissé lennének. Döntenek valamiről közösen, majd utólagos állampolgári nyomásra, politikai helyzetváltozás okán megpróbálják felülvizsgálni. Próbálkozhatnak vele, de az a kérdés, hogy az előző döntések milyen erkölcsi, szakmai és politikai szempontok alapján kerültek meghozatalra? Amikor felvetődik a kormányzati oldal felelőssége, ugyanúgy fel kell vetődnie az ellenzéki oldal felelősségének is. Felmerül a kérdés, hogy a döntést megelőzően nem kérték ki a környéken lakók véleményét, nem tartottak fogadó órát, nem tájékozódtak megfelelően, vagy utólagos megbánásról van szó? Nem gondolja, hogy a kormányzó koalíció tagjai azok,

120 akik az erkölcsi hozzáállásukon, a szakmai szempontokon változtattak. Amikor felelősségről beszélnek, nem ő az, aki elsősorban érintve érzi magát. Erb József: az egész problémának sokkal mélyebb értelme van, ha nem a konkrét ügyről beszélnek, hanem általában a demokráciáról. Az országnak és ennek a városnak is hosszú éveken keresztül demokrácia hiánya volt, a kibeszélés lehetősége nem volt adott. A rendkívüli Közgyűlés összehívásának indítványozása lakossági kérésre történt az ellenzék részéről. Az aláírási listát nem látták, de ha 200, vagy 500 aláíró van, akkor is kötelességük elindítani egy ilyen kezdeményezést. Nemcsak az ellenzék képviselőire, vonatkozik, hanem a kormányzó oldalra is. Sajnos annyira elfoglaltak voltak, hogy ezzel a problémával nem tudtak foglalkozni. Most meg tudják beszélni ezt a kérdést, de célszerűbb lett volna akkor, különös tekintettel az aláírókra, és arra, hogy először szórtak komfettit a karzatról. Még csak 14 éve próbálják bevezetni a demokráciát, messze vannak a tökéletességtől. Kéri képviselőtársait ezt vegyék figyelembe, amikor az ellenzéket bírálják. A másik oldal sem tökéletes. Molnárné Garai Edit: emlékeztet arra, amikor néhány évvel ezelőtt PécsSzabolcson összevonták az iskolákat, és kiderült, hogy politikai döntésről van szó. Elkezdtek újra tárgyalni a dologról, sőt képviselőtársa hogy esetleg leválna a Pécs-szabolcsi iskola, mert nem úgy működött, ahogyan elképzelték. A szülőkkel együtt részt vett a demonstrációban, amikor elkeseredetten küzdöttek az összevonás ellen. Még megvan az a videofelvétel, amelyen Németh Tamás akkori igazgató az utolsó lépéseket tette. Sajnos megtörtént, meg lehet nézni az iskola összetételét. Az ott élő emberek elvitték a gyerekeket. A tanároknak egész más oktatási módszereket kellene alkalmazni ugyanazért a fizetésért. Úgy gondolja, mindenképpen ki kell kérni a szülők véleményét, mert bebizonyosodott, hogy egy politikai döntés szakmailag nem állta meg a helyét. Inkább kétszer tárgyaljanak valamiről, mint egyszer rosszul döntsenek. Véleménye szerint a nagy létszámú szocialista frakció meg tudott volna jelenni a rendkívüli ülésen olyan létszámban, hogy határozatképes legyen. Dr. Toller László: úgy hívta össze a Közgyűlést, hogy a FIDESZ frakció kérésének eleget tett, ha úgy nézi, teljesen szabálytalanul, mert semmi halaszthatatlan, rendkívüli dolog nem indokolta. Egy eldöntött kérdés újratárgyalása nem halaszthatatlan ügy. Trombitás Károly: Pintér János képviselőtársának jelzi, hogy az első tárgyaláskor sem fogadták el az előterjesztést, és nem a FIDESZ frakción múlott, hogy elfogadásra került. Nem változtatták meg a véleményüket. Megjegyzi továbbá 14 év alatt először indítványozták a rendkívüli Közgyűlés összehívását. Polgármester úr ülés levezetési technikája mellett rövid időn belül befejezhette volna. Számtalanszor előfordul, hogy rendkívüli bizottsági ülés összehívásakor a kormányzó koalíció képviselői nem tudják biztosítani a határozatképességet. Egyébként sok esetben van rendkívüli Közgyűlés is, amiikor ők is hivatkozhatnának arra, hogy nem tudnak eljönni, mert nem volt betervezve. Úgy gondolja, elvárható lett volna, ha hárommal több kormánypárti képviselő eljön, de nyilván nem merték vállalni.

121

Dr. Toller László: megkérdezi a FIDESZ frakcióban ülő képviselőtársait, hogy viselnék, ha előminősítenek egy újságcikkben egy ügyet, megkérdezik, vajon a szocialisták mennyi szavazatot veszítenek a városban, majd egy tendenciózus kérdőívet közzétesznek. A szocialista párt és a polgármester sajtótájékoztatójáról egyetlen szót nem írnak? Demokratikusnak tartják? Ez a demokrácia? Nagy Csaba: nem szeretné megsérteni az SZMSZ-t, mely szerint a napirenden kívüli felszólalás ismertetésére 5 perc áll rendelkezésre a hozzászólásokra pedig minden egyes képviselőnek 2 perc, beleértve a polgármestert is, illetve adott esetben a levezető elnököt. Ez most nem így történt, ugyanis polgármester úr rendszeresen reflektált a FIDESZ frakcióból érkező felszólalásokra. Nem szeretne abba a hibába esni, amibe polgármester úr, ezért csupán arra kéri – tudja, hogy politikai okokból nem tartotta be az SZMSZ idevonatkozó szabályait – a demokrácia azon szabályát, mely szerint a Közgyűlésnek a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint kell működnie, legközelebb tartsa be. Dr. Toller László: képviselő úr olvassa el az SZMSZ-t és akkor rájön, hogy a polgármester nem hibázott. Jegyzőasszony idézi az ide vonatkozó rendelkezést és akkor a demokráciáról máris egyforma véleményen lesznek. A kérdésére viszont jó lett volna ha válaszol, akkor ha már 2 perces felszólalási jogot kapott. Demokratikus-e az, hogy az ügydöntő fél nem kap szót abban a lapban, amelyikben mindenki kapott szót? Nagy Csaba: visszakérdez demokratikus- e az, hogy a polgármester úr által megvásárolt lapban, - a hetente megjelenő Pécsi Hírekben- kizárólag a kormányzó koalíció sajtó tájékoztatójáról adtak hírt. Kijelenti, hogy a Dunántúli Napló írásaira, annak szerkesztőségére semmiféle befolyása nincs. Tudja, hogy sok mindent lebegtettek a sajtótájékoztatójukon - és most is sok mindent lebegtet a polgármester úr – az aláírásokkal kapcsolatban. Hangsúlyozza, nem találkozott egyetlenegy aláírási ívvel sem, mert a szülők nem juttatták el hozzájuk. A szülők először telefonon, ezt követően pedig kedden személyesen keresték meg, melyre azonnal reagáltak azzal a beadvánnyal, amit képviselőtársai is olvastak. Amit e mögé képzelnek az a kormányzó koalíció fikciója. Dr. Toller László: ezt a rendőrség majd megállapítja. Egy fénymásolat jutott el hozzá, ennek az aláírás gyűjteménynek van egy eredeti változata is. A rendőrség majd kideríti. Tisztelt képviselő úr! Megint csúsztatott, de úgy is mondható, hogy nem mondott igazat. Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése vásárolta meg a lapot és nem dr. Toller László polgármester. Jelzi a demokráciáról, annak kérdéseiről váltottak szót. Úgy tűnik, hogy két féle demokrácia van, az egyik a kisebbség uralma, a másik pedig a döntéstől való elhatárolódás.

122 Benne van abban, hogy a városi demokráciáról tartsanak egy politikai vita napot. További hozzászólás nem lévén megköszöni a jelenlévők figyelmét és a nyilvános ülést 19,35 órakor bezárja azzal ,hogy a testület zárt ülésen folytatja munkáját.

K.m.f.

Dr. Toller László polgármester

Dr. Papp Judit címzetes főjegyző

melléklet A 217/2004. (05.13.) sz. határozat melléklete A PVV.Rt. által készített ingatlanforgalmi értékbecslés alapján: 1.) Pécs, Krisztina tér 14.X.em.32.sz. Hrsz.: 20.933/A/64. 64 m2-es, 3 szobás, összkomfortos, távfűtéses, kedvező elrendezésű, rossz állagú lakás. A lakást a volt bérlő felgyújtotta, teljesen kiégett, gyakorlatilag szerkezetkész állapotban van, teljes belső felújításra szorul. Forgalmi értéke: 3.880.000.-Ft 2.) Pécs, Ifjúság útja 2.fszt. 5. Hrsz.: 4897. 22 m2-es, 1 szobás, kedvezőtlen elrendezésű, hagyományos fűtésű ( fűtőtest nincs ), komfort nélküli lakás, víz nincs, külső-belső belső felújításra szorul. Forgalmi értéke: 2.500.000.-Ft 3.) Pécs, Ifjúság útja 2.sz. fszt. 4. Hrsz.: 4897. 22 m2-es, egy szobás, kedvezőtlen elrendezésű, hagyományos fűtésű, komfort nélküli lakás, víz nincs, konyhai falai vizesek, külső-belső felújítása szorul. Forgalmi értéke: 2.500.000.-Ft 4.) Pécs, József u.19. tetőtér. Hrsz.: 17.603/A/12. 30 m2-es, egy szobás, hagyományos fűtésű, kedvezőtlen belső elrendezésű lakás, a bejáratnál a stukatúr leszakadt, az előszoba-szoba között szintkülönbség van, teljes belső felújításra szorul. Forgalmi értéke: 3.300.000.-Ft 5.) Pécs, Váci Mihály u.16.fszt. 1. Hrsz.: 3265/12/A/1. 54 m2-es, 2 szobás, összkomfortos, távfűtéses, kedvező belső elrendezésű lakás, lelakott állapotban van, teljes felújításra szorul, a konyhai ajtólap hiányzik, a falés padlóburkolatok, konyhai beépített bútor, tűzhely cseréje szükséges. Forgalmi értéke: 6.500.000.-Ft 6.) Pécs, Komlói út 65.I.em.6.IV.em.13.Hrsz.: 35.819/2/A/6. 50 m2-es, két szobás, kedvező belső elrendezésű lakás, gázfűtéses, komfortos, a nyílászárók korhadtak, belső felújítása szorul. Forgalmi értéke: 6.200.000.-Ft 7.) Pécs, Somogyi B.u.6.I.em.42. Hrsz.: 19.096/A/42. 13 m2-es, egy szobás, komfort nélküli, rossz állagú, hagyományos fűtésű lakás, mely egy helyiségből áll. Forgalmi értéke: 1.650.000.-Ft 8.) Pécs, Somogyi B.u.6. fszt. 21. Hrsz.: 19.096/A/21. 12 m2-es, egy szobás, hagyományos fűtésű, rossz állagú, komfort nélküli lakás, korábbi mosókonyhából kialakított egy helyiség, melyben a konyha és fürdő került beépítésre, salétromos fal, felújításra szoruló állapot. Forgalmi értéke: 850.000.-Ft

124

9.)

Pécs, Éva u.7. fszt. 2. Hrsz.: 20.976/A/33. 63 m2-es, 3 szobás, összkomfortos, távfűtéses, kedvező belső elrendezésű lakás, az előszoba és a kisszoba mennyezete alatt közművezetékek húzódnak, erősen lelakott, többször feltörték. Forgalmi értéke: 6.000.000-Ft

10.)

Pécs, Csákány u.3. Hrsz.: 38.208/A/3. 36 m2-es, egy szobás ,komfort nélküli, felújításra szorul, a nyári konyha romos, a szobai fal nedves, az előtető beázik. Forgalmi értéke: 2.520.000.-Ft

11.) Pécs, Endresz Gy.u.9.I.em.3. Hrsz.: 524/9/A/2. 47 m2-es, 1,5 szobás, összkomfortos, távfűtéses, lelakott állapotú, teljes felújításra szorul, festés mázolás több éve nem történt, a falakon penészesedés nyomai láthatók. Forgalmi értéke. 6.000.000.-Ft 12.) Pécs, Ferencesek u.44. udvar Hrsz.: 18.440/A/5. 21 m2-es, egy szobás, hagyományos fűtésű, komfort nélküli, teljes külső és belső felújításra szorul, falai salétromosak, mennyezete beázik. Forgalmi értéke: 1.890.000.-Ft 13.) Pécs, Ferencesek u.31. I.em.3. Hrsz.: 18.657/A/3. 63 m2-es, 2,5 szobás, gázfűtéses, félkomfortos, az egyik szoba falán kereszt irányú repedés látható, a parketta megsüllyedt, a WC a közös folyósóról nyílik. Forgalmi értéke: 7.560.000.-Ft