3-1-10/2002.
Jegyzőkönyv Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2002. május 16-i üléséről Jelen vannak: Baumgartner Sándor, dr. Benkovicsné dr. Benkő K. Klára, Bókay Endre, dr. Bödő László, Czukor Antal, De Blasio Antonio, dr. Füredi Péter, Galbáts András, dr. Gáspár Gabriella, Gonda Tibor, Fratanolo János, Helmrich Ferenc, Hoffbauer József, Horváth Zoltán, Hódosi Vera, Kablár János, dr. Kádár Géza, Kerényi János,.dr. Kodra Károly, Körömi Attila, Kukai András, dr. Kunszt Márta, Labodáné Lakatos Szilvia, Meixner András, Mischinger István, Nagy Csaba, Nürnberger Géza, Papp Gábor, Petrovits Béla, Regényi Béla, Sashalmi György, Sík László Lajos, Simonovics Ferenc, Soó László, Staub Ernő, Szirmai Csaba, dr. Toller László, dr. Tóbiás János, Tóth Mihályné, Traj Ferenc, dr. Ujvári Jenő, Weller János. képviselők. Távollévő képviselő: dr. Deák Péter, dr. Mikes Éva, Papp Béla Jelen vannak továbbá: dr. Papp Judit jegyző, Mandzurakisz Vaszilisz a Görög Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Begovácz Rózsa Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Kaltenbach Ádám a Német Kisebbségi Önkormányzat képviselője, dr. Pavlov Milica a Szerb Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Zemplény Mária Jolanta a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Nyirati István vezérigazgató, dr. Varga István, dr. Modrovits Sándor, dr. Tolnai Márta, dr. Sohár Endre, Póla József, May Gábor, dr. Berhiday Ilona főosztályvezetők, dr. Nász László, Kelemen György, Decsi János, Gyenes Zsuzsanna, Bagoly Attila, Balázsné Donát Aranka osztályvezető, dr. Szűcs Valéria a Gyámhivatal vezetője, Schranz Richárd a Közterület-felügyelet vezetője, dr. Kelemen Lászlór vezérigazgató, Nagy Tibor városi tűzoltóparancsnok, Nyaka Szabolcs az Új Dunántúli Napló képviselője, Keresnyei János a Pécs TV ügyvezető igazgatója, Marton Ferenc a Pécs TV Kft. képviselője, Wortmann Tamás PVV Rt. FEB elnöke, dr. Farkasné dr. Kurucz Zuszanna Pécs TV Kft. FEB elnöke, dr. Szőke Ferenc a Pécsi Vízmű Igazgatóság elnöke.
2
Kerényi János: köszönti a megjelenteket, a kisebbségi önkormányzati képviselőket és a Városi TV nézőit. Megállapítja, hogy a testület az ülés kezdetén jelenlévő 37 fő képviselővel határozatképes. Az ülést 9.10 órakor megnyitja. Megkérdezi, az írásban megküldött napirendhez van-e javaslat, észrevétel? Papp Gábor: kéri napirendre venni a FIDESZ frakció nevében „A Pécsi Országos Színházi Fesztivál KhT. FEB tagjának megválasztása” című előterjesztést. Kablár János: napirendre kéri a „Bizottsági szakértők megbízása” című előterjesztést, melyet 4. napirendi pontként kér tárgyaltatni az SZMSZ rendelkezései szerint, miután személyi ügyekről döntenek. Gonda Tibor: napirendre kéri a „Fonyód, Mikes Kelemen u. 9. Gyermektábor értékesítése” az „Orgona koncertek a Bazilikában rendezvénysorozat támogatása” és a „Balatonfenyves II-es tábor bérleti szerződésének módosítása” című előterjesztéseket. Fratanolo János: napirendre kéri a „Pályázati felhívás kiegészítése”, valamint „A Tímár utcai Idősek Otthona bérleti szerződése” című előterjesztéseket. Kerényi János: Papp Béla alpolgármester nevében napirendre kéri a „PÉTÁV Kft-nél felügyelő bizottsági tag megválasztása” című előterjesztést, melyet 5. napirendi pontként kér tárgyalni az SZMSZ rendelkezéseire figyelemmel. Meixner András nevében napirendre kéri a „Polgármesteri Ösztöndíj alapítása” című előterjesztést, miután a képviselő úr a bizottsági ülésen van. Kéri továbbá, hogy az előterjesztést 6. napirendi pontként tárgyalják. Polgármester úr nevében napirendre kéri a „Támogatási szerződés”, valamint a „Tájékoztató közvilágítási hálózat korszerűsítéséről” című előterjesztést. Több napirendi javaslat nem lévén, szavazást kér a „Bizottsági szakértők megbízása” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a „PÉTÁV Kft-nél felügyelő bizottsági tag megválasztása” című előterjesztés napirendre vételéről.
3 Megállapítja, hogy a Közgyűlés 27 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a „Polgármesteri Ösztöndíj alapítása” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 27 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a „Pályázati felhívás kiegészítése” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 27 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér „A Tímár utcai Idősek Otthona bérleti szerződése” című előterjesztés napirendre vételéről Megállapítja, hogy a Közgyűlés 24 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a „Fonyód, Mikes Kelemen u. 9. Gyermektábor értékesítése” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 25 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér az „Orgona koncertek a Bazilikában rendezvénysorozat támogatása” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 26 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér „A Balatonfenyves II-es tábor bérleti szerződésének módosítása” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 26 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a „Tájékoztató közvilágítási hálózat korszerűsítéséről” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 23 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a „Támogatási szerződés” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 24 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést napirendre vette.
4
Szavazást kér „A Pécsi Országos Színházi Fesztivál KhT. FEB tagjának megválasztása” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 27 igen, 1 nem szavazattal, tartózkodás nélkül az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér figyelemmel.
az
ülés
napirendjéről
az
elfogadott
módosításokra
Megállapítja, hogy a Közgyűlés 31 igen, 1 nem szavazattal, tartózkodás nélkül az ülés napirendjét az alábbiak szerint elfogadta: N a p i r e n d: 1/a.) Tisztségviselői beszámoló 1/b.) Beszámoló lejárt határidejű határozatokról, átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről 2.)
Sörfőzde környék szabályozási terve
3.)
A Pécs TV. Kft-nél a könyvvizsgáló megválasztása, díjazásának megállapítása
4.)
Bizottsági szakértők megbízása
5.)
A PÉTÁV Kft-nél felügyelő bizottsági tag megválasztása
6.)
Polgármesteri Ösztöndíj alapítása
7.)
Pécsi Országos Színházi Fesztivál KhT FEB tagjának megválasztás
8.)
A Pécsi Vízmű Rt. beszámolója a társaság 2001. évi tevékenységéről, gazdálkodásáról
9.)
A PVV Rt. beszámolója a társaság 2001. évi tevékenységéről, gazdálkodásáról
10.) Pécs szabad királyi város kiváltságlevele 11.) Pécs TV Kft. beszámolója a társaság 2001. évi tevékenységéről, gazdálkodásáról 12.) A PANNONPOWER Rt. és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata közti együttműködési megállapodás tervezete
5 13.) Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata és a PMFC Sport Kft. között megkötendő engedményezési megállapodás 14.) Víziközmű társulati érdekeltségi hozzájárulás az ISPA beruházással összefüggésben 15.) A 13. sz. ifjúsági – fogorvosi körzet területi ellátási kötelezettségének biztosítása 16.) PTE ÁOK Fogászati és Szájsebészeti Klinika szerződésmódosítási kérelme 17.) Etnikai Fórum jelzálogjog bejegyzési kérelme 18.) A Habilitációs Alapítvány kérelme 19.) Faág Baráti Kör Egyesület támogatási kérelme 20.) Környezetünkért Közalapítvány támogatása a Pécsi Városi Környezet 21.) Alapítványok, közalapítványok támogatásának jóváhagyása 22.) Makay úti 1248/6 és 1248/8 hrsz-ú ingatlanok értékesítése 23.) A Pécs, Kóczián S. u. 17. sz. alatti ingatlan értékesítése 24.) Zalai Autóház Kft. bérleti ügye 25.) Papp János és társai részére feleslegessé vált önkormányzati ingatlanrész térítés nélküli juttatása 26.) Csortos Gyula u-i telkek értékesítése 27.) Pályázati felhívás kiegészítése 28.) A Tímár utcai Idősek Otthona bérleti szerződése 29.) Fonyód, Mikes Kelemen u. 9. Gyermektábor értékesítése 30.) „Orgona koncertek a Bazilikában” rendezvénysorozat támogatása 31.) A Balatonfenyves II-es tábor bérleti szerződésének módosítása 32.) Támogatási szerződés 33.) Tájékoztató közvilágítási hálózat korszerűsítéséről zárt ülésen tárgyalt előterjesztések, melyekről a 3-5-6/2002. sz. alatt külön jegyzőkönyv készült:
6 1.)
Gordos Éva kiegészítő családi pótlék ügye
2.)
Blummer Éva lakásfenntartási támogatási ügye
3.)
Perhács Szilárd lakásfenntartási támogatás ügye
4.)
Mikolics István idősek otthoni beutalás ügye
5.)
Oláh Sándorné és Oláh Ildikó ebtartása
Napirenden kívüli felszólalások: a.) Staub Ernő: bizottsági szakértő esete a másként szavazóval b.) Nürnberger Géza: a Mecsek Nyugdíjas Polgári Egyesület támogatási igénye A Közgyűlési vita anyaga hangszalagon rögzítve 1-6. kazetta. Kerényi János: tájékoztatja a képviselőtestületet arról, hogy a 2002. április 25-i zárt ülésen a 216/2002. (04.25.) számú határozattal a Közgyűlés megállapította, hogy az Egyesített Egészségügyi Intézmények igazgatói állására kiírt pályázat eredményes volt. 2002. április 25-től határozatlan időre dr. Vajda Jánost bízta meg az Egyesített Egészségügyi Intézmények igazgatójának. A 217/2002. (04.25.) sz. határozattal a Közgyűlés Kerbolt Béla tűzoltó főtörzsőrmester részére az „Év tűzoltója” kitüntetést adományozta. A kitüntetést és a vele járó pénzjutalmat a Tűzoltóság Ünnepén polgármester úr adta át. A 218, 219/2002. (04.25.) sz. határozatokkal közgyógyellátási ügyben és kiegészítő családi pótlék ügyben másod fokon járt el a képviselőtestület. A 220, 221/2002. (04.25.) sz. határozatokkal lakáscélú helyi tanácsi kölcsönök hátralékának részletfizetéséhez járult hozzá a testület. Napirend tárgyalása: 1/a.) Tisztségviselői beszámoló 1/b.) Beszámoló lejárt határidejű határozatokról, átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Dr. Ujvári Jenő: tisztségviselői beszámoló keretében két eseményről ad tájékoztatást; az AVEC Egyesület április 24-29 között tartotta Nemzetközi Tanácsülését. Emlékeztetőül elmondja, Pécs Önkormányzata 3 éven keresztül vezető koordinátora volt az AVEC elnevezésű európai
7 együttműködési projektnek örökség hasznosítás és turisztikai menedzsment témában. A projekt politikai felelőse Kerényi János alpolgármester, menedzsere Sarkadi Eszter referens volt. A siker azt eredményezte, hogy az európai városok egyesületté alakították ezt a kezdeményezést, jelenleg 15 város – francia, spanyol, olasz, portugál, cseh és magyar – közreműködésével. Az újonnan megalakult egyesület Pécs városát választotta meg ügyvezető elnöknek, amelyet személyesen lát el, ügyvezető titkár pedig Sarkadi Eszter. Feladatuk a tapasztalatok átadása az örökségi értékek kezelése terén, források megszerzése nemzetközi együttműködéssel, és a nemzetközi kapcsolatok bővítése. Tájékoztat továbbá arról, hogy 2002. május 9-11. között nagy sikerrel tartották a „Pécsi Napok Krakkóban” című rendezvényt Tóth Károly fotóművész, Tám László diaporáma művész, az Arco Trio, a Bóbita Bábszínház, a Bach Énekegyüttes, a Zengő Együttes közreműködésével és a Pécsi Képzőművészek tárlatával. Ez a rendezvény viszonzása volt a tavalyi krakkói bemutatkozásnak. Mindenki színvonalasnak, sikeresnek és a kapcsolattartás szempontjából rendkívül fontosnak tartotta ezt a megmozdulást, hiszen Európa kulturális fővárosában arattak sikert. Köszönetet mond a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat közreműködéséért, Zemplényi Mária elnök asszonynak és Jeszták Ursulának. Köszönetet mond továbbá Gamus Árpádnak a Pécsi Galéria igazgatójának, Lacknerné Brückler Andreának és Nagy Andreának a Művelődési, Oktatási és Sport Főosztály Jelzi, mindkét főelőadójának. eseményről az írásos beszámolók kiosztásra kerültek. Kerényi János: Füredi Péter képviselő úrnak volt egy javaslata a Szerzetes Rendek vízszámlázásával kapcsolatosan. Tájékoztatja képviselő urat és a Közgyűlést, hogy május 14-én a Szerzetes Rend képviselője és a Pécsi Vízmű vezérigazgatója Nyirati István megegyezett a számlázás feltételeiről. Dr. Füredi Péter: megköszöni alpolgármester úr együttműködését, hogy ily módon is támogathatják a Szerzetes Rendek munkáját. Kerényi János: több hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről, a tisztségviselői beszámolókról, és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 25 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot a tisztségviselői beszámolókkal együtt elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 222/2002. (05.16.) sz. határozata a lejárt határidejű közgyűlési határozatokról, és átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről, tisztségviselői beszámolókról A közgyűlés dr. Toller László polgármester lejárt határidejű közgyűlési határozatokról és a bizottságok átruházott hatáskörben
8 hozott döntéseiről szóló előterjesztést az alábbiak szerint elfogadja: -
a Városfejlesztési Főosztály lejárt határidejű közgyűlési határozatokra készített jelentését az előterjesztés 1. sz. mellékletében foglaltak alapján;
- a Közlekedési és Kommunális Bizottság 37, 39/2002. (04. 03.). sz. határozatait az előterjesztés 2. sz. mellékletében írtak szerint; - a Kulturális Bizottság 45/2002. (04. 12.) sz. határozatát az előterjesztés 3. sz. mellékletében foglaltak alapján; - a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság 57/2002. (04. 16.) sz., 60, 62/2002. (04. 23.) sz. határozatait az előterjesztés 4. sz. mellékletében foglaltak alapján; - a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság 130/2002. (04. 25.) sz. határozatát az előterjesztés 5. sz. melléklete szerint; - a Közoktatási és Ifjúsági Bizottság 46/2002. (03. 25.), 52, 54/2002. (04. 08.), 58, 59/2002. (04. 15.) sz. határozatait az előterjesztés 6. sz. mellékletében foglaltak szerint; - a Költségvetési Bizottság 66, 67, 68, 73/2002. (04. 17.) sz. határozatait az előterjesztés 7. sz. mellékletében szereplőekre figyelemmel; - az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság 94, 95, 96, 97, 98, 99, 100, 101, 102, 103/2002. (04. 24.) sz. határozatait a képviselők részére rendelkezésre bocsátottak szerint. A Közgyűlés dr. Ujvári Jenő és Kerényi János alpolgármesterek tisztségviselői beszámolóját tudomásul veszi és elfogadja. Kapják:
2.)
dr. Toller László polgármester, dr. Ujvári Jenő, Kerényi János alpolgármester, Kukai András, dr. Kunszt Márta, Kablár János, Gonda Tibor, Meixner András, Soó László, Fratanolo János bizottsági elnökök, Jeszták Lajos főosztályvezető
Sörfőzde környék szabályozási terve Előterjesztő: Hódosi Vera bizottsági elnök
9 Hódosi Vera: a szabályozási tervkészítés lakossági észrevételek, illetve a Sörgyár kérésére indult el. A terület a Damjanich, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Alkotmány, Nyár utcák és a Bálicsi út által határolt, amely elsősorban lakóövezet, de ezen belül nagyvárosias és kertvárosias rész is található rajta. Ezen kívül intézmények és a város egyik legjelentősebb ipari létesítménye, a Sörgyár is itt helyezkedik el, amely a lakóövezeti környezet miatt sok problémát okoz. A szabályozási terv készítése kapcsán többször találkoztak a Sörgyár vezetőivel, akik azt mondták, hogy a további működéshez és munkahelyteremtéshez fejlesztésekre van szükség, amelyek helyigényesek. A Sörgyár teljesen körbe épített terület lett, a korábbi fejlesztésre kijelölt területeket annak idején a tulajdonosok nem szerezték meg. A város nem tartja célszerűnek, hogy a lakóterületek, közpark rovására tovább bővüljön a Sörgyár területe, ezért csak a saját területén belüli bővítés lehetséges. A beépítettség mértéke viszont korlátozott, ezért a szakértők javaslata alapján a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság, illetve az önkormányzat kezdeményezte az OTÉK előírásai alóli mentesítést, amelyet a Területi Főépítész irodán keresztül az illetékes minisztérium megadta. Ennek alapján létrejött egy megállapodás, miszerint a Sörgyár területén a 90 %-os beépítettség A másik probléma megengedhető. a közlekedés, hiszen a kamionok a Tavasz utca felé járnak ki, egy olyan területen keresztül, ahol egy tabános telekszerkezet alakult ki vendéglátó egységekkel, amelyet továbbra is célszerű lenne megtartani. Ennek érdekében a szabályozási terv – a Sörgyár tiltakozása ellenére is – az üzemi út kiépítését tartalmazza. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy még ebben az évben ki kell alakítani, de néhány éven belül mindenképpen kívánatos lenne. Megemlíti továbbá, hogy a Sörgyár melletti 10 emeletes társasházak lakóinak igénye volt garázstelkek kialakítására, melyre szintén lehetőséget biztosít a szabályozási terv a meghatározott feltételek és előírások betartása mellett. Kerényi János: jelzi, hogy nem Sörgyárról, hanem Sörfőzdéről van szó. Regényi Béla: a Sörgyár környékén lévő 10 emeletes házakban lakók keresték meg azzal, hogy a környéken működő Sörfőzde Disco illuminált vendégei autókat rongálnak, letörik az ablaktörlőket, és más problémákat okoznak. Kérdése, rendészeti szempontból hogyan lehetne kontrollálni a Sörfőzde Disco működését. Nagy Csaba: a terület önkormányzati képviselőjeként elmondja, a rendelet egyes elemei már évekkel ezelőtt szakmai vitákra kerültek. Örömmel veszi, hogy a Sörfőzde olyan helyzetbe került, hogy fejlesztésekre is van lehetősége. Úgy gondolja, a Sörfőzde annyi engedményt kapott e rendelet keretében, hogy annak fejében megépítheti a Rókusalja utcát elkerülő szerviz utat. Kéri a Sörgyár vezetőségét, minél előbb építsék meg ezt az elkerülő A környéken utat. lakók számára fontos, hogy a Kacsóh Pongrác utcánál lehetőség nyílik gépkocsi tároló építésére, illetve a Xavér utcai garázsegység tetején parkolók létesítésére. Talán a rendelet legfontosabb része a Petőfi – Kodály Z. – Alkotmány utcák kereszteződése, amely Báliccsal köti össze ezt a városrészt. Valószínűleg
10 nem egyik évről a másikra valósul meg, de fontosnak tartja, hogy már rendelkezésre állnak a megvalósítható tervek. A kereszteződés szerkezetét jobban átgondolva forgalomtechnikai szempontból hamarosan várhatják, hogy a beruházás megvalósul, hiszen olyan forgalmi dugók alakulnak ki a reggeli órákban, amelyet hosszú távon nem lehet fenntartani. De Blasio Antonio: a bizottságokhoz állandóan érkeztek a Sörfőzdétől a területre vonatkozó rendezési tervet módosító javaslatok, amelyek nem mindig a város igényeit szolgálták volna. A lekötés, átkötés, amely a Rókusalja utca tehermentesítését szolgálja, évek óta javaslat volt. Örömmel veszi, hogy most sikerült elérniük és bebizonyítani, hogy nem változtatható a város által képviselt szakmai álláspont. Kéri a város vezetőit, próbálják meg elérni a Sörfőzde vezetésénél, hogy a lekötés nagyon gyorsan valósuljon meg, hogy valóban tehermentesítsék a lakóterületet. Nagyon fontosnak tartja a Petőfi utca észak felőli átkötését és a csomópont kialakítását és ez által a Mecsekre való feljutás lehetőségét. Ez régi probléma, hiszen a Mecsekoldal megközelíthetőségének egyetlen fő útvonala a Hunyadi út volt, és az óta is nagyon kevés olyan út épült, ami helyettesíthetné. A jelen rendeletben szereplő megoldás terhet vehet le a környékbeli kis utcákról, és ez által nagymértékben csökkenne a terület légszennyezettsége is. Kéri, hogy a csomópont kialakításának tervezését mielőbb kezdjék el. Amennyiben szakmailag indokolt, javasolja a körforgalom kialakítását, mert a forgalomirányító lámpa meghibásodása sok problémát okoz. Úgy gondolja, így folyamatos lenne az átmenő és a csatlakozó forgalom. Meg kell vizsgáltatni ennek a lehetőségét. Örömmel veszi, hogy a rendezési terv védi a zöld területet, hiszen ez azt jelenti, hogy a Rókus domb és környéke ilyen módon védettséget kap. Javasolja, hogy fogadják el a rendezési tervmódosítást. Hódosi Vera: Regényi Béla képviselő úr felvetésével kapcsolatban elmondja, egyetért azzal, hogy a lakók számára nagy probléma a disco, de a szabályozási terv ezt nem tudja kezelni. A lakóknak a Hatósági Főosztályhoz kell fordulniuk, ahol bizonyára találnak valamilyen megoldást. A Petőfi utca – Bálicsi út összekötését azért nem emelte ki, mert ez nem okozott problémát a terv készítése folyamán. Nagyon fontosnak tartják, hogy a Mecsekoldalra történő feljutást ez az út elősegíti, de jelenleg még csak szabályozási terv szinten van, a megvalósulás néhány év múlva lehetséges. Kerényi János: több hozzászólás nem lévén, szavazást kér az általános rendezési terv módosításáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 33 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést elfogadta, és megalkotta az általános rendezési terv aktualizálásáról és karbantartásáról szóló 1994. évi 60. sz. rendelet módosításáról szóló 33/2002. (05.24.) sz. rendeletét. A változtatás nélkül elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 1. sz. melléklete.
11 Szavazást kér a szabályozási tervről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 35 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül megalkotta 34/2002. (05.24.) sz. rendeletét a Pécs, Sörfőzde környéke és Damjanich u. – Kodály Z. u. közötti terület szabályozási tervének jóváhagyásáról és helyi építési szabályzatának megállapításáról. A rendelet a jegyzőkönyv 2. sz.- melléklete.
3.)
A Pécs TV. Kft-nél a könyvvizsgáló megválasztása, díjazásának megállapítása Előterjesztő: dr. Toller László polgármester
Kerényi János: kérdés, észrevétel hozzászólás hiányában szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 igen szavazattal, 7 tartózkodás mellett az előterjesztést és határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 223/2002. (05.16.) sz. határozata a Pécs TV Kft. könyvvizsgálójának megválasztásáról, díjazásának megállapításáról A Közgyűlés Várady Zoltánt - 2002. június 1-jei hatállyal, 3 év időtartamra 2005. május 31-ig, 50 000 Ft/hó díjazással - a Pécs TV Kft. könyvvizsgálójának megválasztja. Határidő: azonnal Felelős: dr. Toller László polgármester Kapják:
4.)
dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó
Bizottsági szakértők megbízása Előterjesztő: Kablár János bizottsági elnök
Kerényi János: kiegészítés, kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér Juhász István sportbizottsági szakértő megbízásáról.
12 Megállapítja, hogy a Közgyűlés 32 egybehangzó igen szavazattal Juhász István szakértői megbízásával egyetértett. Szavazást kér dr. Tóth Bertalan Kulturális bizottsági szakértő megbízásáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 35 egybehangzó igen szavazattal dr. Tóth Bertalan szakértői megbízásával egyetértett. A Közgyűlés a fenti szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 224/2002. (05.16.) sz. határozata bizottsági szakértők megbízásáról A Közgyűlés a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnökének szóbeli előterjesztése alapján a közelmúltban elhunyt Pásztory Attila a Sportbizottság szakértője helyett Juhász István Pécs, Móra F. u. 57. sz. alatti lakost 2002. május 16. napjától 2002. május 15. napjától 2002. szeptember 30-ig a Sportbizottság szakértőjének megbízza. A Közgyűlés dr. Kosztics István Pécs, Egri Gy. u. 116. sz. alatti lakosnak a Kulturális Bizottságban betöltött szakértői megbízásáról történt lemondását tudomásul veszi, egyben dr. Tóth Bertalan Pécs, Ady E. u. 39. sz. alatti lakost 2002. május 16. napjától 2002. szeptember 30-ig a Kulturális Bizottság szakértőjének megbízza. Utasítja a Jogi- Önkormányzati Főosztály Személyzeti Csoportját a bizottságokban történt személyi változásokkal kapcsolatos intézkedések megtételére.
5.)
Határidő: Felelős:
azonnal Walter Terényi Mária csoportvezető
Kapják:
Kablár János, dr. Bödő László, dr. Kunszt Márta bizottsági elnök, dr. Modrovits Sándor főosztályvezető, Walter Terényi Mária, Papp Dezső csoportvezető, Trubina Ferencné, Stenczer Éva bizottsági felelős
A PÉTÁV Kft-nél felügyelő bizottsági tag megválasztása Előterjesztő: Papp Béla alpolgármester
13 Kerényi János: kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 31 igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 225/2002. (05.16.) sz. határozata a PÉTÁV Kft. Felügyelő Bizottsága tagjának megválasztásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése felhatalmazza a polgármestert, vagy a helyette eljáró tisztségviselőt, hogy a Pécsi Távfűtő Kft. taggyűlésén a következő tulajdonosi álláspontot képviselje: A Közgyűlés javasolja a Pécsi Távfűtő Kft. taggyűlésének, hogy Bölcsházy Évát a Kft. Felügyelő Bizottsága tagjának - 2002. június 1-jei hatállyal, a bizottság tagjaira érvényes díjazással (tagok: 65 000 Ft / hó), 2002. december 31-ig a mostani felügyelő bizottság megbízásának lejártáig - megválassza. Határidő: PÉTÁV Kft. következő taggyűlése Felelős: Dr. Toller László polgármester Kapják:
6.)
dr. Toller László polgármester, Papp Béla alpolgármester, Dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó.
Polgármesteri Ösztöndíj alapítása Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök
Regényi Béla: a Közgyűlést megelőző Közoktatási és Ifjúsági bizottsági ülésen a pályázati kategóriák felsorolásánál hiányolta az orvostudományi kart. Szerepelt az államigazgatási, bölcsészettudományi, műszaki tudományok, művészeti, társadalomtudományi, természettudományi és egyéb felsőoktatási kategória. Úgy gondolja, a Pécsi Tudomány Egyetemnek az orvosi kara olyan múltra tekint vissza, hogy nem célszerű az egyéb kategóriába sorolni. A bizottsági ülésen is felvetette, tudomása szerint a bizottság el is fogadta, a közgyűlési előterjesztésben viszont nem szerepel. Javasolja, hogy egész-ségügyi témakörként jelöljék meg, mert az egészségügyben felsőfokú asszisztens illetve nővérképzés is folyik.
14 Kerényi János: képviselő úr javaslata, hogy a pályázati kategóriák felsorolásánál egy egészségügyi kategória is szerepeljen. Regényi Béla: bólintással jelzi, igen. Meixner András: több egyeztetés történt már arról, hogy szükség lenne egy ösztöndíjra Pécs városában, amellyel a közép, és felsőfokon tanulókat díjaznák kiemelkedő teljesítmény esetében, illetve ha hozzá tudják őket segíteni valamilyen külföldi tanulmányúthoz. Eddig nem voltak ilyen lehetőségek, bár tettek már egy kísérletet még az előző ciklusban, de sikerteJavasolja, hogy egy középfokú és egy felső fokú kategóriában legyen adható lenül. a Polgármesteri Ösztöndíj. Természetesen minden jobbító javaslatot elfogad, így Regényi képviselő úr javaslatát is befogadja. A Költségvetési Bizottság mai ülésén is elhangzott több módosító javaslat, az egyik arra irányult, hogy a határidő, amelyet konkrét időhöz kötöttek, legyen folyamatos, mivel a pályázatokat bárki bármikor beadhatja, például egy külföldi ösztöndíjhoz kell a támogatás, az nem köthető adott dátumhoz, hanem a beadási folyamathoz. Ezzel együtt a határozati javaslat 1. pontja a következő szerint módosulna: „A pályázatok beadásának és postai beérkezésének határideje folyamatos, a többi pedig elhagyásra kerül az 1. és 2. sz. mellékletben is.” De Blasio Antonio képviselő úr javaslata volt, hogy Pécs valamely testvérvárosában élő, állandó lakhellyel rendelkező hallgatókra vonatkozó határozati javaslati pont a következő legyen: „vagy Pécs valamely testvérvárosában állandó lakhellyel és magyar igazolvánnyal rendelkező hallgatók számára”, mert ez határozza meg, hogy valaki magyar nemzetiségűnek Tudomása van még számít. egy módosító javaslat, amelynek ismertetésére Soó László bizottsági elnököt kéri fel. Még egyszer hangsúlyozza, hogy minden jobbító javaslatot elfogad, a kategóriák bővítésére vonatkozóan is, természetesen a költségvetési lehetőségek figyelembevételével. Amikor polgármester úr beszámol, és a javaslatok összeállnak, módosíthatják a határozatot és ez által a közép- és felsőfokon tanulók számára segítséget tudnak adni. Soó László: a Költségvetési Bizottság az ösztöndíjra vonatkozó ötletet jónak ítélte és a finanszírozását is teljes mértékben támogatja. Mégis felmerültek olyan kérdések, amelyeket célszerű megemlíteni. Két olyan körülmény merült fel, amelyre a bizottsági állásfoglalásban tesznek javaslatot; az egyik kérdés, hogy az ösztöndíj elnevezése lehetne polgármesteri, Pécs korábbi polgármesteréhez, vagy bármely pécsi történelmi személyiséghez kötődő, de ezen javaslat kidolgozása hosszabb időt igényel. Ezért kérik a Közoktatási Ifjúsági Bizottságot, hogy az őszi ülésszakra ismét tegyen javaslatot a Közgyűlésnek. Egyúttal még egy szakmai jellegű bővítésre is tehetne javaslatot, amely bizonyos posztgraduális - képzettséggel már rendelkező – továbbképzések esetében is alkalmazhatóvá tenné az ösztöndíj rendszert. E két okból célszerű lenne a bizottságnak ősszel a Közgyűlés elé terjeszteni az ösztöndíj rendszer pontosítását. A határozati javaslat 3. pontjában szerepel, hogy az átcsoportosításokat a Közgazdasági Főosztály hajtsa végre, ilyen formán azonban keletkezik egy olyan céltartalék, amelynek a döntés jogosultságáról is határozniuk kell. A Költségvetési Bizottság azt javasolja a folyamatos rugalmas pályázati
15 rendszerhez illeszkedően, hogy az így létrehozott céltartalék felhasználásáról a Közoktatási Ifjúsági bizottsági állásfoglalás figyelembevételével a polgármester egy személyben dönt. Dr. Gáspár Gabriella: kiosztásos anyagról lévén szó, megkérdezi a bizottság elnökét, hogy az ösztöndíj egy évre, vagy több évre vonatkozik-e, és az elnyerhető pályázatok száma limitálva van-e középiskolai és egyetemi szintre vonatkozóan, mert természetesen az ösztöndíj nagyságrendje ettől is Ha 5 nyertes pályázat lehet, nem mellékes a pályázati kategóriák kérdése: függ. Úgy érzi, hogy a pályázati kategóriákban két elv keveredik; az egyik a felsőoktatási, vagyis a felsőoktatási intézményekhez kötődik a pályázati kategória, viszont szerepel az államigazgatási kategória, ami viszont nem jogtudományi. Tehát a jogtudományi pályázatoknak csak az államigazgatási körét díjazza a város. Ugyanez a megszorítás nincs meg a bölcsészettudományok terén, amely elég szerteágazó. El tudja képzelni, hogy a régészeti pályázatokat nem annyira értékelné a város szemben az esztétikai típusúakkal, vagy a nyelvtörténeti pályázatokkal. Ha a jog esetében megteszik ezt a szűkítést, akkor lehet, hogy a bölcsészettudományoknál nagyobb mértékben kell megkötni. Ugyanakkor a másik probléma, hogy a Bölcsészettudományi Kar legalább 30 szakkal rendelkezik, amely szintén okozhat arányítási problémát, ha igazságosak akarnak lenni az egyes egyetemi szakok lehetőségei tekintetében. A városnak egyértelműen ki kell jelöni a saját preferenciáit, hogy például csak az államigazgatási, a helytörténeti típusú pályázatok érdeklik. Ebben az esetben a természettudományi is túl általános, a társadalomtudományi kategória alatt nem tudja, mit kell érteni. Nyílván a maradék jogtudományt, a közgazdaságtant, esetleg a szociológiát is odasorolnák, amely hol bölcsész, hol társadalomtudományi szak. De Blasio Antonio: a szakbizottságokban dolgozó képviselők már bizonyára több esetben találkoztak egyéni ösztöndíj kérelmekkel, amelyeket nagyon nehezen tudott kezelni például a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság Civil támogatási alapja, amely egyéneket nem tud támogatni. Tehát még a legjobban megfogalmazott szakmai ösztöndíj, külföldi tanulmányút esetében is nehéz volt az eddigi támogatás. Ezért is gondolják, hogy egy ilyen támogatási rendszer bevezetése mindenképpen fontos lenne. A Gáspár Gabriella által elmondottak nagyon lényegesek voltak, ezért bele kell foglalni a rendszer működésébe. Hosszas vita zajlott ma reggel is a Költségvetési Bizottság ülésén az elindítás időpontján, nyilvánvalóan a mai naptól is be lehet vezetni. Ha a Közgyűlés ma elfogadja a javaslatot, mindenképpen számolniuk kell azzal, hogy a most be nem épített módosító javaslatokat ősszel be kell építeni a határozatba. Megköszöni az előterjesztőnek és a Költségvetési Bizottságnak, hogy a ma reggeli bizottsági ülésen tett módosító javaslataikat szinte kivétel nélkül elfogadták. Ha előbb tudják, hogy a mai Közgyűlés napirendjére kerül az anyag, talán több felkészülési lehetőségük lett volna. Jelzi, hogy még egy módosító indítványról, a pályázható keretről is szó volt, amelyet nem említettek. A Költségvetési Bizottság is úgy állapodott meg, és az előterjesztő is elfogadta ezt a javaslatot, amely az előterjesztés készítésekor is elhangzott. E szerint adott pályázó havonta 20.000 Ft, maximum 200.000 Ft-os támogatást kaphasson. Természetesen a 200.000
16 Ft-os támogatás csak akkor kérhető, ha eléri, illetve meghaladja a 10 hónapot a pályázó időszak, amelyhez ösztöndíj kiegészítést kér. Természetesen minden megkezdett hónapra vonatkozik a 20.000 Ft. Fontosnak tartja továbbá belefoglalni, hogy „aki nyer, az 3 éven belül nem pályázhat újra”. Talán ki kellene terjeszteni ezt a javaslatot a posztgraduális kategóriára is. Kéri a polgármester urat, hogy a kitüntetési javaslatokhoz hasonlóan adjanak ki egy körlevelet, melyben felhívják a szervezeteket és a képviselőket, tegyenek javaslatot az ösztöndíj alap nevére vonatkozóan. Bizonyára találnak egy olyan pécsi közoktatáshoz, vagy kultúrához, tudományhoz kapcsolódó nagy nevet, amelyről elnevezhető ez az ösztöndíj. Köszöni a támogatást, és úgy gondolja, az említett módosításokkal ideiglenesen el lehet fogadni az előterjesztést és a pályázati kiírást azzal, hogy dr. Gáspár Gabriella által felvetett kérdéseket a szeptemberi közgyűlésre hozzák vissza. ez az előterjesztés készítőjének is szándéka, és a Költségvetési Bizottság állásfoglalásában is szerepel. Az elhangzottakat beépítve kell majd pontosítani a rendszert. Fontos még - amit elnök úr is megfogalmazott -, hogy az előterjesztéshez képest egy olyan módosítás épülne be, miszerint a Közoktatási és Ifjúsági Bizottság javaslatára dönt a polgármester a pályázatokról. Ezáltal olyan testületi döntés alakítható ki, amely a többoldalú rálátást biztosítja a kérdésekre. Bókay Endre: a posztgraduális képzéssel kapcsolatos javaslatban ellentétet lát. Éves ösztöndíjak kijelölése esetén egyrészt nem tartja célszerűnek bevenni a posztgraduális képzést, másrészt ez a képzési forma sokkal inkább finanszírozott, több állami ösztöndíj jut az ily módon tanuló fiatalok részére, ezért javasolja, pillanatnyilag ne vegyék be harmadik kategóriaként. A felsőfokú oktatást illetően valóban aggályos a sok kategória felsorolása (pl. államigazgatási, bölcsészeti, műszaki tudomány, művészeti stb.) Jelenleg két kategóriát, a közép- és a felső fokút - javasolja megjelölni. Ezáltal egyértelművé válik, hogy amennyiben a felsorolásban bármely kar, vagy szak kimaradt, nem azt jelenti, hogy az érintett hallgató nem pályázhat. Teljes mértékben egyetért De Blasio képviselőtársa javaslatával, mely szerint egy hallgató 3 éven belül újra nem pályázhat. Az a cél, hogy minél többen érhessék el ezt a nem kis összegű (20.000,- Ft/hó) támogatást. A maga részéről javasolja a rendszer gyors bevezetését – szeptemberben már működhessen -, mert akkor derül ki minden hiányossága, visszássága, amikor már lehet módosítani a következő évre. Egy éves tapasztalatok birtokában a keret emelhető, vagy bizonyos körökre tovább kiterjeszthető, a hallgatók számára egyéb feltételek is szabhatók, miként történjék az elszámolás, milyen rendszerben, stb. Számos olyan dolog felmerülhet még, amely segítheti a pályázat jobbá tételét. Ilyen jellegű pályázat először Pécsett indul be, amely büszkeséggel töltheti el a képviselőket. Jelzi, különbséget kell tenni az önkormányzati pályázatok között, mivel az önkormányzatok a felsőfokú intézménybe járó diákoknak szóló Burza Hungarica pályázatokon is részt vesznek. Azért nevezték el a pályázatot Polgármesteri ösztöndíjnak, hogy megkülönböztessék a másik juttatástól.
17 Meixner András: a felvetett kérdésekre megpróbál most választ adni. Amelyekre nincs módjában, azokat pedig az ősszel visszahozzák a közgyűlés elé, és addigra kidolgozzák a rendszerét, vagy elvégzik a szükséges módosításokat. A pénzösszeg tekintetében De Blasio Antonio képviselőtársa által tett módosító javaslatot befogadja. A Közoktatási Bizottsági ülésén is havi 20.000,- Ft, vagy egyszeri alkalommal évi 200 E Ft-ban gondolkodtak. Ez gyakorlatilag 5 középiskolás tanuló részére jelent ösztöndíj lehetőséget ez évben. Miután a 2 M Ft félévre szól, valószínű, hogy ennél kétszer ennyit is ki lehetne adni, de ez feltételezi azt, hogy a jövő évre már 4 M Ft keret áll rendelkezésre. Végig kell gondolni, mennyi legyen az az összeg, amely a jövő évtől már teljes évre vonatkozóan rendelkezésre áll. A felső-, illetve középfokú oktatási pályázati kiírásban a kategóriák azon oknál fogva kerültek meghatározásra – talán ezen lehetne vitatkozni -, hogy az ösztöndíj ne csak az azonos típusú oktatásban résztvevő hallgatók részére kerüljön kiosztásra, hanem lehetőleg több területre. A pályázati kategóriák megnevezés akár el is hagyható. Egyetlen funkciója, hogy valamilyen módon szortírozza a beadott pályázatokat, hogy pl. ne csak jogászhallgató kapjon ösztöndíjat egy évben. Azzal is egyetért, hogy egymás utáni években ugyanazon hallgatók ne kapjanak ilyen típusú ösztöndíjat, hanem mások is szerephez jussanak. A pályázati felhívás részeként elfogadhatónak tartja azt a módosító javaslatot is, hogy ugyanaz a hallgató csak háromévenként nyújthat be ilyen irányú igényt. Erről azonban most nem kellene szavazni, mert a felhívás szerkezetét is módosítani kellene, amely az előterjesztés mellékleteként szerepel. A többi felvetésre vonatkozóan is úgy gondolja, hogy egy ősz eleji, újabb tárgyaláson akár névre vonatkozó javaslatok is szerepelhetnek, a problémák lerendezhetők. Kéri képviselőtársait, ennek érdekében keressék meg javaslataikkal. A továbbiakban felmerülő kérdésekre megpróbál még a mai napon választ adni, amennyiben nem sikerülne, akkor törekedni fog arra, hogy az őszi testületi ülésre – konszenzusos megállapodás alapján kidolgozásra kerüljön egy határozati javaslat, módosítandó a mait. De Blasio Antonio: véleménye, ha folyamatosan biztosítanák a lehetőséget, a közgyűlési határozat alapján kihirdethető a program, akkor akár a jövő héten, vagy két hét múlva már lehet pályázni. Nagyon fontosnak tartja, hogy a pályázat azonnal alkalmazható is legyen. Amennyiben viszont a pályázati feltételek között nem szerepel, hogy adott időszakon belül még egyszer nem pályázhat a hallgató, akkor lehet, hogy emiatt egyesek hátrányos helyzetbe kerülnek, mert pl. elnyer és igénybe vesz egy jelenleg adódó rövidebb, akár külföldre szóló támogatást, azzal a tudattal, hogy ősszel egy hosszabb lehetősége lenne. Ha most nem mondják, hogy kizárja magát az újabb pályázási lehetőségből, és ősszel ezt bevezetik, akkor igazságtalanok. Fordítva nem igaz, mert ha a testület most bevezeti a három éves határidőt, amit azt jelentené, hogy a hallgató három éven belül nem pályázhat, és szeptemberben mégis úgy döntenek, hogy ezt
18 a feltételt megszüntetik, akkor jót tesznek, ezért javasolja, vegyék be a pályázat szövegébe a 3 éves kitételt. Meixner András: elfogadja a javaslatot. A szövegszerű módosítás tehát az lenne, hogy: „A pályázó a támogatáson való részvétellel elfogadja a következőket” címszó alatt a támogatás legfeljebb 1 éves időtartamra szól, és 3 évig újabb támogatás ezen a jogcímen nem adható.” De Blasio Antonio képviselő bólintással jelzett egyetértését követően indítványozza, ezzel a ponttal egészüljön ki a pályázati felhívás szövege mind a közép-, mind a felsőfokú intézmények hallgatói tekintetében. Kéri a levezető elnököt, ennek figyelembevételével szavaztasson. Kerényi János: megállapítja, hogy De Blasio Antonio képviselő indítványát az előterjesztő befogadta. Megkérdezi továbbá a témához hozzászóló, módosító javaslatot tevő képviselőket – Regényi Bélát, dr. Gáspár Gabriellát, Soó Lászlót -, a bizottsági elnök által adott válasz kielégítő és elfogadható-e számukra? Regényi Béla, dr. Gáspár Gabriella és Soó László képviselők bólintással jelzik, elfogadják a választ. Kerényi János: szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról, a befogadott módosításokra figyelemmel. Megállapítja, hogy a közgyűlés 33 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 226/2002. (05.16.) sz. határozata Polgármesteri ösztöndíj alapításáról 1.) A Közgyűlés, Polgármesteri Ösztöndíj megnevezéssel ösztöndíjat alapít a középfokú, illetve a felsőfokú tanulmányokat folytató diákok részére. A közgyűlés egyetért azzal, hogy a 2002. évben a Polgármesteri Ösztöndíj alap keretösszege 2 millió forint legyen, mely fedezi a célszerinti juttatásokat és a pályázat költségeit. Az ösztöndíj forrása a Közoktatási és Ifjúsági Bizottság 67/2002. (05.06.) számú határozata alapján 1 millió forint a bizottsági keret terhére, valamint 1 millió forint a tisztségviselői keret terhére. 2.) A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy az előterjesztéshez csatolt 1. és 2. számú mellékletnek megfelelő tartalommal pályázati felhívásokat jelentessen meg a médiában.
19 A Közgyűlés a pályázat technikai lebonyolításával a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztályt bízza meg. A Főosztály a beérkezett pályázatok alapján előterjesztést készít a Közoktatási és Ifjúsági Bizottság részére. A Bizottság a pályázatok értékelése után ösztöndíj-támogatási javaslatot terjeszt a polgármesterhez döntés céljából. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a támogatott személyeket és az egyes támogatások mértékét meghatározza, egyben felkéri, hogy a támogatásban részesült hallgatókkal kössön ösztöndíjszerződést. A közgyűlés az egy pályázónak adandó pályázati összeg alsó határát 20.000 Ft-ban, felső határát 200.000 Ft-ban határozza meg azzal, hogy a megítélt támogatás legfeljebb egy naptári évre szólhat és újabb támogatás ezen a jogcímen a pályázónak három éven belül nem adható. A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy az ösztöndíjrendszer tapasztalatairól legkésőbb 2003. második negyedévében számoljon be a közgyűlésnek. A közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a Közoktatási és Ifjúsági Bizottság előzetes állásfoglalása alapján tegyen javaslatot az ösztöndíj elnevezésére. A közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a Közoktatatási és Ifjúsági Bizottság véleménye alapján vizsgálja meg annak lehetőségét, kiterjeszthető-e a pályázati rendszer a posztgraduális képzésben résztvevő hallgatókra. Határidő: a pályázatok beadására és postai beérkezésére: folyamatos Felelős: Dr. Toller László polgármester, Dr. Tolnai Márta főosztályvezető, Póla József főosztályvezető 3.) A közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a költségvetés soron következő módosításakor a céltartalékok között szerepeltesse a „Polgármesteri ösztöndíj” alapot a jelen határozat 1.) pontjában megjelölt források terhére. Határidő: Felelős:
2002. szeptember 30. Dr. Tolnai Márta főosztályvezető
4.) A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy az ösztöndíj rendszer működése során keletkező céltartalék felhasználásáról a Közoktatási és Ifjúsági Bizottság állásfoglalása alapján döntsön. Határidő: Felelős:
folyamatos dr. Toller László polgármester
5.) A közgyűlés kötelezettséget vállal arra. hogy a 2003. január 1-től a Polgármesteri Ösztöndíj fedezetére szolgáló keret a város tárgyévi költségvetéseiben a céltartalékok között szerepeljen. Határidő: Fel elős:
a 2003. évi költségvetés előkészítése Dr. Tolnai Márta, Póla József főosztályvezetők
20
Kapják:
7.)
dr. Toller László polgármester, Meixner András bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Póla József főosztályvezető
A Pécsi Országos megválasztása
Színházi
Fesztivál
Kht.
FEB
tagjának
Előterjesztő: Nagy Csaba frakcióvezető Nagy Csaba: mivel a napirendi ponttal kapcsolatos írásos előterjesztés nem került kiosztásra, felolvassa a határozati javaslatot: „A közgyűlés egyetért azzal, hogy a Pécsi Országos Színházi Fesztivál Kht. taggyűlése 2003. december 11-ig 40.000 Ft/hó díjazás mellett dr. Gáspár Gabriellát a Felügyelő Bizottság tagjává megválassza. A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, vagy az önkormányzat képviseletében eljáró tisztségviselőt, hogy a KhT. taggyűlésén a fenti jognyilatkozatot megtegye. Határidő: a KhT. taggyűlésének napja; Felelős: dr. Toller László polgármester.” A határozati javaslatban szereplő határozott idejű megbízás időpontjának indoka, hogy a többi felügyelő bizottsági tagnak is ezen időpontig tart a megbízatása, szeretnének, egységesen eljárni. Kéri a határozati javaslat támogatását. Dr. Ujvári Jenő: egyetért a javaslattal. Úgy gondolja, dr. Gáspár Gabriella szakértelme, érdeklődése predesztinálja arra, hogy ezt a pozíciót elfoglalja. Kerényi János: további hozzászólás nem lévén szavazást kér, egyben jelzi, hogy dr. Gáspár Gabriella nem vesz részt a szavazásban. Megállapítja, hogy a közgyűlés 29 igen szavazattal, az előterjesztést és a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 227/2002. (05.16.) sz. határozata a Pécsi Országos Színházi Fesztivál KhT. FEB tagjának megválasztásáról A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a Pécsi Országos Színházi Fesztivál KhT. taggyűlése 2003. december 11-ig 40.000.- Ft/hó díjazás mellett dr. Gáspár Gabriellát a Felügyelő Bizottság tagjává megválassza.
21 A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert vagy az Önkormányzat képviseletében eljáró tisztségviselőt, hogy a KhT. taggyűlésén a fenti jognyilatkozatot megtegye.
8.)
Határidő: Felelős:
a KhT. taggyűlésének napja dr. Toller László polgármester
Kapják:
dr. Toller László polgármester, dr. Gáspár Gabriella képviselő, Póla József főosztályvezető
A Pécsi Vízmű Rt. beszámolója tevékenységéről, gazdálkodásáról
a
társaság
2001.
évi
Előterjesztő: Kerényi János alpolgármester Kerényi János: köszönti a megjelent Nyirati István vezérigazgatót és Szőke Ferencet az Igazgatóság elnökét. Kukai András: az előterjesztésben szerepel, hogy a veszteségek csökkentése érdekében a Pécsi Vízmű Rt. a jövőt illetően milyen intézkedéseket tervez. A közgyűlés 2002-es döntése szerint a veszteségcsökkentésről a Felügyelő Bizottságnak be kell számolnia a Közlekedési és Kommunális Bizottság előtt - ami már megtörtént -, de felhívja a figyelmet arra, hogy az „értékesítési volumen növelése” alapprogram keretében tett erőfeszítések következtében – tekintettel a nagy hálózati veszteségre, ami a tavalyi és a tavalyelőtti beszámolóban már megjelent – a társaság működése eredményes volt. A szakemberek szerint az alap hálózati veszteségcsökkentés oly módon érhető el, hogy a korszerűtlen, öreg és meghibásodás-veszélyes vezetékrendszert fel kell újítani, elsősorban ezzel biztosítani az értékesítés volumenét. A többi rész is hozzá tartozik a hálózati veszteség csökkentéséhez. Ezt azért szeretné kiemelni, mert annak idején a beszámoló tartalmazta, hogy rekonstrukció az 1996-2000-ig történő időszakban 13 km-en valósult meg. A 2002. évre megkapták azt a rekonstrukciós, felújítási programot, amely közel 5500 m felújítását tartalmazza. Hangsúlyozza, itt jelentős hálózati veszteségcsökkentést csak ilyen alapon lehet hatékonyabban biztosítani. Nyilván ehhez a közel 5500 m-hez nem tartozik hozzá a Somogy-Vasas-Hirdi felújítási program, amely szintén a Vízmű programtervében szerepel 2002ben, A közgyűlés illetve folyamatosan, ugyancsak 2001. ahogy évi biztosítható döntése kötelezte egy fejlesztési a Pécsi Vízmű program Rt-tvégrearra, hajtása. hogy az ügyfélszolgálati, valamint számlázási rendjéről a Közlekedési és Kommunális Bizottság előtt be kell számolnia. Az első beszámoló megtörtént. Az ügyfélszolgálati és számlázási rendben történt javítások pozitív változásokat eredményeztek. A bizottság állásfoglalás szerint a társaságnak a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, a LAKTÁSZ számára egy programterv alapján ismételten be kell számolnia, és ott megbeszélni a változások következtében még megoldandó problémákat. Jelzi, másfél héttel ezelőtt újabb egyeztető megbeszélésre került sor. Alapvető probléma maradt a fő- és mellék-vízmérők közötti differencia
22 kezelése. Bízik abban, hogy ennek érdekében a társasházak és a Pécsi Vízmű Rt. között sor kerül egyeztetésekre, és különböző programok végrehajtására. Jóllehet, az alapvető törvényi rendelkezést - amely kimondja, hogy a főmérő elszámolása ad alapot a Vízmű számlázásához – be kell tartani, de ígéretet kaptak arra, hogy a társaság minden egyedi problémát kezelni próbál, melyhez szükséges együttes feltárásuk. Kéri a testületet, fogadja el a beszámolót. Soó László: az önkormányzat társaságainak gazdálkodásával kapcsolatban felmerülhet a kérdés, hogy annak eredménye negatív, vagy pozitív-e, illetve jelen esetben, ha pozitív, akkor az jó-e, vagy sem a tulajdonos, a lakosság szempontjából elfogadható mértékű-e. A Pécsi Vízmű Rt. gazdálkodását az MSZP frakció e héten tárgyalta. Ez alkalommal felmerült - amit az előterjesztés jó eredménynek közöl -, hogy vajon a Vízmű adózott eredménye, ill. az osztaléka milyen mértékű az elképzeléseikhez képest? Az írásos előterjesztésből kiemelendő, hogy a társaság üzleti tevékenységének eredménye, valamint adózott eredménye a 2000. évi némi visszaeséstől eltekintve az évek során folyamatosan és jelentősen nőtt. Az Rt. 1997-től jelentős osztalékot fizet részvényeseinek. A számadatok ismeretében megállapítható, hogy a Vízmű gazdálkodása eredményes. Felmerült olyan vélemény is, hogy a társaság eredménye talán már túlságosan is jó, sőt túl sok osztalékot fizet a tulajdonosnak. A szolgáltatások terén - melynek kapcsán az önkormányzatnak árhatósági szerepe van, a fogyasztókat közvetlenül érintő árdöntéseket hoznak meg ezek az árak vajon milyen célt szolgálnak azon túl, hogy a tényleges költségeket fedezzék. A kimutatás szerinti eredmény árbevétel arányosan nem túl magas, hiszen az elmúlt években 4-5 % között mozgott, és jelenleg is 5,29%. Az anyag belső számait is vizsgálva a társaság saját tőkére vetített eredménye lassan araszolva megközelíti a 20 %-ot, ami már olyan érték, amelyhez néhány magyarázó mondatot kell fűzni. A másik indokolható tény, hogy a tulajdonos a szolgáltató társaságoktól osztalékot kap, és ez mennyiben szolgál másodlagos szándékokat, az osztalék mértéke mennyiben etikus és indokolható gazdaságilag. Ez a viszonyszám, a nyereség, a konkrét milliókban meghatározott eredmény – ha a vagyon saját tőkére vetítve magasnak is tűnik – az árbevételre vetítve olyan információt nyújt, hogy az elmúlt évben alacsonyabb vízszolgáltatási díjat is megállapíthattak volna Pécs városában. Az 5,29 %-os számadatból látható, hogy maximum 2 %-os lehetett volna a csökkentés, mely még mindig nem tette volna veszteségessé a Pécsi Vízmű Rt-t. Ez az 1-2 %-os árcsökkentési lehetőség azonban csak most utólag, a mérlegadatok ismeretében lenne megállapítható, egy olyan éves tevékenység eredményeként, amit az anyag részletesen és jól bemutat. A Vízmű Rt. jelentős költségcsökkentő programokat valósított meg, amelynek pozitív eredménye látható, a költségcsökkentő programokat nyilván kár lett volna abbahagyni, vagy félbeszakítani csak azért, hogy ne legyen magas a társaság eredménye. Az esetleg alacsonyabb vízdíjnál – amit elméletileg utólag lehetne számítani – ez esetben fontosabb kérdés, hogy a társaság eredményét a tulajdonosok mire kívánják fordítani. Az előterjesztésben is
23 megemlítésre került, hogy a társaság osztalékot fizet a tulajdonosnak, melyet két célra lehet használni. Az egyik, ha a tulajdonos saját működési költségei finanszírozására fordítja, akkor joggal felmerül érdekeltsége a vízdíj növelésében. Ha azonban a város költségvetése az osztalékot a technikai rendszer fejlesztésére, vagy a szolgáltatás minőségének javítására használja fel, akkor ez a cél nemes és nem marasztalható el az eljárás. A Felügyelő Bizottság is megfogalmazza azon javaslatát, hogy - úgy tűnik az osztalékkivonás mértéke, százalékos aránya jelen előterjesztésben szereplő esetben már a felső határa kell, hogy legyen annak, amit a tulajdonos alkalmazhat. A jövőben ennél alacsonyabbat lenne célszerű alkalmazni, a FEB ezt mintegy 20 %-ra szeretné csökkenteni. Ennek elsődleges indoka, hogy a társaságnak vannak olyan minőségfejlesztési, technikai fejlesztési feladatai, amelyek a költségek megtérülésén felül terhelik a társaságot. Három indokot említ: a cég előtt álló jövőbeni feladatok mindenképpen szükségessé teszik, hogy a működési költségek finanszírozásán túl bizonyos tartalékokkal rendelkezzen, erőt gyűjtsön. Bizottsági elnök úr is említette a hálózatfejlesztést, javításának szükségességét, különös tekintettel a hálózati veszteségekre, amely nagy terhet ró a Pécsi Vízmű Rt-re. Sok tekintetben bizonytalan kimenetelű a Pellérdi szennyvíztisztítómű működése, tulajdonviszonya és egyéb finanszírozási kérdései, ami szintén többletpénzt igényel. Harmadikként említi azt a bizonyos egyszintű árrendszert, amely évről évre felmerül, és sok esetben jogosan állapítható meg, hogy az ún. közületi és lakossági vízdíj közelítése lenne indokolt. Ennek fokozatos megvalósítása is egy anyagi kondíciókkal rendelkező cég esetében jobban valószínűsíthető, megvalósítható, mint egy utolsó fillérig kiszámított társaEzen kérdések alátámasztják, hogy a társaság gazdálkodása, nyeresége ságnál. megfelelő, helyes irányba zajlik, és jó célokat szolgál. Javasolja, a Pécsi Vízmű Rt. munkáját köszönjék meg, a társaság elért eredményeihez gratulál. A jövőbeni terveikhez sok sikert, míg a lakosságnak egyre jobb minőségű szolgáltatást és egyre lassabban emelkedő vízdíjakat kíván. Kerényi János: egyéb hozzászólás nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 24 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 228/2002. (05.16.) sz. határozata a Pécsi Vízmű Rt 2001. évi tevékenységéről, gazdálkodásáról szóló beszámolójának elfogadásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Pécsi Vízmű Részvénytársaság 2001. évi tevékenységéről, gazdálkodásáról szóló összefoglaló beszámolóját elfogadja.
24
Kapják:
9.)
dr. Toller László polgármester, Kerényi János alpolgármester, Gonda Tibor bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó
A PVV Rt. beszámolója a társaság 2001. évi tevékenységéről, gazdálkodásáról Előterjesztő: Kerényi János alpolgármester
Kerényi János: köszönti dr. Kelemen László vezérigazgatót és Wortmann Tamást a FEB elnökét. Az előterjesztést a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság 2002. áprilisi ülésén tárgyalta. A Társaság Felügyelő Bizottsága is megtárgyalta az anyagot. A bizottság állásfoglalásában a beszámolót 5 igen, egyhangú szavazattal elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Kukai András: a városüzemelési tevékenység minden esetben központi kérdés, amit a lakosság kiemelt figyelemmel kísér. A 2001. év még jobban a figyelem középpontjába került, tekintettel arra, hogy első évben sikerült megvalósítani azt, amit az alapító szándékával oly formában határoztak meg, hogy költségvetési forrás nélkül próbálják meg a városüzemelési tevékenységet biztosítani egy ilyen részvénytársaság alakításával. Az alapító okiratban meghatározásra került sok olyan dolog, amely a városüzemelés és a vagyonkezelés során leképeződött. A megelőző évet nem lehetett a 2001es évhez viszonyítani, mert ez az év volt az első, amelyet ilyen formában próbált a részvénytársaság a városüzemelési program végrehajtásában biztosítani. Kiemeli, a társaság az önmaga által felállított tervekhez képest nagyon alaposan, gondosan és folyamatosan próbálta biztosítani mindazt, amely egy városüzemeléshez hozzá tartozik. Úgy gondolja, az a folyamatos teljesítés, amely a 2001. évet jellemezte - és jellemzi a 2002. év indulását is - garancia arra, hogy igen helyesen döntöttek, amikor a városüzemelésnek ilyen felállással történő működtetéséről határoztak. Jelentős változás történt a közterület-gondozásban, amely már megjelent az elmúlt évi program kapcsán és az idei indulás során. Mindez érzékelhető lesz 2002, 2003, és 2004. évben is, hiszen a részvénytársaság már a középtávú programtervét az Igazgatótanács elé terjesztette, amely azt elfogadta. Abban a társaság jelentős előrelépést és jelentős többletforrásokat biztosít a városüzemelési program végrehajtására. Hangsúlyozza, a 2001. évi tervben városüzemelésre már jelentős többletforrás biztosítása szerepelt – majdnem 428 M Ft –, s mindezzel együtt a tényleges teljesítés több mint 520 M Ft lett. Az Igazgatótanács ülésén is örömmel állapították meg - de nem csak az Igazgatótanács megállapítása, hanem a folyamatos lakossági visszajelzések is erre utalnak – az előrelépés tényét. Úgy gondolja, a program végrehajtásával kapcsolatban vannak még megoldandó problémák. Az elmúlt év tapasztalatait figyelembe véve reméli, hogy a Városüzemelési és Vagyonkezelő Részvénytársaság a jövőben is végrehajtja a városüzemelési feladatokat.
25 Nem szabad elfeledkezni arról, hogy az idei - 2001/2002-es - tél sokat rontott az utak állapotán. Vélhetően ennek eredményeként a 2002. évre szóló programtervben már közel 800 M Ft-ot - nyilvánvaló, alapvetően a költségvetési forrás nélkül – kíván a részvénytársaság városüzemelésre forA vagyonkezelésből származó bevételek biztosítják mindazt a forrást, dítani. amelyet a társaság városüzemelésre fordít, és ahol a folyamatos bevételbiztosítás garancia a folyamatos városüzemelésre. A középtávú tervben az Igazgatóság elfogadta, hogy vagyongyarapító vagyongazdálkodással törekszik tovább biztosítani a részvénytársaság a fennmaradását, és ezen belül a városüzemelést. Köszönetét fejezi ki a PVV Rt. dolgozóinak, hogy mindjárt az első évben ilyen jó eredményeket értek el, ami reményt ad arra, hogy az elkövetkező időszakban is hasonló eredményekről számolhatnak be a képviselő-testület előtt. Kéri a beszámoló elfogadását. Horváth Zoltán: a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság tagjai nagy megelégedéssel és örömmel olvasták az anyagot. A tavaly előtti év végén történt átszervezés után bizalommal voltak az új cég iránt, és kíváncsiak voltak, miként fog a gyakorlatban funkcionálni. Az első teljes év – a tavalyi – a beszámoló alapján az elképzelés helyességét bizonyítja, az új cég jól működött. Örömükre szolgált, hogy a városüzemeltetési feladatokra – amely a társaság egyik fő tevékenysége – nominális értékben is 200 M Ft-tal többet költött, mint az azt megelőző 2000. évben. Ennél nagyobb öröm az, hogy nem csak nominálisan emelkedett meg ez a pénzösszeg, hanem a városban járva-kelve érezhető ez a többletpénz elköltés. Útjavítást, kátyúzást végeznek, folyamatosan kaszálják a zöldterületet, végzik sövénynyírást, az ágak metszését, ezzel is csinosítva a város környezetét. Ugyancsak jóleső érzéssel látta a buszmegállókban szemetet eltakarító kisteherautókat. Ismételten hangsúlyozza, másfél évvel ezelőtt nem csak kívánalom volt, hogy ne csak nominálisan növekedjen a városüzemeltetésre elköltött pénz, hanem látványos is legyen. Érezze a pécsi polgár azt, hogy törődik a cég a város állapotával, és megelégedéssel tapasztalta, hogy ez valóban így történt. Külön pozitívumként értékeli még, hogy több pénzt költöttek a város tisztaságára, szépítésére, csinosítására, sőt a tervezett nyereség is magasabb lett. A város nevében megköszöni mindazt a munkát, amit a PVV Rt. vezetése és alkalmazottai az elmúlt évben végrehajtottak, továbbá ez évre, de a következő évekre vonatkozóan is sok sikert kíván számukra. Gonda Tibor: ennek az önkormányzati ciklusnak a legjelentősebb gazdaságpolitikai döntése volt az önkormányzat szempontjából, amikor úgy döntött, hogy két cégéből és egy intézményéből egy új részvénytársaságot hoz létre. A tavalyi év üzleti beszámolója azt tükrözi, hogy 1998/99-ben, az előkészítés folyamatában szakmailag megalapozott tanulmányokra építve helyes döntés történt. Az átalakítás szükségességére három alapvető szempont említésével mutattak rá. Az egyik, hogy az összevont nagy társaságban takarékosabb létszámgazdálkodás valósítható meg. A másik, hogy a pozitív és negatív eredményt produkáló tevékenységek eredőjeként adómegtakarításra tehetnek szert, a harmadik pedig, hogy egy rugalmasabb
26 üzletpolitika, a városfejlesztési szempontok jobb figyelembevétele válik lehetővé egy új céggel. Az üzleti tervben mindhárom kérdésre abszolút pozitív választ kapnak. A tavalyi év beszámolójából látható, hogy ezeket a célokat a részvénytársaság maradéktalanul megvalósította. Kukai András bizottsági elnök már utalt arra, hogy a cég az eredeti tervéhez képest a város számára nagyon fontos tevékenységekre többet tudott fordítani. Négy tételt emelne ki a beszámolóból: út-híd karbantartásra 46 %kal fordított a tervhez képest többet, vízgazdálkodásra 25 %-kal, parkgondozásra 22 %-kal és parkerdő-üzemelésre 51 %-kal. Az előző években egyéni képviselőként, több képviselőtársával együtt is többször hangot adtak annak, ha lehet, még szebb, tisztább környezetet valósítsanak meg a városban. Lakossági visszajelzésekkel alátámasztható, hogy ilyen tavaszi felkészülés, rendezett közterületi állapot az elmúlt években nem volt. Számos dicséretet kapnak – méltatlanul – a képviselők is, mert ez a cég érdeme. Ismerve a társaság középtávú tervét reméli, a következő években e tekintetben további javulás várható, és a cég ez irányú tevékenységét a jövőben is a városlakók megelégedésére folytatja. Három konkrét dologért mondana köszönetet a cég dolgozóinak és vezetőinek. Más típusú hozzáállás tapasztalható az egyéni képviselői körzetek problémáinak megoldásában. Gyorsabbá, hatékonyabbá vált az együttműködés. Ismeretes, amikor az egyéni körzet pénzeiből bizonyos erőforrások átadásra kerülnek, amelyhez a cég tavaly 1 millió, az idei évben 1,3 M Ft-ot biztosított. Ez lehetővé teszi számos apróbb ügy – amelyek elintézéséhez az előző ciklusban hosszú hónapokra volt szükség – ezen együttműködés keretében történő gyors és hatékony megoldását. Jelentős elmozdulást jelent továbbá az ügyfélbarát magatartás kialakítása cégen belül, amely a korábbi vagyonkezelőre jellemző, sokszor ultimátumszerű bérleti díj meghatározással szemben a gazdasági folyamatok valós elemzésén alapuló partneri együttműködésben jelentkezik. Belvárosi ingatlanbérlők visszajelzése alapján alátámasztható, hogy ez a partneri együttműködés és ügyfélbarát magatartás az rt. mindennapi életében Kiemelné még a városfejlesztési célok megvalósulása érdekében mind a megjelent. bizottságokkal, mind pedig az illetékes tisztségviselőkkel való rendkívül harmonikus együttműködést. Az elmúlt évi beszámoló adataiból is látható, hogy egy szakmailag felkészült vezetőgárdával rendelkező, korszerű céget sikerült létrehozni, amelyre büszkék lehetnek, és örülhetnek annak a sikernek, amit az önkormányzat döntése alapozott meg. Szirmai Csaba: emlékeztet arra, hogy a cégösszevonást kezdeményezők kemény kritikában részesültek. Egy önkormányzatnak sokkal rugalmasabban, erőteljesebben kell a „vállalati” struktúrát kezelni, hiszen az önkormányzat önmagában, mint kollektív testület nem igazán alkalmas gyors döntésekre. Az önkormányzatok tevékenységének elismerése mellett figyelemmel kell lenni arra is, hogy az önkormányzati „vállalati” struktúrában sok az átalakítanivaló, racionalizálásra váró szervezet. A megvalósításnak sokkal gyorsabban, kevesebb gonddal, több átgondoltsággal és
27 határozottsággal kellene történnie. Az „ünnep” pillanatában felhívja a figyelmet arra, hogy ezt a tevékenységet sokkal erőteljesebben – különösen a következő ciklusban – folytatni kell. Meixner András: az egyéni képviselők nevében köszöni a cég vezetésének azt a támogatást, amelyet munkájukhoz nyújtott. Több képviselőtársa részéről pozitív visszajelzésekre került sor. Az első lépéseket megtették azzal, hogy kiegészítették az egyéni képviselői keretet, melyből választókörzetükben sikerült a környezet, játszóterek rendbetétele. Remélhetőleg ez a program az idei évben befejeződik, és a jövő évtől már csak a szinten tartás lesz a cél. A cégvezetés és a képviselők együttgondolkodása, együttműködése kézzel fogható eredményekre vezet. De Blasio Antonio: mindig örül annak, ha egy 100 %-os önkormányzati tulajdonú cég beszámolója pozitívan értékelhető, bár ezt nem nevezné „ünnepnek”, amit ünnepelni kell. A PVV Rt. tevékenységében valóban vannak olyan érdemek, amiket el kell ismerni. Nagyon fontos, hogy a cég vezetése – akár a legfelső, akár a középvezetőkről beszélve – fogékony a javaslatokra. Nem tesznek különbséget, ugyanolyan módon fogadják a képviselői - legyen az ellenzéki, vagy várost vezető koalíciós – kérdéseket, javaslatokat, választókerületi problémákat, stb. A pécsi köztisztasággal kapcsolatban nem hinné, hogy a képviselők olyan sok gratulációt fogadnának – érdemtelenül -, mint ahogy Gonda Tibor képviselőtársa említette. Számos kritika hangzik el, „nem mindig olyan tiszta a pécsi utca, hogy arról enni lehetne”, reméli, ezt az igazgató úr is így látja. Ne tegyenek úgy, mintha nem látnák az utcán a szemetet, amelyből még mindig van elég. Sajnos nem a cég dolgozói, hanem a pécsi polgárok szemetelnek, azok, akik sokat panaszkodnak arra, milyen szemetes a város. Lényegében ők maguk tehetnének ellene. Talán erre a feladatra több figyelmet kellene fordítani. Nem biztos, hogy anyagiakban kellene ezen segíteni, hanem több odafigyeléssel, kicsit jobb szervezéssel javulhatna a Az első és legfontosabb – amit már régóta hangoztat, de sosem hallgatják helyzet. meg -, hogy Pécs város közterületein szemétgyűjtő edényeket helyezzenek el. Nincs hova eldobni a szemetet. Az indok mindig az, hogy fölgyújtják, ellopják, belerúgnak, stb. Ezek az utcabútorok sajnos ilyen jellegűek, amelyeket föl szoktak gyújtani, nemcsak Magyarországon, hanem pl. Amerikában is. Nem a magyar és a pécsi polgárok kultúrálatlanságát jelzi, hanem mindenütt megtalálható egy olyan lakossági réteg, akik sajnos nevelhetetlenek, befolyásolhatatlanok, vagy akik csak adott pillanatban arra az elhatározásra jutnak, hogy a szemetes edényt – bármilyen szép, vagy csúnya – fel kell gyújtaniuk, és ezt meg is teszik. Ennek azonban nem szabad megakadályoznia, hogy az utcákon ilyen szemetes edényeket elhelyezzenek, mert azok hiányában hiába mondják, hogy a pécsi polgár sokat szemetel, mert nincs hova eldobnia a szemetet. Azt senkitől nem lehet elvárni, hogy 10-30 percig is magával hordozza a szemetét. Jobb odafigyelés szükséges, talán a cég is tudna valamit tenni a helyzet javítása érdekében. számos olyan park, közterület és zöldterület található a városban, amelynek még a szélén sincs szemetes edény. Talán a környéken lakók összefogásával is összegyűjthetnék a szemetet, ha lenne megfelelő edény, ahova eldobják.
28 A másik köztisztasággal kapcsolatban felmerülő probléma, hogy Pécsett jó néhány olyan utca van, ahol ebben az évezredben még nem láttak söprő autót, vagy takarítómunkásokat, és ezzel nem a cég egyéves tevékenységére hivatkozik. Ütemezve – lehet, hogy csak hosszú távon -, de el kellene jutni olyan pécsi mellékutcákba is utcaseprőknek, takarítógépeknek, ahol még soha nem jártak. Ezt azért hangsúlyozza, mert Kertvárosban járva az utcákon, járdákon elég sűrűn látni ilyent, a belváros utcáiban Kéri, hogy pedig a kevésbé. kertvárosihoz hasonló aktivitást próbáljanak meg elérni a belvárosban, és a belváros szélén, esetleg Uránvárosban is. Kertvárosban ezt a tevékenységet kisgépekkel végzik, máshol még nem látta. A zöldterületek problémáját is megemlíti. A tavalyi évben igazgató úrral beszélgetve személyesen is kifejezte gratulációit, sőt pozitív véleményeit sem rejti „véka alá”. Akkor azt mondta, hogy a zöldterületek karbantartásában, a kaszálás mennyiségében – láthatóan több pénzért – előrelépés történt, a helyzet sokkal normálisabb a korábbinál. Ez évben találkozott azzal a problémával – talán erről igazgató úrnak, vagy a cég vezetésének tudomása sincs -, hogy idén sajnos olyan időszakban – április 10. táján – vágták le a füvet, amikor még hideg volt, de várható volt az eső és a meleg. Kérdezi, mi értelme van levágni a 3 cm-es füvet, amikor tudják, hogy 3 hét múlva 20 centis lesz, és úgy gondolja, a munkagépnek ugyanannyiba kerül körülmennie a 3 cm-es füvön is, tehát nincs különbség az órabérében. Fölöslegesnek tartja április közepén füvet nyírni, amikor tudvalévő, hogy a meleg és a csapadék hatására még nőni fog. Ennek a lett a következménye, hogy jelenleg mindenütt nagyon magas a fű a városban, különösen azokon a részeken, ahol a vágás már ilyen korán megtörtént. Nyilvánvalóan a betervezett kaszálási szám nem növelhető, mivel adott költségkerettel működik. Utána kellene nézni, miért történt így. A beszámolóból nem látja, mennyit fordított a cég ingatlanvásárlásokra, vagyonkezelésre. Korábban az előző vagyonkezelő társaság készített ilyen kimutatást. Most beépült a jelenlegi cégbe, de nem talál olyan jellegű tájékoztatást, hogy ez a vagyonkezelő tevékenység miként nyilvánult meg, tehát oly módon, hogy „olcsón vesz, drágán ad”, jól gazdálkodva a pénzzel, avagy városfejlesztési célú beruházásokat hajt végre, ismerve a város bizonyos területén adott városfejlesztési célokat, és ott felvásárol bizonyos ingatlanokat. Kérdése, történt-e ilyen, és ha igen, milyen mértékben és milyen értékben? Másik kérdése arra irányul, volt-e a 2001. évben – ha igen, milyen mértékű – a várostól átvett pénzeszköz, és az milyen jogcímen történt, mert ezt sem találja a beszámolóban. Lehet, hogy ez bérleti díjként szerepel? Bókay Endre: elnyerte tetszését De Blasio Antonio képviselőtársa azon hozzászólása, hogy miért vágták le a túl kis füvet. Úgy érzi, ennél nagyobb dicséretet még ennek a cégnek nem adtak. Tudomása szerint az árkalkuláció szerint a kisebb fű levágása mindig jóval olcsóbb, mint ha derékig érő füvet nyírnak. Valóban rendezett a környezet. A szemetet kétségkívül össze kell gyűjteni, ami pénz kérdése. Ha a város erre a dupláját áldozza, akkor megtehető, hogy bizonyos frekventált területeken, de még a külvárosban is akár kétóránként összesöprik, és eltüntetik a szemetet. Nyilván van azonban egy egészséges arány, amit be kell tartani.
29 Némi igazság van abban a felvetésben, miszerint nincs elég szemétgyűjtőedény Pécsett, bár jó néhány helyen járva – így pl. a Tettyén is – tapasztalta, hogy hatalmas, környezetbe illő szemétgyűjtőket helyeztek el. Megemlíti a lakásgazdálkodás terén történt lényeges változásokat a céggel való együttműködés során. A PVV Rt. évente 2,2 Mrd Ft körüli összegből gazdálkodik, melynek 10 %-a a 4300 önkormányzati lakás kezelésével van összefüggésben. Ezzel kapcsolatosan három dolgot kíván kiemelni. Az egyik, hogy megindult a tényleges lakásmobilitás. Megkezdődött a lakásként már nem hasznosítható, rendkívül elöregedett, lakatlan önkormányzati ingatlanok értékesítése, más funkcióvá történő átalakítása. Cserébe az önkormányzat lakható, jó minőségű lakásokat kapott. A közgyűlésben erről voltak viták. Az önkényes lakásfoglalók helyzetének rendezéséhez folyamatos segítséget kapnak. Ez az együttműködés biztosítja, hogy az itt lakók, akikkel több, mint 10 évig nem foglalkozott a város – helyzetének felmérésében, nyilvántartásában és folyamatos kezelésében rendszeres segítséget kapjanak. A cég aktív hozzájárulása nélkül ezt nem tudták volna megtenni, hiszen minden technikai feltételt biztosítanak. E mellett térítésmentesen jutnak bizonyos szolgáltatáshoz, pl. a közlekedés szempontjából nagyon nehezen megközelíthető külvárosokba elviszik a családgondozó munkatársait, akikkel együtt mérik fel és próbálják meg e családok helyzetét rendezni. A harmadik és igen lényeges dolog a tartozások behajtása, ami nem csak Pécsett, hanem minden nagyvárosban, minden szolgáltatás esetében neuralgikus pont. A városnak koncentráltan legszegényebb rétege lakik főleg a külvárosi önkormányzati tulajdonú lakásokban. Mégis egy szoros, nagyon következetes együttműködés során sikerült az éves 24 %-os tartozásokat 13 %-ra visszaszorítani. Nemzetközi viszonylatban ez a mérték – 10-11 %-os tartozás – már elfogadható. Ha e tekintetben stabilizálódik a helyzet – ami természetesen nem azt jelenti, hogy bárkitől elfogadják a tartozását, és ahhoz a 10 %-hoz került, akitől nem kérik a tartozást – ez már lényeges változást jelen számukra. A társaság megalakítását sok vita kísérte, de úgy gondolja, sem az ellenzék, sem a kormányzó koalíció részéről nem hangzott el olyan kifogás, hogy ennek az átalakításnak ne lett volna lényeges, jó következménye a város gazdálkodására és környezetére nézve is. Kerényi János: a további hozzászólásra jelentkezőket nézve felvetődik benne a kérdés, mi lenne, ha ez a cég nem ilyen jól dolgozott volna? Dr. Ujvári Jenő: megemlíti, a PVV Rt. közreműködött a világörökségi pályázat elnyerésében, az azt követő munkálatok megtervezésében és kivitelezésében. ez az ambíció azt a lehetőséget is magában rejti, hogy miként működhet majd közre a történelmi városok ilyen irányú feladatainak komplex kidolgozásában. Ez jelentős többlet- és más jellegű feladatokat is jelent, mint amit egy szokványos város a gazdálkodásában elvégez.
30 A város vezetése szívesen közreműködik abban, hogy a testvérvárosok gazdálkodásával kapcsolatos közös ügyeket együtt vitassák meg. Ilyen jellegű kívánalom pl. legutóbb a krakkói testvérvárosi találkozón is megfogalmazódott. Dr. Gáspár Gabriella: a divízió viszonylag modern szervezeti forma, mely látszik a működésén is. Megjegyzi, ennél ugyan van már modernebb forma is. Természetesen nem kívánhatják, hogy a szervezet ilyenné átalakuljon. A társaság racionalizálásával kapcsolatban – ahogy az a beszámoló utolsó oldalán szerepel, és a 2001. évi üzleti tervben megfogalmazott célkitűzések megvalósítására kitért az igazgató úr – az 1.) ponthoz kíván hozzászólni, melyben arról írnak, hogy a szervezet racionalizálása folyamatos, amire szükség is van. Dicséret illeti dr. Kelemen László vezérigazgató urat, aki minden alkalommal készségesen helyt adott álláspontjának, és viszonylag gyorsan intézkedett. Véleménye szerint egy szervezet nem mondható racionálisnak, ha az információáramlás nem működik megfelelően. Nem gondolja, hogy ez vezérigazgató úr személyes hibája, sőt nyilván ez idővel javulni fog, ugyanis kicsit diszfunkcionális az, hogy a legapróbb ügyben is a vezérigazgató személyes eljárása szükséges a megvalósuláshoz. Dicséret illeti azt a kezdeményezést is, hogy a PVV Rt. hozzátesz az egyéni képviselői keretekből felajánlott 500 E Ft-hoz 1 M Ft-ot, illetve ez évben már még többet. Ezzel élni kíván, ugyanúgy, mint a többi egyéni képviselő, és fontosnak tartja. Az információáramlással, a szervezet racionalizálásával is összefügg mondandója, mert úgy véli, erről nagyon kevés visszajelzést kapnak. A képviselők és a szervezet részéről is működik a bizalom, de mivel az egyéni képviselők által kezdeményezett – legyen az kátyúzás, sövényvágás, járdajavítás, stb. – munkákat nem önálló projektként kezelik, az nyilván a „nagy járda projektbe” vagy a „sövényvágás”, „parkerdő projektbe” kerül bele, és ettől kezdve nehéz a cég számára is szétválasztani, hogy mi az a tényleges költség, elvégzett munka, amit egy dologra fordítottak. Nem arról van szó, hogy a képviselők nem hiszik el, hogy ez megtörtént. Viszont jó lenne időnként visszajelzést kapni arról, hogy az általuk leadott „listán” szereplő munkák – amit kértek, végezzen el a PVV Rt. – valójában megtörténtek-e. Nyilván egyetlen képviselő sem járja be a körzetét naponta, és ha nem kap visszajelzést, nem tudja, elvégezték-e a munkát, vagy milyen stádiumban áll. Az előbb említetteket némi kritikai éllel veti fel azzal, természetesen türelmesek, de az írásbeliséget nem véletlenül találták ki, és jó lenne, ha ez működne a PVV Rt. részéről is, miközben úgy gondolja, az informális probléma-megoldás is hasznos lehet. Simonovics Ferenc: megemlíti, sok minden elhangzott a beszámolóval kapcsolatosan. Elmondja, általában autóbusszal közlekedik, nagyon jól eső érzéssel hallja a lakosság részéről, hogy a keleti városrészben, illetve Pécs városában milyen nagy változások történtek az utóbbi időben. Megszabadultak az elburjánzott zöld növényzettől, szépek, átláthatók a
31 parkok, elkezdődött a virágosítás, mely talán ilyen szép a ’80-as években volt. Megemlíti, a PVV Rt. munkatársai készségesen állnak rendelkezésre bármilyen problémával fordul hozzájuk, legyen az helyszíni szemle, az elkészült munka átvétele, stb. Véleménye szerint a sok pozitívum megjelenik mindennapjaikban, és jó hallani a választópolgárok részéről mindezt. A lakosságnak is része van ebben, - pl. a szemetelést kivéve – mert amit megvalósítanak az adófizető állampolgárok pénzéből, azt próbálják mindannyian megőrizni. Kéri, hogy a PVV Rt. továbbra is végezzen a jelenlegihez hasonló munkát. Legyen lehetőség arra, hogy minél többet tudjanak fordítani a parkosításra, utak karbantartására, hiszen a lakosság részéről a legnagyobb igényként merül fel ez a téma. Az emberek érzékenyen reagálnak az utak állapotára és környezetükre. A PVV Rt. munkájához sok sikert kíván, és mint önkormányzati képviselő ebben támogatását ajánlja fel. Kukai András: megjegyzi, a jól végzett munkáról is tudnak vitatkozni. De Blasio Antonio képviselőtársa a köztisztaság kérdésével foglalkozott. Véleménye, kell is vele foglalkozni. Lehet, hogy kevés a szemetes edény, de amikor pl. a szeméttároló mellett ott van a szemét, holott még beleférne az edénybe, akkor felmerül a kérdés, a környezettudatos viselkedés hogyan érvényesül az állampolgárok részéről. Örömmel hallotta, nem csak a PVV Rt. feladata, mint ahogy De Blasio Antonio képviselőtársa is megfogalmazta. Közös feladatuk a környezettudatos nevelés. Úgy érzi, ezzel kapcsolatban már kaptak segítséget, mert a hulladékgazdálkodási törvény szerint a Nemzeti Alaptantervben a környezetvédelmet oktatási anyagként kell kezelni. Az önkormányzat által megalkotott köztisztasági rendelet vonatkozik a város által gondozott közterületekre és más területekre, – magánterület előkertje, stb. – amelyet a rendelet értelmében a lakosságnak tisztán kell tartani. Úgy gondolja, hogy a környezet tisztítása közös feladat. El lehet marasztalni nagyon sok intézményt, – de legalább kettőt, így: PVV Rt. és a BIOKOM Kft. – akik ezért felelősek, de nem szabad a lakosságot kivonni ebből a körből, mert ilyen értelemben közös feladatuk, hogy a környezetük tisztább legyen. Czukor Antal: jelzi, azon képviselők közé tartozott, akik a cég megalakulása idején kifejezték a centralizálással kapcsolatos aggályukat. Most azok közé tartozik, akik gratulálnak a PVV Rt. vezetésének az eddig elért eredményekhez. Az elhangzottakon túl felhívja a figyelmet arra, hogy említést tett már dr. Kelemen László vezérigazgató úrnak, – egy korábbi közgyűlésen – hogy Pécs városában a fejlődés során kialakultak olyan közlekedési szokások, egy
32 fajta közlekedési rend, miszerint a felújított és újonnan megépült utak- pl. Kálvária út, Magaslati út, vagy pl. a Zsolnay út és az Ipari elkerülő út között megnőtt az ún. „összekötő utak” forgalma. Ezeknek az utaknak az állapota évek óta rendkívül rossz. A téli időszak után csak kátyúzás történik. Jelenleg ezek az utak nagyon rossz állapotban vannak, melyeken autóval közlekedni szinte lehetetlen. Kérése az ülésen jelenlévő PVV Rt. menedzsmentjéhez, egy közgyűlésen ismertessék, mikorra vették tervbe ezen utak felújítását. Véleménye szerint az említett utaknál felületcserére van szükség, ezeket tovább kátyúzni nem lehet, mint pl. Tettye utca, Basamalom út, stb. Kérdése, egyáltalán tervbe vették-e ezeknek az utaknak a teljes felületcseréjét, és ha igen, mikor várható a végrehajtása? Kerényi János: a dicsérő szavak mellett kérdések is felmerültek, ezért felkéri dr. Kelemen László vezérigazgatót, azokra adjon választ. Dr. Kelemen László: megköszöni mind a kritikai, mind pedig az elismerő szavakat. Bevallja, inkább a kritikai elemekre figyelt jobban. De Blasio Antonio képviselő úrnak volt egy felvetése, hogy a PVV Rt. milyen vagyongazdálkodást folytat. Ezzel kapcsolatosan néhány fő sarokszámot kíván megemlíteni. Az új cégnek ki kellett alakítani a vagyongazdálkodási koncepcióját, mely a közelmúltban megtörtént. Az előző évben gyakorlatilag ennek az alapvető körvonalait maguk között tisztázták. Ennek eredménye: a társaság vagyona – amelyet rájuk bízott a közgyűlés – az elmúlt évben 200 M Ft-tal gyarapodott. E mellett 450 – 500 M Ft összeget fordítottak a közművek felújítására, illetve folyamatos karbantartására. Elindult egy program, felállítottak a társaságon belül egy ún. beruházási – fejlesztési csoportot, mert úgy ítélik meg, hogy többletforrásokhoz az ingatlanok bérleti díja mellett csak akkor tudnak jutni, ha sokkal intenzívebben foglalkoznak beruházás-fejlesztési kérdésekkel. Ennek keretében elindult a Mária utcában 20 lakásos társasház építkezés, melynek ez évben indul a II. üteme. További olyan projektjeik vannak, amelyek ebben a kérdésben előrelépést jelentenek. Felméréseik szerint a következő 5 év során akár évente 1 Mrd Ft-nyi fejlesztés-beruházást tudnának végezni, ha mellé tudják rendelni a szükséges forrásokat. Úgy ítéli meg, ezen a téren vannak még lehetőségeik. Úgy gondolja, ezek teremhetik meg azokat a forrásokat, amit városüzemelés oldalán színvonalasabb munkára fel tudnak használni. A vagyongazdáshoz tartozik, hogy a kezelésükben vagy tulajdonukban lévő vagyonuk jelentős része az elmúlt 10-15 évben nem került felújításra. Jelentős teher hárul e tekintetben a cégre. Ennek a koncepcióját is megalkották, és a következőkben évente mintegy 100-150 M Ft-ot kívánnak a meglévő ingatlanok karbantartására fordítani mind a belvárosban, mind pedig egyéb területeken. A második kérdés arra vonatkozott, hogy milyen költségvetési támogatást kaptak az elmúlt évben. Emlékezete szerint leszámítva a 2000-2001. évi átmeneti időszakból történő elszámolásokat, 2001. évben közvetlen támogatást semmilyen jogcímen nem kaptak. Kivétel ez alól a területi
33 képviselők által, önkormányzati forrásból biztosított összegeknek helyenként és időnként történő átadása, amihez többlet pénzforrást tettek. Még egy ilyen átmeneti forrás átadás történt a város részéről. Emlékeztet, a Vásárigazgatóság integrálása az előzetes tervektől eltérően nem 2000. december 31-én, hanem 2001. április 1-el történt meg. Miután az előzetes tervek teljes évvel számoltak, a várossal történt megállapodás alapján a realizált nyereség kb. 30 M Ft volt a Piac- és Vásárigazgatóság esetében. Ez az összeg az, amely még átkerült a céghez. Ezen kívül semmilyen címen a PVV Rt-hez forrás a város részéről nem érkezett, és nyilvánvalóan a jövőben nem is kerülhet. Elmondja, közel 30 éve dolgozik a gazdaságban, vallja, mindig meg kell újulni, és ez igaz a szervezetre is. Nem mondhatják soha sem azt, hogy egy szervezet teljes és kiépült. Kritikaként vetődött fel az információáramlás, mely valóban jelentős problémája a cégnek. Mentségükre azt tudja felhozni, jelenleg is négy helyen van elhelyezve a társaság. Ebben az évben, várhatóan a nyár közepén ez a probléma megoldódik. Megvásárolták a Budapest Bank Búza téri volt székházát, és reményeik szerint júliusban, de legkésőbb augusztusban a társaság egy helyre tud költözni. Úgy gondolja, nem is kell elmondani, hogy mind irányítási, mind ellenőrzési és legfőképpen információs szempontból egy ilyen megoldás mit jelent. Való igaz, hogy leginkább az elhelyezésből fakadóan vannak problémák az információáramlás tekintetében. Demokratikus vezetőnek tartja magát, azért látta szükségesnek az elmúlt évben, és tartja szükségesnek még egy ideig, hogy az információk többsége keresztül menjen rajta, mert így tud leginkább tájékozódni részben a felvetett problémákról, illetve a munkák elvégzéséről is. Nyilvánvalóan, ha majd egy helyre költözik a társaság, mindezt nagyon pontosan lehet optimalizálni majd a későbbiekben. A város tisztaságával kapcsolatban elmondja, ez az a feladat, amelyet a lakosság nélkül megoldani képtelenség. Nincs az a pénz, amit erre a területre tulajdonképpen nem lehetne elkölteni. Az elkövetkezendő években szükségesnek tartaná, a nevelés, tanítás, oktatás mellett a helyi önkormányzati jogszabályok érvényesítését; ahol a lakosság a saját környezetét nem tartja rendben, alkalmazni kellene a szabálysértési bírságokat. Kerényi János: úgy gondolja, az utolsó gondolatokkal is maradéktalanul egyetérthetnek, hogy egy-két felelőtlen ember viselkedése nem ronthatja el több ember jó érzését. További hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésben és a határozati javaslatban foglaltakról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 32 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot.
34 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 229/2002. (05.16.) sz. határozata a PVV Rt. 2001. évi tevékenységéről, gazdálkodásáról szóló beszámolójának elfogadásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a PVV Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Részvénytársaság 2001. évi tevékenységéről, gazdálkodásáról szóló összefoglaló beszámolóját elfogadja. Kapják:
10.)
dr. Toller László polgármester, Kerényi János alpolgármester, Gonda Tibor bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó
Pécs szabad királyi város kiváltságlevele Előterjesztő: dr. Toller László polgármester
Dr. Toller László: az előterjesztés alapja, a Honvédelem Tudományi Intézettől tavaly nyáron megkereste a várost egy kutató azzal, hogy más városokban is – és néhány erdélyi városban – elkészítették a szabad királyi város oklevelének a tudományos értékű feldolgozását, és szép kivitelű bemutatását. Megkérdezték, van-e érdeklődésük és affinitásuk az ügyben. Időközben kiderült, hogy a Baranya Megyei Levéltár kutatói is hasonló témában dolgoznak. A két kutató tábort dr. Ábrahám István vezetésével egyeztetésre kérték fel, melynek végeredményeként került jelen előterjesztés a közgyűlés elé. Amennyiben a közgyűlés az előterjesztésben foglaltakat elfogadja, akkor nagyon értékes kiadvány készülhet. A kiadvány egy példányát bemutatja a testület tagjainak. Elmondja, ez lehetne az a díszkiadványa a városnak, amelyet rangosabb nemzetközi delegációknak, külföldi képviselőknek adományozhatnának. Továbbá a város delegációinak utaztatása alkalmával a testvérvárosokhoz el tudnák juttatni a kiadványt. Kéri, támogassa a testület az előterjesztésben foglaltakat. Látszólag nagy összegről van szó, 7 M Ft-ért rendelnének meg 500 db-ot a kiadványból. Megjegyzi, ezt csak egyszer kell elkészíttetni, és sok helyen, hosszú távon használható. Elmondja, dr. Papp Judit jegyző asszonnyal beszéltek arról, hogy a kiadványokat szigorú számadású nyomtatványként kezelnék, így pontosan tudnák mikor, milyen alkalommal és kinek adták. A kiadvány 10-15 évre megoldaná a város igazi reprezentatív ajándékozási formuláit. Soó László: a Költségvetési Bizottság tárgyalta az előterjesztést, hiszen a finanszírozás forrása is a bizottság által felügyelt Általános tartalék keretből
35 történhetne. Éppen emiatt egy kisebb módosítást javasol a határozati javaslat „Határidő” részében, azt kiegészítve. „Mely szerint az itteni tevékenységek, lépések határideje június 30., itt legyen vessző, a pénzügyi teljesítés tekintetében szeptember 30.” A Költségvetési Bizottság a II. félévi Általános tartalék terhére javasolja biztosítani a pénzügyi forrást. Felmerült az is, hogy ez a nagyon szép kiadvány, jövőbeni adományozása egy kicsivel nagyobb figyelmet érdemelhetne, hiszen korántsem egy egyszerű reklámtárgyról van szó, amelyet mindenkinek osztogatni lehet. Ezért a határozati javaslathoz egy kiegészítő bekezdést javasol: „A közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a könyv adományozására készítsen belső szabályzat-tervezetet, és azt jóváhagyásra terjessze a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elé.” Ez a belső szabályzat biztosítaná azt, - mint ahogy polgármester úr is elmondta – hogy milyen körülmények között, milyen alkalmakkor, kik és hogyan kaphatnák ezt a nagyon szép emléket, és ennek nyilvántartása, kezelése is a jövőben hogyan történne. Kerényi János: kérdezi az előterjesztőt, befogadja-e a módosító indítványt? Dr. Toller László: befogadja mind a két módosító indítványt. Kerényi János: további hozzászólás nem lévén, szavazást kér a módosított határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 32 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a módosított határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 230/2002. (05.16.) sz. határozata Pécs szabad királyi város 1780. évi kiváltságlevelének facsimile kiadásáról A Közgyűlés megtárgyalta dr. Toller László polgármester fenti tárgyú előterjesztését és az abban foglaltakkal egyetért. Hozzájárul ahhoz, hogy a „Pécs szabad királyi város címeres kiváltságlevele 1780” című kiadvány költségfedezetéül 7.280.000 forintot az önkormányzat biztosítson. A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a könyv adományozására készítsen belső szabályzat tervezetet, és azt jóváhagyásra terjessze a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elé.
36 A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert a kiadvány 500 példányának megrendelésére, és utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a II. félévi általános tartalék keret terhére a fenti összeg átutalásáról gondoskodjék. Határidő: Felelős: Kapják:
11.)
2002. június 30. a pénzügyi teljesítés tekintetében: szeptember 30. dr. Toller László polgármester dr. Tolnai Márta főosztályvezető
2002.
dr. Toller László polgármester, Kablár János, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, dr. Varga István főosztályvezető
Pécs TV Kft. beszámolója a társaság 2001. évi tevékenységéről, gazdálkodásáról Előterjesztő: dr. Toller László polgármester
Kerényi János: köszönti Keresnyei János ügyvezető igazgatót, dr. Farkasné dr. Kurucz Zsuzsannát a Felügyelő Bizottság elnökét. Regényi Béla: jelzi, a legutóbbi kulturális bizottsági ülésen a Pécs TV Kft. Felügyelő Bizottsága képviseltette magát, ahol már elmondta észrevételeit. Akkor akadályoztatás miatt Keresnyei János igazgató úr nem volt jelen az ülésen, ezért egy-két dologra visszatér. Örvendetes, a Pécs TV Kft. szellemi és technikai kapacitását arra fordította, hogy automatizálta a folyamatokat. Megjelent az anyagban, hogy a Pécs TV műsorai fajlagosan olcsóbbá váltak. Ugyanakkor a Felügyelő Bizottság azt is mondja, ezek a költségek meghaladták a bevételeket, és felszólította a céget a takarékosságra. Az ún. takarékossági folyamatok elindultak, és ezzel kapcsolatban kíván igazgató úrnak kérdéseket feltenni. Nyilván a takarékosság egyik része úgy jelent meg, hogy ennek személyi konzekvenciái voltak. Példaként említi Katona Ágnes és Dér Ágnes nevét, akik eltávoztak a Pécs TV Kft-től. Két olyan egyéniségről van szó, akik meghatározóak Igazgató úr anyagában voltak aaz TV-nél. is olvasható, ezt úgy próbálják kompenzálni, hogy igyekeznek univerzális szakembereket keresni. Az univerzalitással talán pótolni lehet ezeket az embereket. Itt vannak kételyei, és erre kéri a választ. A veszteségi okok közül a FEB a következőket nyomatékosan kihangsúlyozza, és erre az önkormányzatnak is fel kell figyelni: így az alkalmatlan elhelyezés kérdését. Ez megnöveli a fenntartási költségeket. Megjegyzi, - és egyben jelzi, nem egyetem ellenes – nagyon sok esetben haszonkölcsön szerződéssel adtak át épületet a Pécsi Tudomány Egyetemnek, ugyanakkor a Pécs TV Kft. ilyen jellegű gondjai még mindig nincsenek megoldva. Úgy gondolja, a jövőben erre mindenképpen oda kell figyelni.
37
Az előterjesztésben szerepel, hogy jelentősen megnövekedett a közszolgálati műsorarány, majdnem 82 %-os. Ez örvendetes, - gondolja, erre majd igazgató úr reagál – ugyanakkor ez a magas százalék azt is jelenti, egyéb műsorokra nem tudnak annyi időt fordítani, illetve a régi elképzelés, hogy a „reklámtortából” nagyobb szeleteket tudnak kivenni, nem jött be, hiszen a reklámpiac zsúfolt, és tulajdonképpen nem sikerült az eredeti célt elérni. Ez is a gondok közé tartozik. Szeretne arra is választ kapni, – kérdését az illetékes főosztály felé intézi – mi az oka annak, hogy havonta kapja meg a Pécs TV Kft. a működéséhez szükséges támogatást. Ugyanakkor, ha negyedévenként kapná meg, akkor a TV működtetése gondtalanabb lenne. Legalábbis az anyagban ez szerepel. Pozitívumként említi, a FEB megállapításaira Keresnyei János igazgató úr gyorsan reagált, és elkészítette a társaság belső ellenőrzési tervét. Dr. Tóbiás János: néhány olyan észrevételről kíván beszámolni, amely az elmúlt hónapokban érkezett hozzá levélben, telefonon, személyesen. Pécs város lakossága igényli a Pécs TV Kft. működését, és ragaszkodik hozzá. A hozzá érkező vélemények nem negatívak. A tájékoztatás a TV részéről naprakész, sőt nagyon gyakran szinte órára kész, kielégíti a lakosság ilyen irányú igényét. Egy-két apróságra azonban felhívja fel a figyelmet, pl. két híranyag között kissé hangosnak tartja a lakosság az ún. összekötő zenét. Ezen változtatni kellene. A legutóbbi időben történt egy olyan modernizálás a műsorban, hogy több kép jelenik meg egymással párhuzamosan, melyet piktúra tipartitának hívnak. Ezt a lakosság kedveli, azonban az egyszerre három síkon zajló információ szolgáltatás szinte automatikusan rögzíti az adás idejét. Nem tudja, ennek van-e valamilyen jelentősége az ismétlésekkel kapcsolatban. Bár ahogy nézi a gazdag híranyagot, ismétlésre túl sok idő nem jut. Nagyon fontos észrevétel: ezekben a műsorokban nem folyik állandóan a vér. Ezt a lakosság, a pedagógusok értékelik, továbbá azok, akik normális műsorszolgáltatást szeretnének kapni. A lakosság támogatja a Pécs TV Kft. működését, ha nyereséges különösen, azonban akkor is igényt tartanak rá, ha néha anyagi pótlásra szorul. Dr. Kunszt Márta: a Kulturális Bizottság is megtárgyalta az előterjesztést, az üzleti koncepciót. Szakmai oldalról kívánja a TV tevékenységét megközelíteni. Emlékeztet, honnan indult a Pécs TV, úgy gondolja, valamennyien beláthatják, óriási fejlődés történt. A TV az országos televíziókkal nem versenyezhetett adásidőben, műsorszolgáltatásban, műsorok előállításában is szerényebb mértéket bemutató televízióként funkcionált hosszú ideig. Amióta Keresnyei János került a Pécs TV Kft. élére, óriási fejlődés történt. Bátran állíthatják, technikailag ez a televízió ma már
38 versenyképes az országos televízió csatornákkal, nem lehet igazán különbséget tenni közöttük. Ennek természetesen ára van, és ez meg is jelenik a beszámolóban. Hihetetlen beruházásokat jelent mindez. Miután itt csúcstechnológiáról van szó, ezek folyamatos beruházást jelentenek. Abban a pillanatban, ahogy a TV valami újításról lemond, vagy halaszt, ez azt is jelenti, hogy lemarad a versenytársaitól. Ezt a dolog velejárójaként fogja fel. Az egy másik kérdés, hogy egy önkormányzat és egy önkormányzati televízió mekkora forrásokat tud erre a célra szánni. Mindenképpen pozitívumként értékelhető az, hogy a lehetőségeihez mérten igazából színvonalasan tudja ezeket az újításokat is produkálni. A másik, ami a pécsi televíziózás történetében országosan is egyedül álló, a közszolgálati műsorszerződés, amit a Pécs TV Kft. és a város kötött egymással. Ennek keretében a közgyűlésekről is állandó és folyamatos közvetítés történik, ezt a régi metódusban is produkálta a TV. Megállapodás született abban, a köz érdekeire számító műsorszerkezet hogyan alakuljon ki, illetve ami ennél sokkal kényesebb, a politikusok milyen metódusban szerepeljenek a TV-ben úgy, hogy az kiegyensúlyozott tájékoztatást nyújtson mind a várost vezető koalíció, mind az ellenzék számára, illetve minden képviselő, valamennyi képviselőtársa valamilyen formában beszámolhasson a választópolgároknak a tevékenységéről. Ilyen nincsen az országban sehol sem, ezzel mintegy példát mutatott a Pécs TV Kft. arra, hogyan lehet kiegyensúlyozottan tájékoztatni politikai ügyekben is. Úgy gondolja, ennek a szerződésnek is egyik elismerése, hogy a vidéki televíziók a Pécs TV Kft. elnökét választották meg a szövetségük elnökévé, és most is ezt a funkciót tölti be Keresnyei János igazgató úr. Tapasztalatait nyilván átadja másoknak is. Mindez jól beilleszkedik abba a sorba, ami Pécs kultúr város jellegét erősíti. Természetesen számtalan gonddal is küszködnek, elhangzott, két ingatlanban vannak elhelyezve, ami nem egészen ideális. Ezeket a gondokat próbálják folyamatosan megoldani, de újabb forrásbővítésekre lenne szükség, hogy valóságosan is realizálni tudják az elképzeléseket. Képviselőtársai figyelmébe ajánlja, hogy az elmúlt pár esztendő hihetetlen fejlődést jelentett a Pécs TV történetében, remélik, a jövőben is sikerül ezt a színvonalat megtartani. Szirmai Csaba: egyetért dr. Kunszt Márta képviselőtársával, ami a TV megítélését illeti. Regényi Béla képviselő úrnak volt egy kérdése Keresnyei János igazgató úrhoz, hogy az univerzalitás és a humán politikai megfontolásairól számoljon be. Kéri, ezt az igazgató úr ne nyilvánosan tegye, ugyanis ez egy vezetőnek teljesen belső ügye, és nem itt kellene erről beszélni. Biztos, hogy az igazgató úr négyszemközt választ ad a képviselő úr kérdésére. Ha egyetért Regényi Béla képviselő úr az általa elmondottakkal, azt megköszöni. Regényi Béla: jelzi: egyetért Szirmai Csaba megjegyzésével. Dr. Ujvári Jenő: a Pécs TV Kft. a város egyik legjelentősebb szellemi műhelye. Részben azért, mert olyan kitűnő kollegák dolgoznak ott, akik
39 érzékenyek a világra, és ezt az előtte szólók klasszikusan be is mutatták. Azért is, mert összegyűjtik a Pécsett élő más alkotóműhelyeket, számukra fórumot ad, bemutatkozási lehetőséget kínál, vagyis olyan pezsgést hoz az itteni kulturális életbe, amit egy ilyen nagyváros nem nélkülözhet, de el is vár, és minden módon kell hogy, támogasson. Éppen ezért úgy gondolja, a mindenkori pécsi közgyűléseknek nem megszorító intézkedésekkel kell a televízió ügyeit segíteni, amelyek természetesen ellentmondásosak, hiszen egy új, alig pár tíz éves intézményről van szó. Nem csak technikai fejlesztésre, épületek kialakítására van szükség, hanem olyan új irányok kimunkálására is, amit ez a kollektíva közösen tud csak elvégezni. A televízió kulturális funkciói azzal is megnőttek, hogy az Uránia mozi üzemeltetésével próbálják a Plaza nyomulását valamilyen módon ellensúlyozni, és olyan rendezvényekkel, filmekkel, bemutatókkal, a hagyományos mozi nézés rituáléját fenntartani, ami a város számára rendkívül fontos. Külföldi kapcsolatok létesítésében, a testvérvárosok megismertetésében fontos szerepet játszik ez az intézmény. Mondhatni azt is, hogy a város új kulturális intézménye, az egyik legjelentősebb és nagy támogatást igénylő formátum, amit a közgyűlésnek a megítélés során mindig tekintetbe kell venni, és ilyen formán kell támogatni. Gratulálni kell a Pécs TV Kft-ben dolgozó valamennyi munkatársnak, hiszen rossz körülmények között, és fizetési akadályoztatások közepette, élénk szellemmel végzik azt, amire vállalkoztak. Bókay Endre: a dicsérő szavakkal teljesen egyetért. Valóban egy nagyon korszerű és jó szolgáltatása van Pécsnek, mely kiemelkedik a többi nagyváros közül is. Javaslata lenne a fejlesztésre, a további fejlődésre, mert ebben a cégben benne van ez a dinamikus lehetőség. Két elképzelésük van, amelyet szeretnének a határozati javaslatba is beépíteni. Az egyik, amit a Felügyelő Bizottság anyaga is tárgyal, hogy tulajdonképpen az adófejlesztés - melynek fedezetéül 15 M Ft-ot javasolnak - ennek a problémájával foglalkozzanak. Javasolja, foglalják határozatba, hogy még az idei évben, pl. a júniusi közgyűlésre készüljön erre egy előterjesztés. A közgyűlés kéri Keresnyei János igazgató urat, hogy készítse el ezt az anyagot. Ebben az anyagban szerepeltethetnék azt is, hogy milyen a jelenlegi együttműködés, illetve hogyan lehet ezt tovább fejleszteni. Itt az UPC-ről lenne szó, illetve a Konzum Kábelről, mint közvetítő cégekről, akik a hálózat felett rendelkeznek. A másik javaslata, - a határozati javaslatba – hogy vizsgálják meg - mivel a Pécs TV Kft. gazdálkodása merőben más bármelyik intézménytől, ahol a havi finanszírozás van, havi béreket fizetnek, havi megrendelések történnek, mely sokkal kiszámíthatóbb, egyszerűbb – a negyedéves támogatás lehetőségét, és e szerint finanszíroznák. A Kft. a számára rendelkezésre álló pénzből lehet, hogy év elején jóval többet használ fel, év végén pedig kevesebbet, ezzel megtakarításokat ér el, és hogy gazdálkodjon a számára biztosított összegekkel, meg kellene próbálni ezt a lehetőséget is beépíteni. Egy júniusi közgyűlésen a téma visszakerülne a testület elé, és tárgyalhatnák újra, és beépíthetnék a fejlesztési elképzeléseikbe.
40
Az Uránia mozival kapcsolatosan elmondja, annak idején nagy vita volt a mozi bezárása kapcsán. Pontosan azért, hogy Pécs kulturális élete szegényebb lesz, eltűnik a művészet, a művészfilmek sugárzási lehetősége. Hát ez nem történt meg, az Uránia mozit talpra állította a Pécs TV Kft. És nem csak hogy talpra állította, hanem az ország 150 mozija közül a 20. legrangosabb mozi. A sorrendben olyan mozik előzik meg, ahol nincs multiplex szolgáltatás, és nyilván a hagyományos mozik ott sokkal látogatottabbak. Az Uránia mozival is van egy baj, - melyet jelez a felügyelő bizottsági anyag is – hogy a kazán nem működik, illetve bizonyos gázok, így szén-monoxid kerülhet a légtérbe, és a következő idényt így nem tudják megkezdeni. Kéri, a közgyűlés fogadja el, harmadik kiegészítésként ezzel foglalkozzanak, keressék meg a forrását, hogy a szeptemberi időszakban – amikor a fűtésidény újra indul – a kazánt meg tudják javítani. Kerényi János: ha jól érti, a javaslat arról szól, hogy a bizottságok tárgyalják meg Bókay Endre frakcióvezető által elmondottakat. Bókay Endre: azt javasolja, hogy az általa elmondottak kerüljenek a közgyűlés elé, és most a határozati javaslatot egészítsék ki. Előtte természetesen a bizottsági tárgyalásokra kerül sor. Kerényi János: a bizottsági tárgyalás után kerüljön a közgyűlés elé. Kérdezi dr. Toller László polgármestert, - az előterjesztőt – befogadja-e a javaslatokat? Dr. Toller László: válasza: igen. De Blasio Antonio: a Pécs TV Kft. tevékenységét naponta látják. Nyilvánvaló, hogy a néző szemével mindenki ért is hozzá, hogy milyen is. Nem hiszi, hogy a közgyűlésnek kellene a műsort szerkesztenie vagy műsorstruktúrát alakítania. Nem a testület dolga, így nem is venné magára azt a bátorságot, amint más képviselőtársa. Nem vonható kétségbe az sem, hogy a Pécs TV Kft. vezetője országosan is megfelelő szakmai hitellel rendelkezik. Úgy gondolja, nem csak az ismertsége, hanem az is, hogy megfelelő országos pozíciókat is betölt, ez is bizonyítja, hogy valóba ért ahhoz, amit csinál. Ez nem vonható kétségbe. Azonban nem mindig látszik az, ami egyébként probléma a Pécs TV Kft. tevékenységében. Praktikus és jó dolog lenne, ha egy épületben tudna működni. Nem tudja mennyien látták, amikor kivonul a Pécs TV, már nagyon ritkán látni több főből álló stábot. Egy embert látni kis kamerával, aki a felvételt készíti, ő lesz, aki a riportot szerkeszti, megírja és előadja. Egy személyben működik ez a dolog. Hozzáteszi, ez azért nem túlságosan szokványos felállás. Sok esetben ez a minőség rovására mehet. Erre kívánja felhívni a figyelmet, mert biztos, érdemes odafigyelni. Az is egy nagyon fontos mutatója a TV tevékenységének, hogy gyártás szinte nincs. A beszámolóból az derül ki számára, nagyon alacsony a
41 gyártási tevékenység, keveset tudnak fordítani rá. Nagyon kevés saját műsor van, ami gyártott anyag, tehát nem élő. Nem tudja, mennyire jó az, hogy tevékenységek ilyen módon belekeverednek. Természetesen nagyon örül annak, hogy a mozit meg tudták menteni. A társaság színvonalas tevékenységet folytat. Igazából nem tudja mennyire jó, akár a televízió gazdálkodásának, hogy különböző tevékenységek kerülnek be egy TV működésébe, amelyből nem igazán látszik, hogy adott tevékenység veszteséggel vagy veszteséget hozóan működik, akár a moziról beszélnek. Nem látják azt, hogy ez milyen előnyökkel, és pénzben ki nem fejezhető, vagy kifejezhető, csak le nem mért előnyökkel jár a televízió részére. Igazából számára egy kicsit mindig zavart okozott, amikor a Pécs TV Kft. tevékenységét kellett, hogy értékeljék. Véleménye szerint tisztább lenne a dolog, ha ezekre a tevékenységekre külön cégek alakulnának, tehát mozit és minden egyebet üzemeltetne az, akinek ezt tennie kell. Nem hiszi, hogy ez a Pécs TV Kft. tevékenységének alapvető részeként kell, hogy működjön. Nem oda tartozik. Egy televíziónak vannak olyan tevékenységei, amelyek a televíziózáshoz kapcsolódnak, de ezek számára nem azok. A kettő teljesen eltérő. A Forma I-et sem az x televízió állomás tartja kezében és szervezi, hanem a Forma I. akármilyen cége, és a közvetítésért a televíziók fizetnek jogdíjat. Alapvetően a teherautó versenyen is csodálkozott, hogy azt a Pécs TV mint üzleti vállalkozást működteti. Nem érti. Nem ide tartozik, nem ez a dolga. A városnak lenne a feladata, hozzon létre erre megfelelő szervezetet, keretet, és az abból bejövő hasznot ossza le akár a Pécs TV Kft-nek is. Mindezzel egyetért, csak a tisztánlátást segítené, ha ezek külön-külön működnének, nem pedig nagyon nehezen „fésülhető” módon. Megemlíti, - nem biztos, hogy mindenki egyetért vele – az ellenzék részéről úgy érzik, hogy a megfelelő politikai egyensúlyt nem mindig tartja a Pécs TV Kft. El kell mondania, mert ha nem teszi itt, a nyilvánosság előtt, akkor akár igazgató úr, akár a várost vezető koalíció úgy érezhetné, hogy ebben a témában véleményük szerint is minden rendben van. Véleményük szerint nincsen minden rendben ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Most nem a választásokról beszél, hanem egyáltalán az elmúlt 4 éves időszakról, vagy amióta igazgató úr a televíziót vezeti. Azóta, – úgy érzik – annak ellenére, hogy azt az ígéretet kapják folyamatosan és rendszeresen, miszerint minden emberének utasításba adta, amennyiben megszólal egy adott bizottságnak a várost vezető koalíció képviseletében az elnöke vagy bármely tagja, akkor ugyanezt tegyék meg az ellenzék oldaláról is, tehát lássák a különböző véleményeket, ez nem történt meg. Kéri Keresnyei János igazgató urat, hogy a politikai egyensúly megtartására a jövőben még nagyobb hangsúlyt fektessen. Nem a jó szándékot hiányolja, hanem azt, hogy sajnos ez a jó szándék nem elég. Tessék erre megfelelő - akár írásbeli - utasítást adni a kollegáknak, hogy működjön, mert jelenleg nem működik megfelelően ez a dolog. Nem érzik azt, hogy akkor, amikor a város vezetésének nevében bárki megszólal, akkor ugyanolyan időtartamban, ugyanolyan keretek között lehetőséget kapna az ellenzék is minden alkalommal. Nem azt mondja, soha, hanem nem minden alkalommal történik ez meg, és ettől az egyensúly felborul. Ebben kéri az igazgató úr és természetesen a várost vezető koalíció jövőbeni segítségét.
42 Tóth Mihályné: elismerve a Pécs TV Kft. szellemi pezsgést folytató tevékenységét, elismerve azt, hogy a közéletben, oktatásban, kultúrában, a lakosság közérzetének javításában milyen jelentőséggel bír, jelzi, van még fehér folt ezen a területen. A vasasiak és a somogyiak a Vasas-Somogy kábeltévé rendszeren a mai napig sem tudják fogni a Pécs TV adását, hiszen beárnyékolja a muromi hegy ezt a területet. A részönkormányzatok második éve foglalkoznak a kérdéssel, hogyan lehetne láthatóvá tenni az adást. Különösen az országgyűlési választások kapcsán felerősödött az igény, hogy bizony látni kellene a Pécs TV adását. A részönkormányzatok éppen ezért május 9-én együttes ülést tartottak, - amelyen megjelent az új szolgáltató, a Kaszler és Társa Bt. – és olyan tartalmú határozatot hoztak, miszerint június 30-ig a Bt. tájékoztatást ad arról, milyen módon lehetne láthatóvá tenni a Pécs TV adásait Vasason és Somogyban. Hirden jól vagy rosszul, de a saját kis rendszerén keresztül a lakosság fogja az adást. Elmondja továbbá, olyan variáció merült fel, hogy egy átadó rendszer kiépítése Hirden – ami 3-4 M Ft-ba kerülne – átvetítené a műsort a somogyi központba, és így a kábeltévé rendszeren keresztül Vasas és Somogy is vehetné az adást. Amennyiben a műszakilag leírt, és pénzügyileg is alátámasztott anyag a részönkormányzatok elé kerül, akkor azt a Kulturális Bizottsághoz, valamint a Költségvetési Bizottsághoz viszik. Nagyon remélik, a városvezetés is vigyázó szemeit erre a térségre veti, hogy részesüljenek abból a nagy szellemi potenciálból, ami előttük van, de eddig még nem láthatták. Dr. Toller László: nagy örömére szolgál, hogy ilyen beszámolót láthatnak, hiszen még részese volt annak a közgyűlésnek, amikor arról folyt a vita az intézmény legyen, vagy ne legyen. Ez volt a Városi TV, mint intézménye az önkormányzatnak. Úgy gondolja, ehhez képest már jóval magasabb szinten állnak. Ha csak a gazdasági mutatókat nézik, a 49 M Ft-os költségvetésről 160 M Ft felettire emelt költségvetés azt is mutatja, nem csak egy inflálódás szerinti bevétel és kiadás növekménye volt a televíziónak. Mindez azt is mutatja, hogy jelentős minőségi fejlesztések történtek, ésszerű bér- és létszámgazdálkodás folyik, és ennek eredményeként jelentősen javult a TV működésének színvonala. Persze –mint minden művészeti ágban – itt is vannak viták, eltérő koncepciók, olyan stratégiai pontok, amelyek esetleg a beosztottak és vezetők közötti viszonyban nem egyeznek, esetleg a tulajdonos és a vezetés szempontjából nem egyeznek, vagy akár a Felügyelő Bizottság és a saját gazdasági felügyelet megítélésében is vannak eltérések, illetve véleménykülönbségek. Annak örül, hogy ezek a viták, a belső problémák legtöbbje az intézményen belül rendeződik. Nem kell különösebb intézkedéseket tenni, elég az egyszerű figyelemfelhívás, és a Városi TV vezetése akár meg is köszöni a segítséget, amely nem minden intézmény, cég tekintetében tipikus. A belső ellenőri vizsgálat, amelyet lefolytatott az apparátus, az tanulságos volt a Pécs TV Kft. részére is. A stiláris egyeztetési problémákat pedig a következőkben még lefolytatják.
43 Igazából a helyi televíziózásnak két súlypontját látja. Az egyik ma abszolút hiány a közszolgálati televíziózásból, a helyi értékek, értelmek, helyi mozgalmak, a civil közösségek bemutatása. Hiszen ez nagyságrendjénél fogva is fontos a közszolgálati televíziózásban, másrészt mivel a közszolgálati televíziózás is elindult az üzleti irányba, az önfenntartás ösztöne és az üzleti lehetőségek más irányba terelik, ezért a figyelem is kevesebb azokra a kulturális értékekre, amelyek az országban jelen vannak, és általában a helyi közösségek sajátjai. Mindebből következik, a helyi televíziózást egy közszolgálati televíziózásnak látja elsősorban, amely közszolgálatiság szolgálatába lehet állítani az üzleti világot, és nem üzletként működtetik a televíziót azért, hogy mellette legyen egy kis közszolgálatiság, amiért esetleg helyi vagy állami forrásokat lehet igénybe venni. A második jelentősége a helyi televíziózásnak az, hogy ma már nem maradhat egy település határain belül, hiszen annak nincs értelme. Összefogásra van szükség, egyrészt a fenntartók, összefogására, a települések összefogására, egy szélesebb körű televíziózás megteremtésére, és akár a megyét is ebbe a körbe tudja érteni. De akár a regionalitás irányába is mutathat, hiszen emlékezzenek rá, vannak regionális televíziók pl. Németországban, amelyek fenntartásában tevékeny szerepet vállal az állam, a tartomány vagy akár a helyi közösség is, ha ereje futja rá. Az integrálódás a helyi televíziózást extenzív irányba is el kell, hogy mozdítsa, és ez a jövő útja. Úgy gondolja, a Pécs TV Kft. életében is ez lesz a jövő útja. Ennek tevőleges megnyilvánulása hogyan alakul, az után, hogy sikerült megakadályozni a regionális televízió ellopását, ez a jövő kérdése, és ebben folytatni kell azt a tárgyalást, amit 1999-ben indítottak meg a televízió akkori vezetőivel, azaz előbb egy laza szövetségű integráció, később pedig egy szervezeti vagy akár tulajdonközösség vagy az állam és önkormányzat közötti átadott feladat tekintetében megvalósítható az integráció. Ez nem mást szolgálna, mint a regionális televízió létrehozását. Ha ebben az állam, illetve az állami tulajdonú televízió partner lesz, akkor ez jó iránya lehet annak, amit amúgy elkezdtek „fentről” is, hiszen kicsit decentralizálni igyekeztek a közszolgálati televízió munkáját, amikor létrehozták a regionális stúdiókat, regionális szerkesztőségeket. Ezek olyan üzleti hátrányba kerültek, hogy az önfenntartás lehetősége is megkérdőjeleződött, főleg akkor, amikor 6-7 hónapi bérrel tartoztak a munkatársaknak a regionális televízióban. Értelmes munkamegosztás tekintetében a jövő útját abban látják, hogy a helyi televízió előbb egy megyei, később – nem túl későn – egy regionális televízióvá legyen fejleszthető. Ehhez szükséges az a módosító indítvány sorozat, illetve az az első lépés, amit Bókay Endre képviselő úr javasolt, melyet előterjesztőként befogad, módosító indítványként kezeli. Az adófejlesztésről: akkor lehet valamit regionálissá vagy nagyobb léptékűvé tenni, ha el is jut a műsor a lakossághoz, amelyet elkészítenek. Megjegyzi, a 80-as évek végén és a 90-es évek elején tipikus eljárás volt a magyar cégek gyakorlatában, hogy minden amit kivisznek, bérmunkában végeztetnek el, olcsóbb, mint amit saját maguk látnak el. Láthatólag a saját költségeik csökkentek ezzel, amikor beléptették az egész rendszerbe az
44 ÁFA-t. Egyre inkább kiderül, hogy az alvállalkozások kora lejárt, és visszaintegrálja szép lassan magába minden cég azt a tevékenységet, amit lehet, hiszen belülről jobban tud gazdálkodni a forrásaival, mint hogyha a külső megrendelőkkel szerződéses kapcsolatokon keresztül, a polgári jogviszony keretein belül látják el a feladatukat. Tehát nem biztos, hogy az az olcsóbb, ha kihelyezik ezeket a tevékenységeket, ez egy későbbi vizsgálat tárgyát képezheti. Önmagában a gazdálkodást csak úgy lehet elképzelni, ha egy nagyon koncentrált, centralizált és áttekinthető gazdálkodást folytat a Pécs TV. Kft. még akkor is, ha vannak bizonyos alvállalkozásai. A politikai kérdéseknél, kettőség jelenik meg, hiszen a helyi politikának a jelentősége egyre nőtt, melyet az országgyűlési választások bebizonyítottak. A választások ma már egyre inkább helyben dőlnek el. A helyi felkészültség, a helyi lehetőségek, a helyi politika előnyeinek a bemutatása ez által nagyon fontossá vált. Ma az országos televízió alig van hatással a kampányokra. Üzleti alapon mutatja be mindenki a magáét, ahol pedig nem ez történt, vagy egyoldalú politikai bemutatásra került sor, ott sem volt annyira eredményes, mint gondolták volna, bár láthatólag volt hatása. Úgy gondolja, a helyi televíziózás e tekintetben felerősödik, félő hogy mindig ez lesz, főleg hogyha a politikai paletta így polarizálódik, hogy a helyi küzdelmek fogják eldönteni a választások sorsát, és a helyi mandátumok határozzák meg, hogy ki kormányozza az országot. A vertikális egyensúlyt, a helyi televíziózás tudja biztosítani. Abban az esetben, ha csak egy csatornás koncentrált lenne ez a közszolgálatiság, ebben a pillanatban nem lehetne ezeknek a helyi politikai erőknek, küzdelmeknek semmiféle színtere az országos televíziózásban. Volt olyan kísérlete nemrég a TV2-nek és az MTV2-nek, hogy két városban végig kíséri a választási küzdelmeket, és folyamatosan bemutatja. Ezek a kivételek a választási eredményekre semmiféle hatással nem bírtak sem Győrben, sem Nyíregyházán, sem Debrecenben. Tudniillik a helyi ügyek fontosabbak ma már a választópolgárok számára, mint az országos politikai kérdések, és az azokra adott válasz azt bizonyította, hogy ki milyen tért tudott nyerni a Vertikális egyensúlyt lát, és annak a lehetőségét, hogy a közszolgálatiság az választásokon. a centralizáció mellett hogyan decentralizálható és ennek milyen hatása lehet a politikára. Az olyan irányú megállapodások, amelyeket az önkormányzat két évvel ezelőtt kötött a Pécs TV Kft.-vel az egészséges egyensúlyt biztosítják. Abban persze van vita, hogy egy ellenzéki, egy kormánypárti megszólalásra kerüljön sor, hiszen a műfajok közszolgálatisága nem erről szól, hanem valós folyamatok bemutatásáról, és a döntéshozók, döntésekhez való viszonyáról. Úgy gondolja, a döntés utáni kérdésekben utólag vitázni a Médiában sem célszerű, esetleg a döntések előtt érdemes megkérdezni, hogy mire vár valaki, hiszen a demokrácia másik lényeges pontja a döntéscélúság és értékiség, ami annyit jelent, hogy a döntést megelőzően sok mindenben lehet vita, és döntés után a végrehajtás módozatairól lehet általában vitatkozni. Úgy ítéli meg, nagyon eredményes volt a megállapodás, amely például a polgármestert jelentősen korlátozza, hiszen évi négy hosszabb megszólalási lehetőséget biztosít részére, mely korrekt. Nem a heti bemutatkozást favorizálja, nem a havonkénti üres szócséplést. Egy önkormányzat gazdálkodásának és életének vannak bizonyos időszakai, így a negyedéves
45 gazdálkodás. Az önkormányzat így szervezi a munkáját, negyedévenként mutatkozik be igazán. Így a polgármester is elmondhatja a lakossági fórumon - és nem egyoldalú politikai nyilatkozatokkal - a véleményét. Pozitívnak tartja azt, hogy ugyanez valamennyi önkormányzati képviselő tekintetében megadatik. Ennek eredménye az, hogy nemcsak a közgyűléseken lévő vitákat látja Pécs város lakossága, hanem az egyes képviselőknek mi a tevékenysége, milyen a kommunikációs kézsége, a döntésekhez való viszonya. Nem a Pécs TV Kft., vagy a város egyoldalú aktusáról, hanem egy megállapodásról van szó. Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének megítélése 1999.-tól folyamatosan és pozitívan javul a lakosság előtt. Meg kell nézni az ezzel kapcsolatos közvélemény-kutatási adatokat. Az önkormányzati képviselők megítélése is általában javul. Nem dinamikus, látványos javulásról van szó, de folyamatos és egyenletes pozitív megítélésÚgy gondolja, a helyi kommunikációban ez nagyon fontos, és nem hiszi, ről. hogy dicsekedhet még az ország valamelyik önkormányzata közül egy is azzal, hogy a lakosság megítélésében az önkormányzat egésze - nem pártokról van szó, az külön kérdés - javul. Ez a helyi televíziózásban való gyakori bemutatkozásnak köszönhető. Úgy véli, hogy ezen az úton kell folytatni a munkát, összességében három területen: a helyi közszolgálatiság erősítése, az események kulturális, és egyéb rendezvények, civil közösségek életének a bemutatása, a rendvédelem területén. Megjegyzi, itt is javultak a pozíciók, például nőtt az emberek szubjektív biztonságérzete, ha nem is olyan mértékben, mint ahogy várnák. Erősödött a helyi közszolgálatiság extenzív terület nyerése a médiában, amin érti mindenekelőtt a regionális és helyi közszolgálatiság integrációjára való törekvést. Megjegyzi, az arányos fejlesztés arról szól, hogy a szükséges forrásokat fokozottan bocsássák a televízió rendelkezésére. Ez azt jelentené, ahogy a szervezet, a szerkezet és a képesség javul, valamint a bizonyítás ereje is nagyobb lesz. Ebben az esetben jó esély van arra, hogy a pécsi közgyűlés biztosítsa a forrást a fejlesztéshez, de nem egyedül. Felhívja a figyelmet az országos és helyi pályázatokra, valamint arra, hogy több vállalkozásnál - és nemcsak a mechanikus reklámpiacon - vagy közös vállalkozás tekintetében nyitottabbnak kellene lenni a televízióban. Azzal nem értene egyet, hogy önálló gazdasági társaságok formájában - kvázi holdingként - működne a Pécs TV., amely önmagában jó ötlet, de a nagyságrend nem igazolja, még az országos közszolgálati televíziózásnál sem az ilyen formátumú működést. Véleménye szerint egy tízmilliós országban, két csatornán ekkora veszteséget produkálni a Magyar Televíziónál, mint ahogy Magyarországon történt az elmúlt négy évben, abszolút világrekord. A Pécs TV Kft. vezetésének, munkatársainak jó munkát, sok sikert kíván, valamint azt, hogy együttműködésük a pécsi közgyűlés valamennyi pártjával és frakciójával maradjon korrekt, és egyenlő távolságot tartó. Regényi Béla: megemlíti, a közeljövőben a Kulturális Bizottság megvitatja az önkormányzat és a Pécs TV. Kft. között megszerkesztett kommunikációs szerződést. Maga és a FIDESZ frakció részéről elmondja, miután újra áttekintik ezt a megállapodást, Gáspár Gabriella képviselőtársával együtt az általuk képviselt módosító indítványokat meg fogják tenni, és nyílván a várost
46 vezető koalíció is ugyanezt teszi, és így kerül majd újra a közgyűlés elé az anyag. De Blasio Antonio: képviselőtársa hozzászólásában elhangzott a negyedéves támogatásra irányult javaslat. Ez jelenleg a költségvetési rendelet értelmében nem valósítható meg. A következő évi költségvetés készítésekor figyelembe vehetik ezen igényt. Nem tudja, jogilag hogyan rendezhető az, hogy milyen összeghatárt állapítanak meg, ami fölött csak havi kifizetés működik. Úgy véli a jogászoknak meg kell találni azt a lehetőséget, hogyan lehetne ezt beépíteni a költségvetésbe, ha az igény valós, és támogatni akarja a testület. Kerényi János: több kérdés nem lévén, megkéri Keresnyei János ügyvezető igazgató urat, hogy a felmerült kérdésekre adja meg a válaszokat. Keresnyei János: a pozitív és a kritikai véleményeket örömmel fogadja. A pozitívumok további felelőséget rónak rájuk azért, hogy ne veszítsék el ezt a bizalmat. A kritikát, észrevételeket mérlegelik és a feladatukat úgy végzik, hogy a jövőben ne érjék ilyen vélemények a Pécs TV Kft.-t. A közszolgálatiság és a reklámpiac összefüggéséről elmondja, hogy a reklámpiac valóban 20%-ot eset a múlt évben. Ez egy köztudott adat, az országos média, ugyanezzel a nehézséggel küzdött, de ennek ellenére a cég eredményes volt. Tehát ez egyszerűen szerkezeti- és feladatátcsoportosítási tevékenységet követelt a Kft-től, aminek súlyos és nehéz belső következményei voltak. Megköszöni Tóbiás képviselő úrnak a műszaki problémákkal kapcsolatos észrevételét, melyet egy adáslimiterrel kívánnak megoldani. Örül annak, hogy képviselő úr észrevette az „erőszakmentes” csatornát. Négy éve „erőszakmentes” a Pécs TV, sem fikció, sem pedig olyan erőszak nem szerepel adásban, ami nem a természetből adódik. Megemlíti, hogy a helyi televíziók országos hálózata június hónapban elindul, mely változást eredményez, ahogy azt jelezték az előterjesztésben. A műsoridőn belül megjelennek a filmek. Ez az ára annak a koncepciónak, hogy egy hálózatban működjenek, melyből komoly anyagi, erkölcsi, nyereséget remélnek. A szerződésben nem jelent változást a hálózati A hálózatról az önkormányzat már egy évvel ezelőtt döntött. Az ORTT több rendszer. százmillió forinttal támogatta a hálózat létrejöttét, mely remélhetően júniusban elindul. A UPC-vel van szerződésük, a Konzum Kábel pedig eladási variációi után, valószínűleg szintén újabb szerződésre fog kerülni. A mozi sokat segít a Pécs TV gazdálkodásában. A mozi gazdálkodásában segítség, hogy ingyen reklámozhat a Pécs TV-ben, ami egyrészt jelentős bevételt hoz, másrészt az üzemeltetés fajlagos költségei sokkal olcsóbbak lesznek. Az indulást részben a Pécs TV, részben az önkormányzat finanszírozta, később pedig a mozi segített vissza, ez egy kölcsönös segítségnyújtás, ami nagyon jól jön mind a két szervezetnek. A Track-Triál nem volt nyereséges a múlt évben, és azelőtt sem. Éppen ezért a Track-Triál-nak azt a részét, ami a kockázatvállalással jár alvállalkozásba
47 adták, és biztosították a Pécs TV számára a fix nyereséget a lehető legkisebb kapacitás felhasználásával. A politikai kritikát megköszöni, és amennyiben a képviselők úgy érzik, hogy csorbul az ellenzék megjelenésének a lehetősége, minden egyes alkalommal figyelmeztessék erre. Kerényi János: további kérdés, észrevétel nem lévén szavazást kér az előterjesztésről és a módosító határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 29 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a módosított határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 231/2002. (05.16.) sz. határozata a Pécs TV Kft. 2001. évi tevékenységéről, gazdálkodásáról szóló beszámolójának elfogadásáról 1./
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Pécs TV Kft. 2001. évi üzleti tevékenységéről, gazdálkodásáról szóló összefoglaló beszámolóját elfogadja.
2./
A Közgyűlés felkéri Keresnyei Jánost a Kft. ügyvezető igazgatóját, hogy a 2002. június 20-ai közgyűlésre készítsen előterjesztést az új adóberendezés megvételének lehetőségéről, ezen beruházásnak a Társaság működésére, gazdálkodására való hatásáról, továbbá az előterjesztés elemezze a Pécs TV Kft. Pécs városában működő - azon gazdasági társaságokkal meglévő kapcsolatát, valamint a velük való együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit, mely társaságok távközlési szolgáltatásokra készített hálózattal rendelkeznek. Határidő: 2002. június 20. Felelős: Dr. Toller László polgármester az előkészítésért: Keresnyei János ügyvezető igazgató, Dr. Varga István főosztályvezető
3./
A Közgyűlés felkéri a Költségvetési Bizottságot, hogy: a.) a Pécs TV Kft. önkormányzati támogatása negyedéves folyósításának lehetőségét vizsgálja meg és a Költségvetési rendelet ezzel kapcsolatos esetleges módosítását terjessze a Közgyűlés elé. b.) a Pécs TV Kft. üzemeltetésében működő Uránia Mozi fűtéskorszerűsítése forrás-biztosításának lehetőségét vizsgálja meg és az ezzel kapcsolatos javaslatát terjessze a Közgyűlés elé.
48 Határidő: 2002. június 20. Felelős: Soó László bizottsági elnök Dr. Tolnai Márta főosztályvezető Kapják:
12.)
dr. Toller László polgármester, Soó László, dr. Kunszt Márta bizottsági elnök, Dr. Tolnai Márta dr. Varga István főosztályvezető, Keresnyei János ügyvezető igazgató, Járai Ferenc gazdasági tanácsadó
A PANNONPOWER Rt. és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata közti együttműködési megállapodás tervezete Előterjesztő: dr. Toller László polgármester
Dr. Toller László: úgy véli, minden cégnek összegezni kell azt, hogy mit tett és mit kíván tenni a jövőben. Egy összegzés eredményeként különböző következtetésekre juthatnak. Így mondhatják, ami eddig történt azt felejtsék el, és valami újat valósítsanak meg. Arra a következtetésre is juthatnak, az eddigieket hasznosítsák tovább. A harmadik lehetőség egy ilyen összegzés után, hogy új alapokról indulna, valamit megkezdenek. A Pécsi Önkormányzat és a PANNONPOWER Rt. együttműködése gyakorlatilag a rendszerváltás, illetve a cég átalakítása után folyamatos volt, de egyenetlen. Az akkor megalakult PE Rt. tekintetében, tulajdonosi kérdések, vagy a bányák voltak előtérben. Aztán később a távfűtés és a cégcsoportnak az együttműködése volt a frekventált és kiemelt terület. 1998. október végétől pedig gazdasági alapon történő együttműködésre került sor. Az együttműködés megkezdése után szindikátusi szerződést kötött az önkormányzat a PANNONPOWER Rt-vel és tőketárs lett a pécsi távfűtésben. Mindezek után, mint a térség vezető nagyvállalata - és árbevétel tekintetében Magyarország első ötven cége közé tartozó cég - folyamatosan terhelve lett azokkal a közszolgálati kötelezettségekkel, amelyek részben az iparűzési adó termeléséből és mindenkori engedményezéséből adódtak, másrészt pedig a cég reklámtevékenységének helyi kiaknázására szolgáltak. Nem volt olyan társasági és önkormányzati rendezvény, amikor nem fordultak volna a PANNONPOWER Rt.-hez támogatásért. Részt vettek a kulturális, a sportéletben, támogattak alapítványokat. Az Energiahatékonysági Alapítvány jelentős eredményeket ért el az elmúlt másfél évben a távfűtés korszerűsítése terén. Így arra gondoltak a cégvezetésével együtt, hogy rakják sorba az eddig elvárható és elvégzett feladatokat, próbálják meghatározni az egyes feladatcsoportok közötti prioritásokat, jelöljék ki a további együttműködés legfontosabb stratégiai pontjait. Erről szól a megállapodás-tervezet, azaz a cég részvállalása Pécs város életében, valamint a maga eszközeivel, hogyan tudja támogatni a cég működését, hiszen egy közös feladatuk lesz még, a rekultiváció szervezése. Közös feladat a szindikátusi szerződésből adódóan a gázra való átállás következményeinek együttes értékelése és hasznosítása, az átkötés további korszerűsítése is.
49
A gazdásági célú megállapodást a szindikátusi szerződés hosszabb távra elrendelte, melynek felülvizsgálatára 2004. december 31.-e után kerülhet sor, amikor a cég átáll a gázüzemű fűtésre. Viszont a kulturális, egészségügyi és más oktatási célú együttműködés konkrét lehetőségeket és rendezett viszonyokat próbál kialakítani a cég és az önkormányzat között. Kéri képviselőtársait, hogy támogassák az előterjesztést, hiszen a bizottságok döntő többsége egyhangúlag elfogadta, ahol voltak kételyek vagy szakmai kívánságok a módosításra azt beépítették a megállapodásba. Reméli, hogy ezt a megállapodást, valamennyiük közös örömére a Színházi Fesztivál elején, előtt vagy alatt ünnepélyesen tudják aláírni. Soó László: az előterjesztés előlapján látható, több bizottság tárgyalta az előterjesztést, így a Költségvetési Bizottság is. A két cég a PANNONPOWER Rt. és korábbi elődje az ERŐMŰ, valamint az önkormányzat együttműködése nem új keletű, nagyon hosszú évek tapasztalata mondatja ezt vele, és a jelenlegi együttműködési megállapodás is, ezen korábbi, eseti együttműködéseket próbálja keretjellegűen és hosszabb távra összefoglalni. Éppen ezért merült fel a kérdés, hogy jó lenne minél előbb, már az ez évi konkrét lépéseket, elképzeléseket, programokat megfogalmazni. Amennyiben a testület, illetve a polgármester hozzájárulna a határozati javaslatot egy harmadik ponttal kívánja kiegészíteni, amely így szólna: „felkéri az együttműködő feleket, hogy a 2002. évi program tervezetét június 30-ig készítsék el. Ilyen formán a határidő azonnal, illetve június 30 lenne”. Dr. Toller László: bejelenti Soó László által ismertetett módosító indítványt elfogadja. Tóth Mihályné: egyetért azzal, hogy a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata és a PANNONPOWER Rt. közös érdeke, hogy a Déldunántúli régió fejlődését meghatározza, ezt a gazdasági életet továbbfejlessze és segítse. A PANNONPOWER Rt. természetszerűleg elsősorban a gazdasági fejlődésben tud részt venni, és hozzájárulni. Az ERŐMŰ a tüzelőanyag átállással is a régió fejlesztését kívánja szolgálni. Biztosítja a város hő-ellátását, villamos energia ellátását és ezzel tulajdonképpen gazdasági versenyképességet biztosít, és egy piaci helyzetet Örül annak, hogy a PANNONPOWER Rt. vállalta, az új törvény és a determinál. szabályozás lehetőségeiről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatát folyamatosan tájékoztatja a jövőben is. Az előterjesztés második oldalán a „B”. pont első részét kétszer négy szóval egészítené ki az alábbiak szerint: „ A PANNONPOWER Rt. vállalja a Karolina-külfejtés rekultivációját a városi elvárások érdekének figyelembe vételével a tájrendezési tervekhez igazodóan egyeztetetten fogja megvalósítani, a PANNONPOWER Rt. vállalja, hogy a Karolina-külfejtés, valamint a Vasasi külfejtés rekultivációját a városi elvárások, érdekek figyelembe vételével a tájrendezési tervekhez igazodóan a közvetlen lakókörnyezettel egyeztetetten fogja megvalósítani.”
50 Úgy érzi, az általa említetteknek szerepelni kellene a tervezetben, hiszen ha a 6-os úton Buda felé haladnak, derékszögben balra fordulnak és elkerülik a Kerékhegyi dombokat, akkor láthatják, hogy milyen hatalmas tájbéli sebeket jelent a külfejtés, és ezzel természetszerűleg a vasasi városrész együtt él. Sokszor felmerül a gondolat, vajon mikor és hogyan lesz újból természetes képe ennek a szép tájnak. Megjegyzi a PANNONPOWER Rt széleskörű kapcsolatrendszert épített ki, tart fenn és ápol, a vasasi területen is. Ilyen kapcsolatrendszer az, ami a Vasasi külfejtés területén működő részönkormányzatokkal és egyéb civil szervezetekkel és intézményekkel alakított ki. Támogatja a térséget a közlekedés, az oktatás, a sport és egyéb Elmondja, június közepén tervezi a három – Vasas, Somogy, Hird területeken. részönkormányzat, hogy a PANNONPOWER Rt. vezetőjével, a Bányavagyon-Hasznosító Rt.-vel, a Bányakapitánysággal együttes ülésen beszélnek a jövőről, többek között a külfejtés befejezése utáni rekultiváció lehetőségeiről és terveiről. Dr. Toller László: a képviselőasszonynak válaszolva elmondja, tudatosan nem szerepel az előterjesztésben a vasasi külszíni fejtés, mivel ott egyelőre bányászat folyik. A Dunaferr cégcsoport kokszolhatónak találja a szenet, és a megszüntetést úgy kellene átgondolni, hogy a munkahelyeket ne tegyék tönkre, hiszen a vasasiaknak nagyon fontos, hogy a területen a munkahelyek ne szűnjenek meg. A bányászat és a rekultiváció kérdését komplexen kell kezelni a cégnek. Ezt egy külön tárgyalás sorozat keretében beszélné meg, hiszen rövidtávúak a szerződések. A Karolinai külfejtés eldöntött kérdés, és ezért szerette volna, hogy ott a rekultiváció minél előbb el tudjon indulni. A szindikátusi szerződés felbontó feltétele az, hogy ha nem állnak át gázra és ott nem szüntetik meg a külszínifejtést - ami nagyon jogos, és kemény lakossági igény volt - akkor ennek vannak polgárjogi szankciói. Kéri Tóth Mihályné képviselőtársát, hogy így nyugtázza ezt a felvetést. Kerényi János: megkérdezi Tóth Mihályné elfogadható-e számára az előterjesztő válasza.
képviselőtársát,
hogy
Tóth Mihályné bólintással jelzi, elfogadja a választ. Kerényi János: további hozzászólás nem lévén, kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a Közgyűlés az előterjesztést, valamint a módosított határozati javaslatot 30 igen egyhangú szavazattal elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 232/2002. (05.16.) sz. határozata a PANNONPOWER Rt. és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata közti együttműködési megállapodás tervezetéről
51
1. A Közgyűlés a PANNONPOWER Rt. és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata közötti - az előterjesztéshez mellékelt együttműködési megállapodást jóváhagyja. 2. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy az együttműködési megállapodást az Önkormányzat nevében aláírja. Határidő: azonnal Felelős: dr. Toller László polgármester A Közgyűlés felkéri az együttműködő feleket, hogy a 2002. évi program tervezetét 2002. június 30-ig készítsék el. Határidő: 2002. június 30. Felelős: dr. Toller László polgármester Kapják:
13.)
dr. Toller László polgármester, Fratanolo János, Gonda Tibor, Soó László, Kukai András bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat és a PMFC Sport Kft. között megkötendő engedményezési megállapodás Előterjesztő: dr. Bödő László bizottsági elnök
Dr. Bödő László: szóbeli kiegészítésként elmondja, hitelfelvételi lehetőségről van szó, vagyis, ha a Kft.-nek fizetési gondjai vannak, akkor fel tudja venni a hitelt, és amikor pénzhez jut, visszafizeti azt. Az önkormányzat kezességvállalása gyakorlatilag azt jelenti, hogy amennyiben a felvett hitelt nem tudja a PMFC visszafizetni, akkor ezt a következő évben az önkormányzati támogatás terhére, negyedéves bontásban az önkormányzat megteszi. Kerényi János: kérdés, észrevétel hiányában kéri a Közgyűlést, szavazzanak. Megállapítja, hogy a Közgyűlés az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot 25 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 233/2002. (05.16.) sz. határozata a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata és a PMFC-Sport Kft. között megkötendő engedményezési megállapodásról
52
A Közgyűlés megtárgyalta.
a
Sportbizottság
fenti
tárgyú
előterjesztését
A Közgyűlés egyetért a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata és a PMFC-Sport Kft. között megkötendő engedményezési megállapodás megkötésével, azzal a módosítással, hogy az engedményezési megállapodás 3. sorában a „lejárattal” szó helyett a „lejáratú” szerepeljen. A megállapodás melléklete és egyben biztosítéka a PMFC-Sport Kft. és Profi Liga Kft. között létrejövő 20 M Ft-os kölcsönszerződésnek, melynek lejárta 2003. március 31. A Közgyűlés egyetért, - a Kft. ügyvezetőjének hozzájárulásával hogy amíg a PMFC-Sport Kft-nek kötelezettsége van, a város által nyújtott 2003. évi sporttámogatás a kölcsön törlesztésére kerüljön átutalásra. A Közgyűlés felhatalmazza Dr. Toller László polgármestert az engedményezési megállapodás aláírására. Határidő: Felelős:
2002. május 16. Dr. Bödő László bizottsági elnök
Kapják:
dr. Toller László polgármester, dr. Bödő László, Soó László bizottsági elnök, Póla József, dr. Tolnai Márta főosztályvezető, Pap Dezső csoportvezető
Kerényi János alpolgármester átadja az ülés vezetését dr. Toller László polgármesternek.
14.)
Víziközmű társulati érdekeltségi beruházással összefüggésben
hozzájárulás
az
ISPA
Előterjesztő: Kukai András bizottsági elnök Kukai András: jelen előterjesztés az ISPA programra való előkészületekről szól. A 3-4 éves program tartalmazza, hogy 2002. az előkészítés időszaka, részben a tervezése, részben pedig a társadalmi programok kiterjesztésé. Jelen esetben társulati formában kívánnak sok víziközmű és szennyvízközmű beruházást megvalósítani az ISPA program kapcsán, amely a szennyvízközmű beruházást illeti, és részben lakossági önerős és önkormányzati közös beruházásként a víziközmű beruházásokat jelent, azokon a területeken, ahol ez még hiányzik.
53 Az előterjesztés 3. bekezdésében arról van szó, hogy a korábbi időszakban az érdekeltségi hozzájárulás milyen nagyságrendet öltött városi szinten. Az érdekeltségi hozzájáruláson túl, még a Kommunális Alap szolgált kiegészítésül, és elég jelentős összeggel járult hozzá a különböző víziközmű és szennyvízközmű megvalósításokhoz. A Közlekedési és Kommunális Bizottsági ülésen előkerült az a tétel, hogy itt az igazságosság és az azonosság elvének érvényesülésére kell törekedniük. Kéri a testületet, hogy az előterjesztést és határozati javaslatot fogadják el. Dr. Benkovicsné dr. Benkő K. Klára: úgy értelmezi az ISPA program azt jelenti, hogy kapnak egy pénzösszeget, aminek 50%-a maga a támogatás összege, amiből 40% állami, és 10% önerő. A későbbiekben arról van szó, hogy 2200 ingatlan bekötéséhez a lakosok hozzájárulását vennék igénybe. Kérdése ez az a bizonyos tervekben szereplő 1,5-2,0 milliárd Ft? Megkérdezi, ez az összeg egyenlő-e azzal a 10%-al amit a városnak kell biztosítani? Elvileg, ha a város 10%-a ez a 1,5-2,0 milliárd Ft, akkor az ISPA összege 20 milliárd forint, vagy mennyi az ISPA támogatás összege? Az előterjesztés harmadik bekezdésében arról van szó, hogy korábban a lakóknak az ivóvíz, illetőleg a csatorna bekerülési költsége, 480 E Ft volt ingatlanonként. A mostani tervezet egy hasonló összeget ad, mert összességében 350 E + 150 E az annyi, mint 500 E Ft. További kérdése, mennyi lenne a csatorna- és a vízbekötés összege az ISPA támogatása nélkül? Dr. Toller László: válasza, a Mecsek-Nyugat vízrendezési program az előző önkormányzat előzetes számítása szerint 1,3 milliárd forint körüli lett volna, utána számoltak és úgy látták, hogy ez a 2,5 milliárd forintot meghaladta volna. Ennek fedezetére összesen 782 M forint állami forrás állt A város teljes csatornázottságára tekintettel nyújtották be az ISPA rendelkezésre. pályázatot. A meglévő hiányok és a meg nem kezdett beruházások teljes volumenére, ehhez viszont a hatályos önkormányzati rendelet alapján csak a vízellátással együtt kerülhet sor. Arra a sajátos szabályra, nem gondolt senki, hogy előbb lesz csatorna valahol, mint víz. Az ISPA pályázatot csatornázásra adták be, így a vízzel utána kell menniük. A vízhálózat fejlesztése azokon a területeken, ahol a csatornahálózat kiépítése történik, teljesen természetes igény és lehetőség, hiszen minek a csatorna, ha nincs víz. A vízhálózat fejlesztése előzetes számításaik szerint 1,5 milliárd forint, ez ISPA-n kívüli forrást igényel, és ezt próbálják az érdekeltségi hozzájárulásból összegyűjteni. A 1,5 milliárd forint, ami a vízhálózat teljessé tételét jelentené Pécs városában, azokon a területeken is, pl. a Makároldal egy részén, és így tovább, ahol pillanatnyilag nem áll rendelkezésre. Maga az ISPA az 5,8 milliárd forint körüli bruttó összeget tartalmazza, a bruttó összeg 50%-át biztosítja Brüsszel, a Strukturális Alap, 40%-át a Kormány, erre vállalt kötelezettséget minden település tekintetében. Amikor az ISPA pályázatot benyújtották, és 10%- lenne az önrész, amely lehet egy korábban biztosított pályázati alap is. Elméletileg a beruházás teljes forrása rendelkezésre áll, hiszen ideiglenesen és halasztó hatállyal mondták le a 700 millió forint körüli összeget, amelyet korábban még az ezt megelőző kormány előtti kormány biztosított, és az Orbán kormánnyal kötötték azt a megállapodást, hogy átütemezhetik ezt a pénzt.
54 Az összegekre visszatérve elmondja 5,8 milliárd forint az ISPA pályázati pénz, ehhez jön 1,5 milliárd forint vízhálózat fejlesztés, amit önerőből kívánnak megvalósítani, vagy önrész felhasználásával és a beruházás teljes volumene akkor az 5,8 milliárd Ft + a 1,5 milliárd Ft az 7.3 milliárd Ft. Ennél érdekesebb az, hogy mi lesz a vége, hiszen mindezt a programot 2005-ig meg kell valósítaniuk, mert így szól a pályázattal kapcsolatos szerződés, ami annyit jelent, hogy valószínűleg ezeken az akció területeken az év végével, illetve jövő év elejével hatalmas munkálatok indulnak. Kukai András: még nincs vége ennek a programnak, mert a Mecsekoldalról lévén szó még a közterület-fejlesztési program, illetve közterület-tervezéssel kapcsolatos teendők is vissza vannak, amely az utak rendbetételét is jelenti. A víziközmű-fejlesztés és a szennyvízközmű fejlesztés társulati formában valósul meg, ezen túl a város számára óriási feladat lesz maga az útépítés és úthelyreállítással kapcsolatos program is. Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén az előterjesztést és a határozati javaslatot szavazásra bocsátja. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 26 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül a határozatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 234/2002. (05.16.) sz. határozata viziközmű társulati érdekeltségi hozzájárulásról az ISPA beruházással összefüggésben A Közgyűlés az előterjesztésben foglaltakkal egyetértve Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata belterületén a víziközmű társulat(ok)nak egységesen az alábbi érdekeltségi hozzájárulás megállapítását javasolja: - ivóvíznél 350 eFt/érdekeltségi egység - szennyvíznél 150 eFt/érdekeltségi egység. Határidő: Felelős:
azonnal Jeszták Lajos főosztályvezető
Kapják:
Kerényi János alpolgármester, Kukai András bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető
55 15.)
A 13. sz. ifjúsági – fogorvosi kötelezettségének biztosítása
körzet
területi
ellátási
Előterjesztő: Fratanolo János bizottsági elnök Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 27 igen szavazattal, egyhangúlag támogatta az előterjesztést. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 235/2002. (05.16.) sz. határozata a 13.sz. ifjúság-fogorvosi körzet területi ellátási kötelezettségének biztosításáról A Közgyűlés az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság előterjesztését megtárgyalta és az alábbi határozatot hozza: 1./
Tudomásul veszi a Hú Ta Ko FOG Bt-vel a 13.sz. ifjúság-fogorvosi körzet ellátására kötött szerződés 2002. 07.31.-i hatállyal történő megszűnését.
2./
Felhatalmazza Dr. Toller László polgármestert, hogy a döntésről a Hú Ta Ko FOG Bt-t tájékoztassa. Határidő: Felelős:
azonnal Dr. Toller László polgármester
3./
A 13.sz. ifjúság-fogorvosi körzet ellátására pályázatot ír ki az előterjesztéshez mellékelt pályázati felhívás alapján.
4./
Utasítja a Népjóléti Főosztályt, hogy a pályázati felhívást jelentesse meg az Egészségügyi Közlönyben. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Sohár Endre főosztályvezető Kapják:
16.)
dr. Toller László polgármester, dr. Ujvári Jenő alpolgármester, Fratanolo János bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető
PTE ÁOK Fogászati szerződésmódosítási kérelme
és
Szájsebészeti
Előterjesztő: Fratanolo János bizottsági elnök Dr. Toller László: kérdés, észrevétel hiányában kéri szavazzanak.
Klinika
56
Megállapítja, hogy a Közgyűlés 26 igen szavazattal egyhangúlag az előterjesztést elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 236/2002. (05.16.) sz. határozata a PTE ÁOK Fogászati és Szájsebészeti Klinika szerződésmódosítási kérelméről A Közgyűlés elfogadja az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság előterjesztését és az alábbi határozatot hozza: 1./
Hozzájárul ahhoz, hogy a PTE ÁOK Fogászati és Szájsebészeti Klinikával kötött szerződések 2. pontjai módosításra kerüljenek az alábbiaknak megfelelően: A 8.sz. vegyes körzethez tartozó betegek ellátását Dr. Jusztin Mónika A 22. sz.vegyes körzethez tartozó betegek ellátását Dr. Benke Beáta A 11. sz. ifjúsági körzethez tartozó betegek ellátását Dr. Marada Gyula A 16. sz. ifjúsági körzethez tartozó betegek ellátását Dr. Szalma József személyén keresztül biztosítja. Az ellátási hatályosak.
2./
Utasítja a Népjóléti elkészítésére. Határidő: Felelős:
3./
szerződések
egyéb
Főosztályt
rendelkezései a
változatlanul
szerződésmódosítások
azonnal Dr. Sohár Endre főosztályvezető
Felhatalmazza Dr. Toller László polgármestert a módosított szerződések aláírására. Határidő: Felelős:
azonnal Dr. Toller László polgármester
Kapják:
dr. Toller László polgármester, dr. Ujvári Jenő alpolgármester, Fratanolo János bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető
57 17.)
Etnikai Fórum jelzálogjog bejegyzési kérelme Előterjesztő: Fratanolo János bizottsági elnök
Dr. Toller László: hozzászólás hiányában az előterjesztést és a határozati javaslatot szavazásra bocsátja. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 24 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett támogatta az előterjesztést. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 237/2002. (05.16.) sz. határozata Etnikai Fórum Pécsi Szervezete jelzálogjog bejegyzési kéreleméről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése hozzájárul ahhoz, hogy az Etnikai Fórum Pécsi Szervezete részére haszonkölcsön szerződéssel átadott önkormányzati tulajdonú, Pécs, Csaba u. 11/1. szám alatti ingatlanra 5.000.000 forint és annak járulékai erejéig, 5 éves időtartamra a Pécs Körzeti Földhivatal a Baranya Megyei Területfejlesztési Tanács részére jelzálogjogát feljegyezze.
18.)
Határidő: Felelős:
azonnal Dr. Toller László polgármester
Kapják:
dr. Toller László polgármester, dr. Ujvári Jenő alpolgármester, Fratanolo János, Gonda Tibor bizottsági elnökök, Dr. Sohár Endre főosztályvezető
A Habilítációs Alapítvány kérelme Előterjesztő: Fratanolo János bizottsági elnök
Fratanolo János: tájékoztatja a jelenlévőket az előterjesztés 4. bekezdésében a rendelet nem 15%, hanem a 15.§ (2.) bekezdése szerint. A másik pedig, a támogatási szerződésnél az első oldalon Herceg Józsefné szerepel a Habilítációs Alapítvány vezetőjeként, viszont az aláírásnál Herceg Ferencné van írva. Megjegyzi, hogy a „ Herceg Józsefné” elnevezés a jó. Elmondja nem szokása a Egészségpolitikai és Szociális Bizottságnak az, hogy más városban lévő alapítványokat támogasson. Úgy érezték, hogy ezt a célt, amelyet ez alapítvány magára vállalt mindenképpen támogatni kell, mert egy nagyon beteg kisgyerek leendő gyógyulása a tét. Ezért kéri a Közgyűlést, támogassa az előterjesztést, illetve a határozati javaslatot.
58
Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás hiányában szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 igen szavazattal egyhangúlag támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 238/2002. (05.16.) sz. határozata a Habilitációs Alapítvány kérelméről A Közgyűlés az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság előterjesztését megtárgyalta és az alábbi határozatot hozza: 1. Hozzájárul a Habilitációs Alapítvány egyszeri támogatásához 100 eFt összeggel, melynek forrásául a város költségvetéséről szóló 1/2002. (02.01.) sz. rendeletben szereplő Egészségpolitikai és Szociális Bizottsági keretet jelöli meg. 2. Felhatalmazza Dr. Toller László polgármestert a támogatási szerződés aláírására. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Toller László polgármester 3. Utasítja a Közgazdasági Főosztályt a 100 eFt utalására az alapítvány 16200010-60275431-00000000 HBW Express bankszámlaszámra-megjegyzés rovatba 118/Gergő jelöléssel. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Tolnai Márta főosztályvezető Kapják:
19.)
dr. Toller László polgármester, dr. Ujvári Jenő alpolgármester, Fratanolo János bizottsági elnök, dr. Sohár Endre, dr. Tolnai Márta főosztályvezető
Faág Baráti Kör Egyesület támogatási kérelme Előterjesztő: Fratanolo János bizottsági elnök
Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén kéri a Közgyűlés döntését. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 26 igen szavazattal, ellenszavazat és, tartózkodása nélkül elfogadta a támogatási kérelmet.
59
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 239/2002. (05.16.) sz. határozata Faág Baráti Kör Egyesület önkormányzati támogatásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése megtárgyalta a Gazdasági Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság Foglalkoztatáspolitikai Albizottságának előterjesztését. 1.) A Közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint a Faág Baráti Kör Egyesület között létrejött támogatási szerződést az előterjesztés melléklete szerinti tartalommal elfogadja. Felhatalmazza a polgármestert a szerződés aláírására. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Toller László polgármester 2.) A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy az 1/2002. (01.29.) sz. Költségvetési rendelet, egyéb céltartalékok, „Közmunkaprogram”, 30 millió forint keret terhére, az önkormányzat által nyújtott 97.740 forint támogatás átutalásáról gondoskodjon a támogatási szerződésben foglaltak szerint. Határidő: 2002. június 15. Felelős: Dr. Tolnai Márta főosztályvezető Kapják:
20.)
dr. Toller László polgármester, dr. Ujvári Jenő alpolgármester, Fratanolo János, Gonda Tibor, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, dr. Sohár Endre főosztályvezető
Környezetünkért Közalapítvány támogatása a Pécsi Városi Környezetvédelmi Alapból Előterjesztő: Hódosi Vera bizottsági elnök
Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 igen szavazattal, egyhangúlag támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot.
60 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 240/2002. (05.16.) sz. határozata a Környezetünkért Közalapítvány támogatásáról A Közgyűlés a Környezetünkért Közalapítvány támogatását a Pécs Városi Környezetvédelmi Alap terhére 100.000 Ft összegben jóváhagyja. Az erről szóló támogatási szerződés aláírására a polgármestert felhatalmazza. Határidő: 2002. június 15. Felelős: a szerződés főosztályvezető Kapják:
21.)
előkészítéséért:
Jeszták
Lajos
dr. Toller László polgármester, Papp Béla alpolgármester, Hódosi Vera bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető
Alapítványok, közalapítványok támogatásának jóváhagyása Előterjesztő: dr. Tolnai Márta főosztályvezető
Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér, az Alapítványok, közalapítványok támogatásának jóváhagyásáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 igen szavazattal elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 241/2002. (05.16.) sz. határozata alapítványok, közalapítványok támogatásának jóváhagyásáról A Közgyűlés elfogadja a Közgazdasági Főosztály előterjesztését az alapítványok, közalapítványok támogatásának jóváhagyásáról. A Közgyűlés a város költségvetéséről szóló 1/2002.(02.01.) sz. Ör.15. § (2) bekezdése alapján jóváhagyja az alábbi alapítványok támogatását:
61 2002. évi tisztségviselői keretekből: Dr. Toller László De Forma Képző és Iparművészeti Alapítvány -Müködési költségek támogatása
50.000,- Ft
Dr. Papp Judit SIEN AlapítványErasmus ösztöndíj kiutazás támogatása
50.000,- Ft
Mathias Rex Diákalapítvány -Portugáliába Nemzetközi sporttalálkozóra utazáshoz 100.000,- Ft Kerényi János De Forma Képző és Iparművészeti Alapítvány -Müködési költségek támogatása
50.000,- Ft
Mathias Rex Diákalapítvány -Portugáliába Nemzetközi sporttalálkozóra utazáshoz 100.000,- Ft Papp Béla Mathias Rex Diákalapítvány -Portugáliába Nemzetközi sporttalálkozóra utazáshoz 100.000,- Ft 2002.évi egyéni képviselői kertekből: Szirmai Csaba Illyés Gyula Alapítvány – Kínai tanulmányút költségeihez
50.000,- Ft
A muzsika hangja a gyermekekért Alapítvány -Évkönyv megjelentetéséhez
40.000,- Ft
Gonda Tibor Pécsi Szemle Várostörténeti Alapítvány -Nyomdai költség és szerzői tiszteletdíj
30.000,- Ft
Nagy Csaba Pécsi Szemle Várostörténeti Alapítvány -Nyomdai költség és szerzői tiszteletdíj
50.000,- Ft
62 Dr. Benkovicsné Dr. Benkő Klára Pécsi Szemle Várostörténeti Alapítvány -Nyomdai költség és szerzői tiszteletdíj
50.000,- Ft
Staub Ernő Pécsi Szemle Várostörténeti Alapítvány - Nyomdai költség és szerzői tiszteletdíj
50.000,- Ft
A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt a támogatási szerződések előkészítésére, és felhatalmazza a polgármestert azok aláírására. Határidő: azonnal Felelős: Dr.Tolnai Márta főosztályvezető Kapják:
22.)
dr. Toller László polgármester, Kablár János bizottsági elnök, dr. Varga István, dr. Tolnai Márta főosztályvezető, Walter Terényi Mária csoportvezető, dr. Véghelyi Erzsébet civil referens
Makay úti 1248/6 és 1248/8 hrsz-ú ingatlanok értékesítése Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök
Dr. Toller László: további észrevétel nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 25 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 242/2002. (05.16.) sz. határozata Makay út 1248/6 és 1248/8 hrsz-ú ingatlanok értékesítéséről A Közgyűlés úgy határoz, hogy telek-kiegészítés céljára értékesíti az önálló beépítésre alkalmatlan Makay út 1248/6 hrsz-ú 480 m2 nagyságú és 1248/8 hrsz-ú 447 m2 nagyságú ingatlanait a szomszédos ingatlan tulajdonos Kamox Kft. részére 3.708.000.-Ftos vételáron. A telekalakítás költségei a vevőt terhelik.
63 A jogerős telekalakítás határozat meghozatalát követően felkéri a polgármestert az adásvételi szerződés aláírására. Határidő: 2002. december 10. Felelős: Jeszták Lajos főosztályvezető Kapják:
23.)
dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető
A Pécs, Kóczián Sándor út 17. sz. alatti ingatlan értékesítése Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök
Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 25 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 243/2002. (05.16.) sz. határozata a Pécs, Kóczián S. u. 17. sz. alatti ingatlan értékesítéséről A Közgyűlés a 212/2002. (04.25.) sz. határozatának 2. pontját hatályon kívül helyezi, és helyébe az alábbi rendelkezést hozza: A Közgyűlés az értékesítés feltételéül szabja, hogy a vevő az ingatlanon legalább 12 évig oktatási tevékenységet folytasson. Ezen kötelezettség megszegését felek szerződés-bontó feltételnek tekintik, és így a szerződés felbontása esetén a Ptk. 228 (2) bek. alapján a szerződés hatálya megszűnik. Ennek bekövetkezése esetén vevő kötelezettséget vállal az ingatlan per, teher és igénymentes állapotban történő visszaadására. Vevő tudomásul veszi, hogy a szerződés felbontása esetén Eladó csak az eredeti vételár kamatok nélküli visszafizetésére köteles, és tudomásul veszi azt is, hogy az ingatlanon végzett értéknövelő beruházások megtérítésére nem tarthat igényt. Vevő kötelezettséget vállal arra is, hogy a szerződés alapján történő használat időtartamára a korábbi bérleti szerződésnek megfelelő használati díjat, azaz havi 100.000.-Ft-ot köteles megfizetni, mely használati díj összege a minden év elején a KSH által megadott infláció mértékével emelkedik. Felhatalmazza aláírására
a
polgármestert
az
adás-vételi
szerződés
64
24.)
Határidő: Felelős:
azonnal Jeszták Lajos főosztályvezető
Kapják:
dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető
Zalai Autóház Kft. bérleti ügye Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök
Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén kéri a Közgyűlés döntését. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 25 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett jóváhagyta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 244/2002. (05.16.) sz. határozata Zalai Autóház Kft. bérleti ügyéről A Közgyűlés megtárgyalta a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság előterjesztését és az alábbi határozatot hozta: A pécsi 19767 hrsz-ú beépítetlen terület megjelölésű önkormányzati tulajdonú ingatlanát 5 éves határozott időtartamra a Zalai Autóház Kft-nek /Pécs, Északmegyer dűlő 2./ bérbe adja havi 174.720.-Ft bérleti díj ellenében. Felhatalmazza a polgármestert az előterjesztés mellékletét képező bérleti szerződés aláírására. Határidő: 2002. május 30. Felelős: Jeszták Lajos főosztályvezető Kapják:
25.)
dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető
Papp János és társai részére feleslegessé vált önkormányzati ingatlanrész térítés nélküli visszaadása Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök
Dr. Toller László: további észrevétel, kérdés nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról.
65 Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 245/2002. (05.16.) sz. határozata Papp János és társai részére feleslegessé vált önkormányzati területrész térítés nélküli visszaadásáról 1. A pécsi Palahegy utcában történő útépítés céljából az Önkormányzat – lejegyzés alapján – ingatlanrészeket vett tulajdonba, melyek a pécsi 43091 hrsz-ú ingatlanban kerültek egyesítésre. 2. Az Önkormányzat a 43091 hrsz-ú ingatlanból az útépítés meg nem valósulása miatt Papp János és neje tulajdonában álló 43681/2 hrsz-ú ingatlanhoz történő csatolással tulajdonba vissza ad 102 m2, Jankovics János Zsolt tulajdonában álló 43681/3 hrsz-ú ingatlanhoz történő csatolással 99 m2 és Csonka Zoltán tulajdonát képező 43681/4 hrsz-ú ingatlanhoz történő csatolással 96 m2 területet. 3. A tulajdonátadás ellenérték nélkül történik az előterjesztés 3. sz. mellékletét képező szerződésben részletezett feltételek mellett. 4. A Közgyűlés az ingyenes tulajdonba adással együtt hozzájárulását adja, hogy a 43091 hrsz-ú közút 297 m2-el kerüljön csökkentésre. A Közgyűlés aláírására.
26.)
felhatalmazza
a
polgármestert
a
szerződés
Határidő: Felelős:
2002. május 31. Jeszták Lajos főosztályvezető
Kapják:
dr. Toller László polgármester, Hódosi Vera, Gonda Tibor bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Jeszták Lajos főosztályvezető
Csortos Gyula utcai telek értékesítése Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök
Gonda Tibor: az apparátus szakértő tagjai felhívták a figyelmét arra, hogy május 15-én lépett hatályba az új vagyonrendelet, mely szerint ha egy
66 jelentkező van a liciten, akkor az eljárás érvénytelen. Mindezekre figyelemmel, kéri a határozati javaslat módosítását. Dr. Toller László: emlékszik egy módosító indítványra, melyet elfogadott a Közgyűlés. Ez pedig Hoffbauer József módosító indítványa volt, mely arról szólt, hogy 1 jelentkező esetén is - hogyha az induló licitárat kifizeti - akkor értékesíteni lehet az ingatlant. Véleménye szerint ez szerepel a vagyonrendelet hatályos szövegében, de kéri Hoffbauer képviselőtársát, ebben erősítse meg. Hoffbauer József: természetesen megerősíti a polgármester úr által elmondottakat. Elmondja, hogy a vagyonrendelet 3 számú mellékletéhez, amelyben szabályozták a liciteljárásra vonatkozó kérdéseket módosító indítványt nyújtott be, melyet az előterjesztő elfogadott. Egyszerűen nem érti, az apparátus nem figyelt oda erre a döntésre, hiszen a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság is meghozta ugyanezt a döntést. Gonda Tibor: kéri a jegyzőasszonyt, ellenőrizze le, a kihirdetet rendeletben átvezetésre került-e a módosító indítvány. Megjegyzi, emlékszik Hoffbauer József módosító indítványára, de ma reggel úgy tájékoztatták a Vagyoncsoport tagjai, hogy az elfogadott rendelet értelmében, liciteljárás során 1 jelentkező esetében nem lehet eredményt hirdetni. Dr. Papp Judit jegyző jelzi a kihirdetett vagyonrendelet tartalmazza Hoffbauer József módosító indítványát. Gonda Tibor: bejelenti, hogy a módosító indítványától eláll, és kéri az eredeti szöveg elfogadását. Dr. Toller László: további kérdés, hozzászólás nem lévén kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül elfogadta az előterjesztést és az eredeti határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 246/2002. (05.16.) sz. határozata Csortos Gyula utcai telek értékesítéséről A Közgyűlés úgy határoz, hogy: a Csortos Gyula u.-i, 5255/19 hrsz-ú, 2006 m2 nagyságú ingatlant nyílt liciteljáráson értékesíti. Az induló licitárat, egy jelentkező
67 esetén a vételárat 8000.-Ft/m2-ben, összesen 16 MFt-ban állapítja meg. Utasítja a Városfejlesztési Főosztályt, a liciteljárás lebonyolítására. Felhatalmazza a polgármestert a liciteljárás győztesével kötendő adásvételi szerződést aláírására.
27.)
Határidő: Felelős:
2002. augusztus 20. Jeszták Lajos a Városfejlesztési Főosztály vezetője
Kapják:
dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető
Pályázati felhívás kiegészítése Előterjesztő: Fratanolo János bizottsági elnök
Fratanolo János: a pályázat kiírását követően vette észre a Népjóléti Főosztály munkatársa, hogy abból kimaradt, hogy a megbízás 5 éves időtartamra szól. Kéri a módosítás elfogadását. Megjegyzi, akik eddig már beadták a pályázatukat, azoknak pályázata érvényes. Dr. Toller László: kéri dr. Papp Judit jegyző asszonyt, hogy a főosztályok adminisztrációjának az ellenőrzését, és a testületi előterjesztések fokozottabb figyelemmel kisérését valósítsák meg. Megítélése szerint az ágazati jogásznak jobban kell ismernie az ágazatra vonatkozó szabályokat, mint a Jogi Főosztály munkatársainak. Felhívja a figyelmet, ellenőrizzék a kiírásokat, hogy ne legyen jogszabálysértő a pályázat. Fokozottabb ellenőrzést és önkontrollt kér a főosztályok részéről, a kiváló minőségi munka mellett is. További kérdés, észrevétel nem lévén szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 29 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 247/2002. (05.16.) sz. határozata Pályázati felhívás kiegészítéséről
68
A közgyűlés elfogadja az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság előterjesztését. Az Integrált Szociális Intézmény (Pécs, Malomvölgyi u.21.) igazgatói munkakörének, betöltésére irányuló pályázati felhívást az alábbiakkal egészíti ki. „A megbízás 5 éves időtartamra szól. A magasabb vezetői állás 2002. december 1-el tölthető be és 2007. november 30-ával szűnik meg.” Utasítja a Népjóléti Főosztályt, hogy a korrigált pályázati felhívás közzétételéről gondoskodjon.
28.)
Határidő: Felelős:
azonnal Dr. Sohár Endre főosztályvezető
Kapják:
dr. Ujvári Jenő alpolgármester, Fratanolo János bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető
Timár utcai Idősek Otthona bérleti szerződése Előterjesztő: Fratanolo János bizottsági elnök
Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér az előterjesztésben és a határozati javaslatban foglaltakról. Megállapítja, hogy a testület 30 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 248/2002. (05.16.) sz. határozata a Tímár u.-i idősek otthona bérleti szerződéséről. A Közgyűlés az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság előterjesztését elfogadja és az alábbi határozatot hozza: A Közgyűlés kinyilvánítja azon szándékát, hogy a Pécsi Zsidó Hitközséggel a Pécs, Tímár u. 5. sz. alatti, Pécs II.2248.sz. tulajdoni lapon nyilvántartott 17468. hrsz. ingatlanra Idősek Otthona működtetésre bérleti szerződést kíván kötni 2003. január 1-től 2004. december 31.-ig az előző években kialakult gyakorlat
69 alapján, a bérleti díjat évente a fogyasztói árindex-el növelve tartja elfogadhatónak. Felkéri Dr. Ujvári Jenő alpolgármestert, hogy a Népjóléti Főosztállyal közösen a tárgyalást folytassa le, s a tárgyalás alapján a bérleti szerződés tervezetét terjessze a Közgyűlés elé. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Ujvári Jenő alpolgármester, Dr. Sohár Endre főosztályvezető Kapják:
29.)
dr. Ujvári Jenő alpolgármester, Fratanolo János bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető
Fonyód, Mikes Kelemen u. 9. Gyermektábor értékesítése Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök
Dr. Toller László: hozzászólás nem lévén kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a testület 27 igen szavazattal, egyhangúlag támogatta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 249/2002. (05.16.) sz. határozata Fonyód, Mikes K. u. 9. gyermektábor értékesítéséről A Közgyűlés úgy határoz, hogy a Fonyód, Mikes K. u. 9. sz. alatti, volt gyermektábor ingatlan 25 millió forint + ÁFA kikiáltási áron, nyilvános árverés keretében kerüljön értékesítésre. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert az adásvételi szerződés aláírására. Határidő: 2002. augusztus 31. Felelős: Jeszták Lajos főosztályvezető Kapják:
dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető
70
30.)
„Orgonakoncertek a Bazilikában” rendezvénysorozat támogatása Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök
Dr. Toller László: kérdés, észrevétel, javaslat nem lévén szavazást kér az előterjesztésről, valamint a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 33 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztésben és a határozati javaslatban foglaltakat. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 250/2002. (05.16.) sz. határozata az „Orgonakoncertek a Bazilikában” rendezvénysorozat támogatásáról A Közgyűlés megtárgyalta a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság fenti tárgyú előterjesztését, és az abban foglaltakkal egyetért. Hozzájárul ahhoz, hogy az önkormányzat a koncertsorozat megrendezését 400.000 forint támogatásban részesítse. Felhatalmazza a polgármestert a támogatási szerződés megkötésére és utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a városmarketing keret terhére – a szerződésben meghatározott határideig – a fenti összeg átutalásáról gondoskodjék.
31.)
Határidő: Felelős:
2002. május 31. dr. Toller László polgármester dr. Tolnai Márta főosztályvezető
Kapják:
dr. Toller László polgármester, dr. Ujvári Jenő alpolgármester, Gonda Tibor bizottsági elnök, főosztályvezető
Balatonfenyvesi 2-es tábor bérleti szerződésének módosítása Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök
Dr. Toller László: az előterjesztéssel kapcsolatosan kérdés, észrevétel nem lévén szavazást kér.
71 Megállapítja, hogy a közgyűlés 28 igen, 5 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 251/2002. (05.16.) sz. határozata Balatonfenyvesi 2-es tábor bérleti szerződésének módosításáról A Közgyűlés hozzájárul a Mecsek Tours Kft., illetve Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata között a balatonfenyvesi tábor bérbeadásáról szóló bérleti szerződés 16. pontja az alábbiakkal egészüljön ki: Bérlő a bérlemény üzemeltetésével más vállalkozót is megbízhat. A szerződés egyéb rendelkezései változatlanul maradnak. Felhatalmazza a polgármestert a módosító szerződés aláírására. Határidő: azonnal Felelős: Jeszták Lajos főosztályvezető Kapják:
32.)
dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető
Támogatási szerződés Előterjesztő: dr. Toller László polgármester
Dr. Toller László: kérdés, észrevétel, javaslat nem lévén kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a testület 29 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztésben és a határozati javaslatban foglaltakat. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 252/2002. (05.16.) sz. határozata a város önkormányzata által nyújtott támogatási szerződés megkötéséről
72 A Közgyűlés egyetért az előterjesztésben szereplő támogatási szerződés megkötésével. Felhatalmazza dr. Toller László polgármestert, hogy az „Egészséges Városért” Alapítvány képviselőjével 5000 eFt összegről a támogatási szerződést megkösse. Ezen támogatási összeg forrása az éves költségvetésről szóló 1/2002. (02.01.) számú önkormányzati rendeletben, mint működési célú pénzeszköz átadás biztosított. Határidő: 2002. május 15. Felelős: dr. Toller László polgármester Kapják:
33.)
dr. Toller László polgármester, Fratanolo János bizottsági elnök, Jeszták Lajos, dr. Sohár Endre főosztályvezető
Tájékoztató közvilágítási hálózat korszerűsítéséről Előterjesztő: dr. Toller László polgármester
Dr. Toller László: kéri képviselőtársait, vegyék tudomásul a tájékoztatót. Amennyiben kérdés, észrevétel merül fel, kéri, a bizottságnál kezdeményezzék beszámolóvá változtatni a tájékoztatót. Bejelenti két kérdésre és két napirenden kívüli felszólalásra kerül sor. Kérdések: Dr. Toller László: dr. Kádár Géza képviselőtársának az elmúlt ülésen volt egy kérdése, a Pécs, Megyeri úti Vámparancsnokság tekintetében, melyre jelzi, hogy írásban megküldték a választ a képviselő úrnak, amit valamennyi képviselő részére is eljuttattak. Megkérdezi dr. Kádár Gézát elfogadja-e az írásos választ. Dr. Kádár Géza: jelzi, hogy elfogadja a választ. Dr. Benkovicsné dr. Benkő K. Klára: megkérdezi polgármester urat, van-e elmozdulás a Vasúti felüljáró építése kapcsán? A város lakossága izgalommal várja, mi lesz a sorsa a felüljárónak. Dr. Toller László: reméli a MÁV Igazgatóságot rövidesen döntésre képes személyek fogják vezetni. Mindebből következik, a tárgyalások a vállalt menetben folytatódnak. Legutóbbi információja, a MÁV vállalná a beruházás bonyolítását, illetve kezelné az önkormányzat hozzájárulását, de a MÁV ragaszkodna ahhoz, hogy az önkormányzat üzemeltesse a felüljárót. A MÁV a szokásjogra hivatkozással kéri mindezt, az önkormányzat pedig azon az állásponton van, hogy a szokásjog nem jogszabály, tehát további egyeztetéseket folytatnak. Az átmeneti megoldást kezelik, a tárgyalások
73 vezetésekor ragaszkodik ahhoz, hogy a kisszámú lakosság számára a szintbeli átjárást biztosítsák, hiszen amennyit a lezárt kapu őrzésérevédésére fordítanak, ennyi erővel ugyanezek az őrök arra is oda figyelhetnek, ezen a helyen ki megy át. Az önkormányzat másodsorban a szintbeli átjárást kezdeményezte. Amennyiben képviselő asszony részletesebb felvilágítást kíván, a következő közgyűlésen az érintett felekkel történt további egyeztetés után a választ meg tudja adni. Megjegyzi, a tömegközlekedésnek egy abszolút veszteséges akciója az, amit az ügyben folytatnak, de megteszik. Napirenden kívüli felszólalások a.) Staub Ernő: megbízható értesülései szerint az országgyűlési képviselő választások első fordulóját követő héten történt a Pécsi Egyetemi Klubban, ahol tettleg bántalmaztak egy fiatalembert – egy futballistát – mert a Fideszre szavazott. Az elkövetők egyike – a sajtó híradása szerint – a PMFC ügyvezető alelnöke, egy őrző-védő cég vezetője. A fent említett bántalmazásról, mint atrocitásról az Új Dunántúli Napló is beszámolt. Az országos sajtó-orgánumok is tájékozódnak az ügyben. A „Heti Válasz” május 10-i számában „Ne szólj szám” címmel jelent meg írás. Úgy tűnik, repedezik a hallgatás fala az illető személy körül. Ebből az írásból egy-két dolgot idéz. Nem idézi a sértett nyilatkozatát, bár roppant hatásos lenne. Egy-két szószerkezetet kiemel illuminált állapotról, trágár szavakról, alpári hangról, pofonról, majd ütlegelésről, ruhatárba menekülésről, a vér letörléséről stb. A cikkből pontosan idézi, hogy „maga Tamon Attila nem kívánta velünk megosztani álláspontját, mindössze annyit ismert el, hogy az első pofont valóban ő osztotta ki.” Az írás még azt is említi, hogy a Pécsi Tudományegyetem főtitkára, dr. Kóbor Gyula – fer-módon – elnézést kért a fiatalembertől. Azt is hangsúlyozza, nem a sértett kereste a nyilvánosságot, ezt maga az újságíró is hangsúlyozta. Neki a történtek után ehhez sem lett volna mersze, hiszen ő csak egy egyszerű sértett, aki ráadásul Pécsett a Fideszre Még jó, hogy szavazott. április 7-ével véget ért a félelem korszaka Magyarországon. Az eset téma az egyetemi, továbbá a sport közvéleményben. Az, hogy ki a PMFC ügyvezető alelnöke, a klub belügye. Azonban az, hogy az elkövetőként emlegetett egyik személy az önkormányzat Sportbizottságának MSZP által delegált szakértője, úgy gondolja ez kötelezően közgyűlési témává emeli az ügyet. A szakértő személyén keresztül a közgyűlés és Pécs város jó híréről van szó. Természetesen az ártatlanság vélelme mint jogi kategória mindenkit megillet. Szeretné remélni, hogy a Sportbizottság szakértője nem veri és vereti a másként szavazókat. Ha mégis, akkor Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése nem vállalhat közösséget vele. Egyébként a sértett nyilván tudja, hogy ki és kik verték meg. Arra kérni a szocialista frakciót, gondolja végig adott esetben az említett sportbizottsági szakértő visszahívását. Egyébként ma téma volt a szakértői helyek betöltése és itt nagyon egyszerű lett volna egy javaslatot tenni harmadik pontban a Sportbizottság említett szakértőjének visszahívására. Úgy gondolja, ez a szocialista párt ügye annyiban, neki kell végig gondolni, az említett személy méltó-e arra, hogy szakértő legyen. Kéri a szocialista frakciótól, amikor
74 tisztázták az ügyet és kialakították véleményüket, arról adjanak tájékoztatást a Fidesz frakciónak. Ha véleményük esetleg markánsan eltér a Fidesz frakció véleményétől, akkor lehet, hogy ők tesznek személyi javaslatot a bizottsági szakértői státuszt illetően. Bókay Endre: nagyon meglepik Staub Ernő szavai, az idézett újságokkal is. Visszakérdez abból a szempontból, hogy minden héten, illetve minden közgyűlés előtt tartanak frakcióvezetői egyeztetést. Ha ilyen típusú dologra kívánják felszólítani a szocialista frakciót, miért nem tették meg ezt a frakcióvezetői egyeztetésen? Véleménye szerint azért, mert akkor nem „durran” akkor nincs hírértéke. Arra kéri Staub képviselőtársát, legalább a frakcióvezetői egyeztetés előtt jelezzenek bizonyos problémákat, mert kétértelmű megjegyzésekkel, utalásokkal nem tudnak mit kezdeni. Lehetetlen, hogy itt, most kitalálják miről van szó és megjelenjenek a Fidesz frakció előtt azzal a magyarázattal, hogy mi is történt. Féligazságok azok, amelyeket Staub Ernő elmondott, nem tudnak vele mit kezdeni és visszautasítja a szocialista frakciót ért vádakat. Szirmai Csaba: megdöbbenéssel hallgatta Staub Ernő napirend utáni felszólalását Nem érti, hogyan kerül az ügybe, aki a Fideszre szavazott azt nem lehet pofon vágni. Azt szeretné kérdezni, hogyan derült ki, hogy az illető Fideszre szavazó? De Blasio Antonio: felvilágosítja Szirmai képviselőtársát. Hozzá is eljutott a hír, egyébként meglepő számára, hogy a szocialista frakció tagjai ezen csodálkoznak, hiszen ez a hír bejárta a várost, és ahhoz, hogy a sajtóba is bekerüljön, nagyon hosszú idő telt el, hiszen nem most történt ez az esemény. Ő maga találkozott azzal a labdarúgóval, és nagyon kéri frakcióvezető urat, sőt képviselőtársát is, keressék meg az illető fiatalembert, beszélgessenek vele, és akkor megtudják majd a hír igazát, vagy igazságtartalmát, le tudják ellenőrizni. Leellenőrizhetik egyébként nagyon sok, a helyszínen lévő szemtanúval is, akik látták az eseményt, tudják mi történt. Az, hogyan hozható összefüggésbe a párt és a pofozkodás, sőt azt mondja verés, az úgy történt, az említett szakértő, vagy nem képviselő bizottsági tagja a Sportbizottságnak, azon az estén nem egy embert kérdezett meg. Megkérdezett több személyt, az Egyetemi Klubban, aki azt mondta, hogy a szocialista pártra szavazott, kapott egy italt, aki nem arra szavazott, az egy pofont. Nem ez volt az egyetlen elcsattanó pofon aznap esete, ezen a szórakozóhelyen. Dr. Toller László: jelzi, levezető elnökként kötelessége felhívni a figyelmet arra, hogy most egy potenciális bűncselekményt tárgyalnak. Ha ezt folytatják, akkor kénytelen lesz a vitát berekeszteni, hiszen ennek az ügynek az elbírálása nem tartozik a közgyűlés kompetenciájába, sőt, messze meghaladja azt. Ha valakinek, akár a sértettnek, akár képviselőtársainak a konkrét üggyel kapcsolatosan észrevétele van, ezt nem a közgyűlésen, hanem a Pécs Városi Rendőrkapitányságon kell megtenni feljelentés formájában. Ha meg van a feljelentés, ha megtörténik egy bármiféle ítélet ezután, akkor már legfeljebb politikai kérdésként fel lehet vetni, valójában megtörtént-e az ügy, vagy sem. Úgy gondolja, addig az ártatlanság vélelme fennáll.
75 Jól ismeri az ügyet, a sértettet is, mint potenciális sértettet, és elgondolkodtatja, miért nem tett feljelentést a rendőrségen, mint sértett. Kéri képviselőtársait, maradjanak abban a pozícióban, hogy Pécs város Közgyűlésének tagjai, akiknek nem tiszte bűncselekményeket értékelni, mert itt mindenféle dolog elhangozhat, és akkor a bírósági ügyek sorozata következik, aminek semmi értelme nincs. Javasolja a vita berekesztését. Staub Ernő képviselő úr nagyon fontos kérdést vet föl, de nem a konkrét ügyet, hanem az erőszak elleni jelenséget kellett volna felvetnie. Ebben az esetben mélyen egyetértett volna vele mindenki, hogy utálják és gyűlölik, akár kormánypárti, akár nem kormánypárti, akár miniszterelnöki, akár polgármesteri, akár képviselői, akár egyszerű állampolgári erőszakról van szó. Mindig azt kell megfigyelni mi az oka az erőszaknak, mert mindig van oka valaminek. Ez az ügy az, amikor indulatokat gerjesztenek, ahelyett, hogy indulatokat csökkentenének. Elég volt a Simon-ügyből, mindenféle ügyből az országban. Kérése, a levezető elnöki megjegyzést a jelenlévők vegyék komolyan és hagyják abba az üggyel kapcsolatos vitát, meg van mindennek a hivatalos helye és eljárási lehetősége. Nagy Csaba: azt gondolja, „köz-gyűlésen” ülnek, amiről most Staub Ernő képviselőtársa beszélt, az egy köz-ügy. Mindannyiuk ügye az, hogy a Sportbizottságban milyen un. szakértők ülnek, és milyen személyek irányítják a pécsi helyi közéletnek a sportra eső részét. Beszéljenek azokról a tényekről, amelyek eddig napvilágot láttak a sajtóban. Idéz néhány mondatot az ominózus cikkből: „Április 10-én a Pécsi Egyetemi Klubban töltöttem az estét néhány barátommal, eleveníti fel a történteket a tavaly végzett testnevelő tanár. Hajnal felé elindultam a ruhatárba, amikor elém állt Tamon Attila és kissé illuminált állapotban megkérdezte kire szavaztam vasárnap. Én elárultam, hogy a Fideszre, erre trágár szavakkal szidni kezdett. Amikor az édesanyámat is a szájára vette, megkérdeztem, miért beszél velem ilyen alpári hangon. Ekkor pofon ütött, majd ököllel is ütlegelni kezdett. Látva a jelenetet, az egyik biztonsági ember is csatlakozott a verésemhez. Bemenekültem a ruhatárba, ők utánam jöttek és tovább ütöttek, rúgtak. Amikor végre békén hagytak, a ruhatáros lány segített letörölni a vért az arcomról, egy harmadik kidobó ember pedig akit ismertem, kikísért a taxihoz, nehogy még egyszer nekem essenek. A csütörtöki napot ágyban töltöttem, pénteken reggel mentem el látleletet vetetni. Az orvos 8 napon belül gyógyuló sérüléseket állapított meg.” Megkérdezte az újságíró a sértettet, hogy miért nem tett följelentést? Erre ezt válaszolta, amit szintén idéz: „nem lett volna értelme, különben is félek, hogy nagyobb bajom esik.” Azt gondolja, magyarázkodni itt sem a képviselőtársainak, sem a sértettnek nem kell. Nekik sem kell ebben a kérdésben magyarázkodni, minden frakciónak, minden képviselőnek azt kell eldöntenie, felvállalható-e az a szituáció, ami most a testületen belül előállt. Kéri a szocialista frakciót és minden képviselőtársát, ezt a helyzetet gondolja át, vonják le a megfelelő következtetéseket és tegyék meg azt a lépést, amit mindnyájan kimondva, kimondatlanul gondolnak az eset meghallgatása után. Horváth Zoltán: ha valóban így történt a dolog, annak nyilván következményei kell, hogy legyenek. Egyetért a polgármester úrral abban,
76 hogy egy újságcikket nem tudnak bizonyított tényként kezelni. Ha következményeket akarnak levonni, akkor az ügyet egy arra hivatott testületnek meg kellene vizsgálni, valóban így történt-e. Azt, hogy egy sérelmezett elmond valamit az újságírónak, aki azt leírja, az nem bizonyított tény. Ha bizonyított tényként valaki ide tud hozni – akár a rendőrség kivizsgálja, akár egy bizottság, erre most nem tud semmi konkrét, kézzel foghatót mondani – és megállapítja egy arra hivatott testület, vagy szervezet, vagy a rendőrség, hogy valóban az elhangzottak megtörténtek, akkor tényleg le kell vonni a megfelelő következtetéseket, és lépéseket kell tenni. Jelen pillanatban egy újságcikk véleménye szerint nem bizonyított tény. Lehet, hogy így volt, akkor kell, hogy következményei legyenek, de nem hiszi, hogy egy újságcikk egyoldalú nyilatkozatára alapozva a testületnek bármiféle következtetést le kellene vonnia. Maximum azon kell elgondolkodni, hogyan tudnak az ügy végére járni és az arra hivatott szervtől, szervezettől, bizottságtól vizsgálatot kérni. Így az elhangzottak egyoldalú tényállításnak minősülnek, ami lehet szubjektív is. Nem tudja, így történt-e a dolog, és amíg nem tudja – itt jön az amit a polgármester úr mondott -, addig adott esetben ez egy bűncselekmény, büntetőeljárás részét kellene képeznie a kivizsgálásának. Véleménye szerint a közgyűlésnek ott van jogosítványa, ha egy ilyen büntetőeljárás lezajlik, annak van végeredménye, és az visszakerül a közgyűlés elé, akkor azzal tudnak mit kezdeni. Egy újságcikk alapján nem hiszi, hogy a bizottsági szakértővel szemben el kellene járni. Véleménye szerint most hiányzik egy láncszem. Dr. Toller László: gyakorlat volt a közgyűlés életében, - és a parlamentben is követi mindenki napirend előtt -, újságcikkekre hivatkozva soha nem vetnek fel semmiféle témát. 12. éve töretlen gyakorlata ez a pécsi önkormányzatnak. Nem tudja, most miért kellene ezen a gyakorlaton Az újságcikkek ellen is van jogorvoslat, ő maga is most tette meg nemrég felülemelkedni. Pilhál György újságíró úrral kapcsolatosan. Rágalmazásért, vagy becsületsértésért a független magyar bírósághoz kell fordulni. Az általa említett ügyben június 10-én el fogja dönteni, hogy Pilhál György folyamatosan rágalmazott, vagy hazudozott-e. Oda kell fordulni az újsághoz, a szerkesztőséghez és nem a pécsi közgyűléshez, és van a független bíróság, amely szintén egy kiváló fórum arra, hogy az ügyeket megítélje. Hozzáteszi, senki nem mentesülhet az alól, ha erőszakoskodik, vagy ha pszichés, vagy verbális terrort alkalmaz akkor sem, mert annak is van ilyen hatása. Meixner András: óv mindenkit attól, hogy egy újságcikk állításainak „felüljön”. Tételezzék fel, ez a dolog nem igaz, mert nem tudják azt mondani, hogy az ügy valamilyen módon is kivizsgálásra került volna. Valószínűleg képviselőtársa is felolvasta volna Tamon Attila válaszát, ha a cikkíró Tamon Attilát megkérdezte volna. Nem olvasta a cikket, ha a válasz benne van, akkor valószínűleg tagadja a tényt, mert ha elismerné, akkor úgy gondolja, ez a téma most nem lenne érdekes. Azért tart az ilyen ügyektől, mert most egy emberre vonatkozóan sokkal szélesebb nyilvánosságot adtak bizonyos vádaknak, amelyeket nem tudtak leellenőrizni, így van-e. Tételezzék fel az ellenkezőjét, azt hogy így van. Akkor, ha valaki bízik a jogállamban és a jogállamiságban, akkor miért nem tette meg azt az egyetlen lehetséges utat, amin jogorvoslatot kérhet. Ebben az esetben saját magára zúdíthat
77 különböző negatív következményeket, az őt megverő ember még ráadásul személyiségi jogai védelme érdekében akár bíróság elé is citálhatja, mondván rossz hírét kelti. Ez az ügy most olyan magasságokba, vagy mélységekbe juttatja ezt a tényt, amiről jelenleg nehéz megítélni milyen módon tudnak segíteni. Azt gondolja, ma ez a felvetés nyilván azzal a jó szándékkal indult, hogy valakin esett valamilyen sérelmet próbáljanak meg orvosolni. Ebben nyilvánvalóan partnerek, ha ez egyértelművé válik, de nem a közgyűlés a hivatott testület, amely az ügyben valamilyen döntést hozhat. Javasolja ezért, az ügy a bíróság elé kerüljön. Papp Gábor: Meixner András képviselőtársa által elmondottakra – ami arról szólt, hogy az újságíró nem kérdezte meg Tamon Attilát is – az említett újságcikkből idéz egy mondatot, ami szolgáljon „láncszemként” Horváth Zoltán képviselőtársának is: „Maga Tamon Attila nem kívánta velünk megosztani álláspontját, mindössze annyit ismert el, hogy az első pofont valóban ő osztotta ki.” Akkor miről beszélnek most?! Abban mélységesen egyetért polgármester úrral, ez a testület nem bíróság. Szándékosan nem szeretnék az ügyet olyan irányba elvinni, hogy itt most tényekről ítéleteket mondjanak, és megalapozottságát vizsgálják, vagy sem. Úgy gondolja, maga az elkövető elismerte a tényt, a közgyűlésnek vannak etikai vonatkozásai és ezeket meg kell tenni. Az említett szakértőnek önmagától kellene lemondani a sportbizottság szakértői tagságról, és nyilvánosan bocsánatot kérni a sértettől. Ezúton is javasolja, az illető személy ezt tegye meg, úgy gondolja mindenkinek ez lenne a legetikusabb és legméltányosabb megoldás. Amennyiben ezt nem teszi meg, akkor a közgyűlésnek el kell gondolkodni azon, hogy milyen intézkedéseket hozzon meg ennek következtében. Dr. Toller László: úgy gondolja, képviselőtársa a szakértő úrnak közvetlenül is megmondhatja ezt. A közgyűlés tagjait ezúton hívja meg 2002. június 7-én az Országos Színházi Fesztivál keretében az Aranyhegy Panzió udvarára, ahol reményeik szerint több ezres tömegben a Színházi Fesztivál szervezői fogadják Magyarország valamennyi – meghívásukat elfogadó – művészét. Köztudottan jobboldali, konzervatív beállítottságúakat, köztudottan baloldali, liberális beállítottságúakat, akik elfogadták meghívásukat és a panzió udvarán egy nagy mély gödörben, egy nagy véres csatabárdot elásnak. Valamennyien szólhatnak, kifejthetik véleményüket, de a gödröket szeretnék beásni, és hogy segítsék a képviselők munkáját ebben, mindenki kap még egy kicsi - 4-5 cm-es - csatabárdot, és aki kívánja, és kedve van, eláshatja a saját csatabárdját is. Javasolja éljenek ezzel a fegyverrel és akkor nem ilyen közgyűlési hozzászólásokat kell tenni. Ahol agresszió van, akár verbális, ott elcsattanhat egy pofon, és ahol pofon csattan, ott utána verbális agresszió Kéri Pécs város lakosságát, amely békés és nyugodt választásokat folytatódik. biztosított az országgyűlési képviselő választásokon, ne az ütés, a verbális agresszió legyen a modell, hanem a béke és a csendes megbeszélés. A június 7-én 11,00 órától hajnalig tartó rendezvényre tisztelettel meghívja valamennyi képviselőt.
78 b.) Nürnberger Géza: a 2002. április 25-i közgyűlésen ismét vita alakult ki a Mecsek Nyugdíjas Polgári Egyesület támogatásának első félévi mellőzése miatt, mellyel több ellenzéki képviselő nem értett egyet. Elmondták, hogy komoly munkát folytat az Egyesület és a közel 400 tag részére többek között jogsegélyszolgálatot is szervezett. Kérték, hogy az előző évekhez hasonlóan legalább 250 E Ft-os támogatásban részesüljenek. A Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke tájékoztatta a képviselőket, hogy 214 pályázat érkezett, ebből 54 alapítvány és 85 egyesület részesült támogatásban. Megemlítette, hogy nem szívesen ítélnek meg támogatást a Mecsek Nyugdíjas Polgári Egyesület részére, mert szerinte komoly kampányt folytattak a választások során. Ezt a feltevést Petrovits Béla képviselőtársa is megerősítette, utalva a „Ki áll a nyugdíjasok pártján?” szórólapjukra, melynek zárómondata „1998. óta végre jó irányban halad az ország hajója. Ne engedjük, hogy a szocialisták rossz kikötőbe kormányozzák.” Természetesen nem azért kért szót, hogy Aszódi úr politikai hovatartozását és nézeteit bírálja, hanem azért, hogy tényekkel szolgáljon. Nem véletlenül kezdte úgy, hogy ismét vita alakult ki, hisz több újságcikk is megjelent ezzel kapcsolatban az elmúlt időszakban. 2002. március 28-án cikket írt a Dunántúli Naplóban a nyugdíjas szervezetekkel kapcsolatosan. Előzőleg megkérdezte a szervezet vezetőjét a létszámmal kapcsolatban, a támogatás mértékéről és arról, mi jellemzi munkájukat. Javasolta, hogy létszámarányosan, felmérve egész éves munkájukat, kellene támogatást nyújtani. 2000. április 3-án dr. Aszódi Pál cikke jelent meg a Dunántúli Naplóban, „Másodrendű nyugdíjasok” címen. Ebben leírta, hogy 1998. október 9-én alakultak meg 13 fővel. Nehéz körülmények között dolgoznak. 1999-ben az önkormányzattól 400 E Ft támogatást kaptak. A továbbiakban leírta, hogy Pécs város polgármestere, mint előterjesztő az idei költségvetés tárgyalásakor a 2 M Ft-os keretet kizárólag a már régebb óta létező, indoklása szerint hagyományosan működő - Aszódi úr értelmezése szerint pártállami-állampárti elvek és módszerek szerint ténykedő - nyugdíjas egyesület kapta. Megjegyzi még, hogy a polgármesternek nincs joga a közpénzekből kirekeszteni olyan nyugdíjasokat, akik más értékrendet vallanak,János Kerényi vállalnak. alpolgármester április 14-én igen visszafogottan válaszolt erre a cikkre a Dunántúli Naplóban „Mi lenne, ha?” címmel. A cikk végén megemlítette, hogy szerinte jobb lenne a vádaskodás helyett a nyugdíjasok helyzetéről, gondjairól beszélni, és lehetőleg segíteni nekik. Még egy cikkre szeretné képviselőtársai figyelmét felhívni, ami a Vasárnapi Hírekben jelent meg 2002. január 27-én. Ennek lényege, hogy a nyugdíjasoknak hagyományosan két országos szervezete van, melynek létszáma 2,5 millió. Az Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület létszáma nem Még egy összehasonlítás. A Pécsi Nyugdíjasok Egyesületének 2700 egyéni ismert. és további 30 társklubjában 3800 tagja van. Éves tevékenységében többek között szerepel a Népfőiskola indítása, hangversenyek, Tavaszi Fesztivál, kirándulások, üdültetés, segélyezés, testvérvárosi kapcsolatok, jogsegélyszolgálat, kiállítások, Idősek világnapi rendezése. A nyugdíjas képviseletnek 162 klubban 7400 tagja van, ebből 32 klub 1800 tag pécsi. 2001. évi önkormányzati támogatásuk 50.000,- Ft. Tagdíjfizetés nincs, kulturális és nemzetiségi rendezvényeik vannak. A Mecsek Polgári Nyugdíjas Egyesület 400 fős, 2 klubja van, 2001. évi önkormányzati támogatása 250.000,- Ft. Itt tagdíjat kell fizetni.
79 Végezetül szeretné megjegyezni, jó volna, ha Aszódi úr megalakulásuk után felkereste volna a már 10 éve működő Pécsi Nyugdíjas Egyesület és a Megyei Nyugdíjas képviselet vezetőit, elmondva elképzeléseit, figyelembe véve tapasztalataikat, és nem értékrendet képviselni, hanem mindent megtenni a nyugdíjasok érdekéért. A nyugdíjas szervezeteknél, mivel nem párt, nincs jobb- és baloldal. Mindkét nyugdíjas szervezet párt semleges, nem politizál, és hogy erről meggyőződjenek képviselőtársai, szívesen látják vendégül vezetőségi ülésükön az egyesületek vezetői. Nagy Csaba: polgármester úr, Nürnberger Géza és Petrovits Béla képviselőtársai is nyilván emlékeznek arra, amikor az ominózus támogatás téma volt, akkor nyomatékosan kérte a testületet, politikát ne vigyenek be ebbe a támogatási ügybe. Annál is inkább, hiszen a Mecsek Nyugdíjas Polgári Egyesület elnöke és az Országos Polgári Nyugdíjas Egyesület elnöke két különálló tisztség azért, mert politikai meggyőződésének hangot ad egy szórólapon, nem lehet büntetni egy helyi egyesületet. A kormányzó koalíció a választások megnyerése után tesz ilyet. Ezen koalíció soraiban ül egy olyan képviselő, aki a Pécsi Nyugdíjas Egyesületnek a tagja és vezetőségéhez tartozik, amely Egyesület 2 M Ft-os támogatást kap egy évben, azzal vádolják meg a Mecsek Nyugdíjas Polgári Egyesület jelenlegi vezetését, hogy politikai tevékenységet fejtenek ki. Nem tudja, Petrovits képviselőtársa mit tesz a képviselőtestületben, de az biztos, hogy igen nehéz egy ilyen testületben elkerülni a politikai tevékenységet. Amikor ez az ügy szóba került, arra kérte képviselőtársait, ismerjék meg a Mecsek Nyugdíjas Polgári Egyesület tevékenységét és senki nem vonta kétségbe, hogy ez az Egyesület Pécsen élő nyugdíjasok részére programokat szervez, és 400 olyan taggal rendelkezik, akik tagdíjat fizetnek azért, hogy ebben az Egyesületben tevékenykedjenek. Lehet, hogy létszámát tekintve a 3800-hoz képest jóval kevesebben vannak, de az az összeg, amit kértek, és amit szerettek volna megkapni, az is jóval kevesebb, mint a másik 2 M Ft-tal támogatott egyesületnek az összege. Úgy gondolja az is egy méltányosságra okot adó tény, hogy nem kértek semmiféle emelést az előző évhez képest. Még egyszer kéri képviselőtársait, biztosítsák annak lehetőségét, hogy olyan gondolkodású, olyan értékrendű emberek is nyugdíjasként élhessék egyesületi mindennapjaikat, akik nem a várost vezető koalíció politikai irányvonalába, vagy társadalmi körébe tartoznak. Azt gondolja, főleg a nyugdíjas képviselőknek támogatni kell minden olyan társadalmi egyesülést, amely a nyugdíjasokat megmozgatja és valamiféle társadalmi, politikai, kulturális teret ad az életüknek. Azt kérték, a kampányban résztvevő emberek megnyilatkozásaitól elvonatkoztatva ne büntessék azokat a nyugdíjasokat, akik ebben az egyesületben tevékenykednek. Még egyszer kéri, hogy a 250 E Ft-ot – amely nem nagy kérés – támogatásként utalják az egyesületnek azért, hogy tudjon működni. Dr. Toller László: úgy gondolja a Magyar Szocialista Párt képviselőitől nem várhatják el, hogy ilyen nyilvánvalóan politikai tartalmú levél után támogassák a kérelmet. Polgármesterként megteheti – mint kissé pártok felett álló -, hogy ezt az összeget tisztségviselői keretből biztosítja. Nem szeretné, ha a költségvetés állandó részévé válna ez a tétel. Tehát a 250 E Ft támogatást a polgármesteri keretből felajánlja, úgyis a közgyűlés hagyja jóvá. Hozzáteszi azt is, hogy a Pécsi Nyugdíjas Egyesület támogatásának volumenét,
80 nagyságrendjét a most ellenzékben lévő képviselőtársai alakították ki 1995ben, annak is jó oka volt annak idején. Azt gondolja, ezen nem érdemes tovább vitatkozni. Bókay Endre: sajnálja, hogy egy nagyon jó közgyűlés után – hiszen a város alapszolgáltatásait végző intézmények beszámolóit tárgyalták – komoly napirendi pontok tárgyalását követően sikerült levinni a mélypontra ezt a közgyűlést is, most nem a napirend előtti, hanem a napirend utáni hozzászólásokkal. Néhány megjegyzése lenne Nagy Csaba a FIDESZ frakcióvezetője felvezetésére. Nem tudták, hogy ezek a nyugdíjasok az ő körükbe tartoztak, megkérdezi, a FIDESZ-esek tudták ezt? Nyugdíjas emberekről van szó, akik a pécsi, megyei nyugdíjas körökben – egyikben 3800, a másikban 2400 nyugdíjas – élte a saját mindennapjait, oda tagként tartozott. Azt is mondhatja, „polgári” de ezt a szót most nem használja, hanem azt mondja, olyan civil szervezetek voltak, amelyekben senki nem foglalkozott azzal, hogy kinek milyen politikai pártállása van. Amikor a FIDESZ színre lépett 1998-ban, akkor eldöntötték, aki nincs velük, az ellenük van. Megosztották az országot, ez végig süvített mindenen. Ha volt egy egyesület, amely nem volt éppen Fidesz-közeli, akkor abból alakítottak egy polgári egyesületet. Ennek a következményét viselik mindannyian. Ha ezt a politikát folytatják, akkor ne csodálkozzanak azon az elképzelésen, ami megvalósul. Egyébként nem büntet senki, senkit. Nem áll szándékukban bármilyen büntetést alkalmazni, úgy fogják fel, a nyugdíjasok politikai pártállás nélkül kapják meg azokat a szolgáltatásokat, juttatásokat, ami jár nekik. A szocialista érában is megkapták, és most az újabb kormányzás idején is meg fogják kapni. Azt a vitát folytatni, ami most elkezdődött, hogy polgári, vagy nem polgári, ezt nem kívánják folytatni és szeretné, ha ezt abba hagynák. Dr. Toller László: ha ennyire vitatott a támogatási javaslata, akkor azt visszavonhatja. Dr. Gáspár Gabriella: nem szeretné ezt a rossz ízű vitát folytatni, mert azt hiszi ezzel minden nyugdíjast megaláznak, ezért nem beszélne többet a pénzről. Kifejezné azonban azt a sajnálkozását, amit Nürnberger úr hozzászólása után érzett. Ugyanis már reggel élt benne a gyanú, hogy talán Nürnberger Géza képviselőtársa tesz egy gesztust – mert megteheti, mert miért ne tehetné meg, hiszen a nyugdíjasok egyformák – és azt javasolja, adják meg a kért támogatást a Mecsek Nyugdíjas Polgári Egyesületnek. Csalódott. Elnézést kér, hogy ezt most itt kifejezte. Polgármester úr a csatabárd elásásával kapcsolatos megjegyzései, és feljogosították a reményre. Úgy látszik, ez nem így van. Most már csak azt nem tudja, a vért ki fogja szolgáltatni a csatabárd elásásához. De Blasio Antonio: pozitívnak ítéli polgármester úr gesztusát és támogató szándékát, úgy gondolja ez valóban abba az irányba mutat, hogy ilyen dolgon ne vitatkozzanak a jövőben. Bár felszólították, hagyja abba a vitát erről a kérdésről, azért a véleményét szeretné röviden elmondani. Kérése pontosítsanak, ne csúsztassanak el kérdéseket, amelyek nagyon fontosak. Egy személy tevékenységét sérelmezte egyébként a Jogi, Igazgatási,
81 Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság 3 fős többséggel, 2 szavazattal szemben. Még egyszer hangsúlyozza, egy személy tevékenységét, nem a szervezet tevékenységét. Egy kicsit összemosódott ez képviselőtársa felszólalásában és a polgármester úr hozzászólásában is. Szeretné, ha ez nem mosódna össze. A Polgári Nyugdíjas Egyesület politikai tevékenységet nem folytatott, nem is folytat, és nagy valószínűséggel nem is fog. Sokkal kevésbé, mint azt a Pécsi Nyugdíjas Egyesület teszi, hiszen úgy gondolja, az a koalíciós szerződés, amely Pécs város közgyűlésének többségét adó koalíció részeként az Egyesületet képviselő taggal, mint a civil koalíció egyik tagjával megköttetett, ez tartalmazza a 2 M Ft-os éves támogatási összeget is, amiről egyébként mindkét fél nyilatkozott és pozitívan azt mondta, ez igen, így van, ez a koalíciós szerződés része. Ez valóban politikai tevékenység, de nem ez ellen szól, mert úgy gondolja, az ami neki nem tetszik, másnak még tetszhet. Arról szeretne beszélni, az vessen követ másra, aki magában nem talál hibát. Kéri, ezt a felszólalás írója is próbálja meg egy kicsit magában végig gondolni. Meixner András: szeretne gratulálni polgármester úrnak a felajánlásához, már csak azért is, mert azoknak ajánlotta a támogatást, akik a polgármester úr október 23-án tartott beszéde alatt zajosan kivonultak. Úgy gondolja, ehhez kell egy emelkedettség. A polgármester úr a csatabárd elásását fontosnak tartja, éppen úgy, ahogy a szocialista frakció többi tagja. Legyen ez az utolsó alkalom, amikor olyan dolgokat mondanak egymásnak, amit talán el lehetne kerülni, vagy nem lenne fontos. Nem jó az, ami az országban elharapódzott, nem jó, ha ez helyileg tovább gyűrűzik, és úgy gondolja sokkal jobb egymással kezet szorítani és a város érdekében együtt dolgozni, sem mint hogy egymást képletesen, vagy ténylegesen pofozni. Jó lenne lezárni ezt a talán kicsit rosszízűre sikeredett közgyűlési ülést és nyissanak új lapot. Hoffbauer József: nem volt szándékában a vitához hozzászólni, azonban De Blasio Antonio képviselőtársa által elmondottak kényszerítették arra, hogy feltétlenül szóljon. Úgy gondolja, az itt jelenlévő képviselők mindegyike olvasta annak idején a Dunántúli Naplóban közzétett koalíciós szerződést, hiszen a Civil Koalíció Pécsért ezt közzétetette. Ebben a szerződésben semmiféle olyan kitétel nem volt, hogy 2 M Ft-ot a Nyugdíjas Egyesület a költségvetésből kap, mert ha ilyen benne van, akkor nagyon nagyot hibáztak volna. Ezt tehát mereven vissza kell utasítania. A másik, több képviselőtársa Petrovits Béla képviselőre úgy mutogat, hogy a nyugdíjas itt van. Petrovits Béla képviselőtársát a pécsi polgárok választották meg a közgyűlésbe, méghozzá erre az egyesületre, a Civil Koalíció Pécsért szervezetre majdnem 4000 ember szavazott annak idején. Azt hiszi, ezek olyan tények, amelyeket nem lehet elferdíteni. Meg van arról győződve, a nyugdíjas társadalomnak kell képviselőjének lenni ebben a közgyűlésben, és azt hiszi, a nyugdíjas társadalom érdekeit Petrovits Béla képviselőtársa eddig nagyszerűen képviselte. Sajnálja, hogy ez a vita az ő személyére kezdett kihegyeződni, nagyon nagy tévedésnek és politikai hibának tartja. Köszöni, többet a kérdésről nem szívesen szólna. Petrovits Béla: magáévá tette a polgármester úrnak az áprilisi Közgyűlésen tett megjegyzését, hogy ebből az ügyből ne csináljanak politikai kérdést, és
82 ne vigyék politikai útra ezt a témát. Ezért nem is kívánt egyébként hozzászólni. Amit De Blasio Antonio képviselőtársa mondott az MSZP, a nyugdíjas, illetve a civil koalíció szerződésével kapcsolatosan, azt szeretné a legvilágosabban és a leghatározottabban kijelenteni, hogy ebben a szerződésben a civil koalíció nem az MSZP-vel, hanem a várost vezető koalícióval kötött megállapodást, és azt vállalták, amit a városvezető koalíció is, mert ezek a gondolataik nagyon közel voltak egymáshoz. Vállalták, hogy segítségére lesznek az MSZP frakciónak a költségvetési hiányok megszüntetésében, a város rendbetételében, de ismétli, nem az MSZP-vel – bár az MSZP az aláíró – hanem a várost vezető koalícióval kötötték a megállapodást. A pécsi nyugdíjasok helyzete, illetve a Pécsi Nyugdíjas Egyesület helyzete elég szilárd, 1989. óta működik, és egyre határozottabban működik. A Nürnberger Géza képviselőtársa által felolvasott tevékenységek mind megvalósulnak, és ebből az egyesületnek, illetve az egyesület vezetőinek egy forint haszna nincs, mert mind társadalmi munkában történik. Az önkormányzattól kapott, vagy pályázatok útján szerzett összegek valamilyen formában visszakerülnek a nyugdíjasokhoz. A támogatási összeg nem az egyesület vezetőinek a zsebébe megy, mert mindenki társadalmi munkában dolgozik. Ezeket a pénzeket a nyugdíjasok kapják meg különböző formában. Dr. Toller László: szereti, ha egy képviselő mindig többet tud annál, mint ami az írott anyagban szerepel. A koalíciós megállapodásban nincs pénzösszegekről szó. Nevetségesnek tartja az elhangzott vádaskodásokat. A koalíciós megállapodást annak idején közzé tették a Pécsi Extrában, mindenki tudja, mi van benne. Ide vezet az ilyen típusú politizálás, se tény, se érzelem, se érzék, kérése hagyják ezt abba. Staub Ernő: Meixner András képviselőtársával egyetért abban, az a dolguk, hogy adott esetben kezet szorítva a városért küzdjenek és ez általánosságban talán igaz is a pécsi közgyűlésre. Itt, most két téma merült fel, az egyik úgy gondolja megoldódik, de talán meg lehetett volna előzni azzal, ha korábban, már az elbírálás során nincs megkülönböztetés. Véleménye szerint a másik téren is megtalálható a megoldás. Higgyék el, sokszor sokkal könnyebb lenne hallgatni, elkerülni a feszültséget. Vannak olyan témák, amiket nyilvánosságra kell hozni, és ez nem befolyásolhatja azt, hogy vitatkozva közösen a városért küzdjenek. Dr. Toller László: ez legyen a zárszó, és megjegyzi, amit mondott, azt mondta, de nem kívánják költségvetési tétellé emelni a támogatást. A Közgyűlés nyilvános ülését 14,10 órakor bezárja azzal, hogy a testület rövid szünet után zárt ülésen folytatja munkáját.
K.m.f.
83
dr. Toller László polgármester
dr. Papp Judit jegyző
1. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 33/2002. (05.24.) sz. rendelete az általános rendezési terv aktualizálásáról és karbantartásáról szóló 1994. évi 60. sz. rendelet módosításáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az 1997. évi LXXVIII. tv. 7. §. (3) bekezdés c., pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: 1.§. Módosul az 1994. évi 60. sz. rendelettel jóváhagyott Általános Rendezési Terv szabályozási tervlapja e rendelet mellékletét képező tervlapnak megfelelően (1.sz. melléklet / Városterv Bt. V – 2009 : V – 1 jelű tervlap). A terület határai: . északon: Nyár utca – Damjanich utca, . keleten: Bartók B. utca, . délen: Kodály Zoltán utca, . nyugaton: a Pécsi Tudományegyetem keleti határa. 2. § Jelen Önkormányzati rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően folyamatba tett ügyekben kell alkalmazni.
dr. Toller László polgármester
Megalkotta a közgyűlés 2002. május 16-i ülésén. Kihirdetve: 2002. május 24.
dr. Papp Judit jegyző
2. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 34/2002. (05.24.) sz. rendelete Pécs, Sörfőzde környéke és Damjanich u. – Kodály Z. u. közötti terület szabályozási tervének jóváhagyásáról és helyi építési szabályzatának megállapításáról. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az 1997. évi LXXVIII. tv. 7. §. (3) bekezdés c., pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet Általános rendelkezések 1.§. (1) A rendelet területi hatálya kiterjed a szabályozási terven lehatárolt területre, amelynek határai: . északon: . keleten: . délen: . nyugaton:
Nyár utca – Damjanich utca, Bartók B. utca, Kodály Zoltán utca, a Pécsi Tudományegyetem keleti határa.
(2) Az (1) bekezdésben lehatárolt területen területet felhasználni, építési telket alakítani, építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni, az országos érvényű rendeletek, a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv rendelkezései szerint szabad. (3) Az építési szabályzat fejezeteiben hivatkozott törvények, rendeletek, szabványok változása / módosítása esetén azok helyett a hatályos előírásokat kell alkalmazni. II. fejezet A szabályozási terv 2.§. Az 1.§. (1) bekezdésben lehatárolt terület szabályozási tervét a VÁROSTERV Bt. V-2009 jelzőszámon készített V-2 jelű tervlap, a jelen rendelet 1. sz. mellékletét képező szabályozási tervlap tartalmazza. III. fejezet
Helyi Építési Szabályzat 3.§.
A szabályozási terv területének felhasználása (1) Beépítésre szánt területek;
. Lakóterületi területfelhasználási egység: - Nagyvárosias lakóterület - NL - Nagyvárosias lakóterület személygépkocsi elhelyezési övezete - NL – gk. - Kisvárosias lakóterület - KL . Vegyes területfelhasználási - Központi vegyes terület
egység: - KV
. Gazdasági területfelhasználási terület: - Ipari terület - IG . Különleges területfelhasználási terület: - Bőrklinika -H (2) Beépítésre nem szánt területek ; . Közlekedési - és közműterület Zöldterület: - Közpark . Egyéb felhasználású terület - Vízmű terület - Csapadékvíz elvezető árok
-K
- KP - VT - CSV
(3) A szabályozási terven jelölt elemek közül a./ Kötelezőnek kell tekinteni -
-
a szabályozási vonalat - a közterületet a nem közterületektől elválasztó határvonalat, a kötelező építési vonalat,
a területek rendeltetését, az övezeti határvonalat és jellemzőket,
b./ Irányadónak kell tekinteni - a tervezett telekhatárokat, - a tervezett út- és parkoló-területek határvonalait, - az építési hely határvonalait, - a területegység határvonalát a Rókus - domb területén. c./ Tájékoztató jellegűnek kell tekinteni - a megtartásra, illetve bontásra javasolt épületeket. 4.§. A területre vonatkozó általános előírások (1) A területegységre vonatkozó földtani és biztonsági követelmények: a./ Vizsgálni kell az építési engedélyezési terv készítése során, hogy az építmény csúszás-, omlásveszélyes vagy alápincézett területre kerüle.
b./ Ha az említett adottságokkal rendelkezik az építési terület, vagy arra utaló jelenségeket mutat, akkor csak mérnökgeológiai és geotechnikai feltárások ismeretében végezhető el az építési tevékenység. A vizsgálati eredményeket az engedélyezési tervhez mellékelni kell. c./ A Magyar Geológiai Szolgálat bevonása szükséges szakhatóságként az építési engedélyezési eljárásokba, az alábbi esetekben: - ha az építési terület csúszás- és omlásveszélyes, - ha 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó létesítmény épül, - ha 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel jár az építkezés, - ha a felsoroltakon túlmenően a lakosság, az Önkormányzat vagy tervezők kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságokat észlelnek ( hirtelen felszínsüllyedés, terepfelszínen mutatkozó repedés, zökkenés, vizesedés vagy rétegvíz megjelenés, stb. ). d./ Közhasználatú épületek építési engedélyezési tervének kötelező része kell, hogy legyen a talajmechanikai szakvélemény, szükség esetén mérnökgeológiai feltárással és vizsgálattal kiegészítve. e./ A városrész egész területén a létesítmények elhelyezésénél az alábbi előírások betartása szükséges: . tereplépcső kialakításakor - magasságtól függetlenül gondoskodni kell a felület védelméről, . 2,0 méternél magasabb bevágások esetén megtámasztó szerkezetet kell létesíteni, . bevágások vagy rézsűk környezetében épületeket a biztonsági távolságon kívül kell elhelyezni, . terepszint alatti létesítményként engedélyezett pincéket béléssel kell ellátni, . feltöltések csak réteges tömörítéssel létesíthetők, . a közterületek csapadékvíz elvezetését csatornában, vagy burkolt árokban, illetve szegély menti folyókában kell megoldani. f./ A 300 m3 tömegegyensúly feletti föld mozgatással járó beavatkozások esetén az építési engedélyezési eljárásba a Pécsi Bányakapitányságot be kel vonni. (2) A városrész egész területén állattartási építmény a haszonállatok tartásáról szóló 1996. évi 13.sz. Önkormányzati rendelet 5.§.3.bekezdés a./ pontjában meghatározott haszonállatok számára építhető. (3) A városrész elektromos energia ellátórendszerének átépítése során a légvezetékek helyett térszín alatti kábelhálózatot kell kiépíteni. (4) A hírközlés vezetékeit földkábellel kell kiépíteni. Az utak és közművek tervezésénél, építésénél, korszerűsítésénél biztosítani kell a közcélú távközlési eszközök elhelyezésének lehetőségét.
(5) Rádiótelefon bázisállomás (torony és konténer) a rendelet hatálya alá eső területen belül csak épület tetején helyezhető el. A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Lakóterületi területfelhasználási egység 5.§. Nagyvárosias lakóterület – NL (1) A területen elhelyezhető : . lakóépület, . a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, . egyházi, oktatási, művelődési, egészségügyi, szociális épület, . sportépítmény, . igazgatási épület, . szálláshely szolgáltató épület, . a melléképítmények közül a telek beépített területébe be nem számítóan elhelyezhető: - közmű-becsatlakozási műtárgy, - hulladék tartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), - kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), - kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy. A 253/1997 (XII.20) Kormány rendelet ( a továbbiakban OTÉK ) 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: - a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény. (2) A nagyvárosias lakóterületen nem helyezhető el: - önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, - üzemanyagtöltő. (3) Telekalakítás; a./ NL-1 övezet; Kialakult, tovább nem osztható telkek. A lakóépületek úszótelkei kiegészíthetők az épületegységekhez csatlakozó „elő- és hátsókertek” területével, a lakóközösség részére történő használatba adással. Ez a területegység azonban telekként nem jegyezhető be, mivel a telekalakítás szabályainak nem felel meg. b./ NL-2 övezet; A meglevő telek a telekalakítás szabályainak betartásával két telekre osztható.
c./ NL-gk – 1 övezet; A 4791/4 hrsz. közterületből gépjárműtároló és parkoló építésére kialakítható a szabályozási terven lehatárolt telek, az alábbi feltételek teljesítése esetén: - a telken belül max. kilenc garázsegység helyezhető el, - a garázsegység tetején min. tizenegy parkolóhely létesítendő, - a parkolóhelyeket az NL-1 övezet lakásainak tulajdonosai korlátozás nélkül használhatják, - az engedélyezési tervet a garázsegységre, a parkolók megközelítő útjára és a parkolókra egyszerre kell elkészíteni, - a létesítmény kivitelezését nem lehet szakaszolni. d./ NL-gk – 2 övezet A 4631 és a 4632 helyrajzi számú telkekből személygépkocsi tárolására telek alakítható, az alábbi feltételekkel: -
-
a személygépkocsi tároló telepítésénél figyelembe kell venni a víztároló védőtávolságát,
a személygépkocsi tárolót a kialakított építési telek északi telekhatárán támfalgarázsként kell elhelyezni, - az építménymagasság max. 3,0 méter lehet, - a garázsegységek bejáratai csak a telek belseje felé tájolhatók. (4) Beépítési mód; a., NL-1 övezet; A kialakult beépítési mód az u.n. tömbtelkes beépítés. b., NL-2 övezet; Kialakult, oldalhatáron álló beépítés.
(5) A beépítés mértéke; a., NL-1 övezet; A tömbtelkek beépítése kialakult, a beépítettség mértéke csak a szabályozási tervben meghatározott kiegészítő építményekkel növelhető. b., NL-2 övezet; A telek beépítettsége max. 60 % - os mértékig növelhető. (6) A megengedett legkisebb zöldfelületi arány:
10 %
(7) Építménymagasság; a., NL-1 övezet; A megengedett legnagyobb építménymagasság: 18 méter. b., NL-2 övezet; A kialakult építménymagasság megtartandó. (8) A közművesítettség mértéke; Az övezet területén az alábbi közművesítettségi mértéket kell biztosítani: - közműves villamosenergia-szolgáltatás,
-
közműves ivóvíz-szolgáltatás, közműves szennyvízelvezetés,
a csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerű is lehet, szegély menti folyókában történő vízelvezetéssel.
(9) Járművek elhelyezése; a./ A személygépkocsik elhelyezését a tömbtelek területén és az arra alkalmas méretű közterületen kell megoldani. b./ Az övezetben nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. 6.§. Kisvárosias lakóterület – KL (1) A területen elhelyezhető: . legfeljebb négylakásos lakóépület, . a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, . egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, . a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, . a melléképítmények közül a telek beépített területébe be nem számítóan elhelyezhető: - közmű-becsatlakozási műtárgy, - hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), - kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), - kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz, - kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, - kerti épített tűzrakóhely, - kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, - jégverem, zöldségverem, - komposztáló, - kerti szabadlépcső (terep lépcső) és lejtő, - szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. Az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: - a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, - sportépítmény, - a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény, - szálláshely szolgáltató épület, - igazgatási épület. (2) A területen nem helyezhető el:
- önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, - üzemanyagtöltő. A területen nem helyezhetők el továbbá - a számított környezeti terheléstől függetlenül - az alábbi kisipari tevékenységek - beton - és műkőkészítő, - autófényező, karosszéria lakatos, autóbontó, - fafűrészelő, - galvanizáló, - műanyag-feldolgozó, műanyagdarálás, darabolás, - öntő, ónozó, ólmozó, ólomöntő, mártó, - vegyi anyagkészítő- és előállító, vas - és fémszerkezeti lakatos, céljára szolgáló épületek. (3) Telekalakítás; a./ A kialakult telekstruktúra megőrzendő. Telekösszevonás csak két telekre kiterjedően történhet. Telekösszevonás során az utcai telekszélesség nem növekedhet 20 méter fölé. Telekmegosztás akkor engedélyezhető, ha a megosztás után mindkét telek területe eléri a 400 m2 teleknagyságot és a telekmegosztás egyéb szabályai is teljesíthetők. b./ A területen nyeles telek nem alakítható ki. c./ A szabályozási terven lehatárolt magánutak területét önálló helyrajzi számon közös használatú magánútként kell bejegyeztetni. A magánút kialakítása, illetve karbantartása a tulajdonosok feladatát képezi. (4) Beépítési mód; a./ A beépítési mód kialakult, jellemzően zártsorú/hézagosan zártsorú, illetve oldalhatáron álló. Szabadonálló beépítés csak néhány telken alakult ki. b./ A meglévő hézagosan zártsorú beépítésű lakóépület zártsorúan is átépíthető, de a zártsorú épület hézagosan zártsorúra nem építhető át. c./ Oldalhatáron álló lakóépület átépítése esetén a telekhatárra épülő falat tűzfalként kell kialakítani, amennyiben a szomszédos épület már zártsorú, vagy zártsorúra fejleszthető. A tűzfalat a szabályozási vonaltól minimum 10,0 méter mélységig kell kiépíteni. (5) Az elő- oldal- és hátsókert előírásai; a./ Az épületeket az utcai telekhatárra (szabályozási vonalra) kell helyezni. Ez alól kivétel a meglevő előkertes beépítés a Damjanich utcában.
b./ Oldalhatáron álló beépítési mód esetén a kialakult oldalkert megtartható. c./ A hátsókert méretére vonatkozó előírások; - A 25 méter, vagy annál kisebb mélységű telkek esetében hátsókert kialakítása nem kötelező, - 25 méter feletti telkeknél a hátsókert méretét az OTÉK előírása szerint kell meghatározni. Kivéve azokat a telkeket, amelyeken a szabályozási terv az építési helyet kijelöli. A hátsókert elhagyása esetén az épületet a szomszéd felé csatlakozási lehetőséggel, zárt tűzfallal kell kialakítani. (6) A beépítés mértéke; a./ A 300 m2-nél kisebb telkek beépítési aránya 60 %, a legnagyobb beépített terület 180 m2 lehet. b./ A 300 m2-nél nagyobb telkek megengedett legnagyobb beépítési mértékét az alábbi képlet alkalmazásával kell meghatározni: beépíthető terület: 180 + ( X – 300 ) x 0,1 m2 c./ A már beépített telken amennyiben a lakóépület alapterülete a fenti értékeket meghaladja, az épület korszerűsítése során a kialakult beépítési mérték engedélyezhető. d./ Saroktelek esetében a megengedett legnagyobb beépítési mérték 75 % lehet. (7) Építménymagasság; a./ Damjanich utca 9 – 19 sz. telkek: b./ Damjanich utca 21 – 55 sz. telkek: c./ Radnics utca 1 - 9 és 10 - 24 sz. telkek: d./ Radnics utca 25 - 37 és 26 - 40 sz. telkek: e./ Rókusalja u., Tavasz u., Xavér u., Édesanyák útja telkei:
8,5 méter 7,5 méter 8,5 méter 7,5 méter 7,5 méter
(8) A közművesítettség mértéke; Az övezet építési telkei csak az alábbi közművesítettségi mérték megvalósítása esetén építhetők be: - közműves villamosenergia-szolgáltatás, - közműves ivóvíz-szolgáltatás, - közműves szennyvízelvezetés, - a csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerű lehet, szegély menti, folyókában vagy burkolt árokba történő vízelvezetéssel. A csapadékvíz elvezetésnél biztosítani kell a vizek befogadóig történő, kártétel nélküli elvezetését, különös tekintettel a meredek domboldalakról lefolyó csapadékvizek elvezetésére. A csapadékvizek elvezetése vízjogi engedély köteles tevékenység. Az engedélyt a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól - a 18/1996.(VI.l3.) KHVM. Rendeletben foglaltak betartásával - meg kell kérni. (9) A zöldfelület legkisebb mértéke;
A zöldfelület legkisebb mértékét összhangban az 5.§. (6) pontjával az alábbiak szerint kell meghatározni: a./ A 300 m2-nél kisebb telkeknél min. 20 % b./ A 300 m2-nél nagyobb telkeknél a beépített terület és a maximum 20 %-os mértékű burkolt felületen kívüli telekrészen zöldfelületet kell kialakítani. (10) Terepszint alatti építményként a telken elhelyezhető önálló pince és járműtároló. Pince csak béléssel ellátva létesíthető. (11) Járművek elhelyezése; a./ A személygépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani. Kivételt képeznek a zártsorúan beépített, megfelelő szélességű kapuval nem rendelkező telkek. Az épületek átépítése során a 10 méternél szélesebb telkeknél személygépkocsi behajtási lehetőséget biztosítani kell. b./ Az övezetben nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. Vegyes jellegű területfelhasználási egység Központi vegyes terület – KV 7.§. (1) A területen elhelyezhető; - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület - igazgatási épület, - kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, - sportépítmény, - épületen belül a személyzet számára szolgáló lakások. (2) A területen nem helyezhető el; - egyéb közösségi szórakoztató épület, - parkolóház, - üzemanyagtöltő állomás, - gazdasági építmény, - termelő kertészeti építmény, - önálló parkolóterület és garázs a 7,5 tonna önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. (3) Telekalakítás; A létesítmények telekterületei kialakultak, tovább nem oszthatók. (4) A beépítés mértéke; Az építési telek megengedett legnagyobb beépítettségi mértéke: %
60
A telkek beépítése kialakult. A meglevő épületek bővítése csak a kétlépcsős engedélyezési eljárásnak megfelelően tervezhető. (5) Építménymagasság; A megengedett legnagyobb építménymagasság:
12,5 méter
(6) Megengedett legkisebb zöldfelület: min. 30 % (7) Az oldal- és hátsókertek méretét az OTÉK 35.§.(3) pontja szerint kell meghatározni. (8) A közművesítettség mértéke: Az övezet építési telkei csak az alábbi közművesítettségi mérték megvalósítása esetén építhetők be: - közműves villamosenergia-szolgáltatás, - közműves ivóvíz-szolgáltatás, - közműves szennyvízelvezetés, - a csapadékvíz elvezetés, telken belül közműves, vagy burkolt és fedett árokrendszerű csapadékvíz-elvezetés. A csapadékvizek elvezetése vízjogi engedély köteles tevékenység. Az engedélyt a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól - a 18/1996.(VI.l3.) KHVM. Rendeletben foglaltak betartásával - meg kell kérni. (9) Járművek elhelyezése: A személygépkocsikat saját telken belül kell elhelyezni. A 10 parkolóhelynél nagyobb kapacitású parkolókat fásítani kell. Gazdasági területfelhasználási egység 8.§. Ipari terület- IG (1) Az ipari felhasználású területet a Pécsi Sörfőzde telke alkotja. (2) A szabályozási terven lehatárolt üzemi terület sem a közpark, sem a lakótelkek igénybevételével tovább nem növelhető. (3) Az üzemi terület beépítettségi mértéke max.90 % - ig növelhető. (4) Az igazgatói lakóépületet ( Nyár utca ) a város helyi védettségű építészeti értékei közé - a részletes értékvizsgálat elvégzése után - fel kell venni. (5) A teherszállítás a Rókusaljai lakóterületi egységen keresztül megszüntetendő. Ennek érdekében meg kell építeni a szabályozási terven jelölt – az üzemi terület keleti szegélyén tervezett – utat. (6) A Sörfőzde üzemeltetése során be kell tartani jelen előírások 13.§.-ban
meghatározott környezetvédelmi előírásokat. (7) Járművek elhelyezése: A területhez tartozó személygépkocsikat saját telken (épületen) belül, illetve az Édesanyák útján és a Nyár utcában megépített, valamint a Rókusalja utcában megépítendő közterületi parkolókban lehet elhelyezni. Különleges területfelhasználású terület 9.§. Bőrklinika (1) A területen a gyógyításhoz és a betegek ellátásához szükséges épületek helyezhetők el. Az épületeken belül a működtetéshez szükséges lakások is létesíthetők.
(2) A területre vonatkozó előírások: Beépítési mód
Szabadonáll ó
Beépítési arány
max. 40 %
Zöldfelületi arány
min. 40 %
Építménymagasság
max. 12,5 m
Közművesítettség
Teljes
Gépkocsik elhelyezése
Új épület a meglévő épületek bővítéseként, vagy szabadon állóan helyezhető el.
Személyzet számára telken belül, látogatók részére közterületen.
(3) A meglévő épületek bővítése, vagy új épület építése, csak kétlépcsős engedélyezési eljárásnak megfelelően tervezhető. 10.§. Megőrzendő helyi építészeti értékek (1) Helyi védelemre javasolt épületek, létesítmények; - a Pécsi Sörfőzde területén (Nyár utca) az igazgatói lakóépület - Xavér utca 19. (4809/1 hrsz); a volt püspöki magtár épülete (a Pécsi Sörfőzde Rt.) tulajdonában van. - Rókus domb 4714/3 hrsz; Török kút és rituális mosdó, 1935-ben falazott forrásfoglalattal.
(3) A tervezett főútvonal megvalósítása előtt az építési terület megelőző régészeti feltárása szükséges. A feltárás költségeit a beruházás költségkeretéből kell biztosítani. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 11. §. Közlekedési és közműterület (1) A területen csak az utak tartozékai, a forgalomirányító és szabályozó berendezések, továbbá a közművek és a hírközlés építményei helyezhetők el. Egyéb létesítmények elhelyezésénél az 1997. évi 13. sz. Önkormányzati rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A terület közútjai közül: - Meglévő belterületi forgalmi út ( Jele: II ): . Kodály Z. - Alkotmány utca - szabályozási szélessége : 2230 m. - Tervezett belterületi forgalmi út ( jele: II ): . a Petőfi u. folytatása a Bálicsi útig szabályozási szélessége: 22m. - Meglévő belterületi gyűjtő út ( Jele: III a ): .Damjanich út keleti szakasza - szabályozási .Édesanyák útja - Nyár u. - Bálicsi u.
szélessége
12m. - szabályozási szélessége:
:
12-
14m. - Meglevő lakóutak, kiszolgáló utak ( jele: III b ): - szabályozási szélességük: 14m.
5-
(4) A tervezett forgalmi út megvalósítása előtt zajvédelmi tervet kell készíteni. A szükséges zajvédelmi berendezéseket az úttal együtt kell megépíteni. (4) A Damjanich u.- Bartók B. utcai csomópontot a közlekedésbiztonság növelése érdekében át kell építeni.
(5) Épület csak olyan telken helyezhető el, amelynek közterületről vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított. (6) A szabályozási terven rögzített új közterületek, illetve közterületi bővítések megvalósítását / végrehajtását segítő sajátos jogintézmény – a kiszolgáló és lakóutak tekintetében a helyi közút céljára történő lejegyzés. 12.§. Zöldterület – KP (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület - közpark. (2) A területen elhelyezhető; . sétaút, pihenőhely, . szökőkút, . szobor, . gyermekjátszótér, . tornapálya, . szabadtéri színpad, . nyilvános illemhely, (3) A Rókus domb területére a tervezett út kivitelezését megelőzően zöldfelület rendezési terv készítendő. A közpark újjáépítéséről az útépítéssel egyidőben kell gondoskodni. 13.§. Egyéb felhasználású terület – VT a./ Vízműterület - VT A területen csak az ivóvíz szolgáltatáshoz szükséges létesítmények helyezhetők el. A létesítmények elhelyezésénél a víztároló medencék szélétől mért 10 méter, illetve a feltöltés rézsűtalpától mért min. 5 méter széles védőtávolságot kell betartani. b./ Csapadékvíz elvezető árok - CSV A Bőrklinika területétől nyugatra levő csapadékvíz elvezető árok lefedése/zárt szelvénybehelyezése esetén, területe a klinika területéhez csatolható.
KÖRNYEZETVÉDELEM 14. §. (1) Zaj és rezgésvédelem: a./ A Pécsi Sörfőzde Rt. által - a
meglevő üzemi körülmények és
minden további fejlesztés mellett határértékek az üzemi zajra vonatkozóan:
teljesítendő
kibocsátási
- K- i irányban, a Rókusalja utca és a Tavasz utca házainál : nappal ( 06 - 22 h ) ; 50 dB. éjszaka ( 22 - 06 h ) ; 40 dB. - K- i irányban, a Rókusalja utca 2. sz. lakóépületnél : nappal ; 52 dB. éjszaka ; 42 dB. - É- i irányban, a Gyermekkórház és a Szülészeti klinika védett ( betegellátásra szolgáló ) épületeinél : nappal ; 45 dB. éjszaka ; 35 dB. - É - i irányban, az Édesanyák útja 4 - 10.sz. lakóépületeknél és a Nővédelmi gondozónál : nappal ; 50 dB. éjszaka ; 40 dB. - Ny -i irányban, az Édesanyák útja 1 - 13 sz. lakóépületeknél : nappal ; 52 dB. éjszaka ; 42 dB. - D - i irányban, az Ifjúság útja lakóépületeinél és az Alkotmány utcai Szociális Otthonnál : nappal ; 55 dB. éjszaka ; 45 dB. b./ A területen elhelyezkedő többi gazdasági vállalkozás ( termelő és kereskedelmi ) által teljesítendő üzemi zajra vonatkozó határértékeket a létesítés, vagy funkció - váltás építési engedélyezési tervének készítése során kell meghatározni. A szakvéleményt a 4/1984. ( I. 23.) EüM rendelet és az MSZ 13111 85 sz. környezetvédelmi ágazati szabvány előírásainak megfelelően kell elkészíteni. c./ A területen létesítendő lakóépületek, lakások magasépítési tervezése során olyan homlokzati szerkezeteket kell alkalmazni, amelyek
biztosítják az MSZ 18151/1-82 jelű országos szabvány (Immissziós zajhatárértékek - Lakó és középületek helyiségeiben megengedett egyenértékű hangnyomásszintek) beltéri határértékeinek teljesülését. Ezt az építési engedélyezési terv műszaki leírásában igazolni kell. d./ A területen építéssel vendéglátóhelyek zene
vagy funkcióváltással szolgáltatása kapcsán
létesítendő akusztikai
szakvéleményben vagy a vonatkozó terv műszaki leírásában előzetesen ellenőrizni és igazolni kell a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzati Közgyűlésének 1992. évi 24. sz. rendelete ( a kulturális, sport - és más létesítmények zajvédelmi helyi szabályozásáról ) által előírt határértékek teljesülését, illetve teljesíthetőségét. Az igazolás nem ment fel az elektroakusztikai eszközökkel szolgáltatott zene, egyéb műsor külön hatósági engedélyezési eljárása alól. e./ A Petőfi S. utca folytatásában tervezett forgalmi út engedélyezési terve a várható forgalomra méretezett zajvédelmi létesítmények terveit is kell, hogy tartalmazza. (2) Levegőtisztaság - védelem ; a./ Az általános levegőtisztaság - védelmi követelményeket az 1995. évi LIII. Törvény előírásai, illetőleg a hatályban levő, többször módosított 21/ 1986 (VI.2.) MT. sz. rendelet és annak végrehajtására kiadott többször módosított - 4/ 1986. (VI. 2) OKTH sz. rendelkezések határozzák meg. b./ A terület védett - I levegőtisztaság - védelmi kategóriába tartozik, terhelési indexe:70-40-50. c./ A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenység megkezdése előtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni. Az érintett tevékenységek körét és a vizsgálat szabályait a 152 / 1995.(XII. 12.) Kormányrendelet tartalmazza. d./ A fenti kategóriába nem tartozó fejlesztések esetében légszennyezést okozó, helyhez kötött légszennyező pontforrás, épületforrás és felületi forrás tervezése, létesítése során csak olyan technológiát, eljárást, berendezést lehet tervezni, létesíteni, amely nem okoz káros légszennyezést. A várható szennyezést meg kell határozni, a számítások, mérések eredményét az építési engedélykérelemhez kell csatolni. Az építési engedélyezési eljárás
alá
nem
tartozó
telepítés,
fejlesztés
esetében
különálló
környezetvédelmi szakmai dokumentációt kell készíteni. e./ A szennyező anyagokra érvényes levegőminőségi határértékeket a 17/1993. (VIII.25.) NM. rendelettel módosított 5 / 1990. ( XII. 6.) sz. NM. rendelet írja elő, és a MSZ 21 854 - 1990 jelű szabvány tartalmazza. A területi határértékek meghatározásának módját a 4 / 1986 (VI 2.) OKTH sz. rendelkezés 1. sz. melléklete rögzíti. f./ A 120 kW névleges összteljesítményt meghaladó fűtési rendszereket levegőtisztaság- védelmi szempontból is méretezni kell. Ezek a szaktervek az építési engedélyezési tervek részeként készítendők el. Az engedélykérelemhez a szakhatóság véleményét mellékelni kell. (3) Vízminőség-védelem; Tilos olyan létesítményt elhelyezni, melynek jelenléte, vagy üzeme a felszín alatti vízminőségének károsodását okozhatja. (4) Hulladékgyűjtés, kezelés; a./ A területen keletkező kommunális hulladékok gyűjtését és rendszeres elszállítását biztosítani kell. b./ A területre nem települhet jelentős mennyiségű veszélyes hulladék keletkezésével járó, valamint tűz- és robbanásveszélyes létesítmény. A kisebb mennyiségben előforduló veszélyes hulladékokkal kapcsolatos gyűjtési-, kezelési-, és adminisztrációs szabályokat a 102/1996.(VII.l2.) Kormányrendelet tartalmazza. 15. §. TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSOK (1) Az oltóvíz biztosításáról az Országos Tűzvédelmi (továbbiakban: OTSZ ) szerint kell gondoskodni.
Szabályzat
(2) A vezetékes vízellátás bővítése, új vezeték építése során az oltóvizet föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani oly módon, hogy a föld feletti tűzcsap és a védendő épület között a távolság a lehetséges tömlőfektetés nyomvonalán legfeljebb 100 méter lehet. (3) Az OTSZ 51. § - a megengedi, hogy ha az oltóvíz más módon nem biztosítható, az oltóvíz ellátás önálló víztároló létesítésével is megoldható. Ebben az esetben a víztárolót az (1) bekezdésben említetteknek kell létesíteniük.
(4) A víztároló és a védeni kívánt építmények és szabad területek közötti távolság, a lehetséges tömlőfektetés nyomvonalában legfeljebb 500 méter lehet. (5) Az átalakítások és fejlesztések során kialakítandó tűzszakaszok területe feleljen meg a területen meglevő oltóvíz intenzitás OTSZ 46. §-a szerinti – értékeinek. Eltérés esetén gondoskodni kell az oltóvíz intenzitás növeléséről. (6) A tűzoltóság vonulása és működése céljára - ha arról jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik - az építményekhez olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére. Záró rendelkezések 16.§. Jelen Önkormányzati rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően folyamatba tett ügyekben kell alkalmazni.
dr. Toller László polgármester Megalkotta a közgyűlés 2002. május 16-i ülésén. Kihirdetve: 2002. május 24.
dr. Papp Judit jegyző
