Jegyzőkönyv. Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének

3-1-6/2000.

Jegyzőkönyv

Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Jelen vannak: Baumgartner Sándor, dr. Benkovicsné dr. Benkő K. Klára, Bókay Endre, dr. Bödő László, Czukor Antal, dr. Deák Péter, Galbáts András, dr. Gáspár Gabriella, Gonda Tibor, Fratanolo János, dr. Füredi Péter, Helmrich Ferenc, Hoffbauer József, Kerényi János, Hódosi Vera, Horváth Zoltán, Kablár János, dr. Kádár Géza, Körömi Attila, dr. Kodra Károly, Kukai András, dr. Kunszt Márta, Labodáné Lakatos Szilvia, Márton András, Meixner András, Mischinger István, Nagy Csaba, Nürnberger Géza, Papp Béla, Papp Gábor, Petrovits Béla, Regényi Béla, dr. Révész Mária, Sashalmi György, Sík László Lajos, Simonovics Ferenc, Soó László, Staub Ernő, Szirmai Csaba, dr. Toller László, dr. Tóbiás János, Tóth Mihályné, Traj Ferenc, dr. Ujvári Jenő. képviselők. Távol lévő képviselők: De Blasio Antonio,

Jelen vannak továbbá: dr. Papp Judit jegyző, Bonev Jordan Bolgár Kisebbségi Önkormányzat elnöke, dr. Kosztics István a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, dr. Frank Gábor a Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Zemplényi Mária Jolanta Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke, dr. Varga István, dr. Modrovits Sándor, dr.TolnaI Márta, dr. Sohár Endre, Spolár János, Jeszták Lajos, dr. May Gábor, dr. Berhiday Ilona, főosztályvezetők, dr. Nász László, Zalay Buda, Gyenes Zsuzsanna, Bagoly Attila, dr. Mikoly Liliann osztályvezetők, Csíkné Bock Márta GESZ vezetője, Molnárné Farkas Gabriella a Gyámhivatal képviselője, Albert Pál a Közüzemi Rt. Képviselője, Vonyó József a Munkaügyi Központ Kirendeltségének vezetője, dr. Dunai Imre a Dunántúli Napló képviseletében, Szijártó Ildikó a Pécs TV Kft. képviselője.

2 Dr. Toller László: köszönti a megjelenteket, a Városi TV nézőit, és az érdeklődőket. Megállapítja, hogy a testület az ülés kezdetén jelenlévő 42 fő képviselővel határozatképes. Az ülést 9.05 órakor megnyitja. Megkérdezi, a kiküldött meghívóban szereplő napirendhez van-e további javaslat? Kukai András: kéri a meghívóban 41. napirendipontként szereplő – Pályázat FVM forrásból vízrendezési beruházás támogatására – előterjesztés sürgősségi tárgyalását, tekintettel arra, hogy a pályázat benyújtásának határideje április 28. Kéri napirendre venni a “Kővágószőlős és térsége szennyvízelvezetés vízügyi célelőirányzat” a “Keszű-Gyód szennyvízelvezetés vízügyi célelőirányzat”, valamint a “Szabolcsfalu 0-1. ütem szennyvízelvezetés vízügyi célelőirányzat pályázat beadása” című előterjesztéseket. Márton András: kérdést kíván feltenni polgármester úrnak a Jókai tér ügyében. Bókay Endre: kéri levenni a napirendről a meghívóban 27. pontként jelölt “2000. évi lakásgazdálkodási Alap felosztása” című előterjesztést. Dr. Deák Péter: kérdést kíván feltenni jegyző asszonynak, igaz-e az a hír, miszerint önkormányzati tisztségviselők több százezer forintos jutalmat vettek fel a város nehéz anyagi helyzete ellenére? Gonda Tibor: a Cigány Kisebbségi Önkormányzat írásban kérte a 30. napirendi pont levételének kezdeményezését. Egy társulási megállapodás 2/1/a. pontjára hivatkoznak, mely szerint a kisebbségi önkormányzatnak véleményezési joga van az ilyen ügyekben. Amennyiben jegyző asszony véleménye szerint helytálló a kérelem, előterjesztőként kéri az “Etnikai Fórum Csaba u. 11. sz. alatti önkormányzati ingatlan” című előterjesztés napirendről való levételét. Dr. Toller László: a Közgyűlés fogadta el a kisebbségi társulási megállapodást, melyben szerepel a hivatkozott pont. Ha jelentős érdek nem fűződik a napirendi pont mai tárgyalásához, egyetért bizottsági elnök úr kérésével. Tájékoztatja a testületet arról, dr. Vajda Jánostól érkezett egy kérelem a 13. napirendi pont – Egyesített Egészségügyi Intézmények igazgatói megbízása – zárt ülésen történő tárgyalására vonatkozóan. Több kiegészítés nem lévén, szavazást kér a “Pályázat FVM forrásból vízrendezési beruházás támogatására” című előterjesztés sürgősséggel történő tárgyalásáról.

3 Megállapítja, hogy a Közgyűlés 38 igen, 1 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett a napirendi pont sürgősségi tárgyalását elfogadta. Szavazást kér Kukai képviselő úr által jelzett előterjesztések napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés • • •

A “Kővágószőlős és térsége szennyvízelvezetés vízügyi célelőirányzat” című előterjesztést 32 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett, A “Keszű-Gyód szennyvízelvezetés vízügyi célelőirányzat” című előterjesztést 38 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett, A “Szabolcsfalu 0-1. ütem szennyvízelvezetés vízügyi célelőirányzat pályázat beadása” című előterjesztést 33 igen, 1 nem szavazattal, 3 tartózkodással napirendre vette.

Az “Egyesített Egészségügyi Intézmények igazgatói megbízása” című előterjesztés zárt ülésen történő tárgyalásáról kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 38 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett a napirendi pont zárt ülésen történő tárgyalásával egyetértett. Szavazást kér a fentiek szerint módosított teljes napirendi sorról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 34 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett a teljes napirendet elfogadta. Napirend előtti felszólalások: a.) Dr. Ujvári Jenő: Színházi Fesztivál megrendezése b.) Nürnberger Géza: Dr. Révész Mária kinevezése c.) Sík László Lajos: megdöbbenni, vagy nem megdöbbenni, ez itt a kérdés d.) Kablár János: szocialista frakció kezdeményezése az árvízkárosultak megsegítésére e.) Körömi Attila: segítsünk az árvízkárosultakon! f.) Márton András: ami ingyen van g.) Kukai András: tájékoztató az első szombatról h.) Regényi Béla: közterületek karbantartása 1.

Beszámoló lejárt határidejű határozatokról, átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről

2.

Pályázat FVM forrásból vízrendezési beruházás támogatására

3.

Az 1999. évi költségvetés végrehajtása

4 4.

A város 2000. évi költségvetéséről szóló 6/2000. (02.29.) számú Ör. módosítása

5.

Pécs, Újhegy városrész szabályozási tervének jóváhagyása

K é r d é s e k: a.)Dr. Deák Péter: tisztségviselők jutalmazása témakörben jegyzőasszonytól kérdez b.)Márton András:mikor kezdődik el a Jókai tér felújítása címmel polgármester úrtól kérdez 6.

Indóház tér és környéke részletes rendezési tevének módosítása

7.

Változtatási tilalom elrendelése a Havihegyi út – Marx u. – Ady E. u. Zerge u. által határolt területre

8.

Béke utcától délre eső terület rendezési tervének jóváhagyása

9.

A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló Ör. módosítása

10. Az

Önkormányzat

vagyonával

kapcsolatos

rendelkezési

jog

gyakorlásának szabályairól szóló 1993. évi 55. sz. Ör. módosítása 11. Az önkormányzati tulajdonú bérlakások lakbérének felülvizsgálata 12. A DUTAP KhT Felügyelő Bizottsága tagjainak megválasztása 13. Patakiné Orovicza Adrienn lemondása magasabb vezetői megbízásáról 14. A Környezetünkért Közalapítvány alapító okiratának módosítása 15. A “Pécs Karácsonyi Ünnep Hangulatáért” Alapítvány nyilvántartásból való törlésének kezdeményezése 16. A “Pécsi Kisvállalkozás fejlesztési Alapítvány” nyilvántartásból való törlésének kezdeményezése 17. Közművelődési intézmények átszervezése 18. A Mecseki Kultúrpark finanszírozási igénye 19. A közoktatási intézmények működtetésének korszerűsítése 20. A közoktatási intézmények centrális gazdálkodásának kialakítása 21. Szociális intézmények centrális gazdálkodásának kialakítása 22. Az EEI gazdasági helyzete, javaslatok a problémák megoldására 23. Háziorvosi praxis kiválása 24. Német

nemzetiségi

Gimnáziumban

nyelvoktató

program

indítása

az

ANK

5 25. Kéttanítási nyelvű magyar-spanyol oktatás bevezetése a Kodály Zoltán Gimnáziumban 26. Céljuttatás feltételeinek megvalósulása Dr. Toller László polgármester vonatkozásában 27. A Pécs, Ferencesek u. 42. I. em. 10. sz. alatti ingatlan elővásárlási jogáról való lemondás 28. Nagymeszes dűlői út folytatásával kapcsolatos adás-vételi szerződés 29. Dr. Farkas Károly garázsbérleti szerződésének meghosszabbítása 30. Telekhatár és tulajdonjog rendezés a Déli Autóbusz Decentrum területén 31. Pécs, Légszeszgyár u. 10. sz. romos önkormányzati ingatlanrész értékesítése 32. Pécs, Mátyás K. u. 22. sz. ingatlan udvari romos lakásainak értékesítése 33. Katics András pécsi lakos gázvezeték szolgalmi jog alapítási kérelme 34. Dr. Fekete Sándor pécsi lakos telek-kiegészítés vételi kérelme 35. Szent Borbála út melletti telekhatár rendezés 36. Szabó István úti 36320/2. hrsz-ú ingatlan értékesítése 37. Megállapodás a PanTel Rt-vel 38. Ingatlancsere a Városi Vagyonkezelő Kft-vel a Sopianae tömbben 39. Mecsekoldal átmeneti vízellátása (palackos víz) 40. Pécs, Ipari Park CORA vízvezeték és szennyvízcsatorna szolgalmi jog 41. Pécs, Ipari Park 29. tömb csapadékcsatorna és szennyvzícsatorna szolgalmi jog 42. Pécs, Ipari Park vízvezeték szolgalmi jog 43. Szabolcsfalu 0-1. Ütem szennyvízelvezetés vízügyi célelőirányzat pályázat beadása 44. Keszű-Gyód szennyvízelvezetés vízügyi célelőirányzata 45. Kővágószőlős és térsége szennyvízelvezetés vízügyi célelőirányzata Zárt ülésen tárgyalt előterjesztések, melyekről a 3-23-5/2000. sz. alatt külön jegyzőkönyv készült : 1)

Egyesített Egészségügyi Intézmények igazgatói megbízása

2.)

Horváthné dr. Salamon Erzsébet közgyógyellátási ügye

6 3.)

Egyed Imre és Egyed Imréné közgyógyellátási ügye

4.)

Horváth Józsefné közgyógyellátási ügye

5.)

Brachmann Jánosné közgyógyellátási ügye

6.)

Liszovszki Józsefné közgyógyellátási ügye

7.)

Szél Józsefné közgyógyellátási ügye

8.)

Turbéky Ferencné közgyógyellátási ügye

9.)

Kámán Miklós és neje Kámán Miklósné közgyógyellátási ügye

10.) Fehérvári Dezső Károly közgyógyellátási ügye 11.) Balogh Gabriella átmeneti segély ügye 12.) Kiss Józsefné lakásfenntartási támogatási ügye 13.) Hajnal Gyuláné lakásfenntartási támogatás ügye 14.) Domonkos László ápolási díj ügye 15.) Csicselyné Duba Edit rendszeres gyermekvédelmi támogatás ügye 16.) Mengyán Péter áthelyezési ügye

A közgyűlési vita hangszalagon rögzítve, 1-13. kazetta. Napirend előtti felszólalások: a.) Dr. Ujvári Jenő: tájékoztatásul elmondja, a Magyar Színházi Társaság egy Pécsi Színházi Fesztivál megrendezésének tervéről értesítette polgármester urat és a város kulturális vezetését. Fontosnak tartja, hogy az ülésen jelenlévő Balikó Tamást a Pécsi Nemzeti Színház igazgatóját a Közgyűlés hallgassa meg a terv részleteiről. Dr. Toller László: kéri a testület döntését Balikó Tamás színházigazgatónak történő szómegadásról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 37 egybehangzó igen szavazattal Balikó Tamás napirend előtti hozzászólásával egyetértett. Balikó Tamás: Jordán Tamás a Magyar Színházi Társaság nevében felkereste az elmúlt héten egy javaslattal. Az évenként megrendezésre kerülő Magyar Színházi Fesztiválra 18 ízben került sor, ez évben Budapesten lesz a 19. Az eddigi tapasztalatok mérlege egy bizonyos szempontból általában negatív, annak ellenére, hogy nagyon jól sikerült rendezvényeket tartottak. A legnagyobb hiányosságnak tekinthető, hogy a fesztivál jelleget nélkülözik a találkozók, a résztvevők nem tartózkodnak végig a helyszínen és mindig más helyen rendezik meg, ezért mindig újabb nehézségekkel kerülnek szembe a rendezők. A társaság javaslata, hogy hagyományteremtő módon 2001-től kezdődően állandó helyszíne Pécs városa legyen az Országos Színházi Találkozónak. Felvetésüket azzal

7 indokolták; hogy a várost, a színházat, a közönséget kiemelkedően alkalmasnak tartják. A fesztivál minden év júniusának 2. hétfőjétől vasárnapig tartana. Rengeteg hozadéka van, 15-16 előadás fogadását jelentené, a Csepűrágó Fesztivál, színész világjátékok, dalnok verseny, stb. Kéri a Közgyűlés tagjait, fogadják el ezt a lehetőséget, mert a város hírnevéhez is nagymértékben hozzájárulna. A tervek szerint a fesztivál bonyolítását egy KhT intézné, amely a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumából, a Magyar Színházi Társaságból és Pécs Város Önkormányzatából tevődne össze. Márton András: nagy örömmel hallotta az igazgató úr által ismertetetteket. Véleménye, a városnak nagy szüksége van arra, hogy fajsúlyos, komoly rendezvényeket nyújtson az idelátogatóknak és a lakosságnak. Sok színházban volt már, és megállapította, hogy ilyen nagy nézettségű, ilyen rokonszenvvel követett színházi élet nagyon kevés helyen van. Minden predesztinálja a várost arra, hogy ennek a rendezvénynek helyet adjon. Nagyon komoly szervezőmunka elé néznek, amelyet csak együtt lehet elvégezni. Mindent megtesz annak érdekében, hogy konszenzus alapján induljon el és sikeres legyen a rendezvény. Dr. Kunszt Márta: Pécs város vezetése elkötelezettje a kulturális rendezvényeknek. Úgy gondolja, hogy a kultúra az egyik kiemelt ágazata, melyért sokat tesz rossz gazdasági helyzete ellenére is. Őrizni kívánják a kulturális értékeiket és újabbakat szeretnének teremteni. Minden alkalmat megragadnak Pécs hírnevének népszerűsítésére. Dr. Toller László: kéri az érintett képviselőket, a Színház vezetését valamint a Kulturális Bizottságot, legyen jó gazdája a kezdeményezésnek és az ezzel kapcsolatos anyagokat mielőbb terjesszék a Közgyűlés elé. Megköszöni igazgató úr hozzászólását. b.) Nürnberger Géza: úgy gondolja, nagyon fontos, hogy a képviselők, akik választóik bizalmát élvezik, minden körülmények között ügyeljenek a törvényes keretek betartására. Ez sajnálatos módon nem mindenki számára természetes; Révész Mária képviselő asszony számára sem, hiszen 2000. március 9-én a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Kulturális Intézetek Igazgatóságának főigazgató helyettesi státuszába nevezte ki a minisztérium közigazgatási államtitkára. A Ktv. Szerint a köztisztviselő nem lehet helyi önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely az őt alkalmazó közigazgatási szerv illetékességi területén működik. Összeférhetetlenséget eredményez tehát, ha a minisztérium köztisztviselőjét bármely önkormányzati testület tagjává választják. Lemondására több alkalom is lett volna, hiszen az óta két ülést is tartott Pécs M. J. Város Közgyűlése, többek között március 9én, kinevezése napján. Képviselő asszony mégsem mondott le. Ezen nem csodálkoznak, hiszen eddig is sajátosan értelmezte a képviselői munkát; a közgyűlési szavazólistákat áttekintve kiderül, hogy az esetek többségében Révész Mária nem szavazott. Talán érdemtelennek tartja az itt elhangzott problémákat, talán egyáltalán nem érdeklik az itt felvetett ügyek. Nem érdekli

8 a törvényesség sem, hiszen ha érdekelné, megtisztelte volna a város Közgyűlését azzal, hogy lemond. Felvetődik a kérdés, miért lesz valaki képviselő, ha nem tartja fontosnak a törvényesség betartását, illetve hogy választóit érintő ügyekben szavazzon, felelősen vegyen részt a képviselői munkában. Felmerül a kérdés, kit képvisel Révész Mária, a választóit, vagy saját magát? Az elmondottak alapján tisztelettel felszólítja Révész Máriát, tegyen eleget törvényi kötelezettségének, vagy szüntesse meg köztisztviselői jogviszonyát, vagy mondjon le képviselői mandátumáról. Dr. Révész Mária: úgy véli, a felszólalás két fejezetből áll; az egyik, hogy a szocialista frakció szeretné elérni, hogy lemondjon képviselői mandátumáról, másodsorban megpróbálja értékelni képviselői munkáját. Ez utóbbit mellőzhetik, mert a választók dolga, hogy megítéljék a képviselő munkáját. Megjegyzi, harmadszor választották ugyanabban a körzetben egyéni képviselővé jelentős többséggel. Egyértelmű, hogy a 13. sz. választókerületet képviseli, illetve képviselné, ha képviselőtársai időnként támogatnák kéréseit, javaslatait, amelyeket a választókerülete ügyeiben előterjeszt a bizottságok, illetve a Közgyűlés elé, de sajnálatos módon itt évek óta elmaradnak a csatornázási, vízrendezési munkálatok. Nyílvánvaló, a szocialista frakció nagyon szeretné, ha lemondana és ezzel egy időközi választásnak adna helyet. Úgy gondolja azonban, alaposabban kellene tájékozódni arról, hogy az összeférhetetlenség valóban fennáll-e. Éppen ezért, amikor kinevezését megkapta és elfogadta megbízatását, tájékozódott arról is, hogy az összeférhetetlenség fennáll-e. Ezért kért egy állásfoglalást, mely szerint a Ktv. 21. §-ában megfogalmazott összeférhetetlenség nem áll fenn, mivel az intézmény feladata a külföldön működő magyar házak szakmai és gazdasági irányítása, hazai illetékessége ezért nincs. Dr. Toller László: úgy gondolja, az állásfoglalás törvény ellenében nem mehet, de természetesen meg fogják keresni a képviselőasszony munkáltatóját az állásfoglalás közlésére. Körömi Attila: Révész Mária képviselőtársuk világossá tette azt az állásfoglalást, amely alapján kinevezése és a választott funkciója nem összeférhetetlen. Polgármester úr pedig megjegyezte, nem hagyja annyiban, és tovább próbálkozik, hogy a 13. választókerületben időközi választás legyen. Azért kért szót, hogy világossá tegye a város közvéleménye számára, ha Nürnberger képviselő úr logikáját követik, aki mindent elmond, amit a kezébe tesznek, akkor ebből az következik, hogy sokkal korábban is felszólíthatták volna képviselő asszonyt a lemondásra. A mai dátumnak nyilvánvalóan az az oka, hogy ezzel próbálják meg elterelni a sajtó és a közvélemény figyelmét a 795 M Ft-os zárszámadási hiányról. Dr. Toller László: erről a fontos természetű ügyről a napirendi pont keretében természetesen tárgyalni fognak.

9 c.) Sík László Lajos: amikor azt hitte, hogy Pécs belvárosa képviselőjének április 12-én a Dunántúli Naplóban írt okfejtő művének elemzésével a megjelenést követő napon kívül nem találkozik, tévedett. Tévedett, mivel Pécsett, szülővárosában dívik ama népszokás, hogy a Húsvét hétfőn váltakozó képalkotású rigmusokkal egybekötve a gyengébb nem képviselőinek tavaszi záporhoz hasonló áldásban részesítését követően betérnek az állóképes legények abba a műintézetbe, ahol már saját kedvtelésükből a kiszáradás ellen fogyasztják a jövedéki termékeket. Ismételten azonosult a cikkíró magasztos gondolataival, igaz kissé más megfogalmazásban. Ugyanis öreg atyai barátja, aki egyébként a XX. század utolsó harmadának kiemelkedő tehetségű pécsi statikusa, a vitára éhes hallgatóság számára várhatóan a ciklus végére talán már tükévé avanzsáló rossz nyelvek szerint intézetének igazgatói állására pályázó hőse megdöbbenésére a PLAZA játéktermi megnyitója kapcsán mondta ki a konklúziót, lehet, de mi a fenének? Ugyanis az újdonsült pécsi polgár hanyag eleganciával utalt arra, hogy valószínűleg véletlenül futott össze Vancsik úr és fia a polgármester úrral, aki dicséretes aktivitást mutat az intézmények avatásán, megállapítva olyan intézmények, amelyek maguktól is megnyílnak, pl. bordélyházak, szerencsebarlangok. Javasolja, merre orientálódjon a polgármester, nehogy kitérhessen az esetleg általa nem kívánt személyekkel való találkozás elől. A mélyen tisztelt belvárosi képviselő tudomására kívánja hozni informátorának, - vagy abban az esetben, ha a helyszínen volt - akkor Neki az események és személyek feletti kép rögzítésének tényét, mert ezek után csak feltételezi, hogy a már több hónapja működő Casino megnyitásának titulált játéktermi boling, fallabda, biliárd megnyitón a szalagot átvágó polgármester ügybuzgalma annyira lekötötte az információt közlő célszemély becses figyelmét, hogy bizonyára nem vette észre a forgatagban a vélelmezett szerencsebarlang fertőjétől megrészegült jelenlegi kormánypárti honatyát, aki a biliárdasztal árnyékában pihente ki valószínű azon traumáját, amit a posztkommunista diktatúra Cinema City bejárata felett oly rafinált színkompozícióban elrejtett jelképének felismerése okozhatott a számára. Bizonyára teljesen véletlen a jelenlegi kormánypárti honatya jelenléte a játékteremben, és nem a meghívás. A biliárdasztal alulnézeti szemlélete pedig az inkvizíciós kúrát is felülmúló bolsevista kényszert követő pihenő pozitúra. A képviselő úr jelenlétét e helyen nem is meri feltételezni, mert a látvány hatására kiemelkedő érdemi ellenzéki munkában bizonyára a TV. nyilvánossága előtt tiltakozott volna a veres csillagos atrocitás ellen, mint december 21.-én a Király utca sarkán. Dicséretes ügybuzgalma, amellyel képviselte választóinak érdekét, ugyanakkor nem sikerült 5 lépést tennie és részt venni annak a bizottságnak a munkájában, akik oly bagatell témára lettek összehívva, mint a tűzesetén a tűzoltó járművek vonulásának biztosítása a Király utcában. Sokan úgy ítélik meg, miért ne találkozhatna Toller úr Vancsik úrral, hiszen egyikük sem vádlott egy jellegzetes bírósági ügyben, amely viszont nem mondható el képviselő úr által oly melegen ajánlott könyvesbolti átadáson megjelent személyről. Egy jól informált belvárosi képviselő talán azt is tudhatná, hogy Dr. Toller László polgármester még nem adott át bordélyházat. Tudják, hogy ki volt, találja ki képviselő úr is. Nem döbben meg, mert újságcikke alapján a “Fele sem igaz” játék jut eszébe kombinálva a professzor úr kabátlopási, már közhelyként számító ügyével. Mert nem

10 elég csak írni, annak alapjának kell lenni, mert nem elég, hogy alapja, annak teljességre törő valós tartalmának kell lenni, mert nem elég pécsi képviselőnek, hanem pécsinek is kellene lenni, pécsinek, aki talán a múltat és a jelent fél szavakból is megérti. d.) Kablár János: nem hiszi, hogy részleteznie kellene, milyen drámai heteket élnek meg az ország keleti részén élő emberek a Bodrog és a Tisza mentén. A lehangoló képek láttán óhatatlanul Petőfi Sándor sorai jutnak eszükbe, amint a zúgva, bőgve hömpölygő Tiszát látják, ahogy - hála az emberfeletti munkát végző tízezreknek - a magasított gátak között vágtat a Rónán át, nem kímélve az ártéren embert, állatot, több emberöltőn át gyűjtött vagyonkát, romba döntve házat, kerítést. A pécsi Közgyűlés szocialista frakciójának meggyőződése, hogy ebben a helyzetben mindenkinek – aki csak teheti – segítenie kell a bajbajutottakon. Pécs város költségvetéséből mintegy 160 M Ft-ot az árvízvédelemre, a helyreállításra visszatart az állami akarat. Ezt tudomásul veszik. A Pécsi Önkormányzat felajánlja, hogy egy, az árvíz sújtotta megyék által megnevezett település megsegítése a város feladata legyen. Vállalják gyermekek ingyenes nyári üdültetését, karitatív szervezetekkel közös gyűjtést szerveznek lakberendezési tárgyakkal, építő anyaggal, szerszámokkal és nem utolsó sorban pénzzel segítik a talpra állást. Meggyőződésük, a segítségből a Közgyűlés képviselői sem maradhatnak ki, ezért kezdeményezik, hogy minden pécsi önkormányzati képviselő írjon alá most egy nyilatkozatot, amelyet körbead, melyben április havi tiszteletdíjából lemond nettó 10.000,- Ft-ról és megbízza az Önkormányzatot, hogy az összegyűlt pénzt az árvíz sújtotta családoknak juttassa el. A szocialista frakció nevében kéri képviselőtársait, támogassák kezdeményezésüket. Dr. Toller László: bejelenti, hogy tisztségviselő-társaival együtt nettó 20.00020.000 Ft-ot ajánlanak fel ugyan erre a célra. Dr. Révész Mária: tiszteletreméltónak tartja a szocialista frakció kezdeményezését és csatlakozik is hozzá, de megjegyzi, az 1999-ben bekövetkezett árvíz során egy hasonló kezdeményezést intézett a Közgyűléshez, amelynek elutasító fogadtatása volt. Nem kívánja ezt felróni a Közgyűlés tagjainak, nyilvánvalóan politikai oka volt az elutasításnak. A maga részéről úgy érzi, nincs politikai ok az elutasítására, mert ezt nem lehet politikai módon kezelni. Azok az emberek, akik nagy erőfeszítések árán próbálják megállítani a víz útját, minden segítséget megérdemelnek. Kiegészítésként elmondja, képviselői keretükből 100.000,- Ft-ot ajánlanak fel e célra. Reméli, hogy technikailag megoldható, ha nem, akkor javasolja az erre vonatkozó rendelet módosítását. Dr. Toller László: a jelenlegi rendelet nem teszi lehetővé a képviselői keretből történő felajánlást. Megjegyzi, fegyelmezetten tudomásul veszik, és akár támogatják is – kivételesen – azt a kormány kezdeményezést, mely szerint közel 140 M Fttal lesz kevesebb a város költségvetése, mivel az Önkormányzattól ilyen nagyságrendű összeget kívánnak elvonni. Úgy véli, közpénzből közcélra jelentős összeget fordít a testület. Hangsúlyozza semmi problémájuk nincs

11 ezen intézkedéssel, sőt támogatják, de ennek következtében újra kell gondolni a város költségvetésének néhány pontját. Véleménye szerint a saját pénzből történő adományozás nemesebb, értékesebb gesztus. Meixner András: a tavalyi évben azért nem értettek egyet az árvízkárosultak támogatásával, mert alapvetően állami feladat az árvíz elleni védekezés. Ha a kormány erre nem képes, akkor minden magára valamit adó Önkormányzatnak – amelyiknek lehetősége van – kötelessége segíteni. Ezért gondolta az MSZP frakció is, hogy jelen esetben Pécsnek is segíteni kell. A későbbiekben derül ki, milyen összeget tud a város felajánlani. Az egyéni képviselői keretek esetleg egy későbbi költségvetési rendelet módosítását is szolgálhatják. Bejelenti, a Közoktatási Bizottság ma reggel ülésezett, ahol többek között hoztak egy állásfoglalást, mely szerint a bizottság a 10 M Ft-os keretéből 1 M Ft-ot ajánl fel az árvízkárosult iskolák megsegítésére. Hozzáfűzi e döntésben teljes konszenzus volt. Galbáts András: a képviselői tiszteletdíjból történő felajánlást támogatja, és örömmel veszi. Tekintettel arra, hogy a 10.000,- Ft nem olyan nagy összeg, javasolja, hogy egy meghatározott település számára juttassák el Pécs M. J. Város Közgyűlése nevében. Dr. Tóbiás János: jelzi, bármely frakció kezdeményezi az árvízkárosultak megsegítését, azt a legteljesebb mértékben támogatják. A politikai hovatartozás e tekintetben teljesen mellékes körülmény. Kérik polgármester urat, a hivatalos intézkedéseket tegye meg a felajánlás technikai lebonyolítása érdekében. Körömi Attila: úgy érzi, ha emberek százezrei jutottak bajba, először is adni kell, utána kell megbeszélni, hogy ki, mikor és mit tett. Nem ért egyet azzal, ha politikusok a felajánláson túl különféle összegeket említenek, melyet saját vagyonuk, jövedelmük, tiszteletdíjuk terhére tesznek. Ezért azt javasolja, amit a FIDESZ parlamenti frakciója is tett, ő is ajánlott fel összeget, de nem mondja meg mennyit – készüljön egy névsor és mindenki írjon be annyit, amennyit jónak lát. Nem hiszi, hogy az ügyet segíti, ha számháborút indítanak saját, illetve mások jövedelme terhére. A testületben különböző jövedelmű képviselők vannak, van, aki 4-5 pozíciót betölt, van, aki csak egyet. Ha már Meixner képviselő úr szóba hozta, el kell mondania, hogy 1994. és 1998. között évi átlagban 1 Mrd Ft-ot fordított a kormány árvízvédelemre, az új ciklusban – 1998-99-ben – pedig 5 Mrd Ft-ot. A jelenlegi védekezés eredményessége, a szakemberek véleménye szerint is, a rendkívül szervezett munkának köszönhető. Czukor Antal: a KDNP frakció nevében bejelenti, hozzájárulnak az árvízkárosultak megsegítéséhez, bár még nem tudja, milyen formában. Megjegyzi, az eheti Dunántúli Napló politikai rovatában a FIDESZ frakció tagjai felajánlottak képviselői keretből 100 eFt-os összeget. Nehezményezi, hogy a szocialista frakcióból nem utaltak ezen kezdeményezésre. Az lett volna a helyes, ha azt mondják, csatlakoznak a FIDESZ újságcikkben

12 megjelent felhívásához, annál is inkább, mert már elhangzott egy napirend előtti felszólalás, amely egy újságcikkre hivatkozott. Nem örül annak, ha a Dunántúli Naplóban megjelenő politikai rovatra a Közgyűlésen reagálnak. Véleménye szerint ezt válasz cikkben kellene megtenni. Dr. Kunszt Márta: megjegyzi, tavaly ő is tétovának ítélte meg a kormányzati intézkedéseket, idén azonban a hivatalos szervek intézkedései megfelelőek voltak. A helyi szervekkel összefogva és a lakosság támogatásával nagyon súlyos problémát oldottak meg. Úgy gondolja, ezt méltányolniuk kell. A 100 e Ft-os felajánlással kapcsolatban elmondja, nincs arra jogosítványa, hogy a választókerületében élő polgároktól elvegye ezt az összeget. Felhívhatják azonban a pécsi polgárokat, hogy csatlakozzanak a képviselőtestület indítványához, így demokratikusabban megoldható ez a kérdés. e.) Körömi Attila: a Tisza völgyében embert próbáló munka folyik az ár megfékezésére. A víz a legkritikusabb szakaszokon a minden eddigi magasságot is meghaladja, ostromolja. A pécsiek békés Húsvétot ünnepeltek, a Tisza mellett élők a megmaradásért küzdöttek, küzdenek a mai napig. A környék minden lakója, több helyen a gyerekekkel együtt a gáton van. Bíznak abban, hogy sikerülni fog a szinte lehetetlen, a védekezést szervezők összefogva az ott lakókkal, a honvédséggel és az önkéntesek segítségével kordában tudják tartani a folyót. Az újjáépítéshez, a károk mérsékléséhez még hónapok múlva is sok pénzre lenne szükségük a Tisza mellett élő családoknak. Most a helyreállítás időszaka következik, minden forint számít. Nincs különbség kicsi és nagy adomány között, ezért a FIDESZ MPP önkormányzati frakciója azt kezdeményezi, hogy a Közgyűlés mind a 25 egyéni képviselője a költségvetésben elkülönített saját kerete terhére 100 eFt-ot ajánljon fel az ismert árvízsegély bankszámlára az újjáépítés segítésére. Meg kell tenniük a baj orvoslásában, amennyit megtehetnek. Az egyéni keretek terhére történő adományozás a fontos városi feladatok finanszírozását egyáltalán nem érinti. A 25 választókerület a város egészét lefedi, így ez a közösen tett felajánlás a konkrét segítség mellett a pécsi magánszemélyek és gazdasági társaságok eddigi és ezutáni adományaival együtt a város egészének szolidaritását is jelentheti. Segítsenek közösen a Tisza partján élő embereknek. Hasonló tartalmú levelet juttatott el Nagy Csaba frakcióvezető úr múlt héten minden képviselőtársukhoz. Örömmel veszik, hogy a szocialista frakció is fontosnak tartja a Tisza mellett élő családok megsegítését. Úgy gondolják, a két kezdeményezés mindenképpen ötvözhető. Ha valamelyik képviselő fel tudja ajánlani egyéni keretéből a 100 e Ft-ot anélkül, hogy a kerületében futó programokat hátráltatná, az tegye meg. Aki nem tudja megtenni, próbáljon meg más eszközökkel hozzájárulni a program sikeréhez. A listára mindenki írja fel, minek a terhére teszi meg felajánlását. Emlékeztet arra, volt már humanitárius felajánlásuk az egyéni keret terhére. Felkérik a jegyző asszonyt, dolgozza ki a technikai megoldást, hogy a 100 e Ft-os felajánlást megtehessék. Ha mind a huszonöt képviselő hozzájárul, 2,5 M Ft jönne össze, amellyel igen komoly segítséget tudnak nyújtani. Hangsúlyozza, minden ezzel kapcsolatos politikai megnyilvánulástól szeretnék magukat távol tartani.

13 Staub Ernő: mekkora közösség részének tekintik magukat, mi az a közösség, amellyel azonosulni tudnak? Úgy gondolja, a nemzet még az a közösségi kategória, amellyel különös helyzetekben feltétlenül azonosulni lehet. Polgármester úr és Kunszt Márta képviselőasszony véleményében megfontolandó érvek hangzottak el, mégis tavaly is előfordult, hogy elvontak összeget másik ügyben az egyéni keretekből. Megérti az indokokat, de úgy érzi, a szolidaritás ezen felüli. Hozzáfűzi, a Közoktatási bizottság felajánlása 10 %-a a bizottság keretének, ugyanúgy, mint a 100 e Ft az egyéni képviselői keretnek. Dr. Toller László: kéri a Közgyűlést, biztosítsa számára a lehetőséget, hogy egy települést válasszanak ki Helmeczi képviselő úrral, vagy a Borsod Megyei Közgyűlés elnökével egyeztetve, mivel a célzott támogatás mindig a leghatékonyabb. Ebben van egy közös szándék. Úgy gondolja, a költségvetés módosítása nélkül a képviselők tiszteletdíjának felajánlásával oldható meg a támogatás. Bízik abban, hogy Pécs város lakossága széleskörű adomány és munkaerő felajánlást tesz. Megköszöni a Közoktatási Bizottság felajánlását is. Úgy gondolja, a kérdést a karitatív szervezetek és a védelmi bizottságok közötti megállapodás alapján kellene rendezni. Minden plusz felajánlást szívesen fogadnak. A városnak közel 140 M Ft-ról kell lemondania az árvízkárok rendezése miatt, amelyet nagyon fegyelmezetten tudomásul vesznek, és még pártolják is. Úgy véli azonban, nem kis tételről van szó, és emiatt a város polgárainak ennyivel kevesebb jut. Ez jelentős hozzájárulásnak tekinthető. Nagy feladat hárult a helyi védelmi bizottságokra, melyek vezetését a helyi polgármesterek és tisztségviselők látják el, az ő munkájukat is köszönet illeti. Nürnberger Géza: egyetért a felszólaló Körömi, illetve Galbáts képviselő urakkal, azonban a listás képviselők nem rendelkeznek képviselői alappal, ezért azt gondolja, úgy tisztességes, ha a tiszteletdíjukból ajánlanak fel összeget e célra. Dr. Révész Mária: a félreértések elkerülése végett elmondja, nem arról van szó, hogy nem ajánlanak fel a saját tiszteletdíjukból. Indítványa, illetve a FIDESZ javaslata is arra irányult, hogy az egyéni képviselői keretből ajánljanak fel. A kettő nem zárja ki egymást. Emlékeztet arra, annak idején szintén a képviselői keretből ajánlottak fel szociális célra, a TÁSI-ban egy lift beszerelésére. Véleménye szerint ez is van olyan végletes helyzet és kell lennie egy olyan összetartó közegnek ebben az országban, amely ilyenkor a szolidaritás útjait megnyitja. A pécsi polgárok és a választókerület tagjai valószínűleg egyetértenek azzal, hogy segítsenek az árvízkárosultakon. A 2,5 M Ft valóban segítséget jelenthet egy településnek, viszont ha a 45-ször 10.000,- Ft-tal számolnak, az egy alacsonyabb nagyságrendet tesz ki. Papp Gábor: a FIDESZ frakció véleménye szerint vészhelyzetben nem helyes, ha Pécs M. J. Város megjelöl egy konkrét települést, problémát okozna, ha az összes felajánlás címkézve érkezne. Ezért működik az operatív bizottság, melynek munkája igen eredményes volt. Úgy gondolják ez az egyetlen felelős szerv, amely pontosan tudja, hova és milyen célra

14 szükséges a pénzeszköz. Kívülállóként nehezen állapítható meg, melyik az a település, illetve gátszakasz, amelynek a legnagyobb szüksége van a segítségre. A FIDESZ frakció azt javasolja, hogy egy hivatalos folyószámlára kerüljön a befizetés. Megjegyzi, nem tartja elvesztegetett időnek ezt a napirend előtti témát, hiszen bízik abban, hogy éppen ezt hallva többen nyújtanak majd támogatást. Dr. Toller László: egy évtizede kialakult rendje van ebben a városban a karitatív erők összefogásának. Úgy gondolja, ennek gazdája az Önkormányzat, és mindent megtesznek az árvízkárosultak megsegítése érdekében. f.) Márton András: “Ami ingyen van, a kutyának se kell, tartja a népi bölcsesség. De akár kell, akár nem, ezt bizony adják. Mi több, bedugják a levélszekrénybe, tízesével. Hordja a szél Pécs utcáin, terein. Nem lehet nem észrevenni. A Déli Extráról van szó. Az ingyenes hirdetőújság műfaja régóta ismert és rendkívül hasznos. Az angol-szász világban elképzelhetetlen lenne egy költözködés, lakásfelújítás, lomtalanítás a Penny Savers, a Recicler, és a hozzájuk hasonló ingyenes lapok nélkül. Ezek remek lapok, mindent meg lehet belőlük tudni; mit adnak, mit vesznek az emberek, milyen rendezvényeik, gyűléseik, klubjaik, ünnepeik és botrányaik vannak, csak egy valamit nem, azt, hogy a lap főszerkesztőjének mi a politikai hitvallása. A Déli Extra remekül beleillene ebbe a műfajba, ha nem lenne ideológiája, de sajnos van, és ezt gyakran tudatni akarja az olvasóval. Emiatt ugyancsak hamis képet formálna Pécs városáról a kíváncsi böngésző. Könnyen azt képzelhetné például, hogy Húsvét ünnepe a püspöki székvárosban egy magát keresztre feszítő alföldi fakír idétlenségében és a magyar parlament kétszemélyes frakciójának megalakulásán való ironizálásban merül ki. Ennek az ingyenes lapnak az áll a címlapján, hogy “információs hetilap”. Ezek az ingyenes vezércikkek arról tájékoztatnak, hogy a baloldali ideológiának nincs alternatívája. De hát ez se nem igaz, se nem közérdekű és nem is információ. A vezércikk író-főszerkesztő politikai meggyőződésében ugyan sokan osztoznak ebben a városban, de talán mégse mindenki, akire a lapot rákényszerítik, a választások legalább is ezt szokták bizonyítani. Akkor talán afféle heti erkölcsi karbantartásként olvassák? De ilyen iránymutatásra nem szorul rá a lakosság, kivált akkor, ha ez a levélszekrény nyílásába betuszkolva, heti megújuló rohamokkal a közönség legprivátabb szférájába. A hívő emberek ezt a templomban kapják meg, mások vásárolnak kedvükre való újságokat, a humorosabbja esetleg a TV-ből választ egy jópofa politikai műsort, ami a kedvére való. Még nem találkozott olyan pécsi polgárral, akinek annyira önállótlan lenne a politikai, vagy erkölcsi meggyőződése, hogy hetente az Extrából kéne hitet merítenie. Az embernek az az érzése, hogy a főszerkesztő urat az a téveszme tartja állandó lendületben, hogy ha sokáig folytatja ezt az ostromot, végül sikerül megtörnie a pécsi másként gondolkodók, vagy - egyszerűbben szólva - gondolkodók

15 ellenállását, akik végül feladják fegyvereiket: a demokrácia szeretetét, a polgári erényeket, a jó modort, toleranciát, és lehajtott fejjel, felemelt kézzel távoznak a győzők atyai mosolyától kísérve. Szerinte csalatkozni fog. Egyébként azt tartaná becsületesnek, hogy aki információs hetilapot ígér a város nevében, az azt is adjon, vagy ha mégsem – mint esetükben is – legalább azt írja a címlapra, hogy “baloldali információs hetilap”. Kérjen érte pénzt, mert ami ingyen van, az a kutyának se kell. A közérdekű hírek, hirdetések, felhívások, akár jobb-, akár baloldali propagandával való összekeverése, ingyen felszolgálva visszaélésnek hat és rossz gyomrot csinál. Ezért kéri a várost kormányzó koalíciót, hogy tartózkodjon ennek a visszaélésnek a támogatásától. Ezzel olyan erkölcsi tőkét kovácsolhatna magának, amellyel egy váltás után ugyanezt megkövetelhetné az akkori hatalomtól is. Dr. Toller László: megjegyzi, 1994-1998 között, kormánypárti képviselőként hasonlóan teljesen elégedetlen volt az Extra vezércikkeivel. Szirmai Csaba: bármennyire is kérte képviselő úr a kormányzó koalíciót, nem avatkoznak be a sajtó ügyeibe. Az embereket nem kell félteni, mert tudják, hogy mit akarnak elolvasni, mit nem. Ezért a felvetést értelmetlennek tartja, ugyanis hiába tuszkolnak be postaládájába újságot, bármit, úgy gondolja, ő maga is, de minden pécsi polgár így van vele, az olvassa el, aki akarja. Véleménye, nem szükséges a pécsi polgárt megvédeni se a bal-, se a jobboldali eszmékkel szemben. Ezt majd mindenki tisztességgel el fogja dönteni magában, és nem hiszi, hogy van olyan pécsi polgár, akinek ha sulykolják a baloldali eszméket, akkor bizonyos idő után már csak balra tud húzni. Nem látja szükségét annak, hogy a városvezető koalíció ebbe beleavatkozzon. Az elhangzottak képviselő úr véleményét tükrözik, amit meghallgattak, és amelyről mindenki kialakítja véleményét. Dr. Toller László: más sajtótermékről is folyt már politikai vita, most az Extráról vitatkoznak. Úgy gondolja, minden egyes sajtótermék előbb-utóbb terítékre kerül, amennyiben a testület tagjai nem tanúsítanak kellő önfegyelmet azzal, hogy politikai vitát gerjesszenek a sajtótörvényről és a sajtóról önmagában. Ezzel együtt természetesen megadja a szót mindenkinek, aki élni kíván vele, de kéri, legyenek figyelemmel arra, hogy az országgyűlés feladata a sajtótörvény megalkotása, a médiatörvénnyel való foglalkozás. Dr. Révész Mária: semmiképpen nem kívánna beavatkozni az országgyűlés munkájába, és a beszélgetést sem az irányba vinni, vagy vitát gerjeszteni. Tény, az újsággal egyetlen baj lehet, a pécsi közgyűlés a város pénzéből támogatja. Azt ír az újság, amit akar, olyan irányultságot vesz fel, amilyent akar, hiszen Magyarországon sajtószabadság van. Még egyetlen újságot és médiumot nem bírált azzal, hogy ilyen, vagy olyan irányultságú, de egyetért Márton Andrással abban, hogy azért azt meg kellene néznie a pécsi

16 önkormányzatnak, hogy milyen irányultságú, vagy egyáltalán valamilyen irányultságú lapban hozza-e le közleményeit és tesz közzé önkormányzati információkat. Ezzel ugyanis azt a képzetet kelti az állampolgárokban, hogy az az irányultság, az egyben a város teljes közösségének az irányultsága. Ez esetben az már egy véletlen egybeesés, hogy a polgármester úr és a többségi koalíció színe megegyezik azzal az irányultsággal, amelyet az újság főszerkesztője követ, vagy legalábbis vélhetően így van. A baloldali eszméket ugyanis a szocialista frakció szokta magáénak vallani. Mint elhangzott, itt elsősorban ez a főszerkesztő úr megnyilatkozásainak a lényege. Az egésznek az volna az értelme és személyes javaslata is, hogy arról beszéljenek, tudnak-e egy olyan sajtóterméket támogatni, önkormányzati közleményeket kiadni, amelyek nem politikai közlemények, hanem a közgyűlés munkájáról való tudósítások, a közgyűlés döntéseinek az állampolgárok tudomására hozása, mert a jelenlegi “csomagolás” így nem jó. Az a gondja a lappal, hogy az önkormányzat ebben teszi közzé saját közleményeit. Egyébként a Pécsi Extra azt ír, amit akar. Dr. Toller László: óv az ilyen kinyilatkozásoktól. 1991-től megrendelője a mindenkori pécsi közgyűlés - ugyanezzel a főszerkesztő úrral együtt - a Pécsi Extrának. Hangsúlyozza, ő maga sem vette jó néven, amikor kormánypárti képviselőként hetente megkapták ugyanettől a főszerkesztőtől a hasonló kritikákat. Ettől még nem minősítené a lapot. Egyet szeretne bejelenteni, amiről hiteles információik vannak - és ezt akár polgármesterként, akár az MSZP tagjaként - Bencze János soha nem volt és tudomása szerint nincs is szándékában a Szocialista Párt tagja lenni. Meixner András: a dr. Révész Mária által elmondottakhoz nem kíván semmit hozzátenni, csak kéri az önkormányzatot a kormánnyal kicserélni, az Extra nevű lapot kicserélni, pl. némely jobboldali ideológiát valló újsággal. Meg kell nézni, vannak-e olyan kormányközlemények, pályázati kiírások és egyebek, amelyek kormánykörökből pénzt áramoltatnak a saját lapjukhoz. Ha ezt így tennék, akkor tulajdonképpen ugyanazt tennék, mint országosan. Egyébként, ahogy polgármester úr mondta, alapvetően nem erről van szó, hanem arról, hogy egy hagyományosan, a pécsi önkormányzattal szerződéses viszonyban álló lappal kapcsolatban ugyanazt a tevékenységet folytatják, amit két cikluson át az önkormányzat követett. Ezért nem igazán érti a jelenlegi felvetéseket. Mindenki söprögessen a saját háza táján, és akkor talán a viták megspórolhatók. Dr. Toller László átadja az ülés vezetését dr. Ujvári Jenő alpolgármesternek. Körömi Attila: sok mindent elárul, ha a közgyűlés a napirend előtti hozzászólások témáját próbálja minősíteni. Ezt ő nem tenné. Tessék vitatkozni! Világossá kívánja tenni, hogy az életben sokszor a jelentéktelennek tűnő dolgok, amennyiben dózisként vannak adagolva, akkor ki tudják fejteni hatásukat, és jelentőssé tudnak nőni. Aki ezt nem érti, azzal nem tud vitatkozni, de nem is kísérli meg. Az ingyenes hirdetőújságok a világon mindenütt kerülik a politikát. Morális kérdés, hogy egy kereskedelmi lap, amely a reklámokból tartja fenn magát, nem fogja ráerőltetni a főszerkesztő politikai álláspontját azokra, akik ezt pl. anyagiak híján, nem

17 járatva más egyéb lapokat, kénytelenek elolvasni. Ez egy alapelv, amelyet nem kíván vitára bocsátani. Ezt nem törvények rögzítik, csupán a szokások. Meixner András sem értette meg a vitát, vagy szándékosan félre akarja vinni. Akkor lenne igaza, ha akár a Magyar Nemzetre, akár az előző ciklusban a Népszabadságra azt írták volna, hogy az “országgyűlés lapja”. Csakhogy nem az van ráírva, hanem az országos napilapokból világosan kiderül, melyik politikai, ideológiai irányhoz állnak közel, milyen értékeket vallanak. Baloldali értékekről nem nagyon beszélne szociális nagytőkések világában, és ezeket az értékeléseket inkább hagyná. Márton András hozzászólásának lényege, az előző ciklusban a kormány is néha napján, nagyon ritkán egy-egy írást kapott a főszerkesztő úrtól, de neki azok sem tetszettek, azért, mert ingyenes hirdető újságban jelentek meg. Itt az egyetlen probléma, hogy a Déli Extra címoldalán olvasható, hogy: “Pécs város információs hetilapja”. Pécs város Pécs közösségét, a pécsi önkormányzatot, stb. testesíti meg, ezeknek valamiféle hasonmásaként jelenik meg a címoldalon. Amiről a polgármester úr tett említést, az a Pécsi Extra volt, amelyen az szerepelt, hogy: “közérdekű kereskedelmi hetilap”. Polgári demokráciákban fontos, hogy a dolgok a helyükön legyenek, és helyükre kerüljenek. Ha nem történik semmi más, csak ráírják a Déli Extrára, hogy közérdekű – nem tudja az-e – kereskedelmi hetilap, ettől kezdve a főszerkesztő úr azt ír, amit akar, még ennél “vadabb” cikkeket is írhat, nem számít, mert lekerült róla az, hogy: “Pécs város információs hetilapja”. Erről szólt a napirend előtti hozzászólás, nem pedig a főszerkesztő úr által írt cikkek tartalmáról, azok magukért beszélnek. Dr. Deák Péter: a jelenleg folyó napirend előtti vita valamilyen szinten folytatása annak a kb. 1 évvel ezelőtti, Pécs város megbízásával kapcsolatosan kipattant vitának, amely nevezetesen került a testület elé, amikor a város éves szinten több millió Ft-tal megtámogatva a Déli Extrát, cserébe azt kapta, hogy az önkormányzati oldalakon a város hirdetményeit közzéteszi, ezzel félig-meddig hivatalossá téve a lapot. Egyetért Körömi Attila hozzászólásával. Visszautal az akkor kialakított álláspontra. Egyrészt, hogy ezt a feladatot pályáztatni kellett volna, másrészt célszerű lett volna – pontosan az 1991. óta felgyülemlett tapasztalatok alapján egy olyan újságot keresni - megjegyzi, van ilyen több is a városban -, amelyek következetesen tartózkodnak mindennemű, akár jobbról, akár balról értékelhető politikai megnyilatkozástól, és ezzel nem adnának okot arra, hogy ilyen és ehhez hasonló kérdések a pécsi közgyűlésben előkerüljenek. Tanulságként levonható az ügyből, hogy amíg az önkormányzat és a hetilap közötti szerződés érvényben van, addig ahhoz kell magukat tartani, de a megújítása előtt a pécsi közgyűlés írjon ki pályázatot, nézze meg, hogy mely sajtóorgánumok volnának még alkalmasak erre a feladatra, és a kiválasztás fő és fontos szempontja legyen, hogy az újságban ne szerepeljen semmiféle politikailag értékelhető megnyilatkozás. Az, hogy az illető főszerkesztő az MSZP tagja-e, vagy sem, természetesen irreleváns, valamint az is, hogy nyilvánvalóan műbaráti és műértői elkötelezettségből munkásőr-szobrot őriz az irodájában.

18 Staub Ernő: ha egy újságíró és munkássága már többször is szóba kerül, akkor mégis valami lehet a dologban. Messzemenő túlzásnak tartaná, és jelentőségén felül kezelnék, ha rendelemzéseket végeznének, beleértve a “horni érát” is. Egyszerűen és röviden szólva, a problémát abban látja – és ezzel nem a sajtó szabadságát kívánják korlátozni -, több újságíró szerint is etikailag kifogásolható, ha valaki egy ingyenes kereskedelmi lapban rendszeresen politikai publicisztikát művel. A frakció véleménye, a publicisztikai vénáját – aki akarja - élje ki a Népszavában, a Népszabadságban, vagy ahol fogadják az írását, ne pedig az ingyenes, információs hetilapban. Bókay Endre: elmondja, rendkívül gyorsan teljesült dr. Deák Péter kívánsága. Valószínűleg nem kíséri figyelemmel a pályázati kiírásokat, amelyek a Déli Extrában megjelennek. A város meghirdette az általa említett pályázatot, melyre az ajánlatok beérkeztek. Minden újságnak lehetősége van arra, hogy a közgyűlés döntéseiről tájékoztassa a város lakóit, pályázzon erre az információs szerepre. Két pályázat érkezett be. Feltehetően ehhez köze van a közgyűlésben időnként elhangzó politikai vitának is, melyet sérelmez az ellenzéki oldal. A maga részéről nem tud ezzel egyetérteni, mert az információs hetilapnak bizonyos hasábjait bérli a város, nem a teljes lap felett rendelkezik. Egy teljesen önálló szerkesztősége van, és az a pénz, amit a város átutal ezen oldalak fennaratására, az csak a töredéke a lap működési költségeinek, ebből lapot fenntartani, terjeszteni, nyomtatni nem lehet. Az önkormányzatnak valamilyen formában “albérletet” kell keresnie. A képviselők logikáját követve, amennyiben azt mondaná, hogy ezentúl a Dunántúli Naplóban jelennek meg ezek az információs közlemények, mit tennének akkor, ha ez a lap fenntartaná magának a jogot arra, hogy további információkat, közléseket tegyen közre, amelyek adott esetben politikai megnyilvánulások is. Kérése, lépjenek túl ezen az állásponton, ne befolyásolják a lapok irányultságát, hiszen ennek az ideje lejárt. Bár tudomása szerint a jelenlegi kormány – ha indirekt módon is, de – kitűnően gyakorolja befolyásolási lehetőségeket azzal, hogy megrendeléseket ad bizonyos lapoknak, bizonyos médiáknak, illetve visszavon bizonyos lehetőségeket. Közvetett módon ez történik a mai világban, és el kell fogadni, hogy Pécsett jelen pillanatban ez működik. Ezzel együtt javasolja, ne általában kifogásolják a cikkeket, hanem pontos megfogalmazást kér, mivel nem értenek egyet. Véleménye szerint a Déli Extra szerkesztősége is megadja a lehetőséget, hogy ezt leírják és ott vitatkozzanak vele. Dr. Tóbiás János: távol áll tőle az a gondolat, hogy a közgyűlést a Pécsi Extra befolyásolására kérje fel. A szerkesztők – akikkel jó viszonyban van – azt szokták mondani, hogy tárgyilagosak, kiegyensúlyozottak. Ezt el is hiszi mindaddig, amíg nem olvas ezzel ellentmondó cikkeket. Azt is tudni kell, hogy a pécsiek elolvassák az újságot és a sorok mögé is látnak. Nem olyan egyértelműek a dolgok, mint ahogy szocialista képviselőtársai említették. Kapott olyan levelet, amely azt tartalmazta, hogy “némelykor bizony kísértet járja be a Pécsi Extrát is”.

19 Hozzászólásának célja, hogy a szerkesztőség tagjai gondolkodjanak el, és lehetőleg egy olyan szolgáltatást próbáljanak keresztülvinni, ami a lakosság zömének megfelel, és lehetőleg Pécs város egészének érdekében történik. Nagy Csaba: az említett lappal az a gond, ha abban kiírják, hogy: “Pécs város információs hetilapja”, akkor annak kötelessége politikai értelemben semleges szolgáltatásokat nyújtania az ott hirdetőknek és az azt olvasóknak. Bencze János cikkei – melyeket szívesen olvas - akár még hiányozhatnának is, csak az a baj, hogy rossz helyen jelennek meg. Az önkormányzat a lap hivatalos megrendelője, évente 6,5 M Ft-ot áldozva erre a célra. Ellenkező esetben a témát nem is lehetett volna a testület elé hozni, mert akkor annak a tőkéscsoportnak, amelynek a lap a kezében van, saját berkein belül kellene ezeket a dolgokat elintéznie és megbeszélnie. A testület előtt egyszer már szerepelt a hirdetések ügye. Akkor már kérte a közgyűlés előtt, hogy az a politikai oldal, amely jelen pillanatban nem vesz részt a város irányításában, is kapjon lehetőséget arra, hogy olyan személyt jelöljön, aki a pályázatok elbírálásában részt vesz. Amikor ezt elmondta, nehezményezte, hogy a kiírásnál nem vehettek részt, mert nyilvánvalóan a kiírási feltételek is alapvetően befolyásolhatják, hány jelentkezője van egy ilyen hirdetésnek. Örömmel vette, hogy jelen esetben két pályázó közül lehet választani. Kérése a kormányzó koalícióhoz, kapjanak lehetőséget részükről egy olyan személy delegálására, aki az elbírálásban részt vesz. Bókay Endre közbeszól: a bíráló bizottság tagja dr. Kádár Géza, tehát az ellenzék részéről is van képviselő. Dr. Ujvári Jenő: feleslegesnek tartja e témakörben a további vitát, a felvetésre megfelelő módon visszatérnek. g.) Kukai András: Az elmúlt közgyűlésen az önkormányzat csatlakozott a millenniumi falu- és városszépítő országos versenymozgalomba, melynek keretében megpróbálják a várost szebbé varázsolni. Három szombatot jelöltek meg ezen feladatok ellátására. Az első április 15-én volt. A képviselők szervezésével, civil szervezetek rámozdulásával és kisközösségek alkotó tevékenységével szinte a város minden területéről ebben a versenymozgalomban részt vettek a lakosság köréből. Elsősorban természetesen a lakosság volt a közreműködő, de részt vett még a Közüzemi Rt. – amely a szervezést tartotta irányítása alatt -, a BIOKOM Kft., amely az eredményes munkát követően elszállította a szemetet, a Munka Pécs-Baranyáért KhT, amely a szerszámokat biztosította, a Mini Bt. és a Környezetünkért Alapítvány, valamint a Kertvárosi Családsegítő Központ, amely mindenféle szervezési munkában próbált részt venni. A város több közterületét tisztították meg a lakosság közreműködésével, faültetések történtek. Ennek köszönhető, - és nyilván ez a célja is ennek a versenymozgalomnak -, hogy a város kissé tisztább lett, a húsvéti nagytakarítást e mozgalom keretében végezték.

20 Köszöni a város lakosságának, hogy több százan részt vettek ebben a várostakarító programban. Kéri, legalább akkora energiát fordítson a város lakossága arra, hogy nem szemetel, mint amekkorát a szemét eltakarítására fordítottak. h.) Regényi Béla: a közterületek karbantartása, tisztítása, megjelenése témakörben teszi meg napirend előtti hozzászólását, melyről már korábban is szólt, ugyancsak napirend előtt. Úgy gondolta, bizonyos idő eltelte után érdemes értékelni az elmúlt időszak e témakörben bekövetkezett pozitív és negatív változásait. Ugyanakkor örömét fejezi ki, hogy Pécs városa a minisztériumok és különböző társadalmi szervezetek által meghirdetett millenniumi falu- és városszépítő versenybe benevezett. Mindenekelőtt abból indul ki, hogy a közterület a város polgárainak egyik legfontosabb élettere. Ebből következik, hogy mind az egyén, mind a társadalom életének minőségére, fejlődésére a közterületeknek kiemelkedő jelentőségű biológiai és tudati hatása van. Mindezek után meg kell vizsgálni az elmúlt időszak gyakorlati lépéseit és egyben azt is, miként lehetne hatékonyabbá tenni a közterületek tisztítását, a parkok karbantartását. Az elmúlt időszakban, különösen a történelmi belvárosban javult a közterület tisztításának helyzete, bizonyos pozitív elmozdulás tapasztalható a külterületeken is. Úgy ítéli meg, hogy mind a belvárosban, mind a külvárosi kerületekben elsősorban az egyéni képviselők aktív közreműködése nagyban befolyásolta az elért szerény eredményt. A tavaszi nagytakarítás intenzív volt, ugyanakkor félő, hogy egyben kampány jellegű is. A jövőt illetően az a nagy kérdés, hogy ismerve a város nem éppen kedvező költségvetési helyzetét, miként lehetne változtatni a jelenlegi állapotán. Több pénzzel, jobb munkaszervezéssel? Úgy gondolja, az utóbbiakban még vannak olyan tartalékok, melyek felhasználását az ebben az ügyben érdekelt, felelős személyeknek kell elsősorban megoldani. A parkok karbantartásánál az elvégzett munka minőségével kapcsolatban tapasztalt hiányosságokat. Pl. a leveleket a bokrok alatt hagyták, ellenőrzés nem történt. A levélkupacok hetekig a füvön rothadtak. E tekintetben is csak később történt intézkedés. Az utcák tisztítása csak részben megoldott, ugyanis a frekventált helyeken lévő buszmegállók takarítása nincs megoldva. Rengeteg az eldobott cigarettacsikk, hiányoznak a szeméttartók. Újra kell készíteni a város területi felosztását. Konkrétan meg kell nevezni azokat, akik az adott területen elvégzik a munkát, illetve a munkáért felelős személy nevét is. Itt elsősorban az ellenőrzés hiányosságaira kíván rámutatni. A Közterület-felügyeletről szóló törvény, illetve a rendelet ismeretében hatékonyabb munkát kell elvárni a Közterület-felügyelettől. A városi közakarat nevében kimondja, élniük kell a törvény, illetve a rendelet adta lehetőségeikkel. A parkok, megállók rongálóit büntessék, keményen alkalmazzák a rendelet által biztosított lehetőségeket.

21

A frekventált helyeken lévő buszmegállóknál nincs rendszeres takarítás. Nem kapott egyértelmű válaszokat, amikor érdeklődött ez ügyben. Kéri a felelősök megnevezését. Sokat javítana a helyzeten, ha legalább ezeken a kiemelt helyeken sűrűbben helyeznének el szemétgyűjtőket, pl. a következő felszólítással: “Dobja be szemetét a kosárba! Köszönjük.” Elismeri, hogy az eddig felsoroltak természetesen a lakosság aktív közreműködése nélkül nem valósíthatók meg. Megköszöni azoknak a pécsi polgároknak a munkáját, akik mindezideig sokat tettek annak érdekében, hogy közvetlen környezetük tiszta és rendes legyen. Kéri, a többiek is kövessék lakótársaik példáját. A közgyűlés legalább 3 havonta számoltassa be a parkok és különböző közterületek karbantartásáért felelős személyeket. El kell végre felejteni a kollektív felelősség fogalmát. Dr. Toller László: köszönettel veszi a két képviselő hozzászólását, amit nem először tettek meg a pécsi közgyűlésben e témakörben. Külön öröm számára, hogy az elmúlt másfél évben a közgyűlés munkájában, de egyre inkább a lakosság gondolkodásában is kiemelt helyen szerepel a köztisztaság. Korábban elnézőbbek voltak, ma már szervezettebb, összefogottabb a közterülettel való foglalkozás és az ez irányú munka. Köszönetet mond azért is, hogy a jelzések ilyen élénkek. Megjegyzi sajnos még nem jártak le azok a vállalkozói szerződések, amelyek a Regényi Béla képviselő úr által megemlített problémákat még helyenként okozzák. A Közüzemi Rt. felszólítására már egy évvel ezelőtt sor került, a vállalkozói szerződések teljesítésének szigorú ellenőrzésére. Ha máshol nem is, de Uránváros néhány frekventált területén javult a helyzet. Több lakossági jelzés érkezett, melyeket azonnali intézkedések követtek. Kertvárosban a köztisztaság és a közterület gondozásának helyzete soha nem állt ilyen jól, természetesen még messze van az optimumtól. Amivel elégedetlenebbek a belvároson kívül, az a parkerdők körüli területek és a jelentősebb erdősávok - ahol illegális szemétlerakó-helyek találhatók – ellenőrzése. Ő maga elég sokat jár ezeken a frekventált területeken. A Közterület-felügyelet vezetője tisztában van azzal, hogy ezekben az esetekben milyen gyorsan kell cselekedni. Kéri képviselőtársaitól, a Közterület-felügyelet felé jelezzék az ilyen jellegű problémákat. A cég dolgozói szigorúak és keményen bírságolnak. Ma már egyre több az a kérés, hogy miként lehet méltányosan eljárni a közterület rongálóival, a szemetelőkkel kapcsolatosan, ebben sem a jegyző asszony, sem ő nem partner. Problémát jelent még a közterületeken az állattartás szabályainak betartatása. Kéri, a jegyző asszony terjesszen a közgyűlés elé átfogó tájékoztatást a Közterület-felügyelet 1 éves munkájáról, amely alapján, ha nem is vita szintjén, de mindenképpen a jobb rálátás kedvéért a képviselők hiteles információt kapnának. Minden ilyen észrevételt köszönettel vesz, és gyors intézkedést ígér.

22

Staub Ernő: egyetért Regényi Béla és a polgármester úr hozzászólásával. Hozzáfűzi, Regényi képviselőtársa lakóknak szóló udvarias felszólításai ellen nincs kifogása. Felhívja a figyelmet a büntetés lehetőségeinek megteremtésére is. Amennyiben szigorítás szükséges, azt meg kell tenni és be kell tartatni az önkormányzati rendeletet. Véleménye szerint a büntetés is hozzátartozik ahhoz, hogy kialakuljon egy olyan magatartás, ami a város tisztaságában előrelépést jelenthet. Körömi Attila: említést tesz a Városi Televízió “Képviselői fogadóóra” c. műsoráról. Ebben a sorozatban az egyéni, de a későbbiekben a listás képviselők is szót kapnak 1 óra időtartamra, ahol a választókerületben lakó állampolgárok is véleményt mondhatnak, kérdéseket intézhetnek a képviselőkhöz. A műsorban egyetlen visszatérő téma a közterületek állapotával való elégedetlenség. Úgy gondolja, a választópolgárok náluk sokkal jobban látják a terület gondját-baját, hiszen nemcsak a főútvonalakon közlekednek, hanem mellékutcákban is, ahova érdemes betérni. A mellékutcák tisztán tartását legalább olyan fontosnak érzi, mint a főutakét és azok környékét. Tájékoztatást ad arról, hogy működik Pécsett egy igazi civil szervezet, amely az alapító okiratában szereplő cél érdekében tevékenykedik. Ez a Malomvölgyi Kutyások Egyesülete, melynek tagjai 1996-ban megkeresték, hogyan lehetne az 508-as Szakmunkásképző, az ottani négyemeletes tömbházak, a Szociális Otthon, és a málomi sorházas rész közötti területet zöldterületként megóvni, és nem engedni a beépítését. Ekkor találták ki a kutyafuttató létrehozását, hogy az egyesületnek meg kell próbálnia közterületet fenntartania, és közben a kutyatartás normális módját is meghonosítani Pécsett. Mindkettő sikerült. Talán ketten – ő maga és az egyesület egyik tagja – hittek ebben a kezdeményezésben, a többiek jöttek utánuk. Az operatív munkában kevésbé vett részt, inkább ötletekkel szolgált. Múlt hét szombaton jelen volt, amikor 30 db fát ültettek a területre. Azóta körbekerítették, sövények kerültek ki, az egyesület pályázati pénzen egy traktort vett, melynek segítségével nyírják a füvet a területen. A kutyafuttatón megjelentek a rózsadombi és a Nevelési Központ környékéről is a kutyabarátok, főként hétvégeken. Tehát “lassú víz partot mos”, vagy “türelem rózsát terem”, vagy ha rózsát nem is, de legalább faültetést. Ezért azt javasolja a Városfejlesztési Főosztály munkatársainak, keressék meg az egyesületet, amely talán a legjobb példa a városban arra, hogy egy civil közösség hogyan tudja a saját maga által kezelt zöldterületet nagyon szépen rendben tartani, és a kutyatartás szokásaiban is jelentősen előrelépni. Dr. Ujvári Jenő polgármesternek.

visszaadja

az

ülés

vezetését

dr.

Toller

László

23 Dr. Toller László: tisztségviselői beszámoló keretében ismerteti, a 2000. március 30-i közgyűlés zárt ülésen milyen témákban hozott határozatot a testület. Dr. Ujvári Jenő: tájékoztatást ad a Május 1. alkalmából Pécsett megrendezésre kerülő majálisok rendjéről. Az ünnepi megemlékezések április 30-án kezdődnek a Kertvárosban, a Nevelési Központban. Általában délelőtt 10-től este 10 óráig tartanak az összejövetelek. Május 1-jén a Tettyén, a Balokány-ligetben, a Malomvölgyi tónál és környékén, valamint a Németh László utcában, a Petőfi Sándor Művelődési Házban és környékén lesznek bábszínházi bemutatók, népzenei, néptánc műsorok, képviselői beszélgetések, divatbemutatók, bohócok, kézművesfoglalkozások, májusfaállítások, stb. Napirend tárgyalása:

1.)

Beszámoló lejárt határidejű határozatokról, hatáskörben hozott bizottsági döntésekről

átruházott

Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Dr. Toller László: kérdés, észrevétel az írásos előterjesztéshez nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 22 igen szavazattal, 11 tartózkodás mellett az előterjesztést elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 159/2000. (04.27.) sz. határozata beszámoló a lerját határidejű határozatokról, hatáskörben hozott bizottsági döntésekről

átruházott

1. A Közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város jegyzőjének lejárt határidejű határozatokra adott jelentését az előterjesztés 1. sz. mellékletében foglaltak szerint elfogadja. 2. A képviselőtestület a Sportbizottság 14, 18, 19/2000. (02.22.) sz., a 23, 27/2000. (02.29.) sz., a Közoktatási Bizottság 21, 22, 23,/2000. (03.06.) sz., 34/2000. (04.03.) sz., a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság 76/2000. (03.06.) sz., a Közlekedési- és Kommunális Bizottság 26, 28/2000. (03.14.)

24 sz., a 42/2000. (03.28.) sz., a Kulturális Bizottság 28, 29/2000. (03.17.) sz., a Költségvetési Bizottság 28/2000. (03.22.) sz., a Jogi Igazgatási és Ügyrendi Bizottság 28, 32, 33/2000. (03.21.) sz., a 36, 37/2000. (03.30.) sz., az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság 48, 49, 50, 51, 52/2000. (03.22.) sz. átruházott hatáskörben hozott - döntéseit tudomásul veszi. Kapják:

2.)

dr. Papp Judit jegyző, dr. Bödő László, Meixner András, Gonda Tibor, Kukai András, dr. Kunszt Márta, Soó László, Kablár János bizottsági elnök, Fratanolo János mb. bizottsági elnök

Pályázat FVM forrásból vízrendezési beruházás támogatására Előterjesztő: Kukai András bizottsági elnök

Kukai András: a Magyarürögi vízfolyás alsó szakaszának tisztításával kapcsolatosan pályázatot kívánnak benyújtani a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz. A határozati javaslat szerint a szükséges önerő egy része a Pécsi Vízitársulat, a másik pedig a Kommunális Alap keretéből kerülne biztosításra. Így 2,5 milliós önerővel 10 M Ft-os költségelőirányzatú beruházást tudnának megvalósítani, amely a nyíltszíni vízelvezetések jó karban tartásához rendkívül fontos. Dr. Toller László: lényeges elem, hogy a Közlekedési és Kommunális Bizottság saját keretéből kívánja biztosítani a forrást, ezért sem költségvetésmódosítással, sem plusz költségvetési forrás igénybevételével nem jár a pályázaton történő részvétel. Kérdés, észrevétel nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 39 egyhangú igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot támogatta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 160/2000.(04. 27.) sz. határozata FVM forrásból vízrendezési beruházás támogatására benyújtandó pályázatról

25 A Közgyűlés megtárgyalta a Közlekedési és Kommunális Bizottság előterjesztését. Egyetért azzal, hogy az Önkormányzat pályázzon a Magyarürögi vízfolyás rekonstrukciós munkáira elnyerhető állami támogatásra a 6/2000. (II. 26.) FVM rendelet 209-215. §-aiban foglaltak alapján. A pályázat benyújtása érdekében: -

-

a pályázat benyújtásához szükséges, jogszabályban előírt nyilatkozatok megtételére a polgármestert bízza meg, a 10 millió Ft költségelőirányzatú beruházáshoz szükséges saját erőt biztosítja úgy, hogy a Pécsi Víztársulat részére már átutalt 2000. évi 750.000 Ft érdekeltségi hozzájárulást további 1.750.000 Ft-tal a Kommunális Alap keretből kiegészíti, megbízza a vízfolyást kezelő Pécsi Vízitársulatot a pályázat összeállításával. Javasolja, hogy a Társulat a beruházás lebonyolítására kössön a pályázat elnyerése esetén szerződést.

Határidő: Felelős: Kapják:

3.)

pályázat benyújtására: 2000. április 28. kiépítésre: 2000. október 30. Jeszták Lajos főosztályvezető Dr. Toller László polgármester, Papp Béla alpolgármester, Kukai András bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető

Az 1999. évi költségvetés végrehajtása Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Dr. Toller László: jelzi, az írásos előterjesztést megtárgyalta a Költségvetési és a Pénzügyi Bizottság. Felkéri a Költségvetési, valamint a Pénzügyi Bizottság elnökét – akiknek véleményét a bizottsági jegyzőkönyvekből módjában állt alapvetően megismerni -, tegyék meg kiegészítésüket a költségvetés végrehajtásával kapcsolatosan. Bejelenti, latin-amerikai küldöttséget kell fogadnia, de az elhangzott észrevételeket figyelemmel kíséri a Költségvetési Bizottság elnöke, és visszatértekor, rövid konzultáció után a vitában érdemben részt kíván venni, összefogó módon, annak vége felé. Ez ügyben kéri a testület toleranciáját. Átadja az ülés vezetését dr. Ujvári Jenő alpolgármesternek. Soó László: bejelenti, hogy minden jogi, törvényes feltétel teljesült annak érdekében, hogy a város közgyűlése a mai napon megalkossa az elmúlt évi költségvetés végrehajtásáról szóló rendeletét, vagyis elfogadja a város zárszámadását. Az írásos anyag tartalmazza az ún. vagyonmérleget és azt a

26 táblázatsort is, amely a vagyon változásáról ad számot a közgyűlésnek. Ez szintén törvényi feltétel, melyről a polgármesternek minden évben tájékoztatást kell nyújtania. A Költségvetési Bizottság április 12-i ülésén tárgyalta az előterjesztést. Részletes vita után a bizottság támogató javaslattal bocsátotta a közgyűlés elé jelen előterjesztést. Elkészült a könyvvizsgálói jelentés is - amely szintén feltétele a zárszámadás elfogadásának -, néhány észrevétellel, de elfogadó javaslattal. Az írásos előterjesztés részletesen taglalja azt a folyamatot, amelynek végén látható, hogy a város némi negatív pénzmaradvánnyal zárta az elmúlt évi költségvetést. Jelzi az anyag azt is, hogy már az elmúlt évi költségvetés is a szerkezetátalakítás igényével készült, azonban a pénzügyi egyensúly megteremtése még az elmúlt évben sem ennek a szerkezetátalakítási folyamatnak, hanem inkább a pénzügyi, pénztechnikai, vagy jobban ismert fogalommal, a megszorításoknak volt köszönhető. Ez elsősorban fejlesztési, beruházási területen valósult meg. Folytatódnak tehát azon kísérletek, hogy a költségvetési struktúra átalakítása eredményezze majdan, egy folyamat végén a tényleges egyensúlyt. Gondol itt elsősorban az intézményi, majd a későbbiekben a gazdasági társasági struktúra átalakítására. Az elmúlt évi költségvetés még hagyományos módon próbálta az egyensúlyt megteremteni. Ezen egyensúlyteremtés több oldalról vizsgálható: a bevételek, a kiadások és a vagyonmozgás oldaláról. Ennek eredményeként megállapítható, hogy a mintegy 20.255 M Ft-os bevételi oldallal szemben 19.729 M Ft-os kiadási záró adat szerepel. A bevételek tehát kis mértékben meghaladták a kiadásokat, pontosabban nem költöttek annyit, mint amennyit a bevételek lehetővé tettek volna. Ennek ellenére a költségvetés pénzmaradványa negatív előjelű, és kerekítve 795 M Ft-ban állapítható meg. Ez valamivel magasabb, mint az elmúlt évi hasonló összeg. Az előzményekhez tartozik, hogy a tavalyi évben meghozott zárszámadás és önkormányzati rendelet 620 milliós negatív pénzmaradványát az elmúlt évben kellett kezelni. Ezt magával hordozva alakítja ki az 1999. évi zárszámadás a 795 M Ft-os negatív pénzmaradványt, amely által mintegy 170 M Ft-tal romlott a pénzügyi helyzet. Az előterjesztés tartalmazza ennek okait. A költségvetés tárgyalásakor, a bevételi oldalt nézve már többször felmerült, hogy a központi támogatások - amely a költségvetés mintegy 70 %-át teszik ki - akár az inflációt, akár a város elvárásait tekintve, nem mindenben alakultak az előzetes számítások szerint. Utal az 1,9 %-os SZJA visszatartásra, amely az elmúlt évi költségvetést segíthette volna, ha nem kerül az ország olyan nehéz helyzetbe, hogy a központi kormányzat tartalékaként ezt igénybe kellett venni. Tény, hogy ez 155 M Ft bevételkiesést jelentett a városnak. A saját bevételeket tekintve – amely az össz bevételen belül 30 % tapasztalható egy olyan tendencia - minden kormányon átívelő szándék -, mely szerint az önkormányzatok minél nagyobb mértékben próbáljanak saját

27 lábukra állni, kiadásaikat minél nagyobb arányban biztosítsák saját bevételekből, helyi adókból, és lehetőség szerint egyre kisebb arányú legyen a központi támogatás mértéke. Ismétli, ez kormánytól független szándék, amely az elmúlt évben is érvényesült. A könyvvizsgáló ezt az önkormányzat némi függetlenedési folyamatának nevezi, mely anyagi szempontból természetesen nem mindig előnyös. Minden évben jelentős kérdés az ún. működési célú, valamint a felhalmozási, fejlesztési célú bevételek és kiadások alakulása. Nem sikerült még alapvető áttörést elérni a téren, amely az eddigi tendenciát meg tudta volna fordítani, nevezetesen, hogy a működési költségek aránya ne növekedett volna. Sajnos ez a több éves tendencia az elmúlt évben is folytatódott. Bizonyos értelemben még mindig igaz, hogy a felhalmozási, felújítási bevételek jelentős részét a működési kiadások finanszírozására kell használni. További évek költségvetési feladata ennek az aránynak a javítása. A kiadások terén – mint már említette – kisebb összeg került felhasználásra, mint amit a bevételi források lehetővé tettek volna. Ennek ellenére a mérleg nagyjából mind bevételi, mind kiadási oldalon 1 Mrd Ft-tal nagyobb összeget mutat az előző évinél. A többletkiadások intézményi és polgármesteri hivatali fejezet szinten is vizsgálhatók és elemezhetők. Az anyag megállapítja, hogy az intézményi szféra – amely 9 milliárdos tömegénél fogva jelentős tétele a költségvetésnek – csupán a személyi jellegű kiadásokat tekintve több, mint 528 M Ft-tal magasabb kiadási tételt tartalmaz, így általában mintegy 700 M Ft-tal több költségvetési összeggel tudott működni. A számok mögött azonban észrevehetők az önkormányzat számára érdekes tendenciák. Az igazsághoz és a korrektséghez hozzátartozik, hogy az intézményi szféra több mint 700 milliós kiadásnövekedése önmagában nem rontotta a múlt évi költségvetés és a zárszámadás helyzetét. El kell ismerni, hogy a bevételi oldalon hasonló nagyságú összeg állt rendelkezésre, tehát az intézmények költségnövekedéséről nem lehet beszélni. Ugyanakkor megállapítható, hogy az intézmények finanszírozási helyzete és összesített eredménye nem romlott. Ez azt jelenti, hogy sikerült megállítani azt a folyamatot, hogy az intézmények működtetése során az önkormányzati támogatás nagyobb mértékű lett volna, mint a korábbi években. Ennek következtében érdekes helyzet állt elő – ez a könyvvizsgálói anyagból is tapasztalható -, hogy miközben az intézményi szféra tartotta bevételarányos költségnövekedését, eközben az igazgatási szféra kiadása 300 M Ft-tal növekedett, melyhez csupán 100 M Ft nagyságrendű bevétel növekedés kapcsolódott. Elmondható, hogy amikor a költségvetési “kettes fogatot” próbálták visszafogni, és az eddig jobban húzó intézményi szférát sikerült visszatartani, eközben az igazgatási kiadási terület mintegy 200 M Ft kiadási negatívummal “járult hozzá” a múlt évi zárszámadáshoz. Ez már önmagában magyarázat az összességében 170 M Ft-os negatív pénzmaradvány-romlást illetően. Nem lehet egy sommás ítélet az igazgatási ágazat 200 milliós túllépése. Ismeretes, hogy a város olyan közigazgatási többletfeladatokat kapott, olyan tevékenységeket kell ellátnia, amelyek központi támogatása nem megoldott.

28 Ugyanakkor kicsit élesebb szemmel kell az igazgatási tevékenység, nevezetesen a Polgármesteri Hivatal kiadásaira tekinteni. Ilyenformán azért nem dőlt meg az a szándék, hogy az intézményi szférát továbbra is korszerűsíteni kell, csupán ez az állítás úgy igaz, hogy az elmúlt évi költségvetés – amely az idén nem romlott – már eleve tartalmazza azokat a feszültségeket, amelyeket a mostani intézmény átszervezésekkel kapcsolatban meg kell oldani. Most nem azokat a problémákat kell megoldani, amelyek a költségvetésben az elmúlt évben keletkeztek, hanem azokat, amik mindig is benne voltak. A pénzmaradvány összegét tekintve – a múlt évhez hasonlóan – egy sajátos értelmezés szükséges. Ezt az értelmezést a 11. sz. mellékletben – a végleges pénzmaradványok rovatában – találják meg képviselő társai. Ez pedig az, hogy a 795 M Ft-os negatív pénzmaradvánnyal szemben az önkormányzati rendelet csak 479 M Ft negatív pénzmaradvánnyal számol. Ennek a levezetése megtalálható az előterjesztés 13. oldalán. Lényegében arról van szó, hogy pozitív pénzmaradványa is van a városnak, azonban ez alapvetően nem tudja a pénzforgalom szempontjából kompenzálni a negatív pénzmaradványt, hiszen az ez évre áthúzódó elkötelezettségek sajnos lekötik ezt az összeget, tehát a gyakorlatilag kezelendő összeg valójában 795 M Ft. Ennek a belső szerkezetét taglalva némi pozitívumot lehet tapasztalni, hiszen a működési elkötelezettségek nem változtak az előző évhez képest, viszont a felhalmozási jellegű elkötelezettségek ez évben – a múlt évi beruházások kapcsán – lényegesen alacsonyabbak, és egy olyan elkötelezettség jelent meg ennek kompenzálásaként, – a Lakás Alap visszapótlása – amely kellemesebb elkötelezettség, tartozás, mintha egy beruházás költségét kellene most elkötelezettségként finanszírozni. Mindent összevetve, az 1 Mrd Ft-os elkötelezettség és a 795 M Ft-os negatív pénzmaradvány az örökség az elmúlt évből. Maga a zárszámadás tartalmaz egy önkormányzati rendeletet, amelyben szerepelnek a fő összegek, adatok, a negatív pénzmaradvány, a vagyonmérleg 27 Mrd Ft-ja. E mellett található egy közgyűlési határozat-tervezet, amely a negatív pénzmaradvány rendezését szolgálja. Az elmúlt évhez képest egy lépéssel előrébb vannak, hiszen egy évvel ezelőtt a negatív pénzmaradvány rendezést jóval később tudták csak számvitelileg, pénzügyileg megoldani, így most a zárszámadással egy időben a határozati javaslatban foglaltakkal megkísérlik ezt megtenni. A vagyonmérleget említette, mint nagyon lényeges részét a zárszámadásnak. A vagyon alakulása a 27 Mrd Ft-os főösszeg közelében 387 M Ft-tal alacsonyabb az előző évben. Ez végül is egy olyan eseményre vezethető vissza, amely a lakásállománnyal kapcsolatos kintlévőségeket szüntette meg a vagyonmérlegben. Ennek az 1.2 Mrd Ft-os kintlévőségnek az értékesítése történt meg az elmúlt évben. Emiatt nettó összegként 387 M Ft-tal csökkent a város vagyona a könyvvizsgáló értékelése szerint, és ez nem tényleges romlás, tisztábbá teszi a vagyoni helyzetet, hiszen nem tartalmaz olyan kintlévőségeket, amelynek a beérkezése több éves és bizonytalan is. Tehát a vagyon érdemben és lényegében csak ezen egy tétel miatt csökkent.

29

Amennyiben kérdése van a képviselőknek, azt igyekeznek a Költségvetési Bizottság részéről is megválaszolni. Amint a bevezetőben említette, a bizottság a zárszámadást elfogadásra javasolja. Nagy Csaba: elmondja, a Pénzügyi Bizottság két alkalommal foglalkozott “Az 1999. évi költségvetés végrehajtása” címet viselő előterjesztéssel. Ezt azért kellett megtenni, mert első alkalommal nem állt teljes mértékben rendelkezésre az anyag, mert az intézményi rész – ami a kiadásokat és a bevételeket tartalmazza – még nem készült el a kipostázásig, illetve a második alkalommal kapták meg a Cliens Kft- könyvvizsgálói jelentését is. Egy nagyon részletes anyagot készített mind a könyvvizsgáló, mind pedig a Közgazdasági Főosztály. Úgy gondolja, évente egyszer érdemes ezeket a táblákat és számokat végigolvasni, és tájékozódni arról, hogyan áll össze egy ilyen költségvetés. Bár vannak képviselők, akiket zavarnak ezek a számok, de a jövő útja ez, hogy egyértelműen kideríthető legyen, milyen módon gazdálkodik a város a közpénzekkel. Éppen ezért a Pénzügyi Bizottság kért egy kiegészítő táblázatot, melyet ma reggel megkaptak képviselő társai. Gyakorlatilag a kiegészítő mellékletét fogja képezni a mai napon elfogadandó rendeletnek. Ez a táblázat az átruházott hatáskörű átcsoportosításokat tartalmazza, ebből lehet tájékozódni, hogy mire fordították a pénzt. Kértek még egy kiegészítést, – ami az eredeti határozati javaslathoz kapcsolódik - amelyet tudomása szerint szintén megkapott minden képviselő társa. A közel 800 M Ft-os negatív pénzmaradvány – ez jogszabályi szóhasználat, de inkább maradna a “hiány” kifejezés mellett, mert úgy gondolja, ez az, ami igazából kifejezi azt, hogy miről van szó – olyan összeg, ami igen jelentősnek mondható, hiszen az elmúlt évit lényegesen meghaladja. Igaz, hogy ebben van egy 393 M Ft-os tétel, - amire már ki is tért a Költségvetési Bizottság elnöke – amit nem kell megjeleníteni a rendelet szöveges részében, de gyakorlati értelemben kezelendő hiány összegként szerepel, ez pedig a Lakás Alap visszapótlása. Megjegyzi, ez egy nagyon kedvező jogszabályi hiány, egy jogszabályi kiskapu, amelyet az önkormányzat kihasznál, hiszen a jogalkotók arra gondoltak, hogy ezeket az összegeket kössék felhasználási célhoz. Az önkormányzatok jogszabályok alapján szabadon gazdálkodnak a saját bevételeikkel, ezt úgy tehetik meg, hogy belső hitelként hozzányúlhatnak ehhez a pénzhez, és erre sem kamatot, sem más költséget nem kell fizetni saját magukkal szemben. Ilyen tekintetben a költségvetési hiányt egy ilyen konstrukcióban tudta és tudja finanszírozni a város. Ez a tekintetben pozitív dolog, hogy nem terheli kamatköltség a várost, de mindenképpen figyelni kell erre is, hiszen ez az úgynevezett belső adósság mégis csak az adósságállományt terheli. A működési elkötelezettség a meglévő 800 M Ft-os hiányon belül 398 M Ft-ot tesz ki, a felhalmozási elkötelezettség viszont csökkent, 582 M Ft volt 1998ban, 1999-ben 213 M Ft. Ez azt bizonyítja, hogy az illetékes főosztályok most már megfontolják, és jobban előkészítik az előterjesztéseket, javaslatokat, mint korábban. Ezt mindenképpen pozitív folyamatnak tekinti, mert azt bizonyítja, hogy pontosabb és alaposabb költségvetést készített a város, mint ahogy ez kiderül a könyvvizsgálói jelentésből, hiszen ott olvasható, hogy

30 azok az arányok, amelyek az 1996. és 1997. évet jellemezték, csökkenni látszanak. Reméli, ez a folyamat továbbra is így lesz, hiszen az, ami elindult 1995-ben, 1996-ban, mely szerint a negatív tendenciákat megállítsák, és csak egy pillanatnyi állapot szerint fogadják el év elején a költségvetést, ez egyre inkább úgy tűnik, hogy megszűnik, illetve egy olyan folyamat felé halad, amely már pontosabb költségvetési tervezést tesz lehetővé, amely mindenképpen cél főleg egy ekkora városban, ilyen nagy összegeknél. A könyvvizsgálói jelentésnek van egy olyan része, ahol megfogalmaz bizonyos hiányosságokat a rendelettel szemben. A bizottság nyilván ezeket értékelte, de kimondva vagy kimondatlanul az volt a véleményük, hogy ez nem befolyásolja a rendelet elfogadhatóságát. Ilyen tekintetben viszont ezeket a hiányosságokat év közben mindenképpen pótolni szükséges, és ezt a Pénzügyi Bizottság figyelembe is fogja venni. A 800 M Ft-os hiány még kedvezően is alakult ki, hiszen ha megnézik a rendelet tájékoztató tábláját és az összevont mérleget, - mely a rendelet 3. sz. melléklete – látható, hogy a helyi adók tekintetében milyen tervekkel rendelkeztek év elején, és a teljesítés ezzel szemben hogyan alakult, akkor szembesülnek azzal a ténnyel, hogy közel 900 M Ft-tal több helyi adó folyt be a városhoz, mint amivel számolt a tavalyi év elején a költségvetési rendeletet készítő csapat. Valószínűleg ez olyan gazdasági folyamaton nyugszik, ami az országot is jellemzi, és a gazdasági növekedés nyilván itt is tükröződik, viszont ez a pozitív folyamat olyan tekintetben jó, hogy elérte ezt a szintet, mert a hiány így csak 800 M Ft lett. Ha ez folyamat – amelyre előre kiszámíthatóan nem tudtak gondolni – nem lett volna, akkor a helyzet akár súlyossá is válhatott volna. Szerencsére ez nem következett be, de mindez kellő óvatosságra kell, hogy intsen minden képviselőt akkor, amikor költségvetési elkötelezettségekről szavaznak. Az a határozati javaslat, amivel a Költségvetési Bizottság javaslata szerint a 800 M Ft-os hiányt kezelni lehet, nagyon sok olyan tételt tartalmaz, ami vagyoneladásból, értékesítésből származik. A 795 M Ft-ból ez megközelítőleg 730 M Ft. Akkor, amikor arról beszélnek, hogy az elmúlt év költségvetési egyensúlyban van, hozzá kell tenni, pontosan 2.361.000.000Ft az, amit vagyoneladásból, vagyonfelélésből finanszíroztak a költségvetési keretek között. Ez nagyon nagy szám, főleg, ha a főösszeghez viszonyítják. Éppen ezért azt kell, hogy mondja, gyökeres változás ilyen tekintetben a költségvetésben 1999-ben sem történt. Mindenképpen a gazdálkodási fegyelmet, a gazdálkodás mikéntjét át kell tekintenie a közgyűlésnek, hogy ezt a negatív tendenciát - ami már a tavalyi évet is jellemezte, és az ideit is jellemzi, hiszen tavaly 620 M Ft volt a zárszámadás elfogadásakor, idén közel 800 M Ft lesz a hiány - meg kell fordítani, mert ez még közép távon sem tartható fenn. Dr. Füredi Péter: Nagy Csaba képviselő társa korrekt, részletes beszámolóját követően két negatívumra irányítja a figyelmet, amit véleménye szerint a jövőben rendezni kell, és pozitív pályára helyezni. Mindenképpen súlyos teher volt az 1998. évről áthúzódó 620 M Ft-os hiány, amit kezelni kellett az elmúlt évi költségvetésben, és sajnos továbbra is a

31 szerkezetátalakítás hiánya negatív teherként nehezedett a költségvetésre. Szükséges lenne a jövőben egy költségvetési szerkezetátalakítási elképzelést elkészíteni. A bevételek terén fő hiányosságnak tartja a tervezett bevételek elmaradását. Elsőként a központi források területén az elmaradt címzett és céltámogatásokat említené. Sajnos nehéz azt mondani, hogy a Fideszes kormány nem ad pénzt Pécs városnak, hiszen a saját forrásukat, a törvényi minimumot sem tudták teljesíteni. A működési bevételek területén az illetékbevételek növekedésének elmaradása, illetve azok stagnálása okoz problémát. Nehéz elképzelni és érthetetlen, – és ezt a Fidesz frakció már több alkalommal felvetette, hogy az illeték kérdést ki kell vizsgálni – hogy növekvő illetékforgalom, ingatlanforgalom, növekvő ingatlanárak mellett az illetékbevételek nem változnak. A felhalmozási bevételek területén is negatív tendencia figyelhető meg. Évek óta egyre kevesebb pénz folyik be. 1999-ben a tervezett 2.1 Mrd Ft helyett 1.6 Mrd Ft volt a bevétel. Összességében elmondható, hogy a bevételek túltervezettek voltak. Hasonlóan az ingatlaneladásokból származó bevételi hiány, az elmaradt osztalék- és hozambevételek, a részvényértékesítés is elmaradt a tervezettől. Felhívja a figyelmet a könyvvizsgáló jelentésében foglaltakra, a megtett javaslatokra. Fontos lenne egy egységes szabályozás a számvitel, leltározás és pénzkezelés területén, illetőleg egy olyan vagyonnyilvántartás, amely bruttó és nettó értékkel kezeli a vagyontárgyakat. A jövőre nézve mindenképpen fontos lenne a könyvvizsgáló véleményének, javaslatainak befogadása, illetőleg az ellenzék véleményének a költségvetés tárgyalásakor elhangzott kritikai észrevételeit, javaslatait fokozottabb mértékben figyelembe venni, és beépíteni a költségvetésbe, mert így a későbbi negatív kritikák megelőzhetők. Horváth Zoltán: véleménye, a működési egyenleg, a fejlesztési, felhalmozási egyenlegnek a kérdése a legfontosabb a költségvetésben ma. Emiatt beszélhetnek arról, hogy egyensúlytalanságok vannak a költségvetésben, amit meg kell oldani. Ezért fordult elő, hogy februárban a szöveges részben bizonyos feladatokat, teendőket fogalmaztak meg, amit az év folyamán el kell végezni annak érdekében, hogy a szerkezeti átalakításokat a költségvetésben megvalósíthassák. A bizottsági elnök úr is elmondta, de a könyvvizsgálói jelentés is megfogalmazta, és nem csak az 1999. évi beszámolóban, hanem az 1998. éviben, és az az előttiben is, hogy egyensúlytalanságok találhatók a költségvetésben, és a működési hiányokat, a működési többletkiadásokat, ami több mint a bevétel, azt a fejlesztési, felhalmozási plusz bevételekből finanszírozza az önkormányzat folyamatosan. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan, évek óta az önkormányzat a folyó működési bevételeit vagyonfelélésből finanszírozza. Egy komoly kijelentés ez, melyet szakértők támasztanak alá, és ha végiggondolják, akkor be kell látni, hogy ez hosszú távon – de még középtávon sem – nem tartható. A mai napirendi sorban is van több napirendi pont, amely ezzel a kérdéssel foglalkozik, pl. az intézmény átszervezéseknél. A következő közgyűlésen napirendre kerül az önkormányzat gazdasági társaságainak az átalakítása, és ezek mind azt a célt szolgálnák, hogy megteremtsék a hőn áhított

32 egyensúlyt, aminek következtében hosszú távon biztonságosan tud működni az önkormányzat, azaz létre kell jönnie annak az állapotnak, mely szerint a működési bevételek fedezik a működési kiadásokat. Annyiban eltérő a véleménye Soó Lászlóétól, aki óvatosabban úgy fogalmazott, hogy megállt ez a vészes tendencia, nem romlott az arány az 1998. évihez képest, és tovább kell javítani, ehhez képest egy kicsit drasztikusabban fogalmazva azt mondja, most már végre valahára meg kell szüntetni ezt az állapotot. Véleménye szerint ezt csak drasztikus intézkedésekkel lehet megtenni. Természetesen a következő napirendi pontok kapcsán előjönnek különböző ágazatok átszervezési kérdései, melyek szakmai és egyéb szempontból sok érdeket sértenek, feszültséget gerjesztenek, de mindezeken felül kell emelkedni, és természetesen minél kisebb sérelmekkel, kevesebb feszültséggel, de meg kell oldani ezt a problémát. Ha erre nem kerül sor, akkor a “szőnyeg alá söprik a problémákat”, és ebben az évben, és a jövő évben is megmaradnak a feszültségek a költségvetésben, továbbra is hiányt fognak produkálni, és addig, amíg van vagyon, azt felélik, de hogy utána mi lesz, azt nem tudja. A hozzászólását azért tette meg, mert a mai napirendi sorban vannak olyan kérdések, amelyek szorosan kapcsolódnak ehhez a témához, a 2000. évi költségvetésben megfogalmazott határozati javaslatokhoz. Amikor előjönnek ezek a kérdések a napirendi pontok kapcsán, akkor vegyék figyelembe azt, hogy nagyon erőteljes költségvetési kényszer van a városon azért, hogy ezeket a problémákat megoldják. Körömi Attila: Horváth Zoltán hozzászólása talán a legőszintébben tárta fel 1998. október 18. óta a város költségvetési helyzetét. Miután képviselő úr a helyi kormányzó többség egyik tagja, ezt mindenképpen meg kell neki köszönni. A jelenlegi zárszámadás világossá teszi, a város 795 M Ft hiánnyal zárta az előző évet. A belső hitelről nem beszélne, az is a hitel része. A Fidesz frakció nem fogja megszavazni a zárszámadást, még akkor sem, ha ez általában technikai jellegű rendelet, hiszen nem tesz mást, mint összefoglalja a történéseket, ezt a könyvvizsgáló a törvényesség oldaláról véleményezi. Tulajdonképpen mozgástere nincs a testületnek, azonban ennek a hiánynak az előálltáért nem óhajtanak felelősséget vállalni. A hiány rendezésének a módja sem támogatható részükről, de erről majd hozzászólása végén kíván szólni. Jelzi, a szöveges részhez – ami véleménye szerint viszonylag korrekten került megírásra – néhány dolgot elmondana. Az előterjesztésben szerepel, hogy az év során tovább nehezítette az önkormányzat helyzetét az 1998. évről áthúzódó mínusz 620 M Ft-os zárszámadási eredmény. Ennek fedezetét is az 1999. évi költségvetés keretén belül kellett megteremteni. Ez az érvelés az 1999. évi költségvetés módosításakor indokolt, tavaly nyáron, amikor a testület módosította a költségvetést, ezt az érvet lehetett használni, mert akkor szembesült a 620 M Ft-tal, és lehetett az mondani, hogy ez nehéz dolog, mert rendezni kell. A zárszámadásban ennek a mondatnak nincs helye, ez inkább csak magyarázkodás, hiszen a költségvetés módosítása után, mikor már tudta a testület, hogy 620 M Ft-os hiánnyal zárt 1998-ról, akkor ezt nem hivatkozhatja meg a zárszámadási rendelet szöveges részében. Elfogadja magyarázkodásként, de érvként nagyon sután és csak megtámasztva állja ez meg a helyét.

33

Érdekes megjegyzést talált a megye szerepére vonatkozóan, és egyetért vele. Az illetékhivatalok – lehet, hogy nem csak baranyai eset ez – valahogy nem termelik az illetékbevételt, amióta a megyékhez került a feladat. Véleménye szerint nagyon nehéz lenne egy ilyen törvényt módosítani a parlamenten keresztül, hiszen nagy érdekszövevények hálózzák át. Miután az előző kormány alatt átkerültek az illetékhivatalok a megyékhez, akkor elmondták, ez rossz döntés lesz, ismerve a megyék intézményfenntartó szerepén túl nem mutató gazdálkodási képességeit. Tényként el kell fogadni, hogy az illetékbevételek területén nem egészen világos, mi folyik, és ez nyilván nehezíti a költségvetési tervezést. A Lakásgazdálkodási Alapról is részletesen írnak, világossá téve, hogy belső hitelként használja folyamatosan a város, és majd 2001-től három éven keresztül történő visszapótlási, visszafizetési kötelezettséggel történik a rendezés. Addig ezeket az összegeket a hitel részeként kell kezelni. Nagy Csaba bizottsági elnök úr felhívta egy nagyon fontos dologra a figyelmet, ha a legnagyobb számokat meg akarják keresni az 1999. évi költségvetés teljesülésekor, azaz meg akarják nézni, hogy mi segítette és mi gátolta a költségvetés teljesülését, akkor tulajdonképpen - ha 500 M Ft-os tételeket keresnek, amelyek döntő mértékben befolyásolhatták – kettő ilyent találnak. Az egyik a tárgyi eszköz értékesítés, ami mínuszba teljesült, még a módosításhoz képest is csak 55 %-ra, és nyilván egy tervezési hiba volt, illetve nem, hanem be kellett írni egy számot, hogy egyensúlyba kerüljön a költségvetés, noha jól tudta a Közgazdasági Főosztály, hogy ez nem teljesíthető. Viszont a helyi adók tekintetében még a módosításhoz képest is 15 %-kal túlteljesített a város, nem beszélve arról, hogy az eredeti előirányzathoz képest ez csaknem 30 %-os teljesítés. Nyugodtan kijelenthetik, hogy a város költségvetését helyi iparűzési adó túlteljesítése mentette meg az összeomlástól. Ez akkor is igaz, ha bárki sarkításnak gondolja. Ennek várospolitikai szempontból van jelentősége, ez talán az első év, hogy ez bekövetkezett, és egyértelműen az iparűzési adó volt az, ami mentőövet dobott a városnak. Ez pedig a vállalkozókkal szembeni közgyűlési hozzáállás, azaz a pécsi vállalkozó társadalom és a vállalkozók által foglalkoztatott munkavállalók által előállított termékek után befizetett iparűzési adó menti meg a várost, akkor át kell értékelni, milyen döntések születnek a közgyűlésben. Nagy felelősség van a testületen, pénzt pazarló módon, rosszul gazdálkodva viszi-e tovább a költségvetést, vagy tudomásul veszi azt, hogy mentőövet kapott a pécsi közösségtől, a pécsi társadalomtól, és ennek tudatában azt mondja, minden megszorításban partnerek. A tisztelt kormányzó többség figyelmébe ajánlja, semmilyen döntésnek, semmiféle morális alapját nem tudják odaadni, nem tudják megalapozni, és ettől kezdve nem lehet támogatni az ellenzék részéről semmilyen intézkedést, amíg ez a helyzet nem változik. Pontosan azért, mert a pécsi társadalom mentette meg a költségvetést az összeomlástól. Ezért ellenzékként mindenképpen azon lesznek, hogy keresse meg a közgyűlés azokat a tartalékokat, amelyeket nem szívesen emleget. Vegye számba a kötelező, nem kötelező feladatokat, mindig vissza fognak ide menni szigorúan hétről-hétre, napról napra, nem lesznek kíméletesek, és elmondják felvetéseiket, azért, mert ha ez

34 megtörténik, akkor léphet a közgyűlés az intézmények és egyéb más társadalmi rétegek felé a városban. Ennek a hiánynak a rendezése között szerepel egy összeg. Tulajdonképpen a 800 M Ft-nak a jelentős része – 121 M Ft – az első lakáshoz jutás követelés értékesítése. Ezt súlyos hibának tartják, két okból. Egyrészt azt is hibának tartották, amikor a költségvetés módosítása során a város értékesítette a lakáshitel állományt, és a követelést értékesítette az OTP-nek bizonyos százalékon. Nem a rossz adósok körében szerepeltek azok a személyek, akik ezen összeggel tartoztak a városnak. Egyrészt a hitelállomány nyilván áron alul került értékesítésre, hiszen nem rossz követelésről volt szó, másrészt pedig a következő testülettől vettek el évente mintegy 60-70-80 M Ft-os bevételt. Az első lakáshoz jutás követelés értékesítése még ennél is jobb adósi kör, mert fizet. Itt megint az történik, hogy a következő közgyűléstől évi átlagban 30-40-50 M Ft bevételt vesznek el évente, és egy jól fizető adósi körtől 58 %-os áron megszabadulnak. Miért nem az adósi körnek ajánlják fel 58 %-on? Van, aki akár 59 %-on is megveszi ezt a követelést. Miután az 58 % leírásra került, megint csak közgyűléstől vesznek el bevételt, és egy rendkívül jól fizető adósi körtől 58 %-os áron megszabadulnak. Mondhatják, hogy demagóg, de megkérdezi, miért nem az adósi körnek ajánlják fel 58 %-on ezt a lehetőséget, miért banknak? Elismeri, kicsit több munkát igényel, de ha már segíteni akarnak a költségvetésen, és ha már ilyen áron, akkor ne egy adott bankon segítsenek, próbálják meg, hátha az adósi kör képes 58 %-on egy összegben kifizetni ezt az adósságállományt. A város ez által ugyanahhoz a bevételhez hozzájut, és nem a bank fogja tovább “pumpolni” az adósokat. Mindezek figyelembevételével nem tudják támogatni a zárszámadást, “nem”mel fognak szavazni. Idéz a Magyar Hírlapból, ahol a polgármester úr azt mondta: “1999. az alapozás éve volt.” Reméli, építkezni nem kezdenek el. Bókay Endre: reagál Körömi Attila képviselő társa két megjegyzésére. Azon felvetésre, hogy eladták a lakáshiteleket, és ez egy nagyon rossz befektetés volt a következőt tudja válaszolni. Képviselő úr tudja, hogy épülnek lakások, vannak tervek, és végül is nem kivontak egy pénzeszközt az önkormányzat rendelkezéséből, hanem átfordítják konkrét tulajdonformára, és azoknak adnak juttatást, akik mindeddig kimaradtak akár a szocpol kedvezményekből, akár egyéb kölcsönök felvételének lehetőségéből, mert nem rendelkeznek annyi jövedelemmel, hogy az önálló életvitelhez szükséges lakást maguk számára megvásárolják vagy megépítsék. Ez a pécsi társadalom kb. 60 %-át jelenti, az ő számukra építenek lakásokat. Jelentős pénzeszközt fordítottak az elmúlt évben is - érdekes módon ez elkerülte képviselő úr figyelmét – olyan céllal, hogy használaton kívüli lakásokat vettek vissza, vásároltak, felújítottak lakásokat, és több mint 136 családnak biztosítottak lakáslehetőséget, lakhatási feltételeket. Látható majd a lakbéremelésről szóló önkormányzati rendeletben, hogy milyen rendkívüli kedvezményeket, juttatásokat ad az önkormányzat a szociális bérlakásokon keresztül. Körömi Attila képviselő úr azokról a kölcsönökről is szót ejtett, amit korábban az önkormányzat - a kormány által leutalt összegeket – 400-600 E Ft-ot

35 osztott ki azon pécsi polgárok között, akik vásároltak vagy építettek lakást. Ezek kamatmentes kölcsönök voltak. Nem annyira jó hitel ez a kamatmentes kölcsön, hiszen a legutóbbi lakásfejlesztési és gazdálkodási bizottsági ülésen – de mondható, majdnem minden ülésen – szerepeltek olyan kérvények, hogy törölje el az önkormányzat ezt a tartozást, vagy a meg nem kezdett fizetésre újra adjon halasztást. Több év óta sokan egy fillért sem fizettek ki, és ez az önkormányzatnak plusz munkát, adminisztrációs feladatot okoz. Mindez nem azt jelenti, hogy ez egy nyereséges vállalkozás lenne, amiből csak folyik a kasszába a pénz, hanem nagyon sok külön, egyéb munkával járó feladatot ró rájuk. Ha ezt az összeget sikeresen tudják értékesíteni, ez azt jelenti, hogy újabb lakásokat lehet a befolyó összegből építeni, tehát olyan tárgyi fejlesztésre, vagyongyarapodásra fordítják, ami nem támasztja alá képviselő úr véleményét. Nem tudja elfogadni azt, hogy ezt a pénzt felélik. Ez nem így van. Arra is felhívja a figyelmét, hogy 1998-tól kezdődően van Lakás Alap. Azóta gazdálkodnak, az előtt az önkormányzat – bármelyikről legyen szó – nem fordított erre gondot, nem épített lakásokat, nem törekedett arra, hogy ezt a meglehetősen súlyos problémát rendezze. Jelzi, az 1990-es években felnőtt egy új generáció, akik nem részesültek semmiféle juttatásban, ami az otthon megteremtést illeti, és ezt most fel kell vállalni. A Pécsi Önkormányzat összhangban, talán meg is előzve a kormányprogramot, törekszik erre. Körömi Attila képviselő úr iparűzési adóval kapcsolatosan azt említette, hogy pécsi polgárok, pontosabban a pécsi vállalkozók megmentették a város költségvetését. Erről van szó, a mindenkori központi kormányzatok törekvése, hogy lehetőleg a nagy városok minél nagyobb bevétellel biztosítsák a saját kiadásaikat, fedezzék költségeiket. Az, hogy az iparűzési adóban ilyen jelentős növekedést értek el, ez nem szégyen, hanem éppen egy nagyon pozitív folyamat. Nem osztja abban sem képviselő úr véleményét, amikor idetelepülnek múlti cégek, kereskedelmi, egyéb ipari központok, – és egy regionális szerepet is betölt a város – az iparűzési adót mentőövként fogják fel. Semmiféle erkölcsi megokolása nincs annak indoklására, hogy valamiféle alamizsnaként fogadják el ezt az adót. Igen is ezen cégeknek ezt a pénzt meg kell fizetni, és a világon mindenütt ezt teszik, talán többet is fizetnek, mint Pécsett vagy Magyarország nagy városaiban, és ebből élnek a helyi önkormányzatok. Éppen ezek azok a bevételek, amit erősíteni kellene, és nem csak az iparűzési adót, hanem más adótípusokat is, hiszen a város által megtermelt feltételeket, infrastruktúrákat és egyebeket használva tudnak működni ezek a vállalkozások. Nagyon jó gondolatnak tartja – Körömi Attila képviselő úrral szemben – azt, hogy az iparűzési adó bevételként növekszik, és erről a város egyre többet tud felhasználni saját működésének fedezésére. Körömi Attila: valószínű rosszul fogalmazott az előbb, ezért még egyszer elmondja, Bókay Endre képviselő társának, hogy két fogalmat, két folyamatot szét kell választani. Az egyik folyamat az, hogy a helyi iparűzési adó részaránya folyamatosan nő, főként a nagyobb városok költségvetésében. Kedvező folyamatról van szó, melyet senki nem óhajt gátolni, mindenki csak üdvözölni tudja. Az ily módon folyamatosan, a költségvetésben mind nagyobb százalékban megjelenő helyi iparűzési adó a tervezetthez képest

36 hogyan teljesül. Az a másik kérdés, erről a különbségről beszélt, azaz arról, hogy a város által tervezetthez képest a helyi vállalkozások az általuk foglalkoztatott alkalmazottak munkája révén csaknem 30 %-kal nagyobb iparűzési adót fizettek be. Ezen nem búslakodott, hanem örült. Tehát nem arról beszélt, mint amiről képviselő úr. Természetesen ehhez hozzá lehet állni hűvös racionalitással is, hogy az a dolguk, fizessenek, aztán kész, ezt mondja képviselő úr. Ezzel szemben véleménye, nem megköszönni kell, csak óhatatlanul van társadalompolitikai üzenete annak, hogyha egy nehéz helyzetben lévő város a tervezethez képest több mint 30 %-kal többet fizető helyi vállalkozói réteg, az általuk foglalkoztatottak részéről termelt áru révén tulajdonképpen megsegíti a költségvetést. Nem karitatív módon segít, a “segít” szónak itt teljesen más a mondatszerkezeti értelme. Nem kíván versenyt hirdetni ebben a témában, mert a tények meglehetősen egyoldalúan döntenék el az eredményt az előző két testület javára, de hogy lehet összehasonlítani 8 évet 2 évvel? Sehogyan sem, ezért nem versenyt hirdet, pusztán néhány tényt mond. Az előző két testület nagyságrendekkel több családot juttatott lakáshoz, nem drága építkezésekkel, hanem első lakáshoz jutók kamatmentes kölcsönével. Tessék megkérni a Lakásfejlesztési és Ingatlanhasznosítási Csoporttól az adatokat, meg kell kérdezni, az ilyen típusú kölcsönnel hány ezer első lakáshoz jutó élt, mennyien vettek lakást, hányan építettek, bővítettek házat. A számokat össze kell adni, tudomása szerint a számokkal elég nehéz vitatkozni. Összehasonlítást kell végezni azzal, hogy 1998. október 18. óta mi történt a pécsi lakásgazdálkodás területén. Ezt a versenyt nem hirdeti meg, mert nem lenne ferr, mert eleve nyert az előző két testület, hiszen hogy lehet két év alatt annyit építeni, mint amennyit 8 év alatt az előző két testület tett azáltal, hogy több ezer családot hozzásegített lakáshoz. Ebből van az az adósságállomány, amelyet el kívánnak adni 58 %-ért. Ezt elég nehéz cáfolni. Ez a rendszer megszűnt, nem működik tovább, de az előző közgyűlés, és az azt megelőző sokat tett az első lakáshoz jutók segítésében területén, és természetesen a lakásfelújítások, a lakáskorszerűsítések, a lerobbant lakások felújítása, és pályázatok útján történő odaítélése, ez mind működő program 1990. óta. Ebben semmilyen új találmány nincs. Lakásépítés valóban most lenne először, de ha jól tudja, az Aidinger úton még nem kezdődött el semmi, a Littke úton folyik valami, amiről nem nagyon tud senki semmit a városban, mert nem önkormányzati pénzből valósul meg az építkezés, meg kell nézni, mi történik ott pontosan. Önkormányzati lakások építése még nem kezdődött el, de ez történjen meg, mert e mellett vannak, csak azt nem szabad állítani, - nem ferr módon – hogy az előző két testület nem tett semmit lakásfronton. Nagyon sokat tett, erre vonatkozóan meg kell kérni a számokat, és ki fog derülni minden. Erre kéri képviselő urat. A biztonság kedvéért szintén meg fogja kérni ezeket a számokat, már csak azért is, mert nem bízik abban, hogy Bókay Endre képviselő úr megkéri az adatokat a Lakásfejlesztési és Ingatlanhasznosítási Csoporttól. Többen hivatkoztak a könyvvizsgálói jelentésre. Szükséges leszögezni, hogy a könyvvizsgálói jelentés csak abból a szempontból vizsgálja a zárszámadást, hogy törvényesen számolták-e a bevételeket és a kiadásokat. Azaz bármelyik könyvvizsgáló hihetetlenül precízen tudja véleményezni a jól

37 lekönyvelt, csőd felé robogó vállalkozást is. A könyvvizsgálói jelentés nem a tartalmi jelentésekkel foglalkozik, hanem azzal, hogy az 1999. évi költségvetés végrehajtása során a főkönyvelőség törvényesen végezte-e a dolgát. Körülbelül ez a munkájának a döntő része, és nyilván elemzi azokat a folyamatokat, amelyek kedvezőek vagy kedvezőtlenek a város vagyongazdálkodására és költségvetésének alakulására tekintettel. Papp Gábor: ahogy a zárszámadást nézi, az a mondat jut az eszébe, amit nem tudja feltűnt-e - az elmúlt időszakban elég gyakran emlegetnek: “Már akkor megmondtuk, hogy nem lesz ez így jó.” Nagyon sok ilyen ügy volt, amikor nem biztos, hogy megfelelő körültekintéssel jártak el bizonyos dolgokban a várost vezető koalíció tagjai, és így látja ezt a tavalyi évi költségvetés összeállításával kapcsolatban is. Ebből talán a legkirívóbb adat, amiről akkor is sok szó esett, és mondták, teljesen irreális és csak a költségvetés technikai összeállításával magyarázható, ez a tárgyi eszközök értékesítése, ami 1.3 Mrd Ft-ra lett beállítva. Mindenki tudta, hogy ez teljesíthetetlen, és lám, alig 55 %-on sikerült teljesíteni. Mondhatna erre erősebb szavakat is, de úgy fogalmaz, hogy nem volt valós az a költségvetés, ami akkor összeállításra került. Ha jól emlékszik, Bókay Endre képviselő társa azt mondta a hitelekkel kapcsolatban, hogy ezek átfordításra kerülnek, és ebből új lakások épülnek, és az értékesítésből befolyó összeget is erre fordítják. Nem teljesen érti, mert vagy Bókay képviselő társa nem mond teljesen igazat, vagy pedig az előterjesztő polgármester úr sem, mert az előterjesztésben az áll, hogy az értékesítés azért szükséges, és azért kell, hogy a befolyó összeg a tavaly keletkezett hiányt fedezze. Ha valami azért jön be, hogy az elmúlt évi hiányt fedezze, akkor abból elég nehéz a következő évben lakást építeni. Nem beszélve arról, hogy a Lakás Alap jelentős része belső hitelként funkcionál most is, és nem ebből épülnek a lakások. Magának a kezelésnek a módjával is vannak fenntartásai, hiszen be van építve a hiány kezelésére a 4.) pontban a Pécs belváros 10. sz. tömb értékesítésére 240 M Ft, holott itt egy olyan elkötelezettség van, amely összeg jelentős részét vissza kell forgatni ezen a területen közműfejlesztésre, tehát nem kezelhető effektív bevételként, mert a telek értékesítési összege ennél lényegesen kevesebb. Vita is folyt arról, hogy kisebb összegen adják-e el a telket, és a vállalkozó vállalja a közmű beruházást, vagy nagyobb összeg folyjon be a számlára, és az önkormányzat vállalja a közmű beruházást. Ez utóbbi mellett döntött a testület, tehát ez a bevétel csak technikailag jelent ennyi pénzt, mert rögtön kiadásként kell szerepeltetni, mert elkötelezettség van erre. Összességében frakciója véleményét erősíti meg, a tavalyi költségvetés nem volt megalapozott. Ahogy polgármester úr nyilatkozott, hogy ez volt az alapozás éve, akkor nagyon szomorúan néz az elkövetkező évek elébe, és reméli, nem folytatódik az a tendencia, amely polgármesterség alatt évi 200 M Ft-tal fog növekedni minden évben a kintlévőség és a hiány.

38 Bókay Endre: nem csak Pécs város van nehéz költségvetési helyzetben, hanem az ország összes nagy városa. Az okokat mindenki jól ismeri, nem kell leszűkíteni erre a városra, meg kell nézni az ország többi hasonló települését. Vannak városok, amelyek kapnak központi támogatást beruházásokra, és vannak, amelyek nem kapnak. El kell olvasni Kaposvár polgármesterének nyilatkozatát, évente a központi kormányzattól 5 Mrd Ft-ot kap beruházásra. Pécs város ilyenből nem részesült. Nem sajnálják Kaposvártól, nagyon örülnek, hogy fejlődik a város, és kapja is meg ezt az összeget, de azt szeretnék, ha hasonló fejlesztésekben részesülne Pécs város is. Kevésbé lennének ilyen nehéz helyzetben, sokkal könnyebben tudnának gazdálkodni. Visszatérve a kikerekedett lakásvitára, Körömi Attila képviselő társának válaszolja, hogy amit az előző év április 1-jén előterjesztettek szociális bérlakás építési programot, - kb. 30 oldalas anyagról van szó – abban van egy táblázat, amely azt taglalja, hogy a 400 és 600 E Ft-os kölcsönöket – a központi kormányzat által leosztott pénzeket felosztja az önkormányzat, azt lakásvásárlásra és lakásépítésre fordíthatták – az igénylők átlag 80 %-a nem tudta felvenni, mert nem rendelkezett annyi önrésszel, hogy ebből megoldhassa a lakásvásárlást vagy megkezdje az építkezést. Ez a csatorna bedugult. Képviselő úr az előbb azt említette, – kellő személyeskedő hangnemben – nem bízik abban, hogy kikéri az adatokat a Lakásfejlesztési és Ingatlanhasznosítási Csoporttól. Jelzi, ezt már régen megtette, ha elolvasta volna a tanulmányt, akkor képviselő úr is tájékozottabb lett volna. Mivel látták, hogy ezek a kölcsönök nem segítik a polgárokat a lakásépítéshez, megnézték a statisztikai adatokat is, és ez időtájt mélypontra zuhantak vissza a magánerős lakásépítések Pécsett is, mint az országban mindenütt, és 400-450 lakás épült fel összesen. Ehhez nyilván segítséget nem jelentettek ezek a kölcsönök, hiszen nem rendelkeznek a kérelmezők elég önrésszel, hogy kiegészítsék ezen pénzeszközöket. Ma, amikor a központi kormányzat hozott egy kamattámogatásos rendszert, egy újabb hitellel próbálja segíteni a lakásépítést, ezt örömmel veszik, de sajnos látják, ez az út is bedugult, hiszen nagyon sokan nem rendelkeznek olyan anyagi forrással, havi rendszeres bérrel, amelyre a bankok bármiféle kölcsönt adnának. Továbbra is fenn kell tartaniuk azt, hogy nem osztogatnak pénzt azoknak, akik már esetleg rendelkeznek annyi erővel, hogy minden segítség nélkül amúgy is tudnak lakást építeni, hanem azoknak teremtik meg a lakáslehetőséget, akik több éven keresztül spórolva, majd, ha a gazdasági helyzetük is kedvezőbbé válik, önálló lakást tudnak építeni. Felhívja továbbá képviselő úr figyelmét, hogy az előző 8 év során 21 ezer lakást eladtak, ami itt maradt a nyakukon, az a 4600 lakás, melynek nagyobb része kritikán aluli. Azért nem keltek el ezek a lakások, mert használhatatlanok voltak az érintettek részére. Nem kis anyagi erőt fordítanak most arra, hogy ezeket felújítsák és rendbe hozzák. Az az örökség, amelyre Körömi Attila képviselő úr oly büszkén hivatkozik, sajnos nagyon terhes örökség. Beszéljenek arról is, hogy több mint 4 Mrd Ft-ot szedtek be az eladott lakások után a korábbiakban, amiért átlagban 170 E Ft-ot kértek. Nyugodtan mondhatják azt, hogy kicsit elherdálták a város vagyonát. Azonban az előbbiekkel kapcsolatban nem tiltakoznak, nagyon

39 jónak tartják, hogy a lakások eladásra kerültek, mert úgy érzik, a város polgársága a rendszerváltásból valamilyen formában ebben az esetben részesült. És ezt csak támogatni és üdvözölni tudják. Most egy olyan helyzettel állnak szemben, amit a jövőre nézve meg kell oldani, és ezt másképp nem tehetik, mint hogy lakást építenek. A kölcsönökkel, a pénzmozgással, a beszedett összeggel kapcsolatban megjegyzi, nem tudja, mennyire ismeri képviselő úr a banki folyamatokat, de elmondja, a pénz ugyanolyan vagyontárgyként viselkedik, mint bármely más dolog, akár egy gépkocsi, lakás, földterület, stb. A pénznek van egy jelenlegi értéke, van jövőbeli értéke, hiszen azért teszik be betétre, mert kamatozni fog, és annak a jövedelmére apellálnak. Ha az önkormányzat rendelkezik 300 M Ft-tal a bankban, és azt ma ki akarja venni, mert az csörgedeztetve kapja meg, ennek van egy értéke. Ez nem eltékozlás, hanem azt mondják; hogy 300 M Ft, ami kb. 15 éven keresztül fog kisebb – nagyobb mértékben becsörgedezni az önkormányzathoz, ha ezt ki akarják váltani, akkor az önkormányzat – mivel a banknak van ilyen szerepe, és nem az önkormányzat veszi be a kölcsönöket és gyűjti össze - átadja egy banknak, amelyik a beszedéssel törődik majd, és kiszámítja nagyon pontosan, hogy 15 év múlva esedékes 300 M Ft ma 2000-ben mennyit ér. E szerint fogja az összeget kifizetni. Kéri, szíveskedjen képviselő úr ezeket a tényeket tudomásul venni, és megkéri, hozzászólásaival a személyes megjegyzésektől tartózkodjon. Dr. Kunszt Márta: elmondja, nem nagyon szokott gazdasági ügyekben nyilatkozni, de ír egy tanulmányt “Pécs politikai térképe” címen, és végignézte a város költségvetéseit 1990-től, és ennek fényében megnézte az 1999. évi zárszámadást is, hogyan alakultak az arányok. A következőket állapította meg: 1996-ban volt az a fordulópont, amikor a város úgy finanszírozta az az évi költségvetését, hogy a városi hozzájárulások nagyobb összeget tettek ki, mint a központi támogatások. Sajnos 1996-tól 1998-ig ezt csak hitel felvételével tudta a város megfinanszírozni, viszont éppen az 1999es költségvetésnél van először az, a városnak a saját bevételei olyan jelentős mértékben nőttek az iparűzési és a személyi jövedelemadó fényében, hogy igazából a hitel felvétele nem nőtt. Ez a sáv nem szélesedett ki, és ezt egy rendkívüli fordulópontnak tartja, mégpedig azért, mert ez már a kilábalásnak a jeleit mutathatja, hogy a város a saját bevételeiből egyre többet tud nem csak a működésére, hanem már a maga elé tűzött célok megvalósítására is majd fordítani. A másik dolog, ami miatt szót kért, az iparűzési adóval kapcsolatos vita. Hangsúlyozza, egy rossz értelmezést mondott Körömi Attila, mert az adók arra valók, hogy a közösségnek a célkitűzéseit megvalósítsák. Nagyon örül annak, hogy Pécsnek ilyen jelentősen nőtt az iparűzési adója, egyrészt azért, mert ez az önkormányzatiságnak a valóságos fedezetét adhatja, tehát a város a saját bevételeivel tud gazdálkodni. Ezt úgy értékeli, túl vannak azokon a szűk esztendőkön, amikor csak telepítették ide az ipart, melynek igazából még nem volt hozadéka. Kezd megjönni annak a koncepciónak az eredménye, amit 1990-től a város végez, és megpróbálja új fajta pályára állítani a város gazdaságát. Ez független attól, milyen összetételű volt a képviselő-testület. Reménykedik abban, hogy fordulóponthoz értek, és most

40 már a növekedés jön és nem a szűkölködés. Persze ehhez az is szükséges, hogy ezek a kondíciók megmaradjanak törvényileg, hiszen ha másfajta adóelosztás lesz országos szinten, akkor megint gondolkodhatnak azon, milyen bevételi forrásokat keressenek. Úgy gondolja, hogy most a város elérkezett arra a pontra, ha jól gazdálkodnak, akkor a kibontakozás felé mehetnek. Nagy Csaba: kibontakoznak 800 M Ft-os hiánnyal, mondhatná ezt is. Nem igazán örül ennek a kibontakozásnak, mert ha továbbra is így állnak, és 200 M Ft-tal nő ez a hiány zárszámadáskor, akkor nem tudja, mi lesz 2002-ben, de az biztos, nagyon sok pénzt kell ismét előteremtenie a városnak. Beszélnek a zárszámadásról, a 800 M Ft-os hiányról, de azt sajnálja, hogy a vita jelenlegi szakaszában nem igazán arról, ez hogyan állhatott elő, és mit kellene tenni azért, hogy ne maradjon továbbra is fent. Egy biztos, a 800 M Ft-os hiányt 730 M Ft értékéig vagyonfeléléssel pótolják, tehát vagyont adnak el annak érdekében, hogy ez a hiány eltűnjön. A 800 M Ft az 1999. évi gazdálkodást jellemzi, és ezt abszolút nem nevezné sikeresnek, sőt. Bókay Endre képviselő úr felszólalásával kapcsolatban elmondja, ugyan nem téma a lakásgazdálkodás kérdésköre és koncepciója, de egy biztos, több tanulmány is készült, illetve egy nagy tanulmány az előző ciklus elején, ami leírta azt, hogy Pécsett a lakásszámot tekintve nincs hiány, inkább a lakásmobilitásban van hiány, és e tekintetben egy egységes koncepciót kell majd nem csak városi, hanem országos szinten is elkészíteni. A kormány az új lakáshitelezési rendszerrel egy nagyot lépett e tekintetben. Egy valamit tudomásul kell venni, minimálbérből a világon sehol nem lehet lakást építeni. Nyilván ez a program azokon a rétegeken kíván elsősorban segíteni, akik olyan jövedelmi helyzetben vannak, hogy hosszú távon elkötelezettségeket vállalhatnak olyan nagyságrendű hitelekre, amelyek kinyílnak számukra. Nyilvánvalóan ez a társadalomnak csak egy rétege, éppen ezért – ha mindenki figyelt és alaposan figyelemmel kísérte a híradásokat – a kormánynak lesz egy olyan programja, amely a szociális lakásépítésre fog javaslatokat tenni. Reméli, ha nem is oldja meg a problémákat, viszont valamiféle megoldási javaslatokkal előáll. Igazából azt sajnálja, hogy nem sikerült városi szinten egy olyan koncepciót alkotni, amit közösen tudtak volna elfogadni. Nagyon sokszor olvasható az újságban, hogy lakásépítések folynak Pécsett, ugyan nem tudja, milyen pénzből, mert a költségvetési sorok között ez nem jelenik meg. Számára éppen ezért mindez nagy titok, és homály lengi körül a témát, de mindegy, ez előbb – utóbb ki fog derülni. Gyakorlatilag egy olyan szelethez nyúlt hozzá az önkormányzat, ami nyilván nagyon lényeges, viszont mindenképpen bővíteni kellene. Az a rendszer, ami 1995-1996-ban működött, jó volt, még akkor is, ha nagyon sokan nem tudták igénybe venni az építési és vásárlási kölcsönöket, a 400 és 600 E Ft-ot, ami akkor nagyon nagy pénz volt, hiszen jelentősen olcsóbbak voltak a lakásárak. Akkor egy másfél-kétszobás lakást 1-1.5 M Ft között meg lehetett vásárolni. Ez tehát nagyon jelentős kölcsön volt azoknak, akik akkor vásároltak lakást. Mindez azt bizonyította, hogy a pályázók nem mérték fel kellőképpen az anyagi teherviselő képességüket. Erre volt egy válasz, pótlistákat készített abban az időben a Lakásügyi Bizottság, ahol

41 előrelépések kölcsönöket.

történtek, évente több százan vehették fel

ezeket a

Ebben az időszakban indult el az a program is, – a városvezetési irányításuk alatt – hogy a romos lakásokat megpályáztatták, és akik felújították, azok ily módon juthattak lakáshoz. 1995-1996-ban indult el az a program is, hogy az önkormányzat nyakán maradt lakásokról egy új elvi lakbérrendszert dolgoztak ki, amely egyébként a mai napig is működik, és akkor az országban is egyedülálló volt. Korrigálni kellett az évek során, de ez a rendszer működik, és a mai előterjesztés is – a 10.) napirendi sorszám alatt – erre a rendszerre alapul. Szembesült azzal az önkormányzat, hogy azok a lakások, amelyek a nyakán maradtak, nagyon rossz állapotban vannak. Nem az önkormányzat miatt, hanem azért, mert volt a PIK Vállalat, amely gyakorlatilag semmit nem költött arra, hogy felújítsa ezeket a lakásokat. Nagyon alacsony volt a bérleti díj rendszer is. Kialakult egy konstrukció, amely az évek folyamán működött, és van némi forrás arra, hogy ezt visszaforgassák lakásfelújításra. Lehet vagdalkozni, hogy “Önök nem csináltak semmit, mi nem csináltunk semmit”, lehet számháborút folytatni, de úgy gondolja, elindult egy folyamat, ami mindenképpen pozitív. Jelen pillanatban most elképzelések szintjén vitatkoznak egymással, ezen meg lehet sértődni, lehet mindenféle csúnya dolgot kiabálni a másikra, de azt gondolja, ettől még nem lesz jobb a lakáshelyzet. Körömi Attila: ha jól megfigyeli a testület, akkor minden költségvetési zárszámadási vita - Bókay képviselő úr hozzászólását követően - lakásvitába csap át. A FIDESZ frakció tagjai hozzászólásaikban nem érintettek lakásgazdálkodási részeket. Véleménye szerint mindezt úgy lehetne kezelni, hogy a Közgyűlés egy napirendi soron belül, kiemelt napirendi pont keretében lefolytat egy lakásgazdálkodási vitát, így mindenki véleménye, érvelése elhangozhat. Ha már elhangzottak vélemények – mindig az volt a frakció elve- akkor ne maradjanak elvarratlan szálak, még akkor sem, ha nem tartozik szorosan a tárgyhoz. Azt mindenképpen hozzá kell tenni, hogy azért sem tartja helyesnek a múltba történő mutogatást, akkor, amikor nincsenek jelen azok a személyek, akik abban az időben jegyezték az üléseket. Az ilyen jellegű vitákat nyilván Kunszt képviselő társa – és még néhányan – élvezik, mert nem mindegy, hogy mi történt az elmúlt 10 évben, ami mégiscsak történelem volt – de nem a napirendről szólnak. Arra kéri Bókay képviselő urat, hogy amennyiben lehetséges, ne feltétlenül foglalkozzon a két előző ciklussal, akkor, amikor a két polgármester már nem tagja a testületnek. A konkrét felvetéséhez annyit fűz hozzá, hogy más városok költségvetésével is lehet példálózni, de akkor konkrét költségvetési számokat kell mondani. Veszélyesnek tartja, hogy olyan példákat hoz fel, amely mögött nincsenek tényleges számadatok. Nem lehet tudni, Kaposvár mekkora összeget kap. Csak a költségvetés ismeretében lehetne megállapítani, hogy valós dolgokat állított vagy sem. Ma már mindenki előtt ismert, hogy “történelmi lépés” volt az, amikor a legtöbb nagy város értékesítette bérlakás állományának legnagyobb részét. Mindez, még akkor is megtörtént, ha a városvezetők már tudták – a lakásgazdálkodási szakemberekkel együtt – hogy a demokráciában működő országokban a lakások- a magántulajdon és a bérlakások - aránya nem olyan, mint a mai

42 Kelet-európai országokban. Ez szintén azt bizonyítja, hogy 1991 történelmi pillanat volt, mert a szakma és a városvezetők tudta ellenére, mindenkinek egyetlen-egy módja volt, hogy megszabaduljon a lakásoktól. Olcsón értékesítették az ingatlanokat, mentesítve a következő testületeket a –magas költségekkel járó – felújításoktól. Egyetért Kunszt képviselőtársával, mert valószínűsíthető, hogy félreértés történ. Véleménye szerint, ha a város nem vár többet az iparűzési adóban a helyi vállalkozó társadalomtól, mint kb. 2 Mrd Ft-ot, és a vállalkozók mégis befizetnek 3,1 Mrd Ft-ot, akkor azt lehet mondani, hogy segítettek a város költségvetésén. Természetesen a kötelezettségüket teljesítették, de a város nem várt ekkora összeget. Frakciója a lakásvitát nem óhajtja folytatni, de amennyiben a továbbiakban is szóba kerül, akkor minden alkalommal reagálnak az elhangzottakra, azokat igyekeznek információik alapján cáfolni és helyére tenni. Visszaérkezik a terembe dr. Toller László polgármester. Dr. Toller László: az elmondottakból úgy tűnik, mintha nem is a zárszámadás vitája folyna. Az elmúlt év értékelése a hozzászólók többségénél elmaradt. Nem történt meg annak a folyamatnak a bemutatása, amely az elmúlt év költségvetési, gazdasági folyamatait jellemezte. A Pénzügyi Bizottságtól azt várta volna el, hogy reálisabban értékeli azt az erőfeszítést, amelyet többségében a teljes Közgyűlés tanúsított a költségvetés jobb állapotának létrehozásáért. Rengeteg olyan döntést hoztak – együtt – amely a kiadási oldalon, teljes konszenzust eredményezett, a bevételi oldalon viszont – bizonyos oldalakról – meglehetősen hiányos volt a támogatottság. A kritika számára azért érthetetlen, mert számszerűségében sem köszönnek vissza azok az eredmények, amelyeket ez a Közgyűlés, az elmúlt év nehéz gazdasági viszonyai között, nehéz bevétel-teremtési feltételek között elért. Néhány tényre szeretné felhívni a közvélemény figyelmét, mert a sajtóban már nem azok a számok jelentek meg, amelyre korábban már több képviselő utalt. Reálisabb lett a számszerűsége, a mögöttes tartalom értékelése viszont árnyaltabb megfogalmazást kíván. Gondol itt arra, 1999. március 31-én a működési hitelállománya a városnak 1.889 M Ft, ma működési hitele Pécsnek nincs. Hozzáteszi, hogy egyetlen fillér nincs abból az 1 Mrd Ft-ból igénybe véve, amelyet a költségvetésben elfogadtak. Ez a folyamat mutatja talán a legjobban, hogy a városban fegyelmezett – nehéz helyzetben is – szakszerű és kemény gazdálkodás folyik. A sajtóban viszont napvilágot látott, hogy 1 Mrd Ft-os hitelt már felélte a város, vagy a másik, hogy 400 M Ft-ot használtak fel a hitelből. Fél információkból nem lehet a közvéleményt tájékoztatni. A város, fejlesztési hitelállománya összességében ugyanakkora, amennyit örökölt az előző évekről, 764 M Ft. Az elmúlt évi Közgyűlés hozott olyan döntést, - amelyet alapjaiban senki nem vitatott, legfeljebb támadott – hogy ezt a hitelállományt 5 évre elnyújtva, 14 hónapos moratóriummal, hosszú távú és nagyon kedvező feltételek között visszafizetendő hitellé alakította az Önkormányzat az éves költségvetések terheit jelentősen csökkentve. Amíg 1999. január 1én semmi összeg nem volt a város kasszájában, 2000. március 31-én már 557 M Ft volt a készpénz. Ez azt mutatja, hogy folyamatos likviditási gondja, csak az elmúlt év augusztusában volt az Önkormányzatnak, melyet

43 megoldottak. 2000. április 27-én a város pénzkészlete 420 M Ft, amely az Önkormányzat történetében – úgy, hogy működési hitele nincsen – nem nagyon fordult elő az elmúlt 10 évben. Amikor a zárszámadás készítése folyik, három dolgon kell elgondolkodni. Jó volt-e a költségvetési tervezés 1999-ben? Véleménye szerint megfelelő volt azzal együtt, hogy tudták az 1,3 Mrd-os ingatlanértékesítést – vagyis vagyonfelélést – nem kívánják teljesíteni. Ez nem is történt meg, de az Önkormányzat likviditása december 31-ig folyamatos volt. Hangsúlyozza, hogy 1 hónap volt kivétel, mely a nyári szabadságok előtti időszakra esett. A bérkeret forrását nem teremtette meg a város úgy, hogy rengeteg kintlévősége volt, és csak a behajtásról kellett gondoskodni, melyet meg is tett. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a valós zárszámadási hiányt megfelezték a tavalyi évhez képest, - az elhangzott nyilatkozatok ellenére- nem növelték. A tényleges zárszámadási hiány 620 M Ft volt – az egyéb kötelezettségvállalások nélkül – az elmúlt évben. Ebben az évben a kb. 400 M Ft-os kötelezettségvállalással együtt – amely felhalmozási célú – lett 720 M Ft, melyből 320 M Ft a valós költségvetési hiány, így közel a felére lett lefaragva. Amikor az elmúlt év gazdasági, költségvetési folyamatait elemzi a testület, ezeket a számokat, és tényeket nem érdemtelen figyelmen kívül hagyni. Az természetes, hogy ezzel nem szabad megelégedni. Amikor a fejlesztési folyamatokat értékelik, figyelembe kell venni, hogy az ez évi költségvetés már úgy készült, hogy a felhalmozási jellegű bevételek és kiadások közel azonos értéket képviselnek, tehát egy olyan fejezetet képeznek, akkor ma már bizonyítható, hogy az Önkormányzat nem működésre kívánja fordítani – a vagyonfelélésnek nevezett folyamatból – a bevételek többségét, hanem fejlesztési célokra. Ebben egyetlen rontó tényező van, hogy a fejlesztések nem megtérülő beruházások. Sajnos a következő évek gazdasági folyamataiban is azzal kell számolni, hogy a nem megtérülő beruházások kerülnek előtérbe, kivéve az ISPA pályázathoz kapcsolódó jövőbeni kötelezettségvállalások, amelyek kommunális jellegűek, így hosszú távon árbevételt jelentő beruházásokat jelentenek. Itt a víz- és csatorna-beruházásokról van szó, de az utak állapotára vonatkozó és a közvilágítással kapcsolatos feladatok nem hoznak megtérülést. Az elkövetkezendő 7-8 évben ezekre az utakra kell a városnak a legtöbbet fordítania. Lehetnek olyan ügyes technikai lépések, amelyek a korábbi időszakot nem jellemezték. Példaként mondja, úgy értékesít az Önkormányzat területeket, hogy a város maga készíti el az infrastruktúrát és annak fedezetét az értékesítésből biztosítja. Az a megoldás is lehetséges, hogy a vállalkozó maga vállalja át - melyre példa az Ágoston tér - az infrastrukturális fejlesztést, és ez a befektetés a későbbiekben megtérül számára. Összességében azt lehet mondani, hogyha nem is magabiztos, de a könyvvizsgálói jelentéssel egyezően az elmúlt évben költségvetési és gazdasági fordulat volt a városban. Úgy érzi a működési kiadások tekintetében, az intézkedések részben meghozták az eredményt. A 2000. évi gazdasági évben, ugyanazt a kemény eltökéltséget és fegyelmezett gazdálkodást szeretné megvalósítani, amely az elmúlt évet jellemezte. Mindezt úgy kívánja végrehajtani, hogy a belsőellenőrzések tapasztalatait hasznosítani fogja a város. Jelzi, hogy ma már nem csak a számszaki, műszaki, technikai előírások hiányának problémája jelenik meg a költségvetési gazdálkodásban, hanem valós gazdálkodási fogyatékosságok

44 is. Ezért azt kéri, hogy a következő napirendek tekintetében a testület támogassa a centrális gazdálkodással kapcsolatos elképzeléseket. Megköszöni képviselőtársainak az érdemi észrevételeket, továbbá azt, hogy nem támadó jelleggel hangzottak el vélemények. Két kivétellel, minden olyan észrevételt megfontolnak, melyet ellenzéki képviselőtársai jeleznek. A városfejlesztési elképzeléseket nem hajlandóak feladni, a másik pedig, hogy a korszerű gazdálkodásra való áttérés feltételrendszerét ki kívánják alakítani. Ehhez kéri képviselőtársai támogatását és a zárszámadás elfogadását. Dr. Ujvári Jenő: további hozzászólás hiányában, szavazásra bocsátja a rendeletet. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 26 igen, 8 nem szavazat ellenében, 6 tartózkodás mellett megalkotta a 19/2000.(05.08.) számú rendeletét az 1999. évi költségvetés végrehajtásáról A változatlan tartalommal elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 1. számú melléklete Dr. Ujvári Jenő: kéri a szavazást a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a testület 26 igen szavazattal, 6 nem szavazat ellenében, 5 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 161/2000. (04.27.) sz. határozata az 1999. évi felhasználható pénzmaradvány negatív összege miatt keletkezett 2000. évi költségvetési hiány fedezetéről Az 1999. évi zárszámadás negatív pénzmaradványa: 794.874 eFt. A Közgyűlés az 1999. évi negatív pénzmaradvány fedezetéül az alábbi többletbevételeket jelöli meg: 1.) BIOKOM bérleti díj – vállalva a felhalmozási hányad szükség szerinti visszapótlását

50.515 eFt

2.) Miléva úti telekértékesítés (128/2000.(03.30.) Kgy.h. 25.000 eFt 3.) Listás ingatlan többletértékesítés 4.) Pécs Belváros 10-es számú tömb értékesítése

4.485 eFt 240.000 eFt

5.) Verseny u. 19. telephely értékesítése

288.792 eFt

45

6.) BÁZIS DÉV FA. többlet értékesítés 7.) Baranya Megyei Önkormányzat gyermekvédelmi szakellátás 1999. évi többletfinanszírozásának elszámolás

48.833 eFt 16.200 eFt

8.) Első lakáshoz jutás követelés értékesítése (58 %) 121.049 eFt Összesen:

794.874 eFt

A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztály vezetőjét, hogy az e döntésnek megfelelő változásokat a 2000. évi költségvetés egységes szerkezetű módosításakor – a pénzmaradvánnyal és elkötelezettségeivel egyidejűleg – vezesse át. Határidő: Felelős: Kapják:

A költségvetés legközelebbi egységes szerkezetű módosítása; dr. Tolnai Márta, a Közgazdasági Főosztály vezetője. Dr. Toller László polgármester, Soó László, bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Jeszták Lajos, dr. Sohár Endre főosztályvezető

Dr. Ujvári Jenő alpolgármester visszaadja az ülés vezetését Dr. Toller László polgármesternek. Körömi Attila: ügyrendi hozzászólásában elmondja, véleménye szerint annak ellenére, hogy dr. Vajda János kérése volt - a Közgyűlés hibázott, amikor a 13. sz. napirendi pontot zárt ülésre tette át. Az új igazgató kinevezése történhet zárt ülésen, de ezen napirendi ponton belül tárgyalja a testület az EEI jelenlegi, vagy régi igazgató lemondását is. Amennyiben ő nem kérte a zárt ülési tárgyalását, akkor nem lehet megtenni, hogy a rá vonatkozó vitát, véleményeket, álláspontokat ott mondja el a testület. Véleménye szerint nincs joga hozzá a Közgyűlésnek, mert ezzel az igazgató urat keverheti hírbe a testület. Javaslata az, hogy ha dr. Hosszu László nem kérte – dr. Vajda János úrhoz hasonlóan – a zárt ülésen történő tárgyalást, akkor a 13. napirendi pontot ketté kell választani. Meggyőződése, hogy nyílt ülés keretében kell tárgyalni dr. Hosszu Lászlóra vonatkozó részt, és Vajda úrra vonatkozó kérdéseket lehet csak zárt ülésen tárgyalni. Dr. Toller László: megköszöni az észrevételt, de már eldöntött tény a kérdés. A második ügyrendi javaslatra jogszabály szerint szeretne válaszolni. Dr. Hosszu László egyoldalú nyilatkozatot tett a lemondással, így a Közgyűlésnek nem kell tárgyalni az elfogadásáról, tehát az nem tekinthető napirendnek. A 13. napirendi pont keretében csak az igazgatói megbízást kell tárgyalni. Ennek ellenére a 22. pont – EEI gazdasági helyzete, javaslatok a problémák megoldására - keretében lehetőség lesz az ezzel kapcsolatos vélemények kifejtésére.

46 Körömi Attila: érti polgármester úr érdekét az üggyel kapcsolatosan, azonban mégis az a véleménye, hogy ha formális dologról van szó, akkor kérdés, miért csak most kerül a testület elé. A határozati javaslat 5 pontjából három pont dr. Hosszu László igazgató úr nevét tartalmazza és egyetlenegyben van megemlítve dr. Vajda János főorvos úrral. Azt nyilván senki nem gondolhatja, hogy ezzel a napirendi ponttal kapcsolatban, legalább vélemények nem hangoznak el. Mivel az előterjesztésnek és a határozati javaslatnak is része dr. Hosszu László igazgató úr neve, továbbra is vitatkozik az elhangzott állásponttal. El tudja fogadni, hogy a 22. napirendi pont keretében mindent el lehet mondani, mégis úgy érzi, jobb megoldás lenne, ha a Közgyűlés a 13. napirendi pontot ketté bontaná. Tisztában van azzal, hogy már megtörtént a szavazás, így eldöntött kérdésként lehet kezelni, ezért már csak a Közgyűlés mentális állapotára utal az újraszavazás. Dr. Toller László: úgy gondolja, Körömi képviselő úr ebben az esetben a mentális fogalmat rossz értelemben használta. Szirmai Csaba: kéri polgármester urat, hogy lépjenek tovább, mert megtörtént a demokratikus szavazás, és a szerint folytatódik az ülés.

4.)

A város 2000. évi költségvetéséről szóló 6/2000.(02.29.) számú Ör. módosítása Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök

Gonda Tibor: a költségvetés szöveges részét kívánja a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság egyetlen-egy részben átformálni, melyre javaslatot tesznek. Mindenki előtt ismert, hogy a nem pedagógus közalkalmazottak esetében a Közgyűlés úgy fogadta el az idei bérfejlesztést, hogy 5% év elejétől, és 4% félévtől, melynek nyilván költségvetési okai voltak. Megfeledkeztek azonban arról, van egy intézmény – mely befizetője a költségvetésnek – ahol javasolja a bizottság, a dolgozók esetében, hasonlóan a pedagógus közalkalmazottakhoz, év elejétől 8,25%-os bérfejlesztésre kerüljön sor. Ez nem érinti direkt módon a költségvetést, hiszen az intézmény az ehhez szükséges forrást kigazdálkodja. Kéri a Közgyűlést, hogy fogadja el a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság előterjesztését. Dr. Toller László: további hozzászólás hiányában szavazást kér a rendeletről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 36 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett megalkotta a 20/2000.(05.08.) számú rendeletét a város költségvetéséről szóló 6/2000.(02.29.) sz. Ör. módosításáról. A rendelet a jegyzőkönyv 2. számú melléklete

47

5.)

Pécs, Újhegy városrész szabályozási tervének jóváhagyása Előterjesztő: Hódosi Vera bizottsági elnök

Hódosi Vera: elmondja, Pécs, Újhegy szabályozási tervének elkészítését a tavalyi évben határozta el a bizottság. Indoka egyrészt az volt, hogy a területen élők részéről érkeztek ilyen irányú kérelmek. Másrészt úgy gondolta a bizottság, hogy ez a terület egy fejlődés előtt álló lakóövezet, melyen beépítésre alkalmas telkek találhatók. Ez indokolta azt, hogy az építési igazgatás számára bizonyos kereteket adjanak meg a szabályozási tervben. A folyamat megindult. A terület részönkormányzatának, valamint a lakosságnak is lehetősége volt a tervekbe betekinteni, valamint – ha a szakmai indokok megengedték – módosítani azt. Az egyeztetés megtörtént, és a bizottsághoz is érkeztek módosítási kérelmek. Úgy gondolja, hogy a bizottság méltányolta és beépítette az anyagba azokat a kéréseket, amelyek teljesítése lehetséges volt. A Településrészi Önkormányzat vezetőjével és az ott működő civil szervezetekkel egyezségre jutott a bizottság. Ezen túlmenően, a törvényi egyeztetések is megtörténtek. A Dél-dunántúli Területi Főépítész Iroda is egyetértett a szabályozási tervvel. Kéri a Közgyűlést, hogy a rendeletet fogadja el. Sík László Lajos: mint a terület képviselője és a Településrészi Önkormányzat vezetője megköszöni, hogy az előterjesztés során már több képviselő használta a Pécsújhegy megnevezés helyett az Újhegyi városrész kifejezést. Értékes a kifejezés mögötti tartalom, hiszen a Településrészi Önkormányzattal együtt személy szerint is úgy véli, hogy Pécs városának szerves része, és nem csak gondot jelentő peremterülete Újhegy. Köszöni a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság tagjainak, akik támogatták az általa tolmácsolt Részönkormányzati kérést, a szabályozási terv elkészítésére vonatkozóan. A tervezési és engedélyezési folyamat résztvevői igen magas színtű munkát végeztek, mert a szakma és a közösségi vitafórumok eredményeként felismerve, nemcsak a városszerkezeti kialakításra, hanem a terület közösségi, társadalmi átalakulásának jelenlegi és elkövetkezendő időszakára eső kihívásokra kell több évtizedre nyúló településfejlesztési irányt meghatározni. Az első lépcső már adott, hiszen az Újhegyi városrész rendezési tervének – sok vita után kialakított – végső változata előremutató fejlesztési lehetőséget nyújt a holnap számára. A területen lehetőség lesz városrészközpont, intézmény, sportterület, kegyeleti park, a kisvárosi és kertvárosi beépítettség mellett a tömegközlekedés racionálisabb megoldási lehetőségére. Tudja, hogy a rendezési terv elkészítése a város szempontjából nehéz, de ez a kezdeti lépés számára hit és a végzett munka eredményét jelzi. A lakosság részéről viszont reményt jelent, hogy a városvezetői és a koalíció tagjainak elhatározása a peremkerületek esetében elkezdődött. Nagyon sokan várják a rendezési terv elkészítését, és annak jogerőre emelését - nemcsak azért, hogy a közterületek szabályozása révén - a Hegyi területen, mert a lankásabb részeken lakókat esőzések során lezúduló csapadékvíz már többször elöntötte, továbbá az úthálózat tervszerű

48 megvalósítása is elkezdődjön, hanem azért, mert a változtatási tilalom alatt álló kerületrészen az építési tevékenység is megkezdődjön. Kéri, hogy a Közgyűlés ne csak a rendezési tervet fogadja el, hanem ha mód van rá – Jegyző asszony intézkedését – az önkormányzati rendelet mielőbbi kihirdetésére. Dr. Toller László: véleménye szerint képviselő úr kérését mielőbb teljesíteni lehet, csupán az alaki feltételnek kell megfelelni. Czukor Antal: a bemutatott térképen bejelölték a véderdő, sportterület jelzést, de a rajzból számára nem tűnik ki, hogy melyek a jelzett területek. Szerencsésebb lenne, ha a véderdőt – melynek más a szerepe, mint egy sporttelepnek – külön ábrázolni. Kérdése, a sportterület hány százaléka az egész területrésznek? Hódosi Vera: pontos választ nem tud adni, ezért megkéri Jeszták Lajos főosztályvezető urat, - vagy a rendezési tervet részletesen ismerő személyt – hogy tegye meg az ismertetést. Blaskó János: elmondja, a véderdő be nem építhető terület, viszont a sportterületen bizonyos építmények elhelyezhetők, ezért fogalmi különbségtételt kell tenni. A véderdő valamilyen tevékenység környezethatás mérséklés érdekében jön létre. Dr. Toller László: az előterjesztésnek az a hibája, hogy vizuálisan nehezen értelmezhető, hiszen a színárnyalatok nagyon hasonlítanak. Úgy gondolja, hogy a XXI. sz. küszöbén már van színes fénymásoló, amennyiben nincs kéri annak beszerzését. Dr. Tóbiás János: elmondja, örömmel vette az előterjesztést, annak ellenére, hogy a részletekben el lehet veszni. Az, hogy az Újhegyi városrésznek lesz egy szabályozási terve, kiindulási pontnak is tekinthető a további tervek megvalósításához. Az I. kerületet áttekintve látható, hogy a város legelmaradottabb területe, hiszen eddig csak ígéretet kapott a fejlesztésre. Úgy gondolja, ha lépésenként is, de tenni kell a városnak valamit a kerületért. Ritka az az együttműködési kézség, melyet itt tanúsítanak a polgári irányzat képviselői, a lakosság, és a terület képviselője. Elismeri tevékenységét, és örömmel látja, hogy a továbbiakban is igyekszik tenni valamit a lakosságért. El kell mondania, hogy a továbbiakban is támogatni fogják - az Újhegyi városrészért tett - az ilyen jellegű munkájában. Dr. Toller László: örömmel látja, hogy nagyon jó hangulat kezd kialakulni a városrészben, reméli ezen a szabályozási terv sem változtat. Pontosítani szeretne annyiban, hogy nagyon-nagy közművesítés történt –a legelső Önkormányzat idejében - a városrészben, tehát van miért, és mit szabályozni. További hozzászólás nem lévén, szavazást kér.

49 Megállapítja, hogy a Közgyűlés 39 igen szavazattal, egyhangúlag megalkotta a 21/2000.(04.29.) számú, Pécs Újhegy városrész szabályozási tervéről szóló rendeletét. A rendelet a jegyzőkönyv 3. számú mellékletét képezi.

Dr. Toller László 13:00-14:00 ig ebészünetet rendel el. Dr. Ujvári Jenő:a szünet megkezdése előtt elmondja, a holland miniszterelnök Magyarországra látogat és Pécsre is eljön, ezért kér minden frakcióvezetőt és frakció nélküli párt képviselőjét, hogy egy rövid megbeszélésre fáradjanak a szobájába. Ebédszünet Kérdések: a.) Dr. Deák Péter: elmondja, az elmúlt hetekben többször megállították az utcán, és azt kérdezték tőle, igaz-e, hogy a város nehéz anyagi helyzete ellenére Pécs város vezető állásban lévő köztisztviselői több százezer forintos jutalmazásban részesültek? Az ő válasza az volt, hogy személy szerint nem tud róla és nem is tartja valószínűnek, hogy ez megtörtént. Kéri Jegyző asszonyt, nyugtassa meg a közvéleményt, hogy Pécs városában ilyen nem fordulhat elő. Dr. Toller László: véleménye szerint a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság elnökét kellett volna minderről megkérdezni, hiszen ebben politikai tartalon is van, és Jegyző asszony csak egyetlen területen tud választ adni. Dr. Papp Judit: válaszában elmondja, hogy a 2000. évi költségvetés elfogadásakor konkrétan a Polgármesteri Hivatali költségvetését 100 M Ft-tal csökkentették. Ez nem teszi lehetővé - és akkor polgármester úrral együtt is célszerűnek tartották - a köztisztviselők általános jutalmazását. A köztisztviselők jogállásáról 1993-ban hozott egy rendeletet az akkori képviselőtestület, melynek az 5.§-a tartalmaz céljuttatási formát, mely egyrészt a tisztségviselőkre – akik a polgármesterek, jegyző, aljegyző valamint a vezető köztisztviselőkre – főosztályvezetők, főosztályvezető helyettesek – vonatkozik. Két fajta jutalmazási rendszer van pillanatnyilag. Egyrészt a céljuttatás, másrészt pedig a célfeladatokhoz kötődő és a költségvetési rendeletben lehetőséget kapott jutalmazás. Már említette, nem tartja célszerűnek az általános jutalmazást, ezért most is feladatokhoz kötötték, hogy azok a dolgozók, - akik ténylegesen kiemelkedőt nyújtanak – kaphatnak nemcsak erkölcsi, hanem anyagi elismerést is. Példaként említi az Okmányiroda létrehozását, olyan intézmény ellenőrzését, amely nem szerepel a programban, Gyámhivatal ügyészi vizsgálatainak anyagát, amely kiemelkedőt mutatott. Ezért nem jutalmaztak anyagilag is kollegákat. A másik jutalmazási forma a tisztségviselőké, melybe személy szerint ő is beletartozik. A képviselő testület által - 1993-ban - hozott rendelet két ok

50 miatt szabályozta, hogy a vezetők körét valamilyen módon jutalmazza. Egyrészt a vezetőknek – főosztályvezetőknek, helyetteseknek, jegyzőnek – nem lehetséges a köztisztviselőkről szóló törvény alapján bármi nemű túlmunka fizetése, másrészt nehezen lehetett megoldani, hogy a hivatalban töltött munkaidőt – mint pl. a mai nap is – milyen módon kifizetni, hiszen nem lehetséges sem szabadidő átalány, sem más jellegű megváltása. Ez csak két ok, ami miatt ez a céljuttatás bekerült a rendeletbe. Ezek alapján azt kell mondania, hogy igaz az a hír, melyet frakcióvezető úr hallott, hiszen az első negyedévi céljuttatások kifizetése megtörtént, az, amelyet a rendelet szabályoz. A rendeletet az elmúlt évben módosította a képviselőtestület, mert volt egy olyan Közigazgatási Hivatal által elvégzett vizsgálat, mely szerint Jegyzői hatáskört vont el a testület és ezt akkor pontosítani kellett. A főosztályvezetőkre, helyettesekre, és tisztségviselőkre nézve a kifizetések megtörténtek, kivéve polgármester urat, akinek juttatása a mai Közgyűlés napirendi pontjai között szerepel. b.) Márton András: kérdése, mikor kezdődik a Jókai tér felújítása? A kérdést az teszi időszerűvé, hogy dicséretes vehemenciával indult a tér átalakítása, bár véleménye szerint jobb lenne, ha felújítása címszó alatt futott volna ez a kérdés. Polgármester úr állásfoglalása is azt az illúziót keltette az ott működő vendéglátó egységek vezetőiben, hogy itt a nyár, de nem érdemes a teraszokat felállítani, de sajnos terveket még nem láttak. Úgy gondolja, ebben a pillanatban senki nem érzi magáénak a Jókai teret, ezért mindenki átmeneti állapotra gondol, így ott parkolnak, szemetelnek, stb. Valami módon meg kellene nyugtatni az érintetteket. Jó lenne azt a választ kapni, hogy a tér felújítása hamarosan elkezdődik. Szeretné tudni, mikor lehet látni terveket, hogy a Jókai tér Egyesület mielőbb állást tudjon foglalni. Azért teszi fel a kérést, mert megnyugtató választ szeretne adni az étterem tulajdonosainak. Örömmel venné, ha rövid határidőt mondana polgármester úr. Dr. Toller László: válaszában elmondja, hogy május végéig vállalta a művészi közösség a tervek elkészítését és a szükséges források megjelölését is, továbbá az ehhez tartozó műszaki terveket is. Két dolog nehezíti a tervezést. Az egyik, hogy a megígért pénzt a Művészeti Közösség még nem kapta meg, így nehéz a munkákat elindítani. A város által biztosított forrás továbbra is rendelkezésre áll, ami azt jelenti, hogy határozottan kérni fogják az építészt és a Művészeti Közösség tagjait, tegyék láthatóvá a terveket az érintettek értesítése érdekében. Természetes, hogy mindez célberuházás, így az egyik része - determinált – közbeszerzés alá nem esik. Vizsgálandó kérdés az, hogy a tér egyéb munkálatai nem tartoznak-e közbeszerzés alá. Amennyiben erre kötelezettség van, akkor a munkálatok csúszni fognak, ez azt jelenti, hogy ősz előtt nem kezdődnek el a munkálatok. Kéri a vendéglátó egységek vezetőit, ezek ellenére alakítsák ki a tér nyári arculatát, vélhetőleg semmiféle kár nem fogja érni őket a nyáron. Szeretné, ha ősz elején – vagy végén – elindulhatnának a konkrét munkák. Sajátos helyzet alakult ki, hiszen nem a város kezében van a teljes bonyolítás, ugyanakkor minden feltételt biztosítanak ahhoz, hogy a tervezés elkészülhessen. Egyet biztosan tudni lehet, - előmunkálatok már folytak – jelentős közműátalakításra, közműberuházásra, áthelyezésre, a tér tekintetében nincs szükség, ami gyorsíthatja a későbbi munkákat.

51

6.)

Indóház tér jóváhagyása

és

környéke

részletes

rendezési

tervének

Előterjesztő: Hódosi Vera bizottsági elnök Hódosi Vera: erre a területre korábban már készült rendezési terv, de lakossági és befektetői igények alapján szükségessé vált annak módosítása. Az OTÉK szerint a teljes anyagot át kellett dolgozni. Az Indóház tér és környéke a város frekventált helyének tekinthető és olyan beruházások tették szükségessé a tervet, mint pl. a gyalogos felüljáró, melyet az Önkormányzat és a MÁV Pécsi Igazgatósága közös beruházásban fog elvégezni. A rendezési terv minden egyeztető tárgyalást megjárt és már kifüggesztésre került. A Dunántúli Területi Főépítész Iroda is elfogadásra javasolja. Kiosztásra került ezzel kapcsolatban egy módosító indítvány, melynek oka elsősorban az, hogy környezetvédelmi szempontból szükséges az, hogy a legkisebb környezetterhelés érje a területet. Az indítvány szerinti 4.§. (1) bekezdésében az energiaellátás a korábbi előterjesztésekben gázzal és elektromos energiával történő ellátást fogalmazott meg a szabályozási terv. Úgy gondolja, hogy mindenképpen szükséges a távfűtést is figyelembe venni az energiaellátással kapcsolatosan, melyet a műszaki adottságok lehetővé tesznek. Egyrészt környezetvédelmi szempontból, másrészt annak érdekében, hogy minél több területen legyen távfűtés, mellyel olcsóbbá lehetne tenni azt. Ebben a pontban két francia bekezdés elhagyásra kerülne, melyek nem kötelező közműszabályozások. Kéri, hogy a módosító javaslattal fogadják el az előterjesztést. Dr. Toller László: további kérdés, észrevétel nem lévén szavazást kér a szabályozás terv elfogadásáról, tekintettel az előterjesztő módosító indítványára. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 37 igen szavazattal, ellenszavazat, tartózkodás nélkül megalkotta a 22/2000.(05.08.) számú rendeletét az Indóház tér és környéke részletes rendezési tervének módosításáról. A rendelet a jegyzőkönyv 4. számú melléklete.

7.)

Változtatási tilalom elrendelése a Havihegyi út – Marx u. – Ady E u. – Zerge u. által határolt területre Előterjesztő: Hódosi Vera bizottsági elnök

Hódosi Vera: elnézését kér képviselőtársaitól, mert az előterjesztés kiküldésekor lemaradt a térképvázlat, melyet kiosztásos anyagként most

52 mindenki megkaphatott. Az előterjesztés címében szeretne pontosítást eszközölni, mely szerint a pontos cím a következő lenne: “Változtatási tilalom elrendelése a Havihegyi út – Marx u. – Ady E u. – a 39.462.hrsz-ú árok – Zerge u. által határolt területre. Az előterjesztés lakossági kezdeményezés alapján került a bizottság elé. Ez egy családi házas övezet, ahol az ÁRT. jelenleg megengedi, hogy többlakásos lakóházak is épüljenek, melyet az ott élők sérelmeznek. A Városfejlesztési Főosztály és a bizottság is indokoltnak tartja a lakók kérelmét, erre a területre mindenképpen szükséges a rendezési, szabályozási terv elkészítése. Amíg az elkészül, addig a változtatási tilalmat javasolja a bizottság elrendelni. Kéri a Közgyűlést, hogy fogadja el a rendeletet. Dr. Toller László: kérdése elnök asszonyhoz, hogy a Havi hegyi templom és környéke is a változtatási tilalom alá esik? Hódosi Vera: válasza, nincs benne ez a terület. Dr. Toller László: további kérdés, észrevétel nem lévén, kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 35 igen szavazattal, egyhangúlag megalkotta 23/2000.(04.29.) számú rendeletét a Változtatási tilalom elrendelése a Havihegyi út – Marx út – Ady E. utca, 39462. hrsz-ú árok és a Zerge utca által határolt területre. A rendelet a jegyzőkönyv 5. számú melléklete. Dr. Toller László: két napirendi pont között szeretné minden érintett bizottság, főosztály figyelmét felhívni, egyben a Jegyző asszonyt felkérni, hogy a Havi-hegy oldalában lévő környezetrontó áldatlan állapotot gyorsan – akár a legdrasztikusabb hatósági kényszerrel is – oldják meg. A közvéleményt már nagyon irritálja ez a kérdés.

8.)

Béke utcától délre eső terület rendezési tervének jóváhagyása Előterjesztő: Hódosi Vera bizottsági elnök

Hódosi Vera: elmondja, hogy a Béke u. és környékének rendezési terve – a bizottság döntése alapján – két lépcsőben készül el. Ez az első lépcső, melynek a szabályozási tervét kéri, hogy a Közgyűlés hagyja jóvá. A Béke u. – Siklósi út – Temető – Nagyárpádi út által határolt területről van szó. Felhívja képviselőtársai figyelmét, hogy a rendelet mellett egy határozati javaslat is szerepel, amely azt tartalmazza, hogy a szabályozás terv szerint a Temetőnél É-i bejáratot is kellene nyitni és annak megvalósíthatósága érdekében az érintett sírhelyeket át kellene helyezni, és az azzal kapcsolatos vizsgálat elvégzésére felkérné a testület a Városfejlesztési Főosztályt. Dr. Toller László: további hozzászólás hiányában a rendelettervezetről kéri a testület döntését.

53

Megállapítja, hogy a Közgyűlés 35 egybehangzó igen szavazattal megalkotta a 24/2000. (04.29.) sz. rendeletét a Béke utcától délre eső terület rendezési tervének jóváhagyásáról. A rendelet a jegyzőkönyv 6. sz. melléklete. Szavazást kér a rendelet mellett szereplő határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 34 egybehangzó igen szavazattal a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 162/2000. (04.27.) sz. határozata a központi temető északi bejáratának biztosításáról A Közgyűlés a Béke utca - Siklósi út - temető - Nagyárpádi út által határolt terület szabályozási tervének megállapításáról szóló 24/2000. (04.29.) sz rendelet alapján egyetért a temető északi telekhatárán az új kapunyitással. A fenti rendelettel összefüggésben az egyéni tulajdonosi vélemények/érzelmek teljes megértése mellett, azonban az új temetői bejárat hosszú távú megvalósíthatósága érdekében, a Közgyűlés szükségesnek tartja a bejárattal érintett sírhelyek áthelyezhetőségének vizsgálatát. Ezzel kapcsolatban felkéri a Városfejlesztési Főosztályt és a Temetkezési Vállalatot vizsgálják meg, hogy a sírhelyek áthelyezéséhez a hozzátartozók milyen feltételekkel járulnak hozzá.

9.)

Határidő: Felelős:

folyamatos Jeszták Lajos, főosztályvezető és Szabó Mihályné igazgató

Kapják:

Papp Béla alpolgármester, Hódosi Vera bizottsági elnök, Szabó Mihályné igazgató, Jeszták Lajos főosztályvezető

A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló Ör. módosítása Előterjesztő: Fratanolo János mb. bizottsági elnök

54 Fratanolo János: a rendelet módosítása a szociális és foglalkoztatási törvény megváltozása miatt szükséges. A törvény módosítása miatt május 1től megszűnik a jövedelempótló támogatás, így a munkanélküli járandóságból kieső aktív korú munkanélküli rendszeres szociális segélyre jogosult, feltéve, ha szociálisan rászorulónak bizonyul. A törvény szerint az önkormányzatoknak lehetősége van rendszeres szociális segély megállapítása helyett közhasznú, köz és közcélú munkát ajánlani. Ezeket a kérdéseket kezeli a rendelet módosítása, valamint a foglalkoztatás hatékonysága érdekében a Pécsi Munkaügyi Központtal való együttműködést is szabályozza. Ezen kívül, a tavaly november óta eltelt időszak tapasztalatai alapján a rendelet néhány más pontját is módosítani kívánják. Kéri az előterjesztés és a rendelettervezet elfogadását. Staub Ernő: a rendelet I. §. (1.) bekezdése feloldja azt az ellentétet, amely a lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra vonatkozott, hiszen a hajléktalanokra, valamint a bevándorolt, menekültként elismert személyekre is utal a szöveg. Teljesen egyetért azzal, hogy a támogatások csak akkor biztosíthatók, ha az egyének önmagukért, családjukért kellő felelősséget vállalnak, és elvárható módon közreműködnek anyagi és szociális helyzetük jobbításáért, de megkérdezi, törvényi alapja van-e? Jelzi, hogy az ülés megkezdése előtt írásban módosító indítványt juttatott el minden képviselőnek a FIDESZ frakció nevében, mellyel a méltányossági közgyógyellátást kívánják a jelenlegi szabályozásnál igazságosabbá tenni. Az indítványt a részletes vita során kívánja indokolni. Dr. Toller László: megkérdezi a bizottság megbízott elnökét, támogatható-e a FIDESZ frakcióvezető helyettesének módosító indítványa? Fratanolo János: véleménye szerint ezt a kérdést a bizottságnak mindenképpen meg kell tárgyalnia, mivel költségvetési vonzata is van. A hatástanulmányt el kell végezni, a következő Szociális és Foglalkoztatási Bizottsági ülésen megtárgyalják, majd ismét a Közgyűlés elé terjesztik. Dr. Toller László: kéri Staub Ernőt, az általános vita keretében ismertesse a módosító indítvány tartalmát, hátha segíti munkájukat. Staub Ernő: a hatályos rendelet szerint méltányossági közgyógyellátáshoz együttesen kell megfelelni két feltételnek, az egyik a jövedelemre vonatkozik, miszerint családban élőnél a jövedelem nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 150 %-át – 24.900,- Ft -, egyedül élő esetében 180 %-át – 29.880,- Ft Ezzel együtt teljesítendő feltétel, hogy a gyógyszerköltség meghaladja a jövedelem 10 %-át. Nem tartják méltányosnak azt a rendszert, amely egy jövedelemhatár felett nem vesz tudomást a gyógyszerköltségekről, bármilyen arányú legyen is. Ha valakinek 29.880,- Ft az egy főre eső jövedelme, 3.000,- Ft a gyógyszerköltsége, akkor megfelel a feltételeknek, de ha 31.000,- Ft a jövedelme és 6.000,- Ft a gyógyszerköltsége, akkor nem felel meg a feltételeknek. Úgy gondolják, az utóbbi fokozottabban rászorulna a támogatásra, tehát komplexebben kellene kezelni és arányosítani.

55 Ha a havi rendszeres gyógyszer, illetve gyógyászati segédeszköz költsége meghaladja az egy főre jutó havi jövedelem 30 %-át, feltéve, hogy e jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj minimum 200 %-át. Ebben az esetben a gyógyszerköltségnek meg kellene haladni a havi 9960,- Ft-ot. Az egyedülálló esetében a nyugdíjminimum 300 %-ig emelnék a legfelső határt, amely 49.800,- Ft, de ez esetben 20 %-ot kellene meghaladnia, amely szintét 9960,- Ft. Ezeket a számításokat még át kell gondolni, mert ők nem rendelkeztek olyan adatokkal, hatástanulmánnyal, hogy valójában milyen költségeket róna ez az Önkormányzatra. Szándékuk azonban mindenképpen a rendszer igazságosabbá tétele. Korábbi testületi űlésen is felvetette már azt a problémát, hogy kisnyugdíjból élő házaspár esetén mindketten rendszeresen szednek gyógyszert, a jövedelmük összeadódik, azonban a gyógyszerköltségek nem. Tisztában vannak azzal, hogy a közgyógyellátási igazolvány személyre szóló, de egy mondattal kiegészíthetnék a rendeletet – egyébként is az egyedi méltányossági ügyekről van szó -, hogy házastársak esetében figyelembe kell venni, ha mindketten rendszeresen gyógyszert szednek. El tudja fogadni Fratanolo János felvetését, ezért azt kérik, május 31-ig, vagy lehetőleg minél hamarabb - bizottsági tárgyalás után kerüljön vissza ez a javaslat a Közgyűlés elé. Dr. Toller László: a TV-nézők tájékoztatására elmondja, a zárt üléseken sok ilyen ügyet tárgyalnak, és a merev jövedelemhatár miatt kénytelenek méltányosság nélkül elutasítani közgyógyellátási, illetve szociális ellátási kérelmet. Többször felvetődött, jó lenne ezen a helyzeten változtatni, hogy érdemben tudják elbírálni ezeket a kérelmeket figyelembe véve a speciális helyzeteket. Úgy véli, a javaslatot egy hatástanulmánnyal kiegészítve valamennyi frakció támogatni fogja. Dr. Toller László átadja az ülés vezetését Papp Béla alpolgármesternek Dr. Tóbiás János: ez a helyzet bonyolultabb, mint gondolnák. Van olyan kérelem, amely azért kerül elutasításra, mert az illetőnek 3500 Ft-os gázszámlája volt 5500 Ft helyett. Kéri, próbálják meg igazságosabbá tenni a rendeletet, az elképzelést támogatja. Körömi Attila: kérdése, az ápolási díj megállapításánál mi a jövedelemhatár, és a rendelet melyik része tartalmazza? Jelzi, hozzászólását a válasz megadása után kívánja megtenni. Dr. Mikoly Liliann: az ápolási díj rászorultságtól függő kategóriáját a rendelet 12. §. (6.) bekezdése tartalmazza. Ezt azt jelenti, hogy a családban az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimumot nem haladhatja meg, amely 2000. évben 16.600,- Ft. Másik kérdés Staub képviselő úrtól hangzott el, mely szerint a rendeletben elő lehet-e írni, hogy az egyén, illetve családja felelősséget vállaljon? A szociális törvény 2. §-a szerint az állami központi szerveknek és az önkormányzatnak, csak az egyéneknek önmagukért és családjukért,

56 valamint a helyi közösségek tagjaiért viselt felelősségen túl jön be a felelősségvállalása a rászorultsági esetekben. Körömi Attila: kérdése továbbá, a helyi rendelet írja elő a szabályt, vagy a törvény? Dr. Mikoly Liliann: az ápolási díjnak két formája van; az egyik alanyi jogú, amikor gyermek, vagy súlyosan fogyatékos személy ápolásáról van szó. Ezt helyi rendeletben nem lehet szabályozni, mert a törvény határozza meg ezt a kategóriát. A 18 év feletti tartós beteg, illetőleg állandó felügyeletre szoruló ápolásáért járó ápolási díj rászorultságtól függő feltételeit minden Önkormányzat saját rendeletében határozza meg. Körömi Attila: tudomása szerint a városban március hónapban felülvizsgálták az ápolási díjak jogosultságát a helyi rendelet alapján, és ahol a 16.600,- Ft-ot meghaladta a közös háztartásban élők egy főre jutó nettó havi jövedelme, a méltányosság alapján korábban megítélt ápolási díjat határozattal megszüntették. Éppen ma reggel kapott egy ilyen határozatot, amely rossz. Ezért arra kéri a Népjóléti Főosztályt, tekintsék át, hogy a megszüntető határozatok indoklásában mire hivatkoznak, mert nem a rávonatkozó szakaszt idézték be, hanem egy másikat, amely nem szerepel a rendeletben. Megítélése szerint ezen határozatok támadhatóak, ezekkel nem lehetett megszüntetni ápolási díjakat. Hangsúlyozza, erről meggyőződött már korábban. A másik probléma, hogy az ápolási díj nem csupán szociális segítség azokon, akik nem szociális intézményben kérik hozzátartozóik ellátását, hanem a legolcsóbb szociális ellátási forma. Ugyanis, a havi 10.000,- Ft-os bruttó összegnél biztosan többe kerül a szociális, illetve egészségügyi intézményben történő ápolás. A problémát abban látja, hogy az ápolási díj szerződés egyben munkaszerződés, azaz, aki ápolási díjat kap, olyan jogviszonyt létesít az Önkormányzattal, amely nyugdíjjogosultságot teremt. Amikor a hivatal egy téves jogszabályi hivatkozással megszünteti ezeket az ápolási díjakat, nemcsak a díjat vonja el az érintettektől, hanem a nyugdíjjogosultságát megalapozó munkaszerződést is bont. Ettől kezdve rendkívül bonyolult helyzetek állhatnak elő, hiszen ilyen díjban nagy számban részesülnek olyanok, akik nyugdíj előtt állnak és saját szüleiket látják el. Elsősorban nem az ápolási díj a lényeges, hanem az, hogy leveszik az állam válláról a szociális és egészségügyi intézményi ellátás költségeit és munkaviszonyt számolnak el. Ha mégis tévedett, elnézést kér, de a birtokában lévő határozat hivatkozási pontja nem létezik az önkormányzati rendeletben, vagyis ennek alapján nem szüntethető meg az ápolási díj, új határozathozatal szükséges. Kéri, amennyiben állítása megállja a helyét, sürgősen intézkedjenek, mert nagyon sok embert érinthet a téma. Attól tart, hogy a határozatok egy formaszöveg alapján készültek és ez még számos problémát okozhat az elkövetkező időszakban. Hangsúlyozza, az ápolási díjak megszüntetése nagyon sok problémát vonhat maga után, mert az érintettek arra kényszerülnek, hogy szociális intézménybe adják hozzátartozójukat, amelynek jóval nagyobb

57 költségvonzata van. Ezeket a szempontokat mérlegelni kell, amikor a város kötelező és nem kötelező feladatait nem veti össze, nem kötelező feladatokat létesít előnyben kötelező feladatokkal. Gonda Tibor: az előterjesztés több helyen foglalkozik a munkanélküliekkel való kapcsolattartással. Egyrészt a Városi Munkaügyi Központtal való együttműködésre utal, másrészt arra, hogy a munkanélküliek együttműködési kötelezettsége felerősödik. Azért fontos ez, mert május 1-től megszűnik a jövedelempótló támogatás és az Önkormányzatnak először egy új feladata. Ma még nem pontosan mérhető fel, hogy ennek a feladatnak hogyan tudnak megfelelni. Új számítások szerint 1500-2000 között lehet az a létszám, akiknek ez évben 30 napos elfoglaltságot kell szervezni, mielőtt az aktív korúak szociális segélyezési rendszerébe beléphetnek. A tavaly elfogadott foglalkoztatáspolitikai koncepció feladatul tűzte ki, hogy a regionálisan meghirdetett közmunka programokban vegyen részt az Önkormányzat sokkal aktívabban, mint eddig. Örömmel tájékoztat arról, hogy az illetékes főosztályok nagyon jó munkát végeztek Pécs M. J. Város önállóan két nagyon jól kidolgozott pályázattal és több regionális pályázatba csatlakozó tagként vett részt. A Regionális Közmunka Tanács azonban sajnálatosan úgy döntött, hogy az alacsony munkanélküliségi ráta miatt Pécs M. J. Város nem nyer ilyen pályázatokat. Úgy gondolja, nem kell különösebben hangsúlyoznia, hogy több 10 M Ft-tal tehermentesítette volna egy győztes pályázat a szociális szférát, hiszen aktív korúak szociális segélye helyett munkalehetőség biztosítására nyílt volna mód több, mint 100 pécsi polgár számára. Véleménye szerint célszerű lenne, ha központilag kimondanák, hogy amelyik városnak alacsony a munkanélküli rátája, ne induljon ilyen pályázatokon. Vagy vegyék figyelembe a szakmai megfelelőséget, hiszen az egyik pályázatot a szakmai előkészítő bizottság a 2. helyre minősítette, ennek ellenére nem került be a 6 nyertes pályázó közé. Ezúton köszöni meg a Városfejlesztési, a Népjóléti Főosztály, a Közüzemi Rt., a Munka Pécs-Baranyáért KhT munkáját. Hangsúlyozza továbbá, mintaszerű volt a Baranya Megyei Munkaügyi Központ Pécsi Kirendeltsége és a város közötti kapcsolat. Nem a pályázatok színvonala okozta a sikertelenséget. Jó lenne, ha nagyobb kormányzati pénzeszközök állnának rendelkezésre, és nemcsak azok a települések nyerhetnének közmunkát, ahol 20 %-os a munkanélküliség. Azok számára, akik már nem tudnak visszakerülni az elsődleges munkaerő piacra, Pécs város esetében is szükséges lett volna egy nagy létszámú közmunka program indítására. Mivel egyes hírek szerint a Közmunka Tanácsba Baranya megyéből delegált két fő is szerepet játszott abban, hogy Pécs Városa nem nyert, ezért kéri polgármester urat, - amennyiben lehetőség van erre – kérje meg a Közmunka Tanács szó szerinti jegyzőkönyvét, hogy érintett bizottsági elnökként hiteles forrásból tudjon tájékozódni. Dr. Toller László: a kérésnek eleget tesz, megkéri a szó szerinti jegyzőkönyvet, és amennyit lehet, nyilvánosságra hoznak belőle. Tájékoztatásul elmondja, levélben kereste meg Harrach Péter minisztert, aki elbírálja a pályázatokat, hogy Pécs város érdekeit és szempontjait is vegye figyelembe az elbírálásánál.

58

Papp Béla: ha jól érti, Staub Ernő és Fratanolo János mb. bizottsági elnök között megállapodás történt, ezért a módosító javaslatról nem kell dönteniük. Szavazást kér az előterjesztésről és a rendelet-tervezetről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 34 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett az előterjesztést elfogadta, és megalkotta 25/2000. (04.29.) sz. rendeletét az Önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló módosított 50/1999. (11.25.) számú Ör. módosításáról. A változtatás nélkül elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 7. sz. melléklete. Papp Béla: indítványozza – jegyzőasszony javaslatára – , hogy Staub képviselő úr módosító indítványában foglaltakat az Egészségpolitikai- és Szociális Bizottság tárgyalja meg, mely a határozati javaslatban jelenjen meg. Ezt követően az elhangzott kiegészítésre figyelemmel határozati javaslatot szavazásra bocsátja. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 36 egybehangzó igen szavazattal a kiegészített határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 163/2000. (04.27.) sz. határozata A Baranya Megyei Munkaügyi Központ Pécsi Kirendeltségével kötendő együttműködési megállapodásról 1.) A Közgyűlés megtárgyalta és elfogadja az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló rendelet módosításához kapcsolódó előterjesztését, és az annak mellékletét képező, aktív korú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyezettekkel kapcsolatos, a Baranya Megyei Munkaügyi Központ Pécsi Kirendeltségével kötendő együttműködési megállapodást. Felhatalmazza a polgármester urat az együttműködési megállapodás aláírására. Határidő: azonnal Felelős: dr. Sohár Endre Népjóléti Főosztály vezetője

59 2.) A Közgyűlés felkéri a Népjóléti Főosztályt, hogy - a méltányossági közgyógyellátás módosítására vonatkozó javaslatot figyelembe véve - vizsgálja meg az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló rendelet közgyógyellátási szabálya módosításának hatásait, és terjessze elő az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság soron következő ülésére. Határidő: 2000. május 31. Felelős: dr. Sohár Endre Népjóléti Főosztály vezetője Kapják:

10.)

Dr. Toller László polgármester,dr. Ujvári Jenő alpolgármester, Fratanolo János mb. bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető, dr. Mikoly Liliann osztályvezető

Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 1993. évi 55. sz. Ör. módosítása Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök

Körömi Attila: a rendelet két szakaszból áll, a 2. tartalmazza, milyen feltételek esetén milyen hatásköröket telepít a Közgyűlés a polgármesterre, stb. Idézi az 1. §. (1.) bekezdését, amely a kívülállók számára nem mond semmit, azonban a vagyonrendelet szabályozza a város vagyonával való rendelkezési jogosultságot. A vagyont három kategóriára bontja; a nem piacképes törzsvagyonra – utcák, terek, járdák - , a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonra, amely a kötelező önkormányzati feladatok ellátásához tartozik, mint az iskolák, szociális otthonok, egészségügyi intézmények ingatlanai, és a piacképes törzsvagyon, mely üzleteket, irodákat foglalja magában. Jelen rendeletmódosítás azt célozza, amire eddig a vagyonrendelet nem adott lehetőséget, hogy támogatásként ajándékozzon a város korlátozottan forgalomképes törzsvagyont, pl. egy iskola épületet. Úgy gondolja, itt arról van szó, hogy a legutóbbi Közgyűlésen a város arról döntött, hogy kb. 220 M Ft értékű ingatlan bevételéről lemond. Mint ismeretes az előző évnek 800 M Ft hiánya volt, de a város lemond erről a bevételről és ingyen odaadja a Berek utcai Iskolát az Egyetemnek, illetve az Istenkúti Iskola épületét összehasonlítja a Vasasi Kollégiummal – amely az Egyetemé – és egy az egyben elcseréli, habár tudják, hogy ez ráfizetéses. Egyes jogászok véleménye szerint ez beleférne az előző vagyonrendeletbe, mások szerint pedig rendeletet kell módosítani. Az a gyanújuk, ezen rendelet módosítás azért készült, hogy ezt az ajándékozást a város meg tudja tenni, még mielőtt a konkrét szerződést behozza a kormányzó koalíció a Közgyűlés elé a Berek utcai Iskolára vonatkozóan. Az a probléma, hogy egy komplett, jó állapotban lévő ingatlan együttest adnak át, amelynek a becsült értéke 192 M Ft volt. Megjegyzi, négy héttel ezelőtt elmondták, véleményük szerint ez nem helyes eljárás, sőt azt az aggályukat is megfogalmazták, miszerint ez a jogszabályi

60 lehetőségek határát is súrolja. Ennek ellenére most a testület elé került egy vagyonrendelet módosítás. Ezt a Közgyűlés megszavazhatja, ettől kezdve a behozott szerződést a város gond nélkül megkötheti. Véleménye szerint nem az Egyetemmel van probléma, de ilyen pénzügyi helyzetben lévő város esetében nem jó, ha ilyen akciók történnek. Úgy érzik, ennek az utólagos rendezése zajlik a vagyonrendelet módosításával, annak is az 1. §-ában foglaltakkal. Meixner András: nem először kell azt mondania, hogy Körömi Attilának csak részben van igaza. Nagyon jól látja, hogy tiszta helyzetet kell teremteni. Vannak olyan dolgok, amelyekről az előző önkormányzatok nem gondolkodtak előre és most az élet olyan helyzeteket idézett elő, amelyeket meg kell oldani. Ha Körömi képviselő úr figyelmesen elolvasná a következő napirendi pontokat is, akkor az “Oktatási intézmények korszerűsítése” címszó alatt közhasznú társaságok létrehozásáról is szó van. Ennek következtében az adott intézménynek vagyont kellene juttatni, pl. az épületet, amelyben működik. Ilyen szempontból ez nemcsak visszamenőleges döntés. Nagyon örülne, ha a Berek utcai épület valóban jó épület lenne, mert akkor talán másik iskolát kellett volna megszüntetni. Ez a legrégebbi panel környezetben lévő iskolaépület és az Egyetem felmérése szerint 400 M Ft körüli értéket kell beruházni a céloknak megfelelő működés megteremtéséhez. Ez az összeg még akkor is sok, ha ebből egy rész az új funkcióra való áttérés költségeit fedezi. Tehát nem olyan jó az épület, a városnak is több százmillió forintot kellett volna rákölteni, ha a XXI. század követelményeinek megfelelő oktatási színvonalat akartak volna létrehozni. Képviselő úr vitatta a 200 M Ft körüli érték Egyetem számára történő ajándékozását, de ezt nyugodtan tekinthetik befektetésnek. A Berek utcai épületben fogják elindítani a gyógyszerészkart. Az Egészségügyi Főiskolai Kar több olyan képzést indít el, amely eddig itt nem volt, csak a kihelyezett tagozatokon, Kaposváron, Szombathelyen és Zalaegerszegen. Ennek következtében Pécsett több ezer hallgató jelenik meg, akik itt fogják elkölteni pénzüket, a városnak viszik a jó hírét. Ez olyan befektetés, amelyet Pécs városának meg kell tennie. Dr. Toller László: Körömi képviselő úrnak igaza van abban, hogy egyértelmű helyzeteket kell teremteni a rendeletalkotással. Abban is igaza van, a korábbi vagyonrendelet úgy is értelmezhető, hogy az ingatlanok átadhatók, de a pontos megfogalmazás most történik meg. Egyetlen egy városban nem vetődött fel az elmúlt 10 évben, ha valaki közfeladatot vállal és a városnak lehetősége van ennek eleget tenni, akkor ezt ne teljesítse. Megemlíti az Egészségügyi Főiskolai Kar korábbi elhelyezésére, a Táblabírósággal való cserét a város hajtotta végre. Szirmai képviselő úrral jártak Istenkúton is és úgy látják, nagyon egyszerűen, jól kezelhető az ottani probléma is. Ez irányú javaslataikat hamarosan megteszik a lakosság és az ott lévő civil szervezet közmegelégedésére. Czukor Antal: az előterjesztés 2.§-ának (1.) bekezdésében szerepel, hogy “A többszemélyes gazdasági társaságban, közhasznú társaságban lévő

61 önkormányzati tulajdonrész 30 % alatti”, ez különböző társaságok figyelembe vételével lehet 100 M Ft és 100 eFt is. A (2.) bekezdésben “Ha többszemélyes gazdasági társaságban, közhasznú társaságban lévő önkormányzati tulajdonrész legalább 30 %-os” ez is lehet 10 M Ft és 10 eFt. Javasolja, ezt a rendeletmódosítást most ne fogadják el, és a következő Közgyűlésre hozzanak be egy olyan előterjesztést, amelyben összeg is meghatározásra kerül, mert így nagyon félrevezető lehet. Dr. Tóbiás János: a Lánc utcai és a többi rendelőintézet szakorvosai elhatározták, hogy KhT-t hoznak létre. Várja Meixner képviselő úr támogatását, ha majd vagyonjuttatásról lesz szó. Megvan a lehetőség, hogy bebizonyítsa, hogy az előterjesztés reális és komoly szándékokon alapul. Körömi Attila: polgármester úrnak igaza van, ha módjában áll és lehetősége van rá. A délelőtti vita éppen arról szólt hogy egy város lehet örökösen engedékeny és magyarázkodó magával szemben; egyrészről állandóan panaszkodik, másik oldalról pedig ingatlanokat adományoz. Ha módjában áll, tegye meg, ha pedig nem, akkor ne tegye. Megjegyzi, utánanézett egy-két nagyvárosban, hogy milyen módon támogatnak egyetemi fejlesztéseket, de ingyen ingatlanok tulajdonba adásával nem. Ingyen földterülettel igen. Lakásokat adnak bérbe oktatóknak. Polgármester úr is mondta, hogy az előző testületek döntése szerint ingyenes bérbeadás volt, de tulajdonba adás nem és ez a fő kérdés. Erős a gyanújuk, hogy nem az Egészségügyi Kar mozgatja a szálakat, hanem az Egyetem egyik kifejezetten profit orientált karának fejlesztési érdekét szolgálja, amely tevékenység kibírná, ha nem ingyenesen kapná meg a várostól az ingatlant. Valószínűleg nem ő fog bemenni ebbe az ingatlanba, csupán mintha ez a csere nem az Egészségügyi Kar érdeke lenne, hanem egyéb érdekek vezérelnék. A következő hónapok, évek történései el fogják dönteni és világossá teszik a város előtt, kinek állhat érdekében, hogy ingyen adjanak át egy 192 M Ft értékű ingatlant. Ezt az ingatlant nem kellene fejleszteni, ha a város olyan oktatási célra használná, mint azelőtt. Dr. Toller László: Körömi képviselő úr folyamatosan olyan dolgokat állít, amelyekkel az Egyetem vezetésének szavahihetőségét kérdőjelezi meg. Az Egyetem vezetése elmondta, milyen szándékaik vannak a Berek utcai ingatlannal, erről jegyzőkönyv is készült. Hangsúlyozza, azzal a kikötéssel adták át az ingatlant, hogy amennyiben nem egyetemi célra használják, kötelesek visszaadni. Kéri képviselő urat, ne kérdőjelezze meg az Egyetem vezetésének itt tett nyilatkozatát. Tóbiás képviselő úrnak mondja, egyetértene azzal, ha egy valós privatizáció zajlana le az egészségügyben. Úgy gondolja, ez esetben a Közgyűlés valamennyi frakciója támogatóan lép fel a megfelelő privatizáció érdekében. De akkor azt is kéri, hogy azon ingatlanokat is privatizálják, amelyekre 500, illetve 800 M Ft-ot kellene költeni, és a szakma fogjon össze a jó feltételek megteremtése érdekében.

62 Az ingyenes juttatás közel sem ingyenes akkor, ha 4-500 M Ft-ot kell valamire fordítani. Hozzáfűzi, a lakásprivatizáció éppen ilyen elképzelések mentén szerveződött az 1992-es években. Ma délelőtt hangzott el a napirend előtti felszólalás keretében, hogy jogos volt azért, mert az Önkormányzatnak horribilis összegeket kellett volna ráfordítani. A valós privatizáció híve, de akkor a teljes fenntartást mindenki biztosítsa. Ezzel kapcsolatban az Egyetem vezetésével is hosszas tárgyalásokat is folytattak, képviselő úrnak is tudomása van erről. Dr. Bödő László: kéri a rendelettervezet 1. §. (1.) bekezdésében a felsorolást kiegészíteni a “sport”-tal, mert három sport kft. résztulajdonosa az Önkormányzat és ott az Önkormányzatot képviselőre ez a rendelkezés vonatkozik. Papp Béla: felhívja képviselő úr figyelmét, hogy a rendelethez írásbeli módosító indítványokat kell benyújtani. Bókay Endre: Körömi képviselő úr azt mondta, hogy az Egyetem profit orientált tevékenységet folytat. Ez nem igaz, az Egyetem egy közintézmény. Úgy kalkulálják ki az éves költségvetést, hogy 70 %-át utalja az állam, 30 %ot pedig fedeznie kell. Tehát azért folytat olyan oktatásokat, amelyekért tandíjat kér, mert erre az állam kötelezi. Pécsett összesen 19.000 nappali tagozatos hallgató van. Ha nem segítik a képzést, és a hallgatók más városokban tanulnak, mi marad ebből a városból? Meixner András: csapnivaló az a képviselő, aki csak hallomásokra alapozza kijelentéseit. Tájékoztat arról, hogy beszélt az Egészségügyi Kar dékánjával. Képviselőtársainak is ezt ajánlja, mert akkor világossá válnak az Egyetem szándékai. Papp Béla: felhívja Meixner képviselő úr figyelmét, hogy a “csapnivaló” jelző minősíti képviselőtársát, ezért kéri, ilyet ne használjon. Körömi Attila: kéri képviselőtársait, ne idézzenek olyan szavakat, amelyeket nem mondott. Bókay képviselő úrnak mondja, az Egyetem egyik karáról, egyik szervezetéről beszélt, nem az Egyetemről. Nem korrekt, ha egyik képviselő a másik szavát másként próbálja visszaidézni. Polgármester úrnak mondja, az Egyetem vezetése a Berek utcai Iskola épületével kapcsolatos vitát, amely négy hete folyt, nem képviselte. Itt volt egy személy, aki semmiféle tájékoztatást nem adott, aminek alapján a képviselők megtudhatták volna, melyek az Egyetem szándékai. Ha ezzel szemben bárki mást tud felmutatni a négy hete készült jegyzőkönyvből, szívesen veszi. Az akkori vita egyik lényeges része az volt, hogy nem tudja a Közgyűlés, milyen funkciót kívánnak odatelepíteni. Ezért visszautasítja polgármester úr megjegyzését, miszerint az Egyetem vezetésének szavahihetőségét megkérdőjelezi. Ha polgármester úr olyan egyeztetésekről tud, amelyen az Egyetem vezetése világossá teszi szándékait, azt, hogy mi

63 kerül a Berek utcába és annak a helyére, akkor az ellenzék minden egyeztetésen kész részt venni. Polgármester úr részéről ez a csúsztatás nem volt korrekt. Úgy véli, ezzel megpróbált manipulálni. Kéri, az ilyen típusú manipulációktól tartózkodjon. Papp Béla: indítványozza a vita lezárását. Indítványát szavazásra bocsátja. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 27 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett a vita lezárására vonatkozó indítványt elfogadta. Papp Béla: jelzi, frakciónként 1-1 hozzászólásra van lehetőség az SZMSZ szerint. Kéri a frakciók hozzászólását. Dr. Toller László: megköszöni, hogy a vagyonrendelet módosítását támogatja a testület. Megjegyzi, nem szokta senkinek a szavát kétségbe vonni ok nélkül. Itt volt Mihálovics Gábor, a rektor úr teljhatalmú megbízottja az ingatlan ügyekben és itt nyilatkozott a főiskolai kar elhelyezéséről, meg lehet nézni a jegyzőkönyvben. Körömi Attila: úgy gondolják, hogy a négy héttel ezelőtti döntés utólagos jogi kereteinek megteremtéséről van szó, miszerint a Közigazgatási Hivatal szóban konzultációt folytatott a Városházával és felhívta a tisztségviselők figyelmét, hogy valamilyen módon a négy héttel ezelőtti döntést olyan jogi keretek közé kell szorítani, amely megfelel a magyar jogszabályoknak. Ezt tudomásul veszik és örülnek annak, hogy a szerződések nem akkor kerülnek a testület elé, amikor a vagyonrendelet módosítás még nem történik meg. Mindennek ellenére a vagyonrendelet módosítását nem támogatják. Gonda Tibor: véleménye szerint az előterjesztés kapcsán élénk vita alakult ki más témáról. Egyetlen módosító javaslat fogalmazódott meg Bödő László részéről, amelyet egy logikus kiegészítésként kezel. Előterjesztőként javasolja, egészítsék ki a rendelettervezetet, “a kulturális után maradjon el az és, az egészségügy után pedig kerüljön be a sport tevékenységet.” Sajnálatosnak tartja, amikor polgármester úr információkkal látja el képviselőtársát, melyet képviselő úr csúsztatásnak és manipulálásnak minősíti. Megjegyzi, ez a minősítés mélységesen felháborítja. Papp Béla: megkérdezi Czukor képviselő urat, fenntartja az elnapolásra vonatkozó módosító indítványát? Czukor Antal: bár úgy tűnik, nem talált meghallgatásra a javaslata, de ettől függetlenül fenntartja. Papp Béla: ügyrendi szavazást kér a napirendi pont elnapolásáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 10 igen, 17 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett a napirendi pont elnapolására irányuló javaslatot elutasította.

64

Az ügyrendben jelentkező Körömi képviselőnek mondja, lehetősége volt a frakció részéről hozzászólni. Nem jelentkeztek, aztán megadta a szót az előterjesztőnek, utána gondolták meg magukat többen. Körömi Attila bekiabál, ezek szerint alpolgármester úr nem adja meg a szót. Papp Béla: szavazást kér az előterjesztésről és a rendeletről a befogadott módosításra figyelemmel. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 25 igen szavazattal, 10 tartózkodással az előterjesztést elfogadta, és megalkotta 26/2000. (05.08.) sz. rendeletét a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonával kapcsolatos rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 1993. évi 55. sz. Ör. módosításáról A rendelet a jegyzőkönyv 8. sz. mellékletét képezi. Galbáts András: alpolgármester úr kissé agresszív ülésvezetése miatt nem volt lehetősége véleményének elmondására. Nagyon sajnálja, mert szerette volna javasolni az előterjesztőnek, hogy vegye figyelembe Czukor képviselő úr által elmondottakat. Kár volt, hogy erre nem adott lehetőséget alpolgármester úr, mert biztos abban, hogy a számszerűsítést az előterjesztő is befogadhatta volna. Papp Béla: úgy gondolja, az SZMSZ szerint járt el, háromszor tette fel a kérdést, hogy ki kíván még frakció nevében hozzászólni.

11.)

Az önkormányzati felülvizsgálata

tulajdonú

bérlakások

lakbérének

Előterjesztő: Bókay Endre bizottsági elnök Bókay Endre: az előterjesztésben 4360 lakás lakbérének emeléséről van szó, mindössze 6 %-os mértékben, amely az ismert infláció alatt van. Ez azt jelenti, hogy polgármester úr által meghirdetett politikát követik, mivel elsősorban a rászorulókat támogatja a város. A mértéktartó lakbéremelések miatt kevesebb lakástámogatási kölcsönt fognak igényelni az érintettek. Arra is számítanak, hogy a kintlévőségek egy része csökkenni fog. Kéri a közgyűlést, fogadja el az előterjesztést. Galbáts András: gazdasági oldalról túlzottan humánusnak tartja a rendeletet. Gyakorlatilag nem volt társadalmi szerv, amely ne fogadta volna örömmel, és nem mondta volna, hogy jó rendelkezésről van szó. Ez igaz, csak nem átlagos lakásbérleti díjakról, hanem átlagos szociális lakásbérleti díjakról kellene beszélni. Ehhez azonban szükséges lenne egy teljes lakásállomány felülvizsgálat, továbbá meghatározni, hogy ezekből valóban

65 melyik a szociális lakás és melyik olyan, amelyben nagyon kényelmesen, kedvező körülmények között, esetleg jogtalanul olcsón laknak emberek. Papp Béla: levezető elnökként egyetért Galbáts András által elmondottakkal. Több hozzászólás nem lévén szavazást kér a rendelettervezetről. Megállapítja, hogy a közgyűlés 29 igen szavazattal, 8 tartózkodás mellett a rendelettervezetetet elfogadta, és megalkotta 27/2000. (04. 29.) sz. rendeletét az önkormányzati lakások lakbérének mértékéről és a lakbér megállapításának feltételéről szóló 9/1998. (03.19.) számú és 20/1999. (04.20.) számú önkormányzati rendeletekkel módosított 1996. évi 12. sz. önkormányzati rendelet módosításáról. A rendelet a jegyzőkönyv 9. sz. melléklete. Papp Béla: a határozati javaslatról kér szavazást, amely az önkormányzat és a Közüzemi Rt. közötti viszonyt szabályozva a lakásállomány üzemeltetésére fordítandó összegeket határozza meg 2000. évben. Megállapítja, hogy a képviselőtestület 27 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 164/2000. (04.27.) sz. határozata az önkormányzati tulajdonú bérlemények üzemeltetéséről A Pécsi Közüzemi Rt. 2000 évi üzleti tervében az önkormányzati tulajdonú lakások üzemeltetésére az alábbi ráfordításokat szerepeltetheti: Közvetlen üzemeltetési költség: Kezelés közvetett és közvetlen költsége: Pótlás (amortizáció): Eseti karbantartás, életveszély-elhárítás: Felújítás: Mindösszesen:

38.457 eFt 65.433 eFt 23.600 eFt 37.510 eFt 34.000 eFt 199.000 eFt

Fenti ráfordítások fedezete az éves lakbérbevétel, míg az Rt. éves üzleti tervében szereplő 12.635 eFt központi igazgatási költség a Bérleménykezelő Egység és az Rt. egyéb bérleti díj bevételeiből fedezhető. Ezek felhasználásáról a Közüzemi Rt. a hatályos kétoldalú megállapodások szerint köteles elszámolni. Határidő: értelem szerint Felelős: Soó László Közüzemi Rt. vezérigazgató

66

Kapják

12.)

Dr. Toller László polgármester, Bókay Endre, Gonda Tibor bizottsági elnök, Soó László vezérigazgató, Jeszták Lajos főosztályvezető, dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető

A Dunántúl Autópálya KHT Felügyelő Bizottsága tagjainak megválasztása Előterjesztő: Papp Béla alpolgármester

Papp Béla: az előterjesztés lényege, hogy Kukai Andrást javasolják - más települések által javasolt személyek mellett -, hogy a KHT Felügyelő Bizottságában az önkormányzatot képviselje. Kéri az indítvány megszavazását. Galbáts András: már a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság ülésén is nyomatékosan hangoztatta, nem Kukai András személyét kifogásolja, hanem azt a kialakult gyakorlatot, hogy egy bizottságba történő delegálás előtt politikai egyeztetés is történjék, ami most elmaradt. Ezen észrevételét polgármester úrnak szánta. Dr. Toller László: a képviselő úr felhívását kellő tisztelettel vette, bár elfeledkezik arról, az MSZP a frakcióvezető váltáskor bejelentette, hogy Szirmai Csaba frakcióvezető úr fogja valamennyi politikai kérdésben a hatpárti egyeztetést tartani. Az másik kérdés, hogy ez önkormányzati ügyekben, vagy más fontosabb döntések előtt él ezen lehetőséggel. Politikai egyeztetést ezentúl tehát a frakció, és a frakcióvezető, vagy a parlamenti demokráciákban kialakult szokás szerint fogják-e tartani. Szirmai Csaba: a jelölésnél figyelembe vették, hogy az előző tag is az MSZP frakciójából való volt, így most is ebből jelöltek ki erre a helyre egy másik személyt, ezért nem tartotta szükségesnek a frakcióegyeztetést. Czukor Antal: a MIÉP-KDNP frakció véleménye változatlan, hogy történjék meg az egyeztetés az ilyen természetű ügyekben. Papp Béla: további hozzászólás nem lévén szavazást kér a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 30 igen, 4 tartózkodó szavazat mellett a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 165/2000. (04.27.) sz. határozata

67 Dunántúli Autópálya KhT Felügyelő bizottsága tagjainak megválasztásáról Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a Dunántúli Autópálya KhT tulajdonosai, taggyűlés megtartása nélkül hozott határozattal – díjazás nélkül, 2003. május 31-ig -, Kukai Andrást, Damásdi Miklóst, Olajosné Kimpf Titanillát a KhT Felügyelő Bizottsága tagjának megválasztják. Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a polgármestert, hogy az előterjesztéshez mellékelt határozaton feltüntetett jelöltek felügyelő bizottsági taggá történő megválasztására igenlő szavazatát adja le és a taggyűlés megtartása nélkül hozott határozatot írja alá. Határidő: Felelős:

Kapják:

13.)

azonnal

Dr. Toller László polgármester

Dr. Toller László polgármester, Papp Béla alpolgármester, Gonda Tibor bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó

Patakiné Orovicza megbízásáról

Adrienn

lemondása

magasabb

vezetői

Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Dr. Révész Mária: kérdése a Közoktatási Bizottság elnökéhez, összefüggésben van-e ez a lemondás azzal az átszervezéssel, amely néhány napirendi ponttal később megtalálható az előterjesztések sorában? Indokolás hiányában ugyanis felmerül a gyanú, hogy tiltakozásból, esetleg más ok miatt ez a lemondás összefüggésbe hozható az átszervezéssel. Meixner András: véleménye, miután indokolás nem szükséges, akár nem is kellene válaszolni a kérdésre, csupán annyit, hogy az információ megtudása és a lemondás ténye időben egybeesett. Az illető hölgytől kellene megkérdezni, mivel levelében csak egyszerű lemondás szerepelt. Papp Béla: mivel a határozati javaslat nemcsak a lemondás tudomásulvételéről szól, hanem Tímár Sándorné megbízásáról is június 30ig, így ez lehet, hogy megtévesztő volt. Körömi Attila: azt remélte, hogy dr. Révész Mária kérdésére Meixner András érdemi választ ad. Véleménye szerint csak az történhetett, hogy az óvoda vezetője írt egy lemondást, és sem a bizottsági elnök, sem a főosztályvezető nem kérdezte meg ennek okát. Meglehetősen furcsa állapot ez számára, mert szerinte lehet tudni lemondásának okát. Amennyiben a bizottsági elnök, vagy a főosztályvezető úr tudja, akkor érdemi választ kér.

68

Papp Béla: úgy gondolja, a határozati javaslat a vonatkozó jogi előírásoknak megfelel, a kérdés pedig inkább kíváncsiságot tükröz, ezért az előterjesztés tárgyalását és a határozati javaslatról történő szavazást ez nem befolyásolja. További szólásra jelentkező hiányában szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 27 igen, 9 tartózkodó szavazattal a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 166/2000. (04.27.) sz. határozata Patakiné Orovicza Adrienn lemondása magasabb vezetői megbízásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése Patakiné Orovicza Adrienn magasabb vezetői megbízásáról szóló lemondását tudomásul veszi. A Közgyűlés a Móricz Zsigmond téri Óvoda vezetői feladatainak ellátásával 2000. május 1-jétől az intézmény átszervezéséig, de legkésőbb 2000. június 30-ig Tímár Sándorné Pécs, Jurisics M.u. 1.szám alatti lakost bízza meg jelenlegi illetményének változatlanul hagyása mellett. A Közgyűlés nevezett vezetői pótlékát a pótlékalap 200 %-ban határozza meg. A Közgyűlés utasítja az intézmény vezetőjét, hogy Patakiné Orovicza Adrienn számára képzettségének és végzettségének megfelelően a Vargha Damján Úti tagóvodában óvodapedagógusi munkakört ajánljon fel. A Közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét, hogy a Patakiné Orovicza Adrienn által 2000. április 5-t követően felvett magasabb vezetői pótlék időarányos részének visszafizettetéséről gondoskodjon. Határidő: Felelős:

2000. április 30. Dr. Toller László polgármester Spolár János főosztályvezető

Kapják:

Dr. Toller László polgármester, Meixner András bizottsági elnök, Spolár János főosztályvezető

69

14.)

A Környezetünkért Alapítvány alapító okiratának módosítása Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Papp Béla: kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a képviselőtestület 30 igen, egyhangú szavazattal a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 167/2000. (04.27.) sz. határozata a Környezetünkért Közalapítvány alapító okiratának módosításáról 1.) A Közgyűlés a Környezetünkért Közalapítvány okiratának 4. pontját az alábbiak szerint módosítja:

alapító

- "Az alapítvány élén kuratórium áll, melynek létszáma 10 fő." - A kuratórium tagjai közül Jeszták Lajos Pécs, Papnövelde u. 17. sz. alatti lakost és Bérces Viktória Pécs, Szigeti út 124. sz. alatti lakost - lemondásuk folytán - törli, - Új kuratóriumi tagnak jelöli TIDERENCZL József Pécs, Donátusi út 6/2. szám alatti lakost. 2.) A Közgyűlés felkéri a Jegyzőt, hogy a módosított alapító okirat bírósági nyilvántartásba vételét kezdeményezze. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Papp Judit jegyző Kapják:

15.)

Dr. Toller László polgármester, dr. Papp Judit jegyző, Hódosi Vera, bizottsági elnök, dr. Molnár István jogtanácsos

A “Pécs Karácsonyi Ünnep Hangulatáért” nyilvántartásból való törlésének kezdeményezése Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Papp Béla: kérdés, hozzászólás hiányában szavazást kér.

Alapítvány

70 Megállapítja, hogy a testület 30 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 168/2000. (04.27.) sz. határozata a "Pécs Karácsonyi Ünnepek Hangulatáért" nyilvántartásból való törlése kezdeményezéséről

Alapítvány

A Közgyűlés - mint alapító - álláspontja szerint a "Pécs Karácsonyi Ünnepek Hangulatáért" Alapítvány (nyilvántartási sorszáma: 282) céljának megvalósítása lehetetlenné vált. Felhatalmazza dr. Toller László polgármestert, hogy az alapítvány nyilvántartásból való törlésének céljából terjesszen elő kérelmet a Baranya Megyei Főügyészségnek.

16.)

Határidő: Felelős:

azonnal Dr. Toller László polgármester

Kapják:

Dr. Toller László polgármester, Kablár János bizottsági elnök, dr. Molnár István jogtanácsos

A “Pécsi Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány nyilvántartásból való törlésének kezdeményezése Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Papp Béla: mivel sem az előterjesztő, sem a testület részéről nincs kérdés, észrevétel, szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 27 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 169/2000. (04.27.) sz. határozata a Pécsi Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány nyilvántartásból való törlésének kezdeményezéséről

71 1.) A Közgyűlés - mint alapító - álláspontja szerint a Pécsi Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány (nyilvántartási sorszáma: 407) céljának megvalósítása lehetetlenné vált. Felhatalmazza dr. Toller László polgármestert, hogy az alapítvány nyilvántartásból való törlésének céljából terjesszen elő kérelmet a Baranya Megyei Főügyészségnek. Határidő: Felelős:

azonnal dr. Toller László polgármester

2.) A Közgyűlés felkéri a Városfejlesztési Főosztály vezetőjét, hogy a Pécsi Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány bírósági nyilvántartásból való törlését követően a Pécs, Felsőmalom u. 13. sz. alatti ingatlan bérbeadására vonatkozó, 1997. szeptember 9-én megkötött szerződést a bérbevevő Alapítvány a Vidék Kis- és Középvállalkozásainak Fejlesztésére alapítvány képviselőjével aktualizálja.

17.)

Határidő: Felelős:

értelem szerint Jeszták Lajos főosztályvezető

Kapják:

Dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor, Kablár János bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető, dr. Molnár István jogtanácsos

Közművelődési intézmények átszervezése Előterjesztő:

dr. Ujvári Jenő alpolgármester

Dr. Ujvári Jenő: képviselőtársai számtalanszor tanújelét adták annak, hogy a kultúrát fontos ügynek tekintik, és problémáit nem a gazdasági honfok orvoslása után, hanem azzal együtt kívánják mindig napirenden tartani és kezelni. Ennek az elgondolásnak a pillérei egyrészről azon nyugszanak, hogy a közgyűlésnek, illetve Pécs Város Önkormányzatának biztosítani kell a működés anyagi feltételeit, vagyis gondoskodni kell a kulturális intézmények működéséről. Ugyanakkor – és ez új elem – olyan működési mechanizmust szükséges kiépíteni, amelyben fontos szerepet játszanak a piac intézményei és követelményei, továbbá erőteljesebben vesznek részt a civil társadalom képviselői. Az elmondottakból adódóan következik, hogy meg kell tartani a közművelődési és kulturális alapintézmények rendszerét, elsősorban hosszú távon a széles körű kulturális kínálat biztosítása érdekében a város lakossága számára. Ebbe beletartozik, hogy időnként és alkalmanként szükség van kríziselhárító intézkedésekre is. Mint ismeretes, ha a kultúrában átmeneti nehézségek katasztrofális következményekkel járnak, akkor ennek

72 a kárnak a helyrehozatala roppant nehéz. A működés kereteit jelzi az is, hogy az önkormányzatnak bővíteni kellene ténykedését a hagyományos és új művelődési mozgalmak irányába. A civil szervezetekhez kapcsolódó, azok működését elősegítő kulturális-szolgáltató közösségeket kellene támogatni. Világosan látható, miszerint a kulturális tevékenységnek gazdasági haszna is van, és ennek lehetősége egyre jelentősebb és erőteljesebb. Nem beszélve arról, hogy a múzeumnak, a színháznak, a műemlékeknek, kulturális rendezvényeknek, stb. milyen vonzereje van az idegenforgalomra. Ezért a pécsi polgárok, vállalkozók és az önkormányzat együttes érdeke e kulturális arculatnak a bővítése, előnyösebb továbbfejlesztése. Törekedni kell továbbá a pécsi értelmiség egymáshoz való közeledésének elősegítésére és együttműködésének javítására. A kultúra elvi kérdéseit egyébként a közgyűlés az elmúlt időszakban egy határozatban is összefoglalta. Úgy gondolja, ez a határozatsor a továbbiakban is a működés alapján képviseli. Ebbe a keretbe tartozik a most itt lévő előterjesztés is, amely megvitatását és elfogadását kéri a testülettől, egy – már kézhez kapott - módosító javaslattal, amely kiegészíti a határozati javaslat 2.) pontját és arról szól, hogy: “A Mecseki Kultúrpark megszüntető okiratát június 30-ig terjesszék a közgyűlés elé jóváhagyás céljából.” Márton András: felveti, az Ifjúsági Házzal kapcsolatban két lehetőséget hagy az intézmény igazgatójának a tervezet. Eszerint vagy olvadjon be, vagy pedig változtassa kht-vá az intézményt. Kérdése, alaposan végiggondolták-e ezt, nincs-e más lehetőség? A kht-vá alakítás mellett az előterjesztés számos érvet hoz fel, amelyek véleménye szerint nem állják meg a helyüket. Az intézményt jól ismeri. Említést tesz a Billentyű Kultúr kocsma sikeres működéséről, melyhez személyében is hozzá szokott járulni, mert eljár oda zenét hallgatni. Esténként kb. 30 ember látogat el oda, amely rendkívül gyér bevételt eredményez. Örömmel hallotta Nagy Sándor igazgató úrtól, hogy a turkálót végre sikerült kitenni az épületből, amely rossz fényt vetett erre az intézményre. Amennyiben azonban kht-vá válik, előbb-utóbb kénytelen lesz ilyen fajta tevékenységek után nézni, amit nem tart szerencsésnek. Kéri ezért, amennyiben lehetséges, hallgassák meg Nagy Sándor igazgató urat, aki a szünetben néhány nagyon életrevaló gazdasági javaslatot tett, és esetleg a két lehetőséget kibővíteni azzal, ami a testület számára elfogadható. Rendkívül elégedett azzal a tervvel, hogy a Harmadik Színházat kht-ként kívánják működtetni, mivel egészen más típusú intézményről van szó. Szeretné, ha a színház léte soha többé nem kérdőjeleződne meg a közgyűlés részéről, és megkapná azt a nyugalmat, amelyben alkotni tud és öregbítené a város hírnevét, amelyért eddig is sokat tett. Dr. Kunszt Márta: részben pontosítani szeretne egy szövegrészt a határozati javaslatban. A 3.) pontja a Pécsi Kulturális Központról rendelkezik. Egy nyelvtani módosításról lenne szó, mely a következő: “A közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata közművelődési feladatainak ellátására a Pécsi Kulturális Központot jelöli meg.” A leírt szöveg helyett a törvény pontos szövegét javasolja szerepeltetni, ahogy a közművelődési feladatok ellátására megjelölik a művelődési házakat.

73 A 3. § első sorában az “által fenntartott” szövegrész kihúzásra kerülne és a folytatás pedig az lenne, hogy: “…. a közművelődési feladatainak ellátására a Pécsi Kulturális Központot jelöli ki.” Reagál Márton András Ifjúsági Házzal kapcsolatos felszólalására. A határozati javaslatban megfogalmazásra került, hogy az Ifjúsági Ház igazgatóját felkérik, vizsgálják meg az intézmény átalakításának lehetőségét. Ez tehát nem kötelező jellegű. A képviselőknek, a Kulturális Bizottságnak és a kultúra szakembereinek is fenntartásai vannak azzal kapcsolatban, hogy egy közművelődési típusú intézmény kht-ként tud-e működni, mert valószínű, hogy nem tudják kitermelni a fenntartási költségeiket. Ezért fogalmazott a bizottság – hosszas vita után – úgy, hogy vizsgálják meg a kht-kénti működtetés lehetőségét. Komolyan gondolják, hogy itt mindenfajta mérlegelésnek helye van, és csak utána lehet dönteni. Dr. Révész Mária: már számos alkalommal volt a testület előtt intézményátalakítással kapcsolatos előterjesztés. Nem abból az ellenzéki szempontból indul ki, hogy: “minden rossz, ami előttünk van”. Az előterjesztésnek van átgondolt és jövőbe mutató eleme, hiszen az élet néha szokatlan lépések megtételére kényszerít. Pl. hogy mondjanak le intézményekről. Ezzel természetesen azt is vállalják, hogy lemondanak az intézmények feletti mindenféle befolyásról, felügyeletről. Támogatási lehetőségekről talán nem, mivel mindenki tudja, bármely intézmény kht-vá alakításával azok e formában sem lesznek önellátók, legfőbb bevételi forrásuk továbbra is az önkormányzat lesz, legfeljebb a város felelőssége múlik el az intézmények fenntartása tekintetében. Ezt aggályosnak tartja, hiszen bizonyos intézménytípusokat jó, ha fenntart az önkormányzat és ezt önkormányzati intézményi formában teszi, mert akkor egyértelmű kötelezettséget vállal, nem mérlegelheti a támogatások átadását, vagy az intézménynek az átadását, illetve egy határozott döntéssel még megteheti, hogy megszünteti, erre már volt példa. A Mecseki Kultúrpark ügye bonyolult és sokrétű, amely megmaradásának lehetséges, hogy nincs más útja-módja, pontosan nem tudja megmondani. Az Ifjúsági Házzal kapcsolatos észrevétele egyrészt az, hogy a szakmai tapasztalata szerint a kht-k nem oldják meg az ilyen fajta intézményi funkcióknak a további fenntartását. Talán szerencsésebb lett volna, ha az előgondolkodások, a diplomatikusan és a munkavállalók érdekében megfogalmazott szövegnek megfelelően - miszerint az intézmény vezetőjének és dolgozóinak egyetértésével javasolható a kht-vá alakítás – az egyetértést megelőző megbeszélések lefolytatódtak volna az intézmény dolgozóival, de minimum a vezetőjével. Nem látja értelmét annak, hogy a közgyűlés fárasztó vitát folytasson egy olyan témáról, amelyről annak 44 tagja feltehetően nem felkészült, pl. képes-e egy Ifjúsági Ház típusú intézmény kht-ként működni, vagy sem. Ezt a Kulturális Bizottságnak kellett volna megtennie, meghallgatva az intézmény vezetőjét, aki nyilván első körben elmondta volna meglátásait. Ezt most itt, a közgyűlés előtt szeretné hallani, csatlakozva Márton András kéréséhez. Az intézmény vezetőjének megfelelő szakmai tapasztalata van a tekintetben, egyrészt hogy miképp kell intézményt működtetni, másrészt pedig van-e elképzelése arról, fenn tudja-e

74 tartani ezt a funkciót nem intézményi formában. A lényeg, hogy időt lehetett volna megtakarítani, ha Kulturális Bizottság ezt a munkát maga elvégzi, és lehetőséget ad az intézményvezetővel való konzultációra. Ennek hiányában, amennyiben a testületnek kell döntenie, javasolja az intézmény vezetőjének meghallgatását. Staub Ernő: a határozati javaslat 1.) pontjában olvasható, hogy a közgyűlés a kulturális intézmények centrális gazdálkodásúvá történő átszervezését nem támogatja, így elmondható, hogy a kulturális ágazat “megúszta”, a közoktatási és a szociális ágazattal szemben. Ezt a maga részéről örömmel vette. Véleménye, hogy az intézmények közül jó néhány, mint pl. a Pécsi Nemzeti Színház és a Szimfonikus Zenekar valóban a város hírnevét terjeszti. Messzemenően ezek közé sorolja a Harmadik Színházat. A közgyűlés már hosszú idő óta foglalkozik azzal, hogy számára a megfelelő működési formát megtalálja. Művészeti kvalitásai elismertek. Ettől némileg eltérő a gazdasági-pénzügyi megközelítés. Megjegyzi – mint ahogy Márton András említette, örül, hogy Damoklesz kardja ellebbent a fejük felől -, nyilván szerénysége tartotta vissza abban, hogy elmondja, hoz is ide darabokat a Bárka Színházból és máshonnan. Így pl. Spíró György “Kvartett” című darabja már negyedik éve országos siker, szinte minden létező színházi díjat megkapott. Ezt a négyszereplős darabot hétről-hétre telt házzal játsszák Budapesten, amelyben pécsi színészek játszanak: Váry Éva, mint volt - és talán mint leendő - pécsi színész, a főszereplő pedig Márton András. Ezekre a kulturális intézményekre valóban értékként kell tekinteni, ezért elfogadhatónak tartja ezen ágazat másképp történő kezelését. Az Ifjúsági Ház tekintetében viszont csak megismételni tudja az aggályokat – és lehet, hogy megtakaríthatnának egy vizsgálatot, ha kimondanák -, nem biztos, hogy alkalmas a közhasznú társaságként való működésre. Dr. Kunszt Márta: reagál arra a felvetésre, mely szerint az intézményvezetőkkel jobb lett volna előzetesen elbeszélgetni. Ez megtörtént, de miután nem volt egyértelmű nyilatkozat, maradt a “vizsgálja meg”. Pontosan a Harmadik Színház igazgatója nyilatkozott úgy, hogy kisebb kockázat nélkül vállalni tudják a kht-ként való működtetést, mert kalkulálható bevételei vannak. Ezek azonban állami támogatásból eredőek, tehát nehogy arra gondoljanak, hogy a kultúra kitermeli a saját költségeinek fedezetét, hanem a színházi támogatási rendszernek köszönhetően, az állami forrásokból származó bevételek fix, előzetes kalkulációja is lehetséges. Egy közművelődési intézménynél ez rendkívül nehezen kezelhető. Az intézményvezetőkkel történt megbeszélés, az más kérdés, hogy egyértelmű megoldás nem született ebben a kérdésben. Horváth Zoltán: egyetértve a dr. Ujvári Jenő alpolgármester úr által elmondottakkal, miszerint mindannyian értékelik a kultúrát, a kulturális szférának az erőfeszítéseit, elismerve, hogy a kultúra sokszor értékteremtő, gazdaságilag is kimutatható értéket állít elő. Az előterjesztés is úgy kezdődik, hogy a 81/2000. sz. közgyűlési határozatban szerepelő önkormányzati kötelezettségeknek eleget kell tenni. Nevezetesen a költségvetési rendeletnek voltak olyan tételei, pontjai, amelyek a konkrét teendőket meghatározták, mégpedig azon okból - amit a

75 mai közgyűlés 2.) napirendi pontja kapcsán már elmondott és többen megerősítették -, miszerint Pécs város költségvetését egyensúlyba kell hozni. Jelen esetben alapvetően nem kulturális, szakmai kérdésről van szó. Az intézményrendszer átszervezése nem a kulturális szféra szakmai szempontból nem megfelelő működése miatt vált szükségessé, hanem mert a költségvetés tekintetében a város egyensúlyzavarban van. Az elhangzottakat összegezve, ilyen megközelítésből nézve furcsállja, hogy ezek, valamint a soron következő - oktatási, egészségügyi, szociális szféráról szóló - előterjesztések a szakbizottságokon megfordultak, az ott született javaslat a közgyűlés elé került. A probléma lényegét abban látja, hogy költségvetési szempontból nem vitatták meg. Véleménye szerint a Költségvetési Bizottság szakmai szempontból megvizsgálhatta volna ezeket az előterjesztéseket, továbbá, hogy a határozati pontokban leírtak miként befolyásolják a költségvetést. A határozati javaslatok tartalmából kitűnik, némelyik úgy szól, egy hónapon belül vissza kell térni arra, hogy ez konkrétan milyen számszerű eredményekkel jár. A határozati javaslat 1.) pontja tartalmazza, hogy pl. a szakbizottság nem támogatja a centrális gazdálkodásra történő átállást. Egyetért a Staub Ernő által elmondottakkal, a szakmai oldalról való megközelítéssel, az eredmények kiemelésével a kulturális ágazatban, a színház tekintetében és más területeken is. Számára ez nem negligálja a centrális gazdálkodási rendszer bevezetésének lehetőségét, pl. a kulturális szférában. Kénytelen ezt most szóba hozni, mivel a Költségvetési Bizottság ülésén – ahol szakmai szempontból meg lehetett volna vitatni a kérdést – nem merült fel, nem volt a bizottság előtt. Kérdezi, miért egyértelmű, hogy pl. a kulturális szférában nem lehetne bevezetni a centrális gazdálkodást, és ez miért lenne káros a szakmai munkára? A következő napirendi pontok közül, az oktatási szférával kapcsolatos előterjesztésben szerepel egy felsorolás, hogy a centrális gazdálkodás bevezetése mely területeken valósulna meg. Ilyen pl. a nem szakmai anyagkészlet-beszerzés, szolgáltatások igénybevétele, fenntartási és intézményüzemeltetési kiadások, rendszeres, éves nagy karbantartások, energiaszolgáltatási költségek racionalizálása, felújítások, beruházási kiadási előirányzatok. Ez a centrális gazdálkodásnak a pontokba szedett lényege. Az előterjesztésből nem kap választ arra, miért nem lehet pl. ezt a kulturális szférában bevezetni, és ezért sajnálja, hogy nem volt költségvetési szakmai, gazdálkodási, gazdasági, közgazdasági szempontból áttekintve, mert nem tudja, valóban ennek átszervezése lehetséges-e, vagy sem. A határozati javaslat 2.) pontja az Állatkert, Terrárium kapcsán kimondja, alakítsák át az intézményt közhasznú társasággá. Ugyanakkor a következő napirendi pontból – amely a Mecseki Kultúrpark finanszírozási igényéről szól – kiderül, hogy ez az egyetlen téma, amely a Költségvetési Bizottság ülésén szerepelt. A bizottság pedig éppen azért adta vissza a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottságnak, valamint a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztálynak, hogy részletesen dolgozza ki a leendő kht. működésének módját. Hogyan, hány fővel fog gazdálkodni,

76 milyen kiadásai, bevételei lesznek, és ami a legfontosabb, hogy ez a működés mennyi pénzt igényel a város költségvetéséből. A 2000. évi költségvetésben szerepel, az intézményrendszer átszervezése gazdaságos működést kell, hogy eredményezzen, a bevételnek a kiadással a működés tekintetében egyensúlyba kell kerülnie. Mivel a bizottság nem látta világosan, miként fog működni a kht. a Mecseki Kultúrpark tekintetében, a részletek kidolgozása végett visszaadta az anyagot a főosztálynak, és ez került megfogalmazásra a következő napirendi pontban. A Költségvetési Bizottság nem foglalhat állást a tekintetben, hogy ez a működési forma költségvetési szempontból jó-e, vagy sem, hanem társasági formáról lévén szó javasolja, az előterjesztést a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság is nézze át gazdálkodási oldalról. Hiányolja az előterjesztésekből a lényeget. Ebből a szempontból az oktatási, valamint az egészségügyi, szociális szférával foglalkozó előterjesztést valamivel jobbnak tartja, amelyekben konkrét határozati javaslatok szerepelnek, melyek lényege, meg kell vizsgálni, hogy gazdasági, közgazdasági és költségvetési szempontból milyen hatás várható a város költségvetésére. Kérdése, ezzel együtt hogyan kell értelmezni ezeket az előterjesztéseket, mert nem látja a konkrét hatást a költségvetés egészére. Meixner András: úgy gondolja, az oktatáshoz hasonlóan a kultúrához is sokan “értenek”, így számos hozzászólás várható. A társbizottság elnökeként szükségesnek tart ezen témánál, majd az oktatásügynél is néhány dologról említést tenni. A határozati javaslat 1.) pontjában szereplő, a centrális gazdálkodás ilyen típusú elutasításával nem ért egyet. Amennyiben ezt most megszavazza, akkor milyen alapon szavazza meg a következő előterjesztést? A megfogalmazás nem szerencsés. Az anyag áttanulmányozása után az a véleménye alakult ki, hogy aki a centrális gazdálkodást első kézből elutasítja, az két szélsőséges eset. Az egyik, nem tudja, miről van szó, ezért információhiánya miatt fél valami mástól, a másik pedig az, akinek takargatnivalója van. Van egy középút: aki belátja, hogy a centrális gazdálkodásnak is vannak előnyei, és hogy bizonyos területeket lehet centrálisan igazgatni, bizonyos területeket pedig nem. Ez egy diffúz rendszer, amit a kulturális és az összes többi ágazatban is végig kellene gondolni. A közhasznú társasági forma véleménye szerint ott működik jól, ahol vagy olyan plusz bevételekre tud szert tenni e fajta működése folytán – amit mint intézmény nem képes -, vagy pedig olyan egyéb tőke bevonására van mód, olyan vállalkozói, vagy egyéb intézményi kör bevonásával, amely a Pécs városi intézményhálózatba egyébként nem “szállna be”. Gondol itt a megyére, kamarákra, stb. Ahol tehát közhasznú társaságot kíván az önkormányzat létrehozni, ott célszerű valamilyen plusz bevétel lehetőségével is számolni. Kéri a képviselőket, az előterjesztésről beszéljenek. Azt, hogy az Ifjúsági Ház közhasznú társaság lesz-e, vagy sem, nem most kell eldönteni. Arról van szó, hogy vizsgálják meg annak lehetőségét. Hangsúlyozza ezt azért, mert a közoktatási intézményekkel kapcsolatos előterjesztésben is vannak hasonló

77 pontok. Nem most kell eldönteni a működési formát, hanem megvizsgálni annak lehetőségét. Ez gyakorlatilag nem jelent mást, mint hogy az igazgató feladatot, vagy úgy is lehet mondani, munkáltatói utasítást kap. Ez azért fontos, hogy a feladatot elvégezze, mert egyébként vagy megtenné jó szándékkal, vagy nem. Így viszont kötelező számára, tehát ezt egyfajta határozott cél-megjelölésként kell felfogni. A kulturális ágazat átszervezéséről az a véleménye, hogy az egész végül is az intézményszféra legkisebb, ugyanakkor leglátványosabb szelete. Éppen ezért nagyon körültekintően kell vele bánni, mert viszonylag kis lépés is nagy problémát, vagy visszaesést is okozhat. Ettől függetlenül elképzelhetőnek tartja további lépések megtételét is, amint más ágazatokban kiderülnek a centrális gazdálkodás előnyei. Meggyőződése, hogy ebben az ágazatban is e területen többet lehetne tenni. Dr. Gáspár Gabriella: úgy tűnik, egyes képviselőknek nem igen tetszik, hogy a Kulturális Bizottság elutasította a centrális gazdálkodásúvá történő átszervezést. Horváth Zoltán figyelmét felhívja arra, hogy az előterjesztés előtti, 9-10. oldalon szereplő szöveg tartalmazza a főosztály részletesen kifejtett érveit arra vonatkozóan, miért nem alkalmazható a kulturális ágazatban a centrális gazdálkodás. Ezt most nem kívánja megismételni, csupán annyit fűz hozzá, hogy a kulturális ágazat az Állatkerttől a Nemzeti Színházig, a nemzetiségi színházaktól a nem nemzetiségiig, a Gyermekháztól az Ifjúsági Házig terjed, és nem tudja elképzelni, hogy egy állatkertet és egy színházat miként lehetne centrálisan gazdálkodtatni. Az anyagban is szerepel, lehet, hogy a könyvvitel és a számvitel technikai hasonlóságai miatt azt lehet együttesen kezelni, de pl. a karbantartást, állatetetést és a díszletkészítést nehezen tudja egységesen elképzelni. Az abszurditás határán mozog az az elgondolás, hogy a kulturális ágazatban mindent egységesíteni lehetne. Ha igen, akkor erről egy javaslatot kell készíteni, és nem a bizottságtól elvárni ezt az igen erősen kényszermegoldást, ami évek múlva majd “visszahull a fejére”. Az Állatkert kht-vá alakulása lehetőségének vizsgálata már korábbi kezdetű, amit megvizsgált a Költségvetési Bizottság, a GATUVÁB, a könyvvizsgáló és lehetőleg minden gazdálkodással foglalkozó szerv. Arról volt ugyanis szó, hogy teljes egészében megszűnik. Időközben azonban kiderült, hogy ez jogilag nem elképzelhető. Ettől kezdve viszont az út már némileg “kitaposott volt” a kht-vá válás felé. Az intézmény vezetőjét ez nem érte villámcsapásként, hanem elkezdett ez irányban gondolkodni. Nem tartotta lehetetlennek, mert az intézmény lehetővé teszi az ilyen típusú átalakulást. Az előzetes megbeszélésen nem vett részt. Mint utólag kiderült, egyes intézményvezetőkkel mélyebben történtek az elbeszélgetések, mások esetében nem annyira. Így pl. Nagy Sándor úrral, az IH vezetőjével sem, akinek nem állt módjában igazán kifejteni saját véleményét. Többnyire egyeztetve történt az előterjesztés. Egyébként a bizottsági ülésen azért nem került sor meghallgatásukra, mert a témát zárt ülésen tárgyalták, kizárva valamelyest a sajtót, az elnök asszony javaslata szerint. Utólagos egyeztetések még folytak. Ahol bizonytalansági pontok vannak, ott a “lehetőség” szó ezért szerepel az anyagban.

78

Véleménye szerint a Harmadik Színház el tudja magáról képzelni a kht-vá alakulást. Nyilván erre megvan az oka, mivel nem válik lehetetlenné az intézmény működése. Amennyiben az IH ezt elképzelhetetlenek tartja, akkor ez valószínűleg így is van. Nagyobb toleranciát vár képviselőtársai és mindenki részéről, mert ezeket az intézményeket csak az fogja össze, hogy a kulturális ágazatba tartoznak. Tevékenységük sem hasonló az óvodákéhoz, iskolákéhoz. Az állatkertben folyik ugyan pedagógiai munka, ami azonban mégsem hasonlítható össze, pl. a zoo-pedagógia az általános iskolák pedagógiai munkájával. A színházakban teljesen más típusú alkotómunka folyik, mint pl. az Ifjúsági Házban, ahol legfeljebb amatőr csoportok kreatív munkájának adnak színteret. Nem szeretné, ha olyan véleménnyel lennének róla, mintha csak az ágazatot védené. Semmiféle értelmetlen és ostoba átalakításnak nem híve, legyen az bármilyen ágazat érintettje. A közművelődési intézményeken túlmenően ugyanez vonatkozik az oktatási intézményekre is. Ahol valami értelmetlen, ott ne végezzenek átalakítást. A Kulturális Bizottság előtt szerepelt az átvilágítási anyagnak egy kivonatolt, vázlatos formája, amelyben kívánalmak hangzottak el. Ehhez a bizottság – amelynek többé-kevésbé konszenzusos eredménye ez az anyag, tehát nem politikai viták kereszttűzében alakult ki – ebben az anyagban rögzített kívánalmakat igyekeztek betartani, ahol értelmes, próbáltak spórolni, ahol lehetséges. Erre az Állatkert jó példa. Mellesleg megjegyzi, hogy az átalakítás és átszervezés sem kerül kevés pénzbe. Ennek mind a kulturális, mind az oktatási intézmények esetében vannak konzekvenciái. Nem biztos, hogy az átszervezéssel valóban megtakarítás történik össz szinten is. Ezt viszont nem az egyes bizottságoknak kell kitalálni - sem a Közoktatási, sem a Kulturális, sem az Egészségpolitikai és Szociális Bizottságnak -, hogy a centrális gazdaság mit hoz a költségvetésbe, hanem az ötlet gazdáinak. Előzetes közgazdaságtani hatáselemzést kell végezni, az átalakítás velejáróinak, a megtakarításoknak a felsorolásával. Czukor Antal: az 1998. óta működő közgyűlés összességében tetemes időt szentelt az intézmények átszervezésére, megszüntetésére, átalakítására. A gyakorlat szerint a városvezető koalíció a testület elé terjeszt egy javaslatot, tanulmányt, amit ők megpróbálnak szakmailag, politikailag, érzelmileg, különböző indokokkal, valahogy más irányba terelni. Sajnos ez nem nagyon megy. Benne már az az érzés alakult ki, hogy tulajdonképpen aprólékos munkát végeznek, és már gondolatai keserű humorba csapnak át. Reméli, dr. Ujvári Jenő alpolgármester úr – mint a humor komoly művelője – nem veszi rossznéven, ha az előterjesztésre annyit reagál, és ami Horváth Zoltán felszólásából is kiérződött, hogy a háttérben anyagi problémák állnak. Utalva alpolgármester úr kifejezésére, a kulturális intézmények támogatását korlátozó intézkedés valóban új elem: “elemelem”. Horváth Zoltán: dr. Gáspár Gabriella képviselőtársa által említettek miatt világossá teszi az általa elmondottakat. Egyetért azzal, hogy az egyes kulturális intézményekben szakmailag nem azonos, még hasonló

79 tevékenységek sem folynak. Ez került az indoklásba is. Éppen ezért olvasta fel a másik előterjesztésből, hogy a centrális gazdálkodásnak mik az elemei. Tudniillik azok az elemek éppen azok, amik közösek, akár egy színház, de kultúrpark esetében is. Pl. az épület felújítások, teljesen mindegy, hogy milyen tevékenység folyik bennük, azok épületek. Energiaszolgáltatás, energiagazdálkodási, racionalizálási kérdések – szintén világítanak, fűtenek mind az egyik, mind a másik helyen. Ezek hasonlóak, közösek lehetnek. Nem szakmai anyag- és készletbeszerzés. A szakmai anyagbeszerzés természetesen különböző, amelyet egyes intézmények továbbra is beszereznek maguknak. Itt kifejezetten nem szakmai anyagokról van szó. Mindezeket azért kívánta elmondani, mert nem látja igazolva azt, amire képviselő asszony hivatkozik, hogy le van írva, mert ez nem győzte meg. A másik előterjesztésben pontosan azok a pontok vannak kiemelve, amelyek közösek, még a kulturális ágazatban. Nem győzték meg arról sem, hogy pl. ott nem lehetne-e bevezetni a centrális gazdálkodást. Ettől természetesen a szakmai része még önálló lehet, és nem érné csorba. Ezt azonban meg kellene vizsgálni. Ezért mondta, hogy ez most számára kérdés, mivel nem volt szakmai fórum, a Költségvetési Bizottság előtt, és nem tudja, valóban megtakarítást eredményez-e, avagy nem. A kulturális ágazat képviselői szerint nem lehet megvalósítani a centrális gazdálkodást, erről azonban nincs meggyőződve. Meg kellene vizsgálni, gazdasági, gazdaságossági szempontból. A másik, amit képviselő asszony említett, jelen pillanatban nem ismeretes az sem, mit eredményez az átalakítás. Kérdéses számára a 2.) határozati javaslati pont, amely kimondja, hogy az Állatkertet alakítsák át kht-vá anélkül, hogy látnák, gazdasági szempontból. A következő napirendi pont éppen arról szól, hogy a Költségvetési Bizottság e vizsgálat miatt visszaadta az előterjesztést. Hiányolja a számítást, amit figyelembe tudnának venni. Ismételten hangsúlyozza, szakmailag fontos, mi történik az egyes intézményi szférákkal, de az egész átszervezés kérdése a költségvetés oldaláról indult ki. Az, hogy nehéz, tarthatatlan helyzetben van a költségvetés, és az egész struktúra átszervezése szükséges. Amennyiben nem látható, hogy ez financiálisan mit eredményez, akkor nem tudja, hogyan lehet szakmai kérdésekben dönteni. Dr. Kunszt Márta: érzékelte, hogy a gazdasági szakemberek megoldásnak tartják a centrális gazdálkodást. Összeültek az intézmények gazdasági vezetőivel és tárgyaltak e témakörben. Nem tudták meggyőzni egymást az átszervezés nyereségességéről, illetőleg annak ellenkezőjéről. Jelenleg 11 gazdasági ügyintézővel végzik feladataikat. Már a tárgyalások során kiderült, hogy ennél több személyt kellene alkalmazni. A jelenlegi gazdasági apparátus mellett a centrumban is létre kellene hozni egy ügyintézői apparátust. Ettől kezdve már az egész nem gazdaságos. Erre alapozta a bizottság véleményét. A Költségvetési Bizottságtól kérdezné meg, kinek kell eldönteni, hogy hatástanulmányok készüljenek? A maga részéről tiszteletben tartja a szakmai preferenciákat, nem is igen szokott városfejlesztési és gazdasági ügyekben felszólalni. Azt azonban nem szereti, amikor megkérdőjelezik,

80 hogy mind ő, mind a Kulturális Bizottság többi tagja a kultúra ügyeiben nem elég körültekintően fogalmaznak egy ilyen súlyos előterjesztésben. Dr. Benkovicsné dr. Benkő K. Klára: amikor az egészségpolitikai és szociális bizottsági ülésen először találkozott a centrális gazdálkodással kapcsolatos előterjesztéssel, magával szemben két elvárást fogalmazott meg, amit sikerült is munkacsoportjával megbeszélni. A centrális gazdálkodást csak abban az esetben támogatja. ha a különböző helyeken folyó szakmai munka általa nem sérül, illetve amennyiben a színvonal még emelkedni is tud, de egészében költséghatékonyabbá válik, ami a másik elengedhetetlen cél. Ha a város gazdálkodásának bármelyik folyamatát is nézi, ha összehasonlítja pl. az idősek otthonát egy csecsemőotthonnal, mindkettő egész más étkeztetést igényel, stb. Ennek a részleteiben való megismerése és a várható haszonnak a kiszámolása egyértelműen igényli a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság véleményét, illetőleg a szakmai szféra részéről történő pontos átgondolást. Az elveket mindannyian elfogadják és anyagi hátterének, valamint költségvonzatának ismeretében támogatnák is. Ezt ugyancsak érzékelte Horváth képviselőtársa felszólalásából. Véleménye szerint úgy lenne kerek az egész, ha már tudnák a részleteket, amelyekből számukra valami jó származik. Galbáts András: a közgyűlés bizottsági munkát folytat. Tiszteli a Kulturális Bizottságot, amely a Költségvetési, valamint a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság bevonása nélkül konkrét – számára meglehetősen jó elképzeléseket adott. A határozati javaslatot nézve, alapjaiban véve az ott leírtakon valóban el kell gondolkodni, elemezni kell, melynek egyetlen lényege, hogy igenis decentralizációval, nem a centralizáció irányába törekedve, szélesebb lehetőséget kíván biztosítani az egyes intézményeknek, lehetőséget biztosítva számukra, hogy feltárják saját tartalékaikat, és ezáltal az anyagból nagyon nehezen kivehetően jelenik meg a cél, hogy ennek az eredménye valamiféle gazdaságosabb működés. Talán jobb lett volna – ahogy Horváth képviselő úr is elmondta -, ha előzetesen kitűzik az elérendő célt. Hatékonyabb lett volna talán konkrétan forintosítani, hogy mit vár el a költségvetés ezektől az intézkedésektől, mert így csak gondolatok ébrednek. Van egy határozati javaslat, amelyben a különböző intézményeket felszólítják, dolgozzák ki saját maguk a kht-vá alakulást, vagy egy külső szervet bízzanak meg, de mindez még igen kezdeti állapotban van. A kérdés, hogy központosítani, vagy nem központosítani, decentralizálni, vagy nem decentralizálni. Hajdanán, a régi rendszerben is állandóan a centralizálás, majd a decentralizálás szükségességét hangoztatták, ezek voltak a ragyogó gazdasági eredmények. Kicsiben most is ezt teszik, mivel az egyik oldalon kifejezetten centralizációs törekvések vannak az önkormányzat, illetve a városvezető koalíció részéről, a másik oldalon pedig hangsúlyozzák a gazdasági önállóság és a decentralizálódás szükségességét. Meg kellene találni azt a gazdasági összhangot, ami ezen a téren hatékonyságot eredményezne.

81 Nem tud különösképpen ellentmondani a kulturális intézményrendszer átszervezésével kapcsolatos határozati javaslatban foglaltaknak. Jónak tartja, hogy az intézmények irányítása területén nem akarnak robbanásszerűen centralizálni. Túlzottan nehéz feladat lett volna, ha még a kulturális intézményeket is már induláskor centrális irányítás alá kívánnák venni, a maga veszélyeivel. Ennek elemzése, hogy jó-e, vagy sem, nem történt meg, mely további áttekintést és mérlegelést tesz szükségessé. A leírtakat célszerű lenne, ha külön megtárgyalná a Költségvetési Bizottság, a gazdasági részben lévő veszélyeket pedig a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság. Most csak egy iránymutató határozatot lehet hozni. Úgy érzi, e témakörben a munka még csak most kezdődik. Dr. Gáspár Gabriella: azzal, hogy a Vidámpark, a Kisvasút leválasztásra kerül az Álltakerttől, új alapító okirat szükséges. Ettől kezdve a Terrárium és az Állatkert külön kezelendő. A következő napirendi pontban leírtakra hivatkozik, amelyből látható, hogy ennek a kisebb intézménynek kht-vá alakulása az önkormányzat számára előreláthatólag minimum 20 M Ft megtakarítást fog jelenteni, mégpedig 27 fő közalkalmazott munkaviszonyának megszüntetésével, stb. A Mecseki Kultúrpark a költségvetésből csak április végéig kapott intézményfinanszírozási keretet. Azért szükséges 10 M Ft-os támogatást adni számára, mert egy fillérje sincs. Itt komoly megtakarítás jelentkezik. Ez is egy kulturális intézmény, ha tetszik, ha nem. Papp Béla: megkérdezi az érdekképviseleti szerv részéről jelenlévő Nagy Erzsébetet, kíván-e szólni? Ezt követően – amennyiben igen - Nagy Sándor igazgatónak adná meg a szót, hogy két képviselői indítványra reagálhasson. Erről kér szavazást a testülettől. Megállapítja, hogy a közgyűlés 26 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett egyetértett Nagy Sándornak, az Ifjúsági Ház igazgatójának hozzászólási lehetőségével. Nagy Sándor: arról volt szó, hogy június 30-ig áttekintésre kerül, mekkora felkészülési lehetőség van arra, hogy az intézményi átalakításról egyáltalán beszélni lehessen. Ennek megfelelően, kb. a II. félévben kerülne a közgyűlés elé az IH KHT-vá alakítására vonatkozó anyag. Ezt követően váratlanul érte őket az a hír, hogy két héten belül kellene erről nyilatkozni. Úgy gondolja, 25 éves tapasztalata és a kht-k ismeretének hiánya miatt nem tudtak egyértelműen nyilatkozni, ugyanakkor ez az idő lehetővé tette volna számukra, hogy körülnézzenek az országban, és megfelelő tapasztalatokat gyűjtsenek azoknál az intézményeknél, ahol ezt már alkalmazzák. A jelenleg működő ilyen szervezetek két hónap eltelte után már csődbe mentek, tehát nem pozitív példa az ő működésük sem. Ez azt jelenti, nem ilyen egyszerű ez a kérdés, hogy KhT-ban lehet-e működni egy ilyen intézménynek vagy sem. Tegnapelőtt sikerült eljutniuk Dombóvárra és Nagykanizsára, ahol ugyanezek a kérdések szerepeltek. Dombóvárra azért mentek, mert ott egy jól működő KhT-ban tevékenykedik a Kulturális Központ. Azért működik jól, mert az önkormányzat nagyobb támogatással indította el KhT-ként , mint amit korábban intézményként kapott. A

82 megállapodásban az szerepel, hogy az önkormányzat minden évben az inflációnak megfelelő követő támogatást biztosít a Dombóvári Művelődési Központ számára. Ugyanakkor ebben a központban állandó szoláriumnak, fittnes stúdiónak adta bérbe a helyiségeit. Arról van szó, Pécsett – a diák városban – működik egy Ifjúsági Ház, és KhT-ban való működtetés nem adja meg azt a lehetőséget, hogy a diákok zsebébe még mélyebben belenyúljanak, mert nem veszik igénybe a szolgáltatásokat. Ezért gondolják, hogy a KhT. nem egy egyszerű dolog az Ifjúsági Ház esetében. Egyértelmű választ nem tudnak mondani. Nagyon sok ötletük van, és intézmények között elkezdtek beszélgetni, hogy tudnának a jelenlegi működés mellett is olyan belső tartalékokat feltárni vagy olyan fajta kooperációkat kitalálni, ami komoly megtakarításhoz vezetne az önkormányzatnál. A KhT-val kapcsolatosan, ha valaki gazdasági számítást folytat, és figyelembe veszi az országos tapasztalatokat, ami a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium Közművelődési Főosztályánál megvan, akik egyértelműen tiltakoznak a KhTvá alakulások ellen, – pont a tapasztalatok alapján – akkor kiderülne az, hogy igen is van más lehetőség. Úgy gondolja, ez az anyag valóban most kínál erre módot, hiszen azt jelöli meg, hogy május végéig kell ennek a lehetőségét megvizsgálni, és akkor nyilván többet tudnak erről Papp Béla: a hozzászólásokat hallgatva, többségében azt vélte hallani, hogy akik a pénzügyi részt feszegetik, a kulturális intézmények ellen szólnak, holott egyáltalán nem erről van szó. Horváth Zoltán nagy türelemmel próbálta ezt fejtegetni, nem tudja, mekkora sikerrel. Látni kell, hogy a centralizálás az egy eszköz, és nem cél. Egy eszköz ennek a feszesebb pénzügyi gazdálkodásnak a létrehozására. Lássák be, mindenkinek vannak olyan emlékei és történetei, amikor olyan dolgok fordultak elő különböző intézményeknél, amelyek egy központi gazdálkodás mellett nem biztos, hogy bekövetkeznek. Be kell látni, hogy minden átszervezés érdeket sért. Az anyaggal kapcsolatosan az a gondja, hogy azok hozták össze, akik maguk is eddig ezt a rendszert működtették, felügyelték vagy sem. Ez nem működik. Az előterjesztés “elmaszatolása” bizonyos dolgoknak. Amit viszont keresnek, az a feszesebb gazdálkodás. Azt keresik, hogy a meglévő dolgok önmagában hatékonyak-e vagy sem, pazarlóak vagy sem, és úgy tűnik ez utóbbi valósul meg. Nem arról van szó, pl. legyen-e kevesebb előadás, hanem arról, hogy ezt a színvonalat alacsonyabb költségszinten lehessen megtartani. Nem győzi hangsúlyozni, hogy ez az egész a költségvetés szempontjából indult el. Olyan megoldást kellene a közgyűlésnek elfogadni, amely nem sérti a kulturális értékeket, de belenyúl a jelenlegi pénzügyi rendszerbe. Az Ifjúsági Ház esetében is azt írja az előterjesztés, hogy törvényileg nem lehet lecsökkenteni a számviteli létszámot, mert kell pénztáros, stb. Véleménye szerint, lehet, hogy az az egy pénztáros ki tudná fizetni az összes dolgozót. Nem tehető meg, hogy minden úgy maradjon, ahogy eddig volt, mert kevés pénz van, másrészt pedig biztonsággal állítható, – hivatkozva szakemberekre – hogy ebből a kevesebb pénzből is több mindent lehetne megoldani. Kéri a közgyűlést, hogy ezt mérlegelje, és a határozati javaslat 1.) pontját, ahol a Kulturális Bizottság felelőssége teljes tudatában elvetette a centrális gazdálkodást. A közgyűlés ezt ne fogadja el, mert “önoperálásról” beszélnek. A Kulturális Bizottság fogalmilag nem a gazdálkodási részét kell, hogy nézze, hanem a szakmai, kulturális, művészeti

83 területét. Meg kell jegyezni, nem minden pénzkérdés valóban, de minden pénzbe kerül. Ha elköltik a pénzt működtetésre, akkor az érdemi részre sokkal kevesebb jut. Ez a problémája az előterjesztéssel kapcsolatban. Módosító javaslata: “kéri, az 1.) pontot ne szavazza meg a közgyűlés, külön szavazást kér róla. További munkálkodást kér ebben az ügyben a testülettől.” Dr. Toller László: a nagykövetekkel történt találkozóról visszatérve átadja a következő üzenetet, mely szerint a nagykövet urak tisztelettel köszöntik a közgyűlést és Pécs város lakosságát. Ugyanezt tolmácsolja a testület felé a Pszichológus Konferencia résztvevői részéről, továbbá a ma megrendezésre kerülő autóipari találkozó résztvevői is tisztelettel köszöntik a közgyűlés valamennyi tagját. Ezek a kulturális rendezvények a városban folynak, nagyléptékben, nagy ívben, az egyetemi napoktól kezdve a Pécsi Napokig, a különböző fesztiválokig, amelyet nem a város menedzsel és finanszíroz, de a város gazdasága finanszírozza, és szponzorként jelennek meg. Sokat fordítanak a kultúrára, nem maga az önkormányzat, hanem az a széles gazdasági és tudományos, más infrastrukturális háttér, pl. az egyetem, amely gazdagítja a várost. Ebből egy szelet az övék. Nem mindegy, hogy ezzel hogyan gazdálkodnak. Amikor többen arra hivatkoztak, hogy csak 20 M Ft-ról van szó, ezzel egyetért, de ha ezt a pénzt kivonják, és tartósan itt van például az a színházi fesztivál, amely európai hírű lehet, akkor a 20 M Ft-nak egész más a vetülete. Innen látszólag hiányzik, ugyanakkor egy más célra kiválóan hasznosul. Ha arra hivatkoznak néhányan, hogy felkészületlenül érte őket ez a döntés, meg kell, hogy cáfolja, hiszen 1998. októberétől lehet tudni, hogy kívánatosnak tartják az egész költségvetés struktúrájának, szerkezetének megváltoztatását, és ezen belül a racionális gazdálkodás kialakítását. Aki arra hivatkozik, hogy ez a szerkezet jó és beállt, azoknak felhívja a figyelmét arra, mi történt eddig állatkert ügyekben. Szerencsére évek óta ilyen probléma nincsen a színház berkein belül. Gondoljanak arra, mit adtak a kultúrának, és mit vettek ki belőle. Nem szeretné, hogy tésztagyár legyen egy kulturális intézményből, mint ahogy Szabolcsfalu környékén ez történik. Azt sem szeretné, hogy az a kevés közművelődési lehetőség, ami a város intézményrendszeréhez tartozik, elsorvadjon. Nem fogadja el azt az álláspontot, hogy szegény ez a város. Ezt soha, egyetlen pillanatig nem mondta, tőle ezt soha, senki nem hallotta. A város nem szegény – nem csak a külső támogatók miatt – a költségvetés nagyságrendje miatt sem. Nem mindegy, hogy a költségvetési eszközrendszert és pénzt milyen szerkezetben költik el, milyen racionálisan gazdálkodnak vele, és egyéni vagy közösségi érdekeket kívánnak belőle finanszírozni. Miért lehet az kérdés valaki számára, hogy amit ma a számítógép világában egyetlen könyvelési program meg tud oldani, ahhoz 810 embert alkalmazzanak. Mi indokolja azt ebben a városban, hogy párhuzamosan fussanak szakfeladatok két saját önkormányzati intézményben? Mi indokolja ebben a városban azt, hogy a Városháza apparátusában párhuzamosan lássanak el feladatokat az intézményi hálózattal? És nagyon sok ilyen kérdés van, melyek indokoltságát nem most, hanem már évekkel ezelőtt felvetették, csak igazából a választ senki nem akarta, senki nem tudta, illetve tudni tudta, csak senki nem akarta megadni. Amikor azt mondják, hogy sorvasztani akarnak egy intézményt, akkor arra kell gondolni, hogy ez az intézmény a belépő jegyeivel például megfelel-e a

84 mai kor követelményeinek. Nem szeretne olyan példákat hozni, ami az utcán hangzik el, hogy hány sör ára egy koncertbelépő, arra sem kíván hivatkozni, hogy egy színházi belépő mennyibe kerül itt, és mennyibe, pl. Győrben vagy a főváros bármelyik, sokkal gyengébb színházában, és még sem csökkent a fizetőképes kereslet. Úgy véli, felül kell emelkedni a gondolkodásukban, abban, hogy mi a közfeladat, ezt miből finanszírozzák, és akik élvezik ezt a műfajt, azok áldoznak-e rá. Ez is egy nagy kérdés, hogy ugyanaz az adófizető – aki fenntart egy intézményt, elvárja, hogy racionálisan gazdálkodjon, és, ha racionálisan és jól működik ebben az esetben – hajlandó egy magasabb szintű szolgáltatást megfizetni. Ezeket a kérdéseket így kell felvetni. Nagyon gyenge választ adnak az előterjesztésben ezekre a kérdésekre, de legalább a gondolkodásban valami megmozdult. Azt szeretné, ha az intézményvezetők ebben partnerek lennének, hiszen nem a minőség rovására kell, hogy menjen az, amit centrális gazdálkodásnak gondolnak. Nem a minőség és a szakma rovására kell, hogy menjen az, hogy racionálisabban gazdálkodnak, és különösen nem ronthatja a minőséget az, hogy a szponzori háttér valahol egységes, integrált szervezetben jelenjen meg az egész kultúra mögött, de ezt el lehet mondani az oktatási, egészségügyi intézmények tekintetében, és akár a sport területén is, amely eddig nagyon sokat áldozott, de egy nagyon szétszórt rendszerben. Ma már a gazdasági vezetők határozott igénye az, pontosan mondják meg, melyek a város kulturális, egészségügyi, oktatási prioritásai, és a mellé felsorakoznak, de nem úgy, hogy egyéni érdekek mentén, egyéni kapcsolatok alapján végül is közpénzt termelnek, de ez a pénz valahol nem jól, nem áttekinthető módon van felhasználva. Az előterjesztéssel, magával a gondolattal így számoltak volna. Nagyon sajnálja, nem mindenki volt partner abban, hogy a változtatás gondolata áthassa minden intézmény területét. Szeretné azt elérni, hogy ebben a szerény csomagban – ami a kultúrát illeti – legalább azt, ami egy kicsi előrelépést jelent, a közgyűlés támogatná és megszavazná. Való igaz, hogy nem a 20 és 30 M Ft-on múlik minden, de az is igaz, ha nem változtatnak, akkor minden marad a régiben. Meg kell nézni az intézményeik állapotát, befogadóképességét, beleértve azt is, hogy még mindig kopott szőnyegen lehet esküvőt tartani Pécsett, mely elfogadhatatlan számára. Dr. Ujvári Jenő: végére érve a tartalmas vitának, örömmel kell megállapítani, hogy messze jutottak azoktól az időktől, amit maguk is átéltek már, amikor is vita folyt a József Attila Művelődési Ház megszüntetéséről, vagy amikor értelmezték, mire való egy művelődési ház, és eljutottak ebben a gondolatban odáig, hogy talán magtárnak volt legjobb. Most egész másról van szó, és sokan értik, nem csak költségvetési meggondolások működnek az átalakítás mögött. A megváltozott társadalmi közeghez próbálják igazítani az intézményeket, vagyis az önkormányzati fenntartás mellett figyelembe kell venni a piac igényeit, továbbá a civil társadalom megjelenését, és az ebbéli működést. Nagyon óvatos lépések szükségesek, hiszen az anyag bevezető részében megfogalmazásra került, hogy milyen változások történtek ebben a kérdésben a városban.

85 Két kérdés körül éleződött ki a vita, egyrészről a KhT-t illetően, amit elvileg azért kell említeniük, mert valóban egy megoldási lehetőség ez. Nem csak arról van szó, hogy az önkormányzat kivonul, és akkor megszűnik az intézmény, hanem ez a forma egy szabadabb gazdálkodást tesz lehetővé, kötetlenebb formát jelent, és így a viszonyokhoz való jobb alkalmazkodást is esetleg megcélozhatja. Ilyen irányú tájékozódásokat végzett a város kulturális vezetése, beszélt erről a város valamennyi kulturális intézményének vezetőjével, nyilvánvalóan a gyanú is, de a bizakodás is él, ezért fenn kell tartani ezt a lehetőséget, és meg kell vizsgálni. Azonban ezt most nem tudják itt a közgyűlésen eldönteni. A másik dolog annak a kritikának a mérlegelése, hogy vajon milyen módon tudtak eleget tenni a költségvetési igényeknek, ami nyilvánvalóan szintén fontos, de nem egyedüli szempontja az átalakulásnak. Ezzel kapcsolatosan több dolgot lehet mondani, hiszen sokan hivatkoztak is már rá. Meg lehet állapítani azt, hogy a kulturális ágazat a város költségvetésének 6-7-8 %-át foglalja csak le, ez kb. megegyezik a hasonló nagyságrendű városok költségvetési részesedésével és arányaival. Ez az arány azért alakult így ki, mert a helyi hozzájárulásoktól függ nagymértékben az, hogy milyen központi támogatások jutnak ide, és ez vonatkozik a legnagyobb költségvetéssel bíró intézményekre, a színházakra és a Szimfonikus Zenekarra. Ha a gazdálkodás ésszerűsítése oldaláról nézik a helyzetet, el kell mondani, úgy gondolja a kulturális szakma pénzügyi szakértői gárdája, hogy a lehetőségeket kitapasztalta és kipuhatolta ebben a vonatkozásban, hiszen már közös gazdálkodási egységet képez a Szivárvány Gyermekház és az Ifjúsági Ház, de hasonlóan közös gazdálkodási egység a Városi Kulturális Központ, a Harmadik Színház és a Pécsi Galéria. A további gazdálkodási összevonások, vagyis a centralizálás most itt nem részletezett okok miatt elfogadhatatlannak tűnik. Ami a megtakarítások összegét és nagyságrendjét jelenti, itt is fel lehet hozni jelentős tényezőket. A határozati javaslat 1.) pontban azt írják, hogy a dolgozók létszámának felülvizsgálata hozhat gazdálkodási eredményt. Említést nyert már a Kultúrpark ilyen fajta átalakításából származó haszon. Ilyen törekvést jelez a belépőjegyek árának lehetséges emelése. Hasonló természetű dolog az az erőfeszítés, hogy a Horvát Színházat, pl. a nemzeti kisebbség önkormányzata számára adnák át. Ne felejtkezzenek meg arról, hogy a KhT. is hasonló jellegű törekvést jelez. Nem mondhatják azt, hogy a kulturális ágazat gazdálkodása egy helyben van, és nem próbál alkalmazkodni a változó világhoz. Az a lehetőség is következik az anyagból, - amit már említettek többen – hogy az intézmények belső meggondolásból is tudnak takarékoskodni, tehát ez is pénzeket hozhat. Igaztalan dolog azt állítani, hogy a kulturális vezetés nem próbálta a költségvetési kívánalmakat figyelembe venni. Úgy gondolja, ez itt, ebben az anyagban – amit nagyon koherens írásnak tart változatlanul – mind szerepel. Javasolja, változatlan formában fogadja el a közgyűlés. Szirmai Csaba: előrebocsátja, megszavazza ezt a napirendi pontot, azonban szakmai becsülete megköveteli, hogy elmondja, az a véleménye, a centrális gazdálkodás kifejlesztésének elmaradása e területen súlyos hiba. Meggyőződése, a költségvetést lehetett volna jobban is szolgálni úgy, hogy a

86 szakmai munka nem csorbul. Az egész munka során azt érzékelte, hogy akik ezzel foglalkoztak, egyáltalán nem értették meg, miről van szó a centrális gazdálkodásnál, és egyáltalán nem is törekedtek ennek a megértésére. Ez egy gyenge színvonalú munka volt. Alpolgármester úr elmondta, hogy “megpróbálták”, de ez a próba sajnos nem sikerült. Papp Béla: javaslata, a határozati javaslat 1.) pontjáról külön szavazzanak, illetőleg arról a mondatról, hogy a “...centrális gazdálkodásúvá történő átszervezést nem támogatja.” Nem szeretné, ha a közgyűlés ezt elfogadná, hiszen összeszámolta, négy intézmény tekintetében 29 szakmai státuszra 21 számviteli ember jut, tehát még rosszabb ez az arány, mint azt korábban említette. Ez a pazarlás. Elég példátlan ez az arány, és lassan közelíti a Városháza pénzügyeseinek a létszámát, akik 18 Mrd Ft-tal dolgoznak. Dr. Toller László: szünetet kér az MSZP frakció nevében. Papp Béla: 5 perc szünetet rendel el. Visszaadja az ülés vezetését dr. Toller Lászlónak. Dr. Toller László: jelzi, kompromisszumos javaslata van a Szocialista frakciónak és az SZDSZ-nek közösen: “A határozati javaslat 1.) pontjából elmaradna az első mondat. Nem tagadják meg a centrális gazdálkodás lehetőségére való visszatérést, azaz elmarad az elutasítás. Ezen pont második része a bér- és létszámgazdálkodással kapcsolatosan érvényben marad, a határozati javaslat többi részéhez módosító indítvány nincs.” Ezzel az előterjesztő egyetért. A többi módosító indítvánnyal kapcsolatban az előterjesztő kompromisszumot kötött, illetve azokat elfogadja. Dr. Ujvári Jenő: válasza: igen. Egy módosító indítvány van, amit mellékeltek, mely a Kultúrparkra vonatkozik. A 3.) pont értelemszerű, - mivel zavaró a szöveg – dr. Kunszt Márta pontosította szöveget természetesen el kell fogadni. Így tehát három módosítást fogad el. Staub Ernő: elmarad az a szöveg, hogy a közgyűlés nem támogatja a kulturális intézmények centrális gazdálkodásúvá történő átszervezését. Ez egy nagyon dodonai döntés, mert akkor mit jelent? Támogatja a centrális gazdálkodást? Vagy az egészről hallgatnak? Szeretne felvilágosítást kérni, hogy a szöveg elhagyása mit jelent? Elárulja, a déli sajtótájékoztatón is elmondta azt, amit most megtesz, hogy négy hete nem volt közgyűlés, és előre látható volt, ma megint a legfontosabb kérdések tárgyalása az éjszakába fog nyúlni. Dr. Toller László: jelzi, a közgyűlés elején előre bejelentette, a napirendi pontok tárgyalása addig tart, amíg be nem fejezik a napirendi pontokat. Észrevételt nem tett senki, ez esetben egy rossz tavaszi hagyományra fognak visszatérni, amelyet egy dolog változtathat csak meg, hogy mindenki célirányosan szól hozzá a napirendi pontokhoz. Minden képviselőnek a saját lelkiismeretére van bízva ez, és a türelmére, hogy meddig hajlandó saját

87 hozzászólása miatt itt ülni. Bejelenti, megadja Ujvári Jenő alpolgármesternek a szót, ezt követően a vitát lezárja. Dr. Ujvári Jenő: értelemszerűen a határozati javaslat 1.) pontja első mondatának elhagyásából az következik, hogy csak a többi határozati javaslati pont kerül megvitatásra, és reméli elfogadásra. Ez fogja jelenteni a címben leírtakat, vagyis a kulturális intézmények átszervezésének teendőit. Dr. Toller László: jelzi, határozathozatal következik. Az előterjesztő a módosító indítványokat befogadta, így szavazást kér a befogadott módosításokra figyelemmel. Megállapítja, hogy a közgyűlés 30 igen szavazattal, 9 tartózkodás mellett elfogadta a módosított határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 170/2000. (04.27.) sz. határozata a kulturális intézményrendszer átszervezéséről A Közgyűlés dr. Ujvári Jenő alpolgármester előterjesztésében megtárgyalta az átvilágítás intézkedési tervéből, illetve a 81/2000. (02.24.) számú közgyűlési határozatból következő feladatokat és az alábbi határozatot hozza : 1.)

A Közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztályt, hogy az ágazat valamennyi intézményében a nem szakalkalmazott közalkalmazotti dolgozók létszámát az érintett intézmények közreműködésével vizsgálja felül. Határidő : 2000. május 15. Felelős: Spolár János főosztályvezető

2.)

A Közgyűlés 2000. szeptember 1-jétől megalapítja az Állatkert és Akvárium-Terrárium Közhasznú Társaságot. A Közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztályt, hogy az Állatkert és Akvárium-Terrárium Közhasznú Társaság alapító okiratát 2000. június 30-ig terjessze a Közgyűlés elé jóváhagyás céljából. A Közgyűlés 2000. augusztus 31-ei hatállyal jogutód nélkül megszünteti a Mecseki Kultúrparkot, mint önkormányzati költségvetési intézményt. A Közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét, hogy a Mecseki Kultúrpark megszüntető okiratát 2000. június 30-ig terjessze a Közgyűlés elé jóváhagyás céljából. A Közgyűlés utasítja a Jogi és Önkormányzati valamint a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztályt, hogy 2000.

88 június 30-ig vizsgálják felül, hogy a Vidámpark, a Kreszpark és a Gyermekvasút további működtetése milyen módon lehetséges. A Közgyűlés utasítja az intézmény igazgatóját, hogy a megszüntetés miatt felmerülő személyi kérdéseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben írtaknak megfelelően hajtsa végre. Kötelezi az intézmény vezetőjét, hogy a létszámcsökkentéshez fűződő fizetési kötelezettségeket teljesítse és arról 2000. augusztus 31-ig számoljon be az Önkormányzatnak. Az Önkormányzat pályázatot nyújt be a létszámcsökkentéshez fűződő döntésekkel kapcsolatos egyszeri hozzájárulás igénylésére. A Közgyűlés utasítja az intézmény vezetőjét, hogy készítsen az intézmény megszűnése napjával az éves beszámolóval azonos tartalmú féléves beszámolót. A beszámoló értékelését követően a fennmaradó előirányzat zárolásra, illetve szükség szerint átcsoportosításra kerül. Az intézmény vezetője felelős a vagyonértékelés és vagyonmérleg elkészítéséért is. Határidő: 2000. június 30. Felelős: Dr. Modrovits Sándor főosztályvezető Spolár János főosztályvezető Egyházi István igazgató 3.)

A Közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város közművelődési feladatainak ellátására a Pécsi Kulturális Központot jelöli ki.

4.)

A Közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztályt valamint az Ifjúsági Ház igazgatóját, hogy vizsgálják meg az intézmény közhasznú társasággá történő átalakításának lehetőségét.. Az ezzel kapcsolatos előterjesztést a főosztály terjessze megtárgyalás céljából a Közgyűlés elé. Határidő: 2000. május 30. Felelős : Spolár János főosztályvezető Nagy Sándor igazgató

5.)

A Közgyűlés a Horvát Színházat és az August Senoa Horvát Klubot 2001. január 1-jei hatállyal átadja az Országos Horvát Kisebbségi Önkormányzatnak. Felkéri dr. Ujvári Jenő alpolgármestert, hogy a Kisebbségi Önkormányzattal a tárgyalásokat folytassa le és az erről szóló beszámolót megtárgyalás céljából terjessze a Közgyűlés elé. Határidő: 2000. szeptember 30. Felelős : Dr. Ujvári Jenő alpolgármester Spolár János főosztályvezető

89

6.)

A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a Harmadik Színház 2001. január 1-jétől közhasznú társaságként folytassa tevékenységét. Felkéri az intézmény jelenlegi igazgatóját és a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztályt, hogy a közhasznú társasági formára történő áttérést dolgozza ki és az átalakítással kapcsolatos előterjesztést terjessze a Közgyűlés elé. Határidő :a Kht. feltételeinek kidolgozására: szeptember 30. Felelős: Spolár János főosztályvezető Vincze János igazgató

2000.

7.)

A Közgyűlés a Pécsi Nemzeti Színház tagozatainak módosítására és a Pécsi Szimfonikus Zenekar közhasznú szervezetként történő működtetésére tett átvilágítási javaslattal nem ért egyet, javasolja jelenlegi formában történő működtetésüket.

8.)

A Közgyűlés felkéri a Pécsi Nemzeti Színház, a Pécsi Szimfonikus Zenekar, a Horvát Színház és a Harmadik Színház, valamint a közművelődési intézmények vezetőit, hogy a jegy- és bérletárak differenciált módon történő emelésére vonatkozó javaslataikat 2000. május 15-ig nyújtsák be a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztályhoz . A Közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét, hogy a jegy- és bérletárak emeléséről számoljon be a Közgyűlésnek. Határidő: 2000. június 30. Felelős: Spolár János főosztályvezető az érintett intézmények vezetői

9.)

A Közgyűlés vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott kulturális intézmények közül, mely intézményeket lehetne a Baranya Megyei Önkormányzattal közös fenntartásban működtetni. A Közgyűlés felkéri dr. Ujvári Jenő alpolgármestert, hogy a közös működtetéssel kapcsolatos tárgyalásokat a Baranya Megyei Önkormányzattal folytassa le és a tárgyalások eredményéről tájékoztassa a Közgyűlést. Határidő: 2000. június 30. Felelős: Dr. Ujvári Jenő alpolgármester Spolár János főosztályvezető Kapják:

dr. Ujvári Jenő alpolgármester, dr. Kunszt Márta bizottsági elnök, dr. Modrovits Sándor, Spolár

90 János főosztályvezető, az érintett intézmények vezetői a Közoktatási, Közművelődési és Sportfőosztály útján

18.)

Mecseki Kultúrpark finanszírozási igénye Előterjesztő: dr. Kunszt Márta bizottsági elnök

Nagy Csaba: emlékezteti mindazon képviselő társait, akik annak idején a közgyűlésen részt vettek a vitában, érvrendszerük arról szólt, meg kellene vizsgálni, hogy mi legyen ezzel az intézménnyel, koncepiót nélkülöző, és mindenféle szakmai előkészítő javaslatokat talán nem kellene beépíteni a költségvetési rendelethez kapcsolódó határozati javaslatba. Az akkor elmondott kritikákat most is fenntartja, és látja, hogy az idő igazolta szinte szóról-szóra ezeket a dolgokat. Kiderült, hogy az intézmény finanszírozása nincs megoldva a költségvetési rendeletben. Olyan költségvetési rendeletet fogadtak el, ami nem teszi lehetővé a Kultúrpark finanszírozását, és súlyos pénzügyi gondok keletkeznek itt. Akkor a várost vezető koalíció nem volt hajlandó arra, hogy megvizsgálja az egyéni képviselői kerületben érintett képviselő asszony javaslatát e tekintetben. Nagyon sajnálja, hogy ez a munka akkor nem indulhatott meg. Április vége van, és a közgyűlés most kéri fel a Művelődési, Oktatási és Sport Főosztályt, hogy részletesen dolgozzák ki a Mecseki Kultúrpark átalakításához, illetve az év hátralévő részében történő működtetéshez szükséges részletes finanszírozási tervet, és a költségvetési rendelet júniusi módosítására a Költségvetési Bizottság, a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság állásfoglalásával együtt készítsenek előterjesztést. Nem érti, ha itt felelősségteljes képviselők vannak, akkor miért nem hallgatják meg egymás érveit, miért nem a szerint csel ekszenek, hogy a másik fél esetleg mit mond. Talán, ha meghallgatnák egymás érveit, és megfontolnák azokat, akkor ezek a döntések mind időben születhetnének meg, és nem kellene ennyit várni, és még megalapozottabb döntések lehetnének. Arra kéri a kormányzó koalíciót, hogy ennek fényében szavazzák meg az előterjesztést. Egyben jelzi, sajnálja, hogy ez a “herce-hurca” az intézménnyel kapcsolatban így alakult. Dr. Toller László: teljesen egyetért képviselő úrral abban, hogy “hercehurca” van az intézmény körül. Az igazsághoz azonban hozzá tartozik két dolog. Volt egy fegyelmi vizsgálat, és a közgyűlés úgy döntött, - nem is igazán a várost vezető koalíció javaslata gyengítésével – hogy nem támogatja az igazgató úr felmentését, határidőt és haladékot kap egyrészt az intézmény gazdálkodásának rendbetételére, másrészt pedig a szakmai program még kifejtettebb továbbvitelére. Továbbra sincs hatályon kívül a közgyűlésnek az a döntése, hogy az Állatkertet át kell helyezni. Hozzá kívánja tenni, sajnos nem a másik oldal szakmai észrevételéről folyt a kultúrvita, hanem egy olyan meglengetett, és valóságalapot nélkülöző kérdésről, amely arról szólt, hogy az Állatkertet azonnal be akarják zárni. Művita keletkezett az Állatkert körül, és nem a valós problémákkal foglalkoztak. A megismételt belső ellenőri vizsgálat sajnos semmiféle javulást

91 nem mutat sem az intézmény gazdasági fegyelmével, sem számviteli rendjével kapcsolatosan. Úgy gondolja, erre egy nyár előtti közgyűlésen vissza kell térni. Kéri a Pénzügyi Bizottságot ez ügyben legyen kezdeményező. A TV nyilvánossága előtt zajlik le ez a vita, ezért kívánta elmondani, úgy néz ki, mintha nem fogadták volna meg vagy akár ezt a polgármesternek is lehet címezni, mert az intézmény gazdálkodásáért felelősséggel is tartozik, a szakmai programjáért nem, hogy pl. az állatokat mivel etetik, de annyi felelőssége van, hogy az “elmaszatolt” intézkedéseket nem szereti, és nagyon határozott lépéseket fognak tenni a gazdálkodási fegyelem helyreállítása érdekében. Hangsúlyozza, három hónapig az Állatkert tekintetében nem erről folyt a vita a nyilvánosság előtt, hanem arról, hogy a koalíció – a polgármesterrel az élen – meg akarja szüntetni az Állatkertet. Ez nem hangzott el, de az előzőeket állították róluk, és az történt, hogy nem a valós problémával foglalkoztak. Ebben megvan a saját hibája is, ezen túl keményebbek lesznek ebben a kérdésben. Szeretné kérni, hogy a bizottság előterjesztését – amely még mindig nem a végső megoldást jelenti – támogassa a közgyűlés. Megjegyzi, csak azért szólt, mert a költségvetést érinti az előterjesztés. Az érdemi vitában nem kíván szakmai vitába keveredni, mert megint tévútra kerülnek. Dr. Gáspár Gabriella: igyekszik nyugodtabb lenni, mint polgármester úr. Dr. Toller László: közbeszól, teljesen nyugodt. Dr. Gáspár Gabriella: folytatja hozzászólását azzal, szeretné is megnyugtatni polgármester urat, mert semmiféle provokatív dolgot nem fog mondani, igyekszik betartani valamiféle játékszabályt, erre mindig is törekedett. Megemlíti, valóban folyt Egyházi István úr ellen fegyelmi tárgyalás – nem szakmai okból – a gazdálkodása miatt, amivel kapcsolatosan a Pénzügyi Bizottság meglehetősen szigorú intézkedést javasolt, és ugyanígy a Kulturális Bizottság is. Ehhez képest a közgyűlésen puhult fel az a dolog, és nem a hatásukra. Ámbár az ő szerepét dicsérik polgármester úr elmarasztaló szavai, hogy telekiabálták a világot azzal, megszűnik a Mecseki Kultúrpark, amire valóban nem volt igazán több jogalapjuk, mint az, hogy a költségvetésben csak április 30-ig volt biztosítva a támogatási összeg a bevételekkel együtt, ami viszont egész évre volt tervezve. Ezért örül neki, hogy újabb 10 M Ft-ot kap az intézmény, és finanszírozva van egy-két hónapig a működése. Azonban ez még mindig nem lesz elég, nyilván többször fognak még az állatkerti problémával találkozni, még ha nem is Mecseki Kultúrpark címén. Ennyit kívánt megjegyezni, csupán a tisztánlátás végett, és mindenkit nyugalomra intene ezzel kapcsolatban. Dr. Toller László: az ügy megoldása tekintetében egész nyugtalan továbbra is. Galbáts András: az intézményrendszer átszervezéséről szóló előterjesztésnél alapvetően kifogásolta, a Közoktatási Bizottság, a Kulturális Bizottság egy előterjesztést úgy hozott a közgyűlés elé, hogy annak az előzetes szakmai háttere nem volt meg, de ugyanúgy nem volt meg a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság, a Költségvetési Bizottság

92 részéről sem. Úgy érzi, kicsit megfordult a dolog, nagyon célszerű lett volna kikérni a Kultúrpark, az Állatkert kérdésében előzetesen a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság állásfoglalását gazdasági oldalról, és természetesen, mint végső döntő szerveknek – mert ezt egy percig nem lehet vitatni, a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság csak a gazdasági tényeket tárja fel - a végső előterjesztés természetesen a Kulturális Bizottságé kell hogy legyen, de ez a lépcső kimaradt. Most úgy néz ki, hogy mentésként szükséges a 10 M Ft biztosítása, de gyakorlatilag a határozati javaslat 2.) pontja ennek a napirendi pontnak az elnapolását jelenti, mert az el nem végzett munkát el kell végezni. Úgy érzi, a sietség az eredményességet hátráltatja. Célszerű lenne erre a jövőben jobban odafigyelni, és talán egy kicsit – ha erő volna rá – tisztségviselői oldalról lehet koordinálni is. Nagy Csaba: elmondja, azért jelentkezett, mert polgármester úr mondanivalója szólásra ragadtatta, mert másképpen emlékeznek ismételten a dolgokra. Javasolja, - amit már sokszor megtett – nézzék meg a jegyzőkönyveket, olvassák el saját maguk épülésére. Ha ezt megteszik, akkor talán úgy fognak emlékezni a dolgokra, ahogy szerinte megtörténtek, és talán a valóságra fognak emlékezni. Tudni kell, hogy a Mecseki Kultúrparknál egy új vezető került az intézmény élére. Időközben történt egy vizsgálat, ami bebizonyította azt, hogy súlyos pénzügyi szabálytalanságok történtek az intézménynél. A Pénzügyi Bizottság igen kemény javaslatot fogalmazott meg a közgyűlés felé. Érdekes módon megdöbbenve tapasztalta azt, hogy a közgyűlésen egy olyan hangulat alakult ki, – nem utolsósorban a polgármester úr volt ennek a hangulatnak a keltője – hogy azt a döntést, amit a Pénzügyi Bizottság javasolt, ne fogadja el a testület. Végül is nem fogadta el a testület a javaslatot, hanem szinte a legenyhébb büntetésben részesítette a pénzügyi szabálytalanságokat elkövető intézményvezetőt. Ez egy dolog, a másik az intézmény finanszírozása, ami ezzel nem függ össze, mert nem függ össze a pénzügyi szabálytalanságokkal az, hogy valaki – nem tudja, az apparátusból, a kormányzó koalíció politikusai közül – azt a javaslatot fogalmazta meg, a Mecseki Kultúrpark finanszírozását április 30-ig állítsák be a költségvetési rendeletbe. Ez megtörtént. Nem kiabáltak, hanem elolvasták a költségvetési rendelethez kapcsolódó határozati javaslatot, és szembesültek azzal a mondatrésszel, hogy “meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a Mecseki Kultúrpark megszüntetéséhez.” Ezen felül látták azt, hogy április 30-ig van a Kultúrpark finanszírozása. Ehhez képest elmondták, hogy ez gyakorlatilag álláspontjuk szerint a megszűntetését jelenti az intézménynek. Menet közben kiderült, olyan jogszabályok vannak érvényben, és olyan kötelezettségek terhelnék a várost, hogy ezt nem lehet megtenni, mert ennek súlyos anyagi vonzatai vannak. Ugyanakkor menet közben, teljesen szakmai alapon hozzáállva a dologhoz, kiderült az, hogy közgyűlés korábbi években már elfogadott egy szakmai programot, amit szakértők dolgoztak ki. Kiválasztották a helyszínt, megjelölték, hogy a programhoz mennyi pénz kell, milyen ütemezéssel. Egy világos döntési sorozatot kellett volna végrehajtani, ami sem idén, sem az elmúlt évben nem történt meg. Ehhez képest – amit mondott a polgármester úr – nem igazán tudja, azt mire vélni. Továbbra is fenntartja azt a kritikát, hogy amit leírtak a határozati javaslat 2.) pontjában, azt meg lehetett volna tenni már év elején,

93 és akkor talán nem “kiabáltak” volna ebben az ügyben, hanem esetleg egy konszenzusos döntést lehetett volna arról hozni, hogy milyen formában kell tovább működtetni a Kultúrparkot. Talán konszenzusos döntést lehetett volna abban is hozni, hogy a szafari park programját hogyan indítsák el, vagy alakítsák át, hogyan és milyen programok mentén pályázzanak az összegekre. Jelen pillanatban pályázni sem tudnak, mert a tervezések sem indultak el, és nem készültek el, amit több mint két évvel ezelőtt kimondott a testület. Jelen pillanatban ez a helyzet. Véleménye szerint a közgyűlésnek a határozatokat végre kellene hajtania, és olyan döntéseket terjeszteni a képviselők elé, amelyek megalapozottak, és kellő szakmai, gazdasági érvekkel alátámasztottak. Dr. Toller László: az utóbbi közelítéssel teljesen egyetért. További hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 35 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 171/2000. (04.27.) sz. határozata a Mecseki Kultúrpark finanszírozási igényéről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a Kulturális Bizottság és a Költségvetési Bizottság véleménye alapján a következő határozatot hozta: 1. A közgyűlés a Mecseki Kultúrpark működéséhez 2000. május 31-ig 10 M Ft-ot biztosít az intézményátalakításra előirányzott tartalékösszeg terhére, a Közgazdasági Főosztály számlánkénti jóváhagyásával. Határidő: Felelős:

2000. április 28. Dr. Tolnai Márta főosztályvezető

2. A közgyűlés felkéri a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztályt, hogy részletesen dolgozzák ki a Mecseki Kultúrpark átalakításához, illetve az év hátralévő részében történő működtetéshez szükséges részletes finanszírozási tervet, és a júniusi költségvetési rendelet módosítására a Költségvetési Bizottság és a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság állásfoglalásával együtt készítsenek előterjesztést. Határidő: Felelős:

2000. június 22. Dr. Tolnai Márta főosztályvezető

94 Spolár János főosztályvezető Kapják:

19.)

dr. Ujvári Jenő alpolgármester, dr. Kunszt Márta, Soó László, Gonda Tibor bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Spolár János főosztályvezető

Közoktatási intézmények működtetésének korszerűsítése Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök

Dr. Toller László: jelzi, Meixner András képviselő úr módosító indítványt tett az előterjesztéshez. Azokat a módosításokat, amelyeket javasol, az előterjesztő módosító indítványaiként kezelik, azaz az eredeti előterjesztés ennyiben módosul. Ez esetben az eredeti javaslatról és a módosító indítványról együttes vitát kell folytatni, ha csak az elnök úr nem oldja fel valamilyen módon ezt a problémát. Meixner András: idén iskolabezárásokban nem kell gondolkodni, és ennek oka, hogy a munkák zömét már eddig elődeik és maguk is elvégezték az előző években. Az átvilágítási anyag, amely Pécs városi közoktatási intézményekre vonatkozóan megállapításokat tett, az sem talált olyan jelentős módosítási igényeket vagy lehetőségeket, amelyeket most elő kellene terjeszteni. Az átvilágítás azt mutatta ki, hogy az óvodáknál az intézmények csúcsra járatottak, az általános iskolák alsó tagozatának osztályátlaga nagy városok átlagai felett van lényegesen. A felső tagozatnál már nem ennyire jó a helyzet, de ott is a középmezőnyben található a pécsi átlagszám, illetve a középfokú oktatási intézményeknél talán a legnagyobb tartalékokat mutatták ki, de ott is jól állnak, ez elmondható. Azért mégis csak előttük fekszik egy elég tetemes anyag, és végig kellene nézni, hogy mi, miért történik. Ennek az anyagnak tulajdonképpen a keletkezése két okra vezethető vissza, részben jogszabályi változásokat kell átvezetni, részben az átvilágítás eredményeként megfogalmaztak néhány olyan hibás gyakorlatot, ami nem pontosította eléggé, hogy milyen módon finanszírozzák az iskolákat. Ezért ezeket a pontokat részben megfogalmazták, és más része az ún. centrális gazdálkodásra való áttérést segíti elő. Nem szeretne elébe szaladni a dolognak, hiszen az egy másik napirendi pontként kerül a testület elé, de tulajdonképpen kénytelen utalni rá, mert egyébként érthetetlen, hogy miért kell bizonyos lépéseket megtenni. Az előterjesztés elég részletes, de éppen azért, mert sok minden módosult a kiküldött írásos anyaghoz képest, ezért néhány dolgot el kell mondania. Az előterjesztés első részében az óvodákkal foglalkoznak. Az óvodákkal az a probléma, hogy jelenlegi méretükben túl kicsik, három-négy csoport általában a jellemző, persze van hat csoportos is, aminek adott esetben már tagintézménye is van. A centrális gazdálkodásra való áttérésnél megnézték, mi az az optimális intézmény méret, ahova megfelelő gazdasági apparátust lehet telepíteni ahhoz, hogy a részben önálló gazdálkodási státusznak megfelelhessenek az óvodák. Megjegyzi, a törvény változása miatt minden

95 intézményt részben önállóvá kellett volna tenni, és így tulajdonképpen a személyi állomány jelentős növelésére került volna sor. Ezzel az összevonással ennek is elébe tudnak menni. Az óvodák száma 29, ebből 13 önálló óvoda maradna. Ez azt jelenti, hogy kettő-hármat vonnak össze. A nemzetiségi óvodák a megfelelő nemzetiségi oktatási intézményekhez kapcsolódnak, illetve a Frankel Leó utcai Óvodából alapítványi óvodát csinálnának közösen a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, és egy speciális cigány programmal működő intézmény jönne létre. A határozati javaslatban II. pontban szerepelnek az általános iskolák. Itt olyan pontokat írtak le, amelyek pontosítják a finanszírozási kérdéseket, a mellékelt táblázatok pontosítják ,hogy a város mit finanszíroz, és miért, melyik pedagógiai programhoz kapcsolódóan mennyi az a törvényi minimumhoz képest plusz óraszám, amelyet adnak. A bizottsági ülésen volt egy kis vita arról, hogy ezt a számot milyen határig húzzák meg. Össz városi szinten az általános iskolákban közel 1400 plusz órát finanszíroz. a város, ebből kb. fele ezeknek az óráknak a nemzetiségi nyelvoktatás, a másik fele az egyéb plusz tevékenységek finanszírozása. Megnézték, melyik az az optimális szám itt is, ami minden intézménynél elég arra, hogy a programok fussanak, ugyanakkor nem finanszírozza túl őket, mert vannak olyan dolgok, – ezt az átvilágítók és kimutatták, és a főosztály anyagaiban is szerepel – hogy egyes iskolák valamilyen módon szert tettek olyan pluszokra, ami más iskolákra nem jellemző. Ezeket megpróbálták leépíteni, azonban ezt csak felmenő rendszerben vagy kisebb lépésekben lehet lefaragni, hiszen a gyerekek egy fajta képzése elindult, azt végig kell vinni, ők nem szenvedhetnek csorbát. Az általános iskolák tekintetében tulajdonképpen ezek voltak a legnagyobb vitát kiváltó pontok, melyre később a módosító indítványa kapcsán visszatér. A középfokú oktatási intézmények esetében – ami a III. ponttal jelzett – végül is elég sok minden kimaradt, de három nagy blokk volt, amit javasoltak. Az egyik, hogy a Szieberth Róbert Általános Iskolát és a Kodály Zoltán Gimnáziumot egy fajta közös feladatmegoldásra inspirálják, azonban ezt részben a beérkezett vélemények alapján, részben pedig azért, mert a Kodály Zoltán Gimnázium igazgatója az előző két hónapban nem volt itthon, nem tudták végigtárgyalni, ezért a bizottság úgy döntött, ez a pont maradjon ki. A későbbiekben pedig eldöntik, hogy egyáltalán visszahozzák-e vagy milyen formában kerül vissza az előterjesztés a közgyűlés elé. A második blokk a közhasznú szervezeti formára való áttérést javasolja, illetve ennek vizsgálatát három intézmény tekintetében. A Nevelési Központ az egyik, amelynél ez egyfajta felkérés, hogy gondolják végig saját szervezetüket, és gondolják végig ennek mintegy végpontjaként azt, hogy közhasznú szervezetként működtethető-e ez az intézmény. Ennek az az oka, hogy több évtizede működik Pécsett ez a nagyon összetett iskolarendszer, és hogy jó-e, ahogy kialakult akkor, és a mai kornak megfelelő-e a szerkezete, ezt mindenképpen meg kell nézni. Ismeretes, hogy az előző évben teljesen feltöltötték a rendszert, odakerült az Oktatási Szakszolgálat

96 minden egyes része, tehát jogos az elvárás, hogy ezt megnézzék. Az átvilágításban volt egy olyan fajta utalás, hogy bizonyos tekintetben célszerű lenne esetleg a közhasznú szervezeti forma, ezért felkérik az intézmény vezetését, hogy ezt is vizsgálja meg. A Kereskedelmi és Vendéglátó Szakközépiskola és a Radnóti Szakközépiskola esetében olyan iskolákról van szó, melyek országos szinten és másutt is működnek már alapítványi formában. És jól működnek ebben a formában. Mindegyik iskola meg tudja csinálni ezt az oktatási rendszert, hiszen az állami normatívája most is elég vagy kb. elég a működéséhez, és saját bevételeivel még ki is tudja mindezt egészíteni. Ezért ők konkrétabb feladat megjelölést kapnak, szeptember 30-ig kell a megvalósíthatósági tanulmányt letenniük, nyilvánvalóan ezután a további lépések ugyancsak a közgyűlés hatáskörében és döntési jogkörében kerülnek véghezvitelre. A harmadik blokk a kollégiumi összevonást jelentette volna a városban. Ezt a pontot is végül is a vélemények meghallgatása alapján a bizottság kivette az előterjesztésből és a későbbiek során, mintegy két év múlva javasolja, hogy térjenek erre vissza. A továbbiakban részben a módosító indítványáról, részben az előterjesztés előéletéről kíván szólni. Az előterjesztést kb. egy hónappal ezelőtt tárgyalták bizottsági szinten, két fordulóban. Egyszer egy ún. informális bizottsági ülésen, amikor is beszélgettek arról, mi kerüljön a bizottság elé érdemben, miben látszik, hogy konszenzus közeli a helyzet, mit kell még kidolgozni. Ezt követően “élesben” ment a vita, és ezután került 15 napos véleményezésre az intézményekhez, illetve szervezetekhez az elképzelés. A vélemények visszaérkeztek, melyeket szintén két fordulóban tárgyalt a bizottság. Egyrészt múlt hét hétfőjén, illetőleg ma reggel. Számos olyan felvetés volt, amely jogos, vagy amelyben megfontolandó észrevétel lakozott. Több olyan elírás is volt az előterjesztésben, amely bosszantó, de változtatandó, ezért is született meg a módosító indítvány, amely “Meixner András sk. képviselő” címmel jelent meg. Ehhez képest még két pontot szeretne módosítani: a III.1. pont elmaradását, és a III.4. pont törlését is, mint képviselő módosító indítványként megteszi, hiszen ezt kénytelen a közgyűlés megszavazni, mert annak ellenére, hogy a bizottság támogat bizonyos dolgokat, a közgyűlési előterjesztés nem változhat. Amennyiben változna a befogadás által, akkor az új előterjesztésnek minősülne, és újra kellene a 15 napos véleményezési határidővel kiküldeni. Ezért egyéni képviselői módosító indítvánnyal kezeli a bizottság azokat az ügyeket, amelyeket jogosnak és módosítandónak vél az előterjesztéshez képest. Van egy másik kiosztott anyag is, amely olyan aláírással szerepel, hogy “Meixner András sk. a bizottság elnöke”. A bizottsági ülésen ma úgy döntöttek, hogy hárman terjesztik elő a különböző javaslatokat. Kettő van írásban, egy pedig szóban hangzik el. A másik módosító indítvány – félreértés miatt szerepel a neve alatt – elvileg Staub Ernő nevével kellene hogy fémjelezve legyen. A bizottság úgy állapodott meg, hogy ezeket a pontokat Staub Ernő terjeszti elő. A bizottság mindegyiket támogatja, csak megosztották a munkát. Utal arra is, hogy a közgyűlési előterjesztés maradó

97 változata gyakorlatilag konszenzusos pontokat tartalmaz. Nyilván vannak olyan gondolatok, amelyekben nem teljesen azonos a bizottság minden tagjának a véleménye, de igyekeztek mind a bizottságban, mind pedig az intézményeknél a problémásabb pontokat végigtárgyalni, és konszenzus közeli állapotot létrehozni. Ez jórészt sikerült, de természetesen nem minden esetben. Felhívja a figyelmet arra, hogy az előterjesztéshez mellékeltek a véleményekből egy kivonatot. Ezek a vélemények a Művelődési, Oktatási és Sport Főosztályon megtekinthetők. A terjedelme az anyagnak olyan nagy, hogy ezt nem lehetett sokszorosítani, ezért a kivonat a lényegesebb megfogalmazásokat tartalmazza. Nyilván lesznek olyan felvetések, – hiszen itt van Helmrich Ferenc nevével fémjelzett vélemény, és úgy gondolja ezt képviselő úr el is fogja mondani – amelyekre a későbbiekben kitérnek. Úgy véli, ez az átalakítás minőségileg is más, mint az eddigiek, intézmény megszűnésével nem kell számolni, az összevonások a pedagógiai programokat nem befolyásolják. Dr. Toller László: indítványozza, hogy hallgassák meg az előterjesztőket, Helmrich Ferenc módosító indítványát, majd az érdekképviseleti szervek képviselőit. Ezután folytassák le az érdemi vitát. Staub Ernő: Meixner képviselő úr csak utalt módosító indítványára, de nem részletezte, ezért ő sem csupán a módosító indítványokat ismertetné, hanem megteszi hozzászólását, melyben kitér a módosítási javaslatokra is. Néhány képviselőtársától és az intézményektől is olyan visszajelzéseket kapott, nagy meglepetéssel tapasztalták a konszenzust, amely az intézményekhez kiküldött anyagban szerepel. Hangsúlyozza a konszenzus nagy alapos vita eredménye és a vélemények utáni módosításokkal alakult ki. Kezdettől fogva nem támogatta a kollégiumok összevonását, valamint a Kodály Gimnázium és a Szieberth Róbert Általános Iskola összevonását. Ez az elképzelés a bizottság ülésén nem kapta meg a többséget. Az óvodákat illetően egy esetben volt radikálisabb módosító javaslat. Már az első tárgyaláskor észlelniük kellett, hogy a Papnövelde és a Kodály Zoltán utcai Óvoda nem az általános rendező elv szerint történik, hiszen a nagyobb intézmény lett volna a kisebb tagóvodája. Az óvodák összevonása kapcsán megemlíti, e mögött ott van az is, hogy az Államháztartási Törvény szerint az óvodákat részben önállóan gazdálkodó intézményekké kell tenni. Ez azt jelenti, hogy gazdasági ügyintézőt kell alkalmazni esetükben, természetesen ez jobban kezelhető egy kisebb önálló intézményi rendszerben. Megjegyzi, az április 17-i bizottsági ülésen nem kizárólag a törvény előírásaihoz ragaszkodtak, hanem képesek voltak módosításokra. Itt elsősorban a kollégiumokra gondol. A Kodály Z. úti Kollégium, és a Teleki Blanka Kollégium, valamint a Központi Menza így megtartja önállóságát. A bizottság támogatásával terjeszti elő a Papnövelde és Kodály Z. utcai Óvoda összevonásával kapcsolatos módosító indítványt, az ANK további működésének megvizsgálását. Lesz egy olyan indítványa is, amely mögött nincs bizottsági támogatás.

98 A határozati javaslat II.4. pontja azt tartalmazza, hogy a Közgyűlés elsős osztályok indítását csak akkor engedélyezi, ha a tanulók száma a törvényben meghatározott átlaglétszámot eléri és a maximális létszámot nem haladja meg. Ez törekvésként és elvként elfogadható számukra, de ilyen kategorikusan nem, mert évről-évre tapasztalható, hogy a valós beiskolázási létszámok tükrében vissza kell térni és az élet sok esetben mást követel. Tóth Mihályné: a határozati javaslat III.4. pontjának törlését javasolja, melynek lényege, hogy a Teleki Blanka Középiskolai Leánykollégium és a Kodály Zoltán úti Középiskolai Kollégium ne kerüljön más kollégiumokhoz, hanem részben önállóságát tartsa meg, tekintettel arra, hogy két év múlva tulajdonosváltás lesz a Teleki Blanka Kollégium az egyházhoz kerül. Ezen kívül mindkét kollégium nagyon hatékonyan gazdálkodik és eredményes nevelő és oktató munkát folytatnak. Úgy véli, nagyon fontos, hogy a leánykollégiumok külön vonulatot képezzenek a városban, ellentétben a fiúkollégiumok speciálisan markánsabb nevelésével. Helmrich Ferenc: úgy gondolja, részönkormányzati képviselőként meg kellett volna hívni őt is a Közoktatási Bizottság ülésére. Úgy tűnik, kész tények elé állítják a részönkormányzat vezetőjét és tagjait is a nélkül, hogy véleményüket kinyilváníthatták volna. A részönkormányzat, illetve az Általános Iskola tantestülete által megfogalmazott kérelemből idéz: “A közoktatási intézmények működésének korszerűsítése tárgyában megfogalmazódott előterjesztésről tantestületünk és a részönkormányzat véleményét az alábbiakban foglalom össze az előterjesztés 3. sz. mellékletének Bártfa utcai Iskolára vonatkozó adataival kapcsolatban.” Valóban alacsony létszámú a 7-8. osztály a Pécsbányatelepi Iskolában, de az osztályok beindításakor is nagyon jól tudták, hogy ez a létszám nem fog növekedni, hanem esetleg még kevesebb lesz. “A két osztályban halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek tanulnak a pécsbányatelepi 7-8. osztályban. Olyan tanulók vannak, akik vagy itt kezdték tanulmányaikat kis létszámú osztályban, vagy a város másik iskolájából a problémájuk miatt kerültek ide.” Ezek a gyerekek nehezen kezelhetők, már végigjárták a belváros összes iskoláját. “Pécsbányatelepen ismerik a gyerekeket, vannak tapasztalatok a tanulók fejlesztési lehetőségeiről. Az elmúlt évek továbbképzései, a pedagógusok önképzése mind azt szolgálta, hogy az iskolában nagy létszámban jelenlévő hátrányos helyzetű, rész képességzavarra, vagy magatartási problémával küzdő gyerekek fejlesztése a lehető leghatékonyabb legyen.” Úgy gondolja, nem kell ezt részletezni, minden képviselő megkapta a táblázatot, melyből egyértelműen kitűnik, milyen gyerekek tanulnak a 7-8. osztályban. “Tanítványaink nagy része hatalmas hátránnyal indul az iskolába, fejlesztésük eredménye nehezen mérhető, csak a tanulási folyamat nyomon követésével, a hozzáadott érték kimutatásával lenne reális. E pillanatban ilyen irányú vizsgálódást még csak az 1. és a 2. évfolyamon kezdtük el. A 78. osztályos tanulók esetében az iskola légköre családias, elfogadott, a tanulók esetében az iskola légköre nagyon jó. Több éves együtt munkálkodásban rejlő élmények, a kapocs, a közös emlékek az utolsó évre,

99 illetve évekre biztos alapot jelentenek a továbbtanulás megfelelő előkészítésére, megalapozott, személyre szabott pályairányításra. A Bártfa utcai Iskola 7-8. osztályaiba való átkerülés esetén ezek a gyerekek a legpozitívabb nevelői hozzáállás mellett is törést szenvednének. A helyzettel, az új követelményekkel való ismerkedés, az óhatatlanul szembe tűnő teljesítménybeli különbségek az egyébként is labilis személyiségükben rossz irányú változásokat idézhetne elő. Ha a Bártfa utcai Általános Iskola Pécsbányatelepi Tagintézményében megszűnik a 7-8. osztály, az a többi osztály létszámában is csökkenést vonna maga után, mert még az idejáró gyerekek szülei bizonytalannak látnák az iskola jövőjét, az alsótagozatos osztálylétszámok talán éppen az elmúlt három évben növekedtek és megfelelnek a törvényi előírásoknak.” Megjegyzi, így a gyerekek el fogják hagyni az iskolát. Ezt mondták már akkor is, amikor az első összevonás történt. “A táblázatból az is kitűnik, hogy a tanulók kb. 50 %-a cigánygyerek. A második éve működik Pécsbányatelepen a cigány tanulókat fejlesztő program, ennek heti hat órája a 6. és a 7. órában zajlik. A Bártfa utcába átkerülő tanulók e foglalkozásokat nem tudnák látogatni, mert nem érnének vissza a Gesztenyés utcába. E programokat a Pécsbányatelepen tanító pedagógusok szervezik, vezetik, ők vannak erre kiképezve. A kisebb évfolyamokra járó tanítványaink miatt nem indokolt máshová tenni. A Pécsbányatelepi Tagintézményben 1993. óta ép értelmű mozgássérült gyerekek integrált nevelése folyik, e program is veszélybe kerül, ha a 7-8. osztály megszűnik Pécsbányán. E program révén az elmúlt három évben a fogyatékos gyermekek, tanulók felzárkóztatásáért országos közalapítvány pályázaton különböző célokra több mint 2 M Ft-ot nyertünk és gyarapítottuk iskolánkat.” Nem beszélve arról, hogy az elmúlt évben fejezték be a fűtéskorszerűsítést abban a hitben, hogy az iskola megmarad. Folytatja az idézetet az alábbiak szerint: “Ha Pécsbányatelepen megszűnne az iskola, a telep további leromlását idézné elő, amely a város jövője szempontjából sem elhanyagolandó. Ünnepélyeinkre bejárnak a telepen élők, rendezvényeink élményt jelentenek az itt lakóknak. Egyetlen egy esetben csak az iskolások tudnak nekünk műsort adni, senki más. Mindezek arra késztetnek bennünket, hogy egyedi elbírálást kérjünk a jelen helyzetben a pécsbányatelepi alsó tagozatos osztálylétszámaink jelenleg reményteljesen megfelelnek a törvényi előírásoknak. A jövőt nehéz körvonalazni, szeretnénk megtapasztalni, hogy a feljövő osztályok megmaradnak-e Pécsbányán. Ez a lépés a 7-8. osztály megszüntetése Pécsbányán megrendítő intézkedés volna.” Hozzáfűzi, az autóbusz útvonalát is meg kellene változtatni, mert jelenleg Pécsbánya és a Bártfa utcai Iskola között nincs járat. Kéri, vegyék ki a Bártfa utcai Iskolát és a Pécsbányatelepi Tagiskolát a csomagból. Célszerűnek tartaná, ha a Közoktatási Bizottság még egyszer felülvizsgálná, mert ez esetben tudnának hozni orvosi anyagot. Amennyiben nem veszik ki a csomagból a tagiskolát, a következő módosítás elfogadását kéri: “A Bártfa utcai Általános Iskola 21 osztályt indíthat a 2000. évben.” Dr. Kosztics István: a Cigány Kisebbségi Önkormányzat egyetért a részönkormányzat határozatával. Szintén kérik a Közgyűléstől, hogy ezt a részt vegye ki a csomagból, hiszen a Kisebbségi Önkormányzatukat nem

100 tájékoztatták erről a problémáról, másrészt elkerülte figyelmüket ez a tény az anyag áttekintése során. A keleti városrészben él a cigányság 90 %-a, nagyon fontos számukra, hogy ezeken a területeken megmaradjanak az iskolák. Papp Béla: kéri az elhangzott módosító javaslat pontosítását. Staub Ernő: a szövegben nem jelenik meg külön, hanem van egy utalás arra, hogy a 3. sz. mellékletben szerepel, Bártfa utcai Általános Iskolában 1999/2000-ben 21 osztály, 2000/2001-ben 19 osztály kerül indításra. Ezt kérik módosítani. Hozzáfűzi, részükről támogatják a változtatást. Galbáts András: megállapítható, hogy a jelenlegi 6-7. osztályban egyetlen gyerek jár, aki nem hátrányos helyzetű. Más iskolában ilyen osztályokat csak önállóan lehet működtetni, az ott dolgozó tantestületet hozzárendelni. Véleménye szerint gazdaságilag sem volna rentábilis a tervezett intézkedés. Kéri az előterjesztőt, a 7-8. osztály megszüntetését vegyék ki az anyagból. Regényi Béla: elmondja, a bizottsági döntések után jutottak olyan információk birtokába – az érdekvédelmi és szakszervezetektől -, melyek alapján megváltozott véleményük. Így vált szükségessé, hogy Staub Ernő, Tóth Mihályné és Meixner András képviselőtársai egyéni módosító indítványokat nyújtson be. Tanárként is most először érezte, hogy a bizottságban mindkét oldal felelősséggel, megfontoltan döntött olyan esetekben, amikor már egy előzetes szavazás történt. Elismerését fejezi ki azért, mert nagyon kevés olyan pont volt, amelyben nem jutottak megegyezésre. Megjegyzi, a szakképző intézmények közhasznú társasággá történő alakítása kapcsán vannak fenntartásaik. Az ANK esetében megegyeztek abban, hogy az intézmény kap egy lehetőséget a KhT-vá történő átalakulás vizsgálatára. A Radnóti, valamint a Kereskedelmi- és Vendéglátóipari Szakközépiskola vezetői úgy nyilatkoztak, hogy elképzelhetőnek tartják a KhT formájában történő működést, ezért a bizottság ezt megszavazta. Ennek ellenére azonban nem tudják, hogy a tantestületek, az érdekvédelmi szervek hogyan látják ezt a kérdést. Javasolja, hogy szakértők bevonásával készítsék el a KhT-vá történő alakulás lehető módozatait és most a Közgyűlés csak arról szavazzon, hogy lehetőséget kaptak az elképzelések kidolgozásához. Ez nagyon fontos, mert kaptak olyan visszajelzéseket, miszerint a Közgyűlés arról fog dönteni, hogy a Radnóti, az ANK, illetve a Kereskedelmi Szakközépiskola KhT-vá alakul. A végleges döntést egy következő Közgyűlésen fogják meghozni. Papp Béla visszaadja az ülés vezetését dr. Toller László polgármesternek. Czukor Antal: bemutatja a TV-nézőknek a hozzáküldött nagy mennyiségű levelet, amelyeket az érintett intézményektől kapott. Megállapítható, hogy kevés kivétellel teljesen az ellentéte az előterjesztésben

101 megfogalmazottaknak. Nem tudja, az Önkormányzat miért feltételezi, hogy az intézményvezetők nem tudják, hogy nekik mi a jó. Emlékeztet arra, szintén egy iskola-összevonás témában kaptak levelet Nagy Erzsébettől, amely nagyon szakszerű összeállítás volt az iskolaösszevonások következményeiről. Ez igazolta őket abban, hogy egyes intézményekben túlzsúfoltság lépett fel, amely az oktatás minőségének rovására megy. Azt várta, hogy ennek a helyzetnek kezelésére történik majd önkormányzati intézkedés, ehelyett azonban újabb intézmény átszervezések történnek, melyek nem egyeznek az intézményvezetők elképzelésével. A véleménynyilvánításnak nem látja értelmét, az ellenzék oldaláról is elfásultságot tapasztal. Kérdése, mikor lesz vége ennek a folyamatnak? Dr. Toller László: azon dolgoznak, hogy egyszer vége legyen. Éppen a gyengeségük okozza a problémákat, ahol túl engedékenyek, ott kell hozzányúlni a rendszerhez. Az átvilágítás tapasztalatait mindenkihez eljuttatták, bár nem beszél róla senki, mert tudják, hogy jóval enyhébb ez az intézkedési csomag, mint amit a gazdasági racionalitás megkívánt volna. Csak azért válaszolt képviselő úr megjegyzésére, mert határozott szándékuk, hogy egy 8 éves folyamat – mert 1992. óta tart a félévenkénti kényszerintézkedések sorozata – végére járjanak. Jobb esélyt lát, ha ma meghozzák a stabilitásra irányuló döntéseket és racionális, áttekinthető gazdálkodásra törekednek. Úgy érzi, 2002-től az itt meghozott döntések végrehajtásán kívül nem szükséges beavatkozni az oktatás rendszerébe, zavart pedig különösen nem szeretnének okozni. Staub Ernő: Czukor képviselő úr ellenzéki fásultságról beszélt. Rendkívül finoman megfogalmazott kritikának érzi ezt. Néha van olyan érzésük, főként az oktatásban dolgozóknak, hogy az Önkormányzat és a Főosztály csak azért van, hogy kitaláljon különböző dolgokat. Az ötletek között mindig vannak olyanok, amelyeket nem jószántukból találtak ki, hanem egy közgyűlési döntés, illetve az átvilágítás következményei. Vannak olyanok, amelyeket ők is meredeknek tartanak, de amennyiben a Közgyűlés elfogadja azokat a módosító indítványokat, - amelyeket a Közoktatási Bizottság tagjai konszenzussal nyújtanak be – akkor a Kodály Z. úti és a Teleki Blanka Kollégium önálló marad. Az új Belvárosi Óvodának a Papnövelde utcai Óvoda lesz a székhely intézménye és nem a Kodály Z. úti. Módosítani fogják az ANK-val kapcsolatos határozati pontot. Helmrich Ferenc módosító indítványában már nincs konszenzus, de lehetne. Az ellenzék támogatja a javaslatot, nehéz döntés, mert valóban nagy beruházások történtek a Pécsbányatelepi Iskolában nemcsak az Önkormányzat részéről. Következő módosító indítványuk lesz a Radnóti Szakközépiskola és a Kereskedelmi Szakközépiskola KhT-vá történő alakulását illetően. Ellenzéki képviselőként is kimondja, az intézmények dolgozói általában egyféleképpen döntenek, minden maradjon a régiben. Ilyen tekintetben valóban eltérő nézőpont alakul ki az Önkormányzat és az intézményi

102 dolgozók között. Nem hiszi, hogy ez egy katasztrofális előterjesztés, főleg, ha a módosításokat elfogadja a testület. A centrális gazdálkodással kapcsolatosan több problémája van az ellenzéknek. Dr. Tóbiás János: az elhangzott módosításokkal egyetért. Szintén nagyon sok levelet kapott, melyeket érdemes volt elolvasni, nagyon sok szakmai érdekességet talált bennük. Pécsbánya a legelhanyagoltabb területek közé tartozik, a kedvezőtlen helyzetét tovább rontaná, ha az iskolában a javasolt változtatást végrehajtanák. Kéri a képviselőtestület, azt a változatot támogassa, amelyet Helmrich képviselő úr előadott. A településrész leépülne, nem biztos, hogy a roma gyerek a távolabbi iskolába elmennek. Nagy kár, hogy az oktatás és a kultúra sokba kerül, de ez mind befektetés és erre mindenképpen készülnie kell egy ilyen nagyvárosnak. Az volt az érzése, szocialista képviselőtársai részéről nagyobb támogatást fog kapni Pécsbányatelep ügye. Szirmai Csaba: Staub képviselő úrral teljesen egyetért. Jó érzés, hogy egy humán területen dolgozó ember mondta ki az igazat. Éppen ezért nem érti Czukor képviselő urat, aki nagy vállalati tapasztalatokkal rendelkezik. Ezekben az átszervezésekben bizonyára károsodik az intézmény bizonyos része. Vajon megoldották volna a nagy magyar vállalatok felszámolását, ha saját maguknak kell elvégezni? Elvárható-e az intézményvezetéstől, hogy most megvilágosodik és feltárja a gazdaságtalan működés okait? A siker azon áll, vagy bukik, hogy az Önkormányzat tud-e megfelelő irányvonalat adni, kidolgozni a jövőjüket. Ha az intézményekre bízzák, ebből nem lesz hatékony megoldás. Nagy Erzsébet: a PDSZ nevében kívánja megtenni hozzászólását tekintettel arra, hogy a Pedagógus Szakszervezet véleményét valamennyi képviselő írásban megkapta. A PDSZ-nek is készült egy három oldalas írásos véleménye az eredeti előterjesztéshez, amely nagy örömükre jelentősen megváltozott. Az óvodák összevonását alapvetően ellenzi a PDSZ, mert annak mindeddig egyetlen gazdasági indokát hallották, kedvezőbben, jobban, jobb gazdasági összetételben, kevesebb létszámmal lehet majd a gazdasági tevékenységüket végezni. A jelenlegi előterjesztés szerint nem létszámleépítéssel járna az óvoda-összevonás, hanem éppen bővítéssel, hiszen gazdasági szakembereket rendelnének az összevont intézményekhez, illetve óvoda titkárokat. Lehetséges, hogy szakmailag jó ez a megoldás, de ehhez azt kellene tudniuk, a jelenlegi óvodai működéshez képest milyen változtatásokat okoz a módosítás, illetve milyen jobb megoldásokat hoz, pl. gazdaságosabb lesz-e az óvodák működtetése, vagy a jelenlegi működés is alapjában véve megfelelő, akkor viszont miért kellene növelni a létszámot? Ezért nem értik a tervezetet, de mindenképpen örülnek a módosító indítványnak, miszerint amennyiben megvalósul az óvodák összevonása, a jobbik verzió kerülne elfogadásra. Az általános iskolák vonatkozásában szintén támogatja a PDSZ a benyújtott módosító indítványokat és egyetért azokkal, azonban törvényességi

103 észrevételük van a II. 5. ponttal kapcsolatban. Törvényellenes a II.5. pontban javasolt eljárási rend, amely szerint csak azt a tanulót lehet a létszám tekintetében duplán figyelembe venni, akinek fejlesztése, kezelése, gondozása dokumentáltan megtörténik a tanulólétszámba számításának idején. A gondozás és fejlesztés igénybevétele a Közoktatási Törvény 30. §. (1.) bekezdése szerint a tanuló joga, amelyhez a feltételeket biztosítani kell. Ám ez nem lehet feltétele a Közoktatási Törvény 3. sz. melléklet II.3. pontjában rögzített számítási mód alkalmazásának. Kérik ezen észrevétel figyelembe vételét és a határozati javaslat II.5. pontjának módosítását, hogy az a törvényességnek megfeleljen. A kollégiumok és a menza vonatkozásában tett módosító indítványokkal szintén egyetért a PDSZ, és örülnek a tervezet visszavonásának, de a közhasznú szervezetté történő átalakítással kapcsolatban komoly aggályaik vannak. Mindenképpen támogatnák Staub képviselő úr által benyújtott módosító indítványt, mert mielőtt olyan határozat elfogadására kerülne sor, amely kimondja, hogy ezt az utat az Önkormányzat választja, feltétlenül célszerű lenne gazdasági és törvényességi szempontból megvizsgálni, hogy közhasznú szervezeti formában lásson el az Önkormányzat kötelező feladatot, a hatályos törvényeket be kell tartani. Dr. Szüdi János: “Tervezés gazdálkodás a tanügyigazgatás tükrében” című anyagából a végső megállapításokat idézi: “Az önkormányzati feladatellátás keretében a közoktatási intézmények gazdasági társaság keretében nem működtethetők.” Kéri a képviselőket, olvassák el ezt a munkát a 22-29. oldalig. A másik variáció a közalapítvány formájában történő működtetés, mellyel kapcsolatban nem nyilatkozik ilyen kategorikusan a dolgozat, azonban a következőket írja róla: “Ebben az esetben sem mentesül a közoktatási intézmény a fenntartással együtt járó terhektől. Elveszti viszont azokat a jogosítványokat, lehetőségeket, amelyek megilletik az intézményfenntartót. Az általános bírói gyakorlat, a legfelső bíróság eddigi határozatai alapján egyértelműen megállapítható, hogy a közalapítvány döntéshozó szervezetében a fenntartó nem szerezhet döntő befolyást. Mindebből következik az is, hogy a közalapítvánnyal kétségessé válhat a helyi oktatáspolitikai célkitűzések megvalósítása. A közalapítvány ugyanis önálló jogi személyként működik, szabadon dönt az alapító okiratában meghatározott keretek között. A döntéshozó szervnek az alapító utasítást nem adhat ki, ily módon a közalapítvány és a létesítő elszakad egymástól és koránt sem biztos, hogy érvényesülni tudnak az alapító önkormányzat célkitűzései, oktatáspolitikai elképzelései. Úgy gondolja, ezt mindenképpen meg kell fontolni a döntéshozóknak, amennyiben egy olyan elképzelésben gondolkodnak, hogy közhasznú formában látnak el kötelező önkormányzati feladatot. Két olyan intézményt kíván a Közgyűlés KhT-ként működtetni, amelyek bevételt hoznak az Önkormányzatnak, mert bőségesen beleférnek az állami normatív hozzájárulásba, amelyet az intézmény után az Önkormányzat kap. Vagyis ők nem is kapják meg a fejkvótát, más intézmények támogatása valósítható meg ebből a maradványból. Ha megtörténik az átszervezés,

104 nincs lehetőség állami normatív hozzájárulások átcsoportosítására, mert azt a majdani fenntartó fogja megkapni. Kérdése, mi értelme van annak, hogy ettől a bevételtől elessen az Önkormányzat? Még egy nagyon súlyos gazdasági érv, hogy 2003-ra kellene megfelelni az oktatási intézmények számára előírt taneszköz listának, - ezen a téren egyik intézmény sem tart sehol – de a Közgyűlés alapít egy új közoktatási intézményt, nyilvántartásba vételkor rendelkezni kell az intézménynek a taneszköz listán szereplő taneszköz készlettel. Ez a dologi költségvetést több évre lekötné, pontosabban meg kellene előlegezni és azonnal kifizetni olyan összegeket, amelyeket egyébként több évre elosztva kellene az intézménynek taneszközre fordítani. Ezt a forrást miből teremtik elő, és várható-e egyáltalán olyan jellegű bevétel, amely miatt megérné a befektetést? Hangsúlyozza, Szüdi János szerint nem lehetséges közhasznú társaságként közoktatási feladat megoldása. Mindenképpen javasolja a képviselőtestületnek, hogy fontolják meg döntésüket és fogadják el Staub képviselő úr javaslatát. Dr. Toller László: megjegyzi, a gazdasági társaság és a közhasznú társaság fogalma nem azonos; a KhT a Ptk. alapján külön jogszabály szerint jön létre és a KhT-ben a Gt. bizonyos jogszabályait kell alkalmazni. Megjegyzi, ezen gondolat mentén az alapítványi és egyházi egyetemeket azonnal meg kellene szüntetni. Több hasonló kezdeményezés van birtokukban a jól menő középfokú oktatási intézményektől. Tehát intézményi kezdeményezés volt – és ezt vállalták egy évvel ezelőtt az intézményvezetők, hogy újat próbálnak kigondolni -, hogy ezeket a formákat alkalmazzák. Úgy véli, alaposan átgondolták ezt a témát. Kéri, hogy most döntsenek ezekről a határozatokról, mert a következő napirendi pontoknál az elvi kérdések ismét előkerülnek. Javasolja, hogy a szavazásnál pontonként nézzék meg, melyikhez van módosító indítvány és azonnal döntsenek róla, majd ezt követően a határozat egészéről. Staub Ernő: szerencsésebbnek tartaná, ha módosító indítványtól függetlenül minden pontot külön megszavaznának. Dr. Toller László: nem biztos, hogy SZMSZ-szerűen megoldható, hiszen az egész határozatról együtt kell dönteni. Nem szeretné, ha a Közigazgatási Hivatal ezért törvényességi észrevételt tenne. Megtehetik azt is, hogy pontonként szavaznak, de az egész határozatról egy végszavazást is kell tartani. Jegyzőasszonnyal megbeszélte, hogy nem szavaznak azokról a pontokról, amelyekhez nincs módosító indítvány, csak bejelenti, hogy nincs változás, a végén pedig összesített szavazás lesz a határozat egészéről. Meixner András: megköszöni az előterjesztéshez tett észrevételeket, hiszen bizonyára mindenkit a jobbító szándék vezetett. Egyetért Szirmai képviselő

105 úrral abban, ha valakinek az eddigi tevékenységét másként kell végezni, azzal nem fog tetszeni. A fenntartónak joga van, sőt kötelessége is adott esetben megszabni az intézmény működését. Ezzel nyilvánvalóan nem értenek egyet, bár vannak olyan intézmények, amelyek pozitívan álltak az intézkedéshez, de elsősorban a gazdálkodás tekintetében, nem a személyüket érintő ügyekben. Az óvodák esetében a 29 óvodavezető gyakorlatilag konszenzus közeli helyzetet teremtett; a 13 leendő óvoda közül 9-ben egyértelműen megállapodtak különösebb gond nélkül, a többiben voltak ellenvetések és egy esetben volt egy olyan megfontolandó helyzet, melyre vonatkozóan nyújntott be módosító indítványát Staub képviselő úr. A PDSZ részéről történt felvetésre elmondja, a II.5. pontban arról van szó, hogy Pécs városában hogyan számolják az ún. korrigált osztálylétszámot. Ez nem azonos azzal, hogy hány gyerek van abban az osztályban, mert akinek valamilyen sérülése van – testi, vagy lelki -, azok szorzószámot kapnak. Így 2, vagy maximum 3 szorzószámot kap valaki, tehát a korrigált létszámba ezek is bele vannak számítva. Tulajdonképpen a II.5. pontot be is fejezhetnék azzal is, hogy a “….. II.3. pont alapján történjék.”, de ezzel nem vennék figyelembe, hogy az a tanuló, akinek valamilyen fogyatékossága van, ezt éppen annak a programnak a következtében, amelyet egy fejlesztő intézetben tesz, azt leküzdi. Előfordul ilyen, és akkor már nem jogos számára a magasabb szorzószám, sőt rá szeretnék szorítani arra az intézményeket, hogy foglalkozzanak ezekkel a tanulókkal. Egyszer megkapja 1. osztályban a szakszolgálati papírt, majd utána nem foglakozik vele senki. Ezt a pontot kicsit szigorúbban vennék, mint a törvény, nem törvényellenes, Pécsett így számítják a korrigált osztálylétszámot, de nem hiszi, hogy ebből bárkinek hátránya származik, az iskolák számára viszont feladatot jelent. A közhasznú szervezetekkel kapcsolatos felvetésekre elmondja, ha a Radnóti és a Kereskedelmi Szakközépiskolának is megadják ugyanazt a lehetőséget, amit az ANK-nak, akkor előre látható, hogy szeptemberre olyan előterjesztés készül, miszerint ez a működési forma nem valósítható meg. A jelenlegi pontokkal egy megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére kötelezik mindegyiküket két változatban, az egyik a közhasznú társaság, a másik a közalapítvány. Lehet, hogy ez nem lesz megfelelő megoldás, mert beigazolódik amit Nagy Erzsébet mondott, vagyis, hogy a taneszköz jegyzék olyan költségessé tenné az átalakulást, hogy nem érné meg. A Radnóti Szakközépiskola esetében még akkor is vannak tartalékok, hiszen az induló költségvetése kb. 30 %-kal múlja alul normatíváinak és bevételeinek az összegét. Ugyanez kisebb mértékben igaz a Kereskedelmi Szakközépiskolára, de itt is lehet megoldás. Ezeket kell kidolgozni szeptemberig az iskolának. Ezt nem javasolja megváltoztatni. Az 1-es pontban a 3. sz. melléklet adatait változtatnák meg, melyek részben gépelési hibából adódtak, másrészt jogos felszólalás következményei. Ugyanez vonatkozik a 6. pontra, amely a 4. sz. melléklet módosítását eredményezi. A Jókai utcai Általános Iskolában kifelejtettek a számításnál két edzőt, aki ott volt állományban.

106 A 7. pontban eredetileg a Közoktatási Bizottság szeretett volna első körben egy felhatalmazást az óraszám szükséglet meghatározására átruházott hatáskörben. Ezt azonban mégis hagynák a Közgyűlés hatáskörében, mert ez esetben előfordulhat, hogy a bizottságnak kell kimondani pl. Pécsbánya jövőjét. Ez várospolitikai jelentőségű kérdés. Jelen pillanatban a 7. osztályban 11 gyerek, a 6. osztályban 10 tanul. Mindegyikük rendelkezik orvosi igazolással, csak az a baj, hogy ezek nagyon régiek, 1995-ös, 1996-os is van közöttük, és nem a jelenlegi állapotra vonatkoznak. Elképzelhető, ezek a gyerekek már fejlődtek az oktatás következtében, bár az is lehet, hogy nem. Gyerekek nélkül elég nehéz iskolát működtetni. Amennyiben ez az iskola nem tudja a környezetével elfogadtatni magát, akkor hiába akar a város ott iskolát működtetni, és támogatni. Megjegyzi, most kaptak 2 számítógépet az egyik cég felajánlásából, ezt is azért adták nekik, lássa a környék lakossága, a város elkötelezett abban a tekintetben, hogy az iskola fennmaradjon, és fontos az a mozgássérült program, ami ott működik, azonban a 7. és 8. osztályban tanulók egyike sem mozgássérült. A környezet alkalmas lenne arra, hogy városi szinten ezeket a tanulókat összefogja. A leírt pontok egyfajta elvre épülnek. Azt nem tudja mondani, hogy támogatja a 3. számú mellékletben – ami egy elvi döntés következménye – leírtakat, a 19 osztályról a 21-re való emelést. Milyen alapon? Azt el tudja képzelni, hogy a közgyűlésen valaki azt javasolja, hogy speciális helyi igényekre vagy speciális várospolitikai igényekre tekintettel egy évig még fenntartják ezt a helyzetet. Hosszú távon ez nem tartható, csak akkor, ha a gyerekek odamennek. A részönkormányzat, ha ilyen döntéseket hoz, mint hallották, járja végig az intézményvezetőkkel közösen azt a 36 szülőt, akinek első éves korú gyereke van, és a szülőknek mondja meg, ne vigyék a belvárosba a gyerekeket, mert összesen csak nyolc főt írattak ebbe az intézménybe. Ha a környék lakossága nem választja a saját iskoláját, akkor a város hiába akar ott iskolát fenntartani. Ez sajnos így van, Istenkútnak is ez lett a végzete. A környéknek kell választania, nem egy-két szülőnek. Mert ha 36 gyerekből 20 ebbe az iskolába megy, és 16-ot elvisznek, és a város más területeiről is ide jönnek, akkor semmi gond nincs, mert a felszerelése jó, megcsinálták a fűtést, a tantestület jó, speciális programra alkalmas. Véleménye szerint ezt a kérdést csak ideiglenesen lehet kezelni, de nem az általános pontok között, hanem egyfajta speciális igényként, és egyszeri, meg nem ismételhetetlen módon. Ha nem így tesznek, akkor a többi iskola jogosan azt mondja, ha ebben az intézményben szabad 8-10 fővel indítani egy osztályt, akkor ők ezt miért nem tehetik meg. Ezt a közgyűlésnek – minden oldalnak – fel kell vállalnia, ha úgy dönt, hogy ezt a speciális dolgot engedi de máshol nem szabad ilyent csinálni. Csak ezt a megoldást tudja elképzelni, más dolog, hogy elvi megközelítésből ezt egyszerűbben nem tudja támogatni. Az óvoda átalakításra vonatkozó másik módosító indítványt, illetve a Nevelési Központtal kapcsolatos szöveget Staub Ernő képviselő úr ismerteti. Dr. Toller László: bejelenti, Helmrich Ferenc képviselő úrnak megadja a szót, de javasolja, ezután zárják le a vitát, mert ellenkező esetben kénytelen lesz ügyrendi szavazást kérni a vita lezárásáról. Természetesen Staub Ernő képviselő úr szövegszerű módosító indítványát megteheti.

107

Helmrich Ferenc: köszöni Meixner András bizottsági elnök úrnak a felajánlott egy évet, de ha zárt ülésen lennének, akkor sokkal többet tudna elmondani arról, miért viszik el a szülők a gyerekeket, annak ellenére, hogy a részönkormányzat támogatja az iskolát, az óvodát. Az óvodába 30-35 gyerek jár, melyből 10-12 marad helyben a iskolában. Nem kellene nagyon hangoztatni, hogy miért, de nem tud mit tenni, hiszen minden szülőt megkeresnek, és sajnos mégis más iskolát választanak. Staub Ernő: az írásos módosító indítványával kapcsolatosan elmondja, a I.4.1. pont - amelyik az óvodák összevonásával foglalkozik – utolsó bekezdése, utolsó mondata a 26. oldalon az eredeti előterjesztésben úgy szerepel, hogy “A közgyűlés 2000. június 30-i hatállyal, jogutódlással megszünteti a Papnövelde utcai Óvodát, és jogutódjául a Kodály Zoltán úti Óvodát jelöli ki”. Ezt megváltoztatják, kimarad, és a helyébe kerül a következő szöveg, amelyet a képviselők írásban megkaptak: “A közgyűlés június 30-i hatállyal, jogutódlással megszünteti a Kodály úti, valamint a Papnövelde utcai óvodákat, és az intézmények jogutódjául a Belvárosi Óvodát jelöli ki.” Természetesen ez végigmegy mindazokon a pontokon, aminek ez a döntés folyamánya. Lényeges, hogy a székhely a Papnövelde utcai Óvoda. A ma reggeli bizottsági ülésen vita kerekedett munkajogi szempontból a tekintetben, hogy a június 30-i határidő a megszűntetésre, és a július 1-i határidő a jogutód intézmény létrehozására megfelelő-e, illetőleg előbb hozzák-e létre az új intézményt. Erre a kérdésre várja jegyző asszony válaszát. Dr. Toller László: erre vonatkozóan van egy precedens, a Közigazgatási Hivatal tavalyi álláspontja az intézmény megszüntetések tekintetében. Staub Ernő: folytatja hozzászólását, és elmondja, az írásos javaslat kiegészül a címzetes óvodavezetői címek adományozása Bosnyák Márknéval, a Horvát Nemzetiségi Óvoda vezetőjével. A határozati javaslat 1.5. pontjából kimarad az az óvodavezető, aki lemondott állásáról. A negyedik módosító javaslat, – ami szintén írásban megvan – melyet azért mond el részletesen, mert hasonló javaslattal él a két másik esetben is. A III.2. pont módosulna, mely az Apáczai Csere János Nevelési Központra vonatkozik, ez a következőképpen hangzik. “A közgyűlés felkéri az Apáczai Csere János Nevelési Központ igazgatóját és Művelődési, Oktatási és Sport Főosztályt, hogy vizsgálja meg az intézmény további működtetésének lehetőségeit, különös tekintettel a közhasznú szervezeti formára.” Ez a javaslat szintén bizottsági konszenzussal került a testület elé. Következő módosító javaslata, – ami mögött nincs bizottsági konszenzus – de megjegyzi, Szirmai Csaba képviselő társával egyetértettek az előbb néhány dologban, és ezt továbbra is fenntartja. Most viszont, lehet, hogy csalódást okoz neki, mert, ha általában nem egyszer egyébként bármely oldal részéről érzékeli, akár a bizottságban is, hogy “vizsgálják meg”, “hozzanak létre bizottságot”, stb., most mégis a mellett érvelne, ne mondják

108 ki, – és ebben eltér a véleménye Meixner Andrásétól – hogy a közgyűlés egyetért azzal, hogy 2000. július 1-től közhasznú szervezetként folytassa tevékenységét mind a Kereskedelmi, mind a Radnóti. E mellett kénytelen érvelni, hiszen 2000. április hó van, a határidő számukra 2000. szeptember 30., és mindkét esetben a bevezetés csak 2001. július 1-től élne. Úgy gondolja, ez elegendő idő lenne arra, hogy végigjárják, megvizsgálják a jogi, gazdasági lehetőségeket. Tény, hogy eltérő jogi értelmezésekkel találkoznak, interpretálásban, szó szerinti idézésben elhangzott a minisztérium kompetens jogi képviselőjének a véleménye is, szóba került a taneszköz lista is, mint jelentős probléma. A gazdasági lehetőségekben jó intézményeiktől kívánnak szabadulni, talán ez is megfontolandó, hiszen számukra a normatívák és a bevételek tényleg elegendőek lennének akkor is, ha intézmények maradnak. Polgármester úr mondta, hogy a KhT. nem tartozik a Gt. körébe Ezzel kapcsolatosan más vélemény is van, nem tudja, melyik a helyes, azt viszont igen, csak közalapítványt hozhat létre önkormányzat. Ha alapítványi iskolákkal példálóznak vagy olyanokat néznek meg, akkor az összevetés talán nem egészen állja meg a helyét. Kétségtelen, ebben megváltoztatnák a véleményüket, de másban is megtették ezt, mert pl. a nemzetiségi óvodákkal kapcsolatosan tervezettekről a bizottsági ülésen még tartózkodtak, mert nem volt meg a kisebbségi önkormányzati vélemény. Most meg fogják szavazni, mert megvan a kisebbségi önkormányzat véleménye. Újabb információk hatására e téren változott a véleményük. Gondolják meg, az Ifjúsági Háznál sem döntötték el, az ANK-nál sem, adják meg ezt a lehetőséget, hogy vizsgálja meg az átalakulás lehetőségét, de ne mondják ki azt a mondatot, hogy a vizsgálat, a hatástanulmányok elkészülte előtt ez a két intézmény közhasznú szervezetként folytassa tevékenységét. Szövegszerű javaslata – amit az imént felolvasott – és ami megegyezik az ANK-ra vonatkozó indítványával. Dr. Toller László: megjegyzi, a közhasznú társaság az nem gazdasági társaság. Kéri dr. Modrovits Sándor főosztályvezető urat, hogy erről nyilatkozzon. Dr. Modrovits Sándor: elmondja, a közhasznú társaságnak a szabályai a Ptk-ban kerültek rögzítésre. A Ptk. ugyan utal a Gt-re annyiban, hogy a Kft. szabályait kell alkalmazni a közhasznú társaságra, bizonyos kivételektől eltekintve, de ettől még a közhasznú társaság nem gazdasági társaság, hanem a Ptk-ban szabályozott társasági forma. Staub Ernő: nem azt mondta, hogy nem hisz a polgármester úrnak, csak, ha ellentétes véleményeket hall – és nem tudja a választ – felmerül benne az, kinek higgyen. Köszöni a véleményt, viszont nem ingatta meg, mert érvelésének nem ez volt az egyetlen talpköve. Semmi hibát nem követnének el, ha megadnák a lehetőséget arra, hogy a vizsgálódás mellett döntenek. Jelzi, kitart a módosító indítványa mellett. Dr. Toller László: további hozzászólás nem lévén, jelzi, megkezdik a módosítási indítványokról a szavazást, úgy, hogy a határozati javaslat

109 pontjain végigmennek. A határozati javaslat I.1. pontjához nem érkezett módosító indítvány, ugyanígy az I.2. pontjához, és az I.3. ponthoz sem. Az I.4.1. ponthoz érkezett módosító indítvány az utolsó bekezdés tekintetében, amely az írásos módosítással egyezően annyit jelent, hogy megfordítja a Papnövelde utcai és a Kodály Zoltán utcai óvodák viszonyát. Erről szavaznak, hogy ezt a fordulatot a közgyűlés támogatja-e. Megállapítja, hogy a közgyűlés 36 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül támogatta a módosító indítványt. Dr. Toller László: az I.4.2. pont helyére egy új módosító javaslat elfogadására kerül sor, értelemszerűen a későbbi számozás változik. Ez arról szól, hogy “A közgyűlés 2000. július 1-i hatállyal megalapítja a Belvárosi Óvodát, melynek székhelye: Pécs, Papnövelde u. 18-20. Határidő: 2000. július 1.” Ez az új elem, erről határoznak. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 39 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a módosítást elfogadta. Dr. Toller László: a következő módosítás a már módosított I.4.3. ponthoz kötődik. Amely szerint “A Belvárosi Óvoda tagintézményeként a Kodály Zoltán u. 7. sz. alatti Óvodát” szövegrést kell érteni. A módosított sorszámokat kéri átvezetni. Szavazást kér a javaslatról. Megállapítja, hogy a testület 41 igen szavazattal, ellenszavazat, tartózkodás nélkül a javaslatot elfogadta. Dr. Toller László: az I.5. pontban módosulás van, de nem kell róla szavazni. Ez a lemondás okán megüresedett vezetői helynek a törlése. Az I.5.2. pontban Bosnyák Márkné címzetes óvodavezetői címének odaítéléséről dönteni kell a testületnek, ezzel egészülne ki a határozati javaslat. Szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 37 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a javaslatot. Dr. Toller László: a következő módosítás az I.6.2. ponthoz kapcsolódik. Az előző döntés következetes végigvezetéséről van szó, egy pontosítás, hogy Belvárosi Óvodát értenek a Kodály Zoltán úti Óvodán. Erről kér szavazást. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 37 igen szavazattal, ellenszavazat, tartózkodás nélkül a módosítást elfogadta. Dr. Toller László: a következő módosítás a II. fejezethez kapcsolódik, ebből a II.3. pont kimarad, ez arról szól, hogy a Közoktatási Bizottság kapott volna hatáskört. Szavazást kér ennek a pontnak az elhagyásáról.

110 Megállapítja, hogy a közgyűlés 37 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett a módosítást elfogadta. Dr. Toller László: a II.3. pont értelemszerűen kimarad, a számozás az alpontok tekintetében változik. Tehát 4. alpont 3-ra, az 5. pedig 4-re változik. A III. fejezethez érkezett módosítás, annak is a 2. pontjához, a többi pontban módosulás értelemszerűen nincsen. Ezen módosítás szerint a “Közgyűlés felkéri az Apáczai Csere János Központ igazgatóját, és a Művelődési, Oktatási és Sport Főosztályt, hogy vizsgálja meg az intézmény további működtetésének lehetőségeit, különös tekintettel a közhasznú szervezeti formára.” Tájékoztatja a testületet, ezt magától is megtenné az intézmény, mert elnyerte azt a pályázatot, ami erre vonatkozik, hogy saját magát újra határozza meg. Ez esetben egy olyan döntést hoznak, ami logikusan következik az előző, korábbi döntésükből. Szavazást kér a javaslatról. Megállapítja, hogy a testület 38 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a módosító javaslatot elfogadta. Dr. Toller László: Staub Ernő képviselő úrnak van két módosító javaslata a következő, a III.3.1. és a III.3.2. ponthoz. Az “egyetért helyett a vizsgálja meg” kifejezés használatát tartja alkalmasnak képviselő úr arra, hogy a továbblépés lehetőségét gondolják meg. Az eredeti javaslat az “egyetért” kifejezést használja. Csomagszerűen kíván szavaztatni, hiszen ugyanaz a tartalma mind a két pontnak. Staub Ernő: pontosít: az ANK-val azonos szöveget kér ennél a két pontnál. Dr. Toller László: jegyző asszony határozott kérése, hogy a két pontról külön szavazzanak, ezért Staub Ernő képviselő úr azon módosító indítványáról kér szavazást, mely a III.3.1. pontra vonatkozik. Megállapítja, hogy a közgyűlés a módosító javaslatot nem fogadta el 17 igen, 7 ellenszavazattal, 13 tartózkodás mellett. Dr. Toller László: szavazást kér Staub Ernő III.3.2. pontra vonatkozó módosító indítványáról. Megállapítja, hogy a testület 18 igen, 5 nem szavazattal, 16 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem támogatta. Dr. Toller László: a III.4. pontra vonatkozik a következő módosító javaslat, mely kimaradna Tóth Mihályné képviselő asszony javaslata alapján. Szavazást kér. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 39 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a javaslatot. Staub Ernő: ügyrendben elmondja, számára nem világos, ezért megkérdezi, a II.1. pont tartalmazta azt, hogy 2000-2001-es tanévre a 3. sz. melléklet szerinti osztályszámokat határozza meg. Ehhez kapcsolódóan volt Helmrich

111 Ferenc módosító javaslata. Úgy értelmezte, hogy egy évre ezt a lehetőséget biztosítanák. Dr. Toller László: javasolja, a mellékletről külön szavazzanak. A melléklet pontjaiból felvázolta Meixner képviselő úr, hogy soronként melyik tételt javasolják megváltoztatni, és annál a szavazásnál eldől a kérdés, ami jelenthet egy későbbi kompromisszumot a szövegszerű megoldásban. Ha számszakilag valamit elfogadnak, akkor a szövegben meg kell jeleníteni, ha nem kerül elfogadásra, akkor nincs ezzel dolguk. Meixner András: kérdése dr. Papp Judit jegyzőhöz, nem lehetne-e egyszerűsíteni, hogy a 3. sz. mellékletnek a módosításairól egyszer szavaznának külön, egy szavazással, utána pedig a 4. sz. melléklet módosítási javaslata 2-től a 6. pontig terjedő ügyekről lehetne szavazni. Ami Helmrich Ferenc képviselő társa felvetését illeti, válasza: azt mondta, ha egy képviselő tesz egy ilyen javaslatot, akkor arról kellene szavazni. Ilyent azonban nem tett egy képviselő sem. Dr. Toller László: Helmrich Ferenc képviselő úr javaslatát külön meg kell szavaztatni. A III.4. pont kimarad, - így döntött a testület – a IV., az V., a VI., VII., a VIII. pont változatlan. Kéri, előbb Helmrich Ferenc módosító indítványáról szavazzanak, ezt követően térjenek rá a mellékletre, a Bártfa utcai Iskolára vonatkozóan. Meixner András: ügyrendben kér szót. A szöveges részben is azt mondta, a táblázat módosítását nehéz elképzelni, mert elvi döntések folyamánya a táblázat. Ebbe belenyúlni elég nehéz, de ha van egy külön pont, amelyik arra utal, hogy vannak kivételek, akkor lehet kezelni. Egy elvi döntéssornak a végén vannak, ezért mondta azt, jó lenne egy ilyen pontot betenni. Dr. Toller László: a módosító indítvány szerint az eredetileg javasolt 19 helyett 21 osztály maradjon a Bártfa utcai Iskolánál, ez egy sor. Helmrich Ferenc képviselő úr módosító indítványa arról szól, hogy 21 legyen. Helmrich Ferenc: közbeveti, kompromisszumot kötött a bizottsági elnök úrral, kéri felolvasni azt a módosítást. Dr. Toller László: ismerteti a javaslatot. Véleménye szerint ez ugyanannyit jelent, hogy nem változik, tehát 21 osztály marad. Az első rovat az 1999-es állapotot rögzíti, a második rovat elmarad. Helmrich Ferenc képviselő úr azt kéri, hogy a 3. sz. melléklet 7. sora, második oszlopában megjelenített osztálylétszám csökkentés maradjon el, azaz a 19 osztály 21-re módosuljon. Szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 31 igen szavazattal elfogadta a javaslatot. Baumgartner Sándor jelzi, a szavazógépe nem működött, igennel szavazott.

112 Dr. Toller László: bejelenti, így az “igen” szavazatok száma 1-el nőtt. Csomagszerű szavazás következik. Az írásban kiosztott 3. sz. mellékletre vonatkozó, Meixner András képviselő úr által megfogalmazott változtatásokról kér szavazást. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 29 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett a módosítást elfogadta. Baumgartner Sándor ismételten jelzi, a szavazógépe nem működött, szavazata “igen” volt. Dr. Toller László: a Meixner András képviselő úr által előterjesztett 4. sz. mellékletre vonatkozó módosító javaslatokról – a 7. pont kivételével – kér szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 30 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett elfogadta a melléklet módosítását. Baumgartner Sándor jelzi, “igennel” szavazott. Dr. Toller László: ezt követően szavazást módosításokkal együtt – a határozati javaslatról.

kér

–

az

elfogadott

Megállapítja, hogy a testület – Baumgartner Sándor szóbeli nyilatkozatával - 33 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadta a határozati javaslatot. Dr. Toller László: köszöni képviselőtársainak a napirendi pont tárgyalása során tanúsított türelmét. Szünetet rendel el. Szünet után: Dr. Toller László: jelzi, van olyan pontja a határozatnak, amiről nem szavazott a testület. Ezért javasolja, vegyék újra napirendre az előerjesztést, hogy a hiányzó szavazást lebonyolíthassák. Javaslatáról, az előterjesztés ismételt napirendre vételéről szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 32 egyhangú igen szavazattal elfogadta a javaslatot, mely a közoktatási intézmények korszerűsítésére vonatkozott. Dr. Toller László: a III.1-es pontot érintő módosító indítványról nem történt meg a szavazás, melynek elfogadását kéri Meixner András a Közoktatási Bizottság nevében. Ebben a kérdésben bizottsági konszenzus volt, ennél a szabálynál van jobb, de ha bent maradna a határozati javaslatban, akkor az lenne a legrosszabb. Szavazást kér a III.1. pont elhagyásáról.

113 Megállapítja, hogy a képviselő-testület 35 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a határozati javaslat III/1. pontját kivette a javaslatsorból. Dr. Toller László: jelzi, értelemszerűen a III. fejezeten belül az alpontok ennek megfelelően módosulnak. A közgyűlés a fenti szavazati arányokkal a következő határozatot hozza: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 172/2000. (04.27.) sz. határozata a közoktatási intézmények működtetésének korszerűsítéséről I. 1.)

A Közgyűlés 2000. június 30-i hatállyal jogutódlással megszünteti a Dugonics u. 25-27. szám alatti Német Nemzetiségi Óvodát és a Szőnyi Ottó u. 3. szám alatti Német Nemzetiségi Óvodát. A Közgyűlés 2000. július 1-jei hatállyal mindkét intézmény jogutódjául a Magyar-Német Iskolaközpontot jelöli ki. Határidő : 2000. július 1. Felelős: Spolár János főosztályvezető, Dr. Frank Gábor igazgató

2.)

A Közgyűlés 2000. június 30-i hatállyal jogutódlással megszünteti a Nagy Lajos király u. alatti Horvát Nemzetiségi Óvodát. A Közgyűlés 2000. július 1-jei hatállyal a megszüntetett intézmény jogutódjául a Miroslav Krleza Horvát Általános Iskola Gimnázium és Diákotthon jelöli ki. Határidő: Felelős :

3.)

2000. július 1. Spolár János főosztályvezető, Győrvári Gábor igazgató

A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a Frankel L. u. 34. sz. alatt működő óvoda 2000. július 1-jétől közalapítványi formában működjön. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata kinyilvánítja azon szándékát, hogy a Pécs Városi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal 2000. június 30-ig közalapítványt hoz létre a Frankel L. u. 34. szám alatti óvoda működtetésére. A Közgyûlés felkéri a Mûvelõdési, Közoktatási és Sport Fõosztályt és a Pécs Városi Cigány Kisebbségi Önkormányzatot, hogy a közalapítvány alapító okiratát és az óvoda mûködtetésére vonatkozó külön megállapodás tervezetét készítsék el és jóváhagyás céljából terjesszék a Közgyűlés elé. Határidő: 2000. június 30.

114 Felelős :

4.1.)

Spolár János főosztályvezető Dr. Kosztics István Pécs Városi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke

A Közgyűlés 2000. június 30-i hatállyal jogutódlással megszünteti a Németh L. u. 6. szám és a Testvérvárosok tere 1. szám alatti óvodákat és jogutódjául a Siklósi út 18. szám alatti óvodát jelöli ki. A Közgyűlés 2000. június 30-i hatállyal jogutódlással megszünteti a Viktória u. 2. szám alatti óvodát, jogutódjául az Anikó út 3. szám alatti óvodát jelöli ki. A Közgyűlés 2000. június 30-i hatállyal jogutódlással megszünteti a Bimbó u. 1. szám és az Enyezd u. 1. szám alatti óvodát és jogutódjául az Enyezd 2. szám alatti óvodát jelöli ki. A Közgyűlés 2000. június 30-i hatállyal jogutódlással megszünteti a Zipernowszky u. 4. szám alatti óvodát és jogutódjául az Esztergár út 13. szám alatti óvodát jelöli ki. A Közgyűlés 2000. június 30-i hatállyal jogutódlással megszünteti a Türr I. u. 3., a Radnóti u. 4. szám alatti óvodát és jogutódjául a Hajnóczy út 7. szám alatti óvodát jelöli ki. A Közgyűlés 2000. június 30-i hatállyal jogutódlással megszünteti a Nagy J. u. 38. szám alatti óvodát és jogutódjául a Mezőszél u. 2. szám alatti óvodát jelöli ki. A Közgyűlés 2000. június 30-i hatállyal jogutódlással megszünteti az Ajtósi u. 2. szám alatti óvodát és jogutódjául Közraktár u. 7. szám alatti óvodát jelöli ki. A Közgyűlés 2000. június 30-i hatállyal jogutódlással megszünteti az Eszperantó u. 8. szám alatti óvodát és jogutódjául a Teleki u. 2. szám alatti óvodát jelöli ki. A Közgyűlés 2000. június 30-i hatállyal jogutódlással megszünteti a Móricz Zs. tér 6. szám alatti óvodát és jogutódjául a Köztársaság tér 1. szám alatti óvodát jelöli ki.

A Közgyűlés 2000. június 30-i hatállyal jogutódlással megszünteti a Kodály u. 7. szám alatti, valamint a Papnövelde u. 18-20. szám alatt működő óvodát és jogutódjául a Belvárosi Óvodát jelöli ki. Határidő : 2000. július 1. Felelős : Spolár János főosztályvezető az érintett intézményvezetők 4.2.

A Közgyűlés 2000. július 1-jei hatállyal megalapítja a Belvárosi Óvodát, melynek székhelye: Pécs, Papnövelde u. 18-20. Határidő:2000. július 1. Felelős: Spolár János főosztályvezető

115 4.3.
















A Közgyűlés a 4.1. pontban írt jogutód intézmények tagintézményeiként (összevontan) működteti 2000. július 1-től az alábbiakban felsorolt óvodákat: a Siklósi u. 18. szám alatti Óvoda tagintézményeként a Németh L. u. 6., és a Testvérvárosok tere 1. óvodákat ; az Anikó u. 3. sz. alatti óvoda tagintézményeként a Melinda u. 23, és a Viktória u. 2. sz. alatti óvodákat ; az Enyezd u. 2. sz. alatti óvoda tagintézményeként az Enyezd u. 1., és a Bimbó u. 1. sz. alatti óvodákat ; az Esztergár u. 13. sz. alatti óvoda tagintézményeként a Zipernowszky u. 4. sz. alatti óvodát ; a Hajnóczy u. 7. sz. alatti óvoda tagintézményeként a Radnóti u. 4, és a Türr I. u. 3. sz. alatti óvodát, a Mezőszél u. 2. sz. alatti óvoda tagintézményeként a Nagy J. u. 38. sz. alatti óvodát ; a Budai N. A. u. 5. sz. alatti óvoda tagintézményeként a Bornemissza u. 3 és az Aradi u. 14. sz. alatti óvodát ; a Közraktár u. 7. óvoda tagintézményeként a Magyar L. u. 2., és az Ajtói u. 2. sz. alatti Óvodát ; a Teleki u. 2. sz. alatti óvoda tagintézményeként az Eszperantó u. 8., a Sétatér u. 5., és az Óvoda u. 3. sz. alatti óvodát ; a Köztársaság tér 1. sz. alatti óvoda tagintézményeként a József A. u. 20. és a Móricz Zs. tér 6. sz. alatti óvodát ; a Belvárosi Óvoda tagintézményeként a Kodály u. 7. sz. alatti Óvodát ; a Vadász u. 8. sz. alatti óvoda tagintézményeként a Bártfa u. 17., és a Majorossy u. 10. sz. alatti óvodát ; a Zsolnay u. 90. sz. alatti óvoda tagintézményeként a Buzsáki u. 10., a Fürj u. 23., és a Vargha D.u.2. sz. alatti óvodát . Határidő : 2000. július 1. Felelős : Spolár János főosztályvezető az érintett intézményvezetők

5.1.)

A Közgyűlés 2000. július 1-jei hatállyal visszavonja : - Rausch Márta, a Dugonics u., Német Nemzetiségi Óvoda vezetője, - Lamperth Gáborné a Szőnyi O.u. Német Nemzetiségi Óvoda vezetóje - Bosnyák Márkné a Nagy L.király u. Horvát Nemzetiségi Óvoda vezetője - Tóka Erika a Német L.u. Óvoda vezetője, - Weizer Józsefné a Testvérvárosok terei Óvoda vezetője, - Tóth Vincéné a Viktória u. Óvoda vezetője, - Szögi Sándorné az Enyezd 1. sz. Óvoda vezetője, - Pappné Kovács Anikó a Bimbó u. Óvoda vezetője, - Dr.Andrássy Györgyné a Zipernowszky u. Óvoda vezetője, - Varga Józsefné a Radnóti u. Óvoda vezetője,

116 - Kázmér Dezsőné a Nagy J.u. Óvoda vezetője, - Rajnai Éva az Ajtósi u. Óvoda vezetője, - Gulyásné Adler Mária az Eszperantó u. Óvoda vezetője, - Kovács Józsefné a Papnövelde u. Óvoda vezetőjének magasabb vezetői meg bízását, valamint - Dárdai Györgyi a Türr I.u. Óvoda vezetői megbízását. A Közgyûlés kötelezi a jogutód intézmények vezetõit, hogy a megszüntetett intézmények volt vezetõi számára képzettségüknek és végzettségüknek megfelelõ munkakört ajánljanak fel. A Közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét, valamint a jogutód óvodák magasabb vezetőit, hogy a szükséges munkáltatói intézkedéseket tegyék meg. Határidő : 2000. július 1. Felelős : Spolár János főosztályvezető 5.2.

A Közgyűlés 2000. július 1-től címzetes óvodavezetői címet adományoz eddigi vezetői munkájának elismeréséül: Varga Józsefnénak, Kovács Józsefnénak, Gulyásné Adler Máriának és Bosnyák Márknénak a mindenkori pótlékalap 100 %-ának megfelelő mértékben. Határidő : 2000. július 1. Felelős : Spolár János főosztályvezető

6.1.

A Közgyűlés az óvodák működésének átszervezésére tekintettel visszavonja a folyamatban lévő Kodály Z.u. Óvoda, a Zsolnay u. Óvoda, a Siklósi u. Óvoda, a Szőnyi O.u. Német Nemzetiségi Óvoda, és a Nagy L.király u. Horvát Nemzetiségi Óvoda magasabb vezetői állására meghirdetett pályázati eljárást. Határidő :2000. május 31. Felelős: Spolár János főosztályvezető

6.2.)

A Közgyűlés a Zsolnay u. 90. , a Siklósi u. 18. sz. alatti óvodák, valamint a Belvárosi Óvoda magasabb vezetői állására új pályázatot ír ki. A Közgyûlés 2000. július 1-jétõl, a pályázati eljárás eredményes lefolytatásáig, de legfeljebb egy nevelési évre 2001. augusztus 31-ig vezetõi megbízást ad, illetményének és pótlékának változatlanul hagyásával: Boczné Patczai Klára a Zsolnay u. 90. szám alatti óvoda és tagintézményei vezetõi feladatainak ellátására. Végsõ Pálnénak a Siklósi út 18. szám alatti óvoda és tagintézményei vezetõi feladatainak ellátására. Gyõri Mártának a Belvárosi Óvoda és tagintézménye vezetõi feladatainak ellátására.

117

Határidő : 2000. július 1. Felelős : Spolár János főosztályvezető II. 1.

A Közgyûlés az alapfokú oktatási intézmények alapító okiratának évenkénti módosításával határozza meg az intézmény által maximálisan indítható osztályok számait. A Közgyûlés az évfolyamonkénti osztályszámot úgy állapítja meg, hogy az évfolyam korrigált létszámát elosztja az évfolyamra vonatkozó átlaglétszámmal és a kerekítés szabályait alkalmazza. A 2000/2001. tanévre a 3. számú melléklet szerinti osztályszámokat határozza meg. Az intézmények alapító okiratainak 5. pontját “ 80 121-4 Nappali rendszerû általános mûveltséget megalapozó iskolai oktatás” szakfeladatot a 3. sz. melléklet szerint egészíti ki. Határidő : 2000. július 1. Felelős : Spolár János főosztályvezető

II.2.

A Közgyûlés az 1. pontban felsorolt oktatási intézmények kötelezõ és a fenntartó által engedélyezett óraszámszükségletébõl számított pedagógus álláshelyeket a 2000/2001. tanév tekintetében a 4. számú melléklet szerint határozza meg. Határidő : 2000. július 1. Felelős : Spolár János főosztályvezető

II.3.

A Közgyûlés a 2000/2001. tanévtõl kezdõdõen a fenntartásában mûködõ közoktatási intézményekben az elsõs osztály indítását csak akkor engedélyezi, ha a tanulók száma az 1993. évi. LXXIX. törvényben - amely a közoktatásról szól meghatározott átlaglétszámot eléri és a maximális létszámot nem haladja meg. Határidő : 2000. április 30. Felelős : Spolár János főosztályvezető

II.4.

A Közgyûlés elrendeli, hogy a korrigált osztálylétszám számítása a közoktatásról szóló törvény 3. számú mellélete II.3. pontja alapján történjék, ha a tanuló fejlesztése, kezelése, gondozása - a szakszolgálat által igazoltan - folyik a tanuló létszámba számítása idején. Határidő : 2000. április 30. Felelős : Spolár János főosztályvezető

118

III.1.

A Közgyűlés felkéri az Apáczai Csere János Nevelési Központ igazgatóját és a Mûvelõdési, Közoktatási és Sport Fõosztályt, hogy vizsgálja meg az intézmény további mûködtetésének lehetõségeit, különös tekintettel a közhasznú szervezeti formára. Határidő : 2000. szeptember 30. Felelős : Dr. Bebesiné Turi Katalin igazgató Spolár János főosztályvezető

III.2.1.

A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a Pécsi Kereskedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakmunkásképző 2001. július 1-jétől közhasznú szervezetként folytassa tevékenységét. Felkéri az intézmény jelenlegi igazgatóját és a Mûvelõdési, Közoktatási és Sport Fõosztályt, hogy a közhasznú szervezeti formára való áttérés lehetséges változatait készítse elő, dolgozza ki és az átalakítással kapcsolatos előterjesztést a Közgyűlés számára készítse el. Határidő : 2000. szeptember 30. Felelős :Herold Gyula igazgató Spolár János főosztályvezető

III.2.2.

A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola 2001. július 1-jétől közhasznú szervezetként folytassa tevékenységét. Felkéri az intézmény jelenlegi igazgatóját és a Mûvelõdési, Közoktatási és Sport Fõosztályt, hogy a közhasznú szervezeti formára való áttérés lehetséges változatait készítse elő, dolgozza ki és az átalakítással kapcsolatos előterjesztést a Közgyűlés számára készítse el. Határidő: 2000. szeptember 30. Felelős : Szittár Lászlóné igazgató Spolár János főosztályvezető

IV.

A Közgyűlés utasítja az intézkedés sorozatban érintett intézmények vezetőit, igazgatóit, hogy a felmerülő személyi kérdéseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben írtaknak megfelelően hajtsák végre. Kötelezi azon intézmények vezetőit, amelyekben létszámcsökkenésre kerül sor, hogy a létszámcsökkentéshez fűződő fizetési kötelezettségeket teljesítsék és arról számoljanak be a fenntartónak. Az Önkormányzat pályázatot nyújt be a létszámcsökkentési döntésekkel kapcsolatos

119 egyszeri hozzájárulás igénylésére. Határidő: 2000. augusztus 31. Felelős: Spolár János főosztályvezető az érintett intézmények vezetői V.

VI.

A Közgyűlés felkéri a jogutódlással érintett intézmények vezetőit, hogy a jogutód intézmények elnevezésére vonatkozó javaslataikat a közoktatási törvény és végrehajtási rendeletében szabályozott módon terjesszék a Közgyűlés elé. Határidő: 2000. május 15. Felelős: Spolár János főosztályvezető Dr. Frank Gábor igazgató Győrvári Gábor igazgató Mezei József igazgató

A Közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztályt, hogy a megszüntetett intézmények megszüntető okiratait, valamint a jogutód intézmények módosított alapító okiratait a fentiek alapján készítse el és felhatalmazza dr. Toller László polgármestert az okiratok aláírására. Határidő: 2000. június 30. Felelős: Dr. Toller László polgármester Spolár János főosztályvezető

VII.

A Közgyűlés kötelezi a 2000. június 30-val jogutódlással megszűnő intézmények vezetőit, hogy a megszűnés napjával az éves beszámolóval azonos tartalmú féléves beszámolót készítsenek. A beszámolók értékelését követően a fennmaradó előirányzatok zárolásra, illetve szükség szerint átcsoportosításra kerülnek. Az érintett intézmények vezetői felelősek a vagyonértékelés és vagyonmérleg elkészítéséért. Határidő: Felelős:

VIII.

2000. július 1-jét követő költségvetési módosítás Spolár János főosztályvezető Dr. Tolnai Márta főosztályvezető az érintett intézmények vezetői

rendelet

A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy az alapító okiratok változásait a törzskönyvi nyilvántartáson vezettesse át. Határidő: 2000. augusztus 31.

120 Felelős: Dr. Tolnai Márta főosztályvezető Kapják:

Dr. Toller László polgármester, dr. Ujvári Jenő alpolgármester, Meixner András bizottsági elnök, Spolár János, dr. Tolnai Márta főosztályvezető, az érintett intézmnyek vezetői a Művelődési, Oktatási és Sport Főosztályon keresztül

A határozat melléklete, a 3. 4. sz. táblázat a jegyzőkönyv 10. sz. mellékletét képezi.

20.)

A közoktatási intézmények centrális gazdálkodásának kialakítása Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök

Dr. Toller László: kéri, - tanulva az előző napirendi pont tapasztalataiból – a vita legyen lehetőleg visszafogott, és ne a bizottsági vitát ismételjék meg. Meixner András bizottsági elnök úrnak megadja a szót, aki kiegészíti az írásban megküldött előterjesztést, illetve jelezte, hogy két módosító indítványa van a határozati javaslattal kapcsolatosan. Kéri bizottsági elnök urat, előzetesen nyilatkozzon arról, hogy ez a bizottság közös álláspontja vagy egyéni kezdeményezés-e. Meixner András: tulajdonképpen egy “úttörő” anyagról van szó, mert eddig ilyen típusú előterjesztés nem került még a Pécsi Közgyűlés elé. A centrális gazdálkodásra vonatkozó határozati javaslat elég kevés konkrétumot tartalmaz, inkább csak feladatot jelöl ki, feladatokat ad különböző határidőkkel, és kimondja azt, melyik anyagot, mikorra kell kidolgozni. Tulajdonképpen azért fontos, hogy ez a döntés most történjen meg, és ne kész anyagokat terjesszenek a közgyűlés elé egyszerre, mert hiszen a centrális gazdálkodás azt jelenti, elindítanak egy olyan folyamatot, amikor a város azt mérlegeli, az intézményeinél a gazdaság területén milyen jogköröket hagyjon, és milyen jogkörök kerüljenek központi intézésre. Ezen belül is nem csak a jogkörökről van szó, hanem az adott tevékenységnek is a vizsgálatáról. Arról van szó, hogy maradjon minden helyben, ami helyben oldandó meg, és ami ott hatékonyabb. Kezeljék központilag mindazt, ami így olcsóbbá, hatékonyabbá teszi a rendszert. Ehhez képest kell még különböző egyéb megfontolásokat is tenni, hiszen ahhoz, hogy a gazdálkodás átalakítását ily módon megoldják, számos egyéb feltételnek is meg kell felelni. Ennek sorában első számú az, hogy olyan átlátható rendszer jöjjön létre, amely mind a fenntartó, mind az intézményvezetés számára naprakésszé teszi a különböző nyilvántartásokat. Ez azt jelenti, hogy számítógépes rendszerre kell vinni az intézmények könyvelését és nyilvántartását. Amíg ez nincs meg, addig a centrális gazdálkodás nem működhet jobban, csak rosszabbul, mint a jelenlegi rendszer. El kell indítani egy közbeszerzési folyamatot, egyrészt a szoftver beszerzésére, másrészt pedig a központi kezelésbe kerülő tevékenységek végzésére. Gyakorlatilag 3-4 hónap múlva kezdhető el az igazi munka, amikor az első közbeszerzési

121 pályázat lezárul, majd pedig utána, illetve közben is különböző képzési folyamatok indulnak, hiszen a jelenlegi gazdálkodó szervezeteket, iskolákat, intézményeket át kell állítani az új rendszerre. Ez nem kis munka, és csak akkor éri meg, ha ennek vélhető, vagy látható hozadéka is van. Erről is kell beszélni, hiszen az előterjesztésben ez a hozadék nincs számszerűsítve. Tulajdonképpen ez az előterjesztés gyengéje, de ugyanakkor ez kell, hogy legyen az erőssége is. Ez egy fajta iránymutatás, az összes pont azt mondja ki, hogy kinek, mit, mikorra kell kidolgoznia. Ha ezt a kidolgozási munkát az intézmények vezetőivel, az intézményekkel együtt végzik, ha odafigyelnek minden apró részletre, akkor valószínűleg jobb eredményt érnek el, mintha a városházi irodákban valaki leül, és egymagában megpróbálja – legyen az nagyon hozzáértő személy is – létrehozni az új rendszert, mert az nem lesz tekintettel sok apróságra. Az az elképzelésük, hogy a Városháza összeállít majd egy olyan tárgyaló delegációt, amelyik minden intézménnyel egyenként, részleteibe menően végigtárgyalja azt, hogy a centrális gazdálkodásnál melyek lesznek azok a feladatok, amelyek az intézménynél maradnak, és melyek azok, amiket központosítanak. Ezután kb. júniusban – értelemszerűen, hiszen az átalakítás időpontja július 1. – közgyűlés elé kerül még egyszer az anyag, amikor is egész konkrétságában és akár forintosítva is meg lehet mondani azt, hogy az első lépés mibe kerül, és milyen hasznot hoz. Nyilvánvaló, hogy minden átalakítás pénzt is jelent, és ehhez befektetésre van szükség. Úgy gondolják, hogy az a rendszer, amelyik így “összeáll”, és teljes mértékben elindul vélhetően január 1-től, éves szinten 58 százalék hozadékkal rendelkezik. Ez abból adódik, hogy egyrészt kevesebb apparátussal lehet megoldani a gazdasági feladatokat, pontosítani lehet az intézményeknél lévő feladatokat, és azokat el kell hagyni, amelyek párhuzamosak, megszüntethetők, nem szükségszerűek. Nem mondhatja azt, hogy kötelező és nem kötelező feladatok között differenciálnak, hiszen ennél sokkal bonyolultabb a rendszer, de ezeket is végignézik, ezért látható az egyik pontban az, hogy át kell térni a feladatfinanszírozásra. A feladatokat, amennyiben az intézménynél otthagyja a város, akkor azt illik finanszírozni is, erre vonatkozóan egy új rendszer kerül kidolgozásra. Úgy gondolja, amit ma elkezdenek, az az első lépés ezen a területen. A jövő évben ilyenkor látják már azt teljes egészében, hogyan működik a rendszer, és akkor lesznek abban a helyzetben, hogy az utolsó finomításokat megtegyék. Ebben a lépéssor az, hogy július 1-jére minden alaplépést, alapdöntést megtegyenek, január 1-re minden közbeszerzési pályázat lefusson, és az intézmények teljes mértékben át tudjanak állni az új rendszerre. Ezt követően következik egy fél éves tanulóidő, ez alatt kell kidolgozni, megvizsgálni, hol lehet további takarékosságot elérni, és hol kell a rendszeren segíteni. Úgy gondolják, mindezeknek egy éves kifutása van. Számos helyen most indítanak hasonló elképzeléseket, Szegeden már működik, más városokban is próbálkoztak vele. A szegedi helyzetet többen is tanulmányozták, intézményvezetőkből, képviselőkből álló delegáció két alkalommal is járt a városban. Nem a szegedi példát kívánják lemásolni, hanem tanulni szeretnének a pozitív és negatív tapasztalatokból, mert nem kell mindazt a hibát elkövetni, amit ők megtettek, ugyanakkor, ami pozitívum, meg lehet tanulni. Megjegyzi, nem egy különlegesség az, amit most

122 elkezdenek. A kormány előtt van egy olyan előterjesztés, amelyben az intézmények jövőbeni gazdálkodását, illetve az önkormányzatok finanszírozásának jövőbeli elveit taglalták. Ezt a Pénzügyminisztérium készítette el, és teljesen egyértelműen leírják, hogy az intézmények működtetését centrális módon tudják elképzelni, és ösztönözni fogják, vagy adott esetben jogszabállyal elősegíteni a centrális gazdálkodást, és így a takarékosabb feladatmegoldást. Az is teljesen egyértelműen benne van a pénzügyminisztériumi anyagban, hogy az iparűzési adó egy részét központosítani fogják, tehát Pécs várostól is jelentős elvonásra lehet számítani a jövő évben. A visszaosztás természetesen nem biztos, hogy úgy jelenik meg, amit elvontak, azt vissza is kapják, mert általában a nagy városok mindig rosszul járnak. Pécs idén is rosszul járt, tavaly is, minden évben valamelyest kevesebbet kap, mely jó pár száz millió forint. Gyakorlatilag meg kell nézni, melyek azok a tartalékok, amelyekkel még rendelkeznek, hogy a költségvetés egyensúlyban maradjon. Ez a belső tartalék még rendelkezésre áll, bár úgy véli, az oktatási intézmények épületeinek állagát kellene a megtakarításokból javítani, hiszen néhány iskolaépület katasztrofális állapotban van. Elég, ha a Gyárvárosi Iskolát említi, a Petőfi utcai Iskola épületét, ami 1928-ban épült, és még sorolhatná. A megtakarításra többszörösen szükség van, a belső tartalékokat ki kell aknázni. Szeretné elmondani azokat a módosító indítványokat, amelyek az előző napirendi pontnál meghozott döntések következményei. Nincsenek benne különlegességek, sem újdonságok. A határozati javaslat 1.a. pontjának a végére a Teleky Blanka Kollégiumot és a Kodály Zoltán úti Kollégiumot kéri beírni, hiszen a centrális gazdálkodásban azért nem szerepelnek, mert eredetileg összevonandó kollégiumként, a Hajnóczy részeként kerültek volna ide. Így pedig saját jogon. Az 1.b. pontban a Kodály Zoltán út 7. sz. Óvoda helyett értelemszerűen a Belvárosi Óvoda kerülne megnevezésre. A legfontosabb pontok egyikének tartja azt a pontot, amelyben az intézmények és intézményvezetők érdekeltségi rendszerére kidolgozására adnak utasítást. A viták során éppen az volt az egyik legnagyobb kérdés, hogy az intézményeknek vajon, ha központosítják a pénzek egy részét, vagy éppen egészét, akkor mi lesz az érdekeltsége, miért lesznek abban érdekeltek, hogy megtakarításokat hozzanak, ha úgyis elvonják központilag. Nem elvonni akarnak, hanem egy új rendszert kidolgozni, aminek az a lényege, hogy mindazokat a kereteket, amiket helyben hagynak, azokat az intézmények saját maguk, saját hatáskörben döntik el, amiket központosítanak, mint egyfajta bont használják fel. Igénybe vehetik, pl. energiaszolgáltatásra, eszközbeszerzésre, és számukra nem pénzként, hanem központi keretként meghatározott összegeket. Amennyiben ezekből megtakarításuk keletkezik, akkor erre vonatkozóan kell ez a bizonyos ösztönző rendszer, hogy megmondhassák, milyen formában juthatnak a megtakarításokhoz. A bevételeket ösztönözni szeretnék. Megint csak ezen a ponton keresztül. Nem volt eddig olyan lehetőség a közoktatásban, ha valaki pályázaton sok pénzt hozott az iskolának, akkor abból részesüljön. Ezen a ponton keresztül

123 ez is megoldható. Most generál módon szeretnék szabályozni a rendszert, erre különböző szabályzatokat fognak készíteni, és reméli, hogy jövő ilyenkorra mindannyian elismerik azt, hogy ez egy jobb, sokkal hatékonyabb rendszer. Dr. Toller László: kéri, az érdekképviseletek véleményüket, ezt követően megnyitja a vitát.

mondjál

el

először

Nagy Erzsébet: ismerteti azt a PDSZ álláspontot, amelyet az Önkormányzati Érdekegyeztető Tanács szakszervezeti oldala, mint oldal álláspont a NOSZ – Nevelési Oktatási Szolgálat - létrehozásának kérdésében elfogadott. Az előterjesztés néhány vélt megtakarítási lehetőséggel - pl. anyag, készlet és tárgyi eszköz beszerzések – szemben nem mutatja ki, hogy a szervezet létrehozása, működtetése milyen költségekkel járna. Az előterjesztés a létrehozni kívánt Nevelési Oktatási Szolgálattal kapcsolatban nem hogy előzetes számításokat, hatáselemzést nem tartalmaz, hanem egyetlen adatot sem. Ez példátlan előkészítetlenségről tanúskodik, különösen, ha egy kifejezetten gazdasági megfontolásból létrehozandó gazdálkodó szervezetről van szó. Mint tudják, a képviselők, illetőleg a közoktatásban dolgozó vezető beosztású közalkalmazottak részt vettek egy tapasztalatcserén, és nem véletlen, hogy Szegedre hivatkoznak, amikor az érdekegyeztetésben ez a kérdés előkerül, hiszen akármennyire is nem akarja Meixner András, hogy szegedi példáról beszéljenek, ők ezt a példát tekintették meg, és bizony ez a példa. Úgy tudja, hogy az országban más centrális gazdálkodó szervezettel kapcsolatos példa csak negatívumokat mutat. Azt is tudniuk kell a képviselőknek, hogy amikor Szegeden elfogadták azt az előterjesztést, amely az ottani centrális gazdálkodásról szólt, ott, akkor adatokat nyújtottak a képviselők elé, olyan adatokat, amelyekből elég súlyos költségek derültek ki, mintegy 100 M Ft-os nagyságrendben, amellyel létrehozták ezt a szervezetet. 56 fő felvétele, 41.160.000.- Ft átalakítási és felújítási költség, technikai feltételek megteremtése 45 M Ft volt, és még berendezések és egyéb tárgyak beszerzésére további 2 M Ft-ra volt szükség, ez derül ki a szegedi előterjesztésből, illetőleg határozatból. Meixner András említette, a jelenlegi előterjesztésnek nagy hibája, hogy nem tartalmaz adatokat, költségelemzést, ám azt állítja, ez egyúttal előnye is. A PDSZ és a szakszervezeti oldal úgy foglalt állást, az nem tekinthető semmiképpen sem előnynek, hogy a képviselő-testület egy biankó csekket állít ki, azaz eldönt egy folyamatot, amelynek nem lehet tudni, hogy mi lesz a vége, nem lehet tudni, hogy majd jövőre, amikor újból – az előterjesztés készítői szerint – láthatóvá válik, érdemes volt-e vagy sem létrehozni a szervezetet, mennyi volt annak a bekerülési költsége. Mi van akkor, ha kiderül, jóval többe került ez a fajta működés, mint ami az eddigi volt. Úgy tudja, Meixner András és polgármester úr is, amikor tárgyaltak . igaz nem konkrétan erről a kérdéskörről, de ez a kérdés is előkerült – szakszervezeti vezetőkkel, ott is elmondták, hogy a jelenlegi Oktatásügyi Szolgálat körül nagy problémák vannak, olyan intézmények kérdései kerültek elő rendre, amelyek a szolgálathoz tartoztak, és most lám, még több intézmény tartozna egy ilyen fedőszerv alá. Nem lehet tudni, hogy pontosan mivel is foglalkozna ez a szervezet, de már előre létre kívánják hozni. Nem tudni, mennyi dupla

124 munkát fog ez okozni az intézményeknél. A szegedi tapasztalatokból tudják, hogy bizony ott okoz, és elmondható, hogy az iskolákban maradt gazdasági dolgozók munkája nem, hogy csökkent volna, hanem nőtt azzal, hogy a fenti szervezetet is rendszeresen adatokkal kell ellátniuk, viszont önálló döntési hatáskörük, a problémák gyors megoldásának lehetősége lényegesen csökkent. Pécs Önkormányzata nincs abban a helyzetben, hogy olyan példát kövessen, amely a város számára jelentős többletköltséggel járna. Felhívja a képviselő-testület figyelmét, ez az előterjesztés egy határozati pontra utal vissza, amelyet a költségvetési rendelettel együtt fogadott el a közgyűlés, amely az irodai adminisztrációt, a karbantartást, illetőleg a konyhákat foglalta volna magában, hogy centrális gazdálkodás keretében oldják meg a feladatot. Biztos abban, hogy nem fontolták meg kellőképpen, mit jelent, ha közoktatási intézményekben a takarítást vállalkozókkal végeztetik el, olyan helyeken, amikor a takarító sok esetben a takarításon kívül más munkakört is kénytelen ellátni munkaidejében. Így pl. némelykor portási, vagy más kisegítő feladatokat. Nagy valószínűséggel az ő kivonásuk problémákat okoz az intézményekben, eddigi működésükhöz képest rosszabb helyzetet teremt, továbbá emeli a költségeket. Nem látják, hogy a Meixner András bizottsági elnök által beígért, éves szinten 5-8 %-os megtakarítás honnan eredne. Jó lenne, ha akkor kerülne egy ilyen előterjesztés a közgyűlés elé, ha hatás- és költségelemzések bizonyítanák, hogy érdemes e szervezeti forma felállításával foglalkozni. Egy biztos, a vállalkozói kör elégedett lehet, amennyiben a NOSZ létrehozására sor kerül, és sok feladatot, amelyet eddig nagyon olcsón fizettek - mert kisbérű közalkalmazottakkal láttattak el - a vállalkozói szférának engedik át. Nem biztos azonban, hogy a város érdeke és az intézményekbe járók érdekei azt igényelnék, hogy a vállalkozói szférát a város ilyen módon segítse. A PSZ nevében kéri, hogy a közgyűlés csak egy megalapozott, költségelemzéssel alátámasztott előterjesztés birtokában tárgyaljon a centrális gazdálkodás kialakításáról, ezért most a tervezet visszavonását javasolja. Dr. Toller László: mivel ő maga is közreműködött az előterjesztés előkészítésében, két elvi jellegű megjegyzése lenne. Ismeretes, hogy ma Magyarországon számos olyan, több milliárd dolláros forgalmú cég működik, amelynek menedzsmentje nem több 10-12 főnél. Valószínű, hogy ennek is van egy gazdasági racionalitása, mégpedig az, hogy tiszta, átlátható, informatikailag pontosan kiépített szervezettel ilyen forgalmú céget is naprakészen lehet vezetni. Itt nemcsak erről van szó. Ma, egy más gazdasági felfogásban, eléggé érthetetlen számukra, hogy miért szerzik be különböző helyekről, pl. a krétát, papírt, számítógépet, számológépet. Tipizálni semmit nem lehet. Végigjárta az iskolákat, ahol megtekintette az informatikai fejlesztéseket. Azt tapasztalta, hogy egy iskolán belül is vannak különböző helyekről származó szoftverek, a piac igényeinek, vagy az erőszakos marketing munkának megfelelően. Drága gépekről, berendezésekről, szoftverekről, stb. van itt szó.

125 Úgy gondolja, a centrális gazdálkodás, ha másra nem is, de arra feltétlenül jó, hogy egységes technikai gyakorlat, egységes közbeszerzési gyakorlat, átlátható ellátás, és a dologiak tekintetében pedig rendszerszemlélet alakuljon ki. Ezt az előző napirendi pont kapcsán más oldalról világítottak meg a szakszervezetek képviselői, hogy milyen egységes technikai normákat kell bevezetni az oktatásban. Úgy tűnik, egy diffúz rendszerben nem igen lehet ezeket a tipizálásokat elvégezni. Megjegyzi továbbá, az önkormányzaton belüli, egyre terjedő egységes közbeszerzés és pályáztatási elv a Polgármesteri Hivatal költségeiben is, ha nem is drasztikus, de folyamatos csökkenést mutat. Ezért javasolja az átgondolást. A “centrális” szó valószínűleg zavaró egy ilyen megfogalmazásban, Ebben is még igen liberális eljárást követ a közgyűlés ahhoz képest, amit ismereteik szerint jó néhány fővárosi kerületi önkormányzat meglépett. 2-3 iskolacsoportra bontotta az egész rendszert, amely tiszta és átlátható. Másik fontos kérdés, hogy a kiskincstári rendszerhez jól kapcsolható rendszert próbáltak létrehozni. Ezt egy beruházásként lehet felfogni, ahol az indulásnak költségei vannak, viszont hosszú távon megtakarítást eredményez. Ez összehasonlítható pl. a világítás-korszerűsítéssel, amikor egyszerű, nagy ívű beruházással a haszon 5, vagy 3 év alatt visszatermelődik, utána pedig a rendszer jóval alacsonyabb költséggel működik tovább. Bejelenti, hogy ezután már nem kíván tartalmilag a témához hozzászólni, csak a vitát vezetni, itt a költségvetést alapvetően befolyásoló tényezőkről van szó. A félreértések elkerülése végett megjegyzi, az önkormányzatnak 2001-től egyértelmű szándéka, hogy a közoktatási törvény finanszírozásra vonatkozó rendelkezéseit teljes egészében érvényesítse. Bármiféle puhítás történik, bármely rendszeren, ettől még elvük változatlan marad. Az átlagfinanszírozás: a normatíva + 30 %, illetve ahol ettől törvényi eltérés van, annak megfelelő. Ezeken a kereteken a megváltozott körülmények tekintetében sem kívánnak változtatni. Bármiféle “puhítás” esetén a “0” bázisú költségvetés elérése legyen a cél. Úgy gondolja, ez közös érdek, minden pártszemponttól függetlenül. Staub Ernő: igazat ad Czukor képviselőtársának, amikor ellenzéki fásultságról beszél. Ezzel és az esti fáradsággal magyarázza, hogy csak most teszi szóvá, polgármester úr előbb adott szót az érdekképviseleteknek. A szokás eddig az volt, hogy előbb a képviselők kapnak szót. Azt a bejelentést viszont üdvözli, hogy a továbbiakban polgármester úr csak a vita vezetésére koncentrál, mert eddig gyakorlatilag egy hozzászólást hallottak tőle. A centrális gazdálkodást említve vannak néhányan, akik egészen biztosak abban, ez nagyszerűen fog működni, és könnyedén ráznak le magukról mindenféle kételyt, hogy nem esnek abba a hibába, amibe Szegeden. A maguk részéről ebben nem olyan biztosak. Lehetséges, hogy meglesznek az előnyei, de úgy gondolja, a kételyeknek, félelmeknek is hangot kell adni. Hozzáfűzi, ha már az előző napirendi pontnál hangsúlyozta - mert az igazsághoz hozzátartozott -, hogy végső soron, a vélemények kikérése után

126 egy bizottsági konszenzus nagyjából kialakult, ez most nincs meg. Ezért nem támogatják a centrális gazdálkodásra való átállást. Az előterjesztés a célok között említi a feladatfinanszírozás erősítését, a központosított közbeszerzés kiterjesztését, az intézmények gazdálkodási önállóságának ésszerű korlátozását. Utóbbihoz megjegyzi, nem az önállóságot kell korlátozni, hanem a gazdálkodást ésszerűsíteni. Ennek nem biztos, hogy a legjobb módja a centrális gazdálkodásra, a nagy rendszerre való áttérés. A meglévő rendszerben is erősíteni lehetne az érdekeltséget, az ellenőrzést, a vezetők felelősségének számonkérését. A helyzetelemzésből először a 3.) pontot emeli ki, amely az anyag- és készletbeszerzésekkel, illetve szolgáltatásokkal foglalkozik, és megállapítja, hogy azért, mert a beszerzéseket önállóan végzik, ritkán kerül sor a szállítók, szolgáltatók versenyeztetésére. Természetesen a nagy volumenű beszerzésnek megvan a piaci előnye. Úgy gondolja, az önállóan gazdálkodó intézményeknek is elemi érdeke az olcsóbb beszerzés. Ami a szolgáltatókat illeti érdekli, kivel fogja a NOSZ versenyeztetni a PÉTÁV-ot és a DÉDÁSZ-t. Ha már a beszerzési költségek intézményenként eltérőek, vajon az új beszerzési árak a jelenlegi legalacsonyabbak lesznek-e? A karbantartási rangsorolás kapcsán reményét fejezi ki, hogy a távlatokban történő gondolkodás érvényesül majd, és a jó karban lévő épületek nem pusztulnak le jobb helyzetük miatt, és nem kerülnek feltétlenül a sor végére. A helyzetelemzés 4/2. pontja megállapítja, hogy az intézmény-fenntartási tevékenység feladatának megoldására takarítókat, fűtőket, hivatalsegédeket, portásokat, gépkocsivezetőket, gondnokokat foglalkoztatnak. A gépkocsivezetők kivételével, ezek alkalmazását helyesnek tartja. A helyzetelemzés összegzése azt a megállapítást tartalmazza, hogy az előirányzatok felhasználásában sok az alkalmi elem. Pl. ha valamit javítani kell, akkor megjavítanak, ha venni kell valamit, akkor vesznek. Kétségtelen, a változtatások mellett szóló egyik érv, hogy a gazdasági vezető képesítése 17 intézménynél nem megfelelő. Azt is el kell ismerni, hogy az intézményekben a gazdálkodás színvonala eltérő volt. A javaslatokat illetően problematikusnak ítéli a fogalomhasználatot, hogy mi lesz a szakmai és mi a nem szakmai anyag, ugyanis elkülönítik, mi kerül az új szervezethez és mi marad az iskolánál. A papír, a festék a nyomtatóhoz, fénymásolóhoz szakmai anyagnak számít-e, vagy sem? A szolgálat engedélye szükséges hozzá, majd raktározni fognak az intézmények, vagy adott esetben leállnak egy-két napra, adminisztrációs csúszás miatt. Ezek elkerülhetők, de nem biztos, hogy sikerül elkerülni. Miért kell megszüntetni a fél éve létrehozott Oktatásügyi Szolgálatot? Annak tevékenységét is ki lehetne egészíteni az új körrel. Lehet, hogy személyi elképzelések miatt? A javaslat záró érvei között szerepel, hogy az intézmények kezelésében, használatában lévő vagyon hasznosításának módja az intézményi bevételek növelésének lehetősége felmérésre kerül. Kérdése, miért tudná jobban a központ az általa előbb felolvasottakat, mint a bevételekben eddig is érdekelt intézmény?

127 Az előterjesztés legnagyobb hiányosságának részükről is azt tartják – amit bizottsági elnök úr és Nagy Erzsébet is említett és minden anyag említ -, hogy az új szervezet létrehozásáról sem költségkalkulációt sem létszámadatokat nem tartalmaz. Az érthető számára, hogy a leépítés az intézményekkel egyeztetetve történik, tehát arra most még nem tudnának adatokat közölni. Azt azonban nem érti, hogy az újról, az elképzelésekről miért nincs adat. Az önkormányzat révén módjában állt Szegedre látogatni, ezért információi vannak arról, hogy ott az informatikai rendszer kiépítése 50 M Ft-ba került. Az ottani szolgálat 54 fővel dolgozik, magasabb bérekkel. Igaz, 35 főt a korábbi rendszerből vett át. Amennyiben az elképzelés megvalósul – amiben sok kételyük nincs -, akkor csak reménykedni lehet, hogy valóban mindenki arra fog törekedni, hogy olcsóbb legyen, ugyanakkor a jelenlegi szolgáltatások színvonala megmaradjon. Reménykednek abban, hogy a kis fizetésű portásokat nem cserélik őrző-védőkre két hónapi közalkalmazotti bérmegtakarításért, valamint azt, ha vállalkozó fizeti a takarítókat, attól még délelőtt is lesz takarító az intézményben, mert akkor is akadhat dolga. Álláspontjaik összegzéseként elmondja, hogy az előterjesztés indokai között találhatók valós okok, a tényleges finanszírozást elősegítő lépések. Az intézmények gazdálkodásának összehasonlító elemzése az új rendszerben jobban megtörténhet. Mint említette, az intézmények gazdálkodása eltérő színvonalú, a személyi feltételek nincsenek mindenütt biztosítva. Az önkormányzat számára járhat az új rendszer előnyökkel is. Ugyanakkor aggályaik vannak a napi működést illetően, egyes lépések gazdaságosságát illetően is. Hiányolják továbbá az új szervezet költségkalkulációját. Végső soron minden a végrehajtás során dől el. A végrehajtásban felelőssége a többségnek van. Az általa ismertetett aggályok miatt, a FIDESZ frakció az előterjesztést nem tudja támogatni. Galbáts András: fenntartásai közül többet már az előtte szóló képviselőtársa elmondott. Ezen felül felhívná a figyelmet a következőkre: A Kisgazda Szellemiségű Frakció évek óta szorgalmazza egy speciális iskola létesítését, valamint általában - később az iskolák vonatkozásában - a város teremtse meg intézményeinek azt a lehetőséget, hogy minél szélesebb körben a saját lábukra álljanak. Ez nem valósult meg, sőt az intézmények, iskolák szerint gazdálkodásukba túlzottan beleavatkozik az önkormányzat. Elképzelésük az volt, hogy az iskoláknak vannak tartalékai, amelyeket megfelelő inspirációval, gazdasági irányítással felszínre lehet hozni. Nem elvetendő az a kérdés, hogy ennek lehet egy eleme a centrális gazdálkodás, amelynek az a része, hogy egy központosított, nagybani beszerzés nyilvánvalóan kedvezőbb körülményeket teremt, olcsóbban lehet valamihez hozzájutni. Félő azonban, hogy ezzel az iskolák maradék kezdeményezőkészsége nem sérül-e. Hiányzik ebből a rendszerből az, amivel inspirálni lehetne az intézményeket, hogy saját maguk – anélkül, hogy az önkormányzattól, az államtól kérnék a pénzt – is próbáljanak valamit tenni. Ez a doppingoló elem ebből az előterjesztésből hiányzik. E véleményüket már éveken keresztül hangoztatták és úgy érzik, ezzel az elképzeléssel, a centralizáció bevezetésével még távolabb kerülnek.

128 Pillanatnyilag nem látnak különösebb problémát abban, ha az önkormányzat megpróbálkozik a saját, központosított beszerzéssel, de nyomatékosan arra szeretné felhívni a városvezető koalíció figyelmét, ha az intézményeknek megfelelő inspirációt a bevételeik fokozására és ezeket nem veszik el tőlük, hanem azt saját intézményük fejlesztésére fordíthatják, ami önmagában véve a város költségvetésének jelentős tehermentesítését jelentené. Ebben az irányban is érdemes lenne gondolkodni. Dr. Toller László: egyetért az elmondottakkal, de Meixner András éppen ezt mondta el, hogy az érdekeltségi rendszert is meg szeretnék teremteni ebben a centrális gazdálkodásban. Staub Ernő: minden kételye ellenére egy módosító indítvánnyal kívánja javítani az elképzelést, amely az új szervezet elnevezésére vonatkozik. Az Oktatásügyi Szolgálatot szabatos elnevezésnek tartotta, de a Nevelési – Oktatási Szolgálat viszonylag szerencsétlen megnevezés. Ehelyett javasolja, legyen az új szervezet neve: “Iskolaszolgálat”. Igaz, hogy az óvodák is benne vannak, de számukra ez legyen a legnagyobb baj, hogy a nevük nem szerepel ebben a centrális gazdálkodási szervezetben. Meixner András: a javaslatot elfogadhatónak tartja, de arra gondol, mi lenne, ha a keresztapák mindig megtagadnák saját gyereküket? Dr. Toller László: úgy gondolja, az alapos előkészítő munka következménye, hogy jelentősebb vita nem alakult ki az előterjesztésről. Ez elsősorban annak tudható be, hogy a bizottság e területen is, igen komoly munkával - sokszori ülésezéssel, mindenféle vélemény figyelembevételével – alakította ki a végső előterjesztési formát és tartalmat. Emlékezete szerint, aki ezen a nevelési-oktatási, vagy iskolaszolgálaton nagyon kívül akart maradni – nem kívánja az intézményt nevesíteni –, azonnal be tudott ajánlani olyan költségvetési tételeket, amelyen elcsodálkoztak. Volt pl. aki azt mondta, hogy már nem is kér költségvetési támogatást, mert amúgy jók a kondíciói. Ekkor jutott eszébe, hogy ezen az intézményen kétszer átengedték a “fűnyírót”. Lehet, hogy akkor ezekben az intézményekben többen voltak. Lehet, hogy mégis van értelme ennek a döntésnek, ha maguk az intézmények elkezdenek tartalékot látni saját gazdálkodási lehetőségükben. Kéri a közgyűlést, hogy ezt a tartalékot együtt tárják fel. A döntési sorozat arról szól, hogy ennek megfelelő szervezet kerüljön kialakításra. Mindezek figyelembevételével három módosító indítványról kell szavaznia a testületnek: Meixner András – a korábbi döntéssel összhangban - javasolta, hogy a Kodály Kollégium és a Teleki Blanka Kollégium gazdasági önállósága maradjon meg, a határozati javaslat 1.) pontjában foglaltakat kiegészítő módon kerüljön, ne legyenek a centrális gazdálkodás részesei. Ez lenne az 1/a.) pontban, a két intézmény bevétele. Egyben kér szavazást a két intézményről.

129

Meixner András: pontosítja indítványát: az 1/a.) pont arról szól, hogy melyik intézmény lesz részben önálló jogkörű költségvetési szerv. Így a szöveg helyes, az 1/a.) pontba kerüljön be ez a két intézmény. Dr. Toller László: tartalmilag ugyanúgy fogalmaztak. Az 1/a.) pont tehát arról szól, hogy ne legyenek a centrális gazdálkodás részesei. Meixner András: arról szól, hogy legyenek a centrális gazdálkodás részesei, ezét javította ki polgármester urat, hogy “legyenek részben önálló jogkörű intézmények”. Dr. Toller László: megjegyzi, pontosan erről szól a javaslat, amelyről szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 33 igen, egyhangú szavazattal a módosító indítványt elfogadta. Dr. Toller László: a következő módosító indítvány, hogy az előterjesztésben, illetve határozati javaslatban a “Nevelési-oktatási Szolgáltat” elnevezés helyett mindenütt az “Iskolaszolgálat” szerepeljen. Szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 36 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett egyetértett az indítvánnyal. Dr. Toller László: végül a teljes határozati javaslatról kér szavazást. Szavazás közben jelzi, mely képviselők nem adták még le szavazataikat. . Megállapítja, hogy a közgyűlés 23 igen, 1 ellenszavazattal, 12 tartózkodás mellett a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 173/2000. (04.27.) sz. határozata a közoktatási kialakításáról

intézmények

centrális

gazdálkodásának

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése megtárgyalta a Közoktatási Bizottság előterjesztését és az alábbi határozatot hozza 1.a.

A Közgyűlés 2000. július 1-jei hatállyal az alább felsorolt önállóan gazdálkodó intézményeket részben önállóan gazdálkodó, előirányzataik felett részjogkörrel rendelkező költségvetési szerveknek sorolja be.

130 -

Általános és Sportiskola, Alternatív Középiskola Árpád Fejedelem Gimnázium és Általános Iskola Magyar – Német Nyelvű Iskolaközpont Rácvárosi és Istenkúti Általános Művelődési Központ Miroslav Krleza Horvát Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Éltes Mátyás Iskolaközpont 500.sz. Angster József Szakképző Iskola 508.sz. Kertvárosi szakképző Intézet Leőwey Klára Gimnázium Kodály Zoltán Gimnázium Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola Zipernowszky Károly Ipari Szakközépiskola Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola Művészeti Szakközépiskola Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskola Pécsi Szociális és Egészségügyi Szakképző Iskola Hajnóczy József Kollégium Kodály Zoltán úti Középiskolai Kollégium Teleki Blanka Leánykollégium

A részben önállóan gazdálkodó, előirányzataik felett részjogkörrel redelkező költségvetési szervek meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatainak ellátására a megalakítandó Iskolaszolgálatot jelöli ki. Utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztályát, hogy az érintett intézmények alapító okiratainak módosítását készítse el. Utasítja a Közgazdasági Főosztályt a törzskönyvi nyilvántartás módosítására. Határidő: 2000.07.01. Felelős: Spolár János főosztályvezető, dr. Tolnai Márta főosztályvezető 1.b.

A Közgyűlés 2001. január 1-jei hatállyal az alább felsorolt óvodákat részben önállóan gazdálkodó, előirányzataik felett részjogkörrel rendelkező költségvetési szerveknek sorolja be.












a Siklósi u. 18. szám alatti Óvoda az Anikó u. 3. sz. alatti Óvoda az Enyezd u. 2. sz. alatti Óvoda az Esztergár u. 13. sz. alatti Óvoda a Hajnóczy u. 7. sz. alatti Óvoda a Mezőszél u. 2. sz. alatti Óvoda a Budai N. A. u. 5. sz. alatti Óvoda a Közraktár u. 7. sz. alatti Óvoda a Teleki u. 2. sz. alatti Óvoda a Köztársaság tér 1. sz. alatti Óvoda a Belvárosi Óvoda

131



a Vadász u. 8. sz. alatti Óvoda a Zsolnay V. u. 90. sz. alatti Óvoda

A részben önállóan gazdálkodó, előirányzataik felett részjogkörrel redelkező költségvetési szervek meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatainak ellátására a Iskolaszolgálatot jelöli ki. Utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztályát, hogy az érintett intézmények alapító okiratainak módosítását készítse el. Utasítja a Közgazdasági Főosztályt a törzskönyvi nyilvántartás módosítására. Határidő : 2001. 01. 01. Felelős: Spolár János főosztályvezető, dr. Tolnai Márta főosztályvezető 2.

Utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a centrális gazdálkodás működéséhez szükséges informatikai rendszer (hardware, software) feltételeinek kialakításáról - amennyiben szükséges közbeszerzési pályázat kiírásával – gondoskodjon. Határidő : 2000. 06. 30. Felelős: Dr.Tolnai Márta főosztályvezető

3.

Utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztályt , a Tisztségviselői Kabinetet , hogy minden nevelési – oktatási intézmény nem pedagógusként foglalkoztatott közalkalmazottainak létszámára tegyen javaslatot. Határidő: 2000.06.30. Felelős: Spolár János főosztályvezető , dr. Varga István főosztályvezető

4.

Utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztályt, hogy vizsgálja felül a bérbe adott intézményi konyhák és takarítás bérleti és szolgáltatási szerződéseit. A Tisztségviselői Kabinettel együtt készítse elő az intézményi étkeztetés és intézménytakarítás bérbeadására, szolgáltatására vonatkozó közbeszerzési eljárást és készítse el az ehhez szükséges dokumentációkat. A Közgyűlés előzetesen hozzájárul a jelzett tevékenységek legfeljebb 10 évre történő bérbeadásához. Határidő: 2000.06.30. Felelős: Spolár János főosztályvezető, dr. Varga István főosztályvezető

5.

A Közgyűlés 2000. június 30-ai hatállyal jogutódlással megszünteti az Oktatásügyi Szolgálat elnevezésű önállóan gazdálkodó költségvetési intézményt. Jogutódjának a Iskolaszolgálat elnevezésű önállóan gazdálkodó költségvetési intézményt jelöli ki. A Közgyűlés 2000. június 30-ai hatállyal visszavonja Czeininger Csaba magasabb vezetői megbízását. Határidő: 2000.06. 30.

132 Felelős : Spolár János főosztályvezető 6.

A Közgyűlés 2000. július 1-jei hatállyal megalapítja a Iskolaszolgálat elnevezésű önállóan gazdálkodó költségvetési intézményt. Az Iskolszolgálat székhelye Pécs, Bercsényi u. 3.sz. Az új intézmény feladata az Oktatásügyi Szolgálat volt feladatai és az 1, és 2./ pontban részben önállóan gazdálkodó, előirányzataik felett részjogkörrel rendelkezőkké nyilvánított intézmények gazdasági, műszaki feladatainak ellátása. Határidő: 2000.07.01 Felelős : Spolár János főosztályvezető

7.

Utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztályt, hogy a Iskolaszolgálat, mint új szervezet magasabb vezetői állására a pályázatot írja ki. Határidő: azonnal Felelős : Spolár János főosztályvezető

8.

Utasítja az Oktatásügyi Szolgálat vezetőjét, hogy a megszűnés napjával, az érintett intézmények vezetőit, hogy az önállóan gazdálkodó költségvetési státuszuk megszűnésének napjával az éves beszámolóval azonos beszámolót, az annak alátámasztását szolgáló leltárt és vagyonátadást készítsék el. Határidő: 2000.06.30 Felelős : Spolár János főosztályvezető, az érintett intézmények vezetői

9.

Utasítja a Közgazdasági Főosztály vezetőjét, hogy az előirányzatok zárolását, az új költségvetési előirányzatok kialakítását és a törzskönyvi nyilvántartás változásait készítse el. Határidő: 2000.07.01. Felelős : Dr. Tolnai Márta főosztályvezető

10.

Utasítja a Közgazdasági Főosztályt és a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztályt, hogy az Iskolaszolgálat személyi és tárgyi feltételeinek kialakítása tárgyában tegye meg a szükséges intézkedéseket. Határidő : 2000.07.01. Felelős : Spolár János főosztályvezető

11.

Utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztályt, valamint az Iskolaszolgálat vezetőjét, hogy a középfokú nevelési – oktatási intézmények gazdasági integrációjának feltételeit teremtse meg, végezze el a feladatok ütemezését. Határidő : 2000.07.01 – 2000.12.31 Felelős : Spolár János főosztályvezető, Iskolaszolgálat vezetője, érintett intézményvezetők

133 12.

Utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztályt, valamint az Iskolaszolgálat vezetőjét, hogy készítse elő az érintett intézmények együttműködési megállapodásának tervezetét. Határidő : 2000.10.30. Felelős : Spolár János főosztályvezető, érintett intézményvezetők

13.

Utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztályt, hogy a Iskolaszolgálat vezetőjének bevonásával készítse elő az intézmények és intézményvezetők érdekeltségi rendszerét. Határidő : 2000.10.30 Felelős: Spolár János főosztályvezető Iskolaszolgálat vezetője

14.

A Közoktatási Bizottság terjessze a Közgyűlés elé az 1./ pontban felsorolt intézmények - az integráció előkészítéséhez és végrehajtásához kapcsolódó - céljutalomra vonatkozó javaslatát. Határidő : 2000.11.30. Felelős : Meixner András bizottsági elnök

15.

Utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy 2001. január 1-től kezdje meg a feladatfinanszírozásra történő áttérést a nevelési-oktatási intézmények vonatkozásában. Határidő : 2001. költségvetés tervezése Felelős: Dr.Tolnai Márta főosztályvezető Kapják:

dr. Ujvári Jenő alpolgármester, Meixner András bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Spolár János, dr. Vaga István főosztályvezető, az érintett intézmények vezetői, az Iskolaszolgálat vezetője a Közoktatási, Közművelődési és Sportfőosztály útján.

Nagy Csaba: szavazás után, ügyrendi hozzászólásában elmondja, a polgármester úr bejelentette az ülés elején, hogy 20 másodperc áll rendelkezésre a szavazásokra. Ezt úgy értelmezi, ha valaki ez idő alatt megnyomja a gombot, akkor szavaz, ha elfelejtette, mert beszélget, vagy olvas, vagy esetleg jobb dolga van, stb., akkor nem szavaz, nem él a lehetőséggel. Kéri, mindenki figyeljen erre a 20 másodpercre, és ha valaki nem figyelt oda szavazására, ne adjanak lehetőséget számára, ebből ne csináljanak rendszert, az SZMSZ szerinti működésre kell ügyelni. Más a helyzet abban az esetben, ha a szavazógép igazolhatóan elromlik. Dr. Toller László: úgy véli, nem sértett SZMSZ-t azzal, hogy Baumgartner Sándor képviselő úr szavazógépe működésének tapasztalatai alapján - és amennyiben kérik, ugyanezt megteszi, a nem koalíciós képviselő hölgyekkel és urakkal is -, akinek láthatólag a szavazás vége felé a neve még a nem szavazottak között szerepelt, felkérte, foglaljon állást. Ezt azon okból teszi, mert úgy tűnik, nemcsak a képviselők, hanem a gépek is fáradnak a nagy melegben. Kéri Nagy Csaba képviselő urat, nézze el ezt a közel sem SZMSZ ellenes megnyilvánulást, hiszen sokkal nehezebb utólag megmagyarázni,

134 hogy rossz volt a gép, mint előre szólni, szavazott-e, vagy nem a képviselő úr, vagy hölgy.

21.)

Szociális intézmények centrális gazdálkodásának kialakítása Előterjesztő: Fratanolo János mb. bizottsági elnök

Dr. Toller László: jelzi, hogy az írásban kiadott előterjesztéshez dr. Ujvári Jenő képviselő úr módosító indítvány-csomagot mellékelt, amely tartalma nem ismeretlen az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság tagjai előtt, de talán több bizottság tagja előtt sem. Gyakorlatilag egy bizottsági anyag “A” változatát jeleníti meg egy döntési sorozatban. Ehhez kéri bizottsági elnök urat, tegye meg szóbeli kiegészítését. Az ülés vezetését átadja dr. Ujvári Jenő alpolgármesternek. Fratanolo János: a centrális gazdálkodás előnyeiről és hátrányairól már az előző napirendi pontok kapcsán sok szó esett. Az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság a látszat ellenére nem zárkózott el a szociális ágazatban a centrális gazdálkodás bevezetésétől, csupán gazdasági számításokat igényel annak bizonyítására, hogy olcsóbb, és a szakmai munkát negatívan nem érintő-e ez a megoldás. A centrális gazdálkodásra való felkészülés jegyében került kidolgozásra és megszavazásra az az intézkedési terv, amely az előterjesztés 7. oldalán olvasható. A határozati javaslatot a bizottság 3:1 arányban fogadta el. A bizottsági döntés alapján a határidő május 31. Ez nem a probléma megoldásának a késleltetését jelenti, hanem egyfajta óvatosságot és talán túlzott felelősségtudatot, amely azt is jelentheti, hogy a bizottság mindenáron biztosítani kívánja az intézmények folyamatos és lehető legbiztonságosabb működési feltételeit. Hangsúlyozza és ismétli, ezért döntött így a bizottság 3:1 arányban, és nem a centrális gazdálkodásnak az elutasítását, hanem egy gazdasági számításokkal alátámasztott átalakítást szeretnének támogatni. Kéri a közgyűlést, támogassa a bizottság állásfoglalását. Dr. Ujvári Jenő alpolgármester úr módosító indítványt tett, melyet a bizottság megbízott elnökeként egyrészt nem fogadhat be, hiszen erre nem kapott felhatalmazást, másrészt pedig a Közigazgatási Hivatal miatt sem teheti, mert ez egy teljesen új és az intézmények által nem megvitatott anyag. A közgyűlésre bízza a döntést, melyiket fogja választani. Dr. Ujvári Jenő: ez a módosító indítvány megegyezik az oktatási szervezetek átalakítási irányaival. Itt is július 1-jei hatállyal lépne a javaslat szerint életbe az átalakulás. Kéri a képviselőket, nyilvánítsanak véleményt. Nagy Csaba: az előterjesztéssel kapcsolatosan kíván véleményt nyilvánítani. Személyesen beszélt több, ezekben az intézményekben dolgozó alkalmazottal. Elég sok információval szolgáltak gazdálkodásukkal kapcsolatban. Végül is számukra elfogadható a most közgyűlés elé került

135 határozati javaslat, mely szerint a közgyűlés utasítja a Népjóléti Főosztályt és a Közgazdasági Főosztályt, hogy a szociális ágazat centrális gazdálkodására való áttérés gazdaságosságát vizsgálja meg és terjessze az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság elé. A maga részéről ezt a határozati javaslatot el is fogadta volna, egyetlen kéréssel, hogy azt a gazdaságossági számítást, ami alapján ez elfogadásra kerül, juttassák el a FIDESZ frakció részére is, áttekintés és felelős döntés meghozatala végett. A napirendi ponthoz benyújtott 4 oldalas módosító indítványt megdöbbenéssel olvasta, mert gyakorlatilag a döntés elébe megy, és tulajdonképpen az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság többségi véleményével meghozott előterjesztést úgy, ahogy van szemétkosárba dobják. Ez egy vizsgálatról szól, a módosító indítványban viszont eldöntött tények vannak. Ezt ilyen tekintetben nem tudja értékelni, nem tudja mire vélni, és a FIDESZ frakció sem tudta még kialakítani ehhez képest az álláspontját. Nem érti, miért nem lehet az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság többségi véleményét elfogadni a vizsgálat után beterjeszteni közgyűlés elé ezt az indítványt, már gazdaságossági számításokkal alátámasztva. A részletekbe most nem kíván belemenni, mert nem készültek fel arra, hogy ilyen mélységig kell majd, érvrendszerekben vitatkozni ilyen késői időpontban a közgyűlésnek ebben a fontos témában. Galbáts András: mint már többször említette, komoly problémát jelent ha a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság a gazdasági vonatkozású részeket nem tárgyalja meg, és ennek a szépen elképzelt, központosított beszerzésnek most mutatkozik meg egy olyan árnyoldala, amiről érdemes elgondolkodni. Mégpedig az, hogy ennek jelentős része közbeszerzési eljárás alá fog kerülni. Az alkupozíció közbeszerzésnél az önkormányzat esetében nagyon korlátozott. Ki lehet írni egy pályázatot, amelyre ajánlatok érkeznek, sokszor tudnak egymás ajánlatáról. Egyáltalán nem biztos, hogy az a legjobb ajánlat, amit ebből ki lehet elemezni, és amit az önkormányzat legjobbnak ítél. Adott esetben egy kisebb beszerzési volumennél, vagy szabadabb kézzel a “betett” ajánlatokat tovább lehet versenyeztetni, ez azonban közbeszerzési eljárás esetében nem áll, nem történhet meg. A Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottságban érzékelik, az önkormányzatnál fokozódni fognak a közbeszerzési eljárások. Kételyei vannak a tekintetben, hogy ez pozitív szaldóval fog zárulni. Majd kiderül az iskolák esetében. Az biztos, hogy kényelmesebb megoldás lesz, nem saját maguknak kell kínlódni, beszállítót megszerezni, és hogy ez többletet fog-e eredményezni, a jövő mutatja meg. Neki, személy szerint ez nem tetszik. Most ugyanaz a helyzet, mint amit már előbbi napirendi pontnál is elmondott, az intézmények önállóságának a csökkenése Dr. Tóbiás János: a gazdasági gondokkal együttjár a pénzszűke, és rögtön jönnek az átszervezési elképzelések azzal az elgondolással, hogy ezek majd megoldják a bajokat. Lehet, hogy lesz az önkormányzatnak anyagi lehetősége, de nem igen van erről meggyőződve. Amikor felmerül a centrális gazdálkodás terve, annak azonnali következménye az átvilágítás. Ennek, nem mindig jó a vége. Olyan dolgok kerülnek napvilágra az előző évek adataiból, amelyek előnytelenül hatnak.

136 Ezért az átvilágítással vigyázni kell! Van viszont néhány sarkalatos pontja ezeknek az átvilágításoknak. Amint rájönnek, hogy valamit tenni kell, létszámcsökkentéssel kezdik. Az olcsóbb működtetés is benne van. Eladható objektumok, épületek keresése. Valahol itt tartanak, ez következik be. Néhány évvel ezelőtt több ezer kórházi ágyat építettek le, amelyből semmi haszon nem származott. Jelenleg sincs meggyőződve arról, hogy a centrális gazdálkodással kapcsolatos elképzelések meghozzák azt a sikert, amit vár tőle az, aki meg fogja szavazni. Kívánja, hogy igazuk legyen, a város valamiképpen szabaduljon meg gazdasági nehézségeitől, de kételyei továbbra is fennállnak. Dr. Toller László: az oktatással kapcsolatos álláspontját nem ismétli meg. Mindannyiuk figyelmébe ajánlja az állami és önkormányzati beavatkozás megítélése tekintetében az általa sokszor alaposan aláhúzott és kijegyzetelt Széchenyi-tervet, amelynek vezérgondolata az, hogy ugyan kiépült a piacgazdaság intézményrendszere, viszont az állami intézményekben jelentős beavatkozásokat kell tenni annak érdekében, hogy jobban, hatékonyabban működjön, és utána lehet kitenni azoknak a viszonyoknak, amelyek a szolgáltatás javítása irányába hatna. Legyen az akár az állami érdekkörben való mozgás, akár a privatizáció kérdése. Tanulságosnak tekinti azt a szemléletváltozást, amely a rendszerváltás 10 évének tapasztalatain nyugszik, és amit annak idején maga is vallott – és azóta is vall -, akkor szabad elengedni a gyeplőt, amikor egy fejlett szolgáltatási struktúra alakulhat ki úgy, hogy a közösség, vagy a társadalom sérelme nélkül történnek meg a továbbfejlesztés, vagy a megszüntetés lehetőségei. Lehet, hogy Tóbiás képviselő úr valamit rosszul tud, a kórházi ágyak megszüntetésének hozadékát eddig senki sem vitatta. Most egyetlen baja van Gógl Árpád miniszter úrnak, hiszen további 4 ezer kórházi ágy megszüntetésére lenne szükség az egészségügyben. Természetesen nem kiragadva egy feladat ellátást, hanem az alapellátástól a fekvőbeteg ellátásig újragondolva a rendszer szervezettségét, finanszírozhatóságát, és tulajdoni viszonyait is. Nem valaminek a megszüntetéséről van ismételten szó és nem arról – és ez most kicsit rosszul esett, mert az ellenkezőjét másfél év alatt bizonyítják -, hogy intézményeket kívánnak felszabadítani, hanem arról, hogy racionálisabb, jobb szolgáltatás legyen. Ha három nagy intézmény gazdasági áttekinthetősége és egységes közbeszerzése ezt nem teszi lehetővé, akkor valószínűleg az egész gondolkodásuk rossz, véleménye szerint ez nem így van. A tanácsrendszerben mindenféle gazdálkodás centrális volt, de nem szeretné visszasírni azokat az időket. Az oktatásé, az egészségügyé, a szociális gazdálkodásé is. Ez nem volt antidemokratikus, mert Fellbachban és Lyonban is ugyanezt a centrális gazdálkodást tapasztalták személyesen is az oktatás, az egészségügy és mindenféle jóléti szolgáltatás tekintetében. Aki fizeti a szolgáltatást, annak kell szervezni azt a lehetőséget, hogy áttekinthető, takarékos és hatékonyan működő legyen. Úgy gondolja, senki

137 nem vitatná azt, ha egy kistelepülési önkormányzat miért látja el szinte közvetlenül az iskola felügyeletét, irányítását és operatív módon meghatározza az egy, vagy két iskolának a működését, beszerzéseitől kezdve más szolgáltatások igénybevételéig. Ugyanerről van szó, optimális üzemméretet kell kialakítani, és egy gazdaságos szemléletet kell behozni a saját költségvetés védelme és a fejleszthetőség érdekében. Úgy gondolja, egy egységesebb gazdasági szemlélet talán segíthetne. Biztos, hogy nem tipikus a rendszerben, de fegyelmezettebb gazdálkodásra szorít az egységes beszerzés és annak kereteinek a kialakítása. Dr. Tóbiás János: nem ez az első alkalom, amikor a birtokukban lévő adatok nem fedik egymást. Polgármester úr helyében nem nyilatkozna ilyen határozottan egészségügyi témákkal kapcsolatban. Szó szerint idézi annak a cikknek a szövegét, amelyet polgármester úr az előbb megkérdőjelezett: “10 ezer kórházi ágy leépítése történt meg, egyetlen fillér haszon nélkül.” Dr. Toller László: 10 ezer kórházi ágy leépítése történt meg. Ennek egyetlen haszna van, hogy ezeket az ágyakat nem kell finanszírozni, ezt hívják megtakarításnak. Nagy Csaba: megjegyzi, a módosító indítványt kiosztásosként kapta meg, melynek elolvasására mindössze 10 perc állt rendelkezésére, ezért ebben a helyzetben igen nehéz róla alaposabb véleményt nyilvánítania. Nemcsak frakcióvezetőként, de képviselőként is érdekli, mi történik a szociális területen, annál is inkább, mert igen fontos kérdéskörről van szó. Az előzményekről annyit tud – és kéri a bizottság elnökét, egészítse ki az általa elmondottakat, vagy válaszoljon kérdéseire -, hogy volt egy ún. “A” és egy “B” változat, ami bizottság elé került. Az “A” változat lényege az volt, amit a módosító indítvány is tartalmaz, a “B” változatról nem igen történt említés, akár alternatívaként sem tünteti fel az előterjesztő. Ha jól értette, az “A” változat szerint az intézmények gazdasági működését egy centrális szervezetbe tömörítik, a “B” változat alapján pedig egy szakmai, az ellátási szinteket és különbségeket figyelembe vevő intézményrendszer jött volna létre, ahol a megközelítőleg hasonló ellátást nyújtó intézmények kerültek volna összevonásra. Kérdése a bizottság elnökéhez, mi volt ennek a két javaslatnak a sorsa, hogyan szavazott ezekről az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság, illetve volt-e lényeges különbség a két variáció között, mert a módosító indítvány gyakorlatilag dönthetne sorsukról. Tájékoztatást kér arról, mi volt a bizottság előtt a dilemma. Fratanolo János: válaszában elmondja, az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság három alkalommal tárgyalta az anyagot. Első ízben még egyik variáció közül sem választottak. Következő alkalommal a bizottság a “B” változatot szavazta meg. A következő héten módosították álláspontjukat és elvetették a “B” változatot, mert az szakmai átszervezéssel is foglalkozott. Amikor a bizottság elfogadta a “B” változatot, mint elvi álláspontot, megkereste őket a szociális ágazat átvilágításával megbízott cég, és hosszas beszélgetés után a bizottság úgy döntött, hogy a szakmai részhez nem szabad hozzányúlni, hiszen ettől kezdve feleslegessé válna a cég

138 munkája. Másrészt pedig nem biztos, hogy a kétfajta koncepció “találkozik valahol”. Emiatt került sor az új állásfoglalásra, amely csak a gazdasági átalakítást tűzte ki célul, a szakmai átszervezéshez pedig nem nyúlt hozzá. Ez nem jelenti azt, hogy az átvilágító cég nem ugyanezeket a lépéseket fogja javasolni, rövid és hosszú távú koncepciójában. Nagy Csaba: ha jól érti, a bizottság azért terjesztette be ezen határozati javaslatát a közgyűlés elé, hogy szeretné megvárni a szakmai átvilágító cég anyagát, mert nyilván annak birtokában koncepcionális döntéseket lehet majd hozni, illetve tisztább képet szeretne a gazdaságosság tekintetében abban az irányban, hogy érdemes-e létrehozni a centrális gazdálkodást. Az elnök úr által elmondottak, valamint a határozati javaslat elolvasása után arra a következtetésre jutott, a szándék az volt, hogy a szakmai anyag elkészültéig legyen egy pénzügyi szempontból kidolgozott, a gazdaságosságot bemutató anyag, és a kettőt összevetve lehessen a képviselőtestület elé beterjeszteni a szükséges döntéseket, amelyeket hangsúlyozza, ők sem vonnak kétségbe, mert a lehető legmegalapozottabban kellene azokat meghozni. Kérdezi, jól értette elnök úr mondanivalóját? Fratanolo János: válasza, hogy a bizottság kizárólag a gazdasági számításokkal való alátámasztás miatt döntött a centrális gazdálkodásra való áttérés május 31-ig történő elhalasztásáról. Úgy gondolja, a centrális gazdálkodás és a szakmai koncepció két dolog. A szakmai koncepciót hozzá lehet igazítani a centrális gazdálkodáshoz, hiszen az a szakmai munkába nem szól bele. Minden egyes intézmény megtartja szakmai önállóságát, és csak gazdasági oldalról lesznek részben önálló intézmények. Körömi Attila: elkerülhetetlennek tartja a párbeszédet a tisztázás végett, mert a bizottság konszenzussal hozott álláspontját beterjesztette a közgyűlés elé, amelyet felülír az alpolgármester úr által jegyzett 4 oldalas módosító javaslat. A módosító indítványt ma kapták kézhez, a képviselőknek most van idejük ezzel megismerkedni. Ezt nem tartja jó módszernek, mert ha bármelyik bizottság behoz a közgyűlés elé egy előterjesztést döntésre, és az a kormányzó koalíció “erős emberei” számára elfogadható, akkor meghivatkozzák a bizottsági határozatot, és azt mondják: “azért kell így dönteni, mert a bizottság is így döntött”. Amennyiben nem tartják elfogadhatónak, akkor felül kell írni egy kiosztott módosító javaslattal, ez pedig párbeszédet szül, kérdéseket vet fel, amelyeket a bizottsági elnök úr számára fel kell tenni annak érdekében, hogy a közgyűlés világosan lássa, miben fog dönteni. Őt személyesen csak egy dolog érdekli, hogy az intézmények átvilágítását végző cég ugyanaz-e, amely végezte a nagy átvilágítást. Fratanolo János jelzi, nem, ez egy másik átvilágító cég. Körömi Attila: folytatja hozzászólását. Ha ez így van, akkor ebből pedig az következik, hogy az átvilágító cégek egymást fogják átvilágítani, emiatt kezd a dolog komikussá válni. Hangsúlyozza, most nem az ellenzéki oldal okozta ezt a szituációt a szociális ügyekkel kapcsolatos előterjesztéssel.

139

Dr. Toller László: szeretné, ha a határozati javaslat olvasásakor nem feledkeznének meg az előterjesztésről. Az MSZP frakciónak a bizottság álláspontjával kapcsolatos problémája mindenképpen az, hogy a közgyűlés elé terjesztett határozati javaslat ellentmondásban van az előterjesztéssel. Az előterjesztés arról szól, hogy miért kell az integrált gazdálkodás, a határozati javaslat pedig arról, hogy nem kell az integrált gazdálkodás. Ezt az ellentmondást szerették volna mindenképpen feloldani azzal, hogy az előterjesztésnek megfelelő egyik variációt terjesztette dr. Ujvári Jenő alpolgármester úr a közgyűlés elé, amely részben a korábbi átvilágítás tapasztalatain alapul, más városok tapasztalatait is figyelembe véve, és nem igazán kívánja figyelembe venni azt a halogató taktikát, amelyre racionális magyarázat nem igen található. Számára azért volt meglepetés a bizottság előterjesztett álláspontja, mert nagyon komoly két alternatíváról tárgyaltak, az “A” és a “B” változatról, mindkettő a változtatás igényével lépett fel más-más módon, mindkettő bizonyítottnak vélte, hogy hozzá kell nyúlni az intézmények gazdálkodásához. Megjegyzi, az elmúlt másfél év - Pénzügyi Bizottság rendelkezésére is álló - felügyeleti vizsgálati és belső ellenőrzési jegyzőkönyvei alátámasztották a változtatás igényének megfogalmazását a szociális ágazatban is. Azt, hogy ebből a két komoly változatból miért lett a semmi, ezt egy városvezető koalíció, de azt hiszi, talán ép gondolkodású önkormányzati képviselő sem tudja igazán felfogni. Hangsúlyozza, elsősorban azért, mert szöges ellentétben van a bizottság javaslata az elutasítástól - ez a rövid határozati javaslat - és az előterjesztésben írt változtatási igény és ok. Lexné Tóth Júlia: szakszervezeti titkár, a szociális ágazat szakszervezeteinek az álláspontját ismerteti. Több érdekegyeztető tárgyaláson, többféle alternatívát vitattak meg a döntéshozókkal, meghallgatták véleményüket. Amit a tegnapi napon tudott – és ami a képviselőknek írásban kiosztásra került -, az talán valamennyire hasonlít a beadott tervezethez, de a módosító indítvány láttán kénytelen elmondani, hogy az érdekegyeztetésnek ez a módja - ami abszolút törvényellenes, ezt már többször tisztázták – számukra megalázóan hat. Úgy látja, mintha a szakbizottság is kissé megsértődött volna. A tervezet szerint a Forrásközpont május 31-ig átvilágítja az intézmények szakmai munkáját, javaslatot készít a szociális ellátás átfogó koncepciójára, ami nyilván paramétereket fog tartalmazni, mint pl. férőhely, kapacitás, mit kíván egyáltalán a város ellátni. Nem biztos, hogy a mai kapacitásokon ilyen ellátásokat kell biztosítani. Nyilvánvalóan ez szakmai kérdés. Ami tény – és az előterjesztés is az előkészítő anyagában elismeri -, a városnak nincs koncepciója a szociális ellátás rendszerére. A módosító indítvány szerint viszont úgy kíván átalakítani struktúrákat, szervezeteket, hogy nem tisztázott az ellátandó feladat milyensége és nagyságrendje sem. Az előterjesztés szerint a centrális gazdálkodás nem a célok, feladatok elérésének eszköze, hanem az elérendő cél maga. Még mindig vita tárgyát képezi, hogy a város milyen intézményekben és milyen feladatokat akar ellátni. Annak idején a

140 költségvetési vitában is előkerült, hogy a férőhelyek, a bentlakásos férőhelyek, az ellátási színvonal itt-ott nem egyezik a város elképzeléseivel. Sajnos az érdekegyeztetésnek ez a módja, hogy az előterjesztéseket előzőleg nem kapják meg, vagy olyan anyagot kapnak, ami nem hasonlít arra, amely végül is javaslatként a közgyűlés elé kerül, elég komolytalan. Amikor olyan dolgokra reagál, ami nyilván a képviselők előtt nincs. Az eljárási móddal a fő gondja az, hogy sem gazdasági számítások, sem hatástanulmányok, sem feladatmutatók nincsenek egyetlen előterjesztésben, így csak erről a tényről tudnak véleményt mondani, a többi vitát nem tudják lefolytatni. Az írásos véleményüket szakmailag továbbra is fenntartják, amit a későbbiekben majd felolvas. A módosító indítvánnyal kapcsolatban elmondja, egy képviselői beterjesztésre eldönteni egy egész ágazat sorsát, ami olyan szintű, hogy annak a 12.) és 13.) pontja ugyanazt tartalmazza. Az újabb degradálás, a 4.) pontban, az SZSZ székhelye Pécs, Bercsényi u. 3. Meg kell mondania őszintén, hogy már mindenki rajtuk nevet Ha ilyen módon fogják az ágazat sorsát eldönteni, akkor annyit tudnak tenni, hogy a Közigazgatási HIvatal felé törvényességi panasszal élnek, mert az előterjesztések nem kerültek véleményezésre. Nem tudja minősíteni azt a módszert, hogy szakbizottság döntését egyetlen képviselői indítvánnyal meg lehet változtatni és egy egész ágazat sorsáról egy szavazással dönteni. A múlt héten közölték a döntéshozók, hogy könyvelő irodaként fog működni a SZÜV és nem szólnak bele a szakmai munkába. A bentlakásos intézmények működését és a szakmai munka elvégzését lehetetlenné teszi a szállított élelem, ha a szerződéseket nem az intézmény köti a szállítóval, bármilyen diéta hiba, időcsúszás nagy problémákat okozhat. A takarítás vállalkozásba adását sem tudják elképzelni a bentlakásos intézményekben, mivel a szennyezés nem átlagos, hanem specifikus. Nem tudják, hogyan szabályozható egy szerződéses megállapodásban a 24 órás készenlét. Az intézmények sajátossága továbbá, hogy fokozott és nem rendeltetésszerű használatnak vannak kitéve, hiszen azért vannak ott az ellátottak, mert nem képesek a dolgokat rendeltetésszerűen használni. Az ágazat másik sajátossága, hogy jellemzően női munkaerőt foglalkoztat, amely így is marad, főleg a jelenlegi illetmény kondíciók mellett. Ha az a minimális férfi munkaerő sem lesz, a betegágyak átvitelét sem tudják megoldani. Ez az eljárás rendkívül megalázó és nem először fordul elő az ágazatot érintő döntésekben, hogy utólag tudják meg, problémák lesznek a végrehajtásával. Dr. Toller László: úgy gondolja, olyan kijelentést hallottak, amely mindenki számára meglepő. Az érdekképviseletek ugyanis folyamatosan részt vettek a bizottsági munkában, az “A” és a “B” változatot pontosan ismerik, ezekről folyt a vita. Döbbenetes volt számára, hogy ki, és honnan vette a bátorságot ahhoz, hogy a bizottság elfogad egy “B” változatot, - amelyet elvileg a Közgyűlés felülvizsgálhat - majd utána egy nullás javaslat érkezik a Közgyűlés elé. Ez a testületi demokráciát sértő kérdés, kinek a

141 beleegyezésével és hogyan történt, hogy ez a változat került írásos formában a Közgyűlés elé, hiszen volt egy bizottsági álláspont. A bizottsági álláspontok folyamatosan változtak, ez okozta számára a másik nagy dilemmát, két változat körül folyik a vita, és azért nem érti a szakmai érveket és ellenérveket, hiszen ezeket a bizottság ülésein az érdekképviseletek elmondhatták. Két dolog keveredik, a gazdasági forma kialakítása az intézmény szakmai önállóságát semmiben nem csorbítja, és ha szolgálatnak fogják fel és nem rossz vezetői gyakorlatra visszavezethető érzések alapján gondolnak erre a szervezetre, akkor valószínűleg a szolgálatnak több haszna lehet olyan tekintetben, hogy a napi gondokat leveszi az intézményvezetésről és a dolgozókról. Talán abban is segíthet, hogy az Önkormányzat a 0 %-os bérfejlesztéshez képest meg tudja adni a 8,25 %-ot. Egy áttekinthető rendszerben bizonyára könnyebb megoldani a bérgazdálkodást, mint egy szétszórtban, ahol még intézményen belül is javaslattételi és döntési jogkörök megosztottak a vezető és az “alacsonyabb” vezetők között. Úgy véli, segíteni próbálnak az intézményrendszeren ezzel a megoldással, nem ismeretlen változatokkal találkozhatnak, és nem Ujvári alpolgármester úr javaslata, hanem egy kimunkált végigtárgyalt döntési javaslatsor a módosító indítvány. Nagy Csaba: megdöbbent polgármester úr azon kijelentésén, hogy “épeszűe” az a képviselő, aki bizonyos döntési folyamatokban olyan lépéseket tesz, amelyeknek az lesz a következménye, hogy az eredeti határozati javaslat bekerül a testület elé. Dr. Toller László: közbeveti, képviselő úr nem szó szerint idézte. Nagy Csaba: folytatja hozzászólását. Nem érti, polgármester úr honnan veszi a bátorságot, hogy a pulpitusról lenézve hintse az igét és mondja képviselőtársainak az ily módon megfogalmazott kritikáit. Fratanolo János hozzászólása szerint az előterjesztés végén lévő határozati javaslatról kell a testületnek dönteni, melyből idéz: “A Közgyűlés utasítja a Népjóléti Főosztályt és a Közgazdasági Főosztályt, hogy a szociális ágazat centrális gazdálkodására való áttérés gazdaságosságát vizsgálja meg és terjessze az Egészségpolitikai- és Szociális Bizottság elé.” Ebből nem lehet kiolvasni, hogy az egész ügyet valahol, valaki jegelni szeretné. Mint már mondta, ők is gondolkodtak azon, hogyan lehetne még megtakarításokat eszközölni. Az egyik szakmai variációt el tudják fogadni és támogatják. Ilyen vitakultúrában és légkörben nagyon nehéz ilyeneket mondani. Az előterjesztés arról szól, hogy a centrális gazdálkodásnak akár még lehet létjogosultsága, de addig ne hozzák meg a döntést, amíg gazdaságossági számítások nem támasztják alá. Számára a határozati javaslat ezt jelenti. Egy gazdaságossági számítással racionális magyarázatot lehet arra adni, hogy miért érdeke a városnak, illetve az Önkormányzatnak a centrális gazdálkodás. Ujvári alpolgármester úr által benyújtott javaslat több feladatot tartalmaz, melyek között vannak olyanok, amelyeknek mind szakmai, mind pénzügyi szempontból olyan vonatkozásai lehetnek, amelyekről érdemes és kell is

142 beszélni. Az egyik ilyen, hogy vállalkozási formában kívánják az étkezési szolgáltatásokat biztosítani. Vagy például ki fog kitakarítani, ha azután történik valami, miután a takarító cég már elment? Van olyan intézmény, ahol 20 féle diétát állítanak elő egy nap, az összes vállalkozó azt fogja mondani, hogy biztosítja, de amikor a 10 éves szerződést aláírta, szeretné látni, valóban teljesítik-e? Ha késik az ebéd, ki fogja megetetni az ápoltakat? Az előterjesztésben szerepel, hogy 10 évre akarják bérbe adni az étkeztetési tevékenységet. Van egyáltalán a városban olyan megbízható, nagy volumenben dolgozó kipróbált cég, amely ezeket a speciális feltételeket tudja nyújtani? Megdöbbentő számára, hogy ez a javaslat ily módon a testület elé kerülhetett. Nem lát garanciát arra, hogy ebből az Önkormányzatnak megtakarítása származik. A szegedi példát többször említették, információi szerint a centrális gazdálkodás bevezetése óta ott bizonyos költséghányadok nőttek. Ezekből az adatokból akár még azt is kiolvashatják az érdekelt felek, hogy drágábban látják el az irányítási feladatokat. A szakbizottság nem az időhúzás miatt találta ki, hogy gazdaságossági vizsgálat előzze meg ezt a döntési folyamatot. Mindenkit kér, hallgassák meg az érdekelteket és ne keressenek mögötte politikát. Az eredeti határozati javaslatot támogatja, és kéri Ujvári alpolgármestert, hogy mérlegelve a bizottsági tagok álláspontját és az elhangzott érveket, vonja vissza módosító indítványát. Amennyiben ezt nem tenné meg, akkor a 10 éves bérbeadást csökkentsék és próbálják ki, hogy egyáltalán működhete ilyen speciális szférában. A szakmai érveket nem azért mondták el, mert a dolgozók állását féltik. Szirmai Csaba: bejelenti, a szavazás előtt majd 10 perc szünetet kér az MSZP frakció nevében.. Fratanolo János: megnyugtatja a szakszervezet képviselőjét, hogy nem ilyen tragikus a helyzet. Úgy gondolja, a Közgyűlés bármelyik változatot szavazza meg, olyan elvi döntést hoz, mellyel felhatalmazza a Népjóléti Főosztályt és az illetékeseket az intézményvezetőkkel történő egyeztetések megkezdésére. Így a vezetők elmondhatják, mi az a minimális létszám, amellyel még megfelelő ellátást tudnak biztosítani. Az intézkedések csak akkor hozhatók meg, hogy az intézményvezetőkkel az alkukat meg tudják kötni. Nagy Csaba felvetésére elmondja, a kórházakban is takarítanak három műszakban, valószínűleg minden intézmény egy-két takarítót meg fog tartani. Egyetért azzal, hogy a szerződéskötésre vonatkozó 10 éves időtartamot csökkentsék le, 5 éves szerződést tudna elképzelni. Valóban problémát okoz, ha 10 évre elkötelezi magát az Önkormányzat egy cég felé, bár a szerződésben lehet rögzíteni, hogy nem megfelelően végzi a feladatát, felbontják a szerződést. Április 5-én az Egészségpolitikai- és Szociális Bizottság hozott egy állásfoglalást a “B” variációra, a hármas tagozódásra. Április 6-án az átvilágító céggel tárgyaltak, akik kérték, hogy a szakmai feladatokhoz ne nyúljanak hozzá. Ezért április 12-én összehívták a bizottságot, amely 3:1 arányban a testület elé terjesztett állásfoglalást hozta. Azt a variációt tárgyalták, Alpolgármester úr módosító indítványában

143 szereplő variációt tárgyalták, de a bizottság nem tudta elfogadni. Amikor az előterjesztést ismertette, el is mondta, hogy a bizottság nem határolta el magát a centrális gazdálkodás bevezetésétől, csak biztosítékokat szeretne a gazdaságosság tekintetében. Tehát a bizottság egyetért a centrális gazdálkodás bevezetésével, ha bebizonyosodik, hogy gazdaságos lesz az ágazat számára. Dr. Ujvári Jenő: Szirmai Csaba frakcióvezető kérésére 10 perc szünetet rendel el. Visszaadja az ülés vezetését Dr. Toller László polgármesternek Nagy Erzsébet: a szociális területen van egy speciális intézmény, a nevelőotthon. Kéri, a döntéshozatalnál vegyék figyelembe, hogy a svéd példa alapján lakóotthonos nevelési modellel működik. Ennek az a lényege, hogy a gyerekek kis csoportokban működnek együtt és a nevelés része a csoport gazdálkodási rendszer is. Így egy családi otthont modelleznek, hogyan kell beosztani a pénzt, elszámolnak vele, stb. A főzést is megpróbálják oly módon megoldani, hogy megtanulják, hogyan kell az ételeket előállítani, a pénzt beosztani. Az intézményvezetője leírta, az ételhulladék képződés is gyakorlatilag megszűnt, mert csak a szükséges mennyiséget készítik el az ételekből, így gazdaságosabb a működés. A centrális gazdálkodás bevezetésével ez a nevelési modell súlyosan sérül, ráadásul a gyermekvédelmi törvénnyel összevetve is aggályos helyzetet alakíthat ki. Kéri a képviselőket, a Nevelőotthont vegyék ki ebből a körből, akár egy külön határozattal, vagy a módosító javaslat kiegészítésével. Meixner András: véleménye szerint az intézmény programja és a centrális gazdálkodás bevezetése közötti összefüggés nem elsődleges kérdés. A tárgyaló delegáció a helyszínen megnézi, mi történik ebben az intézményben mit kell helyben, és mit kell centrálisan megoldani. Úgy gondolja, aki a centrális gazdálkodást ellenzi, azért teszi, mert nem tudja, miről van szó, vagy takargatni valója van. Ez egy világos rendszer, de toleráns, megold mindent. Fratanolo János: az Érdekegyeztető Tanács ülésén ezek az érvek elhangzottak. Úgy gondolja ott megfelelő választ kapott a szakszervezeti oldal és úgy tűnt bele is nyugodtak. A centrális gazdálkodás nem azt jelenti, hogy a szakmai munkába szól bele a központi szerv, hanem a gazdasági ügyeket intézik. Megjegyzi, éppen a Gyermekotthon esetében voltak igen komoly visszaélések az előző vezetés ideje alatt. Ez egy centrális gazdálkodásnál nem fordulhat elő, mindenképpen a rendszer előnyére válik. Dr. Ujvári Jenő: Nagy Csaba javaslatát elfogadva, “3 évre javasolja mérsékelni a bérbeadás idejét” Dr. Toller László: további hozzászólás nem lévén, szavazást kér Ujvári Jenő alpolgármester úr módosító indítványáról figyelemmel az elhangzott módosításra, mely a bérbeadás idejének csökkentésére vonatkozott.

144 Elfogadása esetén értelemszerűen a bizottság eredeti indítványa nem kerül megszavazásra. Megállapítja, a Közgyűlés 23 igen, 8 nem szavazattal, 5 tartózkodás mellett Ujvári Jenő alpolgármester módosító indítványát elfogadta és a következő határozatot hozta:

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 174/2000. (04.27.) sz. határozata a szociális intézmények centrális gazdálkodásának kialakitásáról Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta dr. Újvári Jenő kéviselő módosító indítványát és az alábbi határozatot hozza: 1.a,

A Közgyűlés 2000. július 1-jei hatállyal az alább felsorolt önállóan gazdálkodó intézmények részben önállóan gazdálkodó, előirányzataik felett részjogkörrel rendelkező intézményeknek sorolja be. -

1.b,

Egyesített Szociális Intézmény, Xavér u. Egyesített Szociális Intézmény, Tüzér u. Idősek Otthona, Tímár u. Idősek Otthona, Alkotmány u. Integrált Szociális Intézmény Integrált Nappali Szociális Intézmény Kisgyermekek Szociális Intézménye Értelmi Fogyatékosok Egyesített Szociális Intézete Pécsi Gyermek Otthon és Gyermekek Átmeneti Otthona Egyetért az eddigi, KSZI-hez tartozó, részben önállóan gazdálkodó intézmények gazdálkodási statusának változatlan hagyása mellett (továbbra is részben önállóan gazdálkodó), az előirányzataik feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörrel rendelkező intézményekké történő besorolásával, azzal, hogy ezen intézmények gazdálkodási feladatainak bonyolítását a jelzett időponttól a Szociális Intézmények Szolgálata (továbbiakban SZISZ) látja el. - Gyermekotthon (0-3 éveseknek) - Esztergál Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat - Anikó utcai Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

145 A részben önállóan gazdálkodó, előirányzataik felett részjogkörrel rendelkező költségvetési szervek meghatározott pénzügyigazdasági feladatainak ellátására a SZISZ-t jelöli ki. Utasítja a Népjóléti Főosztályt, hogy az intézmények alapító okiratainak módosítását készítse el. Utasítja a Közgazdasági Főosztályt a törzskönyvi nyilvántartás módosításra. 2000.07.01. Dr. Sohár Endre főosztályvezető, Dr. Tolnai Márta főosztályvezető Utasítja a Népjóléti Főosztályt, a Tisztségviselői Kabinetet, hogy a szociális intézményekben – az intézmények bevonásával – vizsgálja felül a nem szakalkalmazottként foglalkoztatottak létszámát és tegyen javaslatot a közalkalmazottak létszámára. Határidő: Felelős:

2,

Határidő: 2000.06.30. Felelős: Dr. Sohár Endre főosztályvezető, Dr. Varga István főosztályvezető 3,

Utasítja a Népjóléti Főosztályt, hogy vizsgálja felül az élelmezés és a takarítás bérleti és szolgáltatási szerződéseit. A Tisztségviselői Kabinettel együtt készítse elő az intézményi étkeztetés és intézménytakarítás bérbeadására, szolgáltatására vonatkozó közbeszerzési eljárást és készítse el az ehhez szükséges dokumentációkat. A Közgyűlés előzetesen hozzájárul, hogy a jelzett tevékenységek 3 évre történő bérbeadásához. Határidő: 2000.06.30. Felelős: Dr. Sohár Endre főosztályvezető, Dr. Varga István főosztályvezető

4,

A Közgyűlés 2000. július 1-jai hatállyal megalapítja a Szociális Intézmények Szolgálata (SZISZ) elnevezésű önálló gazdálkodású költségvetési intézményt. A SZSZ székhelye: Pécs, Bercsényi u. 3. Az új intézmény feladata a 1/a és 1/b pontban részben önállóan gazdálkodó előirányzataik felett részjogkörrel rendelkezőkké nyilvánított intézmények gazdasági, műszaki feladatainak ellátása. Határidő: 2000.07.01. Felelős: Dr. Sohár Endre főosztályvezető, Dr. Tolnai Márta főosztályvezető

5,

Utasítja a Népjóléti Főosztályt, hogy a Szociális Intézmények Gazdasági Szolgálat, mint új szervezet magasabb vezetői állására

146 pályázatot írja ki. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Sohár Endre főosztályvezető 6,

7,

Utasítja a Közgazdasági Főosztályt és a Városfejlesztési Főosztály Informatikai Osztályát, hogy a centrális gazdálkodás működéséhez szükséges informatikai rendszer (hardware, software) feltételeinek kialakításáról - amennyiben szükséges közbeszerzési pályázat kiírásával – gondoskodjon. Határidő: 2000.06.30 Felelős :Dr. Tolnai Márta főosztályvezető, Zalán László osztályvezető Utasítja az érintett intézmények vezetőit, hogy az önálló gazdálkodó költségvetési státuszuk megszűnésének napjával az éves beszámolóval azonos adattartalmú beszámolót, az annak alátámasztását szolgáló leltárt és vagyonátadást készítsék el. Határidő: Felelős:

8,

Utasítja a Közgazdasági Főosztály vezetőjét, hogy az előirányzaok zárolását, az új költségvetési előirányzatok kialakítását és a törzskönyvi nyilvántartás változásait készítse elő. Határidő: Felelős :

9,

2000.06.30 Dr. Sohár Endre főosztályvezető érintett intézmények vezetői

2000.06.30 Dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Utasítja a Közgazdasági Főosztályt és a Népjóléti Főosztályt, hogy a Szociális Intézmények Szolgálatának személyi és tárgyi feltételeinek kialakítása tárgyában tegye meg a szükséges intézkedéseket. Határidő : 2000.07.01. Felelős: Dr. Sohár Endre főosztályvezető, Dr. Tolnai Márta főosztályvezető

10,

Utasítja a SZISZ vezetőjét, hogy a szociális intézmények gazdasági integrációjának feltételeit teremtse meg, végezze el a feladatok ütemezését. Határidő : Felelős :

11,

2000.07.01. – 2000.12.31 SZISZ vezetője, érintett intézményvezetők

Utasítja a Népjóléti Főosztályt, hogy a Szociális Intézmények Szolgálatának vezetőjének bevonásával készítse elő a SZISZ és az érintett intézmények között együttműködési megállapodások tervezetét.

147 Határidő : 2000.10.30 Felelős : Dr. Sohár Endre főosztályvezető érintett intézményvezetők 12,

Utasítja a Népjóléti Főosztályt, hogy a Szociális Intézmények Szolgálatának vezetőjének bevonásával készítse elő az intézmények és intézményvezetők érdekeltségi rendszerét. Határidő : Felelős:

13,

Az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság terjessze a közgyűlés elé az érintett intézmények – az integráció előkészítéséhez és végrehajtásához kapcsolódó - céljutalomra vonatkozó javaslatát. Határidő : Felelős :

14,

2000.10.30 Dr. Sohár Endre főosztályvezető SZISZ vezetője

2000.11.30. Fratanolo János mb. bizottsági elnök

Utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy 2001. január 01-től kezdje meg a feladatfinanszírozásra történő áttérést a szociális intézmények vonatkozásában. Határidő: Felelős:

2001. költségvetés tervezése Dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Kapják:

dr. Ujvári Jenő alpolgármester, Fratanolo János mb.bizottsági elnök, dr. Sohár Endre, dr. Tolnai Márta, dr. Varga István főosztályvezető, Zalán László osztályvezető, az érintett intézmények vezetői a Népjóléti Főosztály útján

21.) Az EEI gazdasági helyzete, javaslatok a problémák megoldására Előterjesztő: Fratanolo János mb. bizottsági elnök Fratanolo János: az EEI helyzetéről sokszor szó esett. Néhány gondolatban összefoglalja, mi okozta a problémákat. A tavalyi évben 27 %-kal csökkent az OEP finanszírozása, közel 70 M Ft-ot elvontak az év második felében az év eleji túlfinanszírozás miatt, 40 M Ft kölcsönt kellett felvenni a 13. havi fizetésre. Ez évben bevezették a kötelező bértáblát finanszírozás nélkül, amely további 50 M Ft többlet kiadást eredményezett. Sajnálatos módon éppen ebben az időszakban volt az Önkormányzat olyan helyzetben, hogy támogatást is csak kismértékben tudott nyújtani az intézménynek. A probléma megoldására több elképzelés volt; tavaly a Munkácsy M. utcai Rendelőintézet megszüntetését tervezték két telephelyen történő

148 elhelyezéssel. Az ÁNTSZ véleménye szerint ez a megoldás sem funkcionálisan, sem fizikailag nem volt kivitelezhető. Ezután készült egy újabb terv, miszerint a Lánc utcai, a Veress Endre utcai Rendelőintézet kerüljön a Munkácsy Mihály utcai Rendelőintézetbe további három kisebb egységgel. Ez 375 M Ft-ba került volna, amelyhez nem állt rendelkezésre az anyagi fedezet. Szeptember óta több, mint 10 %-os létszámleépítés történt, bevezették a két műszakos rendelést, amely néhány helyen még nem történt meg, de elvárják az intézménytől, mivel így a fajlagos költségek csökkenthetők. A pontszerzési lehetőségek felülvizsgálatával 10-30 %-os hatékonyság növekedést értek el. Az előző vezetés idejéből fennmaradt előnytelen szerződéseket felülvizsgálták, újakat kötöttek, ezzel is csökkentve a kiadásokat. Úgy véli, az Önkormányzat is megtette, ami tőle tellett, hiszen tavaly 15, ez évben pedig 30 M Ft támogatást nyújtott az intézménynek. Ezekkel az intézkedésekkel eddig elkerülték a teljes összeomlást, de a racionalizálás nem pótolja a 27 %-os OEP finanszírozás kiesését. Mindezek alapján úgy gondolja, a határozati javaslatban foglaltak szerint az Egyesített Egészségügyi Intézményeknek további önkormányzati támogatásra van szüksége. A határozati javaslat 4. pontját javasolja kiegészíteni a., b., c., és d. pontokkal, jelzi a képviselők ezen módosító javaslatot megkapták. Úgy gondolja, javaslatában foglaltak további működtetési megtakarításokat eredményezhetnek. Kéri a Közgyűlést, ezen módosítás figyelembevételével fogadja el a határozati javaslatot. Mindenképpen érdekük, hogy az EEI legalább a privatizáció – amely egy decemberi kormánydöntéssel várható – végrehajtásáig működőképes maradjon. Nagy Csaba: a Pénzügyi Bizottság az utóbbi időben sokat foglalkozott az intézmény sorsával, és egy határozati javaslatot is készítettek e napirendi ponthoz. A bizottság felkérte, hogy készítsen egy tájékoztatót, de sajnos idő hiányában nem volt rá módja. A bizottság a legutóbbi állásfoglalásában kérte a Költségvetési Bizottságot, hogy soron következő ülésén tűzze napirendjére az Egyesített Egészségügyi Intézmények támogatásával kapcsolatos előterjesztést és tegyen megoldási javaslatokat. Továbbá javasolják a Közgyűlésnek az önkormányzati biztos kirendelését, mivel a rendelkezésére álló információk alapján az intézményen kívül álló okok miatt ez szükséges. Támogatják a határozati javaslat azon részét is, hogy a jegyző kezdeményezésére történik meg az önkormányzati biztos kinevezése. A Pénzügyi Bizottság kérése, a Közgyűlés hatalmazza fel a jegyzőt arra, hogy az önkormányzati biztos kinevezésével kapcsolatos személyi javaslatot a Pénzügyi Bizottság elé terjessze, illetve a jelöltről kialakított véleményéről a polgármester urat tájékoztassa. Erre azért van szükség, hogy a bizottság átlássa az EEI pénzügyi folyamatainak alakulását. Nyilvánvalóan a polgármester úré a jogkör, melyben nem kívánják korlátozni, de szükségesnek tartják ezen információk megismerését. Az Egyesített Egészségügyi Intézmények helyzetét egy 1999. évi célvizsgálat során tárgyalta a Pénzügyi Bizottság első alkalommal. Ezen vizsgálat során kiderült, hogy a költségvetési beszámoló hitelessége

149 megkérdőjelezhető, “A vizsgálat teljes könyvelési és számviteli káoszt állapított meg az intézménynél”. A bizottság ekkor felkérte jegyző asszonyt, hogy a Közgazdasági és a Népjóléti Főosztály közreműködésével nyújtsanak szakmai segítséget az intézmény számára a folyamatos munka érdekében. Ez a későbbiekben meg is történt, és felkérték az EEI megbízott igazgatóját, hogy a pénzügyi, gazdasági viszonyok alakulásáról, a gazdálkodás helyzetéről véleményezzen különböző kérdésköröket. E célból egy háromfős csapatot állított fel a város, amely havonta végzett pénzügyi és más vizsgálatokat az intézménynél. Ez a csoport rendszeres tájékoztatást adott a bizottságok számára a történtekről. Egyre inkább bebizonyosodott, hogy az intézmény nagyon sokat tett a gazdálkodás gyökeres átalakítása érdekében. Az a vélemény alakult ki szakmai körökben, hogy az intézményt nem lehet finanszírozni az OEP által nyújtott összegekből és költségvetési támogatás is szükséges működéséhez. Hozzáfűzi, a megyei jogú városok többségében több tízmillió forinttal támogatják ezeket az intézményeket. Kaposváron pl. 100 M Ft-tal járulnak hozzá az ottani intézmény támogatásához. A Pénzügyi Bizottság ismeri az intézményvezetés által tett intézkedéseket. Az 1999. október 25-i jelentésből idéz, mely szerint “Az ellenőrzés során feltárt hiányosságokat fokozatosan számolják fel, ezzel nyernek valós képet az intézmény pénzügyi helyzetéről. Beszámoltak az elmúlt egy-két hónapban a számvitel terén tett intézkedésekről, mely az átlátható pénzügyi helyzet miatt lényeges, továbbá a hiteles mérlegbeszámoló alapját is jelenti.” Információt kaptak a pénzügyi helyzet állásáról. Az egyik vizsgáló 1999. október 25-i jelentésében a következő szerepel: “Véleményem, hogy ezen csapat esetenkénti, időszakonkénti jelenléte nem oldja meg az előzőekben vázolt kedvezőtlen helyzetet.” Egy 2000-ben készült anyagból idéz: “A gazdasági, pénzügyi átláthatóság érdekében további intézkedéseket hajtottak végre, a pénzgazdálkodási osztályvezetői állást közgazdász végzettségű, könyvvizsgálói oklevéllel rendelkező személlyel töltötték be.” Megjegyzi, elég kevés olyan intézménye van a városnak, ahol ilyen mértékben képzett szakember tölti be ezt a funkciót. “Új számlatükröt készítettek, ésszerűsítettek, a behajthatatlan követeléseket felülvizsgálták. Ennek összege kb. 3 M Ft, dokumentálására kellő figyelmet kell fordítani” Leírnak még egy-két konkrét intézkedést, pl. “Az intézményi bérleti díjakat felülvizsgálata és azokat megemelte.” A következő anyag ez év márciusi, melyből egy mondatot idéz: “A rendelkezésre álló pénzügyi fedezet nem biztosítja az intézmény működését.” Sajnálja, hogy a költségvetési vitában erre a kérdésre nem lehetett nagyobb hangsúlyt fektetni és a költségvetés elfogadásakor ezen pénzügyi helyzetet nem kezelte a város. Véleménye szerint nagyon sok személyi konfliktus elkerülhető lett volna. A gazdálkodás nagy hiányossága, a mérlegadatok nem voltak hitelesek. Erre is kértek egy jelentést, amelyben dr. Hosszu László megbízott igazgató főorvos írja, hogy az 1999. évnél korábbi éveket is érintő rossz mérlegadatokon változtatni már nem tudnak, “ezért igazoló jelentéssel alátámasztva azt kértük, - írja a jegyző asszonynak - hogy az 1999. évi záró mérlegadatként fogadják el az általunk felterjesztett valós adatokat.

150 Pillanatnyilag könyvelésünk példaértékű, az önkormányzati intézményi körben mérlegünk minden sorát analitika, illetve leltár támasztja alá. Nyilvántartásaink áttekinthetőek és naprakészek.” Erről a bizottság tagjai meggyőződhettek, hiszen számtalan anyagot kaptak, amely napi lebontásban mutatta a tartozás állományt, illetve a beszállítók követeléseit. Az intézményvezető márciusi leveléből idéz: “Intézményünk már olyan katasztrofális helyzetben van, hogy a szállítóink megtagadják az áruk kiadását.” Példaként említi, elmentek Budapestre röntgen filmért és nem szolgálták ki őket. Sok szolgáltatótól is felszólítást kaptak, előfordult az is, hogy ki akarták kapcsolni az áramszolgáltatást. Ehhez képest az elmúlt Közgyűlésen kétszer 15 M Ft-tal támogatták az intézményt, de ez csak átmeneti segítség, miután továbbra is sokfelé tartoznak. Kértek egy jelentést április 14. dátummal és kiderült, hogy az intézmény tartozás állománya 15.597.817,- Ft, melyből 10.564.700 Ft értékű számla fizetési határideje lejárt. Ezt azért tartja nagyon rossz önkormányzati hozzáállásnak, mert nyilvánvaló, hogy egyrészt az intézménynél nagyon sok plusz költséget jelent az, hogy különböző kamatokat kell fizetni a késedelmes teljesítésekre. Nem lehet alkudozni a különböző beszállítókkal, nem lehet árat csökkenteni és a gazdálkodás olyan helyzetbe kerül, hogy a kényszer intézkedések miatt drágább az intézmények működése. A háromfős csapat által készített tényadatokból, illetve az intézményvezető úr által közöltekből egyértelműen látszik, hogy az intézmény nem tudja önmagát eltartani. Az Önkormányzatnak mindenképpen lépnie kell, hogy a lehető legolcsóbban tudják megoldani ezt a helyzetet. Az intézményvezető időközben az APEH Rendőrséghez fordult egy állásfoglalást kérve tőlük, hogy az előző intézményvezetést terheli-e valamilyen jogszabálysértési ügy? Szándékosság hiányában azonban az APEH Rendőrség beszüntette ezt a vizsgálatot. Ebből egyértelművé vált, hogy az előző gazdasági vezetés tehető az intézményi gazdálkodási problémákért felelőssé. Tájékoztatást kaptak arról is, hogy az intézményvezető kezdettől fogva foglalkozott a telephelyek átszervezésének gondolatával, amely közel 400 M Ft-ba kerülne. Az intézményben a negyedéves anyagrendelési rendszerről áttértek a havira. Ezt az arányosabb teherelosztás érdekében kellett megtenni. Egy kft-t bíztak meg azzal, hogy a teljesítmény struktúrájukat vizsgálják felül. Jelentős teljesítmény-növekedést értek el, hiszen havi 2-3 millió ponttal növelték, mely az anyaghoz csatolt táblázatból jól kiolvasható. Nyilvánvalóan ennek nagyon kevés anyagi vonzata van az intézmény finanszírozása tekintetében. Kidolgoztak egy teljesítményt javító jutalékrendszert is. Az anyag hozzáférhető, ha valakit érdekel, a Pénzügyi Bizottságnál megtekintheti. Megjegyzi, a megbízott igazgató több, mint 10 %-os létszámleépítést hajtott végre. Ehhez képest megdöbbenéssel olvasta a hozzá eljuttatott leveleket, melyekből idéz: “Tájékoztatom a T. Egészségügyi Bizottságot, hogy az Egyesített Egészségügyi Intézmény dolgozói nagyra értékelik dr. Hosszu László igazgató úr munkáját, amit az intézet megmentése érdekében kifejt. Kérem a Közgyűlés számára készített előterjesztésükben kellő súllyal mérlegeljék eddig kifejtett tevékenységét. Úgy gondolom, hogy az intézet

151 helyzetét részletekbe menően ismeri és kellő számú alternatívát dolgozott ki a csőd elkerülésére. Szeretném kifejezni az intézet dolgozói azon kívánságát, hogy csupán praktikus megfontolásból is kívánatos lenne az év végéig ügyvezető igazgatóként jelenlegi tisztségében meghagyni, illetve a szakorvosi privatizáció befejezéséig az intézet vezetésével megbízni. Dr. Nagy Jenő háziorvosi szekció elnöke.” “Tisztelt Bizottság! Az Egyesített Egészségügyi Intézményben dolgozó szakorvosok nagyra értékelik dr. Hosszu László eddigi munkáját, azokat az erőfeszítéseket, melyeket az intézet nehéz anyagi helyzetéből történő kilábalása érdekében hozott. Munkája során népszerűtlen döntéseket is kellett hoznia, vállalva a konfliktusokat. Kérem, mielőtt a Közgyűlés elé kerülő előterjesztésüket elkészítik, fontolják meg, nem lenne-e célszerű a jelenlegi helyzetben egy a körülményeket már jól ismerő vezetőnek további átmeneti bizalmat adni. Információim szerint a járóbeteg ellátásban dolgozó orvosok praxistörvénye kidolgozás alatt van, hatályba lépése 2001. január 1-vel várható. A törvénytervezet elfogadása esetén a járóbeteg ellátás felépítése alapvetően megváltozik. Kérem mérlegeljék, hogy mielőtt javaslatukat megteszik, nem volna-e célszerűbb átmeneti időre jelenlegi igazgatónknak ügyvezető igazgatóként bizalmat adni! Tisztelettel: Dr. Halda Tamás járóbeteg szakcsoport elnöke.” Képviselőtársai és polgármester úr nevében megköszöni dr. Hosszu László főorvos úr munkáját, hiszen ilyen elkötelezett és szakszerű munkával igen ritkán találkoznak. Dr. Toller László: szintén nagyra értékeli igazgató úr munkáját. Nagyon sajnálja, hogy január végéig nem kapták meg azt a szakmai programot, amely alapján dönteni lehetett volna a Közgyűlésen, hiszen ez volt a vállalt határidő. Sajnálja azt is, hogy valójában most került a bizottság elé az a döntési sorozat, amely alapján kiderült, hogy 150 M Ft-tal kellene finanszírozni az intézmény további egészséges működését. Hozzáfűzi, az elmúlt egy év bebizonyította, hogy az intézményben voltak tartalékok és ha ezeket kihasználják, akkor talán a 150 M Ft most nyereségként jelentkezik még a csökkentett TB finanszírozás mellett is. Néhányan úgy fogják fel, mintha ajándék lenne a pontok finanszírozása, holott ez az adófizetők pénze, és van mit javítani az egész rendszerben. Az előterjesztésből egyetlen táblázatot hiányol, az egyes tevékenységek nyereség és veszteségtartalma tekintetében. Tájékoztatásul elmondja, több szakfőorvos bejelentkezett, és kiderült, ha a privatizációhoz hozzájárulnának, egy abszolút veszteségesnek hitt tevékenységet nyereségessé tudnának tenni. A rendszer problémáit nem oldják meg, azonban felhívja a figyelmet a határozati javaslatra, amelyet módosításként nyújtott be a bizottság elnöke. A Veress Endre utcai Rendelőintézetben működő felnőtt és gyermek tüdőgondozó finanszírozási kérdéseinek előtérbe kerülése kapcsán megkérdezi, miért nem kértek éveken keresztül bérleti díjat, vagy finanszírozási együttműködést a Megyei Közgyűléstől? A kétműszakos rendelés bevezetése a Feketegyémánt téren eddig miért nem történt meg? Eddig miért nem került sor a funkcionális integráció kezdeményezésére? Az

152 egészségügy szereplőivel nagyjából 8 éve azonos platformon van abban a tekintetben, hogy egy ekkora egészségügyi konglomerátum három tulajdonossal és többféle finanszírozással egészségtelen a városban, a megyében és a régióban. Van egy nagyon konkrét pozitív tapasztalatuk, amikor a gyermek járóbeteg-ellátást átadták az egyetemi klinikának, ahol profi módon megoldották a feladatot. Javasolja a Közgyűlésnek, hogy támogassa a határozati javaslat negyedik pontjában szereplő döntési sorozatot. Ahhoz kellene felgyorsítani a tárgyalásokat, hogy az egészségügy másik két szereplője, az állam és a megye fogadókészebb legyen e témában. Megköszöni Nagy Csaba bizottsági elnök alapos értékelését. Köszöni továbbá dr. Hosszu László eddig kifejtett tevékenységét, amely nem volt egyszerű. Nagyon sajnálja, hogy egyoldalú nyilatkozattal lemondott a tisztségéről. Elgondolkodtatta az is, hogy évek során miért volt olyan kevés a pont nyáron, talán a szabadságolások, vagy a nem megfelelő helyettesítések okozták. Természetesnek tartja a felmerült kétségeket, hiszen valójában nem tudják, a szakellátás privatizációjával kapcsolatos törvényjavaslat mit fog tartalmazni. A praxisjoggal kapcsolatban még nagyon sok feladatuk lesz, az eddig kialakult pénzügyi konstrukció nem tudja kezelhetővé tenni a rendszert. Néhány háziorvos pedig még az Egyesített Egészségügyi Intézmények keretén belül dolgozik. Ezt a problémát is kezelni kell. Nem tartja hatáskör csorbításnak, ha a jegyzőasszony és az ellenőrzési rendszer még markánsabban jelenik meg ebben a folyamatban, de természetesen saját feladatköreit el kívánja látni e területen. Kéri a határozati javaslat támogatását figyelemmel a módosító indítványban foglaltakra. Dr. Tóbiás János: a határozati javaslathoz benyújtott módosító indítványt pozitív változtatásnak tartja, és elfogadásra javasolja. További létszámleépítés már lehetetlen és törvényileg megszabott óraszámot kell felmutatni a városnak egy bizonyos lakossági létszámhoz. Meg kell említeni, milyen súlya van az egészségügynek a városban, 10 milliós nagyságrendű a betegellátás évente. Ezt követően elmond egy idézetet: “Egy társadalom lelkéről mindent elárul az, hogyan bánik a betegeivel. Magához öleli őket, vagy magukra hagyja őket.” Jelen pillanatban abban a kellemes helyzetben vannak, hogy ennek a csodálatos idézetnek szinte minden betűjéhez tarthatják magukat. Dr. Toller László: bejelenti, megadja a szót Benkovics képviselő asszonynak, majd Ujvári Jenő alpolgármester úrnak, és ezt követően indítványozni fogja a vita lezárását. Dr. Benkovicsné dr. Benkő K. Klára: elolvasva az előterjesztést, meghallgatva Nagy Csaba képviselő társuknak – aki Pénzügyi Bizottság elnökeként foglalta össze, nagyon klasszikus képet rajzolva az EEI nyomorúságos történetéről – hozzászólását, ezt követően egyetlen kérdés fogalmazódott meg benne. Az utolsó félév, háromnegyedév törekvései, erőlködései, szakmai gondolkodása sok problémát igyekezett kiküszöbölni, ami az előző évek nehézségeinek a megoldását célozta volna. Ez a rossz

153 évek gazdálkodását követő, jónak mondható működést sugallta, amit tulajdonképpen Hosszu László megbízott igazgató és munkatársai hoztak össze. Kérdése, miért mondott le az a vezető, aki már felvázolt egy olyan jövőképet, amely azt mutatja, hogy az EEI a racionalizálásokat megfogadva életképes, és egy jól működő egység, a város egészségügyi ellátását felvállalva. Tegnapi ülésén az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság egy intézmény helyzetét tárgyalta, melynek élére új igazgató kerül. Az új vezető kérésének megfelelően a város bizottságai, illetve Pénzügyi Bizottsága vizsgálatot rendelt el. Ennek az eredménye, nagyon sok hibára mutatott rá, ami az előzőekben történt. Ha Hosszu László ugyanezzel kezdte volna a megbízásakor, és a város apparátusa ebben segítséget nyújt az intézmény vezetésének átvételekor, akkor most nem lenne ebben a helyzetben, tehát, hogy lemondott. Dr. Toller László: közbeveti, van egy másik napirendi pont, amelyet zárt ülésen fognak tárgyalnak, ez a lemondás és az új igazgató megbízásával kapcsolatos. Kéri, lehetőleg ott folytassák az ezzel kapcsolatos polémiát. Dr. Benkovicsné dr. Benkő K. Klára: folytatja hozzászólását, véleménye szerint az új igazgatónak ehhez nincs köze, mert egy új felvonást képvisel. Amennyiben ez a csapat jól dolgozott, igyekezett volna helyre tenni azokat a mulasztásokat, amiket az előző vezetés nem tett meg, akkor miért mondott le Hosszu László. Ha úgy gondolja a testület, hogy ezt a kérdést később kell megválaszolni, akkor legyen ez később, de szakmailag, és erkölcsiségében is zavarta mindez, ezért tette fel a kérdést. Fratanolo János: ügyrendi hozzászólásként elmondja, ezt a témát az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság zárt ülésen tárgyalta, így nem tartja helyesnek most nyílt ülésen megvitatni. Kerényi János: tegyék világossá, hogy az Országos Egészségügyi Pénztár támogatása az évek során nominálértéken szinte változatlan maradt. Mivel a járóbeteg ellátás zárt rendszer, ezért minél nagyobb teljesítményt érnek el a szolgáltatók országos szinten, annál kisebb 1 pont forint értéke. Tegyék világossá, hogy az Egészségügyi Minisztérium újabb szolgáltatókat enged be a rendszerbe, mely szintén csökkenti a pont értékét. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2000. április hónapban 25 M Ft, május hónapban 25 M Ft és június-július-augusztus-szeptember-november-december hónapban 10-10 M Ft hozzájárulást ad az Egyesített Egészségügyi Intézmények működtetéséhez. Ez egy évben 150 M Ft. Dr. Ujvári Jenő: nagyon árnyalt elemzéseket kaptak a múltról, és arról is, hogy milyen jövő várható. Ebből szeretne három mozzanatot kiemelni. Egyrészről azt, amit a határozati javaslat 5.) pontja tartalmaz, mely szerint a soron következő közgyűlésen terjesszék elő azt a pénzügyi támogatási rendszert, amit az ún. “megmentés” érdekében tenni kívánnak, és aminek a volumene az előbb említett 150 M Ft. Az önkormányzat biztos hozzájárulása még az önkormányzati biztos kinevezése, aki nem rendőrként, hanem

154 segítőként működne közre, és részben az önkormányzat és az intézet közötti gazdasági kapcsolatokat segítené, másrészt tanácsokat is adhatnak, keresve a gazdálkodás jobb formáit. Két másik mozzanat függ még össze a jövővel, és sajnálatosan bizonytalanságról kell beszélni. Az egyik a privatizáció várható menetével, annak jellegével függ össze, amit sokan előrehozott módon kívánnak elképzelni, ez ellen is számtalan szakmai érv szól, és a bizonytalanság ezzel kapcsolatosan nyilvánvaló. Bizonytalansági tényező az az elgondolásuk, hogy működjenek-e együtt a pécsi egészségügyi intézményekkel, az egyetemmel, a Megyei Kórházzal és a Honvéd Kórházzal, hogy hogyan lehetne járóbeteg szolgáltatás színvonalát és volumenét javítani. Ez is azonban sok dologtól függ. Ezek a bizonytalanságok is talán kedvetlenséget is okozhattak, mindenesetre nagyon jó és korrekt viszonyt tudott kialakítani a főigazgató úrral, sajnálja, hogy a dolog így alakult. Nem csak az intézetben folyó munka, és annak a javulásnak a keresése volt elismerésre méltó, hanem az a tevékenység is, ami a pécsi egészségügyi értelmiség találkozási alkalmainak a megszervezését és az ebben való közreműködést is jelentette. Köszönettel tartoznak az együttműködésért. Remélik, ez a kapcsolat változatlanul jól megmarad. Dr. Toller László: több hozzászólás nem lévén szavaztatni kíván. Megkérdezi Fratanolo János bizottsági elnököt, képviselői indítványt tett, vagy a bizottság javaslata volt az, amit előterjesztett módosító indítványként? Fratanolo János: a bizottsági ülésen ezek az intézkedési tervek szóba jöttek, csak nem került be a határozati javaslatba, de úgy gondolta, ez szükséges lenne. Dr. Toller László: ez annyit jelent, hogy a 4.) pont megbontását javasolja képviselő úr. Ezt a testület írásban megkapta, és felolvasásra is került. Szavazást kér Fratanolo János által benyújtott módosító indítványról, az eredeti határozati javaslat 4.) pontjának részbeni kiegészítéséről. Megállapítja, hogy a közgyűlés 26 igen, 7 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadta a módosító indítványt. Dr. Toller László: a módosítással kiegészített határozati javaslatról kéri a döntést. Megállapítja, hogy a testület 24 igen, 5 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 175/2000. (04.27.) sz. határozata az Egyesített Egészségügyi Intézmények gazdasági helyzete, javaslat a problémák megoldásáról

155

A Közgyűlés elfogadja az előterjesztést valamint annak mellékleteit. Megállapítja az eddigi vizsgálódások és szakbizottságok véleménye alapján, hogy az Egyesített Egészségügyi Intézmények járóbeteg szakellátásés gondozóintézeti ellátásának folyamatos működése érdekében az alábbi intézkedések megtétele indokolt. 1./

Az intézmény telephelyeinek átalakítását a szakmai és gazdasági konkrét elemzések alapján nem javasolja.

2./

Egyetért a jelenlegi telephely-struktúra változatlanul hagyásával és a Munkácsy M. u.-i Rendelőintézet évenként ütemezéssel történő felújításával. Felkéri a Népjóléti Főosztályt, hogy a 2001. évi költségvetés tervezésekor a felújítás részigényét, valamint az intézmény gépműszer rangsorolt igényét a javaslatok között szerepeltesse. Határidő: 2001. évi költségvetés tervezése Felelős: Dr. Sohár Endre főosztályvezető

3./

Felkéri az intézmény vezetését, hogy a szakmai szabályait is figyelembe véve további létszám racionalizálást hajtson végre. Határidő: 2000. decemberig folyamatos Felelős: az intézmény megbízott igazgatója

4./

A gazdasági helyzetre való tekintettel a.) meg kell teremteni a Dr. Veress E. u.-i Rendelőintézetben működő megyei felnőtt és gyermek tüdőgondozó, valamint a bőrgyógyászati szakrendelések rezsi költségtérítésének és bérleti díj fizetésének lehetőségét. b.) a kétműszakos rendelés bevezetésével lehetőséget kell biztosítani a Fekete gyémánt téren működő Lelki Egészségvédő Intézet elhelyezésére az intézmény három telephelyének egyikén. c.) gyorsítani kell a Baranya Megyei Közgyűléssel és a Pécsi Tudományegyetemmel történő megegyezést a funkcionális integráció kérdésében, különös tekintettel a járóbeteg szakellátásoknál meglévő párhuzamosságok megszüntetésére. Határidő: értelemszerű Felelős: Dr. Sohár Endre főosztályvezető

5./

A város költségvetéséről szóló 6/2000.(02.29.) sz. Ör.19.§.(1) bek. alapján a jegyző kezdeményezésére önkormányzati biztost rendel ki az Egyesített Egészségügyi Intézményekhez. Felkéri a polgármestert, hogy a jogszabályok figyelembevételével az önkormányzat biztost a feladat ellátására bízza meg. Határidő: azonnal

156 Felelős: Dr. Toller László polgármester Kapják:

23.)

Dr. Toller László polgármester, dr. Ujvári Jenő alpolgármester, Fratanolo János mb. bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető, az intézmény megbízott igazgatója a Népjóléti Főosztály útján.

Háziorvosi praxis kiválása Előterjesztő: Fratanolo János mb. bizottsági elnök

Dr. Toller László: kérdés, észrevétel, javaslat nem lévén, szavazást kér az előterjesztésben és a határozati javaslatban foglaltakról. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 28 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 176/2000. (04.27.) sz. határozata háziorvosi praxis kiválásáról A Közgyűlés az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság előterjesztését megtárgyalta és az alábbi határozatot hozza. 1./

Hozzájárul ahhoz, hogy Dr. Gallovich Éva a 80.sz. felnőtt háziorvosi körzet orvosa 2000. május 1-től vállalkozóként végezze területi ellátási kötelezettségét.

2./

Felhatalmazza Dr. Toller László polgármester urat, hogy a megbízási szerződést aláírja. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Toller László polgármester

3./

Felkéri a Népjóléti Főosztályt, hogy a szükséges intézkedéseket tegye meg. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Sohár Endre főosztályvezető Kapják:

Dr. Toller László polgármester, dr. Ujvári Jenő, Fratanolo János mb. bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető

157 Dr. Toller László: bejelenti, időközben eltávozott az ülésről dr. Hosszu László úr, akinek további életéhez és munkájához nagyon sok sikert szeretett volna kívánni. Megköszöni eddigi munkáját a közgyűlés valamennyi tagja nevében.

24.)

Német nemzetiségi nyelvoktató program indítása az Gimnáziumban

ANK

Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás hiányában szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 28 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztésben és a határozati javaslatban foglaltakat, és a következő határozatot hozta: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 177/2000. (04.27.) sz. határozata német nemzetiségi nyelvoktató program indításáról az ANK Gimnáziumban Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a Közoktatási Bizottság előterjesztésében írtakkal egyetért. A Közgyűlés az Apáczai Csere János Nevelési Központ Gimnáziumában a 2000/2001. tanév kezdetétől, 2000. szeptember 1-től engedélyezi német nemzetiségi nyelvoktató program beindítását, felmenő rendszerben. A Közgyűlés az ANK alapító okiratának 5./pontját az intézmény szakfeladatai sort az alábbiakkal egészíti ki : Gimnáziumban … német nemzetiségi nyelvoktatás A Közgyűlés utasítja az Apáczai Csere János Nevelési Központ Gimnáziuma igazgatóját, hogy az intézmény pedagógiai programjában a német nemzetiségi nyelvoktatásra vonatkozó fejezetet dolgozzák ki és jóváhagyás céljából terjesszék a közgyűlés elé. A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert a módosított alapító okirat aláírására, valamint felkéri a Művelődési,

158 Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét, hogy a módosítás törzskönyvön történő átvezettetéséről gondoskodjon.

25.)

Határidő:

2000. július 1.

Felelős:

Dr. Toller László polgármester Spolár János főosztályvezető Dr. Bebesiné Turi Katalin

Kapják:

Dr. Toller László polgármester, dr. Ujvári Jenő alpolgármester, Meixner András, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Spolár János főosztályvezető, dr. Bebesiné Turi Katalin a Közoktatási, Közművelődési Sport Főosztály útján

Kéttanítási nyelvű magyar-spanyol oktatás bevezetése a Kodály Zoltán Gimnáziumban Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök

Soó László: képviselőként, de inkább racionálisan gondolkodó mérnökként kérdése Staub Ernő képviselő úrhoz, – tanár úrhoz – tud-e kéttanítási nyelven beszélni, mert ebben a címben erről van szó. Véleménye szerint ez a kifejezés értelmetlen. Az előterjesztés és a határozati javaslat is összevissza keveri ezeket a címeket. Javaslata: legyen a cím “Magyar-spanyol nyelvű oktatás bevezetése”, de ha ez szakszerűtlen, akkor “Magyar-spanyol tanítási nyelvű oktatás” elnevezést kapjon a téma a határozati javaslatban és az alapító okiratban. Dr. Kunszt Márta: Soó László képviselő úrnak teljesen igaza van. Ezt a problémát a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottságban is kifogásolta, nem tudja, miért nem javították ki a címet. A hivatalos elnevezés “kéttannyelvű”, és így magyarul is érhető, miről van szó. A tanítás ugyanis két nyelven folyik, a földrajz vagy a történelem órát is spanyolul tartják, ugyanakkor a matematikát magyarul oktatják, ezért kéttannyelvű. A hivatalos dokumentumok is így regisztrálják ezt. Meixner András: véleménye szerint is rossz a megfogalmazás, javasolja a kijavítását, és annak alapján történő elfogadását az előterjesztésnek és a határozati javaslatnak. Kerényi János: idéz az előterjesztésből: “Főosztályunk véleménye szerint, a tanulók “toborzását” a dunántúli régió teljes egészére ki kell terjeszteni.” Megkérdezi, ekkora igény van erre az oktatásra, hogy toborozni kell a tanulókat? Meixner András: nyilvánvaló, az új dologra az induláskor “toborozni” kell, aztán amint felfut, erre már nincs szükség. A Spanyol Nagykövetség ebben a

159 munkában komoly segítséget ígért. Egyébként a világ második legnagyobb beszélt nyelve a spanyol, többen használják anyanyelvi szinten, mint az angol nyelvet. Éppen ezért nagyon fontos lenne, hogy Pécsett is elinduljon ez az oktatási forma. A Spanyol Nagykövetség is összesen, országosan három iskolában akar ilyen jellegű oktatást egyelőre elindítani, és ezek közül egy lenne a városban. Kicsit szkeptikusak az indulás tekintetében, de fontos lenne, hogy ezen lehetőségre vonatkozóan országos propaganda induljon, vagy legalábbis nagy régiókban gondolkodva kerüljön meghirdetésre, mert valószínűleg a városban az indulás pillanatában kevesebb lenne a jelentkező. Természetesen, ha spanyol testvérvárosa lenne Pécsnek, vagy lennének egyéb kapcsolataik, az már fokozottabb jelentkezéssel párosulna. Ismétli, a “toborzás” tulajdonképpen az induláskor szükséges. Dr. Toller László: a Parlament Közoktatási Bizottságának pécsi ülésén tudta meg azt, hogy 1957-ben, amikor elindult a német nemzetiségi nyelvoktatás a Leöwey Gimnáziumban, akkor “toborozni” kellett a hallgatókat. Mindenki tudja, milyen politikai okok és történelmi előzmények voltak. Reméli, a spanyol nyelv is olyan karriert fut be a városban, mint a német nyelv. Az előterjesztő a “kéttannyelvű” megfogalmazást elfogadta az előterjesztésben és a határozati javaslatban. Az elfogadott módosító indítvánnyal együtt kéri a döntést a határozati javaslatról, és az alapító okirat módosításáról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 31 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta a határozati javaslatban és az alapító okiratban foglaltakat. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 178/2000. (04.27.) sz. határozata kéttannyelvű nyelvű magyar-spanyol oktatás bevezetéséről a Kodály Zoltán Gimnáziumban Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a Közoktatási Bizottság előterjesztésében írtakkal egyetért. A Közgyűlés a Kodály Zoltán Gimnáziumban 2001. szpetember 1jétől engedélyezi a kéttannyelvű magyar-spanyol oktatás bevezetését, felmenő rendszerben. A Közgyűlés az intézmény alapító okiratának 5./pontját “Az intézmény szakfeladatai” sort az alábbiakkal egészíti ki: magyar-spanyol kéttannyelvű gimnáziumi oktatás 0-dik évfolyammal A Közgyűlés utasítja az intézmény igazgatóját, hogy a Kodály Zoltán Gimnázium pedagógiai programját a magyar-spanyol

160 kéttannyelvű oktatásra vonatkozó fejezettel egészítse ki és terjessze jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé. A Közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a Kodály Zoltán Gimnázium a kéttannyelvű magyar-spanyol oktatás kiadásainak fedezetére 1.767 eFt. önkormányzati támogatást építsen be az intézmény 2001. évi költségvetésébe. A Közgyűlés felhatalmazza dr.Toller László polgármestert a módosított alapító okirat aláírására. A Közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét, hogy az alapító okirat módosításának törzskönyvön történő átvezettetéséről gondoskodjon. Határidő: 2000. július 1. 2001. január 31. Felelős: Dr.Toller László polgármester Spolár János főosztályvezető Gál Tibor igazgató Kapják:

26.)

Dr. Toller László polgármester, dr. Ujvári Jenő alpolgármester, Meixner András, Soó László bizottsági elnök, Spolár János, dr. Tolnai Márta főosztályvezető, Gál Tibor igazgató a Művelődési, Oktatási és Sport főosztályon keresztül

Céljuttatás feltételeinek megvalósulása polgármester vonatkozásában

dr.

Toller

László

Előterjesztő: Kablár János bizottsági elnök Dr. Toller László: bejelenti, személyes érintettség okán a vitában és a szavazásban nem vesz részt. Átadja az ülés vezetését dr. Ujvári Jenő alpolgármesternek. Körömi Attila: mindig elmondják, nem szerencsés, ha a képviselők egymás zsebében “turkálnak”, ez nem az, mindenkinek megjár a rendes havi tiszteletdíja, illetménye a munkájáért. Itt azonban jutalomról van szó. Mindig elvből elutasították, mert politikus esetében nem jó, ha egy testület jutalmat szavaz meg saját tisztségviselői számára. Jelzi, a Fidesz frakció nem támogatja az előterjesztést és a határozati javaslatot. Az anyagban egy pontatlanságot vél felfedezni. Mindenképpen magyarázatra szorul az, hogy a munkahelyeken mindenkinek vannak kötelességei, és a jutalmat a kötelességek felett elért teljesítményért szoktak fizetni. Az nem jutalmazásra való, ha egy polgármester szabályszerűen biztosítja a költségvetés működését, ez a dolga. Az sem jutalmazni való, hogyha megőrzi a költségvetésnek az egyensúlyi helyzetét, mert ez a feladata. Az a megfogalmazás nem állja meg a helyét, hogy a folyószámla hitel

161 felhasználása nem mutatható ki az I. negyedévben, mert kimutatható. Az egy másik kérdés, hogy miközben dömpingszerűen befutnak az első helyi iparűzési adó befizetések, aktuálisan van, vagy nincs, de az I. negyedév folyamán kimutatható volt természetesen a folyószámla hitel. A példamutatás a városvezetés legfontosabb tulajdonsága. A mai napon nem kell ecsetelni, milyen előterjesztéseket tárgyalt a közgyűlés. Igazán az lett volna szerencsés, ha ez az anyag nem kerül a testület elé. Szerencsétlen dolognak tartják, hogy ilyen költségvetési helyzetben - akkor, amikor a polgármester úr meglehetős magabiztossággal mond ítéletet intézményvezetők hozzáállása, intézmények teljesítése felett - a közgyűlés a polgármester úr jutalmazását tárgyalja. Ezt minimum a jegyzőkönyv számára fontos volt elmondania. Ismételten bejelenti, nem támogatják a határozati javaslatban foglaltakat. Meixner András: ami itt elhangzott, politikailag tendenciózus bejelentés volt. Természetes, hogy a Fidesz nem támogatja Pécs város szocialista párti polgármesterének jutalmazását. Annak ellenére nem, hogy az a jutalmazási rendelet, ami mindezt szabályozza, az még az előző ciklusban dr. Páva Zsolt volt polgármester vezetése alatt született konszenzussal. Az akkori polgármesterre tehát ugyanezek a szabályok vonatkoztak, mint ami most dr. Toller László polgármester úrra. Megnézték, országos viszonylatban a Fidesz vezette városok - sokkal nehezebb körülmények között lévő városok sem tagadták polgármestereiktől a béren felüli juttatást. Miután Pécs város költségvetési helyzete a nehézségek ellenére is stabil, az önkormányzati rendeletben leírtak alapján jogilag és erkölcsileg is lehetséges Toller László jutalmazása. Szirmai Csaba: amikor Pécs városnak Fideszes polgármestere volt, az MSZP frakció soha nem helyezkedett arra az álláspontra, hogy ellenzéki voltánál fogva megkifogásolja a polgármester jutalmát. Tudni kell, hogy dr. Páva Zsolt teljes fizetésért volt polgármestere a városnak, dr. Toller László 50 %-os fizetésért. Az abszolút tárgyi tévedés, hogy a költségvetés egyensúlyának megtartása, egy adott egyensúlytalanságból egyensúlyt teremteni, az nem plusz feladat. Dr. Deák Péter: csatlakozik Körömi Attila hozzászólásához. Valóban, személy szerint is, és politikai állásfoglalás szempontjából is elvi kérdésnek tartja, hogy aki a munkáját elvégzi, kapja meg azt az illő tiszteletdíjat, juttatást, ami a munkáért jár. Ezért a munkáért más jogcímen pénzt ne vegyen fel. Az előterjesztés szinte minden egyes sorában van olyan állítás, amivel vitatkozni lehet. Az, hogy folyószámla hitel felhasználás nem volt kimutatható, ez nem így van, mert igen is kimutatható volt, különösen a harmadik hónapban 100 milliós nagyságrenddel, majd amikor bejöttek a helyi iparűzési adók, akkor ez újra pozitív mérleg lett. Valóban a polgármester feladatai közé tartozik a költségvetés benyújtása, beterjesztése, elfogadtatása, annak a politikai konszenzusnak a megteremtése, ami egy költségvetéshez kell. Jól tudják, ha ez határidőre nem történik meg, akkor az elsők között van a polgármester, akinek útilaput kötnek a talpa alá. Pontosan

162 az 1999. évi zárszámadás elfogadásakor láthatták azt a tendenciát, hogy szemben az előző évi negatív pénzmaradvánnyal, valamivel több, mint 600 M Ft-ról ez az összeg mára megközelítette a 800 M Ft-ot. Emlékezteti koalíciós képviselő társait, hogy a 2000. évi a költségvetést, amit benyújtottak és elfogadtak, csak úgy tudták megtenni, hogy egy pozitív 400 M Ft-os pénzmaradvánnyal számoltak. Ezzel szemben van egy negatív 795 M Ft. Gyakorlatilag azzal, hogy a mai napon az 1999-es év zárszámadását elfogadták, mintegy elismerték azt is, hogy amikor beterjesztették a 2000. évi költségvetést, akkor a pénzmaradványra vonatkozó rész nem állta meg a helyét. Nem óhajt durvább kifejezést használni. Ez igen, valóban politikai kérdés, felfogásbeli kérdés, egy bizonyos értékrend kérdése, hogy egyáltalán veszi-e magának a bátorságot ahhoz, hogy egy bizonyos elvégzett munkáért két jogcímen pénzt vegyen fel. Annak, hogy polgármester úr az illetményének 50 %-át kapja meg, törvényi oka van, mivel parlamenti képviselőként megkapja a maga járandóságát. A hatályban lévő törvények szerint ilyenkor csak 50 %-ot vehet fel polgármesteri illetményként. Ezen nem megütközni, felháborodni kell, hanem inkább elgondolkodni, különösen egy szociálisan érzékeny pártnak, hogy milyen üzenete van ennek a városban akkor, amikor idén is munkahelyek százai fognak megszűnni, pontosan pénzhiány és átszervezés címén. Dr. Ujvári Jenő: nem hiszi, hogy ez összefügg azzal, amit hallottak most. Nagy Csaba: Meixner András és Szirmai Csaba képviselő uraknak címzi felszólalását. Erkölcsi állapotról, illetve nagyvonalúságról beszéltek bizonyos szavazások esetén. A Fidesz Magyar Polgári Párt tagjaként képviselő társával Körömi Attilával nem szavazták meg azt a rendeletet, ami lehetővé teszi ezeket a céljuttatásokat, jutalmazásokat. Talán ez kettőjük erkölcsi és elvi hozzáállását jelzi, hogy még a saját pártjuk által delegált polgármesterrel szemben is meg tudták ezt lépni. Ha erkölcsről és nagyvonalúságról beszélnek, akkor talán az elvekről is kellene szólni. Hoffbauer József: méltánytalannak tartja azt a vitát, ami most itt folyik. Úgy gondolja, az a megközelítés, amit Deák Péter képviselőtársa elmondott, csúsztatásokkal, tendenciózus megjegyzésekkel volt tele. Konkrétumról lehet beszélni, ha párbeszédet folytatnak. Elhangzott, hogy igen is volt 100 M Ft körüli folyószámla felhasználás. Ez a rendelkezésre álló keretnek kemény egytizede. Képviselő úr százmilliós nagyságrendről beszélt, de nem ez a lényeg, hanem az a megközelítés, amelyet képviselő úrék már többször elmondtak, hogy ez a költségvetés katasztrofális helyzetben van. Ez egyáltalán nincs így, igen is, nyugodtan ki lehet mondani, egyensúlyban van a város költségvetése, jelen pillanatban 500 M Ft körüli pénzkészlete van a városnak. Gazdasági vezetőként dolgozik, és ha neki ennyi pénze lenne, vagy ehhez a nagyságrendhez megfelelő pénze lenne a vállalatának, sokkal nyugodtabb lenne. Kéri az ellenzéki képviselőktől, gondolják meg azokat a szavakat, amelyeket elmondanak itt, és azokat az eredményeket, amelyek megtörténtek, fogadják el, mint ahogy ők is elfogadják mindig az ellenzék által jogosan felvetett kérdéseket.

163

Dr. Ujvári Jenő: Hoffbauer József képviselő úr valamennyi szavával egyet lehet érteni. El kellene választani önmagukban is azt, hogy miket beszélnek, és ezt nem mint levezető elnök, hanem mint képviselő mondja. Dr. Tóbiás János: nem gondolta volna, hogy ehhez a napirendi ponthoz hozzá fog szólni. Amikor elolvasta az előterjesztést, szó nélkül odaírta, “Tessék célba juttatni.” A széljegyzetei magánhasználatra vonatkozó dolgok. Kéri, ne mondják azt, hogy nem dolgozik rengeteget a polgármester úr. Van, amikor vitába száll vele, van, ami nem tetszik, azt meg fogja mondani, és nem is fog meghátrálni, de az, hogy sokat dolgozik, megállja a helyét az Országgyűlésben, és a városért próbál dolgozni, ez igaz. Más sínen, mint a itt a jobb oldali pártok, de azt el lehet hinni, hogy a városért akar tenni, és nincs is más gondolata. Egyszerűen nem érti, egy ilyen előterjesztés hogy kerül odáig, hogy gondolkodni kell, megszavazza-e vagy sem. Jelzi, meg fogja szavazni, és főleg azért szólt hozzá, ne hogy társai nagyot csalódjanak benne, amikor lehívják a készülékből, ki, hogyan szavazott. Ez volt a legkorrektebb megoldás, előre megmondta a szavazatát. Körömi Attila: ha valaki jól figyelte a vitát, akkor kiderül, hogy véleményt, és álláspontot mondtak, amihez tartják magukat hosszú évek óta, ezért vissza kell utasítani Hoffbauer József képviselő úr hozzászólásának azt a fajta üzenetét, miszerint ehhez nem lenne joguk. Természetesen joguk van hozzá, még pedig azon oknál fogva, hogy ez egy közgyűlési előterjesztés, ami azt jelenti, erről a képviselők elmondhatják álláspontjukat. Nem kötelező, de az előterjesztésről megtehetik ezt, 1990. óta ez így működik ebben a városban is. Meixner András képviselő úrnak mondaná, - és felvethetne egy banális példát “Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” – Karcag, Szombathely, Nyíregyháza, Győr képviselő-testületei által hozott polgármesteri jutalmazások tekintetében nem vállalja a felelősséget, mert pécsi képviselő, a Pécsi Önkormányzat, a Pécsi Közgyűlés elé előterjesztett előterjesztésekről tud véleményt alkotni, és nem óhajt beleavatkozni más városok képviselő-testületeinek ügyeibe. Döntsék el ők, mit csinálnak, vállalják a helyi közösség előtt a felelősséget. Nem is tudja megítélni, mennyire alappal vagy a nélkül terjesztenek elő hasonló előterjesztéseket, de nem is érdekli, mert nem az ő ügye. Az önkormányzat arról szól, hogy azt az ügyeket tárgyalja, amelyek szigorúan arra a településre vonatkoznak. Nagy Csaba által elmondottakra szeretne ráerősíteni, hogy nem támogatták azt a rendeletet, azt a fajta jutalmazást, amelyet valamiféle politikai kezdeményezés előzött meg az előző ciklusban. A folyószámla hitel 700 M Ft körül volt március hónapban. Az, hogy egy városnak mekkora a pénzkészlete, ki tudja megítélni, hogy egy 20 Mrd Ft-os költségvetéssel rendelkező városnak mikor jó vagy mikor stabil a likviditása. Éppen az iparűzési adó befizetések után van 300 M Ft a bankszámláján, és két hónap múlva már más az összeg, vagy egy hónappal ezelőtt is más volt.

164 Csak annyit mondtak, nem tartják helyesnek a város ilyen fajta pénzügyi helyzetében, nem tartják példamutatónak és példaadónak, hogy a közgyűlés jutalmat szavaz a polgármesternek. Hogy még világosabbá tegye álláspontjukat elmondja, azért nem helyes, ha egy politikai, több párti választott testület jutalmat szavaz meg a polgármesternek, mert máris lehet olvasni a 2002-es választási plakátokon, hogy olyan jól dolgozott a polgármester úr, hogy még az ellenzék is megjutalmazta. Nem ez az oka ellenkezésüknek. Egy politikai testület nem jutalmaz. Azért nem, mert nem feladata, nem ez a dolga. Ez egy pótcselekvés, ami miatt valakiknek a bérét meg akarják növelni. A parlament most tárgyalja a polgármesterek tiszteletdíjáról szóló törvényt, mely jelentősen emelkedni fog. Némi türelmet kellene tanúsítani, és 2001. január 1-től ez a kérdés is rendeződik. Addig pedig mindenki annak tudatában vállalta a választáson való indulást parlamenti képviselőként és helyi képviselőként, polgármesterként, hogy tudta körülbelül, mi az a tiszteletdíj, amire számíthat ezért a munkáért. Ez némi alázatot is követel nyilván mindannyiuktól, de elsősorban a példamutatáson van a hangsúly, és semmi máson. Galbáts András: frakciója nevében kifejti: rosszul érzik magukat, röviden szólva: nagyon méltatlan az, ami itt folyik. Megszavazták dr. Páva Zsoltnak a jövedelem-kiegészítését, mert ez nem jutalom, és most is megteszik ezt, mert úgy érzik, hogy helyes. Kerényi János: Hoffbauer József képviselő úr nem mondta, hogy nincs joga nyilatkozni annak a képviselőnek, aki Galbáts András képviselő úr előtt nyilatkozott. Már csak azért sem mondhatta ezt, mivel hogy Galbáts András képviselő úr előtt nyilatkozó képviselő a jegyzőkönyv számára nyilatkozott, az ő szavait idézné - és nem a közgyűlés számára. Dr. Benkovicsné dr. Benkő K. Klára: az előző ciklusokban nem tevékenykedett a közgyűlésben, hogy akkor mi történt, nem ítélheti meg. Azt olvassa az előterjesztésben, hogy egy 1993. évi 7. sz. Ör. rendeletben megfogalmazott járandóságról van szó. Ha járandóság, akkor nem tudja, mi lehet az ellenvetés. A költségvetés egyensúlyi helyzete az I. negyedévben megvalósult? Ha megvalósult, mit prognosztizálnak a következőkre, azt nem tudja. Valóban, nehéz helyzetben van a város, tudják, milyen nehézségek árán kerülnek kifizetésre a szociális juttatások, de ez most törvényi előírás vagy sem, ebben kéri a segítséget. Erkölcsi megítélését nehezíti, hogy úgy érzi, mintha már másról beszélnének. Kablár János: reményét fejti ki, hogy az említett és már készülő törvény megoldja ezt a kérdést, és lezárulnak Pécs Város Közgyűléséhez méltatlan viták, és mindegyikük megelégedésére törvényben szabályozzák a polgármesterek juttatásait. Dr. Ujvári Jenő: további hozzászólás hiányában szavazást kér a határozati javaslatban foglaltakról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 27 igen, 1 nem szavazattal, 6 tartózkodás mellett elfogadta a határozati javaslatot.

165

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 179/2000. (04.27.) sz. határozata Dr. Toller László polgármester részére kifizetendő I. n. évi céljuttatásról A Közgyűlés a Jogi- Igazgatási és Ügyrendi Bizottság véleményét elfogadja, s egyetért az I. n. évi céljuttatás Dr. Toller László polgármester részére történő kifizetésével. A Közgyűlés utasítja a jegyzőt, hogy gondoskodjon a céljuttatás kifizetéséről. Határidő: azonnal Felelős: dr. Papp Judit jegyző Kapják:

27.)

dr. Papp Judit jegyző, Kablár János bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta főosztályvezető, Walter Terényi Mária csoportvezető

A Pécs, Ferencesek u. 42.I. em. 10. sz. alatti ingatlan elővásárlási jogáról való lemondás Előterjesztő: Bókay Endre bizottsági elnök

Dr. Ujvári Jenő: kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 31 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 180/2000. (04.27.) sz. határozata a Pécs, Ferencesek u. 42. sz. alatti ingatlan elővásárlási jogáról való lemondásról A Közgyűlés a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság előterjesztését megtárgyalta.

166 A Pécs, Ferencesek u. 42. I. 10. sz. alatti 18441/A/10 hrsz-ú műemléki védettségű ingatlan vonatkozásában Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatát megillető elővásárlási jogáról lemond. A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert a tulajdonosi nyilatkozat aláírására. Határidő: Felelős: Kapják:

2000. május 15. dr. Toller László polgármester, Jeszták Lajos főosztályvezető, dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető Dr. Toller László polgármester, Bókay Endre bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető

Dr. Ujvári Jenő alpolgármester visszaadja az ülés vezetését dr. Toller Lászlónak. 28.)

Nagymeszes szerződés

dűlői

út

folytatásával

kapcsolatos

adásvételi

Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök Dr. Toller László: kiegészítés, hozzászólás nem lévén, a testület döntését kéri az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 29 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 181/2000. (04.27.) sz. határozata a Nagymeszes Dűlői út folytatásával kapcsolatos ingatlan adásvételi és csereszerződések jóváhagyásáról 1.) A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a Rigóder RRT-ben kijelölt 38751 hrsz-ú közút továbbépítése érdekében Richter János és nejével, Hoffmann Menyhért és nejével az Önkormányzat ingatlancseréket hajtson végre, Kira Róbert és nejétől pedig 500.000.-Ft-ért az Önkormányzat vásároljon meg 148 m2 területet, az előterjesztéshez mellékelt adásvételi és csereszerződésekben megjelölt tartalommal. Az adásvétel forrása a 2000. évi költségvetési rendeletnek megfelelően a "városgazdálkodási keret". Határidő: azonnal Felelős: dr.Toller László polgármester

167

2.) A Közgyűlés felkéri a Városfejlesztési Főosztályt, hogy a területrendezést a Bóly Város Polgármesteri Hivatal 1148/99 számú határozatának megfelelően hajtsa végre. Határidő: 2000. május 30. Felelős: Jeszták Lajos főosztályvezető 3.) A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy az Önkormányzat nevében az előterjesztés mellékletét képező szerződéseket kösse meg és a Városfejlesztési Főosztály útján nyújtsa be a Városi Földhivatalhoz.

29.)

Határidő: Felelős:

2000. május 30. dr.Toller László polgármester

Kapják:

Dr. Toller László polgármester, Hódosi Vera, Gonda Tibor bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető

Dr. Farkas Károly meghosszabbítása

garázsbérleti

szerződésének

Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem hangzott el, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a testület 25 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 182/2000. (04.27.) sz. határozata Dr. Farkas Károly meghosszabbításáról

garázsbérleti

szerződésének

A Közgyűlés a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság előterjesztését megtárgyalta. Hozzájárul ahhoz, hogy dr. Farkas Károly Pécs, Ferencesek u. 8. sz. alatti lakos részére a Pécs, Janus P. u. 6. sz. alatti önkormányzati tulajdonú garázshelyiség bérleti szerződése 2000. december 31-ig meghosszabbításra kerüljön, 2667.-Ft+ÁFA/hó bérleti díj megfizetésének kötelezettségével.

168 A Közgyűlés felkéri a Lakásfejlesztési és Ingatlanhasznosítási Csoportot, hogy dr. Farkas Károllyal a bérleti szerződést kösse meg. Határidő: Felelős: Kapják:

30.)

2000. május 15. ill. 2000. december 31. Jeszták Lajos főosztályvezető, dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető Dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető, dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető

Telekhatár és tulajdonjog rendezés a Déli Autóbusz Decentrum területén Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök

Dr. Toller László: kiegészítés, hozzászólás nem lévén, a testület döntését kéri. Megállapítja, hogy a közgyűlés 27 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztésben és a határozati javaslatban foglaltakat. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 183/2000. (04.27.) sz. határozata a Déli Autóbusz Decentrum kialakítása kapcsán telekhatár és tulajdonjog rendezéséről Közgyűlés megtárgyalta a Városfejlesztési Főosztály előterjesztését, és jóváhagyja a PT Rt. által kezdeményezett ingatlancserét az alábbiak szerint: Pécs M. J. Város Önkormányzata a 23913/82 hrsz. beépítetlen ingatlan tulajdonát képező 2365/4462 részéből 2198/4462 részt a PT Rt. tulajdonába ad. Az átadást ÁFA fizetési kötelezettség nem terheli. A PT Rt. pedig az önkormányzat tulajdonába adja az RRT szerinti telekalakítással a 23913/89 hrsz-ú ingatlanból leválasztott 5927 m2 nagyságú ingatlanrészt. Az átadást ÁFA fizetési kötelezettség nem terheli.

169

A telekalakítás elkészítésének költségei a PT Rt-t terhelik. A Városfejlesztési Főosztályt felkéri, hogy a telekalakítási vázrajzok elkészülte után, a csereszerződés elkészítéséről gondoskodjék. Felhatalmazza a polgármestert a PT. Rt. és az Önkormányzat közötti szerződés aláírására.

31.)

Határidő: Felelős:

2000. május 25. Jeszták Lajos főosztá lyvezető

Kapják:

Dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető, Kóczián Lőrinc ügyvezető igazgató

Pécs, Légszeszgyár u. 10. sz. romos önkormányzati ingatlanrész értékesítése Előterjesztő: Jeszták Lajos főosztályvezető

Bókay Endre: az előterjesztésben nem szerepel, de mivel önkormányzati lakások értékesítéséről van szó, ezért a befolyó összeg a Lakás Alapba kerül. Kéri, hogy ez kiegészítésként kerüljön be a határozati javaslatba. Dr. Toller László: a befolyt összegnek a Lakás Alap bevételét kell gazdagítania. Félő, hogy duzzad a Lakás Alap, és közben nem fogják elkölteni, ha ilyen tempóban folytatják csak a lakásépítést. Sík László Lajos: a tulajdonjog rendezése mellett nem történik meg határidőre az épületszerkezetek, illetve a közterületen lévő támok elhelyezése, elbontása. Javaslata, az adásvételi szerződésben a 7.) pont után történjen egy újabb pont beszúrása, amely a következők szerint szól: “A vevő és a haszonélvező vállalják, az épületrész felújítási munkáit a szerződés aláírásától számított egy éven belül elvégzik, úgy, hogy a jelenleg közterületen lévő tartó, illetve támrendszert megszünteti, a közterület egyéb építését szolgáló anyagától, eszközöktől, törmeléktől mentesíti.” Jelzi, előzetesen egyeztetett a Városfejlesztési Főosztállyal. Jeszták Lajos: valóban egyeztetek képviselő úrral, és a szerződést ennek megfelelően már módosították. Kéri, a módosító indítványt beépíteni az előterjesztés mellékletét képező szerződésbe. Dr. Toller László: úgy gondolja, Bókay Endre képviselő úr javaslatára nem kell külön határozatot hozni, mert lakásértékesítéssel kapcsolatos bevétel amúgy is Lakás Alapot növeli. Ettől eltérő esetben kellene határozatot hozni, hogyha nem ott kerül felhasználásra az összeg.

170 Sík László Lajos képviselő úr kérését pedig az előterjesztő támogatja, természetesen a közgyűlésnek kell dönteni arról, hogy ezzel a kiegészítéssel együtt elfogadja-e az előterjesztést. Ezt követően a testület döntését kéri. Megállapítja, hogy a közgyűlés 23 ige szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta a szerződést módosított formájában, és a határozati javaslatot eredeti formájában támogatja. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 184/2000. (04.27.) sz. határozata Pécs, Légszeszgyár u. 10. sz. alatti romos ingatlan önkormányzati hányadának értékesítéséről A Közgyűlés megtárgyalta.

a

Városfejlesztési

Főosztály

előterjesztését

A pécsi 19063. hrsz-ú Légszeszgyár u. 10. szám alatti lakóingatlan 128/256-od részének értékesítését jóváhagyja Petrovicsné Nagy Edit pécsi lakos részére 5.000.000.- Ft vételáron. A vételár megfizetése egy összegben történik. Felhatalmazza dr Toller László polgármestert az adásvételi szerződés aláírására. Felkéri a Városfejlesztési Főosztályt a szükséges intézkedések megtételére.

32.)

Határidő: Felelős:

azonnal Jeszták Lajos főosztályvezető

Kapják:

Dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető

Pécs, Mátyás király u. 22. sz. ingatlan udvari, romos lakásainak értékesítése Előterjesztő: Jeszták Lajos főosztályvezető

Bókay Endre: jelzi, ez az összeg a Lakás Alap bevételeit fogja növelni. Ígéretet tesznek, hogy igen rövid idő alatt el tudják költeni.

171 Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésben és a határozati javaslatban foglaltakról. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 24 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 185/2000. (04.27.) sz. határozata Pécs, Mátyás k. u. 22. sz. ingatlan udvari, romos lakásainak értékesítéséről

A Közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló Pécs, Mátyás k. u. 22. sz-ú 18.630/A/2., 18.631/A/3., valamint a 18.630/A/4. hrsz-ú társasházi albetétben felvett romos, lakhatatlanná nyilvánított, de a tulajdoni lapon öröklakásként nyilvántartott ingatlanokat Mátrabérci Zsolt Pécs, Móré F. u. 2/c. szám alatti lakos részére 3.020.000.-Ft-os vételáron értékesíti. A Közgyűlés az előterjesztéshez szerződéstervezet aláírására Pécs felhatalmazza.

mellékelt adás-vételi város Polgármesterét

Utasítja az előterjesztő Főosztályt, hogy a tulajdonjogban bekövetkezett változás átvezetéséhez szükséges intézkedéseket tegye meg.

33.)

Határidő: Felelős:

azonnal Jeszták Lajos főosztályvezető

Kapják:

Dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető

Katics András pécsi lakos gázvezeték szolgalmi jog alapítási kérelme Előterjesztő: Jeszták Lajos főosztályvezető

Dr. Toller László: kiegészítés, észrevétel nem volt, a testület döntését kéri az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 22 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot.

172

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 186/2000. (04.27.) sz. határozata Pécs, Koller u. 5/2. sz. ingatlanhoz szolgalmi jog alapításáról A Közgyűlés megtárgyalta a Városfejlesztési Főosztály Pécs, Koller u. 5/2. sz. ingatlan közműellátásához szükséges 16628/2. és 16627/6. hrsz-ú ingatlanra alapítandó vezeték szolgalmi jog tárgyában benyújtott előterjesztését és az előterjesztéshez mellékelt helyszínrajzon jelölt nyomvonalú gázvezeték szolgalmi jog alapításához hozzájárul. A Közgyűlés a megállapodás aláírására Pécs város polgármesterét felhatalmazza.

34.)

Határidő: Felelős:

a közgyűlési döntést követő 30 napon belül Jeszták Lajos főosztályvezető

Kapják:

Dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető

Dr. Fekete Sándor pécsi lakos telek-kiegészítés vételi kérelme Előterjesztő: Jeszták Lajos főosztályvezető

Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem érkezett, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 25 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztésben és a határozati javaslatban foglaltakat. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 187/2000. (04.27.) sz. határozata dr. Fekete Sándor pécsi lakos telek-kiegészítés vételi kérelméről A Közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy az Önkormányzat tulajdonában álló 40164/25. hrsz-ú közterületből 26 m2 nagyságú földrészletet 65.000.- Ft-os vételáron, telek-kiegészítés címén megvásárolhassák, és azt a 40179. hrsz-ú ingatlanukhoz dr. Fekete Sándor és neje Pécs, Rippl Rónai u. 19. szám alatti lakosok hozzácsatolhassák. A Közgyűlés a vétel tárgyát képező ingatlanrész közterület jellegét ezennel megszünteti.

173

A Közgyűlés az adás-vételi szerződés aláírására Pécs Megyei Jogú Város Polgármesterét felhatalmazza.

35.)

Határidő: Felelős:

a közgyűlési döntést követő 6 hónapon belül Jeszták Lajos főosztályvezető

Kapják:

Dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor bizottsági elnök, Jeszták lajos főosztályvezető

Szent Borbála út melletti telekhatár rendezés Előterjesztő: Jeszták Lajos főosztályvezető

Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésben és a határozati javaslatban foglaltakról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 26 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 188/2000. (04.27.) sz. határozata Szent Borbála út melletti telekhatár-rendezéséről

A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a Városi Vagyonkezelő Kft. a tulajdonában álló 41733/5 hrsz-ú területből 268 m2, illetve a 41733/10 hrsz-ú területből 38 m2 nagyságú területrészt ingyenesen átadjon az Önkormányzatnak. Továbbá a Közgyűlés egyetért azzal, hogy a területrészek a forgalomképtelen törzsvagyonba kerüljenek besorolásra.

36.)

Határidő: Felelős:

2000. május 15. Jeszták Lajos főosztályvezető

Kapják:

Dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor, Hódosi Vera bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető, Zubán Ilona ügyvezető igazgató

Szabó István úti 36320/2. hrsz-ú ingatlan értékesítése

174 Előterjesztő: Jeszták Lajos főosztályvezető Dr. Toller László: kiegészítés, hozzászólás nem volt, szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 27 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztésben és a határozati javaslatban foglaltakat. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 189/2000. (04.27.) sz. határozata Szabó István úti 36320/2. hrsz-ú ingatlan értékesítéséről A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a 36320/2 hrsz-ú közút a Szászvár Nagyközség Önkormányzat Jegyzője által 166/2000. számon kiadott elvi telekalakítási engedélynek megfelelően legyen felosztva. Továbbá a Közgyűlés egyetért azzal, hogy az értékesítésre kerülő területrész kivonásra kerüljön a forgalomképtelen törzsvagyonból. A Közgyűlés egyetért azzal, hogy az értékesítendő területrész 1000.-Ft/m2 áron legyen értékesítve az INVEST ORIGO Holding kft. részére. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert az adásvételi szerződés aláírására azzal a feltétellel, ha a vevő megszerzi a közút megszüntetésének engedélyét a Közlekedési Felügyelettől.

37.)

Határidő: Felelős:

2000. május 20. Jeszták Lajos főosztályvezető

Kapják:

Dr. Toller László polgármester, Kukai András, Gonda Tibor bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető

Megállapodás a PANTEL Rt-vel Előterjesztő: Jeszták Lajos főosztályvezető

Czukor Antal: észrevétele, az útburkolat helyreállításának feltételeit nem látja az előterjesztésben. Megkérdezi, milyen garancia lesz erre? Jeszták Lajos: a megállapodás tartalmazza, hogy előírások szerint kell az útburkolatot helyreállítani. Annyi mulasztás van az előterjesztésben, hogy ez már meg is történt.

175

Dr. Toller László: a Közüzemi Rt. hatáskörébe tartozó dolog maga a konkrét munkálat, a másik a pozitív hozadék, hogy egy vezeték vezetésére alkalmas PVC csövet helyeztek el a saját vezetékük mellett önkormányzati hasznosításra. Ez teszi lehetővé az üvegszálas hasznosítást Pécsett, így az országban a város harmadik a létesítés tekintetében eddig. További észrevétel, kérdés nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a testület 25 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztésben és a határozati javaslatban foglaltakat. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 190/2000. (04.27.) sz. határozata a PanTel Rt. Távközlési megállapodásról

hálózatfejlesztésével

kapcsolatos

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a Városfejlesztési Főosztály előterjesztésére megtárgyalta a PanTel Rt-vel kötendő megállapodást. Az előterjesztéshez mellékelt megállapodást jóváhagyja és felhatalmazza a polgármestert annak aláírására.

38.)

Határidő: Felelős:

2000. április 30. Dr. Toller László polgármester

Kapják:

Dr. Toller László polgármester, Papp Béla alpolgármester, Gonda Tibor, Kukai András bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető

Ingatlancsere a Városi Vagyonkezelő Kft-vel a Sopianae tömbben Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Dr. Toller László: kiegészítés, hozzászólás nem lévén, döntést kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a testület 25 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének

176 191/2000. (04.27.) sz. határozata Ingatlancseréről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat és a Városi Vagyonkezelő Kft. között a Sopianae tömbben A Közgyűlés megtárgyalta dr.Toller László polgármester előterjesztését a Sopianae tömbben lévő ingatlanok cseréjéről. 1.) A Közgyűlés egyetért azzal, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a Városi Vagyonkezelő Kft. tulajdonába adja az alábbi ingatlanokat csere jogcímén, hrsz 22174/39 22174/45

terület m2 5566 5927

cím Málom-hegyi u. Fagyöngy u.

a Városi Vagyonkezelő Kft. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonába adja az alábbi ingatlanokat csere jogcímén: hrsz 18957/3/A/1 18957/3/A/2 18957/3/A/4 18957/3/A/6 18955 18959 18960 18961

megnevezés

terület (m2) iroda 2.198,78 egyéb helyiség (trafóház) 500.60 raktár (lebontva) 82,00 műhely (lebontva) 1237,60 egyéb épület (lebontva) 2.961,00 lakóház, ud.épület (lebontva) 503,00 beépítetlen terület 1.573,00 beépítetlen terület 1.427,00

2.) A Közgyűlés tudomásul veszi, hogy a csere során tulajdonba adott ingatlanok bruttó vételára azonos - 50.481.837 Ft. - , ezért vételár különbözet megfizetésére nem kerül sor. 3.) A Közgyűlés tudomással bír arról, hogy a Városi Vagyonkezelő Kft. az általa meghirdetett pályázatot eredményesnek nyilvánította és ennek alapján ajánlati kötöttség terheli az ECE Kft. felé, amely kötelezettség az Önkormányzatot, mint ingatlan tulajdonost is terheli. 4.) A Közgyűlés felhatalamazza dr.Toller László polgármestert a csereszerződés aláírására. Határidő: Felelős:

2000.május 10. Dr.Toller László polgármester

177 Kapják:

39.)

Dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, Zubán Ilona ügyvezető igazgató

Mecsekoldal átmeneti vízellátása (palackos víz) Előterjesztő: Kukai András bizottsági elnök

Dr. Toller László: kérdés, észrevétel hiányában szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 27 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az előterjesztésben és a határozati javaslatban foglaltakat. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 192/2000. (04.27.) sz. határozata Mecsekoldal átmeneti vízellátásáról (palackos víz) 1. A Közgyűlés az előterjesztésben foglaltakkal egyetértve, a MEDAQUA Kft. ajánlatát, mint legkedvezőbbet (ár, szállítás, terítés) elfogadja. 2.

A Közgyűlés a szerződés tervezetet elfogadja, és felhatalmazza a polgármestert a végleges szerződés aláírására.

Határidő: azonnal Felelős: Dr. Toller László polgármester 3.

A Közgyűlés felkéri a Városfejlesztési Főosztályt, hogy, a Belügyminisztériumhoz a költségekre a TÁKISZ-on keresztül az önkormányzat támogatási igényét nyújtsa be.

Határidő: 2000. november 15. Felelős: Jeszták Lajos főosztályvezető Kapják:

40.)

Dr. Toller László polgármester, Kerényi János alpolgármester, Kukai András, Soó László bizottsági elnök, Jeszták Lajos, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Pécs, Ipari Park CORA vízvezeték és szennyvízcsatorna szolgalmi jog

178

Előterjesztő: Kukai András bizottsági elnök Dr. Toller László: kiegészítés, hozzászólás nem lévén, a testület döntését kéri. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 27 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 193/2000. (04.27.) sz. határozata a Pécs, Ipari Park CORA közúti kapcsolatai, vízvezeték, szennyvízcsatorna és nyomóvezeték kiváltásáról A Közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a Pécs, Ipari Park CORA közúti kapcsolatainak kialakításánál szükségessé vált vízvezeték, szennyvízcsatorna és nyomóvezeték kiváltására a Pécsi Vízmű Rt. javára térítésmentesen szolgalmi jog kerüljön bejegyzésre az előterjesztés mellékletét képező vázrajz szerinti önkormányzati tulajdonban lévő területekre. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a szolgalmi jog alapítására vonatkozó szerződést és a szolgalmi jog bejegyzéséhez elkészített változási vázrajzokat aláírja.

41.)

Határidő: Felelős:

azonnal Dr. Toller László polgármester

Kapják:

Dr. Toller László polgármester, Kerényi János alpolgármester, Kukai András, Gonda Tibor bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető

Pécs, Ipari Park 29. tömb szennyvízcsatorna szolgalmi jog

csapadékcsatorna

és

Előterjesztő: Kukai András bizottsági elnök Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem volt, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 26 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot.

179

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 194/2000. (04.27.) sz. határozata a Pécs, Ipari Park 29. tömb csapadék- és szennyvízcsatorna szolgalmi jog bejegyzéséről A Közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a Pécs, Ipari Park 29. tömb előközművesítése kapcsán kiépítésre kerülő csapadék- és szennyvízcsatorna nyomvonalára a Pécsi Vízmű Rt. javára térítésmentesen szolgalmi jog kerüljön bejegyzésre a jelen határozat mellékletét képező vázrajz szerintii önkormányzati tulajdonban lévő területekre. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a szolgalmi jog alapítására vonatkozó szerződést és a szolgalmi jog bejegyzéséhez elkészített változási vázrajzokat aláírja.

42.)

Határidő: Felelős:

azonnal Dr. Toller László polgármester

Kapják:

Dr. Toller László polgármester, Kerényi János alpolgármester, Kukai András, Gonda Tibor bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető

Pécs, Ipari Park vízvezeték szolgalmi jog Előterjesztő: Kukai András bizottsági elnök

Dr. Toller László: kiegészítés, hozzászólás nem lévén, a testület döntését kéri az előterjesztésben és a határozati javaslatban foglaltakról. Dr. Toller László: Megállapítja, hogy a közgyűlés 27 igen szavazattal, ellenszavazat, tartózkodás nélkül az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 195/2000. (04.27.) sz. határozata a

Pécs,

Ipari

Park

29.

tömb

vízvezeték

szolgalmi

jog

180 bejegyzéséről A Közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a Pécs, Ipari Park 29. tömb előközművesítése kapcsán kiépítésre kerülő vízvezeték nyomvonalára a Pécsi Vízmű Rt. javára térítésmentesen szolgalmi jog kerüljön bejegyzésre az előterjesztés mellékletét képező vázrajz szerinti önkormányzati tulajdonban lévő területekre. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a vízvezetéki szolgalmi jog alapítására vonatkozó szerződést és a szolgalmi jog bejegyzéséhez elkészített változási vázrajzokat aláírja.

43.)

Határidő: Felelős:

azonnal Dr. Toller László polgármester

Kapják:

Dr. Toller László polgármester, Kerényi János alpolgármester, Kukai András, Gonda Tibor bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető

Szabolcsfalu 0-1. ütem vízügyi célelőirányzat pályázatának beadása Előterjesztő:

Kukai András bizottsági elnök

Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 27 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 196/2000. (04.27.) sz. határozata a Szabolcsfalu a 0-1. ütem Vízügyi Célelőirányzat pályázatának beadásáról Közgyűlés megtárgyalta az előterjesztést, melynek alapján a következő határozatot hozta. 1./

Szabolcsfalu 0-1. ütem szennyvízelvezetés vízügyi célelőirányzat pályázatot el kell készíteni, melyhez az önkormányzati saját forrásként a Közgyűlés a következő elkötelezettséget vállalja.

181

Szabolcsfalu 0-1. ütem A pályázat beadásához szükséges saját forrás Nem támogatott költségek hitelkamat + társ. Költségei Társulati költségekkel növelt saját forrás

Összesen:

2000.

2001.

2002.

2003.

161.670

10.000

45.501

45.501

60.668

85.000

5.000

24.000

24.000

32.000

246.670

15.000

69.501

69.501

92.668

2./ A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy a pályázati anyagot írja alá.

44.)

Határidő: Felelős:

2000. április 30. Jeszták Lajos és Dr Tolnai Márta főosztályvezető

Kapják:

Papp Béla alpolgármester, Kukai András bizottsági elnök, Jeszták Lajos és Dr Tolnai Márta főosztályvezetők

Keszü – Gyód szennyvízelvezetés vízügyi célelőirányzata Előterjesztő: Kukai András bizottsági elnök

Dr. Toller László: kiegészítés, kérdés, észrevétel javaslat hiányában szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 29 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést és határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 197/2000. (04.27.) sz. határozata a Pécs-Keszü-Gyód kistérségi szennyvízcsatornamű vízügyi célelőirányzat pályázata benyújtásáról Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a Közlekedési Kommunális Bizottság előterjesztését megtárgyalta.

és

Egyetért azzal, hogy a Pécs–Keszű-Gyód kistérségi szennyvízcsatornamű Vízügyi Célelőirányzat pályázata benyújtásra kerüljön.

182 A Közgyűlés saját forrását 2.026 eFt-ot biztosítja, melynek éves ütemezését a 2000. évi költségvetési rendeletében jóváhagyta. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a pályázati dokumentumokat aláírja.

45.)

Határidő: Felelős:

azonnal Dr. Toller László polgármester

Kapják:

Dr. Toller László polgármester, Papp Béla, Kukai András bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető

Kővágószőlős és térsége szennyvízelvezetésével kapcsolatos vízügyi célelőirányzat pályázata Előterjesztő: Kukai András bizottsági elnök

Dr. Toller László: kiegészítés, kérdés, javaslat nem lévén szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 30 igen, egyhangú szavazattal az előterjesztést, illetve a pályáztatást elfogadta.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 198/2000. (04.27.) sz. határozata a Pécs-Kövágószőlős-Kövágótöttös-Bakonya-Boda-Cserkút kistérségi szennyvízcsatornamű vízügyi célelőirányzat pályázata benyújtásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata egyetért azzal, hogy a Pécs-Kövágószőlős-Kövágótöttös-Bakonya-Boda-Cserkút kistérségi szennyvíz-csatornamű Vízügyi Célelőirányzat pályázata benyújtásra kerüljön. A Közgyűlés saját forrását 23.990 eFt-ot biztosítja, melynek éves ütemezését a 2000. évi költségvetési rendeletében jóváhagyta. Felhatalmazza a polgármestert, hogy a pályázati dokumentumokat aláírja. Határidő: Felelős:

azonnal Dr. Toller László polgármester

183 Kapják:

Dr. Toller László polgármester, Papp Béla alpolgármester, Kukai András bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető

Napirend után: Dr. Deák Péter: a jövő hét végén lesz Anyák Napja. Mivel addig már a közgyűlés nem ülésezik, felkéri polgármester urat, hogy erre a nagyon nemes és bensőséges ünnepre megemlékezvén, mint a város első embere, köszöntse tisztelettel azokat az asszonyokat, akik az anyaságot vállalják Pécs városában, és szóljon néhány szót arról, a városnak és a politikának fontos az, hogy vannak még olyan emberek, akik még ebben a nehéz helyzetben is vállalják az anyaságot. Dr. Toller László: megköszöni a képviselő úr figyelemfelhívását. Minden évben országgyűlési képviselőként is meg szokta tenni, most polgármesterként is módjában áll, hogy a sajtóban írásban – hiszen nem mindenki nézi a Városi Televízió adását – ünnepi megemlékezést tegyen a magyar anyákról. Ezt meg fogja tenni, mint eddig is minden évben. Ma jutott tudomásukra, hogy Jakab Ferenc, a város kitüntetettje, a Ciszterci Nagy Lajos Gimnázium volt testnevelő tanára, majd a Pollack Mihály Műszaki Főiskola testnevelési tanszékvezetője elhunyt. Temetése ma volt. Sajnos a hírt későn tudták meg. Valamennyien pécsiek, Feri bácsinak a sporttal kapcsolatos tevékenységét kiválóan ismerik, nagyon sokan voltak tanítványai. Ma a női kosárlabda talán nem is létezne a városban, ha ő nem rakja le az alapjait, és hosszú évekig nem végzi azt a szakmai munkát, amelyre ráépülhetett a Pécsi Vasutas Sportkör kosárlabda múltja és jelene. Kéri a közgyűlés tagjait, hogy Jakab Ferencre egy perces néma felállással emlékezzenek. A testület egy perces néma felállással adózik Jakab Ferenc emlékének. Tóth Mihályné: napirend utáni hozzászólásában tájékoztat arról, hogy április 28-án 17.00 órakor közmeghallgatásra kerül sor, ebben a teremben. Bétaaknán létesítendő használt akkumulátor üzem témakörben. Kéri a megjelenést és a véleménynyilvánítást. Dr. Toller László: további napirend, észrevétel nem lévén a nyilvános ülést 23.45 órakor bezárja azzal, hogy a testület a kamerák leszerelése után zárt ülésen folytatja munkáját.

Kmf.

184 Dr. Toller László polgármester

Dr. Papp Judit jegyző

1. sz. melléklet

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2000 (05.08.) számú rendelete az 1999. évi költségvetés végrehajtásáról Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetését meghatározó 1998. évi XC. törvény, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, és a végrehajtására vonatkozó kormányrendeletek alapján Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének - többször módosított - 7. számú önkormányzati rendeletével megállapított 1999. évi költségvetés végrehajtásáról az alábbi rendeletet alkotja. 1. §. A Közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város 1999. évi költségvetésének bevételi-kiadási főösszegét 20.731.799 e. Ft módosított előirányzattal, a rendelet végrehajtását 20.254.818 e. Ft bevétellel, 19.728.886 e. Ft kiadással, továbbá -479.577 e. Ft felhasználható pénzmaradvánnyal jóváhagyja. 2. §. (1) A Közgyűlés az önkormányzat önállóan és részben önállóan gazdálkodó intézményeinek bevételeit a 4. sz. mellékletben, kiadásait a 5. sz. mellékletben foglaltaknak megfelelően elfogadja és jóváhagyja. (2) A Közgyűlés a Polgármesteri Hivatal bevételeit és kiadásait melléklet szerint fogadja el.

az 6. számú

(3) A Közgyűlés az önkormányzat fejlesztési kiadásait a 7. sz. mellékletben szereplő címenkénti bontásban és főösszegben fogadja el. (4) A Közgyűlés a felújítási kiadások címjegyzékét és főösszegét a 8. sz. mellékleteknek megfelelően fogadja el. 3. §. A Közgyűlés megállapítja, hogy a költségvetési év lezárását követően Pécs Megyei Jogú Város 1999. évi normatív állami hozzájárulás elszámolása a tervezett és a tényleges mutatók alapján a 12. sz. mellékletben részletezett módon megtörtént. Az elszámolás alapján a Közgyűlés tudomásul veszi, hogy a központi költségvetést megillető visszafizetési kötelezettség 72.481 e. Ft. 4. §.

Az önkormányzat 1999. december 31-i állapot szerinti vagyonát az 2. sz. melléklet szerint 27.166.439 e. Ft-ban állapítja meg. 5. §. A Közgyűlés a.) Az önállóan és részben önállóan gazdálkodó intézmények 1999. évi felülvizsgált költségvetési pénzmaradványát és a jutalmazásra fordítható személyi juttatások maradványának összegét a 11. sz. melléklet szerint állapítja meg. b.) A Polgármesteri Hivatal 1999. évi költségvetési pénzmaradványát a 11. sz. mellékletben foglaltaknak megfelelően hagyja jóvá. 6. §. Az önkormányzati intézmények pénzmaradványának felhasználására a Közgyűlés rendelkezései a következők: a.) Az intézményi pénzmaradványokból olyan tartós kötelezettség - beleértve a beruházási ráfordításokat is - nem vállalható, amely a későbbiekben az önkormányzat költségvetési támogatásának emelési igényével járhat. b.) A vállalkozási tevékenység eredményét az intézmény alapító okiratában rögzített alapfeladatokra kell felhasználni. c.) Amennyiben a tárgyévben jutalmazásra fordítható összeggel (személyi juttatásokkal és azok járulékaival) csökkentett pénzmaradvány az elkötelezettségek teljes összegére nem nyújt fedezetet, az intézménynek a pénzmaradványból jutalmazásra fordítható összeg előirányzatát olyan mértékben kell csökkentenie, hogy az elkötelezettségek fedezete biztosítva legyen. 7. §. A Közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város 1999. évi egyszerűsített beszámolóját a 20. sz. melléklet szerinti tartalommal elfogadja és egyetért annak közzétételével. A Közgyűlés utasítja Pécs Megyei Jogú Város Jegyzőjét, hogy a beszámoló közzétételéről gondoskodjon, egyidejűleg a beszámolót küldje meg az Állami Számvevőszék részére. 8. §. A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

dr. Toller László polgármester Záradék: A Közgyűlés 2000. Április 27-i ülésén elfogadta. Kihirdetve: 2000. Május 8.

dr. Papp Judit jegyző

2. sz. melléklet

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 20 / 2000. ( 05. 08. ) számú r e n d e l e t e a Város 2000. évi költségvetéséről szóló 6 / 2000. ( 02. 29.) számú rendelete módosításáról

1. § A 6 / 2000. ( 02. 29. ) számú önkormányzati rendelet 17. § (1) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: "Az intézményi költségvetésekben szereplő személyi juttatások kiadási előirányzata a 8,25 %-os pedagógus és a Piac és Vásárigazgatóság közalkalmazotti béremelés fedezetét, valamint a létszámleépítések hatásait tartalmazza." 2. § A jelen önkormányzati rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

dr. Toller László polgármester

Záradék: megalkotta: a Közgyűlés 2000. április 27-i ülésén. Kihirdetve: 2000. május 8.

dr. Papp Judit jegyző

3. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 21/2000. (04.29.) sz. rendel et e A Pécs, Újhegy városrész szabályozási tervének jóváhagyásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. §. /3/ bek. c.) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja. 1. §. Jóváhagyja a Pécs, Újhegy városrész szabályozási tervét, az 1. sz. mellékletet képező szabályozási terv (Városterv BT. V. 9906 munkaszámú V-2 terv ) és a 2. sz. mellékletet képező szabályozási előírások szerint. 2. §. Az 1994. évi 60. sz. önkormányzati rendelettel elfogadott ÁRT szabályozási terve, Újhegy városrész területegységére a csatolt V-3 sz. tervlap (3. sz. melléklet) szerint kiegészül. 3. §. A jelen önkormányzati rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Toller László polgármester Záradék: Megalkotta a Közgyűlés: 2000. április 27. Kihirdetve: 2000. április 29.

Dr. Papp Judit jegyző

4. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 22/2000. (05.08. ) sz. r endel et e Az Indóház tér és környéke szabályozási tervének jóváhagyásáról, az ÁRT módosításáról. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az 1997. évi LXXVIII. tv. 7.§. /3/ bekezdés c./ pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja : 1.§. Módosítja az 1994. évi 60. számú rendelettel jóváhagyott Általános Rendezési Tervet e rendelet 1. melléklete szerinti rajzi munkarész szerint. 2.§. Jóváhagyja az Indóház tér és környéke szabályozási tervét e rendelet 2. és 3. melléklete szerint ( B és H Régió Bt. V-99/2 jelzőszámú dokumentáció ). 3.§. A rendelet kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Pécs 2. sz. Postahivatal- és üzem részletes rendezési tervének jóváhagyásáról és az ÁRT módosításáról szóló 1996. évi 15.sz. önkormányzati rendelet, valamint az Indóház tér és környéke részletes rendezési tervéről szóló 1997. évi 16. sz. önkormányzati rendelet hatályát veszti.

dr. Toller László sk. polgármester

dr. Papp Judit sk. jegyző

záradék : megalkotta a Közgyűlés : 2000. április 27-i ülésén kihirdetve : 2000. május 8.

5. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 23/2000. (04.29.) sz. rendelete a Havihegyi út - Marx u. - Ady E. u. - 39462 hrsz-ú árok - Zerge u. által határolt területre változtatási tilalom elrendeléséről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a 1997. évi LXXVIII. tv. 21. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja. 1. §. Pécs, a Havihegyi út - Marx u. - Ady E. u. - Zerge u. által határolt területre az 1. sz melléklet szerint változtatási tilalmat rendel el a szabályozási terv jóváhagyásáig. 2. §. A rendelet hatálya nem terjed ki az 1. §-ban megjelölt területen meglévő épületek, építmények - OTÉK 1. sz. mellékletében meghatározott - felújítási és állagmegóvási munkáira. 3.§ A jelen önkormányzati rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

dr. Toller László polgármester

Záradék: Megalkotta a Közgyűlés: 2000. április 27. Kihirdetve: 2000. április 29.

dr. Papp Judit jegyző

6. sz. melléklet

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2 4/2000. (04.29. ) sz. rend el et e a Béke utca - Siklósi út - temető - Nagyárpádi út által határolt terület szabályozási tervének megállapításáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az 1997. évi LXXVIII. tv. 7. §. (3) bekezdés c. pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja. 1. §. Az 1994. évi 60. számú rendelettel jóváhagyott Általános Rendezési Terv 66-os városszerkezeti egysége az 1. sz. mellékelt tervlapnak megfelelően módosul. 2. § A Közgyűlés az ÁRT 66. sz. városszerkezeti egységében a Béke utca Siklósi út - temető - Nagyárpádi út által határolt területre vonatkozó szabályozás tartalmát, az e rendelet mellékletét képező előírások (2. sz. melléklet) és a Pécsépterv Stúdió Kft által készített 209-1999. jelzőszámú szabályozási tervlap (3. sz. melléklet) szerint állapítja meg. 3. §. Jelen önkormányzati rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő, jogerős határozattal még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

dr. Toller László polgármester

Záradék: Megalkotta a Közgyűlés 2000. április 27. Kihirdetve: 2000. április 29.

dr. Papp Judit jegyző

7. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 25/2000.(04.29.)sz. rendelete az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló, módosított 50/1999.(11.25.) számú önkormányzati rendelet módosításáról 1.§ Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló, módosított 50/1999.(11.25.) számú önkormányzati rendelete ( a továbbiakban: Ör.) 1.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "1.§(1) A rendelet hatálya kiterjed a Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra, az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre és a hajléktalanokra, továbbá az Szt. 3.§ (2) bekezdésében meghatározott személyekre." 2.§ Az Ör. 2.§ (1) bekezdés d.)pontja helyébe a következő rendelkezés lép: "2.§ (1) d.) Dönt lakásfenntartási támogatás nyújtásáról." 3.§ Az Ör. 3.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "3.§ (3) A havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző három hónap átlag jövedelméről szóló igazolást, rendszeres gyermekvédelmi támogatásra irányuló kérelem esetén hat hónap átlagjövedelméről szóló igazolást, egyéb esetekben pedig a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap átlagjövedelméről szóló igazolást kell csatolni." 4.§ Az Ör. 6.§ (1) bekezdés b.)pontja helyébe a következő rendelkezés lép: Munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesül... " 6.§ (1) b.) továbbá az is, aki a munkanélküli járadék folyósítását követően újabb munkaviszonyt létesített és annak megszűnése után munkanélküli ellátásra még nem szerzett jogosultságot,

feltéve mindkét esetben, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, és a támogatásra 2000. április 30. napjáig benyújtott kérelme alapján vált jogosulttá." 5.§ Az Ör. 6.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "6.§(2) A munkanélküliek jövedelempótló támogatásának szabályait - e rendelet rendelkezésein túl - a 2000. április 30-án hatályba lévő Szt. 33-37.§ai tartalmazzák." 6.§ Az Ör.8. § (2)-(3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre módosul: " 8.§ (2) Rendszeres szociális segélyre jogosult az a személy, aki a.) 18.életévét betöltötte és aktív korú , továbbá aa.) munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, vagy ab.) vakok személyi járadékában részesül, b.) aktív korú nem foglalkoztatott, feltéve, hogy a megélhetése más módon nem biztosított, és vagyona sem neki, sem családjának nincs. (3) A rendszeres szociális segélyt kérelmező igényjogosult, aktív korú nem foglalkoztatott személy számára legalább 30 munkanap időtartamú foglalkoztatást kell szervezni. A foglalkoztatási kötelezettség közmunka, közhasznú munka vagy a települést érintő közfeladat ellátása céljából szervezett egyéb munka biztosításával teljesíthető. A foglalkoztatás megszervezését az önkormányzat más szerv útján is elvégezheti. (4) Amennyiben az önkormányzat a foglalkoztatás megszervezését más szerv útján biztosítja, erről az önkormányzat a foglalkoztatást megszervező szervvel megállapodást köt." 7.§ Az Ör. 9.§-a helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg új 9/A.§szal egészül ki: " 9.§ Az aktív korú nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének szabályai: (1) Az aktív korú nem foglalkoztatott személy részére megállapítható rendszeres szociális segély megállapításának és folyósításának feltétele a Munkaügyi Központ területileg illetékes kirendeltségével (továbbiakban: munkaügyi kirendeltség) együttműködési kötelezettség vállalása, és teljesítése.

(2) Az (1) bekezdés szerinti együttműködési kötelezettség, az Szt-ben meghatározottakon túl, azt jelenti, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a.) a megállapító határozatban megjelölt időpontban a munkaügyi kirendeltségnél megjelenik, illetve ezt követően a munkaügyi kirendeltség által megjelölt időpontokban megjelenési kötelezettségének eleget tesz, és a munkaügyi kirendeltség által felajánlott és számára megfelelő munkalehetőséget elfogadja. b.) a munkaügyi kirendeltséggel kötött együttműködési megállapodás keretében rendszeresen részt vesz a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó programokban. (3) A (2) bekezdés b.) pontjában hivatkozott program típusai: - egyéni, - csoportos, A típusokon belül a foglalkozás tartalmát, követelményrendszerét a munkaügyi kirendeltség határozza meg. (4) Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni. 9/A.§ Az aktív korú rendszeres szociális segély iránti kérelemhez az e rendelet 3.§ (2)-(4) bekezdéseiben szabályozott mellékleteken kívül a kérelmező csatolni köteles a munkanélküli járadék kimerítéséről szóló igazolást, valamint a munkaügyi kirendeltséggel való együttműködési kötelezettség vállalásáról szóló nyilatkozatot." 8.§ Az Ör.10. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "10. § (2) Lakásfenntartási támogatásra jogosult minden olyan bérlő, albérlő, tulajdonos és haszonélvező, aki az e rendeletben szabályozott jövedelmi, feltételeknek megfelel és lakószoba száma az alábbiak szerint alakul: a.) 1-3 fős háztartás esetén maximum 2 szoba, b.) 4-6 fős háztartás esetén maximum 3 szoba, c.) további együttlakó személy esetén személyenként félszoba. (3) a.) Lakásfenntartási támogatás annak adható, akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeresét, b.) és a lakásfenntartás havi átlagos költségeinek együttes összege a háztartás havi összjövedelmének a 35%-át eléri vagy meghaladja." 9.§

Az Ör.12.§ (6) bekezdése b.)pontja helyébe a következő rendelkezés lép: Ápolási díj nem állapítható meg, illetve meg kell szüntetni az ápolási díj további folyósítását:... "12.§ (6) b.) az Szt. 41.§ (2) bekezdésében foglalt esetben b)a.) akkor, ha a közös háztartásban élők egy főre jutó havi nettó jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot meghaladja, vagy az Szt.4.§ (1) bekezdés b.) pontjában meghatározott olyan vagyonnal rendelkezik az ápoló, és családja, amely nem indokolja a szociális rászorultság alapján biztosítható ápolási díj megállapítását. b)b.) az öregségi nyugdíjra jogosító életkort betöltött személy részére,- az Szt.41.§ (1) bekezdésében foglalt eset kivételével - a feltételek fennállása esetén is csak akkor állapítható meg az ápolási díj, ha a öregségi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idejéből legfeljebb 3 év hiányzik. b)c.) amennyiben a gondozásra szoruló személy otthoni ápolását más nagykorú hozzátartozó biztosítani képes. b)d.) amennyiben az ápolásra szoruló ellátása házigondozás keretében biztosítható." 10.§ Az Ör. 15.§-a következő d.)-e.) ponttal egészül ki: "15.§ d.) közös háztartásban, nyugdíjból vagy nyugdíjszerű ellátásból élők esetén nem éri el az öregségi nyugdíjminimum 150%-át. e.) a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltött egyedül élő személy esetében nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 180%-át." 11.§ Az Ör. 22.§ (1) bekezdése helyébe a következő új rendelkezés lép, és egyidejűleg az (1) bekezdés számozása (2) bekezdésre módosul: "22.§(1) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás e rendeletben nem szabályozott szabályait a Gyvt. 19-20/A.§-ai tartalmazzák." 12.§ Az Ör. 25.§ (3)bekezdés a.)pontja helyébe a következő rendelkezés lép: Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás abban az esetben álllapítható meg, "25. § (3) a.) családban nevelkedő gyermek esetén, ha a szülők, és a velük közös háztartásban élők egy főre jutó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot." 13.§ Az Ör. 28.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "28.§ (1) Temetési segély állapítható meg annak a személynek, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 200%át nem haladja meg."

14.§ Az Ör. 30.§ (2) bekezdés a.)pontja helyébe a következő rendelkezés lép: Szociális rászorultnak kell tekinteni azokat a személyeket, akik az a.) és b.) pontban foglalt együttes feltételeknek megfelelnek: "30.§ (2) a.) azt a családban élő személyt, ahol az egy főre jutó havi nettó jövedelem a sajátjogú öregségi nyugdíjminimum 150%-át, egyedül élő esetén a 180%-át nem haladja meg és nem rendelkezik az Szt. 4.§ (1) bekezdés b.) pontja szerinti vagyonnal." 15.§ (1) Ez a rendelet 2000. május 01. napján lép hatályba, a hatályba lépésével egyidejűleg az Ör. 1.§ (2) bekezdése, valamint a 10. § (13) bekezdés a.)pontja hatályát veszti. (2) E rendelet rendelkezéseit az aktív korúak rendszeres szociális segélyét kérelmezők esetében a 2000. május 1-jét követően benyújtott kérelmekre vonatkozóan kell alkalamzni, egyéb kérelmek vonatkozásában a folyamatban lévő, első fokon el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.

dr. Toller László polgármester

Záradék: Elfogadva: a Közgyűlés 2000.április 27-i ülésén. Kihirdetve: 2000.április 29-én.

dr. Papp Judit jegyző

8. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2000. (05. 08.) számú önkormányzati rendelete a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonával kapcsolatos rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 1993. évi 55. sz. önkormányzati rendelet módosításáról 1. § Az 1993. évi 55. sz. önkormányzati rendelet 13. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: "(1) A Közgyűlés az erre a célra rendelkezésére álló, a törzsvagyonon kívüli vagyon keretei között támogathat vállalkozásokat, munkahelyteremtő beruházásokat valamint a város érdekeit szolgáló oktatási, kulturális és egészségügyi, sport tevékenységet (továbbiakban együtt: vállalkozás)". 2. § Az 1993. évi 55. sz. önkormányzati rendelet 16. § helyébe a következő rendelkezések lépnek: "(1) Ha többszemélyes gazdasági társaságban, közhasznú társaságban lévő önkormányzati tulajdonrész 30 % alatti, úgy a társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) ülésén a tagsági (részvényesi) jogokat a polgármester, illetve az általa megbízott személy gyakorolja. (2) Ha többszemélyes gazdasági társaságban, közhasznú társaságban lévő önkormányzati tulajdonrész legalább 30 %-os, akkor a társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) hatáskörébe tartozó alábbi kérdésekben meghozandó társasági döntést megelőzően, vagy indokolt esetben utólagos jóváhagyással az Önkormányzat Közgyűlése dönt: a.) Korlátolt felelősségű tárasság, közhasznú társaság esetében: - pótbefizetés elrendelése és visszatérítése; - osztalékelőleg fizetésének elhatározása; - üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése; - a tag kizárásának kezdeményezéséről való határozat; - az 1997. évi CXLIV. tv. 47. §-ában foglalt kivétellel az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, valamint, ha az ügyvezető a társasággal munkaviszonyban is áll, a munkáltatói jogok gyakorlása - kivéve az ügyvezetők tekintetében a megválasztáson, visszahíváson díjazás megállapításán felüli egyéb munkáltatói jogok gyakorlása, ügyvezetők alapbérének felülvizsgálata,

részükre jutalom vagy prémium kitűzése és megállapítása -; - a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása - kivéve hatályos szindikátusi szerződés szerint a tulajdonostársak által felügyelő bizottsági tagságra történő jelölés, illetve ilyen tisztségből történő visszahívás kezdeményezésének tudomásulvételét -; - az alapításért felelős tagok, az ügyvezetők és felügyelő bizottsági tagok ellen kártérítési igények érvényesítése - kivéve az ügyvezetők ellen indított perekben a társaság képviseletéről történő gondoskodás; - a társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása; - a társasági szerződés módosítása; - mindazon ügyek, amelyeket törvény vagy a társasági szerződés a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe utal . b.) Részvénytársaság esetében: - az alapító okirat (alapszabály) megállapítása és módosítása; - döntés a részvénytársaság működési formájának megváltoztatásáról; - a részvénytársaság átalakulásának és jogutód nélküli megszüntetésének elhatározása - kivéve hatályos szindikátusi szerződés szerint a tulajdonostársak által felügyelő bizottsági tagságra történő jelölés, illetve ilyen tisztségből történő visszahívás kezdeményezésének tudomásulvétele-; - az 1997. évi CXLIV. törvény 33. §-ában foglalt kivétellel az igazgatóság tagjainak, továbbá a Felügyelő Bizottság tagjainak és a könyvvizsgálónak a megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása; - döntés a részvények típusának átalakításáról; - döntés a nyomdai úton előállított részvény dematerializált részvénnyé történő átalakításáról; - az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása; - döntés átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról; - döntés alaptőke felemeléséről; - döntés alaptőke leszállításáról; - mindazon ügyek, amelyeket törvény vagy az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal. (3) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő egyszemélyes gazdasági társaság, közhasznú társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó (2) bekezdésben felsorolt jogokat az önkormányzat Közgyűlése gyakorolja. (4) A társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozó, a (2)- (3) bekezdésben fel nem sorolt egyéb kérdésekben, beleértve az ott

megjelölt kivételeket is - a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság javaslata ismeretében - a polgármester dönt. (5) Azon gazdasági társaságok, közhasznú társaságok taggyűlésén, vagy közgyűlésén, ahol az önkormányzat többségi tulajdonnal rendelkezik, az önkormányzat képviseletével a polgármester csak alpolgármestert bízhat meg. (6) Ha a társaság legfőbb szerve a (2) bekezdésben meghatározott kérdésekben az önkormányzati Közgyűlés által előzetesen nem tárgyalt kérdésben kíván dönteni, úgy az önkormányzat képviselőjének az érintett napirend elhalasztását kell kezdeményezni, kivéve, ha a társaság legfőbb szerve az utólagos önkormányzati Közgyűlési jóváhagyást a társasági döntés érvényességi feltételeként elfogadja". 3. § Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

dr. Toller László polgármester

Záradék: Megtárgyalta a Közgyűlés: 2000. április 27-i ülésén Kihirdetve: 2000. május 8.

dr. Papp Judit jegyző

9.sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 27./2000 /04.29/számú rendelete az önkormányzati lakások lakbérén ek mértékéről és a lakbér megállapításának feltételéről szóló 9/1998/03.19/ számú és 20/1999/04.20/ számú önkormányzati rendeletekkel módosított 1996. évi 12. sz. önkormányzati rendelet módosításáról 1. § A rendelet 1 számú melléklete helyébe a következő szöveg kerül Havi lakbér kiszámítása: Az egy pont értékre jutó költség (k Ft/év/m2, Ft/hó/m2) számítása az önkormányzati lakásokkal kapcsolatos összes működési költségből (K) és az összes lakás alapterületét figyelembe vevő használati értéket kifejező pont értékből (Pe) történik a következők szerint: Összes költség: K

01-04 hó: 05-12 hó: K=

62.581 eFt/4 hó 136.419 eFt/8 hó 199.000 eFt/12 hó

Összes pontérték: Pe lakások pontérték és alapterület szorzatának összessége Pe = 12.222.921 Egy pontértékre jutó költség:

K k= Pe

01-04 hó: (1999-ben érvényes érték) 62.581.000 k1 = 1,28 Ft/m2/hó 12.222.921

= 5,12

Ft/m2/4 hó,

illetve

05-12 hó: (2000-ben alkalmazandó érték)

136.419.000 k= Ft/m2/hó

= 11,161 Ft/m2/8 hó, illetve 1,395

12.222.921

A lakbér havi mértéke Lb, az at alapterületű és pe pontértékű lakásnál: Lb = 1,395 x at x pe

2.§ E rendelet 2000 május 01. napján lép hatályba és ezen időponttól kell alkalmazni.

Dr. Toller László polgármester

Záradék: Elfogadva a Közgyűlés 2000. április 27-i ülésén Kihirdetve:2000.április 29.

Dr. Papp Judit jegyző

A jegyzőkönyv 10. sz. melléklete, a 172. Határozat 3. sz. melléklete Iskola megnevezése

99/00. 2000/ Alapító okiratok 5. pontjának 2001 tartalma Anikó Utcai Általános Iskola 25 25 1-8 évf-on 1 testnevelés, 1 német nemzetiségi osztály + 0,5 német nemz. 3. évf Ank. 1. Sz. Általános Iskola 34 34 1-6. 1 rajz-ének, 1-6. évf. 1 német nemz. , 7-8. évf. 2-2 német nemzetiségi , 3-6. évf. angol Ank. 2. Sz. Általános Iskola 26 26 4-8. évf. úszás Általános és Sportiskola Alt. K. 30 30 1-4. évf.2 testnevelés, 4-8. évf. 3 1-13. évf. testnevelés Árpád Fejedelem Gimnázium és Ált. Isk. 31 31 Bánki Donát Általános Iskola 31 29 1-4. évf. 1 úszás, városi gyógyúszás 3-8. évf. 1 idegen nyelv, 4-8. évf. 1 matematika Bártfa Utcai Általános Iskola 21 21 1-8. évf. 1x3 óra fejlesztõ foglalkozás + 6 cigány felzárkóztató program Belvárosi Általános Iskola 28 28 német nemzetiségi oktatás 28 osztályban,1-4. évf. úszás Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola 52 53 1-2. évf. dyslexia,1-8. évf. 1 idegen nyelv, 1-8. évf. testnevelés, 6 óra cigány felzárkózató program Felsõ-vámház Utcai Általános Iskola 28 27 1-7. évf. 1 német nemzetiségi Illyés Gyula Általános Iskola 22 22 3-7. évf. 1 idegen nyelv, 4-8. évf. 1 matematika-informatika Jókai Mór Általános Iskola 24 24 1-8. évf. 3 idegen nyelv Jurisics Utcai Általános Iskola 16 16 Kertváros Utcai Általános Iskola 15 15 3-8. évf. idegen nyelv, rugalmas óraszervezés 1-4. évf. heti 8 órában Köztársaság Téri Általános Iskola 24 24 1-8. évf. 2 idegen nyelv Mátyás Király Utcai Általános Iskola 15 16 1-8. évf. 1 ének-zene, 3. évf. idegen nyelv, énekkar 6 óra Magyar-Német Nyelvû Iskolaközpont 25 25 kéttannyelvû német oktatás Mezõszél Utcai Általános Iskola 18 18 1-8. évf. 1 idegennyelv és 6. és 8. évf. +1-1 osztály Miroslav Krleza Általalános Isk. és Gimn. 13 13 kéttannyelvû horvát Rácvárosi-Istenkúti ÁMK 12 12 3. évf. idegen nyelv Szieberth Róbert Általános Iskola 24 24 1-8. évf. 1 ének-zene, 3-8. évf. idegen nyelv, alapfokú mûvészet oktatás, 6 óra cigány felzárkóztató program Testvérvárosok Terei Általános Iskola 31 31 1-8. évf. ének-zene, 3. évf. 1 idegen nyelv, 4-8 évf. 2 idegen nyelv, énekkar 6 óra Vasas-Somogy-Hird Iskolaközpont 21 21 Összesen 569 566 Éltes Mátyás Iskolaközpont 46 46 cigány felzárkóztató program heti 6 ó

4. számú melléklet Pedagógus álláshelyszámítás Számított Ténylege 2000/200 Eltérés pedagógu s1999/20 1. s létszám 00. 52,37 Általános 53,00 52,50 0,50

Anikó Utcai Iskola ANK 1.sz.Általános Iskola ANK 2.sz.Általános Iskola Általános és Sportiskola Árpád Fejedelem Gimnázium Bánki Donát Általános Iskola Bártfa Általános Iskola Belvárosi Általános Iskola Csokonai Általános Iskola Felső-vámház Általános Iskola Illyés Gyula Általános Iskola Jókai Mór Általános Iskola Jurisics Általános Iskola Kertváros Általános Iskola Köztársaság Általános Iskola Magyar- Német IK Mátyás Király Általános Iskola Mezőszél Általános Iskola Miroslav Krleza Rácváros Általános Iskola Szieberth R. Általános Iskola Testvérvárosok Általános Iskola Vasas-Somogy-Hird Liszt Ferenc ANK. Művészeti Éltes Mátyás összesen

75,68 53,95 91,30 69,41

76,00 55,50 100,50 68,00

75,70 53,90 105,20 69,50

0,30 1,60 -4,70 -1,50

62,52

64,00

62,50

1,50

39,85 61,51 113,81 57,45

36,00 59,00 113,00 62,00

39,90 61,40 117,00 56,60

-3,90 -2,40 -4,00 5,40

49,63

50,50

49,80

0,70

55,23

54,00

55,20

-1,20

31,77 32,35

30,00 33,00

31,80 31,90

-1,80 1,10

51,51

49,00

51,60

-2,60

67,56 34,77

58,00 32,00

67,60 34,80

-9,60 -2,80

40,19 44,67 26,77 54,74

37,00 37,00 25,50 54,50

40,40 44,70 26,80 54,80

-3,40 -7,70 -1,30 -0,30

68,29

62,00

68,40

-6,40

42,86 56,20 2,00 134,80 1471,21

43,00 60,00 19,50 110,00 1442,00

42,90 56,00 19,50 134,80 1505,20

0,10 4,00 0,00 -24,80 -63,20