Jegyzőkönyv. Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének február 13-i üléséről

3-1-2/2003.

Jegyzőkönyv Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2003. február 13-i üléséről

Jelen vannak: Bókay Endre, Bretter Zoltán, Cservék Ágnes, dr. Deák Péter, De Blasio Antonio, Dévényi Sándor, Erb József, Fratanoló János, dr. Füredi Péter, dr. Gáspár Gabriella, Gonda Tibor, Horváth Zoltán, Hódosi Vera, dr. Hudvágner Sándor, Juhász István, Kablár János, Kerényi János, Kittl János, Kukai András, dr. Kunszt Márta, Meixner András, dr. Mikes Éva, Mindum Károly, Molnár Ferenc, Molnárné Garai Edit, Nagy Csaba, Németh Balázs, Nyőgéri Lajos, Papp Gábor, Petrovits József, dr. Schmidt József, Sík László Lajos, Soó László, Staub Ernő, dr. Toller László, dr. Tóth Bertalan, Tóth Mihályné, Trombitás Károly, Várbíró Péter, Várnai Márton Weller János

Távollévő képviselő: Pintér János, Simonovics Ferenc

Jelen vannak továbbá: dr. Papp Judit jegyző, Bonev Jordan a Bolgár Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Mandzurakisz Vaszilisz a Görög Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Zemplényi Mária Jolanta a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke, dr. Pavlov Milica a Szerb Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Nagy Tibor városi tűzoltóparancsnok, Nyirati István Szirmai Csaba vezérigazgató, dr. Varga István, dr. Modrovits Sándor, dr. Tolnai Márta, dr. Sohár Endre, Póla József, Jeszták Lajos, dr. May Gábor, dr. Berhiday Ilona főosztályvezetők, dr. Nász László, Kelemen György, Decsi János, Bagoly Attila osztályvezető, Csíkné Bock Márta a GESZ vezetője, Farkas Gabriella a Gyámhivatal képviseletében, Schranz Richárd a Közterületfelügyelet vezetője, Nyaka Szabolcs az Új Dunántúli Napló képviselője, Marton Ferenc a Pécs TV Kft. képviselője.

2 Dr. Toller László: köszönti a megjelenteket, a képviselőket, a kisebbségi önkormányzati képviselőket, és a Városi TV nézőit. Az ülést 9.20 órakor megnyitja. Megállapítja, hogy a testület az ülés elején jelenlévő 38 fő képviselővel határozatképes. Megkérdezi, a napirendhez van-e észrevétel, javaslat? Meixner András: napirendre kéri „A Jelenkor Alapítvány támogatása” című előterjesztést. Horváth Zoltán: napirendre kéri az „Európai uniós kampány lefolytatása” című előterjesztést. Bretter Zoltán: napirendre kéri az „Európai uniós pályázat területfejlesztési hálózatépítési menedzserek képzése” című előterjesztést. Nagy Csaba: kéri napirendre venni a „Felügyelő bizottsági tagok választása” című előterjesztést. Erb József: kérdést kíván feltenni polgármester úrhoz a 6-os út megépítése kapcsán. Dr. Toller László: jelzi, hogy a tisztségviselői beszámolóban erről kíván szólni, ha ettől függetlenül fenntartja kérdését, természetesen megteheti. Bretter Zoltán: napirenden kívüli felszólalás keretében egy meghívót kíván átadni képviselőtársainak Európai uniós képzés tekintetében. Dr. Toller László: több javaslat nem lévén, szavazást kér „Európai uniós pályázat területfejlesztési hálózatépítési menedzserek képzése” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 34 igen, 1 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér az „Európai uniós kampány lefolytatása” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül 1 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a „A Jelenkor Alapítvány támogatása” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 35 egybehangzó igen szavazattal az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a „Felügyelő bizottsági tagok választása” című előterjesztés napirendre vételéről.

3

Megállapítja, hogy a Közgyűlés 35 igen, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér az ülés napirendjéről az elhangzott kiegészítések figyelembe vételével. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 34 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett - ellenszavazat nélkül - az ülés napirendjét az alábbiak szerint elfogadta: N a p i r e n d: 1/a.) Tisztségviselői beszámoló 1/b.) Beszámoló lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről 2.)

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2003. évi költségvetése

3.)

Rendelettervezet az önkormányzat tulajdonában lévő elővásárlási joggal érintett lakások értékesítésének feltételeiről

4.)

A szociális ellátások térítési díjairól szóló 25/2002.(03.30.) sz. rendelet módosítása

5.)

Testvérvárosok tere szabályozási terve

6.)

Tüzér utcai sportpálya és környéke szabályozási terve

7.)

Völgyi dűlőtől északra eső terület szabályozási terve

8.)

Lahti u. és környéke szabályozási terve

9.)

Pécs Donátus és környéke városrész szabályozási tervének megállapításáról szóló 35/2000. (06.28.) sz. Ör. módosítása

10.)

Felügyelő bizottsági tagok választása

11.)

Világ Legerősebb Emberei Világbajnokság 2003. Pécs

12.)

Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság ügyrendje

13.)

Költségvetési Bizottság ügyrendje

14.)

Közlekedési és Kommunális Bizottság ügyrendje

4

15.)

Város-és Környezetfejlesztési Bizottság ügyrendje

16.)

Az Oktatási Bizottság ügyrendje

17.)

Sportbizottság ügyrendje

18.)

Egészségpolitikai és Szociális Bizottság ügyrendje

19.)

Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság ügyrendje

20.)

Külügyi, Európai Integrációs és Informatikai Bizottság ügyrendje

21.)

Ifjúsági és Civil Kapcsolatok Bizottságának ügyrendje

22.)

A köztisztviselők teljesítménykövetelményeinek alapját képező 2003. évi önkormányzati célok

23.)

Somogyi B. út közműmunkáinak forrásátadásai

24.)

Európai Uniós pályázat területfejlesztési hálózat építési menedzserek képzése

25.)

Európai Uniós kampány lefolytatása

26.)

Jelenkor Alapítvány támogatása

27.)

Pécsi Egyházmegye közforgalmú gyógyszertár létesítési szándéka

28.)

A 11. sz. vegyes fogászati körzet területi ellátási kötelezettségének biztosítása

29.)

Alapítványok, közalapítványok támogatása

30.)

PVV Rt. részére bérlőkijelölési jog biztosítása

31.)

A PVV Rt. 42216 hrsz-ú ingatlana 25467/31796-od hányadának értékesítése

32.)

Pécs, Matakovics utcai telekhatár rendezés

33.)

Pécs, Újpatacs, Pellérdi út 5449 hrsz-ú ingatlan értékesítése

Zárt ülési előterjesztések, melyekről a 3-5-2/2003. sz. alatt külön jegyzőkönyv készült: 1.)

Pécsi Tömegközlekedési Rt. 2003. évi autóbusz beszerzése és támogatási szerződés megkötése

5

2.)

Bárdos István közgyógyellátási ügye

3.)

Orovicza Józsefné közgyógyellátási ügye

4.)

Szuhanyik Csilla ebtartási ügye

A közgyűlési anyag hangszalagon rögzítve 1-13. kazettán. Dr. Toller László: tájékoztatást ad a 2003. január 23-i Közgyűlés zárt ülési határozatairól az alábbiak szerint: 23/2003. (01.23.) sz. határozattal a Közgyűlés tudomásul vette Szkladányi Péternek a Pécsi Szimfonikus Zenekar igazgatójának igazgatói beosztásáról történő lemondását. Ugyan ezen határozattal a testület Szkladányi Péternek érdemei elismeréséül „Címzetes Igazgató” címet adományozott. A címmel járó pótlék mértékét a mindenkori pótlékalap 50 %-ában állapította meg. A Közgyűlés utasította az igazgató helyettesítésére kijelölt vezetőt, hogy Szkladányi Péternek az intézménynél történő továbbfoglalkoztatása érdekében a szükséges munkáltatói intézkedéseket tegye meg. Ugyancsak ezen határozattal a Közgyűlés 2003. február 1-től 2003. június 30-ig szóló határozott időtartamú vezetői megbízást adott Horváth Zsolt zenekari művésznek jelenlegi illetményének változatlanul hagyása mellett. A képviselőtestület az igazgatói állás betöltésére vonatkozó pályázati felhívás szövegét is elfogadta. A pályázatok véleményezésére 7-tagú szakmai szakértő bizottságot kért fel. A testület felkérte továbbá a Kulturális Bizottságot, hogy a szakmai szakértői bizottság véleménye alapján tegyen javaslatot a képviselőtestületnek a Pécsi Szimfonikus Zenekar igazgatójának személyére vonatkozóan. A 24/2003. (01.23.) sz. határozattal a Közgyűlés ebtartási ügyben másod fokon járt el, a fellebbezést elutasította. Napirend tárgyalása: 1/a.) Tisztségviselői beszámoló 1/b.) Beszámoló lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Dr. Toller László: egy élményét kívánja megosztani képviselőtársaival, ugyanis az Alkotmányügyi az Önkormányzati Bizottság együttes ülésén vettek részt dr. Mikes Éva képviselő asszonnyal, amelyen a közigazgatási eljárási törvény módosításával kapcsolatos koncepció volt napirenden, és évek óta először fordult elő a bizottságok történetében, hogy szakmailag megalapozott és mindenféle politikai felhangoktól mentes vitának lehettek részesei.

6

Megkérdezi tisztségviselő társait, van-e a kiküldött anyagokon kívül egyéb tisztségviselői beszámolójuk? Dr. Kunszt Márta: tájékoztat arról, hogy január 31. és február 3. között a portugál Tavirában az AVEC rendes évi Közgyűlésén vett részt Pécs képviseletében, ahol dr. Ujvári Jenőt megerősítették elnöki funkciójában, továbbá Pécs városát újabb két évre az Európai Történelmi Városok Kulturális Egyesületének elnökévé választották. Nagyon jó programokat dolgoznak ki a történelmi városok kulturális értékeinek megőrzésére, illetve a kulturális marketingtevékenység különböző módszereire. A tevékenységet a francia Kulturális Minisztérium koordinálja, amely bizonyos anyagi hozzájárulást is adhat. Ez által sok jó módszert tudnak elsajátítani, és KeletEurópában tovább adni. Legfőbb feladatuk, hogy ebben a térségben további tagokat szervezzenek be az AVEC tevékenységébe. Horváth Zoltán: 2003. január 9-én pécsi küldöttség látogatott Olaszországba, amelyet a polgármester úr vezetett. Találkoztak Walter Veltroni úrral Róma főpolgármesterével, ahol szóba került Róma kapcsolata Péccsel, Baranya megyével és a régióval. A főpolgármester úr ígéretet tett arra, hogy amikor a közeljövőben Budapestre érkezik Demszky Gábor főpolgármester meghívására, esetleg Pécsre is ellátogat. Ezen kívül számos megbeszélésen is részt vettek; többek között Paride Martella úrral, a Latina Megyei Önkormányzat elnökével. E találkozó egyik fő témája volt, hogy Latina Megye szívesen létesítene Pécs városával, illetve Baranya megyével közösen egy Olasz-Magyar Irodát, amelynek az Európaház KhT adhatna helyet. Április elején Pécsre látogat Paride Martella úr, és akkor már elképzelhető, hogy egy végleges megállapodásról számolhatnak be. Bízik abban, hogy az olasz-magyar kapcsolatok gyümölcsözőek lesznek a turizmus, a kultúra, illetve az oktatás területén. Ez utóbbi már gyakorlattá vált, hiszen Terracina, Pécs testvérvárosa éppen Latina megyében található. A közeli napokban az egyik pécsi középiskolából 15 fős delegáció látogat Terracinába a szakmai kapcsolatok ápolása céljából. Dr. Toller László: tájékoztatást ad arról, hogy az új önkormányzat megalakulásakor a 6-os úttal érdemben kezdtek el foglalkozni, melynek két vetülete volt; az egyik az országos programhoz, a másik pedig a helyi és a lokális feladatokhoz kapcsolódó egyeztetés sorozat. Három feladatuk volt; a Nemzeti Autópálya KhT-nál megvizsgálni a 6-os úttal kapcsolatos munkálatok felgyorsításának lehetőségét, létre kellett hozni azt az egyezséget, amely eddig a tervezési munkát részben akadályozta, illetve negatív irányba befolyásolta. Egyezségre kellett jutniuk a szakhatóságokkal, és a térség közgyűléseivel, önkormányzataival a 6-os út Szekszárd utáni déli nyomvonalát illetően. A tárgyalások eredményeként eldőlt, hogy a dunaújvárosi szakasz tervezésével, megépítésével párhuzamosan déli irányból is megkezdődik a tervezői, illetve kivitelezői munka. Megegyeztek a térség képviselőivel – a „C” nyomvonalról – a Bólyt keletről megkerülő nyomvonal kialakításában azzal, hogy a Pécshez közelebbi út változatát sem veti el senki sem.

7

Abban is egyezség van – és ez az újdonság – hogy ez évben a tervező munkálatok felgyorsulnak, melynek forrása a Nemzeti Autópálya Részvénytársaságnál rendelkezésre áll. Február 10-én – a miniszterelnök úr beszámolóját megelőző napon délután, így aztán a beszámolóból félreérthető volt, mert nem lehetett már beleilleszteni a változást – abban is egyezséget kötött dr. Szili Katalin, Wekler Ferenc, dr. Kékes Ferenc, és dr. Toller László a Gazdasági Minisztériummal, illetve a kormány valamennyi képviselőjével, hogy az alábbi előterjesztés kerül a közigazgatási egyeztetés és a kormány elé: a 6-os út Budapest-dunaújvárosi szakasza elkészül 2006. végéig, de legkésőbb 2007ben. A Szekszárd-Dunaújváros autópálya szakasz 2007. december 31-ig, a Bóly-Szekszárd kétszer kétsávos autópálya, autóút – vegyes minősítésű, mert szintbeli kereszteződés nem lesz – kivitelezése 2005-ben indul, és 2007. december 31-ig befejeződik. Ez akkor történhet meg valamivel előbb, ha nem központi költségvetési keretből, hanem úgynevezett késleltetett lízing formájában külföldi tőke bevonásával kerül megépítésre. Ez esetben valószínűsíthető kezdés 2004. július 1., a befejezés akkor is 2007. december 31. mert megvannak hozzá a kondíciók. Tegnap kapta dr. Szili Katalintól és dr. Kékes Ferenctől azt a tájékoztatót – akik a további kormányzati egyeztetésen részt vettek – hogy a megyei közúthálózatfejlesztési programban prioritást kap a Pécs-mohácsi gyorsforgalmi jellegű út, amelynek befejezése 2006. vége. 2005. végéig a pécsi elkerülő út teljes szakaszát meg kell építeni, ez is szerepel a kormány előterjesztésben. Reméli, így lesz. Megkérdezi Erb József képviselőtársát, kíván-e még további tájékoztatást, e témában fenntartja-e kérdését? Erb József: polgármester úr tájékoztatása elég impozánsnak tűnik, de kérdés, hogy a finanszírozási oldal rendelkezésre áll-e. Dr. Toller László: igen, mint ahogyan a miniszterelnök úr keddi beszédében megjelölt autópályák, gyorsforgalmi úthálózattal kapcsolatos források is rendelkezésre fognak állni abban az időszakban, amikor szükségesek lesznek, 2004., 2005., 2006., 2007. években folyamatosan. Nem mindegy, melyik szakasz koncessziós, és melyik nem, és mire képes az ország kivitelezői kapacitása. Erb József: jelzi, elfogadja a tájékoztatást és így eláll a kérdésétől. Staub Ernő: az írásos úti beszámolók kapcsán megjegyzi a novisadi beszámolónál helytelenül szerepelt a magyar szövegben a város neve, ha Zlatko Kramaric Pécsre érkezik, akkor az sem úgy jelenik meg, hogy Pécsre érkezett Osijek polgármestere. Ha egy küldöttség Bécsben jár, akkor arról nem úgy adnak tájékoztatást, hogy Wienben jártak, de ha Krakkóban voltak, akkor sem szerepel úgy, hogy Krakov-ban voltak. Az nem zavarná, ha a magyar elnevezés mellett zárójelben szerepelne a város neve Novisad. A másik beszámolóban pedig Trieszt s-betűvel szerepel, holott magyarul „sz” betűvel kell írni, olaszul pedig Trieste.

8

Dr. Toller László: több hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről, a tisztségviselői beszámolókról és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot, valamint a tisztségviselői beszámolókat elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 25/2003. (02.13.) sz. határozata beszámoló lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról, bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről, tisztségviselői beszámolókról A közgyűlés dr. Toller László polgármester lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról és a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről szóló előterjesztését megtárgyalta, és az alábbiak szerint elfogadja: - a Népjóléti Főosztály lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról készített jelentését az előterjesztés 1. sz. mellékletében írtakra figyelemmel; - a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság 10/2003. (01. 13.) sz. határozatát az előterjesztés 2. sz. mellékletében foglaltak szerint; - a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság 2/2003. (01. 14.) sz. határozatát az előterjesztés 3. sz. melléklete alapján; - a Kulturális Bizottság 4/2003. (01. 16.) sz. határozatát az előterjesztés 4. számú mellékletében foglaltakra figyelemmel; - az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság 1, 2, 3/2003. (01. 16.) számú határozatait a képviselőknek rendelkezésre bocsátottak szerint. A Közgyűlés az írásbeli és szóbeli tisztségviselői beszámolókat tudomásul veszi. Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István, dr. Schmidt József, Meixner András, Nyőgéri Lajos bizottsági elnökök, dr. Sohár Endre főosztályvezető

9

2.)

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2003. évi költségvetése Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Dr. Toller László: a Költségvetési Bizottság anyaga alapján figyelemmel kísérhetők a politikai véleménykülönbségek, illetve jól nyomon követhető a költségvetés változása. Úgy ítéli meg, hogy az ez évi költségvetés a korábbi évekhez hasonló feltételek között készült. A kormány és az önkormányzat közötti munkamegosztásban a prioritások majdnem ugyanazok, az önkormányzat feladatköre semmit nem változott, a hatáskörei valamelyest módosultak, de ezt a központi költségvetés korábbi intézkedései részben kompenzálták. Ugyanakkor az is tapasztalható, hogy a fejlesztések aránya az adott költségvetésen belül hasonló volument képvisel, mint az elmúlt időszakban. A hasonló feltételek alatt érti azt is, hogy a város költségvetési koncepciójában meghatározott célkitűzéseken nem kellett változtatni, amely hármas feltétel volt. Az intézmények működésének stabilitását továbbra is prioritásként tekintik, továbbá azt is, hogy kulturáltabb, és jobb legyen a város és intézményeinek a hangulata. Prioritásként kezelik továbbá a fejlesztési célkitűzéseket, amelyekből nem kívánnak semmit feladni, a folyamatban lévőket befejezik, az új célok tekintetében pedig minden évben mértéktartóan próbáltak tervezni. A hangsúlyeltolódás két területen jól érzékelhető; az egyik mindenképpen a közalkalmazottak, köztisztviselők bérének helyzete. E tekintetben a kormány és az önkormányzat forrásainak bevonásával összességében az 50 %-os bérfejlesztést – esetenként többet is – sikerült biztosítani. Ezek költségvetési hatásait 2003-ban is részben élvezik, részben érzik. Az önkormányzat pénzügyi lehetősége 33 %-kal nőtt, amely a bér fedezetéül szolgál. Minden ellenkező híresztelés ellenére sajnálatos módon a város nem tud részt venni a kiegészítő bértámogatási pályázaton – mely szerint ahol nem fedezi a béreket a kormány által biztosított, illetve a helyi források, ott egy felülről nyitott alapból lehívható a bérkülönbözet –, mert 98,5 %-os a költségvetésben a bér fedezete. Megosztja a kormányzó pártokat és az ellenzéket a fejlesztési feladatokkal kapcsolatos forrásbiztosítás. Igaz, hogy 8,5 % a fejlesztések aránya, de az összege 5 Mrd forinttal magasabb, mint 2002-ben. Ha a 8,5 %-ot a 28 Mrd forintra vetítik, volumenében messze meghaladja azt a fejlesztési ráfordítást, mint amennyit a 11,5 %-os várható 2002. eredmény fog tartalmazni. Másik kérdés, hogy a fejlesztések forrását miből tudják és miből kívánják biztosítani. Nagyon tudatosan építették azt a költségvetési politikát – és ezt minden évben elhatározták – hogy hitel nélkül gazdálkodják ki a korábbi éveket, elsősorban azzal a szándékkal, hogy később a fejlesztési célú forrásokat hitelből tudják megvalósítani, és ennek magabiztos és hosszú távon stabil költségvetési fedezete maradjon. Ez évben élnek először a lehetőséggel 2 Mrd forint körüli hitelcsomag felvételével. Az induló beruházások forrásbiztosítása azért szükséges, hogy a közbeszerzési pályázatokat a mai naptól azonnal ki lehessen írni. A folyamatban lévő beruházásoknál, fejlesztéseknél pedig az a határozott szándékuk, hogy a 2 Mrd forintos hitelkeret, amelyet elvileg nyitnak meg a költségvetési rendeletben a Jogi- Önkormányzati Főosztály kiegészítésével garantálva,

10 hogy az eseti fejlesztési döntéseket visszahozzák a Közgyűlés elé. Így nagyon rövid időn belül rendelkezésre állnak azok a fejlesztési források, illetve hitelkonstrukciók, amelyek az éppen adott pillanatban a legkedvezőbb feltételeket biztosítják a hitelfelvételhez az adott beruházások tekintetében. Erről szól a fejlesztési csomaggal kapcsolatos rendelettervezet, illetve határozati javaslat. Kérdés az, hogy lehetett volna-e ennél jobb költségvetést készíteni? Lehetett volna akkor, ha rendelkezésükre állnak azok az országos pályázati feltételek, amelyek összességében majdnem 100 milliárd forintot tartalmaznak az önkormányzati szféra javára. Ez három területen mindenképpen közeli realitás és pályázható feltételeket teremt. Egyik az intézményfejlesztésekkel kapcsolatos központi pályázati lehetőség komplett felújításra. A másik az intézményeket, elsősorban közoktatást érintő informatikai fejlesztésekkel kapcsolatos, háromféle lehetőség kötegelt igénybevétele. Ilyenek a Közoktatási Minisztériumnál lévő e célra elkülönített források, a Munkaügyi Minisztériumnál meglévő részben távfoglalkoztatási, részben átképzéshez kapcsolódó informatikai források. A harmadik – talán legnagyobb – tétel az Informatikai Minisztériumnál lévő önkormányzati informatikai hardver, szoftver és távközlési feltételek biztosításával kapcsolatos forrás, amely szintén jó lehetőséget ad arra, hogy a sokszor említett virtuális, vagy informatikai város fogalom tárgyi megjelenítését is tudják adni. Ez a költségvetés valamivel kevesebb, mint az előző éveké. Még mindig nem tudnak számolni a hosszú távú hitelek felvételének lehetőségével. Egy területen, a közoktatási intézményfejlesztésekkel kapcsolatos kedvezményes hitelkonstrukció területén megnyílott, amely részben a Gyermek- és Ifjúsági Minisztérium fejlesztési koncepciójához kapcsolódik. A városnak nemcsak ez a gondja. A másik nagy probléma a közúthálózat fejlesztésével kapcsolatosan jelenleg semmilyen hitelkonstrukcióban nem áll rendelkezésükre forrás. Ennek áthidalására átmenetileg most egy bővített forrást biztosítanak közútfejlesztésre, amely nem ebben a költségvetésben jelenik meg. Akik hiányolják, kérjék meg a PVV Rt. 2003. évi gazdálkodási tervét, amelyben a közúthálózat fejlesztési, illetve felújítási programjának jó néhány eleme, összességében 300 M Ft erejéig megtalálható. Ebből három területet emel ki, az egyik mindenképpen a Bálicsi út folytatása, amelyet ez évben kezdenek el, és be is szeretnének fejezni. A másik az ECE-tömbhöz kapcsolódó fejlesztési program, amely három lábon áll; az ECE által átengedett pénzeszköz, vagy pedig elvégzett beruházás, a PVV Rt. közel 100 M Ft-ja, amely e forrásból rendelkezésre áll, és 100 M Ft-os költségvetési igényt jelentene az önkormányzat részéről. Nem biztos, hogy ebben az évben a Bacsó Béla, Somogyi Béla és a Zsolnay útra való kivezetést megoldják. Elméletileg ezen munkák jó része az idei évben elvégezhető. Viszonylag keveset szóltak eddig az önkormányzat cégeinek városfejlesztésben való részvételéről. Talán nem vették eléggé figyelembe a beszámolóikat, mérlegeiket, zárszámadásaikat. Ezért háttérbe kerültek olyan látványos, vagy kevésbé látványos fejlesztések, mint amit például a BIOKOM Kft. végzett az elmúlt két-három évben a szemétszállítás, illetve a hulladékgazdálkodás területén. Ez önkormányzati feladat, és egy cégen keresztül látják el, bár még mindig nem tudták megoldani a mérés szerinti elszámolást, amit az Alkotmánybíróság folyamatosan kívánalomként határoz

11 meg. Megjegyzi, ezt az országban sehol sem tudták eddig megoldani. Úgy gondolja, műszaki, technikai fejlesztéssel két-három éven belül megvalósítható. Viszonylag kevés figyelmet fordítottak a Pécsi Vízmű víz- és csatornahálózat fejlesztéseire, amelyet évi 150 M Ft értékben végeztek. Kéri a céget, hogy az együtt elfogadott stratégiai tervnek megfelelően ezt a mértéket a továbbiakban is tartsa. A vezérigazgató úr dolgozóknak tartott beszámolójából úgy tűnt, hogy ennél kicsit többet is tudnak fejlesztésekre fordítani, természetesen ha nem viszi el minden pénzüket a rossz állapotú hálózat javítása, mint például a Rákóczi úton történtek. Ugyanebbe a körbe tartozik – ma már jól látható – hogy a városüzemeltetés területén bejöttek az előző évi döntések. Ilyen elsősorban az elektromos világításból eredő megtakarítás, amely egyelőre még nem, de hamarosan az önkormányzat kasszájában jelentkezik megtakarításként kb. évi 100 M Ft körüli összegben. Ennyivel olcsóbb ma Pécsett a közvilágítás. Sajnos még mindig van 6000 közvilágítási lámpatest, amelyen a korszerűsítést nem végezték el. Kéri a szakbizottságot, hogy erre nagyobb léptékben mozduljon el. Ebbe a körbe tartozik az is, hogy az Ipari Park Kft-nek olyan programjai vannak, amelyhez részben kapcsolódtak, részben jóváhagyták, mint a Loggisztikai Központ, és most jelentkezett egy cég 200 hektár igénnyel. Megjegyzi, hogy az elmúlt 1-1,5 évben amíg Magyarországon a befektetések iránti kereslet csökkent, a Pécs iránti érdeklődés nőtt. A Pécsi Tömegközlekedési Rt. eredményei látványosan javultak, mely két területen mindenképpen megnyilvánul. Így elenyésző a lakossági panasz e szolgáltatással kapcsolatban, pedig még mindig legalább 50 autóbusz a lét és a nemlét határán van. Látványosak a forgalomszervezésben elért eredményeik is, ezt talán elősegítette, hogy sikerült kilobbyzniuk 400 M Ft körüli fejlesztésre fordítható összeget. Folytatni kívánják a Mercedes programot, és úgy tűnik, a gazdasági társaság lábra áll. Arra bíztatja a cég vezetését, hogy a déli autóbusz decentrum kiépítési programját folytassa. Ennek feltétele azonban még ez évben 130 M Ft-os forrás biztosítása, hogy elérjék azt a célt, amit a Közgyűlés fogalmazott meg a stratégiai elképzeléseknél, miszerint a költségvetés 1,5 %-át évente a helyi tömegközlekedés fejlesztésére fordítsanak. Most összesen 73 M Ft realizálódott a 200 M Ft-os igényhez képest. Kéri a cég vezetőinek és dolgozóinak türelmét, hogy kimunkálhassák ezt a feladatot, aminek mentén a forrás biztosítható. Vannak ki nem elégített igények a költségvetésben, mint például koalíciós társuknak az Európai uniós csatlakozással illetve egyes művészeti értékek felkarolásával kapcsolatos javaslata. Kérte az SZDSZ frakcióját, hogy a kb. 30 M Ft-os program részletes kimunkálását végezzék el, és a korábbi gyakorlatnak megfelelően a forrásigényét akkor nyújtsák be, amikor a program elkészült, mert lehet, hogy nem kell akkora összeg, mert erre a célra központi források is rendelkezésre állnak. Kéri a Közgyűlést, támogassa a költségvetést. Nem válság költségvetésről van szó, hanem egy más struktúrájú költségvetésről, amelynek leglényegesebb üzenete 2003. évre az, hogy a köztisztviselői, közalkalmazotti szférában a 12 éves háborúnak vége. Azok a bérnövekmények, amelyeket biztosítani tudnak– más költségek rovására is akár – a közoktatás és az egészségügy alapkérdését kívánják rendezni. Nem teljesen európai bérkategóriák mellett, de a korábbi évekhez képest jelentős

12 fejlesztéssel a munkaviszonyok területén - ami legfontosabb a dolgozónak, hogy az elvárt munkáért az elvárt bért kapja meg-. valamit előreléptek. Megnyitja a rendelettervezet általános vitáját és megadja a szót a Költségvetési Bizottság elnökének. Soó László: a Költségvetési Bizottságnak minden év elején feladata, hogy tájékoztassa a Közgyűlést, a költségvetési rendelettervezet előkészítése megfelel-e a jogi, szakmai előírásoknak, illetve melyek voltak a leglényegesebb pontjai, amely az év során még további feladatot jelenthetnek. A klasszikus városvezető koalíció – ellenzék felállás rövid idő alatt megváltozott, és teljesen új törésvonal jelent meg, melynek egyik felén a Költségvetési Bizottság állt, a másik oldalon mindenki más. A folyamat érthetően nagy szembenállást okozott, hiszen a Költségvetési Bizottság próbálta fékezni az igényeket, még a másik oldal próbálta jogszerűvé tenni valamennyi „követelést”. Polgármester a dolog lényegét ismertette, van költségvetési rendelet-tervezete a városnak, amely a szokásos folyamat eredménye. 2002. december 12-én az előírásoknak megfelelően a Közgyűlés elfogadta a költségvetési koncepciót, mindössze 7 Mrd forint differencia volt az akkori bevételi lehetőség és az igények között. Ezt próbálták közelíteni egymáshoz, és 2003. január 15-ében határozta meg a bizottság azt a dátumot, amelyre próbálta mindenkitől a valós igényeket rangsorolva begyűjteni. Az új igények még mindig 3,8 Mrd forint eltérést mutattak, ezért folytatódott az előkészítő munka és a kölcsönös egyeztetés. 2003. február 3-án az előírásoknak megfelelően tájékoztatták az önkormányzat valamennyi intézményének vezetőjét a költségvetési tervezet kialakulásáról, a tényleges helyzetről, február 11-én az önkormányzat Érdekegyeztető Tanácsa, az érdekképviseletek mondhatták el észrevételeiket a tervezettel kapcsolatban, és február 12-én a Költségvetési Bizottság azt az általa jegyzett módosító indítványt hagyta jóvá, amely ma reggel kiosztásra került. Az önkormányzat Pénzügyi Bizottsága is megtárgyalta a költségvetést. Az előterjesztéshez a könyvvizsgáló írásos véleményét csatolták. A könyvvizsgálói jelentés megállapítja, hogy a 2003. évi költségvetés összeállítása során a Költségvetési Bizottság széles szakmai és politikai fórumot biztosított a végső adatsorok kialakításához. A jelentés 2. oldalának alján a bevételek első sorában szerepel a 2003. évi LXII. Törvény, kéri ezt 2002. évire módosítani, hiszen ez így helyes. A könyvvizsgálónak van 2003. évi kötelezettsége is, hiszen a parlament a 2003. évi I. törvényével az önkormányzatok hitelpolitikáját, költségvetési gazdálkodását szabályozta, és a könyvvizsgálók részletesebb feladatává tette. A könyvvizsgáló jelentésének záró mondatával a rendelet-tervezetet tárgyalásra alkalmasnak minősítette. A költségvetés szerkezetét illetően struktúrájában hagyományos, és az előírásoknak megfelel, tartalmazza a szöveges rendelettervezetet, egy határozati javaslatot, és a szükséges mellékleteket. A költségvetés főösszege mindig a legfontosabb adat, amely a mai tervezetben 27.621.730.000 Ft a kiadási és bevételi oldalon egyezően. Ez az egyezőség – mint a bevételi táblában látható – 622 M Ft fejlesztési célú hitelfelvétellel áll elő, amelyekről a Közgyűlés már korábban döntött.

13

A rendelettervezet 16. sz. mellékletében találhatók azok a mérlegtáblák, amelyek néhány éve már jellemző útmutató szerepet töltenek be a költségvetés tervezésénél, amely a város működési, illetve fejlesztési mérlege. A mérlegből látható, hogy a működési helyzet bevételi oldala még mindig nem felel meg a legszükségesebb és legfontosabb kiadási követelményeknek, mintegy 700 M Ft a bevételi hiány a kiadásokkal szemben. Ennek megfelelően az egyensúly helyreállítását a felhalmozási célú bevételek biztosítják. Ez a helyzet jelzi egyben azt a feladatot is, hogy az év során a határozati javaslatban megfogalmazott, jó néhány erre irányuló feladatot kell gyakorlatban megvalósítani. A város költségvetésének egy másik differenciált fejezete az intézmények működése, gazdálkodása, amely említést érdemel. Ebben a felállásban látható, hogy az intézmények költségvetése a döntő jelentőségű feladat. Az intézmények ez évi gazdálkodása tekintetében elmondhatják, hogy mindazok a bérjellegű kiadások, amelyek az elmúlt évi béremelésekből, illetve az ez évi törvényi előírások szerinti kötelező átsorolásokból adódnak, biztosítottak ebben a költségvetésben. A másik fő kiadási tétel a dologi kiadások rovatában az elmúlt évi induló költségvetéshez képest 6 %-kal nagyobb összeg szerepel. Tájékoztatásul elmondja, az Érdekegyeztető Tanács több résztvevője kifogásolta ezt a rovatot, mivel az elmúlt évi záró költségvetés várható adatait kérték számon az induló költségvetésen. Ott is azt a választ tudták adni, mint amit az egész testületnek tudnak mondani, hogy a mai rendelettervezet elfogadásával nem zárul le a költségvetési tervezés, a fejlesztési és működési lehetőségek sora, amelyek még év közben kaphatnak többletforrást központi, vagy helyi oldalról. Lényegesek - amely szakmai politikai fórumon is gyakran szerepel - a város fejlesztési elképzelései, fejlesztési kondíciói. Van egy olyan összefüggés is, hogy egy nagyobb főösszegű összköltségvetés adott százaléka alacsonyabb ugyanolyan összeg mellett, azonban a rendelettervezet 22. §-a a prioritási lista mellett megemlít egy 2 Mrd forintos hitelfelvételi szándékot. Ha ez csak részben valósul meg, akkor is jelentősen meghaladja az elmúlt évi fejlesztési kondíciókat, sőt akár a százalékos viszony is helyre állhat, amennyiben ezzel élnek. Természetesen ez költségvetés filozófiai kérdés, hogy most eldöntik, hogy mennyi hitelt vesznek fel, és megvalósítják, vagy az év során – kihasználva a legkedvezőbb gazdasági körülményeket – döntenek az egyes fejlesztésekről. A jelen rendelettervezetben ez utóbbi mellett foglaltak állást, ezért most látszólagosan kicsit kisebb százalékosan a fejlesztési tábla. A rendelettervezetben a szokásoknak megfelelően a város gazdálkodásának szabályait rögzítik, ennek megfelelően kell működni. A rendelettervezetben és a határozati javaslatban szereplő módosítások egy része a február 12-i Költségvetési Bizottság ülésén kapta meg végleges formáját, 227.706.000,Ft-tal bővíti a kiadási és a bevételi oldalt, a felsorolt tételek egyensúlyt biztosítanak. Technikai jellegű módosítás a határozati javaslat 5. és 6. pontjában a felelősök megjelölésénél kimaradt dr. Sohár Endre főosztályvezető neve. A határozati javaslat 16. pontjában a határozat pontjainak felsorolása tévesen szerepel, helyesen: 10., 11, 12., 13., 14., 15.

14

A 19. pont új szövege a kiosztott bizottsági módosító indítványban szerepel, mivel az Érdekegyeztető Tanács is kifogásolta az eredeti szöveget, és elírás is szerepel. A határozati javaslat 24. pontjában a Közgyűlés egy szabályzat készítésével bízza meg a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági, valamint a Költségvetési Bizottságot. Így a Nyőgéri Lajos bizottsági elnök által jegyzett módosító indítvány 25. pontként kerül be a határozatba, amelyet a Költségvetési Bizottság megtárgyalt, és polgármester úrnak befogadásra javasol, ugyanúgy mint a módosító javaslatban szereplő másik indítványt, amely a rendelettervezet 21. sz. melléklet 7. pontjához kapcsolódik. Megköszöni mindazok munkáját, akik a rendelettervezetet elkészítették, és kéri annak elfogadását. Dr. Toller László: külön köszöni dr. Tolnai Márta főosztályvezető asszony és Decsi János főosztályvezető helyettes kitartó és ellenálló munkáját, amit a költségvetés elkészítésében tanúsítottak azért, hogy a realitás talaján maradjanak. Felolvassa a környezetvédelmi és vízügyi minisztertől most érkezett levelet, akit dr. Szili Katalin elnök asszonnyal együtt keresett meg az ISPA pályázat gyorsítása érdekében - mely a város költségvetését érinti. „Köszönettel megkaptam „Pécs szennyvízcsatorna-hálózatának bővítése és sérülékeny vízbázisának védelme” ISPA projekttel kapcsolatos levelét. Örömömre szolgál, hogy mind a pécsi lakosság, mind az önkormányzat is felismerte az EU. által is finanszírozott környezetvédelmi beruházás jelentőségét. A program megvalósítása megfelelő ütemben halad. A 2001. évi ISPA projektek közül elsőként a pécsi program pénzügyi megállapodás feltételeinek teljesítését fogadta el az Európai Bizottság Regionális Főigazgatósága. A Brüsszelben folytatott tárgyalások eredményeként sikerült elérni az ISPA által támogatott csatornázási munkák, illetve a teljes mértékben magyar forrásból finanszírozott ivóvíz hálózat fejlesztés Ez azért bravúros teljesítmény, mert még soha nem fogadtak be olyan párhuzamosan.” programokat, ahol később jutott eszükbe, hogy a két pályázat megvalósulását együtt lehetne folytatni. Az elfogadott beszerzési terv alapján januárban elkészültek a tender-dokumentációk, amelyeket minőségellenőrzés után februárban az önkormányzat benyújt az Európai Bizottság magyarországi delegációjához jóváhagyásra. A nemzetközi nyílt pályázaton kiválasztott cég pedig – és ez válasz a múltkori közgyűlési vitára is – ez év nyarán megkezdheti a fizikai munkálatokat. Az eddigi sikerek nagymértékben a pécsi önkormányzat munkatársai lelkes és magas szakmai színvonalú munkájának köszönhetők. A dicséret Jeszták Lajosnak, Kovács Katalinnak Mivel a pécsi és Merza ISPA Péternek projekt késedelemnélküli szól. megvalósítása valamennyiük érdeke, biztosítja elnök asszonyt a felől – ez a polgármester úrnak is szól -, hogy felelős kollégái szakmai tudásuk legjavát nyújtják a program menedzselése során, és mindent megtesznek a zökkenőmentes bonyolítás érdekében. Ami a legfontosabb, hogy a nemzetközi nyílt pályázaton kiválasztott cég ez év nyarán megkezdheti a fizikai munkálatokat. Az önkormányzatnak nagyon kevés olyan programja volt, amely ilyen simán ment volna, és ahol az önkormányzat „húzta maga után a kormányzatot”,

15 nem pedig fordítva. Másrészt eddig talán még soha sem találtak ennyire célt, hiszen a kiviteli munkák kezdési időpontjául ez év őszét tervezték. Ez csak annyit jelent, hogy a költségvetésben e célra biztosított források igénybevételére már ez évben sor kerül, és nincs mód az ezzel kapcsolatos feladatok finanszírozásának csúsztatására. Itt ugyanis elő-, nem pedig utófinanszírozást kell biztosítani. Nagy Csaba: a Pénzügyi Bizottság megtárgyalta a 2003. évi költségvetési rendelettervezetet. A Költségvetési Bizottság elnökének aláírásával jegyzett módosító indítványról ugyan voltak híreik, de a bizottsághoz nem érkezett meg, így ennek figyelembevétele nélkül tárgyalták meg a rendelettervezetet. A költségvetési főösszeg 27,6 Mrd Ft, amely az egy évvel ezelőtti 21,9 milliárd Ft-tal összehasonlítva közel 5, 1 Mrd Ft, azaz 26 %-os bevételi főösszeg-növekményt mutat. Ez mindenképpen örömmel kell, hogy képviselőtársait eltöltse, azonban ha elemzésbe bocsátkoznak, akkor ez az öröm lehet, hogy arcukra fagy. A tények azt mutatják, hogy bizonyos tekintetben a város nehezebb anyagi helyzetben van és lesz, mint 2002-ben. Ennek oka, hogy miközben a bevételi főösszeg 26 %-kal nőtt, addig a felújítás és felhalmozási kiadások – arányaiban - 14 %-kal csökkentek. A 2002. és a 2003. évet egymáshoz viszonyítva megállapítható, hogy a fejlesztési és felújítási kiadások 2002-ben 2,5 Mrd forintot értek el, miközben ez évben a költségvetési táblázatokban 2,1 Mrd Ft-ot valamivel meghaladó összeg található. Ez azt jelenti, hogy miközben 5,1 Mrd Ft-tal nőtt a bevételi főösszeg, bővült a költségvetés, a közben mintegy 400 M Ft-tal csökkent a város azon lehetősége, amelyeket fejlesztésekre fordít. Úgy gondolja, a költségvetési finanszírozáshoz felvenni szándékozott hitel az első körben mintegy 622 M Ft-os tételből áll össze. Ezek a fejlesztések megtalálhatók ugyan a határozati javaslat sorban, de úgy gondolja, a közvéleményt is érdekli, hogy az önkormányzat mire fordítja az említett összeget. 120 bérlakás építésére 197, panellakások utólagos szigetelésére 10, a Rácvárosi Iskola rekonstrukciójára 24, az atlétikai pálya-beruházásra 12, szoftverlicenc egységesítésre 30, a Batthyány utcai intézmény korszerűsítésére 67, a Bálicsi út építésére 60, közvilágítás korszerűsítésére 120, ISPA-tervezésre - kivitelezésre 20-20, a Kálvária lépcső felújítására 12, és a pince-támfal felújításra 20 millió Ft-ot. Természetesen az általa felsorolt összegek az egyszerűség kedvéért kerekítettek. Fontos megjegyezni, hogy a város súlyos likviditási problémákkal küzd, ezért likviditási hitel felvételére lesz szükség, mely összege 1,8 Mrd Ft, és kihasználtsági foka változó. A költségvetési rendelet szöveges részében a 22. § (3) bekezdésében szerepel, hogy az önkormányzat esetlegesen kötelezettséggel nem terhelt, szabad többletbevételek, vagy kedvező kamatozású hitel terhére különböző programokat indíthat, külön közgyűlési döntés alapján. Érdekességként említi, hogy - akár a Pénzügyi Bizottság, akár a testület ülésén - kizárólag a hitelről tesznek említést, tehát úgy tűnik, hogy az a félmondat, ami a 22. § (3) bekezdésébe beépítésre került, tulajdonképpen egy vágyálmot jelent, melynek gyakorlatilag nincs realitása. Úgy tűnik, a Fecskeház építése, az ISPA-program, a panellakások utólagos hőszigetelésének második része, a repülőtér-fejlesztés, az ANK

16 rekonstrukciós tervkészítése, a belvárosi 10-es tömb beruházásának elkezdése, a Zsolnay Porcelán Manufaktúra Rt-ben tulajdonjog szerzése, ill. a Danubius Hotel´s Rt. Nádor Szállóban való tulajdonszerzése csak és kizárólag fejlesztési hitelből valósítható meg, amennyiben a költségvetési rendelettől függetlenül a közgyűlés még egyszer napirendjére veszi, és elfogadja azokat a hitelszerződéseket, amelyeket a város a különböző, de elsősorban a számlavezető pénzintézeteknél ki tud alkudni magának. Említésre méltónak találja továbbá a felújítási és felhalmozási kiadások összetételét. A 2002-ben elindult, 2003-ra áthúzódó, illetve ugyanebben az évben befejezett fejlesztések - amelyek számláinak kifizetése pénzügytechnikailag 2003. évben esedékes - magas arányt képviselnek a fejlesztési és felhalmozási kiadásoknál. A közel 2,2 Mrd Ft-os fejlesztési kiadások közel 80 %-a 2002-ben indult el, vagy már be is fejeződött. Néhány nagyobb tételt emel ki az erre vonatkozó táblázatból, ami jellemzi a helyzetet. Az elmúlt évben indult el és be is kellett volna fejeződnie – de különböző műszaki és egyéb más okok miatt késik a beruházás – a 120 lakásos bérlakás-építési program, ami ebből a közel 2,2 Mrd Ft-ból máris elvisz 540 M Ft-ot. Hozzáfűzi, a program 2002-ben indult, 70 %-os kormánytámogatás mellett. Nagyságrendileg hasonló program 311 M Ft-tal az életveszélyessé vált magasház szerkezeti megerősítése, továbbá a befejeződő szabolcsfalui szennyvíz-program 150 M Ft-tal. Megemlíthető még a közvilágításkorszerűsítés is 117 M Ft összegben. Számos olyan tétel van még, ami 2002-es program 2003. évi befejezését jelenti. Ennek az aránya 80 %. Amennyiben az önkormányzat dönt a 2,2 milliárd forintos hitelfelvételről, akkor a jelenlegi törvényi előírások szerint – és a könyvvizsgáló erre nyomatékosan felhívja a képviselők figyelmét – közel 70 %-ra teljesül a város hitelfelvételi lehetősége. Érdemes megfontolni, mennyire korlátozza az önkormányzat a hitelfelvétellel mozgásterét. A képviselőtestületnek kell majd a költségvetés módosításakor eldönteni, hogy melyik programot melyik hitelből indítja. Fontos probléma még az intézményfinanszírozás kérdése. A költségvetésben az egyik legnagyobb, súlyos teherként jelentkező tétel a közel 50 %-os közalkalmazotti béremelés, amely a város szabadon elkölthető pénzforrásait gyakorlatilag szinte teljes mértékben lekötötte. Emiatt nagyon kevés mozgásteret nyújtott a költségvetést tervezőknek. A pedagógusok szemszögéből ez nyilván egy olyan teher, amit mindannyian úgy vállaltak fel, hogy mindenképpen végrehajtják. Az intézményfinanszírozás tekintetében nem tapasztalható pozitív elmozdulás az előző évekhez képest. A költségvetési rendelettervezet szöveges részét olvasva látható, hogy az intézmények dologi kiadási lehetőségei csökkentek. Az idei évben sem változott az a tendencia, hogy a központi kormányzat nem biztosított dologi előirányzatot az intézmények finanszírozására, így azok a politikusok, akik ilyen jellegű kritikát fogalmaztak meg, ugyanúgy megfogalmazhatják, mint eddig minden évben, csak most a kormány színe változott meg. Számos intézmény gazdasági vezetője panaszkodik, nem egy olyan intézmény lesz, amely esetében már most

17 kézzelfoghatóan bizonyítható, hogy költségvetése alultervezett, és képtelenség ezen összegekből működni. Több intézmény jelezte továbbá, hogy a munkabér- ill. járulékkiadásoknál előfordulhat, hogy a város utólagos finanszírozásra kényszerül majd az intézmények vonatkozásában. Ezt azért hangsúlyozza, mert nincs ok aggodalomra, hogy esetleg valaki nem kapja meg a fizetését, mivel az alultervezés miatt az intézményeknél esetlegesen felmerülő költségvetési hiányt a városnak kötelessége pótolni, mint ahogy ezt már több éven keresztül megtette. Alapvetően az intézményeknél bázisfinanszírozású tervezés történt. Bízik abban, hogy eljön az az időszak, amikor az önkormányzat intézményeinél megfelelő dologi finanszírozásra kerül sor. A bevételek tárgykörében két tételt kíván kiemelni. Az egyik a helyi adók, ami igen nagy arányt mutat, legalábbis a növekményt illetően. A gépjárműadó vonatkozásában már közismert az a tény, hogy az ebből befolyó összeg teljes mértékben helyben marad. A helyi adók vonatkozásában a legnagyobb tétel az iparűzési adó. Az idegenforgalmi és az építményadó az adóbevételhez képest viszonylag csekély mértékű, mintegy 10 %-ra tehető. A helyi adók tervezett összege 4.562 M Ft, amit a Költségvetési Bizottság ma reggel - kiosztott módosító indítványában írtak még megemelnek. A jelenleg benyújtott módosítás nélkül tehát 31 %-kal nagyobb induló főösszeget terveztek be, mint 2002-ben. Ez azt jelenti, hogy a pécsi polgárok, a pécsi vállalkozások 2002-höz viszonyítva 31 %-kal, a 3,5 Mrd Ft helyett 4,6 Mrd forint adót fognak befizetni. Ezzel eldőlt az a vita, amely decemberben a két politikai fél között lezajlott. Az a közel 600 M Ft, amellyel a város megemelte a pécsi vállalkozók adóterheit, kiolvasható ebből a költségvetési rendeletből. Érdemes még elgondolkozni azon, hogy nagy a különböző céltartalékokba helyezett költségvetési pénzügyi arány, és azon, hogy miként lehetne olyan költségvetési rendeletet megalkotni, amely jobban megfogalmazza a célokat, és ellenőrizhetővé teszi a céltartalékok felszabadítását és felosztását. Az eredeti költségvetési rendeletben 250 M Ft-tal szerepelt a Sportbizottság kerete. A tavalyi évben 198 M Ft volt ez a keretösszeg. A ma reggel kiosztott javaslat alapján ez 360 M Ft-ra emelkedik. Hangsúlyozza, nem a Sportbizottság tagjai, vagy elnöke ellen szól. Nem a bizalom hiánya miatt, de egyértelmű volt az az álláspont és vélemény - összehasonlítva más bizottságok pénzügyi lehetőségeivel - ez a bizottság már akkora pénzt költ el leadott hatáskörben - a jelenlegi tervek szerint -, amin érdemes elgondolkodni. A Kulturális Bizottság kerete 15, az Ifjúsági és Civil Kapcsolatok bizottsági kerete 10 M Ft, a tisztségviselői keret 32 M Ft-os összeg, amely megoszlik a jegyző, a polgármester és az alpolgármesterek között. Mindezekhez képest ez a 360 millió forint nagyon nagy összeg. Véleménye szerint ennek politikai és szakmai felelősségét egy bizottságra terhelni nem szabad. Megfontolásra ajánlja a közgyűlésnek, a Pénzügyi Bizottság megfogalmazása szerint itt egy olyan fajta szabályozásra lenne szükség, ami garanciát ad arra, hogy mindenki megnyugodhasson, ez az összeg úgy kerül elköltésre, hogy a Sportbizottságot semmiféle támadás, szakmai kritika ne érhesse. Úgy

18 gondolja, a bizottság tagjainak ekkora felelősséget nem szabad felvállalnia, már csak önvédelemből sem.

19

A költségvetési rendelettervezet 17. sz. mellékletben, a „Felhalmozási és felújítási kiadások” táblázatában egy számszaki hibát fedezett fel. Kéri a Közgazdasági Főosztály munkatársait, ezt ellenőrizzék, mert amennyiben állítása helyes, akkor lehet, hogy még a költségvetés összege is változni fog. A felhalmozási célokra átadott pénzeszközöknél a 6.) pont a közvilágítás, ahol egyszer szerepel egy 117.953 E Ft-os, egy 1.700 E Ft-os és egy 5 M Ftos tétel. Ezek összesítése nem 119.653 E Ft, hanem 5 millió forinttal több. Ez esetben a főösszegek nem 2.044.866 E Ft-ot, hanem 5 M Ft-tal többet tesznek ki. Kéri, ellenőrizzék az általa elmondottakat, és ha szükséges, a pontosításokat végezzék el. Kiemeli a városhoz érkezett központi támogatásokat, amelyek különböző célokat szolgálnak. Ennek összege pontosan megállapítható a költségvetésből, mintegy 466 M Ft, és gyakorlatilag két nagy beruházásra szól: a 120 lakásos építkezésre, illetve a szabolcsi beruházásra. Ez az a keret, ami a költségvetésben megfogalmazódott. A Pénzügyi Bizottság a Közgyűlés elé terjesztésre alkalmasnak találta a költségvetési rendelettervezetet, miután azt jogi szempontból a Jogi és Önkormányzati Főosztály is megvizsgálta. Kéri tisztelt képviselőtársait, hogy politikai akaratuk és városi nézeteik szerint döntsenek arról, hogy a rendelettervezet elfogadható-e, vagy sem. Dr. Toller László: megköszöni a pénzügyi bizottság elnökének alapos értékelését, észrevételeit. Több megállapításával egyet kell érteniük, a kezelés módjával viszont nem biztos, hogy ugyanaz az álláspontjuk. Talán itt van a véleménykülönbség a költségvetés megfogalmazása és a lehetőségek taglalása között. Tisztességtelennek tartotta egyik kedvenc napilapjának a Sportbizottság keretével kapcsolatos észrevételét, amelyet „ízetlen megjegyzés formájában” kommentált a Sportbál kapcsán, vagyis azt, hogy emelkedett hangulatban jelentették be a 360 milliós tételt, amit az újságíró úr már régóta tudott, és ily módon tette közzé. Tudomása szerint most került beterjesztésre ez a módosító indítványt, amelyet ugyan a Sportbál napján fogalmaztak meg Költségvetési Bizottság részére, de semmi köze nem volt az emelkedett hangulathoz. Bejelenti, hogy a Költségvetési Bizottság Bretter Zoltán, Kukai András és Nyőgéri Lajos bizottsági elnökök módosító indítványait támogatja és befogadja. Bejelenti, hogy el kell távoznia, mert 11.00 órakor a Színházi Fesztivál KhT taggyűlésén, és az azt követő sajtótájékoztatón kell részt vennie, ezért átadja az ülés vezetését Gonda Tibor alpolgármesternek. Gonda Tibor: átveszi az ülés vezetését, és megadja a szót De Blasio Antonionak. De Blasio Antonio: nagyon sajnálja, hogy a polgármester úr előterjesztőként nem hallja az ellenzéki frakció  mondhatja – egyeztetett véleményét.

20

Emlékezteti képviselőtársait, hogy a tavalyi év költségvetését annak idején még a „nagy átverés költségvetésének” nevezték, akkori kritikával élve. Úgy érzi, hogy a 2003. évi költségvetés már az átverés költségvetésének sem nevezhető, hiszen eljutottak oda, hogy már meg sem próbálják elkendőzni azt a pénzügyi válságot, melybe nem kis mértékben a Szocialista Párt tavaszi választási ígéretei juttatták Pécs város költségvetését. Néhány számadatra irányítja a figyelmet a bevételi és a kiadási oldalról, amit egyébként előtte már Nagy Csaba is említett, hiszen ezeknek a realitása alapozza meg a költségvetést. Ha megnézik a táblázatot, amit erre az alkalomra készítettek, akkor láthatják, hogy igen nagymértékű a főösszeg növekedése – erről már volt szó -, több mint 26 %. Ezzel szemben a beruházások aránya csökkent. Polgármester úr szóbeli kiegészítésében ezt pozitívumként említette, illetve nem igazán kezelte negatívumként. Úgy gondolja, az, hogy a 2002. évi költségvetésben a beruházások aránya közel 12 % volt, és jelenleg a 8 %-ot sem éri el, erős visszaesés, főleg, ha azt nézik, hogy a főösszeg közel negyedével növekedett. Nem volt jellemző eddig egyébként, hogy évente 26 %-kal növekedett volna a költségvetési főösszeg. Ezen belül, ha megnézik a bevételi és a kiadási oldalt – ami a költségvetésnek az alfája és omegája -, akkor sajnos azokra a tételekre kell újra felhívniuk a figyelmet, amit eddig minden évben elmondtak. Minden évben be is jött, amit a költségvetés készítésekor elmondtak, hogy melyek azok az irreális tételei a költségvetésnek, amelyek nem fognak összejönni. A tavalyi évre hívja fel a figyelmet, ahol az ingatlaneladásoknál az „Immateriális javak értékesítése” című fejezet bevételi sorában - többször hivatkoztak arra, hogy irreális - olyan tételek vannak, amelyek nem jönnek össze. Az év végére valóban, nagyon alacsony szinten valósult meg százalékos arányban ennek a bevételi oldalnak a teljesítése. A jelenlegi bevételi terv ennek alapján 1.361.026 E Ft-ot tartalmaz, amely eleve százalékosan is magasabb, mint a tavalyi. Majdnem 10 %-kal magasabb, mint a tavalyi terv volt, és a tavalyi tervet sem sikerült teljesíteni; és olyan tételek találhatók benne, amelyek régóta eladhatatlan, nagy értékű ingatlanai a városnak. Csodálkozik, hogy mindig ezzel próbálják meg a bevételi lyukat betömni. Számára érdekes volt a bevételek alakulását illetően az is, hogy a költségvetésnek a két héttel ezelőtti változatát két hét alatt sikerült közel félmilliárd forinttal megnövelni. Azt hogyan tették, nem tudja, nyilvánvalóan lehetne még kétmilliárdnyi ingatlant is találni a városban, de számára egy kicsit meglepő volt, hogy rövid időn belül, többszöri módosítással az ingatlanlista 1.361 M Ft-ra növekedett, ez akár holnapra lehetne akár másfélmilliárd is. Csak a realitását vonják kétségbe, melyre néhány példát említ: az állandóan napirenden szereplő 10-es tömb a Lánc utca és a Búza tér eladása, amire úgy tudja, már az ötödik vevő jön, aki aztán végül is nem fizeti ki. De van egy ilyen „bombaüzlet” is ugye, a Király u. 11-gyel, amit megvettek sok százmillió forintért, és most megpróbálják értékesíteni. Kíváncsi, hogyan tudják ezt megvalósítani, hiszen a megye hosszú évtizedeken keresztül nem tudta eladni. A Magasházért is várnak 300 milliót. Majd meglátják, ki ad érte ennyit.

21

Még sorolhatná tovább, hogy milyen tételei vannak ennek az ingatlanlistának, amit ha csak hirtelen, első ránézésre összeadnak, akkor már néhány száz, vagy közel milliárdos nagyságrendű összeg, ami az irrealitást növeli. A bevételi oldalon szerepel 500 M Ft körüli lakások értékesítése is, sőt 540 millió forinttal, amely a tavalyi lakáseladásokhoz képest 500 %-os növekedést jelent. Tavaly volt túl alacsony, de a tavalyihoz képest 500 %-kal növekszik. Irreális ez a bevételi terv is. A bevételeknél a helyi adókat említette már Nagy Csaba frakcióvezető is. Nyilvánvalóan az adórendeletek módosítása - mint rendeleti háttér eszközként szerepel arra, hogy több adót szedjenek be. Számukra irreálisnak hangzik az egy év alatt, egy adónemben közel 700 M Ft-os növekmény elérése. Valószínűleg ez is a vágyálmok kategóriájába tartozik majd az év végén. A kiadási oldalon az előterjesztés is bizonytalan, hogy az év későbbi részeiben az intézmények dologi és bérkiadása megfelelő mértékű lesz-e. Idézi az előterjesztés idevonatkozó részét az alábbiak szerint: „A dologi kiadások területe az, ahol a központi költségvetés az inflációs hatások ellentételezésére 2001-ben és 2002-ben sem tartalmazott támogatási automatizmust, sajnálatosan ez 2003-ban is megállapítható. Az év folyamán e problémából adódóan a legnagyobb gazdálkodási feszültségek itt merülhetnek fel. Az elmúlt 3 év tekintetében már 13-15 % körüli kiadási hiánnyal számolhatnak, a fentiekben ismertetettek miatt. Félő, hogy néhány intézmény tekintetében ezen hiány a jelzetteket is meghaladhatja. A legnagyobb kiadási növekmény, illetőleg a kötelezően biztosítandó kiadási kör a 2002. szeptember 1-től bevezetésre került, közel 50 %-os közalkalmazotti béremelés és járulékainak köre. A központilag meghatározott személyi juttatások nagyságrendje 2003-ban sem áll arányban a központi költségvetési támogatásokkal. A bér fedezete az állami normatívákon kívül szinte teljes egészében az egyéb önkormányzati bevételek növekményének beszámításával biztosítható, mely bevételek növelhették, illetve rendezhették volna főképp a dologi és esetlegesen a felhalmozási kiadások növekedésének lehetőségét.” Úgy gondolja, hogy ez egyértelművé teszi a dolgot. Véleménye szerint a közalkalmazotti 50 %, és ez a növekmény városok részére történő elmaradása számára azt jelenti, hogy ez az MSZP tavaszi kampányának utófinanszírozása. Ezzel az ígérettel az MSZP szavazatokat nyert tavasszal, és a városok most ezt megfizetik. Erről szól a történet. Jó, ha mindenki látja, kampány utófinanszírozásról van szó, sajnos. Sajnos most már évek óta visszatérő retorikai fogás - egyébként a költségvetésben is láthatják ezt - a közeljövőre szóló ígérgetés. Egyébként ez egy nagyon jó pszichológiai fogás, ha elgondolják azt, hogy az emberek türelme egy évre még jó, öt évre nem. Tehát nem lehet az emberek türelmét kérni arra, várjanak, és majd öt év múlva megvalósul valami.

22

Sajnos ezek az ígérgetések a költségvetési stratégiára visszavezethetőek az elmúlt jó néhány évre. Ugyanez látszik jelen költségvetésben is, hogy a 2003-ban elmaradó beruházásokat 2004-es ígérgetésként látják megjelenni a költségvetés különböző, 2004-re megalkotott oszlopaiban szerepel, hogy majd 2004-ben milyen jó lesz. Egyébként, ha megnézik a tavalyi költségvetést, abban hasonlóan látható, hogy 2002-ben még nem lesz jó, de majd 2003-ban. Na most, ez idén nem jött be, de jövőre talán bejön, hát legalábbis az emberek ebben bízhatnak, mert hát a bizalom az sose vesszen el. Módosító indítványaik nagy része egyébként ezeket az évek óta meg nem valósult ígéreteket kívánja tettekre váltani. Itt hívja fel a figyelmet arra, hogy sajnos ez a fajta ígérgetés látszik a rendelet 22-es §-ában is, amit a „huszonkettes csapdájá”-nak hív, hiszen ez a 22-es §, vagy a „huszonkettes csapdája” arról szól, mint Mátyás király meséje, hogy „hoztam is, meg nem is”. Egy város fejlődése egyébként nem csupán az 1 főre eső bevásárlóközpont négyzetméterektől függ, amiben egyébként elsők országosan - végre valamiben -, hanem a helyben megtermelt javak mennyiségétől. Termelő nagyvállalkozás az elmúlt 5 évben csak elment Pécsről. Az elmúlt 5 évben Pécsre termelő nagyvállalat nem jött. Itt kell megjegyezni, hogy a városmarketing hatékonyságát érdemes lenne talán növelni, lehet, hogy nem az erős emberek sehol nem jegyzett rendezvényeivel kellene abban bízni, hogy majd ide többen jönnek befektetők 25 millióért – ami egyébként 100.000 dollár, és abból talán lehetne hatékonyabb városmarketinget csinálni – hanem valami másban gondolkodni, de hát ez a városvezetésnek a része. Megjegyzi egyébként, - bár ennek a rendezvénynek sok köze nincs a sporthoz -, van pozitívum is ebben a költségvetésben. Ez a korábban, kicsit negatív hangnemben említett - és abban egyébként igaza volt, amit mondott a hatáskörről -, de mégis nagyon pozitív dolog az eltörölt 5 %-os iparűzési adó kedvezmény, amit sem a sport, sem a civil szervezetek nem vehetnek igénybe. Talán nem kis mértékben azért a Fidesz frakció közbenjárásának is köszönhetően megemelkedett, - ahogy látják, 360 M Ft van beállítva a sportra – a sporttámogatás. Fontos, hogy ebben a városban ilyen nagyságrendű legyen a civil szervezetek, a külső szervek támogatásának az összege, amely valamilyen módon fedezi a nem igényelhető 5 %-os kedvezményt, amit az iparűzési adó terhére lehetett eddig cégekről megkapni. Nem tagadhatjó, a városban idén is lesznek beruházások, amelyek láthatóak egyébként a költségvetés beruházási táblájából, ahogyan ezt polgármester úr is említette. Azt is látni kell, hogy ezek a fejlesztések Pécsett szinte kivétel nélkül az Orbán-kormány által és annak idején elkezdett központi támogatással indított fejlesztések. Az új kormány nem indított semmi fejlesztési programot az elmúlt nyolc hónapban. Semmiféle fejlesztési program nem indult, amire pályázni lehetne. Kéri, hogy ezen gondolkozzanak el képviselőtársai. Továbbra is hiányoznak a költségvetésből azok a jövőt célzó tervezési programok, amelyek a városvezetés stratégiai céljait, jövőképét tennék

23 mindenki számára láthatóvá. Pécs város 2003. évi költségvetése nem ad választ olyan feszítő kérdésekre, melyeket évek óta rendszeresen kérdeznek az emberek. Ezért kéri, hogy próbáljanak meg válaszolni arra – lehet, hogy nem ma, de a közeljövőben tegyék meg nyilvánosan -, hogy mit kívánnak tenni a közterületek fejlesztéséért, az utak fejlesztéséért, amelyek nagyon rossz állapotban vannak Pécs városában. Nem kis mértékben abból a lazaságból következően, amely az útfelbontásokat követő ellenőrzések elmaradása miatt van. Mit kívánnak tenni Pécs város járóbeteg-szolgálatának erősítéséért és átalakításáért, működővé tételéért, mert sok esetben már nem működik. Mit kívánnak tenni a város hatékonyabb, vonzóbb marketingjének bevezetéséért, és egy kicsit a nyugati országokban való jobb elhintéséért a mellett, hogy majd megjelennek az erős emberek az Eurosporttól. Mit kívánnak tenni a szociális intézmények állapotának javításáért? Hiszen a szociális intézmények az utakhoz hasonlóan, csapnivaló állapotban vannak, csak nem lehet bennük megbotlani. Mit kívánnak tenni a fiatalok első lakáshoz jutásáért? Van program Pécsett erre? Ha igen, akkor mutassák meg, hogy hol. A program nem elég, költségvetési háttere is kell, hogy legyen. Mit kívánnak tenni azért, hogy az európai kultúra fővárosa legyen Pécs, amiről többen is beszélnek. Akarnak-e tenni valamit a környezet javításáért? Az a 10 milliós Környezetvédelmi Alap, amit most módosító indítványban tesznek be a költségvetésbe, nem hiszi, hogy nagymértékben szolgálná a környezet javításának problémáit. És még nagyon sok kimondatlan kérdés fogalmazódik meg. Kéri, gondolkozzanak el ezen. Összességében elmondható a város 2003. évi költségvetéséről, nem látszik annak a választói reménynek a megvalósulása, amit főleg a baloldalról erősítettek, hogy „azonos szín helyben a kormánnyal majd erősíti a város fejlődését és jobbá teszi azt”. Úgy gondolja, hogy ez a költségvetés nem a jövő, hanem a múlt költségvetése, hiszen a jövőt fogyasztja el folyamatosan. Módosító indítványaikkal megpróbálnak segíteni azon a költségvetésen, ami egyébként jelenleg igen nehéz helyzetbe hozza a várost. Horváth Zoltán: a Pénzügyi bizottsági elnök által a hitelekkel kapcsolatos felvetésekre elmondja, a költségvetési rendelet-tervezetben jelen pillanatban szereplő hitel fejlesztési célú. Nem működésre fordítandó pénzeszköz, s mint ilyen azt jelenti, hogy az önkormányzat a jövőbe fektet be, olyan beruházásokra fordítja ezt a hitelt, ami a városnak vélhetően megtérül, ha nem is konkrétan forintálisan a költségvetésében, hanem a lakosság komfortérzetét, életkörülményeit javítja. A fejlesztési hitel egy része kifejezetten más hitelek - pl. kedvező kamatozású lakáshitel - kiváltását szolgálja, ami még anyagi szempontból is kedvező a költségvetés számára. Az 1,8 milliárd Ft-os, ún. likviditási hitellel kapcsolatosan hangsúlyozza, ez nem „valódi” hitel abban az értelemben - mint pl. a fejlesztési, vagy adott esetben egy működési hitel -, hogy a következő évekre bármilyen terhet róna a költségvetésre. A likviditási hitel technikai jellegű, amely arra szolgál, hogy amikor a város költségvetésének fizetési kötelezettsége van, és a bevételei

24 még nem érkeztek be, akkor ezt az időleges hiányt áthidalja. Természetesen a fedezetül szolgáló bevételek megérkezése után ez a hitel azonnal visszafizetésre kerül. A helyi iparűzési adó tekintetében bizottsági elnök úr által használt kifejezés véleménye szerint nem volt helyes, mivel azt mondta, hogy Pécs polgárai, illetve a helyben lévő vállalkozók adóterheit növelte meg a város. Az önkormányzat semmiféle adóterhet nem növelt, mert az által, hogy más szám került a helyi adóbevételekbe, az egyes vállalkozók ettől még nem fognak több adót fizetni. Szakmai kérdés volt, hogy a várható adóbevételeket ki, hogyan tippeli meg. Egyrészt van egy természetes gazdasági növekedés a városban, ami önmagában is adóbevétel-növekedést eredményez, mindenféle adóteher-növekedés nélkül, másrészt az adójogszabályok is módosultak. A helyi rendelet is változott, ami szintén adóbevétel-növekedést eredményez. Példaként említi az európai jogharmonizáció keretében módosult jogszabályokat, továbbá, hogy konkrétan a sport, és egyéb társadalmi szervezetek számára nem lehet felajánlani a helyi adóból, ami ugyancsak a helyi adóbevételeket növeli. Óva intene attól a kifejezéstől, hogy a város az adóterheket növelte volna. Hangsúlyozza, senkinek az adófizetési kötelezettsége ettől nem nő a városban. Az már, szakmai kérdés - és vita is volt erről -, hogy ez az adóbevétel milyen mértékű lesz. Vélhetően többeknek az a véleménye, hogy a tervezett mértéket eléri. Erről lehet szakmai vitát folytatni. De Blasio képviselőtársa felvetésében említette, hogy a költségvetésen belül a felhalmozási kiadás, ill. annak százalékos aránya csökkent, a főösszeg azonban növekedett. A növekedés oka többek között, hogy a közalkalmazottak egyszeri bérrendezése következtében megnőtt a bérkifizetések összege. Nyilván ennek más összetevői is vannak, de egy megnövekedett főösszegen belül a felhalmozási kiadás akkor is csökkenhet százalékosan, ha a felhalmozás nem nő nominálisan. Itt valójában erről van szó. Az Orbán-kormány a fejlesztéseit összevonta „Széchenyi Terv” cím alatt, és ezen keresztül kommunikálta az amúgy is meglévő fejlesztési elképzeléseit. Nem ért egyet De Blasio képviselőtársával abban, hogy a jelenlegi kormányzatnak nincsenek fejlesztési tervei, nem hirdetett meg programokat. Utal az Informatikai Minisztérium által meghirdetett pályázat-tömegre, az IHM honlapján is látható, kb. 110 milliárd forint kerül felosztásra a magyar gazdaságban „Informatikai fejlesztés” céljára, különböző címszó alatt. Ugyanígy említhetné a Gazdasági, a Környezetvédelmi Minisztériumot, stb. De Blasio képviselőtársa állítása ezért - véleménye szerint - nem felel meg a valóságnak. A lakásokkal, közműfejlesztésekkel, akár a marketinggel kapcsolatban elhangzott egyéb szakmai kérdésekre az illetékes bizottságok elnökeinek, illetve az azokban tevékenykedőknek kellene kitérniük, de a későbbi vitában, ha szükséges, elmondja véleményét.

25 Bretter Zoltán: a Szabad Demokraták Szövetségének a 2003. évi költségvetési rendeletről véleménye összefoglalva, a helyzet nem rózsás, de nem is teljesen reménytelen. Szeretné, ha mindenkiben jobban tudatosulna

26 az, hogy Pécs város polgárai egyúttal a Köztársaság állampolgárai is. Ebben a városban élnek mindazok a pedagógusok, tanítók, tanárok, ápolók, akik megkapták az 50 %-os béremelést. Kritikai észrevételként elhangzott, hogy talán ez a béremelés kampány utófinanszírozás volt, és hogy a városnak most „nyögnie” kell a szocialisták és szabad demokraták kampányát. Úgy gondolja, ha ez így van, akkor ez egy jó kampány volt, amit meg kell finanszírozni. Egy olyan történelmi léptékű lépést tett meg a magyar kormányzat - és most ebben a költségvetésében ehhez a történelmi léptékhez csatlakozik Pécs városa is - amelyet meg kellett tenni, amit meg kellett volna tenni a korábbi kormányzatoknak is. Ehhez csatlakozni, és ennek fényében összeállítani egy költségvetést igen nehéz. Tudomásul kell venni azonban, hogy mindazoknak, akik ebben a városban élnek, van egyfajta össznemzeti felelősségük. Felhívja a figyelmet a rendelethez kapcsolódó 23 pontos határozati javaslatra, amely arra szolgál, hogy megalapozza nemcsak az idei, hanem a jövő évi költségvetést is. Amennyiben komolyan veszik ezt a feladatsort, akkor, ha nem is beszélhetnek ún. városfejlesztési programról, - mert ebben egyetért mindazokkal, akik ezt számon kérik – de egy költségvetés-fejlesztési programról igen. Egyetért azzal, ha ezt a feladatsort következetesen végrehajtják, és a Szabad Demokraták Szövetsége ebben partner lesz, akkor a következő évi költségvetés talán nem válik a helyzet kiszolgáltatottjává. A költségvetésben szereplő összegek megjelenése, vagy elmaradása nem jelenti azt, hogy bizonyos dolgok nem léteznek. Erre a polgármester úr is felhívta a figyelmet. A helyes irány az, amikor az önkormányzat különböző tevékenységeket bizonyos programok, tervek, elképzelések mentén kíván finanszírozni. A velük szemben megfogalmazott elvárások különösen érvényesek azon területekre, amelyeket Horváth Zoltán alpolgármester, vagy ő maga, mint a Külügyi, Európai Integrációs és Informatikai Bizottság elnöke felügyel; beleértve természetesen a sportot. E területeken a konkrét pályázatok, programok, tervek mentén fogja az önkormányzat finanszírozni elképzeléseit. Meggyőződése, hogy képesek a kidolgozásukra – és ha jelen pillanatban e programok mentén még nem is jelennek meg konkrét számok, de a költségvetésben megvan rá a pénz. Jelzi ezért, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége ezt a költségvetést meg fogja szavazni. A külügyi, európai integrációs, informatikai és sport területeken megjelenik az európai integrációra való felkészülést szolgáló 10 M Ft - mivel polgármester úr befogadta az SZDSZ frakció módosító indítványát -, amelyhez még 5 M Ft társul; az Informatikai Kht. létrehozására szolgáló 15 M Ft, amely a jövőben az informatikát hivatott az egész városra kiterjeszteni. Megemlíti továbbá az Információs Társadalmi Programra tervezett 5 M Ft-ot, amelynek keretében első körben felmérést végeznének, az önkormányzat mennyire alkalmas arra, hogy az informatika segítségével egymással kommunikáljon, és a város polgárai számára „kinyissák” a városi szolgáltatásokat. A hivatal informatikai fejlesztésére is terveznek 75 M Ft-ot. Sporttámogatásra plusz 110 M Ft lesz majd elosztható pályázati célokra. Az Európai Fejlesztési Iroda – melynek feladata az európai uniós pályázatok előkészítése – szintén 10 M Ft-tal részesül a költségvetésből.

27

Összességében elmondható, az említett területeken a Szabad Demokraták Szövetségének megvan a lehetősége, hogy bekapcsolódjon a város fejlesztésébe, amit mindenképpen örömmel nyugtáznak. Tudomásul kell venniük a realitásokat, és készülniük kell a következő évre, azaz az európai uniós csatlakozásra. Gonda Tibor: ismerteti a további hozzászólásra jelentkezők sorrendjét: Bókay Endre, Petrovits József, De Blasio Antonio, Dévényi Sándor, Soó László, Staub Ernő; és kéri képviselőtársait, esetleges módosító indítványaikat az általános vita végéig, írásban nyújtsák be. Bókay Endre: az önkormányzatiság fennállásának 13. évében ilyen jelentős költségvetési változás még nem volt: kerekítve 22 milliárdról 27,6 milliárd Ftra nőtt a város költségvetés főösszege. E szerint több mint 20 %-os növekedés következett be, ami példanélküli. Az ellenzék részéről megnyilvánuló nemtetszést valamelyest megérti, de valójában nem tudja azt konstatálni. A növekedés elsősorban azért következett be, mert szintén történelmi jelentőségű béremelés történt. Az önkormányzati intézmények 6500 dolgozója igen jelentős számban 50 %-os béremelést kapott. A város költségvetése részben a helyi adottságoktól, részben pedig a központi lehetőségektől függ. A finanszírozás 62 %-a állami támogatás, 38 %-a a helyi bevételekből tevődik össze. Hangsúlyozza, igen jelentős mértékben határozza meg a költségvetés helyzetét a mindenkori kormányzat finanszírozási szándéka. Nem mindig a lehetőségek dominálnak, van, amikor a politikai elhatározás mást diktál. A korábbi 5-10 éves időszak alatt, - amikor az önkormányzatok finanszírozása mindig vitatéma volt az országos költségvetés összeállításánál – 1995-ben az önkormányzatok a nemzeti össztermék 14 %-át kapták meg. Ez az év válságos év volt a gazdaság számára és a magyar társadalom 2001-ben, rendkívüléletében dinamikusan is. fejlődő időszakban a nemzeti össztermék jelentősen nőtt, az európai átlag fölött volt, az önkormányzatok a nemzeti össztermék mindössze 10 %-át kapták. Mindenki emlékszik, hogy akkor az Orbán-Torgyán kormány vezette az országot. Miként hatottak ezek a 2002ben? Az önkormányzatok költségvetésének finanszírozása összesen 30 %kal nőtt. Ez azt jelenti, hogy 282 Mrd forinttal többet kaptak. Mit jelent ez Pécs számára? A helyben maradó 5 %-os személyi jövedelemadó rész 10 %-ra nőtt, tehát megduplázódott. Pécs esetében viszont nem megduplázódott, mert az a 800 M Ft, amit korábban kaptak az 5 % részesedése címén, 2,7 Mrd Ft-ra nőtt. Ez a város lehetőségeit jelentősen A másik jelentős intézkedés, hogy a gépjárműadó teljes bevétele helyben bővítette. marad. Korábban az állam ennek egy részét elvitte. Ilyen értelemben nőtt az adóbevétel. Nagy Csaba képviselőtársával azért nem ért egyet, mert szerinte 30 %-os adónövekedés történt, ebbe mindent beleszámol, de ezeknek az adóknak egy részét így is úgy is fizették, de most a kormányzat átengedte a város számára a teljes bevételt. Jelentős – több mint 11 - fejlesztés indul el a városban. Egy éven belül nem zajlottak le korábban sem a fejlesztések. A 120 lakásos beruházás, azzal ellentétben, mint ahogy a Fidesz frakcióban elmondták, nem 2002-ben

28 kezdődött el, mert a tervezés már 2001-ben megkezdődött. Akkor fogadták el a műszaki terveket, adták be pályázatra, és ez húzódott át 2002-re, és 2003ban fejeződik be. Ez a dolgok rendje. A közbeszerzési eljárások határidőket írnak elő, és ezeket minden esetben be kell tartani. Azok a fejlesztések, amelyeket most 2003-ban határoznak el, egészen biztos, hogy 2004-ben, illetve 2005-ben valósulnak meg. Ezért a költségvetésekben a fejlesztések kifizetésének egy jelentős részét áttették a következő évekre. Reálisan erre lehet számítani, ebből kell kiindulni. Rövidesen megkezdődik a Fecskeház építése, ami 60 lakásos garzonház. A reptér fejlesztése megindul, ami a város számára kulcspozíciót jelent. Szerepel a költségvetésben, de amennyiben felgyorsítható a megvalósítás, újabb hitelt vesznek fel. Az említett Fecskeház esetében is célszerű felvenni a hitelt, hiszen az összeget 1 %-os kamattal kapják. Nem engedheti meg magának az önkormányzat, hogy egy ilyen kedvezményes hitelt ne vegyen fel akkor, amikor 6 %-os a pénzromlás. A repülőtér fejlesztése mellett említhető az ISPA. Két jelentős, új típusú vállalkozásba is kezd az önkormányzat. Az egyik, ha tud, részt vásárol a Zsolnay Porcelán Manufaktúrában. Ez két dolgot jelent. Az egyik, hogy vállalkozásba fektetik a pénzt, a másik, hogy a Zsolnay nagyon erősen összefonódott Pécs nevével. Tehát ha a város foglalkozik egy ipartörténeti értékkel, akkor ez nagyon komoly politikai lépés. A Nádor Szálloda beruházásában való részvételnél konferenciaterem és egyéb szolgáltatások létrehozásáról van szó. Ezt sem tartják fölöslegesnek, ha szükséges, akkor mindkét részesedést eladhatják, és feltételezhetően magasabb áron. Az oktatás területén két beruházás indul, mindkettő több százmillió forintot tesz ki, és több évre elhúzódó program. Az egyik a Batthyány tömb felépítése, a másik pedig a Rácvárosi Általános Iskolaközpont felújítása. Nem került szóba, és nincs közvetlenül a költségvetésben az önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő Tömegközlekedési Részvénytársaság, ahol 25 új autóbusz vásárlására kerül sor, ami jelentősen segíti az itt lakók mindennapi életét. De Blasio képviselőtársa említette, hogy 500 %-kal emelkedett a lakások bevételére fordított összeg. A mai ülés 2.) napirendi pontjában egyértelműen megteremtették ennek anyagi alapját. Képviselőtársa rosszul emlékszik az iparűzési adókedvezménynél Az iparűzési adóból származó 5 %-kal sportegyesületeket, civil, egyéb karitatív szervezeteket támogattak. Az önkormányzat azért, hogy a sport továbbra is zökkenőmentesen tudjon működni a városban, a befizetett iparűzési adó egy részét elkülöníti erre a célra, és a felosztáskor figyelembe veszi, mennyiben részesültek kb. az 5 %-os összegből. Így 110 M Ft-ot sportcélra, 20 M Ft-ot a civil szférára biztosítottak. Elhangzott egy javaslat, - amelyet nem támogat – hogy a sport költségek felosztását az egyesületek között a közgyűlés végezze, és ne a Sportbizottság. Az összköltségvetés 1.4 – 1.6 %-ának a felosztásáról van szó. Jelzi, ezen összeg felosztását továbbra is a Sportbizottságnál kívánják hagyni.

29

Petrovits József: örömmel figyelte Nagy Csaba képviselőtársa által elmondottakat a Sportbizottság keretének felosztásával kapcsolatban, amely annál is inkább meglepte, mivel az elmúlt években jómaga szakértőként, Nagy Csaba pedig bizottsági tagként vett részt a Sportbizottság döntéseiben. Elmondja, a Sportbizottsághoz190 pályázat érkezett, amelyet két héten belül el kell bírálni, és továbbadni a döntést a Közgazdasági Főosztály felé. Pécs városában nem csak a sport Kft-k, de több kis sportegyesület is nagyon várja már azt az összeget, amelyet a Sportbizottság az I. negyedévre megítél részükre. Több olyan kis egyesület van, amely esetében ez 100, 200, vagy 300 E Ft-ot jelent, de a működéshez szükséges. A Sportbizottság munkájában részt vesz a Fidesz képviselője, szakértői. Elmondja, a bizottság minden tagját megkérdezte, melyik bíráló bizottságban kíván részt venni. De Blasio Antonio képviselő az „A” kategóriába jelentkezett, elzárkózva más bíráló bizottságban való részvételtől. Megkéri az ellenzéket, vegyenek részt aktívabban a munkában, a Sportbizottság döntéseihez a megfelelő szakmai segítséget adják meg, hogy a döntésekre minél előbb sor kerüljön. Emlékeztet, 6 évig volt a Sportbizottság szakértője, és elmondható, a bizottság mindig szakmai döntéseket hozott. Nem emlékszik olyan esetre, amikor a szavazás ne egyhangú lett volna. Nem csak a kormánypárti, hanem az ellenzéki képviselők is megszavazták az előterjesztéseket, így a pénzek felosztását is. Mondhatni azt, talán az egyetlen olyan bizottságról van szó, ahol nem a politika döntött, hanem a szakma és a sport szeretete. Reméli, hogy a közgyűlés a plusz 110 M Ft-ot a sport részére megszavazza. Ezért előre is köszönetet mond a közgyűlésnek a Sportbizottság, a szakosztályok, egyesületek, Pécs sportját szerető polgárok nevében is. De Blasio Antonio: úy gondolja, alapvető különbség van abban, hogy ki, mit tekint fejlesztésnek. A fejlesztés más fogalmi kategória a szocialista, és más a Fidesz frakcióban. A Fidesz számára a fejlesztés nem merül ki a lakások építésében egy város vonatkozásában. Úgy gondolják, a lakásépítés a fejlesztésnek a végeredménye. Mindez fordítva történik, adják, építik a lakásokat, mert majd talán egyszer szükség lesz arra a munkaerőre, aki ott lakik. Ezt fordítva kellene kezelni, de mindenkinek más az értékrendje. Alpolgármester úr azt mondta, a helyi iparűzési adó nem növekedett. Erre az a válasza: „csak többet kell fizetni”. A limitet levitték, bővült azoknak a köre, akiknek fizetni kell, – akiknek eddig nem kellett – és az adó százalékos aránya 1.8%-ról 2 %-ra emelkedett. Egyébként tényleg nem növekedett, csak többet kell fizetni. Kéri, ne vezessék félre Pécs város lakosságát, ki kell mondani, többet kell fizetni. Lehet azt is mondani, „aki ipart űz, azt űzik innen is.” Kormányprogram, pályázhatóság, pályázatok témakörben az elhangzottakhoz képest más a véleménye. Kéri, cáfolják meg az állítását, nevezzék meg konkrétan hol vannak pályázati lehetőségek a kisvállalkozók – pl. turizmusfejlesztés, mezőgazdaság, stb. területén – számára. Ha vannak ilyenek, sorolják fel.

30

Úgy gondolja, örülnie kellene, mert Bretter Zoltán képviselőtársa elismerte, valóban utófinanszírozott kampányról volt szó, és milyen jó volt. Képviselő úrnak biztos. A lényeg: mégis csak a pécsi vállalkozók finanszírozzák ezt utólag. Abban nem lenne biztos, hogy a kampány idején ezek a vállalkozók adtak volna a kampányhoz hozzájárulást. Most viszont ha akarnak, ha nem, fizetniük kell. Jelzi, abban is egyetértett vele Bretter Zoltán képviselőtársa, hogy a 2003. évi költségvetésnek is a fő mondanivalója: „majd jövőre”. Évek óta az a stratégia, hogy „majd jövőre”, de ez a jövőre eddig még sosem jött el, pedig nagyon jó lenne. Bókay Endre képviselőtársa felvetésére válasza: véleménye szerint a kritika, a jobbítás szándéka és a fanyalgás között különbség van, mert az két különböző kategória, nem ugyanaz. Úgy gondolja, a vita tárgyszerű mederben tartását segítené, ha nem minősítenék egymást, éppen ezért nem is kíván ezzel tovább foglalkozni. A helyben maradó adóval kapcsolatban megjegyzi, számára ez olyan, mint a nyugdíjasok 19.000.- Ft-ja, többször csengetnek érte. A nyugdíjasok 19.000.Ft-jáért is többször fognak csengetni, visszakérni gázra, áramra, gyógyszerre, stb. Jelen témakörben pedig 50 %-os béremelésre, és egyébre. Gondolja, a kormánynak lesznek még ötletei. Nem az első eset, hogy Bókay Endre képviselőtársa félreért valamit, és abból felesleges viták adódnak. Kéri, jobban figyeljen. Nagy Csaba képviselőtársa által elmondottakat is félreértette. Az ellenzék kritikát fogalmazott meg, de javaslatot nem tett. Megfogalmazásra került a probléma, és az, el kellene gondolkozni egy olyan rendszeren, amelyben nem csupán 5 fős bizottság dönt 360 M Ft-ról, hanem pl. egy nagyobb grémium jóváhagyása, segítsége kellene. A Fidesz azt mondta, ezen pénzösszeg felosztása túl nagy felelősség, ez ne csak a bizottságé legyen. A jegyzőkönyv és hangfelvétel is bizonyítani tudja, hogy ez így történt. Bókay Endre képviselőtársuk arra hivatkozott, hogy a lakáseladási lista elkészült, és abból 500 M Ft bevétel lesz. Véleménye szerint a lista még nem pénz, annak be kell érkeznie. Az ellenzék nem állította, hogy nincsen lista, nincsenek tervek. Azt mondták, irreálisnak tartják az 540 M Ft-ot betervezni a lakáseladásokból. Attól, hogy vannak listák, jó szándék, stb. még nincs pénz. A lényeg, hogy a kasszában mennyi pénz lesz év végén a lakáseladásokból. Ha most arról kellene tárgyalni, hogy megvan az 500 M Ft, és azt mire használják, akkor értené, miről beszél Bókay Endre képviselőtársa, azonban nem erről szól a történet. Gonda Tibor: jelzi, személyes megszólíttatás miatt Horváth Zoltán alpolgármesternek adja meg a szót. Horváth Zoltán: valószínűnek tartja, hogy figyelmesen hallgatta De Blasio Antonio képviselőtársa, amit mondott Nagy Csaba frakcióvezető, és amit ő

31 arra válaszolt. Emlékeztet, Nagy Csaba arról beszélt, volt egy változat, amikor 3.700.000.000.- Ft volt, és utána ez emelkedett – más megfontolások alapján – 4 Mrd Ft fölé. Ennek az összefüggésében mondta, az, hogy megemelkedett ez a tervezett bevétel, önmagában nem okoz adóteher növekedést a pécsi polgárok vagy vállalkozók számára. Ezt így kell értelmezni, és valóban így is van. Az más kérdés, hogy az adójogszabályok módosulása miatt egyébként adóteher növekedés van, de nemcsak Pécsett, hanem az egész országban. És ez az Európai Uniós jogharmonizáció miatt van. Erről beszélt. Kéri, hogy pontosan fogalmazzanak, hivatkozzanak az általa elmondottakról. Felvetették, van-e a kormányzatnak, minisztériumnak fejlesztési politikája, stb. Javasolja képviselőtársának, tekintse meg a különböző honlapokat, pl. az IHM honlapjait. Meglátja, vannak elképzelések, felvázolásra kerültek, és konkrét pályázati felhívások is megjelentek már, és a továbbiakban is megjelennek, pl. az Informatikai Minisztérium honlapján 110 Mrd Ft értékben. Tehát igen is, ott vannak a fejlesztési elképzelések, a pályázati kiírások, leírások, csak utána kell érdeklődni. Bókay Endre: emlékezteti De Blasio Antonio képviselőtársát, arra az elmúlt évben nem volt olyan rendelet, mint amit a mai ülésen terveznek, hogy a „szétszórtan” található önkormányzati lakásokat értékesítik. A rendelet mellékletében 386 lakás szerepel, melyek értékesítéséről van egy tervezett bevételi oldal. Kéri képviselőtársát, maradjon a tárgyszerű vitánál, kerüljék a személyeskedést. Biztos abban, hogy közösen előre viszik azt az ügyet, amiért ma itt vannak. De Blasio Antonio: annak ellenére, hogy vitatkozik Bókay Endre képviselőtársával, továbbra is egyetértenek abban, hogy a címlista az még nem 500 M Ft. Javasolja, majd akkor újra beszélgessenek a címlistáról, amikor a kasszában a pénz. Dévényi Sándor: ismerteti az Összefogás Pécsért Egyesület észrevételeit a 2003. évi költségvetésről. A költségvetés szerkezetileg, ahogy annak rövid ismertetésében olvashatják, nem sokban tér el a korábbi évekétől. Dominánsak a központi költségvetésből visszaosztott támogatások, és még az EU-ba lépés okán előírt helyi adónövekedés sem mozdít jelentőset a bevételi oldalon. A központi költségvetési támogatás jelentős része az intézmények és szociálpolitikai támogatások finanszírozásához használható fel célzottan. A felhalmozási kiadásokhoz meglehetősen szerény a központi hozzájárulás, és ami jön, az is a korábbi kormányzattal történt megállapodások alapján (bérlakás-építés, szennyvízberuházások, stb.). Eddig nem látják igazolódni a színre-színt választási metódushoz fűzött reményeket. Ennél azonban jóval nagyobb gondot jelentenek az 50 %-os béremelésből adódó terhek. Ezek a többletkiadások olyan intézkedéseket kényszerítenek ki, mint például az intézmények átlagosan 2 %-os létszámleépítése, a dologi kiadások további radikális csökkentése, amely már az előterjesztés szerint is

32 a szakmai munka rovására mehet. Példaként említi: a Hivatal Műszaki Osztálya – létszámproblémái miatt – az építési, hatósági ügyeknél az előírt

33 60 napos ügyintézési határidőt gyakorlatilag nem tudja tartani ilyen okok miatt. Nem utolsó sorban megint ott lebeg Damoklész kardja az iskolák felett, ahogy az intézkedések tervezetéből ez kisejlik, akkor, amikor – véleményük szerint – a társadalmi igény az egész napos iskolák megteremtése lenne. A bevételi oldalon olvashatók még olyan tételek, mint az önkormányzati bérlakások és az évtizedek óta elárvult Magasház értékesítési bevételei, amely vagy ismét a közvagyon áron aluli eladását sejteti, vagy legalábbis nehezen nevezhető biztos bevételnek. Figyelembe véve az eddig elmondottakat, erősen megkérdőjelezhető a 2.5 %-os hiány tarthatósága, amely ráadásul a tervek szerint is csak hitelfelvétellel lesz finanszírozható. A miniszterelnök által a minap meghirdetett program autópályák építésére vonatkozó fejezete a zsáktelepülési mivolton nem változtat egyhamar. Polgármester úr tisztségviselői beszámolója ebben kedvezőbb képet fest, reméli, neki lesz igaza. Ettől függetlenül a költségvetés 10. számú mellékletében, a Működési célú pénzeszközök átadásában – ami eléggé eklektikus képet nyújt számára – olyan – véleménye szerint fontos – célra nincs elkülönített pénzösszeg, mint a gyorsforgalmi út építésére reális alternatívát kínáló Dunántúli Autópálya Kht. alaptőke emelése. Az is látszik, hogy a kormány korábbi elképzelései, az átengedett adóbevételek növekvő mértékét illetően szintén nem tudnak megvalósulni egyik napról a másikra. A város szemmel láthatóan már nem rendelkezik jelentősebb tételű ingatlanvagyonnal, erre már nem volna szabad költségvetést tervezni. A még meglevő vagyont egyébként is inkább befektetések ösztönzésére kellene használni, illetve hasznosítása esetén annak eredményét az elengedhetetlenül szükséges beruházásokra, fejlesztési tervek lépéseinek megtételére - pl. Európa Kulturális Fővárosa projekt, Világörökség, EU projektek előkészítése, stb. – kellene fordítani. Ellenkező esetben gyermekeik jövőjét is felélik. Ugyanakkor a 6. számú mellékletből hiányzik a telekeladásokból remélhető bevétel, pl. Újpatacson több telek eladása várható, az Ágoston téren két forgalomképes telek eladható, stb. Miközben a bevételi oldal több kérdőjelet is tartalmaz, a kiadási oldal radikális lefaragásokat ígér. Úgy néz ki, még mindig több olyan dologra is jut, amelyet nem, és ilyen időkben pedig különösen nem az önkormányzati költségvetésből kellene finanszírozni. Ilyen például a profi versenysport támogatása, amire semmilyen törvény nem kötelezi a várost, sokkal inkább a diáksport támogatására, az ingyenes buszbérlet rászorultság vizsgálata nélküli alanyi jogon járó támogatása, az átláthatatlan foglalkoztatáspolitika némely területen pl. néhány művelődési intézményben, és indokolatlanul magasak a tisztségviselői keretek is. Jól lehet ezek némelyike is hangulatjavító fontos kiadás, de megfontolandók, ha szembeállítják az iskolák összevonásával, vagy éppen a szociális intézmények leromlott

34 állapotával. Ne felejtsék el, hogy a szociális létesítmények java része csak ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik, mert az alapvető tárgyi, esetleg személyi feltételeknek sem tud eleget tenni. Esetleg ide sorolják a jövőépítést szolgáló beruházások elodázását, akkor ezek az előbb említett kiadások meggondolásra érdemesek. A költségvetés 17. számú táblázatában egészségügyi és szociális beruházásra nem terveztek semmit, a kulturális beruházások között egyedül Eck Imre síremlékének felállítása szerepel. Hiányolják az olyan intézkedéseket, amelyek hosszabb – rövidebb távon változásokat eredményezhetnének. Ilyen például az EU integrációs iroda, amely szerepel a költségvetésben egy nevetséges összeggel – amelynek dolga lenne a lehetséges lehívható források figyelése, pályázatok előkészítése, terveztetések elindítása, a hivatal dolgozóinak ilyen irányú továbbképzése, és nem utolsó sorban a lakosság tájékoztatásának megszervezése. A 17. számú mellékletben szerepel néhány fejlesztési előirányzat 2004-re. Ezeket nem részletezi, hiszen volt elég szó róluk. Ezek megtervezéséhez, előkészítéséhez azonban az idei költségvetésben nincs keret. A közbeszerzési eljárások hosszadalmasságát ismerve kérdéses a jövő évi megvalósítása is. Indokolt lenne legalább a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság keretének a megemelésével erre forrást teremteni. Úgy érzi, hogy a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság a költségvetés munkájában alulreprezentált. Hasonlóan fontosnak érzi a valódi intézményi reformok előkészítését, ezen belül: részletes tanulmányok elkészítését az intézményi átszervezések költséghatékonyságáról, és annak a szakmai munkára gyakorolt hatásáról. Ezek összevetése a civil szervezetek által működtetett intézmények költséghatékonyságával és szakmai munkájuk minőségével. Annak vizsgálata, hogy mely fenntartási formákhoz kapcsolódnak önkormányzaton kívüli – pl. kormányzati, EU gazdasági szféra támogatásai – és egyéb források nagyobb mértékben, és mely formában lehet megfelelni jobban az EU intézményi ellátási minőségi feltételeinek. Az elkészült tanulmányok alapján meg lehetne tervezni az intézményi reform stratégiai lépéseit, egyeztetve az érintettekkel, és a következő évi költségvetésben már szerepelni kellene az első megteendő lépések költségvonzatainak, amelyek jó tervezés esetén pusztán önrészként jelentkeznének. Hasonló folyamatot kellene elindítani a Világörökség, illetve az Európa Kulturális Fővárosa projektek Ezeket a ügyében. közgyűlés 2002. december 12-i ülésén a költségvetés irányelvei között elfogadta, de ezt a költségvetés nem, vagy csak nagyon burkoltan tartalmazza. A továbbiakban a közgyűlés munkájában erre figyeljenek, hogy megfelelően jelenjenek meg a város költségei között. A költségvetés ezen feladatok betervezése nélkül nehezen elfogadható, mert nem reális és a legkevésbé sem nevezhető előremutatónak. Soó László: Nagy Csaba bizottsági elnök korábbi felszólalásában számszaki hibára hívta fel a figyelmet. A Közgazdasági Főosztály munkatársaival a

35 rendelettervezet a 17. számú mellékletében a fejlesztési tábla előirányzatait áttekintették, és sajnálattal állapították meg, hogy a tábla legvégén „Közvilágítás III. ütem” 5 M Ft összeggel szerepel. Látszik az is, hogy nincs sorszáma ennek az előirányzatnak. Sajnos egy korábbi változatból ez a sor bent maradt, és ha ezt figyelembe veszik, akkor valóban differencia mutatkozik. Dr. Papp Judit jegyző asszony egyetértését sikerült megnyerni ahhoz a javaslathoz, hogy tekintsék mindezt „sajtóhibának”, és húzzák ki a táblázatból az 5 M Ft-os keretet, így a fő összegek nem változnak. Staub Ernő: úgy gondolja, ha a képviselők követnék hivatkozásait az előterjesztésben, akkor az útmutatással bajban lenne. Pl. a közalkalmazotti béremelés fedezetével kapcsolatban több helyen is van utalás a szövegben, de nem könnyű eldönteni, hányadik oldalon található. Az előterjesztés első oldalán nincs oldalszám, a következő pedig már a 3. oldal. Nehezen mondható meg, hogy az első oldalán, egyébként a számozás szerinti harmadik előtti oldalon is van már erre utalás. Aztán később máshol is A 2. oldalról már felolvasta De Blasio Antonio képviselőtársa is az megtörténik. idevonatkozó dolgokat, a szokásos sajnálkozó magyarázkodások után homályos körülírások vannak. A számozás szerinti 7. oldalon még inkább így van. Idézi: „…a személyi juttatások növekedése nagymértékű, mely mellé nem párosult teljes egészében központi forrás, erről természetesen több helyen még ma is vita folyik.” Véleménye szerint finom körülírás, hogy „nem párosult teljes egészében központi forrás”, de a hozzátoldott mellékmondattal egy pszichológus biztosan tudna mit kezdeni. Az előterjesztést fogalmazó biztos látta, hogy még ennyit sem kellett volna írni, ezért hozzátette: „…erről természetesen több helyen még ma is vita folyik.” Ez utóbbi ide miért kell, nem tudni. A problémája elsősorban ez, és nem a béremelés, vagyis, hogy nincs meg rá a kormányfedezet. Ismételten megállapítja az anyag, hogy a költségvetési és a szakmai törvények ellentmondásban vannak, és a létszámleépítés tekintetében ez gondot okoz. Ez így igaz, és nyilvánvaló, hogy a szakmai törvények ellenében nem lehet létszámot leépíteni, még ha a költségvetési rendelet ezt elő is írja. Bár kétségtelen, a szövegben utalás történik rá, hogy mindezt ágazati bértömeg csökkentéssel is meg lehet tenni. Az intézményeknél élesen elkülönül – ez rendjén való – az üzemeltetési előirányzat és a szakmai dologi kiadás. Az már nincs rendjén, hogy a szakmai dologi kiadások tekintetében bevételfokozásra ösztönzi az anyag az intézményeket. Az nagyon jó, ha az intézmények törekednek arra, hogy bevételüket fokozzák, az viszont nem jó, ha a nélkül nem biztosítható a szakmai dologi kiadás. Már pedig úgy látszik, hogy a tervezett előirányzatokkal nem lehet az éves feladatokat teljesíteni. A rendelet 16. §. (4) bekezdése felsorolja az üzemeltetési – közüzemi – tételeket a bérleti díjaktól a szemétszállításig, és hozzáteszi, hogy ezekből a részelőirányzatokból a költségvetési szerv átcsoportosítást saját hatáskörben nem hajthat végre. Önmagában ezzel jogilag nincsen gondja, de mindig

36 eszébe jut, hogy a megtakarításokban valamiféle érdekeltséget nem lehetnee szerepeltetni e díjak tekintetében is. A 22. §. a kincstári rendszer továbbfejlesztése címén ráteszi a kezét az intézmények pénzére, legalábbis időlegesen, likviditási gondokra hivatkozva, azokat feltételezve. Az oktatás költségvetéséről sok jót nem lehet mondani. Jelentős fejlesztésként – ahogy elhangzott – szerepel a Batthyány utcai Pollack Szakközépiskola és a Rácvárosi Iskola, mindegyik a régi és a jelenlegi ciklus állami pénzéből indul. Ezen kívül gyakorlatilag nincs fejlesztés. A felújítási kiadások között a Leőwey Gimnázium homlokzata és a Belvárosi Iskola szerepel alig 3 M Ft-os tételekben. Ugyanakkor kimaradnak olyan munkák, amelyekre korábbi közgyűlési határozat van. Ilyen pl. az Óvoda utcai Óvoda felújítása, a Janus Gimnázium, a Széchenyi Gimnázium homlokzata felújítása, a Központi Menza felújítása, mely kívülről igen romos állapotot mutat. Nem szerepel a közoktatási intézkedési tervben is bent lévő, és közgyűlési határozat alapján is előírt kötelező taneszköz beszerzés és pótlás pályázatához az önrész, ami 10 M Ft. Megismétli, korábbi közgyűlési határozatokkal alátámasztott összegek hiányoznak az oktatási költségvetésből. A határozati javaslatsorban – Dévényi Sándor képviselőtársa is utalt rá – 1013.) pontig szerepelnek az oktatással összefüggő előírások, és ezek minden iskola fokon a megszorításokat ígérik. A 10.) pontban arról írtak, hogy az óvodai kapacitásokat kívánják az igényekhez igazítani. Ha ez tanulócsoportok megszüntetését jelenti a létszámhoz igazodva, akkor rendjén van, amennyiben intézmények bezárását fogja jelenteni, már sokkal kevésbé, mert az igényekhez való alkalmazkodás adott esetben visszaalkalmazkodást is jelenthetne egy-egy területen, óvoda, épület tekintetében. Ismét szerepel az ún. racionális elhelyezés az általános iskolásokat illetően. A racionális elhelyezés nem lehet pusztán gazdasági szempont, nagyon sok minden egyebet is figyelembe kell itt venni. Az elmúlt közel egy évtizednyi idő alatt nagyon sok átszervezést élt meg a pécsi oktatási rendszer, és szomorú lenne, ha a jövő azt vetítené elő, hogy újabb átszervezések elébe néznek. A legegyértelműbben a 13.) pontban a középfokú oktatási intézményeket illetően fogalmaz a határozati javaslat, miszerint meg kell vizsgálni, felülvizsgálandó, lehetséges-e gazdaságosan oktatási profil átcsoportosítás e körben. Természetesen valóban összefügg ez a tanulói létszámokkal, és lehetnek nyomós indokai, az azonban, hogy a határozati javaslatsor minden fokon kicsit túlzóan fenyegetően fogalmaz, erre csak ő is megismételni tudja, úgy tűnik Damoklész kardja továbbra is ott lebeg a pécsi oktatási rendszer felett. Dr. Mikes Éva: véleménye, a bizottsági keretek alkalmazása eleve aggályos. Demokratikus alapelvek szempontjából is aggályos, mert hiába mondják, hogy a közgyűlés ülése is nyilvános, és a bizottsági ülések is nyilvánosak, a pécsi választópolgár hozzáférhetősége ezekhez különböző. Míg a közgyűlés vitájáról a TV közvetítés által maradéktalanul értesülhet, egy nyilvános

37 bizottsági ülésen való részvétel utánajárást igényel, és nem is szokásos helyzet, hogy valaki egy bizottsági ülésen részt vegyen, vagy esetleg arról jegyzőkönyveket olvasgasson. Ráadásul a demokratikus alapelvek használhatósága és használata iránt növekedik a kereslet akkor, ha megszorító időket élnek. Egy feszített költségvetés esetében nyilvánvaló, még indokoltabb az érdeklődés az elosztások módja iránt. Nem az a probléma, hogy kik vagy jól döntenek-e, hanem milyen nyilvánossággal teszik ezt. Azt gondolja, ezek elvi kérdések. Megjegyzi, - bár semmiféle reményt nem fűz ahhoz, hogy a szóhasználatban bármi is változna – azért hogy egy döntést a jelenlévők és amúgy különböző politikai beállítottságúak egyhangúlag hoznak meg, ez ettől még nem szakmai döntés. Lehet egyhangúlag igen „bugyuta”, meg igen jó döntést hozni, valamint politikai üzleteket is lehet kötni, és lehet nagyon jókat szakmai alapon vitatkozni. Az, hogy hányan szavazták meg, vagy hányan szavaztak ellene, attól még nem válik szakmaivá egy döntés önmagába véve. Célszerűtlen, felesleges, több százmilliós nagyságrendben pedig végképp káros dönteni bizottsági szinten, még akkor is, ha bíznak abban, hogy ezt mindenki lelkiismeretesen, legjobb tudása alapján végzi. Jelzi, személy szerint bizottsági szinten nem szívesen venne részt több száz millió forintnak az elosztásában, ugyanis ezen döntésekben csak politikai felelősségük van, személyes nincs. Ilyen jellegű döntéseket csak személyes felelősség birtokában vállalhatnak fel, amikor polgárjogi, büntetőjogi, munkajogi felelősség van a döntés okán. Kéri, a személyes megtámadást, személyes érintettséget oda-vissza, ne alkalmazzák a vitában. Aki a politikában részt vállal, annak tudomásul kell vennie, hogy esetleg négy-öt hozzászólást követően adhat választ. A pályázatok esetében nyilvánvalóan, – néhány kivételtől eltekintve – ha kormányzati pályázatokra kérdez rá, a válasz az, lesznek. Szóba kerültek az országos politikával kapcsolatos kérdések. Felmerülnek dolgok, arra reagálnak, és így abszolút félre mennek a dolgok. Bókay Endre frakcióvezető történelmi jellegű béremelésről beszélt a közalkalmazottak tekintetében. Ez szükséges, fontos, a közalkalmazottak életét könnyítő béremelés volt, de megjegyzi, korántsem volt 50 %-os. Történelmi jelentőségű akkor lett volna, ha életpálya rendszerben kapják meg a béremelést, mint ahogyan a köztisztviselők másfél évvel ezelőtt egy program keretében. Az ad hoc egyszeri béremelést az különbözteti meg az életpálya rendszerű béremeléstől, hogy az egyszeri béremelés kormányzati kegy, nem lehet tudni, mikor jön a következő, és nem kikövetelhető. Az életpálya rendszerű béremelésben pedig a köztisztviselő pontosan látja, hogy mely teljesítmények elérésekor, mennyi idő elteltével, milyen helyzetben, milyen béremelés az, amit törvény szerint követelhet a munkáltatójától. Ez nagyon nagy különbség, ugyanis az ad hoc béremelés a mindenkori kormánytól függő helyzetet jelent, lehet reménykedni a mindenkori kormány jóindulatában. Az életpálya rendszerű béremelés – mint

38 amit a köztisztviselők esetében az előző kormány tett – az kikövetelhető, törvényben meghatározott jog. Ebben az esetben a munkavállaló nem függ a mindenkori kormány jóindulatától, mert törvényben biztosított joga van arra, hogy mikor, milyen béremelések járnak neki. Egyébként a köztisztviselők számára a program zárultával – július 1. – 70 %-os béremelés volt három évre eltolva életpálya rendszerben, nem ad hoc, nem kegyelmi alapon. Ha már ilyen jól megkülönböztette Bókay Endre frakcióvezető az „áldott” Medgyessy kormány és „átkos” Orbán-Torgyán kormány intézkedéseit, akkor a lakásépítés 2.7 %-os kamatánál – amit annyira dícsért - el kellett volna mondania, az melyik kormány intézkedése. A Zsolnay manufaktúráról elhangzott, hogy azt majd megmentik. Jelzi, nem csak a köz, hanem a jegyzőkönyv számára is elmondja véleményét. A Zsolnay manufaktúrát oly mértékben mentik meg, hogy egy zöldmezős beruházással valahova kirakják, és utána pedig a Zsolnay által jelenleg elfoglalt nagyon nagy értékű, teljes infrastruktúrával ellátott központi telkeket eladja a város. Úgy gondolja, ennek talán nem a manufaktúra megmentésének címén kellene futnia. Kíváncsi, mennyiért és hogyan történik ezeknek a telkeknek az eladása, és milyen fejlesztési terv keretében. Bejelenti, ezt a jegyzőkönyvi részt ki fogja kérni, mert sajnos biztos abban, hogy ez így kerül elő. A Nádor Szálloda mint nemes cél szintén felmerült. Kétségtelen erről prímér nem a városvezetés tehet, itt keringett a fejük felett fél milliárd forintos állami támogatás az előző ciklusban. A Nádor Szálloda esetében kisebbségi tulajdonba kerülne a város a tervek szerint, és ez a költségvetésben is így szerepel. Szeretné felvilágosítani a Szocialista frakciót, a tegnapi napon a parlamentben általános vitára került, az egészen elképesztő „Üvegzseb program” címet viselő „saláta” törvény. Az Üvegzseb program keretében egyik legfontosabb intézkedésnek tartja, megtiltja a jövőre nézve, hogy az önkormányzat kisebbségi tulajdont létesítsen bármifajta gazdasági vállalkozásban. Ebből következően az a koncepció, amit nagy jelentőségűnek tartanak a Nádor Szálloda, mint gazdasági vállalkozásba beszállás tekintetében, ez a törvény erejénél fogva néhány hét múlva tilossá válik. Ha csak nem emelik meg ezt a költséget 50 % fölé a Nádor Szálloda esetében. Kéri, hogy legalább a saját kormányuk előterjesztései tekintetében tájékozódjanak. Hozzáteszi, a Fidesz frakció részéről - ez a saját témája a parlamentben - nagymértékben tiltakozott az ellen, hogy ilyen módon az önkormányzati autonómia dolgába beleszóljon egy program, előterjesztés. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy a parlamenti ellenzék oldaláról szeretné elérni, hogy a Szocialista frakció a városi programját a Nádor Szálloda ügyében megvalósíthassa, de nem sok esélyt ad annak, hogy a véleményét a témában a kormányzó pártok elfogadják. Felhívja a figyelmet, hogy a Köztársaság 2003. évi költségvetéséhez pécsi ellenzéki országgyűlési képviselők – így személye is – számos módosító indítványt nyújtottak be. Természetesen nem kívánja mindegyiket ismertetni, de utalni kíván azokra, amelyeknek pécsi jelentősége van. Pl. 6-os számú főútvonal tervezése, kivitelezése, előkészítésének folytatására, ennél nagyobb összegben 6-os út négysávosításának kiviteli terve, terület megszerzésének forrás szükséglete. Pécs városát megkerülő út 6-os számú

39 főútvonalra visszavezető szakaszának megépítése. Hallható volt dr. Toller László polgármester beszámolója mindezen programokról, de elmondja, ezek a költségvetésben nem szerepelnek. Polgármester úr közölte, sikerült hosszas lobby munkával ezt megoldani, aminek nagyon örül, de logikailag nem igazán érti, hogy mindezen módosító indítványokra ő is a „nem” gombot nyomta meg a parlamentben. Majd hosszas lobby munkával sikerült ezt mégis megoldani, néhány hónappal a költségvetés megszavazása után. Ez ugyan derék, és örül neki, de ennek egyszerűbb útja is lett volna, bele kellett volna szavazni a költségvetésbe, és akkor nem kellett volna ennyit lobbyzni. Az országos költségvetésben 150 M Ft-os módosító indítványuk volt Pécs városi panelprogram folytathatósága tárgyában. Erre is a kormánypárti képviselők – beleértve a polgármester urat és házelnök asszonyt – voltak szívesek „nemet” nyomni. A panelprogram nem folytatódik idén, mert a város a saját költségvetéséből nem tud rá egy fillért sem áldozni, következő évre szerepel majd tervként. Bár nem tartozik szervesen ide, de elmondja, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Szívgyógyászati Klinika hitelállományának az elengedésére is adtak be módosító indítványt, amit nem fogadtak. A Pécsi Szabadtéri Színpad rekonstrukciója 3 M Ft-tal szerepel a költségvetésben. Mindannyian tudják, ez még egy elképzelés kifejtésére, egy terv elkészítésére sem elég. Természetesen nem feltétlenül a Szabadtéri Színpad rekonstrukciójára gondol, hogy ott szabadtéri színpad épüljön, de arra mindenképpen, ez egy olyan nagyságú, adottságú és környezetű telek, amit nem kihasználni egyszerűen bűn. Különösen akkor, ha a kultúra fővárosáról beszélnek, és ha a nyári állapotokra gondolnak, amikor koncertből sörsátorba, tűzijátékból körtáncba botlanak a Széchenyi téren. A belváros képviselőjeként folyamatosan hallgatta a jogos kifogásokat, hogy a belvárosban nem lehetett hétvégén aludni, mert vagy petárda, vagy tűzijáték durrogott, vagy koncert volt a Széchenyi téren. A Szabadtéri Színpad területe – az a telek – az ilyen fajta rendezvényeket is kibírná. Elmondja, az ország költségvetéséből 250 M Ft-ot kért arra, hogy ott a telek rekonstrukciót megvalósíthassák. Házelnök asszony és polgármester úr erre „nemet” nyomott, most 3 M Ft látható a városi költségvetésben. Ha a városi költségvetésbe ez megérkezett volna, talán akkor most bizottsági keretben lehet arról beszélni, hogyan élesztik fel ezt a telket, és hogyan rendezik el méltó körülmények között a kultúra fővárosának belvárosi rendezvényeit. Ókeresztény sírkamrák feltárásának további munkálataihoz 150 M Ft-ot kért az országos költségvetésből. Ennyi kellett volna mostani állapot szerint ahhoz, hogy méltó módon ezt a programot tudják futtatni, illetve befejezni. Természetesen házelnök asszony és polgármester úr „nemet” nyomott erre. A városi költségvetés ezen munkálatokra jelen pillanatban nem tartalmaz forrást. Pécsi Középkori Egyetem épületének helyreállításához az Alapítvány kuratóriumának jegyzőkönyve – szakértői vélemények – szerinti összeget kért. 150 M Ft-ot, illetve a kiállítás befejezéséhez 20 M Ft-ot. Polgármester úr

40 és a kormánypárti képviselők „nemet” nyomtak. A kultúra fővárosának és a világörökség megbecsült városának költségvetésében egy fillér nem szerepel erre, az országos költségvetésben nem engedték a kormánypárti képviselők ezt bejutni. Elmondja, hogy az elesett, lemaradó, leszakadó rétegek iránti szocialista érzékenység jegyében a városi költségvetés 13. számú melléklete Társadalom- és szociálpolitikai juttatások kiadásai, Munkanélküli jövedelempótló támogatás címén –90 %-kal tartalmaz kevesebbet, mint a tavalyi esztendőben. Munkanélküli jövedelempótló támogatás Eü. hozzájárulása címén 90 – 50 %kal szerepel kevesebb, mint a tavalyi évben. Aktív korúak rendszeres szociális segélye 38 %-kal kevesebb, mint az elmúlt évben. Rendszeres szociális segély több, mint 61 %-kal kevesebb. Nem kívánja felolvasni az egész táblát, nyilván mindenki ki tudja számolni a százalékos arányokat. A bevételi oldalon a sokat vitatott lakáseladás szerepel. Felesleges áltatni magukat a bevételi oldal feltupírozásával, bár természetesen mivel városi képviselő kívánja, hogy a bevételi oldal teljesüljön. Felhívja azonban a figyelmet, nem a sors szeszélye folytán maradtak meg ezek a lakások szétszórtan a társasházakban, hanem azért, mert vagy olyan állapotúak, vagy pedig olyan szociális helyzetű családok, bérlők laknak bennük, akik az eddigi lakáseladási program keretében nem voltak képesek a lakást megvásárolni, vagy a lakás állaga miatt nem tartották ezt érdemesnek, vagy pedig nem állt szándékukban ilyen terhet vállalni. Kétségtelen, az a rendelet, amelyre Bókay Endre képviselő hivatkozik, az nagyon kedvező, várható is tőle, hogy a holtpontról kimozdítja a dolgot, tehát valóban várható, hogy ezen bérlők közül néhányan megvásárolják a lakásukat, akik idáig nem akarták. De hogy most mindenki megveszi az egyébként rossz állapotú lakást, amikor zömmel kifejezetten szociálisan hátrányos helyzetűekről van szó, ezt erősen kétli. Kívánja, sikerüljön, mert akkor nem csak a bevételi oldal fog teljesülni, hanem akkor abban is téved, – több ilyen lakást ismerve – hogy rossz állapotúak a lakások, illetve szociálisan hátrányos helyzetű emberek laknak benne. Akkor nagyon jó lenne a hír, hogy csak a látszat csal. Többféle programot érintett, de szeretné még elmondani, 22 módosító indítványt nyújtott be a költségvetéshez, melyeket a részletes vitában majd indokol. Az EU integráció tekintetében ugyan sajnálja, hogy az a költségvetési igény sincs meg, amit kértek az ezért felelősök, de örvendetes elmozdulást lát már a belső kommunikációban is, mert az, ami a képviselők számára itt meglebegtetett, az három igen értékes előadásnak a meghallgatása, reméli, hogy kifelé a város felé is ez egy pozitív kommunikációba „csap” át. Noha kivételesen személy szerint nagyon jót szórakozott az SZDSZ országos EU propagandáján, a bizonyos „Ne lopj, ne köpködj, ne szemetelj, ne szemétkedj” összeállításon, úgy gondolja, ha ez még megfontolandó is, ha ezt ilyen szinten teszik, kérése, csak a képviselők felé tegyék ilyen szinten. Ezt szívesen fogadja, és el is viseli, de a város felé ne terjesszék ki az ilyen stílusú kommunikációt, mert úgy gondolja, a visszájára fordulhat. Reméli Bretter Zoltán tanácsnok úr érzi, hogy belőle most a városi programok iránti dicséret beszél elsősorban, és nem az országos programok iránti kritika.

41

Gonda Tibor: jelzi, a képviselők kézhez kapták az 50 pontból álló Fideszes módosító csomagot, ezen kívül még néhány egyéb módosítást. Ez előrevetíti, hogy hosszas és tartalmas vita vár a testületre. Mindezek miatt ismételten kér mindenkit, hogy az általános vitában – ha lehet – tömörítve, röviden szóljanak hozzá. Bretter Zoltán: a Szabad Demokraták Szövetségének frakciója nevében a módosító javaslat csomaghoz – amiről Gonda Tibor alpolgármester is említést tett – néhány megjegyzést tesz, hogy megindokolja későbbi szavazatát, mert nem szeretne minden egyes módosító indítványnál a részletes vitában hozzászólni. Az alapvető probléma, – az egyik legalábbis – hogy a 250 M Ft-os Általános Tartalékot ezek a módosítások majdnem tízszeresen költik el. Ha összeadják az összegeket, 1.5 Mrd Ft jön ki, amivel vagy 1.2 Mrd Ft-os hiányt teremtenének azonnal a költségvetésben, vagy pedig nem tudni, hogy a bevételi oldalon ezt hogyan tudnák megoldani. Jó néhány módosító indítvány csökkenti az egyébként a költségvetésben szereplő tételeket. Pl. a Nyugdíjas Egyesületnek a Költségvetési Bizottság által beterjesztett módosító indítvány 2 M Ft-ot szán, a Fidesz Magyar Polgári Párt képviselő csoportja csupán 1 M Ft-ot. A Jelenkor esetében a képviselőcsoport 5 M Ft-ot szeretne megszavaztatni, 6 M Ft-ot fognak kapni. Kedvence a módosító indítványok közül a következő, melyet idéz: „A kiadási oldal az alábbiak szerint változik: Liszt Ferenc Zeneiskola 2002. évi költségvetése dologi kiadásokra 1 M Ft nem volt elég.” Hogy mi a javaslat, nem tudni pontosan, csak az került megállapításra, hogy 1 M Ft nem volt elég. Ezek a módosító indítványok jelen formájukban még jó esetben is csupán csak bizonyos fajta vágyakat tükröznek. Ellenzéki képviselőtársainak mondja, hogy vágyaik nekik is vannak. Úgy gondolja, ezeket meg tudnák fogalmazni, mint ahogy egyébként korábbi vitákban mindannyian megtették, bizottsági elnökök, képviselőtársai, akárhol is ülnek a padsorokban. Ez egy dolog. Az, hogy van kormányzati, vagy valamilyen fajta felelősség is városi költségvetésért, az egy másik. Tudja, az ellenzéknek nem tiszte átérezni a kormányzati felelősséget. Megengedi, hogy jelezni akarják, - inkább kommunikációs célból – hogy milyen módosításokra volna ideális esetben szükség, ha Pécs város költségvetése kimeríthetetlen mély kút volna. Ezeket a módosító indítványokat az SZDSZ egységesen elutasítja, de nem azért, mert ellenzéki módosító javaslatok, hanem mert olyanok, amilyenek. Gonda Tibor: felhívja a figyelmet, az általános vitánál tartanak. Nem illő dolog addig kritizálni konkrét tételeket, amíg még nem kapott lehetőséget a beterjesztő, hogy megindokolja, és tájékoztassa a testületet arról, miért tartja kívánatosnak az adott módosító indítványt beterjeszteni. Jelzi, Nagy Csaba, mint frakcióvezető kért szót. Nagy Csaba: köszöni Gonda Tibornak a korrekt ülésvezetést. Bretter Zoltán képviselőtársa felszólalására reagálva elmondja, ha valaki ellenzéki képviselő csökkent lehetőségei vannak. A több mint 60 módosító

42 indítványból egy sajtóhibát ki lehet karikírozni, de ez a sajtóhiba még sem olyan ciki, mintha egy költségvetésben 5 M Ft-ot benne felejtenek, és közgyűlési vita alatt derül ki, hogy amit a képviselők elé terjesztenek, nem egészen állja meg a helyét. Lehet mindenféle összehasonlításokat tenni a módosító javaslatokat illetően, de kéri képviselőtársát, kérje el majd a szó szerinti jegyzőkönyvet a felszólalásáról. Ha komolyan akarja venni képviselői feladatát, akkor pedig mélyedjen el ezekben a módosító indítványokban, hallgassa meg, amit mondanak. Hallgassa meg azt, amit dr. Mikes Éva képviselő asszony mondott a tekintetben, hogy mennyivel kevesebb azoknak a segély összegeknek a száma, ami a költségvetésbe beállításra került, mennyivel kevesebb a 2002. évinél a 2003. évi. Nézze meg ehhez képest a módosító indítványokat, szembesítse mondanivalóját saját lelkiismeretével, majd nyomja meg nyugodtan a „nem” gombot, ha zsigerből azt mondja, a 60 módosító indítványra ezt kell tennie, mert képviselőtársa pártpolitikus, és minden áron el akarja fogadni a beterjesztett költségvetést. Ezt nyugodt szívvel tegye meg, de akkor a lelkiismeretével majd számoljon el. Kéri, az ellenzék kétmondatos javaslatait olvassa el. Higgye el, megéri, mert lehet, el fog gondolkodni abban az irányban, hogy mennyire nem ismeri ezt a költségvetést Jelzi, felszólalása és a egy következményeit. politikusi reagálás volt egy politikai hozzászólásra. Dr. Deák Péter: megköszöni a rendkívül korrekt és kiegyensúlyozott ülésvezetést, annál is inkább, mivel sikerült a kétségeit eloszlatni. Ugyanis Bretter Zoltán képviselőtársa felszólalásáig biztos volt abban, hogy az általános vitánál tart a testület, majd egy kicsit elbizonytalanodott, de most örül, hogy ismét helyes irányba tértek. 2002. a választások éve volt, és így az elmúlt év végén új Közgyűlés kezdhette meg a munkáját Pécsett. Az értékelések időszakát a tervezések időszaka váltotta fel, és ennek során meg kellett határozni a legfontosabb célokat. Előrebocsátja, hogy a városvezető koalíció nincs irigylésre méltó helyzetben. Az önkormányzatok ugyanis törvény által kötelezően előírt feladatokat látnak el, és ezen túlmenően fontosak az önként vállalt feladatok is. A város költségvetésének megalkotásakor nemcsak kötelező törvényi előírásnak tesznek eleget, hanem üzennek is a város polgárainak. Azokról a pénzeszközökről rendelkeznek, amelyeket nem kötelezően ellátandó feladatokra fordítanak, és valamilyen preferencia szerint felosztják. Normál esetben az önként vállalt feladatok nem mehetnek a kötelező feladatok rovására, csak ezek maradéktalan ellátása után lehet arról gondolkodni. A rendelettervezetben szereplő számok mögötti tartalomnak üzenetértéke van. Jó esetben a költségvetés egy költségvetési évre szól, de ennek a költségvetésnek is lesznek olyan részei, amelyek rövid távúak, de lesznek olyanok is, amelyek jóval hosszabb távra hatnak majd. Ismételten elmondja, a városvezető koalíció nincs könnyű helyzetben, hiszen az előző Közgyűlés lényegében azonos politikai összetételben végezte munkáját, tehát a saját örökségét viszi tovább, és részben a korábbi feladatok következményeként, részben pedig a központi költségvetési helyzetből következően most egy ilyen költségvetés készült. Az előterjesztésben szerepel a rendelet előirányzatainak megalapozottságát szolgáló intézkedési tervekről szóló határozati javaslat. Ez tulajdonképpen

43 elismerése annak, hogy a benne foglalt intézkedéseket meg kell hozni ahhoz, hogy egyáltalán megalapozott legyen a 2003. évi költségvetés. Itt számos bizonytalanságot talál, hiszen e szerint a lakóhelyhez közeli egészségügyi ellátás, illetve óvodák kerülhetnek átszervezésre. Általános és középfokú oktatási intézmények kerülhetnek ismételten felülvizsgálat alá. Meg kell vizsgálni ugyanezeket a kérdéseket a szociális szférában, a járó beteg ellátásban, sőt elképzelhető bizonyos intézményi körben, a lakossági szolgáltatási díj bevezetése, és néhányan úgy érezhetik – bár a Dunántúli Naplóban megjelent cikk ezt cáfolta – hogy még a lakásuk is veszélybe kerülhet, hiszen az önkormányzati lakások értékesítésével megjelenhetnek a nem kívánatos mozgások a lakáspiacon. Reméli, hogy a felvetései és a módosító javaslatai higgadt mérlegelésre és tárgyalásra kerülnek, és nem merül fel egyik oldalról sem a rossz szándék, vagy a tisztánlátás hiányának feltételezése. Ma reggel megkapták a könyvvizsgálói jelentést, és ebből a nagy mozgások tekintetében a következő állapotokat lehet levonni; „A felhalmozási és tőkejellegű bevételek szokásos szintű megtervezése”. Ez annyit jelent, hogy a bevételi oldal ilyen jellegű sorai nagy valószínűséggel túltervezettek, és valószínűleg a féléves értékelés alkalmával azzal kell szembesülniük, hogy itt igen jelentős összegek nem folytak be. Ugyanakkor – és ez volt a könyvvizsgáló legfontosabb megjegyzése a bevételi oldalon – a kiadási oldalon tapasztalható a dologi kiadások szűkös tervezése. Ezt néhány intézményvezető úgy fordította le, hogy ennyi pénzből nem lehet kijönni. Ugyanakkor, ha a hitelfelvételre sor kerül, meglehetősen megköti az önkormányzat kezét – a könyvvizsgáló véleménye szerint közép távon – , tehát ebből a három magvas megállapításából az következik, hogy igen meghatározott pályán mozog az önkormányzat. Ez az, amiben véleményük szerint vannak olyan hangsúlyi eltolódások, amelyeket célszerű lenne figyelembe venni, és lennének olyan területek, amelyekre több pénzt kellene csoportosítani. Bízik abban, hogy a városvezető koalíció legalább gesztus értékűen elfogadja az ellenzék által benyújtott módosító indítványok kis részét. Ez a gesztus nagyon hasznos célokat szolgálna, másrészt segítheti a politikai konszenzus kialakulását. Meixner András: nem egy ideális költségvetésről kell dönteniük, hiszen mindannyian láthatják, hogy a bevételi oldal feszített, a kiadási oldal takarékos. Azon lehet vitatkozni, hogy hova helyezik a hangsúlyt, illetve milyen átcsoportosításokat végezhetnének, vagy adott esetben ízlésüknek megfelelően mit húzhatnának alá növelve a kereteket. Ezt a költségvetést tudták összehozni, de ez a jelenlegi állapotot tükrözi, ami a későbbiekben változhat, sőt egészen biztos, változik. De Blasio Antonio képviselőtársa azt mondta, hogy nincsenek pályázatok. Ez nem így van, éppen most kerülnek kiírásra, például a Költségvetési Bizottság legutóbbi ülésén egy európai uniós pályázaton való részvételre szavaztak meg 9 M Ft támogatást önrészként. A Kulturális Bizottság ma reggeli ülésén szintén támogatott egy pályázati Elhangzott, hogy a költségvetésben nem szerepel konkrét intézménysorosan önrészt. a felújítás, ez azért van, mert várják, hogy az Oktatási Minisztériumban, illetve más minisztériumokban konkretizálják a pályázatkiírást. Így ugyanis sokkal egyszerűbb a megoldás, mintha intézménysorosan szerepeltetnék a különböző intézmények felújítását teljes összeggel az önkormányzat keretének terhére. A későbbiekben, ha a pályázati kiírás megtörténik, a

44 pályázati céltartalékban felújítási célra rendelkezésre álló 50 M Ft, illetve az intézményi felújítás címen lévő 100 M Ft is önrész alapként funkcionálhat, és akkor ennek megfelelően kell módosítani a költségvetést. Azon intézmények szerepelnek a felújítási táblában intézménysorosan, amelyek konkrétan elindultak. A Közgyűlés által elfogadott intézményi felújítások is megtörténnek, de egyfajta sorrendet kell kialakítani, hogy melyiket, melyik összegből lehet megvalósítani. A mai Dunántúli Naplóban megjelent, hogy az Oktatási Minisztérium egy nagy pályázati hitelkeret lehetőséget nyitott, amelyben az iskolák, óvodák, oktatási intézmények felújítására sor kerülhet, amelyre biztosan nyújtanak be pályázatot. A közeljövőben - talán két héten belül - az illetékes szakbizottságok megkapják azt az anyagot, amely alapján valamilyen sorrendiséget kell meghatározni, mert címzett támogatások és akár Európai uniós támogatások igénybevételére Dévényi képviselőtársa is sor kerülhet. említette, hogy a Világörökség, kultúr főváros, illetve EU integrációs ügyekben jobb lenne, ha több forrás jelenne meg. Ezzel az a probléma, hogy jelenleg nincsenek konkrét kidolgozott programok. Kellene tudniuk, mire adjanak 10, 20, 100, vagy akár 500 M Ft-ot. A kidolgozásuk folyamatban van, amint elkészül, akkor tudják, hogy mire, mennyi pénzt adjanak, ugyanis az a gyakorlat, ha valamilyen célra biztosítanak 50 M Ft-ot, azt teljes egészében elköltik, még akkor is, ha csak 15 M Ft-ra lett volna szükség. A FIDESZ frakció által benyújtott módosító indítványok abból a szemléletből fakadnak, hogy ők összerakták egy 30 M Ft-os kulturális működési támogatási alapba azokat a támogatásokat, amelyeket ők most név szerint kívánnak nevezni, és amelyekről a Kulturális Bizottság dönt. Úgy gondolják, fontos a kulturális területek támogatása, csak azt kell megnézni, hogy a 30 M Ft-os bizottsági keretből hogyan és milyen ütemezéssel tudnak támogatást adni ezekre a feladatokra. Ha a benyújtott módosító indítványokat elutasítják, az nem a konkrét cél elutasítását jelenti, hanem hogy más módon szeretnék a döntést meghozni. Mikes Éva képviselőtársa azt mondta, hogy nem szeretne bizottsági kereteket, hanem döntsön mindenről a Közgyűlés. Úgy gondolja, nem volt jó, amikor két ciklussal ezelőtt nem álltak rendelkezésre ilyen bizottsági keretek, és egy 200 E Ft-os ablakrácsról is a Közgyűlés döntött. A bizottsági keretek éppen akkor, amikor szűkös a költségvetés, a speciális problémák megoldására nagyon jól szolgálnak. A dömpingszerűen benyújtott módosító indítványokkal kapcsolatban elmondja, minden képviselőnek megvolt a lehetősége arra, hogy a Költségvetési Bizottság ülésére benyújtsa azokat, hiszen még tegnap is tartottak ülést. A bizottsági ülésen az ellenzék képviselője is jelen volt, ezeket a módosító indítványokat meg lehetett volna tárgyalni, és akkor politikai felhang nélkül, szakmai alapon lehetne ma dönteni. Mindannyiuk közös érdeke, hogy tudják, mi folyik az intézményekben, milyen területeken kell fejlődniük, és mely területeken hagyható el az eddig megszokott tevékenység. Jelen esetben a szakképzés átalakulására gondol, mert az idő előrehaladtával bizonyára más irányú képzést, illetve más szakmák bevezetését igényli. A Pollack Mihály Szakközépiskola átköltözésével például üres épületek maradnak, meg kell nézni ezek hasznosítási lehetőségét, és adott esetben költöztessék-e egyik intézményt a

45 másikba, mert annak az épülete rosszabb állapotban van, mint az éppen felszabaduló. Egyetért Dévényi Sándor felvetésével is, miszerint meg kell vizsgálni, hogy egy civil szervezet nem tud-e jobban működtetni egy bizonyos intézményt. Ezért van szükség az intézményhálózat áttekintésére. Ennek a határideje is viszonylag rövid, hiszen ha az intézmények működésén kívánnak javítani, minél előbb meg kell tenni, mert egyébként a megtakarítások, vagy az átszervezés előnyei később jelentkeznek. Megjegyzi, nem terveznek komolyabb intézmény átalakítást, de ettől még bizonyos intézmények esetében egyedi megfontolásokat lehet tenni. Nagy Csaba: felvetődött, hogy a módosító indítványokat dömpingszerűen nyújtották be. Kéri képviselőtársait, nézzék meg azok tartalmát, mert nem dömping jellegű indítványokról van szó. Az elírásból adódott hibákat természetesen kijavítják, a források vonatkozásában történő elírást pedig szóban javítják ki. Megjegyzi, hogy a városvezető koalíció az általa beterjesztett költségvetési rendelettervezetet is néhány százmillió forinttal módosította, nem is akármilyen módon. Kéri, engedjék meg ellenzéki képviselőtársaiknak, hogy felelősséget érezzenek a város problémáinak Érdemes visszatérni a költségvetési főösszegekhez. A bevételi főösszeg 26 megoldásában. %-kal nőtt, amely 5,1 Mrd forintot jelent. Ha végiggondolják, hogy a Szocialista Pártnak milyen kampányígérete volt az önkormányzatok felé, talán megnyugodhatnának, hogy betartották az ígéretüket, hiszen több pénzt adtak az önkormányzatoknak. Azonban, ha azt veszik figyelembe, hogy a sokat kritizált mondanivalójukat – miszerint feladathoz pénzt is kellene adni – megvalósították-e, akkor már kétségeik támadnak. Kiderült, hogy a jelenlegi kormány nem ad több pénzt, hiszen a városok, települések pénzügyi lehetőségei csökkentek. Miközben 26 %-kal nőtt a bevételi főösszeg, 14 %kal csökkenteni kellett a felújítási és felhalmozási kiadásokat. Számszerűsítve 5,1 Mrd forintos növekedést produkál a költségvetési főösszeg, miközben közel 400 M Ft-tal kevesebbet irányoznak elő a költségvetésben a fejlesztési kiadásokra. Mindezt úgy, hogy a hitel nagysága gyakorlatilag változatlan a 2002. évhez viszonyítva, és a helyi adók iparűzési adó címén befolyó bevételeit egy év alatt 32,5 %-kal növelik meg. Az Európai uniós jogharmonizációra hivatkozva 5-600 M Ft-os adóterhet raktak a pécsi vállalkozásokra. Bárhogyan is fogalmaznak, de az, hogy egységesen 2 %-ra emelték a kulcsot, alacsonyabb szinten állapították meg a határt, amely után már iparűzési adót kell fizetni, ez azt jelenti, hogy ekkora összeggel nő az iparűzési adó befizetésének a jogcíme. Miközben a helyi adóbevételek 31 %kal nőnek, a költségvetési főösszeg 26 %-kal nő, a felújítási és felhalmozási kiadások 14 %-kal csökkennek. Elgondolkodtató, hogy a választási ígéretek, és a Szocialista Párt által hangoztatott „Több pénzt az önkormányzatnak” hogyan valósult meg 2003ban. Úgy gondolja, kijelenthetik, hogy ez a pécsi költségvetésen nem látszik. Ez azért is szomorú, mert ezen az előre látható helyzeten Körömi Attila és dr. Mikes Éva a FIDESZ pécsi országgyűlési képviselői számtalan módosító indítvánnyal próbáltak javítani. Nemcsak a városi költségvetésben mérhető dolgokra benyújtott módosító indítványokra gondol, hanem olyanokat is, amely a város egészének kulturális életét segítették volna. Ezen módosító

46 indítványok közül a Szocialista Párt képviselői egyetlen egyet sem fogadtak el. Véleménye szerint, ez a nyilvánosság számára is elgondolkodtató, és az is, hogy a Medgyessy Péter által vezetett szocialista kormány miért okozott olyan helyzetet a városban, hogy miközben a bevételi főösszeg jelentősen – mintegy 5 Mrd Ft-tal– nő, a felhalmozási kiadásokra fordítható rész 14 %-kal – 4 Mrd forinttal – csökken. A városvezető koalíciónak is el kell ezen gondolkodnia a tekintetben, hogy a közel 60 módosító indítvány közül melyeket fogadják el. Ismételten elmondja, a módosító indítványokban szereplő hibákat kijavítják, és kéri, hogy tartalmi szempontból vizsgálják át azokat, mert több olyan is van, amely véleménye szerint pártpolitikai hovatartozás nélkül elfogadható. Lehet cinikus kritikát megfogalmazni azzal kapcsolatban, hogy a Jelenkor Alapítvány részére 1 M Ft-tal kisebb összeget javasolnak beállítani, de nem tudták, hogy a városvezető koalíció ezen gondolkodik, vagy sem. Érezték ezt a problémát, és úgy akarták megoldani, hogy elfogadható legyen a városvezető koalíció számára is. Ugyanez vonatkozik a Nyugdíjas Egyesület támogatási kérelmére is. Kéri, ennek figyelembevételével nézzék át a módosító indítványokat, természetesen amelyek aktualitásukat vesztették, visszavonják. Az volt a céljuk ezekkel az indítványokkal, hogy konstruktív keretek között tudják a költségvetést módosítani. Dr. Mikes Éva: néhány dolgot kíván elmondani, amit nem érez helyénvalónak a részletes vitában, mert reméli, hogy ott csak a konkrét érvelések hangzanak el. Bretter képviselőtársa összeadta a módosító indítványokban szereplő igényeket, és közölte, hogy ekkora összeg nem fér be a pécsi költségvetésbe. Természetesen, de a Közgyűlésben nagyon sokan vannak, akik több cikluson keresztül dolgoznak képviselőként, és tisztában vannak ennek a munkának a természetével. Az ellenzék soha nem azért nyújt be módosító indítványokat, mert azt gondolják, hogy mindegyiket elfogadják, hiszen a dolgok normális menetében örül, ha sikerül néhány módosító indítvány esetében kompromisszumot kötni. Megjegyzi, túl sok reményt nem fűz az ilyen jellegű kompromisszumhoz ebben az évben, hiszen a Parlamentben 1998. óta 2003-ban volt először olyan költségvetés, amelybe nem került be ellenzéki módosító indítvány. Ezt megelőzően soha nem fordult elő ilyen. Azért kerülnek mindig a köztársaság költségvetésébe is módosító indítványok, mert a kormányzati képviselők előre bejelentett módon -– ő is minden évben tett ilyet, amíg kormányzó frakció tagja volt -– közlik, hogy vannak olyan ellenzéki módosító indítványok, amelyeket nem tudnak leszavazni. Ennek folytán a köztársaság költségvetésében 50-60 Mrd forintos nagyságrendben szoktak bekerülni módosító indítványok. Elvi vitája van Meixner képviselőtársával, ugyanis a kis címben való döntések a magánszféra döntései, gyorsak, hatékonyak. A demokrácia időigényes, pénzigényes, hosszú, fárasztó. Ha valaki a magánszférában gazdálkodik, akkor megbízhat azzal bárkit, mert a saját pénzéről van szó. Itt viszont 200 eFt-os ablakkeretekről is kötelesek vitatkozni, mert el kell mondani az ellene és a mellette szóló érveket, hogy az abban nem érdekelt állampolgár is tudja követni. Úgy gondolja, hogy nem ferr még belekezdeni sem abba, hogy valamire kevesebb pénzt javasoltak, mint a kormányzó koalíció, hiszen nem gondolatolvasó. Örül annak, ha az utolsó pillanatban is, de a kormányzó

47 koalíció kikűzködött magából kompromisszumokat, amellyel egyetértenek. Így természetesen ahol indítványukban alacsonyabb összeg szerepel, mint ugyanezen célra a kormányzó koalíció módosító indítványában, azt visszavonják. Miután nem gondolatolvasók, és igyekeznek a minimumra csökkenteni az igényeket, ezért nyilvánvalóan a költségvetésből kimaradt néhány cél esetében a tavalyi összeget adták be. Nagyon örül, hogy két esetben is vissza kell vonnia a módosító indítványát, mert szerényebb összeget kért, mint amit a kormányzó koalíció egy együttes módosító indítványként - mert a ma reggel kiosztott javaslatokat az eredeti előterjesztéshez képest nem tudja másként értelmezni, mint módosító indítványnak- terjesztették be. Ebből következően, ha a kormányzó frakciók utolsó reggel még módosító indítványokat osztanak ki, akkor furcsa azt mondani az ellenzéki frakciónak, hogy miért az utolsó napon adja be módosító indítványait. Megjegyzi, az elmúlt héten másfél napjába került, mire hozzá tudott jutni egy költségvetési előterjesztéshez. Ha utolsó pillanatban bocsátják rendelkezésükre úgy, hogy még az utolsó előtti napon a Költségvetési Bizottság ülésén módosul plusz ma reggel módosító indítványokat osztanak ki hozzá, ez rossz. Akkor milyen alapon kérik számon, hogy az ellenzéki módosító indítványok pontosan ezzel az eljárással egy időben érkeznek? Ez egy hevenyészett, sietős munka volt, de ha az előterjesztés is ilyen, akkor nyilvánvaló, az előterjesztést érintő módosító indítványok is az utolsó pillanatig módosulnak, mert a módosító indítvány mindig követő magatartásban van az eredeti előterjesztéshez képest, mert máshogyan nem lehetséges. Örül annak, hogy Meixner képviselőtársa azt mondta, hogy sok esetben a célt nem vitatják, de a városvezető koalícióként szeretnék eldönteni, hogy mikor, milyen ütemezésben, és mennyit szánnak az adott célra. Azt szeretné, hogy ezt nyilvánosan döntsék el. Ugyanez a véleménye arról is, ha a Költségvetési Bizottság ülésére nyújtották volna be ezt az anyagot, és akkor békességben, vita nélkül, szakmai alapon értesítették volna őket egy zárt teremben, hogy ez bizony nem fog menni. A testület demokratikus munkája arról szól, hogy ismertessék elővezetéseiket. Egyetlen szakmai alap van, hogy nem fér be a költségvetésbe. Ez világos beszéd. Referencia sorrendeket kell felállítani, de hogy egyik kátyú fontosabb, mint a másik, az a személyes véleményükön, érdekérvényesítésükön, és a politikai vitán múlik. Erb József: úgy gondolja, a rendszerváltozás óta ez lesz a leggyengébb költségvetése a városnak. A költségvetéshez benyújtott módosító indítványokról azt mondta Bretter képviselőtársa, hogy vágyakat takarnak, nincs érdemleges tartalmuk. A város 2003. évi költségvetését a „vágyak költségvetésének” tartja, amely a kormányzó oldal vágyait fejezi ki, ugyanis nem lehet másként értékelni azt, hogy a bevételi oldalon olyan forrásokat jelölnek meg, amiről eleve tudják, nem valósul meg. Itt elsősorban a tervezett ingatlan és a lakáseladásokra gondol. A „Több pénzt az önkormányzatoknak” kampányszöveg a vágy reklámfogása volt a vágy kampányából következően, mert ennek nincs realitása. Ha ezt a gondolatsort tovább folytatja, akkor az elfogadott helyi adóemelések – amelyek 5-600 M Ft plusz bevételt eredményeznek a városnak –a lyukak befoltozására elegendő. Ez semmi

48 más, mint a vágy adóemelése. Az általuk benyújtott módosító indítványok konkrét problémákat, és azok megoldását célozzák, különös tekintettel a szociális kiadásokra. Kéri a kormányzó koalíció képviselőit, hogy minden egyes indítványt alaposan nézzenek át. Meixner András: Mikes Éva olyan megjegyzéseket tett, amelyekre kénytelen válaszolni. Megköszöni Mikes tanárnőnek a demokrácia tanból történő kioktatását, azonban emlékezteti arra, hogy beszélt Friedrich Wilhelm Killel Fellbach polgármesterével, aki elmondta, hogy náluk a testületi vita 2 órát tart, mert előtte mindenben megállapodnak, és nem hiszi, hogy ettől kevésbé demokratikusak lennének, mint a pécsi Közgyűlés, ahol a 200 eFtos ablakrácsról is vitát lehet nyitni. Elképzelése szerint a bizottságokban azért képviseltetik magukat minden oldalról, hogy tudjanak egymás felvetéseire reagálni, adott esetben politikai, vagy szakmai egyezségeket kötni. Amennyiben nem kerül a bizottság elé a módosító indítvány, akkor annak már politikai színezete van. Ezen kívül a szakmailag elfogadható előterjesztés is vitatható, hogy miért az utolsó pillanatban kerül a testület elé, hiszen tegnap délután ülésezett a Költségvetési bizottság, ahova a módosító indítványokat beterjeszthették volna. De Blasio képviselőtársának, a Költségvetési Bizottság tagjának oda kellett volna adni, hogy vigye be az anyagot, de esetleg a többi ellenzéki képviselő is részt vehetett volna az ülésen. Csupán ezt jelezte, nem azt, hogy minden egyes módosító javaslatra nemet mond, hiszen el sem tudta olvasni, majd a szünetben talán lehetősége lesz rá, és akkor érdemi választ tud adni. Gonda Tibor: Mikes Éva képviselő asszony személyes megszólítás okán kér szót. Megjegyzi azonban, hogy figyelt korábbi felszólalására, és éppen ő kérte képviselőtársait arra, hogy közéletben tevékenykedő képviselők ne hivatkozzanak mindig erre, hiszen el kell viselniük, hogy adott esetben megszólíttatnak. Miután ma már volt rá példa, ezért képviselő asszonynak is megadja a szót. Dr. Mikes Éva: megköszöni, hogy alpolgármester úr idézte, ugyanis a megjegyzése az arra vonatkozott, ha valamelyik képviselő személyes véleményével ellenkeznek. Nem szereti az ilyen megjegyzéseket, mint a Mikes tanárnő. Egyébként pedig a város képviselőjeként jogszabályi keretek között is bizonyos fajta – mindannyiuk számára kötelező – etikai normák között azt terjeszt elő a költségvetésbe, amelyet a saját megfontolása szerint a választói érdeke szükségessé tesz. Ezen kívül a legkevésbé nem érdekli, hogy Fellbachban mit csinálnak, hiszen ennek a városnak a polgára, és az itt élő polgárok választották meg képviselőnek. Az nem érv, hogy egy másik országban hogyan zajlik a vita. Az MSZP-től hallhatták a Parlamentben a heti ülésezés rendjét. Akkor ő is sorolja fel, hogy egyébként kifogástalan demokráciájú európai országokban 4-5 hetente, havonta ülésezik a parlament. Az adott ország helyzetéhez, elvárásaihoz kell viszonyítani. Ismételten kéri Meixner képviselőtársát, ne használjon ilyen kifejezéseket, hogy Mikes tanárnő, mert nem óhajtja kioktatni, azonban arra igényt tart, hogy ő se tegye. A javaslatait, kifogásait,

49 kritikáit, és az előterjesztéseit ebben a testületben elő fogja adni most is, és a későbbiekben is. Gonda Tibor: a költségvetési rendelet általános vitáját lezárja, ebédszünetet rendel el 14,10 óráig Ebédszünet után Gonda Tibor: létszámellenőrzést kér, megállapítja, hogy a képviselőtestület határozatképes. Javasolja, folytassák a költségvetési rendelet vitáját. Bókay Endre: az ellenzék nagy mennyiségű módosító indítványt nyújtott be, és 12,45 órakor az hangzott el, hogy foglalkozzanak velük, mert nagyon komoly igényekről van szó. Hogy mennyire komoly, a kívülállók megítélésére bízza. Sportrendezvények 55 M Ft-os keretére érkezett be 4 javaslat, amely kb. 85 M Ft-os elkötelezettséget tartalmaz. Az általános tartalékban jelen pillanatban 250 M Ft van, ezzel szemben erre a keretre több mint 500 M Ft-os javaslat érkezett, amelyből néhányat felolvas: 250 M Ft a Nádor-féle elkötelezettségre – javaslatként szerepel a költségvetési rendelettervezetben – , az Állatkertre 24 M Ft, a Bóbita Bábszínház épületének felújítására 50 M Ft, a Zsolnay Mauzóleum felújítására 50 M Ft, és 100 M Ft lakásvásárlásra és építésre. A peremkerületek 120 M Ft-os összegére 201 M Ft-os javaslat érkezett. Ezt nagyon nehéz teljesíteni. Megkérdőjelezi a dolog komolyságát hiszen a javaslatok egymással sincsenek szinkronban. Képviselőtársai nem egyeztették le, hogy egy forrásra milyen összegű igényt adnak be. Ha komoly módosító indítványról van szó, célszerű lett volna előzőleg egyeztetni. Előfordul, hogy az elején is van egy javaslat a lakás alapba, és a végén ugyanúgy megismétlődik igaz más aláírással, más összeggel. Jó lenne, ha a FIDESZ frakció tagjai megvitatnák és egyfajta javaslatot terjesztenének Több helyen tesznek be. javaslatot arra, hogy a közcélú foglalkoztatásból vegyenek el, ez azonban címkézett összeg, ami azt jelenti, hogy más célra nem lehet felhasználni. Ha ebből elvonnak, azt nem kapják meg, ezért e javaslatnak nincs komoly alapja. Összefoglalva a javaslatokban szereplőek lényegesen túllépik azokat a forrásokat, amelyeket megjelölnek. A címkézett támogatást nem lehet felhasználni, azt a törvény tiltja. Vannak olyan javaslatok, amelyekkel nehezen tudnak mit kezdeni, de így, vagy úgy az ő javaslataik között is szerepelnek. Azért ellentmondásos, hogy a FIDESZ frakció képviselői újra benyújtották írásban ezeket, mert előre megkapták a költségvetést, amelyben a különböző tartalék alapokban, bizottsági keretekben a javaslatokban megfogalmazottakat rendszeresen osztják ki, a Jelenkor támogatásáról és egyebekről volt szó. A javaslatok között szerepel például a Művészeti Műhely támogatása, nem tudják, melyik műhelyről van szó – a módosító indítványokban szerepel 8 M Ft – ez értelmezhetetlen számukra. Ha megjelölik bármely alkotó csoportot, az vitatható dolog. Egy része amúgy is automatikusan elfogadásra kerül, de nem a módosítás miatt, hanem azért, mert a költségvetési rendelettervezet is tartalmazza. A többi részét azért nem tudják támogatni, mert lényegesen meghaladják azokat a forrásokat, illetve ugyanazon forrásokra két különböző előterjesztés van egyszerre érvényben.

50

De Blasio Antonio: megköszönik Bókay frakcióvezető úr jó tanácsait a FIDESZ frakciót illetően. Aggódását nagyon pozitívan kezelik, de most így működött a FIDESZ frakció kéri, fogadja ezt el. Módosító indítványaik általában arról szólnak, hogy a Szocialista frakciónak legyen lehetősége kiválasztani a javaslatok közül, amelyeket támogatásra érdemesnek tart, ezért nem egy csomagban adták be. Megtehették volna, hogy egy hosszú listában felsorolják a módosító indítványokat, és erről egy szavazással dönthetnek. Éppen azért nem ezt tették, hogy ne legyen az a kényszer a városvezető koalíció részéről, hogy a számukra elfogadható módosító indítványokat is le kell szavazniuk. Természetesen sok helyen azonos forrást jelöltek meg annak ellenére, hogy a városvezető koalíció nagyon pozitív gondolkodásában bíztak – , mert biztosak voltak abban az eddigi tapasztalatok alapján, hogy az összes javaslatot nem fogadják el. A vita végén érdemes lesz visszatérni arra, hogy mennyi marad benn ezekből a javaslatokból. Nem arról van szó, hogy nem egyeztettek, hanem inkább arról, hogy a városvezető koalíció tudjon pozitívan gondolkodni. Juhász István: a FIDESZ frakció megjelöli a 250 M Ft-os általános céltartalékot, tíz körüli javaslattal, hogy ebből a városvezető koalíció fogadjon be valamennyit. A kommunikációval nem azt érik el, amit szeretnének, mert ha ebből befogadnának kettőt, akkor a másik nyolccal nekik kellene elszámolni. Ha mindannyit befogadnák, akkor pedig bőven túllépnék a 250 M Ft-os keretet. Ezért célszerű ezeket az összegeket céltámogatás megnevesítés nélkül hagyni, hiszen ők sokkal komolyabban gondolják ezt a fajta támogatást, mert előttük áll tíz hónap, amikor dönthetnek minden egyes ilyen területről, és megfontolt döntést hozhatnak. Nem előre kötik le a 250 M Ft-os keretet, és ez az, amivel gondoskodnak mindenkiről. Nagy Csaba: a politika sajátságos műfaj, és mint ilyen, sajátságos szabályai is vannak. Frakcióvezetőként soha nem fogja kötelezni arra frakciótársait, hogy egységes módon tekintsék a költségvetést, mert egy viszonylag kis városban élnek, és úgy gondolja, az összes képviselőnek meg lehet az a szabadságjoga, hogy módosító indítványok keretében gondolkodjon a költségvetésről. Nem egységes tömbként szemlélik a módosító indítvány sorozatot, -mert másként nem lehet - mivel nem egységes szerkezetben terjesztették be. Az összes javaslat jól elkülöníthető, más-más képviselő jegyzi, és ez nem véletlen. Ezért is mondták, hogy direkt olyan forrásokat igyekeztek a javaslatokban megjelölni, amelyek lehetővé teszik a városvezető koalíció számára, hogy az adott képviselő adott javaslatáról döntsék el, támogatják, vagy sem. Lehet ezt politikai ruhába öltöztetni, nyilván van is rajta, de ha a várost nézik, és felelősséggel gondolkodnak ezekről a kérdésekről, akkor van lehetőség arra, hogy az egyes tételekről külön-külön döntsenek. A Parlamentben például az összes képviselő által beterjesztett módosító indítványok száma akár több ezer is lehet a költségvetési törvényhez, és sok esetben akár azonos párt képviselői közül is többen nevezik meg ugyanazokat a forrásokat, tudva azt, hogy nem megy át minden módosító indítvány. Nem is az a céljuk, hogy mindannyit elfogadják, hanem az, hogy bizonyos indítványukat fontolja meg a testület és fogadja el. A lényeg az, hogy a testületnek lesz egyfajta mérlege a módosító indítványok

51 megtárgyalása után, hogy milyen konstruktívan közelítik meg a költségvetési rendelet megalkotását, és hogyan állnak azokhoz a problémákhoz, amit az ellenzék a módosító indítványain keresztül jelez. A városvezető koalíciónak akkora fokú szabadságjoga van, amekkorával élni kíván e tekintetben. Reméli, lesznek olyan módosító indítványok, amelyek olyan közösségi problémákra adnak válaszokat, amelyeket közösen tudnak elfogadni. Hiszen már többször felvetődött, hogy a városnak nagyon sok olyan ügye van, amelyben közösen keresik a megoldásokat még akkor is, ha filozófiai értelemben másként közelítik meg. Ebben a szellemben kéri a városvezető koalíció képviselőit, egyenként tekintsék át a módosító indítványokat. Az elírásokat természetesen kijavítják. Kéri frakciótársait, akik benyújtották a módosító indítványokat, hogy sorrendben kezdjék el a tárgyalását a részletes vita keretében, mert nem szeretnék az időt húzni. Papp Gábor: a vitát figyelve megállapította, hogy az általános vita keretében beszéltek konkrét módosító indítványokról, és a részletes vita keretében pedig általános elvekről. Egészen meglepte a szocialista frakció álláspontja, hogy nem jó ez így, mert nem egységes a módosító indítvány csomag, és ezért nem tudnak vele mit kezdeni. Sok olyan képviselő van a másik oldalon, akik emlékezhetnek arra, hogy néhány évvel ezelőtt egységes szerkezetben alternatív költségvetési indítványt tettek, az nem volt jó. Akkor azt a választ kapták, hogy a költségvetésért a városvezető koalíció vállalja a felelősséget. Ebből okulva úgy gondolták, most megadják a lehetőséget arra a városvezető koalíciónak, hogy segítsenek rajtuk, és a kormányzás felelősségét átérezve, de mégis jobbító szándékkal megtegyék egyéni módosítóképviselőtársának Juhász indítványaikat. megköszöni azt a féltést, amit a kommunikációs űrben sejtetett. Élnek vele, nehéz feladat, de megoldják. Úgy gondolják, hogy még mindig a kisebbik rossz, ha a 8-ból legalább 2-3 javaslatot elfogadnak, a többi esetében pedig meg fogják értetni, miért nem sikerült az összeset beépíteni. Gonda Tibor: kéri képviselőtársait, hogy a konkrét módosító indítványok mellett is érveljenek, mert valójában a részletes vita erre szolgál. Erb József: a Pécsi Egyházmegyei Caritas Kertvárosban fenntart egy ingyen konyhát, ahol 120 fő részére biztosítanak napi rendszerességgel meleg ételt, amely a költségvetésüket meglehetősen megterheli. Miután a mögöttes szervezetek lehetőségei szűkek, és valószínűleg komoly pénzügyi problémák lesznek a jövőben, ezért a Caritas vezetője, dr. Forray Anna a polgármester úrhoz fordult havi 300 eFt támogatási igénnyel, amely kiegészítené a havi 800 eFt-os költségvetésüket. Úgy gondolja, ennél nemesebb célra a Közgyűlés nem tud megszavazni összegeket. Az összeg nem nagy, elfogadható. Kéri a városvezető koalíció tagjait, ezt a módosítást fogadják be. Gonda Tibor: a FIDESZ frakcióvezetőjének volt egy konstruktív ügyrendi jellegű javaslata, miszerint vállalnák, hogy minden indítványukat viszonylag gyorsan kiegészítenék, és utána lehetőség lenne a szakbizottságok elnökeinek egy csomagban válaszolni. Ez hatékonyabb és gyorsabb lenne. Kéri az MSZP, illetve az SZDSZ frakcióvezetőjének véleményét, ha

52 elfogadható számukra, jelezzék. Először az ellenzéki képviselőknek adna szót. Bretter Zoltán: jelzi, az SZDSZ frakciónak elfogadható ez a fajta tárgyalási menet. Bókay Endre: természetesen minden javaslatot elfogadnak, ami előre viszi a vitát, bár ilyen megállapodásokat előre szoktak megkötni a frakciók, és erre volt lehetőségük. Írásban értesített minden frakcióvezetőt, melyben kérték, hogy február 12-én 16.00 órakor jelenjenek meg a Közgyűlés napirendjével kapcsolatos egyeztetés céljából. A FIDESZ frakcióvezetője ezen nem jelent meg. Ismételten mondja, elfogadják ezt a módosítást, de azért tartják célszerűnek előre megbeszélni, hogy ők is felkészülhessenek. Gonda Tibor: látja a FIDESZ frakció iménti hozzászólást követő jelzéseit, mégis kéri Nagy Csaba képviselőtársát, tartsa fenn ügyrendi javaslatát. Nagy Csaba: visszavonja a ügyrendi javaslatát, mely a módosító indítványaik viszonylag gyors kiegészítésére, és azt követően a szakbizottságok indokainak csomagban történő válaszadására vonatkozott. Gonda Tibor: jelzi, Nyőgéri Lajos bizottsági elnök kíván reagálni az Erb József képviselő úr által korábban elmondottakra. Nyőgéri Lajos: nem az egység hiánya, hanem az ötletszerűség az, amelyik zavaró a módosító indítványok tekintetében. A Katolikus Caritas népkonyha üzemeltetésére vonatkozó javaslatot elfogadhatónak tartja. A Caritas vezetőjével, dr. Kunszt Márta alpolgármester asszonnyal együtt folytattak tárgyalást. A rendelettervezet 11-es számú melléklet céltartalékok rovatában szerepel a szociális ellátás civil szervezetek előirányzata. Úgy gondolja, a civil szó nem a legjobb megfogalmazás, hiszen az önkormányzat közhasznú társaságokat is támogat, ami inkább non-profit jelleggel működik. Ez az összeg 45 M Ft-ot takar, míg az előző évben 38 M Ft-ot adott a város támogatásként non-profit szervezeteknek. A 45 M Ft összegben a Katolikus Caritas támogatása is szerepel. Ez akkor realizálódik, ha eljuttatja a szervezet azt a tervezetet, amelyben bemutatják, milyen módon kívánják végezni ezt az ellátási formát, és erre milyen nagyságú költségvetést irányoznak elő. Még egyszer leszögezi, természetesen a szociális ellátás civil szervezetek keretéből részesülhet a Katolikus Caritas támogatásban. Gonda Tibor: az elhangzottakból látható, hogy a FIDESZ első módosító indítványa sikerrel járt, hiszen a szakbizottság elnöke által elmondottakat úgyis lehet tekinteni, hogy befogadta ezt az indítványt, és a következő lépésekben biztosítani fogja a szükséges forrást. Erb József: örömmel hallja, hogy ez az indítvány elnyerte a szocialista oldal tetszését. Információja szerint ezt a levelet a Caritas vezetője már régen elküldte a Polgármesteri Hivatalnak, de még a mai napig nem kapott rá választ. Nyugtalanság töltötte el a Caritas vezetőjét és személyét is, vajon a város hajlandó-e a 800 E Ft-hoz 300 E Ft támogatást adni. Ezek szerint a

53 hajlandóság adott, ezért kéri, hogy nevesítsék az összeget, és nincs semmi probléma. Természetes az, hogy a programot el fogja juttatni, hiszen partnere az Egészségpolitikai és Szociális Bizottságnak. Gonda Tibor: nem tartja célszerűnek, hogy egymással vitatkoznak a képviselők, mert így nem érnek a módosító indítványok megtárgyalásának végére. Utoljára adja meg a lehetőséget Nyőgéri Lajosnak a reflektálásra és azt követően pedig Meixner András kap szót. Nyőgéri Lajos: azokat a leveleket, amelyeket az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság vezetőjének címeznek megkapja, sőt ha a főosztály a címzett, arról is tudomása van. Mint már említette tárgyaltak a Caritas vezetőjével, és arról is szó esett, hogy milyen nagyságú pénzeszközre szükségük. Semmiféle elutasító hajlam és szándék sem az alpolgármester asszony, sem részéről nem volt. A konkrét megnevesítést azért nem tartaná szerencsésnek, mert egy olyan szervezetről lenne szó, akik "protezsálnak" annak ellenére, hogy egy jó és szép feladatot látnak el. A másik hét szervezet sem kerül megnevesítésre a költségvetésben - itt gondol a civil és non profit szervezetekre egyaránt -, akik szintén ebből az előirányzatból kapnak támogatást, és igen komoly munkát végeznek a városban. Kéri, fogadja el képviselőtársa, hogy ebből a keretből ugyanúgy fog részesülni a Katolikus Caritas is. Gonda Tibor alpolgármester visszaadja az ülésvezetését dr. Toller László polgármesternek. Meixner András: véleménye szerint a testület bizottsági munkát végez, azért említette az általános vitában, a bizottsági munka nem arra való, hogy eltakarja a közvélemény elől a tevékenységet, hanem arra, hogy előkészítse a döntést. Most olyan előterjesztésekről szól a vita, amelyek kiosztásra kerültek, ugyanakkor nagyon sok hasonló témájú, pedig nincs a képviselők előtt. Amennyiben a módosító indítványok közül többet elfogad a testület, és ezzel kimeríti a kereteket és akkor azok a jogos igények, amelyek nem jutottak el a képviselőkhöz, mert nem volt protektoruk, de később, vagy korábban esetlegesen a főosztályhoz beérkeznek, akkor azok már nem tudnak támogatáshoz jutni. Egymáshoz is viszonyítani kell az igényeket. Úgy gondolja ebből a megfontolásból nem biztos, hogy szerencsés egy ilyenfajta előterjesztés sorozatról beszélni. Amennyiben komolyan veszi azt, amit a FIDESZ frakció módosító indítványonként benyújtott, akkor, mint intézményfejlesztési tanácsnok, valamint a Kulturális Bizottsági elnöke megpróbál reagálni és véleményt nyilvánítani arra, amit benyújtottak. Dr. Toller László: felhívja a figyelmet a hatályos SZMSZ-re, amely kimondja, hogy a részletes vitában a módosító indítványokról egyenként kell a vitát lefolytatni. Javaslata, tartsa be a testület a Szervezeti és Működési Szabályzatot és az általános vitára tartozó részeket mellőzzék, mert azt már lefolytatták. A konkrét javaslatról kell pro és kontra nyilatkozni és megkímélni sportszerűségi okokból a közgyűlést, hogy a szocialista frakció, illetve a bizottság által benyújtott módosító indítványról vitát nyissanak.

54 Természetesen csak abban az esetben, ha ezzel a Költségvetési Bizottság elnöke és Nyőgéri képviselőtársa is egyetért. A FIDESZ frakció a benyújtott módosító indítványok mellett érvelni fog, bár nem igazán érti, hogy a Költségvetési Bizottsághoz miért nem jutatták el előzetesen ezeket a javaslatokat. Ha ez megtörténik, akkor előrébb lenne a testület a munkában, de ez is jogszerű. Már tradíciója van annak, hogy az induló költségvetés vitája igen sokáig elhúzódik. Az SZMSZ alapján, miután az első módosító indítványról a vita megtörtént, javasolja, hogy a testület térjen át a FIDESZ frakció második költségvetést érintő módosító javaslatának indokolására. Ez mindaddig így fog lezajlani, amíg más javaslata nem lesz a frakciónak. Arra nincs mód, hogy általában vitassa meg a testület ezeket a módosító indítványokat, ezért egyenként kell azt végigbeszélni, legfeljebb lesz olyan, amelyről nem nyitnak vitát. Elnézést kér Meixner András képviselő társától, hogy megszakította hozzászólását, de addig nem lehet egy későbbi indítványt tárgyalni, amíg a másodikkal nem végzett a testület. Sajnos nem tehet mást a közgyűlés, ez a kötelessége. De Blasio Antonio: a költségvetési rendelet tárgyalásának menete, hogy a szakbizottságok elkészítik azt a hosszú listát, amely az igényeiket tartalmazza és ez egy politikai alku alapján, végül sikerül egy olyan keretet meghatározni, amely a költségvetésbe beépül. A FIDESZ frakció addig nem tudja megtenni módosító indítványát, amíg a politikai alku a koalíción belül le nem zajlik. Miután ezek megtörténtek kiderült, melyek azok a tételek, amelyek bizottsági előterjesztések nyomán nem kerültek be a költségvetésbe. Ezért a FIDESZ frakció egyeztetve a város lakosságával, szervezeteivel, azokat a bizottsági előterjesztésként nem elfogadott plusz igényeket terjeszti elő módosító indítványként, amelyek többnyire javaslatként már elhangzottak. A módosító indítványok mindenki által jól ismert problémákat takarnak, de a jelenlegi költségvetési tervezetbe nem kerültek beépítésre. Most azt kéri a FIDESZ frakció, hogy ezek bizonyos számban elfogadottak legyenek. Dr. Toller László: az elhangzottak szerint összességében a szocialista frakció javaslatait ismétli meg a FIDESZ frakció módosító indítványok formájában egy másik mérlegelési szempont alapján. Javasolja a testületnek térjenek át a második módosító indítványra, mely dr. Füredi Péteré. Nagy Csaba: frakcióvezetőként azért kért szót, mivel polgármester úr ideje nem engedte, hogy a város életében legfontosabb költségvetés tárgyalásánál folyamatosan jelen legyen. Felhívja a polgármester úr figyelmét arra, hogy a FIDESZ részéről ugyan közel 60 módosító indítványt adtak be, de a korábban tett kompromisszumos javaslatot a gyorsabb tárgyalás érdekében Bókay Endre frakcióvezető nem tudta elfogadni, és azért ismétli meg az indítványát, mert a polgármester úr nem volt akkor jelen az ülésen. Megpróbálták volna a lehető legrövidebb idő alatt összefoglalni a FIDESZ frakció által benyújtott módosító indítványokat. Mindenképpen szeretnék azt kinyilvánítani, amit a költségvetésről gondolnak és kimaradtak belőle, ezért a frakció összefűzött sorrendben megindokolja ezeket a módosító javaslatokat

55 és azt követően gyorsan le lehet bonyolítani a szavazást. Ezzel alkalmat nyújtanak valamennyi képviselőnek, hogy véleményt mondjon ezekre az indítványokra, ezért kéri a polgármester urat, ebben a konstruktív szellemben vezesse az ülést. Dr. Toller László: egyetért Nagy Csaba frakcióvezető által elmondottakkal, de azt a megjegyzést nem tartja helytállónak, hogy nem vett részt a költségvetési vitában, de az álláspontját nem kívánja megváltoztatni a FIDESZ véleménye alapján. Úgy gondolja, igen hosszú és nehéz munka fekszik ebben a költségvetésben, és a kritikai észrevételeket mindig elfogadja. Kéri, az SZMSZ alapján a módosító indítványt benyújtó FIDESZ frakció indokolja részletesen a javaslatát. Feltehetően Bókay Endre azért nem fogadta el a FIDESZ frakció javaslatát, mert az SZMSZ által nyújtott lehetőséget figyelembe kívánta venni. Javasolja, hogy a lakásalapban lévő összeg további felhasználásáról folyjék tovább a vita. De Blasio Antonio: kéri a polgármester urat, úgy vezesse az ülést, hogy az ne keltsen felesleges indulatokat. A hozzászólásával többször megsértette a FIDESZ frakcióvezetőjét. Dr. Toller László: megjegyzi, csak válaszolt a felvetésekre, ami irányában nem volt tárgyszerű. Jelzi, továbbra is a lakásalap felhasználásról van szó. Dr. Füredi Péter: a filozófusok azt mondják, hogy a kritika viszi előre a világot. A lakásalappal kapcsolatosan terjesztette elő a FIDESZ frakció második módosító indítványát. Mindenki előtt ismeretes, hogy a lakáskérdés az előző kormányzati és önkormányzati ciklusban fontos feladat volt. Az előző kormány alatt komoly támogatási formák jelentek meg és ez nem csökkenti azok hozzáállását, akik az önkormányzatnál, mint MSZP-s képviselők szintén egyetértettek a lakáskérdés megoldásával. Sokat léptek előre ezen a területen, mely pozitívnak tekinthető. Mindenki tudja azt, hogy nehéz a város költségvetési helyzete. Amikor az önkormányzat úgy döntött, ezt a kérdést kiemelt programként kezeli, akkor azzal is tisztába volt, hogy nagyon sok terv mellett nem minden valósítható meg. Az elmúlt időszakban a Szociális és Lakásgazdálkodási Csoport előterjesztését a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság megtárgyalta, és döntött egy koncepcióról, amellyel kapcsolatban mindenki tudta, hogy nem lehet teljes mértékben elfogadtatni. Megjegyzi, a választási programban még az önkormányzati választások idején, illetve azt követően a FIDESZ frakciónak is volt egy elképzelése a lakásprogramot illetően. Ez elsősorban telekalakításokra és nagyobb lakások építésére helyezte a hangsúlyt. Fontos pontja volt a programnak, hogy tovább folytatódjon az önkormányzati bérlakásépítési program, illetőleg a kamatmentes kölcsön nyújtása lehetőségének vizsgálata. Örült annak, hogy a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság elé került a város vezető koalíció koncepciója is, hiszen itt egy szerencsés találkozásról van szó, vagyis az MSZP elképzelése a FIDESZ programpontjaival szinkronban van. Ez által egy közösen támogatandó koncepció alakítható ki ebben a kérdésben. A Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság a koncepció elfogadásakor több mint 600 M Ft-os tétellel számol, de a költségvetésben a

56 céltartalékok között csupán 95 M Ft szerepel. Úgy gondolja, ez nagyon kevés és nem elég arra, hogy az önkormányzat által célul kitűzött programot maradéktalanul véghez tudja vinni. E körben nagyon sok pozitív lépés történt, de ez nem elég ahhoz, hogy a program teljesen kiteljesedjen. A módosító javaslat lényege, hogy ezt a céltartalékot emelje meg a testület 167.750.000 Ft-ra. Ez az összeg az indoklásban szereplő tételek alapján oszlik meg, amely megegyezik a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság által elfogadott koncepcióval. Fontos, hogy az önkormányzati lakások visszavásárlására legyen elegendő forrás. Tud sok konkrét esetet, hogy a belvárosi műemlék jellegű lakásokat visszaadnák, ugyanakkor hosszabb időt kell várni a bérlőknek ahhoz, hogy a pénzükhöz jussanak. A koncepció szól az építési telkek kialakításáról is, mely támogatandó cél, hiszen a városban már igen kevés ilyen ingatlan van. Mindenképpen folytatni kell ezt a programot. Az indoklás 4. pontjában szerepel 43 M Ft-os összeggel ez a feladat. Ahhoz, hogy a szociális lakásépítési programot folytatni tudja a város, új helyeket kell keresni, el kell készíteni a terveket, közművesíteni kell a területet, és ehhez is megfelelő összegnek kell rendelkezésre állnia. Sajnos a 95 M Ft céltartalékban – igaz a költségvetésben más előirányzatoknál is található a lakásprogrammal kapcsolatos tételek –nem elegendő a koncepcióban meghatározottak megvalósításához. Kéri szocialista képviselőtársait, támogassák ennek az alapnak a megemelését, hogy az úgynevezett közös program megvalósíthatóvá váljon. Bókay Endre: meglepi a módosító indítvány, mert azt a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság egyik tagja nyújtotta be. Feltehetően tisztában van azzal, hogy a költségek egy része működés, egy része felhalmozás és ez teszi ki a 95 M Ft-ot. Ezen felül a 120 lakás építésére több mint 400 M Ft szerepel a költségvetésben, 60 lakás építésére 338 M Ft, és a panellakások felújítására pedig 200 M Ft feletti részt ad a város lakásgazdálkodáshoz. A 95 M Ft egy szűkített programra érvényes. Füredi képviselőtársa által beadott javaslatban ugyanazok a tételek szerepelnek, mint ami a 95 M Ft-ot lefedi. Ettől kezdve számára meglepő ez a módosító indítvány, hiszen pl. a lakások fenntartási költségére 10 M Ft szerepel a módosító indítványban, míg a működési előirányzatban ugyanez 45 M Ft-tal. Ez azért is meglepi, mert mint a bizottság tagjának ismernie kell, hogy mely tételek hol találhatók a költségvetésben. A veszélyeztetett városrészek rehabilitációjára betervezett 10 M Ft akkor kerül felhasználásra, ha a tervek elkészülnek, és ezzel az összeggel már eleve megemelkedik a 95 M Ft. Mind emellett ellentmondást lát a javaslatokban, ugyanis 43 M Ft szerepel telkesítésre az indítványban és egy másik módosító javaslatban, pedig még egyszer 10 M Ft szerepel ugyancsak telkesítésre. Kérdése, melyik ezek közül az igazi. Ezért is mondta azt, hogy nehéz a FIDESZ javaslatait kezelni, és nem tartja igazán a közgyűlés feladatának, hogy azokat összehangolja. Célszerűnek tartaná -– annak ellenére, hogy teljesen igaza van Nagy Csaba frakcióvezetőnek - ha a javaslatok egymást kiegészítenék. Az ellentmondások miatt a szocialista frakció nem tud igazán dönteni. Az önkormányzati kamattámogatás lakásvásárlásra és építésre vonatkozó javaslatot úgy értelmezte, ha valaki lakást kíván venni, és erre az állami kamat 6-7%-k, akkor ennek megfelelő összeget ad támogatásként az

57 önkormányzat. Úgy gondolja, ilyen nem létezik a világon. Arról sehol nem volt szó, hogy az amúgy is kedvezményes kamatot még az önkormányzat vállalja át. Ezt nem tartja célszerűnek. Feltehetően elírásról lehet szó, képviselőtársuk azt akarta indítványozni, hogy meghatározott összeggel, pl. 1 M Ft-tal támogassa az önkormányzat azokat a fiatalokat, akik lakást akarnak vásárolni. Nem feladata ezeket a módosító indítványokat értelmezni, de ebben az értelemben a javaslattal nem tud mit kezdeni. A kitűzött célok között szerepel a módosító indítványokban felsorolt állítások közül több is. Ezt megismételni és módosító javaslatként elfogadni nem tartja helyénvalónak. Dr. Füredi Péter: azt nem vitatja, hogy az általa felvetettek a költségvetésben szerepelnek 95 M Ft-tal. Véleménye szerint ez az összeg nem elegendő a célok megvalósítására. A módosító indítványa pontosan arról szól, hogy a keret kerüljön megemelésre. Az önkormányzati kamattámogatás lakásvásárlásra és építésre vonatkozó javaslatát még nem indokolta, de ha a polgármester úr úgy gondolja, hogy a harmadik módosító indítványt kezdje a testület tárgyalni, akkor ennek eleget tesz. Megfigyelhető, hogy ebben a városban vannak olyan személyek, akik diplomát szereznek, és jó szakmai képesítéssel bírnak, perspektívát látva a jövőben szeretnének munkát, családot alapítani, otthont teremteni. Sajnos azonban Pécsről nagyon sok diplomás Budapestre vagy Győrbe költözik, mert ott esetlegesen lesz lakása és jól fog keresni. Nagyon sok volt évfolyamtársa ment el Budapestre, komoly álláslehetőség reményében. Itt nem csak a munkahelyteremtésről van szó –az általános vitában elhangzott az is, hogy a beruházások Pécsre hozása és ebből adódóan a munkahelyteremtés mennyire fontos - ami hozzátartozik a pezsgő gazdasági élethez. Ha van munkahely és megfelelő jövedelem, akkor abból lehet lakást venni, építeni. Nem mindenki kíván bérlakásban élni – ami nagyon jó dolog – , sokan vannak, akik tulajdont vennének. A lakáskérelem beadásától számítva 10 évet kell várni a lakáshoz jutáshoz. Vannak olyanok, akik képesek előrelépni, rendelkeznek keresettel, de az nem elegendő ahhoz, hogy teljesen önállóan élhessenek. Az előző kormányzat alatt elindult egy országos terv, mely szerint lakásépítésre és vásárlásra az állam finanszírozta a kamatokat. Úgy gondolja, ezt kellene kiegészíteni még egy támogatási formával, vagyis bizonyos feltételek fennállása esetén – amelyre készült egy programterv és, ha ezt a közgyűlés támogatná – rövid határidőn belül a testület elé terjesztené a megvalósítás lehetőségét. Véleménye, sokkal könnyebb egy programról beszélni akkor, ha már van költségvetési fedezete. Ennek a programnak a lényege, hogy az államilag támogatott banki kölcsönök kiegészülnének önkormányzati kamattámogatással, és ez által a kölcsön kamatmentessé válna. Természetesen a jogosultsági kört mindenképpen meg kellene vizsgálni. Erre vonatkozóan is van elképzelés, de szakmai vita tárgya lehetne és a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság véleményezése után kerülhetne a közgyűlés elé az anyag. Meghatározná azokat a feltételeket, amely alapján a jogosultsági kör is kialakulna a támogatási formához. A költségvetési rendelet szöveges része szól is arról, hogy az alap felhasználható lakásépítési és vásárlási támogatás nyújtására. A frakció úgy gondolta, hogy kezdetben első lépésként 100 M Ft

58 elegendő lenne ezen program megvalósításához, és az egy éves tapasztalatok alapján lehetne kiteljesíteni akár a jogosultsági kört, akár az összeget. Ezzel a támogatással mindenképpen az első lakáshoz jutó fiatal házasokat szeretnék segíteni. Amennyiben megfelelőek a követelmények és, ha a költségvetés is engedi, akkor a következő években azt bővíteni lehetne. Az elmondottak alapján kéri a közgyűlést, támogassa módosító indítványát. Bókay Endre: ez a téma minden évben felvetődik, de eddig a kamattámogatásról nem esett szó. Úgy véli, igen fontos kérdésről tárgyalnak most, és egyáltalán nem sajnálja, hogy a részletes vitában erről szó esik. Sokkal feleslegesebb volt számára az, amit előtte folytattak le, hogy ki mit javasol és milyen egyszerűsítés, módosítás szerint folyjon a munka. Az adott esetben a város lakosságát közvetlenül érintő témáról van szó. Lényeges kérdés, kinek fog adni a bank kölcsönt, feltehetően és nyilvánvalóan, akinél a hitelek visszafizetését biztosítva látják. Ez kinél lehetséges, elsősorban azoknál, akik magas jövedelemmel rendelkeznek, vagy pedig olyan ingatlan van a tulajdonukban, amelyre rá tudják terhelni a hitel összegét és nem fizetés esetén a bank, így a pénzéhez jut. Ezzel tulajdonképpen újra azt a réteget támogatja a város, aki képesek egyébként is arra, hogy megfizessék az önálló saját otthonuk megteremtését. Az MSZP ezzel nem ért egyet és azt mondja, figyelembe kell venni a lépcsőzetességet. Elsősorban azoknak kell adni támogatást, és biztosítani az otthont, akik nem képesek saját maguk megteremteni. Erre épül a garzon program, mely a fiatal házasokat célozza meg, és lényege, hogy a fiatalok 5-7 éven keresztül itt lakhatnak, rendkívül alacsony lakbérért – mely 3-4 E Ft és a mindenkori piaci lakbérnek tized részét jelenti – de ugyanakkor lehetőségük van arra, hogy takarékoskodjanak és 7 év után, így egy önálló otthonra tehetnek szert. Ez által megteremtik azt a tőkét, amivel elindulhatnak, vagyis azt az önrészt, ami a bankhitel felvételéhez elegendő. Ezért mondta az MSZP, hogy nem fogja szétszórni, hanem koncentrálni kívánja az összegeket, hiszen kevés az önkormányzat pénze, amit mindenképpen hatékonyan szeretnének felhasználni. Ezt csak egy bizonyos körre lehet biztosítani. Füredi képviselőtársa által javasolt kamattámogatást nem tartja jónak, mert elképzelhető, hogy olyan fiatal családokat támogatnak, aki egyébként nem igazán szorulnak rá, és azoktól vonnak el a pénzt, akiknek még nincs otthonuk és nem is képesek azt megteremteni, mert az átlagkeresetük nagyon alacsony. Az ilyen alacsony jövedelmű személyeknek a bank sem ad hitelt, és nem rendelkeznek olyan tulajdonnal, amelyre rá lehetne terhelni egy biztosítékot. Dr. Toller László: indítványozza, hogy mindig az adott javaslatról beszéljenek a képviselők, mert ha eltávolodnának attól akkor az, az általános vita részét kellett volna hogy képezze. A negyedik módosító indítvány esetén a FIDESZ Magyar Polgári Párt javasolja, hogy a Janus Pannonius tornaterembérlésére 1 M Ft-ot fordítson az önkormányzat az indítványban szereplő forrás megjelölésével. Dr. Mikes Éva: a következő 22 módosító indítvány a sajátja és néhány esetben kéri a pontok összevonását a vita megkönnyítése érdekében. Jelezni fogja, hogy melyek azok a pontok, amelyek összetartoznak. Szándéka szerint először valamennyit indokolná, és azt követően pedig

59 pontonként egy két mondatban szólna. Önkritikát gyakorolva elmondja, hogy ez a zavar részben az Ő hibája, mert javasolta a frakciójának, hogy térjenek át a parlamenti ügymenetre a módosító indítványok megtárgyalása kapcsán. Örömmel látja, hogy a polgármester úr tisztában van ennek menetével, mint ahogy azzal is, hogy a módosítások, ha ugyanarra a tárgyra több is érkezik, csak látszólag mondanak egymásnak ellent, hiszen a parlamenti zsargont használva „lefelé potyogós rendszerben vannak”, Mindig a kormányzó koalíció felelősége az, hogy mit fogad be, és ha igen, akkor milyen összeget tud támogatni. Feltehetően, ha valamelyik megakad, és befogadásra nyer, akkor az azonos tárgyú indítványok esetében a többit az előterjesztő visszavonja. Nem kell attól tartani, hogy a szavazási menetben ez ellentmondásokat fog jelenteni. Az előterjesztések jelentős része közvetlenül vagy közvetve szerepel bizottság előtt, hiszen olyan igények, amelyeket az intézményvezetők a saját választó kerületében nemcsak neki vezették elő, hanem azoknak is, akik a költségvetést előterjesztették. Valamennyi módosító indítványt természetesen önálló előterjesztés formájában is szándékozik az év során előterjeszteni és a többség felelősége lesz, hogy ezt indokoltan elfogadja-e, vagy pedig nem. Kéri a képviselőtestület arra, hogy mindezek után tartózkodjanak azoktól a retorikai elemektől, mely szerint az indítványok egymásnak ellentmondanak. Kisebb, nagyobb összegekre tettek javaslatot, ennek indokát ismertette. Ennek eljárásjoga könnyen elsajátítható a parlamenti képviselőknek, abszolút akadozásmentesen zajlik ez az ügymenet. Úgy gondolja, a kibontakozásban a kérés után nem kell egymást gátolni, mert a módosító indítványok is egyfajta kínálatot képeznek a többség számára. A képviselő hölgyek és urak egyéni kibontakozásában is egy kínálat keletkezik a város számára a tekintetben, hogy jobban megismerhessék őket. A 4. számú módosító indítvány a Janus Gimnázium esetében az, hogy az intézmény bérli a tornatermét, melynek díja egy évben 1 M Ft. Ez az összeg az intézmény megítélése szerint nem jelenik meg a költségvetésükbe, legalábbis oly módon nem hogy ennyivel megnövekedett volna, mert számukra ez az elfogadható. Mindenki előtt ismeretes, hogy miről van szó, tehát nem szándékozik bővebben indokolni a módosító javaslatát. Dr. Toller László: az 5-22-ig terjedő módosító indítványok felújítási és folyamatban lévő munkák befejezéséhez szükséges kisebb összegekre vonatkozna, amelyek a forrás tekintetében változnak. Eltérne a képviselő asszony egyetértésével attól, ne csomagszerűen szóljanak a képviselők ehhez a témához, mert véleménye szerint egyenként teljesen értelmetlen lenne vitatni, hogy pl. a Citrom utcai gyilokjáró felújítása indokolt-e vagy sem. Ugyanez vonatkozik pl. a Liszt Ferenc Zeneiskola meghatározott forrásának esetére is. Általánosabb indokolást kér, és a 22-es számú módosító javaslatot követően folytatnák a további indítványok indokolását, ha csak nem ragaszkodik a képviselő asszony az indítványok egyenkénti indokolásához. Dr. Mikes Éva: a módosító indítványokat egy-egy mondatban szeretné külön-külön megindokolni azzal, hogy kéri a polgármester urat, hogy az 5.-6.

60 indítványt vonja össze. Ezen felül a 8. és 9-es módosító indítványt szintén kéri összevonni. A 13, 14, 15, 16 és 17 számú módosító indítványok indoklását átadná dr. Gáspár Gabriella képviselőtársának, ugyanis ezeket igazából együtt kívánták benyújtani. A 19-es számú módosító indítványt visszavonja, mivel annak tárgya és célja megjelenik egy ma reggel kiosztásra került anyagban. Személy szerint az elmúlt évi összeget célozta meg a Nyugdíjasok Egyesülete tekintetében, és ennél többet mutat a Költségvetési Bizottság által beadott javaslat. A 21-es számú módosító indítvány indoklását szintén átengedné dr. Gáspár Gabriellának, és a többinél egy-egy mondatban szeretne a vita ütemében indokolni. Dr. Toller László: kérdése Bókay Endréhez, hogy a metodikára, illetve az egyes javaslatokra kíván-e reagálni? Személy szerint az összevonás szándékot támogatja. Bókay Endre: megköszöni Mikes Éva képviselő asszony korrekt bevezetőjét, és ennek szellemében kívánja folytatni a hozzászólását. Kéri, a „közcélú foglalkoztatást” mint forrást ne jelöljék meg, tehát ennek megfelelően a javaslatnak ezt a részét semmisnek tekintetné, mert ezt nem lehet módosítani, ugyanis törvényi előírás. Dr. Toller László: a meghatározott célra kapott központi támogatáshoz az önkormányzat nem nyúlhat. Két dolgot tehet, egyrészt azt mondja, hogy a javaslat törvénysértő, vagy pedig írásban egy újabb módosító indítványt lehetett volna tenni. Kéri, hogy a vitában a képviselőtársak ezt vegyék figyelembe. Fratanolo János: arról a javaslatról szeretne szólni, amely a közcélú támogatás forrását jelöli meg. Úgy gondolja, a költségvetési rendelet 11. számú mellékletében a különböző céltartalékoknál jórészt a felmerült igények szerepelnek. A 4-es számú indítványnál az 1 M Ft-os tornatermi díj kifizetését a tanulók iskolai és diáksport támogatása cím alatt meg lehet oldani. Az 5. javaslat esetében mindegyik intézménynek van költségvetése és a Liszt Ferenc Zeneiskolánál a dologi 4.525.000 Ft. Ennek alapján minden egyes intézmény kérhetne plusz forrásokat, és ha jól értelmezte, akkor plusz 4 M Ft-ot kérnek az adott intézménynek. Úgy gondolja, nem lehet kiemelni egy-egy intézményt, és a dologi kiadásaikat ilyen módon támogatná további összegekkel. Kéri, hogy más forrást jelöljenek meg ne a közcélú foglalkoztatás keretét. Dr. Toller László: erre már nincs lehetőség, mert a módosító indítványt az általános vita lezárásáig lehetett benyújtani. Mindebből az következik, hogy csak azokról lehet vitázni, amelyek már élnek. Amennyiben a 4. módosító javaslathoz további módosító észrevétel nincs, akkor kéri az 5., 6. indítvány együttes indokolását. Dr. Mikes Éva: nem áll szándékában vitatkozni a polgármester úrral, de véleménye szerint az SZMSZ azt nem mondja ki, hogy a módosító indítványon ne lehessen változtatni. Mindenki előtt ismeretes az az eljárás, ha az indítvánnyal egyetértenek, akkor javaslat érkezhet a forrás cseréjére is.

61 A forrás tekintetében is tudja, hogy ez miről szól. Természetesen egyetért azzal az észrevétellel, hogy minden intézményre vonatkozóan lehetne plusz forrásokat adni, és nyújthatnak be ilyen kérelmet, de nyilvánvalóan az a megoldás, hogy nemmel kell szavazni, ha valaki azzal nem tud egyetérteni. Amennyiben a továbbiakban ez megjelenik az év során olyan pénz feloszlásban, amelyik akceptálja ezt, akkor annak nagyon fog örülni. Ezért mondta azt a korábbi hozzászólásában, hogy ezek a javaslatok önálló indítvány formájában is elő fognak kerülni, és amennyiben orvosolható a probléma, akkor azt örömmel veszi. A Liszt Ferenc Zeneiskola esetében olyan szakmai arculat kerül veszélybe a pénzügyi hiány miatt, ami úgy gondolja nem engedhető meg. Erre vonatkozik mindkét kérés, melyet nem kíván a továbbiakban indokolni, hiszen azok, akik az intézményekkel foglalkoznak, tudják, hogy ez mennyiben indokolt. Előre szaladva és a FIDESZ frakcióvezetőjének egy majdani kérését megelőlegezve, amennyiben végig ért a testület a módosító indítványok tárgyalásával, akkor 10 percnél nem hosszabb frakció szünetet kérnek, és reméli, néhány beadvány orvosolható anélkül, hogy további hosszú órákat vonnának el a közgyűléstől. Dr. Toller László: reméli, erre a szünetre minél előbb sor kerül. Kérdése a 7. módosító indítványhoz van-e valakinek észrevétele, mely a Mátyás Király utcai Általános Iskola folyosójának burkolására vonatkozik. Meixner András: mint intézményfejlesztési tanácsnok annyit kíván hozzáfűzni, hogy ezen munkák most indulnak, egymással összevetve és nemcsak a Mátyás Király utcai Általános Iskolában, hanem valamennyi általános iskola és intézmény esetében összevetve a jogos felújításokat a szükséges munkákat el fogják végeztetni. Dr. Mikes Éva: a 7-es számmal jelzett módosító indítvány a Mátyás Király utcai Általános Iskola folyosóburkolatára vonatkozik, a 8-as szám az Aradi Vértanuk utcai Óvoda tetőfedésére, az Aradi Vértanuk utcai Óvoda födém megerősítésére a 9-es indítvány. Az Aradi Vértanuk utcai Óvoda épülete balesetveszélyesség határán áll. Elfogadja Meixner András indoklását és örül, ha ez a felújítási munka megvalósul, ha nem, önálló indítványként visszahozza a közgyűlés elé. Gonda Tibor: ugyanazt az eljárási elvet javasolja, mint amit Meixner András intézményfejlesztési tanácsnok javasolt, bár félő hogy az adott esetben a probléma nagyobb. A Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály és a Városfejlesztési Főosztály tisztában van azzal, hogy ez az épület felújításra szorul. Személy szerint 15 M Ft-os felújítási igényt látott és alaposan ki fogják elemezni ezeket az igényeket a közeljövőben, mert az alapkérdés az, érdemes-e ezt a nagy épületet ilyen összegben felújítani. Amennyiben valóban ez a két akut probléma a javasolt összegekkel kezelhető, akkor az bele fog férni a 100 M Ft-os ingatlan karbantartási keretbe. Hozzászólásával azt kívánta visszajelezni, hogy a vezetés tud a problémáról, és számításba vették ezen intézmény felújítását az idei évi program során.

62

Dr. Gáspár Gabriella: az előző ciklusban a 8. számú választókerület képviselőjeként készíttetett egy szakvéleményt, amit Gonda Tibor alpolgármester úr figyelmébe ajánl. Ezt a szakvéleményt Meixner András intézményfejlesztési tanácsnokhoz is eljutatta. Egy évvel ezelőtt megtette ezt a főosztály felé is, de azóta ebben az ügyben nem történt semmi. Javaslata csak a legsürgősebb munkákra vonatkozik. A szakvélemény nem tartalmaz pénzügyi vonatkozásokat, de korrekten leírja, hogy mi a sürgős munka és mi az, ami későbbre halasztható. Kéri a mérlegelésnél ezt is figyelembe venni. Dr. Toller László: az előző év költségvetési vitájában jelezte, hogy az intézmények legsürgetőbb felújítási igénye is meghaladja a 900 M Ft-ot erre készített annak idején egy áttekintést Meixner András vezetésével a Közoktatási Bizottság. Az is nyilvánvaló hogy ennek sorrendjét többféle módon nem lehet kielégíteni. Van egy csomag, ami 100 M Ft-ról szól, de nincs nevesítve és vannak olyan indítványok, amelyek beleférnek ebbe az összegbe. Ennek figyelembevételével fog mindenképp szavazni. Szeretné, ha az indokolásokat is ennek alapján tennék meg a képviselők. A 7. számú módosító indítvánnyal kapcsolatban nincs más észrevétel, amely szervesen kapcsolódik a forrás tekintetében a 8. és a 9-es javaslathoz. A következő a 10-es módosító indítvány a Pécsi Szabadtéri Színpad 25 M Ft-os rekonstrukciója. A FIDESZ frakció a sportrendezvényeket jelölte meg forrásnak. Dr. Mikes Éva: az indoklásban összevonná a 10,11,12-es indítványt, mert úgy gondolja, mindhárom esetben olyan beruházásról van szó, amelyik egyértelműen a várost, mint világörökségi helyszínt, másrészt, mint a kultúra fővárosát valósítja meg. Még egy közös szempont van ebben a három indítványban, ez pedig, hogy a Köztársaság költségvetéséhez is módosító indítványt tett, ami ott nem került figyelembevételre. Ezen összegek pontosan az egy tizedét képezik annak, amelyeket az állami költségvetésből kért. A Pécsi Szabadtéri Színpad esetében 3 M Ft szerepel a költségvetési előterjesztésben, de ez az összeg legfeljebb csak a döntés előkészítésére elegendő. A 10. módosító indítvány esetében az indoklás mindenki számára egyértelmű, ugyanis a Széchenyi tér véleménye szerint olyan rendezvénydömpinggel nem terhelhető, ami az elmúlt év nyarán és őszén történt. Egyrészt zaj, másrészt forgalom, harmadrészt a lakosság zavarása szempontjából tovább, mint gyakorlat nem folytatható. A volt szabadtéri színpad területe egyrészt különleges adottságú, hangulatú és megfelelő nagyságú. Nem azt mondja, hogy feltétlenül szabadtéri színpadot kell ezen a területen kialakítani, de a belváros és az egész város számára egy közösségi célra és rendezvényekre hasznosítható teret mindenképpen kell találni. Ehhez az a 250 M Ft, amit a köztársaság költségvetéséből kér, ha a teljes beruházásra nem is, de legalább a cél elérésére elegendő lett volna. Az a 25 M Ft, amit most kér gyakorlatilag hatástanulmányokra, tervekre fordítható. Az Ókeresztény Sírkamrák esetében nem kíván hosszan indokolni. Az a véleménye, hogy ez evidencia, különösen azért, mert az elmúlt évben a Nagy Lajos Gimnázium tornacsarnok építése során olyan sírkamrákra bukkantak, amelyek egyrészt lelassították az építkezést, másrészt pedig

63 vissza kellett temetni, mert az elmúlt év nyarán 15 M Ft-ot nem sikerült előteremteni a megfelelő állagmegóvásra és bemutatásra. A Középkori Egyetem épületének helyreállítása és ott egy kiállítás berendezése nagyon régóta húzódó folyamat. A 15 M Ft tizede annak, amit a központi költségvetésből kér, és 150 M Ft a kuratóriumi jegyzőkönyvből származó és szakértői véleménnyel alátámasztott összeg. Az természetesen egy lehetőség, miként dönt a város közgyűlése ebben a kérdésben, de véleménye költségvetési tárgyalást úgy nem lehet lefolytatni, hogy említésre sem kerülnek ezek a célok. Szükségesnek tart egy közös elhatározást a tekintetben, hogy az év folyamán az általa említetteket orvosolja a közgyűlés. Dr. Toller László: megjegyzi az elmúlt időszak utolsó két évében a kormányzat részéről a városnak volt egy 200 M Ft-os ígérete a világörökségi helyszínek rendbetételére. Nagyon sajnálja, hogy ez így történt, mert dr. Mikes Éva képviselő asszony volt az egyik támogatója ennek az ügynek, de az akaratot nem sikerült közösen végigvinni. Ezzel együtt a célokkal egyetért, hiszen valamennyi felsorolásra került a költségvetésben, csupán a sorrendiség tekintetében lehet vita. Jelzi, összevont vita folyik a 10, 11, 12, 13-as módosító indítványról, mivel a forrás összeköti azokat. Tárgyalható még 14-es is, mert majdnem mindegyik műemléki jellegű. Kéri, fogadják el, hogy a 10-14-ig együtt tárgyalják a módosító javaslatokat. Kukai András: a szabadtéri színpaddal kapcsolatban tavaly ősszel elindult egy folyamat. A PVV Rt. a várossal egy olyan együttműködést kíván kötni az idei év tavaszán, amely a szabadtéri színpad felújításának teljes programját biztosítaná. Azokat a célokat is tudja vállalni, amelyekről a képviselő asszony beszélt, vagyis, hogy a Széchenyi tér helyett minden programot a szabadtéri színpadon rendezzenek meg. Ez a 25 M Ft semmiképpen nem lenne elegendő arra, hogy ott komoly felújítást végezzenek. Az elmúlt évben még a tulajdon, illetve bérleti jogviszonyt kellett rendezni, amire az ősz végén került sor. Így szabad az út, hogy az önkormányzat és a PVV Rt. között együttműködés jöjjön létre. Ezért a képviselő asszony türelmét kéri és javasolja, hogy a Szabadtéri Színpaddal ily formában ne foglalkozzanak. A Barbakán felújításával kapcsolatban tavaly ősszel megkereste a Zöld-híd Egyesület és olyan lehetőséget kértek, hogy valamilyen városi felújítási munkában részt vehessenek, részben saját maguk, részben pedig azon pécsi szponzorok támogatásával, amelyek a műemléki rekonstrukciókra teszik a hangsúlyt. Az egyesület a Barbakán felújításával kapcsolatos programot szeretné az idén tavasszal megindítani. A Citrom utcai gyilokjáróval kapcsolatban úgy gondolja, az 1 M Ft jelentéktelen összeg. A felújítást teljes egészében meg kell terveztetni, mert balesetveszélyes, tehát ott sokkal nagyobb forrásigényű felújításról van szó. Ennek okán úgy gondolja, hogy ezzel az összeggel most nem érdemes foglalkozni. Meixner András: az Ókeresztény Sírkamrák további feltárásának 15 M Ftjával a maga részéről egyetért, de a módosító indítvány megszavazását nem javasolja. Ennek indoka, hogy a Világörökség Kht. 50 M Ft-jában szerepel - a Kht. elképzelései szerint is – 17 M Ft-tal az Ókeresztény Sírkamrák felújításának folytatása, illetve bemutathatóságának elősegítése. Ezen kívül

64 van egy 20 M Ft-os „Műemlékvédelmi keret” a költségvetésben, illetve a tegnapi napon olvasta a kulturális tárca pályázati felhívását a jövő évi címzett támogatásokra, de azt is tudja a minisztertől, hogy a témában pályázatot fognak megjelentetni az ide esztendőre, speciális esetekre. Úgy gondolja, ebbe a körbe ez az ügy is belefér. Ezért úgy látja, nem biztos, hogy közvetlen költségvetési pénzből kell a városnak ezt a problémát megoldania. Nem szükséges azonnal forrást biztosítani arra, amire később pályázati pénzeszközökhöz lehet jutni. A Középkori Egyetem esetében a Kht.-nál nincs forrás erre a célra, ezért egyértelműen pályázatból kellene megoldani a feladatot, amelynek önrésze „pályázati önrész alap”-ként rendelkezésre áll a költségvetésben. Amennyiben ilyen típusú pályázat kiírására nem kerül sor, akkor a költségvetés módosításakor gondolni kell arra, hogy miként tudnak ebben a kérdésben továbblépni. Az ügy támogatandó, információja szerint a Kulturális Bizottság a Kulturális Örökség Kht.-nál tartott kihelyezett ülésén vetődött föl, hogy az egyetem területén, illetve annak környezetében a Kht. múzeumokkal közösen szeretné elindítani a felújítást. Itt is felvetődik az a kérdés, hogy kinek a tulajdonában vannak bizonyos területek, tehát ezt is tisztázni kell. Gonda Tibor: a 10, 11, 12-es számú módosító javaslatban szereplő elképzelésekkel egyetért, sajnos a pillanatnyi forráshiány nem teszi lehetővé, hogy ezekről az ügyekről itt és most érdemben döntést hozzanak. Az nem gond, ha mernek nagyokat álmodni és próbálnak ehhez a kérdéskörhöz komplexen nyúlni. Két-három hónapon belül megnyílik a „Projektgeneráló alap” amelynek keretében mintegy 6 Mrd Ft-ot fordítanak az országban pályázatok előkészítésére, konkrét programok kidolgozására. Úgy gondolja, érdemes lenne a Világörökség fejlesztési programját komplexen felterjeszteni, 30 egynéhány millió Ft-ot nyerhetnének csak a tervezésre, 100%-os EU-s finanszírozás mellett. Ehhez hozzá tud járulni szerény eszközeivel a Kht. is. Az idei év egy felkészülési folyamatnak, tervezőmunkának az időszaka lenne, amely alapján 2004-ben a Nemzeti fejlesztési terv valamelyik illeszkedő pályázatára jelentkezhetne Pécs városa. Információi szerint a Nemzeti fejlesztési terv preferálja, hogy az épített örökség az országban megvédésre kerüljön. Úgy gondolja, illeszthető lehet – ha nem így van, akkor lobbyzhatnak az országgyűlési képviselők – a Nemzeti fejlesztési tervhez, és 75%-os támogatás mellett csak 25% önerőt kell vállalni, így akár milliárdos programban is gondolkodhatnak. Következő évben megindulhat egy olyan munka, amely 2004-ben és 2005-ben azt eredményezné, hogy valamennyi, a témával kapcsolatos fejlesztési elképzelést a belvárosban meg tudnak valósítani, beleértve a Szabadtéri Színpadot, a Középkori Egyetem föltárását és bemutatását, de sorolhatná a többi A képviselő feladatotasszony is. türelmét kéri, de nem azért nem szavazza meg a módosító indítványt, mert nem ért egyet vele, hanem a pillanatnyi forráshiány miatt. Dr. Toller László: kérdése, további észrevétel van-e a 10-12.) számú módosító indítványokhoz? Dévényi Sándor: az általános vitában már fontos városi célként említette, képes lenne-e a város megfogalmazni olyan fejlesztési célokat, amelyek

65 szükségesek ahhoz, hogy a Világörökséget méltó környezetben tárhassák a látogatók elé, és meg tudjanak felelni a kulturális főváros funkciójának. Egy hosszú időtávlat után, az EU-csatlakozásnak köszönhetően minden pályázaton sikerrel szerepeljenek, hogy céljaikhoz a szükséges fedezet rendelkezésre álljon. Örömmel vette Gonda alpolgármester úrtól hallottakat, hogy ezek a pályázatok elérhető közelségben vannak. Ahhoz, hogy tudják, mit tervezzenek, terveket kell készíteni. A városnak el kell jutnia odáig, hogy legyen feladatsora, cselekvési programja, amelyben meghatározza ezeket a feladatokat, amelyek az elérendő távlati célokat jelölik. Meg kell ismételnie, ezek: Európa kulturális fővárosa, Világörökség és környezetének fejlesztése, a város arculatának méltó megjelenítése. Ha megvan a feladatsor, akkor abból fontossági sorrendben kiemelhetők egyes elemek, összeállíthatók pályázatok, akár országos, akár EU-s kiírásokra. Pillanatnyilag ez sincs meg. A költségvetésben a tervezési munka előkészítésének fedezetét sem látja. Mikes Éva képviselő asszony módosító indítványaiban konkrétan négy fontos elem jelent meg, amiről beszélni kell. Elfogadja, hogy ezeket kiemelve, előre sorolják, és külön hozzanak határozatot arról, hogy ezekre a célokra elkülönítenek pénzt. Amennyiben módja van a városnak, akkor ezt a javaslatot mindenképpen támogatja. Mind a Szabadtéri Színpad, mind az Ókeresztény sírkamra, mind pedig a Középkori Egyetem rekonstrukciója akut problémája a városnak, amelyeket, ha ebben a költségvetésben, ha csak 15 M Ft-tal tudnak támogatni, akkor annyival kell, és ha a Kht-nak átutalt 50 M Ft-on felül tudják az összeget adni, akkor az még jobb. A 13. és 14. számú módosító indítványokkal, melyek a Városfalra és a Barbakánra vonatkoznak elmondja, hogy a Városfal Pécs 96 hektáros történeti belvárosát körülvevő objektum. Ezt nem lehet szakaszokra bontani, felújítását azonban nyilvánvalóan igen, de komplexen kell kezelni. A Városfal a középkori város egyik legkarakteresebb emléke, egységes gondolkodást és felújítási tervet igényel. Azzal egyetért, hogy fel kell újítani a Barbakánt, és a Citrom utcai gyilokjárót, mert azok rossz állapotúak, de egységes intézkedési tervet kell az egész Városfal felújítására, annak építészeti kialakítására és ütemezésére készíteni. A maga részéről támogatja mind az öt módosító indítványt. Dr. Gáspár Gabriella: úgy látja, a városvezetésben is megvan a jó szándék arra, hogy értékén kezelje ezeket a problémákat. A Kulturális Bizottság tagjaként, - bár a helyszíneket végigjárták - nem lát semmiféle stratégiai koncepciót, hiszen a Világörökség Kht. pénze, az nem egy stratégia. Nagyon sok sírkamráról van szó, feltártakról, visszatemetettekről, olyanokról, amelyeket soha nem tudnak újra megnyitni, olyanokról, amelyek már elkészültek, de nem látogathatók, mint pl. a Péter-Pál Sírkamra. Ott van a Középkori Egyetem, ami talán 150 millió forintból befejezhető. Ki fog erre pályázni? A Középkori Egyetem Alapítvány, a múzeum, amelyik a leendő kezelő? Szeretne megnyugtató ígéretet arra, hogy a város megpróbálja koordinálni a pályázatokat, a terveket. Az ütemezésről - amit Meixner képviselőtársuk ígért, - szívesen hallaná, milyen időtávlatot jelent, mert valóban a Világörökség részét képező objektumokról van szó. Létrehozhatnak akárhány kht-t, attól még nem fog működni. Örömteli, hogy lesznek pályázati lehetőségek, reméli, minél előbb.

66

Tudják, hogy a módosító indítványban szereplő összegből nem valósítható meg a feladat. Céljuk az volt, hogy kicsit sarkallják a várost arra, járuljon hozzá a folyamatok gyorsításához, hogy erre a problémára kicsit ráirányítsák a figyelmet, mert ez nagyon fontos része a város stratégiájának. Dr. Mikes Éva: örül Meixner képviselőtársa hozzászólásának, miszerint a tervek egyeznek, azonban nem érti a helyzetet. Azt még értené indokolásként, hogy arra a célra ne adjanak közvetlen költségvetési pénzt, mert reményeik szerint lesz majd rá pályázati pénz. Nem érti viszont, miért adnak 50 millió Ft közvetlen költségvetési pénzt a Kht-nak, amelyben szerepel tizenvalahány millióval a sírkamra-felújítás, mert a kettő ellentmond egymásnak. Úgy gondolja, hogy ez nem olyan nagy álom, hiszen lebontható napi érdekre, mert stratégiát óhajtanak arra építeni, hogy világörökségi színhely. Amennyiben erre építik a stratégiát, akkor az nem nagy álom, hogy bemutatható, rendben tartott, és fokozottabb mértékben feltárt legyen, hiszen tudják, hogy a feltárásban is nagy léptékben kellene előre haladni. Szerencse, hogy a sírkamra megkapta a Világörökség címet, de tudják, hogy hasonlóak még feltáratlanul vannak. Gyilokjárók tekintetében köszöni Kukai képviselőtársa korrekt tájékoztatását, reméli, hogy ez ilyen ütemben fog tovább haladni. Dévényi képviselőtársának jelzi, mélyen egyetért azzal, hogy egyben kellene végiggondolni az egész városfal-felújítást, de az a gond vele, hogy a felújított rész szakaszosan dől le. Ilyen módon a felújításnak is szakaszosan kell megtörténnie. Örömmel vette a Projekt Generáló Alapot, bár reméli, hogy fejlesztéseket elősegítő pályázati alapra gondol képviselőtársa, és az jelenik majd meg az országos kommunikációban is. Bízik abban, hogy Gonda alpolgármester úr által vázolt ütem belátható lesz, és nagymértékben tudnak előre haladni. Jön a tavasz, a nyár, ennek a városnak alapvető érdeke, hogy a belvárosa és azok a nevezetességei, amelyekre turistaforgalmat lehet alapozni, olyan állapotban és módon kerüljenek feltárásra, bemutatásra, rendbehozatalra, hogy remény legyen arra, legalább ezen helyszínek révén a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatókat is bevételhez tudják juttatni. Úgy véli ezeket az elképzeléseket végig kell gondolni. A 15. számú indítvánnyal kapcsolatban információja szerint az történt, hogy előbb parkosítottak, mint befejeződött volna a várfal felújítása, a parkosításban nagymértékű romlás következett be. Mindenképpen kéri, hogy ennek nézzenek utána. Úgy gondolja, hogy a város rendbetétele szempontjából ez egy fontos tétel. A 16. számú módosító indítványban elírás történt, a helyes szám 100.000 Ft, kéri, hogy az abban szereplő összeget, így értelmezzék. Nem hiszi el, hogy pár tízezer forintból nem lehetne bevakolni a várfalba beépített betongerendát. Dr. Toller László: a képviselő asszony utóbbi megjegyzésével egyetért. Úgy gondolja, hogy módosító indítványban foglaltakat külön költségvetési forrás nélkül is megteszik, azt akár a kivitelező is elvégezheti. Dr. Kunszt Márta: véleménye, zavar van a célkitűzések, a tervek és a koordináció elmaradása körül. Azért hozták létre a Világörökség Kht-t, illetve

67 az Örökség Kht-t, hogy kezelje a világörökségi helyszíneket, mindig legyen nyitva az a sírkamra, amely a Világörökség címet kapta, és hogy ezeket a helyszíneket folyamatosan látogathatóvá tegyék. Azokat, amelyeket nem lehet látogatni, különböző technikai eszközökkel bemutathassák a közönségnek. Reméli, hogy a kht. működésének első évében ezt a minimális tervet megvalósítja. Ezen kívül a kht. komoly lépéseket tett annak érdekében, hogy állami forrásokból a Középkori Egyetemet még ebben az esztendőben be tudják fejezni, és bemutathatóvá váljék. Ezek a dolgok nem terv szintjén, hanem a befejezés előtti utolsó szakaszban vannak, bár úgy látszott, hogy az előző kormányzati ciklusban is az utolsó pillanatban voltak - mert van egy komplett kiállítási anyag, amit tárolnak -, ugyanis az országos költségvetésben a Középkori Egyetemnek címkézetten megvoltak a forrásai, de kihúzásra kerültek. Reméli, hogy a beruházást ebben az évben központi forrásokból sikerül befejezni. Dr. Toller László: kéri, hogy a Világörökség problémakörét ne a módosító indítványokkal próbálják megoldani, ugyanis az ezekben megjelölt források összességében 30 M Ft körüli fejlesztést tesznek lehetővé, ugyanakkor köztudott, hogy a Világörökség és övezete 250-300 M Ft-os beavatkozást igényel. Az ezzel kapcsolatos egyeztetéseket a kormányzattal lefolytatták, és Kocsi László államtitkár biztosította őket arról, hogy amennyiben benyújtják az igényeket, akkor ez évben az összeg rendelkezésre áll. A kormányzat más világörökségi helyszíneket is támogatni kíván, hiszen a lelkesedésen túl anyagi forrás is kell ahhoz, hogy ezeket a helyszíneket megfelelően karban tudják tartani. A módosító indítványokat ezért önmagában nem támogatja, mert látványnak sem megfelelő, hiszen 1 M Ft összegből semmit nem lehet elvégezni, a Szabadtéri Színpadnál pedig a 25 M Ft-ból sem lehet komoly munkát végezni. Kéri, gondolják át a módosító indítványokat, hiszen az ügyet kezelni fogják, de nem a költségvetés forrásait kívánják erre elsősorban felhasználni, hanem a kormányzati pénzeket. Sajnálja, hogy az előző időszakban azt a keretösszeget – amelynek szükségességével mindenki egyetértett - nem sikerült lehívni. Bízik benne, hogy ebben a gazdasági évben erre lesz mód, olyannyira, hogy 2004. évi folytatása is lehet ennek a történetnek. Ez az egyetlen cím, amit nem csak megnyerni lehet, hanem elveszíteni is. Gonda Tibor: a 15-16. számú összevont módosító indítvánnyal kapcsolatban elmondja, hogy szerepel a költségvetésben a „Peremkerületi Fejlesztési Alap” c. tétel. Ez valójában nem csak a peremkerületek fejlődését szolgálja, hanem a város valamennyi kerületéét is. A terv szintjén ebből az összegből szeretnék biztosítani a várfal felújított része mellett a parkosítás megvalósítását is. Az elmúlt évben több mint 60 M Ft-ért a várfal egy jelentős szakaszát felújították, de a beruházás látványos része nem fejeződött be. Ugyanolyan minőségű és színvonalú parkot - egynyári növényekkel beültetett virágágyásokat - szeretnének létesíteni itt is, mint a Székesegyház mögött. Erre a munkára több mint 1 millió forintot szánnak. Természetesen a bekerülési költség az árajánlatoktól is függ, 5 és 8 millió Ft között prognosztizálható a felújított szakasz parkosítása. Így a felújított teljes falszakasz parkosítása megvalósulna. Természetesen az Ágoston téri járdaszakasz felújítása, ha valóban csak 100 E Ft, nem okoz gondot. Amennyiben 1 millió forintos összeg, akkor nem tud határozott ígéretet tenni,

68 de megvizsgálják, hogy befér-e a keretbe. Megoldás lehetne, ha az egyéni képviselői keretet - amelyik a képviselő asszonyt is megilleti, és 1 M Ft rendelkezésére áll, - erre a célra is lehetne fordítani. Dr. Toller László: jelzi, közel 40 módosító indítvány tárgyalása van még hátra. Szívesen teret enged a csomagról szóló vitának, ami 30 M Ft-ot jelent, ha ebből leszámítják a Szabadtéri Színpad 25 M Ft-os tételét, akkor 5-6 M Ft a tét. Kukai András: ha a költségvetés elfogadásra kerül, a közeljövőben a PVV Rt. vezérigazgatója meghívja az egyéni választókerület képviselőit egy beszélgetésre -fenntartva előző évi gyakorlatát- jelezve, hogy a képviselői keret felhasználásához a társaság mennyivel tud hozzájárulni. Úgy gondolja, a programcsomagba az Ágoston téri járda belefér, így minden bizonnyal ez az indítvány is megoldást nyer. Dévényi Sándor: az Ágoston téri járdáról eddig nem volt szó, ezért nem említette korábbi hozzászólásában. Az általános vitában javasolta, hogy az értékesíthető telkek sorába vegyék fel az Ágoston téri telket, amelyik a tér közepén, a templommal egy blokkban található. Ezt az elképzelést tartalmazza az érvényes rendezési terv, és egyéb hatósági jóváhagyások is támogatják. A tér jelenlegi állapota rendezetlen, hiszen hiányzik a korábbi északi térfal. Az épülettömeget ezért kell rekonstruálni, visszaépíteni. A telek a város tulajdonát képezi, 50-80 M Ft-ért értékesíteni lehet. Ebben az esetben annak a járdának sem kell megépülnie, amiről most szó van, hiszen arra az épület megépítése után célszerű sort keríteni, és úgy gondolja, hogy ez belefér egy magánvállalkozás keretébe. A városfal kivitelezésének minőségével nem elégedett. Az építészeti kialakítás valamennyi szakhatóság engedélyével bír, és korrekt tervek alapján történt. Dr. Toller László: a maga részéről műemléket szeretne rehabilitálni, és nem börtönt építeni. Biztonsági okból ezt a területet három éve közparkká minősítették azért, hogy ne lehessen beépíteni. Vannak más elképzeléseik a tér funkcióiról, véleménye szerint ez nem szakmai, hanem várospolitikai kérdés. Hangsúlyozza, közparkról van szó, ami nem beépíthető. Dévényi Sándor: véleménye szerint egyértelműen be kell építeni a területet. Szakmai kérdésről van szó, hogy a képviselők milyen döntést hoznak, az már politikai kérdés, de akkor nekik kell vállalniuk a felelősséget. Dr. Toller László: koncepcionális eltérés lehet, és várospolitikai, nem pedig szakmai kérdés, hogy a tér mire való. Dr. Gáspár Gabriella: a 17. számú módosító javaslatát még nem indokolta meg, helyette megtette azt Dévényi és Kukai képviselőtársa. Úgy gondolja, a dolog önmagáért beszél, ha egyszer valahova járdát kell építeni, annak az az indoka, mert hiányzik.

69

A 8. sz. választókerülethez tartozik az Ágoston tér, amelynek a képviselője Németh Balázs. Ha létezik még az ún. egyéni képviselői keret, akkor ajánlja szíves figyelmébe, fontolja meg a cél támogatását. Németh Balázs: szeretné, ha az elhangzott szakmai és várospolitikai érvek együttesen érvényesülnének. A polgármester urat úgy ismerte, hogy elsősorban azt a politikai döntést igyekszik képviselni, amely a város polgárai érdekében hozandó. Úgy gondolja, a javaslatra azt lehet mondani, nem csak politikusként, hanem városi polgárként is, hogy amennyiben indokolttá válik, támogatható lesz, a besorolást pedig a költségvetés megfelelő tételénél kell érvényesíteni. Kerényi János: felhívja a vitában résztvevők figyelmét, tekintsék meg a forrás oldalát is az indítványoknak, ami az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás összege. Kérdezi, ez a forrás felhasználható-e más célra? Lehet arról beszélni, hogy mire költsék a rendelkezésre álló összeget, de hangsúlyozza, ez másra nem fordítható. Kéri a forrásoldalt megjelölni. Dr. Mikes Éva: megjegyzése, hogy a forrás-oldal megjelölésével még nincs járda. Dr. Toller László: jelzi, a Fidesz frakció 18. számú indítványánál tartanak jelenleg, kéri az indokolást. Dr. Mikes Éva: a városfalon belüli mellékutcák javításáról van szó. Nagyon örül Gonda Tibor alpolgármester úr által elmondottaknak, miszerint a peremkerületi felzárkóztatási program elvileg erre a célra is használható. Igaz, hogy ő az Általános tartalék terhére kért egy minimális összeget. Komoly szándéka volt, hogy a peremkerületi felzárkóztatási programból kér támogatást, mert az utcák állapota minden szempontból alátámasztja ezt az igényt. A 3 M Ft semmire nem elegendő, hiszen a városfalon belüli mellékutcákban elképesztő állapotok uralkodnak. A jég felolvadása után javasolja képviselőtársainak, hogy járják végig bármelyik utcát. Úgy gondolja, ennél nagyobb érvelés nem kell, mint hogy ezt a penzumot a testület tagjaira Kéri, döntsenek erről az összegről, melyet egyéni indítvány formájában is rója. előterjeszt. Meggyőződése, egy közép-európai város nem engedheti meg magának, hogy a turisták által látogatott szűkebb belváros közvetlen környezetében az utcák tekintetében ilyen balesetveszélyes állapotok uralkodjanak. Bejelenti, a 19. számú módosító indítványát visszavonta, tehát ezzel nem kell foglalkozni. Dr. Toller László: hozzáfűzi, hogy az elmúlt ciklusban útjavítás, útfejlesztés tekintetében a legtöbbet a belvárosra fordították. Javasolja, fontolják meg az indítvány létjogosultságát, hiszen a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Részvénytársaságnál 100 M Ft-os keret áll rendelkezésre arra, hogy a 3 M Ft-osnak tekinthető igényt 12 M Ft-ból megvalósítsák. Úgy emlékszik, ilyen nagyságrendben szerepel a kátyúzás, tömedékelés, elsősorban a Papnövelde utca és környékén. Megjegyzi,

70 vannak még bazaltkockás utcák is, amelyek javítása a kőbankból, illetve a külön tárolt kövekből megoldható. Felkéri Soó Lászlót, mint a Városüzemelési divízió vezetőjét, erre fordítsanak figyelmet. El kell mondania, hogy nem talált eddig olyan módosító indítványt, amelyet nem lehetne más finanszírozásból biztosítani, vagy mást nem tart előbbre valónak. Ezért az 1-20. számozású módosító indítványokat nem áll módjában támogatni. Fratanolo János: kéri a Fidesz frakciót, hogy azokat a módosító indítványokat, amelyeket az önkormányzat által szervezett közcélú foglalkoztatás terhére tettek, vonják vissza, hiszen forrás hiányában nem tekinthetők módosító indítványnak. Dr. Mikes Éva: véleménye, ha így van, akkor nem kell visszavonni. Dr. Toller László: a törvénysértő módosító indítványról is kell szavazni, csupán a képviselők bölcsességére van bízva, hogy támogatják-e, vagy sem. Dr. Mikes Éva: ez is eljárás, és az is, amikor fontos módosító indítványokra más forrást javasolnak. A Jelenkor tekintetében dr. Gáspár Gabriellának adja át az indokolás jogát, annál is inkább, mert egy ma reggel kiosztott javaslattal kapcsolatban átfedés állt elő. Két módosító indítványa van, amelyeknek látszólag nincs közük egymáshoz, de egymás után kívánja megindokolni azokat, mert a vita egyébként is nehezen tartható mederben. A Rácz Aladár Közösségi Ház támogatását azért javasolja, mert ez nemcsak a roma kisebbség fontos kulturális intézménye, hanem a belvárosnak is. Ezen kívül országos értelemben véve is egyedi, és nagy értékű közösségi ház. Az összeg, amit támogatásként kér, pontosan annyi, mint amennyi a tavalyi költségvetésben szerepelt. Úgy gondolja, az összeg odaítélése és gesztus szempontjából is fontos, hogy egy ilyen jellegű és ilyen célú közösségi házat a város támogasson. Ettől teljesen elkülönül a hirdi ravatalozó helyzete, ami egyébként hosszú évek óta húzódó téma. Az összeg 150 E Ft, nincs másról szó, mint hogy a ravatalozóba be kell vezetni az áramot, és el kell végezni az ezzel kapcsolatos szereléseket. Meggyőződése, hogy a hely kegyeleti jellege és az ottani körülmények miatt egy ilyen összegű beruházás minden módon „kiszorítható” és elvégezhető. Dr. Toller László: felhívja a Hirdi Településrészi Önkormányzat figyelmét szeretné felhívni arra, hogy ezt a problémát saját forrásból is lehetne kezelni. Nem szükséges kiegészítő forrás arra, amire a részönkormányzatnak kell, hogy legyen pénze. A forrás okán ezt a javaslatot nem támogatja. Dr. Gáspár Gabriella: bejelenti, a 21-es, valamint a 23-33-ig számozott módosító indítványokat jegyzi. A 21-es számú indítvánnyal kapcsolatosan elhangzott, hogy a forrás tekintetében törvénysértők lehetnek, ezért ettől eltekint. Annyit azért szeretne hozzáfűzni a Jelenkorhoz, hogy a céltartalék Kulturális működési keretéből

71 javasolta támogatni. A 23-as és a 24-es módosító indítványról, azaz a város által támogatott folyóiratok - amiből három van - támogatásáról van szó. Nyilvánvaló, hogy ez benne van a céltartalék kulturális működési keretben, azonban nem árt, ha valami, ami évek óta nevesítve volt, az most is nevesítve kerül a költségvetésbe, mert a 30 millió nem olyan sok. A nyári költségvetési módosításkor kiderülhet, hogy sem az Echo, sem a Pécsi Szemle, sem pedig a Jelenkor nem kapja meg a neki szánt támogatás felét, mert a kulturális működési keret leapad. Ez a kockázat az oka annak, hogy nevesítette a folyóiratokat. A Jelenkor ügyében még annyit kíván elmondani – és itt Bretter képviselőtársa szavaira is visszautal – hogy miért csak 5 M Ft-ot kérnek. Ebbe belejátszott az a szerénység, hogy nem mernek sokat kérni. Ha nevesíteni akarnak, akkor igyekeznek szerényebb összeget javasolni, hátha így sor kerül a támogatásra. A Pécsi Napok rendezvényeivel kapcsolatos a 25. számú módosító indítványa. Ez a tétel is nevesítve szokott bekerülni a céltartalékok közé. Mivel ismét a kulturális keretben szerepel, félő, hogy szeptemberben, amikor a megrendezésre kerül sor, a 6 millió Ft-ból csak 3 millió lesz. Meixner András: olyan javaslat hangzott el, amelyet akár el is fogadhatnának. Korábban szót váltott erről a témáról a képviselő asszonnyal a Kulturális Bizottság ülésén, arról, hogy mi a jobb, nevesíteni a célt, vagy sem. Ha meghatározott célra adnak pénzt, akkor negyedévente történik a finanszírozás. A ma felvett napirendi pontok között van a Jelenkornak egy 2 M Ft-os támogatása, amiből - ha a 6 M Ft-ot szeretnék támogatásként nyújtani - csak másfél milliót adhatnának. Indítványa, ne történjék szavazás a külön soros támogatásról. A 6 M Ft megadását támogatja, és amennyiben a képviselő asszony is, akkor a bizottság következő ülésén ezt megtehetik. Nem kell ütemezni sem, csak magát a 30 milliós keretet. Azzal is egyetért, hogy az említett folyóiratok is támogatást kapjanak. Azért nincsenek külön soron megjelenítve, mert az az indok, hogy esetleg később elvonható a 30 M Ft fele, az igaz bármelyik sorra, amelyet még nem használt fel a város. A nevesítésnek legfeljebb gesztusértéke van. Tájékoztatásul elmondja, hogy a Kulturális Bizottság következő ülésére előkészítést kér a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztálytól, hogy a támogatások egyidejűleg megszavazásra kerüljenek, akár ütemezéssel is. A 30 M Ft-nak van egy olyan előnye, hogy mindenkinek akkor és annyi pénzt tudnak adni, ahogy szüksége van rá. Ebben a Pécsi Napok rendezvénysorozata is szerepel. A maga részéről nem javasolná ezt külön soron, bár végül is elfogadhatónak tűnik maga a támogatás. Dr. Toller László: konstruktív kíván lenni a Jelenkor 6 milliója tekintetében. Befogadja a módosító indítványt azzal, hogy ha előkerül a 2 millió, akkor megjelölik. Azt az előterjesztést, amit a későbbiekben fognak tárgyalni, lehet úgy módosítani, hogy ne az ütemes szállítás jegyében, hanem a 2 milliót most fogják biztosítani ebből a keretből, amit megszavaznak. Az Echoval és a Pécsi Szemlével nincs gondja. Hozzáteszi, 20 M Ft volt az eredeti előirányzat, amit azért emeltek meg, hogy a kiadványokat támogatni tudják.

72

Három módosító indítványt szeretne elfogadásra javasolni, amennyiben az alpolgármester asszony is egyetért. A 6 M Ft felhasználásáról úgy döntenének, hogy most gyorssegélyként 2 M Ft-ot lehet felhasználni, egy későbbi döntéssel. Meixner András: kéri, hogy a jegyző asszony véleményét kérjék ki. Dr. Papp Judit: a költségvetési rendelet pontosan szabályozza, a kifizetés lehetőségét és ütemezését, megszorításokat tesz a testület, ez hogy történik a negyedévenkénti bontásokra vonatkozóan. Természetesen a rendeletet most még nem fogadta el a közgyűlés, ezért másként is dönthet, de nem tartja célszerűnek. Azt javasolja, az előző év gyakorlatát követve, ezt tartsák be ebben az évben. Dr. Toller László: úgy gondolja, az el nem fogadott rendelet módosítására tesz javaslatot, így van mód annak kezelésére, csupán egy kitételt kell a rendelet megfelelő §-ához tenni: „rendkívüli eseteket kivéve”. A rendkívüli esetet egyedileg kell elbírálni, az eseti elbírálás most következik, amúgy pedig a negyedéves finanszírozás van rendben. Meixner András: amennyiben megszavazásra kerül a költségvetési rendelet, ha 6 milliót adnak a Jelenkornak, akkor 1,5 millióra azonnal jogosulttá válik, félmillió forintot lehetne a Tisztségviselői Alapból megelőlegezni, aminek visszapótlását a 30 millió forintból garantálják a II. negyedévben. Dr. Toller László: másik módosító indítványa, fogadják el 4 M Ft-ban a Jelenkor támogatását, amelyet majd negyedéves ütemezésben kap később, most pedig döntsenek arról, hogy 2 M Ft-ot biztosítanak, képviselőtársai pedig visszavonják a következő napirendi pontra vonatkozó előterjesztést. Ha ebben konszenzus van, akkor így fognak szavazni. Elfogadják a Pécsi Szemlével kapcsolatos módosító indítványt, és az Echora vonatkozó 2 M Ft-os támogatást. Kérdése, a Költségvetési Bizottság egyetért-e a javaslattal? Soó László: támogatja az indítványt, de nevezzék meg, hogy a Kulturális támogatási keret 30 millió forintja terhére. Dr. Toller László: összegzi, amennyiben egyetértés van, akkor erről ilyen módon fog szavaztatni, és adott pillanatban leveszik napirendről a Jelenkor külön kérését. Dr. Mikes Éva: az elmondottak alapján a Jelenkorra vonatkozó indítványt visszavonják. Dr. Toller László: a Pécsi Napokra vonatkozó módosító javaslatnál tartanak. Kéri képviselőtársait, fontolják meg az indítványt, elsősorban azért, mert minden évben biztosították a szükséges forrást, másodsorban azért, mert a szponzori támogatások nagyságától is függ, hogy mekkora a keret. Úgy véli, felértékelődik a rendezvény olyannyira, hogy egyre kevesebb költségvetési

73 forrást igényel, és önfinanszírozóvá válik. Megjegyzi, a 6 M Ft-os támogatás tapasztalati szám. Dr. Gáspár Gabriella: jelzi, már megtette az előterjesztés indokolását, valóban tapasztalati számról van szó. A lényeg itt is a nevesítés. Tovább menne a 26. számú módosító indítványra, amit azért tart különösen fontosnak, mert a város költségvetésében a Zsolnay emlékünnepségekre nem állítottak be pénzt, csupán a Zsolnay szobor felújítására szerepel előirányzat. Komoly évfordulóról van szó, és nem szabad elfeledkezni, hogy a Zsolnay gyűjtemény, valamint az építmények a város egyik legfontosabb kulturális értékeit képviselik. A New-York-i kiállítás hihetetlen érdeklődésre tartott számot, és a megjelent nagyon szép katalógus inspirálta arra, hogy ha már a városé ez a csodálatos kincs, akkor a kiadványt magyar nyelven is meg lehetne jelentetni. A Zsolnay Örökség Kht. tudomása szerint tesz ebbe az irányba bizonyos lépéseket, de úgy véli, ez a városnak is kötelessége. Ennek keretében fontosnak tartja a Zsolnay kerámia-anyag kiállítási kiadványának megszerkesztését, és az emlékünnepségek rendezésére is pénzt kell biztosítani. A rendezvényi kötelezettség ősszel aktuális, és erre nem lát forrást a költségvetésben. Az emlékünnepség kapcsán a „Pécs szobrai” kötet bővített kiadását is javasolja, ami egyébként egy laza szálon a Világörökséghez is kapcsolódik. A céltartalék Kulturális működési keret 30 M Ft-ja erre a 8 M Ft-ra is forrást biztosíthat. Dr. Toller László: megalakult a Zsolnay Emlékbizottság, a kormány, a gyár képviselőinek, valamint tekintélyes köztisztviselők részvételével. Az emlékünnepségek kapcsán szó esik majd a konkrét forgatókönyvről. Forrásokat igénylő feladatokat vállalna, amelyeket a közgyűlésnek kell jóváhagynia. Abban megállapodtak, hogy a Zsolnay 150 éves jubileumával kapcsolatos reklámköltségeket a gyár, illetve a pillanatnyi tulajdonos finanszírozza, ill. az Emlékbizottság pályázatot nyújt be a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához több célra. A város költségvetésében egy tételt emeltek volna ki 2004-ben, ez pedig egy gondolat végrehajtása, amelyet szakmai körökben mindenki támogatott. Az ún. Zsolnay tér kialakításáról van szó, amely konkrétan a Zsolnay kút közvetlen környezetét jelenti, hiszen az valamikor elkülönült része volt a Széchenyi térnek. Az átalakításra pályázatot írnának ki, ez szerepel a 2 milliárdos fejlesztési csomag prioritási listájában. Információi alapján a város teherbíró képességét messze meghaladja a Zsolnay szobor rekonstrukciója, illetve átvizsgálása, mivel a PVV Rt. költségoldalon még nem tisztázta, hogy mennyibe kerülne a felújítás. Nagy valószínűséggel az összeget az illetékes minisztériumnak kell biztosítania. A város részéről a közgyűlés által támogatott módon rendeznék a Zsolnay kút és környékét, hogy ez mivel jár, a testület kompetenciáját fogja képezni. Ezáltal a Városháza környékének egy újabb szelete lenne rendbe téve, és előbb-utóbb eljutna odáig, a Széchenyi tér 2006-2007. környékén olyan állapotba kerül, hogy mindenki tetszését megnyeri. A cél jó és nemes, de ne a város viselje azokat a költségeket, amelyek nem feltétlenül szükségesek.

74

A kiadvány elkészült, profi kivitelben, és reméli, lesz módja átnyújtani Helsinkiben, ahol Kocsi László államtitkárral megnyitják a „150 éves Zsolnay” című kiállítást. Dr. Gáspár Gabriella: amit a polgármester úr elmondott, kedvező és perspektivikus, de mégsem vonja vissza javaslatát, mert az említett forrásnak nincs nyoma, ennek viszont van. Kérdezi, milyen kiadványról van szó, mert a New-York-i kiállítás anyaga angol nyelvű. Ha ezt magyarra fordíttatják, akkor a szerzői jogok megfizethetetlenek lennének. A Jubileumi Bizottság által kiadni szándékozott könyv tudomása szerint még nem jelent meg. A Zsolnay tér kérdésével kapcsolatban felveti, hogy onnan elkerül-e a Zsolnay kút, mert számára úgy tűnik, mint ha ez lenne a szándék. Ha a városvezető koalíció megtisztelné időnként a szakbizottságokat azzal, hogy a terveikbe beavatja, akkor könnyebb lenne áttekinteni az ügyeket. A Kulturális Bizottság ülésén ez a téma nem volt még napirenden. Ha módja lesz, akkor a bizottsági ülésen elmondja, reméli, nem a Jókai tér példája lebeg az alkotók szeme előtt, mert akik ott keresztüljárnak, kifogásokat tudnak felhozni a tér jelenlegi állapotával kapcsolatban. Dr. Toller László: nem volt szó arról, hogy a Zsolnay kút elkerül a helyéről, nem is szeretné, ha ilyen ötlet felmerülne. A tér alapterülete, szerkezete, semmi nem változna, látványában jobb lenne. Úgy gondolja, Dévényi Sándor mint az ötlet egyik gazdája vagy legalábbis távoli figyelemmel kísérője erről többet fog mondani. Kéri, ne tárgyalják ki az egész Zsolnay ügyet, mert távol vannak a részletes vitával kapcsolatos módosító indítványtól. Dévényi Sándor: a hatályos jogszabályok értelmében építészeti tervpályázatot kell kiírni. Úgy gondolja, a város is ezt a megoldást fogja választani, tehát mindez egy nyilvános pályázat eredményeképpen képzelhető el. Amire volt tavaly is kísérlet, hogy az egész Széchenyi térre pályázatot írna ki a város, mivel az egész tér felújítása aktuális lenne. Nem tartja szerencsésnek, ha részletekben történik meg a felújítás, de tekintettel az ünnepség közeledtére, valószínűleg csak ez a megoldás képzelhető el. Dr. Toller László: további észrevétel nem lévén, bejelenti, a Művészeti műhely-munka támogatására kért 10 M Ft-os módosító indítvány tárgyalásához érkeztek. Jelzi, a forrásként megjelölt 30 M Ft már elfogyott. Dr. Gáspár Gabriella: véleménye szerint még nem egészen fogyott el a 30 M Ft, de nem baj. Visszautal az általános vitában elhangzottakra, amikor Bókay Endre frakcióvezető sérelmezte, példának hozta fel módosító javaslatot, azzal, mi az, hogy művészeti műhely-munka, ki kérte ezt és minek. Ezzel kapcsolatban elmondja, ez nem ismeretlen a Kulturális Bizottság előtt, bár más néven, és a tavalyi költségvetésben is szerepelt egy ilyen tétel. A Pécsi Művészeti Alapítványnak szánt 10 M Ft-ról szólt, ez az alapítvány – tudomása szerint – azonban nem állt fel. Éppen ezért most jobbnak látta nem így elnevezni. Ez ugyanaz a Pál Zoltán féle javaslat, amit ő rendszeresen és makacsul minden

75 évben benyújt, azt szorgalmazva, hogy a város kezdő, nem kezdő, lehet középkorú vagy elaggott művészei is tulajdonképpen munkásságukat – amelyet műhelyben folytatnak, sőt a műhelymunka szorgalmazásaként van benne a „műhely” szó – a város valamilyen szinten támogassa. Nem kíván a kulturális főváros jelszóra utalni, habár megtehetné. A városi művészek egy részének igényérő van szó. A Pécs-Baranyai Művészek Társasága is írt levelet a Kulturális Bizottságnak, amelyből az ötletet merítette. Az összegszerűséget maga rendelte hozzá, immáron azon konzervatív meggondolás alapján, hogy ami a tavalyi költségvetésben szerepelt, ám később kihúzásra került, az esetleg jelenjen meg újra, hátha idén megvalósul. Dr. Toller László: véleménye szerint fogalmilag kell tisztázni a módosító indítvány tartalmát. A tavalyi költségvetésben sem volt igazán megfogható, ezért nem is kerülhetett felhasználásra. Pécsi művészeti műhely-munka támogatása nagyon jó dolog, vállalta volna a művészeti közösség annak idején, hogy kidolgozza ennek a programját. Ismeretei szerint ez a program a mai napig nem készült el. Mindezek mellett elég nehéz finanszírozni egy nem létező programot. Amit a műhely és az Egyesület érdekében meg tudott tenni, azt megtette, Corin Foster úrnak ígért egy számítógépet, melyet a tisztségviselői keretéből megvásárolnak. Az alaptámogatás ezzel elindul. Jelzi továbbá, arra is ígéretet tett, hogy budapesti mecenatúrákkal összehozza a pécsi művészeket, mely rövidesen megtörténik. Kezdődjön egy párbeszéd, mi az érték, mi nem, ezt a piac egyébként el fogja dönteni, és ebben a történetben mecénásként is megjelenhetnek, de akkor inkább vásároljanak műveket, ha vannak arra alkalmasak. A céllal egyetért, de pillanatnyilag nincs tartalma a módosító indítványnak. Bókay Endre: örömmel hallotta dr. Gáspár Gabriella képviselő asszony rokonszenves kommentárját felvetésével kapcsolatban. Változatlanul tartja azt a véleményét, hogy a sorok közül nem olvasható ki az, amit szóban képviselő asszony elmondott. Ez csak akkor érthető, ha így elmondják. Fenntartja azon véleményét, ha valaki előterjeszt valamit, akkor pontosan fogalmazza meg, hogy mit, és milyen célra. Dr. Gáspár Gabriella többször felvetette, azért kerül ide a hangsúly, és nem a bizottságban végzik el ezeknek a pénzeknek a felosztását, mert szeretnék pontosítani, mi, mire kerül felhasználásra. Ebben az esetben képviselő asszony önmagának mondott ellen. Nincs semmi kifogása bármilyen művészeti támogatással kapcsolatban, de hogy mire, melyik szervezetnek, milyen feltételekkel adnak át pénzt, azt nem csak a közgyűlés, a közösség, hanem a művészeti élet számára is tisztázni kell. Minderre azért van szükség, mivel többféle csoport van együtt, ki-ki vegye észre, a másik milyen támogatásban részesül, illetve ha lehet egyenlően, érdem szerint részesüljenek ebből. Dr. Toller László: a módosító indítványhoz konkrét választ igyekezett adni, kér mindenkit, ne terjeszkedjenek ezen túl.

76 Meixner András: bejelenti, csak olyant tud támogatni, ami konkrét programot jelent, ötletek szintjén megfogalmazott indítványt elég nehéz. Ettől

77 függetlenül vannak számos elképzelések, amelyek ötletszinten vannak, vagy ennél már egy kicsit többek, ezért hozták létre a 30 M Ft-os alapot, hogy ami ma még nincs kész, annak is legyen forrása. Úgy gondolja, egy támogatható ötletről van szó, nem csak dr. Gáspár Gabriellától, az SZDSZ frakciótól is jött hasonló elképzelés, és valamikor a közeljövőben – amennyiben tudnak rá követhető elosztási rendszert biztosítani – lehet arról is szó, hogy forrást teremtsenek hozzá. Most azonban ez az egész olyan kezdetleges állapotban van, és nem érdemes rá külön soron pénzt adni. Azt is kell jeleznie, hogy gyakorlatilag elfogyott a 30 M Ft, és más, egyébként már meglévő programokat sem tudnak támogatni. Javasolja, hogy a módosító indítványt a közgyűlés ne szavazza meg. Dr. Gáspár Gabriella képviselő asszonynak pedig, hogy gondolja végig, nem kellene-e módosító javaslatát visszavonni, és a Kulturális Bizottság ülésén előterjeszteni akkor, amikor ennek a keretnek a felhasználásáról döntenek. Dr. Gáspár Gabriella: még mindig nem hiszi, hogy elfogyott az 30 M Ft, de ha az előbbi módosító indítványt – a Zsolnayt – amúgy is leszavazzák, így biztos, nem fogyott el, mert azt levonhatják belőle, és még mindig van szabad forrás. Látható, hogy a Fidesz-frakció elfogulatlan, elkötelezett a kultúra és a művészet iránt, noha Pál Zoltán SZDSZ-es szakértő dolgozta ki ezt a koncepciót. Lehet, hogy a kidolgozottság foka nem 100 %-os, csak 80, de mégis előterjesztették. A Fidesz-frakciónak nem az a fontos, hogy az illető milyen pártállású, hanem a művészet. A megjelölés, hogy művészeti műhelymunka támogatása lehet, hogy túl léha, azonban még körmönfontabban és pontosabban van meghatározva, mint a kaució kifejezés a költségvetésben, még pedig a céltartalékoknál a 31. rovatban. (Kaució 24 M Ft.) Véleménye szerint, ha az állampolgárok nézik ezt a műsort, azt, hogy művészeti műhelymunka támogatása jobban értik, mint azt a szót: kaució. Dr. Toller László: magyarra fordítva – biztonsági letét - sem fogják érteni. Bretter Zoltán: köszöni dr. Toller László polgármesternek az előbbi megjegyzését, de ami a tárgyat illeti, polgármester úrtól arra is ígéretet kaptak, - és ezt elfogadta, amikor a hasonló, de nem azonos tartalmú javaslatukat a frakcióülésen előterjesztette – amennyiben konkrétan kidolgozásra kerül a program, körvonalazódik, mit is akarnak, és ez milyen távú – közép és hosszú -–kiadásokkal jár, illetve hogyan történik az elosztás, stb., és ezeket a dolgokat leteszik az asztalra, akkor támogatni fogja. Ennek a fényében fogadta el, hogy ezen dolgozni fognak még egy kicsit. Éppen ezért ezt a javaslatot sem tudják most támogatni. Dr. Toller László: miután további észrevétel nincs a módosító indítvánnyal kapcsolatban, indítványozza, térjenek át a 28. módosító indítvány – mely a régészeti leletek mentése: 1 M Ft – megtárgyalására. Úgy gondolja ez az összeg jelzésértékű. Dr. Gáspár Gabriella: nem jelzésértékű, mert ebből meg lehet menteni a leleteket Kárpáti Gábor szerint, aki járatos az ilyesmiben. Ebből az összegből

78 elég sok lelet megmenthető. Korábban ilyen célra biztosítottak forrást a költségvetésben, csak nem került felhasználásra. Tulajdonképpen ez egy alap lenne. Példaként említi, ha a városban van egy építkezés, és ott találnak értékes leleteket, akkor ne temessék el őket, hanem legyen mód arra, hogy kiemeljék, elszállítsák. Tehát ez az összeg ilyen költségekre kerülne felhasználásra. Azért lenne fontos, mert igen sokszor fordul elő, hogy feltárnak leleteket, majd visszatemetik. Elég költséges ezeket majd még egyszer kiásni, vagy az a rosszabbik eset, ha nem ássák őket ki többet soha, és maradnak a helyükön a régészeti leletek. Úgy gondolja, ebben az esetben egy kis jó indulatról lenne szó a város részéről a múzeum irányába, amely a feltárásokat végzi. Véleménye szerint a megjelölt összeg elég lenne ezekre a munkálatokra. Dr. Toller László: 500.000.- Ft-ot felajánl, kéri a közgyűlést, hogy ezt támogassa azzal, hogy végre az Ágoston teret – amit állítólag csak 3 M Ftból lehetett volna rendben tartani – megcsinálja a múzeum. Az Ágoston téri romkert a múzeum kezelésében van. Elmondja, az Ágoston tér avatásán tettek egy olyan ajánlatot, – közösen, szinte valamennyi párt képviselője ott volt – konzerválják az ottani leletmentést, amely akár lehet az egykori Pécsi Középkori Egyetem területe is, de ebben még vannak szakmai viták. A világ legcsúnyább része, ezért kezükbe fogják venni annak a területnek a karbantartását. Nem támogatja a módosító indítványt, komolytalannak tartja az összeget, ráadásul nem az önkormányzat feladata a régészeti leletmentés, és a múzeumoknak erre van pénze. A forrást pedig nem csak az állami költségvetés biztosítja, hanem ahol éppen építkezés folyik, ott a kivitelezőnek a beruházási érték 9 ezreléke erre fordítandó. Egy 100 M Ft-os beruházásnál a 9 ezrelék igen nagy összeg. Németh Balázs: nagyon jó, az ilyen javaslat, de végig kellene gondolni, hogy a régészeti munka kinek a feladata. A legnagyobb tisztelete Kárpáti Gáboré, mint szakmai vonalon tudós kollegáé, de úgy gondolja, ha ez egy megyei szakember részéről érkezik, és a régészet ügye megyei feladat, akkor lehet, hogy a megye is részt tud ebben vállalni. Az Ágoston térrel kapcsolatban úgy gondolja, ott is van egy szakmai álláspont, amely él, amelyről vita folyik, erről is lehet beszélni. Véleménye szerint a régészeti leletek mentése szempontjából a város legfeljebb részfinanszírozója lehet egy ilyen kérdésnek. Azt kell megvizsgálni, hogy ki járulhat még hozzá egyébként. Amikor módosító javaslatokat tesznek, legalább azt vizsgálják meg, és úgy nézzenek magukba, - ahogy neki is mondta képviselő asszony – hogy akkor kinek a javaslatát, és miért, és hogyan teszik. Dr. Gáspár Gabriella: ha polgármester úr fenntartja indítványát, hogy 500 E Ft-ot ad, akkor visszavonja módosító indítványát, ugyanis az több, mint a semmi. Lehet, hogy Németh Balázs képviselőtársa úgy gondolja, valóban az

79 a jó, - és ő is így gondolja – ha mindenki, aki résztvevő, járuljon hozzá. Az a baj, hogy nem száll bele senki, vagy nem annyira, illetve nem hiszi, hogy ez az önkormányzatot menti, hogy esetleg más nem teszi meg helyette. Nem csak a leendő világörökség helyszínei – a Dóm kőtár, Középkori Egyetem sírkamrák – vonatkozásában együttműködési megállapodást kellene kötni a működtetésről, hanem a Múzeum utcában lévő képtárak esetében is kellene együttesen elmélkedni a megyével. Dr. Toller László: megjegyzi, a múzeumok és levéltárak fenntartása sajnos kizárólagos megyei hatáskör, nem telepíthető tovább. Két és fél évvel ezelőtt a város tett egy olyan ajánlatot, hogy csereberéljenek a megyei intézményrendszerek között. Minden jelentős múzeum a városban található, és ingatlannal együtt átvennék, hiszen nullszaldós nagyjából a múzeumok finanszírozása, tehát jól finanszírozott terület. Lehet, hogy az önkormányzat jobb gazdája lenne, mint egy megyei közgyűlés. Reméli, hogy a regionális igazgatásról való döntéssorozatban kellő súllyal veszik figyelembe ezt a törvényalkotók. Az 500 E Ft-os felajánlást azért nem tudja fenntartani, mert azt az Ágoston térre vonatkozóan mondta. Ha ilyen olcsón megoldható a leletmentés általában, akkor az 500 E Ft-ból az Ágoston teret meg lehet oldani, ezt viszont hajlandó tisztségviselő társaival együtt a tisztségviselői alapból rendbe tetetni. Ha nem, akkor ráterhelik arra, aki a felelős. Egy ilyen fontos régészeti kutatás ott áll elhanyagoltan, még kaszálás sem történt a területen. Ezt elfogadhatatlannak tartja. Kérdése, egyetért-e ezzel dr. Gáspár Gabriella képviselő asszony? Dr. Gáspár Gabriella: válasza: igen. Dr. Toller László: bejelenti: a következő – 29. számú - módosító indítvány, mely a Hangversenyterem építésének tervezési munkáira vonatkozik. Dr. Gáspár Gabriella: jelzi, a módosító indítványban elírás történt, a helyes összeg: 20.000.000.- Ft. Ez tipikusan az a módosító indítvány, amely erősen hasonlít a Középkori Egyetemhez és a sírkamrákhoz, amit igazán csak figyelemfelhívónak szántak. Amíg olyan hangversenyterme nincs a városnak, amely akusztikai és minden egyéb szempontból megfelelő, addig ne nagyon reménykedjenek abban, hogy Európa kulturális fővárosa lesz Pécs. Ez a módosító javaslat arra irányul, hogy legalább annyit tegyenek, hogy a város egy lépést tett ebbe az irányba. Tudja, hogy hangversenyterem koncepciók meglehetősen bizonytalanok. Ismét csak arról van szó, hogy ezt a témát serkenteni kívánták a megjelölt összeggel, hátha megmozdul ez az egész. Dévényi Sándor: megköszöni dr. Gáspár Gabriella képviselőtársának, hogy ezt a témát felvette módosító javaslatai közé. Ezt követően tájékoztatást kíván adni a történelmi eseményekről.

80

Dr. Toller László: megszakítja a hozzászólást és kéri, maradjanak a módosító indítványnál, mert ha valamennyi cím és fejezet megalapozottságát, történetét és indokoltságát megpróbálják most végigkísérni, akkor nagyon elhúzódik az ülés. Dévényi Sándor: jelzi, rövid lesz. Elmondja, a város erre egy építészeti tervpályázatot már kiírt, amely ötletpályázat volt, és sikeresen lezajlott három évvel ezelőtt. Elvileg ez alapja lehetne a tervezési folyamat beindításának. Kb. 130-150 M Ft egy ilyen létesítmény komplex tervezési díja. Dr. Toller László: megjegyzi: nem szeretné „megalázni” 20 M Ft-tal a szakmát. Bejelenti: a 30. számú módosító indítvány tárgyalása következik. Dr. Gáspár Gabriella: együttesen kíván szólni a 30. és 31. számú módosító javaslatról. Elmondja, mind a kettő megtalálható a költségvetésben, csak egy évvel később. Tehát 2004-re van mind a Zsolnay Mauzóleum felújításának, mind pedig a Bóbita Bábszínház felújítása I. ütemének 50-50 M Ft-ja tervezve. A Zsolnay Mauzóleum felújítását értelemszerűen a „Zsolnay Év” miatt vette javaslatában előre. Véleménye szerint a munkát illene legalább megkezdeni. Abban szinte bizonyos, hogy az 50 M Ft nem lesz elég, de legalább megindulna valami. A Bóbita Bábszínházról annyit, - mielőtt Meixner András képviselőtársa elmondja, lehet, hogy át lesz telepítve a Fegyveres Erők Klubjába, és nem kell majd felújítani – az épületet mindenképpen fel kell újítani, mert műemlék. Akár ott is lehet hagyni a Bóbita Bábszínházat, és egyszerűen csak meg kell kezdeni a felújítását, és a Fegyveres Erők Klubját másra hasznosítani. Ezzel kapcsolatban is nagyon sok jó ötletük van. Rátér 32. sz. módosító javaslatra, de egyben jelzi, hogy a 33. számút visszavonja, amit dr. Mikes Évá képviselőtársa fog indokolni, mert ennek országos, törvényi okai vannak. A 32. sz. módosító indítvány az Állatkert csatornahálózatának korszerűsítése 24.000.000.- Ft összegű javaslattal, az Általános tartalék terhére. Erről készült már egy tervezet 2-3 évvel ezelőtt. A Kulturális Bizottság akkor elkötelezettséget vállalt, hogy ezt a korszerűsítést támogatja. Az Állatkertet vagy fel kellene újítani, - amire úgy tűnik idén minisztériumi keretek is megnyílnak – vagy pedig fel kell számolni. Ez utóbbi csak abban az esetben lehetséges, ha a Szafari Park létrejön, de erre évek óta nincs a költségvetésben semmi beállítva. Feltehetően mégis csak olcsóbb lenne a több milliárdos Szafari Park költségvetés helyett az Állatkertet felújítani azzal, hogy az igazgató jelenlegi stratégiája, koncepciója – kistestű, érdekes állatokkal népesíteni be a parkot – járható út. A kistestű állatok kis helyet foglalnak el, kis pénzt igényelnek. A csatornahálózat viszont szükséges környezetvédelmi okokból is. Erre rendelkezésre áll egy szakértői vélemény

81 Lehet, hogy a 24 M Ft két évvel ezelőtt elég lett volna, most már 28 M Ft is lehet a bekerülési költség. Valamit mindenképpen tenni kell. Dr. Toller László: megjegyzi, a keszüi áttelepítést még nem vonta vissza a testület, mint ideát, ez ügyben próbáljanak lépegetni. Egy más típusú vadasparkról van szó. Dr. Mikes Éva: a közgyűlésnek volt egy döntése 300 M Ft tekintetében. Leegyszerűsítve – emlékezete szerint – ez arról szólt, hogy 300 M Ft-tal csatlakozna a város ahhoz a vállalkozáshoz, gazdasági társasághoz, ami a Nádor újfent használhatóvá tételén munkálkodna, majd a hasznosításon. Ez ebben a költségvetésben 2004-re eltolódik. A módosító indítvány az ún. „Üvegzseb program” általános vitájának megkezdése előtt készült. A 19 törvény módosítását érintő „salátacsomag” egyik kiemelt pontja, hogy tiltani óhajtja az önkormányzatok számára azt, hogy 50 %-nál kisebb arányban gazdasági társaságba beszálljanak. Az általános vitában is már utalt erre, illetve bizottsági kisebbségi vélemény előadóként, hogy mindenképpen módosító indítványt fog beadni, és reménykedik, hogy a kormány támogatja, és a kormányzó többség elfogadja. Úgy gondolja, nagyarányú beleszólás lenne az önkormányzati autonómiába. A parlamenti tapasztalatok alapján kevés esélyt lát arra, hogy módosító indítványa elfogadásra talál, ezért felhívja a figyelmet, ha, és amennyiben az ún. „Üvegzseb programot” úgy fogadja el a Parlament, ahogy előterjesztették, akkor 300 M Ft felszabadul, ám lehetetlenné válik, hogy a Nádor rekonstrukciót valamilyen módon pénzzel segítse az önkormányzat. Ezért javasolta dr. Gáspár Gabriella képviselő asszonynak ezen módosító indítvány visszavonását. A téma mindenképpen megéri, hogy beszéljenek róla a költségvetés tárgyalásakor, mert nyilvánvalóan egy más jellegű stratégiára kell akkor átállni a városnak. A mellett, nem adja fel a reményt, hogy a törvénymódosítás nem lép életbe. Dr. Toller László: majd meglátják, hogyan sikeredik ez a törvény. Van olyan szakasz, amellyel ők sem értenek egyet. Dévényi Sándor: ha mégsem fogadja el a Parlament ezt a törvényt, és a város 250 vagy 300 M Ft-tal beszáll a Danubius Rt-be, akkor a Danubius Rt. beruházási politikáját érintőlegesen ismerve azt kell feltételeznie, nem törekszik arra, hogy a Nádor projekt időben megvalósuljon. Alapvetően helyesnek tartja, hogy a város minden lehető eszközzel segítse ezt az ügyet, és így a 250-300 M Ft-ot is elfogadja. Kéri az ügyben eljáró városi tisztségviselőket, úgy szálljanak be a Danubius Rt-be ezzel a pénzzel, hogy a Nádor projekt – 2.5 Mrd Ft-os projekt – meghiúsulása esetén a 300 M Ft úgy álljon az önkormányzat rendelkezésére, hogy a mostani épület sokkal szűkítettebb keretben, esetleg az eddigi formában való felújítására fordíttassék. Mindezt inkább jó tanácsnak szánta. Természetesen el fogja mondani részletesebben akkor, amikor a téma visszakerül a közgyűlés elé. Dr. Toller László: elmondja, visszatérülő beruházásként számolnak a 300 M Ft-tal, tehát egy kivásárlási akcióval. Minden eszközzel próbálják segíteni az

82 ügyet. Jelzi, a következő közgyűlésre – zárt ülésre – tisztségviselői beszámolóban az egész helyzet értékelését elvégzi. Teszi ezt több okból. További hozzászólás nem lévén, bejelenti, a 34. módosító indítvány tárgyalása következik: a részönkormányzatok működésére 21 M Ft biztosítása a városfejlesztési támogatásokból. Molnárné Garai Edit: elmondja, az elmúlt négy évben is részönkormányzati tag volt, és megélte a részönkormányzat működését. Tudni kell, hogy az nem politikai szervezet, helyi ügyeket kell, hogy szolgáljon. A részönkormányzatok már eddig is nehezen gazdálkodták ki működési és egyéb költségeiket. A feladatok, elvárások helyi szinten folyamatosan nőnek, fejlesztésre, kultúrára, felújításokra eddig is többet kellett volna fordítani. Az elmúlt évben 19 M Ft volt előirányozva, jelenleg 20 M Ft. Ezt az összeget javasolja 21 M Ft-ra emelni. A költségvetés talán elbírja ezt a plusz 1 M Ft-os kérelmet. Úgy gondolja, ez egy pozitív dolog lenne, kéri módosító indítványa támogatását. Dr. Toller László: az ötlet jó, de megjegyzi, a részönkormányzatokat nem csak ebből a pénzből támogatják, hiszen a területük fejlesztésére nagyon sok címen több – apró - forrás áll rendelkezésre. A részönkormányzat a tevékenységével el tud számolni, mint ahogy azt minden évben meg is teszik. További hozzászólás hiányában javasolja, térjenek át a 35. módosító indítvány: Teleki Blanka Óvoda, Óvoda utcai Óvoda intézménybővítésére 20 M Ft-os javaslatot tartalmaz. Molnárné Garai Edit: az Óvoda utcai Óvoda Pécsszabolcson működik. Tavaly a közgyűlés arról határozott, hogy 2002-ben elkezdődik a tervezés, és 2003. évi pályáztatással, kifizetéssel a munka folytatódik, és ez évben a beruházás megvalósul. A 2002. augusztus 27-i részönkormányzati ülés jegyzőkönyvéből – Simonovics Ferenc beszámolójából - idéz: „ A részönkormányzat igyekezett az intézményekkel is felvenni és szorosabbá tenni a kapcsolatot, a lehetőséghez mérten anyagilag is támogatta azokat. 2003-as évben az Óvoda utcai Óvoda bővítése is megkezdődik.” Tehát ez egy kijelentés volt. Mindezt nem találta meg a költségvetésben, ezért született a módosító javaslata. Az óvodáról tudni kell, hogy Pécsnek a keleti részében helyezkedik el, ahol főleg roma gyerekek vannak igen nagy számban. Az esélyegyenlőségről nagyon sokat lehet hallani manapság, de alapvető esélyük ezeknek a gyerekeknek, hogy időben, 3 éves kortól bekerüljenek közösségbe, ha nem kis kortól kezdődik, akkor hátrányt szenvednek. Jelzi, az óvodában színvonalas nevelés folyik, szükség lenne a beruházás mielőbbi megkezdésére. Pécsett ez az egyetlen olyan óvoda, amely vissza kell, hogy utasítsa a gyerekeket, mert nem férnek el. Megismétli, közgyűlési határozat született a témában. Dr. Toller László: hozzászólás nem lévén, javasolja térjenek át a 36. számú módosító indítványra, mely az utak kátyúzására vonatkozik 2 M Ft értékben.

83

Molnárné Garai Edit: tudja, a várost sújtja az utak minősége. Azért teszi módosító indítványát, mert az abban szereplő utcák állapota rendszeresen felvetődik fórumokon, részönkormányzati üléseken panaszként. Gondolt itt a Szabó István, az Arany János utcára. A Szent Borbála utcával kapcsolatosan Albert Pál a PVV Rt. munkatársa három éve ígéri a helyzet javítását. Jelzi, kifejezetten a kátyúzásra gondolt csak. Felhívja a figyelmet a Kénes út katasztrofális állapotára is. A csatornázás során feltűnt, a munkálatok után – amikor visszaállításra kerül az eredeti helyzet – az utcák sokkal rosszabb állapotban vannak. Az előbb említett utcákban még nem történt meg a csatornázás. Nagyon örülne, ha ezekben a kátyúzás megtörténne. A Sudár István utca példája annak, hogy van a munkák befejezése után az utcák állapota visszaállítva. Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás hiányában javasolja, térjenek át a 37. számú módosító indítványra, mely a fehérhegyi buszfordulónál körforgalom kiépítésére tanulmány készítése 200.000.- Ft-tal. Molnárné Garai Edit: a 2-es busz végállomásánál nagyon furcsa állapotok vannak. Tudomása szerint eredetileg is körforgalom volt odatervezve, ez azonban valamilyen oknál fogva – talán pénzügyi – megváltozott. A lehető legrosszabb megoldás született, mert beláthatatlan és balesetveszélyes ez a terület. A téma állandóan napirenden van, a civil szervezetek, a részönkormányzat ülésein. A lakossági panaszok száma is jelentős a témakörben. A körforgalmak elsősorban baleseti gócpontok megszüntetését szolgálják. Ezen kívül a körforgalmú csomópontok térformáló szerepét is figyelembe kell venni. Nagy súlyt kap az esztétika is. Szeretné, ha a keleti városrész hozzá tudna járulni Pécs városának felemelkedéséhez, és nem csak mindig egy negatív képként kerülne elő. A körforgalom ezen kívül a forgalom lassításban szerepet játszana, melyre szükség lenne, mert a Komlói úton nagy sebességgel haladnak a járművek Komló irányába. A Hősök tere feletti részen is jó lenne egy ilyen forgalom lassítás vissza irányból is. Kéri, hogy a javaslatot mindenképpen fontolja meg a testület, mert a helyzet balesetveszélyes. Kukai András: elmondja, a csomópont átépítése 3 évvel ezelőtt elkészült egy tanulmány. A Baranya Megyei Közútkezelő Kht-hoz tartozó útról van szó, tehát nem is városi programként készült el a csomópont korszerűsítése. Akkor készült egy tanulmány, de mégis ezt a csomóponti kialakítást választották, valószínűleg ennek meg volt a szakmai indoka, hogy miért nem lehet a kétszer kétsávos úthoz csatlakozó egysávos útnak a körforgalmát kialakítani. Részben területi gond volt, és részben a közlekedés kialakításának a helyzete.

84 Az elmondottak miatt úgy gondolja, nem kell ezzel a körforgalmi programmal foglalkozni. A Baranya Megyei Balesetmegelőzési Bizottság által állandóan gyűjtött baleseti statisztika jelzi, hogy itt sincs több baleset, mint más

85 csomópontoknál. Véleménye szerint a szakma annak idején alapossággal meggondolta a autóbusz végállomás kialakítását.

kellő

Kittl János: úgy érzi, ebben a kereszteződésben valamit tenni. Ha körforgalmat nem is alakítanak ki, de okvetlenül szükség lenne legalább villanyrendőrre. Életveszélyes akár a szerpentinről, akár a szabolcsi területről kihajtani. Nem tudja, ki készíti a statisztikákat, de véleménye szerint az adatok hibásak, mert rövid idő alatt ezen a területen több volt a baleset, mint pl. a Budai vámnál, vagy bármelyik közelben lévő csomópontnál. Megerősíti Molnárné Garai Edit képviselő asszony által elmondottakat, és elmondja, 10 olyan lakossági fórumon is részt vett, ahol a rendőrség, az önkormányzat képviselője részéről minden alkalommal ígéret hangzott el, hogy valamilyen megoldás lesz a problémára. Véleménye, hogy jelzőlámpát kell kihelyezni, hogy megelőzzék a halálos balesetet. Molnárné Garai Edit: a rendőrlámpa kihelyezését nem tartaná jó megoldásnak, mert bármikor kikapcsolható, meghibásodhat. A körforgalom viszont többfunkciós lenne, éppen ezért fenntartja javaslatát. Kéri Kukai András bizottsági elnököt, a tanulmányt juttassa el hozzá. Dr. Toller László: további hozzászólás nem lévén bejelenti a következő módosító indítvány a Nagy Lajos Gimnázium tornaterem építésénél feltárt sírkamrák megóvásnak támogatása: 30.000.000.- Ft-os igénnyel. Dr. Deák Péter: már az általános vitában utalt rá, hogy itt valójában a szűkösen rendelkezésre álló szabad felhasználású pénzeszközök elosztásáról folyik a vita. Úgy gondolja, hogy a frakció - az eddigi előterjesztésekből is kiderült – a kultúrát stratégiai ágazatnak tekinti, és a kultúrához kapcsolódó idegenforgalmat pedig egy olyan kitörési lehetőségnek, amire a városnak szüksége van, hiszen az egyik leginkább környezetbarát és legkisebb ráfordítással hasznosítható ágazatról van szó. A sajtóhíradásokból értesültek róla, nagyságrendileg kb. ez az az összeg, ami hiányzik ezen sírkamrák megóvásához, illetve bemutathatóvá tételéhez. Véleménye szerint ez egy rendkívül fontos cél. Ha most nem is kerül be a költségvetésbe, és esetleg a későbbiek folyamán nem költségvetési forrásból történik a finanszírozása, mindenképpen a figyelemfelhívás miatt fontos róla beszélni. Egy olyan újabb, a belvárosban található értékegyüttessel bővülhet a város kulturális kínálata, ami miatt mindenképpen támogatandó, és napirenden kell tartani. Dr. Toller László: jelzi: a céllal egyetért, a forrást majd meglátják. További hozzászólás nem lévén bejelenti a 39. számú módosítós indítvány tárgyalása következik, amely az Ágoston téri és az Ifjúsági Ház és Kereskedők Háza közötti terület rekonstrukciójára: 20.000.000.- Ft biztosítására vonatkozik. Úgy véli, félreérthető egy kissé az indítvány, mert elég nagy területet érintene.

86

Dr. Deák Péter: félreérthető, de pontosítja. Az Ágoston térrel kapcsolatosan már egyetértés alakult ki az elmúlt egy órában. Itt valóban arról van szó, a városnak egy olyan középkori épületegyüttesét kellene méltó módon bemutatható állapotba hozni, hogy az ne szégyenfoltja legyen az egyébként szépen elkészült és közmegelégedésnek örvendő Ágoston térnek. A plébánia mögötti részre gondol. Egy teljesen más pontja a városnak az Ifjúsági Ház és a Kereskedők Háza közötti terület. Itt az egykori római városcentrum húzódott, és ez az a terület, amely méltán igényelne nagyobb forgalmat és ráfordítást. Kevés ilyen terület van Közép-Európában, hogy római városmagot szabadon feltárva, nem beépített módon láthatóvá lehet tenni. Itt akár a római kori épített emlékeket, illetve szarkofágokat, szobortöredékeket is ki lehetne – megfelelő őrzés mellett – állítani, amelyeket a nagyközönség eddig nem tudott megtekinteni. Ez megint egy olyan vonzó idegenforgalmi látványossága lehetne a városnak, amely látogatók ezreit vonzhatná ide. Úgy gondolja, ez a terület is méltatlanul elhanyagoltan áll, kéri, figyeljenek rá oda. Természetesen tudja, hogy a feltárás a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságára tartozik, illetve a konzerválás és a korhű helyreállítás. Javaslatát elsősorban figyelemfelhívásnak szánta. Németh Balázs: elmondja, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága vezetőivel tárgyalt ez ügyben. A téma bonyolult, de régóta megoldást kíván. Ígéretet tett, igyekeznek feltárni ennek a hátterét. Dr. Deák Péter jogász kollegának jelzi, nem egy egyszerű kérdésről van szó. Egy kérdés megoldásánál nem mindig a pénz hiánya vagy jelenléte adja a lehetőségeket. Amikor a jogi helyzet cifra, az már önmagában is köti az embert. Kukai András: amikor az Ágoston tér rekonstrukciója történt, az útépítés elkezdődött, akkor a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága is kivette a maga részét, és a beruházás 9 ezreléke adott elég alapot arra, hogy a feltárást elvégezzék. Kiderült, hogy az önkormányzati területbe beékelődött egy három tulajdonossal bíró 245 m2-es ingatlan. Amikor ezen a területen a régészeti feltárást végezték, birtokháborításért beperelték az Igazgatóságot. Két évvel ezelőtti figyelemfelhívás alapján próbálják a világörökség bemutatását a várfal sétányon biztosítani, azonban bírósági szakaszban volt az ügy, és a múzeum igazgatója azt mondta, várják meg a végét, és utána tudnak előre lépni. Kiderült, hogy a bíróság birtokháborításért elmarasztalta a múzeumot, bírósági költség megfizetésére kötelezte, és az eredeti állapot visszaállítását rendelte el. Ez alapján vissza kellett hordani jó néhány teherautó földet a területre. Ekkor több lakó is megkereste telefonon azzal, milyen eljárás az, hogy egy ilyen szépen feltárt területet újból betemetnek. Elmondja, szerették volna megvásárolni a 245 m2-es területrészt, de a három tulajdonos tízszeres árat kért az ingatlanért. Polgármester úr legutolsó válaszlevele ezzel kapcsolatban azt tartalmazta, a kért árért az önkormányzat nem tudja megvásárolni a területet.

87

Az Igazgatóság kezdeményezte a régészetileg kiemelt, védett területté nyilvánítást. Ez még nem történt meg, de ha igen, akkor a három tulajdonosnak lesz egy területe, de nem tudnak vele mit kezdeni. Ha a kiemelt védetté nyilvánítás megtörténik, akkor lehet bármilyen felújítási programot végrehajtani. Kittl János: Gonda Tibor alpolgármesterhez intézi kérdését. Ennél a témakörnél hangzott el, hogy a peremterületek részére elkülönített összeg a peremterületek felzárkóztatására szolgál. Ugyanakkor alpolgármester úr azt mondta, ez a városfalon kívüli rész, így ugyanebből a pénzből kap. Ha így van, kétségesnek látja a peremterületek felfejlesztését, mivel a belvárosra elmegy a pénz. Véleménye szerint ez a terület még a belvároshoz tartozik. Úgy gondolja, így még 500 év múlva sem érnek el a Pécs keleti városrészbe, hogy ott valamit is fejlesszenek. Dr. Deák Péter: megköszöni Kukai András bizottsági elnöknek a kimerítő tájékoztatást. Pontosan arról van szó, hogy érkeztek jelzések, hiszen az ott lakó emberek számára nem közömbös mi történik a területen. Dr. Toller László: megjegyzi, van a területen még egy értékes rész, amit feltártak, ott lett volna a pécsi új kulturális központ, most parkoló van a tetején, homok fedi az egészet. További hozzászólás nem lévén javasolja a Fidesz-frakció 40. számú módosító indítványának tárgyalására térjenek át, mely a Felsővámház út- és csapadékcsatorna építés II. ütem építésére vonatkozik 100.000.000.- Ft-tal. Staub Ernő: jelzi, módosító indítványa forrás oldalról nem az Általános tartalékot vette célba, hanem több helyről szednék össze a szükséges nem túl kis összeget. Ebből következik, hogy nem csak valami mellett érvel, hanem más dolgok ellen is. Úgy gondolja, egy költségvetés mindig arról szól, hogy mire jut pénz, és mire nem. A Felsővámház út- és csapadékcsatorna építés II. üteme évről-évre halasztódik. A 2002-es költségvetésben úgy szerepelt, hogy majd 2003-ban fordítanak rá összeget. A 2003. évi költségvetésnél azt tapasztalja, hogy táblázatban a 2004. évnél jelenik meg ez a beruházási összeg. Ha ez megtörtént most, akkor előfordulhat, a 2004. évi költségvetésnél azzal találkoznak, hogy majd 2005-ben lesz rá pénz. Úgy gondolja, a mellett nem kell sokat érvelni, hogy egy nagyon jelentős forgalmat lebonyolító útszakaszról van szó, amelynek nem csak a burkolata kritikán aluli, hanem a vízelvezetése sincs megoldva. Nem jó fényt vet a városra ez a torzóban maradt felújítás. Véleménye szerint nagyon kevés a fejlesztés az idei költségvetésben. Ha már szó esett peremterületekről, belvárosról, akkor elmondja, a körzet lakói is úgy érzik, hogy valahol mostoha gyerekek, mert sem nem peremkerület, sem nem belváros. Honnan gondolta a forrást megteremteni? 100 M Ft-os összegből indult ki. 55 M Ft van beállítva egyéb sportrendezvényekre. Hangsúlyozza, ez két dolgot

88 fed le: a Női Ökölvívó EB-t és a Legerősebb Emberek Világbajnokságát. Úgy gondolja, ezek nem olyan rendezvények, amelyeknek igazán komoly marketing értéke van. Egy erős ember például a külszíni fejtés bezárásakor a fogával elhúzhatja a bányavasutat zárásként, ez egy attraktív produkció lenne, és nem kellene a Legerősebb Emberek Világbajnokságára 25 M Ft-ot áldozni. A további összeget tekintve a megjelölt forrás közül mindegyik a Polgármesteri Hivatal működési célú pénzeszköz átadás kiadásainál szerepel. A Pécs TV Kft-nél 100 M Ft-os összeg szerepel, melyet javasol 85 M Ft-ra levenni, úgy gondolja, ebből a plusz támogatásból is tud jól működni. A Baranya Ifjúságáért Kht-nek átadott pénzt javasolja 5.5 M Ft-ról 500 E Ft-ra csökkenteni. Fogadást ajánl baloldali képviselőtársainak. Ki fogad vele abban, ha 5 M Ft-tal csökkentik a Kht. költségvetését, az Baranya ifjúságának állapotán nem fog látszani? Reméli, lesz, aki fogad vele. A fogadás eredményét csak akkor tudják lemérni, ha elfogadják a módosító javaslatát. A következő javaslata az Európai Fejlesztési Irodára vonatkozik, melyre 10 M Ft-ot adnának. Javasolja ezt az összeget 5 M Ft-ra csökkenteni. Úgy gondolja, Európa nem csak a bürokráciáról szól, hanem például utakról. Európai beruházásnak tartaná a Vámház utca felújítását, és egyáltalán az úthálózat javítását. Polgármester úr praktikus gondolkodását ismerve reméli, egyetért azzal, hogy bürokrácia helyett utat és utakat javítsanak. A 10 M Ftból 5 M Ft ott maradna az Európai Fejlesztési Irodán, de megjegyzi, a megyétől is kap pénzt, hiszen ezek közösen üzemeltetett irodák. Van egy utolsó tétel. Fratanolo János megnyugtatására mondja, eltekint ettől a 20 M Ft-tól. Úgy véli, 80 M Ft-tal is lehet mit kezdeni a Felsővámház utcában. Tehát ez a kötött felhasználású pénz kikerülne a módosító javaslatából. Módosító javaslatát módosítja 100 M Ft helyett 80 M Ft-ra. Kéri a testületet, támogassa módosító indítványait. Nyőgéri Lajos: köszöni az „ifjúságbarát” hozzászólást, reméli, képviselőtársa sem gondolta komolyan. Egy fogadásba belemenne nagyon szívesen, és egyéb módosító javaslataik terhére emeljék meg ezt az összeget 10 M Ft-ra, és nézzék meg, akkor milyen változás várható. Juhász István: a Pécs TV Kft. védelmében kíván szólni. Úgy gondolja, olyan képviselő tegyen javaslatokat önkormányzati tulajdonban lévő cég működéséből történő pénz elvonására, aki ismeri pontosan a Kft. beszámolóit, és tisztában van azzal, hogy milyen összeggel működött az elmúlt évben. Staub Ernő: ha a hozzászólók úgy gondolják, hogy a város katasztrofális úthálózata, és annak egyik fontos ütőere, évek óta húzódó befejezése – 2000-ben épült meg az első rész – az ily módon szembe állítható azzal, a Pécs TV Kft. hogyan működik, és ez utóbbi fontosabb, akkor ez a vélemény nem egyezik a városlakók, az autózók véleményének többségével. Tehát módosító javaslata megfontolásra érdemes.

89

A fogadásokkal kapcsolatosan pedig javasolja, hogy menjenek sorba. Először tett egy ajánlatot, de két dologra együtt nem tudnak fogadni, mert vagy az egyik valósul meg, vagy a másik, esetleg egyik sem. Az, hogy valaki egy olyan Kht-ről szól, mely működésének a kézzel fogható eredménye legalábbis megkérdőjelezhető, azt ne ferdítsék ifjúság ellenes felszólalásnak. Ezek a Kht-k arra is alkalmasak, hogy álláshelyeket adjanak arra érdemesített körnek. Nem veszi a bátorságot, hogy minősítse a működésüket, de ezek hangzatos elnevezésű Kht-k, nem hiszi, hogy alapvetően változást látnának bármilyen téren az ifjúság életében, ha ezeket nem támogatnák, vagy nem ilyen mértékben. Ezt a véleményét meg meri ismételni Nyőgéri Lajos bizottsági elnökkel szemben is. Javasolja, nézzék meg, mire jut, és mire nem jut pénz. Ezekből a sok-sok 5 és 10 milliókból adott esetben össze lehetne szedni évek óta álló beruházásokra pénzt. Nyőgéri Lajos: utána kellene nézni a Kht. működésének vagy annak, hogy ebben milyen szervezetek vesznek részt, legyenek ezek politikai, ifjúsági szervezetek, vagy ide sorolhatók az ifjú cserkészek is, akiknek az rendkívül jó fórumlehetőség. A Kht. keretén belül működik még a Pécsi Ifjúsági Kerekasztal, és az előző ciklusban megalakult Ifjúsági Albizottság, ami szintén innét indul. Elmondja, ha egy fiatalokkal foglalkozó Kht., ami elvileg lehetne bújtatott álláslehetőségeknek a melegágya, ugyanúgy, ahogy ez nem valósul meg, tehát a fiataloktól való pénzelvonás azok ellen irányul. Lehet másképp is fogalmazni és ezzel nem egyetérteni, de akkor ezt meg kellene magyarázni. Dr. Toller László: mindig hajlamos a testület egy kicsit eltérni a tárgytól, de itt Staub képviselőtársuk kiterjesztően értelmezte saját módosító indítványát is, hisz akkor az egész költségvetési struktúrát is figyelembe lehetne venni, hogy másokhoz miként viszonyul ez a javaslat. Kéri, szűküljön a vita köre a konkrét javaslatra jelesül az út csapadékcsatorna megoldására. Bretter Zoltán: ha az Európa Fejlesztési Irodától elveszik az 5 M Ft, akkor meg kellene szüntetni a szervezetet. Ezt természetesen meg lehet tenni, csupán figyelembe kell venni azt, hogy az Európai Integrációval kapcsolatos népszavazási kampány lebonyolításával most akarja az Önkormányzat megbízni, ezen felül a Fejlesztési Iroda készíti elő azokat a pályázatokat, amelyekkel európai pénzeket tud szerezni a város. Úgy gondolja, az európai csatlakozás időszakában nem lenne célszerű megszüntetni a városnak az egyetlen európai fejlesztéssel foglalkozó irodáját. Nagy Csaba: támogatja Staub Ernő módosító indítványát nem csak azért, mert ez az egyetlen olyan tétel, ami útfejlesztésre és csapadék-csatorna építésről szólna a 2003. évi költségvetésben, hanem úgy gondolja ennek az építési programnak tulajdonképpen ígérvény szintjén a közgyűlés az elkötelezettségét kinyilvánította a 2002-es évben, amely egy közös konszenzusos ellenzéki és kormánypárti javaslattal indult el. Nem igazán

90 örülne annak, ha ez a beruházás nem folytatódhatna, hiszen a város szégyenfoltja ez az út és a járhatatlanok közé fog tartozni. Kéri képviselőtársait, fontolják meg a javaslat elfogadását. Felmerült a Pécs TV Kft. nyílván, annak gazdálkodását ismerni kell és feltehetően a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság elnöke majd figyelemmel fogja kísérni, mind a társaság, mind pedig az intézményekét, mert hasonló hozzáállással kellene a dologi kiadásokat növelni az intézmények esetében is. Többször eset szó a közgyűlés közvetítésénél használt lámpákról, melyek a képviselők szemében világítanak, de arra fel kívánja hívni a figyelmet, hogy eléggé sajátságos az a helyzet, hogy a pécsi testületi ülésnek a közvetítése a Kapos TV kameráival van megoldva. A helyzet pikantériáját az jelzi, hogy Staub Ernő képviselőtársának az az ötlete, miszerint a 15 M Ft elvételre kerüljön a Pécs TV Kft-től, nem igazán helyénvaló, de az tény, sikerült ezt a közvetítést megoldani kaposvári segítséggel. Dr. Toller László: a segítség nem annyira önzetlen, ráadásul az autó is elromlott. Még nem vette meg a város a kaposvári televíziót, de már volt kísérlet erre. Nem tudja a képviselő úr melyik város mellett van, személy szerint marad Pécsnél. De Blasio Antonio: a Felsővámház utcai indítványnak nem a forrás oldalával foglalkozna, hanem a problémával, hiszen naponta jár ezen az útvonalon és tapasztalja, hogy milyen kátyúk vannak, ami a felújítás elmaradása miatt van. Arra kéri a képviselőket, fontolják meg, ha nem is a már megjelölt forrásokból és átcsoportosításokból, de a költségvetés tárgyalása kapcsán vállaljon a testület egy olyan elkötelezettséget, amely alapján a prioritási listában szerepelne ez a javaslat is. A Felsővámház utca felújításának befejezése, már valóban régóta húzódik. Valamennyi képviselő jelölt, amelyik a kerületben indult vállalta a kampánya során a munka befejezését. Véleménye, a képviselők elemi kötelezettsége, hogy a Felsővámház utca felújítása megvalósuljon, melyet javasol közösen támogatni, ha nem is a már említett forrásból. Dr. Toller László: a 2004. évi prioritási listán szerepeltetni lehet ezt a javaslatot. Jelzi, a Zsolnay gyár sorsától és a területének alakításától is függ ennek az utcának a helyzete. Amennyiben ez a kérdés már eldől, indokoltabbnak tartja a felújítás befejezését. Úgy gondolja hónapokon belül választ fog kapni erre a város és akkor ismételten tárgyalni lehet ezt az ügyet. Elképzelhető, hogy a kerítés nyomvonala is meg fog változni és elbontásra kerül egy-két épületrész, ezt előre nem lehet tudni és akkor felesleges munkát végzett a város azzal, hogy a nagy teherforgalmat ráengedi egy új útra. Kéri a képviselőtestület türelmét, 2004-ben megvalósítható feladatnak látja ezt a beruházást. Nagy Csaba: örül annak, hogy a polgármester úr megváltoztatta a véleményét, de kéri, hogy a humor tekintetében próbáljon mértékletesebb lenni, mert rosszul esett az által tett visszareagálás, hiszen 12 év óta kisebb megszakításokkal együtt dolgoznak ebben a testületben. Amennyiben a

91 polgármester úr is végig gondolja ezt az időszakot a humoros megfogalmazás nem igazán állja meg a helyét. Úgy gondolja ez más képviselőket is rosszul érintett. Dr. Toller László: tudja, hogy a képviselő úr Pécsért harcol, de mint országgyűlési képviselő, neki Kaposvár is igen fontos, mert érdeke, hogy az ország valamennyi területe fejlődjön. A módosító indítványhoz további észrevétel nem lévén indítványozza térjenek át a 41. számú módosító javaslatra, mely az egészségügyi ágazatra vonatkozik és a szakellátás dologi kiadását kívánja 60 M Ft-tal megemelni De Blasio Antonio tette ezt az indítványt. De Blasio Antonio: kéri, hogy a 2-es számmal jelölt módosító javaslatát is ezzel együtt kezelje a testület, mely 10 M Ft-ról szól. Dr. Toller László: ezek szerint 41. és 42. számú javaslatként kell ezeket kezelni. De Blasio Antonio: a 41., 42., 43., 44 és a 2-es számmal kezdődő módosító indítványokat tette. Valamennyi az egészségügyi ágazatról szól. A 2-es számúval kezdeni, mely az EEI-nek átadott működési pénzeszközök keretébe helyezne 10 M Ft-ot állandó ügyeleti team létrehozására a város központi rendelőjében. A szakma úgy gondolja egy ilyen csapat létrehozása nagymértékben emelné a város egészségügyi ügyeleti ellátásának színvonalát. Úgy gondolja ettől a költségek nem fognak megnövekedni, hiszen ez jelenleg is biztosítva van az ágazatban. A plusz 10 M Ft forrásaként a céltartalékok, 27. számú sora peremkerületek felzárkóztatási programja került megjelölésre. Dr. Toller László: az ismertetett módosító indítványcsomagról a vitát egyben nyitja meg. Dr. Hudvágner Sándor: nem igazán tudja most miről van szó, mert az EEI jelenleg is ellát alapügyeleti feladatot, melynek költségeit az OEP finanszírozza. Ebben az esetben a háziorvosi és fogorvosi alapellátási ügyeletre adják a pénzt. Ami a szakorvosi ügyeletet illeti, azt a fekvőbeteg intézetek végzik, vagyis az egyetemi klinikák és a megyei kórház. Annak nem látja értelmét, hogy megkettőzésre kerüljön a szakorvosi ügyelet, tehát az adott módosító indítványt személy szerint nem támogatja. De Blasio Antonio: úgy gondolja ebben félreértés van, mert az nyilvánvaló, hogy az ügyeletet jelenleg is valamilyen módon az EEI családorvosokkal ellátja. Ez forgórendszerben működik, melyet nem kíván minősíteni – hiszen nem feladata – de nyilvánvalóan összehasonlítva egy állandó ügyeletei teammal másfajta színvonalat eredményezne. Ebben az esetben ez a csoport csak ezzel foglalkozna és arra specializálódnak. Tulajdonképpen a javaslata ezt tartalmazná. Dr. Hudvágner Sándor: ennek ellenére nem érti a problémát, ugyanis arról van szó, hogy ezt az ellátást is csak szakképzett személyek végezhetik, azok

92 pedig a háziorvosok, akik szakvizsgával rendelkeznek. Őket lehet elsősorban bevonni az ügyeleti ellátásban. A másik területre vonatkozó véleményét már korábban kifejtette, a szakorvosi, illetve a sürgősségi ellátás nem az EEI hatókörébe tartozik, tehát itt felesleges duplázásról lenne szó. Dr. Toller László: a 41-es számú módosító indítvány következik, a dologi kiadások 60 M Ft-tal történő megemelése. De Blasio Antonio: az indítvány szintén az EEI feladatkörére vonatkozik, mely minden évben felmerül az intézmény dologi kiadásainak növelése tekintetében. Ez a probléma korábban úgy merült fel, hogy a költségvetésbe nem került beépítésre ilyen kiadás, de évente a javaslathoz hasonló nagyságrendű támogatást kap az EEI. Ez az általános tartalékból, és egyéb átcsoportosításokból valósul meg. A javaslata a FIDESZ frakciónak eddig is az volt, hogy az EEI részére a város költségvetésében biztosítani kell egy olyan keretet – az érvényben lévő rendszerben, mely a Közgazdasági Főosztály ellenjegyzésével való felhasználást jelenti, - ha pénzügyi nehézsége van az intézménynek akkor az azonnali felhasználásra kapjon lehetőséget. Ebben az esetben nem akkor kell az EEI-nek kérni a pénzt, amikor már a gond van. Előfordult már az is pl., hogy az intézmény nem tudott árút vásárolni Budapesten, mert a hitelkerete kimerült. Mindezek alapján javasolja a FIDESZ frakció a 60 M Ft-os éves keret beállítását, amely nyilvánvalóan az igények alapján kerülne felhasználásra, a jelenlegi nagyon szigorú Közgazdasági főosztályi ellenőrzése mellett. Dr. Hudvágner Sándor: teljes mértékben egyetért képviselőtársa javaslatával, azonban a forrás megjelölését nem tudja támogatni. A költségvetési rendelet tervezetének intézkedési sorában a 7. és 15. pontban megfogalmazásra került, hogy a szakellátás átcsoportosítása révén két telephely marad meg. Ennek alapján az önkormányzat tervei szerint a Munkácsy M. utcai Rendelőintézet úgymond felszabadul és az ingatlant minden bizonnyal sikerül értékesíteni. Az ebből származó bevételt jelölné meg forrásnak és a 42. és 43. számú módosító indítvány esetében is ezt javasolná. Fratanolo János: nagyon örülne, mint a Egészségpolitikai és Szociális Bizottság tagja, ha az egészségügyi ágazatra sikerülne találni 180 M Ft-ot, hiszen ennyiről szól a javaslat. Csodálkozik azon, hogy forrásként ezek a tételek kerültek megjelölésre, hiszem emlékezete szerint, amikor még ennek a szakbizottságnak volt az elnöke és a Költségvetési Bizottság ülésein támogatást kért az EEI számára, akkor mindig elhangzott lehetőleg ne fejlesztési pénzekből finanszírozzák a működési kiadásokat. Ugyanakkor De Blasio képviselőtársuk a fejlesztési pénzt szeretné elvenni a peremkerületektől és működésre fordítaná az EEI részére. Így nem támogatja a módosító indítványok elfogadását. De Blasio Antonio: azért jelölte meg ezt a forrást, mert úgy gondolja, belvárosi, külterületi, peremkerületi lakosnak is érdeke, hogy javuljon Pécs város egészségügyi ellátás színvonala. A 60 M Ft-os keret rendelkezésre állása, - a jelenlegi szigorú elszámolás mellett – hogy a peremkerületi

93 felzárkóztató programok terhére legyen biztosítva, úgy gondolja ezen területek képviselői és lakosság számára is öröm lenne. Ez az egészségügyi ellátásuk biztonságának növekedése érdekében valósulna meg, esetlegesen annak terhére, hogy eggyel kevesebb hintát újít fel a város a játszótéren. A peremkerületi felzárkóztató programok, tulajdonképpen azt jelentik, hogy felosztásra kerül kisebb munkákra a pénz, így pl. járda, játszótér és egyéb javítások felújítások történnek. Ha végég nézi ezeket a területeket, akkor az elmúlt évben felosztott 200 M Ft körüli programban is a legnagyobb sem haladta meg a milliót. Azt megérti, hogy ez a pénz igen sok helyre kell, de ha valóban 60 M Ft-ot az egészségügyi ellátás biztonságára fordítja a város, akkor az a véleménye, hogy hasznosan felhasznált pénzről van szó. A további módosító indítványai is az EEI problémáival foglalkoznak és azok között van fejlesztésre vonatkozó javaslat is. Amennyiben a peremkerületi felzárkóztató programra biztosítandó keretet fejlesztési pénznek tekinti, akkor az nem csupán az egészségügyi ellátás biztonságát célzó működési tartalék mert nem azonnal felhasználandó 60 M Ft-ról van szó – hanem a vészhelyzetek megoldására. Ilyen nagyságú támogatásra az elmúlt években bizonyítandóan szükség volt. Azt szeretné, ha nem évközben kellene állandóan a forrást keresni. Meg kívánja oldani ezt a problémát egyszer és mindenkorra. Hudvágner képviselőtársa által felvetett javaslata már évek óta húzódik, hiszen már négy éve azzal foglalkozik az önkormányzat, hogy mit tud tenni az EEI-vel. Most is ugyanott tart a város, mint 1999-ben, mert nem történt igazából semmi az intézmény átalakításával kapcsolatban. Természetesen kisebb racionális intézkedések megvalósultak, de igazán nagy nem. Személy szerint sem bízik maximálisan abban, hogy sikerül eladni a Munkácsy M. utcai ingatlant. Természetesen vannak próbálkozások, de négy év alatt sem történt igazi előrelépés. Egyetért azzal, ha eladásra kerül az az épület, akkor a peremkerületi felzárkóztató programra kerüljön vissza ez a 60 M Ft. Úgy gondolja ez egy kompromisszumos megoldás és ezt el lehet fogadni. Dr. Toller László: örül annak, hogy a Munkácsy M. úti rendelő megszüntetése kisebb ügynek számít. Amikor három évvel ezelőtt a gondolat megfogalmazásra került a szakma által, akkor igen komoly ellenkezést váltott ki. Jó, korrekt intézkedéssorozattal és a lakosság megelégedésére történő szervezéssel meg lehet azt is oldani, amit korábban el sem tudott a testület képzelni. Úgy gondolja a Munkácsy M utcai épület ebbe a körbe tartozik. Javasolja, hogy az egészségügyi ágazat általános problémáit a város nem tudja a költségvetés keretében vázolni, különösen az Egészségfejlesztési Terv hiánya miatt, amit célszerű lenne Pécs városára megalkotni. Bókay Endre: De Blasio a képviselőtársa által leírt célok mindegyikével maximálisan egyetért Szükség van erre az EEI keretében, különösen a szolgáltatások színvonalának fejlesztése miatt. Itt gondol pl. gépek beszerzésére, stb.. Az a gond, hogy a megjelölt forrás a peremkerületek felzárkóztatási programja legalább annyira fontos, mint ez a cél. Nagyon fontos a peremkerületen élőknek, hogy ne sárba járjanak, ugyanis nem játszóterek felújításáról van szó elsősorban. Nagyon komoly fejlesztésekkel tud az önkormányzat az itt élők helyzetén javítani. Az is gond, hogy a 120 M Ft-os keretre 170 M Ft-os igény került beterjesztésre, mert a három program igénye ennyit tesz ki. Ez azt jelenti, hogy 50 M Ft-ra nincs forrásjelölés.

94

Korábban, ha pl. gépműszer beszerzésre volt szükség minden évben adott az önkormányzat hozzá pénzt. Az nem történt meg, hogy az egészségügyi ágazat valamelyik szolgáltatása leállt volna. Az kétségtelen, hogy nem korszerű és fejlesztésre szorul, de minden akut helyzetet meg lehet oldani és ezt eddig meg is tette a város. Javasolja, várja meg a testület azt a programot, amely központilag az Egészségfejlesztés területén megfogalmazásra került. Úgy gondolja ez igen komoly összegeket fog tartalmazni a tekintetben, hogy ilyen típusú fejlesztések a városban is megvalósításra kerüljenek. A képviselőtársa javaslatát, pillanatnyilag ellentmondásosnak tartja, ezen felül olyan forrás terhére valósulna meg, ami szintén fontos kérdés a városban. Dr. Toller László: további észrevétel az indítványhoz nem lévén, jelzi a 43. és 44-es módosító indítvány nem az egészségügyet érinti. A 42-es számú az egészségügyi szakellátások, felújítási kiadásokra vonatkozik 40 M Ft megjelöléssel, kéri ennek indokolását. De Blasio Antonio: az EEI létesítmények állapota sokak számára ismert, a legújabb a Lánc utcai is most már bizonyos tekintetben felújításra szorul. Ezekre a feladatokra összesen 40 M Ft beállítását javasolja a FIDESZ frakció a módosító indítványban. Ennek forrásaként az előzőhöz hasonlóan ugyanazt jelölték meg. Dr. Toller László: miután észrevétel, vélemény a módosító indítványhoz nincs, javasolja a 43. számú módosító indítványra térjenek át és indokolják. De Blasio Antonio: az indítvány már szintén évente megfogalmazásra került. Itt vissza lehet tekinteni a 90-es évek közepéig, mert akkor még készültek listák azon gépműszerekre vonatkozóan, amelyeket szeretne beszerezni az EEI és támogatásként kérte a város hozzájárulását. Ez mindig a saját erő pótlását jelenti. Az adott esetben 50 M Ft-os gépműszer beszerzésre vonatkozó támogatást javasol a FIDESZ frakció az intézmény számára. Ez arról szól, – amely sok esetben a vita alapját képezi – a pontérték miért ilyen alacsony és mi okozza azt, hogy nem emelkedik. Vannak ellátások, amiért magasabb összeget fizetnek. Ez függ attól, hogy a feladatot hogyan végzik, mert ha az manuális, akkor nyilvánvalóan azért nem fizet az OEP akkora összeget, mint amit egy modern géppel tennék meg. A pontérték növelését is jelenti az, ha a gépműszer beszerzésre az önkormányzat több pénzt ad a saját felelősségi körébe tartozó egészségügyi szolgálat tekintetében. Ezáltal a következő évekre teremti meg az önkormányzat annak lehetőségét, hogy kevesebb dologi támogatást kelljen biztosítani. Most azért kell ezeket a kiadásokat támogatni, mert az EEI által kapott pontérték alacsony. Ez azért van, mert közel 10 éve nem kapott az intézmény gépműszer beszerzésre támogatást a várostól. Ez egy örökös csapda és ebből kellene kilépni, mert ha egyszer elkezdi a város fejleszteni a műszerezettséget, akkor feltehetően ez eredménnyel jár és csökkenteni fogja a dologiként adott összeget, amit évente megkap az intézmény. Mindez indokok alapján kéri, hogy gépműszer beszerzésre, ami beruházás adjon a város ilyen támogatási lehetőséget.

95

Fratanolo János: az nem fedi a valóságot, hogy az elmúlt időszakban nem kapott az EEI gépműszer beszerzési támogatást. Amikor lízingben vásárolt az intézmény és nem tudott fizetni, akkor azt az önkormányzat minden esetben átvállalta. Valóban fontos, hogy legyen egy ilyen lehetőség, mert az OEP finanszírozás is biztosítja, hogy az EEI különböző lízingben gondolkodva újítsa fel a gépműszer parkját. Szükségesnek tartja, hogy ezek a beszerzések megtörténjenek és a törvény is ad erre lehetőséget. Amikor lehetett az önkormányzat és az intézmény lízing formában vásárolt műszereket. Az elkövetkező időszakban is ezt a módszert kellene folytatni, de amikor konkrét gépműszer beszerzésre kerül sor, akkor feltehetően meg fogja a város találni a forrást. Az ágazatot szeretve, úgy gondolja, hogy a peremkerületek felzárkózási programjának az alapját ne erre a célra fordítsa az önkormányzat, mert nagyon fontos feladat az is. De Blasio Antonio: az elhangzottak azt jelentik, nyugodtan lehet mondai az EEI vezetőjének, amennyiben ilyen jellegű igényük van, akkor azzal keressék meg az önkormányzatot, mert pozitív lesz az elbírálás a gépműszer beszerzés tekintetében. A város meg fogja találni a forrást, ha valóban pontérték növelő műszer beszerzésre kerül sor. Köszöni az ígéretet. Dr. Toller László: az amortizáció bevezetésével javul a helyzet az EEI tekintetében és a saját forrás megteremtésében is. Dr. Hudvágner Sándor: pontosan arról van szó, amit az utolsó mondatában De Blasio Antonio képviselőtársuk elmondott. A közgyűlés megalakulása óta 65 M Ft műszerbeszerzést tett lehetővé az intézmény számára. Emlékeztett az automata szemnyomás mérőre, illetve a digitális ernyőszűrő berendezés megvételére. De Blasio Antonio: valóban az intézmény a felsorolt gépeket megvásárolta, de a város ehhez pénzt nem adott, hanem csak a hozzájárulását biztosította a vásárláshoz. Az intézmény saját forrást használt fel és az önkormányzat kezességet vállalt, ha valami gond lenne az intézménynél, akkor az összeget kifizeti. Pénzt nem kellett adni, mindenki örömére. Fratanolo János: nem szeretné, hogy ilyen vélemény alakuljon ki, mert ez nem fedi a valóságot. Az EEI-nek volt 40 M Ft-os támogatási kerete és ezt szabadította fel a közgyűlés és ebből 10-10 M Ft körüli összegben, hozzájárult a város, hogy az intézmény az első részletet be tudja fizetni. Az igaz, hogy ezt a pénzt működésre tették félre. Szerencsére arra nem kellett felhasználni és ez került felszabadításra a Költségvetési Bizottság támogatásával. Nagy Csaba: meglepődve hallgatta Fratanolo képviselőtársa hozzászólását, meg kellene nézni 1991. és 1994. között hány százmillió forintot adott át hasonló célú fejlesztésre az önkormányzat ennek az intézménynek. Érdemes lenne azt is megnézni szakmai szemmel, mennyire rossz állapotban van gépműszer vonatkozásában az EEI. Ehhez kellene hozzá tenni az 50 M Ftot, ami ilyen célra az egészségügyben egyenlő a nullával. Ez nagyon csekély

96 összeg ahhoz képest, amit az intézményi szféra fejlesztése megkívánna és az önkormányzat tekintetében nyújtani lehetne. az igaz, hogy az elmúlt négy évben van egy-két példa, amikor kifizetésre került műszerekre 4-5 M Ft, de be kell látni ez nem intézményfejlesztés, hanem szinten tartás. A FIDESZ frakció a javaslatát azért fogalmazta meg, hogy legalább azt el lehessen mondani, hogy valamilyen fejlesztés történik az intézményben úgy, hogy az önkormányzat is mellé áll. Erről szól a javaslat. Dr. Toller László: úgy gondolja az egészségügyi ellátás teljes problémakörét nem tudja kezelni a város ebben a költségvetésben, főleg azért, mert a finanszírozási kérdések jó része a döntési kompetencián túlesik. Ez az úgynevezett TB. pontrendszer, ami az intézmény tekintetében az alapot adja. Amennyiben az önkormányzat támogatást akar adni az ágazatnak, akkor azt önként, szabadon választva teheti meg, ha és amennyiben megfelelő erőforrás áll rendelkezésre. Mindenki előtt ismeretes, hogy országosan elkezdődött a Gógl Árpád által félredobott program megvalósítása. Ez nem csak Dunántúli Regionális Egészségügyi Tanácson keresztül történne, hanem egy valós Regionális ellátórendszer létrehozására irányul. Ennek része lesz az EEI, mind az alap és szakellátást részben vagy egészben biztosító intézményrendszer. Az erre vonatkozó javaslatok év végéig megfogalmazásra kerülnek és egy egészség mintarégió kialakításra kapott a város vezetése a miniszter asszonytól, amihez pénz is járul. E miatt egyetlen dolgot fel kell adni, mégpedig a tulajdonosi tudatot, mert ha ezt az intézményt be szeretné a város vinni egy jó, integrált ellátó rendszerbe, az elsősorban nem az önkormányzat, hanem az egészségügyi ellátás feladata lesz. Úgy gondolja addig is a város tisztességgel helytállt az intézmény fenntartásában. Mind az EEI vezetése – Vajda főorvos úr -, mind az önkormányzat megtette azokat az intézkedéseket, ami a jobb működést eredményezte. Minden javaslatot általában jó szándékúnak vesz, csupán azt kell megfogalmazni mi az, ami az egész rendszer továbbműködtetéséhez szükséges igény. Hudvágner Sándornak igaza lehet abban, minden forrást az értékesítésből kell biztosítani, de ennek van egy akadálya, mégpedig az, hogy az épületet el kellene adni. Semmiképpen nem lenne jó, ha áron alul értékesítené az önkormányzat, hiszen a belváros egyik legrégibb egészségügyet szolgáló intézményéről van szó. Meg kell nézni funkcionálisan, tervszerűen miként illeszthető az ingatlangazdálkodás keretébe és feladatot, hogyan lehet ellátni az épület nélkül. Kéri a módosító indítványokkal kapcsolatosan, hogy ezt mindenképpen vegye figyelembe a testület a szavazás során. Tudja De Blasio Antonio képviselőtársa szívén viseli a város egészségügyét. De Blasio Antonio: igazából mondhat a testület bármit, és amit a polgármester úr felvázolt igen szép magyarázat és ez érvényes Fratanolo képviselőtársa által kifejtettekre is. Azt azonban nem szabad elfelejteni, az ellátási kötelezettség egyenlőre a városé. A valamiben történő gondolkodás egy dolog, de jelenleg a felelősség az önkormányzaté. A város felelőssége, hogy polgárai számára a járóbeteg szakellátást biztosítsa. Ez törvényi kötelezettség, ettől kezdve mind az amiről beszélt a testület az igen szép, de a felelősség ezzel nem változik meg. Ebben az intézményben a pontérték a különböző diagnosztikai formákban kell, hogy emelkedjen, mert véleménye

97 szerint továbbra is a kevesebbet kell támogatásként odaadni a dologi költségekhez. Természetesen bármilyen döntést lehet hozni. Örül viszont, hogy szinte valamennyi módosító indítványával kapcsolatban mindenki elfogadta, hogy a támogatásokra szükség van. Azt is örömmel hallotta a várost vezető koalíció részéről, hogy vállalta annak ódiumát, ha ilyen probléma felmerül, akkor azt meg fogják oldani. Remélhetőleg ezt rugalmasabban teszik, mint korábban, mert voltak olyan időszakok, amikor a döntést nehezen hozta meg a testület, különösen akkor, amikor a város kasszája is üres volt. Meggondolandó ilyen esetben 10 M Ft-ot adni, mert igazából nincs honnan pénzt adni. Még egyszer leszögezi, reméli az év folyamán is megmarad ez a pozitív hozzáállás. Az egészségüggyel kapcsolatban a 44-es számú módosító indítványát ismerteti, mely a kórházi ellátás, idős emberek krónikus ápolására intézmény létesítésének tervezése, 20 M Ft-tal. Hasonló forrást jelölt meg. Úgy gondolja ez is egy olyan szakmai igény a városban – amely a pécsbányatelepi kórházban korábban funkcionált – amely igen fontos feladat lenne, mert most nincs ilyen ellátási forma. El kellene azon gondolkodni, ez hol legyen, milyen formában valósuljon meg. Ennek figyelembe vételével javasolja a FIDESZ frakció a 20 M Ft-ot a tervezésre. Ez azért is fontos, mert nagyon kevés a költségvetésben a tervezési feladatokra szánt olyan összeg, amely a jövőt célozná meg. Lényeges, hogy a tervek meglegyenek, azért, hogy meghirdetnek egy pályázatot akkor indulni lehessen. Ha nincs terv, akkor ez nem lehetséges. Még egyszer javasolja, fordítson a város 20 M Ft-ot egy ilyen intézmény megtervezésére. Dr. Hudvágner Sándor: köztudott az, hogy a város tulajdonában nincs fekvőbeteg intézmény és a jelen szituációban azt létesíteni gazdasági öngyilkosság. Ezt a kijelentést megmeri kockáztatni. Ezt a javaslatot semmiképpen nem támogatja. Igaz, hogy az ilyen ellátásra igény van, de civil szervezetek, ápolási otthonok a feladatot megoldhatnák, úgy hogy a város ellátási szerződést köt velük. Személy szerint fekvőbeteg intézmény létesítését és tervezését nem javasolja. De Blasio Antonio: tanácsnok úr által elmondottak miatt nem is javasolja a létesítést, hanem a terv vizsgálja meg annak lehetőségét, milyen formában, miként tudna ilyen szolgálatot létrehozni, esetlegesen civil szervezetek bevonásával. Mindazt meg kellene nézni, ami egy ilyen fekvőbeteg intézmény működéséhez szükséges. Ezzel a város az alapokat megteremti, mert úgy gondolja az önkormányzat közbenjárása, támogatása, segítsége nélkül ilyen soha nem fog megvalósulni, legalábbis az elkövetkezendő 10-20 évben nem. Esetlegesen elképzelhető, hogy az EU tagság után lesznek ilyen intézmények, de ha piaci alapon működnek, akkor a lakosság nem tudja megfizetni. Azért mondja, hogy ezt tervezni kell, mert így derül ki mit kell megoldani, és milyen irányból lehet forrásokat bevonni. Úgy gondolja különböző feladatok tervezésére mindig kell pénzt biztosítani egy városnak, mert az a jövő. Ha nem tervez az önkormányzat és nem látja milyen irányba lehet menni, akkor ez megkérdőjelezhető.

98

Fratanolo János: egyébként a városban működik ilyen ellátás, helyileg a Tüdőszanatórium egyik emeletén. A város szociális intézményei kvázi ilyen jellegű ellátásba részesítik az idős beteg embereket. Szó van arról, hogy egy emelt szintű finanszírozást kapnak azon intézmények amelyek ilyen tevékenységet folytatnak. Elképzelhető a törvény változtatása e tekintetben. Ezen kívül a szociális intézmények keretében geriátriai osztályokat, csoportokat alakítanak ki. Ennek a finanszírozását majd az önkormányzatnak kell megoldani, véleménye ebben az évben erre sor fog kerülni. Dr. Toller László: tegnap kereste meg a város vezetését a Megyei Közgyűlés azzal, hogy a Pécsbányatelepi kórházzal valamit kellene tenni. Korábban ott egy geriáriát úgy szüntettek meg, hogy annak indokát nem igazán lehetet tudni. Akkor teljes létszámmal üzemelt az intézmény és a megye szubjektív döntése volt a megszüntetés. A város vezetése keresi a megoldást, még akkor is, ha ez nem az önkormányzat feladata, még ha független is az igényektől. További hozzászólás nem lévén kéri, térjenek át a 45-ös számú módosító indítványra, melyet Nagy Csaba nyújtott be, amely a szociálpolitikai juttatásokra vonatkozik és 78. 400 E Ft- ról 100 M Ft-ra javasolja ezt a keretet megemelni. Nagy Csaba: ha a polgármester úr megengedi, ezzel együtt indokolná a 49es számú indítványát is, mert így talán rövidíteni lehet a vitát. A 45-ös számú módosító javaslat a lakásfenntartási támogatásról a rendszeres pénzbeni ellátásokról szól. A 49-es számú indítvány az eseti pénzbeni ellátásokról, szintén a lakásfenntartási támogatási keretről szól, 10 M Ft-ról 25 M Ft-ra javasolja emelni. Mindkét esetben van előremozdulás, de véleménye szerint a pécsi lakosság közüzemi tartozásai, kintlévőségei növekednek. Ebben az évben az inflációt meghaladó mértékben növekedtek az áram és a gázszolgáltatási díjak árai. A szakmai felmérések és a jelenlegi tényadatok szerint nagyon kevés az az összeg, amivel megpróbál az önkormányzat segíteni a nehéz helyzetbe került embereken. Ez havonta 2000-3000 Ft emelést jelent, és az azt a célt szolgálja, hogy ezen összegek emelkedjenek. Mindezekre figyelemmel javasolta mindkét esetben a minimális emelést arra a célra fordítsa a város, hogy a nehéz sorsú emberek életén segítsen. Nyőgéri Lajos: elkerülte figyelmét a FIDESZ frakciónak, hogy Magyar Köztársaság költségvetése a szociálpolitikai és társadalmi juttatások tekintetében rendelkezik. Ez módosult annyiban, hogy eddig az állam ezeket a feladatokat 75%-ban finanszírozta meg, idén pedig 90 %-ban. Az önkormányzat önrésze 10 %-ra csökkent. Nagy Csaba: véleménye, ez még mindig nem változtat azon, hogy az önkormányzat költségvetésében betervezett összegeknél többet kell ezekre a célokra biztosítani. Bókay Endre: tájékoztatásul elmondja egy adósságkezelési program indul a városon belül. Sajnos igazából az adósság felhalmozása nem az infláció növekedése miatt jelentkezik. Ennek az a veszélye, hogy néhány család

99 esetében óriási összegek vannak nyilvántartva. Ezek már 5-10 év óta folyamatosan keletkeznek. Ezen probléma megoldására éppen Nyőgéri Lajos segítségével kerül felállításra egy olyan Albizottság, amely ezen családok helyzetén próbál meg változtatni. Ez nem csupán a pécsi önkormányzat elhatározása, hanem ehhez központi támogatás is társul. Tudomása szerint a költségvetésben nem szerepel ennek hatása a városra, de ezzel már foglalkozott a Egészségpolitikai és Szociális Bizottság. A költségvetésben több címen beépítésre kerültek olyan kötelezettségek, amit az önkormányzatnak ki kell fizetni a közszolgáltatást végző cégek felé. Ezen összegek hatékony felhasználására fog törekedni a frakció. Feltehetően nem a tartozók részére kifizetendő összeget fogja a város megemelni, hanem megpróbálja képessé tenni őket arra, hogy a jövőben a saját helyzetükön javítsanak és rendezzék a közüzemi díjakat. Ezt ebben az évben el fogja kezdeni a város. Most nem tartja célszerűnek megemelni az összeget, hanem csak akkor, ha a program elkezd működni és látszik a forrásigénye. Nagy Csaba: változatlanul az a véleménye, amíg ez a program a működőképességét be nem bizonyítja, addig a 2000-3000 Ft-os havi támogatásokat a kifejezetten rászorulok esetében meg kell emelni. Összevontan indokolja a 48-as, 47-es és 46-os számú módosító javaslatait. Mindegyik az eseti pénzbeni ellátásokról szól. A 46-os számú az átmeneti szociális segély 20 M Ft-ról 50 M Ft-ra történő emelését, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 25 M Ft-ról 50 M Ft-ra és a temetési segély 15 M Ft-ról 20 M Ft-ra való növelését jelenti. Azért fogalmazta meg ezeket az indítványokat, mert az országos átlaggal szemben szintén a pécsi 2000-4000 Ft-os támogatások gyakorlatilag nagyon kevés lehetőséget nyújtanak arra, hogy az önkormányzat segítsen a rászorultakon. A szakmai indoklás arról szól, hogy ezeket az eseti pénzbeni ellátásokat jóval magasabb összegen, mintegy 10-15 E Ft között érdemes meghatározni a rászorultsági foktól függően. Ezek az indítványok arra tesznek kísérletet, hogy az országos átlagot figyelembe véve határozza meg a város a segélyek összegét, hogy valódi segítséget jelentsenek. Ezzel talán más forrásokat is fel lehet szabadítani. Itt gondol a segélyekre. Mindezen indokok alapján javasolta ennél a három tételnél az emeléseket. Dr. Toller László: kérdése az 50. számú módosító indítványát kívánja-e indokolni képviselőtársa, hiszen ugyanúgy a szociális juttatások köréről van szó. Nagy Csaba: a módosító indítványokat úgy válogatta össze, hogy azokról szóljon ahol hasonló szempontok érvényesülnek. Ha a polgármester úr megengedi, akkor erre vonatkozóan is megteszi a javaslatát. Az 50-es számú javaslatában szintén az eseti pénzbeni ellátásokról van szó és 40 M Ft-ról 80 M Ft-ra, növelné az adósságcsökkentési támogatásnak az összegét. A FIDESZ frakció véleménye szerint a 40 M Ft alultervezett összeg. Itt tulajdonképpen a kintlévőségekről, OTP hátralékokról van szó, ezért 80 M Ft-ot javasolnak erre a célra beállítani a költségvetésbe. Dr. Toller László: bejelenti a mellékletekkel kapcsolatos javaslatok következnek, miután az előző indítványhoz nem volt észrevétel. A Mártírok

100 útja, Rét utca, Szabadság út közötti szakasz felújítása 10 M Ft, melyre Trombitás Károly tett javaslatot. Trombitás Károly: módosító javaslatait Papp Gábor képviselőtársával együtt jegyzi. Régi probléma a Mártírok útja, Rét utca, Szabadság út közötti szakasz felújítása. Néhány évvel ezelőtt a Mártírok útja felújítása megtörtént az említett szakasz kivételével. Most a többszöri felbontás után úgy tűnik az útszakasz alatti közművek rekonstrukciója megtörtént, elérkezett az ideje az út szerkezeti megújításának. Kéri a közgyűlést, hogy a rövid, azonban nagyon forgalmas út felújítását támogassa. Dr. Toller László: jelzi észrevétel nincs, ezért a következő módosító indítvány a 17-es számú mellékletre irányul, amely építési telkek kialakítására vonatkozik 10 M Ft értékben. Trombitás Károly: Dr. Füredi Péter képviselőtársa gyakorlatilag megindokolta ezt az igényt, melyet 43 M Ft-tal állított be. Reméli csökkentettebb összeggel a közgyűlés támogatni tudja ezt a javaslatot. Dr. Toller László: az első lakáshoz jutók kamatmentes támogatása kapcsán három indítvány is összefügg egymással. Trombitás Károly: a 90-es évek elején egyrészt a FIDESZ-es városvezetés támogatta az első lakáshoz jutó programot. Mióta az MSZP- SZDSZ koalíció vezeti a várost, minden évben a FIDESZ megteszi a módosító javaslatát, arra, hogy az önkormányzat állítsa vissza ezt a támogatási formát. Eddig nem jártak sikerrel, pedig ezen a címen normatív állami támogatást is kap az önkormányzat. Ezzel a módosító indítvánnyal a lakásépítési kedvet, illetve a lakásmobilitást nagymértékben elő lehetne mozdítani. Bókay Endre: amikor a 60 módosító indítvány vitáját megkezdte a testület kifejtette azon véleményét, hogy a két képviselő egyeztessen, és úgy adja le a javaslatokat. Tudni kellene, hogy melyiket szerepeltesse a testület a költségvetésben a 43 M Ft-os közművesitési telekprogramot, vagy pedig a most felhozott 10 M Ft-ot. Véleménye szerint a 10 M Ft igazából közművesítésre nem elég, tehát ha van olyan terület, amire javaslatot tesznek, akkor a pontos helyet szerepeltetni kell. Ezzel így nem lehet mit kezdeni, annak ellenére, hogy a várost vezető koalíció szándékában szerepel ez a kezdeményezés. Egy olyan közművesítési programot szeretnének elindítani, amelyik önmagát fogja finanszírozni. Amennyiben nem lesz rá pályázati alap, akkor úgy kerülnek kialakításra a közművesített telkek, hogy az igénylők a bekerülési áron megkapják azt. Így az önkormányzat nem nyer rajta, de nem is fordít rá plusz összeget, mégis lakossági igényt elégít ki. Amennyiben a telek kialakítása átlagosan 5 M Ft és 30 ilyen lesz, akkor 150 m Ft- az, amit a város ráfordít, tehát ezt az összeget kéri vissza. Ez a program szerepel a költségvetésben, tehát a módosító indítvánnyal nem tud mit kezdeni. A kamatmentes támogatásra is válaszolt az elején, nem igazán tudja ez mit jelent, talán kamatmentesen adna a város hitelt? Ha erre gondoltak, akkor ismétli az általa korábbiakban elmondottakat, hogy egyszerre két programot

101 nem lehet indítani, mert arra nincs pénz, hogy lakásokat is építsen az önkormányzat, ugyanakkor támogatást is nyújtson. Pillanatnyilag igen kedvező hitelhez juthatnak az állampolgárok, és aki megteheti, saját erőből, hitel kiegészítésével megépítheti az otthonát. Úgy gondolja, elsősorban annak adjon az önkormányzat pénzt, aki nem képes a saját otthon megteremtésére. Trombitás Károly: már Mikes Éva is kifejtette, hogy Füredi Péter által beterjesztett módosító indítvány egy nagyobb összegről szól, azért tette meg Ő is az indítványát, ha ezt nem támogatja a közgyűlés, elképzelhető, hogy a kisebbet igen. Mindezen indokok alapján terjesztette be a javaslatot. Érdekes módon egymás mellett megfér az, hogy az önkormányzat elad lakásokat és ugyanakkor épít is. Véleménye szerint ez a két lakástámogatási program is megférne egymás mellett. Ebben az esetben az építésen túl támogatná a lakásépítést kedvezményes, vagy kamatmentes hitellel. Dr. Toller László: itt nem megférésről van szó, hogy a várost vezető koalíció a szociális szférában gondolkodik lakáskérdések kapcsán. A szociális bérlakás esetében van alapja a piaci támogatásnak és nem a piaci lakások pénzügyi segítéséről van szó. Erről szól az elfogadott lakáskoncepció is. Ami piaci alapú azt átengedi az önkormányzat a vagyonkezelő szervezetének és más külső cégeknek kedvezményes telkek biztosításával, esetleges tömbszerű beépítéssel. Az is megoldás, hogy a Magnum lakópark építést támogatja a város, mely piaci alapon valósul meg, de a területért kap az önkormányzat lakásokat. Kéri a lakáspolitikát most ne dolgozza fel ismét a közgyűlés a módosító indítvány csomagban. Ezzel akkor sem értett egyet, amikor sok pénz volt az adott célra, mert a 90-es évek elején 200-400 E Fttal támogatta a város az első lakáshoz jutókat. Ezen összeg nagyobb részét nem is kapta vissza a város és egy része pedig kintlévőségként van jelen. Többen kérték a kamatmentes kölcsön esetében az átütemezést, vagy pedig az elengedését. Tulajdonképpen eltűnt a pénz és sok haszon nem volt belőle, mert 6-8 M Ft-os lakásokat támogatott a város 400 E Ft-tal. Biztos, hogy bizonyos mértékig segítség volt, de személy szerint akkor is pénzkidobásnak tartotta. Nem arra a piacra ment ahol a városnak mozgástere van, itt gondol a szociális szférára. Nagy Csaba: a lakáspolitikáról sokat lehetne és érdemes lenne vitatkozni, de akkor amikor a város kamatmentes kölcsönt adott az első lakáshoz jutóknak, az nem kizárólag építésre szolgált, hanem lakásvásárlásra is. A lakásszektorban nem csak a szociális lakáshoz jutás a gond, hanem az is, hogy vannak olyan társadalmi rétegek, akik nem tudják felvállalni a lakásépítést, olyanok akik „kalákában” végzik azt, vagy olyanok, akik a társasházépítést vállalják. Ezek jól elkülöníthető szeleteit jelentik a társadalomnak és van egy olyan réteg, amelyik teljesen reménytelennek látja, hogy szociális bérlakáshoz jusson és küzd azért, hogy az első panellakását megvegye. Abban az időben külön összeget kaptak az első lakást vásárlók és első lakást építők. A végén a rendszer annyira kifinomult, hogy az akkori városvezetés megpróbálta meghatározni azokat az egységeket ahol a támogatásokat meg lehetet kapni. Az utolsó évben már az

102 úgynevezett luxuskategóriába, vagy nagy családi házba költözni vágyók nem tudták igénybe venni építéskor ezt a támogatási formát. Az esetek döntő többségében, több mint 90 %-ban ezeket az összegeket visszafizették, valóban voltak olyanok akik a kamatmentes hitel ellenére túlvállalták magukat, de ez a rendszer viszonylag jól működött. A FIDESZ frakció azt gondolja a lakásmobilítást elő kell segíteni. Bókay Endre: képviselőtársa kevésbé ismeri a jelenlegi rendeleteket. Annak idején a Horn kormány vezette be a szociálpolitikai kedvezményeket. Most ezt jelentősen kibővítették. Ha valaki első lakást akar vásárolni – főleg fiatal házasokról van szó – akkor két gyerek vállalásával jelentős önrészt tud szerezni. A szociálpolitikai kedvezmények új és használt lakás vásárlásakor egyaránt érvényesek, a használt esetében azonban a szociálpolitikai kedvezmény fele. Most megtehetik a fiatal házasok, hogy két gyermeket vállalnak, így 1,52 M Ft önrészhez jutnak, amelyet az OTP beszámít a 40 %-os önrészhez. A korábbi gyakorlat más volt, amikor 6-800 eFt-ot adtak új, valamint használt lakás építése esetén. A jogosultaknak kb. 60 %-a nem tudta igénybe venni a kölcsönt, mert nem sikerült megszereznie a hiányzó részt. Úgy igaz, ahogyan képviselőtársa említette, hogy luxuslakásokhoz már nem adtak. Sajnos az előfordult, hogy ilyen célra is igyekeztek felvenni a kamatmentes kölcsönt, és csupán kapcsolatok kérdése volt, hogy hozzájutnak-e. Az ő céljuk pedig az, hogy lakáshoz juttassák az érintetteket. Az eladás a következő napirendi pontban szerepel, ott részletesen kifejti, hogy mit jelent. Most kéri, ne foglalkozzanak vele, mert félre viszi a módosító indítványokat. Nagy Csaba: nem volt általános ebben a támogatási rendszerben a luxuslakások építése, egy-két példa volt évente, az utolsó időszakban ezt teljesen kizárta a város. Ebben még Toller László polgármester úrnak is szerepe Az egész volt. rendszernek volt egy olyan része, amely több száz pécsi első lakáshoz jutót segített lakáshoz, amikor használt lakás vásárlásához adott a város abban az időben 400 eFt-ot. Ez az összeg most nem tűnik olyan soknak, de abban az időben kb. 1 M Ft-ból lehetett venni egy jó helyen lévő panel garzonlakást, akkor ezzel az összeggel 40-50 %-át tette hozzá a város 25-30 %-os általános kamatszint mellett. Valóban voltak, akik túlvállalták magukat, és nem tudták igénybe venni a kölcsönöket, éppen ezért volt minden évben pótlista, amelyről felkerültek azok, akik igénybe tudták venni. Több mint 500 családnak sikerült ily módon megoldani a lakásproblémáját. Ennek a kérdésnek több területe van, és ők azokon szeretnének segíteni, akik még nem tudták megvenni az első panellakásukat, és azokon, akik nehéz helyzetüket azzal próbálják megoldani, hogy lakást építenek. Ezzel kívánják elősegíteni a lakásmobilitást. Dr. Toller László: kéri képviselőtársait, hogy mellőzzék a történelmet, mert minden ágazatban lehetne ilyeneket mondani. Nagy Csaba: nem is történeti áttekintést kívánt tenni, hanem indokolni szerette volna, miért is lenne jó, ha a 100 M Ft-os tételt elfogadná a testület. Inkább a jövőről kívánt beszélni a múlt példáján keresztül. Azt szeretnék, ha

103 azokat segítené a város, akik nem építeni akarnak, hanem az első panel garzont megvásárolni. Dr. Toller László: további hozzászólás nem lévén bejelenti, az F/T/4. módosító javaslat következik 50 M Ft-os igénnyel a kerékpár utakra, melynek forrásául a 250 M Ft-os általános tartalékot jelölték meg. Mindum Károly képviselőtársának is van egy ilyen módosító indítványa. Mindum Károly: nem kívánja részletesen indokolni a javaslat fontosságát, de 1998-ban fogadta el a Közgyűlés a kerékpárút hálózat fejlesztési koncepciót, és azóta nem épült kerékpárút. A pályázati lehetőségek kihasználásához szükség lenne arra, hogy a koncepció alapján elkészítsék a terveket. A bizottsági elnököktől ígéretet kapott arra, hogy a bizottsági keretekből erre a célra biztosítanak lehetőséget, ezért a módosító indítványát visszavonja. Dr. Toller László: a másik indítványban a tízszereséről van szó, a Közgyűlés mérlegelési lehetősége, hogy melyiket támogatja. Trombitás Károly: a Közgyűlésnek nincs mérlegelési lehetősége, mert éppen most vonták vissza a másik módosító indítványt. Valójában egy indítvány van, amit ők terjesztettek be. Hasonlóakat tudna elmondani, mint az előtte szóló képviselőtársa, hogy 1998. óta nemcsak építés, hanem tervezés sem folyt a városban ezen a területen. Ezért szeretné, ha egy kis lendületet kapna, és a Közgyűlés szánna rá forrást, ha nem is 50 M Ft-ot. Megjegyzi, el tudta volna fogadni az 5 M Ft-os tervezési összeget, de képviselőtársa visszavonta ezt az indítványát. Hódosi Vera: Mindum Károly képviselőtársuk már említette, hogy előzetesen egyeztetett vele és Kukai András bizottsági elnökkel. Természetesen jogosnak tartják a kerékpárút igényét, és mindenképpen szeretnék, ha folytatódna, mert valamennyi már épült. Úgy tűnik, ebben az évben lesznek pályázati lehetőségek, 50 M Ft-ot biztos nem tudnak erre a célra szánni, de ahogyan ígérték, a pályázatokhoz szükséges önrészt a környezetvédelmi alapból és más bizottsági keretekből biztosítani fogják 2-5 M Ft erejéig. Úgy gondolja, ha ilyen pályázati kiírásra kerül sor, a két bizottság közösen vállalja. Bretter Zoltán: a hozzászólásokból egyfajta konszenzus kialakulása körvonalazódik, amit érzése szerint polgármester úr meg tud oldani. Mindum Ká-roly képviselőtársa azt mondta, hogy a pályázat beadásához egy terv is szükséges, erre vonatkozik az összegszerű javaslat is. Úgy gondolja, ha fenntartanák a javaslatot, és polgármester úr nyilatkozna róla, akkor elindíthatnák legalább a tervezési szakaszt, hogy tudjanak pénzt szerezni a kerékpárutak építésére, amely elmaradt nagy feladat. Dr. Toller László: befogadja az indítványt 5 M Ft értékben az általános tartalék terhére. Kéri a Költségvetési Bizottság elnökének véleményét. Nem tervezésre szánnák ezt a pénzt, mert esetleg ebből valamit meg is lehet valósítani. Azért támogatja a javaslatot, mert az ismeri az állami költségvetés idevonatkozó részeit, a Gyermek- és Ifjúsági Minisztériumnál és más minisztériumoknál is vannak ilyen pályázati lehetőségek, amelyekhez a

104 forrást, vagy a terveket az önkormányzatnak fel kell mutatni. Ha a három bizottság nagyon ellenkezik, akkor természetesen visszavonja ezt a befogadó nyilatkozatát. Soó László: támogatja a javaslatot. Trombitás Károly: az 50 M Ft-os javaslatát visszavonja. Dr. Toller László: további észrevétel hiányában, javasolja, térjenek át az F/T/5. sz. módosító indítvány dűlő, út felújító programtervezésre, melyre 50 M Ft-os javaslatot nyújtottak be.. Megjegyzi, ezt az összeget egy kicsit soknak tartja tervezésre. Trombitás Károly: elmondja, a módosító indítvány nemcsak a tervezést, hanem a kivitelezést is magában foglalja. A peremkerületekben lévő dűlő utak állapota még a városiaknál is rosszabb, ezért a módosító indítványukkal egy programot kívánnak elindítani, amely egy lassú felzárkózást eredményezhetne az út minőségben. Ha hozzáveszik, hogy az ISPA program az út helyreállítással csak a felvágott sáv finanszírozását tartalmazza, a többi részének a helyreállítását, felújítását nem, akkor a közművek védelmeként és az utak járhatósága miatt is szükséges a dűlő utakra fordított pénz kiegészítése. Dr. Toller László: hozzászólás nem lévén megjegyzi, a PVV Rt. által végeztetett hó és síkosságmentesítéssel kapcsolatos F/T/6 számú módosító indítvány érdekes, mert az Rt. nem kéri ezt a pénzt. Trombitás Károly: ez nem teljesen így van, hiszen a bizottsági ülésen elhangzott, hogy jó lenne, ha a város meghatározná azokat a feladatokat, amelyeket elvár a PVV Rt-től, és ennek megfelelően rendelné mellé a pénzt, illetve tudná az Rt. kigazdálkodni magának. Ebben a szezonban többe került a hó és síkosságmentesítés, mint az előző években, ezért javasolja, hogy ezen pénzeszköz átadásával egy jobb minőséget biztosítsanak. Dr. Toller László: a jobb minőséggel egyetért, azonban az előző években jóval kevesebbet kellett fordítani hó és síkosságmentesítésre, azzal együtt, hogy ezen az egész rendszeren – a vállalkozói rendszeren – el kellene gondolkodni, és ebben kész együttműködni a PVV Rt. Mindenképpen megfontolná ezt a módosító indítványt, hiszen nem az ez évi költségvetést terheli a siíkosságmentesítés, hanem az előző évben fizettek érte arányosan. Soó László: a város közterületeinek fenntartása, az utak helyreállítása, a hó és síkosságmentesítés elvi alapon került ki egy gazdasági társaság hatáskörébe, ezért nem lenne szerencsés semmiféle külön támogatási csatornát beépíteni a költségvetésbe, hiszen nem tudja érdemben kezelni a problémát. Dr. Toller László: a jobb színvonallal egyetértenek, csak a forrást nem így kellene biztosítani.

105

Trombitás Károly: más önkormányzati társaságoknak érdekes módon tudnak átadni pénzeszközöket több százmillió forint értékben, csak a hó- és síkosságmentesítés céljára nem. Az előbb említette polgármester úr, hogy ezt át kellene gondolni. Ugyanezt javasolta a bizottsági ülésen, ahol a bizottság tagjai és szakértői azt mondták, hogy erre nincs szükség, mert jó munkát végeztek az elmúlt időszakban a vállalkozók és a PVV Rt. Kukai András: a PVV Rt. igazgatóságának és felügyelő bizottságának munkatervében a hó és síkosságmentesítés tapasztalatai és további feladatai munkatervi javaslatként szerepeltek, és azt mindkét testület egyaránt elfogadta. Soó László: a félreértések elkerülése végett mondja, nem arról van szó, hogy a testület ne foglalkozzon ezekkel a kérdésekkel, sőt nagyon is indokolt, de a társaság éves beszámolója alkalmával fel lehet vetni ezeket a problémákat. Csupán arra kívánt rámutatni, hogy ez nem költségvetési kérdés most. Dr. Toller László: további hozzászólás nem lévén, jelzi a következő módosító indítvány útkarbantartásról, javításról szól 55 M Ft-os tétellel, az általános tartalék forrás megjelöléssel. Trombitás Károly: már most látszik, hogy a hideg milyen nyomokat hagyott a város útjain, és még nincs vége a télnek. Úgy érzi, nem biztos, hogy elegendőek lesznek a PVV Rt. forrásai a szükséges útjavítások és kátyúzások elvégzésére. Ezért kéri, hogy az éveken keresztül alulfinanszírozott útágazatot ezzel a gyors segéllyel támogassa a Közgyűlés. Dr. Toller László: további hozzászólás nem lévén bejelenti következik a Balokány-fürdő hasznosítási tervezésre szóló 20 M Ft-os javaslat. Trombitás Károly: évtizedek óta pusztul a Balokány-fürdő és környéke. Szeretnék, ha a város elkezdene gondolkodni program szintjén arról, hogy milyen módon tehető újra hasznossá ez a frekventált terület. Gonda Tibor: a közelmúltban Szabó Tamással a Fürdő Kft. igazgatójával a Műemlékfelügyeletnél jártak kérve, hogy oldják a szigorú műemlékvédelmi előírásokat, mert a jelen helyzetben egyetlen beruházó, befektető sem választja ezt a területet. Bár elvben egyetért a felvetéssel, de amíg nem tudják, mi legyen a funkciója, addig nem tudnak megbízást adni a tervezőnek. Javasolja, hogy a következő hónapokban folytassák le a tárgyalást és az előkészítő munkát, mivel a kft. jelezte, hogy nem tud mit kezdeni a területtel, szívesen visszaadná önkormányzati tulajdonba. Műemléki ingatlanként talán jobb helye lenne itt, bár a városnak sem lesz forrása, hogy a műemléki helyreállításnak eleget tegyen. Továbbra is ajánlják befektetőknek, de úgy gondolja, amíg elképzelés sincs a végső felhasználásra, addig teljesen felesleges tervezésre kiadni 20 M Ft-ot. Szakmai okokból nem támogatja a módosító indítványt.

106

Dr. Toller László: további hozzászólás nem lévén, bejelenti, a következő módosító indítvány családiés társasházak környezetvédelmi beruházásainak pályázati alapja 20 M Ft-tal. Trombitás Károly: számos olyan program létezik a panelházak gépészeti korszerűsítésére, hőszigetelésére. A családi házak, kis társasházak környezetvédelmi beruházásai pedig teljes egészében a tulajdonosokat terhelik, holott az önkormányzatok érdeke is, hogy a környezetet kevésbé terhelő technológiákat alkalmazzanak. Ezzel a módosító indítvánnyal egy olyan pályázati lehetőséget kívánnak megteremteni, amelynek keretében a családi házak, kis társasházak is élni tudjanak a környezetvédelmi beruházásaik területén. Dr. Toller László: hozzászólás nem lévén bejelenti, a következő javaslat jogszabálygyűjtemény, CD jogtár létrehozásáról szól 5 M Ft erejéig. Felhívja képviselőtársa figyelmét, hogy ez az önkormányzat informatikai programjában szerepel, és már működik. Trombitás Károly: tudja, hogy a Városházán működik egy lehetőség, amellyel elérhetők a jogszabályok, azonban ezt sem vállalkozók, sem az otthon Internetező képviselőtársai nem érik el. A módosító indítványnak az a célja, hogy egy olyan CD jogtár legyen, mint amit az országos jogszabályok alapján létrehoztak. Horváth Zoltán: folyamatban van annak a technikai megoldása, hogy a Városházán lévő jogszabályok elérhetők legyenek Interneten keresztül is. Megkérdezi képviselő urat, ilyen megoldásra gondol, vagy CD formájában kívánná igénybe venni? Trombitás Károly: ha Interneten keresztül el lehet érni a jogszabályokat, az is eredmény, de az országos jogszabályok is elérhetők CD formájában. Úgy gondolja, nem lenne nagy probléma ezt megoldani, mert van már rá példa. Horváth Zoltán: úgy gondolja, erre nem muszáj 5 M Ft-ot költenie a városnak, ez csak CD-re írás kérdése. Trombitás Károly: és a folyamatos karbantartásra? Horváth Zoltán: az amúgy is megtörténik, mert a szerveren folyamatosan rajta van az aktuális jogszabálygyűjtemény. Trombitás Károly: ha 5 M Ft-nál kevesebb pénzből megoldható a probléma, örül neki, csak valósuljon meg. Nagy Csaba: örül annak, hogy Horváth Zoltán alpolgármester úr gondját viseli ennek a kérdésnek, mert akkor lesz gazdája. Az elmúlt évi tapasztalatok azt mutatatták, hogy a különféle meghajtókon mindenféle jogszabályok rajta vannak. Azonban tízen egynéhány éves egyszerű

107 felhasználói tapasztalattal nem tudott eligazodni, és a frakcióból senki nem tudott egy percen belül bármilyen érvényben lévő önkormányzati jogszabályt letölteni. Kéri Horváth Zoltán alpolgármestert, fokozottan figyeljen erre oda, mert elképesztő állapotokat találtak a saját informatikai rendszerükön belül. A javaslatot azért készítették, hogy próbáljanak meg egy olyan rendszert megalkotni a Városházán, bár a javaslat a Városházán kívüli elérésekre vonatkozik, amely egyszerű számítástechnikai eszközökkel alkalmazható. Teljesen egyetért Trombitás Károly képviselőtársával abban, hogyha ez 5 M Ft-nál kevesebb pénzből megoldható, annak örül. Dr. Toller László: javasolja, hogy először alpolgármester úr nézzen utána, és aztán tekintsék át, milyen költségkihatása van. Bretter Zoltán: Nagy Csaba képviselőtársának ígéretet tesz arra, hogy a CD-lemez megoldásra kerül. Az információs társadalom program tárgyában benyújtott módosító indítvány, amely 5 M Ft-ot tartalmaz, éppen ilyen, és hasonló problémák megoldására szolgál. Megpróbálják megvalósítani – és erre is kaptak ígéretet – 2004-től az elektronikus közgyűlési munkára, illetve az elektronikus ügyintézésre való áttérést. Mindent megtesznek, hogy ezt kialakítsák, és 2004-től ebbe az irányba elinduljanak. Juhász István: megoldást keresnek erre a problémára. A CD lemezen való jogszabály megjelenés eléggé statikus, és véleménye szerint a joganyagot egy olyan szerverre kellene tenni, ahol folyamatosan ki lehet egészíteni. Azt kell megoldaniuk, hogy mindenki számára hozzáférhetővé váljon minden döntés. Horváth Zoltán: összefoglalva egy képviselőtársai, melynek segítségével megtalálhatók a különböző jogszabályok.

kereső programra gondolnak szavak, és dátumok szerint

Dr. Toller László: további módosító indítvány nem lévén, ismerteti a szavazás rendjét. Először a módosító indítványokról szavaznak, majd pedig a költségvetési rendeletről és a határozati javaslat egészéről. Összefoglalja az eddigi döntési javaslatokkal kapcsolatos álláspontokat. A Költségvetési Bizottság által benyújtott, komplettnek tekinthető módosító indítványt befogadta, így arról nem kell szavazni. Befogadta továbbá Bretter Zoltán által benyújtott indítványt. Nyőgéri Lajos képviselőtársa módosító indítványát befogadta a Költségvetési Bizottság támogatásával és egyetértésével. Befogadta Mindum Károly kerékpárúttal kapcsolatos módosító indítványát 5 M Ft értékben az általános tartalék terhére, ami annyit jelent, hogy 5 M Ft-tal az általános tartalék csökken, és a kerékpárút fejezet pedig 5 M Ft-tal nő. Külön fognak róla szavazni, de itt három módosító indítványt befogadott; az egyik a Jelenkorral kapcsolatos módosító indítvány, amely a módosító indítványban megfogalmazott 6 M Ft-hoz képest rendelkezésre áll, de két részletben. A 2 M Ft-ot azonnali támogatásként fogalmazza meg a Közgyűlés mai ülésének egy későbbi napirendi pontjában leírtak szerint, a 4 M Ft-ot pedig 2003. évi költségvetési rendeletben biztosítja, az ott szabályozottak alapján.

108

Kukai bizottsági elnök úr módosító indítványát befogadta, így arról nem kell szavazni. A 19. számú módosító indítványt visszavonta az előterjesztője, a kerékpárútra vonatkozó 50 M Ft-ot Trombitás Károly ugyancsak visszavonta. A többi módosító indítványról pedig szavazniuk kell. Dr. Gáspár Gabriella: polgármester úr jelezte, hogy három módosító indítványt befogad, de csak a Jelenkort említette meg. Dr. Toller László: a másik a Pécsi Szemle és az ECHO, melynek végösszege 9,5 M Ft. Tehát a bizottság nyers szabad felhasználásra 500 e Ft-ot ad az eredetileg tervezett 20 M Ft-on túl. Megkérdezi a FIDESZ frakciót, ragaszkodik-e ahhoz, hogy minden módosító indítványt végigszavazzanak? Nagy Csaba: miután nem egységes szerkezetű a módosító indítvány csomag, ezért egyenként kell szavazniuk. Dr. Toller László: kivéve, ha ügyrendi javaslatot tesz Nagy Csaba frakcióvezető úr, hogy visszavonják. De ez nem történt meg, úgy gondolja, jobb lett volna, ha megtörténik. Politikai értelemben is úgy kezelhető, hiszen az elején tisztázták, úgy szerette volna kérni, csak arról volt szó, hogy amúgy a szocialisták által is megfogalmazott költségvetési igényeket a FIDESZ frakció tagjai felerősítették, és úgy látják, hogy azok között jó néhány olyan van, amit mások helyett kellene megszavazni. Világos, hogy ezt el kell dönteniük. Teljesen egyetért, ha ragaszkodnak hozzá, csupán egy praktikus javaslat lett volna, hiszen valamennyi módosító indítványról nyilatkozott, amit befogadott, és valószínűleg a többiről úgy fognak szavazni, hogy az előterjesztő nem támogatja. Nagy Csaba: amikor ügyrendi kérdéseket vetnek fel, véleménye szerint nem tanácsos politikai jellegű megjegyzéseket tenni, mert akkor elég sokáig fognak vitatkozni szavazás előtt. A mai napon tett egy olyan ügyrendi indítványt, amely jóval gyorsabb tárgyalásra adott volna lehetőséget, azonban nem kapott egyöntetű támogatást az MSZP frakció részéről. Nem tud mást mondani, minthogy kezdjék meg a szavazást. Dr. Toller László: szavazást kér a Szent Erzsébet Caritas csoport Kertvárosi Népkonyha üzemeltetési támogatásával kapcsolatos 3.600.000,- Ft biztosítására irányuló módosító indítványról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 12 igen, 15 nem szavazattal, 11 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Szavazást kér dr. Füredi Péter módosító indítványáról, melynek végösszege 262.750.000,- Ft és az üresen álló lakások fenntartási költségére, önkormányzati lakás visszavásárlására, műszaki felmérés terveztetésére, építési telkek kialakítására, szociális bérlakások megvalósítására, közművesítésre, valamint a tervezés megvalósítására irányul.

109

Megállapítja, hogy a Közgyűlés 10 igen, 21 nem szavazattal, 7 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Szavazást kér dr. Füredi Péter módosító indítványáról, melyben 100 M Ft biztosítását kéri, kamattámogatásra, lakásvásárlásra és építésre. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 10 igen, 21 nem szavazattal, 7 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Szavazást kér a 4. sz. módosító indítványról, amely a Janus Pannonius Gimnázium tornaterembérlésére vonatkozik 1 M Ft összegben. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 10 igen, 20 nem szavazattal, 8 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Szavazást kér dr. Mikes Éva képviselő asszony 5. sz. módosító javaslatáról, amely a Liszt Ferenc Zeneiskola 2002. évi költségvetés dologi kiadásaira irányul 1 M Ft összegben. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 11 igen, 11 nem szavazattal, 7 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Szavazást kér képviselő asszony 6. sz. módosító indítványáról, amely a Liszt Ferenc Zeneiskola működési kiadásaira vonatkozik, 2 M Ft értékben. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 10 igen, 18 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Szavazást kér a Mátyás király utcai Általános Iskola folyosóburkolatára irányuló 300 eFt-os módosító indítványról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 11 igen, 17 nem szavazattal, 9 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Szavazást kér az Aradi vértanúk utcai Óvoda tetőfedésére vonatkozó 2.833.301,- Ft-os módosító indítványról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 12 igen, 16 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Szavazást kér az Aradi vértanúk utcai Óvoda födém megerősítésére vonatkozó módosító indítványról, mely 1.250.123 Ft biztosítására vonatkozik. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 10 igen, 16 nem szavazattal, 11 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Szavazást kér a Szabadtéri Színpad rekonstrukciójára irányuló módosító indítványról 25 M Ft erejéig.

110

Megállapítja, hogy a Közgyűlés 9 igen, 19 nem szavazattal, 9 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Szavazást kér az Ókeresztény sírkamrák további feltárására javasolt 15 M Ft –ra vonatkozó indítványról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 10 igen, 20 nem szavazattal, 8 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Szavazást kér Középkori Egyetem javaslatról, amely 15 M Ft-ot tartalmaz.

épület

helyreállítása

vonatkozó

Megállapítja, hogy a Közgyűlés 10 igen, 18 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Szavazást kér a Barbakán lépcső, korlát, gyilokjáró felújítására javasolt 3.8 M Ft-ról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 11 igen, 19 nem szavazattal, 8 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Szavazást kér a Citrom utcai gyilokjáró felújításáról szóló indítványról, amely 1 M Ft-ot tartalmaz. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 10 igen, 20 nem szavazattal, 8 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Szavazást kér a Várfal felújításának befejezésére irányuló 1 M Ft-ot tartalmazó módosító indítványról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 11 igen, 17 nem szavazattal, 8 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Szavazást kér a képviselő asszony másik módosító indítványáról, amely szintén a Várfal felújításának befejezésére vonatkozik, és 1 M Ft-ot tartalmaz. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 11 igen, 17 nem szavazattal, 9 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Szavazást kér az Ágoston téri járdaszakasz építésére irányuló 1 M Ft-ot tartalmazó javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 9 igen, 21 nem szavazattal, 8 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Szavazást kér a Városfalon belüli mellékutcák javítására vonatkozó 3 M Ft-ot tartalmazó javaslatról.

111

Megállapítja, hogy a Közgyűlés 9 igen, 18 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Szavazást kér a Rácz Aladár Közösségi Ház támogatása szánt 1 M Ft-os javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 8 igen, 20 nem szavazattal, 9 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Szavazást kér dr. Gáspár Gabriella módosító javaslatáról, mely a Jelenkor támogatására vonatkozik. A képviselő asszony által javasolt összeget 6 M Ftra emelte a Közgyűlés azzal, hogy 2 M Ft-ot a költségvetés elfogadásával egyidejűleg, 4 M Ft-ot pedig folyamatos támogatásként határoz meg a Jelenkor részére. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 36 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett a módosító indítványt elfogadta. Szavazást kér a hirdi ravatalozó világítására szánt 150 eFt-os módosító indítványról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 10 igen, 20 nem szavazattal, 9 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Szavazást kér a Pécsi Napok rendezvényeinek támogatására vonatkozó, 6 M Ft-ot tartalmazó javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 11 igen, 17 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Szavazást kér a Zsolnay Emlékünnep támogatására irányuló, 8 M Ft-ot tartalmazó javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 11 igen, 17 nem szavazattal, 11 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Szavazást kér a művészeti műhelymunka támogatására vonatkozó módosító indítványról, mely 10 M Ft-ot tartalmaz. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 11 igen, 19 nem szavazattal, 9 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Szavazást kér a régészeti leletek mentését tartalmazó módosító indítványról, mely 1 M Ft-ot tartalmaz. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 11 igen, 18 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el.

112

Szavazást kér a Hangversenyterem építésének tervezési munkáira irányuló, 20 M Ft-ot tartalmazó módosító indítványról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 11 igen, 19 nem szavazattal, 9 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Szavazást kér a Zsolnay Mauzóleum felújítása tárgyában benyújtott módosító indítványról, amely 50 M Ft-ra vonatkozik. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 10 igen, 18 nem szavazattal, 8 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Szavazást kér a Bóbita Bábszínház felújítására irányuló 50 M Ft-os indítványról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 11 igen, 17 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Szavazást kér az Állatkert csatornahálózatának korszerűsítésére szánt 24 M Ft-os indítványról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 12 igen, 17 nem szavazattal, 9 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Szavazást kér a Nádor Szálló rekonstrukciójának megkezdésére irányuló 250 M Ft-os módosító indítványról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 12 igen, 17 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Szavazást kér Molnárné Garai Edit módosító indítványáról, amely 25 M Ft biztosítását tartalmazza a Pécs-Szabolcsi Részönkormányzat számára. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 13 igen, 16 nem szavazattal, 9 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Szavazást kér a Teleki Blanka utcai és az Óvoda utcai Óvoda intézménybővítésére vonatkozó módosító indítványról, mely 20 M Ft biztosítását tartalmazza. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 11 igen, 18 nem szavazattal, 9 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Szavazást kér az utak kátyúzására vonatkozó 2 M Ft-os módosító indítványról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 11 igen, 16 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el.

113

Szavazást kér a fehérhegyi buszfordulónál körforgalom kiépítésére szolgáló tanulmány készítése irányuló 200 eFt-ot tartalmazó indítványról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 11 igen, 15 nem szavazattal, 11 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Szavazást kér a rendelet 10. sz. mellékletének kiegészítésére vonatkozó módosító indítványról, melyben Dr. Deák Péter 30 M Ft-ot kíván biztosítani a Nagy Lajos Gimnázium tornaterem építésénél feltárt sírkamrák megóvására. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 11 igen, 18 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Szavazást kér az Ágoston téri, valamint az Ifjúsági Ház és a Kereskedők Háza közötti terület rekonstrukciójára vonatkozó 20 M Ft-ot tartalmazó módosító indítványról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 11 igen szavazattal, 15 ellenszavazattal, 12 tartózkodás mellett nem támogatta a módosító indítványt. A Felsővámház utca út- és csapadékcsatorna építés II. üteme 80 M Ft-járól kér szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 12 igen szavazattal, 17 ellenszavazattal, 9 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. De Blasio Antonio képviselő a 10. sz. mellékletet kívánja kiegészíteni az Egyesített Egészségügyi Intézményeknek átadott működési pénzeszközökre állandó ügyeleti team létrehozására, 10 M Ft erejéig. Erről kér szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 10 igen szavazattal, 20 ellenszavazattal, 8 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Ugyancsak képviselő úr javasolja az egészségügyi szakellátási, felújítási kiadások módosítását 40 M Ft-ra. Kéri, szavazzanak. Megállapítja, hogy a közgyűlés 11 igen szavazattal, 19 ellenszavazattal, 9 tartózkodással a módosító indítványt nem támogatta. Egészségügyi szakellátás gépműszer beszerzése 50 M Ft értékben az Egyesített Egészségügyi Intézményeknél, kéri, erről szavazzanak. Megállapítja, hogy az indítványt a közgyűlés 10 igen, 19 nem szavazattal, 8 tartózkodás mellett nem fogadta el. „Kórházi ellátás idős emberek krónikus ápolására, intézmény létesítésének tervezése”, a képviselő következő javaslata 20 M Ft erejéig. Kéri, szavazzanak.

114

Megállapítja, hogy a közgyűlés 11 igen, 18 ellenszavazattal, 9 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Nagy Csaba képviselőtársuk javasolja a „Társadalmi és szociális juttatások, rendszeres pénzbeni ellátások” alcím növelését 78.400 E Ft-ról 100 M Ft-ra, azaz 21.600 E Ft növekménnyel. Kéri, szavazzanak. Megállapítja, hogy a közgyűlés 10 igen szavazattal, 18 nem szavazattal, 9 tartózkodással a módosító indítványt nem fogadta el. A pénzbeli juttatások, szociális juttatások növelését javasolja 20 M Ft-ról 50 M Ft-ra, tehát 30 M Ft növekménnyel megemelni Nagy Csaba. Kéri, szavazzanak. Megállapítja, hogy a közgyűlés 11 igen szavazattal, 18 nem szavazattal, 8 tartózkodás mellett nem fogadta el a módosító indítványt. Eseti pénzbeni ellátások között a gyermekvédelmi támogatásokat kívánja Nagy Csaba képviselő növelni 25 M Ft-ról 50 M Ft-ra. Erről kér szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 10 igen szavazattal, 15 ellenszavazattal, 13 tartózkodás mellett nem támogatta a módosító indítványt. A temetési segélykeretet kívánja Nagy Csaba képviselő 15 M Ft-ról 20 M Ftra növelni. Kéri, szavazzanak. Megállapítja, hogy a közgyűlés 12 igen szavazattal, 16 ellenszavazattal, 11 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Következő módosító indítvány szintén Nagy Csaba képviselő úré, az eseti pénzbeni ellátásoknál a lakásfenntartási támogatás növelése 10 M Ft-ról 25 M Ft-ra. Szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 11 igen, 17 ellenszavazattal, 11 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Adósságcsökkentési támogatás növelésére tesz javaslatot 40 M Ft-ról 80 M Ft-ra Nagy Csaba képviselőtársuk. Kéri, erről szavazzanak. Megállapítja, hogy a közgyűlés 11 igen szavazattal, 15 ellenszavazattal, 12 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Trombitás Károly képviselő javasolja a Mártírok útja Rét utca - Szabadság út közötti szakaszának felújítását 10 M Ft értékben. Szavazást kér az indítványról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 12 igen szavazattal, 15 ellenszavazattal, 11 tartózkodás mellett nem fogadta el a módosító indítványt.

115

Építési telkek kialakítására, 10 M Ft értékben tett javaslatot Trombitás Károly, Papp Gábor képviselővel együtt. Erről kér szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 10 igen szavazattal, 16 ellenszavazattal, 12 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Papp Gábor és Trombitás Károly képviselők tettek javaslatot az első lakáshoz jutók kamatmentes támogatására 100 M Ft értékben. A módosító indítványról szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 12 igen szavazattal, 17 ellenszavazattal, 9 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Bejelenti, Trombitás képviselőtársuk kerékpárutakkal kapcsolatos indítványáról nem kell szavazni, mivel azt kompromisszum jegyében visszavonta. Ugyancsak nem szükséges szavazni Mindum Károly hasonló tartalmú indítványáról. Dűlőút-felújító program tervezésére 50 M Ft-ot kívánnak Papp Gábor és Trombitás Károly képviselők fordítani. Kéri, erről szavazzanak. Megállapítja, hogy a közgyűlés 8 igen szavazattal, 17 ellenszavazattal, 11 tartózkodás mellett nem fogadta el a módosító indítványt. Trombitás Károly és Papp Gábor képviselők a hó- és síkosságmentesítésre 15 M Ft-ot kívánnak átadni a PVV Rt-nek. Erről kér szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 10 igen szavazattal, 18 ellenszavazattal, 10 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. 55 M Ft értékben kíván Papp Gábor és Trombitás Károly képviselő útkarbantartást és javítást biztosítani a PVV Rt-nek átadott pénzeszköz formájában. A módosító indítványról szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 11 igen szavazattal, 18 ellenszavazattal, 10 tartózkodás mellett nem fogadta el a módosító indítványt. Balokány-fürdő hasznosítás tervezésére 20 M Ft-ot kíván Trombitás Károly és Papp Gábor fordítani. Erről kér szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 11 igen szavazattal, 16 ellenszavazattal, 9 tartózkodás mellett nem fogadta el a módosító indítványt. Családi házak és társasházak környezetvédelmi beruházásainak pályázati alapjául 20 M Ft-ot szán Trombitás Károly és Papp Gábor elkülöníteni, melyről szavazást kér.

116

Megállapítja, hogy a közgyűlés 11 igen szavazattal, 16 ellenszavazattal, 12 tartózkodás mellett nem fogadta el a módosító javaslatot. A CD jogtár létrehozására 5 M Ft-ot kíván fordítani Trombitás Károly és Papp Gábor. Erről kér szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 10 igen szavazattal, 17 nem szavazattal, 11 tartózkodás mellett nem támogatta a módosító indítványt. De Blasio Antonio előterjesztésében benyújtott 41. sz. módosító indítványról még nem történt szavazás. Az Egészségügyi szakellátás dologi kiadásaira 60 M Ft-ot kíván fordítani, erről kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 11 igen szavazattal, 18 ellenszavazattal, 10 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem támogatta. Megkérdezi a közgyűlés tagjait, tudnak-e olyan módosító indítványról, amellyel még nem foglalkoztak, illetve amelyről nem szavaztak? Miután a képviselők közül senki nem jelentkezett jelzi, két határozathozatal következik. Szavazást kér a város 2003. évi költségvetéséről, a befogadott módosításokkal együtt. Megállapítja, hogy a közgyűlés 28 igen szavazattal, 10 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül megalkotta Pécs város 2003. évi költségvetéséről szóló 3/2003. (02. 20.) számú önkormányzati rendeletét. A módosításokkal elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 1. számú mellékletét képezi. Dr. Toller László: ezután a módosított határozati javaslatról kéri a testület döntését. Kablár János jelzi, nem működött a szavazógépe, szavazata „igen”. Megállapítja, hogy a közgyűlés 28 igen szavazattal, 11 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül a költségvetési rendelet végrehajtásáról szóló határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2003. (02.13.) sz. határozata a 2003. évi költségvetési rendelet előirányzatainak alapozottságát szolgáló intézkedésekről

meg-

117

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta dr. Toller László polgármester előterjesztését a város 2003. évi A költségvetési rendelet előirányzatainak teljesülése érdekében az költségvetéséről. alábbi intézkedések végrehajtását rendeli el: 1.) A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, a gázprivatizációs kötvények értékesítésével és értékesítési szerződés aláírásával minimálisan bruttó (névérték+kamat) 100 %-án, amennyiben a bekért ajánlatok nem érik el a közgyűlés által meghatározott mértéket, akkor az értékesítés érdekében újabb előterjesztést nyújtson be a közgyűlés felé. Határidő: Felelős: 2)

folyamatos dr. Toller László polgármester

A polgármesteri hivatalban, az előző évben üzembe állított telefonközpont esetében meg kell teremteni a mellékállomások egyedi használatának mérését, hogy ezáltal is csökkenthető legyen a telefonköltségek nagysága.

Határidő: 2003.március 31. Felelős: Csíkné Bock Márta a GESZ vezetője 3.) A papír alapú közgyűlési anyag csökkentése érdekében gazdasági számításokat kell végezni, hogy a papíralapú közgyűlési anyagok kiválhatók-e számítástechnikai eszközök felhasználásával. Határidő: 2003. május 31. Felelős: Csíkné Bock Márta a GESZ vezetője 4.)

A tervezett beruházások megvalósítása érdekében figyelemmel kell kísérni a pályázati kiírásokat és pályázatot kell készíteni az intézmények felújítására a - Pécs-Orfű kerékpárút fejlesztése, - Zsolnay szobor felujítása, - Balokány fürdőrekonstrukciója. - Megyeri úti szennyvíztelep rehabilitációja érdekében - Észak Megyer dűlői útfejlesztés az érintett gazdasági társaságok bevonásával. Határidő: folyamatos Felelős: Jeszták Lajos főosztályvezető

5.)

Közmunka programról készüljön városi középtávú foglalkoztatási koncepció. Határidő: Felelős:

2003. szeptember 30. Dr. Sohár Endre főosztályvezető

118

6.)

Egyesített Egészségügyi Intézmény esetében készüljön a Munkácsy M. utcai épület hasznosításával, valamint a Lánc- és Uránvárosi Rendelőintézeti komplexum kialakítására részletes intézkedési terv. Határidő: Felelős:

7.)

A Városfejlesztési Főosztály vizsgálja meg, hogy a központi költségvetés tartalmaz-e csapadékcsatorna építésre központi pályázati kiírást ágazati szinteken, készítsen elő szükség esetére pályázati alapdokumentációt. Határidő: Felelős:

8.)

folyamatos Jeszták Lajos főosztályvezető

Az önkormányzati lakásban élők közműtartozásának rendezése érdekében készüljön behajtásra, kintlévőség csökkentésre egyaránt alkalmazható intézkedési terv. Határidő: Felelős:

9.)

2003. június 30. Dr. Sohár Endre főosztályvezető

2003. április 30. Dr. Papp Judit jegyző

A meglévő ingatlanvagyon ésszerűbb felhasználása mellett készüljön megoldási javaslat az Adóügyi osztály, a Gyámügy és a Szociális központok elhelyezésére. Határidő: 2003. március 30. Felelős: Dr. Papp Judit jegyző

10.) Vizsgálandó a változó igényekhez rugalmasan alkalmazkodó óvodai kapacitás folyamatos biztosításának lehetősége a 2003. és az azt követő évek tekintetében. Határidő: Felelős:

2003. március 31. Póla József főosztályvezető

11.) Szakmai iskolapolitikai szempontok figyelembevételével meg kell vizsgálni az Önkormányzat által finanszírozott többlet óraszámok csökkentésének lehetőségét, az oktatási ágazat teljes területén a pedagógiai programokkal párhuzamosan. Határidő: Felelős:

2003. március 31. Póla József főosztályvezető

12.) Az általános iskolába kerülő gyermekek számának csökkenése miatt helyzetelemzés és intézkedés szükséges a racionális elhelyezés biztosítása érdekében. Határidő: 2003.március 31. Felelős: Póla József főosztályvezető

119

13.) Felülvizsgálandó, hogy a középfokú oktatási intézmények jelenlegi intézményi struktúrája megfelel-e a város oktatási programjának, valamint lehetséges-e gazdaságosan oktatási profil átcsoportosítás e körben. Határidő: Felelős:

2003. március 31. Póla József főosztályvezető

. 14.) Meg kell vizsgálni a szociális ágazatban az átköltözés, elhelyezés lehetőségét, ahol a végleges működési engedélyek feltételei csak igen jelentős ráfordításokkal teljesíthetők, a feladatok ellátásához szükséges törvényi létszámkeretek biztosítása. Határidő: 2003. május 31. Felelős: Jeszták Lajos, dr. Sohár Endre főosztályvezető 15.) Felül kell vizsgálni, és készüljön intézkedési terv a járó beteg ellátás struktúrájáról és az ellátás feltételeiről, a Baranya Megyei. Önkormányzattal együttműködve. Határidő: Felelős:

2003. április 30. dr. Sohár Endre főosztályvezető

16.) A 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16. számú határozati pontokban

megfogalmazott feladatok végrehajtásáról a határidő lejártát követően készüljön 30 napon belül szakbizottsági és szakfőosztályi közös közgyűlési előterjesztés. Határidő: Felelős:

folyamatos illetékes bizottsági tályvezetők

elnökök,

és

szak-főosz-

17.) aját bevételei növelése érdekében valamennyi intézmény köteles felülvizsgálni alaptevékenységi és egyéb bevételeinek körét, valamint a meglévő bérleti- és haszonbérleti szerződéseit. Határidő: Felelős:

folyamatos. Intézményvezetők

18.) szükséges megvizsgálni az intézményi körben a lakossági szolgáltatási díjalkalmazásának lehetőségét. Határidő: Felelős:

2003. március 15. Jeszták Lajos főosztályvezető

19.) Felül kell vizsgálni az intézmények és a Polgármesteri Hivatal jelenlegi foglalkoztatás politikáját: az alkalmazott nyugdíjkorú, nyugdíjjal rendelkező közalkalmazottak és köztisztviselők helyett

120 pályakezdő szakemberek alkalmazásának lehetőségét, mely a személyi jellegű kiadások egyidejű csökkentésével jár. Határidő: 2003.április 30. Felelős: dr. Toller László polgármester, dr. Papp Judit jegyző Intézmények vezetői, szak-főosztályvezetők 20.)

Kerüljenek értékesítésre a szórvány önkormányzati bérlakások minimálisan 500 MFt értékben. Az értékesítés feltételeiről önkormányzati rendeletet kell alkotni Határidő: Felelős:

21.)

2003. április 30. dr. Papp Judit jegyző, Bókay Endre bizottsági elnök

A pénzügyi egyensúly megőrzése érdekében készüljön intézkedési terv az adó, adóhátralékok behajtására, az adóbevallások törvény szerinti ellenőrzésére és a feladatellátáshoz szükséges létszám feltételek meghatározására. Határidő: Felelős:

2003. március 31. Gyenes Zsuzsanna az Adóügyi Osztály vezetője

22.)

A Gazdasági, Vállakozási és Tulajdonosi Bizottság tárgyalja meg és készítsen a Városfejlesztési Főosztály bevonásával a 2003. évi költségvetésben szereplő „Tárgyi eszközök és immat. javak” bevételi körének biztonságos teljesülésére értékesítési tervet. Határidő: 2003. március 31 Felelős: Juhász István bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető

23.)

A 2003. évi költségvetési rendelet 22.§. (1) bekezdésében jelzett felhalmozási hitel – 622.422 eFt – a következőképpen oszlik meg beruházásonként, ennek megfelelően engedélyezi a Közgyűlés a hitel felvételét. • • • • • • • • • • • •

120 bérlakás építés Panel lakások utólagos szigetelése Rácvárosi Iskola rekonstrukció Atlétikai pálya beruházás Szoftver licenc egységesítés Batthyány u. 1-3. intézmény korszerűsítés Bálicsi út útépítés Közvilágítás ISPA tervezés ISPA kivitelezés Kálvária lépcső felújítás Pince-támfal felújítás

197.331 eFt 10.332 eFt 24.000 eFt 11.848 eFt 30.000 eFt 66.667 eFt 60.000 eFt 119.653 eFt 20.269 eFt 20.322 eFt 12.000 eFt 20.000 eFt

121

Határidő: Felelős: 24.)

folyamatos dr. Toller László polgármester

A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy készítsen szabályzatot a céltartalékok között szereplő Választókörzeti fejlesztések és működési támogatások felhasználásának rendjére. A Közgyűlés megbízza a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi- és Közbiztonsági, valamint a Költségvetési Bizottságot, hogy a szabályzatot tárgyalja meg és hagyja jóvá. Határidő: Felelős:

2003. március 1. dr. Tolnai Márta főosztályvezető

25.) A Közgyűlés egyetért az Értelmi Fogyatékosok Egyesített Szociális Intézményénél a támogató szolgálat alapfeladat működtetésével azzal, hogy az intézmény tegye meg a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a költségvetési törvény 3. sz. mellékletében erre a feladatra biztosított normatíva – melyből az új négy álláshely finanszírozható – lehívható legyen. Amennyiben az intézmény az állami normatíva igényléséhez szükséges feltételeket biztosítani nem tudja a négy álláshely visszavonásra kerül. Határidő: 2003. március 31. Felelős: dr. Sohár Endre főosztályvezető Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Papp Judit jegyző, Soó László, Bókay Endre, Juhász István bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, dr. Sohár Endre, Jeszták Lajos, Póla József főosztályvezető, Csíkné Bock Márta GESZ vezetője, Gyenes Zsuzsanna osztályvezető, a Közgazdasági Főosztály útján illetékes bizottsági elnökök, szakfőosztályok vezetői, intézmények vezetői.

Dr. Toller László: Ha véletlenül hevesebb volt a vita, annak tulajdonítsák, hogy mindenki jó közügyet akart szolgálni. Ami most esetleg nem sikerült a módosító indítványok tekintetében, jövőre talán lehetséges. Javasolja a költségvetés végrehajtását alaposan próbálják segíteni. Felhívja az érintett intézmények vezetőinek figyelmét, továbbra is készen állnak mindenféle konzultációra, hiszi, hogy együtt fogják megoldani a költségvetés közel sem egyszerű végrehajtását. Reméli, hogy a megállapított főösszeg időközi pályázatokkal, többletforrások bevonásának lehetőségével jelentősen emelkedhet. Ehhez kíván sok sikert.

122

3.)

Rendelettervezet az önkormányzat tulajdonában lévő, elővásárlási joggal érintett lakások értékesítésének feltételeiről Előterjesztő: Bókay Endre bizottsági elnök

Bókay Endre: ha a rendelet elfogadásra kerül az éríntett 386 önkormányzati lakásban élő személynek jelzik, megvásárolhatják lakásukat megemlíti továbbá, hogy a vételár jelenleg a felértékelt ingatlan 90 illetve 95 %-a, amit ha valaki egyösszegben kíván kifizetni, 40 %-os kedvezményt kap. Valószínűleg számos bérlő a szükséges készpénz hiányában ezt nem tudja megtenni, ezért az önkormányzat az OTP-vel és más pénzintézetekkel tárgyalást kezdeményezett a hitel biztosításának feltételeiről. Ezzel a felajánlással együtt részletvásárlással, de már valamely pénzintézettel kötött szerződés konstrukciója keretében biztosítják a bentlakók részére a vásárlást. Tegnap előtt az Új Dunántúli Naplóban e tárgykörben megjelent egy újságcikk, amelyben jelzés történt arra vonatkozóan, „ha esetleg más veszi meg”. Hangsúlyozza, kizárólag csak az érintett, a bentlakó veheti meg a lakást. Bízik abban, hogy a bentlakók közül azok, akik tartoznak bizonyos összegekkel, mivel van egy nagyon kedvezményes lehetőségük, ezért kifizetik tartozásaikat és megpróbálják ezt a vásárlást mégis lebonyolítani. Ily módon az önkormányzatnak kettős haszna lesz. A rendelet értelmében a határozott idejű bérleti szerződéssel rendelkező bérlők is megvehetik a lakásokat. Nem kerül senki utcára, viszont az így befolyó összeget a következő lakásfejlesztési koncepció kielégítésére fordítják. A bevételből tehát új lakások készülnek. Bármilyen felmerülő kérdésre szívesen válaszol, ha szükséges, a lakáskoncepció hosszas fejtegetésében is készséggel részt vesz. Bretter Zoltán: jelzi, a Szabad Demokraták Szövetségének frakciója a közeljövőben javaslatot tesz arra, hogy a 3 szobás és annál nagyobb lakások is megvásárolhatók legyenek, kérik majd napirendre tűzni. Erb József: kérdése, a bérlők hány százaléka fogja megvásárolni a lakásokat? Kittl János: előfordul, hogy egy tömbben csak egy önkormányzati lakás van. A rendelettervezet mellékletében szereplő listán nem szerepel, hogy mi lesz ezeknek a lakásoknak a sorsa, ezek bérlői beadhatják-e kérelmüket a vételre, vagy nem? Bókay Endre: kéri képviselőtársát, ha ilyen esetről tud, akkor jelezze a Szociális és Lakásgazdálkodási Csoportnál, mert elképzelhető, hogy a feldolgozás során valamely lakás kimaradt. Amennyiben egy tömbben csak egy önkormányzati lakás van, természetesen annak bérlője is beadhatja igényét a lakás megvételére.

123

Arról sajnos még nem tud pontos tájékoztatást adni, hányan fognak élni a felkínált lehetőséggel. A rendelet elfogadását követően azonnal levélben keresik meg az érintetteket, melyre 30 napon belül válaszolniuk kell. A kedvezményes konstrukcióról kapott részletes tájékoztató ismeretében, aki teheti, feltehetően megvásárolja majd a lakást, mert Magyarországon az emberek sokkal biztosabbak a tulajdonban, mint a bérleményben, még akkor is, ha a bérleti szerződésük határozatlan idejü. Dr. Toller László: további hozzászólás nem lévén kéri, szavazzanak. Megállapítja, hogy a közgyűlés 34 egybehangzó igen szavazattal megalkotta az Önkormányzat tulajdonában lévő, elővásárlási joggal érintett lakások értékesítésének feltételeiről szóló 4/2003. (02. 21.) számú rendeletét. A változatlan tartalommal elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 2. sz. mellékletében található.

4.)

A szociális ellátások térítési díjairól szóló 25/2002. (03. 30.) sz. rendelet módosítása Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök

Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem hangzott el, ezért szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 26 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett megalkotta 5/2003. (02. 21.) számú rendeletét a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekvédelmi ellátások, oktatási nevelési intézményekben biztosított szolgáltatások térítési díjairól szóló 25/2002. (03. 30.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról. A változatlan tartalmú rendelet a közgyűlési jegyzőkönyv 3. számú mellékleteként szerepel.

5.)

Testvérvárosok tere szabályozási terve Előterjesztő: Hódosi Vera bizottsági elnök

Hódosi Vera: képviselőtársai ma reggel kapták meg a kiegészítést az előterjesztéshez, melynek lényege a Dél-dunántúli Területi Főépítészi Iroda tegnap délután érkezett véleményében minimális pontosítást kért a szabályozási terven végrehajtani, a tervezővel, illetve a Városfejlesztési Főosztállyal történt egyeztetés után. Javasolja ezt a módosítást elfogadni.

124

Dr. Toller László: észrevétel, módosító indítvány nem érkezett, ezért jelzi, elsőként az Általános Rendezési Tervről kér szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 31 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett megalkotta 6/2003. (02. 21.) számú rendeletét az Általános Rendezési Terv aktualizálásáról és karbantartásáról szóló 1994. évi 60. sz. rendelet módosításáról. A rendelet a jegyzőkönyv 4. sz. mellékletét képezi. Dr. Toller László: ezután szavazást kér a szabályozási tervről. Megállapítja, hogy a közgyűlés 32 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett megalkotta Pécs, Megyerváros Testvérvárosok tere szabályozási tervének jóváhagyásáról és Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról szóló 7/2003. (02. 21.) számú rendeletét. A rendelet a jegyzőkönyv 5. sz. mellékleteként szerepel. 6.)

Tüzér utcai sportpálya és környéke szabályozási terve Előterjesztő: Hódosi Vera bizottsági elnök

Dr. Toller László: köszönti a szabályozási terv módosítását kezdeményező PEC-Real Invest Kft. megjelent képviselőit. Reményét fejezi ki, hogy a módosítás elfogadását követően kiváló és gyors léptékű beruházási munka kezdődik. Hódosi Vera: a bizottság részéről is bíznak abban, hogy a beruházás ezen rendeletmódosítás után mielőbb megkezdődhet. A közlekedési kapcsolatok megfelelő megoldását tartalmazza a szabályozási terv. Körforgalmi csomópont kialakítására kerül sor a beruházás elősegítése, illetve a közúti kapcsolat jobb kiszolgálása érdekében. A bizottság 5:0 arányban támogatta az előterjesztést. Kéri a közgyűlés döntését. Dr. Toller László: további hozzászólás nem lévén, az ÁRT módosításáról kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 30 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett megalkotta 8/2003. (02. 21.) számú rendeletét, az Általános Rendezési Terv aktualizálásáról és karbantartásáról szóló 1993. évi 60. sz. önkormányzati rendelet módosításáról. A rendelet a jegyzőkönyv 6. számú mellékleteként szerepel.

125

A szabályozási terv módosításáról kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 31 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 3 tartózkodás mellett megalkotta Pécs, Tüzér utcai sportpálya és környéke szabályozási terve jóváhagyásáról és Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról szóló 9/2003. (02. 21.) számú rendeletét. A rendelet a jegyzőkönyv 7. sz. mellékletében található.

7.)

Völgyi dűlőtől északra eső terület szabályozási terve Előterjesztő: Hódosi Vera bizottsági elnök

Hódosi Vera: a Területi Főépítészi Iroda tegnap délután megérkezett véleménye egy jelölésbeli módosítást javasol, amelyet a képviselők kiegészítésként, kiosztásos anyagként megkaptak. Kéri ennek figyelembevételével tárgyaljanak az előterjesztésről. Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem hangzott el, szavazást kér a szabályozási terv módosításáról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 29 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 5 tartózkodás mellett megalkotta 10/2003. (02. 21.) számú rendeletét a Magyarürögi-völgy rrt. módosításáról, a Völgyi dűlőtől É-ra eső területegységre szóló 59/1999. (12. 15.) számú rendelet módosításáról. A rendelet a jegyzőkönyv 8. számú melléklete.

8.)

Pécs, Lahti utca és környéke szabályozási terve Előterjesztő: Hódosi Vera bizottsági elnök

Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás, módosító indítvány nem lévén szavazást kér a szabályozási tervről. Megállapítja, hogy a közgyűlés 31 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 5 tartózkodás mellett megalkotta 11/2003. (02. 21.) számú rendeletét Pécs – Lahti utcai nagybani piac és környéke részletes rendezési tervének jóváhagyásáról szóló 1995. évi 32. sz. önkormányzati rendelet módosításáról. A rendelet a jegyzőkönyv 9. sz. mellékletét képezi.

126

9.)

Pécs, Donátus és környéke városrész szabályozási tervének megállapításáról szóló 35/2000. (06. 28.) sz. Ör. módosítása Előterjesztő: Hódosi Vera bizottsági elnök

Hódosi Vera: jelzi, a közgyűlési anyagot képviselőtársai egy kiküldött pontosítással együtt kapták kézhez. Ez a módosítás bizottsági döntés alapján készült, melyet viszont még két ponttal bővíteniük kellett, ami a mai napon került kiosztásra. Kéri ennek figyelembevételét is a szavazásnál. Dr. Toller László: kérdés, kiegészítés nem hangzott el, szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 27 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett megalkotta 12/2003. (02. 21.) számú rendeletét a Pécs – Donátus és környéke városrész szabályozási tervének megállapításáról és az 1994. évi 60. sz. rendelettel jóváhagyott Általános Rendezési Terv módosításáról szóló 35/2000. (06. 28.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról. A módosított rendelet a jegyzőkönyv 12. számú mellékletében szerepel.

10.)

Felügyelő bizottsági tagok választása Előterjesztő: Nagy Csaba a Fidesz frakció vezetője

Nagy Csaba: az írásos előterjesztés 1. pontja pontatlanul megfogalmazásra, ezért azt kéri a következőképp módosítani:

került

„1.) Javasolja a Közgyűlés a Pécsi Ipari Park Rt. Közgyűlésének, hogy Baráti Zsoltot 2003. február 13-ától a jelenlegi tagok megbízásának lejártáig, a most érvényben lévő díjazással – a Pécsi Ipari Park Rt. felügyelő bizottsági tagjának válassza meg.” Megjegyzi, ez egy több résztvevős részvénytársaság, ahol az rt. közgyűlése választja meg ezeket a tisztségeket. Az előterjesztésben hét javaslat szerepel, azokra a helyekre, ahova a Fidesz frakciónak lehetősége van felügyelő bizottsági tagok delegálására. Bókay Endre: javaslatokat?

kérdése,

külön-külön,

vagy

egyben

tárgyalják-e

a

Dr. Toller László: tekintettel arra, hogy cégenként eltérő a jogi helyzet, más a szituáció, ezért kéri, egyenként tárgyalják meg a javaslatokat. Amennyiben Nagy Csaba frakcióvezető úr is hozzájárul, indítványozza, hogy vezérszónoki rendszerben szóljanak a javaslatokról, ami azt jelenti, hogy Nagy Csaba indokol, Bókay Endre válaszol, és ha elfogadható az ügyrendi indítványa, ak

127 kor ezt követően szavaznak is a javaslatról. Ez egy napirendi pont a, b, c, d, stb. változataként is tekinthető. Csomagban nem szavazhatnak, de egyenként egyből. Elfogadják-e a közgyűlés tagjai e javaslatát? A képviselők bólintással jelzik, elfogadják a javaslatot. Nagy Csaba: a Fidesz frakció Baráti Zsoltot javasolja a Pécsi Ipari Park Rt. Felügyelő Bizottságába oly módon, hogy a Közgyűlés javasolja a Pécsi Ipari Park Rt. Közgyűlésének, hogy válasszák meg őt erre a pozícióra. Bókay Endre: a kiosztott anyag 1.) pontjában foglaltakkal egyetért. Dr. Toller László: ha jól értette, az 1.) pont tekintetében konszenzus van. Ez esetben szavazhatnak róla. Weller János: közbevetőleges kérdése, ezeknél a társaságoknál van-e szabad hely? Dr. Toller László: ezt kell eldönteni, mert ha nincs szabad hely, akkor nincs miről szavazni. Egyszerűen a visszahívást meg kellene oldani, ami pedig ilyen körülmények között eléggé nehézkes. Bókay Endre: az 1.) pont esetében van üres hely, tehát van lehetőség annak betöltésére. Dr. Toller László: kérdezi a közgyűlést, egyetért-e azzal, hogy Baráti Zsoltot jelölje a Pécsi Ipari Park felügyelő bizottsági tagságára, hogy a tulajdonosi kör válassza meg. Megállapítja, hogy a közgyűlés 34 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül Baráti Zsoltot javasolja a Pécsi Ipari Park Felügyelő Bizottságába és kéri, hogy a tulajdonosi kör válassza meg. Nagy Csaba: az előterjesztés 2.) pontjában írtakat pontosítja az alábbiak szerint: „Csanálosi Gábort a közgyűlés visszahívja a PVV Rt. igazgatótanácsi tagságából, és dr. Farkas Tibort delegálja a helyére." Dr. Toller László: miután betöltött helyről van szó, először arról kell szavazni, hogy Csanálosi Gábort visszahívja a közgyűlés, utána pedig arról, hogy dr. Farkas Tibort megválasztja az igazgatóság tagjának. Megkérdezi a közgyűlést, egyetért-e azzal, hogy a Fidesz frakció által az Igazgatóságba korábban javasolt Csanálosi Gábort visszahívja? Megállapítja, hogy a képviselőtestület Csanálosi Gábort, érdemei elismerése mellett, 33 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett a Városüzemelési és Vagyonkezelő Részvénytársaság Igazgatóságából visszahívta. Ezt követően szavazást kér arról, hogy dr. Farkas Tibort ugyanerre a helyre, az Igazgatóság tagjának megválasztja-e a Közgyűlés?

128

Megállapítja, hogy a közgyűlés 32 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett dr. Farkas Tibort a Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. felügyelő bizottsági tagjának megválasztotta. A Fidesz frakció javasolja, hogy Moór Esztert a Pécsi Fürdő Kft. felügyelő bizottsági tagjának válassza meg a Közgyűlés. Kérdése, üres-e a hely? Igenlő a válasz. Szavazást kér a javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés Moór Esztert 35 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül a Pécsi Fürdő Kft. felügyelő bizottsági tagjának megválasztotta. A Fidesz frakció következő javaslata, hogy Barkó Zsuzsát, a Harmadik Színház Kht. felügyelő bizottsági tagjának válassza meg a közgyűlés. Kérdésére, hogy üres-e a hely, igenlő a válasz. Szavazást kér a javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 29 igen szavazattal, egyhangúlag Barkó Zsuzsát a Harmadik Színház Kht. felügyelő bizottsági tagjának megválasztotta. A Fidesz frakció javaslatára indítványozza a közgyűlésnek, hogy Hoffmann Erzsébetet 2003. február 13-ától a jelenlegi tagok megbízásának lejártáig, a most érvényben lévő díjazással, a Pécs TV Kft. felügyelő bizottsági tagjának válassza meg. Kérdésére, üres-e a hely, a válasz igenlő, ezért szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 35 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett Hoffmann Erzsébetet a Pécs TV Kft. felügyelő bizottsági tagjának megválasztotta. Ugyancsak a Fidesz frakció javaslatára dr. Rákossyné dr. Vass Klárát javasolja a közgyűlés megválasztani a Pécsi Országos Színházi Fesztivál Kht. felügyelő bizottsági tagjának. Kérdezi üres-e a hely? Kérdésére igenlő választ kapva, továbbá észrevétel nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés dr. Rákossyné dr. Vass Klárát a Pécsi Országos Színházi Fesztivál Kht. felügyelő bizottsági tagjává 31 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett megválasztotta.

129

A Világörökség Kht. felügyelő bizottsági tagjának javasolja a Fidesz frakció dr. Schmidt Pált. Kérdése, üres-e a hely, lehet-e szavazni a betöltéséről? Igenlő választ követően szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 30 igen szavazattal, 1 ellenszavazat és 2 tartózkodás mellett dr. Schmidt Pált a Világörökség Kht. felügyelő bizottsági tagjának megválasztotta. Ezt követően a megválasztott igazgatósági és felügyelő bizottsági tagoknak gratulál, nagyon jó munkát kíván, Csanálosi Gábornak pedig megköszöni eddigi közreműködését a PVV Rt. munkájában. A jogi kétségek eloszlatása végett hangsúlyozza, ahol lemondtak a tisztségről, az egyoldalú jognyilatkozat, semmiféle jóváhagyás nem szükséges, és tudomásulvétel sem kell ahhoz, hogy ez érvényesüljön. A Közgyűlés a fenti szavazati arányokkal a következő határozatot hozza: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 27/2003. (02.13.) sz. határozata önkormányzati tulajdonú gazdasági- és közhasznú társaságokban igazgatósági, valamint felügyelő bizottsági tagok megválasztásáról 1. A Közgyűlés javasolja, a Pécsi Ipari Park Rt Közgyűlésének, hogy Baráti Zsoltot 2003. február 13-ától a jelenlegi tagok megbízásának lejártáig, a most érvényben lévő díjazással – az Rt. Felügyelő Bizottsága tagjává válassza meg. 2. A Közgyűlés Csanálosi Gábort a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. igazgatósági tagságából visszahívja. 3. A Közgyűlés Dr. Farkas Tibort 2003. február 13-ától a jelenlegi tagok megbízásának lejártáig, a most érvényben lévő díjazással – a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. igazgatósági tagjának megválasztja. 4. A Közgyűlés Moór Esztert 2003. február 13-ától a jelenlegi tagok megbízásának lejártáig, a most érvényben lévő díjazással – a Pécsi Fürdő Kft. felügyelő bizottsági tagjának megválasztja. 5. A Közgyűlés Barkó Zsuzsát

130

2003. február 13-ától a jelenlegi tagok megbízásának lejártáig, a most érvényben lévő díjazással – a Harmadik Színház Kht. felügyelő bizottsági tagjának megválasztja. 6. A Közgyűlés Hoffmann Erzsébetet 2003. február 13-ától a jelenlegi tagok megbízásának lejártáig, a most érvényben lévő díjazással – Pécs TV Kft. felügyelő bizottsági tagjának megválasztja. 7. A Közgyűlés javasolja a Pécsi Országos Színházi Fesztivál Kht. Taggyűlésének, hogy dr. Rákossyné dr. Vass Klárát 2003. február 13-ától a jelenlegi tagok megbízásának lejártáig, a most érvényben lévő díjazással – a Kht. Felügyelő Bizottsága tagjának válassza meg. 8. A Közgyűlés Dr. Schmidt Pált 2003. február 13-ától a jelenlegi tagok megbízásának lejártáig, a most érvényben lévő díjazással – Pécs/SOPIANAE Örökség Kht. felügyelő bizottsági tagjának megválasztja. 9.

A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, hogy ezen határozatban foglalt személyi változások miatt módosult. és egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratokat és társasági szerződéseket aláírja.

10. A Közgyűlés felkéri a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy e határozatban megfogalmazott személyi változásokról értesítse az érintett gazdasági társaságok vezetését.

Határidő: azonnal Felelős: dr. Varga István főosztályvezető Kapják:

11.)

d. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Schmidt Gábor jogtanácsos, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó.

Világ Legerősebb Emberei Világbajnokság 2003. Pécs Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

A napirendi pont vitája Papp Gábor képviselő kérésére szó szerint került jegyzőkönyvezésre. Dr. Toller László: „Én tudom azt, hogy a Sportbizottságban és mindenféle bizottságban, ahol erről szó került, éles és heves viták alakultak ki, hogy érdemes-e a világ legerősebb embereit Pécsre hozni. Nagy vita alakult ki abban, hogy érdemes-e ennyi pénzt erre fordítani. A városvezető koalíció

131 határozott álláspontja az, hogy jó reklám a városnak, kiváló sportteljesítmény, és rendkívüli reklámlehetőség, hisz a világ legnagyobb városaiban rendezték eddig ezeket a bajnokságokat, és csináltunk egy gyors összevetést, egy perces Magyar TV-beli hirdetés tízszeres megismétlése, az kb. 35 millió forint; ehhez képest egy Eurosporton 3 x 2 perces ajánlatunk van a város bemutatására, plusz a rendezvény helyszínére, a rendezvény bemutatására. A Magyar Televízió is adja élőben, mármint a kereskedelmi tévé adja élőben. Mérlegre kell venni ennek a városreklám értékét. Szerintem, vagy szerintünk van, s a tetejébe pedig jó szórakozásban tudjuk ingyen részesíteni a város lakóit. Ehhez képest kérem a megállapodással kapcsolatos észrevételüket. Staub Ernő képviselő úr, De Blasio Antonio képviselő úr. Staub Ernő: köszönöm a szót. Én most nem mondom el az ezzel kapcsolatos véleményemet, amit a módosító indítványom, költségvetési módosító indítványom kapcsán elmondtam. Tehát nem ezért kértem most szót, ..... Dr. Toller László: jaj, bocsásson meg, udvariatlan vagyok képviselő úr, de szeretném jelezni, hogy a támogatási szerződéssel kapcsolatosan egy új változat került kiosztásra. Ennek figyelembevételével tárgyaljuk az anyagot. Staub Ernő: egy pontosítás: az előterjesztés azt mondja, hogy ez ideig Pécsett még nem került sor világbajnokság rendezésére. Nos, én emlékszem egy női Kézilabda Világbajnokságra, egy picit megfordult a fejemben, hogy lehet, hogy csak Európa Bajnokság volt, de aztán eszembe jutott, hogy a kongói csapatot láttam többek között a Sportcsarnokban, tehát volt már Pécsett világbajnokság, és könnyen lehet, hogy szerintem más sportágban is volt már Pécsett világbajnokság, tehát ez nem az első a sorban. Dr. Toller László: hát most meglep képviselő úr, szerintem nem volt. Európa Bajnokságig vittük, a legszínvonalasabb a repülőmodellezőknek volt az Európa Bajnoksága, ahol Nyárádi professzor aranyérmes volt. De Blasio Antonio képviselő úré a szó. De Blasio Antonio: köszönöm szépen. A helyzet az, hogy nekem ezzel a rendezvénnyel kapcsolatban elég sok aggályom van. A szerződéssel kapcsolatban is, meg a rendezvénnyel kapcsolatban is. Először is aggályos nekem az, hogy ezt sportrendezvénynek hívjuk, mert ez inkább pankráció számomra, mint hogy sportrendezvénynek nevezném. Hiszen azok, akik ezen részt vesznek, nem esnek át semmiféle dopping-vizsgálaton, magyarul egy normális sportesemény, vagy sportműfaj azért abból áll, hogy főleg az olyan versenyzők, akiknél feltételezhető a dopping, ott azért valami történik. Itt nem történik semmi. Ez az egyik. Tehát sportrendezvénynek nem nevezném. Nem hiszem, hogy 25 millióért a városnak azt a szűk közönségét kellene nekünk közpénzből szórakoztatni, akit ez érdekel, de legyen. Az, hogy milyen marketing értéke van ennek a városunkat illetően, én úgy gondolom, hogy 25 millió forint, az százezer dollár. Százezer dollárból meg kéne nézni azt, hogy minőségibb, nyugati lapokban mennyiért lehet hirdetést leadni, „célzott hirdetést”, amiben nem az erős emberek és az őket kedvelő célcsoport az, aki látja a Pécsről szóló marketinganyagot, vagyis hát nem is

132 lát marketinganyagot, hiszen csak a versenyt látja, és oda lesz írva, hogy ez Pécsről van. Na most ennek mekkora a marketing értéke, azt azért én kétségbe vonom. De hát fogjuk rá, hogy van valamennyi; továbbra is azt mondom, hogy a célközönség nem az a célközönség, aki Pécs városába rettentő beruházásokat fog hozni. Én kétlem, hogy ez egy jól elköltött marketingpénz lenne. De még mondják azt, hogy az, és még azt is azt mondom, hogy ha szakember azt mondja, akkor mondja, de kétlem. De hát a szerződésnek az a része kérem szépen, amikor 25 M Ft-ot márciusban átadunk egy júliusi rendezvényre, hát az engem egy kicsit zavar. Azért zavar, mert nézzük csak meg a saját intézményeinket, hogyan csöpögtetjük a saját intézményeinknek a pénzeket, szinte havonta, és ilyen nagyon szűk csövű kis tölcséren keresztül. Itt van a közoktatási főosztályvezető úr, ő is mondhatja, hogy az egészségpolitikai főosztály szintén ugye tapasztalhatja, hogy hogyan működik ez a dolog, de a Közgazdasági Főosztály meg még inkább a teljes spektrumában el tudja mondani azt, hogy a városunkban nincs olyan intézmény, nincs olyan önkormányzati feladatot átvállaló civil, vagy bármilyen szervezet, aki előre ilyen összeget megkapna egy, valamikor júliusi tevékenységére. Nincs ilyen! Fogjuk magunkat, és egy ilyen - nem akarom minősíteni, hogy milyen rendezvényre, mert van, aki szereti, van, aki nem, tehát ez ízlés, és ízléseken nem vitatkozunk – de az, hogy mindenféle biztosíték nélkül átadunk 25 millió forintot, mert én a szerződésben továbbra sem látom a biztosítékot, hát kérem szépen, ha ma Magyarországon valaki néhány milliós lakást vásárol, ugyanolyan értékű biztosítékot kell letennie a banknak. Mi pedig átadunk úgy egy számomra 25 millió forint, teljesen mindegy, hogy kinek adjuk át, megbízhatatlan. Mindenki megbízhatatlan. Tessék tudomásul venni, hogy 25 millió forint értékben nincs megbízható ember. Én sem vagyok ez, és ne is legyek az senki számára. Igenis, tőlem is kérjenek biztosítékot arra, hogy ha 25 millió forintot valamire adnak, akkor legyen biztosíték arra, hogy azt valóban arra költik, vagy ha nem, akkor a biztosíték fedezze Na mostazt engem az összeget, nagyon amit zavarénaz, átadtam. hogy ilyen Ez semódon igaz a egy szerződésben. teljesen kívülálló valakinek odadobunk 25 millió forintot közpénzekből, nem pedig valamilyen utólagos pénzátadással, amit majd ha elszámol, vegyen föl rá bankkölcsönt, adjunk róla papírt, hogy majd megkapja. Szóval mit tudom én, hát találják ki, akik értenek hozzá, na de átadni 25 millió forintot márciusban, egy júliusi rendezvényre? Hát, tessék már kiszámolni, hogy mennyit kamatozna az minálunk, ha mi tennénk bankba. Csak ez az első: mennyit kamatozik, ha mi berakjuk a bankba? Adják nekem, akkor én meg majd lebeszélem vele. Jó, mert én akkor megoldom, hogy nálam kamatozzon. Szóval egyszerűen számomra az egész ügy, az elejétől a végéig, ha egyáltalán ...... Egyáltalán, hogy került ide ez a rendezvény Pécsre? Én örülnék neki, hogy ha valaki megvizsgálná azért azt, hogy ki kötött erre előzetesen bármiféle elkötelezettség-vállalást, volt-e előzetes elkötelezettség-vállalás, milyen jogon tette az, aki tette az előzetes elkötelezettség-vállalást, mennyi pénzre tette az elkötelezettség-vállalást, ki hatalmazta föl erre, és a többi, és a többi. Én azért ezt is megkérdezem, mert önmagától egy ilyen rendezvény nem jön a városba. Valaki erről tárgyalt valakivel, és valaki ígéretet tett valakinek valamire. Én, jó lenne, hogy ha választ kapnék ezekre a kérdésekre. Köszönöm szépen.

133

Dr. Toller László: tisztelt képviselő úr, nincsen semmi titok, én. A város polgármesterét megkeresték, javasolja-e? Igen, és szándéknyilatkozatnak mentünk elébe azzal, hogy mi szeretnénk ezt, és azzal, hogy ezt a testület elé fogjuk terjeszteni, mint ahogy meg is tettük. Mindebből következik, hogy Horváth képviselő urat még nem is kívánom bevonni a felelősség körébe, pedig együtt tárgyaltunk, együtt tartottunk sajtótájékoztatót. Önt sem érhette meglepetés, hiszen meglepő módon az aznap ittlevő nagykövetek, meg mindenféle találkozó ellenére, és ez mindjárt a reklámértékét is mutatja a dolognak, az egész sajtó Fekete Lászlóra rohant ide, és hiába tartottunk három városházi sajtótájékoztatót, nem nagyon érdekelte őket az egész történet. Tehát valószínűleg reklámértéke van ennek a történetnek. Hozzáteszem, hogy a magyar televíziók közül három összefoglalót, egy pedig 1 órás adást fog adni az eseményről, a Eurosporton pedig szeretném tájékoztatni, erről adunk, kérünk igazolást is, hogy ha kéri, a futball után ez a legnézettebb műsor. Hogy ha ennek nincs reklámértéke, az Ön számára lehet, én úgy gondolom, hogy számunkra igen. Én minden felelősséget, teljesen természetes, akár az előzetes tárgyalásokért, akár az előzetes megállapodásokért tiszta szívvel és nyíltan vállalok, hisz a közgyűlésre bíztuk azt, hogy milyen döntést hoz végig az ügyben. Meixner András képviselő úré a szó. Meixner András: egyetért azzal a frakciónk, hogy ez a rendezvény olyan reklámértékű, amelyet érdemes megrendezni, ugyanakkor az a támogatási szerződés, amit a kiküldött anyagban kaptunk, az egy eléggé kesze-kusza megfogalmazásokat is tartalmazó szerződés volt. Nyilvánvalóan módosítani kellett, és itt van egy másik, egy kicsit már jobb, de úgy gondolom, hogy még lehet rajta tökéletesíteni, hiszen igazából véve csak a pénzre ad garanciát, de nem ad garanciát mondjuk arra, hogy milyen reklámtevékenység A Költségvetési Bizottságon is már azt a javaslatot tettem, amit egyébként a bizottság elfogadott, amit majd most fel fogok olvasni, és javaslom, hogy ez legyen az az indítvány, amelyről szavazunk. Az 1-es pont így szólna: A Közgyűlés egyetért azzal, hogy az Önkormányzat a helyszínt biztosítsa, és a sportrendezvények támogatása céltartalék terhére 25 M Ft - azaz Huszonötmillió forint – keretösszeget határoz meg a Világ Legerősebb Emberei Világbajnokság 2003 PÉCS megrendezése céljából. 2-es pont: A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert a támogatási szerződés megkötésére. Úgy gondoljuk, hogy polgármester úr el tudja dönteni azt, hogy egy szerződés aláírható vagy nem. Nem kell ezt külön a közgyűlésnek is elfogadnia. A célt el tudjuk fogadni, a konkrét szerződés megkötése, illetve megszövegezése és aláírása pedig legyen polgármester úr kompetenciája. Dr. Toller László: köszönöm. Mielőtt Juhász István képviselő úrnak megadnám szót, nem szeretném, ha elvarratlanul maradna egy szál, hogy hol adunk mi előre pénzt. 360 M Ft-ot fogunk sportegyesületeknek adni előre utólagos elszámolási kötelezettség nélkül. Évek óta ez a gyakorlat annak a támogatási szerződésnek az alapján, amelyet itt most ugyanúgy mellékelünk. A civil szervezeteknek évente 200 M Ft-ot osztunk szét előzetesen, ennek a

134 támogatási szerződésnek alapján, és utólagos elszámolási kötelezettséggel. Ebben a támogatási szerződésben pedig a szerződésbontás feltételeit meghatároztuk. Tehát én azt hiszem, hogy nem volt helytálló képviselő úrnak ez a megjegyzése, hogy hol adunk előre pénzt ennyit. Bizony, bizony adunk, negyedévente éppen 80-100 M Ft-ot, olyan egyesületnek is, amelynek tagja vagyunk, és olyanoknak is, aminek nem vagyunk tagja. Tehát én azt hiszem, hogy egy nagy tévedés volt – elnézését kérem – az ezzel kapcsolatos megnyilvánulása. És ez az önkormányzatnak – hozzáteszem – 12 éves gyakorlata. Papp Gábor képviselő úré lesz a szó Juhász István képviselő úr után. Juhász István: köszönöm szépen polgármester úr. Én három dolgot szeretnék az előterjesztés kapcsán mondani. Az egyik az magára a marketing oldalára vonatkozna. Magánemberként multi cégnél dolgozva, én ugyanazt vallom, hogyha valaki kiemelkedni szeretne egy sávból, egy átlag sávból, és egy olyan rendezvényt szeretne létrehozni, amelyik nagyobb figyelmet fog kelteni az emberek körében, akkor ez egy olyan rendezvény. Nem egy - úgymond napi közhasználatú szóval kifejezve – normális sportesemény, hanem egy kicsit extrémitás felé hajló és ritka. Ezért ha én választanék, akkor én is valami ilyesmit választanék ki. Így a polgármester úr választása szerintem marketing szempontból helyes és támogatható. A második dolog az, hogy az első részben is utaltam a multi cégekre, nyilván nem csak az önkormányzat fogja ezt a rendezvényt támogatni, ahogyan az az előterjesztésben is jelezve lett. Megkapták a támogatási, szponzorálási lehetőséget azok a cégek és vállalatok is, akik jelzem nem önkormányzati cégek, és közük nincs az önkormányzathoz, és támogató részvételükkel itt lesznek a rendezvényen. A harmadik dolog, és ezzel fejezném be, tudomásom szerint a támogatási szerződést az Önkormányzat Jogi Osztálya végigfuttatta, és az ő javaslatukra születtek meg azok a módosítások, amelyek szükségessé tették a támogatási szerződés módosítását. És így én azt javaslom, hogy a ma kiosztásos anyagként adott támogatási szerződést fogadjuk el. Köszönöm szépen. Dr. Toller László: Papp Gábor képviselő úré a szó. Papp Gábor: köszönöm a szót elnök úr. Hát én azért itt meglepve látom, hogy marketing témákban milyen sokan értünk itt a témához. Azt viszont meg én is láttam, hogy egyrészt láttam már néhány ilyen jellegű szerződést, hát nem így néztek ki tartalmilag, egyik oldalról. Másik oldalról pedig, ha multinacionális nagy cégre hivatkozok, akkor ott nem a vezetőjüknek a megérzése alapján döntik el, hogy marketing szempontból milyen esemény vagy milyen beruházás az, ami megtérülő Hanem ott nagyon komoly olyan számítások, háttéranyagok, elemzések készülnek, amik arra épülnek, hogy egyrészt kit akarunk megszólítani, ki a célcsoportja, mit akarunk elmondani ebben. Az a médium megfelel-e ennek a közlésére, és még sorolhatnám azokat a tételeket, amit végig kéne futtatnunk. Én polgármester úrnak nagyon sok mindent elhiszek az ő tájékoztatásából, de ezek közül én semmit

135 nem látok. Tehát nem látom azt, hogy mit kapunk pontosan, mi az a marketing érték, mi az a reklámhordozó, ami ebben szerepel. Nem látom azt, hogy mit akar a város ezzel üzenni, mi a fő mondandója, mit akar elérni. Nem látom, hogy mi az egész rendezvénynek a költségvetése, és ebből mekkora részt finanszírozna a város. A támogatási szerződésben a felhasználhatóság az kifejezetten a szervezés teljes költségeit fogalmazza meg, mint versenybírák díjazása, versenyzők díjazása, tolmácsok díjazása. És nem esik szó ellentételezésről. Tehát ez valóban egy olyan támogatási szerződés, amivel hogyha, itt utalt rá erre is akár saját kft-nek, sporttevékenységnek, illetve civil szférában is támogatást nyújtunk, de én úgy gondolom, hogy ez esetben nekünk nem támogatást kéne nyújtanunk, hanem nyilván egy kölcsönösségen nyugvó reklámszerződés az, ami szóba jöhet. Ha már szerződésről van szó. De én még mindig nem látom azt, hogy ez valóban olyan érték-e, hír-e, nem látunk a médiumra azt. Nyilván polgármester úr mondja, hogy – biztos így van – nagyon nagy a nézettsége, de azért ezt egy 25 M Ft-os döntésnél alá szokták támasztani konkrét mérési eredményekkel, dokumentumokkal, milyen a műsornak a nézettsége, ki az, aki nézi, milyen emberek, mekkora létszámban, és akkor ez alapján lehet dönteni. Én nem tudom például, hogy a város marketingeseink ezt látták-e, mert ebből számomra nem derült ki, mert a Sportbizottság és a Költségvetési Bizottság ezt tárgyalta. Az előterjesztést Ábrahám úr, mint vezető főtanácsos készítette, tehát számomra nem derült ki az, hogy a városnak a marketingesei megnézték-e, nem beszélve arról, hogy ne adj Isten külsős szakértők véleményezték-e ezt a kérdést. Hirtelen ennyi jutott eszembe az előterjesztéssel kapcsolatban. Dr. Toller László: egy kérdésem lenne. Látott már valaha ilyen versenyt képviselő úr? Papp Gábor: láttam, igen. Dr. Toller László: hol? Papp Gábor: a TV-ben. Dr. Toller László: melyiken? Papp Gábor: az Euró Sporton. Dr. Toller László: jó, köszönjük. Papp Gábor: úgy gondolom, ennek nincs összefüggése a kettőhöz. Dr. Toller László: hozzáteszem van, tudniillik mi egy sporteseményt finanszírozunk, most félreértés ne essék. Hát lehet ebben vitatkozni, de egy sporteseményt finanszírozunk, mint ahogy nem kérdezte meg senki annak idején, hogy kell-e egy Európa bajnoki nem tudom négyes selejtező csoport bármilyen sportágban Pécsnek. Nem is értem, hogy most egy sportesemény finanszírozásáról miért marketing szempontból beszél. Az egy másodlagos dolog ennek a marketing értéke.

136

Papp Gábor: polgármester úr … egész idáig. Dr. Toller László: valaki megkérdezte, van-e reklámértéke egy Európabajnoki selejtezőnek. Van. Úgy ítélte, 100 % a közgyűlésnek. A Női Ökölvívó EB-nek ugyanilyen reklámértéke lesz, mint ahogy – nem tudom – ha feljut futballcsapat annak is reklámértéke van, és hogyha van három egyéni sportágbeli világbajnokunk vagy paraolimpiai bajnokunk, annak is reklámértéke van. Ez tény, tehát nem arról van szó egyáltalán, hogy most ennek mi a megtérülése, mi a hozadéka. Hát a sport mint reklámhordozó, a városmarketing szempontjából egy elismert tény, nem kevéssel ezelőtt állapítottuk meg ennek a támogatására éppen 360 M Ft-ot. Amelyet így adunk ki. Mondom, van olyan cégünk, ahol támogatási szerződés nélkül. Petrovits József képviselő úr, Juhász képviselő úr, Bókay képviselő úr, De Blasio képviselő úr, és végül is a …. most, hogy melyikük szól másodszor, teljesen mindegy képviselő úr. De Blasio Antonio: szót kaptam? Dr. Toller László: Petrovits képviselő úr biztos előbb jelentkezett önnél, akkor utána öné a szó. Petrovits József: köszönöm a szót polgármester úr. Röviden egy pár szóval szeretném megvilágítani ezt a rendezvényt. A városvezető koalíciót nagyon sok bírálat érte az elmúlt időszakban az ellenzék részéről, hogy nem támogatja megfelelően a kisvállalkozókat, vállalkozókat. Én most arra szeretnék rávilágítani, hogy ennek a rendezvénynek a kapcsán nagyon sokan Pécsett, és elsősorban kisvállalkozók, szállodások, vendéglősök, üzlettulajdonosok, kávéházak, fagylaltozók, tehát nagyon sok olyan terület van, akik ebből profitálni tudnak. És nagyon hálásak lesznek szerintem a város vezetésének, hogy ezt a rendezvényt idehozta, mert ez nemcsak direktbe arra az időre, aki egyszer ide Pécsre jön különböző helyekről, az lehet, hogy utána újból visszatérő vendég lesz. Tehát én nem a sport részéről beszéltem most, arról is tudnák beszélni, de most inkább mint vállalkozó közelítettem meg. Szerintem nagyon jó visszhangja lesz a vállalkozók körében ennek a rendezvénynek. Köszönöm szépen. Dr. Toller László: köszönöm szépen. De Blasio képviselő úré a szó. De Blasio Antonio: köszönöm szépen. Elnézést, hogy szóltam, csak tényleg a Juhász úr előtt már jelentkeztem. Én úgy gondolom, hogy nem kéne azért egymásra haragudnunk, hogyha más a véleménye valakinek. Más a véleményünk, másképp látjuk valószínűleg ennek a rendezvénynek a hasznát, a marketingértékét, meg minden egyebet. Én úgy gondolom, hogy Juhász képviselő úr – bár lehet, hogy egy nagy cégnél vezető – de a marketing vezetői állást semmiképpen ne pályázza meg, mert ezzel a kijelentésével, amit ma itt tett, valószínűleg megbukik. Tudniillik, ha nincs célcsoportom képviselőtársam, akkor nagyon nehéz célzott marketinget folytatni, ezt gondolom ön is tudja, ha egy picit is a

137 marketinggel foglalkozott. Az első, meg kell határozni a célcsoportot, kit célzok meg. A világ közvéleményét? Na most, arra a kérdésre, amit a polgármester úr föltett képviselőtársamnak, hogy látott-e már ilyen rendezvényt, én is azt mondom, hogy igen, emlékszem rá, hogy valamit már láttam ilyet, de hozzáteszem, hogy halvány lila gőzöm nincs, hogy a világ mely részéből, és mely városból közvetítették. Kamionokat láttam, meg nagydarab fadarabokat, meg sziklákat, amiket lököttek, ezen kívül, hogy hol volt, komolyan mondom, halvány lila gőzöm nincs. Valószínűleg ott is lenyúltak néhány milliót, és mondták, milyen jó marketing lesz ez majd a városnak, de sem én, se senki más, és most le merem tenni a nagy esküt, ha valaki itt, ebben a teremben meg tudja mondani, hogy emlékszik-e arra, hogy hol volt a legutóbbi ilyen, amit látott a TV-ben, melyik városban, akkor én gratulálok, mert valószínűleg nem ez volt a fő prioritás. Az volt a lényeg, hogy nézte, hogy most hogy erőlködnek ezek a böszme nagy emberek a böszme nagy kövekkel. Aztán ennyi. Szóval én úgy gondolom, hogy a marketing cél az ebben az esetben bármennyire lihegjük ezt a dolgot, felejtsük el, nincs, nem az. Ez nem az a marketing cél, amit 25 M Ft-tal jól célzottan, jól el lehetne adni. De ebben meg kéne egyeznünk, tehát nem kéne legalább a marketing szakmát itt lejáratnunk azzal, hogy itt előadjuk, mint hogyha 25 M Ft-ot itt marketingre fordítanánk. Az egy más kérdés, hogy polgármester úrnak szimpatikus volt ez, úgy gondolta, hogy a város népének újra csinál egy kis cirkuszt. Csináljon. Közpénzből, 25 millióból csinálunk a város népének újra egy kis cirkuszt. Nem pezsgőt osztogatunk a Széchenyi téren, hanem erős embereket hívunk. Tök mindegy, tegyük, csak akkor ezt kell mondani. Akkor nem kell kitalálni azt, hogy ez micsoda nagy marketingértékkel bír, meg mit tudom én, micsoda. Akkor ki kell mondani az igazságot, hogy erre a népszerűségünk javítására szeretnénk vagy fokozására a városban olyan népszerű rendezvényt csinálni, amit ingyen élvezhet Pécs város lakossága. Ezt kell tenni, és akkor ezt be kell vallani. Egyébként én kérem a polgármester urat, hogy ne vezesse félre a közvéleményt. Tudniillik nem igaz az, hogy a mi cégeink ugyanígy kapnák – akár sport kft-k vagy bárki – a pénzeket. Ennél sokkal szigorúbb. Azért én kérem Petrovits urat és elnök urat, hogy erősítsen meg. Hát azért most mentek ki ezek a pályázatok meg jöttek be. Miket kérünk azoktól a pécsi illetőségű egyesületektől? Nem tudom, honnan is való ez? Mondom mindjárt, Csolnok. Azt sem tudom, hol van szegény Csolnok, nem hogy megtalálnám majd a céget, amelyik elveszik a 25 milliónkkal. Hozzáteszem, hogy nincs szinte olyan bizottsági ülésünk, költségvetési bizottsági ülésünk, ahol nem kellene behajthatatlan követelések leírásáról döntenünk. Na most én nagyon remélem, hogy ez nem az egyik ilyen behajthatatlan követelésünk lesz majd, vagy része akár ennek, mert nagyon sok ilyen van. És azért van sok ilyen, mert amikor valaki azt meri mondani ilyen esetben, hogy tessék már egy olyan szerződést kötni, amiben biztosíték van, ami tuti, hogy nem tud lelépni a pénzzel, ahol megkérjük ugyanazokat az igazolásokat ettől a csolnoki akármilyen cégtől is, amiket megkérünk a saját, jól bevált és biztos sport kftinktől, kérem szépen. Hol kérünk olyan igazolást a Fekete úrnak a cégétől, hogy nincsen köztartozása, hogy nincsen ez, meg nincsen az. Kérünk ilyet?

138 Van ilyen? Mert ha van, akkor tessék ezt is ide leírni az előterjesztésbe, hogy egyébként ugyanazzal a feltétellel adom neki a pénzt, vagy még szigorúbbal, mint a tuti biztos pécsi sport kft-knek. És akkor azt mondom, hogy igen, látom, hogy arra tetszettek gondolni, hogy legalább minimum egyenlően mérjek a pécsiekkel, de azt sem bánom, hogyha esetleg valahonnan máshonnan jövővel szigorúbban bánok, mint egy megbízható pécsi sport kft-vel. Tehát én úgy gondolom, hogy nem kellene azért ezt a kettőt összemosni ilyen értelemben, vagy legalább ugyanolyan szigorúnak kéne lennünk vele, mint amennyire szigorúak vagyunk a saját városban, a város lakosait szolgáló vagy azok szórakozását szolgáló sport kft-kel vagy cégekkel, akiknek közpénzeket adunk. Biztosítékot szeretnénk látni a szerződésben, nincs egy szó arról, hogy mi történik, hogyha mit tudom én, akármikor az a pénz nem arra fordítódik. Hogy fogjuk visszakövetelni ezt, visszahajtani? Mit tudunk erről a cégről? Szóval én úgy gondolom, hogy azért 25 millió, az mégis csak 25 millió. Dr. Toller László: tisztelt képviselő úr! Én azért kérem a TV nyilvánossága előtt, hát nagyon áttételesen, de becsületbeli kérdéseket fogalmazott meg. Én nem sokat szeretnék vitatkozni. Hát én nem hiszem, hogy Fekete László csak úgy el tud tűnni az éji homályban, hisz a repülőgépajtón is alig fér be. Egyik oldalról. A másik oldalról, hogy hát az, hogy a becsületét megkérdőjelezik itt csendben, az azért nem egészen sportszerű, mert itt kellene ülni, és akkor ő válaszolna rá. A szerződést pedig az köti meg, aki felhatalmazást kap a közgyűléstől, és gondolom, ebben lesz felelősség a szerződés megkötése ügyében. Én néhány milliárd tekintetében már kötöttem szerződést az önök felhatalmazása alapján. Az önök mindenféle nagy pressziója ellenére soha se Számvevőszék, se ügyészség, se ombudsman, se semmiféle felülvizsgálat, még kritikát sem talált egyetlen szerződésünkben se, hála Isten kiváló Jogi Főosztályunk van, és általában azokkal állunk szóba, akikkel kell. Én egyszer láttam 30 millióval eltűnni egy céget három nap alatt, ez pedig éppen az önkormányzat átvilágítására szolgáló cég volt 1992. környékén. Juhász István, bocsánat, Juhász István… Juhász István: köszönöm polgármester úr. Dr. Toller László: a sportért felelős alpolgármester fog felelni mindenre a végén. Juhász István: pillanat, én személyeskedésnek vettem a képviselő úrnak a hozzászólását, és szeretnék rá reagálni. Sajnos most az egyszer a drámai hozzászólása az nem ült, mert tájékoztatom arról, hogy az egyetlen vagyok a képviselő-testületben, akinek nemzetközi marketing szakértői diplomája van. Úgy hogy el fogom mondani Veres tanár úrnak a Külkereskedelmi Főiskolán, hogy nekem még tanulnom kell, bár jeles eredménnyel végeztem. Ennyit szerettem volna mondani.

139

A szerződésben meg minden annyit ér, amennyit betartanak belőle, ha leírják. Köszönöm szépen. Dr. Toller László: hát a tornatanár az nem igazán marketing szempontból fontos egy főiskolán. Bókay képviselő úr. Bókay Endre: tisztelt polgármester úr! Köszönöm a szót. Én szeretném ezt a vitát szétválasztani. Tehát van egy előterjesztés egy Világ Legerősebb Embereinek egy programjára, amit Pécsett finanszíroznánk, egyszer ez van. És van ennek egy mellékzöngéje, hogy elkezdtünk egy személyeskedés irányába elmenni, pontosabban nem elkezdtünk többes számban, hanem nagyon szépen megkérem Antonio De Blasio képviselőtársunkat, hogy üljön ide vissza a közgyűlésbe, és ne valami fellegekből ossza ki a különböző szerepeket, hogy ki, hová pályázzon, mit csináljon, vagy minősítse a társainkat. Nagyon megkérem, hogy ettől tartózkodjon a jövőben. Maradjunk tárgyszerűen a vitában, és mondjuk el arról a véleményünket. Lehet egy programot nem támogatni, de nem kell egy másik társunknak a tudását meg egyéb dolgait megkérdőjelezni, még ha oly áttételes módon is, és olyan finom iróniával, ahogy ön ezt tette. Egy másik dologra szeretném felhívni a figyelmet. Mennyi összegről van szó. Tehát milyen összegről döntünk. A költségvetésünk kevesebb, mint 1 ezreléke. A város polgármestere, tehát egy 160 ezer lakosú város polgármesterének megkérdőjelezzük azt a jogát, hogy a költségvetés 1 ezrelékéről tárgyaljon előzetes felhatalmazás nélkül úgymond. Idekerül a közgyűlés elé ez a pénz is. Ez azt jelenti a számomra, hogy a mozgásterünket, a város mozgásterét rendkívüli módon leszűkítjük. És nagyon jó volt a példa, ami a multinacionális intézményekkel kapcsolatban elhangzott, hiszen egy multinacionális cég vezetője elképzelhetetlen, hogy a cég költségvetésének 1 ezrelékéről ne dönthetne azonnal szabadon bármilyen értelemben. Én elfogadom az ellenzék véleményét, ha önök azt mondják, hogy kérem, ez egy nem jó befektetés, mert a reklámértéke nem annyi. Ezt elfogadom. De azt, hogy a polgármesternek a jogát megkérdőjelezzük, és ezzel kapcsolatosan bizonyos sanda szándékot feltételezzünk, ezt a leghatározottabban visszautasítom. És ezt sérelmezi itt a mi frakciónkban, illetve a koalíciós partnereink közül mindenki. Nem jó, ha ilyen irányba mennek el ezek a viták. Nagyon kérem önt, hogy ettől álljon el. Maradjunk abban, ha önök azt mondják, hogy nem értünk egyet, teljesen jogos. Mondják ezt, kérem, nem értünk egyet. Ha a szerződésben van kifogásuk, kérem, mondják azt, hogy ezt és ezt a pontot tegyük be a szerződésbe. Ezen lehet vitatkozni, ez egy tárgyszerű dolog. És senkit nem sértünk meg a személyes mivoltában. És hogyha nem így folytatódik ez a késő éjszakai vita már, akkor valószínűleg tartalmatlan lesz, és a város polgárai nem úgy fogják értékelni ezt a dolgot, hogy kérem, idehoznak egy világversenyt, és a világversenyhez kapcsolódóan önálló blokkban, reklámban mutatják be az érintett várost. Tehát nem hátteret rajzolnak neki,

140 hanem önálló blokkban reklámszerűen mutatják be a várost. Megszakítják az adást, a közvetítést, és erre többször adnak lehetőséget. Ha ugyanezt a lehetőséget a város – mivel Európai Unióba tart – megpróbálja eladni, azt hiszem ennek a sokszorosát kell kifizetni. Tehát arra kérem, hogy ilyen értelemben mérlegeljük. És nagyon kérem önt, hogy tegyen javaslatot arra, hogy a szerződésbe ezt és ezt a pontot tegyük be. Ezen lehet vitatkozni. Köszönöm szépen. Dr. Toller László: köszönöm szépen. Én személyes érintettségre nem igazán látok okot, legfeljebb egy viszontválasz volt a korábbi személyeskedésre. Én kérem képviselő urat, meg fogom adni a szót, mások is szót kértek még, ne egy kontradiktórius eljárásban zajlódjék a vita, hanem próbáljuk meg a demokrácia elemi szabályait betartani. Mindamellett meg szeretném jegyezni, időnként és nagyon szívesen vállaltam három éve vagy négy éve azt a vagyonrendelettel kapcsolatos megszorító intézkedést, hogy a legkisebb falu polgármesterénél kevesebb összegről dönthetek egy személyben, mindent ide kell hozni a testület elé. És most is vállalom, nagyon szívesen teszem, a legkisebb város, illetve nagyobb város itt a környéken Mohács, Szekó József polgármester úr 50 millió forintról szabadon dönthet a közgyűlés felhatalmazása alapján. Egy kicsit nevetségesnek tartom, de hát ha önöknek ez a homokozó, én nagyon szívesen belementem ebbe a történetbe. És tartom azt is, amíg nem módosítjuk a vagyonrendeletet. Tehát én nekem ezzel semmiféle gondom nincsen, mindent nagyon szívesen idehozok a közgyűlés elé. És ezért csodálkozom képviselő úrnak azon a közelítésén, hogy ki volt a tettes. Hát én. Hát ott volt a TV-ben, lehetett látni. Hát akkor miért kell megkérdezni? Ha csak nincs mögötte valami a kérdés mögött. Hát akkora sajtónyilvánosságot kapott ez a találkozás, és az előzetes beszélgetés és megállapodás, hogy ennél nagyobb nem kellett. A városnak már eleve megérte azt hiszem reklámszinten, hiszen minden TV foglalkozott az üggyel. Petrovits képviselő úr, De Blasio Antonio képviselő úr, majd pedig Horváth Zoltán alpolgármester úré a szó, aki végül is a tevékenységet, a sportfelügyeletet ő látja el az önkormányzaton belül, ha még emlékeznek rá. Petrovits képviselő úré a szó. Petrovits József: röviden szeretnék a De Blasio képviselő úr észrevételeire reagálni. Hát képviselő úr is ott ül a Sportbizottságban, úgy hogy mondjuk tudja, hogy mennek a szerződések. Januárban, illetve most majd a pályázatok után köt a Sportbizottság, illetve a város polgármestere egy szerződést a klubbal. Ha A, B, C kategóriás klub, akkor félévben el kell számolni, és utána év végén, egyébként ha nem ebbe a kategóriába tartozik, és több millió forintot attól még kaphat, akkor lehet, hogy márciusban megkapja a pénzt, és december 31., illetve január 31-ig kell a klubnak elszámolni. Ez az egyik megjegyzésem. A másik: három hete a közgyűlés úgy döntött kb. majdnem 20 M Ft-ról, hogy mindegyik kft. írt a Sportbizottságnak egy levelet, hogy kér előleget. Az előleget a Sportbizottság megtárgyalta, támogatta, a Költségvetési Bizottság támogatta, a közgyűlés az ellenzéki szavazatokkal egybehangzóan, ellenszavazat nélkül megszavazta, és ezekkel a kft-ékkel még 2003-ra nincs

141 is a közgyűlésnek, illetve a polgármester úr aláírásával egy szerződés. Nem tudom, akkor képviselő úr ezeket a dolgokat miért nem kifogásolta, mert gondolom ez nagyon népszerű lett volna a kft-k meg az ott sportolók és a drukkerek körében. Tehát én kérem, hogy ezeket is vegye figyelembe, és akkor úgy nyilatkozzon másképp. Köszönöm szépen. Dr. Toller László: köszönöm szépen. De Blasio képviselő úré a szó. Tisztelt képviselőtársaim! Szeretném jelezni, bár itt most már Valentin napra belecsúszunk, semmiféle gond nincsen, szívesen vállalom, az egyetlen dolog bosszant, ha bosszant egy kicsit, a rendezési tervek azok három másodperc alatt mentek át ezen a közgyűlésen, ahol 8-10-20 ezer ember sorsáról és létéről van szó, itt egy 25 milliós tételről, szokásunknak megfelelően, mint hogy úgy gondolta valaki, ebből presztízsveszteséget lehet a városvezető koalíciónak kihozni, megtámadunk, szívesen tárgyalok róla továbbra is. Hangsúlyozni szeretném, hogy minden olyan döntést eddig idehoztam a közgyűlés elé, ami a legkisebb anyagi kérdést is jelentett, megmondom őszintén az önök kontrollja engem nagyon sokat véd. Ennek figyelembevételével megadom De Blasio képviselő úrnak a szót. De Blasio Antonio: köszönöm szépen, csak vártam, hátha még mond valamit. Sok minden elhangzott itt, egyszerűen nem értem, hogy miről beszélnek képviselőtársaim Tényleg nem értem. Idehoznak egy előterjesztést, amire azt mondják, hogy egyébként a polgármesternek kéne benne saját hatáskörben dönteni. Akkor minek van itt? Én nem vontam kétségbe a polgármester úrnak ezt a jogát. Hát döntsön róla, de akkor ne hozza ide. Ha meg idehozza, akkor ne csodálkozzon, hogy beszélgetünk róla. Tehát itt, ne legyünk már skrizofének kérem szépen, hogy itt van, de akkor azért ne is szóljunk rá rosszat. Hát most ha itt van, és mi rosszat látunk benne, akkor valószínűleg rosszat fogunk szólni. Tessék ezt tudomásul venni. Bókay képviselőtársam én nem is tudom, hogy kiről beszél meg miről beszél, meg fellegek, meg akármi. Én úgy gondolom, hogy békén kéne már hagynia minket. Foglalkoznia kéne a Szocialista frakcióval, mert ő annak a vezetője, én meg a Fidesz frakcióban ülök. Ne tessék már engem kioktatgatni arról, hogy nekem hogyan kell viselkedni. Nem kéne kioktatni engem arról, hogy én hogyan viselkedek, mit mondok, kinek, milyen véleményem van. Úgy gondolom, hogy ez nem az ő dolga. Az, hogy közben kimegy a teremből, az meg szerintem minősíthetetlen, mert az, hogy én közben nem megyek ki, amikor ő engem esetleg sérteget vagy olyant mond, ami esetleg nem tetszik, az egy másik kérdés. Na mindegy. Az, amit mondott egyébként plusz információ, az egy nagyon érdekes dolog volt, csak ez az előterjesztésben nem került leírásra képviselőtársaim. Az előterjesztésben senki egy fél sort arról nem olvashatott, hogy itt most hányszor, milyen TV bejátszások, milyen reklámfilmek, stb., erről szó nincs. Erről szó nincs. Ezt nem láttuk sehol, többször feltettük a kérdést, hogy működik ez a dolog, és erről sehol, semmilyen, most a Bókay úr az előbb mondott valamit, hogy és akkor itt többször, meg célzott, meg film, meg külön bejátszás, meg… Na de tessék mondani, ezt honnan kéne nekünk tudni?

142 Sejtenünk kéne, hogy ez így, vagy miből? Nem is tudom. Idejön egy előterjesztés, és akkor képes a polgármester úr összehasonlítani ezt az előterjesztést azzal a rendezési tervi előterjesztéssel, ami egyébként majd egy évig megy át egyeztetési folyamatokon, meg szakmákon, meg mindenen, jól elő van készítve, és akkor azon csodálkozik, hogy azon nem vitatkozunk. Hát miért vitatkoznánk egy olyan ügyön, ami jól elő van készítve. Ez az ügy meg rosszul volt előkészítve, ezért nyilvánvalóan vitatkozunk rajta. A szerződésre vonatkozó javaslatainkat meg én úgy gondolom, hogy talán már csak nem nekünk kéne megfogalmazni a jogi szerződésnek a pontjait. Én elmondtam, hogy mi a problémám a szerződéssel. Az a problémám, hogy nincs benne biztosíték. Ha ezt önök nem értik képviselőtársaim, akkor én nem tudok önöknek erre jobb szót mondani. Biztosíték. Biztosíték arra, hogy ezt arra fogják használni, amire kérik, és valóban meg is lesz, nem fog elveszni, nem lépnek vele, és a többi, és a többi. Én most – bocsánat – nem Fekete urat vádolom itt. Én azt mondom, hogy bárkivel 25 M Ft-ra én a magam részéről, de valószínűleg a polgármester úr hogyha a saját pénzét használná, ő sem kötne ilyen szerződést, amiben nincs biztosíték. Ha ilyet kötne a saját pénzére, én nagyon sajnálom, hogy jogászként ezt megteszi. Ez őt minősíti akkor jogászként, hogyha ilyet megtenne saját zsebére, de ez az ő maga dolga, nem az enyém. Én nem kötnék ilyen szerződést a saját zsebemre, ezt most mondom. És szerintem senki ebben a teremben. Hát akkor én azt javasoltam, hogy közpénzekkel se tegyünk ilyet, közpénzekre se kössünk olyan szerződést, amiben nincsen biztosíték. Ez volt az egyetlen javaslatom, amennyiben nem fogadják el, nem fogadják el, le lehet ezt szavazni, itt nem erről szól a történet, és nem vontuk kétségbe a polgármester úrnak ezt a jogát. Én kérem, hogy ne hogy véletlenül úgy érezze. Polgármester úrnak joga van arra, hogyha a közgyűlés most egy olyan döntést hoz, hogy saját hatáskörben jár el, tegye meg, majd eldönti a polgármester úr jó a szerződés vagy rossz. Köszönöm szépen. Dr. Toller László: köszönöm szépen. Itt a közgyűlés dönt és nem a polgármester, tehát ezt a dicső felelősséget megosztom. Ön szavazhat ellene vagy mellette, szíve joga. A másik: azért a közvéleményt nem szeretném, hogyha megtévesztenénk. Hát honnan veszi azt a képviselő úr, - hogyha elolvasta a támogatási szerződést – hogy nincsenek garanciák? Olvasom: 7.) pont: Ha a támogatott neki felróható okból az általa a pályázatban meghatározott célt részben vagy egészben nem valósítja meg, köteles a támogatás teljes összegét visszautalni, a támogató által írásban meghatározott határidőig. Egy. Kettő. A támogató a támogatás összegének felhasználását folyamatosan ellenőrizheti. Az ellenőrzés során betekinthet a támogatott nyilvántartásaiba és könyveibe oly mértékig, hogy megállapíthassa, hogy a támogatás összegét szabályszerűen és jelen szerződésben meghatározottak szerint használta-e fel a támogatott. Ellenőrizheti a megkötött szerződések teljesítésbe menését. Erre nekünk van egy apparátusunk tisztelt képviselő úr, amely ezt szakszerűen el tudja végezni. Ha a támogató ellenőrzése során megállapítja, hogy a támogatott a támogatás összegét részben vagy egészben szabálytalanul, vagy nem a

143 jelen szerződésben foglaltaknak megfelelően használta fel, jogosult a támogatási szerződés azonnali hatállyal történő felmondására, mely a támogatás összegének azonnali visszafizetését vonja maga után. Hát tisztelt képviselő úr hogyha ennél erősebb szerződési garanciákat ön ki tud kötni, akkor ezt meg kellett volna tenni önöknek annak idején a magasházra. Most is sírjuk, hogy nem voltak ilyen garanciák, mint ebben a szerződésben. Horváth képviselőé a szó. Horváth Zoltán: csak annyit jegyeznék még az előbb elhangzottakhoz, – már mint De Blasio képviselőtársaméhoz – hogy azért szóbeli az egész közgyűlés, hogyha az írásos anyagban valami nincs benne, akkor az előterjesztőnek lehessen szóban kiegészíteni, és itt kiegészítésképp szóban előadta polgármester úr is és többen azokat a hiányzó információkat, amit éppen hiányoltak. Igazából az, hogy marketingértéke nincs az egésznek, azt De Blasio képviselőtársam azzal indokolta, hogy ő látott egy-két ilyen versenyt a televízión, és hogy nem emlékszik rá, hogy milyen városban történt. Én úgy gondolom, hogy egy átlagos ember azért ettől függetlenül emlékezhet rá, mert tudjuk azt nagyon jól, hogy De Blasio úr minden kétséget kizáróan átlagon felüli személyiségű ember, de azért egy átlagember emlékezetére vagy marketing észlelésére, befogadóképességére nem biztos, hogy mérce. Tehát én nem hinném azt, hogy azért, mert ő nem emlékezett, azért az emberek átlagosan nagy többségben ne emlékezzenek erre a helyszínre, Pécsre. További tényeket szeretnék felsorolni még, és akkor utána nem hiszem, hogy akadálya lesz a végső szavazásnak. Az itt szereplő 10 vagy 12 versenyzővel kb. 250 külföldi fog Pécsre érkezni, akik garantáltan érkeznek, az edzők, segítők, rokonok, ezek általában mindig mennek a helyszínre. És ezen kívül várható még azért külföldiek látogatása is Pécsre. Ingyenes lesz a belépő a versenysorozatra, amely nemcsak két nap, tehát nemcsak szombat-vasárnap fog zajlani, hanem az egész helyszín az fel lesz építve már hétfőn. Tehát egy egész héten keresztül ott különféle koncertek, rendezvények fognak zajlani. És végig ingyenes lesz a belépő. Ami azt jelenti, hogy nemcsak külföldiek fognak rá jelentkezni, jönni, hanem valószínűleg nagy tömegben pécsiek is, pécsi polgárok, Pécs környékiek a megyéből, sőt szerintem az ország számos részéről ellátogatnak Pécsre. Ez is önmagában egy marketing tevékenység. És én csak rá tudok erősíteni arra, amit a Sportbizottság elnöke Petrovits József mondott, hogyha itt ennyi külföldi és ennyi magyar állampolgár megfordul, nemcsak pécsiek, akkor ez valószínűleg jól jövedelmező hét lesz a szálláshelyek tulajdonosainak, üzemeltetőinek, illetve a vendéglátó egységeknek is. Köszönöm, ennyit kívántam még hozzátenni. Dr. Toller László: köszönöm. További észrevétel van-e? De Blasio képviselő, Papp Gábor képviselő úr, utána indítványt teszek a vita lezárására. De Blasio Antonio: köszönöm szépen. Én csak pontosítani szeretnék néhány dolgot, nehogy rosszul ragadjon meg. Nem mondtuk azt, hogy nincs

144

marketingértéke. Azt mondtuk, hogy nem tudjuk, hogy milyen marketingértéke van, nem tudható, hogy ennek van-e olyan marketingértéke, mint amennyiért 25 millióért esetleg jobbat is tudnák. Én ezt mondom az elejétől kezdve. Én nem azt mondtam, hogy abszolút semmi, mert nyilvánvalóan valamennyi van, csak ez nem célzott, nem tudjuk, hogy kire hat, nem tudjuk, hogy hogy jut el, semmit nem tudunk. Úgy gondoljuk, mint ahogy most ezt alpolgármester úr is mondta, hogy ő úgy gondolja, hogy, én meg másképp gondolom, hogy. Na most 25 M Ft azért mégse arról szól, hogy ki, mit gondol. Talán már csak akkor érdemes lenne megtudni, hogy 25 M Ft értékben mit kapnánk, ha ezt csináljuk, és mit kapnánk, ha amazt csináljuk, és mit kapunk, hogyha ezt csináljuk, milyen marketingértéket kapunk. És úgy gondolom, hogy ezzel Juhász képviselőtársam is tökéletesen egyetért, hogy azért összehasonlítási alapként kéne kezelni ezt, és azt mondani, hogyha 25 milliót én marketingeszközként kezelek, akkor az hogy tud nagyobb célzott hasznot hozni a városnak, milyen területére kéne megmozdítani. Lényegében nem arról szól a dolog, hogy ezt nem látja senki, meg nyilvánvaló lesz olyan, aki majd emlékszik Pécsre, az ilyen gyengébb, hibbant agyúak, mint én meg nem emlékeznek, de hát ez egy másik dolog, de ez is esetleges kérem szépen. Továbbra is azt mondom, hogy esetleges, nem célzott, nem arról szól, amiről egy ilyen esetben, marketing esetében szólni kéne. Tehát ne is mondjuk azt, hogy ez most olyan marketing esemény, ez kitaláció, hogy jó lesz, mert szeretjük, meg sokan jönnek, meg jó lesz a hotelnak, mondjuk ezt, és akkor ezt így kell felfogni. Ne öltöztessük olyan ruhába, amilyen egyébként nem. Én ezt kértem az elejétől, és ha ennek a keretében tárgyaltuk volna a dolgot vagy ilyen irányba, akkor nem lett volna még összetűzés sem köztünk, mert ebben egyetértünk, hogy ez egy népünnepély lehet, ez klassz lesz a népnek, meg élvezik, meg minden. Csak én azt vonom kétségbe, hogy kell-e nekünk ezért 25 millió közpénzt kiadnunk. Ez az egyetlen kérdés. Biztosíték nélkül, úgy, ahogy ezt kiadjuk. Ez az egyetlen, mert számomra azért polgármester úr továbbra is én kétlem, hogy azok, amiket ön felsorolt, az, hogyha egy ügyvédnek azt mondja, hogy vagy egy ügyvéd önnek azt mondja, hogy adjál nekem kölcsön 25 milliót ezekkel a feltételekkel, hát én nem adnék, mert én azt mondom, bocsánat, hát igaz, hogy oda írva, ha nem úgy csinálja, akkor majd visszakérem tőle, no de visszaadja, meg vissza tudom én azt szerezni? Most mondom, hogy nem. Ezt bármilyen ügyvédtől meg tetszene kérdezni, az ügyvéd is azt fogja mondani, hogy ezek nem biztosítékok, ezek egy szerződés szerves részeit képező tételek, amiket be kell írni a szerződésbe, mert ha nem ilyen egy szerződés, akkor a bíróság megsemmisíti. Hát erről szól a történet kérem. Ezeket be kell írni egy szerződésbe, mert ezek minimum követelményei egy szerződésnek polgármester úr, ezt ön jobban tudja, mint én, mert ön a jogász, én nem vagyok az. De ezek minimum követelmények. Ha mi plusz biztosítékot akarnánk, akkor lehetne azt mondani, hogy az ő autóját, az ő házát, az ő lovas kocsiját vagy bármilyét tessék nekünk biztosítékként felajánlani, hogy akkor, hogyha nem, akkor az a

145 miénk. Kész. És akkor látom a biztosítékot. De ebben a szerződésben egy sor komoly biztosíték nincs beépítve. Köszönöm szépen. Dr. Toller László: én úgy gondolom Fekete úrnak megküldjük ezt a kazettát a mai vitáról, és akkor megfelel ezekre a kérdésekre. Sokkal egyszerűbb a helyzet, megküldjük neki a kazettát, hadd lássa. Nem erről van szó, csak hogy válaszolni tudjon a nem neki feltett kérdésekre, ami helyett én nem tudok válaszolni, és nem is szeretnék. Amit a marketing ügyről tetszik mondani, önök hozták elő ezt a sületlenséget. Ebben az előterjesztésben semmiféle ilyen szöveg nincsen. Semmiféle ilyen szöveg nincsen, ezt önök kezdték, egy fikció alapján elkezdtek vitatkozni saját magukkal vagy velünk. További észrevétel van-e? Igen, Papp Gábor képviselő úr, utána lezárjuk a vitát. Papp Gábor: elég szelektív akkor az emlékezetünk, hiszen a polgármester úr a felvezetőjében mondta el, hogy ennek mekkora reklám – hírértéke van, és hogy kiszámolták, hogy ez mennyibe kerülne, hogyha kereskedelmi reklámként leadnánk, ismételnénk, szóval nem értem, miért mondja azt, hogy mi hoztuk ide ezt a marketing témát, amikor ön mondta el a szóbeli előterjesztésében. És erre reagáltuk azt, hogy hát ebben egy deka dolog nincs leírva, éppen ezt hiányoltuk. Ne kezeljük marketing kérdésként. Jó, ne kezeljük. Én továbbra is azt mondom, nem gondoljuk azt, hogy ez egy rossz esemény, tehát nem gondoljuk azt, hogy ez káros a városnak, rossz hírét fogja kelteni, nem gondolunk ilyet. Nem gondoljuk, hogy itt a városlakók ezt utálni fogják, nem gondoljuk azt, hogy ezen nem fognak részt venni. Tehát ez számunkra is evidencia, hogy ez nyilván pozitív. Az, hogy milyen mértékben és milyen haszna van, ezt nem látjuk, és ezért nem látjuk előkészítettnek a dolgot, mert erre semmiféle előrejelzés nincsen. És számomra azért érthetetlen egy kicsit vagy furcsa ez a kérdés, hiszen, ha nem annak a vitának lennénk utána, amit itt hosszas órákon keresztül folytattunk, ami a költségvetésünkről szólt, és mindenhol az volt a kérdés, hogy forráshiány miatt nem tudunk semmit támogatni, vagy pontosabban nem tudnak önök, mint városvezető koalíció befogadni az ellenzék javaslataiból, nincsen pénz útkátyúzásra, útépítésre, sorolhatunk fel bármekkora tételt, bármilyen célt a szociális ágazattól az informatikáig bezárólag, semmire nincsen pénz, nincsen forrás. Akkor én azt nem értem, hogy egy ilyen szempontból kilátástalan következményekkel járó – most pozitív értelemben is kilátástalan, nem feltétlen negatív értelemben értem dolgot – hol éri meg, hol fér bele a költségvetésbe 25 millió forintnyi közpénz. Mert lehet, és nagyon jó, de én nem emlékszem, hogy mi az önkormányzatunkra például hasonló nagyságrendben pénzt költene, de ha jól emlékszem talán egyetlen fillért sem teszünk. És az is teljesen természetes, ez nagyon jó a pécsi vállalkozóknak, nagyon jó a vendéglátásnak, szállodaiparnak, a kereskedelemnek, turizmusnak, mindenkinek, de azt is piaci alapon, szponzori lehetőségekből teszik össze.

146

És visszatérve a 25 millióhoz, mihez képest 25 millió? Továbbra sem látjuk azt, hogy mekkora ennek a költségvetése egyáltalán. Tehát milyen mértékben kéri az önkormányzat támogatását. Az, hogy elbagatelizálhatjuk azt, hogy elküldjük Fekete úrnak a kazettát, és hogy ez egy vicces dolog, de én nem tudom, hogy mekkora a Kft-nek az alaptőkéje. Egy 3 milliós minimum alaptőkével létrehozott Kft-ből hogyan szedek vissza én 25 M Ft-ot? Én szerethetem Fekete urat, bármennyire nagyon tisztelem, tényleg kimagasló teljesítményt tud nyújtani, de ez egy üzleti vállalkozás bizonyos szempontból, és az, hogy vannak benne olyan garanciák, ami az ellenőrzést, a folyamatnak a láthatóságát lehetővé teszik, az nyilván fontos és jó dolog. De ha én kiadtam a kezemből 25 M Ft-ot, és egy 3 milliós kft-be teszik bele ezt, akkor azt ki tudja nekem garantálni, hogyha bármi, ne történjen, 1 % ennek az esélye, annyi sincs talán, hogy ilyen történjen, de ha igen, és magánemberként nyilván az ember mást dönt cégben, másképp dönthet, mert azt vagy a saját zsebére teszi, vagy pedig majd akkor a tulajdonosai megmondják a következményeit. De itt nem a saját pénzünkről döntünk. Ezért értetlenek vagyunk egy kicsit. Én sajnálom, hogyha itt személyes szálak fűződtek ebbe, mert ez egy rossz vonal, én is azt gondolom. Azt hisszük, vannak ennek ilyen objektív részei, amit érdemes megvilágítani. Dr. Toller László: köszönöm szépen képviselő úr a bizalmat. Ez a saját pénz – közpénz összehasonlítása ez nemcsak sértő, hanem határozottan visszautasítom, még a gondolatát is annak, amit ön itt most csúsztatással megfogalmazott. Egy, becsületsértő, ez a legkevesebb, öntől megszoktam. Jellemző a stílusára, eredménye meg is volt. Az viszont, hogy én nem vigyázok a közpénzre, hát hogyha nálam valaki jobban vigyáz ebben a városban arra, az önök néha felelőtlen módosító indítványainak visszautasítása árán is, akkor bizony az festi magát. Én nem szeretem ezeket az alpári vitákat, és nagyon kérem önt, hogy ezt fejezzük be. Önnek ez a stílusa. Én nem tudom megszokni. Egy vicc erejéig még elmegy a dolog, amit elkezdtek ez ügyben, hogy közpénz meg a magánzseb, én kérem, jobban vigyázok a közpénzre, mint a magánpénzemre. Magánpénzemből én bizony-bizony osztogatok, mint a vihar, ingyen, térítés nélkül, igazolások ellenében, szegényeknek és még szegényebbeknek. Ön ezt viszont egyszer nem tette meg, még életében. Köszönöm szépen. Bocsánat. Személyes érintettség címén nem adok szót, a vitát ügyrendileg zárjuk le. Minden frakciónak módja lesz két percben… Papp Gábor: elnézést, tiltakozom. Mi az, hogy személyes érintettség… Dr. Toller László: lehet tiltakozni képviselő úr, nem láttam okát, hogy személyes érintettség, ön személyemben megsértett, én erre válaszoltam… Papp Gábor: mivel sértettem meg polgármester úr?

147

Dr. Toller László: minden szavával, és alaptalan gyanúsításával, erre válaszoltam. Papp Gábor: egyetlen egy gyanúsítgatást nem fogalmaztam meg. Dr. Toller László: képviselő úr! Ügyrendi szavazás lesz, utána a frakciójának van módja két percben szólni, mint minden frakciónak. Papp Gábor: akkor sem, tiltakozom ez ellen. Dr. Toller László: köszönöm szépen. Tiltakozását tudomásul vettem. Szavazás következik. Kérdezem, lezárjuk-e az ezzel kapcsolatos vitát? Kérem, szavazzanak. Megállapítom, a közgyűlés 22 igen szavazattal, 4 nem szavazat ellenében a vitát lezárta. Dr. Toller László: amennyiben frakciónként kívánnak két percben szólni a vita lezárása után, módjuk van az SZMSZ értelmében. Van-e valamelyik frakciónak vélemény-nyilvánítása? Igen, De Blasio Antonio képviselő úr a Fidesz frakció nevében. De Blasio Antonio: úgy gondolom, hogy polgármester úr minősíthetetlen hangneméhez képest nincs mit tennünk. Én úgy gondolom, hogy mindenki, aki nézi ezt az adást minősítse, sőt az ön frakciója is minősítse azt, hogy ön hogyan, és milyen módon tárgyal az ellenzék képviselőjével. Köszönöm szépen. Dr. Toller László: köszönöm szépen. Én az ellenzék képviselőit mindig meg szoktam tisztelni. Nagyon határozottan visszautasítom az alpári és alaptalan gyanúsításokat. Soha nem fordult még elő ilyen egyébként, amit ma elkövetett Papp Gábor képviselő úr. Bókay Endre képviselő úré a szó. Bókay Endre: tisztelt polgármester úr! Köszönöm a szót. Képviselőtársam, aki előttem beszélt, szerintem először magába kellene szállnia. Nézze vissza egyszer a videokazettán vagy bármin az adást, és utána értékelheti a saját viselkedését. De nem erről vitatkozunk most, egész más dologról döntünk. Itt az előterjesztés részeként van még egy felsorolás, nemcsak az Euró Sport közvetíti ezt a TV-műsort, hanem a magyar ATV, a Duna TV, a RTL Klub, a Sporf, a TV2, és az 1-es is közvetíti ezt az adást. Tehát a mi véleményünk az, - ehhez kapcsolódóan – hogy ennek a sportrendezvénynek van egy nagyon komoly reklámértéke a városnak. Ha nem is közvetett módon, hanem közvetlen módon bizonyos imázst teremt, tehát hoz valamit. A város arra képes, hogy ilyen kisebb felszerelést igénylő rendezvényt, főleg világbajnokságot tud maga részéről támogatni, nagyobbakat nyilván nem, nagyon sajnáljuk azt. Lehet, hogyha egyszer lesz egy sportstadionunk, akkor abban komolyabb játékokat is tudunk majd, esetleg Európa Bajnokságot lebonyolítani.

148

A másik probléma, ami számunkra a vita során egy tanulság, hogy ezt nem hagyhatjuk, hogy a város polgármestere, egy 160 ezer lakosú város polgármestere 25 M Ft-ról előzetes megbeszéléséket nem folytathat. Erre biztosítanunk kell a döntés jogát is a számára, mert ha a város ilyen támogatottsággal választja meg a polgármestert, az mégis csak ellentmondásos, hogy a város költségvetésének kevesebb mint 1 ezrelékéről nem dönthetne. A viták, amik elhangzottak, személyeskedések. Nagyon jóízű dolog lenne, ha most esetleg bocsánatot kérnének a polgármester úrtól, nagyon úri dolog lenne. Köszönöm szépen. Dr. Toller László: igen, köszönöm. Tisztelt közgyűlés! Ügyrendben megadom a szót képviselő úr. Papp Gábor: köszönöm szépen elnök úr. A vitáról szó szerinti jegyzőkönyvet szeretnék majd kérni. Köszönöm. Dr. Toller László: köszönöm. Minden esetben szíves rendelkezésére állok bármelyik képviselőnek. Tiszta a kép, egyet kell még tisztáznunk, Meixner képviselő úrnak volt egy módosító indítványa. Ja, bocsánat, Bretter képviselő úr szót kért. Elnézést kérek. Bretter Zoltán: tisztelt polgármester úr! Tisztelt közgyűlés! Én azt gondolom, hogy az ilyen fajta események, mint pl. ez a sportesemény is akárhogy is ítélnék itt meg a különböző felek, nagyon nehezen dönthető el előre, hogy ezek most milyen hozadékkal járnak, milyennel nem. Azt gondolom, hogy azok az érvek, amiket itt pl. Petrovits József elmondott és hangsúlyozott ebben, és amit úgy vettem észre, hogy a Fidesz frakció is lényegében elfogadott, mármint az, hogy ez a vendéglátóiparnak vagy a kiskereskedelemnek ez jó, én azt gondolom, hogy rendben van ez így. Az a cél, hogy Pécsett minél többfajta és minél színesebb sportélet, kulturális élet alakuljon ki. Nem kell az ízlésítéletünket rákényszerítenünk feltétlenül egy ilyen helyzetre, van, akinek ez tetszik, van, akinek nem tetszik. Én egyetértek, hogy mondjam, még egyet is tudnék érteni akár azokkal az érvekkel, amikor azt mondják, hogy hát ez nem, ez nekem nem tetszik. Bár ezek nem érvek, hanem ízlésítéletek. Én azt mondom, hogy ezeket a dolgokat meg kell próbálni. Meg kell nézni, hogy ebből mi lesz, és utána levonni a tanulságokat. Én azt gondolom, hogy egy ilyen kísérlet megéri. Még egyszer mondom, ha másért nem, azért, mert színesíti Pécsnek a kulturális és sportéletét. Tehát én ebben a – hogy mondjam – inkább kiegyensúlyozottabb szellemben közelíteném meg a dolgot, és azt ajánlom, hogy ezeket az ízlésvitákat, ezeket tegyük zárójelbe a közgyűlésen. Dr. Toller László: köszönöm szépen. Tisztelt közgyűlés! Határozathozatal következik. Meixner képviselő úrnak, a bizottság elnökének, Kulturális

149 Bizottság elnökének volt egy átfogó módosító indítványa, ami a határozat teljes átírását jelentette. Ezt szóban, a jegyzőkönyv számára megismételte.

150 Először erről szavazunk. Hogyha ezt a határozatot elfogadtuk, akkor viszont az eredeti előterjesztésben foglalt határozat okafogyott, nincs miről szavaznunk. Tisztelt közgyűlés! Határozathozatal következik. Kérdezem, Meixner képviselő úr módosító indítványát támogatja-e a közgyűlés? Kérem, szavazzanak. Megállapítom, hogy a közgyűlés 24 igen szavazattal, 3 nem szavazattal, 2 tartózkodás mellett Meixner képviselő úr határozati javaslatát elfogadta. Dr. Toller László: ügyrendi kérdésben szót kér Soó László elnök úr. Soó László: köszönöm szépen polgármester úr. Csak egy apró pontosítást a jegyzőkönyv számára. Amit Meixner képviselő úr előadott, az a Költségvetési Bizottság jóváhagyott javaslata. Köszönöm szépen. Dr. Toller László: annál erőteljesebb és markánsabb a hatása. Köszönöm szépen.” A közgyűlés a fenti szavazati aránnyal a következő határozatot hozza: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 28/2003. (02.13.) sz. határozata a Világ Legerősebb Emberei Világbajnokság rendezvény támogatásáról

2003 PÉCS

A Közgyűlés megtárgyalta dr. Toller László polgármesternek a Világ Legerősebb Emberei Világbajnokság 2003 PÉCS támogatásáról szóló előterjesztését. 1. A Közgyűlés egyetért azzal, hogy az Önkormányzat a helyszínt biztosítsa és a sportrendezvények támogatása céltartalék terhére 25 millió Ft, azaz huszonötmillió forint keretösszeget határoz meg a Világ Legerősebb Emberei Világbajnokság 2003 PÉCS megrendezése céljából. 2. A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert a támogatási szerződés megkötésére. Határidő: 2003. 02. 20. Felelős: dr. Toller László polgármester Kapják:

dr. Toller László polgármester, Petrovits József, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Ábrahám István vezetőfőtanácsos

151

12.)

Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság ügyrendje Előterjesztő: dr. Schmidt József bizottsági elnök

Soó László: valamennyi bizottsági elnökkel egyeztetett, – dr. Papp Judit jegyző asszonnyal is – és mindegyik ügyrenddel kapcsolatban ugyanaz a módosító indítványa van. Ez a II. fejezet 9.) pontját érinti, egy esetben a 8.) pontot, amely arról rendelkezik, hogy a bizottság tagjai adhatnának közvetlenül utasítást a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek. Így az általa most ismertetett szöveget javasolja valamennyi ügyrendben elfogadni. Idézi: „A bizottság, feladatai teljesítésének érdekében a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek vezetői részére feladatot, érdemi utasítást a felügyeletet ellátó tisztségviselő útján adhat.” Ez azokat az eltéréseket rendezi, amelyek háromféle változatban vannak az ügyrendekben. A módosító indítványok lényege az, hogy a bizottság feladatai érdekében az illetékes tisztségviselő útján a Polgármesteri Hivatal szervezeti egységeinek feladatot adhat. Kéri a bizottsági elnököktől, hogy fogadják be ezt a javaslatot az ügyrendbe. Dr. Toller László: kérdezi dr. Schmidt József bizottsági elnököt, befogadja-e a módosító indítványt? Dr. Schmidt József: válasza: igen, elfogadja. Dr. Toller László: értelemszerűen, a többi bizottsági elnököt is kéri majd az adott napirendi pontoknál, hogy ezt tegyék meg. Kérdés, észrevétel nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról, figyelemmel a módosításra. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 31 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett elfogadta a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság ügyrendjét. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 29/2003. (02.13.) sz. határozata A Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság ügyrendjének felülvizsgálatáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése jelen határozat melléklete szerinti tartalommal a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság ügyrendjét jóváhagyja.

152

A Közgyűlés utasítja a Jogi és Önkormányzati Főosztályt, hogy a jegyzőkönyvben szereplő és a bizottsági elnök által befogadott módosításokat az ügyrenden vezesse át. A Közgyűlés felkéri záradékolására.

dr.

Papp

Judit

jegyzőt

az

ügyrend

A Közgyűlés utasítja a Jogi és Önkormányzati Főosztályt, hogy a záradékolt ügyrendet a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság tagjainak és szakértőinek küldje meg. Határidő: Felelős:

azonnal dr. Modrovits Sándor főosztályvezető

Kapják:

dr. Papp Judit jegyző, dr. Schmidt József bizottsági elnök, dr. Modrovits Sándor főosztályvezető, Balassa Zsoltné bizottsági felelős

A bizottság ügyrendje a jegyzőkönyv 11. számú melléklete.

13.)

Költségvetési Bizottság ügyrendje Előterjesztő: Soó László bizottsági elnök

Soó László: jelzi, hogy módosító indítványával együtt kerüljön az ügyrend elfogadásra. Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem volt, kéri a testület döntését az előterjesztésről és a határozati javaslatról, tekintettel a módosulásra. Megállapítja, hogy a testület 31 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett elfogadta a Költségvetési Bizottság ügyrendjét. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 30/2003. (02.13.) sz. határozata a Költségvetési Bizottság ügyrendjéről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése jelen határozat melléklete szerinti tartalommal a Költségvetési Bizottság ügyrendjét jóváhagyja.

153

A Közgyűlés utasítja a Jogi és Önkormányzati Főosztályt, hogy a jegyzőkönyvben szereplő és a bizottsági elnök által befogadott módosításokat az ügyrenden vezesse át. A Közgyűlés felkéri záradékolására.

dr.

Papp

Judit

jegyzőt

az

ügyrend

A Közgyűlés utasítja a Jogi és Önkormányzati Főosztályt, hogy a záradékolt ügyrendet a Költségvetési Bizottság tagjainak és szakértőinek küldje meg. Határidő: Felelős: Kapják:

azonnal dr. Modrovits Sándor főosztályvezető dr. Toller László polgármester, dr. Papp Judit jegyző, Soó László bizottsági elnök, dr. Modrovits Sándor, dr. Tolnai Márta főosztályvezető, Bálványos Károlyné bizottsági felelős

Az elhangzott és befogadott kiegészítésekkel módosított ügyrend a jegyzőkönyv 12. számú melléklete.

14.)

A Közlekedési és Kommunális Bizottság ügyrendje Előterjesztő: Kukai András bizottsági elnök

Kukai András: jelzi, elfogadja Soó László bizottsági elnök módosító indítványát. A Közlekedési és Kommunális Bizottság ügyrendjének 4. oldalán található 8.) pontot illetően módosító javaslata van. Szerepel ebben a pontban a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi Bizottság, kéri ezt javítani Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottságra. Ezt mindenütt értelemszerűen ugyanígy kéri figyelembe venni. Ugyancsak a 8.) pontban javasolja a módosítást, ahol is „napirend” szerepel, melyet „napirendi pontokra” kér javítani. Az 5. oldalon 4.) pontban foglaltak kimaradnak, így értelemszerűen a következő pontok számozása megváltozik. A 4.) pontban leírtak bekerülnének a 8. oldalon található 13.) pontba oly formában, hogy az állásfoglaláshoz, határozathozatalhoz a jelenlévő képviselő bizottsági tagok többségének igen szavazata kell. Ezzel a finomítással kéri elfogadni a bizottság ügyrendjét. Dr. Toller László: ezt a javaslatot az előterjesztő eredeti előterjesztésének tekinti a testület. Erről külön nem kell szavazni. Trombitás Károly: módosító indítványt nyújt be a 4 oldal 5.) ponthoz. Ez arról szól, hogy ki hívhatja össze, mikor kell összehívni a bizottság ülését.

154 Úgy érzi, hogy a bizottság tagjainak többsége – 3 bizottsági tagnak – együttes véleménye alapján kellene, ha ebből levonják az elnököt, mivel ő egy személyben is összehívhatja az ülést, azt jelenti, a 4 bizottsági tagból háromnak egyet kell érteni. Ezt egy kicsit erős feltételnek tartja. Azt szeretné, ha az szerepelne ebben a pontban, hogyha a bizottság legalább két tagja kezdeményezi, össze kell hívni az ülést. Dr. Toller László: valamennyi bizottságnál így szerepel ez a szabály, nem hiszi, hogy nagy akadálya lenne, akár egy bizottsági tag javaslatára is az elnök összehívja a bizottság ülését. Van más ügyrendben is ilyen javaslat, hogy legalább két képviselő indítványára történjen az ülés összehívása. Abszolút garanciális szabálynak tartja, nem ellenzi senki, hogy ilyen szabály legyen az ügyrendben. A kisebbségi jogot ezzel lehet biztosítani a bizottságokban. A c.) pont amúgy is furcsa, ha összeülnek hárman az 5 fős bizottságból, akkor az ülést elkezdhetik, tehát semmiféle indítványozásra nincs szükség. Dr. Papp Judit: az elhangzottakat a kimaradó 4.) pont helyére kéri szerkeszteni. Dr. Toller László: megkérdezi, eredeti módosító indítványként befogadja-e Kukai András bizottsági elnök úr az elhangzottakat? A Közlekedési és Kommunális Bizottság jelenlévő tagjainak van-e kifogása a módosító indítványok ellen, ezt azért kérdezzék meg. Kukai András: bejelenti: nincs. Dr. Toller László: ez esetben Kukai András bizottsági elnök által előterjesztett módosításokkal együtt - amelyet Trombitás Károly képviselő javaslata kiegészít - az 5.) pont d.) pontjaként jelenik meg a 4.) oldalon, ezzel együtt bocsátja szavazásra az ügyrendet. Megállapítja, hogy a közgyűlés 28 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett elfogadta a Közlekedési és Kommunális Bizottság ügyrendjét, figyelemmel a módosításokra. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 31/2003. (02.13.) sz. határozata a Közlekedési és Kommunális Bizottság ügyrendjéről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése jelen határozat melléklete szerinti tartalommal a Közlekedési és Kommunális Bizottság ügyrendjét jóváhagyja.

155

A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési Főosztályt, hogy a jegyzőkönyvben szereplő és a bizottsági elnök által befogadott módosításokat az ügyrenden vezesse át. A Közgyűlés felkéri záradékolására.

dr.

Papp

Judit

jegyzőt

az

ügyrend

A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési Főosztályt, hogy a záradékolt ügyrendet a Közlekedési és Kommunális Bizottság tagjainak és szakértőinek küldje meg. Határidő: Felelős: Kapják:

azonnal Jeszták Lajos főosztályvezető Gonda Tibor alpolgármester, dr. Papp Judit jegyző, Kukai András bizottsági elnök, dr. Modrovits Sándor, Jeszták Lajos főosztályvezető, Vörösné Gáspár Mária bizottsági felelős

Az elhangzott és befogadott kiegészítésekkel módosult ügyrend a jegyzőkönyv 13. számú melléklete.

15.)

Város- és Környezetfejlesztési Bizottság ügyrendje Előterjesztő: Hódosi Vera bizottsági elnök

Hódosi Vera: bejelenti: Soó László módosító javaslatát elfogadja. Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén, szavazást kér. Megállapítja, hogy a testület 29 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett elfogadta a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság ügyrendjét. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2003. (02.13.) sz. határozata a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság ügyrendjéről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése jelen határozat melléklete szerinti tartalommal a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság ügyrendjét jóváhagyja.

156

A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési Főosztályt, hogy a jegyzőkönyvben szereplő és a bizottsági elnök által befogadott módosításokat az ügyrenden vezesse át. A Közgyűlés felkéri záradékolására.

dr.

Papp

Judit

jegyzőt

az

ügyrend

A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési Főosztályt, hogy a záradékolt ügyrendet a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság tagjainak és szakértőinek küldje meg. Határidő: Felelős:

azonnal Jeszták Lajos főosztályvezető

Kapják:

Gonda Tibor alpolgármester, dr. Papp Judit jegyző, Hódosi Vera bizottsági elnök, dr. Modrovits Sándor, Jeszták Lajos főosztályvezető, Vörösné Gáspár Mária bizottsági felelős

A módosult ügyrend a jegyzőkönyv 14. számú melléklete.

16.)

Az Oktatási Bizottság ügyrendje Előterjesztő: Tóth Mihályné bizottsági elnök

Tóth Mihályné: jelzi: elfogadja Soó László képviselőtársa javaslatát. Két pontosítást kér: a 7. fejezetben – 10. oldalon – a 7.) pontban az utolsó mondatnál a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság véleményét kell kikérni, és a 9.) pontban pedig a mondat a következők szerint szólna: „A jelentősebb bizottsági döntések közzétételéről a Polgármesteri Iroda helyett – a Jogi és Önkormányzati Főosztály útján a jegyző gondoskodik.” Kéri az elhangzott módosításokkal fogadják el az ügyrendet. Dr. Toller László: felhívja a Jogi és Önkormányzati Főosztály figyelmét, hogy az előzetes törvényességi felügyelet keretében kellett volna a felmerült kérdéseket lerendezni. Ezek olyan triviális jellegű dolgok, amelyeket észre kellett volna venni. Persze, ha egy korábbi ügyrendet lemásolnak, nem kerülhet bele az új szervezet. Kérdés, észrevétel nem lévén, szavazást kér. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 31 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett elfogadta az Oktatási Bizottság módosult ügyrendjét.

157

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 33/2003. (02.13.) sz. határozata az Oktatási Bizottság ügyrendjéről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése jelen határozat melléklete szerinti tartalommal az Oktatási Bizottság ügyrendjét jóváhagyja. A Közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztályt, hogy a jegyzőkönyvben szereplő és a bizottsági elnök által befogadott módosításokat az ügyrenden vezesse át. A Közgyűlés felkéri záradékolására.

dr.

Papp

Judit

jegyzőt

az

ügyrend

A Közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztályt, hogy a záradékolt ügyrendet az Oktatási Bizottság tagjainak és szakértőinek küldje meg. Határidő: Felelős:

azonnal Póla József főosztályvezető

Kapják:

dr. Kunszt Márta alpolgármester, dr. Papp Judit jegyző, Tóth Mihályné bizottsági elnök, dr. Modrovits Sándor, Póla József főosztályvezető, Major István bizottsági felelős

A módosult ügyrend a jegyzőkönyv 15. számú melléklete.

17.)

Sportbizottság ügyrendje Előterjesztő: Petrovits József bizottsági elnök

Petrovits József: bejelenti, a Költségvetési Bizottság elnöke által- a korábbi napirendi pontnál - ismertetett módosító indítványt már tartalmazza a bizottság ügyrendje. Papp Gábor: módosító javaslata: „a bizottság állandó meghívottai közé vegyék fel az önkormányzat által sport kft-kbe, illetve sportegyesületekbe delegált önkormányzati érdekeket képviselő személyeket is.” Dr. Toller László: érdekes a felvetés, de kérdés, hogy a kft-t képviselje a

158

bizottságban, vagy az önkormányzatot tulajdonosként a kft-ben, egyesületben a képviselő. Nem biztos, hogy célszerű, ha az érintett állandó meghívottként a döntésben részt vesz, vagy abban közreműködik; de nyitott a kérdésben, ha ez a demokráciát és az intézményi ellenőrzést jobban segíti. Ebben az esetben az analógia az lenne, hogy a Pécsi Vízműbe delegált igazgatósági tagjaik állandó meghívottjai lennének a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság ülésének, vagy a Kommunális Bizottság ülésének a BIOKOM Kft valamennyi igazgatósági tagja. Petrovits József: felolvassa az ügyrend 1.) pontját, amely a bizottság ülésének rendjét a következőképpen szabályozza:” A bizottság ülése nyilvános. A nyilvános ülésen a képviselőkön és a napirendi pontokhoz meghívottakon kívül megjelenők tanácskozási jog nélkül vehetnek részt.” Elvileg a kft-k képviselője is részt vehet, végig hallgathatja az ülést, de nem hiszi, hogy a 100 sportegyesület minden egyes tagját meg kell hívni tanácskozási joggal, mert akkor nem tudnának döntést hozni, az ülések hosszadalmassá válnának. Bókay Endre: amennyiben Papp Gábor módosítaná javaslatát, és úgy fogalmazna, hogy „azon sport kft-k vezetői, vagy képviselői, melyekben az önkormányzat tulajdonrészes”; tehát ne az önkormányzat által delegáltak, hanem a kft-k, vagy sportegyesületek vezetői lennének állandó meghívottai, ezt elfogadhatónak tartaná. Papp Gábor: feltehetően rosszul fogalmazott, s ez félreértésre adott okot. Arra gondolt, az önkormányzat érdeke, ha egy tagot delegál, akkor egyrészt képviselje az önkormányzat érdekeit az adott cégekben; illetve viszont is, az önkormányzat igényt tart arra, hogy információt hozzon az adott cég működéséről. Szándékosan nem a cég képviselőjét kérte, nem úgy gondolja, hogy a kft. ügyvezetőjének, elnökének kellene az ülésen részt venni, hiszen az önkormányzat erre felkért, megbízott embereket. Pontosabban, van olyan képviselő is, aki ilyen feladatot ellát, pl. önmaga a MIZO Pécsi VSK Intéző Bizottságába az önkormányzat delegálta. Tőle még soha, senki nem kért információt, sőt az előző Sportbizottságtól kérte, hogy legalább meghívót küldjenek részére olyan napirendi pontokhoz, melyek érintik az egyesületet. Úgy gondolta, mindkét félnek hasznos lehet az információáramlás szempontjából. Nem ragaszkodik hozzá, de megismétli, hasznos lehet. Természetesen az ülés nyilvános, és a képviselőként hozzászólási, tanácskozási joggal részt is vehet, de nehéz információt szerezni, ha nem tudja, mikor van az ülés. Dr. Toller László: jogilag nehezen kezelhető képviselőtársa felszólalása, mert egy elkülönült, autonóm gazdasági szervezetről van szó. Ezzel kapcsolatos ellenőrzési lehetőségeik csak az általuk átadott pénz erejéig állnak fenn. A meghívás, az állandó részvétel a felügyeleti jellegű jogosítványa lenne a bizottságnak, ami ilyen ügyben eléggé nehezen értelmezhető, még abban az esetben is, ha 100 %-os tulajdonú kft-jük lenne. A képviseletet ugyanis másként szabályozták, a gazdasági társaságot nem a tulajdonos, hanem az ügyvezető is képviseli a Gt. alapján. Ha ilyen igény

159 lenne, akkor pontosan az ügyvezetést kellene meghívni az ülésekre és nem a tulajdonos képviselőit A delegált képviselő autonóm módon dönt, még a testület sem adhat utasítást, hogy milyen álláspontra helyezkedjen egy gazdasági társaságban, a társaság hatáskörébe tartozó gazdasági vagy egyéb ügyekben. Érzékeli a jó szándékot, s megvan a rendje, hogyan tudják ellenőrizni ezeket a cégeket. Kéri, a bizottságot ne hozzák olyan helyzetbe, hogy formálisan olyan belső határozatot hoznak, amelynek kifelé nincs kötőereje. Papp Gábor: megismétli, a gazdasági társasághoz nincs köze, csupán a MIZO PVSK Intéző Bizottságának önkormányzat által delegált tagja. Visszavonja indítványát. Dr. Toller László: jelzi, a Jogi Önkormányzati Főosztály munkatársai jogi aggályait megerősítették. Petrovits József: a Sportbizottságban mindig volt ellenzéki képviselő, most egy fő, és két szakértő segíti a munkát. Szerinte lehet egymást tájékoztatni, s elmondja továbbá, hogy a képviselők nemcsak jogosultak részt venni a bizottsági ülésen, hanem hozzá is szólhatnak. Dr. Toller László: kéri a vita befejezését, képviselőtársuk visszavonta módosító indítványát.

hiszen

Papp

Gábor

Nagy Csaba: képviselőtársa által tett javaslat nemcsak ezeknél a gazdasági társaságoknál probléma. Lehet, hogy nem a Sportbizottság ügyrendjében kell ezen információáramlásokat kialakítani, de teljesen függetlenül attól, hogy egy képviselő milyen frakció tagjaként kapta a megbízást – úgy gondolja, hogy - az információáramlást biztosítani kell. Nem pártalapon jelölték ki a képviselőket, hanem ki, milyen sport iránt érdeklődött. Ilyen vonatkozásban kell majd végiggondolni, mert az információáramlások nem párt, és frakcióalapon működnek, hanem egyesület és önkormányzat alapon kellene működniük. Megismétli, Papp Gábor indítványa alapvető probléma, amivel mindenképpen foglalkozni kellene, és nem biztos, hogy a Sportbizottságnak, hanem lehet, hogy a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottságnak, mert olyan gazdasági társaságok, amelyek sok tízmillió forinttal, - ill. ilyen mértékű törzstőkével - rendelkeznek minden évben. Más jellegű társaságokat is említhetne, de a kézilabda, foci, kosárlabda, stb. Ténylegesen az a probléma, hogy delegálták a tagokat, de nem mondták meg, hogy mi a szándéka az önkormányzatnak ezekben a kft-kben és nem is kérik az információkat tőlük, és nem is segítik a munkájukat azzal, hogy az önkormányzatnak milyen érdekét képviseljék a kft-kben. Lényegében erre kellene majd kitérni, de ha nem fér bele a mai tárgyalásba, a bizottság ügyrendjének kialakításába, érti polgármester úr jogi aggályait, de a kft-kbe delegáltak munkáját hasznosítani is kellene. Szerinte minél több pénzt költenek a gazdasági társaságok, annál jobban igény lenne a munkájukra.

160

Dr. Toller László: egyéb észrevétel nem lévén – miután Papp Gábor módosító indítványát visszavonta – a Sportbizottság ügyrendjéről kér szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 31 igen szavazattal, és 2 tartózkodás mellett – ellenszavazat nélkül - a Sportbizottság ügyrendjét elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 34/2003. (02.13.) sz. határozata a Sportbizottság ügyrendjének jóváhagyásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése jelen határozat melléklete szerinti tartalommal a Sportbizottság ügyrendjét jóváhagyja. A közgyűlés felkéri záradékolására.

dr.

Papp

Judit

jegyzőt

az

ügyrend

A közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét, hogy a záradékolt ügyrendet a Sportbizottság tagjainak és szakértőinek küldje meg. Határidő: 2003. február 20. Felelős: dr. Papp Judit jegyző Póla József főosztályvezető Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Papp Judit jegyző, Horváth Zoltán alpolgármester, Petrovits József bizottsági elnök, Póla József főosztályvezető, Stenczer Éva bizottsági felelős

A bizottság ügyrendje a jegyzőkönyv 16. sz. melléklete.

18.)

Egészségpolitikai és Szociális Bizottság ügyrendje Előteresztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök

Nyőgéri Lajos: kéri, Soó László képviselőtársa korábbi napirendi pontnál említett módosításával fogadják el az előterjesztést. Trombitás Károly: ezen ügyrendnél is megtenné – a Közlekedési és Kommunális Bizottságnál már elhangzott - módosító javaslatát; miután e két bizottságban érintett.

161

Dr. Toller László: kéri, az illetékes bizottságok elnökei vizsgálják meg, hogy Trombitás Károly kisebbséget védő javaslatai szerepelnek-e az ügyrendekben; és mindenütt nyilatkozzanak róla. Természetesnek tartja, hogy a javaslat beépül a szabályozásba. Megállapítja, hogy Nyőgéri Lajos bizottsági elnök elfogadta a módosító indítványt. Egyéb hozzászólás nem lévén, bejelenti, az ügyrendről a két módosítással együtt kéri a döntést. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 31 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett – ellenszavazat nélkül – az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság ügyrendjét elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 35/2003. (02.13.) sz. határozata az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság ügyrendjéről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése jelen határozat melléklete szerinti tartalommal az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság ügyrendjét jóváhagyja. A Közgyűlés utasítja a Népjóléti Főosztályt, hogy a jegyzőkönyvben szereplő és a bizottsági elnök által befogadott módosításokat az ügyrenden vezesse át. A Közgyűlés felkéri záradékolására.

dr.

Papp

Judit

jegyzőt

az

ügyrend

A Közgyűlés utasítja a Népjóléti Főosztályt, hogy a záradékolt ügyrendet az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság tagjainak és szakértőinek küldje meg. Határidő: Felelős:

azonnal dr. Sohár Endre főosztályvezető

Kapják:

dr. Kunszt Márta alpolgármester, dr. Papp Judit jegyző, Nyőgéri Lajos bizottsági elnök, dr. Modrovits Sándor, dr. Sohár Endre főosztályvezető, Trubina Ferencné bizottsági felelős

A módosított ügyrend a jegyzőkönyv 17. sz. mellékletében szerepel.

162

19.)

Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság ügyrendje Előterjesztő: Bókay Endre bizottsági elnök

Bókay Endre: bejelenti, Soó László, valamint Trombitás Károly képviselőtársai – korábbi napirendi pontoknál tett - javaslataival egyetért. Molnárné Garai Edit: az együttes bizottsági ülésekre vonatkozóan kíván módosító indítványt benyújtani. Indoklásul elmondja, a többi bizottság ügyrendje szerint „az egyes napirendi pontokról bizottságonként külön kell szavazni.” Javaslatát a bizottsági ülésen is megfogalmazta, véleménye, a szabályozást egységesíteni kellene. Bókay Endre: jelzi, ezt a módosítást is befogadja. Dr. Toller László: egyéb vélemény hiányában, a módosítások figyelembevételével kér szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 35 igen szavazattal, – ellenszavazat nélkül – 1 tartózkodás mellett a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság ügyrendjét elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 36/2003. (02.13.) sz. határozata a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság ügyrendjéről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése jelen határozat melléklete szerinti tartalommal a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság ügyrendjét jóváhagyja. A Közgyűlés utasítja a Népjóléti Főosztályt, hogy a jegyzőkönyvben szereplő és a bizottsági elnök által befogadott módosításokat az ügyrenden vezesse át. A Közgyűlés felkéri záradékolására.

dr.

Papp

Judit

jegyzőt

az

ügyrend

A Közgyűlés utasítja a Népjóléti Főosztályt, hogy a záradékolt ügyrendet a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság tagjainak és szakértőinek küldje meg. Határidő: azonnal Felelős: dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető

163

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Bókay Endre bizottsági elnök, dr. Modrovits Sándor, dr. Sohár Endre főosztályvezető, dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető, Lőrincz Antalné bizottsági felelős

A határozathoz csatolt módosított ügyrendet a jegyzőkönyv 18. sz. melléklete tartalmazza.

20.)

Külügyi, Európai Integrációs és Informatikai Bizottság ügyrendje Előterjesztő: Bretter Zoltán bizottsági elnök

Bretter Zoltán: bejelenti, elfogadják Soó László korábbi napirendi pontnál elhangzott módosító indítványát. Papp Gábor: az egységesítés érdekében, az ülés összehívására vonatkozó kisebbségvédelmi intézkedést javasolja az ügyrendben átvezetni. Dr. Toller László: pontosítja a felvetést: a kezdeményezésére is össze kell hívni a bizottságot.

bizottság

2

tagja

Bretter Zoltán: ezt a módosító indítványt is befogadja. Dr. Toller László: további észrevétel hiányában a testület döntését kéri a módosításokkal együtt. Megállapítja, hogy a testület a Külügyi, Európai Integrációs és Informatikai Bizottság ügyrendjét 35 igen szavazattal, – ellenszavazat nélkül – 1 tartózkodás mellett elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 37/2003. (02.13.) sz. határozata a Külügyi, Európai Integrációs és Informatikai Bizottság ügyrendjéről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése jelen határozat melléklete szerinti tartalommal a Külügyi, Európai Integrációs és Informatikai Bizottság ügyrendjét jóváhagyja. A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinetet, hogy a jegyzőkönyvben szereplő és a bizottsági elnök által befogadott módosításokat az ügyrenden vezesse át.

164

A Közgyűlés felkéri záradékolására.

dr.

Papp

Judit

jegyzőt

az

ügyrend

A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinetet, hogy a záradékolt ügyrendet a Külügyi, Európai Integrációs és Informatikai Bizottság tagjainak és szakértőinek küldje meg. Határidő: Felelős:

azonnnal dr. Varga István főosztályvezető

Kapják:

Horváth Zoltán alpolgármester, dr. Papp Judit jegyző, Bretter Zoltán bizottsági elnök, dr. Modrovits Sándor, dr. Varga István főosztályvezető, Szőcs Gyöngyike bizottsági felelős

A módosított bizottsági ügyrend a jegyzőkönyv 19. sz. melléklete.

21.)

Ifjúsági és Civil Kapcsolatok Bizottsága ügyrendje

Dr. Tóth Bertalan: jelzi, Soó László képviselőtársa módosító javaslatát elfogadja. Bejelenti, a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság nevének pontosítása szükséges az ügyrendjükben. Bejelenti, a kisebbségvédelmi szabályt tartalmazza az ügyrendjük, mert 8 napon belül rendkívüli ülést kell összehívni, ha legalább két képviselő kezdeményezi; továbbá az együttes ülésre vonatkozó rendelkezés is szerepel a bizottság ügyrendjében. Dr. Toller László: tekintettel arra, hogy kérdés, észrevétel nem hangzott el, szavazást kér a módosult ügyrendről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés az Ifjúsági és Civil Kapcsolatok Bizottsága ügyrendjét 31 igen szavazattal, – ellenvélemény nélkül – 1 tartózkodás mellett fogadta el. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 38/2003. (02.13.) sz. határozata Ifjúsági és Civil Kapcsolatok Bizottsága ügyrendjéről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése jelen határozat melléklete szerinti tartalommal az Ifjúsági és Civil Kapcsolatok Bizottsága ügyrendjét jóváhagyja. A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinetet, hogy a jegyzőkönyvben szereplő és a bizottsági elnök által befogadott módosításokat az ügyrenden vezesse át.

165

A Közgyűlés felkéri záradékolására.

dr.

Papp

Judit

jegyzőt

az

ügyrend

A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinetet, hogy a záradékolt ügyrendet az Ifjúsági és Civil Kapcsolatok Bizottsága tagjainak és szakértőinek küldje meg. Határidő: Felelős:

azonnal dr. Varga István főosztályvezető

Kapják:

Horváth Zoltán alpolgármester, dr. Papp Judit jegyző, dr. Tóth Bertalan bizottsági elnök, dr. Modrovits Sándor, dr. Varga István főosztályvezető, Kiss Tamás bizottsági felelős

A módosult ügyrend a jegyzőkönyv 20. sz. mellékletében szerepel.

22.)

A köztisztviselők teljesítménykövetelményeinek alapját képező 2003. évi célok meghatározása Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Dr. Toller László: szóbeli kiegészítése a határozati javaslathoz: a Közgyűlés vegye tudomásul, illetve értsen egyet vele abban, hogy dr. Papp Judit jegyző asszony 2002. évi munkateljesítményét értékelte, és azt kiválóra minősítette minden pontjában. A jegyző minősítését a Közgyűlésnek kell elvégeznie. Javaslatot tesz a címzetes főjegyzői cím adományozására. Véleményt kér a 2003. évi célkitűzésekről, melyek összhangban vannak a költségvetéssel, a munkatervvel, továbbá azzal, hogy teljesítményorientált jutalmazást alkalmaznak a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői tekintetében. Megállapítja, hogy a Jogi, Önkormányzati Főosztály egyetért a határozati javaslat kiegészítésére vonatkozó véleményével. Kérdés, hozzászólás nem lévén, az általa módosított formában teszi fel szavazásra az előterjesztést. Megállapítja, hogy a testület az előterjesztést, valamint a kiegészített határozati javaslatot 29 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett (ellenvélemény nélkül) elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 39/2003. (02.13.) sz. határozata a köztisztviselők teljesítménykövetelményeinek alapját képező 2003. évi célokról

166

1.) A Közgyűlés – a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 34.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – a köztisztviselők 2003. évi teljesítménykövetelményeinek alapját képező célokat a mellékletben foglaltak szerint állapítja meg. Határidő: az egyéni teljesítménykövetelmények meghatározására: 2003. február 28. az egyéni teljesítménykövetelmények értékelésére: 2003. december 31. Felelős:

d. Papp Judit jegyző

2.) A Közgyűlés tudomásul veszi dr. Toller László polgármester tájékoztatását arról, hogy dr. Papp Judit jegyző 2002. évi munkateljesítményét kiválóra értékelte. 3.) A Közgyűlés dr. Papp Judit jegyző részére a címzetes főjegyzői cím adományozását kezdeményezi. Felkéri a polgármestert, hogy a fenti kezdeményezésről a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjét értesítse. Határidő: azonnal Felelős: dr. Toller László polgármester Kapják:

dr. Toller László polgármester dr. Papp Judit jegyző, dr. Pozsárkó István aljegyző, dr. Schmidt József bizottsági elnök

A köztisztviselők 2003. évi teljesítménykövetelményeinek meghatározása a jegyzőkönyv 21. sz. mellékletében szerepel.

23.)

Somogyi B. út közműmunkáinak forrásátadásai Előterjesztő: Kukai András bizottsági elnök

Kukai András: kéri a napirendi pont tárgyalásának következő ülésre történő elnapolását tekintettel arra, hogy a költségvetési rendelet 22. §-ában szerepel az előirányzat. A döntés előtt azonban a javaslatot a Költségvetési Bizottságnak is véleményeznie kell. Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén, az elnapolásról kéri a döntést. Megállapítja, hogy a testület az előterjesztés tárgyalásának következő Közgyűlésre történő - elnapolására vonatkozó indítványt 25 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal és 5 tartózkodás mellett elfogadta.

167

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 40/2003. (02.13.) sz. határozata Somogyi B. út közműmunkáinak előterjesztés elnapolásáról

forrásátadásáról

szóló

A Közgyűlés az előterjesztő szóbeli indítványát elfogadva a Somogyi B. út közműmunkáinak forrásátadásával kapcsolatos előterjesztés tárgyalását soron következő ülésére elnapolja, tekintettel arra, hogy a javaslatot a Költségvetési Bizottságnak előzetesen véleményeznie kell. A testület utasítja a Városfejlesztési Főosztályt a további szükséges intézkedések megtételére.

24.)

Határidő: Felelős:

azonnal Jeszták Lajos főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Kukai András, Soó László bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető

Európai Uniós pályázat területfejlesztési, hálózatépítési menedzserek képzésére Előterjesztő: Bretter Zoltán bizottsági elnök

Dr. Toller László: kérdés, javaslat nem lévén, az előterjesztést szavazásra bocsátja. Megállapítja, hogy a Közgyűlés az előterjesztést 30 igen szavazattal 1 ellenszavazat és 2 tartózkodás mellett támogatta és a következő határozatot hozta: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 41/2003. (02.13.) sz. határozata Európai uniós pályázat menedzserek képzéséről

területfejlesztési,

hálózatépítési

A Közgyűlés egyetért azzal, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata csatlakozzon a pályázathoz, valamint azzal, hogy a projekt önrészét képező 2 M Ft a város 2003. évi költségvetésének Pályázati Alapjából biztosításra kerüljön.

168

A Közgyűlés felkéri Horváth Zoltán alpolgármestert, hogy az Elvi Szándéknyilatkozatot írja alá és küldje meg a Graz-i pályázat koordinátorának.

25.)

Határidő: Felelős:

azonnal Horváth Zoltán alpolgármester dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Horváth Zoltán alpolgármester, Bretter Zoltán, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, dr. Varga István főosztályvezető

Európai Uniós kampány lefolytatása Előterjesztő: Horváth Zoltán alpolgármester

Dr. Toller László: szóbeli kiegészítés, kérdés, észrevétel hiányában döntést kér. Megállapítja, hogy a testület az írásos előterjesztést vita nélkül 27 igen szavazattal, 1 ellenszavazat és 4 tartózkodás mellett fogadta el, és a következő határozatot hozta: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 42/2003. (02.13.) sz. határozata Európai uniós kampány lefolytatásáról Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért az Európai uniós kampány lefolytatása pályázat benyújtásával. A Közgyűlés megbízza a Pécs-Baranyai Európai Fejlesztési Irodát a pályázat elkészítésével. A Közgyűlés megbízza az „Európai Centrum” Regionális Európai Információs és Oktatási Központ Kht-t a kampány lebonyolításával. A Közgyűlés biztosítja a pályázat beadásához szükséges 7.000 E Ft pályázati önrészt a Pályázati Alapból. Határidő: Felelős:

2003. február 28. Horváth Zoltán alpolgármester dr. Tolnai Márta főosztályvezető

169

Kapják:

26.)

Horváth Zoltán alpolgármester, Bretter Zoltán bizottsági elnök, dr. Varga István, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Jelenkor Alapítvány támogatása Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök

Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás hiányában szavazásra bocsátja az alapítvány részére a 2 M Ft támogatás azonnali felhasználásával kapcsolatos előterjesztést. Megállapítja, hogy a testület a Jelenkor Alapítvány támogatásával kapcsolatos előterjesztést, valamint határozati javaslatot 32 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 43/2003. (02.13.) sz. határozata a Jelenkor Alapítvány támogatásáról A Közgyűlés a város költségvetéséről szóló 3/2003.(02.20.) sz. önkormányzati rendelet alapján, a céltartalékok között megjelölt kulturális működési keret terhére 2 M Ft-os támogatást biztosít a Jelenkor Alapítványnak. A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert a támogatási szerződés aláírására, egyben utasítja a Közgazdasági Főosztály vezetőjét, hogy a szerződésben foglaltak szerint gondoskodjék a fenti összeg átutalásáról. Határidő:

a szerződés megkötésére: 2003. február 20. átutalásra: 2003. március 17.

Felelős:

dr. Toller László polgármester, dr. Tolnai Márta, Póla József főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Meixner András bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Póla József főosztályvezető

170

27.)

Pécsi Egyházmegye szándéka

közforgalmú

gyógyszertár

létesítési

Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök Dr. Toller László: mivel az előterjesztéshez kapcsolódó kérdés, hozzászólás nem fogalmazódott meg, szavazást kér. Megállapítja, hogy az előterjesztést, valamint határozati javaslatot a testület 30 igen szavazattal, - ellenszavazat nélkül – 1 tartózkodás mellett támogatta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 44/2003. (02.13.) sz. határozata a Pécsi Egyházmegye szándékáról

közforgalmú

gyógyszertár

létesítési

A Közgyűlés az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság előterjesztését megtárgyalta és az alábbi határozatot hozza: A Közgyűlés a Pécsi Egyházmegye Árpádváros központú közforgalmú gyógyszertár önerőből történő létesítési szándékát indokoltnak tartja. Utasítja a Népjóléti Főosztályt, hogy a Közgyűlés döntéséről Mayer Mihály püspököt értesítse.

28.)

Határidő: Felelős:

azonnal dr. Sohár Endre főosztályvezető

Kapják:

dr. Kunszt Márta alpolgármester, Nyőgéri Lajos bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető

11. sz. vegyes fogászati körzet területi ellátási kötelezettségének biztosítása Előterjesztő: Nyőgéri Lajos bizottsági elnök

Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás hiányában szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés az előterjesztést, valamint határozati javaslatot 32 igen szavazattal, - ellenszavazat nélkül – 1 tartózkodással elfogadta.

171

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 45/2003. (02.13.) sz. határozata a 11. sz. vegyes fogászati körzet területi ellátási kötelezettségének biztosításáról A Közgyűlés úgy dönt, hogy 1./

Tudomásul veszi dr. Lázár Eleonóra működtetési jogának elidegenítési szándékát.

2./

A Közgyűlés kijelenti, hogy a D.R.Cs. Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-vel köt megbízási szerződést a 11.sz. vegyes fogászati körzet területi ellátási kötelezettségének biztosítására, amennyiben dr. Péter Gabriella a Kft. alkalmazottja a nyilatkozat birtokában a működtetési jogáról szóló Baranya Megyei Orvosi Kamara által kiállított hatósági bizonyítványt a Népjóléti Főosztálynak megküldi.

3./

Felhatalmazza dr. Toller László polgármestert a nyilatkozat aláírására. Határidő: Felelős:

4./

Utasítja a Népjóléti Főosztályt az érintettek értesítésére. Határidő: Felelős:

5./

azonnal Dr. Toller László polgármester

azonnal dr. Sohár Endre főosztályvezető

Elfogadja az előterjesztés mellékletében szereplő a 11.sz. vegyes fogászati körzet területi ellátási kötelezettségének biztosításáról szóló megbízási szerződést. Felhatalmazza dr. Toller László polgármester a megbízási szerződés aláírására.

29.)

Határidő: Felelős:

azonnal dr. Toller László polgármester

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta alpolgármester, Nyőgéri Lajos bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető

Alapítványok, közalapítványok támogatásának jóváhagyása Előterjesztő: dr. Tolnai Márta főosztályvezető

172

Dr. Toller László: kiegészítés?

megkérdezi,

van-e

az

előterjesztéshez

szóbeli

Dr. Tolnai Márta: jelzi, az előterjesztéshez nincs kiegészítése. Dr. Toller László: kérdése, a Megyervárosi Sportcentrum támogatása hogy áll? Meixner András: a támogatás I. negyedévi részét megkapja, a következőt pedig majd a területi alapból pótolják. Dr. Toller László: további kérdés, észrevétel nem lévén, szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés az előterjesztést, valamint határozati javaslatot 27 igen szavazattal, - ellenszavazat nélkül - 5 tartózkodás mellett jóváhagyta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 46/2003. (02.13.) sz. határozata alapítványok, közalapítványok támogatásának jóváhagyásáról A Közgyűlés elfogadja a Közgazdasági Főosztály előterjesztését az alapítványok, közalapítványok támogatásának jóváhagyásáról. A Közgyűlés a város költségvetéséről szóló 1/2002.(02.01.) sz. Ör.15. § (2) bekezdése alapján jóváhagyja az alábbi alapítvány támogatását: 2002.évi dr. Kunszt Márta egyéni tisztségviselői keretéből: Alapítvány a Pécsi Pszichológus Képzésért - kulturális rendezvény támogatásához

30.000,- Ft

A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt a támogatási szerződés előkészítésére, és felhatalmazza a polgármestert annak aláírására. Határidő: azonnal Felelős: dr.Tolnai Márta Főosztályvezető Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Tolnai Márta, dr. Nász László főosztályvezető, Walter Terényi Mária csoportvezető, dr. Véghelyi Erzsébet referens

173

30.)

A PVV Rt. részére bérlőkijelölési jog biztosítása Előterjesztő: Bókay Endre bizottsági elnök

Dr. Toller László: szóbeli kiegészítés, kérdés, javaslat nem lévén, szavazást kér. Megállapítja, hogy a testület 27 igen szavazattal, 1 nem szavazat 4 tartózkodás mellett az előterjesztésben foglaltakkal egyetértve a következő határozatot hozta: 47/2003. (02.13.) sz. határozata a PVV.Rt. részére bérlő-kiválasztási jog biztosításáról A Közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a PVV. Rt. egy db két és fél vagy háromszobás összkomfortos önkormányzati bérlakásra bérlő-kiválasztási jogot szerezzen 5 év időtartamra - 2008. március 1-ig – térítésmentesen azzal, hogy a határidő lejártát követően a lakás bérlőkijelölési joga visszaadásra kerül az Önkormányzat részére és a lakás felújítását a PVV. Rt vállalja. A Közgyűlés utasítja a Szociális Lakásgazdálkodási Csoportot, hogy a bérlakás biztosításáról és bérbeadásáról – a PVV. Rt bérlőjelölése alapján – gondoskodjon. Határidő: 2003. március 1., illetve 2008. március 1 Felelős: dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető Kapják:

31.)

dr. Toller László polgármester, Bókay Endre bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető, dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető

A PVV Rt. 42216 hrsz-ú ingatlana 25467/31796-od hányadának értékesítése Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Juhász István: tájékoztatja a Közgyűlést, hogy a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság mai rendkívüli ülésén a ma reggel kiosztott előterjesztésben foglaltakat 4 igen szavazattal támogatta. Kéri a határozat elfogadását az ingatlanértékesítésről. Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén, a testület döntését kéri.

174

Megállapítja, hogy a Közgyűlés 27 igen szavazattal 1 ellenében és 6 tartózkodás mellett az előterjesztést, valamint határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 48/2003. (02.13.) sz. határozata a PVV Rt. 42216 hrsz.-ú ingatlana 25 467 / 31 796-od hányadának értékesítéséről

1./

A Közgyűlés jóváhagyja, hogy a PVV Rt. a Társaság pécsi 42216 hrsz.-ú, 31 796 m2 területű beépítetlen ingatlana 25 467 / 31 796od részét, 4 300.- Ft / m2 egységáron, 109 508 100 Ft, azaz egyszázkilencmillió-ötszáznyolcezer-egyszáz forint vételárért - az előterjesztéshez mellékelt és aláirt Adásvételi szerződésben foglalt feltételeknek megfelelően - értékesítse az AUTOCENTER C Kereskedelmi és Szolgáltató Rt. részére.

2./

A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinet vezetőjét, hogy e határozat 1. pontjában megfogalmazott tulajdonosi döntésről - a Gt. 270. §-ának megfelelően - értesítse a PVV Rt. Vezérigazgatóját és a Részvénytársaság Igazgatóságát. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Varga István főosztályvezető. Kapják:

32.)

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, dr. Varga István főosztályvezető, Járai Ferenc gazdasági tanácsadó

Pécs, Matakovics utcai telekhatár rendezése Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér. Megállapítja, hogy az előterjesztést, és a határozati javaslatot a testület 28 igen szavazattal és 7 tartózkodással – ellenszavazat nélkül – fogadta el.

175

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 49/2003. (02.13.) sz. határozata Pécs, Matakovics utcai telekhatár-rendezéséről A Közgyűlés Szentlőrinc Város Jegyzője által 3779-4/2002. sz. határozatával jóváhagyott változási vázrajznak megfelelően a pécsi 38510 hrsz-ú ingatlanból 94 m2, a 38511/1 hrsz-ú ingatlanból 86 m2, a 38511/2 hrsz-ú ingatlanból 24 m2 nagyságú részt a közút szélesítése céljából az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonába emeli. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy az erről szóló telekalakítási megállapodást írja alá. A Közgyűlés utasítja a Tisztségviselői Kabinetet, hogy a törzsvagyont érintő változások átvezetéséről – az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos rendelkezési jog gyakorlásáról szabályairól szóló 29/2002./05.10./ számú rendelet módosítása során – gondoskodjon.

33.)

Határidő: Felelős:

2003. 03. 01. Jeszták Lajos főosztályvezető dr. Varga István kabinetvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István, Kukai András bizottsági elnök, Jeszták Lajos, dr. Varga István főosztályvezető

Pécs-Újpatacs, Pellérdi út 5449 hrsz-ú ingatlan értékesítése Előterjesztő: Juhász István bizottsági elnök

Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 igen szavazattal - ellenszavazat nélkül - 6 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 50/2003. (02.13.) sz. határozata Pécs-Újpatacs, Pellérdi út 5449 hrsz-ú ingatlan értékesítéséről

176

A Közgyűlés úgy határoz, hogy a Pécs, Újpatacs 5449 hrsz, 1706 m2 nagyságú ingatlanát árverésen értékesíti. Az induló árat 17.610.000.-Ft-ban állapítja meg. Utasítja a Városfejlesztési Főosztályt az árverés lefolytatására, felhatalmazza a polgármestert az árverés nyertesével kötendő szerződés aláírására. Határidő: Felelős:

2003. május 01. Jeszták Lajos főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Juhász István bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető

Napirend után: a.) Dévényi Sándor: emlékeztet, az előző Közgyűlésen tárgyalta a testület a munkatervet. Az ülésen nem tudott részt venni és az írásos beadványát –annak elismerése mellett, hogy hasznosak – a Közgyűlés nem fogadta el. A mai költségvetési vita is megerősítette abban jó, hogy az utólagos felszólalást kérte, mert érezhető volt, hogy a várost vezető koalíció és az ellenzék közötti kommunikáció nem tökéletes. Ezért nagyon fontos, hogy a város közvéleményét is érintő kérdéseket kitárgyalják. A vitában sok fontos kérdés merült fel, amely nem igazán a költségvetéshez tartozna. Javaslatai között szerepelt a gyorsforgalmi utak helyzete, az EU csatlakozás, a Világörökség, Pécs a Kultúra fővárosa, mozgássérültek lakóotthona létrehozása, önkormányzati intézmények akadálymentesítési programja, valamint az önkormányzat és a történeti egyházak kapcsolatának fejlesztése. Szeretné, ha ezen kérdéseket majd a Közgyűlés napirendjére venné. Felkeresi majd a témákban illetékes polgármester urat, valamint alpolgármestereket, és megtárgyalják, milyen formában lehet az előterjesztéseket a bizottságokon keresztül a testület elé terjeszteni. Dr. Toller László: képviselő úr napirendi javaslatainak egy része már teljesült a mai Közgyűléssel, az európai integrációval kapcsolatos több előterjesztést is megtárgyaltak. Úgy véli, néhány ügyet, pl. a Világörökség védelmével kapcsolatosan a költségvetés keretein túl is részletesen megvitatták. Úgy gondolja, a felvetett témákban politikai nap keretében is érdemes lenne szót váltaniuk; hiszen sok esetben nem eldöntendő kérdések, hanem platformokat kell kialakítaniuk a kezelésükre. b.) Bretter Zoltán: nagyon fontos ügyben számítana képviselőtársai segítségére, jelenlétére, aktív részvételére. Egy meghívót adott át az ülés elején, amely egy képzési program és szorosan illeszkedik az európai integrációt megelőző népszavazás előkészítő folyamatába.

177

A Külügyi, Európai Integrációs és Informatikai Bizottság célja a rendezvénysorozattal, hogy lehetőséget adjon képviselőtársaiknak az EU-ról az új ismeretek elsajátítására, illetőleg valóban részt vegyenek a népszavazással kapcsolatos kampányban. Úgy gondolja, össznemzeti ügyről lévén szó, Pécs város képviselői sem maradhatnak ki abból, hogy a lakosságot tájékoztassák, meggyőzzék. Ezért készítették elő a 3 találkozóból álló képzési programot. Felhívja a figyelmet arra, állampolgári kérdésekkel találkozhatnak a jövőben az unióval kapcsolatosan és az ún. mini konferencia sorozaton megismerhetik a válaszokat. A média képviselőit is meghívták a konferencia sorozatra. A meghívót a képviselők az ülés előtt megkapták. Felhívja a figyelmet, hogy az első előadás február 27-én lesz. Örömmel vennék, ha képviselőtársai minél nagyobb létszámban részt tudnának venni a rendezvénysorozaton. Dr. Toller László: támogatja az elhangzottakat, s kéri, legyen közös ügyük, amely fontos valamennyiük számára, az országnak és Európának. Bejelenti, a nyilvános ülés végére értek, köszönetet mond képviselőtársai alapos munkájáért, és az ülést 23.00 órakor bezárja. k.m.f.

Dr. Toller László polgármester

Dr. Papp Judit jegyző

178