Jegyzőkönyv. Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének március 18-i üléséről

I.1001-4/1999.

Jegyzőkönyv

Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1999. március 18-i üléséről.

Jelen vannak: Baumgartner Sándor, dr. Benkovicsné dr. Benkő K. Klára, Bókay Endre, dr. Bödő László, Czukor Antal, dr. Deák Péter, De Blasio Antonio, Fratanolo János, Galbáts András, dr. Gáspár Gabriella, Gonda Tibor, dr. Füredi Péter, Helmrich Ferenc, Hoffbauer József, Horváth Zoltán, Hódosi Vera, Kablár János, dr. Kádár Géza, Kerényi János, dr. Kodra Károly, Körömi Attila, Kukai András, dr. Kunszt Márta, Labodáné Lakatos Szilvia, dr. Lendvai Rita, Meixner András, Mischinger István, Nagy Csaba, Nürnberger Géza, Papp Béla, Papp Gábor, Petrovits Béla, Regényi Béla, dr. Révész Mária, Sashalmi György, Sík László Lajos, Simonovics Ferenc, Soó László, Staub Ernő, Szirmai Csaba, dr. Toller László, dr. Tóbiás János, Tóth Mihályné, Traj Ferenc, dr. Ujvári Jenő képviselők. Távollévő képviselők: Hoffbauer József.

Jelen vannak továbbá: dr. Papp Judit jegyző, dr. Mikes Éva országgyűlési képviselő, dr. Ruppert Ferenc ÁNTSZ képviseletében, Bonev Jordan Bolgár Kisebbségi Önkormányzat elnöke, dr. Kosztics István Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Mandzurakisz Vaszilisz Görög Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Zemplényi Mária Jolanta a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Pavlov Milica Szerb Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Kaltenbach Ádám a Német Kisebbségi Önkormányzat képviselője, dr. Rákosyné dr. Vass Klára, Dán Tibor sajtóreferens, dr. Simon Ferenc Közüzemi Rt. képviseletében, Bebesi Jenő tűzoltóparancsnok, Hainess Jenő Pécsi Vízmű Rt. vezérigazgatója, dr. Modrovits Sándor jogtanácsos, Pilaszanovich Iván, Zalay Buda, Spolár János, dr. Kahutek Annamária, dr. Nász László, dr. Radochay Csongor, dr. May Gábor, dr. Berhiday Ilona, Zalán László, irodavezetők, dr. Szücs Valéria Gyámhivatal vezetője, Csatlós Ferenc Közterület-felügyelet vezetője, Major István megbízott irodavezető, dr. Varga-Pál Józsefné irodavezető helyettes, dr. Mikoly Liliann csoportvezető, Pálvölgyi Csabáné GESZ képviseletében, Györffy Zoltán Új Dunántúli Napló képviseletében, László Pál Fordan-Zengő Rádió, Keresnyei János, Gerencsér Judit Pécs TV Kft., Ballai Éva MÉDIA jogász.

2 Dr. Toller László: köszönti képviselőtársait, és a meghívott vendégeket, valamint a TV nézőit. Az ülést 9.15 órakor megnyitja. A testület az ülés kezdetén jelenlévő 38 képviselővel határozatképes. Napirend előtti felszólalások: a.) Dr. Tóbiás János: felszólalásának aktualitását az elmúlt Közgyűlés vitája adta, amely többek között foglalkozott az egészségügyi feladatok költségvetésével. Bár, ha azt mondaná, hogy nem igazán foglalkozott vele, jobban fedné a valóságot; 100 M Ft-os tételek törléséhez már kell bizonyos mértékű elhatározottság, vagy komoly kényszerhelyzet. Pécs városának egészségügyét jelentő rendelőintézet és a többi egység ez által arra ítéltetett, hogy boldoguljon, ahogyan tud. Vagyis a Társadalombiztosítás által juttatott összegekből. A rendelkezésre álló összeg 720 M Ft, mely összeg szerepel a város költségvetésében, azonban nem városi rendelkezési joggal. Néhány adatot említ: Magyarországon a korábbi évtizedekben városi és megyei szinten járó betegek számára ún. rendelőintézetek jöttek létre, melyek feladata egy földrajzilag körülírt terület lakosságának ellátása, szűrővizsgálatokat és gondozói munkát is folytattak. Minden pécsi polgár évente tízszer fordul meg a rendeléseken, de voltak évek, amikor 15-ször is. Az intézet laboratóriuma évente 1,5 millió vizsgálatot végez, 108 telephelyen 2200 dolgozót foglalkoztattak, ma már csak 5 telephely működik 650 dolgozóval. A háziorvosi szolgálat egységeiről eddig nem tettek említést, azonban tudni kell, hogy a rendelők működtetése, beruházási-felújítási költségei önkormányzati feladatot jelentenek. Ugyan ez vonatkozik a műszerek biztosítására, amennyiben bekerülési összegük meghaladja a 100 eFt-ot. Az Egészségügyi Minisztérium 21/1998. évi rendelete meghatározza az új minimumfeltételeket, mely szerint egy speciális orvosi sürgősségi táska kötelező a rendelőkben sok egyéb mellett. Példaként említi az oxillátor sürgősségi táskát, amely életmentő célokat szolgál, ára 280 eFt. Mivel értéke meghaladja a 100 eFt-ot, biztosítása önkormányzati feladat lenne. A város költségvetéséből azonban törlésre került az eddig e célra fordított összeg, az Egyesített Egészségügyi Intézet éppen most érte el, hogy nincs tartozása - kérdés, mi lesz? Ha az ÁNTSZ szó szerint betart minden paragrafust, a rendelő bezárása fennáll. Van rá példa, hogy az orvosi hatóságok határozottan lépnek fel adott esetben. A mai állás szerint egyértelmű, hogy a város kihátrál az egészségügy üzemeltetésének a ráeső - aránylag nem túl nagy - hányadából is. A Egészségpolitikai és Szociális Bizottság fokozatosan átalakulhat segélyezési bizottsággá, így nagy a valószínűsége a források elapadásának. Jelenleg Pécs város vezetése polgárainak egészségügyét igen mérsékelten támogatja. Ez a helyzet hosszú távon tarthatatlan. Megjegyzi, az Amerikai Egyesült Államokban minden polgárra 3000 $-t fordítanak évente, Magyarországon ugyan ez 25 $-nak felel meg. Betegágyanként 4,6 fő az alkalmazotti létszám, míg Magyarországon 1,2 fő. Az Európai Unió szigorúan meghatározza az egészségügyi feltételeket. Mi lesz, ha a régiók tendenciózusan semmit nem áldoznak az egészségügyre.

3 Már említette, hogy az Egyesített Egészségügyi Intézet azon kevés intézmények közé tartozik, amely nem halmozott fel adósságot. Miután a város a felújításokra 0 forintot tervezett, már csak meg kell várni, hogy pl. a Munkácsy utcai Rendelő állagának kifejezett leromlása mikor jut el a tető leszakadásáig. A rekonstrukció évről-évre halasztódik, már hatodszorra. Megemlíti továbbá, hogy a milliós értékű műszerek kötelező felülvizsgálatára semmi pénz nem jut. A Közgyűlés célprogramja tele van mutatós általánosságokkal, azonban észrevehetőek a hasonlóságok a 15-20 évvel ezelőtti szakszervezeti munkatervek szóhasználatával. Dr. Toller László: figyelmezteti képviselő urat, hogy a rendelkezésére álló 5 perc lejárt. Dr. Tóbiás János: felszólalását folytatva megjegyzi, hogy a szakrendelések privatizációja járható útnak látszik, ezt igazolta a körorvosi hálózat. Amikor személyesen megkérdezte Pusztai Erzsébet államtitkár asszonyt, azt mondta, egy óvatos járóbeteg ellátási privatizációval kezdené. További lehetőség a tőkeerős vállalkozás belépése az egészségügybe, amely olyan következményekkel járhatna, mint az energiaszektor privatizálása. Harmadik lehetőség a POTE belépése a járóbeteg ellátásba, azonban az egyetemnek van néhány fő feladata, így a járóbeteg ellátás csak negyedik lehet a sorrendben. Remélik, hogy a város egészségügyi vezetése mindent megtesz a megfelelő megoldások érdekében. A beteg ellátáshoz feltétlenül szükséges a város vezetésének személyes jellegű támogatása is. Dr. Toller László: kéri képviselőtársait, hogy a napirend előtti felszólalásukat 5 percen belül fejezzék be. Ha bővebben megtárgyalandó témára gondolnak, lehetőségük van azt önálló előterjesztésként napirendre tűzni. Kéri a testület hozzájárulását, hogy 5 perc elteltével - amelyhez egyébként joga van megvonja a szót. Dr. Ujvári Jenő: a szólásra jelentkező Tóbiás képviselő úr nagyon fontos kérdéseket elemzett; amelyeket a magyar egészségügy globálisan hordoz, mint ellentmondást, és olyanokat is, amely kifejezetten Pécsre tartozik. Képviselő úr is jól tudja, hogy az Iroda ezen kérdések mérlegelésére igen komoly erőfeszítéseket tesz, összejöveteleket szervez a privatizáció és a magánosí-tás kérdéseiben. Rövidesen lezárul egy tárgyalássorozat és remélhetően elkészül egy olyan koncepcionális terv, amely képviselő úr felvetéseit is megnyugtatóan meg tudja oldani. Az oxillátor beszerzésével kapcsolatban szükséges egy szakértői irodával történő egyeztetés. Információi szerint különböző szakértői helyek nem tartják fontosnak a túlzott mértékű beszerzést. Dr. Toller László: Tóbiás képviselő urat tájékoztatja arról, hogy viszont válaszra nincs lehetősége. Megjegyzi, Pécs város vezetése és jelenleg polgármestere is sokat foglalkozott a város és a megye egészségügyi helyzetével. Emlékeztet arra, hogy az előző ciklusban indult el a Szívcentrum és a Traumatológiai Centrum beruházása. Úgy gondolja, nem kis része volt ebben, összesen 4

4 Mrd Ft-os beruházás történt az egészségügyben Pécsett, illetve Baranya megyében. b.) Körömi Attila: a központi jogszabályok, illetve a helyi rendeletek alapján politikai választások után a plakátokat kihelyező szervezetek kötelesek 30 napon belül azokat eltávolítani a közterületről, középületekről, műtárgyakról. E témában a tavalyi parlamenti választások után tettek néhányan kezdeményezést, a Közüzemi Rt. ennek megfelelően intézkedett. Az önkormányzati választás után még rendezettebb formában próbálták kezelni, nem várták meg, még a jelölteket állító politikai szervezetek leszedik a plakátokat. Megbíztak egy céget a munka szakszerű elvégzésével, amely a számlát benyújtotta a Közüzemi Rt-nek, az Rt. pedig továbbította a politikai pártok felé. Így került leszámlázásra ÁFÁ-val együtt összesen 290.610,- Ft a Közüzemi Rt. részére, amelyet tovább számlázott az MSZP Városi Szervezetének 30.000,- Ft-ot, a FIDESZ MPP felé pedig 20.000,- Ft-ot. A fennmaradó 240.610,- Ft-ot pedig az Önkormányzatra számlázta a Közüzemi Rt. Tehát a kampány plakátozási költségeinek nagy részét a pécsi adófizetők fizették meg, és ezt nem tartják helyesnek. Megemlíti, ha FIDESZ kifizette már az összeget, de ennél többet is fizettek volna, ha pontosan tudják, hogy másik két szervezet, - az SZDSZ és a Civil Koalíció - nem vállal a költségből semmit. Úgy gondolják, nem helyes eljárás. Annak ellenére, hogy 1998. december 30-án az összeget a város kifizette, kérik polgármester urat, intézkedjen, hogy utólag sem kerüljön az adófizetők pénzébe; az összeg nagyságára való tekintet nélkül próbálja meg rendezni a két alpolgármesterrel, Papp Bélával és Kerényi Jánossal a 240.610,- Ft kifizetését. Javasolja, közösen beszéljék meg, milyen módon lehet tisztességesen rendezni e kérdést. Úgy véli, nem helyes, hogy egy napirend előtti felszólalást követően kell a kifizetést lerendezni. Kerényi János: tájékoztatásul elmondja, a választások után a Civil Koalíció bejelentette 30.000,- Ft-ra vonatkozó fizetési szándékát a Közüzemi Rt. felé. A mai napig a számla nem érkezett meg, beérkezése után természetesen a pénz átutalásra kerül. Nürnberger Géza: hozzáfűzi, még sok helyen megmaradtak a kihelyezett plakátok és a járdafestés. Úgy gondolja, a városszépítés alkalmával célszerű lenne rendbe tenni. Horváth Zoltán: nem ismeri pontosan a körülményeket, de természetesen az SZDSZ is kész a ráeső rész kifizetésére. Nem tudja, miért nem érkezett meg a számla. Dr. Toller László: megjegyzi, a Közüzemi Rt. költségei közé tartozott a dobozok és különböző megállító táblák kihelyezése, amellyel azt kívánták elkerülni, hogy a rendelet által tiltott helyekre is kerüljenek plakátok. Ez is benne volt a 290.000,- Ft-ban. Hozzáfűzi, az MSZP saját maga igyekezett leszedni a plakátokat ingyen. Valójában nem végeztek teljes értékű munkát, ő is látta több helyen a plakátjait, amelynek az lehet az oka, hogy akik ráragasztottak, most esett le.

5

c.) Körömi Attila: aki figyeli az országos MÉDIÁ-t, tudja, hogy nagy baj van elsősorban az ország keleti részén. A mai hírekben már azt is tudatták, hogy a Duna vízgyűjtő medencéjében is hatalmas hótömeg olvadása várható. Nem lehetnek nyugodtak azok sem, akik ezen a környéken élnek. A Tisza árhulláma soha nem mért magasságokat ért el, valamint óriási mennyiségű belvíz gyűlt össze. Teljesen egyértelmű, olyan nagy mennyiségű víz öntötte el az ország keleti részét, amellyel csak társadalmi összefogással lehet megküzdeni. Ezért kéri polgármester úrtól, hogy a Közgyűlésben lévő politikai pártok képviselőivel együtt tekintsék át, milyen erőforrásai vannak a városnak - természetesen nem kizárólag pénzre gondol - a keleti országrész segítéséhez. Dr. Toller László: egyetért képviselő úrral, felajánlja nettó polgármesteri fizetése 10 %-át e célra. Kéri képviselőtársait, kövessék példáját. d.) Dr. Révész Mária: napirend előtti felszólalásra jelentkezett, szintén e témában, "Árvíz, belvíz" címmel. Mindenki érzékeli, hogy az érintett önkormányzatok a pécsi Önkormányzatnál súlyosabb helyzetben vannak. Az ott élő polgároknak segítségre van szükségük, és úgy tűnik, a központi költségvetés ehhez kevés lesz. Polgármester úr előtt kívánta elmondani, hogy képviselői tiszteletdíjából 10.000,- Ft-ot felajánl, amely valamennyivel több, mint a tiszteletdíjuk 10 %-a. Javasolja továbbá, hogy az egyéni képviselők 1 M Ft-os keretéből esetleg 100.000,- Ft-ot különítsenek el, és az Önkormányzat részéről ajánlják fel. Ez gyorsabb megoldás lenne, mint egy másik forrás keresése. A 10.000,- Ft-ról szóló felajánláshoz kéri képviselőtársai csatlakozását, a Hivatal részéről pedig a lebonyolítás megszervezését. Ez Pécs város képviselőtestületének személyes felajánlása lehetne. e.) Traj Ferenc: Körömi képviselő úr által elmondottak kicsit kapcsolódnak napirend előtti felszólalásához; a Blaha Lujza utcai lakók problémája. Az ország keleti részén lévő árvíz miatt megmozdult mindenki, próbálnak segíteni. E közben a város egyik utcája - ahol hasonló belvíz problémák vannak - ügyében minden illetékest felkeresett és kivitt a helyszínre, de semmi megoldás nem történt. A pincék tele vannak vízzel, a szennyvízgödrök tartalma a talajvízzel együtt a kertekben és az udvarokon van. Tudomása szerint polgármester úr kapott egy levelet, amelyben követelik a lakók, hogy történjen valami ez ügyben. Úgy gondolta, azért találták ki a polgári védelmet, hogy ilyen esetekben beavatkozzon. A lakók felkeresték, de a polgári védelem parancsnoka semmit nem tud biztosítani. Eltanácsolta őket a Tűzoltósághoz, ahol azt kérdezték, ki fizeti a szivattyúzási költségeket? Úgy tűnik, nincs megoldás. Csak az a lehetőség marad, hogy a tartalék keretből oldják meg, amelyhez az illetékes bizottság határozata szükséges, majd gyors beavatkozással rendezni a problémát.

6 Staub Ernő: javasolják, hogy Pécs M. J. Város Önkormányzata felhívással forduljon a nagyobb pécsi cégekhez, hogy erejükhöz mérten segítsék a belvíz sújtotta településeket. Dr. Toller László: úgy véli, valamennyien egyetértenek. Megjegyzi azonban, a képviselői alap e célra történő felhasználása a költségvetési rendelet szerint lehetetlen, hiszen a választókerületi feladatok ellátását szolgálja. Tehát a képviselők nem szabadon, és alanyi jogon rendelkeznek vele. Bevált gyakorlat, hogy a karitatív tevékenységet a karitatív szervezet és az Önkormányzat összefogásával vállalják minden esetben. Volt erre példa az ukrajnai, illetve a tiszazugi árvíz idején is. Javasolja egy közös felhívás intézését a város valamennyi karitatív szervezete, illetve a jelentős cégek felé támogatásukat kérve. Kéri a képviselők felhatalmazását, hogy a Közgyűlés nevében tegye meg; a Vöröskeresztet és a Máltai Szeretetszolgálatot kérjék fel az ezzel kapcsolatos szervező munka elvégzésére a korábbi évek hagyományainak megfelelően. Úgy látja, képviselőtársai ebben egyetértenek. Megkérdezi Traj képviselő urat, hogy az általa elmondottak a napirend előtti felszólalásnak betudhatók-e? Traj Ferenc: napirend előtti felszólalása volt, azonban kapcsolódik Körömi képviselő úr által elmondottakhoz, azért tette meg ezt most. Dr. Toller László: megjegyzi, amikor más problémákkal foglalkoznak, talán a városon belüli gondokat is kezelniük kell. Megkapta képviselő úr által említett levelet, 4 M Ft-ért elkészített árok hiányzik a belvíz elvezetés megoldásához. f.) Dr. Révész Mária: örömteli bejelentése van 1999. március 15. kapcsán, hiszen a Magyar Köztársaság elnöke a miniszterelnök javaslatára Kossuth Díjakat és egyéb díjakat adott át; Pécs város egyik jeles polgára, Dévényi Sándor, Ybl Díjas építész is köztük volt. Úgy véli a pécsi Közgyűlés számára különleges és fontos esemény, mert Dévényi Sándor - azon túl, hogy a Közgyűlés munkáját segíti szakértői tevékenységével - munkásságát pécsi polgárként is mindannyian értékelik. Idézi a kitüntetéskor elhangzott méltató sort: "A mai magyar építészeti kultúra egyik legigényesebb, legkövetkezetesebb képviselőjének, akinek döntő szerepe volt és van Pécs történelmi belváros megújításában." Úgy gondolja, ezt mindannyian igazolni tudják, hiszen az elmúlt évtizedekben folytatott munkája jól látható pl. a Római udvarban, a lakodalmas házban, a Színház tér berendezése, a Mecsekoldalon lévő villák is nevéhez fűződnek. Véleménye szerint öröm, hogy szakértőik között tisztelhetik Dévényi Sándort. Ezúton gratulál a testület nevében, és további munkásságához sok sikert kíván. Dr. Toller László: szintén szándékában állt megemlékezni a város öt kitüntetettjéről. Tájékoztatja a testületet arról, hogy valamennyiük részére polgármesteri fogadást kíván adni minden párt egy-egy képviselőjének

7 részvételével, mert ez a város közös elismerése lenne. A helyről és az időpontról a kitüntetettekkel történő egyeztetés után ad tájékoztatást. g.) Gáspár Gabriella: január végén a Városházán a Civil Kerekasztal alakuló ülésének lehettek tanúi mindazok, akiknek nem kerülte el figyelmét a Pécsi Extrában közzétett felhívás. Voltak olyan civil szervezetek is, akik a beavatottak között már korábban értesültek a kezdeményezésről. A város tudósainak egy jól tájékozott csoportja kimunkált egy tervezetet, amely szeretné "egy akolba terelni az elbitangolt civil báránykákat". Civilnek indul, aztán polgárrá válik, és már ott is áll a kormány oldalán. Vigyázni kell az ilyesmivel annál is inkább, mert a várost kormányzóknak megvannak a saját civiljei és szeretnék, ha csak ők látszanának. Ha megalakul jogi személyként a Civil Kerekasztal, senkinek nem lesz semmilyen külön gondolkodni valója, mindenki helyett mindent elintéznek majd. Kiválóan legitimálják a kormányzók fontos döntéseit a régről jól ismert mű társadalmi viták levezénylésével. Kicsit kollektivista ízű, de hátha nem veszi észre senki. A Civil Kerekasztal akár társ önkormányzat szerepét is betöltheti, ügyesen kivásárolva az ellenzék szerepét. A helyben rekonstruált civil népfront segítségével végre a várost vezető koalíció maga lehet önmaga ellenzéke. Tudományos oldalról is megtámogatva ezt a hadműveletet a közelmúltban "Cívil társadalom" címmel konferenciát is szerveztek az ideológusok. Miközben megtudták, hogy az Európai Unió országainak felfogása nem testesíti meg éppen a civil etoszt, ráadásul azt sem tudják igazán, mi az. Egyet viszont tudnak, hogy az önkormányzatok szerepe ennek kialakításában kimagasló. Főleg a pécsi jár ebben az élen, csak a polgári jelzőt szeretné elkerülni, még az etosz tekintetében is. Ugyan nem tudták meg, mi is a civil társadalom, még a legbátrabbak sem mertek erre direkt választ adni. Csak azt tudják, valami olyan, amelyben a polgárok önszerveződéseinek nagyobb szerep jut, mint a félkatonai, vagy katonai társadalmakban. Polgári, vagy civil? Azért nem polgári, mert ez a fogalom már foglalt? Valóban a civil kifejezés még felhasználható a demokrácia szocialista bajnokai és a köréjük szerveződő szabadcsapatok számára. Csak gratulálni tudnak az ügyességükhöz. Azért van egy kis baj; a civil szervezetek nincsenek tisztában saját ideológiai jelentőségükkel, csak szerveződnek össze-vissza. Van, aki az állatokat akarja védeni, van, aki az embereket, vagy csak egy-két aprónak tűnő, de fontos célért küzdeni. Az 1300 civil szervezet közül legfeljebb 50 képviseltette magát a január 27-i összejövetelen. Valószínűleg nem azért voltak ilyen kevesen, mert nem tudnak olvasni. A jelenlévők valahogy nem szerették az egészet, nem akartak tömörülni. A civilek már csak civilek szeretnének maradni a maguk partikuláris érdekeivel és legfeljebb polgárrá válnának, ha hagynák őket. Dr. Kunszt Márta: meg van döbbenve. Szintén részt vett a Civil Konferencián, de a Kerekasztal szerveződésénél is. Jelzi képviselő asszonynak, hogy ez nagyon régi vita a civil szerveződések és az Önkormányzat között. Szakmai véleménye, hogy a civil legitimáció egészen más típusú, mint az önkormányzati, és a pécsi civil szervezetektől indult ki egy olyan törekvés, hogy minden áron szeretnék magukat a képviselőtestületbe ugyan úgy delegálni, mint pl. a kisebbségi önkormányzatok. Mindig is vitatta e törekvésüket, mert egyszerűen a

8 legitimálási forma teljesen más. Ezt elmondta a konferencián is. Azért döbbent meg a felvetésen, mert a Civil Kerekasztal gondolata, és a delegálásuk kérdése éppen a civilektől indult ki. Politológusként ezt mindig megkérdőjelezte és vitatja ugyan akkor a civil szerveződések ezt tartják az egyik megoldásnak. Az elhangzott feltételsort nem tudja kezelni. Kerényi János: megjegyzi, a Civil Kerekasztal Egyesület nem jött létre. Abban az esetben alakul meg, ha a civil szervezetek úgy döntenek, az ő akaratukon múlik, és nem Pécs M. J. Város Önkormányzatának akaratán. A jelzett ülésen 70 résztvevő volt, melyből 54 adta be írásban részvételi szándékát a későbbiekre vonatkozóan. Úgy gondolja, az Önkormányzatnak nem az a feladata, hogy a civil szervezeteket vezesse, hanem, hogy minden lehetőséget megteremtsen az önálló életükhöz. Megemlíti, Várszegi Dóra, a Miniszterelnöki Hivatal Civil Szervezetek Főosztályának vezetője volt a fórum egyik előadója. A polgár és a civil kifejezés egymással szembe állítása felmerült az előadáson. Hangsúlyozza, a Miniszterelnöki Hivatal Civil Szervezetek Főosztályának vezetője tartotta az előadást. Ha képviselő asszony, illetve valaki ezzel nem ért egyet, nála lehet reklamálni. Ismételten elmondja, az Önkormányzat feladata, hogy szabad teret adjon a civil kezdeményezéseknek az egyesületek, szervezetek önállóságának megőrzésével. De Blasio Antonio: aki e témával foglalkozik, jól tudja, hogy a civil szervezetek és az önkormányzatok együttműködése még sokáig napirenden lesz, hiszen a mai napig még sehol nem tudták megoldani. Nincsenek jól bevált módszerek. A Civil Kerekasztal gondolata Gáspár Gabriella felvetésével együtt kezelendő. Nem a megoldást minősítették, csupán azt mondták, hogy el kellene kerülnie az elhangzott problémákat. Nem tudja, Kunszt Márta képviselő asszony mitől döbbent meg. Ma sincs megoldva a civil szféra és az Önkormányzat kapcsolata. Nem biztos, hogy csak ez a módja, ahogy itt elindult. Meg kellene nézni máshol, hogy működik. Senki nem vitatja a téma fontosságát, illetve nem vonja kétségbe, hogy szükség van a civilek véleményére. véleménye szerint teljesen bizonytalan a fogalom Staub Ernő: meghatározása. Nem nagyon érzi, hogy civil társadalom és a politika megkülönböztetése és szembe állítása szerencsés lenne. Ismert politológustól, Slett Istvántól hallotta - és teljesen egyetért vele -, hogy a politikai pártokat semmiképpen sem zárná ki a civil önszerveződéstől. A Zöldek is civil mozgalomként indultak, és a legendás Joska Fischer mára külügyminiszter lett. Miközben egyetért Kunszt Márta képviselő asszonnyal, mely szerint egész más a legitimációjuk, és nincs helyük a képviselőtestületben, közben Civil Koalíció néven létezik egy politikai erő. Legitimációja nem megkérdőjelezhető, mert megválasztották őket, de mégis ezt a fogalmat használja egy politikai szakszóval, a koalícióval összekötve. A fogalom bonyolult, problematikus és biztos, hogy a jó szándék mellett visszaélésekre is lehetőséget ad. Úgy érzi, a magyar demokráciában terepet adnak arra, hogy politikai erők, pártok nyomuljanak benne. Aki tagadja, nem ismeri a mai magyar valóságot, vagy úgy tesz.

9

Dr. Ujvári Jenő: a civilekkel való közgyűlési kapcsolat kb. 1,5 éves intenzív munka eredménye. De Blasio Antonio által feltételezett helyzetből kiindulva elmondja, nincsenek sehol kész minták, nekik kell a gyakorlatban kikísérletezni a viszonyokat. Mindenféle problémával szemben elmondható, hogy a pécsi Közgyűlés e kérdés élére állt, és magyar viszonylatban olyan kezdeményezéseket tett, amelyekre más helyeken is felfigyeltek. Mindenki tudja, aki korábban is foglalkozott e témával, hogy nagyon fontos gondolatok voltak ezzel kapcsolatban. A konferencia kiindulópontja volt - és a Közgyűlés is erre reagált - a civil szervezetek részére megtartott közmeghallgatás alkalmával felmerült problémák sora. Egyrészt ennek kezelésével foglalkoznak, másrészt új jelenségek feltárásával. Úgy véli, nem elmarasztalni kellene a felszínre került dolgokat, hanem örömmel üdvözölni, és mindenkit bíztatni, aki e kérdésben érdekelt, hogy változatlan intenzitással foglalkozzék vele. Körömi Attila: véleménye szerint nagyon helyes volt, hogy Gáspár Gabriella felszólalt. Ezt a témát mindenki kerülgeti a városban. Az sem véletlen, hogy Pécs állt ennek az élére. Azért örül képviselő asszony felszólalásának, mert végre valaki - amennyire lehetett - az ügy jellegét érintve konkrétan fogalmazott. A sorok között is nagyon fontos mondanivaló volt, a civil szervezetben résztvevő tagok pontosan tudják, mi volt a hozzászólás lényege. Az biztos, hogy nem szerencsés, ha politikai erők telepednek rá a civil szervezetekre. A Miniszterelnöki Hivatalon belül sem azért jött létre a velük kapcsolatot tartó csoport, mert valamiféle akolba terelés lenne a szándéka. Azért, hogy az európai integrációs folyamatok révén olyan pályázati rendszer nyílik meg az ország számára, melyeknek nagyon szigorú adminisztratív feltételei vannak, és a Magyarországról érkező pályázatok döntő többsége azért kerül elutasításra, mert ezen okokból nem felelnek meg a követelményeknek. Ehhez tud segítséget nyújtani majd a Miniszterelnöki Hivatal és az Európai Integrációs Bizottság. Azért hozta létre ezt a kis csoportot, hogy a technikai segítséget megadja, de nem foglalkozik vele, hogy az adott civil szervezet környezetvédelmi, vagy más célokból fog pályázni az EU felé. Nagyon fontos volt, amit Staub képviselő úr mondott; a civil szféra és a politika szembe állítása óriási hiba. Véleménye szerint, a legerősebb civil szerveződés a Közgyűlés, hiszen választás útján jön létre, és a civil kifejezés azt jelenti, hogy nem katonai, hanem polgári. Tehát nem a polgár és a civil szembe állítása folyik, hanem annak érzékeltetése, hogy a civil szervezetekkel való foglalkozást távol kell tartani a politikai nyomásgyakorlástól. Ha ezt a civil szervezetek megértik, pontosan tudják, hogy mindez a saját érdekükben történik. Dr. Toller László: megjegyzi, a civil szó fordítása, polgár. Másik megjegyzése, mindkét fórumnak védnöke volt, és valamennyi párt tagját látta a szerveződések körében. Nem tudja melyik szerveződésben vannak kevésbé és melyikben vannak többségben a pártok. Többnyire nem a Közgyűlés tagjai közül, de közülük is voltak jelen.

10 A konferenciának üdítő színfoltja volt Várszegi Dóra, aki Strumpf István személyes üdvözletét hozta, és helyette tartotta meg az előadást. Örömmel hallotta azt az újszerű közelítést, amit a kormányzat a civil szervezetek irányába próbál kifejteni. Sok sikert kíván a kormány működéséhez e területen. h.) Dr. Gyurok János: "Az országgyűlés - követve a magyar történelem legnemesebb hagyományait értékeit - a demokrácia és a humanizmus eszméi iránti elkötelezettség jegyében kinyilvánítja, hogy a nemzeti és etnikai önazonossághoz való jogot az egyetemes emberi jogok részének tekinti. A nemzeti és etnikai kisebbségek sajátos egyéni és közösségi jogai alapvető szabadságjogok, amelyeket tekintetben tart, és mindezeknek a Magyar Köztársaságban érvényt szerez." Azért idézett az 1993-as nemzetiségi törvény preambulumából egy részt, mert az Egyetem utcai Iskola kapcsán úgy véli, a döntés előkészítők nem ismerik a kisebbségi törvényt. Ha ez nem így lenne, akkor tudnák, hogy a kisebbségekhez tartozók képzésére is kiterjedő települési önkormányzati döntéshez az érintett helyi kisebbségi önkormányzat egyetértése szükséges. Ezúttal szó szerint idézte a törvény 29. §. (2.) bekezdését. Mint a pécsi Horvát Önkormányzat 1999. február 1-én kelt határozatából kiderült, önkormányzatuk csak akkor adja egyetértését az elképzeléshez, ha az érintett iskola horvát nemzetiségi képzésben részesülő tanulói továbbra is együtt maradhatnak a tanulócsoportok megbontása nélkül. Mivel a tervezett döntés megbontaná a tanuló csoportokat, gyakorlatilag lehetetlenné tenné a nemzetiségi oktatás e formáját, ezért e döntést elfogadni nem lehet. Az érintettek a kisebbségi biztosnál, az országgyűlésnél, az oktatásért felelős minisztériumnál, valamint - ha szükséges - nemzetközi szinten jogorvoslattal kívánnak élni. Megjegyzi, a döntés előkészítők közül az elmúlt két év során senki sem volt kíváncsi arra, mi történik horvát nemzetiségi ügyekben az Egyetem utcában. Nem válaszoltak, az illetékes Irodához 1999. február 2-án eljuttatott - az aggályaikat megfogalmazó - levelükre. Sajnálatos módon a döntés előkészítők szellemi terméke között szerepel egy olyan szakmailag tájékozatlanságot tükröző elképzelés, mely szerint a horvát nyelvet és kultúrát tanuló gyerekek majd átmennek a Miroslav Krleza Iskolába. Jó lenne, ha az illetékes bizottság és az iroda ismerné a különböző nemzetiségi, vagy nemzetiségi jellegű oktatási típusokat, talán még véleményük is megváltozna. Szomorú, csalódott és elkeseredett, mert mint kiderült a város oktatási koncepciója nem támaszkodik olyan iskola szociológiai, közlekedési és szociális, foglalkoztatási változókra, amelyek megalapozhatnák a város oktatási struktúrájának átalakítását. Úgy tűnik, az érdekek kiegyensúlyozása az érdekek ellen hat. Tragikus, hogy ezúttal ismét megalázzák és semmibe veszik a gyerekeket. Jászi Oszkárnak egyszer azt mondta az apja, hogy az a politika, amelyet nem a morális meggyőződés vezényel, csak a kizsákmányolás egyik eszköze lehet. Kéri a Közgyűlést, ne járjanak el törvénytelenül. Kéri továbbá Labodáné Lakatos Szilvia kisebbségi képviselőt, hogy politikai jogosítványát ne használja a kisebbségi törvény megsértésére.

11 Kéri Sík László Lajos urat, a 4. sz. választókerület egyéni képviselőjét, ne szavazza meg azt, amely ellen az őt megválasztók is tiltakoznak, lévén, hogy gyerekeik nem kis számban az érintett iskolába járnak. Dr. Toller László: felhívja a figyelmet, hogy az intézmények átszervezése a napirenden szerepel. Úgy gondolja, annak keretében el lehetett volna mondani ezt a felszólalást. Meixner András: pontosítja Gyurok képviselő úr felszólalását; Egyetem utcai Iskola nincs, a Felsővámház utcai Iskolában továbbra is folyik minden oktatás, ami eddig volt. Hangsúlyozza továbbá, hogy horvát nemzetiségi képzés nincs, csupán horvát nyelvoktatás, de a Közgyűlés ilyen típusú feladatot nem hagyott jóvá ebben az iskolában. Ezért felesleges a kisebbségi törvényre hivatkozni. Szeretné, ha a vitát a napirendi pont tárgyalásakor folytatnák le. Kéri, mutassák be azt az okmányt, amely igazolja, hogy ott horvát nemzetiségi képzés folyik. Dr. Meláth Ferenc: Gyurok képviselő úr felszólalásához csatlakozik. Szeretne jogértelmezést kérni a nemzetiségi törvény 29. §-a és a három típusú nemzetiségi kisebbségi program viszonyáról. A kisebbségek képzéséhez, jelen esetben a horvát nyelv anyanyelvként való oktatásához a Horvát Önkormányzat egyetértése szükséges. A három vélemény - amelyet a Közoktatási Bizottság ismer - közül választhatnak a képviselők. Az Egyetem utcai iskolaépület átadásához a Német Önkormányzat véleménye ismert, megérték, hogy financiális okból a Közoktatási Bizottság állásfoglalást hozott. Egyéni véleménye szerint mind a német nemzetiségi, mind a horvát nyelv ezek szerint még vitatott - oktatási formája a három tagiskola tanulóinak a Felsővámház és az Egyetem utcai épületben jobban szerevezhető és eredményesebben oktatható a jobb feltételek mellett, mint az Ágoston téri épületben. Véleménye szerint a forgalmas Ágoston téri épület a felnőttek számára jobban alkalmas és megközelíthető. Ha gyerek centrikusan gondolkodnak, nem kétséges, hogy az Egyetem utcai épület megtartása előnyösebb mindkét nyelv oktatása szempontjából. Kéri a települési képviselőket, e kérdésben lelkiismeretük, meggyőződésük szerint, ne az un. frakciófegyelem alapján szavazzanak. Staub Ernő: kisebbségi képviselőtársai olyan témát érintenek, amely a mai ülés egyik legfontosabb napirendi pontján belül is a legvitathatóbb döntéssel függ össze. Reméli, nem azért mondták el napirend előtt véleményüket, mert a napirendi pont tárgyalásakor már nem lesznek jelen. Dr. Toller László: tájékoztatja a Közgyűlést, hogy 11.00 órakor rövid szünetet rendel el, mert egy fontos dokumentum aláírására kerül sor. i.) De Blasio Antonio: 1997. április 1-jén lépett hatályba Pécs város Közgyűlésének 13/1997. sz. rendelete a közterület-használatról. Ez a rendelet hivatott minden olyan esetet kezelni, amikor bárki a közterületet kívánja igénybe venni hosszabb, rövidebb időre. Példaként említi a pavilonokat, a virágárusokat, a szilveszteri trombitaárusokat, a bolti

12 kitelepüléseket, stb. és megjegyzi, ide tartoznak a vendéglátóhelyek teraszai is. Aki a témával eddig foglalkozott elismeri, hogy a legproblémásabb része a rendeletnek a vendéglátóhelyek kitelepülési kérdése, hiszen ezek a vállalkozások nem a megszokott munkaidőben üzemelnek, zajosak lehetnek, - mely zavarhatja a környezetüket - nem mindig rendelkeznek utcafronttal. Egy utca jobb és bal oldala sokszor nem ugyanolyan elbírálás alá esik, ennek ellenére a rendelet nem ismeri ezt a kitételt, mint ahogy sok-sok egyéb kérdést is csak egyféleképpen szabályoz. A rendelet egyik legfontosabb része, - amit szó szerint idéz - "A használó a közterület-használati díjat a tényleges üzemeltetésre tekintet nélkül köteles megfizetni." Nagyon helyesen senkit nem érdekel, hogy a bérbe vevő tudta-e használni a területet vagy sem. Pl. egy autó bérlésénél sem érdekli a bérbe adót, hogy milyen távon - Budapestig vagy esetleg Pellérdig - közlekedik valaki a járművel. A rendelet 3. §. (2) bekezdése arról szól, hogy "A közterület-használati megállapodást a tulajdonos képviseletében az útkezelői feladatokat ellátó Pécsi Közüzemi Rt. köti meg. Itt a Pécsi Közüzemi Rt. felelőssége áll fenn, hiszen az Rt. köti meg a szerződéseket, és valószínűleg ennek alapján - bár ez nincs a rendeletben megfogalmazva - szedi be a díjakat is, amely pénzösszegek természetesen saját üzemeltetési feladatokra használatosak, már amikor azok beszedésre kerülnek. Miért történhet meg az, hogy a belváros közepén, a Széchenyi téren két vendéglátó egység egész évben közterületet használ, azonban csak 5-6 hónapra fizetnek? Tájékoztatja a képviselőket, hogy a Városháza melletti sarkon a Royal Kávéház, majd az azzal szembeni Mézesmackó 1998. évben 5 hónapra kötött szerződést, és ezen időszakra fizetett. Látható, hogy már ma reggel is kint voltak a székek, de ugyanakkor erre az évre nem kötöttek szerződést, nem is fizettek. A rendelet kimondja, hogy a közterülethasználatért előre kell fizetni. Valószínűleg majd májusban kötnek újra szerződést, és a vállalkozónak ez több százezer forint megtakarítást jelent azzal, hogy csak 5 hónapra fizet, azonban egész évben használja a közterületet. Kérése Polgármester Úrhoz - tekintettel, hogy a Közüzemi Rt. a város cége, és az igazgatója testületi tag - rendeljenek el vizsgálatot ezekben az ügyekben. Információja szerint ilyen irányú pénzösszegek nem folytak be, és a költségvetés jelenlegi helyzetében - akkor, amikor a közterületek állapota ismert, és azt hallani, hogy nincs elég pénz - minden fillért meg kellene fogni. Intézkedést kér, távolítsák el a közterületről a két említett vendéglátóhely előtti dobogókat, vagy amennyiben ott vannak egész évben, akkor az ennek megfelelő közterület-használati díjakat szedjék be 1998. évre visszamenőlegesen is. Körömi Attila: De Blasio Antonio képviselő társa az első ciklusban annak a bizottságnak volt az elnöke, amely a közterület-használattal foglalkozott. A képviselő úr akkor óriási küzdelmeket folytatott ezen a területen, melyből fakadóan akadtak is konfliktusaik, de ennek tudtával próbáltak a közterületeken valamilyen módon rendet teremteni. A konkrét dolgok az imént elhangzottak, ő ennek az elvi részére világítana rá. Amennyiben az

13 önkormányzati cégeik nem követnek el mindent annak érdekében, - pl. a közüzemi cégek - hogy beszedjék a fogyasztóktól a közüzemi díjakat, vagy a Közüzemi Rt. hogy a bérleti díjakat beszedje, akkor nyilvánvalóan jön a megkerülő magatartás. A nyilvánvaló szót idézőjelbe teszi, mert mindenkinek van felelősségérzete, de az is tény, hogy sokan szeretik a költségeiket minimálisra csökkenteni. Amennyiben az Önkormányzat vagy az egyik cége a felügyeleti szerv, akkor az ő felelőssége, hogy ezekre a területekre a számlát kiküldjék és a magyar jogszabályoknak megfelelően nem fizetés esetén történjenek különböző szankciók. Arra lenne kíváncsi, nem itt, és nem most, - és az igazgató úr nyilván le fogja folytatni ezt a vizsgálatot hogy a Közüzemi Rt-től egyáltalán kimentek-e a számlák ezen cégekhez? Az előbb két kiragadott példáról volt szó, tehát meg kell nézni, hogy akár a portálok, akár a 10 cm-nél vagy ennél mélyebben belógó hirdetések esetében minden alkalommal kiküldésre került-e a Közüzemi Rt. részéről a számla. Ha nem, akkor ennek nyilvántartásbeli - tehát az informatikai résszel van probléma - vagy más okai vannak. Ezt nyilván csak egy belső vizsgálat tudja eldönteni. Soó László: természetesen csak elvileg közelíti meg a kérdést. A testület tavaszi ülésének egyikén szerepelni fog a közterület-foglalással kapcsolatos rendelet felülvizsgálata, módosítása. Nyilván ennek kapcsán részletes tájékoztatást fog adni az Rt. a kitelepülési problémákról. Annyit szeretne megemlíteni, a képviselő-testület legyen nyugodt abban a tekintetben, hogy az illetékes társaság minden tőle telhetőt elkövet a díjak beszedésére. Ezek között nem is egy több éves bírósági procedúra alatt áll, és itt szerepel az említett eset is. Mindezekről részletes tájékoztatást fog adni az Rt. Dr. Révész Mária: az utcán járó polgár szempontjából fejtené ki nézeteit De Blasio Antonio képviselő úr által felvetett problémával kapcsolatban. Az említett két konkrét esetben úgy gondolja építési engedéllyel készült dobogókról van szó, amelyeket télen nem bontanak el, és ha kisüt a nap kihelyeznek néhány széket, és van, aki itt kívánja elfogyasztani a kávéját, italát. Ez minden európai városban így van, ahogy kisüt a nap, a teraszok megtelnek vendégekkel. Azt nem tudja, hogy lehet erre elszámolni a bérleti díjat, hiszen nyilvánvaló, a havas téli hónapokra nem célszerű bérleti díjat kiszámlázni. Ha esetlegesen három órára kinyitják a teraszt és az csak addig üzemel, azt nehéz elszámolni. Úgy gondolja, ki kellene találni egy átalánydíjat, amely ezt a problémát feloldja. Véleménye, a pécsi polgárokat kevésbé aggasztja ez a helyzet, az elszámolás módját pedig nyilván meg lehet találni. Ami őt, mint pécsi polgárt jobban zavarja, azoknak az üzleteknek a kitelepülése, amelyek miatt alig lehet közlekedni. Itt ruhák, fehérneműk, papucsok vannak kitéve az utcára és lassan úgy néz ki a belváros némely utcája, mint egy bazár, amely városképileg nem szerencsés. Bizonyos termékeket ki lehet rakni az utcára, de alsóneműt az utca közepén árulni nem igazán ízléses dolog. A készülő rendelet-módosításba ezeket a szempontokat is bele kellene venni. A rendeletnek elsősorban nem azt kell szem előtt tartani, hogy mennyi bevételt tudnak beszedni, hanem azt, hogy jól érezzék magukat mind a pécsi polgárok, mind az idelátogatók annak következében, hogyan szabályozzák a kitelepülést, kirakodást.

14

Dr. Toller László: az elmondottakkal egyetért, a városnak legyen idegenforgalmi arculata. Közös céljuk, hogy mindez szabályozott rendben és ellenőrzött módon történjen. Erre a megfelelő rendeletek megvannak, az ellenőrzést kell az azokban megfogalmazottak szerint megvalósítani. "Lakossági nyílt levél a Mecsekoldal közművesítése tárgyában" című napirend előtti felszólalás következik, Papp Gábor képviselő úré a szó. Papp Gábor: ebben a témában ketten kívánnak szólni, átadja a szót dr. Füredi Péternek és utána kíván élni a lehetőséggel és egy lakossági nyílt levelet szeretne ismertetni. Dr. Toller László: Füredi képviselő úrnak lesz egy bejelentése is, ezért kéri, bejelentését és a napirend előtti hozzászólását is tegye meg egyidejűleg. j.) Dr. Füredi Péter: bejelenti, a jövőben a Fidesz-frakció tagjaként kívánja ellátni képviselői tevékenységét, mely bírja az MDF és a Fidesz Magyar Polgári Párt egyetértését, és bízva a hatékonyabb képviselői munkában, természetesen marad továbbra is a Magyar Demokrata Fórum tagja. A másik téma - amiért szót kért - a mecsekoldali viziközmű beruházás elmaradása. Mint területileg érintett önkormányzati képviselő újból és újból szóvá kell tennie az elmaradt mecsekoldali viziközmű beruházást. Kéri és kérni fogja a várost vezető koalíciót, gondolja újra ezen beruházás megvalósításának a lehetőségét. Régóta terv volt a Bálics, Donátus, Szkókó, Daindol területének közművesítése. Az itt élők már eddig is komoly forrásokat mozgósítottak nem csak a házaik építéséhez, hanem a kerítés, a járda, az úttest kialakításához is. Most is hajlandók lennének jelentős anyagi áldozatot vállalni a viziközmű beruházás megvalósítására. A területen élő több ezer ember reménykedett, és ezt a reményt táplálták a képviselők is a január 21-i döntéssel, amikor a beruházás megvalósítása mellett foglaltak állást. Pécs városa nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy elnyert címzett és céltámogatásról lemondjon vagy az elnyert vízügyi alap támogatást elveszítse. Ezen beruházás nyereség lenne a város számára, már a kivitelezés is munkahelyeket teremthetne. Pécs településszerkezetét különböző tájak egysége határozza meg, hegy, dombvidék, valamint síkvidéki település. A hegyoldalra épített házak nem kerülhetnek hátrányosabb helyzetbe a síkvidéki városrészekkel szemben. Nem lehet diszkriminálni azokat az embereket, akik az egykori szőlővidéket lakják és még ma is értékes kertművelést, gyümölcstermesztést, szőlőművelést folytatnak. Ők az igazi pécsi tükék. Ha jól tudja, az MSZP és az SZDSZ is támogatja Magyarország Uniós csatlakozását. Sőt azt is, hogy Pécs regionális központ legyen. Az Európai Unióhoz csatlakozva fontos környezetvédelmi követelményeknek is meg kell felelni. Kérdezi a városvezetést: Pécs nitrátos, emésztőgödröktől szennyezett mecsekoldali vízzel megy Európába? Kérdezi továbbá: hogy kívánják biztosítani az egészséges ivóvizet? Lajtos kocsival, zacskóban, palackkal? Kiszámolták-e ennek költségét és költségvetési vonzatát? A polgármester úr mit kíván tenni az ÁNTSZ határozat végrehajtása ügyében?

15

Végezetül nyomatékosan kéri a várost vezető koalíciót, hogy helyezkedjen az igazságosság és az egyenlőség talajára, foglaljon állást a beruházás megvalósítása mellett. Ő, amíg a beruházás nem valósul meg ezt hangoztatni is fogja. Dr. Toller László: minden vonatkozó törvényt és rendeletet betartanak a beruházás előkészítésével és folytatásával kapcsolatban. Tájékoztatja a Közgyűlést, hogy Pepó Pál miniszter úr főosztályvezetője tájékoztatása szerint a kökényi szemétválogató, illetve szemételhelyező teleppel kapcsolatosan a miniszter úr nem változtatta meg a döntését, így 229 M Ft utólagos forráselvonást jóváhagyott. Ennek figyelembevételével kéri a további közműberuházások kezelését. Teljesen természetes - mint polgármester - azonnal intézkedett, hogy pereljék a Kormányt e tárgyban. Staub Ernő: a kökényi hulladéklerakó pályázatával kapcsolatos sajnálatos döntéstől függetlenül ismételni tudják csak azt, hogy januárban is ez volt a döntés, és minden olyan érvvel szemben felmerül, ami elhangzott a különböző fórumokon, hogy január 21-én ugyanezeknek a tudatában erősítette meg a Közgyűlés a korábbi határozatát. Elhitette az ott lakókkal, hogy az adott ütemezésben megvalósul a víz- és szennyvízvezeték építése. Ehhez képest vállalta a kormányzó koalíció a "hátra arcot" egy költségvetési vita mintegy mellékesnek feltüntetett módosító indítványaként. Dr. Toller László: 229 M Ft az ez évi költségvetésben nem található meg, a tavalyiban szerepeltették, mint központi forrást. Mindebből következik, hogy a számlákat viszont kamatostól - a késedelmi kamattal együtt - kell kifizetni. k.) Papp Gábor: visszautasítja, hogy amikor konkrétan a mecsekoldali beruházásról beszélnek, mindig más irányba próbálják elterelni a szót. Erre kísérlet történt a lakossági fórumokon is, melyet a lakosság nem tolerált és ezt ő sem tudja megtenni. Két lakossági fórum zajlott le az elmúlt időszakban, az egyik a Jurisics úti Általános Iskolában, a másik Istenkúton, amely ezt a kérdést taglalta. Mivel a lakosság egyik fórumon sem kapott semmiféle konkrét határidővel és felelősökkel megnevezett választ a problémájuk megoldására, és a második fórumon - bár kérte, legyen biztosítva a Városházáról jegyzőkönyvvezető, ez nem teljesült - a lakosság úgy érezte, hogy nem tudja kommunikálni véleményét valamilyen egységes formában, ezért a lakosság egy csoportja - melyet aláírásukkal is vállaltak kérvényt fogalmazott meg. Ezt eljuttatták hozzá, hogy olvassa fel a Közgyűlés előtt. Tették ezt azért, hogy tisztában legyen a testület a döntései súlyával, s ily módon a jegyzőkönyvezés is megtörténhet. Itt egy két oldalas rövid levélről van szó, melyet ismertet. A kérvény így szól: "A Magyar Köztársaság Alkotmánya rögzíti, hogy a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Mi, a Mecsekoldal közművesítetlen ingatlanainak lakói úgy gondoljuk, hogy mint magyar állampolgároknak jogunk van az egészséghez, annak megőrzéséhez szükséges egészséges ivóvízhez. Mint ismeretes, az ÁNTSZ vizsgálata a területen lévő kutak vizét

16 nitráttal és fekáliával szennyezettnek találta. Állampolgári jogaink alapján arra kérjük a Tisztelt Polgármester Urat és a Tisztelt Közgyűlést, hogy 1999. március 18-i ülésen vegye napirendre és sürgősséggel tárgyalja újra a Mecsekoldal III-VII. ütem víz-, csatorna közműberuházás kérdését. Meggyőződésünk, hogy a közművesítés elmulasztása, csak úgy mint ismeretlen határidejű elhalasztása sem a területen élőknek, sem az Önkormányzatnak nem érdeke, mind a lakosság, mind az Önkormányzat számára jelentős kiadásokkal, soha meg nem térült beruházásokkal jár. Kérjük, hogy az 1999. március 5-i és 11-i lakossági fórumokon elhangzott fő problémákat az újratárgyalás során figyelembe venni szíveskedjenek." Ezek közül néhányat emelne ki, - és egyben elnézést kér, hogy ezt ő válogatja ki, de teszi ezt az idő rövidsége miatt - de természetesen a jegyzőkönyv mellé csatolni fogják az egész anyagot. "Pécs Város Közgyűlése február 18-i ülésén törölte a költségvetésből a Mecsekoldal III-VII. ütemének megvalósításához szükséges önkormányzati önerőt. Ez a határozat a kérdés újratárgyalása nélkül azzal a következménnyel jár, hogy a város elveszíti a már elnyert pályázatok által nyújtott 470 M Ft támogatást és a kapcsolódó ÁFA visszaigénylési lehetőséget, összesen közel 800 M Ft-ot. A fórumokon elhangzott szakértői hozzászólásokból kiderült, ha az elnyert támogatás lehívására nem kerül sor, a város e területre kb. 10 éven belül nem pályázhat újra. Számunkra ez azt jelenti, hogy a jelenleg közel másfél milliárd forintos beruházás 5 éven belül, az áremelkedést figyelembe véve 22.5 Mrd Ft-ra emelkedik, amely a már el nem érhető állami támogatások híján akár a jelenlegi lakossági hozzájárulás megduplázódása esetén is 1.52 Mrd Ft-os önkormányzati saját erőt igényel. Az elmúlt 10 év városi beruházására szánt összegről ismert statisztikák alapján azt mondhatjuk, hogy ilyen mértékű önkormányzati hozzájárulásban bízni illúzió. A közműberuházás sorsa tehát a most vagy soha kérdésre redukálódik. Az ügy sürgősséggel való tárgyalását azért kérjük, mert ismereteink szerint az elnyert pályázati pénzek lehívhatóságának 1999. június 9-i határidejét megelőzően a megindított közbeszerzési eljárás következő, 1999. március 20-i határidejének elmulasztása jogvesztő hatályú. Kérjük, hogy a döntéskor a Tisztelt Közgyűlés vegye figyelembe a beruházás elmaradása esetén keletkező költségeit, azok nem elhanyagolható, 5-10 éves távlatban a megvalósítás önkormányzati részét és elérő nagyságrendjét. Pl. az ÁNTSZ határozat intézkedési tervet kér az Önkormányzattól a Mecsekoldal ivóvízzel való ellátása érdekében. Az ivóvíztartályok feltöltése és a zacskós ivóvíz szállítás jelentős terheket fog okozni." Ezen túlmenően néhány egészségügyi előírással kapcsolatos dologra hívja fel a levélben a figyelmet. Nyilván polgármester úr is ismeri ezeket az érveket, hiszen elhangzottak a fórumon, ezért inkább a Közgyűlés felé közvetítené. Ezzel egyidejűleg a Fidesz-frakció nevében az SZMSZ 19. §. (4) bekezdésére hivatkozva indítványozza, hogy a témát tárgyalják meg. Idéz a bekezdésből. "Az egyeztetett napirenden felül tárgyalni köteles ilyen indítványt a Közgyűlés. Ezeket az indítványokat legkésőbb a Közgyűlés következő rendes ülésének napirendjére kell felvenni." Ez azt jelenti, természetesen tárgyalható most is, de legkésőbb a következő Közgyűlésen ezt meg kell tenni. Szavazást fog kérni annak érdekében, hogy ezt most tegyék meg, hiszen elhangzott egy dátum: március 20-a. Ha a mai Közgyűlésen nem tudnak döntést hozni,

17 akkor március 20-ával le kell állítani a megindított közbeszerzési eljárást, ami azt jelenti, hogy nem lesz idő egy újabb közbeszerzési eljárás kiírására és lefolytatására. Ha ma nem születik ez ügyben döntés, akkor a június 9-i határidő egészen biztosan nem tartható. A döntéssel egyúttal azt kell jelezni, hogy kívánják-e érdemben újratárgyalni ezt a kérdést. Amennyiben igen, akkor erre csak ma van lehetőség, de ha elhalasztódik a következő ülésre, akkor a döntés üzenetértékű. Meixner András: véleménye: mindenki csak a helyzetet nézi, pedig meg kellene vizsgálni azt is, mi vezetett ide. Egyszer már kellene beszélni, többek között arról is, mi az oka - hogy a Mecseken szennyezettek a kutak, szennyezett vízhez tudnak hozzájutni az ott lakók, akik most vezetékes vízért kiáltanak. Meg kell nézni az építési engedélyeket, milyen házakat lehetett oda építeni, milyen emésztőgödrökkel. Arról is kellene beszélni, amely a helyzetnek az az oldala, amiről ma senki nem szeret szólni, mert az ott lakóknak is van ebben "sara". Jó lenne, ha napirendre vennék a témát - nem biztos, hogy ez a mai ülés kell hogy legyen - és végigtárgyalnák, hogy teljesen tisztán lásson a Közgyűlés, mi, mennyibe kerül, és mi vezetett a mai helyzet kialakulásához. De Blasio Antonio: Meixner képviselő úr hozzászólására kíván reagálni. Úgy gondolja, azoknak az embereknek, akik ott laknak nincs "saruk". Ezek az emberek lakni akartak. Ha ez bűn, akkor sok "saruk" van, és sok embernek, mert a sok ember lakni akart. Az a nagyon rossz koncepció, amit elindított a szemben ülő koalíció - hogy lakásokat kell építeni, mert csak ez az egyetlen lakásmegoldás ebben a városban - itt is sántít, hiszen a lakáshoz való jutást nemcsak konkrét 25 vagy 50 m2 odaadásával lehet elősegíteni, hanem csatornázással is lehet a lakáshelyzeten javítani. Ezt jegyezzék meg és azt is, hogy nincs "saruk" az embereknek, egyszerűen csak lakni akartak, jobban, mint azelőtt tették vagy kellemesebb helyen és ez nem bűn. Sík László Lajos: De Blasio Antonio képviselő társa által elmondottakhoz szólna, az ún. "sárral" kapcsolatosan. Tudni kell, hogy ezen a területen élők, amikor oda költöztek, - vagy saját elgondolásukból vagy más okokból kifolyólag - elfogadták azokat az építésügyi rendelkezéseket, amelyeket a területre előírtak. Ezek vagy ásott, fúrt kútból vagy 150 méterre lévő közkútból történő vízellátással és zárt szennyvízgyűjtőbe történő szennyvízelhelyezésről nyilatkoztak. Ugyanakkor a területen a hatóságokat és itt értve a mintavételeket - megkerülve hozták a mintákat és így jutottak bizonyos engedélyekhez. Ez az ott élők ügye, nem vették figyelembe a szabályokat, de ez nem azt jelenti, hogy a városnak semmit nem kell értük tenni. Úgy gondolja, elsikkadnak azon téma mellett, - és ezt Papp Gábor képviselő úrnak mondja - hogy mindezt meg kell előznie a közterület-szabályozásnak. Kéri elolvasni a rendeletet, a 6.) pont egyértelműsíti: meg kell előznie a közművesítést a közterület-szabályozásnak, és nem elbagatellizálandó dolog az, hogy ezeknél a tárgyalásoknál nem voltak kimunkálva a többletköltségek,

18 mint pl. a kisajátítás, nem volt benne a különböző vízművek költsége, stb. Ezek még pluszban terhelték a költségvetést. Staub Ernő: kéri, ne haragudjon meg Sík László Lajos képviselő társa, de hozzászólását bizonyos tekintetben - és más korábbi hozzászólást is, mely a szemben lévő oldalról hangzott el - mellébeszélésnek tekinti. 1994. évben amikor az előző testületbe bekerült - időnként kaptak olyan anyagokat, melynek az volt a címe: Mecsekoldal III-VII. ütem. Az ott élő emberek abban a hiszemben voltak, - és ebben nagyon sokszor megerősítette őket az előző Közgyűlés - hogy a vizet odaviszik. Tavaly januárban ismét volt a témában egy döntés, majd szeptemberben újra, egy nagyon nehéz vita után, és ezek után ez év januárjában. Ha ezt figyelembe veszik, akkor azt mondogatni, hogy az emberek minek, milyen feltételek tudatában építettek oda, szerencsétlen hivatkozásnak tartja. A közterület-szabályozásról szóló határozat a legutóbbi Közgyűlésen utólag, egy következő napirendi pont keretében született. Természetesen a két téma között megvan az összefüggés, tervezési szinten ez feltétlenül szükséges, de mindez nem érti azt, hogy a korábbi döntésekkel szemben foglaltak állást. A költségvetési vitát most újra lefolytathatnák, - amire nyilván nincs lehetőség - mert akármilyen szűk egy város költségvetésének a mozgástere, mindig szándék kérdése is, hogy mire jut pénz és mire nem. Polgármester úr állandóan az együttműködést hirdeti Kaposvárral, arra van pénz, 80 M Ft, de hogy mire lesz jó, nem tudni. Jelen esetben pedig 155 M Ft-os magánerőt takarítanak meg, és mellette 130 M Ft-ot visszaadnak. Nem tudja másképp mondani, de "hülyévé tették Pécs lakosságának egy részét, és ez azoknak a felelőssége, akik a szájukból csináltak egy másik testrészt." Bókay Endre: nagyon meglepte De Blasio Antonio képviselő úr kijelentése, hogy lakásokra nincs szükség. Ha összehasonlítják a két ciklust, 1999-ben nincs forrás, 1994-1998. között pedig nagyon sok pénze volt a városnak. Ez idő alatt 19.000 lakást értékesítettek, az össz lakásállomány értéke 23 Mrd Ft volt, ezt 5.5 Mrd Ft-on kínálták és ténylegesen 3.5 Mrd Ft-on értékesítették. Ekkor volt arra forrás, hogy a Mecsek-nyugatot megépítsék. Kérdése: miért nem tették meg? Miért kótyavetyélték el a bevételeket? Abban az időben 171.000.- Ft-ért árultak egy 2 szoba összkomfortos lakást, ugyanakkor az Önkormányzat lakásépítésre és lakásvásárlásra 4-600 E Ftos önkormányzati támogatást osztott. Ezek a támogatások nem hozták meg a sikert, nem épültek belőle igazán lakások, hiszen volt olyan év, ahol a támogatottak 60 %-a visszaadta a számára megítélt összeget, mert nem volt annyi önereje, hogy azt fel tudta volna használni. A Mecsek-nyugaton olyan emberek építkeztek, akik nagyon olcsó telkeken próbálták az otthonukat megteremteni. Most jön azonban az a következmény, amit korábban a Fidesz kormányozta várospolitika keresztül vitt, és most a szocialista várospolitikának kell valamilyen módon megoldani ezeket a problémákat. Ez alól nem lehet kibújni. Körömi Attila: már a költségvetési vitában tett egy javaslatot, - melyet valószínűleg most már írásban fog megtenni - a polgármester úron, illetve a jegyző asszonyon keresztül kéri a Pénzügyi és Gazdasági Iroda vezetőjétől, hogy az ominózus táblázatokat tényleg időszerű most már elküldeni minden

19 képviselőnek. Akkor, amikor képviselők konkrét számok, közgyűlési döntések, határozatok nélkül valamit hallanak az utcán és azt elmondják, mint adekvát véleményt, ez azért ártalmas, mert megvan a választópolgárokban az a teljesen természetes tulajdonság, hogy ami a Közgyűlésben elhangzik, - bár tudják, ellenkező politikai álláspontok kerülhetnek felszínre - azok mögött bizonyára nagy igazságok lehetnek. Főként akkor van ez így, ha konkrétumokról beszél valaki. Ezért mindig hívei voltak akár a keményebb vitáknak is, akkor, ha felolvasnak, előtárnak, előszednek, elmondanak dokumentumokat, számokat. Az első Közgyűlés rengeteg lakást értékesített tudatosan, pontosan azért, hogy ezt az általuk, a város pénzügyi gazdálkodása szempontjából nehezen kezelhető vagyont értékesítsék. Ha egyszerre kellett volna az összes önkormányzati lakást felújítani, az kb. 7 Mrd Ft-ba került volna. Ennyi volt a város költségvetése. Az említett időszakban nagy mennyiségű víz- és szennyvízcsatorna épült a városban, és éppen az eladott lakásokból befolyt összeg volt ehhez a forrás. Mindezt az irodavezető úrtól bekért számszaki kimutatások be fogják bizonyítani, hogy abban a négy évben a vagyoni jellegű beruházások meghaladták az ingatlanértékesítéseket. Pont ez teremtett részben erre forrást, másrészt a város tudatosan nem kívánt ezen a pénzen lakást építeni, mert a legrosszabb beruházásnak tartják a direkt önkormányzati lakásépítést. Nagyon ügyesen, még abban az időszakban tudták levezényelni ezt az akciót, amikor nem volt még hatályban az a törvény, ami ilyen alap képzésére kötelezte volna az Önkormányzatot. Amikor a törvény hatályba lépett, akkor a város ez irányú kötelezettségét meg is tette. Még egyszer mondja, ha számokról beszélnek, maradjanak a számok világánál, és írásban fogja kérni polgármester urat és a jegyző asszonyt, hogy a kimutatások kerüljenek a képviselőkhöz azért, hogy senki, még véletlenül se tudja félremagyarázni a valóságtól elrugaszkodottan múltbeli vagy akár várható jövőbeni folyamatokat. Ez sokat árt a Közgyűlésnek. Dr. Toller László: a neki címzett feladattal kapcsolatban elmondja, bármilyen táblázat, kimutatás minden képviselő rendelkezésére áll, a képviselők jogállásáról szóló törvény alapján bármibe betekinthetnek. Minden képviselő, frakció számára 8-9 évre visszamenőleg rendelkezésére áll a város költségvetése, zárszámadása. Úgy gondolja, mindenki saját maga is elkészítheti az összegzéseket, kimutatásokat tetszés szerinti értelmezésben. Ha külön igény van az Iroda plusz munkájára, akkor természetesen a kért számadatokat megadják, és itt úgy gondolja jegyző asszony nevében is nyilatkozhat. Az üggyel érdemben itt, most nem kíván foglalkozni. Egyet szeretne nagyon határozottan a város nyilvánossága előtt visszautasítani: az, hogy a szájából hangzott el, az újgazdagokat büntetni akarják. Mivel a TV2-ön ez a torzítás szintén elhangzott az esti műsorban, nagyon határozottan visszautasítja, főleg azért, mert ő volt az, aki saját frakciótársát utasította rendre ebben a kérdésben. Az összes többi az szakmai vita, melyre úgy gondolja nem kell válaszolnia, mód és lehetőség lesz arra, hogy a kérdést megválaszolják.

20 A lakosság nyílt levelével kapcsolatban elmondja, részt vett a fórumon, ahol azt mondta, - és ez most is így van - hogy az egész Mecsek Nyugat vízrendezését újra kell gondolni mindenféle szempontból. Ez lehet finanszírozási, műszaki, technikai, kivitelezhetőségi szempont. Ebben az Közgyűlésben egyetlen párt, frakció nem volt, aki azt mondta, hogy nem akarnák a Mecsek- nyugati vízrendezést. Mindenki akarná, de lehet hogy más feltételekkel. l.) De Blasio Antonio: röviden szeretne tájékoztatást adni egy korábbi Közgyűlésen való napirend előtti bejelentése kapcsán tett intézkedésekről. A Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője felhatalmazta arra, hogy az Ügyészségnek küldött átiratot tájékoztatás céljából a testülettel is megismertesse. Ennek alapján a krematórium ügyében elindult egy vizsgálat, kiderült, hogy a Baranya Megyei Közigazgatási Hivatal ebben az ügyben már nem tud eljárni, hiszen bejelentette az érintett építkező, hogy a kiadott jogerős építési engedély kivitelezési munkáit január 15-én megkezdi. Vagyis az építtető jóhiszeműen szerzett jogai gyakorlását megkezdte, így a Hivatal már nem tud közbe avatkozni, ezért az ügyet az Ügyészségnek átadta. Elmondja, a Közigazgatási Hivatal átiratában több törvénysértésre is hivatkozik. Megnevezi azokat a törvényhelyeket, amelyeket megsértettek az eljárás kapcsán. Úgy gondolja, az ügyben szükséges belső vizsgálat elindítása. Kéri polgármester urat, induljon el egy olyan belső vizsgálat, hogy egyáltalán az ilyen ügyekben milyen eljárási mód van, milyen kötelezettségei vannak az apparátusnak, hogy végzi el ezt a feladatát. Véleménye szerint a Közigazgatási Hivatal eljárása és a jelzett törvényszegések azt bizonyítják, nem biztos, hogy megfelelő módon folynak az ügyek a Városházán. Dr. Toller László: tájékoztatja De Blasio Antonio képviselő urat, hogy már az elmúlt ülésen elhangzott kérése is foganatra talált. A krematórium építésével kapcsolatos belső ellenőri jelentés rendelkezésre áll, valamennyi képviselő megtekintheti vagy igény szerint megkaphatja. A maga részéről jobbnak tartaná, ha az anyagot csak megtekintenék, hisz alapvetően állampolgári és személyiségi jogokat is érint a belső ellenőrzés megállapítása. Helytálló az az állítás, hogy az Ügyészség vizsgálja az ügyet, illetve az egyik építési engedély kiadásával kapcsolatos eljárást, az is igaz, hogy a belső ellenőrzés feltárta, a másik ügyben sem - illetőleg egyik ügyben sem - egészen szakszerűen jártak el a hatóságok. Példaként említi: mezőgazdasági területre adták ki az ÁRT alapján azokat az engedélyeket, amelyeket esetleg előzetesen át kellett volna minősíteni. Egy régi mondása igazolódik be most már sok esetben, hogy részletes rendezési tervek nélkül adnak ki építési engedélyeket az ÁRT-re hivatkozva akkor, amikor pl. a belvárost csúfító kérdéseknél hozzáigazították a részletes rendezési terveket azokhoz a megjelenő vásárlási érdekekhez, ahol esetleg nem kellett volna. Ezt ebben a városban be kell szüntetni, nagyon határozottan ellene van, és mindent megtesznek annak érdekében, hogy a vagyonkezelés, a tulajdonkezelés, a rendezési tervek és az Önkormányzat piaci viszonyai összhangba kerüljenek egymással. Sajnos eddig nem így történt.

21 Körömi Attila: fontos dolgokat mondott polgármester úr. Azt is világossá kell tenni a város részére, hogy nagyon élesen elválnak a Közgyűlés, a polgármester és a jegyző által gyakorolt hatáskörök. Azok a típusú problémák, amelyeket frakciótársuk felvetett, és amelyről polgármester úr is beszélt, klasszikusan jegyzői hatáskörbe tartoztak az elmúlt időszakban. Jegyzőváltás kellett ahhoz, hogy ezeknek az ügyeknek korrekten a belső ellenőrzés a végére tudjon járni. Dr. Toller László: megjegyzi, a hatósági munka az eszköz és nem cél az önkormányzatiságon belül. Aki célként fogja fel, az úgy jár, mint jó néhány esetben ez történt az Önkormányzattal. A Mecsek-nyugati vízrendezés is ebbe a körbe tartozik sok szempontból, tanulságos történet. A képviselők kézhez kapták a Honvéd Kórház meghívóját, amelyről sajnálatos módon lemaradt a pontos időpont. Kéri, hogy mindenki a megjelölt napon 14.00 órára a meghívóban szereplő helyen jelenjen meg. Egyben elnézést kér, de nem tud részt venni az összejövetelen, de vagy előzetesen vagy utólag a Honvéd Kórház bármely ügyéről szívesen tájékoztat mindenkit, hiszen naprakész kapcsolatban állnak a kórház vezetésével. Ezt követően szünetet rendel el. Szünet után elmondja, a munka rövid megszakítására azért volt szükség, mert ma írták alá a három érintett szakképzési intézettel azt a világbanki program által finanszírozott képzési, továbbképzési és szakképzési, oktatásfejlesztési projektet, illetve az ezzel kapcsolatos szerződéseket, amely alapján nagyon sok pénzt tudnak ebben az oktatási évben és a jövőben a szakképzés fejlesztésére fordítani. Tájékoztatja a Közgyűlést, hogy március 15. alkalmából Dévényi Sándor Ybl Miklós-díjas építész Kossuth Díjat kapott, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze Díjat Lovas Pál Liszt Ferenc Díjas magántáncos vehette át, Munkácsy Díjban részesült: Bocz Gyula kiváló szobrászművész, Gellért B. István szobrászművész, grafikus, Walkó László festőművész, Ferenczy Noémi Díjat kapott Nagy Márta keramikus. A Közgyűlés nevében gratulál a kitüntetetteknek. Jelzi, a tiszteletükre rendezendő fogadásra március 22-én 10.00 órakor az I. emelet 49. számú teremben kerül sor. Kéri valamennyi közgyűlési párt egy-egy képviselője tisztelje meg jelenlétével a kitüntetetteket. A városban és az országban egyesek folyamatosan arról tájékoztatják a közvéleményt, hogy a város csődhelyzetben van, csőd fenyegeti, bármikor csődbe kerülhet. Úgy gondolja, aki ilyen híreket terjeszt - legyen az sajtó, képviselő, vagy bárki a közvéleményt formálók részéről - tudnia kell, a város nincs csődhelyzetben, nem lesz csődben és az 1999. évi gazdasági, költségvetési terveit teljesíteni fogja. Ehhez nagyon sok döntést kell meghozni, a költségvetéssel kapcsolatos döntések végrehajtását határozottan kell ellenőrizni, és a költségvetési forráshiányokat pedig folyamatos kell lecsökkenteni. Mindezt azért mondta el, mert egyszer és

22 mindenkorra szeretne véget vetni ennek a csőd-fenyegetettséggel kapcsolatos "butaságnak". Nem szolgálja sem a város, sem a Közgyűlés érdekét, hogy ilyen híreket terjesztenek magukról vagy terjesztenek róluk. Kéri a Közgyűlés valamennyi tagját, hogy ilyen szellemben próbálják meg végezni a továbbiakban munkájukat. Javasolja, állapítsák meg az ülés napirendjét. A "Kisebbségi társulási megállapodás elfogadása és aláírása" című napirendi pontot előterjesztőként a már megalakult kisebbségi társulás kérésére visszavonja, egy későbbi időpontban kerül sor a tárgyalására. Reményei szerint ez rövid időn belül, legkésőbb az április 1-jei Közgyűlésen meg fog történni. Kéri a kisebbségi önkormányzatokat, próbálják ezen időszak alatt megállapodásaikat a finanszírozás tekintetében megkötni. Ebben a város partner lesz, és ha elfogadják a tanácsnok kinevezést, kreatívan közre tudnak működni a probléma megoldásában. Gonda Tibor, a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság elnöke napirendre kéri a város 1999. évi költségvetéséről szóló 7/1999.(03.01.) sz. rendelet módosítása című előterjesztést. Az írásos anyagot a képviselők megkapták. De Blasio Antonio: ha jól érti, akkor költségvetést érintő ügyről van szó. Kérdése, mikor tárgyalta a Költségvetési Bizottság? Soó László: a bizottság ma reggel tárgyalta a napirendi javaslatot. Dr. Toller László: De Blasio Antonio képviselőnek adja meg a szót, hozzáfűzve, valószínűleg képviselő úr nem vett részt a bizottsági ülésen. De Blasio Antonio: elmondja, azért tette fel a kérdést, mert részt vett az ülésen. Ott, az előterjesztéssel kapcsolatban kifejtette azon véleményét, hogy a költségvetést érintő kérdéseket nem Közgyűlés előtt, reggel 8.30-kor kell tárgyalni. A bizottság elég sűrűn ülésezik, meg lehetett volna a témát korábban is tárgyalni. Kérdése: történt-e határozathozatal vagy csak beszélgettek az anyagról? Soó László: válaszában elmondja, történt határozathozatal is. Képviselő úr időközben elhagyta a bizottság ülését, ezért nem értesülhetett róla. Az előterjesztés tárgyalása esetében természetesen be fog számolni a döntésről. Dr. Toller László: szavazást kér az előterjesztés napirendre vételéről. Hozzáfűzi, amennyiben a napirendi pont tárgyalásával egyetért a testület, úgy 8.) pontként fogják megvitatni. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 36 igen, 1 nem szavazattal, 3 tartózkodással a "Város 1999. évi költségvetéséről szóló 7/1999. (03.01.) sz. Ör. módosítása" című" előterjesztést napirendre vette.

23

Dr. Toller László: kérdése, a napirenddel kapcsolatosan egyéb észrevétel, javaslat van-e? Dr. Kosztics István: további egyeztetés miatt kéri az "Etnikai Fórum és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata között kötendő közhasznú foglalkoztatási szerződés" című előterjesztés napirendről való levételét. Gonda Tibor: a kisebbségi önkormányzat kérését megfontolandónak tartja, ezért mint a napirendi pont előterjesztője, egyetért annak levételével. Dr. Toller László: ez esetben nem kell szavazni, az "Etnikai Fórum és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata között kötendő közhasznú foglalkoztatási szerződés" című napirendi pont tárgyalására nem kerül sor. Papp Gábor: bejelenti, kérdéssel szeretne élni a délután folyamán az illetékes tisztségviselőhöz a PÉTÁV-val kapcsolatos kérdéskörben. A másik: Fidesz-frakció nevében napirendre kérik a Mecsekoldal III-VII. ütemének csatornázási és ivóvíz-ellátási kérdését újbóli tárgyalásra. Ennek két indoka van: március 20. az a határidő, amelyen belül az Önkormányzatnak még érdemben van módja változtatni a döntésén. Ha ezt a mai Közgyűlésen nem teszik meg, akkor egészen biztos, hogy "elúszik" a beruházás. Ennek figyelembevételével kéri a Közgyűlést a szavazásra. A másik ok, - amit a napirend előtti hozzászólásnál nem tudott elmondani - Sík László Lajos képviselő társának szeretné az érveit kifejteni, aki úgy szólította meg a vitában, hogy tudta, nem lesz rá módja válaszolni, ezért bízik benne, hogy ő is meg fogja szavazni a napirendre vételt és a vitát le lehet folytatni. Dr. Toller László: tudomásul veszik, hogy egyrészt kérdést kíván intézni képviselő úr PÉTÁV ügyben az illetékes tisztségviselőhöz, aki Papp Béla alpolgármester úr. A napirend kiegészítésével kapcsolatos indítványt szavazásra bocsátja. Kérdezi a Közgyűlést, támogatja-e a Mecsekoldal III-VII. ütemével kapcsolatos napirendi pont megtárgyalását? Megállapítja, hogy a képviselő-testület 17 igen, 10 nem szavazattal és 12 tartózkodás mellett a napirendi pont tárgyalását nem támogatta. Dr. Toller László: mindebből következik, az indítvány alapján a Közgyűlés következő ülésén a napirendi pontot - az SZMSZ értelmében - tárgyalni kell. Czukor Antal: bejelenti, ebédszünet után kérdést szeretne feltenni a Nádor Szállodával kapcsolatban. Körömi Attila: ebédszünetet követően a jegyző asszonyhoz szeretne kérdést intézni: az elmúlt héten, egy pécsi vendéglátóhelyen történt lövöldözés és az Önkormányzat ez irányú teendőivel kapcsolatban.

24 Dr. Toller László: több javaslat nem lévén, kérdése a testülethez, hogy az írásban megküldött napirendi javaslatot, valamint a Közgyűlés által elfogadott napirendi módosítást elfogadja-e? Megállapítja, hogy a Közgyűlés 32 igen szavazattal, 8 tartózkodás mellett a módosításokkal együtt a javasolt napirendi pontokat elfogadta és tárgyalásra javasolja, beleértve a zárt ülés napirendjét is. A Közgyűlés az ülés napirendjét a következők szerint állapította meg: Napirend előtti felszólalások: a.) Dr. Tóbiás János: Pécs városának járóbeteg ellátása b.) Körömi Attila: - a kampányköltségek korrekt elszámolása - a Közgyűlésben képviselettel bíró politikai pártok felé kezdeményezés c.) Dr. Révész Mária: - "Árvíz, belvíz" -Tájékoztató az 1999. március 15-i eseményekkel kapcsolatban d.) Traj Ferenc: Blaha Lujza utca belvíz helyzete e.) Gáspár Gabriella: "Civilek, vagy polgárok?" f.) Dr. Gyurok János: kisebbségi jogok Pécs városában g.) De Blasio Antonio: "A közterülethasználat nagykapui" Krematórium ügye h.) Dr. Füredi Péter: bejelentése a FIDESZ frakcióba történő belépéséről Mecsekoldal III-VII. ütem közművesítése i.) Papp Gábor: Nyílt levél a Mecsekoldal III-VII. ütem közművesítése tárgyában A közgyűlési vita hangszalagon rögzítve, 1-15. kazetta. Tisztségviselői beszámoló: Dr. Toller László: a február 18-i, illetve a március 11-i zárt ülési döntéseinek ismertetése. Napirendi pontok: 1.)

Beszámoló a lejárt határidejű határozatokról, bizottsági döntésekről

2.)

Tulajdonosi nyilatkozatokról tájékoztatása

25 3.)

Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjai

4.)

Iparűzési adóról szóló Ör. módosítása

5.)

Rendelet-tervezet Bencsik István "Penelope" c. szobrának elhelyezéséről Rendelet-tervezet a II. Világháborús Emlékmű felállítására

6.)

K é r d é s e k: a.) Czukor Antal: Nádor Szálló értékesítése tárgyában b.) Papp Gábor: PÉTÁV Kft-vel kapcsolatos kérdését Papp Béla alpolgármesterhez intézi. c.)Körömi Attila tárgyában

pécsi

vendéglátóhelyen

történt

lövöldözés

7.)

Pécsújhegyi Településrészi Önkormányzat létrehozása, Meszesi Részönkormányzat létesítésének elutasítása; SZMSZ módosítása

8.)

Költségvetési rendelet módosítása

9.)

Kisebbségi tanácsnok megválasztása

10.)

A Baranya Megyei Önkormányzat tulajdonában és Pécs Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága használatában lévő ingóvagyon átvétele

11.)

Ivóvíz és csatornaszolgáltatás jövőbeni rendszere, kintlévőségek kezelése

12.)

Munka Pécs-Baranyáért KhT és az Önkormányzat közhasznú foglalkoztatási szerződés

13.)

Pécs M. J. Város Közgyűlése 1999. évi munkatervének elfogadása

14.)

A Polgármesteri Hivatal átszervezése

15.)

Közoktatási intézmények átszervezése

16.)

Egészséges Városért Alapítvány alapító okiratának módosítása

17.)

KSZI Gyermekotthona (0-3 éveseknek) alapító okiratának módosítása

18.)

Pécs-Baranyai Ipartörténeti Múzeum Közalapítvány alapító okiratának módosítása

19.)

Regionális Európai Tanulmányi és Információs Központ létrehozása

között kötendő

26 20.)

Pécs TV Kft. és az Önkormányzat kommunikációs együttműködési programja

21.)

Kulturális Bizottság ügyrendje

22.)

Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság ügyrendje

23.)

Gorkij u. 9. sz. alatti ingatlan elővásárlási jogáról való lemondás

24.)

Szepessy I. u. 6. sz. alatti ingatlan elővásárlási jogáról való lemondás

25.)

Etnikai Fórum Pécsi Szervezete helyiség ügye

26.)

Sporttörténeti részleg Sportcsarnokban

27.)

Dr. Scháb Andrea 5. sz. iskolafogászati körzet orvosának kiválása

28.)

Dr. Horváth Zsolt 15. sz. felnőtt fogorvosi körzet orvosának kiválása

29.)

Koller u. 5/2. sz. (Timár-ház) értékesítése

30.)

Szabadság u. 20. sz. alatti ingatlan (Pöttyös Cukrászda) értékesítése

31.)

Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság ügyrendje

32.)

PROMEI KhT üzletrészének megvétele

33.)

Pécs Football Club részére földhasználat biztosítása a Névtelen utcai sportkomplexum kialakításához

34.)

Verseny u. 19. sz. ingatlan vizesblokkjainak felújítása

35.)

Radnóti Szakközépiskola tetőtérbeépítése

36.)

Szerencsejáték Felügyelet megkeresése kiírásához játékkaszinó ügyében

létesítése

a

"Lauber

Dezső"

koncessziós

Városi

pályázat

Zárt ülésen tárgyalt előterjesztések, melyről külön jegyzőkönyv készült a I. 1024-4/1999. sz. alatt: 1.)

PANNONAUTÓ Rt.-nél FEB és igazgatósági tagok megválasztása

2.)

Vízmű Rt-nél megválasztása

3.)

Pécsi Közüzemi Rt-nél felügyelő bizottsági tagok megválasztása

felügyelő

bizottsági

tag

és

igazgatósági

tag

27 Dr. Toller László: bejelenti, 13.00 órakor rendel el ebédszünetet. A másik: a napirendi pontok számától függetlenül a mai Közgyűlés azok tárgyalásának befejezéséig tart. Tisztségviselői beszámoló: Dr. Toller László: ismerteti az 1999. február 18-i, illetve március 11-i zárt ülés testületi döntéseit. Papp Gábor: ügyrendi jellegű megjegyzése, a mai napirendi pontok tárgyalásának kimenetele nehezen megállapítható. Indítványozza, szavazzanak arról, hogy 20.00 órakor fejezzék be a munkát. Megjegyzi, a múlt héten tartott – kb. 1 órás – ülésen néhány napirendi pontot tárgyaltak annak ellenére, hogy a mai napirenden szereplő előterjesztések többsége akkorra már elkészült. Megjegyzi továbbá, a most elrendelt 1/2 órás szünet okát sem értette, hiszen az ülés levezetését át lehetett volna adni az egyik alpolgármesternek. Kéri, megfelelő körülmények biztosításával, normális időbeosztással dolgozzanak. Dr. Toller László: szavazást kér Papp Gábor képviselő indítványáról, a testületi ülés 20.00 órai befejezést illetően. Megjegyzi azonban, ennek nem látja akadályát, ha kellő figyelemmel és önmérsékletet tanúsítva tárgyalnak a napirendi pontokról. Kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a képviselőtestület 16 igen, 16 nem szavazattal, 5 tartózkodás mellett az ügyrendi indítványt nem támogatta. Papp Gábor: ez esetben kéri polgármester urat, hogy 19.00 óra körül rendeljen el vacsoraszünetet. Dr. Toller László: ígéretet tesz arra, hogy 19.00 -19.30 óra között hideg vacsorát biztosít a képviselők részére tisztségviselői keretéből. Emlékeztet arra azonban, korábbi Közgyűléseken is volt 50 napirendi pont, melynek tárgyalását 22.00 óráig befejezték. Galbáts András: úgy véli, ha különleges városi érdekekről van szó, kivételes esetekben reggelig is dolgozhatnak, de most úgy tűnik, ez már rendszerré válik. Kéri polgármester urat, vizsgáltassa meg jogi oldalról is, meddig lehet elmenni, mert a város felelőssége egyértelmű. Staub Ernő: véleménye szerint a február 18-i ülés minden áron való befejezésének sok szimbolikus jelentése is volt. Hangsúlyozza, normális munkakörülmények között kívánnak dolgozni. Bár az SZMSZ havi egy ülést ír elő, de szokásjog volt a kéthetenkénti ülés. A munkatervben három hetente tervezik a Közgyűléseket, azonban sokkal jobbnak tartaná a bevált két hetenkénti ülést.

28 Hozzáfűzi, természetesen nem fogadják el polgármester úr felajánlását a tisztségviselői keret terhére biztosítandó vacsorát illetően, szó sem lehet róla. Csupán szünetet kérnek. Úgy gondolja, a munka minősége is megköveteli a rövidebb ülést. Megjegyzi, az önmérséklet pedig mindenkire vonatkozik. Dr. Toller László: a vacsora forrását szükséges megjelölni, azonban ha ez ellen tiltakozik képviselő úr, személyes meghívással, saját költségére is a képviselők rendelkezésére áll a vacsora. Napirend tárgyalása: 1.)

Beszámoló a döntésekről

lejárt

határidejű

határozatokról,

bizottsági

Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás, vélemény nem hangzott el a képviselők részéről. Szavazást kér az előterjesztésről, és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 24 igen szavazattal, 12 tartózkodás mellett az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 99/1999. (03.18.) sz. határozata Beszámoló a lejárt határidejű határozatokról, bizottsági döntésekről 1.) A Közgyűlés a Vagyonkezelő és Hasznosító Iroda 619/1998. (11.26.), a 696/1998. (12.17.), 711/1998. (12,17.) sz. határozatokra adott jelentését az előterjesztés 1,2,3. sz. mellékleteiben foglaltak alapján elfogadja. A Pénzügyi Gazdasági Iroda 1998. évben hozott lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról készített jelentését az előterjesztés 4. sz. melléklete szerinti tartalommal elfogadja. A Pénzügyi Gazdasági Iroda 1999. január 21-i Közgyűlésen hozott lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról készített jelentését az előterjesztés 5. sz. melléklete szerint elfogadja. 2.) A Közgyűlés jóváhagyólag tudomásul veszi az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság 9, 22, 23/1999. (02.03.) sz., a Költségvetési Bizottság 24/1999. (02.08.) sz. határozataiban foglalt - átruházott hatáskörben hozott - döntéseit.

29 Kapják:

tisztségviselők, dr. Kodra Károly, Soó László bizottsági elnök, Irodák vezetői

1/b.) Tulajdonosi nyilatkozatok lejelentése Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Dr. Toller László: hozzászólás, vélemény hiányában a testület döntését kéri a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 26 igen szavazattal, 10 tartózkodás mellett az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 100/1999. (03.18.) sz. határozata Tulajdonosi nyilatkozatról tájékoztatás A Közgyűlés tudomásul veszi a Polgármester úr tájékoztatását, az előterjesztés mellékletei szerinti tartalommal - amely az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos rendelkezési jog gyakorlásáról szóló 1993. évi 55. sz. Ör. 11. § /1/ bekezdésének felhatalmazása alapján kiadott tulajdonosi nyilatkozatokat és aláírt szerződést tartalmazza. Felelős:

Dr. Kahutek Annamária irodavezető

Kapják:

tisztségviselők, irodák vezetői

A./ Tulajdonosi nyilatkozatok: Ügyszám III. 68.044/1998.

Hrsz. 4633/1/A/1

III. 68.059/98.

21048/A/45

III. 68.103/98.

549/12/A/4

III. 67.913/98.

2168/2

III. 65.099/99.

36769/A/1

III. 65147/99.

21155/A/2

III. 65.488 /1999. 4449 III. 68.033/1998.

529/83/A/15

III. 68.082/98.

1783

Cím Név Pécs, Báthory István Dr. Fehér János u. 20. fszt. 1. Dr. Fehérné Kiss Katalin Pécs, Anikó u. 4. Vajdáné Tóth Mária IV/13. Pécs, Bánki D. u. 9/b. Tornai Szabolcs és I/4. Nagy Éva Pécs, Fülemüle u. Erdei Sándor és 30. Békés Valéria Pécs, Hősök tere 6/1. Pongrácz Lóránt és Pongrácz Krisztina Pécs, Anikó u. 12. Vecsernyés Miklós és VII/21. Vecsernyés Mónika Pécs, Alkotmány u. Dr. Szász László és 43. Kengyel Emőke Pécs, Építők u. 20/1. Hadnagy Veronika IV/15. Pécs, Muskátli u. 3. Kerner Pál és Kerner Anette

Tárgy Hitel felvétel

Tartozás-átvállalás Tartozás-átvállalás Tulajdonosi nyilatkozat Tartozás-átvállalás Hitel felvétel Hitel felvétel Hitel felvétel Tulajdonsoi nyilatkozat

30 III. 68.152/98.

3544/A/35

III. 65.139 /99.

16471

III. 68.098 /98.

39614

III. 67.795/98.

48173

III. 67.838/98.

3265/17/A/31

III. 67.775-2/98.

18824/1/A/77

III. 67.775-3/98.

17553/A/11

III. 68070/98.

23942/33/A/1 6

Pécs, József A. u. Ples Éva 45/c. Pécs, Katalin u. 21. Janko Eugén és Janko Maria Pécs, Sándor u. 20/1. Suciu László és Boda Olga Gyöngyi Hird, Tömörkény u. 5. Pozojevich Ferdinánd és Juhász Anna Pécs, Szigeti u.10/b. Cacov Nikola Pécs, Szabadság u. Zanotti Lelio 9. IX/36. Zanotti Fulvio Pécs, Mária u. 16. Zanotti Lelio Zanotti Fulvio Pécs, Porth János u. Darko Mandulic 13. fsz. 1.

Külföldiek szerzése Külföldiek szerzése Külföldiek szerzése

ingatlan ingatlan ingatlan

Külföldiek szerzése

ingatlan

Külföldiek szerzése Külföldiek szerzése

ingatlan ingatlan

Külföldiek szerzése

ingatlan

Külföldiek szerzése

ingatlan

B./ Szerződések: Határozat száma GAVÁB 307/1998. (11.23.) GAVÁB 307/1998. (11.23.) GAVÁB 284/1998. (11.09.) GAVÁB 345/1998. (12.17.)

Hrsz. Cím 37051/2 Pécs-szabolcs, Szüret u. 37051/1 Pécs-szabolcs, Szüret u. 16944 Pécs, Vince u. 19. 19216/2 út

2

Név Kruller Attila

m 59

Vételár (Ft) 29.500.-Ft

Tamasik Sándorné

13

6.500.-Ft

Közmű Építőipari Kft. 25 5 Amfora Rt. 70

910.000.-Ft befolyt nincs, telekalakítás miatt az Önkormányzat területe nő

31

2.)

Pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló Ör. módosítása Előterjesztő: dr. Kodra Károly bizottsági elnök

Dr. Kodra Károly: a rendelet az 1993. évi III. törvény, valamint az 1997. évi XXXI. Gyermekvédelmi törvény felhatalmazása alapján készült. A szociális ellátások többségénél csak keretszabályok vannak, a részletek kidolgozása a helyi önkormányzatok feladata. A város lakóinak magas lélekszáma miatt a képviselőtestület helyett átruházott hatáskörben a polgármester dönt. Méltányosság gyakorlására az Egészségpolitikai és Szociális Bizottságnak van hatásköre. Minden ügyet a lakóhely szerinti szociális központokban készítenek elő. Említést tesz arról, a Népjóléti Iroda által kidolgozott módosító javaslatot 14 civil szervezetnek küldték meg. Minden juttatásnál megjelölik, hogy még milyen másfajta juttatás vehető igénybe. Elmondja továbbá, az ápolási díjat lecsökkentették, melynek oka, hogy azután még TB járulékot is kell fizetni. A kiesés azonban más juttatásokkal pótolható. Az említettek természetesen csak a rendelet hatálybalépése után megkötött szerződéseket érintik. Tájékoztat arról, a gyógyszertámogatást kiegészítik gyógyászati segédeszközökkel is. A rendszeres nevelési segély szigorú szabályok szerint vehető igénybe. A lakásfenntartási támogatásnál és a közgyógy-ellátásnál enyhítették a méltányosságot; takarékos fogyasztás esetén méltányosságot gyakorolhat a bizottság. A közgyógy-ellátásnál viszont a közös háztartásban élők egy főre jutó jövedelemhatárát 30 %-ról 20%-ra szállították le. Reményeik szerint ezzel lecsökken azok száma, akik a Közgyűléshez fordulnak jogorvoslatért. A változások összességében megtakarítást eredményeznek. Ennek ellenére a felhasználható összeg magasabb lesz, mert a juttatások alapját képező minimál nyugdíj összege emelkedik. Valószínű, a rendelkezésre álló összeg nem lesz elegendő az év végéig. A bizottság nevében a módosított rendelet 16/a. §. (1.) bekezdésénél a következő kiegészítést kéri elfogadni: „A gyermekét egyedül nevelő szülő, nagyszülő, gyám (a továbbiakban szülő) valamint - itt van a változás – 3, vagy annál több gyermeket.” A jogalkotói szándék 3, vagy annál több gyermekes családok támogatására irányul. Az eredeti szövegben több gyermek megjelölés szerepel, amely félreértésekre adhat okot. A bizottság 33/1999. (03.17.) sz. állásfoglalásával a módosítással egyetértett. Dr. Toller László: Megnyitja az általános vitát, és az ülés vezetését átadja Kerényi János alpolgármesternek. Dr. Füredi Péter: örvendetesnek tartja, hogy széles társadalmi bázison próbálták előkészíteni a módosítást. Felhívja a figyelmet azonban, hogy nemcsak egy nyugdíjas egyesület van, hanem kettő.

32 Véleménye szerint nagyon fontos, hogy a nyugdíjasok reprezentációja szélesebb körű legyen. Ezért kéri, hogy a jövőben a Nyugdíjas Egyesület mellett a Mecsek Nyugdíjas Polgári Egyesületet is hívják meg, kérjék ki véleményét. Dr. Kodra Károly: megköszöni a javaslatot, és megígéri, ezután meghívják. Körömi Attila: csatlakozik Füredi Péter képviselőtársához, mert a rendeletalkotás tartalmi részéből frakciójuk igazán nem készült, hiszen számukra alapjaiban elfogadható. Kicsit hosszúnak tartja, de bizonyára nem lehetett másként elkészíteni. Nagyon fontosnak tartja, a testület mely szervezetek véleményére ad egyegy rendelet tárgyalásakor. Az előterjesztésből felolvassa a véleményező szervezetek nevét. Jó tudni, milyen egyéb társadalmi szervezetek adják véleményüket, hiszen az Ötv. egyébként is kötelezővé teszi az érintettekkel való kommunikációt. Megjegyzi, az egyéb szervezetek között szerepel a Civil Kerekasztal, melynek megítélése nagyon bonyolult, ám akkor tud érdemben tárgyalni, ha valamiféle normatív szabályát már kidolgozták. Célszerűnek tartaná, ha a különböző szervezetek véleményét mellékelnék az előterjesztéshez, így pontosan tudnák, mely szervezetek értenek egyet, illetve melyek fűznek hozzá szakmai kifogásokat. Staub Ernő: a 16. §. 1 pontjával kapcsolatban kérdése, mi a logikai magyarázata, hogy „Annak az egyedülálló személynek, akinek egy főre jutó havi jövedelme…” Számára nem egészen értelmezhető. A b.) pont kapcsán emlékeztet egy esetre az előző ciklusból, amikor felvetette, hogy a jövedelemhatárok figyelembevételénél összeadódnak a jövedelmek, ám a gyógyszerköltségek nem. Tehát a gyógyszerköltséget önmagában veszik figyelembe, azonban a jövedelmet együtt. Módosító javaslata a következő lenne, amennyiben jogilag megoldható: „Annak a családban élő személynek, akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj minimum 170 %-át, és a háziorvos által igazolt havi gyógyszerköltsége helyett úgy fogalmazna, hogy a gyógyszerköltségük." Dr. Gáspár Gabriella: Körömi Attila hozzászólásában felsorolta a véleményező szervezetek nevét, melyek között szerepelt a JPTE Szociálpolitikai Tanszéke is. Tudomása szerint azonban ilyen tanszék nincs, Szociológiai és Szociálpolitikai van, melynek ő is tagja, és állítja, hogy ezt a kérdést nem tárgyalták meg. Valószínűnek tartja, hogy a tanszék egyik csoportja, a Szociális Munka Szeminárium tárgyalta meg. Egyetért azzal a felvetéssel, hogy a beérkezett véleményeket mellékeljék az előterjesztéshez. Megjegyzi azonban, hogy a Civil Kerekasztal még nem jött létre, ezért nem tudott semmit megtárgyalni.

33 Meixner András: Körömi Attila felvetésére elmondja, a szervezetek véleményét nyilván általánosságban kell értelmezni. A többi előterjesztésnél is bizonyára hasonló véleményeztetés történik. Ez esetben célszerű mindegyiket mellékelni. Úgy véli azonban, ha sok szervezet véleményez, ez nagyon terjedelmes előterjesztéseket eredményezne. A Közoktatási Bizottság által – mai ülésre – készített előterjesztés is a véleményező szervezetek véleményének kivonatát tartalmazza. Ha a képviselő egy-egy konkrét véleményre kíváncsi, az illetékes irodán megtekintheti. Bókay Endre: felhívja képviselőtársai figyelmét, a lakásfenntartási támogatás feltételei nagyon kedvezően módosultak, amely évente 34003500 családot érint. Dr. Kodra Károly: egyetért Meixner András hozzászólásával. Megemlíti, a bizottság tagjai megkapták minden szervezet véleményét. Áttekintik, Staub képviselő úr felvetése kapcsán mit tesznek lehetővé a jogszabályok. Logikusnak tartja, de úgy gondolja, szakértőknek kell megvizsgálni a lehetőségeket. Staub Ernő: kérése, tartsák napirenden, és az előterjesztés készítője véleményezze. Kerényi János: megkérdezi Staub képviselő urat, van-e írásos módosító javaslata? Staub Ernő: válasza, nincs, de úgy gondolja, amennyiben az előterjesztő befogadja, nincs is rá szükség. Dr. Kodra Károly: ismételten elmondja, meg kell nézni, a jogszabályok mit tesznek lehetővé. A következő bizottsági ülésen napirendre tűzik, majd módosító javaslatként behozzák a testület elé. Benkovicsné dr. Benkő Klára: Staub képviselő úr felszólalásához kapcsolódva elmondja, a gyógyszertámogatás megállapítását házaspár esetében mindkét fél külön is igényelheti. Tehát nemcsak a házastársak egyikére vonatkozik a nyugdíj minimum 170 %-a, illetve az aktuális gyógyszerköltség 10 %-a. Staub Ernő: csupán arról van szó, amikor a kettejük jövedelme együtt érné el a 10 %-ot. A jövedelemnél a két jövedelmet veszik figyelembe, a gyógyszerköltségnél azonban nem. Kerényi János: több kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér a rendelettervezetről. Megállapítja, hogy a képviselőtestület 37 egybehangzó igen szavazattal a rendelettervezetet elfogadta és megalkotta 12/1999. (03.25.) sz. rendeletét. az Önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól szóló többször módosított 23/1997. (04.25.) sz. Ör. módosításáról.

34

A változtatás nélkül elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 1. sz. melléklete. Kerényi János alpolgármester átadja az ülés vezetését polgármester úrnak. Dr. Toller László: köszönti dr. Mikes Éva országgyűlési képviselőt.

3.)

Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjai Előterjesztő: dr. Kodra Károly bizottsági elnök

Dr. Kodra Károly: a térítési díjakat az étkeztetésnél a nyersanyagnorma, egyéb ellátásoknál az önköltség alapján állapítják meg. A térítési díjak emelkedése 10-15 %-ot tesz ki. Az ápoló otthonokban általában 3000, az idősek házi gondozásánál 1500,- Ft az emelkedés. Hozzáfűzi, 1999-ben minimálisan 3.500,- Ft-tal emelkedett a nyugdíj. Megpróbálták kompromisszumosan megoldani, hogy a bevétel is emelkedjen, és az igénybe vevők is ki tudják fizetni a szolgáltatásokat. Körömi Attila: a 2. §. (3.) (4.) bekezdése a méltányosság gyakorlását a polgármesterre ruházza. Tehát a rendelet 1. §-ában megállapított térítési díjakat méltányosságból csökkentheti, vagy elengedheti - bizonyos kivétellel - a polgármester. Átruházott hatáskörben dönt, ha a térítési díj megfizetése a kötelezett saját, vagy családja létfenntartását veszélyezteti, illetve a szociális körülményei ezt indokolttá teszik. Az eljárás az engedélyt kérő kérelme alapján indul, és az adott szociális intézmény vezetőjének a javaslata is szükséges, hogy a polgármester ebben a kérdésben dönteni tudjon. Úgy véli, hogy általában a méltányosságnak az a nagyon tág határa rettenetesen szubjektív tud lenni. Jónak tartaná, ha a bizottság foglalkozna ezekkel az ügyekkel, mivel valószínűleg nem sok ilyen lesz. Ha igen, az figyelmeztetés a bizottság számára. Amennyiben a bizottságokon keresztül mennek a méltányossági kérelmek, tud kontrollt gyakorolni. Javasolja, ha ez a hatáskör bennmarad, kerüljön a bizottsághoz. Módosító javaslatát beadja írásban is, ha a Jegyzői Iroda nem mond ellent egyéb jogszabályi keretekre hivatkozva. Fratanolo János: kérdése, ha így elképzelhető, hogy a bizottsági hatáskörbe helyezik vissza, akkor a bizottság saját pénze terhére képzeli el Körömi képviselő úr? Dr. Kodra Károly: a szociális otthonban, ahol dolgozik, még nem találkozott olyan kérelemmel, amely a gondozási díjak csökkentésére, illetve elengedésére irányult. A díjak megállapítása úgy történik, hogy legalább a nyugdíj 20 %-ának a gondozottnál kell maradni. Olyan lehetőség is van, akinek nincs jövedelme, egyáltalán nem kell gondozási díjat fizetni.

35 Minden esetben, amikor a polgármester méltányosságot gyakorol, az Iroda kikéri a véleményt. Ha képviselő úr javaslatát fenntartja, a bizottság megtárgyalja. Dr. Toller László: megemlíti, nem ragaszkodik ehhez a hatáskörhöz. A Szociális Bizottság gyakorolja ezt a jogkört, és ha befogadja a módosító indítványt, megkönnyíti a dolgukat. Körömi Attila: éppen azt kívánta mondani, hogy amennyiben az előterjesztő befogadja, nem szükséges benyújtani a módosító indítványt. Fratanolo képviselő úrnak mondja, a hatáskör azt jelenti, hogy a bizottság dönt a kérdésben. Számára így elfogadható. Dr. Kodra Károly: akadály?

megkédezi az Iroda képviselőjét, van-e jogszabályi

Dr. Mikoly Liliann: a jogszabály úgy fogalmaz, hogy a fenntartó, amely a képviselőtestület, és helyette akár a polgármester úrnak, illetve az Egészségpolitikai és Szociális Bizottságnak le lehet adni átruházott hatáskörben a méltányossági jog gyakorlását. Dr. Kodra Károly: ha a jogszabály szerint semmi akadálya, a javaslatot befogadja. Horváth Zoltán: az előterjesztés számszaki részét áttekintve elírást észlelt; a napi és a havi átváltás között 30-as szorzónak kell szerepelni. E szerint a 4. Oldalon ápoló gondozó otthoni térítési díjak 2. bejegyzése nem jó a 800 és a 27. 000 Ft tekintetében. Dr. Kodra Károly: megköszöni képviselő úr észrevételét, valóban 900 Ftnak kell szerepelnie. Dr. Toller László: miután az előterjesztő Körömi képviselő úr módosító indítványát befogadta, annak figyelembevételével kéri a szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 igen, 1 nem szavazattal, 8 tartózkodás mellett az előterjesztést elfogadta, és megalkotta a Személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 13/1999. (03.25.) sz. rendeletét. A módosított rendelet a jegyzőkönyv 2. sz. mellékletét képezi.

4.)

Az Iparűzési adóról szóló önkormányzati rendelet módosítása Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök

36 Gonda Tibor: a rendelet módosítása technikainak is kezelhető. Egyrészt törvénymódosítás nélkül van szükség kisebb módosításra, másrészt azért, mert a Gazdasági és Vállalkozási Bizottság neve megváltozott, és az új név kerülne be. Kéri a Közgyűlés támogatását. Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér a rendelettervezet elfogadásáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 34 egybehangzó igen szavazattal elfogadta az előterjesztést és megalkotta 14/1999. (03.25.) sz. rendeletét. az iparűzési adóról szóló 1991. évi 11. sz. Ör. módosításáról. A változtatás nélkül elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 3. sz. melléklete.

5.)

Rendelettervezet Bencsik István szobrászművész "Penelope" c. szobrának felújításáról, és felállításáról Előterjesztő: dr. Kunszt Márta bizottsági elnök

Dr. Kunszt Márta: emlékeztet arra, nagyon sok szó esett már erről a szoborról. Azoknak lett igazuk, akik azt mondták, hogy a szobor tárgya miatt nem alkalmas közterületen való elhelyezésre. Az emberek értetlenül fogadták, tönkretették, ezért restaurálás alatt van. Szándékaik szerint szabad ég alatt, de mégis zárt térben helyeznék el. A Kulturális Bizottság a restaurálás és az áthelyezés költségeit az elmúlt évben biztosította. Kéri az áthelyezés megszavazását. Czukor Antal: úgy véli, az 1 M Ft-os helyreállítási költség kicsit túlzott. Staub Ernő: elfogadják a rendelettervezetet, és a költségeket is, de tételes elszámolást kérnek az 1 M Ft-ról. Dr. Kunszt Márta: a Kulturális Bizottság - miután saját keretéből biztosította az összeget – szintén tételes elszámolást kér. A biztosított összeg keretszám, így amennyivel kevesebbe kerül a felújítás, a maradék összeg visszakerül a bizottsághoz, bár csiszolni kellett a szobrot, így nem biztos, hogy sok megmarad. Dr. Toller László: emlékeztet arra, aktív részese volt képviselőtársaival együtt annak idején a szobor felállításával kapcsolatos vitának. Sajnálja, hogy Pécs városában élnek olyan személyek, akik a köztéri szobrokat megrongálják. A testület döntését kéri az előterjesztésről, illetve a rendelettervezetről.

37 Megállapítja, hogy a Közgyűlés 32 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett az előterjesztést elfogadta, és megalkotta 15/1999. (03.25.) sz. rendeletét Bencsik István "Penelope" című szobrának felújításáról és felállításáról. A változtatás nélkül elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 4. sz. mellékletében szerepel.

6.)

Rendelettervezet a II. Világháborús Emlékmű felállításáról Előterjesztő: dr. Kunszt Márta bizottsági elnök

Dr. Kunszt Márta: örvendetes eseményhez érkeztek. Régóta folyik közkezdeményezésre a II. Világháborúban elesett hősök emlékművének fedezetére a gyűjtés. Az Önkormányzat jelentős hozzájárulásával addig jutottak, hogy kiválasztották a tervet és a szobor felállításáról tudnak dönteni. A Barbakán várfal előtti zöld területen lesz elhelyezve. Bízik abban, ezzel nagyon régi adósságukat pótolhatják, és megnyugszanak a kedélyek azok körében, akik jogosan hiányolták, hogy Pécs városa nem emlékezett meg méltóképpen a II. világháborús hősökről. Dr. Toller László: felhívja a figyelmet, az előterjesztés határozat javaslatot is tartalmaz az együttes általános vitát megnyitja. Galbáts András: korábbi testületben munkálkodó képviselő lévén emlékszik az előző napirendi ponttal kapcsolatban lezajlott szomorú vitára. Ebből egyértelműen kiderült, hogy a pécsi polgárnak joga van nem teljesen okosnak lenni, egyéni véleményt alkotni. Akkor kisgazda oldalról hiányolták a szobor bemutatását, meggyőzőbb lett volna. A vita nem a szobor ellen irányult, azt ők is szépnek találták. Jelen esetben komolyabb dologról van szó a II. Világháborús emlékművel kapcsolatban. A szobor leírásából idéz: „Az égbe nyúló éles forma, az emlékmű hátterében megjelenő Barbakán hengeres formájával képez kontrasztot. az emlékmű érzelmi hatását szolgálja a gránitlapokba vésett, halálba menetelő végtelen embertömeg grafikus megjelenítése.” Ez nagyon szép, de - mint elhangzott – ez a II. világháborús hősi emlékmű. Voltak valóban halálba menetelő meggyötört emberek, nemzetiségek, de voltak emberek, akik meghaltak felemelt fejjel, bátran kiállva, megpróbálva a magyar határokon feltartóztatni az orosz tömeget. Ezek csillogó szemmel, hősként és nem lehajtott fejjel haltak meg. Félelme, hogy ez az emlékmű nem teljesen ezt fejezi ki. Ezért kételyei vannak. Dr. Toller László: megjegyzi, lehajtott fejről nincs szó. Galbáts András: elnézést kér, hozzátette. Sashalmi György: egyetért Galbáts képviselő úrral. Valóban hősi emlékművet készítsenek, és ennek megfelelően fejezzék ki mondanivalóját.

38 Megjegyzi továbbá, az előterjesztés szerint mellékelték az emlékmű gipsz plakettjének fotóját, de a saját példányában nem található. Dr. Toller László: való igaz, nincs az előterjesztésben a fotó. A Dominikánus házban a makett megtekinthető. Megemlíti, több alkalommal konzultált az alapítvány kuratóriumának képviselőivel, ők választották a művet, melynek felállításáról kell dönteniük, nem a művészi értékről. Czukor Antal: az előterjesztés 3. oldalán van egy mondat, mellyel kapcsolatban kíván véleményt mondani: „A megrendelő kérése, hogy a pro pátria helyett „In Memóriám" felirat szerepeljen az emlékművön.” Javasolja, maradjanak a pro pátria elnevezésnél. Amint képviselő asszony is mondta, hősökről szóló emlékmű, és ha még lehet változtatni, ne a halálba menetelőket ábrázolja, hanem a helyt állókat. Staub Ernő: csatlakozik az előtte szólók véleményéhez. Alapvetően az a kérdés, mi a véleményük azoknak, akik az emlékmű kitartó pártolói voltak. Egyetért Czukor képviselő úrral, mert ahol az országban ilyen emlékművet látott, azokon a "Pro Patria" elnevezés látható. Kérdés, kinek a kérelme, hogy "In Memoriam" legyen, és ne "Pro Patria". Regényi Béla: elmondja, a Kulturális Bizottság ülésén ő is felvetette ezt a problémát, ahol azt a választ kapta, hogy a kuratórium elképzeléseit kell megvalósítani. Belátja, hogy a II. Világháború idején azok, akiket Nyugatra és Keletre elhurcoltak, nem a hazáért haltak meg. Így helytálló az "In Memoriam" felirat. Kompromisszumos javaslata volt, hogy mindkét felirat szerepeljen. Dr. Toller László: nem tudja, a kuratórium véleményét meg tudják-e változtatni, de a szobor felállításáról helyes lenne dönteni, mert a kivitelezéshez is időre van szükség. Meixner András: számára az előterjesztésből az derül ki, hogy nemcsak hősi emlékmű, hanem az áldozatok emlékműve is. Úgy érzi, a II. Világháborús emlékmű csak erről szólhat, mivel nem csupán hősei, hanem áldozatai is voltak. Dr. Kunszt Márta: tájékoztatásul elmondja, a bizottság ülésén is elég nagy vita volt a pályázaton díjat nyert műalkotásról és a feliratról is. Úgy gondolja azonban, ha ideológiai vitát kezdenek a feliratról, akkor olyan méltatlan dolgot visznek a szobor felállítás ügyébe, amit talán nem kellene. Változatlanul az a véleménye, miután a kuratórium tagjai rengeteget dolgoztak, a döntést bízzák az ő bölcsességükre. Elég széles társadalmi összefogás alapján jutottak idáig, talán tiszteletben kellene tartani véleményüket. Dr. Toller László: felhívja a testület figyelmét, a rendelettel a feltételét biztosítják annak, hogy az alapítvány felállítsa a szobrot.

39 Sashalmi György: az emberiség történelme nagyon sok véres küzdelmet produkált. Jellemző, hogy a hősökről megemlékeznek, és természetesen külön, megfelelő időben és helyen az áldozatokról is. Ritkán szokták a kettőt minden tekintetben egybemosni. A március 15-i események a magyar történelemben a csoda élményét is adták egy rövid időre, de a tragédia élményét is. Ez alkalommal a hősöket ünnepelték, és nem az áldozatokat. Dr. Kádár Géza: hangsúlyozza - amiről a bizottság elnöke is beszélt - ez a kuratórium szuverén és önálló döntése volt. Javasolja a Közgyűlésnek, hogy ezt az ideológia megközelítést is taglaló felvetést közvetítse a kuratórium felé. A felírás úgy módosuljon, hogy legyen együtt a két felirat. Kétségkívül a hősök és az áldozatok emlékművéről van szó, ennek legalább a felírásban tükröződnie kell, ha már figurálisan nem is vehető ki a hősiesség az emlékmű megalkotásában. Kéri, a közgyűlés ilyen állásfoglalást javasoljon a kuratórium felé. Dr. Toller László: kérdése, ha ennek az ügynek van egy sajátos története, akkor ez esetben ezt a javaslatot a rendeletben miként lehet átvezetni? Galbáts András: éppen erről van szó. Úgy érzi, Regényi Béla reális kompromisszumot javasolt, amikor azt mondta, hogy az "„In Memoriam" mellett szerepeljen a "Pro Patria" - azaz kettős felirat. Mást is el tudna képzelni, de ezzel egyet tud érteni. Dr. Toller László: kompromisszumos javaslat van kialakulóban. A rendelet 1. §-ának 3.) pontját törölnék, a határozat 1.) pontja pedig kiegészülne a 3.) pont tartalmával, ami úgy szólna, hogy: "Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri az alapítványt, próbáljon kompromisszumot kötni az "In Memóriam" és a "Pro Patria" felirat alkalmazása között. Soó László: sajnos a határozati javaslattal részükről a kérdés nem kezelhető, mert rendeletet kell alkotni. A rendelettervezet 1. § (3) bekezdése úgy szól: "A közgyűlés elrendeli, hogy az "In Memóriam" felirat szerepeljen az emlékművön." Tehát csak egy írásos módosító javaslat benyújtásával lehetne megoldani, hogy maga a rendelet 1. § (3) bekezdése módosuljon. Dr. Toller László: közbeszól, lehet, hogy rosszul fogalmazott. A javaslat az lenne, hogy az előterjesztő visszavonná a rendelet (3.) bekezdését, amely nem elengedhetetlen kelléke a szobor felállításának. A rendelettervezet (3.) bekezdése pedig határozati javaslattá válna. A határozati javaslat tartalmazná, hogy felkérik a kuratóriumot, a Közgyűlésen elhangzott észrevételek alapján gondolkodjon el, mi legyen a szobor felirata, tehát "In Memóriam", vagy "Pro Patria", vagy a kettő együtt, ahogy Regényi képviselő úr javasolta. Természetesen szükséges ehhez még a művész hozzájárulása is. Papp Béla: ismételten felhívja a figyelmet arra, amiről a polgármester úr érvelni kezdett. Annak idején a testület örömmel, készséggel egy kuratóriumra bízta ennek a műnek a gondozását. A nagy létszámú kuratórium számos ülésen foglalkozott a témával. Véleménye szerint az

40 említett pontot még a határozatba se venné bele. Legfeljebb a polgármester úr levélben értesítse a kuratórium elnökét, vagy a kuratóriumot, hogy ilyen jellegű vita folyt le. Nem tudja, hogy ez a két kifejezés egymás mellé illeszthető-e, szokásos-e, értelmezhető-e így együtt, vesszővel két sorban? Ennek eldöntését avatott emberekre kellene bízni és ilyenek vannak a kuratóriumban, akik ezt a kérdést vagy respektálják, vagy sem. Ha nem, akkor sem kellene haragnak lenni, hiszen ők hozták létre, ők dolgoztak érte. Ha a kérés teljesíthető, akkor is örüljenek, hogy lesz egy emlékmű és az lesz rajta, amit a kuratórium szeretne. Staub Ernő: véleménye kissé különbözik Papp Béla alpolgármesterétől, mivel szerinte a kuratórium véleménye is változhat, akár a testületi ülésen elhangzottak hatására is. Nyilván mértékbeli különbség, hogy pusztán levélben tájékoztatják őket, vagy határozati javaslatban. A közgyűlés azért tárgyalja az ügyet, hogy elmondja véleményét, ezért számára elfogadhatóbb, hogy a határozati javaslat kezelje ezt a kérdést. A művész hozzájárulását illetően megemlíti ,hogy pályatervében a "Pro Patria" felirat szerepelt, ezért valószínű nincs akadálya a másik feliratnak sem, de valóban nem egymás mellett kellene szerepelni a kettőnek. Ezt rá kellene bízni a művészre, lehetne akár a szobor másik oldalán is, mert egymás mellett valóban furcsának tűnik, sok pontot kellene a kettő közé tenni. Azt támogatja, hogy a határozati javaslatban jelenítsék meg kérésüket. Galbáts András: elmondja, hasonló jogi érvek hangzottak el, hasonlóan nem akarták a kuratóriumot megsérteni az előző napirendi ponttal kapcsolatban. Akkor is ilyen viták folytak, és valamit a város "csúnyán" igazolt vissza. Szomorúnak tartja, hogy a felvetéseknek sok tekintetben igaza lett - mint ahogy dr. Kunszt Márta is mondta -, itt sokkal komolyabb kérdésről van szó. A 2.) pontban is az szerepel, hogy a II. Világháború áldozatainak emlékműve. Az adományra való felhívás a TV-ben úgy szerepelt, hogy a "II. Világháborús Emlékmű". Az a feleség, anya, gyermek, aki azért járult hozzá az emlékmű létrehozásához, hogy a fegyverrel, a hazáért elesett családtagjának állítsanak emléket, nem lesz megelégedve. Csak olyan felirat szerepelhet, az emlékművön, hogy a "II. Világháború Hőseinek és Áldozatainak Emlékműve". Ezt fejezi ki az "In Memóriam" és a "Pro Patria" felirat. Dr. Kunszt Márta: kompromisszumos megoldásként javasolja az 1. §. (3.) bekezdés elhagyását és levélben felkérni a kuratóriumot arra, hogy mind a két feliratot szerepeltesse az emlékművön, melyet meg kell beszélni a művésszel is. Az emlékmű egy négyoldalú obeliszk és úgy gondolja, megfelelően el lehet rajta helyezni a szöveget, akkor azonban nem szerepelne a határozati javaslatban. Nem kell erről a feliratról szólni a rendeletben - ha ez így elfogadható. Dr. Tóbiás János: az elhangzottakból számára úgy tűnik - amit szeretne konkrétabban megfogalmazni -, mintha az emlékmű megjelenési formája valamiféle deprimáló hatást gyakorolna a szemlélőre. Jó lenne, ha megpróbálnának kinőni ebből a nagy magyar "hungaro-pesszimizmusból" ezt már mások is megfogalmazták. Olyan emlékműveket kellene létrehozni,

41 amelyek a szebb jövő lehetőségét hozzák, valami optimizmust, szebbet, jobbat tükröznek, és ne a szomorúság legyen az első megfogható a megjelenésben. Dr. Toller László: reagál az elmondottakra, egy tömeg láttán az embert az iszony, az öröm és minden más életérzés is elfoghat, attól függően, milyen a szubjektum, ami befogadja a művészi élményt. Ha jól értette, van egy kompromisszumos javaslat, mely szerint az előterjesztő elfogadja, hogy a rendelettervezet 1. §. (3) bekezdése maradjon el. Ebben egyetértett a módosító indítványokat tevőkkel. A határozati javaslat változatlanul maradna azzal, ha nem kötelezi rá a közgyűlés, akkor is természetes kötelezettségének tartja, hogy levélben forduljon a kuratóriumhoz, fontolja meg a Közgyűlésen elhangzottakat, a feliratot pedig mindenki megelégedésére alakítsák. Amennyiben ez elfogadható, az általános vitát lezárja. Staub Ernő: Galbáts András hívta fel a figyelmét arra, hogy miközben az alapítvány neve, a "II. Világháború Áldozatainak és Hőseinek Emlékére Állítandó Alapítvány", a rendelettervezet 2. §-ában a felirat csak annyi, hogy a "II. Világháború Áldozatainak Emlékműve". El kell dönteni, maradjon változatlanul a 2. §, vagy pedig a "II. Világháború Hőseinek és Áldozatainak Emlékműve" legyen. Erről most kellene dönteni. Dr. Toller László: egyetért, a képviselő úr filozófiai kérdést vetett fel, ugyanaz a hős egyben áldozat is. Sokszor szerepelnek ily módon emlékműveken. Példaként említi a '48-as forradalom áldozatait, akikről éppen az elmúlt napokban emlékeztek meg, akik hősként és áldozatként haltak meg. Galbáts András: fogalomzavar van az áldozat és a hős között. A '48-as tábornokot, ha felakasztották, az áldozat. Ha '48-as katonatiszt elesett a harcmezőn, az hős. Ez óriási különbség. Dr. Toller László: egyetért Galbáts Andrással, azonban felhívja a figyelmet arra, hogy az alapítványt, amely ezt az emlékművet állítja, valahogy elnevezték. Czukor Antal: nem kíván ideológiai vitába bocsátkozni, egy háborúnak valóban vannak hősei és áldozatai. Hogy ki mikor hős és mikor áldozat, azt nagyon nehéz elválasztani egymástól. Több képviselőtársa által elmondottak alapján - mivel az alapítvány neve: "A II. Világháború Áldozatainak és Hőseinek Emlékműve" - kéri, ezt a szobor is valamilyen módon tükrözze. Ez pedig az általuk javasolt felirattal teljesíthető. Dr. Kunszt Márta: felhívja a vitázók figyelmét, hogy ez az elnevezés magára a szoborra vonatkozik, tehát nem szerepel a kifejezés feliratként. Elfogadhatónak tartja, hogy a II. Világháború hőseinek és áldozatainak az emlékműve legyen, de a felirat az, amiről az imént döntött a testület. Befogadja azt, hogy a II. Világháború hőseinek és áldozatainak emlékműveként szerepeljen.

42

Dr. Toller László: az általános vitát lezárja. Bejelenti, a részletes vitára a befogadott módosító indítványok miatt nem kerül sor. Kéri a közgyűlést, aki a rendeletet elfogadja - az elnök asszony által befogadott módosító indítvánnyal, azaz a (3) bekezdés elhagyásával együtt szavazzon. Megállapítja, hogy a közgyűlés 36 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést elfogadta és megalkotta 16/1999. (03.25.) sz. rendeletét a II. Világháborús Emlékmű felállításáról. A módosított rendelet a jegyzőkönyv 5. sz. mellékletében szerepel. Ezután szavazást kér a határozati javaslatról, az elnök asszony által elfogadott pontosítással együtt. Megállapítja, hogy a közgyűlés 37 igen, egyhangú szavazattal a határozati javaslatot határozattá emelte. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 101/1999. (03.18.) sz. határozata A II. Világháborús Emlékmű felállításáról 1.)

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért a II. Világháború Áldozatainak és Hőseinek Emlékére Állítandó Emlékmű Alapítvány célkitűzéseivel és támogatja az emlékmű megvalósulását.

2.)

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése egyetért azzal, hogy a II. Világháborús Emlékmű felállításával kapcsolatos kivitelezési munkálatokat a II. Világháború Áldozatainak és Hőseinek Emlékére Állítandó Emlékmű Alapítvány végezze el.

3.)

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri a 2./ pontban írt Alapítványt, hogy az emlékmű felállítása során a méltó kertészeti környezet kialakításáról gondoskodjon.

4.)

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése köszönetét fejezi ki Rieger Tibor szobrászművésznek a II. Világháború Hőseinek és Áldozatainak Emlékműve megnevezésű obeliszk elkészítéséért.

5.)

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése felkéri dr. Toller László polgármester, hogy levélben keresse meg a II. Világháború Áldozatainak és Hőseinek Emlékére Állítandó Emlékmű Alapítvány elnökét azzal a kéréssel, hogy a 4./ pontban

43 megnevezett Emlékművön az " In Memoriam " és a " Pro Patria" feliratot együttesen szerepeltessék. Felelős: Dr. Toller László polgármester Dr. Ujvári Jenő alpolgármester Dr. Kunszt Márta a Kulturális Bizottság elnöke Spolár János irodavezető Határidő: 1999. április 15. Kapják: tisztségviselők, dr. Kunszt Márta bizottsági elnök, Irodák vezetői Dr. Toller László: 13.00-14.00 óráig ebédszünetet rendel el. Kéri a testület tagjait, hogy ezt az időpontot pontosan tartsák be. Szünet után a testület folytatja munkáját. K é r d é s e k: a.) Czukor Antal: kérdése Kerényi János alpolgármester úrhoz szól. A tévében optimista hangon nyilatkozott, amelyben arra utalt, hogy nagy valószínűséggel az önkormányzat megvásárolja a Nádor kávéházat. Nem akar rémhíreket terjeszteni a város költségvetésével kapcsolatban, de kérdése, hogy miből? Kerényi János: a pécsi Nádor Szállodát az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. nyilvános árverésen meghirdette, melynek ideje 1999. április 7. A kikiáltási ára 90 M Ft. Az önkormányzat a kiírást megvásárolta, mivel csak ennek birtokában lehet különböző döntéseket hozni. A feltett kérdésre a válasz egyelőre üzleti titokként kezelendő, hiszen az önkormányzat el akar indulni az árverésen, és ezt a TV- közvetítést nézhetik az esetleges versenypartnerek is. Az állítás igaz, az önkormányzat indul az árverésen és feltett szándéka Pécs polgárai azon kívánalmainak teljesítése, hogy erejétől, tehetségétől és tudásától függően az eredeti állapot visszaállítását érje el. A tenderkiírásról a titoktartási kötelezettség miatt nem nyilatkozhat, és az önkormányzat forrásairól sem adhat tájékoztatást nyilvánosan. Az ülést követően áll a képviselő úr rendelkezésére. b.) Papp Gábor: az illetékes tisztségviselőhöz kíván kérdést feltenni a PÉTÁV ügyében. Nem véletlenül fogalmazott így, mivel egy olyan ügyben kér tájékoztatást, amelynél nem volt biztos abban, hogy a polgármester, vagy Papp Béla alpolgármester járt el. Azzal tisztában van, hogy a PÉTÁV felügyelete Papp Béla alpolgármesterhez tartozik. Kérdését az elmúlt hetekben a PÉTÁV-nál tartott kihelyezett közlekedési és kommunális bizottsági ülésen fogalmazta meg. Jó néhány információ merült fel, amelyről - neki, mint a közgyűlés, ill. mint a szakbizottság tagjának - nem volt tudomása és amelyeket meglepetéssel fogadott. Úgy érzi, joga lett volna azokat megkapni. Mint kiderült, a PÉTÁV, az Erőmű és a Város között több

44 tárgyalási szakaszban különböző megállapodásokat köttettek, különböző megegyezések születtek, különböző témákat érintve. Belátja, a városvezetés saját felelősségi keretein belül bizonyos döntéseket hoz, megállapodásokat köt, amelyről nem tájékoztatja előre a képviselőket, ill. jelen esetben az ellenzéket. Ez bizonyos keretek között nyilván elfogadható és úgy gondolja, hogy ez ebbe a keretbe tartozik. A városvezetés hoz bizonyos döntéseket, amelyeket maga vállal fel. Az, hogy erről nem kéri ki az illetékes szakbizottság véleményét, úgy gondolja, még mindig valamelyest el lehet fogadni, mivel felfogható úgy, hogy részben várospolitikai kérdésről van szó, amelyet bevállal a többség, illetve a városvezetés. Sokkal inkább aggasztó számára az, hogy születtek különböző megállapodások az említett cégek és a Város között, amelyek véleménye szerint - nagy mértékben szakmai kérdések is, és amelyekről sem a bizottság, sem egyes képviselők még utólag sem kaptak semmiféle tájékoztatást. A kérdése egyrészt, hogy miért nem? Egyúttal kéri, hogy az elkövetkezendőkben legalább utólag tájékoztassák az illetékes szakbizottságot, hiszen a város kötötte ezt a szerződést. A másik kérdése arra vonatkozik - mivel többféle folyamat fut egymással párhuzamosan -, hogy milyen dokumentumok kerültek aláírásra a PÉTÁV, az Erőmű és a Város között, illetve melyek azok a folyamatok, amelyek még várhatóak, ill. aláírhatóak? Itt nagyon fontos kérdések kerülhetnek elő. Körvonalazódik egy Erőműtől kezdeményezett privatizációs szándék, részvétel a PÉTÁV működésében, gazdálkodásában. Felveti a külszíni fejtés kérdését, amely téma pillanatnyilag nincs napirenden az önkormányzat előtt, de van még számos olyan dolog, amiről beszélni kellene. Papp Béla: az elhangzottakhoz annyit fűz hozzá, hogy több helyen pontatlan megállapításokat tartalmazott. Konkrétan arról a szerződésnek nevezett jegyzőkönyvről beszélt képviselő úr, amit a mai napon kapott kézhez és amely az Erőműnél folytatott négyoldalú tárgyalás bizonyos megállapításait tartalmazza. A történet nem 1998. október 18-án - a választás napján - kezdődött, hanem amikor 1997-ben az Önkormányzat, az Erőmű Rt., a PÉTÁV és a Közüzemi Rt. ún. négyoldalú megállapodást írt alá, - természetesen közgyűlési jóváhagyással - amely az együttműködés főbb irányait hagyta jóvá. A polgármester úr és ő maga is többször tájékoztattak a jegyzőkönyv egyes tételeiről. Ezek közül a legfontosabb, hogy az Erőműnél a termelői hőáremelés elmaradása miatt nem kellet 1999. elején a PÉTÁV-nak árat emelnie. Akkor ez közmegelégedésre szolgált. Egyesek utólag azon a véleményen vannak, hogy mégiscsak jó lett volna árat emelni, holott mindenki tudja, hogy a cég gazdálkodási nehézségeit nem feltétlenül a díjemelés elmaradása, hanem a kintlévőségnek már kb. 400 milliós nagyságrendje okozza. A jegyzőkönyv arról szólt, hogy az erőmű megígérte, nem emel '99. I. félévében árat, valamint több olyan dologról, ami akkor lett volna aktuális, ha az erőmű a kapacitás-tenderen nyer. Mint ismeretes, ezen az erőmű és sok más pályázat szintén elbukott. Ilyen értelemben bizonyos tekintetben új helyzet állt elő. Korábbi szándéknak megfelelően a városban elkezdődött egy előkészítő munka - ahogy képviselő úr is említette, hogy a "levegőben van" - az erőmű esetleges tulajdonlásáról a PÉTÁV Kft-ben, egy

45 esetleges tőkeemelésről, befektetésről, amelyről a cég gazdálkodását ismerve tudni, hogy elengedhetetlen. Annyit kíván hangsúlyozni, az esetek egyikében sem jutottak el odáig, hogy bizottsági állásfoglalás, netán közgyűlési döntésre érett lett volna. A '98. október 15-i keltezésű jegyzőkönyv alapján a lényeg, hogy még mindig az előkészítés folyik. Ami érdemben megvalósult, az az áremelés elmaradása. Utána mindenki csendben, bizakodva várt az erőművi tenderre, amelynek eredménye negatív lett. A február 15-20. körül történt eredményhirdetés után kezdődött meg az előbb említett előkészítő munka, az esetleges tulajdonlás mikéntjének előkészítése. Ismerve azonban a helyi ügyrendet, abban a pillanatban, hogy eldöntendő érdemi kérdés merül fel, csak a szakbizottság, illetve a közgyűlés foglalhat állást. A képviselő úr információadással kapcsolatos felvetésére egyelőre csak annyit tud mondani, hogy ez kétoldalú dolog. Bármely képviselő kikérheti az irat másolatát, vagy ha jellegénél fogva ez nem lehetséges, akkor betekintésre megkaphatja. Mindkét módszert el tudja képzelni, de szerinte az utóbbi célirányosabb és főleg takarékosabb. c.) Körömi Attila: kérdést kíván feltenni a jegyző asszonyhoz egy vendéglátó egységben történt lövöldözés tárgyában. Sajnos eddig példátlan eset történt az elmúlt héten. Ezt a helyi napilap hasábjain mindenki olvashatta. Az történt, hogy egy férfit egy pécsi vendéglátó-helyen dákóval megvertek, átlőtték a testét a szíve alatt, kivonszolták a söröző előtt álló gépjármű csomagtartójába. A merényletet csodálatos módon túlélő személy elmondása szerint a Mecseken való eltemetésére készültek az elkövetők, azonban kalandba illő módon megmenekült. A cikkben sok mindenre fény derült, az előzményekre és hogy mi történt az alatt a negyed óra alatt az autóban, hiszen ő maga nyilatkozott a helyi újságírónak. A sörözőt, illetve tulajdonosát azért nem nevezi meg az újság, mert tulajdonosa perrel fenyegetőzik és nem mond semmit, mivel számára az üzletmenetet rontja már így is az eset. Torma Zoltán alezredes nyilatkozik a lapban, aki elmondja, hogy nem abból a sörözőből telefonáltak, ahol az ominózus eset történt, hanem a Mecsekről kaptak hívást egy ott lakó polgártól, aki nem félt felhívni a rendőrséget. A sörözőben tartózkodók és az ottani tulajdonosok azt vallották, hogy ők éppen háttal ültek az eseménynek. Elfogadhatónak tartja, hogy az emberek a vendéglátó-helyeken megjelennek, találkozókon vesznek részt, ami nagyon fontos életforma, hasznos időtöltés lehet. Azt is elfogadhatónak tartja, amennyiben bizonyos események arra engednek következtetni, hogy az adott vendéglátó-helyen történt lövöldözés véletlenszerűen történt, akkor valóban ronthatja az üzletmenetet, ha nyilvánosságra kerül a neve. Példátlannak tartja, hogy nem történik bejelentés, de ennél súlyosabb, hogy eltüntetik a nyomokat, amellyel akadályozzák a nyomozás előrehaladását, és ez a fajta magatartás sok minden mást is sejttet. Úgy gondolja, az ügynek ez a része az, ami miatt szót érdemel. Amennyiben a cég üzletmenetét rontja a neve nyilvánosságra kerülése, akkor meg kell fordítani a kérdést: elsősorban azoknak a testi épségéért kell aggódni, akik - talán éppen ma délután - ebbe a sörözőbe térnek be, és éppen ismét egy lövöldözésbe keverednek. Fel kell tételezni a

46 rosszindulatot, az újságíró által leírtakra hivatkozva, mert eltüntették a nyomokat és nem tettek bejelentést. Kéri a jegyző asszonytól - azzal számolva, hogy az elkövetkezendő időkben nagyon sok múlik az önkormányzaton, rendőrségen, kamarán -, hogy az ilyen esetek megelőzése érdekében hihetetlenül kemény ellenállást tanúsítsanak és választ adjanak azoknak, akik a háttérben hasonló cselekedetekre ragadtatják el magukat. Nem tudja elfogadni, ha ezek közül bárki is olyan jogszabályok mögé bújik, amelyeket fedezetül használ arra, miért nem lehet eljárni a söröző tulajdonosával, vagy az azt működtető céggel szemben. Az ügy fontosságára tekintettel írásban kéri a választ a jegyző asszonytól arra vonatkoztatva, hogy mi az a jogszabályi környezet, amelyben ehhez az esethez az Önkormányzat mint hatóság, hozzá tud állni, milyen lehetőségei vannak, amelyekkel megakadályozható, hogy a söröző akár egyetlen napra is kinyisson, amíg minden körülmény nem tisztázódik. A másik kérése a jegyző asszonyhoz, hogy a rendőrséggel és a Gazdasági Kamarával egyeztetve hozzák nyilvánosságra a söröző és a tulajdonos nevét. Dr. Papp Judit: frakcióvezető úr az eset kapcsán nagyon lényeges tényt említett, ez pedig a működési engedélyek ellenőrzésének az önkormányzat részéről történő megerősítése. Nem titok, a sajtóban is már többször nyilatkozott arról, hogy ezt a tevékenységet a Polgármesteri Hivatal megkezdi, mégpedig nagyon sok más, ellenőrzésre feljogosított szerv közreműködésével. Tegnap elkészült az a programterv, amely alapján ezt a munkát elvégzik. Jövő hét hétfőjén pedig részt vesznek a kamara által szervezett azon értekezleten, amelyre előreláthatóan több százan eljönnek a kereskedelmi és vendéglátó-egységet működtetők, és ahol szeretné közölni, melyek azok a feltételek, amelyeknek meg kell ahhoz felelni, hogy működési engedélyüket megkaphassák. Nagyon fontosnak ítélte a kiindulópontot - ami a "B-52"-es Disco példája - és amely a városban az ellenőrzések összehangolására ösztönözte. A konkrét esethez hozzáfűzi, a rendőrség részéről semmiféle értesítést nem kaptak, bár ez előfordul bizonyos esetekben. Sikerült kinyomoznia, melyik egységről van szó. A képviselő úr felvetette, vizsgálják meg a kamarával, rendőrséggel együtt, mi tehető ez ügyben. Ezt természetesen meg fogják tenni, nem csak az ügyben, hanem az elkövetkezendő időszakban is.

7.)

A Pécsújhegyi Településrészi Önkormányzat létrehozása, Meszesi Részönkormányzat létesítésének elutasítása, SZMSZ módosítása Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Dr. Toller László: az írásos előterjesztést a képviselők megkapták, melyben szerepel, hogy miért támogatja az önkormányzat a Pécsújhegyi Településrészi Önkormányzat létrehozását és indokok arra vonatkozóan, miért nem ért egyet a Településrészi Önkormányzat létrehozásával

47 Meszesen. Az előterjesztést a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság megtárgyalta, melynek elnöke előre jelezte, hogy kiegészítést kíván tenni, indokolni a bizottság álláspontját. Kablár János: a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság hosszas vita után, nem tudott kialakítani többségi véleményt a részönkormányzatok létrehozása ügyében. Felkérte azonban a Jegyzői Irodát, hogy szakértők bevonásával dolgozza ki a részönkormányzatok létrehozásának elvi rendszerét, majd terjessze a közgyűlés elé, amely alapján a konkrét szabályozás elfogadható. Traj Ferenc: sajnálattal vette tudomásul, hogy a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság elutasította a Meszesi részönkormányzat létesítésére vonatkozó előterjesztést. Igaz, nem mellékeltek sok ezer aláírással egy ívet, amit megtehettek volna, de annak idején eszükbe sem jutott, hogy ennek lehet valami féle nyomatékos következménye. Már az előző közgyűlést megelőző időszakban (a '93-as évek táján) a kezükbe került egyetemi ajánlatból amely a kerületi rendszert próbálta elképzelésként javasolni - indultak ki. Azt javasolták, hogy próbáljanak meg minél több részönkormányzatot létrehozni a városban. A 3. sz. választókerületben 7000 állampolgár képviseletét látja el egyedül, melyet annak idején 6 tanácstag végzett. Belátható, hogy ilyen nagy számú állampolgár problémáját egy képviselőnek nagyon nehéz kezelni. Hozzáfűzi, hogy egy pár száz lélekszámú községben van egy polgármester és 3, vagy 4 önkormányzati képviselője. Ezzel szemben neki 7000 állampolgár érdekeit kellene képviselnie. Tekintettel arra, hogy az előző ciklusban megalakult részönkormányzatok létrehozásakor szó sem volt arról, hogy külön, pénzügyi támogatást kapnak, ezért elsősorban nem is az volt az elképzelésük, hogy ehhez valamilyen pénzügyi lehetőséget kapnak. A részönkormányzatot megalakították volna pénzügyi alap nélkül is. Az előterjesztésben megjelent pontatlanságra szeretné felhívni a figyelmet, mely szerint Meszes elkülönített településrész, jó infrastruktúrával. (bölcsőde, általános iskola, gimnázium, kultúrház). Nem tudja, ki ismeri ennyire ezt a területet, hogy van-e kultúrháza, vagy nincs, mivel a József Attila Művelődési Házat négy évvel ezelőtt bezárták, azóta semmiféle kultúrálódási lehetőség a területen élők számára nincs. Még könyvtáruk sincs, mivel a művelődési házban lévő könyvtárat megszüntették, a könyvállomány pedig teljes egészében eltűnt, elszállították. A városrész bolthálózata olyan, amilyen a lakosság vásárló ereje. Emiatt üzleteket kellett bezárni, mivel a lakosság összetétele megváltozott, a boltokból lakásokat kellett kialakítani. Az előterjesztés infrastruktúrára vonatkozó része tehát nem teljesen fedi a valóságot. Az előterjesztés végén szerepel, hogy a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság foglalkozott a településrészi önkormányzat létesítésének feltételeivel és úgy foglalt állást, mivel törvényi rendelkezés nincs (annak idején nagyon lazán fogalmaztak, de valószínű megfelelő tapasztalat hiányában), a helyi viszonyok ismeretében a Jegyzői Iroda dolgozza ki a további részönkormányzatok létesítésének feltételeit. Javasolja, ne a Jegyzői Iroda dolgozza ki, hanem bízza meg valamelyik tudományos intézetet, amely vizsgálja meg a részönkormányzatok

48 szerepének, megalakításának lehetőségeit. Ismételten hangsúlyozza, nagyon sajnálja, ha a közgyűlés elutasítja a Meszesi részönkormányzat létesítését, mert nem a véletlen szülte, hogy annak idején ezzel a kéréssel fordultak már az előző közgyűléshez. De Blasio Antonio: szükségesnek tartja a pontosítást, mert az előző felszólaló nem helyesen fogalmazott, amikor azt mondta, hogy a bizottság elutasította a Meszesi Részönkormányzat megalakítását. Nem elutasította, hanem a bizottságtól nem kapott támogatást. Ez nagy különbség. Nem utasította el a bizottság a részönkormányzatok létrehozásának a módszerét, lehetőségét, elképzelését, hanem nem kapott megfelelő számú támogatást nem csak ez, hanem a másik kérés sem. Egyáltalán a részönkormányzatok alapítása és létrehozása, mint egy elvi kérdés tekintetében nem tudott a bizottság dűlőre jutni abban, hogy kell-e. Valóban ez osztotta meg a bizottságot. Az előterjesztés a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság elfogadás nélkül került a közgyűlés elé ezt fontosnak tartotta megemlíteni. A frakcióban történő tárgyaláskor is feltették maguknak azt a kérdést, hogy egyáltalán miért merül fel a részönkormányzat létrehozásának kérdése. Kelle ilyen? Mindannyiukban megfogalmazódott, hogy valamilyen céllal jönnek létre, olyan helyi program, helyi fejlesztési elképzelés, összefogás van, amit a városrészben működő egyéni és esetleg listás politikusoknak segíteni kell. Ezzel egyetértve frakciója továbbra is azon a véleményen van, hogy nem tartja helyesnek részönkormányzatok alapítását. A FIDESZ frakció nem látja indokoltnak egyik városrészben sem részönkormányzat alapítását. Véleményük szerint az önkormányzat működésébe be tud illeszkedni az egyéni kerületekben működő programok kerete úgy is, ha az egyéni képviselőkön keresztül működtetik a programokat az adott választókerületben. Ha ennek ellenére is van, ami indokolja a részönkormányzatok megalapítását, akkor ennek nem szabad gátat szabni. Mindenütt lehetőséget kell biztosítani, hiszen a törvény nem akadályozza meg a részönkormányzat létrehozását. Úgy tudják, már a Széchenyi tér környékén lakók is szerveződnek, és szeretnének egy Széchenyi téri részönkormányzatot létrehozni. Nem lehet különbséget tenni azért, mert pl. valaha az a városrész falusiasabb, családi háziasabb volt. Nem szabad, különbséget tenni bizonyos jogok, előjogok és pénzügyi lehetőségek tekintetében. Kérdése, miért élvez előnyt az, aki korábban adott feltételrendszerben működött és most pénzt kap részönkormányzat alapítására akkor, amikor ez az igény a város más területén is megfogalmazódhatna, ha nem mondaná ki a testület, hogy ez csak akkor lehetséges, ha adott településrész korábban falu volt. Ezzel az erővel azt is lehet mondani, hogy az "ősi Pécs" alapít egy részönkormányzatot és egyéb okokat is ki lehetne találni. Részönkormányzatok alapítását a FIDESZ frakció csak akkor támogatja, ahogy már korábban megfogalmazták - nem tesz le mellé anyagi eszközöket az önkormányzat. Nem tartják helyesnek részönkormányzatokat létrehozni úgy, hogy ez az ott működő egyéni képviselőnek bármiféle újabb, a kerülete számára való pénzszerzési lehetőséget biztosít, mert ebben az esetben vannak kormányzó és nem kormányzó pártok és nyilvánvalóan a kormányzó pártok kerületeiben nagyobb valószínűséggel lehet majd ilyent alapítani, mint

49 a nem kormányzókéban. Ha viszont a részönkormányzatok működéséhez nem fűződik anyagi eszköz, úgy gondolják aki akar, akkor is tenni fog, ha nincs pénze ehhez. Akik pedig csak az anyagiak miatt szeretnének részönkormányzatot, nem fognak mozgolódni. Ezt így tartanák helyesnek, ezért is javasolták, hogy a jelenlegi részönkormányzati keret 25 egyéni választókerület részére kerüljön felosztásra. Minden egyéni képviselő számára nyíljon lehetőség részönkormányzat alapítására. Nem tartja helyesnek ilyen, néha megalázó procedúra alá vetni ezeket az állampolgári kezdeményezéseket. Hangsúlyozza, ezzel kapcsolatos véleményüket már többször megfogalmazták és kérdés merült fel - ami talán a következő, részletes vitához tartozik -, hogy amennyiben megalakul bármelyik a két részönkormányzat közül, (egyik negatív javaslattal jött a közgyűlés elé), akkor ez hogyan kerül finanszírozásra, a döntéshozók részéről, mert ez nem tűnik ki az előterjesztésből, nincs pénzügyi háttér mellé rendelve, akkor ez a meglévő keret további osztódását jelenti-e, vagy további pénzeket kell mellérendelni? Fontos, ezt tisztázni, mert költségvetési vonzata is van. Helmrich Ferenc: minden lakossági kezdeményezést tiszteletben kell tartani. Problémaként említi, hogy a költségvetésben a részönkormányzatok számára ugyanolyan nagyságrendű összeg áll rendelkezésre, mint eddig. Amikor 5 részönkormányzat volt, most pedig 6 lesz. Példaként említi a pécsbányatelepi részönkormányzatot, amely 1995. óta működik és időközben lett egy Közösségi Házuk, amelyet fenn kell tartaniuk. Támogatniuk kell egyesületeket, egy iskola, olajkályhás fűtésrendszerét szeretnék kiváltani. Támogatniuk kell a szervezeteket, melyhez valamennyi pénzt is hozzá kellene rendelni. Más módszerrel kellene a rendelkezésre álló pénzkeretet elosztani. Nem fejkvótaként, nem személyre, hanem egyformán, településre kell felosztani a meglévő összeget. Ugyan azok a feladatok hárulnak minden részönkormányzati vezetőre, ugyanúgy fenn kell tartaniuk intézményeiket, támogatni a természet- és környezetvédelmet, stb. Azt nem tartja helyesnek, hogy egyik település 5 milliót kap Pécsbányatelep, mivel a hatodik részönkormányzat is belép, csak 1 M Ft-ot, ebből nem tudják magukat fenntartani, és valóban felesleges egy ilyen részönkormányzatot létrehozni. Most már fejlesztettek annyit, hogy ez most már pénzbe fog kerülni. Ismételten elmondja, ha nő a részönkormányzatok száma, a rendelkezésükre álló 14,5 M Ft-ot egyenlően osztanák fel, mert a feladatok közösek, azokat egyformán kell ellátniuk, helytől és a lakosság számától függetlenül. Czukor Antal: nem kívánja megismételni a két előtte szóló aggályait és véleményét a részönkormányzatokkal kapcsolatban. Amikor először találkozott ezzel a fogalommal felmerült benne, miért van erre szükség? Mivel az előtte szólók már elemezték a témát, ezzel nem kíván foglalkozni. Véleménye szerint, amennyiben a részönkormányzatok léteznek, akkor a maga részéről a Meszes-környéki részönkormányzat létrehozását támogatja. Tudni kell, hogy az a városrész mostoha városrész, nem csak most, hanem már 30 évvel ezelőtt is, amikor azon a környéken az a szlogen járta, hogy az akkori városvezetők elfelejtették, hogy honnan jöttek, ugyanis onnan jöttek. Rendkívüli módon elmaradott, alig közművesített városrészről van szó. A

50 frakció megbeszélésen olyan döntés született, hogy támogatják Traj Ferenc előterjesztését. Sík László Lajos: elmondja, tavaly augusztus eleje óta foglalkozik a pécsújhegyiek dédelgetett vágyával, a Pécsújhegyi Településrészi Önkormányzat megalakításának gondolatával. Magának és vitapartnereinek több alkalommal is feltette a kérdéseket, milyen történelmi, településföldrajzi, városszerkezeti, népességi, szociológiai, vagy netán gazdasági tényezők alapozzák meg azt, hogy adott lakóhely közössége számára a részönkor-mányzáshoz való jog igénye felmerülhessen. Erre először az önkormányzati választás alkalmával kapta meg a választ, amikor szembesült a pécsújhegyi közösségre jellemző kohéziós erővel az érdekek megjelenítésében, majd konszolidálódva, a településrész saját problémái megoldására irányuló útkeresésben. Másrészről is kapott választ, az előterjesztésből, mely szerint a részönkormányzatok létesítése ott indokolt, ahol a településrész valamikor önálló volt, a területi adottságai miatt távolabb helyezkedik el a várostól, ugyanakkor a várost ellátó környezetének, peremterületének tekinthető. Az indokoltságot alátámasztja az a tény, amely Pécs térképét nézve kitűnik, hogy Danicpuszta, Pécsújhegy, Üszög az elmúlt években megépült Üszögi út által a város határáig lezárt terület, önálló városszerkezeti, település-földrajzi egységet képez. Sajnálatos módon jelenleg a város tényleges peremterülete, de ha visszatekintenek a terület múltjára, tény, hogy Üszögnek előbb volt rendes nyomtávú, gőzüzemű vasútvonala, mint Pécsnek. Ezt alátámasztja a Bécsi Kereskedelmi Minisztériumnak 1868-ban kiadott térképe. Természetesnek, de jelen helyzetben nem tartja helytállónak azon képviselőtársai aggodalmát, hogy vélelmezhető olyan megfontolásból történő javaslattétel is a részönkormányzat alapítására, amikor a területi képviselő a terület várható felhasználandó többletköltségeire keretbiztosítás céljából kezdeményezi a megalakítást. Úgy gondolja, a lakosság jogos igényének teljesítése az önkormányzatiság horizontális kiszélesítéséhez, a történeti, városszerkezeti, szervezeti, jogi alapok adottak, és ehhez az előzőekben megalakított és működő részönkormányzatok közösség- és környezetformáló, pozitív hatásainak figyelembe-vételével a közgyűlés támogató döntését várja Danic, Üszög és Pécsújhegy lakossága. Megjegyzi, módosító indítványt adott be a polgármester úr részére névváltozásra, amely alapján a részönkormányzatot Pécs - Pécsújhegy, Üszögi Településrészi Önkormányzat néven szeretnék működtetni. Simonovics Ferenc: elég régi ügy már a részönkormányzatok megalakulása. Annak idején Szabolcson úgy örökölte ezt az egész folyamatot. Azok a területek, amelyek a bánya által valamikor ellátottak voltak, teljes mértékben leszakadtak, megszűnt az infrastruktúra, a művelődési házak, a mozik és még sok egyéb. Egy tollvonással az előző ciklus elején az önkormányzat lemondott a József Attila Művelődési Házról is, ezzel a terület lakói számára semmiféle lehetősége nem maradt a közösségi életre. A szabolcsfalui Környezet- és Érdekvédő Egyesület ki kívánt válni a pécsi önkormányzatból, mivel látták, milyen helyzetbe kerülnek és milyen lehetőségeik lesznek, ha önállóvá válnak. Több olyan fórumon is részt vettek, ahol kérték ennek a megfontolását és így döntöttek inkább a

51 részönkormányzat létrehozásáról. Továbbra is azon a véleményen vannak, a részönkormányzatokra csak addig van szükség, amíg az önkormányzat nem tudja felvállalni, hogy ugyanazokat a normatívákat biztosítja a peremterületekre, mint a város felső részén. Körül kell nézni és megállapítható, hogy a belvárosban létezik pl. a Harmadik Színház, a Nevelők Háza, Nevelési Központ, stb., ugyanakkor a peremterületeken semmi sincs, mindent maguknak kell létrehozni. Megpróbáltak épületeket rendbe hozni, pl. két 440 m2 olajkályhás épület rendbetétele a részönkormányzatnak kb. 10 M Ft-ba került. Ez nem kidobott pénz volt és biztosak abban, hogy az önkormányzat ezt soha nem tudta volna megoldani. Továbbra is szükséges ezeknek az épületeknek a fenntartása, hogy legalább az ott élő emberek alapvető igényeit kiszolgálhassák. Kezdetben még székük sem volt, ahova leülhettek volna, ezért bútorokat vásároltak. Ha ezt valaki irigylésre méltónak tartja és be tudja bizonyítani, hogy a belvárosban a képviselői tiszteletdíjából erre kell pénzt fordítania, akkor áll elébe. Szerinte egyetlen listás, vagy egyéni képviselőnek nincs ilyen problémája. Javasolja, vegyék figyelembe, hogy ezen a területen is 6000-7000 ember él. Igaz, hogy ebből 2000 nem részönkormányzati tag, de továbbra szeretné, ha fel tudnák vállalni azokat a feladatokat, hogy a civil szervezeteknek és azoknak az embereknek lehetőséget tudjanak biztosítani, akik egy előadást kívánnak meghallgatni. Ismeretes, hogy ezáltal fejlődött Szabolcsfalu és Szabolcstelep is. Minden egyes fillért úgy tudtak hasznosítani, hogy a Közüzemi Rt-vel közösen megvizsgálták, mit tudnak ebből kihozni. Hol 100.000, hol 700.000,- Ft-tal maguk is hozzájárultak ahhoz, amit - ismételten hangsúlyozza - a város vezetése soha nem csinált volna meg azon a területen. A most megalakult részönkormányzat vezetője és tagjai kérik, látogassanak el hozzájuk, tegyenek ígéretet. A részönkormányzatoknak fel kell vállalnia, egy képviselő sem fogja irigyelni őket a plusz feladatokért. A Meszesi Településrészi Önkormányzat létrehozásával annyiban nem ért egyet, mivel mégiscsak jobban ellátott a peremterületeknél. Amennyiben lehetőség van és erre a célra pénzt is tudnak előteremteni, természetesen támogatja, de kéri, ne vegyék el a korábban megalakult részönkormányzatok megállapított pénzösszegét. Megemlíti, annak idején, amikor a Mecsekszabolcsi Részönkormányzat megalakult, 10 M Ft-ot kapott. Ez most már 5-6 felé fog osztódni. Dr. Toller László: nem kíván semminek elébe menni, de úgy gondolja, nagyon fontos dologról döntenek. Most is ugyan azok az érvek hangzanak el, mint 1990. óta bármikor a részönkormányzatok általános és külön megítélését illetően. Staub Ernő: nyilvánvaló, a részönkormányzat a demokrácia egyik fontos intézménye, hiszen többek között a döntést közelebb viszi az érintettekhez. Elhangzott az is, hogy alulról jövő kezdeményezéseket illik tiszteletben tartani. Nem vonja kétségbe, hogy ezek alulról jövő kezdeményezések, mégis sok probléma van velük. Ha egy előterjesztés elismeri azt, hogy a dolog önkormányzati szinten rendezetlen, törvényi szinten pedig túl tágan szabályozott, akkor talán szerencsésebbnek tartaná először megalkotni az önkormányzati szabályozást és utána a testület elé terjeszteni a kérelmeket, így nem állnának kettős megítéléssel szemben, mint most.

52 Ezek után mindenképpen problematikus a különbségtétel, még akkor is, ha az indokoltsága részben kiolvasható az előterjesztésből. Kétségtelen, akár egy dominó is elindulhat ez ügyben az újabb és újabb kérésekkel. Lássák be, a területi képviselő nem ellenérdekelt a részönkormányzat létrehozásában sem politikailag, sem anyagilag. A részönkormányzat vezetőjeként bizottsági elnöki szintű díjazást kap. Ismerve képviselő társait, teljesen őszintén mondja nyilván nem ez vezeti őket, hiszen nagy munkát vesznek a nyakukba. Javasolja, legyen moratórium és ma azt fogadják el, hogy a Jegyzői Iroda záros határidőn belül dolgozza ki a részönkormányzat alakításának konkrét feltételeit, ami tulajdonképpen az eredeti határozati javaslat 4.) pontja. Az előző hozzászólásokban több peremkerületi képviselő mozit, művelődési házat, sok mindent említett, aminek véleménye szerint semmi köze sincs az önkormányzati normatívához, a részönkormányzat működéséhez. Az életmód megváltozott, mozik pl. Komló nagyságú városokban szűnnek meg. Egy részönkormányzatnak nagyon sok hasznos tevékenysége lehet, volt is. Erről beszélt is Simonovics képviselő társa, de a művelődési szerkezet és életmódbeli változtatásokat ne akasszák annak a nyakába, akinek ebben a szerepe teljesen jelentéktelen, nevezetesen a helyi képviselő-testületé. Röviden megismételné: vagy legyen moratórium és térjenek vissza rá záros határidőn belül, vagy pedig jelen helyzetben támogassák mindkét részönkormányzati kérést. De Blasio Antonio: ügyrendi javaslata: a részletes vita lezárása után, a szavazásnál a két részönkormányzat alakításáról külön-külön szavazzanak. A Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság ülésén is elmondta javaslatát, a részönkormányzatok megalakulásánál mondják ki, bárhol alakulhatnak a városban. Ne korlátozzák létrejöttüket, természetesen anyagi támogatás nélkül. Javasolta a bizottsági ülésen, gondolkozzanak el, hogy hozzanak létre egy olyan alapot a részönkormányzatok számára, amely a projektek, a programok, a kezdeményezések támogatására szolgálna. Amikor bizonyítja egy részönkormányzat a jó működését, igazolttá válik a működése, erre akár még költség-támogatást is kaphat. A jövő évi költségvetés kialakításánál amikor részönkormányzati alapról beszélnek - ilyen megközelítésben lenne érdemes erről beszélni. Mindez hosszú távon megoldaná azt a vitát, ami információjuk szerint nagyon régóta folyik az Önkormányzatban, hogy legyen vagy ne legyen, hol, milyen feltételekkel, stb. részönkormányzat. Ha valóban ezt az elvet követik, akkor csak a munka, az önszerveződés, az állampolgári kezdeményezés lesz az, amit támogat az Önkormányzat, ahol nincs ilyen, ott nem kell támogatást adnia, működhet a nélkül. Ügyrendi javaslatát követően úgy látta, hogy polgármester úr előterjesztőként egyetértett azzal. Dr. Toller László: számára egyértelmű, hogy a két részönkormányzat létesítéséről külön-külön szavazást rendel el. Dr. Tóbiás János: másfél év óta kíséri elmélyült figyelemmel, különösen Pécsújhegy sorsát. Miért kötődik ehhez a településhez, ezt nem tudja megmondani, de a szívéhez kicsit közelebb állt az egész kampányidőszak alatt. Az itteni lakosok a leghatározottabban kifejtették azt, hogy szeretnének

53 önkormányzatot. Miért? Mert úgy érzik, hogy ebben a formában jobban ki tudnák fejteni önérdekeiket, mintha közvetlenül egy nagy testület irányítaná az életüket. Az a véleménye, adják meg nekik a lehetőséget és az anyagiakat is. Ez az a pont, amikor szocialista képviselő társával teljesen azonos állásponton van. Pécsújhegy lakosságát szeretné támogatni ebben a kérdésben. Nem mondja azonban azt, hogy Meszestől vonják meg ezt a lehetőséget. Adjanak részükre anyagi eszközöket, - valamilyen igazságos formát keresve - hogy érezzék, saját sorsukkal többet tudnak törődni. Fratanolo János: a pécsújhegyi részönkormányzat létrehozását javasolja, mivel meszesi - az ottani problémát természetesen a bőrén érzi. Meszesen a részönkormányzat létrehozása több, mint egy önrendelkező önkormányzat létrehozása. A Mecseki Szénbányák megszűnése óta a meszesi városrész mellőzött. Szinte senki nem foglalkozik érdemlegesen az itt élő, elöregedő, elszegényedő réteg érdekeivel. Érvként elhangzott, nincs művelődési ház, bezárt az OTP, a boltok, a közrend, a közbiztonság kritikán aluli. A lakosság, a civil szervezetek saját sorsuk intézésének lehetőségét a részönkormányzat megalakításával tudnák jobban elképzelni. Ez működne, működhetne úgy is, hogy pl. utca bizalmiakat választanak, de ha részönkormányzatként funkcionálnának, sokkal több jogosultságuk lenne. Mindenképpen támogatni kellene kérésüket. Ilyen szempontból szerencsés helyzetben vannak, mert a meszesi területről három képviselő van a testületben, így három szavazat biztosan van, és ehhez nem kell sok, hogy ez a részönkormányzat létrejöjjön. Javasolja, a Közgyűlés támogassa Traj Ferenc által felvetett kérést. Traj Ferenc: sérelmezi, hogy Simonovics képviselő társa a meszesi részönkormányzat megalakítása ellen beszélt. Neki ismernie kellene a területet. A Komlói úttól Keletre eső terület Mecsekszabolcshoz tartozott. Azok a társasházak, amelyek felépültek a Budai vám és Fehérhegy között, a keleti oldalon - Mecsekszabolcshoz tartoztak, és ilyen alapon a részönkormányzat erre a területre is kaphatna anyagi eszközöket. Éppen ezért nehezményezi. hogy a meszesi részönkormányzat megalakítását nem megfelelő módon támogatta a képviselő úr. Kéri polgármester urat, fogadja be javaslatát. Mivel a törvény lazán szabályozza a részönkormányzatok megalakítási lehetőségét, javasolja, kérje fel a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság valamely tudományos intézetet, készítsen értékelést a részönkormányzatok megalakítási lehetőségeiről és ez alapján a bizottság dolgozza ki a részönkormányzatok további létesítésének feltételeit. Szabjanak határidőt, és amit Staub Ernő megemlített, a moratóriumot terjesszék ki egy meghatározott ideig. Nem kívánja akadályozni az újhegyi részönkormányzat megalakítását, ezért nem szeretné, ha bekerülne a moratórium. Az önkormányzati törvényben a részönkormányzatokkal kapcsolatos kérdések nincsenek tisztázva. Ismétli, nem tartja szerencsésnek, hogy a Jegyzői Irodát bízzák meg a részönkormányzatok létesítésének kidolgozási elveivel. A bizottság kérje fel valamelyik tudományos intézetet az előbb említettekre vonatkozóan.

54 Dr. Toller László: kéri, Traj Ferenc képviselő úr pontosan fogalmazza meg javaslatát. Megjegyzi, Sík László Lajos javaslatát befogadja a részönkormányzat elnevezésével kapcsolatosan. Tóth Mihályné: az előző ciklusban, 1995-ben elsőként Hírd, majd Somogy, Vasas, később Pécsszabolcs, Pécsbánya területén alakult meg a részönkormányzat. A négy év alatt információkhoz, tapasztalatokhoz jutottak a képviselők. 1995-ben volt egy konferencia Pécsett, amelyre az ország minden részéből eljöttek azoknak a városoknak a képviselői, ahol a peremvidékeken már részönkormányzatok alakultak. A rendezvényen ismeret-, tapasztalatcsokrot adtak át egymásnak. Nem azt mondja, hogy túl nagy volt az érdeklődés az akkori testületi tagok részéről, de voltak, akik részt vettek rajta, és megértették, miről van szó. Ezt azért mondta el, mert úgy véli, nagyon sok képviselő társa nem tudja miről van szó, nincs tapasztalata, nem győződött meg a részönkormányzati munkáról, nincs személyes élményanyaga, nem érti az egészet. Ezzel szemben most itt egy feladat, egy döntési helyzet. Javasolja, tájékozódjanak és a joghézagokat pontosítsák tovább. Valóban kellene egy felmérést, tudományos anyagot készíttetni, amely konkrétan megszűri, hogy milyen feltételekkel, hol alakulhatnak részönkormányzatok. Elmondja, Vasas, Somogy, Hírd Településrészek Részönkormányzata tegnapi nappal kialakította költségvetését, elfogadták az SZMSZ-üket, munkatervüket elkészítették. Hozzáfűzi, valóban felmerül az anyagi kérdéskör is ebben a témában. Nürnberger Géza: nem koalíciós képviselő társainak megköszöni a meszesi részönkormányzat megalakulásával kapcsolatban tanúsított támogató hozzáállásukat. Szerencsés helyzetben van, a területen született, itt él és végigkísérhette ennek a városrésznek a sorsát. Valamikor itt présházak, szőlők voltak, végig beépült a körzet, vezető állású emberek lakták, most már egy sem él itt. hátrányos területrésze a városnak és minden támogatást megérdemelne, hiszen sok probléma merül fel. Sík László képviselő társa is elmondta, nincs közművesítés, sok mindent meg kellene valósítani a területen. Véleménye szerint nem pénz kérdése minden, hiszen az ott élők is hozzájárulnának anyagiakkal, ha látnák, hogy valami megvalósul. Dr. Toller László: javasolja, a hozzászólásra jelentkezők felszólalása után zárják le az általános vitát, amely 3/4 órája folyik egy olyan elvi mederben, melyet majdnem minden részönkormányzat létrehozásakor egyszer már a Pécsi Közgyűlés lefolytatott. Ennek is oka van, melyre az összefoglalóban kíván kitérni. Dr. Kunszt Márta: frakciótársai jól tudják, hogy ő elvileg nagyon aggályosnak tartja a részönkormányzatok alakítását. A Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság ülésén is kifejtette ez irányú véleményét. Szabályozatlanul hozzák létre sorozatosan a részönkormányzatokat, olyan helyzetbe hova magukat, hogy később egy problémahalmazt kell majd megoldani. Elérkezett az ideje, hogy szabályozzák, milyen körülmények

55 között lehet Pécsett részönkormányzatot alakítani. Úgy gondolja, választókörzetében Patacson ugyanannyi probléma van, mint Meszesen és mégis az az álláspontja, hogy nem lehet egy várost szétszabdalni részönkormányzatokra kritériumok meghatározása nélkül. Tulajdonképpen azt is érzékeli, hogy normális kezdeményezésről van szó. Javaslata: ma döntsenek az előterjesztésről, de feltétlenül ki kell dolgozni egy szabályozást, hogy a lakosság tudja mihez tartani magát. Papp Gábor: gyakorlatilag 99 %-ban teljesen egyetért azzal, amit képviselő asszony elmondott. Staub Ernő képviselő társához kapcsolódna, hogy aggályos most ez a helyzet. A döntéshez jelen pillanatban egyetlen egy alap van, mégpedig az, hogy egy alulról szerveződő társulást, közösséget támogatnak-e abban, hogy megalakítsák a részönkormányzatot vagy sem. Jelen esetben viszont nem tehetnek különbséget a két kérelem között. Senki nem veheti magára azt a felelősséget, hogy eldöntse, milyen alapon érdemli meg Pécsújhegy és milyen alapon nem Meszes a részönkormányzat megalakításának engedélyezését. Egyetért Staub Ernővel, hogy gátat kell szabni és ki kell dolgozni egy keretrendszert. Számtalan olyan hely van, pl. Patacs, ahol teljesen hasonló a helyzet. Magyarürög, Istenkút környékén már nagyon régóta erős ez a nyomás. Eddig azt mondták: a Közgyűlés sehol nem alakít ki új részönkormányzatot. Ha most ez megtörik, biztos abban, hogy a Közgyűlésnek több ilyen kéréssel kell majd számolnia. Papp Béla: Kunszt Mártával és Papp Gáborral egyetért. Lehet mindenféle döntést vagy nem konzekvens döntéseket hozni. Ebben a vitában a részönkormányzat létrehozásának olyan közös elvi alapját nem találta, ami alapján elfogadható lenne megalakításuk, korábban sem támogatta a részönkormányzati rendszert. Simonovics képviselő úr egy mondatára szeretné felhívni a figyelmet. Azt mondta, hogy oda is létszámarányos normatívát kell biztosítani. Emlékeztetni fogja rá, ha netán elkészül a csatorna, azt a normatívából kellene megvalósítania Mecsekszabolcsnak, a város nem így működik. Amiről képviselő úr beszélt, az egy elkülönült önkormányzat. Kéri, maradjanak a határokon belül. Be lehet vallani, hogy szeretnének anyagi eszközökhöz jutni, üléseket tartani, de az úgy nem működik, hogy létszámarányosan leosztják a normatívát. Milyen normatívát, erre visszakérdezhetne, de nem teszi. Kéri, hogy a nagy hevületben mindenki maradjon meg a realitások talaján. Körömi Attila: polgármester úr azt mondta néhány hozzászólással ezelőtt, hogy nagyon elvi síkon folyik a vita és persze fontos kérdésről van szó. Ezt ő is így látja, mégis úgy gondolja, fontos minden hozzászólás már csak amiatt is, mert minden településrészi önkormányzatnál, amikor létrehozzák, mindig lezajlik egy ilyen vita. Ez nem baj, mert legalább mindig van hivatkozási alap, akkor is, ha valaki véleményt változtat, mert el tudja mondani, mi történt közben, miért változtatott véleményt, és akkor is ha nem. Ez később fontos lehet bárki számára, aki most a teremben ül és hosszú távon szeretne még képviselő lenni. Ha ez a kérdés egyszer rendezettebb formában kerül eléjük, akkor könnyen teremtenek ezekkel a hozzászólásokkal hivatkozási alapot.

56 Az előterjesztésben szerepel: - nem akarta ezt elmondani, mert nem feltétlenül pozitív színben tünteti fel a dolgot - 1993-ban Málom városrész esetében szerettek volna a helyiek létrehozni településrészi önkormányzatot. Akkor ő volt ott az önkormányzati egyéni képviselő és azért hívott össze lakossági fórumot, hogy miért ne legyen málomi településrészi önkormányzat. Nem kíván belemenni az érvekbe, mert azok véleménye szerint megállták a helyüket. Kiderült utólag, hogy általában nem településrészi önkormányzatok hiányoznak, hanem olyan közösségi helyiségek, ahol akikben megvan az a hajlam, vagy az az igény, hogy valamiféle közösségi életet éljenek a mindennapok mellett, azok össze tudjanak jönni. Mindig van egy-két személy, aki ezeket különböző okok miatt gerjeszti. A Közgyűlés ezt a településrészi önkormányzatot nem hozta létre, és ezt azóta sem bánta meg. Úgy gondolja, hogy nem ez volt az oka annak, hogy a területen nem választották újra 1994-ben. Hozzászólása lényegi része: ott látja a problémát, hogy éppen reggel volt egy napirend előtt hozzászólás a civil és a polgári létről. Van egy érdekes folyamat, hogy miközben megvan a lehetőség az egyesületekről szóló törvény alapján egyesületek létrehozásáról, e közben különböző aktív csoportok mégsem egyesületeket akarnak létrehozni. Tehát nem egyfajta közösségi szellemtől vezéreltetve akarnak valamit létrehozni, és oda tenni saját maguk anyagi és szellemi erejét, hanem valamilyen módon önkormányzatot akarnak, ennek a civil létnek egy másik formáját. Nem kívánja szembeállítani a kettőt, csak visszautal a reggeli vitára. Véleménye szerint két okból lehet alapvetően önkormányzatot létrehozni: vagy van valamilyen kulturális közösségi lét iránti igény, - amely nem igényel településrészi önkormányzatot, hanem egyesületet és különböző szerveződéseket - és a településrészi önkormányzat létrehozásának igazi oka - ezt a törvény is írja, bármennyire is felületes - az önkormányzati hatáskörök átadása. Ha önkormányzati hatásköröket adnak át, meg kell nézni, melyek ezek, ebből mit tudnak átadni, azt az adott településrészi önkormányzat hogyan tudja ellátni és mennyiből. Ugyanis lehet azt előrevetíteni, hogy a várost, mint egy települési egységet elkezdik felszabdalni és nem gondolják végig, hogy a város valamilyen okból kialakult, tehát egységes vízvezetékrendszere, távfűtési rendszere, úthálózata, közlekedése van, stb. Az egy demagóg érv számára - ha valaki azt mondja, hogy a problémákat a saját helyükön kell kezelni, ez igaz, ez a demokráciának az egyik alapköve - aki ezt úgy fordítja le, hogy ezt le lehet vinni a család szintjéig, tehát az majd eldönti, megszavazza-e saját magának az ivóvízdíjat, amit egyébként az egész városnak kell összeadni, ez nem működik. Vannak olyan szintek, amely után már nem lehet lejjebb vinni bizonyos hatásköröket, mert nem fog működni. Egy egyszerű példával szeretne élni: - és igazából ez dönti el részére, hogy van-e értelme településrészi önkormányzatnak - milyen hatásköröket kaptak az eddig létrejött részönkormányzatok. Definiálhatók-e azok a hatáskörök, amelyeket kaptak, és azokat olcsóbban látták-e el, mint ugyanazt a hatáskört a nagy Önkormányzat fajlagosan ellátott, adott évben. Meg kell nézni, milyen hatékonyan költik a részönkormányzatok a pénzeket.

57 Visszautal arra, hogy a létrehozásukat elvileg valóban nem támogatják. Tilos minősíteni olyan lakossági kezdeményezéseket, amelyek eddigi példák alapján indulnak el. Milyen alapon minősíti a Közgyűlés a meszesi lakossági kezdeményezést kevésbé hasznosnak, mint a pécsújhegyit? Egyáltalán hogy veszik a bátorságot ahhoz, hogy napirendre kerül, egyik lakossági kezdeményezés értékes, másik nem, holott nem alkotmányellenes, nem a helyi SZMSZ, és nem az önkormányzati törvény ellenében jön létre. Nincs módjukban minősíteni, vagy azt mondják, tekintsék át a településrészi önkormányzatok eddigi működését, akár kérjenek számvevőszéki célvizsgálatot, független vizsgálatot, hogy mennyire hatékony ez a működési forma. Amíg nem kapnak konkrét visszajelzést, addig fagyasszák be ezt a folyamatot. Ha nem így dönt a testület, nem lát arra módot, hogy akár egyetlen egy igényre is azt mondják, hogy nem. Egyet ez a dolog előrevetít, melyen érdemes elgondolkodni - ha elszaporodnak a településrészi önkormányzatok, az biztosan meg fogja törni a város maradék kohézióját, ami egyáltalán tapintható. Szerinte ez morálisan is nagyon rossz irányba viszi el a folyamatokat. Még egyszer mondja: ha a testület nem akar gátat szabni, akkor nem teheti meg, hogy csak az egyiket engedi megalakulni, a másikat nem. Dr. Toller László: az általános vitát lezárja. Összefoglalójában elmondja, felmerült a kérdés van-e a részönkormányzatiságnak jogszabályi és elvi, kimunkált tudományos alapja. Igen, van, egyrészt az Ötv. egyértelműen szabályozza, hogy részönkormányzatokat az Önkormányzat döntése alapján - ez válasz is az utolsó felvetésre - hozhatnak létre. Tehát dönthet a létrehozás mellett és ellene is, mindenféle kezdeményezés ellenére felülbírálhatja azt, ez az Önkormányzat alanyi joga. Van-e elméleti alap? Igen, hiszen pont Baranya az a megye, régió, ahol ennek a legnagyobb tudói vannak ebben a kérdésben, így Iváncsics Imre, Pálné Kovács Ilona, Kiss László, Csefkó Ferenc. Valamennyien forrásértékű munkát, tanulmányokat, tudományos igényű dolgozatokat, sőt konkrét kézikönyveket is írtak a részönkormányzati kérdésekről. Valamennyi tudományos műnek egybecseng a tartalma. A részönkormányzatok, illetve azok alakításának lehetősége azért került bele annak idején az önkormányzati törvénybe, - amelynek előkészítésében ő is munkálkodott hogy a városokban, az önkormányzatok létrejöttével, az önálló vagyongazdálkodással, az infrastrukturális kiegyenlítetlenségek figyelembevételével is lehessen olyan önszerveződés az önkormányzat keretén belül, - kiegészülve a lakosság egyéb szerveivel - amelyek a városhoz korábban csatolt, vagy pedig a város peremterületein viszonylag önálló részeket az önigazgatás eszközeivel felerősítsék, és a meglévő kulturális, szellemi javakat, a lepusztulóban lévő megmaradt infrastruktúrát fenntartsák, ápolják, próbálják karbantartani, és ehhez az ott élő lakosságnak a konkrét anyagi és társadalmi áldozatvállalását vegyék igénybe. Ez a részönkormányzatiság elvi alapja, mely nem keverhető össze sem elméleti, sem gyakorlati szinten azzal, hogy a város kifelé hogyan terjeszkedett. Mindez nem azt jelenti, hogy a leszakadást készítette elő az urbanizáció szélesedése, hanem azt, hogy a város önmagában terjeszkedett, lakással, infrastruktúrával, kulturális, művelődési, jobb állapotban lévő intézményhálózattal. Szabolcsfalu az a településrész, ahol

58 már átmenet van az urbanizáció és a korábbi falusi település között. Van, ahol a kettő nem ér össze, ilyen Vasas, Hírd, Somogy és akár Pécsbányatelep, amelyet még természeti vonalak is leválasztanak a városról. Amikor a részönkormányzatiságról elvileg és gyakorlatilag beszélnek, ezeket a szempontokat figyelembe kell venni és így - véleménye szerint - a városból való kinövés, a városhoz szervesen hozzátartozó új lakótelepek semmiféle részönkormányzatiság alapját sem elvi, sem jogszabályi, sem gyakorlati alapját nem adhatják, hiszen ezekhez kellene felzárkóztatni azokat a peremterületeket, vagy korábban jól elhatárolható önálló városrészeket, amelyeket a történelem, a gazdaság a városhoz vonzott, csatolt, de soha nem érte el az infrastrukturális fejlődésük azt a mértéket, amely magát a várost jellemezte. Álláspontja szerint valamennyi korábbi részönkormányzati kezdeményezés az elmélet, a gyakorlat és a mindennapi lét keretei között jogos, megalapozott volt. Kimunkálásra kerültek a részönkormányzatok feladatai és erre szerveződtek meg. Önmagában az újhegyi kezdeményezést mindezen mutatók elméleti és gyakorlati tapasztalatai alapján javasolja a Közgyűlésnek támogatásra, és a meszesi városrészt - mint semmiféle ilyen mutatónak meg nem felelőt - nem javasolta, hogy részönkormányzattal ruházza fel a testület. Úgy gondolja, alapos előterjesztést tettek akkor, amikor a kétféle és más típusú javaslatot terjesztette a Közgyűlés elé. A részönkormányzatiság nem arra szolgál, hogy a kerületi rendszert pótolja, nem arra, hogy a város infrastruktúráját megbontsa és önálló kezelésbe adja, hanem arra szolgál, hogy a lemaradt, hátrányos helyzetű külső peremterületi részeket megpróbálja a lakosság bevonásával feljavítani és megőrizni azt a régi és romlóban lévő kulturális, egészségügyi, szociális színvonalat, vagy valamelyest javítani, amely ezeket jellemezte. Az eltérésnek alapvető oka van. Kéri, hogy a testület támogassa az újhegyi részönkormányzat megalakítását, olyan feltételekkel, mint a korábban létrehozottakat. A meszesi városrésszel kapcsolatos kezdeményezést utasítsa el. Helmrich képviselő úrnak válasza: jelen állapotában az újhegyi részönkormányzat is ugyanabból a forrásból részesülne, mint a többi. Teljesen természetes, ha növekszik egy területen a feladat, akkor a Közgyűlésnek kötelessége lesz megemelni a részönkormányzat támogatási alapját, természetesen forrás megjelölésével együtt. Ugyanakkor fokozottan számítanak a területen lévő egyéni választókerületben megválasztott képviselők kiegészítő forrásaira is, hisz olyan feladatokra kapják a kiegészítő forrást az egyéni választókerületek, amelyek fedik azokat a célokat, amelyeket a részönkormányzatnak el kell látni. Ehhez nagyobb mozgásszabadságot, nagyobb döntési lehetőséget kapnak. Véleménye szerint ezt az alapot emelni kell, pontosan utána kell számolni az elosztás elveinek. Hozzátartozik ehhez a döntéssorozathoz az is, hogy ebben a ciklusban további részönkormányzat megalakításának lehetőségét nem látja. Ma már nincs olyan elkülönült városrésze ennek a városnak, amely korábban önálló település volt. Természetesen nyitottnak kell lenniük minden kezdeményezésre, de alapos vizsgálat tárgyává kell tenni a döntést.

59 Nyilatkoznia kell az ügyrendi jellegű módosító indítványokról: egyetért De Blasio Antonio képviselő úrral abban, hogy mind a határozati javaslat tekintetében, mind pedig a rendelet SZMSZ-módosítás tekintetében különkülön szavazzanak a részönkormányzatokra vonatkozó részekről. Legyen a határozati javaslatnak egy általános része, - és itt befogadja Traj képviselő úr javaslatát - hogy részönkormányzatokkal kapcsolatosan dolgozzák ki az egzakt mutatókat arra vonatkozóan, mit jelent a részönkormányzatiság napjaikban és a jövőben Pécsett. Ezt a határozati javaslat 4.) pontjának módosításaként befogadja. Staub Ernő: egy igen távoli módosító indítványa van, amit az előbb már körvonalazott. Tekintettel a részönkormányzatok feltételeinek szabályozatlan voltára, javasolja, egyetlen egy pontból álljon a határozati javaslat, miszerint a Közgyűlés e tárgyban a döntést elnapolja. Megbízza a Jegyzői Irodát, hogy dolgozza ki a településrészi önkormányzatok konkrét feltételeit. Határidő: 1999. április 30. A Jegyzői Iroda helyett lehet más szervezetet is megbízni, mint amit Traj Ferenc javasolt. Az ő módosító indítványa viszont arról szólna, hogy előbb legyen szabályozás és utána döntsenek ebben a kérdésben. Információja szerint ez volt a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság álláspontja is. Dr. Toller László: a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság álláspontjáról nem nyilvánított véleményt, nem ért egyet vele, egzakt szabályok vannak a hatályos SZMSZ keretei között. Ha nem így lenne, akkor nem lehetett volna létrehozni a korábbi 5 településrészi önkormányzatot. Ha azon a törvényi és SZMSZ alapon létre lehetett hozni, akkor úgy gondolja, a továbbiakra is jó eligazítást adhat. A részletes vitát megnyitja, kéri a módosító indítványok indoklását. Staub Ernő: nem kívánja megismételni az érveket, mert ugyanazt tudná elismételni, mint eddig. Az igaz, hogy a már meglévő részönkormányzatokat létrehozták, de egyszer ennek megálljt kell parancsolni. Éppen ezért merültek fel ezek a problémák, és ezért van más javaslat Pécsújhegyre és más Meszesre. Az ő javaslata a moratórium bevezetése most, és amikor tisztán látják az egészet, akkor hozzák vissza Közgyűlésre ezt a kérdést. Ebből nem következik az, hogy most elutasító a válasz pl. Pécsújhegy esetében. Helmrich Ferenc: módosító indítványa: - és amit Kunszt Márta képviselő asszony mondott igaz lesz - a későbbiek folyamán a fenntartási költségek, amelyek felmerülnek a részönkormányzatoknál, ezek áthárulnak a kulturális bizottságra, mert nem tudják az eddig működtetett intézményeket fenntartani. Kéri, ha megalakul a Pécsújhegyi Részönkormányzat, ne fejkvóta szerint osszák szét a támogatást, hanem területenként, mert ugyanaz a feladat, munka hárul mindegyik részönkormányzatra. Amennyiben az elosztás nem település szerint történik, akkor már most jelzi, a Kulturális Bizottsághoz fog folyamodni anyagi segítségért a kulturális intézmény fenntartásának biztosítása érdekében.

60 De Blasio Antonio: szeretné hozzászólásával ezt a nagyon kemény fenyegetést kicsit tompítani, s meglátása, hogyha képviselő úr a Kulturális Bizottsághoz fordul, az sem sokat segít, mert nekik sincs sok szétosztható pénzeszközük. Polgármester úrnak azon véleményét és álláspontját szeretné pontosítani, amiben a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság véleményével valamilyen módon vitázott. Azt hiszi, félreérthető volt a bizottság véleménye. Nem arról szól a dolog, hogy a bizottság azért nem tudott dönteni, mert nem ismeri a megfelelő jogszabály helyeket és nem látta azt, minek alapján dönthet. Pontosan azért, mert a jogszabályok - és ezt azoknak mondja, akik nem ismerik ezeket - oly annyira tágak és nem konkrétak, hogy igazából ez senkinek semmiféle támpontot nem ad arra vonatkozóan, hogy mit csináljon. Nem határozza meg, hogy kell-e anyagiakkal támogatni. stb. Csupán azt mondja: "adhat, alakíthat, stb." Nincsen semmi korlátozva, de nincs meghatározva sem, hogy mit kell biztosítani. Konkrétan nincsenek kötelező feladatok ebben az ügyben, minden lehetőségként van meghatározva. Tehát a bizottság azért nem foglalt állást és javasolta - hasonlóan Staub képviselő úrhoz - ne döntsenek az ügyben most, hanem határozza meg az Önkormányzat a maga számára azt, milyen rendszerben óhajtja a részönkormányzatokat a jövőben kezelni. Úgy gondolták, sok újabb javaslat érkezhet és ennek sem a szervezeti, sem a pénzügyi vonatkozása nincs normálisan lekezelve. Nem kapott választ arra a kérdésére, hogy az új részönkormányzatokat miből finanszírozzák, ezek szerint több pénzeszköz nem áll rendelkezésre e célra, mint a 14 M Ft, ebből kell a megalakulókat is finanszírozni. Ha még három kezdeményezés lenne, minek alapján mondanának nemet, mert ha ez csak pénzügyi kérdés, akkor miért nem lehet továbbosztani? Alapjában, akiknél léteznek ezek az önkormányzatok, azok a képviselő társai is elfogadják azt, hogy sajnos ma nincs megfelelő jogalap arra, hogy igent vagy nemet mondjanak. Igazából nem látni azt, miért határoztak másként korábban és miért így a mostani kezdeményezésnél. Véleménye szerint ezt az egész kérdést egy normális rendszerbe kell foglalni. Ezt megtehetik, mert mint mondta - a jogszabályok lehetővé tesznek bármit számukra. Ő is azt javasolja, először szavazzanak arról, hogy moratórium legyen, ha ez nem megy át, akkor jön a két javaslatról a döntés. Dr. Toller László: a részletes vitában egy módosító indítvány érkezett. Nem ért vele egyet, - mint előterjesztő - hogy most ne döntsenek. Indoka: mindenképpen a ciklus elején célszerű határozni a részönkormányzatok kezdeményezéséről, létéről azért, hogy négy évig magabiztosan lehessen működni és utána pedig eldönti jövőjüket maga a településrész lakossága vagy a következő Önkormányzat. Költségvetésük jól tervezhető, a költségvetés indulásakor pontosan kiszámíthatóvá tudják tenni számukra, mit tudnak kapni és mit nem. Ezért támogatja a ciklus elején a részönkormányzatok megalakítását, a későbbiekben ez azonban már nem igazán célszerű, mert 10 évvel az önkormányzati törvény elfogadása után minden ilyen döntést már meg lehetett volna hozni.

61 Staub Ernő képviselő úr módosító indítványáról kér szavazást, mely tartalmában egy döntés elhalasztását jelenti. A határidő: 1999. április 30. lenne. Kéri az indítványról a szavazást. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 16 igen, 13 nem szavazattal, 11 tartózkodással a módosító indítványt nem fogadta el. Dr. Toller László: Helmrich Ferenc képviselő úrnak jelzi, az általa felvetett probléma a határozati javaslatba nem illik bele, későbbi közgyűlési döntés lehet a költségvetés felosztása tekintetében. Helmrich Ferenc: ebben a témában nem lesz már közgyűlési döntés. Ezt a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság fogja eldönteni. Ezért szerette volna, ha a Közgyűlés erről határoz, mert nem kerül ide többet a pénzeszköz elosztása. Dr. Toller László: úgy gondolja, a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság döntése ellen a Közgyűléshez lehet az SZMSZ értelmében fordulni. Kéri képviselő urat, fogadja el ezt az álláspontot, mert igazából nincsen megfogalmazott indítványa. Ezt követően javasolja, hogy a határozathozatal során önállóan szavazzon a testület az 1.) és 2.) pontról, a 3.) pontról és az általa támogatott módosítással - Traj Ferenc képviselő úr módosításával - a 4.) pontról. Felhívja a figyelmet, hogy a jegyző asszony valamennyi képviselőt megkeresett az SZMSZ módosításával kapcsolatos javaslattételre. Kéri, a részönkormányzatokkal kapcsolatos indítványaikat is fogalmazzák meg a képviselők, mely sokat segíthet az SZMSZ módosításnál. Szavazást kér a határozati javaslat 1.) - 2.) pontjáról, azaz a Pécsújhegy és Üszögi elnevezésű Településrészi Önkormányzat létesítéséről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 igen szavazattal, 10 tartózkodás mellett a Pécs-Pécsújhegy-Üszögi Településrészi Önkormányzatot létrehozta. Dr. Toller László: kérdezi a Közgyűlést, a határozati javaslat 3.) pontjában foglaltaknak megfelelően egyetért-e a Meszesi városrész Településrészi Önkormányzat létrehozásának elutasításával? Czukor Antal: úgy gondolja, ez egy kicsit félreérthető. Az előbb arról szavaztak, hogy a Pécsújhegyi Településrészi Önkormányzatot megalakítják, akkor igen, és "igen"-nel szavaznak. Mivel az előterjesztésben pontosan ellentétesen szerepel a meszesi részönkormányzat létrehozása, javaslata: olyan javaslatot terjesszen a polgármester úr elő, hogy aki egyetért a meszesi részönkormányzat létrehozásával, az szavazzon igennel.

62 Dr. Toller László: az előterjesztés határozati javaslatát kell megszavaztatni. Szó szerint idézi, ebben az esetben az "igen" szavazás érthető lesz. "A meszesi választókerületben működő társadalmi szervek kérelmét a Közgyűlés elutasítja, településrészi önkormányzat létesítésével e városrészen nem ért egyet." A határozati javaslatról szavaznak, aki a határozati javaslatban foglaltakkal egyetért, azaz elutasítja a meszesi részönkormányzat létrehozását, annak kell "igennel" szavazni. Megállapítja, hogy a testület 15 igen, 19 nem szavazattal, 7 tartózkodás mellett a meszesi részönkormányzat létrehozásának megtagadását nem támogatta. Dr. Toller László: indítványozza a Közgyűlésnek, hogy a meszesi részönkormányzat létrehozásáról a következő ülésen határozzanak, ahol meg kell határozni a részönkormányzat szervezetét és létszámát. A javaslatot a testület elutasította, de nem hozta létre a meszesi részönkormányzatot. Ezért nem tehetnek mást, mint hogy a következő Közgyűlésre egy támogató előterjesztést kell készíteni, és erről kell majd szavazni. Ezt a döntést ilyen formán kell értelmezni. Staub Ernő: szeretné indokolni frakciója szavazását, ugyanis a Pécsújhegyi Részönkormányzat létrehozásánál tartózkodtak, hiszen végig a vitában e mellett érveltek. Ugyancsak a vitában elhangzott véleményükhöz ragaszkodva, nem kívántak megkülönböztetést tenni a két lakossági kezdeményezés között, és annak ismeretében a Meszesi Részönkormányzat létrehozása mellett voksoltak, tehát elutasították a javaslati pontot. Nem hallották meg polgármester úr záróbeszédében azt a mondatot, ami arról szólt, hogy 10 év elteltével további részönkormányzatokat lehetőleg ne hozzanak létre. Amikor meg lesz a szabályozás, akkor az nyilván nem fogja megakadályozni, hogy újból tárgyaljanak további részönkormányzatok létrehozásáról. Dr. Toller László: köszöni az elhangzottakat, megjegyzi, erről szól a határozati javaslat 4.) pontja, amelyet mint előterjesztő - Traj Ferenc képviselő úr módosító indítványával - elfogadott, hogy ki kell munkálni a részönkormányzat alakításának feltételeit. Traj Ferenc: elhangzott Staub Ernő részéről egy határidő, amelyet a kipontozott részbe be kell írni. Dr. Toller László: határozathozatal következik az 1999. április 30-i határidőt tartalmazó, Traj Ferenc képviselő úr által elmondott, módosított, az általa befogadott javaslatról a határozati javaslat 4.) pontjának megfelelően. Szavazást kér. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 34 igen, 1 nem szavazattal és 2 tartózkodás mellett a határozati javaslat 4.) pontját elfogadta.

63 A Közgyűlés a fenti szavazati arányokkal a következő határozatot hozta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 102/1999. ( 03.18.) sz. határozata a Pécs-Pécsújhegy-Üszögi Településrészi Önkormányzat létrehozása, Meszesi Részönkormányzat létrehozására irányuló kérelem elutasításáról 1./ A Közgyűlés a Polgármester előterjesztésével a PécsPécsújhegy-Üszögi Településrészi Önkormányzat létesítésére egyetért az 1995. évi 3. sz. Ör. (SZMSZ) jelen előterjesztés szerinti módosítás alapján. A Részönkormányzat tagjainak számát a vezetőn kívül 4 főben határozza meg. 2./ Felkéri a Jegyző Asszonyt, hogy a Részönkormányzat választását Pécsújhegyen készítse elő. Felelős: Határidő:

Dr. Papp Judit jegyző 1999. április 20.

3./ A Meszesi Településrészi Önkormányzat létesítésének elutasítására vonatkozó javaslatot a testület minősített többség hiányában nem fogadta el. 4./ A Közgyűlés egyetért a Jogi-, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság 11/1999.(02.09.) sz. állásfoglalásával. Felkéri a jegyző asszonyt, vegye fel a kapcsolatot Pálné dr. Kovács Ilona MTA RKK igazgatónőjével a településrészi önkormányzatok létrehozásának konkrét feltételeivel kapcsolatos szakvélemény elkészítésére. Felelős: Határidő:

Dr. Papp Judit jegyző 1999. április 30.

Kapják:

tisztségviselők, Sík László Lajos, Traj Ferenc képviselők, Kablár János bizottsági elnök, Irodák vezetői

Dr. Toller László: a rendeletalkotás következik a Közgyűlés határozatának megfelelően. A rendelet szövegét a Pécs-Pécsújhegy-Üszögi Települési Részönkormányzat betoldással elfogadta. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 31 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett megalkotta a 17/1999.(03.25.) sz. rendeletét A többször módosított 1995. évi 3. sz. SZMSZ módosításáról.

64

A rendelet a jegyzőkönyv

8.)

6. számú melléklete.

Városüzemeltetés finanszírozásával kapcsolatos költségvetési rendelet módosítása Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök

Gonda Tibor: felhívja a figyelmet, hogy a meghatározott éves keretösszegen - az 544 M Ft-on - belüli átcsoportosításról van szó. A költségvetési rendeletbe sajnálatosan becsúszott és félreértelmezhető pontnak az eltörléséről. Ezen pont értelmében a Közüzemi Rt. időarányosan olyan alulfinanszírozott lett volna, amely nem tette volna lehetővé, hogy a város tisztaságát, a közterületek ápoltságát folyamatosan fenntartsa, mint ahogy igazolta is ezt az elmúlt időszak. A Közlekedési és Kommunális Bizottság és a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság ülésén nagy többséggel, de lehet, hogy teljes összhangban fogadta el, javasolják a Közgyűlésnek, hogy az 544 M Ft-ot egy új, a mellékelt táblázatban szereplő időütemezésben kaphassa meg a cég. Ezáltal várhatóan a munkáját magasabb színvonalon mindenki jobb megelégedésére tudja végezni. Javasolja a Közgyűlésnek, fogadja el az előterjesztést. Dr. Toller László: megnyitja az általános vitát. De Blasio Antonio: a Költségvetési Bizottság ma reggel tárgyalta ezt a témát, melyen azért nem vett részt, mert minden ilyen hirtelen dolog ellen van. Múlt héten volt költségvetési bizottsági ülés, akkor még ez a tény úgy látszik nem volt ismert. Megjegyzi: természetesen egyetértenek azzal, hogy ezt a módosítást végre kell hajtani, hiszen a város üzemeltetése, működtetése, a város tisztaságának problémái - amelyek egyébként sok helyütt jelentkeznek - felvetik ezt a kérdést és annak szükségességét, hogy ezt a lépést megtegyék. Azonban felvetődik egy olyan kérdés, hogy az a bizottság és annak a bizottságnak a vezetője, amelyik a költségvetés készítéséért felelős, az miért nem kezelte ezt a kérdést a költségvetés készítésekor. Ha jól tudja, ennek a bizottságnak a vezetője - és annak idején figyelmeztették erre a Közgyűlést - azonos a Közüzemi Rt. vezérigazgatójával. Az Rt. vezérigazgatója Soó úr, aki egyik kezével vezérigazgató, a másik kezével a költségvetést készítette. Elnézést kér a személyre szóló hozzászólásért, de nem érti, hogy ugyan az az ember azonos kérdésekben hogyan tud ilyen nagyon fontos probléma felett elsiklani; nem látja, hogy az általa vezetett cég nem tudja ellátni feladatait, ha ez ilyen mértékben bekerül a költségvetésbe. Megjegyzi ugyan ez a személy a kormányzó koalíció tagja. Kéri bizottsági elnök úr válaszát. Soó László: De Blasio képviselő úr felvetésére válaszolva elmondja, valóban bizottsági elnöki funkciója kapcsán felmerült ez a gyakorlati probléma. Akkor a kormányzó koalíció álláspontja volt, hogy a

65 költségvetésnek ez az egyetlen sora, - a Közüzemi Rt. által végzett városüzemeltetés - amelyben érintett. A koalíció eltekint attól, hogy ebben a kérdésben véleményt formáljon. Ezzel együtt a költségvetési rendeletben természetesen előfordulnak kisebb zökkenők. Még a mai nap lesz olyan eset, amikor a legnagyobb odafigyelés és jó szándék mellett is korrekcióra szorul a rendelet. Talán, ha szándékosan véleményt formál, akkor is esetleg elfelejtette volna, hogy mire a költségvetési rendelet megjelenik, csaknem két hónap eltelik, és közben a gazdasági folyamatok mennek a maguk útján. A rendelet pedig január 1-vel visszamenőleg próbálta csökkenteni azt a villanyszámlát, vagy hó- és síkosság mentesítési számlát, amit már nem lehetséges. A módosítás lényege, hogy az 1. §-ban adminisztrációs hiba folytán elmaradt az M Ft jelölés. A költségvetési rendeletben szereplő 544 M Ft változatlan, a címenkénti bontása szintén. Csupán a havonkénti felhasználása történne a jelen módosítással életszerűbben; a téli időszakban magasabb, a nyári időszakban alacsonyabb működési költséggel. A számlák nem követik az időarányos, vagy más technikai jellegű felosztást. Dr. Toller László: a közterület fenntartásával és gondozásával kapcsolatban az elmúlt időszakban igen súlyos cikkek jelentek meg a sajtóban. Kiderült ennek oka is; költségvetési értelmezési hiba történt. Az egész évi költségvetés I. félévi részének 30 %-os felhasználási lehetősége nem az 50 % 30 %-ának felhasználását jelenti. A képviselők tudják, miről van szó, így nem részletezi, hogy az értelmezés hova vezetetett. Ez a módosítás egyik oka. A másik, hogy az arányok semmiféle teljesítményt nem mutatnak, csupán kiadási arányok. Kéri a Közüzemi Rt-t a vállalkozási szerződések felülvizsgálata, teljesítése ellenőrzése alkalmával, ne feledkezzenek meg arról, hogy nem a teljes tétel felhasználásáról van szó, hanem ez egy keret, és minden más forrást igénybe kell venni, hogy a város tisztaságát biztosítani tudják. Elterjedt a hír, hogy az Önkormányzat nem biztosított elegendő forrást a település üzemeltetés feladatainak ellátására. Ez nem igaz. Az elmúlt évben az induló költségvetés a Közüzemi Rt-t 400 M Ft-os támogatásban részesítette, decemberben döntött 150 M Ft plusz forrás biztosításáról. Az ez évi induló költségvetés 541 M Ft-ot tartalmaz e feladatok ellátására, a villanyszámla majdnem változatlanul hagyása - tehát 250 M Ft - mellett. Továbbá kiegészült a Közgyűlés döntésével, mintegy 60 M Ft-os olyan foglalkoztatási alappal, amely a közterületre fordítandó élő munkát hivatott biztosítani, szélesebb körben alkalmazni. Kéri, amikor a közvéleményt tájékoztatják a biztosított számadatokról, akkor valós számokat közöljenek. Valójában nem csökken reálértékben, illetve abszolút számban az e célra fordítandó összeg, hanem jelentősen nőtt. A két induló költségvetés között kb. 200 M Ft plusz van 1999. évi feladatok ellátása javára. Nagyon szeretné, ha ezeket a pénzeket külső forrásokkal, lakossági társadalmi munkával és a képviselők jó szervező munkájával tudnák jobban felhasználni.

66 De Blasio Antonio: a Költségvetési Bizottság tagjaként tájékoztat arról, hogy minden cég, amely előre gondolkodik, 1998. december, és 1999. január hónapjában sorozatosan fordult a bizottsághoz működési előlegért. Továbbra is "feszegetné" vezérigazgató úr felelősségét abban, hogy nem látja előre a problémát, amelyre előfinanszírozást kell kérni a várostól. Minden cég megkapta az igényelt pénzösszeget. Kéri, vizsgálják meg, miért nem kért vezérigazgató úr anyagi segítséget arra a feladatra, amelyről tudta, hogy el kell végezni. Gonda Tibor: megjegyzésként elmondja, De Blasio képviselő úr felvetése a probléma megoldását nem viszi előre. Úgy véli, e téma tárgyalásának helye adott esetben a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság lesz, amikor néhány héten belül a Közüzemi Rt. beszámol az 1998. évi munkájáról, beterjeszti az éves üzleti tervet. Meghívja De Blasio képviselő urat, hogy ezen véleményének hangot adjon. Szólnia kell nem képviselőtársa, hanem egy cégvezető érdekében, ugyanis ez a módosító indítvány az nap lett kiosztva, és utána a Pénzügyi Iroda vezetője értelmezte úgy, hogy nem az I. félévre kell a 30 %-ot megadni, hanem az éves összeg havi bontású díjának 30 %-át kell megadni. Vezérigazgató úr kellő előrelátással vélelmezhette, hogy az 544 M Ft havi egyenlő ütemű leosztásából a cég ezt a tevékenységet el tudja látni. Talán nem volt kellően erélyes a költségvetés tárgyalása során és nem lobbizott saját cége érdekében még a frakción belül sem. Úgy gondolja, ezt felfoghatják egyfajta etikai erősségnek is. Megítélése szerint ebben az esetben teljesen jogos volt, hogy a cég decemberben nem kért előleget, hiszen a likviditása adott volt. A hiba abból adódott, hogy valaki belefogalmazta a 30 %-os klauzulát a költségvetésbe és a tárgyalás során egyéb problémák miatt elkerülte figyelmüket. Két lehetőség van, amilyen gyorsan lehet, korrigálják, vagy göngyölítik a problémát. Az ügyet párhuzamosan tárgyalta a Költségvetési Bizottság, valamint a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság. Így két illetékes szakbizottság előzetes - egyhangú - állásfoglalása mellett kérték, hogy ma kerüljön napi rendre. Úgy véli joggal foglalt állást a Költségvetési Bizottság oly módon, hogy - mivel többlet forrást nem igényel - ilyen értelmezésben valósuljon meg a finanszírozás az év során. De Blasio Antonio: megköszöni bizottsági elnök úr magyarázatát, sok mindenre választ kapott. Meg fogják szavazni az előterjesztést, eddig sem erről beszélt. Majd bejelenti, "Soó László bizottsági elnökként ötöst kapott, vezérigazgatóként kettest." Dr. Toller László: kéri képviselőtársát, az osztályozást ne alkalmazza, mert esetleg más is osztályozni kényszerül. Staub Ernő: Gonda képviselő úr etikai erősséget említett hozzászólásában. Valóban ilyen kettős szereposztásban felmerülhetnek ilyen problémák. Ebből a szempontból sem szerencsés, becsületes embernél problémát okoz az ilyen kettős feladatvállalás.

67 Dr. Toller László: úgy gondolja, Soó László vezérigazgatói munkája és képviselői tevékenysége nem szorul védelemre. Jelenleg a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság javaslatáról tárgyalnak. Több kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a költségvetést módosító javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 33 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést elfogadta, és megalkotta 18/1999. (03.25.) sz. rendeletét a Város költségvetéséről szóló 7/1999. (03.01.) sz. rendelet módosításáról. A változtatás nélkül elfogadott rendelet a jegyzőkönyv 7. sz. melléklete.

9.)

Kisebbségi tanácsnok megválasztása Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Dr. Toller László: elmondja, a kisebbségi tanácsnok feladatait az SZMSZ értelmében igyekeztek pontosan meghatározni. Az alakuló ülés után többpárti egyeztetésen tisztázták, miért ezt a formát választották. Kérdés, hozzászólás nem lévén, a testület döntését kéri. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 103 /1999. (03.18. ) sz. határozata Baumgartner Sándor megválasztásáról

képviselő

tanácsnokká

történő

1./ A Közgyűlés a polgármester előterjesztését elfogadja és a kisebbségi feladatok összehangolására, felügyeletére Baumgartner

Sándor

képviselőt kisebbségi tanácsnokká megválasztja. 2./ A Közgyűlés a kisebbségi tanácsnok feladatkörét - a határozat mellékletét képező leírásban foglaltak szerint - elfogadja. 3./ A Közgyűlés felkéri a polgármestert és a jegyzőt, hogy a tanácsnoki feladatkört az SZMSZ módosítására vonatkozó

68 javaslat elkészítése, illetve az ügyrend átdolgozása során vegyék figyelembe. Felelős: Határidő: Kapják:

Dr. Toller László polgármester Dr. Papp Judit jegyző 1999. április 30. tisztségviselők, Baumgartner Sándor képviselő, Irodák vezetői

Kisebbségi Tanácsnok feladatköre Ötv. 21.§ "A képviselőtestület a polgármesternek, bármely települési képviselőnek a javaslatára a települési képviselők közül tanácsnokokat választhat. A tanácsnok felügyeli a képviselőtestület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását." A kisebbségi tanácsnok ellátja az Önkormányzat hatáskörébe tartozó kisebbségi feladatok összehangolását, felügyeletét. Ennek keretében: - Képviseli a Közgyűlést Társulásában.

a

Pécsi

Kisebbségi

Önkormányzatok

- A polgármester megbízásából elkészítteti, figyelemmel kíséri és a Közgyűlés elé terjeszti a város kisebbségi koncepcióját. - Közreműködik az Önkormányzat költségvetése, vonatkozó részének kidolgozásában.

a

kisebbségekre

- A Közgyűlés által meghatározott irányelvek alapján koordinálja az Önkormányzat kisebbségi politikáját. - Figyelemmel kíséri a város kisebbségi koncepciójának végrehajtását. - Részt vesz a Kisebbségi Társulási Tanács ülésein. Ezen célok megvalósítása érdekében: - Előzetesen véleményt nyilvánít a Polgármester által előterjesztendő kisebbségi politikáról szóló éves beszámolóról. - Előzetesen véleményezi, a kisebbségi politikára vonatkozó határozattervezeteket. - Jogosult a kisebbségeket érintő rendelet-tervezetek előterjesztésére.

69 - Koordinálja a települési önkormányzat és a kisebbségi önkormányzatok közötti párbeszédet. - Figyelemmel kíséri és tanácskozási joggal részt vesz a Költségvetési Bizottság kisebbségek költségvetési támogatására vonatkozó előterjesztéseinek megtárgyalásán. - Feladatainak ellátása során tájékoztatást és információkat kérhet a szakirodáktól a kisebbségeket érintő ügyekben. - Előzetesen véleményt nyilvánít a bizottságok kisebbségi szakértő tagjainak megválasztásáról. - Képviseli az önkormányzatot a kisebbségi rendezvényeken. - Kapcsolatot tart a városban működő kisebbségi önkormányzattal nem rendelkező kisebbségi egyesületekkel, szervezetekkel. - Ellát minden olyan feladatot, amellyel Polgármester vagy a Közgyűlés megbízza.

10.)

kisebbségi

ügyekben

a

A Baranya Megyei Önkormányzat tulajdonában és Pécs Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága használatában lévő ingóvagyon átvétele Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Dr. Toller László: kérdés, vélemény nem hangzott el. Szavazást kér az előterjesztésről, valamint a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 32 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést, és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 104/1999. (03.18. ) sz. határozata Baranya Megyei Önkormányzat tulajdonában és Pécs Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága használatában lévő ingóvagyon átvételéről. A Közgyűlés megtárgyalta a Pécs Megyei Jogú város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága használatában lévő ingó vagyon átadás-átvételével kapcsolatos előterjesztést és az alábbiak szerint dönt.

70 1./ A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a Baranya Megyei Önkormányzat tulajdonában és a Pécs Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága használatában lévő ingóságokat - az előterjesztés 1. sz. melléklete szerint - Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata térítésmentesen tulajdonba vegye. 2./ A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert az átadás-átvétellel kapcsolatos feladatok elvégzésére, valamint az átadás-átvételi megállapodás aláírására. 3./ A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a Pécs Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság megfelelő színvonalú működéséhez szükséges ingatlanvagyon (vagyonrész) megszerzésére irányulóan a Baranya Megyei Önkormányzat illetékeseivel folytasson további tárgyalásokat.

11.)

Felelős: Határidő:

dr. Toller László polgármester azonnal

Kapják:

tisztségviselők, Kablár János bizottsági elnök, Irodák vezetői

Ivóvíz és csatornaszolgáltatás jövőbeni rendszere, kintlévőségek kezelése Előterjesztő: Kukai András bizottsági elnök

Kukai András: 1998-ban a képviselőtestület a Vízmű kintlévőségével kapcsolatban szerette volna rendezni a problémákat. Képviselői indítványra visszakerült a téma egy három oldalú egyeztetésre; Pécs Város Közgyűlése, a Pécsi Vízmű és a Közüzemi Rt. között kellett egyeztetni, hogy milyen felosztásban történjen a kintlévőség rendezése. A mai előterjesztést hat hónapos időszak előzte meg. Tekintettel arra, hogy a 38/1995. Korm. rendeletnek megfelelően szolgáltatási szerződést kell kötni minden fogyasztóval. Az előterjesztés a szerződések előkészítésének eredményét tartalmazza. Ezután lehet a kintlévőségek rendezését is elbírálni. A hosszú egyeztetésre azért volt szükség, mert a kintlévőségek nem teljesen egyértelműen lakossági mulasztásokból alakultak ki, hanem különböző hálózati hibákból. Ha most az elmúlt időszakban keletkezett kintlévőségek rendezése megtörténik, a későbbiekben már ténylegesen a valós problémával, a valós fogyasztó személyét lehet megterhelni. A határozati javaslat 1. pontját a következő szöveggel indítványozza kiegészíteni: "A Közgyűlés az önkormányzati tulajdonú ingatlanok ivóvíz ellátására vonatkozó szerződések aláírására felhatalmazza a Pécsi Közüzemi Rt. bérleménykezelő egységének igazgatóját, önkormányzati intézmények esetében az intézmény vezetőjét. Felelős: Pécsi Közüzemi Rt.

71 vezérigazgatója, és az intézményvezető." Erre éppen azért van szükség, hogy ne minden egyes szolgáltatási szerződést a polgármester úr írjon alá. A határozati javaslat egyik pontja arról rendelkezik, milyen felosztásban került a 40 M Ft-os kintlévőség. 1999. évi költségvetés terhére az Önkormányzat 15 M Ft-ot vállal magára a céltartalék terhére, a Pécsi Közüzemi Rt. 17 M Ft-ot olyan formában, hogy a Pécsi Vízműnek engedményez bérleti díj terhére, 8 M Ft tartozást a Vízmű próbál behajtani közvetlen a fogyasztóktól. Soó László: az előterjesztésből látható, 1997. óta zajló folyamat befejezéséről van szó. Rendkívül fontos megállapodás jött létre a három fél között egy igen gyakran felmerült probléma megoldására. A jelenlegi formában írásos szerződéses kapcsolatot létesít a szolgáltató a fogyasztóval. Rendkívül lényeges, hogy megvalósítja a mért fogyasztás alapján történő szolgáltatás elszámolását. Az előterjesztés lényeges eleme a kintlévőségi kör rendezése. Amikor a szolgáltatás menetét szerződésbe foglalja, és egységes ajánlatot tartalmaz a több lakásos ingatlanok esetében - amelyek döntően az önkormányzati tulajdonokra is jellemzőek - egy olyan kintlévőségi program csomag megoldását kezdi meg, mely összességében több, mint 100 M Ft. Ennek első lépcsőjéről van most szó, amely a szakértői vizsgálatok szerint az évekkel ezelőtti történet miatt ma már megoldhatatlan, de tény, hogy kiegyenlítésre nem került. Megemlíti, a csomag második része azon kintlévőségeket tartalmazza, amelyek jól ismert fogyasztók más okból történő nem fizetése miatt állt elő. Ennek a lakossági kintlevőség rendezése keretében kell megoldást nyernie. Van egy harmadik része a csomagnak, amely a hálózat jelenlegi állapotából adódó műszaki problémák következménye. A rendszer tehát egy olyan egységes általános szerződési feltételt fogalmaz meg, amelyet a tárgyalásba bekapcsolódott Lakásszövetkezetek, Társasházak Szövetsége is el tudott fogadni. Alkalmas lehet az önkormányzati bérlemények, lakások, intézmények esetében is a szolgáltatási szerződés megkötésére. Két részből áll; egyrészt az ingatlan vízellátását a tulajdonos útján biztosítja, és valamennyi mellékfogyasztási helyre kötött szolgáltatási szerződéssel azokat számolja el és közvetlenül a címzettnek számfejti. Ezen kívül a szerződéstervezetek között találhatók átalány jellegű szerződések is, azonban ez csak a jövő év végéig átmenetileg - olyan esetekben alkalmazható, ahol nem lehet a mért fogyasztást elszámolni. A 40 M Ft kintlevőség pótlása bizottsági elnök úr által vázolt rendszerben lenne megoldható, melyből 15 M Ft érintené az Önkormányzatot. Megemlíti, a költségvetés több változata tartalmazta ezt az összeget, míg a végleges rendeletből valamilyen ismeretlen okból kimaradt. Szerepelt ugyan egy másik összeg, amely szintén véletlenül 15 M Ft volt és lakossági kintlevőségre vonatkozott, de ma már tudják, hogy az a PÉTÁV kintlevőségeit érinti. Ezért a Költségvetési Bizottság mai ülésén tárgyalta ezt a kérdést, amikor az a probléma állt elő, hogy teljesítése már csak az Általános Tartalék terhére

72 történhetne. Ez ügyben a bizottság már csak a negyedév végén hozhatna állásfoglalást. Tájékoztatásul elmondja, az előzetes megállapodások megtörténtek arra vonatkozóan, hogy az Önkormányzat vállalja az összeg rendezését. Minden tárgyalási fordulóban kifejezte e szándékát. Szakmai oldal elvi álláspontja szerint ha a Közgyűlés a forrás megjelölését az Általános Tartalék terhére elfogadja, ez a pont is érvényesülhet. De Blasio Antonio: tájékoztat arról, a múlt héten a Jogi- Igazgatási, Ügyrendi Bizottság tárgyalta ezt az előterjesztést, és felvetődött az a kérdés, hogy lakossági érdekvédelmi szervezetek ismerik-e az anyagot. Információjuk szerint érkezett vélemény, ezért indítványozza, hogy minden képviselő részére juttassák el. Kerényi János: tegnap délután kapta meg az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Baranya megyei Szervezetének véleményét, mely ügyben egyeztetett a Vízmű vezetőivel. Az egyesület javaslatai befogadásra kerültek, ismerteti a testülettel: "A fogyasztók számára kötelező ügyfélszolgálat fenntartási kötelezettségét és a fogyasztói jogorvoslat e szolgáltatói fórumának működtetését kérjük a szerződés általános szerződéses feltételei között - mint szolgáltatói kötelezettséget - megjelölni." Kifogásolták továbbá, hogy a fogyasztói szerződés ne tartalmazzon személyes adatokat, csak a felek neve és címe kerüljön regisztrálásra. Véleményt kérnek ki adatvédelmi szempontból, hogy lehetséges-e, valamint a módosítás nagy valószínűséggel lehetővé teszi ezt a megoldást. Az anyag tartalmazza továbbá, hogy biztosítani kell a megfelelő hálózati nyomást. A 37. Ör. módosítása során ez is megvalósul. A Vízmű vezetői a kifogásokat befogadták, a szerződések természetesen ezekre figyelemmel módosulnak. Helmrich Ferenc: az általános rendelkezési szerződések 21. oldalán szerepel egy pont, mely szerint a "fogyasztó köteles gondoskodni a házi szennyvízhálózat üzemképes állapotának fenntartásáról." Kérdése, ez vonatkozik az átemelő szivattyúkra is, ugyanis a tettyei csatornaépítés során elég sok lett beépítve, melyek karbantartásáról senki sem gondoskodik. A lakók nem tudják, hogy meghibásodásuk esetén hova forduljanak. Hainess Jenő: a Közlekedési- és Kommunális bizottság ülésén már szóba került ez a téma. A Vízmű ott vállalta, hogy amennyiben megbízzák, természetesen vállalja karbantartásukat. Tehát azokkal a fogyasztókkal, akik átemelő szivattyúval rendelkeznek, a Vízműnek szerződést kell kötni. Galbáts András: a Vízművel lefolytatott, kifejezetten pénzügyi jellegű problémák tárgyalásakor olyan igény merült fel, hogy a vízdíjhoz csatolni kellene 5,- Ft-ot a városban lévő akut műszaki problémák megoldására, amely felett elsődlegesen a város diszponált volna. Akkor a város megtagadta ezt a lépést. Felhívja a figyelmet az általános rendelkezési szerződések 17. oldalán lévő 5. pontra - a bekötéssel kapcsolatos jogok és kötelezettségek a szolgáltató és fogyasztó részéről fejezet -, melyben le van írva, hogy minden ingatlanhoz

73 egy bekötést kell kiépíteni a szolgáltató által engedélyezett díjmérővel. Ez azt jelenti, hogy egy helyrajzi szám, egy bekötési vízmérő. Ugyanakkor a 2. sz. melléklet címe "a módosított szerződési ajánlat közös fogyasztói képviselővel nem rendelkező ingatlanok esetében" Vannak ilyenek, mert a városban sok helyen a különböző helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanok sorosan vannak felfűzve a régi hálózati rendszernek megfelelően, egyetlen bekötési vízmérővel. Almérős rendszerrel csatlakoznak rá a vezetékre. Ahhoz, hogy az almérőkre szerződést tudjanak kötni, az ingatlan tulajdonosainak meg kellene állapodniuk a Vízművel, hogy kötelezettséget vállalnak a bekötési vízmérőn leolvasott bármely okból bekövetkező többletfogyasztás kiegyenlítésére valamilyen százalékos alapon. Ezekben az esetekben azonban több helyrajzi számon lévő fogyasztó van, közös képviselővel nem rendelkeznek. Tehát a szerződés ezen része így megoldhatatlan. Csak akkor lehetséges, ha elsődlegesen az 5. pontban leírtakat teljesítik, vagyis minden ingatlanhoz egy bekötési vízmérőt kell biztosítaniuk. Jelenleg azonban a rendelkezésre álló hálózat több helyen nem teszi ezt lehetővé. Ebből megint gond lehet, mert a Vízmű azt mondja, övé a hálózat, de nincs rá pénze. Évek óta többször felvetette ezt a problémát, de megoldás nincs. A szerződés jelen formájában a fogyasztók felé nem teljesíthető. Ebben a formájában nem tudja támogatni. Sashalmi György: az előterjesztésben lévő szolgáltatási szerződések mindegyike visszautal az általános szerződésre, amely összesen 23 oldal. Úgy gondolja a fogyasztó, aki felelősen akarja aláírni, nem teheti meg, hogy nem olvassa el az általános szerződési feltételeket. Ebből következően rendelkezésére kell bocsátani. Kérdése, hogyan kívánják megoldani a kiadását, illetve az aláírását, hiszen több 10.000 fogyasztó van? A terjedelme miatt mindenkinek kiküldeni nagyon költséges. Szűcs Gyula: válaszában elmondja, az általános szerződési feltételeket minden fogyasztónak eljuttatják. A nyomdailag szedett változat 6 oldalt tesz ki, melynek költsége lényegesen kevesebb. Azért kapja meg minden fogyasztó, mert céljuk, hogy világos viszonyokat teremtsenek a szolgáltatás kapcsán. A fogyasztó megismeri jogait és kötelezettségeit egyaránt. Szirmai Csaba: a kérdés úgy merül fel, mit kell tenni annak érdekében, hogy a cég életképesen működjön a vízszolgáltatás mellett. Természetesen az abszolút rossz helyzetből nem lehet eljutni az abszolút optimális helyzetbe. A megoldást megkísérelték, melynek valószínűleg javító hatása lesz. A 220 M Ft hiány nem fog eltűnni, de nagy részében megold bizonyos problémákat. Ő is felsorolhatna néhány kifogásolható részt, de nincs értelme. Végig kell járni az egész vonalrendszert és az összes veszteséget fel kell mérni. A 23 oldalas szerződés sokszorosítási költsége miatt nem aggódik, mert a 220 M Ft-hoz képest minimális költség. Dr. Révész Mária: a fogyasztó számára nem mindegy, milyen színvonalú szolgáltatásért köt szerződést. Nem látja, milyen minőségű az ivóvíz, amelyet a fogyasztók igényelhetnek a szolgáltatási pontig. Semmilyen

74 garanciát nem vállal a szerződés arra, hogy rendszeresen tájékoztatja a lakosságot az ivóvíz összetételéről. Úgy véli, ehhez joga van a lakosságnak. Nagyon helyes, hogy a cég tájékoztatja az állampolgárokat, ha egészségkárosító tényezőket tapasztal, de jó lenne a víz összetételét is ismerniük. Kéri a cég vezetőit, valamiféle rendszerességgel tájékoztassák a fogyasztókat a víz összetételéről. Megjegyzi továbbá, hogy a szerződésben leginkább a fogyasztó kötelezettségei vannak feltüntetve. Legalább egy pontot szeretne látni arra vonatkozóan, mi történik akkor, ha nem az előírt tisztaságú víz folyik, és ezért kár éri a fogyasztót. Ha korrekt szerződést akar kötni a Vízmű, a kártérítés lehetőségének megfogalmazását igényelhetik. Csodálja, hogy a fogyasztóvédelmi szervezetek nem gondoltak erre. Papp Béla: értelmezése szerint két problémát vetett fel képviselő asszony; az egyik a víz összetétele. Erre vonatkozóan egyik képviselőtársa elmondta, hogy szabvány határozza meg, és a szolgáltatónak ehhez kell tartania magát. Tudomása szerint az ÁNTSZ rendszeresen ellenőrzi, nemcsak a magán kutakat. Mi történik akkor, ha túl sok vízkő van a vízben? Úgy gondolja, ha a szabvány határain belül van a mennyisége, nem köteles kártérítést fizetni a Vízmű. Ha ilyen eset előfordul, polgári per tárgyát képezi. Hainess Jenő: az első felvetéssel kapcsolatban elmondja, a magyar szabvány egyértelműen meghatározza az ivóvíz kritériumát. A szerződés pedig az ivóvíz szolgáltatására vonatkozik. Abban az esetben, ha a szolgáltatásból eredően valami olyan kerül be a rendszerbe, ami kárt okozhat, természetesen a Vízmű téríti a fogyasztónak. Soó László: azért kért szót, mert szeretné megnyerni Galbáts képviselő urat az előterjesztés támogatói között. Felvetése a csomaggal kezelhető. Teljesen egyetért azzal, amikor a hálózat műszaki állapota teszi lehetetlenné a tiszta rendszert, hogy van egy ingatlan és egy bekötési vízmérés. A csomag eltérő esetekre is tartalmaz megoldást a II. mellékletben. Ahol az a helyzet áll elő, hogy nem oldható meg egyértelműen a szerződéses rendszer - amely remélhetőleg 99 %-ban megoldható - ott hajlandó a Vízmű eltérő esetre szóló külön megállapodást kötni. Ezekben az esetekben, amennyiben a belső mérők hitelesek és megfelelnek a szerződéskötés feltételeinek, a Vízmű vállalja, hogy fogyasztását közvetlenül ő állapítja meg és rendezi a számlákat a láncolaton lévő fogyasztók felé. Természetesen a Btk. szerinti fizetési kötelezettség ezen túl is fenn áll. Megvan a lehetősége annak, hogy a fogyasztói képviselői szerepet a Vízmű vállalja. Galbáts András: szeretné támogatni az előterjesztést, azonban a II. melléklet éppen azt nem teszi lehetővé, amelyet Soó képviselő úr elmondott. E melléklet csak azt jelenti, hogy módosított szerződési ajánlat, amely az adott helyzetre speciálisan a felek megállapodásától függ, és ehhez a Pécsi Vízmű pozitív hozzáállást tud tanúsítani, és adott esetben a Közüzemi Rt. is. Vagyis mindkét fél törekszik a műszaki probléma megoldására, amit nem az adott fogyasztók hoztak létre, hanem az ingatlan eladásával a város. Az

75 egyik helyrajzi számon lévő fogyasztó nem szerepelhet a másik helyrajzi számon bekövetkezett esetleges csőtörésért. Tehát nem felelhet korlátlanul a bekötési vízmérőn jelentkező túlfogyasztásért. Ezt szerződésben kellene rögzíteni. A fogyasztó azt fogja mondani, hogy akkor köt szerződést, ha minden egyes ingatlanhoz kiépítik a bekötési vízmérőt. Vagy eleve tudomásul veszik, hogy belátható időn belül erre nincs pénz. A Közüzemi Rt. és a Vízmű törekszik arra, hogy reális, teljes értékű szerződést kössön az egyes fogyasztókkal. Erre igazi törekvést eddig nem látott. Az előterjesztés támogatásához ilyen nyilatkozatot tart szükségesnek. Sashalmi György: az általános szerződési feltételek 5.6 pontja szerint "A fogyasztó köteles gondoskodni továbbá a bekötési vízmérő utáni vezeték és szerelvényei.... az ennek elmulasztásából eredő valamennyi kár a fogyasztót terheli." A károk jelentős része rejtetten következik be, hihetetlen nagy kár keletkezhet a mérő után is. Természetesen nem akarja áthárítani a felelősséget, mindössze úgy gondolja, célszerű lenne különbséget tenni a felelősségek között. Emlékeztet egy korábbi esetre, amikor a fogyasztó nem tudott mit tenni. Számára dupla kár jelentkezik, mert ki kell fizetnie azt a vízmennyiséget, amely meghibásodás következtében elfolyt, továbbá a javítási költségek is terhelik. A szerződés nem tartalmaz olyan pontot, amely a fogyasztóval szolidáris. Szirmai Csaba: kérdése, ha valaki a bekötött gázóra után felrobbantja a házát, ki veszi figyelembe szolidárisan, illetve, ha rövidzárlat van és leég a lakás? Talán a DÉDÁSZ fizeti ki a keletkezett kárt? Galbáts képviselő úr felvetésére mondja, hogy ez egy folyamat lesz. Akceptálniuk kell, hogy a polgári magatartás a lakással kapcsolatos figyelmet is magában foglalja. Egy lelkiismeretes lakó valószínűleg megnézi a villanyvezetéket, rendben van-e. Az ilyen szolgáltatásoknál van egy elvárható műszaki magatartás. A törvény a főmérő óráig rendelkezik, addig a Vízmű feladata, azon túl pedig a fogyasztóé. Kár ezt most vitatni. A jobbító szándékról kellene beszélniük, amellyel elérhetik, hogy a fogyasztó rendesen fizessen, ennek fejében jó minőségű vizet kapjon. Elképzelhető, hogy éppen Galbáts képviselő úr által említett csoportra vonatkozóan javítani kell a szerződést, de teljesen reménytelen az azonnali optimális megoldás lehetősége. Úgy gondolja, meg kell kezdeni a probléma kezelését. Dr. Toller László: véleménye szerint a nézők a vitából nem értenek semmit. A testület bizottsági vitát folytat, melyet abba kellene hagyni, mert az a gyanú vetődhet fel, hogy a fogyasztó elleni programot készítenek elő. Úgy véli, rendezniük kellene a Vízmű és a fogyasztó kapcsolatát. Mindenki olvassa el a szerződést. Most a problémát nem tudják úgy megoldani, hogy megváltoztatják a szerződést, hiszen Kukai képviselő úr módosító indítványán kívül több nem hangzott el. Ezt mindenképpen a bizottsági ülésen kellett volna megtenni. Hozzáfűzi, az előterjesztés leglényegesebb pontja mellett elsiklottak. Ez viszont nem igazán csökkenti azokat a kötelezettségeket, amelyeket a behajtás és a kintlévőségek beszedése tárgyában meg kell tenni. Kéri, amikor a vitát tovább folytatják, legyenek arra

76 figyelemmel, hogy ezt a Városi TV közvetítésében nézik a fogyasztók, egyre bővülő számban - és nem tudják eldönteni, hogy most előnyükre vagy hátrányukra történik egy szabályozás, amikor számára úgy tűnik, pozitív megoldásról szól a határozat, illetve a mellékelt szerződések. Ezt vegyék figyelembe akkor, amikor a vitában túlrészletező szakmai álláspontokat közvetítenek. Papp Béla: bejelenti, a jelentkezők hozzászólása után indítványozni fogja a vita lezárását, amennyiben az előterjesztő egyetért vele. Dr. Révész Mária: elmondja, azért kért újra szót, mert az a vita, amit elkezdett Sashalmi képviselő úr, és Szirmai képviselő úr folytatott, az valós aggodalmakon alapszik. Nem arról van szó, amikor a házak falán van egy gázóra és arra rá sem néznek, hanem amikor 20-40 méterre van a háztól egy bekötési főmérő, ami átmegy egy út alatt, és ennek az ellenőrzését nyilvánvalóan nem tudja felvállalni a lakóközösség. Nem tudja, hogy a városban rendeződött-e az ilyen távolságban lévő bekötési főmérők helyzete, de a tavalyi Acsády, a Veres Péter utcai ügy és a többi azt igazolta, hogy vannak olyan helyzetek, amikor nem terhelhetik rá a lakókra a vízelfolyásból eredő veszteségeket. Ha azt akarják, hogy a lakók felelősséggel kezeljék a saját főmérőjüket, - és az utána következő szakaszt - akkor a lakóépülethez a lehető legközelebb, a saját ingatlanukra kell helyezni a bekötési főmérőket. Ekkor joggal várható el mindaz a felelősség, amely a szerződésben megfogalmazásra került. Tisztázni szeretné, - igaza van polgármester úrnak, hogy bizottsági munkát végeznek - rendeződött-e ez az állapot, amely tavaly az Acsády utcai eset kapcsán felmerült, és nincsenek-e 30-40 méterre a lakóingatlanoktól bekötési főmérők, mert abban az esetben "öngyilkosság" a lakóközösségnek ezt a szerződést aláírni. Ha az ügy rendeződött, akkor a probléma nem él, és feleslegesen szólt. Azt elvileg mindenképpen rögzíteni kell, hogy csak abban vállalhat felelősséget egy polgár, amit ellenőrizni tud, saját hatáskörében van. Traj Ferenc: véleménye egyezik polgármester úréval, valószínűleg a TVnézők nem értik, miről beszélnek. Egy társasház esetét szeretné felvázolni. A társasházban lakók meg vannak győződve, hogy van egy leplombált vízórájuk és ettől kezdve nekik ez az elszámolás alapja, miközben ha a bekötési vízmérő és az almérők között különbség van, akkor azt minden körülmények között a közös képviselőnek vagy más személynek fel kell osztani a lakók között. A fogadónapján hozzá mindig ezzel a problémával jönnek, hogy miért nem fogadják el a leplombált vízmérőt teljes értékű fogyasztásmérőnek. Érti, hogy a törvény miért szabályozott úgy, hogy ezt nem fogadhatja el a Vízmű. Azért, mert ha így lenne, akkor az odavezető csővezeték is tulajdonát képezné, és ha az meghibásodna, akkor a Vízműnek kellene azt javítani, karbantartani. Feltételezhetően a törvény emiatt szabályoz másként. Tudomására kell hozni az állampolgárnak, hogy hiába hiszi azt, hogy a leplombált vízmérő alapján számláznak. Addig, amíg a két mérő között nincs különbség, ez lehet az elszámolás alapja, de amennyiben a bekötési vízmérő és az almérők össz értéke között különbség van, a Vízmű a bekötési vízmérőn lévő fogyasztást fogadja el elszámolási alapnak.

77 Révész Máriának teljesen igazat ad, hogy a fővízmérőket - ahol ez nincs megoldva - pl. a lépcsőházban kell elhelyezni, mert ha ott történik a csőtörés, az látható. Meszesen pl. 5 méterre volt a ház falától a bekötési vízmérő, a csőtörés miatt az elfolyó víz következtében 1 M Ft körüli különbség keletkezett a fogyasztásnál. Itt a közös képviselő is hibát követett el, mert nem figyelt oda. Példaként említi, hogy a Feitig Imre utcában van egy vízmérő, amihez hozzá sem lehet férni, mert az út alatt át kellene bújni egy alagúton, ezért a Vízmű is képtelen leolvasni, ezért rendszeresen beírnak egy átlagfogyasztást. Ez így megy évek óta. Ha egyszer valaki megnézi a fővízmérőt, hogy milyen értéket mutat, itt is mutatkozni fog majd egy nagy különbség. Azt szeretné, ha a lakosság megértené, hogy a bekötési vízmérő az elszámolás alapja. Az, hogy a Vízmű elvállalta azt, hogy az almérők alapján számláz, ez csak arra az esetre vonatkozik, ha nincs különbség a bekötési vízmérő és az almérők között. Galbáts András: valóban a polgárok nagy része unja ezt a döntően szakmai jellegű vitát, de azok, akiket ezek a problémák sújtanak, nagyon is értik, miről van szó, mert a bőrükön érzik a problémát, mert találkoztak vele, pl. vízkorlátozás, stb. formájában. Nagyon sokan figyelnek erre az adásra szakmai szempontból is. Módosító javaslata: - hogy megvalósítható legyen a szerződés - ha a 2. számú mellékletet olyan értelemben módosítják, ahogy teljesen véletlenül ezen mellékletnél a "Feltételeknél" a második bekezdés után valaki húzott egy vonalat, - mely nagyon jó helyen van - ha ezt a vonalat meghúzzák és az egész úgy kezdődik, hogy "amennyiben arra lehetőség van" és nem ingatlanról beszélnek, hanem zárójelben "ingatlanok tulajdonosairól", akkor ez így működik. Másképpen ezt a szerződést józan ítélőképességgel nem írják alá, ezt írásba adja. Ha készség mutatkozik, és ahogy le van írva: "A bekötési vízmérő mögött található összes fogyasztói hely rendelkezik hiteles mérővel és ekkor maga a Vízmű gondoskodik az elszámolásról" - és az ezzel kapcsolatos problémákról, ami nyilvánvalóan valamilyen többletköltséget jelent. Törekedve a megoldásra, egyszer műszaki oldalról, ezért kellene a szöveget úgy kezdeni: "amennyiben arra lehetőség van, az ingatlan (ingatlanok) tulajdonosai megállapodnak...", akkor, ha erre meg vannak a lehetőségek. A szerződést azonban akkor is meg kell kötni, ha nincs meg a lehetőség. Ha a többi részt benne hagyják, - azt a közel egy oldalt, amit már eleve kizárt az 5.) pont az általános szerződéseknél - akkor nem lesz szerződés. Körömi Attila: véleménye szerint két dologról van szó az előterjesztésben. Egy kintlévőség rendezésére tett javaslatról, és az előterjesztők azt kérik, hogy a testület fogadja el a 40 M Ft-os kintlévőségnek a kezelését. Másik pedig: arról a szerződésről beszélt a testület néhány tagja, amelyet a szolgáltató és a szolgáltatást igénybe vevő fogyasztó köt egymással. Ennek határideje 1999. május 5. A kintlévőséggel kapcsolatban a cég képviselőjéhez szeretne kérdést feltenni. Három-négy éve húzódó ügyről van szó, és nemcsak 40 M Ft-ról. Tudomása szerint van egy másik, több mint 40 M Ft-os tétel, amely szintén kintlévőség. Ennek a rendezésére most nem tesz javaslatot az előterjesztő.

78 Az első kérdése az: mi a különbség e között a 40 M Ft-os kintlévőség és a között a több mint 40 M Ft-os kintlévőség között, amelynek a rendezésére nem tesz javaslatot az előterjesztés? A másik: melyek azok a műszaki szempontok, okok, amelyek miatt ez a 40 + 40 M Ft-os kintlévőség keletkezett? Ha ennek egy részét most rendezik, akkor mi arra a garancia, hogy az a műszaki ok, amely az egyik 40 milliós kintlévőséget okozta, nem fog újratermelődni? Mit jelent az előterjesztésben szereplő azon tétel, hogy 8 M Ft tartozást a Pécsi Vízmű Rt. megkísérel közvetlenül a fogyasztóktól behajtani? Ez a mondat fogyasztói tartozást tételez fel. Mindezeket azért kérdezi, mert látni kell, hogy az Önkormányzat költségvetéséből 15 M Ft-tal helyt fog állni - ha a testület jóváhagyja - a 40 M Ft-nak a rendezése érdekében. A Pécsi Közüzemi Rt. - amely szintén 100 %-ban önkormányzati cég - 17 M Ft-ot fog erre szánni. Tehát közpénzekkel kell ezt a kérdést rendezni. Tisztázni kell, ez méltányos-e a város egészével szemben, vagy az történt, hogy az évek hosszú folyamán nem követtek el mindent azok a személyek vagy szervezetek, akik megtehették volna, hogy ez a most már több mint 80 M Ft-os kintlévőség ne keletkezzék. Kérdése: a kintlévőség kezelésére a Pécsi Vízmű Rt. Felügyelő Bizottsága tett-e bármikor javaslatot, volt-e konkrét meglátása, hogyan kellett volna ezt eddig kezelni, illetőleg a Felügyelő Bizottságon kívül az Önkormányzat szakmai irodájától érkezett-e bármikor az ügy kezelésére a Pécsi Vízmű Rt. számára is elfogadható anyag, amely aztán kisiklott? A másik téma: a szolgáltatási szerződés. Azt érti, hogy egy rendkívül rendezetlen helyzetet nem lehet mindenki kedvére valóan megoldani, de azzal nem ért egyet, hogy - bár senki nem mondta, hogy nincs helye - volt olyan felvetés, nem biztos, hogy ilyenkor indokolt felvetni a jobbító szándékot, mert örüljenek annak, hogy ez egyáltalán összejött. Szerinte azért kell ezeket elmondani, mert a cég számára is fontos visszajelzések azok a meglátások, amelyeket a helyi, illetve a települési képviselők fogadóóráikon begyűjtenek a vízszolgáltatással kapcsolatban. Másrészt ez az egyetlen olyan szolgáltatás, ami mindenkit érint a városban. A vízminőség oldaláról valóban felvethetők aggályok, melyre majd külön kitér. Helye van elmondani azokat a meglátásokat, amelyekkel - lehet, hogy nem most később érdemes foglalkozni. Jó néhányan úgy látják, hogy a szolgáltató cég, a Pécsi Vízmű Rt. szempontjából abszolút indokoltan csak arra a problémahalmazra koncentrált, amelyek a problémáját megoldják és nem megy elébe a fogyasztó jobb kiszolgálásának. Ez nem kritika, hanem tény, ez így volt nyilván, mert az Rt. örült annak, hogy egyáltalán ezt a dolgot le tudja rendezni. Ugyanakkor, mint helyi képviselők felelősek a cég kiegyensúlyozott működésért, hiszen a testület többségi tulajdonos. A lakosság felé is felelősek, hogy akár a víz keménységének magas foka miatt, a víz minőségét befolyásoló tényezők megléte miatt képviseljék az álláspontjukat. Ebből a szempontból az a fő kérdés, ha 1999. május 5-ig a cég minden fogyasztó számára eljuttatja a szerződési ajánlatát, - ez a kormányrendeletben megszabott határidő - akkor mi történik, ha a fogyasztók egy része - nem területileg szerveződött köre - nem fogadja el, és megpróbálja érdekeit érvényesíteni. Tehát a maga kapcsolatai révén megkeres irodákat, jogászokat, hogy nézzék át a 25 oldalas szakmai szöveget és mondják meg, mi az a lehetőség, amikor fogyasztóként még

79 felvetéseket tehetnek a szolgáltató felé, hiszen egy szerződés soha nem lehet egyoldalú. Kérdése: mi van akkor, ha valaki a szerződési ajánlatot nem fogadja el? Ebben az esetben hogyan vonatkozik a vízszolgáltatási kötelezettség a cégre? Számára ez a fő kérdés. Érdemes azt vizsgálni, hogy a fogyasztó mennyiben köteles a cég tulajdonában lévő fő vízmérőórának a műszaki állapotát figyelemmel kísérni. Fontos kérdés a víz keménységi foka, ami Pécsett rengeteg többletköltséget okoz a háztartásoknak. Aki más vidékről költözött ide, meglepve tapasztalja, hogy 2-3 évente csaptelepet, automata mosógépet, főalkatrészeket kell cserélni. Tudják, hogy a cég maga és az ÁNTSZ méri folyamatosan a vízminőséget, melyet nagyon nehéz számon kérni, mégis úgy érzi, - mint fogyasztó - mintha ez a keménységi fok magasabb lenne, hiszen nem véletlenül mennek tönkre a háztartási berendezések. Ezen a területen mit lehet tenni? A szolgáltató részéről megnyilvánuló tanácsadással, segítségnyújtással kellene segíteni. Több éve megalapozott vagy megalapozatlan - de mivel a szakmából jön, ezért ő megalapozottnak tekinti - vélemények érkeznek a pellérdi vízkivételi helyekről szerzett víz minőségét illetően. Erről mindenképpen indokolt lenne nagyon korrekt lakossági tájékoztatás, de nem itt. Jó lenne szembesülnie az Önkormányzatnak - mint fő tulajdonosnak - akár más körben és a Pécsi Vízmű Rt-től és az ÁNTSZ-től, valamint azoktól a szakemberektől, akik ezeket a felvetéseket megteszik megtudni, mi van a pellérdi vízkivételi helyekről kiszedett víz minőségével. Ez nyilván nem a szerződés fő eleme, ez egy hosszabb távú fontos kérdés, amelyre jó lenne mindenképpen visszatérni egy megfelelő fórum keretében, hogy megnyugtató választ tudjon adni a testület majd a lakosságnak, hogy hogyan próbálják ezt a kérdést kezelni. A kérdései közül a legfontosabb az, mi történik akkor, ha a lakosság nem fogadja el a szerződést? Papp Béla: megkéri a Vízmű képviselőjét, hogy szorosan a témához tartozó kérdésekre válaszoljon. Szűcs Gyula: válaszát két részre bontja, az első részben a szolgáltatási szerződésekkel kapcsolatos felvetésekre kíván reagálni, a másodikban a kintlévőségekkel kapcsolatban felmerült kérdésekre kíván választ adni. A szolgáltatási szerződésről azt kell tudni, hogy általában nagyon nehéz 60.000 fogyasztóval olyan szerződést kötni, amelynek minden sorával, mindenki egyetért. A képviselők előtt lévő anyag gondos előkészítő munkát követően alakult ki. A folyamat 1997-ben kezdődött, s már az elején is bevonták mindazokat az érintett feleket, akiknek bármilyen módon közük van a vízszolgáltatáshoz. Gondol itt az Önkormányzatra, a Közüzemi Rt-re, Fogyasztóvédelmi Egyesületre. Ennek kapcsán igyekeztek olyan alapkoncepciót kidolgozni, ami az érintetteknek megfelel. Ennél a végső anyagnál is mindenki elmondta a véleményét, s az abban leírtakkal a felek alapvetően egyetértettek. Felmerül a kérdés, hogy akadhatnak egyedi esetek, amelyeket külön kell kezelni. Ez így van, éppen ezért a

80 kormányrendelet előírja azt, hogy lehet a fogyasztónak véleményeltérése. Amennyiben a fogyasztónak véleményeltérése van, ebben az esetben a Vízmű külön tárgyalja meg vele azokat a pontokat, amelyeket ő módosítani szeretne a szerződésben. Ha a testület elfogadja a javaslatot, az nem azt jelenti, hogy kötelező jelleggel mindenkinek ezt a szerződést kell megkötni. Ez azt jelenti, hogy ezzel a szerződéssel az érintett fogyasztók érdekképviseleti szervezetei alapvetően egyetértettek és így ezt az anyagot a Közgyűlés számára elfogadásra javasolták. Ha a jövőben bárkinek egyéni problémája van, a Vízmű természetesen lehetőséget ad arra, hogy azt megtárgyalják és közösen rendezzék. El szeretné mondani Galbáts képviselő úrnak, hogy külön minden egyes olyan problémát, ami a vízszolgáltatáshoz kapcsolódóan felmerül, készek rendezni, és azért vannak itt a városban, hogy az általuk nyújtott szolgáltatás minőségével, színvonalával a fogyasztóik elégedettek legyenek, ezért dolgoznak. A másik kérdéskör a kintlévőséghez kapcsolódott. Valóban, itt több tételről kell beszélni. Ami az anyagban szerepel, az 40 M Ft-ot takar. Ez nem más, mint az önkormányzati tulajdonú épületek főmérőjén lévő tartozás, amely olyan fogyasztás, ami nem került nevesítésre annak idején. Mivel ez egy hosszabb távon előállt helyzet, - ami 1995. közepétől kezdődött - éppen ezért ezeknek az ügyeknek a felgöngyölítésére nincsen lehetőség. Egy dolgot tudnak biztosan, hogy ez a tartozás önkormányzati tulajdonú épületek főmérőjén halmozódott fel, ami nincs nevesítve. Ezért választották ezt a rendezési módot, ami a képviselők elé került. Hosszas tárgyalások és egyeztetések eredményeképpen el tudták azt érni, hogy a Közüzemi Rt-vel kialakult egy olyan együttműködés, aminek révén ez a tartozásállomány nem növekedett az utóbbi időszakban. A 40 M Ft-os kintlévőség a múlthoz kapcsolódik és rendezésére az érintett felek véleménye alapján - és ebben független szakértők is benne voltak - más mód nincs, mint az előterjesztésben szereplő javaslat. Úgy gondolja, hogy az Önkormányzat, illetve a Pécsi Vízmű Rt. közötti viszony, valamint a fogyasztókkal való viszony rendezése érdekében nagyon fontos lenne, hogy ezt a már lassan négy éve húzódó problémát megoldják és akkor az önkormányzati épületek főmérőjén lévő tartozásokról reményei szerint nem kell a jövőben beszélni. A második része ennek a csomagnak az önkormányzati lakásban lévő bérlők tartozása, ami most nem téma a mai Közgyűlésen. Erről is folynak a tárgyalások, és a cél az, hogy aki fogyaszt, az fizessen. Ehhez a Pécsi Vízmű igyekszik következetesen ragaszkodni. A Pécsi Vízmű igazgatósága és Felügyelő Bizottsága rendszeresen nyomon követi az eseményeket, és elvárják tőlük, hogy következetesen, szigorúan, de igazságosan lépjenek fel a kintlévőségek behajtása kapcsán. Ezt a magatartást szeretnék folytatni az elkövetkezendő időszakban is a városban, melynek eredményeként remélik, hogy ez a második csomag is rendezésre kerül. Felmerült Körömi Attila képviselő úr részéről két dolog. Az egyik az ivóvíz minőségéhez kapcsolódott. Elmondja, a Pécsi Vízműnek vannak konkrét javaslatai, tervei arra vonatkozóan, hogy a városban hogyan lehet az ivóvíz minőségét javítani, éppen ezért mind a Közüzemi Rt-vel, mind pedig az Önkormányzattal tárgyalásokat folytat. Bízik abban, hogy eredményes megállapodások, egyezségek születnek. Vannak azonban az ivóvíz

81 minőségének olyan részei, amellyel meg kell tanulni együtt élni. Ilyen az ivóvíz keménysége, ez nem pécsi sajátosság, ez Magyarországon és nemzetközi szinten is több országban, városban tapasztalható. Meg vannak arra a módszerek, hogy az együttélés ne legyen olyan nagy probléma, mint amilyen jelen pillanatban is. A Pécsi Vízmű, amit tehet ezen a téren is, melyet meg fog tenni és tett is - az a megfelelő tájékoztatása, informálása a fogyasztóknak. Az utolsó téma a pellérdi ivóvízbázishoz kapcsolódik. A Pécsi Vízmű kifejezetten hosszú távon gondolkodik és elemi érdeke az, hogy a rendelkezésre álló vízbázisokat a lehetőségeken belül, normális keretek között használja ki. Ez történik a mai nap is. Természetesen mindenkinek a rendelkezésére állnak, hogy a helyszínen a Pécsi Vízműnél elbeszélgessenek konkrétan szakmai kérdésekről, és be tudják bizonyítani azt, hogy amit tesznek, az szakmai szempontból is megfelel az elvárásoknak. Kukai András: Körömi képviselő társa említette azt a felelősséget, amely ennek a munkának az összeállítását illette. Igen nagy felelősséget érzett az Önkormányzat, amikor ilyen hosszú időn keresztül próbálta az általános szerződésből mindazokat előállítani, amelyek tulajdonképpen Pécs vízfogyasztóinak kb. 90 %-át próbálják letakarni szerződési formában. A maradék 10 % az, amelyről Révész Mária, Galbáts András beszélt, hogy itt egyedi szerződéskötésekkel, egyedi alkukkal lehet még ezen szerződési formákat kiegészíteni, de erről a Vízmű értékesítési vezetője Szűcs Gyula beszélt. Mindenképpen nagy felelősség hárult az Önkormányzatra, hiszen a Városháza, a Vízmű jogászait igénybe véve próbálták a szerződési mintákat előkészíteni oly formában, hogy minden néven nevezendő önkormányzati lakrész, osztott tulajdonrészekben is érvényesíthető szerződési formák legyenek. Ezért kellett a végén a LAKTÁSZ-t is bevonni, ami csak teljes egészében lakóközösségi házakra vonatkozott. Ilyen szempontból úgy érzi, hogy elfogadhatók - és képviselő társainak is javasolja elfogadásra - a szolgáltatási szerződés minták, mert nagyon alapos munkával, körültekintő előkészítő munkával került a képviselő-testület elé. Kerényi János: módosító indítványa lenne a határozati javaslat 2.) pontjához, hivatkozva Soó úr korábban elhangzott megállapításaihoz. "A Közgyűlés támogatja a bekötési vízmérőkön nyilvántartott 40 M Ft kintlévőség rendezését a mellékelt megállapodás-tervezet szerint." - és innen következik a módosítás - "Az Önkormányzatot érintő 15 M Ft forrása a költségvetés általános tartaléka." Figyelmébe szeretné ajánlani képviselő társainak, amit Soó képviselő úr elmondott, hogy negyedévenként a Költségvetési Bizottság rendelkezik ebben. Ha az előterjesztő ezt befogadja, akkor nem kell külön szavazás. Valóban sok munka van ebben a szerződés-tervezetben. Természetesen ez sem tökéletes, mint minden javítható. A Fogyasztóvédelmi Egyesület is adott feladatokat, amit még meg kell oldani. Egyedi esetek mindig lesznek, igaza van Révész képviselő asszonynak és Galbáts képviselő úrnak, de örömmel jelentheti, hogy az egyedi esetek nagy része már megoldódott az Acsády és

82 Váczi utcában. Galbáts úr hozzáértő szavai arra ösztökélték, hogy kezdjenek el tárgyalásokat az "I" tényező megváltoztatására, s reméli ebben segítőtársra talál Galbáts úr személyében. Papp Béla: a forrás megjelölésének mikéntjét az előterjesztő befogadta. Kérdése Galbáts Andráshoz, módosító javaslatát fenntartja-e? Galbáts András: a Vízmű által közöltek szerint nem tartja fenn. Papp Béla: határozathozatal következik. Kérdése a testülethez, hogy a forrás megjelölésével módosított határozati javaslatot elfogadja-e? Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 igen, 1 nem szavazattal és 6 tartózkodással a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 105/1999. (03.18. ) sz. határozata az ivóvíz és csatornaszolgáltatás szerződéses rendszeréről és a kintlévőségek rendezéséről A Közgyűlés megtárgyalta a Közlekedési és Kommunális Bizottság előterjesztését. 1.) A Közgyűlés támogatja az önkormányzati bérlemények és intézmények tekintetében az előterjesztéshez mellékelt szolgáltatási szerződések megkötését. A Közgyűlés az önkormányzati tulajdonú ingatlanok ivóvízellátására vonatkozó szerződések aláírására felhatalmazza a Pécsi Közüzemi Rt. bérleménykezelő Egységének vezetőjét, önkormányzati intézmények esetében pedig az intézményvezetőt. Felelős: Határidő:

Vagyonkezelő és Hasznosító Iroda vezetője Pécsi Közüzemi Rt. vezérigazgatója és érintett intézmények vezetői a Pécsi Vízmű Rt ajánlatának beérkezését követő 15. nap

2.) A Közgyűlés támogatja a bekötési vízmérőkön nyilvántartott 40 millió Ft kintlevőség rendezését az előterjesztéshez mellékelt megállapodás-tervezet szerint. Az Önkormányzatot érintő 15 M Ft forrása a költségvetés általános tartaléka Felelős:

Pénzügyi és Gazdasági iroda vezetője Pécsi Közüzemi Rt vezérigazgatója Pécsi Vízmű Rt vezérigazgatója

83 Határidő: 3.)

12.)

1999. április 30.

A Közgyűlés egyetért az előterjesztéshez mellékelt háromoldalú megállapodás-tervezet jóváhagyásával és felhatalmazza a polgármestert annak aláírására.

Felelős: Határidő:

polgármester 1999. április 15.

Kapják:

tisztségviselők, Soó László, Hainess Jenő vezérigazgató, Kukai András bizottsági elnök, Irodák vezetői

Munka Pécs-Baranyáért KhT. és az Önkormányzat között kötendő közhasznú foglalkoztatási szerződés Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök

Gonda Tibor: a költségvetés készítése során felfigyelhettek arra, hogy az idei évben a közhasznú munkában rejlő lehetőségeket az Önkormányzat jobban ki szeretné aknázni. Azért is fontos ez, mert érezhető, hogy az elsődleges munkaerő piacon pozitív folyamatok indultak be a városban, és a munkanélküliség már 6-7 % százalékpont alá süllyedt. Viszont - ahogy az anyagban is szerepel - egyre több személynek minimálisra csökkent a lehetősége, hogy az elsődleges munkaerőpiacba bekapcsolódjon. Ezt illusztrálja az a szám is, ami az előterjesztésben szerepel, hogy a városban 1300 fő jövedelempótló támogatásban részesül, és 300 azoknak a száma, akik ún. aktív korúak rendszeres szociális segélyében részesülnek. A ma tárgyalandó előterjesztés reményeik szerint csak egy első ilyen együttműködési megállapodás, hiszen 57 M Ft-os keretet hagytak jóvá erre a célra az Önkormányzat költségvetésében. Két szerződés van a testület előtt, egy példaértékű általános szerződés, melyben közhasznúsági szerződést kötnének a Tranzit foglalkoztatási szervezettel, és egy támogatási szerződés, ahol konkretizálnák az ez évben egymás között megvalósuló munkát. Kéri a Közgyűlést, fogadja el az előterjesztést, mert így minimálisan 50, de a cserélődést, az esetleges elsődleges munkaerőpiacon történő elhelyezkedést is figyelembe véve, akár 100 jövedelempótló támogatásban részesülő munkaviszonyba kerülésére nyílik lehetőség. Czukor Antal: a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság megtárgyalta az előterjesztést. Felhívja a figyelmet arra, hogy mindkét oldal szakértői kifejezték némi aggályukat az előterjesztéssel kapcsolatban. Annyit szeretne hozzáfűzni, hogy a 29 E Ft/hó bér az tulajdonképpen - sajnos - nem számít átlagon aluli bérnek, mert jól kvalifikált szakmunkások és betanított munkások is dolgoznak ennyiért, pl. az elektronikai iparban. Véleménye, hangsúlyozzák ki a Közüzemi Rt. felelősségét ezzel az előterjesztéssel

84 kapcsolatban, mert az Rt. vállalja ezeknek a munkáknak az ellenőrzését és átvételét. Az legyen a cél, - azon kívül, hogy a foglalkoztatást elősegíti ez az előterjesztés, a Munka Pécs- Baranyáért KhT. - hogy ennek a munkának legyen látszata, és látható eredmény Pécs közterületeinek és egyéb helyiségeinek tisztántartásában is. Dr. Toller László: teljesen egyetért Czukor képviselő úrral. Hozzáteszi, a város lakossága is ellenőrzi, és kéri, a képviselő-testület minden tagja ellenőrizze a szerződés teljesítését. A városban talán az élőmunka az, ami legjobban hiányzik a közterület-fenntartásból, és ez az a terület, ahol a leghamarabb kell előrelépni, mert azt ígérték a városnak, hogy kitakarítják, tisztán tartják. Ehhez nemcsak gépi munka, vállalkozói szerződések, hanem a kézi munka is elengedhetetlenül szükséges, mint a világ bármely más városában. Papp Gábor: úgy általában vannak problémái a közhasznú munkával kapcsolatban. Tudja, mindenkiben van egy jogos igény, - ezt ő is elismeri sérelmezik azt, hogy munkanélküli és egyéb segélyekből élnek emberek. Jogos az a közhangulat, hogy dolgozzanak meg ezért a pénzért, végezzenek közhasznú munkát. Ezzel az elvvel általában egyetért, azonban ennek a kérdésköre sokkal bonyolultabb és összetettebb. Akkor, amikor közhasznú munkáról beszélnek, tisztában kell lenni azzal, hogy ezeket az embereket gyakorlatilag csak segédmunkás kategóriában lehet egy nagyon szűk területen alkalmazni, aminek persze nagyon jó területe lehet pl. a közterületfenntartás vagy takarítás. A közhasznú munkán túl, maga az ember csak a munkaerőt tudja fedezni, és ennek olyan nagymértékű járulékos költségei vannak, amely miatt beépítésre került pl. az 57 M Ft is erre a célra. Mindez elgondolkodtató, és komoly megfontolást képez. Ez az 57 M Ft sajnos nem a Közüzemi Rt. költségvetésén felül került megállapításra, illetve kijelölésre, látszólag igen, de gyakorlatban tudják, hogy a Közüzemi Rt-nek erre a célra fordítható költségei számszerűen kimutathatóan csökkentek - kvázi ezt az összeget elvették az Rt. erre a célra fordítható költségeiből. Utána nézett, lényegesen kevesebbet fordítanak a Közüzemi Rt-nél erre a célra. Ezt az összeget áttették egy másik alapba, és ebből oldják meg a problémát. Ez lehet rossz döntés, és lehet jó is. A Közüzemi Rt. kiadja ezeket a munkákat vállalkozóknak, meg vannak a szerződések, elég kedvező pozíciókat tudott elérni, s pl. tudható, mennyibe kerül egy kukának a kiürítése. Ez kimutatható és az is, hogy kb. három év múlva mennyibe fog kerülni, hiszen ez egy hosszú program. Az Önkormányzatot az érdekli, mennyi ez az összeg. Innentől kezdve a közhasznú munkásokkal végeztetik ezeket a munkákat, ahol igen komoly munkavédelmi előírások vannak. Ezeket az embereket fel kell szerszámozni, megfelelő védő- munkaruhával ellátni, oda kell szállítani a munkahelyre, el kell hozni őket. Az általuk összegyűjtött hulladékokat el kell szállíttatni, ez mind olyan költség, amit az 57 M Ft-ból kellene finanszírozni. Ha mindezt összeadják, akkor fogalmuk sincs, mennyibe kerül pl. egy kuka egy literjének kiürítése akkor, ha az közhasznú munkával történik. Lehet, hogy gazdaságosabb, hiszen nyilván lehet különböző külső forrásokat, pályázati erőket bevonni, de ezt nem találta kimunkálva az anyagban. Mindezek alapján úgy látja, jelen pillanatban nincsen összehasonlítási alapjuk. Mondhatnák azt, hogy a vállalkozókra is ugyanezek érvényesek

85 lehetnek, de véleménye szerint az a vállalkozó felelőssége, betartja-e a munkavédelmi előírásokat, a biztosítja-e a megfelelő felszereléseket. A városnak ebben nem kellett felelősséget, sem pedig ellenőrzési kötelezettséget vállalni. Most viszont nyilván ezeket meg kell tennie, hiszen az Önkormányzat, illetve a KhT. lesz az, aki a munkákat elvégezteti. Nem fűz nagy reményeket a közhasznú munkához. Véleménye szerint a fellegekben járnak akkor, amikor úgy gondolják, hogy közhasznú munkával mindent meg lehet oldani. Természetesen lehet vele eredményeket elérni, és előfordulhat, hogy lényegesen olcsóbb, mintha a Közüzemi Rt-én és vállalkozókon keresztül kellene elvégezni. Mindez egy "bemondásos" alapon működik, amit elég nehéz elfogadni. Dr. Benkovicsné dr. Benkő K. Klára: kéri, nézzék el, ha formabontó lesz, mert szeretne egy kicsit hangosan gondolkodni. Az előterjesztésben az szerepel, hogy - és itt a nagy igazság - a városnak felelőssége a munkanélküliekről való gondoskodás. Ez egy örök igazság. A tervezet viszont arról szól, hogy vannak feladatok, és az általuk létrehozandó társulás, mint egy új közreműködő bekapcsolódna a sorba. A Munkaügyi Központ, a szociális irodák, nyilvántartják a munkanélkülieket, és van egy közreműködő, akit - a város - tulajdonképpen 20 M Ft-tal kellene dotálni ahhoz, hogy realizálódjon az, ami a Közüzemi Rt. feladata. Kérdezi a gazdasági tanácsnokot, - sajnálja, hogy nincs itt - melyek a konkrét feladatai a városnak? Kikkel kell azt megoldatnia, kiknek a költségén? Ha ebből egyszer átláthatóan gazdasági hasznot és praktikumot remélhetnének, ennek örülni tudna. Ebben kéri a segítséget. Összefoglalva: a munkákat kik végzik el, kinek a költségén? Itt jön a másik kérdés: kikkel, kik által? Kérdése: a munkanélküliek foglalkoztatására nem volna lehetősége közvetlenül a Közüzemi Rt-nek? Galbáts András: a képviselő asszony utolsó mondatát kívánja kicsit jobban kifejteni. A Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság ülésén meggyőzték és megszavazta ezt a programot. Sajnos utólag jött egy gondolata, - és ott folytatná, ami elhangzott - és kéri számoljanak. 32.400 E Ft-nyi értékű munkát várnak ettől a társaságtól és ezért valamilyen feladatot megold. Egyetlen egy kérdés nem hangzott el - ezt most megteszi, bár nincs itt Soó László - a Közüzemi Rt. vezérigazgatója felé, hogy mit választana? A 32.400.000.- Ft valamilyen társaság által végzendő munkát, vagy az Rt. kap 20 M Ft-ot és abból kell a feladatot megoldania? Van egy félelme, lehet, hogy azt mondja, a 20 M Ft-ból talán még több feladatot is meg tud oldani, mint a másik társaság a 32.400.000.- Ft-ból. Javasolja, tegyék fel a vezérigazgató úrnak ezt a kérdést. Meixner András: Marx óta tudják, hogy a lét határozza meg a tudatot. Persze van, aki nem szereti Marxot, és lehet, hogy ez a mondás nem is igaz. Amikor hallgatta az imént Papp Gábort, felötlött benne kb. egy hónappal ezelőtt elhangzott riport a Pécsi Rádióban, ahol Szita Károly nyilatkozott arról, hogy Kaposvár milyen jó ötlettel állt elő. Nevezetesen nem szórja el a pénzét különböző segélyekre, hanem közmunkákat szervez. Amikor ezt hallotta, mondta társainak, jó lenne ezt végig gondolni, hátha van valami

86 megfontolandó az elmondottakban. Az előterjesztést támogatja, gondolván, hogy a Fideszesek is, hiszen más városban is ezt teszik. Nem érti, hogy Marx nem mondott igazat, Szita Károlynak vannak rossz gondolatai, vagy Papp Gábor mond valami mást, mint a többiek. El tudja képzelni, hogy Papp képviselő urat felkérik, menjen el Kaposvárra tanulmányútra, hátha a többi képviselő is tanul az ottani tapasztalatokból. Dr. Toller László: a megállapodásban a lényegi dolgot kellene megragadni. Azt, hogy az Önkormányzatnak van egy saját KhT-ja. Nem mostantól, három éve lépett be a Munka Pécs-Baranyáért KhT-be, amely az elsődleges munkaerőpiacra kívánja visszavezetni a munkanélkülieket. Mindezt három éve meglehetősen eredményesen végzi, mely olvasható az előterjesztésben is. A másik oldalról nézve, a tranzitálása a munkaerőnek annyit jelent, hogy az 1-3 éve munkanélküli személyeket foglalkoztatja ez a társaság, regenerálja részben a munkaerejét, képességeit, hiszen van olyan akit egy éven keresztül foglalkoztat, és eddig is közhasznú célra foglalkoztatta az ott lévő munkavállalókat. Nem az a helyzet, mint más munkáltatónál, - aki kvázi lepusztult munkaerővel kénytelen dolgozni -, itt már részben felkészített munkaerőről van szó, aki képes ellátni ellenőrzött módon a feladatát. A közmunkát senki sem szereti, ez nem is szeretet kérdése, hanem egyszerűen tény. Vannak munkanélküliek, akiket ingyen ellátnak, ugyanakkor ők maguk is nagyon sokan szeretnének munkát vállalni, tevékenységet folytatni. A munkanélküliek jó része nem azért van munka nélkül, mert szeret segélyen vagy járadékon élni. A másik: a jövedelempótló támogatottak közül tudja a KhT. leginkább és ellenőrzött módon foglalkoztatni azokat, akiket közmunkára igénybe vehet. Nem begyűjtik ezeket az embereket, és nem kényszerítik őket a munkára, hanem önként jelentkezhetnek a társaságnál, és aki akar dolgozni, ellenőrzött módon itt dolgozhat. Nagyon sajnálja, hogy három év alatt ez az Önkormányzat nem vette igénybe ennek a KhT-nek a lehetőségeit, amely 200 E Ft-tal alakult és durván 1 Mrd Ft-ot forgalmazott csak közhasznú célra. Ne csak kaposvári példát nézzenek, hanem pl. a miskolcit. 6 hónappal ezelőtt alakította ugyanezt a közhasznú társaságot a pécsi menedzsment teljes vezetésével és irányításával a Miskolci Önkormányzat, és ma a Városgondnokságot Kobol Tamás Miskolc polgármestere ennél a KhT-nél üzemelteti. A bértényezőnél van foglalkoztatási alaphoz való jutás lehetősége, van TB megtakarítás és az élőmunka hatékonyságát tudja biztosítani a társaság. Szinte szégyelli, hogy a Pécsi Önkormányzat három év alatt ehhez a társasághoz semmiféle viszonyt nem tudott kialakítani, holott tulajdonosként van jelen. Papp Gábor képviselő társa biztosan nem volt itt, amikor tényszerűen cáfolta, hogy a Közüzemi Rt. kevesebbet kapott a közterületekkel kapcsolatos feladatai ellátására. A tavalyi induló költségvetésben - bár akkor még nem volt Papp Gábor képviselő, de visszatekinthetett volna rá - 400 M Ft volt a támogatása a Közüzemi Rt-nek, most 541 M Ft-ot biztosítottak számára ugyanazon feladatok ellátására, és nem elvettek tőle. 60 M Ft-ot pedig éppen nem abból az alapból, - tanulva a kaposvári ombudszmanni

87 megállapítások tapasztalataiból - hanem a segélyalapból különítettek el foglalkoztatási alap címén. Hozzáteszi, a KhT. ami munkát meg tud szerezni, a foglalkoztatási alapból le tudja igényelni a plusz költségeket. Körömi Attila: a politikai pártok nem a közmunka mentén szerveződnek, ezért javasolja a szocialista képviselőknek, hogy nyugodtan hagyják maguk mögött a pártpolitikát. Bevallhatják, hogy politikai pártokon belül nagyon jelentős nézeteltérések lehetnek adott ügyet érintően, ettől még az alapelvekben megállapodnak, megegyeznek, mely nem pártpolitikai kérdés. Az összehasonlítás nem volt helyénvaló. De ha már idekerült a kaposvári példa, el kell mondani, ott a város felügyeli a munkát. Egy fajta közhasznú munkát el lehet végeztetni különböző szervezeteken keresztül és azt már megtanulták az élettől, hogy a célban sokszor egyet tudnak érteni, de általában a személyeken, az eszközökön múlik minden. Egy ideig azt hitte, hogy a célok a legfontosabbak, ez nem így van. A célok fontosak, és általában mindenki ugyanazt mondja, de minden a személyeken és az eszközökön múlik. Ezért nem lehet összehasonlítani a pécsi példát a kaposvárival, a pécsit a miskolcival, mert nem lehet tudni, ott milyen személyek jegyzik a közhasznú társaságot. Pécsett kik jegyzik, milyen hatékonysággal dolgoznak, illetőleg nem jobb-e, ha egy ilyen program a város égisze alatt fut, mint Kaposváron, nem tudja, ott működik, a város felügyeli, nem pedig egy tranzit társaság, avagy a tranzit társaság felügyelete alatt fut. Ezekre az élet ad választ. A város valóban nem használta ki ezt a lehetőséget az elmúlt években. Az ottani Felügyelő Bizottságban volt egy képviselő társuk: Kerényi János, nyilván rálátott a folyamatokra, de nem kereste meg a testületet azon meglátásaival, hogyan lehetne a városnak spórolni. Elmondja, többször beszélgettek egymás között, és úgy gondolták, nyilván azért nem jön tőle jelzés, mert nem tartja az egészet alkalmasnak arra, hogy ezen keresztül a város anyagi eszközöket takarítson meg. Véleménye szerint el kell azon gondolkodni, hogy egy adott célt feltétlenül olyan eszközön keresztül akarnak-e megvalósítani, amely az anyagban le van írva, nem pedig egy sokkal szigorúbb önkormányzati felügyelet alatt kívánnak ilyen pályázati pénzekhez hozzájutni és ezeket a város számára hasznosan elkölteni. Ezt megítélni nem tudja. Általában nem nagyon hisz az olyan fajta megoldásokban, amikor több kézen keresztül megy egy feladat végrehajtása. Ez van, amikor olcsóbb, de az esetek többségében mégis csak drágábbá válik, mert többen foglalkoznak vele, így a költségek óhatatlanul nőnek. Dr. Toller László: kéri, hogy a két hozzászólást követően zárják le az általános vitát, mert már rég nem a szerződésekről tárgyalnak. Galbáts András: véleménye szerint a szerződésekről van szó. Amit polgármester úr elmondott, nagyon sok momentum elhangzott belőle a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság ülésén is. Kötelességük dolgoztatni, munkát teremteni, lehetőséget biztosítani. Tulajdonképpen ezekkel győzetett meg. Most meg tudja fogalmazni pontosan a dilemmáját, mely a következő: mindezt feltétlenül indirekt módon kell csinálniuk? Vagy nem kellene megvizsgálni - ezért szerette volna megkérdezni Soó

88 vezérigazgató urat - nem volna-e célszerű a városnak direkt módon végeztetni? Dilemmája, melyik hatékonyabb? Hogy jut több utcaseprő a városba, hogyan tudják a parkokat jobban rendben tartani ebből az összegből? Direkten - a saját cégükkel - vagy a saját cégükön keresztül egy másikkal? Dr. Révész Mária: a kaposvári példa emlegetése nem volt indokolatlan. Néhány évvel ezelőtt - amikor alpolgármester volt - ő is kérte az Iroda dolgozóit és utána nézett annak, hogy Kaposváron hogyan végeztetik a közhasznú munkákat, illetve hogyan próbálják a segélyt kiváltani közhasznú munkával. Valóban egy probléma van, Pécsett azért nem lehetett ezt a módszert bevezetni, mert cégek végzik azokat a munkákat, amelyek szóba jöhetnek és a cégek pedig nem kaphatják meg a támogatást. Ezért ez a köztes - tranzit - szervezet, amelyik aggodalmakat kelt képviselő társai körében, ezt meg tudja érteni, mert nincs elég rálátása a képviselőtestületnek erre a szervezetre. Nem emlékszik, hogy az elmúlt évben a cégbeszámolók között szerepelt volna, de talán az előző évben volt. Azt gondolja, az oldaná fel a problémát, ha egyszer az ügyvezető igazgató úr beszámolna és világossá válna a testület előtt, hogy egyrészt milyen hasznot hozott, mennyi embert foglalkoztatott, stb. Mindenképpen érdekes az a feltevés, melyet Galbáts András mondott, hogy melyik lehetőség hasznosabb. Elképzelhető, hogy a Közüzemi Rt. számára melyik lenne hasznosabb, - ezt Soó képviselő úr majd megmondja - ha 20 M Ft-ot kap és a feladatot megoldja, vagy pedig koordinál a szervezettel. Viszont, ha a 20 M Ft-ot odaadják az Rt-nek, akkor a munkanélküliek foglalkoztatása nem oldódik meg, a célt ezáltal nem érik el. Mindenképpen kell valamilyen lépést tenni. Alapvetően a céllal egyetért, de soknak tartja a dologi költségeket és azokat a kritériumokat, amelyek a munkaruha és egyebek tekintetében kötelezettségként előállnak. Ha ezen nem lehet változtatni, akkor nem kívánja firtatni. Egy aggálya van, mely ismét az Rt-hez kapcsolódik. Alapvetően a céllal egyetért és örül, ha minél több közhasznú munkást tudnak foglalkoztatni és nem segélyeket kell osztani. Két pont van, amely a képviselőket aggasztja: egyrészt az, hogy nem lehet rálátni a KhT. működésére, másrészt pedig netán olyan feladatot végeznek a közhasznú munkások, amelyet a Közüzemi Rt-nek - abból a pénzből, amelyet az Önkormányzattól kap parkfenntartásra, közterület-fenntartásra - amúgy is el kellene végeznie. Soó László: elmondja, a Közüzemi Rt. városüzemeltetési kérdései megérdemelnének egy külön előterjesztést. Annyiban igaz polgármester úr állítása, hogy az ez évi városüzemeltetési sorból köztisztaságra - különösen azzal a módszerrel, hogy a költségvetésben elkülönítettek közterületek fenntartására, közmunka programra 57 M Ft-ot - valóban több fog jutni, mint a korábbi években. A másik igazság az, hogy három évvel ezelőtt már 600 M Ft volt a városüzemeltetési kerete az Rt-nek. Tehát három évre visszatekintve fokozatosan - ezen egy tétel, a köztisztaságot kivéve valamennyi rovata csökkent, és ennek belső oka - mindannyian tudják - a közvilágítás három év alatt 100 M Ft-tal történő növekedése.

89 Valóban jogos polgármester úr kritikája, hogy önkormányzati szinten ez a módszer nem valósult meg. A cég szempontjából megjegyzi, hogy a Közüzemi Rt. kezdettől fogva kapcsolatot tart a Munka Pécs-Baranyáért KhT-val. Minden évben külön megállapodás keretében igénybe veszik és próbálják hasznosítani közreműködésüket. Ez a mostani konstrukció azonban alapvetően eltér az eddigiektől. Egy fogalomzavar is felmerül, egyrészt, amit Papp képviselő úr mondott. Nagyon nagy különbség van a közmunka és a közhasznú munka között. A felmerült célzások, hogy eseti segélyezés és egyéb ilyen támogatás csak közmunka végzésekor legyen, más terület. A közhasznú foglalkoztatás ebben a formában, ezzel a megállapodással 50 fő foglalkoztatását teszi lehetővé olyan rendkívül kedvező bérköltséggel, hogy nincs az a vállalkozó, akivel a Közüzemi Rt. ezt közvetlenül meg tudná oldani. A munkabérnek döntő részét a központi támogatásból megkapja a KhT. önkormányzati közbeiktatással, tehát mindenképpen gazdaságos ez a megoldás. A Közüzemi Rt. a kétoldalú tárgyalást már meg is kezdte a KhT-val. Minden tekintetben érezni lehet majd ennek a kedvező hatását. A tervezet szerint lehetne az 50 főt tovább bővíteni. Révész Mária képviselő asszony kérdésére utalva mindez lehetővé teszi azt, hogy azokon a közterületeken is valamilyen karbantartás, rendezés történjen, amelyek eddig ebből a körből kiestek. A vállalkozói körrel kötött éves keret-megállapodások gyakorlatilag az igazi köztisztasági feladatot három utcában teszik lehetővé a városban. Úgy gondolja, nem kell tovább sorolnia, hány utca van még, ahova nem jut az éves keretből vállalkozói típusú köztisztasági feladat megoldására lehetőség. Nagy reményeket fűznek ehhez a megoldáshoz. A Közlekedési és Kommunális Bizottság következő ülésére három oldalú tervezetet terjesztenek, amely éppen a város tavaszi aktuális, "tisztasági hónapjának" megvalósítását teszi lehetővé. Ebben a BIOKOM Kft., a Közüzemi Rt. és a Munka Pécs-Baranyáért KhT. is tevékenyen részt fog venni. Kéri, hogy ezt a konstrukciót is támogassa a Közgyűlés. Kerényi János: 1996-tól a Munka Pécs Baranyáért KhT Felügyelő Bizottságának tagjaként átélte az alakulás nehézségeit. Örül, hogy részese lehetett ennek a munkának, és annak az eredménynek, mely következményeként 2000 fő hátrányos helyzetű munkanélküli számára szerveztek programot. Most ért meg a helyzet egy új foglalkoztatási program beindítására. Kéri képviselőtársai támogatását. Tapasztalata ugyan senkinek nincs, bár nagyon könnyű kritizálni. Kéri, teremtsenek lehetőséget a munkanélkülieknek, hogy dolgozni tudjanak. Ne csak szóval, hanem tettekkel is bizonyítsanak. Papp Gábor: személyes érintettség miatt kér szót. Úgy véli, Meixner András rosszul értelmezte szavait, hiszen nem alapvetően a közcélú munka ellen foglalt állást. Arra utalt, hogy jelenleg nem látják a konkrét adatait. Lehet Kaposvárra mutogatni, de biztos abban, ott a polgármester úr nem indított úgy el programot, hogy nem volt mellérendelve a számszerű kimutatás. Másrészt csodálkozva hallgatta polgármester úr hozzászólását a tekintetben, hogy mennyivel több pénz jut városüzemeltetésre, ezen belül a közterület fenntartásra. Megemlíti, személyesen kért tájékoztatást ez ügyben a

90 Közüzemi Rt-től, és számtalan adatot látott, amely költségvetési finanszírozási részeket tartalmazott. Ezekből azonban éppen az ellenkezőjére következtetett. Tételesen is felsorolható, mennyivel kevesebb pénz jut pl. fűnyírásra. Úgy tűnik, információjuk nem egyezik meg. Gonda Tibor: őszintén örül ennek a vitának. Reméli, hogy a jövőben még hasonló típusú szerződéseket hoznak a testület elé, melyek előkészítése során figyelembe tudják venni a most felvetett kérdéseket is. Czukor képviselő úr hozzászólásának lényegét abban látja, hogy a szakmai ellenőrzés biztosítását hiányolta. Attól kezdve, amikor a szociális ágazat kiközvetít egy jövedelempótló támogatásban részesülő személyt a KhT felé, folyamatos ellenőrzés van. Egyrészt a szociális ágazat, másrészt a városüzemeltetés szintjéről. Ezen felül pedig van egy direkt számon kérhető szakmai ellenőrzés a Közüzemi Rt. részéről, aki megrendelést ad a cégnek, majd ellenőrzi, hogy a feladatokat kellően elvégezték-e. Ilyen a szempontból a rendszer teljes. Többen felvetették a mi, mennyi kérdését. A Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság ülésén is kihangsúlyozták, nem elsősorban gazdasági kérdésként kezelik a témát. Galbáts képviselő úr felvetette a 32 M Ft-os összeget. Ebből le kell vonni azt a 2 M Ft-ot, amely direkt módon az elszállítás és a hulladéklerakó költségeit fedezi, és mindenképpen ki kel fizetni az összegyűjtött szemétre. Le kell vonni továbbá a megtakarított jövedelempótló támogatást. Ennek mértéke még nem tervezhető, mert elképzelhető, hogy ahhoz, hogy 50 ember felvegye a munkát, 150 fő elzárkózik. Ettől kezdve joga lesz a szociális alapnak, hogy az együttműködésre nem hajlandó polgárokat kizárja az ellátó rendszerből. Ily módon tesztelhetők a jövedelempótló támogatásban részesülők, hogy hajlandók-e dolgozni, vagy arra rendezkedtek be, hogy havonta bemennek a segélyért. Erkölcsileg is nagyon hasznos, hogy végre megteremtik ennek a rendszerét, így tételesen bizonyítható, akarnak-e dolgozni, vagy nem. Le kell vonni az összegből azt a pénzt is, amely SZJA visszajuttatás formájában két év múlva az Önkormányzatnak megtérül. Hozzáfűzi továbbá, hogy jó néhány életet, és néhány család egzisztenciáját rendbe lehet tenni. A tapasztalatok azt mutatják, az ilyen típusú tranzit foglalkoztatással a programban részt vevők 30 %-át vissza lehet terelni az elsődleges munkaerő piacra. Ezt nem lehet számszerűsíteni. A programot be kell indítani, figyelemmel kell kísérni, a szociális ágazattól visszajelzéseket kérni. Egy év múlva értékelhető lesz. Nem ért egyet azon törekvésekkel, hogy próbáljanak meg mindent visszarendelni az Önkormányzat alá, ugyanis jellegénél fogva nem a leghatékonyabban működő szervezeti forma. Azért van a szakosodás, hogy egy-egy szervezet feladatát a leghatékonyabban ellássa. Magyarország ilyen

91 szempontból rendkívül progresszív. Nem új dolgokat kíván kitalálni, hanem adaptál meglévő, jól működő modelleket. A tranzitfoglalkoztatást sem ők találták ki. Nyugat-európai gyakorlatból adaptálták. Pécs ebből a szempontból élen jár, mert az ilyen típusú foglalkoztatási szervezet itt jött létre elsőként az országban. A cégek nem kapkodnak az ilyen emberek után. Az egészséges munkahelyi szemlélethez hozzátartozik, ha valaki nem megy be dolgozni, igazolatlan napot kap, második esetben pedig elbocsátják. Ez így helyes és természetes. A tranzitfoglalkoztató cégnél azonban teljesen egyértelmű, hogy megnézik, milyen okból nem ment dolgozni, adott esetben a szociális munkás elmegy a családjához, és ad neki még egy esélyt. Természetesen, ha a cégek hajlandóságot mutatnak a közhasznú foglalkoztatásra, örömmel veszik. Az alkalmat megragadva a nyilvánosság felé felhívással fordul, hogy azok a civil szervezetek, amelyek szeretnének bekapcsolódni a programba, forduljanak a Polgármesteri Hivatalhoz, ezen belül a szociális ágazat vezetéséhez. Kéri az előterjesztés támogatását. Dr. Toller László: több kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 33 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 106/1999. (03.18. ) sz. határozata a "Munka Pécs-Baranyáért Tranzit Foglakoztatási" KhT-val kötött támogatási szerződésről Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a Gazdasági, Tulajdonosi- és Vállalkozási Bizottság előterjesztését megtárgyalta. 1.) A Közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint a "Munka Pécs-Baranyáért Tranzit Foglalkoztatási" KhT. között létrejött közhasznúsági szerződést és támogatási szerződést az előterjesztés melléklete szerinti tartalommal jóváhagyja. Felhatalmazza a polgármestert a szerződések aláírására. Felelős: Határidő:

Dr. Toller László polgármester azonnal

2.) A Közgyűlés felkéri a Pénzügyi Gazdasági Irodát, hogy az önkormányzat által nyújtott támogatás átutalásáról a szerződésben foglaltak szerint gondoskodjon.

92

13.)

Felelős: Határidő:

Pilaszanovich Iván Pénzügyi Iroda vezetője a szerződésben foglaltak szerint

Kapják:

tisztségviselők, Gonda Tibor, Kablár János bizottsági elnök, Irodák vezetői

Pécs M. J. Város elfogadása

Közgyűlése 1999. évi munkatervének

Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Dr. Toller László: elmondja, széleskörű előkészítő munkát végeztek a munkaterv előkészítésében. Társadalmi szervektől, apparátustól, külső szervektől, egyetemektől javaslatokat kértek. Megpróbálták szigorú ütembe tenni és olyan rendszerben elhelyezni a munkatervi feladatokat, hogy igazodjanak az Önkormányzat kötelező és szabadon választott feladataihoz, valamint a költségvetés végrehajtásának ütemezéséhez is. Kéri a Közgyűlést a munkaterv támogatására, amely az elfogadás után is tervezet szintjén lesz. Dr. Révész Mária: örömmel veszi a munkaterv elkészülését, hiszen így tudják ütemezni önkormányzati és egyéb tevékenységüket. Észrevétele, hogy az elmúlt ciklusban kialakult két hetenkénti ülésekkel szemben három hetente tervezik az üléseket. Az a tapasztalata, hogy a munkatervben jelezett napirendi pontokon felül még több lesz. Nem gondolhatják felelősen, hogy rendszeresen 35-40 napirendi pontot meg tudnak tárgyalni. Véleménye szerint ugyan ezeket a témákat kicsit jobban el kellene osztani, és két heti rendszerességgel ülésezni. Dr. Toller László: sok mindennel egyetért, azonban általános tapasztalata, hogy bármilyen gyakorisággal üléseztek, a napirendi pontok száma minden ülésen hasonló. A Közgyűlés munka stílusán és esetleg a viták időtartamán lehetne változtatni. Megjegyzi, az időkeret, időkorlátozás, a képviselők hozzászólási idejének maximálásának lehetőségével a város kormányzó koalíciója az elmúlt időszakban egyáltalán nem élt. Nem is áll szándékukban. Csupán azt tartanák kívánatosnak, hogy megfelelő ütemben mindenki mérlegelje, meddig érdemes egy témán vitatkozni, illetve van-e értelme ugyan ahhoz a témához több alkalommal hozzászólni. A mai napon is hosszasan tárgyaltak olyan ügyeket, amelyekről már a vita elején eldöntötték, hogyan szavaznak. Staub Ernő: szintén javasolja a két hetenkénti ülésezést, amely követhető, hiszen a tervezet havi két üléssel számol, de elég furcsa elosztásban. Már akkor is javasolta, amikor a vacsora szünetet kérték. Azzal a megjegyzéssel nem tud egyetérteni, hogy a gyakoribb ülés nem csökkenti a napirendi pontok számát. Inkább ebben látja a megoldást, "minthogy a hozzászólások időtartamát kritizáljuk". Ha az egy héttel ez előtti ülésen

93 néhány napirendi ponttal többet tárgyaltak volna meg, biztos rövidebb lett volna a mai. Szeptembertől pedig nem látja akadályát a két hetenkénti ülésnek még a munkaterv szerint sem, mert havi két üléssel számol. Dr. Toller László: I. félévben maradna három hetente, II. félévben pedig két hetente a Közgyűlés. Június végéig tartana a három hetes ciklus. Megjegyzi, ennek semmi köze a parlamenti ülésekhez. Czukor Antal: a frakció nevében kéri a két hetenkénti Közgyűlés bevezetését. Elsősorban a rendszeresség miatt, mivel munkahelyük, vállalkozásuk van, és ez elősegítené alkalmazkodásukat. Dr. Toller László: úgy gondolja, a három hét is olyan rendszeres, mint a kettő, csak ritkább. Galbáts András: hozzáfűzi, a kisgazda frakció is jónak tartaná a két hetenkénti ülést. Körömi Attila: véleménye szerint nem kellene ezt a vitát ledegradálni. Azért lenne célszerű két hetente ülésezni, hogy normál munkakörülmények között a fajsúlyos ügyeket megfelelő időkeretben és befejezéssel meg tudják tárgyalni. A három hetenkénti ülés erre nem ad módot. Szeretnének olyan körülmények között dolgozni, mint az elmúlt 8 év alatt. Valamilyen módon könnyebb a két hetes ciklust betervezni, és sokkal jobban megoszlik a munka. Szirmai Csaba: egyet tudna érteni a két hetente tartandó Közgyűlésekkel, csak akkor szombaton kellene tartani, ugyanis a képviselők tiszteletdíjat kapnak, van munkahelyük és dolgozni is kell. Dr. Toller László: úgy véli, az SZMSZ módosításánál valamennyi szempontot figyelembe tudják venni. Várják a javaslatokat. A hatályos SZMSZ-nek a munkaterv megfelel, ugyanis egy hónapban egyszer, és lehetőleg a hónap első csütörtökén üléseznek. Később visszatérhetnek, milyen ciklusban végzik el feladatukat. Czukor Antal: Szirmai képviselő úr felvetésére reagálva elmondja, nincs kifogása a szombati nap ellen. Meg kellene nézni azonban a Kjt-t, mert a hét végi munkarend bizonyos következményeket vonna maga után. Dr. Toller László: tájékoztatja képviselő urat, hogy a közalkalmazottakra más vonatkozik, mint a köztisztviselőkre. Munkajogilag ez megfelelne, a képviselőkre pedig semmi nem vonatkozik. Dr. Révész Mária: megjegyzi, a munkaterv a háromhetes ciklusnak sem felel meg, mert március 11., március 18., április 1. között nem három hét van. Totális rendszertelenség van ebben a félévben. Azt kívánták

94 megértetni, hogy van más elfoglaltságuk, melyek összehangolására rendszert kell kialakítaniuk. Részéről is lehetne szombaton az ülés, csak azt nem tudja, hogyan oldható meg az apparátus jelenléte. Ha munkatervet készítenek, akkor a Közgyűlés munkaterve legyen, amely tekintettel van a képviselők különféle tevékenységére és legyen benne rendszer. Dr. Toller László: tudomása szerint az elmúlt évben hozzávetőlegesen 18 Közgyűléssel számoltak, ezzel szemben közel 30 volt. Úgy gondolja, tisztességesebb előre megtervezni a napirendi pontok témáját, bármilyen gyakorisággal. Úgy véli, inkább a tartalmi kérdésekkel kellett volna koncentrálniuk; a költségvetés végrehajtására, a közbeszerzési pályázati határidőkre, a beruházási folyamatok beindítására, stb. Kéri képviselőtársait, tartalmilag és a szükségesség oldaláról próbálják megítélni a munkatervet. Indítványozza, ezt a változatot fogadják el, hiszen a munkaterv bizonyos tervszerűséget tartalmaz, de a pontos döntéssorozatot nem tudják előre. Több vélemény, észrevétel nem lévén, a testület döntését kéri a munkatervről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 26 igen, 5 nem szavazattal, 9 tartózkodás mellett az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 107/1999. (03.18. ) sz. határozata Pécs M. J. Város Önkormányzata Közgyűlésének 1999. évi munkatervéről A Közgyűlés megtárgyalta és elfogadja a polgármester Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1999. évi munkatervéről szóló előterjesztését és az annak mellékletét képező munkatervet. A munkatervben meghatározottak végrehajtása érdekében a testület felkéri a napirendi pontok előterjesztőit, illetve előkészítőit, hogy az előterjesztések elkészítése érdekében tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Felelős: Határidő: Kapják:

a napirendi pontok előterjesztői, előterjesztések előkészítői 1999. december 31., illetve folyamatos tisztségviselők, Irodák vezetői, bizottságok elnökei

Dr. Toller László: bejelenti, hogy 19.00 óráig szünetet rendel el.

az

95

14.)

A Polgármesteri Hivatal átszervezése Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Dr. Toller László: jelzi a testületnek, hogy több párti egyeztetést kíséreltek meg a hivatal átszervezésével kapcsolatos program ismertetésére. Néhányan nem vettek részt ezen az egyeztetésen. Úgy gondolta, aki ott volt, támogatta kezdeményezésüket. Hozzáfűzi, az átszervezés főbb elemeiben megegyezik a Közgyűlés által támogatott jegyző asszony pályázatában foglaltakkal. Jobban igazodik a Ktv. besorolásaihoz. Olyan munkaszervezet létrehozására törekszenek, amely összefogottabb, gyorsabb, hatékonyabb és a Közgyűlés által meghatározott célok teljesítésére alkalmasabb. Galbáts András: tény, hogy polgármester úr megkísérelte e témában egy frakcióvezetői értekezlet összehívását, amelyre frakciójukból csak ő ment el. Polgármester úr részletesen ismertette az elképzeléseket, de a szervezeti ábra még nem állt rendelkezésükre. Úgy fogja fel a kérdést, hogy a várost vezeti egy koalíció, melynek természetesen lehetnek elképzelései, akarhat mást, jobbat, sikeresebbet. Való igaz, hogy az Önkormányzatnak csak a szervezeti rendszer vonatkozásában van véleményezési joga. Az ábra mögött lévő neveket nem ismeri. Tudja, hogy nem kötelező nevesíteni, de az érvek formálásához szükségesnek tartaná. Javasolja polgármester úrnak, ismét hívjon össze frakcióvezetői értekezletet, adjon tájékoztatást a személyekről, így áttekinthetőbb lenne. Jelenleg nem lenne helyes szavazásra bocsátani az anyagot. Czukor Antal: új képviselőként hiányolja, hogy a régebbi struktúráról nem kaptak összeállítást, mert akkor tudnának összehasonlítást tenni. Sok hivatali dolgozót nem ismer, azonban eddigi tapasztalatai alapján rendkívül jó véleménye alakult ki a Vagyonkezelő Irodáról. Meglepetéssel látja, hogy az ábra szerint csoportként szerepelnek. Úgy érzi, előkelőbb helyet érdemelne az iroda a hierarchiában. Staub Ernő: számára az előterjesztés arra is bizonyíték, hogy mindent meg lehet ideologizálni; adott esetben hatáskeltő mellébeszéléssel is, bár nem arról van szó, hogy ezt a struktúrát örökéletűnek kellene tekinteni. Érdekes misztikus utalások vannak a Pécsi Műhely tagjainak '91-es fejtegetéseire. Jó lenne tudni, mit takar. Majd kitér az előterjesztés arra, hogy felesleges párhuzamosságokat kiküszöbölő, egyszerű döntési mechanizmust kiépítő fejlett információs rendszerrel működő hivatalról van szó. A politikai váltógazdaság közvetlenül érinti a közigazgatást, ezért természetes, hogy a személyi állomány bizonyos csoportjainak kiválasztásában a bizalmi jelleg erősen dominál. A tisztségviselői kabinetre ezt teljesen elfogadják.

96 Az előterjesztésben az is szerepel, hogy összhangba kerüljön a hivatali szervezet a bizottsági struktúrával. Nagy kérdés azonban, hogy a bizottsági struktúra átgondoltan olyan-e, amilyen, vagy részben öröklött, részben a mindenkori felállásnak megfelelő. Tehát kérdés, hogy ez a lehető legoptimálisabb bizottsági struktúra-e, amihez hozzá akarják igazítani a Polgármesteri Hivatal működését. A jelenlegi rendszer túlságosan horizontális és vertikális irányban bővíteni kell. Az új elképzelés mindenképpen megterheli a hivatal költségvetését főosztályvezetői bérekkel, amely véleménye szerint nem szerepel az elfogadott költségvetésben. Nem egészen értik az Informatikai Osztály elhelyezését, amelyet mindenképpen jobbnak tartanának a Jogi- Önkormányzati Főosztály alá rendelve. Aggályosnak tartják továbbá, hogy a belső ellenőrzés Tisztségviselői Kabinet, - amely a mindenkori vezető politikai erő hatásköre - alá van rendelve. Úgy véli, mindenképpen függetlennek kellene lennie a föléjük helyezett politikai bizalmi állásoktól. Kétségtelenül látnak racionalitást is az átszervezésben, pl. a Városfejlesztési Főosztály létrehozása tekintetében. Az előterjesztésben nem szerepel, hogy a csoportok hány fős létszámmal fognak dolgozni, bár a neveket nem lehet számon kérni, mert struktúráról van szó. Alapvetően a személyek döntik el, hogy valóban szakmai jellegű lesz az átalakítás, vagy szükségtelen politikai felhangokat is kap. Az Adóügyi Osztályt említi még, amelyet szintén nem célszerű a Közgazdasági Főosztályon belül szerepeltetni, hiszen nagyon jelentős - 2 Mrd Ft-os - bevétellel működik. Dr. Papp Judit: tájékoztatásul elmondja, nagy szakmai munka előzte meg az előterjesztést. Szerették volna sokkal egységesebbé, a feladatokat egy helyre tömörítőbbé tenni a szervezeti struktúrát. A Közgyűlés előtt is többször éri bizonyos negatív megnyilvánulás az irodákat, amiből látható, hogy a jelenlegi működés nem éppen megfelelő. Elmondja, a Megyei Jogú Városok Szövetségének a közelmúltban volt egy kollégiumi ülése, ahol fő kérdés volt a szervezeti átalakítás, hiszen szinte minden megyei jogú várost érint a téma. Nagyon érdekesek a felállások, van, ahol a hatósági és az önkormányzati munkát teljesen elkülönítik, máshol vegyes a felállás. Hangsúlyozza, hogy a jegyző a hivatal munkáltatója, bizonyos osztályvezetőket, illetve főosztályvezetőket polgármester úr egyetértésével neveznek ki. Most nem a személyekről, hanem a struktúráról van szó, nem ezen előterjesztés témája. A főosztályvezetői szint megegyezik az irodavezetővel. Tehát anyagi szempontból nem jelent további bővítést, sőt kevesebb lesz az irodavezető. A belső ellenőrzést ténylegesen a Tisztségviselői Kabinetben képzelte el, a mostani Ellenőrzési Irodából kivéve e tevékenységet. Természetesen továbbra is az ellenőrzése alatt marad e terület.

97

Az Adóiroda feladata elég nagy mennyiségű hatósági munkára épül. Úgy gondolta - éppen azért, hogy a két szervezeti egység költségvetési szempontból kapcsolódjon egymáshoz - sokkal célszerűbb lenne egy főosztályvezető felelőssége és irányítása alatt működtetni. Felhívja a figyelmet az Ügyfélszolgálati és Hatósági Főosztályokra. A közeljövőben az Okmány Iroda kialakítását kezdhetik meg, amely nagyon lényeges. Fontosnak tartja, hogy a Városházát felkereső ügyfelek egy helyen, megfelelően kialakított, kultúrált Ügyfélszolgálati Irodákban, megfelelő szolgáltatásokban részesüljön. Reményei szerint 3-4 év alatt ki tudják alakítani. Példaként említi a Somogy megyei Közigazgatási Hivatalt, amely egy olyan ügyfélszolgálati rendszert valósított meg, hogy akár különböző dekoncentrált szerveknek mindenfajta információja rendelkezésre áll. Így elég egy helyre elmenni az állampolgárnak. Úgy gondolja, ennek kialakítása a Városháza kötelezettsége. A másik a nagyon lényeges Hatósági Főosztály, amelyen belül Igazgatási és Műszaki Osztály szerepelne. Az Informatikai Osztály elhelyezése számára is kérdéses, de elfogadta tisztségviselő társai indokait, hogy a térinformatika megvalósítása, a nyilvántartások kintlevősége miatt indokolt idetelepíteni. Szintén tart attól, hogy az informatika egy főosztályba beintegrálódva esetleg nem lesz szerencsés. Az indokokat azért fogadta el, mert úgy gondolta, nagyon jó lenne végre megvalósítani a térinformatikai rendszert, amelyre már nagyon sok pénzt költöttek. A határozati javaslatban szerepel az 5 %-os létszámcsökkentés, amelyet a költségvetési rendelet előírt számukra. Az engedélyezett létszám a politikai tanácsadókkal együtt 335 fő, a tavalyi 327. Már ebben az évben bizonyos nyugdíjazások alkalmával feladat átcsoportosításokat hajtottak végre, így a jelenlegi hivatali létszám 323 fő. Tájékoztatásként elmondja, Szegeden - ahol a lakosság talán 100 ezerrel több, mint Pécsett - a hivatali köztisztviselők száma 420, a most megválasztott jegyzőt 60 fős létszámleépítésre kötelezték. Ezt csupán azért jelezte, mert azt kívánta hangsúlyozni, hogy bizonyos hatósági területek tevékenységét már ténylegesen veszélyeztetné a további létszámleépítés. Vannak olyan területek, ahol tudnának még javítani. A 15 fős létszámleépítést természetesen határidőn belül végrehajtják. Dr. Révész Mária: szeretné megerősíteni jegyző asszonyt abban az elképzelésében, mely szerint nem egészen jó helyre került az informatika. A térinformatika miatt nem célszerű a teljes hivatal ellátására hivatott Irodát. A térinformatika feltöltéséhez pénzre lenne szükség. Az első évben túl sok anyagi eszközt fektettek ebbe a területbe, - amely ellenőrizetlenül ment el -

98 a testület nem volt hajlandó több pénzt költeni rá. Sokkal fontosabb volt a már felhalmozódott egyéb informatikai feladatok megoldása. Nem tudja elképzelni, hogy ebben a rendszerben az Informatikai Osztály milyen módon lesz utasítható az Adóügyi Osztálynál ellátandó karbantartásokra, javításokra. Milyen áttételeken kap majd utasítást az irodavezető? Miután a költségvetésben nem találja a térinformatika fejlesztéséhez szükséges pénzt, ezért indokolatlannak látja az idehelyezést. Ha az anyagi feltételek meglennének, a Városüzemeltetési Osztályon belül egy csoportot lehetne létrehozni, amely kifejezetten csak a térinformatikával foglalkozik. Mindenképpen célszerűnek tartaná, ha közvetlenül a jegyző, illetve a JogiÖnkormányzati Főosztály alá kerülne. Ismételten elmondja, a költségvetésben nem látja azt az összeget, amely indokolná az Informatikai Iroda Városfejlesztési Főosztály alá való helyezését. Dr. Toller László: úgy tűnik, jegyző asszony válasza újabb vitát indukált. Szeretné elérni, hogy a vita lezárását a képviselők vegyék tudomásul, attól függetlenül, mit mond az előterjesztő, mert a demokráciában mindig az övé az utolsó szó. Galbáts András: úgy érzi, döntést fognak hozni e témában. Nem hiszi, hogy nem járt volna jól a várost vezető koalíció, ha mélyebben bevonja az ellenzéket a szervezet kialakításába. Kéri az előterjesztő tájékoztatását a következő felvetésekre: A főosztályoktól lefelé tiszta az elképzelés, ám nem teljesen egyértelmű a felső vezetői irányítói rendszer. Nem látja világosan a polgármester és a jegyző irányítási körét, és különösen nem határozható meg az alpolgármesterek rendszere, amelyek felett diszponálnak. Szeretné tudni, hogyan fog működni a tervezett szervezeti rendszer. Staub Ernő: megjegyzi, nem gondolták, hogy jegyző asszony hozzászólása lenne a vita lezárása. Módosító indítványa lenne a Művelődési és Sport Főosztály elnevezésére vonatkozóan. A művelődésnek és közoktatásnak külön minisztériuma van. A sportot a kultúra részének tartja. Pécs intézményhálózatának döntő részét az oktatás teszi ki. Ezért javaslata, nevezzék "Művelődési és Közoktatási Főosztály"-nak, amelynek van egy Sportcsoportja. Horváth Zoltán: az Informatikai Osztály elhelyezését kívánja indokolni. Jegyző asszony és Révész Mária képviselő asszony részéről is elhangzottak észrevételek, melyek jogosak. A jelenlegi elképzelés egyfajta fontossági sorrend alapján alakult így. Tevékenységét tekintve eléggé összetett, e miatt szinte minden főosztályhoz el lehetne helyezni. Szintén azzal ért egyet, hogy a Jogi- és Önkormányzati Főosztályhoz kellene kerülnie. Most azonban valóban különös hangsúlyt kap a térinformatikai rendszer. Külső és belső források bevonásával ismét elkezdték a rendszer végleges formájának megteremtését.

99 Elképzelhetőnek tartja, hogy a térinformatikai rendszer elkészülése után leválna az Informatikai Irodáról és csupán egy karbantartó csoport maradna a Városfejlesztési Főosztálynál. Ezután - véleménye szerint is - a Jogi- Önkormányzati Főosztályhoz kerülhetne az Informatikai Iroda. A jelenlegi állapot azt hangsúlyozza, hogy az Informatikai Iroda a fő erőket e konkrét feladatra koncentrálná. Természetesen ezzel együtt a többi iroda munkáját is segítené. Körömi Attila: elfogadja, hogy a jelenlegi előterjesztés csupán struktúra, de tudni kell, hogy önmagában nem működik, hanem személyek működtetik. Ha az erre alkalmas személyek megvannak, akkor az a kérdés, melyik, hol talál magának olyan feladatot, amely előre viszi a város ügyeit. Az elmúlt években nem kímélték a hivatalt kritikáiktól, bizonyára sokan meg is sértődtek, de soha nem a személyek ellen szóltak. Ő is csak a struktúráról kíván szólni, de ne gondolják, hogy nem személyi kérdésekről lesz szó. A testület abban érdekelt, hogy a hivatal nyugodtan tudja elkezdeni az átszervezés utáni munkát. Nagyon szimpatikus számára, hogy az ábrán legfelül a Közgyűlés áll; a polgármester munkáltatója, az alpolgármesterek pedig a polgármester alá vannak rendelve. A jegyző egy speciális terület, ő vezeti a hivatalt a polgármesterrel egyetértésben bizonyos személyi döntések esetén. Kiemeli az Ügyfélszolgálati Főosztály felállítását, amely az ő választási programjukban is szerepelt, oly módon, ahogyan itt elhangzott. Nem tartják szerencsésnek, hogy ügyfélszolgálati időben az ügyfelek konkrétan azokkal az ügyintézőkkel találkoznak - ez nem mindig helyes -, akikkel különböző kapcsolatok létesíthetők, így az ügyek félrevezethetők. Vannak elintézési határidők, kötelezően benyújtandó okmányok a szociális, illetve műszaki ügyintézés területén. Szubjektív mérlegelésnek túl nagy helye nincs. Az Ügyfélszolgálati Irodában vegyék át az iratokat, az ügyintézők pedig intézzék el korrekt módon úgy, hogy a lehető legkevesebbet találkozzanak az ügyféllel. Természetesen az Ügyfélszolgálati Irodán valóban helyet kaphat egy olyan szolgáltatás, amely teljes körű információval látja el az ügyfeleket. Örömmel veszi, hogy a műszaki területen elválik az ügyfél és az ügyintéző találkozása. Az Informatikai Irodát úgy tételezi föl, mint amely azt az eszközt adja a hivatal egészének és minden főosztálynak, amelyen keresztül hatékonyan tudja végezni a munkáját. Ezen belül lehetne a térinformatika, de inkább megfordítaná. Az Informatikai Osztályt vagy a Jogi és Önkormányzati Főosztályhoz, de inkább a jegyzőhöz telepítené. Amennyiben a térinformatikai fejlesztés olyan stádiumba ér, amikor a források rendelkezésre állnak és az a kiforrott elképzelés megvan, hogy ezt a fejlesztést miként lehet hatékony irányba fordítani, akkor kellene a térinformatikával foglalkozó személyeket a Városfejlesztési Főosztályhoz telepíteni.

100 Ismételten hangsúlyozza, az informatika mindenkit kiszolgál. Amennyiben már most egy főosztályhoz fog tartozni, akkor elindulhat egy tipikus bürokratikus "adok-kapok" harc a főosztályok között. Ezt nem tartják jónak. Véleményük szerint a jegyzőnél lenne a helye, mivel ő képviseli és felel természetesen a polgármesterrel együtt - a hivatal folyamatos, hatékony működéséért. Elfogadhatónak tartanák a Jogi és Önkormányzati Főosztálynál is, de alternatív módosító javaslatot nem kívánnak benyújtani, ezért a jegyzőnek alárendelten javasolják. Szólnak érvek amellett, hogy a Közgazdasági Főosztályon belül kerüljön felállításra az Adóügyi Osztály. Úgy érzik azonban, hogy a helyi adó beszedése olyan jelentős kérdés, - mivel bevételt teremt és egyre jelentősebbé fog válni - ha semmi másért, csak a presztízsének megtartásáért - nem a jelenlegi irodavezető presztízsének - ennek az irodának önállónak kellene maradnia. Nem jó, ha betagozódna a Közgazdasági Főosztály keretei közé, mert ez egyéb más gondokat is okozhat az adóbeszedés területén. Javasolják tehát külön szervezeti egységként megjelölni. Aggályosnak látják a belső ellenőrzés helyét, annak ellenére, hogy jegyző asszony személyesen kívánja felügyelni. A felvázolt struktúra szerint a tisztségviselői kabinet alá tartozik, - ami természetes - nem kritikának szánják és elfogadják, hogy ez egy politikai jellegű testület, amelyet szakemberek alkotnak. Mégiscsak a politikai jellegű testületen van a hangsúly. Amennyiben a belső ellenőrzés a tisztségviselői kabinetnek alárendelt, akkor ki lehet nyilvánítani azt, hogy a jegyző hatásköre alatt fog működni, azonban akkor is bármikor irányt válthat, ami nem biztos, hogy egészséges folyamatokat indít el. Nem tartja helyesnek, ha a tisztségviselői kabinet határozhatja meg a belső ellenőrzésnek, hogy milyen elvek alapján működjön. Ilyen meggondolásból javasolják a jegyző hatáskörébe telepíteni az Informatikai Osztályt is. Üdvözlik az Ügyfélszolgálati Főosztály ilyen irányú elképzelését. Két problémát látnak még, mellyel kapcsolatban nem kívánnak módosító indítványt tenni, inkább csak véleménynek szánják. Egyik, hogy a főosztály osztály - csoport tagozódás mellett nem látják pontosan, betartható-e az elfogadott költségvetés bérkeretein belül. Ezek nem csupán megnevezések, vezetők és bérek is tartoznak hozzájuk. A vezetők hatékony munkájához titkárnőkre is szükség van, mindenféle egyéb költségek is jelentkeznek. Tartanak attól, hogy túl hosszú a főosztálytól a csoportig ez a szervezeti tagozódás, amit nem tartanak túl korszerűnek. A másik a cégek kérdése. Az előterjesztés szerint a tisztségviselői kabineten belül ez rendezésre kerül. Látniuk kell azonban, a PÉTÁV, a Vízmű, stb. olyan fontos közszolgáltatásokat látnak el, hogy itt tényleg érdeke a kormányzó koalíciónak, hogy az ellenzék részére a megfelelő konstruktív hozzáállás lehetőségét biztosítsa, ami nem biztos, hogy a tisztségviselői kabineten belül működni tud. Egy tapasztalat kölcsönösen levonható, a társaságok túlságosan eltávolodtak önkormányzattól - ezt már az előző

101 ciklusban is több képviselő megfogalmazta. Ezen valamilyen módon biztosan lehet segíteni. Kéri a T. városvezető koalíciótól, hogy a cégekkel való foglalkozás helyét gondolja át, nem biztos, hogy a tisztségviselői kabineten belül lenne a leghelyesebb. Megismétli a módosító javaslataikat: az Informatikai Osztály és a Belső Ellenőrzés kerüljön világosan és egyértelműen jegyzői hatáskörbe, az Adóügyi Osztály pedig kerüljön önálló főosztályként feltüntetésre. Más nevet is el tudna fogadni, csak ne a Közgazdasági Főosztályon belül kerüljön megnevezésre. Czukor Antal: a struktúra megjelenítésére készített táblázat alsó része pontosan tükrözi a hatásirányt, ez a függőleges felépítés elfogadható. A Közgyűlés alá rajzolt részlegek ebben a diagrammban nélkülözik az ún. hatásirányt. Ott, ahol csomópontok vannak, a hatásirányt nyilakkal szokás ábrázolni. Kéri, fogadja meg a testület szakmai jó tanácsát. Emlékezteti Papp Béla alpolgármester urat is korábbi tanulmányaira, és az említett hatásirányra. Papp Béla: éppen Czukor képviselő vetette fel a szervezet régi felépítését. A jegyző asszony említette, hogy pillanatnyilag az önkormányzatnak 15 irodája van, ebből lenne az átszervezés által 8. Ez önmagában is jelzi a változás irányát és mértékét. Az informatikával kapcsolatban elhangzottakhoz szeretne néhány érvet mondani. Tisztán rendszerszemléleti alapon nézve Körömi képviselő úrral egyet lehet érteni. De úgy gondolja, az egész informatikának az önkormányzat szempontjából a használhatósága, vagy bizonyos funkcióinak a hiánya olyan nagy súllyal esik latba, hogy mégiscsak a Városfejlesztési Főosztályhoz kerüljön. A jegyző felügyelete ebben az esetben is fennáll, egy főosztályvezető közbeiktatásával. Nem tudja elképzelni pl. ha a Gyámügyön leáll a számítógép, akkor városfejlesztési főosztályvezető megakadályozná a rendszerüzemeltetők odairányítását, beavatkozását. Amit viszont valós okként említene - az elmúlt évek tapasztalata alapján -, a térinformatika kérdése nem tisztán és kizárólag pénz kérdés, hanem motivációszemlélet és annak az igénynek a kérdése, amely igény megfogalmazódik egy olyan iroda részéről, amely boldogan használná, de nincs. A korábbi irodavezetőt megkereste, egyik társaságuk igazgatója azzal, hajlandó lenne 10-15-20 M Ft-tal beszállni a térinformatikába, csak azt kérte, tájékoztassa arról, mit tud, mikorra és mennyiért. Erre nem kapott választ és tudomása szerint azóta sincs. Véleménye, hogy a Városfejlesztési Főosztály vezetője, vagy maga a főosztály ezeket a kérdéseket, probléma-felvetéseket markánsan meg fogja fogalmazni és az alá-fölérendeltségi viszony keretén belül úgy gondolja, ennek megoldásához nagyban hozzá tud járulni. Ha ez kialakul, nem szerencsés rendszert, vagy szervezetet változtatni, de ez is elképzelhető. Ha minden a helyére kerül, tisztán, jól működik, akkor vissza lehet tenni. Kívánja, hogy sikerüljön a városfejlesztés alatt megvalósítani. Arra a fölvetésre, hogy le lehet-e tisztán rajzolni a szervezet mellé piros, vagy kék vonallal a tisztségviselői hatásköröket, illetve felügyeleti jogot válasza, hogy most, jelenleg sem lehet. Példaként említi: a Városfejlesztési és Üzemeltetési Irodához tartozik a különböző közüzemi cégek szakmai

102 felügyelete, bizonyos közreműködő jelleggel, de Kerényi János úr éppen úgy dolgozik velük, mint ahogy ő maga is. Tehát ez a módszer szükségszerűen megmarad a jövőben is, vagy pedig egy alpolgármester lesz, de úgy gondolja, erre átmenetileg már nincs esély. A felszólalók nagy része keresi a személyeket. Azzal együtt, hogy a jegyző asszony elmondta, miszerint az 5 %-os létszámcsökkentést végre kell hajtani - és végre is fogja hajtani a város vezetése -, meggyőződéssel meri állítani, hogy itt csak és kizárólag az eddigi munka megfelelősége, az alkalmasság, a rátermettség lesz a mérce és nem valamiféle politikai hátsó szándékok, mert senkinek sem érdeke, hogy politikai "komisszárokat" hozzon be az apparátusba. Az Adó- és a Pénzügyi Iroda tekintetében komoly viták folytak a tisztségviselők között is. Végül az az érv kerekedett felül, hogy az Adóhivatalnak minden különállás, jelképes, szimbólumával együtt az a feladata, hogy a tervezett adót beszedje, vagy ha lehet még többet. Itt az első számú motivációt a jelenlegi Pénzügyi Iroda, vagy annak a szervezete, közös vezetője tudja gyakorolni, mivel itt jelentkezik először az igény, amikor pénz kell a kasszába. A felmerült problémákra éppenséggel lehetne az a válasz is, amit az ellenzék javasolt, de kéri, fogadják el ezt a verziót. Ez egy választási lehetőség volt, pro és kontra érvek hangzottak el. Kollektíven az a véleményük, hogy ez egy hasznos és eredményt hozó olyan verzió, amely a következő 3-3,5 évben fel fogja javítani az apparátus munkáját. Körömi Attila: alpolgármester úr ne tegyen úgy, mintha nem hivatalt vezetett volna alpolgármesterként 4 évig. Murphy, Parkinson már megmondták, hogy ahol hatáskör van, azzal a hatáskörrel a megfelelő személyek élni fognak. Magyarul ha az informatika nem a hivatal egészét vezetők, hanem egy főosztályvezető hatáskörébe tartozik, akkor azt a főosztályvezetőt, aki ezt nem próbálja meg a maga céljaira kihasználni, sürgősen el kell távolítani, mert alkalmatlan bürokrata. Ez így működik, ettől hivatal a hivatal, még a jegyzővel, polgármesterrel szemben is megpróbálná ügyesen érvényesíteni azokat az érdekeket, hogy az ő főosztályához kerüljön a legtöbb informatikai fejlesztés, az ő főosztálya használhassa a legtöbbet ezt a rendszert és nem kívánja tovább folytatni. Dr. Révész Mária: azért kért szót, mert Papp Béla alpolgármester komoly kritikával illette az informatikát. 1994. évben, amikor tisztségviselőként került a Városházára, megdöbbenéssel tapasztalta, hogy már korábbi közgyűlések és költségvetések során több tíz Millió forintot megszavaztak az informatikára, ennek ellenére sem az alpolgármesteri, sem a többi irodában nem nagyon volt számítógép. Néhány gép volt elszórtan, két informatikus dolgozott, mint a választási iroda munkatársa, másik kettő valamelyik másik épületének a házban stb. Ilyen állapotokban került hozzá, mint felelős alpolgármesterhez az informatika. Ha jól emlékszik, az első költségvetésben a prioritási listán volt 7 M Ft, ebből az összegből kezdték el a Hivatalt gépekkel ellátni, és egy folyamatos fejlesztés kezdődött el. Nem mondja,

103 hogy ez töretlen volt, mert a fejlesztés lehetősége mindig függött a költségvetéstől és közben ott volt az a ballaszt, amit most cipelnek. Térinformatikai fejlesztés kezdődött el emlékezete szerint 1993-ban, amire jelentős összeget kifizetett a Közgyűlés, de ennek nincs látszata, melynek sokféle oka van, de ezekre most nem kíván kitérni, mert személyes okok voltak, amelyeknek meg is volt a konzekvenciája. A rendszer tehát nem töltődött fel. 1994. után abba a helyzetbe kerültek, hogy vagy ezzel a rendszerrel foglalkoznak, - de erre még mindig nagyon sok pénz kellett volna, amit nem szavazott meg a Közgyűlés - vagy az informatikát elkezdik a házon belül fejleszteni és akkor majd lesz Internet, meg lehet dolgozni számítógépeken. Az utóbbit választották, ez egy döntés volt. Most az a döntés, - és ezt érzékeli - hogy szeretné a tisztségviselői kar a térinformatikát működőképes állapotba hozni. Ezzel maximálisan egyetért, mert elérkezett ennek az ideje. Ismétli, az eljárás, amit ezzel kapcsolatban kigondoltak nem igazán célravezető. Meg kellene fontolni ezt az érvet, mert tapasztalat alapján mondják azt, hogy jobb helye lenne az informatikának a jogi irodánál, illetve közvetlen a jegyzőnél és ha valóban van külső forrás - bár a költségvetésben nem látja azt a 10 M Ft-ot ami kellene a térinformatikához - és meg lehet csinálni, akkor azt javasolja, hogy egy csoport különüljön el és foglalkozzon ezzel a területtel. Úgy látja kettéválasztható, és nem szabad belemenni abba a zsákutcába, amibe 1993-ban belementek, vagy térinformatikát fejlesztenek vagy semmit. Pénzügyi okokból utána belementek abba, hogy a házban lévő rendszert működőképes állapotba hozták és akkor viszont a térinformatikára nem jutott. Dr. Toller László: az általános vitát lezárja és szeretne válaszolni néhány kérdésre. Két dolog látszik ebből az ábrából, az egyik, nem úgy képzelik el a város vezetését, ahogy az eddig volt. Ez annyit jelent, hogy a törzskart törzskarnak fogják fel, a városvezetést a testület szolgálatában álló, várost menedzselő szervezetként, amelynek lassan-lassan kialakul a megfelelő munkastílusa és munkatempója. Ezek között primátust élvez mindenképpen az, hogy rendszeres vezetői értekezletet tartanak, a belső információs rendszer közöttük szinte naprakész, - még akkor is, ha vannak néha hiányosságok ezen a területen - és kollektíven igyekeznek meghozni azokat a döntéseket, amelyeket a testület elé kívánnak tárni, vagy ami a város irányításával kapcsolatos feladataikhoz kapcsolódik. Önálló feladata és hatásköre van teljesen természetesen a jegyző asszonynak és senki nem kívánja a város menedzselésben ezt feloldani, a város menedzsmentje részének tekintik a jegyző asszonyt. Megállapodásokkal és nem direkt utasításokkal próbálják megoldani a város vezetését. Ez egy kicsit nehézkesebb út, viszont úgy tűnik, hogy az elmúlt időben hatásosabb volt ha másutt nem, a gyorsabb döntés előkészítésről a képviselők talán tapasztalatot szereztek -, és talán abban is, hogy az előterjesztéseket viszonylag kevés kritika éri, legfeljebb politikai üzenetük, vagy tartalmuk miatt, de magukat az előterjesztéseket a korábbiakhoz képest kevesebb kritika éri. Ennek a szervezeti sémának van egy sajátos vonulata, törekszik egy törzskari szervezet kialakítására, mely a tisztségviselői kabinet. Klasszikus értelemben nem is kellene, hogy keressék, mely tisztségviselőhöz

104 mi tartozik ebben a szervezetben, hiszen olyan törzskari szervezetről van szó, amely a tisztségviselőket, az apparátust, a közgyűlést, a bizottságokat egyformán szolgálja. Nagy munkabírású kabinetet képzelnek el, amely legalább nyomvonalában tudja követni a tisztségviselői tevékenységek tartalmát. Úgy érzi, ebben a körben, a törzskari szervezetben alapvetően egy hiányzik még: az Ellenőrzési Osztály és az Informatikai Osztály a törzskar részét kellett volna, hogy képezze. Nem akartak túlsúlyos kabinetet és az apparátusra rátelepedő törzskart létrehozni. Az igazgatásszervezés valamennyi ismerője tudja, hogy a stratégiai kérdések eldöntése, az informatika, az ellenőrzés a klasszikus három törzskari feladat. Ennek a kabinetben lett volna a helye, mint ahogy mindenhol és minden menedzsmentben ott van. Nem akarták ezt a kabinetet túlterhelni ilyen feladatokkal. Számára csak elvi kérdés, hogy a belső ellenőrzésnek milyen tartalmat adnak. A belső ellenőrzés csak szakmai tartalmú lehet és semmi mást nem ellenőriz, mint a testületi döntésekben és a hatályos jogszabályokban meghatározott feladatokat. Ebben, ha valaki politikai üzenetet keres, akkor tévúton jár, hisz ilyet nem is találhat. A belső ellenőrzés kontrollját pedig önmagában valamennyi testület és bizottság adja meg, hisz a jelentések realizálása ott történik a testületek előtt, mint ahogy ez eddig is volt, illetve elég kevésbé volt és majd szeretnének ezzel egy kicsit gyakrabban élni. Vizuálisan forgassák el a táblát, legalább a főosztályvezetői szint alatt 90 fokkal és akkor egyértelműen értelmezhetővé válik a horizontális szint, amely nem olyan tagolt, mint ahogy vertikálisan lerajzolva látszik, - mert helyhiány okán történt mindez - mert összesen három szint van ebben a struktúrában és nem annyi, mint ami a függőlegesen lerajzoltból látszik. Az informatikával kapcsolatos kérdésekre egységesen válaszoltak, nem tudnák támogatni - és hangsúlyozza, egyelőre - ezt a javaslatot. Úgy képzelték el a város közgazdaságtanát és a város gazdaságpolitikáját, hogy van egy stratégiai munkacsoport, amely előkészít, elemez, tervez, előrelát, megpróbál előre gondolkodni és a meglévőt kezelni; és van a városnak egy kőkemény adópolitikája, - vagy kellene, hogy legyen egy adópolitikája - nem pedig adójogszabályok illetve helyi adójogszabályok gyártása, amelynek több eleme van és ez a város gazdálkodásához, bevételeinek, kiadásainak folyamatos elemzésen alapuló figyelemmel kísérése kell, hogy legyen. Az Adóirodát, mint a költségvetés megalapozásának és végrehajtásának egyik eszközét ide illőnek tartják. Az ágazati struktúrát illette a legkevesebb kritika, mindenki megszokta, a bizottsági rendszerhez hellyel-közzel jól alkalmazkodik, viszont ez a túlzott alkalmazkodó készség már néha a lassúsághoz is vezet. Nagyon szeretné, ha ezeken a területeken felperegne az érintett ágazatok tevékenysége. Korszerű ügyfélszolgálatban gondolkodnak és a hatósági tevékenység tekintetében pedig - mint bevezetőjében is mondta - a hatósági tevékenység nem cél, hanem eszköz, eszköze a központi jogszabályok végrehajtásának és az önkormányzat döntései végrehajtásának, azaz rendeleteinek érvényesítésében. A hatósági munka tapasztalatainak az elemzése mintha elmaradt volna e tevékenységben. Megelőzhető lett volna sok területen rossz, téves vagy jóhiszeműen hozott, de megalapozatlan döntések

105 előkészítése akkor, ha jobban éltek volna akár az építészetben, akár a gyámügyben, akár a szociálpolitikában azokkal az értékelő, elemző anyagokkal, amelyekre sokszor megrendelést sem kaptak a hatóságok. Úgy gondolja, hogy az ágazati osztályok és a hatósági iroda együttműködésében a jövőben jobban kell élni a visszacsatolás rendszerével. A szervezet nem olyan rendíthetetlen, mint ahogy a rajzon látszik, nemcsak azért, mert kiváló szakemberekkel kell feltölteni, - többsége valójában rendelkezésre áll - hanem azért, mert ennek a szervezetnek kell lenni stílusának, munkatempójának. A szervezetben meg kell jelenni a kreativitásnak, amelyet sajnos a mindenkori közgyűlések nem igazán igényeltek és a politika nem is nagyon szereti az apparátusi kreativitást általában a világban sehol, viszont jól tud rá támaszkodni, ha fel akarja pörgetni egy kicsit a saját tevékenységét. Ennek a rendszernek tehát stílusának kell lenni, kell hogy legyen tartalma, rugalmassága, átjárhatósága és a leglényegesebb az együttműködés elemi követelménye egy polgármesteri hivatalon belül, függetlenül attól, hogy milyen struktúrában dolgozik valaki. Kéri a T. Közgyűlést, hogy változtatások nélkül fogadja el ezt a struktúrát, hisz a struktúra váltás alapvető céljaival mindenki egyetértett. Egy-két helyen, ahol a funkciót, vagy a személyt keresték ott volt alapvető vita. Megkérdezi, hogy Körömi Attila képviselő úr a belső ellenőrzés máshova helyezésére történő javaslatát, az informatika jegyzői irodához telepítésére történő javaslatát, továbbá az adóiroda önálló irodaként történő megtartására vonatkozó javaslatát fenntartja-e? Amennyiben igen, akkor e három kérdésről szavazást rendel el. Körömi Attila: az elhangzottakat pontosítja: a belső ellenőrzést a jegyzőhöz javasolja helyezni. Dr. Toller László: válasza az volt, hogy a törzskar részeként tekintik a jegyző asszonyt, mint ahogy pl. eszükbe sem jut, hogy a gyámhivatallal kapcsolatosan vitassák a jegyző asszony szerepkörét. Körömi Attila: indítványát továbbra is fenntartja. Galbáts András: nem kapott kielégítő választ a felső vezetés kérdésére, a polgármester úr elmondásából kiderült, hogy törzskari vezetésnek van elképzelve. Tanulmányai szerint a törzskari vezetés úgy zajlik, hogy van egy vezető és egyértelműen kiderül a vezető kérdése, itt számára ez egy kicsit vitatott, de hát ez stílus kérdése, ami majd megoldódik. Nem tudja elképzelni, hogy egy főosztálynak alárendelten működjön az ellenőrzési osztály. Ezt feltétlenül szükségesnek tartaná minimum a törzskarba emelni és egyetértve Körömi Attila által elmondottakkal az adóügyi osztályt a tekintélye, polgárok előtti rangja miatt főosztályi jelleggel a felső sorba helyezné. Ezt feltétlenül szükségesnek tartaná.

106 Staub Ernő: módosító indítványa, hogy Művelődési és Sport Főosztály helyett, Művelődési és Közoktatási Főosztály elnevezés szerepeljen. Dr. Toller László: ha Staub képviselő úr bővítené módosító indítványát, hogy Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály elnevezés legyen, akkor az indítvánnyal máris egyetért. A sport elnevezést azért nem indokolt kihagyni, mert ma már az egyik legnagyobb intézményhálózattal rendelkezik ez a terület. Staub Ernő: mivel az elnevezésből kimaradt a közoktatás, ezért azt fontosnak tartotta megnevezni, nem látja akadályát annak, hogy mindhárom terület szerepeljen a főosztály elnevezésében. Dr. Ujvári Jenő: etimológiai vitát folytatni értelmetlen, meggondolták, összevonták az elnevezést azzal az indokkal, hogy a művelődés egy magasabb fogalom, a szakirodalom is ezt mondja, ezért nincs értelme, hogy tagozódva tovább részletezzék a funkciókat. A művelődés lefedi valamennyi itt folyó művelődési tevékenységet, a sport is elvileg ide tartozik, de mivel a különbség itt lényegesebb, ezért kétfelé választották az elnevezést. Nem hiszi, hogy efölött érdemes lenne vitatkozni. Staub Ernő: nem tartja értelmetlennek a vitát, mert mindennek van szimbolikus jelentése. Az elmúlt négy évben a minisztériumot az MSZPSZDSZ koalíciós Magyar Bálint vezetése alatt is Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak hívták. Semmiféle probléma nem lenne, ha megjelenne továbbra is a művelődési, közoktatási és sport a főosztály elnevezésében. Egyetért azzal, hogy a közoktatás a művelődés része. Dr. Ujvári Jenő: kompromisszumos készségét bizonyítva elfogadja Staub képviselő úr javaslatát. Abban az esetben, ha a képviselő úr nyelvészként szólalt volna meg, lehetne mérlegelni, hogy művelődésügyi legyen-e az elnevezés, de ez már messzire visz. Dr. Toller László: az ügy szempontjából fontos, hogy "..ügyi"-e, vagy sem. A Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály elnevezésre vonatkozó módosító indítványt befogadja. A többi módosító indítvánnyal nem ért egyet, így azokról kéri a testület döntését. Körömi képviselő úr javaslata, hogy a belső ellenőrzés a jegyző asszonyhoz kerüljön közvetlen alárendeltségben. A módosító indítvány elfogadásáról szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 17 igen, 15 nem szavazattal, 8 tartózkodás mellett Körömi képviselő úr javaslatát nem támogatta. Szavazást kér az Informatikai Osztály jegyző asszonyhoz helyezésére vonatkozó módosító indítvány elfogadásáról.

történő

Megállapítja, hogy a Közgyűlés 17 igen, 11 nem szavazattal, 9 tartózkodással a módosító javaslatot nem támogatta.

107

Szavazást kér az Adóiroda önálló főosztállyá minősítésére vonatkozó javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 19 igen, 14 nem szavazattal és 8 tartózkodás mellett az indítványt nem fogadta el. Galbáts képviselő úr módosító indítványáról kér szavazást, mely alapján az Ellenőrzési Osztály a tisztségviselői kabinethez tartozna. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 15 igen, 17 nem szavazattal és 8 tartózkodás mellett az indítványt nem támogatta. Szavazást kér a jegyző asszony és az általa közösen előterjesztett szervezeti struktúrával kapcsolatos határozat és a határozathoz mellékelt szervezeti struktúra elfogadásáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 25 igen, 8 nem szavazattal és 9 tartózkodással a határozatot, illetve mellékleteit képező szervezeti struktúrát elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 108/1999. (03.18. ) sz. határozata a Polgármesteri Hivatal átszervezéséről

1.) A Közgyűlés az előterjesztésben foglalt átszervezéssel egyetért, a Polgármesteri Hivatal - az előterjesztés melléklete szerinti tartalommal - belső szervezeti tagozódását elfogadja. 2.) A Közgyűlés utasítja a Jegyzőt, hogy a Polgármesteri Hivatal ügyrendjét az átszervezés tartalmának megfelelően módosítsa. Felelős: Határidő:

Dr. Papp Judit jegyző 1999. május 31.

3.) A Közgyűlés az átszervezés végrehajtásával egyidejűleg elrendeli a Polgármesteri Hivatal 1998. december 31-i létszámának 5 %-al történő csökkentését és felhívja a Jegyző figyelmét a megnövekedett követelményeknek megfelelő köztisztviselői személyi állomány kialakítására. Felkéri az előterjesztőt, hogy a befogadott módosító indítványra figyelemmel a Művelődési és Sport Főosztályt "Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály" elnevezéssel szerepeltesse. Felelős:

Dr. Papp Judit jegyző

108

15.)

Határidő:

1999. december 31.

Kapják:

tisztségviselők, Kablár János bizottsági elnök, Irodák vezetői

Közoktatási intézmények átszervezése Előterjesztő: Meixner András a Közoktatási Bizottság elnöke

Dr. Toller László: az ülés vezetését átadja Kerényi János alpolgármester úrnak. Meixner András: legutolsó alkalommal, amikor iskola, illetve intézmény átszervezésről volt szó, akkor még az előző ciklusban Troska Gyula akkori bizottsági elnök, egy vetítettképes előadást tartott több mint egyórás időtartamban. Ezt az időtartamot nem szeretné überelni, de azért néhány gondolatot hozzá kíván tenni mindahhoz az anyaghoz, amelyet képviselőtársai megkaptak. Nem kíván arról szólni, hogy kell-e, szükséges-e intézményeket átszervezni a városban, hiszen aki újságolvasó ember az tudja, hogy minden városban manapság végiggondolják az intézményi struktúrát elsősorban költségvetési okokból, másodsorban pedig azért, mert a demográfiai arányok lényegesen változtak az utóbbi időszakban. Elmondja, hogy miért pont ez az anyag került képviselőtársai elé és ez az anyag milyen fontos csomópontokat tartalmaz. A választások után elkezdték tervezni a városi feladatokat, akkor többek között felvetődött, az intézményhálózattal valamit tenni kell, mert túlságosan bő ahhoz, amit a költségvetési forrásai elbírnak. Ebből következően végig kellett tekinteni melyek azok, amelyek fenntartása okvetlenül szükséges, melyek azok amelyek átalakításra szorulnak és melyek azokat amelyeket meg kell szüntetni még akkor is, ha sajnálják. Ebben az időszakban két markáns vélemény alakult ki. Az egyik az, hogy egy drasztikus és azonnali átszervezésre van szükség ahhoz, hogy a négy év során a későbbiekben ne kelljen különösebb átszervezéssel foglalkozni. A másik változat szerint: az elején csak annyit végezzenek el amennyi okvetlenül szükséges - legalábbis a közoktatási ágazatra vonatkozóan -, hiszen a közoktatás átszervezése önmagában nem fogja megoldani a város anyagi gondjait. Csak akkor van értelme nagyobb lélegzetű közoktatási intézmény átszervezésnek, ha azzal párhuzamosan egyéb területeken is átszervezésekre kerül sor. Az anyag ennek az álláspontnak megfelelően azokat a lépéseket tartalmazza, amelyeket véleményük szerint részben az előző átszervezések folyományaként meg kell lépni, részben az egyházi ingatlanok átadása folytán kényszerhelyzetből meg kell tenni. Harmadik változat azt mondja, hogy tegyenek meg minden olyan lépést amelyről látszik már ma, hogy elkerülhetetlen és később, amikor a városi feladatrendszer áttekintése megtörténik amúgy is meg kellene tenni. Legyen most akkor egy olyan oktatási csomag, amelyhez később lehetőleg ne kelljen

109 hozzányúlni. Ebből is látszik, hogy úgy tervezik később is lesz - vélhetően még ebben a félévben - valamilyen intézmény átszervezési csomag. Ez az anyag azt tartalmazza, amelyet ma a közoktatásban szükségesnek és fontosnak tartanak, a feladat átrendezés később létrehozandó terve nélkül. A Közoktatási Bizottság készített állásfoglalási tervezetet - először csak saját maga számára -, amely széleskörű vitára került. Ebben az állásfoglalás tervezetben "A" - "B" - "C" variáns pontokkal különböző lépések voltak meghatározva. Erre külön utalni fog akkor, amikor áttekintik az egyes határozati pontokat. Mindezekre a választ a bizottság megkérte, majd úgy gondolta legcélszerűbb, ha a testület elé már nem terjeszt variánsokat, hanem állást foglal egy adott előterjesztési pont mellett. Továbbiakban arról kíván szólni, mit tartalmaz részleteiben az előterjesztés, majd egy második lépésként arról, hogy mit tartalmaznak a kiadott mellékletek. Ezt követően néhány megjegyzést tenne egyéb dolgokra is. Elsőként a Kodolányi János Felnőttoktatási Gimnázium helyzetének megváltoztatásáról kíván szólni. Az intézmény egyházi épületben van, ezért másutt kell elhelyezni. Az előterjesztésből is látszik, hogy ez kb. 30 M Ft-os bevételhez juttatja a várost, amelyet az államtól igényelhetnek. Másik lépés a Fehérhegyi Általános Iskola ügye, ahol a Hársfa utcai épületet az iskola leadja. Ez részben az összevonás következménye, másrészt egy belső átszervezés is kellett ahhoz, hogy ezt a lépést meg tudják tenni. Ennek is van hozadéka, amely a 2./ pontban látható. A Fankell Leó utcai óvodában megszüntetnének egy óvodai csoportot, szintén az óvoda kérése volt, hogy ezt tegyék meg részben a gyermeklétszám csökkenés, részben az előírások módosulása miatt, mert tornaszobát kell létesíteni. A Felsővámház utcai iskolánál lesz véleménye szerint az egyik legnagyobb vita, mert javasolják az iskola Egyetem utcai épületét kivenni az iskola hatásköréből és más célra használni. A bizottsági tárgyalás során felvetődött az Ágoston téri épület kivétele. Érdemben azzal senki nem vitatkozott, hogy az iskola gyermeklétszáma olyan mértékű, hogy két épületben elfér. A különböző fórumok vitái során a két épület minősége, a gyermekelhelyezés minősége, illetve a városi érdekek minősége csapott össze. Ebben a tekintetben a bizottság úgy foglalt állást - meggyőződése, hogy ez így is van -, hogy annak ellenére, hogy a jelenleg ott tanuló általános iskolások számára az Egyetem utcai épület többet nyújt, de ugyanakkor a város számára is ennek az épületnek vannak nagyobb lehetőségei az értékesítést illetően. Az értékesítés alatt távlatokban gondolkodva bérbeadási, illetve eladási lehetőséget is ért, azonban most itt helyeznék el a Kodolányi Gimnáziumot. A rácvárosi és istenkúti ÁMK-ról szólva elmondja, hogy ebben az ügyben bizottsági ülésen nagy vita volt. Három változatot tárgyaltak, első változat az volt, hogy az istenkúti telephely szűnjön meg, a "B" változat az volt, hogy a

110 felső tagozat hagyja el ezt az épületet és az alsó tagozat maradjon, a "C" változat szerint - melyet Papp Gábor képviselőtársa tett a bizottsági ülésen négy évig hagynák meg az iskolát a jelenlegi formában és az iskolának ez alatt a négy év alatt olyan programot kell kidolgozni, amely bizonyítja életképességét és megpróbál gyermekeket hozni az iskolába. Ennek az az alapja, hogy a körzetben mintegy 400-450 iskolás korú tanuló van, de ebből csak 110 gyermek jár ide iskolába, a szülők a szabad iskolaválasztás jogával élve a gyermekek háromnegyedét máshova járatják. Az első változat abból indult ki, hogy az iskola ma fenntarthatatlan részben azért, mert a legdrágábban működő általános iskolája a városnak, másrészt a gyermeklétszáma folyamatosan csökken és a tanulók összetétele is olyan, hogy célszerű más iskolába járatni őket annak érdekében, hogy oktatásuk színvonala emelkedhessen. Ezzel nem az itt folyó munkát kívánja minősíteni, hanem azt akarja kifejezni, hogy a jelenlegi körülmények között akadálya van annak, hogy ebben az iskolában magas színvonalú munka legyen és erről már sokat vitáztak az előző ciklusban is. Olyan elképzelés is volt, hogy az Istenkútért Egyesület alapítványi iskolát hoz létre ebben az épületben. A tárgyalások során a bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy célszerű lenne még egy évet várni és jövő év szeptemberétől megszüntetni az oktatást és ebben az időpontban lépne be az alapítványi iskola. Az Irodán történt egyeztetést követően - amely ezen bizottsági döntés után történt - teljesen egyértelműen kiderült számára, hogy alapítványi iskolát az Istenkútért Egyesület nem tud létrehozni anyagi okok miatt, hiszen ez olyan horiblis összegbe kerülne, hogy emiatt ez az út járhatatlan és a város nem tud hozzájárulni a hiányzó pénzösszeg pótlásához. Új intézményt létrehozni ugyanis sokkal nehezebb, mint egy régebbit működtetni, így maradt az eredeti előterjesztés. Ennek ellenére felvetődött az a kérdés, hogy halasszák-e el azt a döntést addig, amikor a városi feladatrendszerben amúgy is döntenek még intézményrendszerekről. Ezzel szemben a másik vélemény az volt, hogy e kérdésben is ma döntsenek. Úgy gondolja, erre vonatkozóan a vitában ma még kikristályosodhat valamilyen változat. A 6./ pontban az Éltes Mátyás iskolaközpontról van szó, mely nemrég került a volt 506. sz. iskola felújított épületébe. Ez azonban teljes mértékben nem tudta ellátni az oktatást, ezért a Bercsényi utcában még maradt részlege. Egy másik átszervezés folytán az autista csoport, amely az Anikó utcai iskola mellett a bölcsődében volt elhelyezve, átkerült szintén a Bercsényi utcába meggyőződése szerint roppant méltatlan körülmények közé, igen méltatlan eljárási móddal -, őket is el kell helyezni. Javaslatuk, hogy a Hajnóczy utcai volt bölcsődét - amely emeletes épület alakítsák át arra a célra, hogy részben az autista gyermekeket, részben pedig az Éltes Mátyás iskolaközpont Bercsényi utcai részlegét itt helyezzék el. Felvetődik természetesen az a kérdés, hogy megfelelően elhelyezhetők-e ebben az ingatlanban? Ha azt nézik, hogy minden egyes iskolacsoport amely ma a Bercsényi utcai épületben van itt elhelyezhető-e, akkor a válasz nemleges, illetve azt lehet mondani, hogy így csak szűkösen helyezhetők el. Szervezni kell ahhoz a munkát, hogy ilyen módon elférjenek, de közelebb kerülnek az anyaintézményhez és ezért megoldhatónak látszik ez a feladat.

111 Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a gyermekek kb. egyharmada nem pécsi, hanem megyei illetőségű. A megyével folytatott tárgyalások két irányba vezethetnek. Az egyik az, amire tudomása szerint van hajlandóság, hogy a megye kifizeti a képzési normatíva és a képzési költség közötti különbözetet a megyei gyerekek után. Információja szerint ez a következő Egyeztető Tanács ülésén szóba is kerül. A másik irány az lehet, hogy a megyei gyerekeket korlátozott számban veszik fel, amennyiben ezek a tárgyalások nem vezetnek eredményre, mert így a jelenlegi férőhely elég lehet. Megoldás az is, hogy az állami gondozott gyerekek - akik a kollégiumi részben ugyancsak egyharmados arányt képviselnek - un. lakóotthonos elhelyezésre kerülnek a legújabb törvényi szabályozás szerint. Ez tehát a kollégiumot a következő évtől mentesíti és ezek a helyiségek az oktatás céljára visszaforgathatók lehetnek és így a tanulócsoportok elhelyezhetők. Vannak olyan elképzelések is, amelyek a Hajnóczy utcai volt bölcsőde tetőterét alapítványi pénzekből, pályázatokból építenék be, ezt a következő bizottsági ülésen tervezik megtárgyalni. Annak ellenére, hogy ma döntés születik, bizonyos munkálatok továbbra is folynak ebben az ügyben is. Bercsényi utcából a gyerekeket elviszik az Éltes Mátyás iskolaközpont egyéb helyeire, ugyanakkor az ott lévő általános iskolai GAMESZ szintén áthelyezésre kerül, méghozzá az egykori Gyors- és Gépíró Iskola épületébe a Szabadság útra, hiszen ott van az óvodai GAMESZ amellyel véleményük szerint célszerű lenne ezt a szervezetet összevonni. Erre az anyagban van egy külön pont, de nem akarták ezt most közgyűlési döntéssel kierőszakolni, úgy gondolják, hogy annak a feladat-ellátási tervnek a jegyében amely majd elkészül, májusban célszerű meghozni a döntést. A pedagógiai szakszolgálatokat szeretnék bevinni a Nevelési Központba, mert itt is csökkent a gyereklétszám és vannak üres helyek, így felszabadulnak olyan épületek, amelyek értékesíthetők, vagy más célra használhatók. A szakszolgálatok egy helyre kerülésével talán még koordinációjuk is jobbá válik. A középfokú oktatásról el kívánja mondani, hogy a Hevesi György Műszaki Szakközépiskola volt az, amellyel beiskolázási gondok voltak, illetve olyan szakot oktatott - vegyészet - amely a környéken valamelyest visszaszorult. A iskola gondjait úgy lehet megoldani, ha a részben vele párhuzamos képzést folytató Zipernowskyval, illetve rokonképzést folytató Pollackkal vonják össze és magát az iskolát megszüntetik, de a képzést jelen állapotában, struktúrájában fenntartják azzal a kitétellel, hogy mind a Pollackban, mind a Zipernowszkyban továbbfolyó képzést részben át kell alakítani úgy, hogy a párhuzamosságok megszűnjenek. Ezek a változások azok, amelyekről beszélni lehet. A határozati javaslatokhoz még néhány kiegészítést tenne, mert azok egy része figyelmetlenségből kimaradt:

112 A határozati javaslat 1.) pontjában természetesen a felelős még Veres Jánosné igazgató, miután az általa vezetett Felsővámház utcai iskola megnevezése szerepel. A 3.) pontban a Hársfa utcai telephely a közoktatási ágazatból kerüljön át a szociális ágazatba értelemszerű változtatást javasolja a ponthoz hozzávenni, itt arról van szó, hogy az ágazatok között épületcsere történt, a Hajnóczy utcai épületet ezért az épületért kapja meg a közoktatás és ezen a fehérhegyi területen szociális jellegű intézmény fog működni. A 12.) pontnál elmaradt a felelősök közül a felsorolás, ez megegyezik a 10.) pontnál felsorolt felelősök nevével, tehát ezzel kéri kiegészíteni, illetve felelős még dr. Sohár Endre irodavezető. Az anyag mellékleteiről elmondja, Pilaszanovich Iván irodavezető úr véleménye erőteljes megfogalmazásokat tartalmaz. Sajnálatos, hogy nem került mellé az a tárgyalási jegyzőkönyv, amelyet Spolár János irodavezető úrral folytatott ezen véleménye után és amelynek egy konszenzusos megállapodás lett a vége. Ebben az értelemben ez az anyag itt félreérthető. Ugyanakkor amit kifogásol az irodavezető úr ebben az anyagban, azt egy mellékletben képviselőtársainak is átadták, de részben tartalmazta is az előterjesztés. Ebben a táblázatban részletezték a közoktatási intézmények átszervezésének 1999. évi várható pénzügyi kiadásait és itt olyan számsorok találhatók, amelyek utalnak bizonyos megtakarításokra, illetve kiadásokra. Ehhez hozzá kell tennie, hogy ezek a megtakarítások és kiadások becsült összeget tartalmaznak. Elég nehéz megmondani pontosan, hogy egy épületet mennyiért lehet eladni, főleg akkor, ha az eladás liciteljárással történik. Azt is nehéz megmondani, hogy mennyi lesz annak a bérletnek a bevétele, amely még egyenlőre nincs meg. A táblázatból hiányzik a Vörösmarty utcai épület, ahol szintén maradnak üres tantermek, amelyre az Egészségügyi Főiskolai Kar jelentkezett be, néhány tantermet bérelnének. Itt még némi plusz bevétel számítható. "Adatok a közoktatási intézményekről az 1999. évi adatok szerint" című melléklet két oldalas anyag, napközivel, illetve napközi nélkül. Először a napközi nélküli adat értelmezését mondaná, itt egy főre jutó összegek találhatók, illetve az egyes intézmények közötti bevételek városi plusz finanszírozás, illetve finanszírozás összesen. Az a lényeg, hogy a napközis tanulók két szolgáltatást vesznek igénybe az iskolában, van olyan ahol napközivel számoltak, itt duplán vették a napközis tanulók létszámát, mert az ellátottak száma ennyivel nő. Az egy főre vetített összegek természetesen kisebbek, mint abban az esetben, ha a tényleges tanulói létszámot veszik figyelembe. Megjegyzi, hogy azoknál az intézményeknél, ahol esti és levelező oktatás folyik, a tanulólétszám nem egyezik meg a tényleges tanulói létszámmal, mert az esti iskolában hetente háromszor, a levelezőn pedig hetente kétszer vannak a tanulók, ezért háromötödös, illetve két ötödös arányban vették ezt a létszámot figyelembe. A számok magukért beszélnek, ezekről nem szeretne több szót szólni.

113 Kiegészítésként még az átszervezéshez kapcsolódó véleményeket egy mellékletként szintén kiosztották, az egyes pontoknál eltérők a vélemények, amelyeket nem kíván felolvasni. A vita során utal rá, ha volt pozitív, vagy negatív vélemény. A felvetődő kérdésekre, javaslatokra igyekszik válaszolni. Dr. Toller László: kéri a testület egyetértését, csak egy bólintással, hogy a két reprezentatív szakszervezet képviselője az előterjesztő után hozzászóljon a vitához. Staub Ernő: az eddigi szokás az volt, hogy az érdekeltek, és az érdekképviseleti szervezetek a képviselők után kaptak szót, ezen nem kellene változtatni. Dr. Toller László: abból indultak ki, hogy előzetesen véleményt kellett kérni a szakszervezetektől, ezért úgy gondolta, hogy az előterjesztő után ismertessék véleményüket. Staub Ernő: nem úgy gondolta, hogy a vita végén kerüljenek sorra, de legalább frakciónkénti hozzászólásaikat tegyék meg előtte. Dr. Révész Mária: kérése, ne vezessék be a bólintást, a szavazás géppel történik. Ha az SZMSZ azt írja elő, hogy szavazni kell az érintettek meghallgatásáról, akkor szavazzanak róla a szavazógéppel. Dr. Toller László: egyetért képviselő asszonnyal. Ennek megfelelően megkérdezi a Közgyűlést, egyetért-e azzal, hogy a két szakszervezet képviselője szót kapjon? Megállapítja, hogy a Közgyűlés 34 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül hozzájárult, hogy a két reprezentatív szakszervezet képviselője szót kapjon a Közgyűlésen. Staub képviselő úr javaslatáról kéri a testület döntését, mely szerint a frakciónkénti hozzászólások után kapják meg a felszólalási lehetőséget a szakszervezetek képviselői. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 igen, 1 nem szavazattal, 7 tartózkodás mellett az indítványt elfogadta. Gonda Tibor: hónapok óta zajlik az előkészítő munka, amely rendkívül szakszerű volt, minden esetben megkapták a kellő információkat az ágazatban dolgozó képviselőktől. Az Istenkúti ÁMK ügyében az utolsó napokig folyt a vita a végleges döntésről. Az ágazat által készített előterjesztésben először több változat szerepelt; az „A”-változat a megszüntetést tartalmazta, a jelenlegi előterjesztés 5. pontja szerint pedig még egy évet adnának az intézménynek azzal, hogy addig esetleg megerősödik egy civil szervezet, amely át tudja venni működtetését.

114 Két nappal ezelőtt koalíciós egyeztető frakció ülést tartottak, ahol arra a megállapodásra jutottak, hogy az egy év haladék szakmailag és gazdaságilag sem kívánatos. Az 5. pontra módosító javaslatuk a következő: " Közgyűlés a Rácvárosi és Istenkúti ÁMK istenkúti telephelyén működő általános iskolát és szakiskolát 1999. július 1. hatállyal megszünteti. Kötelezi a Rácvárosi és Istenkúti ÁMK igazgatóját, hogy az istenkúti tagintézmény épületében oktatott tanulókat, illetve osztályokat az intézmény rácvárosi épületében helyezze el. Végezze el a szükséges és lehetséges osztály összevonásokat. Az intézmény rácvárosi épületébe átkerülő tanulók szervezett utaztatásáról az Önkormányzat gondoskodik." Az elmúlt években végrehajtott racionalizálások, intézmény összevonások azt igazolták, hogy érdemes volt adott esetben a szigorúbb - talán több kritikát kapó - döntést vállalni. Úgy érzik, hogy szakmailag megalapozva, teljes felelősségük tudatában ki tudnak állni a döntés mellé. Módosító indítványukat fenntartják, és kérik a testület egyetértését. Staub Ernő: Gonda képviselő úr által ismertetett módosító indítvány alapján világos, hogy mi a valós koalíciós szándék. Tisztelettel köszönti - nemcsak a PSZ, illetve a PDSZ képviselőit, hanem - a Felsővámház utcai Iskola igazgatóját, az Ágoston téri Telephely vezetőjét, illetve az Egyetem utcai Telephely tanárait. Jó lenne már véglegesen túl lenni ezeken a népszerűtlen lépéséken, de sajnálatos módon értesültek róla, hogy még ebben a tanévben további lépések is felmerültek. Az előterjesztés általános bevezetője a gyerekek számának csökkenésével, és a város oktatási rendszerének ebből fakadó kiegyensúlyozatlanságával, a kapacitások kihasználatlanságával érvel. A rendszer túl drága, az állami normatíva ezért nem fedi le kellő mértékben az ágazat költségvetését. Vannak iskolák, ahol a finanszírozás 50 %-át sem fedi le a normatíva. Tehát az előterjesztés túlnyomó részt a pénzügyi okokra hivatkozik. Elutasítja az olyan demagógiát, amely erről nem hajlandó tudomást venni. Hangsúlyozza, a FIDESZ frakció nevében szól. A Pénzügyi Iroda vezetőjének véleményére tér ki, amely teljesen szokatlan dolog, de felhívja a figyelmet arra, hogy az átszervezés pénzügyi szempontból nem kellően megalapozott. Az Önkormányzat jelenlegi pénzügyi helyzetében nem megengedhető, hogy bizonytalan időpontban bizonytalan kifizetésekre elkötelezettséget vállaljon. Arra a 30 M Ft-ra utal, amely a Kodolányi Gimnázium egyháznak történő visszaadása esetén járna. Felhívja a figyelmet továbbá a bérleti díj bevételek, a hasznosítások bizonytalanságára. Az előterjesztés a Hársfa utcai épület vonatkozásában 523 eFt-ot mutat ki az épület működési költségének megtakarítására. Ezt azonnal ki lehet venni, mert ha átadják a szociális ágazatnak, ugyan úgy működtetni kell az épületet. Az Önkormányzat kiadása ezáltal nem csökken, csupán a közoktatásból kerül ki. Az Egyetem utcai épület délelőtti bérbeadásával számol, amely teljesen bizonytalan bevétel. A Zipernowsky és a Pollack az Önkormányzat intézménye, természetesen nem fizet egyik iskola bérleti díjat a másiknak. Kizárólag az Egyetem jöhet szóba bérlőként, bár erősen kételkedik a magas bevételben. Nem tartja egészségesnek, ha egy iskolaépületnek legalább

115 négy használója van. Ugyan akkor az Egyetem utcai épület átalakítására 30 M Ft kiadással számol a tervezet. Álláshely megtakarításként 3 M Ft, az Istenkúti Iskola megszüntetése esetén álláshely megtakarítás 4 M Ft, üzemeltetés 1,7 M Ft, hasznosítási bevétel 2 M Ft. Tapasztalatai alapján mondja, hogy rendkívül bizonytalanok a hasznosítási bevételek, mert nem mindig sikerült eladni az épületeket, vagy csereingatlanként szolgáltak. A Pedagógiai Szakszolgálatok családi házból való kiköltöztetése 1,2 M Ft megtakarítást jelentene. Ez összegezve 13,9 M Ft, amihez kétségtelenül hozzájön a Vörösmarty utcai ingatlan bére. Ismételten elmondja, kiadásként kezeli az Egyetem utca felújítására szánt 30 M Ft-ot akkor is, ha feltehető bevételre épül, mert felmerül, nem lehetne-e a Kodolányi Gimnázium számára ennél optimálisabb épületet találni. Lehet, hogy az átalakításokra mindhárom épület esetében szükség lesz, nemcsak az Egyetem utcában. Ez növelheti a költségeket. Az elmondottak alapján úgy tűnik, mínuszban vannak akkor is, ha hozzáteszi, hogy az átalakítás nem működési kiadás. Mi történik, ha a májusi, illetve a későbbi elképzelések keresztezik a mostaniakat? Esetleg újabb átalakításokat eredményez, újabb költségekkel? Ma megkapták kiosztásos anyagként a költözés, bérleti díjak, értékesítési bevételek becslését, mely szerint 548 eFt plusz jön ki. Tagadhatatlan a gyereklétszám csökkenése, de megemlíti a szabad iskolaválasztás jogát, az intézmények, iskolatípusok, szakmák közötti piaci versenyt is, továbbá hozzátenné a korábbi elhibázott döntéseket is. Ugyanis hibás döntésnek bizonyult a telephely kialakítása, melynek ki nem mondott, de nyilvánvaló célja volt a népszerűtlen, nagy vihart kiváltó döntések elnapolása, intézményvezetői szintre telepítése. Miután e törekvések nem váltak be, így újra Közgyűlés elé terjesztessék. Ilyen volt a Pécs-kelet Konglomerátum - öt épületben működő iskolát hozott létre a legkülönbözőbb képzésekkel - melyet a jelen előterjesztés sem kezel. Úgy véli, átmenetileg is jó lenne elkerülni, hogy egy iskola 3-4 egymástól jól elkülönített épületben működjön. Ezért csak az előterjesztés egyes pontjait tudják támogatni. Véleménye szerint az Egyetem utcai tagiskola megszüntetésének körülményeit alaposan meg kell ismernie a testületnek. Három patinás iskola adminisztratív egyesítése történt meg 1996-ban. Ezt bizonyítja, hogy az egységesebb tantestület kialakítására tesz sajátos ajánlást a jelenlegi előterjesztés. Kétségtelenül három, egymás közelében lévő iskoláról van szó, amelyben két iskolára való gyerek volt. Ezért el kell fogadni azt a helyzetet, hogy a továbbiakban a 3 épületből csak 2 szolgálja az általános iskolai oktatást. Ha ezt elfogadják, akkor választani kell. Ettől kezdve visszautasítja vádakat, amelyek nem ezen a Közgyűlésen hangzottak el - több fórumon vett részt - a tagintézmények, szülők, nevelők szembe állításával kapcsolatosan, illetve vádolja a nevelőtestületi titkos szavazás elrendelését. A kialakult helyzet következménye, hogy a három épületből kettőre van szükség. Mindkét épület alkalmas az általános iskolai

116 oktatásra. Természetes, hogy minden gyerek, és a szülők ragaszkodnak az eredeti iskola megtartásához. Megpróbálják megkeresni az objektív igazságot. Ideveszi a nevelőtestületi szavazást, amely 57-37 % arányban az Egyetem utcai épület megtartása mellett foglalt állást, mert elképzelhető, hogy a nem közvetlenül érintettek esetében mégis az objektív igazság győzött, azt nézték, melyik épület alkalmasabb. Az Ötv. szerint a települési önkormányzatnak az alapfokú oktatás a kötelező feladata. Felmerül, mit tekintenek elsődlegesnek; az általános iskolás gyermekek helyzetét, vagy a középfokú oktatásban részt vevőkét. Az Egyetem utcai Iskolát felnőtt oktatás céljára kívánják használni, holott annak az iskolának van talán a legnagyobb sport udvara. Az előterjesztésben szerepel, hogy a Zipernowsky megtarthatná itt a testnevelés óráit, bár erre akkor is lenne lehetőség, ha ott maradna az általános iskolai oktatás. A Kodolányi Gimnáziumnak meglehetősen nagy létszámú osztályai vannak, ezért nagy tantermekre van szükség. Az Egyetem utcának 11 db 45 m2-nél nagyobb terme van, és 5 db 40-45 m2 közötti. Az Ágoston téri Iskolának 12 db nagy terme - 55 és 84 m2 - van, udvara 1300 m2. az Egyetem utcai pedig 5500 m2. Az Ágoston téri csomópont építése a város nagy beruházása, egyre forgalmasabb útvonal halad el az iskola mellett. Közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontokból is szerencsésebb az Egyetem utcai épület. Sok egyéb szemponttal lehetne még érvelni e mellett. Ismételten elmondja, mindkét iskola alkalmas az általános iskolai oktatásra, de mérlegelni kell, ezt kéri képviselőtársaitól is, külön tekintettel arra, hogy az Ágoston téri iskola környezete romlani fog. Az előterjesztésben utalás van arra az egységesebb tantestület kialakítása érdekében, hogy az alsó- illetve felső tagozat külön épületben legyen. Ezt nem tartaná szerencsésnek, bízzák az iskolára. Az előterjesztés 2. pontja az előbb elmondottakkal összefügg, nem tudják támogatni. A Fehérhegyi Általános Iskola Hársfa utcai telephelyét támogatják. Úgy gondolják annak a területnek szüksége van egy szociális intézményre. Ugyan így támogatják a 4. pontot, a Teleki Blanka Óvoda tagóvodájának megszüntetését. A Közoktatási Bizottságban eltöltött néhány éves tapasztalata alapján elmondja, állandóan visszatérő téma az Istenkúti ÁMK problémája. Kétségtelen, hogy igen alacsony a tanulói létszám, ugyanakkor a közelben nincs másik iskola, a társadalmi hatásokat is figyelembe kell venni. Mindenképpen jónak tartották az eredeti elképzelést és bizottsági elnök úr részéről láttak szándékot arra vonatkozóan, hogy az iskola egy határidővel megpróbálja bebizonyítani életképességét. Szomorúan hallották az MSZP frakció módosító indítványát és nem is tartják szerencsésnek ezt az eljárást, sőt felháborítónak tartják. Kéri levezető elnök úr hozzájárulását, hogy a FIDESZ frakció megosztva használja fel az időt, ugyanis az Éltes Mátyás Iskolaközpontról, illetve a

117 Hevessy és a Pollack Mihály Szakközépiskoláról Regényi Béla képviselőtársa beszél. A Pedagógiai Szakszolgálatok áthelyezésével egyetértenek abban az esetben, ha az utazó logopédusokra, illetve gyógy testnevelőkre vonatkozó kéréseik megvalósulnak. A kapcsolódó személyi döntésekkel összefüggő pontokat szintén támogatják. Kerényi János: természetesen megadja a szót Regényi Béla képviselőnek, de jelzi, hogy külön ügyrendi szavazással kellett volna eldönteniük. Regényi Béla: nem lenne szerencsés a Bercsényi utcai épületből elhozni a tanulókat. Konkrétan 11 fő enyhe és középsúlyos tanulóról van szó. Az enyhe értelmi fogyatékosok száma 78 fő, amely 6 csoportot jelent két terem és két fejlesztő terem igényével. Tudomása szerint jelenleg az autista gyerekek száma 10, és 5 várakozó van. A szabvány számukra 150 m2 területet ír elő. Abban az esetben, ha a GAMESZ elköltözik a földszintről, az autista tanulóknak minden igényt kielégítő terem jutna. Nem kaptak részletes tájékoztatást arról, hogy a Hajnóczy úti épület milyen méretekkel rendelkezik. Így bizonytalannak látják a Bercsényi utcából áthelyezendő tanulók szakszerű foglalkoztatását. Tájékoztatásul elmondja, az autista gyerekek időben és térben egyenlő feltételeket igényelnek, életkörülményeikben semmiféle zavar nem állhat be, mert igen komoly problémákat okoz számukra. A FIDESZ frakció úgy látja, hogy a Bercsényi utcai épületből a 11 fő enyhe és középsúlyos tanulót, illetve a 78 értelmi fogyatékos tanulót, a 10 autista gyereket nem kellene áthelyezni a Hajnóczy utcai épületbe. A PDSZ és az Éltes Mátyás Iskola javaslata szerint talán mindkét épületet igényelhetnék jelenlegi ismereteik szerint. Az előterjesztésből idézi, hogy "A szakmunkásképző intézményeink a csőd szélén állnának, ha néhány évvel ezelőtt nem reagálnak a részben látható, másrészt várható változásokra. Ma már nincs a városnak csupán szakmunkás intézménye." Ez igaz, de véleményét szeretné kifejteni a korrektség érdekében. Sokan talán nem tudják, hogy a rendszerváltás után - amikor Pécs, Baranya gazdasága összeomlik, a gazdaság szereplői nem tudják megfogalmazni elvárásaikat - ezek voltak azok az intézmények, akik nem estek kétségbe, és a megalakult Magyar Szakképzési Társaság programja szerint igen komoly konstruktív tantestületi munkával megteremtették az un. széles alapozású szakmacsoportos és speciális képzést. Ezek az intézmények megteremtették a több lábon állást, bevezették a 9-10. osztályokat, tovább folyt a hagyományos szakmunkás képzés, beindították és fejlesztették a szakközépiskolai képzést. Szinte minimális létszámcsökkentéssel, belső struktúraváltással bebizonyították, hogy életképesek. Megjegyzi, a szakképző intézmények igen komoly munkát végeztek a 10 év alatt. A Hevessy Szakközépiskola integrálásával a FIDESZ frakció egyetért, mivel egyre inkább bebizonyosodik, hogy a tiszta profilú szakközépiskolák ideje lejárt.

118 Az elvi elképzelések jók, bár komoly fenntartásaik vannak; a megvalósítás gyakorlati elképzeléseivel már nem értenek egyet. Az eredeti elképzelés szerint még az előterjesztésben nem szerepelt, hogy a Zipernowsky nem tudja a tanterem kapacitásába fogadni a Hevessy hét osztályát. A Vörösmarty utcai épületben továbbra is a Pollack és a Hevessy Szakközépiskola tanulói lesznek. A Pollack Szakközépiskola úgy működik, hogy öt helyen tanítanak a gyakorlati képzőhelyeket is beleértve. A Batthyány épületében a volt 506-os tanulói 18 tanteremben már üzemelnek, amely pozitív elmozdulás. Tehát elméletben megvalósult az integráció, de a gyakorlatban még hosszú ideig nem oldódik meg az eredeti elképzelés. Nem érti, mire a nagy sietség, ugyanis akkor válik konkréttá az eredeti elképzelés, ha a Batthyány épületet be lehet fejezni. Ha 2000. augusztusig ez megtörténne, akkor a Hevessy Szakközépiskolából a tanulók átkerülnének oda és 38 tanteremmel, komplex szakképző iskolaként működhetne. Ez csak úgy valósulhat meg, ha az Önkormányzat valakivel előszerződést köt a Vörösmarty utcai épületre, így a város megközelítőleg 300 M Ft-hoz jut és a Batthyány utcai épületet be lehetne fejezni. Ez esetben tudják támogatni az integrációt, ellenkező esetben csupán elképzelésnek tartják. Dr. Toller László alpolgármestertől.

visszavette

az

ülés

vezetését

Kerényi

János

Helmrich Ferenc: a kiosztott kiegészítéshez kíván hozzászólni. Staub képviselő úr által említett százalékos arányra utal, amellyel véleménye szerint annyit értek el, hogy egymás ellen hangolták a tantestületet. A szavazás teljesen egyéni indítvány volt. Úgy érzi, nem lehet szó nélkül hagyni. A gazdasági ügyekben a tulajdonos, és ne a dolgozó döntsön. Az Ágoston téri Iskolába a körzet gyerekei járnak. Nem lenne tisztességes elvárni, hogy a Tettyéről a gyerekek gyalog járjanak az Egyetem utcába, ahol nincs autóbusz közlekedés. Tapasztalatai szerint nagyon sok szülő íratta be gyerekét a körzeten kívüli iskolákba. Tehát a szülők a hibásak az Istenkúti Iskola létszáma miatt. Az Ágoston téri Iskolában a szülők sportpályát építettek, nem lehet azt mondani, hogy az épület rossz állapotban van, meg kell maradnia. Czukor Antal: a KDNP-MIÉP frakció álláspontja az iskolák bezárásával kapcsolatban megalakulása óta nem változott. Egyértelműen "nem"-mel fog szavazni. Gonda Tibor által ismertetett módosító javaslat "Közgyűlés a Rácvárosi és Istenkúti ÁMK istenkúti telephelyén működő általános iskolát és szakiskolát 1999. július 1. hatállyal megszünteti. Kötelezi a Rácvárosi és Istenkúti ÁMK igazgatóját, hogy az istenkúti tagintézmény épületében oktatott tanulókat, illetve osztályokat az intézmény rácvárosi épületében helyezze el." alapján úgy tűnik, mintha mindkét iskola megszűnne, és utána a rácvárosi iskolába áthelyezik. Kérdése, csak az Istenkúti Iskola szűnik meg?

119 A válasz, igen. Megjegyzi, a pénzügyi véleményezés az egész előterjesztést megkérdőjelezi. Úgy véli, meg kellett volna várni, amíg pénzügyi oldalát is rendes elemzéssel a Közgyűlés elé tárják. Tájékoztatásul elmondja, az Ágoston téri Iskola ügyében több szülő kereste fel. A tanulók 60 %-a a körzetből jár abba az iskolába, melynek következtében igen jó közösség alakult ki. Úgy gondolja, nagyon fontos megtartó ereje van annak, hogy 3-4 generáció járt abba az iskolába. Ilyen intézményt nem szabad megszüntetni. Úgy véli, semmivel nincs rosszabb helyzetben a közlekedési ártalmak szempontjából, mint a Rákóczi út mellett lévő Egyetem utcai Iskola. Meixner képviselő úrnak az autista csoportra vonatkozóan volt egy jó mondata, mely szerint ez a csoport "méltatlan eljárással, méltatlan körülmények közé került." Ez tényleg így van. Az autista gyerekek meglehetősen rossz állapotban vannak, speciális körülményeket igényelnek. Még egyszer nem kellene elkövetni azt a hibát, hogy ezeket a gyerekeket és a szüleiket sújtják. Egy ilyen áthelyezés alkalmával kárba vész a befektet szülői munka. Dr. Toller László: elmondja, több alkalommal találkozott az autista gyermekek szüleivel, akik megértéssel fogadták, hogy ki kellett jönni a Berek utcából. Megígérték nekik, hogy a gyerekek még ez évben méltó körülmények közé kerülnek, amely hosszú távra szól. Petrovits Béla: frakciójuk az előterjesztést nagyon gondosan előkészített anyagnak tartja. Kérik, hogy az autista gyerekek elhelyezésére nagyobb figyelmet fordítsanak. Az előterjesztésből nem tűnik ki, hogy a Hajnóczy utcai épületben elférnek-e. Ha nem, tovább kell gondolkodni. Nagyon fontosnak tartja a bizottságtól kapott táblázatot, amely a közoktatási intézmények 1999. évi adatait tartalmazza, napközivel, illetve napközi nélkül. Hihetetlen nagy eltérések vannak, amelyet érdemes lenne elemezni. Az egy gyerekre jutó költség 124-391 eFt-ig terjed. Célszerű lenne áttekinteni a városi finanszírozást is iskolánként, amely szintén nagy szóródást mutat. Egy-két iskolánál igen magasak az egy tanulóra eső költségek, melyet az illetékeseknek át kell tekinteni. Összefüggés tapasztalható a költségek és a gyereklétszám között is, de nem egyértelmű. Kérdése, ha az Istenkúti Iskolára vonatkozóan a módosítást elfogadják, mi történik az óvodával és a művelődési házzal? Nagy Erzsébet: Petrovits képviselő úr említette a táblázatot, amely a tegnapi napon hozzájuk is eljutott. Kevés volt az idejük az adatok ellenőrzésére, ezért csak munkahelye, a Nevelési Központ adatait tudta átnézni. Jelzi, hogy az adat nem felel meg a valóságnak, 1300 tanulóval kevesebbet tartalmaz a táblázat napközivel és napközi nélkül egyaránt. Így felmerült bennük, hogy a többi intézménynél helyesek-e a tanulólétszám adatok. Ez elég jelentős eltérés, ezért javasolják visszaadni ellenőrzésre. Kéri a képviselőket, mielőtt a finanszírozás, tanulólétszám, vagy a normatíva és a hozzátett városi támogatás vonatkozásában következtetéseket vonnak

120 le, tanulmányozzák a közoktatási törvényt, illetve a közoktatás finanszírozására vonatkozó szabályokat. Az intézmények közötti számos eltérés ugyanis már önmagában magyarázatot ad, ha a finanszírozási alapelveket, valamint törvényi szabályokat ismerik, melyek az egyes intézményre vonatkoznak. Példaként említi a nemzetiségi, művészeti oktatással foglalkozó iskolákat. Javasolja, ha az Iroda ilyen táblázatot állít össze, mindenképpen készítsen hozzá egy szöveges orientáló anyagot az adatok objektív értelmezése miatt. A Nevelési Központ és az Istenkúti ÁMK, a két általános művelődési központ vonatkozásában felhívja a figyelmet, hogy nemcsak közoktatási, hanem közművelődési - tehát más - feladatok ellátását is meg kell oldani. Csak abban az esetben szabad az összehasonlításokat elvégezni, ha az Iroda lebontja finanszírozott feladatokat, amelyek nem a közoktatáshoz kötődnek. Ellenkező esetben irreális eredményre jutnak. Vélhetően az Istenkúti ÁMK meglehetősen rossz finanszírozási adatai mögött is ez az eljárás húzódik. Így nem tekinthető objektívnek az a kép, amelyet a táblázat első olvasata ad. Egyébként a megjelölt oszlopok természetesen alkalmasak valamilyen összehasonlításra. A PDSZ ügyvivőjeként már évek óta módja van betekinteni a közoktatási intézmények átszervezésével kapcsolatos eljárás menetbe, tárgyalásokba. Utal a Közoktatási Bizottság eredeti előterjesztésére, amely alapvetően a Kodolányi Gimnázium és a Dolgozók Általános Iskolájának elhelyezéséből indult ki. Az egész átszervezés szakmai alapja volt, hogy egy felnőtt képző oktatási központot kellene létrehozni annak okán, mert mindkét intézmény elhelyezése problémás. Mára az általános iskoláról már nem esik szó, pedig érdemes lenne megismerkedni az ottani körülményekkel. Ugyan így a Kodolányi Gimnázium elhelyezése is már csak mellékvágányon fut. Nem látja az előterjesztés alapján a végleges megoldást. Miután előterjesztésben a gazdasági indokok kapnak fontos szerepet, ők is megpróbálták erről az oldalról áttekinteni. Gazdasági okokra hivatkozva a közoktatási intézményrendszer szakaszervezete szűkítést alapvetően nem támogathat. Azt a magatartást vállalhatja, hogy bizonyos válságos helyzetekben - amikor valóban megoldhatatlan a közoktatási intézmények fenntartása - olyan megszorításokat eltűr, amelyek nem járnak nagy mértékű színvonal csökkenéssel. Az előterjesztés azon pontjaira hívja fel a figyelmet, ahol a PDSZ úgy látja, hogy a színvonal csökkenése, illetőleg az elhelyezés miatt felmerülő problémákat nem tűrhetik el az iskola használók, mert elfogadhatatlanok. Ez három területre vonatkozik; az Egyetem utcai Iskola, az Istenkúti Iskola, illetve az Éltes Mátyás Iskolaközpont bizonyos csoportjainak elhelyezésére. Felhívja a képviselők figyelmét a folyosón kifüggesztett beépítési tervre, melyből látható, milyen körülmények között kell majd a gyerekeknek az Ágoston téri Általános Iskolát megközelíteni. E terven a következő szöveg szerepel: "Az épületekben a forgalmi útra néző homlokzatok mögött zajérzékeny funkció nem létesíthető." Kérdése, az általános iskolai oktatás nem zajérzékeny funkció-e? Véleménye szerint az. Ezen körülmények figyelembe vételével elgondolkodtató, hogyan lesz alkalmas az épület oktatási célra. Abban egyetértenek, hogy a jelenlegi körülmények alkalmasak

121 az általános iskolai oktatásra, de a képviselőtestület döntött egy másfajta környezetről, és ennek ismeretében kell a mostani döntést meghozni. Az Egyetem utcai épület mellett szól a jobb levegő, és hangsúlyozza, nem a Rákóczi úton van, ezen kívül nagyobb a sportpályája. A Zipernowsky Szakközépiskolát is megkérdezték, létkérdése-e számukra az ottani néhány tanterem. Elmondták, hogy felmenő rendszerben szűnnek meg osztályaik, elférnek saját épületükben, így hivatkozni rájuk kár, nem is kellene, ha az Egyetem utcai átszervezésben gondolkodnak. Véleménye szerint ezek elegendő érvek ahhoz, hogy még egyszer átgondolják, ha már szűkíteni kívánnak a közoktatási intézményrendszerben, az épületek használatában, akkor melyik legyen az az épület, amelyet "feláldoznak". A PDSZ mindenképpen azt javasolja, ha már ez megtörténik, akkor elsősorban oktatási funkcióra használják fel az épületet. Ha megnézik azon oktatási intézmények állagát, amelyekben megszűnt az oktatás, látható, hogy haszon egyikből sem származott, kitört ablaküvegű épületekkel találkozhatnak, olyanokkal, amelyekről azt mondták korábban a képviselők kiváló a telek és nagyon jól hasznosítható, ma sem tudják eladni, illetve nem értékesítették. A nagyszerűnek titulált Székely Bertalan utcai épület amelyet az Önkormányzat kiválóan hasznosítani tud - tulajdonképpen csereingatlanként kelt el, semmilyen komolyabb gazdasági haszon az átszervezésből nem származott. A kár viszont a Dolgozók Általános Iskolájának elhelyezésével meglehetősen nagy. Az Istenkúti ÁMK-val kapcsolatban felhívják a figyelmet arra, hogy a közoktatási törvény - általuk nagyon sokat idézett - 88. §-ával egyáltalán nem egyeztethető össze ez az átszervezés. Az átszervezéssel kapcsolatos tanulói elhelyezésben is egészen biztosan fognak és akarnak is találni olyan jogi fogódzókat, amellyel reményeik szerint meg tudják támadni azt a határozatot, amelyet esetlegesen a módosító indítvány elfogadásával hoz a testület. Kéri, számoljanak ezzel. Azért rendkívül elszántak ez ügyben, mert tudják azt, hogy az ott lakók közül nem nagyon sokan, de mégis elég sokan pécsi lakosok - kerülnének lehetetlen helyzetbe, ha el kellene menniük máshová, akár a Rácvárosi Iskolába is. Számukra az átszervezés aránytalan terhet okozna. Kéri a képviselőket, gondoljanak a téli hónapokra, amikor Daindolból és a környező hegyekből meglehetősen nehéz még az Istenkúti Iskolát is megközelíteni. A négy év türelmi időt, az eredeti előterjesztést tudja a PDSZ támogatni, amelyet sajnálatosan a Közoktatási Bizottság már időközben kivett. Az Istenkúti Iskolát már annyiféle támadás érte, csoda az, hogy az oda járó gyerekek szülei még mindig ennyire kitartanak az Iskola mellett. Ha szülőként belegondolnak a helyzetbe, ki szereti olyan iskolába járatni a gyerekét, amelynek állandóan a feje felett lebeg a megszüntetés veszélye. Kéri ilyen szempontból is áttekinteni a jelenlegi tanulólétszámot, és akkor talán más kép lesz a képviselőkben. Az Éltes Mátyás Iskolaközponttal kapcsolatos elhelyezési problémánál örömmel hallotta, - a várost vezető koalíció tagjai közül jó néhányan

122 említették már - hogy bizony az autisták elhelyezéséből, illetőleg elhelyezésének megváltozásából eredően 150 m2 egyszerűen kiesett az intézményből. Ennyivel kevesebbel kell számolniuk, mindazzal együtt, hogy amikor a Papnövelde utcai épületből átköltöztek az Építők úti épületbe, már hat tanulócsoporttal kevesebb helyiség jutott számukra. Ezért azt javasolja a PDSZ, hogy amennyiben a Hajnóczy utcai tetőtér, illetve padlástér beépítéséről nem születne határozat, nem adnának be ezzel kapcsolatos módosító indítványt, akkor mindenképpen tartsák meg a Bercsényi utcai épületet az Éltes Mátyás Iskolaközpont hasznosításában. Egyéb esetben egyszerűen elkerülhetetlen, hogy az ott tanuló és nevelődő mozgássérültek, értelmi fogyatékosok, autisták, enyhe szellemi fogyatékosok elhelyezése normális körülmények között megvalósuljon. Mindenképpen javasolják, hogy az Éltes Mátyás Iskolaközponttal kapcsolatosan adjanak be és fogadjanak el olyan módosító indítványt, amely ezt a bizonyos kieső 150 m2-t is megoldja. Javasolja, olvassák el újból Herendiné iskolaigazgató-helyettes beadványát, mely részletesen tárgyalja ezt a kérdést, és dr. Bödő Lászlóné igazgatónőét, amelyből szintén egyértelműen kiderül, hogy milyen terem-problémákat okoz, ha erre a Közgyűlés nem talál megoldást. Az autista gyermekek szülei tárgyaltak már Meixner András és Kodra Károly képviselő urakkal, és meglehetősen empatikusan, megértően viszonyultak a kérdéshez. Egészen biztos, hogy ma már ők is másként látják az eredeti előterjesztésüket, ezért mindenképpen javasolja, mindegyik koalíció ismét gondolja át ezt a kérdést, és jussanak még ma más álláspontra. Végezetül el kívánja mondani az előterjesztéssel kapcsolatban, hogy az általuk kifogásolt iskolaátszervezések kapcsán kiszámolták, mekkora várható megtakarítással járnának. A legmagasabb értékeket számolták, azon belül, amely az előterjesztésben szerepel, ez 16.2 M Ft-ot jelentene. Úgy gondolják, meglehetősen jelentéktelen összeg, kb. 4 M Ft-tal kevesebb, mintha akár a köztisztviselők éves étkezési hozzájárulásával hasonlítják össze. Elnézést kér a köztisztviselőktől, azért mondta ezt, mert egy étkezési hozzájárulás mértéke a város költségvetésében nyilván nem lehet jelentős összeg, még akkor sem, ha havi 5.000. Ft-os. Ezt az adatot pontosan ismerik, ezzel összehasonlítva tudják kellőképpen kiemelni a megtakarítás meglehetősen alacsony voltát. Várják a módosító indítványokat és kérik, ne élezzék ki a már eddig is meglehetősen nagy konfliktusokat az oktatási intézményrendben azzal, hogy egy korábbi vélemény alapján elhatározott frakció álláspontot erőltetnek végig a Közgyűlésen. Kérésük: próbáljanak meg képviselőként viszonyulni ehhez a kérdéshez és nem pártkatonaként. Úgy gondolják, ez a város és a képviselők javát is szolgálná. Dr. Toller László: köszöni az ügyvivő asszony véleményét. Két megjegyzése lenne. Nem pártkatonák döntenek, hanem egyszerűen az Önkormányzatnak van költségvetése, az egész állami támogatási rendszer pedig 2 Mrd Ft-os hiányt mutat. Ennek két pótlólagos forrása van, az egyik a hitel, - amit felvettek, vagy felvesznek - a másik pedig az, hogy amilyük van, arra kevesebbet költenek. Ebbe beletartozik az oktatás is. Ugyanúgy eléri ez a karcsúsítás a köztisztviselőket, a közalkalmazottakat, a fejlesztéseket,

123 hiszen a korábbi 2-3 milliárdos fejlesztési csomagokból 700 milliós maradt. Nem tudják azt mondani, hogy a gazdasági racionalitásnak tovább nincs helye. Egyben egyetértenek, úgy nem szabad átszervezni, hogy többe kerüljön, mint amennyibe eredetileg került. Ez történt másfél-két évvel ezelőtt, amikor 300 M Ft-tal többe került az átszervezés. Most ehhez képest valószínűleg - elnézést kér - 316 M Ft-tal olcsóbb, mert a 16 M Ft az a biztos nyeresége - bár nincs nyertese - ennek a folyamatnak. Megköszönve a szakmailag igen gazdag és meglehetősen toleráns álláspontját, el kell mondani, sajnos ez a folyamat eleje és nem a vége. Ebben szeretnének együttműködni mindenkivel, aki érintett a rendszerben. Ezt a szerény lépést sem tudták meglépni két évvel ezelőtt. Kalauz Jánosné: az eddig elhangzott hozzászólások arról győzték meg, hogy most is nagy munkát vállal az, aki a kezébe ebben a témában lantot vesz. A munkát nem megkönnyítendő és nem megnehezítendő, a PDSZ véleményével valamelyest ellenkező álláspontot kénytelen megfogalmazni a Pedagógusok Szakszervezete nevében. Tették ezt 1997-ben is, és kénytelenek konzekvensek lenni korábbi önmagukhoz, hiszen az akkori átszervezési csomag a Hevesi György Szakközépiskola kivételével ezekről az intézményekről szólt. A PSZ az itt tervezett, részben oktatási intézmények, részben az oktatást segítő és kiszolgáló intézmények átszervezését szükségesnek és indokoltnak tartja. Teszi mindezt azért, mert az oktatási intézmények egészében mindenkinek az oktatás hosszabb távú szakmai és gazdasági stabilitására kell törekedni. El kellene végre érni - a testület döntésével - azt, hogy az elemi biztonságérzete a két-három éve megérintett intézményeknek is álljon már végre helyre. Egy ember a saját életében - legyen az felnőtt vagy még nem az - is mindent nagyon jól eltűr, a fájdalmat, a nehézségeket, egyedüli dolog, amit nehezen vagy nem is lehet elviselni, ez a bizonytalanságérzet. Ez gyakorlatilag már 1996-1997. júniusa óta - amikor a korábbi döntéscsomagokat meghozták - fennáll, és most itt a folytatás. Mindez olyan helyzetbe hozza az intézményeket, az ott dolgozó embereket, az iskolákat használó városi polgártársakat is, hogy már elég nehezen kezelhető. A csomag valójában egyetlen intézmény jogutóddal való megszüntetéséről szól most. A többi pedig az érintett, összetett, több tagintézményből álló intézmény egy-egy épületének más - általában oktatási - célra felhasználásáról szól. A Hevesi György Szakközépiskola átszervezésével - mivel teljes feladatkörét, oktatási programját maradéktalanul meg fogja tartani - munkaerő-felesleg nem keletkezik, sem a tanulóifjúság, sem a munkavállalók érdekei igazából nem sérülnek, ezért ezzel egyet tudnak érteni. A többi esetben igazából nem beszélhetnek tisztán új intézmény átszervezésről, mert itt arról kell dönteni, hogy részterheléssel működő intézményeket úgy kell átszabni, hogy optimális legyen a terhelésük. A Felsővámház utcai intézmény esetében az Egyetem utcai épület átadásával, tehát az előerjesztéssel értenek egyet. Itt rengeteg objektív, szubjektív érv, ellenérv elhangzott mellette, a PSZ úgy látja, hogy a város oktatási rendszere egészének a problémája megoldásához az Egyetem utcai épület felszabadulása lényegesen nagyobb mértékben járulna hozzá, mintha ez az Ágoston térivel történne meg. Igazából a számtalan szubjektív és objektív vélemény mellett azt is meg kell nézni, hogy a rendszer stabilitása a jövőben, egy hosszabb folyamatban hogy biztosítható.

124 Elhangzott az is, hogy az Ágoston tér környezetszennyezett lesz azáltal, ha az útrendszer ott kiépül. Úgy gondolja, nem kell felvilágosítani arról a Közgyűlést, amikor a környezetszennyezési adatokat a város polgárai nézik, mindig arról tájékozódhatnak, hogy a 48-as tér és környezete - pontosan az iszonyatos közlekedési terhelés miatt - a város legszennyezettebb része. Kémia szakos tanár lévén úgy emlékszik, hogy a szmog a Zipernowsky épületénél nem áll meg, tehát a főfal, ami a Rákóczi útra néz, nem tudja a szmogot sem leárnyékolni, sem elterelni. Éppen ezért ez sem igazi érv vagy ellenérv nem lehet. Ha a Közgyűlés az előterjesztéshez képest ellentétesen döntene, talán arról sem szabad elfelejtkezni, - amiről már az egyik képviselő szólt - hogy Ágoston téri gyerekek azon az úton jönnének végig le az Egyetem utcáig, ami egyébként környezetszennyezett. Szóltak már arról is, hogy az Ágoston téri Iskolának a városba és a saját beiskolázási környezetébe való beágyazottsága lényegesen nagyobb, és amikor döntenek, azt is figyelembe kell venni, hogy minél kevesebb Pécs városában élő és a saját körzeti iskolájához, vagy a város iskolájához ragaszkodó polgárnak okozzák a legkevesebb gondot. Figyelembe lehetne venni a bejáró gyerekeket, de úgy gondolja, Pécs városnak a pécsi polgárokat és a pécsi gyerekeket kell elsősorban maradéktalanul kiszolgálni. A Pedagógusok Szakszervezete az Ágoston téri épület megtartása mellett foglal állást és az előterjesztéssel ért egyet. Az Éltes Mátyás Iskolaközpont Bercsényi úti tagintézményének a bezárásával kapcsolatban a PSZ is felhívja a Közgyűlés figyelmét, hogy a Hajnóczy utcai épület az intézmény szakemberei szerint valójában akkor tudja maradéktalanul ellátni azt a funkciót, amire majd előkészítik, ha annak a tetőterét is átalakítják. A PSZ arra kéri a testületet a Felsővámház utcai, de különösen az Éltes Mátyás utcai Iskolaközpont esetében, ha az intézmény összevonása megtörténik, és ezután egy új költségvetést szabnak meg az átszervezett intézménynek, akkor a költségvetésben annyi pénzt hagyjanak benne, vagy tegyenek hozzá, hogy a szükséges átépítéseket - amelyek a tisztességes, hosszú távú szakmai munkát biztosítják - meg lehessen valósítani. Az Istenkúti Iskolával kapcsolatos módosító indítványt támogatni tudják. Úgy ítélik meg, hogy egy megyei jogú iskolavárosban - ezt a képviselők hangoztatják, hogy Pécs egy iskolaváros, melyre büszkék lehetnek szakmailag elfogadhatatlan az, hogy összevont osztályokban történjen meg a gyerekek oktatása, hiszen ennek kevéssé eredményes voltáról nem kell senkit meggyőzni. Ha a Közgyűlés magára vállalja a gyerekek szervezett utaztatását, - az előterjesztésben ez szerepel - akkor az érintett környezetnek ez aránytalanul nagy terhet nem jelent. Amennyiben iskolabuszt állítanak be, akkor nem is a városi helyi járat buszmegállójában kell megállnia a busznak, hanem az adott környezet csomópontjain az érintett gyerekeket fel lehet venni és az iskola befejeztével vissza lehet szállítani. Nem szólt Nagy Erzsébet a munkavállalói érdekvédelemről. Az előterjesztésben 3-4, igazából nem nagy létszámú pedagógus munkaerő felesleg is megjelenik. Úgy gondolja, egy szakszervezetnek azt is meg kell

125 fogalmaznia, hogy ezt a munkaerő felesleget, ennek a levezetését a lehető leghumánusabban, és ha lehet és az érintett pedagógusok rendszerben tartásával kell megoldani. A Pedagógusok Szakszervezete elvárja a Közgyűléstől, utasítsa az Irodát és az pedig kérje fel a város oktatási intézményeinek vezetőit a vele való olyan fajta együttműködésre, hogy a pillanatnyilag ebben a két intézményben felszabaduló - látszólag feleslegessé váló - pedagógusok akár az öregségi nyugdíjba vonuló kollegák helyére, akár pedig az állami támogatásból még finanszírozható korengedményes nyugdíjba vonulók - és ezt elfogadni hajlandóak - helyére, a város más oktatási intézményébe áthelyezéssel munkahelyet találjanak. Úgy gondolja, annak a 7 pedagógusnak - ami megjelenik az előterjesztésben - az elhelyezése ilyen módon megoldható egy kis jó szándékkal, irodai, intézményvezetői együttműködéssel. Sok dologról beszéltek, mindenki a gazdasági hozadékot, hasznot nézi, ez rendkívül fontos. Arról nem feledkezhetnek meg, ha döntenek - vagy nem döntenek, ez esetben fogja jelezni, milyen időre ne döntsenek - a mentálhigiénés hozadékának is kell lenni, mert a bizonytalanságot nem viselik könnyen. Ha tudnak és akarnak dönteni, akkor próbálják meg a lehető legjobb döntést meghozni, hogy az események befejeztéig tényleg csak törvényes mederben bonyolódjon le. Amennyiben nem tudnak, nem akarnak vagy nem mernek dönteni, vagy olyan hezitálás lesz a vége az egésznek, amit megéltek 2 évvel ezelőtt, akkor arra kéri a Közgyűlést, - a rendszer mentálhigiénés egészségének a biztosítása érdekében - szavazzanak arról, hogy az elkövetkező négy évre nem tűznek napirendre semmilyen oktatási átszervezést, mert a döntésképtelenség, a döntéselodázás elviselhetetlen a rendszerben dolgozó felnőtt emberekre és az érintett állampolgárokra, gyerekekre nézve egyaránt. Dr. Toller László: a hozzászólás kapcsán az jutott eszébe, ha három évvel ezelőtt megszületnek a döntések, - amelyet az akkori élet kényszerített ki, és akkor jó előre látható volt, hogy ezt a döntést valamikor, valakiknek meg kell hozni - már rég nem lenne miről beszélni, és a stabilitás közelsége megvalósulhatott volna. Az elmulasztott döntések sokkal többe kerülnek később. Amit szeretnének elérni, hogy a mai döntés után rövidesen újabb döntéssorozat lesz, de kiszámítható, pontosan tudható, és együttműködve szeretnék ezeket meghozni. Az volt mindig a gond, hogy valaki dönteni akart, csak utána kérdezett. Ők a döntés előtt szeretnének kérdezni, javaslatokat begyűjteni. Az elmúlt négy hónap is ezt igazolja, reméli a folytatás is ilyen lesz. Május végéig kell meghozniuk - a költségvetési rendelet értelmében azokat a hosszú távot megalapozó döntéseket, amelyek a pécsi oktatást az óvodai ellátástól a szakképzésig, a gimnáziumig kiszámíthatóvá teszik. Dr. Toller László: kéri képviselő társait, ami frakcióvéleményként elhangzott, ha lehet a hozzászólásokban ne ismételjék meg. Papp Gábor: alapvetően az Istenkút Iskolával kapcsolatban szeretne hozzászólni, mint területileg érintett képviselő. Ezt azonban megelőzi egy másik reagálása arra, amit a PSZ titkárától hallott. Ami kiosztásra került anyag, - és az intézmények átszervezésének véleményezését tartalmazza -

126 van benne egy önmagában is arcpirító mondat, - ezt nehezen tudná elfogadni - amelyet a titkár asszony helyett felolvas. "Az átszervezési pontokra kiterjedően a Pedagógusok Szakszervezete támogatja az előterjesztést." Eddig még önmagában nem lepődött meg ezen a tételen, hiszen a PSZ-nek elkötelezettsége eddig is teljesen nyilvánvaló volt. Nyilván, amit a kormányzó koalíció és a Szocialista Párt itt megnevezett, azzal egyetértett, és ez jogában áll. A hozzászólás, ami elhangzott titkár asszony részéről, számára a "vérlázító" kategóriát kimeríti, és ha ezek után a városban talál még olyan pedagógust, aki ennek a szakszervezetnek a tagja, akkor nagyon el fog csodálkozni. A szakszervezetnek - ha jól tudja - az alapvető létjogosultsága, léte az érdekvédelemben teljesül ki. Javasolja a Pécsi Pedagógus Szervezetnek, hogy váljon a várost vezető koalíció érdekvédelmévé, mert még a terminológiában is szinte szó szerint ugyanazokat az érveket hallotta vissza, megtámogatva az állítólagos érdekvédő szakszervezettől, amelyet a kormányzó koalíció részéről az egyeztető tárgyalások alapján hallott. Egész egyszerűen ezt nem tudja hova tenni, de nyilván ez az ő hibája. Visszatérve az Istenkúti Iskola kérdésére, itt is válogatni kell szavait, hogy nyomdafestéket tűrően tudjon fogalmazni, mert elég mély indulatok terjengenek benne. Gonda Tibor frakcióvezető úr bejelentését - ha szűken a tárgyilagosságra terjedt volna ki - el tudta volna fogadni, hiszen a várost vezető koalíció, az MSZP képviselője is a választások előtt közölte szándékukat az Istenkút Iskolával kapcsolatban. Nyilván erre született egy frakció döntés, amit a frakcióvezető úr közölt kommentálva a módosító javaslatot. Elhangzott ebben egy olyan mondat, ami szerinte már-már az arcátlanság kereteit súrolja. Olyan téren állít valótlant, ami azt mondta ki, hogy szakmailag megalapozott és előkészített ez a módosító indítvány, és ezért tudják vállalni érte a felelősséget. Ki fog arra térni, mit jelent a szakmai megalapozottság és előkészítettség és miért nem valósak ezek az érvek. Egy átvezető gondolat megfogalmazódott benne: - és ez szintén kollektívan értendő a városvezetésre, a várost vezető koalícióra egyaránt - maga az eljárás. Nagyon nehezen találja a szavakat, mert egy egészen elképesztő folyamat tanúi, és nagyon frissek az élmények, hiszen nem régen óriási vitákat folytattak le a Mecsekoldal közművesítése kapcsán. Ott a metodika és az eljárási rend az volt, hogy sok döntés után nagyon éles viták alakultak ki, komoly szakmai érvek, ellenérvek hangzottak el, amely után a várost vezető koalíció és tisztségviselői úgy döntöttek, hogy megvalósul egy beruházás. Kvázi látszólag meghátráltak egy korábbi elhatározásukhoz képest. Ezt követte egy kiosztásos módosító indítvány, amely az előbbinek teljesen ellent mondott, minden szakmai megalapozottságot mellőzően hozott az eddigiekkel szemben egy ellentétes döntést. Úgy gondolja, több is mint analógia, amiről most kell beszélniük. Igen hosszú viták után kapták meg a kiosztásos módosító javaslatot, széleskörű és megalapozott szakmai vitákról beszélnek, melyben ő is részt vett, mint egyéni képviselő. Született egy látszólag kompromisszumos döntés, amelynek elfogadása még mindig megkérdőjelezendő, de látszólag megnyugvás született a kérdésben: mégpedig, van egy éve az Iskolának, illetve az ott működő egyesületnek, alapítványnak arra, hogy az alapítványi formulát kidolgozza, és azt működtesse. Nem sokkal később - amikor konkrétumra kerül sor - ismételten

127 megkapták a már menetrend szerinti módosító javaslatot, és természetesen döntés születik. Ez az a tipikus eset, amikor úgy tesznek, "mintha", hogy elmondhassák magukról, milyen széleskörű és megalapozott egyeztetések folynak, aztán ezzel szemben egy teljesen ellentmondóan, gerinctelen magatartással, kikerülve a.... Kerényi János: figyelmezteti a képviselő urat megjegyzéseire. Papp Gábor: vállalja megjegyzéseit, mert úgy gondolja, nagyon finoman fogalmaz. Eljutottak az Istenkúti Iskola kérdéséhez. Néhány mondatot szólna az előkészítettségről. Számtalan vitában vett részt a bizottsági üléseken, és soha egyetlen olyan döntés nem született, amely azt támasztotta volna alá, illetve azt mondta volna ki, hogy ezt az Iskolát - július 1-jei hatállyal megszünteti. Mint egyéni képviselő és ott élő polgár részére is a legrosszabb variáció az volt, hogy az Önkormányzat egy évig tartja fenn a finanszírozást, és egy év alatt kell kidolgozni azt a lehetőséget, amely az alapítványi működtetést megteremti. Megjegyzi - szintén kiosztásos anyagban - az 5.) pontban szerepel a Rácvárosi és Istenkúti Általános Művelődési Központ kérdésére vonatkozó véleménye. Mindannyian látják, az Iskolaszék, iskolarész, egyesület, a PDSZ, stb. is úgy véli, az Iskolának létjogosultsága van, tovább kell működnie és ezt az egy évet is természetesen kevésnek tartották, csupán a szükséges minimumnak. A másik dolog, ami ehhez kapcsolódik, - és ez Meixner András felvezetéséből derült ki - azzal vonták vissza első körben ezt a kérdést, hogy az Iroda megvizsgálta az átalakulás, megalakulás lehetőségeit, és azt a következtetést vonta le, hogy lehetetlen. Kérdése: honnan veszi a bátorságot az Iroda, hogy ilyet kimondjon, akkor, amikor a törvényi keretek adottak, a lehetőség adott, milyen alapon minősíti az Iroda az egyesületet, alapítványt, stb., hogy képtelen valamire. Nem állítja azt, hogy ez egy könnyű dolog, és máról holnapra meg lehet alapítani egy alapítványi iskolát, de honnan veszi az Iroda a bátorságot ahhoz, hogy ilyet fogalmazzon meg. Megjegyzi: a várost vezető koalíció mindezt magáévá tette. A PSZ véleményéről pedig már szólt. Visszatérve a szakmai megalapozottságra: a PDSZ-t tudja elfogadni ez ügyben hiteles érdekvédő szervezetnek, nem azért, mert számára kedvezőt mondott. Alapvetően furcsa az, hogy van egy nagy csomag - amiről beszélnek - és abban a PSZ szerint minden teljesen jó, mindez azért elgondolkodtató, mert egyetlen egy pontban sem talált kifogásolni valót. Innentől kezdve a PDSZ-t tartja legitim érdekképviseletnek, aki már megfogalmazta az aránytalan teherviselés kérdését, ami törvényileg is erősen megkérdőjelezi, sőt szinte kizártnak tekinthető, hogy ez az Iskola jogszerűen bezárható legyen. Úgy gondolja, ha a döntés megszületik, akkor ennek más jogi úton kell érvényt szerezni. A bizottsági ülésen elhangzott, hogy az egy év nem az Iskolának szól, olyan tekintetben, hogy nem az ott élő közösségnek, aki egy önszerveződő folyamatban van és ezzel meg akarják segíteni a szerveződést - hanem úgy fogalmazódott meg, - melyre nyilván jegyzőkönyvi utalás is van - hogy az egy év felkészülési időre az Önkormányzatnak van szüksége, azért hogy

128 egyrészt fizikailag elhelyezhetőek legyenek azok a gyerekek, akik nem kívánnak alapítványi formában az Iskolában maradni. A Rácvárosi Iskola épülete ma, pillanatnyilag fizikailag nem alkalmas arra, hogy a gyerekeket befogadja. Kell egyrészt erre egy rákészülési idő, a jelentős távolság miatt meg kell szervezni a gyerekeknek az ingyenes iskolabusz-járatot, és mivel az alsó tagozat bezárása is előkerült, ehhez természetesen kísérőt kell biztosítani, szintén a törvényi előírásokból fakadóan. Ehhez is időre van szükség, hogy ezt meg lehessen valósítani. Visszatérne a pénzügyi hasznosság kérdésére, mert az utóbbi időben e körül folytak a polemizálások. A kiadási oldalon az előbbiekből levezethetően nyilván rengeteg tétel adódik: az ottani felszámolás, a szállítás, a kíséret, a Rácvárosi Iskola átalakításának költségei, stb. Nem véletlenül fogalmazott úgy a Pénzügyi és Gazdasági Iroda, hogy ezek a döntések nem megalapozottak és pillanatnyilag az Önkormányzat likviditását veszélyeztetik. Ezek bizony azonnal jelentkező kiadások, amelyeket rögtön teljesíteni kell. Természetesen van egy csomó olyan járulékos költség, amelyet nehéz tételesen forintban kimutatni, hiszen itt egy közösség sérül azzal, hogy az egyetlen utolsó bázisát, az iskolát zárják be. Nyilván ez sok más területen sokkal többe fog kerülni az Önkormányzatnak, melyet nehéz most forintban kimutatni, melyet nála sokkal többre hivatott szociológusok sok esetben taglaltak és ez közismert. A bevételi oldalon nulla forintnak kell állni. Ennek két oka van két megközelítésből. Az egyik az egy elvi megközelítés, hiszen feltételezi, hogy az Önkormányzat, illetve a várost vezető koalíció nem kívánja saját célra önkormányzati egyéb célra - hasznosítani az épületet, és nyilván át fogja adni ingyen az ott megmaradó közösségnek, hogy azt saját, közösségi céljaira hasznosítsa. Ennek oka, hogy a telek - amire az Iskola épület - egy közadakozás eredménye volt annak idején, és az Iskolának a felépítése is igen nagymérvű társadalmi munkára alapozódott. Éppen ezért ennek a közösségnek igen komoly "betett" munkája van, mely szintén jogi aggályokat is felvet a kisajátítás tételeinél. A másik ok sokkal gyakorlatibbnak tekinthető, ugyanis egy művelődési központról van szó, mely áll óvodából, általános iskolából és egy művelődési központból. Jelen előterjesztésben az Iskola épületének bezárásáról van szó, ennek a hasznosítása is elég korlátozottnak tekinthető, hiszen egy összefüggő telekből egy db épület van kiemelve, ami utóhasznosításra egyáltalán megfogalmazódhatna, és ez nyilván korlátozottabb ahhoz képest, mintha egy komplex ingatlant kellene értékesíteni. Összefoglalva azt, ami benne továbbra is aggályokat kelt, melyekre választ is szeretne hallani: hogy gondolja a városvezetés az aránytalan teherviselés kérdését, hogy látja, mi a véleménye erről. Amiről korábban úgy nyilatkoztak, hogy az egy év felkészülésre az Önkormányzatnak szüksége van, miért fogyott el az egy év? Staub Ernő: Kalauz Jánosné hozzászólása kapcsán kívánja elmondani: méltatlannak érzi, hogy túlságosan részletekbe menően vitatkozzanak. Megkérdezi: a szennyezett levegő, a szmog hol áll meg? Ha a Gépipari falánál nem, akkor melyik az a pont, ahol megáll? Ha az Ágoston téri

129 gyerekeket attól félti, hogy tovább kell menniük a szennyezett levegőn az Egyetem utcához, akkor megfordult-e a fejében, hogy fordítva ugyanez a helyzet. Az Egyetem utcai gyerekeknek ugyanazon a szennyezett levegőjű útvonalon el kell menniük az Ágoston téri Iskolába, amennyiben maradnak. Köztudott, minden területhez tartozik egy egyéni képviselő, nem várja el tőle, hogy a területén lévő iskola ellen nyilatkozzék. Az Egyetem utca esetében a helyzet egy kicsit más. Furcsa dolog, ha az ember önmagát minősíti, de saját magát őszinte politikusnak tartja, és nem mint önkormányzati területi képviselő okán mondja a következőket. Az Egyetem utcai Iskolába valóban kevés körzeti gyerek jár, kevés szülő szavaz az ottani területi képviselőre Ennek a körzetnek jelentős része Sík László Lajos szocialista képviselőhöz tartozik. Már a '60-as években is tudta - amikor Egyetem utcai iskolás volt - a Rákóczi úttól lefelé a Zsinkó utca, Liszt Ferenc utca, Légszeszgyár utca, Fűzfa utca, Pipacs utca stb. Azt akarja elhitetni mindenkivel, kizárólag azért érvel az Egyetem utca mellett, mert továbbra is az a meggyőződése, hogy általános iskolai oktatásra - ha már muszáj dönteniük - jobban megfelel, mint az Ágoston téri csomópont melletti Iskola. Jobban megfelel tulajdonképpen az Ágoston téri gyerekek számára is. Mindenképpen azt tartja szerencsésnek, hogy osztályközösségek, osztályfőnökök együtt maradjanak, mert akármilyen döntés születik, ez nagyon fontos. Az Egyetem utca bezárását, kiürítését legfeljebb a nem egészen kiérlelt kapcsolódó döntések és a bérleti értékesítés "délibábja" indokolja. Abban, hogy az alapfokú oktatás számára egészségesebb környezet - nem a Rákóczi út mellett van a bizottsági elnök úrral is egyetértenek. Körömi Attila: a Fidesz-frakció elég nagy vitát folytatott le a frakción belül, hogy milyen véleményt képviseljen ebben a kérdésben, hangsúlyozva, hogy az előre postán megkapott, hozzájuk eljuttatott határozati javaslathoz képest. Még olyan hangok is megjelentek a frakcióban, - véleménye szerint nagyon helyesen - hogy talán minden résztvevő tanult a két-három évvel ezelőtti iskolabezárási vitákból, amelyben elsősorban a totális előkészítetlenség volt az, amely kiváltotta az akkori helyzetet. Gondolva azt, hogy talán mindenki tanult belőle és el lehet mozdulni valamiféle racionális vita felé, hiszen a tanárok, a szakszervezetek és a politika résztvevői is látják, hogy valamit lépni kell, és ezt tegyék meg valamilyen módon konszenzussal. Ezért volt egy olyan álláspontjuk, hogy valóban az Ágoston tér és az Egyetem utca - ha már dönteni kell a gyereklétszám és sok minden más oknál fogva - esetében dönteni kell, kérjenek-e módosító javaslatról szavazást, tehát feltegyék-e szavazásra a kérdést, hogy az Egyetem utca mellett döntsön a testület vagy sem. Abban maradtak, hogy a vitától teszik függővé mindezt. Ha a vita olyan irányt vet, hogy igazából feltenni a kérdést, megteszik, de szerinte nem szabad feltenni ezek után - bármilyen paradox a helyzet - ezt a módosító javaslatot, mert a vita nem maradt meg abban a konstruktív mederben, melyben elkezdődött a módosító javaslat megtétele után. Nincs értelme eljátszani azt a színjátékot, hogy lehet valamilyen közös megegyezésre jutni, és akár többséget, akár kisebbséget kapott volna a módosító javaslatuk, mégis mindenki úgy érezte volna, valamit megpróbált oda tenni egy nagyon kínos, kényelmetlenül megvalósítható ügyhöz, de ez már a múlté. Szerinte nem érdemes - és nem is fogják - módosító javaslatként feltenni az Egyetem

130 utcát. Azért, mert világos, hogy némiképp ebben a kérdésben is mintha "süketek párbeszéde" folyna. Megjegyzi: azt tudni kell, ha az Ágoston tér mellett dönt a testület, - ezt más felteheti módosító javaslatként, ha kívánja és van hozzá kedve ezek után - akkor előkészítik az Ágoston téri Iskola bezárását. Ez nem más, ugyanis a város óriási pénzeket költött az Ágoston téri csomópont megépítésére. Az a rész mindenre alkalmas lesz, csak épp iskola üzemeltetésére nem. Akik most az Ágoston teret fogják támogatni, most írják alá ennek az iskolának a "halálos ítéletét". Az MSZP-frakció vezetőjének módosító javaslatával más irányt vett a dolog. Papp Gábor képviselő társa a módosító javaslat előrángatásához képest számára meglepően hihetetlen visszafogottsággal tudott viszonyulni az ügyhöz, hiszen valóban a mecsekoldali viziközmű beruházással teljesen analóg módon, bármennyire is egy iskolát érintő, mégis csak az iskolabezárások okán, egy össz városi ügyben került eléjük egy itt előrángatott módosító javaslat. Hogy mennyire nagyon rossz ez a helyzet, két momentummal szeretne rávilágítani. Staub képviselő társa megtette azt a módosító javaslatot a vita elején, hogy a szakszervezetek képviselői előtt kaphassanak szót a frakciók. Ha ezt nem teszi meg, akkor beszélhettek volna az érintett szakma képviselői és Gonda képviselő úr nyilván utána húzta volna elő ezt a javaslatot. Megkérdezi, akkor mit mondott volna Kalauz Jánosné? Magyarul: botrány van. Kalauz Jánosné azt mondta, hogy támogatja a PSZ a módosító javaslatot, amit nem is hallott volna, mert azt ő után mondta volna el Gonda Tibor. Mi történt itt a háttérben? Ki egyeztetett kivel a módosító javaslatot érintően? A PSZ helyi titkára tudta, milyen módosító javaslat lesz előterjesztve előkészítés nélkül, és ezt támogatta, miközben nem tudhatta, hogy el fog hangozni, mielőtt ő szót kap. Kéri ezt végiggondolni, és ehhez képest mindenki fontolja meg, hogy a vita további menetében mit gondol az Istenkúti Iskola bezárásáról, arról, hogy egy évet sem hajlandóak adni ahhoz, hogy az Iskola bebizonyítsa - lehetőséget kapjon rá - életképességét. A másik: kinek a nevében beszélt Kalauzné, mert a szakszervezet nem tudta megtárgyalni, mert egy váratlan módosító javaslatról van szó. Dr. Toller László: ez az ún. "derült égből" jövő módosító javaslat három éve lebeg a Közgyűlés feje fölött, nagyon váratlan helyzet nem ért senkit ezzel a módosító indítvánnyal kapcsolatban. Kalauz Jánosnénak adja meg a szót, mert őt érte itt a Közgyűlésben egy nemtelen támogatás, másik oldalról pedig egy szakmai észrevétel. Kalauz Jánosné: személyes érintettség okán kért szót. Papp Gábor képviselő urat egy nagyon felelősen gondolkodó képviselőnek tartja. A Pedagógusok Szakszervezetét egy ugyanilyen felelősen gondolkodó érdekvédelmi szervezetnek tartja. A PSZ 1996. február 8-án - amikor még Staub Ernő volt a Közoktatási Bizottság elnöke - volt itt egy iskolabezárási eklektikusan előkészített eseménysor után közmeghallgatáson, amikor megtörtént az, ami volt, a város nyilvánossága előtt. A PSZ 1997-ben amikor az iskolacsomag elkészült - is nagyon felelősen gondolkodott, hangsúlyozza, a Hevesi kivételével ugyanez az intézménykör volt megérintve. Nagyon felelősen gondolkodnak, de amikor ezt teszi, soha nem igazában a mellett tette le egyik évben sem a voksát, hogy egy intézményt mindenáron tartsanak meg, miközben a rendszer egészében megnyomorító

131 gazdasági intézkedések sorát kell elkövetni, és a lerongyolódás olyan mértékét kell megélni, amit meg kellett az elmúlt 8-10 évben a város egészében az oktatásnak élnie. A PSZ úgy gondolja, nagyon hitelesen gondolkodik, nem az Istenkúti Iskola, nem az Ágoston téri Iskola érdekeit védi, hanem megpróbál a rendszer egészének érdekében gondolkodni. Úgy véli, minden képviselő ugyanilyen felelősen gondolkodik, és Papp Gábor is ezt tette, amikor elmondta hozzászólását. Hiszi, minden képviselő, aki a körzetében nincs megérintve iskolabezárás, átcsoportosítás, épületbezárás miatt, ugyanilyen felelősen fog gondolkodni. Körömi képviselő urat megnyugtatja, nem tudta a Pedagógusok Szakszervezete, hogy Gonda Tibor be fogja nyújtani a módosító indítványt. Ha a képviselő úr elolvasná az érdekegyeztetési jegyzőkönyveket, akkor tudhatná, az előző héten hétfőn érdekegyeztetés volt ebben a témában. Tudhatná, hogy folyamatosan ezen intézmények körül zajlottak az érdekegyeztetők, és a PSZ azon az egyeztetésen, amikor a korábbi háromhoz képest, most egy negyedik változatot is meglátott az előterjesztésben, kérdéseket tett fel, indokokat, válaszokat kért arra, milyen okból történik ez még mindig, hiszen mindenki előtt ott lebeg az, amit a költségvetési törvényben jóváhagytak, mégpedig az oktatásban az 5 %-nál magasabb "hadisarcot". Úgy gondolja, a PSZ - még akkor is, ha Körömi és Papp Gábor képviselő úr sanda politikai szándékokat, elvtelen együttműködést vél a dolog hátterében felfedni - nagyon felelősen és a rendszer egészében gondolkodik. Teszi ezt azért, hogy az események végre úgy történjenek meg, hogy a rendszer egésze nyerje vissza valamilyen mértékben legalább a gazdasági stabilitását és a mentális biztonságát. Tájékoztatja a képviselőket, a három érintett intézmény - erről az itt ülő igazgató is meggyőzhetne mindenkit - igen nehezen viseli ezt a politikai huzakodást, ami az intézmények felett lejátszódik, miközben a képviselők jól tudják - mert velük állandóan ezt tudatják - hogy az intézmények - benne a közalkalmazottak - fenntartása, eltartása a város politikai csődhelyzetének egyik oka. Amikor a testület felelősen dönt, kéri és biztatja a képviselőket, hogy a rendszer egésze érdekében talán függvényszerű gondolkodásmóddal, legalább úgy, ahogy ezt egy 8. osztályos gyerek teszi működjenek együtt - vagy ne együtt - hozzanak döntést, ha tudnak, akarnak és mernek. Ne hozzanak döntést, ha nem tudnak, nem akarnak és nem mernek, de akkor mindnyájan arról szavazzanak, hogy 4 évig ez a rendszer így marad, mert sem szakmailag, sem anyagilag, sem gazdaságilag nem tehetik már ennél jobban tönkre az intézményeket, mint amilyen módon és mértékben tönkre vannak. Ez alatt érti a saját iskoláját, a Felsővámház útit, és lehet, hogy érteni kell az Istenkúti Iskolát. Elmondja, semmi "panama" nincs a dolog mögött, amikor a PSZ megtárgyalta az előterjesztést és látta benne a korábbi "négy éves meglepetést", most pedig, amikor látható volt az "egy éves meglepetést", több oldalról megközelítette, felkészült, és nem improvizált abban a dologban, hogy mi történjék. Felhatalmazása van azt mondani, hogy amennyiben az érdekegyeztetés után, bármilyen olyan dolog történik, ami a teljes befejezését jelenti az 1997-es döntésnek, akkor azt fejezzék be, mert ha ez nem történik meg, és újat kezdenek májusban, vagy előtte, annak beláthatatlan következményei lesznek az intézményben folyó szakmai munkára vonatkozóan, sőt mindenre. Most már beláthatatlan

132 következményei vannak nagyjából az épületek állagára, felszereltségére is. Emlékeztet arra, hogy a NAT indult vagy nem indult, de a kötelező taneszköz lista és felszereltségi lista megjelent a Közlönyben, azt határidőre teljesíteni kell. Egyetlen fillért nem adott még a fenntartó a kötelező felszerelési jegyzék teljesítésébe, és a határidő még ezen testület képviseleti idejében le fog járni. Kéri, próbálják meg vagy a rendszer egészét végiggondolni, vagy ne döntsenek erről a csomagról, viszont döntsenek a négy éves békében, nyugalomban hagyásról. Amikor a költségvetésről, a módosításról vitatkoznak, akkor gondolják végig előbbi döntéseiket és ne hagyjanak jóvá egy pontot, hogy 5 %, 1 Mrd Ft a rendszerből kivonva, mert másképp a csődbiztos jön, mert akkor valaki nem mond igazat, nincs csődbiztos ezek szerint. Dr. Toller László: megjegyzi: nagyon kéri valamennyi képviselő társát, hogy egymás emberi méltóságát, szakmai elhivatottságát itt a teremben ne kérdőjelezzék meg. A termen kívül teljesen természetesen megkísérelhetik. Ebbe a körbe nem fér bele sem a "vérlázító", sem az "arcpirító", sem a "panama", sem ehhez hasonló kifejezések. Határozottan szeretné a Közgyűlés egésze nevében kikérni ezeket a kifejezéseket az ülésterem. Itt szakmai vita folyik, súlyos döntések előtt állnak nemcsak ma, hanem a továbbiakban is. Ha ilyen stílusban folytatják a tárgyalást, az nem vezet semmi jóra. Jól emlékszik, Papp Gábor képviselő úrral együtt volt egy választási fórumon az Istenkúti Iskolában. Mélyen egyetértett azzal, hogy "jegelni, hűteni" kell az intézmények költségvetését. Egyetértett az akkori polgármester jelöltjével abban, hogy az intézmények költségvetését karcsúsítani kell és a létszámhoz és feladathoz arányos intézményrendszert kell kialakítani. Igaz, azt is hozzá tette, minden más iskola bezárásával teljesen természetesen egyetért, kivéve az Istenkútit. Ez nem egy szemlélet. Körömi Attila: "ez nem így volt hazudsz!" Dr. Toller László: ott voltak, és ezt mondta Papp Gábor képviselő úr, itt is vannak olyanok, akik ezt végighallgatták. A "hazudsz" kifejezést pedig képviselő úr a Parlamentben is megismételte, minősíti képviselő urat. Benne lesz a jegyzőkönyvben. Dr. Gyurok János: köszöni, hogy nemzetiségi képviselőként még egyszer szólhat. Nagy Erzsébethez hasonlóan megnézte az Ágoston téri részletes rendezési terveket. Ezekből többek között kiderül az is, hogy az út 30 cm-rel magasabb lesz, a zajszint 30-ról 70 decibelre emelkedik, a szomszédos épületek a csomópont szerkezete és jellege miatt lebontásra kerülhetnek, az út 7 m széles lesz, stb. Ebből elég világosan kitalálható az, amit mindenki tud, még az is, aki nagyon szakszerűnek mondja - így Gonda elnök úr - a döntést, hogy erre az iskolára mi vár a közeljövőben. Ennek az iskolának is az lesz a sorsa, - ami természetesen szükségszerű - hogy ne oktatási intézménynek legyen használható. Olyan feltételek mellett, amelyek a csomópont megépítése után lesznek, fizikálisan alkalmatlanná válik oktatási

133 intézményként működni. Ezt legelhivatottabb pedagógus is.

nagyon

jól

tudja

mindenki,

még

a

Elnézést kér, reméli nem fogja megsérteni Kalauznét azzal, amit mondani kíván. Úgy gondolja, a szakszervezetek feladata mindenhol a világon az, hogy valamilyen módon oppozícióban legyen, függetlenül, hogy ki van hatalmon és nem az, hogy lojális legyen a hatalomhoz, függetlenül attól, ki van hatalmon. Nagyon szívesen javasolja Kalauznénak, tanulmányozza az első angol szakszervezetek szerepét, funkcióját, amiből ez az egész kiindul. Nem győzte meg az átszervezés helyességéről a bizottsági elnök úr expozéja, két ok miatt. Egyrészt, azért, mert nem érinti a város teljes oktatási vertikumát. A másik ok: azért nem, mert a tervezethez nincsenek mellérendelve az iskolaszociológiai, közlekedési, szociális, foglalkoztatási és más változók. E nélkül pedig ez a döntés-előkészítés sajnos nem mondható szakszerűnek. Hogy mennyire nem problémamegoldó az oktatási stratégia, jelzi az is, hogy a korábban megszüntetett iskolák - így pl. a régi kertvárosi vagy az újhegyi iskola - jelenleg romokban hevernek, kibontott ajtókkal, ablakokkal adnak otthont a kóbor állatoknak. Pécs városa nemrég egy igen jelentős nemzetközi díjat kapott, - Béke Díjat amelynek az indoklásában az szerepelt, azért is kapja a város ezt, mert kiváló kisebbségpolitikát folytat. Ez így van, Pécs városa valóban kiváló kisebbségi politikát folytatott. Az, hogy ez így van, nem kis részben köszönhető a Szocialista Pártnak, erről mindenkinek - legyen baloldali, jobboldali, középső-oldali, szélső-oldali - tudomást kell venni, ez tény, erről megfeledkezni nem lehet. Éppen ezért felháborító, hogy Meixner elnök úr azt mondta, hogy nincs nemzetiségi oktatás az Egyetem utcai tagiskolában. Ilyet eddig ő csak a "derék Funar hadúrtól" hallott, aki megmondta és meg kívánja mondani, hogy ki és mi a nemzetiségi. Úgy gondolja, nagyon jó lenne nem tőle példát venni, hanem követni Pécs város nemes kisebbségpolitikai hagyományait. Az Egyetem utcai Iskola megszüntetése egyáltalán nincs tekintettel a gyerekek érdekeire, és úgy tűnik, hogy más iskolával kapcsolatosan is így van, és holmi bizonytalan, majdani bevételekre hivatkozik. Szembeállítja sajnos - talán akaratlanul is - a pedagógusokat, szülőket, és ami a legszomorúbb: a gyerekeket. Ha jártak mostanában a két tagiskolában, lehet látni, mi történik a gyerekek lelkében, és ez nem túlzott érzelmesség. A Horvát Önkormányzat nem kapott választ arra, hogy a tagiskola megszüntetése hogyan garantálja a létező programok továbbvitelét. Erről egyáltalán nincs szó. Mint ahogy Önkormányzatuk határozatában is jelezték, elfogadják az átszervezést, ha a gyerekek, tanulócsoportok együtt maradhatnak. Sajnos erről sincs szó. Végül, még egyszer szeretné felhívni a figyelmet a kisebbségi törvény 29. §ára. Ez csak törvénysértéssel teszi lehetővé az átszervezési szándékot. Kéri, számoljanak a képviselők ezekkel a következményekkel.

134 Kérése: ne szüntessenek meg iskolát, ha lehet, egyetlen egyet sem, mert Ázsiában és máshol is a legnehezebb időkben - a háborúk után - minden esetben prioritást kaptak az iskolák és az egészségügyi intézmények. Ezek sem érzelmi és szociális szólamok. Kéri, a képviselők vegyék figyelembe az itt elhangzott érveket és módosítsák álláspontjukat. Dr. Tóbiás János: nem volt könnyű feladat az előterjesztést a testület elé elkészíteni. Meggyőződése, a Közoktatási Bizottság elnöke sem nagy örömmel tette ezt meg. Gyurok János napirend előtti szólásánál a bizottság elnöke arról beszélt, nincs is Egyetem utcai iskola, ezért az ebédszünetben gépkocsival elment, megnézte, mi van az iskolával és látta, hogy áll az épület és így rájött, hogy itt egy kifejezésbeli dologról van szó. Kvázi az Egyetem u-i iskola tagintézménnyé lépett elő. Ezt a fogalmat nem igazán tudja elfogadni, de ha a köztudatban így használják, ám legyen. A "kvázi"-ból nagyon sokszor "0" szokott lenni. Az iskolaátszervezési programokkal nem tud egyetérteni, azt sem tudja elképzelni, hogy egy egyetemi város iskolákat zár be. Elfogadhatatlan a demográfiai helyzetre, az anyagiak hiányára vonatkozó magyarázat, mert a számadatokat hallva semmiféle gazdasági gondját nem oldja meg ezzel az intézkedéssel az önkormányzat. Emlékezteti a közgyűlést, hogy az elmúlt években zajlott a kórházi ágyak leépítése, ahol közel 10 ezer ágyról esett szó és amelyből nem lett haszon. Az iskolabezárásoknál kéri, gondolkodjanak el ezen a körülményen is. Megemlíti, Svédországban 12 fős osztálylétszámokkal működtetnek iskolákat, mely a gyerekek szempontjából jó. Nehéz helyzetben volt már az ország máskor is területileg és népesség tekintetében, és mégis akadt ebben az időszakban olyan személy, aki iskolákat épített. Sajnálatosnak tartja, hogy a város vezetése az önkormányzat anyagi stabilitását iskolák bezárásával kívánja megerősíteni. Az elmúlt években megszűnt a területen a szénbánya, az ércbánya, a Sopianae Gépgyár. Ezzel szemben Kaposváron közgazdasági, jogi egyetem épül, Pécs el fogja veszíteni az egyetemi hegemóniáját. Dr. Toller László: közbeszól, Kaposváron nem lesz új egyetem. Dr. Tóbiás János: a bejelentést örömmel veszi, ha ez valóban így lesz. Egyetlen iskola bezárását sem nézi jó szemmel, ezért minden iskolabezárás ellen fog voksolni. Dr. Toller László: elnézést kér az iménti közbeszólásáért, de el kívánja mondani, hogy a kormány benyújtotta a felsőoktatásról szóló törvénytervezetet a Parlamentbe. Kaposváron a meglévő két karból Kaposvári Egyetem néven működő intézmény jön létre. Örül annak is, ha Kaposvár, Szekszárd, vagy bármely Baranya megyei település fejlődik.

135 Meixner András: az eddig elhangzott kérdésekre kíván reagálni, illetőleg néhány korábbi anyagot ismertetni. Ha Funarhoz hasonlítják és hazugnak nevezik, akkor meg kell nézni azt, ki hazudik ebben a teremben, ki beszél mellé és ki minősít alaptalanul. Tóbiás képviselőtársának elmondja, véleménye szerint is, aki pedagógus diplomával rendelkezik és iskolát zár be, ha nincs kényszerhelyzetben, akkor az "őrült". Baráti beszélgetések során az MSZP frakcióval szemben ülő több képviselő is elismerte, ha a kormányzó koalíció helyében lennének, ők sem tudnának nagyon mást tenni. Tóbiás képviselő úr orvosként tudhatná, néha amputálni szükséges a beteg bizonyos testrészeit az életben maradás érdekében. Többek között itt is erről folyik a vita. Bevezetőjében azt is elmondta, ennek a napirendi pontnak nem az az elsődleges célja, hogy anyagi hasznot hozzon, hanem ez az intézkedés részben az előző átszervezések a következménye, annak a kényszernek, ami az egyházi intézmény-átadásból adódott. Természetes, hogy anyagi hasznot is remélnek az intézkedéstől, ha nem is azonnal, de rövid távon mindenképpen. Dr. Gyurok János felvetésére elmondja, hogy az iskola alapító okirata szerint - amely a kezében van - az intézmény feladatai: otthoni ellátás keretében biztosított különleges gyógypedagógiai gondozás, gyermektanuló felügyelet, készenlét, iskolai intézményi étkeztetés, intézményi vagyon működtetése, önkormányzatok elszámolásai, nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás. Jellege német nemzetiségi nyelvoktatás felmenő rendszerben, napközi otthoni és tanulószobai ellátás, iskola-egészségügyi ellátás, diáksport. Kérdése, mi folyik ebben az iskolában? 1997. augusztus 26-án került először a Közoktatási Bizottság elé az a kérés, amelyet Gyurok úr terjesztett be. Jó maga és Staub képviselőtársa is ennek a bizottságnak a tagja volt. Mind a ketten egyöntetűen megszavazták azt az állásfoglalást, amelyet most felolvas. A bizottság egyöntetű állásfoglalása az volt, hogy felkéri a Horvát Kisebbségi Önkormányzatot, valamint a Felsővámház u-i Általános Iskola igazgatóját, hogy együttműködve dolgozzák ki a multi kulturális oktatás és/vagy horvát nemzetiségi oktatás bevezetésére, megvalósítására vonatkozó elképzeléseket, melyeket a Közoktatási, Közművelődési és Sportiroda terjesszen a bizottság elé. Határidő: december 31. Egy azt követő ülésen 1998. június 16-án - tárgyalta a bizottság az indítandó horvát programot, mely a kijavított és szakértővel jóváhagyott horvát nemzetiségi nyelvoktatást foglalja magába. A mellékelt állásfoglalás tartalmazza, "...a Közoktatási Bizottság egyetért az előterjesztéssel és felkéri a Felsővámház utcai Általános Iskolát, hogy az 1999/2000. tanév óraszám szükségletének megállapítása előtt kérésével forduljon a Közoktatási Bizottsághoz a jelentkezők létszámának megjelölésével. Az intézmény a 1998/99. tanévben a saját keretéből oldja meg a horvát nyelv oktatását ." Ma horvát nyelv oktatása folyik a Felsővámház utcai Általános Iskolában, ez lehet majd a következő évtől horvát nemzetiségi oktatás. Felolvassa a határozati javaslat 1.) pontját, melyből kiemeli és idézi az utolsó mondatot. " ....Felsővámház

136 utcai és Ágoston téri épületében helyezze el, végezze el a szükséges és lehetséges osztályösszevonásokat olyan módon, hogy az iskola eddigi speciális képzési formáit őrizze meg.". Staub képviselő úr felvetéséhez szeretne néhány gondolatot fűzni. Véleménye szerint további lépésekre is szükség van, mivel ezek a lépéssorozatok nem oldják meg a gazdasági ügyeket. Ismert, hogy az intézmények nem, vagy nagyon nehezen jönnek ki a rendelkezésükre álló költségvetésből. Úgy gondolja, hogy további lépésekre is szükség van, melyek konkretizálására egyeztetés után kerül sor. A PDSZ-szel már egy előzetes beszélgetést folytatott. A jövő héten újabb tárgyalást szeretne a Pedagógus Szakszervezettel azért, hogy közösen döntsék el a további lehetőségeket. Figyelembe kell venni, hogy az eddigi lépések különböző megítélést nyernek, de ha Pécsett nem történt volna átszervezés, akkor a helyzet sokkal rosszabb lenne. Egy iskola bezárása, vagy esetleges összevonása szintén megítélés kérdése, hiszen ha az Egyetem u-i Iskola, a Felsővámház utcai és az Ágoston téri Általános Iskola esetében a megoldás az egyik iskola bezárása lett volna, akkor már nem kellene azzal foglalkozni. Ezzel szemben úgy gondolták, hogy humánusabb megoldás az, ha együtt tartják a tanulókat és a pedagógusok munkalehetőségét is megoldják és próbálják meg belső megoldásként ezt kezelni. Sajnos nem ez történt, hanem arra gondoltak, hogy a választások után esetleg az intézményeket újra visszadarabolják. Ez történt a Fehérhegyi Általános Iskola esetében is. Az új igazgató kinevezésével kezdett el pozitív irányt venni a mozgás. Az idő hiánya miatt nem tud minden kérdésre válaszolni, azonban néhány dolgot szeretne kiemelni. A PDSZ-szel kapcsolatban sokan felvetették, hogy milyen alapon támogat bizonyos célokat és elképzeléseket. Tisztába kell lenni azzal, hogy mi történt eddig, amit a hozzászólása elején már elmondott. A bizottság Istenkútra vonatkozóan az első anyagban - amit januárban készített el és közétett három változatot jelölt meg. Ennek az anyagnak az első változatát terjesztették be a koalíciós frakciók módosító indítványként. Ez már véleményeztetve volt minden szakszervezettel, így nem tűnhet hirtelen lépésnek. Hozzáfűzi, hogy az említett frakciójavaslatot nem kívánja elfogadni és erről külön szavazást kér. Indoklásként elmondja, hogy bizottsági elnökként más előterjesztést szavaztatott meg, ezzel szemben a bizottság másként foglalt állást. Nem érzi lehetőségét annak, hogy elnökként ezt befogadja. Hitegetni senkit sem szeretne azzal, hogy a módosító indítványt nem fogja megszavazni. Kérése, hogy külön szavazzanak és amennyiben megkapja a többséget, akkor az eredetiről nem kell dönteni. A kételyeket nem tudja eloszlatni, hiszen sok időbe telne, hogy egymást meggyőzzék. Kéri Gyurok képviselő urat, hogy nyilatkozata előtt győződjön meg az általa mondottakról, hiszen a régi Kertvárosi Iskola a mai napig áll és oktatás is folyik benne, csak a Berek u-i Iskola telephelyeként működik. Egyetért azzal, hogy az újhegyi épület nagyon romos állapotban van. Megköszöni a két szakszervezetnek a korrekt véleményét, amit kifejtett, még abban az esetben is, ha ellenkezett a bizottság által beterjesztett anyaggal. Nem minősíteni akart - másokkal ellentétben -, hanem megpróbált szakmai érveket felsorakoztatni. Meggyőződése, azzal, hogy bizonyos személyeket, szervezeteket minősítenek, az említettek nem lesznek igazságosabb színezetűek.

137 Röviden ennyit kívánt elmondani, ha lesznek konkrét kérdések, azokra válaszol. Előterjesztőként javasolja a vita lezárását úgy, hogy az eddig szólásra jelentkezők még kapjanak lehetőséget hozzászólásuk megtételére. Dr. Toller László: az előterjesztő kérésének eleget tesz annál is inkább, mivel minden képviselő, aki ebben a vitában szólni kívánt, már szót kapott. Bejelenti, Sashalmi György, Staub Ernő, Helmrich Ferenc, Körömi Attila és Papp Gábor hozzászólása után indítványt tesz a vita lezárására. Sashalmi György: az 1990-1994. közötti időszakban Rácváros és Istenkút között új iskolát terveztek felépíteni. Az érdemi munka megkezdésekor 1995ben Meixner András - akkori képviselőtársa a Közoktatási Bizottságban javasolta az átszervezéseket. Meglepődött, akkor is úgy gondolta, mint most, az önkormányzati képviselők felelőssége elsősorban, hogy megtalálják a lehetőségeket a finanszírozáshoz, amely az önkormányzat feladata. A gyerekek nevelését szolgáló közintézmények működtetése a testület feladatkörébe tartozik. E tekintetben sem infrastrukturális, sem pedagógiai szinten nincs jó helyzetben a város. Úgy gondolja, nem másról van szó, mint hogy ezekben a ciklusokban a képviselőtestület nem volt alkalmas arra, hogy előteremtse azokat a forrásokat, amelyek lehetővé teszik ennek működtetését és most az oktatási intézményrendszeren próbálják a hiányokat behozni. Ha rajta állna, másként kezelné ezt a témakört. Egyetért Czukor képviselőtársával, ezt az anyagot nem lehet megszavazni. Staub Ernő: eláll a hozzászólási szándékától azért, mert az érdekegyeztetésről kívánt kérdezni, de erre Meixner képviselő úrtól az előző hozzászólásában már választ kapott. Helmrich Ferenc: megkérdezi Gyurok képviselő úrtól, a rendezési tervből meg tudja-e állapítani, hogy bontják az iskolaépületet, vagy a bontási engedéllyel is rendelkeznek? Dr. Toller László: a kérdés költői, mert Gyurok János ebben a vitában már nem kaphat szót. Körömi Attila: szóváltásra került sor a polgármester úr és közötte, mikrofonon kívül. Nem engedheti meg magának azt, hogy olybá tűnjék, mintha csak ekkora lenne közöttük a különbség. Emiatt kér elnézést a polgármester úrtól, ennél sokkal súlyosabb és fajsúlyosabb nézetkülönbségeik vannak, mint ez a megjegyzés volt. Ha ezt nem tenné meg, akkor mindenki azt hinné, hogy csak ennyi, ennél sokkal több, ezért elnézést kér. Viszont indokolt volt, ugyanis azon a fórumon nem mindegy, hogy milyen kérdésre milyen válasz megy. Olyan fórumokon, ahol nem készül jegyzőkönyv, a jegyzőkönyv el nem készültével visszaélni nem túl elegáns dolog. Olyanokat adni képviselőjelöltek szájába, amik nem hangzottak el, nem úgy hangzottak el, nem helyes. Ezzel a témát a maga részéről le is zárja. Lehet, hogy nem fog tetszeni az istenkútiaknak sem, amit mond, de szeretné ismertetni, hogy részükről miről is szólt ez a vita. Némileg

138 különbözik álláspontjuk a KDNP-MIÉP frakciótól, a Kisgazda frakciótól is, akik azt mondták, semmilyen körülmények között nem hajlandók iskolabezárást megszavazni. A FIDESZ frakció azt mondja, láthatóan valamit lépni kell. Ezért örültek, hogy elmozdulás történt az elmúlt ciklushoz képest. Ismerteti, mit szavazott volna meg a testület és mit támogattak ők. A bizottsági javaslat szerint a közgyűlés a Rácvárosi és Istenkúti ÁMK istenkúti épületében működő Általános Iskolát 2000. július 1-ig tartja fenn. Felkéri a Közoktatási Bizottságot, nyújtson segítséget a területen szerveződő alapítványi iskola kialakításához. Ismétli saját magát, de ez nem baj. Nincs semmiféle garancia ennek az ügynek a sikeréhez. Ha az Istenkúti iskola megkapja a plusz egy éves lehetőséget, és nem sikerül neki a feladat-ellátás. azt nem lehet a képviselőtestületen számon kérni, mégpedig azért, mert a módosító javaslatnak megfelelő, azonnali bezárási előterjesztést meg lehetett volna tenni közgyűlési anyagként. A rációnál nagyon sokszor adott helyzetben sokkal többet jelent a morál, még akkor is, ha a ráció alapján esetleg bukik is a város még 10 M Ft-ot. Ez az abszolút negatív hozzáállás. Ebben a szituációban senki sem kérheti számon a legelragadottabb véleményt sem, mert nem volt elegáns ez a lépés. Az lett volna az emberséges megoldás, ha a bizottsági ülésen megmondják, hogy ezt a lépést meg kell tenniük. Amennyiben Gonda képviselő úr fenntartja módosító javaslatát kéri, azt ne támogassák. Javasolják számára, vonja vissza az indítványt, és küldjék ezt a részt a bizottság elé vissza, és a következő testületi ülésre egy új véleménnyel terjesszék be. Tudomása van arról, hogy az Istenkúti iskola is szerepelt a bezárásra javasolt intézmények között, de ha valaki belenyugszik abba, hogy kap még egy évet a működéshez, akkor azonnal elfelejti, hogy volt még kétféle variáció, hiszen neki akkor már más körül forog a világ. Ismétli, egyeztessenek újra, és hozzanak vissza a testület elé egy olyan előterjesztést, amely megfelel a kölcsönös érdekeknek. Papp Gábor: a maga részéről visszautasítja azokat a kijelentéseket, melyeket dr. Toller László megtett irányában. Ezek nem hangzottak el, többen tanúsítják személyesen, közjogi, majdhogynem méltóságként is. Jelen van a teremben az Istenkúti ÁMK Iskolaszékének vezetője, aki igaz, még az eredeti, írásban kiosztott indítványhoz készített véleményt. Kéri, a képviselőtestület biztosítson lehetőséget arra, hogy ezt a véleményt felolvashassa. A korrekt minimum az lenne, ha a véleményüket meghallgatnák e témakörben. Kéri, ügyrendi szavazás történjen indítványáról. Ezt követően pedig a frakcióvezetés nevében rövid tanácskozási szünetet fog kérni. Dr. Toller László: szavazást kér arról, hogy a testület megadja-e a szólási lehetőséget az Istenkúti ÁMK Iskolaszék-vezetőjének.

139 Megállapítja, hogy a közgyűlés 36 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett egyetértett az Istenkúti ÁMK Iskolaszék vezetője számára hozzászólási jog megadásával. Knyihár Éva: az Istenkúti ÁMK Iskolaszékének nevében, a helyi egyetlen közintézmény az iskola fennmaradása érdekében emel szót. Érveik az alábbiak: Az Istenkúti ÁMK beiskolázási körzete statisztikát hamisító és elismerten irreális. A csökkenő tanulólétszám a 4 éve tartó tudatos iskolasorvasztás eredménye. A családok nagy része szociálisan leszakadó rétegnek tekinthető, ebből kerül ki az iskola tanulóinak zöme. A környék infrastruktúráját tekintve is mostoha körülményeket kénytelenek elviselni. Az Istenkúthoz tartozó 3500-4000 fős lakosság egyetlen közintézménye az ÁMK, mely egyben a társadalmi szféra egyetlen kultúrát közvetítő, közösségszervező médiuma. Az, hogy egy közösségi színtér megtartása milyen fontos jelentőséggel bír a külvárosban, már kifejtette több peremkerületi, részönkormányzati képviselő, egy előző napirendi pontnál. Köszönet nekik érte. Az iskola bezárása figyelmen kívül hagyja a szülők, illetve gyermekeik jogait, így a szabad iskolaválasztást, a kötelezővé váló és kényszerű iskolaváltás aránytalan terheit. Ez egy aránytalan terhet jelent, amit egyetlen szülő, ill. gyermek sem köteles elviselni. Nem kívánt erre a törvényre kitérni, de a PSZ titkárának megjegyzése mégis arra késztette, hogy erről szóljon. Aránytalan teher alatt a törvény lényegesen nehezebb körülményt említ, melyek között példákat hoz. Pl. megnő az iskolába járáshoz szükséges időtartam, ezen kívül más példát nem kíván megemlíteni. A szülők nyilatkoztak arról, miért jelent nekik lényegesen nehezebb körülményt az iskolaváltás. 22 3, 4, 5 gyermekes nagycsaládról van szó. Nincs garancia arról, hogy egy intézmény be tudja ezeket a gyerekeket fogadni. A gyerekek különböző iskolákba történő elhelyezése igenis lényegesen nehezebb körülménynek számít. Az istenkúti közösség az utóbbi 4 évben bebizonyította az iskolához való ragaszkodását, tüntetések, aláírásgyűjtések, népi kezdeményezések, törvényességi kérelem, folyamatos közgyűlési, illetve bizottsági jelenlét az iskolát érintő ügyekben. Az Istenkúti Közösségért Egyesület az iskolával együttműködve törekszik arra, hogy szakmailag és gazdaságilag is hatékonyabbá tegye, illetve véglegesen és megnyugtatóan rendezze az iskola működését. Az egyesület konkrét elképzeléseivel - mely az önfenntartóság megteremtését jelenti megkereste a Közoktatási Bizottságot, mely e kezdeményezést egyöntetűen támogatott, nem is tehetett másként, hiszen egy civil szervezet felajánlotta kötelező önkormányzati feladatok átvállalását, egy lakóközösség segítségét.

140 Az MSZP választási programjában leírtak szerint a helyi frakció fontosnak tartja a civil kezdeményezések komolyan vételét, lényeges számára a kulturális gondozás a peremkerületekben, illetve a családokra akar építeni. Törekvésüket - mely az iskola további közösségi működtetésére irányul - az önkormányzattal együttműködve képzelik el, melyre bizonyíték dr. Toller László polgármester úrnak a múlt heti lakossági fórumon átnyújtott levelük. Amennyiben az önkormányzat a helyi kezdeményezést nem támogatja, a következő lehetőségekkel élnek: 1.) A már megalakult Kiválási Bizottság működésbe lép, hogy a városi vezetés sorvasztó intézkedései helyett helyi érdekeket érvényesítsen. 2.) Ombudsmanhoz fordulnak, felelősségre vonást kérve.

jogaik

érvényesítését

és

személyes

3.) Alkotmánybírósághoz fordulnak jogorvoslatért, gyorsított eljárást kérve. 4.) Demonstrációt szerveznek a számukra amúgy is kellemetlen autóverseny alkalmával. 5.) Az iskolájukat alapító Szieberth Róbert eszméit magáénak valló civil kezdeményezés - melyhez minden állampolgárnak joga van - meghiúsulása esetén az alapító leszármazottai a helyi kezdeményezést támogatva az országos médiákban fognak lándzsát törni a 73 éve működő peremkerületi iskola ügye mellett. Reményeik szerint az önkormányzat ezúttal is figyelembe veszi választói közös akaratát, lehetőséget nyújtva az intézmény közösségi hasznosítására és biztosítva az iskola békéjét legalább 4 évig. Ezúton kérik az önkormányzat illetékeseit, hogy az istenkúti lakóközösséget érintő kérdésekről informálja az Istenkúti Közösségért Egyesületet az ÁMKszéken keresztül. E két fórum kiváló médiuma a helyi közösségnek. Ezen kívül egy nyilatkozatot kíván átadni, mely az alábbi: "Nyilatkozat Alulírottak nyilatkozunk arról, hogy akarjuk ezt az óvodát, a művelődési házat és az iskolát, mind a nyolc évfolyamával együtt. Akarjuk a hosszú távú békéjét, hogy ez egyben záloga is legyen a szakmai továbbfejlődésének és létező, vagy mondvacsinált létszámproblémája megoldásának. Akarjuk, hogy méltó módon folytathassa az eltelt hetvenhárom év hagyományait, soha nem tévesztve szem elől megalapítójának eredeti szándékát." A nyilatkozatot aláírta minden civil szervezet, tagintézmény, szülő, sorolhatná tovább az aláírókat.

141 Dr. Gyurok János: nyilvánosan kíván elnézést kérni Meixner Andrástól. Sajnálja, hogy a "Funar" kifejezést ehelyütt mondta. Dr. Toller László: a vita lezárására tett indítványt, mely után bármely képviselőcsoportnak két perces hozzászólási lehetősége lesz, illetve az előterjesztő is ugyanilyen időtartamra kap szólási lehetőséget. Szavazást kér a vita lezárásáról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 30 igen szavazattal, 7 ellenszavazattal a vita lezárásával egyetértett. De Blasio Antonio: egész idő alatt nem szólt a vitához, mert úgy gondolta, hogy szakmai vita folyik. Rá kellett jönnie, itt már régóta nem szakmai vitáról van szó. Véleményük, ez az anyag, amely ma a testület elé került néhányan dicsérték is - egy korrektül előkészített előterjesztés, hiszen a bizottságot és minden olyan helyet megjárt, amit meg kellett járnia. Természetesen mindenben nem értettek egyet, sőt sok mindenben nem volt konszenzus, kritizálták annak ellenére, hogy az eljárási módját nem kérdőjelezték meg. Azt senki nem vonta kétségbe, hogy ez a mai előterjesztés korrektül előkészített anyag volt. Úgy gondolják azonban, az a módszer, amivel Gonda frakcióvezető úr a módosító javaslatát ideterjesztette - véleménye szerint a frakció jóváhagyásával -, az a politikai banditizmus kategóriájába sorolandó. Ez nem a korrektség módszere. Véleménye szerint az ilyen előterjesztések és módosító indítványok a kormányzó oldalról csak olyan eredményt hozhatnak, amely az együttműködés teljes megszűnését jelentheti a két oldal között. Úgy véli, ennek senki nem szeretné a jövőbeli eredményét látni. Ez nem vezet jóra. Kéri, ezt a túloldalon ülő képviselőtársak szívleljék meg. Megítélése szerint kell, hogy legyenek közös ügyek, amelyekben tárgyalnak egymással. Úgy tűnik, a korrektség kifejezést, mint olyant, a másik oldal kihúzta a szótárából. Kérik, ezt ne tegyék. Javasolja és kéri, a szemben ülő képviselőtársak gondolják át a módosító indítványt, ne tárgyaljanak róla, ne szavazzák meg, ez a téma kerüljön újra a testület elé, hiszen a megfelelően előkészített anyagban erre vonatkozóan volt döntési javaslat, maradjanak annyiban. Czukor Antal: kérdése, miért nem kap az istenkúti iskola lehetőséget 1 éves időtartamra, hogy felkészüljön arra, hogy az alapítvány megszervezésével önmagát fenn tudja tartani. A lehetőség a vita folyamán többször elhangzott, ami az istenkútiak részéről egy szép szándék, melyet támogatni kellene. Gonda Tibor: nem kívánta igénybe venni a frakció részére biztosított vitalezárás utáni szólási lehetőséget, azonban De Blasio Antonio képviselőtársa hozzászólása miatt mégiscsak szólnia kell. Ki kell kérnie azt a stílust, amit képviselőtársa az imént megengedett magának. Nem érti, miért tartozik a politikai banditizmus kategóriájába az, ha egy korábban munkaanyagban meglévő alternatívák közül úgy dönt egy városvezető koalíció - hangsúlyozza, nem egy frakció -, hogy kevés az az előterjesztés megítélésük szerint, ami a testület elé került.

142 Bejelenti, kétfelé egyszerre nem tud figyelni, kéri De Blasio képviselőtársát, engedje befejezni mondanivalóját, mert a hozzászólás közben a jelbeszédét nem tudja értelmezni. Dr. Toller László: közbeszól, Gonda képviselő úr nyugodtan végighallgatta De Blasio Antonio korántsem minősítések nélküli hozzászólását. Kéri De Blasio képviselőtársát, ne zavarja Gonda Tibor hozzászólását. Gonda Tibor: el kívánja mondani, nem új előterjesztést hoztak, hanem egy korábbi alternatívához nyúltak vissza, mert úgy ítélték meg valamennyien, hogy nem elégséges az, amit az 5.) pontban leírtak. Véleménye szerint ez belefér a politikai demokrácia játékszabályaiba. A módosító indítványt, amely sajnos a nevéhez fűződik, továbbra is fenntartják. Hangsúlyozza, ez nem a frakció egyedüli módosító indítványa, hanem a várost vezető koalícióé. Bíznak abban, hogy a jövő őket fogja igazolni. Dr. Toller László: miután a frakciók nem jeleznek további hozzászólási szándékot, Meixner András előterjesztőnek ad szót, bejelentve, hogy ezen hozzászólás után a FIDESZ frakció kérésére 5 perc szünetet rendel el. Meixner András: elég nehéz e késői órán az érzelemdús hozzászólások után olyan összefoglalást adni .... Dr. Toller László: közbeszól, kérve De Blasio Antoniot, ne zavarja képviselőtársa hozzászólását. Meixner András: folytatja hozzászólását, melyet az intermezzo után is be kíván fejezni. Nem hiszi, hogy komplett összefoglalót tud adni két percben, meggyőzve a kétkedőket és biztosítani azokat, akiknek konkrét álláspontja van arról, hogy legyenek biztosak abban, az előterjesztés jó. Czukor képviselőtársa kérdésére nem kapott választ. Végül is valahol neki is ott van a szíve mélyén ez a téma, hiszen ő folytatta a tárgyalásokat. Egy kicsit lelkiismereti kérdés is számára. Amit az istenkútiak kívánnak, lehetetlen véghezvinni, hiszen ott vannak az ÁNTSZ, tűzoltósági előírások, az épület felújítási költségei, vagy amiről Kalauzné is beszélt, a taneszköz jegyzék, amely egyszerűen ha új intézményt hoznak létre, bármelyik iskolánál előáll. A működési engedélyt nem lehet megadni, mert a felsoroltak nagyon sok anyagi eszközt visznek el. Azon is el kell gondolkodni, hogy minden iskolát záros határidőn belül ebben a törvényi előírásban megfogalmazottak szerint fel kell készíteni a NAT előírásainak megfelelően. Ez volt az az ok, ami miatt azt mondja, hogy ezt a lépést nem lehet megtenni. Ez több 10 millió Ft, amit nem lehet csak úgy előteremteni. Ezért mondta azt, hogy ez szép álom volt. Kéri képviselőtársait, az érzelmeket félretéve, észérvek alapján próbálják megszavazni mindazt, ami az előterjesztésben áll. Dr. Toller László: a FIDESZ frakció kérésére 5 perc tanácskozási szünetet rendel el.

143

A szünet után bejelenti, a FIDESZ frakció kérésének eleget téve szólási lehetőséget biztosít részükre, módosító indítványaik megfogalmazására, amelyre az SZMSZ rendelkezései már nem adnak lehetőséget. Kéri Meixner András bizottsági elnököt, a módosító indítványokat figyelje, melyek azok, amelyeket be tud fogadni. Staub Ernő: az első módosító indítványuk a határozati javaslat 1.) pontjára vonatkozik, mely az alábbi: "A közgyűlés a Felsővámház Utcai Általános Iskola Ágoston téri telephelyét szünteti meg. Az Ágoston téri tagintézmény épületében oktatott tanulókat az intézmény a Felsővámház utcai és Ágoston téri épületében helyezi el." A második indítvány a Rácvárosi és Istenkúti ÁMK-val kapcsolatos, mely az eredeti bizottsági javaslat 3.) pontja. A módosító javaslat az alábbi: "A Rácvárosi és Istenkúti ÁMK istenkúti épületében működő általános iskola megszüntetésére vonatkozó döntés előkészítését a bizottság függessze fel négy évi időtartamra, mely időszakban fent nevezett intézmény lehetőséget kap a jelenlegi tendencia megfordítására." A harmadik módosító indítványuk a 6.) ponthoz egy kiegészítés, mely az alábbi: "Az önkormányzat gondoskodik az autista gyerekek megfelelő elhelyezéséről." Meixner András: A harmadik módosító indítványt a PDSZ kérésére megfogalmazta oly módon, hogy a 6.) pont az alábbiak szerint egészüljön ki: "... utasítja a Művelődési és Sport Főosztályt, hogy az autista csoport elhelyezését oldja meg." Ha ez így megfelel a képviselő úrnak, akkor befogadja ezt a módosító indítványt. A másik két módosító indítvánnyal nem ért egyet, melyekről szavazást kér ugyanúgy, mint az MSZP frakció álláspontjáról is. Dr. Toller László: kéri, döntsenek Staub Ernő által előterjesztett azon módosító indítványáról, hogy az Egyetem Utcai Általános Iskola helyett az Ágoston téri szűnjön meg. Megállapítja, hogy a közgyűlés 7 igen szavazattal, 19 ellenszavazattal, 9 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Dr. Toller László: szavazást kér azon módosító indítványról, hogy az Istenkúti ÁMK-val kapcsolatos döntést 4 évre függessze fel a testület. Megállapítja, hogy a képviselők 16 igen szavazattal, 17 ellenszavazattal, 8 tartózkodás mellett az indítványt nem fogadták el. Dr. Toller László: a Gonda Tibor által képviselt koalíciós indítványról kér szavazást, melynek értelmében az Istenkúti Általános Művelődési Központ működését a közgyűlés megszünteti.

144

Megállapítja, hogy a közgyűlés 25 igen szavazattal, 13 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett Gonda Tibor nevével fémjelzett koalíciós módosító indítványt elfogadta. Dr. Toller László: az elfogadott módosító indítványokra figyelemmel szavazást kér a közoktatási intézmények átszervezésével kapcsolatos előterjesztésről és határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 25 igen szavazattal, 14 ellenszavazattal, 1 tartózkodás mellett a közoktatási intézmények átszervezéséről készített anyagot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 109/1999. (03.18. ) sz. határozata a közoktatási intézmények átszervezéséről A Közgyűlés megtárgyalta a Közoktatási Bizottság előterjesztését és az alábbi határozatot hozta : 1.)

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a Felső-vámház utcai Általános Iskola Egyetem utcai telephelyét 1999. július 1-jei hatállyal megszünteti. Kötelezi a Felső-vámház utcai Általános Iskola igazgatóját, hogy az Egyetem utcai tagintézmény épületében oktatott tanulókat, ill. osztályokat az intézmény Felső-vámház utcai és Ágoston téri épületében helyezze el, végezze el a szükséges és lehetséges osztályösszevonásokat olyan módon, hogy az iskola eddigi speciális képzési formáit őrizze meg. Határidő : Felelős :

1999. augusztus 31. Spolár János irodavezető Veres Jánosné igazgató

2.1. A Közgyűlés 1999. július 1-jei hatállyal a Kodolányi János Felnőttoktatási Gimnáziumot az Egyetem u. 2. szám alatti épületben helyezi el. Határidő : Felelős :

1999. július 1. Spolár János irodavezető dr. Szendiné Faragó Adrienn igazgató

2.2. A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési és Üzemeltetési Irodát, hogy a Közoktatási, Közművelődési és Sportiroda bevonásával az Egyetem u. 2. szám alatti épület szükséges

145 átalakítását és bebútorozását terveztesse meg, a kivitelezést és a beszerzést pályáztassa meg és a kivitelezést végeztesse el. Határidő : Felelős : 3.)

A Közgyűlés a Fehérhegyi Általános Iskola Hársfa utcai telephelyét 1999. július 1-jei hatállyal megszünteti. Kötelezi az iskola igazgatóját, hogy a Hársfa utcában oktatott tanulókat az iskola alapító okirata szerinti további telephelyein helyezze el, végezze el a szükséges, lehetséges osztályösszevonásokat . A Hársfa utcai telephely a közoktatási ágazatból kerüljön át a szociális ágazatba. Határidő : Felelős :

4.)

1999. augusztus 31. Spolár János irodavezető Kurják Jánosné óvodavezető

A Közgyűlés a Rácvárosi és Istenkúti ÁMK istenkúti telephelyén működő általános iskolát és szakiskolát 1999. július 1-i hatállyal megszünteti. Kötelezi a Rácvárosi és Istenkúti ÁMK igazgatóját, hogy az istenkúti tagintézmény épületében oktatott tanulókat, ill. osztályokat az intézmény rácvárosi épületében helyezze el, végezze el a szükséges és lehetséges osztályösszevonásokat. Az intézmény rácvárosi épületébe átkerülő tanulók szervezett utaztatásáról az önkormányzat gondoskodik. Határidő : Felelős :

6.)

1999. augusztus 31. Spolár János irodavezető Dr. Sohár Endre irodavezető Wawra János igazgató

A Közgyűlés megszünteti a Teleki Blanka utcai Óvoda Frankel Leó utca 34. szám alatt működő tagóvodája egy 15 férőhelyes csoportját. A tagintézményt 1999. július 1-től két csoporttal, 40 férőhellyel, 4 óvodapedagógussal és 4,5 kisegítő személyzettel működteti. Határidő : Felelős :

5.)

1999. augusztus 20. a kivitelezés befejezésére Spolár János irodavezető Zalay Buda irodavezető

1999. augusztus 31. Spolár János irodavezető Katits Kálmán igazgató

A Közgyűlés az Éltes Mátyás Iskolaközpont Bercsényi utcai épületében oktatott tanulókat 1999. július 1-jei hatállyal áthelyezi a Hajnóczy u. 2. szám alatti bölcsőde épületében kialakított iskolába. A Bercsényi utcai telephelyet 1999. július

146 1-jei hatállyal megszünteti és új telephelyként a Hajnóczy u. 2. szám alatti épületet jelöli ki. Utasítja a Közoktatási, Közművelődési és Sportirodát, hogy az autista csoport elhelyezését oldja meg. Határidő : Felelős :

1999. augusztus 31. Spolár János irodavezető dr. Bödő Lászlóné igazgató

6.2. A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési és Üzemeltetési Irodát, hogy a Közoktatási, Közművelődési és Sportiroda bevonásával a Hajnóczy u. 2.szám alatti épület átalakítását terveztesse meg, a kivitelezést pályáztassa meg és végeztesse el. Határidő : Felelős :

1999. május 31. Spolár János irodavezető Zalay Buda irodavezető

7.1. A Közgyűlés utasítja a Közoktatási, Közművelődési és Sportirodát, hogy a közoktatási intézmények racionális üzemeltetési és gazdálkodási rendszerét dolgozza ki. Utasítja a Közoktatási Bizottságot, ill. a Közoktatási, Közművelődési és Sportirodát, hogy az átalakítással kapcsolatos elképzeléseit terjessze a Közgyűlés elé. Határidő : Felelős :

1999. június 30. Spolár János irodavezető

7.2. A Közgyűlés az Általános Iskolák Egységes Gazdasági Szervezetét a Bercsényi u. 3. szám alól és a gazdasági szervezet részeként működő TMK részleget a Teleki Blanka Leánykollégium ( Apáca u. 23.) épületéből kiköltözteti. A 7.1./pont szerint kialakított GAMESZ a Szabadság u. 23. szám alatti épületbe települjön át. Ezzel egyidejűleg utasítja a Városfejlesztési és Üzemeltetési Irodát, hogy a Közoktatási, Közművelődési és Sportiroda bevonásával a Szabadság u. 23. szám alatti épület szükséges átalakítását terveztesse meg, a kivitelezést pályáztassa meg és végeztesse el. Határidő : Felelős :

1999. augusztus 20. ( a kivitelezés és költözés befejezésére ) Spolár János irodavezető Zalay Buda irodavezető Maximné dr. Milter Anna igazgató

7.3. A Közgyűlés utasítja a Vagyonkezelő és Hasznosító Irodát, hogy a Bercsényi u. 3. sz. alatti épület alatti épület hasznosításáról gondoskodjon.

147

Határidő: 1999. szeptember 1. Felelős : dr. Kahutek Annamária irodavezető 8.)

A Közgyűlés a pedagógiai szakszolgálatokat ( Beszédjavító Intézet és Nevelési Tanácsadó ) az Apáczai Csere János Nevelési Központba ( továbbiakban ANK ) helyezi el és ezzel az ANK alapító okirat szerinti tevékenységi köreit bővíti.

8.1. Ennek megfelelően a Beszédjavító Intézet Kóczián Sándor u. 17. szám alatti székhelyét 1999. július 1-jei hatállyal megszünteti. A Közgyűlés az intézmény átszervezése miatt Kersák József magasabb vezetői megbízását 1999. július 1jei hatállyal visszavonja. A Közgyűlés utasítja az Apáczai Csere János Nevelési Központ igazgatóját, hogy Kersák József részére végzettségének ill. képesítésének megfelelő munkakört ajánljon fel. Utasítja a Vagyonkezelő és Hasznosító Irodát, hogy a Kóczián S.u. 17. sz. alatti épület hasznosításáról gondoskodjon. Határidő : Felelős :

1999. augusztus 31. Spolár János irodavezető dr. Kahutek Annamária irodavezető dr. Bebesiné Turi Katalin igazgató Kersák József igazgató

8.2. A Nevelési Tanácsadó Jókai u. 2. szám alatti székhelyét 2000. július 1-jei hatállyal megszünteti. Utasítja a Vagyonkezelő és Hasznosító Irodát, hogy a Nevelési Tanácsadó által használt lakás további hasznosításáról gondoskodjon. Határidő : Felelős :

2000. augusztus 31. Spolár János irodavezető dr. Kahutek Annamária irodavezető dr. Bebesiné Turi Katalin igazgató dr. Szilágyi Vera igazgató

8.3. A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési és Üzemeltetési Irodát, hogy az ANK Korai Fejlesztő Központ épületének IMS szerkezetét vizsgáltassa meg, a szükséges megerősítéseket valamint a az épület szükséges átalakítását terveztesse meg és a kivitelezésről gondoskodjon. Határidő : Felelős :

1999. augusztus 20. Zalay Buda irodavezető

148 9.1. A Közgyűlés a Hevesy György Műszaki Szakközépiskolát jogutódlással 1999. július 1-jei hatállyal megszünteti. A vezérlési és számítástechnikai osztályok jogutódjául a Zipernowszky Károly Ipari Szakközépiskolát, a vegyipari és földmérő-gelógus földmérő osztályok jogutódjául a Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskola és Szakiskolát jelöli meg. A közgyűlés a megszüntetésből eredő munkáltatói kötelezettségek tekintetében jogutódul, a Zipernowszky Károly Ipari Szakközépiskolát és a Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskola és Szakiskolát jelöli ki. A Közgyűlés a megszűnésből eredő egyéb vagyoni jogok és kötelezettségek valamint a tanügyi dokumentumok őrzése tekintetében jogutódul a Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskola és Szakiskolát jelöli meg. Határidő : Felelős :

1999. augusztus 31. Spolár János irodavezető Durucz István igazgató Ronczyk Tibor igazgató dr. Szederkényi József igazgató

9.2. A Közgyűlés utasítja a Kodolányi János Felnőttoktatási Gimnázium igazgatóját, hogy a Zipernowszky Károly Ipari Szakközépiskola és a Pollack Mihály Építőipari Speciális Szakiskolai osztályai számára délelőtt tantermeket biztosítson. A szükséges tantermek számáról a két iskola a Közoktatási, Közművelődési és Sportiroda irányításával tanévenként állapodjon meg. Határidő : Felelős :

1999. augusztus 31. Spolár János irodavezető dr. Szendiné Faragó Adrienne igazgató dr. Szederkényi József igazgató

9.3. A Közgyűlés tekintettel az intézmény megszűnésére Ronczyk Tibor magasabb vezetői megbízatását 1999. július 1-jei hatállyal visszavonja. Ezzel egyidejűleg részére címzetes igazgatói címet adományoz a mindenkori pótlékalap 100 %-ának megfelelő mértékben. A Közgyűlés utasítja a Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskola és Szakiskola igazgatóját, hogy Ronczyk Tibor részére végzettségének ill. képesítésének megfelelő munkakört ajánljon fel. Határidő : 1999. július 1. Felelős : dr. Toller László polgármester Spolár János irodavezető Durucz István igazgató

149 10.) A Közgyűlés utasítja az intézkedés sorozatban érintett intézmények igazgatóit, hogy a felmerülő személyi kérdéseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvénybe foglaltaknak megfelelően oldják meg. Kötelezi azon közoktatási intézmények vezetőit, melyekben létszámcsökkenésre kerül sor, hogy a létszámcsökkentéshez fűződő fizetési kötelezettségeket teljesítsék és arról számoljanak be az Önkormányzatnak. Az Önkormányzat pályázatot nyújt be a létszámcsökkentési döntésekkel kapcsolatos egyszeri hozzájárulás igénylésére. Határidő : 1999. augusztus 31. Felelős : Spolár János irodavezető , Durucz István igazgató, Katits Kálmán igazgató, Kurják Jánosné óvodavezető, dr. Szederkényi József igazgató, Veres Jánosné igazgató és Wawra János igazgató. 11.) A Közgyűlés utasítja a Közoktatási, Közművelődési és Sportirodát, hogy az intézkedések miatt szükséges alapító okirat módosításokat, valamint a Hevesy György Műszaki Szakközépiskola megszüntető okiratát a fentiek alapján készítse el és felhatalmazza dr. Toller László polgármestert az okiratok aláírására. Határidő : Felelős :

1999. augusztus 31. Spolár János irodavezető

12.) A megszűnő intézményeknek a megszűnés napjával féléves beszámolót kell készíteni. A beszámolók értékelését követően a fennmaradó előirányzatok zárolásra, illetve szükség szerint átcsoportosításra kerülnek. Az érintett intézmények vezetői felelősek a vagyonértékelés és vagyonmérleg elkészítéséért. Határidő : Felelős :

1999. július 1-jét követő költségvetési rendelet módosítás Spolár János irodavezető Dr. Sohár Endre irodavezető Pilaszanovich Iván irodavezető, Durucz István igazgató, Katits Kálmán igazgató, Kurják Jánosné óvodavezető, dr. Szederkényi József igazgató, Veres Jánosné igazgató, Wawra János igazgató.

13.) A Közgyűlés utasítja a Pénzügyi, Gazdasági Irodát, hogy az alapító okiratok változásait a törzskönyvi nyilvántartáson vezetesse át. Határidő : Felelős :

1999. augusztus 31. Pilaszanovich Iván irodavezető

150 Kapják:

tisztségviselők, Meixner elnök, Irodák vezetői

András

bizottsági

Dr. Révész Mária bejelenti, nem működik a szavazógépe, "nem"-mel szavazott. Dr. Toller László: az elhangzott bejelentésre figyelemmel kéri a "nem" szavazatok számát 15-re változtatni. 16.) Egészséges Városért Alapítvány alapító okiratának módosítása Előterjesztő: dr. Kodra Károly bizottsági elnök Dr. Toller László: miután személyét érintő kérdésről is tárgyalnak, az ülés vezetését átadja Papp Béla alpolgármesternek. Meixner András: az előterjesztésben úgy látta, hogy De Blasio képviselőtársa lakóhelye nem jól szerepel. Kéri, az adatot pontosítsák. De Blasio Antonio: bejelenti, hogy a határozati javaslatban már helyesen tüntették fel a lakcímét. Papp Béla: - több kérdés, hozzászólás nem lévén a testület döntését kéri a határozati javaslatban szereplő személyekről történő együttes szavazásról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 32 igen szavazattal, 2 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül egyetértett a személyekről történő együtt szavazással. Papp Béla: kéri a képviselők döntését a határozati javaslatban foglaltakról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 35 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést és határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 110/1999. (03.18. ) sz. határozata Az Egészséges Városért Alapítvány alapító okiratának módosításáról.

1./

A Közgyűlés elfogadja az előterjesztést és az Egészséges Városért Alapítvány Alapító Okiratát az alábbiak szerint módosítja: 1.) 5.§.a.) pont Az Alapítvány kezelő szerve a 11 főből álló Kuratórium, amelynek tagjai: Dr. Toller László elnök

151 Pécs, Széchenyi tér 1. Dr. Páva Zsolt alelnöke Pécs, Tinódi u.12. De Blasio Antonio titkár Pécs, Fischer B.u.11. Dr. Hudvágner Sándor Pécs, Athynai u.1/b. Dr. Bleyer Erzsébet Pécs, Aidinger J.u.17. Bunyevácz József Pécs, Hungária u.28/30. Dr. Sohár Endre Pécs, Gadó u.14. Dr. Ütő Tamás Pécs, Esztergályos J.u.8. Dr. Tistyán László Pécs, Buza tér 8. Meixner András Pécs, Nagypostavölgy 26/1. Tárnok Mónika Pécs, Móra F.u.48. A Kuratórium tagjai tiszteletdíjban nem részesülnek, kivéve az Alapítvány titkárát, aki tevékenységét munkaviszony keretében látja el. A titkárral kapcsolatos munkáltatói jogokat a Kuratórium elnöke gyakorolja, távolléte esetén az alelnök helyettesíti. A Kuratórium tagjai az Alapítvány érdekében végzett tevékenységük során felmerült jogos költségeik megtérítésére igényt tarthatnak. 2.) 5.§.f.) pont kiegészítése: A Kuratórium egyhangú határozattal dönt az éves költségvetés elfogadásáról, a következő év költségvetési tervezetéről és az éves beszámoló elfogadásáról. 3.) Az 5.§. új h.) ponttal egészül ki: Az alapító a kezelő szerv működésének ellenőrzésére háromtagú Felügyelő Bizottságot hoz létre, amelynek tagjai:

152

Dr. Füzesi Zsuzsanna Pécs, Rákóczi út 30. Dr. Debreczeni László Pécs, Perczel u.6. Dr. Jegesy Andrea Kökény, Dózsa Gy.u.25. 2./

A Közgyűlés felkéri a Jegyzői Irodát, hogy az Alapító Okirat módosításával kapcsolatos intézkedéseket tegye meg. Felelős:

Dr. Modrovits Sándor irodavezető

Határidő:

azonnal

Kapják:

tisztségviselők, dr. Kodra Károly bizottsági elnök, Irodák vezetői

Papp Béla visszaadja az ülés vezetését dr. Toller László polgármesternek.

17.)

KSZI Gyermekotthona (0-3 éveseknek) alapító okiratának módosítása Előterjesztő: dr. Kodra Károly bizottsági elnök

Dr. Toller László: - kérdés, észrevétel nem lévén szavazást kér az alapító okirat módosításáról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 39 egyhangú igen szavazattal a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 111/1999. (03.18. ) sz. határozata Kisgyermek Szociális Intézmény Gyermekotthona alapító okiratának módosításáról. A Közgyűlés elfogadja az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság előterjesztését és az alábbi határozatot hozza. 1./

Egyetért a Kisgyermek Szociális Intézmény Gyermekotthona alapító okiratának módosításával az alábbiak szerint:

153 "4.) Az intézmény jogállása, gazdálkodási jogköre: Kisgyermek Szociális Intézmény szervezeti egysége." 2./

Felhatalmazza Dr. Toller László polgármester urat és Dr. Papp Judit jegyző asszonyt a módosított alapító okirat aláírására. Felelős: Határidő: Kapják:

18.)

a

Dr. Toller László polgármester, Dr. Papp Judit jegyző azonnal tisztségviselők, dr. Kodra Károly bizottsági elnök, Irodák vezetői

Pécs-Baranyai Ipartörténeti Múzeum Közalapítvány alapító okiratának módosítása Előterjesztő: dr. Kunszt Márta bizottsági elnök

Dr. Toller László: - kérdés, észrevétel, javaslat nem lévén szavazást kér az alapító okirat írásos előterjesztés és határozati javaslat szerinti módosításáról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 35 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az alapító okirat módosításával egyetértett. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 112/1999. (03.18. ) sz. határozata a Pécs-Baranyai Ipartörténeti Múzeum Közalapítvány alapító okiratának módosításáról A Közgyűlés a "Közalapítvány a Pécs-Baranyai Ipartörténeti Múzeum létrehozására" megnevezésű közalapítvány alapító okiratát módosítja. Tudomásul veszi dr. Kékes Ferenc Pécs Bártfa u. 38/c. szám alatti lakos kuratóriumi tagságáról történő lemondását. A Közgyűlés az Ipartörténeti Múzeum Közalapítvány kuratóriumi tagjának jelöli Dr. Páva Zsolt Pécs, Tinódy u. 22. szám alatti lakost, a Baranya Megyei Közgyűlés képviselőjét. A Közgyűlés utasítja Közoktatási, Közművelődési és Sportirodát, hogy a közalapítvány alapító okiratának módosítását a bírósági nyilvántartáson vezettesse át és gondoskodjon az alapító okirat egységes szerkezetbe foglalásáról.

154 Felelős: Határidő:

Spolár János irodavezető 1999. március 31.

Kapják:

tisztségviselők, dr. Kunszt Márta bizottsági elnök, Irodák vezetői

Dr. Révész Mária: ügyrendben kíván szólni. Kéri, a polgármester úr a március 18-i közgyűlés zárószavazását rendelje el. Úgy gondolja, a képviselők elvégezték a március 18-i közgyűlési munkát, a továbbiakban nem lát okot a testületi ülés munkájának folytatására. A maga részéről úgy gondolja, nem köteles itt ülni, hiszen amit március 18-ra vállalt, teljesítette, mivel éjfélig kitartott és dolgozott. Véleménye szerint tovább már nem köteles itt maradni, nem is lehet felelős döntéseket hozni, miután 23 napirendi pont megvitatása van még vissza. Komolytalannak érzi, hogy éjfélkor még ilyen mennyiségű anyag megvitatásához hozzáfognak, melyek között még jelentős témák is találhatók. Még egyszer kéri, a polgármester úr rendelje el a zárószavazást. Dr. Toller László: a javaslatot ügyrendinek nem igazán tekintheti, csupán ahhoz hasonlónak. A közgyűlés döntött arról, hogy a március 18-án megkezdett ülését mindaddig folytatja, amíg a napirendi pontok tárgyalása véget nem ér. Erről történt közgyűlési döntés, melyet most felül kíván bíráltatni a képviselő asszony. Ügyrendi indítványnak tekinti a kérését, melyet szavazásra bocsát. Megállapítja, hogy a közgyűlés 10 igen szavazattal, 22 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett az ügyrendi indítványt elutasította.

19.)

Regionális Európai Tanulmányi és Információs Központ létrehozása Előterjesztő: dr. Kunszt Márta bizottsági elnök

Dr. Toller László: megjegyzi, valamennyi közgyűlési napirendi pont bizottsági előkészítése megtörtént. Nem ismeretlen anyagok kerülnek a képviselők elé. Dr. Kunszt Márta: a Kulturális Bizottság ülésén e tárgykörben nagy vita alakult ki, végül is úgy állapodtak meg, ahhoz, hogy az intézményt működőképessé tegyék, a közgyűlésnek szándéknyilatkozatot kell kiadnia arról, hogy a KhT-t létre kívánja hozni. Ezt írták le a határozati javaslatban is. Az előterjesztéshez mellékelt szerződés csak egy segédeszköz ehhez a dologhoz.

155 Dr. Gáspár Gabriella: módosító indítványt kíván tenni, ugyanis a Kulturális Bizottság 18/1999. (03.05.) sz. állásfoglalása némiképp eltér az előterjesztés határozati javaslatától. Nem sok a különbség, csupán egy-két ponton más. Pl. nem tartalmazza a KhT-t megalakító jogi személyeket. Az anyagban előfordult a POTE elnevezés is és nem csak a JPTE, ez a kör egy kicsit kaotikus volt. Tudomása szerint a JPTE vonatkozásában - erről van információja - semmiféle írásbeli megállapodás nincs, ami erre kitérne. Ezt követően felolvassa a Kulturális Bizottság fenti számú állásfoglalását. Dr. Toller László: megkérdezi, az előterjesztőnek mi a véleménye az elhangzott módosító indítványról? Dr. Kunszt Márta: bejelenti, hogy az indítványt nem tudja befogadni, hiszen az érintettekkel már évek óta tárgyalnak, többek között a JPTE is szorgalmazza az Európa Ház létrehozását azért, hogy az Európa Központ tanulmányait méltó körülmények között tudják a gyerekek folytatni. A városnak is nagy szüksége van ezen intézményre. Ahhoz, hogy a felek komolyan vegyék a KhT-t, meg kell nevezni, kikre számítanak. Az eredeti határozati javaslatot kéri megszavaztatni. Dr. Gáspár Gabriella: azért tette a módosító indítványát, mivel szocialista többségű bizottsági állásfoglalásról volt szó. Azt gondolja, ha ez konszenzus eredménye volt, akkor talán nem lényegtelen a közgyűlést megismertetni ezzel az anyaggal, miután az előterjesztésben nem írtak róla. Természetesen ha azóta már változott valami, amiről neki nincs tudomása, ez elképzelhető. Kéri a levezető elnököt, a módosító indítványát bocsássa szavazásra. Dr. Toller László: bizonyos együttműködésre kiterjed az a keretmegállapodás, amelyet a Janus Pannonius Tudományegyetem és az Önkormányzat másfél éve kötött meg. A megállapodás felfrissítése folyamatban van, szélesebb értelemben tartalmazza az egyetem és az önkormányzat közötti megállapodás az idevonatkozó konkrét javaslatot is. Tudomása szerint az egyetem több tanszékével is megtárgyalták a központ létrehozását. A napirendi ponthoz több kérdés, hozzászólás nem lévén szavazásra bocsátja dr. Gáspár Gabriella módosító indítványát. Megállapítja, hogy a közgyűlés 13 igen, 10 ellenszavazat és 13 tartózkodás mellett a módosító indítványt nem fogadta el. Dr. Toller László: az eredeti határozati javaslatról kér szavazást. Megállapítja, hogy a közgyűlés 27 igen szavazattal, 7 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta.

156 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 113/1999. (03.18. ) sz. határozata a Regionális Európai Tanulmányi és Információs Központ létrehozása A Közgyűlés támogatja és elfogadja a Regionális Európai Tanulmányi és Információs Központ Közhasznú Társaság formájában való működését, amelyet Pécs Megyei Jogú város Önkormányzata, Janus Pannonius Tudományegyetem, PécsBaranyai Kereskedelmi és Iparkamara, Baranya Megyei Önkormányzat hoz létre. A Közgyűlés felkéri dr. Ujvári Jenő alpolgármester urat a társasági szerződés tervezetének kiegészítésére, pontosítására, az Önkormányzat érdekeinek fokozottabb érvényesítésére.

20.)

Felelős: Határidő:

dr. Ujvári Jenő alpolgármester 1999. április 1.

Kapják:

tisztségviselők, dr. Kunszt Márta bizottsági elnök, Irodák vezetői

Pécs TV Kft. és az Önkormányzat kommunikációs együttműködési programja Előterjesztő: dr. Kunszt Márta bizottsági elnök

Dr. Kunszt Márta: szóbeli kiegészítésében elmondja, hogy az előterjesztés mellékletét képező kommunikációs együttműködési programnál két pontot módosítani szükséges. A programot a Kulturális Bizottság ülése után még több alkalommal egyeztették, így utólag vették észre, hogy az nem teljesen felel meg a kulturális bizottsági ülésen hozott döntésnek. A 6. oldalon az alábbi szövegrész kimarad: "... ám ha ott személyhez fűződő jogot sértő megnyilatkozás történik, akkor attól feliratos formában már az adás ideje alatt elhatárolódik." A 7. oldalon a 3.) pont felett lévő bekezdésben szereplő mondat az alábbiak szerint módosul: "A Pécs TV Kft. az egyéni körzetben megválasztott önkormányzati képviselők számára egy ciklusban két alkalommal biztosít fórumlehetőséget, évente kétszer közérdekű kérdésekben a frakciók delegáltjai részére vitafórumot szervez, melyen két, lehetőleg különböző pártállású képviselő vesz részt."

157 Ezen módosítással az ellenzéki képviselők kérésének tesznek eleget, a Kulturális Bizottság ezt a kérést méltányolandónak tartotta. Kéri, az általa imént tett módosításokra figyelemmel tárgyaljanak az anyagról. A vidéki televíziók közül a pécsi az, amely az első ilyen jellegű szerződést köti a Városi Önkormányzattal. Így tehát egy példaértékű megállapodásról van szó, melynek igen nagy a jelentősége. Dr. Gáspár Gabriella: örömmel hallotta, hogy a Kulturális Bizottság elnöke ezeket a módosításokat ismertette és pontosította az anyagot. Annyit kíván még elmondani, jó lenne, ha a bizottsági állásfoglalások a közgyűlés elé kerülő anyagokban szerepelnének. Ha ez nem így van, akkor feleslegessé válik a bizottsági munka. Szeretné, ha a jövőben nem kellene ezt gondolniuk. Dr. Toller László: egyetért a képviselő asszony által elmondottakkal, a bizottsági előkészítést a közgyűlési előterjesztéseknek tükrözni kell. A bizottság által kialakított végső álláspont maga az előterjesztés, ott többségi elv, vagy konszenzus alapján történik mindez. Kéri az irodákat és az érintett bizottsági elnököket, a jövőben erre fordítsanak gondot. Ha jól értelmezte az elhangzottakat, a Kulturális Bizottság elnöke nem koalíciós képviselőtársa indítványát befogadta. Nagy Csaba: az előterjesztés 7. oldalán a 3.) pont előtti bekezdéshez kíván szólni, ahol arról írnak, hogy a polgármester és az alpolgármesterek évente hány alkalommal szerepelnek a tervek szerint a televízióban. Itt tesznek említést az önkormányzati képviselők szereplési lehetőségéről is. Úgy gondolja, itt nem kellene különbséget tenni a képviselők között a tekintetben, hogy listás, vagy egyéni képviselőről van-e szó. Véleménye szerint minden képviselőnek szereplési lehetőséget kell biztosítani a Pécs TV-ben. Nem kívánja ezt most részletesebben indokolni, de kéri, felvetését fontolják meg. Dr. Toller László: úgy vélte, hogy az előző előterjesztés arra ad lehetőséget - mivel frakciók nyilvánulhatnak meg -, hogy a listás képviselők is a frakciók színében szereplési lehetőséget kapnak a fórumokon való részvételre. Ha ehhez képest is van még többletigény, a maga nevében ezt támogatandónak tartja, de mivel a Kulturális Bizottság az előterjesztő, helyettük nem teheti meg ezt a javaslatot. Nagy Csaba: megemlíti, nem szerepel előtte a kiosztásra került módosító anyag, ha megkapná, akkor tudná megtenni javaslatát. Papp Béla: az előterjesztés 9. oldalán található az a szövegrész, hogy az önkormányzat a Pécs TV számára a működéshez alkalmas épületet biztosítja, az aláírástól számított egy éven belül. A TV-nek a Lánc utcai és a

158 Líceum utcai épület áll jelenleg rendelkezésére. Megkérdezi, a kettő közül melyikre gondoltak? Dr. Kunszt Márta: bejelenti, hogy átadta Nagy Csaba képviselőtársának azt a szöveget, amelyet a módosító indítványa megfogalmazásához kért. Az imént felvetett kérdésre válaszolva elmondja, hogy a Pécs TV Kft. jelenlegi két stúdiója nem igazán alkalmas felvételek elkészítésére, éppen ezért tárgyalásokat folytatnak, tudnak-e alkalmasabb épületet, vagy pedig a jelenlegieket alakítják át megfelelővé. Papp Béla: további kérdése, a két stúdió helyett egyet kívánnak létrehozni? Dr. Kunszt Márta: válasza, igen. Dr. Gáspár Gabriella: megjegyzi, amikor a jegyző asszonnyal pontosította a Kulturális Bizottság által elfogadott anyagot és az előterjesztést, ennél a résznél elfeledkezett a módosításról, ugyanis a megállapodásnak ezt a részét is módosította a bizottság. A jegyzőkönyvben szerepel, hogy az önkormányzat a program keretében vállalja, hogy a Pécs TV Kft. számára a működéséhez alkalmas épület biztosítására az aláírástól számított egy éven belül megoldást keres. Árnyalatnyi a különbség, hiszen azt mondták, hogy megoldást keresnek és nem vállalnak erre garanciát. Dr. Toller László: a keresés nem garancia, viszont garancia az, hogy van két ingatlan, amelyből lehet egy is. Dr. Kunszt Márta: a bizottsági ülés jegyzőkönyvében az e témakörben kialakított állásfoglalás valóban árnyaltabb, kéri, a testület ezt támogassa. Dr. Toller László: ez esetben a bizottság álláspontjához tér vissza a megállapodás szövege. Ebből következik, hogy a bizottsági elnök asszony befogadta azt a módosítást, amelynek már eleve így kellett volna szerepelnie az előterjesztésben. Nagy Csaba: javasolja, hogy az előterjesztés 7. oldalának (5) bekezdésében az első sorból a hetedik és hatodik szót töröljék, az ötödiket pedig változtassák "a"-ra. Dr. Toller László: kéri, a számok helyett a pontos, szövegszerű módosítást. Nagy Csaba: módosító indítványa az alábbi: "A Pécs TV Kft. a megválasztott önkormányzati képviselők számára egy ciklusban két alkalommal biztosít fórumlehetőséget..." Dr. Toller László: kérdése, a bizottság elnöke elfogadja-e ezt a módosító indítványt? Dr. Kunszt Márta: válasza, természetesen igen, a képviselő úr megoldotta azt a kérdést, amelyen a bizottsági ülésen hosszasan vitáztak.

159 A TV az egyéni képviselőknek azért kívánt előnyt adni, mert a választókerületekben mindig vannak olyan problémák, amelyek a közvélemény szemében is érdeklődésre adhatnak számot. A listás képviselőknél ilyen nincs. Jogos, hogy mindenkit egyenlően mérjenek, éppen ezért elfogadja a javaslatot. Papp Béla: kéri a bizottság elnökét, méltányolva Nagy Csaba indítványát fogadja be, de olya módon, hogy egy alkalommal ne kettő, hanem négy képviselőnek biztosítsanak szereplési lehetőséget. Ezek a műsorok ne nagyon szaporodjanak el, mert sajnos nem Oscar-díjra jelölhető műsorokat szoktak készíteni. Egyetért az alap-előterjesztéssel is, a 25 képviselő kettesével, 12 alkalommal, ha négyesével, akkor pedig 11 alkalommal kerül a képernyőre, egyébként 22 ilyen szereplési lehetőség van, melyet sokall. Javasolja, kérdezzék meg ez ügyben a Városi TV ügyvezető igazgatóját. Dr. Toller László: ehhez az szükséges, hogy előtte meghallgassák a korábban szólásra jelentkezett Staub Ernő képviselőt. Ezután kerülhet sor arra a szavazásra, amellyel az ügyvezető igazgató és a jelenlévő médiajogász szólási lehetőségéről dönt a testület. Staub Ernő: megjegyzi, Papp Béla alpolgármester hozzászólására, hogy az ilyen jellegű beszélgetős műsorok soha nem kapnak Oscar-díjat, de ettől még érdekesek lehetnek. A napirendi pont vitája során érdekes dolgokat hallott. A szövegben olyasmihez kell visszatérni, amit a bizottság elfogadott, amely az állásfoglalásában szerepel, az előterjesztésbe azonban másként került be. Kérése, lehet-e tudni ennek az okát, kin múlt, hogy ez így történt? Dr. Toller László: az előterjesztés változatlan formában került a testület elé, nyilván arra gondoltak, hogy a bizottsági ülésen elhangzott módosító indítványokat a bizottság elnöke ismerteti. Egy ezen indítványokból kimaradt, melyet a bizottság egyik tagja, dr. Gáspár Gabriella pótolt. Ezzel a bizottság elnöke is egyetértett. A befogadott módosító indítványokkal a bizottsági ülésen elhangzottak hatályosultak. Így a probléma megszűnt, de a nagyobb gond az, hogy Nagy Csaba képviselő javaslatára szemmel láthatóan nem túl nagy örömmel reagál a Városi TV ügyvezetője. Éppen ezért várja rövid szakmai értékelését ez ügyben azon szavazás után, amikor a képviselők lehetőséget biztosítanak felszólalására. Kéri, a testület döntsön arról, hogy a napirendi pont kapcsán szót kíván-e adni Keresnyei Jánosnak, a Pécs TV Kft. ügyvezető igazgatójának és dr. Ballai Éva média-jogásznak. Megállapítja, hogy a közgyűlés 30 igen szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodás mellett egyetértett azzal, hogy Keresnyei János és dr. Ballai Éva a napirendi pont kapcsán szót kapjon.

160 Keresnyei János: a Kulturális Bizottság ülésén is felmerült ez a kérdés. A bizottsági állásfoglalásban kompromisszumos megoldás szerepel. Valószínűsíti, hogy valamelyik egyeztetés során tévedésből rossz példány került az előterjesztés mellé. Jelezte volna, hogy a bizottsági állásfoglalás e témakörben hiányzik az anyagból. Technikailag nem valósítható meg, amelyet Papp Béla alpolgármester úr kért, mert azt a lehetőséget kívánják a képviselőknek biztosítani, hogy az egyéni körzetekben megválasztottak a televízió nyilvánosságán keresztül tudjanak a választókörzetükkel konzultálni. A listás képviselőknek viszont nincs egyéni választókerülete, éppen ezért nem tudják velük ugyanazt a műsort elkészíteni. Erre tekintettel találták ki, hogy a frakciódelegáltak részére vitafórumot tartanak, a nagy horderejű kérdésekben. Ráutaló magatartást biztosítottak a költségvetés tárgyalása előtti alkalommal, amikor is egy jól sikerült vitaműsor keretében a frakciók delegáltjaival folytattak beszélgetést. Természetesen a listás képviselőknek is lehetőséget biztosítanak arra, hogy ilyen módon megszólalhassanak. Hangsúlyozza, a műsorszerkesztési problémákat is szem előtt kell tartaniuk. Körömi Attila: nincs joga senkinek különbséget tenni az önkormányzati képviselők között, mert ez alkotmányjogi kérdés. Úgy gondolja, ez a műsorszerkesztés felett áll. Véleménye - ezt volt az előző ciklusban is, amikor egyéni képviselőként szerepelt a testületben -, ez olyan érzékeny pont, amelyre a képviselőtestület egészének mindig érzékenyen kell reagálnia. Az Önkormányzati Törvény kimondja, a képviselő - akár egyéni, akár listás - a település egészéért vállalja a felelősséget, az egyéni és a listás is. A listás képviselők választókörzete az egész városra kiterjed, hiszen a város egészéből kapták a szavazatokat. A közgyűlési témák, illetőleg az önkormányzati ügyek jelentős része nem csatolható választókerületekhez, más részük pedig odatartozik, kötődik. Véleménye szerint a testület meg tudja adni azt a segítséget. Nem is segítségnek hívná ezt, mert akkor feltételezik, hogy a Városi TV nem tudja megoldani a problémát. Valószínű, hogy meg tudná ezt tenni, csak jóval több munkával. Tud kooperálni úgy a Városi Televízióval, hogy ez ne okozzon gondot a szerkesztőségnek, ne adjon többletmunkát, ne a televízió tegyen igazságot adott kérdésben, mikor egyéni és mikor listás képviselő szerepeljen a stúdióban. Azt sem tartja jó megoldásnak, ha egyszerre négy, vagy esetleg nyolc képviselő szerepelne. Senki ne gondolja azt, hogy az elkövetkezendő négy évben róla fog szólni a Városi TV műsora, hanem adott ügyek kapcsán pontosan megmondható, milyen összetételben lenne értelme lefolytatni a vitát. Ezért kéri, hogy ezt fogadja el a testület. Nyilvánvalóan mindenki mértékkel fog ezzel élni, illetve csak ügyekhez kapcsolódóan kerül erre sor.

161

Dr. Toller László: úgy véli, minden pozitív javaslatot méltányolhatnak. Alkotmányos megjegyzése, a képviselő-testület teljes konszenzussal korlátozhatja önmaga jogait, pl. a Szervezeti és Működési Szabályzatával. Korlátokat szabhat a hozzászólás alanyi jogát illetően, időkorlátokat is meghatározhat, sőt a képviselők között különbséget tehet. A frakciók alakításával a képviselők egymás között is különbséget tesznek, mivel nem frakcióba választották meg őket. Mindenkinek azonosak a jogai, ezzel együtt alkotmányosan lehet különbséget tenni. Teljes konszenzussal a közgyűlés saját maga számára köthet megállapodást a Városi Televízióval, amely tartalmazhat különbséget az egyéni és listás képviselő között, természetesen abban az esetben, ha ebben konszenzus van. Amennyiben ez nincs meg, akkor ez a különbségtétel értelmezhetetlen. Megítélése szerint a konszenzus irányába mozdult el a lehetőség. Két variáció van, az egyik a Nagy Csaba képviselő javaslata, vagyis minden képviselőnek ciklusonként két-két alkalommal fórumon való részvételi lehetőséget biztosít a Városi TV. Az eredeti változat - amely kiegészül dr. Gáspár Gabriella által előterjesztett és a Kulturális Bizottság támogatását élvező újabb fórumlehetőséggel. A közgyűlés döntési helyzetben van, a két változat egymást kiegészíti. Egy pedig kizárja, ha jól értelmezte a variációkat. Amennyiben a Nagy Csaba által tett módosító indítványt fogadják el, akkor tovább nem kell szavazniuk erről a kérdésről. Ha nem fogadják el ezt a módosítást, akkor a bizottság által támogatott második módosító indítványról is szavazni kell, mert a kettő együtt értelmezhető. Nagy Csaba: megjegyzi, a bizottság elnöke az általa tett és dr. Gáspár Gabriella képviselő asszony módosító javaslatait is befogadta. Dr. Toller László: ez a hiba, ez a kettő zárja ki egymást. Nagy Csaba: véleménye szerint a kettő megfér egymás mellett. Összeegyeztethető az is, hogy minden képviselő kétévente egyszer megjelenhet egy fórumon a Városi TV-ben. Ez nem zárja ki azt, hogy nagy jelentőségű ügyekben a frakciók által delegált személyek vitatkozhassanak egymással. Ebből is következik, hogy e kettő nem zárja ki egymást, sőt egy kicsit erősíti is, amit nem tart hibának. Dr. Toller László: megjegyzi, ez viszont sértené a Körömi Attila képviselő által felvetett álláspontot. Így egyes képviselők plusz jogosítványokat, lehetőségeket kapnának frakciódöntés alapján. Általában képviselőként is fórumhoz jutnak és a frakciók kijelölése alapján a vita akadémikusnak tűnik. A Kulturális Bizottság elnöke Nagy Csaba képviselő indítványát befogadta, a többit viszont nem fogadhatja el, mert ez kizárja a másik kettőt. Dr. Kunszt Márta: véleménye, az indítvány nem zárja ki a kettőt. Értelmezése szerint minden képviselő egyenlő szereplési lehetőséget kapna. Az egyéni képviselők választókörzetükkel fognak foglalkozni, a listásak pedig olyan kérdésekkel, amelyekkel megítélésük szerint érdemes.

162 Dr. Toller László: Az elhangzottakkal kapcsolatos gondja, hogy ebben az esetben a frakciók vitája hogyan jelenik meg a képernyőn? Ha a képviselők kettesével szerepelnek a TV képernyőjén, ellentétes pártokból, ezen felül a frakciók még plusz jogosítványokat kapnának. Mindezekre figyelemmel az alapeset elfogadását javasolja a testületnek, kiegészítve Nagy Csaba első módosító indítványával, mellyel a bizottság elnöke egyetértett. Erről így külön szavazni a testületnek nem kell. Úgy gondolja, dr. Gáspár Gabriella módosító indítványa a Kulturális Bizottság eredeti álláspontjának közlésével plusz jogosítványokat adna a frakciók részére. Abban az esetben, ha a bizottság elnöke ezt a javaslatot is befogadja, néhány képviselő szereplési lehetősége megduplázódik. A frakcióhoz nem tartozó képviselők számára ez méltánytalan lenne, különösen a listáról bejutottak esetében. Így e képviselők semmiféle szereplési lehetőséget nem kapnának. Az alaphelyzet az egyenjogúság esete, amelyet először fogadott be a bizottsági elnök asszony. Körömi Attila: úgy ítéli meg, egy ilyen vita kicsinyesnek tűnhet, holott a képernyőn való megjelenésük fontos kérdés. Az Önkormányzati Törvényből fakadó képviselők közötti egyenlőséget az biztosítja, hogy minden képviselő szereplési lehetőséget kap a televízióban való megjelenésre. Az egyéni képviselők eldönthetik, hogy választókerületük, vagy a városi ügyek kapcsán kívánnak-e szerepelni. Képviselői jogán meg tud jelenni a televízió képernyőjén, hiszen megválasztották. A szereplésnél az arányosságot a frakció-megjelenés tudja biztosítani. Hangsúlyozza, ne tegyenek különbséget a képviselők között, hiszen valamennyi képviselőnek biztosított a megjelenési lehetőség, a frakciók között pedig le tudják folytatni azt a politikai vitát, amely a képviselőtestületet leginkább foglalkoztatja. Dr. Toller László: úgy érzi, a mai TV-közvetítés, illetőleg az elmúlt időszakban történtek alapján a televízió-nézőknek esetleg a frakciószereplésekből úgymond "túltengése" van, a közvetítési időtartam jelentős megnövekedése miatt. Ehhez képest adnának plusz jogosítványokat a Városi TV-n keresztül. Tart attól, hogy a Városi TV 24 órás adásideje ebben az esetben csak az önkormányzati képviselők szerepléséből állna. Kéri, próbáljanak önkorlátozást gyakorolni. Dr. Ballai Éva: véleménye szerint e témakörben alapvető félreértés van, melyet tisztázni kíván. Az egyik képviselő úr azt hozta fel, alkotmányos jog fűződik ahhoz, hogy képviselői státuszokat ne különböztessenek meg. Egy másik alkotmányos jog a sajtó szabadságához fűződik, amelynek biztosítását az alkotmányon belül a médiatörvény garantálja. Itt nem arról van szó, hogy a képviselő megjelenik a Városi TV-ben és beszél arról, amiről kíván. A műsorszolgáltató felelőssége, hogy mely műsortémáknál hívja be az adott képviselőt, függetlenül attól, milyen pártot képvisel. Ez az

163 együttműködési program pont attól példaszerű, hogy két nagyon kemény jogosultságot próbál kiegyenlíteni. Az egyik a médiatörvényben biztosított műsorszolgáltatói szabadság, a másik pedig a fenntartó jogos érdekei és szándékai. A médiatörvény erre megoldást nem ad, hiszen kemény, kógens szabályokat ír elő arra az esetre, hogy a műsorszolgáltatónak kötelessége az objektív, a kiegyensúlyozott és a pártatlan tájékoztatás. Azt, hogy ezt milyen módon valósíthatja meg, erről a törvény nem szól. A másik oldalról a város, amely fenntartója a televíziónak, jogos igényekkel áll a televízióval szemben. Az előterjesztés mellékletét képező Együttműködési program ezt a két dolgot próbálja kiegyenlíteni. Ez nem jelenti azt, hogy a város politikai csoportosulásai bármilyen kifogást gyakorolhatnak a televízió műsorkészítési szabadságára, ugyanis a TV műsoráért nem a fenntartó, hanem a műsorszolgáltató a felelős. Az összes jogi felelősséget a televízió viseli. Szembe kell nézni azzal, hogy ezt a problémát ki kell egyenlíteni, ezért történt Városi TV ajánlata, hiszen az itt lévő együttműködési program a Televízió által kidolgozott anyag. A TV helyesnek tartja elsősorban, hogy jogosultságai, kötelezettségei ezzel a megállapodással nyerjenek kiegyenlítést. Dr. Toller László: kéri képviselőtársait, most ne folytassanak szakmai vitát a médiatörvényről, azt már korábban mások megtették. Indítványozza, a megállapodás szövegéről és a döntési lehetőségekről tárgyaljanak. A bizottság elnöke és a bizottság bármilyen kedvező javaslatot támogat. Indítványa, Nagy Csaba módosításával együtt fogadják el a szerződést, hiszen azzal a bizottság elnöke is egyetértett. Ettől függetlenül tart attól, hogy sokkal többet szerepelnek a képernyőn, mint szeretnének. Körömi Attila: egy félreértést kíván eloszlatni, hiszen senki nem beszélt arról, hogy a képviselők elmennek a Városi TV-hez azzal, hogy egy bizonyos napon és meghatározott témakörben szerepelni kívánnak. Lehet, hogy volt ilyen akkor, ha a Városi TV figyelmét valami fontos kérdés elkerülte, de nem ez a jellemző. Elvi kérdés, ha valamit leszabályoznak, de hogy milyen témában, mikor és kit hív be a TV vezetése az szerkesztőségi kérdés, melynek során betartja a médiatörvényt és az idevonatkozó egyéb jogszabályi rendelkezéseket. Dr. Toller László: szeretné, ha az Együttműködési megállapodás nem "Széthúzási megállapodás" lenne. Véleménye, döntésre érett a helyzet. A bizottság elnöke befogadott egy módosító indítványt, mely képes kiváltani a Kulturális Bizottság korábbi indítványát, melyet dr. Gáspár Gabriella idézett. Kérdése, a képviselő asszony módosító indítványát fenntartja-e, a frakciókkal kiegészített részre vonatkozóan. Dr. Gáspár Gabriella: bejelenti, ezen módosító indítványát nem tartja fenn, jónak tartva a Nagy Csaba frakciótársa által beterjesztett javaslatot.

164

Dr. Toller László: - több kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér a bizottság elnöke által befogadott módosító indítványokra figyelemmel az előterjesztésről és annak mellékletét képező Együttműködési programról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 33 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett a megállapodást elfogadta és a következő határozatot hozta: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 114/1999. (03.18.) sz. határozata a Pécs TV Kft. és az Önkormányzat kommunikációs együttműködési programról A Közgyűlés megtárgyalta Pécs M.J. Város Önkormányzata és a Pécs TV Kft. Kommunikációs együttműködési programját és az alábbi határozatot hozza : A Közgyűlés az elhangzott módosításokra figyelemmel egyetért a Kommunikációs Együttműködési Programban foglaltakkal, melynek aláírására felhatalmazza dr. Toller László polgármestert. Felkéri az előterjesztőt, gondoskodjék a befogadott módosítások átvezetéséről. Felelős: Határidő: Kapják:

21.)

Dr. Toller László polgármester Keresnyei János Pécs TV Kft. ügyvezető igazgatója 1999. április 6. tisztségviselők, Keresnyei János a Pécs TV Kft. ügyvezető igazgatója, Irodák vezetői

A Kulturális Bizottság ügyrendje Előterjesztő: dr. Kunszt Márta bizottsági elnök

Dr. Kunszt Márta felhívja a képviselőtársak figyelmét arra, hogy a bizottság ügyrendjének melléklet az ülés elején osztották ki, kéri ennek függvényében tárgyaljanak róla. Dr. Ujvári Jenő: javasolja az ügyrend elfogadását. Ezen alkalmat ragadja meg arra, hogy az előző három napirendi ponttal kapcsolatosan felhívja a képviselők és a közvélemény figyelmét, jelentős döntéseket hoztak, olyan

165 intézmények meghonosítását, erősítését és bátorítását végezték el, amelyek méltán nevezhetők a következő század legfontosabb irányának. Dr. Toller László: a képviselő-testület határozatait a vita után nem méltatta, de teljes egészében egyetért alpolgármester úr véleményével. Jelezni kívánja, hogy 1998. októbere óta kb. a harmadik eset, amikor országos jelentőségű döntéseket hozott a testület. Az Etnikai Fórum ügye is ebbe a körbe tartozik, csakúgy, mint más típusú kisebbségi politika, médiapolitika és a konszenzuskeresés, valamint az egyensúly tekintetében példa értékű a közgyűlés munkája, vitáik ellenére is. Nagy Csaba: módosító indítványa, a bizottság működéséhez a II. fejezet 4.) pontjához az alábbi: "Sürgős, halaszthatatlan esetben a bizottsági ülésre az Önkormányzati Irodán keresztül a meghívás szóbeli is lehet. Ezt azért javasolja, mert a sürgős meghívásoknak valamiféle hivatalos fórumon keresztül kell történniük. Véleménye szerint ez a fórum az Önkormányzati Iroda kell, legyen, mert utólag nem lehet azon vitatkozni, hogy hívták össze a bizottsági ülést. Dr. Toller László: megítélése szerint ez lehet a módosított nevű iroda is, mert az a legrövidebb út a bizottsághoz. Bejelenti, a bizottsági elnök asszony jelezte bólogatásával, hogy befogadta az imént elhangzott javaslatot. Több kérdés, hozzászólás nem lévén, az elhangzott figyelemmel szavazást kér a bizottság ügyrendjéről.

módosításra

Megállapítja, hogy a közgyűlés 31 igen, egyhangú szavazattal a Kulturális Bizottság Ügyrendjét elfogadta és a következő határozatot hozta: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 115/1999. (03.18. ) sz. határozata a Kulturális Bizottság ügyrendjének elfogadásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a Kulturális Bizottság ügyrendjét az előterjesztés melléklete szerinti tartalommal, valamint az előterjesztő által befogadott módosító indítványokkal együtt jóváhagyja. A Közgyűlés felkéri Pécs M. J. Város Jegyzőjét, hogy a jóváhagyást tartalmazó záradékkal ellátott ügyrendet a bizottság tagjainak és szakértőinek küldje meg. Felelős:

Dr. Papp Judit jegyző

166

22.)

Határidő:

1999. március 31.

Kapják:

tisztségviselők, dr. Kunszt Márta bizottsági elnök, Irodák vezetői

A Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság ügyrendje Előterjesztő: Bókay Endre bizottsági elnök

Dr. Toller László: átadja az ülés vezetését Papp Béla alpolgármesternek. Bókay Endre: szóbeli kiegészítése az ügyrend 2. oldalán a 9.) pontban a "polgármester" szót "tisztségviselők" szóra kéri átjavítani. Nagy Csaba: e napirendi pont kapcsán módosító indítványa ugyanaz, mint a Kulturális Bizottság Ügyrendjénél. Azt nem kívánja megismételni. Bókay Endre: a módosítással egyet tud érteni. Papp Béla - több kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér az elhangzott módosításokra figyelemmel, az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 29 igen, egyhangú szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 116/1999. (03.18. ) sz. határozata a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság ügyrendjének jóváhagyásáról

A Közgyűlés a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság ügyrendjét megtárgyalta és azt az előterjesztés melléklete szerint a befogadott módosító indítványokkal együtt elfogadja. Kapják:

23.)

tisztségviselők, Bókay Endre bizottsági elnök, Irodák vezetői, dr. Varga-Pál Józsefné irodavezető helyettes

Gorkij u. 9. sz. alatti ingatlan elővásárlási jogáról való lemondás Előterjesztő: Bókay Endre bizottsági elnök

167

Papp Béla: kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér az előterjesztésről és határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 28 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 117/1999. (03.18. ) sz. határozata A Pécs, Gorkij u. 9. sz. alatti ingatlan elővásárlási jogának lemondásáról A Közgyűlés a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság előterjesztését megtárgyalta. A Közgyűlés a Gorkij u. 9. sz. alatti osztatlan közös tulajdonú ingatlan 68/100-ad résztulajdoni illetőségére megillető elővásárlási jogáról lemond. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert a tulajdonosi nyilatkozat aláírására. Felelős: Határidő: Kapják:

24.)

Dr. Toller László polgármester, Dr. Varga-Pál Józsefné irodavezető helyettes 1999. március 25. tisztségviselők, Bókay Endre bizottsági elnök, dr. Varga-Pál Józsefné irodavezető helyettes, Irodák vezetői

Szepessy I. u. 6. sz. alatti ingatlan elővásárlási jogáról való lemondás Előterjesztő: Bókay Endre bizottsági elnök

Papp Béla: kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 28 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett a következő határozatot hozza: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 118/1999. (03.18. ) sz. határozata

168 A Pécs, Szepessy Ignác u. 6. sz. alatti ingatlan elővásárlási jogáról való lemondás

A Közgyűlés a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság előterjesztését megtárgyalta. A Közgyűlés a Pécs, Szepessy Ignác u. 6. sz. alatti műemléki védettségű házas ingatlan vonatkozásában elővásárlási jogáról lemond. A Közgyűlés felhatalmazza a Polgármestert, a tulajdonosi nyilatkozat aláírására.

25.)

Felelős:

Dr. Toller László polgármester, dr. Varga-Pál Józsefné irodavezető helyettes

Határidő:

1999. március 25.

Kapják:

tisztségviselők, Bókay Endre bizottsági elnök, dr. Varga-Pál Józsefné irodavezető helyettes, Irodák vezetői

Etnikai Fórum Pécsi Szervezete helyiség ügye Előterjesztő: Kablár János bizottsági elnök

Papp Béla: kérdés, észrevétel nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 26 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 119/1999. (03.18. ) sz. határozata Az Etnikai Fórum Pécsi szervezete helyiségügyéről. A Közgyűlés a Jogi, Igazgatási előterjesztését megtárgyalta.

és

Ügyrendi

Bizottság

Hozzájárul ahhoz, hogy az Etnikai Fórum Pécsi Szervezete részére a Pécs, Béri B. Á. u. 3. sz. alatti 6. számú (28 m2 alapterületű) önkormányzati tulajdonú nem lakás célú helyiség bérleti szerződése 1999. december 31-ig meghosszabbításra

169 kerüljön bérleti díj fizetésének mellőzésével, de az esetleges karbantartási költségek valamint a közüzemi szolgáltatások díjának megfizetési kötelezettségével. A Közgyűlés felkéri a Lakás és Helyiséggazdálkodási Egységet, hogy az Etnikai Fórum Pécsi Szervezete részére a bérleti szerződést hosszabbítsa meg.

26.)

Felelős: Határidő:

Dr. Varga-Pál Józsefné irodavezető helyettes 1999. március 31, illetve 1999. december 31.

Kapják:

Tisztségviselők, Bókay Endre bizottsági elnök, dr. Varga-Pál Józsefné irodavezető helyettes, Irodák vezetői

Sporttörténeti részleg létesítése a "Lauber Dezső" Városi Sport csarnokban Előterjesztő: dr. Bödő László bizottsági elnök

Dr. Bödő László: az előterjesztésben lévő elírásra hívja fel a figyelmet. A "Magyar Olimpiai Mozgalomban is szerepet játszott Pécs városa" mondatban az 1922. év helyesen 1992. Ennek figyelembevételével tárgyaljanak az előterjesztésről. Sashalmi György: megkérdezi, a tervezett tevékenységnek milyen személyi konzekvenciája lesz? Dr. Bödő László: válasza, egy tiszteletdíjas tervezőt foglalkoztatnak, aki a tevékenységet összefogja. A számára fizetendő összeg szerepel az 1 M Ftban. Papp Béla - több kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 28 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 120/1999. (03.18. ) sz. határozata Sporttörténeti részleg létesítése a "Lauber Dezső" Városi Sportcsarnokban A Közgyűlés a Sportbizottság előterjesztését megtárgyalta.

170 Hozzájárul ahhoz, hogy a sporttörténeti részleggel kapcsolatos • konkrét tervek elkészíttessenek • a gyűjtőmunka kezdődjék meg • tárlók beszerzése -, • kutatószoba berendezése valósuljon meg. 1. Elfogadja, hogy a sporttörténeti részleg létrehozásával Dr. Romváry Ferenc foglalkozzék, továbbá, hogy az induláshoz szükséges 1 M Ft-ot a Sportbizottság a rendelkezésére álló sportcélú költségvetésből biztosítja. Felelős:

Spolár János Közoktatási, Közművelődési és Sportiroda vezetője

Határidő:

1999. 12. 30.

2. A Közgyűlés felkéri a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságát, hogy a korábban összegyűjtött, a Várostörténeti Múzeumban lévő sportanyagot adja át a "Lauber Dezső" Városi Sportcsarnokban létrehozandó sporttörténeti részleg számára. Felelős: Határidő: Kapják:

Spolár János Közoktatási, Közművelődési és Sportiroda vezetője 1999. 05. 30. tisztségviselők, dr. Bödő László bizottsági elnök, Irodák vezetői

Papp Béla visszaadja az ülés vezetését dr. Toller László polgármesternek.

27.)

Dr. Scháb Andrea 5. sz. iskolafogászati körzet orvosának kiválása Előterjesztő: Kodra Károly bizottsági elnök

Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 31 igen, egyhangú szavazattal a következő határozatot hozta: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 121/1999. (03.18. ) sz. határozata Dr. Scháb Andrea 5. sz. iskolafogászati körzet kiválásáról

171 A Közgyűlés az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság előterjesztését megtárgyalta és az alábbi határozatot hozta: 1./

Hozzájárul ahhoz, hogy Dr. Scháb Andrea az 5. sz. iskolafogászati körzet fogorvosa a továbbiakban vállalkozás formájában végezze területi ellátási kötelezettségét.

2./

Felhatalmazza Dr. Toller László polgármester urat a megbízási szerződés aláírására. Felelős: Határidő:

3./

28.)

Dr. Toller László polgármester azonnal

Felkéri a Népjóléti Irodát, hogy a döntésről az érintetteket tájékoztassa. Felelős: Határidő:

Dr. Sohár Endre irodavezető azonnal

Kapják:

tisztségviselők, dr. Kodra Károly bizottsági elnök, Irodák vezetői

Dr. Horváth Zsolt 15. sz. felnőtt fogorvosi körzet orvosának kiválása Előterjesztő: Kodra Károly bizottsági elnök

Dr. Toller László: - kérdés, észrevétel, javaslat nem lévén az előterjesztést és a határozati javaslatot szavazásra bocsátja. Megállapítja, hogy a képviselők 32 egyhangú igen szavazattal az előterjesztést és határozati javaslatot elfogadták. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 122/1999. (03.18. ) sz. határozata Dr. Horváth Zsolt a 15. sz. felnőtt fogorvosi praxis kiválásáról A Közgyűlés az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság előterjesztését megtárgyalta és az alábbi határozatot hozta: 1./

Hozzájárul ahhoz, hogy Dr. Horváth Zsolt a 15. sz. felnőtt fogorvosi körzet orvosa a továbbiakban "HORVÁTH ÉS TÁRSA" Fogászati Betéti Társaság keretében végezze területi ellátási kötelezettségét.

172 2./

Felhatalmazza Dr. Toller László polgármester urat a megbízási szerződés aláírására. Felelős: Határidő:

3./

Dr. Toller László polgármester azonnal

Felkéri a Népjóléti Irodát, hogy a döntésről az érintetteket tájékoztassa. Felelős: Dr. Sohár Endre irodavezető Határidő: azonnal Kapják:

29.)

tisztségviselők, dr. Kodra Károly bizottsági elnök, Irodák vezetői

Koller u. 5/2. sz. (Tímár-ház) értékesítése Előterjesztő: dr. Kahutek Annamária irodavezető

Dr. Kahutek Annamária: tájékoztatja a képviselőket arról, hogy az előterjesztés mellékletét képező szerződéstervezetből kimaradt a szolgalmi jog alapítására vonatkozó rendelkezés. Természetesen a szerződéskötéskor ezt a szolgalmi jogot a 16627/5. hrsz-ú telek javára a 16627/6. hrsz-ú ingatlanról leveszik. Dr. Toller László: arra figyelmeztet, hogy az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség jóváhagyása is szükséges ezen jogügylet megkötéséhez. Célszerűnek tartaná, ha a határozati javaslat ezzel kiegészülne. Dr. Kahutek Annamária: megköszöni az észrevételt és elmondja, a licitet elnyert vevő tudomással bír erről a tényről és a szerződéstervezet áttanulmányozása után látható, hogy ebben szerepel a műemléki felújítás garanciája is. Mindezekre figyelemmel az Országos Műemlékvédelmi Hivatal örömmel adja meg az értékesítéshez a hozzájárulását. Dr. Toller László: - több kérdés, észrevétel nem lévén, az elhangzott módosításokra figyelemmel kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 31 egyhangú igen szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 123/1999. (03.18. ) sz. határozata Pécs, Koller u. 5/2. sz. Tímár-ház értékesítése

173

A Közgyűlés megtárgyalta a Vagyonkezelő és Hasznosító Iroda Pécs, Koller u. 5/2. sz. Tímár-ház értékesítése tárgyában benyújtott előterjesztését. 1./

A Közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy a tárgyi ingatlant Katics András Pécs, Zidina környék 6. sz. alatti lakos 2.520 eFt-os vételáron - az előterjesztéshez mellékelt szerződéstervezet szerint - megvásárolhassa.

2./

Az Önkormányzat a 16627/6 hrsz-ú telkén átjárási szolgalmi jogot alapít a 16627/5 hrsz-ú telek javára.

3./

Az adás-vételi szerződés az OMvH jóváhagyásával lép hatályba.

4./

A Közgyűlés a szerződés aláírására Pécs Megyei Jogú Város polgármesterét felhatalmazza.

5./

A Közgyűlés utasítja az előterjesztő irodát a elkészítésére és a földhivatali átvezetés ügyezésére. Felelős: Határidő: Kapják:

30.)

szerződés

Dr. Kahutek Annamária irodavezető 30 napon belül tisztségviselők, Gonda Tibor bizottsági elnök, Irodák vezetői

Szabadság u. 20. sz. alatti ingatlan (Pöttyös Cukrászda) értékesítése Előterjesztő: dr. Kahutek Annamária irodavezető

Dr. Toller László: kérdése, miért értékesítik az ingatlant, amikor ilyen jó a bérleti díja? Dr. Kahutek Annamária: válasza, korábbi közgyűlési döntéssel rendelkeztek az ingatlan értékesítéséről. Ismételten azért került a testület elé a téma, mert a bérlő személyében változás történt és az önkormányzat értékesítési rendelete - az 1994. évi 36. sz. Ör. - alapján ezt a változást át kell vezetni. A bérlő a GAS Bt. egyik tagja volt korábban. Dr. Toller László: - több kérdés, hozzászólás nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a testület 28 igen szavazattal, 4 tartózkodás mellett a következő döntést hozza: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 124/1999. (03.18. ) sz. határozata

174 Pécs, Szabadság u. 20. alatti ingatlan (Pöttyös Cukrászda) értékesítéséről 1./

A Közgyűlés módosítja a 471/1997. (10.16.) sz. közgyűlési határozatát oly módon, hogy a nem lakás célú helyiségeket az Önkormányzat a jelenlegi bérlőnek - GAS 93. Bt. - idegenítse el a határozatban megjelölt vételárral.

2./

A Közgyűlés utasítja a Vagyonkezelő és Hasznosító Irodát intézkedjen a Városi Vagyonkezelő Kft. felé az adás-vételi szerződés megkötése ügyében. Felelős:

Dr. Kahutek Annamária irodavezető Városi Vagyonkezelő Kft.

Határidő:

1999. 04. 15.

tisztségviselők, Gonda Tibor bizottsági elnök, Irodák vezetői Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság ügyrendje Kapják:

31.)

Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök Gonda Tibor: bejelenti, szóbeli kiegészítése nincs, de a szavazás után a bizottság ügyrendjéhez kapcsolódóan ügyrendben kíván szólni. Papp Béla: indítványa ugyanaz, mint a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság ügyrendjénél volt, ne csak a polgármester, hanem az illetékes alpolgármesterek kezdeményezésére is kerüljön összehívásra a bizottsági ülés. Lehet, hogy felvetése elvi, mert nyilvánvaló, ha megkéri a polgármester urat, összehívja a bizottságot, de ezt nem látja racionális módszernek. Kéri, ha ez az indítvány nem sért érdekeket, a bizottság ügyrendjében az 5/b.) pontban a polgármester mellett szerepeljen az "illetékes alpolgármesterek" szövegrész is. Dr. Toller László: javasolja, hogy az "illetékes" szó nélkül kerüljenek az "alpolgármesterek" a szövegrészbe. Nagy Csaba: szokásos módosító javaslatát kívánja megtenni, mégpedig a bizottság működésének 4.) pontjánál szerepeltessék, hogy "a bizottság sürgős összehívása az "Önkormányzati és Választási Csoporton keresztül történjen". Dr. Toller László: ez esetben ismét az újonnan felállított iroda elnevezését szeretné javasolni. Az ügy sürgőssége miatt nem célszerű, hogy az iroda az Önkormányzati Irodát tájékoztassa, hiszen mire ez megtörténik, már nem sürgős az összehívás ténye. Természetesen fordítva is működhet ez a dolog. Mindkét változattal egyet tud érteni.

175 Nagy Csaba: egyetért a polgármester úr javaslatával, mindegy, melyiket választják. Dr. Toller László: véleménye szerint alternatív módon mind a két irodát meg kell jelölni és így mindenkinek nagyobb lesz a mozgástere. Kérdése, módosító indítványa elfogadható-e? Gonda Tibor: bólintással jelzi, hogy a módosító indítványt elfogadta. Dr. Toller László: szavazást kér az elhangzott módosító indítványokra figyelemmel a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság ügyrendjéről. Megállapítja, hogy a közgyűlés 32 egyhangú igen szavazattal a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság ügyrendjét elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 125/1999. (03.18. ) sz. határozata a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság ügyrendjének jóváhagyásáról Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság ügyrendjét és azt az előterjesztés melléklete szerint, valamint a befogadott módosításokra figyelemmel elfogadja. Kapják:

tisztségviselők, Gonda Tibor bizottsági elnök, Irodák vezetői

Gonda Tibor: a napirend előtti hozzászólásoknál nem volt lehetősége reagálni alpolgármester úr bejelentésére, melyet a Nádor Szálló ügyében tett. Kerényi alpolgármester úr kijelentette, hogy a Nádor Szállónál az önkormányzat a vevők között szerepel. Felhívja az illetékes alpolgármester figyelmét arra, hogy a GATUVÁB-nak az imént elfogadott ügyrend értelmében az ilyen jellegű vagyonpolitikai döntés előkészítésében hatásköre van. Kéri Kerényi János alpolgármestert, március 23-ára (keddre) készítse el az írásos előterjesztést, hogy a bizottság március 29-i ülésén érdemben foglalkozhasson e témakörrel. Hangsúlyozza, az ilyen jellegű vagyonpolitikai kérdést meg kell alapozni. Erre szolgálnak a szakbizottságok, nem tisztségviselői szinten kell a döntést meghozni.

176 Dr. Toller László: nem tisztségviselői, de nem is bizottsági, hanem közgyűlési fórumon kell a kérdést majd eldönteni. Egyetért a bizottsági elnök úr javaslatával. Hangsúlyozza, e témakörben semmiféle döntés nem született, csupán információkat gyűjtöttek és beszélgettek e témakörben. Természetesen Kerényi alpolgármester úr is tudja, a bizottság és a közgyűlés is e napirendi pontot zárt ülés keretében kell, hogy tárgyalja. Úgy gondolja, szóbotlás volt részéről, hogy az önkormányzat megvásárolja a Nádor Szállót. Van más megoldás is. Jobbnak tartotta volna, ha ezen ügyrendi javaslatról - mely tartalmát illetően teljesen jogos - zárt ülésen tárgyaltak volna.

32.)

PROMEI Kht. üzletrészének megvétele Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök

Dr. Toller László: megjegyzi, ez az előterjesztés szervesen összefügg azzal a gondolatsorral, amelyet a közhasznú foglalkoztatásokkal kapcsolatosan kifejtettek. Ez a többség felé hajló tulajdoni viszony, amelyet a Megyei Közgyűléssel közösen testesítenének meg. A napirendi ponthoz kérdés, észrevétel, vélemény nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 28 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 126/1999. (03.18. ) sz. határozata A PROMEI KhT üzletrészének megvételéről. 1. Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése jóváhagyja a PROMEI KhT, a "Munka Pécs-Baranyáért Tranzit Foglalkoztatási" KhT törzstőkéjében lévő, üzletrészének - 500 000 Ft névértéken, a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság költségvetési keretének terhére történő - megvételét. 2. Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése felhatalmazza a Polgármester urat, hogy a PROMEI KhT üzletrészének megvételére vonatkozó adás-vételi szerződést és a tulajdonosi változás okán a létesítő okirat módosítását aláírja. Határidő: Felelős:

azonnal Dr. Toller László polgármester

177

Kapják:

33.)

tisztségviselők, irodavezetők, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó.

A Pécsi Football Club részére földhasználat biztosítása a Névtelen utcai sportkomplexum kialakításához Előterjesztő: Gonda Tibor és dr. Bödő László bizottsági elnökök

Dr. Bödő László: szóbeli kiegészítésében elmondja, a Football Club vállalta, hogy az iskolák használata tárgyában szerződést köt az érintett intézményekkel. Dr. Toller László: a Pécsi Football Club nyolc éves ingatlan-kálváriájának a végére érnek, a klubnak sok sikert kíván a végleges elhelyezést nyert Névtelen utcai pályán. A napirendi ponthoz észrevétel, javaslat nem érkezett, így az előterjesztést és a határozati javaslatot szavazásra bocsátja. Megállapítja, hogy a közgyűlés 29 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett a következő határozatot hozta: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 127/1999. (03.18. ) sz. határozata Pécsi Football Club részére földhasználat biztosítása a Névtelen utcai sportkomplexum kialakításához A Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a Pécsi Football Clubnak a Névtelen utcában kialakítandó sportkomplexumra vonatkozó kérelmét megtárgyalta és a következő határozatot hozta. 1./

A Közgyűlés egyetért azzal, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata a 336/1998. (06.18.) határozatának 3. pontja szerint a Névtelen utcában a Pécsi Football Club által kialakítandó sportkomplexum megvalósítása érdekében a jelenleg Fábos György tulajdonában lévő 35551/6 hrsz-ú 1983 m2 beépítetlen területet egyenértékben cserélje el a tulajdonban álló 35518/3 hrsz-ú 30023 m2 nagyságú beépítetlen terület észak-nyugati részéből kialakítandó 2000 m2 nagyságú területtel.

2./

A Közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata az előterjesztés 2. sz. mellékletében szereplő Névtelen utcai sportpályák kialakításához szükséges önkormányzati tulajdonú földterületeket a Pécsi Football Club

178 rendelkezésére bocsássa oly módon, hogy felek a 3. sz. melléklet szerinti 20 évig tartó - 10 évig ingyenes - földhasználati szerződést kötnek, amelynek következtében a földterület tulajdonjoga maradna az Önkormányzat, míg a létrehozott felépítmények a Pécsi Football Club tulajdonába kerülnének.

34.)

3./

Az Önkormányzat a 2. pont szerinti használati szerződésben foglaltak szerint a pécsi 35551/1., 35551/2., 35551/8., 35551/5., 35551/7., 35551/6. hrsz-ú, összesen 25983 m2 önkormányzati területre a használati szerződés létrejöttét követő 1 év időtartamra vételi jogot enged a Pécsi Football Club részére a beruházás megkezdése előtti forgalmi értékbecslésnek megfelelő legfeljebb 700.-Ft/m2-es vételáron azzal a feltétellel, hogy a vételár felét a vételi jog gyakorlásától számított 30 napon belül, míg a fennmaradó másik felét 2002. szeptember 30. napjáig két egyenlő részletben köteles a Pécsi Football Club az Önkormányzatnak megfizetni.

4./

A Közgyűlés felhatalmazza Pécs Megyei Jogú Város Polgármesterét a szükséges adás-vételi szerződések és földhasználati szerződés aláírására, míg a Vagyonkezelő és Hasznosító Irodát ezek előkészítésére. Felelős:

Dr. Kahutek Annamária irodavezető Dr. Toller László polgármester

Határidő:

1999. április 30.

Kapják:

tisztségviselők, Gonda Tibor, dr. Bödő László bizottsági elnök, Irodák vezetői

Verseny u. 19. sz. ingatlan vizesblokkjainak felújítása Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök

Dr. Toller László: - kérdés, hozzászólás az előterjesztéshez nem érkezett, így azt szavazásra bocsátja. Megállapítja, hogy a közgyűlés 29 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 128/1999. (03.18. ) sz. határozata a Pécs, Verseny u. 19 sz. alatti ingatlan vizesblokkjainak felújításáráról

179 1.A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta és a Pécsi Építő és Tatarozó Rt ajánlatát fogadja el a munka elvégzésére 10.000.000,- Ft bruttó értékben. Felelős: Határidő:

Zalay Buda irodavezető folyamatos

2. A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert a megbízási szerződés aláírására. Felelős: Határidő:

dr. Toller László polgármester azonnal

3.A Közgyűlés hozzájárul ahhoz , hogy a költségvetés Lakásgazdálkodás , ingatlan vásárlás , felújítás címszó alatt szereplő SFOR telep tető felújítás cím SFOR telep felújítása címre változzon. Felkéri a Pénzügyi- Gazdasági Iroda vezetőjét, hogy ezt a változást a költségvetés egységes szerkezetbe foglalásakor vezesse át.

35.)

Felelős: Határidő:

Pilaszanovich Iván irodavezető azonnal

Kapják:

tisztségviselők, Gonda Tibor bizottsági elnök, Irodák vezetői

Radnóti Szakközépiskola tetőtér-beépítése Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök

Dr. Tóbiás János: az előterjesztésben az ajánlati ár és a megbízási ár között eltérést tapasztal, az egyik 20 millió, a másik 17 M Ft-os összeg. Kérdése, ennek mi az oka? Dr. Toller László: az önkormányzat vagyonával bölcsen gazdálkodtak, valószínűleg a liciten lejjebb vitték az árat. Gonda Tibor: pontosan erről van szó. A Beruházási Csoport a legjobb pályázóval külön tárgyal arról, hogy a műszaki tartalom elfogadható minősége mellett lehet-e az áron lefelé változtatni. Jelen esetben is ez történt meg, így sikerült a kedvezőbb vállalási árat megállapítani. Javasolja, hogy a TESIT - DUNA Kft. ajánlatát fogadják el. Dr. Toller László: - több kérdés, észrevétel nem lévén az előterjesztést és határozati javaslatot szavazásra bocsátja. Megállapítja, hogy a közgyűlés 30 egyhangú igen szavazattal a következő döntést hozza:

180 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 129/1999. (03.18. ) sz. határozata a Radnóti Miklós Közgazdasági Szakközépiskola Tetőtérbeépítési munkáinak elvégzéséről 1. A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta és a TESIT-DUNA Kft-t ( székhely : 7628 Pécs, Szabolcsi u. 30. , adószám : 10324028-2-43 ) javasolja a munka elvégzésére 17.905.000,- Ft értékben. A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda vezetőjét a megbízási szerződés előkészítésére. Felelős: Határidő:

Zalay Buda irodavezető azonnal

2. A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert a megbízási szerződés aláírására Felelős: Határidő:

dr. Toller László polgármester azonnal

tisztségviselők, Gonda Tibor bizottsági elnök, Irodák vezetői Szerencsejáték Felügyelet megkeresése koncessziós pályázat kiírásához játékkaszinó ügyében Kapják:

36.)

Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Dr. Toller László: a pécsi játékkaszinó története fordulóponthoz érkezett. Lejárt a korábbi koncessziós szerződés. A szerencsejáték törvény értelmében az önkormányzatnak újra kell nyilatkoznia, hozzájárul-e a város területén játékkaszinó üzemeltetéséhez. Ehhez kérték az előzetes közgyűlési nyilatkozatot. Ezt megtette, kéri, a közgyűlés ezen nyilatkozatát erősítse meg. Kérdés, észrevétel, javaslat nem lévén szavazást kér a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 29 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést és határozati javaslatot elfogadva a következő határozatot hozza: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 130/1999. (03.18. ) sz. határozata

181 Szerencsejáték Felügyelet megkeresése koncessziós pályázat kiírásához játékkaszinó ügyében A Közgyűlés a Polgármester előterjesztésével egyetért és a Szerencsejáték Felügyelethez 1999. március 5-ig eljutatott nyilatkozatát - mely Pécs közigazgatási területén egyetért játékkaszinó működtetésére koncessziós pályázat kiírására megerősíti. Felelős: Határidő:

Dr. Toller László polgármester értelem szerint

Kapják:

tisztségviselők, Gonda Tibor bizottsági elnök, Irodák vezetői

Dr. Toller László: megköszöni a jelenlévők munkáját és az ülést 01.20 órakor bezárja, bejelentve, hogy a televíziós kamerák leszerelése után zárt ülésre kerül sor.

K. m. f.

Dr. Toller László polgármester

Dr. Papp Judit jegyző

1. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 12 /1999. (03.25.) sz. rendelete Az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól szóló többször módosított 23/1997. (06.25.) sz. Önkormányzati rendelet módosításáról 1.§ Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól szóló, 6/1998./02.28./ számú rendelettel, valamint az 54/1997./11.01./ számú rendelettel módosított 23/1997./04.25./ sz. önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör. 2.§ (1) bekezdése új l.) ponttal egészül ki: " (1) l.) Megállapítja, megszünteti és évente felülvizsgálja a rendszeres nevelési segélyt." 2.§ Az Ör. 2.§ (2) bekezdésében, és a (2) bekezdés a.) pontjában szereplő "Szociális és Foglalkoztatási Bizottság" szövegrész helyébe "Egészségpolitikai és Szociális Bizottság" szövegrész lép. 3.§ Az Ör. 3.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: " (1) Az e rendeletben szabályozott támogatás iránti kérelmeket a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Iroda területileg illetékes szociális központjánál kell benyújtani az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon. Illetékes az a területi szociális központ, amelynek területén a kérelmező tartózkodási helye van. Az ellátások iránti kérelmeket a Népjóléti Iroda területileg illetékes szociális központja döntésre előkészíti. Az eljárás során a szociális és gyermekjóléti intézmények, valamint a kérelmezőkkel kapcsolatban álló civil szervezetek által készített környezettanulmányt figyelembe veheti. A területi szociális központok cím és utcajegyzékét a rendelet 1.sz.melléklete tartalmazza." 4.§ Az Ör. 3.§ (3) - (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, az (5) bekezdés második mondata hatályát veszti: "(3) A havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél az utolsó három hónap átlag jövedelméről szóló igazolást, rendszeres gyermekvédelmi támogatásra, valamint a rendszeres nevelési segélyre irányuló kérelem esetén az utolsó hat hónap átlagjövedelméről szóló igazolást, egyéb esetekben pedig az utolsó 12 hónap átlagjövedelméről szóló igazolást kell csatolni.

(4) Az időskorúak járadékára, a munkanélküliek jövedelempótló támogatására, a rendszeres szociális segélyre, az ápolási díjra, a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra és a rendszeres nevelési segélyre való jogosultságot a kérelem benyújtásától kell megállapítani. A folyósításra kerülő összeg a kérelem benyújtásának hónapjában a megállapított szociális ellátás a.) teljes összege, ha a kérelmet a tárgyhónap 16-át megelőzően nyújtották be, b.) összegének 50%-a, ha a kérelmet a tárgyhónap 15-ét követően nyújtották be. (5) A megállapított szociális ellátást utólag minden hónap 5. napjáig kell folyósítani." 5.§ Az Ör. 5.§ (1) bekezdése utolsó mondatának helyébe a következő rendelkezés lép: "feltéve mindkét esetben, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át." 6.§ Az Ör. 6.§ (2) - (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(2) A munkanélküliek jövedelempótló támogatása hóközbeni megszüntetése vagy szüneteltetése esetén a már kiutalt havi támogatás visszafizetése alól a támogatásban részesülő mentesül. (3) Munkanélküliek jövedelempótló támogatása mellett tárgyévben vagy az e rendeletben szabályozott átmeneti segély, vagy az e rendeletben szabályozott lakásfenntartási támogatás adható." 7.§ Az Ör. 8.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(5) Az ápolási díj havi mértéke az Szt. 41.§ (1) bekezdése esetén az öregségi nyugdíjminimum 100%-a, az Szt. 41.§ (2) bekezdése esetén az öregségi nyugdíjminimum 60%-a." 8.§ (1) Az Ör. 8.§ (8) bekezdése b.) pontja az utolsó tagmondat előtt kiegészül a "családja" szóval, (...olyan vagyonnal rendelkezik az ápoló és családja, amely nem indokolja a szociális....) (2) Az Ör. 8.§ (8) bekezdése a következő új d.) ponttal egészül ki:

"d.) amennyiben a gondozásra szoruló személy otthoni ápolását más nagykorú hozzátartozó biztosítani képes." (3) Az Ör. 8.§ (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: " (9) Ápolási díj mellett tárgyévben vagy az e rendeletben szabályozott átmeneti segély, vagy az e rendeletben szabályozott lakásfenntartási támogatás adható." 9.§ Az Ör. 16.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: " (2) A természetbeni ellátás különösen: - az élelmiszer és/vagy egyéb vásárlási utalvány," 10.§ Az Ör. 17.§ (1) bekezdésének első mondata kiegészül a "valamint gyógyászati segédeszköz" szövegrésszel: ...de betegsége miatt jelentkező magas gyógyszer-, valamint gyógyászati segédeszköz kiadását jövedelmi helyzete alapján nem képes viselni, így... 11.§ Az Ör. 19.§ (2) bekezdése zárójeles felsorolása kiegészül a "rendszeres nevelési segély" szövegrésszel: (2) Akinek jövedelme csak családi pótlékból és önkormányzati támogatásból származik (rendszeres szociális segély, rendszeres gyermekvédelmi támogatás, rendszeres nevelési segély, munkanélküliek jövedelempótló támogatása, ápolási díj) .... 12.§ Az Ör. 21.§ (3) bekezdésében szereplő "Szociális és Foglalkoztatási Bizottság" szövegrész helyébe "Egészségpolitikai és Szociális Bizottság" szövegrész lép. 13.§ Az Ör. 22.§ (5) bekezdése hatályát veszti, a (7) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: " (7) Rendszeres szociális segély mellett tárgyévben vagy az e rendeletben szabályozott átmeneti segély, vagy az e rendeletben szabályozott lakásfenntartási támogatás adható." 14.§ Az Ör. 22/A § (4) bekezdése hatályát veszti.

15.§ Az Ör. 23.§ (2) bekezdése hatályát veszti, a (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép: " (3) A rendszeres gyermekvédelmi támogatás mellett tárgyévben, vagy az e rendeletben szabályozott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás adható legfeljebb két alkalommal, vagy az e rendeletben szabályozott lakásfenntartási támogatás." 16.§ Az Ör. 25.§ - a következő új (4) bekezdéssel egészül ki: " (4) A rendszeres gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságot annak a hónapnak az utolsó napjával kell megszüntetni, amelyben a jogosultságot érintő változás bekövetkezett." 17.§ Az Ör. a következő új alcímmel és 25/A.§ - 25/E.§- kal egészül ki: "Rendszeres nevelési segély 25/A.§ (1) A gyermekét egyedül nevelő szülő, nagyszülő, gyám (továbbiakban: szülő) valamint a több gyermeket, illetve egészségileg károsodott gyermeket nevelő szülő részére rendszeres nevelési segély állapítható meg, ha a gyermek nevelésére egyébként alkalmas szülő, illetve szülők és a családban élő más hozzátartozók jövedelme - önhibájukon kívül - nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 120%-át, és emiatt a gyermek/ek fejlődése veszélyben van. (2) A rendszeres nevelési segély mellett tárgyévben vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás adható legfeljebb két alkalommal, vagy lakásfenntartási támogatás. 25/B. § A rendszeres nevelési segély mértéke: A rendszeres nevelési segély havi összege gyermekenként havi 2.000.-Ft. 25/C. § A rendszeres nevelési segély folyósítása:

(1) A rendszeres nevelési segély felvételére a gyermek szülője jogosult. Indokolt esetben a gyermek hivatalosan igazolt segítője, pártfogója is feljogosítható. (2) Elrendelhető a rendszeres nevelési segély kifizetése a gyermek ellátását biztosító nevelési, oktatási intézmény részére is. (3) A rendszeres nevelési segély a nagykorúság elérése után is tovább folyósítható, addig az időpontig, ameddig a segélyezett tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban áll, legfeljebb azonban 25. életévének betöltéséig. 25/D. § A rendszeres nevelési segély megállapításának egyéb szabályai: (1) A rendszeres nevelési segélyről való döntés előtt be kell szerezni a szülő és a családban élő más hozzátartozók jövedelmi viszonyait tanúsító igazolásokat, és az oktatási, illetve a gyermek napközbeni ellátását nyújtó intézmény javaslatát. (2) A benyújtott jövedelemigazolásban szereplő adatok valódisága az eljárás során szükség esetén környezettanulmány készítésével ellenőrizhető. (3) Nem részesíthető rendszeres nevelési segélyben az a szülő, aki a tőle elvárható módon nem működik közre saját és családja anyagi és szociális helyzete jobbításáért, illetve aki gyermekei nevelését, így testi, értelmi és erkölcsi fejlődését bizonyítottan önhibájából nem biztosítja. 25/E. § A rendszeres nevelési segély megszüntetése: (1) A szülő köteles a család jövedelmi viszonyaiban bekövetkezett lényeges változást 15 napon belül bejelenteni a területileg illetékes szociális központnak. Meg kell szüntetni a rendszeres nevelési segély folyósítását, ha a segélyben részesített a körülményeiben bekövetkezett változás folytán a rendelet 25/A.§ (1) bekezdésében foglalt jövedelmi feltételeknek nem felel meg. (2) Ha a segélyezett tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnt, illetve a segélyezett gyermek házasságot kötött, a rendszeres nevelési segély folyósítását meg kell szüntetni. A törvényes képviselő, illetve a nagykorú segélyezett e körülményeket köteles bejelenteni. (3) Meg kell szüntetni a rendszeres nevelési segély folyósítását, ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a segélyben részesített körülményeiben bekövetkezett változás alapján nem felel meg a rendelet 25/A § (1) bekezdésében, valamint a 25/D.§ (3) bekezdésében foglaltaknak.

(4) Meg kell szüntetni a rendszeres nevelési segély folyósítását, ha a felülvizsgálat során készített környezettanulmány során megállapítást nyer, hogy a benyújtott jövedelemigazolások adatai és a segélyben részesülő életkörülményei nincsenek összhangban. (5) A rendszeres nevelési segélyre való jogosultságot annak a hónapnak az utolsó napjával kell megszüntetni, amelyben a jogosultságot érintő változás bekövetkezett." 18.§ Az Ör. 27.§ (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: " (6) Rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, valamint rendszeres nevelési segély mellett felnőtt korúak átmeneti segélye nem adható." 19.§ (1) Az Ör. 28.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és új (6) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a (6)- (7)- (8)- (9)- (10)-(11)-(12)-(13)(14) bekezdések számozása (7) -(8) -(9) -(10) -(11) -(12) -(13) -(14) - (15) bekezdésre módosul: "(5) Méltányosságból a jogosult életében bekövetkezett változások okán, a változást követő két éven belül a fenti támogatás megállapítható akkor is, ha lakás nagysága (szobaszáma) egy kategóriával eltér. (6) Méltányosságból annak is megállapítható a lakásfenntartási támogatás, akinek a lakásfenntartási kiadásai a (3) bekezdés b.) pontjában foglalt mértéket, takarékos fogyasztása miatt nem éri el." (2) Az Ör. 28.§ (9)bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(9) A lakásfenntartási kiadásokat nyári ( májustól szeptemberig terjedő időszak) és téli hónap (novembertől márciusig terjedő időszak) számláival kell igazolni. Az átalány díjas számlából elegendő egy számlát csatolni. Hagyományos fűtési mód költségeinek igazolására, indokolt esetben számla hiányában, a kérelmező tüzelő beszerzésről szóló nyilatkozata is elfogadható." (3) Az Ör. (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(15) Lakásfenntartási támogatás mellett tárgyévben az e rendeletben szabályozott átmeneti segély adható. Lakásfenntartási támogatás mellett rendkívüli gyermekvédelmi támogatás csak akkor adható, ha a család rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, vagy rendszeres nevelési segélyben nem részesül." 20.§ Az Ör. 32.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Egyedi méltánylást érdemlő esetben, megállapítható a közgyógyellátás annak a személynek is, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a (2) bekezdés a.) pontjában foglalt jövedelemhatárt meghaladja, de - közgyógyellátásra felírható - havi rendszeres gyógyszer, ill. gyógyászati segédeszköz költsége meghaladja a közös háztartásban élők egy főre jutó havi jövedelmének 20%-át." 21.§ (1) Az Ör. 35.§ (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki: " A vagyon értékéről a kérelmező nyilatkozatot tesz. Kétség esetén az illetékes adóhatóságtól adó- és értékbizonyítványt kell beszerezni." (2) Az Ör. 35.§ (4) bekezdés első mondata a "házastársak" szövegrészt követően " élettársak" szövegrésszel egészül ki, valamint a (4) bekezdés a következő új c.)ponttal egészül ki: "c.) a helyszínen készített környezettanulmány során tapasztaltak." 22.§ (1)

Ez a rendelet 1999. április 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő, első fokon el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell. (3) A jelen rendelettel hatályon kívül helyezett 23.§ (2) bekezdése alapján rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők rendszeres nevelési segélyre való jogosultságát 1999. június 30. napjáig felül kell vizsgálni. (4) A rendelet hatályba lépése előtt jogerősen megállapított ápolási díjak mértékét a 8.§ (5) bekezdésében foglaltak nem érintik. Ez irányadó ezen ellátások évente történő felülvizsgálata során is. (5) Az ápolási díj mértékét szabályozó 3.sz. melléklet jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti.

Dr. Toller László polgármester Záradék: Elfogadva: a Közgylés 1999. március 18-i ülésén Kihirdetve: 1999. március 25-én

Dr. Papp Judit jegyző

2. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 13/1999. (03.25.) sz. rendelete a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjairól. 1.§. A Közgyűlés a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások intézményi térítési díját az alábbiak szerint állapítja meg:

(1) Gyermekétkeztetési térítési díj napi összege (ÁFA nélkül) Megnevezés Bölcsőde bentlakásos bölcsőde Nyitott bölcsőde(időszakos gyermek felügyelet 1 gondozott ellátásáért (étkezés nélkül)fizetett díj 4 órai igénybevétel felett Heti igénybevétel esetén Havi igénybevétel esetén Játszó csoport (étkezés nélkül) Óvoda Általános iskolai napközi Általános iskola ebéd Általános iskolai diákotthon (50 %-os kedvezménnyel) Fogyatékosok diákotthona (50 %-os kedvezménnyel Középiskolai kollégium (30 %-os kedvezménnyel) Középiskolai ebéd Szakmunkás diákotthon (30 %-os kedvezménnyel) Lisztérzékenyek óvodai ellátása Általános iskolai lisztérzékenyek napközi Általános iskolai lisztérzékenyek ebéd Általános iskolai gyermeküdültetés

intézményi tér. díj. 150,-Ft 210,-Ft 150,-Ft

600,-Ft 3.000,-Ft 12.000,-Ft 60,-Ft/óra 145,-Ft 183,-Ft 120,-Ft 137,-Ft 198,-Ft 203,-Ft 134,-Ft 213,-Ft 160,-Ft 212,-Ft 133,-Ft 388,-Ft

(2) Gyermekétkeztetésnek nem minősülő élelmezés napi térítési díja (ÁFA nélkül)

reggeli vagy uzsonna ebéd vacsora

70,-Ft 160,-Ft 90,-Ft

Gyermekétkeztetésnek nem minősülő diétás étkeztetés napi térítési díja (ÁFA nélkül) reggeli vagy uzsonna ebéd vacsora

70,-Ft 180,-Ft 100,-Ft

(3) Házi segítségnyújtás óradíja (ÁFA nélkül) hivatásos foglalkoztatásakor tiszteletdíjas foglalkoztatásakor

gondozó

180,-Ft

gondozó

90,-Ft

(4) Ápoló gondozó otthoni térítési díjak: Integrált Szociális Intézmény Malomvölgyi úti Otthonának régi időskor részletében napi havi

800,-Ft 24.000,-Ft

Integrált Szociális Intézmény Malomvölgyi úti Otthonának új időskorú részlegében napi havi

900,-Ft 27.000,-Ft

Integrált Szociális Intézmény Malomvölgyi úti Otthonának mozgásfogyatékos részlegében napi havi

500,-Ft 15.000,-Ft

Alkotmány utcai Idősek Otthonában napi havi

800,-Ft 24.000,-Ft

Tímár utcai Idősek Otthonában napi havi

800,-Ft 24.000,-Ft

Tüzér u.-i Egyesített Szociális Intézmény napi havi

800,-Ft 24.000,-Ft

Xavér u.-i Egyesített Szociális Intézmény Xavér u.-i Idősek Otthona napi havi

800,-Ft 24.000,-Ft

Xavér u.-i Egyesített Szociális Intézmény Felsőbalokány u.-i Idősek Otthona napi havi

800,-Ft 24.000,-Ft

Xavér u.-i Egyesített Szociális Intézmény Barátság u.-i Idősek Otthonában napi havi

800,-Ft 24.000,-Ft

(5) Értelmi Fogyatékosok Egyesített Szociális Intézménye (ÁFA nélkül) átmeneti szállás

napi 500,-Ft havi 15.000,-Ft

nappali ellátást nyújtó

napi

232,-Ft

(6) Idősek gondozóházában (szállást biztosító idősek klubjában) Tüzér u.-i Egyesített Szociális Intézmény Mártírok u.-i Idősek Átmeneti Otthona napi havi

800,-Ft 24.000,-Ft

Tüzér u.-i Egyesített Szociális Intézmény Zipernovszky u.-i Szállást Biztosító Idősek Klubja napi havi

650,-Ft 19.500,-Ft

Tüzér u.-i Egyesített Szociális Intézmény Garai u.-i Szállást Biztosító Idősek Klubjában napi havi

650,-Ft 19.500,-Ft

(7) Utógondozói ellátás (Pécsi Gyermekotthon 18 év feletti gondozottjai) napi havi

650,-Ft 19.500,-Ft

(8) Gyermekek átmeneti otthoni ellátása napi havi

550,-Ft 16.500,-Ft

2.§. (1) A szociális étkeztetés, az idősek klubjában történő étkeztetés és a házi segítségnyújtás személyi térítési díját a rendelet 1.sz. melléklete alapján kell meghatározni. (2) Az 1.§.(4)-(5)-(6)-(7)-(8) bekezdéseiben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért a külön jogszabályok alapján kell a személyi térítési díjat megállapítani. (3) A személyi térítési díj méltányosságból történő csökkentéséről vagy elengedéséről - az 1.§.(1) bekezdésében foglalt esetek kivételével - az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság átruházott hatáskörben dönt, ha a térítési díj megfizetése a kötelezett saját vagy családja létfenntartását veszélyezteti, illetve a szociális körülményei ezt indokolttá teszik. (4) A személyi térítési díj csökkentése, vagy elengedése a kötelezett kérelme és az intézményvezető javaslata alapján történik. A kérelemhez jövedelemigazolást kell csatolni és az intézményvezető javaslatával együtt a Népjóléti Irodához kell benyújtani. 3.§. Ez a rendelet 1999. április 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 11/1998.(03.30.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.

Dr. Toller László polgármester Záradék: Elfogadta a Közgyűlés 1999. március 18.-i ülésén. Kihirdetve: 1999. március 25-én.

Dr. Papp Judit jegyző

1.sz.melléklet

A szociális étkeztetés, idősek klubjában történő étkeztetés és a házi segítségnyújtása személyi térítési díjának kiszámításához (a térítési díjak ÁFA-t nem tartalmaznak) 1999. évi Átmenetileg meghatározott időre (krízis helyzetben) Jövedele m kategóri 15.350,ák Ft térítési díj % 0%

15.351,16.885,-

16.886,18.420,-

18.421,19.955,-

19.956,21.490,-

21.491,23.025,-

23.026,24.560,-

24.561,26.095,-

26.096,27.630,-

27.631,29.165,-

29.166,30.700,-

30.701,32.235,-

32.236,33.770,-

33.771,felett

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

110%

120%

önköltség

SZOCIÁLIS ÉTKEZTETÉS - IDŐSEK KLUBJA reggeli normál v. uzsonna diétás ebéd normál diétás vacsora normál diétás

7

14

21

28

35

42

49

56

63

70

77

84

100

6 16 18 9 10

12 32 36 18 20

18 48 54 27 30

24 64 72 36 40

30 80 90 45 50

36 96 108 54 60

42 112 126 63 70

48 128 144 72 80

54 144 162 81 90

60 160 180 90 100

66 176 198 99 100

72 192 216 108 120

100 230 250 150 160

HÁZI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS hivatásos gondozónál tiszteletdíjas gondozónál

0

18

36

54

72

90

108

126

144

162

180

198

216

300

0

9

18

27

36

45

54

63

72

81

90

99

120

150

3. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/1999. (03.25.) számú önkormányzati rendelete a iparűzési adóról szóló 1991. évi 11. számú önkormányzati rendelet módosításáról 1.§. A rendelet 1.§. (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: " A rendelet hatálya - a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 34. §ában foglaltak kivételével - nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaságra, az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási vállalatra és annak, a fogvatartottak foglalkoztatását végző jogutódjára, valamint a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4.§-ának 28. pontjában meghatározott, külföldön tevékenységet végzőre, utóbbira azonban csak a helyi iparűzési adó vonatkozásában." 2.§. A rendelet 2.§. (4) bekezdésében a "Gazdasági és Vállalkozási Bizottság" szövegrész helyébe, "Gazdasági, Tulajdonosi- és Vállalkozási Bizottság " szövegrész lép. 3.§. A rendelet 7.§-a az alábbi 18. bekezdéssel egészül ki: " Külföldön tevékenységet végző: az a belföldön bejegyzett, belföldi székhellyel rendelkező korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, amely az adóévben folyamatosan megfelel az a) - f) alpontokban megjelőlt valamennyi feltételnek, azaz a./ rendelkezik a pénzügyminiszter vámszabadterületi társaságokat megillető kedvezményeket biztosító - 1992. december 31. napját követően megadott - engedélyével, vagy amelyet 1996. december 31. napjáig a pénzügyminiszter, ezt követően az állami adóhatóság a b)-f) alpontokban foglalt feltételek együttes fennállására tekintettel nyilvántartásba vett és e nyilvántartásból a társaság kérelmére vagy a feltételek bármelyikének való meg nem felelés miatt - nem törölt. b./ kizárólag olyan kereskedelmi tevékenységet végez, amelynek során a vele szerződő fél nem minősül belföldi személynek és a teljesítés helye a szerződés szerint és ténylegesen is külföld és/

vagy kizárólag olyan ( a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény alapján pénzügyi szolgáltatásnak, vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő ) szolgáltatást nyújt, amelynek teljesítési helye az általános forgalmi adóról szóló törvény előírása szerint külföld. c./ belföldi államigazgatási és bírósági eljárásban képviseletével kizárólag belföldi ügyvédet bíz meg, valamint együttesen, a társaság vezető tisztségviselőinek, felügyelőbizottsága tagjainak és alkalmazottainak többsége a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségünek minősülő magánszemély, továbbá könyvvizsgálati kötelezettségének belföldön bejegyzett könyvvizsgáló által tesz eleget. d./ a belföldi hitelintézetnél vezetett bankszámlájáról teljesíti a székhelye és telephelye fenntartásához szükséges kiadásait és a vezető tisztségviselője, felügyelő biztotsága tagja, alkalmazottja, ügyvédje és könyvvizsgálója részére történő kifizetéseket, valamint az államháztartás alrendszerei részére fizetendő kötelezettségeit. e./ a társaság és tagja (részvényese) - ha részvénytársaság kizárólag névre szóló részvényt bocsátott ki, továbbá a társaságnak és tagjának ( részvényesének ) sem közvetlenül, sem közvetve nincs más belölföldi gazdasági társaságban, szövetkezetben, közhasznú társaásgban vagy egyesülésben részesedése, valamint a társaság tagjának ( részvényesének ) nincs belföldön telephelye, kereskedelmi képviselete. f./ a társaságnak nincs belföldi személy tagja ( részvényese ), továbbá a társaság tagjának ( részvényesének ) a tagjai ( részvényesei ) között sincs belföldi személy, illetve - ha a társaság tagja ( részvényese ) nyilvánosan működő részvénytársaság - a tag ( részvényes ) jegyzett tőkéjének legfeljebb három százalékát képviselő részvény van belföldi személy(ek) tulajdonában. 4.§. E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépés napján folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. Dr. Toller László polgármester Záradék: Megalkotta a Közgyűlés 1999. március 18-i ülésén. Kihírdetve: 1999. március 25-én

Dr. Papp Judit jegyző

4. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 15/1999. ( 03. 25.) sz. rendelete Bencsik István "Penelope" c. szobrának felújításáról és felállításáról

Pécs M.J. Város Önkormányzata Közgyűlése az 1997. évi CXL. törvény 14. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja : 1. § (1)

A Közgyűlés egyetért azzal, hogy Bencsik István "Penelope" c. szobra - amelyet a művész ajándékozott a városnak - a továbbiakban is önkormányzati tulajdonban maradjon.

(2)

A Közgyűlés a szobrot - helyreállítását követően - biztonságos elhelyezésére tekintettel a Nemes Endre Múzeum Pécs, Káptalan u. 5. szám alatt kialakított szobor-kertben helyezi el. 2. §

(1)

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejüleg Pécs M.J. Város Önkormányzata Közgyűlése 326/1991.(09.14.)sz. határozata hatályát veszti.

(2)

Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Toller László polgármester

Dr. Papp Judit jegyző

Záradék : Megalkotta a Közgyűlés 1999. március 18-ai ülésén. Kihírdetve : 1999. március 25.

5. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 16/1999. ( 03.25. ) sz. rendelete a II. Világháborús Emlékmű felállításáról

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az 1997. évi CXL. törvény 14. § (1)bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja : 1. § ( 1 ) A Közgyűlés az emlékmű felállításának helyszínéül a Pécs, Klimó Gy.-Esze Tamás u. és a Várfal által határolt zöld területet jelöli ki. ( 2 ) Pécs M.J. Város Közgyűlése elrendeli, hogy jelen rendelet ( 1 ) bekezdésében kijelölt helyszínen Rieger Tibor szobrászművész, - fényezett fekete gránitlapokkal burkolt - a " II. Világháború Hőseinek és Áldozatainak Emlékműve " megnevezésű obeliszkje kerüljön felállításra. 2. § ( 1 ) Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Toller László polgármester

Dr. Papp Judit jegyző

Záradék : Megalkotta a Közgyűlés 1999. március 18-ai ülésén. Kihírdetve 1999. március 25.

6. sz. melléklet 17/1999.(03.25.) sz. r e n d e l e t Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 1995. évi 3. sz. Ör. módosításáról.

1.§ A többször módosított 1995. évi 3. sz. Ör. 55.§ (2) bekezdése az alábbi településrészi önkormányzat hivatalos elnevezésével egészül ki: "Pécs-Pécsújhegy-Üszögi Településrészi Önkormányzat"

2.§ A többször módosított 1995. évi 3. sz. Ör. 56.§ (1) bekezdése az alábbiakkal egészül ki: "Pécs-Pécsújhegy- Üszögi 4 fő" vezetőn kívül. 3.§ A rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Toller László polgármester

Dr. Papp Judit jegyző

Záradék: Megalkotta közgyűlés 1999. március 18-i ülésén Kihirdetve: 1999. március 25.

7. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 18/1999. (03. 25.) sz. rendelete a város 1999. évi költségvetéséről szóló 7/1999. (03.01.) sz. rendelet módosításáról Pécs M.J. Város Önkormányzatának Közgyűlése a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendszeréről szóló 156/1995. (XII.26.) Korm.sz. rendelet 24.§ (1) bekezdése alapján a város 1999. évi költségvetéséről szóló 7/1999. (03.01.) számú önkormányzati rendelet módosítására az alábbi rendeletet alkotja: 1.§ A rendelet 25.§-ának utolsó mondata hatályát veszti, helyébe az alábbi rendelkezés lép: "A városüzemeltetési feladatok finanszírozása az alábbi ütemezés szerint történik: I-II. közvilágítás 44 karbantartás 63 összesen 107 mFt"

III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. 20 18 18 18 18 18 20 22 25 25 25 25 25 25 25 25 45 43 43 43 43 43 45

XI. 23 20 47

XII. összesen 25 244 mFt 17 300 mFt 43 42 544

2.§ Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

Dr. Toller László polgármester

Dr. Papp Judit jegyző

Záradék: Elfogadta a Közgyűlés az 1999. március 18-i ülésén Kihirdetve: 1999. március hó 25. napján