Jegyzőkönyv. Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének október 25-i üléséről

3-1-16/2001.

Jegyzőkönyv Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2001. október 25-i üléséről

Jelen vannak: Baumgartner Sándor, dr. Benkovicsné dr. Benkő K. Klára, Bókay Endre, dr. Bödő László, Czukor Antal, dr. Deák Péter, dr. Füredi Péter, Galbáts András, dr. Gáspár Gabriella, Gonda Tibor, Fratanolo János, Helmrich Ferenc, Hoffbauer József, Horváth Zoltán, Hódosi Vera, Kablár János, dr. Kádár Géza, dr. Kodra Károly, Körömi Attila, Kukai András, dr. Kunszt Márta, Labodáné Lakatos Szilvia, Meixner András, Mischinger István, Nagy Csaba, Nürnberger Géza, Papp Béla, Papp Gábor, Petrovits Béla, Sashalmi György, Regényi Béla, Sík László Lajos, Simonovics Ferenc, Soó László, Staub Ernő, Szirmai Csaba, dr. Tóbiás János, dr. Toller László, Tóth Mihályné, Traj Ferenc, Weller János. képviselők. Távollévő képviselő: De Blasio Antonio, Kerényi János, dr. Ujvári Jenő.

Jelen vannak továbbá: dr. Papp Judit jegyző, Bonev Jordan Bolgár Kisebbségi Önkormányzat elnöke, dr. Kosztics István a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Mandzurakisz Vaszilisz a Görög Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Kaltenbach Ádám a Német Kisebbségi Önkormányzat tagja, Szabó Mihályné igazgató, dr. Varga István, dr. Modrovits Sándor, dr. Tolnai Márta, dr. Sohár Endre, dr. May Gábor, dr. Berhiday Ilona főosztályvezetők, dr. Nász László, Kelemen György, Decsi János, Balázsné Donát Aranka osztályvezető, Farkas Gabriella a Gyámhivatal képviselője, Nyaka Szabolcs a Dunántúli Napló képviselője, Kozma Ágnes a Pécs TV Kft. képviselője, Petrich Csaba a temetkezési vállalat kinevezendő igazgatója, dr. Novák István az OKKER Kft. képviselője.

2

Dr. Toller László: köszönti a megjelenteket, és a Városi TV nézőit, a meghívott vendégeket. Megállapítja, hogy a testület az ülés kezdetén jelenlévő 33 fő képviselővel határozatképes. Az ülést 9.10 óra kor megnyitja. Megkérdezi, kiegészítés?

a

kiküldött

meghívóban

szereplő

napirendhez

van-e

Meixner András: napirendre kéri „A Felsővámház utcai Általános Iskola és az Okker Kft. között kötött szerződés” című előterjesztést. Hódosi Vera: kéri levenni a napirendről a „Zajvédelem helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet megalkotása” és az „Északmegyer városrész településszerkezeti terve” című előterjesztést. Bókay Endre: napirendre kéri a „Széchenyi terv Fecskeház építése” című előterjesztést. Dr. Toller László: a zárt ülés napirendjére kéri felvenni a „Nádor Szálloda kérdései” című szóbeli előterjesztést. Regényi Béla: polgármester úrnak kérdést kíván feltenni az Endresz György utcai Értelmi Fogyatékosok Egyesített Szociális Intézmények étkeztetésével kapcsolatosan. Dr. Gáspár Gabriella: az illetékes főosztálynak az új pécsi padok elhelyezését illetően kíván kérdést feltenni Mischinger István: összességében.

a

napirendi

pontokhoz

kíván

hozzászólni

Kérdése jegyző asszonyhoz – tekintettel arra, hogy egyedüli független képviselő –, megkaphatja-e a közgyűlési előterjesztéseket, jegyzőkönyvet, illetve – tekintettel arra, hogy egyetlen bizottságba sem választották – a bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyveket elektronikus úton? Az október 4-i Közgyűléssel kapcsolatban elmondja, örömmel tapasztalta, hogy új műfajt alkalmaznak, a tájékoztatást, amellyel elsősorban polgármester úr él, amikor ehhez minden képviselőnek joga van. Elmondja, hogy polgármester úr az október 4-i ülésen félretájékoztatta a képviselőket, ugyanis a sajtótájékoztatóra vonatkozó kérését genetikai problémaként említette. Gyakorlatilag itt egy független képviselő egy Pécsi Hírlap.hu… Dr. Toller László: közbeszól, kénytelen megszakítani képviselő úr hozzászólását, miután napirend előtti felszólalásra nincs lehetőség.

3 Mischinger István: közbeveti, hogy soha nem szólt közbe. Amennyiben polgármester úrnak joga van tájékoztatni a képviselőtestületet, úgy neki is. Dr. Toller László: képviselő úr félreértelmezi jogait, levezető elnökként ahhoz van joga, ha a képviselő nem a tárgyról beszél, felhívja a figyelmét a tárgyrátérésre. Ezt most megteszi. Megjegyzi, az október 4-i ülésen a „Tisztségviselői beszámoló” című napirendi pont keretében adott tájékoztatást. Tehát képviselő úr téved, hogy nincsenek jogosítványai, mert vannak, és nemcsak neki, hanem tisztségviselő társainak is. Megjegyzi, Mischinger képviselő úr sajtótájékoztatójával kapcsolatos dolog nem ide tartozik. Mischinger István: ismét közbeszól, polgármester úr az általa tervezett sajtótájékoztatót letiltotta és félretájékoztatta a Közgyűlést és a várost. Ezért minden sajtó, média elítélte polgármester urat. Úgy érzi, joga van ahhoz, hogy a képviselőtestületet tájékoztassa. Dr. Toller László: ennek megvannak az SZMSZ-ben meghatározott formái; például képviselő úr önálló napirendi pontként kérheti a tájékoztatás napirendre vételét, ez esetben szavazniuk kell róla. Másik lehetősége, hogy kérdést tesz fel a város tisztségviselőinek, melynek keretében elmondhatja problémáit. A harmadik pedig, hogy a napirendekről beszél, amire szót kért, ellenkező esetben az SZMSZ alapján meg kell vonnia a szót képviselő úrtól. Joga van, írásban, vagy szóban napirendre kéri a tájékoztatóját melyről a Közgyűlés dönt. Mischinger István: a polgármester úr sem kérte napirendre a tájékoztatóját. Magyarország egyetlen kisebbségi képviselőjét fasisztázzák, rasszistázzák egy olyan országban, ahol 100 milliókat költenek arra, hogy a határon kívüli magyarokat támogassák, és nagyon helyesen. De az, hogy polgármester úr visszaél a hatalmával, és nem engedi most sem szóhoz jutni, példátlan a demokráciában. Dr. Toller László: tájékoztatatta képviselő urat az SZMSZ-ben biztosított jogairól. Miután képviselő úr egyikkel sem kívánt élni – másról beszél – így kénytelen megvonni a szót. Kéri képviselőtársát, foglaljon helyet. Mischinger István: ismét közbeszól, arra hivatkozna, amit polgármester úr írt: „Toller László: tájékoztatja - szintén tájékoztatni szeretné erről a Közgyűlést és a város polgárait, amit a polgármester megtett október 4-én napirendi pont nélkül Dr. Toller László: megvonja a szót, kéri Mischinger István képviselőt, foglaljon helyet. Jelzi, a kérdések órájában elmondhatja felvetését. Több javaslat nem lévén, szavazást kér a „Felsővámház utcai Általános Iskola és az OKKER Kft. között kötött szerződés” című előterjesztésről.

4 Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 igen szavazattal, 7 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a „Széchenyi terv Fecskeház építése” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 35 egybehangzó igen szavazattal, az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a „Nádor Szálloda kérdései” című szóbeli előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 34 egybehangzó igen szavazattal, az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér az előterjesztés zárt ülésen történő tárgyalásáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 26 igen, 1 nem szavazattal, 9 tartózkodás mellett az előterjesztés zárt ülésen történő tárgyalásával egyetértett. Szavazást kér a meghívóban szereplő napirendi sorról az elhangzott módosításokra figyelemmel. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 34 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett a mai ülés napirendjét az alábbiak szerint elfogadta: N a p i r e n d: 1/a.) Tisztségviselői beszámoló 1/b.) Beszámoló lejárt határidejű határozatokról, átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről 2.)

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2001. évi költségvetéséről szóló 5/2001.(02.21.) sz. rendelet módosítása

3.)

Pécs, Zerge utca környéke településrendezési terve

4.)

Magyarürögi völgy rrt. módosítása

5.)

Eperfás úti iparterület rrt. módosítása

6.)

Pécs, Budai város dél szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló 10/2001.(03.08.) sz. Ör. módosítása

7.)

A Pécsi Temetkezési Vállalat új igazgatójának határozott idejű kinevezése

5 8.)

Gyakornoki rendszer pályázatainak bizottság tagjaira személyi javaslattétel

elbírálására

9.)

Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításának önkormányzati támogatása

10.)

Iparosított technológiával épült társasházak GM-hez benyújtandó pályázatainak összeállítása

11.)

Szivárvány Gyermekház pályázatához önrész biztosítása

12.)

Közbeszerzési eljárás indítása a Szieberth Róbert Általános Iskola felújítására

13.)

Közvilágítási hálózat bővítése II. ütem

14.)

Tildy Zoltán úti garázssor közvilágítás létesítése

15.)

Az Önkormányzati Tűzoltóság egyes gépjárműveinek értékesítése

16.)

A Zipernowsky Károly Műszaki Szakközépiskola alapító okiratának módosítása

17.)

A Közterület-felügyelet tevékenységéről

18.)

Világörökség program

19.)

Istenkúti Közösségért Egyesülettel kötendő haszonkölcsön szerződés jóváhagyása

20.)

Alapítványok, és közalapítványok támogatása a Kulturális Bizottság keretéből

21.)

Alapítványok támogatása a Civil szféra és külső szervek támogatási Alapból

beszámolója

a

szolgálat

létrehozandó

2000.

évi

K é r d é s e k: a.) b.) c.)

Regényi Béla: Endresz György utcai Értelmi Fogyatékosok Szociális Intézményének étkeztetése Dr. Gáspár Gabriella: új pécsi padok elhelyezése Mischinger István: közgyűlési és bizottsági anyagok számítógépen törtnő eljuttatása

22.)

Anyagi támogatás folytatásához

Pécs

város

Egészségterv

23.)

Uránvárosi Szabadidőpark hasznosítása

programjának

6 24.)

Ingatlanvásárlás önkormányzati zöldterület bővítése céljából

25.)

A Pécs, Baltika u. 6. sz. alatti ingatlan elővásárlási jogáról való lemondás

26.)

A Pécs, Matakovits u. 19/1. sz. alatti ingatlan elővásárlási jogáról való lemondás

27.)

Pécs, Verseny u. 19. sz. telephely raktárépület bérbeadása

28.)

Pécs, Alkotmány u. 9. sz. alatti ingatlan értékesítése

29.)

Pécs városi Cigány lakótelek juttatása

30.)

Széchenyi terv „Fecskeház” építése

31.)

Felsővámház utcai Általános Iskola és az OKKER Kft. között megkötendő bérleti szerződés feltételei

32.)

Közmeghallgatás időpontjának és témájának meghatározása

Kisebbségi

Önkormányzat

kedvezményes

zárt ülésen tárgyalt előterjesztések, melyről külön jegyzőkönyv készült a 3-5-13/2001. sz. alatt: 1.)

Nádor Szálló kérdései

2.)

Pécs, Vasútállomáson gyalogos felüljáró építésére kiírt közbeszerzési eljárás lezárása

3.)

Katics Lászlóné és néhai férje pécsi lakosok kölcsönhátralékának elengedése iránti kérelme

4.)

Gémes Istvánné pécsi lakos részletfizetési kedvezmény iránti kérelme

5.)

Dallos Mónika rendszeres szociális segély ügye

6.)

Jakus Mirabella rendszeres szociális segély ügye

7.)

Bíró Ilona közgyógyellátási ügye

A Közgyűlési vita anyaga hangszalagon rögzítve 1-.6. kazetta. Dr. Toller László: tájékoztatja a képviselőtestületet arról, hogy a 2001. október 4-i Közgyűlés zárt ülésén a 424/2001. (10.04.) sz. határozatával a Fáy A. utcai lakópark infrastruktúrális ellátásának kivitelezésére kiírt közbeszerzési eljárás lezárásáról hozott döntést. A Közgyűlés megállapította, hogy összességében a legelőnyösebb ajánlatot a Platina Bau Rt. tette bruttó

7 67.923.294,- Ft vállalási árral. A nyertes ajánlattevőt követő legkedvezőbb ajánlatot a Schumann-Fischer Bt. tette bruttó 69.008.259,- Ft-os vállalási árral. A Közgyűlés a 2002. évi költségvetési rendeletében biztosítja a térítésmentes építési telek átadása miatt hiányzó 18.384.245,- Ft-ot. A Közgyűlés ugyanezen határozatával felhatalmazta az eredmény kihirdetésére és a nyertessel kötendő kivitelezői szerződés aláírására. A 425/2001. (10.04.) sz. határozatával a képviselőtestület a Pécs, Bálicsi út korszerűsítésére kiírt közbeszerzési eljárást eredménytelennek nyilvánította és döntött arról, hogy a megvalósításra új tárgyalásos eljárást kell kiírni. A 426, 427, 428, 429/2001. (10.04.) sz. határozatokkal közgyógyellátási ügyekben másod fokon járt el a képviselőtestület. Mischinger István: ügyrendi hozzászólásában ismételten elmondja, azt kérdezte, hogy a Közgyűlés előterjesztéseit és a bizottságok jegyzőkönyveit megkaphatja-e elektronikus módon. Dr. Toller László: felhívja képviselő úr figyelmét, hogy a kérdések feltevésének időpontja az ebédszünet utáni időszak. Bejelenti, hogy 13.00 órakor kerül sor az elmúlt fél évben világbajnoki címet szerzett sportolók köszöntésére a 49-es teremben, melyre várja a Sportbizottság tagjait. 13.30 órakor pedig ugyan itt tart sajtótájékoztatót az MSZP frakció. Mischinger István: tekintettel arra, hogy polgármester úr nem fogadta el sem kérdését, sem a tájékoztatását, szeretné kérdésként feltenni az általa korábban ismertetetteket. 1/a.) Tisztségviselői beszámoló 1/b.) Beszámoló lejárt határidejű határozatokról, hatáskörben hozott bizottsági döntésekről

átruházott

Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Papp Béla: tájékoztatja a képviselőtestületet arról – amit az előző Közgyűlésen valószínűsített –, hogy a Pogányi repülőtérrel kapcsolatos környezetvédelmi engedély visszavonása tárgyában hozott végleges döntés alapján a környezetvédelmi engedély érintetlen. A Pogányi Polgári Kör bírósághoz fordult egy szintén hatósági döntéssel kapcsolatban; a repülőtér melletti zajgátló övezet ügyében, amit nem kell kijelölni az alacsony zajszintek miatt. A témát a Fővárosi Bíróságon fogják tárgyalni. Úgy tűnik, a Polgári Kör eltökélt a tekintetben, hogy a siker reménye nélkül is fellebbviteli fórumokhoz fordul. Nagyon sok energiájukba kerül, még mindig nem érti, miért teszik, de ők biztosan tudják.

8 Dr. Toller László: tájékoztatásul elmondja, az elmúlt héten pénteken belügyminiszter úr felhívta telefonon és közölte, hogy az önkormányzat kérésének megfelelően 62,5 M Ft-ot a vis maior keretből a város rendelkezésére bocsát a futófolyosó rendbehozatalára. Megköszöni a segítséget mindazoknak, akik vélhetően közreműködtek ez ügyben. Tájékoztat továbbá arról, hogy Turi Kovács Béla környezetvédelmi miniszter személyesen közölte, hogy Pécs Megyei Jogú Város a bírálók döntése alapján elnyerte az ISPA pályázatot. A 6 Mrd forintos pályázatból - amelyet az apparátus készített elő és nyújtott be – a félreértések elkerülése végett a Környezetvédelmi Minisztérium útján – a brüsszeli ISPA Központhoz, és ez az apparátus volt, amely képviselőt delegált. A brüsszeli központ Régiók Irodájának, amelyet Baranyai Mária vezet, szeretné ezúton is megköszönni azt a támogatást, amit az ISPA pályázat elbírálásához nyújtott. Külön köszöni Jeszták Lajos főosztályvezető úrnak, a főosztályjának az igen alapos munkát, amellyel elérték, hogy ez a pályázat eredményes legyen. Köszöni a részvételt. Nem szeretné, ha bárki az apparátus helyett kisajátítaná magának ezt a munkát, vagy az ezzel kapcsolatos teljesítményt. Ezúton köszöni Turi Kovács Béla miniszter úrnak - a közeljövőben miniszter úrral közösen sajtótájékoztatót tartanak az ISPA pályázatról - hogy az ő minisztersége alatt felgyorsult a pályázat elbírálásának technikai és szakmai munkája. Köszöni továbbá Becker László helyettes államtitkár úrnak, hogy ebben a folyamatban, mint a magyar ISPA pályázatok gondozója, segített és részt vett. Tájékoztat arról, hogy a Pécsi Balett első bemutatójára a Kamara Színházban pénteken este 19.00 órakor kerül sor. A bemutatón bárki részt vehet, a jegyeket biztosítják, nemcsak a Kulturális Bizottság tagjainak. Körömi Attila: a FIDESZ pécsi frakciója örül az ISPA pályázat sikerének. Nem is a Közgyűlés tagjai közül, hanem a város egyéb műszaki értelmiségi köréből sokan fenntartással fogadták, hogy a pályázat sikeres lehet. A FIDESZ frakció mindvégig bízott az eredményes pályázatban. Természetesen sajnálták, hogy a város lemondott a - kormány által ’98. végén, ’99. elején megítélt - Mecsek-nyugati szennyvízberuházás kormánytámogatásáról, és nem kezdte meg a beruházást. Készek azonban elismerni, hogy az akkor megindítható programnál – ugyan néhány évvel később – nagyobb volumenű program indulhat el. Ezzel a Mecsek-oldali szennyvíz ügye teljes mértékben megoldódhat. Örülnek annak, hogy az idő nem azokat igazolta, akik nem hittek – és próbálták is sugallni a sajtón keresztül Örül annak, – ezen hogy ügypolgármester sikerében. úr megköszönte a városházi apparátus munkáját. Érti az utalásait, miszerint nem szeretné, és illetlenségnek tartaná, ha bárki kisajátítaná az ügy sikerét a városházi apparátussal szemben. Ő viszont azt tartaná illetlenségnek, ha azt gondolnák, az apparátus önmagában el tudta volna érni ezt az eredményt. A pályázat elnyerése összefogás eredménye, amelyben igen nagy szerepe volt az induláskor a Mecsekérc Környezetvédelmi Részvénytársaságnak, bár az általuk szorgalmazott pályázat végül is redukálódott, és az általuk tulajdonolt terület már nem tartozik a program kereteibe, de ha akkor nem készítik el azt a nagy anyagot, akkor Brüsszelben nem hozták volna meg ezt a döntést. Ezzel nem

9 azt állítja, hogy a Mecsekérc Rt-nek köszönhető az eredmény, de úgy gondolja, nagyon fontos részük volt benne. Megköszöni a Városháza illetékes főosztályainak, hogy ezt az európai szintű döntést szakszerűen előkészítették. Természetesen arról is tudomása van, Turi Kovács Béla miniszter úrnál nagyon sok embernek kellett jó értelemben lobbyzni. Ezt nagyon sokan meg is tették a város vezetői közül, illetve a parlamenti képviselők közül is pártállástól függetlenül. Ezeknek a beszélgetéseknek legalább akkora szerepe volt az ügy sikerében, mint a Mecsekérc Rt. kezdeményezésének és a városházi apparátus szakszerű munkájának. Csattanós választ adott a város az ISPA pályázat mögötti összefogással azoknak, akik nem hittek ebben az ügyben. Jelenthetik, a parlamenti ciklus vége felé senki nem gondolt néhány hónapos kifutási időre, de a Mecsek-oldali szennyvízberuházás megkezdődhet és a lakókat nem kell tovább hitegetni. Dr. Toller László: képviselő úrnak teljesen igaza van, illetlenség volt részéről, hogy kihagyta a Mecsekérc Rt. vezetését, élén Benkovics István igazgató úrral és Erős György kormánybiztossal, aki személyesen is sokat tett a program elindítása érdekében. Köszöni az ő munkájukat is Pécs valamennyi polgára nevében. Kéri, hogy a végrehajtásban is ilyen erő legyen, hiszen a 600 M Ft-ról elvileg megvan a forrás, ezt készpénzben is rendelkezésre kell bocsátani. Az ISPA pályázatnak vonzata, hogy a városnak nagy áldozatot kell hozni, hiszen a becslések szerint 800-1.200 M Ft közé tehető a beruházási összeg, amely a vízzel nem rendelkező csatornázandó területeken a vízhálózat bővítését is jelenti. Nagyon köszöni Körömi képviselő úr támogatását, amit először hallott azzal együtt, hogy a Mecsek-oldalon, Istenkúton vállaltak valamit, azt teljesítették. Úgy gondolja, Füredi képviselő úr is elégedett a város önkormányzata egészének munkájával, hiszen valamennyi képviselő megszavazta a programot. Papp Gábor: Körömi képviselő úr kiegészítése után eláll a hozzászólási szándékától, hiszen ő már elmondta, amit mondani kíván. Simonovics Ferenc: kéri, ne hagyjanak illúziókat a Mecsek-szabolcsi emberekben, ugyanis az ottani beruházás folytatásának az volt a feltétele, ha a város az ISPA pályázatot elnyeri. Dr. Toller László: ismeretei szerint ezen beruházás megvalósulásával 98 %os lesz a város csatorna ellátottsága. Körömi Attila: polgármester úrnak volt egy megjegyzése, miszerint ez az első alkalom, hogy a FIDESZ frakció támogat egy ügyet. Lehet, hogy az ő hibájuk – lehet, hogy közös hiba -, hogy a város számára csak a ciklus végére tudják világossá tenni, hogy számos közös ügy van, amelyet a városvezető koalíció és a helyi ellenzék egyaránt támogat. Amennyiben ők hibáztak, okulnak belőle, kéri a városvezető koalíció ugyanezt tegye. Úgy gondolja, nemcsak az egyik oldal hibázott, ha a város úgy érezte eddig, nincs összefogás a Közgyűlésben fontos ügyek mentén. Biztos abban, ha egyértelművé tudják tenni, milyen ügyekben fognak össze, akkor az ellenzék részéről elhangzó kritikák sokkal inkább értő fülekre találnak. Véleménye

10 szerint mind az építő kritikára, mind az összefogás demonstrálására egyaránt szükség van, mert így tudják előre vinni a várost. Természetesen ehhez megadják a nyílt párbeszédet, hogy nagyon világossá tegyék, melyek azok az ügyek, amelyekben csaknem teljes az egyetértés, és melyekben vannak szakmai viták közöttük. Dr. Toller László: reméli, ez a hangulat a kampány végéig tart. Számára teljesen világos, mi az, ami összeköti őket, és mi az, ami elválasztja. Három éve az összefogást hirdeti, örül, ha végre egyszer sikerül. Több észrevétel nem lévén, szavazást kér. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 430/2001. (10.25.) sz. határozata beszámoló lejárt határidejű határozatokról, átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről, tisztségviselői beszámolókról A Közgyűlés megtárgyalta dr. Toller László polgármester lejárt határidejű határozatokról és átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről szóló előterjesztését és azt az alábbiak szerint elfogadja: Pécs Megyei Jogú Város jegyzőjének a 110/2001. (07.24.) sz. Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság átruházott hatáskörben hozott döntéséről készített jelentését az előterjesztés 1. sz. melléklete szerint. A Közgazdasági Főosztály lejárt határidejű határozatokra készített jelentését az előterjesztés 2. sz. mellékletében foglaltak alapján; A Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály lejárt határidejű határozatokról készült jelentését az előterjesztés 3. sz. melléklete szerint; Az Egészségpolitikai- és Szociális Bizottság 173/2001. (09.19.) sz. határozatát az előterjesztés 4. sz. mellékletének figyelembe vételével; A Sportbizottság 103, 105, 112/2001. (08.29.) sz. határozatát az előterjesztés 7. sz. melléklete szerint;

11 A Költségvetési Bizottság 125, 130, 142/2001. (09.12.) sz., a 159, 161, 162, 163/2001. (09.26.) sz. határozatát az előterjesztés 6. sz. mellékletében írtak alapján; A Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság 148/2001. (09.25.) sz. határozatában foglaltakat az előterjesztés 7. sz. melléklete szerint; A Város- és Környezetfejlesztési Bizottság 101/2001. (09.26.9 sz. határozatát az előterjesztés 8. sz. mellékletének figyelembe vételével; A Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság 378/2001. (09.17.) sz., 391, 392/2001. (10.01.) sz. határozatát az előterjesztés 9. sz. mellékletében foglaltak szerint; A Közoktatási és Ifjúsági Bizottság 115, 121, 122/2001. (10.01.) sz. határozatát az előterjesztés 10. sz. melléklete értelmében; A képviselők rendelkezésére bocsátott Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság 382/2001. (09.17.) sz., az Egészségpolitikai- és Szociális Bizottság 168, 169, 170, 171/2001. (09.19.) sz. határozatát. A Közgyűlés a tisztségviselői beszámoló keretében elhangzott tájékoztatásokat tudomásul veszi. Kapják:

3.)

dr. Toller László polgármester, dr. Papp Judit jegyző, Fratanolo János, dr. Bödő László, Soó László, Kablár János, Hódosi Vera, Gonda Tibor, Meixner András bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Póla József főosztályvezető

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2001. évi költségvetéséről szóló 5/2001.(02.21.) sz. rendelet módosítása Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Soó László: megtörténtek a módosításhoz szükséges jogi és szakmai eljárások. Rendszeresen visszatérő feladata a testületnek, hogy az év elején elfogadott költségvetési rendeletet hozzáigazítsa a változásokhoz, átvezesse a módosításokat, amelyeket a központi rendeletek, illetve a helyi döntések indokolttá tesznek. Jelzi, a módosítással meg kívánnak felelni a Pénzügyi Bizottság állásfoglalásának is, amelyben kérte, hogy a költségvetés a reális pénzfolyamatokat tükrözze. A módosítás egy rendelet-tervezetet tartalmaz, amely a módosítás lépéseit foglalja paragrafusokba, valamint egy egységes szerkezetű rendeletet, amelyben az eddigi változások nyomon követhetők. A rendelet módosítása számszakilag kis változást jelent; 495.680.000,- Ft-tal emelkedik a kiadási és a bevételi oldala, tehát az egyensúlyt továbbra is

12 fenntartja. A forrásnövekedések egyben kiadás növekedést is jeleztek, teljes egészében az intézményfinanszírozás forrásai emelkednek ezen összeggel. A módosításhoz mellékelt előterjesztés két-három kiemelendő pontot tartalmaz, az egyik az, hogy felülvizsgálták az ez évi bevételi terv időarányos teljesülésének helyzetét, és a szükséges módosítást javasolják elvégezni. Egyes bevételi források nem az elképzeléseknek megfelelően alakultak, néhány ingatlan esetében kisebb érdeklődést tapasztaltak. Ilyen tételek csökkentették a várható bevételeket. Egyéb ingatlanértékesítés vagy részvényértékesítés összegében mintegy 350 M Ft-tal kisebb a bevétel a tervezettnél. Ennek megfelelően a kiadási oldal felülvizsgálata indokolt, melynek során az előterjesztésben felsorolt fejlesztési célok tőlük függetlenül is elmaradnak ez évben, illetve teljesítésére 2002-ben kerül sor. Ilyen a Kongresszusi Központ, autóbusz pályaudvar, gyalogos felüljáró. Harmadik lényeges csomópont, amely az intézményeket érintette kedvezően, hogy az inflációnövekedés, a többletnövekedés által okozott dologi kiadási többletet 130 M Ft értékben tudják az intézmények számára pótfinanszírozásként biztosítani. Megjegyzi, nekik is elmondta az Érdekegyeztető Tanács ülésén, hogy ez az összeg akár kétszer ennyi is lehetett volna, ha év elején a létszám normatíva megállapítást pontosabban készítik el és nem kellett volna visszafizetni azt az összeget. További kisebb tétel az Egyesített Egészségügyi Intézmények támogatási lehetősége. Az év során többször is szóba került ezen intézmény támogatása. Alapos elemzés után úgy látják, 20 M Ft-os keretet kellene tartalékba helyezni közvetlenül a Költségvetési Bizottság döntési hatáskörébe, ugyanis a részletes igények megismerése után tudnának juttatni konkrét pénzösszegeket. Egy korábbi támogatási keretből 10 M Ft-ot az elmúlt napokban használt fel az intézmény. Így mintegy 30 M Ft-tal növekszik az őszi időszakban az intézmény működési oldala. Egy negatív változás, az intézményvezetők érdekeltségi alapjaként terveztek 30 M Ft-ot, de nem sikerült az év során kialakítani azokat az érdekeltségei feltételeket, amely alapján kifizethető lett volna, így az összeget más célra igénybe veszik. Megemlíti, az önkormányzat könyvvizsgálója az előterjesztéshez mellékelt írásos jelentés alapján a feltüntetett módosításokat reálisnak tartja, és elfogadását javasolja. Dr. Toller László: tájékoztatja a Közgyűlést, hogy átfogó pénzügyigazdasági ellenőrzés folyik a városban. Számít arra, hogy jó megállapításokat is tesz az ÁSZ az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatban, előzetes információi szerint lesz negatív is. A rosszból tanulnak, a jót alkalmazni fogják. Dr. Füredi Péter: elismeri a pozitív törekvéseket a költségvetés kapcsán, de nem látja olyan derűsnek, mint polgármester úr. A most beterjesztett költségvetés módosításban a költségvetés elfogadásakor a FIDESZ frakció által elmondott kritikai észrevételeket látják megvalósulva. Átgondolatlannak, megalapozatlannak tartották az elképzeléseket, hihetetlennek tűntek a nagy mértékű ingatlanértékesítések, túlzó volt a bevételek tervezése. Most ezt látják visszaigazolva. Több területen elmaradtak a bevételek, a felhalmozási, tőke jellegű bevételek körében, a DDRF Rt. értékesítése, és a kiadási oldalon természetesen kompenzálni kellett. Így maradt el az autóbusz

13 pályaudvar, Bálicsi út, MÁV gyalogos felüljáró, különböző útépítések, közterületi beruházások csak a jövő évben kerülnek kifizetésre, a Kálvária várfal eredménytelensége, stb. Pozitívumként kell értékelni azonban, hogy céltartalékként bekerült az Egyesített Egészségügyi Intézmények finanszírozása, melyet a FIDESZ frakció már régóta mond, hogy rendezni kell, és úgy tűnik, ez megtörtént, bár hozzá kell tenni, a pontértékek növekedése is jótékony hatással volt az EEI finanszírozására. Minden esetre a jövő nem túl bíztató, vannak még függőben lévő bizonytalan bevételek, és nem lát reményt a teljesítésre, ebből négy tételt emel ki, amely részben közgyűlési döntés eredménye. Ilyen például az elmaradó ECE beruházás 160 M Ft, a megyei ingatlancsomag megvásárlása, értékesítésének elmaradása 113 M Ft, Egyetem utcai értékesítés 130 M Ft elmarad, az Adóirodát nem tudják eladni, 160 M Ft bevétel itt is elmarad. Összességében 600 M Ft hiány, amit a jövőben rendezni kell. Bízhatnak abban, hogy lesz némi bevétel-növekedés, és akkor a 600 M Ft csökken és kezelhető lesz, de addig ez a költségvetés a bizonytalanság költségvetése. Mi lesz akkor, ha ez a bevételi előirányzat nem teljesül, hol milyen kiadásokat kell majd csökkenteni, mit lehet átvinni a jövő évre elkötelezttségként? Ha így történik, nagymértékben determinálódik a következő évi költségvetés, a következő Közgyűlés munkája és mozgástere is meghatározott lesz. Mindezek alapján a FIDESZ frakció nem tudja elfogadni a költségvetés módosítást és „nem”-mel fog szavazni. Dr. Toller László: az elhangzottakra elmondja, a MÁV gyalogos felüljáró ügyében ma dönt a Közgyűlés, nem a városi ö a városi önkormányzat hibája, hogy eddig nem történt semmi. A szükséges forrást tudják és akarják is biztosítani, többet nem. A Bálicsi út esetében a közbeszerzési eljárás volt eredménytelen, nem a Közgyűlés döntései, hiszen kiírták a költségvetési forrásra a Bálicsi út folytatását. Olyanok voltak az árajánlatok, hogy nem lehetett eredményt A Kálvária várfal a közbeszerzési pályázat eredménytelenségén múlott, nem hirdetni. a szükséges költségvetési forrásától. Hozzáteszi, a kormány is 20 M Ft-tal támogatja, ebből ki kell jönni. Minden előzetes műszaki értékelésre új megoldást keresnek, nem elmaradt és nem költségvetési hiány az oka. A DDRF Rt-vel kapcsolatos árat az MFB-vel közösen alakították ki, semmiféle veszteség nem érte a várost, legfeljebb valamennyivel kevesebbet kapott. Az autóbusz-pályaudvar esetében a korábbi vezetői tehetetlenség lassította a folyamatot. Ezen segítettek Szirmai Csaba vezérigazgatói kinevezésével – a PT Rt.-nél –, miután felgyorsultak a folyamatok. Nem forráshiány okozza a csúszást, hanem a Környezetvédelmi hatóság sokadik előírása gördít akadályt a beruházás megvalósítása elé. Az ECE beruházás pedig nem marad el, a Környezetvédelmi Hivatal szakhatósági engedélye és két – alaposnak nem tűnő – fellebbezés lassítja, hogy újabb bevételhez jusson a város. Az Egyesített Egészségügyi Intézmények finanszírozása minden vészhelyzet ellenére folyamatosan megoldott, a szükséges forrásokat és nem a szükségteleneket biztosítják.

14 Az Adóiroda értékesítése pedig csak értékén történhet, mert a városvezető koalíciónak töretlen szándéka, amelyhez a Közgyűlés valamennyi tagjában jó partnert találtak, hiszen az ellenzéki oldalon is igyekeztek megakadályozni minden áron aluli értékesítést, amely nem egyezik a város érdekeivel. A 600 M Ft-os bevételkiesés egyéb forrásokkal pótolható. Nem azt állítja, hogy kifogástalan a város vagyoni helyzete, de a három évvel ezelőttinél százszorosan jobb, a két évvel ezelőttinél fegyelmezettebb, a tavalyinál pedig jobb eredményeket mutat. Staub Ernő: sorozatosan fordul elő, hogy a közbeszerzési eljárásoknál – egyébként jogosan, mert nem megfelelő árajánlatok érkeznek – érvénytelenné nyilvánítják a pályázatot, mint például a Kálvária utca, a Bálicsi út, és a MÁV gyalogos felüljáró. Ha több esetben így történik, elképzelhető, hogy az önkormányzat kalkulációjában van a hiba, és a költségvetésben kellett volna nagyobb összeget betervezni. Lehetséges, hogy az önkormányzat gyakorlatát kell felülvizsgálni, mivel nagyon fontos, a lakosságnak beígért beruházások maradnak el. Papp Béla: emlékeztet a Kökényi hulladéklerakó beruházására, 280-650 M Ft-ig terjedtek az ajánlatok. A közbeszerzési pályázatok jelentős része elfogadásra kerül, úgy tűnik, mégsem olyan rosszak. Soha nem közölte egyetlen építési vállalkozó sem, hogy milyen feladattal számol, nem is fogják megtudni. Egyetért képviselő úrral, hogy fontos betervezett projektek voltak, de a sikeres projekteket is ugyanezek az emberek állítják össze az önkormányzat részéről. Dr. Gáspár Gabriella: a 2001-es felhalmozási és felújítási kiadások táblázatban 41-es tétel alatt – Kálvária úti lépcső tervezése, és a munkák elindítása állagmegóvás érdekében – ÁFÁ-val együtt 5.300.000,- Ft szerepel. Tudomása szerint a munkák meg sem kezdődtek, eddig nem történt semmi. Kérdése, miért szerepel itt ez a tétel? Dr. Toller László: sokáig igyekeztek érvényesíteni a pályázati kiírásokban, hogy a helyi kis- és középvállalkozókat segítsék az önkormányzat beruházásokkal történő megbízásával. Ha következetesek, és inkább megismétlik a közbeszerzési eljárást, lefelé is tudnak árakban gondolkodni. A pályázatok elkészítésén a tervező szakma legjobbjai dolgoznak, akik az önkormányzatnak beárazott terveket adnak, és megdöbbenve tapasztalják, hogy 2-3-szoros árajánlatokat kapnak. A várfal esetében is minden építész megesküdött rá, hogy normál mértékű kőműves munkáról van szó, amely maximálisan 40 M Ft-ba kerülhet, ezzel szemben 48 M Ft sem volt elegendő a közbeszerzés eredményes lebonyolításához. A szemléletváltozásra kölcsönösen szükség van. Ha a terv és a kivitel között ekkora a szakadék a piacon, akkor valami probléma van. Ebben egyetértenek, viszont nagyon szabályosan és szakszerűen próbálják továbbra is indítani a közbeszerzéseket. Dr. Tóbiás János: az Egyesített Egészségügyi Intézményekkel kapcsolatban felvetődtek a már mindenki által ismert problémák. A járó beteg ellátás gondjait évek óta próbálják megoldani nem túl nagy eredményességgel, kivéve a mostani hozzáállást 10, vagy 20 M Ft megteremtésére.

15 A pontszámok emelkedése központi döntés kérdése, ezért felelősséget nem vállalhat a város. Zavarban van, amikor munkája során állandóan azt kell hallania, hogy úgy kell pénzt kérni a város vezetésétől. Az egészségügy olyan mértékben alulfinanszírozott, hogy így dolgozni nem lehet. Ha az egészségügy vezetése nem találja meg a megoldást, nem lesz előrelépés. Az egészségügyi miniszternek jó felvetései vannak, azonban kérdés, a pénzügyi hátteret miből teremtik meg, mivel 350-500 Mrd forintra becsülik azt az összeget, amely a magyar egészségügy helyreállításához szükséges. Nem lehet előre kiszámítani, hogy a különböző átszervezések, egyetemhez való kapcsolódások mit eredményeznek. Tájékoztatásul elmondja, egy pont után 80-90 fillér jár. Egy orvosi vizsgálat után 250-300 Ft-ot kap az intézet, ebből az összegből kell az intézmény teljes működését finanszírozni. Az egészségügy problémáinak megoldása akkor várható, ha az alulfinanszírozottságot megszüntetik. Nem azt tartja lényegesnek, hogy folyamatosan Pécs város költségvetését terheljék, ennek központi szinten kell megoldódnia. Célszerű lenne az Egyesített Egészségügyi Intézmények kérését ilyen szempontok alapján is figyelembe venni, amikor rászorul némi támogatásra. Dr. Deák Péter: a költségvetés módosítással kapcsolatban a KDNP-MIÉP frakciónak is vannak észrevételei. Bizonyos fokig mindkét félnek igaza van, hiszen valóban el kell fogadni Füredi képviselő úr kritikáját a költségvetés tervezését illetően, hogy bizonyos tervezett számok nem valósultak meg, illetve késtek. Ugyanakkor polgármester úr válasza is tényszerű volt a közbeszerzési pályázatok eredménytelenségével kapcsolatban. A feltételezett vállalkozói magatartás pedig nem biztos, hogy minden alapot nélkülöz. Kérdése, jelenthet-e rövidtávon segítséget a gázközmű vagyon kiegyenlítése, illetve a város milyen magatartást fog tanúsítani ez ügyben? Nevezetesen a jövő évi költségvetés terhére helyezi át a most elmaradó kifizetéseket – hiszen durván 600 M Ft-os mínuszról van szó, amely úgy tűnik, hogy a jövő évben valósulhat meg –, vagy megpróbálja ez évben történő megvalósulását elősegíteni, hogy a gázközműért kapott részvényeket értékesíti. Dr. Toller László: válasza, hogy végső esetben. A városvezetésnek nincs olyan szándéka, hogy értékesítse ezt a részvényt. Hosszú távon el kell dönteniük együtt, hogy értékesítik, és jó célra használják az értékesítésből befolyt összeget – címkézve a bevételt –, vagy hosszabb ideig megtartsák. Közgazdasági környezet kérdése is, hogy melyik éri meg jobban, hiszen három különböző típusú, más-más kondíciókkal rendelkező állampapír csomagot kaptak. Megjegyzi, 101 %-on már érkezett ajánlat, de egyelőre nem foglalkoznak az értékesítés gondolatával, mert azonnal nagy hajlandóság van az elköltésére. Azon polgármesterek közé tartozik, akik szeretik, ha rendelkeznek tartalékkal, amelyet óvatosan kezelnek. A kötvény hozzávetőleg 9 % hozamot biztosít – amely az inflációval megegyezik –, amely a közgazdászok szerint nem egy jó piacra lépési feltétel. Az lenne a jó, ha 6 %-os infláció lenne és 109 %-ot hozna. Soó László: dr. Gáspár Gabriella képviselő asszony észrevétele jogos. A beruházási céltartalékban több kisebb fejlesztési elképzelés szerepel, egyrészt a jelenlegi módosításban, másrészt 2002-ben. Az ez évi közbeszerzési eljárás egyik áldozata lett ez a fejlesztési terület is, mert a sok

16 kisberuházás közbeszerzési eljárása meglehetősen elhúzódott. Az első forduló szeptember közepére, a második pedig szeptember végére jutott olyan állapotba, hogy a Polgármesteri Hivatal a kivitelezői szerződések megkötését megkezdhette. A 2001. év rovatban szereplő beruházásokat szeretnék még ez évben megvalósítani. A módosítás egy hónappal ezelőtt készült, mivel azt még érdekegyeztetésre ki kellett küldeni. Jelzi, az előterjesztés 6. sz. mellékletében szerepelnek olyan esetek, amelyek a decemberi módosítás kapcsán pontosításra kerülnek. December hónapban lesz még egy költségvetés-módosítás, amikor megtörténhet, hogy a 2002-re átvitt kisebb fejlesztési cél visszajön 2001-re, mert sikerül megoldani. A Kálvária lépcső felújítását mindenképpen szeretnék ebben az évben elkezdeni és A városvezető koalíció – okulva az ez évi közbeszerzési tapasztalatokból – a megvalósítani. jövő évi költségvetést és annak koncepcióját az elmúlt évekhez képest hamarabb kívánja megtárgyalni és megalkotni annak érdekében, hogy a jövő évben elkerüljék az év végére csúszó „végzetes eseteket”. Staub Ernő képviselő úrnak jelzi, ha lehetséges, akkor ezt pontosabban próbálják kalkulálni. Dr. Gáspár Gabriella: a költségvetési bizottsági elnök úr válaszában örömmel hallotta annak esélyét, hogy a decemberi költségvetés-módosítás kapcsán a jelenleg nagyon rossz állapotban lévő Kálvária lépcsősor felújítása még az idén megtörténjék. Az ott élő választópolgárok folyamatosan panaszkodnak a téli időszakban kialakuló életveszélyes helyzetre, ezért ismételten felhívja a figyelmet az ez évi megvalósítás fontosságára. Dr. Toller László: ugyancsak jogosnak ítéli a képviselő asszony észrevételét. Elmondja, néhány száz, ezer éves járdalapokon, lépcsőkön járnak Pécsett ma is, amelyek az idő folyamán alig csorbultak. Az említett lépcsősor 15 éve épült, ami elgondolkodtató és sajnálatos. Nagy Csaba: a Költségvetési Bizottságba delegált dr. Füredi Péter – aki a Fidesz frakció tagja - már említette a költségvetési rendelettel kapcsolatban fennálló alapvető észrevételeiket, aggályaikat, amelyek viszonylag súlyosaknak mondhatók. Gondol itt a mai napon nyilvánosságra került döntésre, amely kapcsán az elkövetkezendő években elindulhat az a csatornázási program, amely súlyos anyagi terhet fog róni a pécsi költségvetési rendeletre és a mindenkori testületekre. Egyrészt örömmel tölti el, hogy a program végére 98 %-os lehet a csatornázottsággal való ellátás, másrészt viszont arra is gondolni kell, milyen módon kerül összeállításra a város költségvetési rendelete. A jelenlegi rendelet elfogadása után jelentkező 600 M Ft-os hiány azt jelzi, hogy a költségvetési tervezések nem a megfelelő ütemben és mederben haladnak. Amennyiben kissé átgondoltabban tevékenykedne az önkormányzat, akkor már elkezdődött volna a MÁV felüljáró építése, folyamatban lenne a várfal felújítása, a Bálicsi úti beruházás II. üteme, a térfigyelő kamerarendszer kiépítése, beszálltak volna egy kongresszusi központ létrehozásába. Amennyiben nem merültek volna fel jogi akadályok, elindulhatott volna az autóbusz-pályaudvar létesítése. A felsorolt költségvetési terheket összeadva, és hozzászámítva a jelenlegi költségvetésbe beépített, de pillanatnyilag hiányzó 600 M Ft-ot, a város igen

17 nehéz helyzetben lenne. A közbeszerzési eljárásoknak sokféle megközelítése lehet, de sem ő, aki csak valamennyire, sem az építőiparban jártasabbak nem értik azt az önkormányzati magatartást, miért kell ennyire „elhúzni” ezeket a beruházásokat, miért nem történhet folyamatosan a közbeszerzési eljárások kiírása, és miért kell mindent év végére halasztani, nagyon rövid határidővel, egyszerre kiírni, kemény feltételekkel, amikor a munkavégzést a kedvezőtlen időjárási viszonyok befolyásolhatják. Említett mozzanatok az árajánlatok növekedéséhez is vezetnek. Pécs városa korlátozott piaci szereplői bázissal bír, és nyilván az árajánlatukat benyújtó cégek gondolnak mindezen körülményekre. Nem lát más okot, hiszen a tervek elkészültek, rendelkezésre álltak, a szakértői bázis az önkormányzatnál erre megfelelő. Valószínűleg költségvetési okai voltak annak, hogy nem korábban kerültek kiírásra a beruházások. Nagy valószínűséggel igaz, amikor azt nézik, hogy a féléves teljesítésnél, pl. az ingatlanértékesítés, a tárgyi eszköz értékesítés csupán néhány százalékos teljesítést mutat. Nyilvánvaló, hogy ezeknek a döntéseknek, a költségvetési rendelet előkészítetlenségének ilyen vonatkozásban megvannak az árai. Mindezt azért mondta el, mert egy több milliárdos beruházásnál – és az ISPA projekt ezt jelenti, hiszen a 11 millió Eurós támogatás megközelítőleg 3 Mrd Ft, amelyhez hozzájön még a kormány jelentős, nagyságrendben ugyanekkora támogatása, továbbá az önkormányzat, illetve a polgárok támogatása – egy olyan hatalmas projekt lesz, ami a város költségvetését leterheltté teszi. Nagyon meg kell gondolni, milyen bevételekkel és kiadásokkal számolnak, mert ezzel a projekttel már nem lehet úgy „operálni”, mind a most folyamatban lévő kisebb-nagyobb beruházásokkal, hogy a végrehajtást elhalasztják pl. fél évvel, vagy a kifizetést, a beruházást a következő évre. Kéri a közgyűléstől, az általa említettekre figyelemmel vizsgálják a költségvetési rendelet módosítást. A Pénzügyi Bizottság ülésén szóba került az önkormányzatnál több százmilliós nagyságrendben rendelkezésére álló kötvényállomány sorsa. A maga és a Fidesz frakció részéről kezdeményezné, hogy ne most, hanem egy következő alkalommal, külön napirendi pontként tárgyaljon a testület arról, mit kíván tenni ezzel az állampapír formájában rendelkezésre álló pénzeszköz-készlettel, és amit most korlátozottan használhatna fel a város. Úgy gondolja, ez az elkövetkező négy, illetve nyolc év stratégiai döntései közé fog tartozni. A jelenlegi piaci környezet azt feltételezi, amennyiben valójában jó döntést akarnak, akkor ezeket az állampapírokat most nem dobják piacra. A költségvetési rendeletből látható még, hogy a 600 M Ft jelen pillanatban hiányzik a költségvetésből, amit decemberig kezelni kell. Reményét fejezi ki, hogy a Közgazdasági Főosztálynak sikerülni is fog a hiány megszüntetése. Dr. Tolnai Márta főosztályvezető elmondta, különösképpen figyelni fognak arra, hogy a kifizetések milyen ütemezésben teljesülnek, ill. megvizsgálják, mely kifizetéseket lehet a következő évre halasztani. Erre jelen pillanatban – a város költségvetési helyzetéből adódóan – szükség van. A Pénzügyi Bizottság minden hónapban figyelemmel kíséri a költségvetési tényszámok alakulását.

18 Megjegyzi, a következő évre átvinni szándékozott terhek a jelenlegi közgyűlés, és a megválasztandó következő testület lehetőségeit is korlátozzák, ill. csökkentik. Dr. Toller László: a jelenleg beterjesztett módosítás a költségvetés utólagos igazítása, ami egy város életében természetes dolog, ellentétben az országossal, ahol hatalmas keretszámokkal lehet dolgozni. Itt jobban közelítenek az élethez, és az életszerű döntéseket lehet és kell is korrigálni, főleg akkor, amikor elég nagy a mozgástér. Minden évben 20 Mrd Ft körüli az önkormányzat induló költségvetése. Jelenleg már 22 Mrd Ft fölött van a módosításokkal, időközi aktualizálással kapcsolatos összeg. Ennek okai lehetnek a kormányzati, a helyi források változása, feladatok bekerülése és Hangsúlyozza, a költségvetési gazdálkodás tekintetében ő volt az, aki 1999. elmaradása. év végétől először rendelte el a Pénzügyi Iroda számára a dekádonkénti elszámolást. Havi zárásokkal kell erősíteni a saját gondolkodásukat, feltárni saját lehetőségeiket, a költségvetés rugalmasságának megteremtése érdekében az évek közti és a hosszú távú elgondolások tekintetében is. Nem bölcs az a városvezetés, amely csak napi, ill. évre szóló döntéseket kíván meghozni. Ma már nem erről szól sem a nemzetgazdaság, sem a helyi gazdaság kérdésköre. Képviselő úr észrevételeinek jó részével egyetért. Szirmai Csaba: egyetért Nagy Csabával a tekintetben, hogy nincs olyan jó költségvetési munka, amelyen nem lehetne javítani. A hiányzó 600 M Ft a város össz költségvetésének 3 %-át sem teszi ki. Nem szabad a tervezést pongyolának minősíteni azért, mert a 10 hónapos költségvetés-végrehajtási időszak után 2,8 %-os korrekció jelentkezik. Ez egy szoros gazdálkodás eredménye, és nyilvánvaló, hogy sok minden kiesik. Úgy gondolja, a 2,8 %os bizonytalanság pillanatnyilag még nem tartozik abba a körbe, hogy egy költségvetést jónak, vagy rossznak minősítsenek. Bókay Endre: kiegészítésként elmondja, ez a 600 millió forint ténylegesen a város költségvetésének a 2 %-át jelenti. Ez nem túl nagy összeg. A költségvetés év közben állandóan változik, ezért nem lehet azt mondani, hogy a januári elképzelések novemberben maradéktalanul megvalósulnak. Másik megjegyzése, a 600 millióhoz még hozzá kell számítani, hogy a költségvetésben 130 M Ft-os plusz költség kerül átutalásra az intézmények részére, különböző kiadások teljesítése céljából. Hangsúlyozza, az ECE beruházásához kötődik 300 M Ft, ami több mint a fele a vélt 600 M Ft-os hiánynak. Megjegyzi, jelen pillanatban a város 947 M Ft értékű gázközmű-vagyon részvényekkel rendelkezik. Matematikailag nézve ez azt jelenti, hogy plusz összegekkel rendelkezik a költségvetés. Egyetért Nagy Csabával a tekintetben, hogy az ISPA pályázat kapcsán a jövőre is gondolni kell. A következő évek költségvetési elképzeléseinél tehát e beruházásokat figyelembe kell venni, illetve hogy azok milyen terhet rónak a városra. Egyúttal jelzi, hogy a terhek könnyebbé válnak. 2002-re tervezték a 120 lakás beruházását, 650 M Ft-tal, melyhez a város 425 M Ft-os központi támogatást nyert. Így az egyensúly hamarabb visszanyerhető. A maga részéről nem tart attól, hogy kifutnának a lehetőségekből, és ezáltal nem

19 hajthatnának végre komoly, lényeges fejlesztéseket a városban, mint ahogy eddig is tették. A fejlesztési beruházások előkészítését joggal érte kritika, az valóban eléggé nehézkes a közbeszerzési eljárással, amelyről azonban nem a város tehet. A végrehajtásra két dolog jellemző. Az egyik, hogy a város irányítását demokratikus rendben gyakorolják. Az indításhoz pedig szükséges a költségvetés elfogadása, ami – mint ismeretes – csak február közepén valósul meg. A beruházások előkészítését a bizottságok végzik. Azt követően a javaslatok a közgyűlés elé kerülnek, majd a közbeszerzési eljárások meghirdetése következik. Minden egyes lépésre 25-40 napot kell számolni. Sajnos a megvalósítás ideje igen hosszú, melyen sajnos a jövőben sem valószínű, hogy segíteni tudnak. Legfeljebb nagyobb beruházás esetén a cselekvéssor összehangolásával kivételt tehetnek. A Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság sokféle beruházásból részesedik, és így annak elnökeként sok nehézséggel találkozott. Hiába volt meg február elején minden anyagi fedezet, a megvalósításra csak ősszel került sor, akkor tudták a beruházást elindítani. Ezt az állapotot el kell fogadni. A Fidesz frakció azon kijelentése ellenére, miszerint a költségvetést nem fogják támogatni, véleménye szerint az utóbbi évek legjobb költségvetésénél tartanak. A város hitelt nem vett fel, a költségvetés egyensúlyát meg tudták őrizni. Kéri ezért képviselőtársait, támogassák a költségvetés módosítását. Staub Ernő: nem kíván részt venni abban a vitában, hogy a 600 M Ft sok-e, vagy kevés. Különböző szemszögből lehet nézni a dolgokat. Arra azonban felhívja Bókay képviselőtársa figyelmét, hogy a 22 Mrd Ft-nak a 600 millió valóban 2,8 %-a, amely kerekítve inkább 3, mint 2 %-nak felel meg. Dr. Toller László: az induló 15 %-os költségvetési hiány egyötöde. Nagy Csaba: Szirmai képviselőtársa komoly kérdést feszegetett, melyen érdemes még vitatkozni, más megközelítéseket is elmondani. A 600 M Ft az eredeti költségvetésnek valóban valamivel több, mint 3 %-a, a jelenleg módosítottnak pedig 2,7 %-a. Viszont ha azt nézik, melyek azok a tételek, ahol a költségvetési rendeletben növekmény található, akkor látható, hogy az intézményeknél kb. 1,7 Mrd Ft, illetve az átvett pénzeszközöknél kb. 500 M Ft, amely a Városháza felújítására felvett hitelt is hozzászámítva a növekményt a leosztott állami támogatásokkal együtt kiadja. A 600 M Ft azért jelentős összeg, mert az önkormányzat szabadon felhasználható, pénzmozgást biztosító bevételeiből hiányzik. Ilyenek pl. az illetékek, helyi adók, felhalmozás-, ill. tőkejellegű bevételek, ahol szintén megtalálható az említett A költségvetési összeg. rendelet tényadatait nézve ez azért lényeges, mert egy nagyon megalapozott költségvetési rendeletet vélelmeztek, hogy beterjesztésre kerül a közgyűlés elé. Időközben azonban kiderült, hogy különböző okoknál fogva a beruházások egy része nem indítható el a jelenleg rendelkezésre álló feltételrendszerben. Ez azt jelenti, hogy a kormányzó koalíció, a polgármester úr év elején különböző beruházások indítását jelentették be. Ezekre politikai beszédeikben lépten-nyomon utalnak, miközben év vége felé kiderül, hogy az ígéretek, a költségvetési rendeletnek ezen része nem hajtható végre azért, mert a tervezésekbe mindenképpen hiba csúszott. Biztos, hogy a költségvetési rendelet az eredeti

20 terveknek megfelelően, az egyik leglényegesebb, mindnyájuk életét nap mint nap befolyásoló ponton, a beruházások tekintetében nem tud megvalósulni. Ennek egyik jelentős oka, hogy a városnak nincs rá pénze azért, mert a költségvetési rendeletbe olyan bevételek kerültek betervezésre, amelyek nem folynak be, vagy nagyon kevés a valószínűsége, hogy befolynak. Nyilvánvaló, az általa korábban vázolt helyzet enyhít a költségvetési feszültségen, de ezért tartja lényegesnek beszélni a 600 M Ft-ról, ami ugyan a város költségvetésének csak 3 %-a, de amit szabadon, beruházásra, a mindennapi életet pozitívan befolyásoló döntések meghozatalára, végrehajtására lehetett volna felhasználni. A tervezéseket pedig ezen oknál fogva még pontosabban kell végrehajtani. Dr. Toller László: képviselőtársa utolsó mondatával maradéktalanul egyetért, felhívná a figyelmét, hogy az általa felsoroltak már mind elindult beruházások. Más kérdés, hogy áll a megvalósításuk. A hivatkozott tíz beruházás mindegyike folyamatban lévő. Megtervezett, ingatlanértékesítéssel fedett, melyeken ingatlan-előkészületi munkák folynak, vagy a közbeszerzés kiírása megtörtént, ami eredményes, vagy eredménytelen volt. Egyetlen olyan ügy nincs, ahol nem kezdték volna meg a beruházást, amely alatt nem csak a kivitelezést kell érteni, hanem az egész folyamatot, a döntéstől a megvalósulásig. Horváth Zoltán: hasonlóképpen reagál a Nagy Csaba frakcióvezető által elmondott állításokra. A politikailag is meghirdetett célok és beruházások nem maradtak el, tehát nem semmisült meg a cél. Gazdasági értelemben véve arról van szó, hogy a költségvetésnek van egy viszonylag stabil, kiszámítható része, az intézményi szféra, amelynek általában központi költségvetési forrásai vannak. A másik pedig a beruházási, a felhalmozási része, amelynek egy részét a városnak piaci alapon kell megszereznie, ingatlanértékesítéssel és egyebekkel. Ez utóbbi egy költségvetés során nem számítható ki olyan pontosan, mint az intézményi szféránál, amely nagy részben központi költségvetési forrásokból táplálkozik. Pontosan ezért az év tizedik hónapjában át kell nézni, hogy az év elején megtervezett bevételek hogy teljesültek, és nyilván ehhez kell igazítani valamilyen formában a kiadási oldalt is. Tehát itt nem megtervezett elhalasztásokról van szó, hanem a bevételekben és a kiadásokban is egy sor technikai jellegű dolog jött közbe. Nem tudatosan történt a döntések elhalasztása, nem lettek törölve, hanem a végrehajtás, a befejezés határideje tolódott ki, bizonyos technikai okok miatt. A közbeszerzésekhez kapcsolódó jogi részről és más, egyéb kérdésekről már szó volt. Megerősíti polgármester úr által elmondottakat, miszerint nem álltak el a beruházásoktól. Továbbra is érvényben vannak, megvalósításra kerülnek, némelyik átkerül jövő évre. A bevételi oldal esetében ugyanez a helyzet, a piaci körülmények között jogi-technikai akadályok jöttek közbe, mint pl. az ECE-nél. Év elején nem lehetett előre kiszámítani az építési engedély kiadásának időpontját, ezért egy optimális esettel számoltak. Közbejöttek nem várt események, amelyek kapcsán bizonyos részek kifizetése elhalasztódik. A piaci viszonyok között ez szerinte természetes Amennyiben egy cég 20 milliárdos tervet készít egy évre, akkor a 10. dolog. hónapban nyilván nem lesz olyan helyzetben, mint ahogy azt az év elején

21 eltervezte. A 3 %-os határon bőven belül van. Sem ő, de senki más sem nem tud olyan nagy céget említeni, amely 100 %-osan azt a tervet hajtja végre, amit év elején eltervezett. Nem kellene tehát dramatizálni, ez a normális működés keretei között benne foglaltatik. Megjegyzi, a Fidesz frakció ugyan hiányt emleget, de ezt közel sem lehet annak nevezni. Akkor lenne szó hiányról, ha most –600 millión állnának, azaz a bevételek ezzel az összeggel alulmaradnának a kiadásokhoz képest. Jelen pillanatban a bevételek megegyeznek a kiadásokkal, tehát nincs hiány. A hiány képletesen úgy értendő, hogy a tervezethez képest mennyivel csökkent a bevételi és a kiadási oldal. Kérdés, hogy ez a 600 millió is részben, vagy egészében teljesülhet-e még év végéig. Vissza van még két hónap. Elképzelhető, hogy a bevételek realizálódnak, és mellé az önkormányzat realizálni tudja a felhalmozási kiadásokat. Hiányról tehát semmiképpen nem lehet beszélni. Dr. Toller László: jelzi, hamarosan sor kerül a költségvetési koncepció vitájára, ahol mód nyílik e kérdésekről bővebben tárgyalni. Reméli, a nagy elhatározások teljesülni fognak. December 15-ig szeretnék elfogadni a következő évi költségvetést. Nem kívánnak abba a hibába esni, hogy előkészületlen beruházások legyenek januárban. Körömi Attila: a vitának más szemléletet kíván adni, mellyel reméli, sikerül azt a holtpontról kimozdítania. A város költségvetésével 44 képviselő gazdálkodik a választópolgárok megbízásából, és a felelősséget nem lehet másra hárítani. Annál, hogy adott helyzetben egy objektíve mérhető költségvetés hiányos, vagy nem, vissza kell nézni beruházásokból, vagy sem, sokkal fontosabbnak tartja, hogy a költségvetés körül kialakult beszéd – ami nemcsak a közgyűlési vitákban ölt testet, hanem pl. a polgármester úr Pécs Város Napján mondott ünnepi beszédében, amikor folyamatos fejlesztésekről (Bálicsi út, vasúti felüljáró, stb.) szólt – összhangban van-e a költségvetési vitákkal. A választópolgároknak nincs idejük arra, és nem is lehet megteremteni azt a fórumot, hogy a költségvetéssel kapcsolatos összes beszédet meghallgassák. Hol azt hallják, hogy offenzívában van a város fejlesztések területén, hol pedig azt, hogy vissza kell lépni fejlesztéA 600 M Ft-os visszalépést százalékosan mérve a 3 % alacsony szám. sektől. Mindenki előtt ismeretes azonban, hogy gazdálkodó szervezetek, cégek, ilyen típusú köztestületekre bízott pénzekből soha nem 20-30 % kerül fejlesztésre elköltésre. A fejlesztés mindig 10 % körüli, vagy az alatti összeg. Ezért ha a fejlesztésből kell visszalépni 3 %-ot, ez nagyon komoly visszalépést jelent. A működésből 3 %-os visszalépésről elmondható, 3 %-ot működési területen majdnem mindig lehet találni. Kritikával illethető, hogy meddig lehet kórházakban, szociális intézményekben, óvodákban, iskolákban tartalékot keresgélni. Fejlesztésből visszalépni 3 %-ot nem ugyanaz, mind működésből. Másik mérőszámot is említ, a 600 M Ft 8-10 óvoda éves költségvetése, amely ezek szerint eltervezésre került a Hivatkozik Nagy Csaba által elmondottakra, miszerint a bevételi oldalon az költségvetésben. 1,7 Mrd Ft intézményi plusz, és az 500 millió átvett pénzeszközök = 2,2 Mrd Ft olyan típusú pénz, amelyre 100 %-osan nem lehetett számítani. Ehhez hozzáadva a 600 M Ft-ot a költségvetés több mint 10 %-át teszi ki, ami már

22 arányszámában is magas. Számára az a lényeges, hogy fejlesztésekből kell visszalépni 3 %-ot, ami óriási szám. Elnézést kér polgármester úrtól, ha azt gondolta, hogy az ünnepi beszédét kéri számon. Arra kívánta felhívni a figyelmet, ha vissza kell lépni fejlesztésekből, akkor ne keltsenek felesleges várakozásokat a választópolgárokban a pécsi közgyűlésen kívül elmondott polgármesteri, képviselői, bizottsági elnöki megnyilatkozásokban, mert ez zavarólag hat, ami majd mindannyiukra „visszaüt”. Bókay Endre említette, hogy a kormány 425 M Ft-tal támogatta az új 120 lakásos építkezést. Hozzá az a hír jutott - ha nem így volt, akkor elnézést kér - miszerint azt nyilatkozta, hogy ezt a támogatás nélkül is meg tudta volna építeni a város. A 600 M Ft-os fejlesztésekből történő visszalépés ennek némiképp ellentmond. A választók számára is hangsúlyozza, ezek nem számonkérő mondatok voltak részéről, csak arra szeretett volna rávilágítani, hogy próbálják meg összhangba hozni a közgyűlésen kívül elmondott, a városfejlesztést érintő beszédeket a közgyűlésben elmondhatókkal. Akkor sokkal jobb érzése lesz a városlakóknak is, mert sokkal kellemesebb olyan városban lakni, ahol pontosan tudják, hogy közösen ki lehet lábalni ebből a nem épen rózsás helyzetből, ami ugyan nem olyan rossz, mint ahogy azt sokan gondolják. Csak nem szeretné, ha összezavarnák a fejeket azzal, hogy „hol ezt, hol azt mondanak”. Végezetül hangsúlyozza és ismétli, megítélésük szerint a fejlesztésekből való 2,8 %-os visszalépés jelentős szám. Dr. Toller László: a képviselő úr csak az előrelépést elfelejtette elmondani, hogy éppen a kormány által támogatott lakásprogram miatt gyakorlatilag csak a lakásprogram kiteszi a 10 %-os fejlesztést a város költségvetéséből. Ehhez képest 15 %-on állnak az induló költségvetéshez viszonyítva – az előző önkormányzat vezetői által számára átadott adatok alapján 3,5-4 %-os fejlesztés volt, jóval alacsonyabb költségvetési volumen mögött. Jelenleg messze 10 % felett vannak, a sokféle programnak köszönhetően, amiben együtt tudtak működni, vagy amelyeket saját maguk hajtottak végre. Ehhez képest kell azt nézni, hogy valóban elmaradt-e a feladat. Szeretné, ha a képviselő úr elővenné azt az Extrát, vagy egyéb olyan sajtóterméket, amelyek a fontosabb beszédeit szó szerint közlik, és akkor valószínűleg revidiálná az általa elmondottakkal kapcsolatos álláspontját. Egyetlen felsorolt beruházás megvalósítását nem adtak fel, mindegyik folyamatban van. Az egy másik kérdés, hogy milyen állapotban. Amikor az általa elmondottak hitelességét kérik számon tőle, azt mondhatja, hogy hiteles, mert az előterjesztett anyagban szereplő és a képviselők által tárgyszerűen felsoroltak mind folyamatban lévő beruházások. Nincs megtévesztés! Lehet, hogy lesz, de eddig nem történt meg. Bókay Endre: nem tudja, jól értette-e Körömi Attila szavait, hogy a város központi támogatás nélkül is megépítette volna a 120 lakást. Valóban 1999ben volt egy elfogadott, több évre szóló programjuk, melynek keretében megépült az első 30 szociális bérlakás. Ehhez nem kaptak állami támogatást azon oknál fogva, mivel a kormánynak nem volt ilyen programja.

23 Matolcsi György gazdasági miniszter úr elkérte Pécs város szociális lakásépítési programját. Több ponton visszaköszöntek benne azok a fejlesztési törekvések, amit a kormány azóta meghirdetett. Ez 2000-ben kezdődött, amelyhez Pécs is csatlakozott, kihasználta a lehetőséget. Változatlanul állítja azonban, elkötelezettségük volt arra, hogy megépítik ezeket a szociális bérlakásokat, amelyekre rendkívül nagy szükség volt. Nem tagadható azonban, hogy a központi támogatások jól jönnek, de ez egy elhatározott törekvésük volt. Ezért tette annak idején az említett kijelentést, melyet ma is fenntart. Ennek forrás-alapja is megvan, mert a város költségvetésében 1999-ben 1,2 Mrd Ft szerepelt a Lakásalapban. Ennyit akkor még nem használt fel a város, ezért van forrása, amit ugyan más célokra is felhasznált, de visszapótlási kötelezettség mellett. Először történt meg, hogy az intézmények az idei évben kaptak 130 M Ft-ot. Elismeri, hogy működési célú kiadásokról van szó, de a város az intézmények működésének megsegítésére – annak ellenére, hogy tervezett jövedelmei még nem érkeztek be -– mégis átadta ezt az összeget. Hangsúlyozza, ennek a 600 M Ft-nak van fedezete. 947 M Ft áll rendelkezésre a gázközmű-részvényekből. Nincs tehát komoly baj. Tudja, hogy ezt az összeget mind a koalíciós partnerek, mind ellenzéki képviselőtársaik fejlesztésre szeretnék elkölteni, tehát nem felélni, és ezért ezt a pénzt háttérbe szorítják, de erről a város közvéleményét tájékoztatni kell. Ha egyik oldalon az idei évben nem jött be ingatlanértékesítéssel 600 M Ft, ez nem azt jelenti, hogy a másik oldalon bejött részvények ezt a hiányt esetleg nem pótolják. Lehetséges, hogy a következő évben 600 M Ft felett fog teljesíteni a város, és akkor a hiányt egyensúlyba tudja hozni. A gázközmű-részvényeket sem kell felélni, hanem erre rendkívül kedvezményes hitelt vehet fel a város. Ennek fedezetére minden bank nagyon szívesen, készséggel biztosít költséget a város számára, megkezdett fejlesztései, beruházásai befejezéséhez. Szirmai Csaba: a város gyakorlatilag az eredeti költségvetéséhez képest 10 %-kal megnövelte a bevételi és kiadási oldalt. Úgy gondolja, ez mindenki számára elfogadható. Tehát fejlődik. Arra a megjegyzésre, hogy 600 M Ft egy egyensúlyos költségvetésben bizonytalan október végén elmondja, mutassanak olyan gazdálkodó és költségvetési egységet, amely ilyenkor nem módosítja 2,8 %-kal a költségvetését. El lehet mondani, mivel nem értenek egyet, csak a való igazság - mint ahogy a túloldalon elhangzott, hogy mindig a számok a mérvadók -, ma erről van szó. Valószínűleg mindannyiukat kellemetlenül érintik az ECE és az autóbusz-pályaudvar körül kialakult problémák. Ez nem azt jelenti, hogy a beruházást nem tudják megvalósítani, csak az a kérdés, mikor kezdhetik el. Egy hat mondatos dokumentum birtokában már ma működhetnének a munkagépek, ami sajnos még nem készült el. Dr. Toller László: jelzi, hogy Nagy Csaba és Staub Ernő képviselők hozzászólása után a téma tárgyalását le kívánja zárni, mivel a következő évi költségvetési koncepció tárgyalására a következő közgyűlésen kerül sor. Nagy Csaba: Horváth Zoltán által elmondottakra reagálva megjegyzi, lehet, hogy az érződött ki szavaiból, hogy ezek a beruházási célok

24 megsemmisültek. Nyilván nem ez volt a szándék, de az tény, hogy ez évi megvalósulásuk kérdéses. Jelzi, egy rendeletet, helyi jogszabályt tartanak kezükben, amelynek a valóságot kellene tartalmaznia. Jelen pillanatban nagy esély van arra, hogy a leírt számok nem teljesülnek. Erre kinyilatkoztatások, tények, önkormányzat által módosított szerződések állnak rendelkezésre. A gond az, hogy az itt leírtak nem tükrözik teljes mértékben a most tapasztalható, kézzelfogható, előre kiszámítható tényeket. Bókay Endre a lakásépítés vonatkozásában elmondta, miszerint Matolcsi miniszter úr elkérte a város lakásépítési elképzeléseit. Rövidesen megjelent a Széchenyi-terv, amelybe több dolog szó szerint, vagy hasonlóan bekerült. Politikusként figyelte a ’98. évi választási kampányt, továbbá hogy a Fidesz gazdasági programjának az egyik szakértője, koordinátora Matolcsi úr volt, aki odafigyelt arra is, milyen volt a Fidesz lakásprogramja. Valószínűnek tartja, hogy jelen volt a Sasvári Szilárd úr által e témában tartott fórumon is. Amennyiben ezt figyelte, akkor bízik abban, hogy felülvizsgálja azon gondolatmenetét, miszerint a Széchenyi-programban a pécsi MSZP frakcióvezető, bizottsági elnök úr által koordinált, a város teljes képviselőtestülete által támogatott, bár apró részleteiben vitatott koncepció került beépítésre. Véleménye, hogy felesleges vitába bocsátkozni. Örömmel nyugtázza, hogy a város sok százmillió forintot kapott azért, hogy a beruházások elindulnak, a lakások felépülnek, és közbeszerzési eljárás keretében megvalósulnak. Reméli, hogy a város továbbra is nyitott lesz minden olyan állami támogatásra, amelyre jelenleg esélye van, továbbá, hogy jobb költségvetési tervezéssel ezek közül nem kell visszaadni központi ill. állami forrásokat, mert jelen pillanatban sajnos erre is van esély. Dr. Toller László: megjegyzi, bebizonyosodott, hogy csak olyan támogatást adnak vissza, amiből azután többet profitálnak. Staub Ernő: a vitát a következőképpen tudná összefoglalni: 600 milliós hiány nincs, csak beruházásokból kellett az önkormányzatnak visszalépnie. A beruházások egyébként folynak, csak nem kezdődtek el. Bár közösen sajnálkoznak a közbeszerzési eljárások eredménytelenségén és a beruházások elmaradásán, a háttérben mégis ott van az, a város költségvetésének ez annyiban lehet, hogy jót tett, hogy a költségvetés bevételi és kiadási egyensúlya nem bomlott meg. Számára ez a vita lényege. Dr. Toller László: pozitív tényként értékeli, hogy ilyen témáról folyik a költségvetési vita, mivel három évig azon vitatkoztak, melyik intézményből hogyan vonjanak el, hogyan tegyenek hozzá, mennyi legyen a bér, kit sanyargassanak meg, honnan csökkentsenek, honnan emeljenek, stb. A mai vita már a város fejlesztéséről szól. Ez a város életében óriási előrelépést jelent, mellyel beigazolódott, hogy az önkormányzat is növekedési pályán van. Hozzáfűzi, az elmúlt másfél évben három kutatási program látott napvilágot. Az egyik, hogy az egész város gazdasági dinamikája jelentősen nőtt, még a bizonyos stagnáló jelek figyelembevételével is. A megyei jogú városok ranglistáján Pécs városa a 15. helyről a hetedikre került. A város jövőképe, ill. szellemi potenciái alapján a vidéki városok között – a fővárost nem számítva – a második helyre került a tizen-valahányadik helyről az

25 elmúlt három évben. Az is nyilvánvaló, hogy a város polgárainak a hangulata, ha nem is nagyon, de javult. A május végi közvéleménykutatási ezres minta alapján az önkormányzat megítélése és a város közérzete enyhén javuló. Ezt a négy tételt egymás mellé helyezve a folyamatba a költségvetés-módosítás, a város és a testület költségvetési gondolkodása már egészen mást takar. Régen arról volt szó, hogy egy utcát egyáltalán meg tudnak-e csinálni. Staub képviselő úr választókerületében vita volt arról, hogy az egy utcát meddig tudják folytatni. Ma már az a kérdés, hogy utcák hálózatát, komplett közműrendszert, stb., vagy a lakásállományt miként lehetne javítani. Ezt örömmel vette, és köszöni, hogy erről folyt a vita, hiszen beigazolódott, hogy ez egy más közgyűlés, más típusú városvezetés, melyben valamennyi párt képviselői aktívan kívánnak részt venni. Dokumentálhatók intézkedései, hiszen titkárnője a beérkező hívásokat, és minden egyes visszahívást pontosan rögzít, továbbá azt is, mikor, hova megy, vagy éppen hol található. Ez a hivatal szervezését és az ehhez hasonló viták eldöntését illetően jó dolog. Matolcsi György gazdasági miniszter úr személyesen tőle kérte a pécsi lakáskoncepciót. Egyrészt azon oknál fogva, mert más városnak nem volt. Másrészt azt mondta, ha jó, akkor abból sokat hasznosítani fognak. Ez valóban így történt, ezért semmi szégyellnivalójuk nincs, hiszen a lakáskoncepciót annak idején a testület kilencven % fölötti támogatással fogadta el. Semmiféle kivetnivalót nem talál abban, ha segítik a kormány munkáját, ha jó célokat szolgál. Abban sem talál semmi kivetnivalót, hogy a kormány is segíti munkájukat, hiszen elmúlt már az az idő, amikor egy költségvetési vitában egyáltalán kérdésként fel lehetett vetni, hogy vajon Pécset elnyomja-e a kormányzat, vagy sem. Erről szó sem volt soha, pályázataik döntő többsége sikeres volt. Ehhez kell egy kiváló apparátus, amely jó pályázatokat ír. Fel kell venni a gazdasági életben a ritmust, és a kormányzatnak azon pozitív törekvéseit, ehhez tudnak csatlakozni. Ahol pedig rosszul pályáztak, vagy elrontottak valamit, az is benne van. Jelzi, nagyon kevesen figyelnek arra, hogy 184 M Ft befektetéssel – ennyi volt a pályázati önrész az elmúlt egy évben, vagy 10 hónapban, amit az önkormányzat intézményei saját kasszáikból, ill. a város jóváhagyásával biztosítottak - az intézmények különböző pályázatokon 285 M Ft-ot nyertek. Hozzáfűzi, - és az igazsághoz hozzá tartozik, nem kíván semmiféle kormány sikerpropagandát, igenis vannak a kormányzati szférában olyan szereplők, akik tudatosan rosszindulatúan állnak bizonyos ügyekhez, akik azt gondolják, akkor tesznek jót a miniszterelnöknek, vagy az éppen aktuális miniszternek, ha akadályozzák az önkormányzat munkáját, vagy éppen ellenük mennek. Ilyenek nem is kevesen vannak. Példaként említi, elmúlt alkalommal egy Pécsett tartott fürdővárosok fórumán egy fiatalember elmondta, nem gondolta volna, hogy a polgármester úr megdicséri a kormányt. Válasza volt, miért ne, ott, ahol lehet, meg kell dicsérni. Ahol pedig indokolatlanul és rosszindulatúan akadályozzák munkájukat, erre a jövőben is rávilágítanak. Ezért kéri, sikerek esetén egyet soha ne felejtsenek el a politikusok, az apparátus munkája van minden egyes siker mögött, nem az ő manuális munkájuk, ők legfeljebb lobbizni tudnak, felveszik a telefont, legfeljebb 25-ször találkoznak egy miniszterrel. Vannak sikertelenségeik is, amelyeket a jövőt illetően biztosan szóvá fognak tenni. Mert nem csak az önkormányzat munkája lassú és érdes néha, hanem a kormányzati szereplőké is lassú, vagy áttekinthetetlen, vagy rossz.

26 Mindezek figyelembevételével kéri megfontolni azt a támogatást, amelyet dr. Füredi Péter képviselő úr megvonni látszott. Nem koalíciós képviselőtársaik részéről még a tartózkodó szavazatokat is már nagy dicséretnek veszik. Véleménye szerint az ez évi költségvetést és az apparátus, a végrehajtók munkáját – a városvezetésről nem is szólva - illeti annyi tisztelet, hogy ezt a munkát valamiféleképpen ismerjék el. Az éves helyzetről majd koncepcionális kérdésekben kell dönteni, amikor biztosan nem lesz ilyen nagy egyetértés közöttük, mint most. További hozzászólás nem lévén, szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 24 igen szavazattal, 5 ellenszavazattal, 7 tartózkodás mellett megalkotta 58/2001. (11. 05.) sz. rendeletét a város 2001. évi költségvetéséről szóló 5/2001. (02. 21.) számú Ör. módosításáról. A rendelet a jegyzőkönyv 1. sz. mellékletét képezi.

3.)

Pécs, Zerge utca környéke településrendezési terve Előterjesztő: Hódosi Vera bizottsági elnök

Dr. Toller László: kérdés, kiegészítés, javaslat nem lévén szavazást kér a Pécs, Zerge utca környéke településrendezési tervével kapcsolatos rendeletről. Megállapítja, hogy a közgyűlés 34 igen, egybehangzó szavazattal megalkotta 59/2001. (11. 05.) sz. rendeletét Pécs, Zerge utca környéke szabályozási tervének jóváhagyásáról, és helyi építési szabályzatának (HÉSZ) megállapításáról. A rendelet a közgyűlési jegyzőkönyv 2. sz. melléklete.

4.)

Magyarürögi völgy rrt. módosítása Előterjesztő: Hódosi Vera bizottsági elnök

Hódosi Vera: a rendezési terv kisebb módosításáról van szó, amely négy telket érint. A Város- és Környezetfejlesztési Bizottság az Adventista Egyház kérelmét támogatta, amikor ezt a szabályozási terv készítést elindította. A terv időközben meghiúsult, de a bizottság úgy gondolta, a rendezési terv működőképes, ezért azt mindenképpen javasolja a közgyűlésnek elfogadásra. Dr. Toller László: a rendezési terv-módosítások, illetve részletes rendezési tervek szép külalakjára hivatkozással kérése, hogy a jövőben az

27 előterjesztéseknek is átláthatóbb, szebb külalakot adjanak, hogy a hozzá nem értők számára is ránézésből értékelhetők legyenek a változtatások. Módosító indítvány, kérdés, észrevétel nem lévén szavazást kér a Magyarürögi völgy rrt. módosításáról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 33 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangúlag megalkotta 60/2001. (11. 05.) sz. önkormányzati rendeletét a Magyarürögi-völgy rrt. jóváhagyásáról szóló 1996. évi 24. sz. Ör. módosításáról. A rendelet a jegyzőkönyv 3. sz. mellékletét képezi. Dr. Toller László: mivel egyidejűleg az ÁRT módosításról is testületi döntés szükséges, ezért arról szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 32 igen, egybehangzó szavazattal megalkotta 61/2001. (11. 05.) sz. rendeletét az Általános Rendezési Terv aktualizálásáról és karbantartásáról szóló 1994. évi 60. sz. Ör. módosításáról. Jelen rendelet a jegyzőkönyv 4. sz. mellékletében található.

5.)

Eperfás úti iparterület rrt. módosítása Előterjesztő: Hódosi Vera bizottsági elnök

Dr. Toller László: kiegészítés, kérdés, észrevétel nem lévén szavazást kér elsőként az rrt. módosításáról az írásos előterjesztésnek megfelelően. Megállapítja, hogy a képviselőtestület 33 igen szavazattal egyhangúlag megalkotta 62/2001. (11. 05.) sz. rendeletét az Eperfás úti iparterület részletes rendezési terve jóváhagyásáról szóló 1994. évi 18. számú Ör. módosításáról. A rendelet a közgyűlési jegyzőkönyv 5. sz. mellékletét képezi. Dr. Toller László: ezt követően az Általános Rendezési Terv módosításáról kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a közgyűlés 29 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül megalkotta 63/2001. (11. 05.) sz. rendeletét az Általános Rendezési Terv aktualizálásáról és karbantartásáról szóló 1994. évi 60. sz. Ör. módosításáról. A rendelet a jegyzőkönyv 6. sz. melléklete.

28 6.)

Pécs, Budai város dél szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló 10/2001. (03. 08.) sz. Ör. módosítása Előterjesztő: Hódosi Vera bizottsági elnök

Hódosi Vera: ennek a területnek a szabályozási tervét tavasszal fogadta el a testület. A tavaszi testületi döntés oka, – a módosítás kizárólag a Zsolnaygyár területét érinti, a cég bizonyos területeit különböző tulajdonosok számára értékesítette - hogy a megváltozott tulajdoni viszonyok miatt szükséges a meglévő állapot legalizálása. A módosítást a Területi Főépítészi Iroda is támogatta. Lakossági észrevétel nem érkezett. Kéri a közgyűlést, hogy a bizottság egyhangú döntése alapján fogadja el a tervet. Dr. Toller László: kérdés, észrevétel hiányában szavazást kér az előterjesztésben foglaltakról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 33 igen, egybehangzó szavazattal megalkotta 64/2001. (11. 05.) sz. önkormányzati rendeletét a Pécs, Budai város dél szabályozási tervének jóváhagyásáról, és helyi építési szabályzatának megállapításáról szóló 10/2001. (03. 08.) sz. Ör. módosításáról. A rendelet a közgyűlésről készült jegyzőkönyv 7. sz. mellékletét képezi.

7.)

A Pécsi Temetkezési Vállalat új igazgatójának határozott idejű kinevezése Előterjesztő: dr. Toller László polgármester

Dr. Toller László: a közgyűlés nemrég döntött arról, hogy a Temetkezési Vállalat igazgatójának, Szabó Mihálynénak az állása – nyugdíjazása miatt – megüresedett. Az igazgató asszonynak már korábban, a nyugdíjkorhatár elérésekor szándékában állt nyugdíjba vonulnia. Annak idején arra kérte, és a közgyűlés elé tárta, hogy ha lehetséges addig folytassa munkaviszonyát, amíg saját maga meg nem találja a szakmailag legalkalmasabb, temetkezési ügyekben jártas utódját, illetve amíg kialakítja azt az új szakmai stábot, amely kiválóan végzett munkáját érdemben is folytatni tudja. Az igazgató asszony hosszas tájékozódás után, széles ismeretségi köre alapján Petrich Csaba kinevezését javasolja 5 éves időtartamra. Hozzáfűzi, frakcióülésen felvetődött, mivel Petrich úr már egy áttételesen kapcsolódó cég ügyvezető igazgatói feladatait látta el, van-e tulajdona, vagy gazdasági érdekeltsége a cégben. Ezúton felolvassa erről küldött írásos nyilatkozatát, mely szerint nincs tulajdonrésze az általa vezetett cégben. A pályázó életrajzi adatait az előterjesztés tartalmazza, szakmai elképzeléseit a volt igazgatónővel együttesen, és a cég jövőjét megnyugtató

29 módon felvázolva terjesztette elő. Mindezek alapján javasolja, hogy 2006.december 31-ig, 179.500.- Ft/hó alapbérrel Petrich Csabát a Pécsi Temetkezési Vállalat igazgatójának nevezze ki a közgyűlés. Staub Ernő: egy nagyon fontos intézményről van szó, a Pécsi Temetkezési Vállalatról, annak vezetői posztjáról. Úgy vélik, akkor is szerencsésebb lett volna pályázat kiírása, ha jogszabály nem írja elő. Így a kiválasztás folyamatáról csak annyit tudtak meg, hogy Szabó Mihályné – a volt igazgató – dr. Toller László előterjesztő segítségére volt a vezető kiválasztásában tanácsaival, szakmai ismeretségével. Véleménye szerint azonban ilyen esetekben a pályáztatás „elegánsabb” forma. A kinevezendő igazgató iskolai végzettségét tekintve igen sokoldalú, az előterjesztésből kiderül, hogy vadgazdálkodási szakmérnök. Ez nem kifogásolható a kinevezéssel kapcsolatban, bár nem tartják elengedhetetlenül szükségesnek az igazgatói poszthoz. Legfőbb kifogásuk az lett volna, - amire viszont választ kaptak – azt érezték problematikusnak, hogy az érintett területen a magánpiacon ott volt. Nem derült ki világosan az előterjesztésből, hogy a két halotthamvasztót Petrich Csaba vásárolta, vagy pedig a Kft. Végül is el kell fogadni a nyilatkozattételt, amellyel aggályukat – amely nem csak a szocialista frakcióban merült fel eloszlatta a polgármester úr. Ezzel együtt az a véleményük, hogy ilyen posztokra szerencsésebb a pályázat kiírása. Galbáts András: olyan értelemben tud csatlakozni Staub Ernő képviselő úrhoz, hogy valóban „elegánsabb” megoldás lett volna, – és ezt a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság ülésén is elmondta – ha pályázatot írnak ki. A bizottság ezt a kérdést részleteiben megtárgyalta, és végül is a meglátása alakult ki, ha pályáztatásra került volna sor, a végeredmény akkor is ez lett volna, tekintve, hogy nem túlzottan sokan jelentkeznek egy ilyen állásra, ahová nehéz szakembert találni. Jelen esetben pedig ezen a vonalon gyakorlattal rendelkező személyről van szó, így el tudja fogadni a javaslatot. Dr. Toller László: tájékoztatásul elmondja, Szabó Mihályné – volt igazgatónő – sokáig mérlegelte a javaslatát, hiszen van a temetkezés szervezésében jártas kolléganője is. A két jelölttel folytatott beszélgetés és hosszabb feladategyeztetés után javasolta Petrich Csabát kinevezni. Nagy örömükre szolgál, hogy a szolgáltatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat ellátó kolléganő ott marad a vállalatnál, így várhatóan jó együttműködés alakul ki a cégen belül vezetői szinten. Hozzáteszi, ez hosszú évtizedekre jellemző volt a Temetkezési Vállalatnál, Szabó Mihályné sokszor erőn felül, példaértékűen látta el feladatát. Úgy gondolja, kevés köztemető van Magyarországon, amely ilyen állapotban van, mint a pécsi, – figyelembe véve a nehéz gazdasági körülményeket - a szolgáltatás árának méltányos kialakítása mellett is, hiszen a közgyűlés mindig figyelt arra, hogy elérhető legyen az a szolgáltatás, ami végső soron az ember életében az utolsó, a család számára pedig nagyon szomorú esemény.

30 Úgy gondolja, a bizalmat érdemes megadni Petrich Csabának, és amennyiben kinevezi a közgyűlés 5 évre a Temetkezési Vállalat igazgatójának, kívánják neki, hogy az első önálló mérlegbeszámolójánál igazolja vissza reményeiket. További észrevétel, hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésben és a határozati javaslatban foglaltakról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 24 igen szavazattal, 7 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 431/2001. (10.25.) sz. határozata a Pécsi Temetkezési Vállalat új igazgatójának határozott idejű kinevezéséről A Közgyűlés 2002. január 1-jei hatállyal, öt évre - 2006. december 31. napjáig, 179 500 Ft / hó alapbérrel - Petrich Csabát, 7630 Pécs, Feketerigó u. 11., a Pécsi Temetkezési Vállalat igazgatójának kinevezi. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert Petrich Csaba munkaszerződésének aláírására. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Toller László polgármester Kapják:

8.)

Dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor bizottsági elnök, Dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó

Gyakornoki rendszer pályázatainak elbírálására létrehozandó bizottság tagjaira személyi javaslattétel Előterjesztő: Kablár János bizottsági elnök

Kablár János: emlékeztetőül elmondja, a közgyűlés a nyári szabadság előtti utolsó ülésén módosította a Szervezeti és Működési Szabályzatát, létrehozta az állandó bizottságok mellett működő gyakornoki rendszer intézményét. Akkor a közgyűlés úgy határozott, hogy szabályzatot dolgoz ki, pályázatot hirdet meg fiatalok számára, akik az állandó bizottságok mellett gyakornokként tevékenykednek majd. A Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság megtárgyalta a pályázatot, és a beérkezett javaslatokat egyelőre eltették, mert a bíráló

31 bizottság még nem jött létre. Úgy gondolták, a pályázatok elbírálásához szükséges bíráló bizottság tagjaira javaslatot kérnek a frakcióktól. A javaslatok ma reggel bezárólag be is érkeztek. Kértek továbbá javaslatot a Hallgatói Önkormányzattól, illetve az egyetem rektorától is, ez is megérkezett. Mindezek alapján a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság a bíráló bizottság tagjaira a következő személyi javaslatot teszi: dr. Kunszt Márta, Weller János, Hoffbauer József, Staub Ernő, dr. Gáspár Gabriella, Nagy Csaba képviselők. Kéri, hogy a felsorolt képviselőket a közgyűlés a gyakornoki pályázatok elbírálására létrehozott bizottság tagjaivá válassza meg. Tájékoztatja a közgyűlést, hogy a Hallgatói Önkormányzat megtette javaslatát: Kádár Péter ötödéves történelem-szakos hallgatót delegálják, vele egészülne ki a 7 tagúvá bíráló bizottság. Dr. Toller László: vélhetőleg konszenzus van a személyi javaslatok mögött, további hozzászólás nem lévén, ügyrendi szavazást kér arról, egyetért-e a közgyűlés azzal, hogy együttesen szavazzanak a javasolt személyekről. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 29 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül elfogadta az ügyrendi javaslatot. Dr. Toller László: ezt követően szavazást kér a bíráló bizottság tagjaira tett javaslatról. Jelzi, Kádár Péterre tett javaslatról a közgyűlésnek nem kell szavazni, mert a korábbi döntésnek megfelelően delegálásról van szó. Megállapítja, hogy a testület 30 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot, kiegészítve a bíráló bizottság tagjaira tett javaslattal. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 432/2001. (10.25.) sz. határozata a gyakornoki rendszer pályázatainak elbírálására létrehozandó bizottság tagjainak személyi javaslatáról. A Közgyűlés elbírálására

a

gyakornokok

1.) Dr. Kunszt Márta 2.) Weller János 3.) Hoffbauer József 4.) Dr. Gáspár Gabriella

működésére

kiírt

pályázatok

32

5.) Staub Ernő 6.) Nagy Csaba képviselőből álló bíráló bizottságot választ, mely kiegészül a Hallgatói Önkormányzat részéről delegált Kádár Péter V. éves egyetemi hallgató személyével. A Közgyűlés felkéri a bíráló bizottságot, hogy a beérkezett pályázatok alapján tegyen javaslatot a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság részére a gyakornokok személyének kiválasztására. Határidő: 2001. november 15. Felelős: Kablár János bizottsági elnök Kapják:

9.)

dr. Toller László polgármester, dr. Papp Judit jegyző, Kablár János bizottsági elnök, dr. Kunszt Márta, Weller János, Hoffbauer József, Staub Ernő, dr. Gáspár Gabriella, Nagy Csaba a bíráló bizottság tagjai, dr. Makucz Mária csoportvezető

Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításának önkormányzati támogatása Előterjesztő: Kukai András bizottsági elnök

Kukai András: a lakosság tájékoztatására elmondja, a közgyűlés 2001. június 21-i ülésén döntött úgy, hogy a Gazdasági Minisztérium pályázata alapján keresi meg Pécs város érintett lakosságát. Szeptember 15-ében szabta meg a határidőt a pályázatok beérkezésére. 35 pályázat érkezett, ennyi társasház pályázott arra, hogy ezen technológiával próbálja a lakásokat felújítani. A Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság, valamint a Közlekedési és Kommunális Bizottság figyelemmel kísérte a pályázatok beérkezését, és még ezt megelőzően bírálati szempontokat állított fel. A két bizottság együttes ülésen tárgyalta meg, hogy mely szempontok alapján bírálják el a pályázatokat. A 35 pályázatból ilyen alapon 2 került kizárásra, 5 pályázatot a november 20-i határnapig tartalmi hiánypótlásra visszaadott a bíráló bizottság, mellyel a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság, valamint a Közlekedési és Kommunális Bizottság is egyetértett, és javasolják a közgyűlésnek annak elfogadását. 28 társasház viszonylatában 204.576.860.- Ft a felújítási összeg, 68.880.873.- Ft a társasházi, és ugyanennyi az önkormányzati önerő, illetve az önkormányzati önerő növekedik azzal az összeggel, - a 43 önkormányzati

33 bérlakást érintő önkormányzati önerővel kimunkáltak a pályázati anyagban.

–

amelyet

a

társasházak

Kéri a testületet, értsen egyet azzal, hogy a határozati javaslat 3.) pontjában szereplő 5 társasház a hiánypótlást követően még ez évben bekerüljön a Gazdasági Minisztériumhoz küldendő pályázati anyagba. Dr. Toller László: pontosít: társasházakról van szó minden esetben, kivéve a 2.) pontban lévő 10 önkormányzati bérlakást, amelyhez 2.578.155.- Ft fedezetet kívánnak biztosítani, plusz a pályázati önrészt, ami erre a feladatra esik. Reméli, mint ahogy az összes többi pályázattal, ezzel is nyerni fognak. Kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 33 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 433/2001. (10.25.) sz. határozata az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításának önkormányzati támogatásáról 1./

s.sz .

A Közgyűlés a Közlekedési és Kommunális valamint a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság előterjesztését az „Iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításának önkormányzati támogatásra” benyújtott pályázatok értékeléséről elfogadja és az alábbi támogatási döntéseket hozza: Társasház címe

felújítás összköltsége (Ft) 1 Pécs, Kerényi K. u. 10. 9 013 214 Pécs, Nagy Lajos kir. u. 12. 2 26 500 000 3 Pécs, Endresz Gy. u. 11. 8 822 791 4 Pécs, Petőfi S. u. 4. 3 636 000 5 Pécs, Zója u. 3/A-B. 5 167 074 6 Pécs, Erika u. 1. 3 946 209 Pécs, Németh L. u. 40-42. 7 5 745 027 8 Pécs, Dr. Veress E. u. 9. 6 700 000 9 Pécs, Éva u. 13-15. 9 586 161 10 Pécs, Kis-réti u. 12-13. 3 545 348 11 Pécs, Kodály Z. u. 11. 5 222 000 Pécs, Tildy Z. u. 33. 12 5 699 400

társasház önerő (Ft) 3 100 000 8 900 000 2 940 935 1 212 000 1 722 360 1 315 410 2 183 110 2 234 400 3 195 387 1 181 783 1 740 667 1 900 000

önkormányzat (Ft) 3 100 000 8 900 000 2 940 935 1 212 000 1 722 360 1 315 410 2 183 110 2 234 400 3 195 387 1 181 783 1 740 667 1 900 000

GM (Ft) 2 813 214 8 700 000 2 940 921 1 212 000 1 722 354 1 315 389 1 378 807 2 231 200 3 195 387 1 181 782 1 740 666 1 899 400

34 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28

Pécs, Alkotmány u. 69-71. Pécs, Siklósi út 96-98. Pécs, Építők útja 6. Pécs, Ajtósi D. u. 2. Pécs, Erdei F. u. 2-4. Pécs, Xavér u. 1. Pécs, Dombay J. u. 2. Pécs, Nagy Jenő u. 22. Pécs, József A. u. 40. Pécs, Esztergályos u. 9-11. Pécs, Jurisics u. 22. Pécs, Építők útja 8. Pécs, Lahti u. 5-7. Pécs, Páfrány u. 45. Pécs, Nagy Jenő u. 18. Pécs, Dombay J. u. 6.

összesen: önkormányzati többlet:

6 186 709 6 585 000 7 349 465 7 838 018 7 952 709 9 928 692 7 064 024 3 200 000 13 400 000 6 000 000 3 300 587 7 104 483 7 516 067 8 391 850 2 112 008 7 064 024 204 576 860

2 123 130 2 123 130 2 195 000 2 195 000 2 498 819 2 498 819 2 664 928 2 664 928 2 650 903 2 650 903 3 309 564 3 309 564 2 354 675 2 354 675 1 087 899 1 087 899 4 466 667 4 466 667 2 000 000 2 000 000 1 100 196 1 100 196 2 415 525 2 415 525 2 505 356 2 505 356 2 797 284 2 797 284 730 200 730 200 2 354 675 2 354 675 68 880 873 68 880 873 -2 578 155 +2 578 155

1 940 449 2 195 000 2 351 827 2 508 162 2 650 903 3 309 564 2 354 674 1 024 202 4 466 666 2 000 000 1 100 195 2 273 433 2 505 355 2 797 282 651 608 2 354 674 66 815 114

A megítélt támogatásokat a Közgyűlés a 2002. évi költségvetése terhére biztosítja és nyertes pályázat esetén azt elkülöníti. Felhatalmazza a polgármestert, hogy a fenti pályázatokat a Gazdasági Minisztériumnak a Széchenyi Terv Lakásprogramja keretében meghirdetett SzT_LA-2 jelű pályázatra állami támogatás elnyerése céljából terjessze elő. Határidő: Felelős: 2./

2001. november 30. Dr. Toller László polgármester

A Közgyűlés az 1. pontban felsorolt társasházak esetében az önkormányzati bérlakások után a társasházi saját erő kiegészítéseként az alábbi támogatásokat biztosítja: s.sz Társasház címe bérlakások . száma 1. Pécs, Nagy Lajos kir. u. 12. 7 Pécs, Endresz Gy. u. 11. 2. 1 3. Pécs, Éva u. 13-15. 15 4. Pécs, Ajtósi D. u. 2. 3 5. Pécs, Xavér u. 1. 1 6. Pécs, József A. u. 40. 6 7. Pécs, Esztergályos u. 9-11. 1 8. Pécs, Építők útja 8. 4 Pécs, Nagy Jenő u. 18. 9. 4 10. Pécs, Dombay J. u. 6. 1 összesen: 43

Önkormányzati többlet (Ft) 538 000 37 747 618 409 41 440 126 595 672 000 98 600 278 772 116 592 50 000 2 578 155

35 A fenti támogatásokat a Lakásgazdálkodási Alap terhére biztosítja, amennyiben a fenti társasházak pályázatai a Gazdasági Minisztérium pályázatán eredményesen szerepelnek. Határidő: központi pályázati döntéshez kapcsolódóan Felelős: Dr. Tolnai Márta közgazdasági főosztályvezető 3./

A Közgyűlés a beérkezett pályázatok közül az alábbiakat tartalmi hiánypótlásra, átdolgozásra javasolja: 1. Nagy Lajos király u. 10. 2. Maléter Pál u. 130-132. 3. Maléter Pál u. 22-24. 4. Eszék u. 9-11. 5. Anikó u. 18-20. A hiánypótlás, illetve a pályázatok módosítására vonatkozó határidőt 20 napban jelöli meg. Felkéri a Közlekedési és Kommunális, valamint a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottságot, hogy a beérkező pályázatokat bírálja el és döntésre terjessze a Közgyűlés elé. Határidő: Felelős:

4./

2001. november 30. Kukai András és Bókay Endre bizottsági elnökök

A Közgyűlés az alábbi pályázatokat – amelyek a pályázati kiírásban – az önkormányzati rendeletben foglaltaknak nem tettek eleget – a 2001. évi pályázati támogatásból kizárja. (Csak az É-i homlokzatot szigetelné) 1. Pécs, Stadion u. 5. 2. Pécs, Szigeti út 19-21-23.

5./

A Közgyűlés utasítja a Városfejlesztési Főosztályt, hogy a Gazdasági Minisztérium pályázatán nyertes társasházakkal az önkormányzati támogatási szerződést kösse meg és gondoskodjék a felújítások megvalósításának ellenőrzéséről. Határidő: Felelős:

6./

Gazdasági Minisztérium eredményhirdetését követő 30 napon belül Jeszták Lajos főosztályvezető

A Közgyűlés felkéri a Közlekedési és Kommunális, valamint a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottságot, hogy „Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításának önkormányzati támogatására” vonatkozó 2002. évi pályázatokat készítse elő és azt jóváhagyásra terjessze a Közgyűlés elé. Határidő: Felelős:

2002. március 31. Kukai András és Bókay Endre bizottsági elnökök

36 dr. Toller László polgármester, Kukai András, Bókay Endre, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Jeszták Lajos, dr. Sohár Endre, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Varga-Pál Józsefné Iparosított technológiával társasházak Gazdasági csoportvezető épült Minisztériumhoz benyújtandó pályázatainak összeállítása Kapják:

10.)

Előterjesztő: Kukai András bizottsági elnök Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem volt, a testület döntését kéri az előterjesztésben és a határozati javaslatban foglaltakról. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 33 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 434/2001. (10.25.) sz. határozata iparosított technológiával épült társasházak Gazdasági Minisztériumhoz benyújtandó pályázatainak összeállításáról 1.)

A Közgyűlés határoz arról, hogy az Önkormányzat kössön szerződést az UNIBER Kft-vel az Iparosított technológiával épült társasházak Gazdasági Minisztériumhoz benyújtandó pályázatok összeállítására bruttó 525 eFt megbízási díj ellenében, melyet a 2002. évi költségvetés terhére biztosít. Utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy az Önkormányzat 2002. évi költségvetési rendeletében a fedezetet építse be. Határidő: 2001. október 30. Felelős Jeszták Lajos, dr. Tolnai Márta főosztályvezetők

2.)

Megbízza az UNIBER Kft-t, - sikeres pályázat esetén - a pályázatok megvalósításához szükséges ellenőrzési feladatok ellátásával, maximum 1.433 eFt bruttó megbízási díjjal. Utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy az Önkormányzat 2002. évi költségvetési rendeletében a fedezetet építse be. Határidő: értelemszerűen Felelős: Jeszták Lajos, dr. Tolnai Márta főosztályvezetők Kapják:

dr. Toller László polgármester, Kukai András, Bókay Endre, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Jeszták Lajos, dr. Sohár Endre, dr. Varga István

37 főosztályvezető, csoportvezető

11.)

dr.

Varga-Pál

Józsefné

Szivárvány Gyermekház pályázatához önrész biztosítása Előterjesztő: dr. Kunszt Márta bizottsági elnök

Dr. Kunszt Márta: elmondja, az Ifjúsági és Sport Minisztérium pályázatot hirdetett meg, és először fordul elő bármelyik kormányzati szerv részéről, hogy végre nem programokra, hanem állóeszközökre is lehet pályázni. A Szivárvány Gyermekház egy hangosító berendezéshez szeretne jutni, ami nagyon is időszerű. Elmondja, nem régen egy kültéri rendezvényt szerettek volna megtartani a Szivárvány Gyermekház mellett, de kiderült, hogy semmiféle hangosító berendezésük nincsen, tehát valóban jogos az igényük, és ehhez kérnek pályázati önrész biztosítást az önkormányzat részéről. Ez jövő évi elkötelezettséget jelentene a költségvetés tekintetében. Kéri képviselőtársait, támogassák a kérelmet. Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén, szavazást kér az előterjesztésben és a határozati javaslatban foglaltakról. Megállapítja, hogy a testület 32 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 435/2001. (10.25.) sz. határozata a Szivárvány Gyermekház pályázatához önrész biztosításáról A Közgyűlés a Kulturális Bizottság előterjesztését megtárgyalta és az alábbi határozatot hozza: A Közgyűlés a Kulturális Bizottság javaslatát támogatja. A Szivárvány Gyermekház által az Ifjúsági és Sport Minisztériumhoz benyújtandó stúdióberendezés cseréjére pályázathoz Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata 2002. évi költségvetése terhére 815.500 Ft pályázati önrészt biztosít. A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a Város 2002. évi költségvetésének összeállításakor a határozatban foglaltakat vegye figyelembe azzal, hogy a fenti összeget 2002. március 15-ig a Szivárvány Gyermekház számára előirányzatként, pályázati önrész célra biztosítsa. Határidő:

a 2002. évi költségvetés összeállítása, illetve 2002. március 15.

38 Felelős:

Dr. Tolnai Márta főosztályvezető

Kapják:

12.)

dr. Ujvári Jenő alpolgármester, dr. Kunszt Márta, Soó László bizottsági elnök, Póla József, dr. Tolnai Márta főosztályvezető Közbeszerzési eljárás indítása a Szieberth Róbert Általános Iskola felújítására Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök

Meixner András: elmondja, Pécsett generális felújításba iskolákat nem nagyon részesítettek az utóbbi időben, legalábbis nem önkormányzati forrásból. Éppen ezért ez egy új kezdeményezés ebben a sorban, és úgy véli, ennek folytatása is lesz. A Gyárvárosi Általános Iskola épülete az egyik legrosszabb állapotú a városban, itt kellett kezdeni azt a felújítási munkát, amellyel kapcsolatosan a jövő évben - annak a csomagnak a keretében, amelyet a Polgármesteri Hivatal illetékesei készítenek - további lépéseket tesznek. Javasolja a közgyűlésnek, úgy is mint a Közoktatási és Ifjúsági Bizottság elnöke, – a bizottság 5:0 arányban szavazta meg a határozati javaslat „A” változatát – hogy ezt a kötelezettségvállalást tegye meg, hiszen ebben az esetben indulhat a közbeszerzési eljárás, így a kivitelezést el tudják kezdeni. Nem lenne jó, ha abba a hibába esnének, - miután ez egy hosszabb folyamat – hogy a nyári időszakot nem tudják kihasználni, mert csak február – március táján befejeződik be a közbeszerzés, és akkor gyakorlatilag a jövő év is elcsúszik. Szeretné, ha az egész folyamat minél előbb elindulna, és ezt diktálja a logika is. Javasolja a határozati javaslat „A” változatának elfogadását. Papp Béla: a határozati javaslat nem tartalmazza, a Közoktatási és Ifjúsági Bizottságban lévő szakértő véleménye az, hogy a főépületet valóban fel kellene újítani, de az északi oldalon lévő Zsolnay Vilmos út 109. sz. alatti épülettel nem szabadna foglalkozni. Ezt a véleményt tolmácsolja, és ezt el is tudja fogadni. 100 M Ft-ról van szó, és ebből a nagyobb összeget arra az épületrészre költenék, ami nem biztos, hogy indokolt. Kéri, hogy a közgyűlés ezt mérlegelje. Sík László Lajos: kéri, támogassa a testület a határozati javaslat „A” változatában foglaltakat, mert ennek az iskolának az egésze csak úgy alakulhat ki, ha mind a két épület felújításra kerül. A közgyűlés döntött egy program mellett az elmúlt években, és most ezt végre kellene hajtani, és az ennek megfelelő műszaki feltételeket biztosítani. Kéri képviselőtársait, hogy az „A” változatot fogadják el, és biztosítsanak szabad utat a Szieberth Róbert Iskola részére. Dr. Toller László: Papp Béla alpolgármester úrnak az a módosító indítványa, hogy csak a Zsolnay út 90. szám alatti épület felújítását fogadja el a testület, melynek felújítási költsége 39.636.179.- Ft, jövő évi elkötelezettséggel. Szavazást kér a módosító indítványról. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 17 igen, 1 nem szavazattal, 12 tartózkodás mellett elutasította a módosító indítványt.

39

Dr. Toller László: szavazást kér a határozati javaslat „A” változatáról, miszerint mind a két épület felújítására elkötelezettséget vállalnak 2002. évi elkötelezettséggel. Megállapítja, hogy a közgyűlés 21 igen szavazattal, 11 tartózkodás mellett nem fogadta el az "A” változatban foglaltakat. Dr. Toller László: jelzi, amennyiben a „B” változat sem kerül elfogadásra, akkor újra vissza kell hozni a közgyűlés elé a javaslatot. Ez a változat azt mondja ki, hogy nem vállalnak kötelezettséget, tehát 2002. évben sem kívánnak a Szieberth Róbert Iskola felújításával foglalkozni. Szavazást kér a „B” változatról. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 5 igen, 6 nem szavazattal, 22 tartózkodás mellett nem fogadta el a „B” változatot. A közgyűlés a fenti szavazati arányokkal a következő határozatot hozza: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 436/2001. (10.25.) sz. határozata Szieberth Róbert Általános Iskola felújításával kapcsolatos közbeszerzési eljárás megindításáról készített anyag elutasításáról A Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta a Szieberth Róbert Általános Iskola felújításával kapcsolatos közbeszerzési eljárás megindításával kapcsolatos előterjesztést és határozati javaslatot, az abban foglaltakat nem fogadta el. Kapják:

13.)

dr. Ujvári Jenő alpolgármester, Meixner bizottsági elnök, Póla József főosztályvezető

András,

Közvilágítási hálózat bővítése II. ütem Előterjesztő: Kukai András bizottsági elnök

Kukai András: elmondja, korábbi ígéretükhöz hűen, ismételten egy lépés történik annak érdekében, hogy lakossági igények alapján kissé bővüljön a közvilágítási hálózat. Dr. Toller László: bejelenti, november 30-ig elkészül, illetve befejeződik az a mindannyiuk által támogatott program, amely az energia-hatékony és

40 minőségi közvilágítást jelenti Pécsett. Több mint 9000 lámpatestet újítottak fel, cseréltek egy év alatt, erre büszkék lehetnek valamennyien. Kérdés, észrevétel, javaslat nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a testület 30 igen, egyhangú szavazattal elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 437/2001. (10.25.) sz. határozata a közvilágítási bővítések II. ütemének végrehajtásáról A Közgyűlés egyetért a közvilágítási bővítések II. ütemének előterjesztés 1. sz. melléklete szerinti megvalósításával. bővítések pénzügyi fedezetének 50 %-át, 1,55 mFt-ot Beruházási céltartalék, míg a másik felét, 1,55 mFt-ot Kommunális alap terhére biztosítja.

az A a a

A bővítések fedezetéül szolgáló 3,1 mFt-ot az önkormányzat az előterjesztés 2. sz. melléklete szerinti „Fejlesztési célú pénzeszköz végleges, visszafizetés nélküli átadás-átvétele” megállapodás keretében a DÉDÁSZ Rt-nek átadja. Felhatalmazza dr Toller László polgármestert a megállapodás aláírására. Határidő: a megállapodás aláírására: a közgyűlést követő 15 napon belül A pénzeszköz átadására: 2001. november 10. A bővítések végrehajtásának ellenőrzésére: 2001. december 31-ig folyamatosan Felelős:

a megállapodás aláírásáért: dr. Toller László polgármester a pénzeszköz átadásáért: dr. Tolnai Márta főosztályvezető a bővítések végrehajtásának ellenőrzéséért: Jeszták Lajos főosztályvezető

Kapják: dr. Toller László polgármester, Papp Béla alpolgármester, Kukai András bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Jeszták Lajos főosztályvezető

14.)

Tildy Zoltán úti garázssor közvilágítás létesítése

41 Előterjesztő: Kukai András bizottsági elnök Kukai András: a Tildy Zoltán úton a garázssor önerőből épült, és jelenleg is épül. Régi óhaja az ott garázst építő közösségnek a közvilágítási hálózat megvalósulása a területen. Itt a lehetőség, ha a képviselő-testület elfogadja a javaslatot, akkor ez a létesítés megvalósulhat. Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 31 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztésben és a határozati javaslatban foglaltakat. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 438/2001. (10.25.) sz. határozata a Tildy Zoltán úti garázssoron közvilágítás létesítéséről A Közgyűlés indokoltnak tartja, hogy a Tildy Zoltán úti garázssoron közvilágítás létesüljön és egyetért azzal, hogy a bővítést a DÉDÁSZ Rt-vel célszerű elvégeztetni. A közvilágítás létesítés fedezetéül 1 M Ft-ot az önkormányzat az előterjesztés melléklete szerint „Fejlesztési célú pénzeszköz végleges, visszafizetés nélküli átadás-átvétele” megállapodás keretében a DÉDÁSZ Rt-nek átad. Felhatalmazza dr Toller László polgármestert a megállapodás aláírására. Határidő: a megállapodás aláírására: a közgyűlést követő 15 napon belül a pénzeszköz átadására: 2001. november 15. a bővítések végrehajtásának ellenőrzésére: 2001. december 31-ig folyamatosan Felelős:

a megállapodás aláírásáért: dr Toller László polgármester a pénzeszköz átadásáért: dr Tolnai Márta főosztályvezető a bővítések végrehajtásának ellenőrzéséért: Jeszták Lajos főosztályvezető

Kapják: dr. Toller László polgármester, Papp Béla alpolgármester, Kukai András, Soó László

42 bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Jeszták Lajos főosztályvezető

15.)

Az Önkormányzati értékesítése

Tűzoltóság

egyes

gépjárműveinek

Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Dr. Toller László: észrevétel, javaslat az előterjesztéshez és a határozati javaslathoz nem érkezett, döntést kér az abban foglaltakról. Megállapítja, hogy a testület 33 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 439/2001. (10.25.) sz. határozata az önkormányzati tűzoltóság egyes gépjárműveinek értékesítéséről 1.) A Közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy Pécs Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága az alábbi gépjárműveket az ott feltüntetett induló áron – pályázat útján - értékesítse: - AVE 799 frsz-ú IFA 500/e Ft - AVE 798 frsz-ú IFA 450/e Ft - CCT 746 frsz-ú MAGIRUS 140/e Ft - EIC 592 frsz-ú MAN 200/e Ft - XCY 730 frsz-ú pótkocsi 80/e Ft. 2.) A Közgyűlés kötelezi a Pécs Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság parancsnokát, hogy a gépjárművek értékesítésére írjon ki pályázatot, melyet a megyei katasztrófavédelmi parancsnokságok útján hozzanak nyilvánosságra. Határidő: azonnal Felelős: Nagy Tibor tü.parancsnok 3.) A Közgyűlés felkéri Pécs Megyei Jogú Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság parancsnokát, hogy az értékesítés megtörténtéről – az arra vonatkozó dokumentumok bemutatásával – a Közgazdasági Főosztály vezetőjét tájékoztassa. Határidő: Felelős:

értelem szerint Nagy Tibor tü.parancsnok

43 Kapják:

16.)

dr. Toller László polgármester, dr. Papp Judit jegyző, Gonda Tibor, Kablár János bizottsági elnök, Nagy Tibor tü.parancsnok, dr. Modrovits Sándor, dr. Tolnai Márta főosztályvezető

A Zipernowszky Károly okiratának módosítása

Műszaki

Szakközépiskola

alapító

Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök Meixner András: elmondja, villamos-mérnökasszisztens képzés indulna a szakközépiskolában, melyhez a feltételek adottak, és a város számára ez plusz költséggel nem jár. Javasolja az előterjesztésben foglaltak megszavazását. Regényi Béla: a Közoktatási és Ifjúsági Bizottságban ezt az előterjesztést megszavazta. Hozzáfűzi az elhangzottakhoz, a Zipernowszky Szakközépiskola múltja – mivel Gépipari Technikum volt – és a jelenlegi tantestülete, annak felkészültsége is biztosíték arra, hogy színvonalas villamos-mérnökasszisztens képzés induljon. Kéri az előterjesztésben foglaltak támogatását. Dr. Toller László: további hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 27 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 440/2001. (10.25.) sz. határozata a Zipernowszky Károly Műszaki Szakközépiskola alapító okiratának módosításáról 1.Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése megtárgyalta a Közoktatási és Ifjúsági Bizottság előterjesztését. A közgyűlés engedélyezi, hogy a Zipernowszky Károly Műszaki Szakközépiskolában 13. - 14. évfolyamon két éves (felsőfokú akkreditált) szakképzés induljon felmenő rendszerben a 20012002. tanévtől. A közgyűlés engedélyezi, hogy az iskola alapító okiratának 7. pontja kiegészüljön a

44 80 321 - 8 Iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés szakfeladattal. 2. A közgyűlés felhatalmazza Dr. Toller László polgármestert a módosított alapító okirat aláírására. 3.A közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztály vezetőjét, hogy az alapító okirat módosításának törzskönyvön történő átvezettetéséről gondoskodjon. Határidő: 2001. október 31. Felelős: Dr. Tolnai Márta főosztályvezető Póla József főosztályvezető Kapják:

17.)

dr. Ujvári Jenő alpolgármester, Meixner András bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Póla József főosztályvezető

A Közterület-felügyelet beszámolója tevékenységéről

a szolgálat 2000.

évi

Előterjesztő: Csatlós Ferenc a Közterületfelügyelet vezetője Dr. Toller László: bejelenti, Csatlós Ferenc munkaszerződését – a felügyelet-vezető úr kérésére - a mai nappal közös megegyezéssel felbontották, így az előterjesztő dr. Papp Judit jegyző asszony lesz. Dr. Papp Judit: egy nagyon részletes és fontos előterjesztés van a testület előtt, amelyet két szakbizottság, a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság, valamint a Közlekedési és Kommunális Bizottság is megtárgyalt. Törvénymódosítással 2000. január 1-től a Hatósági Főosztály egyik osztályaként működik a Közterület-felügyelet, és köztisztviselői jogállásúak lettek a járőrök, illetve az idetartozók. Ezt azért hangsúlyozza, mert a köztisztviselői minőséggel jobb anyagi körülmények között – és bízik abban, hogy jobb elhelyezéssel – tudnak dolgozni. Nem olyan régen a felügyeletvezetők országos konferenciáját Pécs városában tartották, amelyen részt vett, és ezáltal megismerte a többi nagyváros felügyeleteit is. Ezen a konferencián is elmondta, és minden szakmai értekezleten hangsúlyozza, hogy a városi rendőrség létrehozása – amelynek nincsenek törvényi alapjai – általa nagyon támogatott gondolat. A beszámoló is tartalmazza, 23 fővel próbálják megoldani azokat a nagyon fontos kérdéseket, amelyeket a lakosság és különböző szervezetek feléjük továbbítanak. A helyzet természetesen nem könnyű, ezért mind a két szakbizottságban nagyon fontos javaslatok és vélemények hangzottak el a képviselők részéről. Ezek összefüggtek különböző technikai feltételekkel, a felügyelők, járőrök

45 cselekvéseivel, viselkedésével, a város valamennyi üzemeltetési feladatával, a parkolási engedélyekkel, és egyéb nagyon fontos gondokkal. Elhangzott egy javaslat, amely a zöldszám bevezetésére vonatkozott, amely ténylegesen még nincsen sem a Közterület-felügyeletnél, sem az önkormányzatnál. Jelzi, ennek megoldására megtette a szükséges intézkedéseket, megrendelésre került, és bízik abban, hogy minél több lakossági észrevétel érkezik erre a zöldszámra. A beszámoló elég részletesen ismerteti a különböző tevékenységi formákat, a beszedett bírságokat, az ezzel kapcsolatos teendőket, és azt a széles kapcsolatrendszert, amelyet kiépített a Közterület-felügyelet a Városi Rendőrkapitányságtól a különböző egyesületekig, a BIOKOM Kft-ig, és egyéb városüzemeltetési cégig. Ez azért is fontos, mert csak együttesen, közös együttműködéssel tudnak ténylegesen nagyon fontos, és a város lakói számára észrevehető intézkedéseket tenni. Mint említette, a szakbizottsági üléseken nagy nyomatékot kapott, – és sok személyes vélemény is elhangzott – hogy felügyelők határozott, de udvarias magatartással, és főleg figyelmeztetéssel, és a végső esetben bírságolással próbáljanak meg fellépni, és megoldani a különböző problémákat. Kéri a közgyűlést, fogadják el a beszámolót azzal, hogy mondják el véleményüket, javaslatukat, melyek azok a területek, ahol a Közterületfelügyelet még hangsúlyosabban működjön közre, illetve melyek legyenek azok a – főleg a városüzemeltetéssel kapcsolatos – feladatok, amikre még inkább hangsúlyt kell helyezni. Dr. Gáspár Gabriella: fontosnak tartja a közterület-felügyelők munkáját, úgy véli, jogos a létszámbővítés igénye, mivel a 23 járőr kevésnek bizonyul Pécs város területére. Ha nem csak a felügyelők saját, hanem az együttműködés keretében ellátott feladatait nézik, - és csak egy szeletét emeli ki a város igen jellemző problémahalmazának, ez pedig a szemét - akkor ebben nagyon fontos feladata lenne a Közterület-felügyeletnek. Feladatuk többek között a figyelmeztetés, bírságolás, de ezek közül inkább az utóbbit tartja megfelelőbbnek, mert amíg a tisztelt állampolgárok kultúrája és erkölcsisége nem áll azon a magaslaton, hogy saját maguktól ne szemeteljenek, addig erre rá kell szorítani. Utalna még egy szegmensére ennek, ez pedig a BIOKOM Kft-vel való – úgy tűnik – bevált, gyümölcsöző együttműködés, ami szintén nagyon fontos lenne. Ennek kapcsán javaslata, ötlete, talán a BIOKOM Kft. vezetőivel kellene tárgyalni, hogy némi forrásátadással, esetleg hozzájárulással megoldható lenne a létszámbővítés. Valóban, a szemétszállítási szerződések meglétének, érvényességének, a szemétgyűjtőedények elhelyezésének ellenőrzésében, és egyéb problémákkal kapcsolatban a Közterület-felügyelet eljárhatna, illetőleg fokozhatná ezt a fajta tevékenységét, annál is inkább, mivel a BIOKOM Kftnek nincs erre kapacitása, nincsenek erre embereik, akik ezt ellenőrizzék. Lehet, hogy rosszul látja. Tehát mindenképpen fontos terület a Közterületfelügyelet, a feladatokat végig kell gondolni, és ötleteikkel segíteni szükséges a hatósági munkát.

46 Köszöni a beszámolót Csatlós Ferenc úrnak, és sajnálják, hogy a továbbiakban nem ő fogja vezetni ezt a szervezetet. Kablár János: a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság megtárgyalta az előterjesztést. Dr. Papp Judit jegyző asszony sok észrevételt elmondott már a bizottsági ülésen elhangzottakból. Dr. Gáspár Gabriella képviselő asszony is említette a szemét problémát. A bizottság egy másik aspektusból közelítette meg ezt a témát. Megállapították, az illegális szemétlerakók eltakarítása, és az ehhez szükséges tárgyi eszközök és anyagiak megteremtése az önkormányzat és a Közterület-felügyelet közös feladata. Felvetődött továbbá a bizottságban a tilosban, illetőleg nem megengedett helyen parkolók problémaköre. Nagyon sok gépkocsivezető veszi igénybe a mozgáskorlátozottak parkolási kedvezményét. Úgy vélik, itt hatékonyabb ellenőrzésre volna szükség, mert egy részük jogalap nélkül használja ezt a lehetőséget. A Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság javasolta a zöldszám bevezetését, azonban azóta felvetődött, hogy nem csak a Közterületfelügyelet vonatkozásában lenne erre szükség, hanem egyéb bejelentések szempontjából is, akár a város teljes gondnoksága ügyét érintő kérdésekben lehetne panaszokat, észrevételeket tenni. A bizottság úgy foglalt állást, a beszámoló alkalmas arra, hogy a közgyűlés megvitassa, és javasolta, hogy előzetesen a Közlekedési és Kommunális Bizottság is tárgyalja meg. A Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elismerte azt a javuló munkát, amit a Közterület-felügyelet jelenleg a városban végez. Szirmai Csaba: jelzi, az előtte szólókkal teljes mértékben egyetért, és úgy gondolja a Közterület-felügyelet kibővítésére minden tekintetben szüksége van a városnak. Megfontolásra javasolja a következőket. A pécsi tömegközlekedés teljes egészében a város cége lesz, és úgy véli, pl. a „bliccelők” kiszűrésébe, az ellenőrzésbe a Közterület-felügyelet besegíthetne. Annál is inkább, hiszen a Városi Rendőrkapitánysággal is megegyezés jön létre azért, hogy ezt a területet segítsék. Ez nagyon fontos, mert felméréseik alapján közel 100-150 M Ft kiesés következik be a „bliccelők” miatt. Kéri megfontolni, hogy ebben a tevékenységben a közterület-felügyelők is vegyenek részt, hiszen gyakorlatilag a jogosítványuk megvan rá, és miután a város egyik területéről a másikra utaznak, - és általában ezt busszal teszik meg – ezen idő alatt bizonyos ellenőrzéseket folytathatnának. Bár nem tartozik szorosan a témához, elmondja, az elmúlt szombat éjszakai ellenőri jelentés szerint 10 járat közül 9-nél voltak „bliccelők”. Úgy gondolja, a város számára sem közömbös, hogy a 100-150 M Ft bevételkiesést – ami a város cége pénzét jelenti – bizonyos mértékig visszahozzák. Javasolja, ne csak a BIOKOM Kft-vel, hanem a Pécsi Tömegközlekedési Rtvel is legyen kapcsolata a Közterület-felügyeletnek. Kezdeményezni fogja, hogy a közterület-felügyelők az említett tevékenységekbe is segítsenek be.

47 Hoffbauer József: tény és való, hogy az utóbbi időben tapasztalható bizonyos javulás, a Közterület-felügyelet dolgozóinak jelenléte növekszik, főleg a belvárosban. Kicsit elszomorítja azonban, mert ez a jelenlét úgy nyilvánul meg, hogy egyszerre három felügyelő jelenik meg mindenhol. Úgy gondolja, hogy jobb munkaszervezéssel több helyen, és hatékonyabb munkát tudnának végezni. Ez az egyik vetülete a dolognak, ami miatt feltétlenül szólni kívánt. A másik pedig, ez év tavaszán hozott a testület rendeletet a Citrom utca parkírozásával kapcsolatosan. Hangsúlyozottan megjegyzi, ezen rendelet betartásából semmi sem történt meg. Ugyanez vonatkozik a Király utcára, az Irgalmasok útjára. Úgy véli, a Közterületfelügyelet munkája ne csak a jelenlétből álljon, hanem ezekben a kérdésekben igen is hatékonyabban és nagyon keményen lépjenek fel. Vitatkozhat a testület bizonyos közterületekre vonatkozó jogszabályokról, ha azok betartását nem ellenőrzik, és nem ellenőriztetik. Galbáts András: becsülik a Közterület-felügyelet által a városban végzett munkát. Nagyon korlátolt jogosítványokkal, lehetőségekkel, kis létszámmal dolgozik. Meggyőződésük szerint – bár ez nem az önkormányzat feladata – sokkal hatékonyabb lenne egy valós városi rendőrség, városi irányítás alatt álló rendőrség léte. Bizonyos államokban ez létezik, de ez nyilvánvalóan a „nagy politikának” a kérdése. A beszámolóban szerepel a kiszabott és befizetett bírságok alakulása táblázatban, – melyet igen szomorúan tapasztalt – hogy tiltott fametszésre kiszabtak egy év alatt 2.000.- Ft bírságot. Meri állítani, ha csak a város tulajdonát nézi, - a polgárokét nem – nem ennyi falopás, fakivágás történt. A hatékonyság ebben a kérdésben is lemérhető. Nagyon komoly probléma ez, mert 23 felügyelővel nem lehet mindezt megoldani. Egyetért a korábban elhangzottakkal, valóban felesleges, hogy a belvárosban 3-4 felügyelő együtt sétáljon, ugyanakkor, ha kimennének ennyien külterületre, – hiszen ott már van némi veszélyeztetettség – azt már meg tudná érteni. Regényi Béla: amikor még működött és létezett a napirend előtti felszólalás, a köztisztaság, közterület ügyében többször megszólalt, és minden esetben a lakóhelyéhez közel álló Esztergár Lajos úttal is foglalkozott. A korrektséghez hozzátartozik az, - reméli az általa elmondottak is segítették az illetékeseket – hogy elmondhatja, Uránvárosban a szolgáltatóház előtt, az ún. frekventált buszmegállóban igen sokat javult a helyzet. Többször találkozni lehet a közhasznú munkásokat ellenőrzőkkel. Rendszeres takarítás folyik a buszmegállókban, örömmel vette tudomásul, és ezt megköszöni az illetékeseknek. Ugyanakkor, ha megnézik a beszámolóban található grafikonokat, szembetűnő, hogy a kiszabott büntetések, és a befizetett bírságok között milyen nagy különbség van, esetenként 2-3 M Ft is. Lehetőség van arra, hogy a büntetéseket – mint az az előterjesztésben szerepel – adó formájában behajtsák, csak kérdés, ez időben mekkora eltolódást jelent. Úgy gondolja, az ebtartás terén még nagyobb szigorítást kellene alkalmazni. Nem tudja, hogy az erre vonatkozó rendelet működik-e úgy, mint nyugaton.

48

Papp Gábor: kérdése nem az előterjesztés tárgyi részéhez kapcsolódik, azzal kapcsolatosan egybecseng véleménye frakciótársáéval, talán nem véletlenül is néha – hanem Csatlós Ferenc, a Közterület-felügyelet vezetőjének lemondásához. Meglepte a hír, mert erről hivatalos formában nem értesültek, ezért szeretne hallani valamilyen háttér-információt, a lemondás okát is szeretné megismerni. Dr. Toller László: nem köteles közölni indokát a felügyelet-vezető úr. Kérte azt, hogy közös megegyezéssel kerüljön felbontásra a munkaszerződése. Nürnberger Géza: a beszámoló is említi az illegális plakátragasztást. Sajnos Pécs város utcái, falai, a villanyoszlopok tele vannak velük. Véleménye szerint ezt csak úgy lehetne megszüntetni, ha legális helyek is rendelkezésre állnának. Kéri a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Részvénytárságot, próbáljon több, frekventált helyen kihelyezni oszlopokat, biztosítani falfelületeket, hogy oda lehessen plakátokat ragasztani. Csatlakozik Galbáts András képviselőtársához, többször szeretnének a külterületeken is látni közterület-felügyelőket. Dr. Toller László: a plakátok kihelyezésének módját az érintett szerveknek, beleértve a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Részvénytársaságot is, nagyon hamar és gyorsan felül kell vizsgálni. Úgy tűnik, hogy a főútvonalak melletti plakátok szabálytalanul kerültek elhelyezésre, vagy legalábbis a reklámtörvényt sértik, de ennek megoldása már a szakemberek feladata. Petrovits Béla: a táblázatokat nézve, egyértelműen az tűnik ki, hogy kivétel nélkül mindenütt a közlekedési szabálysértés a legmagasabb arányú, és ebből következően a bírság is. A beszámolóban szerepel egy érdekes megjegyzés, - és ezzel kapcsolatosan kérdést intéz dr. Papp Judit jegyző asszonyhoz – melyet idéz: „Ez az intézkedési struktúra a bevételi előirányzat teljesítési kötelezettségből adódik.” Előtte arról írnak a beszámolóban, hogy ez a bevételi előirányzat teljesítési kötelezettség pedig a közlekedési szabálysértésből jön létre. Tovább idéz az anyagból: „…több fórumon is javaslattal éltünk az előirányzatok előírási kötelezettségének eltörlésére, és ezáltal a közterület-felügyelői tevékenység kiszélesítésére.” Kérdése, hogyan van ez, egy-egy területre kötelezettséget írnak elő, hogy mennyit teljesítsenek? Traj Ferenc: a Közterület-felügyelet hatékonyságának a növelésére írásban tett javaslatot dr. Papp Judit jegyző asszonynak. A munka hatékonysága növelhető lenne, ha a Közbiztonsági Egyesület, vagy polgárőrök bevonásával történnének a járőrözések. Annak idején valamilyen illetékes helyről szerzett információ szerint ezt azzal támasztották alá, hogy azért kell két közterület-felügyelőnek párban járni, mert az egyik hatósági tanú. A hatósági tanú azonban lehet akár egy civil személy is. Ilyen alapon kétszeres lehetne a felügyelet létszámának a kihasználtsága, ha ezt be lehetne vezetni. Akkor közölték vele, hogy ez nem megy, de változatlanul fenntartja, hogy ezzel növelhető lenne a Közterület-felügyelet hatékonysága.

49 Dr. Toller László: jelzi, dr. Papp Judit jegyző asszonnyal abban állapodtak meg, megvizsgálják annak lehetőségét, hogy további egy-két fővel a Közterület-felügyelet létszámát kiegészítik. Ez jó lehetőséget ad arra, megfelelő szervezés esetén – hogy önkormányzati választókerületenként legyen egy közterület-felügyelő. Jó munkaszervezéssel, és kicsit személyhez, lakóterülethez képviselőhöz kötődően – függetlenül attól, hogy ki a területen a képviselő – jobb együttműködést lehetne kialakítani a polgárok és a közterület-felügyelő között is. Lehetővé tennék azt, hogy az önkormányzati képviselő jelző funkciója is érdemlegesebb legyen. Felhívja a figyelmet, a Közterület-felügyeletet is, és mindenkit nagyon fog érinteni, a Déli EXTRA-ban, a város lapjában jelent meg ma az a hirdetés, amely a parkolóórák használatáról szól, és nagyon részletes eligazítást tartalmaz. Kéri a képviselőket hogy az új rendszer bevezetését – amit közösen döntöttek el - megfelelően támogassák, és szolgáljanak széles körű információval a lakosság felé. Kéri a lakosságot, hogy olvassák el, hogyan fog működni az új parkolási rend, miként kell használni a parkolóórákat, hiszen ezzel a városban még nem találkozhattak. Dr. Papp Judit: Petrovits Béla képviselő kérdésére válaszolva elmondja, hogy a Közterület-felügyelet működése nem lehet bevételi előirányzat függő. Nyilvánvaló, tervezésre sor kerül, de szó sincs arról, hogy a közterületfelügyelők azért járnák a várost, hogy lessék a tilosban parkolókat azért, hogy abból megfelelő bevételt hozzanak. Nem erről szól a történet. Nyíregyházán – nagyon érdekes módon, amivel nem is értett egyet, mert teljesen ellentétesen gondolkodik – érdekeltségi arányokat felállítva, érdekeltségi rendszerhez kötik a felügyelők működését, mint egy adórendszernél, vagy egy más jellegű adószervezetnél. Ez ellen határozottan tiltakozik, a Közterület-felügyelet nem erről szól. Nem köthető bevételi előirányzathoz, ténylegesen van, de ez nem azt jelenti, hogy ennek függvényében kell eljárniuk. Traj Ferenc képviselő hozzászólására reagálva elmondja, határozottan ellenzi, – ezt elmondta képviselő úrnak már, és most is megteszi – hogy a felügyelők mellé civil személyek kerüljenek. Senkinek nem tetszene, ha valakinek az irataiban nem az arra felhatalmazott, jogosult néz bele, vagy intézkedik vele szembe. Nincsen jogosítványuk ezeknek a szervezeteknek. Azért került sor a rendőrséggel az együttműködésre, mert ezen szervezetnek megvan a jogosultsága a páros járőrözésre. A hatósági tanú jelen esetben amit képviselő úr felvetett – nem az a kategória, és most nem kíván ezzel kapcsolatosan jogi fejtegetésekbe bocsátkozni. Nyilvánvalóan azért, hogy az intézkedések hatékonyabbak legyenek, és ténylegesen más személy is jelen legyen egy intézkedésnél, szükség van a párban történő járőrözésre, ezt a rendőrség is hathatósan alkalmazza. Sajnos ismételten azt kell mondani, nem értenek egyet a javasolt megoldással. Azzal igen, hogy felügyelők nem hárman – négyen sétálgatva beszélgessenek, hanem hathatós intézkedéseket tegyenek. Dr. Toller László: további hozzászólás nem lévén, szavazást kér arról, elfogadja-e a testület a beszámolót, valamint a határozati javaslatot.

50 Megállapítja, hogy a közgyűlés 35 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 441/2001. (10.25.) sz. határozata Beszámoló a Közterület-felügyelet 2000. évi munkájáról A Közgyűlés megtárgyalta és elfogadta a Közterület-felügyelet vezetőjének beszámolóját a szolgálat 2000. évi tevékenységéről. Kapják: dr. Papp Judit jegyző, Kukai András, Kablár János bizottsági elnök, Dr.May Gábor főosztályvezető Dr. Toller László: jelzi, most kapott egy levelet október 20-i keltezéssel Matolcsi György miniszter úrtól, melyből idéz: „Örömmel értesítem, hogy a Széchenyi terv pályázati rendszerébe benyújtott 120 db szociális kialakítására vonatkozó pályázatot a bíráló bizottság javaslata alapján támogatásra érdemesnek ítélem, a fejlesztés megvalósulásához 425.112.800.- Ft-ot biztosítok. Matolcsi György gazdasági miniszter.”

18.)

Világörökségi program Előterjesztő: dr. Ujvári Jenő alpolgármester

Dr. Kunszt Márta: a távol lévő dr. Ujvári Jenő alpolgármester nevében elmondja, a világörökségi cím elnyerése után ténylegesen történtek lépések arra, hogy a világörökség emlékhelyeit bemutathatóvá tegyék. A kiosztott kiegészítésben látható, hogy a Péter Pál sírkamra, a Szent István tér felső sétányának burkolata, a Világörökség Központ befejező munkáihoz kérnek abból az 50 M Ft-ból összegeket, amelyet a közgyűlés a költségvetésében eleve a világörökségi program megvalósítására szánt. Megkezdődtek a piár tevékenységgel kapcsolatos munkálatok is, melyből kiemeli a mauzóleum, a korsós sírkamra, az Apáca u. 8-14. sz. november-december havi üzemeltetését. Odáig jutott a program, hogy most már a bemutatótereket üzemeltetésbe tudják venni, és megkezdődik valóságosan is a világörökségi színhelyeknek a működtetése. Ezzel kapcsolatban néhány problémára kívánja ráirányítani a figyelmet. Elég komplex létesítmény a világörökségi színhelyek feltárása és bemutatása, a város eredetileg egy kht. üzemeltetését szerette volna megindítani. Ez a kht. mind a mai napig nem jött létre, mégpedig azért, mert nem igazán tudnak megegyezni a felek abban a tekintetben, hogy a tulajdonviszonyok hogyan alakuljanak. Kéri dr. Toller

51 László polgármestert, tegyen lépéseket, hogy a kht. megkezdhesse működését, tisztázódjanak a tulajdonviszonyok, mert így az egész világörökségi program tulajdonképpen gazda nélkül, ad hoc események mentén szerveződik. Azt gondolja, így igazából nem lehet hosszú távra tervezni ebben a kérdésben. Annak ellenére, hogy bizonyos fajta koordinációs és tulajdonosi zavarok vannak, természetesen megkezdődik a világörökség gondozása. Dr. Kunszt Márta: az UNESCO képviselője hivatalosan adja át Pécs városának a Világörökségi oklevelet. Erre az eseményre valamennyi képviselőtársa meghívást kapott. Elmondja, november 16-án 18.30 órakor a Péter-Pál Sírkamránál a Világörökségi tábla elhelyezésére kerül sor, azt követően pedig a Bazilikában megtartandó ünnepi koncertre várják Pécs közönségét, ahol méltóképpen megemlékezhetnek arról, hogy a Világörökség része lett a város. Reményei szerint az elkövetkezendő években az örökség gondozása zökkenőmentesen és kiterjedten folyik. Soó László: az előterjesztésből nem tűnik ki, hogy a Költségvetési Bizottság is tárgyalta. Az ülésen elhangzott vita során is felmerültek azok a kérdések, melyre az előterjesztés is utal. A meg nem valósult Közhasznú Társaság tervezett alapítási költségeit továbbra is visszatartanák az 50 M Ft-os keretből. A 46 M Ft felhasználásánál a Költségvetési Bizottság az eredeti célkitűzések szerinti, - melyet a Kht. valósított volna meg – pénzfelhasználásra gondol. Az anyaghoz készült egy kiegészítés, melyet kiosztásos formájában kaptak meg a képviselők. Erre figyelemmel a határozati javaslat 2. pontjának utolsó sorát módosítani kívánja, az alábbiak szerint: „Kulturális Központ forrásátadás utján a mellékelt kiegészítés szerint valósítsa meg”. Ezek a kiegészítések tartalmazzák azokat a műszaki és rendezvényprogramokat, amelyeket az átadott pénz kezelőjének – mind a PVV Rt-nek, mind pedig a Kulturális Központnak - mindenképpen be kell tartani”. Hoffbauer József: aggályai vannak, hiszen 22 M Ft-ról szól a tételes kimutatás és 24 M Ft az a szabad összeg, melyre az a mondat vonatkozik, hogy a fennmaradó forrás összege várhatóan az V. sz. Sírkamra feltárásának befejezésére nyújt fedezetet. Kéri a Közgyűlést, hogy a 24 M Ft elszámolását is tételesen kérje meg a Kulturális Bizottságtól, mert akkor látja biztosítottnak - a ténylegesen erre a célra szánt – pénzösszeg odakerülését. Papp Gábor: aggályosnak tartja a 22 M Ft felhasználását. Minden alkalommal elmondja, hogy a Világörökségi Program alapvetően nem kulturális feladatokat fog a városra róni, hanem infrastrukturális és egyéb beruházás jellegűeket. Már az előkészítés során jelezte, hogy nem kellene kizárólag kulturális témaként kezelni, hiszen a költségvetési vonzatát tekintve nagyon sok más kérdés merül fel. Most kaptak először olyan előterjesztést, melyben a 11.564.024,- Ft infrastrukturális jellegű fenntartás – kamrafelújítás, burkolat-felújítás, kertészeti munka, hulladékgyűjtés – szerepel. Ehhez képest az előterjesztést most is csak a Kulturális Bizottság tárgyalta meg. A 3.) pont tartalmazza a Szent István tér felső sétányának burkolatfelújítását, padok cseréjét, hulladékgyűjtő és társalkodó asztalok elhelyezését

52 8.680.357,- Ft értékben. Az viszont nem szerepel, hogy pl. milyen burkolatot helyeznek el, hány padot és hova raknak. Nagyon fontosnak tartja a Világörökségi programot, de jó lenne az általa feltetteket pontosítani. Kéri, a jövőben ezekre legyenek figyelemmel. A Kht. alapításával kapcsolatban szeretne részletesebb tájékoztatást kapni. Dr. Toller László: elmondja, a Kht. megalapításának egyetlen akadálya van, a Püspök úr, aki úgy gondolja, hogy az egyház kezelésébe kellene teljes mértékbe adni a Világörökség részét. Tulajdonjogi szempontból így viták alakultak ki. A Múzeum tárta fel, a város területéhez tartozik, de egyházi területet is érint. A múzeumokról szóló törvény alapján a magyar állam tulajdona. Nem szeretné tovább élezni a már meglévő feszültséget. A város javaslata az volt – melyről dr. Ujvári Jenő alpolgármester már kb. 1 éve tárgyal – hogy közösen hozzanak létre az egyházzal egy Közhasznú Társaságot, amely a létesítménnyel, annak gondozásával és üzemeltetésével foglalkozzon. Már több nagyvárosban is így működik. A megegyezés véleménye szerint létrejöhet, melynek érdekében már több alkalommal tárgyalt az érintettekkel. Kéri, a pénzfelosztást kezeljék úgy, hogy ez a Világörökségi program első lépése. Zalay Buda: elmondja, jogosak az észrevételek, de a tisztánlátás érdekében el kell mondania, nem marad 25 M Ft, mert a kimutatás nem tartalmazza azokat a feladatokat, amelyeket év eleje óta már megoldott a város. Példaként említi, 4 illemhely – ebből 1 mozgáskorlátozottak részére felújítása történt meg. Ez a felújítás 9,1 M Ft-ot jelentett. Kiadványok készítése és promóciós tevékenység folyt 4-5 M Ft-os nagyságrendben. A 25 M Ft-ból, - ami hiányzik - már 15 M Ft felhasznált forrás. A visszalévő 10 M Ft-os nagyságrend még nincs szerződéstervezettel lekötve és a város szándéka – egybehangzóan az Alapítványokkal – az V. Sírkamra befejezése és feltárása, de ez még előkészítésre vár. Hoffbauer József: ismét olyan ügyet szavazna meg a testület, ami már rég nem aktuális. Személy szerint tartózkodni fog a szavazáskor, mert véleménye szerint nem előkészített anyag került a Közgyűlés elé. Nem érti, miért nem szerepelnek a kiegészítésbe az imént ismertetett költségek. Dr. Toller László: véleménye szerint a kiegészítés önmagáért beszél. Kéri a testületet, támogassák az előterjesztést, mert fontos lenne, hogy november 16-án méltó módon vehessék át a Világörökség Diplomát az UNESCO képviselőitől. Másképp kell ezzel az üggyel foglalkozni, de ahhoz szükség van egy szervezetre. Elmondja, a háttérben napi munka folyik, dr. Ujvári Jenő alpolgármester pedig heti egyeztetést folytat azon szervezetek képviselőivel, akik érintettek a Világörökség gondozásában. A javaslatoknak kell érvényt szerezni. Reméli, hogy az erre vonatkozó előterjesztés hamarosan elkészül, akár úgy is, hogy a város hozza létre a Kht-t és azt követően csatlakozhat hozzá bárki. Nagy Csaba: azokkal ért egyet, akik szerint szélesebb körben kellene foglalkozni ezzel a kérdéssel. Elsősorban a Város- és Környezetfejlesztési Bizottságra gondol. A programban résztvevők elkötelezettsége megkérdőjelezhetetlen – melyet mindenki elismer – mindenképpen

53 városépítészeti és kommunális kérdések is felmerülnek. Zalay Budával az elmúlt időszakban több alkalommal tárgyalt a Barbakán téren elhelyezett nyilvános illemhely kérdéséről. Az ott élők felháborodva vették észre a létesítményt. Úgy gondolja, a Város- és Környezetfejlesztési Bizottságnak a tér kialakításában szerepet kell vállalnia. Azt elismeri, hogy európai módon kell az illemhelyeket felépíteni, melyet a mozgáskorlátozottak is könnyebben megközelíthetnek. A Barbakán térnél lévő foghíjtelkek beépítésénél szigorú hatósági előírások vannak. Ennek következményeként nagyon sok plusz költséggel valósulhatnak csak meg az ott folyó beruházások. Véleménye szerint ezért is szükséges városépítészeti szempontból részletesen megtárgyalni a Világörökségi programot. Szerepel az anyagban egy 8 M Ftos burkolatfelújítás, de nem beszéltek arról, hogy az aszfaltburkolatot miképpen állítják helyre. A jövőben be kell vonni a szakbizottságokat a szakmai munkába azért, hogy az ilyen jellegű problémák ne forduljanak elő. Mindezt azért mondta el, hogy frakciója ily módon szeretné a javaslatait a programhoz hozzátenni azért, hogy az minél sikeresebb, városépítészeti szempontból pedig kifogástalan legyen. Úgy gondolja, ezek alapvetően befolyásolni fogják azt a környezetet, amely kialakul a világörökségi helyszínek környékén. Dr. Toller László: az elhangzottakra megjegyzi, a Világörökségi munkacsoportnak, - mely az Alapítvány és az Önkormányzat együttes tevékenységében részt vesz - a pécsi építész szakma valamennyi jeles személyisége tagja. Dr. Kunszt Márta: jogosnak tartja azt az észrevételt, hogy nem csak a Kulturális Bizottságnak kellene foglalkozni az ilyen jellegű ügyekkel. A Világörökségi program 2001. évi 50 M Ft-os kerete került elfogadásra három bizottság együttes ülésén. Ez alkalommal a Nagy Csaba képviselő által említett szakbizottságok, valamint a bizottságok szakértői is jelen voltak. Megvitatásra került, hogy milyen munkálatok kerüljenek be az 50 M Ft-os keretbe. Nagy vita alakult ki arról, hogy a turistaszállító autóbuszoknak lehetőségük legyen a Szent István térre behajtani, vagy sem. A három bizottság végső döntése szerint nem lehet a buszokat ott parkoltatni. Az ellenzék által feszegetett téma már megoldást nyert. Most arról van szó, hogy a megkezdődött és a bizottsági ülésen elhatározott dolgokból mennyi teljesült az előterjesztés elkészítéséig. Zalay Buda világörökségi koordinátor jelezte, hogy az anyagban szereplő munkálatokon felül már továbbiak is elkészültek. Azért nem érti a kételyeket, mert az 50 M Ft-os keretet nem lépték túl. Jelzi, az V. Sírkamra helyreállítása és feltárása 100 M Ft-ból sem valósítható meg. Így nem lehet arra gondolni, hogy itt nagy „sundám-bundámok” történnek. A város ehhez csak kismértékben tud hozzájárulni, mert központi forrásokra is szükség van. Ebben az esetben egy elfogadott projekt részelfogadásáról számolnak most be és a pénzek felszabadításáról szavaznak. A Kht. megalapítását is már elfogadták. Képviselőtársai megkapták azt az anyagot, melyből látható volt, hogy ki, milyen tulajdonosi arányban venne részt a Kht-ban. A világörökségi projekt koordinációjával Zalay Buda urat bízták meg. Véleménye szerint hozzáértő kezekben van az ügy. Nyilvánvaló, hogy minden részletes leírás még nem került megnevezésre.

54

Hoffbauer József: dr. Kunszt Márta egy mondatát határozottan visszautasítja. Személy szerint nem „sundám-bundám”-ról beszélt az 50 M Ft ügyében. Azt kérte, egyértelműen, tisztán terjesszék a testület elé, hogy milyen pénzek kerültek kifizetésre, és mekkora kiadás várható még. Semmiféle olyan szándék és kétely sem merült fel benne – reméli a szavaiból sem ez érződött ki – hogy itt arra gondolnának. Ez politikai csúsztatás, melyet a Civil Koalíció nevében visszautasít. Dr. Toller László: további hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról az elhangzott kiegészítésre figyelemmel. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 35 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül az előterjesztést elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 442/2001. (10.25.) sz. határozata világörökségi programról 1. A Közgyűlés a költségvetési rendeletben biztosított 50 M Ft világörökségi program előirányzatból 46 M Ft-ot a feladatok megvalósítására felszabadít a Kulturális Bizottság szakmai javaslata alapján. 2. A Közgyűlés egyetért a feladatok határidőre történő megvalósulása érdekében, hogy az infrastrukturális jellegű feladatok elvégzését a PVV Rt, a rendezvény szervezésekkel kapcsolatban pedig a Pécsi Kulturális Központ forrásátadás útján az alábbi kiegészítés szerint valósítsa meg: A./ Infrastrukturális jellegű (felújítás, karbantartás) kivitelezésének műszaki megvalósítása: sor Megnevezés sz. 1./ Apáca út 8. és 14. sírkamrák felújítása 2./ 3./ 4./

Péter-Pál sírkamra előtti terület burkolat felújítás, kertészeti munka Szent István tér felső sétány burkolat-felújítás, padok cseréje, hulladékgyüjtők és társalkodóasztalok elhelyezése Világörökség központ befejező munkák ( Esze Tamás út 5.)

Összeg

Bonyolítja:

191.923.- önkormányzat 94.584.- önkormányzat 1.848.460.- önkormányzat PVV.Rt. forrás 298.700.- átadással PVV.Rt.forrás 8.680.357.- átadással 400.000.- PVV.Rt. forrás átadással

55 A./

Infrastrukturális jellegű fenntartás összesen:

11.564.024.-

B./ Promóciós tevékenységek, kiadványok, rendezvényköltségek: 1./

5 db 12 m2-es óriásplakát reklámberendezés elhelyezése

2./

Meghívók

3./

Kitűzők készítése

293.750.-

4./ 5./ 6./

CD készítése Reklámtáskák Jelenkor 2001.év novemberi szám önkormányzati többletpéldány kötve, színes mellékletekkel Televízió kitelepülés, kivetítés Sajtókampány

590.000.176.250.-

7./ 8./

(gigantpószter)

9./

Rendezvény szervezési költségek (nov.16.) (kőtár felszerelése, ruhatár kialakítás, szállítások, hang,- fénytechnika, fáklyás irányítás, bazilikában hangverseny rendezés, virágdekorációk, kamarakórus, rendezési dologi költségek) 10./ "Világörökség kiállítás" berendezése 11./ Krisztogram (bronzplakett) + díszdoboz 12./ Postai első napi bélyegzés, postai kitelepítés 13./ Képeslapok 14./ Ókeresztény síremlék réztáblák (1 nagy 4 kicsi) 15./ Mauzóleum, korsós sírkamra, Apáca út 8-14, november-december havi üzemeltetése 16./ Kőtár rendezése 17./ Megállító táblák 18./ Baranyanet on line magazin önálló web. oldal 19./ Egyéb dologi kiadások , szakértői díjak Promóciós költségek összesen:

3.738.900.97.500.-

PVV.Rt. forrásátadással Pécsi Kulturális kp. Szerződéses megállapodá s " " "

1.100.000.200.000.- " 600.000.- Pécsi Kulturális kp. szerződéses megállapodá s. " 635.000.-

200.000.- " 450.000.- önkormányz at 89.000.- önkormányz at 100.000.- önkormányz at 200.000.- önkormányz at 934.000.- önkormányz at 400.000.- önkormányz at 28.000.- önkormányz at 150.000.- önkormányz at 508.000.- önkormányz at 10.490.400.-

56 Fennmaradó forrás összeg várhatóan az V.sz. sírkamra feltárásának befejezésére nyújt fedezetet.

19.)

Határidő: Felelős:

2001. december 31. dr. Ujvári Jenő alpolgármester

Kapják:

dr. Ujvári Jenő alpolgármester, dr. Kunszt Márta, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolani Márta, Jeszták Lajos főosztályvezető, Zalay Buda világörökségi koordinátor

Istenkúti Közösségért szerződés jóváhagyása

Egyesülettel

kötendő

haszonkölcsön

Előterjesztő: dr. Kunszt Márta bizottsági elnök Dr. Kunszt Márta: elmondja, az Istenkúti Közösségnek már régóta problémát jelent a felmerült téma. Amikor az istenkútiak protestáltak az intézmény megszüntetése ellen, akkor a Közgyűlés azt a döntést hozta, hogy a teret továbbra is biztosítja számukra. Ennek megvalósulása szerepel a határozatban, amely kb. 2-3 éve húzódott. Nehéz olyan konstrukciókat létrehozni, melyben önkormányzati tulajdonban, de egyesületi kezelésben működtetnek, - de a fenntartási költségeket biztosítva - egy szervezet. A haszonkölcsön szerződésben látható mindez. Új megoldással próbálnak kísérletezni, de nagyon nehéz. Az Országos Foglalkoztatási Alapból elnyert pályázati pénzekből szeretne az egyesület az épület fenntartását és a foglalkoztatást is megoldani. Ezt nagyon pozitív kezdeményezésnek ítélik meg. Az egyesület eddigi tevékenységét nagyra értékelik. Az épület fenntartása véleménye szerint nagy feladat, de reméli mindezt sikeresen oldja meg az egyesület. Gonda Tibor: az előterjesztésben olvasható, hogy a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság is megtárgyalta. A bizottság 5 éves – az eredeti 3 évessel szemben – haszonkölcsön szerződés megkötését javasolta. Sajnos az előkészítés során nem került át az anyagba, ezért az alábbiak szerint kéri módosítani a haszonkölcsön szerződés 3. pontját: „A használat joga kölcsönvevőt 2001. november 1-től 2006. július 31. napjáig illeti meg”. Kéri az előterjesztőt, fogadja be a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság egyhangú javaslatát. Meixner András: a Közoktatási és Ifjúsági Bizottság konkrétan nem tárgyalta ez előterjesztést, de nem jelenti azt, hogy nem is támogatja a kérelmet. Ebben az évben már volt egy bizottsági állásfoglalás, mely szerint, meg kell teremteni az egyesület számára annak lehetőségét, hogy a Művelődési Házban kulturális tevékenységet folytasson és a Házat válasszák le a Rácvárosi és Istenkúti ÁMK-ról. Ez egy új helyzet, amely nem érinti az oktatási ágazatot, így nem kellett a bizottságnak részt venni a döntés kialakításában. Elmondja, már több alkalommal tárgyalt az egyesület vezetőivel és Póla József főosztályvezető úrral. Személy szerint támogatja az előterjesztést.

57

Papp Gábor: elmondja, 2-3 éve folyik az Istenkútért Egyesület ügye. A közgyűlés mai döntése, a megoldásnak egy első lépése. Megjegyzi, mint a terület képviselőjét érintették az elmúlt években jelentkező gondok. Az előterjesztésekről és bizottsági tárgyalásokról nem kapott értesítést, melyet több alkalommal szóvá tett. Így csak elcsípett információk alapján tudott az üléseken részt venni. Mindezt nem politikai szándéknak tudja be, inkább az apparátus mulasztásáról lehet beszélni. Az OFA pályázat elnyerését követően az Önkormányzat döntési helyzetbe került azért, hogy a megnyert pénzt ne veszítsék el. Az apparátus is maximális támogatásáról és munkakézségéről tett tanúbizonyságot. Úgy gondolja ebben nagy szerepet játszott a főosztályon bekövetkezett személyi változás. Az Istenkút kapcsán általában az Istenkútért Egyesületről van szó, de megjegyzi, a Művelődési Házban több civil egyesület és közösség működik. Reméli, továbbra is így marad és megtalálják helyüket és szerepüket a helyi közösségben. Az együttműködési készség úgy érzi mindenki részéről adott. Dr. Toller László: személy szerint örömmel veszi a megoldást. Azt kívánja az Istenkúti Közösségért Egyesületnek, próbálja a területen a koordinációt úgy megvalósítani, hogy mások érdekei se sérüljenek. Dr. Kunszt Márta: jelzi, Gonda Tibor bizottsági elnök úr módosító indítványát befogadja, mely szerint 3 évről, 5 évre változik az épület használati joga. Fratanolo János: elmondja, amikor az Istenkútért Közösségért Egyesület megtalálta azt a helyet és formát, melyben tevékenykedni kíván, úgy gondolja a bizottságok valamennyien támogatták. Az OFA pályázat beadásának tervezésekor a Közgyűlés már hozott egy határozatot, mely szerint ha az egyesület nyer a pályázaton, akkor valamilyen formában átadja az épületet. Örömmel veszi, hogy mindez megtörtént, mert fontosnak tartja a területen, egy ilyen tevékenység működtetését, mert ebben a városrészben közhasznú tevékenységre csak az Istenkútért Egyesület alkalmas és lényeges, hogy fel is vállalta. Nem attól gyorsultak fel az események, hogy megnyerte az egyesület a 19 M Ft-ot, hanem már eleve lehetőséget adtak számukra a sikeres pályázáshoz. A bizottságok támogatása nélkül viszont ez nem történt volna meg. Papp Gábor: nem szabad úgy tenni, hogy Istenkúton ez a döntés jelenti az ideális megoldást. A Közgyűlés kényszerpályára helyezte az istenkúti területet, és ebből alakult ki az egyesület léte és megerősödése. Az egyesületnek sem az a végcélja, hogy közhasznú jellegű szociális foglalkoztatót alakítson ki. Az egyesület ezen lépése kényszerjellegű megoldás azért, hogy ekkora nagyságrendű pénzt be lehessen vonni és az ingatlanra visszafordítani. A végcél az, hogy a területen közművelődési és kulturális tevékenység alakuljon ki. Úgy gondolja, erre reális esélyek vannak. Adódott egy olyan lehetőség, melyet mindenképpen ki kell használni. A közcélú foglalkoztatást pedig a későbbiekben máshova kell áthelyezni, az intézményben pedig kulturális és közösségi tevékenységet kell alapvetően folytatni.

58 Dr. Toller László: megjegyzi, egyetemi városrész olyan kulturális élet folyik, melyhez mindenkinek együtt vettek részt a munkában. Kéri a testület haszonkölcsön szerződés elfogadásáról, mely befogadását követően változik.

lett Istenkút és mellette gratulálni lehet, hiszen tagjait, szavazzanak a a módosító indítvány

Megállapítja, hogy a testület 32 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a módosított haszonkölcsön szerződést elfogadta Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 443/2001. (10.25.) sz. határozata az Istenkúti Közösségért Egyesülettel kötendő haszonkölcsön szerződés jóváhagyásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az előterjesztést megtárgyalta és az alábbi határozatot hozza: 1. A Közgyűlés nem engedélyezi, hogy a Pécs, Fábián B.u. 9. szám alatti, Istenkúti Művelődési Házként hasznosított ingatlanra az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány javára jelzálogjog kerüljön bejegyzésre. 2. A Közgyűlés a Rácvárosi és Istenkúti Általános Művelődési Központ kezelésében álló 2399 hrsz-ú ingatlant az intézményi vagyon köréből kivonja. Ezzel egyidejűleg a Közgyűlés engedélyezi, hogy a Pécs, Fábián B. u. 9. szám alatti telephely az intézmény alapító okiratából törlésre kerüljön. 3. A Közgyűlés annak érdekében, hogy az Istenkúti Közművelődési Egyesületet a „Retextil ökológiai és humán recycling program” megvalósításában támogassa, a Pécs, Fábián B.u. 9. szám alatti ingatlanát az előterjesztéshez csatolt haszonkölcsön szerződésben írt feltételekkel az egyesület használatába adja. 4. A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a Rácvárosi és Istenkúti Általános Művelődési Központ a 2001. évi költségvetésében a Pécs, Fábián B.u. 9. szám alatti művelődési ház működtetésére jóváhagyott előirányzataiból felszabaduló 2 havi (novemberdecember) részből az Éger-köz 17. szám alatti épület működési kiadásait fedezze. 5. A Közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét, hogy a Rácvárosi Istenkúti ÁMK alapító okiratán a módosításokat vezesse át.

59 Utasítja továbbá a Művelődési Közoktatási és Sport főosztály vezetőjét, hogy a haszonkölcsön szerződés 3. pontjában szereplő határidőt 2006. július 31. napjára módosítsa. A Közgyűlés felhatalmazza dr.Toller László polgármestert a haszonkölcsön szerződés és a módosított alapító okirat aláírására. 6. A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztály vezetőjét, gondoskodjon az alapító okirat módosításának a törzskönyvön történő átvezettetéséről.

20.)

Határidő: Felelős:

2001. november 1. Dr. Toller László polgármester Dr. Tolnai Márta főosztályvezető Póla József főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Ujvári Jenő alpolgármester, dr. Kunszt Márta, Gonda Tibor bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Póla József főosztályvezető

Alapítványok, és közalapítványok támogatása a Kulturális Bizottság keretéből

Előterjesztő: dr. Kunszt Márta bizottsági elnök Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén, megkérdezi a Közgyűlést, egyetért-e az előterjesztéssel? Megállapítja, hogy a testület 31 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 444/2001. (10.25.) sz. határozata alapítványok, közalapítványok támogatásának jóváhagyása a Kulturális Bizottság keretéből A Közgyűlés a Kulturális Bizottság előterjesztését megtárgyalta és az alábbi határozatot hozza: A Közgyűlés a város költségvetéséről szóló 5/2001.(02.21.) számú önkormányzati rendelet 15. § (4) bekezdése alapján jóváhagyja a Kulturális Bizottság 2001. évi pénzkerete terhére megállapított alapítványi és közalapítványi támogatásokat.

60 A Kulturális Alap terhére


„Kodály” Alapítványnak a Bartók Béla Leánykar részére a londoni fellépéshez 100.000 Ft. támogatást nyújt. A Közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztályt a szerződés elkészítésére, felhatalmazza a polgármestert annak aláírására. Utasítja a Közgazdasági Főosztály vezetőjét, hogy a szerződő felek által aláírt támogatási szerződésben foglaltak szerint gondoskodjon a támogatás összegének átutalásáról. Határidő: Felelős: Kapják:

21.)

szerződés megkötésére: 2001. október 31. átutalásra: 2001. november 6. Dr.Toller László polgármester Dr. Tolnai Márta főosztályvezető dr. Toller László polgármester, dr. Ujvári Jenő alpolgármester, dr. Kunszt Márta bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Póla József főosztályvezető

Alapítványok támogatása a Civil szféra és külső szervek támogatási Alapból Előterjesztő: Kablár János bizottsági elnök

Kablár János: tájékoztatja a testületet arról, hogy a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság három éve folyó pályázati kiírása a 2 évente teremt lehetőséget arra, hogy az egyesületeknek és alapítványok támogatást nyújtson a város. Az őszi pályázati kiírásra 180 pályázat érkezett a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottsághoz, melyek igénye összesen 34 M Ft-ot jelentett. A legtöbb pályázat – 84 db - a kulturális és oktatási szférából érkezett. A bizottság éves kerete azonban 18 M Ft, melyből az év elején már kb. 8 M Ft-ot osztottak szét. A bizottság olyan pályázatokat támogatott, melyek az Önkormányzat kötelező feladatainak átvállalására irányultak. Kizáró feltétel volt, ha nem lehetett beilleszteni a pályázatot a kialakult álláspontba, ha olyan pályázó nyújtott be kérelmet, amely alapvetően profitorientált tevékenységet folytat. Azt is elutasították, ha az egyesület, vagy alapítvány egy korábbi pályázatról nem számolt el a bizottság és a Közgazdasági Főosztály felé. Megtisztelő feladata volt a bizottságnak, hogy a kisebbségi civil szervezetek kérelmét is elbírálhatták, melyet a Kisebbségi Önkormányzatok véleményezését követően tettek meg. Sajnálattal vették, hogy a Kisebbségi Önkormányzatok közül a német, horvát, cigány és görög szervezetek nyújtottak csak be pályázatot. Kéri a Közgyűlést, fogadja el az alapítványok támogatását. Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén, szavazást kér.

61

Megállapítja, hogy a testület 32 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 445/2001. (10.25.) sz. határozata „Civil szféra és külső szervek támogatási alap” II. féléves felosztásáról Pécs Megyei Jogu Város Közgyűlése a „Civil szféra és külső szervek támogatási alap” keretének terhére a Jogi-, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság 152/2001. (10.16) sz. határozatában javasolt alapítványok támogatásához hozzájárul, a csatolt melléklet szerint. A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert a támogatási szerződések aláírására. Felelős: dr. Véghelyi Erzsébet civil referens Határidő: értelemszerűen A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a határozat mellékletében szereplő alapítványok részére az elfogadott támogatási összeg átutalásáról gondoskodjék. Felelős: dr. Tolnai Márta főosztályvezető Határidő: a szerződés megkötését követően azonnal Kapják:

dr. Toller László polgármester, Kerényi János alpolgármester, Kablár János bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta főosztályvezető, dr. Véghelyi Erzsébet civil referens Melléklet

A „Civil szféra és külső szervek támogatási Alap”-ból támogatásra javasolt alapítványok listája I. Szociális Szolgáló Szeretet Alapítvány Baptista Lelkipásztorok Segítése Alapítvány Szent Erzsébet Caritas Alapítvány

50.000,50.000,50.000,-

62 Pécs Egyházmegyei Katolikus Karitasz „Pécsi Napközi Otthon” Alapítvány Derűs Gyermekkor Alapítvány

100.000,50.000,50.000,-

II. Egészségügy Diabétesz Baráti Társaság Bethánia Rehabilitációs Otthon Alapítvány

100.000,50.000,-

III. Kultúra, oktatás Magyarországi Német Néptánchagyományok Ápolása Alapítvány „NAPSUGÁR” Játszókert Alapítvány Matematikában Tehetséges Középiskolásokért Alap. Anikó Diákalapítvány TVT-Tanszertár Alapítvány „IDŐVONAT” Olvasótábor Közhasznú Alapítvány Művészeti Nevelésért Alapítvány Nők a közéletben Alapítvány Gróf Klebelsberg Kunó Alapítvány Néptánccal a gyermekekért Alapítvány Junior Achievement Magyarország Alapítvány „Segíts, hogy beszélhessek” Alapítvány Luther Rózsa Alapítvány Jelenkor Alapítvány DeFORMA Képző- és Iparművészeti Alapítvány Nevelők Háza Kórusalapítvány TESZ Bm-i Szervezete Galilei Alapítvány Pécsi Férfikar Alapítvány Lorenzo Szociális-Kulturális Közalapítvány Mo-i Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre SIEN Nemzetközi Diákcseréért Alapítvány

50.000,100.000,50.000,50.000,100.000,30.000,50.000,50.000,50.000,50.000,50.000,50.000,50.000,100.000,50.000,100.000,50.000,50.000,50.000,30.000,50.000,50.000,-

IV. Egészséges életmód Pécs Megyervárosi Sportcentrum és Szabadidő Központ Közalapítvány Úszósportért Sport Alapítvány „DADA 2000” Ifjuságvédelmi, Drogmegelőzési Alapítvány „Kerekesszék-Klub” Alapítvány „Ez gyerekjáték” Óvodafejlesztési Alapítvány V.

50.000,30.000,50.000,50.000,30.000,-

63 Környezetvédelem Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány Zöld-Híd Energiahatékonysági és Környezetvédelmi Alapítvány Miasszonyunk Rend „Mindenkinek használni” Óvodai Alapítvány

50.000,30.000,50.000,-

VI. Egyéb Az Ifjusági Turizmusért Alapítvány

50.000,-

Dr. Toller László: 14:00 óráig ebédszünetet rendel el. EBÉDSZÜNET K é r d é s e k: a.) Regényi Béla: információi szerint 2001. január 1-től biztosítja a Környezetvédelmi Kereskedelmi Kft. az Értelmi Fogyatékosok Egyesített Szociális Intézménye számára az étkeztetést tálalókonyha formájában. Az étkezésnek két formája van; a nappali és az átmeneti étkezés. A nappali reggeliből és ebédből, az átmeneti reggeliből, ebédből és vacsorából áll. Az Acsády utcai kisgyerekeket segítő intézmény reggelit, ebédet és vacsorát kap. A szolgáltatás megkötése óta szinte rendszeressé váltak a panaszok az intézmény részéről. Tudomása szerint a Népjóléti Főosztálynak is vannak információi a felmerült mennyiségi és minőségi problémákról. Vannak olyan esetek, hogy egy tál virslit kaptak 17-18 éves gyerekek vacsorára, lejárt szavatosságú túrórudit, rendkívül híg leveseket. Előfordult, hogy a húsnak szaga volt, ezért az ÁNTSZ-hez fordultak. Esetenként olyan kevés volt a kenyér, hogy a dolgozók egészítették ki. Vizsgálat történt az ÁNTSZ részéről, ezt követően egy-két napig minden rendben is volt. A Környezetvédelmi és Kereskedelmi kft. mindig megtudja, mikor kerül sor az ellenőrzésre, és minden rendben van két-három napig. Legújabb információja szerint most már ott tartanak, hogy a tálalókonyha dolgozói nem engedik be az intézmény vezetőit. Tehát arra sincs lehetőség, hogy adott pillanatban a mennyiségről és a minőségről tudomást szerezzenek. Ismeretei szerint a Kft. tevékenységével kapcsolatban más intézménynél is problémák merültek fel. Kérdése, meddig lehet ezeknek a gyerekeknek a bizalmával visszaélni? Miért nem történik rajtaütésszerű ellenőrzés, hogy a szolgáltató ne tudjon róla? Az előkészületeknél megtörténtek-e az étkezési norma gazdasági számításai? Mikor lehet végre a szerződésszegéssel vádolni a Környezetvédelmi Kft-t? Polgármester úr a vállalkozási szerződést miért írta alá? Dr. Toller László: a Közgyűlés döntését kellett végrehajtania, ennek megfelelően írta alá a szerződést. Szemrehányás nem érheti, legfeljebb a

64 Közgyűlést, mert ilyen döntést hozott. Ha igaz, amit képviselő úr felsorolt, ez a szerződésbontás feltétele, hiszen nagyon szigorú szerződési feltételek vannak. Emlékezete szerint három súlyos hiányosság esetén a szerződés azonnal felmondható. Az ÁNTSZ-nek elküldi ezt a jegyzőkönyvet. Habár fordítva is gyanús a dolog, más baj is lehet a kommunikációban, mert nagyon rendszeresen ellenőrzik a közétkeztetések teljesítését. Felhívja az ÁNTSZ figyelmét a gyakoribb ellenőrzésre. A Népjóléti Főosztály fokozott ellenőrzést végez az intézménynél, és ha a hibákat dokumentálni tudják, felmondják a szerződést. Másik probléma is van, ugyanis az intézményvezetőnek az illetékes főosztály, a kabinet, illetve a jegyző, a polgármester felé kellett volna jelezni a kifogásokat. Súlyosbítja a helyzetet, hogy nem régen járt az intézményben, ahol szó sem esett ezekről a problémákról, sőt azzal dicsekedett az intézményvezető, hogy a kezdeti apró bizonytalanság után nagyon jó az ellátásuk. A kettő között valahol igazságot kell tenni. Megvizsgáltatja a kérdést, ha szükséges érdemi intézkedéseket tesznek, a szerződés felbontására is sor kerülhet. Egy baj van, a szerződést határozott időre kötötték, melyet alapos indokok alapján lehet felmondani kártérítés fizetése nélkül. b.) Dr. Gáspár Gabriella: a mai napon már három helyen szembesült a költségvetésben és mellékleteiben a város közterületeire kihelyezendő padok kérdésével. Úgy tűnik, tervezési szinten bőségesen lesz Pécs városában pad, mert a tervek között 150 db új pad kihelyezése szerepel. Az előtörténete mindennek az, hogy a szeptemberi Közgyűlésen a céltartalék felosztásakor 8 M Ft szerepelt a pad beszerzésére. Akkor megkérdezte, hogy hány padról van szó, és hova kívánják kihelyezni azokat. A főosztálytól nagyon korrekt választ kapott a padok elhelyezésére vonatkozóan. A Szent István tér felső sétányán elhelyezendő 60 pad kapcsán merült fel benne az a kérdés, ha a jelenlegi padok is ott maradnak, akkor miképp fér el a további 60, mert véleménye szerint akkor nagyon kevés sétáló hely marad. Tudomására jutott, hogy a régi padokat elszállítják a területről. A burkolat felbontása már el is kezdődött. A kérdése továbbra is fennáll a költségvetés bizonyos tételeinek függvényében, mert kb. 20 M Ft-ot fordít a város a padok beszerzésére és felújítására, melyből 16 M Ft szerepel – 6 M Ft ebben az évben, 2002-ben pedig 10 M Ft - a költségvetésben. A 20. napirendi pontnál – a Világörökségi program – szintén szerepel a padok beszerzése. Sok és jó padjai lesznek a városnak, kétsége efelől nincs, mert a főosztály munkatársának - aki kézben tartja ezt az ügyet – személye garancia erre. Megkérdezi, a padok mikor kerülnek felállításra, hiszen már lassan október vége van. A költségvetésben szerepelnek, de ebben az évben úgy gondolja már nem kerülnek kihelyezésre. Dr. Toller László: a közvéleményt is szeretné tájékoztatni, hogy 8 M Ft-ot biztosított a Költségvetési Bizottság a padok, illetve a hulladékgyűjtők kihelyezésére. Egy pad 45.625,- Ft, a hulladékgyűjtő bruttó ára pedig 29.000,- Ft. 150 padról van szó, mely az alábbiak szerint kerül elhelyezésre: Szent István tér Felső sétány 60 db, Barbakán-kert 8 db, 48-as tér 10 db, Felső-Tettye 10 db, Pálos-templom előtti rész 8 db, Magyar Lajos tér 10 db, Szivárvány Gyermekház környéke 12 db, Balokány-ligetben 10 db, egyéb helyekre pedig 22 db. A padok kihelyezésének eddig az volt az akadálya,

65 hogy a gyártó cég nem tudta leszállítani a kért mennyiséget. Időközben egyeztettek a PVV Rt. igazgatójával, aki ígéretet tett arra, gondoskodnak a padok létesítéséről, melynek két feltétele van. Az immobil padok kereteit el lehet készíteni, azonban ha faanyaggal lesz burkolva, akkor tavasz előtt nem tanácsos azokat kihelyezni. Ez vonatkozik a mobil padokra, melyeknek két hátránya van. Az egyik, hogy megrongálják, a másik pedig, hogy egyre gyakrabban ellopják, ezért a rögzítést meg kell oldani. A most kihelyezett padok végleges rögzítést kapnak. A 150+60 pad kihelyezése mindenképpen megtörténik, melyet városképbe illően készítettek el. Felkéri képviselőasszonyt jelezze, ha az elmondottak nem valósulnak meg. c.) Mischinger István: a Jegyző asszonytól szeretné megtudni, miképp juthat információkhoz a Közgyűlés és a bizottsági ülésekkel kapcsolatban. Véleménye szerint ez csupán technikai kérdés. Nem szeretne a sajtótájékoztatóra visszatérni. Elmondja a Pécsi Hirlap.hu továbbra is működik. Ismerteti, minden elképzelés és gondolat ellenére ez az újság Mischinger István képviselő újsága. A lapra nem lehet előfizetni, nem lehet megvásárolni. Dr. Toller László polgármester reagálására elmondja, reklámozni lehet, mert nem profitorientált lapról van szó. A reklámozás gyakorlatát rögtön elmondja. Kezében tartja 2001. évi I. negyedéves KSH jelentést, ahol összehasonlításra került Somogy, Tolna, és Baranya megye. Minden pontban Baranya megye – melybe Pécs is beletartozik – 50-100150%-kal van lemaradva a többi Dunántúli megyétől és az egész Dunántúltól. Kérdése, mit tesz a város annak érdekében – a szocialista város vezetés – hogy Pécs fel tudjon zárkózni? Vissza kíván térni a Pécs Hirlap.hu újságra, melyen az összes KSH adat részletesen megtekinthető. Kérdés, a városvezetés mit tesz, mit tud tenni és milyen elképzelései vannak a felzárkóztatásra? Dr. Toller László: a kérdésből nem tűnik ki, hogy a teljes infrastruktúra vagy a softver hálózat fejlesztésére vonatkozik-e, vagy esetleg arra, hogy képviselő úr hálózatára miként tudna a város rákapcsolódni. Képviselő úr a hirdetésében jogtalanul használta a város címerét. Az Önkormányzat nem kívánja a rendszer hozzáférhetőségének előfizetését, de nem is tudtak erről a lehetőségről. A bizottsági anyagok biztosítását Jegyző asszony fogja Arra a kérdésére, hogy mit tett a város vezetése, - amíg nem figyelt az elmúlt megoldani. három évben erre képviselő úr – néhány mondatban kíván válaszolni. Folyamatosan biztosította a nagyszolgáltatók vonaljogának kiépítését. Talán azt sem vette észre, de kb. 3 hónappal ezelőtt döntöttek a Vivendi kommunikációs céggel kötendő szerződésről, mely szerint a városban a teljes gerincvezetéket - az Önkormányzattal együttműködve – megvalósítják É-D irányba, melyre folyamatosan rákapcsolják a szolgáltatókat. Az elmúlt három évben az Önkormányzat kötött egy nagyon fontos szerződést – mely akkor példanélküli volt – a Pantel céggel, mely arra vonatkozott, hogy a cég a város teljes gerincvezetékét kiépítette magának és a felbontásért cserébe – szolgalmi jog ellentételezésként – az önkormányzatnak saját tulajdonú teljes belvárosi kapacitása van arra, hogy abba bármilyen elektronikai szolgáltató szálat behúzhassanak. Ez a lehetőség komoly térítés ellenében bárkinek – képviselő úr számára is – a rendelkezésére áll. A teljes informatikai hálózat kiépítésének lehetőségét biztosították két nagy cég számára, melyekben az önkormányzat üzleti

66 alapon részt vesz. A telekommunikációs liberalizációs napot követően mindenki részt vehet – a hálózatot igénybe véve – abban a szabad versenyben, melyet az önkormányzat biztosít. Új hírként mondja el, mindebből a városnak bevétele is van. A másik, nem szabdaltatják a várost össze ott, ahol már az alépítményt megvalósították. Annak reményében, hogy az informatikai forradalmat különböző utakon és módokon segíti képviselő úr, minden kezdeményezést támogatni fog, amely az Önkormányzat számára haszonnal jár, a képviselő úr számára pedig elérhető. Kéri, tekintse át az SZMSZ-t is. A szólásra jelentkező Mischinger képviselőtársának elmondja, az SZMSZ rendelkezései szerint a kérdésre adott válasz tekintetében további kérdésnek és hozzászólásnak nincs helye.

22.)

Anyagi támogatás Pécs város Egészségterv programjának folytatásához Előterjesztő: Fratanolo János bizottsági elnök

Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén, kéri szavazzanak. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 28 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül a támogatást elfogadta Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 446/2001. (10.25.) sz. határozata Pécs város Egészségterv programjának kidolgozásához szükséges támogatás biztosításáról A Közgyűlés az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság előterjesztését megtárgyalta és az alábbi határozatot hozza: 1./

2./

A város 2001. évi költségvetéséről szóló 5/2001. (02.21.) sz. rendelet 15.§.(4) bek alapján történő döntésével egyetért azzal, hogy az Egészséges Városért Alapítvány 500 eFt támogatásban részesüljön az Egészségterv program kidolgozásának további folytatásához. A támogatás forrásául a költségvetésben rendelkezésre álló Egészségpolitikai és Szociális Bizottság keretét jelöli meg. Felhatalmazza Dr. Ujvári Jenő alpolgármestert a Támogatási Szerződés aláírására. Határidő: Felelős

azonnal Dr. Ujvári Jenő alpolgármester

67 3./

Utasítja a Népjóléti elkészítésére. Határidő: Felelős:

Főosztályt

a

Támogatási

Szerződés

azonnal Dr. Sohár Endre főosztályvezető

Kapják:

dr. Ujvári Jenő alpolgármester, Fratanolo János bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető 23.) Uránvárosi Szabadidőpark hasznosítása Előterjesztő: dr. Bödő László bizottsági elnök Staub Ernő: a Sportbizottság március 21-én, a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság pedig április 9-én tárgyalta a témát. Ehhez képest csak most került a közgyűlés elé. A haszonkölcsön-szerződés 3/a.) pontjában olvasható: „Használók a nyugati részen lévő két teniszpályát kialakítják, rendeltetésszerű állapotba hozzák 2001. december 31-ig.” A dátum miatt tett említést, mivel ha csak október 25. után közölnék az érdekeltekkel, hogy ezt tegyék meg, akkor lehet, hogy szűkös lenne az idő annak megvalósítására december végéig. Arra gyanakszik, hogy a munkák már folyamatban vannak. Érdekességként veti fel, hogy a haszonkölcsön-szerződést már 2001. március 19-i dátummal aláírta Pálvölgyiné Notaisz Ágnes, illetőleg Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata részéről is az illetékes. Úgy gondolja, a formai dolgokra is kellene adni, és nem márciustól októberig kellene a közgyűléshez érkezni egy ilyen előterjesztésnek. Dr. Toller László: az biztos, hogy kapkodásnak nem volt helye a bizottság munkájában. Ez kitűnik a Staub Ernő által vázolt dátumokból. A Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság sem törekedett arra, hogy ez a haszonkölcsön-szerződés minél előbb a közgyűlés elé kerüljön, ami talán a nyár előtt megnövekedett mennyiségű feladatokkal magyarázható. Felháborítónak tartja azonban, hogy a szerződést mások aláírták a polgármester előzetes aláírása nélkül. Hogy ez miként történhetett meg, megkérdezik az érintett intézmény vezetőjétől, mivel a szerződésben a végleges hasznosításról van szó. Ez is tisztázandó jogkérdés, de a maga részéről is támogatja, hogy ezzel a rendezetlen területrésszel végre legyen valami. Személyesen több alkalommal is végzett ellenőrzést, mert néhányan más célú hasznosítást is fontolgattak, mint pl. az egyetem. Ezzel együtt támogatja a megállapodást. Az időtartamot kissé hosszúnak tartja, mert városrendezési szempontból nem biztos, hogy a szabadidőpark lesz a hosszú távú funkció. Amennyiben a két illetékes bizottság ezt tartja a legbölcsebb megoldásnak, akkor ennek fejet hajt, és a képviselők ítélőképességére bízza, hogy a haszonkölcsön-szerződést támogatja-e. Mindezek függvényében megkérdezi, van-e észrevétel javaslat az előterjesztéssel kapcsolatosan? Kablár János: a szóban forgó szabadidőpark Uránvárosban az egyik legnagyobb, és a legszebb helyen fekszik, sok ember jár arra. A terület évek

68 óta gondozatlan, ami egy szerződés nem teljesítése hatására alakult ki, és egészen az elmúlt hónapokig tartott. A terület egyéni képviselőjeként kéri, a közgyűlés támogassa a megállapodás megkötését. Dr. Toller László: a befektetőknek, ill. használóknak kívánja, hogy minél előbb, sportolói múltjukhoz méltó szabadidőparkot létesítsenek, hiszen ismeretes, hogy a terület gondozói kiváló sportolók lesznek. További észrevétel, javaslat nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 31 igen, 1 nem szavazattal, tartózkodás nélkül az előterjesztést és a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 447/2001. (10.25.) sz. határozata Uránvárosi Szabadidőpark hasznosításáról A Közgyűlés a Pécs Megyei Jogú város Sportlétesítmények Igazgatósága és a Sáros és Szőke Kft. között létrejött haszonkölcsön szerződés felbontását tudomásul veszi, és egyúttal hozzájárul ahhoz, hogy a Pécs Megyei Jogú Város Sportlétesítmények Igazgatósága Pálvölgyiné Notaisz Ágnessel és Pálvölgyi Ágnessel 10 éves időtartamra új haszonkölcsön szerződést kössön. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert az előterjesztéshez mellékelt haszonkölcsön szerződés aláírására. Határidő: 2001. október 31. Felelős: dr. Toller László polgármester Kapják:

24.)

dr. Toller László polgármester, dr. Bödő László, Gonda Tibor, Kablár János bizottsági elnök, Póla József főosztályvezető

Ingatlanvásárlás önkormányzati zöldterület bővítése céljából Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök

Dr. Toller László: megjegyzi, ha nem járt volna le a büntetőjogi elévülési idő, akkor megnézné, hogy adta el valaki annak idején az ingatlant.

69 Kérdés, észrevétel javaslat az előterjesztéshez nem lévén szavazást kér arról, egyetért-e a közgyűlés a Siklósi út és Littke J. u. között fekvő úszótelek önkormányzati tulajdonba vételével, adás-vételi szerződés formájában? Megállapítja, hogy a közgyűlés 30 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést elfogadta.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 448/2001. (10.25.) sz. határozata a pécsi Littke utca és Siklósi u. között fekvő 23891/83 hrsz-ú „úszótelek” önkormányzati tulajdonú zöldterület bővítése céljából történő megvásárlásáról Szekeres Tamás, Dr Nagyné Kardos Mária és Dírnerné Dr Szotáczky Eszter pécsi lakosok egyenként 1/3 résztulajdonát képező pécsi 23891/83. hrsz-ú 210 m 2 nagyságú belterületi ingatlant, Pécs M. J. Város Önkormányzata 1994. évi 60. számú rendelete zöldterületként sorolta be, a jövőre nézve intézményi beépítésre jelölte ki építési tilalom kimondása mellett. Az ingatlan fekvése és a teleknagyság figyelembevételével a 23891/83 hrsz-ú beépítetlen ingatlan forgalmi értéke 2.200.000.-Ft (tárgyi ÁFA mentes) Pécs M. J. Város Önkormányzata az ingatlant megvásárolja 2.200.000.- Ft vételárért, amelyet 30 napon belül megfizet a tulajdonosoknak tulajdoni részarányuk szerint. A Közgyűlés az előterjesztéshez mellékelt adás-vételi szerződést elfogadja és feljogosítja a polgármestert annak aláírására.

25.)

Határidő: Felelős:

a közgyűlési döntést követő 30 nap Dr. Toller László polgármester

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor, Hódosi Vera, Soó László bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető

Pécs, Baltika u. 6. sz. alatti ingatlan elővásárlási jogáról való lemondás Előterjesztő: Bókay Endre bizottsági elnök

70

Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 32 igen, egyhangú szavazattal támogatta az előterjesztést.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 449/2001. (10.25.) sz. határozata a Pécs, Baltika u. 6. sz. alatti ingatlan elővásárlási jogának lemondásáról A Közgyűlés a Pécs, Baltika u. 6. sz. alatti 36776/4 hrsz-ú ingatlan vonatkozásában - Bukhammer József és Fábián Gyula vevők javára - elővásárlási jogának gyakorlásáról lemond. A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert a tulajdonosi nyilatkozat aláírására.

26.)

Határidő: Felelős:

2001.november 15. dr. Toller László polgármester

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Bókay Endre bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető, dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető

A Pécs, Matakovits u. 19/1. sz. alatti ingatlan elővásárlási jogáról való lemondás Előterjesztő: Bókay Endre bizottsági elnök

Dr. Toller László: kérdés, észrevétel az előterjesztéshez nem lévén, arról valamint a határozati javaslatban foglaltakról szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 30 igen, egybehangzó szavazattal az előterjesztést és a határozati javaslatot támogatta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 450/2001. (10.25.) sz. határozata

71

a Pécs, Matakovits u. 19/1 sz. alatti ingatlan elővásárlási jogának lemondásáról A Közgyűlés a Pécs, Matakovits u. 19/1 sz. alatti 38689 hrsz-ú - Pintér Magdolna Mária tulajdonát képező- ingatlan vonatkozásában elővásárlási jogának gyakorlásáról lemond. A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert a tulajdonosi nyilatkozat aláírására.

27.)

Határidő: Felelős:

2001. november 15. dr. Toller László polgármester

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Bókay Endre bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető, dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető

Pécs, Verseny u. 19. sz. telephely raktárépület bérbeadása Előterjesztő: Jeszták Lajos főosztályvezető

Dr. Toller László: megkérdezi a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság elnökét, egyetért-e a Verseny u. 19. sz. telephellyel kapcsolatos javaslattal? Gonda Tibor: igennel válaszol. Dr. Toller László: újabb kérdése, hogy a bizottság egyhangúlag értett-e egyet a javaslattal? Gonda Tibor: ismételten igenlően bólint. Dr. Toller László: felveti, meddig darabolható ez a telephely különböző akciók során? Jelzi, Papp Béla alpolgármester javaslata, hogy a bérleti díj havi összegben (Ft/hó) kerüljön megállapításra a szerződésben. Szavazást kér, elfogadja-e közgyűlés a bérbeadást? Megállapítja, hogy a 29 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett a bérbeadást elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 451/2001. (10.25.) sz. határozata

72

Pécs, Verseny u. 19. telephely raktárépület bérbeadásáról A Közgyűlés úgy határoz, hogy a Pécs, Verseny u. 19. sz. alatti telephelyen lévő 1335 m2 alapterületű raktárépületet a Lemeztechnika Gyártó Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. részére bérbe adja, 450.000.-Ft + ÁFA/hó bérleti díjért, 2 havi bérleti díjnak megfelelő kaució megfizetése mellett. Bérleti idő: 4 év. A bérleti díj inflációs rátával történő emelése a bérlő által elvégzésre kerülő felújítási munkákra tekintettel csak a 4. évben történik. A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert a bérleti szerződés aláírására. Határidő: 2001. november 1.

28.)

Felelős:

Jeszták Lajos főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető

Pécs, Alkotmány u. 9. sz. alatti ingatlan értékesítése Előterjesztő: Jeszták Lajos főosztályvezető

Dr. Toller László: kérdés, észrevétel javaslat nem lévén szavazást kér a közgyűléstől, egyetért-e az Alkotmány u. 9. sz. alatti ingatlan nyílt liciteljáráson történő értékesítésével, 9 M Ft induló licitáron? Megállapítja, hogy a közgyűlés 29 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 4 tartózkodás mellett az előterjesztést és határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 452/2001. (10.25.) sz. határozata Pécs, Alkotmány u. 9. sz. alatti ingatlan értékesítéséről Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a Pécs, Alkotmány u. 9. sz. alatti 441 m2 nagyságú építési telket nyílt liciteljáráson, 3 éves beépítési kötelezettséggel értékesíti. Az induló licitárat 9 MFt-ban határozza meg.

73 Utasítja a Városfejlesztési Főosztályt a liciteljárás lebonyolítására, valamint arra, hogy eredményessége esetén a vevő személyének jóváhagyását terjessze ismét a Közgyűlés elé. Egyetlen pályázó esetén új licit kiírását rendeli el.

29.)

Határidő: Felelős:

2001. november 30. Jeszták Lajos főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető

Pécs városi Cigány Kisebbségi kedvezményes lakótelek juttatása

Önkormányzat

számára

Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök Labodáné Lakatos Szilvia: az anyag – melyhez reményei szerint a városi önkormányzat is csatlakozik, ha az előterjesztést megszavazza – az Országos Cigány Önkormányzat által indított lakásépítési program. Nagyon fontosnak tartja, hogy a városvezető koalíció is felismerte és tenni akar a Pécsett élő romák égető lakhatási problémái megoldása érdekében. Ez ugyan csak egy csepp a tengerben, de ennek az előterjesztésnek a megszavazásával elindulna egy folyamat, amely enyhíti a lakhatás súlyos gondjait. Kéri képviselőtársait, szavazataikkal támogassák az előterjesztést. Dr. Toller László: jelzi, a kiosztott változatról kell szavazni. Galbáts András: megköszöni Labodáné Lakatos Szilvia által elmondottakat, ő is valami hasonlót várt. Másfél-két hete a rádió „Cigány félóra” c. adásában gyakorlatilag mást sem hallott, mint azt a panaszt, hogy a cigányok országos szinten mennyire ki vannak közösítve. Egy franciaországi adásban nyilatkozó személy elmondta, az üldöztetés elől menekült oda. Örömmel venné, ha ebben a rádióban hallani lehetne arról az abszolút pozitív diszkriminációról, amelyet ezzel kapcsolatban a város közmegegyezéssel, a cigányság érdekében véghezvitt. Pozitívumként értékeli, hogy a csoportosan egy helyre telepítésük helyett a város különböző helyeire kerültek. Ezt mintapéldaként értékeli, s amiről jó lenne több pozitív dolgot is hallani, olyanokat, amelyeket Labodáné Lakatos Szilvia képviselő asszony elmondott. Dr. Toller László: felhívja Galbáts úr figyelmét, hogy neki is módjában áll erről pozitívan nyilatkozni, akár sajtófórum keretében. Galbáts András: a maga részéről a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság ülésén támogatta a témát azzal, hogy e bizottságban folyt egy olyan vita, amelyről a döntés egyet nem értésével született, mégpedig, hogy az egész telep Czerékvölgyben kerülne kialakításra. Akkori kérése - mely szerint ez a városban szétosztva történjék - megvalósult, melyet örömmel vett.

74

Dr. Toller László: több észrevétel nem lévén szavazást kér a módosított határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 31 igen, 1 nem szavazattal egyetértett az előterjesztéssel, és a kiosztott határozati javaslatban foglaltakkal.

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 453/2001. (10.25.) sz. határozata Pécs Városi Cigány Kisebbségi Önkormányzat részére kedvezményes lakótelek juttatásáról A Közgyűlés megtárgyalta a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság előterjesztését és az alábbi határozatot hozza: 1.

A Közgyűlés a Kolónia utca 12. sz. alatt található önkormányzati tulajdonú ingatlan jogerős határozattal engedélyezett telekmegosztását követően kialakuló beépítetlen telket az alábbiak szerint, lakóház építése céljára, 3 éves beépítési kötelezettséggel értékesíti: Kolompár Jenőné /Péksor 8./ 3 gyerekes családanya tul.hányad Ráczné Kalányos Gyöngyi /Feketegyémánt tér 16./ 5 gyerekes családanya

1/2 1/2

osztatlan közös tulajdonába 2x1.000.-Ft-os vételáron. 2.

A Közgyűlés a Kolónia utca 6. sz. alatti önkormányzati tulajdonú 36807/3. hrsz-ú, 496 m2 nagyságú telket az alábbiak szerint, lakóház építése céljára, 3 éves beépítési kötelezettséggel értékesíti: Stefánovics Józsefné /Kolónia u. 9./ 3 gyerekes családanya 1/2 Szűcs Istvánné /István akna 29./ 4 gyerekes családanya osztatlan közös tulajdonába 2x1.000.-Ft-os vételáron.

3.

1/2

A Közgyűlés a Káposztásvölgyi u. 16. sz. alatti 38049. hrsz-ú, 1159 m2 nagyságú telket az alábbiak szerint, lakóház építése céljára, 3 éves beépítési kötelezettséggel értékesíti, a telken álló romos lakóház elbontását követően: Horváth Edit /Kórház u. 6./ 4 gyerekes családanya tul.hányad

1/3

Kanalas Szilvia /Czerék-völgy 3./4

1/3

Orsós Jánosné /Blaha L. 36./ 4 gyerekes családanya

1/3

75 osztatlan közös tulajdonába 3x1.000.-Ft-os vételáron. A Közgyűlés tudomásul veszi, hogy a bontási tervek engedélyezése folyamatban van. A határozat birtokában a Pécs Városi Cigány Kisebbségi Önkormányzat vállalja a ház tervek szerinti elbontását. 4.

Az Önkormányzat további két telket úgy biztosítja, hogy a Pécs Városi Cigány Kisebbségi Önkormányzattól, a tulajdonában lévő Pécs, Széna u. 8. sz. alatti 45078/2. hrsz-ú 1772 m2 nagyságú, és a Széna u. 10. sz. alatti 45078/1 hsz-ú 1770 m2 nagyságú telkeket 2 millió forintos áron megvásárolja, majd a 5. – 6. pont szerint értékesíti.

5.

A Közgyűlés -a fentiekben vázolt ingatlanvásárlás megtörténte után az Önkormányzat tulajdonában lévő - Széna u. 8. sz. alatti ,45078/2. hrsz-ú,1770 m2 nagyságú telket az alábbiak szerint, lakóház építése céljára, 3 éves beépítési kötelezettséggel értékesíti: Orsós Anna /Bányatelep 16./ 3 gyerekes családanya 1/2 Orsós Sándorné /István akna 41./ 4 gyerekes családanya osztatlan közös tulajdonába 2x1.000.-Ft-os vételáron.

6.

1/2

A Közgyűlés – a fentiekben vázolt ingatlanvásárlás megtörténte után az Önkormányzat tulajdonában lévő – Széna u. 10. sz. alatti 45078/1. hrsz-ú, 1770 m2 nagyságú telket az alábbiak szerint, lakóház építése céljára, 3 éves beépítési kötelezettséggel értékesíti: Raffel Károly /Corvin O. u. 17./ 3 gyerekes családapa részére 1000,- Ft-os vételáron Tartalék családok 1. Balogh Rudolfné /Tettye u. 1./ 3 gyerekes családanya 2. Horváth Margit /Dugonics u. 31./ 4 gyerekes családanya 3. Orsós Lajos /Garay u. 10./ 3 gyerekes családapa

7.

A Közgyűlés a Széna utcai telkek megvásárlásáról szóló szerződések aláírására, ezt követően a cigány családokkal történő adás-vételi szerződések aláírására felhatalmazza a polgármestert. Határidő: 2002. április 20.

30.)

Felelős:

Jeszták Lajos főosztályvezető

Kapják:

dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor, Bókay Endre bizottsági elnök, Jeszták Lajos, dr. Sohár Endre főosztályvezető, dr. Kosztics István a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke

Széchenyi terv „Fecskeház” építése Előterjesztő: Bókay Endre bizottsági elnök

76

Dr. Toller László: mivel e napirendi pont tárgyalása egy korábbi ülésen gyakorlatilag már megtörtént, ezért a vitában képviselőtársaitól kellő önmérsékletet kér. A téma újbóli közgyűlés elé hozatalának oka, hogy hosszú harc és kemény küzdelem után a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság az eredeti előterjesztés támogatását kéri. Bókay Endre: az előző alkalommal szó volt a közgyűlés által építendő, de az egyetem számára átadandó „Fecskeház” kialakításáról. A 60 lakásos garzonház az Egyetem utcai Általános Iskola udvarán épülne fel. Emlékeztet arra, hogy az előző ülésen a helyszínt, ill. azt vitatta a testület, miszerint a Zipernowsky Károly Szakközépiskola tanulóinak szabadtéri sportolása ezáltal nem lesz biztosított. Az egyetem, az iroda illetékes munkatársai, valamint a politika képviselőinek bevonásával egyeztető tárgyalás kezdődött, melyen több bizottsági elnök is részt vett. Az egyetem vállalta, hogy biztosítja a PEAC sportpályát a Zipernowsky Szakközépiskola diákjai számára szabadtéri sportfoglalkozások céljára. Másrészt vállalta azt is - mivel a város szándéka a PEAC pálya fölötti területen közlekedési csomópont létesítése -, hogy a későbbiekben ebben oly mértékben dönt, és úgy jár el felettes hatóságánál, az Oktatási Minisztériumnál, hogy ezt a terület lehetőleg térítésmentesen átadják a város részére. Ezért bátorkodtak újra visszahozni a testület elé a javaslatot. A határozati javaslatban két alternatíva került megfogalmazásra: az egyik nemleges, mely szerint a közgyűlés elutasítja a pályázat beadását erre a területre, és valamikor a későbbiekben jelöli meg. Az a.) pontban viszont a közgyűlés támogatását kéri a pályázat még idei évben történő benyújtása érdekében. Az önkormányzat számára ez utóbbi azért lenne előnyös, mert ez esetben még ez évben elfogadják a pályázatot. Úgy épít a város 60 lakást, hogy egészen elenyésző, tehát a telek biztosításán kívül maximálisan 10-20 M Ft-tal kell még hozzájárulnia. Az Oktatási Minisztérium egy külön írásos anyagban vállalta azt, hogy a garzonház megépítéséhez további 20 M Ft-os támogatást ad át a város részére. Ezek lennének a főbb lényegi változások. Felolvassa az új határozati javaslatot, amely a kiosztott anyaghoz képest változik. Az említett két módosítás, tehát a PEAC pálya használata és a PEAC pályából kiszakítandó, későbbi közlekedési beruházáshoz biztosítandó rész átadásáról szól. „A közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy az egyetem és az önkormányzat külön megállapodásban rendezze a PEAC pálya rendezési terveknek megfelelő hasznosítását, különös figyelemmel a városi közúthálózat fejlesztésére és a pálya jelentős részének egyéb célú hasznosítására.” Megjegyzi, azért történt keretjellegű megfogalmazás, mert a pálya rendszeres használatát kérik az egyetem részéről. Kéri a közgyűlést, ezzel a rövid kiegészítéssel fogadja el egy rendkívül előnyös beruházás megvalósítását. Dr. Toller László: a határozati javaslatot pontosítaná: „A polgármester azzal a feltétellel írhatja alá a Koller utcai önrésszel kapcsolatos megállapodást,

77 amennyiben egyezség születik a PEAC pálya hasznosítását, illetve átadását illetően.” Bókay Endre: befogadja dr. Toller László javaslatát. Staub Ernő: véleménye szerint az előterjesztés nem véletlenül került le a legutóbbi közgyűlés napirendjéről, hosszas vita után. A Szocialista frakción belüli vita sem volt véletlen. Szerinte a korábbi hiányosságokat nem orvosolja az új előterjesztés sem, amit maga az előterjesztő is elismert. Az előkészítettségre jellemző, hogy egy ilyen fontos ügyben szóbeli felolvasást hallottak. A programot természetesen nagyon fontosnak tartják. Valójában az eredeti előterjesztés b.) változatával értenének egyet, amely a széles körű vizsgálatok lefolytatását tartja szükségesnek, melyről az előterjesztést március 31-ig terjesztenék a közgyűlés elé, az egyetemmel történt egyeztetést Nyilván vannak követően. olyan érvek, amelyek a gyorsabb beterjesztés mellett szólnak, de még a módosított szóbeli javaslatban sem látnak igazán garanciát. A polgármesteri javaslat jobb, mert feltételhez köti az aláírást. A PEAC pálya környékére az elképzelések szerint közlekedési csomópontot, illetve felüljárót terveznek. A Zipernowsky Szakközépiskola számára sem éppen optimális megoldás, hogy diákjai a PEAC pályára járjanak. Lehet arra hivatkozni, hogy hosszú évekig a Jogász utcai Kollégium pályáját vették igénybe, amely azért közelebb volt, mint a PEAC pálya, az Egyetem utca pedig mindenképpen közelebb van. Ezért a Fidesz frakció az eredeti előterjesztés b.) változatát támogatná annak hangsúlyozásával, hogy egyébként magát a „Fecskeház” programot nagyon fontosnak tartja. Nem kívánja megismételni, amit az előző ülésen már elmondott, mindössze röviden utal arra, hogy az Egyetem utcai iskola tőszomszédságában, a Koller utcában olyan épületek találhatók, amelyek eltüntetése és „Fecskeház”-ként való felépítése a városképen nagyot javítana. Igaz, hosszabb időt venne igénybe. Dr. Toller László: megkérdezi a Lakásfejlesztési és Gazdálkodási Bizottság elnökét, támogatja-e Staub képviselő úr javaslatát? Bókay Endre: elmondja, azért van jelen esetben szükség a gyorsaságra, mert ha most elfogadja a közgyűlés, és még idén benyújthatják a pályázatot, akkor egy éven belül megépülhet a ház. A legutóbbi közgyűlésen a vita egyik sarkalatos pontja az volt, hogy elhalasztódik-e a beruházás egy bizonytalan időpontra, vagy végrehajtható-e? Azért döntöttek a közgyűlés elé történő visszahozatalról és a megépítésről, mert más terv nincs. A részletes rendezési terv szerint is erre a területre lakóház építhető. Az előterjesztést tehát nem ők, „gyarló politikusok”, hanem a szakemberek találták ki. Úgy véli, az egyetem „campus” jellegét erősítik azzal, ha a garzonház az intézmény közelében épül meg. Az igaz, hogy a Zipernowsky Szakközépiskola érdeke valamelyest sérül a tekintetben, hogy a sportpályáig többet kell futni, vagy gyalogolni, de ezt ma nem érzik olyan kardinális dolognak. Hangsúlyozza, hogy alig 10-20 M Ft-os készpénzkiadással 60 korszerű, modern garzonlakáshoz jut a város.

78 Dr. Toller László: úgy tűnik számára, hogy az elmúlt ülésen lefolytatott vita megismétlődik. Staub Ernő: az előbb egészen más ügyben hiányolta a gyors tempót, egy olyan előterjesztésnél, amelyet két bizottság márciusban és április elején tárgyalt, és véletlen folytán csak most került a közgyűlés elé. Jelen esetben pedig fontos városképi dolgokról van szó. Az elmondott érveket megérti. Azzal a gyakori helyzettel találják szemben magukat, hogy különböző érvek vannak, de a gyorsaságot nem ilyen ügyekben kérte számon. Ezek az épületek akár még 100 évig a helyükön lesznek, fontos döntésről van szó, amit nem kellene összevetni az előzővel. Dr. Toller László: nem érti, miért nem támogatja az ellenzék ezt a döntést, hiszen a kormányprogramot igyekeznek sürgősen végrehajtani, és ehhez kérnek támogatást a kormánypárti ellenzék részéről. Galbáts András: elhangzott, hogy a városvezető koalíción belül is vannak különböző, sőt talán ellentétes nézetek is. A Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság ülésén és egymás között is vita volt. Ebben a kérdésben az egyéni, majdnem hogy intuitív megérzést kellene alkalmazni. A maga részéről ezt úgy tudja felfogni, ha időben lépnek, akkor 60 lakás Pécs városában biztosan megépül. Ezért felvállalja az előterjesztés támogatását. Papp Béla: kérdése az előterjesztőhöz, az általa említett pénz hol található, mert az anyagban a 20 %-os önrész, 13 % telek, 7 % pedig minisztériumi pénz szerepel. Kell-e az önkormányzatnak fizetnie, ha igen, akkor mennyit és miből? Ha pedig kell, akkor ez miért nem szerepel az előterjesztésben, ezt hívják „lopakodó, vagy settenkedő” költségvetésnek. Dr. Gáspár Gabriella: nem kívánja fokozni az indulatokat, csupán az a kérdése Bókay Endre képviselő úrhoz, miért erősíti ez a „campus” jelleget? Az egyetem ugyanis annyi részre tagozódik, ahány karból áll. Máshol található a POTE, máshol a bölcsészkar – ez utóbbi is legalább három helyen -, máshol a művészeti kar. Az Egyetem utca melletti épületben működik a jogi és a közgazdasági kar. Elmondja, valóban ez az egyetem leggazdagabb része, kétségtelenül ők termelik a legtöbb pénzt. Félreértések elkerülése végett elmondja, a Fidesz frakció támogatja a „Fecskeházat”, amely abszolút pozitívan értékelhető program. Nem azért, mert a kormány kezdeményezte, vagy nem kezdeményezte. Egyetlen gond, hogy az épület helyszínéül egy sportpályát jelöltek meg, ő pedig minden rombolásnak ellenzője. Miért kell erre a pályára építeni, miért nem lehet arrébb, ahol nincs pálya, amely rendezetlen rész, és szintén az önkormányzat tulajdona. Le lehetne bontani az ott lévő rozzant házakat, és egy szép épület kerülne helyükre. Nem is az Egyetem utcával van bajuk, hanem azzal, hogy van valami, ahova ráépítenek, elrontják, nem lesz pálya, hanem lesz helyette „Fecskeház”, pedig lehetne mindkettő. A szerződés tartalmával most nem kellene foglalkozni. Ha nem muszáj, akkor ne romboljanak, a leromlott állagú épületek helyére még nagyobbat építhetnének.

79 Ismételten hangsúlyozza a Fidesz frakció maximálisan támogatja a programot, ami azonban így, ebben a formában nem tökéletes, ők pedig arra szeretnének törekedni. Dr. Toller László: két lehetőség van: ahogy képviselő asszony említette, „vagy felemelkednek, vagy elszállnak, mint a fecske.” Bizottsági elnök úr egyet elfelejtett elmondani, hogy a pályázati határidő miattuk került meghosszabbításra. A kérdés, hogy döntenek, vagy sem. Czukor Antal: semmiképpen sem tud hozzájárulni sportpályák megszüntetéséhez. Ezt a véleményét mindig hangoztatta is, amióta a testület tagja. Lehet, hogy az indokok nagyon jók, igazak is, de számára elfogadhatatlan az a megoldás, amikor sorozatosan sportpályák esnek áldozatul különböző építési és egyéb területfejlesztési céloknak. Dr. Toller László: emlékeztet az elmúlt közgyűlésen elhangzott vitára, amelynek végén kiderült, hogy az önkormányzat ma már csak a sportpálya fele fölött rendelkezik, a másik felét eladták a Baranya Megyei Önkormányzatnak. Igazából tehát a sportpálya védelme megszűnt. Úgy gondolta, ez az elmúlt közgyűlésen tisztázódott. Meixner András: az előző közgyűlésen ő ágált legjobban a sportpálya megmaradása mellett, azonban az iskola meggyőzte arról, hogy ezt teljesen fölöslegesen tette. Ezért ma az előterjesztés megszavazására biztatja képviselőtársait. A Közoktatási és Ifjúsági Bizottság ülésén tervezték tárgyalni, hogy a Zipernowsky Szakközépiskolának a PEAC pályán eltöltött óráit valamilyen formában ellentételezik. Most is volt egy olyan szerződés, miszerint ezt igénybe vehették volna. A témát azonban le kellett venniük napirendről, teljesítés hiányában. Az iskolákból azt üzenték, hogy ők oda nem jártak, nem vették igénybe a lehetőséget. Az Egyetem utcába se mentek, mert a pálya akkor már tele volt különböző állványokkal, gépekkel, ott sem tudtak oktatni. Végül is jelenlegi helyükön oldották meg, ez esetben pedig nincs miről beszélni. Dr. Toller László: javasolja, adja meg a közgyűlés Bókay Endre bizottsági elnöknek a zárszó lehetőségét, azután pedig szavazzanak. Nem szeretné, ha az a helyzet alakulna ki, hogy akik korábban támogatták az ügyet, most ellentmondanak és fordítva. Bókay Endre: Papp Béla alpolgármester számára elmondja, hogy az előző közgyűlésen szerepelt egy részletes költségvetés a beruházásról. Hangsúlyozza, nincs szó „lopakodó”, sem „settenkedő” költségvetésről. Elég korrektül kijelentette, előre figyelmeztetett, hogy nem tudják, a beruházás mennyibe fog kerülni, de kéri annak elfogadását. Dr. Gáspár Gabriella képviselő asszony már megválaszolt saját kérdésére. Fontosnak tartja azonban megemlíteni, azért, mert az egyetem jogi kara mellé kerül az épület, nem azt jelenti, hogy joghallgatók, vagy a jogi karon

80 oktató fiatal pedagógusok szálláshelye lesz, hanem az egyetem egésze kapja meg a bérlőkijelölési jogot. Ez azt jelenti, hogy közel van egy oktatási egységhez, tehát a rész-campusokat kívánja az egyetem kialakítani. A sportpálya kapcsán Czukor Antal képviselőtársának azt tudja mondani, ilyen sportpálya jelenleg csak formálisan létezik, hiszen egyik fele a megyei önkormányzat tulajdonában van. Az, hogy milyen célra - felvonulási vagy építési területként – használja, nem azt jelenti, hogy a sportpálya továbbra is létezik. Gyakorlatilag nem szűnik meg, mert már megszűnt az általános iskola értékesítésekor. Egyéb kérdés nem merült fel, ezért kéri a testület tagjait, fogadják el az előterjesztést azzal, hogy nincs olyan döntés, amelyben csak pozitívum található. Vannak olyanok, amelyek sajnos negatívan érintenek bizonyos érdekeket. Ezt tudomásul kell venniük. Dr. Toller László: szavazást kér arról, elfogadja-e a közgyűlés a „Fecskeház” programot, az adott helyen, adott tartalommal. Megállapítja, hogy a képviselőtestület 25 igen, 1 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett a programot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 454/2001. (10.25.) sz. határozata Széchenyi terv „Fecskeház” építéséről A Közgyűlés megtárgyalta a „Fecskeház” építési programjáról szóló előterjesztést. Egyetért a Lakásfejlesztési Bizottság és a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság javaslatával. A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy az egyetem és az önkormányzat külön megállapodásba foglalja a PEAC pálya rendezési terveknek megfelelő hasznosítását, különös figyelemmel a városi közúthálózat fejlesztésére és a pálya jelentős részének egyéb célú hasznosítására. A polgármester azzal a feltétellel írhatja alá a Koller utcai önrésszel kapcsolatos megállapodást, amennyiben egyezség születik a PEAC pálya hasznosítását, illetve átadását illetően. Utasítja a Városfejlesztési Főosztályt a pályázat előkészítésére és benyújtására. Határidő: pályázat beadására: 2001. október 31.

81

Felelős: Kapják:

31.)

a megállapodás aláírására: a feltételek teljesülését követően azonnal Dr. Toller László polgármester Jeszták Lajos fősztályvezető dr. Toller László polgármester, dr. Ujvári Jenő alplgármester, Bókay Endre, Gonda Tibor bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető

A Felsővámház Utcai Általános Iskola és az OKKER Kft. szerződése Előterjesztő: Meixner András bizottsági elnök

Meixner András: az OKKER Kft. egy olyan minőségbiztosítással, kiadványozással és számos pedagógiai szolgáltatással foglalkozó cég, amely az önkormányzattal, illetve az önkormányzati intézményekkel eddig is szoros kapcsolatban állt. Ez predesztinálta arra, hogy Pécsett egy olyan regionális intézetet szervezzen, Eötvös József Pedagógiai Szolgáltató Központ megnevezéssel, amely a továbbiakban az önkormányzat, illetve a régió részére szolgáltatásokat nyújtana. A központ szervezői megkeresték a Felsővámház utcai iskola igazgatóját, hiszen mint ismeretes, az Ágoston téri épületben - a gyermeklétszám csökkenése folytán - van ilyen célra átadható üres hely. E tekintetben jó tapasztalataik vannak. Példaként említi, hogy Budapesten egy félig üres általános iskolát kaptak meg bérleményként. Pécsett is hasonló ötlettel álltak Az iskola tantestülete és vezetése az ötletet támogatva szerződést kíván elő. kötni. A lényeg, hogy az intézményvezető egy évnél hosszabb időtartamra nem vállalhat efféle kötelezettséget, melyhez a közgyűlés jóváhagyása is szükséges. Egyrészt ezért került a téma mai napon napirendre. Másrészt azért, mert számos olyan pályázati kiírás van, vagy várható a közeljövőben, amelyen Pécs városa az OKKER Kft-vel, illetve az Eötvös József Pedagógiai Szolgáltató Központtal közösen indulhatna, amennyiben a szervezet elindul. Az is nyilvánvaló, hogy minél előbb kapja az intézmény a bérleti díjat, annál előbb jelenik meg a költségvetésében. Tájékoztatásul elmondja továbbá, hogy Pécs városa ez évben kb. 12 M Ft összegű pályázati pénzt nyert, melyhez az OKKER Kft. segítette őket. Ennek kb. a duplája az az összeg, amelyet az ország más városaiban e cég segítségével megnyertek, és pécsi szakértők közreműködésével folytattak. Ennek a társaságnak az idejövetele tehát nem csupán egy fajta üzleti vállalkozás részükről, hanem Pécs város oktatási intézményeinek jobb helyzetbe hozása, illetve a Pécsett meglévő szakértői gárdának országos kitekintéssel való használata. Ezért javasolja az előterjesztés elfogadását. Dr. Toller László: az OKKER rövidítés tehát Oktatási Kiadói és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaságot jelent. Jelzi, a cég

82 képviselője is jelen van, így szakmai kérdés esetén kéri képviselőtársait, tegyék lehetővé számára a válaszadást. Staub Ernő: a helyzet annyiban hasonló az előzőhöz, hogy a dolognak több oldala van. Ebből is sok mindent támogatandónak tartanak. Ha fegyelmezett akar maradni, akkor csak a szigorúan vett napirendi pontról, a bérleti szerződésről mond véleményt. A bizottsági ülésen egyébről is szó volt, Úgy gondolja, az OKKER Kft. jelenléte érinteni fogja a Megyei Pedagógiai Intézet működését is. A Felsővámház utcai iskola Ágoston téri tagiskolájának is hasznos ez a bérbeadás, nemcsak a bevétel, hanem a jó helykihasználás miatt. Szerencsésebbnek tartották volna ugyan, ha az az együttműködési megállapodás - amelyre a határozati javaslat 3.) pontja utal – a jelenlegi előterjesztéssel együtt kerül a testület elé, hiszen itt tulajdonképpen kedvezményes bérleti díj került megállapításra, melynek fejében feltehetően az OKKER Kft-től is „kapnak gesztust”. Jelzi, várakozásteli tartózkodással fognak szavazni, mert jobban szerették volna, ha a bérleti szerződés együtt lett volna az együttműködési megállapodással. Bejelentése a Fidesz frakció jelenlévő tagjaira vonatkozik. Dr. Toller László: hozzáfűzi, munkahelyi vezetője nagy örömmel fogadta az OKKER Kft. Pécsre költözését. Az ötlet nem most született. Nagyon jónak tartották, hogy a főosztály szervezésében egy teljes várost átfogó igazgatói képzést – továbbképzést valósítottak meg a nyár végén, a Balaton partján, jó hangulatban és kiváló szakmai tartalommal, ahol az OKKER Kft. tevékenységét ismertették. A lehető legszélesebb vezetői konszenzus volt abban, hogy üdvözölnék a társaság Pécsre kerülését, de ez természetesen frakciójuk álláspontját nem kell, hogy érintse. További észrevétel nem lévén szavazást kér arról, egyetért-e a közgyűlés a határozati javaslattal, illetve magával a szerződéssel? Megállapítja, hogy a közgyűlés 21 igen szavazattal, 8 tartózkodás mellett az előterjesztést és határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 455/2001. (10.25.) sz. határozata a Felsővámház Utcai Általános Iskola és az OKKER Kft. között megkötendő bérleti szerződés jóváhagyásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a Közoktatási és Ifjúsági Bizottság előterjesztésében írtakkal egyetért. 1. A Közgyűlés a Felsővámház Utcai Általános Iskola és az OKKER Kft. között megkötendő bérleti szerződést az előterjesztéshez csatolt 1. sz. melléklet szerinti tartalommal jóváhagyja.

83 2. A Közgyűlés felhatalmazza a Felső-Vámház Utcai Általános Iskola igazgatóját a szerződés aláírására. 3. A Közgyűlés felkéri az OKKER szerződés megkötését követő együttműködési megállapodást az József Pedagógiai Szolgáltató szolgáltatásokra és azok díjaira.

Kft. ügyvezetőjét, hogy a 60 napon belül kössön Önkormányzattal, az Eötvös Központ által végzendő

A Közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét hogy gondoskodjon a Pécs, Ágoston tér 6. szám alatti ingatlan részbeni hasznosításának a Déli Extrában történő nyilvánosságra hozataláról. Határidő: 2001. november 30. 2002. január 31. Felelős: Póla József főosztályvezető Wellisch Katalin igazgató Kapják:

32.)

dr. Ujvári Jenő alpolgármester, Meixner András bizottsági elnök, Póla József főosztályvezető, Wellisch Katalin igazgató a Művelődési, Oktatási és Sport Főosztály útján

Közmeghallgatás időpontjának és témájának meghatározása Előterjesztő: Kablár János bizottsági elnök

Kablár János: szóbeli előterjesztésében elmondja, a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság javasolja a közgyűlésnek, hogy a kulturális területen működő civil szervezetek tevékenysége és Pécs város kulturális élete témában 2001. november 22-én (csütörtökön) 17.00-19.00 óráig tartson közmeghallgatást. Előadókként javasolták: dr. Ujvári Jenő és Kerényi János alpolgármester urakat. Staub Ernő: úgy véli, ez újabb példa arra, hogy néha halasztás is hasznos. Véleménye szerint bölcs döntést hozott a közgyűlés, amikor – elfogadva a Fidesz frakció javaslatát – a kultúra kérdését helyezte a közmeghallgatás témájává. Amikor tehát a legutóbbi közgyűlésen a téma levételéről döntöttek, amíg a frakciók elvégzik az egyeztetést és megállapodásra jutnak, jól tették. Támogatják, hogy a közmeghallgatás témája valóban a kultúra legyen, melyre a kultúrában tevékenykedő civil szervezetek is meghívást kapjanak. Dr. Toller László: további hozzászólás nem lévén, szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 29 igen szavazattal, ellenszavazat, tartózkodás nélkül a közmeghallgatás témáját és időpontját elfogadta.

84 Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 456/2001. (10.25.) sz. határozata közmeghallgatás meghatározásáról

időpontjának

és

témájának

A Közgyűlés a Jogi, Igazgatási, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnökének szóbeli előterjesztését megtárgyalta és elfogadta. A Közgyűlés „A kulturális területen működő civil szervezetek tevékenysége és Pécs város kulturális élete” témakörben közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás időpontját 2001. november 22-én csütörtökön 17.00-19.00 óra közötti időpontban határozza meg. A közmeghallgatás témájának előadójául dr. Ujvári Jenő és Kerényi János alpolgármestereket kéri fel. A Közgyűlés utasítja a Jogi- Önkormányzati főosztályt, hogy gondoskodjék a közmeghallgatás helyének, időpontjának és témájának sajtó útján történő közzétételéről. Határidő: azonnal Felelős: dr. Modrovits Sándor főosztályvezető Kapják:

dr. Toller László polgármester, dr. Ujvári Jenő, Kerényi János alpolgármester, dr. Papp Judit jegyző, Kablár János, dr. Kunszt Márta bizottsági elnök, dr. Modrovits Sándor főosztályvezető

Dr. Toller László: a nyilvános ülésen több téma nem lévén megköszöni a konstruktív tanácskozást, a nyílt ülést 15.20 órakor bezárja azzal, hogy a képviselőtestület 5 perc szünet után zárt ülésen folytatja munkáját. K. m. f.

Dr. Toller László polgármester

Dr. Papp Judit jegyző

1. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2001. évi 58/2001.(11.05.) számú önkormányzati rendelete a város 2001. évi költségvetéséről szóló 5/2001.(02.21.)számú rendelet módosításáról

Az önkormányzat képviselőtestülete az államháztartás működési rendjéről

szóló,

többször

módosított

217/1998.

(XII.30.)számú

kormányrendelet 53. §. alapján a város 2001. évi költségvetéséről szóló 5/2001.(II.21.)számú önkormányzati rendelet módosítására az alábbi rendeletet alkotja meg:

1.§. (1) A Közgyűlés a város 5/2001.(II.21.) számú önkormányzati rendeletében (a továbbiakban: Rendelet) elfogadott 2001. évi módosított

költségvetésnek

21.553.332.

eFt

bevételi-kiadási

főösszegét 495.680 e Ft-tal megemeli. (2) A Közgyűlés Pécs Megyei Jogú Város 2001. évi költségvetésének összevont mérlegét – Rendelet 2.számú melléklet - az (1) bekezdésben

megfogalmazottak

szerint

növekménnyel 22.049.012.e Ft -ban állapítja meg.

2.§.

bevételi-kiadási

A Közgyűlés az intézmények bevételi és kiadási előirányzatait a Rendelet 4.-5. számú mellékletek szerint 14.009.553 e Ft –ban határozza meg.

3.§. A Közgyűlés a Polgármesteri Hivatal bevételi és kiadási előirányzatát a Rendelet 3. számú mellékletnek megfelelően 19.020.182. e Ft-ban határozza meg.

4.§. A Közgyűlés a fejlesztési és felújítási kiadások előirányzatát a Rendelet

6. és a 6/a számú mellékletben felsoroltak szerint

2.766.784. e Ft-ban állapítja meg.

5.§. A Közgyűlés az Önkormányzat tartalékát 463.689. e Ft-ban határozza meg a Rendelet 3. számú melléklet szerinti bontásban. 6.§. A rendelet 12.§. (2) bekezdés az alábbiak szerint kiegészül:

EEI-likviditási problémák

Költségvetési Biz.

7.§.

Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

dr. Toller László polgármester

dr. Papp Judit jegyző

Záradék: A Közgyűlés a 2001. október 25-i ülésén elfogadta. Kihirdetve: 2001. november 5.

2. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 59/2001. (11.05.) sz. rendelete Pécs Zerge utca környékeszabályozási tervének jóváhagyásáról és helyi építési szabályzatának (HÉSZ) megállapításáról. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az 1997. évi LXXVIII: törvény 7. § (3) bekezdése c.) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: A szabályzat hatálya 1. § (1) Jelen szabályzat hatálya a PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 253-2000 jelzőszámú dokumentációjának SZ-1 jelű szabályozási tervlapja által jelölt területre terjed. (1. számú melléklet) (2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen területet felhasználni, építési telket, vagy területet kialakítani, a földrészleteken építési tevékenységet folytatni, rendeltetést megváltoztatni, ilyen célra hatósági engedélyt adni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997 Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásainak, valamint jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelően szabad. (2) Jelen szabályzat az alábbi mellékletekkel együtt érvényes 1. számú melléklet: Szabályozási Terv, a PÉCSÉPTERV STÚDIÓ 2532000 jelzőszámú dokumentációjának SZ-1 jelű tervlapja (2 db lap). 2. számú melléklet a lombkorona átmérők Fogalom meghatározás 2. § L o m b k o r o n a f e d e t t s é g : a fák lombkoronája1 által fedett terület aránya a telek teljes területéhez, százalékban kifejezve. Z ö l d t e t ő : olyan lapostető, amely legalább 30 cm vastag földréteggel és növényzettel telepítve kerül kialakításra. Feltételes közterület-s zabályozási vonal: olyan szabályozási vonal, amely csak a jelen szabályozásban rögzített feltételek teljesülése esetén érvényes A szabályozás elemei 3. § 1

A lombkorona átmérőjét a Schmidt-féle táblázat (lásd 2 számú mellékletet) teljes kifejletre vonatkozó értékeivel kell számításba venni.

(1) A szabályozás elemei a település alakításában játszott szerepüknek megfelelően I. vagy II. rendűek. (2) Az I. rendű szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabbak, ezért ezeket csak a szabályozási terv módosítására előírt eljárással lehet megváltoztatni. I. rendűnek tekintendő minden szabályozási elem, amit a (3) bekezdés tételesen nem sorol fel. (3) A II. rendű szabályozási elemek hatósági eljárásban, illetve önkormányzati rendeletben módosíthatók, pontosíthatók, kiegészíthetők. a) Hatósági eljárásban, az Önkormányzati Tervtanács véleménye alapján, telekalakítási engedély keretében módosíthatók a nem közterületi telekhatárhoz kötött övezet és területfelhasználásszabályozási vonalak és létesíthetők magánutak. b) Önkormányzati rendelettel meghatározható, vagy módosítható az 1997 évi LXXVIII. törvény 17. §-ában szereplő sajátos jogintézmények közül az elővásárlási jog, a helyi közút céljára történő lejegyzés, az útépítési és közművesítési hozzájárulás és a településrendezési kötelezések. Az építés engedélyezésének sajátos feltételei 4. § (1) Az elvi építési, építési engedély iránti kérelemhez - a 2/2000 Ör.-ben összesített közterületi elrendezési terv, és a 16. § szerinti telekalakítási terv esetében is csatolni kell az Önkormányzati Tervtanács véleményét. (2) Az építési engedélyezési terv részeként kertészeti engedélyezési terv készítendő a KEL-1 övezetekben, valamint 15. § –ban szereplő kompenzációs eszközök alkalmazásakor. (3) A kertészeti engedélyezési terv 1:200–as léptékben tartalmazza - a kiinduló állapot felvételét (terepszintek és növényzet), a durva tereprendezési munkákat (pl. szintvonalas ábrázolással), - a be nem épített telekrész tervezett funkcionális egységeit, - az épített elemeket (támfal, burkolatok, lépcsők, stb.), - a fontosabb telepítendő növényzetet és annak lombkoronáját, - az esetlegesen tervezett tetőkertet és zöldhomlokzatot, - a növényszintek meglévő és tervezett borítottságát, - az esetleg szükséges fakivágási, fapótlási, vagy favédelmi tervet, 1:200-as (1:500-as) léptékben, - és az alkalmazott kompenzáció számítását. Terület-használat rendszere

5. § (1) Az 1. § (1) bekezdésben lehatárolt területen - az OTÉK szerint – az alábbi megnevezésű, és jelű terület-felhasználási egységek találhatók. Beépítésre szánt területek: kisvárosias lakó terület kertvárosias lakóterület

KL KEL

központi vegyes Beépítésre nem szánt területek: K közlekedési terület zöldterület

KV KP

(2) A terület-felhasználási egységek területe – amennyiben annak több felhasználási módú, vagy építési feltételű része van – övezetekre, illetve építési övezetekre tagolódik. B E É PÍT É S RE

S Z ÁNT T E RÜL E T E K

A beépítésre szánt területre vonatkozó általános szabályok 6. § (1) A meglévő telek akkor is beépíthető, ha a telek területe és szélessége az övezetben megengedett helyett, csak a zárójelben szereplő értéket éri el. (2) Az övezetre megengedett legnagyobb beépítettséget meghaladó meglévő beépítés a tömegén belül korszerűsíthető. Bontás, vagy funkcióváltás esetén a zárójelben szereplő korlátig újra építhető. (3) Zártsorú beépítés esetén az utcára merőleges épületszárny a környezetben kialakult rendnek megfelelő tetőidommal (nyereg, vagy félnyereg) és a környezetben jellemző oldalhatárra építhető. Az utcafronti szárny a telek oldalhatárán nem haladhatja meg a 15,0 m szélességet. (4) A szabályozási tervben meghatározott építési helyek kivételével, az előkert legkisebb méretét a környezetében kialakultak figyelembevételével az Építési Hatóság határozza meg. (5) Az építési engedélyezési dokumentációnak a jogszabályban meghatározott eseteken túlmenően geotechnikai és mérnökgeológiai szakvéleményt is tartalmaznia kell, ha: - az építési tevékenység a szabályozási tervben jelölt egykori bányák és anyagnyerő helyek területén -

a 2 métert meghaladó feltöltéssel vagy bevágással járó építkezés történik.

L A K Ó T E RÜ L E T 7. § (1) A terület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál. Az épületben, a lakó funkciójú terület 1/3-át meg nem haladó mértékben olyan funkciók is elhelyezhetők, amelyeknek a szomszédos lakásokra ható környezetterhelése nem haladja meg az adott lakóövezetre megengedett határértékeket.

(2) Az KEL-1 övezetet kivéve, önálló épületben elhelyezhető a helyi lakosság alapellátását szolgáló, 300 m2 bruttó szintterületet meg nem haladó, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális, valamint gazdasági tevékenységet szolgáló épület, amennyiben az, az (1) bekezdésben megfogalmazott (3) A feltételeknek területen azisépítési megfelel. telkek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, a telkek előírt beépítés módját, legnagyobb beépítettségét és legkisebb zöldfelületét, továbbá a megengedhető legnagyobb építmény-magasságot és maximális lakásszámát az alábbi táblázat tartalmazza.

övezeti jele

beépítési módja

é p í t é s i

Z, HZ

KL-2 KEL-1

SZ

KEL-2

SZ (K)

KEL-3

K

az épület

legkisebb legnagyob legnagyob legkisebb max. legnagyob területe / b b zöld b lakásszá szélesség beépített- szintalatti felület építmény ma e sége beépítettmagasság sége a m2/m

KL-1

t e l e k

%

% 2

600 (200) / 18(10)

40-75 (75)

900 (200) / 18 (10)

30 (50)

mint beépítettség

a z

1200 (720) 15 / (max.200) 25 (14) 900(400) / 20(14)

30 (max. 250)

900 (300) 30 / (max 250) 20 (14) VEGYES

%

db

m

30 (20)

4

7,5

40 (30)

4

6,5

50

2

6,5

50

2

7,5

50

2

7,5

T E RÜL E T

8. § (1) A KV jelű központi vegyes terület az alapellátás szintjét meghaladó igazgatási, szálláshely-szolgáltató, kulturális és egészségügyi épületek elhelyezésére szolgál, de elhelyezhető kereskedelmi, szolgáltató, szórakoztató és vendéglátó létesítmény is.

2

A beépítési százalékot az ÁRT 8.§ (6.5) alapján kell számítani. Ez az OTÉK-nél megengedőbb.

(2) Az övezet telkeinek legkisebb méreteit, a megengedhető legnagyobb beépítettséget, legkisebb zöldfelületét, valamint a legnagyobb építménymagasságot a következő táblázat tartalmazza. a z

é p í t é s i

övezeti jele

beépítési módja

KV-1

SZ

t e l e k

az épület

legkisebb legnagyob legnagyob legkisebb legnagyob területe / b b zöld b szélesség beépített- szintalatti felület építmény e sége beépítés magasság a m2/m % % % m 2500 / 25

B E É PÍT É S RE

20

40

50

7,5

NE M S Z ÁNT T E RÜL ET E K

KÖZLEKEDÉSI

ÉS KÖZMŰTERÜLET

9. § (1) A közlekedési és közmű terület a következő övezetekre oszlik: -

főhálózati utak övezete K-1,

-

egyéb korlátozatlan használatú utak övezete K-2,

-

vegyes forgalmú utak övezete K-3.

-

csak gyalogos forgalomra szánt utak övezete K-4

ZÖLDTERÜLET 10. § (1) A terület egésze Zk jelű közpark övezet, amely közösségi használatra szánt többségében növényzettel fedett terület. (2) A területen épület legfeljebb 2 % beépítettségig helyezhető el. (3) A területen a talajfedettség nem haladhatja meg a 25 %-ot, lombkorona fedettségének pedig el kell érni a 35 %-ot.

Gépjárművek elhelyezése 11. § (1) Az építmények által keltett gépkocsi elhelyezési igényt az OTÉK szerint kell kiszámolni és a (3), (5), (6) bekezdésben meghatározott eset kivételével kielégítésüket az építmény telkén kell biztosítani. (2) Amennyiben a telken már meglévő épület OTÉK szerinti gépkocsi elhelyezési igénye nincs kielégítve, épületbővítés, rendeltetésmódosítás, vagy új épület építés csak akkor engedélyezhető, ha a meglévő ellátatlanság feloldása jelen szabályozásban megengedett telekhasználat mellett terepszinten biztosítható. (3) A telken nem biztosított gépkocsi férőhelyek a parkolóhelyek megváltását szabályozó rendelet szerint a (4) bekezdésben meghatározottak kivételével megválthatók. (4) A parkolóhelyek nem válthatók meg a KEL és KV övezetekben, illetve lakás tekintetében sehol sem. (5) A telken lévő létesítmények parkolási igényének kielégítésére - a lakás és szállásférőhely által keltett kivételével – a magánutak területe is figyelembe vehető. (6) Amennyiben a számított gépjármű tárolási igény az építmény telkén nem elégíthető ki, számításba vehető olyan 200 m-nél nem távolabbi telek is, amelyen a saját igény kielégített és terepszinten elhelyezhető többletparkoló is. Az építési engedélyezési eljárás során a többlet elhelyezésére vonatkozó bejegyzett szolgalmi jogot bizonyítani kell.

Környezetvédelem 12. § (1) Az építési övezetekben megengedett környezetterhelési határértékeket az alábbi táblázat tartalmazza:

KEL1,2,3 KV

KL-1,2

max. üzemi zaj a telekhatáron (dB)

50/40

55/45

max. közlekedési zaj lakó utcában az építési hely 3 közterületi határán gyűjtőúton (dB) levegőtisztaság

55/45

60/50

60/50

65/55

övezet

övezet

3

Ady Endre és Marx út

védett I. övezet

max. beépítettség %

30

75

legkisebb zöldfelület %

50

30

(2) Két övezet határvonalán a környezetterhelés nem haladhatja meg az alacsonyabb határértéket. (3) A létesítmények hőellátása felhasználásával biztosítható.

földgáz,

vagy

villamos

energia

(4) Az ipari és szolgáltatási tevékenység engedélyezésénél, változtatásánál, bővítésénél a telephely-engedélyezésről szóló 80/1999 Korm. rendelet szerint kell eljárni, fokozott figyelemmel a környezetvédelmi igényekre, követelményekre (kibocsátás, hulladékok, zajvédelem, parkolás, forgalomvonzás, zöldfelület stb.) (5) Szórakoztató-, vendéglátóhelyek létesítésénél, működési engedély kiadásánál érvényesíteni kell a vonatkozó önkormányzati rendeletben előírtakat. E rendelet szerint az itt alkalmazandó zajhatárértékek az üzemi zajjal azonosan kezelendők. (6) A Tettye-forrás hidrogeológiai védőövezetébe eső telkeken csak a szennyvízcsatorna megépítése esetén indítható építkezés. (7) A területen bárminemű bányászati tevékenység tilos.

Közterület 13. §

(1) A közterületen mindennemű engedélyköteles mély- és magasépítési tevékenység csak egységes minden szakágat4 érintő, legalább 1:500-as léptékű közterületi elrendezési terv alapján engedélyezhető. (2) Ha a feltételes közterület-szabályozási vonal által érintett meglévő épület bontásra kerül, akkor a feltételes közterület-szabályozási vonalat kell alkalmazni.

Közművek 14. §

4

Közlekedés, vizi- és energiaközművek, hírközlés, zöldfelület.

(1) A szabályozás teljes területét teljes közművel, valamint távfűtéssel, vagy gázzal és csapadékvíz elvezetéssel kell ellátni. (2) A területen légkábel nem létesíthető. (3) Távközlési antenna a területen nem helyezhető el.

Zöldfelületek 15. § (1) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét parkosítani, illetve fásítani kell. (2) A telek lombkorona-fedettségének kiszámításánál a fák lombkoronájának átmérőjét a Schmidt-féle táblázat (lásd 2. számú mellékletben) teljes kifejletre vonatkozó adataival kell figyelembe venni. A számításnál a meglévő fákon kívül csak a legalább 25 cm törzskörméretű előnevelt fák kiültetése vehető figyelembe. (3) A növénnyel befuttatott pergolát a lombkorona fedettséggel azonosan lehet számításba venni. (4) A telek területének 15 %-át meg nem haladó vízáteresztő burkolatot, amennyiben lombkorona-fedettsége eléri az 50 %-ot, zöldfelületként kell figyelembe venni. (5) A telekterület 20 %-át meg nem haladó nagyságú zöldtetővel kialakított épületrész beépített területének a felét nem kell a beépítés számításánál figyelembe venni, és a telek zöldfelületébe be kell számolni. (6) A területen lévő fákat kivágásuk esetén pótolni kell. A pótlási értéket a Radó-féle módszer alapján kell kiszámolni. (7) A telekre előírt zöldfelületnek legalább az 1/3-át egybefüggően kell kialakítani.

Telekalakítás 16. § (1) Telekalakítás csak akkor engedélyezhető, ha az általa érintett minden telek és a rajta már meglévő létesítmény a telekalakítás után is a jelen szabályozás övezeti előírásainak megfelel. (2) Telekalakítási terve kell készíteni a telekalakításról szóló 85/2000. (XI. 8.) FVM rendeletben meghatározott eseteken kívül magánút kialakításakor és övezethatárt érintő telekhatár módosításakor. (3) A (2) bekezdésben megfogalmazott estben a telekalakítási engedély iránti kérelemhez csatolni kell az Önkormányzati Tervtanács véleményét.

Záró rendelkezések 17. § 1) Jelen Önkormányzati kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatályba lépését követően folyamatba tett ügyekben kell alkalmazni. 2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Havihegyi út – Marx út – Ady E. út – 39462 hrsz-ú árok – Zerge u. által határolt területre változtatási tilalom elrendeléséről szóló 23/2000 (04. 29.) számú önkormányzati rendelet, valamint a Havihegyi út – Marx út – Ady E. út – 39462 hrsz-ú árok – Zerge u. által határolt területre változtatási tilalom elrendeléséről szóló 23/2000 (04. 29.) számú önkormányzati rendelet módosításáról szóló 58/2000 (10. 16.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.

dr. Toller László polgármester

dr. Papp Judit jegyző

Megalkotta a Közgyűlés 2001. október 25-i ülésén. Kihirdetve:2001. 11. 05

3. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 60/ 2001. ( 11.05.) sz. rendelete a Magyarürögi – völgy R.R.T. jóváhagyásáról szóló 1996. évi 24. számú önkormányzati rendelet módosításáról. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az 1997. évi LXXVIII. tv. 7. §. (3) bekezdés c., pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet Általános rendelkezések 1.§. (1) Módosítja a Magyarürögi-völgy részletes rendezési terve jóváhagyásáról szóló 1996. évi 24. számú rendeletét olyképpen, hogy a (2) bekezdésben meghatározott területre a rrt előírásai helyébe e rendelet előírásai lépnek. (2) A rendelet hatálya kiterjed a szabályozási terven lehatárolt területre, amelynek határai: . északon ; az 1956 / 5 hrsz. telek déli határa, . keleten ; Magyarürögi út, . délen ; Pázmány Péter utca, . nyugaton ; Magyarürögi – vízfolyás. (3) Az (2) bekezdésben lehatárolt területen területet felhasználni, építési telket alakítani, építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni, az országos érvényű rendeletek, a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv rendelkezései szerint szabad. (4) Az építési szabályzat fejezeteiben hivatkozott törvények, rendeletek, szabványok változása/módosítása esetén azok helyett a hatályos előírásokat kell alkalmazni.

II. fejezet A szabályozási terv 2.§. Az 1.§. (2) bekezdésben lehatárolt terület szabályozási tervét a VÁROSTERV Bt. V-2015 jelzőszámon készített, a jelen rendelet mellékletét képező szabályozási tervlap tartalmazza. ( V-2 jelű tervlap )

III. FEJEZET HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZ AT 3.§. A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK FELHASZNÁLÁSA (1) Beépítésre szánt területek; . Lakóterületi területfelhasználási egység: - Kisvárosias lakóterületi övezet - KL (2) Beépítésre nem szánt terület ; . Közlekedési - és közműterület

-K

(3) A szabályozási terven jelölt elemek közül a./ Kötelezőnek kell tekinteni - a szabályozási vonalat - a közterületet a nem közterületektől elválasztó határvonalat, - a területfelhasználási egységek besorolását és azok határvonalát, az építési hely határvonalait. b./ Irányadónak kell tekinteni - a telekhatárokat, -

c./ Tájékoztató jellegűnek kell tekinteni a megtartásra, illetve bontásra javasolt épületeket. 4.§. A TERÜLETRE VON ATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

(1) A területegységre vonatkozó földtani és biztonsági követelmények; a./ Vizsgálni kell az építési engedélyezés során, hogy az építmény csúszás-, omlásveszélyes vagy alápincézett területre kerül-e. b./ Ha az említett adottságokkal rendelkezik az építési terület, vagy arra utaló jelenségeket mutat, akkor csak mérnökgeológiai és geotechnikai feltárások ismeretében végezhető el az építési tevékenység. c./ A Magyar Geológiai Szolgálat bevonása szükséges az építési engedélyezési eljárásokba: ha 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó létesítmény épül,

-

ha 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel jár az építkezés, ha a felsoroltakon túlmenően a lakosság, az Önkormányzat vagy tervezők kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságokat észlelnek ( hirtelen felszínsüllyedés, terepfelszínen mutatkozó repedés, zökkenés, vizesedés vagy rétegvíz megjelenés, stb. ) d./ Közhasználatú épületek építési engedélyezési tervéhez csatolni kell a talajmechanikai szakvéleményt, szükség esetén mérnökgeológiai feltárással és vizsgálattal kiegészítve. e./ A területen a létesítmények elhelyezésénél az alábbi előírások betartása szükséges: . tereplépcső kialakításakor - magasságtól függetlenül gondoskodni kell a felület védelméről, . 2,0 méternél magasabb bevágások esetén megtámasztó szerkezetet kell létesíteni, . bevágások vagy rézsűk környezetében épületeket a biztonsági távolságon kívül kell elhelyezni, . terepszint alatti létesítményként engedélyezett pincéket béléssel kell ellátni, . feltöltések csak réteges tömörítéssel létesíthetők, . a közterületek csapadékvíz elvezetését csatornában, vagy burkolt árokban, illetve szegély menti folyókában kell megoldani. f./ A 300 m3 tömegegyensúly feletti föld mozgatással járó beavatkozások esetén az építési engedélyezési eljárásba a Pécsi Bányakapitányságot is be kell vonni. (2.) A területen ismert régészeti lelőhely található, ezért az építési engedélyezési eljárásba a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságát be kell vonni. (3.) Az építési engedélyezési terveket a városi tervtanács véleményezésével együtt kell benyújtani engedélyezésre. (4.) Rádiótelefon bázisállomás ( torony és konténer) a területen belül nem helyezhető el. (5.) A területen állattartási építmény haszonállatok számára nem építhető. A BEÉPÍ TÉSRE SZÁNT TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

5.§. Kisvárosias lakóterület – KL (1) A területen elhelyezhető : . legfeljebb kétlakásos lakóépület, (az 1956/7 és 1956/8 hrsz. telkek összevonása esetén az összevont telken még egy kétlakásos épület építhető.)

. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, . egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, . igazgatási épület, . szálláshely szolgáltató épület, . a melléképítmények közül a telek beépített területébe be nem számítóan elhelyezhető: - közmű-becsatlakozási műtárgy, - hulladék tartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), - kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), - kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz, kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (terep lépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. Fenti létesítmények az övezetre megengedett beépítettség mértékéig a telken vegyesen is elhelyezhetők. (2) A területen nem helyezhető el: - egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, - önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, üzemanyagtöltő. A területen nem helyezhetők el továbbá - a számított környezeti terheléstől függetlenül - az alábbi kisipari tevékenységek : - beton - és műkőkészítő, autófényező, karosszéria lakatos, autóbontó, fafűrészelő, galvanizáló, műanyag-feldolgozó, műanyag darálás, darabolás, öntő, ónozó, ólmozó, ólomöntő, mártó, vegyi anyag készítő - és előállító, vas - és fémszerkezeti lakatos. (3) Telekalakítás; a./ Telekmegosztás esetén a kialakítható telek területe min. 1200 m2 lehet. b., Az 1954 hrsz. telek területe kiegészíthető az 1955/1 hrsz. volt malomárok területével. c./ Az 1953 hrsz. telek területe kiegészíthető az 1969 hrsz. árok területével, amennyiben az árok helyett zártszelvényű csapadékcsatorna létesül.

d./ Az 1956/7 hrsz. és az 1956/8 hrsz. telkek területe összevonható. (Ebben az esetben a meglevő épületen kívül még egy kétlakásos épület építhető.) (4) Beépítési mód; a./ Az 1954 hrsz. telken az új épületek a megmaradó épületekkel összeépíthetők, vagy az épületek közötti, előírás szerinti távolságok betartásával helyezhetők el. A telek beépítésének meghatározására elvi építési engedélyezési terv készítendő, amely tartalmazza a távlati fejlesztési programot is. b./ Az 1953 hrsz. és az 1956/7 hrsz. telkeken az épületek szabadon állóan, az 1956/8 hrsz. telken a meglevő épület bővítéseként, vagy szabadon állóan, az épületek közötti előírt távolságok betartásával helyezhetők el. (5) A beépítés mértéke; A megengedett max. beépítési arány:

35%

(6) Zöldfelületi arány; A megengedett legkisebb zöldfelületi arány: 40% (7) Építménymagasság; a./ Az 1954 hrsz. telken a megengedett legnagyobb építménymagasság: lakóépületek építése esetén max. 7,5 m közösségi célt szolgáló, vagy vegyes funkciójú épület építése esetén max. 9,0 m toronyépítmény megengedett magassága max. 16,0 m. b./ A többi telken a megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 méter. (8) Az elő-, oldal- és hátsókert előírásai; A betartandó minimális méreteket a szabályozási terven kijelölt építési hely telekhatároktól való távolsága határozza meg. A terven megtartásra javasolt épületek területe építési helynek számít. Az 1956/7 és 1956/8 hrsz. telkek összevonása esetén az építési hely határait az OTÉK előírásai szerint kell meghatározni. (9) Építési vonal; Az épületek a kijelölt építési helyen belül szabadon elhelyezhetők. (10) A közművesítettség mértéke; Az terület építési telkei csak az alábbi közművesítettségi mérték megvalósítása esetén építhetők be: közműves villamosenergia-szolgáltatás, közműves ivóvíz-szolgáltatás, - közműves szennyvízelvezetés,

- a csapadékvíz-elvezetés nyílt rendszerű is lehet, szegély menti, folyókában vagy burkolt árokba történő vízelvezetéssel. A csapadékvíz elvezetésnél biztosítani kell a vizek befogadóig történő, kártétel nélküli elvezetését. Az 1953 és 1956/7 hrsz. telkek közötti árok (1969 hrsz.) zárt szelvénybe helyezhető. A közterületen megvalósuló közművesítés – vízellátás, szennyvízcsatornázás, csapadékvíz elvezetés - vízjogi engedély köteles tevékenység. Az engedélyt a Dél-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól - a 18/1996.(VI.l3.) KHVM. Rendeletben foglaltak betartásával - meg kell kérni. (11) Terepszint alatti építményként a telken elhelyezhető önálló pince és járműtároló. Pince csak béléssel ellátva létesíthető. (12) Kerítés és támfal létesítése; a./ A telek utcai (közterületi) határvonalán kerítést kell létesíteni. Kerítés csak a szabályozási vonalon építhető. A közterület határvonalának rendezéséig csak ideiglenes kerítés építhető. b./ A kerítésnek teljes egészében saját telken kell állnia. c./ A kerítés, vagy a gépkocsi tároló kapuja közterületbe nem nyílhat. d./ Az utcai kerítések áttört jellegűek lehetnek. A kerítés teljes magassága a rendezett terepszinthez viszonyítva 1,80 méternél nem lehet nagyobb. Tömör lábazat építése esetén annak magassága 0,80 métert ne haladja meg. e./ A közterület határvonalán álló kerítésen a közterület fölé benyúló megoldás (pl. szögesdrót) nem alkalmazható. (13)

Járművek elhelyezése; a./ A személygépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani. b./ Az övezetben nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára. c./ Tehergépjárművek parkolása - éjszakai tárolása - a közterületen tilos. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET 6. §. KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLET

(1) A területen csak az utak tartozékai, a forgalomirányító és szabályozó berendezések, továbbá a közművek és a hírközlés építményei helyezhetők el.

Egyéb létesítmények elhelyezésénél az 1997. évi 13. sz. – a közterületek használatáról szóló - Önkormányzati rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) A terület közútjai közül - Meglévő belterületi forgalmi út ( Jele: II ):- szabályozási szélessége változó • Magyarürögi út - Meglevő lakóút, ( jele: III b ): • Pázmány Péter út méter

- szabályozási szélessége 10 – 12

KÖRNYEZETVÉDELEM 7. §. (1) Zaj- és rezgésvédelem; a./ A területen létesítendő lakóépületek, lakások magasépítési tervezése során olyan homlokzati szerkezeteket kell alkalmazni, amelyek biztosítják az országos szabvány (Immissziós zajhatárértékek - Lakó és középületek helyiségeiben megengedett egyenértékű hangnyomásszintek) beltéri határértékeinek teljesülését. Ezt az építési engedélyezési terv műszaki leírásában, illetve az engedélyezési eljárás során igazolni kell. b./ A területen építéssel vagy funkcióváltással létesítendő vendéglátóhelyek zene szolgáltatása kapcsán akusztikai szakvéleményben vagy a vonatkozó terv műszaki leírásában előzetesen ellenőrizni és a működési engedélyezési eljárás során méréssel igazolni kell a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzati Közgyűlésének a kulturális, sport - és más létesítmények zajvédelmi helyi szabályozásáról szóló rendelete által előírt határértékek teljesülését, illetve teljesíthetőségét. Az igazolás nem ment fel az elektroakusztikai eszközökkel szolgáltatott zene, egyéb műsor külön hatósági engedélyezési eljárása alól. (2) Levegőtisztaság - védelem ; A területen olyan tevékenység nem folytatható, illetve olyan berendezés nem üzemeltethető, amely a jogszabályban előírt levegőtisztaságvédelmi előírások betartását veszélyeztetné, a kibocsátási határértékeket meghaladná. (3) Vízminőség-védelem: a./ Tilos olyan létesítményt elhelyezni a területen, melynek jelenléte, vagy üzeme a felszíni és a felszín alatti vizek és a földtani közeg minőségének károsodását okozhatja. (4) Hulladékgyűjtés, kezelés: A területen keletkező hulladékok (kommunális, ipari, veszélyes) gyűjtését és rendszeres elszállítását, ártalmatlanítását biztosítani kell.

8. §. TŰZVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

(1) Az oltóvíz biztosításáról az Országos Tűzvédelmi Szabályzat ( továbbiakban: OTSZ ) szerint kell gondoskodni. Az OTSZ 49. § -a /1/ bekezdése szerint az oltóvizet vezetékes vízellátás létesítése esetén föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani. Az OTSZ 49. § - a szerint a létesítményben annyi tűzcsapot kell létesíteni, hogy az oltáshoz szükséges vízmennyiség egy időben kivehető legyen. (2) Az oltóvizet föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani oly módon, hogy a föld feletti tűzcsap és a védendő épület között a távolság a lehetséges tömlőfektetés nyomvonalán legfeljebb 100 méter lehet. (3) Az átalakítások és fejlesztések során kialakítandó tűzszakaszok területe feleljen meg a területen meglevő oltóvíz intenzitás OTSZ 46. §-a szerinti – értékeinek. Eltérés esetén gondoskodni kell az oltóvíz intenzitás növeléséről. A tűzoltóság vonulása és működése céljára - ha arról jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik - az építményekhez olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére. (4) Az OTSZ 51. § - a megengedi, hogy ha az más módon nem oldható meg, az oltóvíz önálló víztároló létesítésével is biztosítható. (5) A víztároló és a védeni kívánt építmények és szabad területek közötti távolság, a lehetséges tömlőfektetés nyomvonalában legfeljebb 500 méter lehet. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 9.§. Jelen önkormányzati rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően folyamatba tett ügyekben kell alkalmazni.

dr. Toller László polgármester záradék: Megalkotta a közgyűlés 2001. október 25-i ülésén. Kihirdetve: 2001. november 5-én.

dr. Papp Judit jegyző

4. sz. melléklet

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 61/ 2001. ( 11.05.) sz. rendelete az általános rendezési terv aktualizálásáról és karbantartásáról szóló 1994. évi 60. sz. rendelet módosításáról

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az 1997. évi LXXVIII. tv. 7. §. (3) bekezdés c./ pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: 1.§. Módosítja az 1994. évi 60. sz. rendelettel jóváhagyott Általános Rendezési Terv szabályozási tervlapját, a 23. számú városszerkezeti egységben e rendelet mellékletét képező tervlapnak megfelelően ( VÁROSTERV Bt. V – 2015, V-1 jelű tervlap ). A terület határai: az 1956/5 hrsz. telek déli határa,- a Magyarürögi út,Pázmány Péter utca,- Magyarürögi - vízfolyás. 2.§. A rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

dr. Toller László polgármester

záradék: Megalkotta a közgyűlés 2001. október 25- i ülésén. Kihirdetve: 2001. november 5-én.

dr. Papp Judit jegyző

5. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 62/ 2001. (11.05.) sz. rendelete Az Eperfás úti iparterület részletes rendezési terve jóváhagyásáról szóló 1994. évi 18. számú önkormányzati rendelet módosításáról. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az 1997. évi LXXVIII. tv. 7. §. (3) bekezdés c., pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. fejezet Általános rendelkezések 1.§. (1) Módosítja az Eperfás úti iparterület részletes rendezési terve jóváhagyásáról szóló 1994. évi 18. számú rendeletét olyképpen, hogy a (2) bekezdésben meghatározott területre a rrt előírásai helyébe e rendelet előírásai lépnek. (2) A rendelet hatálya kiterjed a szabályozási terven lehatárolt területre, amelynek határai: . északon: a 6-os számú főút, . keleten : Pécs-Bátaszéki vasútvonal, . nyugaton : az Eperfás út. (3) Az (2) bekezdésben lehatárolt területen területet felhasználni, építési telket alakítani, építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni, az országos érvényű rendeletek, a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv rendelkezései szerint szabad. (4) Az építési szabályzat fejezeteiben hivatkozott törvények, rendeletek, szabványok változása/módosítása esetén azok helyett a hatályos előírásokat kell alkalmazni. II. fejezet A szabályozási terv 2.§. Az 1.§. (2) bekezdésben lehatárolt terület szabályozási tervét a VÁROSTERV Bt. V-2001/4 jelzőszámon készített, a jelen rendelet mellékletét képező szabályozási tervlap tartalmazza ( V-2 jelű tervlap ).

III. FEJEZET HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 3.§. A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK FELHASZNÁLÁSA (1) Beépített és beépítésre szánt terület: . Egyéb ipari gazdasági területfelhasználási egység (2) Beépítésre nem szánt terület: . Közlekedési és közműterület

- IG - E

-K

(3) A szabályozási terven jelölt elemek közül a./ kötelezőnek kell tekinteni a szabályozási vonalat – a közterületet a nem közterületektől elválasztó határvonalat, a területek rendeltetését, az övezeti besorolást és határvonalat, az építési hely határvonalát, a mindenkori telekhatárhoz viszonyítva. b./ irányadónak kell tekinteni a telekhatárokat. 4.§. A területre vonatkozó általános előírások (1) Az építési engedélyezési eljárásba a földtani szakhatóságot (Magyar Geológiai Szolgálat) be kell vonni az alábbi esetekben: a 7 méternél nagyobb fesztávú tartószerkezeteket tartalmazó előre gyártott vagy vázas tartó szerkezetű épületek, a 3 méternél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás), a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor az altalajjal összefüggően káros jelenséget (pld. terepszint süllyedést) észleltek. (2) A 300 m3 tömegegyensúly feletti föld mozgatása esetén az építési engedélyezési eljárásba a Pécsi Bányakapitányságot be kell vonni. Az építési tevékenységhez szükséges nyersanyagokat ( homok, kavics, kő, stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről ( bányából ) kell beszerezni. (3) A területen állattartási építmény nem építhető. (4) Az utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények

és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál biztosítani kell a közcélú távközlési eszközök elhelyezésének lehetőségét. A távközlés érdekében emelendő új toronyépítmény csak az Önkormányzat hozzájárulásával építhető. BEÉPÍTETT ÉS BEÉPÍTÉSRE SZÁNT EGYSÉGRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI

5.§. EGYÉB IPARI G AZ DASÁGI TERÜLET - IG-E (1) A területen elhelyezhető: . ipari-, építőipari-, energiaszolgáltatási-, településgazdálkodási üzemi építmények, . mindenfajta, nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, . raktárak és más tároló építmények, . nagykereskedelmi és discont kereskedelmi tevékenység épületei, . az OTÉK 31.§.(2) bekezdésében előírtak figyelembe vételével kivételesen elhelyezhető a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos/a használó és a személyzet számára szolgáló lakás, . üzemanyagtöltő állomás. (2) A területen nem helyezhető el: . jelentős mértékű zavaró hatású ipari létesítmény, illetve a meglevő épületekben ilyen jellegű tevékenység nem folytatható. [152/1995. (XII.12.) Kormány rendelet.] . önálló funkcióval egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, . roncsautó tároló-, és bontó telepek, . élelmiszer gyártására, csomagolására szolgáló épület. (3) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetre vonatkozó, előírásokat, . a beépítési módot, . a beépítettség legnagyobb mértékét, . a minimális zöldfelületi arányt, . a megengedett max. épületmagasságot, . a megengedett min. telekterületet, a szabályozási terv az alábbi jelölésekkel tartalmazza: IG - E

A B ______________________ C D

IG- E :- Gazdasági - egyéb ipari - terület A - Beépítési mód: SZ - szabadonálló beépítési mód,

B - Maximális beépítési és minimális zöldfelületi arány: C - megengedett legnagyobb építménymagasság: A szabályozási terven feltüntetett érték új épületre és a meglevő épület átalakítására / bővítésére is vonatkozik. D - Minimális telekterület: K - kialakult, a szabályozási terven lehatárolt telek területe. 3000 m2 - telekmegosztás esetén a min. teleknagyság, amely a visszamaradó telekre is érvényes. (4) A beépítés és telekhasználat szabályai: a./ A telekterület felhasználásának általános szabálya: max. 40 %-a - beépített terület nagysága a telekterület - a fásított és parkosított zöldterület nagysága a telekterület min. 30 %-a - a beépített és szilárd burkolatú terület a telekterületmax. 70 %-a lehet b./ Telken belül az elő-, az oldal- és hátsó kertek min. méreteit új épület építése esetén, a szabályozási terv szerint kell meghatározni. c./ Az épületeket a szabályozási terven kijelölt építési helyen belül a telekre vonatkozó övezeti előírások betartásával, valamint az építmények között megengedett legkisebb távolság, a legkisebb tűztávolság, valamint jelen előírások telekhasználatra vonatkozó pontjainak figyelembe vételével kell elhelyezni. A meglevő épület területe építési helynek tekintendő. (5) Zöldfelületek kialakítása: A telkeken belül kialakítandó összefüggő zöldfelületeket többszintes növényállomány telepítésével kell létrehozni. A szabályozási terven jelölt beültetési kötelezettség a telkek tulajdonosait terheli. (6) Közműellátás: A közművesítettség mértéke: A területen az alábbi közművesítettségi mérték megvalósítása szükséges: . közműves villamos energia - szolgáltatás, . közműves ivóvíz - szolgáltatás, . zárt szennyvízelvezetés, . csapadékvíz-elvezetés telephelyen belül zárt, vagy burkolt folyóka, a közterületen nyílt árokrendszerű lehet. (7) Járművek elhelyezése: A gépjárművek elhelyezését telken belül kell megoldani. A 10-nél több személygépkocsi elhelyezésére szolgáló parkolóhelyeket fásítani kell. Tehergépjárművek parkolása- éjszakai tárolása – közterületen tilos.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK 6.§. KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŰTERÜLET – K (1) K – 1 övezet: 6-os számú főút - szabályozási szélessége 30,0 méter. - kiépítettsége 2x2 forgalmi sáv. Az útpálya belterület, de az érintett szakaszon külterületi forgalmi rend érvényes. A BIOKOM Kft. üzemi útjának a 6-os sz. főúttal csak kisíves forgalmi kapcsolata lehet. (2) K – 2 övezet: • Eperfás út helyi kiszolgáló út szabályozási szélessége 16-22 méter. • 42100/2 hrsz. kiszolgáló út szabályozási szélessége 13,0 méter. (3) A közlekedési és közműterületen csak az utak tartozékai, a forgalomirányító és szabályozó berendezések, továbbá a közművek és a hírközlés építményei helyezhetők el. Egyéb létesítmények elhelyezésénél az 1997. évi 13. sz. Önkormányzati rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. 7.§. KÖRNYEZETVÉDELEM (1) Általános előírások: a./ A terület üzemeltetésével, további beépítésével összefüggő környezetvédelmi előírások alapvetően a környezetvédelmi igények érvényesítésére, a lakosság környezet-egészségügyi feltételeinek javítására terjednek ki, a mindenkor érvényben lévő előírások, határértékek és normatívák betartása/betarthatósága érdekében. Ennek kapcsán fokozott figyelmet kell szentelni a föld/talaj és a felszíni, felszínalatti vízkészletek védelmére, a környezeti levegő tisztaságának megőrzésére, a települési - épített - környezet védelmére, a hulladékok környezetkímélő kezelésére, hasznosítására, a zaj és rezgés elleni védelemre az esetleges örökölt talaj- és talajvízszennyezés káros hatásának csökkentésére vagy megszüntetésére. b./ Az ipari/szolgáltató funkciók elhelyezése során a tervezett tevékenység környezeti hatásait tisztázó munkarészt is el kell készíteni. (2) Levegőtisztaság-védelem: a./ A terület VÉDETT-1. levegőtisztaság-védelmi kategóriába tartozik.

b./ Az általános levegőtisztaság - védelmi követelményeket az 1995. évi LIII. törvény előírásai határozzák meg. c./ A fejlesztések során légszennyezést okozó, helyhez kötött légszennyező pontforrás, épületforrás és felületi forrás tervezése, létesítése során csak olyan technológiát, eljárást, berendezést lehet tervezni, létesíteni, amely nem okoz káros légszennyezést. Az előírt igazoló számításokat az engedélyezési dokumentációhoz kell csatolni. d./ A szennyező anyagokra, valamint a területre vonatkozó levegőminőségi határértékeket be kell tartani. e./ A belső utak, nyitott anyagtárolók pormentes kialakításáról és fenntartásáról a terület tulajdonosa (kezelője) köteles gondoskodni. (3) Zaj - és rezgésvédelem: A területen üzemelő és létesülő ipari és szolgáltatóipari tevékenységek zajkibocsátásai nem haladhatják meg az elhelyezésükre szolgáló tömb területfelhasználási kategóriájára előírt zaj- és rezgésterhelési határértékeket. A határértékek teljesüléséről a beépítések tervezésekor gondoskodni kell. A számítások eredményét az építési engedélyezési tervhez kell csatolni. (4) Vízminőség-védelem : a./ A telephelyek üzemeltetőinek gondoskodni kell a keletkező üzemi/technológiai szennyvizek csatornába bocsátás előtti, megfelelő hatékonyságú előkezelésről. b./ A telephelyek üzemeltetőinek gondoskodnia kell az üzemek szennyezett burkolatairól elfolyó csapadékvizek elkülönített gyűjtéséről és a befogadóba bocsátás előtti, megfelelő hatékonyságú előkezeléséről. c./ A kialakított zöldfelületeken/védősávokban a vizek minőségét veszélyeztető anyagok tárolása tilos. d./ Az utak síkosságmentesítéséhez szükséges só csak zárt térben tárolható. (5) Hulladékgyűjtés, kezelés: a./ A terület szolgáltatóipari, ipari üzemi épületeiben, létesítményeiben keletkező kommunális szilárd hulladékok kiporzásmentes gyűjtését és rendszeres elszállítását biztosítani kell. Ezért a terület maradéktalanul - és a kiépítéssel összefüggésben folyamatosan bekapcsolandó a városi szemétgyűjtési, kezelési rendszerbe. b./ Az ipari területre nem települhet, ott nem üzemelhet jelentős mennyiségű veszélyes hulladék keletkezésével járó, valamint tűz- és robbanásveszélyes tevékenységet folytató üzem. A kisebb mennyiségben előforduló veszélyes hulladékokkal kapcsolatos

előforduló veszélyes hulladékokkal kapcsolatos gyűjtési- , kezelési-, és adminisztrációs feladatokat a vonatkozó rendelet előírásai szerint kell végezni. Tűzvédelmi előírások 8.§. (1) Az oltóvíz biztosításáról az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban: OTSZ ) szerint kell gondoskodni. (2) A vezetékes vízellátás bővítése, új vezeték építése során az oltóvizet föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani oly módon, hogy a föld feletti tűzcsap és a védendő épület között a távolság a lehetséges tömlőfektetés nyomvonalán legfeljebb 100 méter lehet. (3) Az OTSZ 51. § - a megengedi, hogy ha az más módon nem oldható meg, az oltóvíz önálló víztároló létesítésével is megoldható. (4) A víztároló és a védeni kívánt építmények és szabad területek közötti távolság, a lehetséges tömlőfektetés nyomvonalában legfeljebb 500 méter lehet. (5) Az átalakítások és fejlesztések során kialakítandó tűzszakaszok területe feleljen meg a területen meglevő oltóvíz intenzitás – OTSZ 46.§-a szerinti értékeinek. Eltérés esetén gondoskodni kell az oltóvíz intenzitás növeléséről. (6) A tűzoltóság vonulása és működése céljára - ha arról jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik - az építményekhez olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére. (7) Az oltóvízellátást biztosító meglevő tűzcsapok és víztároló medencék megtartandók, azok megszüntetése, áthelyezése és felújítása csak a Pécsi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság engedélyével történhet. Záró rendelkezések 9.§. Jelen Önkormányzati rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően folyamatba tett ügyekben kell alkalmazni.

dr. Toller László polgármester Záradék: Megalkotta a közgyűlés 2001. október 25-i ülésén. Kihirdetve: 2001. november 5-én.

dr. Papp Judit jegyző

6. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 63/ 2001. (11.05.) sz. rendelete az általános rendezési terv aktualizálásáról és karbantartásáról szóló 1994. évi 60. sz. rendelet módosításáról. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az 1997. évi LXXVIII. tv. 7.§ (3) bekezdés c./ pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: 1.§. Módosítja az 1994. évi 60. sz. rendelettel jóváhagyott Általános Rendezési Terv szabályozási tervlapját, 59. számú városszerkezeti egységben e rendelet mellékletét képező tervlapnak megfelelően ( VÁROSTERV Bt. V – 2001/4, V-1 jelű tervlap ). A terület határai: északon: a 6-os számú főút; keleten: a Pécs-bátaszéki vasútvonal; nyugaton: az Eperfás u. 2.§. A rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

dr. Toller László polgármester

Záradék: Megalkotta a közgyűlés 2001. október 25-i ülésén. Kihirdetve : 2001. november 5-én.

dr. Papp Judit jegyző

7. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 64/2001. (11.05.) sz. rendelete a Pécs Budai dél szabályozási tervének jóváhagyásáról és helyi építési szabályzatának megállapításáról szóló 10/2001. (03.08.) számú rendelet módosításáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdése c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Pécs Budai dél szabályozási tervének jóváhagyásáról és helyi építési szabályzatának megállapításáról szóló 10/2001. (03.08.) számú rendeletét az alábbiak szerint módosítja: 1. §. A rendelet 10. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: "(4) A terület építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét és talajfedettségét, továbbá a megengedhető legnagyobb építménymagasságot az alábbi táblázat tartalmazza. a z é p í t é s i t e l e k övezeti jele beépítési legkisebb legnamax. legkisebb legkisebb módja területe gyobb szintalatti zöld lombbeépítet beépítés felület koronatfedettsége sége % % % % m2 csak telek- 60 (75) KG-1 Z 80 20 15 összevonás engedélyez hető IG-1 Z, SZ 500 50 (100) 75 25 (0) 15 130 csak Z 100 100 0 0 transzform á-torház és gáznyomás szabályozó esetén 10000 IG-2 Z, SZ 35 (60) 55 45 (20) 15 500 csak Z 100 100 0 0 úszótelek esetén

az épület legnagyobb építménymagassága m 7,5

12,5 12,5

12,5 12,5

2. §. Jelen önkormányzati rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően kezdeményezett ügyekben kell alkalmazni.

dr. Toller László polgármester

Záradék: Megalkotta a Közgyűlés 2001. október 25 -i ülésén. Kihirdetve: 2001. november 5.

dr. Papp Judit jegyző