3-1-17/2000. Jegyzőkönyv Készült Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 2000. október 26-i üléséről Jelen vannak: Baumgartner Sándor, dr. Benkovicsné dr. Benkő K. Klára, Bókay Endre, dr. Bödő László, Czukor Antal, dr. Deák Péter, De Blasio Antonio, Galbáts András, dr. Gáspár Gabriella, Gonda Tibor, Fratanolo János, Helmrich Ferenc, Hoffbauer József, Horváth Zoltán, Hódosi Vera, dr. Kablár János, Kádár Géza, Kerényi János, dr. Kodra Károly, Körömi Attila, Kukai András, dr. Kunszt Márta, Labodáné Lakatos Szilvia, Nürnberger Géza, Papp Béla, Papp Gábor, Petrovits Béla, Regényi Béla, Sashalmi György, Sík László Lajos, Simonovics Ferenc, Soó László, dr. Toller László, dr. Tóbiás János, Traj Ferenc, Tóth Mihályné, Weller János. képviselők. Távollévő képviselők: dr. Füredi Péter, Márton András, Meixner András, Mischinger István, Nagy Csaba, Staub Ernő, Szirmai Csaba, dr. Ujvári Jenő.
Jelen vannak továbbá: dr. Papp Judit jegyző, dr. Kosztics István Cigány Kisebbségi önkormányzat elnöke, Mandzurakisz Vaszilisz a Görög Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Dr. Frank Gábor a Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke, dr. Pavlov Milica a Szerb Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Zemplényi Mária Jolanta a Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke, dr. Ruppert Ferenc ANTSZ, Nyirati István a Pécsi Vízmű Rt. vezérigazgatója, Albert Pál Közüzemi Rt. képviseletében, dr. Varga István kabinetvezető, dr. Modrovits Sándor, dr. Tolnai Márta, dr. Sohár Endre, dr. May Gábor, dr. Berhidey Ilona főosztályvezetők, dr. Nász László, Zalay Buda, Decsi János, Gyenes Zsuzsanna, Balázsné Donát Aranka osztályvezető, Kovács Zoltán Magyar Rádió Pécsi Körzeti és Nemzetiségi Szerkesztősége, Szijártó Ildikó Pécs TV Kft. képviselője
2 Dr. Toller László: köszönti a megjelenteket, a Városi TV nézőit, és az érdeklődőket. Megállapítja, hogy a testület az ülés kezdetén jelenlévő 33 fő képviselővel határozatképes. Az ülést 9.05 órakor megnyitja. Megkérdezi, a napirenddel kapcsolatosan van-e észrevétel? Dr. Kunszt Márta: napirendre kéri a „Park Mozi ingatlanának bérbeadás útján történő hasznosítása” című előterjesztést. Soó László: napirendre kéri „Pécs M. J. Város 2000. évi költségvetésében meghatározott Általános tartalék időarányos felosztása” című előterjesztést 9/b. pontként, mivel a 9. napirendi pontban már szerepel egy Általános tartalék felosztás. Bókay Endre: előterjesztőként napirendre kéri zárt ülési tárgyalással „Katits Kálmán lemondása” című előterjesztést. Kukai András: kéri levenni a napirendről a meghívóban 10. sorszám alatt szereplő „Pécsi Vízmű Rt-vel kötött keret-megállapodás 3. sz. mellékletének módosítása” címet viselő előterjesztést. Napirendre kéri a „Viziközmű társulati beruházások támogatása” című előterjesztést. Gonda Tibor: napirendre kéri zárt ülési tárgyalással a „Pécs M. J. Város Önkormányzata által „A szociális és közétkeztetés a szociális ágazatban” címmel kiírt közbeszerzési eljárás” című előterjesztést. Ugyancsak napirendre kéri zárt ülési tárgyalással a „Vásárolt élelmezés a közoktatási ágazatban” című előterjesztést. Horváth Zoltán: bejelenti, hogy november 1-vel lemond a Költségvetési Bizottságban betöltött helyéről és egyben javasolja Weller Jánost a bizottság tagjának megválasztani, egyben kéri napirendre venni ezen személyi változást. Dr. Toller László: szavazást kér a „Park Mozi ingatlanának bérbeadás útján történő hasznosítása” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 34 egybehangzó igenszavazattal az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a „Pécs M. J. Város 2000. évi költségvetésében meghatározott Általános tartalék időarányos felosztása” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a „Viziközmű társulati beruházások támogatása” című előterjesztés napirendre vételéről.
3 Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a „Személycsere a Költségvetési Bizottságban” napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér „Katits Kálmán lemondása” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 31. igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. A napirendi pont zárt ülésen történő tárgyalásáról kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztés zárt ülésen történő tárgyalásával egyetértett. Szavazást kér „Pécs M. J. Város Önkormányzata által „A szociális és közétkeztetés a szociális ágazatban” címmel kiírt közbeszerzési eljárás” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 30 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. Szavazást kér a napirendi pont zárt ülésen történő tárgyalásáról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 27 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztés zárt ülésen történő tárgyalásával egyetértett. Szavazást kér a „Vásárolt élelmezés a közoktatási ágazatban” című előterjesztés napirendre vételéről. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 33 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett az előterjesztést napirendre vette. A napirendi pont zárt ülésen történő tárgyalásáról kéri a testület döntését. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 29 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett az előterjesztés zárt ülésen történő tárgyalásával egyetértett. Szavazást kér a napirendi sorról az elhangzott módosításokra figyelemmel. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 33 egybehangzó igen szavazattal a teljes napirendet elfogadta.
4 Napirend előtti felszólalások: a.) Czukor Antal: Városunk az Interneten b.) De Blasio Antonio: Műanyag atlétikai pálya és sportcentrum c.) Bókay Endre: Tájékoztató a lakásprogram végrehajtásáról 1/a.) Tisztségviselői beszámoló 1/b.) Beszámoló a lejárt határidejű határozatokról, átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről 2.)
A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendeletének módosítása
3.)
Basamalom u. Kisbalokány dűlő térségének szabályozási terve
4/a.) A Pécsi Kulturális Központ igazgatói állására vonatkozó pályázat elbírálása 4/b.) Személycsere a Költségvetési Bizottságban 5.)
Pécsi Harmadik Színház Közhasznú Társaság megalapítása
6.)
Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságával megkötendő megbízási szerződés
7.)
A Pécsi Galéria és Grafikai Műhely alapító okiratának módosítása és az intézmény vezetésére pályázat kiírása
8.)
Dr. Vajda János mb. igazgató főorvos illetményének rendezése
9/a.) A Pécsi Fürdő Kft. működési támogatásának megemelése 9/b.) Pécs Megyei Jogú Város 2000. évi költségvetésében meghatározott Általános tartalék időarányos felosztása 10.)
Pécs, Somogy-Vasas-Hird vízellátására kötött szerződés felmondása, és új szerződés megkötése
11.)
Tímár u-i Idősek Otthona bérleti szerződése
12.)
Az EEI laboratórium szakellátás feladatátadással történő ellátása, nyílt ajánlati felhívás
13.)
A céljuttatás feltételeinek megvalósulása dr. Toller László polgármester vonatkozásában
14.)
Hősök tere és környékén rendőrőrs létesítése
5
15.)
Kéri Istvánné tulajdoncserére irányuló kérelme
16.)
Dr. Karádi Kázmér és neje, Jókai u. 48. sz. alatti lakosok tulajdoncserére irányuló kérelme
17.)
Pécs, Tildy Zoltán u-i ingatlan értékesítésére kiírt pályázat elbírálása és szerződéskötés
18.)
Aktív korúak rendszeres szociális segélyezése, a közcélú foglalkoztatás gyakorlati folyamata
19.)
Park Mozi ingatlanának bérbeadás útján történő hasznosítása
20.)
Viziközmű társulati beruházások támogatása
Zárt ülésen tárgyalt előterjesztések, melyekről a 3-23-13/2000. sz. alatt külön jegyzőkönyv készült: 1.)
Katits Kálmán lemondása
2.)
Pécs M. J. Város Önkormányzata által „A szociális és közétkeztetés a szociális ágazatban” kiírt közbeszerzési eljárás
3.)
„Vásárolt közétkeztetés közbeszerzési eljárás
4.)
Papp Ferencné közgyógyellátási ügye
5.)
Vécsey Lajosné közgyógyellátási ügye
6.)
Fekete Istvánné közgyógyellátási ügye
az
oktatási
ágazatban”
tárgyban
kiírt
A Közgyűlés vita anyaga 1-4 kazettán. Napirend előtti felszólalások: a.) Czukor Antal: egy állampolgári bejelentés nyomán teszi meg napirend előtti felszólalását, amely Pécs város internetes oldalával kapcsolatos. Erről a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság hozott egy állásfoglalást, amelyre természetesen „igen”-nel szavazott. Kinyomtatta az anyagot, a bevezető rész az 1900-as évekig elfogadható, sőt talán jónak mondható, de a mai korhoz közeledve egyre inkább olyan dolgokat tapasztal, amelyekkel nem tud egyetérteni és szóvá kell tennie. A 7-9. oldalról idéz „1913-ban megindult a villamos közlekedés és megkezdte működését a Pécsi Dohánygyár. A város fejlődésének ára azonban a dolgozó rétegek életszínvonalának romlása volt.” Nem tudja, ezt mivel lehet megindokolni egy ilyen internetes oldalon. Talán el kellene olvasni Cronin könyvét a fejlődő kapitalizmusról, így talán látnák, hogy Pécs város életében olyan nagy romlás nem következett be a dolgozóknál. Az anyag később kitér
6 arra, hogy ebben az időszakban hol romlás, hol fejlődés volt tapasztalható. Ez ennek a kornak a jellemzője volt. A Horthy korszakról is említést tesznek az anyagban, amely tulajdonképpen elfogadható, de van egy mondat, ami már nem elfogadható, „A fasiszta kormány javaslata alapján az 1940. évi XXVIII. sz. törvény a Bölcsészeti Kart megszüntette, a Hittudományi kar kivált, stb…..”. Vannak néhányan a képviselők között, akik ezt a korszakot igen jól ismerik, és mégsem hallotta tőlük az utóbbi időben, hogy fasiszta kormány. Pécs városának szakemberei különböző tanulmányokban már kifejtették, hogy a fasiszta kormány kifejezés Magyarországra nem jellemző, és ez így nem is igaz. Kéri, hogy az Interneten ne használjanak ilyen kifejezést. Ez már túlhaladott, erre nincs szükség. Ezen kívül ismeretei szerint nem helytálló az sem, hogy megszüntette a Bölcsészeti Kart, mivel nem szüntette meg, csak visszakerült Kolozsvárra. Ez nem ugyanaz. Tovább idéz az anyagból: „A felszabadulás után a Pécsi Porcelángyár az országban beinduló nagy arányú villamosításhoz wolfram szigetelők gyártását kezdte meg, lényegesen megnövekedett a …….. stb.” Ez mind igaz, de erre a korra jellemző volt az államosítás. Legalább meg kellene emlékezni róla, nem volt örömteli, de nem kell letagadni. Ez történt, melyet legalább meg kell említeni. Tovább folytatja az idézést: „Az uránércre nagy volt a kereslet a Szovjetunióban és az itt kitermelt ércet jól lehetett értékesíteni, stb…..” Mindenki tudja, a pécsi urán minősége milyen volt, inkább hallgatni kellene Számára a legmegdöbbentőbb, hogy 1955-1971. között Pécs városa nem róla. létezett, erről az időszakról semmi nem jelenik meg az internetes oldalon. Nagyon furcsának tartja, hogy a világban számon tartott októberi szabadságharcról és forradalomról nem szerepel semmi. Legalább három sorban meg kellene emlékezni. Dr. Toller László: megjegyzi, Boross Péter volt miniszterelnök kb. két hónappal ezelőtt hívta fel a figyelmét éppen erre a honlapra, ahol a szerb megszállás ténye sem pontosan van leírva. Javasolni fogja különböző történészekből egy bizottság összeállítását, akik megszerkesztik a honlapnak legalább a város történetére vonatkozó részét. Ebben képviselő úrnak részben igaza van, természetesen súlyozottan már lehet A képviselő úr által elmondottak teljesen időszerűvé teszik azt a véleménykülönbség. kezdeményezést, amit Vonyó József - volt képviselőtársuk – történész és politológus már régóta szorgalmaz. Forrást kell teremteni arra, hogy Pécs és Baranya megye hiteles történetét az ősközösségtől a mai napig megírják. Ha a jövő évi költségvetés lehetővé teszi, megpróbál előterjesztést tenni egy közösségi alap létrehozására a város történetének megírására. Horváth Zoltán: mindamellett, hogy Czukor képviselőtársa észrevételei teljesen jogosak, megjegyzi, amikor két évvel ezelőtt elkezdődött ez a projekt a városban szinte egyedül álló volt, az európai országok is csak most kezdik el a honlapok létrehozását. Akik az elkészítésében részt vettek, többnyire informatikusok voltak. Ez év elején, tavaly év végén zárult le a projekt, és működik. Véleménye szerint a tartalmi hibákkal együtt is büszke lehet a város arra, hogy van egy lehetőség, ahol információkat közölhetnek az állampolgárokkal, illetve észrevételeiket fogadhatják. A technikai rész
7 vonatkozásában mindenképpen pozitív kezdeményezés volt és hasznos a város szempontjából. Czukor képviselő úr által felvetett probléma abból adódik, hogy jelenleg is a tartalmi részeket az informatikus technikai személyzet tartja karban, amelyik az egész honlapot létrehozta. Most az a feladat – és a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság állásfoglalása, valamint Kerényi alpolgármester úr kezdeményezése is arra vonatkozott -, hogy a jövőben ne informatikusok kezeljék a honlap tartalmi részét, mert akkor ilyen problémák merülnek fel. Ez jogos, létező probléma. Erre az a megoldás, hogy más kezekbe kerül a tartalmi szolgáltatás mindamellett, hogy a fizikai, technikai feltételeket továbbra is informatikusok fogják megoldani. Az a jogos kívánalom, amit Czukor képviselő úr emleget, remélhetőleg megoldást fog nyerni. Szakmai alapon nyugvó anyagok kerülnek az Internet oldalára. Papp Gábor: nagyrészt egyetért a Horváth képviselő úr által elmondottakkal, azonban azt a mondatát át kellene értékelni, hogy az Európai uniós városok is csak most kezdik el felépíteni honlapjaikat, mert ez nem állja meg a helyét. Többen interneteznek közülük és a város lakói közül is, és tudják, hogy ma már rengeteg falunak van honlapja. Az Európai Unió városai pedig már évekkel ezelőtt készítettek honlapokat. Ez nem kisebbíti természetesen a pécsi honlapot, amely még a városmarketinggel foglalkozó országos szaktekintélyek előtt is elismerten jó színvonalat, jó struktúrát tükröz, tehát mindenképpen pozitív. Meglepetéssel hallotta azonban, hogy csak informatikusok hozták létre. Ez esetben a projektet eleve elhibázták, hiszen egy informatikus azt hajtja végre, amit mondanak neki. A tartalmi elemeket nem nekik kell kitalálni, nem is lehet feladatuk. Kéri, a későbbiekben se legyen ez a feladatuk, mert nagy félreértések következhetnek be. Úgy gondolja, a napi aktuális dolgokat a város lakói használják, ezért egy hiányosságra felhívja a figyelmet. A napokban a mozi műsort szerette volna megnézni, és azt tapasztalta, hogy a februári műsor volt a legfrissebb. Javasolja, hogy vegyék le az egész mozi műsort, vagy próbálják meg minden alkalommal aktualizálni, mert ezzel negatív képet kaphat a honlapon tájékozódó. Hasonló tapasztalatai vannak a közgyűlési rendeletekkel és határozatokkal kapcsolatban is. Miután eleve a rendszerben vannak, úgy gondolja, nem okozna nagy gondot, ha rátennék az Internet honlapra. Ha már a program le is zárult, de működtetésére, karbantartására nagy gondot kell fordítani a jövőben. Dr. Kunszt Márta: úgy gondolja, külön kellene választani a történeti megközelítéseket. Megjegyzi, a török hódoltságig feldolgozták Pécs történetét, mert a Pécs Története Alapítvány elvégezte, de tovább nem tud haladni pénzhiány miatt. Célszerű lenne egy jelentősebb összeget a kutatásokra szánni, mivel Pécs nem akármilyen történelmi múlttal rendelkezik, néhány millió forintból nem lehet megoldani. Úgy gondolja, egyre aktuálisabbá válik, hogy a PR tevékenységet összefogják a városban. Nemcsak a honlapra gondol, hanem egy olyan csapat kialakítására, amely tudná, mit tartanak fontosnak közölni a városról, és egyben a honlapot is karbantartják.
8
Kerényi János: képviselőasszony valóban létező problémát vetett fel, és ha figyelembe veszik az ezen területen dolgozó kollégák távozásától, akkor még jogosabb a felvetés. Reményei szerint a létszámproblémákon a hónap végén túl lesznek. Valóban olyan elképzelés van, hogy a városmarketing, a PR, az idegenforgalom, és minden, ami ehhez kapcsolódik, egy olyan osztályt képezzen, mely csapatmunkában fogja megoldani a város megjelenését, nemcsak a pécsi polgárok, hanem a hazai és a külföldi idelátogatók számára. Ez a feladat kötelező számukra és ezen dolgoznak. Papp Gábor képviselő úr felszólalásával kapcsolatban elmondja, a város valóban büszke lehet a Viva Pécs programra, hiszen erején felül teljesített. Természetesen mindenhol vannak hibák, melyeket ki kell küszöbölni, de ebben a programban a város élen járt, országos viszonylatban és a környező országok mellett mindenképpen. b.) De Blasio Antonio: az elmúlt évek jó néhány előterjesztése nyomán, valamint a sajtóban megjelent híradásokból szinte mindannyian ismerik a Pécsi Városi Sportcentrum tervét és az azzal kapcsolatos eddigi döntéseket. Pécs város térségi szerepe a sportban nem lehet kérdéses senki számára, hiszen jó néhány sportágban szinte évszázadosnak mondható hagyományokkal rendelkezik. Ezeknek a hagyományoknak egyik megteremtője és zászlóvivője a Pécsi Vasutas Sportkör, amely 1919. óta Pécs város sportéletével szinte összenőtt és abból mindig nagymértékben vette ki tudni, Fontos részét.hogy a Városi Sportcentrum elképzelése is a PVSK-tól indult, és igen nagy lépéseket tettek már eddig is annak megvalósításáért. Ha csak az elmúlt néhány év történéseit veszik sorra, akkor is jó néhány dologról lehet számot adni, amelyek egyértelműen a régió verseny-, diák- és tömegsportját szolgáló létesítmény megvalósulásának útján az első lépéseket jelentik. Ezek a következők voltak: • nagyméretű salakos edzőpálya világításának megépítése, • a terület szabályozási tervének elkészítése, • a Sportcentrum megvalósítási programja, tanulmányterv készítése, • nagyméretű füves edzőpálya elkészítése, • döntés a vasútállomást, az Indóház teret és a Sportcentrumot összekötő gyalogos felüljáró építéséről, • szociális épület építése, • Városi Sportcentrum megvalósításának üzleti terve • műanyag futópályára pályázat készítése és beadása és elnyerése, • a várossal egy megállapodás tervezet előkészítése Jelenleg a műanyag futópálya megépítéséhez kellene a közbeszerzési eljárást megindítani és a megvalósulás közelében, van a Sportcentrum gyalogos megközelítését szolgáló vasúti felüljáró építése is az Indóház térről. Mindkét ügyben természetesen hathatós és nagy mértékű városi Sokan utópiának, néhányan túl pesszimista rémálomnak tartották a terveket, támogatással. azonban mégiscsak azoknak lett igazuk, akik időt és fáradtságot nem kímélve dolgoztak egy olyan program elkészítésén, amelynek nem igazán látták konkrét finanszírozási lehetőségeit akkor még. Az első fontos indulópont, a műanyag atlétika pályára elnyert 40 millió forintos ISM támogatást követően a közelmúltban Pécsett járt ugyan ennek a
9 minisztériumnak a küldöttsége, akik a magyarországi labdarúgó stadionépítési program keretében mérték fel a Pécs városi lehetőségeket. A PVSK és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata együttműködését és közös program elképzelését a Városi Sportcentrum megvalósítására támogatásra érdemesnek ítélték, amely jelen esetben közel 500 M Ft-os kormánytámogatás lehetőségét jelentheti, amennyiben a város és a PVSK létre tudja hozni azt a tervezett gazdasági szervezetet, amely majd a Sportcentrum megvalósítását és hosszú távú működését is hivatott szolgálni. Előzetes megállapodás-tervezet is készült, amit a Sportbizottság, valamint a Költségvetési Bizottság is Közgyűlés elé való terjesztésre egyhangúan jóváhagyott, melynek értelmében a gazdasági társaságot a két jövendőbeli tulajdonos 50-50 %-os tulajdoni aránnyal kívánja létrehozni, hiszen ebben a gazdasági társaságban a bevitt vagyon értékét nem csupán a vagyontárgyak mai napi értéke, hanem a sportcentrum létrehozásakor betöltött szerepével kialakuló értéke is meghatározza. Nagyon fontos, hogy egy olyan céllal létrehozandó gazdasági társaságról van szó, amely cél még hosszú ideig nem a nagymértékű profitteremtés, hanem a városban folyó különböző sporttevékenységek létesítményi támogatása a piaci szemlélet beépítésével, amely remélhetőleg hosszabb távon érvényesülni tud. Az ISM kifejezett szándéka, hogy olyan kezdeményezéseket támogasson ilyen jellegű programokkal, ahol a város és a létesítmény tulajdonosa együtt tud működni, valamint megvan a potenciális esély, hogy lesz, vagy létezik első, vagy másodosztályú labdarúgó csapat. Sajnos ez már Pécs esetében csak a másodosztályt jelenti jelenleg, de remélhetőleg ez csak átmeneti állapot és a létrejövő Sportcentrummal hamarosan újra legfelsőbb osztályú csapata is lesz A stadionépítési a városnak. program pályázati lehetősége decemberben zárul, azonban nem lenne szerencsés az utolsó pillanatig várni a város pályázatával, hiszen egy elkészült pályázat beadás előtt még módosítható, ha időben megnézik hozzáértők. A mai napon nem került a Közgyűlés elé az a megállapodás-tervezet, amit a város készített el, és a PVSK elnöksége elfogadta, azonban csak remélni tudják, hogy a város az általa felajánlott megállapodás szellemében kívánja a tervezett közös gazdasági társaságot is létrehozni. Sajnos a gazdasági társaság létrehozását megalapozó és nagymértékben megkönnyítő megállapodás-tervezet az ilyen irányú bizottsági döntések ellenére ma nem került a Közgyűlés elé. Bíznak abban, hogy elmaradásának csak technikai és nem tartalmi oka van. Információi szerint ugyanis ma reggel polgármester úr megkapta a műanyag pályaépítésére vonatkozó ISM által aláírt szerződés másolatát, mely egyértelműsíti az ügyben az ISM elkötelezettségét a nélkül, hogy a jelzett projektre a város és a PVSK között a megállapodás létrejött volna. Felszólalásának az adott aktualitást, hogy részükről e hatalmas sportlétesítmény fejlesztésnek még az első lépéséhez – műanyag atlétikai pálya építése – sem tudott még létrejönni a Közgyűlés által elfogadott elkötelezettség és feladatvállalás, amit a város sportszerető lakossága oly annyira vár az Önkormányzattól, hiszen ilyen mértékű sportfejlesztés sem Pécs városában, sem a régióban nem volt, de nem is mostanában lesz, ha erről lemaradnak. Mostantól kezdve egy pillanatot sem vesztegethetnek széthúzásra, érdekharcokra, amit a régió más térségei ügyesen használnak
10 ki. Csak egy dologra szabad koncentrálni, és közös érdekük, hogy ez a régióvezető szerepet erősítő program megvalósulhasson. dr. Toller László polgármester átadja az ülés vezetését Kerényi János alpolgármesternek. Dr. Toller László: a szándékkal egyetért, de a képviselő úr által felvázolt probléma csokor nem olyan egyszerű; az ISM-től semmi pénzt nem kaptak, még a szerződést küldték meg, holott Deutsch Tamás miniszter úrral abban állapodott meg Villányban, hogy az Olimpia után a pénzt is küldik. Ezzel a feltétellel és a tulajdonszerzés fejében biztosította az önkormányzat – döntés az irattárban – azt a 40 M Ft-ot, amiről szó volt. A közbeszerzési pályázatot nem is lehet kiírni, ha egyszerre nem áll rendelkezésre a 80 M Ft. Tehát nem az önkormányzaton múlik, mert a 40 M Ft-ot bármikor biztosítják, hiszen erről közgyűlési döntés is megvan. Természetesen egyetért a Sportcentrum megvalósításával, de ha az atlétikai pályát ott építik meg, ahol az alapkövet elhelyezték Áder Jánossal a parlament elnökével, akkor a labdarúgó stadion ott nem lehet. Az UEFA szabványok ezt kizárják. Továbbá a 4-500 M Ft nem adomány, hanem hosszú távú hitel, amit vissza kell fizetni. A PMFC nélkül pedig az egészet nem tudja elképzelni, mint ahogy a PVSK vezetése el tudja, hiszen a PMFC lemondott jogos tulajdonáról térítésmentesen a város javára, amikor a sporttulajdonról szóló törvény ezt lehetővé tette. Csak a PMFC jogán juthat a város a stadionfejlesztési támogatáshoz, amennyiben ez a csapat nem létezne, szóba sem kerülhetne semmiféle támogatás. Tehát etikailag nem tudja elképzelni, hogy az általa szerzett jogon semmiféle tulajdoni hányadot nem kapna egy leendő – a várostól elkülönült - gazdasági szervezetben. A város értékként kívánja bevinni az ingatlanokat a gazdasági társaságba, mint ahogy felértékelte a PVSK a Verseny utcai pályát, és ennek megvan a határozott forgalmi értéke, ha és amennyiben a város tulajdoni hányadot visz be, akkor nem előre megállapított 50-50 % értéken, hanem értékén kerüljön a tulajdoni hányad felosztásra. Azt gondolja, az önkormányzatnál töretlen gyakorlat – legalábbis az elmúlt időszakban -, hogy értéken kezelik a dolgokat, akár Kft-be való apportálás, akár értékesítés tekintetében. Ismételten elmondja, a szándékkal egyetért. Az aláírás pedig nem zsarolási kérdés, és nem 50-50 % előre eltökélt, hanem alapos megfontolásokon alapuló döntés következménye lehet, amelyet természetesen mielőbb szeretné a Közgyűlés elé terjeszteni azzal, hogy személyesen tárgyalt Uzbek úrral, aki azt mondta, inkább megalapozott pályázatot adjanak be, mint elkapkodottat. Dr. Bödő László: hosszú vita előzte meg ezen előterjesztés napirendre vételét, vagy levételét. Az történt, hogy elkészült egy első változat, ezt követte egy második, majd vizsgálta a Jogi- Önkormányzati Főosztály. Több kifogást emelt, mert nem jelentek meg markánsan az önkormányzat érdekei. Ennek megfelelően újból átalakították az előterjesztést, és ebből 3-4 példány eljutott a képviselőkhöz. Ezt követően elkészült egy következő változat, amelyet De Blasio úr is tegnap olvashatott, és teljes egészében egyetértett vele, ezt végleges I-gyel jelölte. Úgy gondolta, ezt már be tudják terjeszteni a
11 Közgyűlés elé, de most nem, mivel csak zavart okoznának vele, hogy többféle példány került ki, és nem tudják azt mondani, vegyék elő a nyolcas példányt, mert nem számozták meg elejétől. A Jogi- Igazgatási és Ügyrendi Bizottság tegnapi ülésén kiderült, hogy már van végleges II., sőt már készül a III. változat is. Így már teljes a káosz. Ezért azt javasolja, ezt az előterjesztést a következő Közgyűlésre - ha lesz rendkívüli Közgyűlés, akkor arra – terjesszék elő. Nem vitatják, hogy élen járt a PVSK, hiszen készült egy anyag, - amelyet ő terjesztett a Sportbizottság elé – amelyben szerepel a Városi Sportcentrum, a műanyag atlétikai pálya, a stadion építésével kapcsolatos problémák és a tulajdonjog kérdése. Tehát minden egyesület legkényesebb dolgát is tartalmazza, és ezt a Sportbizottság elfogadta. Nincsenek itt kényes kérdések, itt a nagy vita a tulajdonjog körül forog, és ez mindaddig fennáll, míg az érintettek nem tárgyalják meg ezt a kérdést. Megjegyzi, a Sportbizottság előterjesztésével minden sportegyesület egyetértett, a PVSK is, hiszen az elnöke és ügyvezető elnöke jelen volt a Sportbizottság ülésén, ahol nyilatkoztak az egyetértésükről és nagyon korrektnek tartják a bizottság előterjesztését. Ezek után tört ki egy vita, amely szerinte nehezen kezelhető és ezért gondolta, nem veteti napirendre az előterjesztést, hanem várnak néhány napot, és minden érintettel még egyszer megbeszélik, majd a Közgyűlés elé terjesztik. Kerényi János alpolgármester visszaadja az ülés vezetését dr. Toller László polgármesternek. c.) Bókay Endre: október 14-én a város 30 új szociális bérlakást adott át igénylők részére. Ezekben 15 olyan családot helyeztek el, akiknek még nem volt bérleményük, és 15 olyan családot, akik 2-3 szobás nagy lakást adtak le cserébe ezekért a kisebb garzonlakásokért. Így lehetővé válik újabb családok nagy lakásokba történő elhelyezése. A 30 új szociális bérlakás átadásával összesen 45 családon tudnak segíteni. Rendkívül kedvező beruházásokkal tudták elkészíteni az épületet, hiszen az önkormányzatnak 120 M Ft-jába került és átlag négyzetméter áron 108 eFt-ért készítették a lakásokat. Nagy jelentőségű dolog ez, hiszen Pécs városában 1987. óta nem adtak át szociális bérlakást és a ’90-es években sehol az országban új szociális bérlakás nem épült még a mai napig. Remélik, törekvésük sikeres lesz és rövidesen megkezdhetik a 80 lakásos garzonház beruházását is. Emlékeztetőül elmondja, a kormány által kiírt pályázathoz 184 M Ft-os igényt nyújtott be az önkormányzat augusztus 28-án, de erre a mai napig nem érkezett válasz. A város elég erős ahhoz, hogy ezt a programot akkor is folytassa, ha nem kapja meg a központi támogatást. Bejelenti, a program folytatásaként a FEMA körzetében további 120 bérlakás megépítését tervezik. E tervek komolyságát jelenti, hogy az önkormányzat kihirdette a tervpályázatot, melynek eredményeként az első helyezett Perényi Margit építész lett, munkatársai Ritling Erika és Suppet Gábor. Ők nyerték meg a jogot a 120 bérlakás tervezéséhez. A pályázaton összesen 11 csoport vett részt. Bíznak benne, hogy akik nem nyertesek, csak díjazottak, más városokban meghirdetve a központi kormányzat lakásépítési programját, tudnak segíteni és olyan korszerű bérlakásokat tervezni és építeni, melyek elősegítik a mai elég nehéz helyzetből való kilábalást.
12 Sokakat foglalkoztat az utóbbi időszakban, hogy az önkormányzat a szociális bérlakásban élők feje fölül eladhatja. Ilyenről nincs szó. 1995. november 30-ig a lakástörvény úgy rendelkezett, hogy az önkormányzat köteles felajánlani a bentlakók számára a lakások megvételét ismert kedvezményes összegekkel. Tehát, ha bentlakó vagy 30 százalékáért, vagy ha egy összegben vásárolta meg, a lakás piaci értékének 20 százalékáért tehetett szert arra a tulajdonra, amelyet használt. Ez 1995. november 30-án megszűnt, ez után az önkormányzat saját elhatározása, hogy tulajdonával mit tesz. Pécs város önkormányzata előtt nincs ilyen elképzelés, sem szándék a bérlakások nagy számban történő értékesítésére. Azért indították el a szociális bérlakás építési programot, mert éppen ennek bővítésére, minőségi cseréjére van szükség. Igyekszik mindenkit megnyugtatni, hogy a közeljövőben elkészítendő rendelet - amely részletesen fog rendelkezni az új értékesítési lehetőségekről, az új készülő törvénnyel összhangban – nem fog olyat tartalmazni, hogy valaki az utcára kerül. Egyébként más törvények védik a bentlakókat és senki senkit nem tehet az utcára indok nélkül, kötelesek valamilyen szükséglakást biztosítani. Másrészt új rendeletet készítenek a lakáshoz jutás feltételeinek szabályzására is, amely számos könnyítést tartalmaz, egyszerűbbé és áttekinthetővé teszi az ügyintézést. A jelenleg 3200 nyilvántartott lakásigénylőt megkérik, újítsák meg igénylésüket. Az önkormányzat alkalmazottai helyszínelni fognak, így pontosabb képet kapnak az önkormányzati lakásigénylők számáról és helyzetéről. Megkérdezi Körömi képviselő urat, a 80 lakásos garzonház építési pályázat ügyében milyen lépéseket tudtak megtenni eddig, hogy valamilyen módon sikerre vezessen és a város megnyerje a 184 M Ft-ot, amely jelentősen elősegítené a program folytatását. Körömi Attila: válaszában elmondja, azt a munkát elvégezte, ami rá vonatkozik. Megjegyzi, két ügyintéző foglalkozik ezzel a pályázattal minisztériumban, annyiban tudna segíteni, hogy rendelkezésre bocsátja a pontrendszert, ami teljesen objektív elbírálást tesz lehetővé és amely alapján elbírálják a pályázatokat, kihirdetik a győztest. Nagyon rossznak tartaná, ha parlamenti képviselők tudnák befolyásolni, hogy ki nyer, igazságtalan lenne. Tudomása szerint – miután az elmúlt 10 évben ilyen kormánytámogatás nem volt bérlakás építés területén - a jelentkezők száma óriási. Azt is tudja, hogy a pécsi pályázat a következő ütemben kerül elbírálásra, mert a legutóbbiban azokat bírálták el, amelyek augusztus 18-ig beérkeztek, vagy szeptemberig, de Pécs városáé addig sem ment el. Ismétli, a pécsi pályázat a következő ütemben kerül elbírálásra pontrendszer alapján, az igény óriási. Tájékoztatásul elmondja, most jelentette be a miniszter úr, hogy újabb 2 Mrd forintot szánnak e célra még ebben az évben. Nyilvánvalóan ők támogatják a programot, válaszából is bizonyára kiderült, hogy felvették a kapcsolatot az érintettekkel olyan mélységig, amíg egy parlamenti képviselő eljárhat egy minisztérium által kiírt pályázat elbírálásának ügyében. Természetesen támogatják ezt a programot.
13 Dr. Toller László: érdeklődött az érintett ügyintézőnél, úgy tűnik, a város pályázata mindenben megfelel a kiírás feltételeinek, sőt az 1 négyzetméterre eső ár tekintetében a legjobb, amely abszolút értékelési szempont. Reméli, pozitív lesz az elbírálás.
Napirend tárgyalása: 1/a.) Tisztségviselői beszámoló Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Dr. Toller László: jelzi, a képviselők rendelkezésére bocsátották a fellbachi látogatásuk úti beszámolóját, ahol elbúcsúztak Friedrich Wilhelm Kiel úrtól, mint polgármestertől, november 2-án kerül sor az új polgármester beiktatására, akit már azon a napon meghívnak egy pécsi látogatásra. Megjegyzi, hogy kereszténydemokrata polgármestere lett Fellbach városának. Papp Béla: tájékoztatásul elmondja, az elmúlt héten beadták Dragovácz Márk pogányi polgármesterrel együtt a repülőtér engedélyezési dokumentációit a Légügyi Igazgatósághoz. A vonatkozó kormányrendelet szerint 60 nap áll rendelkezésükre arra, hogy elbírálva a minisztériumon keresztül a kormány elé terjesszék az anyagot előzetes jóváhagyás céljából. Bízik abban, illetve állítja, hogy a beadott anyag és a pályázat mindenben megfelel a kormányrendeletnek. Reméli, a minisztérium ebben a szellemben készíti el az előterjesztését és a kormány jóváhagyja. Három kormánypárti parlamenti képviselőt kért meg arra, hogy kísérjék figyelemmel ezt a folyamatot, és ha a várakozásokkal ellentétben történik valami, segítsenek abban, hogy a kormány jóváhagyás, illetve az engedély kiadása megtörténjen. Dr. Toller László: még egy tájékoztatást kíván adni, miszerint levélben kereste meg Orbán Viktor miniszterelnök urat, az ügyben, hogy a régen elkészült szennyvíztisztítót - amely az 1999-es országos költségvetésben mint önkormányzat részére térítésmentesen átadandó vagyontárgy szerepel - a kormány – adja az önkormányzat térítésmentes tulajdonába, hiszen jelenleg mulasztásos törvénysértés áll fenn a kormány részéről. Ugyanis ez ellentétes a hatályba lépett és már a zárszámadásához közeledő 1999. évi költségvetéssel. Kéri országgyűlési képviselőtársait, tegyenek hathatós lépéseket annak érdekében - különösen a Miniszterelnöki Hivatalnál -, hogy a kormány napirendjére kerüljön a szennyvíztisztító átadásának kérdése. További tisztségviselői beszámoló hiányában kéri, térjenek át a következő napirendi pont tárgyalására.
14 1/b.) Beszámoló a lejárt határidejű határozatokról, hatáskörben hozott bizottsági döntésekről
átruházott
Előterjesztő: dr. Toller László polgármester Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a Közgyűlés 23 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett az előterjesztést, valamint a határozati javaslatot elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 523/2000. (10.26.) sz. határozata Beszámoló a lejárt határidejű határozatokról, átruházott hatáskörben hozott bizottsági döntésekről 1.) A közgyűlés Pécs M. J. Város Jegyzője lejárt határidejű határozatok végrehajtására adott jelentését az előterjesztés 1. számú mellékletében foglaltak alapján elfogadja. 2.) Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a Sportbizottság 64, 65/2000. (09. 12.) sz., a Város- és Környezetfejlesztési Bizottság 113/2000. (09. 20.) sz. és 122/2000. (10. 04.) sz., a Jogi, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság 155, 156, 157, 158, 159, 162/2000. (09. 26.) sz., a Költségvetési Bizottság 99/2000. (09. 27.) sz., a Kulturális Bizottság 100, 102/2000. (09. 29.) sz., a Közoktatási Bizottság 93/2000. (10. 02.) sz. – átruházott hatáskörben hozott – döntéseit elfogadja. Kapják: dr. Toller László polgármester, dr. Papp Judit jegyző, dr. Bödő László, Hódosi Vera, Kablár János, Soó László, dr. Kunszt Márta és Meixner András bizottsági elnökök
2.)
A pénzbeli és természetbeni szociális önkormányzati rendelet módosítása
ellátásokról
szóló
Előterjesztő: Fratanolo János bizottsági elnök Fratanolo János: a rendelet módosítására azért van szükség, mert a közelmúltban egy ügyészi vizsgálat előírta az önkormányzat számára néhány pontban a pontosítást, másrészt a felhasználás szempontjából jelentős megtakarítás keletkezett, ezért néhány ellátási formánál méltányosság gyakorlására van lehetőség.
15 A megtakarítás egyik nagyon fontos eleme az idei évben bevezetett közcélú munkaprogram, mely a felhasználás szempontjából komoly megtakarítást eredményezett. Ezen kívül igyekeztek külső forrásokat is bevonni a rendszerbe. Nagy segítséget jelentett a PÉTÁV-val, a BIOKOM-mal és a Pécsi Vízművel kialakított együttműködés, amely a lakásfenntartási támogatásoknál és a kintlevőségek kezelésénél volt jelentős. Sokat segített a tavalyi krízis időszakában a Vöröskereszt Pécsi Csoportjának a pozitív hozzáállása is. Ezekre a külső forrásokra a jövőben is számítanak, a tárgyalásokat már megkezdték. A rendelet módosításával lehetőség nyílik a rászorultak eddiginél magasabb szintű támogatására, úgy, hogy a költségvetésben szereplő keretet nem lépik túl. A lakosság tájékoztatására elmondja, hogy a lakásfenntartási támogatás 112 hónapra megállapított összege 1000 Ft-ról 2000 Ft-ra emelkedhet, ha a Közgyűlés elfogadja a módosítást, és fűtési időszakban a fűtési költség maximum 30 %-a, de a havi 4000 Ft-ot nem haladhatja meg. A felnőtt korúak átmeneti segélyének megállapítása során az Egészségpolitikai- és Szociális Bizottság méltányossági szempontok alapján is dönthet, jogot kapna – ha elfogadja a Közgyűlés a módosítást – méltányosság gyakorlására, természetesen egyedi elbírálás alapján. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításánál szintén méltányossági szempontok alapján dönthetne a bizottság, ha a gyermek gyógykezeltetésének költségei a család megélhetését veszélyeztetik, illetve a krízis helyzetbe került családok egyszeri nagyobb összegű támogatásáról. A temetési segélyt a kétszeresére kívánják emelni, mivel a legolcsóbb temetés is már 80-90 eFt. Az eddigi 4800-9600 Ft-os segélyt 9600-14400 Ftra kívánják módosítani. Az Egészségpolitikai- és Szociális Bizottság és a Költségvetési Bizottság is egyhangúlag támogatta az előterjesztést. De Blasio Antonio: a Költségvetési Bizottság ülésén kértek egy olyan kimutatást, amelyből látható, év végére hogyan alakulnak a szociális kiadások, mennyiben változtatja meg a helyzetet ennek a rendeletmódosításnak a pénzügyi része. Ezen anyag elkészítéséért köszönetet mond a Közgazdasági, valamint a Népjóléti Főosztálynak. A kimutatásból kitűnik, hogy az önkormányzat költségvetése még akkor is jó helyzetben marad a szociális kiadások terén, ha ez a változás megtörténik, ezért a Fidesz frakció maximálisan támogatja a rendeletmódosítást. Úgy gondolják, mindenkinek, aki a városért felelősnek érzi magát, arra kell törekednie, hogy a támogatások, a segélyek összege oly mértékben kerüljön meghatározásra, ami valóban segítség és nem csak látszat. Ma 1.000,- Ft-os támogatás – akár havi, akár más viszonylatban –elenyésző összeg, és a jövőben tartózkodni kellene az ilyen csekély mértékű segélyektől. A két főosztálytól kapott pénzügyi kimutatás alapján a FIDESZ frakció tagjai úgy gondolják, a szociális kiadások terén olyan mérvű megtakarításra számíthatnak ebben az évben, hogy az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság elnökével közösen mindenképpen szeretnének a Karácsony előtti időszakra egy olyan előterjesztést készíteni, amelyben lehetőséget biztosítanának plusz segélyezésre, hiszen sok a rászoruló.
16 Kéri, legyenek erre tekintettel, és próbáljanak meg még egy kicsit rátenni a következő hónapokban. Talán ezzel a cselekedettel néhány ember számára az ünnepeket is meg lehet szépíteni. Kéri, erre készítsenek közös előterjesztést. Dr. Toller László: további észrevétel nem lévén szavazást kér a rendeletmódosításról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 28 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül megalkotta 59/2000. (10. 28.) sz. rendeletét az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló módosított 50/1999. (11. 25.) számú rendeletének módosításáról. A rendelet a jegyzőkönyv 1. sz. mellékletét képezi.
3.)
Basamalom utca – Kisbalokány dűlő térségének szabályozási terve Előterjesztő: Hódosi Vera bizottsági elnök
Hódosi Vera: a szabályozási terv a telektulajdonosok kérelmére indult. A tervezést követően egyeztetési eljárásokra került sor. A különböző szervek véleménye az anyagba átvezetésre került. Lakossági észrevétel nem érkezett. A Város- és Környezetfejlesztési Bizottság tagjai a szabályozási tervet elfogadták. A 7. § (7) bekezdésének harmadik francia bekezdése a következőképpen szólna: „Szennyvízelvezetés közcsatornába, vagy vízügyi hatóság által engedélyezett helyi tisztítással, vagy szakszerű közműpótlóval történő szennyvízelhelyezéssel …… biztosítható.” A rendelet 3. §-át fél mondattal kiegészíteni javasolja, amely ennek megfelelően úgy szólna, hogy: „A jelen önkormányzati rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult ügyekben kell alkalmazni.” Pontosításának indoka, hogy a hivatalnál ennek hiánya általában gondot szokott okozni. Kéri a közgyűlést, hogy az általa tett kiegészítéseknek megfelelően a szabályozási tervet fogadja el. Dr. Toller László: kéri a Város- és Környezetfejlesztési Bizottságtól, hogy az egész városrészre készítsenek kimutatást az eddigi döntésekről - a szabályozási tervek tekintetében - azért, hogy végre egységes áttekintést kaphassanak a teljes szabályozási lehetőséget illetően. Jó lenne látni, mi történik majd ott az elkövetkezendő egy-két évben, különös figyelemmel a Zsolnay Gyárra, a Tüskésrétre, a most nem érintett Basamalom utca és a Rendőrség közötti területre.
17
Hódosi Vera igazat ad polgármester úrnak abban, hogy célszerűbb lenne ezeket a területeket egyben kezelni, de ennek eddig mindig anyagi akadályai voltak. Nem állt a bizottság rendelkezésére olyan anyagi keret, amiből ezeket megvalósíthatták volna. Ezért a szabályozást kisebb területekre végezték el. Most olyan források kerültek birtokukba, ami alapján nem teljesen önkormányzati forrásból tüskésréti – Zsolnay Gyár – Zsolnay Vilmos u. D-i oldalán lévő területre elkezdődhetett a tervezés. Nyilván a kettőt harmonizálni kell, de úgy gondolja nem lesz különösebb gond ezzel a most elfogadott szabályozási tervvel, összhangban lesz. Dr. Toller László: további kérdés, észrevétel nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 31 igen, egybehangzó szavazattal a szabályozási tervet elfogadta és megalkotta 60/2000. (10. 28.) számú rendeletét a Basamalom u. – Kisbalokány dűlő térsége szabályozási tervének jóváhagyásáról. A rendelet a jegyzőkönyv 2. sz. mellékletét képezi.
4/a.) A Pécsi Kulturális Központ igazgatói állására vonatkozó pályázat elbírálása Előterjesztő: dr. Kunszt Márta bizottsági elnök Dr. Kunszt Márta: egyetlen pályázat érkezett: a jelenlegi igazgató asszonyé, Laknerné Brückler Andreáé. Több szakértő is úgy ítélte meg, hogy a pályázó megfelel a kiírás formai és tartalmi feltételeinek. A Kulturális Bizottság javasolja a pályázat elfogadását annál is inkább, mert az igazgató asszony egy teljesen új intézménynek a vezetésére vállalkozott az elmúlt időszakban, számos újítással élt Pécs város kulturális életében. A Dominikánus Házban egy olyan kulturális központot alakított ki, ami a korszerű kulturális tevékenységnek a terét adta. Ez azt jelenti, hogy nem hatalmas, ürességtől kongó színháztermekben, hanem kisebb, intimebb atmoszférájú termekben lehet megvalósítani a kulturális tevékenységet. Ezzel Pécs városa iránymutató szerepet tölt be. A hasonló nagyságrendű városok kulturális szakemberei között elismerést váltott ki ez a tevékenység, és Győrtől Debrecenig mindenkinek az a véleménye, hogy a város ebben úttörő jellegű munkát A magavégez. részéről minden fenntartás nélkül, az elért eredmények tükrében javasolja az igazgató asszony státuszának meghosszabbítását. Regényi Béla: megerősíti az elnök asszonynak az igazgatónővel kapcsolatos véleményét. Egy nagyon jól, magas színvonalon működő intézményről van szó. A Fidesz frakció részéről gratulálnak és további jó munkát kívánnak számára.
18
Dr. Toller László: több hozzászólás nem lévén szavazást kér. Megállapítja, hogy a közgyűlés 31 igen szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozta: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 524/2000. (10.26.) sz. határozata Pécsi Kulturális Központ igazgatói állására vonatkozó pályázat elbírálásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a Kulturális Bizottság előterjesztésében megtárgyalta a Pécsi Kulturális Központ igazgatói állására kiírt pályázatot és az alábbi határozatot hozta: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a Pécsi Kulturális Központ igazgatójává Laknerné Brückler Andrea Pécs, Abaligeti u. 19. sz. alatti lakost bízza meg 2000. november 1-től 2005. október 31-ig, 5 év időtartamra, magasabb vezetői beosztására megállapított közalkalmazotti illetményének és magasabb vezetői pótlékának (67734.-Ft + 6773.-Ft +3114.-Ft + 3387.-Ft + 36500.-Ft) változatlanul hagyása mellett. A Közgyűlés felkéri dr. Toller László polgármestert, hogy a magasabb vezetői megbízásokkal kapcsolatban felmerülő munkáltatói intézkedéseket tegye meg. Határidő:
2000. október 31.
Felelős:
Dr. Toller László polgármester Spolár János főosztályvezető
Kapják:
dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta bizottsági elnök, Spolár János főosztályvezető
4/b.) Személycsere a Költségvetési Bizottságban Előterjesztő: Papp Béla alpolgármester Papp Béla: javasolja, hogy a Horváth Zoltán lemondásával megüresedő költségvetési bizottsági tagsági helyre a közgyűlés Weller János képviselőt válassza meg, 2000. november 1-jétől.
19 Dr. Toller László: kérdés, hozzászólás nem lévén elmondja, egyoldalú jogi aktusról van szó, így a lemondás elfogadásáról nem kell dönteni. Megkérdezi a közgyűlést, egyetért-e azzal, hogy Weller János képviselőt a Költségvetési Bizottság tagjává, a megüresedett helyre megválasszák? Megállapítja, hogy a közgyűlés 35 igen szavazattal, egyhangúlag az előterjesztést elfogadta. Weller Jánosnak egyúttal jó munkát kíván. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 525/2000. (10.26.) sz. határozata Költségvetési Bizottságban tag változásról Pécs M. J. Város Közgyűlése Horváth Zoltán képviselő Költségvetési bizottsági tagságáról 2000. október 31-i hatállyal történő lemondását tudomásul veszi. A Közgyűlés Weller János képviselőt 2000. november 1. napjától a Költségvetési Bizottság tagjának megválasztja. A Közgyűlés felkéri a jegyzőt a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: azonnal Felelős: dr. Papp Judit jegyző Kapják:
5.)
dr. Papp Judit jegyző, Soó László bizottsági elnök, Horváth Zoltán, Weller János képviselők, dr. Tolnai Márta főosztályvezető, Walter Terényi Mária csoportvezető, Bálványos Károlyné bizottsági felelős
Pécsi Harmadik Színház Közhasznú Társaság megalapítása Előterjesztő: dr. Kunszt Márta bizottsági elnök
Dr. Kunszt Márta: egy szándéknyilatkozatot tartalmaz az előterjesztés, abban részletesen nem szerepel a KHT-vá átalakulási terv. A Kulturális Bizottság ülésén több probléma is felvetődött, ezért az átalakulásról szóló szerződés szövegét további átdolgozásra visszautalták a főosztálynak. A mai közgyűlésen nyilatkozni kell arról, hogy KHT-vá kívánják alakítani az intézményt, mert ha erre nem kerül sor, akkor már ebben az évben nem lesz lehetőség az alkalmazottaktól megfelelő törvényi úton való elköszönésre, másképp történő foglalkoztatásukra.
20 Ezért kéri a testület tagjait, a keret jellegű nyilatkozatot fogadják el. A részletes szerződést pedig a pontosításokkal együtt beterjesztik a közgyűlés elé. Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén megkérdezi, egyetért-e a testület a Pécsi Harmadik Színház Közhasznú Társaság megalapításával? Megállapítja, hogy a közgyűlés 32 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az előterjesztést egyhangúlag elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 526/2000. (10.26.) sz. határozata a Pécsi Harmadik Színház Közhasznú Társaság megalapításáról A Közgyűlés a Kulturális Bizottság előterjesztésében megtárgyalta a 170/2000. (04.27.) számú közgyűlési határozat 6./pontjában kapott feladat végrehajtását és az alábbi határozatot hozza: 1.)
A Közgyűlés 2000. december 31-ei hatállyal jogutód nélkül megszünteti a Pécsi Harmadik Színházat mint önkormányzati költségvetési intézményt. A Közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét, hogy a Pécsi Harmadik Színház megszüntető okiratát terjessze a 2000. november 16-ai közgyűlés elé jóváhagyás céljából.
2.)
A Közgyűlés 2001. január 1-jétől megalapítja a Pécsi Harmadik Színház Közhasznú Társaságot. A Közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét, hogy a közhasznú társaság alapító okiratát, a közhasznú és támogatási szerződést terjessze a 2000. november 16-ai közgyűlés elé jóváhagyás céljából.
3.) A közgyűlés utasítja a Pécsi Harmadik Színház igazgatóját, hogy az intézmény megszüntetés miatt felmerülő munkáltatói intézkedéseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben írtaknak megfelelően hajtsa végre. Kötelezi az intézmény vezetőjét, hogy a létszámcsökkentéshez fűződő fizetési kötelezettségeket teljesítse és arról 2000. december 31-ig számoljon be az Önkormányzatnak. Az Önkormányzat, amennyiben a 2001. költségvetésről szóló törvény lehetőséget biztosít, nyújtson be pályázatot a létszámcsökkentéshez fűződő döntésekkel kapcsolatos egyszeri hozzájárulás igénylésére.
21 Határidő: Felelős: Kapják:
6.)
2000. november 16, ill. 2000. december 31. Spolár János főosztályvezető Vincze János igazgató dr. Ujvári Jenő alpolgármester, dr. Kunszt Márta bizottsági elnök, Spolár János főosztályvezető útján Vincze János igazgató
A Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságával megkötendő megbízási szerződés Előterjesztő: dr. Kunszt Márta bizottsági elnök
Dr. Kunszt Márta: az önkormányzat elkötelezte magát a Vasváry-házban a „Vasváry enteriőr” létrehozására. Erre a Kulturális Bizottság már 1999. évben elkötelezettséget vállalt, azonban a baranyai múzeumokkal nem sikerült megfelelő pénzügyi konstrukciót találni a kiállítás megrendezéséhez. A tervezet most a képviselők előtt van, így kéri, támogassák e célra a fedezet biztosítását. Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén megkérdezi a testület tagjait, egyetértenek-e a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságával kötendő megbízási szerződéssel? Megállapítja, hogy a közgyűlés 32 igen, egyhangú szavazattal egyetértett az előterjesztésben foglaltakkal. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 527/2000. (10.26.) sz. határozata a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságával megkötendő megbízási szerződés jóváhagyásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az előterjesztéshez csatolt 1. számú melléklet szerinti tartalommal, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságával megkötendő megbízási szerződést jóváhagyja. A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztály vezetőjét, hogy a megbízási szerződésben kikötött 3 millió Ft. átutalásáról, melynek fedezte az Önkormányzat 1999. évi költségvetésének teljesítéséről szóló beszámolóban pénzügyi fedezetként, elkötelezettségként szerepel, az ott írt ütemezésben gondoskodjon.
22 A Közgyűlés felhatalmazza dr. Toller László polgármestert a megbízási szerződés aláírására.
7.)
Határidő: Felelős:
2000. október 30. Dr. Toller László polgármester Dr. Tolnai Márta főosztályvezető Spolár János főosztályvezető
Kapják:
dr. Toller László polgármester, dr. Ujvári Jenő alpolgármester, dr. Kunszt Márta bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Spolár János főosztályvezető
A Pécsi Galéria és Grafikai Műhely alapító okiratának módosítása, és az intézmény vezetésére pályázat kiírása Előterjesztő: dr. Kunszt Márta bizottsági elnök
Dr. Kunszt Márta: az alapító okirat módosítása azért vált szükségessé, mert ki kívánják egészíteni a Pécsi Galéria tevékenységi körét, a minisztérium által nyitott pályázati lehetőség kihasználása érdekében. Az igazgatói pályázat kiírása pedig azért aktuális, mert egy éve a Galériának megbízott igazgatója van. A képzőművészek körében folytatott háttértárgyalások eredményeként konszenzus született a tekintetben, hogy milyen fajta Galériát szeretnének a továbbiakban Pécsett működtetni. Ez fogalmazódik meg a pályázati kiírásban is. Kéri az előterjesztés támogatását. Dr. Gáspár Gabriella: megjegyzése a pályázatot elbíráló szakértő bizottságban hiányoznak nevek, így a PTE Művészeti Karának képviselője. Szerencsés lenne a felelőst megnevezni, mert nem tartja helyesnek az anonimitásba burkolózást. A másik pedig az intézmény dolgozóinak képviselete és a reprezentatív Szakszervezet képviselője. Számára úgy tűnik, hogy itt két személyről van szó, akiket szintén fontosnak tartana megjelölni. Dr. Toller László: a gond, hogy amennyiben delegátusos elv van, ebben az esetben nem a közgyűlés jelöli meg a személyt, hanem az, aki delegál. Az önkormányzat a szerződés legitimitását oly módon biztosítja, hogy kimondja, pl. egy személy – és az, aki –, tudomása szerint ők fogják ezt nyilatkozatukkal pótolni. De Blasio Antonio: érthető a kérdés, hogy nem ártana a személy nevét is tudni. Kompromisszumos megoldásként javasolja, hogy a következő közgyűlésen a lejárt határidejű határozatok, vagy egy tájékoztató keretében elmondják, hogy azok, akik delegáltak, mely személyeket delegálták ebbe a csoportba. Dr. Toller László: a Kulturális Bizottság elnök asszonyával együtt az elhangzott javaslattal egyetértenek.
23
További észrevétel nem lévén szavazást kér a Pécsi Galéria és Grafikai Műhely alapító okiratának módosításáról, valamint az intézmény vezetésére kiírt pályázatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 30 igen szavazattal, egyhangúlag a határozattal egyetértett. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 528/2000. (10.26.) sz. határozata a Pécsi Galéria és Grafikai Műhely alapító okiratának módosításáról és az intézmény vezetésére pályázat kiírásáról A Közgyűlés a Kulturális Bizottság előterjesztését megtárgyalta és az alábbi határozatot hozta: 1.1.
A Közgyűlés a Pécsi Galéria és Grafikai Műhely jellegét alkotóművészeti intézményként határozza meg, mely mint művészet közvetítő a kortárs vizuális művészeti tendenciák folyamatos bemutatása mellett városi, regionális, országos jelleggel vizuális művészeti műhelyként is működik.
1.2.
A Közgyűlés a Pécsi Galéria és Grafikai Műhely alapító okiratát módosítja és az intézmény nevét Pécsi Galéria és Vizuális Művészeti Műhely elnevezésre változtatja. A Közgyűlés engedélyezi, hogy az intézmény alapító okiratában a Pécsi Galéria rövidített nevet használja.
1.3.
A Közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztályt, hogy az intézmény alapító okiratát a fentieknek megfelelően módosítsa.
1.4.
A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztály vezetőjét, hogy az alapító okirat módosításának törzskönyvön történő átvezetéséről gondoskodjon. Felelős: Dr. Tolnai Márta főosztályvezető Spolár János főosztályvezető Határidő: azonnal
2.1.
A Közgyűlés a Pécsi Galéria és Vizuális Művészeti Műhely igazgatói állására az előterjesztéshez csatolt melléklet szerint pályázatot írt ki.
24 2.2.
A Közgyűlés megbízza a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztályt, hogy a pályázatot a Kulturális Közlönyben jelentesse meg.
2.3.
A Közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztályt, hogy a szakmai szakértő bizottság alább felsorolt tagjait az igazgatói pályázat elbírálására kérje fel: • Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete: Bauer István elnök, • Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége: Dr. Ernyei Gyula elnök, • Magyar Képző- és Iparművészeti Társaságok Szövetsége: Butak András elnök, • A PTE Művészeti Karának képviselője, • Kovalowsky Márta művészettörténész, Székesfehérvár, • A Kulturális Bizottság képviseletében Pál Zoltán szakértő, • valamint az intézmény dolgozóinak képviselete (mivel Közalkalmazotti Tanács nincs) és a reprezentatív szakszervezet képviselője.
2.4.
2.5.
8.)
A Közgyűlés felkéri a Kulturális Bizottságot, hogy a szakmai szakértő bizottsággal együtt a beérkezett pályázatokat véleményezze, és a vezető személyére tegyen javaslatot. Határidő:
a meghirdetés határideje: 2000. december 31. a szakmai szakértők felkérése: 2001. január 31. közgyűlési előterjesztésre: 2001. február 28.
Felelős:
Dr. Toller László polgármester Spolár János főosztályvezető
A Közgyűlés utasítja a Művelődési Közoktatási és Sport Főosztályt, hogy a határozat 2.3. pontjában hiányzó szakmai szakértői bizottsági tagok nevéről a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról készített előterjesztésben adjon jelentést. Határidő: Felelős:
a következő Közgyűlés Spolár János főosztályvezető
Kapják:
dr. Toller László polgármester, dr. Kunszt Márta bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Spolár János főosztályvezető
Dr. Vajda János mb. igazgató főorvos illetményének rendezése Előterjesztő: Fratanolo János bizottsági elnök
25
De Blasio Antonio: a FIDESZ frakció véleménye, az igazgató főorvos úr megfelelően megpróbálta elvégezni, azaz elkezdeni az Egyesített Egészségügyi Intézményeknél azt az átalakítást, amire már régóta szükség lett volna. A Költségvetési Bizottság ülésén több információt is kaptak az intézmény helyzetéről. A Közgazdasági Főosztály írásban megadott információja alapján az Egyesített Egészségügyi Intézményeknek jelenleg nincsenek finanszírozási problémái. Az intézmény működéséhez, fenntartásához a közgyűlés által a költségvetésbe korábban beépített összeg eddig elegendő volt, sőt még a további hónapokban is van ebből az összegből Másik oldalról, lehetőség. erre az információra a Népjóléti Főosztály részéről – bár nem számokkal és nem konkrét írásos anyaggal – szóban az a tájékoztatás érkezett, hogy nem igazán ilyen „rózsás” a helyzet. Az Egyesített Egészségügyi Intézményeknek hiánya van, gondjaik vannak, és a következő hónapokban is problémáik lesznek, további pénzekre van szükség. Számára a helyzet áttekinthetetlen. Nem látja világosan, az intézménynek van-e szüksége további pénzekre, vagy nem, avagy csak aki ott van, nem tudta, hogy föl lehet azt venni, ami ott van. Ez a kérdés a Költségvetési Bizottság ülésén jelenlévők számára is eléggé zavarosnak tűnt, ezért kérték, hogy a következő bizottsági ülésre készüljön a két főosztály előterjesztésében egy anyag, amely az egyeztetés után egyértelműen rávilágít arra, mi az igazság, kell-e pénz, vagy nem, kell-e további finanszírozás, kell-e további pénzt beépíteni a költségvetésbe. Egyetért azzal, hogy az igazgató úr jól végzi a feladatát, és szükséges illetményének rendezése. Kérdése, hogy ezt most kell-e megtenni, vagy meg kellene-e várni a Költségvetési Bizottság számára készített tájékoztató anyagot, ami majd a közgyűlés elé is bekerül. Úgy gondolja, a béremelést akár visszamenőlegesen is meg lehet állapítani. Nem tudja, erre jogilag vane lehetőség. Amennyiben nincs, akkor a mai naptól ez ellen nem „ágálna”, de a problémát meg kell oldani, mert továbbra sem látható, hogy az EEI helyzete stabilizálódott-e, vagy sem, mi történik ott, mert ellentmondásos híreket kapnak. Dr. Toller László: elmondja, nemrég járt nála dr. Vajda János igazgató úr. Kiderült, úgy is lehet a feladatot végezni, hogy nem állandó ellenségképet keresnek, hanem egyszerűen dolgoznak. Ezt megtette az igazgató úr az elmúlt időszakban. Tájékoztatta arról is, hogy amennyiben a közgyűlés által korábban biztosított források rendelkezésre állnak, azok elégségesek. A gondja az volt, hogy az önkormányzat időarányosan nem teljesítette a forrásátadást. Tudomása szerint ennek rendezése folyamatban van. A mai testületi ülésen is vannak olyan előterjesztések, amelyek korszerűbb ellátásra, pl. laborellátásra pályázat kiírását tartalmazzák, tehát a közgyűlés folyamatában is foglalkozik ezzel az üggyel. Számára kristálytiszta, mi történik ma az intézményben, bár csendesebben történik, amit pozitívumként fog fel. Az igazgató úr bére pedig kevesebb lett, mint amikor csak a szakmájával foglalkozott. Ennek a korrekciójára kerülne most sor. Dr. Benkovicsné dr. Benkő K. Klára: úgy gondolja, a testület feladata az illetménykorrekció végrehajtása.
26
De Blasio Antonio képviselőtársa problémafelvetésére véleménye, hogy azt más fórumon kell megtárgyalni, mert ahogy polgármester úr is említette, ha megfelelő időben érkeznek a pénzek, akkor jelenleg nagyobb probléma nélkül az eltervezett átalakítások zajlanak. Dr. Tóbiás János: érdekességnek tartja, hogy az érdekvédelmi szervezet állapította meg azt, hogy a megbízott igazgató illetménye alacsonyabb, mint a gazdasági igazgatóé. Ennek a helyrehozatala mindenképpen szükségszerű. Az intézmény helyzetében már most komolyabb javulások tapasztalhatók. A laboratóriumi kimutatás szerint 10 milliós nagyságrendű megtakarítást sikerült racionális intézkedésekkel elérni. Ez a folyamat az egész intézetre jellemző. Pillanatnyi „megrezdülést” csak az okozott, hogy a városházi támogatás folyósítása valamelyest késedelmeskedett, azonban ígéretet kaptak, hogy az megérkezik. Az áttekintés is időszerű lesz, erről a tájékoztatást majd megkapják. Sikerként könyveli el, hogy az intézményben kezd a helyzet stabilizálódni. Véleménye, hogy ezt közölni kell, nem pedig keveset beszélni róla. De Blasio Antonio: maximálisan egyetértenek polgármester úrral, csak valószínűleg félreértés történt. Számára nem kell kiabálva átadni az információt, szép csöndesen is el lehet mondani a közgyűlésben, tájékoztatni arról, mi történik az Egyesített Egészségügyi Intézményekben, de itt a csöndesség helyett a némaság volt. A két fogalmat nem keverné össze, mert ha valaki néma, az csöndesen sem tud beszélni. A csöndesség pedig számára elfogadható, hogy ha információt hordoz. Szép csöndesen tessék neki átáramoltatni az információt, mert nem volt. Ezeket a híreket, amiket most hallott, és meggyőzőek számára, ezeket sem hallották eddig. Ezért megköszöni, és természetesen ennek alapján támogatják az előterjesztést, de továbbra is, a Költségvetési Bizottság ülésén, ahol pénzekről van szó, és nem „gyönyörű szólamokról” - mint ahogy ezt Benkő Klára képviselő asszony elmondta –hanem kemény összegekről. Ezt ott sem az egyik, sem a másik részről nem tudták konkrétan elmondani. Még egyszer hangsúlyozza, a Közgazdasági Főosztály írásos tájékoztatót adott. Abból egyértelműen az tűnik ki, hogy több tízmillió Ft-ot még nem használt fel az Egyesített Egészségügyi Intézmények, míg a Népjóléti Főosztály tájékoztatása szerint „X” tízmillió Ft-ra újra szükség van még pluszban. Ez számára két teljesen ellentétes információ, amit továbbra is kér tisztázni. Reméli, hogy ez néhány héten belül megtörténik. A kapott információkat megköszöni, amelyek az igazgató úr illetményét illetően megerősítették azon szándékukat, hogy megszavazzák. Dr. Toller László: látszólagos az ellentmondás, mert ha az intézmény a pénzt nem használta fel, akkor nem pluszban, hanem arra van szüksége. Ezzel reméli, hogy sikerült az ellentmondást feloldani. Fratanolo János: ígéretet tesz De Blasio Antonio képviselőtársának arra, hogy egy héten belül rendeződik az ügy. A jövő hétre az összes érintettet összehívták egy megbeszélésre, ahol minden félreértést tisztázni fognak.
27 Kéri a közgyűlést, a határozati javaslatot fogadja el. Dr. Toller László: több hozzászólás nem lévén megkérdezi, elfogadja-e a testület dr. Vajda János mb. igazgató főorvos illetményének rendezését? Hozzáfűzi, bár a határozati javaslatban szereplő 300 %-os magasabb vezetői pótlék százalékra nagy, összegszerűségében mindössze 43.800,- Ft-ot jelent. Megállapítja, hogy a közgyűlés 36 igen szavazattal egyhangúlag egyetértett az előterjesztéssel. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 529/2000. (10.26.) sz. határozata Dr. Vajda János megbízott igazgató főorvos illetményének rendezéséről A Közgyűlés elfogadja az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság előterjesztését és az alábbi határozatot hozza: 1./
Hozzájárul ahhoz, hogy Dr. Vajda János az Egyesített Egészségügyi Intézmények megbízott igazgatója 2000. november 1-től 200. 000,-Ft alapilletményben és 300 %-os magasabb vezetői pótlékban (43. 800,-Ft) részesüljön.
2./
Felkéri a Népjóléti Főosztályt az átsorolás elkészítésére. Határidő: azonnal Felelős: dr. Sohár Endre főosztályvezető
3./
Felhatalmazza Dr. Toller László polgármestert, hogy Dr. Vajda János átsorolását aláírja. Határidő: azonnal Felelős: dr. Toller László polgármester Kapják:
dr. Toller László polgármester, dr. Ujvári Jenő alpolgármester, Fratanolo János bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető
9/a.) A Pécsi Fürdő Kft. működési támogatásának megemelése Előterjesztő: Papp Béla alpolgármester
28 Papp Béla: a támogatás megemelésének tételes indokait az előterjesztés tartalmazza. Általánosságban elmondható, ha a testület, egy városi uszodát és ilyen jellegű fürdőt kíván működtetni, akkor fogalmilag elfogadja azt is, hogy támogatásra szorul. A pécsi fürdőt nem lehet önmagában vizsgálni. Az országban körülnézve megállapítható, hogy egy ilyen jellegű uszoda a jelen jövedelmi viszonyok mellett beállítható belépőjegy-árakkal összefüggésben nem lehet nyereséges, és még „0” szaldósan sem igen tud működni. Példaként említi - amit már két bizottsági ülésen is elmondott -, hogy az egri Makovecz uszoda működésével kapcsolatban óriási problémák vannak. Könnyen lehet, hogy az Ifjúsági és Sportminisztérium átveszi üzemeltetésre, mert olyan hiányt kéne az ottani önkormányzatnak pótolni a működés során, ami teherbíró képességét meghaladja. Erről talán ma Pécsett nincs szó. Igazgató úrnak javasolta, és ha a testület is egyetért vele, akkor mint önkormányzat az ISM-hez fordulhatnának, mivel az uszodai tevékenységnek van egy, a minisztériumhoz szorosan kapcsolódó része, így az úszásoktatás, edzések. Akár ezen a jogcímen meg kellene próbálni az ISM-től rendszeres támogatást szerezni. Az előterjesztésre visszatérve sajnos azt kell, hogy mondja, Szabó Tamás jól tervezett az év elején. Az indoklásból és számadatokból kiderül, hogy pontosan ilyen működési hiánnyal számolt. Az előterjesztésben tételesen leírt okok játszottak szerepet abban, hogy a kérelem a testület elé került, melynek elfogadását kéri. Dr. Toller László: két megjegyzéssel támogatja az előterjesztést. Mind a kettő fejlesztési célú, de megoldásra szoruló, erre szeretné kérni az igazgató urat is. Az egyik a rajtkövek kérdése. Akár saját forrást próbáljanak betervezni, hogy a „torzót”, melynek alapján jelenleg csak kétirányban lehet úszni az uszodában, megszüntessék. A másik probléma az eredményjelző hiánya. Itt elsősorban kormánypárti képviselőtársait kéri, hogy a Kft.-nek, vagy az önkormányzatnak ez irányú pályázatát most már vegyék komolyan. Úgy gondolja, ebben a két dologban előre kellene lépni. A rajtkövek kialakításához szükséges forrás biztosítását az önkormányzat vállalni tudja, viszont az eredményjelzőt együtt kellene megoldaniuk. Hoffbauer József: részben egyetért a Papp Béla által említettekkel, de el kellene gondolkodni azon, hogy akkor a város miért gazdasági társaságként üzemelteti a Hullámfürdőt. A felsorolt indokokból kitűnik, hogy a Fürdő Kft. pénzt kér, amelyeket ma Pécsett működve, nagyon sok vállalat, vagy Kft., vagy részvénytársaság leírhatott volna. Nem tartja szerencsésnek azt sem, hogy éppen az önkormányzat saját cégének teremt „puha korlátokat”. Gondol itt az építményadóra, ami – le van írva -, nem volt betervezve. Senkinek sem volt betervezve, mert a határozat olyan későn született, hogy ezt nem lehetett megtenni. Véleménye, hogy megoldást kellene erre a kérdésre találni, mert két év óta, ebben a ciklusban szinte negyedévenként találkoznak 7 milliós igényekkel. Át kellene gondolni a cég felépítését. Felmerül a kérdés, szükséges-e egyáltalán gazdasági társaság formájában működnie, hiszen mint ismeretes,
29 az igazgató úr mindent megtesz azért, hogy ez a támogatás kisebb legyen. Éppen ezért úgy véli, hogy itt a gazdasági társaság szerepe nem igazán valósul meg. De Blasio Antonio: egyet tisztázni kell. Sok más céghez hasonlóan vannak problémái a társaságnak is. Azonban ez a cég lényegében olyan lakossági szolgáltatást végez, amely – és amivel, reméli Hoffbauer képviselőtársa is egyetért – egy kvázi városi szolgáltatás. A világon bárhol a városi uszoda, strandfürdő - nevezhető bárminek, mert kettős funkcióról van szó – mindenütt dotációval, támogatással működik. Sehol sem olyan gazdaságos ez a tevékenység, hogy profitot eredményezne, és ne lenne szükség a város támogatására. Mindenütt egy fajta lakossági szolgáltatásként jelenik meg. Sok iskola tanulói, sportolók fordulnak meg ebben az uszodában. Abban egyetértenek, hogy ez csak városi támogatással működik. Személy szerint pedig azzal ért egyet, akkor meggondolandó, hogy más formában kellene működnie. Ez hosszabb távú gondolkodás kell, hogy legyen. Polgármester úrnak volt egy kiszólása, amiről úgy gondolja, ő sem gondolta komolyan. Az, amikor felhívta a kormánypárti képviselők figyelmét arra, vegyék már komolyan a pályázatokat. Úgy gondolja, az a komolytalan, aki ilyeneket mond! Tartózkodni kellene a kormány pályázatbírálati módszereinek minősítésétől, vagy hogy egyáltalán ezzel kapcsolatban ilyen fajta „negatívisztikus” hozzáállásról tegyen tanúbizonyságot, hiszen ezzel azokat minősíti, akik a pályázatokat bírálják, akik azokat kiírják. Véleménye szerint mindannyian komolyan gondolják ezeket a pályázatokat, komolyan bírálják is, és reméli, a város komolyan pályázik is. Akkor egy ilyen kiszólás, hogy: „vegyük már komolyan”, nem a pályázatot kiírókat, hanem a polgármestert minősíti. Dr. Toller László: reagál, miszerint Deutsch Tamás sportminiszter személyesen tett ígéretet arra, hogy mindkét ez ügyben beadott pályázat pozitív elbírálásban részesül, ezzel szemben egy fillért sem kapott az önkormányzat. Úgy hogy a komolyságot fenntartja és kéri a képviselő urat, ne minősítsen, hiszen a miniszter úrral személyesen állapodott meg. Körömi Attila: úgy érzi, De Blasio Antonio képviselő úr valós problémára világított rá. Eddig a közgyűlés csendben folyt, nem is volt olyan napirendi pont, ami indokolta volna a vitát. Időközönként szükségesnek látja elmondani, - mert egyébként úgy veszi a város, mintha az lenne, amit a polgármester úr mond -, hogy rendre idéz személyeket, neveket említve, akikkel megállapodott, akik nincsenek a teremben. Honnan tudják akkor ezt? Abba kellene hagynia annak említését, hogy kivel, hol állapodott meg, bemond minisztériumi dolgozói neveket, mint hogyha ez a névbemondás azt feltételezné, hogy velük jó viszonyban van, és akkor már minden el van rendezve. Az ügyek ilyen módon való tálalása önmagában nem jó. Ez nem zárja ki azt, hogy polgármester úr esetleg megállapodott miniszterekkel, vagy főosztályvezetőkkel, de „iderángatni” személyeket, neveket, akiknek a kijelentései nyilván felelősségteljesek megfelelő fórumokon, adott jegyzőkönyvekben, tárgyalásokon, anélkül, hogy a másik fél esetleg meg tudná erősíteni, vissza tudná igazolni, tudná cáfolni, vagy árnyalni. Ez nem jó! Kihirdetni pályázatokat, hogy megállapodott ezzel, vagy azzal, és „lám,
30 milyen csúnya a kormány, mert nem adja ide ezt, meg azt a pénzt”, egyszerűen nem ebbe a terembe, és nem ilyen körülmények közé való. Ezt akkor kell elmondani, amikor az ügy adott szereplőinek a reagálás, vagy a vélemény-elmondás megfelelő módon biztosított. Egyébként csak vita vitát fog követni, ez nyilván nem használ a város megítélésének, sem helyben, sem országosan. Az pedig számukra természetes – mint ahogy polgármester úr számára is -, hogy minden támogatandó, normális, megalapozott pályázat mögött mind a kormánypárti, mind az ellenzéki képviselők megfelelő lobbytevékenységet fejtenek ki. A pályázatok egy része nyilván nyerni fog, egy része el fog bukni, mint ahogy minden városban ez jellemző. Nyilván mindannyian arra törekednek, hogy a lehető legtöbb pénzt ideirányító pályázat nyerjen. Ne hivatkozzanak olyan országos politikusokra, sem egyik, sem másik oldalról, akik ebben a teremben nincsenek jelen, és nem tudják megerősíteni, vagy cáfolni az itt elhangzottakat. Dr. Toller László: az elmondottakra reagálva megjegyzi, kínosan ügyel arra, hogy lehetőleg mindig több ember előtt történjenek ezek a beszélgetések, mert nem tartozik a magát megnevezni nem kívánó képviselők körébe, ezért lehetőleg többszemélyes tárgyalásokat folytat. Sajnos meg kellett tanulnia azt, hogy az adott szó nem mindig így van. Senkinek a szavahihetőségét nem kívánta megkérdőjelezni, csak arról volt szó, hogy a miniszter úr több ember jelenlétében azt ígérte, hogy kiemelten kezeli az eredményjelzővel kapcsolatos pályázatot. Ha a kiemelt kezelés ennyit jelentett, hogy az önkormányzat nem kapott semmit, erről ő nem tehet. Nem szeretné ez irányba terelni a vitát, mert a napirenden a Fürdő Kft. működési támogatása szerepel, és a biztosítandó pénzösszeg nem az általános veszteség, hanem még a kiegészítő támogatások körébe tartozik. De Blasio Antonio elnézést kér, hogy ilyen síkra terelte a vitát. Egyet látni kell: polgármester úrnak vannak néha olyan kiszólásai, amelyekről ő maga is rájön egy idő után, hogy nem kellett volna, vagy nem olyan hangnemben megtennie. Ha ezt nyilvánosan szóvá teszik, polgármester úr nem képes arra, hogy beismerje, hogy nem így kellett volna, nem volt jó szóhasználat. Ebben az esetben sem volt szerinte helyes komolytalannak nevezni a kormány pályáztatási eljárását, de a polgármester úr továbbra is kitart véleménye mellett, attól függetlenül. Úgy gondolja, egy ember nagyságát nem az határozza meg, hogy mennyire tud esetleg rossz dolgok, vagy tévedései mellett kitartani, hanem az, hogyan tudja ezeket beismerni. Dr. Toller László: a „komolytalan”-t visszavonja, De Blasio Antonio képviselő úr megnyugtatására. Egy újabb kiszólás, hogy szavaiból most is tudott volna legalább kétnapos vitakonferenciát tartani. Soha nem teszi meg azt, hogy egyes szavaiba belekapaszkodik és ebből tanulmányt ír, mert akkor naponta írhatna 100 oldalas tanulmányokat a hozzászólásaiból. Dr. Tóbiás János: visszatérve az előterjesztésre elmondja, országos probléma a tömegsportra alkalmas létesítmények hiánya. Egy uszoda e tekintetben létfontosságú, ezért Pécs városa nem teheti meg, hogy nem támogatja a kérést, mert kimutatott tény, hogy a fulladásos vízibalesetek egy
31 része nem jött volna létre, ha az illető 5 métert tudott volna úszni. Alapvető tehát, hogy az ifjúság tanuljon meg úszni. További probléma, hogy a sorozásoknál 20-30 %, vagy e feletti hadköteles katonai szolgálatra alkalmatlan. Ez mindenképpen összefüggésben azzal, hogy nem sportol az ifjúság. Ezen mindenképpen segíteni kell, ezért az előterjesztést támogatni fogja. Bókay Endre: az MSZP frakció részéről is támogatják a 7 M Ft átutalását a Fürdő Kft. részére, de szeretné, ha a Hoffbauer képviselő által említetteket a képviselőtestület – hogy milyen formában üzemelteti tovább a társaságot rövid időn belül megvitatná. A kft. egy gazdasági társaság, amely profitorientált tevékenységet folytat. Intézménnyé kell átalakítani, és mint bármely más, az önkormányzat tulajdonában lévő egységet kell működtetni. Ez esetben a támogatás senkinek sem szúr szemet. Az igények jogosságát nem vonják kétségbe. Egyetért dr. Tóbiás Jánossal abban, hogy a sportolás lehetőségét a városban biztosítani kell. Jelen esetben mindössze arról van szó, hogy a kft. formát valószínűleg meg kell szüntetni - de ezt átgondoltan kell megtenni -, és intézmény formában működtetni, ahol a támogatások jogosak, kiszámíthatóak, a működési költségek ellenőrizhetőek. Polgármester úr, amikor említette a pályázatok követését, véleménye szerint csak azt kérte a kormánypárti képviselőktől, hogy segítsék elő, és jó értelemben, lobby tevékenységet folytassanak a város egészének érdekében. Bíznak benne, hogy ezt megteszik és sajnálja, hogy személyes vita kerekedett. Galbáts András: a Független Kisgazda Szellemiségű frakció is egyetért a Fürdő Kft támogatásával, a dr. Tóbiás János képviselő úr által elmondottak miatt. A Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság ülésén sem gazdasági kérdésként kezelték az ügyet, hanem helyes, pozitív hozzáállással. Dr. Toller László: reméli, mindannyian egyet fognak érteni. A rajtkövek és az eredményjelző kialakításának a fontosságát nem véletlenül említette, mert ezek hiányában az uszoda alkalmatlan a jelentős bevételt és plusz forrásokat hozó nemzetközi rendezvények lebonyolítására. Több hozzászólás nem lévén megkérdezi a testület tagjait, egyetértenek-e Papp Béla alpolgármester előterjesztésével, a Pécsi Fürdő Kft. működési támogatásának megemelésével? Megállapítja, hogy a közgyűlés 31 igen szavazattal, az előterjesztést egyhangúlag támogatta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 530/2000. (10.26.) sz. határozata a Pécsi Fürdő Kft. 2000. évi működési célú támogatásának megemeléséről
32
Pécs M. J. Város Önkormányzat a Közgyűlése megtárgyalta Papp Béla alpolgármesternek a Pécsi Fürdő Kft. működési célú támogatásának megemelésére vonatkozó előterjesztését és a következők szerint határoz: A Közgyűlés a 2000. évi költségvetés III. negyedévi, időarányos általános tartalékának terhére a Pécsi Fürdő Kft. 2000. évi működési célú támogatását 7 millió – azaz hétmillió – forinttal megemeli. Határidő: azonnal Felelős: dr. Tolnai Márta főosztályvezető Kapják:
dr. Toller László polgármester, Papp Béla alpolgármester, Soó László, Gonda Tibor bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta, Jeszták Lajos, dr. Varga István főosztályvezető, dr. Járai Ferenc gazdasági tanácsadó
9/b.) A 2000. évi költségvetésben meghatározott Általános tartalék időarányos felosztása Előterjesztő: Soó László bizottsági elnök Soó László: az Általános tartalék felosztása lehetővé tenné három terület támogatását is. A Költségvetési Bizottság a Fürdő Kft. támogatása mellett foglalkozott ezekkel a kérdésekkel is. Az első egy informatikai fejlesztési többletigény, amely a Városházán egy már folyamatban lévő fejlesztéshez szükséges. A berendezések kiépítése valamivel többe került a tervezettnél. A hálózat fejlesztése további 5 M Ft-ot igényel. és amely későbbi bővített felhasználást tenne lehetővé. Fontosnak tartja megemlíteni, hogy ez a fejlesztés a képviselőtestület tagjai részére is lehetőséget biztosítana – megfelelő eszköz birtokában – a rendszer használatára. A következő tétel egy kisebb összeg. A Mátyás Király Utcai Általános Iskolában a tanulólétszám és a vonatkozó törvények már régóta lehetővé tennék a második igazgatóhelyettes kinevezését. Ennek költsége többe kerülne, mint ami támogatási igényként megjelenik. Az intézmény mindössze 100 E Ft-os részbeni kiegészítést kér az egyébként szakmailag is indokoltnak tartott álláshely betöltéshez. Végül pedig megemlíti, hogy a Kulturális Bizottság ülésén is felvetődött, az október 5-i közgyűlésen, az Általános tartalék felosztásának előző tárgyalásakor kimaradt a Rácz Aladár Közösségi Ház támogatási igénye. Ez
33 is az év eleji költségvetési rendeletkészítésre visszavezethető ügy, amikor 4 M Ft támogatási igényről volt szó, amit nem állt módjukban megadni. Az Általános tartalék III. negyedévi felosztásakor maradvány keletkezett – amit az elmúlt közgyűlésen már megemlített -, így most, ha nem is 4, de 2 M Ft-ot tudna biztosítani és javasol a Költségvetési Bizottság a Közösségi Ház működéséhez. Ez lenne együttesen az Általános tartalék III. negyedévi felosztásának kibővítése, azzal együtt, hogy a IV. negyedévre az egyébként időarányosnak tervezett összeg továbbra is biztosítva maradna. Dr. Toller László: kérdés, észrevétel nem lévén szavazást kér a költségvetésben szereplő Általános tartalék III. negyedévi maradványának felosztásáról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 29 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett a felosztást elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 531/2000. (10.26.) sz. határozata a Pécs Megyei Jogú Város 2000. évi költségvetésében elkülönített általános tartalék felosztásáról A Közgyűlés az általános tartalék időarányos felosztásáról az alábbiak szerint dönt: • • •
Az informatikai pótigényt 5.000 e Ft-os összegben határozza meg, A Mátyás Király Általános Iskola igazgatóhelyettesi személyi juttatás és járulékai fedezetére 100 e Ft-ot biztosít, A Rácz Aladár Közösségi Ház számára 2.000 e Ft működési támogatást biztosít,
A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztályt, hogy a költségvetési módosításkor a szükséges előirányzat – átcsoportosításokat hajtsa végre.
10.)
Határidő: Felelős:
a költségvetés legközelebbi módosítása dr. Tolnai Márta főosztályvezető
Kapják:
dr. Toller László polgármester, Soó László bizottsági elnök, dr. Tolnai Márta főosztályvezető
Pécs, Somogy – Vasas - Hird vízellátására kötött szerződés felmondása, és új szerződés megkötése
34
Előterjesztő: Kukai András bizottsági elnök Kukai András: Pécs városa már hosszú idő óta maga előtt görgeti Somogy Vasas - Hird településrész vízellátó hálózatának a problémakörét. Sajnálatos módon Pécs város e közigazgatási területén a Pécsi Vízmű Rt. és a Komlóvíz szolgáltatta a vízellátást. Többször történt kísérlet arra, hogy a Pécsi Vízmű Rt. vállalja magára a közigazgatási terület teljes ellátását. Ez eddig sikertelennek bizonyult. A Vízmű Rt. az elmúlt időszakban elkészítette hosszú távú stratégiáját, és azt követően jelentkezett Pécs város vezetésénél, hogy szeretné a stratégia szellemében működési területét bővíteni. Így került jelen előterjesztés a képviselőtestület elé. Az alapvető problémát az jelentette, hogy a Komlóvíz Kft. drágábban tudta a vizet szolgáltatni Somogy - Vasas - Hird településrészen. A Vízmű vállalta, hogy 5 év alatt próbálja egy szintre hozni a településrész és a város többi részének a vízdíját azzal együtt, hogy a rendszer rekonstrukcióját is megpróbálja elvégezni. Felhívja a figyelmet a határozati javaslat 2.) pontjában egy javításra, mely szerint a Pécsi Vízmű Rt. nem 2000 január 1-jétől, hanem csak 2001 január 1-jétől tudja átvenni a szolgáltatást abban az esetben, ha a testület jelen előterjesztést elfogadja, és a Komlóvíz Kft.-vel október 31-ig megtörténik a szerződés felbontása. Ezzel együtt kéri a testület tagjait, fogadják el az előterjesztést. Tóth Mihályné: tény az, hogy a pécsitől eltérő és annál magasabb vízdíjat az önkormányzat minden évben kompenzálta a városrész lakosságának. Ez részéről dicséretes cselekedet volt, ugyanakkor e kompenzáció miatt nem jutott rekonstrukcióra, melynek következtében a víziközmű állapota erősen romlott. Néhány területen már eddig is nagyon rossz volt, pl. Pécs, Somogy Bányatelepen, ahol még a Duna-víz sincs bevezetve. Olyan vékony, rossz állapotban lévő vezetékek vannak, hogy az emberek hétvégeken rendszeresen jelentkeznek telefonon, hogy nincs vizük, nem tudják működtetni mosógépeiket, stb. Gyakran felteszik a kérdést, miért fizetnek vízdíjat, ha nincs víz. Most végre lehetőség nyílik arra, hogy Komló város és az érintett 6 település az osztatlan közös tulajdont megossza. Így a vízátadási, kiindulási pontoktól kezdve kizárólag Pécs város tulajdonába kerülnének ezek a vezetékek, a hirdi kutak, stb. Személy szerint a második változatot tartja elfogadhatónak, amelyet a Közlekedési és Kommunális Bizottság terjesztett elő, és a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság is támogatott. A határozati javaslat 2.) pontjában van egy mondat, mely szerint a megállapodás megkötésének feltétele az is, hogy a Vasas – Somogy – Hird területén a vízdíj mértékét a város egyéb területeinek mértékével azonos szintre hozza 5 éven belül. Ezt úgy értelmezi és reméli, hogy a szintrehozás ideje alatt a térség lakói – ha ez fokozatosan történik – minden esetben a pécsi állampolgárokkal azonos vízdíjat fognak fizetni ebben az esetben is, mindaddig, amíg teljesen egységes szintre nem kerül a vízdíj.
35 Dr. Toller László: további kérdés, észrevétel nem lévén szavazást kér a szerződés felbontásáról, új szerződés megkötéséről szóló előterjesztésről és határozatról azzal, hogy a határidőt a Kukai András elnök úr által elmondottak szerint kell értelmezni. Megállapítja, hogy a közgyűlés 28 igen szavazattal a határozatot egyhangúlag elfogadta. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 532/2000. (10.26.) sz. határozata Pécs, Somogy-Vasas-Hird viziközműveinek működtetésére vonatkozó hatályos szerződés felmondásáról és a Pécsi Vízmű Rt-vel történő új üzemeltetési szerződés megkötéséről 1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a Komló-Víz Kft-vel 3 évi időtartamra kötött üzemeltetési szerződés felmondással történő megszüntetését elhatározza 2000. december 31-i időpontra azzal, hogy a felmondó nyilatkozat még 2000. október 31-e előtt kerüljön kézbesítésre. 2. A Közgyűlés egyetért azzal, hogy a jelenlegi üzemeltető feladatát a Pécsi Vízmű Rt. vegye át 2001. január 1-től, a jelenleg hatályos szerződés szerinti feltételekkel, és azzal a kiegészítéssel, hogy a szolgáltató vállalja a szolgáltatás folyamatos (meghatározotlan időtartamú) ellátását, és az egyes viziközművek rendezetlen tulajdoni viszonyaiból adódó kockázatot. A megállapodás megkötésének feltétele az is, hogy a Vasas-Somogy-Hird területén a vízdíj mértékét a város egyéb területeinek mértékével azonos szintre hozza 5 éven belül. 3. A Közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy a felmondást aláírja és a felmondás elfogadásának visszaigazolása alapján a Pécsi Vízmű Rt-vel megkösse a meghatározatlan időtartamra szóló új üzemeltetési szerződést. Határidő: 1. pont tekintetében 2000. október 31. 2. pont tekintetében 2000. december 31. Felelős: Jeszták Lajos főosztályvezető Kapják:
11.)
Kerényi János alpolgármester, Gonda Tibor, Kukai András bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető
Tímár utcai Idősek Otthona bérleti szerződése
36 Előterjesztő: Fratanolo János bizottsági elnök Fratanolo János: szóbeli kiegészítésében tájékoztat arról, egy hosszú tárgyalási folyamat végén kerül nyugvópontra ennek a problémának a megoldása. Természetesen meg kell jegyezni, hogy mind az önkormányzat, mind a zsidó egyház konszenzusra törekedett, és meg tudott állapodni. A vitatott 7.) ponttal kapcsolatosan annyit kíván elmondani, hogy a nyár folyamán két építészmérnökkel – mindkét fél szakértőjével – az épületet a pincétől a padlásig végigjárták. Megállapítást nyert, hogy az ingatlan jó állapotban van, melyet az önkormányzat tulajdonosként bérelt, folyamatosan karbantartott. Nincs különösebb probléma, tehát semmiféle kockázatot nem vállal azzal, ha a 7.) pont a szerződésben marad. A 7,5 M Ft-os bérleti díjat 7 M Ft + áfára sikerült lealkudni, így lehetőség nyílt a megegyezésre. Ehhez nagy segítséget kaptak a polgármester úrtól, hiszen ő is részt vett a tárgyalásokban és megegyezésre törekedett. Javasolja a közgyűlésnek, hogy az előterjesztést és a határozati javaslatot, valamint a bérleti szerződést szavazza meg. Dr. Kodra Károly: szociális tanácsnok kiegészítésként elmondja, örömmel vette, hogy az intézmény tovább üzemelhet, mert Pécs városban, de az összes települési önkormányzatban óriási problémát okoz az idős, beteg emberek elhelyezése, ugyanis amikor megbetegszenek, a kórházban csak az aktív kezelésük idejére maradhatnak. Utána vagy elbocsátják, vagy még néhány hónapig az Ápolási Osztályon kezelik őket. Amennyiben a betegség hosszú távú, pl. bénulás, vagy komolyabb törés, akkor hazabocsátják. A családok jó része nem képes elhelyezésüket biztosítani, mert lakásuk mérete nem alkalmas egy újabb lakó befogadására. A másik pedig, ha valaki munkaviszonyban van, nem tud állandó felügyeletet gyakorolni a beteg ember felett. Ilyen esetben kerül elhelyezésre az Idősek Otthonában. Bár a nagyvárosok közül Pécs rendelkezik a legtöbb fekvőhelyszámmal a szociális otthonokban, ez mégis kevésnek bizonyul. Kb. másfél – két év a várakozási idő a bekerüléshez. Amennyiben sikerül is bekerülni, akkor sem megoldott a helyzet. Az otthonok finanszírozása sem megfelelő, mivel nem tesznek különbséget a jó egészségi állapotban lévő, járóképes idős ember és elfekvő beteg között. A rájuk eső normatíva ugyanaz, holott a beteg emberek ellátásának költsége az ötszöröse a jó egészségi állapotúakénak. Az intézményekben jelenleg az elfekvő betegek aránya kétharmad rész. A városnak olyan óriási összegbe kerül ez a finanszírozás, amit a jelenlegi költségvetésből nem lehet megvalósítani. Az Egészségügyi Minisztérium azt mondja, hogy a beteg embereket, ha már kikerülnek a kórházból, helyezzék el a szociális intézményekbe, a Szociális Minisztérium pedig azt a kijelentést tette, hogy az idős emberek betegápolása nem a szociális ágazat feladata. A két minisztérium között vajúdik ez az ügy. Mindkét minisztériummal folytattak levelezéseket. Mindkét miniszter együttérzéséről biztosította őket, de megoldási javaslatuk nem volt. Olyan elképzelés lehetséges, hogy valakit, pl. az OEP-et be kellene vonni a finanszírozásba. Pécsett ez csak akkor lesz megoldható, ha tisztázódik a finanszírozás. Szeretné, ha ehhez az országgyűlési képviselők is hozzájárulnának, mert ez csak kormány, illetve minisztériumi együttműködéssel, új finanszírozási
37 elképzeléssel lehetséges. Amíg a helyzet nem javul, addig sajnos Pécsett továbbra is másfél – két évet kell várni az idős emberek elhelyezésére. Azért örül, hogy ez az intézmény megmaradt, mert nem rosszabbodott a helyzet. Dr. Toller László: szintén örül annak, hogy a Tímár utcai Idősek Otthonában az elhelyezettek biztonságban vannak. A közvélemény korábbi ellentétes tájékoztatásával szemben megnyugtatóan rendeződik a szociális otthonnak a helyzete. További észrevétel, hozzászólás nem lévén, a testület döntését kéri az előterjesztésről, határozati javaslatról, a bérleti szerződésben foglaltakról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 31 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta az előterjesztést, a határozati javaslatot, valamint a bérleti szerződésben megfogalmazottakat. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 533/2000. (10.26.) sz. határozata a Tímár u.-i Idősek Otthona bérleti szerződéséről A Közgyűlés elfogadja az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság előterjesztését. 1./
Egyetért azzal, hogy az önkormányzat a Pécsi Zsidó Hitközséggel a bérleti szerződést kösse meg a Pécs, Tímár u.5.sz. alatti, Pécs, II.2248.sz. tulajdoni lapon nyilvántartott 17468 hrsz. ingatlanra 2001. január 1-től 2002. december 31-ig idősek otthona működtetésre az előterjesztéshez mellékelt szerződés szerint.
2./
A bérleti díj mértékére vonatkozóan egyetért azzal, hogy 2001. január 1-től december 31-ig az éves bérleti díj 7.000.000,-Ft + 25 % ÁFA (1.750.000,-) összesen 8.750.00,-Ft. 2002. január 1-től december 31-ig a bérleti díj a 2001. évi inflációval (fogyasztói árindex) növekszik. A felek a bérleti díj növelését a hivatalos KSH közleményt követő 15 napon belül eszközlik és elszámolják a különbözetet 2002. január 1-ig visszamenőleg. Az önkormányzat 2002. június 1-ig köteles nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy a bérleti szerződést a szerződés lejártát követően meg kívánja-e hosszabbítani.
3./
Felhatalmazza a polgármestert a bérleti szerződés aláírására. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Toller László polgármester Kapják:
dr. Toller László polgármester, dr. Ujvári Jenő alpolgármester, Fratanolo János bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető
38
12.)
Az EEI laboratórium szakellátás feladatátadással történő ellátása, nyílt ajánlati felhívás Előterjesztő: Fratanolo János bizottsági elnök
Fratanolo János: kéri a testület tagjait, támogassák a határozati javaslatban leírtakat, hiszen olvasható az előterjesztésben, ha megfelelő pályázó jelentkezik a nyílt ajánlati felhívásra, attól kezdve több, mint 30 M Ft-os veszteség kiküszöbölhető. Nyilván ez a következő költségvetési évben igen komoly segítséget jelenthet az EEI-nek. Ismételten kéri támogatni az ajánlati felhívás meghirdetését, reménykedve abban, hogy megfelelő pályázatok érkeznek be. Dr. Tóbiás János: az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság igen alaposan áttekintette ezt a kérdést. A laboratórium nagyon kényes Achilles-sarka a kiadási rátának, és a sok veszteséget meg kellene próbálni valahogy kiküszöbölni. A megbeszélésnek, valamint a nyílt ajánlati felhívásnak is ez a lényege. Elmondja, az intézmény menedzsmentje támogatta az előterjesztést, és gondolkodás után az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság is megszavazta, köztük ő is. A lényeg az, ha a leírtak megvalósításra kerülnek, akkor a labor modernizálására komoly lehetőségek nyílnak. Olyan gépeket tudnak majd beszerezni, amelyek rendkívül megkönnyítik, meggyorsítják az eljárásokat, és mindez a lakosság érdekében történne. Dr. Toller László: tájékoztatásul elmondja, a Pécsett található teljes laborállomány ellátási lehetősége megegyezik Dunántúl lakosságának ellátási lehetőségével. A gazdaságossági optimum az EEI, a Megyei Kórház és az egyetem központi laborja tekintetében „félelmetes”. Úgy gondolja, ilyen irányban együtt gondolkodni a három szervezettel mindenképpen szükséges feltétel ahhoz, hogy korszerűbb egészségügy legyen. Megjegyzi, a Honvéd Kórházról még nem is szólt. További észrevétel, javaslat nem lévén szavazást kér a határozati javaslatban foglaltakról. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 30 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 534/2000. (10.26.) sz. határozata az Egyesített Egészségügyi Intézmények laboratóriumi szakellátás feladat átadással történő ellátás nyílt ajánlati felhívásáról
39
A Közgyűlés elfogadja az előterjesztést és az alábbi határozatot hozza: 1. Egyetért azzal, hogy Pécs Megyei Jogú Város Egyesített Egészségügyi Intézménye járóbeteg laboratóriumi szakellátása a továbbiakban feladat átadással kerüljön ellátásra. A feladatot átvállaló új szolgáltatót nyílt ajánlati felhívás közzétételével kívánja kiválasztani. 2. Felkéri a Népjóléti Főosztályt, hogy az előterjesztés mellékletét képező nyílt ajánlati felhívást tegye közzé országos napilapban, helyi sajtóban és a Déli Extra hasábjain. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Sohár Endre főosztályvezető 3. Felkéri a Népjóléti Főosztályt, hogy az ajánlatokat ágazati bizottsági véleményezését követően terjessze a Közgyűlés elé. Határidő: 2001. január 30. Felelős: Dr. Sohár Endre főosztályvezető Kapják:
13.)
dr. Toller László polgármester, dr. Ujvári Jenő alpolgármester, dr. Sohár Endre főosztályvezető
A céljuttatás feltételeinek megvalósulása dr. Toller László polgármester vonatkozásában Előterjesztő: Kablár János bizottsági elnök
Dr. Toller László átadja az ülés vezetését Kerényi János alpolgármesternek. Dr. Toller László: tájékoztatja a közgyűlést és a közvéleményt, hogy sem a vitában, sem a határozathozatalban nem kíván részt venni. Kablár János: képviselő társai megkapták az írásos előterjesztést, mégis szükségesnek tartja, hogy a közvélemény is tájékozódjon a benne foglaltakról. A köztisztviselők jogállásáról szóló önkormányzati rendelet értelmében a polgármester negyedévi bontásban időarányos céljuttatásra jogosult, melynek feltétele a gazdálkodás szabályszerűségének biztosítása, a költségvetés egyensúlyi helyzetének megőrzése mellett. Dr. Toller László polgármester a fent idézett feltételeknek a 2000. év III. negyedévének vonatkozásában megfelelt. A közgyűlés 2000. szeptember 14-én hatályon kívül helyezte ezt a rendeletet, a rendelet-módosítás 2000.
40 október 4-én, a kihirdetése napján lépett hatályba, ezért a III. negyedévi céljuttatásra az összes érintett alanyi joggal rendelkezik. Mindezek alapján javasolja, hogy a közgyűlés járuljon hozzá a III. negyedévi céljuttatás dr. Toller László polgármester részére történő kifizetéséhez, különös tekintettel arra, hogy a polgármester úr a jövőre nézve az alapilletményén kívül egyéb juttatásban nem kíván részesülni. Kéri a határozati javaslat elfogadását. Galbáts András: egyetért a céljuttatás kifizetésével, ezt meg kell szavazni. Azonban felesleges volt a leírtakhoz azt a második részt hozzátenni, mert – véleménye szerint – a polgármesternek belső ügye az, hogy lemond vagy nem valamilyen juttatásról. Tulajdonképpen sok olyan politikus kellene, aki önálló nagy vagyonnal rendelkezik, és ezért egyéb juttatásra nem tart igényt, azoknál meg tudja érteni, ha egy ilyen juttatásról lemondanak. Nem tudja, Toller László polgármester úrnál ez fennáll-e, de ezt így, ide különösen leírni az előterjesztésbe, egy kicsit propagandisztikusnak érzi, felesleges volt. Kerényi János: további hozzászólás nem lévén, a testület döntését kéri a határozati javaslatban foglaltakról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 27 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 535/2000. (10.26.) sz. határozata dr. Toller László polgármester részére kifizetendő III. n. évi céljuttatásáról A Közgyűlés a Jogi-, Igazgatási és Ügyrendi Bizottság előterjesztését elfogadja s egyetért a III. n. évi céljuttatás dr. Toller László polgármester részére történő kifizetésével. Utasítja a jegyzőt, hogy gondoskodjon a céljuttatás kifizetéséről. Határidő: azonnal Felelős: Dr. Papp Judit jegyző Kapják:
dr. Toller László polgármester, dr. Papp Judit jegyző, Kablár János bizottsági elnök, Walter Terényi Mária csoportvezető Dr. Toller László: köszönettel nyugtázza a döntést. Jogszabályi növekményből ered, és valójában nem egészen teljesítményből ez az összeg, és többet ilyenre ebben a ciklusban már nem kerül sor, bejelenti az „Én is ember vagyok” Alapítvány állami gondozott és fogyatékos gyermekei
41 számára bruttó 200 E Ft-ot, a „Csengő hang” Alapítványnak bruttó 200 E Ftot felajánl ebből az összegből. 14.) Hősök tere és környékén rendőrőrs létesítése Előterjesztő: Bókay Endre bizottsági elnök Bókay Endre: a Hősök terén régóta igényként jelentkezik, hogy állandó rendőri jelenléttel biztosítsák az ottani esti, illetve éjszakai órák rendjét. Ennek a kérésnek tesz eleget most a közgyűlés azzal, hogy egy rendőrőrs létesítését elősegíti egy fogászati rendelő és egy szolgálati lakás átadásával. Természetesen a volt orvosi rendelőt átalakítják ennek a célnak megfelelően, és a lakás átengedésével pedig állandó elhelyezést biztosítanak az ott működő körzeti megbízott részére. Ez a programpont is egy nagyon jó célt szolgál, hosszú távon működnek együtt a városi rendőrséggel, amely rendkívül színvonalasan végzi a városban a munkáját. Érezhető a közbiztonság jelentős javulása, és ezeken a külvárosi területeken is egy újabb lépést tudnak tenni. Kéri az előterjesztésben foglaltak elfogadását. Simonovics Ferenc: 20 éves problémát próbálnak megoldani. Tudni kell azt, hogy ezen a területen a lakosság nagyon kicserélődött, és a közrend, közbiztonság helyzete olyan arányban romlott, ami miatt úgy érezték, szükség van egy rendőrőrszoba létesítésére. Megköszöni dr. Cserép Attila úrnak a Városi Rendőrkapitányság részéről tanúsított hozzáállást az ügyhöz, és reméli, együtt tudnak működni a közrend, közbiztonság javulása érdekében. A körzeti megbízotti iroda létrehozása azok miatt történt, akik hosszú éveken keresztül kénytelenek voltak elviselni azt az állapotot, ami ezen a területen kialakult. Reménykedik abban, hogy ez meg fog változni. Egyúttal köszöni az önkormányzat és a képviselők támogatását is. Kerényi János: további hozzászólás nem volt, így a testület döntését kéri az előterjesztésben és a határozati javaslatban foglaltakról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 30 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül egyhangúlag elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 536/2000. (10.26.) sz. határozata Hősök tere és környékén körzeti megbízotti iroda létesítéséről A közgyűlés a Hősök tere és környékén felállítandó körzeti megbízotti iroda létrehozásával egyetért. Hozzájárul ahhoz, hogy a Pécs, Hősök tere 7. sz. alatti az EEI volt szolgálati lakásában lakó Varga Ernő Sándorné és családja
42 elhelyezésére 2 és fél, vagy 3 szobás összkomfortos önkormányzati bérlakás kerüljön bérbeadásra. A közgyűlés a Hősök tere 7. sz. alatti volt fogászati rendelőt és szolgálati lakást a Pécsi Városi Rendőrkapitányság részére használatba adja azzal, hogy ott körzeti megbízotti iroda és rendőrségi szolgálati lakás működik. A közgyűlés felkéri a Szociális Lakásgazdálkodási Csoportot, hogy Varga Ernő Sándorné és családja elhelyezéséről gondoskodjon. Határidő: Felelős:
2000. december 31. dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető
Kapják:
dr. Toller László polgármester, Bókay Endre bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető, dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető
Kerényi János visszaadja az ülés vezetését dr. Toller Lászlónak.
15.)
Kéri Istvánné tulajdoncserére irányuló kérelme Előterjesztő: Bókay Endre bizottsági elnök
Dr. Toller László: kérdés, észrevétel, javaslat nem érkezett, így szavazást kér a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 28 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül egyhangúlag elfogadta a határozati javaslatban foglaltakat. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 537/2000. (10.26.) sz. határozata Kéri Istvánné tulajdoncserére irányuló kérelméről A közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy Kéri Istvánné a tulajdonát képező Pécs, Uitz B. u. 15. IX. 28. sz. alatti másfél szobás 40 m2 alapterületű lakását elcserélje az önkormányzat tulajdonát képező Pécs, Uitz B. u. 10. II. 8. sz. alatti kettő szobás 50 m2 alapterületű /volt Gergely féle/ lakásra. Határidő: Felelős:
2000. december 31. dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető
43 Kapják:
16.)
dr. Toller László polgármester, Bókay Endre bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető, dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető
Dr. Karádi Kázmér és neje Jókai u. 48. sz. alatti lakosok tulajdoncserére irányuló kérelme Előterjesztő: Bókay Endre bizottsági elnök
Dr. Toller László: kiegészítés, kérdés, hozzászólás nem lévén, döntést kér az előterjesztésben és a határozati javaslatban foglaltakról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 27 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül egyhangúlag elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 538/2000. (10.26.) sz. határozata dr. Karádi Kázmér és neje Pécs, Jókai u. 48. sz. alatti lakosok tulajdonjog cserére irányuló kérelméről A közgyűlés hozzájárul ahhoz, hogy dr. Karádi Kázmér és neje a tulajdonukat képező Pécs, Jókai u. 48. I. 3. sz. alatti lakásukat elcseréljék az önkormányzat tulajdonát képező Pécs, Szigeti u. 25. II. 3. sz. alatti /volt Kőrösi féle/ lakásra azzal, hogy a lakások közötti forgalmi értékkülönbözetet 240.000.-Ft-ot nevezettek a Lakásgazdálkodási Alapba egyösszegben befizetik.
17.)
Határidő: Felelős:
2000. november 30. dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető
Kapják:
dr. Toller László polgármester,Bókay Endre bizottsági elnök, dr. Sohár Endre főosztályvezető, dr. Varga-Pál Józsefné csoportvezető
Pécs, Tildy Zoltán utcai 23.913/91 hrsz-ú ingatlan értékesítésére kiírt pályázat elbírálása és szerződéskötés Előterjesztő: Gonda Tibor bizottsági elnök
Dr. Toller László: megjegyzi, nemrég volt a pályázat kiírása, akkor részletes tájékoztatást kapott a testület a bizottság elnökétől arról, hogy egy lakóparkról lenne szó, és lakáscélú építkezésről. Ennek az elbírálása történne most meg.
44 Észrevétel, hozzászólás nem lévén szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 29 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztést és a határozati javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 539/2000. (10.26.) sz. határozata a Pécs, Tildy Zoltán utcai 23913/91 hrsz-ú ingatlan értékesítésére kiírt pályázat elbírálásáról és szerződéskötésről A Pécs, Tildy Zoltán utcai 23913/91. hrsz-ú 8449 m2 beépítetlen területű ingatlan értékesítésére és beépítésére kiírt pályázatra a Magnum Hungária 2000. Építőipari és Szolgáltató Kft. (1191 Budapest XIX. Ady Endre út 28-30. Cg.: 01-09-682925) – egyetlenként benyújtott – pályázatát elfogadja, illetve a pályázat alapján készült szerződéstervezetet jóváhagyja.. Egyben utasítja a Városfejlesztési Főosztályt a szerződés előkészítésére és felhatalmazza a Polgármestert annak aláírására. Határidő: 2000. november 30. Felelős: Szerződés előkészítéséért: Jeszták Lajos főosztályvezető Szerződés megkötéséért: Dr Toller László polgármester Kapják: dr. Toller László polgármester, Gonda Tibor bizottsági elnök, Jeszták Lajos főosztályvezető
18.)
Aktív korúak rendszeres szociális segélyezése, a közcélú foglalkoztatás gyakorlati folyamata Előterjesztő: Fratanolo János bizottsági elnök
Fratanolo János: a közcélú foglalkoztatást kötelezően írta elő a szociális és a foglalkoztatás törvény megváltozása. Ennek a foglalkoztatásnak a hozadéka, hogy a rendszeres szociális segélyért folyamodók részére - akik kiesnek a jövedelempótló támogatásból - felajánlanak munkavégzési lehetőséget, és ha elvállalják, akkor minimum 30 napig dolgozhatnak. Akik nem vállalják el a munkát, azok kizárják magukat a szociális támogatási rendszerből. Egyik hozadék tehát, hogy nem segélyt fizetnek, hanem foglalkoztatják a munkanélkülieket. Másik hozadék, hogy általában a város közterületein végeznek munkát az itt foglalkoztatottak. Mindez emberi
45 vonatkozásban is nagyon fontos dolog, hiszen megpróbálják tranzit foglalkoztatással visszajuttatni a munkanélkülivé vált embert a munka világába, és lényegesen jobb körülmények között, mint azt a piacon tennék. Kéri, hogy fogadják el az előterjesztést és a határozati javaslatot. Dr. Benkovicsné dr. Benkő K. Klára: minden olyan dologgal természetesen maximálisan egyet tud érteni, ami arról szól, hogy a munkájukat elvesztett emberek valamilyen módon visszakerüljenek a munka világába. A közcélú foglalkoztatásért fizethető havi összeget – nem az önkormányzati rendeletet kívánja felülbírálni – igen alacsonynak tartja. Javasolja, az országgyűlési képviselők tegyék szóvá minden alkalommal ezeknek az összegeknek a minimális voltát. Ez a pénzösszeg a minimál nyugdíj 70 %-a. Mindez havonta alig több, mint 11.000.- Ft körüli összeg. Tegnap jártak a Munkaügyi Központban munkalátogatáson, amely nagyon hasznos volt számukra. Ott elhangzott, ez az önkormányzat oldaláról még előnyt jelenthetne, mert ehhez a tevékenységhez – a rendelet egy része szerint – olyan lehetőség van, amely alapján naponta 1.400.- Ft-os támogatást kapna a város a célból, hogy munkaruhát vegyen, szerződéseket kössön, stb. Ha 20 napot számolnak havonta, és 28.000.- Ft-ot arra biztosítanak, hogy a foglalkoztatás menetét egyengessék, ugyanakkor a munkáért csak valamivel több, mint 11.000.- Ft-ot fizetnek. Kéri, lobbyzzanak azért, hogy ez az összeg növekedjen. Gonda Tibor: a foglalkoztatáspolitikai koncepcióban megfogalmazott célok jók voltak, és jó ütemben halad a megvalósítás. A Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottságban többször folyt vita arról, ezt a témát szociálpolitikai feladat, vagy gazdasági kérdésként kezeljék. A jelen előterjesztés egyértelműen visszaigazolja, gazdasági szempontból is helyes volt, hogy az önkormányzat anyagi eszközöket fordított erre a tevékenységre, és jó döntéseket hoztak, amikor a Foglalkoztatáspolitikai Albizottság javaslatára a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottság támogatta a különböző foglalkoztatáspolitikai projekteknek a beindulását. Tipikusan olyan tevékenységről van szó, ahol a városnak a célkitűzései örvendetes módon egybeesnek a kormány szándékaival is. Hangsúlyozza, hogy a dekoncentrált szervekkel, elsősorban a Megyei Munkaügyi Központtal igen harmonikus együttműködés alakult ki, és komoly szakmai és anyagi segítséget kapnak a városi kirendeltségen keresztül ehhez a munkához. Dr. Benkovicsné dr. Benkő K. Klára képviselő asszony felvetette a jobb anyagi megbecsülés szükségességét. Jelzi, ebben elmozdulás lesz, már csak a miatt is, hogy 40.000.- Ft-ra emelkedik a minimálbér, és ez érinti a szociális foglalkoztatásban résztvevőket is. Egyfelől jobb anyagi megbecsülést tudnak biztosítani, és így nagyobb követelményeket lehet elvárni a támogatott munkahelyen dolgozóktól is. Másfelől viszont a változatlan finanszírozási arányok fenntartása mellett lehetséges, hogy az önkormányzatnak nagyobb anyagi ráfordításokat kell a programokban eszközölnie. Felhívja a figyelmet, az előterjesztés pozitív kicsengése maradjon meg a költségvetési alkufolyamatra is, és a jövő évben is elkülönített tételként a foglalkoztatáspolitikai feladatok finanszírozása szerepeljen a költségvetésben.
46
Helmrich Ferenc: egy évvel ezelőtt volt egy olyan kijelentése az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság elnökének, hogy a részönkormányzatok is kapnak – nemcsak Vasas, Hird, Somogy – ilyen munkásokat, hogy legalább a külterületeket rendben tudják tartani. Megkérdezi, lesz ebből valami? Fratanolo János: az előterjesztésben is szerepel, Vasas, Hird, Somogy térségében dolgoznak közcélú foglalkoztatottak. Ha Helmrich Ferenc, mint a részönkormányzat vezetője igénnyel fordult volna a Foglalkoztatáspolitikai Albizottság felé, akkor ezt teljesítették volna. Annak idején lehetőségként mondta el, hogy ahol igénylik, ott részt vesznek folyamatosan a közcélú munkások a terület rendbetételén. Ez az igény megjelent Vasas, Hird, Somogy térségében, valamint Újhegyen, Meszesen. Ezekben az esetekben a Munka Pécs-Baranyáért KhT-vel egyetértésben az igényeket kielégítették. Nem emlékszik, rá, hogy másutt lett volna erre igény. Kéri Helmrich Ferenc képviselő urat, hogy a jövőre nézve igényelje ezt a lehetőséget, és akkor működni fog ez a dolog. Helmrich Ferenc: elmondja, megkapták a munkásokat, de csak egy időre, úgy gondolta, ez egy állandó lehetőség lesz. Galbáts András: a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottságban vita szokott lenni a közcélú foglalkoztatásnak a hasznáról, rentabilitásáról. Több éven keresztül egyértelműen kialakult az a gyakorlat, amit feltétlenül szeretne képviselő társai figyelmébe ajánlani, gondolva dr. Benkovicsné dr. Benkő K. Klára képviselő asszony által elmondottakra. Nem feltétlenül, sőt elsődlegesen nem a gazdaságosságát kell nézni a dolognak, és ezen elég nehezen tudták túltenni magukat a Gazdasági, Tulajdonosi és Vállalkozási Bizottságban is. A város távlati céljait kell nézni, aminek egyetlen neve van, az, hogy foglalkoztatás. Adott esetben a foglalkoztatás elérése majdnem annyiba kerül, mint amennyit rá kell fordítani arra, hogy ezek az emberek foglalkozzanak valamivel. Most foglalkoznak, munkában maradnak, és ez a jövőre nézve a városnak feltétlenül az érdekét szolgálja. Tóth Mihályné: kiegészítésként elmondja, Vasas, Somogy, Hird térségében is időszakosan foglalkoztatják a közcélú munkásokat. Felhívja képviselő társai figyelmét arra, hogy mindez rendkívül komoly feladatot jelent, és nagyon időigényes. Helyet kell biztosítani a szerszámoknak, naponta kell fogadni az embereket, be kell járni a területet, ellenőrizni kell. Olyan munka, ami egész embert igényel, és mindezt a részönkormányzat tagjaival közösen tudják megoldani. Azt is el kell mondani, ha a kontaktust meg tudják teremteni, akkor lesz rendkívül eredményes ez a tevékenység. Véleménye szerint ez a folyamat mind gazdasági, mind szociális szempontból, és a lakosság részéről is rendkívül előnyös. Ismétli, mindez óriási, összefogott munkafolyamat eredménye. Aláhúzná, egyetértve azzal, amit Gonda Tibor képviselő társa mondott – ez a jó folyamat a költségvetésben is jelentkezzen, hogy tovább tudják vinni.
47 Dr. Toller László: úgy gondolja, Pécs a közhasznú foglalkoztatásban 1995. óta folyamatosan élen jár. A Munka Pécs-Baranyáért KhT. létrehozása önkormányzati közreműködéssel történt. Ez a rendszer továbbfejlődött, szerencsére sok lehetőség van arra, hogy ezzel éljenek. Van még egy másik rejtett tartalék, a szabálysértési kódex lehetővé teszi a közhasznú foglalkoztatásra való átváltását a pénzbüntetésnek, vagy akár önálló büntetési formaként való megjelenítését. Dr. Kosztics István: a Cigány Kisebbségi Önkormányzat nevében köszönetet mond a városnak azért, mert a közcélú foglalkoztatásra az idei évben egy kicsit hangsúlyozottabban figyelt. Mind a közhasznú, mind a közcélú foglalkoztatás területén a város hatalmas előrelépést tett. A cigányság számára azért is fontos ez, mert többségében cigányok dolgoznak közhasznú munkásként. Nagyon sok cigány fiatal részt tud venni a programban, amelyet előzetesen képzésekkel hatékonyabbá tudnak tenni. Köszönetet mond Gonda Tibor képviselő úrnak, aki szorgalmazta azt, hogy erre a feladatra külön albizottság alakuljon. Az albizottság fontos munkát végez, melyet támogat a Cigány Kisebbségi Önkormányzat is. Dr. Toller László: további észrevétel, hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről és a határozati javaslatról. Megállapítja, hogy a közgyűlés 30 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett elfogadta az előterjesztésben és a határozati javaslatban foglaltakat. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 540/2000. (10.26.) sz. határozata az aktív korúak rendszeres szociális segélyezése, közcélú foglalkoztatás gyakorlati folyamatáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az Egészségpolitikai és Szociális Bizottság előterjesztését megtárgyalta. A Közgyűlés az aktív korúak rendszeres szociális segélyezése, valamint a közcélú foglalkoztatás gyakorlati folyamata tárgyában készült beszámolót elfogadja. Kapják: Dr. Ujvári Jenő alpolgármester, Fratanolo János, Gonda Tibor bizottsági elnökök, Dr. Tolnai Márta, Dr. Sohár Endre főosztályvezetők
48
19.)
Park Mozi ingatlanának bérbeadás útján történő hasznosítása Előterjesztő: dr. Kunszt Márta bizottsági elnök
Dr. Kunszt Márta: egy korábbi közgyűlési határozat módosítása vált szükségessé, mert a pénzügyi szabályozás olyan hézagos, hogy a minisztériumtól az APEH-ig nem tudták eldönteni, milyen szabályozás vonatkozik a közgyűlés által jóváhagyott konstrukcióra. Nagy valószínűséggel ÁFA-fizetési kötelezettséggel tudták volna az épületet ingyenes használatba adni. Ezért a pénzügyi szakértők hosszas – 10 havi – utánajárását követően született a jelen előterjesztés, mellyel reméli, sikerül megoldást találni. Dr. Toller László: kérdés, észrevétel hiányában szavazást kér az előterjesztésben és a határozati javaslatban foglaltakról. Megállapítja, hogy a képviselő-testület 33 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, egyhangúlag elfogadta a javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 541/2000. (10.26.) sz. határozata Park Mozi ingatlanának bérbeadás útján történő hasznosításáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a volt Park mozi ingatlanával kapcsolatos előterjesztést megtárgyalva, a következő határozatot hozza : 1. A Közgyűlés a Park mozi ingatlanának további hasznosításáról szóló 562/1999. (12.09.) számú közgyűlési határozatát visszavonja. 2. A Közgyűlés a Pécsi Szimfonikus Zenekar alapító okirata 11./pontjából törli a következő szövegrészt : A 16626 hrsz-on nyilvántartott ingatlan. A Közgyűlés az alapító okirat 11./pontjának szövegét a következőképpen állapítja meg: 11.)
A feladat ellátását szolgáló vagyon: Az intézmény leltára szerint nyilvántartott ingó vagyon.
A Közgyűlés az előterjesztéshez csatolt 2. számú melléklet szerinti tartalommal az intézmény módosított alapító okiratát elfogadja és felhatalmazza dr.Toller László polgármestert az alapító okirat aláírására.
49 A Közgyűlés utasítja a Közgazdasági Főosztály vezetőjét, hogy a módosítás törzskönyvön történő átvezettetéséről gondoskodjon. 3. A Közgyűlés a Pécs, Felsőmalom u. 23. sz. alatti ingatlant, amely korábban Park moziként működött, 2000. november 17től 2010. november 16-ig, 10 éves időtartamra, havi 200.000,Ft + ÁFA bérleti díj megfizetése mellett bérbe adja a Pécsi Szimfonikus Zenekarnak. A Közgyűlés utasítja a Művelődési, Közoktatási és Sport Főosztály vezetőjét, hogy a Jogi és Önkormányzati, valamint a Városfejlesztési Főosztály bevonásával készítse el a Pécsi Szimfonikus Zenekarral megkötendő bérleti szerződés tervezetét és jóváhagyás céljából terjessze a legközelebbi közgyűlés elé. Határidő: 2000. november 16. Felelős: Spolár János főosztályvezető Dr. Modrovits Sándor főosztályvezető Dr. Tolnai Márta főosztályvezető Jeszták Lajos főosztályvezető Kapják:
20.)
dr. Ujvári Jenő alpolgármester, dr. Kunszt Márta bizottsági elnök, Spolár János, dr. Modrovits Sándor, dr. Tolnai Márta, Jeszták Lajos főosztályvezető
Társulati víziközmű fejlesztések támogatása Előterjesztő: Kukai András bizottsági elnök
Kukai András: a közgyűlés az elmúlt ülésen döntött arról, hogy a Kommunális Alap feltöltése hogyan történjen az eredeti összegre, 20 M Ft-ra. Ezt követően a Közlekedési és Kommunális Bizottság még egy alkalommal tárgyalta a víziközmű fejlesztési Kommunális Alapból történő hozzájárulásokat. A bizottság október 24-én úgy döntött, hogy Málom, Kéméndi sor I. ütemre 5 M Ft-os támogatást biztosít a Kommunális Alapból, tekintettel az érdekeltségi hozzájárulás 400 E Ft-os nagyságrendjére. A Pécsszabolcs, Kinizsi úthoz 1 M Ft-ot biztosít a Kommunális Alapból, tekintettel a 300 E Ft-os érdekeltségi egységre. Pécsszabolcs, Dobogó dűlő I-II. ütem teljesen saját beruházással történik, az érdekeltségi hozzájárulás itt 550 E Ft. A testület elé azért kellett behozni az előterjesztést, mert a Városi Víz- és Csatornamű Társulat részéről felvételre kerülő hitelhez készfizető kezességet kell biztosítani a városnak, és ezt a döntést csak a közgyűlés tudja meghozni. A korábbi víziközmű, szennyvízközmű beruházások is hasonló módon történtek, ott is készfizető kezességet vállalt a város. Jelen esetben – mint ahogy az előterjesztés mellékletében látható – a futamidő kidolgozás elkészült, a készfizető kezességet 2009. december 31-ig kell biztosítani.
50 Kéri a „Garancia és készfizető kezességvállalási nyilatkozat”-ok 2.) pontját ezzel a dátummal kiegészíteni, továbbá kéri ennek megfelelően elfogadni az előterjesztést. Dr. Toller László: észrevétel, hozzászólás nem lévén, szavazást kér az előterjesztésről, a támogatott beruházásokról. Megállapítja, hogy a testület 33 igen szavazattal, ellenszavazat, tartózkodás nélkül elfogadta a javaslatot. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 542/2000. (10.26.) sz. határozata társulati víziközmű fejlesztések támogatásáról 1. A Pécs, Málom Kéméndi sor I. ütem vízellátásának és szennyvízelvezetésének víziközmű társulati beruházásához a Közlekedési és Kommunális Bizottság a Kommunális Alap terhére 5.000 eFt pénzügyi támogatást biztosított. A Közgyűlés a Garancia és készfizető kezességvállaló nyilatkozat aláírására a polgármestert felhatalmazza. 2. Pécs, Szabolcsfalu Kinizsi út víziközmű társulati beruházásához a Közlekedési és Kommunális Bizottság a Kommunális Alap terhére 1.000 eFt pénzügyi támogatást biztosított. A Közgyűlés a Garancia és készfizető kezességvállalási nyilatkozat aláírására a polgármestert felhatalmazza. 3. Pécs, Szabolcsfalu Dobogó dűlő I-II. ütem önerős víziközmű társulati beruházásával a Közgyűlés egyetért. A Közgyűlés a Garancia és készfizető kezességvállalási nyilatkozat aláírására a polgármestert felhatalmazza. Határidő: Felelős:
azonnal dr. Toller László polgármester
Kapják:
dr. Toller László polgármester, Kukai András, Soó László bizottsági elnök, Jeszták Lajos, dr. Tolnai Márta főosztályvezető
Dr. Toller László: több napirendi pont nem lévén, a nyílt ülést 11.45 órakor bezárja azzal, hogy rövid szünet után a testület zárt ülésen folytatja munkáját. K.m.f. dr. Toller László polgármester
dr. Papp Judit jegyző
1. sz. melléklet Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 59/2000.(10.28.) sz. rendelete az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló, módosított 50/1999.(11.25.) számú önkormányzati rendelet módosításáról 1.§ Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló, módosított 50/1999.(11.25.) számú önkormányzati rendelete ( a továbbiakban: Ör.) 3.§ (3) bekezdése a következő szövegrésszel egészül ki: „3.§ (3) Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás következett be. Amennyiben nyilvánvaló, hogy a társadalombiztosítási ellátás (nyugdíj, nyugdíjszerű ellátás stb.) a kérelem benyújtását megelőző hónapokban nem változott, nem szükséges minden hónapra vonatkozóan igazolást (nyugdíjszelvényt) csatolni.” 2.§ Az Ör. 8.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg új (6) bekezdéssel egészül ki: „8.§ (5) A rendszeres szociális segélyt a megszüntetésére okot adó körülmény bekövetkezése napjával kell megszüntetni. (6) A rendszeres szociális segély hóközbeni megszüntetése vagy szüneteltetése esetén a már kiutalt havi támogatás összegének visszafizetése alól a támogatásban részesülő mentesül. „ 3.§ (1) Az Ör. 10§ (3) bekezdés b.)pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „10.§ (3) bekezdés b.)és a lakásfenntartás havi átlagos költségeinek együttes összege a háztartás havi összjövedelmének egyedül élő esetén a 30%-át kétszemélyes háztartás esetén a 25%-át három személyes háztartás esetén a 20%-át négy vagy több személyes háztartás esetén a 15%-át eléri vagy meghaladja.” (2) Az Ör. 10.§ (4) bekezdés „20%-át” szövegrész helyébe „15%-át” szövegrész lép.
4.§ Az Ör. 10§ (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „10.§ (6) A lakásfenntartási támogatást 1-12 hónapra, vagy fűtési időszakra lehet megállapítani, oly módon, hogy a kérelem benyújtásának hónapjában is teljes havi támogatás kerül kiutalásra. Az 1-12 hónapra megállapított lakásfenntartási támogatás havi összege rászorultságtól függően maximum 2.000.-Ft lehet. A fűtési időszakra megállapított lakásfenntartási támogatás havi összege az átlagos fűtésköltség maximum 30%-a lehet, de a havi 4.000.-Ft-ot nem haladhatja meg.” 5.§ Az Ör. 10.§ (12) bekezdése „Városfejlesztési Főosztály Lakásfejlesztési és Ingatlanhasznosítási Csoportjával” szövegrész helyébe a „ Népjóléti Főosztály Szociális Lakásgazdálkodási Csoportjával” szövegrész lép. 6.§ Az Ör. 16.§ (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő szövegrész lép: „16.§ (1) E rendelet 15.§ és 19.§-ában szabályozott rendelkezésektől eltérően méltányosságból részesülhet a felnőtt korúak átmeneti segélyében…” 7.§ Az Ör. 19.§ -a”20%-ánál” szövegrésze helyébe a következő szövegrész lép: „40%-ánál.” 8.§ Az Ör. 21.§ (2) bekezdése a „gazdaságosabb fűtési módra való átállásra” szövegrész után „a lakás tulajdonosa részére” szövegrésszel egészül ki. 9.§ Az Ör. 25.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „25.§ (4)Az (1)-(3) bekezdésben, valamint a 26.§ (1) és (7) bekezdésében szabályozott rendelkezésektől eltérően méltányosságból az a gyermek is részesülhet rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban, - akinek gyógykezeltetése költségei családja megélhetését veszélyezteti, - akinek családja lakhatási helyzetét az egyszeri nagyobb összegű támogatás megoldja, és ezt igazolja. (bérleti szerződés, egyéb megállapodás, stb.)”
10.§ Az Ör. 28.§ (2) bekezdésének a.) pontjában a „ 20%-a” szövegrész helyébe 30%-a szövegrész lép, a b.) pontjában a „10%-a” szövegrész helyébe „20%a „ szövegrész lép. 11.§ Az Ör. 33.§ (4) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép: „33.§ (4) … Kétség esetén rendszeres gyermekvédelmi támogatás iránti eljárásban, az ingatlan fekvése szerinti illetékhivatalnál az ingatlan forgalmi értékének megállapítása iránt kell intézkedni, egyéb támogatás iránti eljárásban, az illetékes adóhatóságtól adó- és értékbizonyítványt kell beszerezni.” 12.§ Az Ör. 34.§-a következő új (7)-(8) bekezdéssel egészül ki: „34. § (7) A 2000. évben már megállapított lakásfenntartási támogatás összege kérelemre, a fennálló jogosultság alapján a kérelem benyújtásának hónapjától, maximum havi 1.000.-Ft-tal kiegészíthető. (8) A kiegészítéssel 2000. évben nyújtott lakásfenntartási támogatás összege nem haladhatja meg a rendelet 10. § (6) bekezdésében meghatározott mértéket.” 13.§ Az Ör. 2.sz. melléklete helyébe a következő melléklet lép: „2.sz. melléklet
Orvosi Javaslat ápolási díj elbírálásához 1.) Az ápolt neve:........................................................................................... Leánykori neve:........................................................................................ Születési helye, ideje:............................................................................... .
Lakóhelye:...............................................................................................
2.) Nevezett mióta és milyen okból szorul teljes ápolásra, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra:
3.) Kérem, hogy aláhúzással jelölje meg, hogy az ápolásra szoruló egészségügyi állapota milyen ápolást igényel: a.) Állandó ápolást, gondozást igényel: mert önmaga ellátására képtelen, ágyban fekvő beteg, ágytálazni, fürdetni,etetni kell stb. b.) Nem Igényel állandó ápolást és tartós felügyelete: mert önmagát a lakásban ellátja, életviteléhez (mosás, főzés, takarítás, bevásárlás, stb.) és önmaga ellátásához igényli a segítséget. 4.)
Nevezett: -
tartós beteg
-
súlyos fogyatékos*
Nevezett állapota: - végleges, javulás nem várható - várható javulás, felülvizsgálat esetén szükséges-e állapotának ismételt véleményezése: igen - nem Pécs, 20…………………….. .................................... háziorvos aláírása (*súlyos fogyatékosság esetén csatolni kell az orvosszakértői bizottság, vagy a szakorvos szakvéleményét!)” 14.§ (1)
Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, hatályba lépésével egyidejűleg a 18.§ (3) bekezdésének f.) pontja hatályát veszti. (2) A rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő, első fokon el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell.
dr. Toller László polgármester Záradék Elfogadva: a Közgyűlés 2000.október 26-i ülésén. Kihirdetve: 2000. október 28-án.
dr. Papp Judit jegyző
2. sz. melléklet PÉCS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZGYŰLÉSÉNEK 60/2000.(10. 28.) sz. rendelete a Basamalom u .- Kisbalokány dűlő térségének szabályozási tervének jóváhagyásáról. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. §. /3/ bek. c.) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja. 1. §. Jóváhagyja a Basamalom u. és Kisbalokány dűlő térségének szabályozási tervét, az 1. számú mellékletet képező szabályozási előírások (AEDIS Kft.10/2000. munkaszámú terv) és a 2. számú mellékletet képező szabályozási V-1 számú tervlap szerint. 2. §. Az 1994. évi 60. számú önkormányzati rendelettel elfogadott ÁRT. szabályozási terve, a Basamalom u.-Kisbalokány dűlő térségének területegységére a csatolt V-2 számú tervlap (3. sz. melléklet) szerint kiegészül. 3. §. A jelen önkormányzati rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indított ügyekben kell alkalmazni
dr. Toller László polgármester
Záradék: Megalkotta a Közgyűlés: 2000 október hó 26. nap Kihirdetve: 2000 október hó 28. nap
dr. Papp Judit jegyző
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 60/2000.(10. 28.) SZÁMÚ RENDELETE SZABÁLYOZÁSI ELŐÍRÁSOK PÉCS, BAS AM ALOM ÚT – KISBALOKÁNY DŰLŐ TERÜLETEGYSÉG szabályozási tervéhez I. FEJEZET Általános előírások 1.§ (1) A jelen előírások hatálya az alábbi területre terjed ki: Határai: északon: Pécs – Bátaszék vasútvonal, keleten: Basamalom út, délen: Déli ipari út, zagytározó, nyugaton: sport és erdőterület. (2) Az (1) bekezdésben lehatárolt területen (továbbiakban: a terv területe) területet felhasználni, építési telket, építési területet (közpark és védőerdő esetében: területet) kialakítani, az építésre szolgáló földrészleteken építési tevékenységet folytatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni az országos érvényű rendelkezéseknek, a szabályozási tervben és jelen előírások rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad. (3) A terület a Pécsi víz mélyfekvésű völgyében helyezkedik el, potenciálisan elöntés veszélyes terület. A terület beépítése során fenti körülményre figyelemmel kell lenni. (4) A terület kedvezőtlen adottságai miatt építés-hidrológiai szempontból labilis. A terület jelentős részén a talaj alacsony teherbírású, a talajvízszint felszín közeli. A beépítés engedélyezését megelőzően talajmechanikai vizsgálatot kell végezni, az engedélyezési tervek a feltárás eredményeinek, ajánlásainak figyelembe vételével készítendők Az el. építési engedélyezési eljárásba a Magyar Geológiai Szolgálat Déldunántúli Területi Hivatalát – mint szakhatóságot – be kell vonni. (5) Ezen szabályozási előírás az AEDIS Építészeti Stúdió 10/2000. jelzőszámú dokumentációjának V-2 jelű 1:2000 méretarányú szabályozási tervével együtt érvényes. A szabályozási terv területének felhasználása 2.§ (1) Beépítésre szánt területek:
− lakóterületi területfelhasználási egység (KEL), − gazdasági területfelhasználási egység – kereskedelmi, szolgáltató terület (KG). (2) Beépítésre nem szánt területek: − közlekedési és közmű területek (K), − zöldterület – erdő, védőerdő (E, VE), − vízgazdálkodási terület (VT). Szabályozási és építési vonalak 3.§ (1) A szabályozási terven (a továbbiakban: a terv) kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani: – a kötelező erejűen jelölt szabályozási vonalat (közterület szabályozási vonal), – a különböző rendeltetésű területeket elválasztó határvonalat, – a területek rendeltetését, – az övezeti jellemzőket, – az építési hely közterület felőli határát. (2) A kötelező erejű elemek módosítása a szabályozási terv módosítását vonja maga után. (3) Azokon a területeken, ahol a jelenlegi területfelhasználás vagy az építési övezet a terv szerint megváltozik, a telekalakítás és építés csak a szabályozási tervnek megfelelően engedélyezhető. (4) Azokon a területeken, ahol az építés feltételei területelőkészítés, vízrendezés, előközművesítés hiánya miatt nem biztosítottak, építési engedély csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre álltát követően adható meg. II. FEJEZET A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 4.§ Az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a beépítésre szánt területek az alábbi területfelhasználási egységre osztottak (a területfelhasználási egységet, határaikat és jelkulcsaikat a szabályozási terv tartalmazza). Megjegyzés: – a táblázatokban a telkekre és építménymagasságra vonatkozó értékek tervezett állapotra értendők, – új telek minimális nagysága a megosztás esetén visszamaradó telekre is vonatkozik, – a K jel a kialakult állapotra utal.
Lakóterületek 5.§ (1) A Basamalom út – Kisbalokány dűlő nyugati oldalán lévő lakóterület a kertvárosias lakóterület (KEL) építési övezetbe tartozik. (2) A területen elhelyezhető: – legfeljebb kétlakásáos lakóépület, – a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató épület, – melléképítmények közül: • közműcsatlakozási műtárgy, • kerti építmény, kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor, • kerti épített tűzrakóhely, • kerti lugas, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő. (3) A területen nem helyezhetők el: – a számított környezeti terheléstől függetlenül az alábbi kisipari tevékenységek: • autófényező, karosszéria lakatos, autóbontó, • fafűrészelő, • galvanizáló, • műanyagfeldolgozó, • műanyag darálás, darabolás, • öntő, ónozó, ólmozó, ólomöntő, mártó, • vegyianyag készítő és előállító, • vas- és fémszerkezeti lakatos. (4) A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza: HÉSZ KEL jelű építési övezet OTÉK A kialakítható legkisebb telekterület méret K – 800 A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete K – 15 mélységi mérete K – 60 A beépítési mód szabadonálló, oldalhatáron álló A megengedett legkisebb/legnagyobb K – <4,5 építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb 30 30 mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke 50 50 * K: kialakult állapot (5) A beépítési mód a Basamalom úton előkert nélküli, a Kisbalokány dűlőben előkert nélküli, illetve minimálisan 5 m-es előkertes. (6) Az oldalkert szélessége új épület esetében minimálisan 6 m.
m2 m m
m % %
(7) Személygépkocsi elhelyezését telken belül kell megoldani. Gazdasági jellegű területfelhasználási egység, kereskedelmi, szolgáltató terület (KG) 6.§ (1) A területen elhelyezhető: − mindenfajta nem zavaró hatású gazdasági célú épület, − a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, − igazgatási, egyéb irodaépület, − egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, − parkoló, − szabadtéri tárolást igénylő építőipari és építőanyag telepek. (2) A területen nem helyezhető el: − egészségügyi, szociális épület, − roncsautó tároló-és bontó telepek, − önálló gépkocsijavító telepek. (3) A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások: KG jelű építési övezet A kialakítható legkisebb telekterület méret A kialakítható telek legkisebb szélességi mérete mélységi mérete A beépítési mód A megengedett legkisebb/legnagyobb építménymagasság A beépítettség megengedett legnagyobb mértéke A zöldfelület legkisebb mértéke Az előkert minimális szélessége Az oldalkert minimális szélessége A hátsókert minimális szélessége * K: kialakult állapot
-
HÉSZ K – 800 K – 20 K – 40 szabadonálló, oldalhatáron álló 4,0 – 7,5
60
50
%
20 -
30 5,0 6,0 6,0
% m m m
OTÉK -
Az oldal- és hátsókert vonatkozásában a legkisebb tűztávolságot be kell tartani. (4) Telekalakítás: a./ Az egyes tömbökben kialakítható minimális teleknagyságot a szabályozási terv tartalmazza.
m2 m m
m
b./ A tömbökre – amennyiben a tervezett beruházás a tömb (területegység) teljes területét nem veszi igénybe – telekalakítási terv készítendő. A tervezés során folyamatosan biztosítani kell, hogy az előírt minimális teleknagyságnál kisebb területrész ne maradjon vissza. c./ A telekalakítási terv készíttetésének költsége a telekalakítás kezdeményezőjét terheli. (5) Az utca felőli telekhatárokon csak minimum 30 cm magasságú tömör (beton, kő, vagy tégla) lábazatos, 1,50-2,20 m közötti magasságú kerítés létesíthető. (6) Járművek elhelyezése: a./ A létesítmények rendeltetésszerű használatának biztosítása érdekében legalább az OTÉK 42. §-ában előírt mennyiségű járművek részére várakozó – parkoló – helyeket kell létesíteni saját telken b./belül. A 10 járműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó – parkoló – helyet fásítani kell. III. FEJEZET A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Közlekedési és közműterület (K) 7.§ (1) A szabályozási tervben rögzített területek gyalogos járműközlekedésre, valamint közműelhelyezésre szolgálnak.
és
(2) A terület megközelítését biztosító városi jelentőségű közutak: a./ Basamalom út szabályozási szélesség: 20-25 m b./ tervezett déli gyűjtőút szabályozási szélesség: 20-40 m (3) A terület lakóútjai: a./ Kisbalokány utca kialakult b./ feltáró utak tervezett
szabályozási szélesség:
12
m
szabályozási szélesség:
12-14
m
(4) A közlekedési és közmű területeken csak az utak tartozékai, a forgalomirányítási és szabályozó berendezések, továbbá a közművek és a hírközlés építményei helyezhetők el. (5) A telkek csapadékvíz elvezetési rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a közterületre kivezetett csapadékvíz ott kárt (átázást, kimosást, stb.) ne okozzon, és a rendeltetésszerű használatot ne akadályozza. A csapadékvíz elvezetésénél biztosítani kell a vizek befogadóig történő, kártétel nélküli elvezetését.
A csapadékvizek elvezetése vízjogi engedély köteles tevékenység. Az engedélyt a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóságtól – a 18/1996.(VI.13.) KHVM rendeletben foglaltak betartásával – meg kell kérni. Az építési engedélyezési eljárásba a Vízügyi szakhatóságot be kell vonni. (6) A telkeken átvezető közművek védősávját a szabályozási terv tartalmazza, melyeket a beépítés során figyelembe kell venni. A telkekre a szolgalmi jogot rá kell vezetni. (7)
A közművesítettség mértéke: A terület beépítésének feltétele a teljes közművesítettségi mérték megvalósítása az alábbiak szerint: • villamosenergia szolgáltatás, • ivóvíz és tűzivízszolgáltatás, • szennyvízelvezetés közcsatornába, vagy vízügyi hatóság által engedélyezett helyi tisztítás, amennyiben a szakszerű közműpótlóval történő szennyvízelhelyezés biztosítható, • zárt, illetve nyíltárkos csapadékvíz elvezetés, • fűtési energiaként földgázszolgáltatás. Zöldterület, erdő, védőerdő (E, VE) 8.§
(1) A zöldterületek körébe tartozó zöldfelületeket, védőerdőt a terv tünteti fel. (2) A meglévő és tervezett zöldterületeket a terv szerinti rendeltetésnek megfelelően az egyes telektulajdonosoknak és az Önkormányzatnak együttesen kell kialakítani. (3) A terven jelölt közterületekre, rendszerterv készítendő.
védőerdők
területére
zöldfelületi
(4) A védőterületeken annak fenntartói szervezete köteles gondoskodni a terület kezeléséről, gyomtalanításáról (pl. parlagfű irtása). (5) A telkek előkertjében, valamint az egyéb telekhatárok mentén minimum egy sor fa telepítése számára területet kell biztosítani. (6) Az egyes ingatlanokra készítendő építési engedélyezési tervnek – a jelenlegi lejtési viszonyoktól függetlenül – tartozéka kell legyen a tereprendezési és kertépítészeti terv. Egyéb terület 9.§ (1) E területfelhasználási egységbe a vízgazdálkodási területek (VT) tartoznak.
IV. FEJEZET KÖRNYEZETVÉDELEM Környezet- és tájvédelem 10.§ (1)
A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek jelenlegi és tervezett használati módját lehetetlenné teszik.
(2)
A beruházások létesítése, meglévő tevékenységek folytatása, valamint rendeltetési mód változtatás(ok) megvalósítása csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint. (3) A jelentős környezeti hatást okozó tevékenységekre környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó rendelet szerint [jelenleg a 152/1995. (XII.12.) Korm. rendelet]. (4) Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat megvalósítására.
(5)
Építési engedély csak akkor adható ki, ha a szennyvízelvezetés közcsatornára csatlakozással biztosítható, illetve ha a vízügyi hatóság a helyi tisztítást engedélyezi.
(6)
A csapadékvíz elvezetéséről, vagy elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. Az élő vízfolyásokba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
(7)
Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket [jelenleg az 5/1990. (XII.6.) NM rendelet alapján az MSZ 21854-1990. országos szabvány] és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket [jelenleg a 21/1986. (VI.2.) MT sz. rendelet és a végrehajtására kiadott 4/1986. (VI.2.) OKTH sz. rendelkezés]. (8) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról [jelenleg a 102/1996. (VII.12.) Korm. rendelet]. (9)
Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket [jelenleg a 4/1984. (I.23.) EüM rendeletben foglaltak].
(10) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával és betartásával, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni. [Jelenleg a határértékeket a 4/1984.(I:23.) EüM rendelet 3.sz. melléklete határozza meg.] (11) A telkek területeinek - az övezeti előírásokban - meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani. Az övezeti előírásokban szereplő értékek egyszintes növényállományra vonatkoznak. Többszintes növényállomány telepítése esetén a zöldfelület ennél kisebb is lehet, de kertészeti szakvéleménnyel kell igazolni, hogy ezáltal a környezeti értéke nem lesz kisebb. (12) A közutak építési területén fasorokat kell telepíteni. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell. (13) A területen agresszív pollentermelő növényzetet ültetni tilos. Tűzvédelmi előírások 11.§ (1)
Az 1996. évi XXXI. tv. 18.§ (2) bekezdés a) pontja szerint a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek a létesítményekhez az oltóvíz biztosításáról gondoskodniuk kell. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 49.§-a szerint az oltóvizet vezetékes vízellátás létesítése esetén föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani, és annyi tűzcsapot kell kialakítani, hogy a létesítmény oltásához szükséges vízmennyiség egy időben kivehető legyen. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíz-nyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata.
(2)
A vezetékes vízellátás bővítése, új vezeték építése során az oltóvizet föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani oly módon, hogy a föld feletti tűzcsap és a védendő épület között a távolság a lehetséges tömlőfektetés nyomvonalán legfeljebb 100 m lehet.
(3)
Az OTSZ 51.§-a szerint ha a szükséges oltóvíz mennyisége más módon nem biztosítható, akkor az oltóvíz ellátás önálló víztároló létesítésével is megoldható. Ebben az esetben a víztárolót az első pontban említetteknek kell létesíteniük.
(4)
A víztároló és a védeni kívánt építmények és szabad területek közötti távolság a lehetséges tömlőfektetés nyomvonalán legfeljebb 100 m lehet.
(5)
A létesítményekben a mértékadó tűzszakasz területe az OTSZ 46.§-a szerint nem lehet nagyobb, mint a területen létesítendő tűzoltó vízforrásokból biztosítható oltóvíz intenzitás.
(6)
A tűzoltóság vonulása és működése céljára – ha arról jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik – az építményekhez olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére. V. FEJEZET Záró rendelkezés 12.§
E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv a kihirdetés napján lép hatályba. Pécs, 2000. október
