1
JEGYZŐKÖNYV Készült: Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013.október 31-én 14,00 órai kezdettel megtartott üléséről. Helyszín: Kaba Város Önkormányzat (4183 Kaba, Szabadság tér 1.) emeleti tanácskozó terem Jelen vannak: Szegi Emma polgármester, Borbély Gyula, Borbély Vilmosné, dr. Kaszásné Sarkadi Anna, dr. Koháry György, dr. Sáska Sándor dr. Nagy István, Csávás Antalné, Váradi Istvánné képviselők Dr. Csabai Zsolt jegyző Csukás Irén aljegyző Rikter Ferencné pénzügyi osztályvezető Szegi Emma polgármester köszöntötte a megjelenteket és megállapította, hogy az ülés határozatképes, mivel a 9 képviselőből 9 fő jelen van. Megtárgyalásra javasolt még két napirendet: a különfélék 7. keretében „a Debreceni Agglomeráció Hulladékgazdálkodási Társulás Társulási Megállapodásának módosítása és egységes szerkezetben történő elfogadása” címmel. A különfélék 8. napirend keretében „Állásfoglalás kérés fiatal házas támogatáshoz kapcsolódó nyilatkozat megtételéhez” címmel Szavazásra tette fel a módosított napirend elfogadását, melyet a képviselő-testület 9 igen szavazattal támogatott. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. A jelenlévő 9 képviselőből 9 képviselő vett részt a szavazásban, 9 képviselő igennel szavazott és a következő határozatot hozta:
207/2013.(X.31.) Kvt.h. az ülés napirendjéről Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a 2013. október 31-ei ülésének napirendjét az alábbiak szerint fogadja el: 1.Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletének, elidegenítésének szabályairól szóló rendelet módosítása és egységes szerkezetben történő elfogadása Előadó: Szegi Emma polgármester 2.A 18/2013. (VII. 24.) Ör.sz. rendelet hatályon kívül helyezése Előadó: Szegi Emma polgármester 3.Karácsonyi támogatás Előadó: Szegi Emma polgármester 4.Az önkormányzat 2014. évi költségvetési koncepciója Előadó: Szegi Emma polgármester 5.Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátása Előadó: Szegi Emma polgármester 6.Belső ellenőrzési 2014. éves terv Előadó: Szegi Emma polgármester 7.A Debreceni Agglomeráció Hulladékgazdálkodási Társulás társulási megállapodásának módosítása és egységes szerkezetben történő elfogadás Előadó: Szegi Emma polgármester
2
8.Állásfoglalás kérés fiatal házas támogatáshoz kapcsolódó nyilatkozat megtételéhez Előadó: Szegi Emma polgármester Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester
Tájékoztató a lejárt határidejű határozatokról és a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről Szegi Emma polgármester A gyűjtő útra benyújtott közbeszerzés eredménytelen volt. Közel 300 millió forintos beruházásról van szó. A gyakorlat eddig azt mutatta, hogy ennél jóval kisebb munkákra is több vállalkozó jelentkezett, és egymás alá licitáltak. Egy vállalkozó hiánypótlásra lett felszólítva, aki ennek nem tett eleget, egy másik pedig több tízmillió forinttal több ajánlatot adott a rendelkezésünkre álló forrásnál. Az új közbeszerzés kiírásra került, reméljük sikeres lesz és rövid időn belül meg lesz a nyertes vállalkozó a fő utcának a felújítására. A szennyvíztisztító telep jó ütemben halad, terv szerint remélhetőleg jövő áprilisban megindulhat a próbaüzem. Kérdés, vélemény nem hangzott el, a képviselő-testület 9 igen szavazattal határozathozatal nélkül elfogadta a tájékoztatót. Napirend: 1.Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletének, elidegenítésének szabályairól szóló rendelet módosítása és egységes szerkezetben történő elfogadása Előadó: Szegi Emma polgármester
Dr. Nagy István bizottság elnöke A Települési és Mezőgazdasági Bizottság megtárgyalta a rendelet-tervezetet, és elfogadásra javasolta a képviselő-testületnek. Szegi Emma polgármester Szavazásra tette fel a következő rendelet-tervezetet. Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testületének /2013. ( )Ör.sz. önkormányzati rendelet-tervezete az önkormányzati tulajdonban álló lakások és helyiségek bérletének, elidegenítésének szabályairól Kaba Város Önkormányzata a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, módosított 1993. évi LXXVIII. törvény 3. §. (1)-(2), 4.§. (3), 5.§. (3), 9.§. (1), 10.§. (2), 12.§.(5), 13.§. (1)-(2), 15.§., 17.§. (2), 18.§. (1), 19.§, 20.§. (3), 21.§.(6), 23.§. (3), 27.§. (2), 31.§. (2), 33.§. (3), 34.§.(1)-(6), 35.§. (2), 36.§.(2), 42.§.(2), 54.§. (1)-(3), 58.§. (2)-(3), 68.§. (2), 80.§. (1)-(2), 84.§.(1)-(2), 91/A.§. 18. pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések
3 1. §. (1) A rendelet hatálya kiterjed a város közigazgatási területén lévő valamennyi önkormányzati tulajdonban álló lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre. Az 1.sz. mellékletben felsorolt lakások szociális önkormányzati lakásként hasznosíthatók. (2) E rendelet hatálya alá tartozó vagyon hasznosítását a „Városgazdálkodás Kaba” Nonprofit Kft. koordinálja. (3) A koordináció keretében: - nyilvántartást vezet a rendelet hatálya alá tartozó ingatlanokról; - bérlő kijelölés alapján megköti a bérleti szerződést, amelyekről nyilvántartást vezet; - évente legalább egy alkalommal ellenőrzi a rendeltetésszerű használatot; - minden év november 15-ig kimutatást készít a bérlakások és helyiségek fenntartásának költségeiről; A lakbértartozásokról, azok mértékéről beszámol a képviselő-testületnek - minden év november 15-ig javaslatot tesz a képviselő-testületnek a költségelven meghatározott lakbér mértékére ; - beszedi a bérleti díjakat; - elvégzi a jogszabályból következő karbantartási, felújítási munkákat. (4) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény előírásai az irányadóak. 2. §. (1) Önkormányzati lakások esetében a bérlőkijelölés joga a képviselő-testületet illeti meg. (2) Az önkormányzat a település érdekében közfeladat ellátásában közreműködő szervezettel megállapodást köthet, hogy az önkormányzat lakást biztosít a Kabán dolgozó munkavállalója részére. Ebben az esetben a bérlő személyére a településen közfeladatot ellátó szerv tesz javaslatot a döntéshozó felé. (3) A bérlőkijelöléskor figyelembe veendő szempontok: a.) igénylő a településen lakik-e; b.) a településen van-e az állandó munkahelye; c.) valamely önkormányzati intézménynél van-e foglalkoztatva; d.) rendelkezik-e saját ingatlantulajdonnal. (4) Szociális alapon jogosult önkormányzati bérlakásra az a kérelmező, akinek családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülélő esetén a másfélszeresét, és nem rendelkezik vagyonnal. (5) A (4) bekezdés tekintetében: a.) család: a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók; b.) egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik; c.) vagyon: az a hasznosítható ingatlan, jármű – kivéve a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott – továbbá vagyoni értékű jog, amelynek külön-külön számított forgalmi értéke, illetve összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a húszszorosát, vagy együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a hetvenszeresét meghaladja. (6) Az önkormányzat az általa fenntartott intézményben dolgozó munkavállaló részére önkormányzati bérlakást biztosíthat. (7) Önkormányzati lakás határozott időtartamra adható bérbe. A bérleti jogviszony a bérlő kérelmére újra megköthető. A határozott idő maximum 5 év lehet. (8) A lakásbérleti szerződés meghosszabbítása iránti kérelemhez mellékelni kell a közüzemi szolgáltatók igazolását arról, hogy nincs kérelmezőnek díjtartozása. 3.§. Bérlőtársi szerződés megkötésének feltétele: - a bérlőkijelölés időpontjában bérlő házas, és házastársával közösen kérik a bérlőtársi jogviszony létrejöttét; - a bérlő a bérleti jogviszony időtartama alatt köt házasságot, és házastársával közösen kérik a bérlőtársi jogviszony létrejöttét; - élettársak közösen kérik a bérlőkijelölést.
4
2.A felek jogai és kötelességei 4.§. (1) A bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni. (2) Ha lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, köteles előzetesen költségvetést készíteni és azt a bérbeadónak jóváhagyásra írásban benyújtani. A munkálatokat csak a jóváhagyást követően kezdheti meg. (3) Ebben az esetben a felmerült költségeket a lakbérbe beszámíthatják. A bérbeszámítás ideje alatt bérlő az egyébként fizetendő lakbér 40 %-át köteles megfizetni. A bérbeszámítás maximum a számlával igazolt szükséges bekerülési költség megtérüléséig tart. Azt, hogy a bérlő hány hónapra mentesül a teljes összegű lakbérfizetési kötelezettség alól, a bérleti szerződésben kell meghatározni. (4) Amennyiben a bérlő bérleti joga a bérbeszámítás lejárta előtt szűnik meg, úgy jogosult a még le nem lakott költsége megtérítésére a szerződés megszűnésének napján. 5. §. A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartással kapcsolatos költségei a bérlőt, a rendeltetésszerű használat mellett szükségessé váló pótlással vagy cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terheli. 6.§. (1) A bérbeadó a bérlő előzetes kérelme alapján írásban hozzájárulhat, hogy a bérlő saját költségén a lakást átalakítsa, korszerűsítse. (2) Ha az átalakításhoz, korszerűsítéshez építésügyi hatósági engedély szükséges, azt a bérlő köteles beszerezni. 7. §. A szerződés megszűnésekor a bérlő a lakást és berendezéseit rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles visszaadni. 8.§. Bérlő a lakásba más személyt – házastársa, kiskorú gyermeke, befogadott gyermekének gyermeke, szülője kivételével - a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. 3. Lakásbérleti jogviszony megszűnése
9. §. (1) A szerződés megszűnik, ha a) a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik; b) a lakás megsemmisül; c) az arra jogosult felmond; d) a bérlő meghal és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy; e) a bérlő a lakást elcseréli; f) a bérlőt Magyarország területéről kiutasították; g) a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti; h) a bérlő lakásbérleti jogviszonya hatósági határozat folytán megszűnik. (2) A bérlő a bérleti szerződés megszűnése után csak akkor tarthat igényt elhelyezésre, ha a lakásba költözés előtt határozatlan időre bérbe adott lakást bocsátott az önkormányzat rendelkezésére, és a bérleti szerződés az (1) bekezdés b.) pontja szerint szűnik meg, vagy az (5) bekezdésben meghatározott esetben a két év lejárta előtt. (3) Bérlőtársi jogviszony hiányában a bérlő házastársa a házasság jogerős felbontása után az önkormányzattal szemben elhelyezésre, térítésre nem tarthat igényt, elhelyezéséről saját maga, vagy a bérlő köteles gondoskodni. (4) Pénzbeli térítés a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén illeti meg a bérlőt, feltéve, ha a lakásbérleti jogviszony létrejöttekor lakás használatbavételi díjat fizetett. A pénzbeli térítés mértéke a kifizetéskor a lakásra megállapított bérleti díj tizenkétszerese. (5) A bérlő halála esetén a halála bekövetkezéséig vele jogszerűen együttlakó személlyel határozott idejű, két évre szóló bérleti szerződés köthető.
5 (6) Azon bérlő, akinek határozott időre vagy feltétel bekövetkezésére kötött bérleti szerződése nem neki felróható okból szűnik meg, az önkormányzat tulajdonában lévő üresen álló azonos komfort fokozatú cserelakásra jogosult. Amennyiben jogosult a cserelakást nem fogadja el, vagy nincs részére felajánlható cserelakás, három havi lakbérnek megfelelő pénzbeli térítés illeti meg. (7)Határozatlan időre szóló bérleti szerződés bérbeadó általi felmondása esetén az önkormányzati tulajdonban lévő üresen álló azonos komfort fokozatú cserelakást kell bérlőnek felajánlani. Amennyiben a bérlő a cserelakásra nem tart igényt, helyette egyszeri pénzbeli térítésre jogosult, melynek mértéke kifizetés esedékességekor a lakásra megállapított havi bérleti díj tizennyolcszorosa. (8) Ha bérlő a szociális intézménybe utaláskor lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés nélkül mondott le, a szociális intézményből történő elbocsátását követően ugyanolyan komfort fokozatú és szoba számú lakásra tarthat igényt, mint amilyenről az önkormányzat javára lemondott. (8a) Ha a bérlő a szociális intézménybe utaláskor lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le, a szociális intézményből történő elbocsátását követően e rendeletben foglalt feltételeknek való megfelelés esetén jogosult önkormányzati lakásra. 4. Az albérlet 10.§. (1) A bérlő – határozott időre bérbe adott lakás kivételével - a lakás egy részét bérbeadó hozzájárulásával adhatja albérletbe. Hozzájárulás akkor adható, ha nincs számára felajánlható kisebb alapterületű, azonos komfort fokozatú önkormányzati cserelakás. (2) Az albérleti szerződést írásba kell foglalni 5. A lakbér, lakbértámogatás és használati díj 11. §. A lakbér mértékét a képviselő-testület határozza meg, amelyet a rendelet 2.sz.melléklete tartalmaz. 12. §.(1) A szociális bérlakás bérlőjét kérelmére lakbértámogatás illeti meg a mindenkor hatályos, a rászorulók részére nyújtható pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet alapján, amennyiben a lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételei fennállnak. (2) A lakbértámogatás mértéke a havi lakbér fele. A bérlő a lakbért a támogatás összegével csökkentve köteles megfizetni. 13. §. (1) Ha a lakásbérleti jogviszony megszűnik és a lakást jogcím nélkül tovább használják, a használó használati díjat köteles fizetni. A használati díj a használat kezdetén a lakásra megállapított havi lakbérrel azonos. (2) A használati díj a használat kezdetétől számított két hónap elteltével a tizenkettedik hónap végéig a havi lakbér 125 %-ára, 13-24. hónapban 150 %-ára, a 25. hónaptól 200 %-ára emelendő. 6. A helyiségbérlet szabályai 14.§.(1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozóan a bérlőkijelölés jogát a Települési és Mezőgazdasági Bizottság gyakorolja. (2) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetében határozatlan idejű szerződés is köthető. (3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl a helyiségek bérletére, a felek jogaira és kötelezettségeire a lakásbérlet szabályait kell alkalmazni a 15-16. §-ban foglalt eltérések figyelembe vételével. 15. §. A hasznosításra kiírt pályáztatás során Kaba Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni. 16. §. A helyiség bérleti jogának átruházása, cseréje csak a bérbeadó előzetes hozzájárulásával lehetséges. 7. A lakások valamint helyiségek elidegenítésének szabályai
6
17. §. (1) A lakás forgalmi értékét független értékbecslővel üres lakásra kell megállapítani. (2) A törvény szerint jogosult vásárlása esetén a vételár a forgalmi érték 85 %-a. A szerződés megkötésekor a vételár 20 %-át kell egy összegben megfizetni. 18.§.(1) A vételár fennmaradó részét 15 év alatt kell megfizetni havi egyenlő részletekben. (2) Ha a vevő a vételárat a szerződés megkötésekor egy összegben fizeti meg, részére a 17. §. (2) bekezdésben meghatározott vételár 20 % feletti részéből 16 % engedmény jár. (3) Ha a vevő a vételárhátralékot a megállapított időtartamnál korábban fizeti meg, úgy ahány évvel korábban teljesít, annyiszor 1 % engedményt kell részére biztosítani a még fennálló vételár hátralékból. 19.§.(1) A vételár hátralék összegére a részletfizetés első öt éve kamatmentes. A hatodik évtől a vevő kamatot köteles fizetni, melynek mértéke a mindenkor érvényben lévő jegybanki alapkamat. (2) A törvény szerint elővásárlási joggal nem érintett lakások vételára a forgalmi értékkel azonos, melyet a szerződés megkötésekor egy összegben kell megfizetni. 20. §. A helyiségek vételára a helyi forgalmi érték, melyet egy összegben kell megfizetni, kivéve a törvény alapján elővásárlási joggal érintett helyiséget. Ez esetben a szerződés aláírásával egyidejűleg a vételár felét kell megfizetni, a fennmaradó hátralékot pedig 6 hónap alatt havi egyenlő részletekben. 21. §.(1) A rendelet alapján elidegenített lakásokra és helyiségekre elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan nyilvántartásba bejegyeztetni a vételár hátralék erejéig. (2) Elidegenítési tilalom alól felmentés csak akkor adható, ha a vevő a teljes vételárat kiegyenlítette. Terhelési tilalom alóli felmentés akkor adható, ha a lakás korszerűsítését, felújítását, közművesítését vállalják illetve kérik és a vevő részletfizetési kötelezettségét időben teljesíti. 22. §.(1) Az elidegenítésre kerülő lakásokat és helyiségeket a képviselő-testület jelöli ki külön határozatban a Pénzügyi-, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság javaslata alapján. A kijelölést a lakás bérlője is kérheti, ha nem áll fenn törvényi kizáró feltétel. (2) A testület által történt kijelölés esetén az elővásárlási joggal rendelkezőt az ajánlatban tájékoztatni kell a lakás vételáráról, a műszaki állapotról, a fizetési feltételekről, valamint arról, hogy a törvény szerinti jogosult vételi szándékáról 90 napon belül nyilatkozni köteles. (3) Ha a törvény szerinti jogosult az előző bekezdés szerinti határidőben vételi szándékáról nem nyilatkozik, úgy a testület az ajánlati kötöttség alól mentesül, a lakást a törvény előírása szerint más számára is értékesítheti. 23.§. Az önkormányzati lakások és helyiségek bérletével, illetőleg elidegenítésével kapcsolatban az érintett állampolgárok adatszolgáltatási kötelezettsége kiterjed nevükre, születési helyükre és idejükre, anyjuk nevére, lakcímükre, munkahelyükre. 24. §. (1) Az önkormányzat képviselő-testületének az elidegenítésből származó bevételét lakóépületei felújítására, korszerűsítésére, karbantartására és új lakás építésére – beleértve a bérlőkkel szemben fennálló tartozásait is – kell fordítania. (2) A bevételeket és kiadásokat a mindenkori költségvetés keretén belül kell tervezni. (3) A lakás és helyiség e rendelet szerint történő elidegenítéséből származó bevételből le kell vonni: a.) az épület elidegenítésének előkészítésére, b.) a földrészlet megosztására, c.) forgalmi érték megállapítására, d.) az elidegenítés lebonyolítására fordított költségeket. Záró rendelkezések
7 25.§. (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 26.§. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzati tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletének, elidegenítésének szabályairól szóló 19/2013.(VIII.15 .) Ör.sz. rendelet. Kaba, 2013. október 31. dr. Csabai Zsolt jegyző
Szegi Emma polgármester
A rendeletet kihirdettem: Dr. Csabai Zsolt jegyző
A jelenlévő 9 képviselőből 9 fő vett részt a szavazásban, 9 képviselő igennel szavazott és elfogadta a 24/2013. (XI.4.) Ör.sz. önkormányzati rendeletet az önkormányzati tulajdonban álló lakások és helyiségek bérletének, elidegenítésének szabályairól
Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2013. (XI. 4.) )Ör.sz. önkormányzati rendelete az önkormányzati tulajdonban álló lakások és helyiségek bérletének, elidegenítésének szabályairól Kaba Város Önkormányzata a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, módosított 1993. évi LXXVIII. törvény 3. §. (1)-(2), 4.§. (3), 5.§. (3), 9.§. (1), 10.§. (2), 12.§.(5), 13.§. (1)-(2), 15.§., 17.§. (2), 18.§. (1), 19.§, 20.§. (3), 21.§.(6), 23.§. (3), 27.§. (2), 31.§. (2), 33.§. (3), 34.§.(1)-(6), 35.§. (2), 36.§.(2), 42.§.(2), 54.§. (1)-(3), 58.§. (2)-(3), 68.§. (2), 80.§. (1)-(2), 84.§.(1)-(2), 91/A.§. 18. pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 2. Általános rendelkezések 2. §. (1) A rendelet hatálya kiterjed a város közigazgatási területén lévő valamennyi önkormányzati tulajdonban álló lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre. Az 1.sz. mellékletben felsorolt lakások szociális önkormányzati lakásként hasznosíthatók. (2) E rendelet hatálya alá tartozó vagyon hasznosítását a „Városgazdálkodás Kaba” Nonprofit Kft. koordinálja. (3) A koordináció keretében: - nyilvántartást vezet a rendelet hatálya alá tartozó ingatlanokról; - bérlő kijelölés alapján megköti a bérleti szerződést, amelyekről nyilvántartást vezet; - évente legalább egy alkalommal ellenőrzi a rendeltetésszerű használatot; - minden év november 15-ig kimutatást készít a bérlakások és helyiségek fenntartásának költségeiről; A lakbértartozásokról, azok mértékéről beszámol a képviselő-testületnek - minden év november 15-ig javaslatot tesz a képviselő-testületnek a költségelven meghatározott lakbér mértékére ; - beszedi a bérleti díjakat; - elvégzi a jogszabályból következő karbantartási, felújítási munkákat. (4) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény előírásai az irányadóak. 2. §. (1) Önkormányzati lakások esetében a bérlőkijelölés joga a képviselő-testületet illeti meg.
8 (2) Az önkormányzat a település érdekében közfeladat ellátásában közreműködő szervezettel megállapodást köthet, hogy az önkormányzat, lakást biztosít a Kabán dolgozó munkavállalója részére. Ebben az esetben a bérlő személyére a településen közfeladatot ellátó szerv tesz javaslatot a döntéshozó felé. (3) A bérlőkijelöléskor figyelembe veendő szempontok: a.) igénylő a településen lakik-e; b.) a településen van-e az állandó munkahelye; c.) valamely önkormányzati intézménynél van-e foglalkoztatva; d.) rendelkezik-e saját ingatlantulajdonnal. (4) Szociális alapon jogosult önkormányzati bérlakásra az a kérelmező, akinek családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén a másfélszeresét, és nem rendelkezik vagyonnal. (5) A (4) bekezdés tekintetében: a.) család: a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók; b.) egyedül élő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik; c.) vagyon: az a hasznosítható ingatlan, jármű – kivéve a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott – továbbá vagyoni értékű jog, amelynek külön-külön számított forgalmi értéke, illetve összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a húszszorosát, vagy együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a hetvenszeresét meghaladja. (6) Az önkormányzat az általa fenntartott intézményben dolgozó munkavállaló részére önkormányzati bérlakást biztosíthat. (7) Önkormányzati lakás határozott időtartamra adható bérbe. A bérleti jogviszony a bérlő kérelmére újra megköthető. A határozott idő maximum 5 év lehet. (8) A lakásbérleti szerződés meghosszabbítása iránti kérelemhez mellékelni kell a közüzemi szolgáltatók igazolását arról, hogy nincs kérelmezőnek díjtartozása. 3.§. Bérlőtársi szerződés megkötésének feltétele: - a bérlőkijelölés időpontjában bérlő házas, és házastársával közösen kérik a bérlőtársi jogviszony létrejöttét; - a bérlő a bérleti jogviszony időtartama alatt köt házasságot, és házastársával közösen kérik a bérlőtársi jogviszony létrejöttét; - élettársak közösen kérik a bérlőkijelölést. 2.A felek jogai és kötelességei 4.§. (1) A bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni. (2) Ha lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, köteles előzetesen költségvetést készíteni és azt a bérbeadónak jóváhagyásra írásban benyújtani. A munkálatokat csak a jóváhagyást követően kezdheti meg. (3) Ebben az esetben a felmerült költségeket a lakbérbe beszámíthatják. A bérbeszámítás ideje alatt bérlő az egyébként fizetendő lakbér 40 %-át köteles megfizetni. A bérbeszámítás maximum a számlával igazolt szükséges bekerülési költség megtérüléséig tart. Azt, hogy a bérlő hány hónapra mentesül a teljes összegű lakbérfizetési kötelezettség alól, a bérleti szerződésben kell meghatározni. (4) Amennyiben a bérlő bérleti joga a bérbeszámítás lejárta előtt szűnik meg, úgy jogosult a még le nem lakott költsége megtérítésére a szerződés megszűnésének napján. 5. §. A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartással kapcsolatos költségei a bérlőt, a rendeltetésszerű használat mellett szükségessé váló pótlással vagy cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terheli.
9 6.§. (1) A bérbeadó a bérlő előzetes kérelme alapján írásban hozzájárulhat, hogy a bérlő saját költségén a lakást átalakítsa, korszerűsítse. (2) Ha az átalakításhoz, korszerűsítéshez építésügyi hatósági engedély szükséges, azt a bérlő köteles beszerezni. 7. §. A szerződés megszűnésekor a bérlő a lakást és berendezéseit rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles visszaadni. 8.§. Bérlő a lakásba más személyt – házastársa, kiskorú gyermeke, befogadott gyermekének gyermeke, szülője kivételével - a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. 3. Lakásbérleti jogviszony megszűnése
9. §. (1) A szerződés megszűnik, ha a) a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik; b) a lakás megsemmisül; c) az arra jogosult felmond; d) a bérlő meghal és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy; e) a bérlő a lakást elcseréli; f) a bérlőt Magyarország területéről kiutasították; g) a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti; h) a bérlő lakásbérleti jogviszonya hatósági határozat folytán megszűnik. (2) A bérlő a bérleti szerződés megszűnése után csak akkor tarthat igényt elhelyezésre, ha a lakásba költözés előtt határozatlan időre bérbe adott lakást bocsátott az önkormányzat rendelkezésére, és a bérleti szerződés az (1) bekezdés b.) pontja szerint szűnik meg, vagy az (5) bekezdésben meghatározott esetben a két év lejárta előtt. (3) Bérlőtársi jogviszony hiányában a bérlő házastársa a házasság jogerős felbontása után az önkormányzattal szemben elhelyezésre, térítésre nem tarthat igényt, elhelyezéséről saját maga, vagy a bérlő köteles gondoskodni. (4) Pénzbeli térítés a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén illeti meg a bérlőt, feltéve, ha a lakásbérleti jogviszony létrejöttekor lakás használatbavételi díjat fizetett. A pénzbeli térítés mértéke a kifizetéskor a lakásra megállapított bérleti díj tizenkétszerese. (5) A bérlő halála esetén a halála bekövetkezéséig vele jogszerűen együttlakó személlyel határozott idejű, két évre szóló bérleti szerződés köthető. (6) Azon bérlő, akinek határozott időre vagy feltétel bekövetkezésére kötött bérleti szerződése nem neki felróható okból szűnik meg, az önkormányzat tulajdonában lévő üresen álló azonos komfort fokozatú cserelakásra jogosult. Amennyiben jogosult a cserelakást nem fogadja el, vagy nincs részére felajánlható cserelakás, három havi lakbérnek megfelelő pénzbeli térítés illeti meg. (7)Határozatlan időre szóló bérleti szerződés bérbeadó általi felmondása esetén az önkormányzati tulajdonban lévő üresen álló azonos komfort fokozatú cserelakást kell bérlőnek felajánlani. Amennyiben a bérlő a cserelakásra nem tart igényt, helyette egyszeri pénzbeli térítésre jogosult, melynek mértéke kifizetés esedékességekor a lakásra megállapított havi bérleti díj tizennyolcszorosa. (8) Ha bérlő a szociális intézménybe utaláskor lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés nélkül mondott le, a szociális intézményből történő elbocsátását követően ugyanolyan komfort fokozatú és szoba számú lakásra tarthat igényt, mint amilyenről az önkormányzat javára lemondott. (8a) Ha a bérlő a szociális intézménybe utaláskor lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le, a szociális intézményből történő elbocsátását követően e rendeletben foglalt feltételeknek való megfelelés esetén jogosult önkormányzati lakásra. 8. Az albérlet
10 10.§. (1) A bérlő – határozott időre bérbe adott lakás kivételével - a lakás egy részét bérbeadó hozzájárulásával adhatja albérletbe. Hozzájárulás akkor adható, ha nincs számára felajánlható kisebb alapterületű, azonos komfort fokozatú önkormányzati cserelakás. (2) Az albérleti szerződést írásba kell foglalni 9. A lakbér, lakbértámogatás és használati díj 11. §. A lakbér mértékét a képviselő-testület határozza meg, amelyet a rendelet 2. sz. melléklete tartalmaz. 12. §.(1) A szociális bérlakás bérlőjét kérelmére lakbértámogatás illeti meg a mindenkor hatályos, a rászorulók részére nyújtható pénzbeli és természetbeni szociális ellátások helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet alapján, amennyiben a lakásfenntartási támogatás jogosultsági feltételei fennállnak. (2) A lakbértámogatás mértéke a havi lakbér fele. A bérlő a lakbért a támogatás összegével csökkentve köteles megfizetni. 13. §. (1) Ha a lakásbérleti jogviszony megszűnik és a lakást jogcím nélkül tovább használják, a használó használati díjat köteles fizetni. A használati díj a használat kezdetén a lakásra megállapított havi lakbérrel azonos. (2) A használati díj a használat kezdetétől számított két hónap elteltével a tizenkettedik hónap végéig a havi lakbér 125 %-ára, 13-24. hónapban 150 %-ára, a 25. hónaptól 200 %-ára emelendő. 10. A helyiségbérlet szabályai 14.§.(1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségekre vonatkozóan a bérlőkijelölés jogát a Települési és Mezőgazdasági Bizottság gyakorolja. (2) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek esetében határozatlan idejű szerződés is köthető. (3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl a helyiségek bérletére, a felek jogaira és kötelezettségeire a lakásbérlet szabályait kell alkalmazni a 15-16. §-ban foglalt eltérések figyelembe vételével. 15. §. A hasznosításra kiírt pályáztatás során Kaba Város Önkormányzatának vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni. 16. §. A helyiség bérleti jogának átruházása, cseréje csak a bérbeadó előzetes hozzájárulásával lehetséges. 11. A lakások valamint helyiségek elidegenítésének szabályai 17. §. (1) A lakás forgalmi értékét független értékbecslővel üres lakásra kell megállapítani. (2) A törvény szerint jogosult vásárlása esetén a vételár a forgalmi érték 85 %-a. A szerződés megkötésekor a vételár 20 %-át kell egy összegben megfizetni. 18.§.(1) A vételár fennmaradó részét 15 év alatt kell megfizetni havi egyenlő részletekben. (2) Ha a vevő a vételárat a szerződés megkötésekor egy összegben fizeti meg, részére a 17. §. (2) bekezdésben meghatározott vételár 20 % feletti részéből 16 % engedmény jár. (3) Ha a vevő a vételárhátralékot a megállapított időtartamnál korábban fizeti meg, úgy ahány évvel korábban teljesít, annyiszor 1 % engedményt kell részére biztosítani a még fennálló vételár hátralékból. 19.§.(1) A vételár hátralék összegére a részletfizetés első öt éve kamatmentes. A hatodik évtől a vevő kamatot köteles fizetni, melynek mértéke a mindenkor érvényben lévő jegybanki alapkamat. (2) A törvény szerint elővásárlási joggal nem érintett lakások vételára a forgalmi értékkel azonos, melyet a szerződés megkötésekor egy összegben kell megfizetni.
11 20. §. A helyiségek vételára a helyi forgalmi érték, melyet egy összegben kell megfizetni, kivéve a törvény alapján elővásárlási joggal érintett helyiséget. Ez esetben a szerződés aláírásával egyidejűleg a vételár felét kell megfizetni, a fennmaradó hátralékot pedig 6 hónap alatt havi egyenlő részletekben. 21. §.(1) A rendelet alapján elidegenített lakásokra és helyiségekre elidegenítési és terhelési tilalmat kell az ingatlan nyilvántartásba bejegyeztetni a vételár hátralék erejéig. (2) Elidegenítési tilalom alól felmentés csak akkor adható, ha a vevő a teljes vételárat kiegyenlítette. Terhelési tilalom alóli felmentés akkor adható, ha a lakás korszerűsítését, felújítását, közművesítését vállalják illetve kérik és a vevő részletfizetési kötelezettségét időben teljesíti. 22. §.(1) Az elidegenítésre kerülő lakásokat és helyiségeket a képviselő-testület jelöli ki külön határozatban a Pénzügyi-, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság javaslata alapján. A kijelölést a lakás bérlője is kérheti, ha nem áll fenn törvényi kizáró feltétel. (2) A testület által történt kijelölés esetén az elővásárlási joggal rendelkezőt az ajánlatban tájékoztatni kell a lakás vételáráról, a műszaki állapotról, a fizetési feltételekről, valamint arról, hogy a törvény szerinti jogosult vételi szándékáról 90 napon belül nyilatkozni köteles. (3) Ha a törvény szerinti jogosult az előző bekezdés szerinti határidőben vételi szándékáról nem nyilatkozik, úgy a testület az ajánlati kötöttség alól mentesül, a lakást a törvény előírása szerint más számára is értékesítheti. 23.§. Az önkormányzati lakások és helyiségek bérletével, illetőleg elidegenítésével kapcsolatban az érintett állampolgárok adatszolgáltatási kötelezettsége kiterjed nevükre, születési helyükre és idejükre, anyjuk nevére, lakcímükre, munkahelyükre. 24. §. (1) Az önkormányzat képviselő-testületének az elidegenítésből származó bevételét lakóépületei felújítására, korszerűsítésére, karbantartására és új lakás építésére – beleértve a bérlőkkel szemben fennálló tartozásait is – kell fordítania. (2) A bevételeket és kiadásokat a mindenkori költségvetés keretén belül kell tervezni. (3) A lakás és helyiség e rendelet szerint történő elidegenítéséből származó bevételből le kell vonni: a.) az épület elidegenítésének előkészítésére, b.) a földrészlet megosztására, c.) forgalmi érték megállapítására, d.) az elidegenítés lebonyolítására fordított költségeket. Záró rendelkezések 25.§. (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. (2) E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 26.§. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzati tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletének, elidegenítésének szabályairól szóló 19/2013.(VIII.15.) Ör.sz. rendelet. Kaba, 2013. október 31. Dr. Csabai Zsolt jegyző
sk.
Szegi Emma sk. polgármester
A rendeletet kihirdettem:2013. november 4. Dr. Csabai Zsolt jegyző
12
2.A 18/2013. (VII. 24.) Ör.sz. rendelet hatályon kívül helyezése Előadó: Szegi Emma polgármester Dr. Csabai Zsolt jegyző Ez a rendelet a Helyi Építési Szabályzat módosítása volt. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal törvényességi észrevételt tett. Az egyeztetési eljárás nem úgy zajlott le, ahogy kellett volna, de a rendelet a célját elérte, az építési engedély kiadásra kerülhetett. A rendezési terv módosítása a képviselő-testület által kijelölt útvonalon folyamatban van. Ha valakinek van észrevétele, módosítása jelezzék a polgármesteri hivatalban annak érdekében, hogy a szabályozásba beépítésre kerülhessen. Szegi Emma polgármester Szavazásra tette fel a következő rendelet-tervezetet. Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testületének /2013.( .) Ör.sz. rendelet-tervezet a város Helyi Építési Szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 22/2004. (VIII.16.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 18/2013. (VII.24.) Ör.sz. rendelet hatályon kívül helyezéséről Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. §. Hatályát veszti a város Helyi Építési Szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 22/2004. (VIII.16.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 18/2013. (VII.24.) Ör.sz. rendelet. 2. §.(1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. (2) E rendelet szabályait a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni. Kaba, 2013. október 31. Szegi Emma polgármester
dr. Csabai Zsolt jegyző
A rendeletet kihirdettem: dr. Csabai Zsolt jegyző
A jelenlévő 9 képviselőből 9 fő vett részt a szavazásban, 9 képviselő igennel szavazott és elfogadta a 25/2013. (XI.4.) Ör.sz. önkormányzati rendeletet a város Helyi Építési Szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 22/2004. (VIII.16.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 18/2013. (VII.24.) Ör.sz. rendelet hatályon kívül helyezéséről
Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testületének 25/2013. XI.4.) Ör.sz. rendelete a város Helyi Építési Szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 22/2004. (VIII.16.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 18/2013. (VII.24.) Ör.sz. rendelet hatályon kívül helyezéséről
13 Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 7. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 3. §. Hatályát veszti a város Helyi Építési Szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 22/2004. (VIII.16.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 18/2013. (VII.24.) Ör.sz. rendelet. 4. §.(1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. (2) E rendelet szabályait a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni. Kaba, 2013. október 31. Szegi Emma sk. polgármester
dr. Csabai Zsolt sk. jegyző
A rendeletet kihirdettem: 2013. november 4. Dr. Csabai Zsolt jegyző
3.Karácsonyi támogatás Előadó: Szegi Emma polgármester Szegi Emma polgármester Továbbra is javasoljuk biztosítani azt a 3 millió forint összeget a 62 éven felüli nyugdíjasok részére 140.000.- Ft jövedelemhatárig, melyet minden évben karácsonyi támogatás címen megkaptak 2.000.- Ft-os vásárlási utalvány formájában. A gyerekek pedig mint minden évben, karácsonyi csomagot kapnának. Borbély Vilmosné bizottság elnöke A Szociális- és Egészségügyi Bizottság támogatja a karácsonyi támogatás megadását. A rendelet-tervezet 4.§.-ban szereplő támogatás odaítéléséről javasolja, hogy a polgármester döntsön. Dr. Kaszásné Sarkadi Anna képviselő Javasolja, hogy a gyerekek ajándékcsomagjára szánt összeget közvetlenül a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ kaphassa meg, a könnyebb pénzügyi lebonyolítás érdekében. Szegi Emma polgármester A következő határozati javaslat módosítását javasolja: Határozati javaslat /2013. (X. 31.) Kvt.h. a 2013. évi karácsonyi támogatásról Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális előirányzaton belül elkülönített 3.000.-eFt előirányzatból 2.300.-eFt fedezetet biztosít az idősek 2013 évi karácsonyi segélyezésére, mely összeg felhasználásának szabályairól rendeletet alkot. Amennyiben a fedezet nem elegendő a képviselőtestület további fedezet biztosítását a szociális előirányzaton belüli átcsoportosítással biztosítja. Az oktatási-nevelési intézménnyel jogviszonyban álló (iskola: 440 fő, óvoda: 169 fő, bölcsőde: 24 fő) gyermekek részére ajándékcsomagra és a „Mindenki Karácsonya” ünnepségre 740.-eFt-ot biztosít mely összeg a szociális előirányzaton belül rendelkezésre áll.
14 Az oktatási- nevelési intézményben elhelyezett gyermekek részére ajándékcsomagot készít a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ. A csomagok kiosztásának módjáról az érintett intézményvezetők egyeztetnek. A csomagok kiosztásának legkésőbb 2013. december 21-én meg kell történnie. A „Mindenki Karácsonya” ünnepséget a Mácsai Sándor Művelődési Ház a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központtal együttműködve szervezi meg. Határidő: 2013. december 21. Felelős: Szegi Emma polgármester Dr. Kaszásné Sarkadi Anna, Kovácsné Vágó Emese Váradi Istvánné, Borbély Vilmosné intézményvezetők
Szegi Emma polgármester Szavazásra tette fel a határozati javaslat módosítását. A módosítást a képviselő-testület 9 igen szavazattal támogatta. A jelenlévő 9 képviselőből 9 képviselő vett részt a szavazásban, 9 képviselő igennel szavazott és a következő határozatot hozta:
208/2013. (X. 31.) Kvt.h. a 2013. évi karácsonyi támogatásról Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális előirányzaton belül elkülönített 3.000.-eFt előirányzatból 2.300.-eFt fedezetet biztosít az idősek 2013 évi karácsonyi segélyezésére, mely összeg felhasználásának szabályairól rendeletet alkot. Amennyiben a fedezet nem elegendő a képviselőtestület további fedezet biztosítását a szociális előirányzaton belüli átcsoportosítással biztosítja. Az oktatási-nevelési intézménnyel jogviszonyban álló (iskola: 440 fő, óvoda: 169 fő, bölcsőde: 24 fő) gyermekek részére ajándékcsomagra és a „Mindenki Karácsonya” ünnepségre 740.-eFt-ot biztosít a szociális előirányzat terhére, melyet átad a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központnak a határozatban foglaltak megvalósítására. Az oktatási- nevelési intézményben elhelyezett gyermekek részére ajándékcsomagot készít a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központ. A csomagok kiosztásának módjáról az érintett intézményvezetők egyeztetnek. A csomagok kiosztásának legkésőbb 2013. december 21-én meg kell történnie. A „Mindenki Karácsonya” ünnepséget a Mácsai Sándor Művelődési Ház a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központtal együttműködve szervezi meg. Határidő: 2013. december 21. Felelős: Szegi Emma polgármester Dr. Kaszásné Sarkadi Anna, Kovácsné Vágó Emese Váradi Istvánné, Borbély Vilmosné intézményvezetők
Szegi Emma A következő rendelet módosítását javasolja: Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testületének /2013. ( .)Ör. sz. rendelet-tervezete az idősek 2013. évi karácsonyi rászorultsági támogatásáról
Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdése, az 1993. évi III törvény 26 §-ában kapott felhatalmazása alapján az idősek 2013. évi karácsonyi rászorultsági támogatásáról a következőket rendeli el: 1§ Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete egy alkalommal támogatásban részesíti a településen állandó bejelentett lakcímmel rendelkező 62 év feletti, szociálisan rászorult lakosokat.
15 2§ Szociálisan rászorultnak kell tekinteni, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét, egyedül élő esetében a hatszorosát. 3§ A támogatás mértéke személyenként 2.000.-Ft, melyet vásárlási utalvány formájában biztosít az önkormányzat. A vásárlási utalványt a jogosult a Polgármesteri Hivatalban veheti át 2013. december 2. és 2013. december 14. között. 4§
A támogatás odaítéléséről kérelem alapján a polgármester dönt.
5§ Ez a rendelet 2013. december 1. napján lép hatályba és 2013. december 31. napján hatályát veszti. Kaba, 2013. október 31 Szegi Emma Polgármester
Dr. Csabai Zsolt jegyző
A rendeletet kihirdettem: Kaba, 2013. Dr. Csabai Zsolt Jegyző
Szegi Emma Szavazásra tette fel a rendelet-tervezet módosítását. A képviselő-testület a módosító indítványt 9 igen szavazattal elfogadta.
A jelenlévő 9 képviselőből 9 képviselő vett részt a szavazásban, 9 képviselő igennel szavazott és elfogadta a 26/2013. (XI.4.) Ör.sz. önkormányzati rendeletet az idősek 2013. évi karácsonyi rászorultsági támogatásáról
Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2013. (XI.4.)Ör. sz. rendelete az idősek 2013. évi karácsonyi rászorultsági támogatásáról Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdése, az 1993. évi III törvény 26 §-ában kapott felhatalmazása alapján az idősek 2013. évi karácsonyi rászorultsági támogatásáról a következőket rendeli el: 1§
Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete egy alkalommal támogatásban részesíti a településen állandó bejelentett lakcímmel rendelkező 62 év feletti, szociálisan rászorult lakosokat.
2§
Szociálisan rászorultnak kell tekinteni, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét, egyedül élő esetében a hatszorosát.
3§
A támogatás mértéke személyenként 2.000.-Ft, melyet vásárlási utalvány formájában biztosít az önkormányzat. A vásárlási utalványt a jogosult a Polgármesteri Hivatalban veheti át 2013. december 2. és 2013. december 14. között.
16
4§
A támogatás odaítéléséről kérelem alapján a polgármester dönt.
5§ Ez a rendelet 2013. december 1. napján lép hatályba és 2013. december 31. napján hatályát veszti. Kaba, 2013. október 31 Szegi Emma sk. Polgármester
Dr. Csabai Zsolt sk. jegyző
A rendeletet kihirdettem: Kaba, 2013. november 4. Dr. Csabai Zsolt Jegyző
4.Az önkormányzat 2014. évi költségvetési koncepciója Előadó: Szegi Emma polgármester Szegi Emma polgármester A koncepcióban csak az elvek vannak meghatározva. Az biztos, hogy feszes költségvetés várható, a hitelfelvételt pedig mindenképpen el kell kerülni. A beruházásokat mindenképpen szeretnénk folytatni. Igaz még nagyon sok változás történhet a költségvetés készítéséig. Dr. Sáska Sándor bizottság elnöke A Pénzügyi-, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést, és elfogadásra javasolja a képviselő-testületnek. Szegi Emma polgármester Szavazásra tette fel a következő határozati javaslatot: Határozati javaslat /2013. (X. 31.) Kvt. h.Kaba Város Önkormányzat 2014. évi költségvetési koncepciója Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat 2014. évi költségvetési koncepcióját - mint a költségvetés kidolgozásának alapját - az alábbiak szerint elfogadja: - Elsősorban a kötelező önkormányzati feladatok ellátásának fedezetét kell biztosítani az új önkormányzati törvény rendelkezéseit figyelembe véve, a jogszabályi előírásoknak megfelelően, a kiadások minimalizálása mellett. - Az önként vállalt feladatokat, közvetett támogatásokat felül kell vizsgálni és meg kell szüntetni azokat, amelyeket saját bevétel nem fedez, és társadalmi igény sincs rá. - Bérjellegű kiadásokat a jogszabálynak megfelelően kell tervezni és meg kell vizsgálni a cafatéria juttatás megtartásának lehetőségét. - Valamennyi költségvetési szerv vezetője köteles takarékos, ésszerű gazdálkodás követelményeinek megfelelni és javaslataikkal, döntéseikkel segíteni a hiány és a kiadások csökkentését. - Újabb kötelezettségek vállalása előtt figyelembe kell venni a meglévő, többéves kihatással járó kötelezettségeket, továbbá a fedezetéül szolgáló bevételek realizálását. - A felhalmozási célú bevételek olyan beruházások, felújítások megvalósítására és egyéb felhalmozási célú kiadásokra fordíthatóak, amelyek a tervszerű városfejlesztést szolgálják. - Legfontosabb cél lehetőség szerint a 2014. évi költségvetés hiány nélküli tervezése.
17 A képviselő-testület utasítja a Jegyzőt, hogy gondoskodjon az intézményi költségvetési egyeztető tárgyalások lebonyolításáról és a 2014. évi költségvetés előkészítéséről. Határidő: 2014. február 15. Felelős: Szegi Emma polgármester Dr. Csabai Zsolt jegyző
A jelenlévő 9 képviselőből 9 képviselő vett részt a szavazásban, 9 képviselő igennel szavazott és a következő határozatot hozta:
209/2013. (X. 31.) Kvt. h.Kaba Város Önkormányzat 2014. évi költségvetési koncepciója Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat 2014. évi költségvetési koncepcióját - mint a költségvetés kidolgozásának alapját - az alábbiak szerint elfogadja: - Elsősorban a kötelező önkormányzati feladatok ellátásának fedezetét kell biztosítani az új önkormányzati törvény rendelkezéseit figyelembe véve, a jogszabályi előírásoknak megfelelően, a kiadások minimalizálása mellett. - Az önként vállalt feladatokat, közvetett támogatásokat felül kell vizsgálni és meg kell szüntetni azokat, amelyeket saját bevétel nem fedez, és társadalmi igény sincs rá. - Bérjellegű kiadásokat a jogszabálynak megfelelően kell tervezni és meg kell vizsgálni a cafatéria juttatás megtartásának lehetőségét. - Valamennyi költségvetési szerv vezetője köteles takarékos, ésszerű gazdálkodás követelményeinek megfelelni és javaslataikkal, döntéseikkel segíteni a hiány és a kiadások csökkentését. - Újabb kötelezettségek vállalása előtt figyelembe kell venni a meglévő, többéves kihatással járó kötelezettségeket, továbbá a fedezetéül szolgáló bevételek realizálását. - A felhalmozási célú bevételek olyan beruházások, felújítások megvalósítására és egyéb felhalmozási célú kiadásokra fordíthatóak, amelyek a tervszerű városfejlesztést szolgálják. - Legfontosabb cél lehetőség szerint a 2014. évi költségvetés hiány nélküli tervezése. A képviselő-testület utasítja a Jegyzőt, hogy gondoskodjon az intézményi költségvetési egyeztető tárgyalások lebonyolításáról és a 2014. évi költségvetés előkészítéséről. Határidő: 2014. február 15. Felelős: Szegi Emma polgármester Dr. Csabai Zsolt jegyző
5.Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátása Előadó: Szegi Emma polgármester Szegi Emma polgármester Az előterjesztés a következő két hónapról szól. Sok alternatíva nincs, hiszen azt nem lehet megengedni, hogy a településen ne legyen hulladékszállítás. Ezt pedig most csak az AKSD Kft. tudja elvégezni. Heti 93.941.- +ÁFA összeget kell az önkormányzatnak kiegészítésként kifizetnie a hulladékszállításért. A lakossági terhek enyhültek, de az önkormányzat költsége ezzel az összeggel növekszik. Dr. Sáska Sándor bizottság elnöke A Pénzügyi-, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést, és elfogadásra javasolta a képviselő-testületnek. Szegi Emma polgármester Szavazásra tette fel az elhangzottak alapján a következő határozati javaslatot:
18
A jelenlévő 9 képviselőből 9 képviselő vett részt a szavazásban, 9 képviselő igennel szavazott és a következő határozatot hozta:
210/2013. (X.31.) Kvt.h. megbízás adásáról az A.K.S.D. Kft. részére hulladékszállításra Kaba Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2013. november 1-től 2013. december 31. napjáig Kaba településen a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátására az A.K.S.D Kft-t ( 4031 Debrecen, István u. 136.) bízza meg. A tartalékba helyezett lekötött betét terhére fedezetet biztosít az önkormányzatot terhelő 1.073.745.-Ft kiegészítő díjra. Felhatalmazza a polgármestert a szerződés aláírására és a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester
6.Belső ellenőrzési 2014. éves terv Előadó: Szegi Emma polgármester Dr. Sáska Sándor bizottság elnöke A Pénzügyi-, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést, és elfogadásra javasolta a képviselő-testületnek. Borbély Vilmosné bizottsági elnök Az ellenőrzési tervben szerepel a Kabai Óvoda és a hozzá tartozó tagintézményei. Ezt kéri módosítani, mivel az óvodának nincsenek tagintézményei. Szegi Emma polgármester Szavazásra tette fel az elhangzottak alapján a módosító indítványt. A képviselő-testület 9 igen szavazattal elfogadta a módosító indítványt. A jelenlévő 9 képviselőből 9 képviselő vett részt a szavazásban, 9 képviselő igennel szavazott és a következő határozatot hozta:
211/2013. (X.31.) Kvt.h. a 2014. évi belső ellenőrzési terv jóváhagyásáról Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 119. §. (5) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva – e határozat mellékletét képező – Kaba Város Önkormányzat 2014. évi belső ellenőrzési tervét jóváhagyja. Felhatalmazza a polgármestert és a jegyzőt a szükséges intézkedések megtételével. Határidő: 2013. december 31. Felelős: Szegi Emma polgármester Dr. Csabai Zsolt jegyző
7.A Debreceni Agglomeráció Hulladékgazdálkodási Társulás társulási megállapodásának módosítása és egységes szerkezetben történő elfogadás Előadó: Szegi Emma polgármester Szegi Emma polgármester A társulási megállapodásban átvezetésre kerültek a módosítások, és egységes szerkezetbe foglalása.
19
Dr. Sáska Sándor bizottság elnöke A Pénzügyi-, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és elfogadásra javasolta a képviselő-testületnek. Szegi Emma polgármester Szavazásra tette fel a következő határozati javaslatot: Határozati javaslat /2013. (X.31.) Kvt.h. a Debreceni Agglomeráció Hulladékgazdálkodási Társulás Társulási Megállapodásának módosításáról és egységes szerkezetben történő elfogadásáról Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 2011. évi CLXXXIX. törvény 88.§ (2) bekezdése alapján 1) Módosítja a Debreceni Agglomeráció Hulladékgazdálkodási Társulás (székhelye: 4024 Debrecen Piac u. 20., képviseli: Jenei Imre elnök) Társulási Megállapodását és elfogadja annak a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét a melléklet szerint. 2) Felhatalmazza a polgármestert az 1.) pontban meghatározott Társulási Megállapodás aláírására. Határidő: azonnal Felelős: a polgármester 3) Felhatalmazza a Társulás elnökét, hogy intézkedjen az 1.) pontban meghatározott Társulási Megállapodásnak a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetője részére törvényességi ellenőrzés, valamint a Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága részére a változások bejelentése céljából történő megküldéséről. a Társulási Megállapodás hatályba lépését követően azonnal Határidő: Jenei Imre elnök Felelős: 4) Felkéri a Pénzügyi Osztályt, hogy Kaba Város Önkormányzatának a Társulás működéséhez szükséges, a Társulási Tanács által meghatározott összegű vagyoni hozzájárulását 2014. évtől az adott évi költségvetésbe tervezze be. Határidő: 2014. évtől a tárgyévi költségvetések tervezésének időszaka Rikter Ferencné pénzügyi osztályvezető Felelős :
A jelenlévő 9 képviselőből 9 képviselő vett részt a szavazásban, 9 képviselő igennel szavazott és a következő határozatot hozta:
212/2013. (X.31.) Kvt.h. a Debreceni Agglomeráció Hulladékgazdálkodási Társulás Társulási Megállapodásának módosításáról és egységes szerkezetben történő elfogadásáról Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 2011. évi CLXXXIX. törvény 88.§ (2) bekezdése alapján 5) Módosítja a Debreceni Agglomeráció Hulladékgazdálkodási Társulás (székhelye: 4024 Debrecen Piac u. 20., képviseli: Jenei Imre elnök) Társulási Megállapodását és elfogadja annak a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét a melléklet szerint. 6) Felhatalmazza a polgármestert az 1.) pontban meghatározott Társulási Megállapodás aláírására. Határidő: azonnal Felelős: a polgármester 7) Felhatalmazza a Társulás elnökét, hogy intézkedjen az 1.) pontban meghatározott Társulási Megállapodásnak a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetője részére törvényességi ellenőrzés, valamint a Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága részére a változások bejelentése céljából történő megküldéséről. a Társulási Megállapodás hatályba lépését követően azonnal Határidő: Felelős: Jenei Imre elnök
20 8) Felkéri a Pénzügyi Osztályt, hogy Kaba Város Önkormányzatának a Társulás működéséhez szükséges, a Társulási Tanács által meghatározott összegű vagyoni hozzájárulását 2014. évtől az adott évi költségvetésbe tervezze be. Határidő: 2014. évtől a tárgyévi költségvetések tervezésének időszaka Felelős : Rikter Ferencné pénzügyi osztályvezető
8.Állásfoglalás kérés fiatal házas támogatáshoz kapcsolódó nyilatkozat megtételéhez Előadó: Szegi Emma polgármester Szegi Emma polgármester Az előterjesztés arról szól, hogy azok az ingatlantulajdonosok, akik nem tudják törleszteni devizahitelüket, kérhetik a lakóházuk megvásárlását a Nemzeti Eszközkezelő Zrt-től. Abban kell állást foglalnia a képviselő-testületnek, hogy akik igénybe vették az első lakáshoz jutó támogatást, mennyi összeg kerüljön visszafizetésre, illetve az kamatmentes legyen-e. Azok a kérelmezők, akik lakást építettek, a támogatás 100 %-ban vissza nem térítendő volt, a vásárlás esetén 20 %-ot kellett visszatéríteni a támogatásból az önkormányzat részére. Álláspontja szerint az önkormányzatnak a vissza nem térítendő támogatás összegével mindenképp csökkenteni kellene a jelzálog összegét. Ez azt jelenti, hogy építés esetén bejegyzett jelzálogjog törlésre kerül, míg a vásárlás esetén a teljes jelzálogjog akkor kerülne törlésre, ha a visszafizetendő rész megfizetésre került vagy kerül. Ebben az esetben javasolja, hogy a visszafizetendő részt kamatmentesen lehessen megfizetni.
Borbély Vilmosné bizottsági elnök A Szociális- és Egészségügyi Bizottságnak az volt az álláspontja, hogy a tőkét mindenki fizesse vissza, a kamat visszafizetésével kapcsolatban megoszlottak a vélemények.
Szegi Emma polgármester Szavazásra tette fel a szóban elmondott javaslatot.
A jelenlévő 9 képviselőből 9 képviselő vett részt a szavazásban, 9 képviselő igennel szavazott és a következő határozatot hozta:
213/2013. (XI.4.) Kvt.h. állásfoglalás fiatal házas támogatáshoz kapcsolódó nyilatkozat megtételéről Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete felhatalmazza a polgármestert a Nemzeti Eszközkezelő Zrt részére megvételre felajánlott, az önkormányzattól fiatal házas támogatás igénybevételével vásárolt vagy épített lakóház/lakás elidegenítése esetében nyilatkozzon az önkormányzat javára bejegyzett jelzálogjog törlésre kerüljön, vagy milyen összegben kerüljön bejegyzésre. A nyilatkozat megtételéhez követendő elvként határozza meg: - építés esetén a jelzálogjog törléséhez az önkormányzat hozzájárul - vásárlás esetén amennyiben a nyújtott támogatás visszatérítendő részét az érintett az önkormányzat részére megfizette vagy megfizeti, úgy a jelzálogjog törlésre kerül. Amennyiben a visszatérítendő rész nem kerül kifizetésre a nyilatkozat megtételéig, úgy annak mértékéig a jelzálogjogát az önkormányzat fenntartja. A visszafizetési kötelezettség kamatmentesen teljesíthető. Felhatalmazza a polgármestert a szükséges intézkedés megtételére. Határidő: 2013. november 4-től folyamatos Felelős: Szegi Emma polgármester
21
Szegi Emma polgármester A cukorgyári lakótelepről érkezett egy megkeresés, illetve személyesen is bent járt a hivatalban egy lakótelepi lakos. Elmondta, hogy a földhivataltól kikért tulajdoni lapon Cukorgyári utca szerepel, nem pedig lakótelep. Azt gondolták, hogy ezt az önkormányzat intézte így. Felhívtuk a földhivatalt, és az egyik ott dolgozó munkatárs elmondta, hogy ott történt elírás. A rövidebb ügyintézés érdekében az önkormányzatnak kellett írásban kérelmezni, hogy visszaírják lakótelepre. Ezt a levelet október 11-én elküldtük a földhivatalnak. Más jegyzőkönyvbe foglalandó nem hangzott el, a polgármester 15,00 órakor zárt ülést rendelt el.
kmft.
Szegi Emma polgármester
Dr. Csabai Zsolt jegyző
22
211/2013. (X.31.) Kvt. határozat melléklete
ÉVES ELLENŐRZÉSI TERV 2014 Ellenőrzési tervet megalapozó elemzés címe, időpontja Folyamatlista A folyamatok és a belső ellenőrzési fókusz feltérképezése
Ellenőrzési tervet megalapozó kockázat elemzés címe, időpontja Kockázatelemzési kritérium mátrix Folyamatok kockázata és ellenőrzése
23
Sorszám
Az ellenőrzés tárgya
Társadalmi szervezeteknek nyújtott 2013. évi önkormányzati támogatások felhasználása
1.
Az ellenőrzés célja, módszerei, ellenőrizendő időszak
Azonosított kockázati tényezők
Az ellenőrzés típusa
Cél: Annak megállapítása, hogy a társadalmi szervezetek az Önkormányzat által biztosított támogatást megfelelően használták-e fel
Módszer: Elszámolások Tárgy: Társadalmi szervezetek bizonylati ellenőrzése, a 2013. évi önkormányzati felhasználás jogosságának támogatásának megállapítása felhasználásáról készített jelentések ellenőrzése Időszak: 2013.
I. / 1. – 4.
Pénzügyi ellenőrzés
Az ellenőrzött szerv, szervezeti egység
2013. évben önkormányzati támogatásban részesített társadalmi szervezetek és Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztálya
Az ellenőrzés tervezett ütemezése
Az ellenőrzésre fordítandó kapacitás (ellenőri nap)
2014. I. negyedév
Jelentés: 2014. április 30.
4 szakértői nap (1 ellenőr)
24
Sorszám
Az ellenőrzés tárgya
Munkaerő gazdálkodás 2. Tárgy: Bérnyilvántartás, személyi nyilvántartás
Az ellenőrzés célja, módszerei, ellenőrizendő időszak
Cél: Annak megállapítása, hogy a munkaerő létszám tervezése az ellátandó feladatokkal összhangban áll-e, a bérek megállapítása megfelelő-e, kiemelten a 2011. évi CXC., a nemzeti köznevelésről szóló törvény pedagógusok előmeneteli rendszere 2013. szeptember 1-től hatályos életbe lépése alapján végrehajtott besorolásokra
Módszer: Dokumentumok és nyilvántartások vizsgálata
Időszak: 2013. szeptember 1-től
Azonosított kockázati tényezők
Az ellenőrzés típusa
Az ellenőrzött szerv, szervezeti egység
Az ellenőrzés tervezett ütemezése
Az ellenőrzésre fordítandó kapacitás (ellenőri nap)
2014. II. negyedév
II. / 1. – 6.
Szabályszerűségi ellenőrzés
TÁMASZ Szociális Alapszolgáltatási Központhoz rendelt Kabai Jelentés: Óvoda 2014. július 30.
4 szakértői nap (1 ellenőr)
25
Sorszám
Az ellenőrzés tárgya
Szabályozottság
Az ellenőrzés célja, módszerei, ellenőrizendő időszak
Azonosított kockázati tényezők
Cél: Számviteli jogszabályok 2014. évi módosításából, a gazdálkodás helyi körülményeinek változásából eredően a belső szabályzatok aktualizálása megtörténtének ellenőrzése
Tárgy: Számviteli szabályzatok Gazdasági szervezet Ügyrendje
Módszer: Eljárások és rendszerek szabályzatainak elemzése és értékelése
Időszak: 2014.
Az ellenőrzött szerv, szervezeti egység
Az ellenőrzés tervezett ütemezése
Az ellenőrzésre fordítandó kapacitás (ellenőri nap)
2014. III. negyedév III. / 1. – 5.
3.
Az ellenőrzés típusa
Szabályszerűségi ellenőrzés
Polgármesteri Hivatal Jelentés: 2014. október 31.
2 szakértői nap (1 ellenőr)
26
Sorszám
Az ellenőrzés tárgya
Az ellenőrzés célja, módszerei, ellenőrizendő időszak
Azonosított kockázati tényezők
Az ellenőrzés típusa
Az ellenőrzött szerv, szervezeti egység
Az ellenőrzés tervezett ütemezése
Az ellenőrzésre fordítandó kapacitás (ellenőri nap)
Cél: Az intézmény működésének, gazdálkodásának teljes áttekintése, a szabályszerűség, szabályozottság, gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség vizsgálata és értékelése
4.
Intézmény működésének, gazdálkodásának Módszer: Eljárások és szabályossága, hatékonysága rendszerek szabályzatainak elemzése és értékelése Pénzügyi, számviteli és statisztikai adatok, költségvetés, IV. / 1. – 47. beszámoló, szerződések, Tárgy: Intézmény programok elemzése, értékelése működésének, Folyamatok és rendszerek gazdálkodásának teljes működésének tesztelése dokumentációja Dokumentumok és nyilvántartások vizsgálata Közvetlen megfigyelésen alapuló ellenőrzés Informatikai rendszer-tesztelési eljárások Időszak: 2013. – 2014.
2014. III. negyedév Rendszer ellenőrzés
TÁMASZ Szociális Alapszolgáltatási Központ
Jelentés: 2014. október 31.
20 szakértői nap (1 ellenőr)
27
Sorszám
Az ellenőrzés tárgya
Beruházás
5. Tárgy: Egy kiválasztott beruházás ellenőrzése
Az ellenőrzés célja, módszerei, ellenőrizendő időszak
Azonosított kockázati tényezők
Az ellenőrzés típusa
Az ellenőrzött szerv, szervezeti egység
Cél: A beruházás szabályos lebonyolításának, dokumentálásának, számviteli nyilvántartásának ellenőrzése
Módszer: Folyamatok és rendszerek működésének tesztelése, dokumentumok és nyilvántartások vizsgálata
Időszak: 2014.
Az ellenőrzés tervezett ütemezése
Az ellenőrzésre fordítandó kapacitás (ellenőri nap)
2014. IV. negyedév
V. / 1. – 9.
Rendszer ellenőrzés Teljesítmény ellenőrzés
Polgármesteri Hivatal
Jelentés: 2014. december 31
4 szakértői nap (1 ellenőr)
28
Sorszám
11.
12.
Az ellenőrzés célja, módszerei, ellenőrizendő időszak
Az ellenőrzés tárgya
Azonosított kockázati tényezők
Az ellenőrzés típusa
Az ellenőrzött szerv, szervezeti egység
Összefoglaló jelentés készítése a 2013. évben végzett belsőellenőrzésekről 2015. évi belsőellenőrzési terv összeállítása
Az ellenőrzés tervezett ütemezése
2014. I. negyedév 2014. IV.negyedév
13.
Soron kívüli ellenőrzések (20 %)
2014. év
14.
Tanácsadói tevékenység (10 %)
2014. év
* ** *** ****
Csatolt alátámasztó dokumentumok: az ellenőrzési tervet megalapozó elemzések, különösen a kockázatelemzés dokumentumai. A 370/2011. (XII. 31.) kormányrendelet alapján. Az ellenőrzések időtartama és az ellenőrzési jelentések elkészítésének határideje. Az ellenőrzésekhez rendelt becsült ellenőrzési erőforrások: becsült időszükséglet és emberi erőforrás.
2013. október Készítette: Nagy Csaba belső ellenőrzési vezető A belsőellenőrzési tervet a Képviselő –testület a 2013. október 31-i ülésén, a 211/2013.(X.31.) határozatával elfogadta.
Jóváhagyta: Dr. Csabai Zsolt jegyző
Az ellenőrzésre fordítandó kapacitás (ellenőri nap)
2 szakértői nap (1 ellenőr) 1 szakértői nap (1 ellenőr) 7 szakértői nap (1 ellenőr) 4 szakértői nap (1 ellenőr)
29
212/2013. (X.31.) Kvt. határozat melléklete A DEBRECENI AGGLOMERÁCIÓ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TÁRSULÁS MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSA
A Debreceni Agglomeráció Hulladékgazdálkodási Társulás tagönkormányzatai a Debreceni Agglomeráció Hulladékgazdálkodási Társulás 2008. február 18-án kelt társulási megállapodását a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján módosítják és a módosítással egységes szerkezetben az alábbiak szerint fogadják el: 1./ A társulás neve: társulás)
Debreceni Agglomeráció Hulladékgazdálkodási Társulás (továbbiakban:
2./ A társulás székhelye:
4024 Debrecen Piac u. 20.
3./ Működési területe: a társult önkormányzatok közigazgatási területe 4./ A társulás tagjainak neve, székhelye, képviselője: Álmosd Község Önkormányzata Álmosd, Fő u. 10. (képv.: Köteles István polgármester) Bagamér Nagyközség Önkormányzata Bagamér, Kossuth u. 7. (képv.: Orvos Mihály polgármester) Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Debrecen, Piac u. 20. (képv.: Kósa Lajos polgármester) Fülöp Községi Önkormányzat Fülöp, Arany J. u. 19. (képv.: Hutóczki Péter polgármester) Hajdúbagos Község Önkormányzata Hajdúbagos, Nagy u. 101. (képv.: Szabó Lukács Imre polgármester) Hajdúsámson Város Önkormányzata Hajdúsámson, Szabadság tér 5. (képv.: Hamza Gábor polgármester) Hajdúszovát Község Önkormányzata Hajdúszovát, Hősök tere 1. (képv.: Vass Sándor polgármester) Hosszúpályi Nagyközség Önkormányzata Hosszúpályi, Szabadság tér 6. (képv.: Berényi András polgármester) Kaba Város Önkormányzata Kaba, Szabadság tér 1. (képv.: Szegi Emma polgármester) Kokad Községi Önkormányzat Kokad, Kossuth u. 60. (képv.: Ozsváth István polgármester) Konyár Község Önkormányzata
30 Konyár, Rákóczi u. 24. (képv.: Dr. Fülep László polgármester) Létavértes Városi Önkormányzat Létavértes, Kossuth u. 4. (képv.: Menyhárt Károly polgármester) Monostorpályi Község Önkormányzata Monostorpályi, Bajcsy-Zs. u. 1. (képv.: Szabó József polgármester) Nagyhegyes Község Önkormányzata Nagyhegyes, Kossuth u. 2. (képv.: Bajusz Istvánné polgármester) Nyírábrány Nagyközség Önkormányzata Nyírábrány, Ábrányi K. tér 6. (képv.: Nyíri Béla polgármester) Nyíracsád Község Önkormányzata Nyíracsád, Petőfi tér 8. (képv.: Dr. Nagy János polgármester) Nyíradony Város Önkormányzata Nyíradony, Árpád tér 1. (képv.: Tasó László polgármester) Nyírmártonfalva Községi Önkormányzat Nyírmártonfalva, Kossuth L. u. 38. (képv.: Kövér Mihály Csaba polgármester) Sáránd Község Önkormányzata Sáránd, Nagy u. 44. (képv.: Nagy Józsefné polgármester) Újléta Község Önkormányzata Újléta, Kossuth u. 20. (képv.: Szabó Sándor polgármester) Vámospércs Városi Önkormányzat Vámospércs, Béke u. 1. (képv.: Ménes Andrea polgármester) 5./ A társulás időtartama: A felek e társulási megállapodást határozatlan időre kötik. 6./ A társulás jogállása: A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 87. §-a alapján a társulás jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati társulás, jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. A társulás a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására - jogszabályban meghatározottak szerint - költségvetési szervet, gazdálkodó szervezetet, nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet alapíthat, kinevezi vezetőiket. A társulás olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét. 7./ A társulás feladat- és hatáskörei: A társuláshoz csatlakozott önkormányzatok tulajdonában lévő, már nem működő települési szilárd hulladéklerakóinak rekultivációja. A rekultivációt követő utógondozási és monitoring feladatok ellátása. A társulás működési területén keletkező hulladékok és egyéb megújuló energiaforrások hasznosításának elősegítése. A fentiek alapján a társulás alaptevékenysége a nem veszélyes hulladék kezelése, ártalmatlanítása, hulladék újrahasznosítása.
31
A társulás az alaptevékenységén kívül vállalkozási tevékenységet nem folytat. A Társulás az általános rendjétől eltérő feladatellátást nem végez. 8./ A társulás vagyona: A társulás induló vagyona a társulás tagjai által a társulás rendelkezésére bocsátott összesen 3.600.000-Ft, azaz hárommillió-hatszázezer forint. A 14/2012. (XII.12.) sz. Társulási Tanács határozat alapján 2013. évtől 6.900.000 Ft készpénzösszegből áll az alábbiak szerint: A társulás tagjai a társulás működéséhez szükséges költségeket vagyoni hozzájárulásukkal teljesítik a település lélekszámához igazodóan akként, hogy a 0-2500 fő közötti település 100.000.-Ft, a 25015000 fő közötti település 200.000.-Ft, az 5001-10.000 fő közötti település 300.000.-Ft, a 10.00125.000 fő közötti település 500.000.-Ft, a 25.001 fő feletti település pedig 3.000.000.-Ft vagyoni hozzájárulást teljesít költségvetési évenként. Minden húszezer forint hozzájárulás egy szavazatra jogosít. Sszám
Település neve
Álmosd Bagamér Debrecen Fülöp Hajdúbagos Hajdúsámson Hajdúszovát Hosszúpályi Kaba Kokad Konyár Létavértes Monostorpályi Nagyhegyes Nyírábrány Nyíracsád Nyíradony Nyírmártonfalva Sáránd Újléta Vámospércs Összesen:
Lakosság száma /fő/ 1820 2722 205.591 1834 2058 12.149 3198 5927 6483 685 2319 7309 2231 2738 4126 4118 8058 2132 2439 1087 5616 284.640.-
Hozzájárulás összege /Ft/ 100.000.200.000.3.000.000.100.000.100.000.500.000.200.000.300.000.300.000.100.000.100.000.300.000.100.000.200.000.200.000.200.000.300.000.100.000.100.000.100.000.300.000.6.900.000
Szavazat 5 10 150 5 5 25 10 15 15 5 5 15 5 10 10 10 15 5 5 5 15 345.-
A társuláshoz csatlakozó önkormányzat a település lakosságszámához igazodó, a jelen pontban rögzített összegű vagyoni hozzájárulást teljesít a csatlakozást követő 8 napon belül átutalás útján a társulás számlájára. A társulás tagjai a társulás működéséhez szükséges vagyoni hozzájárulást az alapítás évét követő évtől kezdődően a jelen pontban rögzített táblázatban megjelölt összegekkel egyező mértékű befizetéssel biztosítják az erre vonatkozó döntéstől számított 60 napon belül. A társulás tagjai tudomásul veszik, hogy a társulási megállapodásban rögzített feladatok vonatkozásában vállalt fizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a társulás a fizetési határidő lejártát követő 15. naptól beszedési megbízás benyújtására jogosult a fizetési kötelezettségét nem teljesítő társulási taggal szemben. Amennyiben a székhely önkormányzat nem tesz eleget a társulási
32 megállapodásban vállalt fizetési kötelezettségének, úgy a Társulási Tanács új székhely önkormányzat kijelöléséről dönthet, és arról, hogy a korábbi székhely önkormányzat elleni beszedési megbízást nyújt be. A társulás vagyonát növeli a társulás által pályázat útján elnyert hazai, illetőleg európai uniós támogatások összege, melyeket csak a társulás céljainak megvalósítása érdekében lehet felhasználni. A társulási vagyon szaporulata a társulást illeti meg. 9./ A társulás döntéshozó szerve: 9.1. Társulási Tanács: A társulás döntéshozó szerve: a Társulási Tanács. A Társulási Tanács a társulás tagjai által a társulási tanácsba delegáltakból áll. A társulás tagja az általa delegált képviselőt visszahívhatja. A Társulási Tanácsban a társulás tagjait a 8./ pont szerinti vagyoni hozzájárulás arányában illeti szavazati jog. Egyik társulási tag sem rendelkezhet a szavazatok több mint felével. A Társulási Tanács feladat-, és hatáskörei: Hatáskörébe tartozik: a társulási megállapodás módosításának kezdeményezése, a társulási megállapodás megszüntetésének kezdeményezése, a tag társulásból történő kizárása, a Társulási Tanács elnökének, alelnökeinek megválasztása, visszahívása, a társulás éves munkatervének, költségvetésének elfogadása, a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, a tagokat terhelő egyéb kötelezettség megállapítása, a társulás tulajdonában lévő vagyon elidegenítése vagy megterhelése, a társulást érintő egyéb döntések - a társulási megállapodás módosítása, a társulás megszüntetése, a társulásból történő kiválás, a társuláshoz történő csatlakozás kivételével – meghozatala. A feladatai közé tartozik a társulás működtetése, a feladatok ellátásának rendszeres és folyamatos ellenőrzése. 9.3. A Társulási Tanács működése: A Társulási Tanács megalakultnak tekintendő, ha a képviselő-testületek mindegyike jóváhagyta a társulási megállapodást valamint a Társulási Tanácsba tagot delegált és a Társulási Tanács alakuló ülése kimondta a megalakulását. Az alakuló ülést a társulási megállapodás aláírását követő 15 napon belül kell megtartani. A Társulási Tanács döntéseit a Társulási Tanács ülésén határozattal hozza. Az ülést szükség szerint, de évente legalább két alkalommal össze kell hívni. Ugyancsak össze kell hívni, amennyiben a Társulási Tanács hatáskörébe tartozó kérdésben kell dönteni, ha azt bármely tag a napirend egyidejű megjelölésével indítványozza. A Társulási Tanács akkor határozatképes, ha ülésén legalább a szavazatok több, mint a felével rendelkező képviselő jelen van. A határozati javaslatról nyílt szavazással döntenek. Határozatképtelenség esetén az ülés eredeti időpontját követő 8 napon túl, de 30 napon belül terjedő időpontra kell a megismételt ülést összehívni.
33 A tíznél több tagból álló önkormányzati társulás társulási tanácsának érvényes döntéséhez a megállapodásban meghatározott számú, de legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely meghaladja a jelen lévő tagok szavazatainak a felét és az általuk képviselt települések lakosságszámának egyharmadát. A minősített többséghez a megállapodásban meghatározott számú, de legalább annyi tag igen szavazata szükséges, amely eléri a társulásban részt vevő tagok szavazatának több mint felét és az általuk képviselt települések lakosságszámának a felét. Minősített döntéshozatal szükséges az alábbi ügyekben: Társulási megállapodás módosításának kezdeményezése társulási tag kizárása, a társulás tulajdonában lévő vagyon elidegenítése vagy megterhelése. A társulás vagyona feletti tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket a Társulás Tanács gyakorolja, illetve teljesíti. A társulás a Társulási Tanács által készített és elfogadott munkaterv alapján működik. A Társulási Tanács ülését az elnök, akadályoztatása esetén a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítés rendje szerinti alelnök hívja össze - a napirend megjelölésével - és vezeti. A napirend összeállításában a tanács bármely tagjának indítványtételi joga van. A Társulási Tanács üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyre a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a jegyzőkönyvet az elnök és a Társulási Tanács által a tagjai közül felhatalmazott személy írja alá. A jegyzőkönyvet 15 napon belül meg kell küldeni a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének. A társulási tanácsban szavazni személyesen lehet. A Társulási Tanács részletes működési szabályait a szervezeti és működési szabályzatában - maga állapítja meg. A Társulási Tanács tagjai feladatukat társadalmi megbízatásban látják el, tiszteletdíjban nem részesülnek, de igazolt költségeiket a társulás köteles megtéríteni. 9.4. A Társulási Tanács elnöke, alelnökei: Az alakuló ülésen a Társulási Tanács tagjai sorából elnököt és 4 alelnököt választ határozott időre, megbízatásuk az önkormányzati képviselői vagy alpolgármesteri megbízatásuk megszűnéséig szól. A Társulási Tanács elnöki és alelnöki tisztségeit polgármesterek nem tölthetik be. A Társulási Tanács az elnököt és a 4 alelnököt titkos szavazással választja meg. A társulást a Társulási Tanács elnöke képviseli harmadik személyekkel szemben, bíróságok és más hatóságok előtt. Az elnök intézkedik a Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóságánál a törzskönyvi nyilvántartásba-vétel, a nyilvántartott adatok változása esetén a változások átvezetése iránt. Az elnök gondoskodik a társulás éves mérlegének, költségvetésének, éves beszámolójának elkészítéséről. Az elnöki megbízatás megszűnik az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnésével, az elnököt delegáló önkormányzat általi visszahívásával, a Társulási Tanács által történő visszahívással, lemondással, vagy elhalálozással. Lemondás esetén az elnök köteles az új elnök megválasztásáig feladatait ellátni, az új elnök megválasztására irányuló tárulási tanácsülést haladéktalanul összehívni.
34 A Társulási Tanács alelnökeinek megbízására az elnökre vonatkozó rendelkezések irányadóak azzal, hogy az elnök lemondásával az alelnöki megbízatás nem szűnik meg. A Társulási Tanács alelnöke az elnök akadályoztatása esetén a Társulási Tanács által meghatározott helyettesítési szabályok szerint teljes jogkörrel helyettesíti az elnököt, együttes akadályoztatásuk esetén a tanács ülését a korelnök hívja össze és vezeti. 10./ A Társulás működésének ellenőrzési rendje: A társulás a belső ellenőrzésről a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet szerint gondoskodik. A társulás bármely tagja jogosult a társulás működését a társulási megállapodás keretei között gazdasági szempontból ellenőrizni. A társulás bármely tagja adatokat, információkat kérhet a társulás gazdálkodásáról. A kért adatokat, információkat a Társulási Tanács elnöke 30 napon belül köteles a tájékoztatást kérő tag részére írásban megadni. A társulás bármely tagja kezdeményezheti a társulás gazdálkodásának ellenőrzését. A társulás működését, gazdálkodását ellenőrizheti a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal és az Állami Számvevőszék. 11./ A Társulás képviselete: A társulást az elnök önállóan képviseli. Akadályoztatása esetén a társulás képviseletére a Társulási Tanács által meghatározott helyettesítési rend szerinti alelnök jogosult. A társulás jegyzése akként történik, hogy a kézzel, vagy géppel írt előírt, előnyomott, vagy nyomtatott társulási név alá az elnök önállóan írja a nevét. 12./ A Társulás alkalmazottai: A Társulás feladatainak ellátására projektirodát tarthat fenn, amelynek alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat a Társulási Tanács elnöke gyakorolja. Az alkalmazottak foglalkoztatásával felmerülő kiadások a Társulási Tanács által jóváhagyott tárgyévi költségvetésben kerülnek biztosításra. 13./ A tagsági viszony: 13.1. A társulásból történő kiválás: A társulásból kiválni csak a naptári év utolsó napjával lehet. A kiválásról szóló minősített többséggel hozott döntést a képviselő-testület legalább hat hónappal korábban köteles meghozni és a társulás tagjaival közölni. A tagok tudomásul veszik, hogy a társulásból kiváló tag által befizetendő vagyoni hozzájárulás teljes összege a társulásnak a kiváló taggal szembeni jogszerű követelése.A kiváló tag köteles a tárgyévi vagyoni hozzájárulást teljesíteni és a kiválással a társulásnak okozott kárt megtéríteni. A tagok tudomásul veszik továbbá, hogy a kiválás időpontjáig a kiváló tag az általa teljesített vagyoni hozzájárulást nem követelheti vissza a társulástól. Kiválás esetén a társulás köteles a taggal elszámolni a vagyoni hozzájárulás arányához igazodóan, figyelembe véve az esetleges kártérítési igényt és a társulást terhelő kötelezettségeket. A társulás a tag tulajdoni hányadát pénzben váltja meg. A társulás a kiváló taggal a kiválástól számított 6 hónapon belül köteles elszámolni, az elszámolás eredményét teljesíteni.
35 13.2. Kizárás: A társulási tanács minősített többséggel hozott határozatával a naptári év utolsó napjával fontos okból kizárhatja a társulásból azt a tagot, amely a megállapodásban foglalt kötelezettségének ismételt felhívásra és határidőre nem tett eleget. Ilyen kötelezettségszegésnek minősül különösen a vagyoni hozzájárulás megfizetésének elmulasztása, amennyiben a tag e kötelezettségének az ismételt írásbeli felszólításban közölt határidőben sem tesz eleget A kizárás jogkövetkezményei megegyeznek a kiválás jogkövetkezményeivel. 13.3. Csatlakozás a társuláshoz: A társuláshoz csatlakozni a naptári év első napjával lehet. A csatlakozás elhatározásához a társulni kívánó önkormányzat képviselő-testülete legalább 6 hónappal korábban minősített többséggel meghozott határozata szükséges, melynek tartalmaznia kell azt, hogy a képviselő-testület a társulási megállapodás rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elismeri és biztosítja a megállapodásban rögzített vagyoni hozzájárulást. Erről a társulási tanácsot értesíteni kell. A társuláshoz történő csatlakozás hozzájárulásához a társulásban résztvevő valamennyi tag képviselőtestületnek minősített többséggel hozott határozata szükséges. A csatlakozás elfogadása esetén a társulási megállapodást módosítani szükséges, és a változást a Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóságához az elnöknek be kell jelenteni. 14./ A Társulási megállapodás módosítása, a Társulás megszűnése A társulási megállapodás módosítását, megszüntetését a társulás bármely tagja kezdeményezheti. A társulás tagjai a megállapodás módosításáról, megszüntetéséről a kezdeményezés megküldésétől számított 60 napon belül döntenek. A társulás megszűnik: a) ha a megállapodásban meghatározott időtartam eltelt, vagy törvényben szabályozott megszűnési feltétel megvalósult; b) ha a társulás tagjai a Mötv. 88. § (2) bekezdés szerinti többséggel azt elhatározzák; c) a törvény erejénél fogva; d) a bíróság jogerős döntése alapján. A társulás tagjai a társulás megszűnésekor kötelesek egymással elszámolni. A társulás megszűnése esetén a kötelezettségek teljesítése után fennmaradó vagyon a társulás tagjait az általuk teljesített vagyoni hozzájárulás arányában illeti meg.A társulás kötelezettségeiért a tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában tartoznak felelősséggel. 15./ Tájékoztatás a társulás működéséről 15.1. A Társulási Tanács elnöke a gazdasági év végén a társulás tagjait tájékoztatja a társulás gazdálkodásáról, működéséről, pénzügyi helyzetéről, a társulási cél megvalósulásáról. A társulás tagjai (a képviselő-testületek) minden évben megtárgyalják a társulás működésének tapasztalatait, döntenek a működéshez szükséges pénzeszközök költségvetésben történő elkülönítéséről. Valamennyi társulásban résztvevő önkormányzat e döntését legkésőbb a költségvetés elfogadásával egyidejűleg köteles meghozni. 15.2. A társulásnak folyamatosan törekednie kell az országos és a regionális hatóságok, valamint a civil szervezetek tájékoztatása során a társulás által végzett tevékenység ismertetésére, elfogadtatására. A társulás tagjai a teljes pályázati időszakra vonatkozóan rendszeres és folyamatos tájékoztatást nyújtanak településeik polgárai számára olyan formában, amely alkalmas arra, hogy a tájékoztatás
36 eljusson valamennyi érintetthez /pl. települési lakossági fórumok szervezése, írott és elektronikus sajtó igénybevétele, helyi kiadvány megjelentetése/. 16./ Záró rendelkezések 1. A Társulási Tanács munkaszervezeti feladatait Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala látja el. 2. A helyi önkormányzatok képviselő-testületei között a társulások működése során felmerülő vitás kérdésekben a közigazgatási és munkaügyi bíróság dönt. A társult önkormányzatok képviselőtestületei megállapodhatnak abban, hogy a vitás kérdésben bármelyik képviselő-testület kérheti a megállapodásban megjelölt önkormányzati érdekszövetség által felkért tagokból álló egyeztető bizottság állásfoglalását, továbbá abban, hogy a kereset benyújtása előtt a képviselő-testület kéri az egyeztető bizottság állásfoglalását. A jelen társulási megállapodás valamennyi tag aláírásával lép hatályba. Az aláírást követően meg kell küldeni a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetője részére törvényességi ellenőrzés, valamint a Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága részére nyilvántartásba vétel céljából.
Ezen megállapodásban nem szabályozott kérdésekben az Mötv. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Debrecen, 2013. ......................... „ …”
Álmosd polgármestere …/2013. (….)…. . határozat alapján
Bagamér polgármestere …/2013. (….) …. . határozat alapján
Debrecen polgármestere …/2013. (….) határozat alapján
Fülöp polgármestere …/2013. (….) …. határozat alapján
Hajdúbagos polgármestere …/2013. (….) …. . határozat alapján
Hajdúsámson polgármestere …/2013. (….) …. határozat alapján
Hajdúszovát polgármestere …/2013. (….) … . határozat alapján
Hosszúpályi polgármestere …/2013. (….) …. határozat alapján
Kaba polgármestere …/2013. (….) …. . határozat alapján
Kokad polgármestere …/2013. (….) …. . határozat alapján
Konyár polgármestere …/2013. (….) …. . határozat alapján
Létavértes polgármestere …/2013. (….) …. . határozat alapján
Monostorpályi polgármestere …/2013. (….) ….. . határozat alapján
Nagyhegyes polgármestere …/2013. (….) ….. . határozat alapján
Nyírábrány polgármestere …/2013. (….) …... határozat alapján
37
Nyíracsád polgármestere …/2013. (….) ….. határozat alapján
Nyíradony polgármestere …/2013. (….) ….. . határozat alapján
Nyírmártonfalva polgármestere …/2013. (….) ….. határozat alapján
Sáránd polgármestere …/2013. (….) ….. . határozat alapján
Újléta polgármestere …/2013. (….) ….. . határozat alapján
Vámospércs polgármestere …/2013. (….) ….. határozat alapján