JEGYZŐKÖNYV. Helye: Kaba Város Önkormányzat (4183 Kaba, Szabadság tér 1.) emeleti tanácskozó terem

JEGYZŐKÖNYV Készült: Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2016. szeptember 22-én 14,00 órai kezdettel megtartott nyilvános üléséről. Helye: Kaba Város Önkormányzat (4183 Kaba, Szabadság tér 1.) emeleti tanácskozó terem Jelen vannak: Szegi Emma polgármester, Borbély Gyula, Borbély Vilmosné, dr. Kaszásné Sarkadi Anna, Kiss Gáborné, Sári Győző Váradi Istvánné képviselők Dr. Csabai Zsolt jegyző Csukás Irén aljegyző Rikter Ferencné pénzügyi ov. Györfi Sándorné ig. és városüzemeltetési ov. Nánási Lászlóné jkv.vezető Az ülésről hiányzott: dr. Sáska Sándor alpolgármester, dr. Nagy István képviselő Szegi Emma polgármester Köszöntötte a megjelenteket és megállapította, hogy az ülés határozatképes, mivel a 9 képviselőből 6 fő jelen van. Megtárgyalásra javasolta a meghívóban kiküldött napirendeken felül még három napirendet. Különfélék 11. napirend keretében: „Betontörmelék törésére fedezet biztosítása”, a különfélék 12. „ Üzemeltetési engedély eljárási díjára fedezet biztosítása”, a különfélék 13. „A 2016. október 2-i népszavazás költségeinek fedezete” c. napirendeket. Kérdés, hozzászólás nem hangzott el. A jelenlévő 6 képviselőből 6 képviselő vett részt a szavazásban, 6 képviselő igennel szavazott és a következő határozatot hozta:

175/2016. (IX.22.) Kvt.h. az ülés napirendjéről Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 2016. szeptember 22-ei nyilvános ülésének napirendjét az alábbiak szerint fogadja el: 1. Beszámoló a Polgármesteri Hivatal munkájáról Előadó: Dr. Csabai Zsolt 2. Beszámoló a Kabai Óvoda 2015-ös nevelési évben végzett munkájáról Előadó: Borbély Vilmosné óvodavezető 3. Beszámoló a Kabai Települési Értéktár Bizottság 2016. I. félévi tevékenységéről Előadó: Kovácsné Vágó Emese bizottság elnöke Különfélék 1. Előterjesztés Kaba Város Önkormányzat 2016. évi költségvetéséről szóló 1/2016. (II. 18.) Önk. rendelet módosításáról Előadó: Szegi Emma polgármester 2. Pályázat benyújtása az EFOP-3.3.2-16 kódszámú „Kulturális intézmények a köznevelés eredményességéért” elnevezésű felhívásra Előadó: Szegi Emma polgármester 3. Gonda Ferenc Városi Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása és egységes keretbe foglalása Előadó: Boldoghné Kiss Ágnes könyvtárvezető 4. Deák Gyuláné kérelme a Cukorgyári ltp-en további 1 db garázs elhelyezésére Előadó: Szegi Emma polgármester

1

2 5. Szarvas Lajos kérelme a Cukorgyári ltp-en 2 db garázs elhelyezésére Előadó: Szegi Emma polgármester 6. Kaba Szabadság tér 5. szám alatti nagyterem hasznosítása Előadó: Szegi Emma polgármester 7. Mezőgazdasági növénytermesztéshez tárgyi eszközök beszerzése Előadó: Szegi Emma polgármester 8. Kertészeti terv készítésére fedezet biztosítása Előadó: Szegi Emma polgármester 9. Hozzájárulás kérése Dr. Szilágyi László mellszobrának elhelyezésére és fedezet kérése szobor talapzatának elkészítésére Előadó: Szegi Emma polgármester 10. Kaba útalapos utcáinak javítása Előadó: Szegi Emma polgármester 11.Betontörmelék törésére fedezet biztosítása Előadó: Szegi Emma polgármester 12. Üzemeltetési engedély eljárási díjára fedezet biztosítása Előadó: Szegi Emma polgármester 13. A 2016. október 2-i népszavazás költségeinek fedezete Előadó: Szegi Emma polgármester Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester

Tájékoztató a lejárt határidejű határozatokról és a két ülés között tett fontosabb intézkedésekről Kérdés, vélemény nem hangzott el, a képviselő-testület határozathozatal nélkül a tájékoztatót elfogadta. Napirendek: 1. Beszámoló a Polgármesteri Hivatal munkájáról Előadó: Dr. Csabai Zsolt Dr. Csabai Zsolt jegyző A beszámolóban a fellebbezésekről nem szerepel számadat. Kiegészítésként elmondta, hogy 2015. évben 6 fellebbezés lett benyújtva határozatok ellen. Az elsőfokú határozatokat minden esetben helyben hagyta a felülvizsgáló szerv. Folyamatban van egy ügy, amely már bírósági szakaszban van, ott már első, másodfokon a hivatal döntését helybenhagyta. Most a kúria előtt van, most várható a végleges lezárása az ügynek. Megköszönte a fenntartónak, az intézményeknek az együttműködését, illetve a polgármesteri hivatal dolgozóinak a munkáját. Az ellenőrző hatóságok a hivatal működését mintaszerűnek értékelték, még egyszer megköszönte a hivatal dolgozóinak munkáját. Megérkezett Kiss Gáborné képviselő. Váradi Istvánné képviselő A Pénzügyi-, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság megtárgyalta a beszámolót, és a kiegészítéssel együtt elfogadásra javasolta a képviselő-testületnek. Szegi Emma polgármester Szavazásra tette fel a következő határozati javaslatot. Írásban kiadott határozati javaslat nem volt. A jelenlévő 7 képviselőből 7 képviselő vett részt a szavazásban, 7 képviselő igennel szavazott és a következő határozatot hozta:

3 176/2016. (IX.22.) Kvt.h. a Kabai Polgármesteri Hivatal 2015. évi munkájáról szóló beszámolóról Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Kabai Polgármesteri Hivatal 2015. évi munkájáról szóló beszámolót elfogadja. Határidő: folyamatos Felelős: Szegi Emma polgármester dr. Csabai Zsolt jegyző

2. Beszámoló a Kabai Óvoda 2015-ös nevelési évben végzett munkájáról Előadó: Borbély Vilmosné óvodavezető Borbély Vilmosné képviselő Jelenleg 141 gyermek kezdte meg az óvodát szeptember 1.-én. A gyermeklétszám csökkenésének mélypontja elérte az utóbbi két-három évben az óvodát is. A tavalyihoz képest némi növekedést is mutat a létszám, de ez nem számottevő, hiszen átmeneti a 4-5 főnek a mozgása. Jó lenne ha visszaállna a településen az 50 körüli születésszám, mert ez biztosítana potenciálisan annyi óvodáskorú gyermeket, amely hosszabb távon is szükségessé tenné a 6 óvodai csoport működtetését. A Napsugár óvodában rövidesen felújításra lesz szükség, ha a beadott pályázat nem lesz nyertes. Megköszönte a fenntartónak, a képviselő-testületnek a támogatását. Szegi Emma polgármester A Közoktatási, Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság megtárgyalta a beszámolót, ott felmerült az is, hogy a bölcsődei férőhelyek növelésével el lehetne indulni egy pályázati lehetőséggel. Meg kell nézni ennek a lehetőségét, javaslatot kér az intézményvezetőktől. Dr. Kaszásné Sarkadi Anna képviselő Gratulál az óvodai munkához, további sok sikert kívánt az ott dolgozóknak is. A bölcsőde maximális létszámmal indult szeptember 1.-én. Tény, hogy kellene egy nagyobb bölcsőde, meg kell nézni a pályázati lehetőségeket. Szegi Emma polgármester Szavazásra tette fel a következő határozati javaslatot. Írásban kiadott határozati javaslat nem volt. A jelenlévő 7 képviselőből 7 képviselő vett részt a szavazásban, 7 képviselő igennel szavazott és a következő határozatot hozta:

177/2016. (IX.22.) Kvt.h. Kabai Óvoda 2015/2016-os nevelési évben végzett munkájáról szóló beszámolóról Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadja a Kabai Óvoda 2015/2016-os nevelési évben végzett munkájáról szóló beszámolót. Határidő: folyamatos Felelős: Borbély Vilmosné óvodavezető

3. Beszámoló a Kabai Települési Értéktár Bizottság 2016. I. félévi tevékenységéről Előadó: Kovácsné Vágó Emese bizottság elnöke Kovácsné Vágó Emese Elmondta, hogy a beszámoló időszakában nem érkezett be javaslat az értéktárba történő felvétel iránt. Elkezdődött egy fejlesztő munka a lakosság illetve az itt lévő közösségek aktivizálására. Az értéktárba bekerülő értékek hasznosíthatóságáról.

4 Borbély Vilmosné képviselő A Közoktatási, Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság megtárgyalta a beszámolót és elfogadásra javasolta a képviselő-testületnek. Szegi Emma polgármester Szavazásra tette fel a következő határozati javaslatot. Írásban kiadott határozati javaslat nem volt. A jelenlévő 7 képviselőből 7 képviselő vett részt a szavazásban, 7 képviselő igennel szavazott és a következő határozatot hozta:

178/2016. (IX.22.) Kvt.h. a Kabai Települési Értéktár Bizottság 2016. I. félévi tevékenységéről szóló beszámolóról Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadja a Kabai Települési Értéktár Bizottság 2016. I. félévi tevékenységéről szóló beszámolót. Határidő: folyamatos Felelős: Kovácsné Vágó Emese bizottság elnöke

Különfélék 1. Előterjesztés Kaba Város Önkormányzat 2016. évi költségvetéséről szóló 1/2016. (II. 18.) Önk. rendelet módosításáról Előadó: Szegi Emma polgármester Váradi Istvánné képviselő A Pénzügyi-, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság megtárgyalta a rendelet-tervezetet és elfogadásra javasolta a képviselő-testületnek. Kérdés, vélemény nem hangzott el. Szegi Emma polgármester Szavazásra tette fel a következő rendelet-tervezetet. Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testületének ____/2016. (IX.___.) Ör.sz. rendelet-tervezete az önkormányzat 2016. évi költségvetéséről szóló 1/2016. (II.18.) rendelet módosításáról Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés (f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. §. A 1/2016. (II.18.) rendelet /továbbiakban: R/ 2. §. /1/ bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „ 2. §. /1/ A képviselő-testület az önkormányzati költségvetés bevételi főösszegét 1.313.220 ezer forintban állapítja meg. 2. §. A R. 3. §. /1/ bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „3. §. /1/ A képviselő-testület az önkormányzati költségvetés kiadási főösszegét 1.313.220 ezer forintban állapítja meg. 3. §. A R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „ 6. §. A kiadásokból 85.702 ezer forint az önkormányzat beruházási és felújítási kiadásai. A célonkénti részletezést a 4. sz. melléklet tartalmazza." 4. §. A R. 7. §-a az alábbiak szerint módosul:

5 „ 7. §. Az önkormányzati költségvetési intézmények támogatása 270.544 ezer forint." 5. §. A R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „ 8. §. A 2016. évi felhalmozási és működési bevételeinek illetve kiadásainak mérlegszerű bemutatását az 5.sz. melléklet tartalmazza. Működési bevétel 953.609 eFt Működési kiadás 1.164.413 eFt Működési hiány 210.804 eFt Felhalmozási bevétel Felhalmozási kiadás Felhalmozási hiány

41.794 eFt 133.656 eFt 91.862 eFt

Finanszírozási műveletek 317.817 eFt bevétele Finanszírozási kiadás 15.151 eFt Finanszírozási többlet 302.666 eFt 6.§. A R. 10.§ /2/ bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „10.§ /2/ Működési célú támogatás értékű kiadás keretében a szociális és gyermekjóléti feladatok ellátására az önkormányzat 229.458 ezer forint támogatást biztosít a Kabai Támasz Családsegítő és Gyermekjóléti Társulás részére.” 7.§. A R. 14. § (1)első mondatának első tagmondata az alábbiak szerint módosul: „ 14.§ (1)A költségvetési kiadások között az általános tartalék összege 500 ezer forint, 8.§. A R. 15. §.(1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép „ 15.§.(1) A költségvetési kiadások között a céltartalék összege 24.235 ezer forint 9. §. A R. 2., 3., 4., 5.,6.,sz. melléklete helyébe jelen rendelet 1., 2., 3.,4., 5., sz. mellékletei lépnek. 10.§. Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Kaba, 2016. szeptember 22. Szegi Emma polgármester

dr Csabai Zsolt jegyző

A rendeletet kihirdettem: Kaba, 2016. szeptember __. dr. Csabai Zsolt jegyző A jelenlévő 7 képviselőből 7 képviselő vett részt a szavazásban, 7 képviselő igennel szavazott és a következő rendeletet alkotta:

Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2016. (IX.23.) Ör.sz. rendelete az önkormányzat 2016. évi költségvetéséről szóló 1/2016. (II.18.) rendelet módosításáról Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés (f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. §. A 1/2016. (II.18.) rendelet /továbbiakban: R/ 2. §. /1/ bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „ 2. §. /1/ A képviselő-testület az önkormányzati költségvetés bevételi főösszegét 1.313.220 ezer forintban állapítja meg.

6 2. §. A R. 3. §. /1/ bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „3. §. /1/ A képviselő-testület az önkormányzati költségvetés kiadási főösszegét 1.313.220 ezer forintban állapítja meg. 3. §. A R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „ 6. §. A kiadásokból 85.702 ezer forint az önkormányzat beruházási és felújítási kiadásai. A célonkénti részletezést a 4. sz. melléklet tartalmazza." 4. §. A R. 7. §-a az alábbiak szerint módosul: „ 7. §. Az önkormányzati költségvetési intézmények támogatása 270.544 ezer forint." 5. §. A R. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „ 8. §. A 2016. évi felhalmozási és működési bevételeinek illetve kiadásainak mérlegszerű bemutatását az 5.sz. melléklet tartalmazza. Működési bevétel 953.609 eFt Működési kiadás 1.164.413 eFt Működési hiány 210.804 eFt Felhalmozási bevétel Felhalmozási kiadás Felhalmozási hiány

41.794 eFt 133.656 eFt 91.862 eFt

Finanszírozási műveletek 317.817 eFt bevétele Finanszírozási kiadás 15.151 eFt Finanszírozási többlet 302.666 eFt 6.§. A R. 10.§ /2/ bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „10.§ /2/ Működési célú támogatás értékű kiadás keretében a szociális és gyermekjóléti feladatok ellátására az önkormányzat 229.458 ezer forint támogatást biztosít a Kabai Támasz Családsegítő és Gyermekjóléti Társulás részére.” 7.§. A R. 14. § (1)első mondatának első tagmondata az alábbiak szerint módosul: „ 14.§ (1)A költségvetési kiadások között az általános tartalék összege 500 ezer forint, 8.§. A R. 15. §.(1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép „ 15.§.(1) A költségvetési kiadások között a céltartalék összege 24.235 ezer forint 9. §. A R. 2., 3., 4., 5.,6.,sz. melléklete helyébe jelen rendelet 1., 2., 3.,4., 5., sz. mellékletei lépnek. 10.§. Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Kaba, 2016. szeptember 22. Szegi Emma polgármester

dr Csabai Zsolt jegyző

A rendeletet kihirdettem: Kaba, 2016. szeptember 23. dr. Csabai Zsolt jegyző 2.

Pályázat benyújtása az EFOP-3.3.2-16 eredményességéért” elnevezésű felhívásra Előadó: Szegi Emma polgármester

kódszámú

„Kulturális

intézmények

a

köznevelés

Szegi Emma polgármester A pályázat tervezett tartalma 6 db. nevelési-oktatási intézménnyel együttműködés, az iskola tanulók és óvodások számára nem formális és informális tudás- és készségfejlesztő foglalkozások biztosítása. Ez 100 %-os támogatottságú, és a művelődési ház nyújtja be. Kéri a képviselő-testület támogatását.

7 Váradi Istvánné képviselő A Pénzügyi-,i Gazdasági és Ügyrendi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést, és elfogadásra javasolta a képviselő-testületnek. Borbély Vilmosné képviselő A Közoktatási, Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság is megtárgyalta az előterjesztést és támogatásra javasoltat a képviselő-testületnek. Szegi Emma polgármester Szavazásra tette fel a következő határozati javaslatot. Határozati javaslat /2016. (IX.22.) Kvt.h. az EFOP-3.3.2-16 kódszámú pályázat benyújtásáról Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete hozzájárul az EFOP-3.3.2-16 kódszámú pályázat benyújtásához és a pályázatban foglaltak megvalósításához pozitív bírálat esetén. Felhatalmazza a Mácsai Sándor Művelődési Ház igazgatóját a pályázat benyújtására és a szükséges intézkedés megtételére. Határidő: folyamatos Felelős: Kovácsné Vágó Emese művelődési ház igazgató A jelenlévő 7 képviselőből 7 képviselő vett részt a szavazásban, 7 képviselő igennel szavazott és a következő határozatot hozta:

179/2016. (IX.22.) Kvt.h. az EFOP-3.3.2-16 kódszámú pályázat benyújtásáról Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete hozzájárul az EFOP-3.3.2-16 kódszámú pályázat benyújtásához és a pályázatban foglaltak megvalósításához pozitív bírálat esetén. Felhatalmazza a Mácsai Sándor Művelődési Ház igazgatóját a pályázat benyújtására és a szükséges intézkedés megtételére. Határidő: folyamatos Felelős: Kovácsné Vágó Emese művelődési ház igazgató

3. Gonda Ferenc Városi Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása és egységes keretbe foglalása Előadó: Boldoghné Kiss Ágnes könyvtárvezető

Szegi Emma polgármester Jogszabályoknak való megfelelés miatt kell módosítani és egységes szerkezetben elfogadnia a képviselőtestületnek a Gonda Ferenc Városi Könyvtár SZMSZ-t. Borbély Vilmosné képviselő A Közoktatási, Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság is megtárgyalta az előterjesztést és támogatásra javasolta a képviselő-testületnek. Szegi Emma polgármester Szavazásra tette fel a következő határozati javaslatot. Határozati javaslat /2016. (IX.22.) Kvt.h. Gonda Ferenc Városi Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzat jóváhagyásáról Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9.§. (1) bekezdése b.) pontjában biztosított jogkörében eljárva 2016. október 1. napjával jóváhagyja a fenntartásában működő Gonda Ferenc Városi Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzatát. A Szervezeti és Működési Szabályzat a határozat mellékletét képezi. Felhatalmazza a polgármestert és az intézmény vezetőjét a szükséges intézkedések megtételére.

8 Határidő: 2016. szeptember 23-tól folyamatos Felelős: Szegi Emma polgármester Boldoghné Kiss Ágnes könyvtárvezető

A jelenlévő 7 képviselőből 7 képviselő vett részt a szavazásban, 7 képviselő igennel szavazott és a következő határozatot hozta:

180/2016. (IX.22.) Kvt.h. Gonda Ferenc Városi Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzat jóváhagyásáról Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 9.§. (1) bekezdése b.) pontjában biztosított jogkörében eljárva 2016. október 1. napjával jóváhagyja a fenntartásában működő Gonda Ferenc Városi Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzatát. A Szervezeti és Működési Szabályzat a határozat mellékletét képezi. Felhatalmazza a polgármestert és az intézmény vezetőjét a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: 2016. szeptember 23-tól folyamatos Felelős: Szegi Emma polgármester Boldoghné Kiss Ágnes könyvtárvezető

4. Deák Gyuláné kérelme a Cukorgyári ltp-en további 1 db garázs elhelyezésére Előadó: Szegi Emma polgármester Szegi Emma polgármester Korábban nyújtott már be kérelmet egy garázs elhelyezésére, de most még egy garázst szeretne ott elhelyezni. Kéri a képviselő-testület támogatását. Borbély Gyula képviselő A Települési és Mezőgazdasági Bizottság támogatta a kérelmet. Szegi Emma polgármester Szavazásra tette fel a következő határozati javaslatot. Határozati javaslat /2016.(IX. 22.) Kvt.h.Deák Gyuláné kérelme a Cukorgyári ltp-en további 1 db garázs elhelyezésére Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete hozzájárul, hogy Deák Gyuláné Kaba, Cukorgyári ltp. 4/A/4. sz. alatti lakos az önkormányzati tulajdonú, Cukorgyári lakótelep megnevezésű közterületi ingatlanon – a 153/2016.(VIII.11.) Kvt.h. számú határozatban biztosított 1 db garázs helyének biztosításán túl - további 1 db garázst elhelyezzen a 0513/102 hrsz-ú ingatlanon már meglévő garázssor mellé, azok folytatásában, azokkal azonos paraméterekkel és külső megjelenéssel, maximum 3×6 m külmérettel, maximum 2,5 m gerincmagassággal, egy irányban lejtő tetővel, szorosan összeépítve, zártsorúan. Az egymás mellé felépítendő 2 db garázsnak szerkezetileg különállónak kell lennie. Felhatalmazza a polgármestert és a jegyzőt a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester Dr. Csabai Zsolt jegyző A jelenlévő 7 képviselőből 7 képviselő vett részt a szavazásban, 7 képviselő igennel szavazott és a következő határozatot hozta:

181/2016.(IX. 22.) Kvt.h.Deák Gyuláné kérelme a Cukorgyári ltp-en további 1 db garázs elhelyezésére Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete hozzájárul, hogy Deák Gyuláné Kaba, Cukorgyári ltp. 4/A/4. sz. alatti lakos az önkormányzati tulajdonú, Cukorgyári lakótelep megnevezésű közterületi ingatlanon – a 153/2016.(VIII.11.) Kvt.h. számú határozatban biztosított 1 db garázs helyének biztosításán túl - további 1

9 db garázst elhelyezzen a 0513/102 hrsz-ú ingatlanon már meglévő garázssor mellé, azok folytatásában, azokkal azonos paraméterekkel és külső megjelenéssel, maximum 3×6 m külmérettel, maximum 2,5 m gerincmagassággal, egy irányban lejtő tetővel, szorosan összeépítve, zártsorúan. Az egymás mellé felépítendő 2 db garázsnak szerkezetileg különállónak kell lennie. Felhatalmazza a polgármestert és a jegyzőt a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester Dr. Csabai Zsolt jegyző

5. Szarvas Lajos kérelme a Cukorgyári ltp-en 2 db garázs elhelyezésére Előadó: Szegi Emma polgármester Szegi Emma polgármester Szarvas Lajos is kérelmet nyújtott be 2 db. garázs elhelyezésére a cukorgyári lakótelepen. Borbély Gyula képviselő A Települési és Mezőgazdasági Bizottság megtárgyalta az előterjesztést, és javasolta a képviselő-testületnek a kérelem elfogadását. Kérdés, vélemény nem hangzott el. Szegi Emma polgármester Szavazásra tette fel a következő határozati javaslatot. Határozati javaslat /2016.(IX. 22.) Kvt.h. Szarvas Lajos kérelme a Cukorgyári ltp-en 2 db garázs elhelyezésére Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete hozzájárul, hogy Szarvas Lajos Kaba, Cukorgyári ltp. II. ép. B. lh 1. em. 1. sz. szám alatti lakos az önkormányzati tulajdonú, Cukorgyári lakótelep megnevezésű, 0513/102 hrsz-ú közterületi ingatlanon 2 db garázst elhelyezzen az ingatlanon már meglévő garázssor mellé, azok folytatásában, azokkal azonos paraméterekkel és külső megjelenéssel, maximum 3×6 m külmérettel, maximum 2,5 m gerincmagassággal, egy irányban lejtő tetővel, szorosan összeépítve, zártsorúan. Felhatalmazza a polgármestert és a jegyzőt a szükséges intézkedések megtételére. Felhatalmazza a polgármestert és a jegyzőt a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester Dr. Csabai Zsolt jegyző A jelenlévő 7 képviselőből 7 képviselő vett részt a szavazásban, 7 képviselő igennel szavazott és a következő határozatot hozta:

182/2016.(IX. 22.) Kvt.h. Szarvas Lajos kérelme a Cukorgyári ltp-en 2 db garázs elhelyezésére Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete hozzájárul, hogy Szarvas Lajos Kaba, Cukorgyári ltp. II. ép. B. lh 1. em. 1. sz. szám alatti lakos az önkormányzati tulajdonú, Cukorgyári lakótelep megnevezésű, 0513/102 hrsz-ú közterületi ingatlanon 2 db garázst elhelyezzen az ingatlanon már meglévő garázssor mellé, azok folytatásában, azokkal azonos paraméterekkel és külső megjelenéssel, maximum 3×6 m külmérettel, maximum 2,5 m gerincmagassággal, egy irányban lejtő tetővel, szorosan összeépítve, zártsorúan. Felhatalmazza a polgármestert és a jegyzőt a szükséges intézkedések megtételére. Felhatalmazza a polgármestert és a jegyzőt a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester Dr. Csabai Zsolt jegyző

6. Kaba Szabadság tér 5. szám alatti nagyterem hasznosítása

10 Előadó: Szegi Emma polgármester Szegi Emma polgármester A Szabadság tér 5. sz. alatti épületben már szeptember 01.-től általános iskolai oktatás nem folyik, de a könyvtár és a Püspökladányi Járási Hivatal Kirendeltsége még abban az épületben működik. Az épületben lévő nagyterem bérbe vétele iránt két kérelem is érkezett be. Ebben kell döntenie a képviselő-testületnek. Váradi Istvánné képviselő A Pénzügyi-, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést, és az a.) határozati javaslatot támogatta, mely szerint a nagytermet a „Kabai Általános Iskoláért Alapítvány” részére térítésmentesen biztosítsa a képviselő-testület. Szegi Emma polgármester Szavazásra tette fel a következő határozati javaslatot. Határozati javaslat /2016. (IX. 22.) Kvt.h. a Kaba Szabadság tér 5. szám alatt lévő nagyterem hasznosításáról Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Kaba Szabadság tér 5. szám alatti épületben lévő nagytermet a „A Kabai Általános Iskoláért Alapítvány” részére térítésmentesen biztosítja. Felhatalmazza a polgármestert és a jegyzőt a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester A jelenlévő 7 képviselőből 7 képviselő vett részt a szavazásban, 7 képviselő igennel szavazott és a következő határozatot hozta:

183/2016. (IX. 22.) Kvt.h. a Kaba Szabadság tér 5. szám alatt lévő nagyterem hasznosításáról Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Kaba Szabadság tér 5. szám alatti épületben lévő nagytermet a „A Kabai Általános Iskoláért Alapítvány” részére térítésmentesen biztosítja. Felhatalmazza a polgármestert és a jegyzőt a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester

7. Mezőgazdasági növénytermesztéshez tárgyi eszközök beszerzése Előadó: Szegi Emma polgármester Váradi Istvánné képviselő A Pénzügyi-, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést, és elfogadásra javasolta a határozati javaslatot a képviselő-testületnek. Szegi Emma polgármester Szavazásra tette fel a következő határozati javaslatot. Határozati javaslat /2016. (IX. 22) Kvt.h. tárgyi eszközök beszerzése a mezőgazdasági növénytermesztéshez Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete hozzájárul, hogy a start mintaprogram mezőgazdasági növénytermesztés keretében befolyt bevételből beszerzésre kerüljön 300.000.-Ft értékben használt tárcsa, 155.000.-Ft értékben használt függesztett permetező, 115.000.-Ft értékben termesztő fólia és 375.000.-Ft értékben MTZ vontatóra 2 db hátsó gumi. Felhatalmazza a polgármestert a szükséges intézkedés megtételére. Határidő: 2016. szeptember 30 Felelős: Szegi Emma polgármester

11 A jelenlévő 7 képviselőből 7 képviselő vett részt a szavazásban, 7 képviselő igennel szavazott és a következő határozatot hozta:

184/2016. (IX. 22) Kvt.h. tárgyi eszközök beszerzése a mezőgazdasági növénytermesztéshez Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete hozzájárul, hogy a start mintaprogram mezőgazdasági növénytermesztés keretében befolyt bevételből beszerzésre kerüljön 300.000.-Ft értékben használt tárcsa, 155.000.-Ft értékben használt függesztett permetező, 115.000.-Ft értékben termesztő fólia és 375.000.-Ft értékben MTZ vontatóra 2 db hátsó gumi. Felhatalmazza a polgármestert a szükséges intézkedés megtételére. Határidő: 2016. szeptember 30 Felelős: Szegi Emma polgármester

8. Kertészeti terv készítésére fedezet biztosítása Előadó: Szegi Emma polgármester Szegi Emma polgármester A 2017.-ben induló mezőgazdasági start közfoglalkoztatás keretében az önkormányzat pályázatot szeretne benyújtani egy faiskola létrehozására. A pályázat keretében olyan facsemetéket szeretnénk vásárolni, melyeket a későbbi évek folyamán a város a közterületekre kiültethetne. A városkép egységes kialakítása érdekében egy tervet kellene készíteni, melyre árajánlatot is kértünk. Váradi Istvánné képviselő A Pénzügyi-, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést, és jónak találta ezt a javaslatot. Javasolta továbbá, hogy legyen kiegészítve a határozati javaslat azzal, hogy a „közterületen telepítendő díszfák és díszcserjék fajtájának, telepítésének meghatározása érdekében”. Ezzel együtt elfogadásra javasolta a bizottság. Borbély Gyula képviselő Az jó lenne, ha csak gömbfák és nyírható fák lennének az utcákban. Ehhez nem kell terv, azt mi is meg tudjuk állapítani, hogy milyen fákat telepítsünk. Sári Győző képviselő A faiskola jó ötlet, ezzel egyetért, szükség is van rá, és arra is, hogy továbbra is fásítsuk a települést. Egyetért abban, hogy van helyben annyi tapasztalt ember, hogy megoldja az utcákban a fák telepítését. Egyértelmű, hogy csak gömbfák, kisebb fák jöhetnek szóba. A terv elkészítését nem támogatja. Szegi Emma polgármester A faiskolában lévő fák nevelése kb. 3-4 éves folyamat. Ezen a terven fel lenne tüntetve a közművek is, hosszú távon ez egy jó ötlet. Váradi Istvánné képviselő A bizottság azért is javasolta a tervkészítést, hogy ott a közművek is fel lennének tüntetve. Természetesen ahol szépen gondozottak a fák, nem törvényszerű, hogy ki kellene azokat szedni. Azért kellene a terv, hogy szép legyen a környezet, amelyek szép fák azok maradnának, és a többi is hozzá lenne igazodva. Úgy gondolja, hogy egy terv segítség lenne majd a kivitelezésben. Szegi Emma polgármester Szavazásra tette fel az eredeti határozati javaslat módosítását, a Pénzügyi-, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság javaslatával. Határozati javaslat Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete ………../2016. (IX. 22) Kvt.h. fedezet biztosítása kertészeti terv készítésére Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete megbízza a Parkertech Kft-t (székhely: 4031 Debrecen, Diófa u 10), hogy Kaba város közigazgatási területére vonatkozóan készítsen kertészeti terveket. A terv

12 elkészítésére 380.000.-Ft + Áfa fedezetet biztosít a mezőgazdasági start mintaprogram keretében befolyt bevétel terhére. Felhatalmazza a polgármestert a szükséges intézkedés megtételére. Határidő: 2016. szeptember 30 Felelős: Szegi Emma polgármester A jelenlévő 7 képviselőből 7 képviselő vett részt a szavazásban, 6 képviselő igennel szavazott, 1 képviselő nemmel szavazott és a következő határozatot hozta:

185/2016. (IX. 22) Kvt.h. fedezet biztosítása kertészeti terv készítésére Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete megbízza a Parkertech Kft-t (székhely: 4031 Debrecen, Diófa u 10), hogy Kaba város közigazgatási területére vonatkozóan készítsen kertészeti tervet a közterületen telepítendő díszfák és díszcserjék fajtájának, telepítésének meghatározása érdekében. A terv elkészítésére 380.000.-Ft + Áfa fedezetet biztosít a mezőgazdasági start mintaprogram keretében befolyt bevétel terhére. Felhatalmazza a polgármestert a szükséges intézkedés megtételére. Határidő: 2016. szeptember 30 Felelős: Szegi Emma polgármester

9. Hozzájárulás kérése Dr. Szilágyi László mellszobrának elhelyezésére és fedezet kérése szobor talapzatának elkészítésére Előadó: Szegi Emma polgármester

Szegi Emma polgármester Dr. Szilágyi László fia tavaly jelezte, hogy a család egy bronz mellszobrot készíttet, melyet szeretnének a településen elhelyezni. Ez a szobor a Szabadság tér 5. sz. alatti épület előtt lenne elhelyezve. Borbély Vilmosné képviselő A Közoktatási, Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottság támogatta a határozati javaslatot. Váradi Istvánné képviselő A Pénzügyi-, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság nem támogatta a szobor talapzatára illetve a posztamentum elkészítésére kért fedezet biztosítását. Szegi Emma polgármester Szavazásra tette fel a határozati javaslatot, kiegészítve a 235.000. Ft fedezet biztosításával. Határozati javaslat ____/2016. (IX.22.) Kvt.h. fedezet biztosítása szobor Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete támogatja, hogy a településen Dr. Szilágyi László mellszobra a Kaba Szabadság tér 5. szám alatti épület előtt kerüljön elhelyezésre. A talapzatot a közmunkások bevonásával kell elkészíteni a Kabai Polgármesteri Hivatal Igazgatási és Városüzemeltetési Osztályának irányításával. A szobor talapzatának és a posztamentum elkészítéséhez _______.- Ft összegű fedezetet biztosít az értékpapír terhére. Felhatalmazza a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester

A jelenlévő 7 képviselőből 7 képviselő vett részt a szavazásban, 6 képviselő igennel szavazott, 1 képviselő tartózkodott és a következő határozatot hozta:

13 186/2016. (IX.22.) Kvt.h. fedezet biztosítása szobor Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete támogatja, hogy a településen Dr. Szilágyi László mellszobra a Kaba Szabadság tér 5. szám alatti épület előtt kerüljön elhelyezésre. A talapzatot a közmunkások bevonásával kell elkészíteni a Kabai Polgármesteri Hivatal Igazgatási és Városüzemeltetési Osztályának irányításával. A szobor talapzatának és a posztamentum elkészítéséhez 235.000.- Ft összegű fedezetet biztosít az értékpapír terhére. Felhatalmazza a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester

10. Kaba útalapos utcáinak javítása Előadó: Szegi Emma polgármester Szegi Emma polgármester Az összes útalapos utcára kértünk árajánlatot. Közben azt az információt kaptuk, hogy az adósságkonszolidáció keretén belül 180 mFt-ot kap az önkormányzat, így lehetséges lesz 8 utca leaszfaltozása. Ezekben az utcákban csak a gréderezés és hengerezés történik majd meg. Munkanemenként, mennyiségméréssel lesz az elszámolás. A munkameneteket Borbély Gyula képviselő és Husi István bizottsági tag fogja majd felügyelni. Váradi Istvánné képviselő A Pénzügyi-, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést, és a Települési- és Mezőgazdasági Bizottság javaslatát támogatta, hogy utcánként és teljesítményarányos kifizetéssel történjen a munkafolyamat, maximum 8 millió forint fedezettel, az adósságkonszolidáció keretén belül felújított utcák kivételével. Ezeken az utcákon csak a grédezés és a hengerezés történjen meg. Szegi Emma polgármester Szavazásra tette fel az eredeti határozati javaslatot a bizottságok módosításával kiegészítve. Határozati javaslat Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testületének ……/2016.(IX.22.) Kvt.h. Kaba útalapos utcáinak javítása Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete megbízza a D-PROFIL Kft-t (4030, Debrecen, Ozmán u. 9.) a Kaba, Erkel, Fecske, Veress Péter, Dankó Pista, Törpe, Nyíl, Csatorna, Sziget, Kazinczy, Kölcsey, Deák Ferenc, Kuruc, Táncsics, Hajnal egy szakasz, Zöldfa, Gárdonyi, Kert, Könyök, Görbe, Arany, Liget, Erdő, Mátyás zug, Cukorgyári, Mikszáth, Katona, Bartók, Juhász Nagy S., Damjanich, Kiss Ernő, Gyöngyvirág és Móricz utcák zúzottköves útburkolatának javítási munkálataival. Biztosítja a kivitelezési munka fedezetét az előzetesen beérkezett ajánlat szerint bruttó 8.110.220.- Ft összegben a 2016. évi értékpapírok terhére, mely utólagos felmérés alapján kerül véglegesítésre és elszámolásra. Felhatalmazza a polgármestert és a jegyzőt a szükséges intézkedések megtételével. Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester Dr. Csabai Zsolt jegyző

A jelenlévő 7 képviselőből 7 képviselő vett részt a szavazásban, 7 képviselő igennel szavazott és a következő határozatot hozta:

187/2016. (IX.22.) Kvt.h. Kaba útalapos utcáinak javítása Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településen található útalapos utcák karbantartásával megbízza a D-PROFIL Kft-t ( 4030 Debrecen, Ozmán u. 9. ). A karbantartási munkákat az önkormányzat részéről a Települési és Mezőgazdasági Bizottság 2 tagja, Borbély Gyula önkormányzati képviselő, tanácsnok és Husi István bizottsági tag koordinálja és felügyeli. A

14 karbantartási munkák keretében - gréderezés, hengerezés és szükség szerint M 22 átmérőjű andezit kő terítésére kerül sor a következő utcákban: Erkel, Fecske, Veress Péter, Dankó Pista, Törpe, Nyíl, Csatorna, Sziget, Kazinczy, Kölcsey, Deák Ferenc, Kuruc, Táncsics, Hajnal egy szakasz, Zöldfa, Gárdonyi, Kert, Könyök, Görbe, Arany, Liget, Erdő, Mátyás zug, Cukorgyári, Mikszáth, Katona, Bartók, Juhász Nagy S., Damjanich, Kiss Ernő, Gyöngyvirág és Móricz Zsigmond. Az adósságkonszolidációban nem érintett önkormányzatoknak nyújtott támogatásból várhatóan útépítés szempontjából érintett utcákban – Kuruc, Táncsics, Zöldfa, Gárdonyi, Liget, Katona, Kiss Ernő, Kölcsey és Dankó Pista utca egy szakaszának – csak a gréderezés és hengerezés munkafolyamatokat kell elvégezni. A munkálatok elvégzésére a képviselő-testület maximum 8M forint fedezetet biztosít a 2016. évi értékpapírok terhére. A kifizetést az elvégzett munka arányában az árajánlatban meghatározott egységáron lehet teljesíteni a megbízottak jóváhagyásával. Felhatalmazza a polgármestert és a jegyzőt a szükséges intézkedések megtételével. Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester dr. Csabai Zsolt jegyző

11.Betontörmelék törésére fedezet biztosítása Előadó: Szegi Emma polgármester Szegi Emma polgármester Ebben az évben a közfoglalkoztatás keretében végzett felújítási, karbantartási munkákból jelentős mennyiségű betontörmelék összegyűjtésére került sor azzal a szándékkal, hogy ezt majd megdaráltatjuk és az útalapos utcáknál hasznosítani lehet. Ádám Antal vállalkozó 1500.- Ft/m3+ÁFA áron vállalja a betontörmelék összedarálását. Váradi Istvánné képviselő A Pénzügyi-, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és elfogadásra javasolta a képviselő-testületnek. Szegi Emma polgármester Szavazásra tette fel a következő határozati javaslatot. Határozati javaslat /2016. (IX.22.) Kvt.h. fedezet biztosítása betontörmelék törésére Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete megbízza Ádám Antal egyéni vállalkozót, hogy az önkormányzat által összegyűjtött betontörmeléket összetörje 1.500.-Ft/m3 +ÁFA költségen. A munkálatok elvégzésére maximum 1.000e Ft összeget biztosít a 2016. évi értékpapír terhére. Felhatalmazza a polgármestert a szükséges intézkedés megtételére. Határidő: 2016. szeptember 30. Felelős: Szegi Emma polgármester A jelenlévő 7 képviselőből 7 képviselő vett részt a szavazásban, 7 képviselő igennel szavazott és a következő határozatot hozta:

188/2016. (IX.22.) Kvt.h. fedezet biztosítása betontörmelék törésére Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete megbízza Ádám Antal egyéni vállalkozót, hogy az önkormányzat által összegyűjtött betontörmeléket összetörje 1.500.-Ft/m3 +ÁFA költségen. A munkálatok elvégzésére maximum 1.000e Ft összeget biztosít a 2016. évi értékpapír terhére. Felhatalmazza a polgármestert a szükséges intézkedés megtételére. Határidő: 2016. szeptember 30. Felelős: Szegi Emma polgármester

12. Üzemeltetési engedély eljárási díjára fedezet biztosítása Előadó: Szegi Emma polgármester

15 Szegi Emma polgármester A településen befejeződött a Hajdú-Bihari Ivóvízminőség-javító Projekt. A Társulás Elnöke tájékoztatta az önkormányzatot, hogy a települést milyen költség terheli az üzemeltetési engedély megkéréséhez. Váradi Istvánné képviselő A Pénzügyi-, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést, és elfogadásra javasolta a határozati javaslatot a képviselő-testületnek. Szegi Emma polgármester Szavazásra tette fel a következő határozati javaslatot. Határozati javaslat /2016. (IX.22.) Kvt.h. fedezet biztosítása üzemeltetési engedély eljárási díjára Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Hajdú-Bihari Ivóvízminőség-javító Projekt keretén belül az üzemeltetési engedély megkéréséhez kapcsolódóan 200.784.-Ft összegű fedezetet biztosít a 2016. évi értékpapír terhére. Felhatalmazza a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester A jelenlévő 7 képviselőből 7 képviselő vett részt a szavazásban, 7 képviselő igennel szavazott és a következő határozatot hozta:

189/2016. (IX.22.) Kvt.h. fedezet biztosítása üzemeltetési engedély eljárási díjára Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Hajdú-Bihari Ivóvízminőség-javító Projekt keretén belül az üzemeltetési engedély megkéréséhez kapcsolódóan 200.784.-Ft összegű fedezetet biztosít a 2016. évi értékpapír terhére. Felhatalmazza a polgármestert a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester

13. A 2016. október 2-i népszavazás költségeinek fedezete Előadó: Szegi Emma polgármester Szegi Emma polgármester Az október 2.-ai népszavazás költségeinek fedezetére normatív támogatást biztosít a Nemzeti Választási Iroda, de a számítások szerint ez kiegészítésre szorul, ezért kéri a képviselő-testületet, hogy 500.000.- Ft-ot biztosítson a dologi kiadások fedezetére. Váradi Istvánné képviselő A Pénzügyi-, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság megtárgyalta az előterjesztést és elfogadásra javasolta a határozati javaslatot a képviselő-testületnek. Határozati javaslat /2016. (IX.22.) Kvt.h. a 2016. október 2-ai népszavazás költségeinek fedezete Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Kabai Polgármesteri Hivatalnak 500.000.-Ft-ot, azaz ötszázezer forintot biztosít a 2016. október 2-ai népszavazás költségei dologi kiadásainak fedezetére Kaba Város Önkormányzat 2016. évi céltartalék terhére. A képviselő-testület megbízza a polgármestert és a jegyzőt a szükséges intézkedés megtételére. Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester dr. Csabai Zsolt jegyző

16 A jelenlévő 7 képviselőből 7 képviselő vett részt a szavazásban, 7 képviselő igennel szavazott és a következő határozatot hozta:

190/2016. (IX.22.) Kvt.h. a 2016. október 2-ai népszavazás költségeinek fedezete Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Kabai Polgármesteri Hivatalnak 500.000.-Ft-ot, azaz ötszázezer forintot biztosít a 2016. október 2-ai népszavazás költségei dologi kiadásainak fedezetére Kaba Város Önkormányzat 2016. évi céltartalék terhére. A képviselő-testület megbízza a polgármestert és a jegyzőt a szükséges intézkedés megtételére. Határidő: azonnal Felelős: Szegi Emma polgármester dr. Csabai Zsolt jegyző

Napirenden kívüli hozzászólások: Borbély Gyula képviselő A Coop ABC előtt lévő kerékpártároló elég rossz helyen van, és nagyon rozsdás, erre megoldást kell találni. A Kaba, Iskola u. 2. sz. alatti lakást minél előbb rendbe kell tenni. Szegi Emma polgármester Korábbi képviselő-testületi ülésen már beszéltünk arról, hogy az Iskola u. 2. sz. alatti házat vendégháznak kívánjuk átalakítani. Meg kell nézetni egy tervezővel, hogy lehetne átalakítani, és kb. mennyi költséget kell fedezetként biztosítani.

Más jegyzőkönyvbe foglalandó nem hangzott el, a polgármester 15,20 órakor zárt ülést rendelt el. kmft.

Szegi Emma polgármester

Dr. Csabai Zsolt jegyző

Melléklet a180/2016.(IX.22.) Kvt. határozathoz

17

201

Gonda Ferenc Városi Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata

2016.

18

TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ............................................................................... 20 1.1. ALAPÍTÓ OKIRAT HATÁROZATA ............................................................................................................................................. 20 1.2. SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA ......................................................................................................................... 20 1.3. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK ............................................................................................ 20 1.4. AZ INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ ADATOK. ................................................................................................................................ 21 1.4.1. Általános adatok............................................................................................................................................ 21 1.4.1. Tevékenységi köre.......................................................................................................................................... 21 1.4.2. A költségvetési szerv közfeladata: ................................................................................................................. 21 1.4.3. A költségvetési szerv alaptevékenysége: ....................................................................................................... 22 1.4.4. Kiegészítő feladatok....................................................................................................................................... 22 1.5. A KÖNYVTÁR KÜLDETÉS NYILATKOZATA .................................................................................................................................. 23

2. A KÖNYVTÁR SZOLGÁLTATÁSAI ........................................................................... 24 2.1. INFORMÁCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK .......................................................................................................................................... 24 2.2. KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁSOK.............................................................................................................................................. 24 2.3. PROGRAMSZERVEZÉS ......................................................................................................................................................... 24 2.4. SZOLGÁLTATÁSAINK SEGÍTSÉGGEL ÉLŐKNEK ............................................................................................................................ 24 2.5. ÁLLOMÁNYALAKÍTÓ MUNKA ................................................................................................................................................ 24 2.6. NYILVÁNTARTÓ MUNKA...................................................................................................................................................... 24 2.7. A KÖNYVTÁRI DOKUMENTUMOK FELTÁRÁSA ........................................................................................................................... 25 2.7.1. A könyvtár állományát feltáró katalógusok .................................................................................................. 25 2.8. OLVASÓSZOLGÁLAT ........................................................................................................................................................... 25 2.8.1. Könyvtárosok feladatai: ................................................................................................................................. 25 2.8.2. Olvasói nyilvántartások ................................................................................................................................. 26 2.8.3. A kölcsönzés módszere .................................................................................................................................. 26 2.8.4. Könyvtárközi kölcsönzés: ............................................................................................................................... 26

3. A KÖNYVTÁR SZERVEZETE .................................................................................... 27 3.1. KÖNYVTÁRI ALKALMAZOTTAK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI ............................................................................................................... 28 3.1.1. Könyvtárvezető .............................................................................................................................................. 28 3.1.2. Könyvtár dolgozói: ......................................................................................................................................... 28 3.1.3. Kulturális szakemberek továbbképzése ......................................................................................................... 28

4. FŐBB MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK .............................................................................. 29 4.1. AZ INTÉZMÉNY IRÁNYÍTÁS ÉS KÉPVISELETE .............................................................................................................................. 29 4.2. HIVATALI TITOK ................................................................................................................................................................ 29 4.3. UTASÍTÁSI JOG, FEGYELMI REND ........................................................................................................................................... 29 4.4. SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSE ........................................................................................................................................... 29 4.5. MUNKAVÉDELMI ÜGYREND ................................................................................................................................................. 30 4.6. ÉVES MUNKATERV ............................................................................................................................................................. 30 4.7. MUNKAREND ................................................................................................................................................................... 30 4.7.1. Munkavégzés ................................................................................................................................................. 30 4.7.2. Szabadság ...................................................................................................................................................... 31 4.8. GAZDÁLKODÁS RENDJE ....................................................................................................................................................... 31 4.8.1. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos feltételek: ....................................................... 32 4.8.2. Gazdasági kötelezettségvállalás .................................................................................................................... 32

19

5. KAPCSOLATTARTÁS MÁS SZERVEKKEL: ................................................................ 33 6. AZ SZMSZ VÉLEMÉNYEZÉSE, JÓVÁHAGYÁSA ÉS HATÁLYA..................................... 34 7. SZMSZ MELLÉKLETEINEK JEGYZÉKE ...................................................................... 35 7.1. GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT ................................................................................................................................................... 36 7.2. NYITVA TARTÁSI REND ........................................................................................................................................................ 48 7.3. KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT ...................................................................................................................................... 49 7.4. SZÁMÍTÓGÉP ÉS INTERNET HASZNÁLATI SZABÁLYZATA ............................................................................................................... 52 7.5. MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK ....................................................................................................................................................... 54 7.6. LOJALITÁSI ÉS VISELKEDÉSI SZABÁLYZAT .................................................................................................................................. 57 7.7. TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI SZABÁLYZAT ................................................................................................................................... 60 7.8. ADATVÉDELMI- ADATKEZELÉSI SZABÁLYZATA .......................................................................................................................... 79 7.9. FOLYAMATÁBRÁK .............................................................................................................................................................. 85 7.10.MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT ............................................................................................................................................. 93 7.11.TŰZVÉDELMI SZABÁLYZAT ................................................................................................................................................ 105 7.12.A FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS SZABÁLYZATA ................................................................... 141

20

1. Általános rendelkezések Alapító okirat határozata Kaba Város Képviselőtestülete az államháztartásról szóló 2011.évi CXCV törvény 8.§ (5) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. § (1) (2) bekezdésében meghatározottak figyelembe vételével, a 2015.március 23-án kelt 48/201. (III.19.) sz. képviselő testületi határozattal elfogadott alapító okiratban foglaltak részletezésére a Gonda Ferenc Városi Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: SZMSZ) az alábbiak szerint hagyja jóvá:

Szervezeti és Működési Szabályzat célja Az SZMSZ célja, hogy rögzítse az Intézményadatait és szervezeti felépítését, szabályozza az alapító okiratban jóváhagyott tevékenységek végrehajtását, rögzítse a működés szabályait, a vezető és a munkatársak feladatait és jogkörét.

Az intézmény működési rendjét meghatározó jogszabályok • • • • • • • •

• • • •

2012. évi I. törvény A Munka Törvénykönyvéről 1992. évi XXXIII. törvény A közalkalmazottak jogállásáról 1997. évi CXL. törvény A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 1999. évi LXXVI. Törvény A szerzői jogról 2011. évi CXII. törvény Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CXCV. törvény Az államháztartásról 6/2001. (I. 17.) Kormányrendelet A könyvtárhasználókat megillető egyes kedvezményekről 117/2004. (IV.28.) Kormányrendelet A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 38. §ának (5) bekezdésében szabályozott szabad felhasználás esetében a nyilvánosság egyes tagjaihoz való közvetítés és a számukra történő hozzáférhetővé tétel módjának és feltételeinek meghatározásáról 1/2000. (I. 14.) NKÖM rendelet A kulturális szakemberek szervezett képzési rendszeréről, követelményeiről és a képzés finanszírozásáról 14/2001. (VII. 5.) NKÖM rendelet A könyvtári szakfelügyeletről 3/1975. (VIII. 17.) KM–PM együttes rendelet A könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról 7/1985. (IV. 26.) MM rendelet A könyvtári anyagok bejelentéséről

21

Az intézményre vonatkozó adatok. 1.4.1. Általános adatok • • • • • • • • • • • • • •

Név: Gonda Ferenc Városi Könyvtár Székhely: 4183 Kaba, Szabadság tér 5. E-mail cím: [email protected] Telefonszám: (54) 522-006 Fax: (54) 522-007 Web: kabakonyvtar.hu Adószám: 16729067-1-09 Intézmény típusa: nyilvános települési könyvtár Fenntartó és felügyelet: Kaba Város Önkormányzata Székhelye: 4183 Kaba, Szabadság tér 1. Ágazati szakmai felügyelet: Méliusz Juhász Péter Könyvtár Székhelye: 4026 Debrecen, Bem tér 19. A könyvtár működési területe: Kaba város közigazgatási területe Könyvtár bélyegzője: Kör alakú, 35 mm átmérőjű, Gonda Ferenc Város Könyvtár Kaba felirattal, középen a Magyarország címere. Az intézmény pénzügyi- gazdálkodási és nyilvántartási feladatait Kabai Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztálya (4183 Kaba, Szabadság tér 1.) látja el. 5Az intézmény használatában lévő összes vagyon értékét a számviteli nyilvántartások alapján készített mindenkori éves mérleg tartalmazza.

1.4.1. Tevékenységi köre A könyvtár alaptevékenysége körében elvégzendő feladatait az Alapító Okirat szabályozza melyet a képviselő-testület 2015. március 23-án megtárgyalt. Ennek alapján: A költségvetési szerv főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása: szakágazat száma szakágazat megnevezése 1 910100 Könyvtári, levéltári tevékenység A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése: kormányzati funkciószám kormányzati funkció megnevezése 1 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 2 082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme 3 082044 Könyvtári szolgáltatások 4 083020 Könyvkiadás 5 083030 Egyéb kiadói tevékenység

1.4.2. A költségvetési szerv közfeladata: A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 55.§. (1) bekezdése alapján: • küldetésnyilatkozatban közé teszi az alapító okiratban és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott fő céljait;

22 • • • • • • • • • •

gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja; tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól; biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését; részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében; biztosítja az elektronikus könyvtári dokumentumok elérhetőségét, a könyvtárhasználókat segíti a digitális írástudás, az információs műveltség elsajátításában, az egész életen át tartó tanulás folyamatában, segíti az oktatásban, képzésben részt vevők információellátását, a tudományos kutatás és az adatbázisokból történő információkérés lehetőségét, kulturális, közösségi, közművelődési rendezvényeket és egyéb programokat szervez, tudás-, információ- és kultúraközvetítő tevékenységével hozzájárul az életminőség javításához, az ország versenyképességének növeléséhez, a szolgáltatásait a könyvtári minőségirányítás szempontjait figyelembe véve szervezi.

1.4.3. A költségvetési szerv alaptevékenysége: A nagyközönségnek nyújtott mindenfajta könyvtári, olvasótermi, audiovizuális tár, közlevéltári szolgáltatás: • állománygyarapítás és gyűjteményszerzés, szakosodással vagy anélkül • katalóguskészítés, • könyvek, térképek, periodikák, filmek, hanglemezek, kazetták, művészeti alkotások stb. kölcsönzése és raktározása, • kérésre teljesített információ-visszakeresés, • fényképtári, filmkönyvtári szolgáltatás. Az intézmény Kaba város nyilvános könyvtára. Mint ilyen ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a vonatkozó országos jogszabályok és önkormányzati határozatok számára előírnak. Ennek érdekében: • részletesen kidolgozott gyűjtőköri szabályzat alapján gyarapítja állományát, • a beszerzett dokumentumokat nyilvántartásba veszi és gondoskodik annak védelméről, a könyvtár állományát katalógusokban tárja fel. • A gyermekek és felnőttek számára olvasószolgálatot működtet az alábbi szolgáltatásokkal, feladatokkal: • kölcsönzés, tájékoztatás; • a kézikönyvek, folyóiratok, hanglemezek helyben használatának biztosítása; • könyvtárközi kölcsönzés; • fénymásolás könyvtári anyagról; • műsoranyagok, tájékoztatók, bibliográfiák összeállítása; • könyvtári rendezvények szervezése. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.

1.4.4. Kiegészítő feladatok • •

Kabai Hírmondó kiadói feladatainak ellátása; Biztosítja a könyvtári szolgáltatások esélyegyenlőségét könyvtárhasználók számára is;

a

hátrányos

helyzetű

23 • •

Kapcsolatot tart a város óvodájával, általános iskolájával, művelődési házával és a civilszervezetekkel, a térségben működő könyvtárakkal, szakmai szervezetekkel; Helyismereti kiadványokat jelentet meg.

A könyvtár küldetés nyilatkozata A Gonda Ferenc Városi Könyvtár, mint nyilvános könyvtár alapfeladatának tekinti a könyvtári dokumentumok és információs szolgáltatások korszerű közvetítését Kaba lakosainak. • Szellemi otthont nyújt az élethosszig tanuláshoz, • Biztosítja a hozzáférést minden olyan információhoz, alkotáshoz, amely tudást, szellemi élményt eredményez, • Részt vesz a fiatalok, gyerekek kultúrájának gazdagításában a családokkal, pedagógusokkal közösen; • Hozzájárul a látogatók kulturált szabadidő eltöltéséhez, • Megőrzi és terjeszti a település kulturális értékeit, írásos hagyományait, • A könyvtárhasználók mindenkori igényeinek megfelelő szolgáltatások elérésére törekszik, • Eszközeinek felhasználásával biztosítja a technika új vívmányainak elérhetőségét, segíti ezen eszközök segítségével való tájékozódást, • Segíti a közéletben való részvételhez a szükséges állampolgári tudnivalók és jogi szabályozás megismerését, • A könyvtárosok szakmai fejlődésével elősegíti a szolgáltatások minőségének a javítását.

24

1. A könyvtár szolgáltatásai Információs szolgáltatások • • • • • • •

Elektronikus ügyintézés, ügyfélkapu Számítógép és WIFI használat Internetezési lehetőség Irodai programok használata Szkennelés, nyomtatás Fénymásolás Folyóiratok kölcsönzése

Könyvtári szolgáltatások • • • • •

Klasszikus és kortárs irodalom, és ismeretterjesztő irodalom kölcsönzése Könyvtárközi kölcsönzés Irodalomkutatás Helyben használat Kaba város helyismereti dokumentumai

Programszervezés • • • •

Első alkalom a könyvtárban – használó képzés óvodásoknak rendezvények, előadások kiállítások város kulturális életében való részvétel

Szolgáltatásaink segítséggel élőknek • • • • •

Akadálymentes bejutás és közlekedés a könyvtárban; Látássérülteknek Cobra felolvasó programmal ellátott internetes számítógép; Látássérülteknek nagyítógép helyben olvasásához; Hangoskönyvek, öregbetűs könyvek kölcsönzése Könyvtári munkafolyamatok

Állományalakító munka Gyarapítás: a mellékelt gyűjtőköri szabályzat szerint; Apasztás: Az elrongálódott köteteket folyamatos kivonásán túl évenként ki kell válogatni a tartalmilag elavult műveket, a fölös példányokat és azokat a 3/1975 VIII.17. KM-PM. Sz. együttes rendelet szerint törölni kell.

Nyilvántartó munka A könyvtári dokumentumokat (könyv, hanglemez, audió- és videokazetta, DVD) egyedi és csoportos leltárkönyvben tartjuk nyilván. A könyvtári anyagok, állóeszközök központi nyilvántartását Polgármesteri Hivatal Pénzügyi osztálya, egyedi nyilvántartását a könyvtár vezeti.

25 Időleges megőrzésre szerezzük be a brossurákat, mesefüzeteket, a tartalmilag gyorsan avuló könyveket. Ezekről összevont nyilvántartást vezetünk, mely dokumentumok nem szerepelnek a csoportos leltárkönyvben és katalógusban sem tárjuk fel.

A könyvtári dokumentumok feltárása Az állomány tagoltsága: • Felnőtt szép- és szakirodalom; • Gyermek szép- és szakirodalom; • Kézikönyvtár; • Zenei részleg; • Helyismereti részleg,

1.1.1. A könyvtár állományát feltáró katalógusok 1. raktári katalógus: felnőtt szép- és szakirodalomról, gyermek szép- és szakirodalomról, valamint a hanglemezekről raktári (raktári jelzett alapján) 2. Az állomány feltárása a katalógusok mellett számítógép segítségével történik. A HUNTÉKA integrált könyvtári programmal.

Olvasószolgálat 1.1.2. Könyvtárosok feladatai: • • • • • • • • • • • • • • •

A kölcsönzés és a tájékoztatás által az olvasók dokumentum- és információs igényeinek kielégítése. A saját gyűjteményt meghaladó igényeknél más könyvtárak szolgáltatásaival biztosítják az olvasók kéréseit. Segítik az olvasókat az információszerzésben a különböző adatbázisokból és tájékoztatóeszközökből. Vezetik a folyóirat nyilvántartást, szükség esetén elvégzik a reklamálást. Felügyelik az olvasóterem rendjét, az olvasói lekérdező helyek technikai berendezéseit. Közhasznú információkat nyújtanak. Gondoskodnak a közhasznú hirdetmények elhelyezéséről a kölcsönző térben. Feladatuk naprakészen vezetni a felnőtt részleg olvasószolgálati nyilvántartásait. Az igényeknek megfelelően irodalomkutatást végeznek. Ajánló tematikus bibliográfiák összeállításához anyagot gyűjtenek, figyelik az aktuális évfordulókat, alkalomszerűen könyvkiállítást és bibliográfiát készítenek hozzá. Kapcsolatot tartanak a csoportos felhasználói körökkel, számukra foglalkozást szerveznek. Részt vesznek a könyvnépszerűsítésben és a könyvtár propaganda tevékenységében. Részt vesznek a könyvtár rendezvényeinek előkészítésében és lebonyolításában. Közreműködik a könyvtár éves munkatervének összeállításában. Bekapcsolódik a helyismereti gyűjtemény feltáró munkájába. Vezeti az olvasószolgálati nyilvántartásokat az adatvédelmi szabályzatnak (9. sz. melléklet) és a könyvtárhasználati szabályzatnak (3. számú melléklet) megfelelően. Heti nyitvatartási rendet a 2. sz. melléklet tartalmazza.

26

1.1.3. Olvasói nyilvántartások • • •

Beiratkozási napló; Munkanapló Könyvtárköz kölcsönzések nyilvántartása

1.1.4. A kölcsönzés módszere Naplejáratos: 21 nap a kölcsönzési határidő. Huntéka integrált rendszert használunk a folyamat elvégzéséhez. Lehetőség van a kölcsönzés meghosszabbítására is, melyet telefon (54/522-006), interneten ([email protected]) és személyesen van lehetőség.

1.1.5. Könyvtárközi kölcsönzés: A könyvtár minden beiratkozott olvasója igénybe veheti, ha vállalja, hogy betartja a könyvtárközi kölcsönzés szabályait. A gyűjteményünkből hiányzó dokumentumokat könyvtárközi kölcsönzéssel más könyvtáraktól szerezzük be az Országos Dokumentumellátó Rendszer keretein belül, a kölcsönadó könyvtár feltételeihez igazodva.

27

2. A könyvtár szervezete A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya: foglalkoztatási jogviszony közalkalmazotti jogviszony munkaviszony megbízásos jogviszony önkéntes segítői jogviszony

jogviszonyt szabályozó jogszabály Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény

A könyvtár alkalmazotti létszáma 1,75 fő. A munkaköri leírások a szabályzat 4. sz. mellékletében találhatók. A könyvtárai alkalmazottak a munkájukat a munkaköri leírások és a könyvtár lojalitás és viselkedés szabályzatban (6. számú melléklet) foglaltak alapján kötelesek végezni. A dolgozók értékelése a teljesítményértékelési szabályzatban (7. sz, melléklet) foglaltak szerint történik. Az intézmény alkalmazottai a Kjt. hatálya alá, a könyvtárban dolgozó közfoglalkoztatottak a munkatörvénykönyve alá tartoznak. Az intézmény együttműködési megállapodással rendelkezik: • Kaba város Önkormányzatával, melynek keretében kötelező közfoglakoztatásban részt vevő munkavállalók töltik be a takarítói munkakört munkaköröket; • Országos Széchenyi Könyvtárral, melynek keretében kulturális közfoglakoztatottak segítik a könyvtár munkáját. Képviselő Testület

Könyvtárvezető felsőfokú végzettségű szakember

Könyvtáros I. középfokú végzettségű szakember

Kulturális közfoglalkoztatott szakember

Takarító közfoglalkozatott

28

Könyvtári alkalmazottak jogai és kötelességei 2.1.1. Könyvtárvezető Jogállása: Az intézmény vezetőjét a Kabai Város Képviselőtestület nevezi ki. A munkáltatói jogokat - a kinevezés, felmentés, fegyelmi ügyek kivételével – a polgármester gyakorolja. A könyvtárvezető munkaviszonyával összefüggő sérelmes intézkedések orvoslása vagy a vitás kérdések eldöntése érdekében panaszával közvetlenül a bírósághoz fordulhat. A vezető egyszemélyben képviseli az intézményt állami, társadalmi és gazdasági szervezetek előtt. Az intézményvezető – a jogszabályok keretei között – az intézményt érintő ügyekben önállóan és személyes felelősséggel dönt. A vezető közvetlen munkáltatói jogokat gyakorol az intézmény valamennyi dolgozója felett. Távolléte esetén a leghosszabb szolgálati idővel rendelkező dolgozó látja el a helyettesítését Megbízási rendje: Nyilvános pályázat alapján határozott – 5 év – időtartamra bízza meg Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete. A könyvtárvezető által közvetlenül gyakorolt jogok: • kinevezés, besorolás, átsorolás; • közalkalmazotti munkaviszony megszüntetése; • képzés, továbbképzés, engedélyezés; • rendkívüli munkavégzés elrendelése; • anyagi juttatások megállapítása; • rendes szabadság kiadása; • rendkívüli szabadság kiadása; • utasítási jog, feladat meghatározása; • fegyelmi intézkedés.

2.1.2. Könyvtár dolgozói: Munkáltatói jogokat az intézmény vezetője gyakorolja. Valamennyi dolgozó köteles a munkaköri leírásban foglaltakat és elfogadott feladatokat a legjobb tudása szerint elvégezni, valamint a könyvtárhasználati szabályzatot betartatni az olvasókkal, könyvtárlátogatókkal. (Könyvtárhasználati szabályzat a 3. sz. mellékletben)

2.1.3. Kulturális szakemberek továbbképzése A 1/2000 (I.14.) NKÖM rendelet szerint a kulturális szakembereknek 7 évenként 120 órás továbbképzésen kell részt venniük. A továbbképzés kötelező jellegű.

29

3. Főbb működési szabályok Az intézmény irányítás és képviselete Az intézmény felett a fenntartói jogokat 1991. évi XX. tv. 111§. 1-2 bek., valamint az 1997. évi CXL törvény 68 és 78.§ Kaba Város Önkormányzat Képviselő Testülete látja el az alábbiak szerint: • Az intézmény alapítása, megszüntetése, a vezető kinevezése, felmentése • Meghatározza az intézmény használati szabályait, működésének módját, feladatait; • Jóváhagyja az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát, éves munkatervét és költségvetését; • biztosítja az intézmény fenntartásához, a feladatok ellátásához szükséges törvény szerinti szervezeti, személyi, szakképzettségi és tárgyi feltételeket. • A vezető feletti egyéb munkáltatói jogok gyakorlása a polgármester hatásköre • Az intézményt a fenntartó és felügyeleti szervnél az vezető jogosult képviselni és állásfoglalást nyilvánítani. • Az vezető írásbeli megbízása alapján meghatározott feladatok végrehajtása érdekében az intézményt más dolgozó is képviselheti. • Az intézmény kiadványait (levelek, igazolások és nyomdai anyagok ) csak az vezető engedélyével és aláírásával jelenhetnek meg ill. továbbíthatók.

Hivatali titok A munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot, valamint a munkáltatóra, illetve a tevékenységére vonatkozó alapvető fontosságú információkat megőrizni. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatokat, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. Ilyen pl.: • a dolgozók személyes adatai, díjazása, • a gazdálkodás adatai, • a külső személlyel kötött szerződések tartalma. A titoktartás nem terjed ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre. Részletes szabályozás az SZMSZ 6. sz és 9. sz, melléklete tartalmazza.

Utasítási jog, fegyelmi rend Az utasítási jogot az intézmény vezetője gyakorolja. Ezen út betartása a dolgozó munkájával kapcsolatos állásfoglalás és tájékoztatás esetén is kötelező. Az intézményi tevékenység egyes kérdéseire vonatkozó átfogó rendelkezéseket az vezetői utasítások tartalmazzák. Ezek ismerete és végrehajtása minden dolgozó kötelessége.

Szabálytalanságok kezelése A szabálytalanság valamely létező szabálytól (jogszabályi rendelkezés, önkormányzati rendelet, határozat, bizottsági határozat, belső szabályzati előírás) való eltérést jelent. Szabálytalanságok csoportjai:

30 nem szándékosan okozott szabálytalanság (figyelmetlenség, tévedés, hanyag magatartás), szándékosan okozott szabálytalanság (félrevezetés, csalás). Fegyelmi eljárás illetve felelősség tekintetében a Kjt megfelelő rendelkezései az irányadóak. Kártérítési felelősség tekintetében: a Ptk többször módosított 1959 évi IV. törvény, a polgári perrendtartásról szóló, többször módosított 1952 évi III. törvény rendelkezései az irányadók, továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló többször módosított 2012. évi I. tv. Szabálysértés tekintetében a Szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. II. törvény rendelkezései az irányadók.

Büntető eljárást maga után vonó cselekmény tekintetében a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény előírásai az irányadók.

Munkavédelmi ügyrend Az intézmény munka- és tűzvédelmi tevékenységéért az vezető a felelős. Egyszemélyi felelősségének megtartása mellett a tevékenység operatív irányítását más, arra alkalmas dolgozóra is átruházhatja, ill. munka- és tűzvédelmi szerződés szerint más külső személynek is megadhatja a szükséges jog- és hatáskört. Részletes szabályozás az SZMSZ 10. és 11. sz. mellékletében

Éves munkaterv Az intézmény feladatait naptári évre elkészített munkatervben kell rögzíteni. A fenntartó által előírt feladatok és az intézmény partnerei javaslatainak figyelembe vételével a könyvtárvezető készíti el, összhangban az éves költségvetési tervvel. Az intézményvezető a munkatervi feladatok végrehajtásáról, az intézmény gazdálkodásáról 2 évente beszámol a képviselő testületnek. A feladatok végrehajtását az intézmény munkatársai szoros együttműködésben végzik. A munkatervi feladatok végrehajtásához előzetesen kellő időben munkalapot kell készíteni. A munkaterv tartalmazza a feladat főbb adatait: tevékenység és a feladat megnevezését, időpontokat, határidőket, helyszíneket, a megvalósításban részt vevők körét és feladatait, a gazdasági tervet, az elérni kívánt célcsoport megnevezését, várható létszámát, korosztályát, a lebonyolítás forgatókönyvét, az értékelést. A munkatervet az vezető hagyja jóvá. A munkaterv egy példányát jóváhagyást követően megkapják a feladat végrehajtásában érdekelt munkatársak.

Munkarend 3.1.1. Munkavégzés A munkaviszonyra, a munkaidő beosztásra, a túlmunkára, a szabadságra, a munka díjazására, a béren kívüli juttatásokra, a fegyelmi és leltári felelősségre vonatkozó előírásokat a Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazottak Jogállásáról szólótörvény alapján készített intézményi közalkalmazotti szabályzat tartalmazza.

31 Az vezető kötelessége a szabályokat érvényre juttatni, a szervezett, fegyelmezett munkafeltételeket biztosítani. A dolgozóknak jelenléti íven kell bejegyezniük a munka megkezdésének és befejezésének időpontját, a munkaidő alatti eltávozásukat a közvetlen felettesnek kell bejelenteniük. Az intézmény teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozójának a munkaideje heti 40 óra, a részmunkaidőben foglalkoztatott munkaideje heti 30 óra. A munkaidő kezdetét és befejezését, a munkavégzés helyét a munkaköri leírások tartalmazzák. A munkarendre vonatkozó okmányokat az intézmény irattárában kell megőrizni.

3.1.2. Szabadság Az éves rendes és pótszabadság közalkalmazottak esetén a Kjt 56-57-58 §-ban foglaltak szerint, a Munka törvénykönyve hatálya alá tartozóknak a Mt 115-121 §-ban foglaltak szerint jár. Az vezető szabadságát a polgármester engedélyezi írásban. Az intézményben dolgozók szabadságát az intézményvezető engedélyezi.

Gazdálkodás rendje A könyvtár költségvetési előirányzatának elkészítésekor az éves gazdálkodás során, valamint a zárszámadás összeállításakor az érvényben lévő tervezési, gazdálkodási, pénzügyi szabályok szerint kell eljárni. Ezen túlmenően elsődlegesen a közvetlen felügyeleti szerv által előírt tervezési, beszámolási kötelezettségnek kell eleget tenni. Szükséges, hogy: - az éves költségvetés a jóváhagyott munkatervre épüljön, azzal összhangban legyen; - az anyagi eszközökből a könyvtár elsődleges kötelezettségeit kell teljesíteni. A tervezésnél valamennyi helyi szerv feladattervével való koordinációt kell érvényesíteni, munkamegosztásra kell törekedni. A kötelezettségvállalás csak írásban történhet, az intézmény jóváhagyott költségvetésének kiadásai előirányzatának terhére. A számlák kifizetésének, illetve utalványozásának engedélyezésére csak a könyvtárvezetőnek van A könyvtár önálló jogi személy. Teljes jogkörrel rendelkező, részben önálló költségvetési szerv, az intézmény számviteli nyilvántartását a hatályos jogszabályok előírásai szerint Kabai Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztálya végzi. A gazdasági feladatok részletes előírását jogszabályban meghatározott szabályzatok tartalmazzák, melyek a Kabai Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályán találhatók, melynek gazdálkodásával kapcsolatos pénzügyi és nyilvántartási feladatait a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi osztály látja el. Az Intézmény bevételeivel és kiadásaival önállóan gazdálkodik. Fenntartásáról a Kaba Város Önkormányzat gondoskodik. Pénzkezelés: A könyvtár ellátmánnyal nem rendelkezik, minden kifizetést, átutalást az Pénzügyi osztály végez. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. Törvény szerint a könyvtárak is kötelesek szolgáltatásaikról nyugtát vagy kézpénzfizetési számlát adni.

32 A bevételeket a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi osztályára kell befizetni. Az igazoló csekkszelvényt a pénztárkönyvhöz csatolni kell. Ezen túlmenően elsődlegesen a közvetlen felügyeleti szerv által előírt tervezési, beszámolási kötelezettségnek kell eleget tenni.

3.1.3. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos feltételek: • • •

A költségvetés tervezése a fenntartó költségvetési koncepciójának és irányelveinek ismeretében történik. A költségvetés a szakmai munkatervre épül. A tervezés során érvényesíteni kell a feladat ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal, vagyonnal való szabályos, gazdaságos, hatékony, eredményes gazdálkodás követelményeit.

3.1.4. Gazdasági kötelezettségvállalás Csak írásban és csak pénzügyi osztályvezető ellenjegyzésével történhet. Az intézmény terhére kiadásokat csak a teljesítés igazolása, az érvényesítés és az utalványozás után lehet realizálni. Utalványozási joga a könyvtárvezetőnek van vezetőnek van. Ellenjegyzésre a Kabai Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztály vezetője jogosult értékhatárra való tekintet nélkül.

33

4. Kapcsolattartás más szervekkel: Az intézmény tevékenységi körébe tartozó feladatok megkívánják, hogy munkáját összehangoltan végezze a lakóhelyi, a megyei és szükség szerint más országos szakmai szervezetekkel. Az intézmény • Rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a Kaba Város Önkormányzatával, bizottságaival, Polgármesteri Hivatalával. • Tevékenységei során kapcsolatot tart a települési intézményekkel: - Mácsai Sándor Művelődési házzal, - Sári Gusztáv Általános és Alapfokú Művészeti Iskolával, - Kabai Óvoda csoportjaival, - Támasz Szociális Központtal, • Szakmai együttműködést alakít ki a megye más könyvtáraival, különös tekintettel az ágazati szakfelügyeletet végző Méliusz Könyvtárral • Helyi társadalmi egyesületekkel, társadalmi szervezetekkel; • Helyi egyházakkal; • Helyi gazdasági egységekkel; • Kabai Hírmondó szerkesztőségével; • Kabai kábeltelevízió munkatársaival; • A tevékenységi körét érintő országos és nemzetközi szakmai intézményekkel, egyesületekkel a kölcsönösség jegyében együttműködik, illetve tevékenységükbe az intézmény munkatársai révén bekapcsolódik. Együttműködési formák: • együttműködési megállapodások, • kölcsönös képviselet, részvétel testületekben és munkamegbeszéléseken, • vezetői szintű megbeszélések, • jelentősebb rendezvények, közművelődési formák közös meghirdetése, lebonyolítása, működtetése. Együttműködési megállapodás aláírására az vezető jogosult. A megállapodások a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képezik. Az vezető feladata ezek előkészítése és ismertetése az érintett dolgozókkal, valamint a megvalósításhoz szükséges feltételek biztosítása.

34

5. Az SzMSz véleményezése, jóváhagyása és hatálya A szabályzat hatálya A Gonda Ferenc Városi Könyvtár szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzat valamint annak mellékletét képező belső szabályzatok hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára.

A szabályzat módosítása

Az SZMSZ módosítása csak a fenntartó jóváhagyásával lehetséges A módosítást kezdeményezheti • a fenntartó • az intézmény vezetője Jelen szabályzat 2016. október 1. napján lép hatályba. Az SZMSZ rendelkezéseit a Gonda Ferenc Városi Könyvtár Közalkalmazotti Képviselője véleményezte és tartalmával egyetért. Kaba, 2016.szeptember 1. ……………………………………………… könyvtári munkatárs Az SZMSZ rendelkezéseit az intézmény munkatársai megismerték. Kaba, 2016. szeptember 2. könyvtárvezető

Záradék Kaba Város Önkormányzat Képviselő testülete Közoktatási, Közművelődési, Ifjúsági és Sportbizottsága 2016. szeptember 20. ülésén megtárgyalta. Kaba Város Önkormányzat Képviselő-testülete ………..számú határozatával jóváhagyta. Kaba, 2016. október 1.

35

6. SZMSZ mellékleteinek jegyzéke 1. Gyűjtőköri szabályzat 2. Nyitvatartási szabályzat 3. Könyvtárhasználati szabályzat 4. Számítógép használati szabályzat 5. Munkaköri leírások 6. Lojalitási és viselkedési szabályzat 7. Teljesítményértékelési szabályzat 8. Adatvédelmi szabályzat 9. Folyamatábrák 10. Munkavédelmi szabályzat 11. Tűzvédelmi szabályzat 12. A folymatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés szabályzata

36 1. számú melléklet

Gyűjtőköri szabályzat

A gyűjtőköri szabályzatban foglalt feladatok célja, hogy meghatározza azokat az elveket, amelyek alapján a gyűjtemény szervezése történik. A gyűjtemény az intézmény szolgáltatásainak alapja. A beszerzendő dokumentumok körének meghatározása csak a könyvtár által ellátott feladatok, valamint az intézmény székhelyének és vonzáskörzetének speciális tényezői alapján történhet. Az ellátandó feladatok meghatározása a könyvtár jellege és típusa szerint történik. A Gonda Ferenc Városi Könyvtár általános gyűjtőkörű nyilvános közkönyvtár. A beszerzendő és megőrzendő dokumentumok körét ez alapvetően meghatározza. Meghatározó még a település demográfiai, gazdasági és kulturális jellemzői is a gyűjtemény összetételében. A könyvtár jellegét és feladatait az 1997. évi CXL. törvény A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásokról és a közművelődésről határozza meg.

A könyvtár alapfeladatai: • • • • • • •

Alapcélkitűzéseit küldetésnyilatkozatban közzé teszi; Gyűjteményeit folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja; Tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól; Részt vesz a könyvtárközi kölcsönzésben, statisztikai adatot szolgáltat. Gyűjtőköre kiterjed a Magyarországon, magyar nyelven kiadott könyvekre, annak minden ágára, de a szakkönyvekből elsősorban azokat válogatja ki, amelyek a tájékoztatáshoz szükségesek. Biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését. Gyűjteményét és szolgáltatásait a helyi igényeknek megfelelően alakítja. Közhasznú információs szolgáltatást nyújt.

A könyvtár alapfunkciója A fentiek alapján a Városi Könyvtár jellegéből adódóan, mint általános gyűjtőkörű, nyilvános könyvtárnak alapfeladata Kaba városban élő lakosság egészét szolgáló lakóhelyi könyvtári ellátás biztosítása. Az állományban lévő dokumentumaival elégítse ki az igényeket; az olvasás, az információszerzés, a köz- és szakmai ügyekben való tájékozódás, a tanulást segítő alap- közép- és válogatva a felsőfokú tananyag kiegészítése, elmélyítése, az önművelés, önképzés a szabadidő hasznos eltöltése terén.

A gyűjtőkör kialakításánál figyelembe veendő tényezők A gyűjtemény kialakításánál legfontosabb tényező a költségvetési keret, amely befolyásolja a beszerzendő dokumentumok körét, típusát és darabszámát. A költségvetés tervezése és testületi

37 jóváhagyásakor törekedni kell az optimális anyagi fedezet biztosítására, hogy az alábbi tényezőket maradéktalanul figyelembe vehessük: • a településen a városi könyvtár az egyetlen nyilvános közkönyvtár; • az olvasóink 40%-a diák, a beiratkozott általános és középiskolai tanulók száma magas, ezért a könyvtár kiegészíti szolgáltatásaival az iskolai könyvtárak tevékenységét; • a számítástechnika, informatika a gazdaság, ill. a non-profit szféra minden ágában teret nyert, a számítógépes információhordozók a könyvtári munka alapjául is szolgálnak; a könyvtári adatbázisok, CD-ROM-ok, a tájékoztatás alapeszközei;

A dokumentumállomány gyarapodásának lehetséges forrásai • • • •

•

vétel: A költségvetési összeg függvényében történik. Dokumentumrendeléskor a könyvtár elsődleges tájékozódási forrása a könyvtárak állománygyarapítását segítő kiadvány és egyéb terjesztői-kiadói reklámok. ajándék: A könyvtár elfogad ajándékként felajánlott dokumentumokat, tiszteletpéldányokat, de csak a gyűjtőkörébe tartozó és szükséges mennyiségű példányt vesz állományba. csere: A könyvtár saját kiadású dokumentumai felhasználásával csere útján is szerez be kiadványokat. kötelespéldány (Városi Televízió anyagára vonatkozóan): A 60/1998. (III. 27.) Korm. rendelet 5. $ (2) bekezdése alapján könyvtárunk a helyi vonatkozású sajtótermékekből kötelespéldányt kap. Ezeket a teljesség igényével gyűjtjük és a rendeletben előírtak szerint feltárjuk. Egyéb: Más könyvtárak fölös példányaiból történő beszerzések; fénymásolással, szükség szerint digitalizálással előállított, ill. a hálózatról archiválási céllal letöltött és megőrzött dokumentumok.

A könyvtár típusa A típusba sorolás a könyvtárak nagyságrendjéből, a hálózatban elfoglalt helyéből és a szolgáltatások mélységéből következik. Típusát tekintve könyvtárunk önkormányzati fenntartású közkönyvtár, ennek megfelelően: • • • • • A

A nemzeti könyvtermésből gyűjti az irodalom tartalmi egészét, válogatja a közművelődési könyvtárakban felmerülő igények alapján. A magyar nyelven megjelent kézikönyvek és általános segédkönyvek gazdag készletével rendelkezik. Pénzügyi kerete függvényében gyűjti a magyar hírlap- és folyóirattermést. Kiemelten és teljes körűen gyűjti Kaba és vonzáskörzetére vonatkozó könyveket, periodikákat, fotókat, egyéb dokumentumokat. A 14 éven aluli fiatalok könyvtári ellátását gyermekrészlegével szolgálja. Számukra alkalmas gyűjteménnyel rendelkezik. fentieket figyelembe véve az egyes művek példányszámának megállapításánál a szorító anyagi körülmények ellenére mindenkor figyelemmel kell lenni a tájékoztatás, a kölcsönzés, a gyermekrészleg igényeire.

38 A könyvtár jellegéből és típusából következő gyűjtőköri határokat, ezen belül a gyűjtés mélységét, tagozódását az általános társadalmi igény, a település jellege, kulturális szintje és intézményi ellátottsága szabja meg. Városi könyvtári funkciók

A könyvtár feladata, hogy a közművelődési könyvtári szolgáltatásokkal, valamint a tudományos és szakkönyvtárak szolgáltatásainak közvetítésével elősegítse a lakosság általános és szakműveltségének gyarapodását, elősegítse a felnőttek és a gyerekek iskolán kívüli művelődési, továbbképzési, olvasási igényeinek kielégítését.

Társadalmi igények Általános igények

A terület jellegétől függetlenül a társadalmi igények általában az alábbi tevékenységekhez kapcsolódnak: Munka

Ide soroljuk azokat az igényeket, amelyek a munkával, a termelés és közigazgatás irányításával, a vállalkozásokkal, a kereskedelemmel, a közalkalmazottak tevékenységével, vagyis a lakóhely területén fellelhető nagyobb foglalkozási csoportok munkájával kapcsolatban felmerülhetnek. A beszerzendő dokumentumok szintjét a felhasználók várható igényei határozzák meg. Ezen igények kielégítéséhez könyvek folyóiratok, audio-vizuális és számítástechnikai dokumentumok szükségesek. Tanulás, szervezett oktatás

Azok az igények tartoznak ide, amelyek a szervezett oktatással, tanulással kapcsolatban a tankönyveken túlmenően jelentkeznek az általános iskola, a középiskola és a felnőttoktatás, illetve a nem iskolarendszerű tanulás formáin. Az itt jelentkező igények részben szakkönyvekkel, hagyományos és nem hagyományos dokumentumok biztosításával elégíthető ki.

Önképzés – önművelés

Ide soroljuk azokat az igényeket, amelyek egyrészt a nem szervezett keretek között folyó önképzés (tanulás) terén, másrészt az eredeti szakmától eltérő ismeretek megismerése, a művelt ember sokoldalú tájékozódása során felmerülnek. Az önművelés és önképzés széles köre és lehetőségei miatt elvileg egyetlen szakterület sem rekeszthető ki a gyűjtésből. A közművelődési könyvtáraknak készen kell állniuk a szakmai továbbképzésben, az átképzésben résztvevők, a szakkörök és a pályázatra készülők segítésére. Szórakozás, kikapcsolódás

A kikapcsolódást szolgáló időtöltés egyrészt bizonyos tevékenységi formákhoz kötődik (horgászat, sport, játék, barkácsolás, kézimunka), másrészt az olvasás speciális eseteként jelentkezik. Az előbbieket ismeretterjesztő művekkel, az utóbbiakat klasszikus, modem, lektűr és romantikus irodalommal, ifjúsági művekkel elégíthetjük ki.

39 E feladat elsősorban a szépirodalmi állománycsoport alakítása valamint a képes újságok szempontjából jelent tennivalókat. A beszerzésnél figyelembe kell venni a könyvek művészeti színvonalát, de a potenciális olvasói igényt is, amely nem csak az értékes irodalomra terjed ki.

A könyvtári tájékoztatás A könyvtári tájékoztatás iránti igény Kabán kiterjed a könyvtári szolgáltatás majdnem valamennyi hagyományos formájára. A ténybeli és szakirodalmi tájékoztatás alapvető eszközei a kurrens és retrospektív bibliográfiák, repertóriumok, a magyar nyelven megjelenő általános- és szaklexikonok, bibliográfiai szintézisek és a számítógépes adatbázisok. Helyismereti szakkönyvtári szolgáltatások

Az igénybevevők köre igen széles, kiterjed a közigazgatási dolgozóktól az önkormányzati képviselőkön, az alsó-, közép- és felsőfokú oktatásban tanítókon és tanulókon túl, az érdeklődő olvasók széles körére. Gyűjtjük a városra, a városban élt vagy született, a városban élő, illetve Kabával valamilyen kapcsolatban lévő személyekre vonatkozó irodalmat, a dokumentum fajtájától függetlenül.

Részletes gyűjtési utasítás A gyűjtés mélysége

A Gonda Ferenc Városi Könyvtár gyűjtőköre a feladatainak megfelelően általános. Gyűjti a társadalomtudományi, a természettudományi, az alkalmazott tudományi és az egyes tudományágakra vonatkozó átfogó tudományos műveket, az ismeretterjesztő irodalmat, a szépirodalmi, az ifjúsági és gyermekkönyveket. Kiemelten gyűjti az irodalom, a történelem, a művészetek és a helyismeret irodalmát. Válogatás, teljesség, kiemelés

A Gonda Ferenc Városi Könyvtár típusából és méretéből eredően nem törekedhet valamennyi területen teljességre. Általában válogatva gyűjtünk. Amennyiben a számunkra biztosított beszerzési keret lehetővé teszi, az alapszintű és a középszintű könyveket minden szakterületről beszerezzük, a felső szintű szakirodalmat azonban csak válogatva.

A gyűjtőkör részletes leírása • • • • •

Gyűjti a filozófia klasszikusainak műveit; a társadalom- természet- és alkalmazott tudományok alapvető tudományos műveit; az előbbiek ismeretterjesztő irodalmát. Gyűjti a világirodalom és nemzeti irodalmak klasszikusait és kiemelkedő kortárs alkotóinak szépirodalmi munkáit, ifjúsági- és gyermekirodalmat. Beszerzi a városra vonatkozó helyismereti irodalmat. Gyűjti a magyar nyelvű országos napilapokat, a megyei és helyi lapokat; válogatva a fontosabb folyóiratokat, hetilapokat. Válogatva gyűjti a zenei-, irodalmi-, nyelvi lemezeket, CD-ket, CD-ROM-okat. CD-ket a meglévő hanglemezgyűjtemény kiegészítéseként szerez be; válogatva a könnyűzene klasszikusainak műveit is.

40 • • •

Videokazetták, DVD-k gyűjtésénél az oktatásban használható kötelező irodalom feldolgozásait, a filmtörténeti értékeket részesíti előnyben; szórakoztató- és ismeretterjesztő filmeket, mesefeldolgozásokat válogatva gyűjt. Törekszik a helyi szükségleteknek megfelelően beszerezni a nem hagyományos dokumentumfajtákat, kisnyomtatványokat, meghívókat, fotókat. A 14 éven aluli fiatalok könyvtári ellátását gyermekrészlegével szolgálja. Számunkra alkalmas gyűjteménnyel rendelkezik.

Tartalmi szempontok Szépirodalom

A szépirodalmi művek a tartalmas kikapcsolódás, élményszerzés, szórakozás mellett az általános, középiskolai és felsőoktatási tanulást, ismeretszerzést is szolgálják. A gyűjtőkörbe a magyar és a világirodalom klasszikusai, mérvadó mai alkotók művei, új stílusokat, formákat képviselő alkotások, bestsellerek, lektűrök, népköltészeti alkotások tartoznak. •

Antológiák, évkönyvek, gyűjteményes munkák: az egyes nemzetekhez, népcsoportokhoz (különös tekintettel a kisebb nemzetek, népcsoportok irodalmára), nyelvterületekhez, stílusokhoz, alkotói csoportokhoz, irodalomtörténeti korszakokhoz, ünnepekhez, témákhoz, egy-egy időszakhoz kötődő művek • Kritikai kiadások: csak a magyar irodalom klasszikusainak alkotásaiból • Életmű sorozatok: csak azokat a műveket, amelyek a gyűjtőkör részei, figyelembe véve az adott mű már meglévő példányszámait • Kötelező olvasmányok: a helyi általános és középiskolák által kijelölt művek • Képregény, manga: csak a műfaj klasszikusainak számító, mérvadó mai alkotások Kizárva: nyelvileg igénytelen, pornográf, durván brutális, szadista, erősen „kísérleti” jellegű, erősen szélsőséges nézeteket tükröző mű Ismeretterjesztő és szakirodalom

Az ismeretterjesztő és szakirodalom célja a tájékozódás, az „élethosszig tartó tanulás”, a korszerű ismeretek, információk megszerzésének segítése, a szabadidő eltöltéséhez, kikapcsolódáshoz kapcsolódó irodalom (utazás, hobbi stb.) biztosítása . A tanulást segítő irodalom a középiskolás és a felsőfokú képzésben résztvevők igényeit szolgálja, illetve ezekhez a tudásszintekhez igazodik. Kizárva: erősen hipotetikus művek, erősen szélsőséges nézeteket tükröző mű Sajtótermékek

Napilapok, hetilapok, folyóiratok, különszámok: a magyarországi, magyar nyelvű kínálatból a korszerű ismeretszerzést biztosító, a kikapcsolódáshoz, hobbihoz, az általános, a közép- és a felsőoktatáshoz, a város és a vonzáskörzet életéhez köthető sajtótermékek. Kizárva: nyelvileg igénytelen, erősen szélsőséges nézetek tükröző propagandisztikus kiadvány Kartográfiai kiadványok

Világatlasz, Magyarország, Hajdú-Bihar megye, Budapest, Kaba és a vonzáskörzethez tartozó települések öt évnél nem régebbi kiadásban

41 Szoftver, adatbázis, prezentáció

• •

A könyvtári munkafolyamatok, az olvasók által használt számítógépes szolgáltatások üzemeltetéséhez szükséges dokumentumok. A könyvtár által digitalizált tartalmak. (pl. újságok, fotók, könyvtárhasználati prezentáció stb.)

Utolsó példány

Egy adott mű egy példányát az ismeretterjesztő irodalomból vagy a szépirodalomból. Ha egy műnek több kiadása van, akkor csak a legfrissebb kiadás utolsó példányát őrizzük meg.

42

Gyűjtőkör határai Tartalmi szempontok

Teljességre törekvően gyűjtjük a klasszikus szépirodalmi alkotásokat,az értékes kortárs irodalmat, válogatva a szórakoztató jellegű kiadványokat. Az átlagosnál gazdagabb választékra törekszünk a társadalom-, irodalom-, történettudományi művekből, valamint a könyvtár- és információtudományi irodalomból. A többi tudományterület anyagát erősen szelektálva gyűjtjük, figyelve a gyűjtemény arányos fejlesztésének követelményére. A helyismereti különgyűjtemény vonatkozásában tematikai megkötés nincs. Kronológiai szempontok

Állománygyarapításunk elsősorban az újonnan megjelenő, korszerű ismereteket tartalmazó könyvekre terjed ki, esetenként azonban régebben kiadott könyvek reprintjeit is beszerezzük amennyiben kultúrtörténeti értéket képviselnek. Nyelvi keretek

Állományunk magyar nyelvű dokumentumokból áll. A nyelvtanulást szeretnénk segíteni kétnyelvű könyvek vásárlásával anyagi keretünk függvényében. Kiadványtípusok

A Városi Közművelődési Központ és Könyvtár gyűjtőkörébe az alábbi dokumentumféleségek tartoznak: könyvek, folyóiratok, heti- és napilapok, hanglemezek (mikrobarázdások és CD-k), kazetták, videokazetták, CD-ROM-ok, DVD-k, fotók, térképek, aprónyomtatványok. Példányszám A várható igényeknek megfelelően egyes keresett könyvekből célszerű több példány beszerzése, erre az elmúlt években volt is lehetőségünk, de sajnos jelenleg a könyvtár anyagi helyzete ezt nem teszi lehetővé, tehát 1 példányban szerzeményezünk

A gyűjtemény ETO szerinti tagozódása Általános művek

A tudomány és a kultúra általános kérdéseivel, a tudományos ismeretekkel általánosságban foglalkozó lexikonok, kézikönyvek és ismeretterjesztő művek válogatva. Az információ, a művelődés, a kultúra, sajtó történetével foglalkozó kézi- és ismeretterjesztő könyvek. A könyvtárral foglalkozó szakirodalom segédkönyvtári szinten. Filozófia, pszichológia

A lét-, szellem- és természetfilozófia; a pszichológia, logika, erkölcstan, esztétika szaklexikonai, klasszikusainak alapművei; kézikönyvei, ismeretterjesztő irodalma válogatva. Vallás, teológia

A vallásfilozófia és vallástörténet lexikonai, kézikönyve, ismeretterjesztő munkái válogatva. A nagy világvallások történetéről, értelmezéséről szóló szakirodalom; ezek szent könyvei válogatva.

43 Társadalomtudományok

A társadalomtudományok elméletéről és módszertanáról szóló néhány alapvető mű; szociológia kézikönyvei, ismeretterjesztő munkák válogatva: statisztikai évkönyvek, zsebkönyvek válogatva; a politika, közgazdaságtan, jogtudomány, a nevelés és oktatás szaklexikonai, kézikönyvei válogatva (a felsőoktatás; igényeit is figyelemmel kísérve) ismeretterjesztő munkák válogatva. A jogszabályok gyűjteményes kiadásai erős válogatással az avulás miatt, a tájékoztatást a kurrens kiadványokra kell építeni. Matematika és természettudomány

Általános természettudományi kézikönyvek és lexikonok; az egyes tudományágak (matematika, csillagászat, fizika, kémia, biológia stb.) szaklexikonai, kézikönyvei válogatva, az ismeretterjesztő irodalom és példatáras, feladatgyűjtemények az alap- és középfokú ismereteket követve. Alkalmazott tudományok Ezen tudományok (orvostudomány, mérnöki tudományok, technika, közlekedés, egészségügy, mezőgazdaság, háztartás, építőipar stb.) lexikonai, kézikönyvei, erős válogatással. Ismeretterjesztő szinten a természetes gyógymódokról, biogazdálkodásról, mezőgazdaságról szóló könyvek; válogatva a szakácskönyvek, hobbytevékenységet segítő munkák. Művészetek, szórakozás, sport

Átfogó művészeti lexikonok, kézikönyvek válogatva; egyes művészeti ágak történetét és stílusirányzatait tárgyaló kézikönyvek és ismeretterjesztő munkák válogatva; képzőművészeti albumok erős válogatással. A zene, film, színház ismeretterjesztő munkái; nagy alkotók, művészek életrajzi önéletírásai. A sport történetéről kézikönyvek, az egyes sportágak szabálykönyvei válogatva, ismeretterjesztő munkák válogatva. Nyelv és irodalom

A nyelvtudomány kézikönyvei válogatva, a magyar nyelv története és nyelvtana, egyes nyelvek nyelvkönyvei és szótárai válogatva, az irodalomtudomány kézikönyvei válogatva, lexikonok. Az egyes népek irodalomtörténete, kiemelve a magyar nyelvű irodalom története. A szépirodalomból a világ- és a magyar irodalom klasszikusainak művei, a kortárs írók művei válogatva, a bestseller és ponyvairodalom válogatva. Régészet, földrajz, életrajz, történelem

Szaklexikonok és kézikönyvek válogatva, az egyetemes és magyar történelem ismeretterjesztő könyvei válogatva, nagyobb hangsúlyt fektetve a magyarok történetére általában. Földrajznál az egyes országok, hazánk tájainak, városainak útikönyveire, az útleírásokra kell nagyobb hangsúlyt fektetni. Ország-térképek válogatva, hazánk tájegységeinek, nagyobb városainak térképei.

Elkülönített könyvtári egységek gyűjtőköri utasítása Kölcsönzői forgalmi állomány

A könyvtár legnagyobb gyűjteménye, a beszerzett dokumentumok döntő többsége itt kerül elhelyezésre. Funkcióját tekintve két részre tagozódik: felnőtt és gyermek anyagra.

44 ”Olvasótermi” kézikönyvtár

Idetartoznak - és részben kölcsönözhetők - a lexikonok, szótárak, kézikönyvek, statisztikai adattárak, jogszabálygyűjtemények, térképek. A kézikönyvtár állományát az általános tájékoztatáshoz, illetve tájékozódáshoz, az irodalmi és egyéb tárgyú és a tájékoztatáshoz szükséges magyar nyelven megjelent kézikönyvekkel, különféle tájékoztatási segédletekkel gyarapítjuk. Ide kerülnek az értékesebb, gazdagon illusztrált kiadványok, itt helyezzük el a gyűjtőkörbe tartozó bibliográfiákat, az egyes tudományágak legfontosabb monográfiáit, kalauz jellegű szintéziseit, az általános és szaklexikonokat stb. A hagyományos könyvtári anyagokat kiegészítik a számítógépes adatbázisok, CD-ROM-ok, melyek a tájékoztatás és az egyéni ismeretszerzés nélkülözhetetlen eszközei. Segédkönyvtár

Elsősorban a tájékoztatási munkát segítő állomány rész Itt helyezzük el a könyvtári szakirodalmat, a könyvtártudomány és a közművelődés alapvető kézikönyveit, a módszertani kiadványokat. A feldolgozó munka segítésére itt találhatók az állománygyarapítás és feldolgozás kérdéseivel foglalkozó elméleti és gyakorlati útmutatást adó könyvek valamint a szabványok, ETOtáblázatok. Folyóirattár

A megvásárolt periodikák jelentős részét 1-5 éven belül kiselejtezzük, tartósan azokat a folyóiratokat őrizzük meg, melyek avulása csak hosszú idő alatt, s akkor is csak részlegesen következik be. A helyismereti vonatkozású időszaki kiadványok teljes körét megőrizzük. Folyóiratokat nem köttetünk. Audio-vizuális ismerethordozók

Audio-vizuális gyűjteményben a hanglemezek, CD-k, CD-ROM-ok, DVD-k, kazetták, videokazetták találhatók. Nem kölcsönözhetők, Csoportos foglalkozásokon használjuk. - Helyismereti anyagot tartalmazó hang- és képanyagot, teljességgel gyűjtünk. A városi televízió adásaiból egy példány kölcsönözhető, egy pedig a helyismereti anyagot gazdagítja prézens joggal. - Beszerezzük a nyelvtanuláshoz szükséges hangzó és auditív anyagokat, itt a beszerzésnek csupán az anyagi korlátok szabnak határt. - Gyűjtjük az irodalmi CD-ket. - Célunk, hogy gazdag CD-ROM gyűjteményt alakítsunk ki, lépést tartva a fejlődéssel, biztosítanunk kell olvasóink számára a legkorszerűbb tájékoztatási eszközöket is. Helyismeretei gyűjtemény

E gyűjtemény célja a helytörténeti anyag megőrzése, a kutatómunka támogatása, az egészséges lokálpatriotizmus kialakítása a város polgáraiban, valamint a hely közigazgatási, gazdasági tevékenység és az oktatás támogatása. Ennek megfelelően teljességgel gyűjtünk minden olyan dokumentumot, amely Kaba város természeti világára, gazdasági és kulturális életére, földrajzára, társadalmi viszonyaira, történetére, hagyományaira, népszokásaira és egyéb emlékeire vonatkozik.

45 Gyűjtőkörünkbe tartozik:

• • • • • •

A Kabán született és a város életében jelentős szerepet játszó személyek életével, munkásságával kapcsolatos kiadványok; Helyi vonatkozású művek kézirata, pl. naplók, levelek, dolgozatok, amelyek nem levéltári anyagok; Teljes körűen beszerezzük a kiadás helyétől függetlenül az olyan nyomdatermékeket, amelyek a városra vonatkoznak; Válogatva gyűjtjük Hajdú-Bihar megye és Sárrét fontosabb helyismereti vonatkozású anyagát; Teljes körűen gyűjtjük a helyi sajtó termékeit, valamint teljességre törekedve az országos periodikákban megjelenő bátonyterenyei vonatkozású cikkeket, híradásokat; Képdokumentumok: Postai képes levelezőlapok Város fotók (a város épületei, eseményei) Vállalkozások üzemek Kabai lakosok életéhez kapcsolódó fotók (ünnepek és hétköznapok)

Időleges megőrzésre szánt dokumentumok köre

Gyorsan aktualitásukat vesztő kiadványok: Brossúrák, prospektusok, ajándékba kapott tankönyvek.

Feltáró eszközök, nyilvántartás A könyvtári állomány nyilvántartása egyedi és összesített leltárkönyvekben történik. A teljes állományt tartalmi és formai vonatkozású feldolgozásban tárja a használók elé, a könyvtári szabványoknak megfelelően. Feltáró eszközeink:

• hagyományos cédulakatalógus: raktári katalógus • Huntéka programmal feltárt állományunk számítógépen is elérhető. A katalógusokat a könyvtár folyamatosan gondozza, karbantartja. Az állományból kivont dokumentumok adatait a nyilvántartásokból töröljük.

46

Állományapasztás Az állományapasztás az állomány alakításának éppen olyan fontos része, mint az állománygyarapítás. Az apasztást rendszeresen, évenként kell elvégezni, a selejtezési jegyzőkönyvek dokumentumtípusonként és az apasztás okainak megfelelően készülnek. Az avulttá vált könyvekről jegyzéket készítünk és véleményezésre a Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár Módszertani Osztályának megküldjük. Jóváhagyás után kerülhet sor a művek törlésére. A fölös példányokat felajánljuk a Megyei Könyvtárnak, ha nincs rá szükség, kiárusítjuk az olvasóknak. Az 1986 óta az időlegesen őrzött dokumentumokról csak összevont nyilvántartást vezetünk, ezért a tartalmilag gyorsan avuló könyvek selejtezése megszűnt. A heti és napilapokat 3-5 évig őrizzük.

Állományapasztásra a következő esetekben kerül sor:

• •

Kényszerű kiiktatás: dokumentum megrongálódása, elvesztése, hiány Tervszerű állományapasztás: - tartalmi elavulás miatt - ugyanazon mű újabb, korszerűbb kiadása jelenik meg - használati igény teljes hiánya - duplumok nagy száma - gyűjtőköri módosulás

Leltározási szabályzat A leltározás célja:

•

A könyvtár vagyonának számbavétele, az intézmény használatában levő, álló és forgóeszközök mennyiségének megállapítása. • Az éves beszámoló és a mérleg tételeinek alátámasztása. • A nyilvántartások pontosságának ellenőrzése • Eltérések kimutatása, a vagyon védelme, felelősök elszámoltatása. • A csökkent értékű, használaton kívül helyezett eszközök selejtezésre előkészítése. • A leltározást követően a mérlegtételek értékelése, a leltári hiányok megállapítása következik. Álló és eszközállomány, gépek, berendezések leltározási, selejtezési szabályzatát az intézmény szabályzata tartalmazza. A könyvtári állomány ellenőrzését (leltározását) a 3/1975. / VIII. 17./ KM-PK. Együttes rendelet alapján szabályoztuk (ld. Melléklet) A leltározás menete:

47 Leltározás előtt leltározási ütemterv és megfelelő nyomtatványok készülnek, melyek elősegítik a folyamatot. Az ütemtervet és a folyamatot a vezető hagyja jóvá. A leltárnak biztosítania kell a teljes-körűséget, a valós állapot bemutatását, és áttekinthetőségét. Könyvállomány a dokumentumok leltározásánál a szakmai előírásoknak megfelelően kell eljárni. Időpontja a szakmai követelményeknek megfelelően 25001 – 75000 közötti állomány esetén 5 évenként. Ebben az esetben is leltározási ütemterv készül, mely tartalmazza a leltározás vezetőjének, résztvevőinek nevét. (3/1975.(VIII.17.) KM-PM.rend.) A leltározás lezárásaként jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza a tapasztaltakat, a leltárkülönbözetet, ha kell a felelősöket. A jegyzőkönyvet irattározni kell. A leltározás során maradéktalanul érvényesüljön az önkormányzati vagyon védelmét szolgáló rendelkezések betartása. A leltár teljes lebonyolításáért, megállapításaiért, a felelősök megállapításaiért, a jegyzőkönyv valódiságáért az intézmény vezetője felelős. Könyvtári dokumentumok selejtezése a szakmai előírások szigorú betartásával történik.

48 2. sz. melléklet

Nyitva tartási rend

A felnőtt és gyermekolvasók azonos időben kölcsönözhetnek. Hétfő

8-17 óráig

Kedd

8-17 óráig

Szerda

8-17 óráig

Csütörtök

8-1 7 óráig

Péntek

8-17 óráig

Szombat

8-12 óráig

A könyvtár iskolai szünidőkhöz igazodva szombaton a nyitva tartás szünetel. Július hónapban a könyvtár 8-12 óráig tart nyitva A nyitva tartási ideje alatt a könyvtár minden szolgáltatása igénybe vehető.

49 3. sz. melléklet

7.3. Könyvtárhasználati szabályzat Általános szabályok

•

• • • • • • •

A könyvtár látogatása - valamennyi könyvtárhasználó érdekében - csak megfelelő öltözékben és az alapvető higiéniás szabályok betartásával lehetséges. Zavaróan hiányos öltözék, piszkos és bűzös megjelenés esetében a könyvtár személyzete felkérheti az érintett látogatót a könyvtárból való távozásra. Állományvédelmi szempontból a ruhatár használata kötelező és díjtalan. A ruhákban, táskákban hagyott értékekért a könyvtár felelősséget nem vállal. Az olvasó terekben étkezni, mobiltelefont használni tilos. Dohányozni a könyvtár bejáratától 5 méter távolságra lehet A dokumentumok és használati tárgyak épségét meg kell óvni. A könyvtár rendjét megszegő, a használat szabályait be nem tartó olvasótól a szolgáltatások ideiglenesen megvonhatók. A látogatók panaszaikkal, javaslataikkal megkereshetik az intézmény könyvtáros dolgozóit. Köszönettel vesszük az adományokat és Pártoló tagságot. A pártoló tagok igényeit a dokumentumok beszerzésénél - lehetőségeinkhez mérten figyelembe vesszük.

A könyvtárhasználat feltételei • • • • • • • •

A könyvtárhasználók a könyvtár szolgáltatásait térítésmentesen illetve beiratkozáshoz kötötten vehetik igénybe. A szolgáltatások körét a könyvtár köteles jól látható helyen mindenki számára közzé tenni. Beiratkozáskor az olvasónak igazolnia kell magát. Kötelezően közlendő adatok: Név; születési idő; lakcím. A 16 éven aluliak esetében a jótálló adatait a statisztikai nyilvántartás számára a könyvtár kéri a foglakozás megnevezését. A könyvtár a személyi adatokat kizárólag a nyilvántartás számára használhatja, illetéktelen személyeknek vagy szerveknek nem adhatja át. Az olvasó bármikor betekinthet az öt érintő nyilvántartásba, tartozásáról listát kérhet, díjtalanul. Ha az olvasó tagságát megszünteti - és nincs tartozása, vagy díjhátraléka a könyvtár felé adatait töröljük a nyilvántartásból. A személyi adatváltozás bejelentése a könyvtárhasználó, a változás átvezetése a könyvtár kötelessége. A kölcsönzés határideje 21 nap. A könyvtáros a kölcsönzési határidőt többször meghosszabbíthatja.

Eljárás vissza nem hozott dokumentumok esetén 1. Ha az olvasó a kölcsönzési határidőt nem tatja be, késedelmi díjat köteles fizetni. Első felszólításkor: 150 Ft; második felszólítás: 300 Ft; harmadik felszólítás: 500 Ft.

50 2. Ha az olvasó a könyvet elveszíti vagy megrongálja köteles annak a műnek egy másik példányát a könyvtárnak beadni. Ha az olvasó az elveszett vagy megrongált könyvet nem pótolja, úgy azt ki kell fizetni. A könyvtár kártérítésként a dokumentumok gyűjteményi értékét kér, amely nem azonos a beszerzési árral, annak az többszöröse. 3. A jelenleg érvényben lévő szabályok a következők: 4. 1980 előtt beszerzett dokumentumok esetén a beszerzési ár 20-szorosa; 5. 1988-1995-ig beszerzett dokumentumok esetén a beszerzési ár 10-szerese; 6. 1995 után beszerzett dokumentumok esetén a beszerzési ár 5 szerese;

Térítésmentes szolgáltatások • • • • •

Egyéni és csoportos látogatások, könyvtárhasználati bemutatók, foglalkozások. Hírlapolvasó használata A könyvtár gyűjtőköréről és szolgáltatásairól, más könyvtárak állományáról, szolgáltatásairól, a könyvtári rendszerről, együttműködési területekről adott információk. A könyvtárközi kölcsönzés. A könyvtárállományából hiányzó dokumentumok elsősorban szakirodalmi művek - kölcsönözhetők más könyvtáraktól. Csak beiratkozott olvasók vehetik igénybe. Hosszabbítás. (Csak beiratkozott olvasó esetében értendő.) Lehetőség van a kölcsönzési határidő meghosszabbítására a lejárati időn belül több alkalommal, személyesen vagy telefonon keresztül.

Térítéshez kötött szolgáltatások 1. Beiratkozáshoz kötött a könyvtári dokumentumok kölcsönzése, továbbá a számítógépes adatbázisok, az Internet, e-mail használata. I. A regisztrációs díjak a következők: 16 éves korig és a 70 éven felüli nyugdíjasoknak ingyenes; diákoknak és a 70 éven aluli nyugdíjasoknak 400,- Ft/év, dolgozóknak 800,-Ft/év. A közoktatásban és közművelődésben dolgozók beiratkozás a ingyenes. 2. Az elveszett olvasójegyet pótolni kell, melynek díja: 20,- Ft. 3. A könyvtárban lehetőség van fénymásolásra. Díjai: A/4 egyoldalas: 25,- Ft 2 oldalas: 30,- Ft A/3 egyoldalas: 30, - Ft 2 oldalas: 50,- Ft

Kölcsönzés • • •

A könyvtár gyűjteményének legnagyobb részét kölcsön adja. Csak érvényes olvasójeggyel rendelkező olvasó jogosult a kölcsönzésre és a könyvtár egyéb szolgáltatásaira. Kölcsönözni csak a tartozások rendezése után lehetséges.

Könyvtárközi kölcsönzés

51 A könyvtár minden beiratkozott olvasója igénybe veheti, ha vállalja, hogy betartja a könyvtárközi kölcsönzés szabályait. A gyűjteményünkből hiányzó dokumentumokat könyvtárközi kölcsönzéssel más könyvtáraktól szerezzük be az Országos Dokumentumellátó Rendszer keretein belül, a kölcsönadó könyvtár feltételeihez igazodva. Az eredeti mű kölcsönzésének postaköltségeit, és a másolatszolgáltatás költségeit a felhasználó fizeti.

52 4. sz. melléklet

6.4. Számítógép és Internet használati szabályzata • • • • • • •

• • •

• • •

•

A kijelölt számítógépeket a könyvtár nyitva tartási idejében lehet használni. Könyvtárunkban a számítógép- és az internethasználat térítési díjas szolgáltatás: minden megkezdett ¼ óra 50,-Ft. Gyermekek védelme érdekében az általános iskolások csak napi 1 órát játszhatnak a gépen. Számítógépen dolgozni csak a könyvtárossal egyeztetve a könyvtárhasználati szabályzatban foglalt feltételek elfogadása mellet lehet. Egy számítógépnél a könyvtáros által meghatározott számú olvasó tartózkodhat egyszerre. A számítógépeken önállóan lehet a világhálón böngészni, információkat keresni, elektronikus leveleket küldeni. A talált dokumentumok, adatok letölthetők (hordozóról mindenki maga gondoskodik) térítés ellenében kinyomtathatók.. A számítógép használatánál kérjük, tartsák be a könyvtár-használati és udvariassági szabályokat, elvárásokat! Ügyeljenek arra, hogy mások ízlését, a csendhez, a kikapcsolódáshoz, az olvasáshoz való jogát ne sértsék meg! A könyvtárban az olvasó a számítógépet nem használhatja: - törvénybe ütköző cselekményekre; - mások munkájának zavarására vagy akadályozására. A számítógép konfigurációján, annak beállításán változtatni tilos! A könyvtárlátogató idegen szoftvert nem telepíthet a gépre. A számítógépben lévő alkönyvtárak tartalmát megnézni, megváltoztatni, lemásolni tilos! A könyvtári számítógépek használata során tilosak az érvényes magyar törvényekbe ütközőcselekmények, ideértve a következőket, de nem korlátozódva ezekre: - mások személyiségi jogainak megsértése; - másokra nézve sértő, mások vallási, etnikai, politikai vagy más jellegű érzékenységét sértő, másokat zaklató tevékenység, (pl. pornográf anyagok használata, közzététele; kéretlen levelek); - a szerzői jogok megsértése; - szoftver szándékos és tudatos illegális terjesztése - tiltott haszonszerzésre irányuló tevékenység (pl. piramis-, pilótajáték); a számítógépek biztonságos működését zavaró vagy veszélyeztető információk, programok terjesztése, (pl. vírusok); A számítógépnél ételt italt fogyasztani tilos! Az intemetről, az adatbázisokból állományok letöltése tilos; másolása – csak saját célra, nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással - a könyvtárossal való egyeztetést követően történhet. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kémi. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát védik. Ha a szerző vagy tulajdonos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják a fenti megjegyzéseket. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy valamely dokumentum elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogát.

53 • • • • • • • •

A számítógépet csak könyvtári munkatárs kapcsolhatja be, indíthatja újra. Az olvasó a számítógép rendszerbeállításait nem változtathatja meg. Üzemzavar esetén az olvasó köteles az üzemzavart a könyvtárosnak bejelenteni. Az olvasó a hiba elhárításával nem próbálkozhat. A számítógép és eszközeinek megrongálásáért az olvasó felelőssé re vonható és köteles az eszközök javítási költségét megtéríteni. A számítógépen tárolt olvasói anyagok rendszeresen törlésre kerülnek, ezért javasoljuk azokat saját adathordozóra, vagy internetre elmenteni. Olvasó által hozott adathordozók és USB eszközök használata a szabályzat egyéb pontjainak betartása mellett, előzetes víruskeresés után engedélyezett. A könyvtár erősáramú elektronikus rendszereire a használó saját technikai eszközt kizárólag a könyvtáros jóváhagyásával csatlakoztathat. A számítógép-használati szabályzat megsértésének esetén a könyvtári munkatárs megszakíthatja a használatot. A számítógép-használati szabályzat szándékos és durva megsértésének következménye az olvasónak a hálózati szolgáltatásokból való ideiglenes vagy végleges kizárása.

54 5. sz. melléklet

Munkaköri leírások A munkakör megnevezése: könyvtárvezető A munkakör célja: Gyarapítja, rendszerezi, nyilvántartja és gondozza a könyvtári gyűjteményét, valamint tájékoztatja és tanácsokkal látja el a könyvtár látogatóit. Függelmi kapcsolata: Kaba Város Önkormányzata A munkáltatói jogkör gyakorlója és közvetlen felettese a polgármester Munkaköri specifikáció: • Iskolai végzettség: könyvtáros főiskola, kulturális menedzser • Személyi tulajdonságok (kompetencia): pozitív szemlélet, átlagon felüli elhivatottság, nyitottság, munka iránti elkötelezettség, döntéshozatali képesség Feladatai: • A jogszabályok adta lehetőségek között irányítja a szervezet hatékony működését. • Tervezi, szervezi és irányítja a szervezet tevékenységét, összehangolja a könyvtár munkáját. • Fejleszti a szervezetet. • Pénzügyi-gazdasági kötelezettség vállalás, utalványozás, szakmai teljesítés a könyvtár költségvetésével összhangban • Megtervezi a következő időszak munkáját, ellenőrzi a folyó feladatok végrehajtását, és értékeli a befejezett tevékenységeket. • Beszámol a tevékenységéről, valamit a könyvtár működéséről a képviselő-testület előtt. • Kapcsolatot tart és új kapcsolatokat épít ki más szervezetek vezetőivel. • Tárgyal és egyeztet belső és külső szereplőkkel. • Az üzletkötési és szerződési lehetőségekről információkat gyűjt, a szerződések általános feltételeiről előzetesen, elviekben megállapodik, a részletes kidolgozást átadja a beosztottjainak. • Eleget tesz a reprezentációs kötelezettségeknek, (üdvözli a látogatókat, részt vesz fogadásokon, gyűléseken részt vesz stb.). • Áttekinti a kiadói katalógusokat, nemzeti bibliográfiákat, antikvár- és fölöspéldány jegyzékeket, és javaslatokat tesz a könyvek, időszaki kiadványok, audiovizuális és egyéb könyvtári anyagok beszerzése. • Feldolgozza és nyilvántartásba veszi a beérkezett dokumentumokat. • A műveket rövid áttekintés után cédulán, és számítógépen, cím, szerző és téma szerint csoportosítja és katalogizálja. • Tájékoztatja az olvasókat a szolgáltatásokról és azok igénybevételének módjáról. • Bemutatja a segédeszközök használatát. • Az olvasó kérésére segít a megfelelő irodalom összeválogatásában. • Kapcsolatot tart más hazai és külföldi könyvtárakkal, és közvetíti azok szolgáltatásait. • Folyamatosan figyelemmel kíséri a könyvtári dokumentumok tartalmi és fizikai állapotát, és szükség szerint elvégzi kivonásukat. • Időszakos kiállításokat, író-olvasótalálkozókat, ankétokat és egyéb rendezvényeket szervez és készít elő. • Kapcsolattartási kötelezettsége van a folyamatban lévő pályázati projektben az önkormányzat, valamint a konzorcium vezető - a Méliusz Juhász Péter Könyvtár, valamint a konzorcium további tagjai között

55 Hatáskör: Hatásköre a könyvtárvezetésére, illetve az egész könyvtári tevékenységre kiterjed. Felelősség: Felelősségre vonható a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem megsértéséért. Munkakapcsolatai: • Belső: Együttműködik a könyvtár egyéb alkalmazottaival. • Külső: Kapcsolatot tart más hazai könyvtárakkal, valamint a település intézményeivel és civilszervezeteivel.

A munkakör megnevezése: könyvtáros A munkakör célja: kölcsönzi a könyvtári gyűjteményét, valamint tájékoztatja és tanácsokkal látja el a könyvtár látogatóit. Függelmi kapcsolata, közvetlen felettese: Gonda Ferenc Városi Könyvtár vezetője Munkaköri specifikáció: • Iskolai végzettség: érettségi és könyvtárkezelői tanfolyam • Személyi tulajdonságok (kompetencia): pozitív szemlélet, munka iránti elkötelezettség, alkalmazkodó képesség, nyitottság Feladatai: • Felelős a kézikönyvtár rendjéért és használatáért, a könyvtár zenei részlegének szolgáltatásaiért, az intézmény szakmai hiteléért, az olvasók könyvtárhasználati szokásainak fejlesztéséért. • részt vesz a kölcsönzésben, végzi a napi forgalom visszasorolását; • részt vesz minden olyan rendezvény lebonyolításában, amelyből a könyvtárra is hárulnak feladatok; • részt vesz a szolgáltatások (fénymásolás, szövegszerkesztés, Internet használat) lebonyolításában; • a HUNTÉKA könyvtári program segítségével a könyvállomány adatait folyamatosan számítógépre viszi. • A Kabai Hírmondó kiadásában aktívan részt vesz. A havonta megjelenő újságba összegyűjti a cikkeket, a nem digitális formában beadott anyagot begépeli a gépbe, továbbítja a főszerkesztő felé és felelős a terjesztési munkálatokért. Hatáskör: Hatásköre a egész könyvtári munkafolyamatokra kiterjed. Felelősség: Felelősségre vonható a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem megsértéséért. Munkakapcsolatai: Együttműködik a könyvtár egyéb alkalmazottaival, a könyvtár látogatóival, a Kabai Hírmondóval kapcsolatban a szerkesztőkkel valamint a nyomdával. A munkakör megnevezése: kulturális közfoglalkoztatott. A munkakör célja: kölcsönzi a könyvtári gyűjteményét, valamint tájékoztatja és tanácsokkal látja el a könyvtár látogatóit. Függelmi kapcsolata, közvetlen felettese: Gonda Ferenc Városi Könyvtár vezetője Munkaköri specifikáció: • Iskolai végzettség: érettségi és könyvtárkezelői tanfolyam • Személyi tulajdonságok (kompetencia): pozitív szemlélet, munka iránti elkötelezettség, alkalmazkodó képesség, nyitottság

56 Feladatai: • Felelős a beiratkozott olvasókat érintő szolgáltatásokért, az intézmény szakmai hiteléért, az olvasók könyvtárhasználati szokásainak fejlesztéséért. • kölcsönöz, a tájékoztatásban fogadja az olvasókat, ismerteti a könyvtárhasználati szabályokat; • felelős a kölcsönzői állomány raktári rendjéért; • naponta vezeti az olvasói nyilvántartásokat (beiratkozási napló, kívánságfüzet, referensz napló); • tájékozódik az előjegyzési napló bejegyzéseiről, értesíti az olvasókat a beérkező művekről, végzi a könyvtárközi kölcsönzést; • felszólítást küld a késedelmes olvasóknak; • részt vesz minden olyan rendezvény lebonyolításában, amelyből a könyvtárra is hárulnak feladatok. Hatáskör: Hatásköre a egész könyvtári munkafolyamatokra kiterjed. Felelősség: Felelősségre vonható a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem megsértéséért. Munkakapcsolatai: Együttműködik a könyvtár egyéb alkalmazottaival, a könyvtár látogatóival.

57 6. sz. melléklet

Lojalitási és viselkedési szabályzat A szabályzat célja A Gonda Ferenc Város Könyvtár szándékai szerint mind személyes vonatkozásban, mind a szakmai fejlődés tekintetében kedvező, biztonságos, a teljesítménnyel arányos jövedelemhez juttató munkahelyet kíván biztosítani munkatársainak, amit a magas színvonalú szakmai tevékenység mellett egy lojalitási és viselkedési normarendszer kialakításával kíván megalapozni és fenntartani, amely egyidejűleg előmozdítja a könyvtár érdekeinek érvényesülését is. A szabályok a megszerzett jó hírnevet adó hagyományokra támaszkodva kapcsolódnak a könyvtár Alapító okiratához, a Szervezeti és működési szabályzatához, továbbá elősegíti és ösztönzi a szervezet jövőbeni fejlesztését - a Könyvtár hírnevének, elismertségének megerősítését - a munkatársak a Könyvtár érdekében történő munkavégzését - a szolgáltató szemléletmódot - a kulturált, együttműködő viselkedést.

A szabályozás hatálya és célja A Szabályzat a Könyvtár minden munkatársára vonatkozik függetlenül beosztásától, munkavégzésének helyétől és attól, hogy foglalkoztatása határozott, vagy határozatlan időre szól, teljes- vagy részmunkaidőben tevékenykedik. Időben kiterjed a foglalkoztatás teljes időtartamára. A Szabályzat célja: • keretet adni a követendő magatartási formákhoz, amelyek összefüggnek - a munkavállalók és a munkaadók közötti kölcsönös bizalom és elégedettség erősödésével - az ügyek iránti objektivitással • a Könyvtár tekintélyének, szakmai súlyának, befolyásának, jó hírnevének megtartásával és növelésével • a Könyvtárban felhalmozott tudás, szellemi tőke megbecsülésével, megtartásával, fejlesztésével • a Könyvtár anyagi és szellemi javainak védelmével, gyarapításával Alapelvek

A könyvtáros elkötelezett az emberi jogok, a demokrácia, a jogállamiság, az esélyegyenlőség, a szellemi szabadság és az információ szabadsága mellett. A Könyvtár munkatársai munkavégzésének rendező elvei a kötelezettségek teljesítésében és a jogok gyakorlásában a következők: • • • • • • • • •

pártatlanság, objektivitás együttműködési kötelezettség a Könyvtáron belül és a külsőpartnerekkel a feladattól függő, egységes módon értelmezett eljárás és joggyakorlás a feladatot érintő szakmai hozzáértés az etikus és kulturált magatartás a diszkrimináció tilalma a Könyvtárnál senkit sem sérthetnek meg személyiségi jogaiban, magánéleti szuverenitásában a szakmai fejlődés elősegítése

Az együttműködés szabályai

A Könyvtár valamennyi egysége és munkatársa között a munkavégzés során elsődleges az együttműködés.

58 Minden munkatárssal szemben elvárás a kölcsönös tiszteleten és kompromisszumkészségen alapuló lojális magatartás, az egymás iránti tisztelet, a tárgyilagosság. A Könyvtár munkatársaitól elvárt követelmény: • az elfogulatlan, befolyástól mentes munkavégzés, • a tisztességtelen előnyöktől tartózkodás, • az összeférhetetlenségi szabályok betartása, • a Könyvtár eszközeit, helyiségeit, szolgáltatásait magáncélra csak engedéllyel lehet használni, • szakmai állásfoglalásokban tárgyilagosság. A könyvtárhasználók szolgálata

A könyvtáros és a használó viszonya az egyenrangú partnerségen és a kölcsönös bizalmon nyugszik. A könyvtáros megkülönböztetés nélkül nyújt segítséget a könyvtár szolgáltatásainak igénybevételéhez. A használók személyes adatait bizalmasan kezeli. A használóknak joguk van az adott feltételek között a lehető legjobb könyvtári ellátáshoz és az egyenlő elbánáshoz; a könyvtáros ezzel összhangban törekszik az esélyek kiegyenlítésére.

A gyűjtemény gondozása A könyvtáros felelősséggel tartozik az emberiség, a nemzet, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek, a helyi közösségek kulturális örökségének megőrzéséért. Gyűjteményépítő munkáját a használók igényeire és az emberiség értékeire alapozza, de a közvélekedéssel és saját nézeteivel ellentétes műveket is beszerez. Elítéli a cenzúrát, s maga sem cenzúráz. Feltáró munkájával a könyvtár teljes gyűjteményét hozzáférhetővé teszi.

Az információk közvetítése A könyvtáros tőle telhetően mindent megtesz azért, hogy a használó szabadon és korlátozás nélkül hozzáférhessen az információkhoz. Segítséget nyújt az információs források és eszközök használatához. Legjobb tudása szerint hiteles, megbízható, teljes, megfelelő, személyre szabott információt nyújt.

Titoktartási kötelezettség A Könyvtár munkatársai kötelesek a szakmai tevékenységükkel összefüggő munkák közben általuk megismert, a feladatok ellátása során tudomásukra jutott adatokat bizalmasan kezelni, megőrizni, tilos azokat harmadik fél rendelkezésére bocsátani, átadni. Az előírás megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Üzleti titkot jogtalanul, tisztességtelen módon megszerezni, felhasználni, mással közölni vagy nyilvánosságra hozni tilos. A titoktartási kötelezettség különösen kiterjed • a pénzügyi szerződésekre és megállapodásokra, • a Könyvtáron belüli pénzgazdálkodási, bérpolitikai adatokra, • a Könyvtár humánpolitikai dokumentumaira, magán- és szakmai személyi adatokra, • a pályázatokra vonatkozó dokumentumokra, • a harmadik személy számára nem nyilvános iratokra, • a munkavállalók egészségi állapotára vonatkozó információkra. A titoktartási kötelezettséget kizárólag a könyvtárvezető oldhatja fel.

59 A titoktartási kötelezettségre és a közlési tilalomra vonatkozó rendelkezések nem érintik az ellenőrzésre és betekintésre jogosultak jogkörét.

A nyilatkozattétellel kapcsolatos szabályok A Könyvtár képviseletében a nyilvánosság, tömegtájékoztatás felé hivatalos nyilatkozatot csak azok a munkatársak tehetnek, akiket arra a könyvtárvezető feljogosít. A Könyvtár valamennyi dolgozójának joga van a saját munkájáról illetve azzal összefüggésben beosztásának megfelelően - véleményt nyilvánítani úgy, hogy azzal a Könyvtár érdekeit, üzleti titkait ne sértse. A munkatársak szakmai véleményt akkor nyilvánítsanak ki, ha az a tények megfelelő ismeretén és tárgyi illetékességén alapul. A munkatársak csak szakmai és pénzügyi kompetenciájuknak megfelelően, az érvényben lévő előírások betartása mellett írhatnak alá a Könyvtár tevékenységével összefüggő írásos anyagokat, dokumentumokat.

Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét a Könyvtár dolgozóinak elő kell segíteniük. A televízió, a rádió az írott és elektronikus sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat: • a Könyvtárat érintőkérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozata adásra a könyvtárvezető és az általa kijelölt munkatársak jogosultak • elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon, a közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel, • −a nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint a Könyvtár jó hírnevére és érdekeire, • nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő • előtti nyilvánosságra hozatala a Könyvtár tevékenységében zavart, a Könyvtárnak anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik, • −a nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje, szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse,

A Könyvtár jó hírneve (goodwill) Minden munkatárs erkölcsi kötelessége, hogy erősítse a Könyvtár elismertségét és jó hírnevét. A beosztásához méltó kulturált magatartás és megjelenés minden munkatárs kötelezettsége, az egymással és az ügyfelekkel való kapcsolattartásban, továbbá a Könyvtár képviselete során.

60 7. sz. melléklet

Teljesítményértékelési szabályzat A Gonda Ferenc Városi Könyvtár munkatársainak teljesítményének értékelésére kidolgozott szabályzat törvényi hátterét az 1992. évi XXXIII a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, és a 120/2014 (IV.8.] Korm. rendelet rendelkezései határozzák meg.

Hatáskör A szabályzat hatálya kiterjed a könyvtárra, az intézményben intézményvezetőre, a könyvtárosra, illetve a kulturális közfoglalkoztatottakra..

foglalkoztatott

A teljesítményértékelési szabályzat célja A könyvtár dolgozói által végzett munka minőségének és az egyén teljesítményének értékelése, az intézmény stratégiai és az éves munkatervben megfogalmazott célok, feladatok megvalósítása érdekébe. Az értékelés kiterjed a munkatársak személyiség jegyeinek feltérképezésére, a munkaköri feladatok ellátásához szükséges készségek és képességek meglétére, azok fejlesztési módjainak megfogalmazására. Cél továbbá, hogy feltárjuk a dolgozókban rejlő mindazon lehetőségeket, adottságokat, amelyek segítik az intézmény kitűzött céljainak elérését, a kollektív munka szellemének elmélyítését. Járuljon hozzá továbbá a könyvtári szolgáltató tevékenység színvonalának emeléséhez, segítse elő a könyvtárosok szakmai fejlődését, az egyéni teljesítmények kimutatható növekedését. Mindezen célok megvalósítása érdekében szükség van: ● Az alkalmazottak egységes kritériumok szerinti megítélésére, ● visszajelzésre az értékelt egyén számára, munkájának erősségeiről, fejlesztendő területeiről és teljesítményének érdekében, ● az intézmény kultúrájának átörökítése, a helyi hagyományok, a helyi értékek megőrzésére, továbbadására, továbbfejlesztésére a kor, a helyi igények elvárásainak megfelelően, ● a könyvtári feladatellátásához szükséges egyéni kompetenciák fejlesztési irány vonalainak útmutatására, ● az elért eredmények vizsgálatára, értékelésére, célok megfogalmazására, ● az egyéni karrier tervek támogatására, a kiegyensúlyzott terhelések mellett, az intézmény célkitűzéseinek együttes megvalósítása érdekében, ● a munkatársak közvetlen megismerése.

A teljesítményértékelés általános előírásai Alapelvek A fejlesztő szándék elve: ● az értékelés legyen alkalmas a sikeres teljesítmény, eredményes munka kimutatására, ● a teljesítmény javításra irányuló célok kijelölése ● a gyenge és a jó teljesítmény különbségek kimutatására, ● az egyéni teljesítmény változásának kimutatására,

61 ● segítse a könyvtárosok és a vezető közötti információcserét, a könyvtárosok véleményének a megismerését. A sokoldalúság elve: ● az értékelés térjen ki a tevékenységben realizálódó teljesítményekre is, követve a tényleges munkavégzés szerinti arányokat, ● az értékelés területeit és módszereit az intézményvezető az érintettek javaslatainak figyelembe vételével határozza meg. A méltányosság elve: ● a könyvtár kollektívája vitassa meg, szükség szerint módosítsa, majd hagyja jóvá az értékelési rendszer, ● kezeljen minden egyénre vonatkozó adatot bizalmasan, zárja ki a megszégyenítés lehetőségét, ● törekedjen objektivitásra, ● egyszerű, egyértelmű legyen, ● átlátható legyen, ● vonja be az érintettet az értékelés folyamatába, ● az érintett számára legyenek hozzáférhetők az adatok, ● adjon lehetőséget az érdekeltnek, hogy kifejthesse véleményét a róla gyűjtött adatokkal kapcsolatban, ● ne keltsen érdekellentétet a könyvtár közösségében. A kivitelezhetőség elve:

● az értékelés tervezésekor figyelembe kell venni a rendelkezésre álló erőforrásokat, ● törekedni kell az idővel, pénzzel és munkaerővel való takarékos gazdálkodásra. Elvárások Elvárások az értékelők felé:

● ● ● ●

tényszerű adatokkal biztosítsák az értékelés megalapozottságát, vegyék figyelembe a munkamegosztásból eredő egyéni sajátosságokat, adjanak lehetőséget az érdekeltnek, hogy kifejthesse véleményét, tartsák az adatkezelésre, titoktartásra vonatkozó szabályokat, megállapodásokat.

Elvárások az értékeltek felé:

● működjenek együtt az értékelőkkel az értékelés folyamatában, önértékeléssel segítség a teljesítményértékelést, ● fogadják bizalommal az értékelők megállapításait, használják fel saját fejlődésükhöz az építő kritikát, ● őszintén nyilvánítsanak véleményt az értékeléssel kapcsolatban.

Az értékelés tárgya, módszerei és eljárásrend A követelményrendszer négy egymást kiegészítő dokumentumon alapszik:

● ● ● ●

az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatán az értékelendő dolgozó munkaköri leírásán, az értékelő lapokon szereplő norma és kritériumrendszeren, az előző értékelési ciklus végén született megállapításokon.

62 Az értékelés során vizsgálandó területek minden munkatárs esetén:

● a munkakör ellátásához szükséges szakmai felkészültség, fejlődés, elvárt ismeretek megléte, mélysége, ● a munkakör ellátásához szükséges képességek, ● személyes tulajdonságok ● felelősségi kör betartása, ● vagyonbiztonság, titoktartás betartása, ● az elvégzett munkahatékonysága, ● a dolgozó megbízhatósága, munkaköréből adódó feladatainak ellátása, elkötelezettsége munkája, munkahelye iránt, ● az éves munkatervben rögzített személyére vonatkozó feladatok teljesítése, ● munkatársak fejlesztése, ösztönzése, saját fejlődése, ● emberi kapcsolatai, kommunikációja, ● helyzetfelismerő képessége, kreativitása, ● könyvtáron kívüli szakmai tevékenységének a munkaidőn túl vállalt feladatainak értékelése, ● az előző ciklus felmérésének eredményéhez való viszonyítás értékelése.

Az értékelési folyamat szabályozása, az információgyűjtés eszközei, az értékelési skála A könyvtár dolgozóinak teljesítményét értékelő dokumentumok:

● a dolgozók önértékelő lapja ● a dolgozók munkáját értékelő lap: a értékelt személy felettese és a kollégája azonos időszakban, de egymástól függetlenül töltik ki. ● A vezető teljesítményértékelésének szempontjai ● a dolgozó teljesítményértékelésének összesítő lapja ( A ve7zető tölti ki. Az összegés tartalmazza az erősségek, fejlesztendő területek és célkitűzések meghatározását a munkaköri feladatokra, elvárt ismeretekre, szükséges képességekre, személyes tulajdonságokra vonatkozóan.) ● Az értékelő lapokon megtalálható szempontokon túl könyvtárvezető egész évben figyelemmel kíséri a dolgozók munkáját, s abban megfigyelhető jelenségeket, tendenciákat is tapasztalatokat, visszacsatolja az összesített értékelés eredményének meghozatalakor. Értékelési skála

● A lapokat kitöltők egy ötös skála alapján értékelik az egyes kritériumokban mutatott teljesítményt. erre az egymást követő ciklusok közötti teljesítmény-különbségek szemléletessé tételéhez van szükség. A kapott pontszámokból átlagot kell számítani. Nem értékelhető (0pont) Elfogadható (1-3 pont) Átlagos (4-7 pont) Kiváló (8-10 pont) Minden esetben beírható az X, (ha nincs elegendő információ ennek megítéléséhez)● Az összesített teljesítményértékelő lap egy példányát az érintettnek át kell adni, az azon szereplő megállapításokhoz a dolgozó írásban kiegészítéseket, észrevételeket fűzhet.

63 Az értékelés eredménye:

● Az értékelés utáni eredmények százalékos meghatározása: 80% - 100%-ig kiválóan alkalmas 60% - 79 %-ig alkalmas 30% - 59%-ig kevéssé alkalmas 30% alatt alkalmatlan Az értékelés gyakorisága

Minden év decemberében. Az értékelés alapja

A Közalkalmazotti törvény alapján minden év elején el kell készíteni: 1. Minden évben, a munkatervben szerepeltetni kell, hogy kinek mit, mikor, milyen feladatokat kell elvégeznie, miért felelős az adott év során. 2. Normákat, sztendereket kell meghatározni az egyes munkafolyamatok elvégzéséhez. 3. Meg kell határozni, hogy mik a kritériumok az egyes fokozatok megszerzéséhez.

Az értékelés fajtái Rendszeres, folyamatos értékelés

● Az év elején meghatározott feladatok teljesítésének módja, megléte, évenkénti kvalifikáló értékelés. Egyéni és csoportos értékelés, amelyet a vezető végez, alapja a munkaköri leírás és az éves munkaterv. ● Színterei: egyéni beszélgetés é munkaértekezlet. ● A beosztottak értékelést a könyvtárvezető végzi. Évenkénti kvalitatív értékelés

● ● ● ● ● ●

A könyvtárvezetőjének elsődleges feladata. vizsgálja a kompetenciák meglétét a munkatársakban. Kritikus esetek összegyűjtése, értékelése. (Folyamatos megfigyelést igényel) Munkatervkészítés felülvizsgálata szükséges az eredmények tükrében. Egyénre szabott értékelésnek kell lennie. Módszere: intézményi standard táblázat alapján, az úgynevezett kényszerített elosztás módszerével minden beosztott pontszámot kap a figyelembe vett szempontok alapján. (Az 5. pontban rögzített értékelési skála alapján.) ● Ez az alapja a jutalmazás elosztásának. Nagyon fontos a mindenkire kiterjedő, rendszeres , következetes értékelés.

Minősítés

● Értékelőlap a KJT szerint - a minősítés lehetőséges ad akár a jutalmazásra, akár a felmondás igazolására. ● Az intézményi standard táblázat szerint.

Az értékelés kommunikációja 1. 2. 3. 4.

Teljesítményértékelésnél kerüljön előtérbe az aktuális teljesítmény. Elvárásokat fogalmazzon meg. Legyen rendszeres Gyorsan kövesse a jó teljesítményt.

64 5. 6. 7. 8. 9.

Legyen visszajelzési lehetőség. Pozitív dolgokkal ki kell emelni. Munkakörre koncentrálva értékelünk, nem csak személyre. Segítő, fejlesztő célkitűzéseket fogalmazzon meg. Okok vizsgálata szükséges a jó és rossz teljesítményeknél egyaránt.

Minősítés szempontjai 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Szakmai ismeretek gyakorlati munkavégzés Problémamegoldó képesség Felelősség és hivatástudat Pontosság, szorgalom, igyekezet A teljesítmény - követelményeknek való megfelelés

65

A vizsgálat eljárásának szabályai 1. Az értékelések kezelése teljes diszkréciót követel meg a vezetőtől. 2. A teljesítményértékelés során keletkezett dokumentumok - mivel személyiségi jogokat tartalmaznak - szigorúan bizalmasak! 3. Az értékelő lap egy-egy példányát a dolgozó is megkapja, míg a másik példány a személyi anyagába kerül be. 4. A dokumentumok a személyi anyag őrzésére vonatkozóan kell az intézménynek őrizni! 5. Az értékelő és összesítő lap nem selejtezhető, személyi anyagra vonatkozó selejtezési szabály érvényes rá. 6. Ha a dolgozó munkaviszonya megszűnik, a dokumentációt kérésére át kell adni, vagy megsemmisíteni. 7. Az adatokhoz hozzáférhet: az érintett dolgozó, az intézményvezető, a vezetői anyaghoz a polgármester. 8. A munkáltató felhasználhatja az adatokat - nem kizárólagos forrásként - személyi döntésekhez, bérezéssel, jutalmazással kapcsolatos döntésekhez. felhasználhatja a vezetési gyakorlat javítására, továbbképzésekkel kapcsolatos döntésekhez.

A teljesítményértékelés eredményének jogkövetkezményei Nem kaphat kiegészítő illetményt az értékelést követő évben az, akinek teljesítményértékelése “kevéssé alkalmas”, illetve “alkalmatlan” eredménnyel zárul.

Eljárási szabályok ● A teljesítményértékelési szabályzatot az alkalmazotti közösség tagjai többségi szavazással érvényesítik egy erre a célra összehívott értekezleten. ● A szabályzat részeinek módosítása minden év januárjában történhet. ● Az adatok kezelése bizalmas. az adatok egészéhez az intézményvezetőn kívül más nem férhet. ● Az értékelt dolgozó Teljesítményértékelő összesítő lap aláírása előtt bármikor panasszal élhet az értékelés bármely aspektusával kapcsolatban. a panaszt írásban is be kell nyújtani a munkáltatónak

66

Minősítési lap

1. A közalkalmazott személyi adatai: Neve (születési neve): ........................................................................................... Anyja neve: ............................................................................................................ Születési hely, idő: .................................................................................................

2. A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos adatok: A közalkalmazotti jogviszony kezdete: .................................................................. A közalkalmazott besorolása: ................................................................................ A vezetői beosztás/munkakör betöltésének kezdete: .......................................... A minősítés indoka: ...............................................................................................

3. A közalkalmazott minősítésének szempontjai: 3.1. A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek: Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: 3.2. A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka: Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: 3.3. A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség: Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: 3.4. A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat: Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges

indokolás:

67 3.5. A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet: Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: 3.6. A végrehajtási rendelet által meghatározott egyéb szempontok: Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: 4. Vezetői beosztáshoz/munkakörhöz kapcsolódó minősítési szempontok: 4.1. A vezető által irányított szervezeti egység/intézmény munkájának színvonala Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: 4.2. A vezető által irányított intézmény munkavégzésének szervezése Kiemelkedő - Megfelelő - Kevéssé megfelelő - Nem megfelelő Szöveges indokolás: 5. A közalkalmazott munkavégzésével kapcsolatos egyéb lényeges körülmény, megjegyzés, a kevéssé alkalmas területek fejlesztésére vonatkozó javaslatok, célkitűzések: …………………………… ……………………………………… ………………… …………………………………………………… 6. A közalkalmazott minősítése: 1. szint: Könyvtári és információs asszisztens 2. szint: Könyvtári és információs technikus 3. szint: Könyvtári és információs menedzser 4. Könyvtári és információs szakértő kiválóan alkalmas (80-100%) - alkalmas (60-79%) kevéssé alkalmas (30-59%) - alkalmatlan (30% alatt) Dátum: ……………………………………………… …………………………………………………………….. minősítést végző aláírása

68 A közalkalmazott által a minősítésre tett észrevétel: ………………………………………………………………………………………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………………………………………………………………….

A minősítés tartalmát ismerem, 1 példányt a minősítésből átvettem, észrevételeimet megtettem.

………………………………………………….. a minősített aláírása

69

A könyvtár munkatársát értékelő lap Értékkelt személy neve. ......................................................................... Értékelő személy: ................................................................................... Értékelés ideje: ......................................................................................

1.

A munkaköri leírásban szereplő feladatok ellátása

2.

Szakmai felkészültség: elvárt ismeretek megléte, mélysége

3.

Jogszabályok, belső szabályzatok ismerete

4

A munka hatékonysága

5.

Szükséges képességek megléte: helyzetfelismerés, kreativitás, önállóság

6.

Személyes tulajdonságok: pontosság, megbízhatóság, segítőkészség, gyorsaság

7.

Vagyonbiztonság, intézményi titoktartás, munkavédelmi szabályok betartása

8.

Megbízhatóság, vezetői feladatok ellátása, vezetői utasítások elvégzése, elkötelezettség

9.

Emberi kapcsolatok, kommunikáció

10.

Munkatársak fejlesztése, ösztönzése, saját fejlődés

11.

Túlmunka végzése Minősítési átlag (az értékelési skála alapján):

Kíváló (8-10)

Átlagos (4-7)

Elfogadható (1-3)

Nem értéklehető (0)

Kompetenciák

X

sorszám

Értékelési skála

70

A könyvtár munkatársának önértékelő lapja Értékkelt személy neve. ......................................................................... Értékelés ideje: ......................................................................................

1.

A munkaköri leírásban szereplő feladataim ellátása

2.

Szakmai felkészültségem: a tőlem elvárt ismeretek megléte, mélysége

3.

Jogszabályok, belső szabályzatok ismerete

4

A munkám hatékonysága

5.

Szükséges képességeim megléte: helyzetfelismerésem, kreativitásom, önállóságom

6.

Személyes tulajdonságaim: pontosság, megbízhatóság, segítőkészség, gyorsaság

7.

Vagyonbiztonság, intézményi titoktartás, munkavédelmi szabályok betartása

8.

Megbízhatóságom, vezetői feladatai ellátása, vezetői utasítások elvégzése, elkötelezettségem

9.

Emberi kapcsolataim, kommunikációm

10.

Munkatársaim fejlesztése, ösztönzése, saját fejlődésem

11.

Túlmunkám végzése Minősítési átlag (az értékelési skála alapján):

Kíváló (8-10)

Átlagos (4-7)

Elfogadható (1-3)

Nem értéklehető (0)

Kompetenciák

X

sorszám

Értékelési skála

71

Szakmai minősítési szintek Önértékelési táblázat 1. Alapvető ismeretek. Az a szakember, aki képes használni a rendelkezésére álló eszközöket, és birtokában van a szakterületéhez kapcsolódó alapvető ismereteknek (alapvető szókincs, egyszerűbb feladatok végrehajtása). 2. Gyakorlati vagy technikai ismeretek. Az a szakember, aki rendelkezik az alapvető eszközökkel kapcsolatos szakmai tudással, speciális és ismétlődő feladatokat képes végrehajtani, valamint képes arra, hogy az adott szakterületen gyakorlati tudásának felhasználásával együttműködjön más szakemberekkel. Felismeri és értelmezi az igényeket, s ennek alapján fejlesztésekre, ill. új szolgáltatások kialakítására vonatkozó javaslatokat tesz. (az első igazán szakmai szint!) 3. Az eszközök hatékony használata. Az a szakember, aki nemcsak ismeri, hanem ismertetni és használni is tudja a szakma módszereit. Képes egy adott helyzet értelmezésére, döntéshozatalra és új eszközök kifejlesztésére. 4. A módszerek hatékony használata. Az a szakember, aki birtokában van a szakmai módszertan ismeretének és ezáltal képes új rendszereket alkotni. Képes az intézményen vagy intézményi hálózaton belüli információ áttekintésére és menedzselésére. Csoportok Információ Felhasználói és ügyfélkapcsolatok I01 A könyvtári és információs I02 I03 I04 I05 I06 I07 I08 I09 I10 I11

1 szint

2. szint

3. szint

4. szint

szolgáltatások környezetének megértése Az információval kapcsolatos jogok alkalmazása Tartalom- és tudásmenedzsment Az információforrások azonosítása és értékelése Az információ elemzése és szolgáltatása Információkeresés Gyűjteménymenedzsment Állománygyarapítás A dokumentumok kezelése A munkahelyi környezet és berendezés kialakítása Termék- és szolgáltatás-koncepció

I12 Technológia Információs rendszerek számítógépes T01 T02 T03 T04 T05

tervezése Alkalmazások számítógépes fejlesztése Publikálás és szerkesztés Internet-technológia Információ- és számítástechnika Csoportok

Kommunikáció Szóbeli kommunikáció K01 K02 Írásbeli kommunikáció Audiovizuális kommunikáció K03 Számítógépes kommunikáció K04 Idegen nyelv használata K05

1 szint

2. szint

3. szint

4. szint

72 Interperszonális kommunikáció K06 Intézményi kommunikáció K07 Menedzsment M01 Általános információmenedzsment M02 Marketing M03 Értékesítés és terjesztés M04 Költségvetési menedzsment M05 Projekttervezés és -menedzsment M06 Helyzet-megállapítás és értékelés M07 Emberi erőforrás-menedzsment M08 Oktatási és képzési menedzsment

73

Viselkedés minősítési szintek Önértékelési táblázat 1 2 3 4

Személyes kapcsolatok Önállóság Önbizalom Lelkesedés Kommunikációs készség Nyitottság Empátia Csapatszellem Tárgyalási képesség Kreativitás Pedagógiai érzék Kutatás Rendszerező képesség Elemzés Elemző képesség Kritikus gondolkodás Szintézisre való képesség Kommunikáció Diszkréció Konfliktuskezelési képesség Érzékenység Irányítás Kitartás Felelősség vállalás Precizitás Szervezés Rugalmasság Előrelátás Döntésképesség Kezdeményezőkészség Szervezőképesség

5

6

7

8

9

10

74

Szakmai minősítési szintek 5. szint: Könyvtári és információs asszisztens • • • • • • • •

•

rendelkezik valamilyen alapszintű szakképzettséggel, ismeri a szakmai gyakorlati szabályait (módszerek, szabványok), a megtanult szabályok megbízható alkalmazásával el tud végezni egy vagy több olyan feladatot, amelyekre speciálisan felkészítették, egy magasabban kvalifikált szakember irányítása alatt dolgozik, gyakran egy csapat tagja, amelyben hatáskörét a vezető határozza meg és módosítja szükség szerint, tudja, hogyan kell rendeltetésszerűen használni az alapvető munkaeszközöket, képes arra, hogy jellemző hibákat felismerjen, és el tudja dönteni, hogy mely esetekben szükséges külső szakember segítségét hívni. kompetenciái: - az Információ (I) csoportban minden tevékenységi területen 1. szint, - a Technológia (T), Kommunikáció (K) és Menedzsment (M) csoportok összesen 20 tevékenységi területén tízben 1. szint, azzal a feltétellel, hogy minden egyes csoportban legalább két területen eléri az 1. szintet. tulajdonságai: csapatszellemhez való alkalmazkodóképesség, nyitottság, kitartás.

6. szint: Könyvtári és információs technikus • • • • • • • •

•

különböző módokon megszerzett, elvégzett képzésben részesült, amelynek eredményeképpen jól ismeri a szakma gyakorlati szabályait (módszerek, szabványok) és az azokat irányító elveket, érti és céltudatosan, egyedi szituációkban képes alkalmazni ezeket az elveket, képes ellátni egy szervezett dokumentációs szolgáltatás különböző feladatait, munkájában más munkatársak kisebb csapata működhet közre, amelyben ő maga vezető szerepet tölt be, önállóan dolgozik, azonban egy felettes személynek beszámol munkájáról és követi annak utasításait, képes vállalni egy kis- vagy közepes méretű dokumentációs szolgáltatás működtetésének felelősségét, képes reagálni a dokumentációs rendszerben bekövetkezett hibákra, és azonnal a legszakszerűbb külső segítséget hívja a probléma elhárítására. kompetenciái: - az Információ (I) csoportban minden tevékenységi területen 2. szint, - a Technológia (T), Kommunikáció (K) és Menedzsment (M) csoportok összesen 20 tevékenységi területén tizenegyben 2. szint, azzal a feltétellel, hogy minden csoportban legalább két területen 2. szintet ér el. tulajdonságai: csapatszellem, precizitás, diszkréció.

75 7. szint: Könyvtári és információs menedzser • • • • • • • •

•

olyan elméleti és gyakorlati képzésben részesült, amelynek eredményeképpen jól ismeri a szakma gyakorlati szabályait (módszerek, szabványok) és az őket irányító elveket, képes módosítani és megújítani ezeket az elveket, a legkülönbözőbb forrásokat használva és megfelelő technikai eszközöket alkalmazva képes megszervezni és működtetni egy meghatározott igényeket kielégítő, összetett információs rendszert, kész arra, hogy munkacsoportokat felügyeljen és vezessen, költségvetéseket kezeljen és projekteket irányítson, be tudja mutatni és bizonyítani tudja vezetési tapasztalatát, képes innovatív és előrelátó módon gondolkodni (pl. egy új dokumentációs rendszer kialakításával és működésbe helyezésével vagy egy információs rendszer új, költségcsökkentő üzemeltetési módjának kifejlesztésével) be tudja bizonyítani, hogy képes az ehhez kapcsolódó szolgáltatások megvalósítására. kompetenciái: - az Információ (I) csoportban minden tevékenységi területen 3. szint, - a Technológia (T), Kommunikáció (K) és Menedzsment (M) csoportok összesen 20 tevékenységi területén tizenkettőben 3. szint, azzal a feltétellel, hogy minden csoportban legalább két területen 3. szintet ér el. tulajdonságai: szervezőkészség, a döntésképesség és a kezdeményezőkészség.

8. szint: Könyvtári és információs szakértő • • • • • • • •

•

rendelkezik mindazokkal az ismeretekkel és képességekkel, amelyek a könyvtári és információs menedzseri minősítéshez szükségesek (lásd a 3. szintet) különösen elmélyült tudást és tapasztalatot mutat fel a könyvtári és információs szolgáltatások egy speciális területén vagy egymást kiegészítő szakterületek egy csoportjában, e tudás és tapasztalat képessé teszi arra, hogy egy helyzetet minden szempontból értékelni tudjon, megoldást találjon egy új problémára, új módszert javasoljon és kritikusan viszonyuljon a szóban forgó szakterület elméleti koncepcióihoz, szakértői tapasztalata elegendően sokrétű és hosszú ideje fennáll, képes vizsgálatok lefolytatására, szakértői feladatok ellátására, valamint konzultánsi feladatok vállalására nagy intézményekben és szervezetekben, felelősséget vállal és részt vesz általa javasolt megoldások megvalósításában, elismerésnek örvend más szakértők körében, ismereteit és tapasztalatait közzéteszi, ennek érdekében gyakran használja a tudományos kommunikáció különböző csatornáit (szakmai folyóiratok, beszámolók, konferenciák). kompetenciái: - az Információ (I) csoport 7 tevékenységi területén 4. szint, 6 további területén 3. szint, - a Technológia (T), Kommunikáció (K) és Menedzsment (M) csoportok 20 tevékenységi területén tizenháromban 4. szint, azzal a feltétellel, hogy minden csoportban legalább két területen 4. szintet ér el. tulajdonságai: elemző képesség, a szintézisre való képesség, kommunikációs és oktatási készségek.

76 Fogalom magyarázat

értékelés: a teljesítmény megállapítására irányuló tevékenység, amikor – mérhető mutatók hiányában – az értékelő vezető megítélésén alapul a teljesítmény megállapítása értékelő vezető: a munkáltatói jogkör gyakorlója, illetve akire a munkáltatói jogkör gyakorlója a teljesítményértékeléssel kapcsolatos jogkört átruházza értékelt személy: a könyvtár azon munkatársa, akinek munkáját meghatározott szabályok szerint kell értékelni, illetve mérni kompetencia: a feladatok ellátásához szükséges ismeret, jártasság, készség, képesség, szociális szerep, vagy érték, az én-kép, valamint az alkalmazást segítő személyiségvonások és a hatékonysági motiváció együttese

77

viselkedési kompetencia I01 I02

I03 I04

Nyitottság Önállóság Empátia Kommunikációs készség Csapat szellem Pedagógiai érzék Elemző képesség Kritikus gondolkodás Tárgyalási képesség Szintézisre való képesség Diszkréció Érzékenység Kitartás Rugalmasság Előrelátás Rendszerező képesség Döntésképesség Kezdeményezőkészség Konfliktuskezelési képesség Felelősségvállalás Kreativitás Elkötelezettség Lelkesedés Önbizalom Szervezőkészség Felhasználói és ügyfélkapcsolatok A könyvtári és információs szolgáltatás környezetének megértése Az információval kapcsolatos jogok alkalmazása Tartalom- és tudásmenedzsment

vezetői feladatok

raktárosi feladatok

tájékoztatás

könyvtáros

informatikai feladatok

feldolgozás

digitalizálás/ adatrögzítés

beszerzés

adminisztratív feladatok

Kompetenciák

olvasószolgálati

Kompetencia mátrix

I05

Az információforrások azonosítása és értékelése

I06

Az információ elemzése és szolgáltatása Információkeresés Gyűjteménymenedzsment Állománygyarapítás A dokumentumok kezelése Információs rendszerek számítógépes tervezése

I07 I08 I09 I10 T01 T02

Alkalmazások számítógép alapú fejlesztése

T03

Publikálás és szerkesztés

T04

Internet-technológia

T05

Információ- és számítástechnika

K01 K02 K03 K04 K05 K06

Szóbeli kommunikáció Írásbeli kommunikáció Audiovizuális kommunikáció Számítógépes kommunikáció Idegen nyelv használata Interperszonális kommunikáció

K07

Intézményi kommunikáció

M01

Általános információmenedzsment Marketing Értékesítés és terjesztés Költségvetési menedzsment Projekttervezés és -menedzsment Helyzet-megállapítás és értékelés Emberi erőforrás-menedzsment Oktatási és képzési menedzsment Egyéb tudományos ismeretek

M02 M03 M04 M05 M06 M07 M08 E01

vezetői feladatok

raktárosi feladatok

tájékoztatás

könyvtáros

informatikai feladatok

feldolgozás

digitalizálás/ adatrögzítés

beszerzés

adminisztratív feladatok

Kompetenciák

olvasószolgálati

78

79 8. sz. melléklet

Adatvédelmi- Adatkezelési Szabályzata Jelen adatvédelmi – adatkezelési szabályzat (továbbiakban: „Szabályzat”) célja, hogy a Gonda Ferenc Városi Könyvtár (székhely: 4183 Kaba, Szabadság ér 5.., képviseli: Boldoghné Kiss Ágnes továbbiakban: („Adatkezelő”)

Fogalom meghatározások Személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: „Érintett”) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekintheti azonosíthatónak, ha őt -közvetlenül vagy közvetve -név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemzi tényezi alapján azonosítani lehet; Különleges adat: a) a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdekképviseleti szervezeti tagságra, b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat, Hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok -teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedi – kezeléséhez, Tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri, Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki, vagy amely a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja, Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatokon végzett bármely művelet, vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang-vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzik (pl. ujj-vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is, Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik személy számára hozzáférhetővé teszik, Nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik, Adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges, Adatzárolás: az adatok továbbításának, megismerésének, nyilvánosságra hozatalának, átalakításának, megváltoztatásának, megsemmisítésének, törlésének, összekapcsolásának vagy összehangolásának és felhasználásának véglegesen vagy meghatározott időre történő lehetetlenné tétele,

80 Adatmegsemmisítés: az adatok vagy az azokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése, Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásából - beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történi megbízást is - személyes adatok feldolgozását végzi, Adatállomány: az egy nyilvántartó-rendszerben kezelt adatok összessége, Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely vagy aki nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval.

Adatkezelés, adatfeldolgozás elvei 1. Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete elrendeli. Különleges adatot az Adatkezelő nem kezel. Törvény közérdekből - az adatok körének kifejezett megjelölésével - elrendelhető a személyes adat nyilvánosságra hozatalát. Minden egyéb esetben a nyilvánosságra hozatalhoz az érintett hozzájárulása, különleges adat esetében írásbeli hozzájárulása szükséges. Kétség esetén azt kell vélelmezni, hogy az érintett a hozzájárulását nem adta meg. Az érintett hozzájárulását megadottnak kell tekinteni az érintett közszereplése során általa közölt vagy a nyilvánosságra hozatal céljából általa átadott adatok tekintetében. Az érintett kérelmére indult eljárásban a szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell. Erre a tényre az érintett figyelmét fel kell hívni. 2. Jelen Szabályzat szempontjából adatfeldolgozó a Gonda Ferenc Városi Könyvtár; képviseli: Boldoghné Kiss Ágnes. Az adatfeldolgozónak a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit az adatkezelő határozza meg. Az adatkezelési műveletekre vonatkozó utasítások jogszerűségéért az adatkezelő felel. Az adatfeldolgozó tevékenységi körén belül, illetőleg az adatkezelő által meghatározott keretek között felelős a személyes adatok feldolgozásáért, megváltoztatásáért, törléséért, továbbításáért és nyilvánosságra hozataláért. Az adatfeldolgozó tevékenységének ellátása során más adatfeldolgozót nem vehet igénybe. Az adatfeldolgozó az adatkezelést érintő érdemi döntést nem hozhat, a tudomására jutott személyes adatokat kizárólag az adatkezelő rendelkezései szerint dolgozhatja fel, saját céljára adatfeldolgozást nem végezhet, továbbá a személyes adatokat az adatkezelő rendelkezései szerint köteles tárolni és megőrizni. 3. Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak. Csak olyan személyes adat kezelheti, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig. Fentiek alapján a jelen Szabályzat szempontjából az adatkezelés célja: könyvtári szolgáltatás nyújtása; kommunikáció. Az érintettel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes-e, vagy kötelező. Kötelezi adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendeli

81 jogszabályt is. Az érintettet - egyértelműen és részletesen –tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is. A tájékoztatás - különösen statisztikai vagy tudományos célú adatkezelés esetén megtörténhet az adatgyűjtés tényének, az érintettek körének, az adatgyűjtés céljának, az adatkezelés időtartamának és az adatok megismerhetőségének mindenki számára hozzáférhető módon történi nyilvánosságra hozatalával, ha az egyénre szóló tájékoztatás lehetetlen, vagy aránytalan költséggel járna. Tekintettel az előbbiekre, kérjük, hogy amennyiben személyes adatai kezeléséhez nem kíván hozzájárulni, úgy azokat részünkre ne adja meg. 4. Az adatkezelő vállalja, hogy amennyiben bármilyen módon változtatna a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvein és gyakorlatán, ezekről a változásokról előzetesen értesíti honlapjának látogatóit, hogy azok mindig pontosan és folyamatosan ismerjék az adatkezelő portáljának egész területén érvényes adatkezelési elveket és gyakorlatot. A személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló jelen Szabályzat mindig a ténylegesen alkalmazott elveket és a valóságos gyakorlatot tükrözi. 5. Ha a személyes adatokat olyan módon szeretnénk felhasználni, hogy ez a felhasználási mód eltérne a személyes adatok gyűjtésekor meghirdetett elvektől és céloktól, akkor előzetesen e-mailen keresztül értesítjük az érintetteket, akiknek felajánljuk azt a lehetőséget, hogy eldönthessék, vállalják-e, azaz hozzájárulnak-e az új feltételek mentén is személyes adataik korábbiaktól eltérő módon történi kezeléséhez. 6. Amikor látogatóink honlapunk oldalain tartózkodnak, általában megtehetik ezt anélkül, hogy fel kellene fedniük saját kilétüket, vagy bármilyen személyes jellegű adatot kellene megadniuk. Bizonyos esetekben azonban az adatkezelő által kínált szolgáltatás teljes körű igénybevételéhez szükségessé válhat a látogatók bizonyos személyes adatainak (például nevének, postacímének vagy e-mail címének) megadása, illetve ismerete. Nem minősülnek személyes adatnak azok az anonim információk, melyeket a személyes azonosíthatóság kizárásával gyűjtenek és természetes személlyel nem hozhatóak kapcsolatba, illetve azok a demográfiai adatok sem minősülnek személyes adatnak, melyeket úgy gyűjtenek, hogy nem kapcsolják hozzá azokat azonosítható személyek személyes adataihoz, s ezáltal nem állítható fel kapcsolat természetes személlyel. Egyes szolgáltatásaink igénybevételéhez szükséges regisztráció során elemi demográfiai és más jellegű adatokat is kérünk látogatóinktól. Az ilyen adatokat egyfelől elemzési célokra, másfelől szolgáltatásaink miniségének javításához, fejlesztéséhez, továbbá, a látogatók igényeinek teljes körű kielégítéséhez alkalmas szolgáltatások nyújtásának elősegítésére használjuk fel, harmadik fél számára nem szolgáltatjuk ki azokat. Fentiek alapján az Adatkezelő a könyvtári szolgáltatások igénybevétele esetén az érintettek következői adatait kezeli: név, születési év, anyja neve, lakcím, személyi igazolvány vagy útlevél szám, postai cím, e-mail cím, telefonszám (vezetékes vagy mobil). Elektronikus szolgáltatás igénybevétele esetén a rendszer tárolja a belépéshez szükséges adatokat: felhasználó név (az olvasójegy száma) és jelszó, de ehhez az intézmény alkalmazottai nem férnek hozzá. Amennyiben az egyes oldalakon regisztrációra kérjük az érintetteket, minden esetben feltüntetjük, hogy mely adatokat, milyen célból és feltételek mellett kérjük "kötelező" jelleggel megadni. A kötelező kifejezés jelen esetben nem az adatfelvétel kötelező jellegére utal, hanem arra, hogy vannak olyan rekordok, amelyek kitöltése nélkül a regisztráció

82 sikerrel nem zárulhat, így bizonyos mezők kitöltetlenül hagyása, vagy nem megfelelő kitöltése a regisztráció elutasításához vezethet. 7. Az érintettek által biztosított személyes, illetve egyéb adatokat nem egészítjük ki és nem kapcsoljuk össze más forrásból származó adatokkal, vagy információval. Amennyiben a jövőben különbözi forrásokból származó adatok ilyenfajta összekapcsolására kerülne sor, ezt a tényt kizárólag a megfeleli tájékoztatást követien, előzetesen, az adott érintettől kapott hozzájárulás esetén tesszük meg. A látogatóink által rendelkezésünkre bocsátott személyes adatokat ezirányú felhatalmazás hiányában semmilyen körülmények között nem adjuk tovább harmadik fél számára. 8. Amennyiben az arra feljogosított hatóságok a jogszabályokban előírt módon kérik fel személyes adatok átadására a szolgáltatót, az adatkezelő – törvényi kötelezettségének eleget téve - átadja a kért és rendelkezésre álló információkat. 9. Amennyiben látogatóink személyes adatokat bocsátanak a rendelkezésünkre, minden szükséges lépést megteszünk, hogy biztosítsuk ezeknek az adatoknak a biztonságát - mind a hálózati kommunikáció (tehát online adatkezelés) során, mind az adatok tárolása, őrzése (tehát offline adatkezelés) során. 10. A személyes adatokhoz csak az illetékes munkaköröket betöltő személyek férhetnek hozzá magas szintű hozzáférési kontrollok alkalmazása mellett. 11. Amennyiben 14 éven aluli gyermek személyes adatainak kezelésére vonatkozó igény merül fel, csak abban az esetben lehetséges ilyen adatok rögzítése, amennyiben megfelelően kiállított ellenőrizheti formájú szülői, vagy más törvényes képviselői beleegyezés, hozzájárulás áll rendelkezésünkre. Ilyen felhatalmazás hiányában gyerekek személyes adatait módon és csatornán keresztül, ahogy a szolgáltatás igénybevételét kezdeményezték.

83

Érintettek jogai 1. Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve - a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével – törlését. 2. Az érintett kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az általa kezelt, illetőleg az általa megbízott feldolgozó által feldolgozott adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről (székhelyéről) és az adatkezeléssel összefüggi tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. Az adatkezelő köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül írásban, közérthető formában megadni a tájékoztatást. Az érintett tájékoztatását az adatkezelő csak akkor tagadhatja meg, ha azt törvény, az állam külső és belső biztonsága, így a honvédelem, a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy bűnüldözés érdekében, továbbá állami vagy helyi önkormányzati pénzügyi érdekből, valamint az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében korlátozza. Az adatkezelő köteles az érintettel a felvilágosítás megtagadásának indokát közölni. Az elutasított kérelmekről az adatkezelő az adatvédelmi biztost évente értesíti. 3. A valóságnak meg nem feleli adatot az adatkezelő helyesbíteni köteles. 4. A személyes adatot törölni kell, ha: a) kezelése jogellenes, b) az érintett kéri, c) az hiányos vagy téves - és ez az állapot jogszerűen nem korrigálható -, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki, d) az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt, e) azt a bíróság vagy az adatvédelmi biztos elrendelte. 5. A helyesbítésről és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították. Az értesítés mellőzhető, ha ez az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti. 6. Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha: a)a személyes adatok kezelése (továbbítása) kizárólag az adatkezelő vagy az adatátvevő jogának vagy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha az adatkezelést törvény rendelte el, b) a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvéleménykutatás vagy tudományos kutatás céljára történik, c) a tiltakozás jogának gyakorlását egyébként törvény lehetővé teszi. Az adatkezelő - az adatkezelés egyidejű felfüggesztésével - a tiltakozást köteles a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 nap alatt megvizsgálni, és annak eredményéről a kérelmezőt írásban tájékoztatni. Amennyiben a tiltakozás indokolt, az adatkezelő köteles az adatkezelést - beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszüntetni, és az adatokat zárolni, valamint a tiltakozásról, illetőleg az annak alapján tett intézkedésekről értesíteni mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében. Amennyiben az érintett az adatkezelőnek ezen döntésével nem ért egyet, az ellen - annak közlésétől számított 30 napon belül - bírósághoz fordulhat. Az adatkezelő az érintett adatát nem törölheti, ha az adatkezelést törvény rendelte el. Az

84 adat azonban nem továbbítható az adatátvevő részére, ha az adatkezelő egyetértett a tiltakozással, illetőleg a bíróság a tiltakozás jogosságát megállapította. 7. Az érintett a jogainak megsértése esetén az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat.

85 9.sz. melléklet

Folyamatábrák

Főfolyamatok

Könyvtári munkafolyamatok

Vezetési folyamatok

Állományalakítás

Főfolyamatok A dokumentum feltárása

Alfolyamatok Olvasószolgálat

Részfolyamatok Gűjtemény rendezése

Állományvédelem

A könyvtár belső megjelenésének alakítása

86

Vezetési folyamatok

Stratégiai tervezés

Irányított önértékelés

Intézmény működésének fejlesztése

Partneri igények felmérése

Kommunikáció a partnerekkel

Intézményi folyamatok ellenőrzése, mérése

Az intézményt érintő pályázatok megírása,

Szabályzatok elkészítése, ellenőrzése és fejlesztése

87

Gyarapítás Állományalakítás Apasztás Gyarapítás

Kiválasztás

Apasztás

Selejtezésre szánt dokumentumok kiválogatása

Rendelés

Jegyzék készítése, engedélyeztetés

Érkeztetés

Felajánlás a könyvtári rendszerben

Nyilvántartásba vétel

Regisztráció a fogyási naplóban Formai feltárás

Kivezetés az egyedi leltárból Egyedi és csoportos leltárkönyvbe regisztálás

Pecsételés tulajdonbélyegzővel

Leltári szám, raktári jelzet feltüntetése

Kivezetés a katalógusokból, adatbázisból Selejtezett dokumentumok elszállíttatása

88

Formai feltárás Huntéka integrált könyvtári programmal

Hasonlítás, előzményezés

Előzmények azonosítása

Besorolási adatok megállapítása

Bibliográfiai leírás elkészítése

Katalogizálási revízió

Bibliográfiai leírás letöltése és szerkesztése

Példányadat rögzítése

Raktári katalógus cédula nyomtatása

89

Olvasószolgálat

Tájékoztatás

Helyben használat

Kölcsönzés

Irodai szolgáltatás

Közhasznú információ

Olvasóterem használata

Beiratkozás

Faxolás

Irodalom kutatás

Kézikönyvtár használatat

Előjegyzés

Szkennelés

Bibliográfia készítés

Folyóiratolvasó használata

Hosszabbítás

Fénymásolás

Felszólítás

Szövegszerkesztés

Használóképzés

Könyvtárközi kölcsönzés

90

91

92

93 10.sz. melléklet

Munkavédelmi szabályzat 1. A MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT HATÁLYA 1.1. Tárgyi hatály

A Munkavédelmi Szabályzat (továbbiakban: MvSz) teljes körűen szabályozza - a jogszabályi és műszaki előírásoknak megfelelően - a Városi Könyvtár (továbbiakban: Könyvtár) működésére vonatkozó, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést, munkakörülményeket. Az MvSz az 1993. évi XCIII. munkavédelmi törvény és a végrehajtására kiadott MüM, NM, és EüM rendeletek előírásai alapján állapítja meg a munkavállalók (vezetők és beosztottak) jogait és feladatait, kötelezettségeit, az Könyvtár belső munkavédelmi rendjét, a követelményeket és az eljárási szabályokat. 1.2. Személyi és területi hatály

Az MvSz kiterjed a Könyvtár összes rézlegére, továbbá az Könyvtár területén és munkahelyein foglalkoztatott saját alkalmazottaira, a Könyvtár használókra, a Könyvtár által használt helyiségekre. 1.3. Az MvSz-ben foglaltak megszegésének jogi felelőssége

Az MvSz könyvtári utasítás, ezért megszegése munkajogi következményekkel jár. A szabályszegés súlyától függően a megszegéssel okozott kár megtérítéséért kártérítési, illetve polgári jogi kártérítési eljárást kezdeményezhet az vezető. Ezeken túl a megszegő személyekkel szemben az illetékes hatóságok szabálysértési eljárást folytathatnak le, illetve büntetőeljárást kezdeményezhetnek. 1.4. Az MvSz közzététele

A szabályzat a Könyvtár hivatalos honlapján kerül közzétételre.

2. SZEMÉLYI FELTÉTELEK 2.1. Az alkalmazás általános munkavédelmi követelményei

a. – – b. – – – –

A Könyvtárban a munkavállaló csak akkor alkalmazható, ha: a munkafeladat ellátásához szükséges szakképzettséggel rendelkezik, a munkavégzésre egészségügyi szempontból alkalmas. A munkavállalót csak olyan munkával szabad megbízni: amelyre szakmai és egészségügyi szempontból alkalmas, amelynek biztonságos elvégzésére megfelelően kioktatták, amelynél munkavégzés közben előforduló ártalmakat, veszélyeket, az ellenük való védekezési módokat ismertették vele, amelynél a vészhelyzetkor követendő magatartás szabályaira és a vészhelyzet megszüntetése érdekében végrehajtandó feladatokra megfelelően kioktatták.

2.2. A munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata

1. Közalkalmazotti jogviszony létesítésekor és fennállása alatt a munkavállalókat a 33/1998. (VI. 24.) NM és az ezt módosító 27/2000. (IX. 30.) és 18/2001. (IV. 28.) EüM rendeletek szerint kell munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatokra küldeni a 3.1., illetve 3.2. sz. mellékletben meghatározott formanyomtatvánnyal. A közalkalmazotti jogviszony létesítésekor a munkavédelmi képviselő kezdeményezi a munkaköri egészségügyi alkalmassági vizsgálatot az vezető javaslata alapján. 2. A további orvosi alkalmassági vizsgálatokra (időszakos, rendkívüli és záró-) a munkavállalót az vezető köteles elküldeni. Az orvosi vizsgálatokat a fenntartó

94 önkormányzattal szerződéses jogviszonyban álló foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa végzi el. 3. A vizsgálatra – a vezető által kitöltött, aláírt és lebélyegzett – „Beutalás munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatra” megnevezésű nyomtatványt kell a munkavállalónak magával vinnie. A nyomtatványt a vezető biztosítja. 4. Az orvosi vizsgálathoz meg kell adni az adott munkakörre vonatkozó összes körülményt, amely az alkalmasság kérdését befolyásolhatja. 5. A munkavállalókat az alábbiakban felsorolt esetekben rendkívüli orvosi vizsgálatra kell küldeni: – foglalkozási megbetegedés, illetve fokozott expozíció esetén, – a munkakörülmények jelentős megváltozása esetén, 6. ha a munkavállaló munkabalesetet szenvedett és a kivizsgálás megállapítása szerint a baleset bekövetkezte az egészségi állapottal összefüggésbe hozható (pl. a bizonytalan rosszullétek miatt bekövetkezett események). 7. A rendkívüli időszakos vizsgálat elrendelése külön eseti döntés alapján történik. A döntés meghozatala a könyvtárvezető kötelessége. 8. A könyvtárvezetőnek a munkavállalókkal kellő időben, de a vizsgálat elvégzése előtt legalább egy héttel közölni kell a vizsgálaton való részvételi kötelezettséget és biztosítania kell azon a részvétel lehetőségét. 9. A munkavállalók kötelesek a munkakörükre előírt előzetes, időszakos, rendkívüli és záró munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatokon, pályaalkalmassági vizsgálaton részt venni. 10. Azt a munkavállalót, aki a számára előírt vizsgálaton saját hibájából nem vesz részt, a munkavégzéstől el kell tiltani. A kiesett munkaidőre bér nem fizethető. 11. Azt a munkavállalót, aki a "munkakör betöltésére alkalmatlan" minősítést kapott, a tárgyi munkakörben tovább foglalkoztatni nem szabad. 12. A munkavállaló jogosult orvosi vizsgálatának eredményét megismerni. Kérésére a foglalkozás-egészségügyi szolgálat köteles a kért információt megadni.

2.3 Munkavédelmi oktatások rendje 2.3.1 A munkavállalók előzetes munkavédelmi oktatása

a. Minden munkavállaló köteles a biztonságos és az egészséget nem veszélyeztető munkavégzéshez szükséges követelményeket elsajátítani és az elsajátításról számot adni. A könyvtár köteles a biztonságos és az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeit a munkavállalókkal megismertetni és azok megfelelő elsajátításáról meggyőződni, továbbá arról gondoskodni, hogy a megfelelő ismeretekkel a munkavállalók a foglalkoztatás teljes tartama alatt rendelkezzenek. A munkavédelmi oktatást a munkavédelmi képviselő tartja. b. Előzetes munkavédelmi oktatásban kell részesíteni: - az újonnan belépő munkavállalókat, - azokat a munkavállalókat, akik munkahelyükről 6 hónapot meghaladóan távol voltak. c. Az elméleti munkavédelmi oktatásnak tartalmaznia kell a Könyvtár Munkavédelmi Szabályzatának a munkavállalóra vonatkoztatható tudnivalóit, különöstekintettel a munkavédelemmel kapcsolatos kötelességekre és jogokra, továbbá a munkakörre, beosztásra vonatkozó technológiák és az ott használt gépek, eszközök, specifikus munkavédelmi, ill. biztonsági előírásait. Tartalmaznia kell továbbá a munkavállaló minden munkavégzésénél előforduló veszélyeket, ártalmakat és az ellenük való védekezés módozatait. d. A gyakorlati munkavédelmi oktatás során a munkavállalóval meg kell ismertetni: - a munkájával összefüggő gyakorlati munkavédelmi követelményeket és a végrehajtás módját,

95 – a vészhelyzettel és mentéssel kapcsolatos gyakorlati teendőket, – a kollektív és az egyéni védőeszközök használatának és karbantartásának szabályait. e. A munkavégzéssel kapcsolatos munkavédelmi feladatok végrehajtását mindaddig gyakoroltatni kell, amíg azokat a munkavállaló megbízhatóan el nem sajátította. f. A munkavédelmi oktatás megtörténtét oktatási naplóban kell rögzítenie az oktatást végzőnek, továbbá gondoskodnia kell – legalább 5 évig – a dokumentum megőrzéséről. g. A munkavédelmi oktatás megtartásáig a munkavállaló munkakörében csak felügyelet mellett foglalkoztatható.

3. A MUNKAVÉGZÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ÉS SPECIÁLIS SZABÁLYOK 3.1. Általános szabályok

1. A munkavállaló köteles a munkahelyén a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni és így végezni munkáját. Ennek megfelelően alkohol, drog, kábító hatást okozó gyógyszerek hatásától mentes, kipihent állapotban kell lennie. Köteles a munkahelyi vezetőjének azonnal jelenteni, ha ettől eltérő az állapota, vagy ha rosszullét jelentkezik nála. 2. A munkavállaló köteles a konkrét munkavégzésre vonatkozó jogszabályi és szabvány előírásoknak, valamint a belső utasításoknak megfelelően végezni tevékenységét. 3. A munkavállaló köteles munkáját a munkahelyi fegyelem megtartása mellett olyan fegyelemmel és körültekintéssel végezni, amelyet az adott munkafolyamat veszélyessége, illetve a munkavégzés biztonsága megkövetel. 4. A munkavállaló a munkahelyét csak engedéllyel hagyhatja el. 5. Rendkívüli, illetve vészhelyzet (üzemzavar) észlelése esetén a munkát azonnal abba kell hagyni és a vészhelyzetet a munkahelyi vezetőnek haladéktalanul jelenteni kell. A munkavállaló köteles a veszélyhelyzet megszüntetésében, illetve a kialakult veszélyhelyzet Következményeinek csökkentésében a tőle elvárható módon tevékenyen részt venni. 6. A munkavállaló az általa elszenvedett vagy észlelt munkabalesetet haladéktalanul köteles jelenteni felettesének. 7. A munkavállaló köteles a rendelkezésére bocsátott és általa használt gépek, berendezések és eszközök biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni és azokat a rendeltetésüknek megfelelően a Könyvtár Munkavédelmi, Tűzvédelmi Szabályzatai szerint használni, köteles a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni. 8. A munkavállaló köteles a III. fejezetben előírt orvosi vizsgálatokon, munkavédelmi oktatáson részt venni, továbbá az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek meglétét ellenőrző vezetővel és a külső hatósági szakemberekkel együttműködni. 9. Étkezni, dohányozni csak a kijelölt helyeken szabad. 10. Átnedvesedett ruhában, lábbeliben munkát végezni nem szabad. 11. A meghibásodott, továbbá rendellenesen működő munkaeszközt használni, illetve tovább használni nem szabad. 12. Minden munkavállaló a saját hatáskörében köteles a meghibásodást, illetve rendellenes működést megszüntetni. Amennyiben a szükséges intézkedés hatáskörét meghaladja, haladéktalanul köteles a felettesét értesíteni. 13. Szemetet és hulladékot csak az arra kijelölt helyen szabad tárolni. 14. Veszélyes hulladékot csak a külön előírások szerint szabad gyűjteni és tárolni. 15. A munkavállaló a munkavégzést megtagadhatja, – ha ezzel életét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné. Ha a kapott utasítás végrehajtásával mások életét vagy testi épségét veszélyeztetné közvetlenül és súlyosan, a teljesítést meg kell tagadnia.

96 – Közvetlen és súlyos veszélyeztetésnek minősül különösen a biztonsági és védőberendezések működésképtelensége, illetve hiánya. 3.2. A munkavállaló jogosult a következőket megkövetelni:

II. III. IV. V.

az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés feltételeinek teljesítését, a tevékenységéhez szükséges, a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések megvalósítását, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésére bocsátását és a betanuláshoz való lehetőség biztosítását, a munka elvégzéséhez munkavédelmi szempontból szükséges felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt védőital, valamint tisztálkodó szerek és tisztálkodási lehetőség biztosítását.

3.3. Munkavállalók ismétlődő oktatása

Annak érdekében, hogy a Könyvtárnál alkalmazott munkavállalók a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzenek az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető, a biztonságos munkavégzésükhöz szükséges munkavédelmi ismeretekkel, rendszeresen ismétlődő munkavédelmi oktatást kell számukra tartani. • Az ismétlődő oktatáson a munkavállalók kötelesek részt venni. Az oktatásról távol maradottak részére pótoktatást kell tartani, az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül. • Az oktatást munkaidőben kell megtartani. Az oktatás megszervezéséért és megtartásáért a munkavédelmi képviselő a felelős. • Az oktatásokat a beosztottak számára kétévenként egy alkalommal a szükséges időtartamban, az oktatás megtörténtét jegyzőkönyvben rögzíteni kell. 3.4. A munkavállalók rendkívüli oktatása

Rendkívüli munkavédelmi oktatást kell tartani: • súlyos vagy szokatlan oksági összefüggéseket mutató balesetek, káresemények, kvázibalesetek bekövetkezése után, • a munkavédelmi szabályozás lényeges megváltozása után, • újonnan jelentkező veszély megjelenése esetén, • akkor, ha a felügyeleti ellenőrzések tapasztalatai indokolttá teszik, • ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó körülmények megváltoznak, • ha az alkalmazott munkaeszközt átalakítják, • ha új munkaeszközt vezetnek be, • ha új technológia bevezetésére kerül sor.

4. AZ EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK, VÉDŐITAL, TISZTÁLKODÓSZEREK JUTTATÁSÁNAK RENDJE Az intézmény dolgozói részére tisztálkodási eszközöket és szereket kell biztosítani, más védőfelszerelések használata nem indokolt.

5. A MUNKAVÉDELMI ELJÁRÁSOK RENDJE

5.1. Időszakos biztonsági felülvizsgálatok 1. Időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni azt a veszélyes technológiát és munkaeszközt: 4. amelynek használatba vételéhez hatósági engedély szükséges,

97 5. amely munkavédelmi megfelelőség tanúsítására kötelezett (Mvt.18.§.(4) bek. 5/1993.(XII.26.) MüM rendelet 1.sz. melléklet), 6. amelynek felülvizsgálatát jogszabály, szabvány, üzemeltetési dokumentáció előírja, 7. amelyen nagyjavítást, illetve teljes szétszereléssel járó rekonstrukciót végeztek, 2. A vizsgálatok végrehajtásának feltételeiről a gazdasági vezetőnek kell gondoskodni. 3. Ha a felülvizsgálat hiányosságot tár fel, közvetlen balesetveszély vagy egészségkárosítás esetén a munkaeszköz ill. technológia működtetését fel kell függeszteni a hiányosság kiküszöböléséig, kisebb jelentőségű hibák esetén határidőt kell szabni a kijavíttatásra. A határidő betartásáért az vezető a felelős. 4. Munkavédelmi okok miatt felfüggesztett munkaeszköz ill. technológia újbóli működtetése csak kedvező eredményű ismételt vizsgálat után lehetséges.

5.2. További vizsgálatok 5.2.1. Villamos berendezések időszakos vizsgálatai

a. A villamos berendezések tűz- és érintésvédelmi, valamint a létesítmények és építmények villámvédelmi berendezései szabványossági felülvizsgálatainak megszervezése a vezető feladata. b. A vizsgálatok során feltárt hiányosságok megszűntetésére intézkedni a vezető feladata. 5.3. Munkavédelmi ellenőrzések

a. A munkavédelmi ellenőrzések célja, annak megállapítása, hogy a Könyvtár az egészséget nem veszélyeztető, a biztonságos munkavégzés személyi- tárgyi feltételei, a munkakörülmények megfelelnek-e a jogszabályokban, nemzeti szabványokban, továbbá a Könyvtár által kiadott munkautasításokban foglalt munkavédelmi követelményeknek. b. Az ellenőrzés formái a következők: • Folyamatos vezetői ellenőrzés • Munkavédelmi képviselő ellenőrzései • Alkoholszondás ellenőrzések 5.3.1. Folyamatos vezetői ellenőrzés

–

–

A Könyvtár vezetője folyamatosan meggyőződni arról, hogy a munka végzésének egészséget nem veszélyeztető és biztonsági feltételei biztosítottak-e és a munkavédelmi előírásokat az irányítása alatt dolgozók betartják-e. Hiányosság esetén saját hatáskörben meg kell tenni az intézkedést a veszély, illetve ártalom megszűntetése érdekében. Közvetlen veszély vagy életveszély esetén a munkát elkezdeni vagy folytatni tilos!

6. A MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK BEJELENTÉSE, KIVIZSGÁLÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA 6.1. A balesetek nyilvántartásba vétele.

Az intézményben Baleseti Naplót kell vezetni, amelyben az 1. sz. melléklet szerinti adatokat és információkat kell szerepeltetni. A Baleseti Naplóba a munkavédelmi képviselőnek minden tudomására jutott sérüléssel járó balesetet (könyvtárhasználókat is) be kell vezetnie, függetlenül a sérülés mértékétől és attól, hogy történt-e munkakiesés. 6.2. A balesetek bejelentése:

a. Minden munkavállaló köteles azonnal az őt ért balesetet közvetlen munkavédelmi képviselőnek bejelenteni, aki a helyszín biztosítása mellett értesíti az intézmény vezetőjét, szükség esetén az orvosi ügyeletet, a mentőket.

98 b. Ha a sérült akadályoztatva van balesete bejelentésében, akkor a bejelentési kötelezettség a tudomással bíró munkavállalót terheli. c. A könyvtárvezető tudomására jutott, 3 napot meghaladó munkaképtelenséget, vagy halált okozó munkabalesetről a kivizsgálás alapján felvett munkabaleseti jegyzőkönyv (2. sz. melléklet) 1 példányát legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a baleset helyszíne szerint illetékes Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőségnek. d. Ha súlyos, vagy halálos baleset, illetve kettőnél több személy sérülésével járó munkavállalói vagy könyvtárhasználói baleset történt, a c) pontban megnevezett felügyelőséget és a fenntartót a kivizsgálást ill. jegyzőkönyvezést megelőzően telefonon, telefaxon vagy személyesen azonnal értesíteni kell a rendelkezésre álló adatok közlésével. 6.3. A balesetek kivizsgálása

a. A halált vagy munkaképtelenséget okozó balesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni. b. A balesetek kivizsgálását a munkavédelmi képviselő végzi, akinek munkáját a vizsgálatba bevont személyek segíteni kötelesek. c. Amennyiben a baleset kivizsgálásában a munkavédelmi képviselő akadályoztatva van, akkor: • a súlyosnak minősülő balesetek kivizsgálására munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személyt kell megbízni, • a súlyosnak nem minősülő esetekben a baleset kivizsgálását az intézmény vezetője köteles vezetni. • Valamennyi baleset kivizsgálásában részt vehet a munkavédelmi érdekképviselet, akinek észrevételeire lehetőség szerint figyelemmel kell lenni. • A kivizsgálás eredményeképpen a kivizsgálást végző megállapítja, hogy a baleset munkabalesetnek tekinthető-e. Ha igen, akkor az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet szerinti „Munkabaleseti Jegyzőkönyv”-et állítja ki. Ha nem, akkor erről, és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót értesíti. d. A Munkabaleseti Jegyzőkönyvet a kivizsgálás befejezését követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni: • a sérültnek (halála esetén a közvetlen hozzátartozónak), • a halált, illetve a három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről a munkabaleset helyszíne szerint illetékes Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőségnek, • a társadalombiztosítási kifizetőhelynek. e. A munkavédelmi képviselő köteles minden munkabalesetet szenvedett munkavállalót (halál esetén a közvetlen hozzátartozót) kárigénye bejelentésére írásban felszólítani, mellékelve a 3. sz. mellékletnek megfelelő "Felhívás munkabalesettel összefüggő kárigény bejelentésére" nyomtatványt. f. A beérkezett kárigény (4. sz. melléklet) kielégítéséről a munkavédelmi képviselő javaslata alapján az vezető dönt.

7. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS a.

b. c.

Az elsősegélynyújtás célja, hogy az életet vagy a testi épséget veszélyeztető állapot miatt azonnali egészségügyi ellátásra szoruló személy haladéktalanul - addig is, amíg részére a szükséges orvosi ellátás nem biztosítható - az egészségi állapotának helyreállítására, illetve a rosszabbodásának megakadályozására irányuló szakszerű ellátásban részesüljön. Az elsősegélynyújtásra vonatkozó előírásokat jelenleg a 15/1972. (VIII. 5.) EüM rendelet szabályozza. A szükséges eszközök meghatározásához a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosát is be kell vonni. Az elsősegélynyújtáshoz szükséges eszközöket és szereket úgy kell elhelyezni,

99 hogy szükség esetén könnyen elérhetőek és használhatóak legyenek. Az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelések (hordágy, mentődoboz stb.) beszerzéséről, a sebkötöző csomagok ill. mentődobozok tartalmának pótlásáról a gazdasági vezetőnek kell gondoskodnia. Az elsősegélynyújtáshoz történő felhasználást minden esetben regisztrálni kell.

Városi Könyvtár Munkavédelmi Szabályzata az alábbi mellékleteket tartalmazza: 1 sz. melléklet 2. sz. melléklet 3. sz. melléklet 4. sz. melléklet

Baleseti naplóban rögzítendő adatok és információk Munkabaleseti jegyzőkönyv Felhívás munkabalesettel összefüggő kárigény bejelentésére Kárigény bejelentése.

VEGYES RENDELKEZÉSEK A Városi Könyvtár Munkavédelmi Szabályzata 2016.augusztus 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg az 1992 június 15-én elfogadott Munkavédelmi Szabályzat hatályát veszti.

100

Baleseti napló

Név: ..................................................... Munkakör: .............................................. Születési hely: .......................................... Szül. idő: .......................................... Anyja neve: ...................................................... TAJ szám: .................................. Baleset időpontja: …............ év ................... hó ........... nap ......... óra ......... perc Baleset pontos helyszíne:..................................................................................... Sérülés jellege és a sérült testrész:

.....................................................................

................................................................................................................................. Az esemény leírása: ............................................................................................. ................................................................................................................................ A sérült ellátására tett intézkedés: ......................................................................... ................................................................................................................................. A sérült folytatta-e a munkát: ................................................................................. Tanúk neve, beosztása és lakcíme: ........................................................................ ................................................................................................................................. A bejegyzés időpontja: ........................................................................................... A bejegyzést tevő neve, munkaköre és aláírása:................................................ ................................................................................................................................

101

MUNKABALESETI JEGYZŐKÖNYV (A) A munkáltató adatai: 1. Neve: 2. Címe: 3. Telefonszáma: / 4. E-mail címe: 5. Adószáma: 6. Közösségi adószáma: 8. Fő tevékenysége (TEÁOR ’08) *: 10. Összlétszám kategória*:

Fax: -

-

Mobil: Adóazonosító jele: 7. Gazdálkodási forma: 9. Helyi egység fő tevékenysége (TEÁOR ’08)*: 11. Helyi egység létszám kategória*:

(B) A sérült (munkavállaló) adatai: 1. Neve: 3. Születési neve: 5. Születési helye: 7. Neme*: 8. Állampolgársága*: 10. Lakcíme: ép. lh. em. ajtó 12. Munkaköre (FEOR):* 14. Munkatapasztalat az adott munkakörben a munkáltatónál*:

2. TAJ száma: 4. Anyja neve: 6. Születési ideje:

-

-

év 9. Életkora:

Település

hó (út/utca)

11. Telefonszáma: 13. Alkalmazotti viszonya*: év hó

(C) A munkabaleset adatai: 1. Dátuma: 20 év hó nap 3. Sérülés a munkavégzés hányadik órájában 4. A sérülés típusa*: 6. A munkavégzés helye*: 7. A baleset földrajzi helye*: 8. A sérülés súlyossága*:

2. Időpontja: (óra: 24 órás időszámítás) a hét hányadik napján* következett be 5. A sérült testrész*: 9. A munkaképtelenség időtartama*:

(D) A munkabaleset részletes leírása:

A baleset leírása külön lapon folytatható! **(1) új / (2) tartalom módosító/ (3) törlés a nyilvántartásból/ (4) munkaképtelen napok számát közlő * Kitöltési útmutató szerint!

(E) A munkabalesettel kapcsolatos egyéb információk*: 1. Munkahelyi környezet: 2. Munkafolyamat: 3. Sérült konkrét fizikai tevékenysége: 3.1.A konkrét fizikai tevékenység anyagi (tárgyi) tényezője:

nap év hsz

102 4. Balesetet kiváltó különleges esemény: 4.1 A különleges esemény anyagi (tárgyi) tényezője: 5. A sérülést okozó érintkezés, a sérülés módja: 5.1 A sérülést okozó érintkezés anyagi (tárgyi) tényezője: 6. Személyi tényező (k): S

M

7. A biztonsági- és jelzőberendezések, egyéni védőeszközök, egyéb védelmi megoldások alkalmassága: 7.1. 7.2. 7.3. 7.4. Védőburkolat Védőberendezés Jelzőberendezés Egyéni védőeszköz

7.5. Egyéb védelmi megoldás

(F) A balesethez vezető ok / okok:

(G) Munkáltatói intézkedés(ek) a hasonló balesetek megelőzésére:

(H) Mellékletek, megjegyzések:

(I) A kivizsgálást végzők adatai, hitelesítések: 1. Munkavédelmi képviselő: Név:

Dátum:

2. A balesetkivizsgálást végezte: Név: Dátum: Mv. képzettséget igazoló irat száma: 3. Munkáltató képviselője: Név: Beosztás:

A kivizsgálással: (1)Egyetért / (2 )Nem ért egyet/ (3)Nem vett részt /(4 )Nincs képviselő Aláírás:…………………..

Aláírás:……………………

Dátum:

Aláírás:…………………….

(J) A jegyzőkönyvet ellenőrző munkavédelmi felügyelő: Megjegyzés:

Név:

F. ig. szám:

* Kitöltési útmutató szerint!

Dátum:

Aláírás:…………………...

103

FELHÍVÁS KÁRIGÉNY-BEJELENTÉSRE

................................................................................................................................... munkáltató neve Tisztelt ................................................................................................................................... név ............................................................................................................................... lakcím vagy munkahely és beosztás megnevezése A 2012. évi 1.törvény (továbbiakban Mt.) vonatkozó §-a alapján felhívjuk, hogy amennyiben munkaviszonyával összefüggésben ........ . .. év ... . ......... ... hó ....... . . napján történt balesetéből*, illetve megbetegedéséből* eredően kárt szenvedett, az ez zel kapcsolatos igényét a mellékelt kárigény-bejelentő lapon szíveskedjék mielőbb bejelenteni. A bejelentésre a kézhezvételtől számított 15 napon belül írásban válaszolunk. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a kárigény az esedékességtől számított 3 év eltelt ével elévül. Járadékigényt 6 hónapnál régebbi időre visszamenőleg a jogosult csak akkor érvényesíthet, ha a követelésérvényesítésében mulasztás nem terheli, illetőleg a munkáltató az Mt.-ben meghatározott kötelezettségét elmulasztotta. Három évnél régebbre visszamenőleg azonban járadékigény sem érvényesíthető.

................................................... ,20.. ..........................................................

P. H

104

KÁRIGÉNY-BEJELENTÉS (baleset vagy foglalkozási betegség esetén) Tisztelt ........................................................................................................................................... munkáltató neve A 20…... .................... ..... napján kelt felhívásra válaszul közlöm, hogy munkaviszonyommal összefüggésben 20…... ..................... ..... napján történt balesetemből*, illetve megbetegedésemből' eredően károm a következő: 1 ) Elmaradt jövedelem (elmaradt munkabér, egyéb jövedelem)...................................... Ft 2) Dologi kár (ruházat, felszerelési tárgy, egyéb dologi kár) ............................................Ft .................................................................................................................................................................. ........................................................................................................................ 3) Költség (ápolási költség stb.).........................................................................................Ft .............................................................................................................................................................. ........................................................................................................................................................... 4) Nem vagyoni kár............................................................................................................Ft ........................................................................................................................................................... ....................................................................................................................... Kérem az 1-4. pontokban részletezett károm megtérítését. Indoklásul előadom az alábbiakat:......................................................................................... ............................................................................................................................................. ................................................................................................................................................ A fenti balesettel*, illetve megbetegedéssel* kapcsolatban a későbbiekben felmerülő káromat haladéktalanul bejelentem.

......................................., 20.. .................. .... .....................................................

munkavállaló aláírása

105 11.sz. melléklet

Tűzvédelmi szabályzat A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. trv., valamint a Tűzvédelmi Szabályzat készítéséről szóló 30/1996.(XII.6.) BM. rendelet, és a 28/2011 (IX. 6.) BM rendelet alapján a munkahely tűzvédelemmel összefüggő feladatait a következők szerint határozom meg. A Tűzvédelmi Szabályzat a munkahely szervezeti felépítésének megfelelően, a résztvevők tűzvédelmi feladatait valamint a létesítmények, építmények, berendezések, eszközök és az anyagok használatára, technológiák alkalmazására vonatkozó tűzvédelmi szabályokat tartalmazza. 1. Tűzvédelmi szabályzat célja A Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban Szabályzat) célja, hogy az Intézmény üzemeltetője a jogszabályok keretei között a sajátosságainak figyelembevételével meghatározza a tűzvédelmi tevékenység valamennyi fontos kérdését. 2. Tűzvédelmi szabályzat hatálya A szabályzatban foglaltak nem megfelelő végrehajtása, vagy be nem tartása a tűzoltóság részéről helyszíni bírság kiszabását, szabálysértési vagy büntetőeljárás kezdeményezését, a munkahely részéről, pedig fegyelmi és kártérítési eljárást von maga után. A Szabályzatban foglalt előírásoktól eltérni nem lehet. A szabályzatban meghatározott előírás, feladat, magatartási szabály - beosztásra való tekintet nélkül - kötelező érvényű és hatálya vonatkozásában kiterjed az alábbi területekre: Kaba Szabadság tér 5 2.1. Területi hatálya A Tűzvédelmi Szabályzat területi hatálya kiterjed az Intézmény valamennyi helyiségére, tároló helyiségeire és szabad tereire, továbbá a munkavégzés helyszínére. 2.2. Személyi hatálya A Tűzvédelmi Szabályzat személyi hatálya kiterjed a munkahely állományába tartozó munkavállalókra, az ideiglenesen vagy állandó jelleggel foglalkoztatott dolgozókra, még akkor is, ha a működési körén kívül végzik a munkát, valamint a területén bármilyen céllal tartózkodó vagy tevékenységet végző (látogató, vendég, szállító, karbantartó, a létesítmények területén bármilyen minőségben tartózkodó, ügyfél, ellenőrző, szerződésben levő más vállalkozás, vállalat alkalmazásában állók, stb.) személyére. 2.3. Időbeni hatálya A jelen Tűzvédelmi Szabályzat időbeni hatálya 2012. február 01-től visszavonásig terjed ki. 2.4. Tárgyi hatálya Jelen szabályzat tárgyi hatálya kiterjed az 2.1. pontban ismertetett területen végzett minden olyan tevékenységre és tárolásra, melyekből a körülmények kedvezőtlen összejátszása során tűz keletkezésére lehet számítani. 3. A tűzvédelem megvalósításáért felelős vezetők és munkavállalók kötelezettségei és jogai A tűzvédelmi feladatok megszervezéséért az intézmény vezetője a felelős. A közvetlen napi tűzvédelemmel összefüggő feladatok végzéséért az intézmény vezetője, vezető, vezető helyettes és a kinevezett, osztályvezetők a felelősek A tűzvédelemmel összefüggő feladatok szakmai felügyeletéért tűzvédelmi megbízott a felelős. A tűzvédelmi megbízottat az intézmény vezetője bízza meg.

106 A feladatokat munkaköri leírásokban, személyre szóló megbízási szerződésben és jelen szabályzatban van rögzítve. 3.1. Az intézmény vezetőjének tűzvédelemmel kapcsolatos feladatai és jogai 8.

Kialakítja az intézmény tűzvédelmi szervezetét, és biztosítja a működéshez, képesítéshez, oktatáshoz, az eredményes munkához szükséges, személyi, tárgyi, anyagi feltételeket.

9.

Tűzvédelmi Szabályzatban rögzíti a közintézmény sajátosságait figyelembe vevő tűzvédelmi rendelkezéseket, annak végrehajtásának módját, a tűzvédelmi megbízott feladatait, a tűzvédelmi oktatás, vizsgáztatás rendjét.

10.

Gondoskodik arról, hogy a munkahelyek dolgozói munkába álláskor, továbbá szükség szerint, jelen szabályzatban meghatározott időszakonként a munkakörüknek megfelelő tűzvédelmi oktatásban részesüljenek.

11.

A tűzvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátására megfelelő képesítéssel rendelkező tűzvédelmi megbízott útján gondoskodik.

12.

Kikéri a tűzvédelmi megbízott véleményét tűzvédelmi ügyben, továbbá minden olyan megbeszélésre meghívja, ahol a tűzvédelmi kérdés érintve van.

13.

Gondoskodik a munkahely tűzvédelmi viszonyának megfelelő szinten való tartásáról.

14.

A tűzvédelmi helyzetre kiható olyan tevékenységet, amely a létesítmény, az épület, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér tűzveszélyességi osztályba sorolásának megváltoztatását teszi szükségessé, annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnál, - az új tűzveszélyességi osztályba sorolásra vonatkozó javaslat megküldésével - köteles bejelenteni.

15.

Megállapítja a tűzvédelemmel kapcsolatos hatásköröket.

16.

Engedélyezi a munkahely területén az eseti tűzveszélyes tevékenység végzését, tűzvédelmi ellenőrzéseket, bejárásokat végez, végeztet.

17.

A munkavállalóit rendszeresen ellenőrzi, ellenőrizteti.

18.

A tűzvédelmi hatóság által tartott ellenőrzésben a munkahely tűzvédelmi megbízottjával együtt köteles részt venni, vagy intézkedésre jogosult vezetővel magát képviseltetni.

19.

Szemle keretében személyesen is meggyőződik a tűzvédelmi feltételek megteremtéséről, annak javítására tett intézkedések hatékonyságáról.

20.

A közvetlen tűzveszélyes állapot megszüntetésére intézkedik.

21.

Elősegíti a tűzvizsgálat megtartását, a tűz keletkezési okának és kárértékének megállapítását.

22.

Elkészítteti és elrendeli, valamint rendszeresen ellenőrzi jelen szabályzat végrehajtását.

23.

Tűzvédelmi feladata a vonatkozó törvényi rendelkezések érvényesítése, valamint e törvények, rendeletek, szabványok és szabályok betartatásának megkövetelése.

- Köteles eltiltani a munkavégzéstől azt a munkavállalót, aki: munkavégzésével saját és mások testi épségét

veszélyezteti,

illetve

107 tevékenységének következménye lehet tűz, vagy más rendkívüli esemény, nem ismeri a tűzvédelmi szabályzat rá vonatkozó rendelkezéseit, mindaddig, amíg azt el nem sajátítja. figyelmeztetés ellenére sem vesz részt a tűzvédelmi oktatáson, valamint vizsgán. •

Köteles támogatni az illetékes felügyeleti, hatósági ellenőrző szervek szakembereinek munkáját. Köteles részt venni a működési területén tartott tűzvédelmi hatósági szemlén, ellenőrzésen. Biztosítani kell a szemle, ellenőrzés feltételét.

•

Kötelesek az ellenőrzések során feltárt hiányosságok megszüntetésére intézkedést foganatosítani.

•

Tűz esetén, a tűzoltóság megérkezéséig irányítja a tűz oltását, a személyek eltávolítását, az éghető anyagok mentését.

•

Feladata közreműködni a rendkívüli események kivizsgálásánál.

•

Hatáskörén belül a tűzvédelmi fegyelem növelése érdekében anyagi-erkölcsi, illetve fegyelmi hatáskörén belül a büntetés eszközeit alkalmazni jogosult.

3.3. Tűzvédelmi megbízott kötelességei és jogai: •

A tűzvédelmi megbízotti feladatok ellátása külsős tűzvédelmi szakember (szerződéses foglalkoztatásával ) szakmai segítségével van biztosítva.

3.4. Munkavállalók tűzvédelmi feladatai •

Minden dolgozó köteles a tűzvédelmi előírásokat, a Tűzvédelmi Szabályzat tartalmát megismerni, azokat betartani, a tűzeseteket megelőzni.

•

A tűzesetek megelőzése érdekében a munkahelyen, biztonságos munka végzésére alkalmas állapotban - pihenten, alkohol és gyógyszer kábító hatásától mentesen megjelenni.

•

Munkakörének betöltéséhez szükséges, illetve azzal kapcsolatos tűzvédelmi oktatáson és szakvizsgán részt venni.

•

Munkavégzés során a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat betartani, a dohányzási tilalmat megtartani.

•

A rendelkezésre bocsátott gépeket, berendezéseket, egyéb eszközöket és anyagokat munkakezdés előtt a kezelési utasításoknak megfelelően megvizsgálni, azokat rendeltetésszerűen használni.

•

Munkahelyén rendet, tisztaságot tartani, és minden olyan körülményt megszüntetni, amely tüzet okozhat.

•

Amennyiben tűz- vagy robbanásveszélyt észlel, köteles azt megszüntetni, közvetlen munkahelyi vezetőjének azonnal jelenteni.

•

A munkahelyen a készenlétbe helyezett tűzoltó készülékeket, felszereléseket, eszközöket a szabályzatban foglaltak szerint használni.

•

A szabályzatban előírt időszakonként köteles részt venni az általános, munkahelyi,

108 ismétlődő tűzvédelmi oktatáson, képzésen, vizsgán. A tűzvédelmi vizsgabizonyítványt köteles megőrizni, szükség esetén azt a munkavégzés során az ellenőrző szerv rendelkezésére bocsátani. •

A veszélyességi övezetből, helyiségből, szabadtérről, a berendezésekről, eszközökről, készülékekről a munkavégzés során keletkezett éghető anyagot, hulladékot folyamatosan, de legkésőbb a munka befejezésekor eltávolítani.

•

Az alkalomszerű tűz- és robbanásveszélyes munkavégzéshez a mellékletben foglalt formában írásbeli engedélyt kérni, és azt a munkavégzés során magánál tartani. A munkavégzés során az engedélyben foglalt előírásokat köteles betartani.

•

A kijelölt menekülési útvonalakat, ajtókat, átjárókat köteles folyamatosan használható állapotban tartani (eltorlaszolni még ideiglenesen sem szabad).

•

Munkahelyén az anyagtárolásra vonatkozó előírásokat köteles maradéktalanul betartani.

•

Minden dolgozónak kötelessége, hogy mindent megtegyen a tűz megelőzése érdekében, illetve a tűz oltásában.

•

Ha a létesítményben vagy szabadtéren tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, illetve arról tudomást szerez, a tűzvédelmi oktatáson elhangzottaknak megfelelően riasztania kell a létesítményben tartózkodókat, valamint köteles telefonon a területileg illetékes tűzoltó-parancsnokságot és közvetlen munkahelyi vezetőjét azonnal értesíteni.

•

A tüzet jelző köteles elmondani, hogy: Hol van tűz (helység, utca, házszám) Mi ég (épület, ház, bútorzat) Van-e életveszély, Mi van veszélyeztetve, Mekkora terjedelmű a tűz, Milyen telefonszámról beszél, A tűzjelző nevét. •Telefonszáma: 105 illetve 112

•

Esetleges tűz esetén valamennyi dolgozó köteles a tűzoltásban részt venni, és a következő teendőket ellátni: a tűzesetet jelezni, a tűzriadó tervben a riasztásra előírt feladatot végrehajtani, a helyszínre érkező tűzoltóság munkáját segíteni, a tűzoltást közvetlen részvételével és minden rendelkezésre állóeszközzel előmozdítani, a veszélybe került munkatársak mentését megkísérelni, a tűzoltás vezetőjének rendelkezéseit maradéktalanul végrehajtani, amennyiben a tűzoltás nem lehetséges, az ajtók, ablakok, tűz gátló szerkezetek bezárásával késleltessék, illetve akadályozzák meg a tűz továbbterjedését, a tűzoltást követően a munkahelyi vezető irányítása mellett kötelesek részt venni az elhárításban.

109 4. TŰZVÉDELMI SZERVEZET Az intézményben tűzvédelmi szervezet nem működik.

4.4. Tűzvédelmi megbízott a) Az Intézmény szervezeti egységében, létesítményében, épületében tűzvédelmi megbízott - at kell kinevezni. A tűzvédelmi megbízott a helyi szervezeti egység vezetője: Boldoghné Kiss Ágnes 5. Tűzveszélyességi osztályba sorolás Az intézmény tűzvédelmi osztályba sorolását a szabályzat melléklete tartalmazza.

6. Általános és eseti tűzvédelmi használati szabályok 6.1 Általános tűzvédelmi előírások •Az Intézmény helyiségeit csak a használatbavételi (üzemeltetési) engedélyen megállapított rendeltetésnek megfelelően szabad használni. •Az Intézmény helyiségeiben csak az ott folytatott tevékenységhez szükséges anyagot szabad tárolni, a szabályzatban előírtak szerinti mennyiségben. •A tevékenység során keletkezett hulladékot folyamatosan, de legalább a napi munka befejezése után el kell távolítani a folyosón lévő szeméttárolókba. •Az éghető folyadékkal, olajjal, zsírral szennyezett, éghető hulladékot, textilhulladékot jól zárható fedővel ellátott, nem éghető anyagból készült edényben kell gyűjteni, majd az erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. Az összegyűjtött anyagot meg kell semmisíteni, vagy a kijelölt központi gyűjtőhelyen kell elhelyezni. •Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó folyadékot alkalomszerűen csak szabadban vagy hatékonyan szellőztetett helyiségben szabad használni, ott, ahol egyidejűleg gyújtóforrás nincs. •A helyiség bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen a tűz- vagy a robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó táblát kell elhelyezni. •A tűzveszélyes folyadékot szállító csőrendszernél és tároló edénynél, továbbá gépeknél a folyadék csepegését, elfolyását meg kell akadályozni. A szétfolyt, illetőleg kiszivárgott anyagot haladéktalanul fel kell itatni, a helyiséget ki kell szellőztetni és a felitatott anyagot az erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. •Az Intézményben a tevékenység befejezése után ellenőrizni kell a helyiségeket. Az ellenőrzéssel megbízott személy köteles megszüntetni minden olyan szabálytalanságot, amely tüzet vagy robbanást okozhat. •Az Intézmény területén a villamos berendezéseket, a nyomásfokozó szivattyú, a kapcsolók, a közművek nyitó- és zárószerkezetét, a füstelvezető kezelőszerkezetek, a tűzvédelmi berendezések, felszerelések és a tűzjelzők helyét jól láthatóan meg kell jelölni, állandóan tisztán és szabadon kell tartani. •Üzemszünet alatt a lezárt helyiségek kulcsait úgy kell elhelyezni, hogy azok tűz esetén könnyen hozzáférhetők legyenek.

110 6.2. Tűzveszélyes tevékenység Az OTSZ alkalmazása szempontjából tűzveszélyes tevékenységnek minősül az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghető anyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel és/vagy nyílt lánggal, izzással, parázslással, szikrázással jár. •Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. •Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenységet csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen szabad végezni. •Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet - a 4.4. bekezdés kivételével - előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkát elrendelő feladata. •Amennyiben az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző személy azt saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges. •A külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint - a helyi sajátosságnak megfelelő - tűzvédelmi előírásokkal köteles kiegészíteni. •Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmaznia kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és - tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében - a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat. •Jogszabályban meghatározott tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet. •A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezéséig a munkát elrendelő - szükség esetén műszeres - felügyeletet köteles biztosítani. •A tűzveszélyes tevékenységhez a munkát elrendelő az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani. •A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkavégző a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. •A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy szabad, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen. •A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad. Veszély esetén vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani. •Szabadban a tüzelés, a tüzelőberendezés használatának helyszínén olyan eszközöket, illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

6.3. Tüzelő- és fűtőberendezések Az intézmény épületeinek fűtési rendszere központi fűtéses. A fűtés az iskola kazánházában elhelyezett kazánról biztosítják.

111 6.4. Kémény, füst csatorna, füstelvezetés •

A kéményt, a kéménytoldót, a füstcsatornát és a technológiai berendezés egyéb égéstermékelvezetőjét nem éghető anyagból és úgy kell kialakítani, hogy az gyújtási veszélyt ne jelenthessen. • Gázüzemű tüzelő-, fűtőberendezésekhez, ha azoknak a füstgáz hőmérséklete nem haladja meg a 200 °C-ot, nem éghető (A1 tűzvédelmi osztályú) anyagú kéménybe legalább B tűzvédelmi osztályba tartozó anyagú béléscsövet szabad elhelyezni. • Olyan kéményt nem szabad használni, amelynek falába B-F tűzvédelmi osztályba tartozó épületszerkezet van beépítve, amelynek műszaki állapota nem megfelelő, amelynél a jogszabály szerinti vizsgálatot és tisztítást nem végezték el. • Gázüzemű fűtőberendezést csak olyan kéményhez szabad csatlakoztatni, amely arra megfelelő minősítéssel rendelkezik. • A kémény használaton kívüli bekötő és tisztító nyílását nem éghető (A1 tűzvédelmi osztályú) anyaggal hézagmentesen lezárva kell tartani. • A koromzsák és a tisztító ajtót állandóan zárt állapotban kell tartani. • Füstelvezetésre csak jól összeillesztett, nem éghető anyagú, az égéstermék legmagasabb hőmérsékletén is megfelelő szilárdságú füstcsövet szabad használni. • A füstcsövet 1,5 méterenként, de legalább egy helyen, fémbilinccsel az épületszerkezethez kell rögzíteni, és a kéménybe jól illesztetten (hézagmentesen) kell csatlakoztatni. A füstcső és a rögzítőbilincs a környezetére gyújtási veszélyt nem jelenthet. • Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségen füstcsövet átvezetni nem szabad. • Az égéstermék elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy az gyújtási veszélyt ne okozhasson. A kémények éves felülvizsgálatáról készült dokumentációt a szabályzathoz kell csatolni. 6.5. Hő és füstelvezetés •

Hő és füstelvezető berendezés az intézmény épületeiben nincs kiépítve.

6.6. Szellőztetés tűzvédelmi követelményei •

Szellőztető berendezés az intézmény épületeiben nincs kiépítve, azt csak a nyílászárókon keresztül huzathatás segítségével lehet megoldani.

6.7. Csatornázás tűzvédelmi követelményei •

•

Éghető gázt, gőzt vagy folyadékot, valamint az ilyen anyagot oldott állapotban tartalmazó szennyvizet, illetőleg vízzel vegyi reakcióba lépő és éghető gázt fejlesztő anyagot a közcsatornába vagy a szikkasztóba bevezetni nem szabad. Abban a létesítményben, ahol a szenny- és csapadékvíz éghető folyadékot (gázt, gőzt) tartalmazhat, a csatornahálózatot berobbanás ellen - az üzemeltetés zavartalanságának biztosításával - vízzárral szakaszokra kell bontani.

6.8. Villamos világító berendezések tűzvédelmi követelményei •

Biztonsági és irányfény csak az intézmény épületében nincs kiépítve. Az intézmény többi épületében a menekülési útirány utóvilágító táblák kihelyezésével van megoldva.

6.9. Villamos berendezések tűzvédelmi követelményi

112 • • • •

•

• •

1. A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni, használaton kívül helyezésük esetén a villamos hálózatról le kell választani. 2. A villamos berendezést, ha jogszabály másként nem rendelkezik a) az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább háromévenként, b) a „C” „D” és „E” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben, szabadtéren legalább hatévenként, tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat meg kell szüntetni, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell. 3. A 2. pontban meghatározott gyakoriságtól függetlenül az engedélyhez kötött átalakítás (telepengedélyezési, működési, vagy rendeltetés megváltoztatása) során a helyiségben, épületben elhelyezett villamos berendezésein a 3. rész I. fejezete szerinti felülvizsgálatot el kell végezni, ha: a) az új rendeltetéshez a 17.2. pont - veszélyesebb tűzveszélyességi osztályba sorolás miatt gyakoribb felülvizsgálatot határoz meg; b) az új rendeltetés a helyiség, épület tűzveszélyességi osztályát nem változtatja meg, de a korábbi rendeltetéshez a 17.2. pontban előírt felülvizsgálat gyakoriságának 2/3-a eltelt.” MINŐSÍTŐ IRAT

•

• • • • •

• •

•

•

• •

1. Az 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezésein az e fejezet szerint elvégzett időszakos felülvizsgálat, ellenőrzés eredményéről minősítő iratot kell készíteni. 2. A minősítő irat a következőket tartalmazza: a) az ellenőrzés időpontját (kezdetét és végét); b) a vizsgált létesítmény pontos, azonosításra alkalmas megnevezését, a vizsgálat tárgya pontos, egyértelmű határainak megvonásával; c) a felülvizsgálat alapját képező szabványok - évszám feltüntetésével -, az eltérési engedélyeket a keltezés és az iktatási szám feltüntetésével; d) ha a vizsgált helyiségek, szabad terek vagy egyes részei az 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű erősáramú villamos berendezések követelményének száraz helyiségekre vonatkozó előírásain kívül más előírás hatálya alá is tartoznak, akkor annak rögzítését, mely részek milyen követelmény hatálya alá tartoznak, ki állapította ezt meg róluk, és mi volt e megállapodás alapja (személyes megtekintés, az üzem technológiai leírása, hatósági döntés stb.); e) a vizsgálatkor elfogadott különféle bizonylatok (érintésvédelmi mérések; robbanásbizonylatok stb.) felsorolását; f) a vizsgált berendezések minősítését (megfelel vagy nem), valamint valamennyi talált és azonnal ki nem javított hiba hiányosság felsorolását; azok helyének azonosításra alkalmas meghatározásával; g) összefoglaló minősítő véleményt arról, hogy e berendezés a rendeltetésszerű használatra villamos biztonsági szempontból megfelel-e, továbbá javaslatot kell adni a talált hiányosságok megszüntetésének sürgősségére, és veszélyt okozó berendezésrész esetleges ideiglenes szüneteltetésére vagy leállítására is; h) az ellenőrzést vezető személy(ek) nevét, aláírását, szakképzettségét igazoló vizsgabizonyítvány számát, ha a felülvizsgálatot gazdálkodó szervezet végzi, akkor cégszerű aláírást is; i) a vizsgálatot végző gazdálkodó szervezet nevét és telephelyét, vagy, ha a vizsgálatot magánszemély végzi, annak lakcímét; j) a vizsgált berendezés egyvonalas kapcsolási rajzát vagy erre való hivatkozást a tápponttól a fogyasztó-berendezésekig (a fogyasztó-berendezés bejelölésével), de a 25 A-es vagy ennél

113

• •

kisebb névleges áramerősségű túláramvédelem (biztosító kismegszakító) utáni (ezektől a fogyasztó-berendezés felé eső) részek nélkül. A felülvizsgálatot végzők szakképesítési követelményei: A vizsgálatok vezetését és abban érdemi munka folytatását csak olyan személy végezheti, aki a jogszabályban meghatározott erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálója szakképesítéssel rendelkezik.

•

A felülvizsgálati jegyzőkönyvet csatolni kell a szabályzathoz.

6.10. Villámvédelem MEGLÉVŐ VILLÁMHÁRÍTÓ BERENDEZÉS IDŐSZAKOS FELÜLVIZSGÁLATA • 1.A meglévő villámhárító berendezést felül kell vizsgálni: • a) a vonatkozó jogszabályban előírt időszakonként, a jogszabálytól függetlenül az R5 csoportba tartozó építmény esetén 3 évenként; • b) a villámhárító berendezés, vagy a védett épület vagy építmény minden olyan bővítése, átalakítása, javítása vagy környezetének megváltozása után, ami a villámvédelem hatásosságát módosíthatja; • c) minden olyan jelenség (sérülés, erős korrózió, villámcsapás stb.) észlelése után, amely károsan befolyásolhatja a villámvédelem hatásosságát. • 2. Időszakos felülvizsgálatkor az 1. pontban előírt összes vizsgálatot el kell végezni. A nehezen megközelíthető kötések és vezetők felülvizsgálatát elegendő szemrevételezéssel ellenőrizni tiszta levegőben, vagy fűtési égéstermékekkel szennyezett légkörben levő épület, építmény esetén. • 3. „A”, „B” és „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó épület és építmény környezetében minden olyan épületet és építményt felül kell vizsgálni villámvédelmi szempontból, amely a veszélyeztetett építményt az adott létesítményen belül: • a) az „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályú építmény esetén 14 m-en, • b) a „C” tűzveszélyességi osztályú építmény esetén 10 m-en, • d) a „D” vagy „E” tűzveszélyességi osztályú építmény esetén 6 m-en belül megközelíti. AZ ELLENŐRZÉST, FELÜLVIZSGÁLATOT VÉGZŐ SZAKKÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEI •

Az ellenőrzés, felülvizsgálat vezetését és abban érdemi munka folytatását csak olyan személy végezheti, aki a jogszabályban meghatározott „villámvédelem felülvizsgálója” szakképesítéssel rendelkezik.

A MINŐSÍTŐ IRAT • • • • • •

Az új villámhárító berendezés ellenőrzéséről, a meglévő villámhárító berendezés felülvizsgálatának elvégzéséről minősítő iratot kell készíteni. A minősítő iratnak tartalmaznia kell: a) az ellenőrzés, felülvizsgálat időpontját (kezdetét és végét), b) a villámhárító berendezés, vagy a mérési hely olyan megnevezését, amely alkalmas annak egyértelmű teljes azonosítására, c) az általános észrevételeket, d) a létesítési tervtől való esetleges eltérés indokolását (új villámhárító ellenőrzésekor),

114 • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

e) a villámvédelmi fokozat megnevezését és nyilatkozatot arról, hogy a villámvédelmi fokozat megválasztása megfelelő-e, f) a mérési módszer vagy próba rövid leírását, g) a földelési ellenállás mérés eredményét (számszerűen), h) a földelési ellenállás megengedett értékét, i) a földelési ellenállás mérési eredményének értékelését (ha a földelési ellenállás nagyságára nincs konkrét érték előírva, akkor az értékelés elmarad), j) időszakos felülvizsgálatnál az esetleges átépítés, módosítás, a környezet vagy az üzemeltetési mód megváltozása miatt az eredetihez képest módosított új villámvédelmi besorolást, k) annak szöveges rögzítését, hogy az ellenőrzés, felülvizsgálat alapján a villámvédelem megfelelő-e vagy sem, l) külön ismertetni kell a felülvizsgálat folyamán talált hibákat, feltüntetve azt, hogy azok az érvényben lévő előírások melyik követelményével ellentétesek, m) a mérés eredményét befolyásoló körülményeket, a méréshez használt műszer adatait és azonosítására alkalmas megnevezését, a környezeti viszonyokat, n) összefoglaló minősítő véleményt arról, hogy a berendezés a rendeltetésszerű használatra villámvédelmi szempontból megfelel-e, o) a feltárt hiányosságok megszüntetésének sürgősségére vonatkozó javaslatot, p) a következő időszakos felülvizsgálat előirt határnapját, r) a minősítő irat készítésének keltét, s) ha az ellenőrzést, felülvizsgálatot magán személy végezte; sa) a felülvizsgáló nevét, aláírását, sb) a szakképesítését igazoló okirat számát, sc) a magán személy állandó lakóhelyét, t) ha az ellenőrzést, a felülvizsgálatot gazdálkodó szervezet végzi; ta) a gazdálkodó szervezet nevét és székhelyét vagy telephelyét, tb) az ellenőrzést, felülvizsgálatot végző személy nevét, aláírását és a szakképesítését igazoló okirat számát, tc) a gazdálkodó szervezet cégszerű aláírását.

6.11. Gépi berendezések tűzvédelmi követelményei • •

•

•

•

Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt veszélyességi övezetben csak robbanásbiztos erő- és munkagépet, készüléket, eszközt szabad elhelyezni, illetőleg használni. A „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó szabadtéren, helyiségben, illetőleg építményben csak olyan erő- és munkagépet szabad elhelyezni, használni, amely környezetére gyújtási veszélyt nem jelent. A talajszint alatti helyiségben, illetőleg térben, ahol a 0,8-nál nagyobb relatív sűrűségű tűzvagy robbanásveszélyes gáz vagy gőz jelenlétével lehet számolni, csak olyan gép és berendezés, eszköz helyezhető el, amely a környezetére tűz-, illetőleg robbanásveszélyt nem jelent. Azoknál a gépeknél, amelyeknél a hőfejlődés vagy a nyomás emelkedése tüzet vagy robbanást idézhet elő, a technológiai szabályozó berendezéseken túl olyan korlátozó berendezést kell alkalmazni, amely a gép működését, és a hőmérséklet vagy nyomás további emelkedését technológiai utasításban meghatározott biztonsági határérték elérésekor - megszünteti. Ha a gépbe jutó idegen anyag tüzet vagy robbanást okozhat, gondoskodni kell a bejutás megakadályozásáról.

115 • •

A forgó, súrlódó gépalkatrésznél és tengelynél tűzveszélyt jelentő felmelegedést meg kell előzni. A tűzveszélyes gépeket a gyártó, - külföldi termék esetében - a forgalomba hozó a biztonságos használatra vonatkozó technológiai, illetőleg kezelési utasítással köteles ellátni.

6.12. Tűzoltási út, terület, kiürítés • • • • • • •

Az Intézmény területén található közlekedési utakat, kijáratokat, vészkijáratokat és a hozzájuk vezető utakat teljes szélességben szabadon kell hagyni. A közlekedési utakat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad, azok használhatóságáról és jó állapotban tartásáról gondoskodni kell. A bejáratot és a vízszerelési helyhez vezető utat állandóan szabadon kell tartani, hogy a tűzoltóság a gépjárműveivel zavartalanul közlekedhessen. A gépjárművek parkolóhelyét úgy kell kijelölni, hogy a tűzoltóság vonulását ne zavarják, illetve a közlekedési út mindenkor biztosítva legyen. A belső közlekedési utakat úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén az ott tartózkodó személyek zavartalanul biztonságos térbe vagy a szabadba jussanak. A vészkijáratokat „Vészkijárat” felirattal kell megjelölni. Amennyiben szükséges, úgy megfelelő irányjelző táblát is el kell helyezni. Az Intézmény belső tereit úgy kell kialakítani és berendezni, hogy tűz vagy robbanás esetén az ott tartózkodók a szabadba vagy védett tűzszakaszba eltávozhassanak, illetve eltávolíthatók legyenek.

6.13. Beépített tűzoltó berendezések •

Az intézményben beépített tűzoltó berendezés nincs

6.14. Tűzoltó készülékek •

A tűzoltó készülékek karbantartását, vizsgálatát a HESZTIA DEBRECEN Kft. évente végzi.

•

A tűzoltó-készülékek számát és típusát a létesítményben a tűzvédelmi megbízott a tűzvédelmi szabályzat mellékletében határozza meg.

•

A tűzoltó készülékek működésének évenkénti ellenőrzése a készülékek nyilvántartása a tűzvédelmi megbízott feladata.

•

A tűzoltó készülékeket olyan helyen kell elhelyezni, hogy azok tűz esetén könnyen hozzáférhetők legyenek. Az eszközöket helyükről eltávolítani, vagy rendeltetésüktől eltérő célra használni tilos.

•

A létesítményekben, az alábbiakban leírtak alapján legalább 1-1 darab az ott keletkező tűz oltására alkalmas - a vonatkozó jogszabályokban és szabványokban foglalt követelményeket kielégítő - tűzoltó készülékeket kell elhelyezni. A tűzoltó-készülékek számát és típusát a létesítményben a tűzvédelmi szabályzat, osztályba sorolás rész, tűzoltó „készülék kiosztás” cím alatt kell meghatározni.

•

Az MSZ EN-3 szabály szerint készült tűzoltó készülékek karbantartása.

•

(a létesítményekben készenlétben tartott készülékek mindegyike MSZ-EN-3 szabvány szerint gyártott)

•

A készenlétben tartott készülékeket legalább évente kell alapkarbantartásnak alávetni, a

116 gyártó által előírt módon. A készenlétben tartónak, (intézménynek) negyedévente szemrevételezéssel kell meggyőződni róla, hogy a készülékek használható állapotban vannak. • • • • • •

A szemrevételezés szempontjai: - Az elhelyezése az előírásoknak megfelelő - A készülék nem sérült, kezelőszervei épek - Nem használták, ólomzárai épek - A nyomáskijelző műszer megfelelő üzemi nyomás értéket mutat (a mutató zöld mezőben van) A szemrevételezést nyílván tartó lapon regisztrálni kell.

•

- A tűzoltó készülék, akkor tekinthető üzemképesnek, ha az alábbiaknak megfelel.

• • • • • •

- A készüléket nem használták - A készülék ólomzárai, kezelő szervei épek. - A készülék sértetlen. - A készülék címkéje, kezelési utasítása olvasható. - A gyártásától számítva 20 év nem telet el. - Az utolsó középkarbantartás 5 év 15 év illetve 10 éves teljes körű karbantartás megtörtént és azóta nem telt el 5 évnél több idő. - Az utolsó alapkarbantartás óta fél egy évnél nem telt el több idő. Alapkarbantartás jogosult személy, szervezet. - Tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezik az alap ellenőrzést végző személy. - Ellenőrzésre feljogosító vállalkozói engedéllyel, vagy erre jogosult gazdasági szervezet alkalmazásába áll.

• • • • •

- A gyártó cég által kibocsátott, ellenőrzésre jogosító igazolásával rendelkezik az adott típusú és gyártmányú készülékre.

•

- Rendelkezik megfelelő szervizháttérrel. (Saját szervizműhely vagy szerződéses viszony erre jogosult gazdasági társasággal)

6.15. Tűzoltó vízforrások Az intézményben tűzi víz hálózat nincs kiépítve. A vízforrások az épület közelében lévő földfeletti tűzcsapból van biztosítva. Helye: Rákócz utca 116 és Szabadság tér sarok (ÉPTEK ÜZLET mellett) •

A vízkivételi helyeknek a fenntartói a település vízművei.

117

6.16. Raktározás és tárolás tűzvédelmi követelményei •

•

•

•

•

•

• • •

• • •

Egy helyiségben az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó különböző halmazállapotú anyagok vagy a „C” és „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal együtt - amennyiben vonatkozó műszaki követelmények ettől eltérően nem rendelkezik - nem tárolhatók. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot kiszerelni, csomagolni csak jogszabályban meghatározottak szerint, ennek hiányában olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtóforrás és hatékony szellőzést biztosítottak. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, valamint a „C” és „D” tűzveszélyességi osztályba tartozó éghető folyadékot csak jogszabályban, vonatkozó műszaki követelményben meghatározott zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni. Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb éghető anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, együtt tárolni nem szabad. Az öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletét naponta, vagy ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik - folyamatosan ellenőrizni kell és a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag, valamint a „C” tűzveszélyességű éghető folyadék egyedi és gyűjtőcsomagolásán - amennyiben jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - az anyag tűzveszélyességi osztályát szövegesen, vagy piktogrammal kell jelölni. A jelölést a gyártó vagy a csomagoló, kiszerelő, vagy a forgalomba hozó, valamint - a felhasználáshoz külföldről közvetlenül érkező anyag, éghető folyadék esetében - a felhasználó köteles elvégezni. A kereskedelmi létesítményekben az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok elhelyezésének módját és mennyiségét az üzemeltetőnek írásban kell meghatároznia. Veszélyes áruk szállításával összefüggő átmeneti (ideiglenes) tárolás esetén a vonatkozó műszaki követelményekben előírtakat kell alkalmazni. Tetőtérben és talajszint alatti helyiségben „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot tárolni nem szabad. Az épület tetőterében, padlásán éghető anyagot csak úgy és olyan mennyiségben szabad elhelyezni, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el. A 200 m2 feletti üzemi és tároló helyiség födém-, tetőszerkezete, valamint a tárolt anyag között legalább 1 méter távolságot kell biztosítani. A raktározás, tárolás területét éghető hulladéktól, száraz növényzettől mentesen kell tartani. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot és az éghető folyadékot raktározni, tárolni csak nem éghető anyagból készült állványon, polcon szabad.

7. A tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi használati szabályok, előírások

118

Iroda Az irodai helyiség tűzveszélyességi osztálya "D" mérsékelten tűzveszélyes! A helyiségben a berendezési tárgyakat, anyagokat oly módon kell elhelyezni, hogy a gyalogos közlekedéshez elegendő szélességű hely maradjon, hogy a mozgás és a közlekedés mindig biztosítva legyen. Az ajtók teljes szélességben nyithatók legyenek. A helyiségben csak annyi éghető anyagot szabad tartani, lehetőleg szekrényben, vagy polcon elhelyezve, ami a folyamatos tevékenységhez feltétlenül szükséges. Gondoskodni kell az iratok rendszeres irattározásáról. A helyiségben tűzveszélyes folyadékot, gázpalackot tárolni tilos. A helyiségben elhelyezett író-, számító-, stb. gépek tűzveszélyes folyadékkal történő tisztítása, karbantartása alatt dohányozni tilos. Irószereket és iratokat a szekrények tetején csak rendezetten szabad tárolni. A helyiségben fűtőtestek közelében éghető anyagot, berendezési tárgyat csak úgy szabad elhelyezni, hogy azok felülete 6O Co-nál jobban fel ne melegedjen. Az elektromos berendezésekre azokhoz nem tartozó idegen tárgyat sem díszítő, sem egyéb célból elhelyezni, felakasztani nem szabad. Elektromos főzőlap, kávéfőző, stb. csak nem éghető anyagú alátéten, éghető anyagtól legalább 3O cm. távolságban működtethető. A munkaidő befejezésekor a dolgozók kötelesek meggyőződni arról, hogy a munkahelyükön tüzet okozó körülmény nincs-e. Amennyiben ilyet észlelnek, minden felhívás nélkül kötelesek azokat megszüntetni. Az író-, számító-, stb. gépeket a munka befejeztével áramtalanítani kell, a helyiség kulcsát a kijelölt helyen le kell adni. Minden tüzet, még az eloltottat is azonnal jelenteni kell a tűzoltóságnak, valamint a polgármesternek. A helyiség bejárati ajtajánál 1 db ABC portöltetű kézi tűzoltó készüléket kell elhelyezni. Az utasításban foglaltak be nem tartása fegyelmi és kártérítési eljárást von maga után.

Könyvtár terem / „C” Tűzveszélyes osztály/ a felhalmozott éghető anyagok miatt került magasabb tűzveszélyességi osztályba. • A helyiség lámpáit rendszeresen tisztítani kell, mert a nagy hőhatás miatt a rájuk rakódott por könnyen meggyulladhat. • A helyiségben szigorúan tilos a dohányzás és a nyílt láng használata. • Éghető folyadékot, gázpalackot felvinni szigorúan tilos. • Helyiségenként 1 db. 6 kg-os ABC- porral oltó tűzoltó készülék készenlétben tartása kötelező. • A helyiségben a berendezési tárgyakat, anyagokat oly módon kell elhelyezni, hogy az ott tartózkodó személyek közlekedéséhez elegendő szélességű hely maradjon, hogy a mozgás és közlekedés biztosítva legyen.

8. Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység feltételei Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység

119 •Tilos alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végezni minden olyan helyen, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat, mindaddig, amíg a tűz vagy robbanásveszélyt el nem hárították. •Tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személyek végezhetnek. •Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet előzetesen írásban meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkát elrendelő feladata. •Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmaznia kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és – tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetén – a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat. •Külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a vezetővel egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint – a helyi sajátosságnak megfelelő – tűzvédelmi előírásokkal köteles kiegészíteni. •A tűzveszélyes környezetben végzett tevékenységhez a kezdéstől a befejezéséig az engedélyező felügyelete, illetve műszeres felügyelet biztosítása szükséges. •A tűzveszélyes tevékenységhez az engedélyező az ott keletkező tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani. •A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkát végző a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból köteles átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat.

9. Tűzvédelmi oktatások rendje, az oktatások fő témakörei 9.1. Oktatások rendje •

Minden munkavállalót a munkába állítása előtt, más munkakörbe, illetve területre történő áthelyezésekor tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni.

•

Minden munkahelyi vezető köteles biztosítani, hogy a dolgozó a munkakörével kapcsolatos tűzvédelmi ismeretet, tűz esetén végzendő feladatát a munkába állás előtt, majd az ismételt rendszeres oktatás keretén belül elsajátítsa.

•

A tűzvédelmi oktatást elméleti és gyakorlati formában kell megoldani.

•

A munkába állított munkavállalók oktatásáról nyilvántartást kell vezetni.

•

Az oktatások során ismertetni kell a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvény gazdálkodó szervezetekre és magánszemélyekre vonatkozó rendelkezéseit és a végrehajtására kiadott jogszabályokat, a Tűzvédelmi szabályzatát, valamint az adott munka elvégzéséhez szükséges tűzvédelmi ismereteket.

•

Az ismétlődő oktatásokon a megjelenés minden munkavállaló részére kötelező.

9.2. A tűzvédelmi oktatások fő témakörei 9.2.1. Általános oktatás

120 •

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvény és egyéb kapcsolódó jogszabályok általános előírásainak ismertetése.

•

A Tűzvédelmi Szabályzat előírásai.

•

A közvetlen munkahely és a létesítmény területének tűzveszélyessége.

•

A tűz keletkezésének lehetőségei.

•

A megelőző tűzvédelmi berendezések, eszközök és ezek használati szabályai.

•

A tűzjelzés módja és a rendelkezésre álló lehetőségek

•

A tűz esetén követendő magatartás.

•

A készenlétben álló tűzoltó készülékek használati előírásai, gyakorlati alkalmazása.

• • •

A különböző tűzoltásra alkalmas anyagok oltási tulajdonságai és jellemzésük. Tűzriadó esetén követendő magatartás általában és személyre szólóan. A tűzvédelmi előírások megszegésének jogkövetkezményei

121 •

A munkahely tűzvédelmi szabályzatának általános és az adott területre vonatkozó előírásai.

•

A terület és a közelében lévő anyagok, tűzveszélyessége.

•

Tűz- és robbanásveszély helyei, lehetséges okai, a megelőzésre szolgáló intézkedések.

•

A tűz terjedésének megakadályozására teendő intézkedések.

•

A területen lévő anyagok oltásának szabályai.

•

A munkahelyek helyhez kötött és kézi tűzoltó berendezések, eszközök helyének és üzemeltetésének bemutatása.

•

Tűz esetén az ember illetve anyagok mentésére vonatkozó előírások.

•

A tűzoltás utáni feladatok ismertetése.

•

A munkahelyek tisztántartása, hulladékok gyűjtése, eltávolítása.

•

A közlekedési utak, vészkijáratok, menekülési útvonalak használatának szabályai.

•

Az anyagok tárolásának szabályai.

•

A dohányzási tilalom szabályának előírásai.

•

Elektromos berendezések általános ismertetése, használatukból eredő tűzveszély és használatuk szabályai.

•

Elektromos tüzek keletkezésének okai.

•

Elektromos berendezések védelme; túlterhelés; rövidzárlat.

•

Elektromos tüzek oltásának szabályai.

•

Energiahordozók tűzvédelme.

•

Tüzelőberendezések által okozott tűzesetek megelőzése.

•

Főzőlapok, hősugárzók, stb. tűzveszélyessége. •

A munkahely tűzvédelmi szabályzatának általános és az adott területre vonatkozó előírásai.

•

A terület és a közelében lévő anyagok, tűzveszélyessége.

•

Tűz- és robbanásveszély helyei, lehetséges okai, a megelőzésre szolgáló intézkedések.

•

A tűz terjedésének megakadályozására teendő intézkedések.

•

A területen lévő anyagok oltásának szabályai.

•

A munkahelyek helyhez kötött és kézi tűzoltó berendezések, eszközök helyének és üzemeltetésének bemutatása.

•

Tűz esetén az ember illetve anyagok mentésére vonatkozó előírások.

122 •

A tűzoltás utáni feladatok ismertetése.

•

A munkahelyek tisztántartása, hulladékok gyűjtése, eltávolítása.

•

A közlekedési utak, vészkijáratok, menekülési útvonalak használatának szabályai.

•

Az anyagok tárolásának szabályai.

•

A dohányzási tilalom szabályának előírásai.

•

Elektromos berendezések általános ismertetése, használatukból eredő tűzveszély és használatuk szabályai.

•

Elektromos tüzek keletkezésének okai.

•

Elektromos berendezések védelme; túlterhelés; rövidzárlat.

•

Elektromos tüzek oltásának szabályai.

•

Energiahordozók tűzvédelme.

•

Tüzelőberendezések által okozott tűzesetek megelőzése.

•

Főzőlapok, hősugárzók, stb. tűzveszélyessége.

9.3. Tűzvédelmi szakképesítések A szakképesítés fokát a munkahelyeken folyó munka jellege, sajátossága, nagysága határozza meg. A munkahelyen nem folyik olyan tevékenység, amely tűzvédelmi képesítéshez kötött. 9.4. Újrafelvételes dolgozók oktatása Munkába állítás előtt gondoskodni kell minden új dolgozó tűzvédelmi oktatásáról. Ennek keretében biztosítani kell mind az elméleti, mind a gyakorlati oktatást. Az oktatás megtartásáért az illetékes munkahelyi vezető felelős. Az oktatás tekintetében újrafelvételesnek kell tekinteni és soron kívüli oktatásban, kell részesíteni azokat a dolgozókat is, akik: a) b) c) d) e)

hat hónapnál hosszabb távollét után lépnek ismét munkába, tűzvédelmi ismeret hiányában a munkától eltiltást kaptak, a létesítményen belül munkahelyet, vagy munkakört változtattak, munkahelyén tűzvédelmi szempontból jelentős technológiai változás történt, ha a tűzvédelmi hatóság, vagy a tűzvédelmi vezető azt elrendeli.

123

9.4.1. Ismétlődő oktatás Valamennyi dolgozót a munkahely vagy a tevékenység tűzveszélyességi osztálytól függően ismétlődő tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni, melynek gyakoriságát a munkahely vezetője határozza meg. Oktatási periódus: évenként 1 óra Az ismétlődő oktatások végrehajtásáért a munkahelyi vezetők a felelősök. Az ismétlődő oktatáshoz oktatási tervet kell készíteni. Az oktatási terv összeállításáért a tűzvédelmi megbízott a felelős. 9.5. Az oktatás megtörténtének dokumentálása Az oktatásról a nyilvántartást, Tűzvédelmi Oktatási Naplót kell vezetni. Az oktatási naplónak a következő adatokat kell tartalmaznia: • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

a munkahely nevét, a munkakör megnevezését, az oktatás időpontját, az oktatásra kötelezettek számát, az oktatáson megjelentek számát, az oktató nevét, beosztását, a tűzvédelmi vizsga keltét, az oktatás jellegét (előzetes, ismétlődő, rendkívüli oktatás), az oktatás formáját (elméleti, gyakorlati), az oktatás okát: tűzvédelmi szabályzat előírása szerint, egyszeri különleges munka, új anyag, gép, berendezés beszerzése, új tűz- és robbanásveszélyes, illetve robbanásveszélyes technológia, tűzeset utáni, I. fokú tűzvédelmi hatóság rendelkezése, egyéb. az oktatott dolgozók: új belépők, munkakört vagy munkahelyet változtatók, tartós távollétről visszatérők, más gazdálkodó szervezet dolgozói, alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végzők. az oktatás tárgyát, az oktatásban részesültek nevét, aláírását, az oktató aláírását, beosztását, az oktatás ellenőrzését végző nevét, beosztását.

10. A tűzjelzéssel, a tűzoltással és a műszaki mentéssel kapcsolatos feladatok A tűz megelőzésével kapcsolatos feladatok

124

1. Minden dolgozó köteles munkahelyét és munkafolyamatát megismerni. Tudnia kell, hogy munkája végzése közben mi idézhet elő tüzet. 2. Meg kell ismernie a munkahelyére vonatkozó, megelőző tűzvédelmi szabályokat, előírásokat, és azokat köteles betartani, illetve betartatni. A tűz jelzésével kapcsolatos feladatok 1. A létesítmény dolgozóinak ismerniük kell a tűzjelzés módját, tűz setén a szükséges tennivalókat, a mentést, a rend fenntartását s a tűzoltó-berendezések kezelését. A fővonalú távbeszélő készülék mellett a tűzoltóság hívószámát jól látható helyen ki kell függeszteni. 2. A gyors beavatkozás érdekében rendkívül fontos a tűz időben való jelzése. A tüzet észrevétele pillanatában kell jelezni, mert ilyenkor még kis tűzzel találkozunk, amit könnyen, veszély nélkül lehet eloltani. Ezzel megakadályozható, hogy nagyobb anyagi kárral, esetleg életveszéllyel járó tűz fejlődjön ki. 3. A tűzesetet hangosan kell jelezni a többi munkatársnak, és ezzel egy időben a tűzoltóságnak is. A tűz jelzése során a tűzoltóságnak az alábbi adatokra van szüksége: 3.1 tűzeset pontos helye (pontos cím), 3.2 emberélet van-e veszélyben, 3.3 milyen anyag ég, mit veszélyeztet a tűz, hova terjedhet, 3.4 a bejelentő neve, azon telefonszáma, amelyről a tüzet jelezte. A tűzoltással és a műszaki mentéssel kapcsolatos feladatok 1. A tűzjelzéssel egy időben meg kell kezdeni a gyerekek (felnőttek) mentését, illetve a rendelkezésre álló tűzoltó eszközökkel meg kell kísérelni a tűz oltását és a vagyontárgyak mentését. Ha a beavatkozás a közreműködők részére veszélyt jelenthet, akkor a helyszínt haladéktalanul el kell hagyni. 2. A tűz esetére vonatkozó részletes teendőket a tűzriadó terv tartalmazza, amely a jelen szabályzat melléklete. A tűzriadó tervhez mellékelni kell a létesítmény helyszínrajzát, feltüntetve azon a vízszerzési helyeket, a közműveket (például víz, gáz, olaj, villany), elzárási, illetve a kapcsolási, valamint a menekülési, illetve kiürítési utakat, vészkijáratokat. 3. Tűz esetén a tűzriadó tervet és a helyszínrajzot a kivonuló tűzoltóságnak késedelem nélkül át kell adni.

11. A létesítményi tűzoltóság működésének, szolgálatellátásának, tagjai díjazásának szabályai Az intézménybe létesítményi tűzoltóság nem működik. 12. Tűzvédelmi dokumentáció A tűzvédelemmel kapcsolatos ügyiratokat külön erre a célra rendszeresített dossziéban kell gyűjteni. Az iratgyűjtőbe kell elhelyezni: - a Tűzvédelmi szabályzatot és mellékleteit, valamint a kiegészítéseit és módosításait,

125

- a tűzvédelmi hatóság által megtartott ellenőrzések, bejárások jegyzőkönyveit, - a tűzvédelmi megbízott észrevételeit, szemle jegyzőkönyveit, - az előzőekben említett ellenőrzésekkel kapcsolatos intézkedéseket, - a munkavállalók oktatásával kapcsolatos dokumentációt, - a tűzoltó-technikai eszközök nyilvántartását, ellenőrzésükről készült jegyzőkönyvet, - villamos és villámvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyveket, A dokumentációkat a tűzvédelmi megbízott személyében bekövetkezett változás esetén jegyzőkönyvileg át kell adni. 13. Tűzvédelmi ellenőrzés A tűzvédelmi ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy - a helyiségekben, szabadtereken folyó tevékenységek végzésének feltételei megfelelnek-e a vonatkozó tűzvédelmi jogszabályokban, nemzeti szabványokban, valamint a Tűzvédelmi szabályzatban foglaltaknak. - A tűzvédelmi felszerelések, eszközök, berendezések, oltóanyagok megfelelőek-e a kialakulható veszélyhelyzetek elhárítására. 13.1. A tűzvédelmi ellenőrzés rendje A tűzvédelmi ellenőrzés magába foglalja: - A rendszeres és célellenőrzést, - A tűzvédelmi szemlét. Célellenőrzést kell végrehajtani minden új technológia átadása előtt, illetve a tűzvédelmi szabályok feltehető megsértése esetén. Tűzvédelmi szemlét tarthat a HBm-i Katasztrófavédelmi Felügyelőség Püspökladányi Kirendeltsége az általuk megjelölt időpontban. A tűzvédelmi ellenőrzésen köteles részt venni: - A munkahely első számú vezetője vagy az intézkedésre jogosult képviselője, - Tűzvédelmi megbízott. Az ellenőrzés során feltárt, az élet és vagyonbiztonságot veszélyeztető hiányosságok megszüntetésére a szükséges intézkedéseket meg kell tenni, indokolt esetben kezdeményezni kell a felelősségre vonást. Az ellenőrzések végrehajtásáról, az ott tett megállapításokról jegyzőkönyvet kell készíteni, s tűzvédelmi megbízottnak. 14. Záró rendelkezések A Tűzvédelmi Szabályzatot minden érintett vezető részére, továbbá mindazok számára igazolható módon - kiadom, akikre vonatkozólag az feladatot tartalmaz. A szabályzatot évenként felül kell vizsgálni, szükség szerinti átdolgozásáról, a tűzvédelmi megbízott köteles gondoskodni. A szabályzat végrehajtása beosztásra való tekintet nélkül minden dolgozóra nézve kötelező. A végrehajtás rendszeres ellenőrzését, az ezzel kapcsolatos feladatok végrehajtását a tűzvédelmi megbízott gyakorolja.

126

A szabályzat a Gonda Ferenc Városi Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzatának a részét képezi. •

Mellékletek o 1. sz. melléklet – Értelmező rendelkezések, fogalom meghatározás o 2. sz. melléklet – Tűzvédelemmel összefüggő fontosabb jogszabályok jegyzéke o 3. sz. melléklet – tűzvédelmi osztályba sorolás o 4. sz. melléklet – Engedély tűzveszélyes munkavégzésére o 5. sz. melléklet – Ellenőrzési napló a kézi tűzoltó készülékekről o 6. sz. melléklet – nyilvántartás o 7. sz. melléklet – Tűzvédelmi szakvizsgára kötelezettek kimutatása o 8. sz. melléklet – Tűzriadó gyakorlási jkv. o 9. sz. melléklet – oktatási napló o 10. sz. melléklet- Tűzriadó terv

127

1.sz. melléklet. Értelmező rendelkezések, tűzvédelmi fogalom

1. Alapterület: Az épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott helyiség, vagy tér vízszintes vetületben számított belső területe (nettó alapterület). 2. Állandó tűzterhelés: a beépített éghető anyagok és épületszerkezetek tömegéből származó tűzterhelési érték. 3. Beépített tűzjelző berendezés: az építményben, szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött, a tűz kifejlődésének korai szakaszában észlelést, jelzést és megfelelő tűzvédelmi intézkedést (többek között a tűzoltóság értesítése, tűzszakasz határon elhelyezett ajtók csukása, oltóberendezések indítása) önműködően végző berendezés. 4. Beépített tűzvédelmi berendezés: a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, valamint a tűzeset során keletkező hőnek, füstnek és égésgázoknak az elvezetésére kialakított, helyhez kötött berendezés. 5. Cselekvõképességükben korlátozott személyek: akik koruknál (0–10 éves korig, vagy 80 év felett fizikai állapotától függetlenül), vagy szellemi állapotuknál fogva veszélyhelyzetre nem tudnak megfelelően reagálni. 6. Füstmentes lépcsőház: a nyitott vagy az olyan zárt lépcsőház, amelybe az épülettűz alkalmával képződött füst és mérgező égésgázok bejutásának lehetősége oly mértékben van korlátozva, hogy a lépcsőház az épület biztonságos kiürítésére és mentésre meghatározott ideig alkalmas marad. 7. Hasadó és hasadó-nyíló felületek: olyan felületek, amelyek az építmények, vagy az építményrészek (helyiségek) határoló szerkezeteiben a káros mértékű robbanási túlnyomás hatására tönkremennek, vagy megnyílnak, ezáltal lehetővé téve a nyomáselvezetést. 8. Hatékony szellőztetés: ahol az adott térben a szellőzés biztosítja, hogy az éghető gázok, gőzök, porok koncentrációja ne érje el az alsó robbanási határérték 20%-át. 9. Homlokzati tűzterjedési gát: meghatározott tűzterjedési határértékű, A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú olyan homlokzati szerkezet, amely megakadályozza az épület homlokzata mentén a vízszintes vagy a függőleges tűzátterjedést. 10. Hő- és füstelvezetés: olyan műszaki megoldás, amely tűz esetén alkalmas a helyiségben vagy tűzszakaszban keletkezett, vagy oda behatolt hőnek, füstnek és égésgázoknak szabadba való elvezetésére. 11. Kiürítés: a tűz által veszélyeztetett helyiségben, tűzszakaszban, épületben lévő személyek eltávozása (eltávolítása). 12. Kiürítési időtartam: a kiürítésre számításba vett időtartam. 13. Kiürítési terv: a kiürítés számítást és az épület szintenkénti alaprajzán feltüntetett menekülési útvonalakat tartalmazó dokumentáció. 14. Kiürítési útvonal: a kiürítésre számításba vett útvonal, mely a veszélyeztetett helyiség, helyiségcsoport elhagyásának útvonalából (kiürítés első szakasza), valamint a veszélyeztetett tűzszakasz, építmény elhagyásának (kiürítés második szakasza) útvonalából áll.

128

15. Közvetlen tűz- vagy robbanásveszély: az égés feltételei közül egy kivételével mindegyik adott, és várható, hogy a hiányzó égési feltétel bármelyik pillanatban létrejöhet, ezáltal nem kívánt tűz vagy robbanás következhet be. 16. Menekülési útvonal: a veszélyeztetett tűzszakasz elhagyásának útvonala (kiürítés második szakasza). 17. Mértékadó tűzállósági határérték-követelmény: az egyes épületszerkezetekre a tűzterhelés alapján számító módszerrel meghatározott tűzállósági határérték. 18. Mértékadó tűzszakasz: létesítményben a legtöbb oltóvizet igénylő tűzszakasz alapterülete. 19. Mozgásukban korlátozott személyek: akik fizikai állapotuk miatt, vagy valamennyi környezeti hatás érzékelésére való képtelenségük (vakok és gyengénlátók) miatt veszélyhelyzet esetén a szükséges cselekvést megfelelően gyorsan nem tudják végrehajtani. 20. Normatív tűzterhelés: bizonyos rendeletetésű helységekre, helyiségcsoportokra a tűzvédelmi tervezésben alkalmazható, statisztikai felmérésen alapuló időleges tűzterhelési érték. 21. Nyitott lépcsőház, közlekedőtér: szintenként – a közlekedőtér nettó alapterületének legalább 20%-át elérő felületű–homlokzati szabad falnyílással a külső légtérhez közvetlenül csatlakozó tér. 21/a. Zárt lépcsőház, közlekedő helyiség: minden oldalról elsődleges épületszerkezetekkel határolt tér. 22. Robbanásveszélyes állapot: az „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag olyan mennyiségben való jelenléte, valamint előfordulási módja, állapota, mely esetén az égés, robbanás feltételei közül legalább még az oxigénkoncentráció vagy a gyújtási energia adott. 23. Tető-felülvilágító: a szerkezet alatti helyiség, térrész bevilágítását szolgáló épületszerkezet. 24. Tetőtűzterjedési gát és osztósáv: hő és csapadékvíz elleni éghető anyagú tetőszigetelés mezőit megszakító olyan A1 tűzvédelmi osztályú gát és osztósáv, amely megakadályozza a tetőtűz terjedését. 25. Tűzállósági fokozat: egy építmény egészére, illetve esetenként egyes tűzszakaszaira vonatkozó olyan kategória, amely meghatározza az épületszerkezetek tűzvédelmi követelményeit az építmény/tűzszakasz tűzveszélyességi osztálya, szintszáma, esetenként rendeltetése és tűzterhelése alapján. 26. Tűzállósági határérték: a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő tűzállósági vizsgálat kezdésétől számított, a vizsgált épületszerkezet valamely tűzállósági teljesítmény jellemzőjének eléréséig eltelt időórában vagy percben. 27. Tűzgátló előtér: tűzgátló szerkezetekkel határolt előtér, amely önálló szellőztetéssel rendelkezik, ajtószerkezeteinek mérete biztosítja a gyors menekülés lehetőségét és ajtószerkezetei önműködő csukószerkezettel ellátottak. 28. Tűzgátló fal: a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő tűzállósági határértékű, A1 tűzvédelmi osztályú térelhatároló (vagy teherhordó és térelhatároló) falszerkezet, amely a tűz az épület más tűzszakaszára (esetenként az épület más funkcionális egységére) való átterjedését megakadályozza. 29. Tűzgátló födém: a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő tűzállósági határértékű, A1 tűzvédelmi osztályú födémszerkezet, amely a tűz az épület más

129

tűzszakaszára (esetenként az épület más funkcionális egységére) való átterjedését előírt időtartamig megakadályozza. 30. Tűzgátló nyílászáró (ajtó, kapu, nyílóablak, függöny, redőny, konvejor záróelem): szerkezet, amely beépítve, csukott állapotban a tűznek az általa elválasztott térrész egyik oldaláról a másik oldalára való átterjedését meghatározott mértékben gátolja (előírt időtartamig megakadályozza). 31. Tűzfal: A vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő tűzállósági határértékű, A1 tűzvédelmi osztályú térelhatároló (vagy teherhordó és térelhatároló) folytonos függőleges falszerkezet, amelyet úgy kell kialakítani, hogy az általa elválasztott tűzszakaszok vagy építmények egyikének állékonyság-vesztése, illetve az ebből adódó oldalirányú erőhatás esetén is megőrizze tűzterjedést gátló képességeit (stabilitását, integritását, hőszigetelését). 32. Tűzoltási felvonulási terület: e rendeletben meghatározott az építmények tűzoltására, mentésre szolgáló a homlokzat előtt létesített, megfelelő teherbírású, szilárd burkolatú, legalább két nyomvonal szélességű terület (út) – amelynek méretét a tűzvédelmi szakhatóság állapítja meg –, s amely a tűzoltás technikai eszközeinek (emelőkosaras gépjármű, gépezetes létra, gépjárműfecskendõ), és a tűzoltóegységek a rendeltetésszerű működésének feltételeit biztosítja. 33. Tűzoltási felvonulási út: a tűzoltási felvonulási terület megközelítésére szolgáló megfelelő teherbírású, szilárd burkolatú, legalább két nyomvonal szélességű, a tűzoltógépjárművek közlekedésére alkalmas út. 34. Tűzoltósági beavatkozási központ: olyan helyiség, amelyből a tűzoltói beavatkozáshoz szükséges és azt elősegítő tűzvédelmi berendezések vezérelhetők, az épület-felügyeleti rendszereken keresztül a tűzvédelmi berendezések üzemállapota lekövethető. 35. Tűzoltósági kulcsszéf: a beépített tűzjelző berendezés részegysége, amely biztosítja a tűzoltósági beavatkozás során az épületbe illetve annak helyiségeibe történő akadálytalan bejutást. 36. Tűzoltótechnikai eszköz, felszerelés: az épületekben, építményekben telepített, a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a beavatkozás könnyítésére és a tűzkár csökkentésére, valamint a tűz terjedésének megakadályozására alkalmazott berendezés, illetőleg a tűzoltóság által a tűzoltáshoz, műszaki mentéshez használatos felszerelések. 37. Tűzszakasz: az építmény vagy szabadtér tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől – meghatározott tûzvédelmi osztályú és tűzállósági határértékű – tűzgátló szerkezetek és a jogszabályban elõírt tűztávolságok választanak el. 38. Tűzszakaszterület: az egy tűzszakaszhoz tartozó helyiségek, nettó alapterületének összessége m2-ben. 39. Tűztávolság: építmények és építmények, építmények és szabadterek vagy szabadterek és szabadterek egymás közötti legkisebb távolságának vízszintes vetülete. 40. Tűzterhelés: az építmény adott tűzszakaszában, helyiségében jelenlévő és beépített anyagok tömegéből (kg) és égéshőjéből (MJ/kg) számított hőmennyiség egységnyi padlófelületre vonatkoztatott értéke, MJ/m2-ben. 41. Tűzvédelmi osztály: az építőanyagok és épületszerkezetek tűzzel szembeni viselkedésére jellemző kategória, az e szerinti besorolás megfelelő tűztechnikai vizsgálatok alapján történik.

130

42. Tűzvédõ álmennyezet: egy helyiségben, legfeljebb egy tűzszakaszban kialakított olyan álmennyezet, amely tűzvédő képességénél fogva a felette levő födémmel vagy tetőszerkezettel együtt a szerkezetre előírt tűzállósági határértéket biztosítja. 43. Tűzvédő burkolat és bevonat: alkalmas műszaki eljárással épületszerkezetekhez közvetlenül vagy közvetetten csatlakozó, tűzvédő célokat szolgáló anyagréteg. 44. Tűzveszélyességi osztály: veszélyességi övezetek, helyiségek, helyiségcsoportok (tűzszakaszok), épületek, műtárgyak, létesítmények besorolására meghatározott kategória a bennük folytatott tevékenység során előállított, feldolgozott, használt vagy tárolt anyagok jellemzői, valamint az alkalmazott technológiai folyamat tűzveszélyessége, egyes esetekben – (lakó- és közösségi épületek) – a rendeltetés alapján. 45. Tűzveszélyes tevékenység: az a tevékenység, amely a környezetében lévő éghetőanyag gyulladási hőmérsékletét, lobbanáspontját meghaladó hőmérséklettel, vagy nyílt lánggal, továbbá gyújtóforrásként számításba vehető izzással, parázslással, szikrázással jár. 46. Veszélyességi övezet: helyiségben vagy szabadtéren lévő anyagnak, gépnek, berendezésnek tűzvédelmi szempontból önállóan értékelendő környezete, térrésze. A veszélyességi övezet kiterjedését éghető gáz, gőz, köd, por esetén a (normál üzem figyelembevételével) vonatkozó műszaki követelmény szerint (ide tartoznak a 0-ás, 1-es és 2es, valamint a 20-as, 21-es és 22-es zónák függőleges vetületeinek összesített területe), minden más esetben az anyag, gép, berendezés és a kapcsolódó technológiai terület alapján kell megállapítani. 47. Vonatkozó műszaki követelmény: hazai és Európai Uniós szabványok és normák összessége. 48. Zárt rendszer: amelyben a veszélyes anyag közvetlen környezetétől elhatárolva van jelen úgy, hogy üzemszerű körülmények között hatásai nem veszélyeztetik környezetét. 49. Létesítmény: az egy építési telken álló építmények és szabadterek összessége. 50. Magas épület: amelyben a legfelső építményszint szintmagassága a 30 m-t meghaladja. Ha a legfelső két szint egy rendeltetési egységet alkot, úgy a szintmagasság megállapításakor az alsó szint szintmagasságát kell figyelembe venni. 51. Padlásfödém: tetőtérrel kialakított épület legfelső használati szintje és a beépítés nélküli tetőtér (padlás) közötti teherhordó, térelhatároló szerkezet. 52. Szabadtér: helyiségnek nem minősülő térség – beleértve a nyitott fedett tereket –, ahol termelést, raktározást vagy ezekhez kapcsolódó tevékenységet végeznek. 53. Szállásépület: kizárólag vagy részben, egy időben legalább 20 ember elhelyezését biztosító, bérbe vételre felkínált bútorozott szobákat vagy lakásokat tartalmazó létesítmény. 54. Talajszint alatti helyiség: az a helyiség, melynek a padlófelülete a terepszint alatt helyezkedik el. 55. Válaszfal: a helyiséget lehatároló födémtől födémig tartó nem teherhordó falszerkezet. 56. Zártfolyosó: olyan közlekedő helyiség, amelynek minden oldalát elsődleges épületszerkezetek határolják. Értelmező rendelkezések, tűzvédelmi szempontból fontos biztonsági jelekre vonatkozó fogalmak 1. Elsősegély- vagy veszélyhelyzeti jel: olyan biztonsági jel, amely az elsősegélynyújtó helyre vezető utat vagy valamilyen mentési eszköz elhelyezését jelzi. 2. Kiegészítő tábla: a biztonsági jellel együtt alkalmazott, kiegészítő információt adó tábla.

131

3. Menekülési jel: olyan biztonsági jel, amely a kijárat, vészkijárat helyét, és az épületen belül, vagy a szabadtéren – a közlekedési (kijárati) úton – annak irányát mutatja. 4. Tűzvédelmi jel: olyan biztonsági jel, amely tűzvédelmi berendezés, eszköz vagy tűzoltó készülék elhelyezését jelzi. 5. Világító jel: átlátszó vagy áttetsző anyagból készült, belülről vagy kívülről megvilágított, vagy fénykibocsátó anyagból készült (utánvilágító) biztonsági jelet hordozó eszköz. 2.sz. melléklet Tűzvédelemmel összefüggő fontosabb jogszabályok jegyzéke

1996. évi XXXI. törvény

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról.

115/1996. (VII. 24.) Korm. r.

A tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól, a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok illetékességi területéről.

118/1996. (VII. 24.) Korm. r.

A létesítményi tűzoltóságokra vonatkozó részletes szabályokról.

30/1996. (XII. 6.) BM r.

A tűzvédelmi szabályzat készítéséről.

45/2011. (XII. 7.) BM r.

A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról és munkakörökről.

50/1997. (IX. 19.) BM r.

A tűzoltóság működési területen kívül elrendelt igénybevétele költségeinek megtérítéséről.

53/2005. (XI. 10.) BM r.

A tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről és a szakvizsga részletes szabályairól.

28/2011 (IX.6.) BM. r. 259/2011 (XII.7.) Korm.rend.

Országos Tűzvédelmi Szabályzatról A tűzvédelmi feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi birságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításról

132

3. sz. melléklet TŰZVÉDELMI OSZTÁLYBA SOROLÁS Kaba Szabadsár tér 5 Megnevezés

Alapterület m2 C D

szélfogó könyvtár iroda öltöző

Összesen E

3,6 250,0 2 1,4 21,4

Összesen: 296,4 Százalékosan:

292,8 98,7%

3,6 1,3%

100%

A fentiek alapján az intézmény „C” tűzveszélyes osztályba sorolom.

4. sz. melléklet Engedély alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre A tűzveszélyes munka végzését a következő feltételekkel engedélyezem: • A munka megnevezése:……………………………………………………….. • A munkavégzés helye:………………………………………………………… • A munkavégzés időpontja:……………………………………………………. • A munkavégző neve, beosztása:……………………………………………… • Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány kelte:…………………………………..

133

• A munkavégzés helyén a következő tűzoltó eszközöket, készüléket és felszereléseket kell készenlétben tartani, illetve az alábbi előírásokat kell betartani: ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………

........................................., 201 ............................. ...................................... engedélyező Az engedélyben foglaltakat tudomásul veszem, a tűzvédelmi előírások és szabályok megtartásáért felelősséget vállalok. ...................................... munkavégző (Kitöltendő két példányban)

134

5. sz. melléklet Ellenőrzési napló a kézi tűzoltó készülékekről Készenlétben tartó

A tűzoltó készülék ellenőrzésének nyilvántartása

A tűzoltó készülék

Ellenőrzés időpontja 201 .

sorszá m

Készenléti Típus hely

Gyártási év I.né

Észrevétel II.né III.né

Ellenőrzést végző neve AZONOSÍTÓ

IV.né

1- a tervezet telepítési helyén van, 2- rögzítése biztonságos, 3-látható, 4- a készülékkel szemben állva a magyar nyelvű használati utasítás olvasható , 5-használata nem ütközik akadályba 6-valamennyi nyomásmérő vagy jelzőműszerének jelzése a működési zónában található, 7- hiánytalan szakszerű szerelvénnyel ellátott, 8-fém- vagy műanyag plombája, karbantartást igazoló címkéje sértetlen és ép, 9- zárópecsétje sértetlen, 10- felülvizsgálata esedékes- e , és állapota kifogástalan,üzemszerű

135

6. sz. melléklet Nyilvántartási napló tűzoltó készülékekhez (OTSZ 32§) „A készenlétben tartó neve: ….............................................................................................................................................. Az ellenőrző vizsgálatokat végző neve(i): ….............................................................................................................................................. A karbantartó személy(ek) neve(i):…....................................................................................... ….............................................................................................................................................. ….............................................................................................................................................. …..............................................................................................................................................

7. sz. melléklet

A tűzoltó készülékek

A vizsgálat dátuma

Javítás szükséges

Vizsgálatot végző aláírása:

IV.

III.

II.

I.

Gyári száma

típusa

Készenléti helye

(hónap, nap)

Megjegyzés

136

Tűzvédelmi szakvizsgára kötelezettek kimutatása

Az intézmény működési területén tűzvédelmi szakvizsga köteles munkakör nincs. TŰZVÉDELMI SZAKVIZSGAKÖTELES TEVÉKENYSÉGEK NYÍLVÁNTARTÁSA Tevékenység megnevezése:……………………………………………. Dolgozó neve:………………………………………………………….. Szakvizyga megszerzésének ideje:…………………………………….. Érvényessége:………………………

Tevékenység megnevezése:……………………………………………. Dolgozó neve:………………………………………………………….. Szakvizyga megszerzésének ideje:…………………………………….. Érvényessége:………………………

Tevékenység megnevezése:……………………………………………. Dolgozó neve:………………………………………………………….. Szakvizyga megszerzésének ideje:…………………………………….. Érvényessége:………………………

137

8. sz. melléklet

TŰZRIADÓ TERV ÉVES GYAKORLÁSÁNAK JEGYZŐKÖNYVE

A tűzriadót a Tűzriadó Tervben meghatározottak szerint kell végrehajtani! A tűzriadó pontos időpontja: ………………… 201………év ……………hó ………nap A tűzriadót elrendelő neve: …………………………….. beosztása: ……………………………… Tapasztalatok a tűzriadóra vonatkozóan: ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………… …………………………, 201.. év……hó….nap

…………………………… intézményvezető

…. ………….…………… tűzvédelmi megbízott

138

9. melléklet ÚJFELVÉTELES DOLGOZÓ TŰZVÉDELMI OKTATÁSA MUNKÁBA ÁLLÍTÁS ELŐTT név:…………………………… születési hely:………………………………… anyja neve:………………….. belépés napja:…………………………………. beosztása:…………………… munkahelye:…………………………………… lakása:……………………….. szig. száma:…………………………………… Alulírott igazolom, hogy 201…………………..hó…………n, a szakmám, illetve tevékenységem, foglalkozásom stb. adottságának és beosztásomnak megfelelő tűzvédelmi oktatásban részesültem. Az oktatás kiterjedt: 5. A tűz és robbanásveszély lehetséges okaira, megelőzésére 6. A munkahely tűzveszélyességére, a dohányzási tilalomra. 7. A tűzvédelmi szabályzatban előírtakra, a tűzvédelmi rendelkezésekre. 8. A tűz esetén követendő magatartásra. 9. A tűzvédelmi berendezések, eszközök, felszerelések használatára, működtetésére, kezelésére. 10. A tűzvédelmi szabályok megszegésének jogi és munkaköri következményeire. 11. A tűzjelzés módjára, a riasztás jelére, a tűzoltóság hívószámára, a jelzés adataira és a tűz esetén értesítendők címére. 12. A munkatevékenység, munkafolyamat tűzveszélyességére, tűzveszélyességi osztályba történő besorolásokra. 13. Egyéb:……………………………………………………………………………………………………………………………… ………… A

tűzvédelmi

feladatokat

megértettem,

a

kapott

oktatást

elsajátítottam,

a

munkavégzésem során, felelősségem tudatában azt maradéktalanul megtartom. A megelőző tűzvédelmi rendelkezések megtartására dolgozótársaim figyelmét is felhívom. Az oktatásban való részvételemet aláírásommal igazolom. Mint az oktatásban részesítő visszakérdezés alapján meggyőződtem arról, hogy nevezett az oktatás során elhangzottakat megértette, elsajátította, továbbá az oktatási segédlet 1 példányát átvette.

139

………………………201……...év………………hó……………..nap ……………………………… oktatásban részesítette

……………………………… oktatott aláírása

10, sz. melléklet AZ INTÉZMÉNY TŰZRIADÓ TERVE I. 1. Adatok: • megnevezés: Városi Könyvtár • helye, címe: Kaba Szabadság tér 5 tűzveszélyességi osztálya: „C” azaz “ tűzveszélyes” • tűzjelzési lehetőség: Irodákban lévő vezetékes telefonok. • Telefonszám: 54/522-006 • • 2. •

áramtalanítási lehetőség: iskola előterében gázelzárási lehetőség: nincs gázellátás Tűzvédelmi szervezet: intézményvezető: Boldogné Kiss Ágnes - Lakás: 4183 Kaba, István király u. 22. - Tel: 06- 20-9591271 3. Tűzjelzés: • A tüzet észlelő személy köteles tűzjelzést adni a tűzoltóságra • A HBm-i Katasztrófavédelmi Vezetőság Püspökladányi Kirendeltsége: 54-451-555. • Segélykérő száma: 105. • Általános segélykérő: 112. Mobiltelefonon történő tűzjelzéskor ugyancsak 105 ! A tűzjelzésnek a következőket kell tartalmaznia: • a káreset pontos helyét, • mi ég, milyen káreset történt, mi van veszélyeztetve, • történt-e személyi sérülés, • emberélet van-e veszélyben, • a jelző nevét, • jelzésre használt távbeszélő számát. • A tüzet észlelő személy hívja fel a közelben tartózkodó személyek figyelmét a veszélyhelyzetre, hogy a veszélyeztetett területet idejében el tudják hagyni. Tűzjelzést az intézményekben élőszóban, hangos „TŰZ VAN” kiáltással illetve a tűz jelzésére megállapított csengetéssel lehet végrehajtani.

140

4. Tűzoltás és mentés: • Tűz esetén elsődleges feladat a sérült, veszélyhelyzetben lévő tanulók mentése. A mentésben valamennyi dolgozó személy köteles részt venni. • Az intézmény dolgozói kezdjék meg a tűz oltását a rendelkezésre álló eszközökkel - saját testi épségük veszélyeztetése nélkül. • A dolgozók kötelesek a kiérkező hivatásos önkormányzati tűzoltóegység parancsnokának utasításait betartani, a tűzoltáshoz minden segítséget és információt megadni, utasítása esetén az oltásban és mentésben részt venni. • A tűz eloltása után a dolgozók kötelesek minden segítséget megadni a tűzvizsgálatot végzőknek. 5. Kiürítés: • Tűz keletkezése esetén az intézmény területén lévők haladéktalanul kezdjék meg az épület kiürítését, a veszélyeztetett személyek, értékek mentését. • A menekítés a közlekedési utakon a folyosóra, onnan keresztül az udvarra, aztán pedig az utcára történhet meg. 6. Műszaki mentés, anyagmentés: • Az anyagmentés, műszaki mentés során a dolgozók egészségét, testi épségét kockáztatni nem szabad. • A mentés a közlekedési utakon a folyosóra, onnan az udvarra, aztán pedig az utcára történhet meg. A menekülési, mentési útvonalak a mellékelt rajzon fel vannak tüntetve! 7. Áramtalanítás: • Tűz esetén el kell végezni a veszélyeztetett terület áramtalanítását. Az áramtalanítási lehetőség a mellékelt rajzon jelölve van. • Az áramtalanítást a tüzet, illetve a veszélyhelyzetet észlelő dolgozó köteles végrehajtani. • A mellékelt rajzon a főkapcsolók fel vannak tüntetve! 8. A Tűzriadó Terv gyakorlása: • A Tűzriadó Tervben foglaltak végrehajtását szükség szerint de legalább évenként egy alkalommal gyakoroltatni kell. • A Tűzriadó Terv gyakorolásáról jegyzőkönyvet kell készíteni.

141

13. melléklet

A folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés szabályzata BEVEZETÉS 1. Szabályzatkészítési kötelezettség A Gonda Ferenc Városi Könyvtár FEUVE szabályzatának kidolgozására - az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVŐŐŐ. törvény 121. § (1) bekezdése, valamint - az Államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XŐŐ. 30.) Kormányrendelet 145/A. §-a, továbbá - a Pénzügyminisztérium költségvetési ellenőrzéssel kapcsolatban közzétett módszertani útmutatói, illetve ajánlásai figyelembevételével került sor.

2. A szabályzat hatálya A szabályzat a Városi Könyvtár, mint költségvetési szerv folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésére terjed ki, a szabályzat borítóján megjelölt időponttól. 3. A szabályzat és az SZMSZ A szabályzat szerves részét képező egyes dokumentumok e szabályzathoz tartozóan, de a hivatkozott jogszabályok alapján az SZMSZ- ben kerülnek rögzítésre. Az SZMSZ Költségvetési ellenőrzés című mellékletében kerül meghatározásra: - a szabálytalanságok kezelésének szabályzata, - az ellenőrzési nyomvonalra vonatkozó részletes előírások, valamint - az ellenőrzési nyomvonal.

FOLYAMATBA ÉPÍTETT, ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK A folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésre vonatkozó szabályokat az Államháztartásról szóló 1992. évi XXXVŐŐŐ. törvény 121. § (1) bekezdése, valamint az Államháztartás működési rendjéről szóló 17/1998. (XŐŐ. 30.) Kormányrendelet 145/A.§-a határozza meg. 1. A FEUVE fogalma Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (a továbbiakban: FEUVE) az Áht. 121. §-ában meghatározott ellenőrzés. A FEUVE a szervezeten belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott elsőszintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer. 2. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok tartalma

142

A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok magukban foglalják: • a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is), • az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését, • a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás). 3. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok ellátásának megszervezése A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatoknak, tevékenységnek a szervezeten belüli, feladatköri elkülönítését – az Áht. 121. § (2) bekezdésben meghatározott előírás érdekében az 1. számú melléklet biztosítja. 4. A FEUVE rendszer A FEUVE rendszer tartalmazza mindazon - elveket, - eljárásokat és - belsőszabályzatokat, melyek alapján a Városi Könyvtár érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal, valamint a szakmai munkával való - szabályszerű,- gazdaságos, hatékony és - eredményes gazdálkodás követelményeit.

5. A Gonda Ferenc Városi Könyvtár Vezetőjének felelőssége a FEUVE rendszerrel kapcsolatban A könyvtár vezetője köteles - olyan szabályzatokat kiadni, - olyan folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A könyvtár vezetője köteles - kialakítani, - működtetni és - fejleszteni a FEUVE rendszerét. A FEUVE rendszer kialakításánál, működtetésénél, valamint fejlesztésénél a könyvtár vezetőjének figyelembe kell venni: - a könyvtár gazdálkodásának folyamatait, így - a tervezési, - a végrehajtási, - a beszámolási tevékenység feladatait, valamint - a könyvtár egyéb sajátosságait. A Gonda Ferenc Városi Könyvtár Vezetője köteles meghatározni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, amely Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletét képezi.

143

6.A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerrel szemben támasztott követelmények A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer biztosítsa azt, hogy • városi könyvtár valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel; • az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra; • megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a városi könyvtár gazdálkodásával kapcsolatosan; • a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek; a rendelkezésre álló eszközök és források a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra. •

7. A FEUVE rendszerben alkalmazandó legfontosabb fogalmak (szabályosság, a szabályozottság, gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség)

7.1. Szabályozottság A szabályozottság azt jelenti, hogy az adott szervezet vagy szervezeti egység jelen esetben a Megyei Könyvtár működése, tevékenysége, illetve valamely tevékenységi folyamata, részfolyamata megfelelően szabályozott-e, a rögzített szabályok megfelelnek a hatályos jogszabályoknak, előírásoknak, egyéb vezető rendelkezéseknek. 7.2. Szabályosság

A szabályosság azt jelenti, hogy az adott szervezet vagy szervezeti egység - jelen esetben a városi könyvtár - működése, tevékenysége megfelel a vonatkozó szabályoknak, előírásoknak. 7.3. Gazdaságosság

A gazdaságosság a városi könyvtár által végzett tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségének optimalizálását jelenti a megfelelő minőség biztosítása mellett. 7.4. Hatékonyság

A hatékonyság a városi könyvtár által végzett tevékenység során előállított termékek, szolgáltatások és egyéb eredmények, valamint az előállításukhoz felhasznált források közötti kapcsolat. 7.5. Eredményesség

Az eredményesség a városi könyvtár által megfogalmazott célja megvalósításának mértéke, a tevékenység szándékolt és tényleges hatása közötti kapcsolat.

A FEUVE RENDSZER ÉS A SZABÁLYOZOTTSÁG

144

A folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési rendszerben a szabályozottság követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesül. 3.1.Elvek Az elsőszintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során a városi könyvtár vezetőjének feladata az, hogy gondoskodjon arról, hogy • a városi könyvtár mindig a hatályos központi jogszabályoknak, irányelveknek, útmutatásoknak a szem előtt tartásával lássa el a belsőszabályozási feladatait, ezekről a központi szabályokról tájékozott legyen; • A városi könyvtár a hatályos jogszabályok alapján kötelezően előírt belsőszabályozási követelményeknek eleget tegyen, gondoskodjon a kialakított belsőszabályok megismertetéséről; • a szervezet működése során, a helyi sajátosságok miatt szabályozandó területek feltárásra kerüljenek, majd elkészüljenek a vonatkozó szabályzat, előírások. 3.2. Eljárások A szabályozottság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: • Meg kell határozni azokat a területeket, melyek területek szabályozásáról gondoskodni kell a központi előírások vagy kötelező betartása miatt. • Objektív kockázatelemzés segítségével fel kell tárni azokat a területeket, melyek - szabályozása (anélkül, hogy azt kötelezőközponti előírás kötelezővé tenné) szükséges a könyvtár működési, szervezeti sajátossága miatt, - szabályozását gyakran felül kell vizsgálni, mivel jelentős kockázati tényezőt jelent, - szabályozását előtérbe kell helyezni, mivel meghatározó a könyvtár tevékenysége szempontjából. • Új belsőszabályozás bevezetése esetén – ha addig még az adott területre szabályozás nem történt, illetve a korábbi terület szabályozási igénye jelentősen megváltozott - előzetes konzultációt kell folytatni a területen dolgozókkal, illetve a területhez kapcsolódó tevékenységi folyamat folyamatgazdájával, - csak az előzetes tájékozódást követően lehet elkészíteni a szabályzat tervezetet, melyet véglegesítés előtt ismét meg kell beszélni az érintett dolgozókkal, illetve folyamatgazdákkal. • A szabályozottság megfelelő minősége érdekében a szabályozottságot 2. számú melléklet szerinti időközönként felül kell vizsgálni. - A felülvizsgálatnál figyelembe kell venni: - a munkafolyamatba épített vezetői ellenőrzés tapasztalatait, - a felügyeleti, illetve egyéb külső ellenőrzés észrevételeit. • A felülvizsgálat során a módosítási javaslatokat meg kell beszélni az adott szabályozási területtel közvetlen kapcsolatban lévő dolgozókkal, illetve a szabályozott működési folyamathoz tartozó folyamatgazdákkal.

3. A megfelelő szabályozottság kialakítása és fenntartása A megfelelő szabályozottság kialakításainak és fenntartásainak folyamatábráját a 3. számú melléklet tartalmazza.

145

4. Belsőszabályzatok A Gonda Ferenc Városi Könyvtár vonatkozásában a belsőszabályzatok alatt valamennyi, a könyvtár működését alapvetően meghatározó, írásban rögzített, a könyvtárra nézve kötelező előírást, követelményt meghatározó dokumentumot érteni kell. A belsőszabályozás körébe így a következők tartozhatnak: - Szervezeti és Működési Szabályzat a mellékleteivel, - tervek (mint pl. gazdasági program, fejlesztési program, költségvetési rendeletben meghatározott költségvetési terv, és eljárási szabályai, likviditási terv és előirányzatfelhasználási ütemterv stb.), - rendeletek (pl. a már említett költségvetési rendelet, továbbá a vagyongazdálkodási rendelet és szabályzat), - működéssel, szakmai tevékenységgel, a munkavállalók jogállásával kapcsolatos szabályok, - pénzügyi és gazdálkodási szabályok. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés érdekében a szervezetnek a 2. számú mellékletben meghatározott szabályzatokkal kell rendelkeznie. A szabályzatok felülvizsgálati időszakai, határnapjai, valamint a felülvizsgálatért felelős személyek megnevezése szintén a 2. számú mellékletben található.

A FEUVE RENDSZER ÉS A GAZDASÁGOSSÁG A folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési rendszerben a gazdaságosság követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesül. 4.1. Elvek Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során a városi könyvtár vezetőjének feladata, hogy - a bevételi és kiadási előirányzatokkal - a létszám-előirányzattal, valamint - a rendelkezésre álló vagyonnal úgy gazdálkodjon, hogy figyelembe vegye a gazdaságosság követelményeit. Cél, a megfelelő minőségi „áru” beszerzése a legalacsonyabb áron. A gazdaságosság követelménye az, hogy adott feladat, tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségei – a minőség fenntartása mellett – optimalizálva legyenek. A városi könyvtár akkor működik gazdaságosan, ha a rendelkezésre álló erőforrásokból költség-hatékony módon szerzik be, használják fel azokat az eszközöket és emberi erőforrásokat, amelyek a feladatának ellátásához, tevékenységének végzéséhez szükségesek. 4.2. Eljárások A gazdaságosság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: - Gazdaságossági számításokat kell végezni - A bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában. Erre azért van szükség, mert nem gazdaságos a kiadási előirányzatok felhasználása akkor, ha nem veszik figyelembe azt, hogy mikor, honnan lehet a legolcsóbban beszerezni a működéshez, feladatellátáshoz szükséges eszközöket, készleteket, vásárolt szolgáltatásokat. - A létszám-előirányzatok felhasználása tekintetében. A létszám-előirányzatok felhasználása akkor gazdaságos, ha a létszám szükségletet a szakmai elvárásoknak megfelelően a legolcsóbban oldják meg.

146

- A vagyongazdálkodás során. A vagyongazdálkodás során fontos a gazdaságossági számítás, mert ki kell számítani, hogy adott feladat ellátását hogyan lehetne a meglévő vagyonnal úgy biztosítani, hogy az a legkevesebb költséggel járjon. - Az objektív kockázatelemzés eszközét felhasználva meg kell keresni az előirányzatok felhasználása körében azokat a tételeket, melyek gazdaságosság tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik. A gazdaságosság növelése érdekében számításokkal alátámasztott módszereket, eljárásokat kell javasolni. - A vagyongazdálkodás területét rendszeresen vizsgálni kell gazdaságosság szempontjából. Felelősöket kell kijelölni a gazdaságossági számítások elvégzésére. - A gazdaságosság szem előtt tartása érdekében folyamatosan ellenőrizni kell azokat a forrásokat, melyektől a könyvtár beszerzi a feladatellátáshoz szükséges eszközöket beszerezni, szolgáltatásokat megrendelni. A lehetséges beszállítókat is figyelemmel kell kísérni és mindig a legkedvezőbb ajánlatot kell választani. 4.3. Kiemelt területek a gazdaságossággal kapcsolatban A FEUVE rendszernek a gazdaságossággal kapcsolatos kiemelt területei a következők: - pénzügyi-gazdálkodási területen az anyag, készlet, vásárolt szolgáltatások beszerzésére irányuló tevékenységek, - a létszám és személyi juttatás előirányzatai és felhasználása. 4.4. Belső szabályzatok A gazdaságosság követelménye érvényesítéséhez az önköltség-számítási szabályzat nyújthat segítséget. Amennyiben a gazdaságossági számításokhoz nem állnak rendelkezésre megfelelő részletezettségű adatok, gondoskodni kell a pénzügyi-gazdálkodási szabályozatok analitikus nyilvántartásokkal foglalkozó szabályzatainak kiegészítéséről, megfelelő részletező nyilvántartások vezetésének előírásáról.

A FEUVE RENDSZER ÉS A HATÉKONYSÁG A folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési rendszerben a hatékonyság követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesül. 5.1. Elvek Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során a könyvtár igazgatójának feladata, hogy úgy gazdálkodjon, hogy figyelembe vegye a hatékonyság követelményeit. A hatékonyság követelményeinek érvényesülnie kell, - a bevételi és kiadási előirányzatokkal, - a létszám-előirányzattal, valamint - a rendelkezésre álló vagyonnal való gazdálkodás során. A hatékonyság követelménye, hogy adott feladat, tevékenység végzése során az előállított termék, nyújtott szolgáltatás és egyéb eredmény, valamint az ezekhez felhasznált források közötti kapcsolat megfelelő legyen. A tevékenység akkor hatékony, ha a városi könyvtár a lehető legkevesebb tárgyi eszköz és munkaerő felhasználásával - a lehető legtöbb, és

147

- legjobb minőségű feladatellátást biztosít és szolgáltatást nyújt. 5.2. Eljárások A hatékonyság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: • Hatékonysági számításokat kell végezni a.) A bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában. Ekkor vizsgálni kell, hogy a legtöbb, illetve legjobb minőségű feladatellátás, illetve szolgáltatásnyújtás érdekében hogyan lehet a legkevesebb tárgyi eszközt igénybe venni, a legkevesebb készletbeszerzési kiadást teljesíteni, és a legkevesebb vásárolt szolgáltatást igénybe venni. b.) A létszám-előirányzatok felhasználása tekintetében. A könyvtárnak vizsgálnia kell, hogy a minőség javítása, vagy legalább is szinten tartása mellett, minél több feladatot hogyan tud a legkevesebb létszám, illetve személyi juttatás előirányzat igénybevételével ellátni. c.) A vagyongazdálkodás során. A hatékonysági vizsgálat középpontjában az állhat, hogy a rendelkezésre álló vagyon megfelelően kihasznált-e, mivel a felesleges, a feladatellátáshoz nem szükséges, illetve a nem megfelelően hasznosított vagyon végső soron a könyvtár nem hatékony működését eredményezi. • Az objektív kockázatelemzés eszközét felhasználva meg kell keresni az előirányzatok felhasználása körében azokat a tételeket, melyek a hatékonyság tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik. A hatékonyság javítása érdekében számításokkal alátámasztott javaslatokat kell megfogalmazni. • A vagyongazdálkodás területét rendszeresen vizsgálni kell a hatékonyság szempontjából. Felelősöket kell kijelölni a hatékonysági számítások elvégzésére, kedvezőbb vagyongazdálkodási javaslatok kidolgozására. 5.3. A FEUVE és a hatékonyság vizsgálat kiemelt területei A hatékonyság szinte a működés teljes egészét érinti, így különösen: • a szervezeti felépítést, ezzel összefüggésben az SZMSZ- t, • a szakmai működésre vonatkozó szakmai, és egyes szolgáltatásra vonatkozó szakmai előírásokat. 5.4. Belső szabályzatok Amennyiben a hatékonysági számítások elvégzéséhez nem áll rendelkezésre megfelelő részletezettségű adat, gondoskodni kell a pénzügyi-gazdálkodási szabályzatok kiegészítéséről, megfelelő részletező nyilvántartások vezetésének előírásáról.

A FEUVE RENDSZER ÉS AZ EREDMÉNYESSÉG A folyamatba épített előzetes és utólagos ellenőrzési rendszerben az eredményesség követelménye a következő elvek, eljárások és belső szabályzatok alapján érvényesül. 6.1. Elvek

148

Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során a városi könyvtár vezetőjének a feladata, hogy úgy gazdálkodjon, hogy figyelembe vegye az eredményesség követelményeit. Az eredményesség elveinek érvényesülnie kell az alábbi területeken: - kiadási előirányzatok felhasználása, - a létszám-előirányzat felhasználása, valamint - a rendelkezésre álló vagyonnal való gazdálkodás során. Az eredményesség a könyvtár, illetve a könyvtár tevékenysége ezen belül, pl. egy feladata, nyújtott szolgáltatása megvalósításának mértéke, azaz a feladatellátás tervezett, elgondolt és tényleges teljesítése, ellátása közötti kapcsolat. Az eredményesség azt mutatja, hogy a könyvtár működése, feladatellátása, szolgáltatásnyújtása - eléri-e célját, - s ha elérte, ott milyen hatást váltott ki. A városi könyvtár adott tevékenysége, feladatellátása, szolgáltatásnyújtása akkor eredményes, ha azt az érdekeltek ténylegesen igénybe vették, s azzal elégedettek. 6.2. Eljárások A hatékonyság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: • Hatékonysági számításokat kell végezni - A bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában. Ekkor vizsgálni kell, hogy a teljesített feladatellátás, illetve szolgáltatásnyújtás hogyan viszonyul az elvárásokhoz, az érintettekhez mennyiségben és minőségben. Adott feladatellátásnál, szolgáltatásnál mindig vizsgálni kell az igénybevevők, és a lehetséges igénybevevők közötti kapcsolatot. - A létszám-előirányzatok felhasználása tekintetében. A létszám-előirányzatok felhasználása milyen hatással van a nyújtott szolgáltatások mennyiségére, valamint annak lehetséges igénybevételére. A létszám, illetve a személyi juttatás felhasználása hogyan hat a szolgáltatást igénybevevőkre (pl. lehet, hogy adott feladat ellátása több személlyel, vagy nagyobb fizetéssel jobb minőségben, gyorsabban stb. történik, ezért az igénybevétel nő, illetve a szolgáltatás megítélése is javul). - A vagyongazdálkodás során. A vagyongazdálkodás során az eredményességi vizsgálat középpontjában az állhat, hogy a rendelkezésre álló vagyon valamely feladatellátás tekintetében kapcsolatba kerül-e a lehetséges igénybevevőkkel, illetve az igénybevétel, vagy annak lehetősége milyen hatást gyakorol rájuk. • Az objektív kockázatelemzés eszközét felhasználva meg kell keresni az előirányzatok felhasználása körében azokat a tételeket, melyek az eredményesség tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik. Az eredményesség javítása érdekében - számításokkal, - közvélemény kutatásokkal, - egyéb felmérésekkel alátámasztott javaslatokat kell megfogalmazni. • A vagyongazdálkodás területét rendszeresen vizsgálni kell az eredményesség szempontjából. Felelősöket kell kijelölni az eredményességi számítások elvégzésére, kedvezőbb vagyongazdálkodási javaslatok kidolgozására.

149

6.3. Belső szabályzatok Az eredményesség követelményeinek érvényesítéséhez a főkönyvi könyvelési és analitikus nyilvántartási, illetve egyéb statisztikák nyújthatnak segítséget. Amennyiben az eredményességi számítások nem áll rendelkezésre megfelelő részletezettségű adat, gondoskodni kell a pénzügyi-gazdálkodási szabályozatok kiegészítéséről, megfelelő részletező nyilvántartások vezetésének előírásáról.

ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL Az ellenőrzési nyomvonalra vonatkozó részletes leírást, valamint a konkrét ellenőrzési nyomvonalakat az SZMSZ melléklete tartalmazza, mivel e témakört a vonatkozó jogszabályok alapján az SZMSZ-hez kapcsolódva kell szabályozni. 7.1. Az ellenőrzési nyomvonal fogalma, tartalma Az ellenőrzési nyomvonal a Gonda Ferenc Városi Könyvtár - tervezési folyamatainak, - pénzügyi lebonyolítási folyamatainak, valamint az - ellenőrzési folyamatainak leírása. Az ellenőrzési nyomvonal leírása - szöveges, illetve - táblázatba foglalt, valamint - folyamatábrákkal szemléltetett dokumentum. 7.2. A városi könyvtár vezetőjének a feladata az ellenőrzési nyomvonallal kapcsolatban A vezető köteles elkészíteni, majd karbantartani a könyvtár ellenőrzési nyomvonalát. 7.3. Az ellenőrzési nyomvonal a Szervezeti és Működési Szabályzatban való rögzítése Az ellenőrzési nyomvonal a könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét kell, hogy képezze. 7.4. Az egyes ellenőrzési nyomvonalak Az egyes ellenőrzési nyomvonalak megtalálhatóak a könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletében. Ellenőrzési nyomvonalak: - a tervezési folyamatok ellenőrzési nyomvonala, - a pénzügyi végrehajtási folyamatok ellenőrzési nyomvonala, - az ellenőrzés folyamatainak ellenőrzési nyomvonala.

. KOCKÁZATKEZELÉS 8.1. A Gonda Ferenc Városi Könyvtár vezetőjének a kockázatokkal kapcsolatos feladata

150

A vezető köteles a kockázati tényezők figyelembevételével - kockázatelemzést végezni, és - kockázatkezelési rendszert működtetni. 8.1.1. A kockázatelemzés

A kockázatelemzés: objektív módszer az ellenőrizendő területek kiválasztására, mely meghatározza a pénzügyi irányítási és ellenőrző rendszerekben rejlő kockázatokat. A kockázatelemzés során - fel kell mérni és - meg kell állapítani a könyvtár tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. 8.1.2. A kockázatkezelés

A kockázatkezelés rendjének kialakítása során meg kell határozni - azon intézkedéseket és - az intézkedések megtételének módját, melyek - csökkentik, illetve - megszüntetik a kockázatokat. 8.2. A FEUVE rendszer objektív kockázatelemzési módszere A FEUVE rendszerben rejlő kockázatos területek kiválasztására objektív kockázatelemzési módszert kell alkalmazni a pénzügyminiszter által kiadott módszertani útmutatók alapján elkészített, mellékelt Kockázatkezelési szabályzat szerint.

151

Mellékletek 1. számú melléklet: A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok feladatkörök szerinti elkülönítése 2. számú melléklet: A szabályzatok listája és felülvizsgálati rendje 3. számú melléklet: A megfelelő szabályozottság kialakításának és fenntartásának folyamatábrája 4. számú melléklet: A Kockázatkezelési Szabályzat

152

1. sz. melléklet A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok feladatkörök szerinti elkülönítése Pénzügyi irányítási megnevezése

és

ellenőrzési

feladatok

Feladatkörök megnevezése könyvtárvezető Pénzügyi előadó

1. Pénzügyi dokumentumok elkészítése 1.1. Költségvetési terv X - éves költségvetési terv X - költségvetés módosítások X 1.2. Kötelezettségvállalások X 1.3. Vagyongazdálkodással kapcsolatos ügyek - beszerzések, vásárlások (melyeknek nincs előzetes X kötelezettségvállalási dokumentuma) - értékesítések X - selejtezés X 2. Előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzés, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyása, ellenjegyzése 2.1.Költségvetési terv - előirányzat-felhasználási ütemterv X - likviditási terv X 2.2. Kötelezettségvállalások ellenjegyzése X 2.3.Vagyongazdálkodással kapcsolatos ügyek jóváhagyása, ellenjegyzése - beszerzések, vásárlások (melyeknek nincs előzetes X kötelezettségvállalási dokumentuma) - értékesítések X - selejtezés X 3. Gazdasági események elszámolása X 3.1. Költségvetési előirányzatok könyvelése X - eredeti előirányzatok X - módosított előirányzatok X 3.2. Előirányzat teljesítések könyvelése X 3.3. Féléves beszámoló X 3.4. Éves beszámoló X

153

2 sz. melléklet A belső szabályzatok listája és a felülvizsgálat rendje Belső szabályzatok megnevezése 1. Tervezéshez kapcsolódó szabályozások 2. Tevékenységhez, működéshez kapcsolódó általános szabályozások Szervezeti és Működési Szabályzat részeként a következők - Ügyrend -Gazdálkodási ügyrend - Feladatellátás rendjének szabályozása Tűzvédelmi szabályzat Munkavédelmi szabályzat 3. Tevékenység pénzügyi-számviteli szabályozása Költségvetési rendelet részeként - az előirányzat és felhasználási ütemterv Likviditási terv Vagyonrendelet Számviteli szabályzatgyűjtemény részeként a következők - Számviteli politika és egyéb fontosabb előírások - Pénztár és pénzkezelési szabályzat - Bizonylati szabályzat és bizonylati album - Bankszámlapénz kezelési szabályzat - Selejtezési és hasznosítási szabályzat - Leltározási és leltárkészítési szabályzat Pénzgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás és érvényesítés hatásköri rendje - Eszközök és források értékelési szabályzata - Készletgazdálkodási szabályzat Önköltség-számítási szabályzat (ha önköltség-számítási szabályzatra kötelezett) Számlarend részeként a következők - I. rész a főkönyvi számlák számlakapcsolatai - II. rész Egyéb szabályozási elemek további részeként a következők: - A főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartások tartalmára vonatkozó szabályok - A számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rend - Az analitikus nyilvántartások formájának, tartalmának és azok vezetésének módjára vonatkozó szabályzat. - Analitika album 3. Ellenőrzéshez kapcsolódó szabályok Belső ellenőrzési kézikönyv FEUVE szabályzata (a kockázatkezelési szabályzattal) SZMSZ melléklet a költségvetési ellenőrzésről

Felülvizsgálat időszakai, határnapjai

Felülvizsgálat elvégzéséért felelős személy

154

3. számú melléklet A megfelelő szabályozottság kialakításának és fenntartásának folyamatábrája Jogszabályok alapján kötelező belső szabályozási területek meghatározása

A szerv működési, szervezeti sajátossága miatt belső szabályozást igénylő területek meghatározása

Szabályozás

Új belső szabályozás

Előzetes konzultáció

A területen dolgozó

Érintett folyamat gazda

Szabályzat tervezetének elkészítése

Szabályzat tervezet véleményezése, megbeszélése

Meglévő szabályozás

A szabályozás kötelező felülvizsgálati időközének , illetve határnapjainak meghatározása

Szabályozás felülvizsgálata

Tapasztalatok áttekintése (FUEVE, Külső- Belsőellenőrzési tapasztalat)

Módosítási javaslat elkészítése Módosítási javaslat véleményeztetése

A területen dolgozó

Érintett folyamat gazda A területen dolgozó

Szabályzat elkészítése

Új belső szabályozás

Érintett folyamat gazda

Módosítás elkészítése

Módosítás megismertetése

155

4. számú melléklet Kockázatkezelési szabályzat A szerv a 217/1998. (XŐŐ. 30.) Korm. rendelet 145/C. § -a alapján – figyelembe véve a PM kockázatkezelés kialakításához kiadott útmutatóját - a következők szerint szabályozza a kockázatkezelés rendjét.

1. . ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.1. A szabályzat célja A szabályzat célja, hogy meghatározásra kerüljenek a kockázatkezelés helyi szabályai, ezen belül: - a kockázatelemzés végzésének, - a kockázatkezelés rendszer működtetésének, továbbá - az objektív kockázatelemzési módszer alkalmazásának követelményei. A szabályzat célja továbbá az, hogy a kockázatkezelési eljárás során rögzítse: - a kockázat azonosítási, - a kockázat mérési, valamint - a kockázat kezelési feladatokat. A szerv a kockázatkezelés során - feltárja a kockázatot, másrészt - a kockázatok megelőzésére törekszik. 1.2. A kockázat fogalma, tartalma Kockázat: a költségvetési szerv gazdálkodása tekintetében mindazon elemek és események bekövetkeztének a valószínűsége, amelyek hátrányosan érinthetik a szerv működését. Kockázatot jelentő elemek és események a következők lehetnek: - véletlenszerű esemény, - hiányos ismeret vagy információ, - ellenőrzési hiánya és/vagy az ellenőrzések gyengesége a szervezetben. A kockázat lényege, hogy az lényegi, jelentős befolyással legyen a szerv célkitűzéseire. A kockázatok között megkülönböztetünk: - eredendő kockázatot, valamint - ellenőrzési kockázatot. Eredendő kockázat az a kockázat, amely a szabálytalanságok vagy a szervezeti célok megvalósítása során fellépő hibák előfordulásának kockázataként jelenik meg. Az ellenőrzési kockázat az a kockázat, amely az eredendő kockázathoz tartozó kockázati tényezők meg nem előzéséből, valamint a folyamatba épített belső ellenőrzés során fel nem tárt eredeti kockázatok körébe tartozó kockázatok előfordulásából származik.

1.3. A kockázat kezelési feladatok ellátója

156

A kockázat kezelési feladatok ellátására ki kell jelölni a kockázat kezelési feladatok ellátóit. A kockázatkezelési feladatok konkrét ellátóit az 1. számú melléklet tartalmazza. A kockázat kezelésért felelős személyeknek más szabályozásban (lásd ellenőrzési nyomvonal) meg kell határozni, hogy milyen döntéseket lehet és kell hozniuk a kockázatok megszüntetése módjáról. 1.4. A kockázatkezeléssel érintett területek (hatókör) A kockázatkezelésnek ki kell terjednie a szerv valamennyi tevékenységére, folyamatára. A szerv ellenőrzési nyomvonalában meghatározott vezetők, illetve a vezetők által meghatározott személyek felelőssége és kötelessége: • az éves költségvetési terv kialakítása, • a költségvetés végrehajtása és folyamatba épített ellenőrzése, ennek során - a kockázati tényezők azonosítása, - a kockázatok bekövetkezte valószínűségének meghatározása, - a kockázatok mérése, - a beszámolás során a kockázatok ismételt áttekintése, a beszámolóban szereplő kockázatok azonosítása, a kockázatok semlegesítése. A szerv az 1. számú mellékletben meghatározott feladatellátói szinten köteles elkészíteni a területe célkitűzéseinek végrehajtását akadályozó kockázatok - elemzését - azonosítását, - értékelését, - kezelési módjának leírását a féléves, éves beszámolók rendje szerint. Az elemzés során felméri, hogy mi jelenthet kockázatot az adott területen, s hogy az milyen mértékű. A kezelési módok leírása során rögzíteni kell, hogy az elemzés során meghatározott kockázatok milyen intézkedéseket igényelnek.

2. A VÉGREHAJTÁS SZABÁLYAI 2.1. A kockázatkezelés általános szabályai A kockázatkezelési feladatok ellátása során a tevékenységet ellátónak figyelembe kell vennie a belső ellenőrzés ajánlásait, javaslatait. A kockázatok azonosítását követően törekednie kell olyan válaszlépések megfogalmazására, melyekkel a kockázatok csökkenthetők. Az intézkedések várható hatásáról az intézkedések megtétele előtt felmérést, elemzést kell készíteni, s csak akkor szabad adott intézkedést végrehajtani, ha annak hatása valóban kedvező. Egyes, kiemelten nagy kockázattal járó terület előzetes, megelőző ellenőrzését is célszerű lehet elrendelni, melyre vonatkozó javaslatot a területért felelős vezető kezdeményezheti. A megelőző ellenőrzés eszköze lehet: - a folyamatos jelentés kérés, - az időszakos beszámoló kérés, - helyszíni vizsgálatok, vagy - konkrét belső ellenőrzési vizsgálat elvégzése. A kockázatkezelésben résztvevő vezetőknek szem előtt kell tartaniuk azt, hogy a kockázatok kezelésére legjobb eszköz a folyamatba épített ellenőrzés, melyet az ellenőrzési nyomvonal

157

segít. A nyomvonal alapján lehet a legmegfelelőbb kockázat elemzési tevékenységet is ellátni. A kockázatkezelési tevékenységnek meg kell jelenniük: - a döntés előkészítésnél, - a költségvetési tervezésnél, - a költségvetés végrehajtásánál, valamint - a beszámolásnál. 2.2. A kockázatkezelés folyamata, lépései A kockázatkezelési tevékenység során az alábbi főbb munkafolyamatokat lehet elkülöníteni: - a kockázatok azonosítása és az azonosításra alkalmas keretek meghatározása, - a kockázatok értékelése, - az elfogadható kockázati szint meghatározása (szervezet vagy vezetés számára), - a kockázatokhoz kapcsolódó lehetséges reakciók meghatározása, azonosítása, - a kockázatokra adható válaszok megvalósításának mérlegelése, az intézkedések hatékonyságának áttekintése, - az intézkedések végrehajtása és felülvizsgálata. 2.2.1. A kockázatok azonosítása

A kockázatok azonosítása keretében gondoskodni kell arról, hogy a felszínre kerüljenek a szerv célkitűzéseit, feladatmegvalósítását veszélyeztető főbb kockázatok. A kockázat azonosítási folyamatot a szerv tevékenységének meghatározó jellege szerint kell végezni. A kockázat azonosítást az 1. számú mellékletben meghatározott személyeknek kell elvégezniük, akik e feladatuk ellátásába az erre a célra létrehozott munkacsoportot, testületet is bevonhatják. A kockázatok azonosítása alapvetően két módszerrel történhet: - kockázatvizsgálat, - kockázat önértékelés. Kockázatazonosítás kockázatvizsgálattal A kockázatvizsgálat során vizsgálni kell a szervezet valamennyi tevékenységét, a tevékenységek kapcsolódását a szerv célkitűzéseihez. Az érintett területen dolgozó valamennyi személy tevékenységét - főleg interjú segítségével - kell vizsgálni. A kapott adatokat össze kell vetni, majd le kell vonni a következtetéseket. Kockázatazonosítás kockázat önértékeléssel A kockázatok önértékeléssel történő azonosítása során a szerv dolgozóinak aktívan részt kell venniük a feladatokban. Ekkor alkalmazni lehet a kérdőívet, valamint a munkamegbeszéléseket. A kockázati kategóriák A kockázatok azonosítása megkönnyítése érdekében kockázati kategóriákat lehet alkalmazni. A kockázatokat a szerint is csoportosítani kell, hogy azok mely kockázati kategóriába tartoznak: - külső kockázatok: - gazdasági, - jogi (szabályozási), - politikai, - elemi csapás, - pénzügyi kockázatok:

158

magas alacsony

szervezetre gyakorolt hatás

- költségvetési, - biztosítási, - tevékenységi kockázatok: - működési stratégiai, - működési, - információ áramlási, - hírnév, - emberi erőforrás kockázatok: - személyzet létszámából fakadó, - személyzet képzettségéből fakadó. A kockázati térkép elkészítése A kockázatazonosítás eredményeképpen el kell készíteni a szerv kockázati térképét. A kockázati térképnek kockázatonként tartalmaznia kell a kockázatok - szervezetre gyakorolt hatását (alacsony/magas), - bekövetkezésének valószínűségét (alacsony/magas).

alacsony magas bekövetkezés valószínűsége

2.2.2. A kockázatok értékelése

A kockázatokat értékelésük előtt csoportosítani kell a szerint, hogy a kockázatok: - számszerűsíthetők, vagy - nem számszerűsíthetők. A számszerűsíthető kockázatok jellemzői, hogy számszakilag értékelhetők, értékük, mértékük pénzben kifejezhető. Ilyenek általában a pénzügyi kockázatok. A nem számszerűsíthető kockázatok jellemzői, hogy számszakilag nem értékelhetők egyértelműen, inkább csak szubjektív értékelésük lehetséges. Ilyen például a hírnév. A kockázatok értékelése - az egyszerűség kedvéért - két kategóriával történik: - alacsony, illetve - magas. 2.2.3. Az elfogadható kockázati szint meghatározása (szervezet vagy vezetés számára)

Az elfogadható kockázati szint meghatározására azért van szükség, hogy megállapításra kerüljön egy olyan határ, ami alatt nem szükséges közvetlen intézkedés meghozatala, de az

159

adott határt elérő és meghaladó kockázat esetén szükséges intézkedések, válaszlépések meghatározása. Az elfogadható kockázati szintek meghatározása - a számszerűsíthető kockázatoknál számszerűsítve, - a nem számszerűsíthető kockázatoknál szubjektív módon, előre meghatározott szempontok szerint történik. Az elfogadható kockázati szintek megállapítása minden esetben a feltárt kockázatok azonosítása és értékelése után, a kapott eredmények figyelembevételével történik. A kockázati szintet alkalmanként az a személy határozza meg, aki felelős a kockázatkezelési tevékenység lefolytatásáért. 2.2.4. A kockázatokhoz azonosítása

kapcsolódó

lehetséges

reakciók

meghatározása,

Az azonosított, értékelt, az elfogadható kockázati szint szerint csoportosított kockázatokra a szervezetnek az alábbiak szerint kell reagálnia: 1. az elfogadható kockázati szintet meghaladó kockázatoknál az alábbi sorrendben: • kockázatkezelést kell folytatni – de csak akkor, ha a kezelés nem jár aránytalanul nagy költséggel • a kockázatos tevékenységet be kell fejezni, illetve át kell alakítani, szervezni úgy, hogy az kisebb kockázattal, vagy kockázatkezeléssel kezelhető legyen, • a kockázatokat át kell adni – pl.: biztosítást kell kötni, • a kockázatot viselni kell – ha az előzőekben említett lehetőségek alkalmazására nincs mód. 2. az elfogadható kockázati szinten, illetve az alatt lévő kockázatoknál az alábbi sorrendben: • vizsgálni kell a kockázatkezelés lehetőségét – a kockázatkezelést alkalmazni azonban csak akkor lehet, ha annak költségei alacsonyabbak, mint a kockázat viseléséé, • a kockázatokat át kell adni – pl.: biztosítás kötéssel, • a kockázatokat viselni kell. 2.2.5. A kockázatokra adható válaszok megvalósításának mérlegelése, az intézkedések hatékonyságának áttekintése

A kockázatokra adható reakciók az előző pontban felsorolt fajtái alkalmazása csak akkor kerülhetnek, ha azok alkalmazásának eredményességéről, hatásairól, következményeiről előre tájékozódnak. Ennek érdekében mérlegelni kell, hogy egy-egy reakció milyen költség, illetve egyéb ráfordítással jár, s az a kockázatot mennyiben befolyásolja. Az egyes kockázatokról (különösen a jelentős anyagi kockázatot jelentő kockázatok esetében), a szerv vezetőjének utasítására kockázat-nyilvántartást kell készíteni. A nyilvántartásnak célja, hogy áttekinthető formában felsorolja a kockázatokkal kapcsolatos részletes információkat. Így a nyilvántartást úgy kell megszervezni, hogy az tartalmazza legalább a 2. számú mellékletben meghatározott elemeket. 2.2.6. Az intézkedések végrehajtása és felülvizsgálata

A kockázatkezelés során végrehajtott intézkedéseket a továbbiak során is figyelembe kell venni, annak érdekében, hogy a szerv ellátandó feladatainak köre folyamatosan bővüljön, illetve javuljon azok minősége. Az intézkedéseknek be kell kerülniük a mindennapi

160

tevékenységbe. Az intézkedések meghozatalát követően ezért külön figyelmet kell szentelni arra is, hogy az intézkedések végrehajtását, a végrehajtás eredményességét és folyamatosságát is ellenőrizzék. A rendszeres felülvizsgálattal elkerülhető, hogy a kockázat a szerv belső, folyamatba épített belső ellenőrzési rendszerének hiányára visszavezethetően jelenjen meg újra, magas, illetve jelentős anyagi kockázatot képviselve.

3.HATÁLYBA LÉPTETŐ ÉS EGYÉB SZABÁLYOK 3.1. A kockázatkezelési folyamat megindítása A kockázatkezelési folyamat megindításáért és a kockázatkezelési rendszer fejlesztéséért, működtetéséért a szerv vezetője tartozik felelősséggel. A kockázatkezelési folyamat megindításakor a szerv vezetőjének kötelessége a - a kockázatkezelési szabályzat megismertetése, - a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszeréről való tájékoztatás - az ellenőrzési nyomvonalak rendszerének áttekintése. A szerv vezetője a kockázatkezelési folyamat megindítása céljából kijelölheti a különböző területek kockázatkezelési felelőseit, akik segítik a vezetői feladatait, illetve aktívan, a szabályzatban foglaltak szerint részt vesznek a kockázatok azonosításában, értékelésében, a kockázatok kezelésében, nyilvántartásában. 3.2. A kockázatkezelési szabályzat hatálya A kockázatkezelési szabályzat a szabályzat aláírása napját követő napon lép hatályba. Kelt: 2016. október 1.

Boldoghné Kiss Ágnes könyvtárvezető

6.