JEGYZŐKÖNYV
Készült: a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés 2009. augusztus 10-én megtartott rendkívüli üléséről. Jelen vannak: Seszták Oszkár, a közgyűlés elnöke, Kozma Péter, a közgyűlés alelnöke, Román István, a közgyűlés alelnöke, Balla Jánosné, Balogh Albert, Borkó Károly, Baracsi Endre, Forján Zsolt, Fülöp István, Gulácsi Mihály, Halmi József, Dr. Helmeczy László, Hovánszki György, Jakab Ferenc, Jenei Sándor, Juhász Zoltán, Dr. Karakó László, Dr. Kiss Gábor, Kovács Sándor, Lakatos István, Sarkady Pál, Dr. Lenti István, Lipők Sándor, Magyar László, Mata Elek, Mónusné Dicső Zsuzsanna, Nagy Sándor, Orosz Károly, Pálosi László, Dr. Seszták Miklós, Dr. Simonné Dr. Rizsák Ildikó, Sulyok József, Szabados József, Szabó János, Lakatosné Sira Magdolna, Tóth Imre, Tóth Viktor, Dr. Vadász Mária, Vitkovics Béla közgyűlési tagok. Az ülésről távol maradtak: Berencsi Béla, Dankuné dr. Somogyi Ildikó, Gazda László, Kovács Lajos, Marjánné Rinyu Ilona, Pehely Zoltán, Pintér István, dr. Szép Béla, Juhász Istvánné közgyűlési tagok. Dr. Fazekas János megyei főjegyző, a megyei önkormányzati hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői, meghívottak. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Köszöntötte a közgyűlés tagjait, a meghívott vendégeket. Megállapította, hogy a közgyűlés 33 tagja megjelent, így a megyei közgyűlés határozatképes, az ülést megnyitotta. Tájékoztatta a közgyűlést, hogy a rendkívüli ülés összehívását az évközi egészségügyi finanszírozást érintő változások következtében, a kórházak által haladéktalanul megteendő intézkedések, így különösképpen a Jósa András Oktató Kórházban végrehajtandó – közgyűlési döntést igénylő – csoportos létszámleépítés, illetve olyan feladatok indokolták, melyeknek határideje a soron következő közgyűlésig lejár. A közelmúltban Kislétán történt szomorú, ugyanakkor felháborító és aljas gyilkosság okán kérte, hogy a közgyűlés erősítse meg a tatárszentgyörgyi gyilkosság miatt hozott korábbi közgyűlési határozatát, és emlékezzenek az ártatlanul meghaltra egyperces néma felállással.
2
Ezután részvétét fejezte ki az áldozat hozzátartozóinak, egyben remélte, hogy minél előbb fény derül ennek a gyilkosságnak az elkövetőjére, elkövetőire. Javaslatot tett a meghívóban közöltek szerint a közgyűlés napirendjének meghatározására, majd megkérdezte, hogy van-e egyéb javaslat? NAGY SÁNDOR (a Pénzügyi Bizottság elnöke): A frakció nevében javasolta, hogy az 1. napirendi pont tárgyalását bontsa ketté a közgyűlés 1/a. és 1/b. napirendi pontra. Az 1/a. napirendi pont szóljon magáról az évközi finanszírozás miatti intézkedésekről szóló tájékoztatóról. A másik, 1/b. napirendi pont pedig szóljon a Jósa András Kórház csoportos létszámleépítéséről szóló határozattervezetről. Indokolása szerint a probléma az, hogy ez két dolog, ami nem teljesen függ össze, és megítélésük szerint ezért így nem lehet világosan szétválasztani a dolgokat, hiszen egy tájékoztató esetében nincs határozathozatal, hanem tudomásul vétel van. A napirendi pont második részében pedig konkrét határozat meghozatalára kerül sor. Kérte a közgyűlés tagjait, mérlegeljék a kérésüket, hogy konkrétan, világosan el lehet választani akkor a témákat. Ugyanakkor tudják, hogy nyilván részben érinti ez a fajta finanszírozás változás a csoportos létszámleépítés indoklását. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Megállapította, hogy ez egy napirendi javaslat volt, valamint azt is, hogy egyéb hozzászólás, illetve napirendi javaslat nincs. Szavazásra tette fel Nagy Sándor indítványát, hogy az első napirendi pontot a közgyűlés, a fentiek szerint ismertetett 1/a. és 1/b. pontra bontva tárgyalja. (Időközben az ülésterembe megérkezett Juhász Zoltán, dr. Seszták Miklós, és dr. Vadász Mária, így a jelenlévő közgyűlési tagok száma 36 fő.) A szavazás eredményeképpen megállapította, hogy a közgyűlés 11 igen, 21 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett a javaslatot nem fogadta el. Szavazásra tette fel a meghívóban szereplő napirendi javaslat pontjait. A szavazás eredményeképpen megállapította, hogy a közgyűlés 26 igen, 10 nem szavazattal, tartózkodás nélkül a meghívóban feltüntetett napirendi javaslatot az alábbiak szerint elfogadta:
3
1.
Előterjesztés az évközi egészségügyi finanszírozást érintő változások miatt szükségessé váló intézkedésekről való tájékoztatásra, és a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Oktató Kórházában csoportos létszámleépítés elfogadására.
2.
Előterjesztés a megyei önkormányzat által alapított Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Tudományos Közalapítvány megszüntetéséről szóló 123/2009. (VI.25.) határozat felülvizsgálatára.
3.
Előterjesztés a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézete telephelyének módosítására.
4.
Előterjesztés a Felső-Tisza országhatárok által osztott felszíni és felszín alatti vízkészleteinek hasznosítási stratégiájának kidolgozáshoz kapcsolódó pályázat benyújtására.
5.
Előterjesztés a megyei önkormányzat 2009. évi költségvetéséről és végrehajtásának szabályairól szóló 6/2009. (III.1.) rendelet módosítására.
6.
Bejelentések, kérdések, interpellációk.
1.
Napirendi pont Előterjesztés az évközi egészségügyi finanszírozást érintő változások miatt szükségessé váló intézkedésekről való tájékoztatásra, és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Oktató Kórházában csoportos létszámleépítés elfogadására. Előadó: Seszták Oszkár, a közgyűlés elnöke
SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Köszöntötte a meghívott vendégeket. Elmondta, hogy a napirendi pont előadójaként két szóbeli kiegészítése van. Az első az előterjesztés 2. oldalán a lap alján található táblázat 3. sorát érinti, a 2009. május havi lebegtetett díjtétel (augusztusi kifizetés) soron a járóbeteg ellátás pont-forintértéke nagy valószínűséggel 0,66 helyett 0,066. Indokolásként elmondta, ezt most konkrétan azért nem lehet meghatározni még, hogy mennyi ez az érték, mert a májusi teljesítésekről az OEP a kórházak részére az elszámoló levelét még nem küldte meg, erre várhatóan a 2009. augusztus 17. napján kezdődő héten kerül sor. Az OEP honlapján tájékoztató
4
adatként 0,066 szerepel, de figyelemmel a mostani finanszírozási rendszer lebegtetett elszámolási jellegére ezt konkrétan csak az OEP közli. Második kiegészítése az előterjesztéshez, hogy az előterjesztés mellékletének 6. oldalán, a lap tetején lévő táblázatban a 2. sorban a gyógyszerhasznosítás helyett helyesen gyógyvízhasznosítást kell érteni, mint ahogyan ez az előterjesztés szövegből is kiderül. Elmondta még, a közgyűlés egy nagyon nehéz és súlyos döntés előtt áll. s annak kell világossá válnia a közvélemény és a kórház dolgozói előtt, hogy ez a kényszerű lépés nem függ össze a megkezdett integrációs folyamatokkal. A megkezdett integrációs folyamatok éppen azért történtek és történnek, hogy a még súlyosabb intézkedések veszélyét elhárítsák. Ismert, hogy a kórházak dologi és személyi kifizetéseinek 60%-a a személy jellegű, 40 %-a a dologi jellegű kifizetés. A megyei közgyűlésnek, annak elnökének az az elsődleges felelőssége, hogy a betegellátás biztonságát és színvonalát garantálja. Ettől a felelősségtől vezérelve kezdeményezték ezt az előterjesztést, mert a betegellátás biztonsága került rendkívül nehéz helyzetbe. Kifejtette, hogy az integrációs folyamat során többször kijelentették, ha a finanszírozás helyzete nem változik, akkor a jelenlegi létszámstruktúrában, illetve létszámokkal kivitelezhető a gazdasági társasággá való átalakulás. Időközben a finanszírozási helyzet, amire a pontosítás során is utalt, bizonytalanná vált. Az OEP finanszírozás jellegében biztos, hogy forráskivonás történik a rendszerből. Az intézményekben 60%-os a személyi jellegű kifizetés, ha a dologi kifizetésekhez nyúlnának, akkor a betegellátás színvonala romolna tovább. A dologi kiadások vonatkozásában olyan intézkedések történtek már ezt megelőzően, amelyek nem veszélyeztethetik a betegellátás biztonságát. Bejelentette, hogy az előterjesztést a közgyűlés Egészségügyi Bizottsága megtárgyalta, azt egyhangúlag elfogadásra javasolta. Az előterjesztést a közgyűlés Ügyrendi és Jogi Bizottsága, valamint Pénzügyi Bizottsága a közgyűlési anyagok postázását követően tárgyalta meg. DR. KARAKÓ LÁSZLÓ (Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke): Bejelentette, hogy a bizottság egyhangúlag támogatta az előterjesztést. NAGY SÁNDOR (a Pénzügyi Bizottság elnöke): Bejelentette, hogy a pénzügyi bizottság 3 igen és 3 tartózkodás mellett nem hozott döntést a napirendet illetően. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Megállapította, hogy további kérdés nem merült fel, ezért megnyitotta a vitát a napirendi pont felett.
5
DR. KISS GÁBOR (frakcióvezető): Bevezetésként elmondta, hogy egy ilyen téma tárgyalása közben az embernek nem kell a privát érzéseiről beszélni, de tehetetlenséget érez most, amikor ezt a kérdést tárgyalni fogják. Egész egyszerűen azért, mert azt érzi, hogy a racionális megfontolás indítékait egyéb természetű, politikai, demonstratív megfontolások átírják, vagy lehetetlenné teszik. Emlékeztetett rá, hogy volt egy indítványuk, amely ragaszkodott volna ennek az előterjesztésnek a határozat-tervezetében foglaltakhoz, amely határozat-tervezet minden egyes pontja a megyei önkormányzat Jósa András Oktató Kórházában történő csoportos létszámleépítésre vonatkozik. Miután ez egy június 1-jével hatályba lépő kormányzati intézkedésekre adott racionális válasz, tudomása szerint garantálta az egészségügyi intézmény vezetősége, hogy a minimum feltételeket a leépítések nem érintik, a további működést is szavatolják, akkor lehetőségük lett volna ezzel az intézkedéssel egyetérteni. Elmondta, világosan elővezette és kérte azt, hogy az előterjesztés tervezetnek a címét változtassák meg, és a cím csak arra vonatkozzon amire a határozattervezet, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Kórházában csoportos létszámleépítés elfogadására. Ha azonban megnézi az előterjesztés tervezetnek az a részét, amelyre vonatkozóan a határozattervezetben semmi sincs megfogalmazva az évközi egészségügyi finanszírozást érintő változások miatt szükségessé váló intézkedésekről, akkor azt kell lássa, hogy nem világos számukra a kiinduló helyzet, és egyáltalában nem biztos, hogy a szükségessé váló intézkedések mindegyike az illető kormányzati döntésnek jövőre vonatkozó hatásait akarja kivédeni vagy kiegyenlíteni, hiszen a kórháznak eddig is volt előtörténete és a kórháznak a gazdasági finanszírozását, státuszát az előtörténet szintén érinti. Részükről ez a fajta összemosás elfogadhatatlan. Kérdésként tette fel, mi a fontosabb, az, hogy egy racionálisnak látszó döntési sort tudomásul vegyenek és elfogadjanak, mert egyszerűen nincs más lehetőség, vagy pedig az, hogy eltekintve mindentől most egy kalap alá próbálják meg bevarrni az összes lehetséges problémát, amelyek a kórházakkal kapcsolatosak, s amelyből úgy látszik két másik telephelyen ilyen intézkedésre nem kerül sor. Kérte, ha őket is hátrányosan érinti ez a helyzet, akkor mondják meg neki, ott miért lehetséges a leépítés elmaradása. Ha ezt akarják az előterjesztés tervezetbe, akkor mennyire törekednek arra, hogy ne mosódjon össze a holdinggá való átszervezés és átalakulás folyamata az összes előzményekkel. Kifejtette, hogy nem érti, megéri-e ennek a kérdésnek egy egyszerű aktussal való elutasítása, ami számukra lehetetlenné teszi egy racionális intézkedés elfogadását, és nem tudja felfogni mi motiválja ezt. Semmi nem változna, a határozat-tervezetet el lehet fogadni és nem keveredik össze a kórházak általános állapotára vonatkozó egyéb problémákkal, amelyekre szeptemberben majd vissza kell térni.
6
BORKÓ KÁROLY (az Egészségügyi Bizottság alelnöke): Elmondta, hogy amikor az Egészségügyi Bizottság ezt az anyagot tárgyalta, akkor azt gondolta, az egyik legnehezebb döntését hozta meg ebben a ciklusban. Ismerve a megye lakosainak átlagos egészségügyi állapotát, illetve azokat a hátrányos helyzeteket, amely a finanszírozásból adódnak, a finanszírozás nem követi ezt a helyzetet. Kevesebbet kapnak, mint esetleg más szerencsésebb térségei ennek az országnak. Ebben a helyzetben kellett meghozni olyan döntéseket - ami a menedzsment véleménye szerint a betegellátás színvonalát nem fogja alapvetően befolyásolni- miszerint a Jósa András Kórházból 140 embert el kell bocsásson a munkáltató, hogy a kórház az elkövetkezendő időszakban is pénzügyileg működőképes maradhasson. Kiemelte, hogy egyik napról a másikra villámcsapásszerűen a kórház finanszírozása hozzávetőleg 10%-kal csökkent. Álláspontja szerint a gazdasági életben, illetve a kórház finanszírozásban jártas emberek előtt nyilvánvaló, hogy ez rendkívül nehéz helyzet elé állítja az összes kórházat. A helyzet különbözősége abból adódik, hogy az elmúlt időszakban a kórház menedzsmentje a kórház dolgozóinak igyekezett minden olyan jutatást megadni, ami törvényesen rendelkezésére állt, melyek egyébként nem kötelező juttatások voltak. Kijelentette, a menedzsment próbálta ellensúlyozni, hogy a kórházban foglalkoztatottak bérszínvonalában az országos átlagtól eltérő a helyzet, nevezetesen itt az ápolónőktől kezdve a szakorvosokon keresztül mindenki kevesebbet keres, mint egy közép-dunántúli régióban. Most ezekkel az intézkedésekkel ezeket a kedvezményeket vonták meg, vették el az alkalmazottaktól. Ennek ellenére, hogy a juttatásokban igen jelentős csökkentések következtek be, a dolgozók példaértékű szolidaritásról tettek tanúbizonyságot. A dolgozói érdekképviseletek hozzájárultak a 36 órás munkahéthez, kvázi lemondtak a javadalmazásuk egy jelentős részéről és nemcsak a dolgozók, az ápolónők, a szakorvosok, de a menedzsment is. Példaként említette, a menedzsment jövedelme 20 %-áról mondott le annak érdekében, hogy ne keljen még több embert elbocsátani. Reméli, hogy lesz még olyan szerencsés ideje ennek az országnak, amikor nem az egyik legfontosabb nemzeti értéken, nevezetesen polgárainak egészségi állapotán kell majd spóroljon, hanem azokat a forrásokat, amelyek mindannyiunk jólétéhez, egészséges életéhez szükségesek lesznek, az ország, a kormány biztosítani tudja majd. Felidézte egy bizottsági ülésen elmondott hasonlatát, hogy ez egy kényszerű amputáció volt. Elvesztette képletesen a kórház a végtagját, de annak érdekében veszítette el, hogy a szervezet maga életben maradjon DR. HELMECZY LÁSZLÓ (tanácsnok): Elmondta, úgy jött ide, hogy nem szól hozzá, de mind a két hozzászólás arra indíttatta, hogy emellett azért elég nehéz szó nélkül elmenni. Emlékeztette a közgyűlést az elmúlt közgyűlésen
7
általa elmondottakra, hogy ezt a napirendi pontot nem lehet beseperni csak úgy az asztal alá, vissza kell hozni még egyszer, és természetesen vissza kell még ezt hozni később is, ahogy Kiss Gábor képviselő mondta. Az alapvető problémát nem a címben látta - persze 26 fővel meg lehet tenni, hogy politizálnak, és olyan címet adnak az előterjesztésnek amilyet akarnakmert úgyis azt fogják elfogadni amit akarnak. Kérte, szakítson már végre a szocialista frakció azzal az illúzióval, hogy ez nem egy politikai testület, ez az, és ahol lehet nyilvánvalóan a másik oldalhoz oda fogja tenni a lapot, de azért azt meg kell mondja, hogy sokszor nem is ok nélkül. Ebben az ügyben sem ok nélkül, mert azért ami az elmúlt években ebben a magyar egészségügyben történt, az azért ennek a frakciónak, vagy legalábbis országos szinten valami némi nemű köze van, meg az elmúlt 19 év kormányzatának is van némi nemű köze ahhoz, hogy 140 embert kell elengedni. Ez egy elképesztő dolog. Lehet ezt úgy nevezni, azért vágjuk le a beteg lábát, hogy meg ne haljon, de amit itt külön irritálóan - és igazat mond sajnos - nem elég, hogy ilyen gondban van az ország egyik legnagyobb ágyszámú kórháza, amelyben alacsonyabbak a bérek, mint máshol, és még innen viszünk el 140 embert. Ez egy oktató kórház, van szerencséje ismerni, egy kicsit a szíve csücske, hiszen a veje is 11 néhány éve itt orvos, látja mit dolgoznak. Ez egy magas szakmai színvonalon működő kórház. A menedzsmentnek mindig jó, talpraesett vezetői voltak, a kiválóan és magas színvonalon működő orvos-garnitúra meg tudta oldani ennek a megyének az egészségügyét legalább olyan színvonalon, mint bárhol az országban. Most mi történik, 140 embert kivesznek ebből a rendszerből. Felhívta a figyelmet, ne áltassák magunkat, nem csak ápolónőket, hanem tapasztalt orvosokat is. Nem akart párhuzamokat vonni, de itt szidják lassan hol a Draskovits rendőrminisztert, hol a egész rendőrséget, az országos rendőrfőkapitányt, hogy nem tudnak a rendőrök eredményt elérni. Az elmúlt 11 néhány évben sikerült leépíteni teljesen a kiváló szakembereket, valamilyen módon periférián kívülre küldeni. A rendőrségnél itt az eredmény, nem tudnak eredményt produkálni, állítása szerint a KMB-vel nem lehet helyszínelni. Kiemelte, hogy ápolónő nem tud daganatos beteget gyógyítani, anélkül hogy egy profi orvos nem mondja, hogy ezt így kell csinálni. Elmondta, hogy szorítanak annak az itt maradt menedzsmentnek, aki azzal kell és fekszik, hogyan tudja finanszírozni ezt a kórházat és mit lehetne csinálni, hogy minél jobban menjen a megye egészségügye. Szorít ennek az orvos garnitúrának, hogy igyekezzen megtartani azt a magas szakmai színvonalat, amit eddig elértek, és az ápolónőknek, a kisegítő személyzetnek, hogy próbálja meg pótolni azt a 140 fős létszámhiányt, és azt várják, azért minél jobb legyen a betegellátás. Hogyan nincs pénz, most már ember sincs. Az a baj mutogathatnak itt jobbra is meg balra is- az elmúlt 18-20 évnek az összes hibája kijön szép lassan a magyar egészségügyön, amit nem tettek meg 10 éve, 15 éve, 3 éve annak sajnos itt van az eredménye. Lehet itt politikát csinálni abból, hogy az egri kórházat maszek cég veszi át, az is belebukik és belebuknak az
8
önkormányzatok is. és még nincs vége, most várhatjuk a nagy önkormányzati megszorításokat a jövő évre. Annyit tud mondani a kórház egészségügyi kollektívájának, szorítanak, hogy minél jobban dolgozhassanak, állják meg a helyüket, és azokat meg sajnálják, akik elmentek. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Előterjesztőként elmondta, hogy igyekezett a kórházak működését kivonni a politikai mezőből, hiszen ciklusokon átívelően nagyon fontos döntéseket hoztak, amelyben a konszenzuális jelleget is sikerült megőrizni. Nem tudta előterjesztőként a szocialista frakció kérését akceptálni, hiszen, ha elhagyják az előterjesztés címéből azt, hogy miért kénytelenek megtenni ezeket az intézkedéseket, nem mondtak volna igazat, az előterjesztés indokolási részét veszítették volna el, s akkor féloldalas az előterjesztés. Ezért kénytelen a kórház menedzsmentje és a megyei közgyűlés ezeket az intézkedéseket megtenni, sajnos a tendenciák és tapasztalatok nem adnak okot az optimizmusra, ismerve a költségvetés jelenlegi helyzetét. Máról hónapra több mint 10 %-kal romlott a kórházak finanszírozási helyzete. A másik két kórház esetében a nagyságrendek miatt nincs szükség csoportos létszámleépítésre és ők azért nem szerepelnek a mai rendkívüli közgyűlés napirendjén, de az ő finanszírozási helyzetük sem javult és náluk is ezek a tendenciák tapasztalhatók. Világosan leszögezte, hogy ezért marad az előterjesztés címe, egyben kérte azt, hogy beszéljenek a lényegről. Majd megadta szót Dr. Kiss Gábornak. DR. KISS GÁBOR (frakcióvezető): Kijelentette, hogy nem szívesen politizálná át ezt a nagyon fájdalmas témát, de egy dolgot azért mégis szeretne elmondani. A szocialista frakció vezetőjeként úgy gondolja, hogy a közgyűlési ciklus idején soha sem volt fogadatlan prókátora a magyarországi kormányzatnak, sem elfogulatlan, sem elfogult helyeslője minden egyes történésnek, ami a kormányzati intézkedéseket illette. Az ország jelenlegi nehéz helyzetében, amelyek mindenekelőtt a világgazdasági válsággal függenek össze, de természetesen meg van a maga negatív szerepe a kormányzatnak is. Nem vitatja, hogy az Egészségügyi Minisztérium legutóbbi intézkedései súlyos terheket jelentnek mindegyik egészségügyi intézményre, azonban azt is tekintetbe kellene venni, hogyan alakulnak az egészségügyi pénztári befizetések, részben a munkanélküliség növekedése és egyéb más tényezők miatt. A másik, a kórházak közötti nemcsak nagyságrendbelei különbségek, azok gazdálkodásbeli különbségek is. Emlékeztetett arra, hogy mi történt az ellátással. A fekvőbeteg ellátás tekintetében igazából nagy elmaradás az ország egyéb részeihez képest nincs, évekkel ezelőtt a krónikus ellátás és a rehabilitáció tekintetében volt elmaradás, és ami egyáltalán a járóbeteg-ellátást és annak finanszírozását illeti. Kifejtette, hogy közalkalmazottként olyan óriási fizetésbeli különbségek nem lehetnek. A különbségek abból adódtak, hogy volt egy induló helyzet, amely az orvosi
9
ellátás egy adott színvonalát vette alapul, mint amilyen akkor volt például a Szabolcs megyéé, és erre rárakódván a nem irreális növekmények fokozatos elmaradást eredményezhettek a finanszírozásban. Ezért nem ártana, ha világosan beszélnének minden tekintetben, és azt is szeretné, hogy ha érzékelnék a szolidaritást és az együttérzést. A kórházak holdinggá való átszervezésének a programjában mindvégig együtt működtek abban a tekintetben is, hogy ne vigyenek utcára olyan problémákat, amelyeket a szakmai testületeknek kell egybehangzóan megoldani. Nem vonta kétségbe az együttműködési szándékot, nem az a baj, hogy az a határozattervezet a kormányzati intézkedéseknek tulajdonítja azokat a problémákat, amelyek ezt a leépítést szükségessé teszik. Ezt tudomásul veszik, elfogadják, ez az ő álláspontja is. De azok a gondok, amelyek a kórházban jelentkeznek nem csupán ezzel függenek össze - ez a jövőben fokozza a terheket hova tovább az elviselhetőség határain túl is - hanem azzal is, hogy mi történt ezt megelőzően. Utalt rá, hogy ezt a szeptemberi tárgyaláskor meg fogják beszélni. Amiatt elkeseredett, hogy az embert időnként a legjobb szándékában is valamiféle akadályok elé állítja egy helyzet, és ezen nem tud olyan könnyű szerrel túllépni. Országgyűlési képviselőként is azt tapasztalta, hogy a racionális, értelmes intézkedéseket, terveket, megbeszéléseket átírja, vagy átszövi, vagy akadályozza az a politikai habitus, ami hova tovább az egész országot jellemzi és nagyon nagy szerencsének tartja, hogy a megyei közgyűlésben eddig ezt mederben lehetet tartani, amennyire ez lehetséges, valószínűleg mind a két fél együttműködése következtében. Több megértést kért a saját álláspontjukkal kapcsolatban is, miközben arról biztosította a közgyűlést, és a közvélekedést is, hogy mindenben együttműködnek, amit racionális megoldásnak gondolnak. Nem szeretnének nem világos nyelven beszélni és összekeverni nem összeillő tényeket. Kifejtette, nagyon szeretné, ha végre október 1-jével már működnie kellene az új felállású holdingnak. Sok negatív dolog történt az egészségügyben, de kérte, gondolják végig ezt a megyei egészségügyet; a Szatmár-Beregi Kórház megújult, új részleget alakítottak ki, a nagykállói kórház egy nagy rekonstrukción esik át, a Jósa András Kórház műtőblokkját felújították, proszektúra létesült és Cardiovasculáris Centrum. Itt van a pólus program a maga tízen valamennyi milliárdjával, az összes mentőállomás, a központi mentőállomás rekonstrukció és járó beteg szakellátásnak a létesítése az eddig fehér foltokon. Kérte, hogy ezeket is lássák, amikor általában megítélik a megyei egészségügyi helyzetet. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Megköszönte a frakcióvezető hozzászólását, és válaszként elmondta, hogy látják a fejlesztéseket, csak most a napi működésről van szó. Változatlan törekedni fog arra, hogy a konszenzusra törekvést fenntartsa. Elmondta, igyekezett megindokolni, hogy a napirendi pont címénél miért tartotta fent az eredetei előterjesztést. Tájékoztatta a közgyűlést,
10
hogy az ülés végén tájékoztatást ad a holdinggá alakulás mostani állásáról, egyben a szeptemberi közgyűlésen kifejezetten külön napirendi pontként foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Nyomatékosította, hogy a mostani lépésnek nincs köze a holdinggá való átszervezéshez, amit dr. Helmeczy László képviselőnek külön a figyelmébe ajánlott. A holdinggá alakulás ügyével is sokszor kell még foglalkozni, de a napirendi pont most nincs összefüggésben ezzel a szervezeti átalakulással. NAGY SÁNDOR (a Pénzügyi Bizottság elnöke): Elmondta, hogy nem szívesen, de azért kért szót, hogy világossá tegye az álláspontjukat. Ami az eredeti napirendi pont címe jelen pillanatban csúsztatásokat tartalmaz, mert nem csak ez okozta a gondokat. Világossá kívánják tenni azokat a dolgokat is, amelyről folyamatosan beszél a jelenlegi- és a korábbi főigazgató, hogy amikor a pontozási finanszírozási rendszer kialakult, más szintről indultak a kórházak. Az a gondjuk az előterjesztéssel, hogy most egy adott témára akarják ráhúzni ezt az egészet, ezért tartalmaz csúsztatásokat a cím. Visszautalt Borkó Károly hozzászólására, hogy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint nem lehet különbség egy dunántúli és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közalkalmazott fizetése között, lehet, hogy pótlékokban van különbség. Nem a kötelező juttatásokat illetően van különbség, de ha ilyen van akkor ez nagyon nagy probléma, mert akkor nem a törvény szerint kapják a járandóságaikat a dolgozók. Nem hiszi, hogy erre példa lenne a kórházban. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Válaszként elmondta, hogy a saját megyei intézményeiken belül is van, illetve volt különbség. Azokat a fajta juttatásokat, amiket most kénytelenek megvonni a Jósa András Kórházban, azt a fehérgyarmati kórházban soha nem adta a kórház vezetése. A többletjuttatásokat egyébként erénynek fogja fel, de ez is megalázóan kevés az egészségügy mostani helyzetében. A kórház vezetése igyekezett plusz anyagi juttatásokat fenntartani, a dolgozók munkáját elismerni, amiket most kénytelen megvonni. Megemlítette a szakszervezetek szerepét is, akiknek nagyon pozitív volt a hozzáállása, hiszen ezekkel a többletjuttatásoknak a leépítésével sikerült álláshelyeket megmenteni. Remélhetőleg ezek a megvonások átmenti jellegűek, s a holdingban egy egységes juttatási rendszert tudnak a jövőre vonatkozólag kidolgozni. Megadta a szót dr. Helmeczy Lászlónak. DR. HELMECZY LÁSZLÓ (tanácsnok): Hozzászólásában elmondta, hogy biztosan igaza lehet a szocialista frakciónak, hogy nem csupán az évközi finanszírozás ennek az egésznek az oka. Ha az a kérdés, hogy az előterjesztő megteszi-e azt a gesztust, hogy nem ezen a címen tárgyalja le ezt a előterjesztést, ha ő lenne az előterjesztő minden további nélkül megtenné ezt, hiszen semmin nem változtatna, mert itt ebben a teremben valamennyien tudják,
11
még nagyon-nagyon sok összetevője van annak, hogy most éppen 140 főt kell leépíteni. Azt mondja a közgyűlés elnöke, nem a holding az oka, persze nem az az oka, de azt, hogy a holding normálisan működni tudjon, egyáltalán életképes legyen, többek között ezt meg kell lépni. Most lehet itt kergetni a fekete macskát a sötét szobán és kiabálni, hogy meg van, nem így van, tehát ez biztos, hogy egy része ennek az intézkedés sorozatnak. Visszautalt arra, hogy itt szóba kerültek a bérek. Emlékeztetett rá, hogy 1998 vagy 1999-ben még tudomása szerint ő volt az, aki megpróbálta helyre tenni a kórházigazgatók bérét, akik úgy voltak besorolva, mint egy kicsi iskolának az igazgatója, ezért a kórházi intézményvezetők bérét egészen radikálisan felemelte. Először mindenki felkapta a fejét és utána azt mondta, hogy mégis csak igaza van. Nagy Sándor képviselő azt mondta, hogy a közalkalmazotti fizetések között nincsen különbség. Ezzel ellentétesen kijelentette, hogy tudna mutatni olyan budapesti kórházat, ahol a kórházigazgató a dupláját keresi, mint itt Pikó főorvos úr. Közalkalmazott ide vagy oda, a fővárosnál egyébként egy kórház igazgatónak a kinevezése sem közgyűlési hatáskör, hanem eleve bizottsági hatáskör a fizetés megállapítása is egészen eltérő, tehát össze se lehet hasonlítani egy budapesti kórháznak a bérszínvonalát az ittenivel. A másik, hogy milyen érdekes összetevői vannak ennek a pénztelenségnek ebben az egészségügyben. Annak idején a 90-es évek végén, ha valakinek MR vizsgálatot kellett végezni, akkor besorolta a nyíregyházi kórház és protekcióval megpróbálta elintézni, hogy hétvégén, szombaton is vagy valahogy át tudjon menni Debrecenbe. Jött az ajánlat -még Séra főigazató volt- van itt egy befektető, aki akkor 500 milliós nagyságrenddel a 90-es évek végén behozza ide az MR-t. Az akkori közgyűléssel együtt azt mondta, hogy hozza be ezt az MR készüléket, mert a mi megyénk betege is van olyan fontos, mint más megyéké, de ezt kiviszi a pénzt ebből az egészségügyből. Az, aki ide hozta az 500 milliós MR-t készülékét, azóta 5-ször megkereste az árát, és még jó nagy hasznot, tehát a pénztelenségünk azt eredményezte, hogy bejött ez a funkcionális privatizáció, ami nem egyéb, mint a jól fizető területeknek a kimazsolázása az egészségügyből, amelyből jól meg lehetett élni. Tehát, hogy ezt az elmúlt évtizedben elviselte mindegyik kormányzat politika, vélekedése szerint minden oldalnak a hibája, és a pénztelenségnek a következménye. Nyilván az aneszteziológiát nem nagyon akarják privatizálni, mert ott nincs pénz. Nagyon sok összetevője van ennek, és azt gondolja, hogy amit lehet, azt konszenzussal meg kell tenni ezért a kórházért, a megye betegeiért. Különös tekintettel arra, hogy egy ilyen szegény vidéken az emberek mindig jobban elhasználódnak. Sokkal több a rokkantnyugdíjas, sokkal több a beteg, még talán bizonyos csernobili hatás miatt egy kicsit több a rosszindulatú daganatos beteg is, úgyhogy van ok a kórházak megsegítésére. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Kifejtette, nagyrészt egyetért dr. Helmeczy László hozzászólásával, és arra emlékeztette a képviselőt és a
12
közgyűlést, hogy éppen ezek miatt a kimazsolázások miatt döntöttek az egyértelmű gazdasági helyzet létrehozásán, hogy ezeknek a törekvéseknek ellent tudjanak állni, ezeket az ellátásokat egységesen, és a kórházi gazdálkodás egészét figyelembe véve kezeljék. Bejelentette, hogy Dr. Simonné Dr. Rizsák Ildikó tanácsnoknak, azt követően pedig dr. Pikó Károly főigazgatónak adja meg a szót. Annyi kérdés fogalmazódott meg a közgyűlés részéről, hogy szót kell kapjon a főigazgató is, hogy világossá tegye, a holdinggá alakulás, illetve a struktúraváltás, és a mostani lépések között mi az eltérés. DR. SIMONNÉ DR. RIZSÁK ILDIKÓ (tanácsnok): Megállapította, hogy egyikük sem jó kedvvel jött erre a mai közgyűlésre, mert mindannyian érezték, hogy ezt a problémát nagyon nehéz felvállalni és nagyon nehéz szembenézni vele. Elmondta, hogy nap mint nap találkoztak ezzel a problémával más kórházak esetében is, hiszen akár az írott, akár az elektronikus médiát figyelve az hallható, hogy más megye hasonló nagyságrendű kórháza szinte ugyanezekkel a problémákkal küzd, s nem gondolja, hogy egyértelműen a Jósa András Kórháznak lenne ez a problémája. Nyilván ez sajnos nagy részben a finanszírozás csökkenésének tudható, a 10 % finanszírozási csökkenést a mai gazdasági helyzetben nagyon nehéz nem észrevenni, és nagyon nehéz kigazdálkodni. A szemében nagy probléma a kórház dolgozóitól elvett juttatások. Azok a dolgozók, akik részben az eddig létszámcsökkenések miatt ugyanazt a munkát kell ellássák, a betegellátás folyamatossága, illetve a betegellátás színvonalának csökkenése nélkül, így ezekre a dolgozókra sokkal nagyobb teher hárul, ugyanakkor nemhogy bérnövekedéssel jutalmaznák a munkájukat, hanem elveszítik az adható juttatásokat. Feltette a kérdést, hogy egy betegágy mellett az orvos, az ápolószemélyzet, a kisegítő személyzet a juttatásainak a csökkentése mellett hogyan fog jókedvvel teljesíteni. Kijelentette, hogy a finanszírozás csökkenése, az egészségügyben tapasztalható folyamatos elvonások, ez valahol megbocsáthatatlan. Ugyanúgy megbocsáthatatlan, hogy 2009. július 6-án a megyei közgyűlés elnöke levelet írt a miniszternek és még csak válaszra sem méltatták. Naponta hallható a médiában, hogy akár a BKV-nál több tízmilliós, 2009-ben több mint 100 milliós végkielégítésre került sor. Elgondolkodtató, hogy ez hány ápolónő, kisegítő személyzet, vagy orvos, vagy akár dologi kiadásban jelentene lehetőséget a megye egészségügye területén. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Összefüggésben azzal, hogy dr. Helmeczy László említette a vezetői fizetéseket, kiegészítésként elmondta, a menedzsment fizetésének jelentős részéről önként lemondott. Ez nem a fizetések nominális értéke és nagyságrendje miatt érdekes, hanem az intézkedéssorozat
13
hitelesége miatt. Támogatta ezt a lépést, hiszen úgy lehet hiteles egy vezetői döntés, ha a vezetők is konzekvenciákat vonnak le az adott a helyzetben. DR. PIKÓ KÁROLY (a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Oktató Kórház főigazgatója): Sajnálatát fejezte ki, hogy nem tud egy pár dolgot kivetíteni, és megmutatni, melyek az eddigi állításokat egy kicsit harmóniába hozzák. Kiemelte, semmiképpen nem akar politikát belekeverni a kérdésbe, de két ábrát felmutatott. Az egyik az intézmények finanszírozását mutatja. Gyakorlatilag 2006-tól kezdve csökken a bevétel és 2006-tól kezdve emelkedik a kiadás. A másik kérdés, amiről szó volt, a mostani áprilisi finanszírozás és a többi szervesen összetartoznak. Ez az előterjesztés azt mutatja be, hogy a menedzsment mit csinált 2007 óta. Válságkezeléssel foglalkoztak és az intézkedéseiket, annak hozadékát azért tartották fontosnak felsorolni, hogy látható legyen, még valamilyen módon volt remény áprilisig arra, hogy egyensúlyba tudják tartani az intézményt, viszont az április 1-jétől történő finanszírozás az első megkapott értékben ugyanolyan teljesítményért mínusz 137 millió forintot, a májusi pedig mínusz 167 millió forintot jelentett. Ez azért jött így ki, mert van egy fix finanszírozás és van egy 30 %-os országos átlag. Amíg tavaly a teljesítményért kaptak 146 ezer forintot egy úgynevezett fekvőbeteg pontért, ez most átlagosan 122 ezer forintra változott. A járóbeteg ellátásban tavaly 1 forint 46 fillért kaptak egy járóbeteg pontért, ez most 82 fillérre jött ki ugyanazért a teljesítményért. Véleménye szerint ezek impresszionáló számok. Az ugyanilyen státuszban lévő kórházak hasonló szituációban vannak, és ezért is alakult meg ezeknek a kórházaknak a szövetsége, hogy egységesen tudják artikulálni ezt a lehetetlen helyzetet. Az ágyszámokkal és a tízezer lakosra jutó fekvőbeteg számokkal kapcsolatban elmondta, hogy mind a tízezer lakosra eső járóbeteg óraszámban, mind a tízezer lakosra eső ágyszámban, mind pedig összvolumenében - és itt nem az ágyakon van a hangsúly- Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az országos átlagtól elmarad. Ezek hivatalos KSH-s adatok. Kiemelte, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az országos átlaghoz képest az egészségügyi igénybevétel rendkívüli módon magas, tehát igaz az a tétel, hogy van egy nagyon rossz állapotban lévő populáció és van egy nagyon rosszul finanszírozott egészségügy, ami tradicionálisan mindig kevesebb alapból indult és mindig kevesebb pénzt kap. 2007-ben a ki nem fizetett tevékenység 956 millió volt - ez a bizonyos teljesítményvolumen korlát fölötti teljesítmény- ami azt jelentette, hogy a lakosságnak igénye volt a szolgáltatásra, de nem fizették ki. Még egyszer hangsúlyozta, ez majdnem egymilliárd forint, s az 5%-os bérfejlesztésnek át nem adott fedezete 200 millió forint volt. A kiadásnövekedésük 368 millió forint volt, ugyanebben az évben a működési költségből kifizetet 200 millió forintos bérfejlesztés összesen 2006. januártól 2009. júniusáig 1,7 milliárd forint. Ezek olyan eszközelemek, amiket gyakorlatilag befolyásolni semmiképpen nem tudtak.
14
Kiemelte, azt nem tehették meg, hogy nem látják el az embereket, illetve olyan mértékben lassítják a tervezett műtéteiket - amelyeket egyéként egy-két hónapig meg is kellett tenniük- mert már olyan mértékben alakultak a ki nem fizetett összegek, amelyeket már tovább tolerálni nem lehetet, nem tudták volna a beszállítóinkat kifizetni, és nem tudtak volna bért fizetni. Gyakorlatilag 2007 óta, sőt 2006 közepe óta már válság-menedzseléssel foglalkoznak, emlékezete szerint a frakcióvezető úrnak mutatta azt a 30 db dokumentumot, amit elküldtek az OEP-nek, elküldtek a minisztériumnak, és mindenkinek, aki él és mozog és tehetne az ügyben. Gyakorlatilag egyetlen egy sor választ nem kaptak. Ezek valós dolgok voltak, és bemutatták a megye helyzetét, az intézménynek a negatív finanszírozását, de tovább tolerálni ezt a dolgot lehetetlen. Végezetül kérte a közgyűlést, apellálva annak bölcsességére, hogy ezt a létszám leépítést, ami egy folyamatnak egy pontja, és muszáj volt, támogassák, mert különben a kórház fizetésképtelen marad, a beszállítók alapvető dolgokat sem fognak már behozni. Felajánlotta, akit érdekelnek a dokumentumok és a statisztikák, eljuttatja hozzájuk. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Elmondta, a kórház menedzsmentje levélben nyilatkozott arról, hogy a rendeletben körülhatárolt minimum követelményrendszernek a kórház ezután is meg fog felelni. Emlékeztette a közgyűlés tagjait, hogy a szeptemberi közgyűlésen egy külön napirendi pontként fogják tárgyalni az integráció és az átalakulás kérdéseit. Megállapította, hogy további felszólalási szándékot nem jeleztek, ezért a vitát lezárta. (Időközben az ülésterembe megérkezett Balla Jánosné, Gulácsi Mihály és dr. Helmeczy László, így a jelenlévő közgyűlési tagok száma 39 fő.) Szavazásra tette fel az évközi egészségügyi finanszírozást érintő változások miatt szükségessé váló intézkedésekről való tájékoztatásról, és a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Oktató Kórházában csoportos létszámleépítés elfogadásáról szóló előterjesztést egy szavazási aktussal. A szavazás eredményeképpen megállapította, hogy a közgyűlés 27 igen, 2 nem szavazattal, 10 tartózkodás mellett az előterjesztést elfogadta és az alábbi határozatot hozta:
15
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE KÖZGYŰLÉSÉNEK 124/2009. (VIII.10.) határozata az évközi egészségügyi finanszírozást érintő változások miatt szükségessé váló intézkedésekről való tájékoztatásról, és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Jósa András Oktató Kórházában csoportos létszámleépítés elrendeléséről A Megyei Közgyűlés 1.) az előterjesztésben foglaltakat megtárgyalta és az abban foglalt tájékoztatást tudomásul veszi, ennek alapján a megyei önkormányzat által fenntartott nyíregyházi Jósa András Oktató Kórháznál, mint OEP finanszírozású intézménynél - a közalkalmazottak jogállásáról szóló, módosított 1992. évi XXXIII. törvény 30. § (1) bekezdés b.), valamint a 25. § (2) bekezdés e.) pontjában rögzített rendelkezések alapján és a 25/C §-ában foglaltak figyelembevételével - 140 fő vonatkozásában csoportos létszámcsökkentést rendel el 2009. szeptember 15. napjától kezdődően az 1. számú mellékletben foglaltak szerint; 2.) nyilatkozik arról, hogy - az önkormányzat fenntartói körén belül a meglévő üres álláshelyeken, az előreláthatólag megüresedő álláshelyeken vagy a tervezett új álláshelyeken, illetve szervezeti változás, feladatátadás következtében a pályázó fenntartói körén kívüli munkáltatónál – az intézmények létszámhelyzetének és az intézmények közötti tervezhető létszám- és álláshely átcsoportosítás lehetőségének felülvizsgálata alapján – a létszámcsökkentéssel érintett álláshelyeken foglalkoztatottak jogviszonyban töltött ideje folyamatosságának megszakítása nélküli foglalkoztatására nincs lehetőség; - a megszüntetett álláshelyeket legalább 5 évig nem állítja vissza kivéve, ha jogszabályból adódó többletfeladatok ezt indokolttá teszik. 3.) gondoskodik az állami foglalkoztatási szolgálat írásbeli értesítéséről a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 94/D § (1) bekezdésében foglaltak szerint; Határidő: közgyűlést követően, azonnal
Felelős: a kórház főigazgatója
16
4.) felhívja a megyei főjegyzőt, hogy a megszűnő álláshelyeken dolgozók részére kifizetendő járandóságok részbeni fedezetének támogatására nyújtson be pályázatot az Önkormányzati Minisztériumhoz; Határidő: 2009. szeptember 28.
Felelős: megyei főjegyző
5.) felhívja a megyei főjegyzőt, valamint a nyíregyházi Jósa András Oktató Kórház főigazgatóját, hogy a létszámcsökkentéssel kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket a jogszabályi előírások betartásával tegyék meg. Határidő: folyamatos
Felelős: megyei főjegyző, a kórház főigazgatója
A határozatot kapják: 1.) Jósa András Oktatókórház főigazgatója, Nyíregyháza 2.) Megyei Önkormányzati Hivatal Osztályvezetői, Helyben (A határozat melléklete a jegyzőkönyvhöz csatolva.) 2.
Napirendi pont Előterjesztés a megyei önkormányzat által alapított SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Tudományos Közalapítvány megszüntetéséről szóló 123/2009. (VI.25.) határozat felülvizsgálatára. Előadó: Seszták Oszkár, a közgyűlés elnöke
SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Köszöntötte a meghívott vendéget. Előadta, hogy a napirendi pont előadójaként szóbeli kiegészítése nincs. Az előterjesztést a közgyűlés Oktatási és Kulturális Bizottsága, valamint Ügyrendi és Jogi Bizottsága a közgyűlési anyagok postázását követően tárgyalta meg. BARACSI ENDRE (az Oktatási és Kulturális Bizottság elnöke): Bejelentette, hogy a bizottság a napirendi pontot egyhangúlag támogatta. DR. KARAKÓ LÁSZLÓ (az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke): Bejelentette, hogy a bizottság az előterjesztést egyhangúlag támogatta.
17
SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Megállapította, hogy a napirendi ponthoz kapcsolódóan kérdést nem kívántak feltenni, ezután megnyitotta a vitát a napirendi pont felett. Megállapította, hogy felszólalási szándékot nem jeleztek, ezért a vitát lezárta. (Időközben az üléstermet elhagyta dr. Helmeczy László, dr. Seszták Miklós, Tóth Viktor és dr. Vadász Mária, így a jelenlévő közgyűlési tagok száma 35 fő.) Szavazásra tette fel a megyei önkormányzat által alapított Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Tudományos Közalapítvány megszüntetéséről szóló 123/2009. (VI.25.) határozat felülvizsgálatáról szóló határozat-tervezetet. A szavazás eredményeképpen megállapította, hogy a közgyűlés 35 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül az előterjesztést elfogadta és az alábbi határozatot hozta: SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE KÖZGYŰLÉSÉNEK 125/2009. (VIII.10.) határozata a megyei önkormányzat által alapított Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Közalapítvány megszüntetéséről szóló 123/2009. (VI.25.) határozat felülvizsgálatáról A Megyei Közgyűlés 1.
a megyei önkormányzat által alapított Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Közalapítvány megszüntetéséről szóló 123/2009. (VI. 25.) határozat 1. és 2. pontjában foglaltakat megerősíti és az 1. pontban foglaltakat kiegészíti azzal, hogy a Tudományos Közalapítvány megszüntetését az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1.§ (4) bekezdése alapján is kezdeményezi;
2.
továbbá jelen határozat 1. pontjában megjelölt határozat 3. és 4. pontjában meghatározott határidőket 2009. október 31. napjáig meghosszabbítja.
A határozatot kapják: 1. Dr. Galó Miklós, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Közalapítvány Kuratóriumának elnöke, 4400 Nyíregyháza, Fészek út 126. 2. Megyei Önkormányzati Hivatal osztályvezetői, Helyben
18
3.
Napirendi pont Előterjesztés a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézete telephelyének módosítására.
Előadó: Seszták Oszkár, a közgyűlés elnöke SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Elmondta, hogy a napirendi pont előadójaként szóbeli kiegészítése nincs. Az előterjesztést a közgyűlés Oktatási és Kulturális Bizottsága, valamint Ügyrendi és Jogi Bizottsága közgyűlési anyagok postázását követően tárgyalta meg. BARACSI ENDRE (az Oktatási és Kulturális Bizottság elnöke): Bejelentette, hogy a bizottság megtárgyalta a napirendi pontot és egyhangúlag támogatta. DR. KARAKÓ LÁSZLÓ (az Ügyrendi és Jogi Bizottság elnöke): Bejelentette, hogy a bizottság egyhangú szavazatokkal támogatta az előterjesztést. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Megállapította, hogy a napirendi ponthoz kapcsolódóan kérdés nem merült fel, ezért megnyitotta a vitát a napirendi pont felett. Megállapította, hogy felszólalási szándékot nem jeleztek, ezért a vitát lezárta. Bejelentette, hogy a határozat-tervezet megszavazása minősített többséget igényel. (Időközben az ülésterembe megérkezett dr. Seszták Miklós, az üléstermet elhagyta Gulácsi Mihály és Nagy Sándor, így a jelenlévő közgyűlési tagok száma 34 fő.) Szavazásra tette fel a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézete telephelyének módosításáról szóló határozat-tervezetet. A szavazás eredményeképpen megállapította, hogy a közgyűlés 33 igen szavazattal, nem szavazat nélkül 1 tartózkodás mellett az előterjesztést elfogadta és az alábbi határozatot hozta: SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE KÖZGYŰLÉSÉNEK 126/2009. (VIII. 10.) határozata a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézete telephelyének módosításáról
19
A Megyei Közgyűlés 1.)
a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézet Alapító Okiratát az alábbiak szerint módosítja: „Az intézmény telephelye:
2.)
4400 Nyíregyháza, Szarvas u. 10-12. 4700 Mátészalka, Képes Géza u. 2.”
felhívja: a) a megyei főjegyzőt, hogy a módosított egységes szerkezetű alapító okirat kiadásáról gondoskodjon; Határidő: 2009. augusztus 15.
Felelős: megyei főjegyző
b) a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézet igazgatóját, hogy az Alapító Okirat módosítása által szükségessé vált intézményi dokumentummódosításokról gondoskodjon. A határozatot kapják: 1.) Láng Erzsébet igazgató, Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézet, Nyíregyháza, Tölgyes u. 68. 2.) Magyar Államkincstár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Igazgatósága 4400 Nyíregyháza, Mártírok tere 8. 3.) Megyei Önkormányzati Hivatal osztályvezetői, Helyben 4.
Napirendi pont Előterjesztés a Felső-Tisza országhatárok által osztott felszíni és felszín alatti vízkészleteinek hasznosítási stratégiájának kidolgozáshoz kapcsolódó pályázat benyújtására. Előadó: Seszták Oszkár, a közgyűlés elnöke.
SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Elmondta, hogy a napirendi pont előadójaként szóbeli kiegészítése nincs. Az előterjesztést a közgyűlés Önkormányzati, Rendészeti és Területfejlesztési Bizottsága, valamint Környezet-, Természetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottsága és Pénzügyi Bizottsága a közgyűlési anyagok postázását követően tárgyalta meg.
20
FORJÁN ZSOLT (Önkormányzati, Rendészeti és Területfejlesztési Bizottság elnöke): Bejelentette, hogy a bizottság megtárgyalta és egyhangúlag elfogadásra javasolja az előterjesztést. BORKÓ KÁROLY (a Környezet-, Természetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke): Bejelentette, hogy a bizottság egyhangúlag támogatta az előterjesztést. NAGY SÁNDOR (a Pénzügyi Bizottság elnöke): Bejelentette, hogy a pénzügyi bizottság 6 egyhangú igen szavazattal támogatta az előterjesztést. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Megállapította, hogy a napirendi ponthoz kapcsolódóan kérdést nincs, ezért megnyitotta a vitát a napirendi pont felett. BORKÓ KÁROLY (a Környezet-, Természetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság elnöke): Elmondta, hogy egy, az önkormányzat számára nagyon előnyös pályázati lehetőség igénybevételéről, illetve a pályázat benyújtásáról döntenek. Mindenki által köztudott, hogy a víz egyre inkább stratégiai cikk a világban és több olyan terv, illetve tervezés van folyamatban a megyében, amely ezt a vízkészletet érinti. Többek között zajlik az országos vízgyűjtő-gazdálkodás tervezési program. Ivóvíz minőség javító programok, vízbázis-védelmi, árvízvédelmi programok, ha valamilyen természeti csapás következne be, akkor is ehhez a tervhez hozzá lehetne nyúlni. A közgyűlésnek elfogadásra ajánlotta az előterjesztést, mert úgy gondolta, egy jelentős, nagyon fontos témában egy nagyon jó anyag elkészítésére van a pályázat benyújtásával lehetőségük. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke):Megállapította, hogy további felszólalási szándékot nem jeleztek, ezért a vitát lezárta. (Időközben az ülésterembe megérkezett dr. Helmeczy László és Nagy Sándor, így a közgyűlési tagok száma 36 fő.) Szavazásra tette fel a Felső-Tisza országhatárok által osztott felszíni és felszín alatti vízkészleteinek hasznosítási stratégiájának kidolgozáshoz kapcsolódó pályázat benyújtásáról szóló határozat-tervezetet. A szavazás eredményeképpen megállapította, hogy a közgyűlés 36 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül az előterjesztést elfogadta és az alábbi határozatot hozta:
21
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE KÖZGYŰLÉSÉNEK 127/2009. (VIII.10.) ha tározata a Felső-Tisza országhatárok által osztott felszíni és felszín alatti vízkészleteinek hasznosítási stratégiájának kidolgozásához kapcsolódó pályázat benyújtásáról A Megyei Közgyűlés felhatalmazza a megyei közgyűlés elnökét, hogy a Magyarország-SzlovákiaRománia Ukrajna HU-SK-RO-UA ENPI CBC Program 2007-2013 pályázati felhívására pályázatot nyújtson be a VÁTI-hoz. 1.) A pályázat a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Önkormányzat vezető partnerségével kerül benyújtásra. 2.) Gondoskodik a pályázat benyújtásához, és a program megvalósításához szükséges partner szervezetek bevonásáról, amely a pályázati felhívás szerint a legalább egy a Programban résztvevő Tagállamból származó, és legalább egy ukrán partnert jelent. 3.) A pályázat benyújtásához szükséges önerőt, - mely a projekt teljes elszámolható költségének 10%-a, tervezetten a Megyei Önkormányzatra eső rész 4,5 millió Ft a vezető partner a költségvetéséből - biztosítja. Határidő: a pályázat benyújtása 2009. szeptember 22.
Felelős: a közgyűlés elnöke
A határozatot kapják: 1.) Bodnár Gáspár, a FETIKÖVIZIG Igazgatója, Nyíregyháza Széchenyi u. 19. 2.) Dr. Somlyódi László professzor, egyetemi tanár Magyar Tudományos Akadémia, 3.) Seress Antal, a Területi Vízgazdálkodási Tanács Elnöke, Nyíregyháza, Széchenyi u. 19. 4.) Megyei Önkormányzati Hivatal osztályvezetői, Helyben
22
5.
Napirendi pont Előterjesztés a megyei önkormányzat 2009. évi költségvetéséről és végrehajtásának szabályairól szóló 6/2009. (III.1.) rendelet módosítására. Előadó: Seszták Oszkár, a közgyűlés elnöke
SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Megkérdezte, kíván-e valaki a napirendi ponthoz kapcsolódóan kérdést feltenni? NAGY SÁNDOR ( a Pénzügyi Bizottság elnöke): Elmondta, hogy a nyírbátori intézmény felújításával kapcsolatos többletmunka számukra nagyon nehezen értelmezhető, ahogyan azt az előterjesztő leírja. Az elmúlt években többször is volt csőtörés, ennek ellenére, ennek a projektnek az előkészítéséért valakik felelősek voltak, megkérdezte ez akkor miért nem merült fel? Miért nem lehetett ezt az akkori pályázatban benyújtani. Ez egy 90 millió Ft-os többletkiadást jelent a megyei közgyűlés számára. Megkérdezte, hogy ez elkerülte a figyelmét valakinek, pályázati korlát volt, vagy mi indokolja, hiszen nem gyakorlat, hogy egy közel 20 %-os pótmunkát szükséges bevinni egy ilyen munkálatba. SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Kifejtette, hogy teljesen egyetért a képviselő hozzászólásával, és két részben adja meg a választ. Egyrészt a regionális operatív program keretében 500 milliós pályázati korlát volt, tehát ennél több összegre nem lehetett pályázni az intézet felújítására. Még az előző közgyűlési ciklusban ennek az intézménynek a felújítására mintegy 1 milliárdos pályázati program fogalmazódott meg cél, vagy címzett támogatás keretében. A kettő közötti különbség jelzi a valódi ár és a kvázi forrás közötti ellentmondást. Másrészt viszont az egyértelmű és ebben igazat ad a kérdés feltevőjének, hogy a pályázati program benyújtásakor eléggé mechanikusan kerültek az egyes beruházási elemek benyújtásra. Álláspontja szerint elképzelhető, hogy arra a szinte teljesen új tetőtéri beépítésre, amelynek eredményeképpen az intézmény szakmailag kifogástalanul fogja ellátni a feladatait, lehetséges, hogy a mostani pályázati programban nem lett volna szükség, hanem azokra a beruházási elemekre kellett volna fókuszálni, amit Nagy Sándor említett. Az elektromos és közmű vezetékek kicserélése tárgykörben felkérte a megyei főjegyzőt, hogy ezt vizsgálja meg a hivatalban, történt-e mulasztás ennek a beruházási programnak az előkészítése során. Megállapította, hogy további kérdés nem merült fel, ezért megnyitotta a vitát a napirend felett.
23
Bejelentette, hogy az előterjesztést tárgyalta és egyhangúlag támogatta az Pénzügyi Bizottság és az Ügyrendi és Jogi Bizottság. Megállapította, hogy hozzászólási szándékot nem jeleztek, ezért a vitát lezárta, s bejelentette, a határozat-tervezet megszavazása minősített többséget igényel. Szavazásra tette fel a megyei önkormányzat 2009. évi költségvetéséről és végrehajtásának szabályairól szóló 6/2009. (III.1.) rendelet módosításáról szóló rendelet-tervezetet. A szavazás eredményeképpen megállapította, hogy 32 igen szavazattal, nem szavazat nélkül, 4 tartózkodás mellett a közgyűlés az előterjesztést elfogadta és a következő rendeletet hozta. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE KÖZGYŰLÉSÉNEK 13/2009. (VIII.13.) rendelete a megyei önkormányzat 2009. évi költségvetéséről és végrehajtásának szabályairól szóló 6/2009. (III.1.) rendelet módosításáról
A Megyei Közgyűlés a megyei önkormányzat 2009. évi költségvetéséről és végrehajtásának szabályairól szóló 6/2009. (III.1.) rendelet (továbbiakban: Rendelet) módosításáról az alábbi rendeletet alkotja: 1. § A Megyei Közgyűlés a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településeit 2009. június 7-én ért vihar- és jégkár miatt a megyei önkormányzat elkülönített letéti számlájára utalt adományok 14.496 E Ft összegével a Rendelet 3 §. hetedik beütésében a „támogatásértékű bevételek” előirányzatát felemeli, melyet – a viharkárban jelentősen kárt szenvedett települések polgármestereivel a megyei közgyűlés elnöke által folytatott egyeztetések döntése alapján - a károk helyreállításához az 1. számú melléklet szerinti önkormányzatok részére 13.496 E Ft összegben biztosítja, továbbá a Rendelet 8. §-a és az azt részletező 5. számú melléklete fő összegének 1.000 E Ft összegű felemelésével „Céljellegű elnöki keretet” biztosít a 100 káresemény alatti településeken élők megsegítésére egyedi, az illetékes települési önkormányzat képviselőtestület útján előterjesztett kérelem alapján.
24
2. § A Megyei Közgyűlés a Rendelet 4/a. számú mellékletének I/3. sorában szereplő ibrányi Móricz Zsigmond Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium tervezett tornaterem felújítási munkáinak többletére 1.501 E Ft-ot engedélyez a céltartalékba helyezett kötvénybevétel terhére. 3. § A Megyei Közgyűlés a szakolyi Ápoló-Gondozó Otthon nyílászáró cseréjének többlet munkálataihoz 400 E Ft-tal a Rendelet 4/a. számú melléklet főösszegét felemeli a céltartalékba helyezett kötvénybevétel terhére. 4. § A Megyei Közgyűlés a nyírbátori Éltes Mátyás Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Gyermekotthon, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat épületének teljes rekonstrukciójához - az előterjesztésben részletezett műszaki ellenőri szakvélemények alapján - szükséges pótmunka elvégzésének fedezete címén a Rendelet 4/a. számú melléklet II/13. sorában szereplő saját erő összegét 120.953 E Ft-tal felemeli a céltartalékba helyezett kötvénybevétel terhére. 5. § A Megyei Közgyűlés a nyírbátori Éltes Mátyás Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Gyermekotthon, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálatnál működő 2. számú Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság átköltöztetése a mátészalkai Gyermekvédelmi Központ területén egy különálló épületbe, amelynek - a feladatellátás érdekében történő - átalakítására 8.797 E Ft-tal a Rendelet 4/a. számú melléklet főösszegét felemeli a céltartalékba helyezett kötvénybevétel terhére. 6. § A Megyei Közgyűlés a Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna HU-SK-ROUA ENPI CBC Program 2007-2013. pályázatának benyújtásához 4.500 E Ft összegű saját erőt biztosít a költségvetés általános tartaléka terhére. 7. § E rendelet 1-6. §-ában foglaltak alapján a Rendelet 3. §-ának helyébe az alábbi rendelkezés, ezzel egyidejűleg a Rendelet 1. számú melléklete helyébe jelen rendelet 2. számú melléklete lép.
25
„3. § A Megyei Közgyűlés a megyei önkormányzat és intézményei, valamint a Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás 2009. évi pénzalapjának előirányzatát 50.076.464 E Ft bevételi főösszeggel, 50.076.464 E Ft kiadási főösszeggel, e rendelet mellékletében foglalt részletezéssel állapítja meg az alábbi bevételi forrásösszetétel mellett: - Önkormányzati finanszírozású intézmények működési bevétele - OEP. finanszírozású intézmények működési bevétele
1.930.253 E Ft, 1.183.539 E Ft,
-
790 E Ft, 2.999.414 E Ft, 6.441.463 E Ft, 1.524.914 E Ft, 28.463.871 E Ft,
Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás működési bev. Önkormányzatok sajátos működési bevétele Önkormányzatok költségvetési támogatása Felhalmozási és tőkejellegű bevétel Támogatásértékű bevételek Ebből: = OEP finanszírozás = Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás - Előző évi pénzmaradvány Ebből: = OEP finanszírozás = Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás - Felhalmozási célú hitel Ebből: = Jósa András Oktató Kórház célhitele = Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő eszköz beszerzés célhitele = Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás
21.181.852 E Ft, 5.862.676 E Ft, 6.357.787 E Ft, 49.297 E Ft, 36.992 E Ft, 1.174.433 E Ft, 2.510 E Ft, 130.000 E Ft, 1.040.933 E Ft.”
8. § A Rendelet 5. § (1) – (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(1) A Megyei Közgyűlés a megyei önkormányzat által fenntartott intézmények kiadási előirányzatát, az általános és céltartalékát az alábbiak szerint állapítja meg:
26
- önkormányzati finanszírozású intézmények működési kiadása - OEP finanszírozású intézmények működési kiadása - Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás - általános tartalék - céltartalék
12.326.864 E Ft, 22.441.985 E Ft, 19.821 E Ft, 48.126 E Ft, 3.975.305 E Ft.
(2) A Megyei Közgyűlés a költségvetési intézmények létszám irányszámát 2.717 fővel hagyja jóvá. A létszám irányszámból 59 fő köztisztviselői létszám.” 9. § A Rendelet 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A Megyei Közgyűlés a megyei önkormányzat és intézményei felhalmozási kiadásait, a folyamatban lévő beruházások éves előirányzatait 11.015.218 E Ft kiadási főösszeggel, e rendelet 3/b., 4/a. számú mellékletek szerinti részletezéssel állapítja meg.” 10. § A Rendelet 3/a., 3/b., 4/a. és 5. számú mellékletei az e rendeletben foglaltaknak megfelelően módosulnak. 11. § E rendelet 2009. augusztus 13-án lép hatályba. (A rendelet mellékletei a jegyzőkönyvhöz csatolva.) 6.
Napirendi pont Bejelentések, kérdések, interpellációk.
SESZTÁK OSZKÁR (a közgyűlés elnöke): Megállapította, hogy a közgyűlés tagjai részéről bejelentés, kérdés, interpelláció nem merült fel.
27
Kifejtette, a napirendi pontok tárgyalását megelőzően jelezte, hogy az ülés végén tájékoztatás ad az intézményi integráció jelenlegi állásáról. Előadta, mint mindannyiuk előtt ismert, a közgyűlés április 29-i határozatában az alábbiakban nevezett gazdasági társaságok cégbejegyzéseit határozta el, ezeknek a gazdasági társaságoknak a cégbejegyzése megtörtént. Bejegyzésre került a Jósa András Oktató Kórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft., valamint a Sántha Kálmán Mentális Egészségközpont és Szakkórház Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft., valamint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egészségügyi Szervezési Szolgáltató Holding Nonprofit Zrt. A cégek valamennyi adminisztratív bejelentési kötelezettségüknek eleget tettek, a megyei önkormányzat is az illetékes hivatalok felé kötelező jelentési kötelezettségeit teljesítette. A működéshez szükséges feltételeket kialakították, felállt az ügyvezetés. A felügyelő bizottságok üléseztek, elnököket választottak, a szabályzataik elkészültek. A cégek szervezeti és működési szabályzatai részben elkészültek, illetve kidolgozás alatt állnak. Elnöki és vezérigazgatói egyeztetések történtek a feladat átadásáról és az azzal kapcsolatos intézkedésekről az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, valamint a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár és a Magyar Államkincstár igazgatóival. Az egészségügyi közfeladat ellátásáért 2009. október 1-je után felelős gazdasági társaságok ÁNTSZ engedélyeztetési eljárásainak elindítása megtörtént. A beadás folyamatban van, a beadási határidő szeptember 5. napja. Az áprilisi határozatban meghatározott feladatokat határidőn belül elvégezték, illetve a szeptember 30-i határidejű feladatok végrehajtása folyamatban van. Az egyes kft-k 2009. október 1-től érvényes egységes kollektív szerződései elkészültek az érdekvédelmi szervezetek egyetértésével. A megalakult nonprofit kft. üzletrész átruházásához szükséges közbeszerzési eljárás folyamatban van. Az ügyelet kft. üzletrész átadás-átvételi szerződése elkészült. A már előzőekben említett hivatalok tájékoztatása mind írásban, mind személyes találkozók útján megtörtént. A Szatmár-Beregi Kórház Ügyelete Nonprofit Kft tulajdonjogának adásvétele megkezdődött. Ugyancsak az áprilisi határozatnak megfelelően az intézmények folyamatban lévő szerződéseinek jogi áttekintése, főigazgatói minősítése megtörtént. A szállítók értesítése folyamatban van, a tárgyalások rövidesen megkezdődnek. Az új rendszer megalakulásának első eredményei a beszerzések területén már látszanak. Holding szinten nagyarányú díjcsökkentést sikerült elérni a gázellátás területén és sokkal kedvezőbb ajánlatokat kaptak a TIGÁZ-tól mindhárom intézmény telephelyei tekintetében. Az erre vonatkozó szerződés aláírása is folyamatban van. Kedvező feltételeket sikerült elérni a felelősségbiztosítási szerződések terén is, ahol a szerződések aláírása megtörtént. Racionalizálták az elektronikus iratkezelés rendszereit, ami szükséges volt minden intézményben. Az akkreditált program hiányzott, de a Jósa András Oktató Kórháznál
28
összességében mindhárom intézményt tekintve az eddigieknél kedvezőbb feltételekkel sikerült szerződni. A 3 kórház egyes ellátó területeiből munkacsoportokat szerveztek, akik részvételével folyamatos egyeztetések mellett készülnek az október 1-jét követően kialakításra kerülő szervezeti felépítések, központosítható területek egységesítése, számlatükör, számlarend egységes kialakítása. Az intézmények dolgozóit tájékoztatták az átlépésről, sőt a megváltozott finanszírozás miatt előállt körülmények miatt ismételt nyilatkozati lehetőséget is biztosítottak. Az informatikai rendszerek átállítása folyamatban van, ez szükséges ahhoz, hogy a jövőben egységes információs platform álljon a vezetés rendelkezésére és adekvált napi válaszokat tudjanak adni a jogos kérdéseikre. Összességében elmondta, hogy az integrációs folyamatok remélhetőleg, és véleménye szerint is a megfelelő ütemben zajlanak a közgyűlési határozatnak megfelelően. Megköszönte a figyelmet, és megkérdezte, van-e további kérdés. Megállapította, hogy kérdést, felszólalási szándékot nem jeleztek. Bejelentette, hogy a soron következő rendes közgyűlés időpontja 2009. szeptember 24. napja csütörtök. Megköszönte mindenkinek a megjelenést és a testület munkáját, majd az ülést bezárta. k.m.f.
SESZTÁK OSZKÁR a közgyűlés elnöke
DR. FAZEKAS JÁNOS megyei főjegyző
