Jäckel Katalin* Tasi László** MAJD CSAK LESZ VALAHOGY! MOST, VAGY MÁSKOR – VAGY SOHA? MIKOR IS? A MAGYAR BEFEKTET I MAGATARTÁS VIZSGÁLATA
Az átlagember – feltételezésünk szerint – ma Magyarországon magasabb életszínvonalon él, mint megtehetné. Napjaink fogyasztója gyakran akkor is a vásárlás mellett dönt, ha a rendelkezésre álló pénzforrás sz kös, vagy egyáltalán nem áll rendelkezésére. Azaz a pénzzel mindenki tud bánni, legalábbis ami az elköltését illeti. De mi a helyzet a befektetések, a pénzügyi kultúra területén? Megvan-e az érdekl dés, a bizalom az emberekben, hogy pénzüknek is „megadják, ami jár”?
El adásunkban arra vállalkozunk, hogy a magyar befektet i gondolkodásmóddal kapcsolatos saját kutatásunk eredményeit bemutassuk. A kutatás célja annak együttes vizsgálata, hogyan látják a befektetési tanácsadók, és hogyan a befektetésekt l idegenked k és a befektet k a magyar pénzpiaci lehet ségeket. Rávilágítunk a megtakarítási formák kedveltségi sorrendjére, a befektetésekkel kapcsolatos félelmekre és várakozásokra.
Természetesen el adásunk során bemutatjuk a 2004-2006 közötti befektetési eredmények magyarországi alakulását, és a jöv pénzpiaci várakozásait. Nemzetközi kitekintést is adunk a befektet i magatartás legf bb jellemz ir l.
Egy független pénzügyi tanácsadó cég munkatársaiként megosztjuk tudásunkat, szerzett tapasztalatainkat a magyar befektet i szokásokkal, magatartással kapcsolatban.
Szakmánk alapja a kölcsönös bizalom az ügyfél és tanácsadó közt, hiszen teljes képet kell kapnunk az ügyfél pénzügyeit, jöv ben megvalósítandó céljait illet en. A második lépés annak eldöntése, tudunk-e hosszú távon együttm ködni. Ha igen, kezd dhet a munka, melynek kiindulópontja az analízis. Felmérjük az ügyfél jelenlegi vagyoni helyzetét és jövedelemforrásait, kiadásait, és közösen meghatározzuk megtakarításait. Fontos, hogy megtudjuk, milyen céljai vannak a jöv ben. Mi mindent szeretne elérni a következ 1-2, 5, 10, 20 évben, aminek pénzügyi vonzatai lehetnek.
Az analízis során kiderülhet, a probléma megoldhatatlan, akkor nem tudunk segíteni. A legtöbb esetben azonban el teremthet k a célokhoz rendelt összegek. A sikeres együttm ködés feltétele, hogy a tanácsadó optimális pénzügyi megoldást tudjon ajánlani, melyet az ügyfél elfogad, megvalósít.
Tapasztalatunk, hogy az átlagember ma Magyarországon magasabb életszínvonalon él, mint megtehetné. Vagyis az emberek többsége úgy véli, hogy az adottnál magasabb kategóriába kellene tartoznia, és ezért mindent meg is tesz a kiadási oldalon. Az emberek egyre jobbra, egyre modernebbre vágynak, keresik a lehet legjobb megoldásokat, hogy életüket még kényelmesebbé, kellemesebbé tegyék, lehet leg hosszú távon. Emellett fellelhet a „vegyünk egy olyat, mert a szomszédnak is van, és most akciós” gondolkodásmód is. Napjaink fogyasztója gyakran akkor is a
*
BGF Kereskedelem és Marketing Intézet, Marketing intézeti tanszék, f iskolai adjunktus, PhD-hallgató. ** ÉPINFORM Kft. ügyvezet , BGF Külkereskedelmi F iskolai Kar, címzetes f iskolai docens. 65
JÄCKEL K., TASI L.: MAJD CSAK LESZ VALAHOGY! …
vásárlás mellett dönt, ha a rendelkezésre álló pénzforrás sz kös, vagy egyáltalán nem áll rendelkezésre. Azaz a pénzzel mindenki „tud bánni”, legalábbis ami az elköltését illeti. Természetesen a reklámipar is azon dolgozik, hogy ügyfelünk minél többet költsön, hallgasson a hívó szóra, azaz késlekedés nélkül költsön, költsön és költsön, lehet leg most és nem kés bb. Pedig a pénzért keményen kell dolgozni. Évekig tanulunk, hogy megfelel munkát találjunk, majd hosszú évtizedekig dolgoznunk, hogy pénzt keressünk. Azt azonban nem tanuljuk meg id közben, hogyan bánjunk okosan a pénzünkkel.
Ennek a gondolkodásnak a gyökere a rendszerváltás el tti id kben rejlik, amikor nem beszélhettünk pénzr l, gazdagságról, hiszen ezekben az években a felhalmozás és megtakarítás társadalmilag elítélend volt. Nem is nagyon nyílt lehet ség megtakarításokra. Az emberek a gondoskodást inkább az államtól várták. Id közben azonban nagyot változott a világ, de a gondolkodásmód még nem.
A nyugdíjas kor biztonsága mára már teljesen elt nt. Az id skorúak, nyugdíjasok társadalmi részarányának növekedése a világon majdnem mindenhol problémát jelent, így Magyarországon is. Az öreged népesség és a velük öreged , elavult nyugdíjrendszer kett s hatással van a befektetési piacra. Egyrészt a minimális nyugdíjak miatt egyre inkább alacsony fizet képesség piacon kell boldogulniuk a különböz befektetési konstrukciókat ajánlóknak, az emberek egyre kevésbé rendelkeznek befektetni való t kével. Másrészt viszont, mint sok más európai országban, Magyarországon is igyekeznek megreformálni az elavult rendszert, az állami gondoskodás visszaszorításával. Ez a közeljöv ben növelheti a háztartások befektetési kedvét a különböz nyugdíj megtakarításokba.
2006-ban a Generali Providencia megbízásából a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet felmérést készített arról, hogy a magyar, aktív korú népesség hogyan készül nyugdíjas éveire. Az eredmények szerint az aktív korú lakosság tájékozatlan a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban. 44% tudja csak, hogy jelenleg 62 éves a nyugdíjkorhatár. Ennél jóval kevesebben tudják, hogy a munkaadók mennyi nyugdíjjárulékot fizetnek. A nyugdíj kiszámításának módja minden nyugdíj el tt állót nagyon komolyan érint, mégis csak 39% tudja, hogy szolgálati idejüknek melyik szakasza alapján fogják megállapítani a nyugdíjuk mértékét.
A 45 évesnél id sebb korosztály 38% nyugdíjazása után könnyen kerülhet súlyosan nehéz anyagi körülmények közé és, ez az a csoport, amelynek nincsen semmilyen komolyabb megtakarítása, nem vesz részt az öngondoskodás formáiban és olyan alacsony a jövedelme, illetve olyan mértékben származik a szürkegazdaságból, hogy nyugdíjuk valószín leg nagyon alacsony lesz. Ebbe a két csoportba tartozók az átlagnál nagyobb arányban tervezik, hogy a nyugdíj mellett is dolgozni fognak, azonban egészségi állapotukat rosszabbnak ítélték meg, mint a többiek.
Mi a helyzet a befektetések, a pénzügyi kultúra területén? Megvan-e az érdekl dés, a bizalom az emberekben, hogy a pénzüknek is „megadják, ami jár”? Ha a fogyasztói magatartásra jellemz a hosszú távú személet, miért jellemz a pénzügyi elképzelésekre a rövid távúság, a halogató magatartás. Sok háztartás rendelkezik szabad kapacitással, vagy a forrás el teremthet lenne, mégsem keresik az optimális pénzügyi megoldásokat. A magyarok megtakarításainak szerkezete még jelent sen eltér a fejlettebb pénz- és t kepiaccal rendelkez országokétól.
A GfK Custom Research Worldwide és a Wall Street Journal tanulmánya szerint, míg az Atlanti-óceán keleti partján a viszonylag alacsony hozamot kínáló rövid lejáratú betéteket, valamint az életbiztosításokat kedvelik a befektet k, addig a tengerentúlon a t zsdei értékpapírok, így a részvények és részvényalapok lényegesen népszer bbek.
Magyarországon a helyzet hasonló képet mutat, mint Közép-Kelet-Európában: kiemelked en magas azok aránya, akik pénzüket egyik befektetési típusba sem fektetik. Jelenleg a feln tt korú lakosság kétharmadánál keletkezik pénzügyi megtakarítás els sorban rövid lejáratú betétekbe, illetve életbiztosításokba történ invesztálás révén- részvényekbe és befektetési alapokba hazánkban a lakosság alig 1%-a fektet pénzt.
66
JÄCKEL K., TASI L.: MAJD CSAK LESZ VALAHOGY! … A BEFEKTETÉSI SZOKÁSOKBAN A JÖV BEN A KÖVETKEZ VÁLTOZÁSOKRA SZÁMÍTHATUNK
Az eurózónához történ jöv beni csatlakozás azt eredményezi, hogy a befektet k már nemcsak forintban, hanem egyre inkább euró-befektetésekben is gondolkoznak. Valószín síthet , hogy meg fog ugrani a magyar háztartások külföldi befektetésekben rzött vagyona. Magyarországon visszaszorulóban van az állami gondoskodás mind a nyugdíjak, mind az egészségügy területén. Ez megnövelheti majd a háztartások befektetési kedvét a különböz nyugdíj-megtakarításokba és egészségpénztárakba.
Egyre n az úgynevezett strukturált alapok népszer sége, amelyek részben az árut zsdei, részben az értékpapír-piaci befektetéseket kombinálják. A hazai gazdaságpolitikai intézkedések (a stabilizációs csomag és a konvergencia program keretében hozott intézkedések) következtében kialakuló t kehiány miatt némileg más irányú befektetésekre számíthatunk a jöv ben. Érdemes megfogadni a professzionális befektet k tanácsát, miszerint kockázatos egy-egy instrumentumba fektetni pénzünket. Aranyszabálynak számít a diverzifikáció, vagyis a kockázatok megosztása több befektetési alternatíva között. Mindez a kis befektet k számára a befektetési alapok révén oldható meg legkönnyebben, mivel ezek portfoliója a befektet által leginkább preferált részvény-, kötvény-, ingatlanalapokat tartalmazza.
2006 júliusában került aláírásra a t kejövedelmeket terhel 20%-os kamat- és árfolyam nyereségadóról szóló törvény, mely szeptember 1-én lépett hatályba és gyökeres változásokat idézett el a hazai befektetési piacon. A törvény egyetlen kibúvót tett lehet vé a befektetni szándékozók számára: akik a fordulónap el tt fektették be pénzüket, az els kamatfizetés idején még 0 százalékos kulcs szerint adóznak, akik pedig hosszú távú életbiztosítással kombinált befektetésekbe tették pénzüket, azoknak nem kell árfolyam nyereségadót fizetniük.
Nem véletlen tehát, hogy augusztus 31-ig korábban soha nem látott mérték t kebeáramlást regisztrálhattak a különböz befektetési alternatívák tekintetében. (Szakért i becslések szerint 700800 milliárd nagyságrendr l van szó.) E t kemozgások haszonélvez je és nyertese els sorban a befektetési-alap piac lett. A befektetési alapokba mintegy 295 milliárd forint friss t ke érkezett augusztusban, derült ki a Befektetési Alapkezel k és Vagyonkezel k Magyarországi Szövetségének összesítéséb l. A BAMOSZ közleménye szerint az alapok összvagyona a hónap végén 2048 milliárd forintot tett ki.
A bankok is mindent megtettek, hogy a kínálkozó kiskaput ügyfélkörük b vítésére használják, egymás után emelték fel betéti kamataikat, ismerve, a befektet k általában a kevésbé kockázatos megoldásokat keresik. A nagy kamatadó-kerül augusztus elmúltával azonban lényegében minden kiskapu bezárult. Mindazonáltal nem valószín , hogy a befektetések mennyisége nagymértékben vissza fog esni a szeptember 1-ét követ id szakban. A következ egy-két hónapban kevesebb befektet re fogunk számítani, de véleményünk szerint a befektetések mennyisége néhány hónap múlva vissza fog térni a normál kerékvágásba.
A megtakarítások körültekint kezelésének megértése minden háztartás létérdeke. Ha nem akarunk id s korunkban állami nyugdíjból alacsony életszínvonalon teng dni, ha nem akarjuk, hogy betegség esetén perifériára sodródjunk, ha gyerekeinknek a legkorszer bb oktatási-képzési formákat szeretnénk biztosítani, aktív keres korunkban jelent s tartalékot kellene képeznünk. A magyarországi befektetési piac számos lehet séget kínál a háztartásoknak, azonban még kevesen használják ki. Inkább tájékozatlanságból adódik, hogy a befektet k tartanak a kockázatosabb, de ugyanakkor magasabb hozamot ígér konstrukcióktól.
Saját kutatásunkban arra kerestük a választ, hogyan látják a befektetési tanácsadók, és hogyan a befektetésekt l idegenked k és a befektet k a magyar pénzpiaci lehet ségeket. Rávilágítunk a megtakarítási formák kedveltségi sorrendjére, a befektetésekkel kapcsolatos félelmekre és várakozásokra.
67
JÄCKEL K., TASI L.: MAJD CSAK LESZ VALAHOGY! … A KUTATÁS MÓDSZERTANA A kutatást 2006. július 15. és szeptember 30. között folytattuk. Kvalitatív és kvantitatív kutatást végeztünk. Mélyinterjúk keretében pénzügyi tanácsadókat, magánbefektet ket kérdeztünk meg. Hat tanácsadóval készítettünk interjút, valamennyi férfi, 35-55 év közötti korú, egyetemi végzettség , áltagban 2 éve dolgoznak ezen a területen.
10 magánbefektet vel történt beszélgetés a témában. Diák, nyugdíjas, vállalkozó, alkalmazott, vállalati vezet is volt a megkérdezettek közt. Iskolai végzettségük tekintetében a legtöbben érettségivel rendelkeztek, a kisebb hányad pedig f iskolai, egyetemi végzettséggel.
A kvantitatív kutatás önkitölt s kérd ív (online rlap) segítségével történt. Az ÉPINFORM HÍRLEVÉL címlistájára 2006. szeptember 19-én rendkívüli hírlevelet küldtünk ki. A címzettek száma 15 325 volt. 1 752 nem kézbesíthet válasszal jött vissza. Így 13 573-an kapták meg a kérd ívet. 162 válasz érkezett, melyb l 156 volt értékelhet . Ez 1,15%-os visszaérkezési arányt jelent.
A VIZSGÁLAT EL TT MEGFOGALMAZOTT HIPOTÉZISEK H1: A hazai pénzügyi kultúra alacsony színvonalú, az emberek tájékozatlanok a befektetési lehet ségeket illet en. H2: A bizonytalan gazdasági helyzet a befektetési kedvet visszafogja. H3: Az euróra történ jöv beni áttérés miatt a forint alapú befektetéseket fenntartással fogadják a befektet k. H4: Az emberek az alacsony, de fix kamat miatt el nyben részesítik a bankbetéteket részvényalapokkal szemben. H5: A befektet k rövidtávban gondolkodnak, idegenkednek a hosszú távú befektetésekt l. H6: Az emberek pénzintézetet nem szakmai, hanem kényelmi szempontból választanak.
A TANÁCSADÓKKAL FOLYTATOTT BESZÉLGETÉSEK LEGFONTOSABB SZEMELVÉNYEI 1. Véleménye szerint a bizonytalan gazdasági helyzet a befektetési kedvet visszafogja? A tanácsadók többségének véleménye szerint a befektetési kedvet a bizonytalan gazdasági helyzet nem fogja vissza, de van olyan tapasztalat is, hogy ilyenkor elbátorodnak az emberek, minél bizonytalanabb a helyzet, annál passzívabb a befektetési magatartás.
„A bizonytalan gazdasági helyzet a befektet kre nagyon er s nyomást gyakorolt, hogy olyan befektetéseket használjanak, amely mögött komoly portfolió menedzsment áll. Most, hogy „válságról” beszélünk a gazdaságban, mindenki kezdte keresni azokat a lehet ségeket, amelyek számára elérhet ek, megemészthet ek. Ebben a periódusban valóban lényegesen jobban b vült az ügyfélkörünk, mint az azt megel z id szakban.”
„A statisztikák szerint több a megtakarítás, ha n a bizonytalanság. Az emberek, ha jólétben vannak, akkor bátrabban költekeznek. A barátaim szerint viszont pont fordítva m ködik, k, azt mondják, hogy minél bizonytalanabb a helyzet annál kevésbé mernek az emberek befektetni.”
2. Melyek a vállalati és melyek a magánbefektet k legf bb céljai, elvárásai, szempontjai a befektetésekkel kapcsolatban?
A befektet k a biztonságot tekintik els dleges szempontnak, de ezzel együtt magas hozamot is várnak, már rövidtávon. Érzelmi alapon is születhet döntés, sokan szoronganak a pénzügyileg bizonytalan jöv t l, ezért keresik a megfelel befektetési lehet ségeket. Még sok id kell ahhoz azonban, hogy az emberek tudatosan foglalkozzanak t keképz programokkal, megértsék azok m ködését, elfogadják azokat. A tanácsadók ügyfeleinek 90-92%-a lakossági ügyfél, e területen tehát nagyobb tapasztalatokkal rendelkeznek, mint vállalati körben. A vállalati ügyfélkör várhatóan a jöv ben fog jelent sen emelkedni.
68
JÄCKEL K., TASI L.: MAJD CSAK LESZ VALAHOGY! … „A lakossági ügyfeleknél a legfontosabb a befektetés biztonsága. Szeretnének minél rövidebb id tartamban gondolkodni, de a biztonság és rövid id tartam nagyon ritkán párosul.”
„Már holnap legyen 50%-os hozam.”
„A magánbefektet ket mentálisan kell rendbe tenni. Az Angliában bevezetett klasszikus el takarékossági és t kegy jt programokat veszem alapul. Ez a magyar gondolkodástól idegen, mert rövidtávon gondolkodik. Volt egy paternalista állam, amely gondoskodott az emberekr l és lett bel le egy olyan nyugdíj, amib l meg lehetett élni, ezt megszokták az emberek. Én úgy gondolom egy generáció kérdése még az, hogy mondjuk egy pályakezd nél triviális legyen, hogy egy minimális összeg el takarékosságot már akkor nyisson, hogy, majd az életpálya végén ez megnyugtató legyen.”
„A magánbefektet knél a szorongások (mi lesz velem, mi lesz a gyerekemmel, mi lesz a nyugdíjammal) a f motiváló tényez k.”
„A vállalati befektet knél a cél, hogy az eredménytartalék képzés jó helyen legyen, olyan helyen legyen, hogy ezalatt az id periódus alatt a lehet legtöbb pénzt lehessen bel le kihozni.”
3. Milyen id távban gondolkodnak a (magán és vállalati) befektet k?
Mind a magán-, mind a vállalati befektet i körre jellemz a rövid távú gondolkodás. A tanácsadók azonban arra is rávilágítottak, ez a szemlélet inkább tájékozatlanságból, a múlt hagyományaiból fakad, ha megismerik az ügyfelek a hosszú távban gondolkodás el nyeit, változtatnak korábbi befektetési szokásaikon.
„A lakossági befektet knek nincs meg ma még az a pénzügyi kultúrája, ami Nyugat- Európában már általános. A tanácsadónak a felel ssége, hogy meg tudja értetni ezekkel az emberekkel, hogy évi pár százezer forintokból akkor lehet jelent s vagyonokat csinálni és jelent s tartalékot képezni, ha ennek hagynak megfelel id t.”
„A t kegy jt programok, amelyek minimum 10 évet feltételeznek, hogy az összes el nyük kihasználható legyen, de optimálisan 20 évre kell el re tekinteni. Ezek a dolgok nagyon nehezen mennek át a köztudatba. Bár meglep egy-egy ügyféllel való találkozáskor, hogy milyen jelent s pénzeszközök vannak forgalomban, és megfelel és valóban szakszer tanácsadással ezek jól koordinálhatók.”
„A magyar embernek a három év már távoli stratégiai távnak számít. Megbuktak üzleteim, mert ennél hosszabb id ben nem gondolkodnak.”
„Vállalati befektet : 5-10 év távlatában gondolkodik, de inkább 5 a jellemz . F szempont, hogy rugalmasan kezelhet legyen a pénze. De a meglév adó- és TB-jogszabályok alapján nem is vállalkozik arra, hogy 5 évnél nagyobb távlatban próbálkozzon látni.”
„A vállalkozók még egy évre sem mernek tervezni.” 4. Az euró tervezett bevezetése hogyan befolyásolja a befektetési szokásokat? Megoszlanak a vélemények. Az emberek többsége még nem gondolkodik euróban, a gazdasági élet vezet i körében azonban élénkebb az érdekl dés az euró alapú befektetések iránt. A forint árfolyamgyengülése miatt is n het az érdekl dés az eurós befektetések irányába. A cég felkészült, kedvez befektetési lehet ségek már vannak az euróban gondolkodó befektet k számára is.
„Senki nem tudja, hogy az euró mit fog eredményezni, az emberek általában még nem is gondolkodnak ebben a dologban.” „Még messze van a bevezetés, de úgy gondolom az euró alapú befektetések irányába fogják terelni a befektetéseket. Már most is jelent s az érdekl dés, a gazdasági elithez tartozó menedzsment és befektetési kör már ezeket a befektetési formákat keresi. k régen Svájcban gondolkodtak, de ma már van lehet ség itthon is.”
69
JÄCKEL K., TASI L.: MAJD CSAK LESZ VALAHOGY! … 5. Kik alkotják és milyen arányban az ügyfélkörét? A tanácsadók ügyfélkörét – bizalmi alapon – az ismeretségi kör és e kör ajánlásai alkotják. A középkorúak érzik az öngondoskodás kényszerét, a tehet sebb réteg tudja már, a pénzt lehet dolgoztatni törvényes keretek közt. A pályakezd ket pedig meg lehet és kell tanítani arra, hosszú távon, éves szinten kisebb összegek befektetésével jelent s hozamokat lehet elérni.
„Célzott ügyfélkörünk a magánbefektet i kör, de nyitottak vagyunk a vállalati befektetésekre is. A vállalati befektetési szándék úgy gondolom, inkább a jöv ben fog fokozódni.
„Az els dleges kör: vállalatvezet k, orvosok, ügyvédek, m vészvilág jelent s képvisel i, a politikai élet szerepl i. Életkor szerint: 35-t l felfelé.”
Én speciális helyzetben vagyok, mert a rendszerváltás óta vállalkozóként dolgozom, ez egy ismertségi kört behatárol. Viszonylag jó potenciállal rendelkez ügyfélkörrel bírok. A bérrendszer ügyfélkörnél is azt tapasztalom, hogy megfelel szakértelemmel az új lehet ségek a szakszer megismertetésével nagyon jól koordinálható ez a magatartás. Életkorban: Van egy elkésett korosztály, aki most döbben rá úgy ötven körül, hogy nem lesz nyugdíja, pontosabban lesz nyugdíja, csak a gázszámlát sem tudja kifizetni.
Van egy másik korosztály, aki nagyon fogékony, ha megismeri ezeket a formákat. hajtanak, t zsdéztek, t zsdéznek.
k lazábbak,
Ami igen jelent s lehet a jöv re nézve, az a pályakezd korosztálytól úgy 30 évesig, mert ket meg kell tanítani erre a takarékossági formára.” 6. Az egyes életciklusokban hogyan változnak a befektetési szokások?
A befektetési szokásokat az életkor és élethelyzet is befolyásolja. Az id sebbek konzervatívabbak, a fiatalok fogékonyabbak az új befektetési lehet ségekre általánosságban. Kortól függetlenül azonban sokan érdekl dnének, de igen jelent s az a hányad, amely befektetési célú összeget nem tud el teremteni.
„A rendszerváltási el tti korosztály, akik abban szocializálódtak, náluk az atombiztos befektetés jöhet szóba. Konzervatív szemlélet jellemzi ket, de persze vannak, akik kivételek. A fiatalabb korosztály körében lényegesen könnyebb a helyzet. k azok, akik megértik, megváltozott a világ és egy megváltozott világban a pénzkezelési és a befektetési szokások is megváltoztak. Nem feltétlenül a kor, de a korral összefüggésben van az is, minél id sebb valaki, annál merevebbek a befektetési szokásai.”
„A fiatalabbak bátrabbak és azok is bátrabbak, akik sok pénz keresnek. Feleségem pedagógus, társai érdekl déssel hallgatnak, de hát nincs mit befektetniük. Míg van olyan kollégám, aki kétmilliót keres, így könnyedén dobálózik a pénzzel.”
7. Milyen befektetési ismeretekkel rendelkeznek a befektet k? A tanácsadók körében általános az a vélemény, hogy az emberek nagyon tájékozatlanok a pénzügyi, befektetési lehet ségek tekintetében. Míg a vásárlásaikban rendkívül körültekint ek, a pénzügyek tekintetében „lezserek”, sokszor meggondolatlanok. Vásárláskor igyekeznek alaposan tájékozódni, a pénzügyek tekintetében azonban már kevésbé jellemz ez a körültekint magatartás.
„Én itt nem különböztetnék meg cégvezet t és sima lakossági ügyfelet, mert körülbelül ugyanolyan módon képzetlenek ebben a történetben. Nem értik, mi az, hogy kamat és hozam, hogy mi az, hogy THM, és olyan hiteleket vesznek fel, ahol akár 476%-os THM is megy, … ilyen alapvet dolgokkal nincsenek tisztában.
Autót tudunk vezetni, használunk mindenféle nagy érték számítógépet, fogyasztunk korszer dolgokat, a pénzügyi ismeretekkel kapcsolatban pedig kb. rendszerváltás el tti állapot van, az embereknek fogalmuk sincsen arról, miért dolgoznak, mi az a cash flow, hogy egy családi cash
70
JÄCKEL K., TASI L.: MAJD CSAK LESZ VALAHOGY! … flownak a megtervezése mennyire fontos, hogy lássam a szezonális kiadásokat, az állandó kiadásokat, változó kiadásokat.
Azért nem csinálják az emberek, mert nem tudják, ez az oktatási rendszerb l fakadó rendkívüli hiányosság.” 8. Lojálisak az ügyfelek a kiválasztott szolgáltatóhoz? A vélemények megoszlanak, de a többség véleménye szerint az emberek nem lojálisak. A pénzintézet kiválasztásának inkább olyan szempontjai vannak, hogy közel legyen, legyen megfelel parkolási lehet ség.
„Én úgy gondolom, hogy nem lojálisak, én nem találkoztam olyan ügyféllel, aki a pénzintézetekkel, akikkel dolgozik, maximálisan elégedett lenne. Általában nem tudják megmondani, miért azzal a pénzintézettel állnak kapcsolatban.” „Nem alakult ki nálunk a szolgáltató felé a bizalom. Nyugat-Európában ez jóval nagyobb.” „Úgy gondolom igen.” 9. Mióta dolgozik tanácsadóként?
A megkérdezettek egy-két éve vannak a szakmában. Az is jellemz , hogy korábbi, jól fizet , akár vezet beosztású munkahelyeket hagytak el a tanácsadói pálya kedvéért.
„Tavaly május óta, szeptembert l rendelkezem alaposabb ismeretekkel. Korábban vállalatokat vezettem. Nekem is sok mindent meg kellett tanulnom, pedig úgy érzem az átlagnál pénzügyileg képzettebb voltam.” 10. Kit tart a tanácsadó cége konkurensének?
A piacon természetes a verseny, új belép kre is lehet mindig számítani. A vélemények azonban megoszlottak a konkurenciát illet en.
„A magyar piacnak nagyon alacsony százaléka tanácsadói szempontból ellátott.”
„150-200 f s tanácsadó cégek, akik irodát tartanak fenn.” „Ha a kínált szolgáltatást nézem, nem lehet konkurense.” 11. Melyek a tanácsadó cége er sségei, gyengeségei?
A tanácsadók legfontosabb er sségként azt emelték ki, hogy nem standard termékeket kínálnak az ügyfeleknek, hanem az ügyfél céljaiból és anyagi lehet ségéb l levezetve személyre szabott befektetési megoldásokat ajánlanak. Az ügyfél nincs magára hagyva, a befektetései folyamatosan figyelemmel vannak kísérve.
Gyengeségként megemlítették az emberi tényez t, amikor a tanácsadó nem rendelkezik megfelel képességgel ahhoz, hogy a kapott tudást az elvárt szinten alkalmazza.
„Nem törekszünk 30 ügyfélnél többre, ez úgy gondolom, nagy er sség. Itt nem tesznek az ügynöknek a hóna alá két valamit, amit mindenképpen el kell adni, hanem az ügyfél céljainak analizálásával keressük meg azokat a formákat, portfoliókat, ami neki a legel nyösebb.
A másik dolog a nagyságrend, tapasztalat, amivel a piacon egyre versenyképesebbek vagyunk.
A stratégia, az ösztönz rendszer, a függetlenség, a törvényesség és a bizalmon alapuló munkavégzés az nagyon ragyogóan ki lett találva.”
71
JÄCKEL K., TASI L.: MAJD CSAK LESZ VALAHOGY! …
12. Megítélése szerint mennyire ismert a cége tevékenysége a vállalati és magánbefektet k körében?
A vélemények egyeztek, nem kell még a cég ismertsége, annak ellenére, hogy az utóbbi id ben komoly el relépés történt marketing vonalon. E területen azonban még sokat kell tenni, az ismertség könnyítené a tanácsadók munkáját. Könnyebb az ügyfelet ismert cég irányába megnyerni.
„Magánbefektet k felé elindult egy komoly brandingelés, látszik is az embereknél, amikor beszélgetünk… err l már hallottam, már láttam. A vállalati szektor felé kevésbé ismert még, mert a munkatársak els sorban a magánbefektet k felé fordultak.”
„A cég egyre jelent sebb PR lépéseket tesz az ismertség felé.” „Nem nagyon ismert, hallani már hallott róla, de csak elhajtotta azt, aki jött hozzá. Most a reklám feljebb tette a vev piramisában a céget.”
„Teljesen ismeretlen a magánbefektet k körében.” A tanácsadókkal folytatott interjúk legfontosabb tapasztalatai Az emberek hiányos pénzügyi ismeretekkel rendelkeznek, amely az oktatási rendszer ez irányú hiányosságaiból, valamint múlt hagyományaiból adódik. Az interjúkból azonban az is kiderült, az emberek megfelel tájékoztatás alapján készek megváltoztatni korábbi befektetési magatartásukat, érdekl dnek az új lehet ségek iránt. Jelenleg még a rövid távú szemlélet a jellemz a befektetésekkel kapcsolatban, a befektet k számára a legfontosabb a biztonság.
A MAGÁNBEFEKTET KKEL FOLYTATOTT BESZÉLGETÉSEK LEGFONTOSABB SZEMELVÉNYEI 1. Melyek a legfontosabb céljai a befektetéseivel?
A megkérdezettek többsége saját anyagi biztonságát kívánja megteremteni, nyugdíjas éveir l gondoskodni, illetve gyermekét segíteni befektetéseivel.
„Van, amit felhasználok rögtön, mert olyan típusú a befektetés, és van, amit kés bb, a nyugdíjazásom utáni id szakra szánok, illetve amikor majd szükségem lesz rá. Amíg az ember rendes keres képes, addig nem kell felhasználni a tartalékait.”
2. Melyek az Ön elvárásai a befektetésekkel kapcsolatban?
A befektet k legfontosabb szempontjai: biztonság, megfelel rugalmasság.
hozam, hozzáférhet ség,
„Hozam az els , a második a mobilizálhatóság, viszonylag biztonságos legyen. Ha már nem nyer az ember, legalább ne bukja el a befektetett pénzt.”
„Lehet legbiztonságosabb legyen, és rugalmas legyen. A jelenlegi legjobb konstrukció legyen.” 3. Milyen szempontokat vesznek figyelembe a döntéshozatal során?
A befektet k fontos szempontnak tartották, mely cég áll a befektetés mögött, milyen múltja van Magyarországon, hogyan m ködik. További fontos szempont a likviditás, a hozam mértéke, a futamid hossza.
„Mennyire lehet hozzányúlni, amikor szükségem van rá, mekkora lesz a hozama el reláthatólag. Megnézem, melyik cégr l van szó.”
„Mit engedhetek meg magamnak és abból, amit megengedhetek magamnak, mi az a legjobb, amit ki tudok hozni.”
72
JÄCKEL K., TASI L.: MAJD CSAK LESZ VALAHOGY! …
4. A bizonytalan gazdasági helyzet visszafogja Ön szerint a befektetési kedvet? A megkérdezettek többsége szerint visszafogja a bizonytalan gazdasági helyzet a befektetési kedvet, de voltak, akik az ellenkez jét vallották. A vélemények jobban megoszlottak, mint a tanácsadók körében.
„Tényleg nem fogják befektetni a pénzüket. Azért tudom, mert több helyr l ezt hallom. Olyan körökb l, ahol nem kis pénzekr l beszélünk.”
„Nagyon, korábban is visszafogta. Ha bizonytalan a gazdasági környezet, ott csak a zavarosban halászik a befektet . A komoly befektet a biztos helyeket szereti, átlátható adórendszert, kiszámítható politikát, és átlátható befektetéseket keres”.
„A f rizikó Magyarországon jogi bizonytalanság. Itt, ebben az országban bármikor, egyik hétr l a másikra hozhatnak egy olyan törvényt, ami a szándékoknak simán keresztbe húz. Lásd kamatadó, nálunk a jogszabályi környezet éjjel-nappal változik.”
„Nem fogja vissza, mert az emberek úgy gondolkodnak, hosszú távra valami biztonságosat teremtsenek meg maguknak. A nyugdíjhelyzet teljesen bizonytalan, senki sem tudja, mi lesz a nyugdíjakkal. Mindenki jobban teszi, ha saját maga gondoskodik róla.” 5. Milyen id távban gondolkodik a befektetéseivel kapcsolatban?
A tanácsadók tapasztalata szerint a befektet k rövid távban gondolkodnak. A magánbefektet k, akikkel az interjú készült, többnyire már rendelkeznek befektetésekkel, megismerték az új, korszer bb befektetési lehet ségeket. Tudják, hagyni kell id t, hogy a pénzük dolgozzon, ezért a válaszadók többsége 10-20 évben gondolkodik. Kevés volt a kivétel.
„Egy-két évben már nem tudok gondolkodni, saját tapasztalataim alapján is 5 év, ami igazán mérhet , amikor már történnie kell valaminek.”
„Én hosszú távban gondolkodom, 15 év lenne az ideális, de 20 évben kell gondolkodnom, mert kb. akkor leszek nyugdíjas.” 6. Milyen pénzügyi megoldásokat alkalmaz?
Nagyon sokféle megoldást említettek a befektet k. Bankbetétek, biztosítások, részvények, kötvények, biztosítással kombinált életbiztosítások, ingatlanbefektetések. Volt olyan is, aki a bizonytalan helyzet miatt csak külföldön fektet be. 7. Mely pénzintézetekkel állnak kapcsolatban? Szinte valamennyi bankot megemlítették az interjúalanyok. Az OTP volt az, amelyet kivétel nélkül mindenki megemlített. Az interjúkból az is kiderült, a megkérdezettek nem egy, hanem két, három pénzintézettel állnak kapcsolatban. 8. Mi alapján döntik el, hogy kipróbálnak-e új megtakarítási formákat? A válaszadók fontosnak tartották az ajánló (tanácsadó) személyét, a megtakarítási forma kondícióit. Természetesen a befektetésekkel kapcsolatos elvárásokat itt ismét megemlítették: biztonság, hozam, rugalmasság. Egyéb szempontot is mondtak:
„A szakmai körökb l származó bels súgások számítanak.” 9. Az ajánlat és a döntéshozatal megtétele között általában mennyi id telik el?
A válaszadók közt jelent s volt az eltérés. Volt, akinek fél óra elég a döntés meghozatalához, míg mások két-három hónapot említettek.
73
JÄCKEL K., TASI L.: MAJD CSAK LESZ VALAHOGY! …
10. Az euró tervezett bevezetése hogyan befolyásolja a befektetési döntéseit? A válaszadók többsége nem gondolkodik még euró alapú befektetésekben. Volt ugyan, aki megemlítette, hogy elgondolkozott ezen a konstrukción is, de azután a forint alapú befektetés mellett döntött. 11. Ön milyen sajtóanyagokat, ill. kommunikációs formákat használ fel a befektetési döntések meghozatalánál? Több gazdasági újságot, internetes forrást említettek a megkérdezettek. Ezeken kívül: „Reklám, hallomás, és utána megyek. A hirdetés, az szebb, mint a valóság, de az ember utána megy és megtalálja, amire szüksége van.” „Csak a kinti sajtót olvasom, azok megbízhatóak. (CASH FLOW)” „Sajtót nem, médiát nem, csak személyes tanácsokat fogadok el.” A magánbefektet kkel folytatott interjúk legfontosabb tapasztalatai
A befektet k számára a biztonság, a hozam és a rugalmasság a legfontosabb szempont. Akik már rendelkeznek befektetéssel, inkább hosszú távon gondolkodnak, megértették, hogy ahhoz, hogy megfelel hozamokat el lehessen érni, ahhoz legalább 10-15 évben kell gondolkodni.
A befektet k jelenleg inkább csak a forint alapú megtakarításokban gondolkodnak, de vannak, akik nyitottak az új és korszer euró alapú befektetési formák iránt is.
KÉRD ÍV ÉRTÉKELÉSE – BEFEKTETÉSI SZOKÁSOKRÓL, GONDOLKODÁSRÓL Az alábbiakban a feltett kérdésekre adott válaszok kiértékelését adjuk közre. Tapasztalataink szerint a válaszadók inkább a megtakarítók, takarékoskodók közül kerültek ki, tehát olyanok válaszoltak, akiknek a befektetésekhez inkább pozitív attit dje van.
1) Pénzét mire fordítja szívesebben? (Kérjük, állítsa sorrendbe!)
A válaszadók szinte egyenl arányban választották a felkínált három lehet séget. (vásárlásra 30,7%, utazásra 30,7%, befektetésre – megtakarításra 31,9%, egyéb 6,7%). A sorrendbe állítás eredményeként els a befektetés – megtakarítás, második a vásárlás és harmadik az utazás.
2) Rendelkezik-e megtakarításokkal? A válaszadók 93,59%-a rendelkezik megtakarításokkal. 5,13% nem tud megtakarítani. 1,28%-ot nem érdeklik a befektetések. 3) Milyen pénzügyi befektetéseket ismer?
A válaszadók jelent s része nem tudja mit jelentenek a pénzügyi befektetések. Reáliákat is ide sorolnak, úgy mint drágakövek, m kincsek, ingatlanok, üzlet (vállalkozás?), antikvitás, képz m vészeti alkotások.
A legtöbben az értékpapírokat, részvényeket, kötvényeket, pénzpiaci alapokat említik. Második helyen a banki termékek szerepelnek. Az életbiztosítások a harmadik helyen vannak, de nem pontosították a válaszadók, hogy befektetéshez kötött vagy csak tisztán kockázati biztosításokra gondolnak. Ezután a t zsde, befektetési jegy, Unit Linked termékek, lakástakarék-pénztár és magánnyugdíj pénztár következnek.
4) Milyen jelleg befektetésekkel rendelkezik, hogyan takarékoskodik? (Többet is bejelölhet)
Els helyre kerültek a banki termékek (20%). Ezután a hosszú távú életbiztosítások (17%), az ingatlanok, ingatlan részjegyek (15%), az önkéntes nyugdíjpénztár (14%), a befektetéshez kötött életbiztosítás (13%) következtek.
74
JÄCKEL K., TASI L.: MAJD CSAK LESZ VALAHOGY! …
A tíz százalék alatti válaszok csoportjába kerültek a t zsdei értékpapírok (8%), a lakástakarékpénztár (5%), az egészségpénztár (5%), az állami értékpapírok (3%). 5) Mely pénzintézetekkel áll kapcsolatban? Válaszok az említés gyakoriságának százalékában. Pénzintézet OTP Bank Budapest Bank MKB Erste Bank Raiffeisen Bank ING
Említés (%) 22,09 9,30 8,14 8,14 6,98 6,40
Pénzintézet CIB Bank Citi Bank K&H HVB Bank Takarékszövetkezetek
Említés (%) 6,4 5,81 5,23 4,65 4,07
6) Mi alapján választ pénzintézetet? Válaszok az említés gyakoriságának százalékában. Szempont Említés (%) Szempont a kondíciók ismeretében 23,81 rugalmasság kiszolgálás 15,48 megbízhatóság közelség, parkolás 13,10 elektronikus ügyintézés (online bank) ajánlás 10,71 megszokás gyorsaság 9,52
Említés (%) 9,52 7,14 5,95 4,76
7) Milyen id távban gondolkodik a befektetéseit illet en?
1-2 év (26%), 10 évnél hosszabb id táv (22%), néhány hónap (18%), 6-10 év (18%), 3-5 év (16%). 8) Melyek a legfontosabb céljai a befektetéseivel?
A gyermekeim anyagi biztonságának megteremtése (37%), öngondoskodást tükröz nyugdíj biztosítása (32%), vagyonképzés (28%), saját otthon megteremtése (3%). 9) Melyek a legfontosabb elvárásai a befektetésekkel kapcsolatban?
A legfontosabb elvárás a biztonság (29%), a hozam (25%), hozzáférhet ség (20%). A rugalmasság szempontjai közül a befektet érdekei a jelent sebbek, (igazodjon az élethelyzetem változásaihoz) (16%), a piaci viszonyokhoz alkalmazkodás is jelent s, (igazodjon a piac változásaihoz) (10%).
„Egyidej leg nem oldható meg az összes pozitív ismérv, ezért diverzifikálok.” 10) Jövedelmének kb. hány százalékát tudja megtakarítani havi szinten?
Közel azonos arányt képvisel az els két válasz, 1-10% (34%) és 10-20% (33%). Harmadik a 20-50% (26%). Meglep az 50% felett jelent s aránya (7%).
11) Melyek a legf bb szempontjai a befektetési döntéshozatal során?
A kérd ívet kitölt knek csak az 56%-a adott választ erre a kérdésre. Kiemelked en fontos a hozam (36,59%) és a biztonság (32,93%). A hozzáférhet ség (13,41%), a rugalmasság (9,76%). Az alacsony kockázat és a megbízhatóság egyforma súllyal (3,66%) szerepelt. Más szempontokat csak egy-egy alkalommal említettek.
12) Vannak-e félelmei, fenntartásai a befektetésekkel kapcsolatban?
A válaszadók 30,1%-nak nincsenek félelmei. 69,9%-uk különféle félelmekr l számol be. „Kiszámíthatatlan és tervezhetetlen kormányzati intézkedések.” 75
JÄCKEL K., TASI L.: MAJD CSAK LESZ VALAHOGY! … „Igen, a mai változó világban (napról-napra változik szinte minden), ez alól a pénzpiac sem kivétel, meggondolandó, hogy a leadózott jövedelemb l egyáltalán érdemes-e befektetni?! F leg szeptember 1-e után?!”
13) A gazdasági helyzet befolyásolja az Ön befektetési gyakorlatát? Igen választ 74%, nem választ 26% adott. 14) Érdekl dik új, korszer bb befektetési formák iránt?
Igen választ adott 60%, nem érdekl dik 21%. A válaszadók 19%-a érdekl dne, de nem tudja, honnan szerezze be az információkat. 15) Megnyugtatónak tartja befektetési gyakorlatát a jöv je szempontjából? A befektetési döntéseivel kapcsolatban elégedett 72%, míg 28% elégedetlen. 16) Pénzügyei tekintetében hogyan érzi magát? Pénzügyei megítélésében elégedett 44%, 37% vélekedik úgy, hogy jobban át kellene gondolnia a pénzügyeit, míg 19% bizonytalanságban érzi magát. 17) Az euró tervezett bevezetése befolyásolja a befektetési gondolkodását, döntéseit?
A legjellemz bb válasz: „igen, már van euró alapú befektetésem” (34%), második helyen szerepel az „igen, gondolkodom a lehet ségeken” (24%), harmadik, hogy korainak tartja még ezen gondolkodni (22%) és nem foglalkozik vele (20%).
18) Honnan szerez információkat a befektetési lehet ségekr l, módokról? Internet (30%), gazdasági újságok (28%). Fontos információs forrás a baráti, családi kör (19%), a független pénzügyi tanácsadók (14%), hirdetések (9%). 19) Fontosnak tartaná, hogy saját független pénzügyi tanácsadó segítse a pénzügyi döntéseit? Erre a kérdésre 148 válasz érkezett. A többség igényli a pénzügyi tanácsadó segítségét (51%). 36% nem tart igényt tanácsadóra, míg 12% bezárkózik, „nem tartozik senkire a pénzügyi helyzetem.” 20) Vannak fenntartásai a pénzügyi tanácsadókkal kapcsolatban?
A kérd ívet kitölt k közül csak 38 (24,35%) válaszolt erre a kérdésre. A válaszadók 71%-nak vannak fenntartásai, bár kevesen indokolnak. A bizalom, a felel sségvállalás, a függetlenség, a garanciavállalás, a szakértelem, a titoktartás, az szinteség hiányát említik. Az ellenérdekeltség is felmerült. A teljes mintára számítva azonban csak 17,3% a fenntartással közelít k aránya.
„Én magamban bízom a legjobban.”
„Csak stabil pénzintézeti tanácsadóval tárgyalok, utcai befektet kkel nem.” „Igen. Emberek, és ezért megbízhatatlanok. Nem tartozik rájuk az anyagi helyzetem.” 21) A hazai pénzügyi kultúra, az emberek pénzügyi ismereteinek színvonala megítélése szerint A hazai pénzügyi kultúra, az ismeretek színvonala a válaszadók 77%-a szerint alacsony, „az emberek tájékozatlanok a pénzügyi lehet ségeket illet en”. 23% közepes min sítést adott, magas min sítés nem volt.
22) Ismer-e Ön pénzügyi tanácsadó cégeket? A válaszadók 72%-a ismer ilyen cégeket, 28% nem.
76
JÄCKEL K., TASI L.: MAJD CSAK LESZ VALAHOGY! …
23) Nevezze meg ket! • Ismertebbek: Brokernet (32 említés), Quaestor (12 említés). • Egy említés: Capital consulting, Excellence, Credit Swiss, www.megaport.hu/portal, Moor S. Hungary Kft., PWC BDO Kontroll Kft., Biztonság Brókerház, OTP Bróker, BUDACASH, ING, Budapest Bank, CÉGM VES Adószakért i és Pénzügyi Tanácsadó Kft. Kiskunhalas, Kvantum Audit, Credit Controll, Szaldó, Concord, NETBROKER.
24) Kapcsolatban áll–e az el z pontban felsorolt cégek valamelyikével?
A válaszadók (98 f !) több mint fele (57%) áll kapcsolatban a felsorolt cégek valamelyikével. Nem választ 43% adott. 25) Befektetései közt milyen arányban szerepelnek a 23. pontban felsorolt pénzügyi tanácsadó cégek által kínált termékek? Erre a kérdésre 51-en válaszoltak. Az arány 45%-os. A legkisebb 3%-tól a 100%-ig. 26) Mi a véleménye a kiválasztott befektetésr l a korábbi ill. egyéb befektetéseivel összehasonlítva?
A kérd ívet kitölt k 42%-a „még nincs tapasztalatom az id rövidsége miatt” választ adta erre a kérdésre.
„Csak nagyon ritkán találkozom olyan banki befektetési tanáccsal, amib l nem a bank jön ki jól.” A következ kérdések a válaszadóra vonatkoztak. 27) Kérjük, adja meg életkorát! A válaszadók megoszlása korcsoportonként: 15-19 év között: 1,45%; 20-29 év között: 2,90%; 30-39 év között: 17,39%; 40-59 év között: 63,77%; 60-65 év között: 8,70%; 65 év feletti: 5,80%. 28) Hol él? A válaszadók 62,9%-a Közép-Magyarországon él. 17,7% nyugat-magyarországi, 19,46% él a Dunától keletre. A közép-magyarországiakon belül 87,17% budapesti, 12,88% Pest megye lakosa. A teljes mintán belül 54,8% él a f városban.
29) Iskolai végzettsége
A válaszadók iskolai végzettség szerint: alapfokú: 0%; középfokú: 16%; f iskola, egyetem: 84%. 30) Foglakozása
Alkalmazott 16%, vezet beosztású alkalmazott 28%, vállalkozó 47%, nyugdíjas 9%. 31) Neme
A válaszadók 34%-a, n , 66% férfi. 32) Családi állapota
A párkapcsolatban él k 45%, egyedülálló 55%. Az átlagos gyermekszám 2,07 f /család. 33) Háztartásának havi átlagos nettó jövedelme 100 000 Ft alatt 3% 100 001 – 200 000 Ft 21% 200 001 – 400 000 Ft 45%
400 001 – 600 000 Ft 600 001 – 1 000 000 Ft 1 000 000 Ft felett
11% 14% 6%
77
JÄCKEL K., TASI L.: MAJD CSAK LESZ VALAHOGY! …
A kérd íves megkérdezés legfontosabb tapasztalatai
A válaszadók els sorban középkorú, fels fokú végzettség , takarékoskodó, jól keres , férfiak. Megtakarítási szokásaikat tekintve feltehet en a magyar átlagtól felfelé helyezkednek el a befektet k tudatossági rangsorában.
A MEGFOGALMAZOTT HIPOTÉZISEK ÉRTÉKELÉSE H1: A hazai pénzügyi kultúra alacsony színvonalú, az emberek tájékozatlanok a befektetési lehet ségeket illet en.
Az állítás igaz. Maguk a válaszadók is ezt állítják, bár k inkább a tájékozottabbak körébe sorolhatók. A tanácsadók körében is általános az a vélemény, hogy az emberek nagyon tájékozatlanok a pénzügyeikkel kapcsolatban. H2: A bizonytalan gazdasági helyzet a befektetési kedvet visszafogja.
A magánbefektet i és a tanácsadói válaszok eltér ek. Míg a magánbefektet k szerint ez a megállapítás egyértelm en igaz, addig a tanácsadók tapasztalata, hogy a befektetési kedvet a bizonytalan gazdasági helyzet nem fogja vissza, bár elbátorodhatnak az emberek.
H3: Az euróra történ jöv beni áttérés miatt a forint alapú befektetéseket fenntartással fogadják a befektet k.
Feltételezésünk nem igazolódott. Az emberek továbbra is még forint alapú befektetésekben gondolkodnak. Ezzel egyez a tanácsadók véleménye is, az emberek többsége még nem gondolkodik euróban.
H4: Az emberek az alacsony, de fix kamat miatt el nyben részesítik a bankbetéteket részvényalapokkal szemben.
A magánbefektet kt l a kérdésre nem sikerült egyértelm választ kapni. Inkább úgy fogalmazhatunk, hogy a hozam valamivel megel zi a biztonságot, tehát inkább kockáztatnak a hozam érdekében. A tanácsadók szerint a befektet k a biztonságot tekintik els dleges szempontnak, bár ezzel együtt magas hozamra is vágynak.
H5: A befektet k rövidtávban gondolkodnak, idegenkednek a hosszú távú befektetésekt l.
A magánbefektet k válaszaiból kiderül, hogy a feltételezés alapvet en igaz, hiszen 44% két évnél rövidebb id távban gondolkodik, 59% öt éven belül szeretne hozamhoz jutni. Kedvez eredmény azonban, hogy 22% már 10 évnél hosszabb id ben gondolkodik. A tanácsadók véleménye szerint mind a magán, mind a vállalati befektet i körre jellemz a rövid távú gondolkodás.
H6: Az emberek pénzintézetet nem szakmai, hanem kényelmi szempontból választanak.
A feltételezésünk csak részben igazolódott. A magánbefektet knél kedvez változás, hogy els dlegesek a kondíciók és a kiszolgálás, a kényelmi szempontok harmadik helyre szorultak. Azért még így is megel zik az ajánlást, az elektronikus ügyintézést. A tanácsadók tapasztalataik alapján egyértelm en a kényelmi szempontokat látják az els dlegesnek a pénzintézet kiválasztásánál.
A KUTATÁSI EREDMÉNYEK ÖSSZEGZÉSE ALAPJÁN LEVONHATÓ LEGF BB KÖVETKEZTETÉSEK A világ fejlettebb részéhez képest a befektetési kultúra területén még komoly lemaradásban vagyunk Magyarországon. Az emberek nincsenek tisztában azzal, nemcsak munka jövedelemb l, a befektetések hozamából is lehet élni. A befektetések szerkezete hazánkban még korszer tlen. Ha van is befektetésre szánt pénzösszeg, a többség még ma is inkább az alacsony, de fix kamatozású
78
JÄCKEL K., TASI L.: MAJD CSAK LESZ VALAHOGY! … bankbetéteket választja. Új befektetési formák felé inkább csak egy-egy jogszabály változásakor fordulnak az emberek. Az árfolyam nyereségadó és a kamatadó 20%-ra történ emelésével megélénkült a piac, a befektetési tanácsadók iránti kereslet jelent sen fellendült, rekord összeget helyeztek el a befektet k befektetési alapokba, hosszú távban gondolkodva.
Még hosszú id nek kell azonban eltelni, hogy a korszer befektetéseket az emberek megismerjék, megértsék, elfogadják, alkalmazzák. Id kell ahhoz, hogy az emberek tudatos befektet kké váljanak, hogy megértsék, az állam gondoskodására nem számíthatnak, saját fogyasztásaik vizsgálatával, módosításával önmaguk jöv jét kell biztosítaniuk.
Kutatásunk továbbfolytatásának lehetséges irányai egyrészt a pénzügyi intelligencia mérése, másrészt a vállalkozások vezet inek vizsgálata lehet. A jöv ben fontosnak tartjuk a vállalati vev kör megkérdezését is, hogy tanácsadói munkánk ezen a területen is még eredményesebb lehessen.
FELHASZNÁLT HONLAPOK www.pszaf.hu www.portfolio.hu www.p-m.hu www.befektetes.lap.hu www.privatbankar.hu www.gfk.hu
79
