Hrabopress 10. szám CIVIL HÍRMAGAZIN
ÁRA: 69 FT
2011.
Megjelenik: Ôrbottyán, Veresegyház, Erdôkertes, Szada, Mogyoród, Vácrátót, Váchartyán, Csomád, Váckisújfalu
Pirospaprika Lassan egyre pirosabb lesz. Egyelõre csak a paprika. Egyre többen fel vannak paprikázva, és sokan nem értik miért nem pirul el, akinek illene. A piros paprika csíp, és egyre több dolog csípi az emberek szemét. A piros elõtt sárga van, de vajon milyen? Narancssárga? Telisárga? Az iskolában is lehet pirosat kapni, mondjuk piros pontot, és
Sárga lesz a narancssárga, vagy majd egyszer zöld? 2. és 3. oldal
az jó dolog. De jó dolog-e maga az iskola? És ha igen kinek és hol? Persze a pirospaprika az ételbe való. No nem mindegyikbe. Az a jó, ha minden oda kerül, ahova való. Mert ha nem, jön az idegeskedés, a kapkodás, stressz. És akkor majd piros karikák táncolnak a szemûnk elõtt. De egyenlõre még csak sárga van.
A stressz. Miért rossz, ami jó? 10. oldal
De nehéz az iskola táska (pedig nem mi cipeljük)
Erdôkertes, Fô u. 234. Nyitva: minden nap 6-20 óráig
OLCSÓ, JÓ MINÕSÉGÛ ÜZEMANYAGOK, A TÉRSÉG LEGJOBB ÜZEMANYAGÁRAI!
6. 7. és 9. oldal RIKKANCS ELÕFIZETÉS
799,– Ft egy évre (12 szám) +36 30 335 1582
[email protected]
2
10. szám
Hrabopress
Telisárga ország Az ember hajlamos arra, hogy személyes élményeit általánosítsa, kiterjessze, néhány epizódból sommás véleményt mondjon. Lehet, most én is el fogom követni ezt a hibát. Mi köze tehát annak a rendeletnek az ország állapotához, hogy a teli sárgán való áthajtásért 50 ezer Ft-ot kell fizetni? Talán semmi, de talán mégis sok a párhuzam, ez is a demokratikus döntéshozatal hiányának problémájáról, valamint a praktikus és rendteremtõ kormányzás veszélyeirõl szól. Röviden a történet: áthajtván a sárgán kaptunk egy csekket, melybõl megtudtam, hogy teli sárgán való áthajtásért fizetni kell, ha piroson mentünk volna át 100 ezer Ft lenne a büntetés, szóval még örülhetünk, mert a fényképen látszik, hogy mire befordul az autó már a sárga is átvált. Ahogy azt néhány fórumon való méltatlankodásból meg lehet tudni, a büntetési gyakorlat abszurd, mert balesethez vezet, vagy ahogy egy kamionos mondja betarthatatlan, mert õ amikor zöldben indul el, kamionja vége nem egyszer már pirosban van. A büntetési akciók 2009-tõl léteznek, kormányfelettiek tehát. A rendõrség például 2009-ben már jogi fejtegetésbe is kezdett, de ennek a linkje azóta nem él. A büntetésben a ravasz az, hogy nem szabálysértésként, hanem közigazgatási bírságként küldik. Hivatkoznak itt KRESZ-re meg más jogszabályra, de a lényeg az, hogy ezek csak dokumentumjátékok, a KRESZ-hivatkozás sántít, amit elég jól alátámaszt, hogy 1975-ös, büntetni meg ezt csak mostanában kezdték. Mostantól fogva fizetni kell és kész, fellebbezni nem érdemes, a rendõrség méltányosságot nem gyakorolhat. Technikailag az egész elképzelés hibás, mert ha az ember féktávon belül nem tud megállni, akkor az oktatók szerint is át kell menni a sárgán, másképp hátulról egy satufékezésbe bárki beleszaladhat. (Velem már majd nem meg is történt, mert az utóbbi idõben ki tudja miért, de félek a sárgától.). Hivatkozhatnék továbbá lányomra is, aki sok idegesítõ kérdés után, melybõl az tûnt ki nem érti az egészet – azt a javaslatot tette, hogy villogjon a zöld a sárga elõtt. Nos, ami egy 10 éves gyereknek megoldható, s ami a KRESZ-oktatók számára világosan agyrém, az nem világos a politikusok számára. Telisárga országunk elsõ jellemzõje tehát az, hogy politikusaink idióták? Hátha valami mélyebb értelme van ennek az egésznek, és nem közlekedési, hanem politikai szak értõkre tartozik. Ezért is bátorkodom… Nyilván a KRESZ pontosítása maga után vonna egy szakmai vitát, abból a büntethetõségnél feltétellé válna, hogy a szabály talankodó mögött halad-e autó – egyébként a mai kresz azt mondja ez esetben nem kell megállni –, valamint az is feltétellé válna, hogy a sárga váltásakor épp mennyivel haladtunk. Büntetés csak akkor volna kiszabható, ha sebességmérés is kíséri, hiszen 20 km/óráról nyilván meg lehet állni néhány méteren belül, de ha 50-nel megyünk és 5 cm-re vagyunk a vonaltól amikor sárgára vált, akkor nem. Most nem kíséri sebesség mérés a teli sárgán való
áthaladást, de hát látjuk, hogy nem a józanész diktál. Telisárga országunk második jellemzõje, hogy a szakértõket politikusaink nem veszik igénybe a rendeletalkotáskor (ez a médiatörvény alkotása során is feltûnt), mire a területek szakértõi megharagszanak, és így létrejön a csipkerózsika effektus, amirõl majd legközelebb fogok írni. A cél tehát egyre világosabb, ha az emberi butaságot és arroganciát kizárjuk (ne zárjuk azért ki teljesen), akkor a pénzbehajtás. Példánkban lehet ezért a közigazgatási bírság, és nem a szabálysértési eljárás. Az új kormány õszinteségi pillanatában azt is közölte, hogy a büntetésekbõl származó bevételt betervezik a rendõrség költségvetésébe. Nálunk mindig is úgy volt, hogy a kis rendõröknek valamennyi pénzt össze kellett szedni, de hogy ezt így a szemünkbe is vágják, ez új. Telisárga országunk harmadik jellemzõje a pimaszság, negyedikként pedig – bocsássuk elõre – a pragmatikusság. Ez utóbbi a legaggasztóbb. Pragmatikusság okán váltott Bush Amerikája a személyiségi jogokat korlátozó országgá. Ott a terrorizmus volt a hivatkozás, itt a pénztelenség. S mint akik értik az idõk szavát be is fizettük szépen az 50 ezer Ft-ot. Zsolt Péter
Hrabopress
10. szám
3
Kérdések Karácson Gergely (LMP) országgyûlési képviselô úrhoz – Ön korábban azt javasolta, hogy az ellenzéki pártok fogjanak össze a FIDESZ-szel szemben. – A javaslat azután fogalmazódott meg, hogy Áder János közölte a Fidesz álláspontját, mely szerint a választási rendszert tovább torzítaná. A magyar politikai élet már eddig is túlságosan belterjes volt, ettõl a javaslattól még inkább az lenne. Csorbulna a választók bizalmáért vívott politikai verseny szabadsága, amit sajnos már most is túl sok minden akadályoz. A Fideszes tagokból álló Médiatanács uralja a médiát, az adótörvényeket nem lehet majd csak kétharmados többséggel megváltoztatni. Hiába ígéri majd minden ellenzéki párt azt, hogy megszünteti a szegényeket büntetõ egykulcsos adórendszert, de ezt nem fogja tudni kétharmados többség nélkül megtenni. Milyen demokrácia az, ahol egy parlamenti többség a legfontosabb ígéreteit sem tudja megvalósítani? A javaslatom arra vonatkozott, hogy ha a Fidesz megvalósítja a torz választási rendszerre vonatkozó javaslatát, akkor az ellenzéki pártok a saját fegyverét fordítsák a kormánypárt ellen. Állapodjanak meg azokban az alapvetõ kérdésekben, amelyekben eleve nincs különbség köztük, és közös egyéni jelöltekkel szerezzenek kétharmadot a következõ parlamentben, módosítsák a demokratikus versenyt korlátozó törvényeket, majd oszlassák fel az országgyûlést és a fair szabályok között már egymás riválisaiként induljanak a választáson. Természetesen szó sincs arról, hogy a Jobbik, az MSZP és az LMP együtt kormányozzon. – Nem túl korai ez a felvetés, pl. sok idõt ad a FIDESZnek az ellenlépésre? – Szeretnénk, ha a Fidesz tudná, hogy a gyõztest erõsítõ választási rendszer az õ ellenfeleit is segítheti. Itt az ideje, hogy a magyar társadalom szembesüljön azzal, hogy ha így megy tovább, a Fideszt ugyan le lehet váltani, de a politikáját nem, mert az igazságtalan adórendszer marad. Ez számomra elfogadhatatlan! – Felvetése pusztán pragmatikus, vagy ironikus is? – Én inkább morálisnak nevezném. A magam részérõl mindent szeretnénk megtenni azért, hogy a Fidesz ne korlátozhassa a választópolgárok szabad választását. – A puding próbája az evés. Miért nem várta meg javaslatával azt, hogy a gyakorlati életben hogyan funkcionál az új alkotmány és a sarkalatos törvények? A média-törvénnyel kapcsolatos félelmek sem igazolódtak még be eddig. – Már elnézést kérek, de miért mondja, hogy nem igazolódtak be a médiatörvénnyel kapcsolatos félelmek? A közszolgálati tévé nézettsége zuhan, mert kormánypárti propagandát folytat. A Fidesz-közeli rádiók sorra nyerik a frekvenciákat, miközben a legnagyobb hallgatottságú magánrádió, a Klubrádió valószínûleg elveszíti a frekvenciáját, egyszerûen azért, mert ellenzéki beállítódottságú. Egy újságírót börtönnel fenyeget a rendõrség, mert nem adja ki a forrását egy olyan ügyben, ami egyáltalán nem közérdekû. Ami pedig az alkotmányt illeti, számos olyan dolog van benne, ami az LMP-nek nem tetszik, de a javaslatom nem az összes ilyen módosítására vonatkozik. Csupán azokra, amelyek
lehetetlenné teszik, hogy a következõ parlamenti többség – legyen az bármilyen színû – megvalósítsa a választási ígéreteit. Itt a pudig egy alkotmányos válság lenne. Én ezt nem szeretném megvárni. – Az LMP-t a 2010-es választásokon sokak szerint a jó névválasztás által sugallt választási remények tették sikeressé. Azóta azonban megtörni látszik a lendület. Lehet, hogy az LMP is csak egy ugyanolyan párt, mint a többi? Egyáltalán lehet más? – Én nem gondolom, hogy megtörne az LMP lendülete. Az LMP teljesen más párt mint a többi. Olyan, ami képviseli a zöld értékeket, ami ha a szegényekrõl van szó, akkor baloldali, ha a politikai szabadságunkról van szó, akkor liberális, ha a természeti és a kulturális értékeinkrõl, akkor konzervatív. És egy olyan párt, aminek semmilyen korrupciós ügye nem volt – igaz pénze sincs, csak adóságai. Én csak egy ilyen pártban politizálnék, a hatalom nem érdekel. – Köszönöm az interjút! Hrabóczki József Sándor
4
10. szám
Hrabopress
Az erkély már kész van Az ÉVE tevékenységét a Nemzeti Civil Alapprogram támogatja
Szebb példát a hazai önkormányzati rendszer gyermekbetegségeire, mint Veresegyház, keresve is nehezen találhatnánk. S ennek három oka van. Az egyik, hogy a hatalom nagyon meggyökeresedett, a másik, hogy a hatalomhoz kötõdõ emberek úgy vélik a törvénynél fontosabb a polgármester, mert a végsõ döntést mindig õ hozza, nem a jog. S végül a harmadik az itt lakó emberek passzivitása. Egyszerre túl erõs, és túl gyenge a helyi hatalom, amit a szociológusok az egész hazai önkormányzatiság problémájaként tartanak számon, s van, akit a feudalizmusra emlékeztet. A feudalizmusban rendelkezett kevés erõforrással – és ötlettel – a földesúr ahhoz, hogy felfelé menõ pályára segítse a közösséget, ellenben túlságosan sok önkényeskedési lehetõséggel ahhoz, hogy személye körül forogjon minden. Egy 1990. október 23-i polgármesteri beszédet ostorozó írás így jellemezte Veresegyház „földesurát”: „Ötvenhárom éves ember, tehetséges, jó szervezõ, az államigazgatási munkában kellõ jártasságot szerzett, határozott modorú, ugyanakkor dörzsölt, álszenteskedõ, nagymértékben hiú, a közelállók szerint még bosszúálló is. Szereti, ha mindenben az õ elképzelése, akarata érvényesül, személyét szereti elõtérbe tolni, szeret az emberek bizalmába férkõzni. Ahol csak teheti, szeret fõszereplõvé válni. Mindezt úgy teszi, hogy a szerénység látszatát kelti. Meggyõzõ erejû agitátor, szemrebbenés nélkül mondja ki a valóságot nélkülözõ állításait is. Csak olyan beosztott munkatársakat tûr meg, akiknek nincs önálló véleménye, vagy nincs bátorsága véleménye kimondásához. Minden lehetõséget kihasznál saját személye népszerûsítésére. E célra ügyesen tudta felhasználni a közpénzeket.” A helyi társadalom politizálás szempontjából két részbõl áll: egy töredezett, megosztott ideológiájú, de racionális-kritikus közegbõl, és egy széles, de passzív támogatóból. (Akár, ha csak a mostani magyar parlamentet látnánk.) A széles támogató közvéleménynek elegendõk az ígérgetések és jól idõzített látványos beruházások. (Központi építkezések, játszóterek, bicikliutak.) Hogy mindezek mögött milyen elõnytelen tranzakció, pénz elcsorgás, eladósodás, hibásan kijelölt fejlesztési preferencia valósul meg, az iránt különösen a 10 évnél frissebben beköltözõk, akik nem akarnak még a gazda pénztárcájában turkálni, nem érdeklõdnek. (A választási gyõzelem
magyarázatában a frissen beköltözöttekre még nem is gondoltunk.) A radikális kritikusok néhány sikertõl eltekintve (tórehabilitáció, BD elüldözése, TESCO beruházás feltételekhez kötése, közösségteremtés stb.) rendelkezik még egy fontos eredménnyel. Az új Városházának – mely az EU pályázati jelentésben Kistérségi Központ (no comment!) – van egy kis erkélye. Szimbolikus erkély ez, és nagyszerû filmeket lehetne forgatni arról, ahogy diktátorok kiállnak rá, és szónokolnak. Mindez azonban elképzelhetetlen a helyi politikában, de csak addig, amíg léteznek az ironikus és kemény hangú kritikus értelmiségi közösségek. Amíg hallatszik hangjuk rádión, printelt médiumokban, interneten. Az anyagilag érdekelt üzleti partnerektõl (akár médiumoktól) ilyen visszatartó erõ nem várható. Ami pedig a jövõt illeti, erõs a hajlandóság a kreatív, civil mozgolódók elvándorlására. Nemzeti probléma ez, nem csak veresegyházi.
www.elniveresen.hu
Hrabopress
10. szám
5
Ôszikék – Maradnak az idôsek Nagy vihart kavart júliusban a veresegyházi Õszikék Idõsek Otthonának kilátástalan helyzete. A média az intézmény felszámolásától volt hangos, emellett más problémák is nehezítették az ott élõk napjait. Az otthonban, tartozás miatt kikapcsolták a gázt, így az idõsek a mai napig sem használhatják a meleg vizes fürdési lehetõséget. A tetemes adótartozás mellett a Kormányhivatal a nem megfelelõ üzemeltetésre hivatkozva be akarta zárni az intézményt. Az akkori vezetõ mindent megtett azért, hogy az idõsek a helyükön maradhassanak, így végül elindultak a megoldás útján. Elmúlt szeptember elseje. Ez a dátum nagyon fontos volt az Õszikék Idõsek Otthonának. Épületükben jelenleg sincs gázfûtés, és miután gázzal melegítették a vizet, így az ott élõk továbbra sem tudnak fürdeni. A hivatalos szervek állásfoglalása maradt. Megoldások terén pedig szerencsére elõre mozdultak a dolgok. Antal Katalin nemsokára elköszön az Õszikék Idõsek Otthonától. Hét évig vezette az intézményt, vigyázott az öregekre, ápolta, szerette õket kis csapatával. Az intézményvezetõ most a résztulajdonosnak, Ifj. Vörös Lászlónak adja át posztját.
Benne és feleségében bízik az otthon sorsának helyreállását illetõen. Az otthonban továbbra sincs mosakodásra alkalmas meleg víz, hiszen az ingatlanra vonatkozó gáztartozás még nem került kiegyenlítésre. Befektetõt sem sikerült még találni, de ez nem szegte kedvét senkinek. A lakók és Antal Katalin szívérõl azonban már legördült a legnehezebb kõ, ugyanis az intézmény nem szûnik meg. Tovább üzemel, és az a harmincnyolc idõs, aki jelenleg is az ingatlanban él, maradhat. Antal Katalin szerint, Ifj. Vörös László szívén viseli az idõsek sorsát, ezért õ is mindent megtesz azért, hogy megoldás szülessen az ingatlanban lévõ melegvíz szolgáltatás visszaállítására. Nem hagyják annyiban. Az õsz hamar elszáll és a közelgõ tél megkívánja a meleg víz meglétét is. Ifj. Vörös László a gázszolgáltatóval folytatott sikertelen tárgyalásai után fatüzelésû kazánt állíttatna az idõsek otthonába, hogy a szükséges meleg víz és a fûtés is biztosított legyen. Az adó- és gáztartozás még maradt, de az új üzemeltetõk mindent megtesznek azért, hogy az intézményt még sokáig fenn tudják tartani. Válóczy Szilvia www.veresegyhazi-hirhatar.hu
6
10. szám
Hrabopress
ISKOLA Érett/Éretlen III. rész A gyermek életének egyik legjelentõsebb fordulópontja az iskolába lépésének napja. Az iskolaérettség igen tág fogalom, amely magába foglalja a testi fejlettséget, az értelmi képességet a szociális képességeket és összefügg az egész személyiség többirányú fejlettségének állapotával. „A gyermek érése és a környezet állandó változásban levõ kölcsönhatása révén bekövetkezõ fejlõdés során alakulnak ki a gyermek azon képességei, amelyek alkalmassá teszik az iskolai életre. Az iskolaérettség egy fejlõdési folyamat eredménye amely a képességek bizonyos fejlettségi szintjét jelenti és azokat a képességeket foglalja magába, amelyek a gyermek beiskolázhatósága szempontjából alapvetõk.” Milyen érettségre van szükség? 1.biológiai alkalmasság (idegrendszeri), 2. pszichikai (lelki, mentális) alkalmasság, 3. szociális alkalmasság. Biológiai alkalmaság: jelenti a testi fejlettséget (életkor, testsúly, testmagasság), mozgásfejlettséget, idegrendszer fejlettséget (szem-kéz koordináció egységét, egyensúlyérzék, agytörzsi-kéreg alatti idegrendszeri központok összehangolt mûködését, izomtónus szabályozás-, nagy- és finommotoros készségek fejlettsége, tanulási-, motoros-, beszéd kialakulását, megfelelõ fejlettségét, a vesztibuláris rendszer érettségét). Pszichikus alkalmasság: beszédfejlettség formális és tartalmi fejlettséget is jelent, amely a beszéd tisztaságában, folyamatosságában, megfelelõ kifejezõkészségben, és a beszélõ szókincsében nyilvánul meg. Értelmi fejlettség: bizonyos terjedelmû és kitartású aktív figyelmet, koncentrálási készséget, bizonyos értelmi képességeket, emlékezeti befogadást, a felidézés készségét. Gondolkodás terén szükséges a lényeglátás fejlettsége, képesnek kell lennie elemi fogalmak, ítélete és következtetések alkotására, valamint differenciáló és okokozati összefüggések felismerésére. Tériorientáció, dominancia, testvázlat. érzelmi, akarati érettség: szabálytudat, szabályelfogadás, a szabályokhoz való alkalmazkodás képessége, kiegyensúlyozottság, (közösséghez való alkalmazkodás alapja), feladattartás, monotóniatûrés, kezdeményezõ készség, kitartó feladatvégzés, életigenlõ magatartás. Akarati téren akkor iskolaérett a gyermek, ha képes önmaga irányítására, mozgási igényének akaratlagos leküzdésére legalább olyan mértékben, hogy a tanórák nagy részében fegyelmezetten viselkedjen és az iskolai munkába aktívan bekapcsolódjon. Munkára való képesség: feladattudat, feladattartó képesség, kitartás, tevékenység szervezési készség, a tapasztalatokon alapuló gondolkodás képessége, belátás, pozitív gondolkodás.
Szociális alkalmasság: akaratát képes mások igényeihez alakítani, elfogadó, becsületes, empatikus, segítõkész, képes uralkodni az érzelmein, tisztában van tetteivel és annak következményeivel, tisztelni tudás képessége. Az iskolaéretlenség jelentheti a fent felsorolt képességek bizonyos fokú hiányát, vagy az ettõl való negatív irányban történõ eltérést. Fontos, hogy az a kisgyerek aki iskolába kerül rendelkezzen ezen képességekkel, mert a késõbbiekben bizonyos „kisebb” hiányok hátráltathatják egyéni fejlõdésében, életvezetésében, továbbtanulásában. Fontos a család számára, hogy boldog kiegyensúlyozott életet élhessen a család minden tagja, fontos az iskola számára, hogy a pedagógusok magas színvonalon, kreatívan végezhessék munkájukat, fontos a társadalom számára, hogy egyenrangúan, értékteremtõ módon vehessen részt, és hasznos tagjává váljon szûkebb közössége számára is. Sárkányné Hollósi Enikõ óvodapedagógus-gyógytestnevelõ, mozgásfejlesztõ pedagógus, pedagógiai bölcsész, pedagógia szakos tanár, állapot és- mozgásvizsgáló diagnoszta, TSMT terapeuta
2011/12-es évadra szeretettel várunk 1,5 – 4 év közötti gyermekeket Veresegyház, Mester u. 1/A 06-28-387-136, 06-30-607-6554
[email protected] www.ramazuri.hu Családi Napközi Vezet: Sárkányné Hollósi Enikô
• Kiscsoportos elhelyezés – több figyelem • Szakképzett óvónénik – mozgásos-, vizuális és zenei készségfejlesztés • Napi négyszeri, egészséges étkezés – rugalmas elszámolás mellett
• Zenebölcsis foglalkozások nem csak bölcsiseknek • Szülinap megrendezése Bizonytalan mozgásrendszeri vagy idegrendszeri fejlettség? Megkésett mozgás vagy beszédkészség, tanulási nehézségek? Egyéni konzultáció: Sárkányné Hollósi Enikô gyógytestnevelô és mozgásfejlesztô pedagógus, egyéni szenzomotoros torna (SMT) terapeuta
Hrabopress
10. szám
7
Szeretnivaló iskolát! Az iskolarendszer az elmúlt 30-40 évben világszerte állandóan válságban van. Mindenki elégedetlen: a fenntartói úgy vélik túl drága; a tanárok keveslik a fizetésüket és nem igazán élvezik, gúzsba kötve kell táncolniuk, a szülõk azt szeretnék, ha az iskola az életre készítené fel a gyerekeket, a szervezetek elvárnák, hogy az iskolából kreatív, érdeklõdõ, önállóan gondolkodó fiatalok kerüljenek ki, a gyerekek szeretnék jól érezni magukat, szeretnék, ha az iskolában olyasmit csinálnának, ami érdekli õket. Ha a versenyszférában egy rendszerrel mindenki elégedetlen, az összeomlik. Az iskola azonban állja a sarat: mert van egy olyan funkciója, amit senki nem akar tõle átvállalni – ez a gyerekek tárolása. Ha szülõ dolgozik, a gyerekeket valahol tartani kell. Márpedig a gyerekek tárolása nehéz dolog, mert a gyerek alaptulajdonsága az, hogy mozog és eközben kárt okoz: önmagában, a társaiban, a berendezésben. Az iskolák többsége a maga unalmas, érdektelen tananyagával lecsökkenti a gyerekek mozgásigényét („elalusznak”, mintegy hipnotikus álomba merülnek), és így a tárolás gazdaságosan megoldható: egy felnõtt – akit furcsamód „tanár”-nak neveznek – viszonylag sok gyerek tárolását biztonságosan megoldja. Márpedig, ebben a gyorsan változó, bizonytalan világbanegy biztos pont van: azt nem tudjuk, hogy mit kell majd tudnia a ma iskolába menõ gyereknek 10-20 év múlva, amikor dolgozni kezd, de azt igen, hogy egész életében tanulnia kell, ha meg akarja állni a helyét, tehát az iskolának a tanulóképesség fejlesztésével, a tanulás iránti pozitív hozzáállás kialakításával kellene foglalkoznia. Hol kellene elkezdeni az ilyen „gyerekközpontúnak” is nevezett iskolák kialakítását? A 80-as években úgy gondoltam, hogy a tanárképzõ intézményekben. Ma már látom, hogy a kérdés ennél bonyolultabb: a hagyományos iskolába került gyerekközpontú tanárt kiutálják, mert puszta létével azt sugallja, hogy másképp is lehetne. A sokak által ismert Winkler Márta jól példázza ezt: csaknem ötven éves tevékenységével bizonyította, hogy a tanítás idejét, módját, értékelését a gyerekhez igazítva csodálatos eredményeket lehet elérni, akár egy hagyományos iskola keretein belül is. Az nem kérdés, hogy szeretnivaló, gondoskodásés személyiségfejlesztõ legyen az iskola. A kérdés az, hogy tehetõ ez a fajta iskola általánossá. Úgy gondolom, hogy az a fajta oktatáspolitika, amely egyfajta központból irányított pedagógiai gyakorlatot igyekszik általánossá tenni, tévúton jár. A jövõ iskolájának kulcsa az elkötelezett, gyerekközpontú és
jól képzett tanár, aki a helyi körülményeknek megfelelõ döntéseket tud hozni nap mint nap, ha kell, minden percben. A tanárok személyiségét kell fejleszteni, anyagi biztonságát, önállóságát kell megteremteni, hogy a legjobbak menjenek tanárnak, így visszarendezve ennek a csodálatos hivatásnak a becsületét. Harmincöt évvel ezelõtt írta valaki egy amerikai pedagógiai tárgyú könyv elõszavában: „az iskola célja nem az, hogy szabályozza, kibõl mi lehet, hanem az, hogy fejlessze a fiatalokat; a tudáson alapuló társadalomban mindenkinek meg kell adni a lehetõséget a tanulásra (nem szabad kizárni ebbõl senkit); az ember csodálatosan sokszínû képességekkel rendelkezik, az iskola feladata, mindenfajta képesség bölcs és gondos fejlesztése; de talán mindenekelõtt az az iskola felelõssége, hogy tisztelje a kulturális és etnikai különbségeket, hogy építsen az ebben rejlõ óriási lehetõségekre” Honnan ismerte vajon ez a szerzõ a mai magyar iskola aktuális feladatait? Klein Sándor (a pszichológiai tudomány doktora)
8
10. szám
Hrabopress
Miért éppen fürjtojás? A fürjtojás a tyúktojáshoz viszonyítva ötször több fosz fort, hétszer több vasat és szinte tízszer több B-vitaminkomplexet tartalmaz. A-vitamin tartalma szintén magasabb a tyúktojásénál. Magas aminosav koncentrációja roborálóként hat az emberi szervezetre. A tojások kedvezõ biokémiai össze tételének köszönhetõen, mint étel-
kiegészítõ terjedt el a felhasználása. Feleannyi koleszterint tartalmaz a fürjtojás, mint a tyúktojás. A tojásokat folyamatosan kell szedni, hogy megelõzzük, illetve kezeljük az egyes betegségeket. Nagyon fontos, hogy csak a nyers tojásnak van kedvezõ hatása. Aki nem szereti a nyers tojás ízét, legjobb, habosra keveri, és cukorral, illetve mézzel édesíti. A friss tojások a hûtõszekrényben 60 napig õrzik meg minõségüket. Ezután sütve, illetve fõve fogyaszthatóak. Japánban naponta 2 millió tojást termelnek, ahol a stressz okozta bántalmak mindennaposak, így a fürjtojás fogyasztása az egyik leggyakoribb módszer az immunrendszer erõsítésére.
KOVÁCS MÛVESSÉG Erdôkertes, Petôfi u. 72. Telefon: 30/904-8847 E-mail:
[email protected] • www.partart5mp.eu
KÜLÖNLEGES ÉS EGYEDI! Kerti bútorok, szobrok, szôkôkutak, kerti kiegészítôk ifj. Bazsik László kôfaragó telephelyén 2112 Veresegyház, Andrássy út 36/c. Telefon: 06/70 203-0198 • 06/30 386-6353 www.jurand.hu
Hrabopress
10. szám
9
Az iskola elôkészítô fontossága Sokan azt mondják, nem szabad az óvodás korú gyermeket felkészíteni az iskolára, mert azt hiszik, ez egyet jelent az iskolai tananyag elõre tanulásával. Márpedig a valóságban ez nem így van. Szülõk és pedagógusok egyaránt sokat tehetnek azért, hogy az óvoda és iskola közötti szakadékot megfelelõen áthidaljuk. Mindannyian tudjuk, hogy az iskolakezdés, nem csak a táska és a tanszerek megvásárlásáról szól, hanem egy új, komolyabb életszakasz kezdetérõl, mely kimondva vagy kimondatlanul rengeteg feszültséget generál, szülõ és gyermeke számára. A szülõ feladata, hogy lelkileg felkészítse gyermekét az iskolára, az addig használt játékokat olyanokra cserélje mely gondolkodásra késztet, és a logikai képességeit fejleszti. Beszélgessünk sokat arról, hogy milyen lesz az iskolában, milyen érdekes dolgokat fognak tanulni, és tápláljuk az önbizalmát. Manapság számtalan lehetõség van arra, hogy az óvodában vagy speciális tanfolyamokon szakemberekre bízzuk ezt a rendkívül fontos feladatot. Vegyük át miért hasznos az elõkészítés a gyermek számára és milyen képességeit kell fejlesztenünk ahhoz, hogy megfelelõ teljesítményt nyújtson az iskolában. Kutatások bizonyítják, hogy a korai oktatás és nevelés a kulcs a késõbbi sikerekhez. A gyermek képességeinek 80%-a már 8 éves korára kifejlõdik. Ki kell használnunk az agyi fejlõdésének legtermékenyebb idõszakát. Értelmi képességek: Legfontosabb feladatunk a gyermeket megtanítani tanulni, koncentrálni, kreatívan gondolkodni, mások elõtt magabiztosan beszélni, érvelni, csapatjátékosként viselkedni, érdeklõdését felkelteni a tanulás iránt, ismereteit gazdagítani. Nem szabad lekorlátozni, hagyni kell a képességeit kibontakozni. Fejleszteni azokat az alapvetõ viselkedési formákat, amelyek az iskolai közösségbe való beilleszkedés feltételei, továbbá az eredményes iskolai teljesítéshez szükséges jártas-
ságok, készségek, képességek és akarati tulajdonságok rendszerét. Pl: megfelelõ beszéd; anyanyelvi fejlettség; tiszta hangok, grammatikailag helyes mondatalkotások; pontos, fejlett kifejezõkészség; számosság, mennyiségészlelés; logika. Szocializálás: Szociális érzékenység fejlesztése, melynek összetevõje egyrészt egy belsõ igény a kapcsolatfelvételre, másrészt az erre való képesség helyes útra terelése. Ennek eredményeképpen énjét elég erõsnek élje meg ahhoz, hogy társai akaratát is tudomásul vegye, a társak kezdeményezését ne saját énje veszélyeztetéseként élje meg. Fontos, hogy milyen az iskolába kerülõ gyermek tolerancia szintje, kudarctûrõ képessége, beilleszkedési hajlama és bátorsága. El kell fogadnia és meg kell értenie a szociális szabályokat. Vizuális képességek: A képi, plasztikai kifeje zõ ké pesség fejlesztése (rajzolás, festés, mintázás, építés, képalakítás, konstruálás). Az elemi képolvasási, komponáló, térbeli tájékozódó és rendezõ képességek kialakítása, fejlesztése. Testi fejlõdés: Nagy és kismozgások, szem-kéz, szem-láb koordinációk fejlesztése, szinkronizálása. A laterális dominancia kialakítása, ennek megfelelõen használják helyesen a jobb-bal kezet, lábat. A megfelelõ testsúly és a kifinomult finommotorika elérése. Összefoglalva, a fent leírt képességek fejlesztése rendkívül fontos ahhoz, hogy gyermekünk elkerülje az iskolakezdés traumáját és a megfelelõ tudás birtokában kezdhesse meg tanulmányait. Természetesen az iskola elõkészítés alatt a gyerekek játékos formában tanulnak, ehhez rengeteg speciális szituációs gyakorlat áll az óvoda pedagógusok rendelkezésére. Serbán Nóra, a Miniakadémia vezetõje
Családi Napközis Óvoda 2112 Veresegyház, Viczián u. 32. Tel.: 06 28 631 625, 06 20 313 9462
[email protected] www.miniakademia.hu
10
10. szám
Hrabopress
A stressz – betegség? A XXI. század embere tulajdonképpen az emberi történelem legkényelmesebb, legkönnyebb életét élhetné. Számos gép, eszköz teszi gondtalanabbá mindennapjait. Mégis azt mondhatjuk, hogy az egyik leggyakoribb problémája a stressz, a szorongás. A stressz nem más, mint azoknak a helyzeteknek az összessége, amikor a környezet és az ember kapcsolata valami újszerû, korábban nem használt választ igényel. Ma már inkább akkor beszélünk stresszrõl, ha ez a válasz kontrollálhatatlannak, megoldhatatlannak tûnik. A stressz nem feltétlenül negatív. Évezredeken át segítette az embert, hogy a környezetéhez alkalmazkodjon. Újabb és újabb viselkedési módoknak, technikai eszközöknek leszünk birtokosai egy-egy feladat megoldásával, így sikerül megélni az eredményesség élményét, fokozza az énerõnket, kompetencia élményünket, önbizalmunkat, így egyre nehezebb célokat tûzünk magunk elé. A stressz akkor válik kórossá, ha az adott élet helyzetet számunkra megoldhatatlannak minõsítjük azért, mert nem ismerjük a helyes megoldást vagy nem érezzük magunkat képesnek a megfelelõ cselekvésre. A személy ilyenkor egyfajta tehetetlenséggel reagál. Ilyen helyzet lehet egy tartósan rossz kapcsolat, fenyegetõ munkanélküliség, egzisztenciális krízis. Egy ilyen helyzetben folyamatosan jelen van az igény a változtatásra, azonban az erre való képtelenség passzivitás megélése okozza azt a kontrollvesztést, amit szorongásnak hívunk. Az emberek ilyenkor nyugtalanságról, feszültségrõl, ok nélküli állandó aggodalmaskodásról, alvászavarról panaszkodnak,
ami mellett a vegetatív idegrendszer zavarának köszönhetõen a legkülönbözõbb testi tünetek is jelentkezhetnek: szájszárazság, gombóc érzése a torokban, szívdobogás, gyengeség, esetleg ájulásérzés, remegés, zsibbadás, légszomj. Tartósan fennálló szorongás esetén hát és tarkótáji fájdalom, bélrendszeri, valamint szív és érrendszeri rendellenességek jelentkezhetnek. Ha tapasztaljuk magunkon ezeket a tüneteket természetesen megkíséreljük azokat mérsékelni: megpróbálunk kilépni a feszültséget okozó helyzetbõl, tanácsot kérünk a barátainktól, rokonainktól… Léteznek emellett talán kevéssé ismert technikák, gyógymódok a stressz csökkentésére: a rendszeres testmozgás kiváló védõhatású. Étkezésben az izgató szerek – kávé, kóla, magas cukortartalmú élelmiszerek kerülése –, megfelelõ mennyiségû folyadék fogyasztása szintén segít. Számos gyógynövény áll rendelkezésünkre a depresszív, szorongásos állapotok oldására. A talp vagy kéz megfelelõ reflexzónáinak masszírozását mindenki elvégezheti otthon is. Relaxációs módszerek, melyek az izomtónus szabályozásán keresztül segítik az ellazulást, ezáltal csökkentik a tüneteket. Amennyiben a szorongás, az ok nélkül jelentkezõ testi tünetek okozta szenvedés olyan erõs, hogy gátolja a hétköznapi tevékenységek elvégzését érdemes szakemberhez fordulni, ilyenkor a fent említett módszerek mellett egyéb, pszichoterápiás illetve gyógyszeres segítséget is kérhetünk panaszaink enyhítésére. Bármilyen fajta szorongást érdemes kezelni, hogy ne alakuljon ki komolyabb betegség így a testi, lelki problémákat rendezve újra visszatérhetünk régi, kiegyensúlyozott életünkhöz. dr. Vásár Melinda
Hrabopress
10. szám
11
Anatolia A török konyha egyike a világ három nagy konyhájának (a másik kettõ a francia és a kínai konyha), nagy és igen összetett múlttal dicsekedhet. Mivel a törökök a történelem során is, de mai világunkban egyre inkább jelen vannak Európában, így konyhájuk jól ismert. Még akkor is, ha sokszor nem is tudjuk egy ételrõl, hogy török eredetû. A leggyakrabban használt alapanyagok: padlizsán, zöldpaprika, hagyma, lencse, bab, paradicsom, fokhagyma és uborka. A legkedveltebb gyümölcsféleségek közé tartozik a szõlõ, az õszibarack, a cseresznye, a sárgadinnye, a füge, a citrom; a törökök kedvelik a magvakat és dióféléket: a pisztáciát, a mogyorót, a mandulát, a földimogyorót, a fenyõmagot, a pörkölt csicseriborsót. A leginkább használt fûszerek a petrezselyem (melynek csak a levelét hasznosítják), a köménymag, a feketebors, a paprika, a menta és a kakukkfû. A változatos ízekbõl egész sor olyan különleges ételt fejlesztettek ki az idõk során, melyek a nyugati ember számára is ismerõsek, ám egyúttal kissé meglepõek és furcsák is. Ókori eredetük ellenére a török ételek nagyon egészségesek, még a mai korszerû táplálkozás mércéivel
mérve is, hiszen alapelvük a változatos ételek fogyasztása, melyeket friss hozzávalókból készítenek. Az Égeitenger vidékére jellemzõ a napi bevásárlás, melyet az emberek a különlegességeket árusító fûszerboltokban s kis üzletekben bonyolítanak, a sürgés-forgás,illatok kavalkádja átszövi az emberek mindennapjait. Izmir, a város, ahol születtem és felnõttem, az ókori Szmirna területéhez tartozott. A görög és római kori romok a várost szinte behálózták, az Ottomán Biroadalom építményei rányomják bélyegüket az itt lakók életstílusára, étkezési szokásaira. Az elsõ fogásokat édesanyámtól lestem el: a friss áru beszerzésének fortélyait, a török ételek elkészítésének házias változatait – töltött zöldségfélék olívaolajban párolva, börekek (leveles tészták), húsoszöldséges tálak, piláfok (rizses tálak), a különféle padlizsános fogások elkészítését. Késõbb Európában szakácsként, étterem tulajdonosként ismertettem és ismertetem immár sok éve a gasztronómia iránt érdeklõdõket az égei-tenger melléki fogásokkal. A török ételek vidékenként más stílusúak: Keleten és Anatóliában az étel robosztus és erõsen fûszerezett (sokféle fûszerkompozícióval ízesített), elõszeretettel használják az állati zsírt, különösen a birkafaggyút. A babot és a joghurtot mindenütt használják, a kebabot általában bárányhúsból készítik, lassú tûzön grillezik. Törökország nyugati és mediterrán vidékein az ételeket olívaolajjal, kevés hússal, sok-sok zöldséggel együtt fõzik (pl. vegyes zöldség olívaolajban párolva). Izmir városa fügéirõl, szõlõirõl, illatos dinnyéirõl, édes õszibarackjáról híres. Az aszalt füge mogyoróval bélelve egyszerû téli csemege. Halat bõséggel találunk a tengermelléki vidékeken, melyet faszén parázson sütnek meg. Szinte mindenkinek van faszén sütõje, melyeket még az erkélyes lakásokban is használnak.Az általam összegyûjtött receptek alapján elkészített ízekben gazdag, egyedülálló török ételeinkkel üdvözlöm Önöket a török ételek mesebeli világában. Özkan Feyzioglu
12
10. szám
Hrabopress
Egy nagyközség hangjai Gyermekkoromból kevés olyan repkedõ légi eszközöktõl, - léghajó, sárkányrepülõ, élményem maradt, melyet ma is hobbirepülõ, - stb erednek. Zaklatásnak minõsül, ha felidézhetnék. Pontosan emlékezem valaki az utcán állva, vagy pláne leülve egy lakott viszont egy borsodi kisvárosban, ingatlanra folyamatosan bebámul. Vajon miért teheti Putnokon töltött nyaralásaim hangu- ezt meg pl. egy léghajó utasa következmények nélkül? latára, nagyszüleim házában. Itt Visszatérve a hangokra, javasolható lenne az egyidejûleg volt érezhetõ a városi és unalmassá váló zajtípusok mellé más szakmák zajos vidéki hangulat. A jó közérzet hirdetése is, pl. plasztikai sebész, informatikus, meghatározó elemei voltak az ottani hangok és illatok. nõgyógyász, gázszerelõ, fogász stb. A másokat zavaró Nyári reggeleken rigó, fecske, és pacsirta, a háziállatok zajok iránt közömbös embereknek pedig az javallható, hangjai, kakasok, disznók, lovak és tehenek adták az hogy néha cseréljenek helyet majd a fõleg éjjel és alaphangot, melyet jól kiegészítettek a növényi és többnyire teljesen alaptalanul riasztó berendezések állati eredetû szagok és illatok. Talán a nosztalgiának mellett élõkkel. Biztosíthatjuk mindegyiket, hogy a tudható be az, hogy a városban élõ emberek egy része saját dárda alkalmazása nyújthatja a legmaradandóbb megelégelvén a motorok, üzemek zaját, bûzét, élményt és egyúttal arra is alkalmat nyújthat, hogy a élhetõbb lakhelyre vágyik. A város nyújtotta bizonyos vidéki élet hagyományait csupán szlogenekben kényelmi körülményeket megtartva élvezni szeretnék hirdetõk szemében is felértékelõdjenek a falusi, a vidék – falu, község, tanya – elõnyeit. Valószínûleg községi életformákat kísérõ jelenségek, a városi élet mi is ezért költöztünk ide közel 11 éve. A község vidéki negatívumaival szemben. jellege csupán reklámfogások szlogenjévé válik. Soltész István Eltûnõben vannak a jellegzetes hangok is, felváltotta õket például a motorkerékpár bõgetés, részeg és fõleg egészen fiatalok éjjeli ordítozása, széltõl is beinduló, ostoba és kikapcsolhatatlan riasztók vijjogásai, mely hangok aztán beindítják az õrjöngõ kutyaugatást is. A szinte túlzott autóforgalom zajai, bûzei sem segítik a vidéki hangulat fenntartását. Vagy az engedély nélküli Erdõkertesen tûzijátékok rakétás éjjeli robbanásai….. Egy Gyár Nappali ellátás 1,5 éves kortól utcai családfõ tréfásan úgy jellemezte a helyzetet: kis létszámban olyan mintha gyárban laknánk… A tájidegen hangok idegesítõ hatását fokozza a fagylaltos, a kenyérárus, a Tel.: 30 270 66 73 vashulladékgyûjtõ, a tápszerhirdetõ idétlen reklámvagy 30 534 36 85 harsogása, a kaszát, sarlót felváltó benzinmotoros www.mini-mano.shp.hu fûnyírók éktelen zaja. Lassan már nem is polgármestert kell választani, hanem karmestert, aki összehangolja majd a zajokat. Csivitelõ fecske csupán néhány van – a legtöbb házról leverik a 06 70 202 9735 fészkeket – egy községben!..., haszonállatok alig léteznek, annak a kevésnek Egész évben számíthat ránk! a hangja pedig elhal a motorzajban. És mindez egy olyan községben, amely - acélvázas könnyûszerkezetes házak tervezése, kivitelezése fõként vidéki gyökereire büszke, - meglévõ épületek külsõ-belsõ felújítása,bõvítése, szüreti bállal, falunapokkal, népi utólagos hõszigetelése elõadásokkal stb. csábít idelátogatásra, sõt ide költözésre. Mintha nem - melléképületek,garázsok, gépkocsibeállók,teraszok építése tudná eldönteni a település, hogy merre tartson….a város elõnyei hiá- - tetõtér beépítés,új tetõszerkezet készítés, ácsmunkák,bádogozás, nyoznak: szórakozás, bevásárlás, Irodánk címe: 2100 Gödöllõ, Dózsa Gy.út 1-3 (OTP mellett) közlekedés, stb, a vidéki élet elõnyei eltûnnek: jó levegõ, nyugalom, csend, Házaink A+ energetikai kategóriába tartoznak, melyre most akár önellátás, összetartás, stb. A zajok 6 millió Ft vissza nem térítendõ támogatást igényelhet! egyik forrása jogilag is erõsen meg- www.woodepitestechnika.hu • e-mail:
[email protected] kérdõjelezhetõ. Ezek a település felett
A Kismackó Egyesület családi napközije
Wood Építéstechnika Kft.
Hrabopress
10. szám
13
A jó pásztor nyája Mondotta a jó pásztor, nyájam, vályúhoz. Gyûlt a nyáj, és Õ látta, hogy ez jó. Nézte a nyáj a vályút, de bizony az volt üres. Nézték a pásztort, de biz Õ mosolygott vala. Szóla az egyinek, kérj a réttõl, és majd õ ad nektek, ha én kérem. És lõn, ad a rét selymes füvet. És kérdé a rét, mikor kapom én azt vissza? Majd kapod, mondá a jó pásztor, ha nyájam kétszer megemésztette. Emészt a nyáj egyszer, kérdi a rét, hogy kapom már vissza, a gyermekek már játszanának selymes füvemen. Majd kapod, ha nyájam jól megemésztette. De keveset adtál, adj még, és õk gyorsabban emésztenek. És ad megint a rét. És kérdé megint a rét, hogy kapom ezt vissza? A szerelmesek már enyelegnének selymes füvemen. Majd kapod, csak adj még, mert múlik az idõ. Keveset adtál, és a nyáj csak sokat tud egyszerre megemészteni. És ad megint a rét. Kiszárad és homokszemek rohannak kövei között, és kérdi ismét a pásztort. Hát tessék, itt van, és a nyáj végigszáguld a réten, teliszórva azt lepényeikkel. Izmos ifjú jött, dúskeblû leánnyal: csináljunk gyereket. Szólt a lány: te, itt minden csupa kaka! Menjünk innen, csináljuk máshol gyereket.
És a jó pásztor elégedetten nézte, hogy kérõdzik a nyáj, míg a jó nyáj nézte, hogyan kérõdzik a jó pásztor. Sûrû köd lebegett a rét felett, ott lebegett a nyáj és a jó pásztor. Lent volt a rét. József Sándor 8.9 (egyébként Hrabóczki) A múltkori, fagylalt címû írásomra terjedelmes választ kaptam Mohai dr.-tól. Kértem, hogy a közölhetõség kereteire szûkítve küldje meg azt, de ez nem történt meg. Mohai dr. írását azzal zárta, hogy ha szeretem a fagylaltot, hát nyaljam. Mit tagadjam, szeretem a fagylaltot, ezért én azt nyalom, aki mást szeret, azt mást nyal. Ilyen a világ. Leginkább az tetszett, hogy Mohai dr. emailjét úgy küldte el egy kollégájának, hogy arról én is feltételenül tudomást szerezzek. A kolléga (állatorvos) történetesen Õrbottyán alpolgármestere, én meg ugye õrbottyáni lakos vagyok. Így szólt a kisérõ szöveg: „Kedves János! Mint a településetek alpolgármestere, nem kíméllek, szeretném ha tudnál a levelemrõl. Ha eddig nem olvastad a Rikkancs júliusi számát, most tedd meg.” Hát mit mondjak? Rákosi Elvtárs, Révai Elvtárs, nézz le ránk! No de majd teszünk róla, hogy ne írkáljanak ilyen kispolgári firkászok…
14
10. szám
Hrabopress
Ízelítô
Rend a lelke… az ételnek Gondolom, jó néhány alkalommal merült fel az a kérdés Önökben, hogy milyen étel kerüljön az asztalra akár a hétköznapokon, akár ünnepnapokon. Biztos vagyok benne, hogy ebben számos ötletet kaptak családtagjaiktól, barátaiktól, szomszédaiktól és természetesen szakirodalomból, azaz szakácskönyvekbõl vagy akár TV mûsorokból. Egy étrend összeállításának alapja a francia rendszerû étlap, melynek lényege, hogy az ételek fogyasztási sorrendben vannak felsorakoztatva. Az alábbiakban feltüntetett lista egy ajánlás, melybõl egyes elemek tetszés szerint eltávolíthatók. Fontos, hogy a sorrenden változtatni nem szabad. 1. fogás: Hideg elõétel 2. fogás: Leves 3. fogás: Meleg elõétel 4. fogás: Halak – Hidegvérû állatok 5. fogás: Húsétel 6. fogás: Sajtok 7. fogás: Éttermi tészták 8. fogás: Gyümölcs Természetesen nem minden esetben nyolcfogásos menüvel örvendeztetjük meg családtagjainkat vagy fogadjuk vendégeinket. A sorrendet megtartva kedvünk szerint állíthatunk össze menüket, kezdve a háromfogásostól, fokozatosan bõvítve repertoárunkat. Lehetséges változatok: Hideg elõétel: Friss kerti saláta mézes-balzsamecetes öntettel. Fõétel: Roston sült pisztráng édesköménnyel töltve, pirított újburgonyával. Befejezõ fogás: Hideg málnanyalat. Leves: Zöldséges rizsleves. Fõétel: Pirított sertésérmék fokhagymás párolt ceruzababbal, cukkínissárgarépás rösztivel. Befejezõ fogás: Málnás piskótarolád vaníliasodóval Amikor egy étrendet összeállítunk, az alábbi leegyszerûsített szempontokat célszerû figyelembe vennünk: Körbeszaglászunk a piacon, megnézzük, mi az, amit frissen, jó áron tudunk beszerezni. Természetesen a legjobb, ha saját konyhakertünkbõl kerül ki a friss áru. Így ügyelünk az idényszerûségre. Ügyeljünk arra, hogy a vásárolt mennyiség optimálisan legyen elegendõ az ételbõl fogyasztók számára: ne kalkuláljuk magunkat se alul se túl. Amikor meghatározzuk, hogy milyen ételeket készítünk, gondoljuk át, hogy ezek elkészítéséhez rendelkezésünkre állnak-e a szükséges eszközök, gépek. Törekedjünk arra, hogy ízben-, színben-, alapanyagban változatos legyen, amit kínálunk. Az egymást követõ ételek gasztronómiai értéke fokozódjék a fõételig, majd ezt az értéket tartsuk egészen a befejezõ fogásig. Az étrendben sem az alapanyagok, sem az elkészítési technológiák ne ismétlõdjenek. Kivétel lehet például a halvacsora vagy vadvacsora. Hivatalos, ünnepélyes rendezvényeken kerüljük a túlságosan rusztikus (vidékies) ételeket. Gondoljuk át, milyen ízlése van vendégeinknek, nem biztos, hogy mindegyikük kedveli az ismeretlen ételeket, a szálkás halat, angolosra sütött húsokat. Ha kedvezni
szeretnénk nekik, és azt szeretnénk, hogy elégedettek legyenek, akkor ilyen jellegû ételeket ne készítsünk. Vendégösszetételnél ügyelnünk kell a korosztály sze rinti megoszlásra is: idõsebbekre gondolva készítsünk könnyebben emészthetõ ételeket, gyerekek számára pedig olyan finomságokat, amik egészségesek, ugyanakkor biztosak lehetünk benne, hogy megeszik (zöldséges spagetti). A legfõbb szabály: mind, aki készíti, mind, aki fogyasztja az ételeket, lelje örömét a ráosztott szerepben. Csát Piroska Róza
BÉRSZAKÁCS SZOLGÁLAT Szeretne otthon is egészséges, tápláló ételeket fogyasztani éttermi minôségben? Szeretné meglepni barátait, vendégeit saját otthonában egy kulináris élménnyel?
Amennyiben ehhez megfelelô szakembert keres, „ajánlom magamat”!
Vállalok: • heti étrendek készítését táplálkozási tanácsadással, • ételkészítési technikák megtanítását, • gyermekzsúrokra egészséges ínyencségek elkészítését (a helyszínen), • családi/baráti rendezvényekre ételek megtervezését, elkészítését (a helyszínen), • rendszeres családi szakácsszolgálat – igény szerinti idõközönként.
Elérhetôség, elôzetes egyeztetés: Mobil: 06/30-894-89-01 E-mail:
[email protected] Honlap: berszakacs.hupont.hu
Hrabopress
10. szám
15
Mikrodermabrázió A mikrodermabrázió korunk egyik legmodernebb bõrfiatalító eljárása, gyémántfejes bõrradírozás, hámlasztás. Elõnye, hogy rövid idõ alatt látványos hatást érhetünk el a fájdalommentes kezeléssel. A bõr felsõ, elöregedett hámrétegét eltávolítjuk és új, fiatal hámréteg képzésére serkentjük bõrünket. A felsõ bõrrétegek célzott eltávolítása által a bazális rétegben felerõsödik a fiatal, mûködõképes bõrsejtek képzése. Ezután ultrahangos kezelés következik, melynek során az enzimkomplexumok a bõrbe jutnak. Ezek a mélyebben fekvõ rétegekbe is bekerülnek, így az alapréteg is hozzájut a sejtek felépítéséhez és az optimális mûködéshez szükséges hatóanyagokhoz. A bõrbe kerülõ enzimek gyorsítják és szabályozzák a sejtfunkciókat. Növelik az oxigénszállítást, antioxidáns hatással rendelkeznek, azaz megkötik a káros szabadgyököket, gyorsítják a sejtanyagcserét, így feszesítik, regenerálják a bõrt. A mikrodermabráziós eljárás a test bármely területén alkalmazható. Már az elsõ alkalommal jelentõs eredményeket mutat. Ismétlése a kúra a probléma jellegétõl függõen változó. Valamennyi bõrtípusnál alkalmazható, nem kellemetlen, nem fájdalmas. A bõrcsiszolás egy több lépcsõs folyamat, a kúra idején nemhogy bujkálnod nem kell, hanem élvezni fogod, hogy
bõröd kezelésrõl kezelésre egyre vonzóbbá válik. A folyamatos csiszolásnak köszönhetõen, egyre mélyebb rétegeket tudunk eltávolítani, minek hatására a bõr egyre aktívabbá válik, beindul a bõr „újjászületése”. Alkalmazható: acne, pigmentfolt, bõrhalványítás, hegkezelés, ránctalanítás, stria, szaruképzési rendellenesség, sápadt fakó bõr, bõrfiatalítás, tág pórusú bõr kezelése stb. esetén. Meglepõ eredmény! Czerovszki Eszter
16
10. szám
Miért épp a
Hrabopress
Szertár Festékház? (volt Rév)
... mert
olcsó, és mert értenek hozzá! Ôrbottyán, Fô út, Ipartelep (benzinkúttal szemben) Telefon: 30/825-3044
Hrabopress RIKKANCS Kiadja: HRABÓCZKI JÓZSEF SÁNDOR alapító fôszerkesztô Szerkesztô: HRABÓCZKI GYÖRGYI +36 30 335 1582
[email protected] • www.rikkancshirek.hu Ára: 69,– Ft – ISSN: 2061 8344
Apróhiredtés felvevô helyek CERKA Papírbolt, Veresegyház lámpás keresztezôdés Nioka Ezer Aprócikk Bolt, Ôrbottyán, körforgalom TELEHÁZ, Erdôkeretes, Báthori u. 1. (bejárat a fôút felôl)
9 772061 834009
10010
